ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1526/2008. (VIII. 27.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ban biztosított jogkörében az MTM-SBS Televízió Zrt. (TV2; 1145 Budapest, Róna utca 174.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot: A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató a 2008. május 18-án 20 óra 5 perces kezdettel sugárzott a „Van Helsing” c. műsorszám nem megfelelő korhatár-kategóriába történt besorolásával megsértette az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdésében foglaltakat. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdés d) pontja, és a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.9, 11.6.1.10 és 11.6.1.12 pontja alapján érvényesíti a Szerződésben megállapított kötbért, így 5.174.727,- Ft, azaz ötmilliószázhetvennégyezer-hétszázhuszonhét forint megfizetésére kötelezi a Műsorszolgáltatót. A Testület megállapítja továbbá, hogy a műsorszolgáltató a „Van Helsing” c. műsorszám előzetesének nem megfelelő időpontokban történt sugárzásával megsértette az Rttv. 5/A. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.5. pontjában foglaltak szerint érvényesíti a Szerződésben megállapított kötbért, így 862.454,-Ft, azaz nyolcszázhatvankétezer-négyszázötvennégy forint megfizetésére kötelezi a Műsorszolgáltatót. A kiszabott kötbért az ORTT MNB 10032000-01400843-00000000 számú számlájára 7 napon belül kell megfizetni. E végzés ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A végzés felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület állampolgári bejelentés alapján az 1067/2008. (VI. 11.) sz. határozatával elrendelte a TV2 által 2008. május 18-án 20 óra 5 perces kezdettel sugárzott „Van Helsing” a műsorszám hatósági ellenőrzését.
A vizsgálat az alábbiakat állapította meg: Gabriel Van Helsing kitartó elszántsággal küzd a Gonosz és az általa létrehozott teremtmények ellen. A vatikáni székhelyű titkos szervezet szolgálatában álló vadász feladata, hogy legyőzze a sötétség erőit. Legújabb megbízatása a sötét legendák földjére, Erdélybe szólítja 1888-ban, hogy leszámoljon a sötétség urával, Drakula gróffal. Feladata sürgős, mert a régi cigány család utolsó sarját, Anna Valerious hercegnőt kell segítenie. A lány ősei fogadalmat tettek a gróf elpusztítására, és ha ő is odavész, mindannyian elkárhoznak. Anna és Van Helsing együtt száll harcba Drakula és félelmetes segítői, Frankenstein szörnyetege, valamint a Farkasember ellen. A műsorszolgáltató a filmet a II. kategóriába sorolta, ily módon „tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott” minősítést kapott. Az IMDB (Internet Movie Database) adatbázisa szerint a műsorszám megtekintését Németországban és Angliában 12 éven felülieknek ajánlották, Ausztráliában „M”, az USA-ban pedig „PG13” jelöléssel látták el. A Nemzeti Filmiroda a filmalkotást II. kategóriásként klasszifikálta. A film az alábbi tartalmak, illetve elemek miatt magasabb korhatári kategóriába sorolandó: a film műfaját tekintve a fantasy, a horror, a kaland, a thriller és az akciófilm ötvözete. A műsorszám központi témája az erőszak. A filmkészítők a szörnyvilág és az emberek harcának valósághű megjelenítését számítógépes grafika segítségével oldották meg. A történetben megjelenő vámpírok, emberfejű röpködő lények és torz szörnyek megjelenítése már önmagában félelemkeltőnek számít, megsemmisülésük szintén ijesztő. A Testület álláspontja szerint a műsorszám meseszerűsége, fikciós jellege, a számítógépes játékokra emlékeztető stílusa nem semlegesíti - a kiskorúak egészséges fejlődése szempontjából - a filmalkotás fajsúlyát, súlyosságát. Az alkotás realista ábrázolása, amely azt célozta, hogy a befogadó maga is átélje a látottakat, indokolttá teszi a műsorszám III. korhatári kategóriába való átsorolását. A filmben felbukkantak „hírhedt karakterek”, mint például Drakula, dr. Frankenstein és szörnyei, a Farkasember, de emellett megjelentek új szereplők is (pl. Frankenstein fia, Drakula három menyasszonya). A különböző történetekből vett szörnyek egymás mellett történő szerepeltetése, valamint a főszereplőhöz fűződő viszonyuk problémát okozhatott a fiatalabb nézők számára a film értelmezésekor. A szakértők szerint kb. kilenc éves korra tehető, amikor a realitás és a fikció elkülönítésének képessége megszilárdul, de a megértés szempontjából még ezután is problémát jelenthet, amennyiben a cselekmény nehezen követhető. (Frankenstein fiáról a történet során kiderült, hogy bár a külseje visszataszító, de mégis az emberek oldalán áll, továbbá a történet szereplői gyakran váltottak alakot, emberből szörnnyé alakultak át, ezért a különböző karakterek értelmezése problematikus lehetett.) A filmben az erőszak visszatérő eleme volt a szörnyek és az emberek küzdelmének, amely – rövidebb megszakításoktól eltekintve – folyamatosan jelen volt. A félelemkeltő, ijesztő jelenetek halmozottan fordultak elő, a szereplőket szinte folyamatosan félelem töltötte el, rettegésük ábrázolása megrázó részletességgel, fokozott intenzitással történt. A főszereplők állandósult fenyegetettsége a nézőkben is magas szintű feszültséget és félelemérzetet kelthetett, amely kétségtelenül alkalmas lehetett a 12 éven aluli nézők nyugalmának és biztonságérzetének megzavarására, de még a serdülő korosztályra is ártalmas hatást gyakorolhatott. Közeli felvételeket adtak közre ijedt szemekről, pánik félelemtől rettegő arcokról. Különösen erős hatást kiváltó eszköze volt a képi dramaturgiának a szubjektív kamera, amely lehetővé tette, hogy az emberekre támadó repülő vámpírmenyasszonyok 2
szemszögéből szemlélhessük a jelenetet. A ragadozó nők nézőpontjából ábrázolva a szereplők prédaként jelentek meg. Az erőszak öncélú ábrázolása is érzékelhető volt néhány esetben. Az ábrázolt fantázia szülte lények a külső megjelenítésükben torzak, erősen félelemkeltők, támadóak, agresszívek voltak a főszereplőkkel szemben. Az egymást gyakran követő, hosszan kitartott feszültségkeltő, erőszakos cselekmények, valamint a következményeik megjelenítése során jellemző volt a hatás fokozására szolgáló filmes eszközök alkalmazása - a jelenetek többségére baljós, fenyegető alaphangulat, feszültségkeltő zene nyomta rá a bélyegét. A támadásokat intenzív hanghatások, robajok, süvítések tették különösen hangsúlyossá. Emellett az összecsapásokat a szörnyek ijesztő hörgései, ordításai fémjelezték. A készítők a fenti eszközökkel fokozták a jelenetek dinamizmusát és drámaiságát. A képzeletbeli lényekkel folytatott összecsapásokban több ember is áldozatul esett, amelyek bemutatása olykor realisztikusan jelent meg (pl. a vámpírok támadása és harapásainak véres nyoma, fájdalmas nyögések, hörgések). Az alkotás Anna Valerious temetésével zárult, így a történet feszült, melankolikus hangulatban, egy ember halálának tényével ért véget. Az események értelmezésekor a szereplők maguk is természetfeletti, tudományosan nem igazolható jelenségekre hivatkoztak. A misztikus, horrorisztikus történet félelemkeltő jelenetei álláspontunk szerint - veszélyeztethették a gyermeki gondolkodás racionalitását, lélektanilag kiszolgáltatottá tehették őket. Az ilyen típusú műsorok szorongásos álmokat válthatnak ki a kisgyermekeknél, de a nagyobbaknak is bizonyosan emeli a szorongásszintjét. Bár a filmben előfordultak pozitív magatartásformák, amelyeken keresztül egyértelműen proszociális értékek is megnyilvánultak, mint a barátság fontossága, az önzetlen segíteni akarás (pl. Van Helsing életét kockáztatta Annáért, akit a Farkasember megtámadott), azonban a pozitív és negatív karakterek nem voltak minden esetben egyértelműen elkülöníthetők. Az egyik jelenetben Anna a következőt kérdezte a főhőstől, Van Helsingtől: „Azt beszélik, maga gyilkos Van Helsing. Mások szerint szent ember. Most melyik?” A főszereplő ekkor így nyilatkozott magáról: „Talán kicsit mindkettő.” A kifogásolt jelenetek a filmben: 20:05:29–20:09:10 Victor Frankensteint a nem kívánatos kísérletei, a sírrablásai miatt 1887-ben Erdélyben megtámadták az emberek, éppen, amikor a teremtménye életre kelt. A doktort váratlanul meglátogatja Drakula azzal a szándékkal, hogy a teremtményt magához vegye. Frankenstein nem akarja rossz célokra hasznosítani az új lényét, ezért szembeszegül Drakula gróffal. Amikor a saját asszisztense, Igor is átáll Drakula oldalára, a doktor kard után nyúl, és maga elé tartja. Drakula gróf belesétál a kardba, és a következőt mondja: „Nem ölhet meg Victor! Már halott vagyok.” Eközben a test átszúrásának hangja és Drakula nyögése hallatszik. A következő képsoron azt láthatjuk, amint Drakula eltátja a száját, a fogai meghosszabbodnak, és közelít Frankenstein nyakához. Ekkor a kamera vált, és a falon látszódó árnyképet mutatja, amelyen jól kivehető a gyilkosság, amint Drakula beleharap Frankenstein nyakába, valamint ezzel egy időben kiveszi a kardot az áldozata hasából. A képsorok alatt a vérszívás hangjai és Frankenstein üvöltése hallatszik. Majd Drakula gróf az élettelen testet eldobja, és megtörli a száját a karjával. 20:10:20–20:12:14 Frankenstein szörnyű külsejű teremtménye menekülni kezd az őt üldöző emberek elől. Kezében a halott doktort tartva, felkapaszkodik egy fa szélmalomra. Amikor felér a tetejére, az emberek felgyújtják a malmot. A teremtmény fájdalmas üvöltésbe kezd. Ekkor hirtelen megjelennek a viharfelhők mögül a vámpírmenyasszonyok. A malom előtt összegyűlt emberek a félelmükben elmenekülnek. Közben a szélmalom lángra kap, és megszemlélhetjük, amint a teremtmény kezében az alkotója holttestével a mélybe zuhan a lángok közé, majd a 3
malom összedől. A filmkészítők a jelenet alatt folyamatosan félelemkeltő zenei aláfestést alkalmaztak az izgalomfokozás érdekében. 20:14:02–20:18:11 Van Helsing Párizsban, a Notre Dame épületében felkeresi dr. Jekyllt (időközben Mr. Hyde-á változott), aki nagytermetű szörnyalak formájában éppen pár perce ölt meg egy nőt. Ahogy halkan sétál az épületben, hirtelen nagy hörgés kíséretében közvetlenül Van Helsing feje előtt, fejjel lefelé jelenik meg. Rövid beszélgetés után harcolni kezdenek egymással. Van Helsing először két pisztollyal támad a szörnyre, majd kezeiben egy-egy körfűrésszel ront rá az ellenfelére. A küzdelem során Van Helsing egy harang gyomrába kerül, amikor Mr. Hyde felemeli a harangot, rátámad, és levágja a körfűrésszel Hyde bal karját. A kamera felülről mutatja a földre esett végtagot. Az épület tetején folytatódó harcban a kötélen ide-oda himbálódznak, végül Hyde leesik a magasból. A zuhanása közben visszaváltozik emberré, így amikor földet ér, már emberként éri a halál. Ezután a helyszínre érkező rendőr, felnézve a tetőre, így kiált: „Van Helsing, maga gyilkos!” 20:24:34–20:27:10 Velkan (Anna testvére) kezeinél egy fához kötözve, csalétekként várja a Farkasember támadását. A kamera több nézőpontból hosszan mutatja a helyszínt, miközben izgalomfokozó zenei aláfestés hallatszik. A bokrok közül a kamera hirtelen a Farkasember nézőpontjából mutatja a tisztást és Velkant, mint kiszemelt prédát. Velkan: „Gyere, Drakula nem véletlenül engedett ki!” Később a Farkasember hörgését hallhatjuk, majd a kamera ráfókuszál szemből a pofájára, és gyors kameramozgással ismét a Farkasember nézőpontjából láthatjuk, amint ráront a férfira. Velkan egy csörlő segítségével felemelkedik, a Farkasember hatalmas fogaival kapdos utána, végül belezuhan a földalatti ketrecbe. Amikor a Farkasember kimenekül a neki készített csapdából, Anna és emberei is előjönnek a bokorból, hogy segítsenek Velkannak. A Farkasember ezt követően ráront Annára, üldözőbe veszi, és egy sziklaszirtig kergeti. Anna nem tud tovább menekülni. Amikor a Farkasember éppen ráugrana, Velkan odébb löki Annát, és egy ezüst golyót lő a szörnybe, majd a nagy lendület miatt a Farkasember és Velkan a szakadékba esnek. 20:29:51–20:30:43 Anna falujába Van Helsing idegenként érkezik, az emberek gyanakodva, ellenszenvvel fogadják. Baltákkal és csákányokkal a kezükben várnak, majd Anna megszólítja az idegeneket, és azt kéri, hogy a fegyvereiket adják át. Amikor Van Helsing elmondja, hogy segíteni jött, Anna határozottan rávágja, hogy arra nem szorul rá, majd hirtelen a háta mögött három repülő vámpírnő alakja tűnik fel. Az emberek riadtan menekülnek, Van Helsing pedig ismétlő számszeríjával folyamatosan nyilazza a repülő vámpírokat. Az ember testű, szárnyas vámpírok hörögnek, gyors mozgással száguldoznak a háztetők felett. Anna elkiáltja magát: „Mindenki fedezékbe!” Jól látható a menekülő emberek riadt tekintete. A nyilazás és a vámpírlények fenyegető hangja mellett izgalomfokozó zene hallatszik. Annát az egyik vámpírlány megragadja a hátánál fogva, a magasba emeli, ám Van Helsing utána ugrik, és elkapja a lány lábát, így mindketten visszaesnek a földre. Anna futva próbál menekülni. 20:31:32–20:31:37 Miközben két repülő vámpírnő üldözőbe veszi Annát, azt láthatjuk, amint a rohanó lányt szüntelenül követik a vámpírok, végül Anna helyett egy éppen arra menekülő embert kap el az egyikük. A kamera követi, amint a szörny elragadja az áldozatát és kiszívja a vérét.
4
20:32:32–20:33:21 Miután pár percre kisüt a nap, a vámpírok eltűnnek. Anna és Van Helsing óvatosan közelítenek a fegyvereikkel a tér közepén álló kúthoz. Miután az ég ismét beborul, a kútból hirtelen hatalmas sebességgel előbukkan az egyik vámpírnő, aki a karjánál fogva megragadja Annát, és a magasba repíti, majd félelemkeltő nevetéssel megkérdezi: „Szeretsz repülni Anna?” Van Helsing ekkor egy jól irányzott lövéssel a lábába lő a vámpírnőnek, aki fájdalmasan felordít, Anna pedig rázuhan egy háztetőre. 20:33:52–20:37:25 A párhuzamosan futó jelenetsorban Anna és Van Helsing szemtől szembe találkoznak a vámpírnőkkel. Van Helsing Marishkával küzd a templom előtt, míg Annát a házban két másik vámpírnő tartja fogva. Anna az egyik helyiségből a másikba menekül, ám váratlanul felbukkannak a vonzó női alakot öltött vérszívók. Az egyik vámpírnő a következőt mondja egy „kiszívott nyakú” férfi holtteste mellett, kezében a vérrel teli pohárral: „Harmincéves, jó évjárat.” Mikor végül elfogják és köré állnak, az egyik így szól: „Érzem, ahogy a friss vér fut az ereidben.” Közben Anna lihegését és félelemtől megriadt arcát mutatja a kamera. Amikor éppen beleharapnának Anna nyakába, Van Helsing a templomnál megöli Marishkát, aki a lövések erejétől nekicsapódik a templom kupolájának. A vámpírnők arca ekkor eltorzul, ordítanak, és átváltoznak repülő vámpírszörnnyé, majd Marishka nevét kiáltva elmenekülnek. 20:37:29–20:37:40 A kupolának csapódott Marishka haláltusáját kísérhetjük figyelemmel. Marishka lihegő lélegzetvételek közepette átváltozik, a szárnyas vámpírszörnyből ismét vonzó nő lesz. Majd ordítani kezd, miközben a testéről a bőr leszárad, csontjai pedig elporladnak. 20:54:23–20:55:42 Anna fáklyával a kezében lopakodik otthonában, mert érzi, hogy idegen van a házban. A kamera olykor a támadó nézőpontjából mutatja az eseményeket. Amikor zajt hall, fegyvert ragad, közelről láthatjuk lassú, bizonytalan lépteit. Váratlanul, a fal tetejéről, a tetőtér irányából támad rá a Farkasember, majd hirtelen eltűnik. Amikor beborul az ég, és eltakarja a Holdat, váratlanul megjelenik előtte testvére, Velkan. 20:55:42–20:56:55 Anna és Velkan a házukban találkoznak. Anna: „Teremtőm, hát te élsz?” Velkan: „Ne, Anna nagyon kevés időm van!” Anna: „De, Velkan…” Velkan: „Nem számít, figyelj rám! Tudom Drakula titkát! Van neki egy…” Velkan nem tudja elmondani a titkot, hátrálni kezd keserves nyögések közepette. Háttal nekivágódik a falnak, nyögések és falon történő vonaglások kíséretében átváltozik Farkasemberré. Velkan mentve a testvérét, felkiált: „Fuss, Anna, menj!” A kamera közelről mutatja, ahogy a férfi arca a folyamatos ordítás közepette farkas pofájává változik, kezeivel letépi az emberbőrt magáról, míg végül teljesen át nem változik Farkasemberré. Anna sírva nézi Velkan átváltozását, majd az ablakon kiugorva elmenekül. A képsorok hatását feszültségfokozó zenei aláfestés is erősíti. 21:38:48–21:39:19 Anna aggódva keresi az erdőben a halálosan megsebesült és Farkasemberré változott bátyját. Amikor rátalál, már visszaváltozott emberré, és egy mohás kődarab mellett fekszik. A lány a kezébe fogja Velkan fejét, és könnyező szemmel végignézi testvére haláltusáját. Mielőtt meghalna, bocsánatot kér Annától, majd becsukja a szemét, és hátracsuklik a feje.
5
21:40:04–21:40:20 Anna megtudja, hogy Van Helsing is hamarosan Farkasemberré fog változni, mivel harapásnyomot talált a mellkasán. Félelmében hátrálni kezd, ám hirtelen a háta mögött feltűnik az egyik vámpírnő, aki ráijeszt, majd ököllel arcul csapja. Az esés közben kőbe veri a fejét, így eszméletlenül zuhan a földre. Az ütés erejét hanghatásokkal próbálják felerősíteni a filmkészítők, de Anna nyögése is hallható. A vámpírnő ezután megragadja az eszméletét vesztett Annát, a levegőbe emelkedik, a távolból hallatszik a vérszívó kárörvendő kacagása. 22:20:23–22:23:22 Van Helsing eljut Drakula gróf kastélyába, ahol megmérkőzik a Gonosszal. Van Helsing átváltozik Farkasemberré, majd nekiront Drakulának, aki emberi formájából átalakul vámpírszörnnyé (megnyúlnak a fülcimpái, a fogai és denevér külseje lesz). Ezután pár másodpercig azt láthatjuk, amint a falon ide-oda ütődve verekszenek. Egy alkalommal, amikor Drakula visszaváltozik emberré, Helsing támadásba lendül. A gróf a következőt mondja: „Még mindig nem érted? Lehetnénk akár barátok is, társak.” Majd a dulakodás közben ismét visszaváltozik denevérszörnnyé, miközben Van Helsing fojtogatja. A következő pillanatban a vérfarkas átharapja a nyakát a vérszívó gonosznak. A kamera ráközelít Drakula vérző nyakára, az arcán láthatók a Helsing karmai által ejtett sebek. Ezután az látszik, amint a teste összeaszódik, majd elporlad. Mindezt félelemkeltő ordítás és zenei aláfestés kíséri. 22:23:35–22:27:10 Anna kezében a bűvös szerrel – ami a Farkasembert, Van Helsinget visszaváltoztatta emberré – nekiront a nálánál kétszer nagyobb lénynek. A Farkasember rátámad, és elsodorja Annát, aki egy heverőre esik. A támadást látva Van Helsing segédje Anna segítségére siet, ám a Farkasember kikapja a kardot a segéd kezéből. A kamera ekkor a Helsing mögött holtan fekvő Annát mutatja, majd a segéd közli: „Meghalt.” A Farkasember fájdalmában felüvölt, majd visszaváltozik emberré a szer hatására. A férfi síró tekintettel tartja a karjai között a halott Annát. Később látható, amint a hegytetőn Anna holtteste ravatalon fekszik. Van Helsing a fáklyával meggyújtja azt, segédje halotti imát szaval. A kamera mutatja a lángokba borult ravatalt, majd Van Helsing az ég felé tekint, ahol meglátja Anna arcát. Figyelembe véve, hogy a filmalkotásban a szörnylények támadásának veszélye folyamatos volt, a fegyverek használata, a különösen intenzív hanghatások, valamint a speciális effektusok a fenyegetettség túlságosan magas érzetét kelthették a fiatalabb nézőkben. A Van Helsing c. fantasy-kalandfilm II. korhatári kategóriában való közzététele problematikus, tekintettel arra, hogy ilyen módon az óvodások és kisiskolások is nézőkké válhattak. Az óvodáskor és az általános iskola második osztálya között a gyermekek vagy csak magára az agresszív cselekményre emlékeznek, vagy csak a cselekményre és annak a közvetlen következményeire. Bizonyos életkor alatt a kiskorúak még nem képesek a cselekménysort logikusan összekapcsolni a kiváltó okoktól a következményekig. A látottak megfelelő feldolgozásának hiánya a gyermekekben nemcsak szorongásos álmokat válthat ki, hanem az aktuális agressziószintet is növelheti, továbbá rászoktathatja a kiskorúakat arra, hogy később is ilyen típusú, agresszióval telített műsorokat keressenek. A fentiekből következően úgy véljük, hogy az elemzett filmalkotás magasabb korhatár-kategóriába sorolandó. A műsorszámok napközbeni közzététele akkor elfogadható, ha egyáltalán nem jelenik meg bennük ártalmas elem, illetve ha a problémás részek a 12 év alatti korosztály számára szülői magyarázattal feldolgozhatók, a serdülők pedig önállóan is megérthetik az elhangzottakat. A Fővárosi Bíróság 3.K.33902/2005/7. számú ítélete is megerősítette, hogy a kiskorúak egészséges erkölcsi, szellemi, pszichikai fejlődése olyan alkotmányos érték, amellyel szemben minden más alkotmányos szabadságjognak engednie kell. A véleménynyilvánítási,
6
műsorszerkesztési, műsorszolgáltatási szabadság csak ezen értékek maximális védelmét figyelembe véve valósulhat meg. Kétség esetén kizárólag a túlzott védelem lehet az elfogadható mérce. Az elemzett film több részéből összeollózott, klipszerű előzetesét az alábbi időpontokban kezdődött műsorajánló-blokkokban sugározta a műsorszolgáltató: DÁTUM CSATORNA 2008.05.18 TV2 2008.05.18. TV2 2008.05.18. TV2 2008.05.18. TV2 2008.05.18. TV2
CÍM Van Helsing Van Helsing Van Helsing Van Helsing Van Helsing
KEZDÉS 10:46:07 14:14:15 16:48:57 18:21:43 19:31:49
VÉGE TARTAM 10:46:45 0:00:38 14:14:53 0:00:38 16:49:35 0:00:38 18:22:21 0:00:38 19:32:27 0:00:38
A fentiek alapján a vizsgálat az Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) és 5/A. § (2) bekezdésének sérelmét valószínűsítette. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően a Testület 2008. június 27-én postázott levelében tájékoztatta a műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A műsorszolgáltató a felhívásnak 2008. július 10-én érkezett válaszlevelében tett eleget. A TV2 eljárási észrevételei: A TV2 szerint a Testület a hatósági eljárás megindításáról nem a Ket. 29. § (3) és (5) bekezdésének megfelelően tájékoztatta a műsorszolgáltatót, a megküldött felhívás nem tartalmazott konkrét adatot arra vonatkozóan, hogy az eljárás pontosan mikor indult. A Televízió részletesen kifejtette, hogy álláspontjuk szerint az ORTT és a műsorszolgáltató közötti közigazgatási jogviszony keretében megvalósuló ellenőrzés miért nem minősül a Ket. 29. § (4) bekezdése szerinti „folyamatos” ellenőrzésnek. A TV2 érdemi észrevételei: A műsorszolgáltató a Testület által felsorolt nemzetközi példákat kiegészítette azzal, hogy Izlandon, Kanadában, Franciaországban, Argentínában, Brazíliában, Finnországban, Németországban, Írországban, Hollandiában, Norvégiában, Fülöp szigeteken, Portugáliában, Nagy Britanniában és az Egyesült Államokban is a műsorszámot a magyar II. kategóriának megfelelő kategóriába sorolták be. A műsorszolgáltató álláspontja szerint a műsorszám vonatkozásában a Nemzeti Filmiroda besorolása irányadó a Testület számára. Álláspontjuk szerint a műsorszámban megjelenített akció jelenetek dramaturgiailag indokolt mértékben és visszafogottan kerültek megjelenítésre. A pozitív főhősök egyértelműen azonosíthatóak voltak és erőszakot csak a legszükségesebb mértékben alkalmaztak. A műsorszolgáltató szerint a filmben megjelenített karakterek önmagukért és embertársaikért felelősséget vállaló figurák, így pozitív identifikációjuk egyértelmű.
7
A TV2 a félelemkeltő zenei és hanghatásokkal, valamint az akciójelenetekkel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy azok inkább a történet meseszerűségét fokozták, nehezítve annak a mindennapi élethez kapcsolását, illetve a történettel való azonosulást. A hatósági ellenőrzésben kifogásolt jelenetekkel kapcsolatban a műsorszolgáltató azt adta elő, hogy meglátásuk szerint a Testület a valóságnál jóval megrázóbb módon rögzíti a képernyőn látottakat. A műsorszolgáltató úgy ítélte meg, hogy a műsorszám olyan jeleneteket is tartalmaz, amelyek visszafogottan félelmet kelthetnek, ezért indokoltnak tartotta a II. kategória alkalmazását. A TV2 a besorolásnál figyelemmel volt az ORTT iránymutatására. A műsorszolgáltató kitért arra is, hogy a felhívás kifejezetten az erőszakos tartalom miatt tekinti magasabb kategóriába sorolandónak a műsorszámot, a TV2 azonban úgy vélte, hogy különösen a fiatalabb korosztályok esetében nem annak van jelentősége, hogy egy adott jelenet erőszakos vagy más hasonló jelzővel illethető-e, hanem annak, hogy van-e neutralizáló hatása vagy nincs. Ebből a szempontból a műsorszám nyilvánvalóan tartalmazott félelemkeltő, neutralizáló, borzongató jeleneteket. Ezek előfordulása megalapozza az Rttv. 5/B. § (2) bekezdésében foglaltakat, tekintettel arra, hogy a II. kategória esetében a félelemkeltés kifejezetten tényállási elem, ellenben a III. és IV. kategória esetében nem. Az Rttv. 5/B. § (3) bekezdés tartalmának helyes nyelvtani értelmezése szerint az Rttv-ben meghatározott szankció alkalmazásának feltétele, hogy a műsorszám alkalmas legyen a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására. A jogszabályhely azon fordulata, hogy: különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, csak annyit jelent, hogy a törvényhozó értékítélete szerint elsősorban az itt felsorolt jelenetek bemutatásával valósulhat meg leginkább a kedvezőtlen befolyás. Az erőszakra, szexualitásra való közvetett utalás, avagy az erőszakos módon megoldott konfliktus meghatározott témakénti szerepeltetése nem kizárólagos és nem is elégséges feltétele a szankció alkalmazásának. A műsorszolgáltató álláspontja szerint a műsorszám a fent elmondottak miatt semmiféle maradandó hatást nem hagyott a 12 éven aluliakban, és kiindulva a különböző médiák terén szerzett tapasztalatokból félelmet, szorongást bennük nem idézett elő. A történet pedig probléma nélkül érthető, követhető, mert dramaturgiája alapvetően olyan eszközöket használ, melyek a korosztályhoz tartozók számára ismerősek, figyelembe véve azt a tényt is, hogy a II. kategória feltételezi nagykorú felügyeletét a műsorszám megtekintése során. A Televízió az Rttv. 5/A. § (2) bekezdésének vélelmezett megsértésével kapcsolatban a műsorelőzetes és az ismertetett műsorszám azonos minősítésérről az 5/A. § (2) bekezdést az Rttv.-be beiktató jogharmonizációs célú módosításról szóló 2002. évi XX. törvény indokolására hivatkozott, amely az alábbiakat tartalmazza: „A beiktatandó új 5/A. § a műsorszolgáltatók számára valamennyi közölni kívánt műsorszámra nézve minősítési kötelezettséget állapít meg, amennyiben a műsorszámoknak – a kiskorúakra való veszélyességtől függően – I-V-ig terjedő kategóriákba sorolását írja elő. A műsorszám előzetese közzétételének feltételeit – tekintettel annak a bemutatott, ismertetett műsorszámmal való szoros kapcsolatára – indokolt ez utóbbi kategóriájához kötni. Erre figyelemmel a törvény a műsorszám előzetesét kiveszi a többi műsorszám közül, és erre nézve nem állapít meg külön minősítési kötelezettséget.”
8
A Testület álláspontja az eljárási kifogásokkal kapcsolatban: A közigazgatási szervek eljárására vonatkozó korábbi szabályozáshoz képest új jogintézmény a Ket.-ben az értesítési kötelezettség. Célja annak biztosítása, hogy az ügyfél valóban élhessen az őt megillető eljárási jogokkal. A Ket. 29. § (4) bekezdése taxatíve sorolja fel azokat az eseteket, amikor mellőzhető az eljárás megindításáról szóló értesítés: „Az értesítés csak akkor mellőzhető, ha a) az veszélyeztetné az eljárás eredményességét, b) az egyszerű megítélésű, a tényállás előzetes tisztázását nem igénylő ügyben az eljárás megindítása után azonnal sor kerül az érdemi határozat meghozatalára, c) az ellenőrzésre feljogosított hatóság az adott tárgyban folyamatosan lát el az érintettnél ellenőrzési feladatot, d) azt honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból jogszabály kizárja.” Az ORTT a joghatósága alá tartozó műsorszolgáltatók működését folyamatosan ellenőrző hatóság. A Testület feladatait meghatározó Rttv. 41. § (1) bekezdés b) pont értelmében „a Testület ellátja a törvényben előírt felügyeleti és ellenőrzési feladatokat”. Az ellenőrzés a TV2 teljes műsoridejéből havonta sorsolással kiválasztott napokra és műsoridőre terjed ki, azaz a vizsgálatok az Rttv. több §-a vonatkozásában havi rendszerességgel megtörténnek, a TV2 műsorszolgáltatásának rögzítése/figyelése folyamatos. Tekintettel arra, hogy az ellenőrzés tartalma és célja a Műsorszolgáltató által is ismert, álláspontunk szerint a Testületnek lehetősége van a fentebb idézett rendelkezés c) pontja alapján az értesítés mellőzésére. A Testület eljárása két részből áll: a Monitoring Szolgálat ellenőrző tevékenységéből, ami önmagában nem minősül közigazgatási aktusnak, és a szankció alkalmazására irányuló eljárásból, amelynek során a Testület közigazgatási szervként jár el (szankció alkalmazására csak a közigazgatási eljárási szabályok keretei között kerülhet sor). A Testület azzal tesz eleget az eljárási kötelezettségeinek, hogy a Monitoring Szolgálat által az ellenőrzés eredményéről készített vizsgálati jelentés megállapításait (a rendelkezésére álló bizonyítékokat) megküldi a Műsorszolgáltatónak, egyben felhívja, hogy 8 napon belül az ügyben nyilatkozatot tehet, ellenkező esetben a Testület a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. Tekintettel arra, hogy nem minden, a vizsgálati jelentésben jelzett eset miatt kerül sor eljárás indítására, a hivatalból induló közigazgatási hatósági eljárás első eljárási cselekménye, vagyis az eljárás kezdő időpontja a nyilatkozattételre felhívó, és a rendelkezésre álló bizonyítékokat ismertető dokumentum megküldésének időpontja (a nyilatkozattételre felhívó levél kelte). Mivel ezzel az irattal az ORTT minden, az ügyben addig keletkezett bizonyítékot az ügyfél rendelkezésére bocsát, egyben értesíti a nyilatkozattételi lehetőségről, maradéktalanul eleget tesz eljárási kötelezettségeinek. Az ügyintézési határidő a Ket. 33. § (5) bekezdés alapján az eljárás hivatalból történő megindításának napján kezdődik. A Testület álláspontja az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozatról:
9
A Testület nem ért egyet a műsorszolgáltató azon megállapításával, hogy a filmben megjelenített akció jelenetek dramaturgiailag indokolt mértékben és visszafogottan kerültek megjelenítésre. A filmben az erőszak visszatérő eleme volt a szörnyek és az emberek küzdelmének. A Testület álláspontja szerint az erőszak öncélú ábrázolása is megjelent a filmben: az ábrázolt fantázia szülte lények erősen félelemkeltőek, támadóak és agresszívak voltak a főszereplőkkel szemben. A feszültségkeltő, erőszakos cselekmények, valamint következményeik a hatást fokozó filmes eszközök kíséretében jelentek meg. A Testület egyetért azzal, hogy a filmben előfordultak önmagukért és embertársaikért felelősséget vállaló figurák, azonban álláspontunk szerint a pozitív és negatív karakterek nem voltak minden esetben egyértelműen elkülöníthetőek. A Testület megjegyzi, hogy az ORTT honlapján közzétett Filmiroda besorolása csak iránymutatásként szolgál, tájékoztató jellegű, és nem minden esetben egyezik meg a Testület álláspontjával. A Fővárosi Ítélőtábla 2. Kf. 27.074/2004/3. sz. ítéletében megállapította, hogy: „A korhatár helyes meghatározásánál a műsorszám kiskorúakra gyakorolt összhatását kell figyelembe venni, vagyis egységesen, az egész filmet szemlélve kell azt elemezni…” A Fővárosi Bíróság a 24.K.33839/2004/12. számú ítéletében kimondta: „a minősítésnél a műsorszolgáltatónak mindig megszorítóan – és nem megengedően – kell eljárnia.” A Fővárosi Bíróság 3.K.33902/2005/7. számú ítéletéből is egyértelműen kitűnik azon bírói álláspont, miszerint a kiskorúak egészséges erkölcsi, szellemi, pszichikai fejlődése olyan alkotmányos érték, amellyel szemben minden más alkotmányos szabadságjognak engednie kell. A véleménynyilvánítási, műsorszerkesztési, műsorszolgáltatási szabadság csak ezen érték maximális védelmét figyelembe véve valósulhat meg. Kétség esetén csak a túlzott védelem lehet az elfogadható mérce. A Testület úgy véli, hogy a kifogásolt műsorszám összhatását tekintve alkalmas volt a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi, erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, ezért a műsorszám nem felelt meg a II. korhatári kategória követelményeinek. Tekintettel arra, hogy az MTM-SBS Televízió Zrt. nem megfelelő korhatári kategóriába sorolta a 2008. május 18-án 20 óra 25 perces kezdettel sugárzott „Van Helsing” c. műsorszámot, a Testület megállapítja, hogy megsértette az Rttv. 5/C. § (2) és az 5/B. § (3) bekezdését. A Testület azt is megállapítja, hogy a műsorszolgáltató megsértette az 5/A. § (2) bekezdését, tekintettel arra, hogy a műsorszám előzetesét 2008. május 18-án öt alkalommal 21 óra előtt tette közzé. Az Rttv. 5./B (3) bekezdése szerint: „Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.”
10
Rttv. 5/C. (2) A III. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva 21.00 és 05.00 óra között tehető közzé. Az Rttv. 5/A. § (2) bekezdése értelmében: „ A műsorelőzetes nem tehető közzé olyan időszakban, amikor az általa bemutatott, ismertetett műsorszám nem lenne közzétehető.” A Testület 2008-ban öt alkalommal szankcionálta a műsorszolgáltatót a kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezések megsértése miatt, a jogsértéseket az alábbi táblázat foglalja össze: Határozatszám 728/2008. (IV.22.) 748/2008. (IV.29.) 755/2008. (IV.29.) 756/2008. (IV.29.) 760/2008. (IV.29.)
Megsértett törvényszakasz 5/A.§ (2) 3.§ (2) 5/B.§ (3) 5/B.§ (3) 5/C.§ (2) 5/B.§(3), 5/C.§(2), 5/A.§ (2) 5/B.§ (3) 5/C.§ (2)
Szankció d) 862.455 Ft c) 30 perc a) a) d) 5.174.727 Ft d) 862.454 Ft d) 5.174.727 Ft
A kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezések ismételt megsértése miatt a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdés d) pontja és a Műsorszolgáltatóval kötött Műsorszolgáltatási Szerződés alapján érvényesíti a Szerződésben megállapított kötbért. Az Rttv. 112. § (1) bekezdésének d) pontja kimondja: „112. § (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, illetve a szerzői jogról szóló törvényben, valamint a műsorszolgáltatási szerződésben és a rádióengedélyben előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti, illetőleg ha műsorszolgáltatóval a cselekmény elkövetésekor munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban lévő személy bűnösségét a Btk. 329. §-ában meghatározott bűncselekmény miatt jogerős ítélet állapította meg, a Testület d) érvényesíti a szerződésben megállapított kötbért,” 1. Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdés A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1. pontja kimondja: „Ha a Műsorszolgáltató a Törvény alábbiakban felsorolt paragrafusaiban meghatározott kötelezettségeit megszegi, minden egyes esetben az alábbiakban meghatározott mértékű kötbért köteles az ORTT-nek megfizetni:” A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.9. pontja szerint: „A Törvény 5/B. § (3) bekezdésében foglaltak megszegése esetén, amennyiben az 05.00 és 21 .00 óra között történik, a kötbér mértéke a kötbér alapjának 0,3 %-a.” A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.10 pontja szerint: „A Törvény 5/C. § (2) bekezdésében foglaltak megszegése esetén a kötbér mértéke a kötbér alapjának 0,2 %-a.” A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.12 pontja szerint: 11
„Ha a Műsorszolgáltató által valamely egy és ugyanazon műsorszámmal a Törvény (…) 5/B.§ (3) és az 5/C.§ (2) bekezdéseinek megsértése egyszerre történik, akkor az ORTT a két törvénysértésre fentiekben érvényesíthető kötbérmérték közül csak magasabb kötbérmérték erejéig jogosult a Műsorszolgáltatót kötbérfizetésre kötelezni.” A kötbér összege a Szerződés fent idézett rendelkezéséből következően arra tekintettel, hogy a kötbér alapja 1.724.908.880,-Ft, ennek 0,3%-a, vagyis 5.174.727,- Ft. 2. Rttv. 5/A. § (2) bekezdés A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1. 5. pontja értelmében: „A Törvény 5/A. § (2) bekezdésében foglaltak megszegése esetén a kötbér mértéke a kötbér alapjának 0,05 %-a.” A kötbér összege a Szerződés fent idézett rendelkezéséből következően arra tekintettel, hogy a kötbér alapja 1.724.908.880,- Ft, 862.454, - Ft. A szankció mértékének meghatározáskor a Testület figyelembe vette, hogy már korábban is hasonló mértékű szankciót alkalmazott a műsorszolgáltatóval szemben, valamint úgy látta, hogy a kiszabott kötbér mértéke arányban áll a törvénysértés súlyával. Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2008. augusztus 27. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Dr. Majtényi László sk. elnök
12
