2009.(VIII.27.) sz. önkormányzati határozattal

TELEKGERENDÁS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

4

JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS ÉS TERV Elfogadva az 54/2009.(VIII.27.) sz. önkormányzati határozattal

VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2009.


5


HATÁROZATI JAVASLAT* Telekgerendás község Önkormányzatának Képviselőtestülete a 23/2006. (III.30.) számú Kt. határozattal jóváhagyott Településszerkezeti leírást az alábbiak szerint, a településszerkezeti tervet a TSZT-2 jelű tervben foglaltak szerint módosítja:

2.2 Beépítésre szánt területek 14. oldal – Különleges terület – településüzemeltetési terület A területen a szennyvízelhelyezés és tisztítás törvényben előírt módon történő elvégzéséhez szükséges műtárgyak elhelyezésére szolgál.

„A szerkezeti terv ebbe az övezetbe sorolja be a település keleti részén a 47 sz. fút és az iparterületet feltáró út csomópontjától 50 méterre jelölt területet,” helyett: Külterületen, az 47 sz. főúttól délre, a településtől nyugatra található aradi Major melletti 0136/66 hrsz-ú terület tartozik e területfelhasználási egységbe.

4. Környezetvédelem 23. oldal: - Talaj- és vízvédelem Az első bekezdés a következőképp módosul: Telekgerendás teljes közigazgatási területe a 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet – szerint a felszíni víz állapota szempontjából környezetvédelmi szempontból az „érzékeny” B kategóriába tartozik, annak ellenére, hogy a régió ivóvízellátását biztosító vízbázis a Marosi hordalékkúp határán terül el. (Tilos a felszín alatti vizekbe bevezetni a rendelet szerinti kockázatos anyagokat, ill. az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása során ilyen anyag keletkezéséhez vezető közvetlen anyagot.) A 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet – a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről – 2. számú melléklete tartalmazza azoknak a településeknek a listáját, amelyek nitrátérzékeny területen helyezkednek el. Telekgerendás a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelemről szóló kormányrendelet melléklete szerint a terület nitrátérzékeny. A nitrátérzékeny területek vizeinek védelmére vonatkozóan előírásokat, intézkedéseket is megfogalmaz. A mezőgazdasági tevékenységet folytatóknak az 1. számú mellékletben meghatározott előírásokat kell betartania (trágyázási tilalmi időszak; trágyázás fagyott, hóval borított talajon; trágyázás szabályai vizek környezetében; állattartó telepek trágyatároló műtárgyainak kialakítása; öntözéssel kapcsolatos követelmények stb.) A negyedik bekezdés a következőképp módosul: A Maros hordalékkúpjából nyerhető ivóvízkészlet értékes (védendő), ezért a 123/1997. évi (VII.18.) Korm. rendelet – a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről és fenntartásáról a vonatkozó rendelet szerint gondoskodni kell

*

A szürke színnel kiemelt részek a határozat módosítással érintett részei




6

Talaj- és vízvédelemről szóló rész a következő rendelkezéssel egészül ki A szennyvízelvezetéssel és –tisztítással kapcsolatban a felszín alatti vizek védelméről, a felszín alatti vizek minősége védelmének szabályairól szóló jogszabályokat kell figyelembe venni, valamint ehhez kapcsolódóan a vízszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékek alkalmazandók. 24. oldal: - Levegőtisztaságvédelem Az utolsó bekezdés törölve. A területen az érvényes előírások a levegő tisztaságára vonatkozóan: A 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet előírásai, a 14/2001.(V.9.)KöM-EüM-FVM együttes rendelete (módosítva 25/2001.(XII.7.) a légszennyezettségi határértékekről és a 23/2001.(XI.13.) KöM rendelet a kibocsátási határértékekről. 24. oldal: - Zajvédelem A környezetalakítás és következőképp módosul:

környezetvédelem

fejezet

Zajvédelemről

szóló

része

a

A közlekedésből származó zajterhelés növényzet (fasorok, zöldsávok) telepítésével csökkentendő. A rezgésterhelés mértéke települési területek közelében sebességkorlátozással csökkenthető. A 27/2008 (XII.3.) KöM-EüM rendelet 3. sz. melléklete alapján a közlekedésből származó zajterhelés felső értéke. 3. számú táblázat Közlekedési zajtól származó határértékek kiszolgáló úttól, lakóúttól származó zaj Zajtól védendő terület Falusias lakóterület Különleges terület temető Gazdasági terület

az országos közúthálózatba tartozó mellékutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő gyűjtőutaktól és külterületi közutaktól

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

55 dB

45 dB

60 dB

50 dB

65 dB

55 dB

65 dB

55 dB

A rendelet 1. számú melléklete üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékeire vonatkozóan is tartalmaz adatokat. A tervezési területen az alábbi zajterhelési határértékek érvényesek: 4. számú táblázat Az üzemi létesítményektől származó zajterhelési határértékek: Zajtól védendő terület nappal 6-22 óra éjjel 22-6 óra Falusias lakóterület 50 dB 40 dB Gazdasági terület 60 dB 50 dB

25. oldal: - Hulladék Hulladékról szóló rész utolsó bekezdése helyére az alábbi rendelkezés lép. A területen keletkező hulladékok besorolása, kezelése, tárolása során a hulladékok jegyzékéről, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről, valamint a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló jogszabályokat kell figyelembe venni.



7


„A” TERÜLET

„B” TERÜLET

Új szennyvíztisztító terület

Módosított, korábbi szennyvíztisztító terület

Szerkezeti terv módosítás

„A” TERÜLET

„B” TERÜLET

Új szennyvíztisztító terület

Módosított, korábbi szennyvíztisztító terület

Szabályozási terv módosítás



8

SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Jóváhagyva a 7/2009.(VIII.28.) sz. rendelettel



9


TELEKGERENDÁS ÖNKORMÁNYZAT 7/2009.(VIII.28.) SZ. RENDELETE A 4/2006 (III.31.) SZ. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL SZÓLÓ RENDELETÉNEK (TOVÁBBIAKBAN: HÉSZ) MÓDOSÍTÁSÁRÓL† Telekgerendás Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében biztosított felhatalmazás és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) bekezdés c) pontja szerint a következő rendeletet alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § A HÉSZ 1.§ /3/ bekezdés a következőképp egészül ki: /3/ Jelen építési szabályzat mellékletei: 1. sz. melléklet: Fogalom meghatározások 2. sz. melléklet: Művi értékvédelem –Helyi védelem 3. sz. melléklet: Régészeti területek 4. sz. melléklet: Természeti védelem alatt álló, illetve védelemre javasolt területek 5. sz. melléklet: Szabályozási tervek 6. sz. melléklet: Szabályozási terv módosítás

2. § (1) (2)

A HÉSZ 2.§ /2/ bekezdés törölve. A HÉSZ 2.§ /3/ bekezdés a következőképp módosul: /3/ Az /1/, /2/ bekezdésben nem említett szabályozási elemek javaslati jellegűek, a további tervezési és építési engedélyezési eljárás során irányadóként veendők figyelembe.

3. § (1) (2)

(3)

(4)

†

A HÉSZ 3.§ /1/ bekezdés törölve. A HÉSZ 3.§ /2/a következőképp módosul: /2/ Telekalakításai engedély kiadható, ha a) A telekalakítás / telekosztás a szabályozási terven jelölésre került, és a kialakítandó telekszám a szabályozási terven jelölteknek megfelel; b) a szabályozási terven nem került kijelölésre, de az egyes övezeteknél előírt minimális telekszélességnek megfelel lakóterületen az övezet paraméterei alapján a telekalakítás végrehajtható. A HÉSZ 3.§ /3/ bekezdés a következőképp módosul: /3/ Építési telek – kialakult beépítés esetén, jelen szabályozás idején már meglévő zárványtelkek kivételével – csak úgy alakítható ki, ha nem jön létre: a) nyúlványos (nyeles) telek (lásd: fogalommagyarázat), b) olyan telek, amely közútról, vagy jelen jogszabály jóváhagyását megelőzően kialakított magánútról gépjárművel nem közelíthető meg, s a létrejövő telek egyszerű kontúrú, alakja az övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza. A HÉSZ 3.§ /4/ bekezdés a következőképp módosul: /4/ A beépítésre szánt területeken az építési telkek legkisebb területei esetében a „K”-val jelölt övezetekben kialakult telkek (lásd fogalommagyarázat) a

A rendeletben dőlt betűvel szedett szövegrészek tájékoztató jellegűek, nem képezik a rendelet részét.



10


kialakult telkek tovább nem oszthatók, telekhatárkorrekció során egy telek területe az övezeti minimális telekterületig (a zárójelben jelölt mértékig) csökkenthető.

4. § (1) (2)

(3)

(4)

A HÉSZ 4.§ /1,2/ bekezdések törölve. A HÉSZ 4.§ /3/ bekezdés a következőképp módosul: /3/ Belterületen, amennyiben egy meglévő építési telek nagysága nem elégíti ki az építési övezet teleknagyság méretére vonatkozó előírásokat, de nagyobb mint 550 m2, és a /4/ bekezdésében foglalt minimális szélességi méreteket eléri, úgy beépíthető. A HÉSZ 4.§ /4/ bekezdés a következőképp módosul: /4/ A település beépítésre szánt területén, − oldalhatáron álló beépítés esetén: 14 m − szabadon álló beépítés esetén: 16 m szélességű telek is beépíthető. A HÉSZ 4.§ /5/ bekezdés helyére a következő rendelkezés lép: /5/ Ha egy építési telek területe és szélességi mérete a /3/ /4/ bekezdésben foglalt minimális méreteket nem elégíti ki, úgy:

a) a meglévő épület a szomszédos épülettől való távolságtól függetlenül felújítható, tetőtere beépíthető, és ha az övezet egyéb előírásait kielégíti (beépítettség, építménymagasság), úgy alapterülete bővíthető az építési helyen belül. b) új épület nem építhető.

(5) (6)

A HÉSZ 4.§ /7/ bekezdés törölve. A HÉSZ 4.§ /8/ bekezdés a következőképp módosul: /8/ Amennyiben egy épület: − kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, − ipari gazdasági terület − különleges terület – szociális, egészségügyi terület, építési övezetben épül, elvi építési engedélyt kell kérni az engedélyezés feltételeinek előzetes tisztázása céljából.

(7) (8)

A HÉSZ 4.§ /9,13,14/ bekezdések törölve. A HÉSZ 4.§ /15/ bekezdés helyére a következő rendelkezés lép: /15/ A beépítésre szánt területen a belterülethez közvetlenül nem kapcsolódó gazdasági és különleges területek kivételével – a csatornahálózat kiépítést követően - új épület építése csak teljesen közművesített építési telken lehetséges.



11


II. FEJEZET TERÜLETFELHASZNÁLÁS

5. § A HÉSZ 5.§ /1/ bekezdés a következőképp módosul: /1/ Telekgerendás területén a beépítésre szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységbe sorolandók: Kertvárosias lakóterület (Lke) Településközpont vegyes terület (Vt) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) Ipari gazdasági terület (Gip) Különleges területek Sportterület (K-sp) Temető (K-t) Egészségügyi, szociális terület (K-szoc) Vasúti terület (K-vá) Mezőgazdasági repülőtér (K-r) Szennyvíztisztító (K-szt)

6. § (1)

(2)

(3)

A HÉSZ 6.§ /1/ bekezdés a következőképp módosul: /1/ Kertvárosias lakóterület a Szabályozási terven Lke jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 5,5 m-es épületmagasságot építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. A HÉSZ 6.§ /2/ bekezdés a következőképp módosul: /2/ Kertvárosias lakóterületen önálló főépületként elhelyezhető: a) Lke1, Lke2 építési öveztben kétlakásos lakóépület b) Lke3, Lke4 építési övezetben egylakásos lakóépület c) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; d) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; e) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület. f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület. A HÉSZ 6.§ /3/ bekezdés a következőképp módosul: /3/ Kertvárosias lakóterületen önálló főépületként kivételesen elhelyezhető: a) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény; b) sportépítmény; c) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület; d) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület; e) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára; f) üzemanyagtöltő állomás.



12


7. § (1)

(2)

(3) (4)

A HÉSZ 7.§ /2/ bekezdés a következőképp módosul: /2/ Településközpont vegyes területen önálló épületként elhelyezhető: a) legfeljebb kétlakásos lakóépület; b) igazgatási épület; c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; d) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület; e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; f) sportépítmény. A HÉSZ 7.§ /3/ bekezdés a következőképp módosul: /3/ Településközpont vegyes területen önálló főépületként kivételesen elhelyezhető: a) nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény; b) termelő kertészeti építmény. A HÉSZ 7.§ a következő /3/A/ bekezdéssel egészül ki: /3/A/ Településközpont vegyes területen kivételesen sem helyezhető el: a) parkolóház, üzemanyagtöltő állomás. A HÉSZ 7.§ /8/ bekezdés a következőképp módosul: /8/ Az övezet területén meglévő (Kossuth utca: 184 hrsz) négylakásos épület felújítható, bővítésre az övezet egyéb előírásainak betartásával építési engedély kiadható, de új lakás nem létesíthető.

8. § (1) (2)

A HÉSZ 8.§ /7/ bekezdés a következőképp módosul: /7/ Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen épület az utcai telekhatártól legalább 10 m-re helyezhető el. A HÉSZ 8.§ /8/ bekezdés helyére a következő rendelkezés lép: /8/ Az építési övezet területén új épület elhelyezésének építési engedélyezési eljárását a 4.§ /8/ bekezdésben foglaltak szerinti elvi építési engedélyezési eljárás kell, hogy megelőzze.

9. § (1)

(2)

(3) (4)

A HÉSZ 9.§ /7/ bekezdés helyére a következő rendelkezés lép: /7/ Ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb építménymagasság szükséges, az övezetben előírt legnagyobb megengedhető építménymagasság 10,5 méter. A HÉSZ 9.§ /8/ bekezdés helyére a következő rendelkezés lép: /8/ Az újonnan beépítésre kijelölt ipari gazdasági területeken telekosztás csak a 3.§/6/ bekezdés szerint (0171/21-7 hrsz, és a 0103/25-43 hrsz) telekalakítási terv alapján lehetséges. A HÉSZ 9.§ /9,10/ bekezdések törölve. A HÉSZ 9.§ /11/ bekezdés helyére a következő rendelkezés lép: /11/ Az építési övezet területén új épület elhelyezésének építési engedélyezési eljárását a 4.§ /8/ bekezdésben foglaltak szerinti elvi építési engedélyezési eljárás kell, hogy megelőzze.

10. § (1)

(2)

A HÉSZ 12.§ /3/ bekezdés a következőképp módosul: /3/ A Új temető északi bővítési területén, a telekhatár mentén min. 10 m-es sávban többszintű növényzet (gyep-, fa- és cserjeszint) telepítése kötelező, területe nem szolgálhat temetkezési helyként. A HÉSZ 12.§ /4/ bekezdés törölve. VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2009.


13


11. § (1) (2)

A HÉSZ 13.§ címe ”Egészségügyi, szociális terület (K-szoc)”-ra módosul. A HÉSZ 13.§ /4/ bekezdés helyére a következő rendelkezés lép: /4/ Az építési övezet területén új épület elhelyezésének építési engedélyezési eljárását a 4.§ /8/ bekezdésben foglaltak szerinti elvi építési engedélyezési eljárás kell, hogy megelőzze.

12. § (1)

(2) (3) (4)

A HÉSZ 18.§ /3/ bekezdés a következőképp módosul: /3/ Zöldterületen szabadonálló módon max. 2%-os beépítettséggel, max. 4,5 mes építménymagasságú épület építhető, legalább részleges közművesítettséggel. A HÉSZ 18.§ /6,8,9/ bekezdések törölve. A HÉSZ 18.§ /10/ bekezdés a következőképp módosul: /10/ A közparkok kialakítása csak szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A HÉSZ 18.§ /11/ bekezdés törölve.

13. § A HÉSZ 19.§ bekezdés a következőképp egészül ki: /6/ Erdőterületen meglévő tanyaépület (lásd: fogalommagyarázat) felújítható, korszerűsíthető, de új épület nem építhető.

14. § (1)

(2)

A HÉSZ 20.§ /2/ bekezdés a következőkkel egészül ki:

/2/

Gazdasági rendeltetésű erdőterület övezetén az erdő rendeltetésének megfelelő erdő- és vadgazdálkodási célú épületek szabadonálló módon, max. 0,5%-os veépítettséggel, max. 4,5 m-es építménymagassággal építhetők be, amennyiben a közművesítettség

mértéke: legalább részleges. A beépíthető legkisebb telek min. 100.000 m2, azaz 10 ha. A HÉSZ 20.§ /3/ bekezdés helyére a következő rendelkezés lép: /3/ Az erdősítésre kijelölt területen az erdő művelési ág létrejöttéig, valamint a terület legalább 75%-ban történő erdősítéséig a területen csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható, s épület nem építhető.

15. § (1) (2)

(3)

(4)

A HÉSZ 21.§ /4,5/ bekezdések törölve. A HÉSZ 21.§ /6/ bekezdés helyére a következő rendelkezés lép: /6/ A védelmi erdők területén az erdőgazdasági műveléshez, vagy közérdekből szükséges infrastruktúra elemei, illetve az OTÉK-ban felsorolt építmények — távközlési és energetikai magasépítmény, adótorony, antenna kivételével — akkor helyezhetők el, ha azok az erdő természeti és védelmi rendeltetését nem akadályozzák. A HÉSZ 21.§ /7/ bekezdés a következőképp módosul: /7/ Az övezethez tartozó erdőterületek min. 85 %-ban zárt faállománnyal telepítendők be, fennmaradó részük gyepes és cserjés felületként alakítható ki. Új növényállomány telepítésénél csak őshonos fajok használhatók. A HÉSZ 21.§ /8/ bekezdés törölve.



14


16. § A HÉSZ 22.§ bekezdés a következőképp egészül ki: /4/ A rekultivációs terv alapján szakszerűen meg kell tisztítani és a szükséges mértékű talajcsere és tereprendezés után erdősíteni kell.

17. § (1) (2)

(3)

A HÉSZ 24.§ /2/ bekezdések törölve. A HÉSZ 24.§ /4/ bekezdés helyére a következő rendelkezés lép:

/4/

Turisztikai rendeltetésű erdőterület övezetén az erdő rendeltetésének megfelelő erdő- és vadgazdálkodási célú épületek szabadonálló módon, max. 2%-os beépítettséggel, max. 4,5 m-es építménymagassággal építhetők, amennyiben a közművesítettség mértéke: legalább részleges. A beépíthető legkisebb telek min. 100.000

m2, azaz 10 ha. A HÉSZ 24.§ /5/ bekezdés helyére a következő rendelkezés lép: /5/ Az erdősítésre kijelölt területen az erdő művelési ág létrejöttéig, valamint a terület legalább 75%-ban történő erdősítéséig a területen csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható, s épület nem építhető.

18. § (1) (2)

A HÉSZ 25.§ /2,3,5/ bekezdések törölve. A HÉSZ 25.§ bekezdés a következőképp egészül ki: /6/ Mezőgazdasági területeken kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illő (lásd: fogalommagyarázat)épületek, építmények építhetők. /7/ Mezőgazdasági terület övezeteiben a közművesítettség mértéke: legalább részleges. Ha a szennyvíz a közcsatornába nem vezethető, akkor zárt szennyvíztárolót kell kialakítani, vagy egyedi szennyvíztiszítót kell létesíteni. /8/ Mezőgazdasági területen erdő, vízfelület, sportolási célú gyep is létesíthető.

19. § (1)

(2) (3)

(4)

A HÉSZ 26.§ /3/ bekezdés a következőképp módosul: /3/ Az Má1 jelű övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők: a) a kialakítható legkisebb telekméret: 5000 m2 b) a legkisebb beépíthető telek területe: 100.000 m2 (10 ha) c) a beépítés módja: szabadonálló d) legnagyobb beépíthetőség: 2%, melyből lakóépület a beépíthetőség legfeljebb 1/2-a lehet); e) legnagyobb építménymagasság: lakóépület esetén 4,5 m, földszintes gazdasági épület esetén 7,5 m; f) terepszint alatti építmény alapterülete legfeljebb 8% A HÉSZ 26.§ /4/ bekezdések törölve. A HÉSZ 26.§ /6/ bekezdés helyére a következő rendelkezés lép: /5/ Má1 övezetben az birtokközpont (lásd: fogalommagyarázat) alakítható ki abban az esetben, ha a mezőgazdasági birtoktest(lásd: fogalommagyarázat) legalább 40 ha (400.000 m2) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 10.000 m2 nagyságú lehet. A beépítettség legfeljebb 25%. A HÉSZ 26.§ /8/ bekezdés törölve.



15


20. § (1)

A HÉSZ 28.§ /3/ bekezdés a következőképp módosul: /3/ Az Má3 jelű övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők: a) A beépíthető legkisebb telekméret 50.000m2 (5 ha) b) a beépítés módja: szabadonálló c) A beépítettség mértéke legfeljebb 0,5% d) legnagyobb építménymagasság: lakóépület esetén 4,5 m, földszintes gazdasági épület esetén 7,5 m;

e) terepszint alatti építmény alapterülete legfeljebb 8%

(2)

A HÉSZ 28.§ /4/ bekezdés törölve.

21. § (1)

(2)

A HÉSZ 29.§ /1/ bekezdés a következőképp módosul: /1/ A Szabályozási terven „Má4” jellel szabályozott övezet hagyományos kisüzemi árutermelő gazdálkodású, kialakult tanyás beépítésű terület, amely a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó mezőgazdasági termelés végzésének megőrzéséhez vagy kialakításához szükséges építmények elhelyezésére szolgál. A HÉSZ 29.§ /3/ bekezdés a következőképp módosul: /3/ Az Má4 jelű övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők: a) A beépíthető legkisebb telekméret 100.000m2 (10 ha) b) a beépítés módja: szabadonálló c) A beépítettség mértéke legfeljebb 1% d) legnagyobb építménymagasság: lakóépület esetén 4,5 m, földszintes gazdasági épület esetén 7,5 m; e) terepszint alatti építmény alapterülete legfeljebb 8%

22. § A HÉSZ 30.§ /4/ bekezdés a következőképp módosul: /4/ Az övezet telkei szabadonálló módon, max. 3%-os beépítettséggel, max. 4,5 m-es építménymagassággal építhetők be. A beépíthető legkisebb építési telek min. 1500 1200 m2.

23. § A HÉSZ 31.§ /4/ bekezdés törölve.

24. § A HÉSZ 32.§ /2,3,5,15,16,17,18/ bekezdések törölve.



16


III. FEJEZET ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE

25. § (1) (2)

A HÉSZ 33.§ /3,4,6/ bekezdések törölve. A HÉSZ 33.§ /8/ bekezdés helyére a következő rendelkezés lép: /8/ A település területén távközlési magasépítmény, adótorony, 6 m-nél magasabb antenna, zászlótartó oszlop:

a) belterületen, illetve a belterület 200 méteres környezetében, valamint védett természeti területen kivételes esetben sem helyezhető el, b) egyéb területeken csak látványterv alapján helyezhető el.

(3)

A HÉSZ 33.§ /10,11/ bekezdések törölve.

26. § (1)

(2)

(3)

(4)

(5)

A HÉSZ 34.§ /2/ bekezdés a következőképp módosul: /2/ Oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala: a) az északi telekhatár; b) észak-nyugati telekhatár, vagy az észak-keleti telekhatár az utcában kialakult állapotnak megfelelően; c) a már túlnyomó részben beépített telektömbben a kialakult telekhatár. A HÉSZ 34.§ /3/ bekezdés a következőképp módosul: /3/ Ikresen csatlakozó beépítés esetén az építési helyek közös határvonala a már túlnyomó részben beépített telektömbben kialakult állapothoz igazodó kell legyen. A HÉSZ 34.§ /4/ bekezdés helyére a következő rendelkezés lép: /4/ Saroktelek esetében, a telek beépítési módjának figyelembevételével, az építési helyet az utcakép egységessége és a településkép megőrzése érdekében úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák építési vonalához igazodjon. A HÉSZ 34.§ /5/ bekezdés a következőképp módosul: /5/ Az előkert, mely egyben építési vonal: a) legalább 70 %-ban beépített utcaszakasz esetén a kialakult állapothoz igazodó kell legyen, b) új beépítés esetén: - lakóterület esetében: 5 m; - gazdasági terület esetében: legalább 10 m; - egyéb esetben: legalább 5 m. A HÉSZ 34.§ /6/ bekezdés törölve.



17


IV. FEJEZET KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETI KRNYEZET VÉDELMÉRE

27. § (1) (2)

A HÉSZ 35.§ /2/ bekezdés törölve. A HÉSZ 35.§ /6/ bekezdések helyére a következő rendelkezés lép: /6/ Helyi védett épület bontása csak a teljes műszaki avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A védett épület bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor. A bontást megelőzően az épület fotódokumentációt is tartalmazó felmérési dokumentációját el kell készíteni.

28. § (1)

(2) (3)

A HÉSZ 36§ /1/ bekezdés a következőképp módosul: /1/ Telkegerendás régészeti területeit a 2. sz. melléklet tartalmazza, az egyes területek SZT1 jelű belterületi illetve az SZT2 jelű külterületi szabályozási terven pontosan lehatároltak jelölésre kerültek. A HÉSZ 36.§ /2,3,4,5,6,7,8/ bekezdések törölve. A HÉSZ 36.§ a következő bekezdéssel egészül ki: /9/ A régészeti érintettségű területen, a Szabályozási terven jelölt kiterjedésben a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

29. § (1) (2) (3)

A HÉSZ 37§ /4/ bekezdés a következőképp módosul: /4/ A kunhalmok keletkezéskori környezeti állapotát, gyepes megjelenését a lehetőségek szerint helyre kell állítani. A HÉSZ 37.§ /5/ bekezdés törölve. A HÉSZ 37.§ /6/ bekezdés a következőképp módosul: /6/ A Természeti Területre javasolt területek lehatárolását a szabályozási terv és a 3. sz. 4. sz. melléklet /3/ /1/ pontja tartalmazza.

30. § (1) (2)

A HÉSZ 38.§ /1,2/ bekezdések törölve. A HÉSZ 38.§ /5/ bekezdés helyére a következő rendelkezés lép: /5/ A település beépítésre szánt területén az építési telek utcavonalán tömör kerítés(lásd: fogalommagyarázat) nem építhető. Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,50 m lehet. 1,20 m-ig tömör kerítés építhető.

31. § (1)

(2)

A HÉSZ 39.§ /1/ bekezdés helyére a következő rendelkezés lép: /1/ Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az intézmények cégéreinek, hirdetőtábláinak méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető csak el. A HÉSZ 39.§ /2/ bekezdés törölve.

32. § A HÉSZ 40.§ törölve.



18


33. § (1) (2)

(3)

(4)

A HÉSZ 41.§ /1/ bekezdés törölve. A HÉSZ 41.§ /2/ bekezdés helyére a következő rendelkezés lép: /2/ Az település igazgatási területén az egyes területek használata úgy engedélyezhető, illetve úgy folytatható, ha a használat: a) a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz, b) a környezetszennyezés megelőzését eredményezi, c) kizárja a környezetkárosítást, d) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken. A HÉSZ 41.§ /3/ bekezdés helyére a következő rendelkezés lép: /3/ Új építmény létesítése esetén a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra - a telek határán kell teljesülniük. A HÉSZ 41.§ /4,6/ bekezdések törölve.

34. § (1)

(2)

A HÉSZ 42.§ /4/ bekezdés a következőképp módosul. /4/ A beépítésre szánt területeken új létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a keletkező szennyvizek törvényben előírt módon történő kezelése megoldott és biztosított. Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába nem vezethetők, oda kizárólag az I. védettségi kategóriájának megfelelő szennyvizek vezethetők. A HÉSZ 42.§ /5/ bekezdés a következőképp módosul. /5/ A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a parti sáv természetközeli ökoszisztémáinak (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) védelmét vízgazdálkodási övezet keretein belül biztosítani kell.

35. § (1) (2) (3) (4)

A HÉSZ 43.§ /1/ bekezdés helyére a következő rendelkezés lép: /1/ A területen a hatályos levegőtisztaság-védelmi jogszabályok előírásait kell betartani. A HÉSZ 43.§ /2/ bekezdés törölve. A HÉSZ 43.§ /3/ bekezdés helyére a következő rendelkezés lép: /3/ Kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenység hatása nem terjedhet a megállapított védőterületen túlra. A HÉSZ 43.§ /4/ bekezdés törölve.

36. § (1) (2)

A HÉSZ 44.§ /1/ bekezdés törölve. A HÉSZ 44.§ /4/ bekezdés helyére a következő rendelkezés lép: /4/ Talajmozgatással járó tevékenység végzése, illetve a terület előkészítésé során a termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell.

37. § A HÉSZ 45.§ /1,5/ bekezdések törölve.



19


38. § (1)

(2)

A HÉSZ 46.§ /1/ bekezdés a következőképp módosul: /1/ A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. A HÉSZ 46.§ /3,4/ bekezdések törölve.

39. § (1)

(2)

(3)

(4) (5)

(2)

A HÉSZ 47.§ /3/ bekezdés a következőképp módosul: /3/ A helyi védelem alatt álló fák lombkorona vetületétől számított 3 méteres védőtávolságon belül nem helyezhető el épület és a gyökérzónát károsító építmény. A fák csak szakértői vélemény alapján vághatók ki. A kivágást követő egy éven belül a helyi jelentőségű védett természeti érték helyén a természeti emlék azonos fafajjal és fajtával pótlandó. A szakvéleményben rendelkezni kell a kivágott fa pótlásáról. A HÉSZ 47.§ /7/ bekezdés a következőképp módosul: /7/ A fasorok telepítésénél elsősorban lombos, a tájban honos fafajok telepítendők, de a gyorsan öregedő, könnyen törő, illetve szemetelő vagy allergiakeltő fafajok telepítése kerülendő. A HÉSZ 47.§ /8/ bekezdés helyére a következő rendelkezés lép: /8/ A közlekedési és közmű létesítmények telepítésekor, átépítésekor a gazdaságos területhasználatot és a tájképi, esztétikai követelményeket be kell tartani. A HÉSZ 47.§ /9/ a) és b)pontja törölve: A HÉSZ 47.§ /10/ bekezdés a következőképp módosul: /10/ Újonnan létesülő és kialakuló közterületi utak mentén kétoldali, vagy minimum legalább egyoldali, átlagosan 10 méter tőtávolságot meg nem haladó fasor telepítendő. A fasor létesítéséhez fánként legalább 4m2-nyi burkolatlan felület vagy legalább 1,5 m széles, az útburkolattal párhuzamos zöldsávot kell kialakítani és fenntartani. A HÉSZ 47.§ /12/ bekezdés törölve.



20


V. FEJEZET KÖZMŰ TERÜLETEK, KÖZMŰELLÁTÁS

40. § A HÉSZ 48.§ /8/ bekezdés a következőképp módosul: /8/ A közművezetékek átépítésétekor és új vezeték fektetésétekor a minimális telepítési távolság betartása mellett a területtakarékos közműelhelyezés szempontjait is be kell tartani. a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A beépítésre szánt területeken a területet kiszolgáló közművezetékek nyomvonalát és helyét úgy kell elrendezni, hogy az utcákban egyoldali, kedvező esetben kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.

41. § (1)

(2)

A HÉSZ 49.§ /8/ bekezdés a következőképp módosul: /8/ A közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében – lehetőség szerint – körvezetékként kell kiépíteni, ágvezeték létesítése 10 ingatlannál több ingatlant kiszolgáló vezeték esetén nem támogatható. A HÉSZ 49.§ /9/ bekezdés a következőképp módosul: /9/ Mindenféle házi-kút létesítése engedélyköteles.

42. § (1)

A HÉSZ 50.§ /1/ bekezdés a következőképp módosul: /1/ A vízbázis, a talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizekkel a környezetet nem szabad szennyezni, ezért: a) A szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg sem lehetséges. b) Nyílt árokra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket szigorúan tilos, előfordulása esetén a vonatkozó rendelet szerint azonnal meg kell szüntetni. c) A majd csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését és a rákötést követően a házi gyűjtőmedencéket fel kell számolni. egy éven belül kötelezni kell az érintett telkeket a közcsatornára való rákötésre. d) Beépítésre szánt területen új beépítésre csak akkor adható engedély, ha a telkeken létesítendő építményekből a szennyvíz veszélymentesen, a környezet károsítása nélkül kivezethető. A közcsatorna hálózat kivitelezését megelőzően szigorúan vízzárósági próbával igazoltan vízzáró gyári vagy helyben megépített műtárgyba kell a szennyvizeket összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállíttatni. Új beépítésnél a közműpótlók alkalmazását csak átmeneti időre, a közcsatorna hálózat kiépítéséig szabad engedélyezni, annak kiépítését követően az ingatlanoknak még akkor is a közcsatorna hálózatra kell csatlakozni, ha a szennyvizet gyári vagy helyben megépített műtárgyba gyűjtik, amelyet valóban vízzárósági próbával igazoltan vízzáróan kiviteleztek.szigorúan vízzáró gyűjtőmedencékbe kell a szennyvizeket összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállíttatni. e) A beépítésre nem szánt területen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha : a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 5 m3-t és a közcsatorna hálózat még nem került kiépítésre, a település közcsatornázásának kiépítését követően pedig nem közelíti meg a VÖLGYZUGOLY MŰHELY Kft. 2009.


(2)

(3)

(4) (5)

21


területet 100 m távolságon belül, akkor a közcsatorna hálózat kiépítéséig, a szennyvizeket vízzárósági próbával igazoltan vízzáróan kivitelezett, zárt szennyvízgyűjtő medencébe gyári vagy helyben megépített műtárgyba kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani. Ha a közcsatorna hálózat a területet 100 m távolságon belül megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat egy éven belül kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre. a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 5 m3-t, a majd kiépítendő közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m távolságon belül nem lehet, megfelelő befogadó rendelkezésre áll továbbá egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak, akkor a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság (VIZIG) meghatároz. Amennyiben a keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi 5 m3-t, de bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást, akkor helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítése nem engedélyezhető, ki kell várni a közcsatorna csatlakozás lehetőségét, különben addig új építési engedély nem adható. A HÉSZ 50.§ /2/ bekezdés a következőképp módosul: /2/ Bármely övezetben kibocsátott szennyvíz szennyezettségének meg kell felelnie a kommunális szennyvíz szennyezettség mértékének, a későbbi közcsatornára való rákötési előírásoknak. A technológiai szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani. A HÉSZ 50.§ /3/ bekezdés a következőképp módosul: /3/ A település szennyvizének tisztítását vagy a Békéscsabai regionális szennyvíztisztító telepen, vagy a település közigazgatási területén az SZT 1 jelű a szabályozási tervlapon jelölt helyen létesítendő saját tisztító telepen kell megoldani. A HÉSZ 50.§ /4/ bekezdés törölve. A HÉSZ 50.§ a következő bekezdéssel egészül ki: /5/ A javasolt szennyvíztisztító telephely körül, annak a szennyvíztisztító telep létesítésével egyidejűleg kell a pontos védőtávolság igényét (előzetesen várhatóan 300 m) meghatározni. A védőtávolságon belül élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető, nem állítható elő, élelmiszer és gyógyszer nem gyártható, csomagolható, raktározható, forgalmazható. A védőtávolságon belül csak a felsorolt korlátok alá nem tartozó iparigazdasági területhasználat engedélyezhető, illetve védőerdő telepíthető. Mezőgazdasági célú területhasznosítás esetén csak ipari célú felhasználásra alkalmas növény termelhető. /6/ A kiépítésre kerülő csatornahálózatra szükség esetén telepítendő megfelelő szagtalanítóval kivitelezett szennyvízátemelő 20 m-es, szagtalanító nélkül 150 m-es védőtávolság biztosítását igényli, amelyen belül a szennyvíztisztító telep védőtávolságára vonatkozó területhasznosítási korlátozások vonatkoznak.



22


43. § (1)

(2)

(2)

(3)

(4)

(5)

A HÉSZ 51.§ /2/ bekezdés a következőképp módosul: /2/ A csapadékvíz elvezetésére: a) a már beépített területeken a meglevő nyílt árkos felszíni vízelvezetés az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fenntartható. Ezeken a területeken a szilárd burkolat kiépítésével, vagy rekonstrukciójával egyidejűleg kell a felszíni vízelvezetést hidraulikailag méretezett elvezetési rendszerrel kiépíteni. (Vízelvezetési tanulmányterv készítendő a vízelvezetési mód meghatározására), b) a településközponti vegyes és új gazdasági célú területhasznosítású településrészeken beépítésre szánt területeken a feltárást szolgáló utak szilárd burkolatának a kiépítésekor, vagy rekonstrukciójakor a komfortosabb környezetet eredményező zárt csapadékvíz elvezető rendszert kell kiépíteni; c) a beépítésre nem szánt területeken legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert kell kiépíteni és annak zavarmentes üzemét folyamatos karbantartással kell biztosítani. A HÉSZ 51.§ /4/ bekezdés a következőképp módosul: /4/ Minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás, telekosztás létesítésekor a csapadékvíz elvezetésének lehetőségét a végbefogadóig kell ellenőrizni. A beruházás csak akkor valósítható meg, A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás, telekosztás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a végbefogadóig, szükség esetén vagy telken belül a megfelelő vízvisszatartás (záportározó), vagy a szállító hálózat szűk keresztmetszetű szakaszának bővítése is megvalósításra kerül. A HÉSZ 51.§ /5/a következővel egészül ki: /5/ A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni. Ezekről a parkoló felületekről és a szénhidrogén szennyezésnek kitett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba. Szilárd burkolat nélkül, vagy gyephézagos burkolattal 20 gk-nál többet befogadó parkoló létesítése tilos. A HÉSZ 51.§ /7/ bekezdés a következőképp módosul: /7/ A településen előforduló, fel nem tárt okból eredő épületkárosodásra tekintettel, a terepszint alatti építkezésnél a talaj és rétegvizek továbbvezetését meg kell oldani, a víz áramlási útját elzárni tilos. Magas talajvíz állásos területen építeni csak talajmechanikai szakvélemény alapján lehet, az abban előírtak szigorú betartásával. A HÉSZ 51.§ /8/ bekezdés a következőképp módosul: /8/ Vízfolyásba közvetlenül vizet bevezetni csak az arra vonatkozó előírások hatóságok által előírt megfelelő kezelés után és vízjogi létesítési engedéllyel - az abban előírtak betartásával - lehet. A HÉSZ 51.§ /9/a következővel egészül ki: /9/ Az vízfolyások part éleitől 6-6 m, az önkormányzati kezelésben lévő árkok part éleitől 3-3 m, a már beépített helyeken az árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m-es sávot a karbantartás számára szabadon kell hagyni.



(6)

23


A HÉSZ 51.§ /10/ bekezdés a következőképp módosul: /10/ Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, stb.) egyéb célra hasznosítani nem lehet., a medret érintő bármilyen korrekciót csinálni, új vízfelületet létesíteni csak vízjogi létesítési engedély alapján, az illetékes szakhatóság (VIZIG) engedélyével szabad.

44. § A HÉSZ 52.§ /1,2/ bekezdések törölve.

45. § (1) (2)

(3)

A HÉSZ 53.§ /1,2,3,4,5,6/ bekezdések törölve. A HÉSZ 53.§ /7/ bekezdés a következőképp módosul: /7/ A belterületen, a beépítésre szánt településközponti vegyes, gazdasági célú és kertvárosias lakóterületi fejlesztésre javasolt területeken új közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamos energia ellátási hálózatokat célszerűbb földalatti elhelyezéssel kell építeni. Már beépített és már kiépített ellátó hálózattal rendelkező területen, valamint az első mondatban fel nem sorolt hasznosítású fejlesztési területen Ha a föld alatti elhelyezés nem valósítható meg, akkor új hálózatépítés esetén egy oldali közös oszlopsoron kell ezeket a villamos energia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek. A HÉSZ 53.§ a következő bekezdéssel egészül ki: /9/ Új villamosenergia ingatlan bekötést már csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad engedélyezni, ott is, ahol a közhálózat föld felett halad.

46. § (1) (2)

(3)

(4)

A HÉSZ 54.§ /1,2,3/ bekezdések törölve. A HÉSZ 54.§ /4/ bekezdés a következőképp módosul: /4/ A belterületen, a beépítésre szánt településközponti vegyes, gazdasági célú és kertvárosias lakóterületi fejlesztésre javasolt területeken vezetékes elektronikus hírközlési (távközlési és műsorszórási) hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni. Már beépített és már kiépített ellátó hálózattal rendelkező területen, valamint az első mondatban fel nem sorolt hasznosítású fejlesztési területen Ha a föld alatti elhelyezés nem valósítható meg, akkor egyoldali közös oszlopsoron kell ezeket a vezetékeket elhelyezni a villamos energia ellátási és hírközlési hálózatokkal at elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők. A HÉSZ 54.§ /5/ bekezdés a következőképp módosul: /5/ Az elektronikus vezetékes hírközlési hálózatainakok föld feletti vezetése külterületen, beépítésre nem szánt területen fennmaradhat, de ott is területgazdálkodási okokból a villamos energia elosztási, a közvilágítási és a hírközlési szabadvezetékeket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek. A HÉSZ 54.§ /6,7,8,10,11,12/ bekezdések törölve.



24


VI. FEJEZET A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

47. § A HÉSZ 55.§ /3,4,5/ bekezdések törölve.

48. § (1)

A HÉSZ 1. sz. melléklet, Fogalommeghatározások a következőkkel egészül ki: j) Erdei termékek: Fa erdei termékek: faanyag, szaporítóanyag, karácsonyfa, bot, vessző, díszítőgally. „Nem fa” erdei termékek: gomba, vadgyümölcs, gyógynövény, vadhús. k) Óriásplakát: elemeiben vagy összességében a DIN AO méretet meghaladó méretű plakát. l) Tájba illeszkedő: a tájban elhelyezésre kerülő létesítményeknek vagy befolyásolt létesítményegyütteseknek a természeti/művi (mesterségesen kialakított) táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely az összhang megteremtését célozza. Természetvédelmi területeken az épületek, építmények tájba illesztéséről a MSZ 20376-1 rendelkezik. m) Tömör kerítés: Olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben korlátozott.

49.§ (1)

A HÉSZ 6. sz. melléklete jelen rendelet 1 sz. melléklet szerinti 6/A Szabályozási tervlappal, 2. sz. melléklet szerinti 1. függelékkel és 3. sz. melléklet szerinti 2. függelékkel. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

50.§ /1/ Jelen rendelet 2009. szeptember 30. napján lép hatályba. /2/ A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik a helyben szokásos módon. Telekgerendás, 2009. augusztus 27. Medvegy Mihályné polgármester

Dr. Simonné dr. Ottlecz Éva jegyző

Kihirdetési záradék: A rendelet kihirdetése megtörtént a Község hirdetőtábláján 2009. augusztus 28-án.

Dr. Simonné dr. Ottlecz Éva jegyző



25

6/A.SZ. MELLÉKLET SZABÁLYOZÁSI TERVLAP


1. SZ. MELLÉKLET


26

2. SZ. MELLÉKLET

1.SZ. FÜGGELÉK ÉPÜLET ELHELYEZÉS LEHETŐSÉGEI A BEÉPÍTÉSI MÓD FÜGGVÉNYÉBEN



3. SZ. MELLÉKLET

27

2. SZ. FÜGGELÉK KÖZMŰVEK, KÖZMŰLÉTESÍTMÉNYEK VÉDŐTÁVOLSÁGAI A vezetékek közötti legkisebb vízszintes távolság (MSz 7487/2 szerint) méretek m-ben Távközlő vezeték (védőszerkezetben)

Gázelosztó vezeték

Vezeték megnevezése

Vízvezeték

Csatorna

Középfeszültségű kábel

Vízvezeték Csatorna Középfesz. kábel Távközlő vezeték (védőszerkezetben) Gázelosztó vezeték

1,5 1,0 0,7

1,5 1,0 1,0

0,7 1,0 0,5

0,7 1,0 0,5 -

0,7 1,0 0,5 0,5

0,7

1,0

0,5

0,5

-

1) Vízellátás – tűzvédelem Védőtávolság a MSz 7487/2 szerint: Ivóvízvezeték (épület alapjától) – D 300 mm-ig 3,0 m - D 301-700 mm-ig 5,0 m. 2) Szennyvízelvezetés Gravitációs csatorna (épület alapjától) 3,0 m, Szennyvíz nyomócső D 300 mm-ig 3,0 m 3) Csapadékvíz elvezetés Felszíni vízfolyás mindkét part mentén a partélétől számított 6,0 3,0 m széles szabadon hagyandó sáv. 4) Gázvezeték hálózatok A biztonsági övezet: Nagyközépnyomású hálózatoknál: 5,0 – 5,0 m Középnyomású hálózatoknál: 4,0 – 4,0 m Gáznyomás-szabályozó berendezésnél: 10,0x10,0 m-es terület. A biztonsági övezeten belül a fent hivatkozott IpM 6/1982. (V.6.) számú törvényerejű rendeletben rögzített szigorú tilalmak és korlátozások érvényesek, melyek betartása minden esetben kötelező! Földgázhálózatok részére a közutak burkolata alatt a MSz 7487/2-80. számú szabványban rögzített, az útpálya tájolása szerinti „hideg” oldali közműsávot és az egyéb közművezetékektől mért 0,5-1,0 méteres védőtávolságot biztosítani kell. 5) Villamosenergia - hálózatok Föld feletti 20 kV-os villamos hálózat védőtávolsága mindkét oldalon a nyugalomban lévő legszélső vezetőktől mérve külterületen 2,5– 2,5 m belterületen, illetve fokozott biztonságra vonatkozó előírások megtartásával épített szakaszokon 1,25 – 1,25 m távolságig terjed. Föld feletti 0,4 kV-os villamos szabadvezeték hálózatnál mindkét oldalon a nyugalomban lévő legszélső vezetőktől mért 1,0 – 1,0 m távolságig terjed. Föld feletti 0,4 kV-os légkábel hálózatoknál a biztonsági sáv a nyugalomban lévő áramvezetőtől mérve 0,5 – 0,5 m távolságig terjed. Földben elhelyezett, 35kV-nál kisebb névleges feszültségű vezeték biztonsági övezete a vezeték szélétől mért 1,0-1,0 m távolságig terjed. A szükségessé váló 20/0,4 kV-os oszloptranszformátor állomások telepítésénél ki kell építeni a közvetlen közterületi kapcsolatot és biztosítani kell a teherautóval történő megközelítést. A biztonsági övezet. az elhelyezésre szolgáló terület szélétől vízszintesen mérve 5,0 m. 6) Távközlési - hálózatok Föld feletti távközlési légkábel hálózatoknál a biztonsági sáv a tengelyvonaltól mérve 1,0 méteres távolságig terjed. Föld alatti távközlési hálózatok, kábelek és alépítmények biztonsági övezete a nyomvonal mindkét oldalán 1,0 méteres távolságig terjed.


2009.(VIII.27.) sz. önkormányzati határozattal

Recommend Documents