1107. BUDAPEST, GÉM UTCA 5-7. OM:

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Komplex Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Szakszolgáltató Központ 1107 Budapest, Gém utca 5-7. OM: 038418

BUDAPEST FŐVÁROS X. KERÜLET KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT KOMPLEX ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS SZAKSZOLGÁLTATÓ KÖZPONT 1107. BUDAPEST, GÉM UTCA 5-7. OM: 038418

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat Komplex Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Szakszolgáltató Központ 1107. Budapest, Gém utca 5-7. sz. Szervezeti és Működési Szabályzatát a Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat a 2010. év........ hó........napján tartott ülésén jóváhagyta.

Budapest, 2010. év ..... hó ..... nap A Képviselőtestület felhatalmazása alapján: Verbai Lajos Polgármester PH.

Szervezeti és Működési Szabályzat


A Szervezeti és Működési Szabályzatot az iskola nevelőtestülete 2010. év augusztus hó 26. napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: 2010. augusztus 26. …………………………………… igazgató yyyyy

A Szervezeti és Működési Szabályzatot a Közalkalmazotti Tanács 2010. év augusztus hó 26. napján tartott ülésén megtárgyalta és a benne foglaltakkal egyetértett. Kelt: 2010. augusztus 26. …………………………………… KAT elnöke yyyyy

A Szervezeti és Működési Szabályzatot az iskolai Diákönkormányzat 2010. év augusztus hó 26. napján tartott ülésén megtárgyalta és a benne foglaltakkal egyetértett. Kelt: 2010. augusztus 26. ………………………………….…… iskolai Diákönkormányzat vezető tanára yyyyy

A Szervezeti és Működési Szabályzatot az Iskolaszék 2010. év augusztus hó 26. napján tartott ülésén megtárgyalta és a benne foglaltakkal egyetértett. Kelt: 2010. augusztus 26. …………………………………… Iskolaszék képviselője yyyyy

2



TARTALOMJEGYZÉK 1.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATOT MEGHATÁROZÓ

1.1. 1.2.

6. 6. 7.

TÖRVÉNYEK ÉS RENDELETEK

1.3.

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZEMÉLYI ÉS IDŐBELI

8.

HATÁLYA

1.4. 1.5. 1.6. 1.7.

AZ INTÉZMÉNY LEGFONTOSABB ADATAI VAGYONNYILATKOZAT TÉTELI KÖTELEZETTSÉG HIT ÉS VALLÁSOKTATÁS A KÖZOKTATÁSBAN A BÉLYEGZŐK FELIRATA ÉS HASZNÁLATÁRA JOGOSULTAK KÖRE

8. 10. 11. 11.

2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5.

AZ INTÉZMÉNY FELADATAI AZ INTÉZMÉNY KÖZFELADATA ÉS TEVÉKENYSÉGE AZ INTÉZMÉNY SZAKÁGAZATI BESOROLÁSA AZ INTÉZMÉNY ALAP SZAKFELADATA AZ INTÉZMÉNY TOVÁBBI SZAKFELADATAI AZ ALAPTEVÉKENYSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ KISEGÍTŐ ÉS

14. 14. 14. 14. 15. 15.

2.

KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉG

3.

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSE, MŰKÖDÉSI RENDJE, MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI AZ INTÉZMÉNYBEN MŰKÖDŐ SZERVEZETI EGYSÉGEK

3.1. 3.2.

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ

15. 15. 16.

DOKUMENTUMOK

3.3. 3.3.1. 3.3.2. 3.3.3. 3.3.4. 3.3.5. 3.3.6. 3.4. 3.4.1. 3.5. 3.6. 3.6.1. 3.6.2. 3.6.3. 3.6.4. 3.6.5.

A TANÉV HELYI RENDJE A tanév rendjének meghatározása A tanév rendje és annak közzététele A tanítási órák időtartama A tanítási foglalkozások rendje, az intézmény nyitva tartása A tanórán kívüli foglalkozások Intézményi hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok AZ INTÉZMÉNYBEN VALÓ TARTÓZKODÁS RENDJE Be- és kiléptetés az intézménybe VEZETŐK INTÉZMÉNYBEN VALÓ TARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE KÖZALKALMAZOTTAK MUNKARENDJE Munkaidőnyilvántartás vezetésének eljárási szabályai A munkaidő beosztása Az intézmény engedélyezett létszáma Szabadság A munkaviszony létrejötte

3


18. 18. 18. 18. 19. 20. 20. 21. 21. 22. 22. 22. 26. 27. 27. 28.


3.6.6.

3.7. 3.8. 3.9. 3.10. 3.11. 3.12. 3.13. 3.14. 3.15.

A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése 3.6.7. Munkaköri leírások 3.6.8. A nevelő-oktató munkát segítő és más közalkalmazottak munkarendje az intézményben A KIEMELT MUKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEI, A MEGÁLLAPÍTÁS SZABÁLYAI KÁRTÉRÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG ANYAGI FELELŐSSÉG AZ INTÉZMÉNY ÜGYIRATKEZELÉSE AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSÁNAK RENDJE BELSŐ ELLENŐRZÉS A HELYETTESÍTÉS RENDJE MUNKAKÖRÖK ÁTADÁSA MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE 3.15.1. A munkáltatói jogok gyakorlásának szabályozásának háttere 3.15.2. A munkaterv

4. 4.1. 4.1.1. 4.1.2. 4.1.3. 4.1.4. 4.1.5. 4.2. 4.3. 4.3.1. 4.3.2. 4.3.3. 4.4. 4.5. 4.5.1. 4.5.2. 4.5.3. 4.6. 4.7. 4.8. 4.8.1.

28. 28. 29. 29. 30. 30. 30. 31. 31. 32. 32. 33. 34. 34.

AZ INTÉZMÉNNYEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE ÉS A VEZETŐK FELADATAI Intézményvezető, az igazgatótanács vezetője Intézményvezető helyettes(ek), az igazgatótanács tagjai A vezetők helyettesítésének rendje Munkaközösség-vezetők feladatai A kibővített iskolavezetés tagjai A NEVELŐTESTÜLET ISKOLASZÉK, SZÜLŐI SZERVEZET A szülők tájékoztatási formái Tájékoztatás a sajátos nevelési igényű gyermekeknek nyújtott szolgáltatásról Vezetők, iskolaszék, a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás formája ÓVODÁZTATÁSI TÁMOGATÁS DIÁKÖNKORMÁNYZAT A vezetők, az Iskolaszék, és a Diákönkormányzat közötti kapcsolattartás formája A nevelőtestület és a tanulóközösségek, valamint a Diákönkormányzat kapcsolata A Diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattarás formája és rendje, a Diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek AZ INTÉZMÉNY MUNKÁJÁT SEGÍTŐ BELSŐ TESTÜLETEK, SZERVEK, KÖZÖSSÉGEK GAZDASÁGI ÜGYINTÉZŐ

35. 35. 36. 36. 38. 38. 38. 41. 43. 45. 46.

AZ INTÉZMÉNY MUNKÁJÁT SEGÍTŐ KÜLSŐ KAPCSOLATOK Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére

52. 53.

4


46. 46. 47. 48. 49. 50. 50. 51.


5.

A TANULMÁNYOKKAL KAPCSOLATOS

53.

VIZSGAKÖTELEZETTSÉGEK

6.

A TANULÓK FELVÉTELÉNEK, JUTALMAZÁSÁNAK, 6.1. 6.2. 6.3. 6.4.

54.

FEGYELMEZÉSÉNEK ELVEI ÉS FORMÁI A TANULÓI JOGVISZONY KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE

54. 55. 55. 55.

A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI A TANULÓ FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE A GYERMEKEK, TANULÓK TÁVOLMARADÁSÁNAK, MULASZTÁSÁNAK IGAZOLÁSA

7.

A DIÁKIGAZOLVÁNY ELLÁTÁS RENDJE

56.

8.

TÉRÍTÉSI DÍJ BEFIZETÉSE, VISSZAFIZETÉSE, ERRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

57.

9.

RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS

57.

RENDJE

10.

AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK, HÁZIREND

57.

11.

RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK

59.

12.

A TANKÖNYVTÁMOGATÁS ÉS AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS HELYI RENDJE

62.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés 2. számú melléklet: Szabálytalanságok kezelésének rendje 3. számú melléklet: A könyvtár szervezeti és működési szabályzata és mellékletei 3./1.sz. melléklet: Gyűjtőköri Szabályzat 3./2.sz. melléklet: Könyvtárhasználati szabályzat Szakértői vélemény a gyűjtőköri szabályzatról VÉLEMÉNYEZÉSEK

5

62. 63. 64. 70. 75. 87. 97. 102.



1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA A Szervezeti és Működési Szabályzat a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és a 11/1994. (VI. 08.) MKM rendelet elveinek megfelelően meghatározza és szabályozza az intézmény tevékenységét, irányításának rendjét, működésének folyamatait, összefüggéseit, szervezeti felépítését, a hatásköri és függelmi kapcsolatokat, a felelősséget a nevelés-oktatás és gazdálkodás területén, az ellenőrzés rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó szabályozást. Biztosítja az alapfeladatok elvégzését, és kötelezettséget jelent a benne foglaltak végrehajtására. Az intézmény munkáját az Alapító Okiratban foglaltak, a Pedagógiai Program, az ennek végrehajtására készült éves Munkatervek, a Nevelési és Oktatási Terv, Minőségirányítási Program, valamint e szabályzat alapján végzi. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékleteit képező egyéb belső szabályzatok hatálya kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára, tanulójára. Meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, külső kapcsolatait, valamint azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Ezt annak érdekében teszi, hogy a Pedagógiai Programban kidolgozott cél és feladatrendszer megvalósítható legyen. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkednie kell az iskola más belső szabályzataihoz, alapdokumentumaihoz is. Az SZMSZ kötelező mellékletei: • FEUVE (292/2009. (XII. 19.) Korm. rend. 155.§) • Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje (292/2009. (XII. 19.) Korm. rend. 161.§) • Az intézményi könyvtár működési rendje és gyűjtőköri leírása A 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet helyébe lépő, az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet hivatkozásai: • SZMSZ tartalma: 20.§ (2) • belső kontrollrendszer: VIII. fejezet • FEUVE működtetése 155.§ • Szabálytalanságok kezelése: 161.§

6



1.2. A SZERVEZETI

ÉS

MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATOT

MEGHATÁROZÓ TÖRVÉNYEK ÉS

RENDELETEK

a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) a közoktatásról a Munka Törvénykönyvéről, 140/A. § a rendes és rendkívüli munkaidő nyilvántartásáról a gyermekvédelemről a tűzvédelemről az államháztartásról a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól [4. § (7)] a tankönyvpiac rendjéről a Kjt. végrehajtásáról a nevelési-oktatási intézmények működéséről és annak módosításai (2008. XII. 9-i hatállyal) a pedagógus továbbképzésekről, szakvizsgákról a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről a diákigazolványról az államháztartás működési rendjéről (9. §, 10. §, 17. §, 145/ A-B. §) a dolgozók bőrvédő készítménnyel történő ellátásáról [3. § (1)] az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól (6. §) a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól [3. § (2)] a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/ 1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről, és a pedagógiai szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről az államháztartás működési rendjéről 20 § a ktgvetési szervek jogállásáról és gazd.-ról

1992. évi XXXIII. törvény 1993. évi LXXIX. törvény 1992. évi XXII. törvény 1997. évi XXXI. törvény 1996. évi XXXI. törvény 1992. évi XXXVIII. törvény 1999. évi XLII. törvény 2001. évi XXXVII. törvény 138/ 1992. (X. 8.) kormányrendelet 11/ 1994. (VI. 8.) MKM rendelet 277/ 1997. (XII. 22.) kormányrendelet 23/ 2004. (VIII. 27.) OM rendelet 17/ 2005. (II. 8.) kormányrendelet 217/ 1998. (XII. 30.) kormányrendelet 2/ 1983. (II. 14.) EM rendelet 4/ 2002. (II. 26.) OM rendelet 37/ 2001. (X. 12.) OM rendelet 243/ 2003 (XII. 17.) kormányrendelet 130/ 1995. (X. 26.) kormányrendelet 28/ 2000. (IX. 21.) OM rendelet 30/ 2004. (X. 28.) OM rendelet 10/ 1994. (V. 13.) MKM rendelet

3/ 2002. (II. 15.) OM rendelet 292/2009.(XII.19.) Kormányrendelet 2008. évi CV. törvény

7



1.3. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZEMÉLYI ÉS IDŐBELI HATÁLYA Az intézmény számára jogszabályokban, testületi döntésekben megfogalmazott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen Szervezeti és Működési Szabályzat, és annak mellékletét képező belső szabályzatok együtt alkotják. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya kiterjed: • az intézmény vezetőire, • az intézmény dolgozóira, • az intézményben működő testületekre, szervekre, közösségekre, • az intézmény szolgáltatásait igénybe vevőkre. A Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó: Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő- Testületének jóváhagyásával lép hatályba, és visszavonásig érvényes. 1.4. AZ INTÉZMÉNY LEGFONTOSABB ADATAI Az intézmény megnevezése:

Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat Komplex Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Szakszolgáltató Központ

Az intézmény székhelye, címe:

1107. Budapest, Gém utca 5-7.

OM azonosító száma:

038418

Az intézmény típusa:

Többcélú intézmény; óvoda, általános iskola, készségfejlesztő speciális szakiskola és szakszolgáltató központ

Az intézmény más feladatai:

Logopédiai ellátás biztosítása a kerület nevelési – oktatási intézményeiben

Fenntartó:

Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatal

A fenntartó székhelye, címe:

1102. Budapest, Szent László tér 29.

Az intézmény felügyeleti és irányító szerve:

Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Jogkörét a Polgármesteri Hivatal útján gyakorolja.

Az alapítás éve:

1959.

Az Alapító Okirat száma (jelenlegi):

K/31205/2/2009/II.

8



Kelte:

Budapest, 2009. 03. 19.

Közvetlen jogelőd intézmény:

Nincs

Létrehozásáról rendelkező jogszabály(határozat)1959.évben, a X. Kerületi Tanács VB. által létesített, a 198/1993. (II.9.) sz. Budapest Kőbányai Önkormányzat határozata. Az intézmény alapítója közvetlen jogelődjének neve, székhelye:

X. Ker. Tanács Végrehajtó Bizottsága 1102.Budapest, Pataki István tér 29.

Az intézmény fenntartója, felügyeleti és irányító szerve:

Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő- Testülete 1102. Budapest, Szent László tér 29. Jogkörét a Polgármesteri Hivatal útján gyakorolja.

Az intézmény működési köre:

Budapest Főváros közigazgatási területe és vonzáskörzete

Az intézmény jogállása:

Az intézmény önálló jogi személy. Vezetője az igazgató, akit az alapító önkormányzat képviselőtestülete nyilvános pályázat keretében, a törvényi előírások szerint határozott időre nevez ki. (A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, ill. a 138/1992. (X.8.) kormányrendelet szerint.)

Az intézmény besorolása:

Tevékenység jellege alapján: Közszolgáltató költségvetési szerv Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója szerint: Önállóan működő költségvetési szerv. Meghatározott pénzügyi, gazdasági feladatait a Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatala látja el (1102. Budapest, Szent László tér 29.). Közszolgáltató Közintézmény

szerv

fajtája

szerint:

Az intézmény gazdálkodási formája:

Önállóan működő költségvetési szerv

Az intézmény adószáma (önkormányzati):

15510000-2-42

9



Az intézmény számlaszáma (önkormányzati):

11784009-15510000

A feladatellátást szolgáló vagyon:

A feladatok ellátásához rendelkezésére áll a székhelyén lévő 38900/1 hrsz. ingatlan, a rajta található iskolai épülettel és az iskolában éves leltár szerint nyilvántartott tárgyi eszközök, valamint a fenntartó által biztosított pénzeszközök és készletek. Az iskola a rendelkezésére álló vagyontárgyakat nevelő-oktató feladatainak ellátásához szabadon használhatja. A vagyon feletti rendelkezés joga: Az intézmény a rendelkezésére álló helyiségeket a Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályiról szóló rendeletének megfelelően, alapfeladatainak sérelme nélkül hasznosíthatja. Vezetőjének (vezető szerve, testülete tagjainak) Az intézmény vezetőjét kinevezési, megbízási, választási rendje: a Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-Testülete határozott időre bízza meg, nyilvános pályázati eljárás útján. Az intézmény képviselete: Az intézményt az iskola igazgatója képviseli. Képviseleti jogát az intézményvezető az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon átruházhatja az intézmény más közalkalmazottjára. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási A közalkalmazottak tekintetében a jogviszony(ok) megjelölése: Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. alapján. Egyéb jogviszony esetében az 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyve alapján, illetve megbízási jogviszony keretében alkalmazza. 1.5. VAGYON NYILATKOZAT TÉTELI KÖTELEZETTSÉG A 2007. évi XLII. törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételre köztelezett közalkalmazotti jogviszonyban álló személy, mely akkor terheli a közalkalmazottat, mint a közszolgálatban álló személyt, ha magasabb vezető beosztású: intézményvezető, intézményvezető helyettes Az eljárás az önkormányzati szabályzatnak megfelelően történik. A nyilatkozatokat az Önkormányzat őrzi. Időpontját az Önkormányzat határozza meg.

10



1.6. HIT ÉS VALLÁSOKTATÁS A KÖZOKTATÁSBAN A Közoktatási Törvény 41§-nak (1) (2) (3) (4) pontjának alapján a nevelési-oktatási intézményekben a gyermekek nevelését, a tanulók nevelését és oktatását, a lelkiismereti szabadság és a különböző világnézetűek közötti türelmesség elve alapján kell szervezni. Tiszteletben kell tartani a gyermek, tanuló, szülő, alkalmazott lelkiismereti és vallásszabadságát. Világnézeti, lelkiismereti, politikai meggyőződése miatt hátrányt nem érhet senki. Az intézményben a szülők igényeinek felmérése alapján nem szervezünk fakultatív hit és vallásoktatást. 1.7. A BÉLYEGZŐK FELIRATA ÉS HASZNÁLATÁRA JOGOSULTAK KÖRE Az intézmény körbélyegzőjének felirata tartalmazza az intézmény nevét, címét, OM azonosítóját, a bélyegző számát és a Magyar Köztársaság címerét. Az intézmény fejbélyegzője tartalmazza az intézmény teljes nevét, címét, telefonszámait, email címét, OM azonosítóját és a bélyegző számát. Valamennyi cégszerű aláírásnál körbélyegzőt kell használni. A bélyegzőkkel ellátott, cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést, jogról való lemondást jelent. Az intézmény bélyegzőit a 2. számú igazgatóhelyettes köteles naprakész állapotban nyilvántartani. Az átvevők személyesen felelősek a bélyegzők megőrzéséért. A bélyegzők beszerzéséről, kiadásáról, nyilvántartásáról, cseréjéről és évenkénti egyszeri leltározásáról a 2. számú igazgatóhelyettes gondoskodik, illetve a bélyegző elvesztése esetén az előírások szerint jár el.

11



A bélyegzők felirata: Hosszú: BUDAPEST FŐVÁROS X. KERÜLET KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT KOMPLEX ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS SZAKSZOLGÁLTATÓ KÖZPONT 1107. Budapest, Gém u. 5-7. Telefon: 261-7691,261-6863 Fax: 433-2666 E-mail: [email protected] OM azonosító: 038418 3.

Kör: BUDAPEST FŐVÁROS X. KERÜLET KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT KOMPLEX ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS SZAKSZOLGÁLTATÓ KÖZPONT 1107 Budapest, Gém u. 5-7. A Magyar Köztársaság címere 3. OM azonosító: 038418

A bélyegzők használatára jogosultak köre: 1. sz. fejbélyegző, 1. sz. körbélyegző:

igazgató

2. sz. fejbélyegző, 2. sz. körbélyegző:

2. sz. igazgatóhelyettes


1. sz. igazgatóhelyettes


gazdasági ügyintéző


iskolatitkár

Alkalmi vezetői megbízással az intézmény munkatársai.

12



A KÖRBÉLYEGZŐK LENYOMATA ÉS A HASZNÁLATUKRA JOGOSULTAK KÖRE JEGYZŐKÖNYV Rendelkezés a Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat Komplex Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Szakszolgáltató Központban /1107. Bp. Gém u. 5-7./ érvényben lévő bélyegzők használati jogáról. A körbélyegzők használatára jogosultak:

A bélyegzők lenyomata:

1. Nagy Zoltán igazgató

2. Kucsma Katalin ig.h. (2010. 09. 01-től Bencze Anna ig.h.)

3. dr. Kántor Gézáné ig.h.

Hajdú Lászlóné iskolatitkár (2010. 09. 01-től Kovács Nóra)

4. Tinódiné Kürthy Gabriella gazd.üi.

A bélyegzők használati joga visszavonásig érvényes.

Budapest, 2010. augusztus. 26. Nagy Zoltán igazgató

13



2. AZ INTÉZMÉNY FELADATAI 2.1. AZ INTÉZMÉNY KÖZFELADATA ÉS TEVÉKENYSÉGE Az intézmény alaptevékenységét az Alapító Okirat módosító okiratának 9. és 10. pontja határozza meg. Az alaptevékenység szerinti feladatok ellátására a közoktatásról szóló törvény vonatkozik. Az intézmény vállalkozói tevékenységet nem folytat. Az intézmény számára meghatározott feladatoknak és hatásköröknek az intézmény szervezeti egységei, dolgozói közötti munkamegosztásról az intézmény vezetője gondoskodik. A feladatok és hatáskörök megosztása nem lehet ellentétes a jogszabályok és az alapító, fenntartó által az intézmény egyes szervezeti egységeire, vezetőire és dolgozóira kötelezően előírt feladatokkal, hatáskörökkel. 2.2. AZ INTÉZMÉNY SZAKÁGAZATI BESOROLÁSA TEÁOR 85.10 85.20 85.60

Iskolai előkészítő oktatás Alapfokú oktatás Oktatást kiegészítő tevékenység

2.3. AZ INTÉZMÉNY ALAP SZAKFELADATA 851011 85201 852011 85202 852021 852012 852022 853132 853212

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Általános iskolai nevelés-oktatás alsó tagozaton, fordított integráció Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése-oktatása 1-4. évfolyam, fordított integráció Általános iskolai nevelés-oktatás felső tagozaton, fordított integráció Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése-oktatása 5-8. évfolyamon, fordított integráció Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése-oktatása 1-4. évfolyamon Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése-oktatása 5-8. évfolyamon Sajátos nevelési igényű tanulók nappali szakiskolai oktatása 9-10. évfolyamon készségfejlesztő előkészítő Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamon

14



2.4. AZ INTÉZMÉNY TOVÁBBI SZAKFELADATAI 562912 562913 855914 855915 855911 855912 855918 931204 85601 856011 856013

Óvodai intézményi közétkeztetés Iskolai intézményi közétkeztetés Általános iskolai tanulószobai nevelése, fordított integráció Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Általános iskolai napközi otthonos nevelés, fordított integráció Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása Diáksport Pedagógiai szakszolgáltatás Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység (logopédia, gyógytorna, konduktív) Fejlesztő felkészítés

2.5. AZ ALAPTEVÉKENYSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ KISEGÍTŐ ÉS KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉG 812100 813000 682002

Általános épülettakarítás Zöld terület kezelés Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

3. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSE, MŰKÖDÉSI RENDJE, MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI 3.1. AZ INTÉZMÉNYBEN MŰKÖDŐ SZERVEZETI EGYSÉGEK Óvoda • SNI gyermekek részére Általános iskola • Tanulásban akadályozott tanulók részére + fordított integráció (Nevelési Tanácsadó javaslata alapján) • Értelmileg akadályozott tanulók részére • Autista csoport • Mozgásfejlesztő csoport Fejlesztő iskola • A súlyosan-halmozottan fogyatékos tanulók tankötelezettségének teljesítésére.

15



Készségfejlesztő Speciális Szakiskola előkészítő (9-10) • Értelmileg akadályozott tanulók részére Készségfejlesztő Speciális Szakiskola • Értelmileg akadályozott tanulók részére Pedagógiai szakszolgálat • Logopédia • Gyógytestnevelés • Konduktív pedagógia Az alapító okiratban meghatározott maximális tanulólétszám: 180 fő 3.2. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK Az intézmény törvényes működését az alábbi – hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: • Alapító Okirat, • Pedagógiai Program, • Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékletei. • Házirend Az éves Munkaterv a tanév feladatait és rendjét határozza meg. A KT. 40. § szerint a közoktatási intézmény részére, belső és külső rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtására, folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtásának érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. Az intézmény Minőség Irányítási Programja két részből áll: minőségpolitika, minőségfejlesztési rendszer. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségbiztosítási programjában kell meghatározni. Az IMIP meghatározza az intézmény működésének hosszútávra szolgáló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. A belső szabályozók felülvizsgálatát az igazgató végzi évenként és azok módosítását saját hatáskörébe utalja. A szabályzatok- PP, SZMSZ, Házirend, IMIP- nyilvánosságra vonatkozó rendelkezéseit a kormányrendeletek határozzák meg. Az intézményre vonatkozóan a dokumentumok a www.komplexiskola.hu weboldalon, az intézmény honlapján találhatók. Az intézményben a titkárságon megtekinthetők előre egyeztetett időpontban. A 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet VII: sz. melléklete határozza meg a pedagógus által készített eszközökre vonatkozó szabályokat. A védő-óvó előírásokat minden esetben be kell tartani.

16



A Pedagógiai Program A közoktatási intézmény Pedagógiai Programja képezi az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapjait. A Pedagógiai Program része – a Nemzeti Alaptanterv és az alapműveltségi vizsga követelményei alapján összeállított – helyi tanterv. A programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A Pedagógiai Program mindenki számára hozzáférhető az intézmény honlapján, és a titkárságon. Megtekintése időhöz nem kötött. 1 példányt az irattárban helyeztünk el – az iskolatitkár kérésre rendelkezésre bocsátja. 1 példány az igazgatótól kérhető el. SZMSZ A Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a belső és külső kapcsolatok rendszerét. Az SZMSZ mindenki számára hozzáférhető az intézmény honlapján, 1 példány a titkárságról kérhető el. IMIP Az ÖMIP-re épülő intézményi minőségirányítási folyamatokat tartalmazza. Az IMIP mindenki számára hozzáférhető az intézmény honlapján, valamint a titkárságon. Cél: a törvénynek való megfelelés, a PDCA-SDCA logika, az intézményi működés teljeskörű alkalmazása, folyamatos fejlesztés, partnereknek való megfelelés, minőségi munka szintjének javulása, a szervezeti kultúra fejlesztése, valamint a folyamatok szabályozása. Az IMIP-et az igazgató által kijelölt minőségbiztosítási team végzi az aktuális törvényeknek megfelelően a minőségirányítási vezetők, és az igazgató irányításával. Munkaterv A munkaterv az egy nevelési évre szóló konkrét tevékenységeket és munkafolyamatokat tartalmazza az időpontok megjelölésével, a határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével. A munkaterv mindenki számára hozzáférhető az intézmény honlapján, egy példány az iskolai titkárságon és az igazgatói irodában található. Házirend Az intézményi életet szabályozza. A Házirend mindenki számára hozzáférhető az intézmény honlapján, egy példány az iskolai titkárságon és az igazgatói irodában található.

17



3.3. A TANÉV HELYI RENDJE 3.3.1. A tanév rendjének meghatározása A tanév rendjéről a mindenkori miniszter rendelkezik. A tanítási év szorgalmi ideje a miniszter által meghatározott számú tanítási napokból áll. Az oktatás és nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévő heti órarend alapján történik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, és az igazgató rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembevételével. 3.3.2. A tanév rendje és annak közzététele A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: • a nevelőtestületi értekezletek időpontját; • szülői értekezletek; • az iskolai rendezvények időpontját és módját; • a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját; • az osztályozó-, javítóvizsgák rendjét; • a tanítási szünetek időpontját; • a nyílt napok megtartásának rendjét, idejét. A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény házirendjét és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten a szülőkkel. A fentieket, a Házirendet, a nyitvatartás és a felügyelet időpontját, a szünetek rendjét az intézmény honlapján lehet megtekinteni. 3.3.3. A tanítási órák időtartama Az első tanítási óra, illetve foglalkozás 730-kor kezdődik. A kötelező órák, illetve foglalkozások délelőtt vannak – kivétel: az iskolaotthonos osztályok és csoportok. A tanórák és óraközi szünetek rendje: • 730 - 815 • 825 - 910 • 925 – 1010 • 1020 – 1105 • 1115 – 1200 • 1210 – 1255

18



3.3.4. A tanítási foglalkozások rendje, az intézmény nyitvatartása • • • • •

• • • • • • • •

Az iskola a szorgalmi idő alatt hétfőtől péntekig reggel 600 órától este 1800-ig tart nyitva. Egyéb időpontokban az iskola rendkívüli nyitvatartása a szervezett programokhoz igazodik. A tanulóknak és a pedagógusoknak a tanítás megkezdése előtt legalább 15 perccel korábban meg kell jelenni az iskolában. A tanítási órák 45 percesek, a napközis foglalkozások 60 percesek. A tanítási órákat zavarni nem lehet. A közleményeket a tanítás kezdete előtt és a szünetekben kell tudatni a tanulókkal. A szünetek időtartama: 10 perc, kivéve a 2., mely 15 percig tart. A Közoktatási Törvény szerint "a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő-, illetve a nevelő- és oktatómunkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll”. A helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők állapítják meg. Az órarenden kívüli iskolai programok, rendezvények beosztását az igazgatóhelyettesek határozzák meg az igazgató jóváhagyásával. Az órarendkészítés alapelve: a tanulók szempontjait veszi első helyen figyelembe (terhelés, lyukasóra nélküliség, azonos napon elhelyezhető páros óra stb.), a pedagógusok kérései csak ezek után teljesíthetők. A pedagógus a beosztása szerinti órája előtt 15 perccel köteles megjelenni a munkahelyén. A pedagógus munkából való távolmaradását, annak okát, lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 715-ig - vagy az első órája előtt 15 perccel - köteles bejelenteni az ügyeletes vezetőnek, hogy helyettesítéséről gondoskodni lehessen. A nevelő- oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak munkaidejét az igazgató és az igazgatóhelyettesek állapítják meg. Az iskolai ünnepélyek, a szülői értekezletek, nyílt napok tartása idején az iskola munkarendje az igazgató döntése szerint módosul. Az iskolai könyvtár nyitva tartását a Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A hivatalos ügyek intézése a titkárságon történik, szorgalmi időben munkanapokon 730 és 1500 óra között. Iskolai szünetekben csak a beosztásuk szerint munkát végző dolgozók tartózkodhatnak az intézményben. Tanítási szünetben, illetve a hétvégén a beosztásuk szerint munkát végzőkön kívül csak vezetői engedéllyel lehet az épületben tartózkodni. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők. Iskolai szünetekben az igazgató által beosztott kolléga előre meghatározott napokon 600 és 1700 között ügyeletet tart, az előzetesen felmért igények alapján. Az ügyeletet az iskola nevelői és pedagógiai asszisztensei biztosítják. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16 óráig tart. A tanuló az iskolai foglalkoztatási idők alatt csak osztályfőnöke, vagy az igazgató engedélyével hagyhatja el az iskola épületét.

19



3.3.5. A tanórán kívüli foglalkoztatások Az intézményben csak engedélyezett tanórán kívüli foglalkozások szervezhetők. A szervezett és engedélyezett foglalkozási formák: szabadidős tevékenység, énekkar, diák sportkör, tanulószoba, tanulmányi - és sportversenyek, kulturális rendezvények, könyvtárlátogatás. A foglalkozások helyét és idejét az igazgató határozza meg a tanterembeosztással együtt. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg. A szakkörök és foglalkozások előre rögzített tematikával és programmal működhetnek. A programok szakmai elfogadására a területért felelős szakmai munkacsoport, ill. annak vezetője tesz javaslatot az iskola igazgatójának. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. Szakköri és önképző jellegű foglalkozások térítésmentes formában szervezhetők. Az iskolai könyvtár a nyitvatartási idejében, valamint a könyvtári órákon áll a tanulók rendelkezésére. A könyvtár használatának rendjét a Házirend és a könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A tanulószobai ellátást és napközit igénylő valamennyi tanulót fel tudjuk venni. Az iskolában érvényes Pedagógiai Program alapján a mindennapos testedzés formái hagyománnyá váltak. Formái: • úszás, • természetjárás (DÖK), • mindennapos testmozgás, • gyógytestnevelés. Az intézmény a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődési igénye szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervezhet. A tanórán kívüli foglalkozások: • napközis és tanulószobai foglalkozások, • szakkörök, • énekkar, • iskolai sportkör, • tanulmányi, kulturális versenyek, bajnokságok, • mindennapi testedzés – ld. Pedagógiai Program – Egészségnevelés. A tanórákon kívüli foglalkozások létrejöhetnek: • intézményen belül • intézményen kívül 3.3.6. Intézményi hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, a rendezvények időpontját és szervezési felelősét a tanév helyi rendje tartalmazza.

20



Az iskolai hagyományok: • Őszi, tavaszi környezetrendezés • Házi, fővárosi és országos tanulmányi versenyek • Házi, fővárosi és országos kulturális seregszemle • Mikulás • Karácsony • Farsang • Gyermeknap • Anyák napja • Házi, fővárosi és országos sportbajnokságok • Ballagási ünnepély • Táborok, kirándulások, erdei iskola, külföldi kirándulások • A Diákönkormányzat szervezett programjai (hétvégi családi programok is) • Ünnepélyek (nemzeti és intézményi) • Jeles napok • Csoportokon belül névnap, születésnap köszöntése (az alkalmazotti közösségformálásnak is egyik eszköze). 3.4. AZ INTÉZMÉNYBEN VALÓ TARTÓZKODÁS RENDJE Szorgalmi időszakban reggel 600 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 1800-ig tart nyitva az intézmény. A fenti nyitva tartás érvényes a tanítási szünetek és a nyári tábor időszakára is, kivételt képez a zárás, mely ebben az esetben 1700 óráig tart. Az intézményben való tartózkodás rendjét a tanulók részére a Házirend szabályozza. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel: A portai szolgálatot ellátó dolgozó információja alapján az intézmény igazgatója, akadályoztatása esetén helyettese adhat engedélyt a belépésre, illetve a benntartózkodásra. 3.4.1. Be- és kiléptetés az intézménybe A közoktatási intézménnyel közalkalmazotti, ill. egyéb munkaviszonyban nem állók részére biztonsági okok miatt - az alábbi módon határozzuk meg az intézmény látogatását: • A szülők és hozzátartozóik gyermekeiket a foglalkozásokra bekísérhetik az aulába, ahol pedagógiai asszisztensnek adja át gyermekét. • A szülők a foglalkozások végén gyermekeikért jöhetnek, a tanulókra a földszinti aulában várakozhatnak. • A szülői értekezletek és fogadóórák ideje alatt az intézmény szabadon látogatható. • Befizetési időszakokban vagy ügyintézési időszakokban (ebéd, iskolalátogatási, stb.) a szülők és a megbízottaik a titkárságot szabadon felkereshetik. • Minden más esetben a portás kíséri a vendégeket az általa megnevezett intézeti munkatárshoz, a további időre a munkatárs társaságában tartozódhat az intézményben. • Látogató csoportok (nyílt napok stb.) a látogató csoport vezetésével megbízott munkatárs közreműködésével tartozódhatnak az intézményben. • A látogatók kikísérése a felkeresett munkatárs feladata. 21



A tanulók és külső személyek az iskola létesítményeit csak engedéllyel és felügyelettel használhatják. Tanítási időn kívül csak szervezett és engedélyezett foglalkozások tarthatóak az intézményben. Az intézménybe járó tanulók speciális nevelési helyzeténél fogva a hozzátartozók az igazgató és a pedagógusok rugalmasan és szükség szerint oldják meg. 3.5. VEZETŐK INTÉZMÉNYBEN VALÓ TARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE Az intézmény vezetője a szorgalmi időszakban a tanítási napokon az intézményben tartózkodik. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást vezető pedagógus felelős az iskola működési rendjéért, valamint Ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben a vezető személyes jelenlétében bármely okból akadályoztatva van, úgy az intézmény vezetőségéből legalább egy, az igazgatót helyettesíteni jogosult felelős vezető köteles az intézményben tartózkodni. Nyári zárás alatt hetente egy alkalommal az intézményben ügyeletet kell tartani a haladéktalanul intézkedést igénylő ügyek lebonyolítása miatt. Az ügyelet reggel 8.00 órától déli 12.00 óráig tart. 3.6. KÖZALKALMAZOTTAK MUNKARENDJE A közoktatásban alkalmazottak körét a Közoktatási Törvény 15§-a, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés szabályait a 16 és 17§-a, a pedagógusok jogait és kötelezettségeit a törvény 19§-a rögzíti. A MT rendelkezéseivel összhangban pontos feladatkörüket a jelen szabályzat kiegészítését képező munkaköri leírások tartalmazzák, járandóságaikra pedig a 138/1992 (X. 8.) Korm. Rendelet szabályai alkalmazandóak. A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait a Munka Törvénykönyve, a KJT és a munkaköri leírások, munkaidő-nyilvántartás tartalmazzák. A pedagógus heti teljes munkaideje 40 óra, mely a kötelező órákból valamit a nevelő-oktató munkával vagy a gyermekekkel tanulókkal a feladatoknak megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus a kötelező óráját a gyermekekkel való közvetlen foglalkozásra, illetőleg a tanórai foglalkozás keretében való nevelésre-oktatásra köteles fordítani. (Ezen órák a tantárgyfelosztásban találhatóak.) A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, helyettesítési, 5 perccel az ügyeleti beosztása előtt annak helyén megjelenni. Távolmaradását, akadályoztatását, annak okát a tudomására jutáskor, illetve haladéktalanul köteles az intézmény vezetőjének, vagy helyettesének bejelenteni. 3.6.1. A munkaidő nyilvántartás vezetésének eljárási szabályai A nyilvántartások vezetéséért felelős: • intézményvezető • intézményvezető helyettes • tagozatvezető • pedagógusok

22



A munkaidő nyilvántartás nyomtatvány tartalma A nevelési-oktatási intézményben a pedagógus által eltöltött kötelező tanítási órák, tanításon kívüli órák, túlórák és helyettesítések. A nyilvántartás vezetésére a munkaidő nyilvántartásának tartalmában leírt adatokkal: • a fennálló rendelkezések szerint havonként vagy kéthavonként, • pedagógusonkénti bontásban minden pedagógus köteles. A nyilvántartás: • az ellátott tanítási órák, • a tanítási időkeret meghatározására szolgál. Az iskolában a Szervezeti és Működési Szabályzatban felvett minta szerint a munkaidő nyilvántartásra nyomtatvány kerül bevezetésre. A nyomtatvány tartalmazza a hónap napjait, a tanítási rendhez igazodó órabeosztást, a dolgozó nevét, munkakörét. A nyomtatványban bevezetésre kerül az adott munkavállaló teljesítendő kötelező órája, az elrendelt tanítási többlet órája, az elrendelt tanítási órán kívüli foglalkozása, illetve minden olyan adat, amelyből a havi munkavégzésének mértéke megállapítható. A munkavállaló feladata a rendelkezésre bocsátott nyilvántartás-nyomtatvány megfelelő vezetése, amelynek során fel kell tüntetni azon foglalkozásokat, amelyeket megtartott, illetve az előrelátható távolléte idejét. Az előre nem látató távollét esetén – amennyiben a távolmaradás oka a nyomtatványban írt időszakon belül megszűnik – a távollét ideje a dolgozó által a nyilvántartásban feltüntetendő. A nyomtatvány a túlmunka díjazás kiszámításának alapja. A tévesen vagy nem elégségesen megadott adatokból eredő túlmunka díjazás elmaradása esetén a munkavállalót sem kártérítési, sem kamatfizetési kötelezettség nem terheli. Amennyiben a tévesen adott adatok alapján nyilvánvaló, hogy jogosulatlan többletkifizetés történt, a munkaadó a legközelebbi havi díjazásból, azt külön határozat és felhívás nélkül levonhatja, kamatra és esetleges kárigényére ez nem terjed ki. A nyomtatványok a dolgozók részére az érintett időszak előtt legalább hét nappal átadásra kerülnek. A nyomtatványok átvétele jegyzéken, aláírás mellett történik. A jegyzék az iskola igazgatójának irodájában található. A munkavállalók a szabályszerűen vezetett nyilvántartást a tárgyidőszakot követő három napon belül a túlmunka díjának és mértékének számítására az iskola igazgatóhelyettesének átadják, a nyilvántartás átvétele ugyancsak jegyzékkel történik. Az iskola igazgatóhelyettese az átvett nyilvántartásokat, az adatok helyességét illetően ellenőrizni köteles. Az ellenőrzés során az igazgatóhelyettes a naplókba betekint, szükség esetén a munkavállalóval egyeztet, illetve a munkavállalótól a jelenlét és távolmaradás igazolására alkalmas iratot bekérhet.

23



A nyilvántartás hiányos vagy pontatlan kitöltéséből eredő késedelmes kifizetés esetén kamatfizetési kötelezettség az intézményt nem terheli, különösen ha az az ellenőrzést nehezítette, vagy meghiúsította. A nyilvántartások őrzésére a munkaügyi iratőrzési szabályok az irányadóak. Az Mt. 151. § (2) bekezdésében meghatározott távollétek: • állampolgári kötelezettségek teljesítése (pl. bíróság előtti tanúként történő meghallgatás), • legalább két munkanap közeli hozzátartozó halála [139. § (2) bekezdés] esetén, • kötelező orvosi vizsgálat teljes időtartama, • véradás miatt távol töltött idő teljes időtartama, • munkaszüneti nap miatt (125. §) kiesett idő, • a szabadság időtartama, • szoptatási munkaidő-kedvezmény [138. § (5) bekezdés] ideje, • munkaviszonyra vonatkozó szabályban (jogszabály által) meghatározott munkavégzés alóli felmentés (mentesítés) időtartama. A tanítási időkeretet az előzőekben felsorolt eseteken túl a keresőképtelenség időtartamával is csökkenteni kell.

24



MUNKAIDŐNYILVÁNTARTÁS Név:

Túlórahelyettesítés

összevont helyettesítés

összevont helyettesítés

összesen

Összesen

Teljesített kötelező óra Teljesítés az időkerethez viszonyítva túlóra helyettesítés

ÖSSZESEN


SZOMBAT

Teljesített időkeret

PÉNTEK

Teljesített kötelező óra

CSÜTÖRTÖK

Teljesítendő időkeret az időszak végén


SZERDA Teljesített kötelező óra


KEDD Teljesített kötelező óra



HÉTFŐ


Tanítási napok száma:


Kötelező órák:

Időkeret az időszak végén: Hiányzások (óra)

200..... 200...


IDŐSZAK:


IDŐKERET (időszak elején):

36.hét 37.hét 38.hét 39.hét 40.hét 41.hét 42.hét 43.hét 44.hét tanítás nélküli napok

Ellenőrizte: ......................... igh.

P.H. ................. ig.

Budapest, 200...

Fizetendő órák száma:

25



3.6.2. A munkaidő beosztása (A munkarendet a szakmai törvények és egyes központi jogszabályok szerint kell kialakítani. Ennek hiányában a munkarendet a felügyeleti szerv engedélyével a munkáltató állapítja meg. A munkaviszonyra vonatkozó belső szabályok kialakításánál a Munka Törvénykönyvéről szóló, többször módosított 1992. évi XXII. törvény /MT/, valamint a Közalkalmazottak jogállásáról szóló többször módosított 1992. évi XXXIII. törvény előírásai az irányadók.) A vezetők intézményben tartózkodásának rendje: napi 8 óra, mely időt az igazgató a hivatalos elfoglaltság módja szerint másképp is meghatározhat. A rendes munkarendben az igazgató 700-tól 1500-ig tartózkodik az intézményben, az igazgatóhelyettesek beosztásuktól függően 700-tól 1500-ig, illetve 830-tól 1630-ig tartozódnak az intézményben. Az intézményben a hivatalos munkarend, mely a munkaidőt és a pihenőidőt (ebédidő) tartalmazza a következő: • hétfőtől csütörtökig 7.30 órától 16.00 óráig • pénteken 7.30 órától 13.30 óráig A hivatalos munkarendtől eltérő, külön beosztás szerint dolgoznak: • a pedagógusok munkabeosztását alapvetően a tantárgyfelosztás és az órarend határozza meg, • a könyvtár munkatársa, • a takarítók, • a gondnok, a kertész és a portások, • technikai dolgozók, • oktatástechnikus.



3.6.3. Az intézmény engedélyezett létszáma Az Önkormányzat részéről következőképpen alakulnak:

engedélyezett

álláshelyek

száma

az

intézményben

a

PEDAGÓGUS ÁLLÁSHELYEK ÖSSZESEN MEGNEVEZÉS LÉTSZÁM IGAZGATÓ 1 IGAZGATÓHELYETTES 2 TAGOZATVEZETŐ (LOGOPÉDIA) 1 GYÓGYPEDAGÓGUS 25,89 NAPKÖZIS NEVELŐ 11 LOGOPÉDUS 22,93 KÖNYVTÁROS 0,5 GYÓGYTORNÁSZ, KONDUKTOR 2 SZEMÉLYISÉGFEJLESZTŐ 3 ÖSSZESEN: 69,32 NEM PEDAGÓGUS ÁLLÁSHELYEK ÖSSZESEN MEGNEVEZÉS

LÉTSZÁM

0,5 15 2 2 1 5,5 0,5 1 1 1 1 1 1 0,5 33

ORVOS

PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS DAJKA KONYHAI DOLGOZÓ KARBANTARTÓ TAKARÍTÓ GYERMEKVÉDELMI FELELŐS PORTÁS KERTÉSZ GÉPKOCSIVEZETŐ GAZDASÁGI ÜGYINTÉZŐ ISKOLATITKÁR ADMINISZTRÁTOR OKTATÁSTECHNIKUS ÖSSZESEN:

3.6.4. Szabadság Az éves rendes és rendkívüli szabadság kivételéhez előzetesen a munkahelyi vezetőkkel egyeztetett tervet kell készíteni. A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben csak az intézményvezető jogosult, egyéb esetekben a közvetlen munkahelyi vezető. A dolgozók éves rendes szabadságának mértékét a Közalkalmazottak jogállásáról szóló, valamint a Munka Törvénykönyvében foglalt előírások szerint kell megállapítani. A dolgozókat megillető és kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni. Az intézményben a szabadságnyilvántartás vezetéséért az igazgató által megbízott munkatárs felelős.

27



3.6.5. A munkaviszony létrejötte Az intézmény az alkalmazottak esetében a belépéskor munkaszerződésben, vagy határozatlan idejű kinevezéssel határozza meg, hogy az alkalmazottat milyen munkakörben, milyen feltételekkel és milyen mértékű alapbérrel foglalkoztatja. 3.6.6. A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése A munkavégzés teljesítése az intézmény vezetője által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a munkaszerződésben vagy a kinevezési okmányban leírtak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni. Amennyiben - adott esetben - jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek, és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit, vagy tanulóink, ill. munkatársaink személyi jogait sértené. Az intézménynél hivatali titoknak minősülnek a következők: • A tanulók személyes adatai, a tanulmányaikkal, egészségi állapotukkal, családi helyzetükkel, kapcsolatos információk és adatok. • A dolgozók személyes adatai, a tanulmányaikkal, egészségi állapotukkal, családi helyzetükkel, bérükkel kapcsolatos információk és adatok. • Az intézmény belső – még nem publikált - szakmai információi, mérési és vizsga anyagai (a nyilvános kihirdetésig). A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap. 3.6.7. Munkaköri leírások Az intézményben foglalkoztatott dolgozók feladatainak leírását a munkaköri leírások tartalmazzák. A munkaköri leírások a Szervezeti és Működési Szabályzat kiegészítését képezik. A munkaköri leírásoknak tartalmazniuk kell a foglalkoztatott dolgozók jogállását, a szervezetben elfoglalt munkakörnek megfelelően feladatait, jogait és kötelezettségeit névre szólóan. A munkaköri leírásokat a szervezeti egység módosulása, személyi változás, valamint feladat változása esetén azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül módosítani kell.

28



A munkaköri leírások elkészítéséért és aktualizálásáért felelős: • igazgatóhelyettes és munkahelyi vezetők esetében az igazgató, • beosztott dolgozók esetében az igazgatóhelyettesek. 3.6.8. A nevelő-oktató munkát segítő és más közalkalmazottak munkarendje az intézményben • • • • • • • •

pedagógiai asszisztens, dajka iskolatitkár könyvtáros oktatástechnikus gyermekvédelmi felelős gondnok konyhai dolgozók hivatalsegédek

Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a jogszabályok betartásával a vezető helyettes állapítja meg az igazgató jóváhagyásával minden tanév megkezdése előtt 5 nappal, az iskola zavartalan működése érdekében. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 10 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról a hiányzás napján a munkakezdés előtt kell értesíteniük az igazgatót. 3.7. A

KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT MEGÁLLAPÍTÁS SZABÁLYAI

JÁRÓ

KERESET-KIEGÉSZÍTÉS

FELTÉTELEI,

A

A Közoktatási Törvény. 118. § (10) bekezdésének értelmében a közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el a meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve a többletfeladatok ellátását. A közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel, címpótlék adományozásával ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését - illetve a helyettesítést kivéve - az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a teljes rendes munkaidő nevelési órákkal le nem kötött részében nyújtott minőségi munkavégzést (a továbbiakban kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítést). A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható – a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére – egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló kereset-kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A havi rendszerességgel fizetett kereset kiegészítés egy nevelési évnél hosszabb időre nem szólhat, de több alkalommal is megállapítható, annak sincs akadálya, hogy a jogosultság megszűnése után ugyanaz a személy kapja akár több alkalommal is. A kiemelt munkavégzésért, minőségi munkáért járó keresetkiegészítés feltételeit a Szervezeti és Működési szabályzatban kell meghatározni. Intézményi kritériumai: Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés adható annak a közalkalmazottnak, aki részt vesz az intézmény: • mérési-értékelési rendszerének működtetésében, • minőségfejlesztő munkában, a team tagjaként 29



• minőségirányítási rendszer vezetésében és fenntartásában. •

az igazgató megítélése alapján bármely dolgozó.

A kereset-kiegészítés összegének mértékéről a vezetőség véleménye alapján az igazgató dönt. A minőségi munkavégzésért járó kereset-kiegészítés fedezetét a központi költségvetés biztosítja. 3.8. KÁRTÉRÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel, és azokat jegyzék vagy elismervény alapján vette át. A gazdasági ügyintézőt e nélkül is terheli felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében. Megjegyzés: Leltárhiánynak minősül a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban ismeretlen okból keletkezett, természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány. A leltárért a 2. számú igazgatóhelyettes felel. Amennyiben az intézménynél a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, a megőrzésre átadott dolgokban a bekövetkezett hiány esetén pedig munkabérük arányában felelnek. Amennyiben a kárt többen okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye. A kár összegének meghatározásánál a Munka Törvénykönyvének 172-173.§-a az irányadó. 3.9. ANYAGI FELELŐSSÉG Az intézmény a dolgozó ruházatában, használati tárgyaiban a munkavégzés folyamán bekövetkezett kárért vétkességre tekintet nélkül felel, ha a kár a dolgozó munkahelyén vagy más megőrzésre szolgáló helyen elhelyezett dolgokban keletkezett. A dolgozó a szokásos személyi használati tárgyakat meghaladó mértékű és értékű használati értékeket csak az intézményvezető engedélyével hozhat be munkahelyére, illetve vihet ki onnan. (Pl. írógép, számítógép, stb.) Az intézmény valamennyi dolgozója felelős a berendezési felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatáért, a gépek, eszközök, szakkönyvek stb. megóvásáért. 3.10. AZ INTÉZMÉNY ÜGYIRATKEZELÉSE Az ügyiratkezelés irányításáért és ellenőrzéséért az intézmény vezetője felelős. Az ügyiratkezelést az Iratkezelési Szabályzatban foglalt előírások alapján kell végezni. Az SNI-s gyerekek ellátásával kapcsolatos dokumentumok őrzésének rendjét a KT. 40§hoz rendelt 2 sz. melléklet szabályozza, mely intézményünkre nézve kötelezőnek tekinthető.

30



3.11. AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSÁNAK RENDJE Az intézmény gazdálkodása - a jogszabályok és a fenntartó rendelkezéseinek figyelembevételével - az intézmény vezetőjének feladata. Munkáját segíti a gazdasági ügyintéző és a 2. számú igazgatóhelyettes. A gazdálkodási feladatokat a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatala által kiadott belső pénzügyi szabályzatok alapján kell végezni. • A gazdálkodás vitelét elősegítő belső szabályzatok Pénzkezelési Szabályzat Önköltségszámítási Szabályzat Leltározási Szabályzat Bizonylati Szabályzat Selejtezési Szabályzat Kötelezettségvállalás, utalványozás CAFETERIA Szabályzat Együttműködési Megállapodás • Bankszámlák feletti rendelkezés A banknál vezetett számla feletti rendelkezésre jogosultakat az intézményvezető jelöli ki. Nevüket és aláírásukat be kell jelenteni az érintett pénzintézethez. Az aláírás-bejelentési kartonok egy-egy másolati példányát a gazdasági ügyintéző köteles őrizni. • Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés rendje A kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjét az intézménynél az intézményvezető határozza meg. 3.12. BELSŐ ELLENŐRZÉS Az intézmény belső ellenőrzésének megszervezéséért, rendszerének kialakításáért az intézmény vezetője a felelős. A belső ellenőrzés feladatköre magában foglalja az intézményben folyó • szakmai tevékenységgel összefüggő és • gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat. A szakmai ellenőrzések éves ellenőrzési terv alapján történnek, az ellenőrzési terv az intézményi munkaterv melléklete. Az ellenőrzési tervnek tartalmaznia kell: • az ellenőrzés formáját, • az ellenőrzési területeket, • az ellenőrzés főbb szempontjait, • az ellenőrzött időszak meghatározását, • az ellenőrzést végző(k) megnevezését, • az ellenőrzés befejezésének időpontját, • az ellenőrzés tapasztalatait, értékelésének időpontját és módját. Az ellenőrzések tapasztalatait az intézményvezető folyamatosan értékeli és azok alapján a szükséges intézkedéseket megteszi, illetve kezdeményezi.

31



Az ellenőrzések tapasztalatairól, eredményéről az érintetteket, a vizsgált terület vezetőit, valamint dolgozói értekezleten az intézmény dolgozóit az intézmény vezetője tájékoztatja. A törvényi előírásoknak megfelelően az intézményben teljesítményértékelési rendszer működik melyet az IMIP szabályoz: • Pedagógus munkatársak értékelésének szabályozása • Nem pedagógus munkatársak értékelésének szabályozása • Vezetői feladatokat ellátók teljesítményének szabályozása Az igazgató, a helyettes és a munkaközösség vezetők az ellenőrzési ütemterv és az írásban rögzített munkamegosztás alapján a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőrzik és értékelik a pedagógusok, valamint a közalkalmazottak munkáját. Az ellenőrzési ütemterv az érintettek számára a nevelői szobában, az éves munkatervben található, a vezető és helyetteseik, valamint a munkaközösség készítik el. A vezető a tanév során minden pedagógus munkáját értékeli legalább egy alkalommal. Az ellenőrzés kiterjed - a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére - a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre. Az ellenőrzés fajtái: 1. / Tervszerű: előre megbeszélt szempontok szerint. 2. /Alkalomszerű, a problémák feltárása érdekében, a napi felkészültség felmérésének érdekében. Az ellenőrzési tapasztalatok egyénileg kerülnek értékelésre. Az általánosítható tapasztalatok a nevelőtestülettel ismertetésre kerülnek. 3.13. A HELYETTESÍTÉS RENDJE Az intézményben folyó munkát a dolgozók időleges vagy tartós távolléte nem akadályozhatja. A dolgozók távolléte esetére a helyettesítés rendszerének kidolgozása az intézmény vezetőjének, illetve felhatalmazása alapján az adott szervezeti egység vezetőjének feladata. A helyettesítéssel kapcsolatos feladatokat a munkaköri leírásokban kell rögzíteni. Az intézményen belüli helyettesítés rendjét az intézmény vezetője belső utasításban szabályozhatja. 3.14. MUNKAKÖRÖK ÁTADÁSA Az intézmény vezető állású dolgozói, valamint az intézményvezető által kijelölt dolgozók munkakörének átadásáról, illetve átvételéről személyi változás esetén jegyzőkönyvet kell felvenni. A kijelölt dolgozók köre megegyezik a leltári felelősökkel, kiemelten: könyvtárosok, oktatás technikus, stb. Az átadásról és átvételről készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni: • az átadás-átvétel időpontját, • a munkakörrel kapcsolatos tájékoztatást, fontosabb adatokat, • a folyamatban lévő konkrét ügyeket, • az átadásra kerülő eszközöket, • az átadó és átvevő észrevételeit, • a jelenlévők aláírását. 32



Az átadás-átvételi eljárást a munkakörváltozást követően legkésőbb 15 napon belül be kell fejezni. A munkakör átadás-átvételével kapcsolatos eljárás lefolytatásáról a munkakör szerinti felettes vezető gondoskodik. 3.15. MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE Az intézményvezető felelős: A közoktatási intézményben a munkáltatói jogokat az intézmény vezetője gyakorolja a közalkalmazottak és a Munka Törvénykönyve alapján foglalkoztatottak esetében is. A munkáltatói jogkör gyakorlója az intézményvezető (az intézményvezető tekintetében a fenntartó). Az iskola élén az igazgató áll, aki vezetői feladatait a két igazgatóhelyettes valamint a tagozatvezető közreműködésével látja el. Az igazgató jogállását, a magasabb vezetőbeosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az igazgatónak az intézmény vezetésével fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét Ktv. (54.§) állapítja meg. Az igazgató, mint a költségvetési szerv vezetője az Államháztartási törvény 1992. évi XXXVIII. tv. 97.§. szerinti felelősséggel tartozik a vezetői munkájában. Felelős az iskola szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért. Koordinálja az intézmény szakmai és gazdálkodási munkáját. Gyakorolja a munkáltatói jogokat. Dönt a törvényben leírt jogkörébe tartozó ügyekben. Az iskolát képviseli külső szervek és magánszemélyek felé. Képviseleti jogkörét esetenként átruházhatja az iskola más közalkalmazottaira. A munkáltatói jogkör kiterjed különösen: • a munkaviszony létesítésére, ezen belül: a kinevezésre munkaszerződés kötésére megbízási szerződés kötésére • a munkaviszonnyal kapcsolatos fontosabb módosításokra, így pl.: átsorolásra jogviszony módosításra a munkaviszony megszüntetésére a fegyelmi jogkörök gyakorlására, kártérítés megállapítására a munkaidő és pihenőidő megállapítására az előremenetel és az illetmény megállapítására, beleértve ♦ a pótlékokat ♦ munka- és formaruha juttatásokat ♦ a várakozási idő csökkentését ♦ a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítést ♦ az illetménykiegészítést ♦ szociális juttatások és egyéb jóléti kulturális juttatásokat ♦ a munkaköri leírások elkészítésére és kiadására ♦ minősítések elkészítésére ♦ a továbbképzési tervbe való felvételre és a továbbképzésen való részvételre való kötelezésre ♦ a munkáltatói jogkör gyakorlásával kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátására, adatkezelésre. 33



3.15.1. A munkáltatói jogok gyakorlásának szabályozásának háttere A munkáltatói jogok gyakorlásával kapcsolatos jogszabályi hátteret • a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény • a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény • a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben való végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet adja Az oktatási nevelési intézményben foglalkoztatottak köre az alábbi lehet: • pedagógusok • pedagógiai munkát segítő alkalmazottak • gazdasági, ügyviteli alkalmazottak • műszaki, kisegítő alkalmazottak • konyhai dolgozók • más alkalmazottak A pedagógiai szakszolgálatokat szakirányú felsőfokú végzettségű szakemberek végzik Az intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik még: • a nevelőtestület vezetése, az oktató és nevelőmunka irányítása • a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése • a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása • szabályszerű együttműködés az iskola szülői szervezetével, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, és a diákmozgalmakkal való együttműködés • nemzeti és iskolai ünnepek méltó megünneplésének megszervezése • az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működtetése • a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megszervezése és ellátása • a gyermekvédelmi hálózattal és az iskolaegészségügyi ellátást biztosítókkal együttműködés • a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése • a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzése Az intézmény igazgatója a munkáltatói jogkör gyakorlásában való akadályoztatása esetén ezen jogköröket az 1. számú helyettesére ruházhatja át. 3.15.2. A munkaterv Az intézmény vezetője az intézmény feladatainak végrehajtására intézményi munkatervet készít. A munkaterv összeállításához, annak tervezésekor javaslatot kell kérni az intézményben működő, vezetést segítő testületektől, szervektől, közösségektől.

34



A munkatervnek tartalmaznia kell: • a feladatok konkrét meghatározását, • a feladat végrehajtásáért felelős(ök) megnevezését, • a feladat végrehajtásának határidejét, • a végrehajtásra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségeket. A munkatervet a tantestület rendes értekezletén fogadja el. Az elfogadott munkatervet az intézmény dolgozóival ismertetni kell, valamint meg kell küldeni az intézményben működő, vezetést segítő testületek, szervek, közösségek képviselőinek és a felügyeleti szervnek. Az intézmény vezetője a munkaterv végrehajtását folyamatosan ellenőrzi és értékeli.

4. AZ INTÉZMÉNNYEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE Az intézményvezető és az kibővített iskolavezetés havonta az éves munkatervben rögzített időben megbeszélést tart. A nevelőtestület évente három alkalommal tart közös megbeszélést az éves munkatervnek megfelelően. A vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Az együttműködés során a szervezeti egységeknek minden olyan intézkedésnél, amelyik másik szervezeti egység működési területét érinti, az intézkedést megelőzően egyeztetési kötelezettségük van. Az eredményesebb működés elősegítése érdekében az intézmény szakmai szervezetekkel, társintézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel együttműködési megállapodást köthet. A nevelőtestület és a szakmai munkacsoport kapcsolatát az igazgató, az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők szervezik. • A nevelőtestület döntését, javaslatát és véleményét általában az érintett közösségek előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki. • A munkaközösségvezető írásban továbbítja az igazgatóhoz a nevelőtestület által elkészítendő munkatervhez a munkacsoport javaslatát, valamint a munkacsoport saját működési területére vonatkozó beszámolót az intézmény munkáját átfogó elemzés, értékelés elkészítéséhez. 4.1. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE ÉS A VEZETŐK FELADATAI Vezetőség: • Igazgató, az igazgatótanács vezetője • Igazgató helyettesek, az igazgatótanács tagjai • IMIP-vezetők • Közalkalmazotti Tanács Elnöke • Gyermekvédelmi felelős • Diákönkormányzat vezetője • Munkaközösség vezetők: alsós, iskolaotthonos munkaközösség-vezető napközis munkaközösség-vezető osztályfőnöki munkaközösség-vezető 35



felsős munkaközösség-vezető készségfejlesztő tárgyak munkaközösség-vezetője középsúlyos, értelmileg akadályozott gyermekek munkaközösségvezetője logopédiai munkaközösség-vezető oktató-nevelő munkát segítő dolgozók munkaközössége

Az iskolavezetőség legalább havonta egyszer - illetve szükség szerint - ülést tart. 4.1.1. Intézményvezető, az igazgatótanács vezetője • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

az intézmény igazgatója felelős az intézmény működéséért és gazdálkodásáért, képviseli az intézményt külső szervek előtt, tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi az intézmény szakmai és gazdasági működésének valamennyi területét, gyakorolja a munkáltatói jogokat, ellátja az intézmény működését érintő jogszabályokban, önkormányzati rendeletekben és döntésekben a vezető részére előírt feladatokat, elkészíti, elkészítteti az intézmény kötelezően előírt szabályzatait, rendelkezéseit, kapcsolatot tart a társintézményekkel, helyi, területi és országos szakmai szervezetekkel, intézményekkel, támogatja az intézmény munkáját segítő testületek, szervezetek, közösségek tevékenységét, folyamatosan értékeli a vezetés, a szervezeti egységek, az intézmény tevékenységét, munkáját, dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe, felel a pedagógiai munkáért, megszervezi a gyermekvédelmi feladatok ellátását, megteremti a nevelőmunka biztonságos feltételeit, intézkedik a gyermekbalesetek megelőzéséről, megszervezi a gyermekek rendszeres egészségügyi - fogászati, szemészeti, belgyógyászati vizsgálaton való részvételét, dönt a gyermek iskolába való felvételéről a törvényi előírások szerint, dönt a gyermekek osztályba vagy csoportba történő besorolásáról, dönt a felülbírálati és törvényességi kérelmekről első fokon eljárva, a hatáskörébe tartozó ügyekben, gondoskodik, hogy a gyermekek, a szülők és a pedagógusok jogai és kötelezettségei maradéktalanul érvényesülhessenek.

4.1.2. Intézményvezető helyettes(ek), az igazgatótanács tagjai Az intézményvezető a feladatait a vezetőhelyettes közreműködésével látja el. A vezető helyettesi megbízást – a nevelőtestület véleményezési jogkör megtartásával – intézményvezető adja, a megbízás határozatlan időre szól, de az igazgató a megbízást visszavonhatja. Vezetőhelyettesi megbízást csak a törvényben meghatározott felsőfokú

36



végzettséggel, valamint legalább 5 év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy kaphat. Igazgatóhelyettesek feladatai: • • • • • • • • • • •

helyettesíti az igazgatót; kapcsolatot tart a szülői szervezetekkel, a vezetőség tagjaival, és a Közalkalmazotti Tanáccsal, felelős a gyermekek jogainak maradéktalan betartatásáért, az igazgató által írásban meghatározott feladatok ellátásáért, munkáját közvetlenül az igazgató útmutatásai szerint az érvényes jogszabályok betartásával önállóan végzi, az intézményvezető távolléte esetén az intézményvezető megbízása alapján ellátja a vezetői feladatokat, ellátja a megbízásban foglalt tagozat vagy funkcionális feladat felügyeletét, irányítását, ellenőrzését és értékelését, kapcsolatot tart az intézmény csatlakozó tagozatainak vezetőivel, a munkacsoportok vezetőivel, az gyermek-és ifjúságvédelmi felelőssel, a tagozatához tartozó valamennyi munkatárssal, nyilvántartja és szervezi a tanulásirányítás tagozati megvalósítását, ellenőrzi és értékeli azt, az intézményvezető megbízása alapján közreműködik az iskolai szintű tervezési, szervezési, ellenőrzési, értékelési, döntési feladatok ellátásában, az intézményvezető megbízása alapján képviseli az intézményt külső szervek előtt.

A szakszolgálat vezetője, tagozatvezető, az igazgatótanács tagja: • • • • •

az intézményvezető megbízása alapján közreműködik az iskolai szintű tervezési, szervezési, ellenőrzési, értékelési, döntési feladatok ellátásában, az intézményvezető megbízása alapján képviseli az intézményt külső szervek előtt, ellátja a megbízásban foglalt tagozat vagy funkcionális feladat felügyeletét, irányítását, ellenőrzését és értékelését, munkáját közvetlenül az igazgató útmutatásai szerint az érvényes jogszabályok betartásával önállóan végzi, kapcsolatot tart az intézmény csatlakozó tagozatainak vezetőivel, a munkacsoportok vezetőivel, a tagozatához tartozó valamennyi munkatárssal, NÉV Nagy Zoltán Kucsma Katalin Bencze Anna

IGAZGATÓTANÁCS BEOSZTÁS Igazgató, az Igazgatótanács elnöke Igazgatóhelyettes, az Igazgatótanács tagja

ELÉRHETŐSÉG 261-7691 261-7691

(2010. 09 01-től)

Dr. Kántor Gézáné Thoroczkay Miklósné

Igazgatóhelyettes, az Igazgatótanács tagja Tagozatvezető, szakszolgálat

37

261-7691 261-7691



A vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettesek vezetői tevékenységüket az igazgató közvetlen irányítása, valamint munkakörük leírása alapján látják el. Az intézmény vezetősége: az igazgatótanács: az Igazgatótanács az intézmény vezetését, az intézményegységek munkájának összehangolását segítő testület. Az igazgató döntéselőkészítő, véleményező valamint javaslattevő testülete a vezetőségi tanács. Az Igazgatótanács javaslatot tehet, illetve véleményt nyilváníthat valamennyi, az intézmény szervezetét és működését érintő témakörben, aktuális kérdésekben. Az Igazgatótanács tagjai az igazgató és az intézményegység-vezetők (igazgatóhelyettesek). A tagok az Igazgatótanács ülésén szavazati joggal rendelkeznek. Az Igazgatótanács ülését szükség szerint, de negyedévenként legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az Igazgatótanács tagjai intézményegységenként 1 fő. 4.1.3. A vezetők helyettesítésének rendje Az igazgató távolléte esetén az általános helyettese (1. sz.) helyettesíti. Tartós távolléte esetén teljes vezetői jogkör gyakorlására írásos intézkedésben ad felhatalmazást az igazgató. • Az 1. számú igazgatóhelyettes akadályoztatása esetén a 2. számú helyettesre érvényesek a fenti helyettesítési feltételek. • A 2. számú igazgatóhelyettes akadályoztatása esetén a tagozatvezető (logopédiai), • A tagozatvezető akadályoztatása esetén az IMIP vezetője és egyben munkaközösség vezető látja el a feladatokat. • A tagozatvezetőt (logopédiai) a munkaközösség-vezető helyettesíti. A gazdasági ügyintéző munkakörét az 1. számú igazgatóhelyettes és az iskolatitkár látja el. 4.1.4. Munkaközösség-vezetők feladatai • • •

irányítja a rá bízott munkaközösség munkáját, felelős a tárgyi oktatás színvonaláért, a módszertani kultúra folyamatos megújulásáért figyelemmel kíséri a szakterületek eszközellátottságát, javaslatot tesz és segít a beszerzésekben éves munkatervet és beszámolót készít, javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, látogatja és ellenőrzi és értékeli a munkaközösségébe tartozó kollégákat

4.1.5. A kibővített iskolavezetés tagjai Az igazgató döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete. Tagjai: 1. az igazgató 2. az igazgatóhelyettes 3. IMIP vezetők 4. a munkaközösség-vezetők 5. DÖK segítő pedagógusok 6. KAT elnöke 7. GYV felelős

38



Az iskolavezetőség véleményezi és értékeli: • az intézményt érintő szervezeti és működési kérdéseket, • az intézmény dolgozóit érintő élet- és munkakörülményeket befolyásoló kérdéseket, • fejlesztések, felújítások rangsorolását, • az intézmény működésével összefüggő terveket, szabályokat, • mindazokat a javaslatokat, amelyeket az intézményvezető vagy az iskolavezetés tagjai a tanács elé terjesztenek. Az iskolavezetőség tagjai saját területük munkájáról félévkor és év végén írásos beszámolót készítenek az igazgató által megadott szempontoknak megfelelően. Az intézmény munkáját segítő testületek, szervek, közösségek Az intézmény vezetése együttműködik az intézményi dolgozók minden olyan törvényes szervezetével, amelynek célja a dolgozók érdekképviselete és érdekvédelme. Az intézményben a Közalkalmazotti Tanács ellátja a dolgozók érdekvédelmét. Az intézmény vezetése támogatja az érdekképviseleti szervezetek működését. Kapcsolattartás Az iskola különböző szervezeti egységeinek, közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével – az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak mindig azt a formáját kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést (pl. értekezlet, megbeszélés, gyűlés stb.) Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza. Az igazgató, a helyettesek, valamint a tagozatvezetők között a kapcsolattartás folyamatos. A munkaközösségek tagjai a napi kapcsolattartáson túl szükség szerint, de legalább negyedévente tartanak munkaközösségi megbeszélést. Az iskolavezetést a dolgozók munkahelyi vagy személyes jellegű kéréseikkel, javaslataikkal, problémáikkal munkaidőben, a tanórán kívül bármikor felkereshetik.

39



AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

IGAZGATÓ IGAZGATÓTANÁCS VEZETŐJE

ÉRT.AK. ÁLT. ISK. OKTATÓNEVELŐ PED. MKV NAPK. MKV.

ÉRT.AK. ÁLT. ISK. OKTATÓNEVELŐ PED. MK. NAPK. MK. TAGOK

IGAZGATÓHELYETTES

IGAZGATÓHELYETTES

TAGOZATVEZETŐ

IGAZGATÓTANÁCS TAGJA



IMIP MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐSÉGE

LOGOPÉDIA MKV.

IMIP MUNKAKÖZÖSSÉG

KÉSZS. SPEC. SZAKISK.

FEJL. ISKOLA

NEVELŐOKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ PED. ASSZ. MKV.

TAN. AK. FORD. INT. ÁLT. ISK. ALSÓS, FELSŐS PED. MKV.

ÓVODA

TECHN. DOLG.

GYÓGY TESTNEV.

LOGOPÉDUSOK

OF. MKV.

NEVELŐOKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ PED. ASSZ. MK. TAGOK.

TAN. AK. FORD. INT. ÁLT. ISK. OKTATÓNEVELŐ PED. MK. OF. MK. TAGOK

ISKOLATITKÁR ADMINISZTRÁTOR

GAZDASÁGI ÜGYINTÉZŐ

GÉPKOCSIVEZETŐ



4.2. A NEVELŐTESTÜLET A nevelőtestület tagjai az intézmény pedagógus munkakör betöltő alkalmazottjai, valamint a nevelőmunkát segítő felsőfokú végzettségű dolgozói. • A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a Közoktatási Törvény tartalmazza. • A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. • A nevelőtestület rendes értekezletei: a tanévnyitó értekezlet, az osztályozó értekezletek, a félévi és a tanévzáró értekezletek. • A tanévnyitó értekezlet dönt az éves munkaterv és munkarend összeállításáról, illetve elfogadásáról. • A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az iskola igazgatója hívja össze. • Az igazgató szükség esetén, a tanítási időn kívülre rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról is intézkedhet, vagy a nevelőtestülettel rövid megbeszélést tarthat. • Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívását a nevelőtestület (tagjai egyharmadának aláírásával) és a Közalkalmazotti Tanács kezdeményezheti, az ok és a cél megjelölésével. • Az egy osztályban tanítók értekezletét az osztályfőnök kezdeményezésére az igazgató hívja össze. • A nevelőtestület értekezleteinek napirendjéről és döntési rendjéről maga határoz. A nevelőtestület döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörrel rendelkezik. Döntési joggal: • a Pedagógiai Program és módosításának elfogadásában, • a Szervezeti és Működési Szabályzat és módosításának elfogadásában, • a nevelési-oktatási intézmény éves Munkatervének elkészítésében, • az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásában, • a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásában, • a Házirend elfogadásában, • tanulók fegyelmi ügyeiben való döntésben, • a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása kérdésében, • a nevelési-oktatási intézmény alapfeladatán kívül anyagi haszon szerzésére irányuló tevékenység (vállalkozás) indítása, igénybevétele feltételének meghatározása, a bevétel felhasználása jogcímének megállapításában, • jogszabályban meghatározott más ügyekben, • az intézmény vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakításában. Véleményezési joggal: • a tantárgyfelosztás elfogadásában, • a pedagógusok külön megbízásainak elosztásában, • az igazgatóhelyettesek megbízásában, illetve a megbízás visszavonásában.



Javaslattevői joggal: • az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület a döntéseit értekezleteken hozza meg nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel. A szavazatok egyenlősége esetén a vezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az iskola irattárába kerülnek. Nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a feladatok ellátásában megbízott beszámolásában való rendelkezések: A nevelőtestület a feladatai ellátása során, a döntési előkészítésre, a véleményének kialakításához szükséges előzetes kutatások, összefoglalók, egyéb írások elkészítésére, részfeladatok elvégzésére tagjait megbízhatja. Az egyes feladatok elvégzésére történő megbízást a nevelőtestület vezetője is megteheti. A megbízott a rábízott feladatot a legjobb tudása szerint köteles ellátni. Beszámoltatása a nevelőtestület soron következő ülésén történik, ahol az elvégzett feladatról számot adni tartozik. A nevelőtestület a szakmai munkaközösségekre ruházza át a következő feladatok ellátását: • a Pedagógiai Program helyi tantervének kidolgozása, • a taneszközök kiválasztása, • jutalmazásra, kitüntetésre való javaslattétel, • véleményezési, javaslattételi jogkörbe tartozó ügyek előkészítése, • döntések előkészítési, • a pedagógiai munka részbeni ellenőrzése és értékelése. Munkaközösség vezető(k): • szervezi, irányítja és ellenőrzi a munkaközösség szakmai munkáját, • az intézményvezető utasításának megfelelően elkészíti a munkaközösség éves munkaprogramját, • a munkaközösség szakmai tevékenységéről rendszeresen beszámol az intézményvezetőnek, illetve a felügyelettel megbízott intézményvezető-helyettesnek, • segíti az intézményvezető személyzeti feladatainak ellátását, ellátja az ebben a körben rábízott feladatokat. Éves munkatervükben meghatározott óralátogatások és szakmai tanácsadás végzése. A munkaközösségek (belső szervezeti egységek) vezetői szükség szerint, de legalább negyedévenként csoportértekezletet tartanak. A munkaközösség (belső szervezeti egység) értekezletét a vezetője hívja össze és vezeti. Az értekezletre meg kell hívni a munkaközösség (belső szervezeti egység) valamennyi dolgozóját és az intézmény vezetőjét, illetve a felügyeletet gyakorló tisztségviselőjét. A munkaközösség (belső szervezeti egység) értekezlet feladata: • a szervezeti egység eltelt időszak alatt végzett munkájának értékelése, • a szervezeti egység munkájában tapasztalt hiányosságok feltárása és azok megszüntetésére intézkedések megfogalmazása, • a munkafegyelem értékelése, • a szervezeti egység előtt álló feladatok megfogalmazása, • a szervezeti egység munkáját, munkaközösségeit érintő javaslatok megtárgyalása.

42



A szakmai munkaközösségek: A nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó nevelő-oktató munkatervezéshez, szervezéséhez és ellenőrzéséhez. Intézményünkben működő munkaközösségek: • Tanulásban akadályozottak és fordított integrált tanulók alsó tagozatának munkaközössége • Tanulásban akadályozottak és fordított integrált tanulók felső tagozatának munkaközössége • Értelmileg akadályozott tanulók tagozatának munkaközössége • Készségtárgyakat tanító pedagógusok munkaközössége • Napköziotthonok és tanulószoba munkaközössége • Osztályfőnökök munkaközössége • Logopédiai munkaközössége • Nevelő-oktató munkát segítők munkaközössége A szakmai munkaközösségek a tagozaton dolgozók oktató-nevelő munkáját koordinálják. Kapcsolattartásának rendje: A munkaközösség-vezetők az intézmény szakmai követelményeinek megfelelően havonta egyszer értekezletet tartanak, ahol megbeszélik az integrált tanulókkal kapcsolatos szakmai feladatátfedéseket. Koordinálják az intézmény egészét érintő megmozdulásokat, szakmai felkészültségük alapján dokumentációkkal segítik egymás munkáját. 4.3. ISKOLASZÉK, SZÜLŐI SZERVEZET Munkatervét, SZMSZ-ét és működési rendjét maga határozza meg. Jogait és tevékenységi körét az oktatási törvény előírásai szerint gyakorolhatja. Működéséhez szükséges feltételeket az intézmény biztosítja. Az intézményben a nevelőmunka elősegítése, a szülők és a gyermekek, az iskolafenntartó továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására Iskolaszék alakult. Az Iskolaszék a szülők, a nevelőtestület, a fenntartó (1-1-1 fő) képviselőiből áll. Az Iskolaszék működési rendjét, programját és tisztségviselőit maga határozza, illetve választja meg. Az Iskolaszékkel egyeztetni kell: • az intézmény működési rendjét, • a létesítmény használatának rendjét, • az ünnepélyek rendjét és a hagyományok őrzésének módját, • a gyermekek távolmaradásának és mulasztásának igazolását, • a térítési díjak befizetésének és visszafizetésének módját, • a rendszeres egészségügyi feladatok ellátásának rendjét, • az intézményi védő-óvó előírásokat, • az őszi és tavaszi kirándulások rendjét, • az Erdei Iskola működési feltételeit és programját, • a hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározását.

43



A szülőkkel való kapcsolattartás formái: • családlátogatás; • szülői értekezlet; • fogadóórák rugalmasan; • nyílt napok; • szabadidős rendezvények. A szülőket az iskolai osztályukról, az iskolai életről, nevelési, tanulási kérdésekről és az aktuális feladatokról minden évben háromszor szülői értekezleten tájékoztatjuk. Egyéni tanulási helyzetekről a szülőkkel egyéni megbeszélés alapján igény szerinti rendszerességgel tartanak a pedagógusok fogadóórát. Nyílt órákon évente kétszer vehetnek részt a szülők. Az időpontokat minden szülő a tanév elején megkapja írásos formában. Szükség esetén a szülőket az intézménybe be kell rendelni. Az Iskolaszék egyetértési jogot gyakorol: Az SZMSZ elfogadásakor a következő kérdésekben: • a működés rendje, • a Pedagógiai Program és a Házirend módosításánál, • a napközis és tanulószobai foglalkozásokkal való felvétel iránti kérelmek, • a helyiségek használatának rendje, • a különböző szervezeti egységek közötti kapcsolattartás formája, • a külső kapcsolatrendszer formája és módja, • a tanulók távolmaradásának igazolása, • a térítési díjak befizetésének és visszafizetésének módját, • a rendszeres egészségügyi felügyelet rendje, • a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje, • a fegyelmező intézkedések formái és alkalmazási elvei. • Az IMIP elfogadásában javaslatot tehet annak bővítési területeire. Az Iskolaszék javaslattételi jogot gyakorol: az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A Szülői Szervezet véleményezési jogot gyakorol. A szülők törvényben meghatározott jogaik érvényesítése és kötelezettségeik teljesítése érdekében munkaközösséget hoznak létre. A szülők jogai: • megismerni a nevelési és pedagógiai programot, és a házirendet, • a tájékoztatáshoz való jog, • a részvételhez való jog, • a feltett kérdéseikre történő válaszadás (amely érdemi) joga, • javaslattal élhet valamennyi szülőkkel és gyermekekkel kapcsolatos kérdésekben, • véleményezheti a Szervezeti és Működési Szabályzatot, • a gyermekek fogadását, • a létesítmények használatát, • a vezetők és a Szülői Szervezet közötti kapcsolattartást, • az ünnepélyek, megemlékezések rendjét.

44



Részvételi jog: • a Házirend megalkotásában, • a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, • a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában, • az intézmény és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, • a munkatervnek a szülőket is érintő részében. A szülőkkel való kapcsolattartás formái: • családlátogatás, • szülői értekezlet, • fogadóórák, • nyílt napok. A szülőket az intézményi életről és az aktuális feladatokról minden tanévben három alkalommal szülői értekezleten, illetve a faliújságon elhelyezett írásbeli tájékoztatón, az honlapján keresztül értesítjük. A gyermekek szüleit a felmerülő gondokról, a gyermekek fejlődéséről a rugalmasan kezelt fogadóórán tájékoztatni kell. Szükség esetén a szülőket be kell rendelni. Az intézményben a szülők törvényben meghatározott jogaik érvényesítése és kötelezettségeik teljesítése érdekében munkaközösséget hoznak létre. A szülők jogai különösen: • megismerni a Nevelési és Pedagógiai Programot, és a Házirendet • a tájékoztatáshoz való jog • a részvételhez való jog • a feltett kérdéseire történő válaszadás kérés (amely érdemi) joga. 4.3.1. A szülők tájékoztatásának formái A szülők jogos igénye, hogy gyermeke tanulmányi előmeneteléről, az iskolában tanúsított viselkedéséről rendszeresen tájékoztatást kapjon. Ha a szülő találkozni kíván gyermeke pedagógusával, akkor telefonon, levélben vagy személyes megbeszélésen egyeztetett időpontban erre lehetőséget kell biztosítani. A tanév folyamán legalább 3 szülői értekezletet tartunk, melynek időpontját a tanév rendje tartalmazza. Amennyiben az osztályfőnök, az osztályban tanítók, az iskolavezetés, ill. a szülők szükségesnek tartják, rendkívüli szülői értekezlet is összehívható. A szülői értekezlet célja az osztály/csoport minden tanulóját érintő kérdések megvitatása, illetve információk nyújtása. A szülői értekezletet az osztályfőnök hívja össze és vezeti. A szülők rendszeres tájékoztatása érdekében a pedagógus az érdemjegyet a naplón kívül a tájékoztató füzetbe is beírja. A szóbeli feleletek eredményét azonnal közölni kell a tanulókkal. Az írásbeli feleletek, dolgozatok eredményét legkésőbb két hét múlva kell ismertetni.

45



A tagozatvezető igazgatóhelyettes köteles évente legalább két alkalommal nyílt napot megszervezni, ahol a szülők látogathatják az osztályok/csoportok óráit. 4.3.2. Tájékoztatás a sajátos nevelési igényű gyermekeknek nyújtott szolgáltatásról A tájékoztatás formái: • Szülői értekezlet - általános tájékoztatás • Fogadóórák (szakember jelzésére, szülői kérésre), egyéni tájékoztatás a gyermek fejlődéséről, a fejlesztés irányáról. A nevelést segítő speciális szakemberek (fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, pszichológus, logopédus) fogadóóráiról, az egyéni megbeszélések segítése. Az intézményi dokumentumokról (PP, SZMSZ, Házirend, IMIP), a www.komplexiskola.hu weblapon, az igazgatói illetve a titkársági irodában kérhető felvilágosítás illetve tekinthetők meg. 4.3.3. Vezetők, iskolaszék, a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás formája Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott pedagógus vezetők, a választott közösségi képviselők segítségével - az igazgató fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái a különböző értekezletek, fórumok, ülések, nyílt napok, tanácskozások és fogadóórák. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az intézmény éves munkaterve tartalmazza, amelyeket az intézményben mindenki által elérhető helyen ki kell függeszteni. A szülői szervezetek vezetői az iskolával kapcsolatos véleményüket és javaslataikat eljuttatják az iskola vezetőjéhez, aki azt érdemben áttekinti. Az igazgató a Szülői Munkaközösséget évente kétszer összehívja, ahol tájékoztatást ad az iskola munkájáról, feladatairól, valamint meghallgatja a Szülői Szervezet véleményét, javaslatait. Bármelyik fél kezdeményezése estén az előre meghatározott időponton kívül is 15 napon belül megbeszélés hívható össze az iskola tanulóit érintő ügyekben. Az iskolaszék ülésein és munkájában az igazgató is részt vesz. Az iskolaszéknek a törvényben meghatározott körben egyetértési, véleményezési joga van, amelyet az adott döntéshozó testület tanácskozásán képviselője útján juttat érvényre. 4.4. Óvodáztatási támogatás A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 20/C.§ új ellátásként 2009. január 01-től bevezette az óvodáztatási támogatást. E rendelkezés értelmében az önkormányzat jegyzője óvodáztatási támogatást annak a személynek biztosítja, aki az alábbi feltételeknek megfelel: • rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, • rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság fennáll, 46



• a törvényes felügyeletet ellátó mindkét szülő nyilatkozik arról, hogy gyermekének

hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait sikeresen befejezi (halmozottan hátrányos helyzetű) • a három, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába • gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járásáról. A támogatás további feltétele, hogy az óvoda igazolja a gyermek beíratásának tényét, időpontját és a rendszeres óvodába járást. A támogatás mértéke a beiratkozást követően első alkalommal 20.000.- Ft, majd félévenként 10.000.- Ft, mindaddig, amíg a gyermek rendszeresen óvodába jár. A támogatás kifizetése egy évben két alkalommal történik, június és december hónapban, abban az esetben, ha az óvodai beíratást követően legalább három hónap eltelt, és az intézmény igazolása alapján a gyermek rendszeresen járt óvodába. Ha nem telt el a három hónap a beíratástól számítva, akkor csak a következő alkalommal részesülhet a támogatásban. A törvény rendelkezik arról is, hogy az önkormányzat helyi rendeletben előírhatja, hogy az első alkalommal folyósításra kerülő pénzbeli támogatás helyett a szülőnek természetbeni támogatást nyújtson. 4.5. DIÁKÖNKORMÁNYZAT A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére hozták létre, melyet 2 pedagógus segít – tekintettel az intézmény jellegére. A Diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A Diákönkormányzat dönt - a nevelő testület véleményének kikérése mellett: • saját működéséről, • létrehozza a saját szervezeti és működési szabályzatát, • dönt a működéshez szükséges és biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, • egy tanítás nélküli munkanap programjáról, • az iskolai tájékoztatási rendszer létrehozásáról, és a tájékoztatási rendszer tanulói vezetőjének megbízásáról. Véleményt nyilvánít és javaslattal él az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A Diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol: • a házirend elfogadásánál és módosításánál, • az ünnepélyek és megemlékezések rendjének meghatározásánál, • a hagyományápolás módjánál, • a számukra biztosított helyiségek kijelölésében, használati rendjének megállapításában, használati jogának megvonásában, • a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásában, • az ifjúság politikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásában, • minden olyan esetben, amikor a szabályozás tanulói jogviszonnyal összefüggő kérdést rendez. A Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát a nevelőtestület hagyja jóvá.

47



A Diákönkormányzat havonta egy alkalommal kötelezően egy diákgyűlést hív össze, ahol a tanulók az iskolai életet érintő kérdéseket tehetnek fel az intézmény vezetőinek. A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök diákönkormányzatot hoznak létre a tanulók érdekeinek képviseletére. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat dönt - a nevelőtestület véleményének kikérése mellett: • saját működéséről • a működéséhez szükséges és biztosított anyagi eszközök felhasználásáról • egy tanítási nélküli munkanap programjáról • az iskolai tájékoztatási rendszer létrehozásáról, és a tájékoztatási rendszer tanulói vezetőjének megbízásáról • a saját szervezeti és működési szabályzatáról A diákönkormányzat véleményt nyilvánít és javaslattal él, az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol: • a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásában • az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásában • a házirend elfogadásánál és módosításánál • az ünnepélyek, megemlékezések rendjénél, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatoknál • a diákönkormányzat és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás rendjében, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételekben • a mindennapos testedzés formájának kialakításában • a tanulók rendszeres véleménynyilvánításának rendjében és formájában • a tanulók jutalmazásának elveiben és formájában • fegyelmi intézkedések formájában és alkalmazásának elveiben • Az Iskolai Minőségirányítási Program elfogadásában. A diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát a nevelőtestület hagyja jóvá. Ha a nevelőtestület elé beterjesztett diákönkormányzati Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása tárgyában a nevelőtestület 3o napon belül nem nyilatkozik, az SZMSZ-t elfogadottnak kell tekinteni. 4.5.1. A vezetők, az Iskolaszék és a Diákönkormányzat közötti kapcsolattartás formája Az intézmény a különböző közösségi tevékenységét – a megbízott pedagógusok, vezetők, a választott közösségi képviselők segítségével – az igazgató fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái: • értekezletek, • fórumok, • ülések, • nyílt napok, • tanácskozó és fogadóórák.

48



Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az intézmény éves munkaterve tartalmazza, amelyet az intézményben mindenki által elérhető helyen kell kifüggeszteni. Az Iskolaszék ülésein a szülők képviselői az intézménnyel kapcsolatos véleményüket és javaslataikat eljutatják az intézmény vezetőjéhez, aki az üléseken maga is részt vesz. Az Iskolaszéknek a törvényben meghatározott körben egyetértési, véleményezési joga van, amelyet az adott döntéshozó testület tanácskozásán juttat érvényre. A Diákönkormányzat egyetértési, véleményezési és javaslattételi jogát a vezető tisztségviselőin keresztül, a nyilvános ülésein kialakított álláspont képviselőiként gyakorolja. Kapcsolat az iskolaszékkel • Az iskola igazgatója és az iskolaszék képviselője az együttműködés tartalmát és formáját évente az iskolai munkaterv, illetve az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. • Az iskolaszék képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amelyekben az iskolaszéknek egyetértési jogosultsága van. • Ha az iskolaszék az intézmény működésével kapcsolatos valamely kérdésben véleményt nyilvánított vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyekben javaslatot tett a nevelőtestület tájékoztatásáról, illetőleg a vélemény és a javaslat előterjesztéséről az iskolaszék tantestületi tagjai megfelelően gondoskodnak. 4.5.2. A nevelőtestület és a tanulóközösségek, valamint a Diákönkormányzat kapcsolata Az igazgató a Szervezeti és Működési Szabályzat, az éves Munkaterv tervezetének a tanulókat érintő részét, valamint a Házirend tervezetét a döntést hozó nevelőtestületi értekezlet előtt írásban adja át a diákönkormányzat képviselőjének, illetve a segítő pedagógusnak. Az igazgató a Diákönkormányzatot a tervezetek előkészítésébe bevonhatja, Diákönkormányzattól azokra előzetesen javaslatot kérhet. A Diákönkormányzat véleményét a Diákönkormányzat megbízottjai képviselik nevelőtestület értekezletén.

a a

Az iskola tanulóit egyaránt érintő ügyekben a Diákönkormányzat az iskola igazgatójához, a tanulók egyes csoportját érintő ügyekben az illetékes tagozatvezetőhöz fordulhatnak. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának fóruma az iskolagyűlés. Minden tanév elején valamennyi tanuló részvételével iskolagyűlést kell tartani, amit az iskola igazgatója vezet le. Az iskolagyűlés előkészítésébe a Diákönkormányzatot be kell vonni. Az iskolagyűlést az intézmény igazgatója hívhatja össze. Az igazgató köteles iskolagyűlést összehívni, ha azt a nevelőtestület egynegyede vagy a Diákönkormányzat kéri.

49



4.5.3. A Diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattarás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek A Diákönkormányzat egyetértési, véleményezési és javaslattételi jogát a vezető tisztségviselőin keresztül, a nyilvános ülésein kialakított álláspont szerint valósítja meg. A Diákönkormányzat ülésein az iskola vezetője is meghívott résztvevő. A tanulók évente diákközgyűlést hívhatnak össze. A Diákönkormányzat, működéséhez szükséges eszközöket (telefon, fax, stb.) és helyiségeket, költségvetési támogatást az iskola biztosítja. 4.6. AZ INTÉZMÉNY MUNKÁJÁT SEGÍTŐ BELSŐ TESTÜLETEK, SZERVEK, KÖZÖSSÉGEK • • • • • • • • •

vezetői értekezlet, tantestületi (tagozati) értekezlet, dolgozói munkaértekezlet, dolgozói érdekegyeztetési szervezetek, nevelőtestület, munkaközösségek, iskolaszék, szülői munkaközösség, diákönkormányzat.

Vezetői értekezlet: Az intézmény vezetője szükség szerint, de legalább havonta vezetői értekezletet tart. A vezetői értekezleten részt vehetnek az intézményvezető-helyettes(ek), gazdasági ügyintéző, belső szervezeti egységek vezetői, szakmai közösségek vezetői. A vezetői értekezlet feladata: • tájékozódás a belső szervezeti egységek, szakmai közösségek munkájáról, • az intézmény, valamint a belső szervezeti egységek, szakmai közösségek aktuális és konkrét tennivalóinak áttekintése. Dolgozói munkaértekezlet: Az intézmény vezetője szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közalkalmazotti munkaértekezletet tart. Az értekezletre meg kell hívni az intézmény valamennyi fő- és részfoglalkozású dolgozóját. Az intézményvezető az alkalmazotti értekezleten: • beszámol az intézmény eltelt időszak alatt végzett munkájáról, • értékeli az intézmény programjának, munkatervének teljesítését, • értékeli az intézményben dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását, • ismerteti a következő időszak feladatait. Az értekezlet napirendjét az intézményvezető állítja össze. Az értekezleten lehetőséget kell adni, hogy a dolgozók véleményüket, észrevételeiket kifejthessék, kérdéseket tegyenek fel és azokra választ kapjanak. 50



Dolgozói érdekegyeztetési szervezetek: Az intézmény vezetése együttműködik az intézményi dolgozók minden olyan törvényes szervezetével, amelynek célja a dolgozók érdekképviselete és érdekegyeztetése. Az intézmény vezetése támogatja, segíti az érdekegyeztetési szervezet működését. Az intézmény vezetője a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásának, illetve teljesítésének módjáról, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjéről, az érdekegyeztetési szervezet támogatásának mértékéről, a működési feltételek biztosításáról, jogszabályok idevonatkozó rendelkezései alapján megállapodást köt, ennek hiányában megállapodást köthet. Az intézmény működését segítő testületek, szervek és közösségek üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, megőrzéséről az intézmény vezetője gondoskodik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: • az ülés helyét, időpontját, • a megjelentek nevét, • a tárgyalt napirendi pontokat, • a tanácskozás lényegét, • a hozott döntéseket. 4.7. GAZDASÁGI ÜGYINTÉZŐ • • • • • •

felelős az intézmény gazdasági és pénzügyi tevékenységéért, pénzügyi fegyelem megtartásáért, végzi a bérgazdálkodás feladatait, az igazgató irányításával elkészíti az intézmény költségvetését, gazdálkodásáról szóló beszámoló jelentéseit, gondoskodik az adatszolgáltatásról, az igazgató irányításával folyamatosan karbantartja az intézmény gazdasági, műszaki szabályzatait, megszervezi és biztosítja az intézmény anyagellátását, az igazgatóval egyeztetve megszervezi a tárgyi eszközök, műszaki berendezések üzemeltetését, karbantartását, javítását, az igazgató irányításával kialakítja és szervezi az intézmény könyvviteli, elszámolási rendszerét.

4.8. AZ INTÉZMÉNY MUNKÁJÁT SEGÍTŐ KÜLSŐ KAPCSOLATOK • • • • • • • • • • •

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatal, Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Oktatási és Közművelődési Főosztály, X. kerületi Nevelési Tanácsadó, Pedagógiai Szolgáltató Központ X. Kerület, Kőbányai Családsegítő Szolgálat, Kőbányai Gyermekjóléti Szolgálat, Magyar Vöröskereszt X. kerületi szervezete, Kőbányai Gyermek- és Ifjúsági Szabadidő Központ, Pataky István Művelődési Központ Népjóléti ágazat, Iskola-egészségügyi ellátás,

51



• • • • • • • • • • •

Gyámhivatal, Gyermekek Átmeneti Otthona, „RÉS” Szociális és Kulturális Alapítvány Családok Átmeneti Otthona, X. kerületi óvodák és iskolák, ahol logopédiai ellátás folyik, Kőbányai Vagyonkezelő Rt., Kerületen kívüli gyermekek érdekében az illetékes Polgármesteri Hivatalok, A Fővárosi és Megyei Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok. Kőbányai Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Kőkert Kőbányai Non-profit Közhasznú Kft. ÁNTSZ Budapest X. Ker. Rendőrkapitányság

Az intézmény vezetője - vagy megbízottja - szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal egyeztet a munkánkat segítő szervezetekkel. Ekkor alakul ki a közös cselekvési program, amelyet az elkövetkező időszakban együtt valósítanak meg. Az intézmény vezetője megbízza az egyes kapcsolatokért felelős munkatársait a kapcsolattartásra önálló döntési és felelősségi jogkörrel (közvetlen tervezés, szervezés, megvalósítás és ellenőrzés). Az együttműködés konkrét rendjét – ha a felek igénylik és szükséges – együttműködési megállapodásban is rögzítjük. Az együttműködés kiterjed tanulóinkat és dolgozóinkat érintő valamennyi kérdésre. Az együttműködés formáit és rendszerét a kapcsolattartó felek közösen határozzák meg. A végzett munkák értékelésekor közös elemzés és egyeztetés szükséges. A kapcsolattartó a vezetőségi értekezleten negyedévente: • beszámol az eltelt időszak alatt végzett munkájáról, • értékeli a közös programokat, • ismerteti a következő időszak feladatait, • javaslatot tesz az együttműködés módosítására, • javaslatot tehet jutalmazásra, a közös akciók és tevékenységek végzésében kiemelkedő munkát végző munkatársainkra. 1. A rendszeres egészségügyi ellátás kiterjed mind a tanulókra: iskola fogászat, iskolai gyermekorvosi vizsgálatok, védőoltások stb., mind a dolgozókra az üzemorvosi ellátás keretében, ÁNTSZ, Népegészségügyi Intézet. 2. A rendszeres egészségügyi ellátás rendjét az iskolaorvos munkaterve és munkarendje határozza meg. Az intézmény orvosi szobát biztosít a vizsgálatokra és a védőoltások beadására. A tanulók egészségügyi törzslapját az iskolaorvos vezeti. 3. A tankönyvrendelés és iskolai forgalmazás rendjéről, valamint az ingyenes tankönyvellátásról a jogszabályi előírások szerint igazgatói utasításban megfogalmazott ütemterv rendelkezik. (Jogszabályi háttér 2001. évi XXXVII. Törvény 6-7 §., a 1159/2002.(IX.26.) Korm. határozat).

52



4.8.1. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére: A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük: •

A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. • A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat: Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult. Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel. A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire. Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik. A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse. Külföldi sajtószervek munkatársainak nyilatkozat minden esetben csak az intézményvezető engedélyével adható.

5. A TANULMÁNYOKKAL KAPCSOLATOS VIZSGAKÖTELEZETTSÉGEK Az intézményben a lefolytatandó alapműveltségi vizsga részletes szabályait az alapműveltségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló jogszabály tartalmazza. A helyi vizsgák: • osztályozó, • javító, • tantárgyi szintfelmérő. A helyi vizsgák időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A vizsgáztató bizottságokat az igazgató jelöli ki. A bizottság elnöke felelős a jegyzőkönyvek vezetéséért. A tanuló osztályzatait évközi teljesítmény és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, vagy a különbözeti vizsgán, vagy a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. Tanulmányok alatti vizsgát független vizsgabizottság előtt lehet tenni.

53



6. A TANULÓK FELVÉTELÉNEK, JUTALMAZÁSÁNAK, FEGYELMEZÉSÉNEK ELVEI ÉS FORMÁI

6.1. A TANULÓI JOGVISZONY KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvételről, átvételről az intézmény igazgatója dönt. Az általános iskola köteles felvenni vagy átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek a lakóhelye – vagy ennek hiányában – tartózkodási helye a körzetében található. Az intézmény a tanulói jogviszony létesítésének következményeit az alábbiakban határozza meg: • Fővárosi és Megyei Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye, javaslata, • óvodai csoportba orvosi javaslattal is történhet, de a szakértői véleményt haladéktalanul be kell szerezni, • a Készségfejlesztő Speciális Szakiskolába való felvétel belső áthelyezéssel történik, amennyiben marad hely, az általános iskolát más intézményben végzett tanulók is fölvesszük, • Nevelési Tanácsadó (fordított integráció). A tanulói jogviszony megszűnik a törvényben leírt okokból és módon (KT. 75. §.) Tanulónyilvántartás rendje: A felvételt nyert gyermekek, tanulók a tanuló nyilvántartási íveken és a törzslapon kerülnek nyilvántartásba, valamint a KIR rendszerben. 6.2. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalma vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az intézmény jó hírnevének megőrzéséhez vagy növeléséhez, az intézmény dicséretben részesíti, jutalmazza. A jutalmazás formái: Írásos dicséret: • osztályfőnöki, • szaktanári, • napközi-tanulószoba vezetői, • nevelőtestületi, • igazgatói. Az a tanuló, aki intézményi szinten is kimagaslóan teljesít, jutalmát az intézmény nyilvánossága előtt veszi át: • tárgyjutalmat, • oklevelet, • könyvet. Az a tanuló, aki intézményi szinten is teljesített, jutalmát az iskola közössége előtt nyilvánosan veheti át.

54



6.3. A TANULÓK FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE A fegyelmi eljárást megelőzően egyezető eljárás lefolytatása lehetséges (részletesen a Házirendben). Ha a tanuló a kötelezettségeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető: A fegyelmi büntetés lehet: • figyelmeztetés, • intés, • megrovás, • szigorú megrovás, • meghatározott kedvezmények csökkentése vagy megvonása. A fegyelmi büntetésnél a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A büntetés alkalmazásánál a fokozatosság elvére tekintettel kell lenni. Kártérítési felelősség Ezen felelősségeket a Közoktatási Törvény 76§-a szabályozza. A jogorvoslat eljárási szabályait a Közoktatási Törvény 83§-a, valamint a intézményi Házirend szabályozza. Ha a tanuló az iskolának kárt okoz, a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kell eljárni. Ha a károkozás gondatlan úgy a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének 50%-át. Szándékos károkozás esetén, ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes legfeljebb a legkisebb munkabér öt havi összege a kártérítés mértéke. 6.4. A GYERMEKEK, TANULÓK TÁVOLMARADÁSÁNAK, MULASZTÁSÁNAK IGAZOLÁSA Az óvodás hiányzása Ha a szülő gyermekét bármely ok miatt nem kívánja óvodába hozni, legalább egy munkanappal megelőzően tájékoztatni kell az óvodapedagógust. Ha a gyermek távolmaradása előre nem látható azt a távolmaradás napján lehetőleg 900-ig be kell jelenteni az óvodatitkárnak. Egészséges gyermek hiányzását indokolt esetben az óvoda vezetője engedélyezi. Három napon túli hiányzás esetén a gyermek az óvodát csak orvosi igazolással látogathatja újra. Ha a gyermek az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásról egy nevelési évben hét napnál többet mulaszt igazolatlanul, az óvoda vezetője értesíti a gyermek lakhelye szerint illetékes jegyzőt. Az óvoda a gyermek három éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. A gyermek abban az évben, amelyikben 5. életévét betölti a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni. A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a 7. életévét betölti. Ha a 7. életévét betölti a gyermek, akkor kezdhet újabb nevelési évet, ha augusztus 31. után született, és a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában.

55



Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha a gyermek az óvodából igazolatlanul tíznél több napot van távol, feltéve, hogy az Óvoda a szülőt két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A tanulói hiányzások igazolása A tanuló köteles a tanítási órákról való távolmaradását igazolni az időtartamra vonatkozó szülői vagy orvosi igazolással. A hiányzás tényét az osztályfőnökkel az iskolatitkáron keresztül a hiányzás első napján 9 óráig közölni kell. A tankötelezettség miatt a tanulónak betegség esetén a hiányzást orvosi igazolással kell indokolnia. Az igazolást a hiányzás utáni első (legkésőbb harmadik) napon kell az osztályfőnöknek átadnia. Jelentős családi esemény miatt a tanuló hiányzásáról tanévenként három tanítási napig szülői igazolást lehet a tájékoztató füzetbe bejegyezni. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. Az engedély megadásáról 3 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt. A hiányzás miatti tanulmányi elmaradást minden esetben pótolni kell az osztályfőnök és a szaktanár által megszabott ideig. A tanuló tanítási óráról való késését vagy távolmaradását az osztálynaplóba be kell vezetni. Igazolatlan az a mulasztás melyet sem orvosi, sem szülői igazolással nem indokoltak, s melynek az indoklását az osztályfőnök nem fogadta el. A tanórákról való késést a Házirend szabályozza. Az igazolatlan mulasztások a vonatkozó rendelkezések alapján kerülnek elbírálásra a megfelelő intézkedésekkel és következményekkel (részletesen a Házirendben). Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el. Ők kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. Többszöri igazolatlan mulasztás fegyelmi eljárás indítását vonhatja maga után. A késések és mulasztások nyilvántartása az osztálynaplóban történik.

7. A DIÁKIGAZOLVÁNY ELLÁTÁS RENDJE A diákigazolványokkal kapcsolatos teendőket a mindenkori kijelölt munkatárs végzi: • nyomtatványok átvétele, tárolása, • a térítési díj beszedése, • az igazolványok érvényesítése, • a kiadás és bevonás nyilvántartása, jegyzőkönyv készítése. Az új és ideiglenes igazolványok kiadásakor eljárási díjat nem számítunk fel.

56



8. TÉRÍTÉSI DÍJ BEFIZETÉSE, VISSZAFIZETÉSE, ERRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Az étkezési térítési díj befizetése az 18/2009.(VI.19.) önkormányzati rendeletben előírt módon és időpontban történik. Hiányzás esetén az ebéd lemondható minden nap 9.00 óráig, az óvodában 8.45 óráig, egy nappal későbbi időpontra. A teljes hét lemondása előző héten, pénteken 9.00-ig, az óvodában 8.45 óráig lehetséges. A lemondott rendelés a következő befizetéskor kerül jóváírásra. Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a befizetett térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt. A szülő a térítési díj összegének csökkentését az önkormányzati rendeletben előírt mértékig kérheti.

9. RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE Az intézmény működtetése során az ÁNTSZ előírások, valamint a HACCP rendszer követelményeinek maradéktalan betartás kötelező. Tanévenként az intézményben az iskolaorvos minden gyermeket megvizsgál, beadja a kötelező védőoltásokat és szükség esetén szakorvosi beutalót ad. A fogászati vizsgálatot és kezelést a területileg illetékes fogorvos végzi a tanulásban akadályozott tanulóknál. A fenntartó 0,5 státuszt engedélyezett iskolaorvosi álláshelyre. Az iskolaorvos napi 4 órát tölt az intézményben. A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni társaitól, a szülőt értesíteni kell az állapotáról és a szülő döntésének megfelelő intézkedést kell tenni. Szükség esetén azonnal orvoshoz kell vinni. A fenntartó szervezésében a teljes alkalmazotti kör rendszeres üzemorvosi szűrővizsgálaton vesz részt.

10. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK, HÁZIREND Feladatok a megelőzésben: Az intézmény közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerekhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem lehet megszüntetni, az intézmény segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól. 57



Az igazgató gondoskodik a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételek megteremtéséről. Az intézményben a gyermekvédelmi feladatok elvégzéséről a munkaköri leírásának megfelelően gyermekvédelmi felelős gondoskodik A gyermekvédelmi felelős feladata különösen: • a gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az intézményvezető értesítse a Gyermekjóléti Szolgálatot; • a gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az intézmény vezetője indítson eljárást a gyermek lakó, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerinti illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében. Az intézmény Házirendjét az intézmény dolgozói, illetve a szülők részére mindenkor hozzáférhetővé kell tenni, és megismeréséről az Intézményvezetőnek gondoskodni kell. A gyermekekkel, az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozással együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformát a nevelési év megkezdésekor, valamint szükség szerint, a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés tényét dokumentálni kell az osztálynaplóban. A vezetők és dolgozók feladatai gyermekbalesetek esetén: A vezetőnek és az alkalmazottaknak kötelességük mindent megtenni a gyermekbalesetek megelőzése érdekében. A bekövetkezett gyermekbaleseteket jelenteni kell a www.om/baleset.hu weblapon és a jogszabályban előírt a szerint a nyilvántartásba be kell vezetni. Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Minden dolgozónak ismernie, és betartania kell az intézményi munkavédelmi –és tűzvédelmi szabályzatot, és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Táborok, séták, kirándulások, utcán-járműveken való közlekedés esetén, testnevelés foglalkozások, sport rendezvények előtt baleseti oktatást tart, valamint baleset megelőzési feladatokat lát el a pedagógus. Eljárási szabályok baleset esetén: • A sérült gyermeket elsősegélyben kell részesíteni • Ha szükséges, orvoshoz kell vinni illetve orvost kell hívni • A veszélyforrást azonnal meg kell szüntetni • Jelezni kell az intézményvezetőnek, munkavédelmi felelősnek • A szülőt értesíteni kell • Három napon belül az OM weblapján be kell jelenteni. 58



Minden balesetet ki kell vizsgálni a munkavédelmi felelősnek és az intézményvezetőnek. A tanulói balesetek esetén magasabb jogszabályok előírások (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. sz. melléklete) alapján kell eljárni: • A balesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. • A három napon túl gyógyuló balesetet ki kell vizsgálni, az erről készült baleseti jegyzőkönyvet az OM weblapján el kell készíteni, majd rögzíteni kell, egy példányt a szülőknek kell átadni, egy példány marad az intézmény irattárában. • Minden egyéb teendőt a Munkavédelmi és a Tűzvédelmi Szabályzat, a Katasztrófavédelmi Prevenciós Program szabályoz.

11. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az intézmény működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő- oktató munka szokásos rendjét akadályozza, illetve a gyerekek és a dolgozók biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti, Ilyen események: • természeti katasztrófák (villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz), • tűz • robbantással történő fenyegetés. Az ilyen esetet azonnal közölni kell a intézményvezetővel. A rendkívüli eseményről értesíteni kell: • a fenntartót, • tűz esetén a tűzoltóságot, • robbantásos fenyegetésnél a rendőrséget, • személyi sérülés esetén a mentőket, • egyéb eseményesetén a munkavédelmi felelőst Bombariadó esetén a tűzriadó menekülési tervében szereplő, legrövidebb útvonalon a gyermekeket az épületből ki kell juttatni, a gyermekek biztonságos felügyeletét meg kell szervezni. A rendőrség és a fenntartó egyidejű értesítése kötelező. Ezen kötelezettség az intézményvezetőt terheli.

12. A TANKÖNYVTÁMOGATÁS, ÉS AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS HELYI RENDJE A tankönyvrendelés és iskolai forgalmazás rendjéről, valamint az ingyenes tankönyvellátásról a jogszabályi előírások szerint igazgatói utasításban megfogalmazott ütemterv rendelkezik. (Jogszabályi háttér 2001. évi XXXVII. Törvény 6-7 §., a 1159/2002.(IX.26.) Korm. határozat, 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről).

59



A szülőket a tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről és taneszközökről, amelyekre a nevelő-oktató munkához szükség van. Tájékoztatást kapnak a szülők: • a beiratkozáskor, • a tanévzáró szülői értekezleten az osztályfőnöktől szóban és írásban, • az osztályfőnökök akadályoztatása esetén az illetékes pedagógustól. Az iskolai tankönyvrendelés teendőit a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet (továbbiakban tankönyvrendelet) előírásai szabályozzák. „22. § (9) Az iskola minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelését, és megküldi azt a Hivatal által felügyelt elektronikus rendszeren keresztül a kiadóknak és a közoktatás információs rendszerének. „ Az iskola, éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben: • Elkészíti az iskolai tankönyvrendelést • Részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben A tankönyvrendelésben illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell: • A felelős dolgozók feladatait, • A szükséges határidőket • A tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét • A felelős dolgozók díjazásának módját, mértékét Az iskola igazgatója iskolán kívül is megállapodást köthet a tankönyvterjesztés lebonyolítására. A megállapodásnak tartalmaznia kell: • Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját • A tankönyvrendelésben résztvevő iskolai dolgozók díjazásának módját és mértékét • A szükséges határidőket • A tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét A magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről a munkaközösségek véleményének kikérésével évente a nevelőtestület dönt az alábbiak figyelembevételével: • A nevelőtestület döntése előtt a megbízott felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni. A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja az Iskolaszéket, az iskolai Diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. • Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább 25%-t tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. • Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani.

60



Az iskolai tankönyvrendelést az igazgató által megbízott tankönyvfelelős készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembevételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkező összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az Iskolaszék és az iskolai Diákönkormányzat véleményét. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje • Az iskola minden évben felméri, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanévben – tankönyvet kölcsönözni, • Tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§ának (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre, továbbá ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. • A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges a tankönyvrendelet alapján: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (bérjegyzék, pénzintézeti számlakivonat, postai igazolószelvény) b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt ba) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. A tankönyvellátás megszervezéséhez szükséges menetrendet mindig a törvény érvényes határidő beosztása alapján kell elkészíteni, valamint az intézményi belső szabályzatunk szabályozza.

61



ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Az SZMSZ-ben részletesen nem szabályozott kérdésekben a vonatkozó jogszabályok előírásai az irányadóak. Az SZMSZ rendelkezései a mindenkor hatályos jogszabályoktól érvényesen nem térhetnek el. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak a nevelőtestület által történő elfogadásával és a törvényben írt közösségek egyetértésével, valamint a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosításának hatálybalépése: 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó elfogadásának napjával lép hatályba. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az intézmény korábbi Szervezeti és Működési Szabályzata. 3. Az intézmény eredményes és hatékony működéshez szükséges további rendelkezéseket pl.: Tűzvédelmi Szabályzat, Munkavédelmi Szabályzat stb. - önálló szabályzatok tartalmazzák. Nyilvánosságra hozatal: Az SZMSZ az önkormányzat Képviselő-Testületének jóváhagyása, a polgármester aláírása után kerül nyilvánosságra az intézmény honlapján. Felülvizsgálat módja: Jogszabályváltozás és a nevelőtestület 50%-nak igénye esetén az SZMSZ felülvizsgálata szükséges. Budapest, 2010. augusztus 26. __________________ Igazgató

62



MELLÉKLETEK Az SZMSZ kötelező mellékletinek listája: 1. Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés /FEUVE/ rendszere. (292/2009.(XII. 19.) Kormányrendelet 155§) 2. Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje (292/2009. (XII.19.) Kormányrendelet 161§) 3. A könyvtár szervezeti és működési szabályzata és mellékletei: (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 3. sz. melléklet) 3./1. Gyűjtőköri szabályzat (1. sz. melléklet) 3./2. Könyvtárhasználati Szabályzat (2. sz. melléklet)

63



1.számú melléklet

A FOLYAMATBA ÉPÍTETT, ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS

Érvényes: 2010. január. 01-től

Jóváhagyta: Nagy Zoltán Igazgató

64



1. FOLYAMATBA ÉPÍTETT, ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS A Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat Komplex Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Szakszolgáltató Központ Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét (a továbbiakban FEUVE) az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, az Államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet, illetve a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet alapján a következők szerint határozom meg. 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ Az Államháztartási törvény alapján a költségvetési szerv vezetője felelős: • a feladatai ellátásához a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, • az Alapító Okiratban előírt tevékenységek jogszabályban, költségvetésben, az irányító szerv által közvetlenül meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelő ellátásáért, • az intézmény gazdálkodásában a szabályszerűség, szakmai hatékonyság és a gazdaságosság, eredményesség követelményeinek érvényesítéséért, • a tervezési, beszámoltatási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, • a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, • a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért. Az Áht.-ban meghatározott kötelezettség, a költségvetési szerv vezetőjének feladata, a szervezeti struktúrában meghatározott egységek vezetői hatáskörének, felelősségének és beszámoltathatóságának szabályozottságán valamint jelen szabályzaton keresztül valósul meg. 1.1. A FEUVE CÉLJA, HATÁLYA A szabályzat az Intézmény gazdálkodásával kapcsolatos hatékonyabb vezetői ellenőrzési tevékenységet segítő eljárások, módszerek kialakítását és a szervezet egészére való alkalmazását célozza. Hatálya kiterjed a gazdálkodás szabályszerűségéért felelős intézmény vezetőjére, valamint a vezető beosztású dolgozókra (saját munkaterületükön). Az Áht. 121. §-a szerint a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) az Intézményen belül a gazdálkodásért felelős intézményi egységek által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer. Az Intézményben ezt a feladatot az intézmény vezetője végzi a gazdasági ügyintéző bevonásával. 1.2. FEUVE LEGFONTOSABB FOGALMAI A kontrolltevékenységek azokat az irányelveket és eljárásokat jelentik, amelyek elősegítik a vezetői utasítások végrehajtásának biztosítását. Az intézményvezető köteles az Intézmény belső szabályzataiban meghatározni legalább az engedélyezési és jóváhagyási eljárásokat, az információkhoz való hozzáférést, a fizikai kontrollokat (hozzáférés az eszközökhöz), valamint a beszámolási eljárásokat. Szervezeti és Működési Szabályzat 65


Az intézményvezetőnek olyan szabályzatokat kell kiadnia, olyan folyamatokat kell kialakítania és működtetnie az intézményen belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források jogszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. Az intézményvezető feladata annak eldöntése, hogy milyen a kockázat mértéke, valószínűsége és annak potenciális hatása a működés egyes területein. Ezzel egyidejűleg mérlegelni kell a kontroll beépítésének költségkihatásait is. A jogszerűség azt jelenti, hogy az intézmény működése, tevékenysége megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, előírásoknak. Ehhez szükséges, hogy az intézmény dolgozói számára biztosított legyen a hatályos jogszabályok megismerhetősége, a belső szabályzatokhoz való hozzáférés. A szabályozottság azt jelenti, hogy az intézmény működése, tevékenysége, tevékenységének folyamata, az alaptevékenységi körébe tartozó szakfeladata megfelelően körülhatárolt és szabályozott legyen, továbbá a belső szabályzatok összhangban legyenek a hatályos jogszabályokkal, előírásokkal, illetve az ezeket követő vezetői rendelkezésekkel. Lényeges, hogy a belső szabályzatok közvetítsék a helyi sajátosságokkal összefüggő egyedi eljárásokat is. A gazdaságosság az adott tevékenység ellátásához felhasznált erőforrások költségének optimalizálását jelenti a megfelelő minőség biztosítása mellett. Az Intézmény akkor működik gazdaságosan, ha a rendelkezésre álló erőforrásokból költség-hatékony módon szerzi be és használja fel azokat az eszközöket és emberi erőforrásokat, amelyek a feladat, tevékenység ellátásához szükségesek. A hatékonyság az adott tevékenység során létrejött eredmény (például: hozzáadott pedagógiai érték, szolgáltatások és egyéb eredmények), valamint a létrehozásához felhasznált források közötti kapcsolatból mérhető. Az Intézmény tevékenysége akkor hatékony, ha a legkevesebb dologi eszköz és munkaerő felhasználásával a lehető legtöbb és legjobb minőségű feladatellátást végzi. Az eredményesség az adott tevékenység céljai megvalósításának mértéke, a tevékenység szándékolt és tényleges hatása közötti kapcsolat. Az eredményesség azt mutatja, hogy az intézmény működése, feladatellátása, szolgáltatás nyújtása eléri-e a célját, és ha elérte, ott milyen hatást váltott ki (érdekeltek igénybe vették-e, és azzal elégedettek-e). 1.3. A FEUVE FORMÁI A folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési faladatok magukba foglalják: • a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését, • az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, • a pénzügyi döntések szabályszerűség és szabályozottság szempontjából történő jóváhagyását, ellenjegyzését, • a gazdasági események elszámolását, a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetést és beszámolást. Az előzetes ellenőrzés olyan ellenőrzés, amelyet a munkafolyamatba épített ellenőrzéskor a munkafolyamat egyes szakaszaiban a gazdasági eseményt megelőzően, a döntéshozatal elősegítése érdekében rendelnek el és folytatnak le. 66



Az utólagos ellenőrzés olyan ellenőrzés, amelyet a gazdasági esemény végrehajtását követően, a kimenő pénzügyi és számviteli alapbizonylatok, egyéb ügyiratok, levelek, dokumentumok átvizsgálásával végeznek. 1.4. A PÉNZÜGYI IRÁNYÍTÁSI ÉS ELLENŐRZÉSI FELADATOK TARTALMA Az intézmény gazdálkodásához kapcsolódó pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok magukban foglalják: • a pénzügyi döntések dokumentumainak (költségvetési tervezés, kötelezettségvállalások, pályázatok, szerződések, kifizetések, szabálytalanság miatti visszafizetések stb. dokumentumai) elkészítését, • az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályozási és szabályszerűségi szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését, • a gazdasági események elszámolását (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás). A pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszernek biztosítania kell, hogy az Intézmény valamennyi gazdálkodással kapcsolatos tevékenységének végzése során: • az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra, • megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak az intézmény vezetőjének rendelkezésre a gazdálkodással kapcsolatosan, Költségvetés tervezésének nyomvonala: Személyi juttatások tervezése • A soros előrelépések áttekintése, kigyűjtése • A hatályos közalkalmazotti bértáblának megfelelően az illetmények megállapítása • A munkakörhöz kapcsolódó bérelemek összesítése Rendszeres személyi juttatások: alapilletmény, garantált bérminimumra történő kiegészítés, fenntartó által garantált ill.kieg., új diplomás béremelés, tartós helyettesítés különbözete, kötelező pótlékok, egyéb feltételtől függő pótlékok Nem rendszeres személyi juttatások: minőségi kereset kiegészítés, túlóra, betegszabadság miatti helyettesítés, távolléti díj, anyanap, Egyéb juttatások: jubileumi jutalom, végkielégítés, pedagógus továbbképzés, szakkönyvtámogatás, cafetéria, közlekedési költségtérítés • Munkakörönkénti tervezőtábla elkészítése az összes bérelem figyelembe vételével • Tervezőtábla feltöltése, előkészítése a költségvetési egyeztető tárgyalásra • Személyi juttatások bontása éves szinten főkönyvi számok szerint • Az előző költségvetési évről áthúzódó fizetési kötelezettségek kimutatása • Tervezőtábla alapján a dolgozókról bérnyilvántartás készítése havi bontásban bérkifizetési jegyzékekből: személyenként szakfeladatonként intézmény összesen • A bértervező tábla alapján Az adott központi programon keresztül az átsorolások elkészítése (soros előrelépés, bérminimum, garantált illetmény) A személyi juttatások tervezésének előkészítését a gazdasági ügyintéző végzi. A végleges anyag elkészítését az intézményvezetővel közösen végzi. Ellenőrzi: intézményvezető 67



•

Havonta, rendszeresen végzendő feladatok adott központi programon keresztül: távollét jelentés helyettesítés, túlóra távolléti díj

Intézményi nyilvántartás: • cafetéria elemek nyilvántartása személyenként és intézményként összesen. • Étkezési utalványok megrendelése, szétosztása (átvételi elismervény) • közlekedés költségtérítés dolgozónkénti elszámolása Készíti: gazdasági ügyintéző, vezető Ellenőrzi: intézményvezető Dologi kiadások tervezése: • A Gazdasági és Pénzügyi Főosztály által biztosított dologi keretösszeg és az előző évi felhasználás figyelembe vételével a működéshez szükséges eszközök, kiadások megtervezése •

Tervezőtábla elkészítése főkönyvi bontásban.

•

„Élelmezési költségek és bevételek tervezése” táblához étkezők átlaglétszámának közlése Állami normatíva igénylése, lemondása

•

Készíti: gazdasági ügyintéző, iskolatitkár, vezető Ellenőrzi: intézményvezető Költségvetési előirányzatok felhasználása, előirányzat módosítása, vagyongazdálkodás Az előirányzatok felhasználására kötelezettséget kizárólag az intézményvezető kezdeményezhet, végrehajtására a vezető aláírásával kerülhet sor. • Bankpont, készpénz előleg és a készpénzfizetési - átutalási számlák előkészítése és nyilvántartása főkönyvi számú bontásban, költségvetés felhasználásának nyilvántartása, pénztárnyilvántartás •

Munka-, védőruha nyilvántartás vezetése (személyenként és összesítve)

•

Tisztítószer nyilvántartás

•

Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása, kezelése

•

Nagyértékű – és kisértékű tárgyi eszközök nyilvántartása a számviteli szabályoknak megfelelően: beszerzés bevételezés Üzembe helyezés –és állományba vétel selejtezés leltározás

Készíti: gazdasági ügyintéző, vezető Ellenőrzi: intézményvezető 68



Térítési díjjal kapcsolatos havi feladatok: • Térítési díjjak kiszámítása az érvényben lévő jogszabályok alapján, a hiányzások és a kedvezmények figyelembe vételével. • Az aktuális időszakra vonatkozó étkezési táblázat adatokkal való feltöltése. • Visszaigazolás alapján megküldött számlák kiosztása a szülők részére. • Szülői befizetések ellenőrzése. • Felhasznált adagszámok összesítése, a változások esetén korrigálása. Készíti: iskolatitkár Ellenőrzi: intézményvezető Étkezéssel kapcsolatos napi feladatok: • Az étkezési adagok megrendelése a lemondások figyelembe vételével, az iskolatitkárnál Készíti: iskolatitkár Ellenőrzi: intézményvezető Az előre nem tervezhető feladatokat az iskolavezetés közösen értelmezi és az ebből adódó munkálatokat közösen ütemezi. A részfeladatok leosztását az intézményvezető végzi, kijelöli a felelősöket, pontos határidő megjelölésével. Az elkészült munka teljes körű ellenőrzéseit az intézményvezető végzi.

69



2. számú melléklet

SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK RENDJE

Érvényesség: 2010. január. 1-től


70



SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK RENDJE Az Államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) kormányrendelet 145/A. §. (5) bekezdése alapján a költségvetési szerv vezetője köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét. Intézményünk önálló működő költségvetési szerv. Meghatározott pénzügyi-, gazdasági feladatait a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatal látja el.

1. SZABÁLYTALANSÁG FOGALMA Tágabb értelemben a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, ill. a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési- és kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmények. Szűkebb értelemben az intézményi gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben stb. előforduló valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat, munkaköri leírás…) való eltérést jelent. Alapesetei lehetnek: • Szándékosan okozott szabálytalanságok. Ide tartoznak: a félrevezetés, a csalás, a sikkasztás, a megvesztegetés, a lopás, a szándékosan okozott szabálytalan kifizetés. • Nem szándékosan okozott szabálytalanságok. Ezek lehetnek figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból származó szabálytalanságok. A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan az intézmény vezetőjének felelőssége, hogy: • A jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön az intézmény • A szabálytalanságot, ill. a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel • Szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessen • A szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértéknek megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések célja, hogy: • Hozzájáruljon a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások sérülésének, megszegésének, szabálytalanság kialakulásának megakadályozásához, ill. megelőzéséhez, • Keretet biztosítson ahhoz, hogy a különböző előírások sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön, • A hibák, a hiányosságok, tévedések korrigálásra kerüljenek, • A felelősségre fény derüljön, • Az intézkedések megtörténjenek. A szabálytalanságok kezelése az intézmény vezetőjének a feladata. Ezt a feladatot az intézmény vezetője az intézményben kialakított munkaköri, hatásköri, felelősségi és elszámoltathatósági rendnek megfelelően leszabályozta a munkaköri leírásokban.

71



2. SZABÁLYTALANSÁGOK MEGELŐZÉSE A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen az intézmény vezetőjének a felelőssége. Az Áht. 97. §-a szerint: • Az intézmény vezetője felelős a feladatai ellátásához az intézmény vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért. Az Alapító Okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért. Az intézmény gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek az érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért. A gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért. • Az intézmény vezetője az éves írásos beszámoló keretében beszámol az intézmény folyamatba épített vezetői ellenőrzésének, valamint belső ellenőrzésének működtetéséről.

3. SZABÁLYTALANSÁGOK ÉSZLELÉSE A RENDSZERBEN A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet, a munkavállaló és a munkáltató részéről egyaránt. Ha az intézmény valamely munkatársa észlel szabálytalanságot, köteles értesíteni • az intézmény vezetőjét, • amennyiben az intézmény vezetője az adott ügyben érintett, annak felettesét, • a felettes érintettsége esetén a felügyeleti szervet. Ha az 1. pontban megfogalmazottaknak megfelelően értesített személy megalapozottnak találja a szabálytalanságot, úgy erről értesíti az intézmény vezetőjét, akinek kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, ill. indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról. Ha az intézmény vezetője észleli a szabálytalanságot, a feladat, a hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére, és a 193/2003. (IX.26.) kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően kell eljárnia. Az intézménynek intézkedési tervet kell kidolgoznia az ellenőrzés megállapításai alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtani. Ha külső ellenőrzési szerv tett szabálytalanságra vonatkozó megállapításokat az ellenőrzési jelentésében, akkor a büntető-, szabálysértési-, kártérítési-, ill. fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el. A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján az intézménynek intézkedési tervet kell kidolgozni.

72



4. SZABÁLYTALANSÁG ÉSZLELÉSÉT KÖVETŐ ELJÁRÁSOK ÉS INTÉZKEDÉSEK 4.1. AZ ELJÁRÁSOK LEHETNEK: 4.1.1. Büntetőeljárás A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. §. (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. Törvény (továbbiakban: Be.) 6.§. (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozóhatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén a büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. §. (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni. 4.1.2. Szabálysértési eljárás A szabálysértésekről szóló 199. évi LXIX. Törvény 1. §. (1) bekezdése szerint szabálysértés az a jogellenes tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, amelyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással. A 82. §. (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás, feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. 4.1.3. Kártérítési eljárás A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. §. (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései – elsősorban a XXIII. fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek – az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény (Mt.), a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény (kjt.) megfelelő rendelkezései. 4.1.4. Fegyelmi eljárás, illetve felelősség Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az MT., a Ktv., illetve a Kjt. megfelelő rendelkezései az irányadók. Az intézmény vezetője felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért. Bizonyos esetekben (pl. büntető- vagy szabálysértési ügyekben) a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését is jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa. Más esetekben (pl. fegyelmi ügyekben) az intézmény vezetője vizsgálatot rendelhet el a tényállás tisztázására. 73



A vizsgálatban való részvételre munkatársakat, indokolt esetben külső szakértőt is felkérhet a munkajogi szabályok tiszteletben tartásával. A vizsgálat eredménye lehet további vizsgálat elrendelése is. Erre többnyire akkor kerül sor, ha a szabálytalanság megállapítását követően a felelősség eldöntéséhez, vagy a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ.

5. INTÉZKEDÉSEK, ELJÁRÁSOK NYOMON KÖVETÉSE: Az intézmény vezetőjének feladata a szabálytalansággal kapcsolatos intézkedések, eljárások nyomon követése. Ennek során, nyomon követi: • Az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések és a megindított eljárások helyzetét. • Az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását. • A feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanság-lehetőségeket” hasznosítja, (a hasonló témák, kockázatok meghatározása) információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást.

6. SZABÁLYTALANSÁG – INTÉZKEDÉS NYILVÁNTARTÁSA Az intézmény vezetőjének feladata a szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedés nyilvántartása. Ennek során: • Gondoskodik a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok (jogszabály szabályozza) nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről. • Egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat • Nyilvántartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket • A pályázati úton felhasználásra kerülő források, költségvetési előirányzatok tekintetében figyelembe veszi az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi, lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 233/2003. (XII.16.) kormányrendelet VII. Szabálytalanságok kezelése című fejezetében meghatározottakat. • A szabálytalanság – intézkedés nyilvántartását az 1. számú melléklet szerint kell végezni.

7. JELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG A belső ellenőr által végzett ellenőrzések ellenőrzési jelentései alapján az ellenőrzöttnek intézkedési tervet kell készítenie. (193/2003. (IX. 26.) kormányrendelet 29. §.) Az intézmény vezetőjének az éves ellenőrzési jelentésben számot kell adnia a belső ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosításáról, az intézkedési tervek megvalósításáról, az ellenőrzési megállapítások és hasznosulásának tapasztalatairól, az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokról. (193/2003.(IX. 26.) kormányrendelet 31. §. (3) b). ba), bb) pontok esetében) 74



75



76



77



78



79



80



81



82



83



84



85



86



3./1. sz. melléklet

A KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA


87



A KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA A gyűjtőköri szabályzat elkészítésének alapdokumentuma az iskola Pedagógiai Programja és helyi tanterve, amely meghatározza intézményünk nevelési és oktatási céljait, tartalmát. Ennek megfelelően a folyamatos, tervszerű és arányos állományalakításnál a Pedagógiai Programban megfogalmazott célok a meghatározóak. A gyűjtőkör indoklása A Pedagógiai Programban megfogalmazott nevelési célok, elvek: Intézményünkben sajátos nevelési igényű gyermekeket és fiatalokat nevelünk, oktatunk, gondozunk és ápolunk 3-23 éves korig: • tanulásban akadályozottakat, • értelmileg akadályozottakat, • autistákat, • mozgássérülteket, • halmozottan sérülteket. E mellett a 2007/0008-as tanév II. félévétől iskolánkban bevezettük a fordított integrációt. A 2003. évi törvény módosítás adott először lehetőséget a sajátos nevelési igényű tanulók együtt nevelésének - oktatásának gyakorlati megvalósítására ép társaikkal. A sajátos nevelési igényű gyermekek számára létrehozott intézményünkbe ép értelmű tanulók integrálása vált lehetővé. Pedagógiai munkánkban meghatározók: • a habilitációs és rehabilitációs, • a komplex személyiségfejlesztő, • az esélyegyenlőség megteremtésére irányuló tevékenységeink. Küldetésünket akkor teljesítjük, ha tanítványainkat olyan ismeretekhez juttatjuk, amelyeket hasznosítani tudnak: • rövidtávon, • hosszú távon, • szűkebb- és tágabb környezetükben. Céljainkat és feladatainkat e gyógypedagógiai szemléletből kiindulva határoztuk meg. Intézményünk működési területei különbözőek, de pedagógiai munkánkat egységes alapelvekre építjük: • az alapkészségek kialakítására és megszilárdítására, • a tanulók szociokulturális hátrányának leküzdésére, • a habilitációs és rehabilitációs tevékenységekre, • a kommunikációs készség és viselkedéskultúra kialakítására, • a harmonikus személyiségfejlesztésre, • az egészséges életmód kialakítására, • a modernizáció szellemében az alapvető informatikai és idegen nyelvi alapismeretek elsajátítására, • a megfelelő pályaválasztás reális önismereten alapuló segítésére, • a szűkebb és tágabb környezethez való alkalmazkodásra, a hazaszeretet érzésének kialakítására. Szervezeti és Működési Szabályzat 88


Célunk: olyan alapvető ismeretek birtokába juttatni tanulóinkat, amelyek segítségével képesek bekapcsolódni egy adott környezetbe. Hasznos munkát tudnak végezni önállóan vagy segítséggel. Legoptimálisabb esetben életüket maguk alakítják. Alapelveink és céljaink megvalósítása érdekében főbb feladataink: • olyan iskola kialakítása, ahol a belső légkör, a tartalmas együttes munka következtében jól érzi magát tanuló és tanár, • a tanuló alkotó részese a tanulás-tanítás folyamatának, • felfedezheti az alkotás örömét, • a tanulókat ért kudarcok tudatos csökkentése az egyéni fejlődéshez mért eredmények hangsúlyozásával, • esélyteremtés arra, hogy tehetsége adottságainak megfelelően kibontakozhasson. Az iskola tanulói: Mind lakóhelyüket, mind családi körülményeiket tekintve az eltérések számottevőek. Nagyobb létszámban kőbányaiak és a környező kerületekben élő, de vannak közöttük Budapest távolabbi kerületeiben lakók és vidékiek is. Többségük: • kb.: 80%-uk hátrányos helyzetű családokban él; • rossz lakáskörülmények; • nagy családok, több fogyatékos gyermekkel; • csonka családok; • fogyatékos, alkoholista, leszázalékolt, munkanélküli, minimális iskolai végzettségű szülők; • etnikai kisebbséghez tartozók. Szocializációjuk sajátos problémát és feladatot jelent a nevelőmunkában. A fentiek birtokában fő célunk: A fejlődési problémákat mutató tanulóknál maximálisan elősegíteni a társadalmi beilleszkedésükhöz szükséges ismereteket, képességeket, a megfelelő erkölcsi normák elsajátítását, hogy ennek folyamatában a lehető legnagyobb mértékben korrigálni tudja elmaradásait, valamint elősegíteni a tanulók minden oldalú fejlődését. Iskolánk tanterve a személyiségfejlesztésre, a habilitációra, a terápiás célú tevékenységre, a kognitív funkciók fejlesztésére fektet hangsúlyt, figyelembe véve a szülői elvárásokat és a társadalmi beilleszkedés elősegítését. Céljaink megvalósításának egyik lehetősége és színtere az iskolai könyvtár. A könyvtár Az Iskola könyvtári környezete: Az iskolához legközelebb levő közművelődési könyvtár a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Kőbányai Főkönyvtára, mely a Pataky Művelődési Központban működik. Nagyon gazdag gyermekkönyvtári gyűjteménye van, és nem hagyományos dokumentumokat is kölcsönöz. Az INTERNET hozzáférési lehetőség adott, és az általános iskolás tanulók szülői vagy könyvtárosi segítséggel, felügyelettel használhatják azt. A könyvtárosok megtanítják a gyermekeknek a gépi keresést, és a cédulakatalógust is használhatják. 89



A kötelező olvasmányok filmfeldolgozását videokazettán vagy DVD-n kölcsönözhetik a Szabó Ervin Könyvtárban. Általános alapelveink a gyűjtőkör meghatározásánál, hogy Figyelembe kell venni a speciális helyzetet Az egyes műveltségi területek alapdokumentumai terén teljességre törekvő, egyéb esetekben válogató. A válogatás szempontjai: • a tantervben szereplő tananyag; • a tanulók életkori sajátosságai és értelmi akadályozottságuk mértéke. A gyűjtőkör meghatározásánál fő szempont, hogy a pedagógiai programunk megvalósítása érdekében a sajátos nevelési igényű és az integráltan itt tanuló ép értelmű gyerekek megkapják az igényeiknek megfelelő irodalmat, valamint a velük foglalkozó tanárok kielégíthessék szakirodalmi igényeiket. Olyan művek gyűjtése a cél, amik a sajátos nevelési célt, képességfejlesztést, oktatást szolgálják. Kiemelten fontos színes, képes, jól forgatható irodalom gyűjtése, ami mind formájában, mind tartalmában felkelti és leköti az értelmileg akadályozott gyerekek figyelmét. A gyarapítás és apasztás alapelvei: • A korszerűtlen, tartalmilag elavult dokumentumoktól évente egyszer tehermentesíteni kell az állományt. • A fejlesztésnek tükröznie kell az általános és gyógypedagógia fejlesztési irányait, a pedagógiai program változásait, nevelési-oktatási célkitűzéseit. • A helyi tanterv által meghatározott dokumentumszükséglet összehangolható legyen a könyvtári gyarapítás pénzügyi lehetőségeivel. • A szaktanári- tanulói igényeket össze kell hasonlítani a gyűjtőköri leírással és a megfelelő állományrésszel. • Folyamatosan tájékozódni kell a gyarapítási tanácsadókból. annotált bibliográfiákból. A könyvtár Gyűjtőköri szabályzatának alapdokumentumai: 1. A 16/1998./IV. 8. MKM rendelet 6 & 2. pont 6 / A gyűjtőköri szabályzatot – elfogadása előtt Az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértővel kell véleményezetni. 2. Az MKM tájékoztatója a funkcionális taneszközjegyzékről. Ajánlás a taneszköz fejlesztéshez. Műv. Közlöny 1998. jan. 13. 3. 2001. évi XXXVII. Törvény (utolsó módosítása: 2007. évi XCVIII. tv.) és a 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet szabályozza. 4. Az iskola Pedagógiai Programja. A gyűjtőkör formai szempontból: • Írásos nyomtatott dokumentumok könyv és könyvjellegű kiadványok (segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv, stb.), periodika, pedagógiai és módszertani, tanügyigazgatással kapcsolatos, szépirodalmi-, művelődési- és művészeti ismeretterjesztő folyóiratok, kerületi újság, gyermek és ifjúsági folyóiratok. 90



•

Kéziratok (az iskola pedagógiai dokumentációi,) pályázati munkák (tanári és tanulói), iskolai rendezvények forgatókönyvei, dokumentációja, kísérleti dokumentációk. • Audiovizuális ismerethordozók képes dokumentumok: diafilm, hangzó dokumentumok: hanglemez, magnókazetta, hangos-képes dokumentumok: videofilm. • Számítógéppel olvasható dokumentumok: CD, DVD, multimédia.

Fő- és mellék-gyűjtőkör: A könyvtár elsődleges feladata, hogy az iskola forrásközpontjaként biztosítsa az iskolában folyó nevelés és tanulástanítás folyamatához szükséges információkat, információhordozókat. A könyvtár elsődleges funkciójából származó feladatok megvalósulását szolgáló dokumentumok tartoznak a az állomány fő gyűjtőkörébe. 1. Fő-gyűjtőkör A teljességre törekvően gyűjtendő: • az általános és- gyógypedagógia és neveléstörténet alapvető és összefoglaló munkái; • a tanított tantárgyak oktatását segítő didaktikai kiadványok • az értelmi neveléssel és a személyiségformálással kapcsolatos alapvető munkák • az iskolában használt tankönyvek, tanári segédkönyvek • műveltségi területekhez, tantárgyakhoz, nevelési területekhez kapcsolódó módszertani kiadványok • a tantervben megjelölt kötelező-, házi- és ajánlott olvasmányok • a tananyagban szereplő világirodalmi és magyar klasszikusok alapvető munkái, gyűjteményes kötetei • a magyar népköltészetet és meseirodalmat reprezentáló antológiák és gyűjteményes kötetek • a kötelező és házi ajánlott olvasmányok filmfeldolgozásai videofilmen vagy DVD-n • az iskolai élettel, az iskola és Kőbánya történetével, életével kapcsolatos dokumentumok • a pedagógiai irányzatokat bemutató művek • az általános- és gyógypedagógiai- és pszichológiai alapművek • a tantárgyak tudományos alapjait és a legújabb kutatások eredményeit összefoglaló művek • a szaktudományok kézi- és segédkönyvei • tantervek, alternatív pedagógiai programok, kerettantervek, tantárgyi programkínálatok, közoktatási dokumentumok • pedagógiai lexikonok • a felzárkóztatás módszertani irodalma • a pedagógiai programban meghatározott nevelési és oktatási cél megvalósításához szükséges szakirodalom • a művelődéstörténettel és oktatáspolitikával kapcsolatos fontosabb művek • könyvtári, könyvtár pedagógiai- módszertani kiadványok 91



•

könyvtári segédletek (a könyvtári feldolgozó munka, a bibliográfiai leírás, az osztályozás, a tájékoztatás, a katalógusszerkesztés, a raktározás segédletei; kurrens és retrospektív jellegű tájékozódási segédletek; könyvtártani összefoglalók, könyvtári jogszabályok, irányelvek, könyvtárhasználattan módszertani segédletei); • Kéziratok: az iskola pedagógiai dokumentációi pályázati munkák (tanári és tanulói) iskolai rendezvények forgatókönyvei, dokumentációja kísérleti dokumentációk • Kéziratok: az iskola pedagógiai dokumentációi pályázati munkák (tanári és tanulói) iskolai rendezvények forgatókönyvei, dokumentációja kísérleti dokumentációk

Válogatással gyűjtendő (a válogatás szempontja a tantervben szereplő tananyag, a tanulók életkori sajátosságai és értelmi akadályozottsága): • a családi életre neveléssel az iskola és a szülői ház kapcsolatával foglalkozó művek • emberi,- állampolgári- és gyermekjogi kiadványok • a tanításon kívüli foglalkozások dokumentumai • továbbtanulással, pályaválasztással kapcsolatos dokumentumok • az Európai Unióval kapcsolatos alapvető kiadványok 2. Mellék-gyűjtőkör 1. A pedagógia határtudományának összefoglaló művei: •

Pszichológia

A teljesség igényével: • az általános és gyógypedagógiai pszichológia alapfogalmát, fejlődését, problematikáját tárgyaló enciklopédiák, szakszótárak • az általános és gyógypedagógiai pszichológia egyes ágaival, részterületeivel foglalkozó kézikönyvek közül: az általános lélektan a fejlődéslélektan a gyermek és ifjúkor lélektana a személyiség- és csoportlélektan legalapvetőbb művei az alkalmazott lélektan különféle ágaiból a nevelés és az oktatás lélektani kérdéseivel foglalkozó alapvető munkák az általános és gyógypedagógiai pszichológiában alkalmazott kutatási és vizsgálati módszerek elvi és gyakorlati problémáit tárgyaló módszertani kézikönyvek, összefoglaló munkák • a szociálpszichológia

92



Szociológia, szociográfia, jog: Azok a művek, amelyek szoros kapcsolatban vannak a napi pedagógiai gyakorlattal • oktatási jogszabálygyűjtemények és a művelődésügyi igazgatással kapcsolatos legfontosabb kézikönyvek a teljesség igényével • a családgondozással, a gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tanulmánykötetek válogatással 2. Hivatali segédkönyvtár gyűjtése a teljesség igényével • az iskola irányításával, • igazgatásával, • gazdálkodásával, • ügyvitelével, • munkaüggyel kapcsolatos kézikönyveket, jogi folyóiratok.

és

jogszabálygyűjtemények,

3. Periodika gyűjtemény • pedagógiai folyóiratok, • gyógypedagógiai folyóiratok, • könyvtári szakmai folyóiratok, • fontosabb gyermek- ifjúsági lapok, folyóiratok. 4. Logopédia A logopédiai tagozat számára - az igényeknek és anyagi lehetőségeknek megfelelően logopédiai szakirodalom gyűjtése erős válogatással. • a nevelőmunkában felhasználható, de a tananyaghoz konkrétan nem kapcsolódó dokumentumok, • a diákok személyiségének fejlődését szolgáló illetve azt pozitívan befolyásoló ifjúsági és felnőtt, értékes irodalmi alkotások. A gyűjtés terjedelme, szintje és mélysége Kézikönyvtári állomány: • általános és szaklexikonok • általános és szakenciklopédiák • szótárak, fogalomgyűjtemények • kézikönyvek, összefoglalók • adattárak • atlaszok • tankönyvek Ismeretközlő irodalom • a tanított tantárgyak ismeretköreinek megfelelő alapszintű irodalom a teljesség igényével, • a közismereti és szakmai tantárgyi programokban meghatározott házi (kötelező) és ajánlott olvasmányok a teljesség igényével 1-3 példányban és ezen irodalmak valamilyen elektronikus dokumentumú formátuma a teljesség igényével, • munkáltató eszközként használatos dokumentumok. 93



Szépirodalom • teljességre törekvően a képzés során kijelölt házi- (kötelező) és ajánlott olvasmányok, a teljesség igényével 1-3 példányban és ezen irodalmak valamilyen elektronikus dokumentumú formátuma a teljesség igényével • magyar klasszikusok verses kötetei • átfogó lírai, prózai, drámai antológiák a világ-és magyar irodalom bemutatására • népköltészeti irodalom • képes könyvek • mondóka-és meséskönyvek • életkori sajátosságoknak megfelelő roma irodalom ( pl mesék, lírai antológiák stb.) • a nevelési program megvalósításához szükséges alkotások A gyűjtőkör műveltségi területenként: 1. Életvitel és gyakorlati ismeretek (technika, háztartástan, pályaorientáció) • technikatörténeti lexikonok, enciklopédiák • műszaki lexikonok, technikatörténeti összefoglalók • híres feltalálók és találmányok • közlekedési eszközök története, KRESZ kiadványok • egészségkárosító szerek (nikotin, drogok, alkohol) • munkavédelem • barkács - és hobbikönyvek • háztartásvezetés • magyar konyhatörténet (ételek, receptek, háztartási mindentudók) • pályaválasztási filmek • folyóiratok • tanított kézműves tevékenységek irodalma 2. Ember és természet (természetismeret, biológia, egészségtan) • természettudományi lexikonok, enciklopédiák • feladatgyűjtemények, összefoglalók • határozók: állat- és növényvilág, virágok, ásványok • földrajzi biológiai albumok • földrajzi anatómia atlaszok • gyermekgondozási és felvilágosító tanácsadók • egészségügyi ABC, elsősegélynyújtó kézikönyv • táplálkozási és higiéniai útmutatók • egészséges életmód, testkultúra témakör • természettudományos sorozatok • természetrajz filmek 3. Földünk és környezetünk • természettudományi lexikonok, enciklopédiák • környezetvédelmi lexikon • nagy földrajzi felfedezések, felfedezők, utazók • nagy magyar felfedezők és utazók • atlaszok, albumok, képeskönyvek • Magyarország természetföldrajza és gazdasági élete Szervezeti és Működési Szabályzat 94


• •

hazánk települései,környezeti állapota természeti katasztrófák

4. Anyanyelv és irodalom • általános és szaklexikonok (világirodalmi, magyar irodalmi) • történeti összefoglalók • szemelvénygyűjtemények • verselemzési gyűjtemények • helyesírási szótárak • értelmező szótárak • történeti- etimológiai szótár • nyelvi játékok, kifejezés gyűjtemények • vers-, mese-, és népköltészeti antológiák • mondókák, kiszámolók, mesék • bibliai történetek, mondókák világa • népdalok, népballadák • házi és ajánlott olvasmányok a teljesség igényével • a magyar klasszikusok verseskötetei • olvasmányok filmen 5. Művészetek (ének-zene, vizuális kultúra, tánc és dráma) • művészeti általános lexikonok • szaklexikonok (film, színház, zenei) • kalauzok (opera, hangverseny) • művészettörténeti összefoglalók • nagy magyar zeneszerzők élete és munkái • népszokások, -táncok, népi gyermekjátékok gyűjteményei • művészeti stílusok, irányzatok • jeles napok, ünnepek könyvei • magyarországi művészeti emlékek • könyv és könyvtárak fejlődéstörténete • zenei lemezek, kazetták (népzenei, szórakoztató zene) 6. Matematika • matematikai lexikon, enciklopédia • történeti összefoglaló, abc • képlet-és feladatgyűjtemények • logikai könyvek (sakk, rejtvények, fejtörők) 7. Ember és társadalom (társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek) • gazdasági, politikai szótárak, lexikon • közgazdasági lexikon • képes világatlasz • adattárak • szemelvénygyűjtemények • történetek az emberiség és hazánk múltjából • a magyar nemzet jelképei • magyarok a nagyvilágban Szervezeti és Működési Szabályzat 95


• •

cigányság története, helyzete szemelvénygyűjtemények

8. Testnevelés és sport • olimpiák története • a magyar sportok sportolók • természetjárás enciklopédiája • szabálykönyvek (labdarúgás, kosárlabda stb.,) • évkönyvek, sportfotó albumok 9. Informatika (számítástechnika, könyvtárhasználat) • számítástechnikai lexikon, szótárak • angol-magyar számítástechnikai szótár • a modern információhordozók • könyv-és könyvtártörténeti művek • írástörténet 10. Idegen nyelv Az iskolában oktatott nyelv tanításához felhasználható • idegen nyelvű segédletek

96



3./2. sz. melléklet

KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT


97



A KOMPLEX ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SZAKSZOLGÁLTATÓ KÖZPONT KÖNYVTÁRI HÁZIRENDJE KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT A Könyvtár szolgáltatásait igénybe vevő személy – minden tanévben – a Könyvtári Házirendben (Könyvtárhasználati Szabályzatban) szabályozott feltételeket köteles elolvasni, megismerni. A könyvtárhasználó a Házirendben foglaltakat elfogadja, azt magára nézve kötelezőnek tartja, és – a Házirend elolvasása után – aláírásával elfogadja és tudomásul veszi. Az iskola minden tanulója, tanára és technikai munkatársa a könyvtár potenciális tagja. A tanuló- és munkaviszony megszüntetése csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után történhet. A 3. pontban felsorolt potenciális könyvtárhasználók – az iskolával létesített jogviszonyuk alapján – automatikusan a könyvtár tagjaivá válnak, és regisztrálásukra a szolgáltatás igénybevételekor kerül sor. A könyvtár használata és szolgáltatásai ingyenesek. A könyvtár használatának általános szabályai • • •

Minden olvasónak vigyáznia kell a Könyvtár rendjére, tisztaságára. Ételt, italt fogyasztani a könyvtárban tilos. A könyvtárba táskát bevinni tilos.

A könyvtár szolgáltatásai

egyéni helyben használat, csoportos helyben használat, kölcsönzés, tájékoztatás, ajánló bibliográfia készítése értekezletekhez, igény szerint.

ünnepélyekhez,

tantárgyakhoz,

nevelési

Egyéni helyben használatkor a Kézikönyvtárból olvasott dokumentumokat használat után az asztalon kell hagyni. A helyben használt dokumentumokat az egyéni kölcsönzési nyilvántartásban kell rögzíteni. Az osztályok, tanulócsoportok részére a könyvtáros tanár, az osztályfőnök, szaktanárok szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A könyvtáros tanárnak szakmai segítséget kell adni a szakórák, foglalkozások megtartásához. Csoportos foglalkozásokon és könyvtári órákon, a polcokon elhelyezett könyveket csak a könyvtáros engedélyével szabad elvenni. A Kézikönyvtár helyben használható dokumentumait a tanárok a könyvtár zárásától a következő munkanap nyitásáig kölcsönözhetik, bármely munkanapokon. 98



Kölcsönzés A kölcsönzést a kölcsönzési nyilvántartásban rögzítenie kell a könyvtárosnak (füzetes). A könyvtáros a kölcsönző füzetbe, a kölcsönző nevére nyitott oldalon a kölcsönzött dokumentumok azonosító adatait és a lejárat idejét bejegyzi, s ezt a kölcsönzővel közli. Az olvasó a kölcsönző füzetben aláírásával elismeri a dokumentumok kölcsönzését. Visszavételkor a könyvtáros ellenőrzi a könyv épségét, és aláírásával elismeri a visszavétel tényét a kölcsönző füzetben. A könyvtáros tudta nélkül dokumentumot a könyvtárból kivinni tilos. A tanulók kölcsönzése: •

• • • •

Tanulók csak könyvet kölcsönözhetnek. Az 1-2. osztályos tanulók 1 könyvet A 3-4. osztályos tanulók 2 könyvet Az 5-8. osztályos tanulók 3 könyvet kölcsönözhetnek A kölcsönzés ideje egy hónap Ha a tanuló a könyvet megrongálja, a kárt meg kell téríteni Ha a tanuló a könyvet elveszíti, a kárt meg kell térítenie Ha a tanuló iskolát változtat, a távozási bizonyítványt kiadó személynek igazolást kell kérnie a könyvtárostól a tanuló könyvtári tartozásáról. A távozási bizonyítvány csak a könyvtári tartozás rendezése után adható ki. Ha a tanuló követhetetlen és a tartozás behajthatatlan, akkor ezt jegyzőkönyvben kell rögzíteni, és a dokumentumot az állományból törölni. A jegyzőkönyvet a leltározási dokumentumokhoz kell csatolni.

A tanárok kölcsönzése: • • • • • • • •

• •

A tanárok és technikai munkatársak minden dokumentumtípust kölcsönözhetnek. A tanári kölcsönzéseket a könyvtáros a kölcsönzési nyilvántartásban rögzíti a 3. 2. alatt részletezett módon. A tanárok esetében a kölcsönzött dokumentumok darabszáma nem korlátozott. A tanár a tantermében letétet működtethet. A letétet belátása szerint frissítheti. A letét átvételét aláírásával hitelesíti. A letétért a kezelő tanár/tanárok anyagi felelősséggel tartoznak a dokumentumokért. A letétet zárható szekrényben kell elhelyezni. Ha a pedagógus munkahelyet változtat, a kiléptető vagy áthelyezést végző személynek a könyvtárossal igazoltatni kell a könyvtári tartozásokat. Ha a pedagógusnak könyvtári tartozása van, a tartozásokat a MILL-lapra kell rávezetni. Ha az igazolás nem történik meg, akkor az anyagi felelősség a kiléptető személyt terheli. A tanév végén, május 3-4. hetében minden olvasó köteles tartozását rendezni. Az olvasó (tanár, tanuló, technikai dolgozó) köteles az általa elvesztett vagy megrongált dokumentumokat az alábbi alternatívákból választott módon pótolni. Beszerzi a dokumentum azonos vagy más kiadását (antikváriumból). Beszerzi a dokumentum legújabb kiadását. Megtéríti a dokumentum aktuális napi forgalmi értékét. Pótolja a dokumentumot annak fénymásolt, kötött formájával. 99



A dokumentumot pótolja a könyvtár gyűjtőkörében tartozó, szakban és aktuális forgalmi értékben azonos dokumentummal (pl.: Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese helyett más magyar népmese az elveszett mű mai árán) vagy kifizeti a dokumentum napi forgalmi értékét a 3. 8. alatt szabályozott módon.

A pótlás módját a könyvtáros határozza meg. A könyvtáros-tanár pénzt nem kezelhet: nem vehet át pénzt a szülőtől, nem tárolhat maradványt (illetve a pénzkezelés módját az iskolai Pénzügyi szabályzatban szabályozni kell). •

•

Befizeti az elveszett mű napi forgalmi értékét az iskola pénztárába a gazdasági felelősnek, a gazdasági felelős előlegként kifizeti a könyvtárosnak, aki a könyvet a beszerzésre fordított munkaidejében megvásárolja, és a pénzzel és számlával a gazdasági ügyintézőknek elszámol. Befizeti az elveszett vagy megrongált könyv forgalmi értékét pénzes utalványon (rózsaszín) az iskola nevére, amit az iskolatitkár az átvétel után, kiadási bizonylattal átad a könyvtárosnak. A könyvtáros a fenti módon pótolja a kiadványt, a fent említett időben.

A könyvtár egyéb szolgáltatásai Információszolgáltatás, tájékoztatás •

A tanulás-tanítás folyamatában felmerült problémák megoldásához, a könyvtár dokumentumai, és amennyiben lehetséges, más könyvtárak adatbázisa alapján ad információt, illetve segíti a könyvtárban való eligazodást, a tájékoztató és technikai eszközök használatát.

Témafigyelés •

Vezetői felkérésre pályamunkák, nevelőtestületi értekezletek, szakmai előkészítéshez témát figyel, és bibliográfiát készít.

Irodalomkutatás • •

A könyvtáros a mikro-tantervek elkészítéséhez segítséget ad a munkaközösségeknek. Tanároknak szakdolgozatok, záró dolgozatok készítéséhez segítséget nyújt.

szakmai

Könyvtári házirend • •

• • •

Minden tanuló tagja lehet a könyvtárnak. Egy alkalommal: az 1-2. osztály 1 könyvet kölcsönözhet, a 3-4. osztály 2 könyvet kölcsönözhet, az 5-8. osztály 3 könyvet kölcsönözhet. A kölcsönzési határidő 1 hónap. Hosszabb betegség esetén társaid is kicserélhetik a könyveidet. Óvd a könyv külső és belső épségét! 100



• • • • • •

Az elveszett vagy megrongált könyvet meg kell venned. Szaktárgyi irodalomhoz tanárodtól és a könyvtárostól kérj útmutatót! Javaslatot tehetsz érdekes könyvek beszerzésére. Egy-egy könyvvel önállóan is gyarapíthatod könyvtárunkat. Őrizd a csendet! A könyvtárban enni, inni tilos.

101



A NEVELŐTESTÜLET, ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG VÉLEMÉNYE A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATRÓL

Az értekezlet helye: A Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat Komplex Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Szakszolgáltató Központ 1107 Budapest Gém u. 5-7. Az értekezlet ideje: 2010.08.26. 900 Tárgy: Szervezeti és Működési Szabályzat megismerése, elfogadása

A Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat Komplex Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Szakszolgáltató Központ nevelőtestület és alkalmazotti közössége megismerte az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát és a nevelőtestület döntési jogkörével élve annak módosításait elfogadta. A megismert szabályzatot alaposan kidolgozottnak és a törvényi előírásoknak megfelelőnek ítélte. A munkahelyi élet szabályozása minden dolgozóra kiterjed, megteremti a jogok és kötelezettségek összhangját. Budapest, 2010.08 26.

A nevelőtestület képviselőjének aláírása

102



KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS VÉLEMÉNYEZÉSE AZ INTÉZMÉNYI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZASBÁLYZATRÓL

A Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Komplex Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Szakszolgáltató Központ Közalkalmazotti Tanácsa

megismerte

az

intézmény

Szervezeti

és

Működési

Szabályzatát

és

a

közalkalmazottak nevében él véleményezési jogával. A

megismert

szabályzatot

a

törvényi

előírásoknak

megfelelően,

alaposan

kidolgozottnak és jól felépítettnek tartjuk. A dolgozók munkahelyi életét körültekintően szabályozza. A kiegyensúlyozott intézményi légkör biztosítása érdekében megteremti a jogok és kötelezettségek összhangját.

Budapest, 2010.08.26.

----------------------------------------Kissné Markó Mária KAT elnöke

---------------------------------------

-----------------------------------

Gayer Ferencné

Csányi Zsuzsa

KAT tagja

KAT tagja

103



AZ ISKOLASZÉK VÉLEMÉNYE A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATRÓL

Az Iskolaszék tagjai a 2010. 08. 26. napján tartott ülésén megtárgyalta és a benne foglaltakkal egyetértett:

Szaller Irén iskolaszék képviselője

Nagy Zoltán önkormányzat képviselője

dr. Kántor Gézáné iskolaszék elnöke

Kádárné Kárpáti Veronika iskolaszék tagja

104



A SZÜLŐI SZERVEZET VÉLEMÉNYE A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATRÓL

A Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat Komplex Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Szakszolgáltató Központ Szülői Szervezete megismerte a intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát és a Szülői Szervezet nevében él véleményezési és egyetértési jogával. A megismert szabályzatot alaposan kidolgozottnak és a törvényi előírásoknak megfelelőnek ítélte. A munkahelyi élet szabályozása minden dolgozóra kiterjed, megteremti a jogok és kötelezettségek összhangját, mind a dolgozók, mind a gyermekek tekintetében.

Budapest, 2010. 08. 26.

Domak Zoltánné szülő

Istók Péterné szülő

Pápai Julianna szülő

105



A DIÁKÖNKORMÁNYZAT VÉLEMÉNYE A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATRÓL

A Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat Komplex Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Szakszolgáltató Központ Diákönkormányzata megismerte a intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát és a Diákönkormányzat nevében él véleményezési és egyetértési jogával.

Budapest, 2010. 08. 26.

Diákönkormányzat vezetője Némethné Varga Ibolya

Baranyai Szilvia

DÖK segítő pedagógus

DÖK segítő pedagógus

106


1107. BUDAPEST, GÉM UTCA 5-7. OM:

Recommend Documents