4400 NViREGVHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. MEGYEI JOGÚ VÁROS BESZÁMOLÓ. - Közgyűléshez -

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS CíMZETES FÖJEGYZÖJE

4400 NViREGVHÁZA, KOSSUTH T ÉR 1. PF.: 83. TELEFON; +36 42 524·530j FAX: +36425°"'54 E-MAIL: [email protected]

Ügyiratszám: 30.622 /2013.XIII.

BESZÁMOLÓ - Közgyűléshez Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 2011-2012. évi tevékenységéről

Dr. Szemán Sándor címzetes főjegyző

törvényességi véleményezést végző személy aláírása

C, " (.r(\ h-( ...... !.T.'!:.......,..................... .

Faragóné Széles Andrea Jegyzői Kabinet vezetője

Véleményezi: valamennyi bizottság

,--... ) \

NYíREGYHÁZA

    Tisztelt Közgyűlés!      A  most  Önök  elé  kerülő  hivatali  beszámoló  alapja  az  a  2013.  január  1‐jétől  érvényes  jogszabályi  rendelkezés,  mely  szerint  a  jegyző  évente  beszámol  a  képviselőtestületnek  a  hivatal tevékenységéről. Korábban csak körjegyzőségek esetében állt fenn a beszámolási  kötelezettség.    Hivatalunk  esetében    ‐    önként  vállalt  feladatként    ‐    egyszer,  2001‐ben  került  sor  ilyen  típusú  tájékoztatóra,  mely  a  szervezet  1999.  január  –  2001.  augusztus  közötti  munkáját  mutatta  be.  Ezt  az  előterjesztést  a  Közgyűlés  a  283/2001  (X.29.)   határozatával hagyta jóvá.     Az  új  rendelkezésnek  egyértelműen  az  a  célja,  hogy  képviselő‐testületek  évente  átfogó  képet  kaphassanak  a  polgármesteri  hivatalban  folyó  munkáról,  a  tevékenység  eredményességéről.  Természetesen  a  képviselők  eddig  is  naprakész  információkkal  rendelkezhettek  a  hivatali  munkáról,  hiszen  számos  kapcsolódási  pont  van.  A  teljesség  igénye nélkül ismertetném a legjellemzőbbeket:     A Közgyűlés ülései során a képviselők az előterjesztések megismerése, bizottságai vitája és  közgyűlés  általi  elfogadása  során  folyamatos  kapcsolatot  tartanak  a  hivatal  előkészítést  végző szakembereivel, és ugyanez a helyzet a döntések végrehajtása során is.     A  költségvetés  éves  tervezése,  elfogadása,  évközi  módosításai  és  a  zárszámadás  során  is  állandó kapcsolat és kontroll működik.     Ismeretesek  olyan  kiemelt  területek,  ahol  külön  beszámolási  kötelezettsége    ‐    vagy  önként vállalt feladata  ‐  van a hivatalnak, mint  az alábbiak:     ‐ a hivatal, valamint az önkormányzat irányítása alá tartozó intézmények és gazdasági  társaságok irányában folytatott belső ellenőrzési tevékenység,  ‐ az önkormányzat és a polgármesteri hivatal közbeszerzési tevékenysége,  ‐ a  pályázati  tevékenységgel  kapcsolatos  folyamatos,  féléves  vagy  negyedéves  gyakoriságú beszámoló.    A  képviselők  bizottsági  munkájuk  során  nemcsak  a  közgyűlési  anyagok  előkészítése,  hanem  az  átruházott  hatáskörben  hozott  önálló  döntések,  továbbá  a  részükre  biztosított  ellenőrzési és tanácsadási tevékenység során is azonnali információkat kapnak a hivatalról.     Jelen  beszámoló  szükségszerűen  túlterjeszkedik  az  éves  beszámoló  által  biztosított  szűk  kereten.  Tesszük  ezt  azért,  mert  ha  csak  a  2012.  év  történéseihez  ragaszkodnánk,  úgy  a  beszámoló  nem  tenné  lehetővé  a  megfelelő  összehasonlításokat,  és  nem  ismertetné  a  közvetlen  előzményeket.  Ezért  a  számvetés  alapvetően  a  jelenlegi  önkormányzati  ciklus  két teljes évére, 2011‐2012‐re vonatkozik.   

 

Az anyagban arra törekszünk, hogy a tisztelt képviselők kom plex ké pet ka pj anak arról a hivatalról, amely minél magasabb színvonaion igyekszik kiszo lgá lni ügyfeleit, érvényt szerezve a közigazgatás ügyfélbarát és szolgá ltató jellegének. Az előterjeszt é sben - a jobb á tteki n thetőség érdekében - azt a gyakorla tot követj ü k, hogy a szöveges beszámolót al a pvetően nem törik meg a táblázatok, a ör- és oszlopdiagramok, hanem azok az anyag végén külön fejezetben kerü lne k megjele nítésre .

Kérjük a T. Közgyűlést, hogy az előterjesztést megtárgyalni és beszámolót elfogadni szíveskedjék.

Nyíregyháza, 2013. j únius 14.

Tisztelettel:

dr. Szemán Sán dor

    Melléklet a 30.622/2013.XIII. számú előterjesztéshez 

          Határozat‐tervezet        NYIREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS  KÖZGYŰLÉSÉNEK    ……./2013.(VI.28.) számú     h a t á r o z a t a    a Polgármesteri Hivatal 2011‐2012. évi tevékenységéről      A  Közgyűlés  Nyíregyháza  Megyei  Jogú  Város  Polgármesteri  Hivatala  2011‐2012.  évi  tevékenységéről a melléklet szerinti beszámolót    e l f o g a d j a.         Nyíregyháza, 2013. június 28.                    A határozatot kapják:       1. A Közgyűlés tagjai   2. A címzetes főjegyző és a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői

 

1         Melléklet a …../2013.(VI.28.) számú határozat‐tervezethez 

      B E S Z Á M O L Ó       Nyíregyháza Megyei Jogú Város   Polgármesteri Hivatala    2011‐2012. évi tevékenységéről                T A R T A L O M J E G Y Z É K:                I. Bevezetés                    II. A  közgyűlés és a bizottságok munkájának támogatása      III. Ügyiratforgalom                                           IV. Személyügyi tevékenység                              V. Hivatali infrastruktúra                    

 

 

 

 

1 

 

 

 

 

3 

 

 

 

 

5 

   

   

   

            7  

 

 

 

            8 

 

 

 

          11 

 

2        VI. Az egyes belső szervezeti egységek tevékenysége                                                          12         ‐ polgármesteri kabinet       ‐ jegyzői kabinet        ‐ ellenőrzési osztály        ‐ gazdasági osztály       ‐ adóosztály       ‐ városfejlesztési és városüzemeltetési osztály       ‐ vagyongazdálkodási osztály       ‐ ellátási osztály       ‐ szociális osztály       ‐ igazgatási osztály       ‐ építésügyi osztály       ‐ közterület‐felügyelet        ‐ megszűnt belső szervezeti egységek       ‐ SWOT‐analízis      VII. Záró gondolatok                    36    VIII. Mellékletek    ‐ a közgyűlési előterjesztések és döntések megoszlása (1‐2. melléklet)  ‐ az iktatott ügyek száma és megoszlása (3‐4. melléklet)  ‐ a hatósági ügyekben hozott első fokú döntések (5‐6. melléklet)  ‐  megtámadott döntések és eredményei (7. melléklet)   ‐ a hivatali létszám a megyei jogú városokkal összehasonlítva (8. melléklet)  ‐ a hivatali létszám alakulása 2000‐2012. (9‐10. melléklet)  ‐ a hivatal dolgozóinak végzettség szerinti kimutatása (11. melléklet)  ‐ a hivatal dolgozóinak nemek és életkor szerinti kimutatása (12. melléklet)  ‐ a hivatalban töltött idő szerinti kimutatás (13. melléklet)  ‐ a jegyzői adóhatóság tevékenysége és eredményei (14‐16. melléklet)  ‐ az anyakönyvi események 2010‐2012. (17. melléklet)  ‐ a jegyzői építésügyi hatósági tevékenység (18. melléklet)   

 

3      I.  Bevezetés      Magyarország  Alaptörvénye  AZ ÁLLAM  című fejezete 33. CIKK (3) bekezdése értelmében  a képviselő‐testület sarkalatos törvényben meghatározottak szerint hivatalt hozhat létre.   Az Alaptörvény ezen felhatalmazása alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló  2011.  évi  CLXXXIX.  tv.  (a  továbbiakban:  Mötv.)  rendelkezik  részletesen  a  képviselő‐ testületek hivatalairól.    E  jogszabály  kimondja,  hogy  a  helyi  önkormányzat  képviselő‐testülete  az  önkormányzat  működésével,  valamint  a  polgármester  vagy  a  jegyző  feladat‐  és  hatáskörébe  tartozó  ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására  polgármesteri hivatalt hoz létre.     A  polgármesteri  hivatal  önállóan  működő  és  gazdálkodó  költségvetési  intézmény.  A  települések életében meghatározó jelentősége van. Az előző bekezdésben említett sajátos  kettősség a fő jellemzője: önkormányzati, valamint államigazgatási hatósági ügyekben jár  el.  Ez  a  fajta  kettőség  ‐  különösen  a  városok  esetében  ‐  nem  eredményezi  azt,  hogy  a  hivatal  egyes  elkülönült  belső  szervezeti  egységei  tisztán  csak  önkormányzati  vagy  államigazgatási  hatósági  üggyel  foglalkoznak.  Ez  Nyíregyháza  esetében  is  így  van,  az  osztályok  többsége    ‐    ha  eltérő  mértékben  is    ‐    mindkét  típusú  feladat  ellátásában  közreműködik.     Az önkormányzati ügyek esetében a hatáskör címzettje mindig a képviselő‐testület. Ezt a  hatáskört ‐ a Mötv.‐ben meghatározott kivétellel ‐ átruházhatja azonban szerveire:   a  polgármesterre,  a  bizottságokra,  a  társulásra,  a  részönkormányzati  testületre,    és  ‐  2013‐tól kezdve  ‐  a  jegyzőre. A feladatok ellátásában közreműködő szervként nevesítésre  kerül a  polgármesteri hivatal is.     Az  államigazgatási  hatósági  ügyek  címzettje  általában  a  jegyző.  Kivételesen,  jellemzően  honvédelmi,  polgári  védelmi  és  katasztrófa‐elhárítási  ügyekben  a  polgármesternek  is  biztosíthat a törvény önálló hatáskört. Ritkán az is előfordul, hogy a polgármesteri hivatal  valamelyik konkrét, önállóan eljáró ügyintézőjének van hatásköre az adott ügyben (pl. az  anyakönyvvezetők, illetve korábban a szabálysértési, valamint a gyámhivatali ügyintézők)    Ahogyan  az  egész  önkormányzat  működésében,  úgy  a  polgármesteri  hivatal  tevékenységében  is  elsődleges  és  meghatározó  szerepe  a  település  első  számú  vezetőjének, a képviselő‐testület elnökeként eljáró polgármesternek van.          

 

4      A Mötv. rendelkezése szerint a polgármester a képviselő‐testület döntései szerint és saját  hatáskörben irányítja a polgármesteri hivatalt. A jegyzőt pedig a konkrét, operatív vezetési  jogosítványok illetik meg, a Mötv. alapján vezeti a polgármesteri hivatalt. Ezen jogosítvány  alapján  a  hivatal  dolgozói  tekintetében  ‐  az  önkormányzati  tanácsadók  és  az  aljegyző  kivételével ‐ a munkáltatói jogot is ő gyakorolja.    Fenti  szabályozás  azon  a  szervezéselméleti  modellen  alapul,  mely  szerint  az  irányítás  fogalmába  annak  egyik  részelemeként  tartozik  bele  a  vezetés.  Ez  a  szabályozás  a  gyakorlatban  azt  eredményezi,  hogy  a  polgármester  a  helyetteseiként  működő  alpolgármestereken és a jegyzőn keresztül irányítja a hivatalt.     A  polgármesteri  hivatalok  a  helyi  önkormányzatokról  szóló  1990.évi  LXV.  tv  alapján  az  első  helyhatósági  választásokat  követően  alakultak  meg  az  1990‐es  év  végén  a  tanácsigazgatási  modellben  működő  végrehajtói  bizottságok  szakigazgatási  szerveit  felváltva.  Az  elmúlt  22  év  során  számos  változáson  ment  keresztül  ez  a  szervezet  is.  Méretét  tekintve  a  leggyökeresebb  fordulat  éppen  a  beszámolási  időszakunk  végén,  a  járási hivatalok megalakulásával következett be.      A  következő  fejezetekben  az  ott  meghatározott  szempontok  szerint  kívánjuk  bemutatni  hivatalunk előző két esztendejét.                                              

 

5    II. A közgyűlés és a bizottságok munkájának támogatása    Nyíregyháza  jelenlegi  képviselő‐testülete  (elnevezése  a  megyei  jogú  városok  esetében:  közgyűlés) a 2010. évi helyhatósági választásokat követően, azon év októberében alakult  meg. A korábbi testület gyakorlatát áttekintve egy kevesebb bizottsággal működő modellt  léptetett életbe. Ez alapján jelenleg a közgyűlésnek hat állandó bizottsága van.     Az önkormányzati munka legfontosabb színtere a közgyűlés ülése, hiszen a képviselők itt  hozzák  meg  a  várost  és  annak  lakóit  érintő  döntéseiket  rendelet  vagy  határozat  formájában.  Ezért  a  polgármesteri  hivatal  szakembereinek  a  döntések  előkészítése  és  végrehajtása során végzett tevékenysége meghatározó képet ad a hivatalról.     A hivatal ez irányú tevékenységét az 1‐2.  mellékletben mutatjuk be a jelen önkormányzati  ciklus  két  teljes  naptári  éve  vonatkozásában.  Látható,  hogy  mindkét  évben  háromszáz  körüli volt az előterjesztések száma. Évente több mint ötven rendelet megalkotására került  sor, míg 2012. évben növekedett a határozatok száma.     A közgyűlés hagyományosan  éves munkaterv alapján dolgozik, a soros üléseket havonta  egyszer  tartja,  július  hónapban  szünet  van.  A  diagram  jól  szemlélteti,  hogy  az  önkormányzati  tevékenység  sajátosságaiból  adódóan  az  első  félévben  nagyobb  munkateher hárul az előkészítőkre.     A  2011.  évre  jellemző,  az  önkormányzati  tevékenység  minden  területét  érintő  felülvizsgálatok  lezárását  követően 2012‐ben jelentősen nőtt az előterjesztések, és így a  döntések  száma  is.  Az  év  elején  a  januári  és  februári  üléseken  a  kevesebb  napirend  hagyományosan  arra  vezethető  vissza,  hogy  ebben  az  időszakban  zajlik  a  működés  szempontjából  legfontosabb,  óriási  munkaigényű  előterjesztés,  az  éves  költségvetés  előkészítése és elfogadása.     Azt, hogy a bizottságokra a közgyűlési ülés előkészítésén túl is jelentős munkateher hárul,  jól mutatja a bizottságok által tárgyalt előterjesztések száma:    Bizottság   Gazdasági és Tulajdonosi   Jogi, Ügyrendi és Etikai  Oktatási, Kulturális és Sport  Pénzügyi  Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági  Városstratégiai és Környezetvédelmi 

2011  187  125  157   43  137  102 

2012  317  180  187  81  111  148 

  A  bizottságok  2011‐ben  összesen  751,  míg  2012‐ben  1024  napirendi  pontot  tárgyaltak  meg.      

 

7      III. Ügyiratforgalom    Minden hivatalnak jellemző mérőszáma, hogy évente hány ügyfél keresi meg, és ezeket az  ügyeket mennyi idő alatt, milyen hatásfokkal oldja meg. Az ügyiratforgalmi statisztika az  állami szervek részére is fontos tájékozódási valamint kiindulási pont lehet.     Nyíregyháza  Megyei  Jogú  Város  Polgármesteri  Hivatala  évek  óta  az  egyik  legkeresettebb  elsőfokú közigazgatási szerv. Ennek elsődleges okai az alábbiak:    ‐ Maga  a  város  közel  120  ezer  fős  állandó  népességével  a  hetedik  a  magyar  települések sorában.  ‐ A  város  kiemelkedő  jelentőséggel  bír  a  megyén  belül,  hiszen  a  sorban  őt  követő  városok (Mátészalka és Kisvárda) népessége a 20 ezer főt sem éri el.  ‐ Különleges  a  nemzetközi  geopolitikai  helyzet  is,  hiszen  tőlünk  térben  100  km‐en  belül, időben bő órányira három ország érhető el.  ‐ A  korábbi  kistérségi,  majd  a  jelenlegi  járási  modellben  is  jelentősen  növelik  forgalmunkat a hozzánk tartozó települések.     Hivatalunk ügyiratforgalmáról a 3‐7. mellékletek adnak tájékoztatást. Fontos hangsúlyozni,  hogy 3‐4. melléklet csak a főszámokról ad tájékoztatást, azt nem jelzi, hogy némely ügyben  akár harminc‐negyven további eljárási cselekmény (alszám) is lehet.     Az 5‐6. melléklet mutatja a meghozott elsőfokú döntések számát és ágazati megoszlását. E  mellékletek világosan mutatják, hogy ügyiratforgalom szempontjából rendkívül erős volt az  adóosztály,  a  szociális  osztály,  a  gyámhivatal  és  az  okmányiroda  terhelése.  A  jogszabályi  változásból következően a 2013. évi adatok lényeges csökkenést mutatnak majd.     A  7.  melléklet  a  jogorvoslattal  megtámadott  döntéseket  mutatja,  melyek  leginkább  a  kormányhivatal hatósági főosztályánál és szakigazgatási szerveinél, ritkábban a bíróságnál  jelennek meg. Kiszámítható, hogy 2011‐ben is, 2012‐ben is rendkívül alacsony mértékben  kerestek orvoslást az ügyfelek a kiadott döntéseinkkel szemben (az arány 2 ezrelék, illetve  3,5 ezrelék). Ez országos szinten is vállalható, sőt kifejezetten jó arány. Természetesen arra  törekszünk,  hogy  a  megtámadott  döntések  elbírálása  során  még  több  esetben  szülessen  hivatalunk  vonatkozásában  kedvező  döntés.  A  jó  irányt  mutatja,  hogy  döntő  részben  helybenhagyta a felülvizsgálatot végző hatóság a hivatal döntését.     Az  ügyintézők  teljesítményének  egyik  fontos,  és  jól  mérhető  jellemzője,  hogy  ügyeiket  határidőn belül intézik‐e el. Minden hónapban ún. hátralékos lista készül, mely alapján az  egyes  belső  szervezeti  egységek  vezetői  –  a  jegyző  utasítására  –  haladéktalanul  intézkednek a késlekedés felszámolására. Az elmúlt évek során ezen a területen is jelentős  előrelépés történt, mind kevesebb a hátralékos ügyintézés.    

 

8      IV. Személyügyi tevékenység    A  polgármesteri  hivatal  létszámgazdálkodásának  elemzésekor  elsősorban  azt  emeljük  ki,  hogy  Nyíregyháza  Megyei  Jogú  Város  Polgármesteri  Hivatala  a  megyei  jogú  városok  összevetésében  egyértelműen  az  egyik  leghatékonyabb  szerv.  Az  elmúlt  fél  évtizedben  három  alkalommal  is  sor  került  pályázatok  vagy  a  megyei  jogú  városok  belső  döntése  alapján  az  egyes  hivatalok  összehasonlítására,  melyekből  hivatalunk  mindig  nagyon  jól  került ki. Most a  8. melléklet  szerint  azokkal  a  tényadatokkal kívánom  ezt alátámasztani,  melyek egy idén áprilisban ‐ másik megyei jogú város jegyzője által ‐ készített felmérésen  alapulnak.     Az  összehasonlításban  huszonegy  megyei  jogú  város  adatai  szerepelnek,  ketten  nem  szolgáltattak adatot. A táblázatok jól mutatják, hogy Nyíregyháza mind számszakilag, mind  fajlagosan  a  legkisebb  többlettel  dolgozik  ‐    a  megyei  jogú  városok    polgármesteri  hivatalai tekintetében  ‐  a  Belügyminisztérium által elismert létszámhoz képest.     Az elismert létszám azt jelenti, hogy egy, a jogszabályban meghatározott képlet alapján a  Belügyminisztérium  valamennyi  polgármesteri  hivatal  vonatkozásában  külön‐külön  megállapította,  hogy  a  kötelező  feladatai  ellátásához  hány  főt  kell  alkalmaznia,  és  a  támogatást  is  ez  alapján  folyósítja.  Természetesen  az  önkormányzatoknak  nem  csak  kötelező, hanem önként vállalt feladatai is vannak, ezért a tényleges létszám jellemzően a  legtöbb helyen meghaladja a fentebb ismertetett elismert létszámot.     A  létszámhelyzetre  vonatkozó  tényt  azért  fontos  hangsúlyozni,  mert  folyamatosan  hangoztatjuk,  hogy  a  polgármesteri  hivatalban  a  legtöbb  helyen  fokozott  munkateher  jelentkezik,  és  eseti  vagy  állandó  jelleggel  az  általánosan  elvártnál  többet  kell  dolgozni  a  munkatársaknak.     A  hivatal  létszámgazdálkodását  a  továbbiakban  a  9‐10.  mellékletben  mutatjuk  be.  Itt  az  összehasonlítást  nagyobb  távlatban,  a  2000‐es  évtől  kezdve  végeztük  el.  Magyarázatként  ismertetünk három értelmező rendelkezést:    ‐ Engedélyezett  létszám:  a  polgármesteri  hivatalban  az  önkormányzat  éves  elemi  költségvetésében engedélyezett álláshelyek száma.  ‐ Munkajogi létszám: a hivatallal közszolgálati, illetve munkajogi jogviszonyban álló   összes  dolgozó száma.  ‐ Statisztikai  létszám:  a  munkajogi  létszámon  belül  a  ténylegesen  munkavégzésre  kötelezettek  száma.  (A  különbséget  jellemzően  a  szülési  szabadságon,  GYED‐en,  GYES‐en lévők adják)       

 

9      A  2000‐es  évek  elejétől  a  létszámnövekedését  elsősorban  az  okmányirodák  felállítása  és  fokozatos  bővítése  eredményezte  (először  a  személyi  okmányok,  majd  a  vállalkozói  igazolványok, és a közlekedésigazgatási feladatok kerültek át).  A hivatal életében a legtöbb  településhez  hasonlóan  a  2003‐2004‐es  év  volt  a  csúcs.  Azóta  folyamatosan  csökken  a  létszám, ennek alapvetően az alábbi okai vannak:     ‐ Az állam az éves költségvetési döntéseivel valamennyi szerve részére közvetlen vagy  indirekt eszközökkel ösztönzi a létszámcsökkentést. Ennek alapvető célja az, hogy az  állami  szerveknél  csökkenjen  a  foglalkoztatottak  száma  és  aránya,  mivel  európai  összevetésben  Magyarországon  az  európai  átlagot  meghaladja  a  közszféra  foglalkoztatottsága.    ‐ Önkormányzatunk  saját  döntéseivel  is  folyamatosan  keresi  a  racionalizálási  lehetőségeket és utakat. Ennek egyik módja a nem feltétlenül a hivatalban ellátandó  feladatok  kiszervezése,  azaz  önkormányzati  intézményekkel  vagy  gazdasági  társaságokkal történő ellátása.     Erre  az  1990‐es  években  már  volt  példa  elsősorban  a  városüzemeltetés  területén,  és a 2000‐es évek közepétől folyamatos további lépések történtek ebbe az irányba.  Ide  kapcsolódik  az  is,  hogy  a  2006‐os  évben  a  hivatal  feladatköréből  elkerültek  a  kisegítő jellegű, nem közhatalmi tevékenységek.  Azóta külső vállalkozások látják  el  a  hivatal  takarítását,  őrzés‐védelmét,  a  karbantartási  feladatokat,  míg  2011‐től  megszűnt a hivatal saját konyhája is.     A  hivatal  belső  felépítésére  nincs  kötelező  jogszabályi  előírás,  azt  a  képviselő‐testület  legjobb belátása szerint, szabadon dönti el. Ezért csak a megyei jogú városok hivatalainak  összehasonlításából  jól  látható,  hogy  minden  város  igyekszik  a  sajátosságait  és  hagyományait figyelembe venni a hivatali szervezet felépítése során.     Nyíregyházán az 1990‐es választást  követően a felépítés során az dominált, hogy az önálló  belső  szervezeti  egységek  a  tisztségviselők  folyamatos  koordinációjával  végzik  a  tevékenységüket.  A  főosztályi  modell  bevezetése  gondolati  síkon  és  a  gyakorlatban  többször  fölmerült,  azonban  igazából  csak  a  hatósági  területen  bizonyult  tartósan  életképesnek,  a  hatósági  főosztály  (korábban  hatósági  ügyosztály,  majd  hatósági  és  építésügyi iroda néven) ma is működik.    A beszámolási időszakban ‐ ahogyan azt az előterjesztés korábbi részében már jeleztük ‐    drasztikus mértékű létszámcsökkenés következett be a polgármesteri hivatalban.          

 

10    Ennek fő lépései az alábbiak voltak:     ‐ 2011. évtől racionalizálási és költségcsökkentési okokból a hivatal létszáma 339‐ről   325‐re csökkent.  ‐ 2012. április 15‐vel megszűnt a jegyzők szabálysértési igazgatási hatásköre, ez 4 fő  ügyintéző átadását jelentette a kormányhivatalba.  ‐ 2012.  év  végével  az  oktatásirányításban  bekövetkezett  változás  eredményeként,  a  Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megyei és járási szerveinek létrejöttével 6  munkatársunk került áthelyezésre.  ‐ A  létszámot  érintő  kiemelkedő  változás  pedig  a  járási  hivatalok  megalakulásából  következik.  Azzal,  hogy  az  okmányirodai  tevékenység,  a  gyámügyi  és  gyermekvédelmi  igazgatás  teljes  egészében,  valamint  a  szociális  igazgatás,  az  építésügyi  igazgatás  és  néhány  kisebb  súlyú  általános  igazgatási  feladat  a  jogszabályban meghatározott mértékben átkerült a kormányhivatalok keretén belül  működő  járási  hivatalhoz,  további  80  álláshely  szűnt  meg  a  polgármesteri  hivatalban.  ‐ Technikai jellegű változás, hogy a jogi szabályozás következtében a polgármestert és  a  főállású  alpolgármestert  már  nem  a  hivatal,  hanem  az  önkormányzat  alkalmazottjaként kell számításba venni.    Mindezek  azt  eredményezték,  hogy  jelenleg  a  hivatal  engedélyezett  létszáma  233  fő,  melyben  további  változást  ‐    az  eddig  ismertetettektől  eltérően  növekedést  ‐    a  NYITÖT  munkaszervezete dolgozóinak a polgármesteri hivatalba történő kerülése hoz.     A 11‐13. mellékletekben néhány sajátosságot és érdekességet is érzékeltetünk a hivatallal  kapcsolatban,  a  számok  a  jelenlegi,  2013‐as  adatokon  alapulnak.  A  munkatársaink  69%‐a  rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A hivatalban zajló tudatos támogató tevékenységet jól  jellemzi, hogy az elmúlt bő évtizedben dolgozóink kimagasló számban szereztek felsőfokú  végzettséget (48 fő), közülük 9‐en két diplomát is.     Az nem meglepő, hogy lényegesen több a hölgy, a férfi dolgozók aránya majdnem teljesen  pontosan  25%.    A  kor  szerinti  megoszlásnál  láthatjuk,  hogy  a  30  év  fölötti  korosztály  évtizedenként arányosan oszlik meg.  Ez  és az állományban töltött időről szóló kimutatás is  jól  mutatja,  hogy  a  hivatalban  szeretnek  dolgozni  a  köztisztviselőink,  hosszú  távon  megtalálják itt a számításukat, és a hivatal is megbecsüli őket: dolgozóink több mint fele,  mintegy 55%‐a több, mint 20 éve szolgálja ezt a szervet vagy jogelődjét.     A külső elismertség minden szervezet lényeges fokmérője. Büszkeséggel tölt el bennünket,  hogy  az  elmúlt  tizenkét  évben  36  esetben  részesültek  állami  kitüntetésben  a  munkatársaink.  Külön  kiemeljük,  hogy  a  köztisztviselők  speciális  kitüntetésében,  a  Belügyminisztérium  által  adományozható  Köz  Szolgálatáért  Érdemjel  különböző  fokozatában 10 dolgozó részesült (1 arany, 5 ezüst és 4 bronz).    

 

11    V.  Hivatali infrastruktúra    A  legfontosabb  megállapítás  az,  hogy  Nyíregyháza  Megyei  Jogú  Város  Polgármesteri  Hivatala  abban  a  nagyvárosok  között  országosan  egyedülálló  helyzetben  van,  hogy  egy  kivétellel a szervezet valamennyi belső szervezeti egysége egy épületegyüttesben, a város  szívében  található  Városházán  került  elhelyezésre.  Ez  nagyon  komoly,  mindenki  számára  egyértelmű könnyebbséget jelent mind a hivatal vezetése és irányítása, mind az ügyfelek  szempontjából.  Önálló  elhelyezése  egyedül  a  közterület‐felügyeletnek  van,  de  ezen  szervezet speciális jogállása ezt indokolttá is teszi.     Nagy  jelentősége  volt  az  integrált  városfejlesztési  stratégia  (IVS)  keretében  megvalósuló  fejlesztéseknek,  külön  is  kiemeljük  az  új  ügyfélszolgálati  centrum  felépítését,  a  házasságkötő terem teljes felújítását, a hivatal vezetői szárnyának megújítását, és a belső  udvarok  ‐  teljes közműrendszer megújítását magába foglaló  ‐  rekonstrukcióját.    A  napi  munkavégzés  során  egységesen,  hosszú  távú  tervezéssel,  a  gazdaságosság  és  a  hatékonyság  következetes  érvényesítésével  biztosítjuk  a  hivatal  működését.  Erre  törekszünk  a  munkafeltételeknek  a  folyamatosan  változó  igényekhez  igazodó  biztosítása  során  is.  Nagyon  komoly  szervezést  igényel  annak  az  egyszerű  kívánalomnak  a  megvalósítása,  hogy  írószerrel,  papírral,  nyomtatvánnyal  és  egyéb  kiadványokkal  a  legtakarékosabban lássuk el a munkatársainkat.     A beszámolási időszak legfontosabb intézkedései voltak:  ‐ A  takarítási,  valamint  az  őrzés‐védelmi  feladatokra  vonatkozó  szerződéseket  pályáztatást követően megújítottuk.   ‐ A közterület‐felügyelet   ‐  a vele szoros munkakapcsolatban lévő NYÍRVV Kft. Tüzér  utcai székhelyén  ‐  korszerű, új irodacsoportba költözött.  ‐ A jelentős iratanyag tárolási, elhelyezési gondjainak enyhítésére a Hősök tere 9.sz.  alatti „ Zöld Irodaházban” új irattári hely került kialakításra.  ‐ A  hivatali  feladat  ellátás  során  a  saját  gépjármű  hivatali  használata  helyett  kulcsos  gépjárművek biztosítására került sor.  ‐ Az  elmúlt  évekhez  hasonlóan  folyamatosan  zajlik  az  irodák  illetve  a  kiszolgáló  helyiségek  rendbetétele,  de  az  előző  évektől  eltérően  a  közcélú  feladatellátók  bevonása lényeges megtakarítással jár.   ‐ Új  szoftver  hozzáférési  jogosultság  beszerzésével,  valamint  számítógép  és  monitor  cserékkel csökkentek a rendszer üzemeltetése során a felhasználói problémák.   ‐ A  mobil  kijárók  számának  térítésmentes  növelésével,  a  költségfigyelő  rendszer  működtetésével csökkentettük telefonköltségeinket.     Összességében  megállapítható,  hogy  az  ország  egyik  legkorszerűbb  hivatali  épület‐ együttesében, a modern kor igényeit mind jobban kielégítő környezetben és feltételekkel  fogadják munkatársaink a hozzánk forduló ügyfeleket.   

 

12    VI. Az egyes belső szervezeti egységek tevékenysége      Polgármesteri kabinet    A  polgármesteri  kabinet  2011.  év  februárjában  jött  létre,  tevékenységét  referatúrák  keretében végzi.     A portfolió menedzsment referatúra teljes körűen előkészíti az önkormányzat kizárólagos  vagy  többségi  tulajdonban  lévő  társaságai  esetében  a  tulajdonosi  döntéseket.  Ennek  keretében  megvalósította  a  cégek  gazdálkodásának  monitoringját.  Éves  beszámolók  keretében  áttekintésre  kerül  az  üzleti  tervek  teljesülésének  időarányos  mértéke,  szükség  esetén  javaslat  készül  a  beavatkozásra.    Mindezek  által  lényegesen  javult  a  cégek  likviditása,  csökkentek  a  működési  költségek,  javultak  az  eredmények.  Független  könyvvizsgálók  segítségével  a  gazdálkodás  biztonságossá  vált,  lehetőség  van  a  szükséges  céltartalékok  képzésére  és  az  értékvesztések  elszámolására.  A  folyamatos  monitoring  elősegíti a gyors vezetői döntéseket, a beruházások és fejlesztések gondos tervezését.      A  portfolió  menedzsment  referatúra  napi  kapcsolatot  tart  a  gazdasági  osztállyal.  Ez  alapvetően  szükséges  a  költségvetés  tervezése  és  végrehajtása,  a  likviditási  helyzet  kezelése,  vagy  például  a  jelenlegi  adósságkonszolidációs  folyamat  során.  Hasonló  okok  miatt fontos a finanszírozó pénzintézetekkel fenntartott mindennapos kapcsolat.     A közbeszerzési referatúra tevékenysége jól dokumentáltan ismert a képviselők előtt mind  bizottsági,  mind  közgyűlési  ülésekről.  A  munkatársak  mind  a  két  beszámolási  év  vonatkozásában koordinálták az önkormányzati és a hivatali közbeszerzési eljárásokat.    A  pályázatok  és  projektmenedzsment  referatúra  szintén  folyamatosan  tájékoztatja  tevékenységéről a közgyűlést, a részletezéstől itt is eltekintünk.     A külügyi kapcsolatok terén az önkormányzat testvérvárosi kapcsolatait súlyozva kezeltük.  Azon  városokkal  próbáltuk  szorosabbra  fűzni  a  kötelékeket,  amelyekkel  reálisan  nézve  szorosabb  kulturális,  vagy  turisztikai  kapcsolat  alakítható  ki,  ezért  a  hozzánk  közelebbi  partnerek kerültek előtérbe. Így tovább erősödtek a lengyel kapcsolatok, mind több turista  érkezik tőlük hozzánk.  A  távolabbi  hagyományos  kapcsolatainkat  ‐  elsősorban a német  és  a  finn  testvérvárossal    ‐  szinten  tartottuk.  A  kínai  kapcsolatot  ‐  főleg  jelentős  anyagi  vonzata miatt ‐ nem volt lehetőség erősíteni.             

 

13    A  teljes  turisztika  és  annak  marketingje,  ehhez  kapcsolódóan  a  TDM‐iroda  irányítása  is  a  kabinethez  tartozik.  Sikeres  idegenforgalmi  konferenciákon,  study‐tourokon  keresztül,  számtalan egyéb vendég vonzó eszköz igénybevételével az elmúlt két év során jelentősen  megnőtt  a  városban  eltöltött  vendégéjszakák  száma,  ami  önmagában  mérvadója  az  önkormányzat ezirányú munkájának.     A  városi  sportkoncepció  irányelveinek  figyelembe  vételével,  a  sport  rendelet  alapján  a  sportreferatúra  átláthatóan  működteti  az  önkormányzat  egységes  sport‐pályázati  és  támogatási rendszerét  (támogatások feldolgozása és bizottság elé terjesztése, szerződés‐  kötés, ellenőrzés és elszámoltatás).   A  sport‐létesítmények  működtetésében  ellátja  a  tulajdonosi  képviseletet,  szoros  szakmai  együttműködést alakított ki a NYÍRVV Kft.‐vel és az NYVSC‐vel.     A  referatúra  aktívan  közreműködött  az  ovi‐focipályák,  a  mozgáskorlátozottak  által  is  használható  vívóterem  létrehozásában,  továbbá  a  stadionban  a  kisméretű  műfüves  focipályák és lelátó, az orvosi szoba és szabadtéri kondipark kialakításában. Nagycsoportos  óvodás  városi  úszóprogram,  vívóprogram  indult  be,  új  rendezvényeket  (strandfoci,  strandkézilabda,  családi  futások  stb.)  hívtak  életre.  Átalakításra  került  a  sport  ösztöndíj  rendszere: több mint negyven sportoló részesült támogatásban. Kiemelt terület maradt az  iskolai és diáksport, az amatőr‐ és szabadidősport  szerepének erősítése.     Régóta  húzódó  problémák  is  megoldást  nyernek.  A  teniszpályák  biztonságos  üzemeltetésére pályázat alapján garanciákkal ellátott öt éves szerződés került megkötésre.  Körvonalazódik az örökösföldi focipálya hat éve tartó beruházásának lezárása.     Az önkormányzat folyamatban lévő pályázataiban is kiemelt szerepet kap a sportoláshoz,  az  egészséges  életmódhoz  és  a  rekreációs  tevékenységhez  szükséges  fejlesztések  megvalósítása, melyekben a sportreferatúra szakmai véleményezéssel működött közre.     A város a rendezvények szervezésében és koordinálásában az elmúlt év során új modellt  vezetett  be,  mely  biztosítja  az  önkormányzat  és  az  egyéb  szervezetek  által  rendezett  események összehangolását, segítve ezáltal a minél nagyobb számú érdeklődő jelenlétét és  kulturált szórakozását.                      

 

14    Jegyzői kabinet    A  jegyzői  törzskar  jogutódjaként  a  jegyzői  kabinet  is  a  2011.  februári  közgyűlési  döntés  után  kezdte  meg  működését.  A  változás  elsősorban  arra  irányult,  hogy  a  kabinet  még  intenzívebben  vegyen  részt  a  közgyűlési  anyagok  mellett  a  bizottsági  munka  előkészítésében is, továbbá a többségében jogi végzettségű szakemberek segítsék a hivatal  más belső szervezeti egységeinek jogalkalmazási tevékenységét.     A  jegyzői  kabinet  nagyobb  belső  egysége  a  közgyűlési  és  törvényességi  csoport.  Az  itt  dolgozó  egy  jogtanácsos  és  két  jogász  munkatárs  széleskörű,  szerteágazó  jogi  munkát  végez, a közgyűlési feladatokon túlmenően a jegyző, a jegyzői kabinetvezető és más belső  szervezeti egységek munkáját is segítik. A közgyűléssel kapcsolatos munka nagyon sokrétű  tevékenységet foglal magába:  az éves munkaterv elkészítésétől kezdve az előterjesztések  törvényességi  felülvizsgálatán  keresztül  a  jegyzőkönyv  és  döntések    felettes  szervhez  történő felterjesztéséig.    A  választási  és  nemzetiségi  referens  felsőfokú  végzettséggel,  több  évtizedes  szakmai  tapasztalattal rendelkezik. Alapvető feladata a választások szervezési feladatain túlmenően  a  városban  működő  7  nemzetiségi  önkormányzat  és  2  részönkormányzat  törvényes  működésének  biztosítása.    Két  fő  ügyintéző  munkatárs  dolgozik  még  a  csoportban,  ők  ügykezelői feladatot is ellátnak, ugyanis egyik fő feladatuk a közgyűlés hanganyagának szó  szerinti  leírása.  Az  informatikus  legfontosabb  feladata,  hogy  közreműködjön  a  polgármesteri  hivatal  informatikai  fejlesztésében,  biztosítsa  az  informatikai  jogszabályok  érvényesülését, az informatikai és adatvédelmi szabályzatban foglaltak betartását.     Bár a 2011‐2012. években választásra nem került sor, mindenképpen szükségesnek tartjuk  megemlíteni,  hogy  a  jegyzői  kabinet  nagyon  fontos  tevékenységi  köre  az  országgyűlési  képviselők,  a  helyi  önkormányzati  képviselők  és  polgármesterek, a  települési  nemzetiségi  önkormányzati  képviselők,  az  európai  parlamenti  képviselők  választásával,  és  a  népszavazással kapcsolatos teendők ellátása.  Ez a feladat szintén nagyon sokrétű, hiszen  magában  foglalja  a  választások  törvényes  működésének  biztosítását,  a  technikai  és  személyi feltételek biztosítását, rengeteg szervező és koordináló munkát. A tevékenység a  nem  választási  években  is    folyamatos    ‐    elsősorban  előkészítő  és  felülvizsgálati    ‐   feladatot jelent.     Az  emberi  erőforrás  menedzsmentben  két  fő  dolgozik,  mindkét  személy  felsőfokú  végzettséggel  rendelkezik.  Alapvető  feladatuk  a  Polgármesteri  Hivatal  köztisztviselői  és  munkavállalói,  valamint  az  önkormányzati  intézmények  közalkalmazottai  tekintetében  a  közszolgálati,  munkavállalói,  közalkalmazotti  és  egyéb  jogviszony  létesítésével,  megszüntetésével,  valamint  az  illetményváltozásokkal  kapcsolatos  dokumentumok  elkészítése.      

 

15    Ezen  túlmenően  ellátják  a  köztisztviselők  teljesítménykövetelményeinek  meghatározásával, a teljesítményértékeléssel, a minősítéssel, a köztisztviselők képzésével,  továbbképzésével,  a  vagyonnyilatkozat‐tételi  kötelességgel  kapcsolatos  feladatokat,  és  közreműködnek  az  Önkormányzat  által  alapított  kitüntetésekkel  kapcsolatos  feladatok  ellátásában is.     A közgyűlési és törvényességi csoport kiemelt feladata volt 2011. évben az önkormányzati  választásokat követően megalakuló új közgyűlés, a bizottságok és a Polgármesteri Hivatal  új  struktúrájának  megfelelően  a  szervezeti  és  működési  szabályzatok  kidolgozása,  a  feladat‐és hatáskörök pontos lehatárolása, a szükséges belső szabályzatok elkészítése.    Fontos feladat volt még ebben az évben a bírósági ülnökválasztás megszervezése, az ezzel  kapcsolatos  előkészítő  feladatok  ellátása,  a  bíróságok  elnökeivel  az  egyeztetések  lefolytatása.  E  munka  eredményeként  a  közgyűlés  a  Nyíregyházi  Városi  Bíróságra  50  ülnököt,  a  Szabolcs‐Szatmár‐Bereg  Megyei  Bíróságra  4  ülnököt,  a  Munkaügyi  Bíróságra  6  ülnököt választott.    Kiemelendő  még  2011.  évben  az  oktatási  és  a  kulturális  intézményhálózatban  végrehajtott  átszervezéshez  nyújtott  jogi  tanácsadó  tevékenység,  amelynek  során  a  szakmai  osztály  által  előkészített  racionalizálási  folyamathoz  biztosították  a  jogszabályok  maradéktalan  betartásának  követelményét.  Az  emberi  erőforrás  menedzsment  az  átszervezés  során  a  közalkalmazottakat  érintő  személyügyi  döntéseket  folyamatosan  előkészítette és végrehajtotta.     2012. évben kiemelt feladat volt a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő  törvények  módosításáról  szóló  2012.  évi  XCIII.  törvény,  valamint a  végrehajtására  kiadott  218/2012.  (VIII.13.)  Kormányrendelet  alapján  a  Nyíregyházi  Járási  Hivatal  kialakításával  kapcsolatos  előkészítő,  egyeztető  feladatok  ellátása,  a  megállapodás  megkötésének  előkészítése.    Az  emberi  erőforrás  menedzsment  dolgozói  már  2012.  év  második  felétől  folyamatosan  dolgoztak  e  területen  a  járási  hivatal  működéséhez  szükséges  szakmailag  felkészült és képesített személyi állomány biztosítása érdekében.    Az elmúlt év végén komoly többletfeladatot jelentett még az oktatási intézmények állami  fenntartásba  kerülésének  és  a  múzeumi  szervezet  átalakításának  folyamatában  a  jogszabályokban előírt feladatok előkészítése és végrehajtása.                 

 

16    Ellenőrzési osztály    Az  osztály  konkrét    tevékenységét    a  közgyűlés  által  elfogadott    ellenőrzési  terv  alapján  végzi, annak teljesítéséről évente köteles beszámolni.  Ezért itt csak néhány általánosabb  megjegyzést kívánunk tenni:     A  közszféra  modernizálása  és  hatékonyságának  javítása  a  megfelelő  belső  ellenőrzési  rendszer  kialakításával  és  működtetésével  biztosítható.  A  belső  ellenőrzés  független,  tárgyilagos,  bizonyosságot  adó  és  tanácsadó  tevékenységével  hozzájárult  ahhoz,  hogy  a  közpénzek,  az  önkormányzati  vagyon  felhasználása  átláthatóbbá,  hatékonyabbá,  eredményesebbé  vált,  erősödött  az  elszámoltathatóság.  A  belső  ellenőrzés  az  önkormányzat és intézményei működését fejlesztette, eredményességét növelte.     Az ellenőrzések során olyan vizsgálatokra került sor, melyek lefolytatása indokolt, aktuális  volt és mindenképp a szabályszerű feladatellátást, működést segítette elő.    A  2011‐2012.  évi  belső  ellenőrzési  munkát  a  kockázatértékelésen  alapuló  témaválasztás,  kompetencia  alapú  erőforrás  elosztás,  az  ellenőrzések  előkészítettségének,  minőségének  javítása, módszertani megújulás jellemezte.    A belső ellenőrök tevékenységüket önállóan végezték, munkájuk során külső befolyástól  mentesen, pártatlanul és tárgyilagosan jártak el, a megállapításokat, következtetéseket és  javaslatokat  tartalmazó  ellenőrzési  jelentést  a  jogszabályban  előírt  szerkezetben  és  tartalommal állították össze. A belső ellenőrzés meghatározó szerepet játszott abban, hogy  a szabálytalanságra utaló jelek azonosításra kerüljenek.    A monitoring stratégia elveit támogatta a belső ellenőrzés azzal, hogy a korábbi pénzügyi  kontrollok  szabályos  működésének  ellenőrzése  helyett  fokozatosan  a  szervezetek  kockázatkezelése,  célirányos  működésének  gazdaságossága,  hatékonysága  és  eredményessége,  valamint  a  pénzügyi  jelentések  tartalmát,  megbízhatóságát  szolgáló  kontrolltevékenységek vizsgálata került előtérbe.  Olyan ellenőrzési modellt alakítottak ki, amely biztosítja:  ‐ államháztartásra vonatkozó szabályok betartását,  ‐ a pénzeszközök szabályszerű felhasználását,  ‐ a hatékony és szabályszerű vagyonkezelést,  ‐ a számviteli és bizonylati rend betartását.    A  belső  ellenőrök  törekedtek  arra,  hogy  kialakítsák  a  belső  ellenőrzési  fókuszt,  meghatározzák a kockázati tényezőket, melyek alapul szolgáltak a következő évi ellenőrzési  terv összeállításához, kockázatelemzéséhez.     

 

17    Gazdasági osztály    Az osztály tíz önálló szervezet ‐ az önkormányzat, a polgármesteri hivatal, hét nemzetiségi  önkormányzat,  és  a  Nyíregyháza  és  Térsége  Hulladékgazdálkodási  Társulás  ‐  pénzügyi,  számviteli,  beszámolási  és  adatszolgáltatási  feladatait  látta  el.  Feladatai  közül  kiemelkedett  az  önkormányzati  költségvetési  rendelet,  a  rendeletmódosítások  összeállítása, valamint az időszaki, illetve az éves beszámolók elkészítése.    2012.  évben  a  gazdasági  osztály  feladatkörét,  feladatellátását  szabályozó  jogszabályok  jelentősen  megváltoztak.  Az  új  államháztartási  törvény  és  annak  végrehajtási  rendelete  2011. december végén került kihirdetésre, és 2012. január 1‐jén hatályba is lépett.     Legjelentősebb  változást  az  okozta,  hogy  külön  kellett  választani  az  önkormányzat  és  a   hivatala gazdálkodását, így 2012. évtől elkülönített pénzügyi és számviteli nyilvántartást kell  vezetni.    Ezért  szükségessé  vált  pl.    a  számviteli  rendszer  átalakítása,  a  banki  kapcsolatok  átszervezése, az adókötelezettség teljesítésével összefüggő tevékenység elkülönítése.    Az  adatszolgáltatás  szinte  teljes  mértékben  elektronikusan  történik,  több  új  informatikai  rendszer  került  bevezetésre.  Az  elektronikus  adatszolgáltatás  pontos,  precíz  munkát  igényel, a határidők szigorú betartásával.    A  beszámolási  időszakban  is  fokozott  figyelmet  fordítottunk  a  folyamatos  likviditás,  a  szabályszerűség,  a  hatékonyság  és  a  takarékossági  szempontok  együttes  érvényesítésére.  Több  intézkedést  is  tettünk  a  költségvetés  pénzügyi  egyensúlyának  megteremtése  illetve  folyamatos megtartása érdekében.    2011‐ben  az  intézményhálózat  racionalizálása,  míg  tavaly  az  oktatási  ágazat  teljes  szerkezeti  átalakításának  előkészítése  és  az  adósságkonszolidációs  folyamat  elindítása  jelentett  rendkívüli  feladatot  az  osztály  számára.  Az  intézmények  darabszámának  változása az időszakban:                                                                                     Megnevezés  2011.01.01. (db) 2012.12.31. (db)    Önkormányzati fenntartású  80  59    intézmények    ‐ önállóan működő és gazdálkodó  28  10    ‐ önállóan működő  30  24    ‐ tagintézmények  22  25                  A költségvetési tervezéssel, a költségvetési szervek finanszírozásával kapcsolatos feladatok,  a számvitellel kapcsolatos teendők, valamint a beruházások és felújítások pénzügyein túl az  osztály  feladata  az  önkormányzat  hitelfelvételének  engedélyezési  és  közbeszerzési  eljárásának előkészítése is.  

 

18    2011.  évben  kiemelt  feladatot  jelentett  az  önkormányzat  pénzügyi  helyzetének  ellenőrzésére  irányuló,  az  Állami  Számvevőszék  által  folytatott  vizsgálathoz  bekért  adatszolgáltatás  teljesítése,  valamint  a  Magyar  Államkincstár  normatív  támogatások  igénylésére és elszámolására irányuló vizsgálata.    Hivatalunk  folyamatosan  részt  vesz  az  Állami  Számvevőszék  „Korrupciós  kockázatok  feltérképezése  –  integritás  alapú  kultúra  terjesztése”  elnevezésű,  az    Európai  Unió  által  támogatott  projektjéhez kapcsolódó felmérésben,  melyet az osztály koordinál.       Adóosztály    Az  osztály  sajátossága,  hogy  az  iktatási  és  irattárazási  feladatok  ellátása  a  szervezeti  egységen  belül  történik,  amely  tevékenység  azért  is  jelentős,  mert  ez  a  belső  szervezeti  egység intézi szám szerint a legtöbb ügyiratot a hivatalon belül.     Az adóosztály öt csoportra tagozódva látja el feladatát:  ‐ vagyoni csoport,  ‐ iparűzési adó csoport,  ‐ könyvelési és iktatási csoport,  ‐ behajtási és végrehajtási csoport,  ‐ ellenőrzési és felszámolási csoport.    A  szervezeti  és  működési  szabályzatban,  valamint  a  munkaköri  leírásban  foglalt  feladatokon  túlmenően  az  adóosztály  feladatát  megnövelték  2011‐ben  az  építményadóban  ellátott  kiemelt  feltárási,  ellenőrzési  tevékenység  során  végzett  építményadó bevallási, befizetési kötelezettségek teljesítése érdekében tett intézkedések.  Az év közben lefolytatott felderítési tevékenység eredményeként 1.144 adózóval bővült az  állomány.  Benyújtott  bevallásaikkal  1.234  darab  eddig  adózás  alá  nem  vont  építmény  került  nyilvántartásba  vételre,  és  az  elévülési  időszakra  visszamenően  is  esedékes  adótételük  előírására.  2012.  évben  az  előző  év  során  lefolytatott  felderítési  tevékenység  áthúzódó eredményeként további 466 adózóval bővült az állomány, 487 darab új építmény  került nyilvántartásba vételre.   Feladatnövekedést jelentett, hogy a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, továbbá a  nevelési‐oktatási  intézmények  céljára  szolgáló  helyiségek  is  adókötelessé  váltak  2012.  január  1.  napjától.  2012.  május  15.  napjától  szintén  jogszabályváltozás  következtében  a  kizárólag  az  önálló  orvosi  tevékenységről  szóló  törvény  szerinti  háziorvos  által  nyújtott  egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiségek adómentessé váltak.   A  normál  ügymenetek  ellátása  mellett  a  még  fel  nem  derített  adózói  állomány  adózói  körbe  vonása  iránti  intézkedéseink  folyamatosak,  amely  jelenleg  is  jelentős  terhet  ró  az  osztályra. 

 

19    Idegenforgalmi adóban is ellenőrzést végez az osztály, amelynek köszönhetően, valamint  az  egyre  növekvő  idegenforgalom  hatásának,  illetve  a  2012.  évi  helyszíni  ellenőrzések  eredményességének  következtében  az  adózói  morál  javult.  Az  adóbevallások  száma  ez  idáig 162 darabbal nőtt a bázis évhez (2011.) viszonyítva.  Gépjárműadó  tekintetében  a bennünket  érintő  legfontosabb  jogszabályváltozást a  súlyos  mozgáskorlátozott  mentesség  felülvizsgálata  jelentette,  amelynek  tekintetében  megközelítőleg 1.500 új adóalany lép be 2013. adóév vonatkozásában.   A  2013‐as  adóév  bevételei  tekintetében  visszaosztásos  módszer  jelentkezik  az  adóbevételeknél, így a gépjárműadó 40 %‐a képezi csak az önkormányzat sajátos működési  bevételeit.  Talajterhelési díj tekintetében számot kell adni azon jogszabály módosulásról, amely 2012.  február  1‐jén  lépett  hatályba.  Ennek  értelmében  minden  elfogyasztott  m3  1.800,‐Ft  talajterhelési  díj  fizetési  kötelezettséget  vonz  maga  után.  Mindent  elkövettünk  annak  érdekében,  hogy  az  ügyfelek  tájékozódjanak,  értesüljenek  és  időben  tegyenek  eleget  kötelezettségeiknek.  Iparűzési  adó  vonatkozásában  az  osztály  mind  az  ellenőrzési  és  a  behajtási  tevékenység,  mind pedig az ügyfelekkel történő személyes kapcsolatfelvétel során próbálta elősegíteni a  bevallási  és  fizetési  kötelezettségek  teljesítését,  amelynek  következtében  a  bevételek  meghaladták a terv szerinti előirányzatokat.  Nyíregyháza  Megyei  Jogú  Város  illetékességi  területére  betelepült  cégek,  vállalkozások  jelentősen  járultak  hozzá  a  gazdasági  fejlődéshez,  amelynek  eredményeképpen  a  Város  költségvetése  jelentősen  javult.  A  2011.  évben  hatályba  lépett  adókedvezményt  biztosító  helyi  rendelet  is  azt  szorgalmazta,  hogy  a  város  költségvetésének  végrehajtása  során  az  egyenlő teherviselés elve valósuljon meg.  Az  ellenőrzési,  valamint  a  behajtási  és  végrehajtási  tevékenység  során  az  adóosztály  különös  figyelmet  kívánt  fordítani  arra,  hogy  a  hatósági  munka,  valamint  a  jogszabályok  által lefektetett normakörnyezet Nyíregyháza Megyei Jogú Város vonatkozásában a lehető  leghatékonyabban,  legeredményesebben  valósuljon  meg  mind  a  2011.,  mind  a  2012.  adóév vonatkozásában. Ezt az eredményességet kívánta javítani azon elképzelés, amelynek   alapján  öt  revizor  valamint  hét  végrehajtó  végezte  ezen  feladatköröket  és  követett  el  mindent annak érdekében, hogy a város kasszájába minden adóforint befolyjon.  Összességében  az    osztály  ‐    figyelemmel  az  egyre  gyorsabban  változó  jogszabályi  környezetre    ‐      helyt  állt  annak  érdekében  a  hatósági  munka  során,  hogy  minden  helyzetben  a  város  költségvetésének  javára  tevékenykedjen.  Alkalmazta  és  szolgálta  az  SZMSZ‐ben  lefektetett  feladatait  és  tevékenységét,  segítette  a  város  lakosságát,  az  adóalanyi  kört  és  megfelelt  annak  a  kívánalomnak,  amit  a  szolgáltató  közigazgatás  támasztott felé.   Az osztály tevékenységét a 14‐16. mellékletben szereplő táblázatokkal szemléltetjük. 

 

20    Városfejlesztési és városüzemeltetési osztály    Az  osztály  tevékenységi  körét  a  2011.  februári  SZMSZ‐módosítás  jelentősen  átalakította,  így  a  közbeszerzési  feladatok  ellátása,  valamint  a  pályázatok  előkészítése  kikerült  a  feladatok sorából, ugyanakkor kiegészült egyes városüzemeltetési teendőkkel.     Az osztály tevékenysége a 2011‐2012‐es években a következő területekre terjedt ki:  ‐ városüzemeltetési feladatok,  ‐ főépítészi feladatok,  ‐ környezetvédelmi feladatok,  ‐ beruházási feladatok.  Az osztály alapvető feladatának lényegét a város hosszú távú fejlődését elősegítő, szakmai  és  városfejlesztési  szempontok  alapján  megvalósuló  távlati  tervezés  jelenti.  Az  osztály  feladataihoz  kötődnek  egyes  ágazati  programok,  tervek,  koncepciók  elfogadásának  előkészítési és végrehajtási, koordinálási munkálatai is. Közülük a jelentősebbek:  ‐ Településfejlesztési Koncepció,  ‐ Bencs program 2007‐2013.,  ‐ Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési stratégiája 2008.,  ‐ Nyíregyháza Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja 2008‐2014.,  ‐ Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közlekedésfejlesztési Terve 2009.,  ‐ Nyíregyháza Megyei Jogú Város Hulladékgazdálkodási Terve 2009.,  ‐ Településrendezési terv és helyi építési szabályzata.    2011‐2012‐es években folyamatban lévő és megvalósult kiemelt fejlesztések:  ‐ 4.sz. ‐ 41. sz. ‐ 4911. sz. főutak közötti gyűjtőút építése (Keleti körút) (ÉAOP pályázat,  ‐ Belvárosi terek integrált funkcióbővítő fejlesztése (ÉAOP 5.1.1/B pályázat),  ‐ Autóbuszmegálló helyek korszerűsítése (ÉAOP pályázat),  ‐ Nyíregyháza‐Nyírszőlős kerékpárút (ÉAOP pályázat),  ‐ Nyíregyháza  és  térsége  szennyvízelvezetési  és  tisztítási  program  megvalósítása  (KEOP),  ‐ Wesselényi Miklós Középiskola bővítése és rekonstrukciója (ÉAOP).    A  városfejlesztési  és  városüzemeltetési  osztály,  mint  a  polgármesteri  hivatal  egyik  belső  szervezeti  egysége  ezeknek  a  szerteágazó  feladatoknak  az  ellátásában  az  egyik  fontos  (nevesített),  de  nem  egyetlen  és  önmagában  meghatározó  szereplője.  A  feladatok  sokrétűsége  (önkormányzati  alapfeladatok,  önként  vállalt  feladatok),  a  szervezeti  hierarchiában  elfoglalt  helye  (döntési  kompetenciák,  kapacitások),  a  feladatok  jellege  (önkormányzati  fejlesztések,  önkormányzati  és  más  szervek  együttműködésével  megvalósuló  fejlesztések,  településrendezési  terv  stb.)  alapján  a  leginkább  együttműködésre, kooperációra ítélt szervezeti egység.     

 

21    A városi főépítész nem önálló szervezeti egységben működött ezen időszakban, hanem a  városfejlesztési  osztály  tagjaként.  Közvetlen  munkatársaival  elsődleges  feladatukként  Nyíregyháza  Megyei  Jogú  Város  településrendezési  terveinek  /településszerkezeti  terv,  szabályozási  terv  és  a  helyi  építési  szabályzat/  folyamatos  felülvizsgálatát  végezték,  lebonyolították  több  területen  a  módosítási  és  javítási  eljárásokat  saját  tervezői  hatáskörükben. Ezen belül végigkísérték a teljes módosítási eljárást, előkészítették a külső  szakágak bevonását igénylő munkarészeket, kapcsolatot tartottak az eljárásban résztvevő  hatóságokkal, szakágakkal, kérelmezőkkel.      A  rendezési  tervnek  való  megfelelőség  szempontjából  véleményezték  az  út‐  és  közműberuházások  terveit.  Részt  vettek  a  KÖZOP  pályázatok  szakmai  tartalmának  kidolgozásában, nagy beruházások előkészítő munkáiban, szakmai koordinálásában. (LEGO,  SEMANTIC, HÜBNER, zajtérkép). A város lakosságát, tervezőket, társirodákat tájékoztatták  a rendezési terv tartalmáról, beépíthetőségi előírásairól. A tervtanács keretén belül óvták a  városunk egységes építészeti arculatát.     A  2012.  év  második  felében  már  körvonalazódott  az  önálló  főépítészi  szervezeti  egység  létjogosultsága. Az új kötelezettségek teljesítése érdekében háttérbe szorultak a főépítészi  munkával  összefüggő  alaptevékenységek,  a  rendezési  terv  folyamatos  felülvizsgálata  (a  létszámhiány  miatt  is).  Hátráltatta  a  feladatok  gyors  elvégezhetőségét  a  térinformatikai  rendszer hiánya.    A  2011‐2012‐es  évek  fejlesztési  feladatait  részben  a  korábbi  években  pályázati  források  igénybevételével  indított  programok  befejezése,  pénzügyi  lezárása  képezték.  Áthúzódó  feladatként  jelenleg  is  folyik  a  „Nyíregyháza  és  térsége  szennyvízelvezetési  és  tisztítási  program”  megvalósítása.  A  program  határidőre  történő  befejezését  a  2011.  évben  újraindított és sikeresen lezárt közbeszerzési eljárás alapozta meg.  A több mint 13 milliárd  nettó összköltségű fejlesztés jelenleg is jelentős feladatot ró az osztályra.     Az  osztály  legszorosabb  munkakapcsolatban  a  társosztályok  közül  a  pályázatok  és  projektmenedzsment  referatúrával  áll,  miután  az  előkészített,  illetve  elnyert  pályázatok  megvalósítása az osztály munkatársainak bevonásával történik.     A  stratégiai  feladatok  között  szereplő  közlekedési  ágazaton  belül  az  elmúlt  időszakban  a  helyi  tömegközlekedés  kapott  főszerepet.  A  jogszabályok  változása  ‐  miszerint  a  díjat  a  közszolgáltatási szerződésben kell meghatározni  ‐,   a  2010. évig a szolgáltatóval szemben  felhalmozott  veszteségek  rendezése,  a  közszolgáltatási  szerződés  meghosszabbítása   jelentős  többletfeladatokat  jelentett  az  osztály,  a  tisztségviselők  és  a  közgyűlés  munkájában.  A  szolgáltatási  környezet  és  támogatási  rendszer  megváltoztatása  országos  szinten nehezen kezelhető területté változtatta a helyi tömegközlekedést.       

 

22    Vagyongazdálkodási osztály    A vagyongazdálkodási osztály létszáma a beszámolási időszakban 3 fővel, 15 főre csökkent,  miközben az ügyiratforgalma 20%‐kal növekedett.    Az államháztartási szabályozás és az állami vagyongazdálkodás terén két alapvető változás  érintette  a  szakterületet.  A  nemzeti  vagyonról  szóló  törvény  hatályba  lépése  vagyongazdálkodási  területen  eredményezett  többletfeladatokat.  A  helyi  szabályozásban  két  lépcsőben  történt  a  vonatkozó  rendeletek  felülvizsgálata.  Az  államháztartásról  szóló  törvény 2012. január 01‐jei hatályba lépésével szükségessé vált a vagyoni kör átvizsgálása  az önkormányzat‐hivatal‐intézmények vonatkozásában.    A  2010.  év  végén  kezdődött  belvízhelyzet  kapcsán  az  osztály  koordinálta  a  vis  maior  támogatás igénylésével és elszámolásával kapcsolatos feladatokat. Fél  év  leforgása  alatt  az  önkormányzat  öt  alkalommal  igényelt  támogatást,  a  megítélt  és  folyósított  összeg  meghaladta a húszmillió forintot.     Az  osztály  dolgozói  az  önkormányzati  beruházásokhoz,  telekalakításokhoz,  kapcsolódó  területrendezési,  terület‐előkészítési  feladataikat  is  ellátták,  többek  között  a  pályázati  forrásból  megvalósítandó  önkormányzati  kerékpárutakhoz  kapcsolódó  ingatlanok  megszerzéséhez szükséges kisajátítást helyettesítő adásvételi szerződések előkészítésénél,  megkötésénél, valamint a szükségessé vált kisajátítási eljárások kezdeményezésénél.     A  feladatok  minél  magasabb  szinten  és  nem  utolsósorban  határidőre  történő  elvégzése  érdekében fokozott  együttműködésre  volt  szükség  a hivatal más szervezeti egységeivel.   A  pályázatok  és  projektmenedzsment  referatúrával,  a  közbeszerzési  referatúrával,  a  városfejlesztési  és  városüzemeltetési  osztállyal,  valamint  a  városi  főépítésszel  való  kapcsolattartás emelhető ki.    A  2011.  évben  alakult  portfolió  menedzsment  referatúrával  közösen  az  önkormányzati  cégekkel  kapcsolatos  tulajdonosi  döntések  előkészítésében  kellett  közreműködni.  Sok  tekintetben új alapokra helyeződött az önkormányzati cégekkel összefüggő kapcsolattartás  és szerződéses viszonyrendszer.      Az  ingatlan‐kataszteri  nyilvántartási  feladatok,  az  ingatlanok  hasznosításával,  értékesítésével  kapcsolatos  munkák  elvégzéséhez,  valamint  egyéb  tulajdonosi  döntések  előkészítéséhez elengedhetetlenül szükséges egy jól működő térinformatikai rendszer.    Az  ingatlanpiacon  az  elmúlt  évekre  a  túlkínálat  volt  jellemző  mind  a  bérleti,  mind  az  értékesítési vonalon, ezért erőfeszítéseink ellenére sem sikerült a terveket teljesíteni.   Értékelve  a  piaci  helyzetet,  a  vagyongazdálkodás  területén  új  módszerek  felé  nyitott  az  osztály, így 2012. évben intenzívebb hirdetési kampányba kezdett.  

 

23    Folyamatosan  jelentettek  meg  pályázati  hirdetményeket  a  Nyíregyházi  Naplóban,  illetve  esetenként  a  Kelet  Magyarországban.  Új  piaci  marketing  formaként  jelent  meg  az  ingatlan.com  honlapon  történő  hirdetés,  valamint  az  értékesítésre  illetve  bérbeadásra  kínált épületekre, telkekre figyelemfelhívó táblák kerültek kihelyezésre.    Az  ingatlan  portfolió  tisztítás  keretében  a  beszámolási  időszakban  a  hosszú  ideje  üresen  álló,  csak  jelentős  beruházás  után  bérbe  adható  ingatlanokat  kínálták  értékesítésre.  Tekintettel  arra,  hogy  az  ingatlanok  piaci  ára  viszonylagos  mélyponton  volt  ‐  bízva  a  gazdaság  élénkülésében    ‐  ,  nem  kerültek  értékesítésre  kijelölésre  az  olyan  ingatlanok,  melyek értéke hosszú távon meghaladhatja a jelenkori gazdasági környezetben realizálható  esetleges eladásból származó bevételt.    Az  üresen  álló  ingatlanok  esetében    ‐    melyeket    többszöri  pályáztatás  ellenére  sem  lehetett  piaci  bérleti  díjon  kiadni  ‐    a  tulajdonos  érdekeit  szem  előtt  tartva,  jó  gazda  módjára  élt  az  osztály  azzal  lehetőséggel,  hogy  a  vagyonrendelet  értelmében    közgyűlési  határozattal egyes társadalmi  szervezeteknek, alapítványoknak 80%‐os díjkedvezménnyel  adhassa  bérbe  azokat.  Ezáltal  a  pályázó  szervezetek  céljainak  megvalósításához  hozzájárult,  mindamellett  biztosítottá  vált  az  ingatlanok  állagmegóvása,  az  épület  karbantartása, felügyelete, valamint a hivatal mentesült a közüzemi számlák fizetése alól.    Intézményi  felújítási  és  üzemelés‐gátló  feladatok  körében  a  munkatársak  folyamatosan  ellenőrizték  az  épületek  műszaki  állapotát,  egyeztettek  az  intézményvezetőkkel,  s  ez  alapján a felújítási munkálatokat prioritás alapján végezték el.      Ellátási osztály    Az  ellátási  osztály  feladatellátása  sokrétű,  összefüggően  biztosítja  a  polgármesteri  hivatal  által  használt  épületek  üzemeltetésével,  az  igazgatási  feladatok  anyagi  és  technikai  feltételeinek  megteremtésével  kapcsolatos  teendőket.  A  hivatal  működésével,  üzemeltetésével  összefüggő  szerződések  megkötésénél,  előkészítésénél  közreműködik,  valamint  részt  vesz  az  ezzel  kapcsolatos  közbeszerzések  előkészítésében  és  lebonyolításában.    Az  osztály  2011.  évben  elsődlegesen  a  dologi  kiadások  csökkentését,  racionalizálását  végezte,  melynek  keretében  a  szolgáltatási  szerződések  felülvizsgálata  folyamatos  volt.  Közbeszerzési  eljárást  kezdeményezett,  műszaki  tartalmat  dolgozott  ki,  valamint  közreműködött  az  annak  eredményeként  létrejövő  egyedi  szerződések  megkötésénél  (őrzés‐védelem,  takarítás,  irodaszer és nyomtatvány beszerzések).   A közbeszerzés hatálya  alá  nem  tartozó  beszerzések  esetén  valamennyi  szerződést  módosította,  vagy  megszüntette.      

 

24    Az  osztály  a  szolgáltatások  igénybevételét  a  hatékonyság,  eredményesség,  gazdaságosság  szempontjait figyelembe véve minimalizálta, rendszerszemlélettel koordinálta.     A beszámolási időszak két évében fokozott figyelmet fordított az osztály a kiemelt célként  megfogalmazott  takarékossági  szempontok  érvényesítésére,  több  intézkedést  is  tettek  a  dologi kiadások csökkentése, illetve folyamatos megtartása érdekében.     2012. évben új feladatként jelentkezett a nyomtatók és a telefonközpont üzemeltetése, a  cégtár  és  a  jogtár  biztosítása,  a  tárgyi  eszköz‐nyilvántartásban  és  a  szerződésekben  az  önkormányzat, a polgármesteri hivatal, és a nemzetiségi önkormányzat külön választása.     Új  feladatként  jelentkezett  az  önkormányzatok  és  az  állam  közötti  feladatmegosztás  változásához  kapcsolódó  átadás‐átvétel  bonyolítása,  mely  során  elsőként  a  Nyíregyházi  Hivatásos  Önkormányzati  Tűzoltóságnak  a  Katasztrófavédelmi  Igazgatóság  általi  átvételére  került  sor.    Előkészítésre  került  a  Jósa  András  Múzeum  és  tagintézményeinek  átvétele, lebonyolódott a Móricz Zsigmond Színház átvétele, eszközeinek leltározása.    Jelentős  többletmunkát  jelentett  továbbá  az  önkormányzat  és  az  állam  feladatmegosztásában  2013.  évtől  életbelépő  változásokra  való  felkészülés,  adatszolgáltatás,  információgyűjtés,  leltározás,  az  átadás‐átvétel  dokumentációjának  elkészítése.     Az  önkormányzati  döntések  alapján  történő  szervezeti  változások  alapján  az  ingóságok  átadás‐átvétele,  leltározásának  lebonyolítása,  tárgyi  eszköznyilvántartáson  történő  átvezetése folyamatos többletmunkát jelentett az osztály részére.    2012.  évben  meghatározó  átalakulás  előkészítése  kezdődött  el  az  államigazgatás  szervezetrendszerében.  A járási hivatalok megalakulásával az  osztály jelentős feladatot  látott  el,  többek  között  az  áthelyezésre  került  köztisztviselők  részére  átadott  személyi  használatú  eszközök,  bélyegzők,  behajtási  engedélyek  visszavételezésével,  az  átadandó  eszközök leltározásával és átadásával,  a járási hivatalhoz átkerülő feladatokkal összefüggő  iktatott  ügyiratok,  előzmények  átadásával,  az  előzetes  adatközlések  leadásával  és  koordinálásával, üzemeltetési szerződés elkészítésével, egyeztetésével.     Nyíregyháza  Megyei  Jogú  Város  Önkormányzata  262/2012.  (X.18.)  határozata  alapján  a  járási  hivatalok  kialakítása  tárgyában  megállapodást  kötött  a  Szabolcs‐Szatmár‐Bereg  Megyei  Kormányhivatallal.  A  2012.  október  24.  napján  megkötött  megállapodás  többek  között  rögzíti  az  önkormányzat  által  a  járási  hivatal  kialakításához  ingyenes  használatra  átadott  épületrészeket,  ingóságokat.    Az  érintett  szervek  2013.  január  31.  napján  megállapodást  kötöttek  a járási hivatal által használt helyiségek üzemeltetéséről.      

 

25    Fentieken  túl  átalakult  a  közoktatási  és  közművelődési  intézményszerkezet  és  az  ehhez  köthető  hatáskör‐  és  feladatrendszer.  Mindezen  átalakulás  előkészítéseként  jelentős  többletfeladat  jelentkezett,  nagymértékben  meghatározta  az  osztály  tevékenységét.  Az  ellátási  osztály  részt  vett  az  állami  fenntartásba  kerülő  köznevelési  intézmények  és  intézményegységek átadás‐átvételének előkészítésében, lebonyolításában.     Postabontással,  központi  érkeztetéssel  kapcsolatos  feladat  ellátásunk  során  a  beérkező  ajánlott és sima postai levél‐, illetve csomagküldemények átvétele, továbbítása történik.  Ide  kerülnek  a  Magyar  Posta  Zrt.  hivatalától  a  kiküldött  levelek  visszaigazolásai,  a  tértivevények.  A szervezeti egységünkhöz érkeznek a hivatal számára megrendelt hivatalos  kiadványok,  a  belső  szervezeti  egységek  által  küldendő  levelek,  csomagok,  külföldi  küldemények.    Küldemények 

Tértivevényes  Ajánlott helyi, vidéki  Sima helyi, vidéki  Külföldi levél  Elsőbbségi levél  Egyéb tértivevényes levél  Csomag 

2011. év (db) 

2012. év (db) 

211 712    11 164  136 472         810         560           81           70 

214 263    11 200  124 103       1 883          975          285          77 

    Szociális osztály    Az  osztály  a  szociális  és  gyermekvédelem  rendszerébe  tartozó  pénzbeli  és  természetbeni  támogatások  megállapításával,  a  személyes  gondoskodást  nyújtó  ellátások  biztosításával,  valamint egészségügyi alapellátás működtetési feladataival foglalkozik.     2011.  évben  az  osztály  szervezeti  struktúrájában  fontos  változás  következett  be.  Míg  korábban  a  feladatokat  öt  kisebb  csoport  (lakásfenntartási,  szociális  ellátási,  szociális  foglalkoztatási,  gyermekjóléti  és  társadalompolitikai)  végezte,  a  változást  követően  2011.  évtől  három  csoportban  (szociális  ellátások,  gyermekjóléti  és  gyámügyi  csoport  és  társadalompolitikai  csoport)  látjuk  el  szociális  és  gyermekvédelmi  törvényben  és  a  helyi  rendeletekben  meghatározott  feladatokat.  Az  átszervezés  célja  a  hatósági  munka  hatékonyságának  növelése  volt.  Ennek  érdekében  az  ügyintézők  egyenletesebb  leterheltsége,  munkájuk  fokozottabb  ellenőrzése  valósult  meg,  mely  a  kollégák  szakmai  tudásának növekedését is eredményezte.     A  törvényi  módosítások  következtében  a  jegyző  hatáskörébe  tartozó  szociális  és  gyermekjóléti  szolgáltatók  és  intézmények  engedélyezésével  kapcsolatos  feladatok  ellátását  és  az  intézmények  működésének  szakmai  ellenőrzését  2011.  július  1.  napjától  a  Szabolcs‐Szatmár‐Bereg  Megyei  Kormányhivatal  Szociális  és  Gyámhivatala  látja  el.  Így  a  fenti feladat ellátása a társadalompolitikai csoport feladatköréből kikerült.  

 

26      A  járási  hivatalok  kialakításával  osztályunk  feladat‐  és  hatásköréből  az  alábbiak  kerültek  átadásra  2013.  január  1.  napjával:  egészségügyi  szolgáltatás,  hadigondozás,  alanyi  és  normatív közgyógyellátás és ápolási díj, időskorúak járadéka és a gyámhatósági feladatok  (védelembe  vétellel,  teljes  hatályú  apai  elismerő  nyilatkozattal,  ideiglenes  hatályú  elhelyezéssel,  iskoláztatási  támogatás  felfüggesztésével,  szüneteltetésével  kapcsolatos  ügyintézés). A feladatok átadásával egyidejűleg 12 ügyintéző került át a Nyíregyházi Járási  Hivatalba.    A  pénzbeli  és  természetbeni  ellátások  biztosítása  mellett  az  Önkormányzat  kötelező  feladata  a  szociális  és  gyermekjóléti  szolgáltatások  és  az  egészségügyi  alapellátás  biztosítása.  A  szolgáltatások  szervezése,  biztosítása  érdekében  végzett  tevékenységek  az  alábbi főbb csoportokba sorolhatóak:  ‐ A szolgáltatások biztosításában résztvevő intézményi struktúra alakítása.  ‐ A fejlesztéseket megalapozó koncepciók, programok készítése.  ‐ Előterjesztések a döntések meghozatalához.  ‐ Pályázatok írása, lebonyolítása, részvétel pályázatokban.    A  szociális  és  gyermekjóléti  ellátásokat  biztosító  intézményi  struktúra  folyamatosan  változik,  amelyet  a  jogszabályi  változások,  a  lakosság  részéről  felmerülő  szükségletek  kielégítése  illetve  a  racionálisabb  működtetés  (pl:  ösztönző  normatívával  a  társulás  keretében),  a  párhuzamos  ellátások  megszűntetése  indokolnak.  Nyíregyházán  a  szolgáltatások egyrészt az önkormányzat, illetve társulás, másrészt nem állami és egyházi  szervezetek  által  biztosított  ellátási  szerződés  keretében  kerülnek  biztosításra.  A  szociális  osztály tevékenysége folyamán a szakmai alapelveket figyelembe véve (szociális biztonság  megteremtése, egyenlő esélyű hozzáférés, szubszidiaritás, választhatóság biztosítása stb.)  szervezte a rendszer működését.     A  változások  alapján  a  szociális  alap‐  és  szakosított  ellátásokat  egyaránt  a  Szociális  Gondozási  Központ,  a  gyermekjóléti  szolgáltatásokat  a  Gyermekjóléti  Központ  biztosítja.  Számos  szolgáltatás  ellátási  szerződés  keretében  biztosított.  Az  elmúlt  két  évben  jelentősebb változás e téren a Sóstói Szivárvány Idősek Otthona (mint integrált intézmény  több  típusú  ellátással)  és  a  szociális  étkeztetés  (mint  alapellátási  forma)  egyházi  fenntartásba  adása  volt.  Több  szolgáltatás  (pl.:  bölcsődei  ellátás,  fogyatékos  személyek  nappali ellátása, támogató szolgáltatás stb.) társulás által fenntartott intézmény szervezeti  keretébe került.    A  szociális  osztály  jelentős  feladatot  vállalt  az  intézmények  koordinációjában  és  ellenőrzésében a hatékony működés érdekében. A lakosság szükségleteinek és a polgárok  elégedettségének  mérésére  különböző  módszerek  (Nyíregyháza  Város  Életminősége  Háztartáspanel vizsgálat) bevezetésében és alkalmazásában vesz részt.   

 

27    Az  osztály  több  koncepció  kidolgozását  illetve  felülvizsgálatát  végezte  el  2011‐2012‐ben,  amelyeket  minden  esetben  elfogadott  a  közgyűlés.  2011‐ben  a  Szolgáltatástervezési  Koncepció  és  az  Esélyegyenlőségi  Program  felülvizsgálata  történt  meg.  2012‐ben  a  négy  évvel korábban elfogadott Idősügyi Program felülvizsgálata valósult meg, valamint létrejött  az  Idősügyi  Tanács,  melynek  működtetésében  az  osztály  aktív  szerepet  vállal.  Minden  év  május  31‐ig  a  szociális  osztály  éves  beszámolót  készít  az  önkormányzat  gyermekjóléti  és  gyermekvédelmi tevékenységéről.    Az  osztály  döntés‐előkészítő  szakmai  tevékenységet  végez,  amely  előterjesztések  készítését  jelenti.  A  közgyűlésen  minden  hónapban  több,  rövidebb‐hosszabb  terjedelmű,  de  minden  esetben  jelentős  kérdést  tárgyaló  előterjesztést  készítenek  a  munkatársak.  Többek  között  az  intézmények  alapító  okiratainak  módosítása,  a  társulás  döntéseinek  véleményezése,  intézményvezető  pályázatok  előkészítése,  pályázatok  meghirdetése,  a  szociális  és  gyermekjóléti  rendszert  szabályozó  helyi  rendeletek  alkotása,  módosítása,  koncepciók,  programok,  pályázatok  benyújtására  szóló  előterjesztések  szerepelnek  a  napirenden.    Az  elmúlt  két  évben  folyamatosan  jelentek  meg  pályázati  felhívások  a  szolgáltatások  fejlesztése  és  infrastrukturális  feltételek  javítása  érdekében.  Munkatársaink  nyomon  követik a pályázati felhívásokat, számos pályázatot készítettek a 2011‐2012. év folyamán.   Több  nemzetközi  programban  –  lebonyolítóként  vagy  szakértőként  –  vettek  részt.    Az  osztály tevékenyen közreműködött a Hozzáférhető Város díj elnyerésében.      Igazgatási osztály    Az  igazgatási  osztály  2012.  november  1.  napjától  került  megalakításra  önálló  osztályként,  korábban az igazgatási és okmányiroda egyik csoportjaként működött. A megalakítására a  járások  kialakításával  összefüggésben  2013.  január  1.  napjával  a  járási  hivatalokhoz  átkerülő  és  a  polgármesteri  hivatalnál  maradó  feladatok  megszervezése  és  ellátása  érdekében volt szükség.  Az osztály 25 fővel alakult meg, 2013. január 1. napjától a létszám 21 főre csökkent, mivel 4  kolléga a járási hivatalhoz került át.  A  létrehozást  követően  az  osztály  elsődleges  feladata  a  meglévő  ügyintézési  folyamatok,  eljárások  áttekintése  volt.  Az  átvizsgálásnál  elsődleges  cél    volt,  hogy  a  folyamatokban  meglévő  hibák  javításra  kerüljenek,  és  ezáltal  az  osztály  működése  jogszabályszerű,  kiszámítható és egyidejűleg ügyfélbarát legyen.  2012.  november  1.  napjától  a  kereskedelmi  igazgatás  területén  bevezetésre  került  a  kérelmek azonnali igazolása helyett az átvételt követő előzményekre is kiterjedő kontroll,  hogy  csak  azok  a  kereskedelmi  tevékenységek  kaphassanak  igazolást  a  tevékenységük  nyilvántartásba  vételéről,  akik  a  jogszabályi  körülményeknek  teljes  mértékben  megfelelnek, ezáltal erősítve a jogszerűséget és kiszámíthatóságot. 

 

28    A jogelőd okmányiroda 2011‐2012. években ütemezett helyszíni ellenőrzéseket tartott. Ezt  a  gyakorlatot  továbbfejlesztve  a  kereskedelmi  ellenőrzések  során  sor  kerül  –  ahol  ez  indokolt  ‐  zajmérésekre  is.  A  kereskedelmi  tevékenységekre  vonatkozó  panaszok  kivizsgálása során az osztály arra törekszik, hogy a panaszok lehetőleg soron kívül, komplex  módon kerüljenek kivizsgálásra. Az ellenőrzés nem csak a panaszolt kereskedelmi egységre,  hanem  a  környezetének  vizsgálatára  is  kiterjed,  szükség  szerint  a  közterület‐felügyelet  bevonásával.  A  napi  feladatok  ellátása  mellett  elkezdődött  a  felkészülés  az  eb‐összeírási  feladatok  ellátására, erről a lakosság a média útján is tájékozódott.  Az előzetes prognózis szerint 8‐ 12  ezer  négylábú  gazdáját  érintheti  ez  a  kötelezettség.  Egyidejűleg  tájékoztatták  a  városlakókat az ebek transzponderrel történő ellátásának kötelezettségéről.   Prioritásként  kezelik  a  lakáscélú  helyi  támogatásokkal  kapcsolatos  feladatok  ellátását,  mely  a  korábbi  években  nem  kapott  elég  nagy  hangsúlyt  a  jogelőd  osztály  munkájában,  gyakorlatilag  csak  egyes  problémák  felvetése  történt  meg,  a  megoldása  váratott  magára.  Tervszerű lépések között a döntési jogköröket tisztázó, a részletfizetési, halasztási, kamat‐ elengedési  lehetőséget  rendező  önkormányzati  rendelet      idén    januárban  került  a  közgyűlés elé.   Ezt  megelőzően  az  ügyek  rendszerezése  és  a  nyilvántartásokban  rejlő  hibalehetőségek  kiküszöbölésére  irányuló  javaslatok  megfogalmazására  került  sor  a  gazdasági  osztállyal  együttműködve. A jövőben mind a nyilvántartást, mind a folyamatban lévő eljárásokat felül  kell vizsgálni, és ahol lehet a követelések behajtására irányuló lépéseket meg kell tenni.   Az  osztály  feladatai  közé  tartozik  az  anyakönyvi  igazgatás  is,  mely  területen  2011‐2012.  évben  a  legnagyobb  feladat  az  egyszerűsített  honosítási  eljárások  lefolytatása  volt.  A  határon  túli  magyarság  számára  az  együvé  tartozás,  a  nemzet  számára  a  szolidaritást  kifejező nemes  aktus jelentős többlet adminisztrációs terhet jelentett, amelyet a kollégák  készséggel, nagy empátiával,  sokszor szabadidejük rovására  is igyekeztek elvégezni. 2011.  évben  2149,  2012.  évben  4555  honosítás  történt  Nyíregyháza  területén,  ami  az  országos  átlag  fölött  van.  A  születési  és  halálozási  anyakönyvezés  területén  az  elmúlt  években  lényeges  változás  nem  volt,  de  megemlíthető,  hogy  a  Nyíregyházán  történt    születések  száma 2012‐ben150  fővel több volt, mint 2010‐ben.  A házasságkötések száma az országos  átlagot tekintve Nyíregyháza területén jó. Elmondható ugyanakkor, hogy folyamatosan nő  az  igény  a  Polgármesteri  Hivatal  épületén  kívüli  házasságkötésekre.  A  jövőben  éppen  emiatt felül kívánjuk vizsgálni az anyakönyvi igazgatással kapcsolatos helyi önkormányzati  rendeletet,  hogy  azt  a  megváltozott  igényekhez  igazítsuk.  Az  anyakönyvi  eseményeket  a  17. melléklet szemlélteti.  Az  elmúlt  években  folyamatosan  magas  a  hagyatéki  ügyek  száma.  A  jelenlegi  két  lelkiismeretes  ügyintéző  feladatát  kegyelettel  végzi,  de  a  határidőket  sokszor  csak  önkéntes túlórával tudják betartani.  A szabálysértés 2012. április 1. napjától már nem jegyzői hatáskör, de a folyamatban lévő  ügyeket még az igazgatási osztálynak kell lezárnia. Ez azt jelenti, hogy több mint 2000 ügy  végrehajtását kell folyamatosan ellátni.  

 

29    Új  feladatként  jelent  meg  a  tiltott,  közösségellenes  magatartások  elkövetőivel  szembeni  eljárás,  ami  az  osztály  életében  újabb  több  száz  ügyet  generált.  A  2012.  novemberi  alkotmánybírósági  döntés  értelmében  a  vonatkozó  jogszabályt  hatályon  kívül  helyezte  a  közgyűlés. Nagyon várjuk, hogy ‐ az alkotmánybírósági döntésnek megfelelő formában ‐ az  Országgyűlés ismét elfogadja a rendelet megalkotására felhatalmazást adó jogszabályt.  Az  osztály  megalakulásával  egyidejűleg  a  feladatok  racionálisabb  ellátása  érdekében  a   feladatok  közé  kerültek  mind  a  vízgazdálkodással  (csapadékvíz  elvezetésével),  mind  a  levegőtisztaság‐védelemmel, mind a jegyzői birtokvédelemmel kapcsolatos teendők. Ezzel  elkerülhetővé  vált,  hogy  a  hatáskörök  tisztázása  miatt  több  osztály  egymással  folytatott  levelezésével az eljárás, a panasz kivizsgálása indokolatlanul elhúzódjon.  A  megalakulást  követően  a  házszámozással  kapcsolatos  polgármesteri  feladatok  is  az  igazgatási  osztályra  kerültek.  A  jövőben  el  kívánjuk  érni,  hogy  az  előző  önkormányzati  ciklusban  született  hátrányos  jogi  környezet  megváltozzon,  így  a  feladat  ellátásához  kedvezőbb  országos    ‐  és  ennek  alapján  helyi  ‐    szabályozás  léphessen  hatályba.   Szorgalmazzuk,  hogy  a  hivatalból  lefolytatott  eljárások  az  önkormányzat  számára  ne  kerüljenek több tízmillió forintba, mert Nyíregyháza város területe csak ebben az esetben  rendezhető megnyugtatóan házszámozás tekintetében.  A szálláshely‐szolgáltatók nyilvántartása, illetve az ingatlanközvetítői tevékenységet végzők  névjegyzéke  felülvizsgálatra  került.    A  jövőben  folyamatos  a  felülvizsgálat  és  a   karbantartás    a  többi    meglévő  nyilvántartás  vonatkozásában  is,  hogy  azok  csak  a  naprakész,  pontos  adatokat  tartalmazzák,  a  meglévő  informatikai  hibák  javításra  kerüljenek. Az osztály törekszik arra, hogy olyan elektronikus hozzáférést biztosíthasson a  hivatal  honlapján,  aminek  segítségével  az  ügyek  mind  nagyobb  hányada  részben,  vagy  egészben elektronikusan is elintézhető lesz.  Az osztály folyamatosan ellát nagyszámú ügyfelet érintő feladatokat, mint például az állat‐  és  növényvédelemmel  (pl.  parlagfű  elleni  védekezés,  méhek  nyilvántartása),  a  hatósági  bizonyítványok,  igazolások  kiállításával,  a  talált  tárgyak  ügyintézésével,  a  termőföldek  értékesítésével  összefüggő  és  egyéb  hirdetmények  kifüggesztésével  kapcsolatos  ügyek  intézése.  Valamennyi  feladattal  összefüggésben elmondható,  hogy  az  osztályon  lévő hatáskörök  és  feladatok nagy száma és diverzifikáltsága miatt azok hatékony és jogszerű ellátása jelentős  többletterhet ró munkatársainkra.  A  jövőt  érintően  is  cél  az,  hogy  a  város  nagyobb  közösségét,  ügyfelek  nagy  részét  érintő  kérdésekről a lakosság sajtó útján értesüljön.   Az osztály a 2012. évben megkezdett felülvizsgálatot és racionalizálási folyamatot folytatja,  a  célzott  tájékoztatásokat  időben  eljuttatja  az  érintettekhez.  A  társosztályokkal,  hatóságokkal szorosabb, komplexebb együttműködést alakítottak ki, ezzel segítve egymás  munkáját.     

 

30    Építésügyi osztály    Az építésigazgatás területén a legerősebb időszak a 2000‐es évek elején volt tapasztalható  2005‐2006. évvel bezárólag, amikor társasházi és lakossági építkezések jelentős mértékben  felfutottak  az  ingatlan‐lufi  következtében.  Egy  konszolidáltabb,  de  még  jelentős  beruházásokat  kifuttató  terminus  volt  a  2005‐2009‐ig  terjedő  időszak,  melyet  a  válság  építőiparra történő 2009‐es kihatása zárt le.  Az elmúlt év közepéig stagnáltak az építési és  használatbavételi  engedélyeztetések  a  társasházi  ingatlanfejlesztések  teljes  visszaszorulásával,  a  lakossági  építkezések  erős  lecsökkenésével,  ipari,  termelő  beruházások hiányával. Ezen időszakban jellemző beruházási forma a pályázati rendszerből  adódott  csak.  A  tavalyi  év  közepétől,  az  idei  év  elejétől  javulás  mutatkozik  az  építési  engedélyeztetések  tekintetében,  mind  a  lakossági  lakásépítések,  mind  a  gazdasági  beruházások területén. Jelentős ipari, termelő, munkahelyteremtő beruházások indultak el  városunkban,  melyek  jelentősége  országos  kihatással  is  bír.  A  gazdasági  szempontból  örvendetesen  megnövekedett  építési  ügyek  száma  megterheli  a  válság  időszakára  lecsökkent létszámú építési osztályt.    A beszámolási  időszakban elég bonyolult volt az építési engedély nélkül, építési bejelentés  alapján,  illetve  építési  engedély  alapján  megvalósítható  építmények  köre.  Ez  a  nehezen  átlátható, valójában öt lépcsős rendszer szerencsére mára megváltozott, közérthetővé vált.  Hatályosan  már  csak  nem  engedély  köteles  és  engedély  köteles  építmény  kategóriák  maradtak. A beszámolási időszakban feldolgozott ügyeket a 18. melléklet ábrázolja.    Az építésügyi osztály önálló szervezeti egységként 2010‐ben jött létre, amikor is szétvált a  hatósági  és  építésügyi  iroda  igazgatási  és  okmányirodára,  illetve  építésügyi  osztályra.  A  Szervezeti  és  Működési  Szabályzat  2012‐es  módosítása  következtében  feladatkör  átcsoportosítással  elkerültek  az  osztályról  a  környezetvédelmi,  illetve  a  házszámozással  kapcsolatos  ügyek,  ami  létszámmozgással  is  járt.  Az  osztályt  érintően  2013.  januártól  a  járási hivatalok kialakításával kapcsolatban történtek létszámbeli és illetékességi területet  érintő további változások.    Az  új  építésigazgatási  struktúra  következtében  építésügyi  hatóságként  országos  vonatkozásban a hatodik legnagyobb ilyen feladatot ellátó hivatallá váltunk.    Annak érdekében, hogy megvalósuljon a XXI. századi modern  építéshatósági közigazgatás,  2013.  január  1‐jétől  bevezetésre  került  az  elektronikus  ügyintézés,  s  létrehozták  az  ÉTDR  (Építésügyi  hatósági  engedélyezési  eljárást  Támogató  elektronikus  Dokumentációs  Rendszer) és az OÉNY (Országos Építésügyi Nyilvántartás) alkalmazásokat. Az erre történő  felkészülés,  a  dolgozók  képzése,  szakmai  értekezletek  megtartása  már  2012.  év  végén  elkezdődött. Az új alkalmazások tavaly év végi és idei évi ismertetésben jelentős szerepet  vállalt  az  osztály  a  megyei  építész  és  mérnök  kamarai  képzéseken  előadások  megtartásával, konzultációk biztosításával, tájékoztatókkal, sajtómegjelenéssel.   

 

31    Az  engedélyező  hatáskörök  közül  az  építésigazgatás  az  első  a  közszolgálatban,  ahol  korszerű digitális eljárásmódok kerültek bevezetésre.    A  2011‐2012‐es  időszakban  az  osztály  feladatkörébe  tartoztak  még  a  környezetvédelmi  (zaj,  levegőtisztaság‐védelem,  víz‐  és  természetvédelmi)  jegyzői  feladat  és  hatáskörök  is.  Ezen ügykörök tekintetében a lakosságot érintő eljárások a zajhatárérték megállapításban,  ellenőrzésben  voltak.    A  kerti,  szabadtéri  égetések  miatt  ‐  a  környezetében  lakók  bejelentések alapján ‐ levegőtisztaság‐védelmi szempontból is eljártunk.    A beszámolási időszakban, 2012. október végéig polgármesteri jogkörben készítette elő az  osztály  a  házszámozással  kapcsolatos  feladatokat  is.  A  város  területe  90‐95%‐ának  felmérése  megtörtént,  rendelkezésre  áll  egy  igen  jelentős  adatbázis  is.  A  meghatározott  házszámok  ingatlan‐nyilvántartáson  történő  átvezettetése  több  milliós  tétel  lenne,  a  fizetendő igazgatásszolgáltatási díj miatt.    Az elmúlt két évben tervezett építésrendészeti bejárásokra nem került sor, ilyen kötelem  nem is volt, csak bejelentések alapján jártak el.     A jelenlegi szervezeti és hatásköri struktúra alapján az osztály tisztán építéshatósági jogkört  gyakorol, illetve műszaki hatósági jogkörben jár el.      Közterület‐felügyelet    A  felügyelet  szervezte  és  koordinálta  a  hulladék‐kommandót,  Sóstógyógyfürdőn  a  nagyobb  ünnepekhez  kapcsolódó  forgalomirányítást.  A  kiemelt  városi  rendezvények  biztosításában  (VIDOR  Fesztivál),  koszorúzásokon  a  lehető  legnagyobb  létszámban  vett  részt.  A  Városi  Rendőrkapitánysággal  közösen,  akció  keretében  1  hónapon  keresztül  a  mozgáskorlátozottak  részére  fenntartott  parkolóhelyek  jogszerű  használatát  ellenőrizte   a város közigazgatási területén.    2011.  év  októberétől  a  közterület‐felügyelet  a  polgármesteri  hivatal  strukturális  felépítésében  a  hatósági  főosztály  irányítása  alá  került.  A  felügyelet  szervezeti  felépítésében  ebben  az  időszakban  minimális  változás  történt,  a  munkát  lényegesen  befolyásoló jogszabályi változások sem történtek.     A  bírságbevételek  és  az  intézkedések  száma  lényegesen  növekedett  a  2010‐es  évhez  képest,  köszönhető  a  fizetési  hajlandóság  javulásának,  a  közigazgatási  bírság  lehetőségének.    December    végén    ‐    elsődlegesen  a  racionalizálás    szempontjait  figyelembe  véve    ‐    a  Család u. 102. szám alatti épületből a NYÍRVV.  Kft. Tüzér utcai épületrészébe költözött át  a közterület‐felügyelet.   

 

32    A  következő  év  eleje  az  új  helyen  történő  berendezkedés  időszaka  volt.  Az  épület  a  korábbitól  jóval  modernebb  és  korszerűbb,  jobbak  a  technikai  adottságok:  minden  dolgozónak önálló munkaállomása van,  a számítógépek is jóval korszerűbbek.    A  közterület‐felügyelet  iktatóprogramjának  korszerűsítésében  változás  nem  történt.  A  jelenleg  alkalmazott  közterület‐felügyelői  intézkedésekhez  és  az  ahhoz  kapcsolódó  adminisztrációs  munkafolyamatokhoz  feltétlenül  szükséges  lenne  az  országban  már  több  felügyeleten alkalmazott program beszerzése.    A  polgármesteri  hivatal  tulajdonában,  a  közterület‐felügyelet  használatában  lévő  kerékbilincseléshez  rendszeresített  Opel  Vivaro  típusú  gépjármű  gyakori  meghibásodása  miatt  hosszabb  időre  nélkülözni  kellett.  Később  Volkswagen  Caddy  típusú  gépjárműre  cserélték.       A  tavalyi  év  során  is  szervezték  a  hulladék‐kommandót  és  a  sóstógyógyfürdői  forgalomirányításokat.  A  kiemelt  városi  rendezvények  biztosításában  (VIDOR  fesztivál,  karácsonyi forgatag), és koszorúzásokon tevékenyen részt vettek.     A  Nyíregyházi  Városi  Rendőrkapitánysággal  közösen  a  város  közbiztonságának  a  javítása  érdekében  tizenegy  alkalommal  ‐  különös  tekintettel  a  belvárosra  ‐  járőrszolgálatot  végeztek.  A  jósavárosi  polgárőrséggel  közös  szolgálatot  láttak  el  egy  hónapon  keresztül,  melynek célja a lakótelepen élők biztonságérzetének javítása volt.    Az  időszak  kiemelkedő  eseménye  volt,  hogy  a    Szabolcs‐Szatmár–Bereg  Megyei  Rendőr  főkapitánysággal együttműködési megállapodás  megkötésére került sor.     A  közterület‐felügyelők  munkáját  érintő  jogszabályok  tekintetében  számos  változás  következett  be.  A  szabálysértési  törvény,  közlekedési  törvény,  a  közterület‐felügyeletről   szóló  törvény  és  végrehajtási  rendeletek  folyamatos  változása,  a  KRESZ  változásai,  a  nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítása, kötelező fix bírságok bevezetése, a  tiltott,  közösségellenes  magatartásokról  szóló  helyi  rendelet  megalkotása,  majd  hatályon  kívül helyezése történt.    A  hatályba  lépett  jogszabályok  megteremtették  a  lehetőségét  annak,  hogy  a  közterület‐ felügyelők  egyes  közúti  közlekedési  szabályok  megsértése  esetén  közigazgatási  helyszíni  bírságot,  valamint  egészségvédelmi  bírságot  szabjanak  ki.  Az  új  szabálysértési  törvény  a  Szabálysértési Nyilvántartási Rendszerben (SZNYR), a közúti közlekedésről szóló törvény a  Központi  Közlekedési  Közigazgatási  Bírság  Nyilvántartás  (KBNY)  rendszereiben  adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a közterület‐felügyelőknek.         

 

33    Megszűnt belső szervezeti egységek    A  beszámolási  időszak  végén  a  hivatal  három  belső  szervezeti  egysége  szűnt  meg:  az  oktatási és kulturális osztály, a gyámhivatal és az okmányiroda. Ezen szervezetek az elmúlt  két év során átlagosan az alábbi létszámmal működtek:    ‐ oktatási és kulturális osztály     9 fő  ‐ gyámhivatal        13 fő  ‐ okmányiroda       35 fő    A  fenti  szervezeti  egységek  által  ellátott  feladat‐  és  hatáskörök  jövőbeni  sorsa  eltérően  alakul.    A  gyámhivatal  teljes  egészében,  létszámmal  és  hatáskörrel  a  járási  hivatalhoz  került annak egy önálló belső szervezeti egységeként (járási gyámhivatal). Az okmányirodai  feladatok is szinte minden részükben  ‐  a kereskedelmi igazgatási hatáskör és az azt végző  három ügyintéző kivételével  ‐  a járáshoz,  annak törzshivatalához csatlakoztak. A humán  feladatokat végző osztály munkáját alapvetően az új állami irányító hatóság (a Klebelsberg  Intézményfenntartó  Központ)  vette  át  hat  ügyintézővel,  három  munkatársunk  a  hivatal  szociális osztályához került.     A  beszámolásnak,  az  abban  foglalt  és  arra  épülő  értékelésnek  alapvetően  az  a  célja  és  értelme,  hogy  ennek  alapján  a  jövőre  vonatkozó  következtetések,  javaslatok  kerüljenek  megfogalmazásra. Mivel jelen esetben megszűnt a belső szervezeti egységek léte, továbbá  az  általuk  gyakorolt  ellátott  tevékenység  más  intézményekhez  került,  nem  kívánjuk  részletesen elemezni a korábban ott folyó munkát, csak néhány gondolatot emelünk ki:    Az  okmányirodák  megalakulásuktól  kezdve  országos  illetékességgel  működnek.  A  nyíregyházi  hivatal  a  legtöbb  mérőszám  szerint  az  ország  öt  legnagyobb  forgalmat  lebonyolító  irodája  között  szerepel.  A  polgármesteri  hivatal  keretében  folytatott  tizenhárom  éves  működése  során  feladatát  mind  korszerűbb  körülmények  között,  folyamatosan növekvő szakmai színvonalon látta el.     A gyámhivatalok az 1997‐es év végén alakultak meg jogszabályi felhatalmazás alapján. Az  itt  folyó  magas  színvonalú  munkát  predesztinálta,  hogy  csak  szakirányú  felsőfokú  végzettségű dolgozók járhatnak el az ide tartozó ügyekben. Mivel a hivatal többnyire fiatal  szakemberekből  verbuválódott,  az  első  néhány  évben  igen  magas  volt  a  fluktuáció,  munkatársaink közül többen kerültek más államigazgatási szervekhez vezető pozícióba.  Az  azt  követő  időszakot  a  stabilitás  jellemezte  mind  a  létszám,  mind  a  szakmai  színvonal  tekintetében.  Ez  utóbbit  a  felettes  és  egyéb  ellenőrző  szervek    ‐      kiemelten  a  megyei  gyámhivatal és az ügyészség  ‐   vizsgálatainak egész sora igazolta.        

 

34    Az ügyiratforgalmi statisztikákból láthatóan a fenti két belső szervezeti egység távozásával  jelentősen  csökken  a  polgármesteri  hivatal  éves  forgalma.  Mindazonáltal  ügyfeleink  túlnyomó  többsége  ezt  a  tényt  nem  is  fogja  érzékelni,  hiszen  gyakorlatilag  ugyanazok  a  kollégáink ugyanazon munkaállomásokon intézik tovább az ügyeiket.    Az  oktatás  irányításában  tevékeny  két  évet  tudhatunk  magunk  mögött,  a  feladatok  tervezése, a döntések előkészítése és végrehajtása alapvetően az osztály vállán nyugodott:    Nyíregyháza  Megyei  Jogú  Város  Közgyűlése  a  87/2011.  (V.31.)  határozatával  elfogadta  az  önkormányzat  által  fenntartott  közoktatási  intézmények  középtávú  feladatarányos  finanszírozásának  elveit.  Ebben  célul  tűzte  ki  a  minél  költséghatékonyabb  közoktatási  intézményfenntartást és feladatellátást.    Ennek  megfelelően  kiemelt  feladat  volt  2011‐ben  az  óvodák  és  az  általános  iskolák  átszervezése,  majd  2012‐ben  ugyanezen  célok  miatt  a  középiskolákat  érintve  a  telephelyként  bejegyzett  gyakorlati  képzőhelyek,  tanüzemek  leválasztása  és  a  kollégiumi  férőhelyek felülvizsgálata.     Az  addig  18  székhellyel  és  17  tagintézménnyel  működő  önkormányzati  fenntartású  óvodákat a továbbiakban 4 székhellyel és 15 tagintézménnyel működtettük tovább.   Az  általános  iskolákat  is  a  körzetcsoportnak  megfelelően  vontuk  össze,  mely  kezelte  a  férőhely‐felesleg  kérdését  és  a  racionális  gazdálkodást.  Az  óvodai  és  az  általános  iskolai  intézményhálózat átszervezéséről a Közgyűlés a 86/2011.(V.31.) határozatával döntött.    A  Hajdúdorogi  Egyházmegye  2011‐ben  kifejezte  szándékát  arra  vonatkozóan,  hogy  a  Huszár telepi ingatlanon általános iskolai oktatást kíván indítani a 2011/2012‐es tanévtől,  így  részt  kíván  venni  a  közoktatási  közfeladatok  ellátásában.  Az  önkormányzat  együttműködési megállapodás kötött velük, csakúgy, mint később a Gyermekek Háza Déli  Óvoda Dália utca 1. szám alatti telephelyének fenntartói joga vonatkozásában.    A közgyűlés 25/2011 (II.10.) határozatában a kulturális intézményrendszer struktúrájának  felülvizsgálata  is  célként  fogalmazódott  meg.  2012‐ben  a  Móricz  Zsigmond  Megyei  és  Városi  Könyvtár,  a  Váci  Mihály  Kulturális,  Művészeti  és  Gyermekcentrum,  a    Krúdy  Gyula  Art Mozi és Rendezvénycentrum és a  Nyíregyházi Cantemus Kórus intézményhálózatát az  önkormányzat racionalizálta, mivel a feladat‐ellátási struktúra nem volt  kellően hatékony,  és a források beszűkülése miatt nehezen volt finanszírozható.     A  2012‐es  év  őszén  kiemelt  feladat  volt  a  2013.  január  1‐jén  bekövetkező  oktatásirányításbeli változásra való felkészülés. Munkatársaink lelkiismeretes és fáradságos  tevékenységükkel biztosították a minél gördülékenyebb átmenetet.       

 

35      SWOT‐analízis     Amikor  az  egyes  belső  szervezeti  egységek  vezetőitől  tájékoztatót  kértünk  jelen  előterjesztés  elkészítéséhez,  arra  is  biztattuk  őket,  hogy  a  közismert  rendszerelemzési  modell, a SWOT‐analízis módszerével jellemezzék saját egységüket.     A  belső  szervezeti  egységek  anyagai    ‐  a  vártnak  megfelelően    ‐  meglehetősen  egységes  képet  rajzoltak  ki  arról,  hogy  melyek  hivatalunk  erősségei,  gyengeségei,  lehetőségei  és  veszélyei  (fenyegetettségei).  Mindezek  alapján  egy  egységes,  a  szervezet  egészére  vonatkozó SWOT‐ táblán érzékeltetjük a vizsgálat eredményét:      pozitív/segítő tényezők negatív/gátló tényezők S W O T  G Y E N G E S É G E K  E R Ő S S É G E K        ‐ lojális, elhivatott munkatársak  belső/  szervezeti   ‐ magas szakmai felkészültség  jellemzők   ‐ folyamatos túlmunka   ‐ számonkért felelősségi területek  ‐ a tevékenységek szabályozottsága   ‐ a hivatali út betartása   ‐ korszerű munkahelyek  ‐ a fiatal, új szemléletű és a tapasztalt, rutinos  szakemberek ötvözése   ‐ jó kapcsolat a társ‐ és felettes hatóságokkal      L E H E T Ő S É G E K  külső/    környezeti  ‐ elérhető és megfizethető továbbképzések,tréningek  jellemzők   ‐ folyamatos szervezeti és működési korszerűsítés  ‐ hazai és uniós pályázati lehetőségek   ‐ az elektronikus ügyintézés fejlesztése, kiterjesztése   ‐ létszámbővítés 

  szerteágazó tevékenységi kör  a munkatársak leterheltsége  a kiégés veszélye  az informatikai rendszer  hiányosságai, különösen a  térinformatikai program hiánya   ‐ az iktatóprogram problémái    ‐ ‐ ‐ ‐

V E S Z É L Y E K    ‐ gyorsan és tömegesen változó  jogszabályi környezet   ‐ a gazdasági helyzet nehézsége,  ebből adódóan a pénzügyi  lehetőségek szűkülése  ‐ sok  eseti,  ad‐hoc  jelleggel  felmerülő feladat 

    Az ilyen típusú vizsgálatok esetében az elsődleges teendő, hogy meghatározzuk a szervezet  által  elérni  kívánt  hosszú  távú,  stratégiai  célt.  Ez  esetünkben  nem  lehet  más,  mint  Nyíregyháza  Megyei  Jogú  Város  Polgármesteri  Hivatala  működésének,  tevékenységének  fejlesztése.            

 

36      VII. Záró gondolatok      Jelen beszámolónak nem tárgya a 2013‐as év elemzése, eredményeinek bemutatása, erre  a tervek  szerint  2014.  februárjában kerülhet sor. Annyit azonban már most leszögezünk,  hogy a hivatal a megváltozott körülmények között is az eddigi, illetve még jobb színvonalon  látja el tevékenységét.     Nagyon fontos, hogy a járási hivatallal a kapcsolatunk napi szintű és építő jellegű legyen,  mint volt az átalakulás előkészítése, és az eddigi működés során. A polgármesteri hivatal és  a  járási  hivatal  elhelyezési  kérdésében  az  a  szerintünk  helyes  megoldás  született,  hogy  a  2012 őszén végrehajtott belső költözések eredményeként előre elválasztottuk egymástól  az elkerülő és a maradó feladatot ellátó egységeket és dolgozókat. Így alakult ki a B. épület  harmadik  emeletén  egy  tisztán  „járási”  szárny,  az  ügyfélcentrumban  is,  mind  a  földszinti,  mind az emeleti szárnyban markánsan elkülönítettük egymástól a két szervezetet.    A XX. század első felének jeles közigazgatás‐tudományi jogtudósa, Magyary Zoltán nevével  fémjelzett  közigazgatási  fejlesztési  program  egyértelműen  jelzi:  honnan  hová,  és  miképpen  szeretne  eljutni  a  magyar  közigazgatás.  Ennek  egy  látszólag  apró,  de  nagyon  fontos  láncszeme  a  mi  polgármesteri  hivatalunk  is.  Jogos  elvárás,  hogy  tevékenységünk  során  megfeleljünk  a  Magyary  Programban  előírt  ún.  igénypontoknak  és  az  Európai  Unióban támasztott egyéb követelményeknek.  A kulcsszavakat, a legfontosabb területeket  emeljük ki:  ‐ hatékonyság, hatásosság,   ‐ transzparencia (világosság és átláthatóság),  ‐ szubszidiaritás,  ‐ a nemzeti sajátosságok, a nemzeti jelleg megőrzése a közigazgatásban is,  ‐ a szolgáltató közigazgatás szerepének erősítése,  ‐ kiszámítható közszolgálati életpálya,   ‐ stabil, hozzáértő, szakképzett, és pártatlan köztisztviselői kar.      Azért  dolgozunk,  hogy  városunk  polgárai,  ha  magánszemélyként,  vagy  cégük  ügyében  eljárva felkeresnek bennünket, hivatalunkban is egyértelműen azt érezzék és tapasztalják,  hogy „Nyíregyháza többet ad”.               

 

      1. melléklet              KÖZGYŰLÉSI ELŐTERJESZTÉSEK ÉS A DÖNTÉSEK MEGOSZLÁSA    2011 évben 2012 évben

317

Előterjesztések száma

291 55 56

Rendeletek száma

339 Határozatok száma

251 0

50

100

150

200

250

300

350

 

 

Előterjesztések éves eloszlása 90 80 70 60 50

2012. évben

40

2011. évben

30 20 10

m

be

r

er

ce de

no

ve

mb

er

r

tó b

be

ok

m te

ep

sz

au

gu

sz

tu s

i us j úl

s

s iu j ún

áju m

s rili

áp

iu s rc

má

ru ár

fe b

jan

uá

r

0

   

 

   

      2. melléklet    2011. évben hozott döntések megoszlása

18%

Határozatok száma Rendeletek száma

82%

 

 

2012. évben hozott döntések megoszlása

14%

Határozatok száma Rendeletek száma

86%

 

 

   

 

      3. melléklet    Iktatott ügyek száma 2011-ben ágazati megosztásban

1691 580

456 0 1767

322

10301 144

65

149

60094

28089

27265 76 85

4085

19

Pénzügyek Egészségügy Szociális igazgatás Környezetvédelmi, építési ügyek, településrendezés, területrendezés, kommunális igazgatás Közlekedés és hírközlési igazgatás Vízügyi igazgatás Önkormányzati, igazságügyi és rendészeti igazgatás Lakásügyek Gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás Ipari igazgatás Kereskedelmi igazgatás, turisztika Földművelésügy, állat- és növényegészségügyi igazgatás Munkaügyi igazgatás, munkavédelem Önkormányzati, igazságügyi és rendészeti igazgatás Közoktatási és művelődésügyi igazgatás Sportügyek Honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófavédelmi igazgatás, fegyveres biztonsági őrség

 

Az iktatott ügyek száma 2011‐ben összesen: 135.188   

 

        4. melléklet    Iktatott ügyek száma 2012-ben ágazati megosztásban

10356 1299

401

1839

350

0

35

1700

113

35

31889

70

61232

26424 32

13

3904 Pénzügyek Egészségügyi igazgatás Szociális igazgatás Környezetvédelem, építési ügyek, településrendezés, területrendezés, kommunális igazgatás Közlekedés és hírközlési igazgatás Vízügyi igazgatás Önkormányzati, igazságügyi és rendészeti igazgatás Lakásügyek Gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás Ipari igazgatás Kereskedelmi igazgatás, turisztika Földművelésügy, állat- és növényegészségügyi igazgatás Munkaügyi igazgatás, munkavédelem Önkormányzati és általános igazgatási ügyek Közoktatási és művelődésügyi igazgatás Sportügyek Honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófavédelmi igazgatás, fegyveres biztonsági őrség

  Az iktatott ügyek száma 2012‐ben összesen: 139.692     

 

 

        5. melléklet    HATÓSÁGI ÜGYEKBEN HOZOTT ELSŐFOKÚ DÖNTÉSEK 2011-BEN TERÜLETI MEGOSZTÁSBAN 73 0 11 0 439 86 17 548  0

 

145

35 215 19 364

49 

0 

0  1 485

20 214

Adóigazgatási ügyek Egészségügyi igazgatás Szociális igazgatás  Környezetvédelmi, építési ügyek, településrendezés Közlekedés és hírközlési igazgatás Vízügyi igazgatás Önkormányzati , igazságügyi és rendészeti igazgatás   Lakásügyek  Gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás Ipari igazgatás  Kereskedelmi igazgatás, turisztika Földművelésügy, állat- és növényegészségügyi igazgatás Munkaügyi igazgatás, munkavédelem Közoktatási és művelődésügyi igazgatás Sportügyek  Honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófavédelmi igazgatás

  HATÓSÁGI ÜGYEKBEN HOZOTT ELSŐFOKÚ DÖNTÉSEK SZÁMA 2011-BEN ÖSSZESEN: 94.629          

 

      6. melléklet    HATÓSÁGI ÜGYEKBEN HOZOTT ELSŐFOKÚ DÖNTÉSEK 2012-BEN TERÜLETI MEGOSZTÁSBAN

525 

15 187

0 35 32 0 59 22

138

33 923

19 695 0 0  1 975 

11 407

0

Adóigazgatási ügyek Egészségügyi igazgatás Szociális igazgatás  Építésügyek, településrendezés, területrendezés Közlekedés és hírközlési igazgatás Vízügyi igazgatás  Okmányirodák feladatkörébe utalt ügyek polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása

Lakásügyek  Gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás Ipari igazgatás  Kereskedelmi igazgatás, turisztika Földművelésügy, állat- és növényegészségügyi igazgatás Munkaügyi igazgatás, munkavédelem Közoktatási és művelődésügyi igazgatás

Sportügyek Polgári védelmi, katasztrófavédelmi igazgatás

 

HATÓSÁGI ÜGYEKBEN HOZOTT ELSŐFOKÚ DÖNTÉSEK SZÁMA 2012-BEN ÖSSZESEN: 82.998      

 

    7. melléklet    Megtámadott döntések és eredményei 2011-ben

helybenhagyta

1

12

14

megváltoztatta

14

megsemmisítette

133 megsemmisítette és új eljárásra utasította elutasította a keresetet a bíróság

 

  MEGTÁMADOTT DÖNTÉSEK  SZÁMA 2011‐BEN ÖSSZESEN: 174  Megtámadott döntések és eredményei 2012-ben

31

2 helybenhagyta

16

85

163

megváltoztatta

megsemmisítette

megsemmisítette és új eljárásra utasította elutasította a keresetet a bíróság

 

  MEGTÁMADOTT DÖNTÉSEK SZÁMA 2012‐BEN ÖSSZESEN: 297   

 

Bé ké sc s De ab a   Du bre na cen   új vá ro s  Hó Eg er dm   ez őv Győ ás r ár he Ka ly po   Ke svá cs r  Na k em gy ét k   Ny an i z íre sa gy há za Sa Pé c lg ót s  ar já So n pr on Sz S ék ze   es ge fe d hé r v Sz á ek r sz ár Sz d o Sz om ln o ba k  t Ta h el ta y b Ve án y a Za szpr la é eg m  er sz eg Bé ké sc s De ab a   b Du rec na en   új vá ro s  Hó Eg er dm   ez G őv yő ás r ár he Ka ly   p Ke osvá cs r  Na k em gy ét k   Ny ani z íre sa gy há za S a Pé c lg ót s  ar já So n pr on Sz S ék ze   es ge fe d hé r Sz vá r ek sz á Sz rd Sz o om lno ba k  t Ta h el ta y bá Ve n y a Za szpr la ém eg er   sz eg

Bé ké sc s De aba Du bre   na cen új vá   ro s  Hó E g dm er   ez G őv y ás őr ár h Ka ely   p Ke osv cs ár  Na k em gy k ét Ny an   íre izsa gy há za Sa Pé lg ót cs  ar já So n pr on Sz S   ék es zege fe d hé Sz rvá ek r sz ár d Sz Sz o om lno ba k  Ta thel ta y b Ve ány Za szp a l a ré eg m er   sz eg

 

  8. melléklet 

  Hivatali létszámok alakulása 2013. január 1. napján

600

500

300 250 200 150 100 50 0

300 250 200 150 100 50 0 524

400

315

200

209

100

151

282

141

68

107

44

67

92

294

300

289

192 188 197

125

78

148

0

223 211

110 114

49

78

34

19

348

233 300

122

243

214

148 86

51

36

67

95

235 211 195

200 124

133

179

201

45

171

 

Elismert hivatali létszám  (a költségvetési törvény 2. melléklete alapján számított) 253 167 154

159 132

99

20

68

135

79

 

A polgármesteri hivatalok létszámának eltérése az elismert létszámtól (fő)

242

57

 

63

36

     

 

 

  9. melléklet  KIMUTATÁS  NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL LÉTSZÁMÁNAK ALAKULÁSÁRÓL   2000‐2013 

ÉV 

ENGEDÉLYEZETT LÉTSZÁM 

MUNKAJOGI LÉTSZÁM 

     

STATISZTIKAI LÉTSZÁM 

2000. JANUÁR 

336

365

330 

2001. JANUÁR 

342

368

337 

2002. JANUÁR 

360

391

360 

2003. JANUÁR 

384

402

381 

2004. JANUÁR 

367

391

367 

2005. JANUÁR 

367

388

362 

2006. JANUÁR 

360

381

359 

2007. JANUÁR 

344

366

344 

2008. JANUÁR  

341

359

337 

2009. JANUÁR 

339

362

337 

2010. JANUÁR  

339

354

338 

2010. OKTÓBER  

339

359

337 

2010. DECEMBER 

339

362

339 

2011. JANUÁR 

339

338

322 

2011. JÚNIUS 

331

330

311 

2011. DECEMBER  

325

319

308 

2012. JANUÁR 

325

335

320 

2012. JÚNIUS 

321

323

312 

2012. DECEMBER  

321

321

311 

2013. JANUÁR 

233

242

233 

 

                                       

    10. melléklet    KIMUTATÁS  NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL LÉTSZÁMÁNAK  ALAKULÁSÁRÓL  2000‐2013    233 242 233

2013. JANUÁR 2012. DECEMBER 

311 321 321

2012. JÚNIUS

312 323 321 320 335 325

2012. JANUÁR

308 319 325

2011. DECEMBER 

311 330 331

2011. JÚNIUS

322 338 339

2011. JANUÁR

339

2010. DECEMBER

339

362

337

359 339

2010. OKTÓBER 

337

2009. JANUÁR

339

MUNKAJOGI LÉTSZÁM

362

337

2008. JANUÁR 

359 341 344

2007. JANUÁR

344

ENGEDÉLYEZETT LÉTSZÁM

366

359

2006. JANUÁR

360

381

362

2005. JANUÁR

388 367 367

2004. JANUÁR

391

367

381 402 384

2003. JANUÁR 360

2002. JANUÁR

391

360 337

2001. JANUÁR

342 330

2000. JANUÁR

336 0

         

STATISZTIKAI LÉTSZÁM

338 354 339

2010. JANUÁR 

50

100

150

200

250

300

350

368 365 400

450

 

 

      11. melléklet  KIMUTATÁS  A POLGÁRMESTERI HIVATAL ÁLLOMÁNYÁNAK VÉGZETTSÉG SZERINTI MEGOSZLÁSÁRÓL   

75

167

FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZIK/FŐ KÖZÉPFOKÚ VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZIK/FŐ

 

 

KIMUTATÁS  KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONY ALATT FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGET SZERZETT  KÖZTISZTVISELŐKRŐL   

39 9

1 db felsőfokú végzettséget szerzett köztisztviselők

194

2 db felsőfokú végzettséget szerzett köztisztviselők

 

   

 

        12. melléklet    KIMUTATÁS   A POLGÁRMESTERI HIVATAL ÁLLOMÁNYÁNAK NEMEK SZERINTI MEGOSZLÁSÁRÓL   

62

FÉRFI/FŐ NŐ/FŐ 180

 

 

KIMUTATÁS  A POLGÁRMESTERI HIVATAL ÁLLOMÁNYÁBAN DOLGOZÓK ÉLETKORÁRÓL   

22 70 70

80

20‐30 ÉV KÖZÖTTI

30‐40 ÉV KÖZÖTTI

40‐50 ÉV KÖZÖTTI

50 ÉV FELETTI

 

 

      13. melléklet    KIMUTATÁS  A POLGÁRMESTERI HIVATAL ÁLLOMÁNYÁBAN TÖLTÖTT IDŐRŐL   

8 54

76

27

77

0‐5 ÉV KÖZÖTT/FŐ

5‐10 ÉV KÖZÖTT/FŐ

20‐30 ÉV KÖZÖTT/FŐ

30 ÉV FELETT/FŐ

10‐20 ÉV KÖZÖTT/FŐ

 

       

 

      14. melléklet   

Adóalanyok és adótárgyak számának alakulása 2011‐2012. évben Adatok: fő, db, %

Iparűzési adó Adóalany Adótárgy 2011. 17 795 16 342 2012. 16 893 16 517 94,9% 101,1% Változás ‐902 175 Év

       

Építményadó Adóalany Adótárgy 4 388 6 378 4 854 6 865 110,6% 107,6% 466 487

Idegenforgalmi adó Adóalany Adótárgy 94 576 118 738 125,5% 128,1% 24 162

Gépjárműadó Adóalany Adótárgy 38 431 52 755 38 841 53 121 101,1% 100,7% 410 366  

 

     

 

    15. melléklet   

 

     

 

        16. melléklet    Adóbevételek alakulása 2011. december 31.

Ezer Ft‐ban Teljesítés

Eredeti előirányzat

Módosított előirányzat

összege

%‐ban

Építményadó

     1 670 000 

     1 785 000 

    1 833 345 

102,7%

Iparűzési adó

    4 350 000 

    4 880 000 

    5 132 828 

105,2%

Idegenforgalmi adó

            21 000 

            21 000 

          19 902 

94,8%

Pótlék, bírság

           60 000 

           60 000 

          60 167 

100,3%

Helyi adó összesen

      6 101 000 

    6 746 000 

   7 046 242 

104,5%

Termőföld bérbeadásából szárm. jöv. adó

                     50 

                   174 

                  131 

75,3%

Talajterhelési díj

              5 940 

               6 961 

             7 021 

100,9%

Gépjárműadó

        966 000 

        966 000 

      953 549 

98,7%

Összesen

     7 072 990 

       7 719 135 

  8 006 943 

103,7%

Adónem

Adóbevételek alakulása 2012. december 31.

Módosított előirányzat

Építményadó

     1 850 000 

     1 850 000 

   1 861 084 

100,6%

Iparűzési adó

    5 050 000 

     5 750 000 

   6 253 993 

108,8%

Idegenforgalmi adó

            21 000 

            21 000 

          25 420 

121,0%

Pótlék, bírság

           60 000 

           60 000 

         86 395 

144,0%

Helyi adó összesen

     6 981 000 

     7 681 000 

   8 226 892 

107,1%

Termőföld bérbeadásából szárm. jöv. adó

                   100 

                   100 

                  115 

115,0%

Talajterhelési díj

              6 900 

              6 900 

            5 668 

82,1%

Gépjárműadó

        936 000 

        936 000 

      935 504 

99,9%

Összesen

     7 924 000 

    8 624 000 

    9 168 179 

106,3%

Adónem

     

Ezer Ft‐ban Teljesítés összege %‐ban

Eredeti előirányzat

 

 

        17. melléklet    KIMUTATÁS  NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL ANYAKÖNYVI  ESEMÉNYEIRŐL    2010. évben Születések száma összesen: 3152 926

1186

ebből nyíregyházi lakos: 926 Házasságkötések száma összesen: 545 ebből nyíregyházi lakos: 707 Halálesetek száma összesen: 2962

707

ebből nyíregyházi lakos: 1186

 

 

2011. évben

Születések száma összesen: 3169 978

1108

ebből nyíregyházi lakos: 978 Házasságkötések száma: 516 ebből nyíregyházi lakos: 689 Halálesetek száma összesen: 2880

689

ebből nyíregyházi lakos:1108

 

 

2012. évben Születések száma összesen: 3305 996

1178

ebből nyíregyházi lakos: 996 Házasságkötések száma: 515 ebből nyíregyházi lakos: 650

650

Halálesetek száma összesen: 3012 ebből nyíregyházi lakos: 1178

     

 

 

26

55

74

98

314 337

417

400

Hatósági bizonyítványok, szakhatósági állásfogalalások

0 11

43

65

100

Egyéb határozatok (kiegészítés, kijavítás, módosítás,

Jogutódlási, hosszabbítási határozatok

Kötelezési, építésrendészeti határozatok

51

67

300

Használatbavételi engedélyes és bejelntési határozatok

Fennmaradási engedélyes határozatok

50 64

432

449

461

450

Bontási, bontási bejelentési és tudomásulvételi határozatok

Építési, elvi, módosított, összevont engedélyes és bejelentési

 

        18. melléklet 

  KIMUTATÁS AZ ÉPÍTÉSI OSZTÁLY ÁLTAL HOZOTT DÖNTÉSEKRŐL 

  500

350

2011

2012

250

200

150