2011. március. erdélyi baptista ifjúsági lap A TARTALOMBÓL:

11

20 . március

erdélyi baptista ifjúsági lap 

















































A TARTALOMBÓL: A fiatalság ékessége – 3. old A kémeri ifjúság – 5. old Kapcsolatok – 6. old Temesváron szép az élet! – 10. old A grafikát készítette: János András Kémeri Magyar Baptista Imaház

Térdre magyar! Március 15. margójára. Térdre magyar, mihamarabb, Másra idõ már nem maradt! Eljátszottunk mi már mindent, Nem maradt más, csak az Isten. Ki tudja? Talán megbocsát, Talán ma még kegyelmet ád. Kiálts hozzá - de sürgõsen, Nehogy másképp késõ legyen! Térdre barát, mihamarabb, Hajts fejet a kereszt alatt.

Ki magát most megalázza, Egykor fel lesz magasztalva. Jöjj most hozzá bûnbánattal, Ajkadon meg hitvallással. Így tett már sok honfitársad, Kik elõtted hitben jártak. Térdre bûnös, mihamarabb, Hívd segítségül Uradat! Tedd ezt hittel, reménységgel, Õ téged sem utasít el. Hisz lelkedet, hogy megváltsa, Önmagát adta halálba.

Bûnödet így megbocsátja, Szentlelket ad ajándékba! Térdre földi, mihamarabb, Újjászül Õ egy perc alatt! Voltál eddig kemény, s pogány? Leszel mától hívõ példány! Ha szíved ma Neki adod, Soha többé meg nem bánod. Részed lesz itt a boldogság, És odaát a mennyország. Borzási Pál



















































Milyennek is képzeled el az életed? Megszerzel (legalább) egy diplomát, befutott karriered lesz, szép család, kocsi, gyönyörû lakás, pénz, boldogság... vajon valóság lehet-e ez az álom? Hogyan válassz, hogy az legyen? Ha szeretnéd megtudni, hogyan lehet egy reményteljes jövõd, hogyan válassz jól - most pályát, szeretettel várunk a 11-12. osztáyosoknak szervezett találkozóra, Temesvárra. Együtt fogunk elmélkedni az ÁLOM. VALÓSÁG? „...reményteljes jövõt adok nektek.” Jer 29:11b ige mellett azon, hogyan lehet az Isten által tervezett "reményteljes jövõ" a miénk. Emellett lehetõség lesz megismerkedni az itteni továbbtanulási lehetõségekkel is, városnézésre is sor kerül. A program tartogat még mást is számotokra. Meghívottunk Deák Zsolt és felesége, Evódia. Dátum: 2011. április 9-10. Szombat d.e. 10 órakor kezdünk, és vasárnap ebéddel ér véget a találkozó. Részvételi díj nincs. Jelentkezni a [email protected] címen lehet. Kérjük tegyétek ezt meg 2011. április 1-ig. Szeretettel várunk! a TEFI SZERELEM, RANDEVÚ ÉS HÁZASSÁG a címe a tiniknek és fiataloknak szóló levelezõ sorozatnak, amelyet ingyenesen megkaphatsz! Szeretnéd tudni, hogy mi az igazi szerelem? Miért várj a házasságkötésig? Hogyan tapasztaljuk meg Isten szeretetét? Hogyan válassz bölcsen? Ha szeretnéd te is megkapni, értesíts a következõ elérhetõségek egyikén: [email protected], telefon: 0269-22.99.94, 036940.52.55, postacím: AMEC Levelezõ Postaládaklub, Calea Turnisorului, Nr.90, Sibiu 550048. Örömmel postázom a Gyermek Evangélizációs Közösség által kiadott sorozat elsõ leckéjét. Szeretettel válaszolok minden kérdésre! Virág Angéla



2. o l d a l

2011. március 

SZÉKELYFÖLDI REGIONÁLIS IFJÚSÁGI TALÁLKOZÓ LESZ 2011. ÁPRILIS 29. ÉS MÁJUS 1. KÖZÖTT A HARGITA KERESZTYÉN TÁBORBAN. További információt a következõ lapszámban és hamarosan az EMABISZ weboldalán találhattok! Imádkozzunk együtt azért, hogy ne legyünk annak akadálya, hogy az Úr is ott legyen, és hatalmát megláthassuk a találkozón! www. emabisz.ro































kép: www.freedigitalphotos.net



Pardi Félix: A FIATALSÁG ÉKESSÉGE

- 1 KIR 14:1-20.12-13 „a gyermek… - csak õ benne találtatott valami jó!" Abija, Jeroboám ifjú gyermeke megbetegszik. A róla szóló ige rámutat arra, hogy erre a fiúra Isten rátekintett, és nem ítélettel, hanem kedves szavakkal emlékezik meg rá. Egész családja az ördög tulajdonában van, de õ nem. Hogy mi volt ez a jó dolog a gyermekben, nem tudjuk pontosan, DE ott volt. Fiatalember volt, nem csecsemõ, mert különben Isten nem nézett volna arra, mi van benne. Idõs sem lehetett, mert az ige azt mondja, hogy gyermek volt. Édesapja, Jeroboám egy gonosz uralkodó volt, fiáról pedig az van feljegyezve, hogy „a Jeroboám magvából csak egyedül õ temettetik el sírba, mivel a Jeroboám háznépe közül az Úr iránt, Izráel Istene iránt csak õ benne találtatott valami jó.” Milyen kifürkészhetetlenek Isten útjai! Sámuelnek, Isten emberének van egy gonosz fia, Jeroboámnak pedig, egy gonosz királynak, van egy kegyes, jó fia. Benne, amikor Isten kereste azt, talált valami jót. Ó, kedves fiatalok, ha hívõ szüleitek vannak, micsoda komoly figyelmeztetés ez! Ha nem találtatik bennetek semmi jó, vajon mit szólhattok mentségetekre



3. o l d a l

Isten elõtt? Amikor egy fiatal szívében van valami jó, akkor azt Isten észreveszi. Rátekint, és meg is jutalmazza! Mindenkiben meglátja Isten a jót, de ha fiatal szívben van az, akkor arra különösképpen figyel. Nagyon jó az tehát, ha a fiatalokban jó dolog találtatik. Mik ezek? Milyen jó dolgokat keres Isten a fiatalokban? „Meg vagyok pedig gyõzõdve atyámfiai én magam is ti felõletek, hogy teljesek vagytok minden jósággal” (Róm15:14). Teljesek lenni jósággal - ez biztos nem kerüli el Isten figyelmét, de az emberek figyelmét sem. Legyen bennetek egy hajlam Istent szolgálni, õt választani osztályrészetekül. Konkrétan milyen dolgokról van szó? 1. Hit. A hit jó dolog. Vajon keresi ezt Isten a fiatalok szívében? Biztos. A megtérés jó dolog. Naponta az Úr elõtt lenni, és kérni Õt arra, hogy megvizsgálja szívünket, ez mindig jó, Isten észreveszi ezt. 2. Bölcsesség. Nem e világi bölcsességet értünk, hanem olyat, amilyet Salamon is kért, mikor még fiatal volt. Ez is jó dolog. Ezt pedig nem kapjuk, ha nem kérjük! 3. Bûngyûlölet. Nagyon jó dolog

2011. március 

















az, ha már fiatalkorban lelki harcot kezdünk a bûn ellen. Ha nem tesszük, akkor késõbb annál nehezebb. Mik a gyümölcsei, miben lesz része egy olyan fiatalnak, akiben Isten jó dolgokat talál? 1. Isten gondviselése ebben az életben. Isten az õ mindenhatóságában elkezd vigyázni arra a fiatalra. Vezeti az õ útját, felkészíti a jövõre, minden útjában figyeli. Megõrzi a gonosztól. Vezet a munkahely, házastárs kérdésében. Hát nem kívánatos egy ilyen állapot? Vajon mit mondanak rólad a szomszédok, ismerõsök, milyen véleménnyel van rólad a családod? Ha nem imádkoztok azért tehát, hogy Isten töltse be szíveteket minden jóval, akkor nem lesz meg. Ha kéritek, megkapjátok, ha õszintén kéritek. 2. Isten gondviselése a halál órájában is. Amikor Abija meghalt, megkapta a jutalmát annak, hogy találtatott valami jó benne. Néha, Isten elszólítja az övéit fiatalon ebbõl a világból. Megteszi ezt azokkal, akiket szeret. De van úgy is, hogy Isten engedi, hogy öregkort megéljenek. Abija életének utolsó órájáról is jó dolgok vannak feljegyezve. Sírba temettetett, és siratták õt. Ezt Abija egész családja nem élvezhette. Jót tesz tehát Isten azokkal, akik jók. „Tégy jól, Uram, a jókkal, és a szívük szerint igazakkal!”(Zsolt 125:4). Ha Isten lát bennünk jót, akkor elkötelezi magát arra, hogy jót tegyen velünk. Sõt, ha Isten lát jót a fiatalokban, ez arra fogja ösztönözni õket, hogy jót is tegyenek. „Ha tehát valaki magát ezektõl tisztán tartja, tisztességre való edény lesz, megszentelt, és hasznos a gazdájának, minden jó cselekedetre alkalmas. Az ifjúkori kívánságokat pedig kerüld”

















(2Tim 2:21-22). Alkalmazás. A. Mit tehetnek a felnõttek? 1. Imádkozzanak. Sírnunk kell a magyar fiatalokért, mert kevesen vannak a jók, akik Isten szemében is jók. Imádkozni kell a következõ generációkért. Van sok fiatal, akiknél nyilvánvaló, hogy nincs bennük semmi jó. Teljes egészében testiek, gonoszságban vesztegelnek, testi kívánságoknak teret engednek. Vannak sokan, akikben égbekiáltó a szüleik iránti engedetlenség. Ez nem lehet jó, az ilyet Isten nemcsak, hogy nem segíti, sokszor magára hagyja. 2. A szülõk is tarthatnak önvizsgálatot. Alkalmas idõ megállni a szülõknek, és gondolkodni azon, vajon az õ gyermekeikben van-e valami jó, amit Isten találhat, vagy nincs. Ha engedelmesek, az jó, ha tevékenykednek a jóban, az is jó. Látod, hogy szereti a Bibliát, családját, testvéreit. Szeret imádkozni? A szülõ ezt mind látja és tudja. Nagy a szülõkön a felelõsség. Azokban, akikben lát a szülõ jót, azoknak mondani lehet: „Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is”(Péld 23:15). B. Mit tehetnek a fiatalok? A legtöbben azt teszik, hogy kifogásokat keresnek, mentségeket találnak arra, hogy ne legyenek jók. Egy párat soroljunk fel: 1. Lesz még a jóra idõm, most ki kell élvezzem ifjúságomat. Válasz: i. Ha a jelent elmulasztod, lehet a jövõben nem lesz rá alkalom. Lehet Isten nem ad több alkalmat a jóra, akkor mi lesz? A temetõben vannak kisméretû sírok is. ii. Egy ilyen érvelés Istent jobban haragra ingerli. Egy mesternek, ha azt mondanák a szolgák, hogy majd késõbb



4. o l d a l

















megyünk, vajon nem haragítják meg a mestert jobban? 2. Ha jó kezdek lenni, elveszítem barátaimat. i. Javadra válik, ha ezeket a barátokat elveszíted. ii. A rosszak barátsága úgyis változó. Egyik nap simogatnak, másik nap fejbe vernek! Ilyen a világ! Egyszer hozsannát kiáltanak, máskor meg „feszítsd meg!” -et. iii. Ez az útja, a biztos útja annak, hogy a legjobb és legmegbízhatóbb barátokra találj. Ehhez pedig az kell, hogy Istennel is barátságban legyünk. Akarsz jó barátokat? Akkor barátkozz meg elõbb Istennel! Ez az útja annak, hogy rossz barátaidat jóra váltsad. Akarsz egy jó feleséget, férjet? Ezt csakis jók társaságában kapod meg! Kezdd el a jót tenni és meglátod, hogy így van! 3. Sok gúnyt, szemrehányást kapok, ha ezt tenném... i. Ez semmi ahhoz képest, amit mások már elszenvedtek Krisztusért. Ha Krisztus nevéért gyaláznak, boldog lehetsz, mert megnyugszik rajtad a dicsõségnek és Istennek lelke. Kapsz egy erõs szívet. ii. Ne törõdj vele, ha mások kigúnyolnak jóságod miatt. Minthogy kigúnyolják õket, sokan inkább távolodnak a jótól; többet jelent nekik a barátok véleménye, mint Isten véleménye. Legyen erre a kérdésre gyógyszer a következõ igevers, amit ismételgess magadban sokszor: „Mert valaki szégyell engem és az én beszédeimet e parázna és bûnös nemzetség között, az embernek Fia is szégyellni fogja azt, mikor eljõ az õ Atyja dicsõségében a szent angyalokkal”(Mk 8:38). iii. A legjobb emberek úgyis a legnagyobb gúnyvihart kapták és várhatják. Vannak olyan fiatalok, akik ahelyett, hogy a jóra igyekeznének, gúnyolják azokat, akikben viszont van valami jó. Az

2011. március 

















ilyenek a jó tanácsra sem figyelnek oda. Bennük nincs semmi jó, és azt akarják, hogy másban se legyen semmi jó. Ha mondod neki, hogy vegye kézbe a Bibliát vagy egy jó könyvet, hogy olvassa, kinevet, mellõzi ezeket a tanácsokat. Az ilyenekért mi kell imádkozzunk és sírjunk, mert õk magukért nem fognak. Az igében sok példa van áldott, jó példaképekrõl, akikben Isten talált jót ifjúkorukban: József, Izsák, Salamon, Timóteus, Dávid. Ezek közül szinte mindegyiknek gúnyban volt része: Dávid, Mózes, Jeremiás, stb. C. Tanácsok a fiataloknak. 1. Bánkódj a benned lévõ rossz felett! Fiataloknak is lehet, sõt kell bûnbánatot tartani, mert van miért. Már most kezdd el kérni Istent: ifjúságom bûnérõl ne emlékezzél meg! Bûnnel jöttünk mind a világra, eredendõ bûnnel, és erre még ráadásul jönnek a mi saját bûneink, amiket mi követtünk el. Jób is errõl beszélt „ily sok keserûséget szabtál reám, és az én ifjúságomnak vétkét örökölteted velem?!” (Jób 13:26). 2. Nagyon vigyázz! Ha hiányzik a fiatalokból a jó, akkor kevés esély van rá, hogy idõsebb korban megjavuljanak. Ha most folyamatosan ellene állsz Isten tanácsának, akkor ez egy kemény szívhez vezethet; megkeményedhet az ember, és ez veszélyes! 3. Ne elégedj meg azzal, hogy nincs benned rossz! Sokan ezt teszik: „nincs jó dolog bennem, de nincs rossz sem” - mondogatják. Így nem szabad érvelni! Sõt, még úgy sem, hogy ha van bennem kevés jó, akkor az már elég: „Minden fa, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágattatik, és tûzre vettetik” (Mt 7:19). 4. Imádkozz sokat! Akarod, hogy Isten találjon valami jót benned? Imádkozzál! Kérd a jót Istentõl, aki fenntartás nélkül adja. Addig nem lehet semmi jó bennünk, míg azt nem látja Isten, hogy imádkozunk.

































A KÉMERI IFJÚSÁG BEMUTATKOZÁSA

kémeri ifjúság jelenleg 28 fõbõl tevõdik össze. Ifjúsági alkalmakon általában 10-20-an szoktunk részt venni. Szombat este tartunk ifi órát, mivel vannak fiatalok, akik más városokban tanulnak, és csak hétvégeken jönnek haza. Alkalmainkat általában lelkipásztorunk, Pardi Félix és felesége, Matild vezetik. Ilyenkor énekelünk, beszélgetünk, igével foglalkozunk, megtapasztalásainkat osztjuk meg egymással, és imádkozunk. Ifjúsági vezetõnk még nincs, mivel egy hosszabb kimaradás után, a tavaly õsszel indult be újra a rendszeres ifjúsági órák megtartása. Mi, fiatalok, a következõ területeken szolgálunk a gyülekezetben: énekkarban énekelünk, zenekarban zenélünk, gyerekekkel foglalkozunk. Lelkipásztorunkat többször elkísérjük különbözõ szolgálatba. Ilyenkor mi is készülünk énekkel, bizonyságtételekkel, költeményekkel. A vasárnapi

A



5. o l d a l

istentiszteleteink áldásosak, szeretjük ezeket az alkalmakat. Isten ezen alkalmak során szól hozzánk. Karácsonykor rendszeresen járunk kántálni a falunkba és a környezõ falvakba is. A szilvesztert általában együtt töltjük. A kikapcsolódásra is szánunk idõt. Ilyenkor beszélgetünk, játszunk különbözõ társasjátékokat, focizunk (inkább a fiúk, de a lányok is bekapcsolódnak néha). Mivel Kémer dimbes-dombos vidék, a télen nem kellett messzire menjünk szánkózni. Ilyenkor a hóban való mosdatás sem maradhatott el. Minden évben legalább egy alkalommal elmegyünk kirándulni. Ezt a kirándulást általában május 1én szervezzük meg egy közeli szép tisztáson. Mivel imaházat építünk, a fiúk (néha a lányok is) besegítenek a munkába. Hálásak vagyunk Istennek azért, hogy az ifjúságunk megújult, és együtt szolgálhatunk az Úrnak!

2011. március 

Szabó Mária

















SZEMÉLYESEN Hívõ családba születtem. Kicsi korom óta gyülekezetben nevelkedtem, rendszeresen részt vettem a vasárnapi iskolában és a gyülekezeti összejöveteleken. De mindez nagyon kevés volt ahhoz, hogy üdvösségem, örök életem legyen. Sõt, ezek mind hiábavalóknak bizonyultak volna, ha nem jövök rá arra, hogy szükségem van személyesen találkozni Jézus Krisztussal. De hála az Úrnak, hogy volt egy nap, 2010. április 16., amikor rádöbbentem az egyik igehirdetés hallgatása közben, hogy a bûn börtönében vagyok, és öröm volt hallani arról a kegyelemrõl, hogy Jézus Krisztus azért jött, hogy szabadulást hozzon a bûn börtönében roskadó embereknek. Az Úrhoz kiáltottam, és még akkor este megkértem a lelkipásztoromat, hogy maradjon vissza, és imádkozzon velem. Megvallottam bûneimet, és éreztem, hogy Isten felszabadított, örömmel töltötte be szívemet. Vannak kísértések az életemben, de az Úr az, aki erõt ad legyõzni õket. Szeretnék egy Istennek tetszõ életet élni. Ha úgy érzed, hogy külsõleg minden rendben az életeddel, részt veszel a gyülekezeti alkalmakon, de még sincs örömöd, boldogságod, békességed, akkor szeretném, ha az Úr rávilágítana az életedre, és meglátnád azt, hogy te is a bûn rabságában vesztegelsz. Kiálts Istenhez, hogy szabadítson ki ebbõl az állapotból, hogy ne kárhozz el, hanem az örök élet legyen az osztályrészed. Major Efraim

















































Kapcsolatok. Beszélgetés a kémeri ifiben. Kérdezett Dobozi Rebeka. D.R. Milyen kapcsolat van az ifiben a fiúk és a lányok között? E.I. Vannak mélyebb kapcsolatok is, de azért általában a felszínes baráti kapcsolatok jellemzik az ifit. Megfigyelhetõ, hogy a mélyebb barátságok ott vannak jelen, ahol létezik rokoni kapcsolat. Általában érezhetõ, hogy a fiúk és a lányok között van egy kisebb válaszfal, amely megakadályozza a mélyebb barátságokat. Azt tapasztalom, hogy amióta többször találkozunk, és közös programokat szervezünk, jobban megnyílunk egymás elõtt, és így a kapcsolatok is erõsödnek. D.R. Mi a véleményed a fiú-lány barátságról? D.E. Erre a kérdésre sokan válaszolják azt, hogy „persze, miért ne?!” Ez igaz is, de szerintem csak egy bizonyos fokig (tapasztalatból mondom). Nekem is volt egy nagyon jó barátságom egy lánnyal, ami egy ideig mûködött is minden más érzelmek nélkül. Ám egy idõ után egyre mélyült ez a kapcsolat, egyre közelebb kerültünk egymáshoz, minden este alig vártam, hogy hazaérjek munkából, hogy beszéljünk egymással. Kezdett nagyon megtetszeni ez a „barátság”. Végül kitörtek belõlünk az érzelmek. De hála az Úrnak, elmondtuk egymásnak, és megbeszéltük õket. Az Úr elé vittük, és imádkoztunk, hogy az Úr vezessen, és megértsük az Õ akaratát. Jelenleg épp az eljegyzésre készülünk, mivel mindketten meggyõzõdtünk, hogy a mi találkozásunk nem véletlen. Én hálás vagyok



6. o l d a l

az Úrnak, hogy nem kellett egyikünknek sem csalódni. De vannak, akik félreértik a barátságot, és emiatt szenvednek. Én ajánlom, hogy mindenki vigyázzon, hogy kivel hogyan barátkozik, mert nem biztos, hogy ilyen szerencsés lesz, mint én. D.R. Máshol jársz iskolába, más a környezet. Hogyan illeszkedsz be az ottani ifibe? D.A. Nem tudom, hogy ki hogy van a beilleszkedéssel, de nekem nagyon könnyen ment, mert a szilágysomlyói ifjúság hamar, szeretettel fogadott. Sajnos az ifjúsági órákra nem tudok elmenni, mivel hétvégeken haza húz a szívem, de nagy kiváltság az, hogy mûködik egy úgynevezett „csopi” (ifjúsági, házi csoportbeszélgetés), ami általában keddenként szokott lenni. Jelenleg az Isten megtapasztalása (Isten akaratának a megismerése és cselekvése által) címû könyvet tanulmányozzuk, amibõl nagyon sok áldást nyerünk. Mindenki szabadon elmondhatja véleményét, megtapasztalását, amibõl mindenki tanulhat, így nagyon jó egymás hite által épülni, és a

2011. március 

testvéri szeretetet gyakorolni. :) D.R. Milyen kísértéssel néz szembe egy fiatal az iskolában? M.A. Egy fiatalnak az iskolában számos csapdával, kísértéssel kell szembenéznie, amit a Sátán nagyon jól elõ tud adni. Pl. a puskázás. Amikor mindenki puskázik, nehéz megállni, és nem puskázni. Lehet a cigi, vagy a bulizás is egyfajta kísértés. Osztálytársaim hazudnak, pletykálnak egymásról, hogy népszerûbbek legyenek. Nekem az egyik nagy kísértési terület a puskázás, de szeretnék ebbõl változni, kérem az Úr segítségét. D.R. Milyen kapcsolat van közted és baptista osztálytársaid között? Hát a más vallásúakkal? B.B. A baptista osztálytársaimmal több közös témánk van, gondolok itt pl. az egymás hite által való épülésre, imádkozásra, Istennel kapcsolatos dolgok megbeszélésére. Elõttük könnyebben megnyílok, mert tudom, hogy a nézeteink és cselekvéskörünk is nagyjából ugyanaz. A más vallású osztálytársaimmal is jó kapcsolatom van, habár nézeteink kicsit eltérõbbek. Számukra más áll a

































középpontban, és ez kicsit szûkíti a téma- és cselekvéskört. Számukra a bulizás jelenti a boldogságot, ezért próbálnak minél többet szervezni belõle. A példamutatásról igyekszem nem megfeledkezni, s ha alkalmam adódik, próbálok az Istennel való kapcsolatról beszélgetni. Néha igyekszem a nehéz kérdésekre választ adni, de tudom, hogy Isten velem van, Õ ad szót a számba. Tudom, hogy nehéz helyt állni az iskolában, de úgy gondolom, hogy kötelesség megkívántatni a körülöttünk élõ emberekkel a hívõ életet. Ez a küldetésünk, ezért teremtettünk. A Jak 1:12-vel szeretnék mindenkit bátorítani, mert harcainknak meglesz a jutalma: „Boldog ember az, aki a kísértés idején kitart, mert miután kiállta a próbát, elnyeri az élet koronáját, amelyet az Úr megígért az õt szeretõknek.” D. R. Miért van az, hogy a fiatalok és idõsek között nincs igazi kapcsolat? Mit tennél annak érdekében, hogy ez ne így legyen? V. J. A fiatalok és idõsek között azért nincs igazi kapcsolat, mert az idõsek a régiekre hagyatkoznak, viszont a fiatalok az újakra. A szakadás egyik okozója az, hogy egyik sem akar engedni az igazából. A szakadás másik okozója pedig az, hogy a fiatalok és idõsek között nincsenek beszélgetések, ha vannak is, azok csak felszínesek. Különbözõ témákban eltérõ a meglátásuk. Annak érdekében, hogy a két generáció között igazi kapcsolat legyen, én, mint fiatal, próbálok közös témát keresni, engedni a saját igazamból, és imádkozom azért, hogy õk is engedjenek az övékbõl. D. R. Mi a véleményed errõl a kijelentésrõl: 2012-ben itt a világvége! B. S. Sokan talán azt gondolják magukban „á, ez badarság, csak kitaláció”. Szerintem ez titok elõttünk, és az is marad, de talán igaz, aminek kicsi a valószínûsége. Mi, hívõk, ezen nem töprengünk, hiszen az Atya nekünk helyet készített a mennyben, ahol örök élet vár ránk. Sajnos ezt sokan nem mondhatják el magukról, mert még a bûn rabságában élnek. De én elmondhatom, és ez olyan megnyugtató érzés a számomra! Tudom, hogy egyszer eljön a világ vége is, de számomra megnyugvást fog hozni.



7. o l d a l

2011. március 

















EZ AZ ÉN KIRÁLYOM Részlet Dr. S. M. Lockeridge (1913-2000) lelkipásztor 1976-os Detroit-i igehirdetésébõl

„Az én Királyom egy született Király. A Biblia azt mondja, hogy Õ hétféle király: Õ a zsidók Királya - tehát egy etnikai király, Õ Izráel Királya - vagyis egy nemzeti király. Õ az igazság Királya, Õ az idõk Királya, Õ a menny Királya, Õ a dicsõség Királya, Õ a királyok Királya és uraknak Ura. Ez az én Királyom! Vajon ismered-e Õt?! Dávid azt mondta, hogy az egek hirdetik az Õ dicsõségét, és az égbolt mutatja meg az Õ kezének munkáját. Az én Királyom az egyetlen király, akinek végtelen szeretete nem határozható meg. Nincs olyan teleszkóp, mely látható távolságba hozhatná az Õ gondviselésének partvonalait. Nincs olyan akadály, ami meggátólná Õt, hogy kiárassza áldásait. Õ kitartóan erõs. Õ teljesen õszinte. Õ örökre rendíthetelen marad. Õ részrehajlás nélkül kegyelmes. Ez az én Királyom. Õ Istennek Fia. Õ a bûnösök Megváltója. Õ a civilizáció központja. Õ õszinte. Õ egyedi. Õ példátlan. Õ elõdnélküli. Õ a legfelsõbb. Õ kiemelkedõ. Az irodalomban Õ a legnagyobb gondolat. A filózófiában Õ a legmagasabb személyiség. Õ a legfelsõbb probléma a magasabb vitatémákban. Õ a felsõfoka mindannak a jónak, aminek te csak nevezni akarod Õt. Õ az egyetlen, aki minden szükségeinket betölti egyidõben. Õ erõt biztosít a gyengének. (folytatás a következõ oldalon)

























HITHÕSÖK-rébusz

























BEKÜLDÉSI HATÁRIDÕ: ÁPRILIS 20.

A JANUÁRI REJTVÉNYEK MEGFEJTÉSEI: CHARLES HADDON SPURGEON: „ISTEN SOHA NEM HELYEZI PECSÉTJÉT ÜRES LAPRA.” ÉS MEGFEJTÕI: Király Rebeka (Nagyfalu), Máté Beáta (Ipp), Debre Dávid (Szilágyperecsen), Elek Zoltán (Szalárd). (folytatás az elõzõ oldalról) Õ elérhetõ a megkísértettnek és a megpróbáltnak. Õ együttérez, és Õ megment. Õ a Mindenható Isten, aki vezeti és megtartja az Õ népét. Õ meggyógyítja a beteget. Õ megtísztítja a leprást. Õ megbocsát a bûnösnek. Õ eltöröl az adósnak. Õ felszabadítja a rabokat. Õ megvédi a gyengét. Õ megáldja a fiatalokat. Õ szolgál a szerencsétleneknek. Õ gondol az idõsekre. Ez az én Királyom. Ismered-e Õt? Az én Királyom a tudás Királya. Õ a bölcsesség kútfeje. Õ a felszabadulás ajtaja. Õ békesség ösvénye. Õ az igazság útja. Õ a dicsõség kapuja. Õ a hatalmasok Ura. Õ a hódítók kapitánya. Õ a törvényhozók vezetõje. Õ a kormányzók kormányzója. Õ a békesség hercege. Õ a királyok Királya és uraknak Ura.



8. o l d a l

2011. március 

Ez az én Királyom. Az Õ ígérete biztos. A világossága páratlan. A jósága határtalan. A kegyelme örökkétartó. Az Õ szeretete soha meg nem változik. Az Õ szava elégséges. Az Õ uralkodása igazságos. Az Õ igája gyönyörûséges, és az Õ terhe könnyû. Bárcsak le tudnám írni Õt neked... de Õ leírhatatlan. Ez az én Királyom. Õ felfoghatatlan, Õ legyõzhetetlen és Õ ellenállhatatlan. Azt mondom neked, hogy az egek egei nem tudják magukba fogadni, nemhogy egy ember leírja Õt. Nem tudod Õt kiverni a fejedbõl. Nem tudod túlélni Õt, de nem tudsz Néküle élni sem. A farizeusok nem bírták elviselni Õt, de rájöttek, hogy nem állíthatják meg. Pilátus nem talált benne semmi bûnt. Heródes nem tudta Õt megölni. A halál nem tudta hatalmában tartani, és a sír pedig nem tudta Õt visszatartani. Ez az én Királyom!”

















Gyermekkorom Ha visszaemlékszem gyerekkoromra, azt mondhatom el, hogy szívesen gondolok vissza rá, de talán ezzel nem vagyok egyedül. Sok élmény ugrik be, vicces történetek, vagy épp szomorúak. Számomra a legemlékezetesebb történet nagytatámhoz kötõdik. Kb. 5-6 éves lehettem; mivel már gyerekkortól nagyon szerettem a zenét, egyik alkalommal kitalálta, hogy készít nekem egy hangszert. Mivel falun nevekedtem fel, erre adottak is voltak az eszközök. Az imaháztól kapott egy trombita fúvókát. De ahhoz, hogy ebbõl hangszer legyen, nem elég a fúvóka, így kitalálta, hogy összehajlít egy slagot és abba belehelyezi a fúvókát, és abból már hang jöhet ki. Ez meg is volt. Hogy fokozza az örömöm, készített mellé egy dobot is, ami szintén házilag készült el. Egy nagyobb edényt szerzett, mindkét oldalát bekötötte, és máris megvolt a dob. Bár hangjára már nem emlékeszem, de ki voltam próbálva rendesen, mivel elvittek énekórára, és ezzel a „felszereléssel” kellett kísérjem anyum. Az élményre én nem emlékszem, de akárhányszor elmesélik szüleim, mindig jót nevetünk rajta. Megtérésem Istennek hálát adok, hogy egy olyan családban nõttem fel, ahol hallhattam Istenrõl, és ezek a dolgok nem voltak újak nekem. Mindig is szerettem imaházba járni. Késõbb, mikor nõttem, már az orgonánál is kaptam szolgálatot, késõbb a zenekarban, énekkarban, és ez nekem nagyon sokat jelentett. Emlékszem, voltak olyan alkalmak, amikor úgy éreztem, Isten szól hozzám -fõleg evangélizáló alkalmak voltak ezek- de mindig le tudtam magam kötni és jól elterelni a figyelmem Istenrõl. Aztán eljött az a pont, amikor már nem tudtam bûneimben élni, és ezeket le kellett rakjam Isten kezébe. Zilahon ifjúsági konferenciája volt 2005 õszén. Életem



9. o l d a l

































életed lesz. Hadd kívánjam ezt minden olyan fiatalnak, aki még nem ismeri Õt.

BIZONYSÁGTÉTEL második konferencia volt ez, és azt kell mondjam, hogy nagyon vágytam rá. Nem gondoltam arra, hogy úgy menjek el otthonról, hogy majd a konferencián meg akarjak térni, nem is érdekelt a megtérés. Jól elvoltam a szolgálatokkal, úgy éreztem, nincs szükségem többre. De Isten megértette velem, hogy sokkal több kell ahhoz, hogy szolgálj, nemcsak tálentum, hanem hívõ élet. Vékás Zoltán testvér szolgált-már nem emlékszem milyen igébõl- de azt tudom, hogy komoly felhívás volt az evangélizálás végén. Ekkor éreztem én azt, hogy itt döntenem kell, és nem mehetek haza úgy, ahogy jöttem. Többször megkérdezte, hogy készen vagy-e? Az Úr visszajövetele lehet mindjárt lesz, megéri neked itt maradni? És ekkor rám nehezedtek bûneim, és azt mondtam, nem akarok maradni, én is csatlakozom azokhoz, akik már elfogadták Õt. A végén imádkoztunk Vékás testvérrel. Letettem a bûneim! Mikor felálltam térdeimrõl, egy olyan öröm volt bennem, amit nem lehet leírni, de hiszem, hogy már sokan tapasztaltuk. Mondhatom, hogy megéri ezt a lépést megtenni. Ettõl kezdve megváltozik a célod, döntéseid, és ha Isten mellett kitartasz, áldott

2011. március 

Elhívásom Amint már említettem, a zene mindig közel állt hozzám. Ezt kiváltságnak tartom, és tudom azt, hogy még sok baptista fiatal meg van áldva ezzel a tehetséggel. Pár évvel ezelõtt érettségi küszöbén voltam. Nagyon tanácstalan és ötlet nélkül voltam hetekig. Féltem az érettségitõl, de annál jobban féltem attól, hogy mi lesz a jövõmmel, mit tanuljak, és ezekhez hasonló kérdések. Talán ez megfordul most is minden fiatalnak a fejében. Mondták, hogy ami közel áll hozzám, azt válasszam, azt, amit szeretek. És elkezdtem gondolkodni. Istenem, te megajándékoztál egy tálentummal, ha ezt megadtad, akkor add meg azt is, hogy tudjam fejleszteni. Elkezdett a gondolat foglalkoztatni, hogy menjek zenére. Voltak ellenérvek, és olyanok, amelyek mellette álltak. Kitartóan imádkoztam, és eljött az idõ, felkerültem Nagyváradra. Hát, azt az izgulást nehéz leírni, ami ott volt a felvételi elõtt! Tudtam, ha ez nem sikerül, más irányba kell néznem, és akkor talán Isten más helyen akar látni engem. Lement a felvételi, és másnap volt az eredményhirdetés. Kiderült, hogy harmadik lettem. Nem kell elmondjam, mennyi hála volt bennem Isten iránt! Onnantól kezdve egy megnyugvás volt bennem és végeztem a dolgom jó kedvvel. Most fejezem be a mesterit, ugyancsak zenébõl. Nem egyszerû most sem, de tudom azt, hogy ennek így kellett lennie. Most az imatémám az, hogy használjon fel, akár tanárként is. A zene egy olyan dolog, ami minden emberhez közel van, és úgy érzem, hogy ezzel még többet lehet Istenrõl beszélni. Én kívánom mindenkinek, bátran hagyja döntéseit Istenre, mert késõbb Õ az áldását is küldi a válasza mellé! Debrenti Balázs

















































TEMESVÁRON SZÉP AZ (EGYETEMISTA) ÉLET! Bár Temesvár egy földrajzilag elég félreesõ város, oktatási szempontból viszont az ország egyik legnagyobb egyetemi központja. Az itt tanuló 40000 diák között vannak, voltak hívõ fiatalok is. Közülük kértünk meg néhányat, beszéljenek diákkori tapasztalataikról. NAGY ADINA - Bemutatkoznál? Mit, mikor végeztél? Nagy Adina vagyok, Temesváron élek. Itt jártam egyetemre is, a Nyugati Tudományegyetem informatika szakán tanultam, 2004-ben fejeztem be a tanulmányaimat. - Jelenleg te a szakmádban dolgozol. Könnyû vagy nehéz volt munkahelyet találnod? Jól döntöttél-e, amikor ezt a szakmát választottad? Igen, Temesváron dolgozom programozóként, egy világméretû autóipari cégnél. Most visszanézve azt mondhatom, hogy könnyû volt munkahelyet találni, bár akkor nem kevés izgalommal vártam rá. Az igazság az, hogy úgy „indultam neki” a munkahelykeresésnek, hogy Istenre bíztam, és kértem, hogy adjon nekem egy megfelelõ munkahelyet. S hogy tõle kaptam, ennek nagyon sok bizonyítékát láttam már azóta. Hogy jól döntöttem-e? Igen, mert szeretem a munkámat. Ez azért fontos, mert a nehéz helyzetekben segít továbbmenni, és vannak szép emlékeim is a munkám kapcsán. - Mint helybeli, milyennek látod az egyetemisták jelenlétét az ifiben, gyülekezetben? Nagyon örülök minden egyetemistának, aki Temesvárra jön. Úgy gondolom, hogy a helybeli ifjúság, gyülekezet csak gazdagodhat általuk. Jó volt az évek során egy olyan ifjúsághoz tartozni, ahol voltak, vannak egyetemisták. Szép emlékek, barátságok kötnek hozzájuk, jó volt, és most is jó együtt szolgálni, együtt lenni velük. Vakáció ideje alatt hiányzanak, üres a helyük, ezért mindig nagyon örülünk, mikor újra visszajönnek. SZÛCS KRISZTA - Bemutatkoznál? Mit tanulsz, hányad éves vagy? Szûcs Kriszta vagyok Temesvárról, elsõ éves egyetemista a Nyugati Tudományegyetem, szociális gondozói szakon.



10. o l d a l

- Milyennek tûnik az egyetemista élet? Ilyennek képzelted? Miért? Miben más? Sokkal nehezebbre vártam, de kellemesen lepõdtem meg. Ez nem azt jelenti, hogy könnyû, de ha tanulsz, akkor „semmi sem lehetetlen”. :) - Könnyû vagy nehéz szerinted hívõként megélni ezt az idõszakot (az egyetemi éveket)? Miért? Szerintem nehéz. Mert ha „furcsán” viselkedsz, akkor már kiközösítenek, vagy nem vagy a legjobbak barátja... de vannak olyanok is, akik értékelik, ha nem haladsz az árral, és kitartasz az elveid mellett. ANTAL ADÓNIA - Bemutatkoznál? Mikor és mit végeztél? Jelenleg hol dolgozol? Antal Adónia vagyok Szatmárnémetibõl. 2005-ben végeztem a Temesvári Mûszaki Egyetem számítástechnika karán, jelenleg az „Autonet” autó-alkatrész importáló cég gazdasági osztályán dolgozom programozóként. - Az egyetemi évek alatt bentlakásban laktál. Milyen elõnyöket, hátrányokat tapasztaltál ebben az életmódban? Sokféle emberrel laktam, találkoztam. Meg kellett tanulni alkalmazkodni, de a körülmények sodró hatásának is ellenállni. A tanulás közben mindig jó volt, hogy volt kivel megbeszélni, ha valamit nem értettem, a segítség mindig közel volt. - Hogy sikerült elhelyezkedni, munkát találni, a szerzett tudást felhasználni az egyetem befejezése után? Nagy segítség volt a temesvári képzés. Természetesen, mindig van új dolog a szakmában, amit meg kell tanulni, de a jó alapra mindig biztosan építhetünk. Sok dolog van, amire már nem emlékszem, de ad egy biztonságérzetet, hogy valamikor azt is megtanultam, és ha szükségem lesz rá, csak át kell ismételjem. Ez nagyon hasznos volt munkahely váltáskor, amikor teljesen más területen kellett dolgozni, mint amit megszoktam. BÁLINT DÁVID - Bemutatkoznál? Mikor és mit végeztél? Jelenleg hol dolgozol? Bálint Dávid vagyok. Informatikát tanultam a temesvári Nyugati Egyetemen, de igazából csak negyednormás temesvári egyetemista vagyok,

2011. március 

mivel az elsõ év után Kolozsvárra költöztem, és itt folytattam a tanulmányaimat. A licensz után elvégeztem egy közgáz mesterit is, mivel ezt így szokták mostanában. Papíron rendszermérnök vagyok a kolozsvári Sapientia egyetemen, de jómagam is mosolygok, amikor valaki mérnöknek titulál. Mert nem is vagyok az! :) Jó az Isten! - Itt kezdted el az egyetemet, de nem itt fejezted be. Mi volt a különbség a két egyetemi oktatás között? Elég nehéz összevetnem a két oktatást, Temesváron románul tanultam, és sokan voltunk az évfolyamon, Kolozsváron a magyar vonalon folytattam, kisebb csoporttal. Mindkét helyen lehetett fejlõdni, ha odafigyeltem a sulira. - Milyennek látod az egyetemista éveket a szolgálat szempontjából? Úgy gondolom, hogy mielõtt gyerek, diák, egyetemista, férj vagy családapa lennél, Isten gyermeke vagy. Ha az egyetemista éveimre gondolok, eltörpülnek a sulis emlékek amellett, amit Isten megmozgatott bennem ezek az évek alatt. Nagyon értékes évek, a rugalmas életvitel sok mindenre lehetõséget nyit. Tudom, hogy sok mindennel el lehet tölteni azokat az éveket, de talán nem is fogjuk fel akkor, milyen fontos, hogy fegyelmezetten és felelõsséggel éljük a fiatalságunk napjait. Keresni az Istent, megismerni Õt jobban és jobban az igéjén keresztül, rábízni életünket, még ha nem is értünk sok mindent, felfedezni azokat a dolgokat, amiket addig lehet „csak úgy” elfogadtunk vagy megtanultunk Róla, engedni, hogy õ formálja és építse meggyõzõdéseinket és látásunkat - szerintem csak így érdemes egyetemista lenni! SZÛCS ADÉL - Bemutatkoznál? Honnan jöttél Temesvárra? Mit tanulsz? Szûcs Adél vagyok. A szülõvárosomban, Sepsiszentgyörgyön jártam iskolába, ott érettségiztem. Másodéves vagyok az Általános Orvosi Asszisztens egyetemen. - Milyen volt magyar környezetbõl eljönni ilyen nagy távolságra román egyetemre? Igazából nem magyar környezetbõl jöttem Temesvárra. Érettségi után

















meggyõzõdéssel és békességgel a szívemben ültem repülõre és szálltam le Angliában. Itt babysitter-ként dolgoztam egy évet. Líceumos koromban mindenhol elképzeltem magam, csak román egyetemen nem és lám, mégis másképp alakítottuk Istennel a jövõmet. A nagy távolság annyira nem zavart, mert a szüleim lépésrõl lépésre bölcsen hozzászoktattak az elengedéshez. Ami az otthon és egyetem közti utazásokat illeti... Próbálom emlékezetessé tenni a 11+ (legjobb esetben) órás vonatozásaimat, így mindig kaland, hobby részét alkotja az egyetemi életnek. :) - Hogyan tudtál beilleszkedni az itteni ifjúságba, gyülekezetbe? Magamat ismerve elmondhatom, hogyha Isten bármilyen téren közli a véleményét az életemre nézve, és megfogadom a válaszát, békességem van. Ez itt is hasonlóan történt. Miután elfogadtam Isten beavatkozását, nem volt akadály a megnyílásban. A kapcsolatépítésben nagyon sokat segítettek a családba való meghívások, énekórák, ifjúsági órák, lánykörök, és fõleg az együtt missziózások Szerbiában és az erre való felkészülések. HALÁSZ ZOLTÁN - Bemutatkoznál? Mikor, mit végeztél? Jelenleg hol, mit dolgozol? Halász Zoltán vagyok, 2002-ben végeztem a Temesvári Nyugati Egyetemen, Közgazdasági szak, Könyvelés és Gazdasági informatika szakon. Most Nagyváradon dolgozom egy kanadai multinál, mint pénzügyes, feladatom a pénzmozgások tervezése (cash flow) és egyéb elemzések készítése. - Az egyetem után itt kezdtél el dolgozni. Az egyetemen szerzett ismereteid mennyiben segítettek az elhelyezkedésben? Mi a véleményed az itteni munkalehetõségekrõl? Nem is annyira az egyetemen szerzett ismeretek, mint egy segítõkész kolleganõ, aki bátorított, hogy egy multinál kezdjek, ahol õ is dolgozott. Aztán a késõbbiekben az ismeretek is számítani kezdtek. Tény, hogy Temesváron jó eséllyel el lehet helyezkedni a technikai-gazdasági szférában azoknak, akik komolyan vették a tanulmányaikat, és legalább egy idegen nyelvet is beszélnek. - Bekerültél, beépültél az ifibe is. Sõt, szolgáltál, ifivezetõ is voltál. Hogyan értékeled ezt a periódust?



11. o l d a l

















Igazából úgy kerültem Temesvárra, hogy a szüleim bátorítottak, végezzek egy, a váradinál elismertebb, régebbi egyetemen. Kapóra jött, hogy épp ott voltak Bálint Pál és Ibolya testvérék (édesapám húga és férje), akik segítettek beépülni. Mindenképp hasznos és szép periódus volt, lehetõség a szolgálatra. GÁL JÁNOS - Bemutatkoznál? Mit, mikor végeztél? Munkahelyed? Gál János vagyok, és a Temesvári Mûszaki Egyetem Elektronika és Távközlés Karán végeztem ezelõtt tíz évvel. Jelenleg az egyetem Kommunikációs tanszékén dolgozom, mint asszisztens. - Továbbtanulni vagy sem? S ha igen, mit? Milyen lehetõségek vannak az elhelyezkedésre? Nehéz erre a kérdésre egyértelmûen válaszolni. Ma lehet boldogulni egyetemi végzettség nélkül is, másrészt pedig sajnos vannak olyanok is, akik felsõ-















fokú képzettséggel sem tudnak szakmájukban elhelyezkedni. Meg kell itt jegyezzem, hogy a temesvári egyetemeken tanulóknak, a városban mûködõ sok cégnek köszönhetõen, jó lehetõségük van nyári gyakorlatra, egyetem közbeni munkára, így az elméleti oktatás mellett hasznos tapasztalatot is szerezhetnek a diákok. Külföldi ösztöndíjakhoz is hozzá lehet jutni különösebb nehézség nélkül. Akik komolyan veszik a tanulást és a munkát, azoknak nem fog gondot jelenteni az elhelyezkedés az egyetem befejezése után. Nem könnyû abban sem tanácsolni valakit, hogy milyen egyetemre járjon. Fejlõdõ, változó világban élünk, és ami ma nagyon menõ szakmának néz ki, pár év múlva már nem lesz az. Mégis szükség van keresztyén orvosokra, mérnökökre, jogászokra, tanárokra, akik hívõként becsületesen megállják helyüket a munkahelyükön, és betöltik Istentõl kapott hivatásukat.

Dávid

Zoltán

Adél

Adina

2011. március 

János



Krisztina

KITEKINTÕ Miért és kinek szolgálok? Tudom, hogy sokfelé már az is nagy öröm, ha valaki elõáll bármilyen szolgálattal, csak szolgáljon. A fiatalokat ne veszítsük el, tartsuk meg õket valahogy, adjunk egy hangszert, egy kottát, egy verses könyvet a kezébe, hogy tegye színesebbé az istentiszteletünket. A különféle szolgálatok után pedig az emberek visszajelzése alapján vagyunk elégedettek vagy elégedetlenek a szolgálatunkkal. Jól van-e ez így? Nem-e hagytuk ki Istent a mi szolgálatainkból? Jézus Krisztus elkezdett szolgálatát nekünk kell folytatnunk. Jézus azt mondja, hogy „Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön” (Mt 28:18b). Miért akarsz a magad erejébõl szolgálni? „Ellenben erõt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek…” (ApCsel 1:8a). Jézus az, aki elhív, felkészít és használ az õ szolgálatában. Tedd fel magadban õszintén a következõ kérdést: én miért és kinek szolgálok? Azért szolgálsz, mert megbíztak, mert értékelnek, azért, mert szüleidnek örömöt akarsz szerezni, talán megválasztottak, vagy csupán azért, hogy tegyél te is valamit? Miért szolgálsz? A kérdés második része is nagyon fontos, hogy kinek szolgálsz? Ha Isten szolgája vagy, akkor a Szentírással kell elõállnod, tõle merített gondolatokat kell megosztanod és a szolgálataidat az Ige fényében kell kiértékelned. Nem az emberek tetszését kell elnyerned, hanem Istennek kell gyönyörködnie a szolgálatodban! Ha ez így van, akkor minden bizonnyal több áldásban fogunk részesülni az istentiszteleteinken, és ezért te is felelõsséggel tartozol. Szolgálj Istennek tetszõ módon!

[email protected]

erdélyi magyar baptista fiatalok lapja Kiadja az EMABISZ Elnök: Deák Zsolt Szerkeszti: Kelemen Napsugár Tördelés: Gönczi Géza Cím: Str. Tudor Vladimirescu 50 540014 Târgu Mures

E-mail: [email protected] Internet: www.emabisz.ro www.mustarmagajanlo.blogspot.com

HAZAÉRTEM Református családba születtem, és református családban nõttem fel. Amikor 5 éves voltam, nagymamám részt vett egy baptista temetésen, és megtért. Azután elkezdett imaházba járni, és engem is elvitt oda rendszeresen. Mikor nagyobb lettem, az Úr többször is szólt hozzám evangélizáló alkalmakon. A lelkipásztor felhívására, hogy aki szeretne megtérni, az nyújtsa fel a kezét, sajnos sokáig nem feleltem, mivel arra gondoltam: „mit fognak szólni az emberek, akik eljöttek a faluból, ha felnyújtom a kezem, hisz én itt nõttem fel az imaházban, énekkarban énekeltem, és nem vagyok megtérve?”. Sajnos engedtem az ördögi sugallatnak, és nem döntöttem Isten mellett. De egy hétköznapi istentiszteleti alkalom után, bizonyságot tett egy ember, hogy õt átformálta az Úr, és megtért. A bizonyságtevést követõen a gyülekezet elénekelte azt az éneket, hogy: „öröm van a mennyben egy bûnös felett, ha megtérve hazaérkezett”. Az ének alatt összetört Isten, és rádöbbentem arra, hogy Istent szomorítom, ha nem térek meg hozzá. Alig vártam, hogy hazaérjek. Akkor este letérdeltem az ágyam elé, és bocsánatot kértem mindenért. Éreztem, hogy Isten megbocsát, felemel, és új életet ad. Ez 1997 nyarán történt velem, és még annak az évnek az õszén bemerítkeztem, hisz azt az igét kaptam az Úrtól, hogy: „ma, ha az Õ szavát halljátok, meg ne keményítsétek a szíveteket”. Tudtam, hogy engedelmeskednem kell. Munkameghívást kaptam Magyarországra 2003-ban. El is fogadtam, és Isten két kedves igeverssel indított útnak: „Mert megparancsolja angyalainak, hogy vigyázzanak rád minden utadon, kézen fogva vezetnek téged, hogy meg ne üsd lábadat a kõben” (Zsolt 91,11-12). Megtapasztaltam, hogy Isten velem volt az úton, õrzött, és nem hagyott el. A másik igevers pedig: „Mert én veled vagyok, megõrizlek téged, akárhova mégy, és visszahozlak erre a földre. Bizony nem hagylak el, amíg nem teljesítem, amit megígértem neked” (1Mózes 28,15). Mikor ezt elolvastam, csupán arra gondoltam, hogy Isten megsegít, velem lesz az úton, amikor majd hazajövök látogatóba. Akkor még nem tudtam, hogy majd véglegesen hazajövök. Ott, amennyire tudtam, beilleszkedtem a balatonszemesi testvérek közé. Jártam ifire, lánykörre. Nagyon sok szeretetet és kedvességet kaptam a szemesi testvérektõl. A múlt év tavaszán Isten mély honvágyat ültetett a szívembe, és egyre jobban vágytam haza, úgyhogy októberben végleg hazajöttem. Hiszem, hogy Isten nem véletlenül formálta ki ezt bennem, mert neki célja és terve van az életemmel. Csodálom azt, ahogy Isten át tudja formálni az ember gondolkodását. Mikor kikerültem, nagyon szerettem ott lenni, és úgy éreztem, hogy én ott szeretném leélni az életem. De Istennek nem ez volt a terve velem. Átformálta érzéseimet, gondolataimat. Most jelenleg itthon vagyok, és azt a munkát, lelki munkát, amit rám bízott, szeretném hûségesen végezni. Úgy élni, járni, hogy bemutathassam szüleimnek, hogy én valóban az Úrnak szolgálok, hogy õk is elfogadják Õt. Ez a szívem legfõbb vágya. Bálint Ildikó