ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1539/2008. (VIII. 27.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében a Hálózatos Televíziók Zrt. (Hálózat TV, 1115 Budapest, Bartók Béla utca 152/L.) műsorszolgáltatóval (a továbbiakban: Műsorszolgáltató) szemben meghozta az alábbi határozatot. A Testület megállapítja, hogy a Műsorszolgáltató azáltal, hogy A pénz című műsorszámot 2008. február 17-én 17:34 órai kezdettel a II. korhatár-kategóriába sorolva sugározta, megsértette az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést. A törvénysértések miatt a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének e) pontja és az Rttv. 135. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján 500.000,- Ft, azaz ötszázezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezi a Műsorszolgáltatót. A kiszabott bírságot nyolc napon belül kell megfizetni az ORTT MNB 10032000-0140084300000000 számú számlájára. A határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti felhatalmazás alapján, a 2826/2007. (XII. 12.) számú ORTT határozatban foglaltaknak megfelelően hatósági ellenőrzés keretében hivatalból vizsgálta a Műsorszolgáltató műsorszolgáltatását (Hálózat TV) és a következőket tapasztalta. A hatósági ellenőrzés megállapítása szerint a Műsorszolgáltató A pénz című műsorszámot a II. korhatár-kategóriába sorolta, azaz „tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott” minősítésnek megfelelő jelzéssel tette közzé.
A műsorszám tartalma: Két kamasz, Norbert és Martial, hamis pénzzel fizet a fényképésznél, aki miután észreveszi a csalást, gyorsan tovább is adja a hamis bankjegyet Yvonnak, az olajszállítónak. Mikor Yvon a kávéházban fizetni akar, a pincér rendőrt hív, és őt vádolják meg a hamis pénz terjesztésével. Bár a bíróságon a fényképész és az alkalmazottja, Lucien ellene vallanak, nem ítélik el, a munkáját viszont elveszíti. Pénzt kér kölcsön egy ismerősétől, aki pénzt nem ad, de „munkát” ajánl. Így Yvon részt vesz egy fegyveres bankrablásban, de letartóztatják, és három év börtönre ítélik. A börtönben kapja a hírt, hogy kislánya meghalt, felesége pedig egy rövid levélben közli, hogy végleg elhagyja. Yvon összegyűjti a naponta kapott gyógyszereit, és öngyilkosságot kísérel meg. Megmentik, és a kórházi kezelés után visszaviszik a börtönbe. Lucien sorozatosan becsapja a főnökét, és amikor lelepleződik, kidobják. Ellopja az üzlet és a páncélszekrény kulcsait, a barátaival kirabolják a fényképészt. Az egyik hamis pénzt terjesztő fiút felismeri a fényképész felesége, a fiú anyja azonban pénzzel megvásárolja a hallgatását. Yvon a börtönben találkozik Luciennel, aki felajánlja, hogy megszökteti, és kárpótolja mindenért, de Yvon nem megy vele. Szabadulásakor már teljesen kiégett és közönyös, hidegvérrel meggyilkol egy moteltulajdonos házaspárt. Másnap a bank előtt felfigyel egy idősebb nőre, aki nagyobb pénzösszeget vesz fel. Hazáig követi, az asszony befogadja otthonába, ahol az apjával, beteg gyermekével és a nővére családjával él. Úgy tűnik, a két magányos és kiábrándult ember között kialakul valamilyen kapcsolat, ám Yvon egy éjjel baltát ragad, és megöli az egész családot. Nem sokkal később feladja magát a rendőröknek. A Testület különösen az alábbi tartalmak, elemek, illetve jelenetek miatt tartotta indokoltnak a magasabb korhatár-kategóriába sorolást: 17:59:19-18:01:58 Yvon mint sofőr, részt vesz egy fegyveres rablásban. Az utcán várja tettestársát az autóban. Rendőrautók érkeznek, pisztolyos rendőrök várakoznak a bankkal szemben, ahol a kirakat üvegén át látjuk, amint egy nőt túszként tart fogva valaki, majd lövések hallatszanak. Yvonra felfigyel egy elhaladó rendőrautó, ennek következtében elveszíti hidegvérét, és menekülni kezd. A rendőrök üldözőbe veszik, majd letartóztatják. 18:30:15-18:31:53 Yvon a börtönben – az összegyűjtött tablettákkal – öngyilkosságot követ el. Mentővel szállítják kórházba, lélegeztető géppel tartják életben. 18:39:49-18:41:56 Yvon bekopog a hotel ajtaján. Egy nő nyit ajtót, párja a recepciónál áll. Egy vágást követően hősünk a mosdónál mossa a kezét, a víz véres. A kamera addig mutatja a mosdókagylót, amíg a víz színe pirosból színtelenné nem változik. Később Yvon a pulthoz megy, majd összeszedi a fiókokban fellelhető összes pénzt. 18:53:11-18:53.46 A főszereplő és az őt befogadó asszony a konyhában tartózkodnak. A nő mosogat, Yvon pedig egy tányér levest kanalaz gépiesen. Nő: „Maga ölt? Miért tette? Az ember nem öl csak úgy, annak oka van.” 2
Yvon: „Örömöt okozott. Alig hoztam el valamit, de mindent elköltöttem. Minden részletre emlékszem. A férfi elvágódott az ajtó előtt. A nő el akarta venni a kést. Borzalmasan néztek ki.” 19:05:24-19:07:20 Yvon a baltával sorra járja a szobákat, és egyenként végez a családtagokkal. Csak a baltát látjuk és egy lámpát, valamint a lépéseinek zaja, ajtónyikorgás és kutyaugatás hallatszik. Ahogy a család kutyája körbe szaladgál, láthatjuk a földön fekvő áldozatokat. Végül a háziasszony szobájába ér. „Hol a pénz?”- kérdezi, de a választ nem várja meg, és lesújt. A balta magasba lendül, majd vér fröccsen a szobafalra. A hatósági ellenőrzés fentiekben tett megállapítása alapján a Testület az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértését valószínűsítette a Műsorszolgáltatóval szemben, tekintettel arra, hogy a Műsorszolgáltató a szóban forgó műsorszámot nem az Rttv.-ben előírt követelményeknek megfelelő korhatár-kategóriába sorolva tette közzé, és a műsorszámot nem a korhatár-kategóriának megfelelő időintervallumban sugározta. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően a Testület 2008. július 2-án kézbesített levelében tájékoztatta a Műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A felhívásnak a Műsorszolgáltató a megadott határidőn belül nem tett eleget. A Testület a rendelkezésére álló adatok alapján az alábbiakat állapította meg. A műsorszám egy 26 évvel ezelőtt készült művészfilm, amely Yvon Targe életét dolgozza fel, akinek sorsa balszerencsés események sorozatának következtében megy tönkre. A történet során nyomon követhető, hogyan válik egy szorgalmasan dolgozó fiatal családapából rövid idő alatt hidegvérű gyilkos. A kiváltó okok azonban nem válnak megismerhetővé, a „negatív fejlődésregény” stációihoz vezető út kibontatlan marad a befogadó számára. A műsorszám az eseményeken kívül semmit nem mutat meg Yvon gondolatairól, érzelmeiről, a tragikus végkifejlethez vezető belső történésekről. Így azon túlmenően, hogy a műsorszám nem zárul pozitív befejezéssel, számos kérdést is megválaszolatlanul hagy, amellyel a Testület véleménye szerint nagymértékű bizonytalanságot és feloldatlan feszültséget okoz a nézőkben. A Testület megítélése szerint a bemutatott képi elemek miatt a műsorszám által felvetett kérdések megnyugtató feldolgozása a kiskorú nézők számára kellő élettapasztalat hiányában még szülői magyarázattal sem volt lehetséges. A Testület álláspontja szerint egy műsorszám II. korhatár-kategóriába sorolása akkor elfogadható, ha a műsorszám a legkisebbek számára nagykorú személy általi magyarázattal érthetővé válik, továbbá ha a serdülők önállóan is képesek feldolgozni a látottakat és elhangzottakat. A vizsgált műsorszám a Testület megállapítása szerint – elsősorban a történet 3
megjelenítésének módja miatt – nem kezelte a 16 éven aluliak értelmi és érzelmi szintjének megfelelően az emberöléssel, öngyilkossággal és egyéb devianciákkal összefüggő kényes tartalmakat. Az öngyilkosság és az emberölés, mint probléma-megoldási módszer, a Testület véleménye szerint rendkívül káros lehet a védendő korosztály számára. A Testület szerint gondot jelenthetett továbbá a 16 éven aluliak számára a műsorszám történetvezetése, valamint az alkotók által használt művészi eszközök megértése. Az ábrázolás abszurd, minimalista és indirekt módja a Testület véleménye szerint még a felnőtt nézőket is elbizonytalaníthatta. A 16 éven aluliak számára azonban az abszurd hangvétel, a szereplők jellemének megismerhetetlen volta teljes mértékben lehetetlenné teszi a látott események helyes megítélését. A főhős tetteinek megértése nehézségekbe ütközhet, hiszen a gyilkosságot megelőző képsorok tanúbizonysága szerint közte és a későbbi áldozata között értékes kapcsolat bontakozott ki (Yvon segít hölgyismerősének a házimunkában, és sajnálja, amiért a hölgy sokat dolgozik és bántalmazzák. A nő pedig befogadja a házába, és gondoskodik róla. Majd váratlanul, a következő jelenetben brutális módon kiírtja az egész családot.) A rendező a drámai élethelyzetbe jutott főszereplő számára nem kínált kiutat, így a műsorszám üzenete egyértelmű: az élet reménytelen, a tragikus helyzetekből nincs menekvés. A Testület megítélése szerint a műsorszám kiábrándult, pesszimista alaphangulatát nagymértékben fokozza a minimalista ábrázolásmód: a szereplők alig beszélnek, visszafogottan és mereven mozognak, jellemükről, érzelmeikről, valamint az egymáshoz fűződő kapcsolataikról semmi sem tudható meg a történetvezetés során. A Testület a fentieken túl megjegyzi, hogy a műsorszámok klasszifikációjával kapcsolatos közigazgatási perekben kialakult bírósági gyakorlat szerint egy műsorszám „művészi” értéke nem változtat annak esetleges kiskorúakat veszélyeztető jellegén. A bírósági gyakorlat értelmében alkalmanként éppen ez az a momentum, amely értelmezhetetlenné teszi a kiskorúak számára a látottakat (ld. a 2.Kf.27.154/2004. számú fővárosi ítélőtáblai ítéletet). A Testület megállapítása szerint további problémát jelentett, hogy a műsorszámban bemutatott bűncselekményeket (csalás, pénzhamisítás, hamis tanúzás, fegyveres rablás, emberölés) fiatalkorúak, vagy fiatal felnőttek, azaz a védendő korosztályhoz hasonló életkorú szereplők követték el. A Testület ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a műsorszám felnőtt szereplői sem szolgáltak pozitív mintával, hiszen a boltos pénzzel jutalmazta a hamis tanúzást, az anya pedig lefizette a károsultakat, hogy ne tegyenek a fia ellen feljelentést. A Testület szerint a serdülőkor egyik legmeghatározóbb jellemzője, hogy ebben a korban kezdődik meg a saját alternatív értékrendek és életmódok kialakításának folyamata. Erre a törekvésre a televízióban látott szereplők gyakran kínálnak fel modelleket, amelyeket a fiatalok még kritikátlanul fogadnak el, illetve kevés élettapasztalatuk miatt nehezen ítélhetik meg a bemutatott életszemlélet és magatartás-modell erkölcsi, valamint társadalmi elfogadottságát. A műsorszámban ugyan csekély számban fordultak elő agresszív jelenetek, azonban a Testület az álláspontjának kialakításánál szem előtt tartotta azt a tényt is, hogy a Fővárosi Ítélőtábla korábbi ítéleteiben (ld. 2.Kf.27.065/2004/3. és 2.Kf.27.074/2004/03. számú ítéleteket) megerősítette: „A korhatár helyes meghatározásánál a műsorszám kiskorúakra gyakorolt összhatását kell figyelembe venni, vagyis egységesen, az egész filmet szemlélve kell elemezni, nemcsak 4
szóhasználatát, hanem képi megjelenítését, hang- és zenei aláfestését, tartalmi mondanivalóját is ahhoz, hogy megfelelő mérlegelési szempontok álljanak rendelkezésre a döntés meghozatalánál.” A Testület a fentiek alapján arra a megállapításra jutott, hogy a Műsorszolgáltató nem megfelelően sorolta be a műsorszámot, s azt nem a megfelelő korhatár-kategóriára irányadó időintervallumban sugározta, ezért megsértette az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. Az Rttv. 5/B. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében: „5/B. § (3) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.” Az Rttv. 5/C. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében: „5/C. § (2) A III. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva 21.00 és 05.00 óra között tehető közzé.” A törvénysértések miatt alkalmazandó jogkövetkezmény megállapítása körében a Testület az alábbi körülményekre tekintettel járt el. Az adatok tanúsága szerint a Testület 2008-ban két (2) határozatában [516/2008. (III. 12.) és 652/2008. (IV. 9.) számú ORTT határozatok] állapította meg az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseinek megsértését a Műsorszolgáltatóval szemben. Ezen határozatokban a Testület az Rttv. 5/A. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés 2007. novemberi, illetve decemberi megsértései miatt az Rttv. 112. § (1) bekezdésének e) pontja alapján meghatározott összegű bírságok megfizetésére kötelezte a Műsorszolgáltatót. Az adatok arról is tanúskodnak, hogy a Testület 2007-ben hat (6) határozatában [193/2007. (I. 24.), 422/2007. (II. 21.), 715/2007. (III. 21.), 885/2007. (IV. 11.), 1896/2007. (VIII. 23.) és 1967/2007. (VIII. 29.) számú ORTT határozatok] állapította meg a klasszifikációs rendelkezések Műsorszolgáltató által történt megsértéseit, azonban ezek mind „formai” szabályszegéseket róttak fel a Műsorszolgáltatónak – ugyanis egytől-egyig az Rttv. 5/A. § (2), illetve az 5/D. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértését állapította meg a Testület. A jelen közigazgatási hatósági eljárás tárgyát képező törvénysértés által érintett törvényhelyek sérelmét a Testület legutóbb 2006-ban, a 826/2006. (IV. 19.) számú ORTT határozatban állapította meg a Műsorszolgáltatóval szemben, amelyért akkor az Rttv. 112. § (1) bekezdésének e) pontja alapján meghatározott összegű bírság megfizetésére kötelezte a Műsorszolgáltatót. A Testület jelen ügyben a jogkövetkezmény megállapítása során enyhítő körülményként vette figyelembe azt, hogy a szóban forgó törvényi rendelkezések legutóbbi megsértése óta hosszú idő telt el.
5
A fenti körülményekre tekintettel a Testület úgy döntött, hogy a szóban forgó törvényhelyek megsértése miatt legutóbb alkalmazott jogkövetkezményt nem súlyosítja. Ennek megfelelően a Testület az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések jelen közigazgatási hatósági eljárásban megállapított megsértése miatt az Rttv. 112. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott jogkövetkezmény alkalmazása mellett döntött, és 500.000,- Ft, azaz ötszázezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezte a Műsorszolgáltatót. A Testület a bírság összegének megállapítása során a fentieken túl az Rttv. 135. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésre is figyelemmel járt el. Az Rttv. 135. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében: „135. § (1) Jogosulatlanul végzett műsorszolgáltatás, illetve az e törvényben előírt bejelentés nélkül vagy attól eltérő módon végzett műsorelosztás és műsorszétosztás esetén a felelőssel szemben a Testület a jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének megfelelő, vagy ha ez nem állapítható meg, tízezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, melyet az Alapba kell befizetni.” Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2008. augusztus 27. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
Dr. Majtényi László elnök
6
