AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 419/2008. (II.27.) sz. HATÁROZATA
Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében a Magyar Televízió Zrt. (1810 Budapest, Szabadság tér 17.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot. A Testület megállapította, hogy a műsorszolgáltató m1 csatornáján 2007. október 1-én megsértette az Rttv. 10. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezést. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) e) pontja és a 135.§-a alapján kötelezi a műsorszolgáltatót 800.000 - Ft, azaz nyolcszázezer forint bírság megfizetésére A Testület megállapította, hogy a műsorszolgáltató m1 csatornáján 2007. október 1-én megsértette az Rttv. 25. § -ában foglalt rendelkezést. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) e) pontja és a 135.§-a alapján kötelezi a műsorszolgáltatót 1.000.000 - Ft, azaz egymillió forint bírság megfizetésére A bírságot nyolc napon belül kell megfizetni az ORTT MNB 10032000-01400843-00000000 számú számlájára. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás
A Testület az Rttv. 41.§ (1) b) pontja alapján hatósági ellenőrzés keretében hivatalból vizsgálta a műsorszolgáltató 2007. októberi műsorfolyamát, melynek során a következőket tapasztalta:
m1 az Rttv. 25.§ -ának a sérelme A műsorszolgáltató által 2007. október 1-én a 16.02.06-kor közzétett VÁLASZD A MOZGÁST! című műsorszámban a hét sportja a step aerobik volt. A jó sportcipőről beszélt Dr. Lengyel Zsuzsanna gyermek-orthopéd főorvos, Skaliczki László férfi kézilabda válogatott szövetségi kapitánya, Dr. Darabosné Tim Irma főiskolai adjunktus, Katus Tamás hatszoros aerobik világbajnok, Zsolnai Gyöngyi 110-szeres volt válogatott kosárlabdázó, Csonka András színész és Tornóczky Anita riporter. Ezt követően gyakorlatot láttunk Katus Tamás aerobik világbajnoktól és csapatától. A műsor következő szegmensének - Válaszd a mozgást! Sportközvetítés - elején az alábbi támogatók jelentek meg: MBT Magyarország Kft., Sunbird Way Kft. – Flor Essence, Udo’s Oil Blend, illetve Marquard Média Magyarország Kft. Shape, Joy és Éva magazin (lásd képek).
2
A műsorszámnak ebben a részében (16.09.50-16.11.37 óra közötti időintervallumban) Murinkó Orsolya, Osztafin Anna, Vigh Viktória és Séra Bernadett az „...X. IFFA KözépEurópai Aerobik és Wellness Kongresszus 2007. szeptember 15-16., Építők Sportcsarnok, Budapest- Népliget.” felirattal 1 perc 47 mp terjedelemben mutattak be gyakorlatot, majd az egység zárásaként ismét megjelentek a támogatók: MBT Magyarország Kft., Sunbird Way Kft. – Flor Essence, Udo’s Oil Blend, Police Press Kft.- Sikeres Nők magazin (lásd képek).
A műsorszám a step aerobik sportágat mutatta be. A műsorban sportközvetítés gyanánt csupán egy sportrendezvényen bemutatott, és abból kiragadott gyakorlatot láthattunk, 1 perc 47 mp terjedelemben.
3
A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében 2007. november 28-án kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melynek kapcsán a műsorszolgáltató az arra előírt határidőn belül az alábbiakat közölte: A szóban forgó műsorszámban közvetítés volt látható a 2007. szeptember 15-én, 16-án megrendezett X: IFFA Közép-Európai Aerobik és Wellness Kongresszusról. A Kongresszust az 1997 óta működő Fitness Company szervezte, az IFFA-nak, Európa legnagyobb fitness és aerobik iskolájának tagjaként. A Fitness Copany alapvetően aerobik tanfolyamok és továbbképzések szervezésével foglalkozik. A műsorszolgáltató álláspontja szerint a közvetített esemény sportesemény. A műsorszolgáltató ennek alátámasztására hivatkozott a Testület 147/1999. (IV.14.) számú határozatára, mely a sportesemények közvetítésének támogathatóságával kapcsolatos 489/1998. (XII.3.) számú határozatának hatályát kiterjeszti minden sportágra. Az Rttv. 25.§ b. pontja értelmében közszolgálati műsorszolgáltatásban és a közműsor szolgáltatásban a művészeti és kulturális eseményeket bemutató illetve közvetítő műsorszámok támogathatóak. Tekintettel arra, hogy az Rttv. és egyéb jogszabály nem határozza meg, hogy magának a közvetítésnek milyen hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy a közvetítés támogatható műsorszám legyen, így a műsorszolgáltató véleménye szerint jelen esetben törvénysértést nem követett el. Emellett a műsorszolgáltató arra az álláspontra helyezkedett, hogy az adott közzététellel az Rttv. 25.§ b. pontja szerint minősülő sportközvetítés, így ennek okán a közvetítés előtt és után sugárzott támogatói megjelenítések nem sértik az Rttv. rendelkezéseit. A 2001.605 számú EBH szerint a kulturális eseményeket nem lehet szűkítően értelmezni. Az ORTT 147/1999 (VI.14.) számú határozata a sportesemények közvetítésének támogathatóságával kapcsolatos 489/1998. (XII.3.) számú határozatának hatályát kiterjeszti minden sportágra. Az Rttv. 25.§ b. pontja értelmében közszolgálati műsorszolgáltatásban és a közműsor szolgáltatásban a művészeti és kulturális eseményeket bemutató illetve közvetítő műsorszámok támogathatóak. Ha egy összetett műsorszámon belül támogatható kategóriába illő tartalmú műsorszám jelenik meg, az a műsorszám önmagában támogatható. Az esetleges támogatót csak a támogatható műsorszám előtt és után lehet feltüntetni. Emellett azt is leszögezte a műsorszolgáltató, hogy a közvetített sporteseményeket egy tőle teljesen különálló cég szervezi, amelyért semmilyen ellenszolgáltatásban a műsorszolgáltató nem részesül. A Testület bekérte a műsorszolgáltatótól a műsorszámra vonatkozó támogatási szerződéseket is. A műsorszolgáltató részéről a Testület rendelkezésére bocsátott felhasználási szerződés értelmében, az abban meghatározott feltételek között a Sunbird Way Kereskedelmi Kft., mint jogtulajdonos engedélyezte, hogy a műsorszolgáltató felhasználja a „Válaszd a mozgást!” című produkciót.
4
A Testület az eset kapcsán az alábbi álláspontot alakította ki: A vitatott műsorszám témája annak főcíme szerint a „step aerobic, mélyizom torna” volt. A műsorszám elején valóban a X: IFFA Közép-Európai Aerobik és Wellness Kongresszusról mutatott be egy részletet, mindegy másfél perc hosszúságban. Ezt követően dr. Lengyel Zsuzsanna gyermek ortopéd főorvossal beszéltek az apró mélyizmok fontosságáról. Majd Skaliczki László kézilabdaedző emelte ki a sportolás szempontjából megfelelő cipő fontosságát. Ezt követően Szentgyörgyi Rómeó mutatott be egy-két step aerobic lépést, amit megszakítottak dr. Darabosné Tim Irma főiskolai adjunktussal készített riporttal, aki elmondta, hogy az egészséges sport szempontjából lényeges, hogy stabil vagy instabil terepen végezzük a sporttevékenységet, és kitért arra is, hogy a jó sportcipő alkalmazkodik a láb anatómiai sajátosságaihoz. Majd ismételten Szentgyörgyi Rómeó step aerobic bemutatója következett néhány képkocka erejéig, aztán Katus Tamás és Zsolnay Gyöngyi sportolók, Csonka András színművész, valamint Tornóczky Anita riporter számolt be az MBT cipővel kapcsolatos pozitív tapasztalatukról. Végül Katus Tamás mutatott be néhány MBT cipőben végezhető, a mélyizmokat megmozgató, azokat edző gyakorlatokat. A műsorszám végén ismét egy fél perces bejátszás volt látható X: IFFA Közép-Európai Aerobik és Wellness Kongresszusról. A műsorszám elején és végén valóban szerepelt két rövid bejátszás a X: IFFA Közép-Európai Aerobik és Wellness Kongresszusról, mint sporteseményről. Ezenkívül azonban a műsorszámon belül ezen sportesemény nem került megemlítésre, megnevezésre, illetőleg más egyéb információ nem hangzott el azzal kapcsolatban. A műsorszám többi részében a hangsúly elsősorban az MBT sportcipők bemutatására került, hiszen a megszólaltatott szakemberek, ismert közéleti emberek és sportolók is annak élettani és egészségre gyakorolt hatásairól és azzal kapcsolatos személyes tapasztalataikról beszéltek, valamint a műsorszám során közzétett rövid bemutatók is ezen cipőben végezhető gyakorlatokra épültek. Emellett az Aerobik és Wellness Kongresszusról történő bejátszások hátterében is jól látható volt az MBT felirat, valamint a formagyakorlatokat végző sportolók is MBT cipőt viseltek. Ezek alapján megállapítható, hogy a műsorszám elsődleges témája nem a X: IFFA KözépEurópai Aerobik és Wellness Kongresszus részletekben történő közvetítése, illetőleg a step aerobic, mint sportág bemutatása volt, hanem a MBT sportcipők minél szélesebb körű népszerűsítése. A Testület 489/1998. (XII.3.) számú határozatában a következőket állapította meg elvi éllel: „A Testület határozottan kimondja, hogy az olimpiai sportágak eseményeiről való televíziós közvetítések közszolgálati műsorszámnak minősülnek, mivel ezek a sportesemények a kulturális élet részét képezik, mint ilyenek kulturális eseménynek minősülnek.” Majd ezen határozatához kapcsolódóan 147/1999. (XII.3.) számú határozatában a megállapította, hogy „..a 489/1998. (XII.3.) számú határozatának hatályát minden sportágra kiterjeszti.” A műsorszolgáltató által is hivatkozott 2001.605 számú EBH határozatban a bíróság a következőket mondta ki: „Helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor eltekintett a művészeti és kulturális események fogalmának szűkítő értelmezésétől, a szokásos értelmezés alapján határozta meg és minősítette a felperes által sugárzott műsorszámot. Helyesen minősítette azt kulturális eseményt közvetítő műsorszámnak”. Ezen Legfelsőbb Bírósági határozat azonban megemlíti a Testület 244/2002. (I.31.) számú határozatát is, melyben a Testület rögzítette, hogy „azok a kulturális eseményeket bemutató
5
műsorszámok nem tartoznak a közszolgálati műsorszolgáltatásban támogatható műsorszámok körébe, amelyeknél az eseményt a műsorszolgáltató maga szervezte vagy más közreműködésével szerveztette – akár közönség jelenléte mellett is – elsősorban abból a célból, hogy azt műsorában szerepeltesse”. Ennek nyomán a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy „A Legfelsőbb Bíróság figyelemmel az alperes fellebbezésében hivatkozott ORTT határozatokra, azok tükrében is értékelte a per tárgyát képező műsorszámot. Megállapította, hogy harmadik személy által szervezett, a nyilvánosság számára meghatározott helyen és időben zajló művészeti, kulturális esemény helyszínéről történő részleges közvetítés valósult meg”. A műsorszolgáltató által az adott műsorszám korábbi adásai kapcsán a Testület rendelkezésére bocsátott felhasználási szerződés pedig egyértelművé teszi, hogy az adott műsorszám nem egy sporteseményről történő közvetítés, hanem ahogy az a „produkció műfaja” kategóriában is szerepel „egyéb sportműsor”, amelynek az elkészítését maga a műsorszolgáltató rendelte meg az azt gyártó cégtől, hiszen a szerződés 2. számú mellékletét a Műsorszolgáltató Műsorigazgatóságának erre vonatkozó megrendelője képezi. Emellett a szerződés egyéb megállapodásai között szerepel a feleknek azon szándéka, hogy a műsorszámokkal elsődlegesen az olimpiai sportágak bemutatása és ezáltal a MOB felé tett kötelezettségvállalásuk teljesítése a fő céljuk. Az Rttv. 25.§- a értelmében „Közszolgálati műsorszolgáltatásban és a közműsorszolgáltatásban csak az alábbi műsorszámok támogathatók: a) vallási és egyházi tartalmú műsorszámok, b) művészeti és kulturális eseményeket bemutató, közvetítő műsorszámok, c) a nemzeti és az etnikai kisebbségi anyanyelvű, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek életét, kultúráját bemutató műsorszámok, d) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportok számára készített műsorszámok.” A fentiek alapján tehát megállapítható, hogy az adott műsorszám nem minősül sporteseményről történő bemutatásnak, részletekben való közvetítésnek. Ezért a vitatott műsorszám nem művészeti és kulturális eseményeket bemutató, közvetítő műsorszám, így az közszolgálati műsorszolgáltatás során nem támogatható. Erre tekintettel jelen esetben a műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 25.§-át. A fentieken túl a műsorszolgáltató azon állítása sem helytálló, hogy adott műsorszám összetett műsorszám, így annak egyes alműsorszámai előtt és után a támogató feltüntethető, megnevezhető. A Testület 23/2000 (I. 5.) sz. ORTT határozatában az alábbiak szerint határozta meg az összetett műsorszám fogalmát: 1. A Testület kimondja, hogy összetett műsorszámnak az olyan műsorszámok minősülnek, amelyeknél az egyes alműsorszámok azon túlmenően, hogy önálló főcímmel illetve a befejeződést jelző közléssel vannak megjelölve, tartalmilag is megfelelnek az önálló műsorszám követelményeinek. Tehát az alműsorszámok tartalmilag zárt egységet, szerves egészet képeznek.
6
A vitatott műsorszámban, ahogy az annak fenti rövid tartalmi ismertetőjéből is kiderül, nem voltak fellelhetők a tartalmilag egymástól jól elkülöníthető és önálló főcímmel illetve a befejeződést jelző közléssel megjelölt alműsorszámok, így az nem minősül összetett műsorszámnak. az Rttv. 10.§ (5) bekezdésének a sérelme A műsorszolgáltató által 2007. október 1-én a 16.02.06-kor közzétett VÁLASZD A MOZGÁST! c. műsorszámban a az MBT sportcipő hangsúlyos bemutatása révén a műsorszolgáltató burkolt reklámot tett közzé. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében 2008. január 21-én kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melynek kapcsán a műsorszolgáltató az arra előírt határidőn belül az alábbiakat közölte: A műsorszolgáltató véleménye szerint a műsorszámban megszólaltatott interjú alanyok az egészséges cipőkről és sportcipőkről beszéltek általánosságban. A riportok során illetve az egész műsorszámban egyszer sem került megnevezésre az MBT cipő. Annak ellenére, hogy a műsorszámban látható sportközvetítésben a résztvevők különleges sportcipőben voltak, nem került megnevezésre, hogy az milyen cipő és pontosan hogyan juthatna hozzá a tévénéző. A műsorszámban nem volt látható sem az MBT felirat, sem pedig weboldal cím, ennek okán a műsorszámban látottak nem ösztönözhettek vásárlásra. A műsorszolgáltató szerint a kifogásolt műsorszámban a nézők csak azt a tájékoztatást kapták, hogy létezik olyan egészséges sportcipő, amelyben a step aerobik sport űzhető, de annak igénybevételére, azaz megvásárlására ösztönzés nem volt feltüntetve. A műsorszámban nem jelent meg semmilyen módon gazdasági elem. A fentiek alapján tehát a műsorszolgáltató véleménye szerint megállapítható, hogy a kifogásolt műsorszámban nem került közzétételre burkolt reklám, tehát nem sérült az Rttv. 10.§ (5) bekezdése. A fentieken túl a műsorszolgáltató hivatkozott a Testület 1462/2001. (X.18.) számú határozatára, amelyben a következők kerültek megállapításra: „A Fantasy Filmstúdió által készített anyag a „klasszikus autós magazinműsor” kategóriába sorolható, melyben a közlekedésbiztonsági és autótörténeti műsoregységek, illetve a közérdekű témák dominálnak. A Testület a mellékelt videokazetta megtekintése után megállapította, hogy a tervezett műsorszám nem tartalmaz nyílt vagy burkolt reklámokat és nem sérti az 1996. évi I. törvény más rendelkezéseit sem. Mindazonáltal - a burkolt reklám elkerülése érdekében – szeretnénk felhívni a figyelmet az összeállítás autófóliákról szóló műsoregységére. Ebben a műsorrészben egy autófóliák felragasztásával foglalkozó cég vezetője ismerteti a különböző fóliatípusokat és tájékoztatja a gépkocsi tulajdonosokat a fóliák rögzítésének módjáról. A műsoregységet az említett cég nevét feltüntető tábla előtt vették fel. A Testület véleménye szerint ennek ellenére nem sérült a médiatörvény 10.§(5) bekezdése, mert a cégnév nem volt teljes egészében olvasható. Javasoljunk azonban a szerkesztőknek, hogy a későbbiek során, hasonló esetben a burkolt reklám látszatát is próbálják elkerülni, azaz ne készítsenek riportokat cégneveket feltüntető transzparensek előtt”. A műsorszolgáltató kihangsúlyozta, hogy a Testület által a fenti határozat meghozatala során vizsgált műsorszámban különböző fóliatípusok kerültek bemutatásra akként, hogy a termék
7
forgalmazásával foglalkozó cég cégnév táblája előtt készült ismertető riport. A Testület véleménye szerint tehát ennek ellenére sem sérült az Rttv. 10.§ (5) bekezdésében foglalt rendelkezés. A műsorszolgáltató szerint a fentiekben hivatkozott 1462/2001. (X.18.) számú testületi határozatban foglaltakkal analóg módon, jelen esetben sem sérülhetett az Rttv.10.§ (5) bekezdése. A Testület a következő álláspontot alakította ki az esettel kapcsolatban: A Rttv. a burkolt reklám kapcsán az alábbi előírásokat tartalmazza: ,,2. § 4. Burkolt reklám: az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra”. Az Rttv. 10. § (5) bekezdése értelmében „Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető. " A Testület korábban kimondta, hogy semleges információ látszatának minősül minden olyan közlés, akár képben, akár hangban, akár írásban, amellyel szerzője illetve közreadója gazdasági, személyes vagy csoportérdeket jelenít meg az objektivitás érzését keltő eszközökkel. A burkolt reklám definíciójának nem fogalmi eleme az ellenszolgáltatás fejében történő megjelenítés, ezért annak megállapításakor nem lehet gazdasági motivációt vizsgálni, csak azt, hogy az alapinformációhoz képest jelent-e meg egyéb információ indokolatlan mértékben, amely már kimeríti a burkolt reklám fogalmában szereplő ösztönző befolyást. A műsorszám első részében megszólaltatott szakemberek, ortopéd orvosok valóban általánosságban beszéltek a megfelelő, egészséges sportcipő lényeges tulajdonságairól, ugyanakkor ezt követően az elhangzó riportok, gyakorlati bemutatók során az egészséges sportcipő fogalma konkretizálódott és egyenlővé vált az MBT márkájú sportcipőkkel. A műsorszám további részében szereplő beszélgetésekben ugyanis ismert közéleti emberek és sportolók nyilatkoztak az MBT sportcipők élettani és egészségre gyakorolt hatásairól és azzal kapcsolatos személyes tapasztalataikról. Ezen riportok, beszélgetések mellett a műsorszámban közzétett sportbemutatók résztvevői is MBT cipőt viseltek, sőt az egyik gyakorlatsor direkt ezen cipőben végezhető gyakorlatokat mutatott be, és ezek során nem egyszer közeli kameraállásból is láthatók voltak az MBT sportcipők. Ezen túl az Aerobik és Wellness Kongresszusról történő bejátszások hátterében is jól látható volt az MBT felirat, valamint a formagyakorlatokat végző sportolók is MBT cipőt viseltek. A fentiek alapján megállapítható, hogy a műsorszám alapinformációjához, tehát a step aerobic és mélyizom torna bemutatásához, valamint az egészséges sportcipő lényegi tulajdonságainak ismertetéséhez képest, indokolatlan mértékben jelentek meg az MBT sportcipőre vonatkozó információk, amelyek ezáltal ösztönző hatást gyakorolhattak a nézőkre, ezen cipők megvásárlása tekintetében. A műsorszolgáltató tehát azáltal, hogy a step aerobic és mélyizom torna bemutatása keretében az MBT sportcipőről olyan információkat tett közzé, amely annak beszerzésére ösztönözhette a nézőket, a sportcipő gyártójának, forgalmazóinak gazdasági, személyes vagy csoportérdekét jelenítette meg az objektivitás érzését keltő eszközökkel.
8
Ezért megállapítható, hogy műsorszolgáltató „Válaszd a mozgást!” című műsorszám 2007. október 1-én sugárzott adása során burkolt reklámot tett közzé, így megsértette az Rttv. 10.§ (5) bekezdését. A fentieken túl a műsorszolgáltató által hivatkozott 1462/2001. (X.18.) számú testületi határozat óta jelentősen átalakult, változott a Testület gyakorlata a burkolt reklám megítélésében, amely évek óta egységes, és amit bírósági ítéletek is alátámasztanak, így elsősorban a Főváros Ítélőtábla több döntése például a 4. Kf.27070/2005/8., a 4.Kf.27.072/2005/5., a 2. Kf. 27.025/2004/8., valamint a 2. Kf.27037/2004/6. számú ítéletei. Ezek lényegi elemei a következők: A műsorszolgáltató által közzétett riportok ideje alatt a cégnevek, termékek indokolatlanul folyamatos bemutatása nem "ékelt információ", hanem cégreklám, amely alkalmas arra, hogy felkeltse a nézők figyelmét, és a céggel kapcsolatos üzleti magatartásra ösztönözze őket. Nem mentesíti a műsorszolgáltatót a törvényi előírások alól az, hogy sport-témájú a műsorszám, ugyanis a riportok helyszínének kiválasztása, illetve a sugárzás törvényes voltának biztosítása a műsorszolgáltató felelőssége, kötelessége. A műsorszolgáltató akkor jár el helyesen, ha nem reklámhordozók előtt készített interjút sugároz. Ezen a tényen egyébként még az sem változtat, ha a műsorszolgáltatót esetleg szerződés kötelezi arra, hogy az általa közzétett interjúkat, közvetítéseket bizonyos cégneveket hangsúlyozó környezetben mutassa be, sőt az sem, ha az egyes interjúalanyokat köti olyan tartalmú szerződés, amely szerint ők az elektronikus médiában csak bizonyos cégnevek feltüntetése mellett jelenhetnek meg, nyilatkozhatnak. Ugyanis a műsorszolgáltatót a maga, vagy a fentebb említett személyek magánjogi szerződéseiből keletkező kötöttségei nem mentesítik törvényi kötelezettségei teljesítése alól. Következésképpen pl. a műsorszolgáltató a szerződést csak az Rttv.-ben meghatározott kötelezettségeire tekintettel kötheti meg, és teljesítheti. Az Rttv. 3. § (1) bekezdése a műsorszolgáltató szerkesztői szabadságát fogalmazza meg, annak minden felelősségével együtt. Mindebből az következik, hogy a műsorszolgáltatónak minden körülmény figyelembe vételével eleget kell tennie törvényi kötelezettségeinek, azok be nem tartására, vagy betartása "lehetetlenségére" bizonyos nyomásgyakorlására való tekintettel nem hivatkozhat, illetve olyan szerződést nem fogadhat el, amelynek teljesítésével eleve törvényszegést valósít meg. A Legfelsőbb Bíróság BH2004. 163. számú ítélete szerint: „Burkolt reklám az is, ha a nézők számára nem derül ki, hogy a több ízben, hangsúlyosan megjelenő felirat milyen termékre vonatkozik, az mire szolgál, és hol lehet beszerezni [1996. évi I. törvény 10. § (5) bek.]”. A szankcionálás alapját az Rttv. 10.§ (5) bekezdése és 25.§-a tekintetében az Rttv. 112. § (1) bekezdés e) pontja jelenti, amelyek értelmében: „112. § (1)
Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, (…) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti (…), a Testület
e) a közszolgálati műsorszolgáltatóval, a bejelentés alapján műsorszolgáltatást végző műsorszolgáltatóval szemben, illetve a Panaszbizottság kezdeményezésére bírságot szab ki a 135. § szerinti összeghatárok között. 135. § (1) Jogosulatlanul végzett műsorszolgáltatás, illetve az e törvényben előírt bejelentés nélkül vagy attól eltérő módon végzett műsorelosztás és műsorszétosztás esetén a felelőssel szemben a Testület a jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének megfelelő, vagy ha ez nem 9
állapítható meg, tízezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, melyet az Alapba kell befizetni.” A 2007. év során a Testület a 37/2007. (I.10.) számú határozatában 500.000-Ft, az 243/2007. (I.31.) számú határozatában 700.000-Ft, az 1068/2007. (V.9.) számú határozatában 800.000Ft összegű bírság megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót az Rttv. 112.§ (1) bekezdésének e) pontja és 135.§-a alapján az Rttv. 10.§ (5) bekezdésének a megsértése miatt. Ezen határozatok azonban a még 2006-ban elkövetett törvénysértésekre vonatkoztak. Majd a Testület az Rttv. 10.§ (5) bekezdésének a megsértésére tekintettel 1401/2007. (X.25.) számú határozatában 500.000-Ft, illetőleg 2431/2007. (X.25.) számú határozatában 800.000Ft bírság megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót. Tekintettel arra, hogy ezen utóbbi határozatot jelen törvénysértés elkövetésekor a műsorszolgáltató nem kaphatta kézhez, a Testület az Rttv. 10.§ (5) bekezdésének jelen esetben történt megsértése miatt az Rttv. 112.§ (1) bekezdésének e) pontja értelmében ismételten kötelezte a műsorszolgáltatót 800.000-Ft összegű bírság megfizetésére. A 2007. év során a Testület a 243/2007. (I.31.) számú határozatában 500.000-Ft, az 532/2007. (II.28.) számú határozatában 700.000-Ft, az 1075/2007. (V.9.) számú határozatában 2.800.000-Ft, az 1076/2007. (V.9.) számú határozatában 1.600.000-Ft, valamint a 2088/2007. (IX.19.), a 2089/2007. (IX.19.) és a 2353/2007. (X.10.) számú határozatokban 900.000900.000-Ft, illetve a 2521/2007. (XI.7.) és 2739/2007. (XII.6.) számú ORTT határozataiban 1.000.000-Ft összegű bírság megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót az Rttv. 112.§ (1) bekezdésének e) pontja és 135.§-a alapján az Rttv. 25.§-ának a megsértése miatt. Tekintettel a törvénysértés gyakori, ismétlődő jellegére, a Testület az Rttv. 25. §-ának jelen esetben történt megsértése miatt az Rttv. 112.§ (1) bekezdésének e) pontja értelmében ismételten 1.000.000-Ft összegű bírság megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót. Az eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény 153.§ (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136.§ (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2008. február 27. Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
Kovács György elnök
10
