Rákosmenti Százszorszép Óvoda 1171 Budapest, Rezgő utca 15. OM azonosító:

Rákosmenti Százszorszép Óvoda 1171 Budapest, Rezgő utca 15. OM azonosító: 034639

Szervezeti és Működési Szabályzat Hatályos: 2013. április 1-től

Készítette: Béres Károlyné Dátum: 2013.02.20.

A Szervezeti és Működési Szabályzat az alábbi jogszabályok alapján készült  1993. évi CXIII. törvény A munkavédelemről  1995. évi LXVI. törvény A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről  1997. évi XXXI. törvény A gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról  335/2005. (XII.29.) Kormányrendelet A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános iratkezelésének követelményeiről  2011. évi CLXXIX. törvény A nemzetiségek jogairól  2011. évi CXCV. törvény Az államháztartásról  2011. évi CXII. törvény Az információs önrendelkezési jogról és az információs rendszabályról  28/2011. (VIII.3.) NGM rendelet A költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről  62/2011. (XII.29.) BM rendelet A katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól  368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról  2012. évi CXXIV. törvény A nemzeti köznevelésről (módosítás)  2012. évi I. törvény A Munka Törvénykönyvéről  2012. évi II. törvény A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  T8888. Kormányrendelet

2

Tartalom I. rész Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb – az óvoda költségvetési szervként való működéséből fakadó - szabályozások 1. Az intézmény adatai 2. Az óvoda (költségvetési szerv) neve 3. Az óvoda adatai 4. Az intézmény jogszabályban meghatározott közfeladata 5. A működési köre 6. Ellátandó alaptevékenységek 7. A rendszeresen ellátott vállalkozási feladatok 8. Az intézmény gazdasági jogkör szerinti besorolása, egyéb gazdálkodási adatok 9. Az irányító szerv neve és székhelye 10. A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje 11. Az intézmény nevelési funkciójával kapcsolatos előírások 12. Az intézményi feladat ellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság 13. Az intézmény megszüntetése 14. A kötelező szabályozások 15. Az intézmény szervezeti felépítési és működési rendszere, ezen belül a szervezeti egységek, telephelyek megnevezése 16. A szervezeti egység vezetőjének azon jogosítványai, melyek körében a költségvetési szerv képviselőjeként járhat el 17. Iratkezelés 18. A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség Mellékletek - Az intézmény szervezeti ábrája - Az egyes munkaköri feladatok - Munkaköri leírás minták

3

II. rész A nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó szabályok 1. Működés rendje, ezen belül a gyermekek fogadásának (nyitva tartás) rendje, az alkalmazottak és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje 3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési intézménnyel 4. Tagintézmény (intézményegység) esetén a tagintézménnyel (intézményegységgel) való kapcsolattartás rendje 5. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje 6. A vezetők és az óvodai Szülői Szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája 7. A Nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízottak beszámolására vonatkozó rendelkezések 8. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, a Gyermekjóléti Szolgálattal, valamint az óvodaegészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás 9. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Mellékletek - Az ünnepélyek, megemlékezések rendje - Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó rendezvények - Az intézmény jelkép, viselet, egyéb külső jegy, mint hagyomány ápolásának, használatának leírása 10. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 11. Az intézményi védő, óvó előírások 12. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Melléklet - A rendkívüli események esetén teendő alapvető intézkedések 13. Azok az ügyek, melyekben a Szülői Szervezetet (közösséget) a Szervezeti és Működési Szabályzat véleményezési joggal ruházza fel 14. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje

4

15. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében Melléklet - A szakmai munkaközösségekről 16. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága, a szülők tájékoztatása Melléklet - A Pedagógiai Programmal összefüggő tájékoztatás megadására köteles pedagógus kijelölése 17. A fegyelmi eljárás 18. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje 19. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 20. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, munkaköri leírások 21. Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, melyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek 22. Egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható – kérdések

5

Bevezető Az óvoda – a jogszabályi előírásoknak megfelelendő – az alapító okiratában foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi. A köznevelésről szóló 2011 évi CXC. törvény 25. § (1) bekezdése alapján e szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. A szabályzat elfogadására vonatkozó döntés meghozatalára a Nevelőtestület jogosult. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban vélemény-nyilvánítási jog gyakorlása biztosított volt: - a Közalkalmazotti Tanácsnak, - mivel óvodaszék nem működik, az óvodai Szülői Szervezetnek, közösségnek. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat személyi hatálya kiterjed az óvoda minden dolgozójára, valamennyi gyermekére és azok szüleire, valamint az óvodával kapcsolatban álló személyekre. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat hatályos 2013. április 1-től visszavonásig, ezzel egy időben hatályát veszti az előző Szervezeti és Működési Szabályzat. Felülvizsgálata évenként, illetve a jogszabályoknak megfelelően szükséges. Módosítása az intézményvezető hatásköre, kezdeményezheti a Nevelőtestület és a Közalkalmazotti Tanács.

6

I . rés z Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb – az óvoda költségvetési szervként való működéséből fakadó – szabályozások

7

1. Az intézmény adatai Létrehozásáról szóló jogszabály: 2011. évi CXC. törvény Oktatási azonosító száma: 034639 Az alapító okirat kelte: 2012. december 13. Az alapító okirat száma: 356/2012 (XII.13.) Kt. határozat Az alapítás időpontja: 2001. július 1. Azon gazdálkodó szervezetek részletes felsorolása, amelyek tekintetében a költségvetési szerv alapítói, tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorol: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata

2. Az óvoda (költségvetési szerv) neve Rákosmenti Százszorszép Óvoda (A szervezet egyben jogi személy)

3. Az óvoda adatai Székhelye: 1171 Budapest, Rezgő utca 15. Telefon/Telefax száma: 06-1-2578817 E-mail címe: [email protected] Honlapja: www.szazszorszepovoda.hu

4. Az intézmény jogszabályban meghatározott közfeladata Közoktatási közszolgáltatás A szervezetet képviselő legfontosabb döntést hozó fórum az óvoda Nevelőtestülete. A döntések meghozatalához, a határozatképességhez 50+1% szavazat szükséges. A Nevelőtestületet harmadik személy felé az intézményvezető képviseli, hiányzása esetén az intézményvezetőhelyettes.

5. A működési köre Budapest Főváros XVII. kerülete /Az alapító okirat szerint/

6. Ellátandó alaptevékenységek /Ávr. 13. § (1) bekezdés c) pont/ 6.1. Az ellátandó alaptevékenységek leírása az alapító okirat szerint 851020 Óvodai nevelés

8

Az óvodában a nevelés a Közoktatási Törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályi rendelkezéssel kiadott óvodai nevelés országos programját figyelembe véve elkészített és jóváhagyott Pedagógiai Program, továbbá az önkormányzati intézkedési terv és az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata szerint folyik. Az intézmény szakmai és Pedagógiai Programja megvalósítása során együttműködik más közoktatási intézményekkel. Alaptevékenység területei: Szakfeladat száma 851011 851012

856099 562912

Megnevezése Óvodai nevelés, ellátás Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Óvodai nevelési tevékenység sajátossága: - táplálkozásallergiás gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása - sajátos nevelési igényű - mozgásszervi fogyatékos - érzékszervi fogyatékos - beszédfogyatékos gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Óvodai intézményi étkeztetés

6.2. Szakágazati besorolása - száma: 8510 - megnevezése: Iskolai előkészítő oktatás 6.3. Az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, - A Közoktatási Törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Kormányrendelet, - A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet. - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet.

7. A rendszeresen ellátott vállalkozási feladatok /Ávr. 13. § (1) bekezdés c) pont/ Ellátandó vállalkozási tevékenység és szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenység köre és mértéke: Ellátandó vállalkozási tevékenység: nincs A szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenység: nincs

9

8. Az intézmény gazdálkodás jogkör szerinti besorolása, egyéb gazdálkodási adatok /az alapító okirat szerint/ Az intézmény gazdálkodási jogköre szerint: Részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság gyakorlásának rendje: A mindenkori költségvetési rendelet szabályai szerint. Az önállóan működő és gazdálkodó szerv, illetve az önállóan működő költségvetési szervként működő intézmény között a munkamegosztás és a felelősségvállalás rendjéről megállapodás rendelkezik. Az 50/2012.(II.23.) Kt. határozat 5. pontjának mellékleteként elfogadott szabályzat szerint.

9. Az irányító szerv neve és székhelye /az alapító okirat szerint/ Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata 1173 Budapest, Pesti út 165.

10. A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje 10.1.Az óvoda vezetőjének kinevezési (megbízási) rendje Az óvoda vezetőjének kinevezési, megbízási rendje az alábbiak szerint alakul: a) A pályáztatás Az intézményvezetői állást nyilvános pályázat útján kell betölteni. A pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat a jegyző köteles elvégezni. A pályázati felhívást legalább: - az Oktatásügyért felelős minisztérium hivatalos lapjában egy alkalommal kell, - a megyei lapban egy vagy annál több alkalommal lehet közzétenni. b) Az intézményvezetői megbízás Az intézményvezetői megbízást az alapító helyi önkormányzat(ok) képviselő-testülete(i) adja(adják). (A megbízással kapcsolatban, döntés előtt ki kell kérni az intézmény alkalmazotti közösségének a véleményét.) A megbízás 5 évre, illetve tanévre szól. (A részletes pályáztatási eljárás szabályait az intézmény pályázatási szabályzata tartalmazza!)

10

10.2. Foglalkozási jogviszonyok Az intézményben foglalkoztatottak A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8). Kormányrendelet hatálya alá tartoznak. 10.3. A munkáltatói jogok Az intézményvezető gyakorolja a munkáltatói jogokat, mely jogok egy részét jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban, valamint az érintett vezető munkaköri leírásában meghatározottak szerint átruházhatja. A munkáltatói jog gyakorlására vonatkozó szabályok: - az intézményvezető gyakorolja valamennyi intézményi foglalkoztatott esetében a következő jogokat: kinevezés, átsorolás, jogviszony módosítás, jogviszony megszüntetése, fegyelmi jogkör gyakorlása, - a magasabb vezetői szinthez tartozó munkakört betöltő személyek véleményének előzetes kikérését követően dönt: a tanulmányi szerződéskötésről, túlmunka elrendeléséről, jutalmazásról, egyes rendszeres és nem rendszeres személyi juttatásokról, fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről, - az intézményvezető a magasabb vezetői szinthez tartozó munkakört betöltő személyekkel egyeztetve készíti el a magasabb vezetők munkaköri leírását, - a magasabb vezetői szinthez tartozó munkakört betöltők az intézményvezető kérésére összeállítják az irányításuk alá tartozó dolgozó munkaköri leírás tervezetét, melyet az intézményvezető hagy jóvá, - a munkaköri leírásokat évente legalább 1 alkalommal aktualizálni kell.

11. Az intézmény nevelési funkciójával kapcsolatos előírások 11.1. Az intézmény nevelési funkciót tölt be. 11.2. Az óvodai csoportok száma: 5 11.3. Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám: 140 fő.

12. Az intézményi feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság /az alapító okirat szerint Köznev. tv. 21. § (3)/ Korlátozott, kiterjed: - a Rákosmenti Százszorszép Óvoda eszközeinek tartós és eseti – helyiségeinek maximum egy évig történő – bérbeadására, - a Rákosmenti Százszorszép Óvoda rendeltetésszerű működése során elhasználódott, illetőleg feleslegessé vált tárgyi eszközök – kivéve ingatlan – értékesítésére.

13. Az intézmény megszüntetése Az intézményt a jogszabály által nevesített esetekben az alapító jogosult megszüntetni. A megszüntetésről az alapító határozattal dönt. 11

14. A kötelező szabályozások Az intézményvezető felelős az intézmény költségvetési szervként való működtetéséből fakadó a 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 13. § (2) bekezdésében meghatározott belső szabályozások elkészítéséért és rendszeres felülvizsgálatáért.

15. Az intézmény szervezeti felépítési és működési rendszere, ezen belül a szervezeti egységek, telephelyek megnevezése 15.1. Szervezeti felépítés Központi intézmény (székhely) neve és címe

Engedélyezett létszámkeret

Rákosmenti Százszorszép Óvoda 1171 Budapest. Rezgő utca 15.

22 fő 21,5 állás

Az intézmény szervezeti ábráját az I. rész 1. számú melléklet tartalmazza. 15.2. A költségvetési szerv szervezeti felépítése, struktúrája a következő Lehetséges szervezeti szintek (1)

A konkrét vezetői beosztások megnevezése (3)

1. Magasabb vezetői szint

intézményvezető

2. Vezetői szint

intézményvezető-helyettes

15.3. Az egyes vezetői szintekhez tartozó munkakörök és a munkakörökben foglalkoztatható létszám Vezetői szinthez tartozó beosztások

intézményvezető

Vezetőknek közvetlenül alárendelt munkakörök intézményvezetőhelyettes óvodapedagógusok dajkák

A munkakörökben foglalkoztatható létszám (munkakörönként)

Megjegyzés (teljes vagy részmunkakörre, csatolt munkakörre való hivatkozás)

1 fő 9 fő 8 fő

teljes munkaidős teljes munkaidős 7 fő teljes munkaidős, 1 fő részmunkaidős teljes munkaidős teljes munkaidős

1 fő 2 fő

óvodatitkár fűtő-gondnokok

12

15.4. Az óvoda működési rendszere Az óvodát az intézményvezető irányítja, ő a legfelsőbb vezető. Az óvodán belül megtalálható: - az alá- és fölérendeltség, - illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség. Az óvodán belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó: - vezetők, - illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak. Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van. 15.5. A szervezeti egységek közötti együttműködés, kapcsolattartás A szervezeti egységek együttműködnek az intézményi feladatellátás megvalósítása érdekében. Az egységek koordinált működését az intézményvezető irányító tevékenysége biztosítja. A szakmai együttműködést a vezetést segítő munka, valamint az egyéb nevelői értekezletek is segítik. A szerv szervezeti felépítéséből, struktúrájából adódó alá- és fölérendeltségi viszony jelzi az egyes egységek közötti kölcsönös együttműködési kötelezettséget is. A dolgozók és a magasabb vezető közötti szakmai együttműködésre vonatkozó előírásokat a munkaköri leírásnak kell tartalmaznia. A kapcsolattartás részletes szabályozását jelen Szervezeti és Működési Szabályzat 2. része tartalmazza. 15.6. Az egyes munkakörökhöz tartozó feladatok és hatáskörök Az egyes munkakörökhöz tartozó feladatokat és hatásköröket az I. rész 2. számú melléklet tartalmazza. A részletes munkaköri leírás mintákat az I. részhez kapcsolódó 3. számú melléklet tartalmazza. 15.7. Az intézményi helyettesítés rendje Az intézményvezető köteles a munkaköri leírások rendszerét úgy kialakítani, hogy abban szerepeljen az, hogy mely munkakör milyen munkakört helyettesíthet. A helyettesítés elrendeléséről, figyelemmel kíséréséről az adott dolgozó közvetlen felettesének, vezetői szinten lévő dolgozó esetében az intézményvezetőnek, illetve helyettesének kell gondoskodnia. Az intézmény folyamatos, zavartalan működése érdekében a szabadságok, betegségek idején gondoskodni kell a megfelelő helyettesítésről. A helyettes felelősséggel tartozik a munkaköri leírásnak megfelelő helyettesítés keretében végzett tevékenységéért. Felelőssége a helyettesített személy felelősségével megegyező.

13

A helyettesítés rendjét a jelen Szervezeti és Működési Szabályzat II. részre tartalmazza a vezető munkakörökre, míg más munkakörök esetében a részletes helyettesítés rendjét a munkaköri leírások tartalmazzák. A munkáltatói jogok gyakorlása: - Az intézményvezető felett a munkáltatói jogokat az irányító szerv, míg az egyéb munkáltatói jogokat az irányító szerv vezetője, képviselője gyakorolja. - Az intézményben a munkáltatói jogokat elsődlegesen az intézményvezető gyakorolja. Az intézményvezető belső szabályzatban, munkaköri leírásokban rendelkezhet egyes munkáltatói jogainak más személy részére történő átruházásáról.

16. A szervezeti egységek vezetőjének azon jogosítványai, melyek körében a költségvetési szerv képviselőjeként járhat el A szervezeti egységek vezetőinek azon jogosítványait, melyek körében a költségvetési szerv képviselőjeként járhat el jelen Szervezeti és Működési Szabályzat 2. rész tartalmazza a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás részben.

17. Iratkezelés /335/2005. (XII. 29.) Kormányrendelet 3. § (3) bekezdés/ Az iratkezelés rendjének helyi szabályai – A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Kormányrendelet 3. § (2) bekezdése, 27. § c) pontja, 52. § (1) bekezdése, valamint a 63. § (1) bekezdés alapján – az alábbiak szerint kerülnek megállapításra: 17.1. Az iratkezelés szervezeti rendje A szervnél az iratkezelés az iratforgalomnak megfelelően központilag történik. Az iktatást: - az óvodatitkár munkakörű személy – munkaköri leírásban meghatározott feladatként – végzi. A központi iratkezelés során az intézményre vonatkozóan egy helyen, folyamatosan és egy iktatókönyvben történik. (Az iktatás történhet papír alapon és elektronikusan is.)

14

17.2. Az iratkezelés, és az iratkezeléssel összefüggő tevékenységekre vonatkozó feladatés hatáskörök Az iratkezeléssel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatáskörök: Megnevezés Az Iratkezelési Szabályzat mellékletét képező irattári terv évenkénti felülvizsgálata Iratkezelési Szabályzatban foglaltak végrehajtása Összhang biztosítása folyamatosan a belső szabályzatok, az alkalmazott informatikai eszközök és eljárások, illetve az irattári tervek és iratkezelési eljárások között Az iratok szakszerű és biztonságos megőrzésére alkalmas irattár kialakítása és működtetése Az iratkezeléshez szükséges tárgyi, technikai és személyi feltételek biztosítása, felügyelete Az iratkezelés – jogszabályban, illetve az intézmény Iratkezelési Szabályzatában meghatározott követelmények szerinti - megszervezése Iratkezelés felügyelete - az Iratkezelési Szabályzat végrehajtásának rendszeres ellenőrzése, - intézkedés az iratkezelés során tapasztalt szabálytalanságok megszüntetéséről, - gondoskodás az iratkezelést végzők szakmai képzéséről, továbbképzéséről, - iratkezelési segédeszközök biztosítása (pl.: iktatókönyv)

Jogszabályi hivatkozás

Feladatellátó/jogosult

335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 3. § (2)

intézményvezető

335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 5. §

intézményvezető

335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 5. §

intézményvezető

335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 5. §

intézményvezető

335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 5. §

intézményvezető

335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 6. §

intézményvezető

335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 7. §

Az intézményvezető, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető

Iratok és adatok védelmével kapcsolatos feladatok

335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 8. § (2) bek.

Az intézményvezető, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető

Nyilvántartást vezet a kiadmányozáshoz használt bélyegzőkről, érvényes aláírásbélyegzőkről és a hivatalos célra felhasználható elektronikus aláírásokról

335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 54. §

Az intézményvezető, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető

15

Bizottság kijelölése az iratselejtezésre Iratmegsemmisítés Nem selejtezhető iratok illetékes levéltárnak adása Az iratkezelés rendjének megváltoztatása

335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 64. § (1) bek. 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 64. § (4) bek. 1995. évi LXVI törvény 9. § (1) bek. g) pontja 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 68. § (1) bek.

Az intézményvezető, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető intézményvezető intézményvezető intézményvezető

17.3. Az iratkezelés felügyeletét ellátó vezető Az iratkezelési felügyeletét az intézményvezető látja el. Az intézményvezető tartós – 30 napot meghaladó – távolléte esetén az iratkezelés felügyeletének a 17.2. pontban meghatározott jogköreit az intézményvezető-helyettes gyakorolja. 17.4. Az intézményhez érkezett küldemény felbontására jogosult személyek Az intézményhez érkezett küldeményeket – a minősített iratok kivételével – a következő személyek jogosultak felbontani: - a központi iratkezelést felügyelő intézményvezető által, - az Iratkezelési Szabályzat mellékleteként csatolt – iratfelbontásra felhatalmazott személy, - a központi iktatást végző személy, - névre érkező küldemény esetében a címzett, akkor, ha a címzett elrendelte azt, hogy ezen küldeményeket felbontás nélkül kell eljuttatni hozzá. 17.5. Kiadmányozás Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként a kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. Az intézményben a következők szerint kerül szabályozásra a kiadmányozás rendje. Kiadmányozási joga az intézményvezetőnek van, aki e jogát a következő területre és esetekre vonatkozóan adja át az intézmény további dolgozóinak: A kiadmányozás területe, esetei intézményvezető teljes feladat és hatáskörében eljárhat az intézményvezető tartós akadályoztatása, illetve egyéb távolléte esetében, ha a feladat ellátása nem tűr halasztást Munkáltató jogkörök gyakorlása az Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott esetekben történhet más személy által

A kiadmányozással érintett személy intézményvezető-helyettes Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott személyek (intézményvezetőhelyettes) intézményvezető, gyakorlatvezető óvodapedagógus

Szakmai gyakorlatát töltő tanuló

16

17.6. Iratkölcsönzés az irattárból Az intézmény dolgozói az irattárból hivatalos használatra kölcsönözhetnek iratokat. A kölcsönzési jogosultság a következő: - az intézmény dolgozói saját – munkaköri leírásukban meghatározott – feladat ellátásához kapcsolódva kölcsönözhetnek ki iratokat, - az intézmény dolgozói nem a saját – munkaköri leírásukban meghatározott – feladat ellátásához, feladatban való közreműködéshez az intézményvezető jóváhagyásával kölcsönözheti ki iratot, - az intézményvezető bármely iratot kikölcsönözheti. Az intézmény szakmai, illetve egyéb fenntartói ellenőrzésével kapcsolatban az ellenőrzők az intézményvezetőn keresztül kölcsönözhetnek ki iratot.

18. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség /2007. CLII. törvény 4. § / Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 4. §-ának figyelembe vételével az intézménynél közszolgálatban álló személyek vagyonnyilatkozattételi kötelezettsége a következő. A közszolgálatban álló személynek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége lehet az alábbi okokból: - a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult közbeszerzési eljárás során /3. § (1) b)/, - a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult feladatai ellátása során /3. § (1) c)/ - költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá - önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás során, illetve - önkormányzati pénzügyi támogatások tekintetében, - a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult egyedi önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során /3. § (1) d)/, - a közszolgálatban álló személy (önállóan, vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult állami vagy önkormányzati támogatások felhasználásának vizsgálata, vagy a felhasználással való elszámolás során /3. § (1) e)/ Az intézményben foglalkoztatottak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége a következő Munkakör megnevezése Magasabb vezető (intézményvezető) Vezető beosztások: - intézményvezető-helyettes

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségség oka 3. § 3. § 3. § 3. § (1) b) (1) c) (1) d) (1) e) x x x x x

17

x

x

x

Mellékletek az I. részhez 1. számú melléklet

Az intézmény szervezeti ábrája

intézményvezető

intézményvezető-helyettes

Szülői szervezet

Belső értékelési csoport

Óvodapedagógusok

Óvodatitkár

Technikai dolgozók

Óvodavezetés

18

Közalkalmazotti Tanács

Minőségirányító Támogató Szervezet

2. számú melléklet

Az egyes munkaköri feladatok 1. intézményvezető Általános vezetési feladatok:  Az intézmény közoktatási feladataihoz kapcsolódó vezetési feladatok  Az intézmény költségvetési szervként való működéséből fakadó vezetési feladatok Általános szakmai feladatok:  Együttműködés a szülőkkel  Az egyes jogok biztosítása  A fenntartóval való kapcsolattartás Részletes szakmai feladatok:  A gyermek nevelésével kapcsolatos feladatok  A Pedagógiai Programmal kapcsolatos feladatok  A gyermekek értékelése  Munkához szükséges ismeret megszerzése  A pluszdíjazás nélkül, a rendes munkaidőben ellátandó feladatok 2. intézményvezető-helyettes Általános szakmai feladatok:  Együttműködés a szülőkkel  Az egyes jogok biztosítása  A fenntartóval való kapcsolattartás Részletes szakmai feladatok:  A gyermek nevelésével kapcsolatos feladatok  A Pedagógiai Programmal kapcsolatos feladatok  A gyermekek értékelése  Munkához szükséges ismeret megszerzése  A pluszdíjazás nélkül, a rendes munkaidőben ellátandó feladatok 3. Óvodapedagógus Általános szakmai feladatok:  Együttműködés a szülőkkel  Az egyes jogok biztosítása  Minőségirányítással kapcsolatos feladatok Részletes szakmai feladatok:  A gyermek nevelésével kapcsolatos feladatok  Az óvodai élet tevékenységi formáival kapcsolatos feladatok  A Pedagógiai Programmal kapcsolatos feladatok  A gyermekek értékelése  Ünnepek megszervezése  Adminisztrációs és tájékoztatási feladatok  Veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer  Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok  Egészséges és biztonságos intézményi működtetéssel kapcsolatos feladatok  Munkához szükséges ismeret megszerzése

19

4. Dajka, pedagógiai asszisztens Általános szakmai feladatok:  Együttműködés az óvodapedagógusokkal, szülőkkel  Az egyes jogok biztosítása  Higiéniai feltételek biztosítása Részletes szakmai feladatok:  A foglalkozások szervezési teendőinek elvégzése  Gondozási feladatok segítése  Eszközök tisztántartása, higiénia biztosítása  Szobanövények gondozása  Étkezés előkészítése  Alváshoz szükséges feltételek biztosítása  Gyermekek kísérése  Ünnepeken való részvétel 5. Óvodatitkár Általános szakmai feladatok:  Együttműködés az óvoda dolgozóival és a szülőkkel  Az egyes jogok biztosítása  A fenntartóval kapcsolattartás Részletes szakmai feladatok:  Az óvodai adminisztráció vezetése  Adatszolgáltatás a fenntartó felé  Irattári anyagok szakszerű vezetése  Pénzkezelés 6. Gondnok Általános szakmai feladatok:  Az óvoda helyiségeinek fűtése  Az óvoda biztonságok működésének felügyelete  Az óvoda udvarának gondozása Részletes szakmai feladatok:  Nyári felújítási és nagytakarításban való részvétel  A kert védelme és gondozása  Játékok, bútorok javítása, felújítása  Kézbesítési teendők ellátása  Selejtezés és a leltár előkészítése  Tűz- és vagyonbiztonsági védelem betartása  Szeméttároló edények ürítése

20

3. számú melléklet

Munkaköri leírás minták A munkaköri leírás minták - a nemzeti köznevelési törvény 62. § (1) bekezdés m) pontja alapján - tartalmazzák a dolgozók pedagógiai és adminisztratív feladatait is. Intézményvezető-helyettes Munkáltató: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Rákosmenti Százszorszép Óvoda Munkahely: Rákosmenti Százszorszép Óvoda, 1171 Bp. Rezgő u. 15. Dolgozó neve: A munkakör megnevezése: óvodapedagógus, intézményvezető-helyettes Munkaideje: heti 40 óra Iskolai végzettsége, szakképzettsége: Besorolása, kategória: Szakfeladat megnevezése és száma: Óvodai nevelés, 851011 FEOR szám: 2432 Oktatási azonosító: Közvetlen felettese: az intézmény vezetője A megbízás hatálya: Az óvodapedagógus munkaideje heti 40 óra, ebből kötelező óraszáma, melyet a gyerekekkel történő közvetlen foglalkozásra köteles fordítani heti 24 óra. 8 órában vezető helyettesi feladatait látja el. A fennmaradó 8 órát a másnapi felkészülésre, adminisztrációs feladatok elvégzésére, családlátogatásokra, szülői értekezletekre, fogadóórákra, valamint kirándulások, ünnepélyek megtartására fordítja. Munkáját váltott műszakban heti rendszerességgel végzi. Munkarendje:

Lépcsőzetes munkakezdés

Óvodapedagógus 7.00 órai kezdettel Normál munkarend szerint: Hétfőtől – csütörtökig: Pénteken: Ügyeletes napon: Hétfőtől – csütörtökig: Pénteken: Óvodapedagógus 7.30 órai kezdettel Normál munkarend szerint: Hétfőtől – csütörtökig: Pénteken: Ügyeletes napon: Hétfőtől – csütörtökig: Pénteken: Normál munkarend szerint, délután: Hétfőtől – csütörtökig: Pénteken: Délutáni ügyeletes napon: Hétfőtől – csütörtökig: Pénteken:

7.00 – 13.30 óráig 7.00 – 13.00 óráig. 6.00 – 13.30 óráig 6.00 – 13.00 óráig. 7.30 – 14.00 óráig 7.30 – 13.00 óráig 6.00 – 13.30 óráig 6.00 – 13.00 óráig. 10.30 – 17.00 óráig 11.00 – 17.00 óráig 11.30 – 18.00 óráig 12.00 - 18.00 óráig 21

Az óvodapedagógus pedagógiai-, gyermekekkel kapcsolatos feladatai  Az óvodai nevelés országos alapprogramjában megfogalmazott elvek érvényesítése.  Az óvoda Pedagógiai Programjának megvalósításában való részvétel.  A világnézeti semlegesség biztosítása.  A választott munkaközösségben való aktív részvétel.  A törvényben előírt továbbképzési óraszám teljesítése.  A szakmai önképzésre folyamatosan gondot fordítson.  A gyermekcsoportban töltse kötelező óraszámát. Megfelelően előkészített tevékenységeket, tanulási folyamatokat, ismeretszerzési lehetőségeket biztosítson a gyerekek számára.  Legyen tudatában annak, hogy a gyermeknevelés meghatározó egyénisége, modell, példa a gyerek előtt.  A családi nevelést tiszteletben tartja, partnerként vesz részt a nevelési folyamatban.  A vele kapcsolatba kerülő személyekkel szemben érvényre juttatja tiszteletét, probléma és feladatérzékenységét.  Kifejezésre juttatja műveltségéből fakadó etikus, esztétikus magatartását óvodán belüli és kívüli életben egyaránt.  A gyermek fejlődését nyomon követi, tapasztalatairól a szülőt tájékoztatja, rendszeresen tart fogadóórát, (havonta egyszer), nyílt napokat, valamint szülői értekezletet évente 3 alkalommal.  Biztosítja a nyugalmat, a szeretetteljes légkört a gyermekcsoportban.  Felismeri a gyereknél a pozitív vagy negatív irányban eltérő képességeket, személyiségvonásokat.  Képzettségéből fakadóan rendelkezik az ide vonatkozó speciális eljárásokkal.  A gyermek adottságaiból eredő másság tiszteletben tartása, tolerancia.  A gyermeknél differenciált, személyes bánásmódot alkalmaz.  Magatartása a gyermek iránt együtt érző, ráfigyelő és szeretetteljes.  Amennyiben 18 óráig nem visznek el minden gyermeket az óvodából, a szükséges intézkedéseket megteszi.  Betegség esetén munkatársát és az intézményvezetőjét értesíti.  Törvényes munkaidejében magánjellegű tevékenységet nem végezhet.  A óvoda Pedagógiai Programjában előírt családlátogatásokat elvégzi, erről feljegyzést készít.  Szakvéleményt ad a tanköteles korú gyerekről, a vezetővel, a szülővel és a Nevelőtestülettel egyeztet.  Megbízás alapján kapcsolatot tart az általános iskolával.  A gyermek iskolába íratási teendőiről tájékoztatja a szülőket.  Közreműködik a gyermekek egészségügyi vizsgálatának megszervezésében.  Részt vesz a minőségfejlesztési feladatok gyakorlati megvalósításában.  Véleményalkotásával értekezleteken, továbbképzéseken hozzájárul a színvonalasabb nevelőmunka eléréséhez.  Az intézményen kívül is példamutató szakmai és emberi hozzáállásával méltóképpen képviseli az óvodát.  Felkérésre túlórát vállal.  A gyermekek számára sétákat, kirándulásokat szervez, előtte balesetvédelmi oktatásban részesíti őket, amit a csoportnaplóban rögzít. Az óvodán kívüli program során gondoskodik a gyermekek kíséréséről.  Gondoskodik az óvodai ünnepek tartalmas megszervezéséről. Ezeken a napokon az ünnep tartalmi lebonyolításától függően mindkét váltótárs jelen van. 22

      

Felelősséggel tartozik a csoport leltárért, a rábízott eszközöket, berendezéseket a munkavédelmi előírásoknak megfelelően használja, meghibásodásukat jelzi az intézményvezetőnek. Baleset esetén köteles jelenteni a történteket a vezetőnek, ellátni a kisebb sérüléseket, súlyos esetben orvoshoz vinni a gyermeket. Erről a szülőt minden esetben értesíteni kell. A körtelefont feljegyzi, visszaolvassa és továbbítja. Fertőző megbetegedés esetén jelez az intézményvezetőnek. Gyermekcsoportját felügyelet nélkül soha nem hagyja, rövid időre dajka felügyeletet biztosíthat. Betartja a Százszorszép Etikai Kódexet. Betartja a tűz és munkavédelmi szabályokat.

Bizalmas információk kezelése Az intézmény működésével kapcsolatos információkat bizalmasan kezeli. A gyermekek, a szülők és a munkatársak személyiségi jogait érintő információkat megőrzi, egyéb esetben az óvoda Adatkezelési szabályzata szerint jár el. Adminisztrációs és egyéb teendői  A gyermekek személyiség anyagát szükség szerint folyamatosan vezeti.  A gyerekcsoport csoportnaplóját a kompetencia alapú óvodai programcsomag és a helyi Pedagógiai Program szerint naprakészen vezeti és valamennyi, a csoportjával kapcsolatos adminisztrációt ennek megfelelően végzi.  A gyerekcsoport mulasztási naplóját pontosan vezeti.  Egy-egy nevelési év lezárásakor az óvoda vezetőjének, vagy helyettesének az iratokat megfelelően kitöltve személyesen leadja.  A gyerekről szükség szerint véleményt ír (szakértői, vagy rehabilitációs bizottság, illetve nevelési tanácsadó számára)  A csoport dokumentumaiért felelősséggel tartozik bármilyen okból történő távolléte alatt is.  Elkészíti az óvoda többi csoportjával és a vezetéssel egyeztetve a heti rendet, napirendet.  Elvégzi minden nevelési év szeptember végéig a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermekek felmérését, erről feljegyzést készít.  Kapcsolatot tart a Szülői Szervezet választmánnyal. Közösen tervezik meg a csoport programjait. Intézményvezető-helyettes az alábbi feladatok tartoznak rá:  Önállóan megtervezi és megszervezi a hiányzó óvodapedagógusok helyettesítését, erről a vezetőt naprakészen tájékoztatja.  Kapcsolatot tart óvodai Szülői Szervezettel, tervük készítésében és értékelésében részt vesz.  Segíti a vezető ellenőrzési munkáját a pedagógusok és technikai dolgozók tevékenységét az intézményvezetőt naprakészen tájékoztatja.  Az éves Munkaterv elkészítésében közreműködik.  Részt vesz az óvodai felvételek lebonyolításában és az ezzel kapcsolatos adminisztráció elvégzésében.  Véleményezi az óvodapedagógusok jellemzését és minősítéseit.

23

  

Együttműködik az intézményvezetővel a szabadságolási tervezet és a nyári beosztás elkészítésében. Az intézményvezető távollétében teljes felelősséggel ellátja a vezetési feladatokat (feladatkör átadása az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzítve). Szakmai munkaközösség feltételeinek biztosítása.

A fentieken kívül elvégez minden olyan feladatot, amit a vezető a feladatkörébe utal. Járandóság:  Besorolás szerinti bér  Étkezési hozzájárulás  Vezető helyettesi pótlék  Egyéb: az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzítve Az előző munkaköri leírás a mai naptól hatályát veszti. A munkaköri leírást kiadta intézményvezető Budapest, ……………………………… Az általam végzett munkáért, és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésszerűen használom. A munkaköri leírást megismertem, betartását magamra nézve kötelezőnek tartom, 1 példányát átvettem. A korábbi munkaköri leírás a mai nappal hatályát veszíti. munkavállaló Budapest, ………………………….

24

Óvodapedagógus Munkáltató: Budapest Főváros XVII.ker. Rákosmente Önkormányzata Rákosmenti Százszorszép Óvoda Munkahely: Rákosmenti Százszorszép Óvoda, 1171 Bp. Rezgő u. 15. Dolgozó neve: A munkakör megnevezése: óvodapedagógus Iskolai végzettsége, szakképzettsége: Besorolása, kategória: Szakfeladat megnevezése és száma: Óvodai nevelés 851011 FEOR szám: 2432 Oktatási azonosító: Közvetlen felettese: az intézmény vezetője A megbízás hatálya: Az óvodapedagógus munkaideje heti 40 óra, ebből kötelező óraszáma, melyet a gyerekekkel történő közvetlen foglalkozásra köteles fordítani heti 32 óra. A fennmaradó 8 órát a másnapi felkészülésre, adminisztrációs feladatok elvégzésére, családlátogatásokra, szülői értekezletekre, fogadóórákra, valamint kirándulások, ünnepélyek megtartására fordítja. Munkáját váltott műszakban heti rendszerességgel végzi. Munkarendje: Lépcsőzetes munkakezdés Óvodapedagógus 7.00 órai kezdettel Normál munkarend szerint: Hétfőtől – csütörtökig: Pénteken: Ügyeletes napon: Hétfőtől – csütörtökig: Pénteken: Óvodapedagógus 7.30 órai kezdettel Normál munkarend szerint: Hétfőtől – csütörtökig: Pénteken: Ügyeletes napon: Hétfőtől – csütörtökig: Pénteken: Normál munkarend szerint, délután: Hétfőtől – csütörtökig: Pénteken: Délutáni ügyeletes napon: Hétfőtől – csütörtökig: Pénteken:

7.00 – 13.30 óráig 7.00 – 13.00 óráig. 6.00 – 13.30 óráig 6.00 – 13.00 óráig. 7.30 – 14.00 óráig 7.30 – 13.00 óráig 6.00 – 13.30 óráig 6.00 – 13.00 óráig. 10.30 – 17.00 óráig 11.00 – 17.00 óráig. 11.30 – 18.00 óráig 12.00 - 18.00 óráig

Az óvodapedagógus pedagógiai-, gyermekekkel kapcsolatos feladatai:  Az óvodai nevelés országos alapprogramjában megfogalmazott elvek érvényesítése.  Az óvoda Pedagógiai Programjának megvalósításában való részvétel.  A világnézeti semlegesség biztosítása.  A választott munkaközösségben való aktív részvétel.  A törvényben előírt továbbképzési óraszám teljesítése, ebből következően továbbképzésen való részvétel. 25

               

A szakmai önképzésre folyamatosan fordítson gondot. A gyermekcsoportban töltse kötelező óraszámát, megfelelően előkészített tevékenységeket, tanulási folyamatokat, ismeretszerzési lehetőségeket biztosítson a gyerekek számára. Legyen tudatában annak, hogy a gyermeknevelés meghatározó egyénisége, modell, esetenként példakép a gyerek előtt. A család mellett és nem helyette, partnerként vesz részt a nevelési folyamatban. A vele kapcsolatba kerülő személyekkel szemben érvényre juttatja tiszteletét, probléma és feladatérzékenységét. Kifejezésre juttatja műveltségéből fakadó etikus, esztétikus magatartását óvodán belüli és kívüli életben egyaránt. A gyermek fejlődését nyomon követi, tapasztalatairól a szülőt tájékoztatja, rendszeresen tart fogadóórát, (havonta egyszer), nyílt napokat valamint szülői értekezletet, évente 3 alkalommal. Biztosítja a nyugalmat, a szeretetteljes légkört a gyermekcsoportban. Felismeri a gyereknél a pozitív vagy negatív irányban eltérő képességeket. Személyiségvonásokat, képzettségből fakadóan rendelkezik az ide vonatkozó speciális eljárásokkal. Rendelkezik a gyermek adottságaiból eredő másság tiszteletben tartásával, toleranciával. Tudja, hogy a képességek egy adott gyermek esetében is polarizáltak, a gyerek fejlődése egyenetlen, ezért alkalmazni tudja a gyermeknél differenciált nevelés módozatait. Rendelkezik a gyerek iránt megnyilvánuló együtt érző, oda -és ráfigyelő szeretetteljes magatartással. Amennyiben 18 óráig nem visznek el minden gyermeket az óvodából, a szükséges intézkedéseket megteszi. Betegség esetén munkatársát és az intézményvezetőjét értesíti. Törvényes munkaidejében magánjellegű tevékenységet nem végez.

Tanügy-igazgatási teendői  Szakvéleményt ad a tanköteles korú gyerekről, a vezetővel, a szülővel és a Nevelőtestülettel egyeztet.  Megbízás alapján kapcsolatot tart az általános iskolával.  A gyermek iskolába íratási teendőiről tájékoztatja a szülőket.  Közreműködik a gyermekek egészségügyi vizsgálatának megszervezésében.  Részt vesz a minőségfejlesztési munka gyakorlati megvalósításában.  Véleményalkotásával értekezleteken, továbbképzéseken hozzájárul a színvonalasabb nevelőmunka eléréséhez.  Az intézményen kívül is példamutató szakmai és emberi hozzáállásával méltóképpen képviseli az óvodát.  Felkérésre túlórát vállal.  A gyermekek számára sétákat, kirándulásokat szervez, előtte balesetvédelmi oktatásban részesíti őket, amit a csoportnaplóban rögzít. Az óvodán kívüli program során gondoskodik a gyermekek kíséréséről.  Gondoskodik az óvodai ünnepek tartalmas megszervezéséről. Ezeken a napokon az ünnep tartalmi lebonyolításától függően mindkét váltótárs jelen van.  Felelősséggel tartozik a csoport leltárért. A rábízott eszközöket, berendezéseket a munkavédelmi előírásoknak megfelelően használja, meghibásodásukat jelezze az intézményvezetőnek. 26

     

Baleset esetén köteles jelenteni a történteket a vezetőnek, ellátni a kisebb sérüléseket, súlyos esetben orvoshoz vinni a gyermeket. Erről a szülőt minden esetben értesíteni kell. Körtelefont feljegyzi, visszaolvassa és továbbítja. Fertőző megbetegedés esetén jelez az intézményvezetőnek. Gyermekcsoportját felügyelet nélkül soha nem hagyja, rövid időre dajka felügyeletet biztosíthat. Betartja a Százszorszép Etikai Kódexet. Betartja a tűz és munkavédelmi szabályokat.

Bizalmas információk kezelése Az intézmény működésével kapcsolatos információkat bizalmasan kezeli. A gyermekek, a szülők és a munkatársak személyiségi jogait érintő információkat megőrzi, és az Adatkezelési szabályzat rendeleteit betartja. Adminisztrációs és egyéb teendői  A gyermekek személyiséganyagát az előírásoknak megfelelően folyamatosan vezeti.  A gyerekcsoport csoportnaplóját kompetencia alapú óvoda programcsomag és a helyi Pedagógiai Program szerint naprakészen vezeti.  A gyerekcsoport mulasztási naplóját pontosan vezeti.  Egy-egy nevelési év lezárásakor az óvoda vezetőjének, vagy helyettesének megfelelően kitöltve személyesen leadja.  A gyerekről szükség szerint véleményt ír (szakértői, vagy rehabilitációs bizottság, illetve nevelési tanácsadó számára)  A csoport dokumentumaiért felelősséggel tartozik bármilyen okból történő távolléte alatt is.  Elkészíti az óvoda többi csoportjával és a vezetéssel egyeztetve a heti rendet, napirendet.  Elvégzi minden nevelési év szeptember végéig a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermekek felmérését, erről feljegyzést készít.  Kapcsolatot tart a Szülői Szervezet választmánnyal. Közösen tervezik meg a csoport programjait. A fentieken kívül elvégez minden olyan feladatot, amit még a vezető a feladatkörébe utal. Járandóság:  Besorolás szerinti bér  Étkezési hozzájárulás  Egyéb: az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzítve Az előző munkaköri leírás a mai naptól hatályát veszti. A munkaköri leírást kiadta intézményvezető Budapest, ………………………. Az általam végzett munkáért, és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésszerűen használom. A munkaköri leírást megismertem, betartását magamra nézve kötelezőnek tartom, 1 példányát átvettem. A korábbi munkaköri leírás a mai nappal hatályát veszíti. Budapest, …………………………. munkavállaló 27

Dajka Munkáltató: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Rákosmenti Százszorszép Óvoda Munkahely: Rákosmenti Százszorszép Óvoda, 1171 Bp. Rezgő u. 15. Dolgozó neve: A munkakör megnevezése: dajka Munkaideje: heti 40 óra Iskolai végzettsége, szakképzettsége: Besorolása, kategória: Szakfeladat megnevezése és száma: Óvodai nevelés, 851011 FEOR szám: 5320 Oktatási azonosító: Közvetlen felettese: az intézmény vezetője A megbízás hatálya: A munkavállaló az intézményvezető utasítása alapján dolgozik. Alapelv: a gyermekek ellátása az elsődleges tennivaló, azt követik a mindennapos feladatok és teendők. Munkaideje: …… órától …….. óráig Munkaidejét a saját csoportjában a gyerekek közt tölti. Szükség szerint segít a szomszédos csoportban is (ha ott hiányzás vagy egyéb ok miatt nincs dajka). A csoportjában segít:  Foglalkozásbeli szervezési teendők végzésében, pl. testnevelés foglalkozás előtt erősen kifacsart vizes ruhával feltörli a termet, segít a gyerekek öltözködésénél, vagy ábrázolás foglalkozásánál, az eszközök rendbetételénél, gyurmatáblák lemosását végzi, stb.  Segít a gyerekek öltözködésénél, egyéb gondozási teendők ellátásánál, az udvari játék beindításánál. Pl. a homokozó vagy egyéb udvari eszközök kikészítésénél.  A csoporttal az udvaron tartózkodik, a csoport udvarrészén és veteményes kertjében, valamint a teraszon segít a növények gondozásában,és ezen területek tisztántartásában.  Étkeztetésénél segít a gyerekek kiszolgálásánál, szem előtt tartva azokat a nevelési feladatokat, amit az óvónők kialakítanak a csoportban.  Ügyel a tálalószekrények higiéniájára, biztosítja az étkezéshez szükséges eszközöket.  Ebéd után megteremti az alváshoz szükséges feltételeket: szellőztetés, teremrendezés, ágyak lerakása.  Délutáni pihenés alatt a saját csoportja mosdóját kitakarítja, a WC ülőkéket fertőtleníti. A csoportjában a textíliákat tartja karban, illetve egyéb szükséges teendőket végez.  A folyamatos ébresztésnél elrakja az ágyakat, segít a gyermekek körüli gondozási teendőkben. Az uzsonnánál használt edényeket kihordja a tálaló kocsira.  A folyosón öltözködő gyerekekre felügyel.  Az óvodapedagógus közvetlen irányításával együttműködik a Százszorszép Pedagógiai Program megvalósítása biztosítja a gyerekek önállóságát. Figyelembe veszi életkori és egyéni sajátosságaikat.  Nevelési problémákról nem tájékoztatja a szülőket.  Közreműködik az óvoda minőségfejlesztési feladatának gyakorlati megvalósításában. 28

 

Betartja a Százszorszép Etikai Kódexet. A gyermekek nyári edzésénél: zuhanyozásnál, fürdésnél végzi a gondozási feladatokat.  Az óvoda ünnepélyein, kirándulásain részt vesz, szükség szerint kíséri a gyermekeket.  Betegség esetén azonnal értesíti munkatársait, intézményvezetőt.  Felel saját csoportszobája és a hozzá tartozó gyermekmosdó, öltöző, terasz és folyosó rendjéért, tisztaságáért. Hetente nagytakarítást végez.  Havonta lemossa a játékokat, kimossa a babaruhákat.  Ügyel az ünnepek előtti előkészületekre, nagyobb takarítást végez.  A fogmosó poharakat hetente, a fésűket kéthetente fertőtleníti.  A nyári nagytakarításban közreműködik.  Biztosítja a gyermekek számára egész nap során a vízfogyasztás lehetőségét.  Közreműködik a csoportja ételének előkészítésében, tálalásában.  Ügyel arra, hogy az étel a gyermekek számára könnyen fogyasztható legyen, és minden gyermek megkapja a megfelelő ételmennyiséget.  Az óvodából délben hazamenő gyermeknek is biztosítja az uzsonnát.  Szükség esetén besegít a konyhai munkák elvégzésébe.  Lemossa, átöltözteti az arra rászoruló gyermekeket (ruháját átöblítve nylon tasakba adja át a szülőnek).  Rövid időre felügyel a gyermekekre, ha az óvónő, intézményvezető kéri.  A gyermekeket felügyelet nélkül nem hagyja.  Közreműködik a gyermekek egészséges táplálkozásának szokásainak és feltételeinek megteremtésében. Mindazokat a feladatokat elvégzi, amelyeket a vezető óvónő alkalmanként a feladatkörébe utal. Egyéni megbízatásai, felelősségei:  A tűzvédelmi és munkavédelmi előírásokat betartja, a számára előírt védőfelszerelést (cipő, ruha) használja.  A kisgépeket az előírásoknak megfelelően üzemelteti, meghibásodásukat azonnal jelzi az intézményvezetőnek.  Tűzriadó alkalmával áramtalanít, anyagmentés feladatot végez.  Zárás esetén áramtalanít és a riasztót beélesíti.  Csoportja textíliáit mossa, vasalja.  Textíliák varrásában segít.  A nevére kiadott felszerelési tárgyakat megőrzi, védi.  Közreműködik a selejtezés, leltározás előkészítésében. Konyhai feladatok: helyettesítés esetén  Naponta a szállítótól átveszi, fogadja az ételt (mennyiség, minőség ellenőrzése).  Ellenőrzi az ételek hőmérsékletét, szükség esetén melegíti, a hűtést igénylő ételeket elhelyezi a hűtőszekrényben.  Vezeti és megőrzi a HACCP-ben meghatározott iratokat.  Előírás szerint mosogat és végzi a konyha takarítását.  A csoportoknak, létszám szerint szétosztja az ételt.  Az ételmintát előírás szerint teszi el.  A nyári nagytakarításban közreműködik.

29

Járandóság:  Besorolás szerinti bér.  Étkezési hozzájárulás.  Egyéb: az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzítve. Az előző munkaköri leírás a mai naptól hatályát veszti. A munkaköri leírást kiadta intézményvezető Budapest, ……………………… Az általam végzett munkáért, és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésszerűen használom. A munkaköri leírást megismertem, betartását magamra nézve kötelezőnek tartom, 1 példányát átvettem. A korábbi munkaköri leírás a mai nappal hatályát veszíti. Budapest, …………………………. munkavállaló

30

Óvodatitkár Munkáltató: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Rákosmenti Százszorszép Óvoda Munkahely: Rákosmenti Százszorszép Óvoda, 1171 Bp. Rezgő u. 15. Dolgozó neve: A munkakör megnevezése: óvodatitkár Iskolai végzettsége, szakképzettsége: Besorolása, kategória: Szakfeladat megnevezése és száma: Óvodai nevelés, 851011 FEOR szám: 4191 Közvetlen felettese: az intézmény vezetője A megbízás hatálya: A munkavállaló az intézményvezető utasítása alapján dolgozik. Munkaideje: hétfőtől-péntekig: 8.00 - 16.00 óráig. Étkezés befizetés napján: 7.00 - 17.30 óráig. Főbb felelősségek és tevékenységek  Segíti a vezetőt, munkáltatói jogkörének gyakorlása során adminisztrációját végzi. A felmerült személyi, bér és munkaügyi feladatok ellátását végzi.  Intézkedésre előkészíti a kinevezést, munkaszerződést, felmondást, fegyelmi eljárást, szolgálati idő beszámítást, szabadságolást, minősítést, jutalmazást, munkaszerződés meghosszabbítását.  Felfekteti havonta a dolgozók jelenléti ívét.  Adatlappal kiegészíti a dolgozók táppénzlapját.  Havonta elkészíti a dolgozók hiányzás jelentését és továbbítja az Önkormányzat felé. /Elkészítéskor egyeztet: táppénzes igazolás, szabadság engedély, más irattal./  Elvégzi az óvodai felvételekkel kapcsolatos tanügy igazgatási és szervezési feladatok adminisztrációját.  Az intézményvezető irányításával előjegyzi a felvételre jelentkező gyermekeket.  Az óvónők adatszolgáltatása alapján havonta összesíti a hiányzásokat.  Javaslatot tesz az igazolatlanul hiányzó gyermekek névsorból való törlésére.  Statisztikai kimutatást készít a havi étkező gyermeklétszámról és minden hó 05-ig továbbítja az Önkormányzat felé.  Szakszerűen vezeti és tárolja az irattári anyagot.  A vezető óvónő irányítása mellett elkészíti a költségvetési tervezet adminisztrációját.  Az intézmény részére az ellátmányt felveszi.  A megrendelésekről másolatot készít.  A számlák könyvelését a kialakított rendszer szerint végzi. Az ellátmány felhasználásáról összesítést készít.  Havonta meghatározott időben beszedi az étkező gyermekek és felnőttek étkezési díját és határidőre elszámolja az Önkormányzat felé.  Naponta összesíti és jelenti a hiányzó gyermekek ebédlerendelését.  A javítási és karbantartási munkákról megrendelést készít, intézkedik elvégzéséről.  Részt vesz a selejtezési jegyzőkönyvek elkészítésében, a kartonok vezetését végzi.  A vezető óvónő utasítása alapján minden év elején elkészíti a leltárkimutatásokat.

31

       

Esetenként együttműködik a beszerzések lebonyolításában a vezető óvónővel, ill. helyettesével. A megrendelt eszközöket mennyiségileg és minőségileg ellenőrzi, átveszi, egyezteti a számlákkal. Az intézménybe érkező és távozó iratokat iktatja. Szükség szerint továbbítja a beszerzett információt. Telefonbeszélgetéseket folytat (hivatalokkal, fenntartóval, pedagógiai szolgáltatóval, stb. ) Pedagógiai és adminisztrációs írásos anyagokat sokszorosít az intézményvezető, ill. helyettese előzetes engedélyével. Fogadja a vendégeket. Feladata a dolgozók úti- és egyéb költségeinek igénylése, kifizetése, az átvételek igazoltatása. Az óvoda kézbesítő teendőit ellátja.

Különleges felelőssége:  Az írásos anyagok témakörök szerinti feldolgozására és tárolása.  A nem dokumentum jellegű, elavult iratok folyamatos selejtezése.  A dokumentumok szabályszerű vezetése, a törvényben előírt megőrzési idő betartásával.  Ügyviteli, számítástechnikai továbbképzéseken való részvétel.  Javaslat tétel a tárolt iratok könnyebb kezelhetőségére és az irodatechnikai eszközök modernizálására.  Számítógépen való nyilvántartás vezetése az óvodások és a dolgozók adatairól, KIR rendszer vezetése.  Az információk bizalmas kezelése. Kapcsolat  Közvetlen napi kapcsolatban áll az óvoda vezetőjével, illetve helyettesével.  Szükség szerint kapcsolatot tart a fenntartóval, az intézmény partnereivel és a támogató szponzorokkal.  Munkájával segíti a minőségfejlesztési feladatok gyakorlati megvalósulását. Munkakörülmények:  Külön irodája van, amelynek berendezéseit, gépeit rendeltetésszerűen használja.  Az iroda kellemes környezetről, fogadóképességről gondoskodik.  Személyes holmijait szekrényben tartja. Járandóság:  Besorolás szerinti bér  Étkezési hozzájárulás  Egyéb: az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzítve Az előző munkaköri leírás a mai naptól hatályát veszti. A munkaköri leírást kiadta Budapest, ………………………………

intézményvezető

Az általam végzett munkáért, és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésszerűen használom. A munkaköri leírást megismertem, betartását magamra nézve kötelezőnek tartom, 1 példányát átvettem. A korábbi munkaköri leírás a mai nappal hatályát veszíti. Budapest, …………………………………

munkavállaló 32

Gondnok Munkáltató: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Rákosmenti Százszorszép Óvoda Munkahely: Rákosmenti Százszorszép Óvoda, 1171 Bp. Rezgő u. 15. Dolgozó neve: A munkakör megnevezése: Gondnok Munkaideje: heti 40 óra Iskolai végzettsége, szakképzettsége: Besorolása, kategória Szakfeladat megnevezése és száma: Óvodai nevelés: 851011 FEOR szám: 7439 Közvetlen felettese: az intézmény vezetője A megbízás hatálya: Munkarendje: A munkavállaló az intézményvezető utasítása alapján dolgozik. Délelőttös műszak: Tavaszi, nyári, őszi időszakban délelőttös műszak: Téli időszakban: időjárás függvényében, általában:

05.00 – 13.00 óráig 04.00 – 12.00 óráig

Délutános műszak: 11.00 - 19.00 óráig. Változhat az elvégzendő munka függvényében. Fűtési idényben a szükségletnek megfelelően foglalkoztatható, egyéb esetekben megbeszélés alapján változtatható: vezetővel, váltótárssal. Túlmunkára az előírt jogszabályok alapján kötelezhető. Feladatok meghatározása:           

Az óvodai helyiségek megfelelő hőmérsékletre történő fűtése. Betartja a kötelező munkavédelmi és tűzrendészeti utasításokat. Éghető és balesetveszélyes tárgyakat nem tárol a kazánházban, és a gázmérőóra helyiségben, gondoskodik rendszeres tisztántartásukról. Személy szerint felel a leltáríven nyilvántartott, a rábízott és általa használt eszközökért. Meghibásodásuk esetén a vezetőt tájékoztatja. (fűnyíró stb.) Tavaszi, nyári időszakokban reggelente a szükségletnek, illetve az időjárásnak megfelelően gondozza az óvoda udvarát. (Öntözés, homokozó fellazítása, terasz letakarítása stb.) Télen az időjárásnak megfelelően az óvoda az óvoda udvarán és Rezgő utcai járdán, valamint a nagykapu bejáratnál eltakarítja a havat, biztosítja a megfelelő biztonságos bejárást. Az udvar karbantartásánál felel a növényzet gondozásáért, a fák, bokrok állandó védelméért (locsolás, fellazítás, vágás stb.) A fűnyírást szükségletnek megfelelően végzi. Javaslatot tesz a kert védelméért, illetve gondozottsága érdekében olyan jellegű munkálatokra, mellyel szebbé, esztétikusabbá tehető az intézmény és környéke. Gondoskodik a homok állandó föltöltéséről, kétnaponta a homokozókat fellazítja. A nyári nagytakarítási munkálatokban részt vesz. Ellátja, illetve jelzi a vezetőnek az intézményben lévő meghibásodásokat, jelzi az óvodatitkárnak a problémákat. 33

             

Javítja a játékokat, bútorokat, szükség esetén felújítja, csinosítja azokat. Szükség szerint részt vesz a vásárlásokban, az áruk hazaszállításában. Időnként kézbesítési teendőket is ellát, az óvodatitkár kérésére is. Az intézményben a különböző karbantartási munkálatokat végző szakmunkásokat figyelemmel kíséri, illetve a vezetőnek vagy az óvodatitkárnak jelzi az elvégzett munkálatokat. Közreműködik az intézmény selejtezésében a leltár előkészítésében. Javaslatot tesz az intézmény belső és külső felszerelési tárgyainak védelmére, a nyári karbantartási munkákra. Betegség, hiányzás esetén azonnal értesíti a vezetőt, illetve gondoskodik saját helyettesítéséről. Felel a tűzbiztonsági, vagyonbiztonsági védelemért, és a katasztrófavédelemért betörés vagy az óvoda érdekét, biztonságát veszélyeztető cselekmény észlelésekor értesíti a vezetőt, vagy helyettesét. Tisztán tartja a szeméttároló edényeket, melyeket hetente elszállításra kikészíti a kapu elé. A munkavégzés ideje alatt szeszes italt nem fogyaszthat. Munkaideje alatt csak a vezető, illetve helyettes értesítésével távozhat. Az óvoda udvarán és épületében lerakott papírhulladékot a tároló helyre viszi, majd szállításkor segít. A tél beállta előtt gondoskodik az udvari csapok víztelenítéséről. A minőségfejlesztési feladatok gyakorlati megvalósításában részt vesz.

Járandóság:  Besorolás szerinti bér  Étkezési hozzájárulás  Egyéb: az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzítve Az előző munkaköri leírás a mai naptól hatályát veszti. A munkaköri leírást kiadta intézményvezető Budapest, …………………… Az általam végzett munkáért, és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésszerűen használom. A munkaköri leírást megismertem, betartását magamra nézve kötelezőnek tartom, 1 példányát átvettem. A korábbi munkaköri leírás a mai nappal hatályát veszíti. munkavállaló Budapest, ……………………..

34

II. rész A nevelési-oktatási intézményre vonatkozó szabályok

35

1. Működés rendje, ezen belül a gyermekek fogadásának (nyitva tartás) rendje, az alkalmazottak és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés a) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a gyermekek az alkalmazottak és a vezetők intézményben való benntartózkodásának rendjét. 1. Általános szabályok Az óvodai nevelési év helyi rendjét az óvodai Munkaterv határozza meg. Az óvodai nevelési év helyi rendjében meg kell határozni: - az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, - a szünetek időtartamát, - az óvodai ünnepek megünneplésének időpontját, - az előre tervezhető Nevelőtestületi, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját. Az óvoda: - nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15-ig, - a nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell. A tájékoztatás módját a Házirend szabályozza. 2. A gyermekek fogadásának rendje (az intézmény nyitva tartása) Az intézmény szorgalmi időben – nevelési napokon reggel 6.00 órától a foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb 18.00 óráig van nyitva. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására - előzetes kérelem alapján - az intézmény vezetője adhat engedélyt. A nyitva tartás rendjét bővebben a Házirend tartalmazza. 3. Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje Az alkalmazottak az intézményben: - a munkaszerződésükben meghatározott munkarend szerint, illetve - az elrendelt túlmunka, valamint - az alkalmazottak számára is nyitva álló intézményi rendezvények időtartamára tartózkodhatnak benn az intézményben. 4. A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje a következő: Az intézményben való tartózkodásának rendje 9.00 - 17.00 óráig 6.00 - 13.30 óráig vagy 10.30 - 18.00 óráig

Vezetői beosztás megnevezése intézményvezető intézményvezető-helyettes 36

2. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje Az intézmény - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés b) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a pedagógiai munka belső ellenőrzési rendjét. 1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése az intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja: - az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése, - a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: - fogja át a pedagógiai munka egészét, - segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, - a foglalkozásokkal szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, - támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb ellátását, - a szülői közösség észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse a megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, - biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, - támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, - hatékonyan működjön a megelőző szerepe. 3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: a) az intézményvezető, b) az intézményvezető-helyettese, c) az intézményi minőségirányítási (dolgozói teljesítményértékelési, valamint teljes körű intézményi önértékelési) rendszer működtetésével megbízott személy, illetve személyek a vonatkozó programban meghatározottak szerint, d) külső szakértő az a)-c) pontban meghatározottak felkérésére. A pedagógiai munka belső, valamely témájú területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet.

37

4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: - szóbeli beszámoltatás, - írásbeli beszámoltatás, - értekezlet, - foglalkozás látogatás, - speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok, - az óvodás gyermekek iskolaérettségi teszt eredményeinek elemzése, - a gyermekeket átvevő iskoláktól érkező visszajelzések vizsgálata. 5. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje a minőségirányítási rendszerben Az óvoda, mint közoktatási intézmény rendelkezik Minőségirányítási Programmal. A Minőségirányítási Program az intézmény minőségcéljai elérése érdekében meghatározza és rendszerbe foglalja az intézményi ellenőrzési folyamatokat, azon belül pedig kitér a szakmai (pedagógiai munka) ellenőrzésre, illetve részletezi az értékelési folyamatokat, melyek több esetben közvetlenül kapcsolhatóak a pedagógiai munka színvonalához. Mivel a Minőségirányítási Program keretében meghatározott minőségcélok gyakran közvetlen összefüggésben vannak a szakmai munkával, nagy hangsúlyt fektet a rendszer a pedagógiai munka értékelésére. Az értékelés során a pedagógiai munka ellenőrzésre kerül: - a dolgozói teljesítményértékelés, valamint - a teljes körű intézményi önértékelés során is. A dolgozói teljesítményértékelés rendszerében a pedagógiai munka belső ellenőrzése megtörténik értelemszerűen a vezetők, valamint a nem vezető beosztású pedagógusok esetében akkor, mikor az egyéni, illetve csoportos teljesítmény követelményeik, minősítési szempontjaik szerinti értékelésük megtörténik. Az intézményi önértékelés rendszerében a pedagógiai eredmények kerülnek értékelésre, melyek szintén felfoghatóak a pedagógiai munka ellenőrzésének. A részletes szakmai szempontokat a vonatkozó program tartalmazza. 6. A belső pedagógiai ellenőrzés részletes szabályozása A belső pedagógiai ellenőrzés részletes szabályzása érdekében az intézmény jelen Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletében külön szabályzatot is elfogadhat. 7. Az intézményvezető értékelése Az intézményvezető értékelését a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet részletesen szabályozza, annak betartása kötelező érvényű.

38

3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési intézménnyel Az intézmény - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés c) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési intézménnyel. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: - külön engedély és felügyelet nélkül, illetve - külön engedély és felügyelet mellett. Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely: - a gyermek érkezéskor: a gyermek átöltöztetésére és óvónőnek felügyeletre átadására, valamint a kísérő távozására, - a gyermek távozásakor: a gyermek óvónőtől való átvételére, átöltöztetésére, valamint a távozásra szükséges. Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozói a Házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni: - a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve - a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor, - az intézményben működő Szülői Szervezet tagjainak a tevékenységük gyakorlása érdekében történő intézményben tartózkodáskor. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: - a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint, - minden más személy. A külön engedélyt az intézmény valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni.

4. Tagintézmény (intézményegység) esetén a tagintézménnyel (intézményegységgel) való kapcsolattartás rendje Mivel az intézmény jelenleg tagintézménnyel, intézményegységgel nem rendelkezik, ezért szabályozásra nem kerül - a tagintézményekkel, illetve - az intézményegységekkel való kapcsolattartás rendje.

39

5. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje Az intézmény - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés f) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni, valamint Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 131.) Kormányrendelet 13. § (5) bekezdés figyelembevételével a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendjére, valamint az ehhez kapcsolódó felelősségi szabályokra vonatkozó rendelkezéseket. Az intézményvezető az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a: - vezetői, - vezető-helyettesi feladatokat ellássák. Ha egyértelművé válik, hogy a) az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia; b) az intézményvezető-helyettese a szükséges, vezető-helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető-helyettesi feladatokat a mellékletben megjelölt személynek kell ellátnia. A vezető, illetve a vezető-helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető-helyettes helyett, - a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, - a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.

40

Melléklet a helyettesítés rendjéről

A vezető, illetve a vezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje A vezető megnevezése, akit helyettesíteni kell Béres Károlyné Dósa Katalin

A helyettesítő megnevezése (munkakör és név) Dósa Katalin Bíróné Peltz Angéla vagy Petrik Istvánné

Az itt meghatározott helyettesítés nem terjed ki a vezető pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlására vonatkozó jogaira. Ezen jogok gyakorlási rendjéről külön belső szabályzat rendelkezik. A helyettesítéshez kapcsolódó felelősségi szabályok A helyettesek a helyettesített személlyel megegyező felelősséggel tartoznak a helyettesítés keretében végzett feladatukért, tevékenységükért. A konkrét felelősségi szabályokat, illetve az esetleges eltéréseket a munkaköri leírásoknak, vagy a helyettesítésre vonatkozó belső utasításnak kell tartalmaznia.

41

6. A vezetők, valamint az óvodai Szülői Szervezetet (közösség) közötti kapcsolattartás formája Az intézmény - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés g) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a vezetők, a Közalkalmazotti Tanács, valamint az óvodai Szülői Szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás rendjét. Az intézményben az alábbi szervezetek működnek: - óvodai Szülői Szervezet, közösség. 1. A vezetők és a Szülői Szervezet közötti kapcsolattartás rendje Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező Szülői Szervezetet hozhatnak létre. Az együttműködés és kapcsolattartás során kötelezettség terheli - az intézményvezetőt, valamint - a Szülői Szervezet vezetőjét. Az intézményvezető felelőssége, feladata Az intézményvezető felel a Szülői Szervezetekkel való megfelelő együttműködésért. Az intézményvezető feladata, hogy: - amennyiben a Szülői Szervezet kezdeményezi, összehívja a Nevelőtestületet, - tájékoztassa a Szülői Szervezetet arról, hogy mikor lesz nevelő-testületi értekezlet, és a Szülői Szervezet véleményezési, javaslattevő jogával érintett ügyek tárgyalása esetén meghívja a Szülői Szervezet képviselőjét, hogy tanácskozási joggal vegyen részt az értekezleten, - a Szülői Szervezet számára jogszabályban, illetve más belső intézményi dokumentumban meghatározott jogköreinek gyakorlásához szükséges, az intézményvezető számára rendelkezésre álló, vagy általa elkészítendő dokumentum rendelkezésre bocsátása, illetve tájékoztatás megadása, - a Szülői Szervezet működésének segítése (jogi segítségnyújtás, szervezési feladatok), - a Szülői Szervezet működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása (helyiség, eszközök). Az intézményvezető kiemelt feladata, hogy a Szülői Szervezet számára biztosítsa azokat a dokumentumokat, információkat, így különösen, hogy a Szülői Szervezet élhessen: a) a vélemény-nyilvánítási jogával, b) a javaslattételi jogával. c) az egyéb jogával.

42

A Szülői Szervezet vezetőjének feladata A Szülői Szervezet vezetőjének feladata, hogy: - a hatáskörébe utalt jogköreit – amennyiben van előírt határidő - a rendelkezésre álló időn belül gyakorolja, - megadja a hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást az érintett szerveknek. A kapcsolattartás formái A Szülői Szervezet és az intézményvezető közötti kapcsolattartás formái jellemzően a következők: - szóbeli személyes megbeszélés, jogi tanácsadás, szervezési tevékenység a Szülői Szervezet vezetőjével, - közreműködés az előterjesztések, illetve jogkör gyakorláshoz szükséges tájékoztatók elkészítésében az intézményvezetővel, - Munkatervek egymás részére történő megküldése, - értekezletek, ülések, - a Szülői Szervezet képviselőjének meghívása a Nevelőtestületi értekezletre, - a Nevelőtestület képviselőjének meghívása a Szülői Szervezet ülésére, - írásbeli tájékoztatók a Nevelőtestület, illetve a Szülői Szervezet jogkörébe tartozó ügyekről egymás írásbeli tájékoztatása a jogkörgyakorlásokhoz, - azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a Nevelőtestület, illetve a Szülői Szervezet jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok), - a Szülői Szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, - a Szülői Szervezet által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása. A Szülői Szervezet tisztségviselői A Szülői Szervezet aktuális tisztségviselőit, illetve elérhetőségüket a Szülői Szervezet Működési Szabályzata tartalmazza, melyet a Szülői Szervezet nyilvánosságra hoz.

43

7. A Nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések Az intézmény - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés h) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a Nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. Az intézmény 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 117.§ (1) bekezdésének figyelembe vételével a következők szerint szabályozza a Nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. 1. A Nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A Nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - a szakmai munkaközösségre. A Nevelőtestület a számára meghatározott hatásköröket a 2. pontban meghatározottak kivételével átruházhatja. 2. Át nem ruházható hatáskörök A Nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: - Pedagógiai Program elfogadása, - a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, - Házirend elfogadása, - az intézményi Minőségirányítási Program elfogadása. 3. Az átruházott hatáskörrel kapcsolatos jogok és kötelezettségek Átruházó joga és kötelezettsége: Az átruházó joga, hogy - az átruházható jogaiból döntése szerint, a közoktatási intézmény hatékonyabb, partnereket jobban kiszolgáló, az igényekhez jobban igazodó működése céljából egyes jogait az óvodában működő szervezetekre ruházza, - megszabja az átruházott hatáskör gyakorlásával kapcsolatos elvárásait, és a döntési határidőt, - az átruházott jogkör gyakorlására vonatkozóan meghatározza a beszámoltatás módját és határidejét, - az átruházott jogkört magához visszavonja. Az átruházó kötelezettsége, hogy - a hatáskör átruházáshoz a szükséges tájékoztatást, információt megfelelő időben rendelkezésre bocsássa.

44

Átruházott jogkörrel az átruházás alapján rendelkezni jogosult jogai és köztelezettségei: Az érintett szervezet joga, hogy - az átruházott jogkörrel éljen, - a hatáskör gyakorlásához szükséges információt, tájékoztatást megkapja. Az érintett szervezet kötelessége, hogy - az átruházott hatáskört a legjobb tudása alapján, az általa képviseltek érdekét szem előtt tartva gyakorolja, - a hatáskör gyakorlásáról az előre meghatározott módon beszámoljon a hatáskör átadója felé. 4. A beszámolásra vonatkozó szabályok Az átruházott jogkör gyakorlója a Nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a Nevelőtestület megbízásából eljár. A tájékoztatásra meghatározott időt és módokat melléklet tartalmazza. A beszámolás módja jellemzően a következő lehet: - szóbeli tájékoztatás, - a döntésről szóló határozat kivonat megküldése, - határozat kivonat megküldése és szóbeli tájékoztatás. A beszámoltatás idejeként meg lehet határozni - időközöket (heti, havi stb.).

45

8. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, Gyermekjóléti Szolgálattal, valamint az óvoda-egészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást Az intézmény - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés i) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve - a pedagógiai szakszolgálatokkal, - a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, - a gyermekjóléti szolgáltatóval, valamint - a gyermekek egészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: a) egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: - a fenntartóval, működtetővel, - más oktatási intézményekkel, - az intézményt támogató szervezetekkel; - egyéb, a köznevelési igazgatással összefüggő szervekkel, b) a pedagógiai szakszolgálatokkal, c) a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, d) a Gyermekjóléti Szolgálattal; e) az egészségügyi szolgáltatóval; f) egyéb közösségekkel: - az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, - a település egyéb lakosaival. Az intézményben a külső kapcsolatokkal kapcsolatos részletes szabályokat az intézmény Minőségirányítási Programja, valamint a teljes körű intézményi önértékelési rendszere határozza a meg a partnerekkel kapcsolatos előírások között. 1. Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás 1. A fenntartóval, működtetővel való kapcsolat: Az intézmény és a fenntartó, illetve működtető kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: - az intézmény szakmai működtetésére, - az intézmény működéséhez szükséges eszközök, feltételek megteremtésére, - az intézmény nevének megállapítására, - a fenntartó által a köznevelési intézmény tantárgyfelosztásának, továbbképzési programjának jóváhagyására, - az intézményben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, beleértve a gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseket, valamint - az intézményben folyó szakmai munka értékelésére, - a Pedagógiai Program, a Házirend és a Szervezeti és Működési Szabályzat ellenőrzése.

46

A fenntartóval, működtetővel való kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatásadás, - írásbeli beszámoló adása, - dokumentum átadás jóváhagyás céljából, - egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, - a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, - speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. 2. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakít ki. A kapcsolatok lehetnek: - szakmai, - kulturális, - sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: - egymás kölcsönös tájékoztatása az oktatás színvonaláról, valamint az elvárásokról, - rendezvények, - versenyek. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi téren is, az intézmények egymásnak kedvezményeket biztosíthatnak egyes eszközeik használatba adásakor. 3. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: - a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény - anyagi helyzetéről, - támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, - az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. 4. Az egyéb, a köznevelési igazgatással összefüggő szervekkel való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart: - a Kormányhivatallal, - más a nevelés területén létrehozott hivatalos szervvel. A kapcsolat tartás módja a szervek működését meghatározó jogszabályok szerinti. A konkrét feladatokat az intézményvezető, illetve az általa kijelölt személy látja el.

47

2. A pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény a nevelési feladatainak ellátása érdekében kapcsolatot tart a pedagógiai szakszolgálattal. A pedagógiai szakszolgálat és az intézmény a következő területen működik együtt: - a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, - a fejlesztő nevelés, - szakértői bizottsági tevékenység, - a nevelési tanácsadás, - a logopédiai ellátás, - a konduktív pedagógiai ellátás, - a gyógytestnevelés, - a kiemelten tehetséges gyermekek gondozása. A kapcsolattartás formáit, lehetséges módjait a szakszolgálat működését meghatározó jogszabályok tartalmazzák. 3. A pedagógia szakmai szolgálatokkal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat nyújtó, az oktatásért felelős miniszter által kijelölt intézménnyel. A pedagógiai szakmai szolgáltatás és az intézmény a következő területeken működik együtt: - a pedagógiai értékelés, - a szaktanácsadás, - a pedagógiai tájékoztatás, - a tanügy-igazgatási szolgáltatás, - a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése, - a sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása, - gyermektájékoztató, - tanácsadó szolgálat. A kapcsolattartás formáit, lehetséges módjait a szakszolgálat működését meghatározó jogszabályok tartalmazzák. 4. A Gyermekjóléti Szolgálattal és egyéb gyermekvédelmi, családjogi szervezettel való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek súlyos veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében: - a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve - a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: - személyekkel, - intézményekkel és - hatóságokkal, - oktatásügyi közvetői szolgálattal, - az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattal. Az intézmény segítséget kér, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni.

48

A segítséget az alábbi intézményektől, szervektől kéri: - a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálattól, - az oktatásügyi közvetítői szolgálattól, - az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól. Az intézmény a fenti szervekkel közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: - a szervek értesítése, ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, - a Gyermekjóléti Szolgálat közreműködésének kérése a gyermek igazolatlan mulasztása miatt, - esetmegbeszélés az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, - a Gyermekjóléti Szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, - előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. - az oktatásügyi közvetítő esetében a közvetítő fenntartó egyetértésével történő felkérése, és írásban történő megbízása, együttműködés az egyeztetési eljárásban 5. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a gyermekek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét az óvodás gyermekek egészségügyi feladatait ellátó egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét jelen Szervezeti és Működési Szabályzat 10. pontja részletesen tárgyalja. 6. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg. Az intézmény külső kapcsolatait jelentő szervezetek felsorolását a melléklet tartalmazza.

49

Melléklet

Az intézmény külső kapcsolatait jelentő szervezetek Az intézményi kapcsolat típusa 1. Fenntartó:

2. Más oktatási intézmény

3. Intézményt támogató szervezetetek

4. Gyermekjóléti szolgálat 5. Egészségügyi szolgáltató 6. Családsegítő Központ 7. Gyurkovits Tibor Általános Iskola és EGYMI 8. Dr. Török Béla Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola EGYMI

Az érintett szervezet neve és címe 1.1. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata (1173 Budapest, Pesti út 165.)

Kapcsolattartás módja

- szóbeli tájékoztatás adása, - írásbeli beszámoló adása, - dokumentum átadás jóváhagyás céljából, - egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, - a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, - speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyigazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan 2.1. - szóbeli tájékoztatás Kossuth Lajos Általános - nevelőtestületi és szülői érteIsk. kezletek (1171 Budapest, Erzsébet - nevelőtestületi értekezletek, körút 56.) szülői értekezletek 2.2. - meghívók, szórólapok Zrínyi Miklós Általános - e-mail-es értesítések Isk. (1171 Budapest, Sisakos sáska u.3.) 2.3. Rákosmente óvodái 3.1. - szóbeli és írásbeli tájékoztatás Boldogabb Gyermekévekért Alapítvány (1171 Bp., Rezgő utca 15.) 3.2. - szóbeli és írásbeli tájékoztatás Danone Kft. (1106 Bp., Keresztúri út 210.) Gyermekjóléti Központ - szóbeli és írásbeli tájékoztatás 1173 Budapest, Pesti út 80. Házi Gyermekorv. Rendelő - szóbeli és írásbeli tájékoztatás 1171 Bp., Csongrád u.2. 1173 Bp., Újlak utca 106. - szóbeli és írásbeli tájékoztatás Budapest, XVII. kerület - szóbeli és írásbeli tájékoztatás - továbbképzés - konferencia - értekezlet Budapest, XV. kerület - szóbeli és írásbeli tájékoztatás - továbbképzések - szurdopedagógus 50

9. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az intézmény - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés j) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozza az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat. 1. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét az ünnepély, megemlékezés nevének és az irányadó, hozzávetőleges időpontjának megjelölésével a melléklet tartalmazza. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a Nevelőtestület az éves Munkatervében határozza meg. 2. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének: - megőrzése, illetve - növelése. A hagyományápolás elsősorban a Nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományápolás eszközei: - ünnepségek, rendezvények, - egyéb kulturális versenyek, - egyéb sport versenyek, - egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok stb.). Az intézmény hagyományai érintik: - az intézmény ellátottjait (gyermekeket), - a felnőtt dolgozókat, - a szülőket, - a korábban az intézményben ellátott személyeket, esetleg - a szélesebb nyilvánosságot. Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó konkrét rendezvények nevét, a rendezvénynyel érintettek körét, valamint a rendezvény várható időpontját a melléklet tartalmazza.

51

A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény: - jelkép használatával (zászló, jelvény stb.), - gyermekek ünnepi viseletével, - az intézmény belső dekorációjával. Az intézmény konkrét jelkép, viselet, egyéb külső jegy, mint hagyomány ápolásának, használatának leírását a melléklet tartalmazza. A Nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is.

52

Melléklet

Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az ünnepély, megemlékezés (irányadó) időpontja október december december február március április március május eleje május június június június

Az ünnepély, megemlékezés neve Állatok napja Mikulás Karácsony Farsang Szabadságharc ünnepe Föld napja Víz világnapja Anyák napja Madarak-, fák napja Környezetvédelmi világnap Évzáró Nagyok búcsúja az óvodától

Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó rendezvények A rendezvény neve Séták a közvetlen környezetben (Platánsor, Vida-domb, Vasútállomás) Kirándulások (Planetárium, Természettudományi Múzeum, Merzse-mocsár) Kirándulás a Fővárosi Állat- és Növénykertbe Születésnapok Névnapok Adventi várakozás Húsvéti készülődés Iskolalátogatás Idősek köszöntése Gyermeknap Nyári természetismereti tábor

A rendezvénnyel érintettek köre

A rendezvény (hozzávetőleges) időpontja

minden csoport

évszakonként

minden csoport

alkalmanként

minden csoport minden csoport minden csoport minden csoport minden csoport nagycsoport nagycsoport nagycsoport nagycsoport

53

alkalmanként alkalmanként alkalmanként karácsony előtt húsvét előtt április május május nyár folyamán

Melléklet

Az intézmény jelkép, viselet, egyéb külső jegy, mint hagyomány ápolásának, használatának leírása Megnevezés

Leírás

Óvodai logó

Százszorszép virág

Óvodai póló

óvoda gyermekei, dolgozói

Óvodai jelvény

óvoda dolgozói

Óvodai kendő

óvoda gyermekei

Intézmény belső dekorációja

bejárati aula, üvegfolyosó, csoportszobák

54

használata a zászlón, pólón, jelvényen, kendőn óvodaszintű és csoportos rendezvényeken, illetve az óvoda külső képviseletekor óvodaszintű és csoportos rendezvényeken, illetve az óvoda külső képviseletekor külső rendezvényeken kompetencia alapú oktatás nevelés alapján a négy őselem felszanálása a díszítésben (tűz, víz, föld, levegő)

10. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az intézmény - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés l) pontja alapján - a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét. A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét, mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást az intézmény biztosítani köteles, ennek keretében gondoskodnia kell arról, hogy az óvodába járó gyermekek évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyenek részt. Az egészségügyi ellátás: - az iskolaorvos (óvodaorvos) és - a védőnő együttes szolgáltatásából áll. Az egészségügyi ellátásban közreműködik még a fogorvos és a fogászati asszisztens. Az egészségügyi ellátás rendje a) az iskola (óvoda) orvosi szolgáltatatás Az egészségügyi ellátás megnevezése

Iskola (óvoda) orvosi szolgáltatás

Az ellátást nyújtó pontos megnevezése

Gyermek Háziorvosi Rendelő

Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege (teljes, részmunkaidő stb.) Egyeztetés szerint évente 2-3 alkalommal 3-4 óra

Az ellátást nyújtó által az intézményben töltendő idő

Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe)

1171 Budapest, Csongrád utca 2.

Az ellátás nyújtása során annak a háziorvosnak (háziorvosi körzetnek) a megnevezése, akivel együttműködve történik a szolgáltatás nyújtás

Dr. Péterfai János gyermekorvos

55

b) védőnői szolgáltatás Az egészségügyi ellátás megnevezése Az ellátást nyújtó pontos megnevezése

Védőnői szolgáltatás Gyermek Háziorvosi Rendelő

Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege (teljes, részmunkaidő stb.) Egyeztetés szerint évente 5-6 alkalommal 2-3 óra

Az ellátást nyújtó által az intézményben töltendő idő

Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe)

1171 Budapest, Csongrád utca 2.

Az ellátás nyújtása során annak a védőnőnek (védőnői körzetnek) a megnevezése, akivel együttműködve történik a szolgáltatás nyújtás

Borbély Krisztina

c) fogászati ellátás Az egészségügyi ellátás megnevezése

Iskolafogászati ellátás

Az ellátást nyújtó pontos megnevezése

Dr. Bozsó Gizella

Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege (teljes, részmunkaidő stb.) Az ellátást nyújtó által az intézményben töltendő idő

Évente 2-3 alkalommal 2-3 óra 1171 Budapest, Ferihegyi út 81.

Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe)

56

11. Az intézményi védő, óvó előírások Az intézmény - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet: - 4. § (1) bekezdés m) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni az intézményi védő, óvó előírásokat, - a 168. § (1) bekezdés alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatban kell rögzíteni a tanuló- és gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatokat. 1. Általános előírások A gyermekekkel, illetve a szülőkkel - az óvodai nevelési év, valamint - szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: - a gyermekek egészsége és testi épsége védelmére vonatkozó előírás, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma meghatározása, ismertetése. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az óvoda védő, óvó előírásai, amelyeket a gyermekek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. - Az óvoda a nevelési év megkezdésekor a kiskorú gyermek szülőjét az óvodai Házirendben tájékoztatja az óvodában betartandó védő és óvó előírásokról, ennek keretében ismertetik a Tűzvédelmi Szabályzatot, beleértve a tűzriadó tervet, valamint a balesetvédelmi előírásokat. A gyermek szülője a tájékoztatás tudomásulvételét a tájékoztatás megtörténtéről szóló dokumentumon aláírással köteles elismerni. - Az óvoda gondoskodik a pedagógusok és más óvodai dolgozók Tűz- és Munkavédelmi Szabályzatban meghatározott oktatásainak lebonyolításáról, adminisztrálásáról. - Az óvoda egyes helyiségeire vonatkozó speciális védő, óvó előírások az adott helyiségben kifüggesztésre kerülnek. - Testnevelés foglalkozásra nem vihető be semmilyen, a testneveléshez nem szükséges dolog, eszköz, valamint a balesetvédelmi, ill. a védő-óvó intézkedések szempontjából tiltott eszköz: pl.: nyaklánc, óra, gyűrű stb.

57

2. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok Az intézményvezető kiemelt feladata, hogy: - olyan környezetet teremtsen, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására, - az egyéb foglalkozások során a nevelési-oktatási intézmény sajátosságaira figyelemmel kialakuljon a gyermekekben a biztonságos intézményi környezet megteremtésének készsége, - átadásra kerüljenek a baleset-megelőzési ismeretek legalább az alábbi témakörökben: - közúti közlekedési balesetek, - mérgezés, - fulladás, - égés, - áramütés, - esés. Az intézmény vezetőjének feladata, hogy - ellenőrizze azt, hogy az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett legyen; - biztosítsa azt, hogy az óvodában keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése (az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével) ne legyen; - gondoskodjon arról, hogy a gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen – az ajzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével; - biztosítsa azt, hogy a gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe nem juthatnak-e be; - gondoskodjon arról, hogy az intézményben a gyermekek az egészségükre, testi épségükre veszélyes elektronikus és mechanikus eszközöket, szerszámokat ne használhassanak. A pedagógusok feladata, hogy: - haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésében az intézményvezető felelős; - a mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére. A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá; - javaslatot tegyenek az óvoda épületének és a csoportszobák még biztonságosabbá tételére. Az óvoda nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy - a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, - a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják stb. Az intézményvezető felelős azért, hogy az intézmény területe, - beleértve a belső termeket, szobákat, valamint az udvart – felmérésre kerüljön a védő, óvó intézkedések szükségessége szempontjából.

58

Az intézményvezető felelős, hogy az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott játékot vásároljon. A játékot használó óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett, vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni és a játékszert az alapján alkalmazni. A pedagógus az intézménybe ezen szabályzatban meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével hozhat be a foglalkozásra, tanórára az ő általa készített, használt pedagógiai eszközöket. A védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel. 3. A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok Az intézményvezető feladatai: - megszervezi azt, hogy az intézmény nyitvatartási idejében biztosítva legyen a gyermekek felügyelete, védelme, - kijelöli azt a személyt, aki a gyermekbaleseteket nyilvántartja; - nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, - a kivizsgálás során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat, - a balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel (elektronikusan vezetett jegyzőkönyvvezető rendszeren, illetve ha az nem lehetséges, papír alapon), - a jegyzőkönyvet továbbítani kell, - a jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a szülőnek, - súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - intézkedik arról, hogy a baleset az intézmény fenntartója felé azonnal jelentésre kerüljön, - gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról. /Súlyos az a gyermekbaleset, amely a gyermek: - a halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült – orvosi szakvélemény szerint – a balesettel összefüggésben életét vesztette), - valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását, - számára az orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodását, - súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), - tekintetében a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, bénulását, vagy agyi károsodását okozza./ - lehetővé teszi az óvodaszék, ennek hiányában az óvodai Szülői Szervezet részvételét a gyermekbalesetek kivizsgálásában; - intézkedik minden gyermekbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg.

59

A pedagógusok feladata: - az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése, - nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok esetében az intézményvezető utasítására: - közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, - e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, - jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, - súlyos balesetekkel kapcsolatban: - a balesetet jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről, - közreműködik a baleset kivizsgálásában, - közreműködés az óvodaszék, ennek hiányában az óvodai Szülői Szervezet tájékoztatásában, és a gyermekbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában, - intézkedési javaslat kidolgozása minden gyermekbalesetet követően a megelőzésre; az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításainak végrehajtása. Nem pedagógus alkalmazott az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a gyermekbaleseteket követő feladatokban.

60

12. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az intézmény - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés n) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni a bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket. A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt. Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően a) haladéktalanul értesíti: - az érintett hatóságokat, - a fenntartót, - a szülőket; b) megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek, védelmét, biztonságát szolgálják. Rendkívüli eseménynek számít különösen: - a tűz, - az árvíz, - a földrengés, - a bombariadó, - egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelő munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény: - egész napos gázszünet, - az épület biztonságos használhatóságát veszélyeztető körülmény, - az ellátottak és a dolgozók közlekedését nehezítő helyzet (hó). - járvány, melynek során hirtelen nagyszámú ellátott nem tud megjelenni. Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény kiürítéséről, amely a Tűzvédelmi Szabályzat szerinti terv szerint kell, hogy történjen. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. A rendkívüli esemény során az intézményvezetőnek gondoskodnia kell: - amennyiben a gyermekek intézményben történő elhelyezését meg kell szüntetni, a szülők mielőbbi értesítése, a gyermekek elvitelének megszervezése, - a következő napot, esetleg napokat érintő nevelési szünet elrendeléséről, s a szülők tájékoztatásáról, - olyan intézkedések meghozataláról, melyek biztosítják a gyermekek maximális védelmét. Az intézményvezető az egyes rendkívüli eseményekkel kapcsolatos teendőkre vonatkozóan előre intézkedési terveket készíthet, melyet a jelen szabályzat mellékleteként kell kezelni.

61

Melléklet

A rendkívüli események esetén teendő alapvető intézkedések Rendkívüli esemény megnevezése Tűz

Árvíz

Földrengés

Bombariadó

Egyéb veszélyes helyzet

Intézkedések A helyi Tűzvédelmi Szabályzat utasítása alapján: 1.1. Az épület kiürítése a Tűzriadó terv szerint 1.2. A tűzoltóság értesítése 1.3. A tűzoltás megkezdése 1.4. Az egyes értékek mentése 1.5. A gyermekek elhelyezése, illetve hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.6. A fenntartó értesítése 1.1. A gyermekek biztonságba helyezése, hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.2. Az illetékes szervek értesítése 1.3. Érték mentés 1.1. A gyermekek biztonságba helyezése, hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.2. Az illetékes szervek értesítése 1.3. Érték mentés 1.1. Az épület kiürítése a tűzriadóterv szerint 1.2. Az illetékes hatóságok értesítése 1.3. A gyermekek elhelyezése, illetve hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.4. A fenntartó értesítése 1.1. A gyermekek biztonságba helyezése, hazavitelének megszervezése a szülők értesítésével 1.2. Az illetékes szervek értesítése 1.3. Indokolt esetben tanítási szünet elrendelése

62

13. Azok az ügyek, melyekben a Szülői Szervezetet (közösséget) a Szervezeti és Működési Szabályzat véleményezési joggal ruházza fel Az intézmény - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés p) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni azokat az ügyeket, melyekben a Szülői Szervezetet (közösséget) e szabályzat véleményezési joggal ruházza fel. A Szülői Szervezetet a jogszabályokban meghatározott véleményezési jogokon túl a Szervezeti és Működési Szabályzat a következő véleményezési joggal ruházza fel. A Szülői Szervezetet – ezen Szervezeti és Működési Szabályzat alapján – megillető további jogokat nem határoz meg.

63

14. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és képviselet szabálya, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés e) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni - a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás: - rendjét, - formáját, - a vezetők közötti feladatmegosztás rendjét, - a kiadmányozás és képviselet szabályait, - a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét. 1. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás (A vezetőket, és a szervezeti egységeket a Szervezeti és Működési Szabályzat I. része tartalmazza, ezért itt újra szabályozásra nem kerül.) Szervezeti egység Legfelsőbb veze- Óvodavezetés tői szint (intézményvezető) Vezetői szint

Rendje és formája - Értekezletek ideje, rendszeressége: - Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége: - Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége: - Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje, rendszeressége:

Egyéb Havonta Hetente Naponta -

2. A vezetők közötti feladatmegosztás (A vezetőket a Szervezeti és Működési Szabályzat I. része tartalmazza, ezért itt újra szabályozásra nem kerül.) Ellátandó feladatok a vezetők Feladatot ellátó vezető munkaköri leírása alapján Leírás szerint intézményvezető

Egyéb /helyettes, ellenőr stb. -

3. A kiadmányozás szabályai A kiadmányozás szabályai az Szervezeti és Működési Szabályzat I. rész 17.5. pontban került szabályozásra. 4. Az intézmény képviseletének szabályai Az intézményvezető-helyettesnek teljes körű felhatalmazása van az óvoda képviseletére. 5. Szervezeti egységek közötti kapcsolattartás Szervezeti egységek: - óvodapedagógusok - technikai dolgozók Értekezletek, csoportos megbeszélések gyakorisága: havonta 64

15. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés k) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni: - a szakmai munkaközösségek együttműködését, - a szakmai munkaközösségek kapcsolattartásának rendjét, - a szakmai munkaközösségek részvételét pedagógusok munkájának segítésében. A szakmai munkaközösségek együttműködési feladatai: - a szakmai munkaközösségek – vezetőik közreműködésével – együttműködnek az intézményvezetővel az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezésében, szervezésében, értékelésében; ezen belül: - részvétel az intézményi szintű szakmai ellenőrzési tervek összeállításában, - döntés a továbbképzési programokról, - a szakmai munkaközösségek egymással is együttműködnek, tevékenységüket összehangolják az intézményi célok megvalósítása érdekében, különösen az adott évi minőségcélok tekintetében; - a szakmai munkaközösségek együttműködhetnek más intézmény hasonló munkaközösségével. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartási rendje - a szakmai munkaközösségek intézményen belüli kapcsolattartását az intézményvezető irányítja, gondoskodik a különböző véleményezési, és együttműködési feladatokhoz szükséges kapcsolatok fenntartásáról; - a szakmai munkaközösségek a kapcsolattartási rendjükről a saját Szervezeti és Működési Szabályzatukban rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek pedagógusok munkáját segítő tevékenysége kiterjed: - a közvetlen szakmai segítségnyújtásra, - a szakmai munkaközösség szakmai tevékenységébe való bekapcsolódás lehetőségére, - a szakmai tapasztalatcserére, - a jól bevált pedagógiai módszerek átadására, - a rutinos, szakmai tevékenységüket kimagasló tanárok óráinak/foglalkozásainak látogatására, - a szakmai munkaközösséghez tartozó pedagógusok óráinak/foglalkozásainak látogatására, a fejlesztendő területekre történő rámutatására, a fejlődéshez közvetlen szakmai segítség nyújtására. - a szakmai segítségnyújtási tevékenység évenkénti értékelésére, valamint a tevékenység hatékonyságának vizsgálatára. A szakmai munkaközösség az adott tanévben ellátandó konkrét segítségnyújtási feladatait az éves Munkatervében is meghatározhatja. Az intézményben - a köznevelési törvény 71. § (1) bekezdése alapján - maximum 10 szakmai munkaközösség működhet. Az intézményben aktuálisan működő szakmai munkaközösségek listáját és a munkaközösségek vezetőit melléklet tartalmazza.

65

Melléklet a szakmai munkaközösségekről 1. számú szakmai munkaközösség A munkaközösség neve: Természeti ünnepek Vezetője: Dósa Katalin Tagjainak száma: 11 fő Tagjai: óvodapedagógusok

66

16. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága, a szülők tájékoztatása 1. A Pedagógiai Programról való tájékoztatás szabályai Az intézmény - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés o) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni. Az óvoda figyelembe véve a hivatkozott EMMI rendelet 82. §-át az alábbiak szerint szabályozza a tájékoztatás szabályait: 1. A Pedagógiai Program nyilvánossága A Pedagógiai Program nyilvános. Annak érdekében, hogy a szülők a Pedagógiai Programot szabadon megtekinthessék, az intézmény vezetője gondoskodik arról, hogy Pedagógiai Program: a) papír alapú példányai közül: - egy példánya a hirdetőtáblán kifüggesztésre kerüljön, - egy példánya a nevelők részére átadásra kerüljön, akik a szülők részére a szülői értekezletek alkalmával biztosítja a Pedagógiai Programba való betekintést, b) elektronikus úton is elérhető legyen az intézmény honlapján. A pedagógia program helyben szokásos módon történő nyilvánosságra hozatali módjai: - hirdetőtáblán történő elhelyezés, - intézményi honlapon történő publikáció. A nyilvánosságra hozatalért a Pedagógiai Programmal összefüggő tájékoztatás megadására kijelölt dolgozó felelős. 2. A Pedagógiai Programmal összefüggő tájékoztatás Az intézményvezető a mellékletben kijelölt pedagógust kötelezi arra, hogy a szülők részére tájékoztatást adjon a Pedagógiai Programról. A tájékoztatás kérhető szóban és írásban. A tájékoztatást: - lehetőség szerint azonnal meg kell adni akkor, ha a kérdés jellege megengedi, - legkésőbb a feltett kérdéstől számított 14 napon belül meg kell adni akkor, ha a kérdés összetett. (Minél előbb tájékoztatást kell adni akkor, ha a kérdés valamely jogvesztő határidővel kapcsolatban érkezik, s a késedelmes tájékoztatás a szülő jogát, jogos érdekét sértené.) A tájékoztatást írásba kell adni akkor, ha az érintett ragaszkodik az írásbeliséghez. A tájékoztatásra jelen szabályzaton kívül alkalmazni kell a közérdekű adatok szabályzatát.

67

2. A Házirenddel összefüggő tájékoztatás szabályai Az intézmény - a Nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 82 § (6) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozza a Házirenddel kapcsolatos tájékoztatás rendjét. 1. A Házirend nyilvánossága A Házirend nyilvános. A Házirend: a) papír alapú példányai közül: - egy példányát az óvodába történő beiratkozáskor át kell adni a szülőnek, - egy példánya a központi hirdetőtáblán ki kell függeszteni, b) elektronikus úton elérhető az intézmény honlapján. A Házirend helyben szokásos módon történő nyilvánosságra hozatali módjai: - hirdetőtáblán történő elhelyezés, - intézményi honlapon történő publikáció. A nyilvánosságra hozatalért a Pedagógiai Programmal összefüggő tájékoztatás megadására kijelölt dolgozó felelős. 2. A Házirenddel összefüggő tájékoztatás Az óvodapedagógusok a nevelési év elején ismertetik a Házirendet: - a gyermekekkel, - szülői értekezleten a szülőkkel. A Házirend érdemi változásáról a változást követő 30 napon belül a szülőt tájékoztatni kell azzal, hogy meghatározásra kerül az, hogy a Házirend hatályos változata milyen módon érhető el (hol, hogyan került nyilvánosságra hozásra). 3. A jelen Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvánossága Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 82 § (6) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozza a jelen Szervezeti és Működési Szabályzat-el összefüggő nyilvánosságra hozatali szabályokat A jelen Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvánossága A Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvános. A Szervezeti és Működési Szabályzat: a) papír alapú példánya a központi hirdetőtáblán ki kell függeszteni, b) elektronikus úton elérhető az intézmény honlapján.

68

A Szervezeti és Működési Szabályzat helyben szokásos módon történő nyilvánosságra hozatali módjai: - hirdetőtáblán történő elhelyezés, - intézményi honlapon történő publikáció. A nyilvánosságra hozatalért a Pedagógiai Programmal összefüggő tájékoztatás megadására kijelölt dolgozó felelős. 4. A szülők tájékoztatása Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 82 § (6) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozza a szülők tájékoztatásának egyes kérdéseit. Az óvoda vezetője köteles megszervezni azt az írásbeli tájékoztatást, mely információt szolgáltat a szülőknek a megelőző nevelési év végén: a) azokról a ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő nevelési évben a nevelő munkához szükség lesz, b) az óvodától kölcsönözhető felszerelésekről, c) arról, hogy az óvoda milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. Az írásbeli tájékoztatás szülők részére történő átadásának határideje: minden év június 15-ig A szülő részére legalább 5 napot kell adni arra, hogy a tájékoztató tartalmát megismerje.

69

Melléklet

A Pedagógiai Programmal összefüggő tájékoztatás megadására köteles pedagógus kijelölése A Pedagógiai Programmal összefüggő tájékoztatás megadására - visszavonásig - kijelölöm a következő pedagógusokat: Antalné Balla Ágnes Bíróné Peltz Angéla Burai Jánosné Dósa Katalin Gilicze Antalné Mezei Etelka Pádárné Tóth Andrea Petrik Istvánné Varga Ákosné Varga Zoltánné Az intézmény bélyegzőjének felirata és lenyomata: Rákosmenti Százszorszép Óvoda 1171 Budapest-Rákoskert, Rezgő utca 15. Tel.: 257-88-17

70

17. A fegyelmi eljárása Az intézmény - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés q) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni az iskolában a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelemi eljárás, ezen belül az egyeztető eljárás részletes szabályait. Mivel az intézményben csak gyermekek tartózkodnak, jelen Szervezeti és Működési Szabályzat nem szabályozz a tanulók fegyelmi eljárásának kérdéseit.

71

18. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés r) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendjét. A hitelesítés követelménye Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványokat: - ha azok folyamatosan kerülnek kinyomtatásra, folyamatosan, - ha időszakosan kerülnek kinyomtatásra, a kinyomtatást követően hitelesíteni kell. A hitelesítés módja Az elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatvány jellegétől függően el kell végezni: - az utolsó bejegyzést követő sorok áthúzással történő érvénytelenítését, - el kell helyezni a papír alapú dokumentumon a hitelesítési záradékot, mely tartalmazza: - a hitelesítés időpontját, - a hitelesítő aláírását, - az intézmény hivatalos körbélyegző lenyomatát. A füzet jelleggel összetűzött, kapcsozott dokumentumok esetén a füzet külső lapján, vagy annak belső oldalán kell elhelyezni a hitelesítési záradékot, ahol fel kell tüntetni azt is, hogy a dokumentum hány lapból, illetve oldalból áll. Ez esetben a hitelesítés szövege: Hitelesítési záradék Ez a dokumentum ....... folyamatosan sorszámozott oldalból/lapból áll. Kelt: ................................................ PH .......................................... hitelesítő A hitelesítésre jogosultak A hitelesítésre jogosult személyek az óvoda vezetője és helyettese. Az intézmény által alkalmazott elektronikus úton előállított nyomtatványok: pedagógus igazolvány igénylő rendszer

72

19. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés s) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje. 1. Az elektronikus dokumentum Az intézmény használhat elektronikus iratokat, dokumentumokat. Elektronikus dokumentumnak minősül: az elektronikus eszköz útján értelmezhető adat együttes. Az elektronikus dokumentumokon belül külön szabályok érvényesek: - az elektronikus okiratnak minősülő dokumentumokra, valamint - az egyéb elektronikus dokumentumokra. Az elektronikus okirat kezelési rendje Elektronikus okiratnak minősül az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított irat. Az ilyen iratot: - elektronikus aláírással kell ellátni, és - elektronikusan kell tárolni. Az egyéb elektronikus dokumentumok kezelési rendje Egyéb dokumentumnak minősül minden elektronikus úton létrehozott dokumentum, amely nem az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszerben keletkezett. Az ilyen iratokat: - amennyiben az intézményvezető elrendeli, elektronikus aláírással kell ellátni, - elektronikusan kell tárolni. 2. Az elektronikus aláírás Az elektronikus aláírásra jogosult az aláíró. Az aláíró az, - aki intézmény nevében az aláírás létrehozó eszközt birtokolja, és - az intézmény nevében, mint az intézményt képviselő természetes személy jár el, - aki jogosult az elektronikus aláírás elhelyezésére. Elektronikus aláírásra csak megfelelő elektronikus aláírási terméket (szoftver, hardver, más elektronikus aláírás alkalmazáshoz kapcsolódó összetevőt) lehet használni. Az elektronikus aláíró köteles az elektronikus aláírást létrehozó eszközzel kapcsolatban minden adatvédelmi és biztonsági előírást megtartani.

73

Az elektronikus aláírási joggal felruházott személyeket az Informatikai Szabályzat tartalmazza. Az intézményvezető az elektronikus dokumentumok jellegéhez kapcsolódóan dönt arról, hogy milyen szintű elektronikus aláírási rendszert kell működtetni (fokozott biztonságú elektronikus aláírás, minősített elektronikus aláírás). 3. Az elektronikus dokumentumok tárolása Az elektronikusan tárolt adatok, iratok utólagos olvashatóságát, használhatóságát a selejtezési idő lejártáig, vagy levéltárba adásáig biztosítani kell. Ennek megfelelően olyan tárolórendszert kell alkalmazni, amely biztosítja a megőrzéshez szükséges feltételeket. Az elektronikus dokumentumok számítógépen kívüli elektronikus tárolásához szükséges tárgyi, technikai feltételeket az intézményvezető biztosítja. Ennek érdekében az elektronikus dokumentum kezelője számára rendelkezésre bocsátja a szükséges: - adathordozókat, - az adathordozók biztonságos elhelyezéséhez szükséges páncélszekrényt, illetve tűzbiztos lemezszekrényt. Adathordozók külső felületén, vagy az adathordozó külső borítóján egyértelműen meg kell jelölni az adathordozón tárolt adatokat. Az adatok tárolásakor be kell tartani az általános adatvédelmi szabályokat. 4. Az elektronikus dokumentumok selejtezése, megsemmisítése 4.1. Az elektronikus rendszerből való selejtezés, megsemmisítés Amennyiben az elektronikus adathordozón levő iratok iktatott iratok, selejtezésükre az Iratkezelési Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha az elektronikus dokumentumok nem iktatott iratok, a dokumentumot előállító rendszerben az érintett, megsemmisítendő iratot fizikailag nem szabad törölni, de a felhasználó számára a törölt dokumentum vonatkozásában csak a törlés ténye lehessen hozzáférhető. 4.2. Az elektronikus adathordozón lévő adatok megsemmisítése Az elektronikus adathordozón lévő adatok megsemmisítése az adathordozótól függően történhet: - törléssel, - az adathordozó fizikai megsemmisítésével. 5. Egyéb szabályok Az elektronikus dokumentumok kezelésére vonatkozóan továbbá az adatkezelési, és az informatikai szabályzatot kell alkalmazni.

74

20. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés t) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatásköröket, valamint a munkaköri leírás-mintákat. 1. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető feladat- és hatásköreiből leadott feladat- és hatáskörök a következők: 1.1. Általános vezetői feladatok- és hatáskörök közül intézményvezető részére meghatározott feladat-és Az átadott feladat- és hatáskör hatáskörök új címzettje a) az alapdokumentumokkal összefüggő feladatok intézményvezető-helyettes: közül átadott feladat- és hatáskörök Dósa Katalin b) a minőségirányítással összefüggő feladatok közül Minőségirányítási Támogató Szervezet átadott feladat- és hatáskörök vezetője: Bíróné Peltz Angéla c) az adatnyilvántartással, kezeléssel összefüggő Óvodatitkár: feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök Sztrehárszki Attiláné d) a munkáltatói jogok gyakorlásával összefüggő intézményvezető-helyettes: feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök Dósa Katalin e) a továbbképzéssel, képzéssel összefüggő felada- intézményvezető-helyettes: tok közül átadott feladat- és hatáskörök Dósa Katalin f) a gyermek veszélyeztetettséggel összefüggő fel- Gyermekvédelmi felelős: adatok közül átadott feladat- és hatáskörök Burai Jánosné g) a munkaidő nyilvántartással összefüggő feladatok Óvodatitkár: közül átadott feladat- és hatáskörök Sztrehárszki Attiláné h) gazdálkodással összefüggő feladatok közül át- Óvodatitkár: adott feladat- és hatáskörök Sztrehárszki Attiláné i) egyéb átadott feladat- és hatáskörök

75

1.2. A köznevelési feladatokhoz kapcsolódó vezetési feladat- és hatáskörök közül intézményvezető részére meghatározott feladat-és Az átadott feladat-és hatáskör új címhatáskörök zettje a) a Pedagógiai Programmal összefüggő feladatok intézményvezető-helyettes: közül átadott feladat- és hatáskörök Dósa Katalin b) a Munkatervvel összefüggő feladatok közül át- intézményvezető-helyettes: adott feladat- és hatáskörök Dósa Katalin c) a Nevelőtestülettel, az alkalmazotti közösséggel, intézményvezető-helyettes: a szakmai munkaközösséggel összefüggő feladatok Dósa Katalin közül átadott feladat- és hatáskörök d) az óvodában működő egyéb szervezetekkel ösz- Közalkalmazott Tanács elnöke: szefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatás- Petrik Istvánné körök e) a tanulói jogviszony keletkezésével és megszűné- Óvodatitkár: sével összefüggő feladatok közül átadott feladat- és Sztrehárszki Attiláné hatáskörök f) az oktatás megszervezésével összefüggő felada- intézményvezető-helyettes: tok közül átadott feladat- és hatáskörök Dósa Katalin g) a szakmai ellenőrzéssel összefüggő feladatok intézményvezető-helyettes: közül átadott feladat- és hatáskörök Dósa Katalin h) a tankönyvekkel, taneszközökkel összefüggő feladatok közül átadott feladat- és hatáskörök i) a pedagógus igazolványokkal összefüggő felada- Óvodatitkár: tok közül átadott feladat- és hatáskörök Sztrehárszki Attiláné j) egyéb átadott feladat- és hatáskörök

76

21. Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok melyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (4) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározhatja az intézmény biztonságos működését garantáló szabályokat, melyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók kötelesek betartani és elfogadni az intézmény következő szabályzatait: - a nemdohányzók védelmének helyi szabályai, - Tűzvédelmi Szabályzat, - Munkavédelmi Szabályzat, melyek megtalálhatóak az intézmény hirdetőtábláján. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók által tilos az intézmény területére, épületébe, rendezvényére, az alábbi tárgyakat, eszközöket behozni, illetve maguknál tartani: szúró és vágó eszközök, fegyver Az intézménnyel jogviszonyban nem állók kötelesek az intézményben az intézményhez méltó ruházatban, öltözetben, valamint állapotban tartozódni, illetve megjelenni. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók nem zavarhatják magatartásukkal, viselkedésükkel az intézményben folyó pedagógiai munkát, szabadidős foglalkozást, tanórán kívüli foglalkozást, valamint rendezvényét.

77

22. Egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható – kérdések Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés u) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni az egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható – kérdéseket.

Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételeit mivel nincs kollektív szerződés, ezért a közoktatásról szóló törvény 118. § (12) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatban kell szabályozni. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható bármely közalkalmazott számára. A kereset-kiegészítés járhat: - egy alkalomra, illetve - meghatározott időtartamra, melyet havonta kell kifizetni. (Naptári évenként a jutalom összege nem haladhatja meg a közalkalmazott a kifizetés esedékessége időpontjában a közalkalmazott kinevezés szerinti havi illetménye tizenkétszeresének harminc százalékát.) A kereset-kiegészítés feltételei A kereset-kiegészítésben való részesítés feltételei az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra: Előnyben kell részesíteni azt, aki az intézményi teljesítményértékelés alapján az előző nevelési évben kereset-kiegészítésben részesült, feltéve, hogy a Minőségirányítási Programban meghatározott ciklusidő nem telt el, és a munkáltató megítélése szerint teljesítményével ismét kiérdemelte azt. A közoktatási intézmény vezetője A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 118. § (12) bekezdése alapján - a jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott feltételek mellett - kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve - a helyettesítést kivéve - az átmeneti többlet feladatok ellátását, így különösen: - a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, - a nevelés célját szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható bármely közalkalmazott számára. A kereset-kiegészítés járhat: - egy alkalomra, illetve - meghatározott időtartamra, melyet havonta kell kifizetni. (A havi rendszerességgel fizetett kereset-kiegészítés egy nevelési évnél, tanítási évnél hoszszabb időre nem szólhat, de több alkalommal is megállapítható.) A kereset-kiegészítés megállapításánál figyelembe kell venni a vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének eredményeit. 78

A középületek fellobogózása A 132/2000. Kormányrendelet alapján legalább háromévente, illetve a három éves használati idő előtt a szabad szemmel is észlelhető kopás, rojtosodás, kifakulás stb. esetén haladéktalanul le kell cserélni a zászlót, lobogót. A 308/2004.(XI.13.) Kormányrendelet az európai zászló és az európai lobogó használatának részletes szabályairól ír, amit kötelesek vagyunk betartani.

Videofelvétel és fényképkészítés szabályozása Csak a szülő beleegyezésével, az intézményvezető engedélyével és az óvodapedagógus jelenlétében készülhet video és fényképfelvétel, és az elkészült felvételek felhasználáshoz (honlapon, sajtóban) szintén szülői beleegyezés szükséges.

Érettségi előtt állók kötelező közszolgálatának szabályozása A 20/2012. EMMI rendelet 133.§-a tartalmazza a közösségi szolgálattal kapcsolatos rendelkezéseket. A tanuló fogadása előtt együttműködési megállapodás készítése szükséges a küldő iskola és a fogadó intézmény között. Háziorvosi javaslat beszerzése és nyilatkozattétel aláírása után a tanuló munkába állhat. Az ezzel kapcsolatos adminisztráció az óvodatitkár, a feladatok meghatározása és ellenőrzése az intézményvezető feladata.

Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendje Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendje jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban figyelembe véve a nemzeti köznevelésről szóló törvény 43. § (1) bekezdését - kerül szabályozásra, mivel adatkezelési szabályzatban kell rögzíteni az adatkezelési szabályokat. Az adatkezelési szabályokat a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteként terjedelmi okokból csatolt adatkezelési szabályzat határozza meg.

A gyermek által előállított dolgok értékesítése, hasznosítása során a gyermeket megillető díjazás A nemzeti köznevelésről szóló törvény 46. § (9) bekezdése alapján a tanulót az általa előállított és a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába kerülő dologért díjazás illeti meg akkor, ha az intézmény a dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. Jelen szabályzathoz nem kerül csatolásra a vonatkozó melléklet, mivel ilyen jellegű vagyonátruházás az intézmény vonatkozásában nem fordul elő.

A pedagógusok számára biztosított informatikai eszközök A nemzeti köznevelésről szóló törvény 63. § (1) bekezdése alapján meg kell határozni a pedagógusok részére biztosított informatikai eszközöket. A pedagógusok részére a következő informatikai eszközök kerülnek biztosításra: - számítógép több pedagógus által közös használattal, - számítógépes programok több pedagógus által közös használattal, - elektronikus adathordozók több pedagógus által közös használattal, - projektor, - fénymásoló, scanner. 79

Legitimációs záradék Készítette: Béres Károlyné intézményvezető Dátum: Budapest, 2013.02.20. ……………..…………………… aláírás

Ph.

1. A Közalkalmazotti Tanács a Rákosmenti Százszorszép Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásához magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez általános véleményezési jogát korlátozás nélkül, a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. A dokumentummal kapcsolatosan ellenvetést nem fogalmazott meg. Budapest, 2013.02.20. ………………………………… Közalkalmazotti Tanács elnöke 2. A Szülői Szervezet a Rákosmenti Százszorszép Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásához magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez (a dokumentumok nyilvánosságának biztosítása, az intézmény tájékoztatási kötelezettsége, valamint a gyermekek adatainak kezelésével kapcsolatban) véleményezési jogát korlátozás nélkül, a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. A dokumentummal kapcsolatosan ellenvetést nem fogalmaztunk meg. Budapest, 2013.02.20. ……………………………….. Szülői Szervezet képviselője 3. Az óvoda Nevelőtestülete át nem ruházható jogkörében a Rákosmenti Százszorszép Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzat a 2013.02.20. napján megtartott határozatképes értekezleten 100%-os igenlő szavazattal a 97/2013. számú határozatával elfogadta. Az elfogadás tényét a Nevelőtestület tagjai alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják. Budapest, 2013.02.20. Név Antalné Balla Ágnes óvodapedagógus Béres Károlyné intézményvezető Bíróné Peltz Angéla óvodapedagógus Burai Jánosné óvodapedagógus Dósa Katalin intézményvezető-helyettes, óvodapedagógus Gilicze Antalné óvodapedagógus Mezei Etelka óvodapedagógus Pádárné Tóth Andrea óvodapedagógus Petrik Istvánné óvodapedagógus, Közalkalmazotti T. elnöke Varga Ákosné óvodapedagógus Varga Zoltánné óvodapedagógus

Aláírás

4. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat gyakorlati megvalósításának pénzügyi vonzata nincsen, ezért a Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata, mint az óvoda fenntartója a dokumentum elfogadásához nem köteles gyakorolni egyetértési jogát.

80

Jegyzőkönyv Készült: Időpont: Résztvevők: Téma: Jelen vannak:

a Rákosmenti Százszorszép Óvoda (1171 Budapest, Rezgő utca 15.) Méhecske csoportjában 2013.02.20. 17.00 óra az óvoda Nevelőtestülete, és a Szülői Szervezet elnöke az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatának véleményezése és elfogadása a mellékelt jelenléti íven szereplő személyek

Az értekezlet levezetője Béres Károlyné intézményvezető Az értekezlet jegyzőkönyv vezetője: Burai Jánosné A jegyzőkönyv hitelesítője: Gilicze Antalné és Antalné Balla Ágnes Az intézményvezető megállapítja, hogy a Nevelőtestület minden tagja jelen van, így a rendkívüli alkalmazotti értekezlet határozatképes. Igazoltan vagy igazolatlanul lévő személy nincs. A Szülői Szervezet elnöke a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben tanácskozási joggal vesz részt, tehát minden esetben jegyzőkönyvezni kell véleményét, hozzászólását. Az intézményvezető köszönti a Szülői Szervezet elnökét és a Nevelőtestület tagjait, majd elmondja az összejövetel célját, mely szerint feladatuk az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása, de előtte a Nevelőtestület véleményezését kéri. Ismerteti, hogy a dokumentumot előzőleg a Nevelőtestületi tagok egyenként megkapták, elolvasták, változtatására javaslatot tehettek. A Szülői Szervezet elnöke megköszöni, hogy részt vehet a Nevelőtestületi értekezleten, és kifejezi egyetértését a dokumentummal kapcsolatban. Egyéb hozzászólás nem volt, ezért a vezető felkéri a jelenlévőket, hogy aki a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakkal egyetért, az nyílt szavazással jelezze. A szavazás eredménye 11 fő igen, tartózkodás és ellenszavazat nélkül. A Nevelőtestület 100%-ban elfogadta az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatát. A döntés eredménye a 97/2013. (II.20.) számú Nevelőtestületi határozat. Az elfogadás tényét a Nevelőtestület tagjai a csatolt jegyzőkönyvben hitelesítő aláírásukkal elfogják.

………………………………… Béres Károlyné intézményvezető ……………………………….. Gilicze Antalné hitelesítő

……………………………….. Antalné Balla Ágnes hitelesítő

81

Jelenléti ív mely készült a 2013.02.20-i Nevelőtestületi értekezleten

Név

Aláírás

Antalné Balla Ágnes óvodapedagógus Béres Károlyné intézményvezető Bíróné Peltz Angéla óvodapedagógus Burai Jánosné óvodapedagógus Dósa Katalin intézményvezető-helyettes, óvodapedagógus Gilicze Antalné óvodapedagógus Mezei Etelka óvodapedagógus Pádárné Tóth Andrea óvodapedagógus Petrik Istvánné óvodapedagógus, Közalkalmazotti Tanács elnöke Varga Ákosné óvodapedagógus Varga Zoltánné óvodapedagógus Lázárné Vida Erika Szülői Szervezet elnöke

82