2013. HÉVÍZI ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA
PEDAGÓGIAI PROGRAM
8380 Hévíz, Kossuth Lajos utca 2. OM azonosító: 037 535
Tartalomjegyzék BEVEZETŐ GONDOLATOK.............................................................................................................. 5 Az iskola bemutatása ...................................................................................................................................... 7 Az iskola adatai ............................................................................................................................................... 7
1.
NEVELÉSI PROGRAM ............................................................................................................. 9
1.1
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei ............................................................. 9
1.2.
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai ............................. 11
1.3.
Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .................................................................................. 19
1.4. A teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ................................................................... 22 1.4.1. Testi és lelki egészség ........................................................................................................................ 22 1.4.2. Egészségnevelési feladatok ............................................................................................................... 22 1.4.3. Iskolaorvos és védőnő ....................................................................................................................... 27 1.4.4. Az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ......................................... 29 1.4.5. Mindennapos testedzés megvalósítását szolgáló program .............................................................. 31 1.4.6. A tanulók fizikai állapotának mérése ................................................................................................ 33 1.4.7. Az iskola - egészségügyi szolgálat véleménye ................................................................................... 34 1.5
A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ................ 35
1.6 . A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka ................................................. 37 1.6.1. A pedagógus, a tanító, a tanár személyiség jegyei, feladata ............................................................. 37 1.6.2. Az osztályfőnöki munka .......................................................................................................................... 38 1.6.3. Az osztályfőnöki munka feladatkörei ...................................................................................................... 39 1.6.4. osztályfőnök – osztálytanító munkaköri leírása ...................................................................................... 40 1.7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ................. 42 1.7.1. A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló ............ 42 1.7.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése ..................................................... 45 1.7.3. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő további programelemek ........................ 45 1.7.4. A tehetség és képesség kibontakoztatása ......................................................................................... 46 1.7.5. Gyermek- és ifjúságvédelem ............................................................................................................. 49 1.8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai, gyakorlásának rendje ........... 50 1.8.1. A diákönkormányzat ......................................................................................................................... 50 1.8.2. Diákönkormányzat jogai .................................................................................................................... 51 1.8.3. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás .................................................................................... 52 1.9 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ...................... 53 1.9.1. A kapcsolattartás célja és feladata .................................................................................................... 53 1.9.2. A kapcsolattartás formái ................................................................................................................... 54 1.9.3. A szülők írásos tájékoztatása, üzenetek .................................................................................................. 56 1.9.4. Szülői munkaközösség ............................................................................................................................. 57 1.10. A tanulmányok alatti vizsgák .......................................................................................................... 58 1.10.1 Az osztályozó vizsga ............................................................................................................................... 59 1.10.2. Különbözeti vizsga ................................................................................................................................. 59 1.10.3. Pótló vizsga............................................................................................................................................ 59 1.10.4. Javító vizsga ........................................................................................................................................... 59 2
1.10.5. A vizsgákra való jelentkezés rendje, a vizsgák rendje, és követelményei ............................................. 60 1.10.6. Művészeti alapvizsga és a záróvizsga .................................................................................................... 62 1.10.7. Magántanuló ......................................................................................................................................... 62 1.11. A felvétel és az átvétel helyi szabályai ............................................................................................ 63 1.11.1. A tankötelezettség ................................................................................................................................ 63 1.11.2. A tanuló felvétele, átvétele az iskolai osztályokba ................................................................................ 64 1.12 Iskolai hagyományok, ünnepélyek ...................................................................................................... 65 1.12.1. A hagyományápolás célja, feladata ....................................................................................................... 65 1.12.2. Az intézmény hagyományos rendezvényei ........................................................................................... 66 1.12.3. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje .............................................................................................. 67 1.12.4. Hagyományőrző feladatok .................................................................................................................... 68 1.12.5. Az ünnepélyek, megemlékezések lebonyolításának alapelvei, rendje ................................................. 68
2.
HELYI TANTERV .................................................................................................................. 69
2.1.
A választott kerettanterv megnevezése .............................................................................................. 69
2.2.
A választott kerettanterv feletti óraszám............................................................................................ 71
2.3.
Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei.................................. 72
2.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ....................... 73 2.4.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ................................................................. 73 2.4.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása .................................................................. 74 2.4.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ................................................................. 75 2.4.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása .................................................................. 75 2.5. Mindennapos testnevelés ...................................................................................................................... 77 2.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ........................................... 78 2.6.1. A tantárgyválasztás célja, szabályai ................................................................................................... 78 2.6.2. A tantárgyválasztás eljárásrendje ..................................................................................................... 78 2.7. Projektoktatás ........................................................................................................................................ 79 2.7.1. Hévíz a múltban és napjainkban ....................................................................................................... 79 2.7.2. Témahét - a farsang témakörében .................................................................................................... 83 2.7.3. A 3 hetet meghaladó projekt ............................................................................................................ 91 2.7.4. Moduláris oktatás ............................................................................................................................. 97 2.8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............................................................................... 99 2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ............................ 103 2.10. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ...................................... 105 2.11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ..................................................... 106 2.11.1. Csoportbontások ................................................................................................................................ 106 2.11.2. Napközis foglalkozások szervezése ..................................................................................................... 109 2.12
A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ............................ 111
2.13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ................................................................ 113 2.13.1. Az iskola egészségnevelési elvei .......................................................................................................... 113 2.13.2. Az iskola környezeti nevelési elvei ...................................................................................................... 113
3
2.14. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ..................................... 115 2.14.1. A magatartás értékelésének elvei ....................................................................................................... 115 2.14.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei ......................................................................................... 117 2.14.3. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei ............................................................................................... 117 2.15.
A gyermekek tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................................... 118
2.16. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke .................................................................................................................................. 121
3.
AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI INTÉZMÉNYEGYSÉG PEDAGÓGIAI PROGRAMJA133
3.1
Az alapfokú művészet oktatás általános alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .................... 133
3.2 Az egyes művészeti tevékenységek oktatásának cél - és feladatrendszere ....................................... 133 3.2.1. A zeneművészeti oktatás céljai, feladatai ....................................................................................... 133 3.2.2. A színművészeti oktatás céljai, feladatai ........................................................................................ 134 3.2.3. A táncművészeti oktatás céljai, feladatai ........................................................................................ 134 3.3.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................................... 135
3.4.
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .................................................................................. 135
3.5.
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ............................................................ 136
3.7. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke .................................................................................................................................. 137 3.8. Szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ............... 141 3.8.1. Szülők és a pedagógusok együttműködésének formái ................................................................... 142
4.
HELYI TANTERV ................................................................................................................143
4.1.
Az egyes tanszakok általános fejlesztési követelményei ................................................................... 143
4.2.
Az intézményegység egyes évfolyamain tanított tantárgyak, tanítási, képzési idő ............................ 147
4.3.
Az oktatásban alkalmazott tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 163
4.4.
A magasabb évfolyamba lépés feltételei .......................................................................................... 164
4.5.
Az iskolai beszámoltatás és értékelés követelményei és formái........................................................ 165
4.6.
Az egyes tanszakokra való felvételi rendje, követelményei .............................................................. 166
5.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ..................................................................................................171
5.1.
A Pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos intézkedések 171 5.1.1. A pedagógiai program hatálya, hatályba lépése ............................................................................. 171 5.1.2. A pedagógiai program módosítása ................................................................................................. 171 5.1.3. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala .............................................................................. 171 5.1.4. A pedagógiai program jóváhagyása ................................................................................................ 172
4
Bevezető gondolatok „Törvényt, de elevent tehát hogy ne csapódjunk folyton össze, hogy részlet-igazát kiki illessze a közösbe, úgy mégis: emberek maradjunk, ne vályog-vályú sarává meredjünk; helytálljunk, mégis szabadon szaladjunk.” (Illyés Gyula: Óda a törvényhozóhoz)
Az iskolai élet, az előírt vagy felvállalt célok, feladatok és követelmények meghatározása, az iskola működésének leírása, az iskola legfontosabb dokumentumában a pedagógiai programban kerül meghatározásra. A pedagógiai program az intézmény stratégiája, céljainak és az odavezető útnak a megfogalmazása. A kor igényei, az új módszerek elterjedése, a NAT és a köznevelési törvény iskolaszerkezetet, a nevelési-oktatási struktúrákat megváltoztatni kívánó szellemisége miatt szükség volt a működés átgondolására, a hagyományos értékek elvek és módszerek felülvizsgálatára. A Hévízi Illyés Gyula Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola vezetése és nevelői közössége egységesen felelősséget vállal a tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a tanulói közösség kialakulásáért, fejlődéséért. A nevelőtestületünk célja, hogy olyan nevelési, tanulási színtérré váljon az intézmény, ahol megvalósulhat a közoktatás-fejlesztési projektek révén a 6-14 éves gyermekek általános műveltséget megalapozó nevelése, oktatása, a kompetenciaalapú oktatási elveket, módszereket követve, az önálló életkezdéshez, az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges készségfejlesztéssel, a számítástechnikai, informatikai eszközök használatával, a digitális írástudással a tanulás folyamatának módszertani megújítását követve. Céljaink, feladataink megfogalmazásában segítségünkre volt az eddig kialakult helyzet elemzése. Fő célunk a tanulók tankötelezettségét szolgáló általános műveltséghez szükséges ismeretekhez, készségekhez, képességekhez juttatása, minden tanuló felkészítése középiskolai továbbtanulásra, a társadalomba való beilleszkedésre. A pedagógiai programunk megalkotása során az motiválta a testületet, hogy ennek megfelelően alakítsák ki az alapelveket, célokat, feladatokat, s a feladatokhoz rendelhető forrásokat. „Jó programot készíteni nagy felelősség, hiszen gyermekek jövője a tét és különösen olyan településen ahol párhuzamos oktatási intézmény nincs, a program elkészítésének, megvalósításának színvonala nemcsak az iskolában végzett tanulók értékrendjét, életvitelét, boldogulását alapozhatja meg, hanem kihatással van a település jövőjére is. Pedagógiai programunk célja, hogy a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről illetve az alapvető rendeletekben, dokumentumokban meghatározott feladatok megvalósításának módját, a helyi igényeket, a szülők, tanulók, a mikrokörnyezet elvárásait és az iskola lehetőségeit számba vegyük. A pedagógiai program tartalma és szerkezete az egység megteremtését célozza. Célunk és feladatunk, hogy a pedagógiai programunk eredményeként vállalkozó szellemű, testileg - lelkileg egészséges, a XXI. századi tudáson alapuló, jól felkészült gyerekek kerülhessenek ki az iskola falai közül.
5
Pedagógiai programunkban megfogalmazottak végrehajtását folyamatosan ellenőrizni fogjuk, a testületi értekezleteken értékeljük, felülvizsgáljuk, és szükség esetén módosítjuk.
Simonné Gál Gyöngyi igazgató
A pedagógiai program alapjául szolgáló dokumentumok:
az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról,
a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet,
a 32/1997. (XI. 5.) MKM-rendelet a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatásának irányelve kiadásáról,
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról –
32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről
6
Az iskola bemutatása Az iskola adatai Az intézmény neve: Hévízi Illyés Gyula Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Hévízi Illyés Általános Iskola Székhelye: 8380 Hévíz, Kossuth Lajos utca 2. Oktatási azonosítója: 037 535 Helyrajzi száma: 1089/2 Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó székhelye: 1055 Budapest, Nádor utca 32. Működtető neve: Hévíz Város Önkormányzata Működtető székhelye: 8380 Hévíz, Kossuth Lajos utca 1. Az intézmény típusa: összetett iskola általános iskolai nevelés-oktatás alapfokú művészetoktatás
Iskolánk nyolc évfolyamos általános képzést és alapfokú művészeti oktatást nyújtó iskola. Osztályok száma: 16-19 Az osztályok száma évfolyamonként: 2- 3 Tanulói férőhely: 440 fő /ebből Művészeti iskola: 80-120 fő Osztályok tanulói létszáma: 16-27 fő. Beiskolázási körzete: Hévíz, Nemesbük, Zalaköveskút, Vindornyaszőlős. Intézményi törzs létszáma: 53 fő A pedagógusok létszáma 49 fő /igazgató, 3 igazgató helyettes/ Pedagógiai asszisztens: 1 fő Iskolatitkár: 1 fő
7
Az iskola pedagógusainak szakos összetétele megfelelő, a szakos ellátottság 100%-os. A nevelőtestület erőssége a nagyon színvonalas tehetséggondozás és művészeti tevékenység, a nevelők szakmai felkészültsége, áldozatvállalása / túlmunka, versenyprogram szervezés, felkészítés /. Az alsó és felső tagozatos nevelők között az együttműködés jó és folyamatos. Sok a tagozatos áttanítás /ének, német-angol, informatika, testnevelés/. Több pedagógus tanító-tanár szakos. Az iskola nem folytat önálló gazdálkodást. A gazdasági ellátó szervezettel az együttműködés zökkenőmentes. A mai iskolaépület több szakaszban épült. Az első épületrész az 1950-es évek végén készült el, az akkori viszonyok szerint színvonalasan. A tanulólétszám bővülése miatt egy további épületszárny és aula épült hozzá, sőt a későbbi időszakban sportcsarnokot is kapott. A jelenlegi formáját néhány kisebb belső átalakítás után 1998 tavaszán nyerte el, amikor az addig lapos tetős iskola az utcai frontokon magas tetős ráépítéssel több tanteremmel is bővült. A kívülről teljesen, belülről részben megújult épület osztálytermekkel, előadóteremmel, 2 technika teremmel, 1 játszófoglalkoztatóval, fejlesztő teremmel, gyógytorna szobával, könyvtárral, olvasóteremmel, irodákkal, 2 számítástechnika teremmel, szertárakkal, rajzteremmel, ének teremmel, zenetermekkel/szobákkal rendelkezik, ami az iskolai oktatáshoz a jelenleg meghatározott létszámú általános iskolai és művészeti iskolai tanuló részére elegendő. Az oktatás, nevelés egy iskolaépületben folyik, amihez a kor igényeinek megfelelő játszótérudvar és egy műfüves pálya kapcsolódik. Nagy előny az egészséges életmód kialakításában a versenyzésre is alkalmas sportcsarnok, amelyet Hévíz Város Önkormányzata az intézmény működtetője biztosít.
8
1. Nevelési program 1.1
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei
Fontos emberi értéknek tarjuk a humanizmust, a polgári értékrend sarokköveit, a szabadságot és egyenlőséget, demokratizmust, a közösségbe tartozást jelentő hazafiságot. (Hazafiságot, amely megismerő, cselekvő, példaadó és nem kirekesztő.) Ezek az eszmék jelentenek korlátokat a határtalan egyéni érdekkel szemben. Fontos értéknek tarjuk a társadalmi hasznosságot, fegyelmezett, felelősséget vállaló, közösségi magatartást. Másokhoz való viszonyunkban a másik ember nézeteinek, szokásainak tiszteletben tartása, az ember méltóságának, életének, testi épségének, egészségének védelme. A keresztény tradicionális értékeket szeretet, türelem, tolerancia, segítőkészség, önzetlenség, tisztelet, megbízhatóság stb. Önmagunk becsülése, értékelése. Önállóság, önismeret, felelősségvállalás, önnevelés, önkontroll. Természethez való viszonyunk alapja az ember és a természet harmóniája, a természet védelme, szeretete, saját testünk-lelkünk ápolása, egészséges életmód kialakítása. Iskolánk vallja, hogy a gyermek alapvetően érdeklődő, befogadni akaró, az önmegvalósítás motívumával rendelkező lény. Elfogadjuk a gyermeki személyiségben rejlő különbözőségeket, illetve a személyiségfejlődésében lévő eltéréseket. Ezért alkalmazzuk a differenciált nevelés-oktatást. A tanulók közti differenciálás alapja azonban mindig az éppen aktuális tudásszintjük, fejlődési állapotuk. A differenciálás nemcsak a tanulóra, hanem a tananyagra is érvényes. Mivel minden gyermeket a képességei szerinti legnagyobb tudáshoz kell juttatnunk, ezért a mindenki számára kötelező alapkövetelményeken túl az egyéni képességek szabják meg a további tananyagot. A személyiségfejlesztés iskolánk alapértéke, nevelési-oktatási folyamatunkban a gyermekek teljes személyiségére, /nem kizárólag tanulói szerepére/ koncentrálunk. Ezért a hagyományos tanító-, tanárszerep is folyamatosan átalakul. A pedagógusnak az „előadói” szerep helyett döntően a munka irányítójává, segítő munkatárssá, tanulási partnerré kell válnia. Ismernie kell a tanulók aktuális fejlődési szintjét, pillanatnyi érzelmi-hangulati állapotukat, érdeklődésüket, de ugyanakkor tisztában kell lennie egy-egy képesség, készség kialakulásának apró lépcsőfokaival is, hogy tudja, milyen feladatra kell, hogy késztesse az egyes tanulót. Az eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményképpen minél többet egyesít magában az alábbi tulajdonságokból. Fegyelmezett Humánus Erkölcsös (becsületes, őszinte, felelős, tisztelettudó) Művelt 9
Testileg megfelelően fejlett Lelkileg kiegyensúlyozott Nyitott Kreatív, alkotó Udvarias Közösségbe képes beilleszkedni Sportot, mozgást igénylő Ismeri, tiszteli, óvja, ápolja nemzeti kultúránkat, történelmünket, Anyanyelvünket Ismeri jogait és kötelességeit Életcéllal rendelkezik Reális önismerettel bír Együttérző, türelmes Képes a problémák érzékelésére és megoldására Megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket Ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, kommunikáció elfogadott formáit és módszereit Megjelenése és környezete tiszta, ápolt, gondozott Tudását folyamatosan bővíti Szüleit, nevelőit, társait, hazáját szereti és tiszteli Cselekedeteit a jövőbe vetett hit és bizalom motiválja Bizonyos, hogy e tulajdonságok mindegyikét nem lehetséges kialakítani minden egyes az iskolába járó tanuló személyiségében. Mégis a nevelők mindennapi nevelő és oktató munkája arra irányul, hogy minél több diák rendelkezzen minél több, az itt felsorolt személyiségjeggyel az iskola befejezésekor.
10
1.2.
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai
Fő célunk: A tanulók konstruktív életvitelének megalapozása. /Olyan felkészítést kívánunk nyújtani tanulóinknak, amely reális lehetőséget ad arra, hogy a későbbiekben társadalmunk hasznos és sikeres tagjai legyenek/. További céljaink: Tanulóink minél jobb felkészítése a további (főként a középiskolai) tanulmányokra. Testileg- lelkileg egészséges, életkorukhoz mérten szilárd jellemmel rendelkező ifjak nevelése. Lehetőség szerint mindenki kapja meg a képességei és érdeklődése szerinti legmegfelelőbb képzést (oktatást, nevelést). Tanulóink ismerjék és ápolják nemzeti értékeinket, hagyományainkat, anyanyelvünket, szeressék hazájukat és szűkebb lakó környezetüket. Sajátítsák el, és önként alkalmazzák a kulturált magatartás és viselkedés, az emberek közötti kapcsolatok normáit és módszereit. Tanulóinkban alakuljon ki: A segítségnyújtás igénye A rendszeretet, a pontosság igénye A fegyelmezett magatartás igénye A környezet óvásának igénye Az egészséges életmód, testmozgás, a higiéniai szabályok betartásának igénye Az ismeretek, információk utáni igény A folyamatos önképzés igénye A művelődésre, esztétikai élmények befogadására való igény A kreativitás igénye A munka értékelése, megbecsülése Az aktív, tevékeny életmód igénye Tolerancia, felelősségvállalás igénye A társadalmi érzékenység igénye A társas aktivitás igénye A tanuló rendelkezzen az egyéni (önálló) tanulás képességével, ismerje módszereit. Legyen érdeklődő, nyitott, vállalkozó kedvű. Legyen önismerete, jövőképe. Alakuljon ki tanulóinkban a szabadidő kulturált eltöltésének igénye. Minél többen válasszanak egy sport (egészséges életmód) és egy művészeti, művelődési vagy érdeklődési körüknek megfelelő (hobbi) jellegű szakkört, sportegyesületet, énekkart, zenekart stb., amiben felnőtt korban is örömüket lelik, és közösségben lehetnek. A kompetencia alapú oktatás céljai: az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése kompetencia alapú oktatás elterjesztése 11
a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése a kompetencia-alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése, és megvalósítása újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése a kompetenciamérések eredményeinek felhasználása, javító tevékenységek megszervezése, a bevezetett kompetencia területekhez kapcsolódóan (mérés, értékelés) digitális írástudás elterjesztése Az IKT eszközhasználat megvalósítását támogató tevékenységrendszer kialakítása
A kompetenciafejlesztés fókuszai személyes kompetencia: önismeret, önfejlődés igénye, önreflexió, szabálykövető képesség, információ kezelésének képessége, kognitív kompetencia: logikus gondolkodás, összehasonlítás, megkülönböztetés, észlelés, szókincs, kreativitás, fantázia, szövegértés, lényegkiemelés szociális kompetencia: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, utánzás, alkalmazkodó képesség, kommunikáció. A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek: Módszertani elemek: óvoda-iskola átmenet hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás. habilitációs és rehabilitációs tevékenység az inkluzív nevelés multikulturális tartalmak tanórai differenciálás (heterogén csoport.) kooperatív tanulás a drámapedagógia eszközei tevékenységközpontú pedagógiák eszközei projektmunka (egyéni és csoportos) prezentációs technikák tanulói értékelési formák gazdagítása. A tanulásszervezés motiváló módszerei: páros munka csoportmunka játék szerepjáték (drámapedagógia) vita kutató-felfedező módszer kooperatív módszerek projekt módszer. 12
Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok:
Csoportmunka Pármunka-tanulópár Egyénre ill. részben szabott munka Önálló munka
Teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetenciaalapú oktatás szövegértés; szövegalkotás matematikai logika Moduláris oktatás Idegen nyelv ( angol nyelv) Témahét Három hetet meghaladó projekt IKT alkalmazása Önálló innováció
13
Kompetencia alapú oktatás felmenő rendszerben
Implemen táció éve
Fenntarthatóság
2009/2010
2010/2011
2011/2012
2012/2013
2013/2014
2014/2015
Szövegértésszövegalkotás teljes tanórai lefedettség
2.
3.
évfolyam
évfolyam
4. évfolyam
1. évfolyam
2. évfolyam
3. évfolyam
Matematikai logika teljes tanórai lefedettség
1.
2.
évfolyam
évfolyam
6.
6.
3. évfolyam 6.
4. évfolyam 6.
1. évfolyam 6.
2. évfolyam 6.
évfolyam
évfolyam
évfolyam
évfolyam
Idegen nyelvi moduláris oktatás
Angol 4.
Angol 4.
Angol 4.
Angol 4.
Angol 4.
Angol 4.
évfolyam
évfolyam
évfolyam
évfolyam
évfolyam
évfolyam
tantárgytömbös ített oktatás a szakrendszerű oktatásban
5%
10%
15%
15%
15%
15%
műveltségterüle t tantárgyi bontás nélküli oktatása Szövegértés és szövegalkotás
5.
5.
5.
5.
5.
5.
évfolyam
évfolyam
évfolyam
évfolyam
IKT-val támogatott órák
25%
25%
25%
25%
Jó gyakorlatok átvétele
Szövegértés – szövegalkotás témakör Tanmese
évfolyam
évfolyam
14
évfolyam
25%
évfolyam
25%
Intézményi céljaink: Iskolánk legyen fontos és megbecsült. Nevelési-oktatási színvonalával tantestületünk felkészültségével vívja ki környezete elismerését, növelje a pedagógus hivatás rangját, tekintélyét. Tanárok, diákok legyenek büszkék az iskolára. Érezzék barátságos, kellemes klímájú második otthonuknak. Váljunk fokozatosan a jelenlegi oktató-nevelő iskolává, nevelő-oktató iskolává oly módon, hogy az eddigi eredményes oktatómunka mellé színvonalas nevelési tevékenység is társuljon. A tantestület folyamatos továbbképzéssel (önképzéssel) biztosítsa a maga és az intézmény szakmai fejlődését. A nevelők legyenek aktívak, tevékenyek, jókedvűek, álljon távol tőlünk a nevelői közömbösség. Célok az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára: (1-4. évfolyam) Az 1-4. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk célja, hogy: Óvja és fejlessze tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalomi értékek iránt. Adjon teret a gyermekjáték- és mozgás iránti vágyának. Segítse a gyermek természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen. Célok az alapfokú nevelés-oktatás második szakaszára: (5-8. évfolyam) Az 5-8. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk célja, hogy: Folytassa az első szakasz nevelő- oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képző szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik. Vegye figyelembe, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Vegye figyelembe, hogy a 13-14 éves kortól (serdülőkor kezdete) a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás. Figyelembe kell venni azt is, hogy a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveljük,
15
érdeklődésüknek, képességüknek, tehetségüknek megfelelően készítsük fel a továbbtanulásra és a társadalomba való majdani beilleszkedésére, jogaik és kötelességeik gyakorlására.
Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára: (1-4. évfolyam) Az 1-4. évfolyamban folyó nevelő- oktató munkánk feladata, hogy: A pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon. A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, és ezáltal motivált munkában fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és előmozdítsa érzelemvilágának gazdagodását. Adjon mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. Alapozza meg a tanulási szokásokat. Támogassa az egyéni képességek kibontakozását. Működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában. Törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociáliskulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. Tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és tágabb környezetből megismerhető értékeket. Erősítse meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat. A gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését. Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára: (5-8. évfolyam) Az 5-8. évfolyamban folyó nevelő- oktató munkánk feladata, hogy: Fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Teremtsen olyan helyzeteket, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét. Tudatosítsa a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázza az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. Neveljen a természeti és az épített környezet iránti felelősségre. A nemzeti, nemzetiségi etnikai hagyományok ápolására. Fejlessze a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák megismerése iránti igényt. Erősítse az Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. 16
Fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására.
Feladatok az alapfokú művészetoktatásban
Előkészítőben segíteni eldönteni szülőnek, gyereknek, hogy a tanuló milyen művészeti ágat válasszon. Túlterhelt gyerekek lelki feltöltődésének biztosítása művészeti alkotótevékenység lehetőségeinek felhasználásával, életük gazdagítása, önbizalmuk erősítése. Növelni a közös élmények számát /színház, koncert, kiállítás látogatása /. Folyamatos pozitív megerősítés nyújtása, stressz mentes légkör biztosítása. Keresni a művészeti ágak közötti kapcsolódási lehetőségeket. Mindenekelőtt a tanulók egyéni képességeihez és adottságaihoz igazodó művészeti oktatást kell megvalósítanunk. A gyerekeket testi- lelki állóképességének, mozgáskultúrájának fejlesztésén keresztül egészséges életmódra, magabiztosságra, művészetek iránti fogékonyságra való neveljük. Fontosnak tartjuk, hogy mind a tantárgyak egymásra épülésével, a korosztálynak megfelelő tananyag választásával, mind pedig szakképzett tanáraink garantáltan jó színvonalú munkájával biztosítsuk tanítványaink folyamatos, hosszú távú fejlődését A tanulók örömmel végezzék a művészeti tárgyak tanulását, az iskola légkörével legyenek elégedettek Komplex művészeti alkotómunkára teremtsünk alkalmat Kiállítási és fellépési lehetőségeket biztosítunk a tanulók részére. / Minden tanulónak legalább évi egyet, a tehetségeseknek többet
Nevelési eljárásaink, módszereink Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.
17
Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek 1. Szokások kialakítását -Követelés. célzó, beidegző módszerek. -Gyakoroltatás. -Segítségadás. -Ellenőrzés. -Ösztönzés.
Közvetett módszerek -A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. -Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. -Hagyományok kialakítása. -Követelés. -Ellenőrzés. -Ösztönzés. 2. Magatartási modellek -Elbeszélés. -A nevelő részvétele a tanulói bemutatása, közvetítése. -Tények és jelenségek. közösség tevékenységében. bemutatása. -A követendő egyéni és -Műalkotások bemutatása. csoportos minták kiemelése a -A nevelő személyes közösségi életből. példamutatása. 3. Tudatosítás (meggyőződés -Magyarázat, beszélgetés. -Felvilágosítás a betartandó kialakítása). -A tanulók önálló elemző magatartási normákról. munkája. -Vita. Az iskolai nevelés-oktatás sikerességének kritériumai Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy a tanulóink többsége – vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen. ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat. határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. Találjon ötömet a művészeti tevékenység gyakorlásában, váljon művészetet szertő, pártoló, előadókat szívesen és gyakran látogató felnőtté. Legtehetségesebb diákjainkból váljanak művészek.
18
1.3.
Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
A személyiségfejlesztés pedagógiai és mentálhigiénés szempontból azonos célokat tudhat magáénak: minél több ember számára lehetővé tenni az optimális intellektuális és érzelmi fejlődést, a testi-lelki és szociális kibontakozást, fenntartani egy olyan teherbíró, küzdőképes személyiséget, amely alkalmassá teszi azt társadalmi feladatainak maradéktalan teljesítésére, miközben önmagával belső harmóniában, környezetével pedig egyensúlyban él. A gyermek elsődleges szocializációs színtere a család, míg a legfontosabb másodlagos szocializációs színtere az iskola. A fenti két szocializációs szintér egymással való kapcsolata, ha látszólag nem is, de valójában meglazult. A családok életviteli és nevelésben betöltött funkcióváltozása a pedagógiában csapódott le. A családi életnek a gyermek magatartásában tükröződő zavaraival erre önhibájukon kívül, de felkészületlen pedagógusok kerülnek szembe. Oktatótevékenységüket nap mint nap megterhelő pszichológiai feltételek között kell végezniük, ami kihat a pedagógus és a tanuló közötti kapcsolat alakulására is. A családon belüli szülő-gyermek viszony módosulása, a nevelő-gyermek viszony átalakulását is maga után vonta. A nevelői tekintély ereje csökkent, a nevelői mintaadó funkciónak a szerepe kedvezőtlenül módosult. A fentieken kívül a gyermeket érő, családon és iskolán kívüli másodlagos szocializációs hatások, közösségi életminták, tömegkommunikációs közvetítések, kortárs-csoport befolyások jobbára a tárgyi értékek preferálását vagy ennek igényét táplálják a humanisztikus értékekkel szemben. Az iskolának – mint másodlagos szocializációs szintérnek – a személyiség formálásában betöltendő feladatköre alapvető változásokon megy át, elsősorban a családi nevelés hiányosságait pótlandó korrekciós irányba. Ezt felismerve, az újítás igényével használtuk fel ebben a témakörben Bagdy Emőke és Telkes József könyvét: „Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában” (Nemzeti Tankönyvkiadó RT, 1995. Budapest) E könyv szerzői szerint a jövő iskolájának „mentálhigiénés intézményként” kellene működnie. A mentálhigiénés megközelítés szerint a személyiség formálásában mint főcél, a diagnosztikus szemléletet el kell vetni. Minden gyermeknek van múltja, családja, diagnózisa, de ezek nem elsődleges fontosságúak. Egy minőségi szemléletváltást jelenthet, ha a pedagógus képessé válik elfogadni minden gyermeket olyannak amilyen, vagyis a gyermeki személyiséget nyugodtan kezelhetjük „fekete dobozként”, tehát nem szükséges pontosan tudnunk, hogy „mi zajlik odabenn”, ahhoz, hogy segíthessünk a fejlődésben és a fejlődés elé tornyosuló akadályok elhárításában. A fentiek értelmében köztes célként fogalmazható meg: fontos a bensőséges, de ugyanakkor optimális távolságot tartó kapcsolat kialakítása a gyermek és a pedagógus között. A köztes cél megvalósításához fontosak a következő feladatok, melyek új edukatív programok keretein belül oldhatók meg: 1. Az önismeret fejlesztése úgy a pedagógusok, mint a diákok által. 2. A kommunikációs készségek fejlesztése ugyancsak mindkét oldalon. 19
3. A pedagógusoknál a gyermek iránti attitűdnek a korrigálása, változtatása, fejlesztése (ahol szükséges). Az edukatív programok módszerei lehetnek: Önismereti csoportok szervezése pedagógusok részére pszichológus páros vezetésével. Önismereti csoportok szervezése diákok részére (pszichológusok vagy pszichológus pedagógus páros vezetésével). Mentálhigiénés konzultáció, ami a pszichológia és a pedagógia együttműködésén alapszik; ez lehet: o esetközpontú o pedagógusközpontú o programközpontú A mentálhigiénés konzultáción belül még javasolt: o foglalkozás a pályakezdők nehézségeivel o foglalkozás a pedagógusok munkahelyi közérzetével o foglalkozás a „kiégési” jelenséggel (burning-out szindróma) Fejlesztő interjúk szervezése, amelyek a pedagógus – tanuló kapcsolatban alkalmazhatóak (főleg buzdító, serkentő, facilitáló jellegű, négyszemközti helyzetben). Az interjúk szervezése szintén a pszichológus feladata első lépésben. Relaxációs tréningek szervezése (pedagógusok és diákok részére – nem közösen) pszichológus által. Személyiségfejlesztő gyakorlatok (csoportjátékok) szervezése az iskolában (pszichológus és/vagy pedagógus által) A fentiek értelmében tudatosan szocializálni kell tehát magát az iskolát (a pedagógiai életteret) a speciálisabb lélektani módszerek befogadására. Személyi feltételként szükséges egy jól együttműködő mentálhigiénés team: pedagógus, pszichológus, orvos, családgondozó, stb. A jövőben valószínű, hogy szakmailag jól felkészültnek lenni pedagógusként fontos lesz, de nem elegendő. Elengedhetetlen lesz a jó önismeret, ami megalapozza az önbecsülést. A gyermekoldalon, hasonló módon egyensúlyba kell hozni a környezetünkre vonatkozó tudást, az „önmagunk tanulásával”. Túl kell majd lépni a jelenlegi állapotot, mikor a gyermek ismeretei egyoldalúan gyarapodnak környezetére vonatkozóan, de szinte analfabéta marad önnön lelki folyamatainak, emberi lényegének saját humán potenciáljának megismerésében és irányításában, az emberi kapcsolatok és kommunikáció világában, történő eligazodásban. Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.
20
2. A tanulók értelmi nevelése Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladat: az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakozására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.
7. A tanulók állampolgári nevelése Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendbetartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók testi nevelése Feladat. A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 10. Mindenkit önmagához képest lehet eredményesen fejleszteni. A művészeti nevelésben a személyiségfejlesztést az adottságokra építetten képzeljük el. 21
1.4.
A teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
1.4.1. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív állítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés – leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit, és ezek kerülésének módjait. Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások /pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás/ kialakulásának megelőzésében. Segítség a krízishelyzetbe jutottakat. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakítható ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. 1.4.2. Egészségnevelési feladatok 1. Higiénés magatartásra nevelés: 1.1. A személyi higiénére nevelés területei: - általános testápolás, - egészséges öltözködés, - fogápolás, - serdülőkori higiénés problémák. 1.2. A tisztaság iránti tartós igény kialakítása 1.3. A környezethigiénére való nevelés területei: - a közvetlen tanulói környezet, az iskola higiénéje, - a lakás, a lakókörnyezet higiénéje, - a település higiénéje. 2. Egészséges táplálkozásra nevelés: 2.1. A táplálkozás – élettani optimumra való törekvés ösztönzése. 2.2. A korszerű táplálkozástechnika megismertetése. 22
2.3. A táplálkozás napi és évszakos ritmusának tudatosítása. 2.4. Megfelelő étkezési szokások kialakítására nevelés: - az étkezések higiéniája, - az étkezések esztétikája, - az étkezések társas jellege. 2.5. Különböző csoportok eltérő táplálkozási sajátosságainak megismertetése. 3. Egészséges mozgásfejlődés biztosítása 3.1. A rendszeres testmozgás, testedzés iránti igény felkeltése. 3.2. A sportolás szükségletté tétele. 3.3. A mozgás esztétikumának, örömszerző funkciójának felismertetése. 3.4. Erőnlét, tehertűrés, fittség, állóképesség egyéni fejlesztése. 4. Baleset-megelőzésre, betegségek elkerülésére, az egészségmegóvására nevelés: 4.1. Felkészítés a balesetveszélyes helyzetek felismerésére és elkerülésére: - az iskolában, - a háztartásban, - a közlekedésben. 4.2. Elsősegély-nyújtási ismeretek adása. 4.3. Beteggondozási alapismeretek nyújtása. 4.4. A gyógyításba és gyógyulásba vetett bizalomra nevelés. 4.5. A szűrővizsgálatok, a prevenció jelentőségének megismertetése. 5. Mentálhigiéné, krízis-prevenció: 5.1. A lelki egészség megóvására nevelés. 5.2. A perszonalizációs és szocializációs folyamatok segítése. 5.3. A problémamegoldó, konfliktuskezelő, konfrontációtűrő – képesség fejlesztése. 5.4. A pozitív jövőkép kialakulásának támogatása. 6. Függőséghez vezető szokások megelőzésére nevelés 6.1. A függőséghez vezető motívumok, veszélyhelyzetek felismerése. 6.2. Az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek elutasítására nevelés. 7. Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés: 7.1. Folyamatos, reális önismeretre nevelés. 7.2. A társas kapcsolatokra való nyitottság fejlesztése. 7.3. Elfogadó, toleráns magatartásra nevelés. 7.4. Felelős, örömteli párkapcsolatok kialakítására nevelés. 8. Családi életre, társsá, szülővé nevelés: 8.1. A nemi szerepvállalásra való felkészítés. 8.2. Családtervezésre, gyermekgondozásra, gyermeknevelésre való felkészítés. 23
8.3. A család harmonikus életvitelének megtervezésére, megszervezésére való felkészítés. 8.4. A családi szerepek megélésére való nevelés. 8.5. Harmonikus életvitel megteremtésének képességére való nevelés. Tevékenységi formák az egészségnevelés terén kitűzött célok megvalósításához: 1.
Testnevelésórákon: 1.1.
Évente egy alkalommal – tavasszal – mérjük a tanulók fizikai állapotát. Fizikai és motorikus képességük méréséhez, minősítéséhez az Oktatási Minisztérium által kiadott útmutatót használjuk. (Dr. F. Mérey Ildikó: Hungarofit – teszt)
A mérések a következők: -
alap-állóképesség mérése: 12 perces futás
-
izomerő mérése: helyből távolugrás páros lábbal
-
dinamikus erő-állóképesség: hanyattfekvésből felülés
leengedés -
a hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés, vállövi karizmok erő-állóképességének mérése: karhajlítás fekvőtámaszban
A feladatok valamint a mérések eredményei tanulócsoportok szerint számítógépes adatbázisba kerülnek. A program a testmagasság és a testsúly alapján kiszámítja a testsúlyindexet, ez adja a fittségi pontok alapját. A pontszámok fejezik ki a tanulók pillanatnyi fizikai állapotát. A mérések eredményeit a testnevelőkön kívül megismerik az osztályfőnökök, valamint az iskolai védőnő is. A tanulók fizikai állóképességének fejlesztéséhez ez adja a mérhető, összehasonlítható adatokat. 1.1.
A testnevelést tanítók a mindennapos munka során alkalmazzák a tartásjavító gerinctorna gyakorlatait.
1.2.
A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje: Az egészséges tanulókat testnevelésóráról átmeneti időre is csak az iskolaorvos mentheti fel szakorvosi vélemény alapján. A tanuló részt vesz a tanórán, de nem dolgozik. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített – vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő a számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelésórákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – állapotától függően – nem kell végrehajtania.
24
Az iskolaorvos – a szakorvosi vélemény figyelembe vételével – a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja, ahol megjelenésük és aktív részvételük kötelező. A gyógytestnevelés iskolai szervezésben zajlik. 2.
Tevékenységi formák a többi tanórán: 2.1.
Osztályfőnöki órákon tíz kötelező egészségnevelési témát dolgozunk fel osztályonként, melynek során kiemelt fontosságú a testi egészség mellett a lelki egészség is.
2.2.
Igény szerint külső szakember (orvos, védőnő, egészségszervező) meghívása.
2.3.
A helyes testtartás megkövetelése minden évfolyamon.
2.4.
A testi egészségre nevelést erősíti az Iskolai Egészségnevelő Program témaköreinek feldolgozása az osztályfőnöki, természetismeret, biológia, technika és életvitel, etika órákon. Ezek: - egészséges táplálkozás - dohányzás - alkohol és drog - szexualitás, AIDS
3.
4.
Tevékenységi formák tanórán kívül: 3.1.
Sportköri foglalkozásokat szervezünk tanulóinknak a törvényben előírtaknak megfelelően.
3.2.
Támogatjuk és elősegítjük a sportegyesületekben végzett munkájukat.
3.3.
A kulturált táplálkozás követelményeinek megismertetése és gyakoroltatása a tízórai szünetekben, az ebédlőben, a délutáni uzsonnázás során, szabadidős programok során.
3.4.
Osztálykirándulásokon, táborozások alkalmával az egészséges életre nevelés kiemelt hangsúllyal szerepel.
3.5.
A városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum rendezvényein részt veszünk a gyerekekkel, s mozgósítjuk a szülőket is a programokra.
3.6.
A lelki egészségre nevelés érdekében nem hiányozhatnak a kulturális programok sem a tanórán kívül: színházlátogatás, rendhagyó irodalomórák, kiállítások, koncertek, művészeti közösségformáló csoportok működtetése.
Szabadidős programok: 4.1.
Osztályprogramok a szabad levegőn az évszakokhoz igazodva (séta, akadályverseny, hóemberépítés, kerékpározás, körjátékok, labdajátékok)
4.2.
Az Egészségnevelési hónap eseményei november hónapban.
25
Javasolt tevékenységformák: - tablókészítés - egészségnevelési TOTÓ korcsoportonként - keresztrejtvények kitöltése, találós kérdések versenye a témához kapcsolódóan - csapatverseny a felső tagozaton egészségnevelő bevonásával - salátakészítő verseny - gyümölcs- és zöldségbábok készítése - gyümölcsnap - sportversenyek 4.3.
Tevékenységek a különböző ünnepkörökhöz kapcsolódóan Javasolt tevékenységi formák: - hagyományőrző húsvéti ételek készítése - mézes receptek a téli időszakban
4.4. Egészségnevelési feladataink megoldásában kiemelt jelentőségű a napközi otthon, a tanulószoba és a menza a helyes szokásrend kialakításában, gyakoroltatásában betöltött szerepével. 4.5. Az iskolai büfé működtetése során – lehetőségeinkhez mérten – szem előtt tartjuk az egészségnevelés követelményeit Egészségfejlesztési programterv évfolyamonként 1. évfolyam: Személyi higiéné Balesetmegelőzés 2. évfolyam: Személyi higiéné 3. évfolyam: Szeretet és megbecsülés a családban. Munkamegosztás a családban Szabadidő a családban Dohányzásról Alkoholról 4. évfolyam: A családok örömei és gondjai Részvétel a házimunkában. Dohányzásról Alkoholról 5. évfolyam: Önismeret Egészséges és biztonságos környezet kialakítása Egészséges életmód ( egészséges táplálkozás, mindennapi testmozgás) Veszélyeztető tényezők (dohányzás) Személyi higiéné 26
6. évfolyam: Önismeret-társismeret Pubertáskori testi-lelki változások Veszélyeztető tényezők ( alkohol)- egészségkárosító magatartásformák elkerülése Kommunikációs-és szociális készségfejlesztés 7. évfolyam: Önismeret - társismeret Kommunikációs és szociális készségfejlesztés Barátság- szerelem- párkapcsolat Veszélyeztető tényezők (kábítószerek) egészségkárosító magatartásformák elkerülése 8. évfolyam: Kommunikációs és szociális készségfejlesztés Konfliktuskezelés problémamegoldás Sex- educació Felnőtté válás küszöbén 1.4.3. Iskolaorvos és védőnő Az egészségfejlesztési programtervhez, az egészségügyről szóló törvény alapján a következőket végezzük: A tanulók életkorhoz kötött szűrővizsgálata, (testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követése, az érzékszervek vizsgálata, a krónikus elváltozások korai felismerése) Adott esetben a tanulók elsősegélyben részesítése Közreműködés a feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve. Egészségnevelésben való részvétel. Az egészségügyi felügyelet és ellátások rendje A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt iskolaorvosi teendők ellátására. Az iskolaorvos és az iskolai védőnő munkáját a megállapodásnak megfelelően végzi, s tevékenységét a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet szabályozza. A tanulók egészségügyi ellátását az orvos és a védőnő az igazgatóhelyettessel egyeztetett rend szerint végzi. Együttműködés az évente visszatérő feladatok során: 1.
Az iskolaorvossal, iskolai védőnővel egyeztetett időpontokban kerül sor a szükséges szűrővizsgálatokra és védőoltásokra. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. Az oltások és szűrővizsgálatok időpontja, az iskolaorvossal és a védőnővel előre egyeztetett időpontban testnevelési órákon történik.
2.
Az iskola megszervezi a 8. osztályos, továbbtanuló gyerekek alkalmassági vizsgálatát.
3.
A testnevelők együttműködnek a sporttal, illetve gyógytestneveléssel összefüggő vizsgálatok alkalmával. 27
4.
A krónikus beteg, valamint testi, érzékszervi és egyéb fogyatékos tanulók háziorvossal egyeztetett, fokozott ellenőrzése.
5.
A pszichés fejlődés zavaraival és magatartási problémákkal küzdő tanulók segítése, szükség esetén szakértői bizottság elé utalása.
Vizsgálatok: Tisztasági vizsgálat (fejtetvesség) negyedévente (szeptember, január, április) (védőnő) Kötelező védőoltások (szeptember, október, március) (orvos és védőnő) Védőnői szűrővizsgálatok (2-4-6-8. évfolyam) (Testsúly, magasság, mellkörfogat, vérnyomásmérés, hallás, látás, színlátás 6. osztályban, gerincferdülés, lúdtalpszűrés) Orvosi szűrővizsgálatok (2-4-6-8. évfolyam) (Szív, tüdő, szájüreg, sérv, ortopédiai vizsgálat) Feladat: Az iskola-egészségügyi szolgálattal együttműködve a kiszűrt tanulók számára iskolai segítségnyújtás. A tanulók fizikai állapot mérésének eredményéről a szükséges esetekben jelzés a szülők, valamint az iskola-egészségügyi szolgálat felé. Eszközök, eljárások: Tanórai, osztályfőnöki- és biológiaórák, egészségtanórák és tanórán kívüli rendezvények, propagandaanyag, felvilágosító előadások, pályázatokon részvétel, szakkörök iskolai működtetése, versenyeken eredményes szereplés, intézményekkel kapcsolattartás: ÁNTSZ; Gyermekjóléti Szolgálat, Városi, Városi Rendőrkapitányság; iskolaorvos, védőnő-hálózat, kirándulások. Drogstratégia: Cél: Drogellenes megelőzési programunk révén csökkenjenek az ártó tényezők, és erősödjenek az összetett személyiségfejlesztő munka hatásai. Rövidtávú célok:
Az érvényes törvények, rendeletek, jogszabályok megismerése.
Az iskolai drog-koordinátor kiválasztása és felkészülése.
A szerepvállalás deklarálása.
A tantestület megnyerése, közülük támogató csoport létrehozása.
A drogstratégia megvalósítása során igyekszünk minél több droggal kapcsolatos ISM és OM pályázaton részt venni.
A segítő kapcsolatok partneri csatornáinak feltérképezése:
Szülők (család)
Szülői munkaközösség
Iskolaorvos
Iskolapszichológus, gyermekvédelmi felelős
28
Más iskolák drog-koordinátorai
Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó
Védőnő hálózat
Rendészeti szervek
1.4.4. Az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az iskolai tanulóival olyan szintű ismeretanyag átadása, ami lehetővé teszi az azonnali elsősegélynyújtást, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul. Minden osztály számára fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával rendelkezzenek, és hogy az iskolai tanulói ismerjék a benne található eszközök, kötszerek megfelelő használatát. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; ismerjék fel a vészhelyzeteket; tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Tanulóink ismereteit alapozzuk és fejlesztjük a tanítás során azokban a tantárgyi struktúrákban, melyekhez az elsősegély-nyújtási témakör kapcsolódik, (környezetismeret, háztartástan, testnevelés, biológia), lehetőséget nyújtva nem csak az elméleti, hanem a gyakorlati ismeretek alkalmazására is. Tanórán kívüli foglalkozáson KRESZ szakkör keretében is fontos feladat. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek megvalósításának elősegítése érdekében:
29
elsajátításával
kapcsolatos
feladatok
az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével; tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; elsősegély tanfolyam szervezése, amely nagyban növeli az önbizalmat és cselekvőképességet. Az ott kapott alapos felkészítés segít uralkodni az érzelmek, és sok nehéz helyzeten átsegít. támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését. Jó alkalmat teremtenek az iskolai egészségnapok nagyszámú tanulócsoport előtti szemléltető elsősegélynyújtó ismeretanyag bemutatására.
A sérültek szakszerű ellátása megkívánja, hogy az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon az elsősegélynyújtás. Lehetőség van a környezetismeret, háztartástechnika, osztályfőnöki-, biológia-, órákon, szakkörökön az ismeretek elsajátítására. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: – a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK Biológia - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés Kémia - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés Fizika - égési sérülések - forrázás Testnevelés - magasból esés
az ötödik – nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.
30
1.4.5. Mindennapos testedzés megvalósítását szolgáló program Annak érdekében, hogy a mindennapos egészségfejlesztő testmozgás megvalósuljon iskolánkban, a következő szempontokat vesszük figyelembe: minden testnevelési órán és egyéb testmozgás alakalmával megtörténik a keringési és légző rendszer terhelése; minden testnevelési órán van gimnasztika és testtartást javító torna; a testmozgás örömöt és sikerélményt jelentsen még a gyengébb fizikumú tanulóknak is; személyiségfejlesztő, életminőség-javító legyen minden sportmozgás; a testmozgás program játékot és táncot is tartalmaz. A mindennapos testnevelés megszervezése a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében valósul meg. Az iskola köteles megteremteni a tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételeket, valamint az iskolai sportkör működését. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. Diákjaink számra a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz, amelyből legalább heti három órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. A 4. és 5. testnevelés órát diákjaink számára az alábbi rendben is biztosítjuk: a diáksportkörben sportoló tanulók számára a választott szakosztályban heti 2-2 órás kötelező sportköri foglalkozáson való részvétellel a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával a kötelező testnevelési órákon felül szervezett heti 2 órás gyógytestnevelési foglalkozáson történő részvétellel azon tanulóink számára, akik – az iskola egészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint – a rendes testnevelési órákon is részt vehetnek, a feladat ellátása érdekében saját gyógy-testnevelővel rendelkezünk a szakszolgálat keretében. Az alsó tagozaton a kötelező 5 óra testnevelés megvalósulása. 1 -2. évfolyamon a 4 óra testnevelést 1 óra Tánc és mozgás/néptánc oktatása egészíti ki. 2. évfolyamon az úszás oktatása a testnevelés órák keretében évi szinten 2 időszakra elosztva 15 órában valósul meg. 3-4. évfolyamon kötelező 5 óra testnevelés a fentiek figyelembe vételével valósul meg lehetőség szerint a sportcsarnokban. Felső tagozaton a mindennapos testedzést 5 órában 5. évfolyamtól (2012/2013.tanév) felmenő rendszerben a fentiek figyelembevételével lehetőség szerint a sportcsarnokban szervezzük meg, 7. 8. osztályban heti két óra kötelező testnevelés és a szabadon választható heti 2,5 illetve 3 óra ISK,/tömegsport foglalkozások szolgálják. A foglalkozások megtartásához egy sportcsarnok, egy gyógytestnevelés tornaszoba és egy szabadtéri sportpálya áll rendelkezésre. 31
Fontosnak tartjuk, hogy a mindennapos testmozgás során a gyerekek a pedagógustól, szülőtől pozitív példákat kapjanak, ezért szorgalmazzuk pedagógusok, szülők rendszeres testmozgását, amit elősegítünk tanulókkal való közös sport délutánok, túrák, gyalogtúrák szervezésével.
32
1.4.6. A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A Közoktatási törvény 41. § (5) szerint évente két alkalommal mérni kell a tanulók fizikai állapotát és a mérések eredményét tovább kell küldeni kiértékelésre. A mérésekre ősszel, a tanévkezdést követő 3. – 4. héten kerül sor, míg a második mérés időpontja a tavaszi szünet utáni hét. A méréséket az OM által küldött „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” című szakmai anyagban közölt módszerek közül a HUNGAROFIT nevű mérési módszerrel végzik testnevelés órán a testnevelő tanárok. A mérésekre a szakmai anyag útmutatása alapján kerül sor.
A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal, október illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján kerül összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Andrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1. feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés-, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. 2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL FOLYAMATOSAN
TÖRZSEMELÉS
ÉS
LEENGEDÉS
(A hátizmok dinamikus erő-álóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkótartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt 33
3. ütemre visszanyit tarkótartásba 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. 3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FOLYAMATOSAN
FELÜLÉS
TÉRDÉRINTÉSSEL
(A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkótartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. 4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN FOLYAMATOSAN
KARHAJLÍTÁS-
ÉS
NYÚJTÁS
(A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. 6. Kiegészító felmérések a/ Labdapassolás falhoz, 30 mp alatt b/ Medicinlabda dobása hátra és előre c/ Négyütemű fekvőtámasz 1 perc alatt d/ Cooper-teszt /aerob állóképességek felmérése/ 1.4.7. Az iskola - egészségügyi szolgálat véleménye Az iskola egészségnevelési programját átvizsgáltam és megfelelőnek találom az egészségnevelési feladatok megvalósításához. Dr. Varga Katalin gyermekorvos
34
1.5 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktatató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösségre hatva érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladatok: A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelő irányítása. Feladatunk az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében feladatunk: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm- a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. Az önkormányzat képességének kialakításában feladatunk: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezésében feladatunk: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.
A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakításában feladatunk. A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. A közösségfejlesztés színterei az iskolában Az iskolai közösségfejlesztés elsősorban az osztályközösségekben történik. Erre alkalmas az osztályfőnöki óra, valamint az iskolán kívüli együttes szabadidő tevékenységek (tanulmányi 35
kirándulások, túrák, közös színház-, mozi-, múzeum-, kiállítás látogatások, esetleg hangversenyek, sportversenyek megtekintése stb.) Fejlesztő munkánkat erősíti az iskolai mikroközösségek összetartó ereje is (szakkörök, kórus, tánccsoport. sportkör, zenekar, diákklub, stb.) A közösségfejlesztés nagyon eredményesen valósítható meg a hon-, és népismeret tanítása során, a környezeti nevelés és a kommunikációs kultúra tanítása területén. Külön figyelmet kell fordítani a fogyatékos, az akadályozott emberekkel való együttélés megvalósítására is. A közösségfejlesztésre jó lehetőséget adnak az: Az iskolai ünnepélyek, nemzeti ünnepeink Nagy Imre szobor és a 48-as emlékhely koszorúzása Illyés napok –Illyés Gyula szobor koszorúzása, ugyanúgy ballagáskor Évfolyamonkénti részvétel a városi ünnepségeken és a város napján Iskolai megemlékezések - zenei világnap - október 6. - aradi vértanúk napja - a magyar kultúra napja - Föld napja - költészet napja Hagyományos karácsonyi hangverseny, advent, ballagási ünnepély Diákönkormányzati rendezvények Az osztálytermeket címerrel és a nemzeti imádságokkal díszítjük Rendezvényeinken a Himnuszt, a Szózatot közösen énekeljük, a nemzeti lobogót központi helyre állítjuk, tanulóinktól ünnepi ruházatot várunk el Az iskolai névadójáról, Illyés Gyuláról emléksarkot készítünk. Közösségfejlesztés lehetőségei a művészeti oktatásban: csoportos tanórák rendezvények színház, hangverseny látogatások művészeti együtteseink tevékenysége művészeti diák, tanár előadások, fellépések, s az ezekre való felkészülés.
36
1.6.
A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka
1.6.1. A pedagógus, a tanító, a tanár személyiség jegyei, feladata A pedagógus, a tanító, a tanár – egyénisége: ismereteinek, tudásának a minősége, mennyisége. Módszertani kulturáltsága; a tananyagra, ismeretanyagra való rálátása, céllátása, intelligenciája. Gyermekismerete, "gyermektudása". Empatikus képessége, érdeklődése, nyitottsága. Pedagógusképessége: tanulást segítő, döntést hozó, kommunikációs képessége. Saját követelményrendszere önmagához, diákjaihoz. Gondolkodásmódja, biztonságérzete, igényessége a felkészülésben, a saját képzésében, ismeretszerzésében, ismereteinek a megújításában - meghatározó a gyermek, tanulók képességeinek fejlesztésében. A tanító, tanár önismerete, önbizalma az, hogy tudja, mit akar. Ez adja a biztonságot saját magának, diákjainak, szülőknek, iskolának. Ami képességet fejleszteni akar, annak birtokában kell lennie, rendelkeznie kell vele. A jobban kommunikáló tanár sikeresebb, és az is igaz, hogy ha a tanár nem végzi érdeklődéssel munkáját, a diákok sem fognak érdeklődéssel dolgozni. A pedagógus értékeket közvetít, képességeket fejleszt, és a gyermekeket, szülőket is meg kell nyernie a tanulásnak, az értékek képviselőinek. Ismernie kell a tanulás segítésének, a képességek fejlesztésének módszertanát. A képességek fejlesztéséhez tudnia kell az egyes tanuló "induló képesség szintjét" - megfelelő szintmérések, értékelések, tájékozódások után, - hogy az elérendő követelmények, célok érdekében milyen tevékenységeket, tevékenységláncolatokat tervezzen a tanítási órákon. Tudnia kell azt is, hogy az adott tananyagból melyek azok az ismeretek, amelyek föltétlenül szükségesek a továbbhaladáshoz, amelyek a későbbiek során alapul szolgálnak a következő magasabb szintű ismeret elsajátításához. A képességfejlesztés egy folytonos, folyamatos láncolat, amelynek több szereplője és helyszíne van. A tanórán kívüli lehetőségek egy része a napközi otthonban illetve otthon házi feladat elkészítése, felkészülés a másnapi órákra - valamint a korrepetálásokon, felzárkóztató foglalkozásokon található. A tanulók egyéni fejlesztési tervének nyomon követése az eredményesség érdekében fontos a kapcsolattartás a szülőkkel, napközis nevelőkkel, és az osztályban tanító tanárok közösségével is. Szükség van a belső párbeszédre, a szakmai párbeszédre. A tantárgyi sokszínűség - a közismereti tantárgyak - a személyiségformálás, alakítás különböző összetevőinek eszköze. Minden tantárgy, tananyag más-más szempontból fejleszti a tanulók személyiségét, másként járul hozzá az alakulásához, fejlődéséhez. Közös pontjai és célja a gyermekek ismereteinek bővítése, képességeinek fejlesztése a továbbtanulás, munkavállalás megvalósulása érdekében. Az a kérdés, hogy melyek azok a képességek, amelyek a legfontosabbak, amelyek szükségesek a gyermekek életének további részéhez, a továbbtanuláshoz, az önálló ismeretszerzéshez, az életbe való kilépéskor. Az anyanyelv gyakorlatilag minden más felkészültségünkkel összefügg, ezért valamennyi 37
pedagógus feladata, hogy szaktárgya sajátos nyelvezetét figyelembe véve segítse a szakszövegek megértését, a tankönyvi szövegek feldolgozását és a szaktárgyával kapcsolatos helyesírás fejlesztést. Az anyanyelvtanítás a gondolkodásfejlesztés alapvető eszköze is; az anyanyelv minden ismeretszerzés alapja, hiányos ismerete megnehezíti, szinte lehetetlenné teszi, hogy más tárgyak jelrendszere ráépüljön. Az írott, hangzó/beszélt információval való bánni tudás meghatározó az egyén, a személy számára az élet bármely területén. Az előző megállapítások alapján prioritást élvez a kommunikációs képesség, a szociális képesség és a gondolkodás (az értelmi képesség fejlesztése) fejlesztése. A kommunikációs képesség a megértést, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk felfogása megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása; a metakommunikáció tekintet, gesztus, hanghordozás, testtartás, mozgástér - alkalmazásának ismerete is. A kommunikációs képesség részben a műveltség, a tudás alapja, részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. Az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, az érvek és vélemények kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képessége. A tömegkommunikáció, a reklámok, más, nem a konkrét személyhez szóló "üzenetek", naponta hatnak az ember/gyermek személyiségére, ezért ezeknek a kezelésére is ki kell fejleszteni a képességeiket azért, hogy az audiovizuális környezetet értően, szelektíven használják. A kommunikációs képesség - általános képesség - összehangolt művelésére kell törekedni. Elsősorban az osztályfőnöki órákon tájékozódni a gyermekek szociális problémáiról, és a megfelelő intézkedéseket megtenni. Felkelteni a szolidaritás érzését a többi tanulóban, nyújtsanak segítséget lehetőségeik szerint rászoruló társuknak. Kapcsolat a szülőkkel: Családlátogatás, szülői értekezletek, fogadóóra és egyéb kötetlen beszélgetések formájában. Tájékozódni a gyermek helyzetéről, a szülő-gyermek viszonyáról, felhívni a szülők figyelmét lehetőségeikre, melyekkel gyermekük helyzetét javíthatják. A társadalomban zajló változások hatására sokféle, tartalmában, tevékenységében bővült pedagógusszerep alakult ki. A tudós tanár szerepét felváltotta az alkotó, kísérletező, kutató pedagógus típus. Az információrobbanás következtében kialakult az oktatástechnikai szerepkör. A „beszélő iskola” kontaktusteremtő, a tömegkommunikáció értékközvetítő pedagógust igényel. 1.6.2. Az osztályfőnöki munka Az átformálódás folyamatában kiemelt szerepet tölt be az osztályfőnök, aki az iskolákban a személyességet jelenti; az osztályt, mint nevelési tényezőt, a szociális kompetenciákat alakító,
38
formáló közösséget vezeti; segíti a tanulókat a jelen történéseinek megértésében, a helyes értékrendjük kialakításában. Az osztályfőnök modell szerepe
Személyesség, természetes viselkedés, önbizalom, önbecsülés
Hitelesség, kongruencia - a szavak, a tett és az érzelmek egysége a gondolati és a mindennapi tevékenység területén Tolerancia – mások véleménye, meggyőződése iránti türelmesség Empátia – beleélés a másik ember lelkiállapotába
Az osztályfőnök személyiségjegyei
Magas szintű pedagógiai, pszichológiai műveltség Kiegyensúlyozott érzelmi élet Reális énkép és önismeret Magas fokú elkötelezettség és felelõsségtudat Emberszeretet, gyermekszeretet Szociális érzékenység Fegyelem, önfegyelem Kritikai, önkritikai érzék Optimizmus, humor Kreativitás, találékonyság Helyzetfelismerés, alkalmazkodóképesség
A munka jellemzői
Komplex, átfogó – a tanuló egész személyiségére irányul a tevékenysége Differenciált – a személyiség és a közösség fejlesztése folyamán individualizált követelményeket támaszt Rugalmas - nincs előírható, részleteiben megtervezhető tananyaga; ellátása lényegesen több spontaneitást, rugalmasságot igényel
1.6.3. Az osztályfőnöki munka feladatkörei
Közvetlen nevelőmunka – ismeretek szintetizálása, a mindennapi életben történő alkalmazásuk; az aktuális események feldolgozása; különböző értékrendek megismertetése; a kultúrahasználat megtanítása; a konfliktusmegoldást kialakító pedagógiai tevékenység; mentálhigiénés szemlélet alkalmazása a nevelőmunkában; törődés a gyermekek aktuális problémáival; az osztály konfliktusainak megoldása; gyermekvédelmi munka Ügyviteli (adminisztrációs) feladatok – a haladási napló naprakész vezetése, a haladási és anyakönyvi rész folyamatos ellenőrzése; igazolások esetleges igazolatlan órák
39
regisztrálása félévkor és évvégén a magatartás és szorgalomjegyek előkészítése az osztályozó értekezlet előtt; félévi értesítő, anyakönyv- és bizonyítványírás Szervezés, koordinációs feladatok végrehajtása – kapcsolattartás az osztályban tanító kollégákkal, a nevelésben-oktatásban hatékonyan résztvevőkkel, a szülőkkel, szülők közötti felvilágosító munka; szabadidős tevékenységek, programok szervezése
1.6.4. osztályfőnök – osztálytanító munkaköri leírása Az osztályfőnököt az Igazgató jelöli ki az osztályfőnöki munkaközösség javaslata alapján. Munkáját a PP, az SZMSZ és mellékleteiben meghatározottak, valamint az igazgató, ill. az igazgatóhelyettes iránymutatásai alapján végzi. Nevelő munkáját folyamatosan tervezi, ennek írásos dokumentuma az osztályfőnöki munkaterv. Osztálya közösségének felelős vezetője. Feladatai és hatásköre: Alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, az iskola pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve. Segíti a munkaközösség kialakulását. Együttműködik, összehangolja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat. Észrevételeit és az esetleges problémáit az érintett nevelőkkel megbeszéli. Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványait oktató, nevelő tanárokkal (tanulószoba, napközi), a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pl. GYIV, pszichológus, logopédia, fejlesztő pedagógus stb.). Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, a velük kapcsolatos észrevételeit, javaslatait a tanártársai elé terjeszti. Szülői értekezletet fogadóórát tart, tájékoztató füzet útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (anyakönyvek, bizonyítványok, osztálynapló naprakész vezetése, félévi és év végi statisztikák, továbbtanulással, gyámüggyel kapcsolatos tennivalók, stb.). Mint osztályfőnök saját hatáskörben az SZMSZ- ben felruházott jogainál fogva
40
indokolt esetben maximum 3 nap távollétet engedélyezhet és igazolhat osztálya tanulójának. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, kitüntetésére (a tanulók, kollégák véleményét figyelembe véve.) Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában. Javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét. Segíti a tanulók pályaválasztását, pályaorientációját, azok személyiségének ismeretében. Ügyel a reá bízott tanulókra, valamint az oktató-nevelő munka biztonságos működésére. Osztálya számára szabadidős foglalkozásokat szervez. A tanulók délutáni elfoglaltságait figyelemmel kíséri és javaslatot tesz a szülőkkel megbeszélve, a gyerek teherbírását, érdeklődési körét, tehetségét figyelembe véve, hogy milyen délutáni tevékenység lenne a legelőnyösebb a gyermek fejlődése szempontjából. Távolléte esetén közvetlenül a helyettesítőjének át kell adni minden olyan információt, eszközt, amely szükséges a tanóra zavartalan ellátásához. A tanulók szociális, családi és kulturális hátterének, érdeklődési körének, egyéni adottságainak képességeinek feltárása. A beiskolázás és a pályaválasztás figyelemmel kísérése, pedagógiai segítése.
41
1.7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A kiemelt figyelmet igénylő tanuló: különleges bánásmódot igénylő tanuló: sajátos nevelési igényű tanuló, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló, kiemelten tehetséges tanuló, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. 1.7.1. A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. A tanulók testi fejlődése mellett több figyelmet kell fordítani azok pszichés egészségére, szellemi, érzelmi és viselkedésbeli problémáik feltárására, azok kezelésére, ami közvetett módon biztosítja a gyermekek beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarainak és nehézségeinek csökkentését. Iskolai programunk egyik sajátossága, hogy speciális pedagógiai-pszichológiai segítséget nyújtunk a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel és a zavarokkal küszködő tanulóknak minden évfolyamon. A tanulók tanulási nehézségeinek, beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarainak hátterében általában a következő okok diagnosztizálhatók megfelelő szakember által. Családi problémák, hosszan tartó iskolai hiányzás, betegség Mentális retardáció Dyslexia, dysgrafia, dyscalculia Hypermotilitás Szenzoros integráció tökéletlen volta Antiszociális személyiségfejlődés Szenvedélybetegségek Pszichózisok 42
A mélyebb okok lehetnek: Biológiai (örökletes, veleszületett, problémás szülés okozta ), vagy Pszichoszociális jellegűek: sérült anya-gyerek kapcsolat, ingerszegény családi környezet (alkoholizáló szülők, válás, rossz szülői párkapcsolat, valamelyik szülő halála) Gyakori a halmozottan károsodott gyermekek száma is A tanulási nehézség és zavar beilleszkedési- és magatartási nehézségeket is okozhat Rendkívül fontos mindezeknek a problémáknak a mielőbbi felismerése, és megfelelő kezelése. A fejlesztő munka eltér a „hagyományos" pedagógiai tevékenységtől. A fejlesztés nem felzárkózat, hanem olyan képességeket fejleszt, melyek a gyerekek iskolai teljesítményét javítják. A komplexitás elvének érvényesítése szellemében a fejlesztés az alábbi területeket öleli fel: mozgás (nagy- és finommozgás), testséma, téri orientáció, percepció (vizuális, auditív, taktilis), melyekhez mindig kapcsolódik a verbális tudatosítás. A fejlesztésbe bekerülők köre
Azon tanulók, akik az intelligencia szintjük alapján elvárhatóan lényegesen alacsonyabb tanulási teljesítményt mutatnak. A tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok (továbbiakban: szakértői bizottságok) tanulási képességvizsgálata alapján részképesség zavarokkal, tanulási nehézséggel, illetve másodlagosan kialakuló magatartási zavarokkal küzdenek.
A képességfejlesztés a szülő beleegyezésével és aktív támogatásával végezhető. A fejlesztés tartalmilag kiterjed mindazon részterületekre, amelyeket a szakértői bizottság megjelöl (mozgás, testséma, téri orientáció, percepciófejlesztés, stb.). Szervezeti formái - Egyéni fejlesztés (1-3 fő), - Kiscsoportos fejlesztés (4- 6 fő), a szakvéleményben illetve a szakértői véleményben rögzített óraszámok szerint. Tevékenységi formái Iskolánkban működik un. Pedagógiai Munkacsoport, amely gyermekeket segítő szakemberekből áll. (Pszichológus, fejlesztő pedagógus, logopédus, ifjúságvédelmi felelős). A tanév elején történik a problémás gyerekek felmérése és a megfelelő szakemberhez irányítása. Szoros kapcsolat van a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal. Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése A nívócsoportos oktatás (igény szerint) 43
A felzárkóztató órák A napközi otthon A tanulószoba (igény szerint) A fejlesztő pedagógiai és a felzárkóztató foglalkozások Nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai A szülők és a családok nevelési gondjainak segítése Ha szükséges a nevelő felveszi a kapcsolatot a szülőkkel, a pszichológussal, orvossal, iskolai ifjúságvédelmi felelőssel, védőnőkkel. Kiscsoportos „problémacentrikus” megbeszélések szervezése osztályszinten. Négyszemközti beszélgetések a szülők és szaktanárok által. Elősegítve a nevelők és tanulók személyes kapcsolatának erősítését. A pszichológus (ha segítségét kérik), vizsgál, diagnosztizál, és terápiát tervez, pl.: önismereti foglalkozásokat egyéni és családterápiát. Ha a vizsgálatok során kiderül, hogy beilleszkedési vagy magatartási problémák hátterében tanulási nehézségek vagy tanulási zavarok állnak, akkor a szóban forgó tanulónak felajánlja a „Fejlesztő és felzárkóztató” speciális program igénybevételét. Ha szükséges orvosi és jogi eljárások kezdeményezése, együttműködve a felelős szakterületekkel.
A művészeti oktatásban: Az egyéni órákon személyre szóló feladat adásával, a csoportos órákon megkülönböztetett figyelemmel kell lenni a beilleszkedési zavarokkal küzdőkkel. A velük való foglalkozás eredményességének feltétele, hogy rendszeres kapcsolatot tartsunk a szülővel és konzultáljunk a tanuló ált. iskolai osztályfőnökével, illetékes szaktanárával is. A fejlesztés célja Személyiségfejlődés, boldog, egészséges, erkölcsös ember Pozitív énkép, jó kommunikációs képesség Idegrendszer fejlődésének biztosítása Mozgásfejlődés Érzelmi élet fejlődése Beszéd fejlődése Érzékszervek fejlődése Prevenció, reedukáció Részképesség zavarok megszüntetése Figyelem-, viselkedési-, tanulási zavarok csökkentése Egészséges működéssel való ellensúlyozás (korrekció, kompenzálás) Ismeretek bővítése Iskolai szerepeknek, elvárásoknak való megfelelés.
44
1.7.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése Az iskolába járó gyermekek jelentős része szociális, műveltségi hátránnyal küzd. Felzárkóztatásukhoz a tanórán kívüli korrepetálások, speciális, egyéni foglalkozások nyújtanak segítséget, és lehetővé teszik a hátrány minimalizálását vagy lehetőség szerinti megszüntetését. Ennek leghatékonyabb eszközei a rendszeres kapcsolattartás, beszélgetés, családlátogatások, szülői értekezletek, fogadónapok, nyílt tanítási napok. A felzárkóztatásra szoruló tanulókkal való foglalkozást differenciáltan, csoportbontással oldjuk meg. Felzárkóztatásra szorul a gyermek, ha szórt figyelmű; nehezen tud koncentrálni; gyorsan felejti, és nehezen idézi fel a tanultakat, látottakat; túlmozgásos vagy túlzottan lassú; kézügyessége fejletlen; lassan vált át egyik feladatról a másikra; olvasási, helyesírási, matematikai problémái vannak; a szakértői bizottság javaslata alapján egyéni fejlesztést igényel valamely részképesség területén adódó lemaradás miatt. A felzárkóztatás célja
A környezeti hátrányok kompenzálása, az osztály illetve az iskolai közösségbe való bekapcsolódás és továbbhaladás lehetőségének biztosítása, az esélyegyenlőség megteremtése. Készségek, képességek fejlesztése. A napi tanulás feltételeinek biztosítása, a korrekciós tevékenység és a korrepetálás révén a napi lépéstartás megszervezése, az eredményes tanulási folyamat megszervezése. Valamely részképesség területén megnyilvánuló hátrány kompenzálása. Viselkedési szokások kialakítása, változtatása, gyakorlati alkalmazása, az általános emberi normák, valamint az iskolai házirend szellemében. Pályára irányítás, pályaválasztás, a beiskolázás segítése. 1.7.3. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő további programelemek A gyerekek túlnyomó többségének továbbtanulási esélye, műveltségük várható szintje az általános iskolából kilépve attól függ, hogy a gyermek milyen fejlettségi szinten kezdi meg tanulmányait az első évfolyamon, és a továbbiakban milyen képességekkel, készségekkel, jártasságokkal rendelkezik a tanuláshoz és egyéb ismeretszerzéshez. Ezt legoptimálisabban a kisiskolás korban lehet kialakítani (képességfejlesztés).
45
Kiemelt területek: 1. anyanyelvi (dyslexia, dysgrafia) 2. matematikai (dyscalculia) A tanulók képességeinek nehézségei összefügghetnek a különböző értelmi és személyiségi folyamatok problémáival is. 1.7.4. A tehetség és képesség kibontakoztatása Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. A tehetség és képesség kibontakoztatásában fontos a sikerorientált nevelés. Ennek a megvalósításához meg kell ragadni azt az időt, amikor a tanuló legjobb képességeit lehet feltárni és kiaknázni. A nevelőknek és a szülőknek jól kell ismerniük azokat a jeleket, amelyek alapján a tehetségek korán felismerhetők. Bizonyos területeken már nem elegendő csupán az alapozás, hanem a tehetséges gyereket optimális fejlődés érdekében intenzív fejlesztésben kell részesíteni, különben esélytelenné válnak a mai versenyhelyzetben ( pl. egyes sport- és művészeti ágak). A sikert nem adják ingyen. Csak következetes, fegyelmezett munkával lehet eredményt elérni. Ha a maximumot akarjuk kihozni a gyerekből, akkor nincs megalkuvás, csak valós produkciónak van értéke. A tehetséges tanulónál fontos fejlesztési feladat a koncentráció, a teherbírás, az önbizalom növelése, folyamatos erősítése. Persze az általános iskola számára nem csak a kiemelkedő tehetségek gondozása, hanem valamennyi tanulónk legelőnyösebb oldalának felismerése, fejlesztése és elismerése, akkor is, ha nem az iskola keretén belüli tevékenységben ért el sikert. A tehetség akkor tud igazán kibontakozni, ha erkölcsi tartással jár együtt. Ha az intelligencia morális gyengeséggel jár, fennáll a tehetség közösségellenes, destruktív irányulása. A tehetség főbb ismérvei: az intelligencia, a kreativitás magas szintje, a korához képest fejlett képességek, fejlett motivált személyiség. - A művészeti nevelésben fontosnak tartjuk: Tanulóink közül a legkiválóbbakat városi, megyei, regionális és országos versenyekre, találkozókra is elvisszük. A szaktanár kijelölése alapján a gyermek köteles az iskolát képviselni ezeken a rendezvényeken. Több megfelelő tanuló esetén iskolai válogatót tartunk, ahol eldöntjük, hogy ki a legalkalmasabb arra, hogy méltón képviselje iskolánkat. A felismert tehetség fejlesztése: Tanórán Osztályon belüli differenciálás A választható tanórán tanulható tantárgyak tanulása 46
Módszerei: képességek szerinti csoportok létrehozása (a tanulók aktuális felkészültsége alapján szerveződő, nyitott, átjárható csoportok) gazdagítás és elmélyítés (nem több ismeret elsajátítása, hanem önállóságot, kreativitást igénylő feladatok végzése) Tehetséggondozó órákon Osztályonkénti, évfolyamonkénti önképző körök, ahol a jó képességű tanulók aktív módon felkészülhetnek a tanulmányi versenyekre, gimnáziumi felvételi vizsgákra. Szabadidőben gazdag szakkörválaszték iskolai, városi, megyei, regionális és levelezős versenyek (fontos személyiségfejlesztő hatásuk van: egészséges versenyszellem, önértékelés, sportszerűség, kudarctűrés) napközis, tanulószobás, szabadidős foglalkozások, ahol a gyerekek „kipróbálhatják” magukat (környezeti- és vizuális kultúra, színjátszás, drámajátékok, bábozás, emberismeret, illem, kommunikáció, vers- és meseírás, rejtvényfejtés- készítés, művelődés, önművelés, barkácsolás, kézművesség, számítógépes és programozói ismeretek, sakk, sport, origami, zenei ismeretek) az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata a továbbtanulás segítése, kapcsolat a középiskolákkal. A kompetencia alapú oktatás alkalmazása EU szintű tudás átadásával a kompetenciás fejlesztésével a nem tantárgyi tehetségek fejlesztésével (pl.: szervezőkészség, kommunikáció, stb.) a megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával (individuális tanulás, differenciált tanulásszervezés, kooperatív technikák, projektmódszer, tevékenységközpontú pedagógiák) A feltételek biztosítása Tárgyi feltételek: Iskolai könyvtár, digitális tananyaggyűjtemény Számítógép mint fejlesztőeszköz, Videó, zenei anyagok, Variálható tanterem berendezés a csoportfoglalkozásokhoz Megfelelő tankönyvek és szakmai könyvek (egyszerű alapfeladatokkal, többszintű nehézségi fokkal, szorgalmi és választható feladatokkal) Személyi feltételek: A tanár gyerekekkel szembeni beállítódása (igenlő legyen, ne ambivalens, ne előítéletes). Hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása. A tanár nevelési stílusa megfelelő legyen (együttműködő, ne erőszakos, ne tehetetlen, 47
ne korlátozó, ne közömbös). Differenciálás heterogén csoportban. A tanár tudása megfelelő legyen. Legyen képes a pedagógus önművelésre, önképzésre. IKT eszközhasználat, web alapú tanulásirányítás. Jó kapcsolat a családdal. Szükség esetén bevonva az ifjúságvédelmi felelőst és a Családsegítő Szolgálat munkatársait. Továbbképzések a differenciált tanulásszervezéshez.
A tehetséggondozó tevékenység közben mindvégig elengedhetetlenül fontos a személyi tulajdonságok fejlesztése: belső motiváció, lankadatlan érdeklődés, helyes önértékelés, nehézségek vállalása és leküzdése, a kitartó, szívós munka megkedveltetése ill. annak igényének kialakítása A képesség, készség fejlesztését befolyásoló tényezők A készségek, képességek fejlesztését az alábbi tényezők befolyásolhatják: az iskolával szemben megfogalmazott elvárások, melyekből le lehet vonni az intézmény konkrét feladatait; a pedagógus "tudása"; a kapcsolatok, a kapcsolódások a pedagógusközösségekben, a szülői házzal, valamint az oktatáshoz kapcsolódó intézményekkel; A tehetséggondozás szervezeti formái
A tanítási órán differenciált feladatok biztosítása. Csoportbontásnál fontos a viszonylagos homogenitás, hogy a tehetséges gyermekek a velük versenyképes kortárstanulókkal ismételten összemérhessék képességeiket, erejüket. Megvalósulhat a tantervdúsítás, tananyag gazdagítás. Egyes anyagrészekkel elmélyültebben foglalkozhatnak, gazdagíthatják a követelményrendszert, projektet készíthetnek, gyűjtő- és kutatómunkát végezhetnek. Emelt óraszámú tantárgyak tanítása Szakkörök, klubok Második idegen nyelv Pályázatok Képzőművészeti kiállítások Versenyekre felkészítés (iskolai, körzeti,megyei, országos) Vetélkedők Középiskolai előkészítők Szaktáborok, sporttáborok, vándortáborok, nyelvi táborok, erdei iskolák
48
1.7.5. Gyermek- és ifjúságvédelem Törvényi háttér 1997-ben jelent meg a XXXI. a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló, és az 1998-as a családok támogatásáról szóló törvény. Mindkettő a megelőző tevékenységet helyezi előtérbe. Célja, hogy a gyermeknek alapvetően lakóhelyén, családi környezetében élve kell hozzájutnia a személyiségállapotának és életkorának megfelelő oktatási lehetőségekhez, illetve e gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz. Programunk célja
a gyermekek személyiségének fejlesztése szociális hátrányok leküzdése a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése - prevenció amennyiben létrejött a veszélyeztetettség, annak megfelelő kezelése.
Mindezekhez elengedhetetlen feltétel a szülők, az gyermekvédelemmel foglalkozó szervek együttműködése.
iskola
dolgozóinak
és
a
Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Pedagógiai Szakszolgálat orvosi, védőnői hálózat
Feladatok: Általános
ingyenes tankönyv biztosítása ingyenes étkezés biztosítása napközis foglalkozás biztosítása a rászorulók részére az Útravaló programba történő bekapcsolódás erősítése el kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit meg kell keresni a problémák okait segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához jelezni kell a problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek a törvényi változásoknak megfelelően kezelni kell az igazolatlan mulasztásokat
A tanulók fejlődését veszélyeztető együttműködik a területileg illetékes:
okok
gyermekjóléti szolgálattal családsegítő szolgálattal polgármesteri hivatallal gyermekorvossal
49
megszüntetésének
érdekében
iskolánk
1.8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai, gyakorlásának rendje 1.8.1. A diákönkormányzat A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. Az osztályközösségek a diákönkormányzat legkisebb egységei. Minden osztályközösség megválaszthatja az osztály küldötteit. A tanulóközösségek döntenek diákképviseletükről: két küldöttet delegálhatnak az intézmény diákvezetőségébe. A megválasztott küldöttekből vezetőt választ, aki a diákönkormányzat képviseletét látja el a segítő pedagógussal együtt. Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető illetve az iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét.
50
1.8.2. Diákönkormányzat jogai A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik a működéssel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Döntési jogkör: A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint amennyiben az intézményben működik, a nevelési-oktatási intézményen belül működő tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról. Egyetértési jog:
ünnepélyek rendje, hagyományápolás,
diákönkormányzattal és más diákképviselőkkel történő iskolavezetői kapcsolattartás rendje,
a Diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása (helyiség, berendezések, költségvetési támogatás),
a Diákönkormányzat részére biztosított helyiségek kijelölése, használati rendjének megállapítása, használati jogának megvonása,
a mindennapi testedzés formái,
iskolai sportkör és az iskolavezetés közötti kapcsolattartás formái és rendje,
szociális ösztöndíj és támogatás megállapításának, felosztásának elvei,
tanulói véleménynyilvánítás rendszere,
tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái,
tanulók jutalmazásának elvei és formái,
fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei,
tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal összefüggő bármely egyéb kérdés szabályozásakor.
Az iskolai Házirend elfogadásakor és módosításakor.
A tanulói szociális meghatározásakor.
Ifjúságpolitikai célokra biztosított nevelőtestületi felhasználásakor.
juttatások
51
elosztásának
elvei
pénzeszközök
nevelőtestületi igazgatói
vagy
Az első tanítási órának legfeljebb 45 perccel korábban történő elkezdésének igazgatói bevezetéséhez.
Véleményezési jog: az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt. a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben Az osztálygyűlés véleményt nyilvánít:
Az egyes tanulók magatartásának és szorgalmának minősítése,
Tanulók jutalmazása és fegyelmi ügyei,
Közös kirándulás, kulturális és sport program, valamint közhasznú, közösségi munkavégzés megtervezése, szervezése,
Osztályünnepélyek, megemlékezések szervezése,
Szociális juttatásokra ajánlás,
Minden, a tanulókat érintő kérdésben, különös tekintettel a Diákönkormányzat munkájára.
1.8.3. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki - a diákönkormányzat megbízásával - eljárhat a képviseletében. A Diákönkormányzatot képviselő felnőtt vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az igazgatóval. A tanulók egyéni gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézményvezetőt, aki heti vezetői fogadóórákon fogadja a diákokat, biztosítva a négyszemközti meghallgatást. / a munkatervben rögzített időpont közzététele az osztályfőnökök feladata / Az intézményi diákönkormányzat megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetőségi, a nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó napirendi pontjainál. Az osztályközösség problémáinak megoldásában az osztály megválasztott képviselője jár el. Az iskolai vezetők a kapcsolattartás során: átadják a diákönkormányzati szervnek, illetve képviselőjének a diákönkormányzat véleményezési, egyetértési, illetve javaslattételi joga gyakorlásához szükséges dokumentumokat;
52
a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, felvilágosítást kérésre biztosítják; megjelennek a diákközgyűlésen, válaszolnak a nekik az intézmény működésével kapcsolatban feltett kérdésekre; a diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe veszik az intézmény működtetése, illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során.
1.9 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 1.9.1. A kapcsolattartás célja és feladata Célunk, hogy a szülők, a tanulók és az iskola ne egymással szemben, hanem egymással összefogva kompromisszumokra képesen, kölcsönös tiszteletben és megbecsülésben próbáljanak együttműködni. A pedagógus kapcsolatban van a diákokkal, szülőkkel egyenként, és a diák-, illetve a szülői szervezetekkel. Fontos, hogy a pedagógus (osztályfőnök) és a szülők gyakran találkozzanak egymással. Mindkét fél érdeke, hogy ezek a találkozások minél hatékonyabbak legyenek és a tanulók problémáira közösen találják meg a legjobb megoldásokat. Ebben a folyamatban a megelőlegezett bizalom, az empátia, a barátságos légkör, humánus értékelés olyan követelmény a pedagógus és a szülő kölcsönös viszonyában, melyek az együttműködés alapját képezik. Ha a szülő érzi, hogy gyermekében a pedagógus igyekszik minél több pozitívumot fellelni , és erre, mint alapra támaszkodva építeni tovább a személyiségét, akkor feltételezhető, hogy ehhez a szülő segítséget fog adni. Legfontosabb a bizalom kialakítása a szülők és az iskola között. A szülők, a tanulók és az iskola ne egymással szemben, hanem egymással összefogva kompromisszumokra képesen, kölcsönös tiszteletben és megbecsülésben próbáljanak együttműködni. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságán keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: 53
az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein 1.9.2. A kapcsolattartás formái A szülői értekezlet Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként legalább kétszer a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet a közösség problémáinak megoldására. Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor be kell mutatni az osztályban / csoportban / oktató-nevelő új pedagógusokat! Témái: tanulmányi kérdések a tanulók munkafegyelme, magatartása, napirendje közös programok szervezése az iskola házirendjének megbeszélése helyi tanterv követelményei pályaválasztás tájékoztatás szakkörökről, klubokról, előkészítőkről tanulmányi kirándulások előkészítése javaslatok kulturális és szabadidős programokról tájékoztatás a táborozási lehetőségekről Fajtái: az iskola munkatervébe beütemezett szülői értekezlet (évente 2 alkalom) réteg szülői értekezlet: 7. 8. osztályosoknak a pályaválasztásról osztályosok szüleinek előzetes tájékoztató táborozók szüleinek tájékoztató A fogadóóra A pedagógusok a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként a pedagógiai programban meghatározott számú, a munkatervben rögzített időpontú, rendes fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívhatja a fogadóórára. Ha a gondviselő a munkaterv fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot egyeztet az érintett tanárral, nevelővel.
54
Célja: lehetőség a szülők számára, hogy egyénileg információt kapjanak gyermekük előmenetelének alakulásáról, teljesítményéről, lehetőség adódik, hogy szülő és nevelő közösen találjanak megoldásokat pedagógiai, családi és egyéb problémákra. Nyílt órák, nyílt napok Lehetőséget nyújtanak arra, hogy a szülőket az iskolai nevelőmunka tényleges támogatására megnyerje. Az alsó tagozatban évente 1 napon meghívjuk a szülőket a tanórák látogatására. A felső tagozatban nyílt napot tartunk, amelyben vezérelvünk, hogy az új szaktanárok megismerésére, illetve az újonnan belépő tantárgyak látogatására adjunk lehetőséget. A leendő első osztályosoknak, szüleiknek lehetőséget biztosítunk az iskola munkájának megismerésére. A művészeti iskolában is nyílt nap keretében betekintést nyerhetnek a szülők a munkába. Célunk, hogy a szülők lássák a nevelők gyakorlási eljárásait, hogy otthon ezeket alkalmazni tudják, és képet kapjanak arról, hogy gyermekük teljesítménye, tudásszintje hol áll a korcsoportjához viszonyítva. Szervezési feladatok A szülőket értesíteni kell a szülői értekezlet, fogadóóra helyéről, idejéről, vagy annak rendszerességéről. Az osztályfőnök gondoskodjon arról, hogy a szülők tudják az osztályban tanító kollégák nevét A fogadóóra napján érdemes az iskolában jól látható helyen (portán) egy listát kifüggeszteni, amely tartalmazza, hogy melyik tanár melyik teremben fogad. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. Rendezvények Az iskola lehetőséget ad a gyerekeknek a szereplésre, alkotó tevékenységük bemutatására. A rendezvények fajtái szerepelnek az éves munkatervben. Ezekre a szülők meghívást kapnak, így még mélyebb betekintést nyernek gyermekeik tanórán kívüli tevékenységébe. Családlátogatás Célja: a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében
55
Iskolai honlap Célja: a szülők, érdeklődők naprakész információkat szerezhessenek az iskola tanórai és tanórán kívüli rendezvényeiről különböző programokról, a gyermekeket érintő eseményekről, feladatokról, lehetőségekről, és igényei szerint tevékeny részesei lehessenek ezeknek. 1.9.3. A szülők írásos tájékoztatása, üzenetek Az iskolában tanulók szüleinek Az intézmény a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a tájékoztató / ellenőrző / füzetekben. Ezek a dokumentumok a szülőkkel való napi kapcsolattartás lehetőségét biztosítják. Helyes, ha a tanulókra vonatkozó személyi adatokat a szülők töltik ki. Írásban értesítjük a szülőket gyermekük: magatartásáról, szorgalmáról és tanulmányi előmeneteléről, az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről, a szükséges aktuális információkról. „ Az iskola értesítései, a szülő kérései˝ rovatba rövidebb közérdekű közlemények kerüljenek. Hosszabbterjedelmű közlésekre szánjunk külön levelet. A tanuló hiányzásának igazolását - legfeljebb három napot - szintén az ellenőrzőben tehetik meg a szülők. A pedagógusok kötelesek minden érdemjegyet az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetbe dátummal és kézjeggyel beírni. A szóbeli felelet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét kiosztás napján, kell rögzíteni. A beírási kötelezettség miatt a tájékoztató füzetet a tanulótól beszedni nem szabad a tanítás időtartama alatt. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet bejegyzéseinek azonosságát, pótolja a hiányzó érdemjegyeket. Ha a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, a pedagógusnak ezt az osztálynaplóba dátummal, kézjeggyel be kell jegyezni és az érdemjegyet ceruzával be kell karikázni! A tanulók előmenetelét, magatartását és szorgalmát az osztályfőnök indokolt esetben szövegesen minősíti, és az írásban közli a szülőkkel. A leendő elsős szülőknek Feladata: a szülők részletes tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, pedagógiai hitvallásáról, szervezeti formáiról, a nevelő-oktató munka mindennapjairól. Formája: a szokásos módon elhelyezett fontosabb információk közzététele az óvodai és iskola faliújságokon, a honlapon, médiában a minél többirányú figyelemfelhívás céljából.
56
1.9.4. Szülői munkaközösség A szülőt megilleti a nevelési és oktatási intézmény szabad választásának joga. Gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, és saját világnézeti meggyőződésének megfelelően választhat közoktatási intézményt. A gyermek 14. évétől a szülő az iskolaválasztás jogát gyermekével közösen gyakorolhatja. A szülők jogait és kötelezettségeit a köznevelési törvény szabályozza. Az iskolában a szülőknek a közoktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, illetve kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezet (közösség) működik. Az osztályok szülői szervezeteit (közösségeit) az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Egy-egy tanulóközösség, gyermekcsoport szülői közösségével a gyermeket vezető osztályfőnök / csoportvezető pedagógus / tart közvetlen kapcsolatot. Az osztályok szülői szervezetei (közösségei) a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: Elnök Tagok Az osztályok szülői szervezetei (közösségei) kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. A minőségfejlesztés részeként minden évben kérdőíves elégedettség vizsgálatokat végzünk a szülők körében. Az iskolai szülői szervezet (közösség) legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői szervezet (közösség) választmánya Az iskolai szülői szervezet (közösség) választmányának munkájában az osztály szülői szervezetek (közösségek) elnökei, és tagjai. vehetnek részt. Az iskolai szülői szervezet (közösség) választmánya a szülők javaslatai alapján megválasztja az iskolai szülői szervezet) alábbi tisztségviselőit: elnök, tagok
Az iskolai szülői szervezet (közösség) elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. Az iskolai szülői szervezet (közösség) választmánya (vezetősége) akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülői szervezet (közösség) választmányát az iskola igazgatójának tanévenként legalább egy alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről
57
A szülői munkaközösség jogkörei Szótöbbséggel dönt:
saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról az iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség kezdeményezheti az iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, ki lássa el a szülők képviseletét az iskolaszékben
Véleményezési jogkör: munkaterv véleményezése ha az intézményben nem működik iskolaszék, akkor minden olyan kérdésben, melyben jogszabály rendelkezése alapján az iskolaszék egyetértési jogot gyakorolna, a szülői szervezet (közösség) véleményét ki kell kérni a tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt, az iskolaszék az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményének meghallgatásával Egyetértési jog: ha nem működik iskolaszék, akkor egyetértési jog illeti meg a szülői szervezetet a pedagógiai programmal kapcsolatos tájékoztatásara vonatkozó szabályozása terén – a az első tanítási óra 8 óránál legfeljebb negyvenöt perccel korábban megkezdése tárgyában . Az iskolai szülői szervezet, közösség figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a tanulók csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.
1.10. A tanulmányok alatti vizsgák Iskolánkban a tanulói jogviszony a tanulmányi követelmények teljesítésével jár. Ha a tanuló nem teljesíti a követelményeket, vagy hiányzásai indokolják, a magasabb jogszabályokban leírtak alapján köteles vizsgát tenni. A művészeti alapképzésben résztvevők félévkor és tanév végén vizsgát kötelesek tenni. A művészeti alapvizsga letétele nem kötelező az alapfokú képzés lezárásaként. A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell.
58
1.10.1 Az osztályozó vizsga A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól / magán tanulói státusz engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, hiányzás mértéke 250 óránál több miatt nem osztályozható, és a nevelőtestület - az osztályfőnök és a szaktanár javaslata alapján - úgy dönt, hogy osztályozó vizsgát tehet. a tanuló a félévi, illetőleg év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Az osztályozó vizsga teljesítésének határideje: félévkor: február 1 - 15. a tanítási év végén: a javítóvizsgák ideje. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Az osztályozóvizsgára a tanulónak, a kiskorú tanuló esetén a szülőnek/gondviselőnek kell jelentkeznie, kérelmét az igazgatónak kell benyújtani. A kérelem leadásakor a tanuló írásos tájékoztatást kap a vizsga várható időpontjáról és követelményrendszeréről. A kérelem elfogadásáról az igazgató dönt. 1.10.2. Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidõszakot kell kijelölni 1.10.3. Pótló vizsga Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. 1.10.4. Javító vizsga Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.
59
A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. A vizsgák tananyaga ugyanezen jogszabály alapján a Pedagógiai Programban van nyilvánosságra hozva. 1.10.5. A vizsgákra való jelentkezés rendje, a vizsgák rendje, és követelményei A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos intézményi eljárásrend
A vizsgát a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban (vizsgaidőszak) lehet tenni, azzal, hogy az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet. A vizsga időpontjait az igazgató jelöli ki, melyet a helyben szokásos módon valamint az intézmény honlapján közzétesz. A vizsga időpontjáról (év, hónap, nap, óra, perc) és helyszínéről (cím, épület, terem száma) a vizsgázó, illetőleg a kiskorú tanuló esetén a szülő (gondviselő) minimum a vizsga kezdete előtt 10 nappal tértivevényes postai értesítést kap Egy vizsgaidőszakban legfeljebb két évfolyam tananyagából tehető vizsga. Három évfolyam anyagából csak rendkívül indokolt esetben igazgatói engedéllyel lehet vizsgázni. Az osztályozó vizsga kérelemre történő letételét az igazgató engedélyezi. Az osztályozó vizsgára való jelentkezés az iskola titkárságán elérhető formanyomtatványon történik, az igazgató által meghatározottak és kihirdetettek szerint. A jelentkezési lapot a tanuló, valamint kiskorú tanuló esetében a gondviselő is aláírja). Az osztályozó vizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól. A vizsga követelményeit az iskola helyi tantárgyi tantervében foglaltak határozzák meg. A vizsga részletes követelményeiről a tanuló a vizsga előtt legalább 6 héttel írásbeli tájékoztatást kap. A tantervi követelmények az iskola honlapján folyamatosan megtekinthetők A vizsgakötelezettség a tanulónak az évfolyam követelményeiben megállapított valamennyi tantárgyra vonatkozhat. Ez alól felmentést csak a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak alapján, az igazgató adhat engedélyt.
Vizsgaforma, vizsgarészek -
szóbeli vizsga írásbeli vizsga
A tanulmányok alatti vizsgák különös – eljárási - szabályai 1. Az írásbeli vizsga időtartama – a szakvélemény alapján ettől eltérést lehetővé tevő esetek kivételével – tantárgyanként és évfolyamonként 45 perc, magyar nyelv és irodalom tantárgyból 60 perc. 2. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni. 60
3. A szóbeli vizsgát az iskola szakos tanáraiból az igazgató által kijelölt vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. 4. Az elnöki teendőket az igazgató vagy a megbízottja látja el. 5. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. 6. A tanulónak az írásbeli vizsgán kihúzott tétel (ami több feladatból állhat) kidolgozására legalább 20 percet kell biztosítani, kivéve a 1. pontban tett kivételt. 7. A szóbeli feleletek maximális időtartama 15 perc. Ha a tanuló a feladatát nem tudja megoldani, teljes tájékozatlanságot, árul el az elnök egy alkalommal póttételt húzathat vele. Erre is 20 perc a felkészülési idő, valamint 15 perc a felelet időtartama. 8. A vizsgázó osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani. 9. Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem megengedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, a vizsgaeredménye: elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli; indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni, annak megismétlésére. 10. A vizsga a vizsgázó számára díjtalan 11. A szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető meg. 12. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában a jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni. 13. A jegyzőkönyv vezetéséért és hitelességéért a vizsgabizottság elnöke felel. 14. A jegyzőkönyvben minden vizsgázót külön jegyzőkönyv nyomtatványon kell jegyezni. 15. A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. Az írásbeli feladatlapot és jegyzetelés (vázlatkészítés) céljára kapott papírlapot az iskola körbélyegzőjével el kell látni. A tanuló és a szülő kérésre, egyeztetett időpontban a vizsgaelnök jelenlétében a vizsgadokumentumokba betekinthet, írásos megjegyzést fűzhet az értékeléshez, melyet jegyzőkönyvbe kell venni. 16. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A javítás téves bejegyzéseit látható módon szignálva kell eszközölni. 17. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a jogszabályban meghatározott záradékokkal be kell vezetni. 18. Az vizsgaeredmény kihirdetésének legkésőbb a vizsgát, több vizsga esetén a legutóbb teljesített vizsgát követő második munkanapon meg kell történnie. 19. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. 20. Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától.
61
A sajátos nevelési igényű a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdõ vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le, a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet. 1.10.6. Művészeti alapvizsga és a záróvizsga Az alapfokú művészeti iskolában a művészeti alapvizsgát és a záróvizsgát a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időpontban kell megszervezni. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgafeladatokat az intézmény helyi tanterve alapján kell kidolgozni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga lebonyolítása a vizsgáztató intézmény feladata. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát több alapfokú művészeti iskola közösen is megszervezheti. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdődhet el, és alapfokú művészeti iskolában, művészeti szakközépiskolában húsz óráig is tarthat. 1.10.7. Magántanuló Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól. A magántanuló az igazgató előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon. A magántanuló kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra. Valamennyi vizsgaszervezéssel kapcsolatos feladatot jogszabály határoz meg. [20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64 – 78. §.] Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei 1. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben „ A továbbhaladás feltételei „ c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette.
62
2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második-nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 3. Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. 4. Az első-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha: az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; magántanuló volt.
1.11. A felvétel és az átvétel helyi szabályai A gyermekekre, szülőkre vonatkozó új szabályok a korábbiakhoz képest finomultak, jobban figyelembe veszik a gyermekek és a szülők igényeit. 1.11.1. A tankötelezettség Nkt. 45 . § szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. A tankötelezettség kezdetéről dönt:
az óvoda vezetője, szakértői bizottság, ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján .
A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg.
63
1.11.2. A tanuló felvétele, átvétele az iskolai osztályokba Az első osztályos tanulók felvételéről az igazgató dönt. A körzethatáron belül lakó tanulókat fel kell venni. Körzeten kívüli tanuló csak igazgató engedéllyel vehető fel a férőhely figyelembe vételével. Más iskolából történő átiratkozás esetén a helyi tantervek különbözőségeiből adódó tantárgyi lemaradást pótolni kell, felkészítéséről a szülőnek kell gondoskodni. Magántanulók Felmentést a mindennapi iskolába járás alól az igazgató adhat. A magántanulók felkészítéséről, továbbhaladásuk elősegítésének formáiról a munkaközösség vezetők javaslata alapján az intézményvezető dönt. Külföldről érkező tanuló felvétele Külföldi bizonyítvány elismeréséről, a különbözeti vizsgákról az Oktatási Minisztérium véleménye alapján az igazgató dönt. A napközi otthonba történő felvétel A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik. A napközi otthonba tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. A szülőnek gyermeke napközibe való felvétel iránti kérelmét írásban kell benyújtania. Indokolt esetben a szülő a tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. Integrált oktatás Az alapító okirat tartalmazza az SNI és BTM tanulók integrált oktatását. A szakértői vélemények javaslata alapján az intézményvezető dönt határozat formájában a felvettek egyedi foglalkozásáról, felmentéséről, mentesítéséről.
64
1.12 Iskolai hagyományok, ünnepélyek 1.12.1. A hagyományápolás célja, feladata Az intézményi hagyományok ápolása, ezek fejlesztése, valamint az intézmény jó hírének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepélyek, megemlékezések megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát és hazaszeretetét mélyíti. Az egyéb helyi hagyományok ápolása a közösségi élet formálását szolgálják. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományápolás eszközei:
ünnepségek, rendezvények, egyéb kulturális versenyek egyéb sport versenyek, egyéb eszközök (pl.: alkalmanként kiadványok- az éves eredmények és rendezvények folyamatos dokumentálása, stb.) osztálykirándulások, túrák táborok
Az intézmény hagyományai érintik: az intézmény ellátottjait (gyermekeket/tanulókat), a felnőtt dolgozókat, a szülőket. A hagyományápolás érvényesülhet továbbá: jelkép használattal (zászló, osztályokban a címer, ünnepélyeken a zászló tartása), iskolai jelvény viselése tanulók/gyermekek ünnepi viseletével, az intézmény belső dekorációjával megemlékezés az aktuális emléknapokról, évfordulókról, jeles napokról A nevelőtestület további feladata, hogy a meglevő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is gondoskodjon. Intézményi szintű ünnepélyt tartunk az alábbi nemzeti ünnepek előtt: október 23-i megemlékezés, Koszorúzás, megemlékezés és tiszteletadás a színész és rendező Földes Gábor 1956os mártír emléktáblája előtt, aki iskolánk egykori tanulója volt és a földszinti folyosón emléktáblát is kapott. március 15-i megemlékezés az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulója Az ünnep felelőse a mindenkori 4. évfolyam és az ott tanító tanítók. 65
A műsorban minden alkalommal említést teszünk a zalai honvédtábornokról, Gyulai Gaál Miklósról. 1.12.2. Az intézmény hagyományos rendezvényei Történelmi jellegű hagyományaink Október 6. – iskolai megemlékezés Október 23-án az iskola közelében lévő Nagy Imre szobor megkoszorúzása Március 15-én, Gyulai Gaál Miklós (Zala megye egyetlen honvédtábornoka) és a centenáriumi emléktábla megkoszorúzása Kulturális-művészeti jellegű hagyományaink Zenei világnap Illyés-napok Karácsonyi hangverseny Zeneiskolai növendék hangversenyek Művészeti bemutató Rajzkiállítás Illyés napok Iskolánk névadójáról, kiemelt figyelmet érintő megemlékezés, rendezvény. Körzeti szavalóverseny és rajzpályázat meghirdetése. Időpontja: Illyés Gyula születésnapja körül Iskolánk névadójának ünnepét megpróbáljuk a tanulók teljes létszámára kiterjeszteni. Első nap hangszeres versenyekkel, sportversenyekkel, anyanyelvi vetélkedővel. Második nap: Kulturális műsor Illyés Gyuláról Illyés Gyula szobrának megkoszorúzása A rajzverseny díjátadása Körzeti szavaló- és prózamondó verseny. Zenei est az év kiemelt évfordulójához kapcsolódóan Közösségi hagyományaink DÖK rendezvények Zöldfülű avató, Anyanyelvi nap,Föld Napja Adventi ünnepkör Gyertyagyújtás, karácsonyi játszóház, ajándékkészítés Farsangi jelmezbál
66
1.12.3. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az ünnepély neve
megemlékezés Az ünnepély, megemlékezés Az ünnepély, (irányadó) időpontja megemlékezé s (irányadó) helye Tanévnyitó ünnepély A tanév első napja 9.00 óra Sportcsarnok Zenei világnap Október 1. közel eső hétfő7.45 aula 14.00 órától a város terei Megemlékezés az aradi Október 6-a közel eső hétfő7.45 aula vértanúkról Megemlékezés az 1956. Október Az ünnep előtti utolsó tanítási nap aula 23-i eseményekről 1. tanórája Illyés napok Két napos kulturális és közösségi aula, iskola Illyés Gyulára, iskolánk programmal/ termei névadójára emlékezünk, születése előadóterem napján körzeti, rajz és szavalóverseny Zenei est az év kiemelt évfordulójához kapcsolódóan Adventi ünnepkör nyitása Első adventi hétfő7.45 aula Mikulásünnepségek December 6. Polgármesteri hivatal konferencia terme Karácsonyi Hangverseny téli szünet előtti utolsó tanítási nap sportcsarnok Megemlékezés a Magyar Kultúra Január 22-éhez közel eső hétfő7.45 aula Napjáról Zenei, művészeti megemlékezés előadó terem Megemlékezés a Kommunista Február 25. közel eső hétfő 7.45 aula diktatúra áldozatairól Farsang alsó/ felső február aula Jelmezes növendékhangverseny előadóterem Az 1848. márciusi eseményekre Az ünnepet megelőző tanítási nap aula emlékezünk 1. tanórája Megyei, Regionális Furulyás Április Polgármesteri Találkozó hivatal konferencia terme A Magyar Költészet Napja Április 12. közel eső hétfő 7.45 aula Megemlékezés a Holocaust Április 16. közel eső hétfő 7.45 aula áldozatairól Hévíz város napja Május 1. Anyák napi megemlékezések Május első hete osztálytermek 67
Kórustalálkozó megyei, regionális/ Gyereknap
/nemzeti, Május
Nemzeti Összetartozás Napja Győztesek hangversenye Végzősök hangversenye
Ballagás Tanévzáró ünnepély
sportcsarnok
Május vége SZM rendezvény
sportcsarnok, udvar, aula Június 4. közeleső hétfő7.45 aula Június 1 hete Polgármesteri hiv. konferencia terme Utolsó tanítási nap délelőttje vagy sportcsarnok szombat Az utolsó tanítási napot követő sportcsarnok bármelyik nap
1.12.4. Hagyományőrző feladatok A hagyományápoló feladatokat, időpontokat, felelősöket a munkaterv határozza meg. Alapelv, hogy a rendezvényekre, ünnepélyekre való megfelelő színvonalú pedagógiai felkészítés és tanulói felkészülés - a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve egyenletes terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és tanulók részvétele kötelező, az alkalomhoz illő és gondozott öltözékben. Az intézményszintű, regionális, megyei rendezvények színvonalas megrendezéséhez anyagi fedezet szükséges: szervezési feladatok költsége tanulók jutalmazása zsűri tiszteletdíja, útiköltsége. 1.12.5. Az ünnepélyek, megemlékezések lebonyolításának alapelvei, rendje
Mindig a minőség, ne a mennyiség domináljon! (az időtartam megemlékezéseknél 5-8 perc, nemzeti ünnep esetén 20-25 perc.) Tartsuk szem előtt a gyerekek életkori sajátosságait, koncentráló képességét! Főleg az érzelmekre hassunk, mélyítsük a hazafias érzelmüket, fejlesszük esztétikai értékrendjüket! Éljünk a külsőségek adta lehetőségekkel is (hanghatások, zenei aláfestés, élő zene, öltözet, mozgás, dekoráció) Lehetőleg a kijelölt teljes évfolyam vegyen részt a műsorban! (közös ének, szövegmondás, mozgás) Hasznos, ha a közönség is aktivizálva van. A két nemzeti ünnepen (okt. 23., márc. 15.) a hallgatóság is ünneplő ruhát ölt. A nemzeti színű lobogót központi helyen, tanulóval tartassuk! 68
-A tanulók énekelhetnek szólóban, kórusban, (kíséret nélkül, hangszeres kísérettel vagy zenei alapra. A Himnuszt és a Szózatot mindig közösen énekeljük. (Legoptimálisabb B- dúrban) A városi megemlékezéseken közös részvétel: Okt. 6. – 5-6.évfolyam Okt. 23.- 7-8. évfolyam Márc. 15. – 3-4. évfolyam
2. Helyi tanterv 2.1.
A választott kerettanterv megnevezése
A választott kerettantervet a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet ajánlásával választottuk, és a 20/2012 (VIII.31.) számú EMMI rendelet alapján módosítottuk. A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
1. évf. 7
2. évf. 7
3. évf. 6
4 1 1 2 2 1 5 2 25
4 1 1 2 2 1 5 2 25
4 1 1 2 2 1 5 3 25
69
4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
5. évf. 4 3 4 1
6. évf. 4 3 3 1
7. évf. 3 3 3 1
8. évf. 4 3 3 1
2
2
2
2
2
2
1
2 1 2 1 1
1 2 1 2 1
1 1 1 5 1 3 28
1 1 1 5 1 3 31
1 1
1 1 1 1 5 1 2 28
A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene
Változat 1-4. évf. A változat
70
Változat 5-8. évf. A változat B változat B változat A változat A változat
5 1 3 31
2.2.
A választott kerettanterv feletti óraszám
A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport/ Tánc és mozgás
1. évf. 7+1
2. évf. 7+1
3. évf. 6+1
4+1 1 1 2 2 1
4+1 1 1 2 2 1
4+1 1 1+1 2 2 1
4. évf. 6+0,5 2+1 4 1 1+0,5 2 2 1
4+1
4+1
5
5
Informatika Szabadon tervezett órakeret
0
0
0
0+1
2 25
2 25
3 25
3 27
Rendelkezésre álló órakeret
Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 4 Magyar nyelv és irodalom 3+1 Idegen nyelvek 4 Matematika 1 Erkölcstan Történelem, társadalmi és 2 állampolgári ismeretek 2 Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz 1 Ének-zene 1 Dráma és tánc 1 Vizuális kultúra 0+1 Informatika 1 Technika, életvitel és gyakorlat 5 Testnevelés és sport 1 Osztályfőnöki Szabadon tervezett órakeret 2 28 Rendelkezésre álló órakeret
71
6. évf. 4 3+1 3+1 1
7. évf. 3+1 3+1 3+1 1
8. évf. 4 3+1 3+1 1
2
2
2
1
2 1 2 1 1
1+1 2 1 2 1
1 1 1+ 1 5 1
1 1 1 5 1
1 1 0 5 1
3 28
3 31
3 31
2
2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított, és szerepel a tankönyvjegyzékben. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. 4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. a taneszköz legyen jól tanítható, jól tanulható; a taneszköz nyomdai kivitelezése legyen alkalmas a tantárgy óraszámának és igényeinek megfelelő használatra több tanéven keresztül; a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására; Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket: amelyek több éven keresztül használhatók; amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai; amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló); amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, 3D modellek, grafikonrajzoló, statisztikai programok, interaktív feladatok, számonkérési lehetőségek, játékok stb. segítségével. amelyekhez olyan hozzáférés biztosított, amely az iskolában használt digitális eszközöket és tartalmakat interneten keresztül a diákok otthoni tanulásához is nyújtani tudja. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.
72
5. Az iskola arra törekszik, hogy saját erőből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. 6. A tankönyvrendelés alapján a nevelőtestület határozza meg, hogy tartós tankönyv, segédkönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget mely tankönyv, segédkönyv vásárlására fordítsuk. A tartós tankönyveket, segédkönyveket az iskolai könyvtár díjmentesen kölcsönzi a tanulók részére. 7. Törvény határozza meg azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a tanulókat térítésmentesen illeti meg a tankönyv. A térítésmentesség fedezetéül szolgáló normatívákat az adott költségvetést meghatározó törvény szabja meg. Azokon az évfolyamokon, ahol a tankönyvcsomag ára meghaladja a törvény által biztosított normatívát, a különbözet összegét a szülőkkel egyeztetni kell. Az iskolaszék írásos beleegyezése után kérhető csak a különbözet szülőkre terhelése. 8. Az OM tankönyvtámogatásának differenciált szétosztását az osztályfőnök végzi. Az osztályok létszámarányosan kapják meg a támogatást. 9. A képző- és iparművészet, valamint a táncművészet számára még nem készültek tankönyvek. A zeneművészeti ágban is az új tantervek szerinti korrekciók várhatók a tankönyvekben, kottákban. Jelenleg a szaktanárok a tananyaghoz leginkább hasznosítható és könyvesbolti forgalomban kapható szakkönyveket használnak. Az évente kapott tankönyv és kottavásárlási keretből a tanulók részére is szerzünk be ezekből.
2.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.4.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. A nevelés célja az általános iskola első két évfolyamában azon képességek fejlesztése, melyek segítségével a tanulók felkészülnek az önálló ismeretszerzésre. Ehhez tapasztalaton nyugvó megismerési módszereket sajátítanak el. fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; 73
fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.
2.4.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. 3.-4. évfolyamon fontos a fokozatosság és a folytonosság elvének érvényesítése. Úgy tervezzük a feladatokat, hogy azok egymásra épülve feladatrendszereket alkossanak, a tanulók maguk fedezzék fel az elsajátítandó anyag nagyobb részét. Az így kialakult sikerélmény az egyik legfőbb motiváció. Fontos a meglévő ismeretek felidézése, tovább építése és folyamatos gyakorlása. Kiemelt jelentőségű az önálló feladat megoldás, hiszen ez a gondolkodás fejlesztésének legeredményesebb útja. A nevelés legfőbb célja a tanulók felkészítése az önálló ismeretszerzésre, a fő kompetenciák fejlesztése.
az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával.
74
2.4.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Feladatait végezze egyre önállóbban. Törekedjen a rendszeres, pontos, precíz munkavégzésre. Megismertetjük különböző tanulási módszerekkel, amelyekből képes lesz kiválasztani a neki legmegfelelőbbet. Legyen képes a lényeg kiemelésére, logikus gondolkodásra. egyaránt tartsa fontosnak a szóbeli és írásbeli feladatok elvégzését.
mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával.
2.4.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnázium hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.
mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,
75
a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.
76
2.5. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. Annak érdekében, hogy a mindennapos egészségfejlesztő testmozgás megvalósuljon iskolánkban, a következő szempontokat vesszük figyelembe: minden testnevelési órán és egyéb testmozgás alakalmával megtörténik a keringési és légző rendszer terhelése; minden testnevelési órán van gimnasztika és testtartást javító torna; a testmozgás örömöt és sikerélményt jelentsen még a gyengébb fizikumú tanulóknak is; személyiségfejlesztő, életminőség-javító legyen minden sportmozgás; a testmozgás program játékot és táncot is tartalmaz. A mindennapos testnevelés megszervezése a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében valósul meg. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. Diákjaink számra a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz, amelyből legalább heti három órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. A 4. és 5. testnevelés órát diákjaink számára az alábbi rendben is biztosítjuk: a diáksportkörben sportoló tanulók számára a választott szakosztályban heti 2-2 órás kötelező sportköri foglalkozáson való részvétellel a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával a kötelező testnevelési órákon felül szervezett heti 2 órás gyógytestnevelési foglalkozáson történő részvétellel azon tanulóink számára, akik – az iskolaegészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint – a rendes testnevelési órákon is részt vehetnek, a feladat ellátása érdekében saját gyógytestnevelővel rendelkezünk a szakszolgálat keretében. Az alsó tagozaton a kötelező 5 óra testnevelés megvalósulása. 1 -2. évfolyamon a 4 óra testnevelést 1 óra Tánc és mozgás/néptánc oktatása egészíti ki. 2. évfolyamon az úszás oktatása a testnevelés órák keretében évi szinten 2 időszakra elosztva 15 órában anyagi forrás biztosításával valósul meg. 3-4. évfolyamon kötelező 5 óra testnevelés a fentiek figyelembe vételével valósul meg lehetőség szerint a sportcsarnokban. Felső tagozaton a mindennapos testedzést évfolyamtól 5 órában (2012/2013.tanév) felmenő rendszerben a fentiek figyelembevételével lehetőség szerint a sportcsarnokban szervezzük meg, 7. 8. osztályban heti két óra kötelező testnevelés és a szabadon választható heti 2,5 illetve 3 óra ISK, tömegsport foglalkozások szolgálják.
77
A foglalkozások megtartásához egy sportcsarnok, egy gyógytestnevelés tornaszoba és egy szabadtéri sportpálya áll rendelkezésre. Az udvar játékai is a változatos mozgásformák lehetőségét szolgálják. Szülői támogatással a téli sportra – a síelésre is van lehetőség igény esetén az iskola szervezésében szervezett formában. Fontosnak tartjuk, hogy a mindennapos testmozgás során a gyerekek a pedagógustól, szülőtől pozitív példákat kapjanak, ezért szorgalmazzuk pedagógusok, szülők rendszeres testmozgását, amit elősegítünk tanulókkal való közös sport délutánok, túrák, gyalogtúrák szervezésével.
2.6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai 2.6.1. A tantárgyválasztás célja, szabályai Az általános iskolai képzés során választható tantárgyak célja és feladata a második idegen nyelv megismerése, a középiskolai tanulmányokra való eredményes felkészítés. A tantárgy választásának lehetőségével minden tanuló élhet. A választás önkéntes. A választott tantárgyra való jelentkezés 1 évre szól, amelyet minden évben meg kell újítani. 2.6.2. A tantárgyválasztás eljárásrendje A következő tanévre szóló választható tantárgyak körét a szakmai munkaközösségek írásbeli javaslata alapján állítjuk össze. Az igazgató április15-éig írásban tájékoztatja a tanulókat és szüleiket a meghirdetésre kerülő választott órák lehetőségéről céljáról, tematikájáról, követelményeiről. A választott órára való jelentkezés írásban, a szülő aláírásával történik, legkésőbb május 20-ig. (Az alacsony létszám miatt nem induló választott órára jelentkezett tanulók a szorgalmi időszak végéig módosíthatják jelentkezésüket.) A választott órán való részvétel a tanítási év végéig kötelező. A választott tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanuló egy évben egyszer az igazgató engedélyével megváltoztathatja döntését. Ez a megszerzett osztályzatot nem érinti. Iskolánkban a pedagógusválasztás jogával csak kivételes esetekben élhet a tanuló. A választott órát oktató tanár személyéről a tanulók a jelentkezéskor tájékoztatást kapnak. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. A tantárgyfelosztás csak a tanév elején válik véglegessé, így amennyiben lehetséges, akkor biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a tantárgy vezetésére.
78
2.7. Projektoktatás A projektmódszer egy sajátos tanulási egység. A tanulói tevékenység tudatos tervezését igényli. A végrehajtandó feladat sokszínűsége biztosítja a közös alkotáshoz való hozzájárulás sokféleségét. A projektmódszer átlép az iskola hagyományos időkeretein, falain, élet közeli problémákból indít, és minden résztvevő mindenféle tapasztalataira épít. A projekt oktatás keretében valósulhat meg lakóhelyünk múltjának és jelenének megismerése, a helyi múzeum bevonásával. 2.7.1. Hévíz a múltban és napjainkban Intézményi innováció a Hévízi Helytörténeti Múzeum és az Illyés Gyula Általános Iskola között A projekt fő célja: -
Együttműködő kapcsolat kialakítása a Hévízi Helytörténeti Múzeummal. Tanulóink ismerjék meg környezetük, lakóhelyük múltjának dokumentumait, tárgyi emlékeit. Az iskola, osztályterem kereteit kitágítva, sokféle tevékenységre építve, ismerjék meg Hévíz város jelenlegi képét, történelmi és természeti értékét.
A projekt további céljai: Környezetünk ismerete, óvása Természet szeretete, tisztelete Ökológiai gondolkodás kialakítása, továbbfejlesztése Tájékozódóképesség fejlesztése Környezettudatos viselkedés Tapasztalaton alapuló kreatív környezeti nevelés Tolerancia és segítő életmód kialakítása Tiszta, egészséges környezet kialakítása /szemétszedés/ Egészséges életmódra nevelés Tanulják meg a kulturált múzeumi viselkedést, érezzék kötelezőnek a szabályok betartását. Maradjanak nyitottak az ismeretszerzés iskolán kívüli módjaira. Az értékítélet megalapozására kell figyelmet fordítani, az egyéni értékek és a közösségi értékek fogalmainak tisztázásával, megértésével. Fedezzék fel a gyermekek, hogy mindazoknak, amiket a könyvekből megtanulnak, valóságtartalma van. Vessék össze a már megtanult történeteket, fogalmakat, eseményeket a tárgyakban jelentkező konkrét világgal. Ezeken keresztül legyenek képesek alapvető összefüggések felismerésére. Nagyon fontos feladat, hogy a különböző korosztályú gyerekek múzeumlátogató, a művészeteket értő és befogadó felnőttekké váljanak. 79
Időtartam: 3 hét – heti 4-5 órára tervezve Kapcsolódó tárgyak: Magyar nyelv és irodalom (szövegértés-szövegalkotás), rajz és vizuális kultúra, környezetismeret, technika, ének-zene Alkalmazott módszerek: - figyelemfelhívás, ismertetés - kutatás könyvek és internethasználattal - önálló ismeretszerzés, személyes tapasztalatszerzés - ismeretfeldolgozás kooperatív csoportmunkával - beszélgetés, - múzeumi foglalkozások, - projektoros előadás, - mozgásos tevékenységek, dramatizálás Kompetenciák fejlesztése: A tanulói kíváncsiság megőrzése. Az aktivitás fenntartása és megerősítése. Társakkal való együttműködés játék és munka közben. Környezetvédelemmel kapcsolatos tudás megszerzése és környezetkímélő szokások kialakítása. Csoportszervezési, vezetési képességek kibontakoztatása. Pozitív érzelmek átélése, önbizalom, magabiztosság megalapozása. A résztvevő osztályok együttműködése. Mozgás, esztétikai érzék, kulturált viselkedési szokások kialakítása. Közös alkotást, közös sikert, együvé tartozást alapozó élmény biztosítása. A cselekvőképesség és önálló ismeretszerző képességének fejlesztése. A gyermekek személyiségfejlesztése, tehetségük kibontakoztatása. Kommunikáció gyakorlása gyermek-felnőtt, gyermek-gyermek között, beszédfegyelem.
A projekt ütemezése: IDŐTERV 1. nap Szövegértés-
szövegalkotás
A PROJEKT CÉLJAI Ismeretek feltérképezése
45 perc Kommunikációs kifejező készség fejlesztése Rendszerezés Ismeretnyújtás
FELADATOK
MÓDSZEREK
1. kezdeményezés: Tanári felvetés: Hol élünk? Ki, mennyire ismeri a várost, ahol él, tanul? Városunk nevezetességeinek felismerése projektor segítségével kivetített képek alapján. /Polgármesteri Hivatal, Hévízi-tó, Szentlélek templom, Helytörténeti Múzeum/ 80
Kooperatív módszer: ABLAK Ellenőrzés Tájékozódás Beszélgetés
Osztálymunka Bemutatás Kooperatív csoportmunka
RÉSZTVEVŐK
Pedagógusok Diákok
ESZKÖZÖK
Könyvek a városról, prospektusok, internet, projektor, számítógép
Otthoni munka 45 perc 2. óra Vizuális nevelés 45perc
Önálló ismeretszerzés Fantázia Kézügyesség Esztétikai érzék fejlesztése Alkotókészség Arány és irányérzék
3. óra Szövegértés-
szövegalkotás Óra 45 perc
Helytörténeti ismeretek bővítése Szabadidő hasznos eltöltése Kulturált viselkedés
2. otthoni feladat kiadása: Hévíz város kutató jellegű megismerése, gyűjtőmunka. A hozott anyagokból, cikkekből, képekből, prospektusokból plakátok készítése. Csoportalakítás
3. múzeumi foglalkozás: múzeumlátogatás a múzeumigazgató vezetésével (Hévíz története, Hévízfürdői emlékek, Dr. Moll Károly emlékszoba) Csoportalakítás
Megbeszélés Gyűjtőmunka Önálló munka Kooperatív csoportmunka Páros munka Segítségadás kooperatív módszer: MOZAIK
Diákok Szülők
Pedagógus Diákok
Bemutatás Tájékoztatás
Pedagógusok Diákok
Ismeretnyújtás
Múzeumvezető
Újságcikkek, képek, képeslapok, emléktárgyak, prospektusok, Internethasználat, Kartonpapír, olló, ragasztó
Múzeumi tájékoztató Füzet Ceruza
Beszélgetés
kooperatív módszer: SARKOK Szakértői mozaik PROJEKT CÉLJA
FELADATOK
IDŐTERV
4.óra Szövegértés-
szövegalkotás
Közösségépítés Szókincs gyarapítása
45 perc Ismeretbővítés
5.óra Természetismeret 45 perc
Hagyományok ápolása Ismeretszerzés
6-7.óra Délutáni foglalkozás 2x45 perc
Felelősségtudat Környezetvédelem Kulturált viselkedés A Hévízi-tó
4. séta a városban: Dr. Szarka Lajos múzeumigazgató elkalauzol bennünket a város legjellegzetesebb, legnevezetesebb pontjaira.
5. múzeumpedagógiai foglalkozás az iskolában Projektoros előadás
MÓDSZEREK
RÉSZTVEVŐK
ESZKÖZÖK
Magyarázat Beszélgetés Személyes tapasztalatszerzés Mozgásos tevékenység Megfigyelés Előadás Beszélgetés
Pedagógusok Diákok
fényképezőgép
Osztálymunka
Múzeumvezető
Múzeumvezető
Pedagógusok Diákok
Bemutatás 6-7. Séta a Hévízi Tófürdőhöz: Hévíz városának egyik legnagyobb természeti értéke a víz. Ellátogattunk a Hévízitóhoz, erősítve a 81
Tapasztalatszerzés Szemléltetés Megfigyelés
Pedagógusok Diákok
Múzeumvezető
Internet Számítógép projektor
fényképezőgép
gyógyító erejének ismertetése, az iszap gyógyító hatása
gyerekekben, hogy ez a természet becses ajándéka. Védjék, óvják, vigyázzanak rá!
Megbeszélés Magyarázat
Figyelemfelhívás 8.óra: Technika óra 45 perc
9.óra Természetismeret óra
2x45 perc
IDŐTERV 11.óra Délutáni foglalkozás 2x45 perc
Kézügyesség fejlesztése Alkotókészség Fantázia
Társas együttműködés
Természetvédelem Felelősségtudat
PROJEKT CÉLJAI Történelmi ismeretek bővítése Élménynyújtás Hagyományápolás
8. tavirózsa készítése: dekorgumiból. Előzetes megfigyelésük alapján színes tavirózsák ragasztása
9. erdei túra: Meglátogattuk a tavat övező véderdőtkörnyezettudatos magatartás kialakítása Csoportalakítás: kártyával 1.csoport: Vizsgálódás nagyító segítségével 2. csoport: Mikroszkópos vizsgálat
Megfigyelés Emlékezet Bemutatás Szemléltetés Kooperatív módszer: PÁROS MUNKA Séta Beszélgetés Kísérlet
Diákok
Dekorgumi, Ragasztó Olló
Pedagógusok Diákok
Kártya Nagyító Mikroszkóp
fényképezőgép
FELADATOK
MÓDSZEREK
RÉSZTVEVŐK
ESZKÖZÖK
11. kirándulás Egregyre. Dottóval jutunk el a helyszínre és megtekintjük az Árpád-kori templomot.
Személyes tapasztalatszerzés
Pedagógusok Diákok
fényképezőgép
Figyelemfelhívás Tájékoztatás Mozgásos tevékenység
12.óra Vizuális nevelés 45 perc
Élmények felelevenítése Esztétikai érzék fejlesztése Fantázia Kreativitás Alkotókészség Vizuális kultúra fejlesztése
12. Hévíz városáról rajzok készítése: szabadon választott technikával a 3 hét során látottak, tapasztaltak alapján. Önálló munkavégzés zenei aláfestéssel.
tehetséggondozás
82
Önálló munka Motiváció Szemléltetés Megbeszélés Megfigyelés Ábrázolás zenehallgatás
Pedagógusok Diákok
A/3-as papír Vízfesték Zsírkréta Filctoll Színes ceruza Zenei Cd
13. óra
Szövegértésszövegalkotás 45 perc
Projektzárás: Társas együttműködés Közösségépítés Rendszerezés Kommunikációs készség Szövegértő képesség Gyors, logikus gondolkodás fejlesztése
Városismereti vetélkedőkooperatív óra keretében. A tanulók 5 fős csoportokat alkotnak és a 3 hét alatt szerzett ismereteiket felhasználva megmérettetik magukat.
Sikerélmény
14. óra Délutáni foglalkozás
Rajzkiállítás: A gyerekek munkáit megtekinthetik az érdeklődők az iskola aulájában.
Kooperatív csoportmunka Projektoros előadás Kooperatív módszerek: Csoportalakí-tás: MOZAIK Füllentős Add tovább a mozdulatot! Kerekasztal Időkitöltő Bemutatás Szemléltetés Jutalmazás
Pedagógusok Diákok
Számítógép Projektor Internet Papír Toll Képeslap
Paravánok Rajzok Festmények
Ajándéktágyak
2.7.2. Témahét - a farsang témakörében A témahét A témahét a tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája, amikor az adott tárgykört a diákok 3-5 tanítási napon, iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. A témahét egy kulcstéma integrált, a kerettantervi szempontokat érvényesítő feldolgozására alkalmas. „BELEBÚJUNK MASKARÁBA…” A témahét fő célja: A farsangi ünnepkör szimbólumainak, az ünnepkör eredetének megismertetése mellett az adott témát a lehető legváltozatosabb szemszögből próbáljuk diákjainkhoz közelebb hozni életkori sajátosságaik, meglévő tudásuk figyelembevételével. A projektmódszer lényege, az egyéni vagy a csoportmunkán alapuló, önálló, a pedagógus által rejtetten irányított tevékenység. A projektmódszerű tanítást céltudatos, de nyitott, komoly, de könnyed pedagógus képes irányítani. Az évfolyam szintű tanulásszervezés a hagyományostól eltérő csoportalkotási módokat is lehetővé tesz. Így az egyéni fejlesztés szempontjából hatékonyan épülnek egymásra az alapkövetelményekhez kapcsolódó kötelező foglalkozások és a kutatást, alkotótevékenységet
83
biztosító választható programok. Az intézmény pedagógiai programjába rendszerszerűen beépített témahetek egy-egy kulcstéma integrált feldolgozására alkalmasak. A kompetenciafejlesztés fókuszai: A tanulói kíváncsiság megőrzése Az aktivitás fenntartása és megerősítése Társakkal való együttműködés játék és munka közben Csoportszervezési, vezetési képességek kibontakoztatása Pozitív érzelmek átélése, önbizalom, magabiztosság megalapozása, képességek kibontakoztatása A résztvevő osztályok együttműködése Mozgás, esztétikai érzék, kulturált viselkedési szokások fejlesztése Közös alkotást, közös sikert, együvé tartozást alapozó élmény A cselekvőképesség és önálló ismeretszerző képességének fejlesztése A gyermekek személyiségfejlesztése, tehetségük kibontakoztatása Célcsoport: Az iskola 2. évfolyamos diákjai Időtartam: 1 hét – heti 3-4 órára tervezve Kapcsolódó tárgyak: Magyar nyelv és irodalom, rajz és vizuális kultúra, technika, ének-zene, tánc Várható eredmények:
A résztvevő osztályok együttműködése, hisz a közös készülődés, élményszerzés összekovácsolja a csoportot, izgalommal tölt el, kíváncsivá tesz, komplex ismeretekhez juttat.
A csoportmunkák során erősödik az egymásra figyelés, az esetleges periférián lévő tanulók is bekapcsolódhatnak a közös tevékenységbe.
A közös alkotás, a közös siker identitást, együvé tartozást alapozó élmény.
A tevékenység részévé válnak a gyermekek a társaikkal közös programnak, mely érzelmileg feltölti őket, szorosabbá válnak kapcsolataik az évfolyamtársaikkal, a tanító nénikkel.
A fantázia, kézügyesség által készített különböző tárgyak, eszközök sikerélményhez juttatják a tanulókat, örömet okoznak nekik.
Pozitív élményekkel zenei kultúrájuk, mozgásuk, esztétikai érzékük, kulturált viselkedési szokásaik, improvizációs képességeik kialakulnak, fejlődnek.
84
Fejlődik a cselekvő- és szervezőképesség és az önálló ismeretszerzés képessége.
Az azonos cél elérésének tudata biztosítja a magas fokú szocializációt.
Növekszik az önbizalom, magabiztosság, amely újabb cselekvésre ösztönöz.
Lehetőségük van a gyerekeknek bebizonyítani, hogy a maguk módján ők is kompetensek ebben a témában, azaz képesek megoldani a vállalt feladatokat.
A siker a kollektivitástól, felelősségvállaló együttműködéstől függ. Ezért a folyamatos érdekérvényesítés, konfliktuskezelés is része a módszernek.
Fontos a gyermek személyiségének fejlesztése, tehetségének kibontakoztatása, önmegvalósításának segítése. Alkalmazott módszerek: Figyelemfelhívás, ismertetés, beszélgetés, önálló ismeretszerzés, ismeretfeldolgozás, csoportmunka, kutatás könyvek és internethasználattal, személyes tapasztalatszerzés, projektoros előadás, mozgásos tevékenységek, dramatizálás, zenei tevékenységek, szövegfeldolgozás.
85
A témahét ütemezése: IDŐTERV
2010. 20-31.
01.
PROJEKT CÉLJA Kommunikációs kifejező képesség
Kreativitás
Otthoni munka 45 perc
Társas együttműködés képessége Felelősségtudat
Ének-zene: 45 perc
A felmerülő összegyűjtése
ötletek
Tájékozódás a szakirodalomban, interneten a farsang témakörében Farsangi összeállítása
műsor
Megbeszélés Egyeztetés Beszélgetés Tervkészítés
Rendszerezés
Otthoni gyűjtőmunka kiadása a gyerekeknek farsang témakörében Tombolatárgyak gyűjtése
Kutatás
Kommunikációs képesség Rendszerezés
Meghívók, plakátok készítése Zsűritagok meghívása Kellékek, díszletek beszerzése
Együttműködé s Egyeztetés
ESZKÖZÖK
Pedagógusok,
Diákok Szülők,
Papír toll
számítógép internet
újságcikkek Pedagógusok,
apró ajándéktárgyak papír, nyomtató papírok, karton
színes,
Rendszerezés
1. nap:hétfő Szóbeli és írásbeli szövegalkotás
Hagyományőrz és
Kreativitás Kézügyesség
Délutáni foglalkozás: 45 perc
A farsangi népszokások felelevenítése. Kooperatív csoportmunka Farsangi dalok tanulása (Február, Farsang c. dalok) Pompom elkészítése, ami a szamba tánc fontos kelléke Az osztálytermek dekorálása.
Csoportmunka Differenciálás Kooperatív módszer: ABLAK
Kreativitás
Munkafegyelem
Bohócfejek készítése termésekbőlpáros munkában felragasztják a különböző terméseket a papírlapra. A farsangi műsorszerepek kiosztása
Szövegértésszövegalkot 86
Internet Számítógép
Pedagógusok, Diákok
Éneklő évszakok CD /Juhász Katalin/ Színes fólia Olló Befőttes gumi
Bemutatás
Páros munka Esztétikai érzék
Technika óra: 45 perc
RÉSZTVEV ŐK
ELŐKÉSZÍTÉS:
Önálló adatgyűjtés Önálló ismeretszerzés
1. nap: Szövegértésszövegalkot ás óra : 45 perc
MÓDSZERE K
FELADATOK
Beszélgetés
Ragasztó Termések Sablon-bohócfej szerpentin papír
ás óra : 45 perc IDŐTERV
PROJEKT CÉLJA
2.
2. nap: Szövegértésszövegalkot ás óra : 45 perc
Ismeretek bővítése-farsang Szövegértés Szövegalkotás
Alkotókészség fejlesztése Technika óra: 45 perc
Rajz és vizuális nevelés óra: 45 perc Ének-zene: 45 perc Délutáni foglalkozás: 45 perc
3. nap Délutáni foglalkozás: 45 perc
Kézügyesség
A mozgássorozat elsajátítása, koreográfia megtanulása Közösségépítés
Szövegértésszövegalkot ás óra : 45 perc
Szóbeli és írásbeli szövegalkotás Tanulási technikák fejlesztése
RÉSZTVEV ŐK
ESZKÖZÖK
nap: kedd
kooperatív óra: csoportalakítás rejtvények, játékos megoldása témakörben Álarcok, készítése
fejtörők, feladatok az adott
szemüvegek
Csoportmunka Beszélgetés Dramatizálás Kooperatív módszer: mozaik
Bemutatás
Pedagógusok, Diákok
Osztálymunk a
Feladatlap Karton Filctoll Fonal Színes papír Olló Ragasztó Papírhenger Krepp-papír Dekorgumi CD: Pinokkió: Jön a bohóc.. CD lejátszó
Bohóc készítése papírhengerből Sárkányok dekorgumiból
Ritmusérzék Zenei hallás fejlesztése Közösségépítés
MÓDSZERE K
FELADATOK
készítése
Daltanulás: Jön a bohóc Próba a táncteremben
3.
nap: szerda
Próba a táncteremben, csoportalakítás:
Mozgásos tevékenységek
CD-k CD- lejátszó
nyitótánc, bohóctánc, záró tánc gyakorlása
A Farsang c. olvasmány feldolgozása kooperatív csoportmunka keretében
ruhapróba Munkafegyelem
87
Szituációs játékok Kooperatív módszerek: KÁRTYA SZÓFORGÓ
Pedagógusok, Diákok
Olvasókönyv Csomagolópapír Vastag filctollak jelmezek
IDŐTERV
PROJEKT CÉLJA
4. nap Szövegértésszövegalkot ás óra : 45 perc
Rajz és vizuális nevelés óra: 45 perc
Együttműködés Munkafegyelem
Kreativitás Alkotókészség fejlesztése fantázia
Szövegértés, Szövegalkotás
Szövegértésszövegalkot ás óra : 45 perc
Hagyományok ápolása
FELADATOK
4. nap: csütörtök Jelmezes mikrofonos főpróba az aulában Az oktatás-technikus közreműködésével beállítjuk a mikrofonokat és kipróbáljuk a hangosítást. Óriásbohócok rajzolása, kivágása kooperatív csoportmunka keretében. Csoportalakítás Farsangnapi kutyabál c. vers feldolgozása Fánkkészítés a pékségben Ellátogatunk egy pékségbe, ahol megnézzük, hogyan készül a farsangi fánk. A bátrabbak ki is próbálhatják a munkafolyamat fázisait. Az aula feldíszítéseszülők, pedagógusok, diákok közreműködésével
Délutáni foglalkozás: 45 perc Együttműködő képesség Szervezési képesség Rendszerező, Tervezési képesség Számolási készség
MÓDSZERE K
ESZKÖZÖK
RÉSZTVEVŐK
Gyakorlás Segítségadás
Pedagógusok, Diákok Oktatástechnikus
IKT eszközök Audiovizuális eszközök Mikrofon CD-k
Csoportmunka Ösztönzés
Pedagógusok, Diákok
A/1-es kartonok Olló Zsírkréta
Pedagógusok, Diákok
Papír Filctollak Füzet Fánktészta alapanyagai
Kooperatív módszerek: KEVERED J, ÁLLJ MEG, CSOPORT O-SULJ! KEREKAS Z-TAL SZAKÉRT ŐI MOZAIK FÜLLENTŐ S Személyes tapasztalatszerzés
Tombolatárgyak, zsákbamacska összegyűjtése, amit a szülők és a külsős támogatók felajánlottak. Csomagolás, számozás a szülők közreműködésével.
Személyes példaadás
Ellenőrzés
88
Diákok Pékmester
Szülők, Pedagógusok, Diákok
Lufik Dekorfólia Krepp-papír
Dísztasakok Szülők,
fehér
IDŐTERV
PROJEKT CÉLJA
Szervezőkészség Együttműködő készség
Munkamegoszt ás Határozottság Kommunikációs készség
Az eszközök kellékek elhelyezése a közönség, a zsűri és a szereplők helyének kijelölése a jelmezbe beöltözött osztályok felvonulásának sorrendje
Magyarázat Kölcsönös felvilágosítás Tájékoztatás Figyelemfelhív ás
Megosztott figyelem
Kommunikációs készség Rendszerező készség Magabiztos előadókészség fejlesztése Egymás iránti figyelem Önkifejezés
IDŐTERV
ESZKÖZÖK
Szervezőkészség
Viselkedéskult úra fejlesztése
PROJEKT CÉLJA
Szervező pedagógusok
Zsámoly Pad Ugrószekrény Ajándéktárgyak Zsűriasztal, székek
Cd lemezek 4 mikrofon
jelmezverseny díjazása tombolajegyek árulása
Péntek délután 14-17 óráig
RÉSZTVEV ŐK
5. nap: péntek készülődés, előkészítés:
5. nap Péntek délelőtt 45 perc
MÓDSZERE K
FELADATOK
Oktatástechnikus
zeneszámok sorrendje, hangosítás.
A farsangi délután lebonyolítása: jelenlévők köszöntése
Szervező pedagógusok
zsűri bemutatása Az iskola 2. évfolyamos tanulói
farsangi műsor- a 2. osztályos tanulók előadásában
Az iskola alsó tagozatos diákjai
jelmezes felvonulás-az alsó tagozatos kisdiákok számára jelmezverseny tombolasorsolás zsákbamacska árulása farsangi bál evés-ivás- közös délután a szülőkkel a farsangi délután zárása
MÓDSZERE K
Szülők Diákok Pedagógusok
RÉSZTVEV ŐK
FELADATOK
89
Mikrofon
Kellékek, jelmezek
Tombolajegyek Tombolatárgyak Ennivaló Innivaló ESZKÖZÖK
projektzárás: 2010. 02.07. Szülői értekezlet
Szövegértésszövegalkot ás óra : 45 perc
Másokkal szembeni elfogadás képessége Csapat-, önértékelési készség Érzelmi intelligencia Sikerélmény empátia
Tantestületi ülés
és
A projekt értékelésediákok, szülők, pedagógusok körében. A témahét legszebb pillanatai fotókivetítéssel a végzett munka értékelése. Tanulói, tanítói tapasztalatok összegyűjtése. Köszönőlevelek küldése a támogatóknak. A farsangi műsor megtekintése a Városi TV-ben. Tapasztalatok ismertetése a tantestülettel.
90
Beszélgetés
IKT eszközök Projektor Számítógép
Ellenőrzés Értékelés Jutalmazás Tájékoztatás
Szülők Pedagógusok Diákok
köszönőlevelek
2.7.3. A 3 hetet meghaladó projekt Az egészséges életmódra nevelés céljait szolgálja
Projekt fő célja A tanulók egészségesen éljenek, egészséges felnőttekké váljanak. További célok: 1. Helyes szokások kialakítása a napirendben, mind az otthoni, mind az iskolai életben, ezáltal bizonyos fokon a szülők bevonása a projektbe: Egészségesen táplálkozzanak, napi 5-ször étkezzenek, fogyasszanak minden nap friss gyümölcsöt, zöldséget, ásványi anyagokban gazdag ételeket. Sportoljanak minden nap, akár kötetlen mozgásról, akár szervezett edzésről legyen szó. 2. Helyes testtartásuk alakuljon ki, ezzel együtt a légzésükre is figyeljenek oda, így több energiájuk lesz a napi feladatuk elvégzésére. 3. Előzzék meg a betegségek kialakulását: Rendszeres kézmosással étkezések előtt és illemhely használata után, mossanak fogat lehetőleg étkezések után, de legalább napi 2-szer akkor is, ha nem ellenőrzi őket senki sem. Öltözzenek át, ha vizes a ruhájuk az esetleges megfázás megelőzésére. 4. Ha betegek forduljanak orvoshoz, használjanak ismertebb gyógynövényeket a gyógyuláshoz. 5. Helytelen szokások kijavítása. 6. A téma minél többféle szempontból való megközelítése. 7. Együttműködés tanuló és tanuló között, tanuló és szülő-, tanuló és tanító-, pedagógusok között, ezáltal erősítve az osztályközösséget. 8. Toleranciára nevelés: tolerálják, ha lassabb a társuk. 9. Kooperatív technikák alkalmazásának megtanulása. 10. Szabadidő hasznos eltöltése: kirándulás az erdőre, rétre, kiskertre, játszótérre. 11. Kapjanak lehetőséget arra, hogy önmagukat szervező tevékenységben kipróbálhassák. 12. Gyakorolják a megszerzett ismeretek bemutatását: rejtvények, feladatok adása, gyakorlati tevékenységek bemutatása, társasjáték. 13. Háttérbe húzódó gyerekek is megmutathassák képességeiket. Célzott korosztály: első osztályosok Időtartam: 17 nap Időszak: május Megvalósítás szervezeti keretei: o Tanórai foglalkozás: rajz, technika, testnevelés órák o Tanórán kívüli foglalkozás: délutáni napközis órákban 91
o Szabadidős foglalkozás: otthoni gyűjtőmunka Módszerek: páros munka, csoportmunka, kooperatív technikák. Eszközök, anyagszükséglet a megvalósításhoz: o Tanulói eszközök: füzet, filcek, ragasztó, újságok, írólap, rajzlap, olló zöldségek, gyümölcsök, méz, tea filter,pékáru,tejtermékek, konyhai eszközök gumi labda, focilabda öntözőkanna, cserép, vetőmag o IKT eszközök: digitális rajztábla, számítógép, projektor, nyomtató, fényképező, kamera Résztvevő k diákok tanító
Időterv
Projekt célja
Feladatok
Módszerek
1 óra délutáni foglalkozá s
ráhangolódás szókincs gyarapítása gyűjtőmunka ismeretbővítés
1.feladat: Témafelvetés Gyűjtőmunka Párok alkotása: Kártyahúzással. Azonos kártyákat húzók a párok. Képek gyűjtése az egészséges életmóddal kapcsolatban.
magyarázat Páros szóforgó: szavakat mondanak egymásnak a diákok témával szülők kapcsolatban. beszélgetés megfigyelés szemléltetés
1 óra délutáni kreativitás foglalkozá kézügyesség s fantázia fejlesztése, ismeretek képi rögzítése kommunikáció fejlesztése közösségépítés 1 óra rajz óra ismeretbővítés kézügyesség fejlesztése Fantázia
2.feladat: Plakát készítése magyarázat Csoportalkotás: kinder tojásban lévő színes papírok Csoportmunka húzásával. összegzés Plakát készítése a gyűjtött képekkel csoportmunkában.
kártyák újságcikk ek
tanító
diákok
3.feladat: Digitális rajz készítése Rajzold le, amit mondok! című (kooperatív feladat) Páros munka Páralkotás: Azonos szemléltetés tanító 92
Eszközök
gyűjtött képek ollók ragasztó karton filc
számkártyák
fejlesztése kreativitás
45 perc testnevelé s óra
2 óra délutáni óra
számok húzásával. tapasztalat diákok Rajz készítése a szerzése digitális táblán. cselekedtetés magyarázat 4. feladat: mozgás Focimeccs fejlesztése Csoportalakítás: gyorsaság Egy oszlopban diákok fejlesztése háttal állnak tanító csapatjáték egymásnak a alkalmazkodás gyerekek. 1.gyerek csapatjáték szabályok választ a sorban mozgásos megismerése álló gyerekek tevékenység és alkalmazni sorszáma alapján. tapasztalatszerzé tudása Fiú-lány vegyes s közösségépítés csapatokkal meccs játszása.
5.feladat: Erdei együttműködés séta felelősségtudat természet Csoportalkotás: védelme 1-18-ig közösségépítés megszámozott kártyák közül húznak a gyerekek. Páros számúak egy csoportban és páratlanok másik csoportban. Séta az erdőre. Mozgásos tevékenység.
3 óra délutáni óra
beszélgetés magyarázat megfigyeltetés diákok mozgásos tanító tevékenység Vakhernyó módszer.( A csoporttagok egymás mögött felsorakoznak, az elöl álló kivételével mindenki csukott szemmel. Az első, akinek nyitva van a szeme, vezeti a csoportját. Egy idő után szerepcsere.)
6.feladat: Séta a rétre együttműködés Add tovább a köralkotás 93
diákok
projektor laptop digitális rajz tábla
fényképező
focilabda
számkártyák 1-18-ig diákok saját teste fényképező
felelősségtudat természet védelme közösségépítés
45 perc technika óra
45 perc testnevelé s óra
kézügyesség fejlesztése kreativitás fantázia közösségépítés
mozdulatot!című kooperatív játék körben. Réten található élőlények megfigyelése. 7.feladat: Teakészítés Csoportalkotás: Keresd a párját! című kooperatív feladattal. (6 képet használunk fel, 6 csoportot szeretnénk. Egy képet 3 részre vágunk. A részeket kihúzzák a gyerekek és összeillesztik a képeket. Így alkotnak egy csoportot a részek alapján. A képek témája teanövények is lehetnek.) Tea készítése. Kóstolás.
séta beszélgetés magyarázat megfigyeltetés mozgásos tevékenység
diákok saját teste fényképező
diákok csoportmunka szemléltetés tanító emlékezet cselekedtetés tapasztalatszerzé s megbeszélés
8.feladat: Kosárlabdadobó mozgás verseny, focikapura fejlesztése rúgás állóképesség Csapatalkotás:4 féle koncentrálás színű szalagok közül együttműködés húznak csukott közösségépítés szemmel. Az azonos színű szalagot húzok egy csapatba kerülnek. 4 csapat lesz. Az a csapat nyer, amelyik a legtöbb 94
tanító
képek
tea konyhai eszközök fényképező
magyarázat megbeszélés cselekedtetés mozgásos tevékenység Csapatjáték
diáko k tanító
szalagok
gumilabdák focilabda fényképező
45 perc délutáni óra
2 óra délutáni óra
4 óra délutáni óra
1 óra délutáni
tapintás fejlesztése fantázia elvonatkoztatá s gyümölcsökről ismeretek
kézügyesség fejlesztése kreativitás fantázia
kosarat dobta, ill. a legtöbb gólt rúgta. 9.feladat: Érzékelős játék Csoportalkotás: Gyümölcsválasztással . Az azonos gyümölcsöt választók egy csoportba kerülnek. Érzékelés alapján gyümölcsök felismerése. 10.feladat: Gyümölcssaláta készítése Csoportalkotás:A gyerekek neveiben szereplő hangok száma alapján kerülnek egy csoportba. Gyümölcssaláta készítése friss gyümölcsökből. Kóstolás.
11.feladat: Séta egy helyi együttműködés kiskertbe: növények, felelősségtudat állatok megtekintése, természet gondozása védelme Séta. egészséges Csoportalkotás:Kutya táplálkozás vagy macska? alapanyagainak Gyerekek kedvenc ismertetése állatuk növényápolás megválasztásával állatgondozás kerülnek csoportokba. Növények ültetése, növények ápolása, állatok gondozása. kreativitás 12.feladat:Amerikából fantázia jöttem… című játék 95
megbeszélés magyarázat
diáko k tanító
csoportmunk a cselekedtetés mozgásos tevékenység
megbeszélés magyarázat
diáko k tanító
csoportmunk a cselekedtetés
megbeszélés
csoportforgó magyarázat mozgásos tevékenység cselekedtetés
magyarázat
gyümölcsö k kendő fényképező
fényképező gyümölcsö k méz konyhai eszközök
diákok tanító
öntözőkanna vetőmagok fényképező
óra
1 óra technika óra
2 óra délutáni óra
1 óra délutáni óra
1 óra délutáni
testtudat fejlesztése elvonatkoztatni tudás fejlesztése játékra nevelés
kézügyesség fejlesztése kreativitás fantázia
mozgás fejlesztése állóképesség fejlesztése
ismeret bővítése, mélyítése, rögzítése
ismeret bővítése,
Páralkotás:Cipőfűző módszer. (Azok kerülnek párba, akik egy cipőfűzőt fognak.) Pantomim játékkal foglalkozások bemutatása. pl. kertész, szakács, tornatanár. 13.feladat: Szendvicskészítés Csoportalkotás: 5 féle üveggolyó közül húznak. Az azonos üveggolyót húzók egy csoportba kerülnek. Szendvicskészítés. Kóstolás.
14.feladat: Mozgás a játszótéren Csoportalkotás: Fej vagy írás? Pénzfeldobással csoportalkotás. Játszótéri játékok felfedezése. 15.feladat:Kisfilm vetítése a helyes tisztálkodásról
diákok tanító Páros munka cselekedtetés mozgásos tevékenység
üveggolyók szemléltetés Csoportmunka figyelemfelhívás magyarázat cselekedtetés
Forgószínpad módszer mozgásos tevékenység
96
diákok tanító magos pékáru tejtermék zöldségek konyhai eszközök fényképező
diákok tanító
pénzérme játszótéri játékok fényképező
szemléltetés tanító figyelemfelhívás
cselekedtetés Helyes kézmosás és mozgásos fogmosás tevékenység bemutattatása tanulóval.
16.feladat:Társasjáték játszása
cipőfűző gyerekek saját teste fényképező
diákok
projektor laptop vetítővászon hangszórók fényképező dvd fogkefe, fogkrém szappan törülköző
óra
rögzítése, mélyítése hiányosságok pótlása együttműködés
1 óra tanévzár ó napján
események újraélése tapasztalatok rögzítése következtetése k levonása
Dobj egy kérdést! című játék. Csoportokban a 3 hét alatt átélt tapasztalatokra épülő kooperatív feladatokkal mélyítjük az ismereteket. Csoportalkotás: Dobókockával dobott szám alapján kerülnek egy csapatba a tanulók. 17.feladat:Projektzárá s Diavetítés. Szülők tájékoztatása.
csoportmunk a magyarázat cselekedtetés mozgásos tevékenység
diáko k tanító
dobókockák feladatkártyá k játékmező fényképező
szemléltetés magyarázat
diáko projektor k laptop tanító vetítővászon k szülők
2.7.4. Moduláris oktatás Idegen nyelv – Angol nyelv oktatása a 4. évfolyamon A tananyag kisebb, önmagában koherens részei a modulok, melyek az egyes tanórák anyagánál általában nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek. A modulok egy témakört, témát tartalmaznak. A modulok sorrendje és egymásra épülése nem lehet véletlenszerű. A modulok kapcsolatban állnak egymással, melyben a legfontosabb az egész és a rész kapcsolata, valamint azok alá, mellé és fölérendeltségi viszonya. Az oktatási programok elemi egységekből (modulokból) felépülő jellege lehetővé teszi az egységek többféle csoportosítását, az alkalmazás flexibilitását, vagyis a sorrend és a tananyagmennyiség hozzáigazítását a pedagógiai szükségletekhez és a helyi igényekhez. Szintezett feladatrendszert alkotnak, melyek lehetővé teszik az egyazon tartalmi területen belüli differenciált képességfejlesztést, és a tanulók egyéni ütemű előrehaladását, ezen túl a nagyobb egységeket átfogó tanítási szakaszok (epochák) beillesztését a tanítási / tanulási folyamatba az egy témához tartozó összefüggések hatékonyabb feltárására. A modulszerű képzéshez jól felszerelt tanulási környezetet biztosítunk: iskolai könyvtár, információ források, informatikai eszközök aktív használata. Az innováció kiemelt hangsúlyt fektet a kooperatív tanulásra. Ezen keresztül a tanulók egymás segítségével fedezik fel az idegen nyelvet, nem készen kapott információt igyekeznek
97
elsajátítani. Megtanulnak információt kérni és kérdésekre válaszolni. Problémamegoldókészségük fejlődik a kreatív feladatok által. Saját városuk megismerése alapvető fontosságú a célnyelv kultúrájának, földrajzi, történelmi sajátosságainak ismeretei mellett. Negyedik osztályos tanulók megismerkednek városuk mondájával, címerével, nevezetességeivel az angol nyelv közvetítésével. Elsajátítják az útbaigazítás beszédfordulatait, az utolsó órán kimennek a szabadba és kincskeresésen vesznek részt, ahol angol utasítások alapján kutatnak az elrejtett kincs után. A hangsúly a felfedeztető, játékos tanuláson van. Cél a szókincs bővítése, beszédkészség fejlesztése a kooperatív illetve kommunikatív nyelvtanulás eszközeivel.
98
2.8. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Intézményünk integrált nevelés keretében látja el a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók képzését. a megismerő folyamat vagy a viselkedés organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia ) a megismerő folyamat vagy viselkedés organikus okra nem visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége. A tanuló SNI igényét a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége indokolja. A közoktatási törvény 121.§ ( 1 ) 29. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. Iskolánkban az SNI tanulók nevelése-oktatása a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt integráltan történik. Cél: A tanulók zökkenőmentes beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása. Módszerek, eszközök megválasztása, megismerése, amely alkalmazkodik a tanulók egyéni nevelési igényeihez. Az SNI tanulók egyéni sikerességét segítő képességek kialakítása, fejlesztése, készségek, jártasságok kialakítása, az egész személyiség egyensúlyba hozása.
Feladat Legalább a tantárgyi minimumok elérése, a képességek és a személyiségjegyek figyelembe vételével, ezáltal a magatartási és beilleszkedési zavarok közvetett csökkentése. Mozgásfejlesztés Testséma fejlesztés – téri tájékozódás fejlesztése Percepciófejlesztés – játék A figyelem folyamatos fejlesztése Olvasás, írás fejlesztése Beszédfejlesztés Szövegértés, tartalom elmondás, önállóság fejlesztése Számolási készség és gondolkodás fejlesztése Önálló matematikai feladat-megoldási technikák kialakítása
99
A képességek tervszerű fejlesztése az egyéni fejlődési sajátosságok szerint. A tanítás – tanulás folyamatában megmutatkozó sérült funkciók korrigálása, kompenzálása, a tanulási technikák elsajátíttatása, szociális képességek fejlesztése. Önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális énkép kialakítása. Pontos diagnózis és fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok elvégeztetése. A tanuló fejlettségének megfelelően egyéni továbbhaladás biztosítása. A szakértői javaslat alapján Ktv. 30.§. (9) az intézmény igazgatója mentesítheti a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Megvalósítás keretei, módszerei Tanórai megvalósítás: Differenciált tanulásirányítás megvalósítása Kompenzáló eszközök használata igény szerint Egyénre szabott kooperatív tanulási módszerek alkalmazása SNI tanulók számára egyéni tanulási technikák kialakítása Személyre szabott eszközhasználat Szóbeliség szélesebb körben való alkalmazása Tanórán kívüli magvalósítás Iskolánkban az SNI tanulók tanórán kívüli habilitációs és rehabilitációs fejlesztését gyógypedagógus végzi egyéni fejlesztési terv alapján, a Ktv.-ben meghatározott órakeretben. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint hatósági intézkedések biztosítják. Iskolánk társadalmi háttérből és tradícióból adódóan a jövőben is működtetni kívánja a szociális funkciókat. Iskolánk kezdeményezi az illetékes fenntartó felé a rászoruló tanulók támogatását. A mindenkori jogszabályok szerint kapható maximális kedvezmények szerint. Speciális szociális gondoskodást jelent az iskola gyermekvédelmi tevékenysége, amely figyelemmel kíséri a problémás gyerekek és családok sorsát. Ennek részét képezik az alkalmi ruhagyűjtési és segélyezési akciók. Ugyancsak a szociális ellátás része a felzárkóztató foglalkozásokon való részvétel lehetősége, az iskolai könyvtár, a számítógépek ingyenes használata, az iskola egyéb létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos igénybevétele. Az egészséges életmódra nevelést szolgálja az iskolaorvos és iskolavédőnő jelenléte és állandó tevékenysége. További támogatási lehetőségek a könyvtárból ingyenes tankönyvkölcsönzés egész tanévre (ha van olyan könyv a könyvtárban). Hozzájárulás a kedvezményes vagy térítéses képzések, programok (tanfolyamok, táborok, színházlátogatások) stb. költségeihez. 11. A szülők és osztálytanítók véleményének, javaslatainak összegezése.
100
12. A program folyamatosságát 5. osztálytól a csoportbontás biztosítja, kiegészítve korrepetálással, igény szerint logopédus, gyógypedagógus, pszichológus. Az iskola kezdeményezi különböző karitatív szervezeteknél a rászoruló támogatását (pénz, eszköz, ruha, játék, orvosság, stb.) is. A szociális hátrányoktól szenvedő tanulóknál gyakoriak a lelki problémák, mint például az önértékelési zavarok, az ebből származó negatív énkép (a jó képességek ellenére) az értékrend problémák, az agresszió, az izolálódás osztályon belül, kapcsolatteremtési nehézségek stb. már beilleszkedési és magatartási nehézségekhez is vezet. Ezért a pszichológussal egyeztetett egyéni (korrepetálási, mentálhigiénés) felkészítés szükséges. A konkrét tevékenység: a pszichológus és a tanár közösen tervezik meg a megoldási lehetőségeket. Például a tanuló egy jó készségére vagy sikeres területére építve, elindítanak egy pozitív folyamatot. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek is szolgálják: a kis létszámú első osztály; az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; csoportbontásos oktatás; a felzárkóztató órák; a napközi otthon; a tanulószoba; a diákétkeztetés; a felzárkóztató foglalkozások; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai; a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése; a családlátogatások; a továbbtanulás irányítása, segítése; az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége; a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek; az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek; szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. Célunk és feladatunk olyan iskolai életrend kialakítása, melyben a tanulók folyamatosan megtapasztalhatják egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttlétének, segítőkészségének előnyeit, hiányának káros következményeit. A szociális értékrendek megismerésének, a pozitív értékrend elfogadásának és az e szerinti viselkedés, magatartás elsajátításának, a szociális képességek kiépülésének, kreativitás növekedésének elősegítése.
101
Megfelelő szociális szokások, minták, attitűdök, meggyőződések, készségek és ismeretek elsajátításának elősegítése, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a szociális viselkedés szabályait, megértsék a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét. Ismerjék a szabálytudatot, a döntési szabadság és felelősség szerepét. A megfelelő iskolai élet kialakításával a mindennapi életben tapasztalja meg a tanuló az egyén és a csoport megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit. Mindazt közvetett módon is érzékeltesse (történelmi személyek életútja, irodalmi hősök sorsa, nemzetek kölcsönhatásainak megismerésével). Olyan szokásrend kialakítása, amelyben a magatartási szabályok átláthatók, kiszámíthatók, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvárhatók. Pozitív mintaadás személyes példamutatással és közvetett módon, irodalom által. Élményszerű, pozitív szociális minták felkínálása, személyes példamutatással, külső élő vagy már nem élő (történelmi, irodalmi) személyiségek szociális viselkedésének feldolgozásával. Szociális készségfejlesztő gyakorlatok alkalmazása. A lehető legtöbb szociális ismeret cselekvésbe, példákba, esetekbe ágyazottan történő feldolgozása. Szociális kommunikáció fejlesztése, pozitív érzelmi légkör kialakítása mikroközösségi szinteken és iskolaközösségi szinten egyaránt. Szociális érdekérvényesítés fejlesztése. Feladat a tanulók és pedagógusok, valamint a tanulók közötti szociális kölcsönhatások optimalizálása, a szociális kölcsönhatások gyakorlatias megismerése, értelmezése. Pozitív érzelmi légkör kialakítása és fenntartása az osztályban, tantestületben, iskolában, amelyben a tanulók, pedagógusok biztonságban érzik magukat, amelyben a tanulók érzelmi karaktere, személyisége optimálisan fejlődhet, amely lehetővé teszi, hogy a tanulók folyamatosan megtapasztalhassák az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit, hiányuk káros következményeit. Az iskola kínálja fel a segítés sokféle lehetőségét, módját. Olyan légkört alakítson ki, amelyben a segítés elvárt és elismert viselkedés, tevékenység. A pedagógus feladata, hogy a mindennapi életből és a tananyagból emelje ki a segítő mintáit, hogy a tanulók rendszeresen szembesüljenek vele. A pedagógus rendszeresen éljen a segítő együttműködés formáival (közös feladatmegoldás, közös kirándulás, közös élményszerzés) és érvényesítse az ebben rejlő személyiségfejlesztő hatásokat. Használja fel a versengésben rejlő lehetőségeket a szabályozottság, esélyesség és segítés alapszabályainak megtanítására, megtartására. A versengés képességének fejlesztésével elismerjük és szigorúan megköveteljük a szabályozottság, az esélyegyenlőség és a segítés alapszabályainak megtartását.
102
2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból az elsőnegyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek; A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. A második-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELŐEN TELJESÍTETT FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL A második évfolyamon év végén, harmadik- negyedik évfolyamon valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. Az első, a második évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok(tájékoztató füzet) segítségével értékeljük. A harmadik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). 103
A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:
Teljesítmény
Érdemjegy
0-33 %: 34-50 %: 51-75 %: 76-90 %: 91-100 %:
elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)
A kompetencia alapú oktatás bevezetése során a szövegértés, szövegalkotás, - a beszéd, beszédértés, szövegalkotás, olvasás, írott szöveg megértése, írás, íráshasználat részterületekre terjed ki -
kompetencia területen történik az értékelés. Az év végi és félévi értékelés 1. évfolyamon fél évkor és év végén, 2. évfolyamon félévkor szöveges értékelés keretében történik. 2. évfolyamon év végétől osztályzásra kerül sor. A második évfolyamon az év végi bizonyítványban, a harmadik- negyedik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban, illetve az ötödik-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre: - második évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, néptánc. - harmadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. - negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, informatika, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. - ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. 104
-
-
-
5. évfolyamon a magyar nyelv és irodalom tantárgy értékelése a szövegértés – szövegalkotás keretin belül történik, egy osztályzat formájában. hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, etika. nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, mozgókép és médiaismeret, etika.
2.10. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Elvei: A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. Ezért csak akkor adunk házi feladatot, ha a tanórán nem biztosított az adott tananyag megfelelő szintű elmélyítése, és szükséges a gyakorlás. A házi feladat: Mindig igazodik a tantervi követelményekhez. Lehetőleg legyen differenciált Szolgálja a felzárkózást, és szorgalmi feladatként a tehetséggondozást Ne legyen túl sok írásbeli feladat, inkább gyűjtő, tevékenykedtető vagy memoriter típusú legyen Fejlessze a kreativitást, serkentsen önálló munkára Házi feladatot minden esetben legalább szóban értékelni kell, hogy visszajelzést adjon a tanulónak és önmagának a tananyag elsajátításának szintjéről A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Korlátai: Házi feladatot csak hétköznap délutánra adunk fel kötelezően Hétvégére (péntek, szombat, vasárnap) kötelező házi feladatot nem adunk. Iskolai szünetekre házi feladatot nem adunk A fentiektől csak nagyon indokolt esetben, súlyos tanulmányi lemaradás esetén egyénre szabott felzárkóztató jellegű nem kötelező feladatokkal lehet eltérni. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál.
105
2.11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei 2.11.1. Csoportbontások Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, technikát, magyart, matematikát. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására.
106
Csoportbontások megvalósítása Évfolyam
4.
5.
6.
Várható osztályok száma
2
Maximális Csoportok csoportlétszám száma
Pedagógusigény
Heti óraszám
Összes óraszám
4
1
1
4
3-4
3-4
3
9-12
osztályfelezés 13
4
2
1
4
technika
osztályfelezés 15
4
2
1
4
magyar
nívócsoport
10-20
3
3
4
12
matematika
nívócsoport
10-20
3
3
4
12
idegen nyelv
választott nyelv alapján
10-15
3-4
3-4
4
12-16
informatika
osztályfelezés 13
4
2
1
4
technika
osztályfelezés 15
4
2
1
4
magyar
nívócsoport
10-20
3
3
4
12
matematika
nívócsoport
10-20
3
3
4
12
idegen nyelv
választott
10-15
3-4
3-4
4
12-16
Tantárgy
Megvalósítás
informatika
osztályfelezés 13
idegen nyelv
választott nyelv alapján
informatika
10-15
2
2
nyelv alapján
7.
8.
2
2
informatika
osztályfelezés 13
4
2
1
4
technika
osztályfelezés 15
4
2
1
4
magyar
nívócsoport
10-20
3
3
4
12
matematika
nívócsoport
10-20
3
3
4
12
idegen nyelv
választott nyelv alapján
10-15
3-4
3-4
4
12-16
informatika
osztályfelezés 13
4
2
1
4
magyar
nívócsoport
10-20
3
3
4
12
matematika
nívócsoport
10-20
3
3
4
12
idegen nyelv
választott nyelv alapján
10-15
3-4
3-4
4
12-16
108
2.11.2. Napközis foglalkozások szervezése A napközis foglalkozást az iskola köteles – a szülő igénye alapján – szervezni. A napközis foglalkozást oly módon kell megszervezni, hogy - az iskolai felkészítéssel, - a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak megfeleljen. Célja: A napközi otthon célja, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai tanulásukkal, egyéb tevékenységükkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A napközi otthon célja minden esetben az iskola céljaival megegyezik. Ennek egyik alapvető eszköze a megfelelő tanulási technikák elsajátítása. Fontos, hogy a napközit valóban otthonának érezze minden gyerek. Meg kell teremtenünk azt a kellemes, oldott légkört, amelyben szívesen, örömmel tartózkodik. Feladata: maga speciális lehetőségeivel segítse az iskola céljainak elérését. a tanulók értelmi képességének fejlesztése teljes személyiségfejlesztés – önismeret, önbecsülés, önbizalom erkölcsi, etikai nevelés, a testi, lelki egészség és az egészség megőrzésének fontossága nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására közösségfejlesztés, törekvés az előítélet mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre az önálló tanulás képességének kialakítása, folyamatos önművelés hazafias nevelés, nemzeti kultúra ápolása, hagyományok tisztelete, megbecsülése - segítse a tanulókat a másnapra való felkészülésben (írásbeli és szóbeli), el kell érni, hogy minden tanuló képességének megfelelően dolgozzon, tanuljon. További feladata
segítse önálló tanulási módszerek kialakítását felzárkóztatás tehetséggondozás járuljon hozzá a tanulók szabadidejének hasznos, aktív eltöltéséhez biztosítsa a szabad levegőn való aktív, játék-, és sportlehetőséget higiénikus és esztétikus környezet biztosításával segítse lelki fejlődését a kulturált étkezés szokásainak alakítása, fejlesztése
Kiemelt feladatként kezeljük az önálló tanulásra nevelést. Az önálló tanulás célja az önálló ismeretszerzés elérése. El kell érnünk, hogy a tanuló minél hamarabb a lehető legnagyobb önállósággal rendelkezzenek. Fontos a helyes tanulási szokások kialakítása, a tantárgyak tanulásának helyes egyéni sorrendje. Az azonos tantárgyakon belül előbb a szóbeli, majd az írásbeli feladatokat végezzék el. Meg kell tanulni időtervet készíteni, munkájukat ellenőrizni, a tanulási időt maximálisan kihasználni. Tanulóinkat képességeik szerint fejlesztjük, kihasználjuk a társas kapcsolatokban rejlő tanulási lehetőségeket tanulópárokkal, csoportos és differenciált tevékenységekkel. Átvezetni a tanulókat a folyamatos irányításról és segítségről az önálló tanulás felé. Megtanítani a gyermekeket a tanulásra, az egyes tantárgyak
tanulásának leghatékonyabb és legeredményesebb módszerére. Mintákat adni az ismeretszerzéshez a feladat és problémamegoldáshoz. Szervezési és nevelési feladatok
nyugodt, biztonságos légkör biztosítása a közösség személyiségformáló erejének növelése. baráti kapcsolatok kialakításának segítése a tanuláshoz való pozitív viszony megteremtése
Értékelési rendszer
szükséges, hogy a tanulók visszajelzést kapjanak tevékenységük minden területén az értékelést, mint nevelési eszközt rendszeresen alkalmazni kell olyan céllal, ami által a gyermek fejlődését szolgáljuk, segítjük az ellenőrzés és az értékelés folyamatos egyénre szabott
A legfontosabb, hogy a gyermekek otthonosan érezzék magukat, jó hangulatú nyugodt légkörben töltsék délutánjukat. A napközi otthonos foglalkozás programjainak területei
önálló tanulásra nevelés szervezési és nevelési feladatok szabadidő hasznos és aktív eltöltése - kulturális tevékenység - technikai tevékenység - játékos foglalkozás - séta, kirándulás
110
2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A Köznevelési törvény szerint évente mérni kell a tanulók fizikai állapotát és a mérések eredményét tovább kell küldeni kiértékelésre. A mérésekre ősszel, a tanévkezdést követő 3. – 4. héten kerül sor, míg a második mérés időpontja a tavaszi szünet utáni hét. A méréséket az OM által küldött „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” című szakmai anyagban közölt módszerek közül a HUNGAROFIT nevű mérési módszerrel végzik testnevelés órán a testnevelő tanárok. A mérésekre a szakmai anyag útmutatása alapján kerül sor. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal, október illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján kerül összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Andrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 5. feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés-, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben.
6. feladat: HASONFEKVÉSBŐL FOLYAMATOSAN
TÖRZSEMELÉS
ÉS
LEENGEDÉS
(A hátizmok dinamikus erő-álóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkótartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. 111
Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt 3. ütemre visszanyit tarkótartásba 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma.
7. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FOLYAMATOSAN
FELÜLÉS
TÉRDÉRINTÉSSEL
(A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkótartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt.
8. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN FOLYAMATOSAN
KARHAJLÍTÁS-
ÉS
NYÚJTÁS
(A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. 6. Kiegészító felmérések a/ Labdapasszolás falhoz, 30 mp alatt b/ Medicinlabda dobása hátra és előre 112
c/ Négyütemű fekvőtámasz 1 perc alatt d/ Cooper-teszt /aerob állóképességek felmérése/
2.13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.13.1. Az iskola egészségnevelési elvei Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív állítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés – leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit, és ezek kerülésének módjait. Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások /pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás/ kialakulásának megelőzésében. Segítség a krízishelyzetbe jutottakat. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakítható ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. 2.13.2. Az iskola környezeti nevelési elvei A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudományos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet,
113
a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanuló természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak a környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és emberalkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A környezeti nevelés során a tanulók, ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi- gazdasági modernizáció pozitív és negatív egyénre gyakorolt hatásait a környezeti követelmények tükrében. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Magatartásukban alakuljon ki és erősödjön meg a személyes biztonságra való törekvés. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink a környezetünkért felelősséget érző és tenni akaró emberekké váljanak, akik az emberi alkotásokat tisztelik. Összefoglalva talán a legfontosabb a környezettudatos magatartás kialakítása az érték fogalmának és a helyes természetszemlélet, világlátás helyreállítása, amely a meglátott széptől a megtapasztalt hasznosig, vagy az eddig természetesnek vett tiszta víz, egészséges levegő igényéig terjedhet. A környezet rombolásának megállítása olyan nagyléptékű és olyan sürgető feladat, hogy mindenkinek szerepet kell vállalnia belőle, fiatalnak és idősnek foglalkozásra és nemzetiségre való tekintet nélkül. A tanítás - tanulás folyamatában elsősorban a tanuló lakóhelyi, iskolai, települési környezete, majd hazánk értékeinek megismertetésére, megszerettetésére törekedjünk! Ezen keresztül segítsük olyan pozitív attitűd kialakulását, mely az élő és élettelen környezet megóvására, védelmére ösztönöz, erősíti a lakóhelyhez való kötődést, s ezek a hazánkhoz és a nemzetünkhöz tartozás érzését megalapozzák. . Az élő és élettelen környezettel kapcsolatos fogalomalkotást mind személyes, mind közös, tevékeny tapasztalatszerzéssel készítse elő! Lakóhelyi környezetük megismerése során tanítsa meg a tanulókat egyre nagyobb önállósággal szabályosan, balesetmentesen közlekedni, elemi fokon tájékozódni a térben és az időben! Kiemelt cél az óvatosságra intés, az élet- és környezetkímélő, a veszélyhelyzetek megelőzését szolgáló magatartásformák kialakítása, s ezzel a személyes biztonság növelése. A környezeti nevelés során fontos szempont: – a természetközelség – az életközeliség – a munkálkodás – alkotás – önkifejezés. 114
A környezeti nevelés minden tanár feladata az iskolai nevelés során és az iskolán kívüli tevékenységben egyaránt. A környezeti nevelés érdekében végzett konkrét tevékenységeink: Osztálytermek virágosítása, tisztaságának óvása megőrzése, dekorálása. Elkezdődött a városban a szelektív hulladékgyűjtés. Iskolánkban a szárazelemgyűjtés évek óta folyamatos. Évente megszervezzük a papírgyűjtési akciót, a papírhulladék újrahasznosítása céljából. Erdei iskolát szervezünk, a tanulás a természetben folyik, közvetlen tapasztalással, személyes cselekvés lehetőségeivel. A gyakorlati életben való eligazodáshoz szükséges technikákat a gyerekek megtanulják. Minden fél évben osztályonként egy- egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére, minden évben a „Föld napja” alkalmából történő megemlékezés a környezetvédelemmel kapcsolatos játékos vetélkedővel, akadályversennyel. A helyi tanterv tartalmazza lakóhelyünk környezetének megismerését és védelmét.
2.14. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.14.1. A magatartás értékelésének elvei A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök mínősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezn Példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja - tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik - kötelességtudó, feladatait teljesíti - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti - tisztelettudó - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet 115
- nincs írásbeli intője vagy megróvása Jó (4) az a tanuló, aki: a házirendet betartja a tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik feladatait a tőle elvárható módon teljesíti feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt nincs írásbeli intője vagy megrovása Változó (3) az a tanuló, aki: az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik feladatait nem minden esetben teljesíti előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik igazolatlanul mulasztott osztályfőnöki intője van Rossz (2) az a tanuló, aki: a házirend előírásait sorozatosan megsérti feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti magatartása fegyelmezetlen, rendetlen társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza több alkalommal igazolatlanul mulaszt több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása, vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és az év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.
116
2.14.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei a) Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi - munkavégzése pontos, megbízható - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként vesz részt - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b) Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; - a tanórákon többnyire aktív - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem, vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízást teljesíti; - taneszközei tiszták, rendezettek. c) Változó (3) az a tanuló, akinek: tanulmányi eredménye elmarad képességeitől tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. Hanyag (2) az a tanuló, aki: képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen feladatait többnyire nem végzi el felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes éremjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 2.14.3. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Azt a tanulót, akit képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít 117
vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti. A dicséretet a szülő tudomására kell hozni. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti vagy a házirend előírásait megszegi vagy igazolatlanul mulaszt vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai bünteések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben –a vétség súlyára való tekintettel- el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
2.15. A gyermekek tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Cél: A Szakértői Bizottság véleménye alapján integrált oktatás-nevelésben részesítendő tanulók oktatása nevelése. A sajátos nevelésű igényű - diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, beszédhiba- bíró tanulók integrált oktatása-nevelése. Feladat: Beszéd fejlesztése Olvasás, írás, számolási készség fejlesztése Beszédhibák kijavítása Személyi feltételek: pszichológus fejlesztő pedagógus logopédus-gyógypedagógus Szervezés: A foglalkozásonként résztvevő tanulók száma 1-3-ig A tanulók az iskola helyi tanterve alapján haladnak, ezen kívül egyéni fejlesztési terv készül számukra. A fejlesztési tervben az alapozó szakasz hosszabb idő alatt való teljesítésére is lehetőség van. A gyógypedagógus és fejlesztő pedagógus a fejlesztési terven belül rugalmasan változtat a tanuló fejlődésének és az igényének megfelelően. A vizsgálatokhoz és a terápiához szükség szerint pszichológus részvétele kell. A foglalkozások az osztályt tanítókhoz és a gyermekek időbeosztásához rugalmasan alkalmazkodik. Az alsóban a heti óraszám 15%-ában. Felsőben egyéni fejlesztési terv szerint a kötelező tanórák után. Tárgyi feltételek: Csoportszoba, amelyre összehangolt órarend készül. Logopédiai tükör. 118
Taneszközök: A tanulók a helyi tantervnek megfelelő taneszközöket használják, kiegészítve a fogyatékosságnak megfelelő speciális módszerekkel, eszközökkel. Értékelés: A tanulók fejlődéséről a fejlesztő pedagógus és gyógypedagógus rendszeresen konzultál az osztályban tanító nevelőkkel. A tanulókat az osztályban tanító nevelők értékelik az érvényes pedagógiai program és helyi tanterv alapján. Szoros a kapcsolattartás a szülőkkel és az osztályban tanító nevelőkkel. LOGOPÉDIA A beszéd jelentőségét minden pszichológiai képzettségű ember tisztán látja. Mégis azt kell mondanunk, hogy a beszéd teljes jelentőségét csak az ismeri, aki munkája során találkozott olyanokkal, akik valamilyen okból nem voltak képesek beszélni, rosszul beszéltek, vagy nem értették meg a beszédet. Az ő számukra az ismeretek megszerzése sokkal nehezebben történik. Célja: A beszédhibák megelőzésével, továbbá a már kialakult beszédhibák és azok következményeként fellépett másodlagos elváltozások korrekciójával ép beszédet hozzon létre. Logopédiai foglalkozások feladata: Beszédhiba Beszéd alaki Tartalmi javítása (nyelvhelyesség, szókincsbővítés, beszéd technikai fejlesztése) Diszlexia javítása a diszlexia – prevenciós olvasás –írás tanítási módszer alkalmazásával Elsődleges cél, hogy az óvodás korú gyermekek beszédhibáit még beiskolázás előtt kijavítjuk. FEJLESZTÉS Cél: A tanulási kudarccal küszködő tanulók felzárkóztatása. A tanulást gátló okok enyhítése, korrekciója. Oldott légkör megteremtése, segítségnyújtás az beilleszkedéshez.
osztályközösség
Feladat: A tanulási zavar időbeni felismerése. A rendelkezésünkre álló rehabilitációs módszerek alkalmazása. Gátlások oldása, önbizalom fejlesztése. Szülőkkel, tanítókkal segítő és szoros együttműködés.
119
munkájába
való
GYÓGYTESTNEVELÉS Fő cél a helyes testtartás megéreztetése és kialakítása. Az első órában a tanulók orvos és védőnő által küldött javaslatokat leadják. Ennek figyelembevételével az órákon differenciáltan kapnak feladatokat. A Gerincgyógyászati Társaság által kiadott ellenőrző gyakorlatokat év elején és év végén megcsináljuk és összevetjük az eredményeket, melyeknek pozitív tendenciát kell mutatniuk. Az ellenőrző gyakorlatsort fejlesztő gyakorlatokat be kell építeni az órák anyagába. Ezek közül kiemelten kezelendő a hát /törzsizomzat/ megerősítése és a gyerekek között nagyon gyakori lúdtalp megdolgoztatása. Fontos minél több játékos foglalkozást beépíteni az órák anyagába, hogy felszabadultabban dolgozzanak.
120
2.16. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 1. Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést, valamint a tanulók tevékenykedtetését tagozatonként és tantárgyanként ismertetjük. Célunk, hogy olyan eszközök álljanak a tanulók rendelkezésére, amelyek a kor követelményeinek megfelelnek, hozzájárulnak a tanulók széles ismeretbővítéséhez, tapasztalatszerzéséhez. Törekszünk az eszközök évenkénti bővítésére, korszerűsítésére az anyagi lehetőségek figyelembe vételével. Folyamatosan ellenőrizzük az eszközök/ sporteszközök állapotát, különös tekintettel a baleset megelőzését szem előtt tartva. Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalomtanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Kis és nagy írott betűs ABC-s táblák - ABC-s hívóképek - Kis és nagy nyomtatott betűs ABC-s táblák - Betűsín - Kirakható betűsorozat kártya - Falra akasztható betűtartó - Nyelvtani táblázatok (10 darabos garnitúra) - A magyarság vándorlása térkép - Applikációs képek 3.-4. osztály - Írásvetítő kellékekkel - ROMI-SULI Helyesírási és nyelvtani táblázatok 2.-3. osztály - ROMI-SULI Helyesírási és nyelvtani táblázatok 4. osztály - IKT alapú eszközök - CD-k, DVD-k - Szövegértés kompetencia alapú oktatáshoz szükséges eszközök - Cintányér - Csengő - Dob - Furulya, barokk, germán - Triangulum - Némasípok - Nyeles fadob - Metalofon - Ellentétek - Előtte-utána - Eseményképek szövegalkotáshoz - Igék - Kép és szókártya gyűjtemény - Képes történetek: Egy nap Flo.val - Képes történetek: Problémák - Képes történetek: Problémák és megoldásaik - Képes történetek-Éls ezután? - Kisbetűk 121
- Különbségek - Mondj egy történetet - Nagy bábkészlet - Nyomtatott kisbetűk - Tapintható kisbetűk - Tornadob - Variálható történetek: Család Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Színes rudak - Méterrúd - Űrmértékeket szemléltető eszközök - Kéttányéros mérleg súlyokkal - Mágneses törtek - Alsós matematika garnitúra - Szorzótábla - Matematika II. számolás 100-ig - Logikai készlet - Tanulói eszközök a kompetencia alapú oktatáshoz - Dobókocka számok 5x5 cm. (2 db./szett) - Számegyenes összeadás-kivonás 3x10cm-es számegyenes Számolólap - Színkódolás - Négyet egy sorba - Soliter - Öntapadó mágnescsíkok (200 db./1 négyzetcentiméter) - Számolókocka zacskóban (100db.-os) - Tangram - Geometriai formák 250 db.-os - Számkocka 1-12 (10 cm-es) kék 75 g - Számkocka 1-12 (10 cm-es) sárga - Számkocka 1-12 (10 cm-es) piros . - Tanulói törtkorongkészlet 60 db.-os 6 szett - Kézjelölés 6 db.-os - Mérleg súlysorozattal - XGeO Nagy Készlet - Trükkös ujjak - Macska-egér harc - Mester logika - Logikai készlet tanári (mágneses applikációs) - Tanári mágneses törtkorongkészlet - Tanári demonstrációs óra +25 db. tanulói 1 szett
és
Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Az erdő életközössége (falikép) 122
50
db.
- A mező életközössége (falikép) - Négy évszak (falikép) - Magyarország domborzata és vizei (falitérkép) - Magyarország megyéi - Iránytű - Ház körül élő állatok (falikép) - A mező (falikép) - A tó (falikép) - A szántóföld (falikép) - Testünk (falikép) - Rovarok (falikép) - Az idő faliképe - Élet az erdőben (falikép) - Környezetismereti falitabló 15 db-os garnitúra Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök - Diavetítő - Diasorozatok a műalkotások elemzéséhez - Parafatábla 200X100 Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Triangulum - Zongora - Ötvonalas tábla - Magnó - Cintányér - Dob - Ritmusfa - Hangvilla Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Szerelőkészletek - Építőelemek Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Zsámoly - Bordásfal - Mászókötél - Gumikötél - Ugrókötél - Medicinlabda - Stopper - Tornapad - Tornaszőnyeg - Kislabda - Gumilabda A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Írásvetítő 123
-
-IKT alapú eszközök CD-k, DVD-k Magnó A szófajok (falikép) A hangtani ismeretek összefoglalása A szavak alakja és jelentése (falikép) A szó (falikép) Teljes hasonulás (falikép) A mondat (falikép) A főnevek ragozása A főnév szótári alakjai Az elöljárószók Magyar irodalomtörténeti térkép A szófajok rendszere Hogyan írjam? Régi magyar emlékek Szófajok rendszere Magyar irodalomtörténeti térkép A mondat A mondat részei Szövegvilág A magyar irodalom arcképcsarnoka A szófajok Szövegértés kompetencia alapú oktatáshoz szükséges eszközök szövegértés csomag II.kompetencia fejl. magyar hang és betűrendszer tabló beszédhangok találkozása tabló a szavak elemzése tabló
A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Szöveggyűjtemények és olvasókönyvek: - Mann Miklós –Szabolcs Ottó: Hogyan éltek elődeink a régi korokban? (Anno Bt) - Kovács György : XX. Század (Történelmi ok. Nemzeti tk Rt.) - Kuissné Lux Ilona: Tekints a múltba, meglátod a jövőt! (Magister) Kézikönyvek, szakkönyvek: - Simándi Irén: Történelmi fogalmak kisszótára. - Szabolcs Ottó- Závodszky Gáza: Ki kicsoda a világtörténelemben? - Szabolcs Ottó- Závodszky Géza: Ki kicsoda a magyar történelemben? - Veresegyházi Béla: Történelmi helyek kislexikona. - Grüll Tibor: Az európai művelődés története. - Markó L: Általános európai fogalomgyűjtemény - Szabolcs – Veresegyházi: Rajzos vázlatok a történelemtanításhoz. - Gönczöl E: Őskor, ókori civilizációk. - Vida P. István: Egyetemes és magyar történelmi kronológia 124
-
Kéki Béla : Az írás története Pető Katalin: Utazók, felfedezők, kutatók. Bakayné- Kádek- Hollóné: A pénz világa Matula - Knausz: Az ember nyomában Semkovicsné: Falu – város Kopperné: Népek, kultúrák Az Új Képes történelem sorozat kötetei 1.9.3. Falitérképek: Az emberiség az őskorban Az ókori kelet Az ókori Görögország A Római Birodalom A Népvándorlás Magyarország I. István korában Magyarország áttekinthető történelme A magyar történet áttekintése a honfoglalástól A magyar királyság vármegyéi Az emberiség az őskorban i.e. 400-ig. Európa 1000körül Európa a Népvándorlás korában Magyarország a Hunyadiak és a Jagellók korában A magyar Szent Korona országai Európa a XVI. század végén Magyarország 1526-1606 Európa Nagy Károly korában Magyarország 1000-1240 A feudális Magyarország XV. sz. Európa a IX-XI; XII-XIII; XIV-XV; XIX. században Forradalom és szabadságharc 1848-49 Európa 1815-1849 Magyarország a XVIII. sz.- ban Osztrák-Magyar Monarchia 1914-ig Az első világháború vége1917-18 A második világháború1939-1945 Holocaust Magyarországon 1944 Polgárháború Oroszországban Európa a II. világháború idején Magyarország 1944-45 A Trianoni béke következményei: Magyarország közigazgatása és a területgyarapodás
A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Táblai szerkesztőeszközök: derékszögű vonalzó: 300 45 0 60 0 125
szögmérő körző egyenes vonalzó 1m-es Mértékegységek bemutatására szolgáló testek: 1 dm3 műanyagból űrmérték (dl, cl) 1 m3 szétszedhető 1 m2 falikép Demonstrációs testsorozat átlátszó műanyagból kocka téglatest különböző alapú egyenes hasábok henger kúp gúla IKT alapú eszközök Tanulói eszközök a kompetencia alapú oktatáshoz - Színkódolás - Matematikai scrable - Játssz a koordinátarendszerben! - Varázstükör 24 db o.készlet - Napelemes áramkörépítő-készlet - Blokus classic - Abalone - Schubitrix Törtek 1. - Schubitrix Törtek 2. - Matematikai bingó törtek - Geometriai testek - Geometriai térépítő feladatlapokkal - Vonalzó készlet - Táblai körzõ "Power" mágneses lábbal
Az informatika tanítását segítő felszerelések és eszközök: számítógépek és tartozékaik nyomtatók számítógép hálózat internet kapcsolat Szoftver eszközök: szerver géphez hálózati operációs rendszer Minden géphez külön grafikus operációs rendszer Tömörítőprogram, víruskereső, programozási nyelv, Logo fejlesztőprogram Office valamelyik változata Multimédia fejlesztő program Multimédiás oktató program 126
A természetismeret, földrajz és biológia tanítását segítő felszerelések, taneszközök: Írásvetítő Természetismeret, földrajz: Térképek: Afrika Ausztrália és Óceánia Észak-és Közép-Amerika Közép-és Dél-Amerika Észak-Ázsia Európa domborzata A Kárpát-medence domborzata Magyarország közigazgatása és megyéi Földgömbök: nagy világítós földgömb tanulói kicsi földgömbök Vaktérképek: évfolyamonként és országonként Videofilmek: Másfél millió lépés…. És még egymillió lépés… Egyetlen Föld Biológia: Álló csontváz Koponya Állati és növényi metszetek Mikroszkóp Az ember belső szervei Védett hüllők (falitérkép) Védett kétéltűek (falitérkép) Májusi cserebogár modell Emlős szervei (preparátum) Hal belső szervei Madár belső szervei Béka belső szervei Csontvázak: Macska Madár Hal Sikló Növényi sejt makett Szár keresztmetszete A bőrszövet keresztmetszete Gyilkos galóca makett Kerti csiperke makett Légyölő galóca makett Emberi torzó A technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Kézi fúrógép (6db) Dekopír szúrófűrész (1db) Körfűrész (1db) Motoros gyalugép (1db) Asztali állványos fúrógép (4db) Szalagcsiszoló (2db) Szalagfűrészgép (1db) Állványos köszörűgép (1db) Asztali köszörűgép (1db) Ipari porelszívó (1db) Kombinált gyalugép (1db) Karos lemezvágó (3db) Karos papírvágó (1db) Stekk kulcskészlet (1db) 127
Menetfúró metszőkészlet (3db) Gépsatu (2db) Elektromos páka (8db) Hosszú motormodell (1db) Műhelyasztal (6db) Reszelő (89db) Harapófogó (11db) Laposfogó (13db) Kalapács (23db) Illesztőfűrész (26db) Svédfogó (1db) Technika építőkészlet (10db) Elektronika II. (6db)
Satu (9db) Pillanatforrasztó (5db) Fólia hegesztő (1db) Gyalupad (2db) Lemezvágó (27db) Ráspoly (78db) Csípőfogó (14db) Kúposfogó (39db) Rókafarkú fűrész (17db) Laposvágó (23db) Fémépítő készlet (8db) Elektromos készlet (14db)
A háztartástan tanítását segítő felszerelések: Hűtőszekrény Beépített konyhaszekrény Villanytűzhely Elektromos konyhai robotgép Vasaló és vasalóállvány Varrógépek (4db) Konyhai főző és tálalóeszközök A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Tanulói egységcsomagok: Mechanikai (5db) Hőtani (5db) Elektromossági (2db) Fénytani (4db) Optikai pad (2db) Mágnesrúdpár (1db) Hőmérők (17db) Főzőpoharak: 250 ml-es (6db) 100 ml-es (1db) Rugós erőmérők 0,25 N (6db); 2,5 N (16db); 25 N (3db) Karos mérlegek (7db) Ebonit rúd (2db) Üvegrúd (2db) Mérőhenger (7db) Mikola-cső (7db) Metronom (1db) Négyütemű motor modell Emeltyűs pirométer Tömegsorozat Demonstrációs V-A mérő (4db) Tanulói V-A mérő Galvánelemek modellje Volta elem Demonstrációs mérleg Generátor és motormodell (5db) Csengő modell (10db) Transzformátor modell Elektrovaria Egyes csiga fémből (5db) Csigasor minta fémből (1db) Arkhimédeszi hengerpár Asztali szerelhető csiga (3db) Fajsúlytestsor (3db) Közlekedőedény fatalpon Hajszálcsövek fatalpon A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Analitikai mérleg Funkcionáló lombik (4db) 128
Azbesztes drótháló (15db) Gázfejlesztő készülék (2db) Lombik fogó (5db) Gázfelfogó henger (2db) Kettősdió (5db) Gömblombik (5db) Szűrőkarika (10db) Hoffmann-féle vízbontó (1db) Borszeszégő (20db) Hűtőfogó (5db) Erlenmejer lombikok: 500 ml-es (3db) Főzőpohár:- 50 ml-es (6db) 100 ml-es (5db) 100 ml-es (10db) 200 ml-es (4db) 200 ml-es (4db) 1000 ml-es (1db) 250 ml-es (10 db) Égető kanál (8db) Kémcső (60db) Kémcsőállvány (60db) Kristályosító csésze (5db) Liebik-hűtő Mérőhengerek: 50 ml-es (1db) 100 ml-es (1db) 150 ml-es (2db) 250 ml-es (5 db) Óraüveg (30db) Porcelánmozsár törővel (4db) Porcelántégely Üvegbot (5db) Üvegkád (4db) Üveglap (15db) Üvegtölcsér (22db) Vasállvány (10db) Vasháromláb (5db) Vegyszeres kanál (2db) Elemek periódusos rendszere szemléltető falitábla (2db) A rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Fali szemléltető táblák: - Színtan I.-II.-III. - Az írás története - Ábrázolási rendszerek - Plakát - A szék - Magyarország műemlékei Diafilmek: - Michelangelo - Róma - Magyar Nemzeti Galéria - Szépművészeti Múzeum - Louvre - Ufizzi - Drezdai Képtár - Pitti Képtár - Impresszionizmus - A XX. Század magyar festői - Csontváry - Modern festők Diapozitívok: 129
- Műalkotások elemzése I.-II.-III.-IV. Mértani testek: - Tanulói testmodell - dm3 modell - Műanyag vonalzó Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Pianínó, zongora - A kerettantervben szereplő zenehallgatási anyag hangkazettán és CD-n. -Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek és eszközök A testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Ugrókötél (25db) Gumikötél (8db) Tornakarika (15db) Tornaszalag (15db) Tornagyűrű (1pár) Kosárlabda (10db) Gumilabda (30db) Focilabda (4db) Röplabda (2db) Marok labda (10db) Rajtgép (2db) Mérőszalag (2db) Stopperóra Megkülönböztető mez (10db) Kosárlabda mez garnitúra (2garn.) Szöges cipő (10pár) Medicinlabda (12db) Magasugró léc (2db) 1kg-os súlyzó (10db ) Thera-band szalag (20db) Thera-band labda (2db) Fa korong (12db) A német – angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - IKT alapú eszközök - CD-k, DVD-k - Verben - Die Formen des… - Der Wortartenschrank - Satzbauplane - Der Artikel - A főnév szótári alakjai - Az elöljárószók - Gyenge ige ragozása - Erős ige ragozása - Időbeli segédigék - A jelzői melléknév ragozása - Deutschland falitérkép - Sabebauplöne - Neue Reshtschreiben - Der Wortarten - A birtokos névmás - A szófajok rendszere 130
- Die Formen des persohliches Füren - Könnyített olvasmányok Az angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Kompetencia alapú oktatáshoz szükséges eszközök Mondj egy történetet Mindennapi tárgyak Igék Képes történetek - Egy nap Flo-val Képes történetek - Mesélj róla! English Grammar In Use Suppl.Ex. With Ans. 3Rd Ed. Murphy English Grammar In Use With Cd-Rom 3Rd Ed. Murphy Essential Grammar In Use With Cd-Rom * Murphy, Raymond Five-Minute Activities PB. Language Activities For Teenagers Laughing Matters Medgyes Péter Assessing Young Learners Creating Stories with Children Drama with Children Games for Children The Internet and Young Learners Projects with Young Learners Storytelling with Children Small Talk Chants CD Children s Jazz Chants Old and New Student Book Children s Jazz Chants Old and New Student Book CD Jazz Chants Old and New Student Book Jazz Chants Old and New Student Book CD Oxford Essential Dictionary with CD-ROM
Kompetencia alapú szoftverek: Magyar nyelvtan alapjai- szövegértés, szövegalkotás 1-8. o. Matematika 1-8. o. Idegen nyelv (angol, német) 1-8. o. Olvasás interaktív tananyag csomag Matematika interaktív tananyag csomag Komplex nyelvi interaktív tananyag csomag Szövegértés interaktív tananyag csomag
131
„A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása” programhoz taneszköz jegyzék Tárgyi feltételek: 1. Csoportszoba (amelyre összehangolt órarend készül) 2. Egy terem, ahol a mozgásterápiához szükséges alapeszközök kerülnek felszerelésre és elhelyezésre Taneszközök: 1. Tanári:
2. Tanulói:
sportszerek írásvetítő tábla homokasztal diagnosztika és terápia eszközei kézikönyvek folyóiratok tesztek (pszichológiai, logopédiai, pedagógiai) ABC tábla játékok képkártyák, szótagkártyák, szókártyák golyók dobókockák labdák gyöngy színesrúd szögestábla betűsorozat képes betűtábla képeslapok érzékelő zacskó
132
3. Az alapfokú művészeti intézményegység pedagógiai programja Ebben a fejezetben csak azokat a tevékenységeket, feladatokat szabályoztuk, amelyek eltérnek az általános iskola feladataitól. Kht. 31. § (1 ) Az alapfokú művészetoktatás intézményben művészeti nevelés és oktatás folyik. Az alapfokú művészeti oktatás megalapozza a művészi kifejező készségeket, illetve előkészít, felkészít a szakirányú továbbtanulásra.
3.1 Az alapfokú művészet oktatás általános alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Minden más esetben az általános iskola pedagógiai, és minőségbiztosítási programjainak előírásai érvényesek a művészeti intézményegységre is. A művészeti oktatás célja, hogy a művészet nyelvén, annak valamelyik ágán, zenei, néptánc, vagy drámapedagógiai oktatással, érzelmi és esztétikai neveléssel hozzájáruljon egy sokoldalúan művelt személyiség kialakításához. Alkalmat kell adnia az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítania kell különböző művészeti területeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. Lehetőséget kell nyújtani az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyományok értékeinek kialakítására és megőrzésére. A tanulók többségénél el kell érni azt a motivációt és tudást, mely után igényük van tartalmas művészeti produkciók hallgatására, látogatására, (pl.: koncertek, operaelőadások, tánc és színielőadások, stb.), azokban való közreműködésre, önálló alkotások létrehozására a tanuló vagy tanult művészeti ágnak megfelelően. Művészeti oktatásunk tehát az alábbi hármas célrendszert követi: 1. Neveljen, művészetszerető, pártoló közösséget a magyar művészeti előadások, programok számára. 2. Biztosítson utánpótlást az amatőr művészeti együttes számára 3. A művészeti téren legtehetségesebbeket pedig készítse fel a szakmai középiskolákban való továbbtanulásra, hogy később sikeres hivatásos művészek, művésztanárok válhassanak belőlük.
3.2 Az egyes művészeti tevékenységek oktatásának cél - és feladatrendszere 3.2.1. A zeneművészeti oktatás céljai, feladatai A fenti célok megvalósítása érdekében, a zeneiskola adjon rendezett zenei ismereteket. Tanítsa meg tanulóit a zenei írásra és olvasásra, a zenei műszavak jelentésére és használatára. Fejlessze a tanulók zenei képességeit: hallást, ritmusérzéket, intonációs érzékenységet, manuális készséget, fogékonyságot dinamikai és hangszín különbségekre. Ismertesse meg őket a főbb zenei stílusok sajátosságaival, a kortárs zenével, népzenével, a zenetörténettel, a
133
társművészetekkel való kapcsolattal. Fejlessze zenei fantáziájukat, bontakoztassa ki improvizációs képességüket. Nagyon fontos feladat: szoktassa a tanulót rendszeres, céltudatos, pontos munkára, melynek hatása nem csak a zenetanulásban fog számára kamatozni, hanem személyiségét pozitívan formálva egész életére meghatározó lehet. Értékes és érdekes zenei anyag tanításával, vonzó módszerekkel alakítson ki olyan érzelmi szintet a tanulóban, melyben mindennapos igénye a zene és az aktív muzsikálás. A későbbi kamara muzsikálás alapjain már a tanulmányok kezdetétől munkálkodni kell, más növendékek bevonásával, vagy a tanár aktív közreműködésével. A kiemelkedő képességű tanulók tehetség gondozására külön figyelmet kell fordítani. A „B” tagozatos tanterv magas szintű feladatrendszert és emelt szintű óratervet biztosít. 3.2.2. A színművészeti oktatás céljai, feladatai A képzés keretében biztosítani kell a színművészet iránt vonzódó tanulók képességeinek fejlesztését, művészeti kifejező készségeinek kialakítását, a művészeti szakterületen való jártasságot és gyakorlatot, figyelembe véve az életkori sajátosságokat és az előzetes dramatikus tapasztalataikat. Készítse fel a tanulókat a drámai szövegek értő olvasására, különböző színészi technikák tudatos alkalmazására, színházi improvizációra, karakterábrázolásra, különféle szerepek megformálására, a rendezői instrukciók alapján végzett munkára, más művészeti ágak területéről származó ismeretek alkalmazására. Ismertesse meg a tanulókkal a színházi alapfogalmakat, szakkifejezéseket, tradíciókat és ezek alkalmazását, a fontosabb színházi műfajokat, a színészi alkotómunka fázisait, a szövegelemzést, a színielőadások értékelését, napjaink színházi struktúráját. 3.2.3. A táncművészeti oktatás céljai, feladatai Az táncművészeti oktatás feladatai A program lehetőséget nyújt a tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztésére, fizikai állóképességének, ügyességének, cselekvő biztonságának, ritmusérzékének, hallásának, tér- és formaérzékének fejlesztésére, gazdagítására. Egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra neveli. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenység és a művészetek iránt. Kibontakoztatja a tanulók kreativitását, improvizációs képességét, készségét. A program keretében folyó táncművészeti nevelés alkalmat ad a táncművészet különböző műfajai iránt érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. Figyelembe veszi az életkorra jellemző fizikai és szellemi sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tapasztalataira, folyamatos technikai fejlődésére építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakíja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon képességeiktől és a szorgalmuktól függően fejleszthetik tánctechnikai, előadói műveltségüket és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot.
134
3.3.
A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
A művészeti tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét. Valljuk, hogy személyiséget formálni csak az egész személyiségre hatni tudó művészetek jelenlétével lehet. A művészetek táplálják a növendékek kialakuló érzésvilágát, egyfajta minőségre való igényességet alakítanak ki bennük, s egyben szűrőként is szolgálnak az őket ma érő ingerözönben. A művészeti nevelés biztosítja a személyes tapasztalatszerzést, mint tanulási módszert. A tanulók élményszerűen tapasztalják meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek a művészetben ötvöződnek. A művészeti neveléssel lehetőséget biztosítunk arra, hogy minden tanuló élje át a siker élményét, és ezzel fejlődjön önismerete és erősödjön egészséges önbizalma. Az alapfokú művészeti nevelés feltárja a növendékekben a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség. Művészeti nevelésünk megalapozza a tanulók esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az értékes alkotások iránti igényét. A művészeti oktatás által létrejött pozitív élmények hozzásegítenek azokhoz az emberi tulajdonságokhoz, magatartási szokásokhoz, amelyek a műveltség területén az eredményes haladás, szereplés összetevői. A naponkénti gyakorlások eredményeképp fejlődik a memória, a motívumsorok, dallamok memorizálása edzi a bevésés képességét. A népdalokon gyarapodott színes és gazdag szókincs, a tanulók fogalmazási és kifejezésbeli készségét fejleszti. A kiművelt növendék mozgáskultúrája is hatványozottan fejlődik. A tempó és dinamika betartása, a figyelmet és a koncentrációt fejleszti. A művek előadása különös figyelem-összpontosításra és rendre is szoktat. A zeneiskolába járó növendékek „szép” iránti elkötelezettsége, igényessége fokozatosan megnyilvánul a munkához való hozzáállásukban és a magatartásuk kulturáltságában is.
3.4.
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
A tanulók személyiségének a zene által való gazdagítása mellett művészeti iskolánkban kiemelt figyelmet fordítunk a közösségi műfajok, a társas zenei formák művelésére. Ennek adottak a személyi feltételei: kiváló szakmai felkészültségű tanáraink vannak, akik közösséget is tudnak formálni a vezetésükre bízott zenei csoportokból. Az egyéni tehetséggondozást mindig összekapcsoljuk a kamarazenében és a zenekari játékban való jártasság megszerzésével. Arra törekszünk, hogy növendékeink minél nagyobb számban vegyenek részt a különböző együttesek munkájában a közös zenélés páratlan élményéhez jutva. Egy kamaracsoporthoz, zenekarhoz tartozás, a közös tanulás és koncertezés megerősítően hat az egyéni zenetanulásra, a gyermek személyiségének fejlődésére. A tantestület pedagógiai munkájának hatékonysága nagymértékben függ a nevelőközösség egységességétől. Az intézmény dolgozói közösségének fejlesztését, erősítését 135
szolgálják az évente rendszeresen ismétlődő hagyományos közös programok: a tantestületi kirándulások, cserekapcsolatok hasonló intézményekkel, illetve a karácsonyi és tanévzáró utáni baráti találkozók.
3.5.
A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység
Intézménytípusunk alapvető funkciója: a tehetségek gondozása, veleszületett vagy szerzett képességeik továbbfejlesztése. A tehetséges tanulók mind a képességek, mind a viselkedés, a magatartás terén eltérnek az átlagtól. A tehetséges gyerekek nem egyformák. Legfontosabb személyiségjegyük az eredetiség. A kreatív gyermekekre általában magas fokú tudásvágy, kíváncsiság, belső teljesítménykényszer, nagyfokú autonómia, önbizalom, szabad kommunikációra törekvés, csökkent mértékű alkalmazkodás, az elnyomás és a korlátozás elleni védekezés jellemző. A tehetséggondozásban nincs egy igaz út, amely minden gyermek számára járható. Azt, hogy milyen programokkal és módszerekkel lehet egy-egy tehetséges gyerekkel vagy csoporttal foglalkozni, csak bizonyos információk birtokában tudjuk megtervezni Ezek: - az érintett gyerek, gyerekek kora - milyen szinten állnak, mit tudnak? - milyen motivációk inspirálják, milyen a feladat iránti elkötelezettségük? - mit tud a pedagógus szakmailag nyújtani? - mennyiben lehet számítani a családi háttér támogatására? Mindezek tisztázása után a növendék(ek), szülők bevonásával a lehetséges módszereket közösen megválaszthatjuk. Ezek: a) „minőségi" csoportba irányítás (egyénenként eltérő időben) kimagasló tehetségek esetében. („B” tagozat) b) Évugratás, vagy léptetés: amikor egy tanévben esetleg 2 év anyagát is minden nehézség nélkül képes elsajátítani a gyermek. A tehetségek oktatása nem pusztán a tantervi keretek közé szorított információközvetítésből áll, sokkal inkább olyan folyamatként kell felfogni, amely állandó tökéletesítésre ösztönöz az egyén saját képességeit, készségeit illetően. A tehetséggondozásban kimagasló teljesítményt nyújtó pedagógusokat a minőségi kereset kiegészítés elosztására vonatkozó szempontoknak megfelelően jutalmazza az iskolavezetés. A tehetséggondozás feltételei: - a tehetségek kutatása, felismerése; - a megfelelő órakeret, illetve a tárgyi-technikai feltételek biztosítása; - napi kapcsolattartás az azonos növendéket oktatók között; 136
- olyan oktatási légkör biztosítása, amely leküzdi a kreativitással szembeni akadályokat.
A tanári munka nem csak professzionális szakma, hanem „hivatás”. Azt a pluszt, amitől sokan alkotó művészetnek is tekintik - a pedagógus személyisége adja hozzá. Felelőssége abban áll, hogy a reá bízott ember egyedi és megismételhetetlen. Tantestületünk egységes törekvése a kiemelkedő zenei tehetségek felkutatása, gondozása és felkészítése a zenei pályára. „B” tagozat Zenei tanulmányi előmenetelük alapján a hangszeres és a szolfézs tanár javaslatára a tanszakvezetők és az iskola vezetés döntése szerint kerülnek a legrátermettebb növendékek „B” tagozatra, bármely szak 2. osztályától. A kiválasztás a tanszakok egyedi sajátosságainak figyelembevételével történik. Folyamatosan biztosítjuk az átjárhatóságot az „A” és a „B” tagozat között, így lehetőség nyílik a később érő zenei tehetségek magasabb osztályokban történő „B” tagozatra irányítására, illetve - ha a tanuló nem tudja, vagy nem akarja teljesíteni az emelt szintű követelményeket - az „A” tagozatra való visszavételére. Természetesen a szülőkkel is minden esetben egyeztetünk. A rugalmas rendszer félévenként ad módot az átsorolásra.
3.7. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Alapfokú művészetoktatási intézményegység Előadóterem eszközök és felszerelések jegyzéke Ebben a teremben zajlik a néptánc a dráma csoport oktatása és a tanulói hangversenyek. Bútorzat, felszerelés: A terem színpaddal, balett tükörfallal, színpadvilágítás technikával rendelkezik, nézőtér 120 fős, amely bővíthető további 30-40 férőhellyel. A táncruhák és egyéb felszerelésekhez kellék, jelmez és ruhatár részére beépített szekrénysorok vannak kialakítva. Hangosításhoz videó felszereléshez mobil hangosító rendszer /hangfalak, erősítő CD írólejátszó, magnó, mikrofonok tartoznak/ digitális kamera, televízió, projektor és vászon, szeméttároló. A teremben 1 db. Hangversenyzongora, színházi előfüggöny és színpadon sötétítő függönyök az ablakokon, ajtókon és a tükör a falon. Hátsó körfüggöny szintén a színpadon. Oldalfalon ruhaakasztó fogasok. Zongorához 1 db. Párologtató 1 db. Zongorapad.
137
Megjegyzés: Tanári és tanulói öltöző, tusoló a sportcsarnok az épületen belül tanári öltöző és tanulói öltöző, tusoló WC, nemenként 2-2 db. /sportcsarnoki öltözőkkel közös üzemeltetéssel/. 96 m2-ig bővíthető mobil balett szőnyeg. /ezt a szőnyeget használjuk a nagy rendezvények alatt mi8vel a 300-800 fő nézőközönséget igénylő előadásaink a sportcsarnokban vannak, ahol 100 m2-es mobilszínpad komplett világítás és hangtechnika, mobil nézőtér öltözők stb. áll a teljes művészeti iskola rendelkezésére/.
Néptánc és színművészet oktatására alkalmas tanterem Az általános iskolai használatban levő tantermek közül használják mindig az adott feladatra a legalkalmasabb tantermet. Elméleti oktatásra és a műhely munkák készítésére /pl. jelmezek varrása az iskola háztartástechnika szaktantermében áll rendelkezésre, ahol tanári asztal, padok 20 főre, támla nélküli állítható magasságú székek, tábla, mozgatható audiovizuális felszerelés, tároló, szekrények állnak rendelkezésre. Vegyszerek tárolását a kémia-fizika szertár zárható vegyszertárolójában oldjuk meg. Hangszerek tárolása pedig hangszer és kellék raktárban. Porta 1 db. Személyzeti WC. /minden emeleten van női, összesen 7 db., férfi összesen: 4 db./ Aula Ruhatár: minden folyosón két tanulóként egy ruhatároló szekrény, amihez a tanulók saját kulccsal rendelkeznek. Zuhanyzó, öltöző: 4 db. Öltöző /nemenként két-két helység minden helységben két zuhany, 4 db. Öltözőpad, 20 főre 4 db. Mosdó külön WC. Ezenkívül tanári öltöző, zuhany, tusoló és iroda. Irodák, ügyviteli helységek, nevelőtestületi szoba, könyvtár, kottatár, CD-DVD, Videó tár az általános iskolai feladatoknál található, mivel ezek mindkét funkciót ellátják. Hangszertár, jelmeztár minden teremben az adott művészeti ágnak megfelelően a beépített szekrényekben lett kialakítva, de további két raktár található az iskolában, jelmez, kellék, hangszer, iskolai bútor egyéb taneszköz raktározásának céljára közösen az általános iskolai eszközökkel is. Elsősegély helység: Az iskolában orvosi rendelő elsősegély helység, gyermek- orvos, asszisztens áll rendelkezésre. Furulya, fuvola oktatásának terme Ez a terem látja el a kamarazenei oktatás funkcióját és a Musiqua Antiqua próbaterme is egyben. Bútorzata: Szék /20 db./ Tanári asztal /1db./ Tanári szék /1db-/ 138
együttes
Ruhatároló fogas Számítógép Nyomtató Beépített szekrény Pianínó 1 db. Zongoraszék Állótükör Tanított hangszer: furulyák: 1 db. C basszus, 2 db. F basszus, / db. Tenor, 10 db. Alt, 5 db. Szoprán, 4 db. Szopranino 1 db, Ritmushangszerek: 4 db. Dob, triangulum, cintányér stb. Fuvola 4db. Kis fuvola /Fife 3 db./ A furulyák barokk fogású fából készült mesterhangszerek. Furulya oktatásának terme: Bútorzat: 1 db. Tanári asztal Tanári szék Tanulói szék /3 db./ Ruhatároló fogas 1 db. Pianínó 1 db. Zongoraszék Beépített szekrény. Kották tárolására Állótükör /1 db./ Tanított hangszer: furulya /1 db./ Metronom 1 db. Magnetofon 1 db. CD lejátszó 1 db. Kottatartó 2 db. Párologtató 1 db. Szeméttároló 1 db. Mosdókagyló Tükör Parafatábla /zeneiskolai hirdetés és szemléltető eszközök kitűzése. Kórusoktatás terme Közös használatban az iskola délelőtti oktatásával. Bútorzat: Tanulói asztal /12db./ Tanulói szék /20 db./ Tanári asztal /1 db./ Tanári szék /1 db./ 139
Kórusdobogó Kórusdobogóra épített padok kb. 50 tanuló részére Ruhatároló fogas Tábla 5 vonalas Videolejátszó televízió Beépített szekrény /2 db./ Pianínó /1 db./ Zongoraszék /1 db./ Metronom /1 db./ Magnetofon CD lejátszó /1 db./ Szolfézs zeneelmélet, zenetörténtet oktatására közös terem áll rendelkezésre a számítástechnika oktatással. / Délelőtt számítástechnika, délután zeneművészeti oktatás./ A teremben található 14 db. Számítógép, digitális zongora, kottaíró, hangszerelő szoftverek, szkennerek, nyomtatók projektor, kivetítő vászon, /televízió/ DVD-író, egy személyes padok, állítható magasságú székek, 15-15 db. Tároló szekrények, hangfalak, erősítők, oktatótábla.
Fúvós és magánének oktatásának terme Ez a terem látja el a rézfúvós kamarazene oktatását. Bútorzat: Tanári asztal /1 db./ Tanári szék /1 db./ Ruhatároló fogas Tanulói szék /5 db./ Beépített szekrény. Kották tárolására Pianínó /1 db./ Állótükör /1 db./ Piston Amati /4 db./ Tenor /1db./ Bariton /1 db./ Buba /1 db./ Trombita Amati /1db./ Vadászkürt /2 db./ Vadászkürt dupla /2 db./ Dobfelszerelés Hangszertartozékok: Hangszerek tisztítására, karbantartására szolgáló eszközök. Metronom /1 db./ Magnetofon CD lejátszó /1 db./ Zenekari pult /5db./ Kottatartó állvány /2 db./ Párologtató _/1 db./ 140
Szeméttároló /1db./ Zongora oktatóterem Bútorzat: Tanári asztal /1db./ Tanári szék /1 db./ Fotel /4db./ Kottatároló szekrény Falra akasztható oktatási szemléltető eszközök /2 db./ Fénymásoló Hirdető és oktatási szemléltető anyagok kitűzésére szolgáló tábla /1 db./ Ruhatároló fogas Hangversenyzongora /1 db. Spinett /1 db./ Digitális zongora /1 db./ Zongoraszék /2 db./ Lábzsámoly /2 db./ Metronom, magnetofon, CD lejátszó, kottatartó állvány /2 db./ Párologtató /1 db./ Szeméttároló /1 db./ 2. TÁNCMŰVÉSZET: Az elméleti oktatás a háztartástan teremben, a gyakorlati oktatás az előadó teremben zajlik. Néptánc 1 db táncterem (színpad) 1 db tanári öltöző, tusoló – nemenként 1 db 1 db tanári öltöző, tusoló – nemenként 1 db 1 db kellék- és jelmeztár 1 db tanterem – közös használatban 1 db magnetofon, CD vagy lemezjátszó 1 db audiokészülék, erősítő berendezés tartozékokkal 1 db szertár – raktár (hangszerek, jelmezek, kellékek, eszközök tárolására) 1 db hangversenyterem (színházterem) csatlakozóhelyiségekkel 1 db audiokészülék, erősítő-berendezés tartozékokkal 3. Színművészet A színművészet oktatása az előadó teremben zajlik. /Lásd: előadó terem/
3.8. Szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A tanulók és a pedagógusok együttműködésének fórumai
141
Pedagógiai munkánk során a jövőben fokozottabban szeretnénk figyelembe venni a tanulók és szüleik elvárásait. Minden tanév elején közös szülői értekezletet szervezünk a hozzánk először beiratkozott növendékek szüleinek, amelyen tájékoztatót adunk az iskoláról. A találkozó fő célja, hogy a szülők megismerjék, hogy mi mit várunk a hozzánk beiratkozott növendékektől, ill. hogy megtudjuk, a szülők mit várnak iskolánktól. A többnyire egyéni képzés jellegéből fakadóan a tanár-szülő kapcsolat jóval intenzívebb a művészeti iskolában az oktatás egyéb területeihez viszonyítva. Arra törekszünk, hogy a szülők különösen a kiemelkedően tehetséges növendékek szülei - gyermekük „menedzserévé” váljanak, s ehhez a szükséges segítséget tőlünk megkaphassák. Minden tagozat és tanszak egy félévben legalább egy osztályhangversenyt, illetve bemutató jellegű szülői értekezletet tart, nyilvános hangverseny ill. egyéb bemutató formájában. A tanulókat az iskola életéről, illetve az aktuális feladatokról az iskola kijelölt pedagógusa (a diákönkormányzatot segítő pedagógusa) és a főtárgyi szaktanár folyamatosan tájékoztatja, A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 3.8.1. Szülők és a pedagógusok együttműködésének formái Tanáronkénti „szülői” hangversenyek: Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása gyermekük tanulmányi előmeneteléről, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az igazgatósághoz. Gyakorisága: tanévenként legalább egy alkalommal, lehetőleg novembertől márciusig terjedő időszakban. A „szülői” hangversenyeken részt vesz az igazgató, illetve a tanszakvezető. Írásbeli tájékoztató: Feladata: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy tanszaki programokról. Eszköze: a tájékoztató füzet, a postával kézbesített levél, a faliújság. Iskolai rendezvények, bemutatók. Versenyekre, fellépésekre való szülői kíséret. Alkalmi beszélgetések.
142
A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével.
4.
Helyi tanterv
A művészeti oktatás területei iskolánkban /Az egyes tanszakokat az érdeklődés és a pedagógus végzettségének megfelelően indítjuk. Fontos cél az iskola művészegyüttesek számára utánpótlás képzése. Musica Antiqua együttes, Fúvószenekar, Énekkar, Néptánc együttes, Drámajáték.
4.1.
Az egyes tanszakok általános fejlesztési követelményei
Vonós tanszakok Alapfeladat az adott hangszer lehetőségeinek, történetének megismerése, hangszer felépítésének, részeinek alapos ismerete, a hangképzés főbb fiziológiai törvényszerűségeiben való jártasság. A legfontosabb követelmények: a bal kéz játékára és a vonó kezelésére vonatkozó jelzések ismerete, az ezzel kapcsolatos alapvető technikai készség kialakítása, a helyes vonóvezetés, a különböző ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztás elsajátítása, a helyes testtartás, a megfelelő hangszer- és kéztartás /valamint ezek tudatosítása/, tiszta intonáció. A növendékeknek törekednie kell a dinamikailag árnyalt, színes, kifejező vonóshangzás elérésére, a differenciált hangindításra és hanglezárásra, a laza egyenletes ujj- és karaktertechnikára, a kezek pontos összehangolt mozgására. Ismerni kell az előadott gyakorlatok és darabok zeneszerzőit, ezek életművét. Meg kell ismerkednie a hangköz- és akkordjáték sajátosságaival, törekedni kell a tudatos zenei memorizálásra, a lapról olvasási készség fejlesztésére, a művek zeneileg igényes kidolgozására. Fontos feladat a társas muzsikálás megismerése, kamarazenei művek előadásában, lehetőség szerint zenekari munkában való aktív részvétel. Fúvós tanszakok Alapkövetelmény az adott hangszer múltjának, irodalmának megismerése, a helyes és megfelelő légzéstechnika kialakítása, a kifejező sajátos hangszerhang elsajátítása, a helyes befúvásmód, a helyes test, és hangszertartás, valamint az ujjtechnika elsajátítása. Fontos feladat a belső hallás fejlesztése, a tanuló ritmus alapérzetének biztonságos alkalmazása, a megfelelő kottaolvasási készség kialakítása, a memorizálás, az improvizációs készség fejlesztése, lapról olvasás.
143
Figyelemmel kell követni a hangminőség, a dinamika és intonáció összefüggéseit, meg kell ismerni a hangolási lehetőségeket, a különböző artikulációs előírásokat. Ismerni kell a tanuló előadási darabok és etűdök zeneszerzőinek nevét, a művek címeit, a legfontosabb zenei utasítások idegen /olaszt/ neveit. A növendékeknek törekedniük kell a helyes testtartásra, az oldott, természetes hangkezelésre, tudatos és kontrollált gyakorlásra, a választott művek stílusos, zeneileg értelmes, kifejező előadására. Fontos lehetőség és követelmény a kamarazenei művek előadásában és az életkoruknak minél inkább megfelelő fúvószenekarok munkájában való aktív részvétel. Billentyűs tanszakok Elsődleges feladat a billentyűs hangszerek alapvető sajátosságainak, felépítésének, működési elveinek, akusztikai jellegzetességeinek megismerése, az adott hangszer vázlatos történetének ismerete, a legjelentősebb zeneszerzők és előadóművészek életművének tanulmányozása. Alapvető a természetes hangszerkezelés, a testarányoknak megfelelő elhelyezkedése, a megfelelő kéztartás, a játszóapparátusok / a kar és kezek részei/ rugalmas, laza használata, differenciált billentéstechnika elsajátítása, biztonságos ujjvég érzet kialakítása. Meg kell ismerni a jobb kéz és bal kéz funkcióit, a két kéz összehangolt munkájának sajátosságait. A növendékeknek tájékozódniuk kell a billentyűzet teljes terjedelmében, ismerniük kell a különböző billentésmódokat, az ezekkel kapcsolatos idegen /olasz/ kifejezéseket, a legfontosabb dinamikai jeleket, s ezeket a zenei anyaghoz alkalmazni. Fontos feladat a biztonságos metrum- és ritmusérzék, az egyenletes tempótartás, a megfelelő kottaolvasási készség kialakítása, a memorizálás, a blattolás / a növendékek által még nem ismert zenei anyag első látásra való minél jobb eljátszása/ és az improvizációs hajlandóság folyamatos fejlesztése. Alaposan ismernie kell a pedálok használatával kapcsolatos feladatokat és lehetőségeket. Szükséges törekedni a hajlékony, dinamikailag árnyal dallamformálásra, a dallam és kíséret viszonyának igényes kimunkálására, a választott gyakorlatok és előadási darabok zeneileg értelmes, átélt előadására. Fontos a kamarazenei művek előadásában a lehetőség szerinti gyakori részvétel. Törekedni kell minél több nyilvános rendezvényen, hangversenyen a közreműködésre. Szolfézs tanszak A szolfézs tárgy valamennyi zenét tanuló növendék számára kötelező, így meghatározó fontosságú az egész zenei képzésben. Alapkövetelmény a tiszta éneklési mód elsajátítása, a lapról olvasási készség kialakítása, a növendékek általános zenei képességeinek fejlesztése. A növendéknek ismernie és megfelelően használnia kell a különböző ritmus- és metrumelemeket, biztonságosan tájékozódnia kell a hangmagassági viszonyokban /hangközök ismerete/. A zenei írás-olvasás, a memorizálás képessége, a rögtönzés, jó dallamhallás ugyancsak alapvető követelmények. 144
A zenei hallás során a növendékeknek érzékennyé kell válniuk az idő-, hangmagasság-, dinamika- és hangszínérzékelés kérdései iránt. A szolfézstanítás feladata az általános zenei képességek és készségek állandó fejlesztése mellett rendszerezett zenei ismeretek nyújtása. A növendékeknek meg kell ismerniük a zenei logikát, a formai összefüggéseket, a különböző zenei karaktereket. Meg kell ismerniük a különböző zenei stílusokat, a zeneművészet történeti összefüggéseit, más művészetekkel való kapcsolatát. A szolfézs főtárgyas növendékeknek a fentieken kívül biztonságosan ismerniük kell a fontosabb zeneelméleti fogalmakat, azok rendszerét és szerepét és zeneművészetben. Magánének tanszak A magánének – tanítás legfőbb sajátossága, hogy a technikai, zenei képzés mellett alapfeladata az énekhang (mind hangszer) kiépítési, képzése. Erre csak a mutálás befejezése után kialakult hangképzőszervek (felnőtt gépe, illetve hangszalagok) alkalmasak. Így a zeneiskolai magánének-tanulást 15-18 éves korban lehet elkezdeni (ez nemtől és hangfajtól függően változik). Az énektanulás megkezdéséhez gégész orvosi javaslatot kell beszerezni. A magánének tárgy tanításának célja, hogy - adjon helyes alapot a növendékek hangi adottságai és zenei képességei optimális kifejlesztéséhez, - felkészítse a növendékeket a vokális társas muzsikálásra, - nyújtson segítséget az énekhang és beszédhang karbantartásában. A magánének tárgy tanításának szakirányú feladatai Ismertesse a növendékekkel - az emberi hang anatómiai, működésbeli, hangfaji sajátosságait, technikai lehetőségeit, - a vokális irodalmat, annak jeles alkotó- és előadóművészeit, - a különböző éneklési technikák (legato, staccato, portato, leggiero, tenuto) alkalmazását. Alakítson ki - helyes légzési módot, - tiszta intonációs képességet, - a növendék saját hangterjedelmében egységes hangszínt, - árnyalt dinamikai megoldásokat, - igényt és képességet a rezonáns üregek és a rekesz minél szakszerűbb alkalmazására, - érthető és szép szövegmondást, helyes hangeszményt. A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen - beéneklő-, hangképző-, hangterjedelem-növelő gyakorlatokat, - rezonancia- és rekesz-gyakorlatokat, - szövegmondó feladatokat, - koloratúra-, trilla- és díszítő gyakorlatokat. 145
Fordítson figyelmet - növendék saját hangjának helyes hangfaji megítélésére, - a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására, - a lapról éneklési készség fejlesztésére, - a tudatos zenei memorizálásra, - a művek zeneileg és énektechnikailag igényes kidolgozására, - a rendszeres társas éneklésre. Tanítsa meg a növendékeket hangképző szervük egészségi állapotának felmérésére, és a szükséges egészségügyi tennivalókra. Követelmények a program elvégzése után Az „A” tagozat végén A növendék ismerje -
az emberi hang anatómiai, működésbeli, hangfaji sajátosságait, technikai lehetőségit, a vokális irodalmat, annak jeles alkotó- és előadóművészeit, a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, a tanult művek zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat.
Tudjon az énekléshez szükséges módon helyesen lélegezni, könnyed izomérzet mellett az előadandó mű kívánalmai szerinti hangot adni, tisztán intonálni, hangfajának hangterjedelmén belül színben egyöntetűen, dinamikailag pedig árnyaltan énekelni, - bánni rezonáns üregeivel, illetve rekeszével, és azokat maximálisan kihasználni, - érhető és szép szövegmondással énekelni és beszélni, - összhangot teremteni a szöveg és a zenei anyag között, - értelmezni és megvalósítani tempóbeli és dinamikai előírásokat a tanult darabokban, - zeneműveket az évfolyamának és egyéni képességeinek megfelelően stílushűen, művészi kifejezéssel megszólaltatni. Az előírt tananyag és követelményrendszer megegyezik a művelődési miniszter által 27/1998 számú rendeletben kiadott kerettantervben foglaltakkal. -
146
4.2. Az intézményegység egyes évfolyamain tanított tantárgyak, tanítási, képzési idő ZENEMŰVÉSZET A zeneiskolai oktatás tanszakai: A heti tanítási órák száma, a tanszakok évfolyamai A „hosszú” tanszakok esetében: furulya, fuvola, trombita, hegedű, zongora. Óraterv Tantárgy Évfolyamok Előképző 1. 2. Főtárgy (2) (2) Kötelező 2 2 vagy kötelezően választható tárgy Választható 2 2 tárgy 2-6 2-6 Összesen
6. 2 2
Továbbképző 7. 8. 9. 2 2 2 2 2 2
10. 2 2
2
2
2
2
2
2
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
Alapfok 1. 2. 2 2 2 2
3. 2 2
4. 2 2
5. 2 2
2
2
2
2
4-6
4-6
4-6
4-6
Az előképzőt a növendéknek nem kötelező elvégeznie.
A „rövid” tanszakok esetében: kürt, harsona, tuba, szolfézs. Óraterv Tantárgy Évfolyamok Előképző Alapfok 1. 2. 1. 2. 3. 4. Főtárgy (2) (2) 2 2 2 2 Kötelező 2 2 2 2 2 2 vagy kötelezően választható tárgy Választható 2 2 2 2 2 2 tárgy 2-6 2-6 4-6 4-6 4-6 4-6 Összesen 147
Továbbképző 5. 6. 2 2 2 2
7. 2 2
8. 2 2
2
2
2
2
4-6
4-6
4-6
4-6
Az előképzőt a növendéknek nem kötelező elvégeznie.
Egyéb tanszakok esetében: magánének.
Óraterv Tantárgy
Főtárgy Kötelező kötelező-en választható tárgy Választható tárgy Összesen
Évfolyamok ElőAlapfok képző 1. 1. 2. (2) 2 2 vagy 2 2 2
2 2-6
2 4-6
2 4-6
3. 2 2
4. 2 2
5. 2 2
6. 2 2
2 4-6
2 4-6
2 4-6
2 4-6
Ez előképzőt a növendéknek nem kötelező elvégeznie. Kamarazene esetben: Óraterv Tantárgy
Főtárgy Kötelező hangszer Kötelezően választható tárgy Választható tárgy Összesen
Évfolyamok Továbbképző 1. 2 1 1 2 4-6
2. 2 1 1 2 4-6
3. 2 1 1 2 4-6
4. 2 1 1 2 4-6
A tanított kötelező és választható tantárgyak és azok óraszámai évfolyamonként Főtárgy: a választott hangszer Korrepetíció: a főtárgyhoz szorosan kapcsolódó kötelező foglalkozás Kötelező tárgy: szolfézs Kötelezően választható tárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus. (2×45 perc)
148
Választható tárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus. A főtárgy az előképző és az első évfolyamtól egyéni foglalkozás. Az elméleti és kamarazenei tantárgyak csoportos foglalkozások. A tanítási órák száma és azok képzési ideje egy heti időtartamra értendő. Főtárgy: „A” tagozaton minimum 2x30 perc „B” tagozaton minimum 2x45 perc Korrepetíció: /zongorakíséret/ . „ A ” tagozaton minimum 1. évfolyam végéig 5 perc 2. évfolyam végéig 10 perc 3. évfolyamtól 15 perc „ B ” tagozaton 1. évfolyam 10 perc 2. évfolyam 15 perc 3. évfolyamtól 20 perc Kötelező tárgy: A képzési idő minimum 2x45 perc „ A ” tagozaton a 4. évfolyam végéig „B ” tagozaton az utolsó évfolyam végéig Kötelezően választható tárgy: „ A ” tagozaton az 5-6. évfolyamon Elmélet: minimum 1x45 perc Gyakorlati: 2×45 perc (kórus, zenekar, kamarazene) Választható tárgy: Az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás „ B ” tagozaton Elmélet: minimum 1x45 perc Gyakorlat: minimum 1x45 perc /csoportos/, vagy Minimum 1x30 perc /egyéni/ Hangszeres előkészítő: Egyéni: 2x30 perc Csoportos: 2x45 perc Kamarazene: Minimum 1x45 perc 149
A kamarazene csoportlétszáma maximum 15 fő. Zenekar, kórus: Minimum 2x45 perc Zongora, második hangszer: Minimum 1x30 perc
SZÍNMŰVÉSZET I.
Az alapfokú színművészeti képzés célrendszere és funkciói
Az alapfokú művészetoktatás keretében folyó színházi nevelés lehetőséget biztosít a színművészet iránt vonzódó tanuló képességeinek fejlesztésére, ismereteik gyarapítására, művészeti kifejelő készségeik kialakítására, a művészeti szakterületen való jártasság megszerzésére és gyakorlására – figyelembe véve a tanulók érdeklődését, életkori sajátosságait, előzetes színházi-dramatikus tapasztalatait. A konkrét szakmai célok az egyes tantárgyak anyagában találhatók. A képzés lehetővé teszi A színművészet területén: - minél változatosabb dramatikus tevékenységformákban való részvételt - a színpadi megjelenítés törvényszerűségeinek megismerését - differenciált feladatokon keresztül a dramatikus technikák és a színházi konvenciók megismerését, azok széles körű alkalmazását - az alapvető színpadtechnikai eljárások megismerését - a színjáték kulturális tradícióinak megismerését - a tanuk drámával és színházzal kapcsolatos fogalmi készletének, aktív szókincsének bővítését - azt, hogy a tanulók az élet más területein elsajátított ismereteiket, készségeiket a színjátékban is alkalmazni tudják - minél több élő és felvett színházi előadás – köztük társaik által készített produkciók – megtekintését - a színházi-drámai formával való kísérletezést, továbbá a színjátéknak mint művészeti kommunikációs formának megtapasztalását - azt, hogy a tanulók egyénileg és csoportosan előadást tervezhessenek, létrehozhassanak, illetve a létrejött előadást bemutathassák, a közös alkotómunka adta örömteli együttlétét - az önkifejezést - az önértékelést annak érdekében, hogy a tanulók képesség váljanak saját eredményeik felismerését, és azok a színházi tanulmányaik során hasznosítani is tudják II. Általános fejlesztési követelmények
150
Készítse fel a tanulókat: - drámai szövegek értő – színészi szempontokat figyelembe vevő – olvasására - - különböző színészi technikák tudatos alkalmazására - - színházi improvizációra - Karakterábrázolásra mozgásos, nyelvi, beszédtechnikai eszközökkel - Egyes színházi stílusoknak megfelelő színészi játékra - Különféle szerepek megformálására - A rendezői instrukciók mentén végzett munkára - A más művészeti ágak területéről származó ismereteik alkalmazására a szerepalkotás során - Színházi előadások elemzésére, értékelésére Ismertesse meg a tanulókkal: - a színházi alapfogalmakat /szakkifejezéseket - a drámai /színházi konvenciókat, azok alkalmazását - a legfontosabb történeti és/vagy kortárs színházi stílusokat - a színházi műfajokat - a szöveg- és előadáselemzés szempontjait - a színészi játék alapvető iskoláit - a színészi alkotómunka fázisait, főbb összetevőit - a színház jelenkori közösségi, társadalmi szerepét - napjaink színházi struktúráját III. A képzés struktúrája A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 évfolyam
Óraterv /óraszámok heti bontásban/ Színjáték tanszak TANTÁRGY ÉVFOLYAMOK Előképző 1. 2. 1. Főtárgy: Drámajáték 2 2 2 Színjáték Kötelező tárgyak: Beszédgyakorlatok 0.5 Mozgásgyakorlatok 0.5
Színjáték tanszak
6.
Továbbképző 7. 8. 9.
10.
2 -
2 -
2
2
3
3
0.5 0.5
0.5 0.5
1 1
1 1
-
-
2.
Alapfok 3. 4.
5.
2 -
2 -
2 -
0. 5 0.5
0.5 0.5
0. 5 0.5
151
Kötelezően választható tárgyak Szabadon választható tárgyak Összesen:
-
-
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
(2)
(2)
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
2-4
2-4
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
Megjegyzés: a fenti táblázat Összesen rovatában az első számok az ajánlott minimális óraszámra, míg a második helyen szereplő, dőlt betűvel szedett számok a szakmai program optimális teljesítéséhez szükséges időre utalnak. A képzés tantárgyai Főtárgy: -drámajáték (2) +(1-6. évfolyam) - színjáték (7-10. évfolyam) Megjegyzés A főtárgy neve ott és akkor változik, amikor a színjáték nevelésben való felhasználása – a drámai-színházi nevelés – mellett hangsúlyossá válhat a színházi /technikai/ képzés.
Kötelező tárgyak: -
beszédgyakorlatok (1-8. évfolyam) mozgásgyakorlatok (1-8. évfolyam)
Kötelezően választható tantárgyak Megjegyzés A 7-8. évfolyamon a kötelező tárgyak magas óraszáma miatt nincs választási kötelezettség / az alábbi tantárgyak – természetesen- választhatók/. -
vers- és prózamondás ( az 1. évfolyamtól választható) tánc- és mozgásszínházi tréning (az 5. évfolyamtól választható) kreatív zenei gyakorlat (az 1. évfolyamtól választható) színházismeret (a 3. évfolyamtól választható) beszédtechnika (a 3. évfolyamtól választható)
Szabadon választott tárgyak 152
(a helyi igények és lehetőségek függvényében) -
színháztörténet (az 5. évfolyamtól) színháztechnika (szcenika) (7-10. évfolyam) zenés színházi képzés ( a 7. évfolyamtól) dramaturgiai-rendezői ismeretek (9-10. évfolyam) drámajáték-vezetői ismeretek (9-10. évfolyam)
DRÁMAJÁTÉK Készítette: Farkas Ágnes Szauder Erik
Drámajáték- főtárgy (előképző 1-2 évfolyam és alapfok 1-6 évfolyam)
A tantárgy tanításának célja A drámajáték főtárgy célja, hogy a különböző dramatikus tevékenységformákon, képességfejlesztő gyakorlatokon keresztül fejlessze a tanulók érzelmi, értelmi, szociális és fizikai képességeit, készségeit, gazdagítsa önkifejezési formáit, illetve az egyéni és csoportos kreatív folyamatokon keresztül segítse elő a tanulók szocializációjának folyamatát. A folyamatos fejlesztés eredményeképpen a tanuló váljon képessé a dráma és a színház érő befogadására, értelmezésére, illetve művészei együttműködésen keresztül tanulótársaival együtt drámai és színházi produktumok létrehozatalára. Követelmények Az alapfok elvégzését követően a tanulók legyenek képesek: -
figyelmük tudatos összpontosítására, fegyelmezett feladatvégzésre társaik, önmaguk és a felnőtt világ érzékeny megfigyelésére a verbális, vokális és nonverbális kommunikációs csatornák tudatos használatára a bizalom átélésére, az empátiás képesség működtetésére társas helyzetekben érzelmi emlékek felszínre hozására és a szerepjátékokban való kreatív alkalmazására érzékeny kapcsolatteremtésre és annak megtartására tiszta és kifejező verbális és gesztusnyelvi megnyilatkozásokra 153
-
-
pontos és érzékletes szerepjátékra társaikkal és egyénileg kreatív dramatizálásra, a dramatizálás alapvető eszköztárának önálló alkalmazására saját testük, mozgásaik, illetve a tér és a térben mozgó társak differenciált és pontos érzékelésére a tér kreatív használatára egyre növekvő intenzitású, tudatosságú és mélységű részvételre a szerepjátékokban, csoportos improvizációkban különböző – felidézett, illetve az emberi világban tapasztalt – érzelmek verbális, vokális, mozgásos, mimikai és a társművészetek eszköztárát is bevonó eszközökkel történő kifejezésére összetett művészi üzenetek közlésére különböző anyag-, tér- és mozgásformák együttes alkalmazásán keresztül a megismert munkaformák tudatos és kreatív alkalmazására saját ötleteik, gondolataik kidolgozásában, illetve egy kötött drámai szöveg megjelenítésének előkészítésében
ismerjék: -
a saját testük adta lehetőségeiket, illetve érzékszerveik hatékonyságát különböző verbális és gesztusnyelvi megnyilatkozásokat, illetve saját eszköztáruk ezirányú fejlettségének mértékét a különböző szerepjátékokban alkalmazható mozgásformákat, illetve saját eszköztáruk ezirányú fejlettségének mértékét figyelmük tudatos összpontosításának szerepét és módját, a fegyelmezett feladatvégzés feltételeit társaik, önmaguk és a felnőtt világ megfigyelésének módjait, ennek szerepét a szerepjátékok során és az improvizációkban a verbális, vokális és nonverbális kommunikációs csatornák adta lehetőségeket, használatuk lehetséges módjait az empátiás képesség szerepét társas helyzetekben, kortársaikkal és másokkal való kapcsolatukban az érzelmi emlékezet szerepét, alkalmazásának lehetőségeit a szerepjátékokban a kreatív dramatizálás alapvető eszköztárát, a dramatizálás egyes lépéseit összetett művészi üzenetek közlésének különböző anyag-, tér- és mozgásformák, illetve a szerepjáték adta lehetőségeit a megismert munkaformák tudatos és kreatív alkalmazásának lehetőségeit saját ötleteik, gondolataik kidolgozásában, illetve egy kötött drámai szöveg megjelenítésének előkészítésében.
154
SZÍNJÁTÉK Készítette: Kaposi László Szauder Erik
SZÍNJÁTÉK- főtárgy (továbbképző 7-10. évfolyam) A színjáték tárgy a drámajáték tantárgy folytatásaként kerül tanításra. Egyetlen főtárgyról van s! A tárgy neve változik ott és akkor, amikor a színjáték nevelésben való felhasználása – a drámai-színházi nevelés- mellet hangsúlyossá válhat a színházi (technikai) képzés. A változó elnevezés ellenére a főtárgy tartalmilag egységes, továbbá nevelési folyamatra épít.
A tantárgy tanításának célja A színjáték főtárgy elsődleges célja, hogy a színházművészet – ezen belül is elsősorban a színjáték – iránt érdeklődő tanulók számára lehetőséget biztosítson a színjátékon keresztül történő önkifejezésre, a színpadi munka alapjainak elsajátítására, valamint a színházi szakmák tevékenységi körének megismerésére. A főtárgy oktatása során törekednünk kell arra, hogy a munkát a lehető legnagyobb mértékben a tanulók – többségükben tizenéves fiatalok – adottságaihoz és képességeihez igazítsuk, ne feledkezzünk meg arról, hogy nem felnőtt színinövendékekkel, hanem kamaszkorú fiatalokkal dogozunk. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a képzéssel szemben ne lennének tartalmi és formai vonatkozású minőségi követelmények. Éppen ellenkezőleg: a színjáték főtárgy tanításán keresztül a tanárnak arra kell törekednie, hogy a fiataloknak a színházi és színjátékos ismereteket a számukra legérvényesebb és leghatékonyabb módon közvetítse. Követelmények A továbbképző elvégzését követően a tanulók legyenek képesek: - a különböző színészi technikák tudatos alkalmazására - karakterábrázolásra mozgásos, nyelvi, beszédtechnikai eszközökkel - egyes színházi stílusoknak megfelelő színészi játékra - más művészeti ágak területéről származó ismereteik alkalmazására a szerepalkotás során - színházi improvizációra - különféle szerepek megformálására - drámai szövegek értő – színészi szempontokat figyelembe vevő – olvasására - színházi előadások elemzésére, értékelésére - a rendezői instrukciók mentén végzett munkára 155
- a valóságon keresztül értelmezni a színházat, illetve a színházon keresztül a valóságot Ismerjék: -
a drámai/színházi konvenciókat, azok alkalmazását az alapvető színházi szakkifejezéseket a legfontosabb kortárs és/vagy történeti színházi stílusokat, színházi műfajokat a szöveg- és előadás elemzés szempontjait és módszereit a színészi játék alapvető iskoláit a színészi alkotómunka fázisait, főbb összetevőit a színház jelenkori társadalmi szerepét, napjain színházi struktúráját
A képzés Ismertesse meg a tanulókkal: - az összetettebb drámai/színházi konvenciókat, azok alkalmazását - az alapvető színházi szakkifejezéseket - a legfontosabb kortárs és/vagy történeti színházi stílusokat - a színházi műfajokat - a szöveg- és előadás elemzés szempontjait és módszereit - a színészi játék alapvető iskoláit - a színészi alkotómunka fázisait - a színészi tevékenység alapvető elemeit - a színházi alkotómunka főbb összetevőit - a színházi jelenkori társadalmi szerepét - napjaink színházi struktúráját Fejlessze a tanulók: - érzelemkifejező eszköztárát az összetett karakterek ábrázolásához - mozgásos karakteralkotótechnikáit, - karakteralkotó, jelentésteremtő nyelvi és beszédtechnikai eszközeit - szerep-repertoárját, illetve ezen keresztül ön- és társismeretét - improvizációs képességét - szöveg- és előadáselemzési képességét - társművészetekhez tartozó (elsősorban zenei, táncos) kifejező eszközeit Ösztönözze a tanulókat: - elgondolások és történetek drámai eszközökkel történő vizsgálatára - elgondolások és történetek színházi eszközökkel történő megjelenítésére - színházi előadások megtekintésére (szabadidejükben) - iskolán kívüli produkciókban való részvételre, tapasztalataik megosztására társaikkal - társaik előtt előadások tartására - a látott vagy részvételükkel zajló előadások véleményezésére - a színházi/drámai szakirodalom, illetve szaksajtó tanulmányozására 156
biztosítson lehetőséget: - hivatásos, alternatív, amatőr társulatok és kortárs (diák) csoportok élő színházi előadásainak megtekintésére, a látottak elemző megbeszélésére - működő színtársulatok munkájába való betekintésre - a technikai fejlesztés terén a tanulók speciális igényeinek kielégítésére - a helyzetgyakorlatok, színházi improvizációk körén túlmenően csoportos színházi alkotó tevékenységben való részvételre - többféle műfaj és/vagy színházi stílus színészi megtapasztalására - a tanulók igényeitől függően nyilvános bemutató(k) tartására Részletesen az iskola Helyi Tantervében! Amely megegyezik a 27/1998 MKM rendelet alapján kiadott „Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi program” anyagával.
TÁNCMŰVÉSZET Az alapfokú táncművészeti oktatás célrendszere és funkciói 1. Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja lehetőséget nyújt a tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztésére, fizikai állóképességének, ügyességének, cselekvő biztonságának, ritmusérzékének, hallásának, tér- és formaérzékének fejlesztésére, gazdagítására. Egészséges életmódra. Magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra neveli. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenység és a művészetek iránt. Kibontakoztatja a tanulók kreativitását, improvizációs képességét, készségét. 2. A program keretében folyó táncművészeti nevelés alkalmat ad a táncművészet különböző fűfajai iránt érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. Figyelembe veszi az életkorra jellemző fizikai és szellemi sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tapasztalataira, folyamatos technikai fejlődésére építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon képességeiktől és a szorgalmuktól függően fejleszthetik a tánctechnikai, előadói műveltségüket és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. 3. A táncművészeti oktatás célja, hogy felkészítse és irányítsa a tehetséges tanulókat a táncművészeti pályára, illetve az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra. A múlt és a jelen hagyományainak a táncművészeti értékeinek megismertetésével, megszerettetésével lehetőséget teremt a tanulók számára életkoruknak megfelelő táncművészeti kultúra, műveltség megszerzésére.
157
II. AZ ALAPFOKÚ TÁNCMŰVÉSZETI OKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI
Fejlessze 9.2. a gyerekek és fiatalok mozgáskultúráját, 9.3. testi-lelki állóképességét, 9.4. kapcsolatteremtő képességét. Neveljen 9.5. egészséges, jó tartású, jó mozgású tanulókat, 9.6. a táncművészetet értő közönséget, 9.7. táncot szerető fiatalokat. Készítsen fel 9.8. a szakirányú továbbtanulásra Az alapfokú táncképzésnek nem célja a hivatásos és versenytáncos képzés, de célja a tehetséges tanulók pályára irányítása, valamint az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra ösztönzése.
III.
A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA, TANSZAKA
A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 évfolyam Csoport létszám: Maximum 15 fő A táncképzés tanszak: Néptánc tanszak A táncművészeti oktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanulók más művészeti ág (zeneművészeti, képző- és színművészeti) képzésébe is bekapcsolódhatnak, illetve azok központilag meghatározott kötelező tanítási óráin is részt vehetnek. IV. SZAKMAI ALKALMASSÁGI VIZSGÁLAT Az iskola mindenki számára nyitott, a felvételi vizsga célja a szintfelmérés és a csoportbeosztás elkészítése. A csoportok összeállításakor nem az életkor, hanem a tanulók tánctechnikai és fizikai fejlettsége a meghatározó. Az iskolatípus nem vállalkozhat korrekciós, terápiás feladatok ellátására.
158
IV.
ÉRTÉKELÉS
Fontos, hogy a pedagógus szóban és írásban is értékelje a tanuló munkáját. Az előképző 1. és 2. évfolyamán célszerű a szöveges értékelést választani: 9.9. kiválóan megfelelt, 9.10. jól megfelelt, 9.11. megfelelt, 9.12. nem felelt meg Az alapfok 1-6. valamint a továbbképző 7-10. évfolyamán a pedagógus a tanuló teljesítményét a tanítási év közben érdemjeggyel értékeli, félévkor és tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanulók félévi és év végi vizsgái az iskolában – csoportos bemutatási formában – bizottság előtt történnek. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A minősítésre a szaktanár tesz javaslatot, amelyről a bizottság szótöbbséggel dönt. Az értékelés szempontjai – minimumkövetelmények: - a tananyag-elsajátítási mechanizmus fejlődése, - technikai biztonság, - pontos kivitelezés (mozdulatok, irányok, ritmus, dinamika), - esztétikus megjelenítés, - a tantárgy elvárásainak megfelelő stílusú előadásmód, - a zene és a tánc összhangja, - a tudatos testhasználat, - saját mozgásanyag gazdagodása, - mozgáshatárok fejlődése, - kapcsolatteremtés, kifejezőkészség, - erőnlét. A számonkérés javasolt formája a tanszakok programjában kerül meghatározásra. NÉPTÁNC TANSZAK I.
A néptánc oktatás célja, követelményei:
A néptánc tanszak célja, hogy a magyar néptánc és népi kultúra iránti érdeklődést elmélyítse a tanulókban. A táncokon keresztül ismerjék meg hagyományainkat, a magyar nép táncait, a táncok lépésanyagát, jellegzetességeit, stílusát.
A tanszak feladata
159
Ismertesse meg a tanulóval 9.13. a hagyományos népi játékokat, 9.14. a három dialektus (nyugati, tiszai, erdélyi) tánctípusait, táncrendjeit, 9.15. a mozgásanyag variációs lehetőségeit, 9.16. a táncokhoz kapcsolódó énekeket, zenei kíséretet, 9.17. a néptánctudomány sajátos megközelítési módját, 9.18. a folklórkutatás tárgyának, az alávetett társadalmi rétegek, a „nép” műveltségének sajátos helyét az egyetemes emberi kultúrában, 9.19. a táncművészeti és közhasznú formáit, 9.20. a társasági táncélet alkalmait, 9.21. a színpadi táncművészet legfontosabb ágazatait és korszakait, 9.22. az egyetemes és nemzeti táncművészet legjelentősebb művészeinek pályáját, 9.23. az egyetemes és nemzeti táncművészet néhány alapművét, s ezek elemzésén keresztül a táncirodalom különböző stílusait.
Alakítsa ki a tanulókban 9.24. a rendszeres munka természetes igényét 9.25. a megfelelő munkafegyelmet, 9.26. a munkájuk tudatos kontrollálását, 9.27. a művészi előadásmód kivitelezését, 9.28. az általános szemléletmódot, amely a népi kultúra, népélet egyes jelenségeit egy összefüggő rendszer egymást feltételező részeiként értelmezi, 9.29. az esztétikai érzéket, 9.30. a művészetek befogadására nyitott attitűdöt, 9.31. fogékonyságot a múlt és a jelen értékeinek befogadására, Fejlessze a tanuló: - mozgáskultúráját, - fizikai állóképességét, - ritmusérzékét, - Hallását, - Zenéhez való alkalmazkodását, - Tér-, forma- és stílusérzékét, - Mozgásmemóriáját, - Koncentráló képességét, - Improvizációs készségét, - Ízlését, kritikai érzékét, - A tánc komplexitásából adódóan a társművészetek (zene, képzőművészet, szín-ház) iránti érzékenységét, - Vizuális memóriáját, - a képzelőerejét.
160
Ösztönözze a tanulót a közösségi alkotás öröme, a közösségi kultúra értékei iránt, néprajzi és általában kultúrtörténeti ismereteinek rendszeres gyarapítására, a rendszeres múzeumlátogatásra, a rendszeres társasági és színházi táncesemények látogatására, a televízió és rádió táncos témájú műsorainak figyelemmel kísérésére az aktív részvétel igényét az iskolán kívüli alkalmakon való részvételre (kézműves foglalkozások, játszóházak, táncházak, néprajzi táborok, egyéb táncesemények), 9.38. a környezetében esetleg adódó gyűjtési lehetőségek kihasználására (helytörténeti hagyományok összeírása, nagyszülők, idő emberek tudásanyagának összegyűjtése). 9.32. 9.33. 9.34. 9.35. 9.36. 9.37.
Tudatosítsa a tanulóban 9.39. a tánctörténeti ismeretek fejlesztik a személyiségét, az ízlését és fogékonyságát általában a művészetek, különösen az előadóművészetek iránt. Hívja fel a tanulók figyelmét 9.40. a korévfolyamuknak irodalomra.
megfelelő
néptáncos,
népzenei,
néprajzi,
tánctörténeti
Tegye nyitottá 9.41. a tanuló személyiségét a folklór iránt Irányítsa a tanulót 9.42. szakirányú továbbtanulásra 9.43. a továbbképző folytatására 9.44. az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra
II.
A TANSZAK TANTÁRGYAI ÉS AZOK ÓRASZÁMAI
A képzés ideje: 12 év Évfolyamok száma: 12 év
Óraterv TANTÁRGY
Népi játék Néptánc Folklórismeret
ÉVFOLYAMOK Előképző 1. 2. 1. 2. 2 2 3-4 3-4
161
Alapfok 3. 4. 3-4 3-4
5. 3-4
6. 3-4
1
1
1
1
Továbbképző 7. 8. 9. 3-4 3-4 3-4
10. 3-4
Tánctörténet Kötelezően választható tárgyak Szabadon választható tárgyak Összesen:
1
1
1
1
2
2
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
2-4
2-4
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
4-6
A tanszak tantárgyai Főtárgy: Népi játék, néptánc Kötelező tantárgyak: Folklórismeret Tánctörténet Kötelezően választható tantárgyak: Népi ének Folklórismeret Tánctörténet Szabadon válaszható tantárgyak: A tanszak bármely, az életkori sajátosságoknak megfelelő gyakorlati tantárgya.
A TANTÁRGYAK HELYE A TANSZAK PROGRAMJÁBAN A népi játék-néptánc a tanszak fő tantárgya, s az előkészítő – alapfok – továbbképző minden évfolyamán a legtöbb óraszámban foglalkoznak vele. Ez az összefoglaló elnevezés több részterületet foglal magába: 8.9. A tánctechnika, ami minden órát bevezet, a táncos izomzatának, ízületeinek bemelegítése mellett a technikai alapozást hivatott szolgálni. 8.10. A ritmikai gyakorlatok és a táncos nyelvezet elsajátítása is a táncosok felkészülését segíti. 8.11. A népi játékok az előkészítő, és az alapfok 1-2. évfolyamán játszanak fontos szerepet. A gyerekek megismerik a magyar játékkincs legszebb változatait, s ezen keresztül megszeretik a népzenét és néptáncot. 8.12. A néptánc oktatása elkezdődik az előkészítőben, de az alapfok és a továbbképző évfolyamain teljesedik ki. Egyre több dialektus táncrendjeit ismerik meg a tanulók, s táncolják „anyanyelvként”. 8.13. A daltanulás szorosan összetartozik a tánccal, míg a koreográfiák a tanult eredeti anyagok összefoglalásai. 162
A folkórismeret az alapfok 3-6. évfolyamán kötelező tantárgy. A 4 év alatt a tanulók megismerkednek a jeles napokkal, az emberélet fordulóival, a magyar nép hiedelemvilágával. A továbbképzőn szabadon választhatják ezt a tárgyat. Ekkor a népköltészetről és a magyar nép táji-történeti csoportjairól hallgathatnak előadást. A néptáncot tanuló gyerekek számára szükséges, hogy tudatosodjon bennük: művészeti területük egy komplex, elkülönülő részeiben is összefüggő kultúra része. A tánctörténettel a továbbképzőn találkoznak a tanulók. Ekkor az egyetemes és nemzeti tánctörténeti rétegekről, stílusjegyekről tanulnak. Így a táncművészet értő és élvező befogadójává válnak. Szabadon választható tantárgy: a tanszak bármely tantárgyából választható. Célja, hogy a tehetséges tanulóknak módot adjon a további fejlődésre. Részletesen az iskola Helyi Tantervében, amely megegyezik a 27/1988 MKM rendelet alapján kiadott „Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tanterve programja” anyagával.
4.3. Az oktatásban alkalmazott tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja által ajánlott felhasználható irodalomból – és azon kívül is – a szaktanárok saját elképzeléseik szerint szabadon válogathatnak anyagot, minden tanuló esetén testre szabottan, az évfolyam nehézségi szintjét szem előtt tartva. Csoportos tárgyak esetén az alkalmazható tankönyvek kiválasztásánál tekintettel kell lenni a csoportok átjárhatóságára, több évfolyam anyagát tartalmazó kiadvány használatára. Azonos minőségű és szerkezeti felépítésű tankönyv, tanulmányi segédlet, taneszköz esetén a kedvezőbb beszerzési árral rendelkezőt kell előnyben részesíteni. A TANKÖNYVEK, TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Az iskola vezetése különös gondot fordít arra, hogy az intézményben jól felkészült pedagógusok oktassanak. A megfelelő kotta, tankönyv, taneszköz kiválasztása a tanár feladata, melyet előzetesen egyeztet a vezetőséggel. Szakmai tudásuk a biztosíték arra, hogy a különböző növendékek személyiségének megfelelő tananyag, kotta kerül kiválasztásra. A választásban figyelembe kell venni az oktatási miniszter által 27/1988. számú rendeletében kiadott kerettantervet, valamint az iskola anyagi lehetőségeit.
163
4.4. A magasabb évfolyamba lépés feltételei SZÁMONKÉRÉS A zeneiskolai élet elengedhetetlen velejárója a félévi meghallgatás és az év végi vizsga. A nagy szülői érdeklődésre való tekintettel ezek is nyilvánosság előtt zajlanak, a szakmai bizottság részvétele mellett. A gyengébben felkészült vagy izgulós növendék természetesen kérheti a zárt vizsgát. Tapasztalataink alapján az előképzős növendékeket is szerepeltetjük a meghallgatásokon, illetve a vizsgákon. Azt a tanulót, aki teljesítette évfolyamának tantervi követelményeit, sikeres vizsgát tett, a tantestület az év végi osztályozó értekezleten felsőbb osztályba lépteti. A félévi osztályzatot a főtárgy tanár állapítja meg. A félévi illetve a tanév végi osztályzatnak a tanuló egész félévi, illetve egész évi munkáját, valamint a beszámolókon, szerepléseken mutatott teljesítményét kell tükröznie. Az egész évi munkája alapján osztályozni kell azt a tanulót, aki betegség, vagy sérülés miatt a vizsgán nem tud megjelenni, s ezt orvosi igazolással bizonyítja. Ebben az esetben a Bizonyítvány és a Törzslap megjegyzés rovatában fel kell tüntetni, hogy a tanév végi beszámolón nem vett részt. Nem bocsátható év végi vizsgára az a tanuló, akinek a tanévben mulasztásai meghaladják a kötelező óraszám 1/3-át. A beszámolót kivételes esetben az igazgató engedélyezheti. Az osztályzatokat félévkor a tájékoztató füzetbe, tanév végén a naplóba, a torzslapba és a bizonyítványba szómegjelöléssel és számjeggyel kell bejegyezni. Ha a tanuló valamely tantárgy alól felmentést kapott, a felmentés tényét „ fm ” rövidítéssel kell jelezni. Az osztályzatok a gyakorlati és elméleti tantárgyak esetében: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A szorgalom minősítése: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). A három órát meghaladó igazolatlan mulasztás esetén „változó” minősítésnél jobb szorgalmi jegy nem adható. Az érdemjegyekről a tanuló szüleit a tájékoztató füzet útján értesíteni kell. Megszűnik a tanuló jogviszonya annak, aki igazolatlanul tíz alkalomnál többet mulaszt, annak aki eléri a nyolc igazolatlan órát, figyelmeztetést küldünk a szülőknek. Hosszas igazolt mulasztás esetén – amennyiben a tanuló a tantervi követelményeknek nem tud eleget tenni – az évfolyam ismétlésre legfeljebb egy alkalommal kell lehetőséget biztosítani. Rendkívüli előrehaladás estén a szaktanár javaslata alapján az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a tanév végén két, esetleg több osztály után művészeti alapvizsgát kell tenni a tanulónak, hogy a továbbképző évfolyamba léphessen.
164
4.5. Az iskolai beszámoltatás és értékelés követelményei és formái Művészeti oktatás Tanév közben a tanulókat szóban és írásban is értékeljük, s annak eredményéről a tanuló szüleit is tájékoztatni kell. Mindhárom tagozaton az előkészítőkben szöveges értékelés van (kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg), a felsőbb osztályokban 1-5-ig terjedő osztályzattal értékelünk. Félévkor a tájékoztató füzetbe, tanév végén a tanulók a bizonyítványba kapnak értékelést. A zeneművészeti tagozaton népi ének, a tánctagozaton az „együttes” tantárgyban is szöveges értékelés van. A zeneművészeti tagozaton félévkor előjátszás, tanév végén vizsga, valamint a tanórákon nyújtott teljesítmény figyelembevételével osztályozunk. Kötelező minden tanulónak legalább évi egy alkalommal nyilvánosan fellépni. A táncművészeti tagozaton félévkor a vizsga (szaktanárokból álló bizottság előtt zajlik) és a tanórai munka alapján, év végén az órai munka mellett a koncertvizsgán nyújtott teljesítményt is felhasználva történik az értékelés. A koncertvizsgán kötelező minden tanulónak fellépnie. A képző- és iparművészeti tagozaton az elkészített munkák alapján valamint a pályázatokon, kiállításokon való részvétel figyelembevételével történik az osztályozás. Lehetőleg minden tanuló munkája évi egy alkalommal szerepeljen kiállításon. A szorgalomjegynél a motivációt, a tanuló képességéhez mért teljesítményét vesszük figyelembe. Egyéni elemzés szükséges tanulónként, hogy helyesen értékeljük. A művészeti iskolában magatartás osztályozás nincs. Művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei és témakörei Művészeti alapvizsgát tehetnek azok a tanulók, akik a 2004/2005. tanévben kezdték meg tanulmányaikat az alapfokú művészetoktatási intézmény első évfolyamán, és elvégzik a tanszakonként előírt alapfokú osztályokat. A művészeti alapvizsgát az első továbbképző osztályba lépés feltételeként először ezektől a tanulóktól lehet megkövetelni. Ez gyakorlatban a 2007/2008 - as iskolaévtől a rövid tanszakot befejezőkre vonatkozik (4 éves alapfokú képzés), és a 2009/2010 iskolaévtől a hosszú tanszakot befejezőknek, (6 éves alapfokú képzés). Művészeti záróvizsgát a továbbképző évfolyamok befejezésével tehetnek.
165
4.6. Az egyes tanszakokra való felvételi rendje, követelményei Az iskolánkba való felvétel jelentkezési lapon történik, melyeket május közepétől kezdve osztunk szét a potenciális jelentkezők között. A kitöltött jelentkezési lap már tartalmazza a tanuló személyes adatait, valamint aláírásával igazolja a tanulási szándékát az általa választott tanszakon. Az új növendékek számára meghallgatást tartunk, ahol a hangszert tanító kollégák is jelen vannak, hogy felmérhessék, alkalmas-e a jelentkező gyermek a választott hangszer tanulására, valamint képet kapjanak a hozzájuk kerülő növendék képességeiről. Ezen a felvételi meghallgatáson kiemelten az adottságok és készségek megfigyelése a domináns elem. Zenei készségek felmérése: - hozott dal éneklése (különböző hangmagasságokról, esetleg ritmuskísérettel vagy mérőütéssel) - 2-4 ütemnyi ritmus (kettes ütemben) visszatapsolása - Gyermekdal-szintű dallam visszaéneklése - Zongorán egyszerre megszólaltatott hangok számszerű felismerése Új tanuló felvételéről az igazgató – a felvételi meghallgatós alapján az iskola tanulói létszámát figyelembe véve – dönt. Ha egy tanszakra több jelentkező van, mint férőhely, a jelentkezőket a felvételei meghallgatás eredménye és az alkati megfelelés alapján kell rangsorolni. A tanulók osztályba sorolására életkoruk, illetve a felvételi meghallgatáson nyújtott teljesítményük alapján kerül sor. A főtárgy, a kötelező tárgy és a választható tárgy osztályba sorolása eltérhet egymástól. Szeptember első hetében az üres helyek betöltésére még lehet jelentkezni. Az új tanulók felvételéről az igazgató dönt a tőtárgy tanár véleményét, és az iskola számára engedélyezett létszám, határt figyelembe véve. A felvétel eredményét közölni kell a tanulókkal és szüleikkel. A tanulók nyilvántartása a beírási naplóban, a főtárgy naplóban, és a törzslapon történik. Ezen nyomtatványok kitöltése a főtárgy tanárok kötelessége. A MÁS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLÁBÓL VALÓ ÁTVÉTEL MÓDJA A tanuló vagy szülő megkeresi az iskola vezetését, felvételi szándék esetén jelentkezési lapot tölt ki, beadja az előző iskolában kapott bizonyítványt. Minden esetben az igazgató dönti el, hogy a lehetőség adott-e a növendék átvételére. Kedvező elbírálás esetén a növendék besorolást kap az adott tanszak megfelelő évfolyamának órarendjébe.
166
Illyés Gyula Általános és Művészeti Intézményegységének a tanulók által fizetendő térítési és tandíja A tanulók által fizetendő térítési díjak 1. § Hévíz Város Önkormányzat által fenntartott Hévízi Illyés Gyula Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában igénybevett művészeti oktatási szolgáltatásokért térítési díjat kell fizetni. (Köot. 115. §. (1) c) 2. § A térítési díj mértéke tanévenként a szakfeladatra jutó folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 5-10 % - a a 18 éven aluli tanulóknál 15 – 30 % - a a 18 év feletti de 22 éven aluli tanulóknál. 3. § /1./ A térítési díj a tanulmányi eredménytől függően az egy tanulóra jutó kiadásoknak megfelelően differenciált. /2./ Hévízi Illyés Gyula Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában a 2007/2008-as tanévtől az alábbi térítési díjakat kell fizetni: Egységesen a művészeti intézményegységben tanulók számára: /2004. évi CXXXV. Tv. 120. § (14) /: a. / 18 éven aluli tanulók esetében Díjcsoport Tanulmányi eredmény Jeles /4,5-5/ I. Jó /3,5-4/ II. Közepes /2,5-3/ III. Elégséges /2/ IV.
Éves térítési díj 10.500 12.000 16.000 40.000
Félévi térítési díj 5.250 6.000 8.000 20.000
b. / 18 éven felüli tanulók esetében Díjcsoport Tanulmányi eredmény Jeles /4,5-5/ I. Jó /3,5-4/ II. Közepes /2,5-3/ III. Elégséges /2/ IV.
Éves térítési díj 18.000 20.000 24.000 40.000
Félévi térítési díj 9.000 10.000 12.000 20.000
167
c. / Évfolyam ismétlés esetén az I. díjcsoport kétszeresét kell fizetni térítési díjként. A tanulók által fizetendő tandíj 4. § /1./ Az intézményegységben a Köot. 115 §. (1) c. alapján meghatározott szolgáltatások körét meghaladó tanórai foglalkozás igénybevételéért tandíjat kell fizetni. (Köot. 116. §. (1) a) /2./ A tandíj mértéke a Köot. 117. §. /3/ bekezdése értelmében az általános tanulmányi eredménytől függően a 2007/2008-as tanévtől kezdődően: Díjcsoport I. II. III. IV.
Tanulmányi eredmény Jeles /4,5-5/ Jó /3,5-4/ Közepes /2,5-3/ Elégséges /2/
Éves tandíj 140.000 150.000 160.000 170.000
Félévi tandíj 70.000 75.000 80.000 85.000
Térítési díj és a tandíj megállapítása 5. § /1./ A tanévben fizetendő térítési díj és tandíj mértékét – az első év kivételével – a tanuló zeneiskolai tanulmányi eredménye alapján kell megállapítani. /2./ A zeneiskolai tanulmányok megkezdésekor, illetőleg az első hangszeres évfolyamra felvett tanulót az I. díjcsoportba, a második vagy ennél magasabb évfolyamra felvett tanulót az előző évben elért eredményei alapján I-IV. díjcsoportba kell besorolni, és számára az ennek megfelelő összegű tandíjat és térítési díjat kell megállapítani. /3./ A zeni előképzőbe felvett tanulók akik, heti 2×45’ csoportfoglalkozáson vesznek részt, az I. díjcsoport 50%-át fizetik. /4./ A tanulók által fizetendő díjakat félévkor és a tanév végén a tanulmányi eredmény alapján kell megállapítani. /5./ A tanuló díjfizetési kötelezettségét és annak mértékét az intézményegység vezető javaslatára az igazgató állapítja meg. /6./ A 3. és 4. § - ban meghatározott díjtételeket az igazgató a fenntartóval történt egyeztetés után minden tanév kezdete előtt köteles a tényleges költségekhez igazítani. 168
A térítési díj és a tandíj megfizetése 6. § /1./ A tanulót illetve a kiskorú tanuló szülőjét, gondozóját, törvényes képviselőjét a fizetési kötelezettségről és annak mértékéről előzetesen tájékoztatni kell. /2./ A tanuló a díjfizetési kötelezettségének az igazgató által meghatározott módon az első félévben október 15-ig, a második félévben március 15-ig köteles eleget tenni. A tanulmányi eredmény átlagának megállapítása 7. § /1./ A tanulmányi átlageredmény megállapításánál a főtárgy és a kötelező tárgy tanulmányi eredményét kell figyelembe venni. /2./ A tanulmányi átlageredmény kiszámítását egy tizedes pontosságig kell elvégezni és a kerekítés szabályait alkalmazni. /3./ Az osztályfolytatás /OF/ és saját hibáján kívül nem osztályozott /NO/ tanuló a legutolsó érvényes eredményének alapján fizet térítési díjat. Szociális kedvezmények 8. § /1./ Az igazgató az intézményegység-vezető javaslatára a fizetési kötelezettség teljesítését – az iskola költségvetési terhére, a tanuló szociális körülményeire tekintettel – részben vagy egészben elengedheti, illetőleg részletfizetést engedélyezhet. Egészben elengedheti azoknak a családoknak, akik a jegyző által kiadott rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek. /2./ Szociális és egyéb kedvezményeket az alábbi szempontok alapján lehet adni: - nagycsaládosok gyermekei - munkanélküli szülők gyermekei - létminimum alatt élők gyermekei - csonka családok gyermekei /3./ A tandíj és térítési díj kedvezményre, mentességre adható összeg nagysága a kiszabott díjak iskolaszintű tömegének 10 % - át nem haladhatja meg. A díjak és térítések intézmény általi felhasználása
169
9. § /1./ A tanulók által befizetett térítési díjat, tandíjat működési bevételként kell elszámolni és a tevékenységgel összefüggő kiadásokra kell felhasználni. /2./ A térítési díj fizetési kötelezettség bevezetéséből eredő többletbevétel az iskolai felszerelések, hangszerek vásárlására fordítandó. Záró rendelkezések 10. § /1./ Ez a rendelet 2007. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a 2007/2008-as tanévtől kell alkalmazni.
170
5. Záró rendelkezések 5.1. A Pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos intézkedések 5.1.1. A pedagógiai program hatálya, hatályba lépése 1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján felmenő rendszerben. 2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2013. szeptember 1. napjától az első évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Azokon az évfolyamokon ahol a jelenlegi HT még nem került bevezetésre, ott az előző többször módosított 2004-as H.T. szerint folyik az oktatás. 3. Ezen pedagógiai program érvényes 2013. szeptember 1-től visszavonásig vagy módosításáig.
5.1.2. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója - a nevelőtestület bármely tagja - a szülői munkaközösség - a nevelők szakmai munkaközösségei - az iskola fenntartója - diákönkormányzat 2. A tanulók a pedagógiai program módosítását a diák-önkormányzati képviselői útján javasolhatják. 3. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.
5.1.3. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai program nyilvános. Megtekinthető: az iskola fenntartójánál az iskola honlapján az iskola könyvtárában az iskola igazgatójánál az iskola irattárában az iskola igazgatóhelyettesein az iskola nevelői szobájában.
171
Elfogadása után 30 megtekinthetőségét.
napon
belül
nyilvánosságra
kell
hozni
és
biztosítani
5.1.4. A pedagógiai program jóváhagyása A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges.
172
173
174
175
