2013. HÉVÍZI ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
8380 Hévíz, Kossuth Lajos utca 2. OM azonosító: 037 535
Tartalomjegyzék A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA ...................................................................................................................... 8
1
1.1
A szabályzat célja, tartalma .................................................................................................. 8
1.2
A szervezeti szabályzat hatálya, érvényessége ................................................................... 10
1.3
A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai ....................... 10
2
Az intézmény adatai...................................................................................................... 11
3
AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK 12 3.1
Szakmai alapdokumentumok ............................................................................................. 12
3.1.1
Szakmai alapdokumentum .................................................................................. 12
3.1.2
Pedagógiai program (általános iskola, alapfokú művészetoktatás) .................... 12
3.1.3
Alapfokú Művészetoktatás intézményegység programja ................................... 13
3.2
A szervezési dokumentumok és a nyilvánosság ................................................................. 13
3.2.1
Az éves munkaterv .............................................................................................. 13
3.2.2
Tantárgyfelosztás ................................................................................................ 14
3.2.3
Órarend és terembeosztás.................................................................................... 14
3.2.4
Felügyeleti beosztás / ügyeleti rend / helyettesítés rendje, időbeosztás ............. 15
3.2.5
A dokumentumok kötelező nyilvánossága ......................................................... 15
3.3
Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata ............................................................. 16
3.3.1
Kiadmányozás, aláírás és bélyegzőhasználati jogosultságok ............................. 16
3.4
Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje ...... 17
3.5
Az iskola szervezeti felépítése és vezetés ............................................................................ 17
3.5.1
Az intézmény szervezeti egységei ...................................................................... 17
3.5.2
Szervezeti egységek kapcsolattartása.................................................................. 18
3.5.3
Az intézmény vezetője ........................................................................................ 19
3.5.4
Az intézményvezető jogköre ............................................................................... 19
3.5.5
Az intézményvezető felelőssége ......................................................................... 20
3.5.6
Vezető helyettesek és vezetőség ......................................................................... 20
3.5.7
A vezető helyettesek jogköre és felelőssége ....................................................... 20
3.5.8
A vezetők – igazgató, igazgatóhelyettes - kapcsolattartása és akadályoztatás esetén a helyettesítési rendje ............................................................................... 21
3.5.9
Az intézmény vezetősége .................................................................................... 22 2
A vezetés szerkezete ............................................................................................................. 24
3.6
AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE .......................................................................... 25
4 4.1
Az intézmény általános rendje, nyitva tartása .................................................................. 25
4.2
A tanév helyi rendje ............................................................................................................. 25
4.3
A tanítási órák rendje .......................................................................................................... 26
4.4
Óraközi szünetek rendje...................................................................................................... 26
4.5
A házirend............................................................................................................................. 27
4.6
A vezetők munkarendje ....................................................................................................... 28
4.7
Az alkalmazottak általános munkarendje ......................................................................... 28
4.8
A pedagógusok munkarendje ............................................................................................. 29
4.8.1
A pedagógusok munkaidejének kitöltése ............................................................ 29
4.8.2
Neveléssel- oktatással lekötött rész..................................................................... 29
4.8.3
A munkaidő többi részében ellátott feladatok ..................................................... 30
4.8.4
Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása ..................................................................................................... 31
4.9
A pedagógusok felügyeleti rendszere ................................................................................. 31
4.10
Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások ....................................................... 32
4.10.1
5
A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje ........................................ 33
4.11
Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje ..................................... 33
4.12
A dolgozók kijelölésének és megbízásának elvei ............................................................... 33
4.13
Munkaköri leírás-minták .................................................................................................... 34
TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK .............................................................. 35 5.1.1
A napközi, és tanulószobai foglalkozás .............................................................. 35
5.1.2
Diákkörök............................................................................................................ 36
5.1.3
Az iskolai sportkör .............................................................................................. 37
5.1.4
Az iskolai énekkar ............................................................................................... 37
5.1.5
A tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap........................................................................ 37
5.1.6
A tanulmányi kirándulás, erdei tábor .................................................................. 37
5.1.7
A kulturális rendezvények .................................................................................. 38
5.1.8
Tanfolyamok ....................................................................................................... 38
5.1.9
Szervezett külföldi kapcsolatok .......................................................................... 39
5.1.10
Képességkibontakoztatás, felzárkóztatás ............................................................ 39
5.1.11
A foglalkozásra jelentkezés szabályai................................................................. 39 3
5.1.12
A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való jelentkezés iránti kérelmek elbírálása. ............................................................................................................ 39
A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE ............................................. 40
6 6.1
A belső ellenőrzés célja ........................................................................................................ 40
6.2
A pedagógiai ellenőrzés területei ........................................................................................ 41
6.3
A belső ellenőrzésre jogosultak ........................................................................................... 41
6.3.1
Az intézményvezető ellenőrzési tevékenysége ................................................... 42
6.3.2
Vezető helyettes, középvezetők hatásköri ellenőrzése ....................................... 42
6.3.3
Igazgató helyettes ellenőrzési tevékenysége ....................................................... 42
6.3.4
A munkaközösség vezetők ellenőrzési feladatai ................................................. 43
6.4
A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái ............................................................ 44
ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉGEK KAPCSOLATAI............................................ 44
7 7.1
Alkalmazotti jogok ............................................................................................................... 44
7.2
A belső kapcsolattartás formái ........................................................................................... 44
7.3
A nevelőtestület .................................................................................................................... 45
7.3.1
Nevelőtestületi feladatok..................................................................................... 45
7.3.2
A nevelőtestület jogkörei .................................................................................... 46
7.3.3
Átruházott jogkörök ............................................................................................ 47
7.4
Szakmai munkaközösségek ................................................................................................. 48
7.4.1
A munkaközösségek feladatai ............................................................................. 48
7.4.2
A szakmai munka-közösség vezetőjének jogai ................................................... 49
7.4.3
A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai ......................................... 49
7.5
Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok .................................................................. 50
AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE ........................................................................................................................ 51
8 8.1
Az iskolaközösség ................................................................................................................. 51
8.2
9.2 A munkavállalói közösség ............................................................................................. 51
8.3
Diákközösségek .................................................................................................................... 51
8.3.1
Osztályközösségek, tanulócsoportok .................................................................. 51
8.3.2
Diákkörök............................................................................................................ 52
8.3.3
Diákközgyűlés, iskolagyűlés ............................................................................... 53
8.4
Diákönkormányzat .............................................................................................................. 53
8.4.1
Diákönkormányzati jogok ................................................................................... 54
8.4.2
A diákönkormányzattal való kapcsolattartás ...................................................... 56 4
8.5
A tanulói véleménynyilvánítás ............................................................................................ 56
8.6
Az ifjúságvédelmi felelőssel való kapcsolattartás .............................................................. 57
SZÜLŐI KÖZÖSSÉGEK ............................................................................................ 57
9 9.1
Az SZM jogkörei .................................................................................................................. 58
9.2
A szülők tájékoztatása ......................................................................................................... 59
10
9.2.1
Szülői értekezletek rendje ................................................................................... 59
9.2.2
Szülői fogadóórák rendje .................................................................................... 60
9.2.3
Nyílt órák, nyílt napok ........................................................................................ 60
9.2.4
Iskolai honlap ...................................................................................................... 61
9.2.5
A szülők írásos tájékoztatása .............................................................................. 61
KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE ÉS FORMÁJA ...................................... 63
10.1
Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: ........................................................................ 63
10.2
A fenntartóval való kapcsolat ............................................................................................. 63
10.3
Oktatási intézményekkel való kapcsolat ............................................................................ 64
10.4
Intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolat ........................................................ 64
10.5
A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolat....................................................................... 65
10.6
Egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolat........................................................................ 65
11
TANULÓK ÉS KÖZÖSSÉGEIK KAPCSOLATA .................................................. 67
11.1
A tanulói jogviszony létesítése............................................................................................. 67
11.2
Tanulói jogok........................................................................................................................ 67
11.3
Tanulói kötelezettségek ....................................................................................................... 68
11.4
A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos vizsgák ..................................................................... 68
11.4.1
Az osztályozó vizsga rendje ................................................................................ 69
11.4.2
Különbözeti vizsga .............................................................................................. 69
11.4.3
Pótló vizsga ......................................................................................................... 69
11.4.4
Javító vizsga ........................................................................................................ 70
11.4.5
vizsgákra való jelentkezés rendje, a vizsgák rendje, és követelményei .............. 70
11.5
Művészeti alapvizsga és a záróvizsga ................................................................................. 71
11.6
Magántanuló......................................................................................................................... 71
12
HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK, ÜNNEPÉLYEK RENDJE ............................................................................................ 72
12.1
A hagyományápolás célja .................................................................................................... 72
12.2
Az intézmény hagyományos rendezvényei ......................................................................... 72
12.2.1
Történelmi, kulturális-művészeti jellegű hagyományaink .................................. 73
12.2.2
Kulturális-művészeti jellegű hagyományaink ..................................................... 73 5
12.2.3
Közösségi hagyományaink ................................................................................. 74
12.2.4
Az ünnepélyek, megemlékezések rendje ............................................................ 74
12.3
Hagyományőrző feladatok, külsőségek .............................................................................. 75
12.4
Az ünnepélyek, megemlékezések lebonyolításának alapelvei, rendje ............................. 76
13
A INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE ........................................................................................................................ 77
13.1
Intézményi védő előírások ................................................................................................... 77
13.1.1
Látogatási rend .................................................................................................... 77
13.1.2
Védő előírások .................................................................................................... 77
13.1.3
A tanulóbalesetek érdekében ellátandó feladatok ............................................... 77
13.1.4
Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők .................................................. 79
13.1.5
Bombariadó ......................................................................................................... 81
13.2
A dohányzással kapcsolatos előírások ................................................................................ 82
13.3
A helyiségek használati rendje ............................................................................................ 82
13.3.1
Alkalmazottak és tanulók helyiség használata .................................................... 82
13.3.2
A szaktantermek használati rendje ...................................................................... 82
13.3.3
Berendezések, felszerelések használata .............................................................. 83
13.4
Bérbeadási rend ................................................................................................................... 83
13.5
Karbantartás és kártérítés .................................................................................................. 83
14
AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR ........................................................................................ 84
14.1
A könyvtár működésének célja, a működés feltételei ....................................................... 84
14.2
Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai ................................................ 84
14.3
Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok ............................... 85
14.3.1
A könyvtár szolgáltatásai .................................................................................... 85
14.3.2
A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja........................................... 86
14.3.3
A szolgáltatások igénybevételének feltételei ...................................................... 86
14.3.4
A könyvtárhasználat szabályai ............................................................................ 86
14.4
A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje................................................................................... 86
14.5
A könyvtárban elhelyezett számítógépek használata........................................................ 86
14.6
A könyvtár szervezeti és működési szabályzata ................................................................ 86
15
A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS ................... 87
15.1
Az egészségügyi ellátás. ....................................................................................................... 87
15.2
A mindennapos testnevelés formái ..................................................................................... 88
15.3
Egészséges életmódra nevelés, egészségügyi felvilágosítás ............................................... 89
6
16
A FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ÉS ALKALMAZÁSÁNAK ELVEI ............................................................................................................................ 90
16.1
Fegyelmező intézkedések ..................................................................................................... 90
16.2
Vétkes és súlyos kötelességszegés ........................................................................................ 90
16.3
A fegyelmi eljárás................................................................................................................. 91
16.4
A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai ................................. 92
17
A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE.......................................................................... 93
18
EGYÉB RENDELKEZÉSEK ...................................................................................... 94
18.1
A tiltott és megengedett reklámtevékenység ...................................................................... 94
19
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ........................................................................................ 95
20
MELLÉKLETEK ......................................................................................................... 98
20.1
számú melléklet - Munkaköri leírások ............................................................................... 98
20.2
számú melléklet - Könyvtári SZMSZ ............................................................................... 125
20.3
számú melléklet Szabályzat a tankönyvtámogatás és tankönyvellátás rendjéről ........ 139
20.4
számú melléklet A dolgozók teljesítményértékelése....................................................... 149
20.5
Számú melléklet- Az ellenőrzés hatáskörei ..................................................................... 161
20.6
számú melléklet Az iskola ellenőrzési rendszere ............................................................. 163
7
1
A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA
1.1
A SZABÁLYZAT CÉLJA, TARTALMA
A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat / továbbiakban SZMSZ/ határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. Célja, hogy meghatározza az intézmény / szervezet / számára a struktúra és a működés alapvető irányelveit és rendszerét. Az SZMSZ biztosítja: a szervezeti felépítését a működés közben megvalósítandó rendezettséget, az alkalmazottak számára követendő magatartási szabályokat. Az SZMSZ a pedagógiai programban rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. A szervezeti és működési szabályzat tartalmazza: a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét, a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét, a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel, ha a nevelési-oktatási intézmény tagintézménnyel, intézményegységgel rendelkezik, a tagintézménnyel, intézményegységgel való kapcsolattartás rendjét, a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, formáját, a vezetők közötti feladatmegosztást, a kiadmányozás és a képviselet szabályait, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendjét, a vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formáját, rendjét, 8
a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket, a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást, az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, a szakmai munkaközösségek együttműködését, részvételét a pedagógusok munkájának segítésében,
kapcsolattartásának
rendjét,
a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét, az intézményi védő, óvó előírásokat, bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket, annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról, azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel, a nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályait, az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendjét, az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendjét, az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatásköröket, munkaköri leírás-mintákat, mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet szabályozni. az iskolai egyéb foglalkozások célját, szervezeti formáit, időkereteit a diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét, a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrendet, 9
az iskolai könyvtár SZMSZ-ét a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működését garantáló szabályokat, amelyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek. 1.2
A SZERVEZETI SZABÁLYZAT HATÁLYA, ÉRVÉNYESSÉGE A szervezeti és működési szabályzat és az egyéb belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné válik. Az SZMSZ azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges.(Nkt.25.§(4).
A HÉVÍZI ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület...........év .....hó ....napján fogadta el. 1.3
A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT LÉTREHOZÁSÁNAK JOGSZABÁLYI ALAPJAI
A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 16/2013. évi (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 229/2012. (VIII. 28.) kormány rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról (Végrehajtási rendelet ) (módosította a 315/2012. (XI.13.) Kormány rendelet 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről
10
2
Az intézmény adatai
Az intézmény neve: Hévízi Illyés Gyula Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Hévízi Illyés Általános Iskola Székhelye: 8380 Hévíz, Kossuth Lajos utca 2. Oktatási azonosítója: 037 535 Helyrajzi száma: 1089/2 Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó székhelye: 1055 Budapest, Nádor utca 32. Működtető neve: Hévíz Város Önkormányzata Működtető székhelye: 8380 Hévíz, Kossuth Lajos utca 1. Az intézmény típusa: összetett iskola általános iskolai nevelés-oktatás alapfokú művészetoktatás
További adatok a hatályos szakmai alapdokumentum szerint.
11
3
AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK
3.1
SZAKMAI ALAPDOKUMENTUMOK
Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: szakmai alapdokumentum a pedagógiai program a szervezeti és működési szabályzat a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: a tanév munkaterve tantárgyfelosztás, órarend egyéb belső szabályzatok (ügyeleti rend, helyiségek, eszközök használatának rendje).
3.1.1 Szakmai alapdokumentum A Szakmai alapdokumentum tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit. Biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény szakmai alapdokumentumát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja. A szakmai alapdokumentum tartalma: az alapító, a fenntartó, működtető neve és címe / székhelye / az intézmény neve, címe / székhelye / tagintézménye, telephelyei, típusa, alaptevékenysége, feladatai, vagyona, rendelkezési és használat joga, az évfolyamok száma, a maximális gyermek / tanuló / létszám.
3.1.2 Pedagógiai program (általános iskola, alapfokú művészetoktatás) A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot melynek tartalma: Az iskola pedagógiai programja meghatározza: Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat. 12
Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját. a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat, a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket.
3.1.3 Alapfokú Művészetoktatás intézményegység programja Részletes tartalmat a Pedagógiai Program tartalmazza. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 3.2
A SZERVEZÉSI DOKUMENTUMOK ÉS A NYILVÁNOSSÁG
3.2.1 Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv tartalma: fejlesztési feladatok, tevékenységek megnevezése, a kitűzött időpontok és határidők dátuma, 13
a munkatevékenységet ellátó felelősök név szerinti felsorolása. éves ellenőrzési terv. ünnepek és megemlékezések az előző tanév értékelése, helyzetelemzés mérési eredmények, programterv
3.2.2 Tantárgyfelosztás A tantárgyfelosztás tanügy-igazgatási dokumentum, amit a pedagógia irányításért felelős igazgató tanévenként készít el. A tantárgyfelosztást a nevelőtestület véleményezi, és a fenntartó fogadja el. Tartalmazza: évfolyamonként a tanulócsoportokat és a csoportbontásokat, az óraterv alapján tartandó tantárgyakat, az alkalmazott pedagógusok név szerinti végzettségét, szakképzettségét, feladatait: a megtartandó tanórákat, tanórán kívüli foglalkozásokat, órakedvezményeket, intézményi szintű összesítést. A tantárgyfelosztás a pedagógus munkarend alapokmánya: a feltüntetett, kötelező óraszámba beszámítható feladatok összegzésével magába foglalja az intézmény pedagógiai tevékenységének időráfordítását.
3.2.3 Órarend és terembeosztás A tantárgyfelosztás alapján a pedagógusok konkrét napi munkaidő beosztása órarend szerint történik. Heti órarend írja elő a pedagógusok és a diákok részére, hogy mikor, kinek és milyen tanítási órán / foglalkozáson / kell részt venni. Órarend készítés szempontjai: egyes tanulócsoportok héten belüli egyenletes terhelése, a csoportbontások végrehajthatósága, a szaktantermek kihasználtsága, a tanulók napi változatos tanóra összeállítása, a pedagógus beoszthatósága. A heti órarendet terembeosztás egészíti ki, ami az órarend szerinti tanítási órák, foglalkozások pontos helyszínét, a kijelölt helyiségeket, tantermeket, előadókat tünteti fel.
14
3.2.4 Felügyeleti beosztás / ügyeleti rend / helyettesítés rendje, időbeosztás A pedagógusi felügyelet célja a biztonságos intézményi környezet megvalósítása. A közoktatási törvény kiemelt felelősséget hárít az intézményekre az egészségvédelem és a baleset elhárítás terén. A felügyeletre beosztott pedagógus köteles a biztonsági feladatkört teljes figyelemmel ellátni, személyesen felelős a rábízott fiatalokért. A felügyeleti beosztás órarendhez igazodó tanügyi dokumentum, amely a teljes nyitvatartási időtartamban név szerint jelöli ki ügyletre a pedagógusokat.
3.2.5 A dokumentumok kötelező nyilvánossága Az intézmény köteles a működési alapdokumentumokat nyilvánosságra hozni, hogy az alkalmazottak, a szülők, érdeklődők tájékozódhassanak a helyi tantervről, programokról, rendszabályokról. A dokumentáció hivatalos tárolási helyei: Az intézményi könyvtár, a vezetői és a vezető helyettesi iroda. Ezekben a helyiségekben a következő dokumentumokból kell tartani 1-1 hiteles példányt: Pedagógiai program. SZMSZ. Házirend. Éves munkaterv. Pedagógus felügyeleti beosztása. Belső szabályzatok. A dokumentumok hozzáférhetőségét az érdeklődők számára oly módon kell biztosítani, hogy az iratok helyben olvashatók legyenek! Ezen dokumentumok megtalálhatók még: - a fenntartónál - a tanári szobában - a könyvtárban - az igazgató és helyettesi irodában - és az irattárban - az iskola honlapján.
15
AZ INTÉZMÉNY BÉLYEGZŐINEK FELIRATA ÉS LENYOMATA
3.3
Hosszú bélyegző: Hévízi Illyés Gyula Általános Iskola és Alapfokú Művészei Iskola 8380 Hévíz, Kossuth u. 2. Körbélyegző: Hévízi Illyés Gyula Általános Iskola és Alapfokú Művészei Iskola 8380 Hévíz, Kossuth u. 2. (középen a köztársaság címere)
3.3.1 Kiadmányozás, aláírás és bélyegzőhasználati jogosultságok Az iskolai ügyekben a kiadványozás joga az iskola igazgatóját illeti meg, melyet bizonyos területeken átruházhat. Iskolai ügyben kimenő valamennyi ügyirat, levelezés, csak cégjelzéses levélpapíron, vagy az iskola általános hosszú bélyegzőjével fejlécezett levélpapíron intézhető. A közoktatási intézmény képviselője a köznevelési törvény szerint megbízott; intézményvezető, aki esetenként külön megbízást adhat az intézmény képviseletére valamely munkatársának. Az általános aláírásra való jogosultságot az alábbiak szerint szabályozom: - az igazgató valamennyi ügyben, amely az intézménnyel összefügg - az igazgatóhelyettesek a feladatkörükbe tartozó ügyekben, - a GAMESZ gazdasági vezetője az iskolát érintő gazdasági ügyekben, - az iskolatitkár a tanulói igazolási ügyekben, Az intézményi bélyegzők használatára és aláírásra az alábbi dolgozók jogosultak: Iskolai bizonyítványok, azok másolata:
Ezen okmányok aláírója csak az iskola igazgatója, akadályoztatása esetén a helyettesítési rend szerint bélyegzővel ellátva lehet kiadni
Az iskolát érintő szakmai igazolásnál:
az iskola igazgatója, akadályoztatása esetén a helyettesítési rend szerint bélyegzővel ellátva lehet kiadni.
Tanulókkal kapcsolatos igazolási ügyekben:
az iskolatitkár jogosult az igazolások kiadására.
Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben,
az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, 16
3.4
az osztályfőnök az év végi osztályzatok törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK KEZELÉSI RENDJE
Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. 3.5
AZ ISKOLA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS VEZETÉS
Az intézmény felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik.
3.5.1 Az intézmény szervezeti egységei A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásának alapelvei, hogy az intézmény a feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon lássa el. A racionális és gazdaságos működtetés, a helyi adottságok és az igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti formát. Intézményünk szervezeti egységei és az egységek felelős vezetői (lsd. 1.számú melléklet) 1. számú egység:
Felső tagozat
vezetője:
1. sz. igazgató helyettes
2. számú egység:
Alsó tagozat
vezetője:
2. sz. igazgató helyettes
17
3. számú egység:
Művészeti intézményegység vezetője:
3. sz. igazgató helyettes
3.5.2 Szervezeti egységek kapcsolattartása Az alkalmazottaknak, a szervezeti egységeknek úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy a feladatok ellátása zavartalan és zökkenőmentes, valamint összehangolt legyen. 1. Táblázat A munkatársak együttműködése Az együttműködés formái
Ülések száma
Munkaközösségek
évente 3
1.Társadalomtudomány
feladattól függően ennek gyakorisága nőhet
2. Természettudomány 3. Készségtantárgyak 4. Matematika, ( fizika, informatika)
Tevékenység Tanterv – beválás vizsgálata Tanmenetek - beválás vizsgálata Módszerek, eszközök kiválasztása
Elvárt eredmény Mérési feladatok összehasonlító elemzése
Bevált módszerek terjesztése
Módszertani tapasztalatok átadásának fórumai (
5. Idegen nyelvi 6. Osztályfőnöki
Bemutatók, ötletbörzék)
7. Alsó tagozat magyar 8. Alsó tagozat matematika Tagjaik az adott tanévben a tantárgyat tanító pedagógusok. Egy osztályban tanító tanárok megbeszélései
1.- 2 havonta Magatartás, szorgalom magatartás és értékelése szorgalom Információk átadása a elbírálása Szöveges értékelés összehangolása
Munkatársi megbeszélések Évente 1-2 alkalommal
Közös célképzés, jövőkép, küldetésnyilatkozat. fejlesztési tervek összehangolása
18
Az egyéni értékelésszerepe növekszik Nevelési problémákra konszenzuson alapuló megoldása A munkatársak 90%-a elkötelezett az intézményi fejlesztések iránt.
Az együttműködés formái Intézményegység vezető megbeszélések
Ülések száma
Tevékenység
Iskolai intézményi működés munkatervbe összehangolása n meghatározot tak szerint
Elvárt eredmény ellenőrzött működés.
3.5.3 Az intézmény vezetője Az intézményvezető, a közoktatási törvény feltételeinek megfelelő személy kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A vezetői megbízás legfontosabb követelményei: Az intézményhez szükséges felsőfokú végzettség és szakképzettség. Pedagógus szakvizsga. Pedagógus munkakörben határozatlan idejű alkalmazás. A szükséges szakmai gyakorlat. Az intézményvezetőt a fenntartó bízza meg az irányító feladatok ellátásával, döntése előtt beszerzi az alkalmazotti közösség, a szülői szervezet, a diákönkormányzat véleményét.
3.5.4 Az intézményvezető jogköre Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a köznevelési törvény és a fenntartó határozza meg. Kiemelt feladatai és hatásköre: a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület vezetése és döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának szakszerű szervezése, ellenőrzése, a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, az intézményt irányító belső szabályzatok vezetői utasításként való kiadása, a hatályosságról történő gondoskodás, a közoktatási intézmény képviselete, együttműködés a szülőkkel, a diákokkal, az érdekképviselettel, a nemzeti és intézményi ünnepélyek méltó szervezése, a gyermek és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésének irányítása, döntés minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe, tankönyvrendelés szabályozása. 19
szaktárgyi mérések szervezése – külső szakértők bevonása, intézményi törvényességi közreműködésével
vizsgálatok
szervezése
–
külső
szakértők
3.5.5 Az intézményvezető felelőssége Az intézményvezető egy személyben felelős: az intézmény szakszerű és törvényes működésért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, a pedagógiai munkáért, a gyermekekkel való egyenlő bánásmód megköveteléséért, a tanulók, gyermekek érdekeinek elsőbbségéért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és a gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek egészségügyi vizsgálatának ellátásáért, a méltányos és humánus ügykezelésért és döntésekért, munka és tűzvédelemért / átruházás / Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes.
3.5.6 Vezető helyettesek és vezetőség Az intézményvezető feladatait vezető helyettesek közreműködésével látja el. A vezető helyettesi megbízást az intézményvezető adja - a nevelőtestületi véleményezés megtartásával -, a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottaknak. A megbízás visszavonásig érvényes. A pedagógiai vezető helyettes felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy, aki közvetlenül irányítja a beosztottak munkáját. A helyettesek számát a közoktatási törvény szabályozza. Az alapfokú művészoktatási feladatok ellátását tagozatvezető irányíthatja.
3.5.7 A vezető helyettesek jogköre és felelőssége A vezető helyettesek munkájukat munkaköri leírásuk alapján és az intézményvezető közvetlen irányításával végzik. A vezető helyettesek hatásköre és felelőssége kiterjed mindazon területekre amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Tevékenységükben személyes felelősséggel tartoznak az 20
intézmény vezetőjének. Beszámolási kötelezettségük az intézmény egész működésére és minden alkalmazott munkájára vonatkozik. Ellenőrzéseik tapasztalatait, lényegi észrevételeiket, az intézmény érdemi problémáit jelzik az intézményvezetőnek, konkrét megoldási javaslatokat tesznek. Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során – az intézmény igazgatójával egyeztetve – bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik.
3.5.8 A vezetők – igazgató, igazgatóhelyettes - kapcsolattartása és akadályoztatás esetén a helyettesítési rendje Az intézményvezető és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek és a konkrét feladatoknak megfelelő rendszerességgel, illetve a munkaköri leírásoknak megfelelően szabályozott. A nevelési-oktatási intézmény vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a vezetői és vezető helyettesi feladatokat ellássák. Ha egyértelművé válik, hogy az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az 1.sz.igazgató helyettesnek kell ellátnia; az intézményvezető helyettese a szükséges, vezetőhelyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat 2.számú. táblázatban megjelölt személynek kell ellátnia. A vezetők helyettesítésének rendje A vezető megnevezése, akit
A helyettesítő megnevezése
helyettesíteni kell
(munkakör és név)
igazgató
1.sz.igazgató helyettes
1.sz. igazgató helyettes
2.sz.igazgató helyettes
2.sz.igazgató helyettes
3.sz.igazgató helyettes
3.sz.igazgató helyettes
Magyar munkaközösség vezető
Magyar munkaközösség vezető
Matematika munkaközösség vezető
Matematika munkaközösség vezető
Természettudományi munkaközösség vezető
Természettudományi munkaközösség vezető
Idegen nyelv munkaközösség vezető
Idegen nyelv munkaközösség vezető
Készségtárgyak munkaközösség vezető 21
Készségtárgyak munkaközösség vezető
Alsós munkaközösség vezető
Alsós munkaközösség vezető
Rangidős ügyeletes tanár
A vezető, illetve a vezető-helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető-helyettes helyett, a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.
3.5.9 Az intézmény vezetősége A vezetőség a vezetőkből és a középvezetőkből áll: ők irányítják, tervezik, szervezik, ellenőrzik és értékelik a szervezeti egységeket. A középvezető ellenőrzéseiről, tapasztalatairól közvetlen vezetőjének számol be, kiemelkedő jelentőségű ügyben az intézményvezetőnek. Az intézmény vezetősége konzultatív testület, véleményező és javaslattévő joga van és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja. A vezetőség tagjai: az intézményvezető, a vezető helyettesek, szakmai munkaközösség-vezetők, művészeti intézményegység-vezető. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyről emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A vezetői értekezleteken a résztvevők beszámolnak a szervezeti egységek működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. Az iskola vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így az iskolaszék képviselőivel, a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési 22
lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni.
23
3.6
A VEZETÉS SZERKEZETE Igazgató
1. sz. igazgató helyettes
2. sz. igazgató helyettes
3. sz. igazgató helyettes (művészetoktatási intézményegység vezetője)
Iskolatitkár
logopédus fafúvós
zongora
rézfúvós
pedagógus pedagógus napközi pedagógusai
alsós matematika mk. vez. pedagógusok
matematika mk. vez.
pedagógusok
társadalomtud. mk. vez.
pedagógusok
természettudományi mk. vez.
pedagógusok
hegedű
pedagógus
pedagógusok
24
pszichológus
gyógytestnevelő
pedagógus
néptánc
dráma
pedagógus
pedagógus
felzárkóztató csoport gyógypedagógus
pedagógusok
idegen nyelvű mk. vez.
Pedagógiai asszisztens
szolfézs
pedagógus
alsós magyar mk. vez.
Szakszolgálat
fejlesztő pedagógus
készségtantárgyak mk. vez.
pedagógusok
osztályfőnöki mk. vez.
osztályfőnökök
könyvtár
könyvtáros pedagógus
4
AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE
4.1
AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS RENDJE, NYITVA TARTÁSA
A főbejárat mellett címtáblát, a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét kell elhelyezni. Az épület lobogózása a portás feladata. Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: védeni a közösség tulajdonát, megőrizni az iskola rendjét és tisztaságát, takarékoskodni az energiával, a szükséges anyagokkal, eljárni a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint, betartani a munka- és egészségvédelmi szabályokat, rendeltetésszerűen használni a berendezéseket. Az intézmény a tanév szorgalmi idejében tanítási napokon 630 - 2000 óráig tart nyitva. A hivatalos munkaidő tanítási napokon: 730 - 1630 óráig tart. Szombaton és vasárnap az intézmény - rendezvény hiányában - zárva tart. A zárásért a portás a felelős. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt, kérelem alapján. A művészeti oktatás 1230-1900-ig tart. A szombati foglalkozások a művészeti oktatás esetében lehetségesek. Szünetek időtartama alatt nyitva tartás csak az intézményvezető engedélyével szervezett programokon van. Az intézmény a tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az iskolavezetői ügyeletet hetente kell megszervezni. Az intézmény területe a felügyelet alá tartozó fiatalok számára tanítási idő alatt csak a portán felmutatott és leadott írásos vezetői, vezető helyettesi, szaktanári vagy osztályfőnöki engedéllyel hagyható el! A közoktatási intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselőit) – vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. Az épületbe való belépésükkor a portásnál regisztráltatniuk kell magukat. A beléptető rendszerben történő regisztráció során rögzítésre kerül a belépő személy neve, a belépés és kilépés időpontja, a keresett személy neve. 4.2
A TANÉV HELYI RENDJE
A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig, a szorgalmi idő június 15-ig tart. Az általános rendről az oktatásért felelős miniszter rendelete tanévenként rendelkezik. 25
A tanév helyi rendjét és a kapcsolódó fő feladatokat a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti, így meghatározásra kerül: a nevelőtestületek értekezletek időpontja, a rendezvények és ünnepségek módja és időpontja, a tanítás nélküli munkanapok programja és időpontja, a vizsgák / felvételi, osztályozó, javító, különbözeti / rendje, a tanítási szünetek időpontja / a rendelet kereteihez igazodva /, a bemutató órák és foglalkozások rendje, a nyílt napok megtartásának rendje és ideje. A tanév helyi rendjét, a munka és balesetvédelmi oktatással együtt, az osztályfőnök az első tanítási napon ismerteti a diákokkal. A szülők tájékoztatására az első szülői értekezleten kerül sor. 4.3
A TANÍTÁSI ÓRÁK RENDJE
Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (igazgatói engedéllyel) azok előtt szervezhetők. A napi tanítási idő 8 órától 13óra 30 percig tart a heti órarend alapján. Az első tanítási óra reggel 8 órakor kezdődik. " 0. " óra csak külön engedéllyel tartható. / A választható tanórákat 17 óráig be kell fejezni./ Az igazgató szükség esetén rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A művészeti oktatásban résztvevők tanórái 1230-1900-ig tartanak. A tanítási órák időtartama: 45 perc/, a művészeti iskolában egyéni óra 30 perc. A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. 4.4
ÓRAKÖZI SZÜNETEK RENDJE
Az óraközi szünetek időtartama 5 - 15 perc. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető. Minden óraközi szünetben szellőztetni kell a tantermeket, teljes légcserével!
26
Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók - egészségük érdekében lehetőség szerint a szabad levegőn - az udvaron - töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére! Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik. Dupla órák (engedéllyel) szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás esetén, rendkívüli esetben. Művészeti oktatás esetén a tanórák összevonhatóak, tömbösíthetőek. Az étkezést 11.45 perc és 14.00 óra között kell lebonyolítani.
4.5
Óra
Jelző csengetés
Becsengetés
Kicsengetés
Szünetek
1.
7:45
8:00
8:45
10
2.
8:55
9:40
15
3.
10:00
10:45
15
4.
11:00
11:45
10
5.
11:55
12:40
5
6.
12:45
13:30
A HÁZIREND
Az intézményi élet részletes szabályozását, a tanulók munkarendjét a házirend határozza meg. A házirend betartása - a pedagógiai program megvalósítása érdekében - minden tanuló számára kötelező. A házirend megállapítja: (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 5. § ) a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírásokat, a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályait, a szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvét, az elosztás rendjét, a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit, a gyermekek, tanulók jutalmazásának elveit és formáit, a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit, 27
elektronikus napló használata esetén a szülő részéről történő hozzáférés módját, az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét. a tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartamát, a csengetési rendet, az iskolai, kollégiumi tanulói munkarendet, a tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét, a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket, a kollégiumi lakhatás ideje alatt a kollégiumon kívüli tartózkodás során elvárt tanulói magatartást, az iskola és a kollégium helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendjét, az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán, kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartást. A házirendet az intézményvezető készíti el, és a nevelőtestület elfogadása után a igazgató hagyja jóvá. Az elfogadásakor, illetve módosításkor az iskolaszék és a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. 4.6
A VEZETŐK MUNKARENDJE
Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni! Ezért az intézményvezető és helyettesei heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ vezetői helyettesítési rendje jelöli ki az ügyeletes vezető személyt. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. 4.7
AZ ALKALMAZOTTAK ÁLTALÁNOS MUNKARENDJE
Az intézmény zavartalan működése érdekében az alkalmazottak munkarendjét az intézmény vezetője állapítja meg. A munkaköri leírásokat a vezető készíti el és hagyja jóvá. A vezető helyettesek tesznek javaslatot, - a törvényes munka és pihenő idő figyelembevételével - a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. 28
Minden alkalmazottnak és tanulónak be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat és a házirendet az intézményben! Az ezzel kapcsolatos képzés az intézmény megbízott munkatársának feladata minden tanév elején. A PEDAGÓGUSOK MUNKARENDJE
4.8
A pedagógus teljes munkaideje heti 40 óra, A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat általában hétfői napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a vezetőhelyettes állapítja meg, az intézményvezető jóváhagyásával. Írásos kérelemre a tanórák / foglalkozások elcserélését /szívességi helyettesítés/ a vezető helyettes engedélyezheti, de köteles jelenteni a vezetőnek.
4.8.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése 2013. szeptember 1-jétől alapvetően átalakul a pedagógusok munkaidejének beosztási rendje. [2011. évi CXC. törvény 62. § (5)–(6) bek ] A vezetők kivételével megszűnik a kötelező óraszám fogalma, és helyére a nevelésseloktatással lekötött munkaidő kerül, amelynek mértéke – a munkáltató döntésétől függően – heti 22-26 óra között lehet. Kötött munkaidő32 óra a 40 óra 80%-a, amelyet az intézményben kell eltölteni,az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartozik. Korm. 18.§ (3): a tanítási és egyéb feladatok elosztásánál is arányosság és egyenletesség követendő.
Neveléssel- oktatással lekötött rész Fennmaradó rész a kötött munkaidőből Kötetlen munkaidő 8 óra
4.8.2 Neveléssel- oktatással lekötött rész Tanórai és egyéb foglalkozások a) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, b) sportkör, tömegsport foglalkozás, c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás, d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás, 29
e) napközi, f) tanulószoba, g) tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás, h) pályaválasztást segítő foglalkozás, i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás, j) diákönkormányzati-foglalkozás, k) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás, l) tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, m) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi.
4.8.3 A munkaidő többi részében ellátott feladatok „…A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.” a) foglalkozások, tanítási órák előkészítése, b) a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, c) az intézmény kulturális- és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, d) a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, e) előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók – tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő – felügyelete, f) a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, g) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, h) eseti helyettesítés, i) a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, j) az intézményi dokumentumok készítése, vezetése k) a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, l) osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység, m) pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, n) a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, o) munkaközösség-vezetés, p) az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, q) környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, r) iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, s) hangszerkarbantartás megszervezése, t) különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, 30
u) a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása v) tanulmányi kirándulás,
4.8.4 Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében a feladatokat az iskolában kötelesek ellátni: Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt. 4.9
A PEDAGÓGUSOK FELÜGYELETI RENDSZERE
Az egészségvédő és biztonsági rendszabályokat - a munka és balesetvédelmi szabályzat követelményeit - fokozottan kell érvényesíteni az intézményre bízott gyermekek, tanulók esetében. A fiatalok biztonsága, testi épségének megóvása nagy felelősségű, kiemelt feladat. A közoktatási intézményi felelősség miatt meg kell valósítani a fiatalok folyamatos, az egész nyitvatartási időtartamra kiterjedő felügyeletét! Az épületben és a szabadban tanuló felügyelet nélkül – szervezett foglalkozás alatt - nem tartózkodhat! Az intézmény tanévenként az órarend függvényében felügyeleti rendet határoz meg. A beosztásáért az ügyeletvezető pedagógus a felelős. A felügyeletre beosztott pedagógus és a hiányzó ügyeletest helyettesítő pedagógus felelős az ügyeleti területen a házirend megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Konkrét feladataikat az ügyeleti rend tartalmazza. Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás előtti és utáni alábbi időszakokra: Reggel 6óra 30 perctől 7óra 00 percig a technikai alkalmazott ügyel. Reggel 7 óra 00 perctől 7 óra 30 percig reggeli ügyeletes/pedagógus, Reggel 7 óra 30 perctől 13 óra 30 percig ügyeletes/ pedagógus, Délután 13 óra 30 perctől 16.30 óráig a foglalkozást tartó pedagógus, Délután 17.00 órától 19.00 óráig kisegítő alkalmazott, és a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az órarend szerinti tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát / foglalkozást / tartó pedagógus felügyel.
31
Az óraközi szünetekben, valamint a tanítási idő előtt és után a gyermekfelügyeletet az ügyeletes pedagógusok és pedagógiai asszisztens látják el az ügyeleti rend beosztása szerint. Tanítás nélküli munkanapokon akkor tartunk gyermekfelügyeletet, ha azt legalább 20 gyermek / tanuló / számára írásban igénylik a szülők. Az intézményi felügyelet egyéb szabályait az ügyeleti rend tartalmazza. Az ügyeleti munkában előre megbeszélt és kialakított beosztás szerint a pedagógiai asszisztens is részt vesz. 4.10 PEDAGÓGUSOK MUNKARENDJÉVEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 2. munkanapon le kell adni a gazdasági irodában. Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A pedagógus osztályzatokkal
alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül
32
visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról.
4.10.1 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített, melyről munkaidő-nyilvántartást kell vezetnie, jelölve a túlmunkát és a távolléteket. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt. 4.11 AZ INTÉZMÉNY NEM PEDAGÓGUS MUNKAVÁLLALÓINAK MUNKARENDJE Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezető tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 10 perccel kell munkahelyükön megjelenniük. Távolmaradásukról előzetesen értesíteniük kell a közvetlen felettes vezetőt. A távollevők helyettesítési rendjét úgy kell megszervezni, hogy a hiányzó kolléga feladatainak időszakos ellátása ne jelentsen aránytalan terhelést. Biztosítani kell a feladatok szükséges szakértelemmel való ellátását. 4.12 A DOLGOZÓK KIJELÖLÉSÉNEK ÉS MEGBÍZÁSÁNAK ELVEI Az alkalmazottak feladatokra való kijelölésének és megbízásának, a munkabeosztások összeállításának alapelve: az intézmény zavartalan és magas minőségi színvonalú feladatellátása, a dolgozók egyenletes terhelése, a rátermettség és alkalmasság, a szükséges szakmai felkészültség.
33
A három hónapnál hosszabb időtartamra vonatkozó megbízást / pl. állandó helyettesítés, pedagógusok kötelező óraszám feletti tanítása, munkatervi feladat ellátása stb. / az intézményvezető adja, a vezető helyettesek jogosultak rövidebb távú, vagy alkalmankénti kijelölésekre. 4.13 MUNKAKÖRI LEÍRÁS-MINTÁK Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az egyéb megbízatások osztályfőnök/munkaközösség-vezető, munkaköri leírását külön készítjük el azért, hogy az egyéb feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását. A munkaköri leírásokat az 1. számú melléklet tartalmazza.
34
5
TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK
Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettesei rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. 5.1
A tanórán kívüli foglalkozások Formái: a napközis, iskolaotthonos és tanulószobai foglalkozás; a szakkör, énekkar, művészeti csoport az iskolai sportkör; a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap; az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény. Jellemzői: A napközis, és tanulószobai foglalkozás ideje alatt történik: az iskolai felkészítés, a gyermek napközbeni ellátása.
5.1.1 A napközi, és tanulószobai foglalkozás A napközis foglalkozást az iskola köteles – a szülő igénye alapján – szervezni. A napközis foglalkozást oly módon kell megszervezni, hogy - az iskolai felkészítéssel, - a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak megfeleljen. Célja: hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai tanulásukkal, egyéb tevékenységükkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A napközi otthon célja minden esetben az iskola céljaival megegyezik. Ennek egyik alapvető eszköze a megfelelő tanulási technikák elsajátítása. Fontos, hogy a napközit valóban otthonának érezze minden gyerek. Meg kell teremtenünk azt a kellemes, oldott légkört, amelyben szívesen, örömmel tartózkodik.
Feladata: maga speciális lehetőségeivel segítse az iskola céljainak elérését. 35
a tanulók értelmi képességének fejlesztése teljes személyiségfejlesztés – önismeret, önbecsülés, önbizalom erkölcsi, etikai nevelés, a testi, lelki egészség és az egészség megőrzésének fontossága nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására közösségfejlesztés, törekvés az előítélet mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre az önálló tanulás képességének kialakítása, folyamatos önművelés hazafias nevelés, nemzeti kultúra ápolása, hagyományok tisztelete, megbecsülése - segítse a tanulókat a másnapra való felkészülésben (írásbeli és szóbeli), el kell érni, hogy minden tanuló képességének megfelelően dolgozzon, tanuljon.
További feladata
segítse önálló tanulási módszerek kialakítását felzárkóztatás tehetséggondozás járuljon hozzá a tanulók szabadidejének hasznos, aktív eltöltéséhez biztosítsa a szabad levegőn való aktív, játék-, és sportlehetőséget higiénikus és esztétikus környezet biztosításával segítse lelki fejlődését a kulturált étkezés szokásainak alakítása, fejlesztése
Az iskolai felkészítés időtartamát meghaladó időtartamot, szabadidőt hasznosan töltik el a tanulók, a szülők javaslatainak figyelembevételével. A napközis, illetve tanulószobai foglalkozásra felvett gyermek távolmaradása csak a szülő tájékoztató füzetbe beírt kérelme alapján történhet, ha arra a napközis nevelő engedélyt adott.
5.1.2 Diákkörök a tanulók igényeinek, érdeklődési körének megfelelően szerveződnek, a vezetőket az iskola igazgatója bízza meg, a foglalkozások meghatározott rendben, tematika szerint történnek, a foglalkozásokról naplót kell vezetni; A szakkörök működésének feltételeit az iskola költségvetése biztosítja. A szakkörökön kívüli egyéb diákkörök sajátosságai, hogy: a tanulók javaslatára jönnek létre, vezetését az iskola pedagógusa, vagy más külső szakember végzi az intézményvezető engedélyével.
36
5.1.3 Az iskolai sportkör a többi foglalkozásoktól elkülönül, külön szabályzatot készít, mely a működésének alapja. A pedagógiai program alapján hozzájárul a mindennapos testnevelés feladatainak megoldásához.
5.1.4 Az iskolai énekkar sajátos diákkörként működik, vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Elsősorban az egyén közös éneklésének igényét hivatott kielégíteni, de az iskolai és városi kulturális rendezvények színesítését is szolgálja. A kóruspróbák meghatározott időben tarthatók. Ez időben egyéb foglalkozások csak az igazgató vagy helyettesének külön engedélyével szervezhetők.
5.1.5 A tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap e foglalkozásokon való részvétel jobbára önkéntes alapon történik, a részvétellel a tanulók az iskolán belül, illetve iskolák között bizonyíthatják, mérhetik össze tudásukat, teljesítményeiket, az egyes versenyek a pedagógusok felkészítő közreműködésével valósulnak meg. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A meghirdetett országos, megyei, regionális, körzeti versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi munkaközösségek és az igazgatóhelyettes felelősek.
5.1.6 A tanulmányi kirándulás, erdei tábor az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások, erdei táborok igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. A kirándulásokra a munkaterv alapján 1 tanítási nap engedélyezett munkanapokon, többnapos kirándulások hétvégén, illetve tanítási szünetben szervezhetők. Az osztálykirándulás tervezetét / időtartam, útvonal, program, közlekedési eszköz, szálláshely, étkezés módja, létszám, kísérők neve stb. / az osztályfőnöki munkatervhez kell csatolni.
37
Az erdei tábor/iskola sajátos, a környezet adottságaira építő nevelés- és tanulásszervezési egység. A szorgalmi időben megvalósuló, egybefüggően többnapos, a szervező oktatási intézmény székhelyétől különböző helyszínű tanulásszervezési mód, amelynek során a tanulás a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére és kommunikációjára épül. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció. A költségek megtervezése A tanulmányi kirándulás és az erdei tábor megvalósításának vannak anyagi vonzatai, melyek előteremtése sokszor komoly feladat. Érdemes előre pontos költségvetést készíteni és mérlegelni a pénz előteremtésének lehetőségeit: · pályázati lehetőségek; · alapítványi támogatások; · szülői hozzájárulás. A külső pénzszerzési források mellett tanulói aktivitás szervezése: papírgyűjtés stb.
5.1.7 A kulturális rendezvények látogatása az anyagi vonzatok miatt a szülők engedélyéhez kötött, ezért az információkat előzetesen be kell jegyezni a tájékoztató füzetbe / program, időtartam, helyszín, várható költség /. Az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény jellemzői: az ilyen foglalkozásokat az intézményvezetőnek előzetesen be kell jelenteni, és engedélyeztetni annak megtartását, az ilyen foglalkozások alkalmával biztosítani kell pedagógus részvételét, aki gondoskodik a felügyeletről.
5.1.8 Tanfolyamok Tanfolyamokat indíthat az iskola a tanulók érdeklődésének és a szaktanárok vállalkozásának függvényében. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért félévenként előre térítési díj fizetendő. Az iskola tanulói közösségei: osztályközösségek, diákkörök, szakkörök stb. egyéb szabadidő rendezvényeken is részt vehetnek. Az egészségnevelő pedagógus segíti az intézmény közösségeit a szabadidő igényes és változatos eltöltésében, a közösségi élet igényes kialakításában. 38
5.1.9 Szervezett külföldi kapcsolatok révén a tanulók jobban elmélyülhetnek a tanult idegen nyelvekben, megismerhetik az adott országban élő embereket. Ezek során közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek az Európai Unió országairól és a oktatási intézményekről. Külföldi utazások az igazgató engedélyével és pedagógus vezetésével, a szülők hozzájárulásával szervezhetők.
5.1.10 Képességkibontakoztatás, felzárkóztatás A felzárkóztatás célja : az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás, illetve egyéni fejlesztés. A felzárkóztató órát az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Az 5. évfolyamtól a korrepetálás differenciált foglalkoztatással - egyes tanulókra vagy kijelölt tanulócsoportokra kötelező jelleggel - a szaktanárok javaslatára történik.
5.1.11 A foglalkozásra jelentkezés szabályai A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni, a kiküldött kérdőíven, a szülők aláírásával. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetében a foglalkozásokon a részvétel kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással.
5.1.12 A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való jelentkezés iránti kérelmek elbírálása. A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek elbírálásának elvei:
az iskola köteles – a szülő igénye alapján – a felügyeletre szoruló tanuló részére napközis, illetve tanulószobai foglalkozást szervezni a következők szerint:
A foglalkozások megszervezésénél figyelembe kell venni, hogy a napközis, illetve a tanulószobai foglalkozások megszervezéséhez: az 1-4. évfolyamon napi 4,5 óra, az 5-8. évfolyamon napi 3 óra,
amely időkeretet indokolt esetben meg kell növelni a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges idővel.
39
A napközi otthonba tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését.
A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges.
A napközi otthonba, illetve a tanulószobára minden jelentkező tanulót fel kell venni.
Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók: -
akiknek napközben otthoni felügyelete nem megoldott, és ezért felügyeletre szorulnak,
-
akinek mindkét szülője dolgozik,
-
akik állami gondozottak,
-
akik rosszabb szociális körülmények között élnek
A kérelmek elbírálásakor figyelembe kell venni azt, hogy a napközis, tanulószobai csoportok a szülők igényeinek megfelelően kerüljenek kialakításra.
6
A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSE
6.1
A BELSŐ ELLENŐRZÉS CÉLJA
Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. A munkavégzés tartalmának, színvonalának és az eredmények belső vizsgálatának célja, hogy: Biztosítson a vezetőknek a megfelelő mennyiségű és minőségű információt, segítse a vezetői irányítást, a döntések megalapozását, jelezze az alkalmazottaknak és a vezetőknek a pedagógiai, gazdasági és jogi követelményektől való eltérést, megszilárdítsa a belső rendet és fegyelmet, tárja fel a szabálytalanságokat, hiányosságokat, mulasztásokat, biztosítsa az intézmény pedagógiai, gazdasági, pénzügyi előírások szerinti működését, vizsgálja az intézmény vagyon védelmét, a takarékosságot.
40
Átfogó ellenőrzés: ha az adott tevékenység egészére irányul, áttekintő módon értékeli a pedagógiai feladatok végrehajtását, azok összhangját. A célellenőrzés: egy adott részfeladat, s azon belül egy vagy több meghatározott probléma feltárására irányuló eseti jellegű vizsgálat. A témaellenőrzés: azonos időben, több érintettnél ugyanarra a témára irányuló, összehangolt összehasonlító vizsgálat. Célja az általánosítható következtetések levonása az intézkedések érdekében. Utóellenőrzés: egy korábban lefolytatott ellenőrzés alapján tett intézkedések végrehajtására, az eredmények felülvizsgálatára irányul. 6.2
A PEDAGÓGIAI ELLENŐRZÉS TERÜLETEI
A pedagógiai tevékenység területén kiemelkedő ellenőrzési feladatok: a pedagógiai program feladatainak végrehajtása, a helyi tanterv megvalósítása, a tagozatok megfelelő működése, a munkatervi feladatok határidős megvalósítása, a nevelés-oktatás tartalmának színvonalának viszonyítása a követelményekhez, a tanulók elméleti, gyakorlati tudásának képességeinek magatartásának és szorgalmának felmérése, értékelése, a törzskönyvek, haladási és gyakorlati naplók folyamatos, szabályszerű vezetésének ellenőrzése, a túlórák, helyettesítések pontos megállapítása, a napközis és a kollégiumi nevelőmunka hatékonysága, a felvételi, osztályozó, különbözeti, és egyéb vizsgák szabályszerű lefolytatása, a szakmai felszerelések, a szertárak, előadótermek berendezéseinek szabályszerű használata, a tanulók egészség- és balesetvédelmi, tűzrendészeti oktatása, a fenntartó által előírt ellenőrzések végrehajtása, az OKÉV által meghatározott ellenőrzések elvégzése. 6.3
A BELSŐ ELLENŐRZÉSRE JOGOSULTAK igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők, 41
Az igazgató - az általa szükségesnek tartott esetekben- jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.
6.3.1 Az intézményvezető ellenőrzési tevékenysége Az egyszemélyes felelős vezető a belső ellenőrzés irányítója. Ellenőrzési joga mindenre kiterjed: az összes alkalmazottra, munkavégzésükre, és a teljes intézményi működésre. Az intézményvezető ellenőrzési feladatai: biztosítja ellenőrzési rendszert: a tárgyi- és személyi feltételeket, határidőket ad az éves ellenőrzési ütemterv és az ellenőrzési programok összeállítására, megköveteli a belső ellenőrzési rendszer hatékony működését, megtartja / megtartatja / az értékelő megbeszéléseket, elrendeli az ellenőrzéseket, a számonkérést, az intézkedéseket. A FEUVE szabályzat, kockázatértékelés külön igazgató utasításként készül.
6.3.2 Vezető helyettes, középvezetők hatásköri ellenőrzése A vezetői ellenőrzés az irányító tevékenység szerves része. A vezetők alapvető feladata a beosztott alkalmazottak munkájának és a területnek a folyamatos ellenőrzése. A vezetői ellenőrzés az intézmény hierarchikus felépítésének megfelelően megosztottan történik. Az intézményvezető, a vezető helyettesek, és a középvezetők / munkaközösség vezetők, ellenőrzéseinek le kell fedniük a teljes intézményi működést. A vezetők hatáskörét és ellenőrzési körét munkaköri leírásuk tartalmazza. A vezetői ellenőrzés kiemelt vizsgálati területei: hatályos jogszabályok: belső szabályzatok előírásainak betartása, igazgatói utasítások, döntések, intézkedések végrehajtása, tanügy-igazgatási, szaktantárgyi módszertani, statisztikai, számviteli és egyéb belső végrehajtási utasítások megtartása, a határidős feladatok teljesítése, az alkalmazottak munkavégzésének színvonala, pontossága, utalványozási, ellenjegyzési, érvényesítési jogkörök gyakorlása.
6.3.3 Igazgató helyettes ellenőrzési tevékenysége Ellenőrzési területe kiterjed teljes hatáskörére, különösen: a jogszabályok, határozatok, a vezetői utasítások betartására, a pedagógusok és más közalkalmazottak munkafegyelmére, 42
a pedagógiai program megvalósítására: - a nevelési és a tantervi követelmények megvalósítására, - tanmenetek minőségére, helyi tanterv szerinti haladásra, - a foglalkozások, tanórák eredményességére, - a felzárkóztató és tehetséggondozó feladatok ellátására, - a tanulói munka, a füzetek vezetésének értékelésére.
a pedagógusi ügyelet feladatellátása, pontossága,
a határidők pontos betartása,
a tanórán kívüli tevékenységekben való részvételre,
a gyermek- és ifjúságvédelmi munkára,
az intézményi rendezvényeken való feladatellátás minőségére,
az intézményi tulajdon védelmére, a balesetek megelőzésére,
a tanügyi dokumentáció vezetésére:
6.3.4 A munkaközösség vezetők ellenőrzési feladatai A szakmai munkaközösség vezető középvezető, teljes ellenőrzési jogkörrel rendelkezik a munkaközösség tagjai felett. Felelős a munkaközösségi tevékenység szervezéséért, a szakmai tantárgy pedagógiai irányításáért és az ellenőrzéséért. Ellenőrzési feladatai: a tanterv színvonalas megvalósítás, a reális követelményrendszer kidolgozása, alkalmazása, a tanmenetek tantervhez igazodó elkészítése, a munkaközösségi munkaterv összeállítása és megvalósítása, tantárgyi és egyéb versenyek megszervezése, és lebonyolítása, tanulmányi, kulturális pályázatok kiírása, elbírálása, a tanulói részvétel segítése, a szakkörök, tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások, tanfolyamok, stb. színvonalas megtartása, a szertárak fejlesztése, leltározása, selejtezése, a taneszközök karbantartása, rendelési listájának összeállítása, az anyagok célszerű és takarékos felhasználása, a tanügyi dokumentáció és az adminisztráció ellátása: nyilvántartások, statisztikák, értékelések vezetése, 43
a pedagógus munkájával összhangban álló következetes értékelés. 6.4
A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK FORMÁI
A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: szóbeli beszámoltatás, írásbeli beszámoltatás, értekezlet, óralátogatás, foglalkozás látogatás, speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. önértékelés
7
ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉGEK KAPCSOLATAI
7.1
ALKALMAZOTTI JOGOK
A közalkalmazottak munkavégzésével kapcsolatos kötelességeket és jogokat a munka törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény szabályozza. A szakmai munkát végző pedagógusok mellett a többi dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetve segíti. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézmény jogviszonyban álló közalkalmazottait és közösségeit. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntési jogkör gyakorlójának kell mérlegelnie. A döntést hozó személynek / közösségnek / az írásos javaslatra, véleményre álláspontját a javaslattévővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója csak úgy rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy vagy közösség az intézkedéssel tényleges egyetért. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. A személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben- testületi jogkör esetén a testület abszolút többség / 50% + 1 fő / - alapján dönt. Döntést hozó testület kétharmados jelenlétnél határozatképes. 7.2
A BELSŐ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI
Az intézmény közösségeit - a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével - az intézményvezető fogja össze. 44
A kapcsolattartási formák közül azt kell alkalmazni, amelyik a leghatékonyabban szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás különböző formái:
közösségi értekezletek, szakmai megbeszélések,
nyilvános fórumok, intézményi gyűlések,
bizottsági ülések.
Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti gyűlést az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. Az intézmény nevelőtestülete és szakmai munkaközösségei 7.3
A NEVELŐTESTÜLET
A nevelőtestület –a köznevelési törvény 70. § alapján- az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelőtestület összehangolt pedagógia munkával valósítja meg a pedagógiai program céljait és feladatait: az intézményre bízott fiatalok minőségi színvonalú nevelését oktatását.
7.3.1 Nevelőtestületi feladatok A nevelőtestület jogköre és feladatai összhangban vannak. A nevelőtestületi közösség gyakorolja a jogokat, és tagjai hajtják végre a nevelőtestületi feladatokat, melyek a következők: pedagógiai program feladatainak minőségi megvalósítása, a gyermek és tanulók egységes szellemű nevelése és oktatása, a tanulók személyiségének, képességeinek fejlesztése, munkájuk értékelése és minősítése, a szülők, az alkalmazottak, a tanulók emberi méltóságának tiszteletben tartása és jogaik érvényre juttatása, a közösségi élet szervezése és a hagyományőrzés ellátása, 45
a környezeti és az egészségnevelési program megvalósítása, a szervezeti minőségfejlesztési program végrehajtása, a tanév munkatervének elkészítése, átfogó értékelések és beszámolók készítése, a törvények, a rendeletek, a belső szabályzatok és a munkafegyelem előírásainak betartása, a létesítmények és környezet rendben tartása, védelme, minőségfejlesztés, önértékelések elvégzése.
7.3.2 A nevelőtestület jogkörei A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: pedagógiai program elfogadása, a szervezeti és működési szabályzat elfogadása. Döntési jogkörök: a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése; a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; a házirend elfogadása; a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; jogszabályban meghatározott más ügyek.
Véleménynyilvánítási jogkör: a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, 46
az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megszervezésében, a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, az iskolai felvételi követelmények meghatározásnál, más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben. Javaslattételi jogkör: a nevelési-oktatási intézmény működösével kapcsolatos – valamennyi kérdésben.
7.3.3 Átruházott jogkörök A nevelőtestület a jogkörébe tartozó ügyek előkészítésére, végrehajtására, eldöntésére tagjaiból bizottságot hozhat létre, egyes feladatait átruházhatja másra. A határozatlan időre vagy esetenként átruházott jogkör gyakorlói kötelesek munkájukat felelősségteljesen ellátni és beszámolási kötelezettséggel tartoznak félévenként a nevelőtestületi értekezletek időpontjában. A tanulók értékelésének átadása A nevelőtestület az érintett tanulóközösséggel, tanulókkal közvetlenül foglalkozó pedagógus közösségre ruházza át: tanulmányi, értékelést és minősítést, az osztályközösség problémáinak megoldását. A beszámolási kötelezettség az osztályfőnök kötelessége. Szakmai munkaközösségeknek átadott jogkörök A nevelőtestület a szakmai munkaközösségekre ruházza át az alábbi feladatokat:
a helyi tanterv kidolgozása, módosítása,
a taneszközök, tankönyvek kiválasztása,
a továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel,
jutalmazásra, kitüntetésre való javaslattétel,
a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése,
a szakmai munkaközösség vezető véleményezése.
A beszámolási kötelezettség a munkaközösség vezető kötelessége.
47
7.4
SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK
A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A szakmai munkaközösség tagjai 3 évenként saját szakmai tevékenységük irányítására, koordinálására kimagasló félkészültségű és jó szervező képességű munkaközösség vezetőt választanak, vagy javaslatot tesznek a munkaközösség vezetői megbízás meghosszabbítására. A munkaközösség vezetőt az intézményvezető bízza meg feladatainak ellátásával, aki tevékenységéért fizetendő pótlékban és órakedvezményben részesül. A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról. Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek(8) Alsó tagozatos matematika munkaközösség Alsó tagozatos magyar munkaközösség Társadalomtudományi munkaközösség Matematika munkaközösség Készségtárgyak munkaközössége Természettudományos munkaközösség Idegen nyelvi munkaközösség. Osztályfőnöki munkaközösség A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek.
7.4.1 A munkaközösségek feladatai Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösségvezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja. 48
A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat; a fakultációs irányok megválasztásában alkotó módon részt vesznek,. Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából. Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. Szervezik a pedagógusok továbbképzését. Véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát. Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására. Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek. Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését.
7.4.2 A szakmai munka-közösség vezetőjének jogai Bírálja, és jóváhagyásra javasolja / vagy nem javasolja / a munkaközösségi tagok tantervhez igazodó tanmeneteit, ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és az eredményességet, hiányosságnál intézkedést kezdeményez a vezetők felé, javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására.
7.4.3 A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét. Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját. 49
Az igazgató által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól. Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát. Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat. Az igazgató megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének. Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül. Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót tevékenységéről a nevelőtestület számára.
készít
a
munkaközösség
Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösségvezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező. 7.5
ALKALMI FELADATOKRA ALAKULT MUNKACSOPORTOK
Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgató döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgató hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg.(kezdeményezéstől függően)
50
8
AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE
8.1
AZ ISKOLAKÖZÖSSÉG
8.1.1.1.1 Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, az alapítvány elnökének és kuratóriumi tagjainak, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége. 8.2
9.2 A MUNKAVÁLLALÓI KÖZÖSSÉG
Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll. Az igazgató – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot: szakmai munkaközösségek, diákközösségek, diákönkormányzat szülői munkaközösség. 8.3
DIÁKKÖZÖSSÉGEK
8.3.1 Osztályközösségek, tanulócsoportok Azonos évfolyamra járó, többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak, tanulólétszámuk jogszabályban meghatározott. Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása, küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba, döntés az osztály belügyeiben. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám / idegen nyelv, magyar nyelv, matematika, informatika, fakultáció, /. A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege, vagy a tanrend szervezése indokolja. Az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt, az igazgatóhelyettes javaslatát meghallgatva az igazgató bízza meg, aki szervezi és irányítja a közösségi életet, jelentős nevelő hatást fejt ki és érdemben foglalkozik a 51
rábízott fiatalok egyéni gondjaival. Az osztályfőnök indokolt esetben jogosult - a vezető helyettes tudtával - nevelői osztályértekezletet összehívni, melyen az osztályban tanító pedagógusok kötelesek megjelenni. 8.3.1.1 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
8.3.2 Diákkörök A tanulók közös tevékenységük szervezésére diákköröket hozhatnak létre, melyek meghirdetését, szervezését, működtetését maguk végzik. Az intézmény a pedagógiai program céljainak megfelelő diákköri tevékenységeket támogatja. Ha a diákkör az iskola helyiségeit, területét igénybe kívánja venni, működésének engedélyeztetésére kérvényt nyújt az intézmény igazgatójához. Az igazgató a diákkör céljától és tagjainak magatartásától függően engedélyezi az iskola épületének házirend szerinti használatát. A diákköri kérvénynek tartalmaznia kell: a diákkör célját, a diákkör tagjainak nevét és osztályát, az igényelt benntartózkodás rendjét, időtartamát, helyiségigényt, diákkör választott felelős vezetőjének nevét és osztályát. Az intézményi diákköröket a vezető helyettes tartja nyilván. 52
8.3.3 Diákközgyűlés, iskolagyűlés A tanulóközösség legmagasabb tájékoztató és véleményező fóruma a diákközgyűlés. A diákközgyűlésen az igazgató és a diákönkormányzat vezetői beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok és kötelességek helyzetéről, érvényesüléséről, a házirend megvalósításáról. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait személyesen vagy küldöttei útján. A tanulók kérdéseket intézhetnek a vezetőséghez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását, melyekre a legkésőbb 30 napon belül érdemi választ kell kapniuk. Rendes diákközgyűlés az igazgató által, vagy a diákönkormányzat működési rendje szerint hívható össze, tanévenként legalább egy alkalommal. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés előtt 5 nappal nyilvánosságra kell hozni. Indokolt esetben rendkívüli diákközgyűlést is összehívhat a diákönkormányzat vezetősége és az intézményvezető. 8.4
DIÁKÖNKORMÁNYZAT
A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. Az osztályközösségek a diákönkormányzat legkisebb egységei. Minden osztályközösség megválaszthatja az osztály küldötteit. A tanulóközösségek döntenek diákképviseletükről: két küldöttet delegálhatnak az intézmény diákvezetőségébe. A megválasztott küldöttekből vezetőt választ, aki a diákönkormányzat képviseletét látja el a segítő pedagógussal együtt. Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető illetve az iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. 53
A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét.
8.4.1 Diákönkormányzati jogok A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik a működéssel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Döntési jogkör: a diákönkormányzati tájékoztatási rendszerről, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió) szerkesztősége tanulói vezetőjének és munkatársainak megbízásáról, saját működésének kérdéseiről, hatáskörei gyakorlásáról, és a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, a Diákönkormányzatot segítő nagykorú személy felkéréséről, megbízásáról a Diákönkormányzat képviseletével, az Iskolaszéki diák képviselők megválasztásáról. Egyetértési jog: ünnepélyek rendje, hagyományápolás, diákönkormányzattal és más diákképviselőkkel történő iskolavezetői kapcsolattartás rendje, a Diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása (helyiség, berendezések, költségvetési támogatás), a Diákönkormányzat részére biztosított helyiségek kijelölése, használati rendjének megállapítása, használati jogának megvonása, a mindennapi testedzés formái, iskolai sportkör és az iskolavezetés közötti kapcsolattartás formái és rendje, 54
szociális ösztöndíj és támogatás megállapításának, felosztásának elvei, tanulói véleménynyilvánítás rendszere, tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái, tanulók jutalmazásának elvei és formái, fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei, tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal összefüggő bármely egyéb kérdés szabályozásakor. Az iskolai Házirend elfogadásakor és módosításakor. A tanulói szociális juttatások elosztásának elvei nevelőtestületi meghatározásakor. Ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök igazgatói vagy nevelőtestületi felhasználásakor. Az első tanítási órának legfeljebb 45 perccel korábban történő elkezdésének igazgatói bevezetéséhez. Véleményezési jog: Tankönyvvásárlási támogatás módjával kapcsolatos nevelőtestületi döntés előtt. Tanuló ellen indult fegyelmi eljárás során az iskolai Diákönkormányzattól. Az iskolai tanév helyi rendjének (munkatervnek) nevelőtestületi elfogadásakor a tanulókat érintő programok tekintetében. A tanulók nagyobb meghozatalához.
közösségét
érintő
kérdésekre
vonatkozó
döntések
A tanulók helyzetét értékelő és elemző beszámolók elkészítéséhez és elfogadásakor. A tanulói pályázatok és versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez. Az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához. Napközi, tanulószobai felvétel elveinek meghatározásához. Tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához. A könyvtár és sportlétesítmények működési rendjének kialakításához. Az írásbeli érettségi vizsga szervezéséhez, és a szóbeli vizsganapok kijelöléséhez. Az osztálygyűlés véleményt nyilvánít: Az egyes tanulók magatartásának és szorgalmának minősítése, Tanulók jutalmazása és fegyelmi ügyei, Közös kirándulás, kulturális és sport program, valamint közhasznú, közösségi munkavégzés megtervezése, szervezése, Osztályünnepélyek, megemlékezések szervezése, 55
Szociális juttatásokra ajánlás, Minden, a tanulókat érintő kérdésben, különös tekintettel a Diákönkormányzat munkájára.
8.4.2 A diákönkormányzattal való kapcsolattartás A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki - a diákönkormányzat megbízásával - eljárhat a képviseletében. A Diákönkormányzatot képviselő felnőtt vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart igazgatóval. A tanulók egyéni gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik intézményvezetőt, aki heti vezetői fogadóórákon fogadja a diákokat, biztosítva négyszemközti meghallgatást. / a munkatervben rögzített időpont közzététele osztályfőnökök feladata /
az az a az
Az intézményi diákönkormányzat megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetőségi, a nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó napirendi pontjainál. Az osztályközösség problémáinak megoldásában az osztály megválasztott képviselője jár el. Az iskolai vezetők a kapcsolattartás során: átadják a diákönkormányzati szervnek, illetve képviselőjének a diákönkormányzat véleményezési, egyetértési, illetve javaslattételi joga gyakorlásához szükséges dokumentumokat; a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, felvilágosítást kérésre biztosítják; megjelennek a diákközgyűlésen, válaszolnak a nekik az intézmény működésével kapcsolatban feltett kérdésekre; a diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe veszik az intézmény működtetése, illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során. 8.5
A TANULÓI VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS
A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson: az oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola, működéséről. A tanulónak be kell tartania a véleménynyilvánítása során a házirend, illetve egyéb belső szabályokban foglaltakat. Az önálló véleménynyilvánításra az egyes iskolai fórumok a működési rendjük szerint adnak teret. A pedagógusok és az intézményvezetők feladata, hogy biztosítsák a tanulók véleménynyilvánítási szabadságát. A pedagógusok és az 56
intézményvezető feladata, hogy gondoskodjanak arról, hogy a tanulók ismerjék meg a tájékoztatásukra vonatkozó rendet, a tájékoztatás formáit. Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében. 8.6
AZ IFJÚSÁGVÉDELMI FELELŐSSEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS
Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.
9
SZÜLŐI KÖZÖSSÉGEK
A szülőt megilleti a nevelési és oktatási intézmény szabad választásának joga. Gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, és saját világnézeti meggyőződésének megfelelően választhat közoktatási intézményt. A gyermek 14. évétől a szülő az iskolaválasztás jogát gyermekével közösen gyakorolhatja. A szülők jogait és kötelezettségeit a köznevelési törvény szabályozza. Az iskolában a szülőknek a közoktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, illetve kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezet (közösség) működik. Az osztályok szülői szervezeteit (közösségeit) az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Egy-egy tanulóközösség, gyermekcsoport szülői közösségével a gyermeket vezető osztályfőnök / csoportvezető pedagógus / tart közvetlen kapcsolatot. Az osztályok szülői szervezetei (közösségei) a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: - Elnök 57
- Tagok Az osztályok szülői szervezetei (közösségei) kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. A minőségfejlesztés részeként minden évben kérdőíves elégedettség vizsgálatokat végzünk a szülők körében. Az iskolai szülői szervezet (közösség) legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői szervezet (közösség) választmánya Az iskolai szülői szervezet (közösség) választmányának munkájában az osztály szülői szervezetek (közösségek) elnökei, és tagjai. vehetnek részt. Az iskolai szülői szervezet (közösség) választmánya a szülők javaslatai alapján megválasztja az iskolai szülői szervezet) alábbi tisztségviselőit: - elnök, - tagok Az iskolai szülői szervezet (közösség) elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. Az iskolai szülői szervezet (közösség) választmánya (vezetősége) akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülői szervezet (közösség) választmányát az iskola igazgatójának tanévenként legalább egy alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről 9.1
AZ SZM JOGKÖREI
Véleményezési jogkör: munkaterv véleményezése. ha az intézményben nem működik iskolaszék, akkor minden olyan kérdésben, melyben jogszabály rendelkezése alapján az iskolaszék egyetértési jogot gyakorolna, a szülői szervezet (közösség) véleményét ki kell kérni. a tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt, az iskolaszék az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményének meghallgatásával. Egyetértési jog: ha nem működik iskolaszék, akkor egyetértési jog illeti meg a szülői szervezetet a pedagógiai programmal kapcsolatos tájékoztatásadásra vonatkozó szabályozása terén az első tanítási óra 8 óránál legfeljebb negyvenöt perccel korábban megkezdése tárgyában. 58
9.2
A SZÜLŐK TÁJÉKOZTATÁSA
Célunk, hogy a szülők, a tanulók és az iskola ne egymással szemben, hanem egymással összefogva kompromisszumokra képesen, kölcsönös tiszteletben és megbecsülésben próbáljanak együttműködni. A pedagógus kapcsolatban van a diákokkal, szülőkkel egyenként, és a diák-, illetve a szülői szervezetekkel. Fontos, hogy a pedagógus (osztályfőnök) és a szülők gyakran találkozzanak egymással. Mindkét fél érdeke, hogy ezek a találkozások minél hatékonyabbak legyenek és a tanulók problémáira közösen találják meg a legjobb megoldásokat. Ebben a folyamatban a megelőlegezett bizalom, az empátia, a barátságos légkör, humánus értékelés olyan követelmény a pedagógus és a szülő kölcsönös viszonyában, melyek az együttműködés alapját képezik. Ha a szülő érzi, hogy gyermekében a pedagógus igyekszik minél több pozitívumot fellelni , és erre, mint alapra támaszkodva építeni tovább a személyiségét, akkor feltételezhető, hogy ehhez a szülő segítséget fog adni. Legfontosabb a bizalom kialakítása a szülők és az iskola között. Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás csoportos, vagy egyéni. A szülők csoportos tájékoztatása a szülői értekezleten, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.
9.2.1 Szülői értekezletek rendje Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként legalább kétszer a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet a közösség problémáinak megoldására. Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor be kell mutatni az osztályban / csoportban / oktató-nevelő új pedagógusokat! 59
Témái: Fajtái:
tanulmányi kérdések a tanulók munkafegyelme, magatartása, napirendje közös programok szervezése az iskola házirendjének megbeszélése helyi tanterv követelményei pályaválasztás tájékoztatás szakkörökről, klubokról, előkészítőkről tanulmányi kirándulások előkészítése javaslatok kulturális és szabadidős programokról tájékoztatás a táborozási lehetőségekről
az iskola munkatervébe beütemezett szülői értekezlet (évente 2 alkalom) réteg szülői értekezlet: 7. 8. osztályosoknak a pályaválasztásról 1. osztályosok szüleinek előzetes tájékoztató táborozók szüleinek tájékoztató
9.2.2 Szülői fogadóórák rendje A pedagógusok a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként a pedagógiai programban meghatározott számú, a munkatervben rögzített időpontú, rendes fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívhatja a fogadóórára. Ha a gondviselő a munkaterv fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot egyeztet az érintett tanárral, nevelővel. Célja: lehetőség a szülők számára, hogy egyénileg információt kapjanak gyermekük előmenetelének alakulásáról, teljesítményéről, lehetőség adódik, hogy szülő és nevelő közösen találjanak megoldásokat pedagógiai, családi és egyéb problémákra.
9.2.3 Nyílt órák, nyílt napok Lehetőséget nyújtanak arra, hogy a szülőket az iskolai nevelőmunka tényleges támogatására megnyerje. Az alsó tagozatban évente 1 napon meghívjuk a szülőket a tanórák látogatására. A felső tagozatban nyílt napot tartunk, amelyben vezérelvünk, hogy az új szaktanárok megismerésére, illetve az újonnan belépő tantárgyak látogatására adjunk lehetőséget. A leendő első osztályosoknak, szüleiknek lehetőséget biztosítunk az iskola munkájának megismerésére. A művészeti iskolában is nyílt nap keretében betekintést nyerhetnek a szülők a munkába. 60
Célunk, hogy a szülők lássák a nevelők gyakorlási eljárásait, hogy otthon ezeket alkalmazni tudják, és képet kapjanak arról, hogy gyermekük teljesítménye, tudásszintje hol áll a korcsoportjához viszonyítva. Szervezési feladatok A szülőket értesíteni kell a szülői értekezlet, fogadóóra helyéről, idejéről, vagy annak rendszerességéről. Az osztályfőnök gondoskodjon arról, hogy a szülők tudják az osztályban tanító kollégák nevét A fogadóóra napján érdemes az iskolában jól látható helyen (portán) egy listát kifüggeszteni, amely tartalmazza, hogy melyik tanár melyik teremben fogad. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok / órák időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A leendő elsősök szülők részletes tájékoztatást kapnak az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, pedagógiai hitvallásáról, szervezeti formáiról, a nevelő-oktató munka mindennapjairól. Formája: a szokásos módon elhelyezett fontosabb információk közzététele az óvodai és iskola faliújságokon, a honlapon, médiában a minél többirányú figyelemfelhívás céljából.
9.2.4 Iskolai honlap Célja: a szülők, érdeklődők naprakész információkat szerezhessenek az iskola tanórai és tanórán kívüli rendezvényeiről különböző programokról, a gyermekeket érintő eseményekről, feladatokról, lehetőségekről, és igényei szerint tevékeny részesei lehessenek ezeknek.
9.2.5 A szülők írásos tájékoztatása Az intézmény a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a tájékoztató / ellenőrző / füzetekben. Ezek a dokumentumok a szülőkkel való napi kapcsolattartás lehetőségét biztosítják. Helyes, ha a tanulókra vonatkozó személyi adatokat a szülők töltik ki. Írásban értesítjük a szülőket gyermekük:
magatartásáról, szorgalmáról és tanulmányi előmeneteléről, az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről, a szükséges aktuális információkról. „ Az iskola értesítései, a szülő kérései˝ rovatba rövidebb közérdekű közlemények kerüljenek.
Hosszabbterjedelmű közlésekre szánjunk külön levelet. A tanuló hiányzásának igazolását - legfeljebb három napot - szintén az ellenőrzőben tehetik meg a szülők. 61
A pedagógusok kötelesek minden érdemjegyet az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetbe dátummal és kézjeggyel beírni. A szóbeli felelet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét kiosztás napján, kell rögzíteni. A beírási kötelezettség miatt a tájékoztató füzetet a tanulótól beszedni nem szabad a tanítás időtartama alatt. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet bejegyzéseinek azonosságát, pótolja a hiányzó érdemjegyeket. Ha a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, a pedagógusnak ezt az osztálynaplóba dátummal, kézjeggyel be kell jegyezni és az érdemjegyet ceruzával be kell karikázni! A tanulók előmenetelét, magatartását és szorgalmát az osztályfőnök indokolt esetben szövegesen minősíti, és az írásban közli a szülőkkel. Az 1. évfolyamon – félévkor és év végén, továbbá a 2. évfolyamon félévkor – szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól, vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul.
62
10
KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE ÉS FORMÁJA
Az intézmény feladatai ellátásai, és a gyermekek érdekében rendszeres kapcsolatban van más intézményekkel, cégekkel. Az egészségügyi, gyermekvédelmi, szociális gondozás, a továbbtanulás, pályaválasztás stb. indokolják a rendszeres munkakapcsolatot más szervezetekkel. A vezetők és a szakterületek képviselői munkakapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival az alábbi módokban: közös értekezletek tartása, ünnepélyek rendezése, szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, módszertani bemutatók és gyakorlatok tartása, intézményi rendezvények látogatása, hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon. 10.1 AZ INTÉZMÉNY RENDSZERES KAPCSOLATOT TART: Egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: a fenntartóval, működtetővel más oktatási intézményekkel, az intézményt támogató szervezetekkel; a gyermekjóléti szolgálattal; az egészségügyi szolgáltatóval; Egyéb közösségekkel: az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, a település egyéb lakosaival. 10.2 A FENNTARTÓVAL VALÓ KAPCSOLAT Az intézmény a fenntartó és a működtető kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, az intézmény tevékenységi körének módosítására, az intézmény nevének megállapítására, az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére az intézmény ellenőrzésére: gazdálkodási, működési törvényességi szempontból, szakmai munka eredményessége tekintetében, az ott folyó gyermek- és 63
ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint- a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében, 10.3 OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ KAPCSOLAT A kapcsolatok lehetnek: szakmai, kulturális, sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: rendezvények, versenyek. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi téren is, az intézmények egymásnak kedvezményeket biztosíthatnak egyes eszközeik értékesítésénél, illetve ingó és ingatlan vagyontárgyaik használatba adásakor. 10.4 INTÉZMÉNYT TÁMOGATÓ SZERVEZETEKKEL VALÓ KAPCSOLAT Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény anyagi helyzetéről, támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. Szervezetek megnevezése:
Zala Megyei pedagógiai Szakszolgálat, Zalaegerszeg
Városi óvoda
A területileg illetékes nevelési tanácsadó
Az intézményt támogató alapítvány
A helyi sportegyesület
A Gyermekjóléti és családsegítő szolgálat 64
A helyi egészségügyi szolgálat
10.5 A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATTAL VALÓ KAPCSOLAT Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a: gyermekjóléti szolgálattal, illetve gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. 10.6 EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓVAL VALÓ KAPCSOLAT Az intézmény a gyermek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az iskola-egészségügyi ellátást Hévíz Város Önkormányzata támogatásával biztosított. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A szolgáltatatást a szolgáltató szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az intézménynek.
65
2. Táblázat Az intézményi típusa
KÜLSŐ KAPCSOLATOK kapcsolat A kapcsolatot jelentő szervezet neve és címe
Fenntartó:
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Keszthelyi Tankerület 8360 Keszthely, Deák Ferenc utca 23.
Működtető:
Hévíz Város Önkormányzata 8380 Hévíz, Kossuth Lajos u.1.
Más oktatási intézmény:
Brunszvik Teréz Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsőde 8380 Hévíz, Sugár utca 1. Óvoda 8371 Nemesbük, Rákóczi utca Bibó István Alternatív Gimnázium és Szakközépiskola Park utca 7.
Intézményt szervezetetek
támogató Illyés Gyula Általános Iskoláért Alapítvány
Gyermekjóléti szolgálat
Hévíz Város Önkormányzata Teréz Anya Gondozási Központ 8380 Hévíz, Szent András u. 11/A
Egészségügyi szolgáltató
Iskolaorvosi Szolgálat WORK-MED Foglalkozás – Egészségügyi Szolgálat BT. 8380 Hévíz, József A. utca 2.
Egyéb:
Gróf Festetics György Művelődési Intézmény, Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény Deák tér
66
11
TANULÓK ÉS KÖZÖSSÉGEIK KAPCSOLATA
11.1 A TANULÓI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE A tanulói közösségébe jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni. Az iskola - a körzeti feladatok ellátása mellett - a tanulói jogviszony létesítését alkalmassági és felvételi követelmények teljesítéséhez kötheti (művészeti oktatás). A felvételi vizsgát az iskola pedagógusaiból álló, az igazgató által kijelölt Felvételi Bizottság előtt kell tenni. A tanulói jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről az igazgató dönt. Eltérő típusú közoktatási intézményekből való átvétel esetén a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie. 11.2 TANULÓI JOGOK Az intézmény megteremteni a tanulói jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanuló joga, hogy: Részesüljön: az adottságainak , a képességeinek, az érdeklődésének megfelelő nevelésben és oktatásban, szakmai elméleti, és gyakorlati képzésben, egészségvédelemben, baleset és munkavédelemben, rászorultságakor szociális ösztöndíjban, támogatásban, érdemi tájékoztatásban és érdekvédelemben. Védjék, tiszteletben tartsák: emberi méltóságát, jogait, azok gyakorlását, világnézeti meggyőződését, nemzeti etnikai azonosságát, Igénybe vegye: a napközi otthoni, tanulószobai, kollégiumi ellátást, az egészségügyi, étkezési szolgáltatást, az intézmény létesítményeit, diákjuttatásokat, kedvezményeket, biztosítást. Részt vegyen: a diákkörök munkájában, a választható foglalkozásokon, az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a diákönkormányzat munkájában, 67
az alapfokú művészeti képzésben, az iskolán kívüli társadalmi szervezetekben. Kérelmezze: a tanórai foglalkozások alóli felmentését, más intézménybe való átvételét, tudásának független vizsgabizottság általi értékelését. Véleményt nyilvánítson mások emberi méltóságát tisztelve, ismerje és gyakorolhassa jogait. Kapjon díjazást, ha az intézmény a tanuló által előállított pénzbeli értékkel bíró vagyoni értékét másra ruházza. 11.3 TANULÓI KÖTELEZETTSÉGEK Az intézmény tanulójának kötelessége, hogy: Teljesítse tanulmány kötelezettségét rendszeres magatartásával, képességeinek megfelelően.
munkával,
fegyelmezett
Tiszteletben tartsa mások emberi méltóságát és jogait. Aktívan és pontosan vegyen részt a szükséges felszereltséggel: a kötelező és választott foglalkozásokon, az intézmény ünnepélyein és közösségi rendezvényein, tanulmányi kirándulásokon. Megtartsa: a házirendet, a tanórák / foglalkozások / és a gyakorlati képzés rendjét. Az egészségvédő és a biztonságvédő ismereteket, az eszközök, berendezések használati szabályait. Óvja saját és társai: testi épségét, egészségét és biztonságát. Életkorához igazodóan közreműködjön pedagógusi irányítással: a közösségi élet feladatainak ellátásában, környezete rendezetten tartásában, használati eszközök, helyszínek karbantartásában, a tanórák, foglalkozások előkészítésében, lezárásában. Haladéktalanul jelentse a pedagógusnak a veszélyes állapotot, tevékenységet, balesetet. 11.4 A TANULÓI JOGVISZONNYAL KAPCSOLATOS VIZSGÁK Iskolánkban a tanulói jogviszony a tanulmányi követelmények teljesítésével jár. Ha a tanuló nem teljesíti a követelményeket, vagy hiányzásai indokolják, a magasabb jogszabályokban leírtak alapján köteles vizsgát tenni. A művészeti alapképzésben résztvevők félévkor és tanév végén vizsgát kötelesek tenni. A művészeti alapvizsga letétele nem kötelező az alapfokú képzés lezárásaként. 68
A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell.
11.4.1 Az osztályozó vizsga rendje A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól / magán tanulói státusz engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, hiányzás mértéke 250 óránál több miatt nem osztályozható, és a nevelőtestület - az osztályfőnök és a szaktanár javaslata alapján - úgy dönt, hogy osztályozó vizsgát tehet. a tanuló a félévi, illetőleg év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Az osztályozó vizsga teljesítésének határideje:
félévkor: február 1 - 15. a tanítási év végén: a javítóvizsgák ideje.
Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Az osztályozóvizsgára a tanulónak, a kiskorú tanuló esetén a szülőnek/gondviselőnek kell jelentkeznie, kérelmét az igazgatónak kell benyújtani. A kérelem leadásakor a tanuló írásos tájékoztatást kap a vizsga várható időpontjáról és követelményrendszeréről. A kérelem elfogadásáról az igazgató dönt.
11.4.2 Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni.
11.4.3 Pótló vizsga Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. 69
Osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet.
11.4.4 Javító vizsga Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha
a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. A vizsgák tananyaga ugyanezen jogszabály alapján a Pedagógiai Programban van nyilvánosságra hozva.
11.4.5 vizsgákra való jelentkezés rendje, a vizsgák rendje, és követelményei Tanulmányok alatti vizsgát független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. A vizsgák évfolyamonként 45 perces írásbeli vagy szóbeli részből állnak. Matematika tantárgy esetén szóbeli vizsga csak akkor van, ha a tanuló írásbeli vizsgaeredménye a 30 %-ot nem éri el. A félévi és az év végi, tantárgyi vizsgákon a megjelenés kötelező. A meg nem jelenő tanuló a vizsga napján jelzett, elfogadható indokkal (egészségügyi problémák, stb.) kérheti a vizsga halasztását a tanév rendjében megjelölt pótbeszámoló időszakára. Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó az előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A tanulmányok alatti vizsga – ha azt az iskolában szervezik – vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdődhet el, és legfeljebb tizenhét óráig – alapfokú művészeti iskolában, művészeti szakközépiskolában húsz óráig – tarthat Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani.
70
A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától. A sajátos nevelési igényű a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdõ vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le, a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet. 11.5 MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS A ZÁRÓVIZSGA Az alapfokú művészeti iskolában a művészeti alapvizsgát és a záróvizsgát a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időpontban kell megszervezni. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgafeladatokat az intézmény helyi tanterve alapján kell kidolgozni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga lebonyolítása a vizsgáztató intézmény feladata. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát több alapfokú művészeti iskola közösen is megszervezheti. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdődhet el, és alapfokú művészeti iskolában, művészeti szakközépiskolában húsz óráig is tarthat. 11.6 MAGÁNTANULÓ Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól. A magántanuló az igazgató előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon. A magántanuló kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra. Valamennyi vizsgaszervezéssel kapcsolatos feladatot jogszabály határoz meg. [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64 – 78. §.] 71
12
HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK, ÜNNEPÉLYEK RENDJE
12.1 A HAGYOMÁNYÁPOLÁS CÉLJA Az intézményi hagyományok ápolása, ezek fejlesztése, valamint az intézmény jó hírének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepélyek, megemlékezések megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát és hazaszeretetét mélyíti. Az egyéb helyi hagyományok ápolása a közösségi élet formálását szolgálják. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományápolás eszközei:
ünnepségek, rendezvények, egyéb kulturális versenyek egyéb sport versenyek, egyéb eszközök (pl.: alkalmanként kiadványok- az éves eredmények és rendezvények folyamatos dokumentálása, stb.) osztálykirándulások, túrák táborok Az intézmény hagyományai érintik: az intézmény ellátottjait (gyermekeket/tanulókat), a felnőtt dolgozókat, a szülőket. A hagyományápolás érvényesülhet továbbá: jelkép használattal (zászló, osztályokban a címer, ünnepélyeken a zászló tartása), iskolai jelvény viselése, tanulók/gyermekek ünnepi viseletével, az intézmény belső dekorációjával, megemlékezés az aktuális emléknapokról, évfordulókról, jeles napokról. A nevelőtestület további feladata, hogy a meglevő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is gondoskodjon. 12.2 AZ INTÉZMÉNY HAGYOMÁNYOS RENDEZVÉNYEI Intézményi szintű ünnepélyt tartunk az alábbi nemzeti ünnepek előtt: október 23-i megemlékezés, 72
Koszorúzás, megemlékezés és tiszteletadás a színész és rendező Földes Gábor 1956os mártír emléktáblája előtt, aki iskolánk egykori tanulója volt és a földszinti folyosón emléktáblát is kapott. március 15-i megemlékezés az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulója Az ünnep felelőse a mindenkori 4. évfolyam és az ott tanító tanítónők. A műsorban minden alkalommal említést teszünk a zalai honvédtábornokról, Gyulai Gaál Miklósról. Az ünnepély után a 4. évf. megkoszorúzza az iskola előtti emlékhelyet.
12.2.1 Történelmi, kulturális-művészeti jellegű hagyományaink Történelmi jellegű hagyományaink Október 6. – iskolai megemlékezés Október 23-án az iskola közelében lévő Nagy Imre szobor megkoszorúzása Március 15-én, Gyulai Gál Miklós (Zala megye egyetlen honvédtábornoka) és a centenáriumi emléktábla megkoszorúzása
12.2.2 Kulturális-művészeti jellegű hagyományaink Illyés-napok Karácsonyi hangverseny Zeneiskolai növendék hangversenyek Művészeti bemutató Rajzkiállítás Győztesek hangversenye
73
Illyés napok Iskolánk névadójáról, kiemelt figyelmet érintő megemlékezés, rendezvény. Körzeti szavaló- és prózamondó verseny és rajzpályázat meghirdetése. Időpontja: Illyés Gyula születésnapja körül Iskolánk névadójának ünnepét megpróbáljuk a tanulók teljes létszámára kiterjeszteni: Első nap hangszeres versenyekkel, sportversenyekkel, anyanyelvi vetélkedővel. Második nap:
Kulturális műsor Illyés Gyuláról Illyés Gyula szobrának megkoszorúzása A rajzverseny díjátadása Körzeti szavaló- és prózamondó verseny Zenei est az év kiemelt évfordulójához kapcsolódóan
12.2.3 Közösségi hagyományaink DÖK rendezvények Zöldfülű avató, Föld Napja Adventi ünnepkör Gyertyagyújtás, karácsonyi játszóház, ajándékkészítés Farsangi jelmezbál Gergely napi óvodások látogatása Gyereknap
12.2.4 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az ünnepély megemlékezés neve
Az ünnepély, megemlékezés Az ünnepély, (irányadó) időpontja megemlékezés (irányadó) helye Tanévnyitó ünnepély A tanév első napja 9.00 óra Sportcsarnok Zenei világnap Október 1. közel eső hétfő7.45 aula 14.00 órától a város terei Megemlékezés az aradi vértanúkról Október 6-a közel eső hétfő7.45 aula Megemlékezés az 1956. Október 23-i Az ünnep előtti utolsó tanítási nap aula eseményekről 1. tanórája Illyés napok Két napos kulturális és közösségi aula, iskola termei Illyés Gyulára, iskolánk névadójára programmal/ előadóterem emlékezünk, születése napján körzeti, rajz és szavalóverseny Zenei est az év kiemelt évfordulójához
74
kapcsolódóan Adventi ünnepkör nyitása Mikulásünnepségek
aula Polgármesteri hivatal konferencia terme téli szünet előtti utolsó tanítási nap sportcsarnok Kultúra Január 22-éhez közel eső hétfő7.45 aula
Karácsonyi Hangverseny Megemlékezés a Magyar Napjáról Zenei, művészeti megemlékezés Megemlékezés a Kommunista diktatúra áldozatairól Farsang alsó/ felső Jelmezes növendékhangverseny Az 1848. márciusi eseményekre emlékezünk A Magyar Költészet Napja Megemlékezés a Holocaust áldozatairól Hévíz város napja Anyák napi megemlékezések Kórustalálkozó Gyereknap Nemzeti Összetartozás Napja Győztesek hangversenye Végzősök hangversenye Ballagás Tanévzáró ünnepély
Első adventi hétfő7.45 December 6.
Február 25. közel eső hétfő 7.45
előadó terem aula
február
aula előadóterem Az ünnepet megelőző tanítási nap aula 1. tanórája Április 12. közel eső hétfő 7.45 aula Április 16. közel eső hétfő 7.45 aula Május 1. Május első hete Május Május vége SZM rendezvény
osztálytermek sportcsarnok sportcsarnok, udvar, aula Június 4. közeleső hétfő7.45 aula Június 1 hete Polgármesteri hiv. konferencia terme Utolsó tanítási nap délelőttje vagy sportcsarnok az azt követő szombat Az utolsó tanítási napot követő sportcsarnok bármelyik nap
12.3 HAGYOMÁNYŐRZŐ FELADATOK, KÜLSŐSÉGEK A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápoló feladatokat, időpontokat, felelősöket a munkaterv határozza meg. Alapelv, hogy a rendezvényekre, ünnepélyekre való megfelelő színvonalú pedagógiai felkészítés és tanulói felkészülés - a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve egyenletes terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és tanulók részvétele kötelező, az alkalomhoz illő és gondozott öltözékben. Az intézményszintű, regionális, megyei rendezvények színvonalas megrendezéséhez anyagi fedezet szükséges: szervezési feladatok költsége 75
tanulók jutalmazása zsűri tiszteletdíja, útiköltsége egyéb felmerülő költségek. 12.4 AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK LEBONYOLÍTÁSÁNAK ALAPELVEI, RENDJE
Mindig a minőség, ne a mennyiség domináljon! (az időtartam megemlékezéseknél 5-8 perc, nemzeti ünnep esetén 20-25 perc.) Tartsuk szem előtt a gyerekek életkori sajátosságait, koncentráló képességét! (Soha ne éljünk vissza ezzel!) Főleg az érzelmekre hassunk, mélyítsük a hazafias érzelmüket, fejlesszük esztétikai értékrendjüket! Éljünk a külsőségek adta lehetőségekkel is (hanghatások, zenei aláfestés, élő zene, öltözet, mozgás, dekoráció) Lehetőleg a kijelölt teljes évfolyam vegyen részt a műsorban! (közös ének, szövegmondás, mozgás) Hasznos, ha a közönség is aktivizálva van. A két nemzeti ünnepen (okt. 23., márc. 15.) a hallgatóság is ünneplő ruhát ölt. A nemzeti színű lobogót központi helyen, tanulóval tartassuk! -A tanulók énekelhetnek szólóban, kórusban, (kíséret nélkül, hangszeres kísérettel vagy zenei alapra, de „konzerv” zenei énekhanggal együtt SOHASEM). A Himnuszt és a Szózatot mindig közösen énekeljük. (Legoptimálisabb B- dúrban) A városi megemlékezéseken közös részvétel: Okt. 6. - 5., 6.évf. Okt. 23.- 7. 8. évf. Márc. 15 -. 3.,4. évf.
76
13
A INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE
13.1 INTÉZMÉNYI VÉDŐ ELŐÍRÁSOK
13.1.1 Látogatási rend Idegenek az épületbe - vagyonvédelmi és biztonsági okok miatt - csak a portás kellő tájékozódása után léphetnek. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt, vagy jövetele célját és az épületben tartózkodás várható időtartamát. A portás a vendégekről köteles dátum szerinti nyilvántartást vezetni. Szükség esetén tájékozódik a látogatóval kapcsolatban. A meghívott vendégek, és az előzetes bejelentett látogatók érkezéséről a portás értesíti a fogadó munkatársat.
13.1.2 Védő előírások Az intézményi vagyon és a személyi védelem miatt zárva kell tartani - nyitvatartási időben az intézmény üresen hagyott termeit: a tantermeket, szertárakat, öltözőket és egyéb helyiségeket. Az utolsó tanítási óra után az osztálytermeket be kell bezárni Pedagógiai asszisztens, takarítónők. A szaktantermeket a tanítási óra előtt és után a tanórát tartó szaktanár nyitja és zárja. A tantermek zárását tanítási idő után a portás, az épület nyitvatartási ideje után a takarítók ellenőrzik, akiknek feladata, hogy az elektromos berendezéseket áramtalanítsák.
13.1.3 A tanulóbalesetek érdekében ellátandó feladatok Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Minden dolgozóinak ismernie kell, és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági / munkavédelmi / szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztály-főnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. 77
az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, rendkívüli esemény / baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb. / bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, menekülési rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. tanulmányi kirándulások, túrák előtt, közhasznú munkavégzés megkezdése előtt, a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technika jellegű feladat, illetve tanórán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. Fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat / testnevelés, fizika, kémia, technika / tartó, valamint a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk, illetve a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkavédelmi szabályzata tartalmazza. Az iskola dolgozóinak feladata tanulóbaleset esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulók elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, a tanulói baleset, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladat ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell, a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna 78
elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tennie hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre hajtani.
13.1.4 Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa / pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, / a tűz, a robbanással történő fenyegetés. A mennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: igazgató, igazgatóhelyettes, A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell az intézmény fenntartóját, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket. Egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi illetve katasztrófa elhárítási szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket értesíteni kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látnia veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található „ Kiürítési terv „ alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: 79
Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül / pl.: mosdóban, szertárban stb. / tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell. A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épület a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia. Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek / gáz, elektromos áram / elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek / rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb./ fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról / mérgekről /, a közmű / víz, gáz, elektromos stb. / vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „ Tűzriadó terv „ c. igazgatói utasítás tartalmazza.. 80
A tűzriadó terv és a bombariadó tervnek a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben, a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben, a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára kötelező érvényűek
13.1.5 Bombariadó A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője esetenként, az iskola gondnoka, takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan a kolomp jelzésével történik. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni a gyülekezésre kijelölt területekre. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. A bombariadó lefújása szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.
81
13.2 A DOHÁNYZÁSSAL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 50 méter sugarú területrészt a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. 13.3 A HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE
13.3.1 Alkalmazottak és tanulók helyiség használata A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben csak úgy használhatják, hogy ne zavarják a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény más feladatainak ellátását. Kötelesek betartani mindenütt a munkavédelmi és balesetvédelmi szabályzat előírásait. Ha az intézmény alkalmazottja nyitvatartási időn túl is igénybe szeretne venni egy helyiséget, ezt az intézményvezetőtől írásban kérvényezni kell, a használati cél és időpont megjelölésével. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és ezután is kizárólag pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermek a tanulók csak a terembeosztási időben tartózkodhatnak, kizárólag a szaktanárok jelenlétében. A szertáros feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett diákkör keretében tartózkodhat az iskolában – a házirend betartásával
13.3.2 A szaktantermek használati rendje A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban, a tornateremben, az ebédlőben jól látható helyen külön helyiség-használati rendet kell feltüntetni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza: szaktanterem típusa, neve, a terem felelősének neve, beosztása, a helyiségben tartózkodás rendje, a használati engedélyhez kötött tárgyak felsorolása, a berendezései tárgyak és eszközök használati utasítása. A helyiség felelősének engedélye kell a szaktantermek / számítástechnika, nyelvi labor / használatához. 82
13.3.3 Berendezések, felszerelések használata A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata - oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések stb. - csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelései eszközeit nem lehet elvinni abból a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Indokolt esetben csak rövid időre / 1-2 óra / a székek és a padok másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének / osztályfőnök / engedélyével lehetséges, de a bútorokat épségben, eredeti helyükre kell visszatenni annak, aki elhozta. Ha közalkalmazott kölcsönbe szeretne venni az intézményi berendezést, akkor ezt írásban kell kérvényeznie. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével lehet. A kölcsönkérő alkalmazott a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt köteles aláírni. A kiviteli engedély csak kölcsönzési határidővel, az igazgató és a gazdasági vezető együttes aláírásával érvényes. A kiviteli engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát az igazgatóhelyettesi irodában kell leadni, és iktatni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgató vagy a helyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja. 13.4 BÉRBEADÁSI REND Az intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytat, melynek fő formája a vagyon bérbeadása. A helységek, létesítmények, berendezések bérbeadásáról - nem veszélyeztetve az alapfeladatok ellátását - a gazdasági vezető gondoskodik az érintettek véleményének kikérésével. A konkrét esetekben a GAMESZ vezető a bérleti szerződés aláírásával dönt a körülményekről. A bérleti szerződésekben ki kell kötni a bérlő számára az épületben tartózkodás idejét, a bérleti díjat, a rendeltetésszerű használat módját, a bérlő kártérítési kötelezettségét, a beengedés módját / felelősét /. 13.5 KARBANTARTÁS ÉS KÁRTÉRÍTÉS A gazdasági szervezet felelős a tantermek, szaktantermek, előadók, laboratóriumok, tornatermek és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az eszközök karbantartásáért. Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelőse köteles a gazdasági szervezet tudomására hozni. A hiba megjelölésével az eszközöket le kell adni a gazdasági vezetőnek. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket a szabályzat alapján selejtezni kell. Az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni a kártérítési szabályok szerint.
83
14
AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR
14.1 A KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSÉNEK CÉLJA, A MŰKÖDÉS FELTÉTELEI Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Könyvtárunk SZMSZ-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza. Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: a) a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása, d) rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel Könyvtárunk kapcsolatot tart más iskolai könyvtárakkal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik az iskola székhelyén működő Egressy Béni Könyvtárral. Könyvtáros-tanárunk nevelő-oktató tevékenységét könyvtár-pedagógiai program alapján végzi. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni. 14.2 ISKOLAI KÖNYVTÁRUNK ALAPFELADATAI ÉS KIEGÉSZÍTŐ FELADATAI Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők: a) gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, c) az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása, d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, 84
f) tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára g) a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése. Az iskolai, könyvtár kiegészítő feladatai továbbá: a) a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása, b) a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése, c) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, d) tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, f) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében. 14.3 AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS MEGSZERVEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK Könyvtárunk közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. Ennek végrehajtásában az iskolai könyvtáros-tanár munkaköri feladatként, részben megbízásos formában –feladatokat lát el. Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit nyilvánosságra kell hozni az iskola honlapján.
14.3.1 A könyvtár szolgáltatásai szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése (az utóbbiak korlátozott számban), tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése, információgyűjtés az internetről a könyvtáros-tanár segítségével, lexikonok és különböző alacsony példányszámú olvasótermi használata,
könyvek, dokumentumok
tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról. más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról 85
14.3.2 A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvtár használatának részletes szabályait, a beiratkozás módját szabályzatunk 2. sz. melléklete tartalmazza.
14.3.3 A szolgáltatások igénybevételének feltételei A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata, a számítógép- és internethasználat térítésmentes.
14.3.4 A könyvtárhasználat szabályai A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben egy hónap. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik. 14.4 A NYITVA TARTÁS ÉS A KÖLCSÖNZÉS IDEJE Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára illetve hirdetőjére kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak. 14.5 A KÖNYVTÁRBAN ELHELYEZETT SZÁMÍTÓGÉPEK HASZNÁLATA A könyvtárban elhelyezett számítógépeket tanítványaink a könyvtár nyitvatartási ideje alatt szabadon használhatják. Tanári felügyelet nélkül a számítógépek használata tilos. A tanulók felelősséggel tartoznak a számítógép hibáinak, esetleges hiányosságainak azonnali bejelentéséért. Ha a tanuló nem jelentette be, hogy a számítógépet hibás, működésképtelen, hiányos állapotban találta, akkor a hiba, hiányosság bekövetkeztét az ő munkálkodása következményének kell tekinteni. A könyvtárban elhelyezett tanulói gépek forgalmazását ellenőrizzük. 14.6 A KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A 2. számú melléklet tartalmazza
86
15
A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS
15.1 AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS. A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ezt a jogot az intézmény biztosítani köteles. Az iskola-egészségügyi ellátás: az iskolaorvos és a védőnő együttes szolgáltatásából áll. Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az intézmény tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bekezdés alapján). Munkáját szakmailag az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Keszthely városi tiszti főorvosa irányítja és ellenőrzi. Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítő munkát a szervezési igazgatóhelyettes végzi. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét a munkaterv tartalmazza. Biztosítania kell a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: -
fogászat: évente
2 alkalommal,
-
belgyógyászati vizsgálat: évente
1 alkalommal,
-
szemészet: évente
1 alkalommal,
-
a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálata,
-
a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai - tisztasági szűrővizsgálatát évente 2 alkalommal,
-
a gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése,
-
könnyített- és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése,
a tanulók fizikai állapotának mérését évente 2 alkalommal a testnevelő tanárok végzik a pedagógiai programban maghatározott mérési területeken. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet kapcsolattartásért felelős igazgatóhelyettes tájékoztatja az aktuális ellátásról az érintett osztályok tanulóinak az orvosi vizsgálaton megjelenéséről. Az iskolaorvosi ellátást úgy kell megszervezni, tanulmányi munkát a legkisebb mértékben zavarja. 87
biztosít. A egészségügyi való pontos hogy az a
15.2 A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS FORMÁI Diákjaink számra a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz, amelyből legalább heti három órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. A 4. és 5. testnevelés órát diákjaink számára az alábbi rendben biztosítjuk: a diáksportkörben sportoló tanulók számára a választott szakosztályban heti 2-2 órás kötelező sportköri foglalkozáson való részvétellel a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával a kötelező testnevelési órákon felül szervezett heti 2 órás gyógytestnevelési foglalkozáson történő részvétellel azon tanulóink számára, akik – az iskolaegészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint – a rendes testnevelési órákon is részt vehetnek, a feladat ellátása érdekében saját gyógytestnevelővel rendelkezünk a szakszolgálat keretében. Az iskolában a mindennapi testedzés lehetséges formái: -
a kötelező tanórai foglalkozások,
-
a nem kötelező tanórai foglalkozások,
-
a tanórán kívüli foglalkozások,
-
az iskolai sportköri foglalkozások.
A mindennapi testedzést úgy kell megszervezni, hogy az alsó tagozatos tanulók részére biztosítva legyen naponta legalább negyvenöt perc időtartamban a testmozgás, sportolás lehetősége, a felső tagozaton pedig a heti 4 szervezett foglalkozás A napközi és tanulószobai foglalkozások között is biztosítani kell a tanuló életkorához igazodó játékos testmozgást lehetőség szerint a szabadban. A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített vagy gyógytestnevelés órára kell beosztani. A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanuló a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében meghatározottak szerint vesz részt a testnevelési órákon vagy mozgásjavító foglalkozáson. Az iskolai sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét a sportkör jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével a saját szervezeti és működési szabályzatában szabályozza. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait a tanévenként az iskolai munkatervben és tantárgyfelosztásban meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. 88
Együttműködünk a városban működő Hévíz SK szakosztályaival. 15.3 EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS, EGÉSZSÉGÜGYI FELVILÁGOSÍTÁS Az intézmény nevelési programjának kiemelt része az egészségnevelés és a környezeti nevelés. A program részletesen tartalmazza az egészségfejlesztési célokat és a konkrét feladatokat. Különösen meg kell ismertetni a tanulókkal az alkalmazás szintjén:
a testi - lelki harmónia összefüggéseit
az egészséges életmód, stresszmentes életvezetés jellemzőit,
a helyes táplálkozás és a testmozgás jelentőségét,
az egészségre ártalmas hatásokat,
a szenvedélybeteg állapot lényegét és az elkerülés módját.
A fiatalok egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Az iskolaorvos, illetve a védőnő az osztályfőnök kérésére felvilágosító órákat tart. Az iskolaorvos és a védőnő fogadja, és tanáccsal látja el a tanulókat a rendelési időben egyéni problémákkal kapcsolatban is. Különösen fontos, hogy a tanulók az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól / dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás stb. / , a szenvedélybeteg állapotról, annak alattomos kialakulásáról az életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak.
89
16
A FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ÉS ALKALMAZÁSÁNAK ELVEI
Ha a tanuló a házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. A fegyelemsértés mértékétől függő intézkedések az alábbiak: 16.1 FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK Írásbeli figyelmeztetés: -
Szaktanári figyelmeztetés
-
Napközis nevelői figyelmeztetés
-
Osztályfőnöki figyelmeztetés
-
Osztályfőnöki intés
-
Osztályfőnöki megrovás
-
Igazgató figyelmeztetés
-
Igazgatói intés
-
Igazgatói megrovás
-
Tantestületi figyelmeztetés
-
Tantestületi intés
-
Tantestületi megrovás
Az intézkedések alkalmazásánál, annak fokozatainál elsősorban az osztályfőnök dönt a szaktanárok véleménye kikérését követően. A szaktanárok szaktanári szóbeli figyelmeztetést adhatnak fegyelmező intézkedésként annak a tanulónak, amely tanuló magatartása, fegyelme a szaktanár óráin huzamosabb ideig nem kielégítő. 16.2 VÉTKES ÉS SÚLYOS KÖTELESSÉGSZEGÉS Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárást kell lefolytatni. A fegyelmi eljárás eredményeképpen írásbeli határozattal lehet a fegyelmi büntetést kiszabni. Az így kiszabott fegyelmi büntetés formái: -
megrovás,
-
szigorú megrovás, 90
-
meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása (szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható),
-
áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába (ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott),
-
eltiltás az adott iskolában a tanév lefolytatásáról (tanköteles tanulóval szemben nem alkalmazható),
-
kizárás az iskolából (tanköteles tanulóval szemben nem alkalmazható).
16.3 A FEGYELMI ELJÁRÁS A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az, az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.
91
A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. 16.4 A FEGYELMI ELJÁRÁST MEGELŐZŐ EGYEZTETŐ ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályai: az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza
92
az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni
17
A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója és az általa megbízott felelős és a könyvtáros a felelős. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell a felelős dolgozó nevét, aki az adott tanévben -
elkészíti az iskolai tankönyvrendelést,
-
részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben.
A tankönyvrendelésben megállapodást köt. -
illetve
a
tankönyvellátóval
az
iskola
igazgatója
A megállapodásnak tartalmaznia kell: a felelős dolgozók feladatait, a szükséges határidőket,a tankönyvterjesztés módját, helyét, idejét.
Az iskola igazgatója iskolán kívüli vállalkozóval is megállapodást köthet a tankönyvterjesztés lebonyolítására. -
A megállapodásnak tartalmaznia kell: az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját, a tankönyvrendelésben résztvevő iskolai dolgozók díjazásának módját és mértékét, a szükséges határidőket, a tankönyvterjesztés módját, helyét, idejét. 93
Az iskola igazgatója a tankönyvjegyzék megjelenése után kikéri az SZMSZ véleményét, hogy melyik az a legmagasabb beszerzési ár, amely felett tankönyv, illetve segédkönyv kiválasztását nem javasolja a pedagógusoknak. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és az SZMSZ véleményének figyelembevételével a szakmai munkaközösségek (ahol nincs munkaközösség: a szaktanárok) választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A tankönyv vásárlásához biztosított állami támogatás szétosztásának módjáról és mértékéről évente a nevelőtestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, úgy a döntéshez a szociális juttatások szabályait kell alkalmazni. A törvény által meghatározott kedvezményezettek ingyen kapják a tankönyveket. A tankönyvellátás szabályzatát a 3. számú melléklet tartalmazza.
18
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
18.1 A TILTOTT ÉS MEGENGEDETT REKLÁMTEVÉKENYSÉG Az intézményben a következők kivételével tilos a reklámtevékenység. Megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám: a gyermekeknek, tanulóknak szól, és a következő tevékenységekkel kapcsolatos: -
egészséges életmód,
-
környezetvédelem,
-
társadalmi tevékenység,
-
közéleti tevékenység,
-
kulturális tevékenység.
A reklámtevékenység engedélyeztetése: A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezető engedélyével lehetséges. Az engedély kiadása írásban történik, melyben meg kell jelölni: -
a reklámtevékenység folytatására engedélyt kérő, és e tevékenység folytatására jogosult szerv megnevezését, címét,
-
a reklámtevékenység egyértelmű leírását, a reklámtevékenység formáját, módját,
-
a reklámtevékenység folytatásának határidejét, illetve egyéb időtartam kikötéseket.
Az intézményvezető köteles: -
a pedagógusoktól, 94
-
a szülőktől,
-
a gyermekektől, tanulóktól érkező,
Az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni.
19
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, az iskolaszék és a diákönkormányzat egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A szervezeti és működési szabályzat módosítását kezdeményezheti: a fenntartó, a nevelőtestület, az iskola igazgatója, az iskolaszék, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége, a diákönkormányzat iskolai vezetősége, Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket, önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az iskola igazgatója a szervezeti és működési szabályzat változtatása nélkül is módosíthatja. Hévíz, 2013.
Simonné Gál Gyöngyi igazgató
95
Megjegyzés
96
97
20
MELLÉKLETEK
20.1 SZÁMÚ MELLÉKLET - MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK PEDAGÓGUS A pedagógus az intézményi oktató-nevelő munkát közvetlenül végző alkalmazott, akit a tanulókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban büntetőjogi védelem illet meg, közfeladatot ellátó személy. Feladatát az intézmény igazgatójának, vagy az általa kijelölt igazgatóhelyettes irányítása és ellenőrzése mellett végzi. 1. A pedagógus kötelezettségei, feladatai A nevelést-oktatást a PP, az SZMSZ, a Házirend, az Éves munkaterv alapján végzi Figyelemmel kíséri, hogy tanítványait világnézeti, lelkiismereti, vagy politikai meggyőződése miatt hátrány ne érje Nevelő-oktató tevékenysége keretében gondoskodik a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről Az ismereteket tárgyilagosan közvetíti Nevelő-oktató munkája során figyelembe veszi a tanuló egyéni képességét, fejlődésének ütemét, szociális, - kulturális helyzetét, fejlettségét, sajátos nevelési igényét Segíti a tanuló képességének, tehetségének kibontakozását Gondot fordít a tehetséges tanulók fejlesztésére A tanulók részére az egészségük testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, s meggyőződik annak elsajátításáról Baleset esetén megteszi a szükséges intézkedéseket Elsajátíttassa a tanulóval a közösségi együttműködés magatartási szabályait és törekszik annak betartatására Szülői értekezletet, fogadóórát tart A szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja A szülőket figyelmezteti, gyermekük jogainak megóvása érdekében tájékoztatja őket, hogy milyen intézkedések megtételét tartja szükségesnek ezek érdekében A szülő és a tanuló javaslataira, kérdésire érdemi választ ad A tanuló és a szülő emberi méltóságát, jogait tiszteletben tartja 98
Időszakonként és módon szakmai továbbképzésen vesz részt A teljes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében munkaköri feladatként ellátja a nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatokat
A gyermekek, tanulók felügyeletével a következő tanóra előkészítésével összefüggő feladatokat látja el.
Felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra Értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét Elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet Részt vesz a nevelőtestület munkájában, a hátrányos helyzetű tanulók és a tehetséges tanulók képességeinek fejlesztésében.
Az iskola kulturális és sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében, a diákmozgalom segítésével,
A tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában,
Részt vesz az intézményi dokumentumok készítésében. Részt vesz az iskolai rendezvényeken. Részt vesz értekezleteken, tanácskozásokon, szakmai továbbképzéseken. 2.
A pedagógus felelős A rábízott tanulók testi szellemi épségéért A tanítási óra rendjéért, pontos kezdéséért, befejezéséért Az adminisztráció pontos vezetéséért /naplók, ellenőrző könyvek, anyakönyvek, félévi, év végi statisztikák/ A dolgozatok, témazárók egy héten belüli kijavításáért Az éves tanmenet elkészítéséért Az éves munkatervben megfogalmazott célkitűzések megvalósításáért(nevelésre és tantárgyára vonatkoztatva) Minden hónap végéig a túlóra, helyettesítés jelentés (nyomtatvány) leadásáért Az iskolai körlevelek , tájékoztatások aláírásáért Az átvett - az oktatást segítő – eszközökért, azok anyagi felesőségéért Az ügyelet és a helyettesítés pontos ellátásáért A személyi adataiban történő változás bejelentéséért, elérhetőségét és tartózkodási helyét szabadság alatt az igazgatónak jelzi 99
1.
Tantestület tagjaként a pedagógus döntési jogköre Pedagógiai program és módosításának elfogadása Nevelési program és módosításának elfogadása A nevelési oktatási intézmény éves munkatervének elfogadása A intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása A nevelő testület érdekében eljáró pedagógus kiválasztása Az intézményi házirend elfogadása A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása Részvétel tanuló fegyelmi ügyeiben való döntésekben A tanuló osztályozó vizsgára bocsátása Az intézményvezetői pályázathoz kapcsán szakmai vélemény kifejtése
100
SZAKTANÁR, SZAKTANÍTÓ ÓRAADÓTANÁR, ÓRAADÓTANÍTÓ Feladatai a pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túlmenően a következők: Az általa tanított tantárgyra tematikus, éves tanmenetet készít. A tanítási órákra felkészül. A tanításhoz használatos eszközöket a felelős személytől egy tanévre átveszi, majd tanév, végén elszámol, azokért anyagi felelősséggel tartozik. A tanulók számára a témazáró dolgozat, felmérő időpontját és tananyagát előre jelzi. A tanulók füzetét számonkérés alkalmával láttamozza és jelzi az esetleges hiányokat. Félévenként minden füzetet ellenőriz (helyesírás javítás minden tárgyból kötelező). A házi feladatot ellenőrzi, közösen javítja a tanulókkal és értékeli. Oktató nevelő tevékenysége során ellátja a tehetséggondozás, tehetség-kiválasztás feladatát, a lemaradó tanulók felkészítését. Saját tantárgyának oktatásában biztonságos és balesetmentes körülményt biztosít.
101
OSZTÁLYFŐNÖK - OSZTÁLYTANÍTÓ Az osztályfőnököt az Igazgató jelöli ki az osztályfőnöki munkaközösség javaslata alapján. Munkáját a PP, az SZMSZ és mellékleteiben meghatározottak, valamint az igazgató, ill. az igazgatóhelyettes iránymutatásai alapján végzi. Nevelő munkáját folyamatosan tervezi, ennek írásos dokumentuma az osztályfőnöki munkaterv. Osztálya közösségének felelős vezetője. Feladatai és hatásköre: Alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, az iskola pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve. Segíti a munkaközösség kialakulását. Együttműködik, összehangolja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat. Észrevételeit és az esetleges problémáit az érintett nevelőkkel megbeszéli. Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványait oktató, nevelő tanárokkal (tanulószoba, napközi), a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pl. GYIV, pszichológus, logopédia, fejlesztő pedagógus stb.). Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, a velük kapcsolatos észrevételeit, javaslatait a tanártársai elé terjeszti. Szülői értekezletet fogadóórát tart, tájékoztató füzet útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (anyakönyvek, bizonyítványok, osztálynapló naprakész vezetése, félévi és év végi statisztikák, továbbtanulással, gyámüggyel kapcsolatos tennivalók, stb.). Mint osztályfőnök saját hatáskörben az SZMSZ- ben felruházott jogainál fogva indokolt esetben maximum 3 nap távollétet engedélyezhet és igazolhat osztálya tanulójának. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, kitüntetésére (a tanulók, kollégák véleményét figyelembe véve.) Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában. Javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség 102
tevékenységének eredményességét. Segíti a tanulók pályaválasztását, pályaorientációját, azok személyiségének ismeretében. Ügyel a reá bízott tanulókra, valamint az oktató-nevelő munka biztonságos működésére. Osztálya számára szabadidős foglalkozásokat szervez. A tanulók délutáni elfoglaltságait figyelemmel kíséri és javaslatot tesz a szülőkkel megbeszélve, a gyerek teherbírását, érdeklődési körét, tehetségét figyelembe véve, hogy milyen délutáni tevékenység lenne a legelőnyösebb a gyermek fejlődése szempontjából. Távolléte esetén közvetlenül a helyettesítőjének át kell adni minden olyan információt, eszközt, amely szükséges a tanóra zavartalan ellátásához. A tanulók szociális, családi és kulturális hátterének, érdeklődési körének, egyéni adottságainak képességeinek feltárása. A beiskolázás és a pályaválasztás figyelemmel kísérése, pedagógiai segítése.
103
NAPKÖZIS NEVELŐTANÁR A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri leírásban foglaltakon túlmenően az alábbi feladatokat kell ellátnia: A napközis tanulók rendszeres, hatékony foglalkoztatása érdekében foglakoztatási tervet készít. A foglalkoztatási terv keretében biztosítja a napközis tanulók részére a másnapi felkészülést: - megismerteti velük az önálló és módszeres tanulást. - szükség esetén segítséget nyújt a felkészüléshez. - gondoskodik az írásbeli házi feladatok tanulók általi maradéktalan elkészítéséről. - rendszeresen ellenőrzi az elkészített házi feladatokat. - a szóbeli feladatokat a napközis tanulóktól kikérdezi, szükség esetén gyakoroltatja. - a gyengébb tanulókat egyénileg, vagy tanulócsoportok keretében korrepetálja előre meghatározott időpontokban - rendszeresen együttműködik a napközis csoportot tanító pedagógusokkal. A felügyeletére bízott napközis tanulók csoportját étkezteti, melynek során gondoskodik a kulturált étkezési viselkedésről, a személyi higiénia szabályainak megtartásáról . Ebéd után kötetlen szabadidőben biztosítja a tanulók mozgását, kikapcsolódását, rossz idő esetén az iskola épületében, jó idő esetén pedig a szabad levegőn. Csoportja számára kulturális, sport-, játék- és munkafoglalkozásokat szervez. A foglalkozások befejeztével - az oktatási intézmény rendjének megfelelőencsoportosan kikíséri a nemesbüki tanulókat a buszmegállóba. A taneszközöket, játékokat a felelős személytől egy tanévre átveszi, majd tanév végén azokkal elszámol. Az általa átvett eszközöket megőrzi, azokért anyagi felelősséggel tartozik. A nevelés, oktatás biztonságos és balesetmentes körülményeit megteremti. Vezeti a csoportnaplót és jelzi a hiányzó tanulókat. Nyilvántartja a napi étkező és távolmaradó létszámot. A hiányzók étkeztetési jegyét leadja a pénztárnál. Láttamozással igazolja a tanulók leckéjének elkészítését. Havonta összesíti a hiányzó és jelenlevő tanulókat a szükséges tanulói fejkvóta elszámoláshoz. A fentieken kívül elvégzi azokat a szakmai feladatokat, amelyekkel a felettese megbízza. 104
IGAZGATÓHELYETTES Közreműködésével segíti az Igazgatót a nevelő-oktatói munka rányitásában. A munkaköri leírásában foglaltakat az igazgató utasítása rendelkezései szerint, személyesen, illetve a további – munkakörnek közvetlenül alárendelt – vezetői munkaköröket ellátók bevonásával, a feladat ellátására történő utasítással látja el. A mindenkori tantárgyfelosztásnak megfelelően végzi a szakirányú végzettségének megfelelő tantárgyak tanítását. 1.
Az Igazgatóhelyettes általános irányító munkája Az intézmény alapító okiratában foglaltakat figyelemmel kíséri, indokolt esetben észrevételt tesz az iskolaigazgatónál. Közreműködik az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának elkészítésében. Részt vesz az SZMSZ rendszeres felülvizsgálatában, kiegészítésében. Közreműködik a házirend elkészítésében, aktualizálásában. Javaslatokat tesz a házirend módosítására. Javaslatokat fogalmaz meg az intézmény minőségpolitikájának főbb irányaira, javaslatait továbbítja az iskolaigazgató felé. Közreműködik az intézményi minőségirányítási program elkészítésében. Részt vesz a közoktatási törvény 2. sz. mellékletében meghatározott adatok nyilvántartásában, kezelésében. Közreműködik az SZMSZ, a házirend, a minőségirányítási program nyilvánosságra hozatalában. Az iskolaigazgató helyettesítése során, az SZMSZ-ben meghatározott helyettesítési feladatokat lát el Feladatokat lát el az iskolai munkaterv elkészítése során, a munkaterv keretében részt vesz a nevelési év rendjének meghatározásában. Segíti a nevelőtestület vezetését. Támogatja a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítési feladatait, részt vesz azok megszervezésében, valamint azok végrehajtása ellenőrzésében. Támogatja az iskolaigazgató nevelő és oktató munkát irányító és ellenőrző tevékenységét. Döntés-előkészítési feladatokat lát el az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, melyben az intézményvezető dönt, s a döntés-előkészítésre utasította.
105
Együttműködik a(z)
- iskolaszékkel, - munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, - diákönkormányzattal, - szülői szervezetekkel. Segíti az iskolaigazgató gyermek- és ifjúságvédelmi munkát irányító tevékenységét. Segíti a tanulóbaleset megelőzésével kapcsolatos irányítási tevékenységet. Közreműködik a tanuló felvételével, a tanulói jogviszony megszűnésével, a tanuló fejlődésével, tanulmányi előmenetelével kapcsolatos, továbbá a működés rendjéről való értesítési feladatok ellátásában. Segíti az iskolaigazgatót az intézmény költségvetési gazdálkodása során abban, hogy a működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítottak legyenek. Támogatja az iskolaigazgatót az intézmény takarékos gazdálkodása érdekében. Részt vesz a költségvetési tervezési feladatok ellátásában. Részt vesz az intézmény költségvetési koncepciójának összeállításában. Közreműködik a beszámolási tevékenységben. Segíti az iskolaigazgató az intézmény költségvetésével, beszámolásával kapcsolatos adatszolgáltatási feladatainak ellátását. Közreműködik az intézményre vonatkozó szabályzatok elkészíttetésében. Segíti az iskolaigazgatót az intézmény ellenőrzési rendszerének kialakításában, fejlesztésében, működtetésében (FEUVE, Belső ellenőrzési Kézikönyv, konkrét belső ellenőrzési feladatok, stb.) 2.
Az Igazgatóhelyettes pedagógiai irányító munkája Részt vesz az iskola pedagógiai programjának kialakításában végrehajtásában,
Tantestületi értekezleten a területéhez tartozó nevelés- oktatási témakörben általános beszámolót tart, statisztikai adatokat elemez, s javaslatot tesz az esetlegesen jelentkező feladatok megtételére. Gondoskodik az iskolai rendezvények, megszervezéséről, lebonyolításáról.
ünnepségek
zökkenőmentes
Felügyeli a különféle vizsgák, tanulmányi versenyek zavartalan lebonyolítását. Az Igazgatóval egyeztetett óralátogatási terv szerint látogatja a tanítási órákat az alsó, felső tagozaton, valamint a napközi foglalkozásokon. Ellenőrzi a szakkörök tevékenységét, a szülői értekezletek megtartását. 106
Megszervezi a munkaközösségi összejöveteleket, valamint a fogadó órákat. Segíti és ellenőrzi a szakmai munkaközösségek munkáját. A munkaközösség bevonásával tervezi, szervezi, ellenőrzi az alsó és felső tagozat szakmai, pedagógiai munkáját. Szakmai, gyakorlati segítséget ad a pályakezdő, kevés gyakorlattal rendelkező tanároknak, tanárjelölteknek. 3.
Az Igazgatóhelyettes ügyviteli irányítói feladatai Gondoskodik a mulasztók helyettesítéséről, naprakészen vezeti a helyettesítési naplót. Az Igazgató által elkészített tantárgyfelosztás alapján elkészíti az órarendet, az ügyeleti beosztást, a helyettesítési rendet, a tanterem beosztást. Javaslatot tesz az alsó és felső tagozat tantárgy felosztására. Jóváhagyja az alsó és felső tagozatos és a napközis nevelők tanmenetét, foglalkozási tervét. Ellenőrzi a az alsó és felső tagozat órarendjét elkészíti, megszervezi ügyeleti rendjét.
nevelők
Megszervezi a felmentett tanulók beszámolóinak vizsgáit. Ellenőrzi a gyógy-testnevelésben javasoltak megtartását. Gondoskodik a nevelők adminisztrációs munkájának irányításáról, ellenőrzéséről (naplók, ellenőrzők, anyakönyvek, stb.) Elkészíti a különféle hó végi és tanév közbeni jelentéseket, statisztikákat. Elbírálja és jóváhagyásra előterjeszti a munkaközösség tagjainak tanmeneteit. Módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, bemutató órákat szervez. Irányítja a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését, biztosítja a szakirodalmat. Javaslatot tesz a minőségbiztosítás érdekében a pedagógusok továbbképzésére. Javaslatot tesz az Igazgatónak a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolására. Képviseli az iskola vezetőségét az intézményen belül, kívül. Ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját és munkafegyelmét, a területükhöz tartozó tanulók tanulmányait. Felügyeli a tantervek és tanmenetek szerinti előrehaladást, egyezteti a bejegyzett anyagokkal.
107
4.
Egyéb feladatai Biztosítja az iskola épületének tantermeinek, udvarának rendjét, biztonságát, az ehhez szükséges eszközöket, s szükség esetén intézkedik. Ellenőrzi az iskolai tanszer és - eszköz ellátását, gondoskodik a nyomtatványok beszerzéséről. Részt vesz, illetve képviseli az oktatási intézményt különböző szakmai és társadalmi rendezvényeken. Az iskolai működést ellenőrző külső szervek megállapításai alapján a feltárt hiányosságokat határidőn belül rendezi, orvosolja.
108
IGAZGATÓHELYETTES alsó tagozat Az igazgatóhelyettesi - általános - feladatokon túlmenően feladata még: Az alsó tagozat nevelő-oktató munkájának megszervezésében, irányításában való részvétel. Értekezletek tartása, előkészítése. Az alsó tagozat szakköri munkájának szervezése, irányítása, ellenőrzése. Az alsó tagozat ügyeleti rendjének megszervezése, irányítása, ellenőrzése. Helyettesítések szervezése alsó tagozaton, napköziben. Órarend elkészítése. Naplók, adminisztrációs munka figyelemmel kísérése. Taneszköz-igénylés folyamatos felmérése, nyilvántartása. Javítóvizsga szervezése, lebonyolítása az alsó tagozaton. Alsós tanulmányi versenyek, nevelői pályázatok gondozása. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok áttekintése alsó tagozaton. Balesetvédelmi, tanulói biztosítás irányítása. Kapcsolattartás a gondnoksággal. Túlóra elszámolás elkészíttetése, ellenőrzése. A fenntartóval, az óvodával közösen szervezi a jövendőbeli elsőosztályosok beíratásával kapcsolatos teendőket. Nevelői hiányzások nyilvántartása alsó tagozaton, napköziben. Iskolaorvossal, védőnővel, iskolafogászattal, gyermekjóléti kapcsolattartás, ezzel kapcsolatos nyilvántartási feladatok ellátása.
109
szolgálattal
IGAZGATÓHELYETTES felső tagozat Az igazgatóhelyettesi - általános - feladatokon túlmenően feladata még : A felső tagozat nevelő-oktató munkájának megszervezésében, irányításában való részvétel. Értekezletek tartása, előkészítése. Szakkörök munkájának megszervezése, irányítása, ellenőrzése a felső tagozaton. Javítóvizsgák szervezése, lebonyolítása a felső tagozaton. A tanári ügyeleti rend megszervezésének irányítása, ellenőrzése a felső tagozaton. Helyettesítések szervezése felső tagozaton, felsős napköziben és az étkeztetés területén. Felsős humán, reál, osztályfőnöki munkaközösségek megszervezése, irányítása, ellenőrzése /továbbképzések, pályázatok / Év eleji tervező munka gondozása, figyelemmel kísérése. Naplók, adminisztrációs munka vezetése. Pályaválasztás irányítása. Előrehozott vizsgák szervezése. Sportélet irányítása. Diákönkormányzattal való kapcsolattartás. Nevelői hiányzások nyilvántartása Felsős tanulmányi versenyek, pályázatok figyelemmel kísérése. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok áttekintése a felső tagozaton. Munkavédelmi, tűzvédelmi munka irányítása. Kapcsolattartás a gondnoksággal. Iskolaorvossal, védőnővel, iskolafogászattal, gyermekjóléti kapcsolattartás, ezzel kapcsolatos nyilvántartási feladatok ellátása.
110
szolgálattal
TAGOZATVEZETŐ alsó tagozat A tagozatvezetői - általános - feladatokon túlmenően feladata még : Az alsó tagozat nevelő-oktató munkájának megszervezésében, irányításában való részvétel. Értekezletek tartása, előkészítése. Az alsó tagozat szakköri munkájának szervezése, irányítása, ellenőrzése. Az alsó tagozat ügyeleti rendjének megszervezése, irányítása, ellenőrzése. Helyettesítések szervezése alsó tagozaton, napköziben. Órarend elkészítése. Naplók, adminisztrációs munka figyelemmel kísérése. Taneszköz-igénylés folyamatos felmérése, nyilvántartása. Javítóvizsga szervezése, lebonyolítása az alsó tagozaton. Alsós tanulmányi versenyek, nevelői pályázatok gondozása. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok áttekintése alsó tagozaton. Balesetvédelmi, tanulói biztosítás irányítása Kapcsolattartás a gondnoksággal. Túlóra elszámolás elkészíttetése, ellenőrzése. A fenntartóval, az óvodával közösen szervezi a jövendőbeli elsőosztályosok beíratásával kapcsolatos teendőket. Nevelői hiányzások nyilvántartása alsó tagozaton, napköziben. Iskolaorvossal, védőnővel, iskolafogászattal, gyermekjóléti kapcsolattartás, ezzel kapcsolatos nyilvántartási feladatok ellátása.
111
szolgálattal
TAGOZATVEZETŐ felső tagozat A tagozatvezetői - általános - feladatokon túlmenően feladata még : A nevelő-oktató munka megszervezésében, irányításában való részvétel. Értekezletek tartása, előkészítése. Szakkörök munkájának megszervezése, irányítása, ellenőrzése a felső tagozaton. Javítóvizsgák szervezése, lebonyolítása a felső tagozaton. A tanári ügyeleti rend megszervezésének irányítása, ellenőrzése a felső tagozaton. Helyettesítések szervezése felső tagozaton, felsős napköziben és területén.
az étkeztetés
Felsős humán, reál munkaközösségek megszervezése, irányítása, ellenőrzése /továbbképzések, pályázatok / Év eleji tervező munka gondozása, figyelemmel kísérése. Naplók, adminisztrációs munka vezetése. Pályaválasztás irányítása. Előrehozott vizsgák szervezése. Étkeztetés /felügyelet, adminisztráció / szervezése, ellenőrzése az 5-8. évfolyamon. Sportélet irányítása. Diákönkormányzattal való kapcsolattartás. Nevelői hiányzások nyilvántartása Felsős tanulmányi versenyek, pályázatok figyelemmel kísérése. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok áttekintése a felső tagozaton. Munkavédelmi, tűzvédelmi munka irányítása. Kapcsolattartás a gondnoksággal. Iskolaorvossal, védőnővel, iskolafogászattal, gyermekjóléti kapcsolattartás, ezzel kapcsolatos nyilvántartási feladatok ellátása.
112
szolgálattal
MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETŐ A munkaközösség vezető fő feladata az intézmény szakmai munkájának tervezése, szervezése, ellenőrzése, az oktató-nevelő munka színvonalának emelése. Ennek érdekében: részt vesz az végrehajtásában,
intézmény
pedagógiai
programjának
korszerűsítésében,
részt vesz a tanév munkatervének kidolgozásában, értékelésében, ellenőrzésében, javaslatot tesz a szakterületéhez tartozó témakörökhöz, tantárgyakhoz kapcsolódó tantárgyfelosztás kialakítására, módszertani szaktárgyi értekezletet, bemutató foglalkozásokat szervez, szakterületén fejleszti az oktatás nevelés módszereit, tanulmányi versenyt szervez tantárgycsoportjának megfelelően, részt vesz szakmai pályázatokon, megbeszéléseken, a tanulói követelményrendszer kialakítása, mérése, ellenőrzése érdekében vizsgáljaa munkaközösségéhez tartozó tagok bevonásával a tanulók tudás és képességszintjét, elkészíti a munkaközösségi tagokkal együtt a munkaközösség téma-tervezeteit, foglalkozási terveit, s ellenőrzi azok megvalósulását, rendszeres időközönként tantárgycsoportjában a munkaközösségtagjainál óralátogatást végez, s arról elemzést, összesítő értékelést tart, rendszeresen ellenőrzi a dolgozatok, házi feladatok, témazáró feladatlapok vezetését, és a javításra vonatkozó szabályok megtartását, szoros kapcsolatot tart más munkaközösségek vezetőivel, tagjaival, ellenőrzi és értékeli a munkaközösség tagjainak szakmai tevékenységét, s ennek megfelelően javaslatot tesz az Igazgató részére jutalmazásukra, vagy fegyelmezésükre, rendszeresen vizsgálja a felügyelete alá tartozó szaktárgyak, vagy tevékenységekhez szükséges tárgyi és személyi körülményeket, s szükség esetén javaslatot tesz a fejlesztésre, évente összefoglaló elemzést nevelőtestület számára,
készít
a
munkaközösség tevékenységéről
felettesének igénye szerint adatokat szolgáltat a hozzá tartozó munkaterületről.
113
a
ZENEPEDAGÓGUS A tanár munkáját a zeneiskolákra és művészeti iskolákra vonatkozó jogszabályok rendelkezései, a munkaterv, a zeneiskolai munkaterv és a nevelőtestület határozatai szerint, az igazgató útmutatásával az igazgatóhelyettes szakmai irányításával, önállóan, felelőséggel végzi. Hivatásából eredő kötelezettsége, hogy az erkölcsi normák szerint éljen és tevékenykedjék, tökéletesítse művészi, pedagógiai, esztétikai felkészültségét, felhasználva az önképzés és a szervezett továbbképzés lehetőségeit. Fontos művészi feladata a muzsikálásban való személyes példamutatás, aktív zenélés a tanítás során, a művek művészi szinten történő bemutatása. A lehetőségekhez képest vegyen részt- elsősorban az iskolai – zenekarban, énekkarban és hangversenyeken. Feladata ezek szervezése, előkészítése, lebonyolítása, propagálása. Mozdítsa elő a zeneiskola művészi, pedagógiai célkitűzéseit, újszerű törekvéseit. Hospitáljon tanártársai óráin saját szakmai fejlődése, a pedagógiai egység kialakítása és a hatékony módszerek alkalmazása érdekében. A főtárgy a hozzá beosztott tanulók közösségének felelős vezetője. Segíti, fejleszti a közösségi életét, arra törekszik, hogy tanítványai megismerjék egymás munkáját és az iskola életét. Törekednie kell a tanítványai személyiségének alapos megismerésére, és ösztönözni a tanulókat zeneiskolai tanulmányaik perspektivikus végzésére. Ennek érdekében rendszeres kapcsolatot tart az iskolai osztályfőnökökkel. A nevelő-oktató munka eredményessége, elsősorban a főtárgyi órákra való felkészülés elősegítése céljából rendszeres kapcsolatot tart tanítványai szüleivel. Ellátja a hozzá beosztott tanulókkal kapcsolatos ügyviteli teendőket. Számon tartja a tanulók kötelező tantárgyi beosztását és az órák látogatását. Az egyéni foglalkozás keretében nevelő-oktató tanár a tantervi anyagot a főtárgyi naplóban egész tanévre vázlatosan, félévre részletesebben – a pedagógiai célszerűségnek megfelelően – tervezi meg. Az elméleti tantárgyak csoportos óráit tartó tanár egyénileg kialakított tanmenetet és vázlatot készít, amely szükséges kiegészítésekkel több tanéven át is használható. A tanár az igazgató ill. az igazgatóhelyettes utasítása szerint helyettesítést, valamint – a munkaügyi jogszabályok keretei között – tanítási órán kívüli teendőket is köteles ellátni. Ha munkáját betegsége vagy váratlanul felmerülő más ok miatt a megszabott időben nem tudja megkezdeni, erről az igazgatót vagy helyettesét időben, előre értesíteni kell. Köteles megőrizni a szolgálati titkot. Teljes anyagi felelőséggel tartozik a kijelölt személytől átvett eszközökért. Köteles mindazon feladatokat elvégezni, amelyekkel a vezetői megbízzák. 114
TÁNCPEDAGÓGUS A tánc/néptánc pedagógus az adott csoportra vonatkozó éves tanmenet alapján a tagozat vezetővel történt egyeztetésnek megfelelően végzi munkáját. A tananyag elsajátíttatása során önállóan készít koreográfiákat, amelyeket a későbbiek során nyilvánosan is bemutathat. Hangulatos órákat tart, törekszik a népi játék és a néptánc, modern tánc megszerettetésére. Az oktató legalább negyed órával az óra kezdete előtt érkezik, a helyiséget előkészíti (hangosító berendezés és egyéb szükséges eszközök előkészítése). Felelősséget visel a fegyelemért, a rendért és a tisztaságért. A tanulókat ösztönzi a táncos rendezvényeken való részvételre ( táncház, néptánc műsorok, az iskola rendezvényei stb.) Törekszik a jó közösség kialakítására, ahol a tanulók jól érzik magukat és szívesen vannak együtt. Az órákon kívül a csoporttal kapcsolatos szervezési, felügyeleti és rendezvényi feladatok végrehajtásában részt vesz. A művészeti tagozat diákjait a kötelező vizsgákra felkészíti. A vizsgák szervezésében és lebonyolításában közreműködik. Szaktudásának érdekében szakmai továbbképzéseken vesz részt. A rábízott eszközökért felelősséggel tartozik. Feladata a ruhatár gondozása. Törekszik az iskola jó hírnevének megőrzésére, fenntartására.
115
MŰVÉSZETI INTÉZMÉNYEGYSÉG VEZETŐ A munkaköri leírásában foglaltakat az igazgató utasítása rendelkezései szerint, személyesen, illetve a további – munkakörnek közvetlenül alárendelt – vezetői munkaköröket ellátók bevonásával, a feladat ellátására történő utasítással látja el. A mindenkori tantárgyfelosztásnak megfelelően végzi a szakirányú végzettségének megfelelő tantárgyak tanítását. A tagozatvezetői feladatok: A művészeti intézményegység munkájának megszervezése, irányítása . Értekezletek tartása, előkészítése. Év eleji tervező munka gondozása, figyelemmel kísérése. Vizsgák szervezése. Zenei versenyek, pályázatok figyelemmel kísérése. A tagozatvezető általános irányító munkája Az intézmény alapító okiratában foglaltakat figyelemmel kíséri, indokolt esetben észrevételt tesz az iskolaigazgatónál. Feladatokat lát el az iskolai munkaterv elkészítése során, a munkaterv keretében részt vesz a nevelési év rendjének meghatározásában. Támogatja a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítési feladatait, részt vesz azok megszervezésében, valamint azok végrehajtása ellenőrzésében. Támogatja az iskolaigazgató nevelő és oktató munkát irányító és ellenőrző tevékenységét. Együttműködik a szülői szervezetekkel. Közreműködik a tanuló felvételével, a tanulói jogviszony megszűnésével, Közreműködik a beszámolási tevékenységben. Közreműködik az intézményre vonatkozó szabályzatok elkészíttetésében, A tagozatvezető pedagógiai irányító munkája Gondoskodik, segítséget nyújt az iskolai rendezvények, ünnepségek zökkenőmentes megszervezéséről, lebonyolításáról, Megszervezi, megtartja a félévi nevelőtestületi értekezleteket, Szakmai, gyakorlati segítséget ad a pályakezdő, kevés gyakorlattal rendelkező tanároknak, tanárjelölteknek,
116
Az ügyviteli irányítói feladata Gondoskodik a mulasztók helyettesítéséről, naprakészen vezeti a helyettesítési naplót, Az Igazgató által elkészített tantárgyfelosztás alapján elkészíti az órarendet, az ügyeleti beosztást, a helyettesítési rendet, a tanterem beosztást. Gondoskodik a nevelők adminisztrációs munkájának irányításáról, ellenőrzéséről (naplók, ellenőrzők, anyakönyvek, stb.) Elkészíti a különféle hó végi és tanév közbeni jelentéseket, statisztikákat, Képviseli az iskola vezetőségét az intézményen belül, kívül.
117
PEDAGÓGIAI ASSZISSZTENS A pedagógiai asszisztens munkájának javarésze a különböző korosztályú iskolás gyerekek gondozásával, nevelésével kapcsolatos. A munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, illetve az utasításra jogosult munkaköröket betöltők iránymutatása alapján látja el A pedagógiai asszisztens intézményi szintű tevékenységet lát el felügyeletet lát el kíséri az egyes tanulókat, vagy csoportokat gondozási feladatokat végez, elsősegélyt nyújt elkíséri a tanulókat az orvosi rendelőbe részt vesz az általános jellegű közvetlen pedagógiai munkában, illetve az előkészítésében a távollévő tanárt helyettesíti az óráján előkészíti a tanórákhoz szükséges oktatási eszközöket részt vesz az iskolai rendezvények, ünnepélyek előkészítésében, lebonyolításában részt vesz kirándulások, szabadidős, kulturális és sport programok szervezésében és lebonyolításában részt vesz az intézményi értekezleteken, családlátogatásokon, munkaközösségi megbeszéléseken közreműködik adminisztrációs teendők ellátásában, dokumentumok elkészítésében együttműködik az intézmény dolgozóival, a vezetőkkel, a pedagógusokkal, osztályfőnökökkel, szülőkkel, iskolaorvossal, védőnővel, gyermekjóléti szolgálat munkatársaival, iskolapszichológussal, gyámhatósági ügyintézővel. Az adminisztratív teendői során a különböző intézmények képviselőivel, ügyintézőivel való folyamatos kapcsolattartáshoz igénybe veszi a kommunikációs és irodatechnikai eszközöket, számítógépet. Felelős a szertár-stúdióban levő oktatástechnikai eszközökért, azok nyilvántartásáért, karbantartásáért és mindazokért leltári felelősséggel tartozik.
118
TŰZVÉDELMI FELELŐS FELADATKÖRI LEÍRÁSA
Az intézmény létesítményeit besorolja a tűzvédelmi osztályokba, figyeli az elektromos berendezések üzembiztonságát.
Javasolja a tűzvédelmi szabályzat aktualizálását, biztosítja a tűzoltó készülékek üzembiztonságát.
Elkészíti a tűzriadó tervet, megszervezi évente az épület teljes kiürítésével járó tűzriadó próbát.
Részt vesz a tűzvédelmi továbbképzéseken, megtartja az alkalmazottak tűzvédelmi oktatását, meggyőződik a hallottak elsajátításáról.
Tűzvédelmi szemléket tart, megszünteti a hiányosságokat, engedélyezi az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységeket.
Beszámol az intézmény vezetőjének a megtett intézkedésekről, és láttamoztatja a tűzvédelmi dokumentációkat.
Vezeti a tűzvédelmi nyilvántartásokat: a tűzvédelmi szemlékről vezetett tűzvédelmi naplót, a tűzesetek jegyzőkönyveit, a tűzoltó készülékek nyilvántartását, tűzriadó tervet, tűzvédelmi oktatások naplóját.
Ellenőrzi: - Az intézmény tűzvédelmi állapotát, a szükséges tűzoltó eszközöket és egyéb berendezéseket, - A tűzvédelmi szabályok és tilalmak betartását (dohányzás, tűzgyújtás, hegesztés, stb.) - Az elektromos berendezések üzembiztonságát és érintésvédelmi állapotát, - A berendezések használati utasításainak pontos betartását, a munka után az elektromos berendezések áramtalanítását, - A kijelölt közlekedési utak és a tűzoltó berendezések szabadon tartását, - A tűzvédelmi oktatáson való aktív részvételt, a tűzoltó berendezések kezelésének ismeretét. Jelenti a tűzeset a tűzoltóságnak és az intézményvezetőnek, részt vesz a tűzoltásban, az éghető anyagokat, hulladékot megfelelő helyre távolítja. Feladatköri kapcsolatok Kiegyensúlyozott kapcsolatot tart azoknak az intézményeknek, szervezeteknek, és hatóságoknak az alkalmazottaival, képviselőivel, akiknek együttműködése szükséges feladatainak ellátásához. Jogkör, hatáskör Ismerve a megbízatására vonatkozó törvényeket, rendeleteket, és igazgatói utasításokat, – gyakorolja a jogszabályokban biztosított jogokat. Jogosult az igazgató hatáskörében a tűzvédelem területén intézkedni, és meggyőződni a munkavégzés követelményeiről. 119
Hatásköre áthúzódik teljes tevékenység körére. Köteles az igazgató (helyettes) figyelmét felhívni az előírásoktól eltérő munkavégzésre, magatartásra és állapotokra. Felelősségi kör Felelőssége kiterjed teljes megbízatására és tevékenységére. Felelősségre vonható: - A megbízatással járó feladatok határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért; - A vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért, - A jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a gyermekek és munkatársak jogainak megsértéséért, - A rendelkezésére bocsátott munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért, - A nem kielégítő mértékű ellenőrzésekért, - A dokumentációs kötelezettség hiányos elkészítéséért.
120
A DIÁKÖNKORMÁNYZATOT SEGÍTŐ PEDAGÓGUS MUNKAKÖRI LEÍRÁSA A diákönkormányzatot segítő pedagógus feladata az iskolai diákönkormányzat működtetése, a demokratikus iskolai közélet szervezeti feltételeinek, a gyermek- és diákjogok iskolán belüli érvényesítésének biztosítása, a nevelőtestület és a diákközösség szándékainak, elképzeléseinek összehangolása. A segítő pedagógus kiemelt feladata, hogy: A diákönkormányzat a jogszabályokban és az iskolai alapdokumentumokban biztosított hatáskörében önállóan és célszerűen működjön. A DMS tanár a diáktanács ülésein mindig részt vesz, segíti annak tevékenységét. A tanulók igénye, a nevelőtestület céljai és saját szakmai tapasztalatai alapján szakmai segítséget nyújt a programok tervezéséhez, megszervezéséhez, értékeléséhez. Biztosítja a diákönkormányzat hatáskörébe utalt döntések alapos előkészítését, elősegíti a közvetlen és a képviseleti demokrácia érvényesülését. Részt vesz az iskolai fórumok, iskolagyűlések, iskolai rendezvények szervezésében, lebonyolításában. Gondoskodik a diákönkormányzat munkaprogramjának elkészíttetéséről, az abban foglaltak végrehajtásáról. Személyesen és a kollegák, szülők bevonásával biztosítja a felügyeletet a diákönkormányzat rendezvényein, felelős ezeken a Házirend betartásáért. Szervezi, irányítja a diákönkormányzati választásokat, összehívja és a diáktanács elnökének megválasztásáig levezeti a diáktanács ülését. Ismerteti a tanács tagjaival a diákönkormányzat jogait és hatáskörét. Képviseli a diákönkormányzatot ott, ahol ezt a diákvezető adott esetben nem teheti meg (fenntartó, szakbizottság). Szoros munkakapcsolatot tart fenn eredményes tevékenysége érdekében az igazgatóval, iskolavezetéssel, az osztályfőnökökkel és a szülők képviselőivel.
121
GYÓGYPEDAGÓGUS (LOGOPÉDUS) A gyógypedagógus neveli és oktatja az értelmi, érzékszervi, beszéd- és mozgásfogyatékos gyermekeket. Feladata az alapkészségek (olvasás, írás, számolás) oktatása, a sérült vagy hiányzó funkciók fejlesztése, ill. kompenzálása. A gyógypedagógusnak különösen jó kommunikációs készségekkel kell rendelkeznie, hogy az értelmi fogyatékos vagy süketnéma gyermekekkel is megértesse magát. Logopédusként a beszédfogyatékosok beszédhibáit kell megszűntetnie vagy korrigálnia. A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri leírásokon túl - az oktató, nevelőmunkájának sajátosságainak figyelembe vételével -az alábbi feladatokat látja el.
a tanterv alapján a tantárgyak tanmenetének elkészítése, felkészülés az egyes tanítási órákra, audiovizuális és egyéb szemléltető eszközök kiválogatása vagy készítése
alapkészségek (olvasás, írás, számolás) oktatása az értelmi és egyéb fogyatékosok számára
a testi fogyatékosok testi képességeinek és mozgáskoordinációjának fejlesztése egyéni
és csoportos mozgásnevelés keretében a beszédfogyatékosok beszédhibájának megszüntetése, az írással, olvasással, számolással kapcsolatos problémák kiküszöbölés
a fogyatékosság jellegétől függően speciális segédeszközök használatának tanítása az írásbeli munkák, beszámolók értékelése, a tanulók fejlődéséről részletes elemzés készítése
szülői értekezletek, fogadóórák keretében kapcsolattartás a szülőkkel, tanácsadás az otthoni foglalkozásokhoz
részvétel a tantestületi üléseken, a nevelési értekezleteken és a szervezett továbbképzéseken
122
PSZICHOLÓGUS Feladatkör részletesen:
Megvizsgálja a rászoruló tanulók lelki jelenségeinek jellemzőit (lelki folyamatok, belső késztetés, szükséglet), és a sajátos cselevéseiket (viselkedésmód, érdeklődési kör, sztereotípiák), azok mozgatórugóit.
Diagnosztizáló munkát végez: a felállított diagnózis szerint pszichoterápiát alkalmaz, a megfelelő pszichikai ráhatással kezeli, befolyásolja a fiatalokat.
Lelki vezetéssel és foglalkoztatással látja el, segíti a személyiségfejlődési zavarral küszködőket,. Bizalmas viszony kialakításával, bíztatással, bánásmóddal nyújt segítséget azoknak, akik felkeresik problémáikkal.
szeretetteljes
Segít a családi tragédiák feldolgozásában, az egyedüllét elviselésében, a biztonságérzetben, a tolerancia önértékelésben és az önkontrollban.
javításában,
egyén
önelfogadásában,
az
Útmutatást ad egészséges életmódra nevelés, prevenció, életvitel kialakítása, szocializációs funkció alkalmazása területén, a versenyszituáció és megmérettetés feldolgozásában.
Feltárja a nehezen kezelhető tanulók károsító környezethatásait, a szülők rossz példamutatását és helytelen nevelési módszereit, a szociális elmaradottságot, a fenyegetettséget, és intézkedést kezdeményez.
Felvilágosító és továbbképző előadásokat tart a pedagógusoknak lelki egészségtan, a mentálhigiénés eljárások területéről, az „ép testben ép lélek” megvalósításáról, a stressz oldás gyakorlatáról.
Betartja a munkafegyelmet, a jogszabályok és a szabályzatok előírásait, szakszerűen végrehajtja az igazgató és a vezető helyettesek utasításait.
Aktívan részt vesz a szakmai munkaközösség feladatellátásában, a pedagógiai program módosításában, a továbbképzésen szerzett ismereteiről beszámol.
A nevelőtestület tagjaként részt vesz a nevelőtestületi értekezletek határozat hozatalában, köteles részt venni az intézményi rendezvényeken, ünnepélyeken, együttműködik az osztályfőnökökkel.
Precízen vezeti a foglalkozási naplót, a nyilvántartásokat, ellátja a munkájával kapcsolatos adminisztrációt. Félévente beszámol a nevelőtestületnek szakmai tevékenységéről, javaslatokat tesz.
Határidőre elvégzi minőségi kivitelezésben mindazokat a munkafeladatokat, amelyeket az igazgató és vezető megbízza.
123
Munkaköri kapcsolatok: Kapcsolatot tart a nevelőkkel, az iskolaorvossal, a szülőkkel, a szakmai intézetek képviselőivel. Felelősségi kör Személyesen felelős a felügyeletére bízott fiatalok testi, érzelmi és morális épségéért, a gyermekek érdekelsőbbségéért, az egyenlő bánásmódért. Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére, felelősségre vonható: - Munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért; - A vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért, - A jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért, - A munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért. - A vagyonbiztonság és a higiénia veszélyeztetéséért.
124
20.2 SZÁMÚ MELLÉKLET - KÖNYVTÁRI SZMSZ AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOT ELLÁTÓ INTÉZMÉNY KÖNYVTÁRÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Az iskolai könyvtár működési szabályzatának alapdokumentumai: Az iskolai könyvtár működési szabályzata a közoktatásra vonatkozó szabályokat és a könyvtárakra vonatkozó előírásokat egyaránt figyelembe veszi. Ezek a következők: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 2011. évi CXII. törvény információszabadságról
az
információs
önrendelkezési
jogról
és
az
2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 16/2013. évi (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskola tankönyvellátás rendjéről 229/2012. (VIII. 28.) kormány rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról s (Végrehajtási rendelet ) (módosította a 315/2012. (XI.13.) Kormány rendelet 3/1975. (VIII. 17.) KM – PM számú együttes rendelet a könyvtári állomány rendezéséről és állományból való törléséről szóló szabályzat
125
1.
A könyvtárra vonatkozó adatok A könyvtár elnevezése: A hévízi Illyés Gyula Általános és Alapfokú Művészetoktatási Iskola Egységes Pedagógiai Szakszolgálatot Ellátó Intézmény könyvtára A könyvtár székhelye: Hévíz 8380, Kossuth L. u. 2. Levélcím:
2.
Hévíz 8380, Kossuth L. u. 2. Tel./Fax: 83/343-486, 83/540-045
A könyvtár fenntartása Az iskola fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Budapest V. 1055, Szalay u. 10 – 14. Az iskolai könyvtár általános felügyeletét az iskola igazgatója, ágazati felügyeletét a művelődési miniszter látja el. Az iskolai könyvtár munkáját szakmai tanácsadással és módszertani útmutatásokkal a Zala Megyei Pedagógiai Intézet könyvtára segíti. Az iskolai könyvtár működését az iskolai könyvtáros irányítja Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges feltételeket a fenntartó biztosítja.
3
A könyvtár használóinak köre az iskola tanulói az iskola pedagógusai az iskola nem pedagógus dolgozói
4.
A könyvtár meghatározása, feladatai Az iskolai könyvtár az oktatási-nevelési intézmény (továbbiakban iskola) tanítási, tanulási médiatára, oktatási helyszíne és kommunikációs centruma. Irányítási, pedagógiai és financiális szempontból a működtető intézmény szerves része. Szakszerűen fejlesztett gyűjteményére épülő szolgáltatásaival – felhasználva a könyvtári rendszer, valamint a helyi kulturális környezet nyújtotta lehetőségeket – az iskolai oktató-nevelői munka szellemi bázisa. Sajátos eszközrendszerével segíti az iskolát pedagógiai programja megvalósításában, másrészt, mint a könyvtári rendszer tagja a mindenkor érvényes könyvtári jogszabályok, szabványok szerint működik. Gyűjteménye széleskörűen tartalmazza azokat az információhordozókat, információkat, amelyeket az iskola oktatónevelő tevékenysége hasznosít, befogadva és felhasználva a különböző rögzítési, tárolási, átviteli és kereső technikákat. Rendelkezik a különböző ismerethordozók használatához, ill. az újabb dokumentumok előállításához szükséges eszközökkel. Az iskolai könyvtár komplex egység, amelyet a tanításhoz, tanuláshoz nélkülözhetetlen ismerethordozók, a használatukhoz/előállításukhoz szükséges eszközök és szolgáltatások rendszere alkot, és amely a pedagógiai folyamattal szemben támasztott fejlődő követelményeknek megfelelően rugalmasan képes újraszervezni tevékenységeit, szolgáltatásait. Az önálló ismeretszerzés elsajátítása érdekében tantervi program szerint szervezi és a
nevelőtestülettel együttműködve valósítja meg a tanulók könyvtárhasználati felkészítését, segíti informatikai szemléletük, információkezelési szokásaik kialakítását. Az iskolai könyvtár széleskörű lehetőséget kínál az önművelésre, az olvasás-fejlesztésre, a csoportos és egyéni tanulás technikájának, módszereinek el-sajátítására, a személyiség komplex és differenciált fejlesztésére. A könyvtár feladatait az iskola pedagógiai programja és a NAT is meghatározza. Gyűjteményét az iskola igényei szerint és a minőség elvét érvényesítve folyamatosan fejleszti, gondozza. A nyomtatott dokumentumokon (könyv, időszaki kiadvány, tartós tankönyv, segédkönyv, kotta stb.) kívül gyűjti az iskola kéziratos pedagógiai anyagát (helyi pedagógiai program és tanterv, kísérleti dokumentáció, szervezeti és működési szabályzat, pályamunkák stb.) és a nem nyomtatott ismerethordozókat (videokazetta, zenei CD, CDROM, multimédia CD stb.); Tankönyvtárat hoz létre a tartós tankönyvekből és segédkönyvekből, nyilvántartja és kölcsönzi az állomány kész anyagát; Egységes gyűjteményét hozzáférhetővé teszi a könyvtárhasználók (tanulók, pedagógusok, technikai és adminisztratív dolgozók) részére és biztosítja a különböző információhordozók használatához szükséges technikai eszközöket. Lehetőséget ad a különböző dokumentumok másolására, új dokumentumok előállítására (hang-, videofelvétel, fotófelvétel, Internetről letöltött tartalmak stb.); Gyűjteményén, eszközein és tájékoztató forrásain alapuló szolgáltatásaival kielégíti az iskola tevékenységéből eredő információs igényeket; Mint az iskola nyitott kommunikációs centruma, demokratikus fóruma lehetőséget ad a könyvtárhoz kapcsolódó programok megszervezésére, a diákok öntevékenységére. Gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, őrzi, gondozza, a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére bocsátja. Biztosítja a könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatát. Lehetőséget biztosít a tartós tankönyvek és segédkönyvek kölcsönzésére az iskola tanulóinak számára. Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Könyvtárunk SzMSz-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza.
127
5.
Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, állományának alakítása Az iskolai könyvtár a használói kör figyelembevételével, a helyi tantervi követelményeknek és az iskola feladatrendszerének megfelelően, a szükségletekhez igazodva folyamatosan, tervszerűen és arányosan fejleszti állományát. A gyűjtőköri szabályzatnak (ld. 1. sz. melléklet) megfeleltetett könyvtári állomány eszközül szolgál a pedagógiai program megvalósításához. Az állományalakítás során figyelembe veszi az igazgató, a nevelői közösség véleményét. Az állomány tervszerű, meghatározott irányú fejlesztésekor az iskola pedagógiai programja által megfogalmazott cél- és feladatrendszerből kell kiindulni, amely meghatározza a könyvtár alapfunkcióját. Az iskolai könyvtár állománya vétel, ajándék és csere útján gyarapodik. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörébe nem tartozó dokumentumok még ajándékként sem kerülhetnek be. Az állomány gyarapítására szánt összeget az iskola költségvetésében kell előirányozni. A gyarapítás során kiegészítő eszközként felhasználhatók a könyvtár számára nyert pályázatok támogatásai. A gyűjtemény gyarapítására fordítható összeg felhasználásáért, a gyűjtemény gyarapításáért, minőségéért a könyvtáros felelős. Hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára könyvet vagy más dokumentumot senki nem vásárolhat. A könyvtárba érkező (a gyűjtőkörbe tartozó) tartós megőrzésre szánt dokumentumokat hat napon belül állományba kell venni, az egyedi (címleltár) és az összesített állománynyilvántartást (csoportos leltár) szakszerűen és naprakészen kell vezetni, amely a Szirén integrált könyvtári program segítségével történik. Az iskolai könyvtár állományából folyamatosan, évente legalább egy alkalommal ki kell vonni az elavult tartalmú, a fölöslegessé vált és a természetes elhasználódás következtében alkalmatlanná vált, valamint az elveszett dokumentumokat is.
6.
A könyvtári tárgyi és személyi feltételei A könyvtár az iskola első emeltén kerül elhelyezésre, jól megközelíthető helyen. A könyvtári teendőket egy főiskolai végzettséggel rendelkező informatikus könyvtáros látja el, akinek pedagógiai végzettsége is van, valamint rendelkezik könyvtár pedagógiai szakképesítéssel. A könyvtár egyszerre 20 tanuló befogadására alkalmas. Egy feldolgozói és kettő darab tanulói számítógéppel, Internet kapcsolattal rendelkezik. A könyvtárhelyiségben elhelyezett dokumentumok szabadpolcos rendszerben vannak könyvállomány, kézi- és segédkönyvtár - kölcsönözhető állomány szépirodalom betűrendben (alsó és felső tagozat) szakirodalom ETO szerinti szakrendben audiovizuális dokumentumok, video dokumentumok, multimédiás eszközök, CD-ROM-ok sorozatok mesék olvasótermi – kézikönyvtári állomány 128
7.
Az állomány feltárása Az iskolai könyvtár állományának feltárása, feldolgozása a Szirén Integrált Könyvtári Program segítségével történik.
8.
Az iskolai könyvtár szolgáltatásai Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményével és szolgáltatásaival a tanítás ideje alatt és a tanítási órán kívül is a folyó oktató-nevelő munkát segítse, támogassa. Az iskolai könyvtár feladata, hogy a tanítási napokon biztosítsa használói (tanulók, pedagógusok, a nevelő, oktató munkát közvetlenül segítő dolgozók, adminisztratív alkalmazottak) számára a könyvtárhasználat jogát, megfelelő időpontban a nyitva tartást. A könyvtár gyűjteményének, tájékoztató és technikai eszközeinek egyéni és csoportos helyben használata. A csak helyben használható dokumentumok kivételével állományát kölcsönzi. Kivételes esetben a kézikönyveket zárástól nyitásig, hazavihetik. A helyben használat tárgyi feltételeit (olvasóhelyek, technikai berendezések, számítógépes könyvtári rendszer, videó, televízió, magnó stb.) és személyi feltételeit az iskolának, szakmai feltételeit a könyvtáros tanárnak kell biztosítani. A könyvtáros tanárnak szakmai segítséget kell adnia az információhordozók közötti eligazodásban, az információk kezelésében, a szellemi munka technikájának alkalmazásában, a technikai eszközök használatában. Az iskolai könyvtár csak helyben használható dokumentumai: kézikönyvek Kölcsönzés - a könyvtárból bármely dokumentumot, csak a könyvtáros tanár tudtával lehet kivinni. Egy tanuló egyszerre 3 darab dokumentumot kölcsönözhet 3 hétre. Kérésre ez az idő 7. Felkérés esetén, a tanórán kívüli foglalkozások (szakkör, tehetséggondozás, felzárkóztató stb.) szervezésében, megtartásában való részvétel, Könyvtári dokumentumok másolása, közreműködés új ismerethordozók előállításában Számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, A tartós tankönyvek nyilvántartása, kölcsönzése. A könyvtár nyitva tartását úgy kell megtervezni, hogy a képzési időben és a tanítási órát követően biztosítani tudja a könyvtárhasználati, könyvtárra épülő szaktárgyi órák és egyéb foglalkozások zavartalan megtartását, az óravezetéshez szükséges könyvek és egyéb dokumentumok kölcsönzését, és lehetőséget adjon az egyéni, csoportos olvasótermi helyben használatra, tájékozódásra, olvasásra, tanulásra, kölcsönzésre. Az iskolai könyvtár nyitva tartását az iskola összesített órarendjében fel kell tüntetni. Az könyvtáros tanár a tantestület tagja, és a kötelező óraszáma (22 óra) megfelel a könyvtár nyitva tartásának. A csoportos foglalkozások megtartásához előre meg kell tervezni a könyvtár órabeosztását, hogy a tartalmi és technikai előkészítésük biztosítható legyen. A könyvtár használatát nem igénylő órarendszerű tanítás számára nem vehetők igénybe a könyvtár helyiségei.
129
9.
Nyitva tartás: a kölcsönzési idő heti 22 óra HÉTFŐ
KEDD
SZERDA
CSÜTÖRTÖK
PÉNTEK
10 - 12
10 - 12
9 - 11
10 - 12
9 - 11
13 - 15
13 - 15
12 - 16
13 - 15
13 - 15
GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT „Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató nevelő tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel.” 16/1998. (IV.8) MKM rendelet. Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató nevelő munka megalapozása. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait. Gyűjtőkör: A dokumentumoknak különböző szempontból meghatározott köre. A szisztematikus, tervszerű és folyamatos gyűjtőmunka alapja, az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata. A gyűjtőmunka más oldalról szelektív is, mely szempontjait a gyűjtőköri szabályzatban leírt fő- és mellék gyűjtőkör határozza meg. Az iskola célrendszere a pedagógiai – művelődési program alapján: -
továbbtanulást biztosító szilárd ismeretek kialakítása a tanulók képességeinek, készségeinek fejlesztése, személyiségük kibontakoztatása érdekében megfelelő motivációval sikerélmény biztosítása önálló ismeretszerzés, a tanulás módszereinek elsajátítása társadalmi értékrendeknek megfelelő kommunikációs normák kialakítása tehetséggondozás, egyéni fejlesztés, személyiségfejlesztés a szociális háttér figyelembe vételével nemzeti értékeink közvetítése
Az iskola eredménycéljai: -
pályaorientáció magatartás és viselkedés aktuális információkhoz való hozzájutás
A könyvtár gyűjtőköri szempontjai Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű, korlátozottan nyilvános szakkönyvtár, amely megőrzi, feltárja, szisztematikusan gyűjti és használatra bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozzák az iskolában folyó oktató - nevelőmunkát. A tanulók részéről teljességre törekvő, a pedagógusok részéről értékelő válogatással gyűjt. 130
Tematikus (fő és mellék gyűjtőkör): Fő gyűjtőkör: A törzsanyag fő gyűjtési szempontja a viszonylagos teljességre való törekvés. A tanulás, tanítás során eszközként jelenik meg: lírai, prózai, drámai antológiák klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei egyes klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom) tematikus antológiák életrajzok, történelmi regények ifjúsági regények általános lexikonok enciklopédiák az újonnan belépő etika- és hittan tantárgyak tanításához szükséges dokumentumok a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek a középiskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok a megyére és városunkra vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások napilapok, szaklapok, magyar és idegen nyelvű folyóiratok, kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához, pl. mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek, az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei
131
a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteményei Mellék gyűjtőkör: a fő gyűjtőkört kiegészítő, erős válogatással gyűjtött dokumentumok köre audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. (A könyvtár állományába tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok, pl. bakelitlemezek, audioés videokazetták, diafilmek válogatásra, selejtezésre szorulnak). Tipológia / dokumentumtípusok: a) Írásos nyomtatott dokumentumok könyv, segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv periodikumok: folyóiratok térképek, atlaszok b) Audiovizuális ismerethordozók képes dokumentumok (diafilm, DVD, videokazetta) hangzó dokumentumok (magnókazetta, CD, bakelitlemez) c) Számítógépprogramok, számítógéppel olvasható ismerethordozók: CD-ROM, multimédiás CD-k Egyéb dokumentumok: pedagógiai program pályázatok oktatócsomagok A gyűjtemény tartalmi összetétele, a gyűjtés témaköre, szintje, mélysége: A teljesség igényével gyűjti a magyar nyelven megjelenő kiadványok közül A Nemzeti alaptantervhez kapcsolódva a teljesség igényével: lírai, prózai és drámai antológiák klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei közép- és felsőszintű általános lexikonok A Nemzeti alaptantervhez közvetlenül nem kapcsolódóan a teljesség igénye nélkül: a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató - alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek a középiskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok az újonnan belépő etika- és hittan tantárgyak tanításához szükséges dokumentumok 132
a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek a felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteményei Válogatva gyűjti magyar nyelven (az iskola céljait, feladatait, valamint a pénzügyi, tárgyi szempontokat figyelembe véve): nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom) tematikus antológiák életrajzok, történelmi regények ifjúsági regények általános lexikonok enciklopédiák a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek Zala megyére és Hévíz vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana napilapok, szaklapok, magyar és idegen nyelvű folyóiratok kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához (mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek) audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. (A könyvtár állományába tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok, pl. bakelitlemezek, audioés videokazetták, diafilmek válogatásra, selejtezésre szorulnak)
133
TANKÖNYVTÁRI SZABÁLYZAT Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről: 2001. XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 16/2013 (II. 28.) rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. Amennyiben tankönyvet szeretne rendelni, vagy részletesen keresni a tankönyvek között, megteheti a Közoktatási Információs Iroda (www.kir.hu) Tankönyvi Adatbázis-kezelő Rendszerében a http://www.tankonyv.info.hu/ webcímen. Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan.
134
Ennek szövege:
NYILATKOZAT ……………………………………….…….., ……….. osztályos tanuló az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról: Az iskolai könyvtárból a …….. tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam. …….. június 15-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket. A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni. ................................................... Aláírás
A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít: az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos) a napköziben és a tanulószobán letét létrehozása (szeptember) összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október) összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig) listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november) 135
listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: az első év végére legfeljebb 25 %-os a második év végére legfeljebb 50 %-os a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os a negyedik év végére 100 %-os lehet. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: ugyanolyan könyv beszerzése anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.
136
MUNKAKÖRI LEÍRÁS AZ ISKOLAI KÖNYVTÁROS SZÁMÁRA Közvetlen felettese: az igazgató Kinevezése: munkaszerződése szerint Az iskolai könyvtáros főbb tevékenységeinek összefoglalása felelősséggel tartozik az iskolai könyvtárban elhelyezett könyvek, a szakmai munkához szükséges technikai eszközök, szemléltető eszközök, segédeszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, az esetleges problémák azonnali jelzéséért, kezeli a szakleltárt, a gazdaságvezető által előírt időszakban a leltárakat kezelő dolgozóval elvégzi a leltározást, folyamatosan vezeti a leltárkönyveket, végzi a gyűjtemény feltárását, a digitalizálással kapcsolatos feladatokat, amelyeket az igazgató határoz meg számára az alábbi elvek szerint: - a digitalizálás ütemezésére a könyvtáros minden év október 15-ig ütemtervet készít, amelyet elfogadtat az igazgatóval, - az ütemterv havi bontásban tartalmazza a digitalizálandó kötetek számát, amely éves bontásban nem lehet kevesebb mint 2.000 kötet azonnal jelzi a gazdaságvezetőnek a köztes időszakban a szakleltárban keletkezett hiányt, felelős a technikai eszközök és taneszközök állapotának megőrzéséért, a szükséges javítások iránti igény bejelentéséért, kiemelt figyelemmel kíséri a nagy értékű eszközöket (számítógép, projektor, DVD-lejátszó, erősítő, stb.) munkakapcsolatot tart a munkaközösségek vezetőivel valamint a magyar nyelv és irodalom munkaközösség minden tagjával, jelzi az esetleges problémákat. minden tanévben összeállítást készít az iskolai könyvtár számára beszerzendő könyvekről, tartós tankönyvekről és oktatási segédletekről, a nyitva tartási idő szerint biztosítja a könyvtár nyitva tartását, regisztrálja a könyvtárat igénybe vevő tanulókat, gondoskodik a nyitva tartás kifüggesztéséről, statisztikai adatokat szolgáltat a könyvtár működéséről, a könyvbeszerzésekről, minden évben legalább egy alkalommal kimutatást tesz közzé a beszerzett fontosabb új könyvekről, amelyet a tanári szobában és a könyvtári hirdetőtáblán kifüggeszt, gondoskodik az iskolai könyvtár megfelelő állapotáról, az eszközök oktatásra alkalmas állapotának fenntartásáról és a szekrények, fiókok, polcok rendjéről, a könyvtár működésével kapcsolatos legfontosabb tapasztalatait a tanév eleji magyar nyelv és irodalmi munkaközösségi értekezleten összefoglalja, minden év februárjában konzultációt tart a magyar munkaközösség értekezletén, amelyen véleménycserét kezdeményez a könyvtár működésének javítása érdekében, kezeli a tanári kézikönyvtárat, 137
elvégzi a normatív tankönyvellátás felmérésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az összegzést, kiosztja a normatív tankönyveket, begyűjti a kölcsönzéssel biztosított normatív tankönyveket, kifüggesztéssel és elektronikus formában közzéteszi az iskolai tankönyvellátás rendjét, lebonyolítja a könyvtár számára vásárlandó könyvek beszerzését, elvégzi az elszámolást, minden tanévben május 31-ig felmérést készít a tartós könyvekkel kapcsolatos kölcsönzési igényekről, minden tanévben június 20-ig a tanáriban és a tanulók számára egyaránt közzéteszi a kölcsönözhető tartós tankönyvek és segédkönyvek listáját, biztosítja az igénylők számára a könyvtárközi kölcsönzés megszervezését, felelős az iskolai könyvtár mindenkori zárásáért.
138
20.3 SZÁMÚ MELLÉKLET SZABÁLYZAT A TANKÖNYVTÁMOGATÁS ÉS TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJÉRŐL
ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI ISKOLA, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOT ELLÁTÓ INTÉZMÉNY
SZABÁLYZAT A TANULÓI TANKÖNYVTÁMOGATÁS ÉS AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJÉRŐL
Hatálybalépés dátuma: 2013. Jóváhagyom: .......................................................... . igazgató
139
A Szabályzat hatálya Jelen Szabályzat hatálya kiterjed az Illyés Gyula Általános és Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálatot Ellátó Intézmény valamennyi szervezeti egységére, valamint az Intézménnyel szerződéses viszonyban álló munkatársakra, szervezetekre Az iskolai szintű tankönyvellátásról a következő jogszabályok rendelkeznek: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás feladatai: a tankönyv beszerzése és azok, a tanulókhoz történő eljuttatása. Az országos tankönyvellátást az állam a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.-n (a továbbiakban: Könyvtárellátó) keresztül látja el. Az ingyenes tankönyvellátás biztosítására az iskolának több lehetősége is van. Az iskolától történő tankönyvkölcsönzéssel, használt tankönyvek biztosításával, valamint tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatással, illetve e három módszer együttes alkalmazásával is rendelkezésre bocsáthatja a tankönyveket az intézmény az arra jogosultak számára. A támogatás hatékony hasznosítása érdekében a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény első helyen említi a könyvtári beszerzéseket, az ingyenes tankönyvellátásnak a könyvtári állományból kölcsönzés útján történő biztosítását. Az iskolának a 23. §-ban meghatározottak szerint közzé kell tennie az iskolai tankönyvellátás helyi rendjét. A tanulói tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt. A köznevelési törvény 46. § (5) bekezdése alapján az állam által biztosított ingyenes tankönyveket - a munkafüzetek kivételével - az igazgató az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az iskola házirendjében meghatározottak szerint.
140
1.
Az iskolai támogatási és megrendelési igények felmérésének folyamata Az iskolai tankönyvellátás rendjéről a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - a nevelőtestület dönt. Az iskola igazgatója minden év január 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a köznevelési törvény. 46. § (5) bekezdés alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint a tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdés alapján várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. Az iskola a bekezdésben meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanuló a) esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti ingyenes tankönyveket, b) esetében kell biztosítani a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt, c) igényel és milyen típusú tankönyvtámogatást az a)-b) pontokon túl. Az a)-b) pont szerinti igényeket az 1. mellékletben meghatározott igénylőlapon lehet benyújtani.
Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. A kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt. Az iskola - a helyben szokásos módon - hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A meghatározott felmérés eredményéről az igazgató minden év január 20-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az iskolai 141
diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Az iskola igazgatója a meghatározott véleményezésre jogosultak véleménye alapján minden év január 25-ig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőt, vagy a nagykorú cselekvőképes tanulót. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább huszonöt százalékát tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv, tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül. 2.
A tankönyvfelelős feladatai
A tankönyvrendelet 29. § (1) bekezdése szerint a tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében az iskola igazgatójának meg kell nevezni a tankönyvfelelőst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elveit.Az iskola a tankönyveket a Könyvtárellátótól a tanulók részére megbízásból értékesítésre átveszi, a tankönyvfelelős részt vesz a tankönyvellátással kapcsolatos iskolai helyi feladatok ellátásában többek között a Könyvtárellátó által beszerzett tankönyveknek a tanulók és az iskolai könyvtár részére történő átadásában a sérült, elveszett, hibás tankönyvek pótlásában a visszáru kezelés iskolán belüli feladatainak lebonyolításában valamint az ehhez kapcsolódó adminisztratív és elszámolási feladatok elvégzésében. A tankönyvfelelős gondoskodik arról, hogy az OM által minősített és felhasználható tankönyvek és segédletek jegyzéke időben álljon rendelkezésre az iskolában a nevelőtestület számára. A könyvtárpedagógussal egyezteti az állami tankönyvtámogatás azon összegének felhasználását, melyet az összegből tartós tankönyvre különítenek el (legalább 25%), mely az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok elektronikus adathordozón rögzített tananyag kis példányszámú tankönyv vásárlására fordítódik. A megvásárolt könyv, tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. 3.
Az országos tankönyvellátás szereplőinek együttműködése
A tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskoláknak történő eljuttatásának megszervezése, valamint a tankönyvek vételárának beszedése a tankönyvtörvény 4. § (6) 142
bekezdés értelmében állami közérdekű feladat, amelyet a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Könyvtárellátó) lát el. A Könyvtárellátó közfeladata ellátása érdekében a Könyvtárellátó és a KIR adatkezelője együttműködik, amelynek keretében a KIR adatkezelője a Könyvtárellátó részére átadja az átadáskor hatályos tankönyvjegyzéket, továbbá a KIR-ben szereplő és a tanulókra vonatkozóan a tankönyvtörvény 8/B. § (3) bekezdésben meghatározott adatokat. A Könyvtárellátó tankönyvellátási szerződést köt a központ fenntartásában működő iskolák tankönyvellátása vonatkozásában a központ egyidejű bevonásával az iskolával. A tankönyvellátási szerződés tartalma: a) az iskola neve, székhelye, OM azonosító száma; a tankönyvforgalmazó azonosító adatai (név, cím, székhely, adószám, bankszámlaszám, képviselő neve), a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének kódszáma; b) az iskolai tankönyvellátás keretében értékesített tankönyvek adatai; c) az a tanév (tanévek), amelyre a szerződés szól; d) az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helye, az iskolai közreműködés keretei; e) a tankönyvfelelős neve, f) szükség esetén a használt tankönyvek visszavásárlásával és forgalmazásával kapcsolatos feladatmegosztás; g) az előzetes megállapodás az iskola legalacsonyabb évfolyamára belépő tanulók ellátására. A tankönyvellátási szerződés keretei között a forgalmazó jogosult nyilvántartani a tanulók következő személyes adatait: a tanuló neve, diákigazolványának száma, ha a tanulónak nincs diákigazolványa az anyja neve és a születési ideje, továbbá minden tanuló esetén az iskolai tankönyvellátás keretében megvásárolt tankönyvek, illetve a vételhez kapott támogatás összege. A személyes adatok kizárólag a tankönyvjegyzékben meghatározott áron történő tankönyvvásárláshoz való jogosultság megállapítására használhatók fel. Az e bekezdés alapján átadott személyes adatok az átadásuk napját követő tizenkettő hónapig tárolhatók. A központ által fenntartott iskola esetében a központon keresztül az iskolának, az iskola számára a Könyvtárellátó díjazást fizet. A díjazás forrása a központ által fenntartott iskolák esetében a Könyvtárellátó által a tankönyvellátási szerződés alapján a központon keresztül az iskolának átengedett összeg. A Könyvtárellátó a tankönyvterjesztéssel összefüggésben felmerült kiadásai és a közfeladata ellátásának költségei levonását követően fennmaradó összeget átadja az iskolai tanulólétszámok arányában a központ által fenntartott iskolák esetében a központ bevonásával az iskoláknak, az iskola könyvtári állományának a Nemzeti alaptantervben meghatározott célok teljesítését támogató könyvekkel történő fejlesztésére.
143
4.
Az iskolai tankönyvrendelés rendje A tankönyvrendelést a központ fenntartásában működő iskola a központ egyidejű tájékoztatásával a köznevelés információs rendszerének és a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg azzal, hogy: a) a tankönyvrendelés határideje március utolsó munkanapja, b) a tankönyvrendelés módosításának határideje június 15. c) a pótrendelés határideje szeptember 5. (tankönyvrendelés és pótrendelés bármelyike vagy együtt a továbbiakban: tankönyvrendelés). A tankönyvrendelést a körülményekhez képest elvárható legteljesebb körben kell megtenni, legalább a kiválasztott tankönyvek címének, darabszámának, az érintett tanulók (ha ismertek) és a tanulókat esetlegesen megillető támogatások feltüntetésével. Az iskolának a megrendelés során azokat a tanulókat is fel kell tüntetni, akik számára nem rendel tankönyvet az okok megjelölésével. A módosításra és a pótrendelésre csak indokolt esetben, így különösen az osztálylétszám változása esetén kerülhet sor. A módosítás és a pótrendelés során csak a végleges rendelésben megadott tankönyvek darabszámát lehet módosítani. A módosítás az eredeti rendeléstől maximum 10%-ban térhet el. A tankönyvrendelés leadására jogosult intézmény a pótrendelés leadásán túli időszakban a tankönyvellátási szerződésben meghatározott feltételekkel is jogosult tankönyvrendelést leadni, amelynek teljesítése érdekében a Könyvtárellátó minden tőle elvárható erőfeszítést köteles megtenni.
5.
6. A tankönyvek kiválasztásának elvei
A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy - a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése - az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. Amennyiben a hivatalos tankönyvjegyzéken a matematika műveltségterület kivételével bármely tantárgy, műveltségterület vonatkozásában van olyan tankönyv, amelyet az e rendeletben a tartós tankönyvre meghatározott szabályok alapján hagytak jóvá és az ilyen tantárgyhoz vagy műveltségterülethez az iskola tankönyvet rendel, az iskola a tankönyvrendelés során a tartós tankönyvek közül választ. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet - különösen a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel - véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani.
144
Az egyes osztályokba beiratkozott tanulók szüleit tájékoztatni kell az adott osztályban használni szándékozott tankönyvek össztömegéről. Az 1-4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege a három kilogrammot ne haladhassa meg. A szülői szervezet az 1-4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjének összeállításánál - különösen a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel - egyetértési joggal rendelkezik. Az iskolának legkésőbb május 31-ig - a helyben szokásos módon - közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. Az iskola igazgatója a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz, műveltségi területhez csak olyan tankönyvet rendelhet az iskolai tankönyvrendelés kereti között, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása a kerettantervi rendelet kihirdetését követően történt feltéve, hogy az adott tantárgyhoz, műveltségi területhez a kerettantervi rendelet alapján került kiadásra vagy jóváhagyásra kerettanterv, továbbá szerepel ilyen tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni a 31. § (5)-(7) bekezdésekben meghatározott tankönyvek vonatkozásában. 6.
Kártérítés
A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. Ezen szabályzat 2013. kezdődően kell alkalmazni.
-án (én) lép hatályba, rendelkezéseit ezen időponttól
Hévíz, 2013.
................................................................. igazgató
145
1. számú melléklet - A tankönyvfelelős nevéről
A tankönyvfelelősi feladatok ellátásával megbízott dolgozó: - beosztása: ....................................................................... - neve: ...............................................................................
Kelt: ............................., ........ év .….......…...... hó ...... nap
……………………………… igazgató
Záradék: a tankönyvfelelősi feladatok ellátásra való kijelölést tudomásul veszem, a vonatkozó szabályozást és az abban foglaltakat megismertem és magamra nézve kötelezőnek ismerem el.
Kelt: ............................., ........ év .….......…...... hó ...... nap
……………………………… aláírás
146
2. számú melléklet Igénylőlap tanulói tankönyvtámogatáshoz Az intézmény neve: ............................................................................................................................... címe: ...................................................................................................................................................... OM-azonosítója: .................................................................................................................................... I. Normatív kedvezmény iránti igény A tanuló: ........................................................ neve
................. osztálya
................................................................. lakcíme
........................................................ Tanulói azonosító száma
................................................................. diákigazolvány-száma
A szülő (gondviselő): ........................................................ neve
................................................................. lakcíme
........................................................ azonosító iratának típusa
................................................................. száma
Alulírott - a fent nevezett tanuló nevében - a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (4) bekezdésében biztosított normatív kedvezmény igénybevételére vonatkozó igényt nyújtok be, mert a hivatkozott jogszabályban meghatározott feltételek közül az alábbi teljesül: A tanuló: a) tartósan beteg, b) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, c) három vagy több kiskorú, vagy eltartott gyermeket nevelő családban él, d) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. Kérjük, aláhúzással jelölje a fentiek közül azt, amelyik feltételnek megfelel a tanuló. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, azok változásáról a változást követő 15 napon belül értesítem az intézményt. 147
II. Igénylés további kedvezményekre Alulírott - a fent nevezett tanuló nevében - a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (4) bekezdésében biztosított normatív kedvezményeken túl az alábbi kedvezmény igénybevételére jelentkezem: Kelt: .................................................................................. szülő vagy nagykorú tanuló aláírása
A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához, illetőleg a normatív kedvezményen túli további tankönyvtámogatáshoz a szükséges okiratok bemutatása megtörtént: igen - nem.
Kelt: ................................................ igazgató
148
20.4 SZÁMÚ MELLÉKLET A DOLGOZÓK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE Pedagógusok teljesítmény értékelése Az értékelés célja: az iskolában folyó sokrétű pedagógiai munka minőségének folyamatos fejlesztése; a külső és belső szakmai követelmények összevetése a ténylegesen elért eredményekkel. Az értékelés elvei: az értékelés világos és őszinte legyen, konkrét feladat meghatározással záruljon. -
Adjon sikerérzést, vezessen önbecsüléshez, a minőségi munka folyamatos fejlesztéséhez!
-
Törekedni kell arra, hogy a negatív jellegű értékelés is pozitív motivációt adjon!
Az értékelés módszerei: Az értékelés tanévenként folyamatos, a tapasztalatok „átadása” évente értékelő beszélgetés keretében történik, a pedagógus kérésére írásban is. (Szöveges és 1-4-ig történő pontozásos módszerrel) Az értékelő tevékenységet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes végzi; a munkaközösség-vezető véleményének meghallgatásával. Az értékelő megbeszélésen jelen van az értékelt – külön kérésére a Közalkalmazotti Tanács – az igazgató vagy az igazgatóhelyettes. Az értékelt mind szóban, mind írásban lehetőséget kap véleményének kifejtésére, munkájának önértékelésére. Az egyéni teljesítményértékelés szigorúan bizalmas személyi anyagként kezelendő. Az értékelés alapja: a kötelezően előírt munkaköri feladatok mellett – Oktatási törvény, KJT, SZMSZ, Pedagógiai program, munkaköri leírás – az alább kidolgozott szempontrendszer. SZEMPONTRENDSZER: PEDAGÓGIAI MUNKA Az oktatómunka minősége: -
Rendszeresen felkészül a foglalkozásokra
-
Ismeri és használja az oktató munkához szükséges módszereket, eszközöket
-
Az életkori sajátosságoknak és az osztály összetételének megfelelően tanít
-
Nyomon követi a tanulók fejlődését, rendszeresen ellenőrzi őket
-
Eredménymérések tapasztalatai
Tehetséggondozás, felzárkóztatás: Az órai munka differenciálása Korrepetálás, felkészítők, szakkörök Eredményes versenyfelkészítés 149
Szabadidős tevékenységek; nem közvetlenül az oktatáshoz kapcsolódó feladatok ellátása -
Osztályfőnöki tevékenység
-
Kulturális rendezvények látogatása, szervezése
-
Sportrendezvények látogatása, szervezése
-
Iskolai, városi versenyek szervezése, lebonyolítása
-
Aktív részvétel a diákönkormányzat programjain
-
Iskolai ünnepélyeken, rendezvényeken való aktív tevékenység
-
Az iskolai közéletben való részvétel
Kommunikációs készség -
Kapcsolat a gyerekekkel, szülőkkel, kollegákkal, technikai munkatársakkal, vezetőkkel
-
Kommunikációs lehetőségek kihasználása
-
Segítőkész javaslatokat ad, nemcsak kritizál
Fegyelmezés: tanórai, szabadidős tevékenységek során, szünetekben -
Ügyeleti munka
-
Szabályok ismerete, betartása
MUNKÁHOZ VALÓ HOZZÁÁLLÁS 1. Pontosság -
Órakezdés, óra befejezés
-
Ügyeleti munka
-
Határidők betartása
2. Adminisztrációs tevékenység -
Naplók, anyakönyvek, ellenőrzők, bizonyítványok, tanmenetek (megléte, tartalma, naprakészsége, külalakja)
-
Túlórák, helyettesítések vezetése
3. Terhelhetőség (a kötelezőn – munkaköri leíráson túl is – vállal feladatot) -
Helyettesítések
-
Osztályfőnöki munka mennyisége, minősége
-
Egyéb iskolai megbízások
-
Bemutató órák, nyílt napok tartása
-
Továbbképzéseken való részvétele
EGYÜTTMŰKÖDÉS 150
Konfliktuskezelés – gyerekekkel, szülőkkel, kollegákkal, vezetőkkel -
empátia
-
tolerancia
-
érzelmek, indulatok kezelése
-
a konfliktusokat megoldja, vagy éppen előidézi őket
Önállóság -
Kezdeményezőkészség
-
Nyitottság
151
Értékelő lap pedagógusoknak Tevékenység/ eredményesség
(1 – nem megfelelő; 4 – kiváló)
Az oktatómunka minősége: Rendszeresen felkészülés foglalkozásokra
a 1
2
3
4
2
3
4
2
3
4
2
3
4
2
3
4
1
2
3
4
felkészítők, 1
2
3
4
1
2
3
4
Osztályfőnöki (csoportvezetői) 1 tevékenység
2
3
4
Kulturális rendezvények 1 látogatása, szervezése
2
3
4
Sportrendezvények szervezése
látogatása, 1
2
3
4
Aktív részvétel a 1 diákönkormányzat programjain
2
3
4
2
3
4
Ismeri és használja az oktató munkához szükséges 1 módszereket, eszközöket Az életkori sajátosságoknak és az osztály összetételének 1 megfelelően tanít Nyomon követi a tanulók fejlődését, rendszeresen 1 ellenőrzi őket Eredménymérések tapasztalatait Beépíti munkájába
oktató
nevelő 1
Tehetséggondozás, felzárkóztatás: Az órai munka differenciálása Korrepetálás, szakkörök
Eredményes versenyfelkészítés Szabadidős tevékenységek:
Iskolai ünnepélyeken, rendezvényeken való aktív 1 tevékenység
Tevékenység/ eredményesség Az iskolai részvétel
közéletben
(1 – nem megfelelő; 4 – kiváló)
való 1
2
3
4
1
2
3
4
lehetőségek 1
2
3
4
2
3
4
2
3
4
1
2
3
4
Szabályok ismerete, betartása és 1 betartatása
2
3
4
Kommunikáció: Kapcsolat a partnerekkel Kommunikációs kihasználása
Segítőkész javaslatokat nemcsak kritizál
ad, 1
Fegyelmezés: tanórai, szabadidős tevékenységek 1 során, szünetekben Ügyeleti munka
153
Minősítő lap pedagógusoknak ........................................................ Név Tevékenység/ eredményesség
átlag
Az oktatómunka minősége: Rendszeresen felkészül a foglalkozásokra Ismeri és használja az oktató munkához szükséges módszereket, eszközöket Az életkori sajátosságoknak és az osztály összetételének megfelelően tanít Nyomon követi a tanulók rendszeresen ellenőrzi őket
fejlődését,
Eredménymérések tapasztalatai Tehetséggondozás, felzárkóztatás: Az órai munka differenciálása Korrepetálás, felkészítők, szakkörök Eredményes versenyfelkészítés Szabadidős tevékenységek: Osztályfőnöki (csoportvezetői) tevékenység Kulturális szervezése
rendezvények
látogatása,
Sportrendezvények látogatása, szervezése Iskolai, városi lebonyolítása Aktív részvétel programjain
versenyek a
szervezése,
diákönkormányzat
Iskolai ünnepélyeken, rendezvényeken való aktív tevékenység Az iskolai közéletben való részvétel Kommunikáció: Kapcsolat a partnerekkel Kommunikációs lehetőségek kihasználása Segítőkész javaslatokat ad, nemcsak kritizál
%
Fegyelmezés: tanórai, szabadidős tevékenységek során, szünetekben Ügyeleti munka Szabályok ismerete, betartása és betartatása Átlag: Teljesítmény %:
Teljesítménymutatók: 0 – 65% közötti teljesítmény nem megfelelő 66 – 79 % közötti teljesítmény – megfelelő 80 – 89% közötti teljesítmény – jó 90 – 100% közötti teljesítmény kiváló
155
Minősítő lap egyéb dolgozóknak ........................................................ Név Szempontok/név:
Átlag
Munkaköri feladatok: rendszeresség pontosság minőség önálló munkavégzés odafigyelés előírások, szabályok ismerete, betartása takarékosság felszerelések állagának védelme Munkához való hozzáállás: munkaerkölcs határidők betartása terhelhetőség munkaidőn túli plusz feladatvállalás Együttműködési készség: viselkedési normák tolerancia megjelenés kommunikáció a partnerekkel Átlag: Teljesítmény % Teljesítménymutatók: 0 – 65% közötti teljesítmény nem megfelelő 66 – 79 % közötti teljesítmény – megfelelő 80 – 89% közötti teljesítmény – jó 90 – 100% közötti teljesítmény kiváló
156
%
A VÁRAKOZÁSI IDŐ CSÖKKENTÉSE A várakozási idő csökkentés lehetséges esetei, körülményei A közoktatás intézmény dolgozójának a fizetési fokozatok közötti várakozási idejét egy évvel csökkenteni kell: ha törvénnyel alapított kitüntetést vagy díjat, illetve miniszter által alapított díjat kapott; ha teljesítette a külön jogszabályban meghatározott továbbképzés követelményeit. A közoktatási intézmény dolgozójának fizetési fokoz+ atok közötti várakozási idejét 1 évig terjedő időtartammal csökkenteni lehet, ha a munkavállaló: tartósan magas színvonalú munkát végez, kiemelkedő teljesítményt nyújt. A tartósan magas színvonalú munkavégzésnek, illetve kiemelkedő teljesítménynek minősül, ha: Oktatással, neveléssel kapcsolatos alkotó munkát végez, vagy maradandó alkotást hoz létre. Hosszabb ideje az intézmény dolgozója. Munkáját hivatástudat, lelkiismeretesség jellemzi. A tartósan magas színvonalú munkavégzés, kiemelkedő teljesítmény elbírálása a munkáltató és a KTA együttes döntése alapján történik.
157
A DOLGOZÓK TELJESÍTMÉNYÖSZTÖNZŐ RENDSZERE 1. A címek adományozásának szempontjai A munkáltatónál tartósan magas színvonalú munkavégzés, kiemelkedő munkateljesítmény mellett adományozhat címpótlékot. Tartósan jó munkán a következő értendő: Munkáját hivatástudattal, lelkiismeretesen, az átlagosnál eredményesebben látja el. Önképzéssel, vagy szervezett keretek között állandóan fejleszti szakmai ismereteit, azokat a gyakorlatban is alkalmazza, munkatársainak átadja. Tevékenységével emeli az intézményben folyó oktató-nevelő munka színvonalát, megőrzi, ápolja annak jó hírét, hagyományait. Kiemelkedő munkateljesítménynek számít a közalkalmazott oktató-nevelő munkájával kapcsolatos olyan tevékenység, eredmény, melyet a napi pedagógiai munkán túl, többletmunkával ért el; pld: az általa felkészített tanulók több alkalommal sikeresen szerepeltek jelentős szaktárgyi, vagy egyéb versenyeken. Olyan oktatással, neveléssel kapcsolatos szellemi tevékenység, melynek eredménye maradandó alkotás vagy hivatalos szakmai elismerés. A címek adományozásával együtt a közalkalmazott besorolását megfelelően módosítani kell és a címnek megfelelő pótlékot az adományozás idejétől kell megállapítani. Cím csak akkor adományozható, ha a címmel járó pótlékhoz, vagy besorolás módosításához az anyagi fedezet rendelkezésre áll. Csak fegyelmi útján vonható vissza. 2. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés odaítélésének szempontjai Lelkiismeretes, fegyelmezett tanítói, szaktanári nevelő-oktató munkát végez, pedagógiai tevékenysége érvényre jut az iskolai közélet legfontosabb területein; Szakmai-módszertani felkészültsége magas színvonalú, rendszeresen fejleszti pedagógiai kultúráját, részt vesz továbbképzéseken; Osztályfőnöki nevelőmunkájában, közösségteremtő tevékenységében eredményes (hátrányos helyzetű tanulókkal való eredményes foglalkozás, a pályaválasztás megalapozott előkészítése, stb.) Szaktárgyából tanulói kiváló eredménnyel szerepelnek városi/területi/megyei/országos tanulmányi, sport és egyéb versenyeken; Részt vállal a tanulók szabadidős, sport, kulturális tevékenységének szervezésében, lebonyolításában (szakkörök, felzárkóztató és egyéb iskolai programok, kirándulások szervezése); 158
Részt vállal az intézmény szervezeti életét alakító munkában (órarend, helyettesítés és ügyeleti rend); Munkaidőn túl is feladatokat vállal az iskolai élet szervezésében, a hagyományápolásban és teremtésben (versenyek szervezése, lebonyolítása, dekoráció, nyári táborok, beíratás, felvételiztetés, vizsga); Komoly szerepet vállal az informatikai program megvalósításában (rendszergazdai tevékenység, számítógépek melletti ügyelet); Az iskola számára pályázatokon külső támogatást nyer; Érzékelhető a pedagógus iránti tisztelet és elismertség a szülők és tanítványok körében; Emberi magatartásában érzékelhető az iskola célkitűzéseivel való azonosulás (kollegalitás, a pedagógus etika szem előtt tartása). A konkrét személyek kereset-kiegészítésének odaítéléséről és annak mértékéről a szakmai munkaközösség-vezetők javaslata alapján, a Közalkalmazotti Tanács egyetértésével az intézményvezető munkáltatói hatáskörében dönt. 3. A jutalmazás feltételei (az intézmény bérmaradványának függvényében) A jutalomban részesülő dolgozók személyéről és a jutalom mértékéről a KT véleményének kikérése mellett rangsorolással az iskolavezetés dönt az alábbi szempontok alapján: Önképzéssel vagy szervezett keretek között állandóan fejleszti szakmai ismereteit, azokat a gyakorlatban alkalmazza, munkatársainak átadja. Az iskolai oktató-nevelő munkáját az átlagosnál eredményesebben látja el. Munkaköréhez közvetlenül nem tartozó feladatot is ellát. Tanulói kiemelkedő eredményeket érnek el versenyeken. Nyilvánosan meghirdetett pályázat elnyerésével elősegíti az oktató-nevelő munka színvonalának emelését. Oktatással, neveléssel kapcsolatos alkotó munkát végez, vagy maradandó alkotást hoz létre. Hosszabb ideje az intézmény dolgozója, munkáját hivatástudat, lelkiismeretesség jellemzi. Évente két alkalommal a „jutalom keret” terhére a közalkalmazott maximum 5000 Ft értékű tárgyjutalomban is részesülhet. A bérmaradvány terhére célprémium fizethető jelentős szakmai munka elvégzéséért (városi, területi, megyei versenyek, iskolanapok szervezése, plusz feladatok végzése munkaidőn túl)
159
4. Megállapodás alapján külön díjazásért ellátandó feladatok és azok díjazása Az Illyés Gyula Általános és Művészeti Iskolában célprémium, megbízási díj fizethető az alábbi pedagógiai és nevelő-oktató munkát segítő egyéb feladatok ellátásáért: /ha van rá forrás/ 1. A tanévnyitó-záró ünnepélyek, nemzeti ünnepek, más iskolai/városi ünnepélyek műsorainak előkészítése, betanítása A díjazás mértéke az ünnepély színvonalának függvénye, melyről az igazgató, az igazgató helyettesek, munkaközösség-vezetők véleménye alapján dönt. 2. Iskolanapok szervezése, forgatókönyv elkészítése, a lebonyolításban aktív összekötő, vezető szerep vállalása 3. Munkaidőn kívüli egész napos elfoglaltság(sport- és egyéb versenyek), alkalmankénti kíséret (színház, hangverseny, múzeum, stb.) esetén az ott eltöltött idő ügyeleti díjjal (az óradíj 50 %-a) számolható el. Munkaszüneti napokon 100%-os óradíj számolandó. -
Munkaidőben történő (a napi 8 órán belüli) kísérésért külön díjazás nem jár.
-
Belföldi tanulmányi kirándulások, erdei iskolák, táborozások esetén az útiköltség az éves költségvetéstől függően elszámolható.
4. Bemutató foglalkozások tartása Nevelési értekezlet tartása Főiskolások szakmai gyakorlatának levezetése, irányítása Iskolai, városi, területi versenyek szervezése, levezetése, háttérmunka Területi, megyei országos versenyekre való eredményes felkészítés Tantárgyi eredményvizsgálatok, neveltségi szintmérések, az iskola minőségi munkáját célzó elégedettség-vizsgálatok végzése (gyerekek, szülők, dolgozók, külső partnerek körében); a mérések eredményeinek összegzése 10. Jótékonysági bál szervezése, szponzorok anyagi támogatásának megszerzése az alapítványi bevételek növelésére 11. Technikai dolgozók esetében a váratlan és előre nem láthatóan végzett munka (balesetveszély elhárítása munkaidőn túli feladatként, a szezonális nagytakarítást meghaladó pl. festés utáni takarítás, stb.) 12. Gazdasági-ügyviteli dolgozók munkaidőn túli, „terven kívüli sürgős” határidős munkái (pl. költségvetés, pénzügyi beszámolók, stb.) 5. 6. 7. 8. 9.
A mindenkori díjazás mértéke - a megállapított határok közt - az elvégzett munka színvonalának, mennyiségének és idő ráfordításának függvénye, melyről az igazgató az igazgató helyettesek, munkaközösség-vezetők, a véleménye alapján munkáltatói-gazdálkodói jogkörében az intézmény bérmegtakarításának és egyéb anyagi lehetőségeinek függvényében dönt.
160
20.5 SZÁMÚ MELLÉKLET- AZ ELLENŐRZÉS HATÁSKÖREI Az ellenőrzés hatáskörei, feladat delegálása, kapcsolat a folyamatos fejlesztéssel ELLENŐRZÉS TERÜLETE
ELLENŐRZÉSRE JOGOSULT JOGOSULT SÁG DELEGÁLH ATÓSÁGA
INFORMÁCIÓ FELHASZNÁLÁSA
Oktatás
helyi tanterv
igazgató, igh.
MK. V.
Pp. és helyi tanterv módosítása, év végi értékelés
tanmenet
igazgató, igh.
MK. V
év végi értékelés tanár értékelése
taneszköz, tankönyv választása
igazgató, igh.
tanóra
igazgató, igh.
MK. V
MK. V
MK. V
helyi tanterv Közoktatási szakértő
tanórán kívüli igazgató, igh. foglalkozások MK. V Tanulók értékelése igazgató, igh.
tankönyvrendelés,
tanárértékelés, tantárgyfelosztás tanárértékelés, tantárgyfelosztás
szaktanárok
tanárértékelés
MK. V
tanárértékelés
félévi év végi értékelés
MK. V
Tanulók értékelése Külső szakértő tartalmi szempontból
MK. V
szakmai munkaközösség tevékenysége
ig., igh.
Közoktatási szakértő
igazgató
Nevelőtestül Házirend módosításánál et bármely tanulói értékelés tagja tanmenetek tervezése
Nevelés Házirend betartása
161
osztályfőnöki munka tartalma
igazgató igh.
igh.
tanárértékelés o.fők kiválasztása
MK. V
félévi év végi értekezlet osztályfőnöki adminisztráció
igazgató, igh.
igh.
tanárértékelés
MK. vez.
o.fők kiválasztása félévi év végi értekezlet
ifjúságvédelmi felelős munkája
igazgató, igh.
DÖK működése
igazgató, igh.
igh.
Közoktatási DÖK- segítő tanár szakértő
éves munkaterv, félévi, év végi értekezlet
DŐK közgyűlése DÖK munkaterv készítése félévi év végi értekezlet
Az éves ütemterv ig., igh. személyre szóló feladatainak végrehajtása
igh.
éves munkaterv, félévi, év végi értekezlet tanárértékelés
Nem pedagógiai feladatok adminisztráció tanügyigazgatás területén Ügyintézéssel kapcsolatos adminisztráció
a ig., igh.
igh.
félévi év végi értékelés
ig. igh.
igh.
adminisztratív ellenőrzése
iskolatitkár
dolgozók
Gazdasággal kapcsolatos tevékenység Minőségügyi ig. minőségügyi minőségügyi minőségügyi rendszer működése vezető vezető javítása
Folyamatok működése
ig. minőségügyi minőségügyi folyamatok javítása vezető vezető
162
munka
20.6 SZÁMÚ MELLÉKLET AZ ISKOLA ELLENŐRZÉSI RENDSZERE
ELLENŐRZÉS
ÉRTÉKELÉS
TERÜLET
mérési pont
Tanulmányi munka
belső ell. dokumentum havonta -elemzés szerint
módszer
gyakoris dokumentá felelős mérési pont ág ció napló, ellenőrző
esetenkén t Versenyeredmények
tanévvégi elemzés értékelés
Vizsgák
évvége
évente
módszer
folyamatos szóbeli tanmenet Ig.h. írásbeli szerinti félév, igazga évvége tó Of.
gyakoriság
dokumentác felelős ió
eseti tanmenet ellenőrző, szaktanár szerinti, napló, félévente bizonyítvány
összesítések, igazga versenyek jegyzőkönyv tó igh. ek Mk.
írásbeli, szóbeli, gyakorlati
évente
jegyzőkönyv szaktanár
jegyzőkönyv igazga vizsga tó
írásbeli, szóbeli,
évente
jegyzőkönyv vizsgáztató
Ig.h.
TANULÓK
Magatartás
folyamat feljegyzés megbeszélés os osztályoz félévente ó értekezlet folyamat os
óralátogatás
igazga félév, évvége önértékelés félévente tó megbeszélés Ig.h.
163
napló
osztályfőnö k
óralátogatás
folyamat feljegyzés megbeszélés os osztályoz félévente ó értekezlet
igazga félév, évvége önértékelés félévente tó megbeszélés Ig.h.
Szorgalom
folyamat os
Fegyelmi ügyek
esetenkén dokumentum esetenkén jegyzőkönyv igh. t -elemzés t
félév, évvége megbeszélés félévente
napló
osztályfőnö k
jegyzőkönyv igazgató
megbeszélés Jutalmazások (motiváció)
Belső mérések
Külső mérések
munkater óralátogatás rendszere feljegyzés v szerinti dokumentum s napló -elemzés
tanmenet dokumentum folyamat szerint -elemzés os tanév évente végén
esetenkén írásbeli t
napló
igazga félév, tó évvége Ig.h., Mk
önértékelés
Ig.h.
írásbeli
jegyzőkönyv
esetenkén jegyzőkönyv Ig.h. t
164
tanmenet szerint végén
esetenként
félévente
jegyzőkönyv igazgató,
dokumentum -
ig. h.
elemzés
év szóbeli
írásbeli
rendszeres
napló
szaktanár
évente
jegyzőkönyv munkaköz. vez.
eseti
jegyzőkönyv ig. h.
beszámoló
félévente
jegyzőkönyv igazgató
beszámoló
félévente
jegyzőkönyv igazgató
igazga félév tó évvége Ig.h.
beszámoló
félévente
jegyzőkönyv igazgató
Pedagógusok munkája munkater óralátogatás munkater feljegyzés v szerint dokumentum v szerint napló -elemzés
igazga félév tó évvége Ig.h. Mk.
beszélgetés,
félévente
feljegyzések igazgató
Munkaközösségi szakmai munka
igazga tanév vége tó
önértékelés
évente
jegyzőkönyv igazgató
Tanmenet, program
Tankönyv, taneszköz
IX. 10.
IX. 15., II. 15.
Munkaközösség vezetői tevékenység
dokumentum évente -elemzés
tanmenet
PEDAGÓGUSOK
félév
Mk
évvége
dokumentum félévente rendelések, Ig.h. -elemzés leltári jegyzőkönyv megbeszélés
munkater óralátogatás munkater feljegyzés v szerint dok. elemzés v szerint megbeszélés
ISKOLA
Ig.h.
munkater óralátogatás v szerint iskolai elemzés
munkater napló v szerint feljegyzés
félév évvége
dokumentum -elemzés
ig.h.
Ig.h.
beszélgetés
Házirend
folyamat os
óralátogatás
folyamat dokumentum os -elemzés
feljegyzés
igazga évente tó Ig.h. 165
beszámoló
évente
jegyzőkönyv igazgató
Ügyeleti rendszer
folyamat os
dokumentum- folyamat elemzés os
feljegyzés
beszámoltatá s SZMSZ, Pedagógiai ig. Program végrehajtása utasítás szerint Minőségirányítási program
beszámoló
évente
jegyzőkönyv igazgató
beszámoló
2 évente
jegyzőkönyv igazgató
4 évente
jegyzőkönyv minőségüg yi vezető
Ig.h.
jogszabály és 2 évente dokumentum elemzés
folyamats irányított zabályoz önértékelés ás szerint
igazga évente tó
feljegyzés
igazga 2 évente tó
igazgatói jegyzőkönyv minős folyamatszab KDM ciklus 3.égügyi ályozás 5. éve vezető szerint
166
167
