2008. sz

Békéscsabai Regionális Képz Központ 5600 Békéscsaba Kétegyházi út 1.

SZÜL FÖLD ALAP Oktatási és Szakképzési Kollégium 4142/2008. sz. pályázat

KYNOLÓGIA VADÁSZEB FAJTAISMERET

Modulfüzet Verzió: 1.0

Összeállította: Fodor József Tamás A modul címe: Kynológia - Vadászeb fajtaismeret Képzés megnevezése: Vadgazdálkodó

Kizárólag a BRKK és a Pannon Forrás által szervezett képzéseken használható! Másolni és alkalmazni csak a BRKK el zetes írásbeli hozzájárulásával lehet!

Felel s kiadó: Molnár György igazgató Székelykeresztúr, 2008

2

Tartalomjegyzék VADÁSZEB FAJTAISMERET __________________________________________________1 Tartalomjegyzék __________________________________________________________3 Bevezet _________________________________________________________________5 1.

Fejezet _______________________________________________________________6 1.1.

si típusú kutyák ___________________________________________________________ 6

1.2.

Vizslák________________________________________________________________ 10

1.3.

Pointerek______________________________________________________________ 17

1.4.

Szetterek ______________________________________________________________ 19

1.5.

Retrieverek ____________________________________________________________ 23

1.7.

Vérebek _______________________________________________________________ 26

1.8.

Terrierek______________________________________________________________ 27

1.9.

Tacskók _______________________________________________________________ 29

Agarak _______________________________________________________________________ 6 Erdélyi kopó___________________________________________________________________ 7 Basset hound __________________________________________________________________ 8 Beagle________________________________________________________________________ 9

1.1.1. 1.1.2. 1.1.3. 1.1.4.

1.2.1. 1.2.2. 1.2.3. 1.2.4. 1.2.5. 1.2.6. 1.2.7. 1.2.8. 1.2.9. 1.2.10. 1.2.11. 1.2.12. 1.3.1. 1.3.2. 1.4.1. 1.4.2. 1.4.3. 1.5.1. 1.5.2. 1.6.1. 1.6.2. 1.7.1. 1.7.2. 1.8.1. 1.8.2. 1.8.3. 1.9.1.

2.

Rövidsz r magyar vizsla _______________________________________________________ 10 Drótsz r magyar vizsla ________________________________________________________ 11 Rövidsz r német vizsla ________________________________________________________ 12 Drótsz r német vizsla _________________________________________________________ 12 Szálkássz r német vizsla _______________________________________________________ 14 Hosszúsz r német vizsla _______________________________________________________ 14 Cseh vizsla ___________________________________________________________________ 15 Német fürjészeb (Wachtel Hund) _________________________________________________ 15 Nagy münsterlandi vizsla _______________________________________________________ 16 Kis münsterlandi vizsla _________________________________________________________ 16 Weimari vizsla ________________________________________________________________ 16 Griffon ______________________________________________________________________ 17 Pointer ______________________________________________________________________ 17 Pudelpointer __________________________________________________________________ 18 Angol szetter _________________________________________________________________ 19 Gordon szetter ________________________________________________________________ 21 Ír szetter _____________________________________________________________________ 22 Arany retriever________________________________________________________________ 23 Labrador retriever _____________________________________________________________ 24 Amerikai cocker spániel ________________________________________________________ 25 Angol springer spániel__________________________________________________________ 26 Bajor hegyi véreb______________________________________________________________ 26 Hannoveri véreb_______________________________________________________________ 27

Foxterrier, sima sz r __________________________________________________________ 28 Foxterrier, drótsz r ___________________________________________________________ 28 Jagd terrier ___________________________________________________________________ 29 Rövid sz r tacskó_____________________________________________________________ 29

Fejezet ______________________________________________________________31 3

2.1.

A vadászkutya bevadászása ______________________________________________ 31

2.2.

A vizslák és kajtatóebek bevadászása ______________________________________ 31

2.3.

Kotorékvadászatra használt kutyák bevadászása_____________________________ 36

2.4.

Vízi munkára használt kutyák bevadászása _________________________________ 39

2.5.

Vérebek bevadászása ____________________________________________________ 40

2.6.

Vaddisznós kutyák bevadászása ___________________________________________ 41

2.2.1. 2.2.2. 2.2.3. 2.2.4. 2.3.1. 2.3.2. 2.3.3.

2.5.1. 2.6.1. 2.6.2. 2.6.3.

Mezei vonszalék ______________________________________________________________ 32 Erdei vonszalék _______________________________________________________________ 33 Vizslák (lövés el tti munkája, a vad jelzése) ________________________________________ 34 Kajtatóebek (lövés el tti munkája, a vad jelzése)_____________________________________ 35 Kotorékmunkára használt vadászkutyák felkészítése m kotorékban _____________________ 36 Kotorékvadászatra használt vadászkutyák feladata természetes kotoréknál ________________ 37 Kotorékvadászat lakott kotorékban ________________________________________________ 38

Mesterséges vércsapamunka (sebzett nagyvad utánkeresése) ___________________________ 40

Vaddisznós kutyák munkája tankertben ____________________________________________ 41 Vaddisznós kutyák munkája egyéni vadászatokon____________________________________ 43 Vaddisznós kutyák munkája társas vadászaton (vaddisznóhajtás)________________________ 44

Felhasznált irodalom _____________________________________________________46

4

Bevezet A kutya sok-sok évezrede h séges társa az embernek. A domesztikáció kb. 10-12 ezer évvel ezel tt kezd dhetett. El deink az emberhez szokott farkasokat különböz célokra használták. Mindig a kívánt feladatra legalkalmasabb egyedeket keresztezték. A f bb feladatok az rzés, terelés, vadászat voltak. Napjainkra gyakorlatilag a világ szinte összes népe kitenyésztette a saját vadászkutyáit. Vannak híresek, és vannak kevésbé ismertek. A következ kben azokkal a kutyákkal ismerkedünk meg melyeket Európában és hazánkban használnak. Legyen szó bármelyik fajtáról egy biztos a jó és eredményes, hangulatos vadászathoz nélkülözhetetlen az ember legh ségesebb társa

5

1. Fejezet 1.1.

si típusú kutyák

Ebbe a kategóriába azok a kutyafajták tartoznak melyek a leginkább meg rizték si vérvonalukat. Ezeket a fajtákat sokszor ok nélkül mell zték, így fennmaradásuk olykor kétséges volt. Szerencsére néhány tenyészt lelkes munkájának köszönhet en ezek a fajták fennmaradtak, s t egyre nagyobb irántuk az érdekl dés 1.1.1. Agarak Az agarak az si típusú kutyák els csoportja. Az agarak eredete titokzatos és homályos. Sokan úgy vélik, ezek voltak az els vadászkutyák. 1.1.1.1.

Magyar agár

Kialakulása Agarunk kialakulásáról nem tudunk sokat. Egyes teóriák szerint a honfoglaló magyarok hozták magukkal, de ezt egyesek vitatják. Azt mondják, hogy ha hoztak is magukkal seink agár típusú kutyákat, ezek az id k folyamán annyit változtak – egyebek között a török hódoltság idején keresztez dhettek az arab agarakkal -, hogy nem sok közük van ma már feltételezett seikhez. Hosszú id n keresztül elhanyagolt, mell zött, szinte ismeretlen fajta volt a magyar agár. Tenyésztésével, nemesítésével nem tör dtek, nem foglalkoztak, miközben szinte minden nemzet kitenyésztette a maga jellegzetes agártípusát. Egyes kynológusok viszont éppen azt hangsúlyozzák, hogy miután Magyarországon sohasem volt különösebben népszer az agarak futtatása, vagyis a versenyszer agarászat, a Kárpátmedencében él magyar agár tulajdonképpen megmaradt si formájában, csupán alkalmazkodott a helyi körülményekhez. Mindenesetre – és ezzel bizony nagyot ugrottunk a magyar agár történetének ismertetésében – amikor az egyik magyar film forgatásakor Mátyás király udvarához tartozó „korabeli” magyar agarakra volt szükség – sehol nem találtak ilyen állatokat. Nos, a kihaltnak vélt magyar agarat Szigethy Kálmán, a gödöll i filmtelep vezet je sajátos módon Szabolcs-Szatmár megyében fedezte fel, ahol vásárolt is egy szukát és két kant, majd ezeket továbbtenyésztette. Csupán ezután figyelt fel néhány lelkes kutyatenyészt erre a régi magyar fajtára, és megkezd dött a magyar agár újkori tenyésztésének története, a fajta korszer típusának kialakítása. Általános leírása Színe: cirmos, foltos vagy egyszín , jelzéssel vagy anélkül; fekete, zsemlye, ordas vagy hamvas. Marmagassága: 65-70 cm (szuka). Súlya: 25-30 kg. si vadászkutya. Nem túl filigrán, de nem is er s állat. Testhossza valamivel több, mint a magassága. Er s csontozatú, izmos, kecses, karcsú állat. Feje ék alakú, hosszúkás; homloka szélesebb, mint az angol agáré. Fogazata igen fejlett, ollósan záródik. Orrtükre fekete. Füle kicsi, puha, hátracsapva tartja, de a V alakban pofához simuló fül is elfogadott. Szeme sötét, középnagy, nem kidülledt, értelmes tekintet . Nyaka 6

nem túl hosszú, izmos, szép vonalú. Törzse megnyúlt, hihetetlenül izmos, mellkasa mély és lapos. Hasa felhúzott, hátvonala egyenes, ágyéka hosszú és izmos. Fara széles. Mells lábai egyenesek, er sek. Hátulsó lábai izmosak. Farka meglehet sen hosszú, körülbelül a csánkig ér, a vége ívbe hajló. Mancsa boltozatos, er s, ujjai zártak. Sz rzete rövid, sima, valamivel er sebb, mint az angol agáré. Viselkedése, tulajdonságai Nyílt természet , de kissé tartózkodó, értelmes állat. Természete gyakran arisztokratikus Igénytelen, rendkívül szívós. Szaglása viszonylag gyenge, de különösebben éles szimatra nincs is szüksége, hiszen „szemmel vadászik” mint általában az agárfélék. Hosszú, izmos lábai, mély mellkasa lehet vé teszik, hogy hosszú távon is kövesse, utolérje és leterítse a vadat. Használhatósága A fajta h séges hívei szerint a magyar agár „versenypályán tanulékony, fáradhatatlan és igen ambiciózus”. Miután edzett, igénytelen, szívós állat, tartása egyszer , gond nélküli. Ház rzésre is alkalmas, és h séges, megbízható társ. Magyarországon vadászatra való használata tilos, hiszen hangtalanul öli meg a nyulat, akár zet, ezért az egyik legjobb „rabsicfegyver” lenne. Ide tartozó fajták még: Afgán agár; Angol agár; Arab agár; Orosz agár; Perzsa agár; Whippet. 1.1.2. Erdélyi kopó Kialakulása Az erdélyi kopó si magyar vadászkutya. seiben valószín leg még a honfoglaló magyarokkal a Kárpát-medencébe behozott, keleti jelleg kopók keveredtek az itteni shonos kopófajtákkal. Az 1300-as évekb l származó bécsi Képes Krónika „Magyarok az shazában” cím miniatúrája már ilyen jelleg kutyákkal folytatott medvevadászatot ábrázol. Ugyancsak ennek a krónikának egy másik miniatúrájában Hunt lovag pajzsát és zászlaját egy-egy kopófej díszíti. A Kárpát-medencében kialakult pannon kopó kés bb valamikor Erdélybe került, és utódaiból formálhatták ki az erdélyi kopót. S hogy ez a kutya milyen lehetett, arról rendkívül életh képet kaphatunk azokról a domborm vekr l, amelyek egy, az 1600-as években Erdélyben készült ezüstserleget díszítenek, és medvét állító kopókat ábrázolnak. Még közelebb voltak színben, alakban, felépítésben a mai erdélyi kopókhoz azok a kutyák, amelyeket Váradi György olajfestménye örökített meg körülbelül 180évvel ezel tt, egy elejtett medve fölött. Ezeknek az er teljes testalkatú, lógó fül kutyáknak a testét kétharmad részben fényes, kékesfekete sz r fedi. Homlokcsíkjuk, szügyük, lábszáruk és mancsuk fehér. Szemük felett, a szájuk szélén és végtagjak bels felületén vörös jel látható. Az erdélyi kopók a feljegyzések bizonyossága szerint az els világháború el tti években és a két világháború között sokat használt vadászkutyák voltak. Ám egy 1947-ben kibocsátott román rendelet kötelez vé tette minden kopó kiirtását, így azután az erdélyi kopó csaknem teljesen kipusztult. Csupán húsz év múlva sikerült hosszú-hosszú kutatás után két fajtatiszta erdélyi kopót „felfedezni”, és Erdélyb l a budapesti Állatkert részére megvásárolni. Tulajdonképpen ezzel kezd dött ennek az si magyar kutyafajtának a megmentése és újrateremtése. 7

Nem is olyan régen hosszú és rövid lábú változatban tenyésztették. Ma már csak a közepesen nagy termet kutyák a kívánatosak. Általános leírása Színe: háromszín ; alapszíne bársonyfekete, a szemei felett, pofája tájékán, a végtagokon, a hasaalján és a szügyön csersárga jegyekkel, valamint fehér folt a következ helyek valamelyikén: a fejen, a nyakon, a mellen, a mancsokon vagy a farok végén. Marmagassága: 56-62 cm (kan), illetve 52-58 cm (szuka). Súlya: 30-35 kg. Közepes termet , rövid sz r állító-és hajtókopó. Feje jellegzetes kopófej: hosszúkás, de nem középnagy, sárgásbarna. Füle pofájához simul és lelóg. Nyaka hosszú, izmos, alsó részén a b r enyhén lebernyeget alkot. Háta egyenes; mellkasa er sen fejlett. Fara mérsékelten izmos, enyhén csapott. Hasa kissé felhúzódott. Farka mélyen illeszkedik, nyugalmi állapotban lelóg, alsó egyharmada felfelé görbül, a csánkon valamivel túl ér. Mells végtagjai izmosak, egyenesek, oszlopszer ek. A hátulsók nem túl izmosak, párhuzamosak; csánkja mélyen helyezkedik el. Mancsa gömbölyded, jól ível ujjai izmosak; karma fekete. Sz rzete testhez simuló, rövid. Viselkedése, tulajdonságai Élénk, értelmes, játékos állat. Rendkívül kitartó, könnyen kiképezhet . Kit n en hajtja és állítja a vadat. Hajtás közben magas hangon jelez. Rámen s, bátor kutya. A vadat igen ügyesen, eredményesen fogja le, és „állóra” csaholja. Egy erdélyi kopó-tenyészt így foglalta össze egyszer a fajta jellemz tulajdonságait: „úgy fut, mint egy agár, úgy küzd, mint egy komondor, olyan játékos, mint egy tacskó és olyan intelligens, elegáns, mint egy vizsla”. Használhatósága Kiváló vadászkutya, a nagyobb vadat kit n en állja és hajtja, míg a kisebbeket lefojtja. Lovas falkavadászatokon is jól bevált. Vadászat közben bátor, kitartó, állhatatos. Szimata kiváló, a szagnyomot jól tartja. Miután engedelmes, de kemény kutya a gazdájához nagyon ragaszkodik, továbbá igénytelen és végtelenül alkalmazkodóképes, így személyi rz -véd kutyának is alkalmas. Kertben, lakásban egyaránt tartható, mert kiegyensúlyozott, jó természet , rövid sz rzete nem igényel különösebb ápolást. Manapság egyre többen kezdik kedvelni ezt a remek fajtát. Vaddisznóhajtásokon jó munkát végeznek ezek a falkakutyák, viszont gyakran az zet, vagy szarvas is keményen fogják. 1.1.3. Basset hound Kialakulása

„Az én kutyám is mind spártai faj, Lefügg szájú, sárga mind; s fülökkel Lesöprik a f r l a harmatot….” A Szentivánéji álomban dicséri így kutyáit Theseus, Athén ura. A leírás a bassetre illik rá a legjobban, s az idézetnek külön érdekessége, hogy Shakespeare másutt sohasem mutatott hajlandóságot kutyák dicséretére. Ellenkez leg: majdnem minden utalása a kutyákra dorgáló. A shakespeare-i sorokból az is kiderül, hogy a basset származása nagyon messzire vezethet vissza, annak ellenére, hogy neve még 20-30 évvel ezel tt is meglehet sen ismeretlenül csengett a kutyabarátok fülében. Azt, hogy a fajta el ször mikor jelent meg, lehetetlenség kimutatni. Annyi bizonyos, hogy már a XV. Századi Franciaországban jól ismerték, és De 8

Fouilloux 1573-ban megjelent vadászati könyvében, a La Veneire-ben teljes leírást adott róla. A basset feltehet leg Franciaországból származik. Általános leírása Színe: fehér-fekete-barna (tricolor), fehér-barna (bicolor). Magassága: 32-36 cm. Súlya: 20-30 kg. A kopók nagy családjának tagja. Rövid lábú, zömök kutya; termetéhez képest csontozata nehezebb, mint bármely másfajta ebé. Törzse hosszú. Feje nagy és arányos. Pofája mély, nehéz, nem hegyes. Koponyája boltozatos. Fején a b r laza és ráncokat vet. Orrtükre fekete. Szeme kedves, szomorú, kissé mélyen ül , sötétbarna. Fogai fejlettek, ollósan záródnak. Fels ajka lecsüng. Füle különlegesen hosszú, és lelóg. Nyaka közepesen hosszú, igen izmos, szépen ível , kissé lebernyeges. Mellkasa mély és telt. Háta egyenes és izmos. Farka egyenes folytatása a hátgerincnek, s könnyed hajlással rendszerint felálló. Mells végtagjai rövidek, er sek, vastagok, egyenesek. Hátulsó végtagjai arányos és er s izmúak, csánkja kifejezetten nagy. Mancsa boltozatos, ujjai zártak. Sz rzete sima, kemény, s r és rövid. Viselkedése, tulajdonságai Vidám, lelkes, mulatságos, értelmes jószág, néha túlságosan is eleven. . Alacsony termet , ám viszonylag fürgén mozog. Bár munka közben természeténél fogva sokkal lassúbb, mint a többi hasonló vadászkutya, mégis eredményes, jó vadász. Stílusa egyéni, olyannyira, hogy mindig a „saját feje után megy” és mindent maga tapasztal ki. Bizonyos mértékig tehát „önfej ” akaratos, olykor rjít en nehézkes, de sohasem buta. Végeredményben viszonylag könnyen kezelhet . Nem igényel semmilyen különösebb kényeztetést, speciális bánásmódot. Fiatal korában nagyon fogékony a nevelésre, kiképzésre, ám ugyanakkor érzékeny is. Nem szabad vele durván bánni, hajlamos a félénkségre. Ha nem érti, mit kívánnak t le, szinte pánikba esik. Amennyiben viszont helyesen nevelik, nincs nála vidámabb, kiegyensúlyozottabb, ragaszkodóbb társ. Használhatósága Franciaországban a basset használatát egy neves szakember 1878-ban a következ képpen írta le: „ A vadászebek közül a leglassúbb a basset. Mint ilyent, nem szabad túlbecsülni értékeit. Mindig a saját feje után megy, a saját érzése szerint követi a nyomot, tekintet nélkül arra, hogy a többi kutya mit csinál. Ilyenformán nem ritka látvány, hogy a kis vadászkopók egy bonyolultabb nyom követésénél gyakran keresztezik egymást, anélkül hogy figyelembe vennék társaikat, s mindegyik úgy dolgozik, mintha teljesen egyedül volna. Rendkívül készségesen vadásznak zre, zbakra, vadkanra, rókára, farkasra, nyúlra, stb. Lassan haladnak, és id t adnak a vadásznak arra, hogy löv pozíciót vegyen fel. Leginkább kisebb erd kben, rekettyésben használják ket, mert egyedül az erd ben nem hajtják elég gyorsan a vadat. „ A basset els sorban vadászati célokra való, f leg kopós vadászatra; óriási állóképessége (akár órákig is vadászik!) gyakorlatilag kimeríti a nyulat. Ebb l nyilvánvalóan következik, hogy nem kis lakásokba vagy kis méret kertekbe való. Ennek a fajtának létfontosságú a szabadság és a szervezett kiképzés vagy tréning. 1.1.4. Beagle Általános leírása Színe: fekete-vörös-fehér (tricolor), vörös-fehér (bicolor), de minden kopószín el fordulhat. Marmagassága: 33-40 cm. Súlya: 8-10 kg. 9

Közepes termet , szilárd testalkatú, er teljes és mozgékony megjelenés kutya. Feje kissé hosszú, ér s, koponyája boltozatos. Arcorri része nem keskenyedik el. Orrtükre fekete. Szeme sötétbarna, élénk, értelmes. Füle hosszú, széles, lelógó. Nyaka könnyedén ível , közepesen hosszú, izmos, kevés lebernyeg el fordulhat rajta. Mellkasa mély és izmos. Ágyéka er s, nem kiemelked . Farka hosszú, felálló, elvékonyodó hegy , mozgás közben terrieresen tartja. Mells végtagjai egyenesek, er sek, jó izomzatúak. Combja izmos, csánkja er teljes. Mancsa kerek, fejlett talppárnákkal. Sz rzete s r , sima, közepes hosszúságú. Viselkedése, tulajdonságai Intelligens, jó idegzet eb. Nagyon ellenálló a különböz hatásokkal szemben. Engedelmes, legendásan szelíd fajta. Az a körülmény, hogy minden agresszivitás hiányzik bel le, évszázados tudatos és tervszer tenyészkiválasztás eredménye. A nagy létszámú kennelekben és falkákban ugyanis valamikor rengeteg kutya élt együtt összezárva. Természetesen az volt a törekvés, hogy a szelídebb a hatalmi rangsor iránt érzéketlen egyedeket tenyésszék tovább, amelyek nem verekednek össze lépten-nyomon. Ez sikerült is. Mint minden kutya igényli a gazdi tör dését, fontos hogy lekössük az energiáit

1.2. Vizslák 1.2.1. Rövidsz r magyar vizsla Kialakulása A magyar vizsláról teljes biztonsággal csak annyit tudunk, hogy régi magyar vadászkutya, valamint hogy több fajtából alakult ki. Egyesek szerint a magyar vizslát az angol sárga vizsla, a pointer és egy si zsemlyesárga magyar vizslából tenyésztették ki. Mások úgy gondolják, hogy a magyaroknak a IX. században behozott, keleti jelleg kopóját keresztezték a Kárpátmedencében shonos kopókkal. Mindenesetre a XV. századból származó feljegyzések arról tanúskodnak, hogy a magyar vizslát akkor már ismerték. A fajta az évszázadok folyamán idegen származású kopókkal, idegen vér kutyákkal keresztez dött. Erre egyébként volt „elég lehet ség”, hiszen a tatárjárás, a törökdúlás nyomán valóban alkalom nyílott a másfajta kopókkal való keveredésre. Feltehet en, az akkor még sok fehér folttal „tarkított” sárga fürjész vizslákat keresztezték egyszín sárga, valamint német pointerekkel, és ezekkel sikerült az egyszín sárga magyar vizslát kitenyészteni. Kezdetben ennek a kutyának a mancsait még fehér foltok élénkítették, kés bb azonban ezeket is „eltüntették” a gondos tenyészt k. A XX. század elején újból fellendült a magyar vizsla tenyésztése. Gondos és lelkes tenyészt k er feszítései nyomán nagyjában-egészében sikerült a fajta végleges testméreteit, színét, tulajdonságait rögzíteni, méghozzá olyan szerencsés módon, hogy a fajta si, nagyszer tulajdonságait, adottságait is meg rizték. Általános leírása Színe: sötét zsemlyesárga. Marmagassága: 57-64 cm a kan esetében, míg a szuka esetében 53-60 cm. Súlya: 22-30 kg. Könnyed, nemes, szikár izomzatú, közepes termet vadászkutya. Feje szikár, nemes, koponyája enyhén domború. Homloka sima, orrháta egyenes, orrtükre meglehet sen széles, orrlyukai tágak. Álkapcsa er s, fogazata jól fejlett, ollósan záródik. Szeme egy árnyalattal sötétebb a sz re színénél. Füle lógó, a vége lekereked . Nyaka szép ív , izmos, középhosszú, lebernyeg nélküli. Mellkasa mély és hosszú, háta egyenes, rövid, jó izomzatú. Ágyéka közepesen hosszú, széles, izmos. Fara arányosan izmos. Hasa enyhén felhúzott. Farkát 10

kétharmadára kurtítják, vízszintesen hordja. Végtagjai szabályos állásúak, jól izmoltak. Mancsa rövid, gömbölyded, ujjai zártak. Sz re rövid, er s szálú, s r , fényes, testhez simuló. Viselkedése, tulajdonságai A magyar vizsla legendásan értelmes, engedelmes, tanulékony, nyugodt kutya. Voltaképpen rendkívüli adottságokat hordozó, mindenes vadászkutya. Éles szimatú, szenvedélyes apportírozási hajlamú állat. A vizet is nagyon szereti. Véreb munkára is alkalmas. Használhatósága A fajta lelkes hívei szerint egyetlen vadászkutyát sem lehet a vadászat minden ágában annyira egyformán jól használni, mint a magyar vizslát. Ha kell gyors, vagy lassú: távol és közel egyformán keres: mindent apportíroz: A vizet nagyon szereti: Erd ben, mez n egyaránt kifogástalan: Véreb munkája is kit n : Könnyen tanítható úgynevezett dermedtre csaholásra. A végtelenségig kitartó. A legszéls ségesebb id járást is jól t ri. Mindent megeszik, nem kényesked , szabadban, lakásban egyaránt boldogul. Rövid sz re mindig tiszta, de különben is az egész megjelenése gusztusos, kellemes. Csendes, megbízható, h séges természete miatt kedvencként is tartják. 1.2.2. Drótsz r magyar vizsla Kialakulása E fajta nem dicsekedhet nagy múlttal. A XX. század harmincas éveiben alakították ki, tulajdonképpen csupán a magyar vadászok, mégpedig olyan formán, hogy a rövid sz r magyar vizsla egyes almaiban el forduló, az átlagosnál hosszabb sz r kölyköket felnevelték, majd ezeket drótsz r német vizslákkal keresztezték. A drótsz r vizsla tehát részben spontán mutáció, részben pedig tudatos keresztezés révén keletkezett. Az így kialakult fajta tenyésztését azután néhány megszállott vizslabarát hozzáértéssel és lelkesedéssel szorgalmazta, s hamarosan újabb és újabb, meglehet sen homogén egyedeket sikerült bevonni a tenyésztésbe. Ezekb l már a határon túlra is került: Csehszlovákiába, Ausztriába, Németországba, Franciaországba, majd még az USA-ba is. Általános leírása Színe: sötét zsemlyesárga. Marmagassága: 57-64 cm a kan esetében, illetve 53-60 cm a szuka esetében. Súlya: 22-30 kg. Közepes nagyságú, drótsz r , nemes megjelenés , jó izmú vadászkutya. Feje nemes és szikár, koponyája enyhén domború. Orrháta egyenes; orrtükre jól látszik, s az orrlyukai tágak. Állkapcsa er s, metsz fogai er sen zárnak, ajkai nem lelógóak. Szeme a sz r színénél egy árnyalattal mindig sötétebb. Füle lelóg, közepes nagyságú. Nyaka izmos, enyhe íveltség , középhosszú, lebernyeg nélküli. Háta rövid, jó izomzatú, egyenes. Ágyéka feszes, zárt, széles, fara izmos. Mellkasa mély és hosszú, hasa enyhén felhúzott. Vízszintesen tartja farkát, amelyet kétharmadára kurtítanak. Mells végtagjai egyenesek, oszlopszer ek. A hátulsó végtagok hosszúak, arányos izmúak. Mancsa kerekded, jól zárt. Sz rzete az arcorri részen durva és rövid, az állon szakállt alkot. Fülein a sz r valamivel hosszabb, mint a rövid sz r vizsla fülén. Törzsén és nyakán a sz r 3-4 cm hosszú, durva, kemény; és sima, a hátulsó éleken kissé elálló „kefét” alkot. Farkán a sz rzet s r , tömött, alul valamivel hosszabb. Viselkedése, tulajdonságai Nagyjából minden tulajdonsága hasonló, mint a rövidsz r magyar vizsláé. Talán egy kissé keményebb, rámen sebb, éppen ezért nehezebben is kezelhet . Olykor szeszélye, makacs, 11

„kitörésekre” hajlamos. Mindemellett értelmes, éber, apportírozó hajlama kiváló. Szenvedélyesen kedveli a vizet, kit n en úszik, éppen ezért vízi vadászatra is jól bevált. Durva, kemény sz rzete jó védelmet nyújt mindenféle nehéz bozótos terepen. Használhatósága A drótsz r magyar vizsla lényegében hasonló adottságú, vérmérséklet (karakter ), mint a rövid sz r társa, éppen ezért használhatóságuk is nagyjából megegyezik. Fontos hogy ez a fajta nem t ri a kemény bánásmódot. Könnyen tanítható. A legrosszabb ami történhet vele hogy a gazdi haragszik rá. Könnyen tanul, szinte a gazda a lételeme.

1.2.3. Rövidsz r német vizsla Általános leírása Színe világos gesztenye- vagy sötétebb barna, pettyes, illetve fehér alapon gesztenyeszín foltos. Kevés folttal kedveltebb. Marmagassága 62-68 cm a kan esetében, míg a szukáknál 58-64 cm. Súlya 23-25 kg. Remek felépítés kutya. Elegáns alakját, sötét szemét, feltehet en a pointernek köszönheti, Feje közepes nagyságú, arcorri része meglehet sen hosszú és er s, a kanok között el fordulhat a kosorr. Álkapcsa er teljes, rágóizma jól fejlett. Füle lelóg, alul lekerekedik, mérsékelten hosszú. Szeme közepes nagyságú, sötétbarna. Nyaka arányosan hosszú és er s, lebernyeg nélküli. Háta rövid és izmos, fara kissé lejt s. Mellkasa mély, hasa enyhén felhúzott. Végtagjai arányosan izmosak, ujjai feszesek, szabályos szögelés ek, párhuzamosak. Mancsa zárt. Sz rzete durva, rövid, s r , testhez simuló. A fején és a fülén vékonyabb, rövidebb. Farka közepesen hosszú, harmadára kurtítják. Nyugalomban lelóg, munka közben vízszintesen tartja. Viselkedése, tulajdonságai Kit n en állja a vadat. Lövésre és felrebbenésre mozdulatlanná válik. Figyeli és megjegyzi a vadat a leesési helyén és biztosan el is tudja hozni. A vadászok azért kedvelik, mert nem gátolja a rossz id járás sem, hajlandó szembe nézni még az ónos es vel, a nagy hideggel, no meg a s r bozóttal is. Intésre bátran bemegy a hideg vízbe a vadkacsa után. Rendkívül könnyen kiképezhet , nehezen fárad. Megbízható, barátságos, munkakedve leny göz . Használhatósága Remek vadászkutya, különösen a terep munkában kiváló, de mint vízi vadász is sok elismerést arat. Könnyen nevelhet , vezethet . Tartása kényelmes, igénytelen. Az egyik legelterjedtebb német használati fajta. Kedvtelésb l is tartják, mert értelmes, barátságos és ragaszkodó. Ezek a kiváló munkát végz kutyák, olykor nagyon kemények, így tapasztalt, határozott gazdára van szükség a kell szint bevadászásához 1.2.4. Drótsz r német vizsla Kialakulása A drótsz r német vizsla kitenyésztésekor több fajtát is kereszteztek. Az alap minden bizonnyal a rövid sz r német vizsla volt, de felhasználták a pudelpointert, a drótsz r griffont, s t feltehet en az airedale terriert és az uszkárt is. Minden esetre a mai modern drótsz r német vizsla nagyon hasonlít a rövidsz r re. A fajtával sokáig mostohán bántak a 12

tenyészt k és a szakemberek olyannyira, hogy régebben nem is akarták önálló fajtaként elismerni, ill. rendre összetévesztették, összekeverték a griffonnal. Egy régi vadászkönyv így ír err l a problémáról „ Miután egyes griffonok vadászatilag is jól beváltak, s azáltal, hogy er s sz rzetük folytán tüskés csalitban, hideg vízben és rossz id ben való keresésre kiválóan alkalmasak voltak, propagandát csináltak mellettük, s a merev sz r ebek utáni kereslet mindinkább nagyobb lett. A kínálat azonban nem volt arányban a kereslettel: a szálkás sz r német vizslát tenyészt inek nagy része tehát griffonokkal kezdett keresztezni, amib l azután olyan z rzavar keletkezett, hogy még a kiállításokon is a szálkás sz r ek osztályában tíz közül alig akadt kett -három, amely a szálkás sz r fajta jellegnek megfelelt volna. Végül egyes tárgyilagosan gondolkodó szakembernek sikerült hosszas fáradozással e visszás állapotot megszüntetni, a régi, nem szakszer tenyésztést mentheti az a körülmény, hogy a „griffonnak merev sz r vé való átalakításánál a szálkás sz r német vizslának szerepe lévén, a kett t egy fajtának tekintették, s drótsz r vizslának nevezték el. A griffon tenyészt k és – kedvel k a szálkás sz r német vizslát ide számították, amit az is bizonyít, hogy ezeknek a neveit a griffon-törzskönyvbe bevezették. A „drótsz r vizsla” elnevezés szakszerüleg azonban csakis a különböz rokon fajták gy jt neveképpen állhat fenn….” Az idézett írásból az is kiderül, hogy a német vizsla drótsz r változatát egyszer en nem akarták „befogadni”. Lényegében e fajta a legtöbb országban csupán a II. világháború után honosodott meg. Napjainkban viszony éppen érdekes külseje és kiváló tulajdonságai miatt világszerte számos fanatikusa van a drótsz r vizslának. Általános leírása Színe: barna alapszín fehér vagy szürkés-barna foltokkal. Marmagassága: 60-65 cm a kan esetében, illetve 56-62 cm a szuka esetében. Súlya: 26-32 kg. Közepes nagyságú, nemes megjelenés vadászkutya. Küllemileg hasonlít a rövid sz r vizslára. Feje mérsékelten hosszú és széles. Arcorri része hosszú. Orrháta egyenes. Állkapcsa igen er s, fogazata ollós záródású. Füle simán és szorosan a fejéhez simulva lelóg. Nyaka közepesen hosszú, izmos, lebernyeg nélküli a törzs felé fokozatosan vastagodik. A marja magas. Mellkasa mérsékelten széles, és mély, a bordák jól domborodnak, sohasem laposak. Háta széles, rövid, egyenes. Ágyéka izmos, csíp je széles. Fara mérsékelten csapott, jó izomzatú, nem nagyon rövid. Kurtított farka egyenes, a vége felé nem nagyon hegyes csúcsba vékonyodik. Hasa felhúzott. Lábai er s csontozatúak, egyenesek, izmosak. Mancsa kerek, zárt lábujjakkal. Sz rzete jellegzetes, közepes hosszúságú és kemény drótszer . Bajusza és szakálla van, de egyik sem lehet hosszú. A végtagokon és a füleken a sz rzet viszonylag rövid. Viselkedése, tulajdonságai A drótsz r német vizsla nem annyira hajlékony, mint a rövid sz r változat: kissé keményebb, energikusabb. Intelligens, tanulékony, szenvedélyesen szeret apportírozni. Aktív, mozgékony, ügyes állat. Használhatósága Sokoldalúsága ezt a kutyát tulajdonképpen mindenféle vadászatra alkalmassá teszi. Els sorban azonban szárnyas vad felkutatására használják. A vadat „állással” és „nézéssel” jelzi, majd az elejtett zsákmányt felkutatja és behozza. Kemény kötés , kissé „nyers” kutya, ezért els sorban tapasztalt, határozott, de nem durva! – vadászemberek kezébe való. Ma már minden fajtát a drótsz r német vizslát is tartják kedvencként, és tulajdonosai csupa jót mondanak kutyájukról…. 13

1.2.5. Szálkássz r német vizsla A szálkássz r fajták létrejöttét gyakorlati okok indokolják: igény mutatkozott egy durva sz r , sokoldalú és nem felt n színü, az id járás viszontagságait jól t r vadászeb iránt. Ezért hozták létre a szálkássz r német vizslát, a drótsz r német vizslát, a griffont, és a nálunk kevésbé ismert pudelpointert. Eredetük kissé homályos, de nagyjából mindegyik fajta azonos származású. A közös s a Franciaországban barbet néven ismert szálkás sz r kutya (barba = szakáll, latinul), majd ez keresztez dött más fajtákkal, így juhász ebekkel is. Téves az a felfogás, hogy a rövid sz r német vizslából jött létre. A barbet valószín leg az ónémet kopóval keresztez dött, az utódok között eltér sz rmin ség egyedek voltak. A kiválasztásnál el nyben részesültek a hosszabb, durvább sz r példányok, melyeket primitív juhászkutyákkal is kereszteztek. Ezek a vérkeverések és tenyészkiválasztás, els sorban a munka és a küls jegyek alapján, egy elég egységes vadászebfajtát, a durvasz r ónémet fürjészebet alakították ki, amelyb l aztán a XIX. Század második felében a mai fajta típusát hozták létre német szálkássz r vizsla néven. Els sorban vízi és erdei mindenes munkára alkalmas vadászkutya, s csak ezután értékelhet a mezei munkára. Míg a hideget jól bírja, a meleget nem kedveli. Er s test , szilárd csontozatú kutya. Marmagassága 60-66 cm. Feje közepes hosszúságú, a koponya enyhén boltozott, nem túl széles. Az orrhát egyenes, az arcorri szög enyhe. Az orrtükör és a szem barna szín . Az ajkak zártak, csak a szájzugnál megengedett 1 ránc. A magasan t zött fül középhosszú, lekerekített vég , fejhez simuló. A középhosszú nyak kissé ívelt, izmos, lebernyegmentes. A mellkas mély, széles, a hát egyenes, az ágyék rövid, a far kissé csapott. A has enyhén felhúzott. A középmagasan t zött elég vastag farkat felében kurtítják, a farokcsonkot munka közben kissé a vízszintes felett tartja. A testen a sz rzet mintegy 4 cm hosszú, nem teljesen testhez simuló, kefeszer . A torok – mell – és hastájékon a sz rzet hosszabb, dúsabb, a mells lábak és a comb hátsó részén rövid zászló található. Az orrháton, a koponyán a sz rzet rövid, kemény. A fejen egyébként nem lehet selymes, puha sz rzet a szemöldök és a szakáll kivételével. A bozontos szemöldökben vegyesen van puhább és keményebb sz rszál. A farok dúsan sz rözött, de nem zászlós, a sz rzet a farokra simul. Az szi- téli hónapokban az aljsz rzet feldúsul, nyáron viszont el is t nhet. Tenyésztésnél szigorú szelekció szükséges a puha sz rzet gyakori megjelenése miatt. F színe a barna, gyakori a világos szürke és barna foltok vegyes tarkázottsága, esetleg pettyezettség. Hibának számít a félkemény un. Kecskesz rzet jelenléte, a túl sok szürkésfehér szín, a fekete, vörös vagy sárga jegyek a fejen és a végtagokon. Természetére nézve az egyik legkeményebb vizsla. Magyarországon a múlt század vége óta ismerik, azonban hazai tenyésztését gátolta az alacsony egyedszám és a kevés tenyészpár-kiválasztási lehet ség, mivel a tenyésztése igen nagy körültekintést és szelekciót kíván. Mind szélesebb kör elterjesztése és hazai tenyésztésének fellendítése kívánatos. 1.2.6. Hosszúsz r német vizsla Származása kevésbé ismert, eredetét többféleképen magyarázzák. Az egyik felfogás szerint Spanyolországból elkerült vadászebekt l származna, mások hosszúsz r juhászkutyákat feltételeznek az sök között. Legvalószín bb, hogy a német viszonyokhoz alkalmazkodott nagyobb test spánielekt l ered, a tenyésztés folyamán testnagysága tovább növekedett. Így sei között kell keresni az ugyancsak spániel eredet német fürjészvizsla múlt századbeli típusát, és a vele egy t r l fakadt két közeli rokonát is: a kis és nagy münsterlandi vizslát. Mindhárom fajtának közös jellemz je a vízszeretet. Nagy termet kutya, marmagassága 58-68 cm. Összbenyomásában emlékeztet a szetterekre, azonban pusztán a közös spániel- s köti össze ket évszázadok távlatában. Feje száraz, 14

hosszúkás, az arc és agykoponyai rész aránya 1:1. Egészen kisfokú, nemes kosorr, er sebb arcorri szög és ívelt, er s agykoponya jellemzi. Az orr és a szem színe barna. Izmos törzse és háta, széles ágyéka és fara van. Farkát munka közben vízszintesen tartja. Régebben farkának utolsó negyedét, harmadát levágták, újabban meghagyják a teljes farkat. Fényes, er s, de nem durva sz rzete gyengén hullámos lefutású. A sz rzet hosszára és min ségére nagyon kell ügyelni: a fejen rövid, a háton és az oldalakon 3-5 cm hosszú, a nyak alján és oldalán tömöttebb, a mellen és a hason hosszabb. A lábakon lefelé rövidül, de a mells végtag és a comb hátsó részén, valamint a farkon zászlót alkot. A faroksz rzet a farok utolsó harmadán legdúsabb. Színe gesztenyebarna, a mellén a fehér csík megengedett, ritkán el fordul a barnafehér foltozás és pettyezettség. A hosszúsz r német vizsla nyugodt, de temperamentumos, lassú keresés kutya. Nem szereti a vágtát, inkább kitartó ügetésben keresi a vadat. Ezt a tulajdonságát a régi bokrászó foglyászatok során, a terület keresése miatt rögzítették. Az ónémet kopó vérének jelenlétét bizonyítja, hogy jó nyomkövet , és dermedtre csahol. Magyarországon régen sem volt, ma sem elterjedt vadászkutya. Alapos keres munkája és vízszeretete miatt foglyos és vizes területekre ajánlott. 1.2.7. Cseh vizsla A csehek nemzeti vizslafajtája. Küls megjelenésében nagyon emlékeztet a fajtakialakításban nagy szerepet játszó drótsz r német vizslára. A század els évtizedeiben a hajdani Csehszlovákia területén szívesen vadásztak drótsz r vizslával. 1920 után csökkent létszámmal a csehszlovákiai viszonyokhoz alkalmazkodott egyedekkel vetették meg a fajta alapjait. 1924-ben alakult meg a Cesky-fousek Club”. A cseh vizsla még er sebb csontozatú, mint a német drótsz r vizsla. Keményebb, szívósabb, nagyobb, marmagassága kanoknál 6068 cm, szukáknál 56-64 cm. A fej formája ugyancsak német sére utal, azonban az arcorri rész valamivel hosszabb, mint a koponyarész. Az orrtükör sötétbarna, az arcorri szög enyhe. Az ajkak jól, ráncmentesen simulnak, a fej száraz. A szemek aránylag mélyen ül k, élénkek, gesztenyebarnák. A fülek magasan és szélesen t zöttek, csúcsuk elkeskenyed . Mellkasa mély, széles, a hát aránylag rövid, el tte kifejezett marral. Az ágyék és a far rövid, széles, jól izmolt, a has kissé felhúzott. A lapocka hosszú, a lábak szabályosak, arányosan hosszúak, jól izmoltak, jól szögeltek. A farok aránylag vastag, a kurtítás után háromötöd részét hagyják meg. Puha, rövid aljsz rzetét (kb. 1-1,5 cm) durva, er s szálú, kemény drótsz rzet takarja. Különösen kemény és hosszabb (5-6 cm) a szügyön, a gerinc mentén, a lágyéknál, valamint a vállaknál. A fejsz rzet puhább, finomabb, az ajkakon hosszabb bajusz, illetve szakállsz rzet, a szemek felett jellegzetes szemöldök található. Színe szürkésfehér alapon barna foltozottság, esetleg pettyezettség, ritkán folt nélkül. Egyszín barna is el fordul, esetleg a szügyön és a lábak alsó részén világosabb árnyalattal. Jellegzetes mindenes vizsla, amely a mezei munka mellett vízben, erd ben is jól dolgozik, kiválót nyújt a dúvadakkal való küzdelemben. Ragaszkodó, aránylag könnyen kezelhet vadászeb. A cseh erdészetben szolgálati kutya. 1.2.8. Német fürjészeb (Wachtel Hund) Ez a fajta tulajdonképpen jellegzetes átmeneti forma a spániel és a vizsla között. A múlt század második felében tenyésztették ki. A németországi igényeknek megfelel bb nagyobb test spánielekt l és cseppvér-keresztezésre német rövidsz r vizslától származó utódok között végzett szelekciós munka eredménye ez a fajta. Jó csontozatú, könnyed mozgású 15

vizsla. Feje finom, hosszúkás. Marmagassága 45-52 cm. Farkát régebben felébe kurtították, újabban teljesen meghagyják. Sz rzete középhosszú, kissé hullámos, de sosem göndöröd . Színe szürkésfehér alapon gesztenyebarna foltok és kisebb-nagyobb pettyek. Örömmel vadászik. Élénk, de nyugodtan dolgozó kutya, különösen a vizes, mocsaras területen, és erd ben használható jól. Munkája a spánielére emlékeztet, jó vadállását és elhozási hajlamát pedig vizsla sét l örökölte. A németországi alföldi és víz menti területeken terjedt el vadászkutyaként. Els sorban a szárnyasvad vadászatában jeleskedik. 1.2.9. Nagy münsterlandi vizsla Eredete mindenképpen a ma is létez német fürjészebhez vezethet vissza. A fajta szoros kapcsolatban van a német hosszúsz r vizslával és a kis münsterlandi vizslával. sei spániel jellegét kit n en meg rizte testsz rzetében és természetében. Sokáig vitatták önálló fajtajellegét, ma már elismert fajta. Feje finom, könnyed testalkatú. Marmagassága 58-62 cm. Középhosszú sz rzete kellemes, puha tapintású, enyhén hullámos lefutású, testhez símuló. A végtagok hátsó részén kisebb, a magasan t zött, kurtítatlan farkon dús zászlót találni. Színe jellegzetes fekete-fehér, s egyetlen foltozás és pettyezettség jellemzi. A fehér szürkének látszik, mivel keverten fordul el fekete sz rökkel. F leg fedett terepen nádban végez els rangú keres munkát, és jó elhozó képességgel rendelkezik. Els sorban sz kebb hazájában, Alsó-Szászországban kedvelt vadászeb. 1.2.10. Kis münsterlandi vizsla Szintén a spániel és a német fürjészeb keresztezéséb l alakult ki. 1914-ig kevesen ismerték. A springer spánielt ismételten felhasználták a tenyésztésnél, majd hogy ezt kisz rjék, és teljesen német fajtát állítsanak el , a német hosszúsz r vizslával keresztezték. Ezeket a vérvonalakat külön tenyésztették. A tenyészt k között szakadást okozott az, hogy az utóbbi keresztezés nagyon lerontotta az állományt mint küllemben (nehéz fej, dúsabb sz rzet) mint bels tulajdonságaiban,( lassúbb, flegmatikusabb) lett. 1935 után végre abbahagyták a keresztezési kísérleteket, csak tiszta vér egyedeket tenyésztettek, és rögzítették a fajtakövetelményeket. Finomfej , könnyed csontozatú, de izmos test kutya. Marmagassága 48-56 cm. A középhosszú, testhez simuló, csak nagyon enyhén hullámos sz rzet, a végtagokon és a farkon zászlót alkot. Farkát nem csonkítják. A színe szürkésfehér alapon barna foltok, esetleg pettyezettség. Kiemelked képességekkel rendelkezik: a vadásztól soha nem távolodik el messzire keresés közben, a spánielhez hasonlóan igen alaposan kajtat, hanggal is jelez, jól állja és hozza a vadat. Elterjedtebb és kedveltebb, min a nagy münsterlandi vizsla. 1.2.11. Weimari vizsla A XIX. század els felében gyakorta vadásztak Weimar környékén ezüstszürke vadászkutyákkal. Többféleképpen magyarázzák eredetét, legvalószín bb az, hogy a XVIII. század vége felé Károly Ágost weimari herceg sárga foltos pointer szukája bepárzott egy ónémet vizslával. Az alomban volt egy szürke szín kan kutya, amely a legkiválóbb munkát nyújtotta. Sok szukát fedeztettek vele a környéken, így a jó örökített színezet mellett sok jó képesség kutya is származott t le. Bár néhányan vitatják a pointer eredetet, az sök közti jelenléte valószín . Önálló fajtának 1896-ban ismerték el. Nemes, izmos karcsú test vadászeb. Marmagassága 57-70 cm. Szeme jellegzetes: a világos sárgától a világoskékig 16

változó. Sz rzete rövid, testhez simuló. Kívánatos az ezüstszürke szín, azonban szürke többi árnyalata is elismert. A jelenlegi állomány megfelel , de kiemelked tulajdonságokkal nem rendelkezik. F leg mezei terepen eredményes keresésben és elhozásban. 1.2.12. Griffon Tulajdonképpen több vizslafajtát jelölnek ezzel a névvel. 1872-ben E. K. Korthals holland tenyész homogenizálta a bozontos sz r vadászebeket. A Belgiumban, Hollandiában és Franciaország északi részén összevásárolt különféle vadászkutyák utódai a szakszer tenyészt i kezekben kiváló mindenes vizslák alakultak, s t kialakult bennük egy igen jó rz véd képesség is. Talán az egyetlen vizslafajta, amelyben nem került a pointer vére. Mezei és vizi munka közben egyaránt kitartó, friss mozgású, lépésben vadászik. Jellemz je, hogy sohasem szalad. Orrával magasan keres, hibája a túl nagy önállóság. Er s, jól izmolt kutya. Marmagassága kanoknál 55-60 cm, szukáknál 52-58 cm. Sz rzete jellemz : kemény, bozontos, a fejen dús szakáll és bajusz található, ami a griffonoknál típusos. A sz rzetben egyaránt megtalálható az alj- és fed sz rzet. Színe szürkés, sötétszürke nagy gesztenyebarna foltokkal. Nyugat-Európában az egyes tájtípusoknak megfelel en, kialakultan a jellemz griffonfajták. A németországi griffon az általánosan ismert. Rajta kívül ismert még az olasz griffon, valamint több franciaországi griffon-fajta. Nálunk a griffon nem terjedt el, viszont külföldi vendégvadászok gyakran hozzák magukkal.

1.3.

Pointerek

A név (point =mutat, mutató, rámutató) nem szorul magyarázatra. Eredetileg feltehet en inkább a kutya munkájának leírására használhatták ezt a kifejezést. A poniner kiváló vadászeb, igen jó vadjelz kutyának tartják. Feladata, hogy a nyílt mez n megtalálja a vadat. Rendkívül kifinomult orrával kutat a vad után, s ha megtalálta, klasszikus pózba merevedik. Szinte szoborrá válik: szép formájú fejét magasan tartja, egyik mells lábát felemeli, mintha lépni akarna, de közben valami akadályozná ebbe, s így marad. Farkát hát vonalának természetes folytatásaként egyenesen tartja, mintha attól félne, hogy ha egy kicsit is lejjebb engedi, elriasztja a vadat. Rendkívül szépen, elegánsan dolgozó kutyákat sorolunk ide. A vadászterületek csökkenésével azonban felhasználásuk egyre sz kül. 1.3.1. Pointer Kialakulása A pointer nevének eredetér l az imént már szó volt. Kétséges azonban, hogy eredetiben is így hívták volna. Az a valószín , hogy inkább a kutya munkáját jelezték vele. Egyes – elég megbízható – források szerint el ször „pointing” (jelz , mutató) kutyának hívták. A „pointing dog” – ból azután kés bb pointer lett. Sokan azt állítják, hogy eredetileg Spanyolországból származik, de ezt adatok nem támasztják alá. Annyi bizonyos, hogy ilyen fajta kutyák – legalábbis különböz változataik – Európa több országában léteztek, s közülük néhány Angliába is eljutott, ahol azután a fajta lendületes és eredményes fejl désnek indult. A tenyészt k egy id ben arra törekedtek, hogy a pointert robosztusabbá tegyék, ezért keresztezték a foxhounddal. Hogy ez a gyakorlat mennyire hibás volt, az hamarosan kiderült: A fajta jellegét szinte teljesen tönkretették. A pointernek ugyanis az a dolga, hogy 17

becserkéssze a vadat. Ezzel szemben a foxhoundnak oda kell rohannia a zsákmányhoz, és lehet leg fölékerekedni. Ezenkívül a pointer feltartott fejjel vadászik, s leveg ben minden apró szimatra ügyel. A foxhound viszony leszegi a fejét a földre, és galoppban fut. Pontosan ez az, amit a keresztezés után az utódok is tettek. De a fajta említett „feljavítói” nem tanultak abból a leckéb l sem, ami majdnem katasztrófát okozott korábban. Tovább kísérleteztek, és angol bulldogokkal, agarakkal, angol vérebekkel keresztezték a pointert. Végül egyes értelmesebb tenyészt k siettek a fajta megmentésére, és 1859-ben egy angliai kiállításon már „igazi” pointerek vonultak fel….. Általános leírása Színe: fehér alapon fekete, sárga vagy barna foltos, de lehet egyszín is: sárga, barna, fekete. Marmagassága 62-68 cm (kan), illetve 60-65 cm (szuka). Súlya 28-35 kg. Elegáns, csupa ideg dekoratív megjelenés , barátságos kutya. Teste csupa ín és izom. Fölöttébb ruganyos és mozgékony. Koponyája lapos és széles, az arcorri rész felé fokozatosan keskenyedik. Az orrhát egészen enyhén homorú. Orra fekete, ajkai nem túl lecsüng k. Füle lelóg, szeme sötét, barátságos tekintet . Nyaka elegáns ívelés , lebernyeg nélküli, nagyon izmos. Mellkasa mély, könyékig ér. Hasa kissé felhúzott. Végtagjai szikárak és hosszúak. Háta rövid, egyenes. Ágyéka izmos, er s. Farka majdnem a csánkig ér, enyhén ível , nyugalmi állapotban lefelé lóg, ha figyel, vízszintesen tartja. Mancsa kerek, boltozatos, ujjai zártak. Sz rzete rövid, sima, fényes, testhez simuló. Viselkedése, tulajdonságai Eszes, értelmes, ragaszkodó, csupa ideg kutya. Kiváló a szaglása. Felt n en gyors. Szenvedélyesen keres, kutat, nagyon szeret vadászni. A „vadat álló” kutyák királyának tartják. Használhatósága Bár a városiasodással egyenes arányban csökken a pointer szerepe, attól mégsem kell tartani, hogy ez az elegáns, szépfajta valaha is elt nik a kutyafajták színpadáról. Ámbátor szomorú arra gondolni, hogy az a terület, ahol a hasznát vehetik a vadászok, egyre fogyófélben van. A pointer az orrával jelez. Munkája abból áll, hogy a nyílt vidéken megtalálja a vadat. A fegyveres vadász el tt dolgozik, rendkívül éles szaglásával észleli, majd szoborrá merevedve jelzi a vadat, mintha lépés közben hirtelen megállna. Magyarán: a pointer az élénk, kitartó, szívós, és igénytelen eb kiváló vadászkutya, de csak vadászember keze alá való! 1.3.2. Pudelpointer Kialakulása Mindössze 80-90 évvel ezel tt kezdték el Németországban – ennek a fajtának a kitenyésztését. A rendelkezésre álló adatok alapján szinte teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy az óriásuszkárok és a pointerek keresztezéséb l származik. Éppen ezért nevezik „pudelpointernek”. Voltaképpen ugyan „uszkárpointer” lenne a magyar neve, de úgy találjuk, hogy egyrészt a „pudelpointer” már megszokott, elterjedt neve a fajtának, másrészt pedig az „uszkárpointer” kissé zavaró lenne a meghatározásnál. A nagy tapasztalatokkal és fajta nemesítési hagyományokkal rendelkez német tenyészt k minden bizonnyal azért választották ezt a két fajtát az „új kutya” kiformálására, mert arra számítottak, hogy a pudelpointer egyesíti majd magában a nagy uszkár közismert vadászszenvedélyét, a pointer már-már legendás értelmi képességével. 18

Általános leírása Színe: csokoládébarna. Marmagassága 56-65 cm (kan), illetve 54-63 cm (szuka). Súlya 30-35 kg. Nagy test , drótsz r , intelligens vadászkutya. Feje mérsékelten hosszú, széles; dús szálkás sz rzet borítja. Orrháta enyhén homorú, pointerre emlékeztet . Arcorri része széles, er s. Állkapcsa hatalmas, jól fejlett; fogazata er s, ollós záródású. Szeme nagy, kerek; sárgásbarna szín . Füle középnagy, laposan simul a fejéhez, a vége lekereked , dús sz r takarja. Nyaka közepesen hosszú, izmos, elegáns ívelés . Háta rövid, egyenes, izmos. Fara enyhén csapott, farkát vízszintesen tartja: ezt a felénél valamivel kisebbre csonkolják. Mellkasa mély, széles, könyékig ér. Szügye igen fejlett; a hasa hátrafelé felhúzott. Mells végtagjai egyenesek, er sek, párhuzamosak. Hátulsó végtagjai izmosak. Csánkja kifejezetten er s. Mancsa boltozatos, gömböly . Sz rzete durva, s r , drótszer . Lábainak els részén a sz r rövid. Viselkedése, tulajdonságai Értelmes, intelligens, élénk, éber, gyors mozgású kutya. Szenvedélyes apport r. A szaglása kiváló. Kit n keres kutya. Barátságos, jóindulatú. Végtelenül szelíd, egy csöppet sem harcias természet . Használhatósága Az eddig leírtakból világos, hogy a pudelpointer els sorban vadászkutya. Kit n en használható mindenféle vízi és egyéb vadászatra, de szeretetre méltó tulajdonságai, jó adottságai, értékes megjelenése miatt ma már, mint társ is egyre nagyobb tért hódít – mint a vizslafélék általában.

1.4.

Szetterek

Ennek a kutyacsoportnak a neve ugyancsak szerepéb l ered: a vadat el ször a háló, majd a puska számára kell „set”-telniük, azaz riasztaniuk. Az id k folyamán a szetterek szerepe eléggé megváltozott. Kivitték ket az angliai lápokra, ahol messze a vadász el tt járták, s ha vadra bukkantak, megálltak, és orrukat magasra tartva, egyik mells lábukat felemelve – akár a pointerek – „mutatták” a vadat. Azután a vadász vezényszavára lassan, centiméterenként el re kúsztak, egészen addig, amíg a vad elvesztette „lélekjelenlétét”, s fedezékbe akart menekülni. Ami azután történt, az már a puska dolga volt… A szettereket nálunk f ként kedvtelésb l tartják – ragaszkodó, kedves természetük, fogékonyságuk miatt. Újabban azonban – legalábbis úgy t nik – egyik-másik szetterfajta hazánkban is visszatérhet eredeti „foglalkozásához”, így például az angol szetter, amely napjainkban egyre inkább újra a vadászemberek oldalán látható. 1.4.1. Angol szetter Kialakulása Nagy múltú kutya. Egy John Harris által 1485-ben aláírt szerz dés szerint az illet úr elvállalta, hogy „6 hónapig gondozásba vesz egy (bizonyos ) spánielt, hogy az foglyokat, fácánokat és más vadakat feküdjön, tíz shilling törvényes angol pénz fizetség ellenében.” Ez a történet egyúttal a fajta nevének a megfejtése is, tudniillik a kutya „fekv spániel” volt. („shetting spániel”), ezt kés bb „shetter”-re rövidítették, majd hozzá adták az angol el nevet, hogy megkülönböztessék azoktól a fajtáktól, amelyeket a kontinensen id közben 19

kifejlesztettek. A követelmény ugyanis az volt, hogy a kutya fekve jelezze a vadat – el ször a hálózás, majd kés bb a lövés céljából. A régi id ben az angol szetter korántsem volt olyan elegáns, sem pedig olyan fürge lábú, mint ma. Korszer küllemét Edward Laveracknak köszönheti, aki 1825-ben megvásárolt egy kant és egy szukát, majd ezeket nagy gonddal és körültekintéssel tenyésztette. Nem sokkal kés bb egy másik tenyész Pucell Llewellyn is megpróbálkozott a fajta tenyésztésével, s t a t le származó kutyák még nagyobb sikereket arattak, mint a Laverack- féle szetterek. Állítólag Angliában még most is gyakran hallható olyan megkülönböztetés, hogy „Laverack” – és „Llewellyn”- szetterek, mintha két különböz törzs lenne, holott err l szó sincs, csupán két hosszú lejáratú tenyészprogramról. Az Egyesült Államokban és Kanadában a szetter az egyik legnépszer bb vadászkutya, különösen a szárnyasvad vadászata esetében. Angliában a nyílt terep hiánya kicsit csökkentett a népszer ségén. Messzire „kivadásznak” ugyanis a vadász el tt, jobbra-balra keresve a vadat, s amint megtalálják, a hagyományos módon jeleznek…. Az orrukat magasra tartva, egyik mells lábuk félúton a leveg ben mintha azt akarnák jelezni, mintha futás közben „mozdulatlanná merevedtek, ezután a vadász jelzésére, centiméterenként kúsznak el re, lassan, fokozatosan, amíg a vad nem bírja tovább idegekkel, s menekülni próbál. A többi már a vadász dolga. Általános leírása Színe: leggyakoribb a fekete-fehér foltos, de el fordul sárga-fehér, májszín , egyszín fehér, illetve háromszín (fehér- fekete-sárga) változatban is, kisebb- nagyobb foltokkal, vagy s r pettyekkel. Marmagassága: 65-68 cm (kan), illetve 61-65 cm (szuka). Súlya 25-32 kg. Rendkívül elegáns megjelenés kutya, hasonlít a pointerre, csak hosszú sz r . Feje szikár és hosszú, koponyája ovális. Pofája mérsékelten mély, orra széles. Orrtükre fekete vagy barna, a sz rzet színe szerint. Állkapcsa er s. Fogai szabályosak, fejlettek, ollósan záródnak. Szeme sötét mogyoróbarna, értelmes, szelíd tekintet . Füle közepes nagyságú, lelógó, fejhez simuló, hegye V alakú, bársonyos finom sz rzet borítja. Nyaka hosszú, izmos, szikár, lebernyeges. Mellkasa mély, könyékig ér. Háta rövid, egyenes, izmos. Ágyéka széles, er s izomzatú, enyhén ível . Hasa felhúzott.. Farka középhosszú, csánkig ér, enyhén íves vagy görbe, kard alakú: sohasem kunkorodik. Hátulsó lábai párhuzamosak, a csíp t l a csánkig hosszúak. A csánk er s. Mancsa ovális, domború, zárt és tömör. Ujjai között a sz rzet finom, s r , selymes. Sz rzete a fején, lábainak elüls felületén, valamint a fülek hegyén rövid és finom. Teste többi részén a sz rzet mérsékelten hosszú, hullámos, selymes: lábainak hátulsó felületén zászlót alkot, míg leghosszabb farkának alsó oldalán. Viselkedése, tulajdonságai Barátságos, értelmes, rendkívül kezes állat. Könnyen tanítható. Nem vereked s, de nem is gyáva. Gyors mozgású. Szaglása bámulatos, és magasra tartott orral keres. Sokan azt tartják róla, hogy túlzottan kedvesked . Kit n vadászkutya: szinte semmit sem vesztett seinek értékéb l. Használhatósága Az angol szettert mint vadászkutyát szinte az egész világon nagyra becsülik. Lakásban és kertben egyaránt tartható. Sok helyen kedvencként is bevált nagyon simulékony természete miatt.

20

1.4.2. Gordon szetter Kialakulása Bár Skóciában a sportkutya tenyésztésnek nagy hagyományai vannak, mégis gordon szetter az egyetlen vadászkutya, amilyet a skótok tenyésztettek ki. A fajtát Alexander Richmond és Gordon negyedik hercege honosította meg, aki 1827-ben halt meg a Gordon-kastélyban. Egész életében f kedvtelése az volt, hogy ezeket a csodálatos, sárga foltos, fekete kutyákat kitenyésztette. Olyan állatokat akart létrehozni, amelyek nagyobbak és súlyosabbak, mint a többi szetter. A legtöbb fajtának általában van valami „titkolt szégyenfoltja”: a gordonnak ilyen kett is van. Az egyik az „angol véreb-beütés”, ami a fáma szerint befolyásolta a színét. A másik beütés a „collie-vér” lehet. Általános leírása Színe: ragyogó szénfekete, gesztenyevörös jegyekkel. Marmagassága: 65-70 cm(kan), illetve 58-65cm (szuka). Súlya 25-32 kg. Termetre általában er sebb, mint az angol szetter, valamivel nagyobb is, ugyanakkor elegáns megjelenés . Feje szikár, arcorri része hosszú. Orra nagy és széles, orrtükre fekete. Sötétbarna szeme elég nagy. Füle lelógó, meglehet sen hosszú: sima, V alakban végz dik. Állkapcsa er s. Nyaka hosszú, izmos és szikár lebernyegmentes. Háta rövid, egyenes, igen arányos izomzatú. Ágyéka széles, kissé ível d . Fara enyhén lejt s. Farka majdnem egyenes, vagy kissé görbe kard alakú: a csánkig ér. Mellkasa mély, sosem túl széles. Hasa felhúzott. Mells végtagjai er sek, egyenesek, a hátulsók izmosak. A csánk rövid, szikár. Mancsa ovális, domború, egymás mellé zárt ujjakkal. Sz rzete nem olyan selymes, mint az angol szetteré. A fején, a lábak elüls felületén, a fülek hegyén a sz r rövid és finom, a test többi részén mérsékelten hosszú. A lábai hátulsó felületén, és farka alsó részén a sz rzet zászlót alkot. Viselkedése, tulajdonságai Er s és szívós, ugyanakkor kedves és értelmes eb. Különösen hasznos a korai vadászatoknál, de a h séget is inkább elviseli, mint a többi vadászkutya. Lábai és talpai er sek, jól elviselik a töredezett tarlót is. Ezen ívül sokkal jobban bírja melegben víz nélkül az egész napos munkát, mint bármilyen más fajta. Ez rendkívül értékes tulajdonság olyan kutyáknál, amelyeknek a nyári forróságban sokszor kell galopp tempóban futni. Egy angol kynológiai szakkönyv szerint érdekes jellegzetessége, hogy amikor rátalál a vadra, körözni kezd körülötte, és így tartja fogva. Látszólag gyakran flegmatikus, illetve mélabús viselkedése temperamentumos karaktert takar. Érzékeny „lelkivilága” egyenesen megkívánja, hogy sokat foglalkozzanak vele, de sohasem kellemetlenül tolakodó. Használhatósága Értékes tulajdonságai mindenek el tt kit n vadászkutyáva teszik, de mint általában a többi fajtát, kedvessége, ragaszkodása miatt luxuskutyaként is tartják. Nem ugatós, a gyermekeket rendkívül szereti, kit n pajtás. Lakásban és kertben egyaránt tartható, mert nyugodt, csendes, igen kedves és alkalmazkodó. Nagy mozgásigénye miatt persze jobban érzi magát egy kertes családi házban, ahol szabadon futkározhat, mint mondjuk egy lakótelepi ház sz k falai között. Különben a fajta neves apostolai azt tartják, hogy b n tétlenségre kárhoztatni ezt a nagyszer vadászkutyák.

21

1.4.3. Ír szetter Kialakulása A fajta Írországból szármatik. Eredetét tekintve csupán feltételezéseket ismerünk. Valószín leg az ír vizispániellel való keresztezéssel jött létre, de logikusnak látszik az a feltevés is, hogy az angol szetterek, a gordon szetterek, a springerspánielek és a pointerek egyaránt „részt vettek” e gyönyör kutyafajta kialakításában. Ezt a feltevést látszik igazolni az a körülmény is, hogy az ír szetterek többsége eredetileg vörös és fehér volt. Ez a színkombináció egyes tenyészetekben még ma is el fordul, de meglehet sen ritka. A XIX. Század végén egy angol kutyakiállításon az ír szetterek kétharmad része már vörös volt és ez nagyjából „el re jelezte”, hogy majdan milyen szín változatot kedvelnek leginkább a tenyészt k. Valamikor régen, különösen vízi vadászatnál volt nélkülözhetetlen, mert még a jeges vízb l is örömmel és bátran kihozta a lel tt vadat. Általános leírása Színe: vörös, rozsdavörös, mahagónibarna, de legkedveltebb a sötét ég vörös. Marmagassága 65-67 cm (kan), illetve 58-65 cm (szuka), Súlya 25-32 kg. Talán az egyik legszebb kutyafajta. Jó formájú és felépítés . Hasonlít az angol szetterre, de a fejformája nem annyira pointeres. Feje szikár és hosszú: koponyája ovális, pofája mérsékelten mély. Orra széles, orrlyukai tágak, orrtükre fekete. Állkapcsa er s: ajkai jól zárnak. Fogai fejlettek és nagyok. Szeme sötét, ragyogó, értelmes kifejezés . Füle lelóg, fejhez simuló, hegye V alakú, fels részén a sz rzet hosszabb. Nyaka elég hosszú, jó izomzatú, lebernyegmentes, szikár, szépen ível . Törzse mérsékelten hosszú, háta rövid egyenes izmos, bordáí szép ív ek. Ágyéka széles, er s, enyhén ível . Hasa felhúzott. Farka a hát vonalában ül. Közepesen hosszú, lelógó, a csánkig ér. Mells végtagjai er sek, egyenesek, hosszú csontúak. Hátulsó lábai er teljes izomzatúak. Csánkja er s, a csánk alatti rész rövid szikár. Mancsa ovális, domború: ujjai zártak. Sz rzete a fején, a mancsai elején, lábainak küls felületén, valamint a füle hegyén rövid és finom, teste többi részén mérsékelten hosszú, kissé hullámos és selymes. Farka alsó részén és lábai hátulsó élén a sz r zászlót alkot. Viselkedése, tulajdonságai Szép külleme, jó tulajdonságai, értelmes, könnyen kezelhet , vidám alaptermészete miatt nagy közkedveltségnek örvend fajta. Kedves, simulékony, gazdáját nagyon szereti. Tenyészt i azt mondják, hogy ahány kutya, annyi egyéniség: mindegyik más-más nevelést, elbánást igényel. Nagyon szereti a vizet, nagyszer en úszik. Használhatósága Bár kiváló vadászkutya, elegáns megjelenése, vonzó külseje, és egyesek szerint kicsit rakoncátlan természete miatt inkább kedvencként, mint vadászkutyaként tartják manapság. Sok vadász szerint a többi szetternél kevésbé alkalmas általános vadászkutyának, mások azonban esküsznek rá. Mindenesetre vadászkutyaként is, kedvtelésb l tartott ebként is „megkeresi kenyerét”. Szépsége biztosítja népszer ségét.

22

1.5.

Retrieverek

Arisztokratikus megjelenés , bátor, ám mégis békés, er teljes felépítés , jól úszó kutyák. Ezek a remek állatok évszázadok óta az ember vadásztársai. Új-Founlandon például a halászok segít jeként az volt a dolguk, hogy amikor a hajó a parthoz közeledett, odaúsztak, és a hallal teli hálót a végénél megragadva, partra húzták. A hajón elkallódott tárgyakat is felkutatták és „átadták” gazdájuknak. Igazi apportírozó „specialisták”. Erre utal nevük is amely a retrouve (visszahozni) szóból szármatik. 1.5.1. Arany retriever Kialakulása A golden retrievert mai népszer ségének útján egy meglehet sen hihetetlen történet indította el. 1858-ban Brightonban egy utazó cirkusz m sorát megnézte egy angol úr, bizonyos Sir Doodley Marjoribanks. Az egyik m sorszám különböz fajtájú kutyák mutatványa volt. Sir Doodleynek nagyon megtetszett az állatok külleme és intelligenciája. Felajánlotta hát az idomárnak, hogy megvesz t le két kutyát. Az azonban nem volt hajlandó kutyáitól megválni, hiszen akkor befellegzett volna a m sorszámnak. Igy aztán Sir Doodley felajánlotta, hogy megveszi az egész m sorszámot, azaz mind a nyolc kutyát. Így kerültek az állatok az új tulajdonos birtokába, és ekkor kezd dött a fajta története… Mindez természetesen csupán mese, de az embereknek tetszett a történet. A kutyatenyészt knek persze kevésbé. Szakmai öntudatukan megsértve azt állították, hogy az igazi, nagy gyakorlatú sportkutya tenyészt nem vásárol meg kutyákat csupán azért, mert jól szerepeltek a cirkuszban. Nem biztos, hogy igazuk volt, mert feltételezhet , hogy a cirkuszban jól szerepl kutyák különben is engedelmesek és könnyen taníthatók. Hozzá kell tenni azonban, hogy a jól dolgozó retriever szívesebben ügyködik utasítása nélkül, mint parancsszóra. Ennél a fajtánál ugyanis a kezdeményez készség életbevágóan fontos tényez . A cirkuszban dolgozó kutyáknál ugyanez a tulajdonság kifejezetten hátrányos lenne…. A jól értesült kynológusoknak a golden retriever sz rzete vált gyanússá, amely ha nem is szerkezetében, de színében rendkívül hasonlít a többi vadászkutyáéhoz. A kétked k gyanúja 1952-ben ezután valóban beigazolódott. Ekkor hozták nyilvánosságra a Marjoribanks-birtok 1830 és 1890 között vezetett kenneltörzskönyveit. Mint várható volt, a dokumentumok azt igazolták, hogy Sir Doodley azt az általános gyakorlatot követte, hogy a normálistól kissé eltér állatokat tenyésztette tovább. Általános leírása Színe: Kedveltebb a sötét aranysárga, de minden aranysárga árnyalat megengedett szín. Marmagassága: 56-61 cm (kan), illetve 51-56 cm (szuka). Súlya: 25-32 kg. Szép mozgású, igen arányos felépítés állat. Sz rzete s r , sima vagy hullámos – sötét árnyalatát egyesek szerint az angol vérebbel való keresztezés okozhatta. Koponyája széles: állkapcsa er s: az orrhát egyenes. Szeme sötétbarna: kellemes, kedves kifejezést kölcsönös az állat tekintetének. Füle közepes nagyságú, oldalt lelógó, fejhez simuló. Nyaka jól ível dik, izmos. Háta egyenes, hosszú, fara kissé lejt. Farka a csánk alá ér, dús sz r , lelógó. Mellkasa mély, könyékig ér. Hasa egészen enyhén felhúzott. Mells végtagjai egyenesek, párhuzamosak. A hátulsó végtagok nagyon jó izmúak. Mancsai oválisak, ujjai er teljesek. Viselkedése, tulajdonságai 23

Okos, engedelmes kutya. Nem gyáva, de nem is agresszív: kiegyensúlyozott idegrendszer . Szaglása kit n . Szenvedélyesen kedveli a vizet. Könnyen tanítható, s az utasítást gyorsan és pontosan teljesíti. Használhatósága Nagyszer vadászkutya. Nevéhez méltó, különösen akkor van elemében, amikor meg kell keresni a sebzett, vagy agyonl tt vadat, amely legyen bárhol, „még a föld alól is” el keríti. A vízi munkára szinte egyáltalán nem kell tanítani, kicsi korától kezdve ösztönösen – és eredményesen! – csinálja. Mai szerepe persze – a többi kutyáéhoz hasonlóan alaposan megváltozott, szinte a világ minden táján általában kedvtelésb l tartják. Erre is alkalmas: igénytelen, rendkívül edzett állat, nagyszer en t ri a hideget, békés, jóindulatú, nagyon engedelmes. Jól kiképezve kiváló vakvezet . 1.5.2. Labrador retriever Kialakulása A labrador retriever nem tartozik a régi fajták közé: 1822-ben hallottak róla el ször: ÚjFoundlandon halászok mellett dolgozott. Mivel a halászcsónakokkal túl veszélyes vállalkozás lett volna a partokhoz közel menni, a kutya feladata az volt, hogy felmászott a fedélzetre, megfogja a háló végeit, és a vízen keresztül a hallal teli hálót a partra vonszolja az ott várakozó halászoknak. Ezen kívül betanították arra is, hogy a hajó fedélzetér l a vízbe esett tárgyakat visszahozza. Így azután kész apportírozó kutya volt már abban az id ben, bár egyenl re még nem szárnyasokra vadásztak vele. Amikor a hajófenék megtelt hallal, a halászok Angliába hajóztak, hogy eladják a zsákmányt. Kézen fekv , hogy id nként eladtak egy-két labradort is. Ennek köszönhet , hogy a fajta fennmaradt, mert nem sokkal ezután a labrador elt nt Új-Fundlandról, ugyanis a bevezetett magas kutyaadót a halászok nem voltak hajlandók kifizetni, és az id közben érvénybe lépett angliai karanténtörvények véget vetettek a halászok mellékkeresetének. Szerencsére a labrador retriever ekkor már szilárdan megvetette a lábát. Ebben az id ben egyébként ezek a kutyák jóval kisebbek voltak, mint a hatalmas test újfundlandiak. Általános leírása Színe: általában fekete vagy sárga, illetve annak különböz árnyalatai, a lényeg az, hogy teljesen egyszín legyen. Marmagassága: 55-57 cm (kan), illetve 54-56 cm (szuka). Súlya: 27-32 kg. Külleme nem éppen a legelegánsabb, ezt azonban kiváló képességei kiegyensúlyozzák. Ama kevés fajta közé tartozik, amelyet a tenyészt i hóbort nem tudott elrontani, és tegyük hozzá: ahol sosem a küllem, hanem a tulajdonságok, a képességek, a munka teljesítmény volt a fontos. Er s elépítés , széles koponyájú, közepes termet kutya. Szeme sötét. Állkapcsa er teljes, az orrháta egyenes. Füle lelóg, a fejhez simul. Nyaka igen izmos, lebernyeg nélküli. Háta egyenes: fara egészen enyhén csapott. Farka a hegye felé elvékonyodó, közepesen hosszú, s majdnem vízszintesen tartja. Mellkasa mély, széles. Mells végtagjai er s csontozatúak, párhuzamosak és egyenesek. Hasa egészen enyhén felhúzott. Combjai jó izomzatúak, csánkja kissé meredek. Mancsa er s, kerek alapú, boltozatos. Sz rzete s r , rövid, aljsz re „vízhatlan”. 24

Viselkedése, tulajdonságai Bátor, ugyanakkor békés természet . Rendkívül jól úszik. Vadbehozáskor lendülete és irama olyan, mint a kopóé. Amikor pedig elhozza a fácánt, még gyors tempóban is emlékeztet arra az ügyes pincérre, aki drága porcelán edényeket visz tálcáján…….Aki nem ismeri származását, el sem hinné, hogy nem évszázadok óta vadászik az emberrel. Korán ér fajta, már féléves korában kiképezhet . Használhatósága Hihetetlenül könnyen nevelhet kutya. Sz rzete és ellenálló képessége miatt, az id járás viszontagságait jól t ri. Ragyogó rz is, erre való alkalmasságát egyesek szerint az angol bulldoggal való keresztez désének köszönheti. A világ egyik legkiválóbb vadászebének tartják.

1.6.

Spánielek (kajtatóebek)

A s r , bozótos nádasos fedett terepnek legjobb vadászkutyája. A s r ben meghúzódó apróvad csak finom szaglású, kitartó, nyugodt természet vadászebben zavarható fel, amely hangtalanul vagy rövid jelzésekkel kajtászik. Néhány kajtató eb alaposan átfésüli a bozótot, nádast, mint 10-12 hajtó. A velük való vadászat ritka élvezetet nyújt: a jól nyomozó kutya a nehezen áthatolható növényzet közül is kidolgozza, felveri a vadat, és a vadász elé kihajtja. Társas vadászatokon azért kedvelik, mert rövid keres . 1.6.1. Amerikai cocker spániel Általános leírása Színe: egyszín , (f leg koromfekete vagy barna) vagy kétszín (fekete és cser) valamint háromszín (fekete, fehér és cser). Marmagassága: 38 cm (kan), illetve 35,5 cm (szuka). Súlya: 10-14 kg. Valamennyi vadászspániel közül ez a legkisebb és talán a legérdekesebb megjelenés is. Koponyája domború, arcorri része egyenes. Fogazata ollós záródású. A fekete szín példányok orrtükre fekete, az egyéb szín eké pedig a szín kkel megegyez . Szeme sötétbarna kifejez , kissé telt. Füle hosszú, selymes sz r borítja, és lelógó. Nyaka elegáns vonalú, lebernyeg nélküli. Izmos háta fokozatosan lejt a farokt ig. Csíp je izmos és széles. Mellkasa mély, könyékig ér. Hasa felhúzott. Farkát hátvonalával egy szintben tartja. Mells végtagjai párhuzamosak, oszlopszer ek, a hátsó végtagok er s csontozatúak, párhuzamosak, mancsa tömör, kerekded, ujjai zártak. Sz rzete a fejen rövid és finom, a testen közepesen hosszú, a mellkas oldalán és a végtagokon hosszú, dúsan omló. Viselkedése, tulajdonságai Kiegyensúlyozott, de vidám, élénk kutya. Csöppet sem félénk. Végtelenül gyors, és rendkívül intelligens. Szeret „dolgozni”. Az amerikai szakemberek egyenesen lelkesednek ezért a kutyáért, s különösen kiváló vízi munkáját dicsérik. Használhatósága Az amerikai cocker spánielt tulajdonképpen két változatban tenyésztik. Az egyiket kifejezetten „munkára”, azaz vadászatra. A másik típus egyedeivel legfeljebb „érmekre” vadásznak, ezeket ugyanis a ház körül a kertben tartják, illetve kiállításokon mutatják be ket. A két típus között sajátos módon elég sok a különbség, legalábbis méretben és súlyban. A 25

kiállítási példányok ugyanis 10-12 kg súlyu kutyák, a vadászatra használt társaik viszont ennél 2-3 kg-mal nehezebbek és nagyobban is. Az amerikai cocker spániel érdekes, szép, egészen különleges megjelenése miatt természetesen els sorban kedvenc.

1.6.2. Angol springer spániel Általános leírása Színe: minden spániel szín elfogadott, a legkedveltebb a májbarna és fehér, vagy a feketefehér. Marmagassága: 50-51 cm. Súlya 20-23 kg. Az egyik leg sibb spániel. Termetre és típusra valahol a cocker spániel és a szetterek közé helyezhet . Koponyája mérsékelten hosszú, homloka kissé kidomborodó, orrháta egyenes: orrtükre sötét bronzszín vagy fekete: orrnyílásai jól fejlettek. Állkapcsa er s. Szeme közepes nagyságú, nem kidülled , sötét szín . Füle hosszú, lelógó, puha göndör sz r fedi. Izmos nyaka egyenes, közepesen hosszú, lebernyeg nélküli. Háta arányosan hosszú, er s, ugyanakkor mellkasa mély, jól fejlett ágyéka könnyedén ível. Fara kissé gömböly . Hasa enyhén felhúzott. Farka mozgékony, a cockernél valamivel magasabban tartja, akárcsak a fejét. Végtagjai egyenesek, párhuzamosak, er s csontozatúak. Mancsát dús és sima sz rzet borítja. Viselkedése, tulajdonságai Élénk, vidám, mozgékony, eleven kutya. Gyermekszeret : igyekv , tanulékony, amolyan „karakán” kutya. Az egyik legjobb vadászspániel. Használhatósága Bár remek vadászkutya, amelyet külföldön sok helyütt még ma is rendszeresen „dolgoztatnak” hazánkban els sorban kedvtelésb l tartják. H séges és vidám természete miatt a család kedvence.

1.7.

Vérebek

1.7.1. Bajor hegyi véreb Általános leírása Színe: a vörös legkülönböz bb árnyalatai, de lehet halványsárga is, egészen a zsemlyeszín ig. Marmagassága: 45-50 cm (kan), illetve 40-45 cm (szuka). Súlya: 20-25 kg. Hasonlít a hannoveri vérebre, de sokkal mozgékonyabb, lábai vékonyabb csontozatúak és hosszabbak. Feje kisebb és keskenyebb, magasabban hordja, mint a hannoveri. Orrtükre fekete. Szeme sötét, de a világosabb barna is elfogadott. A fels ajkai jól fedik az alsókat, de ezek nem annyira lelógóak, mint a hannoverié. Füle nagy, széles alapon ül a fejtet n, s lelóg, nem csavarodik, vége lekereked . Nyaka izmos. Háta er s és széles, mellkasa mély: hasa enyhén felhúzott. Mells végtagjai egyenesek, er s csontozatóak, párhuzamos hátulsó végtagjain a combok jó izomzatúak. Farka hosszú, a csánkig ér, és vízszintesen vagy enyhén lefelé tartja: a farok alsó fele er sebben sz rös. Mancsa nem annyira er s, mint a hannoverié, de egyébként jól zár, karmai feketék. Sz rzete sima, s r , rövid és er s, a hasán és combjain hosszabb, durvább. Füle, farka, pofája és háta gyakran sötétebb. 26

Viselkedése, tulajdonságai A bajor hegyi véreb nyomtartó képessége elmarad ugyan a hannoveri vérebé mögött, hajszája azonban egészen kiváló. Bátor, jóindulatú, jó szimatú kutya. Valamivel élénkebb temperamentumú, mint a hannoveri, de éppolyan jól kiképezhet . Használhatósága Hazai tájakon nem túlzottan népszer ez a kiváló vadászkutya. A fajta fanatikusai természetesen nem hagyják magukat, és töretlen optimizmussal tenyésztik a kedvelt kutyákat. Azt mondják, a legkönnyebben tenyészthet és tartható, valamint a legjobban kezelhet vadászebek a bajor hegyi vérebek. Kertben és lakásban egyaránt tartható. Igénylik a mozgást, igénytelen, szilárd szervezet ebek. Rövid sz rzetük er s ellenálló képességük miatt nem kívánnak különösebb ápolást. 1.7.2. Hannoveri véreb Általános leírása Színe: a vörös különböz árnyalatai, valamint fekete-barna csíkos. Marmagassága: 50-60 cm, Súlya 28-35 kg. Közepes nagyságú, er s, nyújtott test , viszonylag rövid lábú kutya. Feje közepesen nagy, agykoponyai része valamivel szélesebb, mint az arcorri rész. Fels ajka er sen letakarja az alsót. Orra fekete vagy barna. Az arcorri rész lehet maszkos, de maszk nélküli is. Szeme sötétbarna, néha valamivel világosabb. Füle széles, közepesen nagy, szorosan a feje mellett lelóg. Nyaka igen izmos és hosszú, nem lebernyeges. Háta széles, er s, kissé íves. Mellkasa er s és széles: hasa egészen enyhén felhúzott, fara kissé lejt s. Farka hosszú, rendszerint kissé lefelé, rézsútosan tartja. Egyenes mells lábai valamivel er sebbek, mint a hátulsók. A hátulsó végtagon a comb kevésbé izmos. Mancsa kerekded, ujjai zártak. Sz rzete rendkívül dús, s r , rövid, sima. Viselkedése, tulajdonságai Kit n vadászkutya. Nyugodt, kiegyensúlyozott, kiváló nyomkövet . Bátor és kitartó. Munkaszeret , tevékeny és élénk. Rendkívül jó nyomtartó. Használhatósága Ezt a bátor, nagyszer vadászkutyát a sebzett vad felkutatására használják. Miután (szerencsére!) f leg hivatásos vadászok tenyésztik és foglalkoznak vele, minden remény meg van arra, hogy a fajta kiváló tulajdonságai, adottságai megmaradnak. Lakásban és kertben egyaránt tartható. Igénytelen kutya, a betegségekkel szemben rendkívül ellenálló.

1.8.

Terrierek

Népes család a terriereké: egyes szakkönyvek 30, újabb források már 34 változatot emlegetnek! A különböz fajták kialakításában vitathatatlanul Anglia szerezte a legtöbb „érdemet”. Az egyes típusok lényegében tájanként formálódtak ki. Erre utalnak az elnevezések is: boston, yorkshire, bedlington, airedale terrier stb. legyen azonban bármennyi változatuk, lényegében valamennyi terriernek azonosan a pszichikai és fizikai vonásai. Harciasság, bátorság, szívósság, kihívó viselkedés, harapós természet, er s izomzat, kemény állkapocs, általában durva sz rzet és rendszerint rövid farok jellemzi ezeket a kutyákat. 27

A rettenthetetlen vadászok és nagy köteked k (krakélerek). A legkisebb provokációra is verekedni kezdenek. Hasonlóan az rz -véd kutyákhoz, a terrierek sem érzik a fájdalmat, legalábbis nem nagyon adják tanújelét. Egyesek szerint azért, mert nyaktáji és váll környéki b rfelületük rendkívül kemény, érzéketlen. Persze inkább arról lehet szó, hogy a terrierek – „hála” a céltudatos tenyésztésnek – nagyon harcos, rámen s kutyák, nem rettenti el ket a fajdalom. Újra és újra támadnak, bármilyen sebeket is szerezzenek harc közben. 1.8.1. Foxterrier, sima sz r Általános leírása Színe: fehér alapon fekete vagy sárgás-barnás foltokkal, olykor tiszta fehér. Marmagassága: 38-40 cm (kan), illetve 37-39 (szuka). Súlya: 8 kg. Élénk, kis termet , vidám megjelenés kutya. Feje nem lehet hosszabb, mint 17,7-19 cm. Arcorri része és koponyája megközelít leg egyenl hosszúságú. A koponya lapos, enyhén széles. Füle kicsi, el rebicsakló, a behajlott fül fels vonala a koponya síkja fölé emelkedik. Orrtükre fekete. Szeme sötétbarna, s mindene színárnyalat kifogásolható, amely a sárgát megközelíti. Fogazata jól fejlett, míg harapása ollószer . Nyaka izmos, elegáns vonalú, lebernyeg nélküli. Mellkasa mély, de nem széles. Háta egyenes, rövid, er s. Ágyéka ugyancsak rövid, er s, izmos. Mells végtagjai egymással párhuzamosak, oszlopszer ek. Hátulsó lábai er sek, egyenesek, párhuzamosak. Függ legesen álló farkát kurtítják. Mancsa gömböly , tömör, nem túl nagy. Ujjai ívesek, zártak, er sek. Sz rzete rövid, egyenes szálú, kemény és tömött, testhez simuló. Viselkedése, tulajdonságai Rendkívül intelligens, mindig tettre kész, szeretetre méltó, ragaszkodó kis kutya. Bolondos, bohókás, vidám mókamester. Tüzes vér , temperamentumos, bátor kis fickó, eleven ördög. Szívós munkabíró. A végs kig küzd még nála er sebb ellenféllel is. Mozgékony, élénk, vállalkozó kedv , ám fegyelmezett és szófogadó. Használhatósága Els rend kotorékozó -, kiváló csapázó-, keres - és kajtató kutya. Miután Angliában a foxterriert a róka ugratására, nem pedig megfojtására használták (és használják), régi leírások hangsúlyozzák, hogy nem szabad a bullterrier dühösségével támadnia, ezért a versenyek során „a rókának teljes megfojtása lehet leg kerülend ”. Szenvedélyes patkány- és egérfogó, de az egért l a vaddisznóig mindenféle állat érdekli, ami él és mozog. Állítólag betanítható apportírozásra és vércsapázásra is, s t vadat állni is megtanították, bár eredeti tulajdonságai, öröklött viselkedése erre nem nagyon teszi alkalmassá. Napjainkban, mint sok más kutyát, a foxterriert is els sorban társként kedvencként tartják. Lakásban, kennelben egyaránt jól meg van: életet visz a házba, lakásban. A család kedvence. Ideges embernek azonban nem való. Tartása egyszer , hiszen igénytelen, egészséges alkatú kutya. 1.8.2. Foxterrier, drótsz r A drótsz r foxterrier minden tekintetben hasonlít a sima sz r höz, csupán a sz rzetük különbözik, hiszen a drótsz r é mindig durva – minél keményebb, minél tüskésebb, annál jobb. Az enyhén megtört, laza, hullámos sz rzetet kedvelik leginkább. Ugyanilyen jelleg 28

sz r borítja a fejét, amelyb l megfelel formálással szakáll és szemöldök alakítható ki. Ez a drótsz r változatnak egészen sajátos, mulatságos, eredeti „fazont” ad. Kialakulását, viselkedését, tulajdonságait, használhatóságát lásd a sima sz r foxterrier címszó alatt. 1.8.3. Jagd terrier Általános leírása Színe: fekete-vörös vagy barna szegéllyel, vörös, vörös-sárgavörös. Marmagassága: 33-40 cm. Súlya 7-12 kg. Hosszú törzs , er teljes, arányos izomzatú, alacsony kutya. Sz rzete szálkás. Feje testéhez viszonyítva er s. Koponyája széles, lapos. Arcorri része hosszú, er teljes, nem elhegyesed . Orrháta egyenes: orrtükre fekete. Állkapcsa er s, fogazata jól fejlett: ollós harapású. Szeme sötét, ferde vágású, mandula alakú. V alakú füle el re bicsakló, fejhez simuló. Nyaka hosszú, szikár, feszes, lebernyeg nélküli. Törzse hosszabb, mint a foxterriereké, háta feszes, egyenes, jó izomzatú, ágyéka széles. Farka felfelé áll, kétharmad részéig csonkítják. Végtagjai rövidebbek, mint a foxterrieré, mells lábai egyenesek, er s csontozatúak, hátulsó lábak er sek, izmosak. Combjaik hosszúak, er teljesek. Csánkja kissé alacsonyan áll. Mancsa kicsi, kerekded, ujjai jól zártak. Sz rzete igen s r , durva, szálkás. Viselkedése, tulajdonságai Kemény, „rámen s”, végtelenül bátor, harcias kutya. Használhatósága A vadászok szerint a jagd terrier mindenes vadászkutya. Általában az a vélemény, hogy tulajdonképpen „kedvencnek”, szobakutyának nem való, kifejezetten munkára, vadászatra „termett”. Természetesen, mint minden más fajtát, ezt is tartják kedvtelésb l.

1.9.

Tacskók

1.9.1. Rövid sz r tacskó Kialakulása Eredete a rövid lábú, hosszúhátú egyiptomi kutyákra vezethet vissza. Találtak egy szobrot, amely Egyiptom egyik régi uralkodóját három kutyával együtt ábrázolja. Közülük az egyik egy hosszú test kutya: „Tekal”. Ez a név minden esetre nagyon hasonlít a tacskó német elnevezésére, ami nem más, mint „teckel” Általános leírása Színe: lehet egyszín (vörös, cservörös, sárga), kétszín (fekete-gesztenye, szürke vagy barna alapon cservörös jegyek a szemek fölött, a pofa szélén, az alsó ajkakon, a szügyön, a fülek bels részén, a végtagok bels és hátulsó oldalán, a mancsokon és a farok alján), illetve harlekin (világosbarna, világosszürke, egérszürke, és ritkán fehér alapon egyenl tlen sötét, szabálytalan, sötétszürke, sárga, vörös vagy fekete pettyek, illetve foltok, esetleg csíkok). Marmagassága: 16-27 cm. Súlya 3,5-9 kg. Basset típusú, rövid lábú, alacsony, hosszú test kutya. Feje megnyúlt, fokozatosan elhegyesed . Arcorri része könnyedén hajlott. Orrtükrének színe a sz rzet szerint változik a barnától a feketéig. Állkapcsa er teljes, fogai nagyok, ollós harapásúak. Szeme közepesen nagy, ovális, színe a barnás vöröst l a sötét barnáig változik. Füle lelóg, a vége lekereked , 29

mozgékony. Nyaka izmos, lebernyeg nélküli, viszonylag hosszú. Hosszú törzs, feszes hát jellemzi, ágyéka széles, izmos. Mellkasa domború és nagyon hosszú. Hasa felhúzott. Végtagjai er sek, izmosak, egyenesek. Mancsa er s, széles, ívben hajló ujjai szorosan záródnak: karmai sötétek. Farka nem túl hosszú, finoman elvékonyodik, gyenge hajlású, és sohasem tartja magasan. Sz rzete sima, rövid, s r , fényes, testhez simuló. Viselkedése, tualjdonságai A tacskó értelmes kis állat. Nem csupán csak arról van szó, hogy könnyen megtanul mindent, amit egy kutya egyáltalán tudhat, hanem valósággal „gondolkodik”. Legendákat mesélnek arról a tacskóról, amely rájött arra, hogyan kell kinyitni a kennelajtó különböz zárjait, s t miután kiszabadult, az volt az els dolga, hogy odamenjen a szukák kenneléhez, és az ottani ajtót is kinyissa. Annak ellenére, hogy nem agresszív, ha felmérgesítik, életre-halálra képes küzdeni. Kemény kutya, de – mint minden más fajta – neveléssel finomítható, képezhet . Vidám, mozgékony, eleven állat, a gyerekek h séges pajtása. Sok ember ideges kutyának tartja, mert nem szereti, ha idegenek foglalkoznak vele, ez azonban csak fokozza a használati értékét. Használhatósága A tacskó minden változata kit n vadászeb: nem csupán a föld alatti munkára alkalmasak, hanem a föld felett is kit n en követik a vad nyomát. Mezei vadászatokra, vércsapára, kotorék munkára, ugyancsak valamennyi típus nagyon jól használható. Remekül ásnak. Éppen ezért szinte lehetetlen kifutókban tartani ezeket a kutyákat, mert könnyedén kiássák magukat, ha nem betonozzák le a kerítés alját. Öblös, mély ugatásuk jó rz -, illetve jelz kutyára vall. Az id járás viszontagságait jól t rik: lakásban, kertben, kennelben egyaránt jól tarthatók. Elég mohók, könny tehát ket elrontani. Sajnos, gyakran látni kövér, lusta, menni is alig tudó tacskókat. Az igazi „tacsi” viszont semmit sem szeret jobban, mint egész nap rohangálni…. Ide tartozó fajták még: a szálkássz r tacskó mely igazán kemény munkára képesek, illetve a hosszúsz r tavskó melyeket már inkább csak kedvencnek tenyésztenek

30

2. Fejezet 2.1.

A vadászkutya bevadászása

Valamennyi idomítás alapjában véve két nagy csoportra osztható, a választott módszer alapján: - kényszer (parforce) - szoktatásos-játékos idomítás. Egyes fajták, egyes egyedek kevésbé tanulékonyak, kemények vagy makacsok, nem tud célt érni az idomító szép szóval és türelemmel, ekkor folyamodik a parforce módszerhez. A parforce lényege, hogy fájdalomérzetet keltve rákényszeríti az ebet egy-egy megkívánt cselekedet elvégzésére. Jelekkel is idomítunk. Ezek lehetnek kéz- beszédhang és sípjelek. Az elsajátítandó ismeret, valamint az id rendiség alapján megkülönböztetjük az alapidomítást és a bevadászást. Az alapidomítás: - névismeret, - helyhez szoktatás, - szobatisztaság, - hívásra visszajövés, - pórázhoz szoktatás, - tiltószó megismertetése, - ültetés, - fektetés, - lábnál követés pórázzal és póráz nélkül, - helybemaradás, - el reküldés, és ha szükséges ugatás parancsra. A bevadászási munka: tárgyelhozás, keresési mód, viselkedés vadmozgásra és lövésre, sebzett vad csapázása, l tt vad megkeresése és elhozása, szükség esetén vércsapa munka és vízi munka. Az alapidomítás teljes sikere el tt soha ne kezdjük el a bevadászást, mert azzal csak elronthatjuk kutyánkat. A vadászkutyaképzéshez két dolog szükséges feltétlenül: nagyon nagy türelem és rendszeresen sok id . A jó vadászkutya felbecsülhetetlen érték, de nincs annál bosszantóbb, mint mikor nevetség tárgyává válik a vadász az össze-visszarohangáló, szomszédhoz apportírozó, vagy onnan ellopkodó, esztelenked kutyája miatt.

2.2.

A vizslák és kajtatóebek bevadászása

A vizslákat és kajtatóebeket a t lük elvárt feladatok elvégzésére f ként vonszalékmunkával készíthetjük fel. A vonszalékmunkával kutyánkat felkészíthetjük a vadászaton gyakran el forduló sebzésre, a menekül apróvad felkutatására, terítékre hozására. Ezt a munkát két részben tárgyaljuk: 1. mezei vonszalék, 2. erdei vonszalék. A vonszalékmunka lényege mindkét esetben a sebzett apróvad – szárnyas és sz rmés egyaránt – megkeresése a talajon hátrahagyott szagnyoma alapján, és akár kimúlt, akár él állapotban való terítékre hozása. A vonszalék vagy csapa követésekor a vadászkutyának mélyen, a talaj közvetlen közelében tartott orral kell dolgoznia. Parancs: az imitált leesési hely mutatása a kéz mutatóujjával, közben a "Szimat!" vagy "Csapa!" hangjel adása. 31

Végrehajtás: Kutyánknak az indulást megel z en érdekl d nek, de türelmesnek kell lennie. Az induláskor körültekint en vegyen szimatot, majd gyorsan, de ne idegesen kövesse a vonszalékot. Fontos a környezeti tényez k figyelembevétele, úgy mint: szélirány, növényzet, id járási viszonyok, ingerszegény, illetve ingergazdag terület. 2.2.1. Mezei vonszalék A vonszalék készítése a szélirány pontos meghatározásával kezd dik. Fontos, hogy a lefektetett nyomvonal mindig hátszéllel készüljön. A tanítás ideje alatt el kell érnünk, hogy kutyánk csak a talajon lév nyomra koncentráljon. Ezt pedig a hátszél segítségével oldhatjuk meg. Fordított esetben a légszimat er sebb ingert vált ki kutyánkból, és felhagy a talajon történ nyomkövetéssel. A szélirány megállapításának egyszer eszköze egy cérnára er sített madártoll, amelynek mozgásából pontosan meghatározhatjuk a kívánt irányt, majd a vadászkalap zsinórja mellé tesszük. Dohányosok a cigarettafüst sodródásából is pontos képet kapnak. A szélirány megállapítását követ en, ki kell alakítani a természeteshez hasonló leesési helyet, a sebágyat. Ezt úgy készítjük el, hogy a l tt fácánból néhány tollat kitépünk, és a talajra helyezzük, ugyanott a fácánt a földhöz és a rajta lév növényzethez dörzsöljük, imitálva a sebzett vad verg dését. Ezzel megfelel kiindulási pontot tudunk készíteni kutyánk számára. A tanítás alatt álló vadászkutyáknak fontos, hogy biztos kiindulási pont álljon rendelkezésre, mert csak ez vezethet a határozott és megbízható nyomkövetés elsajátításához. A vonszalékot kezdetben mindig mez n, réten, legel n készítjük, és a lehet ségeknek megfelel en, ingerszegény területen gyakoroljuk. Fontos a hátszél használata, el segítve a talajon lév nyom "mély orral" történ követését. A l tt fácánt nyakánál fogva feler sítjük egy kb. 2 m-es zsinórra. A már elkészített és jól láthatóan megjelölt "sebágytól" kiindulva, a segéd vagy a kutya vezet je kezdetben egyenes vonalban, kés bb törések beiktatásával elhúzza 80-100 m-re. Ott a zsinegr l leveszi a tetemet, és a vonszalék végén a földre teszi. Mindezt úgy kell végrehajtani, hogy a kutya a ceremóniát ne láthassa. A kutyát csak akkor vihetjük a vonszalék közelébe, ha a nyomfektet már visszaérkezett az indítás helyére. Másik módszere a vonszalék fektetésének, amikor a segéd nyomától távolabb vezetjük a vad nyomát. Ezt egy kb. 2-3 m-es botra er sített, zsineghez rögzített fácán vagy preparátum végighúzásával végezzük. A szél iránya itt is hasonló, mint az el z módszernél. A vonszalékmunka gyakorlásán mindig arra kell törekedni, hogy a lefektetett nyom hosszát fokozatosan növeljük, de csak akkor, ha a rövidebb nyom kidolgozását már biztonsággal végzi ebünk. Kés bb, amikor már készségszintre emeltük e munkát, folyamatosan változtassuk a vonszalék távolságát. Ennek elmulasztása esetén kialakul a kutyában, hogy adott távolságon hajlandó csak végezni a feladatot. Rendkívül fontos mozzanat a szimat felvétele, más szóval az indítás. Ez ha nem megfelel , akkor a kutya bizonytalanul kezdi munkáját, és könnyen elveszti a vonszalékot. Ilyenkor vagy feladja és újra kell indítani, vagy légszimat alapján próbálja megkeresni az elrejtett vadat. Ekkor szintén csak az ismételt precíz indítás a megoldás. A vonszalék kezdeténél kialakított "sebágy" el tt kutyánkat ültessük le és nyugtassuk. Ezután a vezet adjon helyben maradási parancsot, és menjen a vonszalék kezdetéhez. Figyelje meg, hogy a kiindulási ponttól merre van a vonszalék húzási iránya. Térjen vissza kutyájához. Helyezze nyakára a vezet szíjat úgy, hogy az ne legyen rögzítve a nyakörvhöz, hanem minkét vége a vezet kezében maradjon. Vezesse a kutyát a kívánt ponthoz. Ott a "Szimat!", "Szimat!", "Csapa!" paranccsal biztassa a szag felvételre és az indulásra. Eközben a jobb kéz mutatóujjával mutasson rá a kihullott tollakra, majd a követend irányra. Miközben fogja a vezetéket, induljon el, figyelve, hogy a kutya megfelel en koncentrál-e a szimat felvételére. Amennyiben a vezet a vezeték feszülésén érzi, hogy a kutya határozottan és jó irányba indul, tehát felvette a szimatot, úgy a vezeték 32

egyik végét elengedve, álljon meg. Eközben a vezeték akadálytalanul lecsúszik a kutya nyakáról, és az észrevétlenül függetlenné válik vezet jét l. Az ezután következ munka a vad megtalálása, felvétele, a vezet khöz vitele és az ülve vagy állva történ átadása. Természetesen a vonszalékot egyaránt készíthetjük preparátummal és vaddal mind a tanulás, mind kés bb a gyakorlás kapcsán. E munka megfelel begyakorlása esetén megn a vadászat eredményessége, de nem kevésbé fontos állatvédelmi és etikai jelent sége sem. 2.2.2. Erdei vonszalék Az apróvad vadászta nem csupán a nyílt, zömében mez gazdasági m velés területeken zajlik. Gyakran nádasok, s r vadrejt k, jó aljnövényzet erd k nyújtanak biztonságosnak vélt búvóhelyet az apróvadnak. Az ilyen körülmények közötti vadászat új feladatok elé állítja a vadászokat, vadászkutya-vezet ket és kutyáikat. Vadászaton a lövés utáni munkát, vagyis a sebzetten menekül nyúl, fácán vagy más l het vad felkutatását és terítékre hozását kutyánk csak megfelel felkészülés után képes maradéktalanul elvégezni. A felkészítésben jelent s szerepet kap az erdei vonszalék kidolgozásának tökéletes elsajátítása, illetve a körülményekhez való alkalmazkodás gyakorlása. Kutyánknak a vonszalék követése nem jelent problémát, ezt a mezei vonszalék kidolgozásánál már megtanulta. Amiért külön foglalkozunk e témával, az abból ered, hogy a fedett terepen végzend munka kapcsán megsz nik a vezet és kutyája közti vizuális kapcsolattartás lehet sége, ami sok kutyának problémát jelent. Ahogy a vezetékr l lekerül a vonszalékon dolgozó kutya, önállóságra van utalva. Ez teljesen kiegyensúlyozott, lelkileg stabil állapotot kíván. Sokszor el fordul, hogy a vonszalékmunka teljesítését követ en, visszafelé jövet a kutya eltéved. Ett l el bb-utóbb pánikba esik. Nem ritka, hogy leteszi, elhagyja a vadat, és keresni kezdi a gazdáját. Ezek a problémák csak kell gyakorlattal szüntethet k meg. A parancs hasonló a mezei vonszalékmunkánál leírtakkal. A parancs kiadása mindig határozott, félreérthetetlen legyen. A megjelölt kiindulási pont el tt fektessük el a vadászkutyát. A vezet menjen a „rálövés” helyére, és gy z djön meg a vonszalék helyes irányáról. Ezután térjen vissza kutyájához, szabadítsa fel és vezesse a vonszalék kezdetéhez. Ott vetessen szimatot, és a "szimat, csapa" paranccsal indítsa munkára. Nem árt kezdetben, ha egy segéd a vonszalék végén lév vadtól megfelel távolságra elbújik és figyeli a kutya viselkedését a vadnál. Vigyázzunk, hogy a kutya ne vehesse észre a segédet, mert az negatívan hathat a kutya viselkedésére: esetleg megijed vagy agresszivitást mutat. A környezeti tényez kt l itt sem tekinthetünk el. Különös szerepe van az aljnövényzetnek, a szél irányának (az erd ben mindig más a légmozgás) és általában az erd nek, mint munkaterületnek. Vigyázzunk, hogy az erd ben soha ne érje a kutyát rossz élmény, mert elveszítheti a bátorságát és magabiztosságát. Az els számú követelmény, hogy kutyánk biztosan tudja felvenni a talajon hátrahagyott szimatot. Éppen ezért a rálövés helyének imitációja rendkívül nagy jelent séggel bír. A gyakorlás során használt kitömött b rt vagy l tt vadat a talajhoz kell dörzsölni, er sítve a szaghatást. Ezután sz rt tépünk és teszünk az indulási pontra. Arra figyeljünk, hogy mindig a vonszalék készítéséhez használt vadból származzon a kitépett sz r. Az erdei vonszalék készítésekor második számú követelmény, hogy a terep fedettsége miatt a kutyavezet számára jól láthatóan jelöljük a vonszalék nyomvonalát. Ez akkor szakszer , ha szemmagasságba rajzszöggel fehér papírlapkákat rögzítünk a fákra olyan s r n, ahogy azt az erd fedettsége megkívánja. Ezt a m veletet végezheti a segít , de magunk is kit zhetjük a nyomvonalat. A kit zésnél használjunk egyezményes jeleket, ami azt szolgálja, hogy még véletlenül se tévedjünk el, és a kutya munkája bármikor ellen rizhet legyen. A jelrendszer az erdei vonszalék és a vércsapa készítésénél megegyez . Az indulás helyét jól láthatóan „X” alakkal jelöljük, ugyanígy a 33

vonszalék vagy a vércsapa végét is. Az egyenes irányba haladást egy-egy jól láthatóan rögzített kis lapkával oldjuk meg. Amennyiben valamilyen irányba törést alakítunk ki, úgy a lapkákat „L” alakba rakjuk fel, ahol az „L” rövidebb része mutatja a követend irányt. A különböz szögbe történ visszatörés jele „7”. Itt mindig a hosszabb szár jelenti a kívánt irányt. Ezt követ en fektessük le a vonszalékot, a végén otthagyva a húzott tárgyat vagy vadat. A segédünk rejt zzön el a vonszalék végén úgy, hogy a kutya ne láthassa, de az eb viselkedését a vadnál szemmel tudja tartani. A nyomfektet mindig úgy térjen vissza, hogy nagy ívben kerülje el a nyomvonalat. A kutyát néhány méterrel az indulási pont el tt a vezet fektesse le, és adjon helyben maradási parancsot. Ezután menjen el re, és jól látható módon ellen rizze a „rálövés helyét”. Ezzel felkelti a kutya érdekl dését, fokozza a munka iránti vágyát. Visszatérve, dicséret kíséretében szabadítsa fel kutyáját fekv helyzetéb l. Tegye nyakára a vezet zsinórt, és menjenek az azonosított kiindulási pontra. A vezet mutasson a kívánt helyre, és „Szimat, szimat, csapa!” paranccsal indítsa kutyáját a vonszalékmunkára. A vonszalék végén rejt z segéd szerepe abban áll, hogy figyelje a kutya vaddal való találkozásának pillanatát. Mit csinál a kutya a vaddal? - gondolkodás nélkül felveszi a vadat, és lendületesen indul vissza a saját nyomán; - hosszabb-rövidebb gondolkodás után felveszi a vadat, és indul vezet jéhez; - a vad megtalálását követ en tépni kezdi, rázza, ropogtatja, elássa, esetleg játszik vele; - a vonszalékot követve a vonszalék végére ér, de nem veszi fel a vadat, és "üres szájjal" érkezik vissza; - nem követi végig a nyomot, nem ér el a vadig, ennek ellenére visszaindul; - a vonszalékot elhagyva, légszimattal keres; - a vadon túlhaladva szagot kap, és felveszi a vadat, azzal gazdájához megy. A felsorolt lehet ségek közül az els megoldás hibátlan, a második elfogadható. Minden más kivitelezés rossz, további tanításra szorul a kutya. Vadászat közben lényeges, hogy a vadász és kutyája tudjon egymással kommunikálni. Ehhez fontos megtanulni a kutyák jelzéseit, amelyek mind-mind hasznos információhordozók lehetnek a hozzáért vadásznak. A vadászat különböz területein egymástól sokszor jelent sen eltér munkára használt vadászkutyák jelzésrendszere is természetesen más és más. Van, amelyik fajta egyedei a testükkel, mozdulataikkal, mások a hangjukkal tolmácsolják az általuk felfedezett információkat. 2.2.3. Vizslák (lövés el tti munkája, a vad jelzése) Az angol vizslák els dleges feladata a lövés el tti munka, míg a kontinentális vizsláké kib vül a lövés utáni feladatokkal. Mit is értünk a lövés el tti munka fogalmán? Az eredményes apróvadvadászat érdekében lényeges tudni, de legalább sejteni a l het vad rejt zködési területét. Ebben hivatottak segíteni az erre a célra kitenyésztett vadászkutyák, különösen a vizslák. A vadászterület módszeres lekeresésekor jó széllel, légszimat alapján a rejt z sz rmés és szárnyas apróvad tartózkodási helyét érzékelik, és pontosan behatárolják. Ezt sajátos módon jelzik a vadásznak. A "testbeszéd" történhet ráhúzással, vadmegállással és utánhúzással. A „ráhúzás” annyit jelent, hogy a vizsla légszimat alapján bizonytalanul érzi a rejt z vad szagát. Ennek oka lehet a nagy távolság, esetleg a változó er sség és irányú légáramlat. Ilyenkor a keresési stílusa megváltozik, a mozgása lelassul, óvatossá válik, és határozottan a vad vélt tartózkodási helye felé irányul. Vagyis „ráhúz” a vadra. Ezt mindig magas orral, soha nem csapázva teszi. A vad jelenlétének a vizsla óvatos mozgása és er s koncentrálása mellett biztos jele még a gyors, fokozott farokcsóválás. Ezekkel a küls leg jól 34

látható jelzésekkel a vadász tudomására hozza, hogy vad van a közelben, és várhatóan puska elé fog kerülni. Amikor a légáramlatból stabilan ki tudja választani a keresett szimatot, a „ráhúzás” hirtelen merev állásban végz dik, amit „vadmegállásnak” nevezünk. Ekkor a kutya teljes teste – a farok is – szoborrá merevedik. Ez már konkrét jelzése a rejt z vad pontos tartózkodási helyének. A vadász figyelje kutyája viselkedését, de f leg az orrtartását, ugyanis a vad mindig ott van, ahol a kutya orrának meghosszabbított egyenese metszi a talajt. Vadmegálláskor a vizslát soha ne biztassuk a vad kiugrasztására vagy rebbentésére. Ezt a feladatot a vadász maga végezze el oly módon, hogy megfelel ívben a vad mögé kerülve (szembe a kutyával) azt „tapossa ki”, egyben döntse el, l het vagy nem. A „vadmegállás” sok esetben nem a vadász lövésével fejez dik be, mert a vad "nem tart ki", ami azt jelenti, hogy nem marad helyben, hanem megpróbál a kutya és a vadász el l óvatosan odábbállni. Ezt természetesen sem a kutya, sem a vadász nem látja. A vizsla a vad távolodásáról az orrán keresztül értesül, és azt a vadásszal „utánhúzás” formájában közli. Ez annyit jelent, hogy a vizsla érzi a vad távolodásával a szimat gyengülését. Felhagy az állással, és óvatosan követni kezdi olyan sebességgel, ahogy a vad mozog. Így a vad és a kutya közti távolság állandó marad, értelemszer en a szimat er ssége sem változik. A vadász a vizsla mozgásából (iránya és gyorsasága) következtetni tud a vad hollétér l. Ha a vad megáll, ekkor a kutya ismét „vadmegállást” mutat, a már említett módon. Második lehet ség, amikor a gyakorlott vizsla rövid „utánhúzást” követ en megpróbál a vad elé kerülni, és állva bevárni azt. Ezzel jelezvén a vadásznak, hogy rövidesen a vad szembe találja magát a kutyával, és feltehet en menekülni fog. A vizsla man verezése közben a vadász felkészülhet a lövésre. A harmadik megoldás, hogy az „utánhúzás” során a vad észreveszi az t követ kutyát, és végs menekülésre szánja el magát. A vadászt ez nem lepheti meg, mert erre az eshet ségre is számítani kell a vizsla munkája közben. A lövés el tti vizslamunka ezzel véget is ér, a többi már a vadászon múlik: l vagy nem l . A vizsla lövés el tti ténykedésének abban rejlik a lényege, hogy a jelzéseivel a vadászt el nyös helyzetbe tudja hozni. Fel tud készülni a pontosabb lövésre, így csökkenthet a sebzések aránya, ami egyben növeli a vadászat és a vadász eredményességét, és kielégíti az állatvédelmi, etikai igényeket is. 2.2.4. Kajtatóebek (lövés el tti munkája, a vad jelzése) A vadászaton mindenkor az a cél, hogy – független a vadászkutya fajtától – az eb segítse a vadászt a vad rejt zködési helyének feltárásával. Tegye eredményesebbé, gazdaságosabbá és etikusabbá a vadász és a vadászatra jogosult tevékenységét a sebzett vad miel bbi megtalálásával és terítékre hozásával. Szolgáljon állatvédelmi és vadvédelmi értékeket munkájával. A kajtató ebek csoportjába tartozó fajták feladata a kajtatás, ami nem más, mint a vad felkutatása, majd felugrasztása vagy felrebbentése a vadász el tt. A kajtatás történhet nyomkövetéssel és légszimattal. Ennek a munkának els sorban a s r , fedett terepen van igen nagy jelent sége. A keresés stílusa, a lekeresend terület nagysága, a puska alatti munka, mind-mind terepfügg . Azaz, minél s r bb egy terület, annál rövidebben és lassabban kell kutyánknak a vadász el tt dolgozni. Természetesen ilyen körülmények között a kajtató vadászkutyáktól nem várható el a vizsláknál tárgyalt vadjelzések egyike sem. Az ebbe a csoportba tartozó fajtákkal (spánielek, tacskók, terrierek, lajkák, kopók, fürjészebek) szembeni követelmény a felkutatott vad jelzése, a csaholás. Akár légszimattal, akár csapán követik a vadat, hangos csaholásba kezdenek. Ennek segítségével a vadász behatárolja a vad felkelésének, felrebbenésének várható irányát. A csaholás közeledtének hallatán a rejt z vad 35

rövid tétovázás után menekülni fog, ami a vadászt már nem éri váratlanul. A hangtalanul kajtató vadászeb munkája nem segíti a vadászt, így az ilyen kutya a vadászat követelményeinek nem felel meg, ennek szellemébe gyakorlati vadászaton nem alkalmazható. A s r aljnövényzet erd k, a nádasok, kukoricatáblák és egyéb növényi kultúrákkal fedett területek levadászása közben a kajtató spániel friss nyúlcsapára találva azt követi és ha sikerül, a vadász el tt felveri a vadat. Tipikus kajtató munkát igényl , els sorban egyéni vadászati mód, a vízi vad "taposásos" vadászata. Ilyenkor a tocsogós nádas, sásos, vízállásos rétek, patakok, csatornák lekeresése a feladat. A rejt z vízi szárnyas felkutatása zömmel légszimat alapján történik. A búvóhely megtalálását a kajtató vadászkutya csaholva jelzi, majd felrebbenti az ott lév récét. Els sorban a hivatásos vadásznak tesz nagy szolgálatot a tacskó vagy más kajtatásra alkalmas vadászkutya azzal, hogy a kártékony vadfajokat is követi csapán és jellegzetes nyomhanggal jelzi gazdájának a menekülés irányát. Nem ritka, hogy az elvadult házimacskát, görényt, nyestet és más kisragadozót felzavarja a fára, vagy be zi a farakások alá, majd ott kitartó csaholással helyben tarja és egyben jelzi gazdájának, hogy hová siessen a biztos zsákmány reményében.

2.3.

Kotorékvadászatra használt kutyák bevadászása

2.3.1. Kotorékmunkára használt vadászkutyák felkészítése m kotorékban Minden vadászati módnál rendkívül nagy jelent ség a rejt z vad megtalálása és jelzése a vadász számára. A jelzésnek mindig meg kell felelni az egyes vadászkutyafajtákra jellemz öröklött tulajdonságnak. Így van ez a föld alatti vadászatnál is. Természetesen erre a különleges vadászati módra a fegyelmez gyakorlatokon túlmen en különleges felkészítésre van szükség. Ennek alapja a m kotorékban végzett munka, ami felkészítést jelent a természetes kotorékvadászatra. Itt minden helyzetet modellezni tudunk, amivel a valódi kotorékban találkozhat a kutya. A tanítás során rendkívül fontos a következetesség és a folyamatos sikerélmény nyújtása a fiatal tanuló kutyának. E munkára a tacskók és terrierek, mint vadászkutyafajták alkalmasak, de csak azok az egyedek, amelyek fizikailag, pszichikailag és idegrendszerüket tekintve "rendben" vannak. A túlf tött és a túl enervált egyedek e munka végzésére alkalmatlanok, és használatuk esetén el bb-utóbb a "természetes szelekció" áldozatává esnek. A m kotorékban fel tudjuk készíteni kutyáinkat a föld alóli apportírozásra, aminek vadgazdálkodási jelent sége felbecsülhetetlen, f leg az ivadékgondozás id szakában. Ilyekor nem csak a lefojtott rókákat, hanem a táplálékul behordott zsákmányállatok maradványait is kihozhatjuk. Ezekb l értékes információk birtokába jut a vadgazda az ott él róka, borz és egyéb kotoréklakók táplálkozási szokásairól. Szintén itt mérhet le a hangjelzési készség megléte vagy hiánya. Csahol-e megfelel en kutyánk a kotoréklakóval való találkozáskor? Ha igen, milyen intenzitással, mennyire folyamatosan és kitartással. Esetleg néma marad, és csak fogni akar. Ez utóbbi eset nem kívánatos. Minden körülmények között ragaszkodni kell a határozott csaholással kísért jelzéshez. Ebb l kaphatunk információt a föld alatt történtekr l. A jó kutya másképp csahol, ha elakad egy gyökérben, és küzd, hogy tovább tudjon haladni. Más hangot ad, ha beomlott a kotorék, és földakadályt kell elhárítania. Megint mást, ha utolérte a "házigazdát". Mindenképp fontos a hanggal történ kapcsolattartás. Ennek hiánya céltalanná teszi ezt az egyébként rendkívül izgalmas és nem mindennapi vadászati módot. A m kotorék pályák használata mindenkor a kutyák tanítását, felkészítését hivatott szolgálni egy olyan vadászatra, amely feltétlenül kétesélyes. A felkészületlen vagy rosszul felkészített kutya természetes kotorékba 36

küldése sokszor végzetes. Ezért nem támogatandók azok a versenyek, ahol a vadászati kívánalmaktól eltávolodtak az elvárások. A m kotorékban gyakorláskor mindenkor tekintettel kell lenni a kutyák korára és fizikai állapotára, teljesít képességére. A leküzdend ellenfelet úgy kell kiválasztani, hogy a kutya gy zelme ne legyen kétséges. Csak így biztosítható a folyamatos pozitív élmény és az állandó önbizalomnövelés, valamint a kitartó "küzd vé" válás. A kutya ellenszenvét a sz rmés kártékony állatokkal szemben már egész fiatalon felszínre kell hozni. Ezt szolgálja a felszíni el készítés, a ketrecbe zárt patkány, görény, macska stb., amelyeket kutyánkkal ugattatjuk úgy, hogy azokat nem tudja birtokba venni. Ezzel növeljük azt a vágyát, hogy meg akarja fogni ellenfeleit. Amikor ráébred, hogy ez nem lehetséges, minden dühét a csaholásba adja ki. Így kialakul benne a feltétel nélküli határozott csaholás, ami természetes viselkedési formává válik minden hasonló helyzetben. Amikor kutyánk ezt már tökéletesen végrehajtja, továbbléphetünk. Egy rövid, földbe süllyesztett, kb. 20 cm átméroj csövön a segít nk keresztülhúz egy kimúlt patkányt, üregi nyulat vagy egyéb sz rmés állatot úgy, hogy mindezt kutyánk lássa. Amikor a segéd áthúzta a csövön és elrejtette a tetemet, engedjük kutyánkat a bejárathoz, és biztassuk a járatba való behatolásra. A szag és a látvány hatására minden valószín séggel átmegy az alagúton. Az el z feladat tökéletes végrehajtását követ en, az új munka a föld alatti járatból való apportírozás. Az el z ekhez hasonlóan, a segéddel húzassuk a sz rmés tetemet a cs be úgy, hogy a kijáratnál csak a zsineg lógjon ki. A kutyát engedjük a bejárathoz, és biztassuk a bemenetelre, majd az elhozásra adjunk parancsot. Amikor a segéd érzi, hogy a kutya közeledik a tetemhez, azt a zsineg segítségével mozgassa meg. A kutya fogása esetén próbálja enyhén húzni, ezzel ösztökélve a kutyát az ellenállásra és az ellenkez irányba történ mozgásra. Ennek következtében a kívánt célt fogjuk elérni, vagyis hogy a vezet jéhez vigye a kivonszolt vadat. Az akció közben a vezet harsányan biztassa ebét az apport kihozására. Amennyiben ez sikerrel járt, soha ne maradjon el a kiadós dicséret. Néhány gyakorlás után a segéd munkájára már nem lesz szükség, a kutya önállóan is végre fogja hajtani az elhozást. 2.3.2. Kotorékvadászatra használt vadászkutyák feladata természetes kotoréknál Lelkiismeretes – felszín feletti és m kotorékban – történt felkészítés után kutyáinkkal megkezdhetjük a föld alatti vadászatot természetes közegben. Követelmény az eredményes munkához, hogy itt is tudjunk kommunikálni ebünkkel. Ez történhet hangadással és a természetes kotorék környékén és bejáratánál tanúsított viselkedéssel. Rendkívül fontos a kutyavezet részér l a kotorék bejáratánál található nyomok felismerése. Ezek alapján kell döntenie a munka megkezdésér l, netán elnapolásáról. Soha ne engedjük kutyánkat úgy szabadon, hogy el tte nem mértük fel behatóan a kotorékot és környékét. Még ekkor is érheti meglepetés a "kotorékvadászt". Ezét a kutya föld alatti vadászatának néhány fontosabb szabálya: - Legalább két ember vegyen részt a kotorékozáson, mert ha a kutya bajba kerül, egyedül nem vagyunk képesek hatékony segítségnyújtásra. - Minden szükséges eszközt vigyünk magunkkal (ásó, lapát, csákány, balta, fogóvas, fogóháló, szállítóláda, tiszta víz, stb.). - Az els segély csomag külön kiemelend , kutyánk esetleges sérüléseinek ellátásához. - Vigyázzunk, hogy a nyakörv még véletlenül se maradjon a kutya nyakán, mert könnyen az életébe kerülhet. - Ne kockáztassuk kutyánk testi épségét, olyan kotorékban ahol nem határozható meg a "lakó személyazonossága", ahol a szükséges segítségnyújtás eleve kizárt a környezeti tényez k miatt (talajszerkezet, domborzati viszonyok, stb.). 37

-

Ezen ismeretek birtokában vizsgáljuk meg, mi is a kutya teend je a természetes kotoréknál a föld felszínén és a föld alatt. A kutyának a fajtától függetlenül a kotorék környékét mindenre kiterjed en, szaglászva le kell keresni. A bejáratnál a szagok alapján el kell dönteni, hogy az adott kotorék üres, járt vagy lakott. A megállapításait valamilyen módon közölnie kell a vadásszal. Az üres, vagy csak ritkán látogatott kotorékkal szemben ebünknek érdektelenséget kell tanúsítania. Ez úgy nyilvánul meg, hogy a bejáratnál közömbösen, minden jelzés nélkül továbbhalad, kan kutyák esetében az sem ritka, hogy a bejáratot vizeletükkel megjelölik, és abbahagyva minden további vizsgálódást, továbbmennek. Róka, borz vagy egyéb kotoréklakók által alkalomszer en látogatott kotorékokba a kutya bemegy, a járatokat hangjelzés nélkül átvizsgálja, közbe-közbe kijön, körülnéz, majd egy még át nem vizsgált járaton visszamegy. Amennyiben érdemleges esemény nem történik, végleg kijön, és a továbbiakban közömbös a kotorék iránt. Lakott kotorék közelébe érve, rendkívüli érdeklodést mutat. Szabadon engedve, azonnal elt nik a bejáraton, majd kis id elteltével csaholással jelzi, hogy a "házigazda" nyomán van. Ilyenkor a kotoréklakó a járatokon keresztül próbál elmenekülni. Ez azt jelenti, hogy vagy a végkatlanba húzódik, vagy a kijárat felé veszi a menekülés útját. Ez els sorban attól függ, hogy a kotorékvadászat milyen id szakban zajlik, milyen er s a köt dés a kotorékhoz. Koslatáskor gyenge, tehát hamar ugrasztható. Szaporodási és ivadékgondozási periódusban rendkívül er s, tehát nagy lesz a valószín sége a föld alatti harc kialakulásának. 2.3.3. Kotorékvadászat lakott kotorékban A természetes kotorékmunka kezdetén a felszín és a kotorékbejárat felderítése az els dleges. A további munka mindig a föld alatt zajlik, ami minden esetben "zsákbamacska". Bármilyen lelkiismeretes is a küls nyomok felmérése, lehet a rókavárban védett állat (vadmacska), esetleg borz, üregi nyúl is. A kotorékvadászat lényege, hogy a kutya számára a föld alatti környezet ismeretlen, ráadásul a nem kívánt látogató. Ezért lényeges a testi-lelki kifejlettség, valamint az állandó sikerélményen alapuló tanítás, ami egészséges önbizalmat ad. A föld alatti munka során a kutyák stílusa és reakciói eltér ek lehetnek. A vadászati gyakorlat szempontjából elvárható a jó kotorékebt l, hogy – legyen megfelel en óvatos, de soha nem gyáva – a föld alatt megfelel és biztonságos távolságból kitartóan csaholjon, ami nem feltétlen támadó jelleg megnyilvánulás. Ez egy id után szinte már nem is zavarja a kotoréklakót. Az ilyen állapot órák hosszat is eltarthat eredmény nélkül, és szinte elkerülhetetlen az ásás. Természetesen ez az együtt dolgozás nem jelent élményt a vadásznak, csak fölösleges id pazarlást. Az ideális föld alatti vadász megfelel agresszivitással, fokozatosan kinyomja "ugrasztja" ellenfelét, vagy ellenállás esetén lefojt minden él lényt, ami el rehaladás közben az útját állja. A lefojtást követ en elvárható a tetemek apportírozása a felszínre; ha ezt nem teszi, marad a vadász számára az ásó, a lapát és a nem éppen kellemes ásás. A kotorékban lév minden maradvány (táplálék, tetem, csontok stb.) feltárása óriási jelent séggel bír a vadgazda számára. Ebb l fontos következtetések vonhatók le a terület kotoréklakóinak táplálkozási szokásairól és hatásukról a zsákmányállatok populációira. A kotorékok kiásása nem mindig lehetséges, ez a talajadottságoktól függ nehézségi fokú feladat. Törekedni kell arra, hogy minél kevesebbszer kerüljön sor ásásra. Ez a minden lényeges feladatra megtanított, jól bevadászott kutyák alkalmazásával érhet csak el. Azt azonban tudomásul kell venni, hogy a kotorékvadászaton az ásás nem zárható ki teljes egészében, nemritkán csak így menthet meg a kutya élete. Ez a vadászati mód, ahol a kutya a munka végzése során kizárólag csak saját magára számíthat. A menetközben adódó problémákat ott és rögtön kell megoldani, hiszen hibázás esetén súlyos következményekkel kell számolni. Ma már a kotorékvadászat a róka veszettség elleni immunizációja miatt 38

veszélytelen vadászati mód. Ez egyben azt is jelenti, hogy sokkal nagyobb vadgazdálkodási jelent séggel bír, mint amit jelenleg e vadászati módtól elvárunk. Az "el fekvés" lehet rossz szokás vagy bátortalanság, esetleg öröklött hajlam. Az utóbbi esetben nincs sok tennivalónk, az ilyen kutyát ki kell vonni a kotorékvadászatból! Ett l persze más vadászati módon lehet eredményesen alkalmazni (vaddisznóvadászat, kajtatás, utánkeresés stb.). A rókavárba lendületesen behatoló kutya a "kötelez " megfontoltság mellett agresszív támadást produkálva, folyamatos csaholással készteti menekülésre a rókát vagy más sz rmés ellenséget. A végs eredmény általában az "ugrasztás". Ennek lényege, hogy olyan id szakban, amikor a kotoréklakó köt dése az "otthonhoz" gyenge, a legkisebb gyanús eredményre szinte észrevétlenül próbál a kijáraton elinalni. A menekül rókát a vadásznak kell lövéssel terítékre hozni. A több kijáratú rókaváraknál érdemes néhány kivételével eltorlaszolni a kijáratokat. A szabadon átjárható nyílásokat pedig az ugrasztásos vadászati mód esetén megfelel jelzorendszerrel ellátni. Így kizárható a kellemetlen meglepetés, a róka észrevétlen távozása. Ezt úgy tudjuk egyszer en kivitelezni, hogy egy nádszálat vagy vékony vessz t dugunk a szabad járatokba olyan mélységig, hogy a vége kilátsszon. Amikor a bentlakó oson kifelé, a jelz megmozdul, és id ben tud reagálni a vadász a várható eseményre. Természetesen kapkodni nem érdemes, nehogy a kutya kerüljön terítékre. A szaporodás, az ivadéknevelés és -gondozás idoszakában az "ugrasztás" nem járható módszer. Az anyai ösztön jóval er sebb, mintsem magára hagyná a kölyköket, így a járatba hatoló kutya feltehet en ellenállásba ütközik. Ezt a felszínen figyel vadász a kotorékból jöv csaholás, dobogás, szuszogás és más egyéb hangjelekb l észleli. Általában a végs összecsapás a végkatlanban alakul ki, ami az esetek nagy többségében a kutya gy zelmével ér véget. A kutya felszínre jön, elvégzi természetes szükségleteit, pihen, iszik, és ha szükséges, kezelnünk kell a sérüléseit. Ezt követ en visszamegy a kotorékba, és folytatja a munkáját. A jól bevadászott tacskók és terrierek a kimúlt állat tetemét kihúzzák a kotorékból, majd parancsra vagy anélkül visszamennek. Ezzel megkezd dik az aprólékos "vizsgálódás". Az eb minden járatot átvizsgál. Erre azért van szükség, mert a szuka róka veszély esetére a kölyköknek kisméret üregeket kapar, a katlanból elágazva. Fölöslegesen keres kutya ezek mellett elmegy, nem veszi észre az ott megbúvó kölyköket. Vadgazdálkodási érdekb l kívánatos a megtalált ivadékok likvidálása, és a felszínre hozása. A tisztogatást addig kell végeznie, amíg talál valamit a kotorékban. Ezalatt értend a táplálékul szolgált állatok csontés egyéb maradványai is. A vadászat végén itt is, mint minden vadászaton szokás, a vadász a kotorék tartalmából terítéket készít, és pontosan rögzíti az adatokat. Amennyiben a kutyánk bevadászása nem megfelel , vagy más okokra visszavezethet en az eb nem hozza felszínre a kotorékban található dolgokat, úgy ez a feladat a kutya vezet jére hárul. Ki kell ásni a kotorékot.

2.4.

Vízi munkára használt kutyák bevadászása

Az alapidomítás részét képez elhozás gyakorlásának és tanításának utolsó állomása a vízi munka. A vadászat során fontos feladata vadászkutyánknak a vízállásos nádas, sásos területek vagy a nyílt vízfelületek lekeresése és az ott lees sebzett vagy már kimúlt vízivad terítékre hozása. Kutya nélkül a vízivadvadászat eredményessége messze elmarad a várakozástól. Azt a vadászkutyát, amely még nem találkozott vízivaddal, el ször szárazföldön ismertetjük meg a kívánt vaddal. Leültetjük, és a kezünkben lév récét megszagoltatjuk, majd biztatjuk a fogásra. Amennyiben érdekl dése nem kifejezett, úgy játékosan a vad mozgatásával ingereljük ebünket, és biztassuk a fogásra! Amikor úgy ítéljük meg, hogy a játékban partnerünkké vált, engedjük kezünkb l kivenni a vadat. Ennek megtörténésekor részesítsük nagy dicséretben! Van eset, amikor minden igyekezetünk ellenére sem érdekl dik 39

tanítványunk. Az érdektelen kutyánál az enyhe kényszer alkalmazása eredményes lehet. A kutyát gazdája leülteti, és bal kézzel az állkapocs alulról történ átfogásával a szájlebenyt a fogakhoz nyomja. Az így okozott enyhe fájdalomra a kutya kinyitja a száját, és a jobb kézben lév récét a nyitott pofába teszi a vezet , miközben fogásra utasítja ebét. A gyakorlás addig tart, míg az eldobott récét a kutya parancsra, segítség nélkül felveszi és behozza. A réce megismerését és a szárazon való elhozás eredményességét követ en, áttérhetünk a vízb l kihozás gyakorlására. A feladatot itt is következetesen kell gyakoroltatni. Az oktató a víz partján elfekteti kutyáját, és vízbe dobja a récét. Néhány perces kivárást követ en indítja a már türelmetlen ebet. Amikor a sekély, majd a mély vízb l is problémamentesen hozza ki a vadat, úgy a segéd bújjon el a nádban, és a vezet lövésére dobja el a récét. Ekkor a kutya csak annyit észlel, hogy a lövésre esik a kacsa, a dobást nem látja. Kutyánk csak parancsra indulhat a feladat végrehajtására. Törekedjünk arra, hogy az "El re, hozd!" parancs hallatára a kutya feltétel nélkül, lendületesen induljon el és vesse be magát a vízbe. A vízen úszó kimúlt vadat, majd a kés bbi gyakorlásánál a sebzett récét bátran, gondolkodás nélkül fogja meg, és ugyanolyan lendülettel ússzon a partra, ahogy a vadért tette! A vízi munkánál jellemz viselkedés, hogy amikor a kutya kilép a vízb l, megrázza magát, szabadulni akar a sz rében lév vízt l. Ilyenkor el fordul, hogy a szájában lév vadat leteszi. Ezt tiltani kell! Ezért a partra ér kutyától vegyük el a récét, miel tt módja lenne azt kiköpni. Amikor kutyánk megérti a t le kért feladat végrehajtásának lényegét, fokozatosan távolodjunk a parttól, és biztassuk a gyors követésünkre. Sikeres végrehajtást követ en, ne fukarkodjunk a dicsérettel, majd engedjük, hogy lerázza magáról a vizet!

2.5.

Vérebek bevadászása

2.5.1. Mesterséges vércsapamunka (sebzett nagyvad utánkeresése) A sebzett nagyvad utánkeresésének specialistái kétségtelenül a vérebek. Azonban tudnunk kell, hogy a vadászkutyafajták többsége alkalmas e feladat ellátására is, f leg az apró- és nagyvadas vadászterületeken. Ezért tanításuk során nem szabad megfeledkeznünk a mesterséges vércsapamunka beiktatásáról. A természetes vércsapa lényegében nem más, mint a megsebzett nagyvad talajon, illetve a növényzeten hátrahagyott vérnyoma. A vér mellett gyakori, hogy a rálövés helyén csont-, sz r-, faggyú- és húsdarabokat is találunk. Ezek az úgynevezett l jelek, amib l következtetni lehet a sebzés milyenségére. A mesterséges vércsapa lényege hasonló körülmények teremtése, mint amilyenekkel a valóságos helyzetekben találkozhat kutyánk. Erre azért van szükség, hogy tanítani tudjuk kutyánkat, miel tt "éles" bevetésre küldjük, valamint kés bb folyamatosan gyakoroltathassuk. Ugyanis nincs mindig lehetoség valódi sebzésen dolgozni. A sebzett nagyvad utánkeresése olyan feladat, amelynek során megbízható eredmény csak attól az ebt l várható, amelyik állandó edzésben van; ezt a nehéz feladatot szereti végezni, és kell en megtanulta a munkáját. Ugyanez vonatkozik természetesen a kutyavezet re is. A munka során használatos parancsok: "Szimat, csapa!", "Szimat, keresd!". Különös gondot kell fordítani a környezeti tényez k esetleges hatásaira. Els sorban az id járási viszonyok lehetnek hatással a kutya munkájára, mert a nyom fektetése és a csapa kidolgozása között olykor jelent s id különbség van. A növényzet, az év- és napszakok is dönt ek lehetnek a munka kimenetelére. A mesterséges vércsapafektetés eszközei. A flakon egy kivezet cs vel a vér kicsöpögtetésére szolgál. Legalább 2,5 dl-es legyen. Egy bot, amelynek a végére csavarral szivacsot lehet rögzíteni, amivel a vért a talajra tudjuk 40

kijuttatni. Csapafektet cip , amely egy szíjjal a cip re er síthet talp. Az alján ki van mélyítve, ebbe kerül a szarvas, vaddisznó, z vagy muflon körme. Ez a nyom imitálására szolgál. A mesterséges vércsapakészítés módszerei. Csepegtet s módszer. A kijelölt nyomvonal mentén a segéd nyugodt ütemben megy, és kéthárom lépésenként néhány csepp vért spriccel. A vért úgy kell beosztani, hogy 2,5 dl-nek 8001000 m-en kell elfogynia. A "rálövési helyen" és a "sebágyakba" b vebben tegyünk vért. Mártogatós módszer. A segéd egyik kezében edény van, a másikban a szivacsos bot. A szivacson lév vért a segéd néhány lépésenként a talajhoz és a növényzethez dörzsöli. A vér mennyisége itt is hasonló a másik módszerhez. Mindkét módszernél dönt a "rálövés" helyének elkészítése. A rálövés helyét l 10-15 méterre vezet je elfekteti a tanuló kutyát nyaklóval a nyakán. A rácsatolt hosszú vezetéket gondosan eligazítva, a kutya mögött úgy fekteti le, hogy az akadály nélkül engedje mozogni a munkára induló ebet. A kutya fekve marad, a vezeto pedig a rálövés helyét vizsgálja úgy, hogy a kutya jól láthassa minden mozdulatát. Ez bizonyosan felkelti a tanítvány figyelmét. A figyelmét összpontosító kutyához vezet je visszatér, felszabadítja fekv helyzetéb l, és a megvizsgált rálövési helyre vezeti. Kezével rámutat a véres talajra, miközben kiadja a "szimat, csapa" parancsot, és biztatja a szimat felvételére. A szabályosan vezetékre vett vadászkutya négy lába között kell futni a vezetéknek. Az orr a talaj közvetlen közelében van, és "zakatoló" orral követi a csapát. A kutya vezetése úgy történjen, hogy a vezeték enyhén feszüljön. A vezet a fákon lév jelölések alapján figyelje a csapa kidolgozásának pontosságát. A csapáról való letérés esetén mindaddig, amíg a kutyának esélye van a korrigálásra, ne szóljon kutyájához. Mindig el zze meg a vezeték elakadását és a túlzott feszülését. A kutya soha ne húzza vezetojét! A már nem él vad megtalálását a kutya "dermedtre" csaholással jelezze még akkor is, ha vezet je a közvetlen közelében van. A vad tépése és kikezdése tilos, ezt "Fúj, rossz!" tiltó paranccsal meg kell akadályozni! Amennyiben a kutya magától nem csahol, az egyik módszer a megtanításra, hogy a csapa végén lév vadb r alá egy kis edénykébe tesszük a kedvenc ételét, és jól letakarjuk, hogy ne férjen hozzá. Ezt meg akarja szerezni, amit a vezet nem enged, és közben biztatja az ugatásra. Ha ugatni kezd, megkapja a jutalmat. Ezt gyakorolja mindaddig, amíg biztatás nélkül is megkezdi a csaholást. Fokozatosan kell bevezetni a jutalom megvonását, majd amikor a csaholás természetessé válik, a dicséreten kívül teljesen meg kell vonni minden jutalmat. A tanítás el rehaladtával a rálövési helyet a kutyának "el re kereséssel" kell felkutatni, és megtalálás esetén a vezet nek mutatni. Ezt követ en indulhat a csapa kidolgozására. Ekkor már a kutya elég rutint szerzett ahhoz, hogy a második "sebágy" után vezet je lecsatolja a vezetékrol, és "hajszára" engedje. Ami annyit jelent, hogy a kutya a csapa utolsó kb. 100 méterét önállóan dolgozza ki, vagyis nincs vezet jével állandó kontaktusban. Eredményes munka esetén a megtalált vadat csaholással jelezni kell. A csaholásnak kitartónak kell lennie, mégpedig addig amíg a vezet je oda nem ér. Ezzel a kutya olyan szintre jutott, hogy sebzett vadra bátran lehet vele dolgozni természetes körülmények között is.

2.6.

Vaddisznós kutyák bevadászása

2.6.1. Vaddisznós kutyák munkája tankertben A vaddisznó egyéni és társas vadászatán egyaránt kívánatos a jól képzett vadászkutya alkalmazása. Megjegyezend , hogy valójában e vadfaj vadászatán nem ragaszkodunk a 41

fajtatiszta egyedekhez, mivel itt a legnagyobb arányú a veszteség. Kevés példány éri meg a "nyugdíjas" kort. Kiválóan alkalmazható fajták a tacskók, terrierek, kopók, lajkák, fürjészebek és nem utolsósorban a magyar pásztorkutyák közül a pumi és mudi, valamint a felsorolt fajták keresztezéséb l származó egyedek. A vaddisznó vadászatára feltétlen fel kell készíteni kutyáinkat fizikailag és pszichikailag egyaránt. Az elv ugyanaz, mint a kotorékmunkánál ismertetettek. A kutyák a megfelel fegyelmezettségi szint elérése után, kb. egyéves korukra vihet k el ször a vaddisznós tankertbe. Itt az els dleges cél elsajátítani a vaddisznó fedett terepen történ felkutatását, a megtalált ellenféllel szemben tanúsított, vadászati szempontból kívánatos viselkedést, pl. a vad megállását, illetve hajtását. Természetesen törekedni kell a fajtákra jellemz öröklött hajlamok kibontakoztatására. Ez egyben azt jelenti, hogy fajtánként más és más stílust kell elfogadnunk függetlenül attól, hogy a végzend munka azonos. Másképp keres és hajt a tacskó, a kopók különböz fajtái, a terrierek és a lajkák. Ebb l egyenesen következik, hogy a vaddisznó is másként viselkedik és reagál az egymástól eltér stílusokra. Megfelel gyakorlás után kutyáinkban kialakul, és szokássá válik egy harcmodor, mind a támadó, mind a védekez és a gyakran alkalmazott elterel , a vad figyelmét megosztó munka területén. Fontos feladat kutyáink hozzászoktatása a dermedt vad jelzéséhez. Kívánalom hangadással, "dermedtre" csaholással a vadász tudtára hozni a megtalált vad tartózkodási helyét. Mib l is áll a tankerti felkészítés? A kutyavezet parancsára a rejtoz vadat módszeres kereséssel meg kell találni úgy, hogy közben a kutya az orrát tudatosan használja. A keresésnek lendületesnek és határozottságot mutatónak kell lenni. A találni akarás mindennél fontosabb. A kutyák fajtától függ en dolgozhatnak egyénileg és párban. A felsorolt gyakorlatokra kivétel nélkül a tankertben készítjük fel a kutyákat. A tanítás és a gyakorlás addig szükséges, amíg a különböz szituációkat a kutya feltétel nélkül, az adott körülményekhez képest legjobban tudja megoldani. A tankertben alkalmazott vaddisznó mindenkor a kutya tudásának, fizikai állapotának megfelel legyen. Tehát süld vel kezdjük a munkát, ezt koca, majd fiatal kan követi. Hasonlóan a m kotorékmunkánál tárgyaltakhoz, folyamatosan pozitív élményhez segítjük a kutyát, ezzel növelve az önbizalmát és a harci kedvét. A tankertben ugyanakkor lehet ség nyílik arra is, hogy megakadályozzuk a mindenáron való "ölni" akarását és az üldözött vad "ész nélküli" hajtását. Fontos még említést tenni a kizárólag vaddisznóra történ munkáról is. Ez azt takarja, hogy a vaddisznón kívül más vad zése tilos. Ennek megtanítására csak a kertben van mód. A felsoroltak elsajátítását követoen mindenki nyugodt lelkiismerettel viheti kutyáját "igazi" vadászatra. Biztos lehet benne, hogy nem vall szégyent a legigényesebb vadászok el tt sem. A kutya keresése – f leg, ha a kertet már nagyon összejárták a disznók – történhet légszimat alapján, amikor is feltartott orral, a levegob l kapott szaganyagok alapján keresi a rejt z vaddisznót. Rendkívül fontos az eredményesség szempontjából, hogy a kutya milyen mértékben veszi figyelembe a szél irányát. Erre a kiképz nek figyelnie kell, szükség esetén a beavatkozás nem maradhat el. A vaddisznó keresésének másik módja a csapázás. Ekkor a kutya a talajon hátrahagyott szagnyomok alapján kutatja fel a csapa végén rejt z vadat. Erre akkor kerülhet sor, ha a tankertben még kevés mozgás volt. Bármelyik módszerrel megtalált vaddisznó láttán bátorságot kell tanúsítani, és a vackából kiugró állatot – a vezet külön parancsa nélkül – csaholva hajtani kell. Amennyiben ez nem történik meg, úgy a vezet biztathatja, uszíthatja a kutyát, de törekedjen arra, hogy az mihamarabb önállóan kezdje az üldözést. A hajsza során a kutya igyekezzen miel bb olyan pozícióba kerülni, hogy a vaddisznót meg tudja állítani. A csaholás folyamatossága nem szakítható meg még akkor sem, ha a disznó ellentámadásba lendül. A támadó vaddisznó el l a visszavonulás csak átmeneti lehet. A vaddisznó figyelmét elterelve, a kutya próbálja meg az

42

újbóli állítást, és tartson ki addig, amíg vezet je a disznóról le nem hívja. Az állításkori csaholás id tartama fokozatosan növelhet . A disznós kutyáknál is alapkövetelmény a feltétel nélküli behívás spontán vagy munka közben egyaránt. A behívás történhet sípra, kürtre, esetleg lövés hangjára. Ezt a tankertben kell reflextevékenységgé fejleszteni. A dermedt vadnál elvárás a "dermedtre" csaholás. Ez mindaddig tart, amíg a vezet oda nem ér a vadhoz. 2.6.2. Vaddisznós kutyák munkája egyéni vadászatokon Sikeres tankerti képzés után kutyáinktól jó teljesítményt várhatunk egyéni és társasvadászatokon, amennyiben a kutyás vadász tökéletesen tisztában van az egyes vadászati módok jellemz ivel, a kutya szerepével és a vadászkutyával szembeni reális elvárásokkal. Cserkelés: A vaddisznót gyalogosan megközelíteni és terítékre hozni a legnehezebb vadászteljesítmények egyike. Itt a kutya sokat segíthet, de nem ritka az sem, hogy a vadász egyedül is soknak bizonyul, és a vad idejekorán kereket old. Tudomásul kell venni, hogy a cserkész vadász és kutyája mozgásban van, míg a vad rejt zik, figyel minden gyanús jelre, szagra, és o territóriumán belül, vagyis el nyös helyzetben van. A cserkelés valójában nincs napszakhoz, évszakhoz kötve, vadászati idényben bármikor élvezetes, de rendkívül nehéz vadászati mód. Feltétele, hogy a vadász tökéletes ismer je legyen a vaddisznó (vagy más nagyvad faj) viselkedésének napszakonként, évszakonként, változó id járási és egyéb környezeti tényez k esetén. A vadászkutyának magasan képzettnek, intelligensnek, rendkívül jó idegzet nek, jól alkalmazkodónak és nem utolsó sorban rendkívül jó kapcsolattartónak kell lenni. Bármelyik tulajdonság hiánya meghiúsíthatja a vadászat sikerét. A jól cserkész vadászkutya úgy viselkedik, mintha jelen sem lenne. "Együtt él" a cserkel vadásszal. Követi mozdulatait, mozgásritmusát, a cserkelés kezdetét l a végéig. Ugyanakkor, ha valamit észlel, azt rögtön jelzi gazdájának, a lehet legkevesebb felt néssel. Szükség esetén némán helyben marad, míg gazdája vissza nem ér, vagy egyéb módon más parancsot nem kap. A cserkészés alapja a lassú, nem folyamatos haladás, vagyis apró lesek sorozata. Az erdei cserkészúton a cserkel vadász meg-megállva, vadászszékére leülve figyel és távcsövez. Mögötte vadásztacskója feszülten figyelve és orrát a leveg be fúrva próbál szimatot venni a rejt z vagy éppen pihen vadról. A vad észlelésekor a cserkel vadász kutyája kézjelre fekszik és helyben marad, hogy jelenlétével ne zavarja se a vadászt, se a vadat. Kell pozícióba kerülve, a vadász lövést tesz. A kutya erre sem mozdulhat helyér l. Türelmesen kell gazdáját várni. Csapázás, nyomkövetés: Nem tévesztend össze a sebzett nagyvad vércsapán történ követésével, az utánkereséssel. A csapázást végezhetjük kutyával és kutya nélkül egyaránt. Mi szükséges az eredményes nyomkövetéshez? A kutya nélküli csapázás alapfeltétele a friss porhó megléte. Ezen megnyugtató biztonsággal követhet a magányos vadkan nyoma. Kutyával vagy anélkül, mindenképp szükséges a vad jellemz viselkedési szokásainak ismerete. Tudni kell, mikor és hol táplálkozik, mikor és hol pihen, mi a menekülési stratégiája stb. Fontos a vadász környezetbe ill ruházata, felszerelése. Tudni kell lassan és nesztelenül járni és folyamatosan figyelni a környezetet. A vadász és kutyája jó állóképesség legyen, mert soha sem tudni, mikor és hol ér véget a csapa. A kutyát mindenkor hosszú vezetéken tegyük a kívánt nyomra, és úgy kövessük a kiszemelt vadat. A nyom követésekor figyeljük kutyánk viselkedését, mert az sok mindenr l árulkodik. Ne feledkezzünk meg egy aranyszabályról, miszerint soha ne lépjünk a nyomra, ne tapossuk el, mert nem lehet kizárni a 43

nyomtévesztést. A csapa mellett kell haladni, így bármikor újra felvehet és követhet az elveszett nyom. A támadó vaddisznó el l a visszavonulás csak átmeneti lehet. A vaddisznó figyelmét elterelve, a kutya próbálja meg az újbóli állítást, és tartson ki addig, amíg vezet je a disznóról le nem hívja. Az állításkori csaholás id tartama fokozatosan növelhet . A csapa és közvetlen környéke sokat mond a hozzáért nek. Amikor a kutya lelassul és tétován körbekörbe szaglászik, majd újból határozottan megindul, érdemes odafigyelni. Megnézve a nyomokat, azt tapasztaljuk, hogy a disznó turkált, élelem után kutatott. Ez annyit jelent, hogy messze van még a pihen hely, vagyis a csapa vége. Amikor azt tapasztaljuk, hogy kutyánk kissé kileng, tétovázik, szintén érdemes figyelmesen megvizsgálni a nyomokat. Általában a vaddisznó vackolás el tt tesz tétova, forgolódó mozgást. Keresi a pihenésre legalkalmasabb helyet. Innen már a siker közelségének biztos tudatában mehetünk tovább. Nem árt tüzetesen távcsövezni a területet, mert nem kizárt a disznó látótávolságon belüli fekvése. A vackoló vaddisznó sokszor horkolásával árulja el magát. Azonban mindig a legbiztosabb a kutya magatartásából levonni a következtetéseket. Amikor a kutya idegessé válik, és fokozott intenzitással követi a nyomot, már nincs messze a h n áhított magányos kan. A vaddisznó jellemz viselkedése, hogy vackolóhelyét szembeszéllel keresi meg azért, hogy megbizonyosodjon, nincs-e valami zavaró körülmény a közelben. Ha mindent megfelel nek talál, bevackol. Teszi ezt úgy, hogy saját nyomával szemben fekszik el. Ennek ismeretében, a csapa várható végéhez közelítve, állandóan lövésre késznek kell lennünk. Kutyánkat a vezetékr l lecsatoljuk, és hagyjuk önállóan dolgozni. Néhány perc múlva feltehet en hallani fogjuk a közeli csaholást a disznó robajt kelt felugrását, fújását. A jó vaddisznós kutya az álmából felvert kant folyamatos csaholással állítja, ezzel teszi lehet vé a vadász lövéshez jutását. 2.6.3. Vaddisznós kutyák munkája társas vadászaton (vaddisznóhajtás) A vaddisznó társas vadászati módja a vaddisznóhajtás. Ennek a lényege, hogy vaddisznós kertben vagy szabadterületen kijelölt l állásokban leállított vadászok irányába hajtsák a hajtók a levadászandó területek vaddisznóállományát. E feladatok ellátásához nélkülözhetetlenek a jó hajtókutyák. Milyen a jó vaddisznós kutya? Bátor, de nem oktalanul vakmer , kitartó, intelligens, engedelmes és nem utolsó sorban képes az önálló munkára, amennyiben erre szükség van. A hajtásban lényeges, hogy csak a vaddisznót hajtsák. Más vaddal maradjanak közömbösek, de legalábbis rövid hajsza után önként álljanak le a vad zésérol. Kívánalom, hogy a l állásokban lév vadászok vonalán túl már ne zzék a vaddisznót sem. A vadászat folyamán ne kezdjenek önállóan sebzett vad utánkeresésébe. Törekedni kell arra, hogy a kutyák ne ver djenek falkába, mert úgy a hajtás jelent s része kutya nélkül marad. Ennek az a következménye, hogy több disznó elmarad, vagy visszatör a hajtók mögé. A sebzett vad megkeresésére és terítékre hozása mindenkor a vadászatvezet útmutatásai alapján történhet, többnyire a hajtás végezetével. Szabad területeken rendezett hajtásokon nem szerencsés az olyan kutyák alkalmazása, amelyek kotorékmunkában is kiválóak, és szeretik ezt a vadászatot. Amennyiben a hajtásokban kevés a disznó, viszont kotorék van, úgy a gazda tudta nélkül munkához látnak. Gyakori az ilyen kutyák átmeneti elvesztése, esetleg végleg is le kell mondani róluk, és soha nem derül ki, mi lett a sorsuk. Valószínuleg egy kontrollálatlan és sikertelen kotorékvadászatnak estek áldozatául. Más a kerti vaddisznóhajtás. Ott ismertek a kotorékok és a vaddisznó tömeges jelenléte is garantált, így nincs unatkozásra idejük, és minden erejükkel a hajtásra koncentrálnak. A kutyavezet k egymástól biztonságos távolságra állnak fel, elejét véve, hogy a kutyák egymást zavarják, verekedjenek, eldöntsék a rangsorvitákat. A fölösleges agresszivitás nem kívánatos a vadászat során, bármilyen 44

vadászkutyafajtáról és vadászati módról legyen szó. A felugró kondát vagy egyes disznót a legközelebbi kutya hangos csaholással kezdi hajtani. Ehhez a szomszéd kutya csatlakozhat és részt vehet az üldözésben. Minden igyekezetükkel azon kell lenniük, hogy a vad ne fordulhasson vissza. Ez els sorban a hajtás intenzitásától függ. A kutyavezet törekedjen arra, hogy kutyája a vaddisznót minden körülmények között a l vonal felé hajtsa. A visszatör disznókról a kutyák lehívandók. Így az ebekben kialakul és rögzül az igazi hajtómunka lényege. A hajtás végén a sebzett vad terítékre hozása a kutyák feladata. A kutyavezet k a hajtásokban megjelölt rálövési helyeket felkeresik, és kutyáikat vezetékre véve, követik a sebzett vad nyomát a vércsapán. A teríték átadásakor a hajtásban részt vev összes kutya és vezet je sorakozzon fel, és vegyen részt a vadnak járó végtisztesség megadásában.

45

Felhasznált irodalom Dr. Kováts Zsolt: Kutyaiskola (1986.) Szegvári Zs.- Borkuti B.- Csomó Zs.- Dr. Gönczi G.: shonos magyar vadászkutyák (1996.) Füzesiné Szegvári Zs.: A magyar vizsla (2004.) Walterné Illés Valéria: Kynológia I. (1997.) Szinák J.- Veress I. : Kutyakalauz (1987.) Rácz István: Retrieverek idomítása (képzése) – I. rész, www.retrievervadaszkutya.hu Pomázi Ágoston: Képes vadászkutya-iskola - www.kutya.hu A fed lapon látható grafika forrása a Pomázi Ágoston „Képes vadászkutya-iskola” cím munkája, amelyet Pócz Dániel ilusztrált.

46