ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1510/2008. (VIII.27.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ban biztosított jogkörében a Hír Televízió Zrt. (1033 Budapest, Szentendrei út 89-93.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot. A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató 2008. február 23-án megsértette az Rttv. 3. § (2) bekezdését. A törvénysértés miatt a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület egy 2008. március 3-án benyújtott kifogás alapján – amelyben a kifogást tevő a magát Veres János kampányfőnökének kiadó oknyomozó-riporter telefonbeszélgetését műsorra tűző Hír Televízió 2008. február 23-i szerkesztési gyakorlatát kifogásolta – a 686/2008. (IV. 16.) számú határozatával elrendelte a panaszolt műsorszám hatósági ellenőrzését. I. A vizsgálat alkotmányos-jogi alapjai Az Rttv. 3. § (2) bekezdése alapján „A műsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat (…)” Az Alkotmány 54. § (1) bekezdése alapján „A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.” Az Alkotmány 59. § (1) bekezdése alapján „A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.”
Az Alkotmány 61. § (1) és (2) bekezdése szerint „A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra”, „A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát.” Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint az „ORTT feladata annak vizsgálata, hogy a műsorszolgáltatási jogosultságot szerzett rádiók és televíziók működése megfelel-e a törvényben és a műsorszolgáltatási szerződésben foglaltaknak. Ez nem jelentheti a műsorok előzetes tartalmi vizsgálatát, mert az eleve összeegyeztethetetlen volna az Alkotmány 61. § (2) bekezdésével. Az ORTT mint közigazgatási szerv a Médiatörvény 112. § (1) bekezdése alapján utólag szankcionálhatja a műsorszolgáltató jogsértő működését. Általában az ORTT határozattal szembeni bírói felülvizsgálat léte elegendő garanciát jelent arra, hogy indokolatlanul ne indulhasson ex officio eljárás. Az, hogy a hivatalból kezdeményezett vizsgálat megfelel-e a sajtószabadsághoz való alapjognak, függ a konkrét eljárástól és a kiszabható jogkövetkezménytől. Külön megfontolást igényel például az az indítványozók által felvetett kérdés, hogy a személyhez fűződő jogok védelme érdekében alkotmányosan van-e lehetőség ex officio eljárás megindítására.” [46/2007. (VI. 27.) AB határozat] Hivatkozott döntésében az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az ORTT az Rttv. 112. § (1) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeket alkalmazva szankcionálhatja a műsorszolgáltató cselekményét, ha megállapítja, hogy az az Rttv. rendelkezéseit megsértette. A szankcionálási jog arra az esetre is fennáll, ha a műsorszolgáltató tevékenysége sérti az emberi jogokat. „A Médiatörvény 112. § (1) bekezdése alapján tehát az emberi jogok védelmében […] is indulhat eljárás.” Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint az ORTT az Rttv. 3. § (2) bekezdését alkalmazva a közigazgatási eljárásban nem az egyes jogalanyokat ért jogsérelmekről dönt. Az Rttv. 3. § (2) bekezdése szerint „az ORTT ennek megfelelően a közigazgatási eljárás során annak megállapítására jogosult, hogy a műsorszolgáltató az emberi jogok tiszteletben tartásával tevékenykedik-e, és az egyes műsorainak témája, jellege, nézőpontja nem sérti-e az emberi jogokban megjelenő alapvető értéket.” Az Alkotmánybíróság tehát arra a következtetésre jutott, hogy az ORTT a személyhez fűződő jogokkal kapcsolatban a műsorszolgáltató által elkövetett alkotmányos sérelmeket, az ilyen sérelmeket okozó műsorokat is vizsgálhatja és szankcionálhatja, de úgy, hogy a jogokat a közigazgatási eljárásában alanytalanná téve vizsgálja az alapjogi sérelmet. Azt vizsgálja, hogy a sugárzott műsor nem sérti-e „az emberi jogokban megjelenő alapvető értéket”. A Testület megjegyzi, az Alkotmánybíróság idézett megállapításai – tekintettel arra is, hogy nem a döntés rendelkező részében találhatók – elvben nem zárják ki azt a következetes bírói gyakorlat szerint korábban már több esetben jogszerűnek minősített lehetőséget sem, hogy az ORTT akár individuális sérelem nyomán is eljárhat az Rttv. 3. § (2) bekezdésének számonkérése érdekében. Mindemellett a Testület a jelen ügyben is a 46/2007. (VI. 27.) AB határozat indokolásában foglaltakat szem előtt tartva az adott műsor jellege, nézőpontja, témája törvényességének vizsgálatára szorítkozott az eljárása során. A következetes bírói gyakorlat szerint az ORTT-nek mint közigazgatási hatáskörében eljáró hatóságnak joga és kötelessége őrködni azon, hogy a műsorszolgáltató tisztelje az alkotmányban biztosított jogokat, tevékenysége ne sértse a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét. (Pl. Legfelsőbb Bíróság Kf.VI.38.474/2000/3. számú ítélete és Kf.IV.37.230/2002/9.
2
számú végzése, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.189/2003/6. számú végzése és 2.Kf.27.066/2007/4. számú ítélete) II. A Testület hatósági ellenőrzése A Hír Televízió riportere magát Tóth Viktornak, Veres János pénzügyminiszter kampányfőnökének kiadva, telefonbeszélgetést kezdeményezett több szabolcsi roma kisebbségi önkormányzati képviselővel. Közöttük volt Balogh Lajos is, aki olyan válaszokat adott, amelyek politikai vihart kavartak a népszavazási kampány finisében. A Hír Televízió Híradó 21 című hírműsora 2008. február 23-án az alábbi módon számolt be az esetről közel öt perces időtartamban: Rabb Ferenc: „Leleplezés. A népszavazás befolyásolására utaló telefonbeszélgetést rögzített a Hír TV Nyírbátorban, az egyik felvételen Veres János pénzügyminiszter kampányfőnöke hajlandónak mutatkozik pénzt fizetni a cigányoknak az otthonmaradás fejében.” Farkas Boglárka: „Választási csalás gyanúját vetik fel azok a telefonbeszélgetések, amelyeket a Hír Televízió rögzített pénteken a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírbátorban. Munkatársunk Veres János pénzügyminiszter választási kampányfőnöke nevében hívott fel cigány kisebbségi önkormányzati vezetőket. A megkeresettek ajándékcsomagokról és pénzről beszéltek, és szavaikból arra lehet következtetni, hogy hasonló módszerrel vásárolta meg korábban is az MSZP a szabolcsi cigányok szavazatait.” Riporternő: „A népszavazási kampány kezdete óta a Hír Televízió több olyan bejelentést kapott, amelyek szerint az MSZP anyagi ellenszolgáltatást kínál a szabolcsi cigányoknak azért, hogy otthon maradjanak március 9-én. A bejelentések valóságtartalmát Célpont című műsorunk pénteken a helyszínen, Nyírbátorban ellenőrizte. Munkatársunk, Veres János pénzügyminiszter, MSZP-s országgyűlési képviselő választási kampányfőnöke, Tóth Viktor nevében hívott fel több, környékbeli cigány kisebbségi önkormányzati vezetőt.” Ezt követően bejátszották azt a telefonbeszélgetést, amelyet Balogh Lajos nyírlugosi kisebbségi képviselővel folytatott Veres János kampányfőnöke nevében a televízió munkatársa: Hír TV riportere: „Na, Lajoskám, azt szeretném megkérdezni, hogy tudtatok-e intézni valamit a kampányban?” Balogh Lajos: „Te, figyelj ide, én a romákat arra buzdítom, mert ugye most én… összefele a Magyar Gárda ellen, tudod, összeírás, és nem fognak a cigányok elmenni szavazni, senki. Érted.” Hír TV riportere: „Nem mennek el?” Balogh Lajos: „Nem.” Hír TV: „Jól van, jól van, és akkor mit, mit csináltok, főztök, vagy lesz valami buli nekik, vagy hogyan?” Balogh Lajos: „Hát nem tudom, ez rajtatok múlik. 9-én kellene, igaz, Viktor?” Hír TV riportere: „Hát ez 9-e, igen, igen, igen. De akkor, most te elintézted akkor, hogy onnan nem megy tőletek senki szavazni?” Balogh Lajos: „Igen, senki nem fog szavazni.” Hír TV riportere: „Tehát Lugos akkor az tiszta.” Balogh Lajos: „Igen, igen.” Hír TV riportere: „Jól van, jól van, mi kell azért? Tehát a szokásos, vagy mi, csomag, vagy mi legyen?” Balogh Lajos: „Hát, mit tudom én, mikor beszéljük meg, vagy mi?” Hír TV riportere: „Mennyire gondoltatok mégis, hogy, hogy, miből tudod megoldani?”
3
Balogh Lajos: „Hát nem tudom, hát mennyitek van rá?” Hír TV riportere: „Hát van, van. Mennyi, nincs meg az előzőnek az összeírása, mennyit kaptatok előzőleg? 2006-ban a választásnál, mennyit kaptatok?” Balogh Lajos: „Hát, először kaptunk 70-et, utána 30-at még, mikor kijöttél, mikor főztünk.” Riporternő: „Stábunk rögzítette egy roma férfi és Veres János kampányfőnökének telefonbeszélgetését is.” A következő beszélgetésre a Hír Televízió stábjának jelenlétében került sor, amelyben Tóth József telefonon kereste meg Tóth Viktort: Tóth József: „Halló, szervusz Viktor, én Tóth Józsi vagyok Mihálydibóll. Felhívott a Márton Józsi, hogy a kampánnyal kapcsolatosan mikor tudunk összeülni, vagy hogy lesz, mint lesz ez. Mert járnak már a Fidesz oldalról is kampányolni, hogy tudjál róla.” Tóth Viktor: „Jó, rendben van, majd ha tudok valamit, akkor jelentkezek, jó Józsi?” Tóth József: „Na, hát gondolom, csak lesz valami, mint eddig volt.” Tóth Viktor: „Utánanézek, jó?” Tóth József: „Jó, akkor légy szíves…” Tóth Viktor: „Oké.” Tóth József: „…meg kellene egy kis dohány is. Na szevasz.” Tóth Viktor: „Jó.” Riporternő: „A kampányfőnök még pénteken értesült a telefonhívásokról, és rendőrségi bejelentést tett. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rendőr-főkapitányság szombat délelőtt elrendelte a nyomozást a népszavazás rendje elleni bűncselekmény gyanújával ismeretlen tettes ellen. A Hír Televízió néhány órával később részleteket közölt a leleplező hangfelvételekből, munkatársunk pedig telefonon értesítette a szabolcsi kapitányságot, majd ügyvédje kíséretében jelentkezett az ORFK-n.” Rabb Ferenc: „A hangfelvétel ellenére Veres János kampányfőnöke tagadta a Független Hírügynökségnek, hogy szavazatokat próbált volna vásárolni. Arra nem adott választ, hogy miért nem mondott azonnal nemet, mikor a telefonáló a pénzre utalt.” Farkas Boglárka: „Tóth Viktor még nem döntötte el, hogy feljelenti-e munkatársunkat, vagy a televíziót. A Hír Televízió egyébként büntetőfeljelentést tett a telefonbeszélgetésben elhangzó korábbi választási visszaélések miatt.” A téma egy héttel később (2008. március 1.), a Célpont című műsorban ismét terítékre került. A 18 óra 43 perctől sugárzott 12 perces riportból az ügy több részlete is világosabbá vált. Így például kiderült, hogy Tóth József Tóth Viktorral folytatott beszélgetése a Hír Televízió munkatársának a kérésére jött létre. Megtudhattuk továbbá, hogy Tóth Viktor feljelentése után 12 órával indult nyomozás, és a Hír Televízióban ekkor mutattak be részleteket a beszélgetésekből, valamint csak ezután jelentkezett a televízió munkatársa a rendőrségen, illetve tette meg a feljelentést a Hír Televízió a Legfőbb Ügyészségen. (Noha a SzabolcsSzatmár-Bereg megyei Rendőr-főkapitányság – Fülöp Gergely megyei szóvivő állítása szerint – hivatalból eleve vizsgálatot indított a bemutatott felvételek alapján, melyeket lefoglaltak.) A Célpontban elhangzott, hogy az ügyben a kampányfőnök bejelentése nyomán, bűncselekmény gyanújával indult nyomozás, amellyel összefüggésben a televízió munkatársa, mint elkövető, a rendőrségen feladta magát. A Hír Televízió eljárása több szempontból is jogi aggályokat vet fel. A műsor a hírek közvetítőjéből a hírek gyártójává, generálójává lépett elő. Kérdéses, hogy az ügy feltárása során alkalmazott eszközök, nevezetesen a telefonbeszélgetések titkos rögzítése és adásba szerkesztése, nyilvánosságra hozása jogszerűnek tekinthető-e. A fenti technika alkalmazása gyakori eszköze a magyarországi oknyomozó újságírásnak, ugyanakkor jogszerűsége erősen
4
vitatott. A Hír Televízió az esetet követően egyébként maga tett büntetőfeljelentést a választási csalással kapcsolatban. III. A műsorszolgáltató nyilatkozata A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően a Testület 2008. június 13-án postázott levelében tájékoztatta a műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A műsorszolgáltató 2008. június 27-én érkezett levelében a Testület hatósági ellenőrzésének az Rttv. 3. § (2) bekezdése megsértését valószínűsítő megállapításait alapjaiban vitatta. Álláspontja szerint a kifogásolt műsor jogsértést nem valósított meg, így az Rttv. emberi jogok védelmére vonatkozó 3. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés sem sérült. A műsorszolgáltató szerint az emberi jogok fogalma rendkívül tág, amelyre példaként a Római Egyezmény és az Alkotmány alapjogokra illetve emberi jogokra vonatkozó meghatározásait és a két dokumentum közös jellemzőit említette. A Televízió sérelmezte, hogy az ORTT az emberi jogok fogalmán belül nem fejtette ki, hogy a műsorszolgáltató részéről mely jog/jogok esetleges megsértését feltételezi, kifogásolja továbbá, hogy az ORTT a hatósági ellenőrzés megállapításaiban sem ismertette, hogy a műsorszolgáltató által kifejtett mely tevékenység megvalósulásában látja az emberi jogok megsértését, ezért csupán feltételezni tudja, hogy a Testület a névviseléshez való jog esetleges sérelmét feltételezi, mely jog azonban mint személyhez fűződő jog kizárólag személyesen érvényesíthető és melynek védelme nem tartozik az ORTT hatáskörébe. A műsorszolgáltató levelében kifejtette továbbá, hogy az ORTT-nek érdemben bizonyítania kellene azt, hogy az esetleges jogsértés a műsorszolgáltató mely tevékenységében valósult meg, ezt azonban álláspontja szerint az ORTT nem igazolta, ellenőrzése megállapításai között nem adta elő, a jogsértés bekövetkezését nem bizonyította. Véleménye szerint önmagában az a tény, hogy nevezett műsorszámban a műsorszolgáltató egy súlyos bűncselekmény leleplezése érdekében fejt ki bizonyos tevékenységet, a jogsértés megállapításához nem elegendő, továbbá meg kívánja jegyezni, hogy az Rttv. 3. § (2) bekezdésében előírt, az „emberi jogok megsértésének tilalma” pusztán általános, a műsorszolgáltató egész tevékenységére vonatkozó jogelvként érvényesül, azonban ezen jogszabályhelyből nem vezethető le az ORTT, sem egyedi személyiségi jogi ügyek megítélésére illetve elbírálására, sem más, az emberi jogok meglehetősen tág kategóriáján belül elhelyezkedő jogok vélelmezett megsértésére vonatkozó hatósági jogköre. IV. A jogsérelem A fentiek alapján felmerült az Rttv. 3. § (2) bekezdésének sérelme. Az Rttv. 3. § (2) bekezdése értelmében „a műsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat (…)” Az Alkotmány 54. § (1) bekezdése alapján „A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.”
5
Az Alkotmány 59. § (1) bekezdése alapján „a Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.” A Testület úgy véli, hogy a műsorszolgáltatónak az az érvelése, miszerint az ORTT az emberi jogok fogalmán belül nem fejtette ki, hogy a műsorszolgáltató részéről mely jog/jogok sérültek, továbbá, hogy az ORTT a hatósági ellenőrzés megállapításaiban nem ismertette, hogy a műsorszolgáltató által kifejtett mely tevékenység megvalósulásában látja az emberi jogok megsértését, megalapozatlan, hiszen a hatósági ellenőrzés megállapításai a műsorszolgáltató által kifogásoltakat kifejezetten tartalmazták az alábbiak szerint: A Testület úgy véli, hogy a műsorszolgáltató – azzal, hogy riportere a telefonbeszélgetések során Veres János pénzügyminiszter kampányfőnökének adta ki magát – megsértette az Rttv. 3. § (2) bekezdését és visszaélt Tóth Viktor személyiségi jogaival.” A Testület az alapjogok védelme kapcsán az alábbiakat kívánja megjegyezni: A Testület hatósági ellenőrzése szerint a műsor alkalmazott módszerei a személyiség alkotmányos védelmének sérelmére utalnak. A személyiség egészének védelme érdekében a meghatározott személyiségelemek védelmét az ún. „általános személyiségi jog” egészíti ki, amely a személyiség minden nem nevesített vonatkozását is védelemben részesíti. A személyiségvédelemben érintett jogszabályok a személyiség számos konkrét vonatkozását védő eszközöket határoznak meg. A Testület ezen érvelését az 58/2001. (XII.7.) AB határozat támasztja alá. Az AB határozat értelmében „az általános személyiségi jog „anyajog”, azaz olyan szubszidiárius alapjog, amelyet mind az Alkotmánybíróság, mind a bíróságok minden esetben felhívhatnak az egyén autonómiájának védelmére, ha az adott tényállásra a konkrét, nevesített alapjogok egyike sem alkalmazható. [8/1990. (IV. 23.) AB határozat, ABH 1990, 42., 44., 45.]. Az Alkotmánybíróság a 8/1990. (IV. 23.) AB határozata óta az emberi méltósághoz való jogot az úgynevezett „általános személyiségi jog” egyik megfogalmazásának tekinti (…).” 1. A névviseléshez való jog megsértése Az 58/2001. (XII.7.) AB határozat a névviseléshez való jogról az alábbiak szerint rendelkezik: „A név megválasztásának, viselésének a joga nem az Alkotmányban nevesített formában szabályozott önálló alapjog, hanem az ember olyan joga, amely bizonyos kapcsolatban áll az Alkotmány 54. §-ának (1) bekezdésében szabályozott emberi méltósággal, illetőleg az 59. § (1) bekezdésében szabályozott jó hírnévhez való joggal. Az Alkotmánybíróság kifejezésre juttatja tehát azt is, hogy „az emberi méltósághoz való jog magában foglalja a jó hírnévhez való jogot is. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 75. §-ában foglalt általános személyiségi jog és a Ptk. VII. fejezetében nevesített néhány klasszikus személyhez fűződő jog is az általános személyiségi jog részét képezi, és mint ilyenek részesülnek alapjogi védelemben” (ABH 2000, 713., 717.). A Ptk. 77. §-ában nevesített jog a névviselés joga, az tehát már most is alapjogi védelemben részesül.” A névviseléshez való jog tehát az AB határozat értelmében annak ellenére „alapjogi védelemben részesül”, hogy az Alkotmány nem, csupán a Ptk. nevesíti az alábbiak szerint:
6
A név funkciója a személyek megkülönböztetése, azonosítása, ezért „mindenkinek joga van a névviseléshez” [Ptk. 77. § (1)] A Ptk. 77. § (4) bekezdése rendelkezik a névviseléshez való jog megsértéséről, mely tényállást jelen eset, azaz Tóth Viktor nevével való visszaélés kimeríti. A Ptk. 77. § (4) értelmében „a névviselési jog sérelmét jelenti különösen, ha valaki jogtalanul más nevét használja, vagy jogtalanul máséhoz hasonló nevet használ.” 2. A jóhírnév megsértése A névvel való visszaélés körülményeire tekintettel a Testület a műsorszámot a jóhírnévvédelem körében is vizsgálta. A jóhírnév megsértése – a névviselési joggal ellentétben – az Alkotmány 59. § (1) bekezdésében nevesítve van. Az 58/2001. (XII. 7.) AB határozat értelmében továbbá, mint „klasszikus személyhez fűződő jog az általános személyiségi jog részét képezi, és mint ilyen alapjogi védelemben részesül” A jóhírnév megsértésének értelmezését azonban nem az Alkotmány, hanem a Ptk. tartalmazza az alábbiak szerint: A Ptk. 78. § (1) bekezdése szerint „a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is.” Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint „a jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyére vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel vagy való tényt hamis színben tüntet fel.” A tényállítás a ténynek saját tudomáson, saját meggyőződésen alapuló közlését, a híresztelés, a mástól szerzett értesülések továbbadását jelenti. (BH1990.468.) „A hírnév általában a személyre vonatkozó, a személyiséget érintő ismereteket jelenti. Ezért a személyiség érvényesítésének, a személy megkülönböztetésének az eszköze. Sajátossága, hogy a megkülönböztetés nem formális jelekkel történik, hanem tartalmilag, a személy tetteinek, magatartásának, tevékenységének, körülményeinek a kifejezésre juttatásával. A személy hírnevét azok az adatok, értesülések, ténymegállapítások alakítják, amelyek bizonyos személyre vonatkoznak és alkalmasak a társadalmi értékelésen alapuló megkülönböztetésre. A hírnév a társadalmi gyakorlatban keletkezik, a társadalom tagjainak tudatában él, létezik, tehát emberi tudattartalom.”1 A Testület álláspontja szerint a műsorszolgáltató, azzal, hogy riportere magát Tóth Viktornak kiadva tisztességtelen ajánlatot tett több szabolcsi roma kisebbségi önkormányzati képviselőnek, olyan, Tóth Viktorra vonatkozó, valótlan tényt állított, melyet a társadalmi közfelfogás is elítél. A műsorszolgáltató azon észrevétele, miszerint a személyhez fűződő jog kizárólag személyesen érvényesíthető és melynek védelme nem tartozik az ORTT hatáskörébe, nem megalapozott. Ezt az Alkotmánybíróságnak az ORTT hatásköréről hozott a fentiekben már megnevezett és az alábbiakban részleteiben idézett határozatai támasztják alá: Az Alkotmánybíróság 46/2007. (VI. 27.) sz. határozata értelmében „A Médiatörvény 112. § (1) bekezdése alapján az emberi jogok védelmében, adott esetben pedig az emberi jogok önrendelkezési és a magánszférát védő aspektusait jelentő személyhez fűződő jogok védelme érdekében is indulhat eljárás. […] az emberi méltósághoz való alapjog magában foglalja az önrendelkezés szabadságát, amelynek „fontos tartalmi eleme - egyebek között - az egyén joga 1
Törő Károly: Személyiség az állampolgári jogban, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979, 353. oldal
7
arra, hogy az igény állapotába került alanyi jogait a különböző állami szervek, így a bíróság előtt is érvényesítse. Az önrendelkezési jog azonban, mint az általános cselekvési szabadsághoz való jog, a jogérvényesítéstől való tartózkodás, a nem cselekvés jogát is magában foglalja. […] Ha a műsorszolgáltató személyhez fűződő jogot sért, a jogsérelmet szenvedett személy dönt arról, hogy a jogsértést elkövető műsorszolgáltatóval szemben érvényesíti-e személyiségi jogait, például indít-e pert.” – (Egyébként Tóth Viktor feljelentést tett az ügyben.) Fenti határozat kimondja ugyanakkor, hogy „Az ORTT a 3. § (2) bekezdése alapján eljárva - e közigazgatási eljárásban nem az egyes jogalanyokat ért jogsérelmekről dönt. A Médiatörvény 3. § (2) bekezdése alapelvi rendelkezés. Az ORTT ennek megfelelően a közigazgatási eljárás során annak megállapítására jogosult, hogy a műsorszolgáltató az emberi jogok tiszteletben tartásával tevékenykedik-e, és az egyes műsorainak témája, jellege, nézőpontja nem sérti-e az emberi jogokban megjelenő alapvető értéket.” A Testület álláspontja értelmében, jelen műsorszám ugyan egyedi esetre vonatkozik (Tóth Viktor személyiségi jogainak megsértése), amely esetet azonban az ORTT, mint közigazgatási ügyben eljáró szerv nem polgári jogi aspektusból vizsgál. Mint azt az Alkotmánybíróság fent idézett 46/2007. (VI. 27.) sz. határozata is deklarálta, a Testület annak megállapítására szorítkozik, hogy az adásba került műsor jellege, nézőpontja, témája sérti-e az alkotmányos alapjogokat, ennek értelmében a Testület Rttv.-ben foglalt hatásköre a közzétett műsor tartalmi vizsgálatára terjed ki. Az Rttv. ugyanis magának a műsorszolgáltatónak tiltja meg, hogy az Rttv.-ben felsorolt jogokat megsértse (közigazgatási jogviszony). A műsorszolgáltató levelében foglalt kifogás, miszerint az ORTT nem bizonyította, hogy a jogsértés a műsorszolgáltató mely tevékenységében valósult meg, szintén nem felel meg a valóságnak, hiszen a hatósági ellenőrzés megindítására kifejezetten azért volt szükség, mert a műsorszolgáltató riportere a telefonbeszélgetések során Veres János pénzügyminiszter kampányfőnökének adta ki magát, megsértve ezzel az Rttv. 3. § (2) bekezdésében valamint a az Alkotmány 59. § (1) bekezdésében foglalt alapvető értékeket. Az oknyomozó vagy tényfeltáró újságírás a politikusok által eltitkolt információk feltárására szakosodott, bevált módszereket alkalmaz, azonban az információk megszerzése nem történhet korlátok nélkül, így nem indokolja más személy alapvető személyiségi jogainak figyelmen kívül hagyását. A Testület rögzíteni kívánja, hogy a korrupció-gyanús cselekmények felderítése össztársadalmi érdek, azonban a jogi vagy erkölcsi normák áthágására utaló eltitkolt információk napvilágra kerülésének elősegítése – mint cél – csak jogszerű módszerekkel történhet. A Legfelső Bíróság Kf.IV.37.230/2002/9 sz. határozata is kimondta, hogy a Testületnek joga van médiaügyben vizsgálni az emberi jogok sérelmét függetlenül attól, hogy a sérelmet szenvedett fél polgári eljárásban érvényesíti -e személyhez fűződő jogait. Mindezek alapján a Testület megállapította, hogy a Leleplezés c. műsorszámban a műsorszolgáltató által a leleplezés eszközéül alkalmazott egyes módszerek alapjogokat sértettek, így a műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 3. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést.
8
V. A Testület által alkalmazott jogkövetkezmények A szankcionálás alapját az Rttv. 3. § (2) bekezdésének a megsértése tekintetében az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontja jelenti: „112. § (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, (…) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti (…), a Testület a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére.” A Testület a műsorszolgáltatónál még nem tapasztalta az Rttv. 3. § (2) bekezdésének sérelmét. Jelen esetben a Testület álláspontja szerint az Rttv. 3. § (2) bekezdésének megsértése miatt elegendő az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogkövetkezmény alkalmazása. Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2008. augusztus 27. Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Dr. Majtényi László sk. elnök
9
