az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1540/2008. (VIII. 27.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében a Viasat Hungária Műsorszolgáltató Zrt. (Viasat3, 1139 Budapest, Váci út 99. 8. ép. fsz.) műsorszolgáltatóval (a továbbiakban: Műsorszolgáltató) szemben meghozta az alábbi határozatot. A Testület megállapítja, a Műsorszolgáltató azáltal, hogy az Összeesküvés-elmélet című műsorszámot 2008. február 5. napján 21:06 órai kezdettel az I. korhatár-kategóriába sorolva sugározta, megsértette az Rttv. 5/B. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezést. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének e) pontja és az Rttv. 135. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján 1.000.000,- Ft, azaz egymillió forint összegű bírság megfizetésére kötelezi a Műsorszolgáltatót. A Testület megállapítja, a Műsorszolgáltató azáltal, hogy az általa 2008. február 5. napján 21:06 órai kezdettel sugárzott Összeesküvés-elmélet című műsorszám műsorelőzeteseit 2008. február 1én két (2) alkalommal olyan időpontban tette közzé, amikor a műsorelőzetesek az általuk ajánlott műsorszám korhatár-besorolása okán nem lettek volna közzétehetők, mind a két (2) esetben megsértette az Rttv. 5/A. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést. A törvénysértések miatt a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének e) pontja alapján 1.000.000,- Ft, azaz egymillió forint összegű bírság megfizetésére kötelezi a Műsorszolgáltatót. A kiszabott bírságot nyolc napon belül kell megfizetni az ORTT MNB 10032000-0140084300000000 számú számlájára. A határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel.
Indokolás A Testület az Rttv. 41. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti felhatalmazás alapján, a 2826/2007. (XII. 12.) számú ORTT határozatban foglaltaknak megfelelően hatósági ellenőrzés keretében hivatalból vizsgálta a Műsorszolgáltató műsorszolgáltatását (Viasat3) és a következőket tapasztalta. I. A hatósági ellenőrzés megállapítása szerint a Műsorszolgáltató az Összeesküvés-elmélet című műsorszámot a I. korhatár-kategóriába sorolta, azaz korhatárra tekintet nélkül megtekinthető műsorszámként tette közzé. A műsorszám tartalma: Jerry Fletcher kissé zavartnak tűnő taxisofőr, aki retteg a múlttól, amelyet nem tud felidézni. Az élet minden apró eseménye mögött összeesküvést gyanít, és ontja magából a paranoid elméleteket. Különös figyelemmel viseltetik Alice Sutton ügyvédnő iránt, akit titokban megfigyel, és akinek rendszeresen elő is adja az összefüggéstelennek tűnő teóriáit. Alice szeretné kideríteni, hogy miért halt meg az apja, aki közismert szövetségi bíró volt, és tisztázatlan körülmények között lett merénylet áldozata. A CIA pszichiátere, Dr. Jonas figyelteti Jerryt, majd embereivel el is rabolja, és megpróbálja kiszedni belőle, hogy mit tud, pontosabban, mire emlékszik. Dr. Jonas ugyanis évekkel ezelőtt egy kísérletet vezetett, melynek keretében gyanútlan állampolgárokból pszichés manipulációkkal bérgyilkosokat képeztek. Később a kísérleteket leállították, de ő titokban tovább folytatta azt. Kísérleti alanyai közé tartozott Jerry Fletcher is, az ő feladata lett volna megölni Alice apját. Jerry azonban beleszeretett a lányba, és képtelen volt végrehajtani a feladatot. Megakadályozni a gyilkosságot minden igyekezete ellenére sem sikerült, apja halála után viszont ő vigyáz Alice-ra. Miután Jerry megszökik Dr. Jonastól, kórházba kerül, ahol ismét megpróbálják megölni. Ekkor Alice hinni kezd neki. Dr. Jonas taktikát vált, elmondja Alice-nak az "igazságot", azt hazudva, hogy Jerry ölte meg az apját. Alice kész együttműködni annak érdekében, hogy elfogják Jerryt. Találkozót beszélnek meg, és elindulnak Alice apjának connecticuti házába. Jerrynek sikerül kijátszani az őket követő CIA ügynököket. Alice azonban titokban bekapcsolja a mobilját, és így a beszélgetésükből Dr. Jonas rájön, hogy hova tartanak. Alice apjának istállójában Jerrynek végre az eszébe jut, hogy mi történt a merénylet napján, és Alice is rájön arra, hogy Dr. Jonas becsapta. Nincs már idejük elmenekülni, mert Jonas az embereivel rajtuk üt. Jerry Fletchert elfogják, míg Alice segítségére érkező főnökét Jonas szó nélkül lelövi. Jerryt egy elmegyógyintézet alagsorában tartják fogva. Alice kideríti, hogy hol van, és megpróbálja kiszabadítani. Jonas és emberei üldözik őket, végül Jerry és Alice megölik Dr. Jonast, de közben Jerryt több lövés éri, súlyosan megsebesül. Megérkezik a rendőrség is a helyszínre, a tűzharcban Jonas embereit lelövik. Jerryt kórházba viszik, de úgy tűnik, nem tudják megmenteni az életét. Látjuk Alice-t, amint virágot visz a sírjára. A záró képsorokon Jerry a nyomozók autójában ül, és megígéri, hogy segít felgöngyölíteni az ügyet. A nyomozók az értésére adják, hogy nem találkozhat Alice-szel, mert a lány csak addig van biztonságban, amíg halottnak hiszik.
2
A Testület különösen az alábbi tartalmak, elemek, illetve jelenetek miatt tartotta indokoltnak a magasabb korhatár-kategóriába sorolást: 21:10:53-21:11:01 Jerry a szerelemről beszélget a taxijában ülő férfival: „Szerintem a szerelem csak szép szó a dugásra. …A szerelem baromság.” – mondja cinikusan nevetve az utas. 21:30:17-21:35:25 Három CIA-ügynök elkapja Jerryt az utcán. A járókelők szeme láttára leütik, majd egy nagy fekete autóba tuszkolják. 21:30:28-21:36:48 Jerryt egy tolókocsihoz kötözik, a szemeit kipeckelik, és erős lámpával világítanak be az arcába. Folyamatosan jajgat és nyöszörög, nagyon fél. Közeli képen mutatják, ahogy Dr. Jonas agytompító injekciót ad be neki, majd folytatja a vallatást. Az injekció hatására képeket hallucinál, melyek összemosódnak a valósággal és a felvillanó nyomasztó emlékekkel. Vízzel teli medencébe merítik, fuldokolva, kiabálva bukkan fel. A jelenetet villódzó fények és ijesztő hanghatások kísérik. Végül Jerry már majdnem önkívületben, megharapja Dr. Jonas orrát, majd ágyékon rúgja. Közben folyamatosan ordít, a szája, ruhája véres. Jonas összeesik. Jerry a kocsihoz kötve menekül. Jonas és emberei üldözik, végül lezuhan a lépcsőn, miközben két üldözőjét megöli. A kocsi összetörik, de végül kiszabadul. Megsebesül, kb. tíz centis vascső fúródik az oldalába - totálképen láthatjuk, ahogy kihúzza. Véresen, tántorogva és jajgatva fut tovább, végül kijut az épületből. 21:37:07-21:39:07 Jerry véresen, sebesülten ront be a minisztérium épületébe, ahol kiabál, dulakodik a biztonsági őrökkel. Megszerzi az egyik őr fegyverét, és azzal tartja távol magától a biztonságiakat. Amikor Alice kérésére leteszi a fegyvert, az őrök rárontanak, a földre teperik. 21:55:54-21:58:47 Jerryt a kórházi ágyhoz bilincselik, fulladást színlel, majd kiszabadul. Hosszas hajsza kezdődik a kórház folyosóin és helységein keresztül. Menekülés közben Jerry a kezéhez kötött ágyráccsal leüt egy rendőrt, majd Alice segítségével kijut az épületből. 22:14:33-22:16:30 Rohamrendőrök törnek be Jerry lakásába. Könnygáz rakétát lőnek be az ablakon, majd betörik az ajtót. Jerry és Alice menekülnek, miközben Jerry működésbe hozza a biztonsági rendszerét. A lakásban robbanás történik, minden lángba borul. 22:32:16-22:34:02 Jerry pisztolyt szorít a kocsiban várakozó nyomozó fejéhez, majd hátulról leüti. Mivel a nyomozó nem veszíti el az eszméletét, megismétli az ütést. 22:36:15-22:39:46 A CIA emberei egy könyvesbolti vásárlás nyomán beazonosítják Jerry tartózkodási helyét. Pillanatok alatt helikopteres, motoros és gyalogos ügynökök lepik el a környéket. Hamarosan felismerik, és üldözőbe veszik. Jerry megpróbál menekülni, de egyre többen üldözik. Menekülés közben ököllel leüti az egyik üldözőjét. 3
23:21:15-23:23:19 Alice apjának istállójában Jerrynek végre az eszébe jutnak a merénylet körülményei. Eközben Jonas emberei rajtuk ütnek, Alice-t lefogják, Jerryt pedig leütik és elhurcolják. Alice helyszínre érkező főnökét közelről háromszor mellkason lövik, jól látható a golyók becsapódása. Alice fellöki a fegyveres férfit, aki fogva tartja, és futva menekül. Fegyveresek üldözik hőseinket. Az egyik üldöző célba veszi Alice-t, de abban a pillanatban, amikor elsüti a fegyverét, az egyik társa a lány elé kerül, így a másik ügynököt lövi le. Alice tovább fut. 23:23:37-23:24:13 Jerry megkötözve fekszik a földön az elmegyógyintézet alagsorában. Közeli képen látjuk, ahogy Dr. Jonas Jerry nyakába injekciót szúr: „Ha ez a szer hatni kezd, Alice gyilkosa is maga lesz. A lány ugyanis meghalt.” – mondja cinikusan Jonas. 23:34:37-23:37:48 Alice megtalálja az elmegyógyintézet évek óta lezárt részében az összekötözött, félrebeszélő Jerryt. Leüti az őrt, és elveszi a fegyverét. Mielőtt megszökhetnének, Jonas és emberei rájuk találnak, de közben megérkeznek a rendőrök is, így lövöldözés kezdődik. Alice nekiugrik Jonasnak, aki durván leüti, így Alice elveszti az eszméletét. Jonas és Jerry dulakodni kezdenek, fojtogatják egymást. Jerry végül egy felmosóval víz alá nyomja Jonast, aki fuldoklás közben előveszi a fegyverét, és öt golyót ereszt Jerrybe. Mielőtt azonban a vízből felbukkanna, a közben magához térő Alice egy egész tárat lő Jonasba. Totálképen látszik Jonas lövésektől megránduló teste, illetve ahogy a vérétől pirossá válik körülötte a víz. A fenti példák alapján a hatósági ellenőrzés során megállapításra került, hogy a műsorszámban megjelenő fizikai és pszichikai erőszak mindvégig erősíti azt a képzetet, hogy a problémák csak erőszakosan kezelhetők. Nem alakul ki olyan kép, mely az igazság diadaláról, a gyilkosság elítéléséről szólna. A műsorszámban regisztrált direkt és naturális erőszakjelenetek, illetve a bonyolult és nehezen követhető cselekményvezetés miatt a hatósági ellenőrzés során megállapításra került, hogy a téma feldolgozása nem a 16 év alatti gyermekek érzelmi és szellemi érettségi szintjének megfelelő módon történt. Így a műsorszám nem felelt meg az I. és a II. korhatár-kategória szempontjainak sem. A hatósági ellenőrzés fentiekben tett megállapítása alapján a Testület az Rttv. 5/B. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértését valószínűsítette a Műsorszolgáltatóval szemben. II. A hatósági ellenőrzés megállapítása szerint a Műsorszolgáltató a szóban forgó műsorszám műsorelőzeteseit az alábbi időpontokban tette közzé: 2008. 02. 01.
Viasat3
2008. 02. 01.
Viasat3
Összeesküvés-elmélet promóció (kedd 21:05) Összeesküvés-elmélet promóció (kedd 21:05)
4
07:29:13
07:29:42
0:00:29
10:46:59
10:46:28
0:00:29
A hatósági ellenőrzés fentiekben tett megállapítása alapján a Testület az Rttv. 5/C. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésre [„5/C. § (2) A III. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva 21.00 és 05.00 óra között tehető közzé.”] tekintettel az Rttv. 5/A. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértését valószínűsítette a Műsorszolgáltatóval szemben. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően a Testület 2008. július 10-én kézbesített levelében tájékoztatta a Műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A felhívásnak a Műsorszolgáltató a megadott határidőn belül nem tett eleget. A Testület – a Műsorszolgáltató írásbeli nyilatkozatának hiányában – a rendelkezésére álló adatok alapján az alábbi megállapításra jutott. I. A Testület álláspontja szerint az I. korhatár-kategóriába egyrészt olyan műsorszámok besorolása ajánlott, amelyek 12 éven aluli gyermekek számára készültek, ezért számukra könnyen érthetők, másrészt amennyiben nem kifejezetten gyermekeknek valók, akkor nem tartalmaznak a 12 éven aluliak számára ártalmas elemeket. A Testület megjegyzi, hogy 12 éves kor alatt több szakasz követi egymást a gyermekek kognitív fejlődésében, amelyek között az információ befogadási képességét tekintve jelentős különbségek vannak. Amennyiben a műsorszámban valamilyen ártalmas tartalom jelenik meg, az kizárólag oly módon történhet, hogy káros befolyást ne gyakorolhasson, vagyis a látottakat a legkisebb gyermekek is képesek legyenek feldolgozni. A kiskorúak védelmét szolgáló kategória-rendszer oly módon került kialakításra, hogy a II. korhatár-kategóriába sorolt műsorszám napközben is közzétehető, tehát az I. korhatár-kategóriába tartozó műsorszámtól mindössze a formai jelzések különböztetik meg. A Testület véleménye szerint annak érdekében, hogy ez a védelem a 12 év alatti különböző fejlődési szakaszoknak megbízhatóan megfeleljen, az I. korhatár-kategóriához kapcsolt szempontokat különösen megszorítóan kell értelmezni. Ezt a fajta megközelítést a Fővárosi Bíróság a 24.K.33839/2004/12. számú ítéletében megerősítette: „a minősítésnél a műsorszolgáltatónak mindig megszorítóan – és nem megengedően – kell eljárnia.” A Testület utal arra, hogy a kisebb gyermekek még könnyen összetévesztik a fikciót a valósággal. Körülbelül kilenc éves korra alakul ki fokozatosan a megkülönböztetés képessége, ahogy egyre több önálló tapasztalatra tesznek szert, amelyhez viszonyítani tudják a képernyőn látottakat. A legkisebbek tíz éves korukig nem tudják a komplex cselekményvonalat nyomon követni, így nem minden esetben képesek felismerni a cselekedetek és azok következményei közötti összefüggéseket. A vizsgált műsorszám akciófilm, amelynek – a műfajból adódó – jellemzője az erőszakosan megoldott konfliktus. A Testület megítélése szerint az erőszak ábrázolásának módja, a jelenetek feszültségének szintje meghaladta azt a mértéket, amelyet a legkisebbek szülői felügyelet nélkül 5
még biztonságosan feldolgozhattak. A műsorszámban direkt módon jelentek meg súlyos erőszaktípusok (emberrablás, kínzás, hidegvérű gyilkosság). Az erőszak következményei, az áldozatok sérülései, fájdalmai helyenként realisztikus módon, naturálisan kerültek bemutatásra. A vizuális hatást a Testület megállapítása szerint tovább fokozták az akusztikus eszközök (fájdalmas nyögések, kiabálások). A cselekmények és az okozott sérülések közvetlenül, közeli képeken több alkalommal váltak láthatóvá. A több mint kétórás műsorszámban az erőszakos jelenetek nem voltak túl gyakoriak, azonban az erőszakos cselekedetek részletes és elnyújtott ábrázolása mindenképpen magasabb korhatárkategóriát indokolt volna. A műsorszám alkotói folyamatos feszültséget és félelemérzetet keltettek a dramaturgia segítségével, az események hátterében álló okok csak lassan és apránként kerültek a felszínre, a film feléig a néző nem tudja, mi miért történik, és nem is sejti, milyen súlyos indítékok állnak az események háttérében. Épp ez a bonyolult cselekményvezetés nehezíti meg a fiatal nézők számára az események nyomon követését, az ok-okozati összefüggések felismerését. Emiatt a Testület véleménye szerint gondot okoz számukra az események kitalált voltának megértése, nehezen tudják a látottakat a hétköznapi valóságtól távol eső fikcióként kezelni. A reális keretbe helyezett történet a Testület álláspontja szerint veszélyeztetheti a gyermeki gondolkodás racionalitását és szorongást válthat ki a gyermekeknél. A Testület megítélése szerint további gondot jelenthet, hogy a vizuális és akusztikus eszközökkel megteremtett feszültség a műsorszám végén sem oldódik fel teljesen, mivel az alkotás vége nyitott marad, nem lehet tudni, hogy a pszichológiai kísérletekkel manipulált főszereplő vissza tud-e illeszkedni a társadalomba, és sikerül-e az egész ügyet maradéktalanul felgöngyölíteni. A Testület véleménye szerint a műsorszámban megjelenő fizikai és pszichikai erőszak mindvégig erősíti azt a képzetet, hogy a problémák csak erőszakosan kezelhetők. Nem alakul ki olyan kép, amely az igazság diadaláról, a gyilkosság elítéléséről szólna. A műsorszámban regisztrált direkt és naturális erőszakjelenetek, illetve a bonyolult és nehezen követhető cselekményvezetés miatt a Testület úgy véli, hogy a téma feldolgozása nem a 16 év alatti gyermekek érzelmi és szellemi érettségi szintjének megfelelő módon történt. Erre tekintettel a Testület arra a megállapításra jutott, hogy a műsorszám nem felelt meg az I. és a II. korhatár-kategória szempontjainak sem. A Testület, álláspontjának alátámasztására meg kívánja említeni az 1494/2002. (X. 17.) számú ORTT határozat közleményében az III. korhatár-kategóriával kapcsolatban foglaltakat: „I. Rész Televíziós műsorszolgáltatók … III. Kategória: 16 éven aluliak számára nem ajánlott 5/B. § (3) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon 6
megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott. 5/C. § (2) A III. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva 21.00 és 05.00 óra között tehető közzé. A 16 és 18 év közötti korosztály már komoly médiatapasztalattal rendelkezik, többnyire könnyen felismeri azokat a műfajokat, amelyeknek meghatározó eleme az erőszakosan megoldott konfliktus, mint például az akciódús, a közönség szórakoztatásához hangsúlyos látványelemeket felsorakoztató filmek, így azokat annak megfelelően, azaz a hétköznapi valóságtól távol eső fikcióként, egyfajta modern meseként kezelik. Nem megengedhetők azonban az erőszak nyersebb, direktebb formái realitás-közelibb kontextusban, amelynek feldolgozása nem annyira a médiatapasztalatoktól, sokkal inkább a befogadó élettapasztalataitól függ. Mindenekelőtt a társadalmilag káros üzenetek közvetítése jelent e korosztály szempontjából gondot, így például azok a műsorszámok, amelyekben dicsőítik az erőszakot. Tekintettel arra, hogy a 16 évesek többsége már maga is rendelkezik több-kevesebb szexuális tapasztalattal, az intim szexuális tevékenység visszafogott, stilizált képi ábrázolása, valamint erre vonatkozó közvetett verbális utalások megengedettek. A szexualitás vizuális ábrázolásának elfogadható mértéke kapcsán lényeges szempont, hogy az kizárólag színlelt módon és nem részletezően kerülhet bemutatásra, figyelemmel arra, hogy a naturális ábrázolásmód egy magasabb korhatári kategóriát követel meg. Az ajánlott korosztály korlátozott élettapasztalatainak következtében, akárcsak az erőszak esetében, itt is kitüntetett szerep jut a közvetített üzenet alapos vizsgálatának. Ebben a vonatkozásban károsak lehetnek azok a műsorszámok, amelyekben a szexualitás tisztán az ösztöni kielégülés eszközeként jelenik meg, a nemek sztereotip képe túlságosan nyersen ábrázolódik, illetve ha a nők szexuális objektum szintjére redukálódnak. Különleges óvatosság ajánlott az értékorientációk területén, mint például a kábítószerfogyasztás, a politikai radikalizmus vagy az idegengyűlölet esetében.” A Testület a fentiek alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Műsorszolgáltató nem megfelelően sorolta be a műsorszámot, ezért megsértette az Rttv. 5/B. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezést. Az Rttv. 5/B. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében: „5/B. § (3) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.”
7
II. A Testület a hatósági ellenőrzés során tett azon megállapításra tekintettel, miszerint a Műsorszolgáltató két (2) alkalommal nem a megengedett időintervallumban (21:00-05:00 óra között) tette közzé a műsorszám műsorelőzeteseit, azt az álláspontot alakította ki, hogy – az Rttv. 5/C. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel – a Műsorszolgáltató valóban megsértette az Rttv. 5/A. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést, amelynek értelmében: „5/A. § (2) A műsorelőzetes nem tehető közzé olyan időszakban, amikor az általa bemutatott, ismertetett műsorszám nem lenne közzétehető.” Az Rttv. 5/C. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében: „5/C. § (2) A III. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva 21.00 és 05.00 óra között tehető közzé.” A Testület a törvénysértések miatt alkalmazandó jogkövetkezmények megállapítása körében az alábbi körülményekre tekintettel járt el. Az adatok tanúsága szerint a Testület 2008-ban eddig két (2) határozatában [a 765/2008. (IV. 28.) és az 1082/2008. (VI. 11.) számú ORTT határozatokban] állapította meg az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseinek megsértését a Műsorszolgáltatóval szemben. Az előbbi határozatban megállapított törvénysértés miatt – amely az Rttv. 5/A. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezést érintette – a Testület felhívta a Műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére; az utóbbiban pedig – amelyben az Rttv. 5/B. § (4), 5/C. § (3) és 5/A. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértései kerültek megállapításra – 1.000.000,- Ft– 1.000.000,- Ft összegű bírságok megfizetésére kötelezte a Műsorszolgáltatót. Az adatok alapján az is megállapítható, hogy 2007-ben tíz (10) testületi határozatban [a 174/2007. (I. 24.); 357/2007. (II. 14.); 423/2007. (II. 21.); 1194/2007. (V. 23.); 1404/2007. (VI. 13.); 1895/2007. (VIII. 23.); 1963/2007. (VIII. 29.); 1966/2007. (VIII. 29.); 2433/2007. (X. 25.) és a 2730/2007. (XII. 6.) számú ORTT határozatokban] kerültek megállapításra az Rttv. klasszifikációs rendelkezéseinek Műsorszolgáltató általi megsértései. Ezen határozatok közül a Testület három (3) határozatban [a 357/2007. (II. 21.); 1194/2007. (V. 23.) és az 1963/2007. (VIII. 29.) számú ORTT határozatokban] alkalmazott szankciót a Műsorszolgáltatóval szemben az Rttv. 5/B. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértései miatt. (A szankció mindhárom esetben egymillió, azaz 1.000.000,- Ft összegű bírság volt.) A Műsorszolgáltató klasszifikációs törvénysértéseit 2007-ben megállapító tíz (10) testületi határozat közül hét (7) határozatban [a 174/2007. (I. 24.); 357/2007. (II. 14.); 423/2007. (II. 21.); 1404/2007. (VI. 13.); 1895/2007. (VIII. 23.); 1966/2007. (VIII. 29.) és a 2730/2007. (XII. 6.) számú ORTT határozatokban] alkalmazott szankciót a Testület az Rttv. 5/A. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés Műsorszolgáltató általi megsértései miatt. Az említett hét (7) határozat közül egy (1) – az 1966/2007. (X. 25.) számú ORTT határozat – kivételével a Testület minden alkalommal bírság megfizetésére kötelezte a Műsorszolgáltatót, az 1966/2007. (X. 25.) számú ORTT határozatban pedig az Rttv. 112. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jogkövetkezményt alkalmazta. A többi hat (6) határozatban a Testület 350.000,- Ft. és 1.000.000,- Ft közötti összegű bírságot állapított meg a Műsorszolgáltatóval szemben.
8
I. A fenti adatok alapján a Testület enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy 2008-ban eddig egy alkalommal került megállapításra a műsorszámok kategorizálására vonatkozó törvényi kötelezettség megsértése, továbbá, hogy az 1082/2008. (VI. 11.) számú ORTT határozatról a Műsorszolgáltató a jelen törvénysértés elkövetését (2008. február 5.) követően szerezhetett tudomást. A Testület egyúttal súlyosító körülményként tekintett arra a tényre, hogy a tavalyi év során tíz (10) alkalommal került sor a klasszifikációs törvényi kötelezettségek megsértéseinek hatósági megállapítására. A fentiek alapján a Testület nem látta indokoltnak a Műsorszolgáltatóval szemben az Rttv. 5/B. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésének legutóbbi megállapítása miatt alkalmazott jogkövetkezmény (1.000.000,- Ft összegű bírság) súlyosítását. A fentiek alapján a Testület az Rttv. 5/B. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés egyszeri megsértése miatt az Rttv. 112. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott jogkövetkezmény alkalmazása mellett döntött, és 1.000.000,- Ft, azaz egymillió forint összegű bírság megfizetésére kötelezte a Műsorszolgáltatót. II. Az említett adatok alapján a Testület arra a megállapításra jutott, hogy a Műsorszolgáltató a klasszifikáció tekintetében a 2007. évben legtöbbször az Rttv. 5/A. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést hagyta figyelmen kívül, s ez a Testület szerint az ilyen jellegű törvénysértés miatt legutóbb alkalmazott jogkövetkezmény súlyosítását tenné indokolttá. Azonban jelen esetben az észlelt törvénysértések enyhítő körülményének számít azok alacsony száma (2), továbbá az, hogy a vonatkozó törvényi rendelkezés megsértésének megállapítására 2008-ban második alkalommal került sor úgy, hogy az Rttv. 5/A. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésének 2008. évi első megállapítását tartalmazó 1082/2008. (VI. 11.) számú ORTT határozatról a Műsorszolgáltatónak a jelen törvénysértés elkövetésének időpontjában (2008. február 5.) nem volt tudomása. A fentiek alapján a Testület az Rttv. 5/A. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés kétszeri megsértése miatt az Rttv. 112. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott jogkövetkezmény alkalmazása mellett döntött, és 1.000.000,- Ft, azaz egymillió forint összegű bírság megfizetésére kötelezte a Műsorszolgáltatót. A szankcionálás alapját mind az Rttv. 5/B. § (3), mind pedig az 5/A. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértése esetén az Rttv. 112. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott rendelkezés jelenti, amelynek értelmében: „112. § (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, illetve a szerzői jogról szóló törvényben, valamint a műsorszolgáltatási szerződésben és a rádióengedélyben előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti, illetőleg ha műsorszolgáltatóval a cselekmény elkövetésekor munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban lévő személy bűnösségét a Btk. 329. §-ában meghatározott bűncselekmény miatt jogerős ítélet állapította meg, a Testület …, 9
e) a közszolgálati műsorszolgáltatóval, a bejelentés alapján műsorszolgáltatást végző műsorszolgáltatóval szemben, illetve a Panaszbizottság kezdeményezésére bírságot szab ki a 135. § szerinti összeghatárok között, ….” A Testület a bírságok összegének megállapítása során a fentieken túl az Rttv. 135. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésre is figyelemmel járt el. Az Rttv. 135. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében: „135. § (1) Jogosulatlanul végzett műsorszolgáltatás, illetve az e törvényben előírt bejelentés nélkül vagy attól eltérő módon végzett műsorelosztás és műsorszétosztás esetén a felelőssel szemben a Testület a jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének megfelelő, vagy ha ez nem állapítható meg, tízezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, melyet az Alapba kell befizetni.” Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés biztosítja. Budapest, 2008. augusztus 27. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
Dr. Majtényi László elnök
10
