2131 GÖD, PETŐFI SÁNDOR UTCA 48. OM AZONOSÍTÓ:

2131 GÖD, PETŐFI SÁNDOR UTCA 48.

OM AZONOSÍTÓ: 032352

Huzella Tivadar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

Szervezeti és működési szabályzat

2013.



Bevezető rendelkezések

A Szervezeti és működési szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, hogy a magasabb jogszabályok előírásainak figyelembevételével meghatározza a Huzella Tivadar Általános és Két Tanítási Nyelvú Iskola szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó szabályokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény Pedagógiai programjában megfogalmazott cél- és feladatrendszer tevékenységeinek és folyamatainak összehangolt, racionális és hatékony megvalósulását szolgálja és szabályozza.

Az SZMSZ hatálya 2.1. Területi vonatkozásában kiterjed az intézmény valamennyi épületre, létesítményre, valamint az iskola által szervezett programokon az iskolán kívüli helyszínekre. 2.2. Személyi hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló tanulókra, a tanulók szüleire, valamint a pedagógusokra és más alkalmazottakra. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel munkakapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik annak szolgáltatásait. 2.3. Időbeli hatálya Jelen szabályzatot az intézmény nevelőtestülete fogadta el, a fenntartó jóváhagyásának dátumával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az intézmény 2009-ben elfogadott és jóváhagyott Szervezeti és működési szabályzata. Jelen szabályzat előírásait módosítani vagy hatályon kívül helyezni csak a nevelőtestület egyetértésével, a fenntartó jóváhagyásával lehet. A módosítást az intézményben dolgozó közalkalmazottak, a szülői közösség megbízott tagja vagy a diákok nagyobb csoportját képviselő személy – az igazgatóhoz írásban benyújtott előterjesztéssel – kezdeményezheti. Elfogadáskor és módosításkor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorol a szülői szervezet és a diákönkormányzat. Azon rendelkezések tekintetében, melyek a fenntartóra többletköltséget hárítanak, a fenntartó egyetértése szükséges.



Az intézmény alapvető általános és szakmai dokumentumai • • • • • • •

Alapító okirat Szervezeti és működési szabályzat és mellékletei Házirend és mellékletei Pedagógiai Program Továbbképzési program és Beiskolázási terv Vezetői program (intézményvezetői pályázat) Intézményi éves munkaterv és intézményvezetői beszámoló

Intézményi dokumentumok nyilvánossága Az intézmény stratégiai dokumentumai nyilvánosak, minden érdeklődő számára hozzáférhetők az intézmény internetes honlapján, vagy nyomtatott formában az iskola könyvtárában. Az egyéb intézményi dokumentumok (szabályzatok, eljárásrendek) az igazgatóhelyettesi irodákban állnak a dolgozók rendelkezésére. A dokumentumokról – az adatvédelmi és személyiségi jogi szabályok betartása mellett – szervezett keretek között (pl.: szülői értekezletek, osztályfőnöki órák) az osztályfőnökök tájékoztatják a szülőket, tanulókat. Az érdeklődők kérésére az igazgató és/vagy az igazgatóhelyettesek adnak felvilágosítást előzetes időpont egyeztetést követően az intézmény hivatalos nyitva tartási idejében. A dokumentumokról, melyek nem találhatóak meg a honlapon, a szülő saját költségén másolatot készíthet. Amennyiben a dokumentum elektronikus formában is megvan, kérheti címére való megküldését.

A működési rendje A tanév helyi rendje A tanév általános rendjéről jogszabály rendelkezik évenként. A tanév szorgalmi idejének előkészítése általában augusztus 21-31-ig tartó időszakban történik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben az SZK, a közalkalmazotti tanács, a diákönkormányzat és a fenntartó véleményének figyelembevételével. A tanév helyi rendjének elfogadása, valamint az éves munkaterv jóváhagyása a tanévnyitó tantestületi értekezleten történik. A tanév helyi rendjét, az intézmény házirendjét, a munka-, tűz- és balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási napon ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A tanév szorgalmi időszakra és tanítási szünetekre tagolódik. A tanulók kötelező és nem kötelező foglalkoztatása a Köznevelési törvény előírásai alapján történik.

3



A tanév helyi rendjében határozzuk meg • • • • •

az intézményi szintű rendezvények, megemlékezések és ünnepségek módját és időpontját, a tantestületi értekezletek témáit és időpontjait, a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját a felelősök megnevezésével, A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok rendjét és idejét, a tanítási szünetek időpontját (a miniszter által meghatározott kereteken belül).

Az intézmény működési rendje A tanulók fogadásának, felügyeletének rendje A gyerekek felügyeletét 7.50-től a tanítási órák, a 16 óráig tartó délutáni foglalkozások végéig, illetve az iskola által szervezett tanórán kívüli és szabadidős foglalkozások idejére biztosítja az intézmény. További felügyeletet – a jogszabályi előírásoknak megfelelő létszám esetén – biztosítunk a szülői igényeknek megfelelve az alábbi rend szerint: Reggeli ügyelet: 6.50 - 7.50-ig Udvari illetve folyosói ügyelet: 7.50 – 8.15 Tanórák közti szüneti ügyelet Délutáni ügyelet 16-17 óráig A szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre – hétköznap, szombaton, vasárnap vagy egyéb munkaszüneti napon az intézményvezető adhat engedélyt eseti kérelmek vagy rendkívüli helyzet alapján. Az intézmény hivatalos ügyek intézésére tanítási napokon 8 órától 16 óráig, a szünetekben külön meghatározott és az intézmény hirdetőtábláján, honlapján közzétett időpontokban tart nyitva. A tanítási órák, foglalkozások rendje A tanórai foglalkozások a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján szervezhetők a kijelölt termekben a pedagógus vezetésével. Ettől eltérni csak igazgatói engedéllyel lehet. A tanítási órák időtartama: 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8.15-kor kezdődik. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat, tanítási napot és szüneteket rendelhet el. Az órarend szerint tanórát tartó vagy helyettesítő pedagógus a becsöngetésre az osztályterembe ér. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására külön engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezető helyettesek tehetnek. 4



A kötelező egészségügyi vizsgálatok - az iskola-egészségügy munkatervében meghatározottak szerint – az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történnek. Az oltásokat, fogászati ellenőrzést a pedagógusok előre beírják a gyerekek tájékoztató füzetébe. Az óraközi szünetek rendje, időtartama Az óraközi szünetek időtartama 10-15 perc a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott ügyeletes pedagógusok felügyelik. Az óraközi szünetek ideje indokolatlanul nem rövidíthető. Az óraközi szünetet az étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint és az időjárástól függően az udvaron töltik vigyázva saját és társaik testi épségére. A Központi udvart az alsó, a sportpálya felőli udvart a felső tagozatosok használják. A további ügyeleti szabályokról a házirend rendelkezik. A tanórán kívüli foglalkozások rendje A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak felnőtt felügyelettel használhatják. 1-8. évfolyamig minden tanuló 8 órától 16 óráig az intézményben tartózkodik. Tanítási óráik után a számukra kijelölt terembe mennek, majd pedagógus felügyelettel étkeznek. A nem intézményben étkezők a csoporttal, az étteremben fogyasztják el magukkal hozott ebédjüket. Ezt követően levegőznek és elkészítik házi feladatukat. Szülő kérelemre az igazgató engedélyezheti a délutáni foglalkozásokról állandó, a pedagógus az alkalmi távolmaradást, kivéve, ha a tanulónak délutáni időszakra eső tanórája van. Az iskola által vagy az iskola területén szervezett egyéb foglalkozásokon a tanuló délutános nevelője engedélyével részt vehet, amennyiben állandó vagy alkalmi elfoglaltságát szülője előre jelzi tájékoztató füzetében. Az a tanuló, akinek szülője kérvényezte, és engedélyt kapott, hogy a tanítási órákat követő foglalkozásokon nem kell részt vennie, utolsó óráját követően elhagyja az iskola épületét. Ha bármilyen foglalkozásra; szülőjére; busz vagy vonat indulására vár, köteles a csoportjának/évfolyamának szervezett foglalkozáson tartózkodni a várakozás ideje alatt. Amennyiben ezt mégsem teszi fegyelmi vétséget követ el, és az iskola nem tudja garantálni felügyeletét, biztonságát, testi épségét. A pedagógusok intézményben tartózkodásának rendje A pedagógus munkakezdés előtt 10 perccel köteles a munkavégzés helyén megjelenni. Heti negyven órás munkaidejéből 32 órát az intézményben vagy a tanulóknak az intézményen kívüli szervezett programjaival tölt. Munkaidejének felhasználásáról munkaidő nyilvántartást vezet. Vannak olyan feladatok, melyek nem heti rendszerességgel jelentkeznek. Az iskolai élet egyegy időszakában azonban intenzív munkát kívánnak (műsorokra felkészítés, erdei iskola, versenyekre felkészítés, kísérés, osztályprogramok, iskolai programok, megemlékezések, ünne5



pek, nyílt napok, családlátogatások, szülői értekezlet, fogadóóra, hétvégi programok, iskolai vagy munkaközösségi értekezletek, kiküldetés, programírás…) A feladatok hetente nem egyenlően oszlanak el, nem egyforma időigényűek, ezért az intézményvezető négy hétre 128 órás munkaidőkeretet állapít meg a pedagógusok számára. Ez csak azoknál kevesebb, akiknek jogszabály órakedvezményt állapít meg. A 128 órát a negyedik hét végére kell teljesíteniük. A munkahelyre érkezéstől utolsó tanítási órái végéig hetente több „lyukasórája” lehet. Ezek idejében beosztható térítésmentes helyettesítésre a jogszabályban meghatározott korlátokat betartva. A továbbképzés, továbbtanulás, konferencia, előadás idejét, ha ezt az intézményvezető és/vagy a fenntartó a részvételt engedélyezte, munkavégzéssel töltött időnek tekintjük. Amennyiben a pedagógus havi időkeretét az intézményvezető jóváhagyta vagy módosította (dokumentumai: tantárgyfelosztás, órarend, naplók, foglalkozási naplók, munkaidő nyilvántartás, az előre nem tervezhető alkalmakról igazolás vagy nyilatkozat), a maradék időben köteles a helyettesek beosztása szerint a tanulók délutáni tevékenységének irányítását, felügyeletét ellátni. Azok a kirándulások, erdei iskolák, táborok… melyeket nem az intézmény vezetője rendelt el, nem számítanak be a munkaidőkeretbe. Ha az elrendelés megtörténik, de a programok túllépik a megszabott időt, kizárólag az elrendelt időtartam számítható be. A vezetők intézményben tartózkodásának rendje Az intézmény vezetősége minden nap 7-8 óráig ügyeletet lát el évente változó beosztás szerint. 8-16 óráig az intézményben tartózkodnak, kivéve, ha hivatalos ügyben nem kell más helyszínen megjelenniük. Az iskolai szünetekben a fenntartó által meghatározott napokon és időben (saját beosztásuk szerint) nyitva tartanak. A kisegítő alkalmazottak intézményben tartózkodásának rendje A kisegítő alkalmazottak foglalkoztatójuktól kapott munkaköri leírásukban előírt kezdő és befejező időpontig tartózkodnak az intézményben. A munkaidőt nem rövidíthetik meg. Az intézményt kizárólag foglalkoztatójuk és az intézmény vezetőjének tudomásával, engedélyével és a megszabott időre hagyhatják el, kivéve, ha munkavégzésük vagy az iskola érdeke az iskola területének elhagyását kívánja meg. Ebben az esetben az intézményvezető munkáltatójukkal egyeztetve rendeli el a távozást, érkezést és az ellátandó feladatot. Rendkívüli esetben akár munkáltatójuk, akár az intézményvezető vagy helyettesei kérésére, utasítására, munkaidejükön kívül, pihenő- vagy ünnepnapon, szabadságukat megszakítva bármely napszakban rendelkezésre kell állniuk (csőtörés, riasztás, havazás, jegesedés, balesetveszély vagy vagyoni kár elhárítása…). Munkáltatójuk természetesen szabadnappal, a munkavégzés átmeneti megrövidítésével kompenzálja őket.

6



Szabadságolás A gyermekek utáni pótszabadságot, a szabadságolási terv szerint fennmaradó szabadságot mindenki saját szükségletei szerint szabadon veszi igénybe. A szabadságolási tervtől eltérő berendelés, igénybevétel után keletkező vagy fennmaradó szabadság napjait a jogszabályi keretek között a dolgozók szabadon veszik igénybe. A vezetők szabadságolási terve az előre nem tervezhető feladatok, helyettesítések, ügyeletek miatt változhat. A változás jóváhagyása, a fennmaradó szabadság kiadása a fenntartó hatásköre. Az intézményt működtető önkormányzat dolgozói szabadságának kiadásáról az intézményvezetővel egyeztetve munkáltatójuk dönt.

A pedagógiai munka belső ellenőrzése

Minden pedagógusnak kötelessége ismerni a Köznevelési törvényt és végrehajtására kiadott rendeleteket, a Közalkalmazotti törvényt, a Közalkalmazotti szabályzatot, az intézmény pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát, a házirendet, illetve az intézmény belső szabályzatait. A pedagógusok alapvető jogait és kötelességeit a Köznevelési törvény tartalmazza, amit intézményi szinten a munkaköri leírásokban megfogalmazottak egészítenek ki. A fenti dokumentumokban foglalt előírások a pedagógiai munka belső ellenőrzésének alapjai. A belső ellenőrzés konkrét feladatait az éves munkatervben rögzítjük. Az ellenőrzés elvei • a pedagógiai munka ciklikusságának elve, • rendszeresség, folyamatosság elve, • komplexitás elve, • objektivitás elve, • folyamatos fejlesztés elve. Az ellenőrzés szempontjai • a nevelő-oktató munka hatékonysága a tanórákon és tanórán/iskolán kívüli foglalkozásokon (óravezetés, munkafegyelem, differenciálás, egyéni bánásmód, eredményesség, időkihasználás…) • osztályfőnöki tevékenység; • az egyéni tanulás irányítása a tanórákon, foglalkozásokon, egyéni bánásmód; differenciált foglalkoztatás; • az ügyeleti rend megtartása; • osztály, tanulócsoport neveltségi szintje; • a pedagógus adminisztrációs tevékenysége; • a tanórákon, foglalkozásokon túli életébe való bekapcsolódás mértéke, eredményessége; • a közös elvekkel, célokkal való azonosulás; 7

2131 GÖD, PETŐFI SÁNDOR UTCA 48. • •


nyitottság, a fejlődés képessége: önképzés és továbbképzés; a munkaközösségben, iskolai közösségekben végzett munka.

Az ellenőrzés rendszere Ellenőrzendő terület Ellenőrzési módszer Az ellenőrzés gyakoFelelős risága Tanítási órák Óralátogatással Legalább havi rend- mk. vezető szerességgel ig. helyettes igazgató Iskolai rendezvéRendezvények, Legalább havi rend- DÖ patronáló nyek, szabadidős programok látogatá- szerességgel ig. helyettes programok sával igazgató Délutáni foglalkozá- Foglalkozások láto- Legalább havi rend- ig. helyettes sok gatásával szerességgel Ügyeletek Ügyeletek látogatá- Heti rendszeresség- mk. vezető sával gel DÖ patronáló ig. helyettes igazgató Házirend és belső Megfigyeléssel, ne- Legalább heti rend- osztályfőnökök szabályzatok előírá- veltségi szintméré- szerességgel mk. vezető sainak betartása, be- sekkel, személyes DÖ patronáló tartatása beszélgetésekkel, ig. helyettes beszámoltatással igazgató Iskolán kívüli prog- Iskolán kívüli prog- Tanévenként legmk. vezető vagy ramok (pl.: táborok, ramok látogatásával alább egy alkalomDÖ patronáló erdei iskolák, projekmal ig. helyettes vagy tek, kirándulások) igazgató Adminisztráció Tanulói munkák, Félévente mk. vezető ellenőrzők, tanmenetek, törzskönyvek, évente ig. helyettes naplók Háromhavonta A pedagógiai munka belső ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a szakmai munkaközösségek éves munkatervükben tervezik. A belépés és benntartózkodás rendje az iskolával jogviszonyban nem álló személyek részére Minden iskolával jogviszonyban nem álló magánszemélyre, jogi személyre érvényes, hogy intézménybe lépésüket követően annak minden szabályát tiszteletben kell tartania. Az intézménnyel közalkalmazotti, alkalmazotti és tanulói jogviszonyban állók intézményben tartózkodását az SZMSZ külön szabályozza. Azok, akik nem tartoznak ebbe a körbe, csak abban az időpontban és azokat a helyiségeket használhatják, amikor és amelyeket szerződés szerint az intézmény vezetője vagy a működtető engedélyezett számukra.

8



Szülők A gyermekeiket hozó vagy vivő szülők mozgását nem korlátozzuk. Gyermeküket csak az épületig vagy a teremig kísérhetik, ugyanitt várják. Érkezéskor és távozáskor kizárólag a főkaput használhatják. Agresszív vagy az emberi együttélés szabályait, az intézmény belső szabályzatainak előírásait be nem tartó szülőket, hozzátartozókat az intézményvezető írásos határozatban szólítja fel, hogy ne lépjenek az intézmény területére. A szülő tanítási időben, a délutáni foglalkozások ideje alatt nem keresheti fel kérdéseivel a pedagógusokat, mert munkájuk végzésében akadályozza őket. Ha problémája halaszthatatlan, előzetes időpont egyeztetést követően a pedagógus a legrövidebb idő alatt rendelkezésére áll. Fenntartó/helyi önkormányzat/hatóság/hivatalos, megbízólevéllel érkező személy A portás az igazgatói vagy helyettesi irodához kíséri képviselőiket. Amennyiben személyük ismeretlen, megbízásukat igazolniuk kell. Ezt követően az igazgató által kijelölt kísérővel az intézményben szabadon mozogva tájékozódhatnak, felmérést, ellenőrzést végezhetnek a szükséges ideig. A Németh László Általános Iskola és AMI zenetanárai Az igazgatóhelyettesekkel egyeztetett időbeosztás és teremrend szerint látják el feladatukat. Kötelességük az alsó tagozatos gyerekekért elmenni termeikbe, a foglalkozás végén oda viszszakísérni őket. Amennyiben betegség vagy elháríthatatlan ok miatt nem tudnak a megadott időben megjelenni, legalább egy órával foglalkozásuk kezdete előtt értesíteniük kell az intézményvezető helyetteseit, hogy a várakozó gyerekeket informálják és csoportjukhoz irányítsák, vagy a szülőt értesítsék. Hit- és erkölcstan oktatás, hittan Intézményünkben az állam által elfogadott egyházak hit- és erkölcstan oktatóinak jogai és kötelezettségei nem különböznek a pedagógusétól. Minden jogszabály és helyi szabály, kivéve az eltérő jogszabályi rendelkezéseket, rájuk is vonatkozik. Alkalmazkodnak az órarendi beosztáshoz, terembeosztáshoz. Elháríthatatlan késés vagy hiányzás esetén – amennyiben nem tudnak helyettesítésről gondoskodni – az általuk oktatott gyermekek osztályuk csoportjához csatlakoznak. A fakultatív hittanoktatásra ugyanezek a szabályok érvényesek. Volt tanítványok/az iskolához nem kötődő fiatalok Volt tanítványaink kizárólag az intézményben dolgozó pedagógus meghívására, engedélyével nyerhet bebocsájtást az iskola területére. Kizárólag a meghívó, engedélyező, érte felelősséget vállaló pedagógus útmutatásának megfelelően, és az általa megszabott ideig mozoghat az intézmény területén, kivéve, ha fiatalabb testvére intézményünk tanulója. Ebben az esetben azonban a szülőkre, hozzátartozókra vonatkozó előírások érvényesek rá is. Az iskolai programokon kizárólag egyedül vagy más meghívottakkal együtt jelenhet meg. A programokra a pedagógusok által leadott névsornak megfelelően engedjük be volt tanítványainkat. Akiért egyetlen volt tanára sem vállal felelősséget, nem vehet részt a rendezvényeken. Ha engedéllyel rendelkező volt tanítványunk idegenekkel érkezik, előre kapott engedélye érvényét veszti.

9



Idegeneket, akik nem tudják hitelt érdemlően igazolni, milyen céllal akarnak bejutni, sem intézményünkbe, sem rendezvényeinkre nem engedünk be. A portás feladata 6 órától 20 óráig a rendőrséget értesíteni, ha idegenek csoportja gyülekezik az intézmény kapuja környékén. Bérlők Kizárólag a bérleti szerződésben rögzített helyiségeket és eszközöket használhatják a szerződött feltételekkel és felelősséggel. Csoportjuk (sport, kézműves…) érkezése előtt 10 perccel kell megérkezniük, távozáskor meg kell várniuk, míg az utolsó gyermekért is megérkeznek szülei. A bérleti szerződéssel foglalkozást tartók maguk felelnek a gyermekek biztonságáért. A büfé üzemeltetői Nyitva tartásukat maguk szabályozzák azzal a megkötéssel, hogy az iskola nyitását és zárását kötelező tartaniuk. Gépjárművel az iskola területére nem állhatnak be. A szerződésben rögzített területeket, helyiségeket használhatják. Alkalmi látogatók, érdeklődők, ügyintézők A portás a hivatali nyitva tatás idejében felkíséri őket az igazgatóhoz, a helyettesekhez vagy a titkárságra. Ügyük elintézése után kikíséri őket az iskolából. Amennyiben átmenetileg egyetlen vezető vagy adminisztrátor sem ér rá, vagy nem elérhető, a büfé előterében várakoztatja, vagy felkéri előzetes időpont egyeztetésre, és kikíséri az iskolából. Az intézményben csak ügyeik intézéséhez szükséges időben és helyszíneken tartózkodhatnak.

Az intézmény szervezeti egységei és vezetői A szervezeti felosztás alapelvei Intézményünk belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a jogszabályi követelményeknek és a fenntartói elvárásoknak megfelelően. A magas színvonalú munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével, jogszabályi előírások szerint határoztuk meg a szervezeti egységeket figyelemmel arra, hogy iskolánk fenntartójává a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ lett, működtetője Göd Város Önkormányzata maradt. Szűkebb területi kötődésünk a Dunakeszi Tankerület.

10



Az intézmény helye az országos intézményhálózatban Az intézmény alárendelt viszonyban áll a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal, a Dunakeszi Tankerülettel, Göd Város Önkormányzatával, és jogszabály által felülvizsgálatára, ellenőrzésére jogosult szervezetekkel. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Dunakeszi Tankerület

Göd Város Önkormányzata, a helyi érdekek képviselője Működtető Fenntartótól független helyi kötődés az önkormányzat, a lakosok, pedagógusok, gyerekek, civil szervezetek, gödi polgárok között.

Technikai dolgozókkal és működtetéssel kapcsolatos tevékenységek

Munkáltatói feladatok, szakmai irányítás

Huzella Tivadar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola

Az intézmény szervezeti egységei Göd Város Önkormányzat képviselőtestülete

Dunakeszi Tankerület igazgatója

intézményvezető

alsó tagozat helyettese

felső tagozat helyettese

technikai dolgozók

önkormányzati szervezeti egységek és vezetőik

idegen nyelvi munkaközösség

alsós munkaközösség, természettudományi mk. társadalomtudományi mk. testnevelés mk.

magyar munkaközösség, természettudományi mk.

adminisztratív dolgozók

pedagógiai munkát segítők 11



Szervezeti egységek közti kapcsolattartás Az intézményvezető helyetteseivel napi rendszerességgel operatív, hetente vagy havonta stratégiai megbeszélést tart. 1-4. évfolyamon tanító pedagógusok munkáját az alsós intézményvezető-helyettes, az 5-8. évfolyamon a felsős intézményvezető-helyettes irányítja. A rutinfeladatokon kívüli kérdésekben döntést megelőző egyeztetést folytatnak az intézmény vezetőjével. Irányítják, felügyelik a tagozat munkaközösségeinek tevékenységét, közvetlenül utasítják az adminisztratív dolgozókat, maghatározzák a pedagógiai munkát segítők feladatait. A munkaközösség-vezetők felelnek a munkaközösség és egyes tagjai munkájáért, döntéseikről, napi munkájukról az intézményvezető-helyettesekkel egyeztetnek. A pedagógusok különböző szintű állandó vagy alkalmi munkacsoportok tagjai. Állandók: nevelőtestület, tagtagozat, munkaközösség. Alkalmiak: értekezletek, szakmai fórumok, megbeszélések, bemutató órák, foglalkozások, adott munkatervi feladatra szervezett teamek. Az állandó munkacsoportok vezetői határozott időre megbízott pedagógusok, a testület, munkaközösség választja őket. Az alkalmi feladatokra szerveződők vezetőit az intézményvezető vagy helyettesei kérik fel a feladatra, a pedagógus elkötelezettségére, érdeklődésére, gyakorlatára tekintettel. Az intézményi szintű feladatokban valamennyi pedagógus részt vesz. A tagozati, munkaközösségi feladatokban csak a körbe tartozók, kivéve, ha a feladat súlya, pedagógus igénye mások részvételét is megkívánja. A munkaközösségi értekezletek számos témája mindkét tagozatot érinti. Ilyenkor a vezető összevont munkaközösségi értekezletet hív össze. A fenntartóval és képviselőjével, a városi önkormányzattal és szervezeteivel, az át nem adott ingatlanrészekért felelős szervezetekkel, személyekkel elsősorban az intézmény vezetője tartja a kapcsolatot. Megbízásából helyettesei vagy alkalmas személy képviseli az intézményt. Az felsorolt kapcsolattartási formák némelyikének időpontja a munkatervben előre rögzített, de a változó körülményekhez, feladatokhoz való alkalmazkodás rendre szükségessé teszi az előre nem tervezhető alkalmakkor történő feladat ellátást is. A pedagógusok és a pedagógiai munkát segítő közalkalmazottak a mindennapi tevékenységek során közvetlen személyes kapcsolatot tartanak. Az intézményi vezetőség tagjai és kapcsolattartásuk Az intézmény vezetőinek munkáját - irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét - a középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az intézmény szervezeti egységeinek vezetői szükség szerint intézményvezetői értekezleteken számolnak be a részlegek működéséről. A megbeszéléseken csak a szervezeti egységek 12



vezetői vesznek részt kötelezően. Az intézmény vezetőjén és a helyettesein kívül állandó meghívottak a közalkalmazotti tanács, a szakszervezet, a DÖ képviselői és a munkaközösségvezetők, SZK vezetők. A vezetőség rendszeresen (a munkatervben rögzített időszakonként) rendes értekezleteket tart. Ezek témái változatosak: Az időszerűség előtt meghajolva az egyes gyermek problémáit, közvetlen cselekvési terveket, stratégiai döntéseket egyaránt érinthetnek. Rendkívüli vezetőségi értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül hívhat össze. Az ülések összehívása az igazgató feladata. Az ülésre - a napirendi ponttól függően tanácskozási joggal meghívható a szülői közösség vezetője. Az intézmény vezetőségének tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Tapasztalataikról beszámolási kötelezettségük van közvetlen vezetőjüknek és az intézményvezetőnek. Az intézmény vezetősége, az egyes szervezeti egységek vezetői, speciális feladatokkal megbízott munkatársak (gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, könyvtáros, minőségbiztosítási csoport…) valamint a szakmai munkaközösség-vezetők félévente beszámolnak a nevelőtestületnek végzett munkájukról. Az intézmény vezetősége megbízott tagjai révén együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel: a szülői közösség(ek) választmányával, a diákönkormányzat diákképviselőivel, a szakmai munkaközösségekkel, közalkalmazotti tanáccsal és szakszervezeti alapszervezettel. Technikai dolgozók irányítása Munkaügyek, felvétel és munkaviszony megszűntetése, fegyelmi eljárás, bérezés és béren kívüli juttatások, munkaidő beosztása, feladatok meghatározása, munka- és védőeszközök, munkaruha juttatás szabályozása és kiadása, szabadságolás, baleset-, vagyon-, és munkavédelemi oktatás, az előírt szabályoknak való megfelelés ellenőrzése, a hiányosságok pótlása, a jogszerűtlenség megszűntetése az intézmény működtetését vállaló önkormányzat, illetve az általa kijelölt, megbízott szervezet feladata és dolga. A technikai dolgozók munkavégzésének helye a Huzella Tivadar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, ahol munkaköri leírásuknak megfelelően végzik munkájukat. Feladataikat az intézmény vezetője jelöli ki a munkáltatójuk által átruházott területeken irányítási jogával élve. A technikai dolgozók (takarítók, portások, karbantartók) munkájának beosztása, ellenőrzése a helyettesek feladata a felelősségi körükhöz tartozó területeken. Egész intézményt érintő kérdésekben az intézményvezető utasítja őket. Az önkormányzat által a fenntartónak használatra át nem adott ingatlanrészek működtetéséért felelős szervezetekkel, vezetőkkel való kapcsolat és a működés szabályai Az önkormányzat vagy az általa megbízott szervezet jelöli ki az intézmény által igénybe vett épületrészek, önálló feladatot ellátó egységek (konyha, tornacsarnok, szolgálati lakások…) vezetőit, ellenőrzőit, irányítóit, akik az önkormányzattól vagy az általa megbízott szervezettől kapott munkaköri leírás alapján teljes felelősséggel járnak el. Az intézmény viszonya velük mellérendelt minden területen, ahol a döntésekhez egyeztetés és kölcsönös egyetértés szükséges. 13



Az önkormányzat által át nem adott épületrészekhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek egészében önkormányzatiak. Az intézmény vezetője és dolgozói az ezek érvényesítésével megbízott személyekkel együttműködnek. Konyha és étkeztetés A szülők az étkezési kedvezményre jogosító iratokat a konyha vezetőjének vagy megbízottjának mutatják be, ezért az intézményt semmiféle felelősség nem terheli a hiányosan, hibásan kitöltött, érvényüket vesztett jogosultságot igazoló dokumentumok ellenére vagy jogosulatlanul megkapott kedvezményekért. Mivel a kedvezményre jogosító iratokat a szülő nem az intézménynek mutatja be, ezért ezek nyilvántartását, kezelését sem az intézmény végzi. A konyha önálló adatbázist vezet a kedvezményezettekről, a szorgalmi időszakban igénybe vett havi és napi étkezőkről, az étkezési díjakról. Az adatok gyűjtése, az adatbázis készítése az intézménytől függetlenül történik, ezért étkezőkre, étkezésre, kedvezményekre vonatkozó adatokat a konyha szolgáltathat. Ha az adatszolgáltatást mégis az intézmény végzi, az adatokat a konyhától kéri meg, így az adatok hitelességéért felelősséget nem vállal. Közreműködik abban, hogy a konyhától kapott adatok alapján a díjfizetési hátralékra felhívja a szülők figyelmét, de sem behajtása, sem az esetleg vitatott összeg valódiságának bizonyítása nem feladata. Hiányzás esetén az étkezés lemondása közvetlenül a konyhán történik telefonon vagy személyesen. Az étkezési normatíva megállapítása az önkormányzati testület vagy megbízottjának feladata. Az intézmény ezt nem vizsgálhatja fölül. Az étel minőségi és mennyiségi szabványoknak, előírásoknak való megfeleltetése a konyha üzemeltetőjének feladata. A közétkeztetésre vonatkozó jogszabályok, rendeletek, egészségügyi követelmények, utasítások betartása, esetleges vizsgálatok során feltárt hiányok pótlása a konyha vezetőjének feladata. Étkezéssel kapcsolatos panasszal a szülők a konyha vezetőjéhez fordulhatnak. Gyermek az étkezésből nem zárható ki, kivéve, ha az üzemeltető a tartozást felhalmozókkal kapcsolatosan másként nem dönt. Az 1-4. évfolyam osztályai csoportosan érkeznek az étkezőbe. Számukra az osztályonként befizetett létszámnak megfelelő adagokat külön tálakban kell kiadni, melyet a pedagógus oszt szét. Az 5-8. évfolyam étkezői kártyával igazolják befizetésüket, étkezési jogosultságukat.

14



Szolgálati lakások Az intézmény területén, nevelési-oktatási célú helyiségei terében négy szolgálati lakás található. Göd Város Önkormányzata a szolgálati lakások feletti rendelkezés jogát átadta a Szociális Bizottságnak (továbbiakban: Bizottság) azzal, hogy az iskola javaslatot tehet a megüresedő férőhelyek odaítélésekor. A szolgálati lakások bérlőivel való bérleti jogviszony meghosszabbítása, módosítása, új szerződés kötése, az erre való felhívás ezzel a Bizottság feladatává lett a jogok és kötelezettségek meghatározásával, a díjak és átalányok megállapításával együtt. Az intézmény a szerződések ismeretében segít a határidőre történő fizetések betartásában, a felszólítások címzetthez való eljuttatásában, a rendeltetésszerű használat ellenőrzésében, a fogyasztásmérő órák leolvasásában. Vállalja, hogy a szerződéstől eltérő cselekményeket észlelésüket követően három munkanapon belül jelzi. Súlyos szerződésszegést észlelve kezdeményezi a Bizottságnál az azonnali szerződésbontást. A két tanítási nyelvű oktatásban a külföldről érkező anyanyelvi lektoroknak a Bizottság hozzájárulásával az iskola ingyenesen biztosít szolgálati lakást. Tornacsarnok A sportcsarnok (Petőfi utca 49.) 2013-tól felmenőben a heti öt testnevelés óra, a gyógytestnevelés, az iskolai diáksport helyszíne hétköznap 7 – 17 óráig az önkormányzati testület döntése szerint. A sportcsarnokot az üzemeltetéssel megbízott vezető hétköznap 17 óra után, hétvégéken és iskolaszüneti napokon üzleti céllal hasznosítja. A közös használat miatt a testnevelőknek első órájuk előtt ellenőrizniük kell, nem történt-e az iskolai használati időn kívül károkozás, rongálás, működést akadályozó meghibásodás a csarnokban, a hozzá tarozó öltözőkben, egyéb helyiségekben vagy az udvaron. Ha ilyet tapasztalnak, az óra megkezdése előtt jelezniük kell az intézményvezetőnek, aki megkeresi a problémával az üzemeltetőt. Amennyiben az üzemeltető észlel az iskolai használati időt követően hasonlót, jelzi az intézmény vezetőjének. Az intézmény vezetője és az üzemeltető megbízottja közös kivizsgálást tart, melyet jegyzőkönyvben rögzítenek, majd továbbítanak fenntartóiknak. A karbantartás, időszakos felülvizsgálat, a biztonsági előírások betartása, a kötelező balesetmegelőző-, védőeszközökről való gondoskodás az üzemeltető feladata. Amennyiben 17 órát megelőzően, hétvégén, vagy iskolaszüneti időszakban a csarnokot az iskola dolgozója használja, bérli, igénybe veszi az intézményvezető írásos engedélye nélkül, programja magánszervezésű, iskola által nem elismert, még akkor sem, ha minden foglalkozásán résztvevő gyermek az intézmény tanulója. A foglalkozása ideje alatt történő bármiféle balesetért, sérülésért, kárért önmaga viseli a teljes erkölcsi, jogi, vagyoni felelősséget.

15



Az iskola és a sportcsarnok egybeépült. Ezért az iskola a 17 óra utáni, hétvégi és iskolaszüneti időszakokban megnyitja a csarnokból az iskola területére vezető folyosót, hogy a mellékhelyiségeket a sportolók és a szurkolók használhassák. A csarnok vezetőjének feladata gondoskodni a rendeltetésszerű használatról, a mellékhelyiségek és a folyosók takarításáról. Amennyiben a takarítás elmarad, rongálás tapasztalható, a csarnokért felelős megbízott köteles azt pótolni, helyreállítani. Hétköznapokon 17 óráig a két intézményt összekötő folyosót zárva tartjuk. A kiadmányozás rendje A tankerületi igazgató megszabta kereteken belül az intézmény vezetője egyedül dönt pénzügyi kérdésekben. Helyetteseivel konzultál döntése meghozatala előtt. Azokban a pénzügyi kérdésekben, melyek a tantestület vagy egy csoportjának egyetértésével kell meghoznia, előzőleg egyeztet az érintett személlyel vagy csoporttal (továbbképzés finanszírozásához való hozzájárulás…) Az anyagi felelősségvállalással járó iratokat, nyomtatványokat, számlákat az intézményvezető írhatja alá. Teljesítés igazolására kizárólag az intézmény vezetője jogosult. Hosszabb távú hiányzásakor vagy a tankerületi igazgató az aláíró vagy átmenetileg megbízza az intézmény valamelyik helyettesét a feladattal. Valamennyi kimenő és iktatott levelet, határozatot, a nem iktatott, de hivatalos nyomtatványokat (továbbtanulási lap…), statisztikákat kizárólag az intézményvezető írhatja alá. Amenynyiben más személy aláírása is szükséges, az intézményvezető ellenjegyzése nélkül az irat érvénytelen. A bizonyítványokat, tájékoztatókat, naplókat, anyakönyveket az osztályfőnök és a tagozatot vezető helyettes együttesen írják alá, nyitják meg, zárják le. Az értesítéseket, meghívókat, tájékoztató tartalmú leveleket az intézményvezető-helyettesek írják alá. A munkaközösségi értekezletek jegyzőkönyveit a közösség vezetője, a tantestületi értekezletekét, a beszámolókat, az intézményi dokumentumokat az intézményvezető ellenjegyzi. A szülővel való kapcsolattartás során keletkezett nem iktatott leveleket az osztályfőnökök írják alá. A vezetők közti feladatmegosztás, az intézmény képviselete Az intézményvezető jogkörét, felelősségét, feladatait a Köznevelési törvény, valamint a fenntartó – munkaköri leírásban - határozza meg. Az intézményvezető kiemelt feladata • •

az intézmény szakszerű és törvényes működtetése; az észszerű és takarékos gazdálkodás; 16

2131 GÖD, PETŐFI SÁNDOR UTCA 48. • • • • • • • •

• •


az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési rendszerének működése; a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezése és irányítása; a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése; a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése; a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése; a pedagógiai munka irányítása és ellenőrzése; a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése, ellenőrzése, értékelése; az intézmény képviselete; együttműködés a fenntartóval, a városi önkormányzattal, az intézményegységek működtetésére kijelölt személyekkel és szervezetekkel; a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel; a szülők és diákok képviselőivel, az intézményben mérésre, ellenőrzésre, adatszolgáltatás kérésére jogosult szervezetekkel és képviselőikkel; a hit- és erkölcstan oktatást végző egyházakkal és képviselőikkel; civil és szupportív szervezetekkel; az intézmény munkáját, biztonságos működését, speciális feladatait segítő szervezetekkel; szociális feladatait biztosító, segítő, ezekben közreműködő szervezetekkel; a nemzeti ünnepek, emléknapok munkarendhez igazodó, méltó megszervezése; egyéb intézményi feladatok.

Intézményvezető-helyettesek és feladataik A vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettesek vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendelt viszonyban látják el. Részletes feladataikat és hatáskörüket munkaköri leírásuk tartalmazza. Az 1-4. évfolyam igazgatóhelyettese • • • •

az intézményvezető és az 5-8. évfolyam intézményvezető-helyettesének egyidejű akadályoztatása esetén ellátja a helyettesítéssel járó feladatokat; átruházott hatáskörben képviseleti, tájékoztatási ügyekben eljár; közvetlenül szervezi és irányítja az 1-4. évfolyam napi munkáját; kapcsolatot tart az intézmény képviseletében az 1-4. évfolyamon működő munkaközösségekkel, diákönkormányzattal, szülői közösségekkel, illetve választmánnyal, könyvtárossal, szabadidő-szervezővel, rendszergazdával, gyermek és ifjúságvédelmi-, munka- és tűzvédelmi felelőssel, iskolaorvossal, gyógytestnevelővel, a gyermekjóléti szolgálat munkatársaival, óraadó kollegákkal, gazdasági ügyintézővel, az önkormányzat oktatási bizottságával, a Településellátó szervezettel, a Városi Pedagógiai Szakszolgálattal, a Dunakeszi Pedagógiai Szakszolgálattal.

Az 5-8. évfolyam igazgatóhelyettese • • • •

az igazgató akadályoztatása esetén ellátja a helyettesítéssel járó feladatokat; átruházott hatáskörben képviseleti, tájékoztatási ügyekben eljár; közvetlenül szervezi és irányítja az 5-8. évfolyam napi munkáját; kapcsolatot tart az intézmény képviseletében a következő személyekkel és szervezetekkel: a felső tagozaton működő munkaközösségekkel, diákönkormányzattal, szülői közösségekkel, illetve választmánnyal, könyvtárossal, rendszergazdával, gyermek és ifjúságvédelmi-, munka- és tűzvédelmi felelőssel, iskolaorvossal, gyógytestnevelővel, 17



a gyermekjóléti szolgálat munkatársaival, óraadó kollegákkal, gazdasági ügyintézővel, az önkormányzat oktatási bizottságával, a Településellátó Szervezettel, a Városi Pedagógiai Szakszolgálattal, a Dunakeszi Pedagógiai Szakszolgálattal. A vezetőhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz. Az intézményvezető közvetlen munkatársai, munkájukat munkaköri leírásuk szerint, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. A helyettesek az intézményvezetőnek tartoznak felelősséggel. Beszámolási kötelezettségük kiterjed az intézmény működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzésekre, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. Az intézményvezető akadályoztatása esetén képviseleti jogkörét az alábbi esetekben ruházza át a felelős vezetőkre: • városi rendezvényeken a helyettesekre, munkaközösség vezetőkre, • Szülők előtti képviselet esetében az adott tagozat igazgató helyettesére, • a tanulók képviselői, a diákönkormányzat előtti képviselet esetében a diákönkormányzatot patronáló pedagógusra. A vezetők helyettesítési rendje Az intézményvezető helyettesítése Az intézményvezetőt akadályoztatása esetén a felső tagozat helyettese helyettesíti. Egyidejű akadályoztatásuk esetén az alsó tagozat helyettesének feladata a helyettesítés. Valamennyiük egyidejű távolléte esetén felkért munkaközösség-vezető helyettesít. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a vezetői jogkörök egy részének vagy egészének gyakorlására a tankerületi igazgató ad felhatalmazást. Alkalmi akadályoztatásakor azokban a konkrét ügyekben járhatnak el, teendőket vehetik át, melyekre az intézményvezetőtől felhatalmazást kapnak. A vezető helyetteseinek helyettesítési rendje A helyettesek kölcsönösen helyettesítik egymást. Az alsó tagozat helyettesét az alsós munkaközösség-vezető helyettesíti. A felső tagozat helyettesét az általa felkért munkaközösség-vezető. (Ha az intézmény vezetője ettől eltérően nem rendelkezik.) A vezetők helyettesítését ellátó közalkalmazott felel a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működéséért. Felelőssége, intézkedési jogköre – az intézményvezető eltérő írásbeli felhatalmazásának hiányában – az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

18



Az intézményi tanács A köznevelési törvény 73. §-ának (3) bekezdése biztosít a lehetőséget az intézményi tanács megalakítására és működtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121.§-a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit. Iskolánkban az önkormányzat és az intézmény képviselőiből alakult azzal a céllal, hogy a fenntartói státuszát elvesztő önkormányzat demokratikus keretek között továbbra is betekinthessen az intézményben folyó munkába, annak eredményeiről, kudarcairól, esetleges működési zavarairól világos képet kapjon; ugyanakkor a helyi elvárásokat, igényeket artikulálhassa, elvárásokat fogalmazzon meg. Az intézmény problémáival szembesüljön, távlatos céljairól véleményt alkothasson, ha ezekkel egyetért, az önkormányzatot, a bizottságokat ezekről tájékoztassa; támogatásukat elnyerje. Az intézményi tanács összehívását a jogszabályban és munkatervében megállapított alkalmakon túl bármelyik fél kezdeményezheti a téma, a helyszín és az időpont előzetes egyeztetésével. A tanács üléseire meghívhatja az intézményvezetőt, helyetteseit, bármelyik pedagógust, képviselőt, szervezeti egység vezetőjét, akihez valamilyen ügyben kérdést intéznének. Tervezett üléseire a meghívót az intézmény vezetője küldi el a tagoknak a dátum és az időpont végső egyeztetését követően. A szülők közösségével való kapcsolattartás A Köznevelési törvény értelmében a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítése érdekében közösségeket hozhatnak létre. A szülői közösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről (szülői választmány, stb.). Az intézmény SZMSZ-e az alábbi jogokat állapítja meg a szülői közösségek számára, a törvényben biztosított jogkörön túlmenően: • Az SZK választmányának elnöke az iskola igazgatójával, a diákönkormányzat segítő pedagógusaival közösen minden tanév elején munkatervet készít, amely tartalmazza, hogy az adott tanévben a szülők milyen módon kívánnak az iskola szabadidős tevékenységében részt vállalni. • Az SZK választmánya véleményezési joggal élhet a tanítás nélküli napok megszervezésében. Javaslattételi joga van a szabadidős tevékenységek megszervezésében. • Az SZK a mindenkori iskolai programok felelőseivel együttműködve részt vehet a szervezésében és lebonyolításában. • Egyetértési joga van a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában, az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői közösségnek az SZMSZ vagy valamely jogszabály véleményezési, egyetértési jogot biztosít, a vélemény kialakítását az igazgató az írásos anyagok átadásával és előzetes tájékoztatással segíti. A szülői közösség képviselője minden pedagógiai értekezletre meghívott, melyen olyan témát tárgyal a nevelőtestület, amely a szülők véleményezési, egyetértési jogához kötött, vagy információ értéke miatt fontos. 19



A szülői választmányt az intézményvezető az éves munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább kétszer összehívja. Tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. Az SZK elnöke közvetlenül az intézményvezetővel tart kapcsolatot. Az SZK elnöke vagy megbízottja tanévenként beszámol a nevelőtestületnek a szülői választmány tevékenységéről. A gyermekközösségek (osztályok, csoportok) SZK tagjaival a kapcsolatot a gyermekközösségért felelős pedagógus (osztályfőnök, csoportvezető) közvetlenül tartja, az intézmény pedagógiai programjába illeszkedő szülői kezdeményezéseket segíti. A szülői közösségek véleményét, javaslatait a választott SZK elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A szülőkkel való kapcsolattartás és a tájékoztatás formái és rendje Tájékoztatás szóban és írásban Az intézmény a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást ad az éves munkatervben rögzített, az általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák, egyéni fogadóórák) tartott csoportos vagy személyes találkozókon, valamint írásban tájékoztatja a szülőket az aktualitásokról a gyermekek tájékoztató füzetében, az intézmény faliújságain és az iskola honlapján. Az intézmény - munkatervében rögzítetten - tanévenként 3 rendes szülői értekezletet és 2 rendes fogadóórát tart. Az első és a második félévet legalább egy hónappal megelőzően a gyengén elégtelenre álló tanulók szüleinek a szaktanárok és osztályfőnökök külön értesítést küldenek. A rendszeres írásbeli tájékoztatás formái és rendje Minden pedagógus köteles a tanuló munkájára vonatkozó érdemjegyet az osztálynaplóba, a tanuló pedig a tájékoztató füzetébe beírni. A szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján. A tájékoztató füzetben a pedagógus minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel lát el. A bejegyzések tudomásul vételét a szülők aláírásukkal jelzik. A pedagógus elmarasztalását vagy dicséretét minden esetben rövid indoklással jegyzi be. 5-8. évfolyamon a szülő napi értesítése végett a szaktanárok a tájékoztató füzet mellékletében tantárgyanként vezetik a tanuló házi feladatának, felszerelésének meglétét vagy hiányát. Három hiányosság szaktanári figyelmeztetést, intést, megrovást von maga után. Ezeket az osztályfőnök összegzi, a szorgalom havi érdemjegyekbe beszámítja. Szülői értekezletek A szülői értekezleteket az osztályfőnök tartja az aktuális feladatokról, az osztályt, intézményt érintő kérdésekről. A szülők a tanév rendjéről a szeptemberi első szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. A szülők kérésére az értekezleten részt vesznek azok a pedagógusok is, akikhez kérdést kívánnak intézni. Ha az érintett pedagógus maga is osztályfőnök, az értekezletet az osztály nem a munkatervben meghatározott időpontban tartja. 20



Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői közösség vezetője a gyermekközösségben felmerülő problémák megvitatására, megoldásra. A két tagozat nem ugyanazon a napon tartja a szülői értekezletet és a fogadóórát, hogy azok a szülők, akiknek alsóba és felsőbe is jár gyermekük, mindkettőjükről tájékozódhassanak. Beiratkozás előtt az iskola iránt érdeklődőknek bemutatkoznak és tájékoztatót tartanak a leendő osztályfőnökök és az alsós helyettes. Fogadóórák A tervezett fogadóórákon az őt megkereső szülőknek pedagógiai véleményt mond, a haza nem küldött írásbeli számonkéréseket bemutatja, az értékelés módjáról beszámol. A pedagógus az előre bejelentkező szülőt a közösen megállapított időpontban fogadja, és tájékoztatást ad gyermekéről. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szüleit az osztályfőnök írásban hívja be intézményi rendkívüli vagy rendes fogadóórára. Az egyéni fogadóórákat október elejétől meghirdeti az iskola valamennyi pedagógusa az intézmény honlapján. Családlátogatás Szükség esetén az osztályfőnök, különösen problémás esetekben az osztályfőnök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős együtt, a szülővel előre egyeztetett időpontban családot látogat.

A nevelőtestület által átruházott feladatkörök A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, a tagozatokra, a szülői közösségre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója - a soron következő értekezleten – a nevelőtestületet tájékoztatja azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljárt. Az intézmény nevelőtestülete - feladatkörének részleges átadásával - a következő állandó bizottságokat hozza létre tagjaiból az alábbi feladat és hatáskörrel, jogosultságokkal: • Tanulói fegyelmi bizottság, a tanulók fegyelmi ügyeiben dönt tagozatonként. Tagjai: intézményvezető vagy a helyettese, a diákönkormányzatot segítő pedagógus, az érintett osztályfőnök és a diákönkormányzatot képviselő tanuló. • Pedagógus és pedagógiai munkát segítő vagy adminisztratív feladatot ellátó dolgozók fegyelmi bizottsága, a pedagógusok fegyelmi ügyeiben véleményt nyilvánít. Tagjai: intézményvezető és a helyettese, a szakszervezet titkára, közalkalmazotti tanács elnöke, az érintett munkaközösség vezetője vagy csoport képviselője. 21

2131 GÖD, PETŐFI SÁNDOR UTCA 48. •


Átvételi-, osztályozóvizsga, javítóvizsga, szintvizsga bizottságai. Tagjai: az érintett munkaközösség-vezetők, szaktanárok, tanítók érintett igazgatóhelyettes és/vagy az igazgató.

A létrehozott bizottságok, csoportok beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek az éves munkatervben rögzített értekezletek időpontjában. A nevelőtestület egy-egy kisebb gyermekközösség (osztály, csoport) neveltségi szintjének elemzését és tanulmányi munkájának értékelését az adott közösség problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusokra ruházza át. Az adott tanulói közösségért felelős pedagógus (osztályfőnök, csoportvezető) hívhatja össze szükség esetén - a felelős helyettes tudtával – a közösséggel foglalkozó pedagógusok értekezletet. A nevelőtestület szakmai munkaközösségre átruházott jogköreit • • • • • • • • • •

A gyakornok és próbaidős pedagógus munkakörben dolgozó munkájának véleményezése; felvételre jelentkező pedagógus próbatanítás, meghallgatás utáni véleményezése; a Pedagógiai program megvalósításához szükséges tantervek, taneszközök, tankönyvek kiválasztása; az egyes munkaközösségeket irányító vezető beosztású közalkalmazottak munkájának véleményezése; a munkaközösségbe tartozó tagok munkájának szakmai-módszertani segítése, belső ellenőrzése, teljesítményük értékelése, továbbképzésükhöz (átképzésükhöz, tanulmányi szerződés kötéséhez) javaslattétel; helyi szakmai, módszertani programok összeállítása; a tanulók kompetencia, tudás- és neveltségi szintjének, idegen nyelvi teljesítményének mérése; pályázatok készítése, tanulmányi versenyek szervezése és lebonyolítása; a versenyek díjazásáról való döntés az intézmény alapítványaival való egyeztetést követően; javaslattétel a munkaközösségek tagjainak kitüntetésére. Külső kapcsolatok

Intézményünk a zavartalan és színvonalas működés, a nevelő-oktató munka hatékonysága, a tanulók szociális-, gyermekvédelmi ellátása, valamint az iskola- és pályaválasztás érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel. Az intézményt külső kapcsolataiban az intézményvezető képviseli, aki ezen feladatát megoszthatja, átadhatja a külső kapcsolattartás jellegétől függően közvetlen munkatársainak és más személyeknek eseti vagy állandó megbízás alapján. Rendszeres munkakapcsolatot tart intézményünk • a fenntartóval, • Göd Város Önkormányzatával, • a Településellátó Szervezettel, • a képviselőtestület bizottságaival, • a gyermekjóléti szolgálattal (gyermekvédelmi felelős), 22

2131 GÖD, PETŐFI SÁNDOR UTCA 48. • • • • •


az iskola egészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltatóval (helyettesek), a városi pedagógiai szakszolgálat munkatársaival, az illetékes Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottságokkal, a Dunakeszi Nevelési Tanácsadóval, a következő intézményekkel, ill. jogi személyekkel: egyházak, óvodák, zeneiskola, helyi könyvtár, helyi művelődési ház, több általános- és középiskola, pályaválasztási tanácsadó (a pályaválasztással kapcsolatban), az intézményt támogató alapítványok kuratóriumai, patronáló intézményekkel és más jogi személyekkel, valamint országos szakmai szervezetekkel.

Az intézmény alkalmi kapcsolatai Városi Rendőrkapitányság, Vöröskereszt helyi szervezete, TÁH, Gyámügy, stb. A kapcsolattartás az intézmény és a megkeresett szervezet jogszabályi kötelezettségeiből adódik, annak formája a különböző szervezetek szerint eltérő. Pedagógiai szakszolgálatok, pedagógiai szakmai szolgáltatók A pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények a nevelésioktatási intézmény partnerintézményei. Kapcsolattartásuk együttműködési megállapodás vagy jogszabályi előírás alapján történik. A nevelési-oktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló sajátos nevelési igényű, valamint tanulási, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók magas színvonalú és eredményes ellátása érdekében az intézmény – az említett tanulók nevelése-oktatása, továbbá speciális ellátását végző pedagógusai révén – folyamatosan, az éves munkaterv és a szakmai munkaközösségek munkaprogramjában foglalt ütemezés szerint kapcsolatot tart az illetékes pedagógiai szakszolgálatokkal. A pedagógiai szakszolgálatokkal és szakmai szolgáltató intézményekkel való kapcsolattartásért az intézményvezető és helyettesei a felelősek. A kapcsolattartás főbb formái: • a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények szaktanácsadóinak, szakértőinek felkérése a szakmai munkaközösségek kezdeményezésére; • tanítványaink részképesség-fejlődésének diagnosztizálása, szükséges iskolai fejlesztésük meghatározása, vizsgálatok, kontrollvizsgálatok a mindennapi kapcsolattartást teszik szükségessé a pedagógiai szakszolgálatok munkatársaival; • a vizsgálatokat a szülő és/vagy az osztályfőnök kezdeményezi az intézményvezető ellenjegyzésével. • az osztályfőnök rendszeres kapcsolatot tart a tanítványa fejlesztését végző szakemberekkel, tapasztalataikat megosztják, a gyermek értékelését közösen végzik; a pedagógus közösséget informálja a szakemberek fejlesztést segítő javaslatairól.

23

2131 GÖD, PETŐFI SÁNDOR UTCA 48. •


szükség esetén esetmegbeszéléseken vesznek részt az intézmény pedagógusai, az osztályfőnök, a gyermekvédelmi felelős, és gyermeket fejlesztő szakemberek.

Gyermekjóléti szolgálat • • • •

A gyermekjóléti szolgálatot hivatalból értesítjük minden esetben, melyre jogszabály kötelez. Adatot szolgáltatunk, szükség esetén közös családlátogatást, szülővel történő megbeszélést tartunk. A gyermekjóléti szolgálat javaslatait, határozatait követjük a gyermek nevelésében, beillesztésében, hátrányai kompenzálásában. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelősünk részt vesz a közös értekezleteken, esetmegbeszéléseken.

Iskola-egészségügyi ellátás A szolgáltatókkal a szerződést jogszabályoknak megfelelően részben a fenntartó, részben a helyi önkormányzat köti. Ha tudomást szerzünk a szolgáltató szerződésbe foglalt kötelezettségeiről, azokat nyomon követjük. A szolgáltató előzetes értesítését követően az intézmény orvosi szobájában vagy a város fogorvosi rendelőjében történnek a szűrések, vizsgálatok, oltások. Ezek időpontját – a szülők előzetes, iskola által történő értesítése végett – legalább egy héttel előbb jelezniük kell. Amennyiben ezen határidőn túl szerzünk tudomást ezekről, nem tarthatjuk a kötelezettséget, mely előírja a szülő beleegyezését a szűrésekbe, vizsgálatokba, fogorvosi beavatkozásokba, oltásokba. Ünnepélyek, megemlékezések, hagyományok rendje A hagyományok ápolásával, ünnepélyek, megemlékezések megtartásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az intézmény hagyományos ünnepi rendezvényei, megemlékezései: • Tanévnyitó ünnepély, • Az Aradi Vértanúk Napja, • Nemzeti ünnep: október 23., • Karácsony, • Megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól: február 23., • Nemzeti ünnep: március 15., • Húsvét, • Megemlékezés a holokauszt áldozatairól: április 16., • Nemzeti Összetartozás napja: június 4., • Ballagás, tanévzáró ünnepély. Az iskola méltó körülmények között ünnepi nemzeti ünnepeinket, tartja megemlékezéseit, valamint hagyományos ünnepeit.

24



A nemzeti ünnepeket Németh László Iskolával megosztva szervezzük. Március 15-ét és október 23-át felváltva hol az egyik, hol a másikat a másik intézmény tartja. A műsort készítő intézmény a saját iskoláján kívül átutazik a másik intézménybe, és ott is előadják műsorukat. A megemlékezéseket az alsó tagozat osztálykeretben: mesék, történetek, énekek hallgatásával, mondásával, éneklésével, vetélkedőkkel, aktuális filmrészletek megtekintésével, tárgyak készítésével ünnepli. A felsősök történelemtanárunk által tartott előadásokat hallgatnak évfolyami vagy osztályszinten. Az egyházi ünnepeket osztálykeretben ünnepeljük. Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Névadónk, Huzella Tivadar tudós emlékét az osztályok sírjának látogatásával, gondozásával, egyegy szál virág elhelyezésével őrzik.

Az intézmény nevelőtestülete és szakmai munkaközösségei Az intézmény nevelőtestülete és jogkörei A nevelőtestület a Köznevelési törvény alapján a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége. Nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozat hozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a Köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyetértési, véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A Köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslattétel a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség – az igazgató megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében. A nevelőtestület döntési jogköre • • • • • • •

a pedagógiai program és módosításának elfogadása; a szervezeti és működési szabályzat, valamint a házirend és módosításának elfogadása; az intézmény éves munkatervének elkészítése; az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása;

25

2131 GÖD, PETŐFI SÁNDOR UTCA 48. • • •


az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat, házirend fenntartói jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtása; jogszabályban meghatározott más ügyek.

Intézményünkben a nevelőtestület átruházza a döntési jogkörét az adott tagozaton dolgozó pedagógusok közösségére a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, osztályozó vizsgára bocsátása, valamint a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés eseteiben. A nevelőtestület véleményt nyilvánítási vagy javaslattételi jogköre • • • • •

a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben; a tantárgyfelosztás elkészítésekor; az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során; az igazgatóhelyettesek megbízásakor; az intézmény helyiségeinek bérbe adásakor.

Szakmai munkaközösségek A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai, módszertani munkájának irányításában, segítséget adnak a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez, az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani fejlődéséhez. A munkaközösség feladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslattétel a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség – az igazgató megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében. A szakmai munkaközösség tagjai évente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. Az iskolában tantárgyanként, műveltségi területenként egy szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség dönt működési rendjéről és munkájáról. Munkaközösség legkevesebb öt fővel alakítható. A szakmai munkaközösség dönt • • • • •

a nevelőtestület által átruházott kérdésekről; továbbképzési programokról; az iskolai tanulmányi versenyekről, az emelt szintű vagy speciális képzést nyújtó osztályokba, csoportokba való bekerülésről, ennek feltételeiről, csoportváltásról; a szintvizsga, javító-, osztályozó-, pótló vagy egyéb vizsga feladatainak, értékelésének meghatározásáról.

26



A szakmai munkaközösség véleményezi • • • •

az iskolai működését meghatározó dokumentumokat; a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztását; az átvételi követelmények meghatározását; az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzési szempontjait,

A szakmai munkaközösségek feladatai • • • • • • • • • • • • • •

koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munkát, javítják színvonalát, minőségét; fejlesztik, tökéletesítik szakterületük módszertani eljárásait, javaslatot tesznek a speciális irányok megválasztására, az esélyegyenlőségi szempontok érvényesítésére; segítik a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját; szervezik a pedagógusok belső továbbképzését, véleményezik a pedagógus álláshelyekre jelentkezők pályázati anyagát; támogatják a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végezhetnek; végzik a nevelőtestület által átruházott feladatokat; kialakítják az egységes követelményrendszert; a pedagógiai programban meghatározottak szerint mérik és értékelik a tanulók tudásszintjét; összeállítják az intézmény számára a képességmérések feladatait, a mérést követően értékelik azt; végzik a szakterületükkel kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását; részt vesznek a szakmai munka belső ellenőrzésében, a munkaközösség tagjai munkájának teljesítményértékelésében; véleményezik az intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, színvonalát (elsősorban a saját szakterületükön belül), javaslatot tesznek a továbbfejlesztésére; meghatározzák az emelt szintű vagy speciális képzést nyújtó csoportokba első évfolyamot követően való bekerülés, bennmaradás feltételeit, követelményeit, ezek meglétét vizsgálják.

A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai • • • • •

összeállítja - és a munkaközösség elé terjeszti elfogadásra - az intézmény Pedagógiai programja alapján a munkaközösség éves munkaprogramját, mely az iskolai munkaterv része; irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért; jóváhagyásra javasolja munkaközössége tagjainak éves tantárgyi programját, tanmenetét; felügyeli a tanmenet szerinti tantárgyi előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést; szakmai és módszertani értekezleteket hív össze; 27

2131 GÖD, PETŐFI SÁNDOR UTCA 48. • • • • •


bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez; figyelemmel kíséri a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, eredményességét, a munkaközösség munkatervi feladatainak határidőre történő színvonalas elvégzését; képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetőségében és az iskolán kívül; összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéről; órákat látogat, ezeket szakmailag elemzi; véleményezi a munkaközösség tagjainak szakmai munkáját.

Felelőssége területei • • • • • • •

szaktárgyi versenyek megszervezése, lebonyolítása, más munkaközösségekkel előzetesen egyeztetve; iskolai szintű pályázatok kiírása, elbírálása és a tanulóknak a szaktantárgyi pályázatokon való részvételének megszervezése; a munkaközösség feladatrendszerébe tartozó szakkörök, korrepetálások, tanfolyamok stb. színvonalának ellenőrzése; a szakmai anyagok, eszközök lehetőségek szerinti fejlesztése, célszerű és gazdaságos felhasználása, tárolása, megóvása; az osztályozás, értékelés folyamatossága; a munkaközösség tagjainak tájékoztatása a vezetői értekezletek megállapodásairól, döntéseiről; a reá bízott vagyon, leltári tárgyak megőrzése.

Javaslatot tesz • • •

a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, kitüntetésre; a minőségi munka elismerésének módjára; a fenntartó váltás, a gyermeklétszám csökkenése vagy strukturális átalakításból következő pedagógus munkaviszony megszüntetésével kapcsolatban;

Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az intézmény gondoskodik a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a rendszeres egészségügyi vizsgálatok megszervezéséről, arról, hogy a tanuló a jogszabályban szereplő időszakonként fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyen részt. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. A kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában. Az iskola-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: • a tanulók évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése, • a könnyített- és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése, • a gyermekek védőoltása, • színlátás és látásélesség vizsgálat, 28

2131 GÖD, PETŐFI SÁNDOR UTCA 48. • •


szükség esetén pályaalkalmassági vizsgálat, fogászati szűrés.

A kötelező orvosi vizsgálatokat, valamint a védőoltások időpontját úgy kell megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkevésbé zavarja. A tanulók orvosi vizsgálaton való megjelenéséről, kíséretéről az órát tartó pedagógus gondoskodik. Az iskolában – az iskola-egészségügyi munkatervben évente meghatározottak szerint – a tanulók a megelőző orvosi intézkedéseken, szűrővizsgálatokon kívül orvosi ellátásban részesülhetnek. Az iskolaorvossal és védőnőkkel a rendszeres kapcsolattartás az 1-4. évfolyam igazgatóhelyettesének feladata. Az iskolai védőnő feladatai • A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.) • A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyetteseivel. • Végzi a tanulók körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát. A fiatalok egészséges pszichés és testi fejlődése, valamint egészséges életmódra nevelése érdekében – az osztályfőnökkel történő egyeztetés után – az iskolaorvos és/vagy a védőnő egészségügyi felvilágosítást tart. Különösen fontos, hogy a tanulók az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás…) az életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak. • Heti két órában fogadóórát tart az iskola diákjai számára. • Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja. • Munkaidejét munkáltatója, Göd Város Polgármestere határozza meg. • Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.). • Az iskolaorvos és a védőnő általános tapasztalataikról, eseti veszélyekről rendszeresen tájékoztatja az iskola vezetését, a tantestületet.

Intézményi védő-, óvó előírások Az intézmény egészére, minden tanulójára vonatkozó rendszabályok Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: • a közösségi tulajdon védelméért, a felszerelés állagának megőrzéséért, • az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, • az energiával és az oktatáshoz szükséges anyagokkal való takarékoskodásért, • a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért, • saját és társai egészségének, testi épségének megtartásáért.

29



A tanulóbalesetek megelőzése Az intézmény minden dolgozója és tanulója évente részesül munka-, tűz- és balesetvédelmi oktatásban, melynek megtartásáért és adminisztrációjáért felelős szakértő alkalmazásáért az Intézményfenntartó Központ vagy a működtető önkormányzat a felelős. A szerződtetett tűz- és balesetvédelmi szakembert az intézmény vezetője kéri föl a tanévkezdő oktatásra. Ez alapján, az első osztályfőnöki órán és az első szakórán (ott, ahol a tantárgy sajátossága ezt indokolja: kémia, fizika, technika, számítástechnika, testnevelés…) az osztályfőnök illetve a szaktanár végzi az oktatást, s adminisztrálja ezt a naplóban. A hiányzóknak későbbi időpontban tart oktatást, s ezt külön is adminisztrálja a naplóban. Minden kirándulás, tábor vagy bármilyen iskolai szervezésű, intézményben vagy azon kívül tartott program előtt, mely sajátos baleset és/vagy tűzvédelmi felkészítést tesz indokolttá, a gyerekeket fel kell készíteni. A feladat ellátásáért a program szervezője felel. Vagyonvédelmi és biztonsági okból tanítási időben az iskola épületek bejárati ajtaját és/vagy kapuját a portás, tanítási órák után az üresen hagyott termeket a takarítónő köteles zárni. Az iskola kapuja a gyermekek benntartózkodása alatt zárva van. A portás csak csengetésre, megfelelő indokkal, igazolással engedhet az épületbe bárkit. A délutáni időszakban a kapu zárva tartása az állandó mozgás miatt lehetetlen, ezért a portás feladata az intézményben bizonytalanul mozgók megállítása, érkezésük céljának megkérdezése, bizonytalan válasz esetén az intézményből való eltávolításuk. Az iskola bejáratai közül a szülők és a gyerekek kizárólag a főbejáratot használhatják. A gazdasági udvar, a központi udvar kapuit csak külön igazgatói engedéllyel használhatják az intézmény dolgozói is. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portás ellenőrzi, irányítja. Az iskolába érkezőket eligazítja, a keresett személyhez kíséri, vagy várakoztatja. A szülők a gyermekekre – a tanítási órák, foglalkozások zavarása nélkül – az iskolai büfé előtérben, a délutáni sportfoglalkozások időszakában a tornatermi folyosón várakozhatnak. Gyermek az iskolában pedagógus vagy foglalkozást tartó felnőtt felügyelete nélkül nem tartózkodhat. Az iskolakezdést megelőzően, a szünetekben, az étkezés, levegőzés ideje alatt, a délutáni foglalkozásokat követően ügyeletes pedagógusok vigyáznak a tanulók biztonságára. Gyermek az iskola területét benntartózkodásának kötelező ideje alatt kizárólag szülője előzetes írásos engedélyével hagyhatja el. A gyermekek biztonságát szolgálja, hogy a szülő nyilatkozata alapján, az általa megjelölt időben engedjük el az iskolából egyedül gyermekét. Ha nem egyedül jár haza, a szülőnek arról is nyilatkoznia kell, kik azok a személyek, akik a gyermeket elvihetik az iskolából.

30



Eljárás baleset vagy betegség esetén Baleset esetén, ha minden külsérelmi nyom nélkül is vélelmezni lehet a gyermek sérülését, azonnal orvost vagy mentőt kell hívni. A nővér munkaidejében hozzá kell kísérni a gyermeket megfigyelésre, és a további teendők megtétele végett. A szülőket ebben az esetben is rögtön értesíteni kell. Ha a gyermeket mentő szállítja el az iskolából, és szülője még nem érkezett meg, munkaidejében (elérhetősége esetén azon túl is) a nővér kíséri a kórházba. Ha már nem tartózkodik az intézményben, a vezetők által kijelölt pedagógus, gyors döntés esetén bármelyik közelben lévő alkalmazott. A kísérő kötelessége a kórházban mindvégig a gyermekkel tartózkodni, amíg szülei meg nem érkeznek, be nem fektetik, vagy haza nem engedik. Ha hazahozhatja a gyermeket, állapota (törés, szalagszakadás…), az időpont (késő este…) és az időjárás (eső, havazás…) függvényében taxit rendelhet, melyet számla ellenében az Intézményfenntartó Központ fizet. A számlát az időpont és/vagy a gyermek állapotának igazolásával, egyéb körülmények figyelembevételével az igazgató minősíti jogosnak vagy jogosulatlannak. Amenynyiben az Intézményfenntartó Központ nem fogadja el az igazgató érveit, a felsorolt tényeket, a költségeket az intézmény vezetője állja. Beteg gyermeket a nővérhez kell kísérni, és/vagy a szülőt kell értesíteni állapotáról, hogy orvoshoz vigye. Beteg gyermek szülő vagy iskolai dolgozó felügyelete nélkül nem mehet haza. Ha a családból valaki otthon tartózkodik, hazakísérjük, ha nem, az iskola által megbízott személy orvoshoz viszi. Az azonnali orvosi beavatkozás nélkül megoldható sérülések (zúzódás, horzsolás, szálka…) észlelését követően a pedagógus feladata a nővér vagy munkaidején túl a pedagógus által végzett fertőtlenítés, a sérült rész ellátása. Minden jelentéktelennek tűnő sérülésről a gyermekre felügyelő pedagógus tájékoztatja a szülőt. Felhívja figyelmét, hogy a teljes gyógyulásig naponta ellenőrizze a sérült testrészt, nem alakult-e ki gyulladás, fertőzés, vagy bármilyen természetű súlyosabb következmény. A szülő írásban köteles jelezni, ha gyermeke gyógyszert szed, és ez iskolai életére befolyással van; különösen, ha a gyógyszert iskolai időben is szednie kell. Ha gyermeke felnőtt segítségét, a többségtől eltérő bánásmódot igényel bizonyos időszakokban vagy tünetei jelentkezésekor, a szülőnek gyermeke minden betegségéről, érzékenységéről, állapotról, ezek tüneteiről értesítenie kell az intézményt a részletes tudni- és tennivalók ismertetésével, melyben kitér a hagyományostól eltérő törődés periódusaira, módjára, azonnali speciális hozzáértést vagy ismeretet nem követelő, orvos nélkül is elvégezhető beavatkozásokra, illetve szakorvos, mentő értesítésének szükségességére. Ha a szülő jelzi az iskolának a speciális bánásmód, odafigyelés, sajátos beavatkozás szükségét, az iskola (akár) a szülő hozzájárulása nélkül is – a gyermek biztonsága érdekében – az egész tantestület tudomására hozza a gyermek helyzetével, állapotával, a tennivalókkal kapcsolatos tudnivalókat, hiszen az intézmény bármelyik pedagógusa helyettesként, kísérőként (számtalan más iskolai helyzetben) együtt lehet a gyermekkel. Ha ilyenkor lenne szüksége speciális bánásmódra, beavatkozásra, a pedagógus tájékozatlansága miatt nem tudna megfelelő módon vagy kellő időben segíteni rajta vagy ismeretek hiányában nem előzhetné meg ezeket.

31



A gyermek speciális étkezési szükségleteit a szülő köteles jelezni gyermeke biztonsága érdekében. A speciális étrendről a szülő gondoskodik, a hűtésről, tárolásról, tálalásról a pedagógus. A gyermekek allergiás reakcióit nem ismerve, gyógyszert a gyermekeknek kizárólag a szülő írásos hozzájárulásával adunk be. Eljárás tanulók hozzátartozóinak agresszív viselkedésekor Azokat a felnőtteket vagy kiskorúakat, akik gyermeket bántalmaztak, fenyegettek vagy félemlítettek meg az iskola területén, az igazgató határozatban tiltja ki az intézmény területéről, és a programokról. Ők gyermeküket, családtagjukat kizárólag az iskola kapujáig kísérhetik, rájuk azon kívül várakozhatnak. Az intézmény vezetője bizonyítható bántalmazás vagy megfélemlítés esetén hivatalból feljelentést tesz. Belső biztonsági szabályok A gyermekek, szülők, hozzátartozók semmiféle sérülést okozó tárgyat nem hozhatnak az intézménybe. A pedagógus feladata ezeket elvenni és a szülőnek átadni, vagy a szülő által behozott tárgyat, eszközt elvitetni. A legegyszerűbb tárgy (körző, toll, olló…) okozhat súlyos, maradandó sérülést, ha nem rendeltetésszerűen használják. Ezért a pedagógus feladata tiltani az órai munkához szükségtelen tárgyak elővételét, használatát. Rendeltetésszerű használatra a szakórákon felhívják a gyerekek figyelmét. Intézményünkben gyermekek elektromos berendezéseket kizárólag közvetlen tanári felügyelettel, a berendezések biztonságos működésének pedagógus általi előzetes ellenőrzését követően, a tudnivalók, biztonsági szabályok újbóli ismertetése után használhatnak. A felső tagozatos tanulók testnevelés órára egyedül vagy csoportosan vonulnak át az úttestet keresztezve a tornacsarnokba. A testnevelő feladata az első testnevelés órán tartott balesetvédelmi oktatáskor, hogy a gyerekeknek pontos szabályokat írjon elő az úttesten való átkeléshez, figyelmüket felhívja az ettől eltérő cselekvése veszélyeire. Az iskola közalkalmazottaira és tanulóira vonatkozó rendszabályok A szaktantermek (tornaterem, nyelvi és számítástechnika terem, stb.) használatához a helyiség felelősének vagy a hivatalosan ott tartózkodó pedagógusnak az engedélye szükséges. A termeket a pedagógus távollétében köteles zárva tartani. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Tanítási idő után tanulók csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhatnak ezekben a helyiségekben. Az udvarokon, a sportpályákon kizárólag felnőtt felügyeletével tartózkodhatnak tanítványaink. Az a pedagógus, aki felügyelet nélkül engedi az udvarokra vagy a sportpályákra a tanulókat, maga viseli a baleset vagy károkozás következményeit. 32



A sportpályákon, udvarokon iskolai benntartózkodásuk szülő által igényelt ideje után játszó gyerekeket bármelyik feladatot ellátó felnőtt köteles felszólítani a távozásra vagy csoportjához való csatlakozásra. Ha senki nem észleli a szabályoknak ellentmondó tevékenységet, és így közbeavatkozni sem tud, az udvaron és a pályákon történő balesetekért az intézmény felelősséget nem vállal, az okozott kárt a gyermek/gyermekek szülője köteles megtéríteni. A helyiségek biztonságának rendszabályai Vagyonvédelmi és biztonsági okok miatt az üres termeket a takarítók bezárják. A portás az épület kiürítését követően gondoskodik az áramtalanításról. A tantermek, szaktantermek, tornatermek, sportpályák, udvar, játszótér, étkező, eszközök, berendezések, infrastruktúra megfelelőségének stb. balesetmentes használatra való alkalmasságát, a jogszabály előírásai szerinti időközönként kötelező felülvizsgálni. A felülvizsgálatáról az Intézményfenntartó Központ vagy az általa megbízott szervezet gondoskodik. A veszélyes eszközök oktatásból való kivonását, a veszélyes infrastruktúra (elektromos áram, falhoz, plafonhoz rögzített eszközök, fűtési rendszer…) javítását, cseréjét, az eszközök selejtezését az Intézményfenntartó Központ rendeli el és javasolja a működtető önkormányzatnak vagy önmaga végzi az igazgató jelzését követően. Az eszközök pótlásáról az Intézményfenntartó Központ és/vagy a működtető önkormányzat gondoskodik megállapodásuk szerint a legrövidebb időn belül, a tanulók és a szakmai munka biztonsága és folyamatossága érdekében. Speciális biztonsági szabályok Az intézmény berendezéseinek, eszközeinek, rendszereinek, biztonságos működésének (tűzvédelem, tűzvédelmi riasztó rendszer, vagyonvédelmi riasztó rendszer, kazánok, fűtési rendszer, gázszolgáltató fogadó és elosztó helyek, gázüzemű eszközök, tűzcsapok, a helyiségek tűzvédelmi besorolásának megfelelő tűzoltó készülékek…) az előírt határidőn belüli felülvizsgálatát az Intézményfenntartó Központ vagy megbízott szervezete, megállapodás esetén a működtető önkormányzat végzi/végezteti, ezek rendszeres ellenőrzésére szerződést köt. Az észlelt vagy jelzett és jegyzőkönyvezett hibát elhárítja. Szakértők, szakemberek biztosítása A tanulók egészségügyi, a dolgozók munkaegészségügyi szolgáltatóinak, az intézmény tűz- és balesetvédelmi szakemberének biztosítását az Intézményfenntartó Központ és a működtető önkormányzat megállapodás alapján látja el. Az intézmény – a szerződés ismeretében – jelzi a szerződésnek nem megfelelő vagy nem teljes körű ellátást. A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 30 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, 33



drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse. Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetén A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. Rendkívüli eseménynek minősül minden olyan előre nem látható esemény, amely a munkavégzés szokásos menetét akadályozza; a tanulók, a munkavállalók és más benntartózkodók életét, egészségét, testi épségét, biztonságát, illetve az intézményi vagyon állagát – a szokásos mértékű elhasználódást kivéve – veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, szélvihar, árvíz, belvíz, stb.), a tűz, a robbantással vagy más közveszéllyel történő fenyegetés. Amennyiben bármely tanulónak vagy munkavállalónak rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, vagy ilyen helyzetet észlel, köteles azt azonnal közölni az intézkedésre jogosult felelős vezetővel. A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár esetenként, az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy a titkári iroda dolgozóinak. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan három hosszú szaggatott csengetéssel történik. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodóknak a „Tűz- és bombariadó terv” mellékletében található „Kiürítési terv”, illetve a termekben elhelyezett menekülési célt és útirányt jelző tábla alapján kell elhagyniuk. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – a Kossuth tér és az MHSZ pálya. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: 34

2131 GÖD, PETŐFI SÁNDOR UTCA 48. • • • •


az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó tanulókra is gondolnia kell, a kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket segíteni kell az épület elhagyásában, a tanóra, foglalkozás helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e tanuló az épületben, a tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia.

Az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – a felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: • a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, • a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, • a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, • az elsősegélynyújtás megszervezéséről, • a rendvédelmi, katasztrófaelhárító és mentési szervek fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az intézményegységvezetőnek, vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: • a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, • a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, • az épületben található veszélyes anyagokról, • a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, • az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, • az épület kiürítéséről. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet vevő munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével. Az épületek kiürítését a „Tűz- és bombariadó terv” mellékleteként szereplő „Kiürítési terv” alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért a tűzés balesetvédelmi megbízott a felelős. A munka- tűz- és balesetvédelmi előírásokat, a tanulóbaleset esetén teendő intézkedéseket külön munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzat rögzíti.

35



Tájékoztatás a pedagógiai programról A pedagógiai program a programban szabályozottak szerint a nyilvánosság számára elérhető és hozzáférhető.

A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg: • A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. • A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. • A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. • A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. • A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. • A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. • A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni. • A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

36



A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályai • az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről • a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét • az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége • a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni • az egyeztető eljárás időpontját - az érdekeltekkel egyeztetve - az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket • az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei • az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges • a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza • az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése • ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti • az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás - lehetőség szerint - 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon • az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá • az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása • az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik

37



• a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni • Az egyeztető eljárás eredményessége esetén, amennyiben a sértett és a kötelességszegő, fegyelmi vétséget elkövető között az eljárás során megállapodás született, akkor a fegyelmi eljárást felfüggesztjük. • Az egyeztető eljárás eredményessége esetén, amennyiben a sértett és a kötelességszegő fegyelmi vétséget elkövető között az eljárás során megállapodás született, akkor a fegyelmi eljárást felfüggesztjük. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett szülője nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, akkor a fegyelmi eljárást megszüntetjük. • Amennyiben a kötelességszegő az intézmény pedagógusait, alkalmazottait emberi méltóságukban súlyosan megsértette, akkor az egyeztető eljárás kezdeményezésére nincs lehetőség.

Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során kinyomtatjuk és az irattárban elhelyezzük el az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: • az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, • az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, • a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, • az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény körbélyegzőjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást: „elektronikus nyomtatvány”, továbbá az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát. A vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell megőrizni. A papír alapú irattárazás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint a hitelesítésről az intézményvezető gondoskodik. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozzuk, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá.

38



A tanórán kívüli foglalkozások célja, szervezeti formája és rendje

A tanórán kívüli foglalkozások típusai és jellemzőik Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett a pihenésre, étkezére, tanulásra fordított időkeretből fennmaradó időben, vagy szülői engedéllyel ezek helyett - a tanulók érdeklődése, a szülők igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez – lehetőségei és szabad kapacitása szerint. A tanórán kívüli foglalkozások szervezését a tanulók közössége, a nevelőtestület tagjai, a szülői közösség, továbbá iskolán kívüli szervezetek (egyházak, alapítványok, nyelviskolák, egyesületek, sport szakosztályok…) kezdeményezhetik az igazgatónál. Engedélyük egyik feltétele, hogy a szervezést, finanszírozást maguk vállalják. Az iskolai finanszírozású foglalkozásokat a tantárgyfelosztáson szerepeltetni kell. A foglalkozások indításának minimális létszámfeltétele 12 fő az egyéni foglalkozásokat kivéve. A kötelező foglalkozások a szabad időkeret beosztásakor előnyt élveznek. A tanulók a tanórán kívüli iskolai foglalkozásokra önkéntesen jelentkezhetnek, de ha felvételt nyernek a foglalkozásra, megjelenésük, részvételük az adott tanévben kötelező. Délutáni foglalkozás A tanórára való felkészülés, a pihenés, a játék és a szabadidő hasznos eltöltésének színtere. A délutáni foglalkozásokra való jelentkezés a tanórán kívüli foglalkozásokra való jelentkezéssel megegyezően történik. A két tanítási nyelvű osztályok számára kötelező a délutáni foglalkozáson való részvétel, hiszen tanóráik egy része is erre az időszakra esik. A délutáni foglalkozások hasonlatosak a napközis vagy tanulószobai foglalkozásokhoz, azzal az eltéréssel, hogy a két tanítási nyelvű osztályokban délutánra is kerülnek tanórák, a többi osztályban a heti öt testnevelés miatt délutánra is kerülhet testnevelés óra, illetve a délutáni tanórákat kivéve tanítványaink iskola vagy külső szervezet által meghirdetett sport-, nyelvi-, zenei-, művészeti foglalkozásokon, érdeklődésüknek megfelelő egyéb csoportos foglalkozásokon vehetnek részt. Az érdeklődés szerint ajánlott kínálatot a délelőtti szabadidő vagy a délutáni szabadidő, tanulási idő rovására szervezzük vagy engedélyezzük. Hit- és vallásoktatás A foglalkozáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az intézmény együttműködik az egyházakkal. Képviselőjük kérésére – az iskolai órarend elkészülte után – foglalkozásaikhoz termet biztosítunk az intézmény tanítási rendjéhez igazodva. A hitoktatást egyházi jogi személy által kijelölt hitoktató végzi.

39



Szakkörök, tehetséggondozó foglalkozások Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével, a tanulók érdeklődésétől és a jelentkezők létszámától függően, a munkaközösség-vezetők javaslata alapján, a tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembevételével indít az iskola. Céljuk minden esetben a tehetséggondozás. A tantárgyfelosztás foglalkozásai térítésmentesek. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A szakkörökre történő jelentkezés egy tanévre vagy egy félévre szól. A foglalkozások előre meghatározott tematika szerint zajlanak. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör színvonalas működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkör, ha létszáma 12 fő alá csökken, akár év közben is megszűnhet. Énekkar Az iskola énekkara sajátos diákkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Elsősorban az egyén éneklési vágyát hivatott kielégíteni, de az iskolai ünnepélyek és városi kulturális rendezvények színesítését is szolgálják. Vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkarba belépés önkéntes, a kórusvezető javaslatára történik. A kilépést a szülő írásban, a kilépés indoklásával a kórusvezetőtől kérheti. Az énekkar biztosítja az iskolai rendezvények zenei programját. Művészetoktatás A Németh László Iskola kihelyezett művésztanárai a két intézmény közti szerződés szerint végzik a gyermekek zenei/hangszeres oktatását heti 80-100 órában, az órarendhez és a teremrendhez alkalmazkodva. Amennyiben a 2013/2014. tanévtől a gyerekek kötelező délutáni elfoglaltsága miatt nem marad szabad terem számukra, a délutáni zenei képzésben részesülő tanulóinknak helyszűkében közeli telephelyet, lehetőséget kell találni. Gyógytestnevelés A gyógytestnevelésre való beosztást az iskolaorvos végzi. A foglalkozásokon megjelenése és aktív részvétele kötelező. A gyógytestnevelésre utalt tanuló a testnevelés órán felmentettként vesz részt. Szakszolgálat A Városi Pedagógiai Szakszolgálat gyógytestnevelője, logopédusa, fejlesztő pedagógusa, gyógypedagógusa foglalkozik – szakvélemény alapján – tanulóinkkal az órarendjükhöz igazodó időpontokban, a két intézmény közti együttműködési megállapodás szerint. Korrepetálás, felzárkóztató foglalkozás A korrepetálások célja az alapképességek, készségek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja a tantárgyfelosztásban rögzített órakeretben.

40



Erdei iskola Az erdei iskola az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlesztésének eszköze. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. (A tanulmányi kirándulás és az erdei iskola a gyerekek számára önköltséges. A pedagógus utazását, étkezését, szállásdíját az iskola fizeti, amennyiben ehhez elnyeri a fenntartó hozzájárulását. Fizeti fenntartói engedéllyel a pedagógus túlóradíját is, kivéve, ha az időt nem kívánja átlagoltan beszámítani heti 32 órája teljesítésébe.) A versenyeken való részvétel Diákjaink képességeinek fejlesztését szolgálja. Tanulóink intézményi, városi, kistérségi és országos versenyeken vehetnek részt szaktanári felkészítéssel. A felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi munkaközösségek és az igazgatóhelyettes felelősek. A gyerekek nevezési díját, a pedagógus utazási költségeit a fenntartó finanszírozza előzetes hozzájárulása esetén. (Fizeti a pedagógus túlóradíját is, kivéve, ha a pedagógus az időt nem kívánja átlagoltan beszámítani heti 32 órája teljesítésébe.) Könyvtárhasználat Az iskola könyvtára a tanítási napokon nyitvatartási idejében, valamint könyvtári tanórákon áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. Nyitva tartását – jogszabálynak megfelelő időtartamban – minden év elején kifüggeszti a könyvtár hirdető táblájára. Kulturális rendezvények A Diákönkormányzatok, a szülők közössége, illetve az iskola vezetése által kezdeményezett rendszeres, illetve alkalomszerű önköltséges rendezvények. Kizárólag az iskola tanulói és meghívott vendégek számára. Tanfolyamok Tanfolyamokat az iskola vagy az iskolához kötődő alapítványok, az iskolával, fenntartóval, működtetővel szerződő magánszemélyek és jogi személyek indíthatnak a tanulók érdeklődésétől és a szülők választásától függően. Az iskola vagy más személyek, illetve jogi személyek által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért tanfolyami díjat fizet. A tanfolyam vezetője jogi felelőssége tudatában, a hatályos jogszabályoknak megfelelően, az iskola szabályzatait betartva szervezheti foglalkozásait. Kirándulások és táborok Az iskolai kirándulások és táborok hazánk tájainak, kulturális örökségének megismerését, az osztály közösséggé formálását szolgálják. A tanulók számára a részvétel önkéntes, a költségek a szülőket terhelik. Szorgalmi időben iskolai szintű kirándulást csak az esetben szervezhető, ha a diákönkormányzat az öt tanítás nélküli munkanapból általa felhasználhatót kirándulásra kívánja fordítani. A többi osztályközösség, szakkör által szervezett kirándulás munkaszüneti napon, tanítási 41



szünetben szervezhető. Az iskola, a szakkör, az osztályközösség éves terveiben ezeket a különböző szinteknek megfelelően szerepeltetni kell. Az osztálykirándulásokat az adott tanulócsoport osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni a diákképviselőkkel és az osztály szülői közösségével egyeztetve. A kirándulás, táborozás várható költségeiről a szülőket tájékoztatni kell. A szülők írásban nyilatkoznak a költségek és feltételek vállalásáról. A tanuló szociális helyzetétől függően a tanulmányi kirándulás költségeihez lehetőségei szerint az osztályközösség, a helyi önkormányzat és fenntartói engedéllyel az iskola is hozzájárulhat. Osztálykirándulás – a feltételek megléte mellett – akkor szervezhető, ha azon legalább a tanulók 90%-a részt vesz. Ha a tanuló a tanítás nélküli munkanapon szervezett kiránduláson nem vesz részt, számára az intézményben felügyeletet kell biztosítani. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább egy főt. A szervező pedagógusnak gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről és a higiéniai feltételek meglétéről is! Az osztálykirándulás, táborozás rövid tervezetét és a résztvevők névsorát írásban kell leadni az érintett igazgatóhelyettesnek. Az iskola csak azt kirándulást, tábort, engedélyezi és támogatja, ismeri el iskolai szervezésűnek, amelyeknek céljával egyetért. Osztályprogramok Múzeum, színház, mozi, tárlat stb. látogatások, kirándulások, sportrendezvények tanítási időn kívül bármikor szervezhetők. Azokon a tanulók részvétele önkéntes, költségeit a szülők viselik. Tanítási időben történő programhoz az igazgató engedélye szükséges. Ez kizárólag akkor adható meg, ha semmiféle plusz terhet nem ró az intézményre. A külföldi utazásokra vonatkozó közös szabályok Tanítási idő alatt, szorgalmi időben egyéni és csoportos utazáshoz - amelynek célja továbbképzésen, kulturális, sport és tudományos rendezvényen való részvétel – az anyagi fedezet biztosítása mellett az igazgató engedélye szükséges. Szervezett külföldi kapcsolatok révén a tanulók jobban elmélyülhetnek a tanult idegen nyelvekben, megismerhetik az adott országban élő embereket. Ezek során közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek az Európai Unió országairól. A tanulók csoportos utazása esetén az engedély megadásához szükséges kérelmet a csoport vezetője az utazás előtt egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanárok nevét és a várható költségeket. A résztvevő tanulók szülei számára legkésőbb az utazás megkezdése előtt egy héttel tájékoztató megbeszélést tart a csoport vezetője. Külföldi utazások az igazgató engedélyével és pedagógus vezetésével, a szülők hozzájárulásával szervezhetők, amennyiben az intézménynek semmiféle plusz terhet nem jelentenek.

42



Egyéb rendezvények Az iskola tanulóközösségei (osztályok, csoportok, diákkörök, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is tarthatnak az intézményen belül, ha ezt az intézmény vezetője engedélyezi, és az összejövetelen felügyelő pedagógus ingyen vállalja a munkát.. Felügyelet nélkül tanulói közösségek az iskolában nem tartózkodhatnak!

A diákönkormányzat

A tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Az intézmény diákönkormányzatának működéséről a tanulóközösség által elfogadott, a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzata rendelkezik. A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat segítségével is érvényesítheti jogait, fordulhat az iskola vezetőségéhez. A diákközgyűlés Az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell tartani, amelyen az iskola tanulói vagy a diákönkormányzat döntése alapján a diákok küldöttei vesznek részt. (Ekkor küldöttgyűlés a neve). A közgyűlés időpontját a tanév helyi rendjében kell meghatározni. A közgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola igazgatója beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről, a házirendben meghatározottak végrehajtásáról. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgató 30 napon belül érdemi választ ad. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. Az iskola vezetése és a diákönkormányzat a tanulókat a diákküldötteken keresztül tájékoztatja. Diákkörök Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Céljuk a közösségi élet fejlesztése, a tehetséggondozás és a versenyekre való felkészítés, ily módon más oktatási- és kulturális intézményekkel, társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartás is. Az intézményben működő diákköröket az igazgató veszi nyilvántartásba. A diákköröknek célszerű az intézmény Pedagógiai programjának, SZMSZ-ének megfelelő tevékenységeket választania.

43



Diákönkormányzattal való kapcsolattartás formái és rendje A diákönkormányzat – képviselői útján - folyamatos kapcsolatot tart az igazgatóval és igazgatóhelyettesekkel valamint a diákönkormányzat munkáját segítő tanárokkal. Az éves munkatervben meghatározott időpontban diákközgyűlést kell összehívni. A diákönkormányzat véleményét kikérjük • • • •

a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések tárgyalásakor, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, szervezésekor, a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásakor, a könyvtár és az iskolai sportkör működési rendjének megállapításakor.

A tanulók szervezett véleménynyilvánításának formái • • • •

a diákönkormányzat vezetőségének megbízottja képviseli tanulótársait az iskola vezetősége, a nevelőtestület értekezleteinek rá vonatkozó napirendi pontjainál, az osztályközösségek a problémák megoldására megbízott diákjaik révén képviselik a tanulócsoportot az intézmény vezetőjénél, a tanulók gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az igazgatót (az órák közti szünetekben és a délutáni órákban). a diákközgyűlés a tanulók szervezett véleménynyilvánításának fóruma.

A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása

Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit (helyiség, eszközök stb.) Az eszközök használata csak az óvó, védő előírások, a balesetvédelmi oktatás szerint történhet felnőtt jelenlétében, felügyelete és közreműködése mellett. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az SZMSZ-ben előírtak, valamint a Házirend szabályai szerint vehetik igénybe.

Az iskolai diáksportkör és az iskola vezetésének kapcsolata

A DSK a tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítése, a mozgás, a sport megszerettetése, az egészséges életmódra nevelés érdekében jött létre. Keretein belül sportcsoportok szerveződtek. A DSK az intézmény munkarendjéhez igazodva iskolánk tanulóinak nyújt lehetőséget a mindennapi testedzésre a sportköri foglalkozásokon, versenyeken. A DSK vezetősége és az iskolavezetés egymás munkáját segítve napi munkakapcsolatot tart. Az iskola – a sportfoglalkozások megtartásához - térítésmentesen bocsátja a DSK rendelkezésére sportlétesítményeit, eszközeit és felszereléseit.

44



A DSK működési rendjének kialakítása a testnevelés munkaközösség vezetőjének feladata. A sportköri programokat, induló sportcsoportokat – a tanulói, szülői igények és az iskolai lehetőségek függvényében – a pedagógiai program és az éves munkaterv tartalmazza. Az iskola és a diáksportkör vezetése közötti kapcsolattartás alapja a diáksportkör munkaterve, amelyet az iskola igazgatója a tanév munkatervéhez csatol. Az intézmény vezetője a fenntartó hozzájárulásával biztosítja a diáksportkör tagjainak, sportcsoportjainak versenyeken való részvételét, utaztatását, étkezését, nevezési díját; a diákolimpiákon való részvétel feltételeként szabott, iskolai létszámtól függő tagdíj befizetését, a kísérő pedagógusok ingyenességét és túlórájuk kifizetését. (A túlóra kifizetésére csak akkor kerülhet sor, ha a pedagógusok nem kérik idejük átlagolt beszámítását a heti 32 óra intézményben töltött időbe.) A diáksportkör elnöke a tanév végén beszámol a sportkör tevékenységéről, az eredményekről listát készít, amelyet az iskola vezetése beemel a tanévről szóló beszámolóba, megjelenít az iskola honlapján. A diáksportkör vezetőjével napi operatív kapcsolatot tart az intézmény vezetője. A DSK sportcsoportjainak edzését a városi GDSE, GSE sportszakosztályainak edzőire vagy e szervezetekhez nem tartozó, de gyermekeket eredménnyel oktató sportolóra, edzőre is bízhatja. Az iskolai heti sportköri foglalkozások ingyenesek. A pedagógus teljesítendő heti 32 órájába beszámítanak.

A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelése

A környezetből eredő veszélyek

A gyermek elhanyagolása, Gyermekbántalmazás, Erőszak gyermekkel szemben Kortárs bántalmazás.

Mindezek észlelésüket követően nyomban beavatkozást igényelnek. A gyermekvédelmi felelős, az osztályfőnök, szaktanár jelenti az intézmény vezetőjének, aki szükség esetén hivatalból feljelentést tesz és/vagy értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, a gyámügyet. Szükség esetén orvos pszichológus, pszichiáter bevonásával kísérlik meg az elszenvedett sérelmek enyhítését. Kortárs bántalmazás esetén az igazgató bekéri a bántalmazó szüleit. A gyermeket pedagógiai és pszichológiai eszközökkel, megfelelő szakemberekkel próbálja eltéríteni az agresszió útjáról.

45



Szenvedély betegség kialakulásának kezdeti szakasza: korai szerhasználat, alkohol, dohány A megelőzés érdekében tanórákon, az iskolai életben példamutatással; előadásokkal, tájékoztatókkal; a szenvedélybetegségek kialakulása menetének, a szenvedély elhatalmasodásának és pusztító hatásainak bemutatásával igyekszünk elejét venni a rászokásnak. A csellengő, kortárs csoportokba verődő gyerekek a leginkább veszélyeztetettek, ezért számukra vonzó elfoglaltságot kell találnunk. A testi-lelki egészség megőrzéséhez szükséges tudatos döntések meghozatala különféle élethelyzetekben Szerepjátékok során már alsó tagozaton kialakítjuk növendékeinkben azt a határozottságot, amellyel nemet mondanak az őket veszélyeztethető szituációkban. Biztos értékrendet alakítunk ki, hogy növendékeink képessé váljanak a helyes és helytelen, a biztonságos és veszélyes megkülönböztetésére. Az oktató - nevelő munka során kialakuló szituációkat a pedagógusok felhasználják arra, hogy a gyakorlatban is szemléltessék, értelmezzék a tanulókkal, hogy döntéseik milyen következményekkel járhatnak, ugyanakkor segítenek abban, hogy a már kialakult problémát miképpen lehet kezelni. Az intézmény szoros kapcsolatot ápol olyan szervezetekkel is (rendőrség, tűzoltóság, mentők, polgári védelem…), amelyek bemutatók, versenyek, egyéb rendezvények szervezésével igazítanak el, mit kell tenniük növendékeinknek a valós élet szülte veszélyhelyzetekben. Egészséges és tudatos táplálkozás A megbetegedések egy részéért a nem megfelelő táplálkozás a felelős. A konyha és az iskolai büfé kínálata megfelel a normáknak. Tanítványaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője a napközi és az iskolai büfé kínálata. Az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék és gyümölcs mindig része kínálatunknak. A büfé kínálatát ezek a szempontok, növendékeink, pedagógusaik, a szülők határozzák meg. A büfé csak hozzájárulásukkal üzemelhet. Többségi véleményük alapján változtatja kínálatát. Növendékeinket megtanítjuk a minőségi táplálkozásra és a mértékletességre. Elsajátítják a tudatos és egészséges táplálkozás ismérveit. A test tisztán tartása Első osztálytól folyamatosan szoktatjuk a gyerekeket a rendszeres tisztálkodásra, fogápolásra, az étkezések előtti kézmosásra, mert ezek hozzájárulnak az egészség megőrzéséhez, elmulasztásuk veszélyt jelent.

46



Az iskolai környezet A rendszeres takarítás, felmosás, a mellékhelyiségek szünetenkénti takarítása, szellőztetés nem csupán a rend kedvéért van, a különféle fertőzések elterjedését is megakadályozza. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Az egyes tantárgyak, műveltségi területek, tanórán kívüli és szabadidős foglalkozásokba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak:

technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései, matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások, fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák), földrajz – eltérő fogyasztási struktúrák és szokások, magyar – reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái, biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás, kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk, informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia, történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb., médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai. tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények…), iskolán kívüli helyszíneken közvetlen tapasztalatgyűjtés, megismerés (piaci séták, üzletek, bankok látogatása…), hazai és nemzetközi együttműködések során szerzett ismeretek feldolgozása (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel kialakított kapcsolat révén).

Módszertani elemek Nem a hagyományos módszertani elemekkel élünk, hanem a fogyasztás területén hasznosítható kompetenciákat fejlesztjük. Ezek: a kritikus gondolkodás, a döntéshozatal, a problémamegoldás… A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők a pedagógus legfontosabb segítői. Növendékeinktől elvárjuk, hogy kritikusan szemléljék családjuk, kortársaik, tágabb környezetük fogyasztói szokásait. Rendszeresek az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos feladatok. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása a tanulók számára közvetlenebb módszerek megfelelő keretet teremtenek a fogyasztóvédelem, a kritikus gondolkodás fejlesztéséhez. Ilyen lehetőségek:

47



Munkaköri leírás-minták

Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el az osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását. Tanár munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: tanító/tanár/ idegen nyelv-tanár Közvetlen felettese: az igazgató Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, tanítványainak az érettségi vizsgára való sikeres felkészítése. 1. A főbb tevékenységek összefoglalása • megtartja a tanítási órákat, • feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, • megírja a tanmeneteket, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak, • munkaidejének beosztását az SzMSz megfelelő szakaszai részletezik, • a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl, • legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni, • a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet, akkor – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik, • a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja, • tanítási óráján vagy közvetlenül azt követően bejegyzi a digitális naplót, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat, • rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot (de legalább félévi 3 osztályzatot) ad minden tanítványának, • összeállítja, megíratja és két héten belül kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, a témazáró dolgozat időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatja, • a tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal, • az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a digitális naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható (kivételt képez a magyar nyelv és irodalom dolgozatok értékelése), • tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról,

48



• javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, • részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, • évente három alkalommal fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban, • a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg, • megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát, • az igazgató beosztása szerint részt vesz az érettségi, felvételi, osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken, • helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legalább egy nappal a tanóra megtartása előtt bízták meg a feladattal, • egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, várhatóan egy hetet meghaladó hiányzása előtt tanmeneteit – a szakszerű helyettesítés megszervezése érdekében – az igazgatóhelyetteshez eljuttatja, • bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat, • felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, • előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai házi tanulmányi versenyeket, • folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat, • elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozilátogatásra, stb. • szükség szerint kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel, • a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait, • ha a tanuló lezárt érdemjegye jelentősen eltér az osztályzatok átlagától a tanuló kárára, akkor erre a tényre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja, • beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét, • közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában. 2. Különleges felelőssége • felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, • bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat, • a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve a nevelési igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak.

Testnevelő munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: testnevelő

49



Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek és tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, szemléletük formálása, az érettségi vizsgára és továbbtanulásra történő sikeres felkészítésük. 1. A főbb tevékenységek összefoglalása • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

szakszerűen, legjobb tudása szerint megtartja a tanítási órákat feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása a munkaközösség által elkészített, vagy saját maga által alkotott tanmeneteket betartja, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak munkaidejének beosztását az SzMSz tartalmazza a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl, legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik gondot fordít környezete tisztaságára; a tantermekben, folyosókon és egyéb helyiségekben a tanulókkal fölszedeti a szemetet a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja tanítási óráit két napon belül bejegyzi az osztálynaplóba, pontosan nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot, de félévenként legalább három osztályzatot ad minden tanítványának a tanulóknak adott osztályzatokat azonnal ismerteti a tanulókkal az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a digitális naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein, az iskola rendezvényein évente három alkalommal fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát, az igazgató beosztása szerint részt vesz az érettségi, felvételi, osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legkésőbb az óra megtartása előtti napon bízták meg a feladattal egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, azt a munkaközösség-vezetőhöz eljuttatja bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai tanulmányi versenyeket, folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozilátogatásra, stb. kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait, ha a tanuló lezárt érdemjegye a tanuló kárára jelentősen eltér az osztályzatok átlagától, akkor erre a

50


•


konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, projektfoglalkozáson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét

2. Speciális feladatai • külön feladatleírás alapján osztályfőnöki feladatokat lát el • kapcsolatot tart a gyógytestnevelési órákra beosztott diákok szüleivel • kapcsolatot tart a Pedagógiai Szakszolgáltató Központtal • a tanév első tanítási óráján megtartja a tantárgyhoz kapcsolódó tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatást

Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája A kiegészítő munkakör megnevezése: Osztályfőnök Közvetlen felettese: az oktatási igazgatóhelyettes Megbízatása: az igazgató bízza meg egy tanév időtartamra Jelen munkaköri leírás a pedagógusok munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő. 1. A főbb tevékenységek összefoglalása • • • • • • • • • • • • • • •

feladatairól és hatásköréről irányadóak az SzMSz megfelelő fejezetében leírtak, feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, az osztályfőnöki tevékenységet ennek alapján szervezi meg, részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, kiemelt figyelmet fordít a dokumentumok kitöltésére: digitális napló, anyakönyv, bizonyítványok, stb. vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket, előkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását, az előírt időben leadja a kirándulási tervet, felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök, CD-k, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szülői munkaközösséggel, az osztály diákönkormányzati vezetőségével, biztosítja az osztály képviselőinek a diákönkormányzati megbeszéléseken és az évi rendes diákközgyűlésen való részvételét, folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal, a konferenciát megelőzően legalább 3 nappal bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és szorgalom jegyére, előkészíti a szülői értekezletek lebonyolítását, közreműködik az iskola szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos minőségbiztosítási tevékenységében, közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében és elbírálásában,

51

2131 GÖD, PETŐFI SÁNDOR UTCA 48. • • • • • • •


részt vesz osztálya bemutatkozó műsorának, szalagavató műsorának, diákigazgatóválasztási műsorának, stb. előkészítő munkálataiban, minden tanév első hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az évfolyamnak és a szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira, közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában, segíti osztálya tanulónak a felsőfokú tanulmányokra történő jelentkezését folyamatos figyelmet fordít osztályának dekorációjára, a faliújság karbantartására, minden év szeptemberének 10. napjáig leadja az ifjúságvédelmi felelősnek a hátrányos és halmozottan hátrányos, a sajátos nevelési igényű és a veszélyeztetett diákok névsorát, az ezzel kapcsolatos adatokat bejegyzi a digitálisnaplóba folyamatosan nyomon követi és aktualizálja a digitális naplóban a diákok adatainak változását, a bejárók, a menzások, a kollégisták adataiban bekövetkező változásokat a tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal.

2. Ellenőrzési kötelezettségei • • • • • •

november, január és április hónap 8. napjáig ellenőrzi a digitális napló osztályozó részének állapotát, az osztályzatokat érintő hiányosságokat jelzi az oktatási igazgatóhelyettesnek, figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, 8 napon belül igazolja a hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket, a házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén elektronikus üzenetben vagy levélben értesíti a szülőket, a digitális naplóban írott üzenet útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén az SzMSz előírásai szerint értesíti a tanulók szüleit az igazolatlan hiányzásról, ha a tanuló bukásra áll, valamint a 200 órát meghaladó éves hiányzás esetén, a konferencia napján ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata, valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e el jelentősen az osztályzatok átlagától a tanuló kárára.

3. Különleges felelőssége • • • • •

felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat, maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat, bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat, a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak.

Záró rendelkezések További rendelkezések Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket mint a belső ellenőrzés szabályozását, az iratkezelést, stb.- önálló szabályzatok tartalmazzák. 52



Az intézményi dokumentumok és szabályzatok jegyzéke jelen SZMSZ melléklete. Ezen dokumentumok a partnerek számára hozzáférhetők. A nyilvánosságra hozatal, a tájékoztatás, megismertetés és felülvizsgálat, módosítás rendje minden dokumentum esetében megegyezik a Házirendben meghatározott eljárásrenddel.

A tájékoztatás, megismertetés rendje, nyilvánosságra hozatal

Az SZMSZ rendelkezéseiről a szülőket, tanulókat képviselőik útján, a szervezett kapcsolattartási keretek között kell tájékoztatni. A szabályzat előírásaival az intézmény dolgozóit tantestületi, alkalmazotti értekezleten kell megismertetni. A hozzáférhetőséget – a hatályba lépés napjától - az intézmény hivatalos óráiban és partnerei számára biztosítani kell nyomtatott és elektronikus formában az alábbiak szerint: • Az iskola fenntartójánál • Az iskola könyvtárában • Az iskola igazgatójánál A hivatali rendtől függetlenül: • Az iskola internetes honlapján A Szervezeti és működési szabályzat előírásairól, valamint az intézményi működés egyéb dokumentumairól – szóbeli vagy írásbeli kérelemre – további tájékoztatást kérhetnek az érintettek az iskola igazgatójától és/vagy igazgatóhelyetteseitől a vezetői fogadóórákon vagy más, előzetesen egyeztetett időpontban.

Az SZMSZ felülvizsgálatának és módosításának rendje Az SZMSZ és az egyéb intézményi dokumentumok a Házirendre vonatkozó felülvizsgálati és módosítási renddel megegyező eljárásban kerülnek felülvizsgálatra és módosításra. Az SZMSZ mellékletében található Könyvtári Működési és Gyűjtőköri Szabályzat előírásai – a véleményezési és egyetértési jog gyakorlásával – jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi.

53

2131 GÖD, PETŐFI SÁNDOR UTCA 48. OM AZONOSÍTÓ:

Recommend Documents