SZOLNOKI FOISKOLA Szenátusa
JEGYZÖKÖNYVKIVONAT Készült:
A 2007. május 2-án Szolnokon, a Foiskola Szenátusának ülésén. 30/2007. (V.02.) szenátusi határozat:
A Szolnoki Foiskola Szenátusa megtárgyalta a Szolnoki Foiskola egységes minoségirányítási rendszerének kialakítására vonatkozó javaslatot. Az írásban beterjesztett, a Szolnoki Foiskola egységes minoségirányítási rendszerének kialakítására vonatkozó javaslatot a Foiskola Szenátusa 17 igen, O tartózkodás, O nem egyhangú szavazattal elfogadta.
Szolnok, 2007. május 02.
A jegyzokönyv kivonata hiteles:
DDCa\~~I)~~:
~ c\it
Dobosné Bádonyi Edit jegyzokönyvvezeto
ihály
ri
r
_~ í,!1
Határozat a Szolnoki Foiskola egységes minoségirányítási rendszerének kialakítására 1. A modell célkituzései Az új felsooktatási törvény hatálybalépésévei a felsooktatási intézmények minoségközpontú muködése az intézmény értékelésének alapveto követelményévé vált. A minoségirányítási rendszerrel kapcsolatos alapveto követelmények mind a törvényben, mind a Magyar Akkreditációs Bizottság által meghatározott követelményrendszerben nyilvánosságra kerültek. Olyan intézményi minoségirányítási rendszer kialakítása lehet cél, amely: megfeleloen kezeli a felsooktatás jellemzo sajátosságait, az intézmény számára a teljesítmény fokozására alkalmas eszközként szolgál, kiemelt kérdésként kezeli az oktatás és a kutatás minoségének megorzését, fejlesztését, biztosítja, hogy az intézmény tevékenységének értékelése alkalmával képes legyen teljesítményét összehasonlítani más intézmények teljesítményeivel, alkalmas legyen az aktuálisan legfontosabb, fejlesztendo területek meghatározására, alkalmas eszközt jelentsen a Felsooktatási Minoségi Díjhoz történo csatlakozáshoz, feleljen meg a Magyar Akkreditációs Bizottság követelményrendszerének, feleljen meg az EU standardoknak és irányelveknek. A modellel szemben támasztott fobb követelmények: biztosítsa a tényeken és bizonyítékokon alapuló értékelést, legyen alkalmas a szervezet fejlesztését szolgáló célok megvalósítására, legyen alkalmas a fejlodés számszeru és önértékelésen alapuló mérésére, adjon képet a felhasználók és a partnerek elégedettségérol, biztosítsa az intézményi küldetés és stratégia folyamatrendszeru megfogalmazását, tegye lehetové az egységes intézményi minoségpolitika kialakítását, szabályozza az intézmény fejlesztési tervének építkezo módszerrel történo elfogadását, biztosítsa a szabályozott muködés kialakítását, tartalmazza a muködési folyamatok leírását, a muködés mérésére és értékelésére megfelelo adatok és indikátorok álljanak rendelkezésre, legyen része a rendszer muködésének dokumentálását biztosító kézikönyv vagy egyéb dokumentumtár. A felsooktatás igényeinek jelenleg egyetlen létezo minoségügyi modell sem felel meg teljes egészében. II. Elozmények és adottságok 1. A Szolnoki Foiskola 2005. óta rendelkezik az ISO 9001:2000 EU szabvány alapján kialakított, jelenleg is muködo a 2006-ban végrehajtott audit során megerosített minoségirányítási rendszerrel, amelynek muködése jelenleg az Üzleti Fakultásra terjed ki.
A Muszakiés MezogazdaságiFakultásminoségbiztosításirendszerébenjelen varmak- a MAB akkreditációs eljárásának tapasztalatai szerint is - mindazok a tevékenységek és
'i '\- '\ },
J
módszerek, amelyek feltételt biztosítanak az ISO minoségügyi rendszer kiterjesztéséhez és az FMD rendszer muködtetéséhez. A rendszer muködésének leírását tartalmazó dokumentumok: Minoségirányítási Kézikönyv (MKK) a folyamatok leírását tartalmazó dokumentáció (EKK) a muködés során használt bizonylatokat meghatározó Bizonylati Album (BA) 2. A HEFOP 3.3.1 pályázat keretében a Szolnoki Foiskola és konzorciumi partnerei által a felsooktatásra egységesen alkalmazható minoségértékelési modell került kidolgozásra. Ennek a modellnek a fo jellemzoje, hogy az EFQM modellekhez hasonlóan a modell keretében kidolgozott önértékelési módszerekkel mérje, hogy az intézmény milyen mértékben hasznosítja adottságait és az eredmények mennyiben igazolják a szervezet által elvárt hatékony és kiváló muködést. (Ennek leírását az intézményi Önértékelési Kézikönyv tartalmazza.) 3. A felsooktatási törvény alapján megfogalmazásra került a felsooktatási intézmények akkreditációjának eljárási és minoségügyi követelményrendszere. A követelményrendszer kiemelt jelentoségu mutatója, hogy az intézmények rendelkeznek-e muködo minoségirányítási rendszerrel és az alkalmas-e mindazon követelmények érvényesítésére, a szervezet célirányos befolyásolására, amelyek az akkreditációs értékelés minoségi paramétereit adják. (Leírását a MAB hatályos intézményi akkreditációs követelményei tartalmazzák.) Ill. Javaslat az egységes intézményi szintu minoségirányítási rendszer kialakítására Az egységes intézményi szintu minoségirányítási rendszer a TQM minoségirányítás rendszer alapelveire épül. A rendszer alapját a már muködo ISO 9001:2000 minoségirányítási rendszer képezze. Az ISO rendszer részét képezo önértékelésbe épüljön be a HEFOP 3.3 pályázat keretében kidolgozott önértékelési és elégedettségi vizsgálatok alkalmazása. A HEFOP 3.3 pályázat keretében kimunkált folyamatszabályozásokkal egészüljenek ki az ISO muködés során alkalmazott eljárások. A Szolnoki Foiskola egységes intézményi szintu minoségirányítási rendszer muködésében érvényesítse a Felsooktatási Minoségi Díj követelményeit és a MAB által meghatározott akkreditációs követelményeket. A minoségirányítás intézményi szervezete 1. A minoségügy legfobb testületi szerve a Szenátus, amely meghatározza a Foiskola egységes minoségirányítási rendszerét, rendszeres idoközönként napirendre tuzi a minoségközpontú muködés értékelését, állandó bizottságot hoz létre az "Intézményi Minoségbiztosítási és Értékelési Bizottság" néven, amely felügyeli az intézményi minoségirányítási rendszer muködését. 2. A minoségirányítási rendszer muködésének egyszemélyi felelose a rektor, aki általános felelosségi körében megbízza és rendszeresen beszámoltatja a minoségirányítási vezetot, gondoskodik a minoségirányítási rendszer muködésének feltételeirol,
2
megbízza a minoségirányítási rendszer muködésében közremuködo vezetoket és személyeket, a közvetlen felügyelete alá tartozó munkatársak esetében gondoskodik arról, hogy minoségügyi követelmények teljesítésére vonatkozó megállapítások megjelenjenek a személyi értékelésekben, feljegyzésekben és minosítésekben, gondoskodik arról, hogy a foiskola költségvetésében megjelenjenek a rendszer muködtetésének financiális és anyagi-tárgyi feltételei. 3. Az intézményi Minoségügyi és Minoségfejlesztési Bizottság, mint a Szenátus tanácsadó és döntés-elokészíto bizottsága rendszeresen értékeli a minoségügy egy-egy részterületét, véleményezi a Szenátus elé kerülo eloterjesztések minoségügyi következményeit. A Minoségügyi és Minoségfejlesztési Bizottság vezetoje: minoségügyi vezeto · oktatásért, kutatásért felelos rektor-helyettes tagjai: · gazdasági foigazgató · HR vezeto · fotitkár · informatikai igazgató
·· · ·
fakultásigazgatók
Tanulmányi és Információs Központ Tanulmányi Irodájának koordinátora HÖK által delegált két hallgató a felnottképzés képviseloi
vezetoje,
az
MMF
4. A minoségirányítási vezeto a minoségközpontú muködéssei összefüggo intézményi tevékenység felelos irányítója, a niinoségirányítással összefüggo feladatok operatív végrehajtásának felelose. Feladatkörébe tartozik: a minoségirányítással kapcsolatos feladatok tervezése, szervezése, a dokumentációs rendszer és a kapcsolódó nyilvántartások muködtetése, a minoségirányítási rendszer muködésével összefüggo döntések elokészítése (minoségfejlesztési program stb.), a Foiskola Minoségügyi és Minoségfejlesztési Bizottságának munkájának felügyelete, minoségfejlesztéssel kapcsolatos akciótervek kimunkálása, tervezi, szervezi a minoségirányítási rendszer muködését szolgáló továbbképzéseket, gondoskodik a minoségirányítási rendszer részét képezo dokumentációs munka megtervezésérol és megszervezésérol, a minoségügyi felelosség és feladatok megjelenésérol a munkaköri leírásokban, hogy az aktuális minoségügyi mérések eredményei tükrözodjenek az egyes szervezeti alrendszerek megítélésében, különös tekintettel a vezetoi felelosség területére. 5. A fakultásigazgatók és a központi egységek vezetoi egységüknél a minoségirányítás egyszemélyi felelosei. Ennek keretében irányítják, szervezik a minoségirányítás fakultási szintu feladatainak végrehajtását, meghatározzák a fakultáshoz tartozó vezetok minoségirányítással kapcsolatos aktuális feladatait, értékelik ezirányú tevékenységüket, gondoskodnak a minoségirányítás tartalmi követelményeinek érvényesülésérol, a tervek és programok fakultásszintu megvalósításáról,
3
kezdeményezésseI élnek a minoségi követelmények érvényesülését hatékonyabban szolgáló döntések meghozatalában, irányítják a fakultáson muködo Minoségügyi Tanács munkáját. 6. A fakultás Minoségügyi Tanácsa A minoségügyi tevékenység fakultási szintu szervezésének munkaszervezete. Elnöke: a fakultásigazgató - a fakultás szakfelelosei Tagjai: - nem szakfelelos tanszékek tanszékvezetoi - a felnottképzés képviseloi - a diákközpont képviseloje - a RÖK két delegált tagja - az idegen nyelvi képzések felelosei
és
ellenorzésének
7. A tanszékvezeto a minoséggel kapcsolatos követelmények tanszéki szintu érvényesülésének felelose. gondoskodik a minoségügyi követelmények érvényesítésérol a tanszék oktató, kutató, szolgáltató tevékenységében, meghatározza a tanszék oktatóinak, munkatársainak minoségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait a projektben résztvevok minoségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait. 8. A szakfelelos és a képzési program felelose az adott szak, illetve képzési program tekintetében a minoségügyi követelmények érvényesítésének felelose. gondoskodik a minoségügyi követelmények érvényesítésérol az adott szak képzési program megvalósításában és muködésében, meghatározza a képzésben résztvevok minoségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait. 9. A projektvezeto a minoséggel kapcsolatos követelmények érvényesítésének felelose az általa irányított projekt terü1etén. gondoskodik a minoségügyi követelmények érvényesítésérol a projekt muködésében, meghatározza a képzésben résztvevok minoségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait. 10. A minoségirányítás központi operatív szervezete vezetoje: a minoségirányítási referens · informatikus tagjai: · dokumentumkezelo adminisztrátor · belso auditorok megbízás alapján A központi minoségirányítási szervezet fo feladatai: a minoségirányítási rendszer dokumentációinak kezelése, muködésének segítése, ellenorzése, a minoségértékeléssel összefüggo tervek, programok elokészítése, végrehajtásuk szervezése, az indikátorok és mutatók rendszeres megújítása.
4
IV. A minoségirányítási rendszer muködésének fo fórumai, dokumentumai 1. Minoségértékelési terv A minoségértékelési terv az indikátorokra, a mérendo, nyomon követo teljesítménymutatókra épül. A "Felsooktatási Minoségi Díj Szervezeti Önértékelési Kézikönyve" alapján évenkénti pontosítással kerülnek meghatározásra az egyes indikátorok, az indikátorok szakmai felelosei, az adatszolgáltatás és határidoi, az adatok keletkezésének periodikája alapján. A minoségértékelés terve középtávú és éves értékeléseket tartalmaz. Középtávú részben kerül megfogalmazásra az akkreditációval kapcsolatos feladatrendszer. Éves részben kerülnek meghatározásra az auditok, és az FMD önértékelési rendszeréhez kapcsolódó feladatok havi, negyedéves és féléves bontásban. A minoségértékelési terv a vezetés igényei alapján egyedi adatszolgáltatási kötelezettségeket és akciókat is tartalmazza, melyek az auditáláshoz, az FMD önértékeléshez, a nyilvánosság biztosításához és az irányító által elvárt adatszolgáltatáshoz kapcsolódnak. 2. Vezetoségi átvizsgálás A vezetoségi átvizsgálás célja a szervezet minoségi követelmények szerinti muködésének áttekintése, a minoségfejlesztés érdekében szükséges döntések, változtatások elhatározása, a minoségirányítási rendszer muködésének értékelése. A vezetoségi átvizsgálás eredményétol ruggoen a vezetoség mérlegeli: az intézményi stratégia változtatásának szükségességét, a minoségpolitika és a minoségügyi célok átalakításának igényét, az intézményfejlesztési terv megvalosulását, módosítását, egyes kiemelt minoségpolitikai célok és kapcsolódó akciótervek megfogalmazásának szükségességét, a minoségpolitika, a stratégia és az intézményfejlesztési terv megvalósítása érdekében intézkedési tervek kidolgozását, az intézmény egységes minoségirányítási rendszerének változtatását. A vezetoségi átvizsgálás alapját az alábbi dokumentumok, illetve adatok képezik: az intézmény minoségpolitikája, a kü1detésnyilatkozat, az intézmény stratégiája, az intézményfejlesztési terv végrehajtásának értékelése, a minoségirányítási rendszer részeként rendszeresen mért indikátorok áttekintése, a minoségirányítási rendszer részét képezo adatok és mutatók értékelése, áttekintése. A vezetoségi átvizsgálás alapját képezo feljegyzések, jelentések: a belso auditorok vizsgálatainak eredményeittartalmazó audit jelentések, az intézményi Minoségügyi és Minoségfejlesztési Bizottság által tett megállapítások, a fakultási minoségfejlesztési és értékelési tanácsok által végzett vizsgálatok. A vezetoségi átvizsgálás alapjául szolgáló önértékelések és elégedettségi vizsgálatok: A szervezeti önértékelés alapját az önértékelési kézikönyv képezi. Az önértékelés a kiválósági modell öt adottságelemének és négy eredményelemének értékelésére irányul.
5
Az értékelés kérdoíves felmérés formájában az elégedettségi vizsgálatokat a négy eredményelemre teljes köruen kiterjeszti (munkatársi elégedettség, hallgatói elégedettség, társadalmi hatás, szervezeti eredmények). A vezetoségi átvizsgálás periodikájának ütemezése: A vezetoségi átvizsgálást az intézmény minoségügyi értékelése tekintetében kiemelten a MAB követelményrendszerére koncentrálva évente el kell végezni. Ez egyszerusített értékelés formájában történik. Négyévente a vezetoségi átvizsgálás keretében az intézmény teljes köru és részletes átvizsgálását napirendre kell tuzni. Ez az átvizsgálás szorosan kapcsolódik az intézményi akkreditációra történo felkészüléshez. A fenntartói megállapodás indikátorainak és mutatóinak áttekintése, értékelése.
v. A vezetoségi átvizsgálás során alkalmazott módszerek 1. A szervezeti önértékelés módszertana Az önértékelés a szervezet tevékenységének és eredményeinek átfogó, rendszerszemléletu és periodikus vizsgálata a kiválósági modellhez viszonyítva. Lehetové teszi a szervezetnek, hogy világosan megkülönböztesse erosségeit és azokat a területeket, amelyeket tovább lehet fejleszteni. A felkínált lehetoségekkel élni tudó foiskola létrehozhatja saját, testre szabott irányítási rendszerét. A Kiválósági Modell (EFQM adaptáció) kilenc elemét és az értékelésnél használt pontmegoszlást az 1. ábra szemlélteti. A vizsgálatok és az önértékelés lépéseit az 2. ábra foglalja össze. A vizsgálati körök tehát: négyeredményelem - öt adottságelem . vezetés . munkatársi elégedettség, . hallgatói elégedettség, . munkatársak irányítása . társadalmi hatás, . stratégia . szervezeti eredmények. . eroforrások és partnerkapcsolatok . folyamatok 1.1. Kérdoíves értékelések a) Hallgatói elégedettség (A hallgatói elégedettség mérés három pillérre épül: kurzusértékelés (30%), záróvizsga utáni értékelés (30%) és a komplex intézményi muködés értékelése (40%)-ban veendo figyelembe.) A hallgatói elégedettségi vizsgálatba bevontak köre minimálisan 50 %. Érvényes és alkalmas az elégedettségi vizsgálat, ha abban - a hallgatói létszám minimum 1O%-a, - nappali tagozatos felsofokú szakképzés és alapképzés hallgatóinak legalább 30 %-a, ezen belül a végzosök minimum 30 %-a, - a szakirányú továbbképzés hallgatóinak legalább 10 %-a, - a végzetthallgatóklegalább10%-a
nyilvánított véleményt.
6
b) Munkatársi elégedettség - Oktatói elégedettség teljes köru lekérdezés
- Nem oktatói
elégedettség teljes köru lekérdezés indokolt
Mindketto esetében minimum 50 % visszajelzés. c) A társadalmi hatás vizsgálati köre (kérdoíves vizsgálat keretében): társfakultás (Fakultás igazgató, helyettesei) rektor, rektor-helyettesek, RÖK, gazdasági foigazgató a foiskola vezetoi (osztályvezeto szintig) a foiskola hazai és külföldi partnerkapcsolatai (akikkel az intézménynek megállapodáson alapuló kapcsolata van) a foiskola vállalkozói kapcsolatai (akikkel az intézmény együttmuködési megállapodást kötött, illetve a szakképzési alapból történo támogatásra szerzodést kötött) pályázati partnerek azon középiskolák, amelyek a különbözo képzési megállapodások keretében az intézmény középiskolai hálózatához tartoznak szakmai szövetségek (amelyeknek az intézmény tagja) (A társadalmi hatás vizsgálatánál felhasználandó elemzések, értékelések: a FIR által nyilvánosságra hozott adatok, rangsorok, a MAB által felállított értékelo rangsorok, egyéb országos értékelésben nyilvánosságra hozott értékelések, rangsorok) 1.2. Szöveges értékelés készül mind az adottságelemek, mind pedig az eredményelemek vonatkozásában az A szöveges értékelésben figyelembe kell venni a kérdoíves vizsgálatok eredményeit. (2-es számú ábra alapján) A szöveges értékelést teamok végzik. A team tagok a felkészülés során az egyes alkritériumokat saját tapasztalataik alapján segédletek segítségével értékelik, és táblázatos segédletek segítségével pontozzák. Ezzel felkészülnek a csoportmunkára. Ezt követoen kerül sor a RADAR értékelésre, melyen az egyéni értékelésekben konszenzusra jutnak. A konszenzus kialakításában moderátor vesz rész, aki elegendo ismerettel és tapasztalattal rendelkezik az intézményi munkában és a csoportos alkotótechnikák kezelésében. A csoportmunka eredménye egyrészt szövegesen is megfogalmazásra kerül, másrészt abszolút számban is kifejezodik. Ezt követoen kerülnek meghatározásra a százalékos EFQM mutatók. Az les számú táblázatba történo behelyettesítéssei egyszeruen ábrázolható a végeredmény. Ebben a tesztek eredményei és a szöveges értékelés számai eltéro arányban veendok figyelembe. Miután ez elkészült, meghatározandók a fejlesztendo területek, akciók, és felelosei. Erre épül a visszacsatolás, a tanulási folyamat. A mérési adatok mindenhol egy mérésre épülnek. Kivétel a hallgatótói értékelés.
7
ADOTTSÁGOK
EREDMÉNYEK
Munkatársak
Munkatársi elégedettség Teszt'66% 60 90 Szöv 34% 30
irányítás a Teszi 60% 60 90
Vezetés 100
Szöv 34% 30
Stratégia 80
Tesz 66% 66 Szöv 34% 34
Tesz 66% 53 Szöv 34% 27
Folyamatok 140 Tesz '66% 94 Szöv 34% 46
Eroforrások 90
Ügyfél (hallgatói) elégedettség Tesz 100%200 200 Szöv
-
Tesz:Szöv 100%150
Társadalmi hatás Tesz :66% 60 Szöv 34% 30
Tesz 100% 60
60
"
Szöv -
,
INNOV ACI O, TANULAS 1. ábra FAKUL TÁSI KIV ÁLÓSÁGI MODELL
Kulcsfolyamatok eredményei 150
-
Önértékelés rendszere
I t'
.-
Kérdoíves vizsgálatok
Szöveges értékelés
Adottság elemek Eredmény elemek
7 elem esetében, lépései: · értékelo teamek összeállítása alkritériumokszerinti bemutatás végrehajtása
Vezetés Munkatársak
Munkatársak
irányítása Intézményi stratégia Eroforrásokpart nerkapcsolatok Folyamatok
megelégedettsége Hallgati elégedettség Társadalmi megítélés
·
· mutatószámok
·
meghatározása erosségek - gyengeségek definiálása
'If Konszenzusos értékelés RADAR technikával
Statisztikai feldolgozás
.
.SzázalékosEFQM bemutatása
t Fejlesztendo területek és akciók meghatározása
2. ábra A vizsgálatok és az önértékelés folyamata
2. A minöségirányítási rendszer folyamatstruktúrájának értékelése A minöségirányítási rendszer folyamatstruktúrája az ISO keretében auditált folyamatokra épül. Az Eljárások Kézikönyvében meglévö folyamatok kiegészülnek a HEFOP 3.3 keretében a Föiskola által kidolgozott új folyamatokkal. Az intézmény szervezeti muködésének folyamatszeru értékelésére az egységes minöségirányítási rendszer keretében tehát az Eljárások Kézikönyvét kell alkalmazni. Az Eljárások Kézikönyvében a folyamathierarchia követelményeinek megfelelöen legfelsö szinten három nagy terület különül el: A stratégiai és irányítási folyamatok, amelyek az intézményi szintu, hosszabb távú célok és a célok elérését szolgáló eszközök meghatározását foglalják magukban. Az intézményi alapfolyamatok az oktatási és kutatási feladatok tartalmi és adminisztratív elökészítését, végrehajtását, az oktatói, kutatói, hallgatói stb. teljesítmények értékelését és elszámolását fedik le. Az alapfolyamatok közé tartoznak azon szakmai szolgáltatások is, melyek közvetlenül nem képezik részét az oktatásnak, kutatásnak, azonban szerepük meghatározó azok színvonalas ellátásában. Támogató folyamatok elsösorban a minden gazdálkodó szervezetben szükséges szolgáltatások fogják össze (gazdasági és humán adminisztráció, létesítménygazdálkodás, marketing, PR, informatika stb.). A támogató folyamatok részét képezi azon feladatok ellátása is, amelyek az intézmény profiljából adódó gyakorló terepekhez (tankonyha, tangazdaság stb.) kapcsolódnak. 3. Innovatív szervezeti minöségirányításba
és
folyamatszabályozási
megoldások
bevezetése
a
Olyan megoldásokról van szó, amelyeket az üzleti szféra már régóta alkalmaz, a felsöoktatási területen történö bevezetésükre azonban csak a közelmúltban került, illetve az alkalmazásukkal kapcsolatos tapasztalatok csak mostanában teljesedtek ki. Az intézményirányítás szempontjából alapvetö jelentöségu a stratégiai menedzsment rendszer kialakítása, mely magába foglalja a stratégiaalkotást, a teljesítménymenedzsment-rendszerek kialakítását, a stratégiai indikátorok meghatározását és felsö szintu beszámolók alkalmazását. A felsöoktatási intézmények stratégiaalkotását elsödlegesen egy portfoliómenedzselési feladatként lehet tekinteni (a portfolió oktatási, kutatási és egyéb vállalkozási tevékenységekböl áll), amelynek fenntarthatósága és jövedelmezösége alapvetö kérdés az élesedö intézményközi versenyben. A teljesítménymenedzsment-rendszer kialakítása annyiban megy túl a stratégiaalkotáson, hogy a megvalósítással, a szervezeti implementációval, a megfelelö ösztönzok megteremtésével és a nyújtott teljesítmény értékelésévei is foglalkozik. A stratégiaalkotás szempontjából megkerülhetetlen a nemzetközi kapcsolatok kezelése. Az intézményi portfolió kialakítására a jövöben nagy hatással lesz a kapacitás-akkreditáció folyamata. A stratégiai irányításhoz közvetlenül kapcsolódik a controllingrendszer és a vezetoi információs rendszer, amely a stratégia megvalósításához kapcsolódó tervezést, beszámolást és vezetoi döntéstámogatást foglalja egységes keretbe, és információt szolgáltat az egyes tevékenységek hatékonyságának és jövedelmezöségének a megítéléséhez. Ide kapcsolódik az éves tervezés és beszámolás rendszere, mely a
stratégiaicélokat - a céllebontásfolyományaként- a szervezetiegységek éves bevételi elöirányzataiban és költségkereteiben is megjeleníti. Az éves tervezés során kiemelt
10
szerep jut a teljesítményátadások rendszerének és a belso elszámolóárak alkalmazásának, melyek az egyes szervezeti egységek közötti kapcsolatokat teszik mérhetové, befolyásolhatóvá és számonkérhetové, elosegítve ezzel a szervezeti hatékonyság növekedését. Újfajta szemléletmódot jelent a minoségmenedzsment széles köru megjelenése. Ez olyan összehangolt vezetési és szabályozási tevékenységeket jelent, amelyek egy szervezet muködésében a minoséget helyezik középpontba. A minoség szempontjából való vezetés és szabályozás tartalmazza a minoségpolitika és a minoségcélok meghatározását, a minoségbiztosítást és a minoségfejlesztést, valamint a megvalósítás tapasztalatainak visszacsatolását. A standard muködési folyamatokon kívül eso történések tudatos kezelésére szolgál az intézményi kockázatmenedzsment. Szemléletmódot és konkrét tevékenységeket is takar az intézményi marketing és PR, amely az egyre nagyobb szerepet játszó hallgatói és üzleti igények felmérésének és tudatos kezelésének képességét, valamint az "ügyfélközpontú" szemléletmódot jelenheti meg a stratégiai tervezésben és a szervezet mindennapi muködésében egyaránt. Ennek megfeleloen a hallgatói kapcsolatok kezelésében is nagyobb tudatosságot kell elérni, a hallgatók mint a szolgáltatások igénybevevoit a középpontba állítva. Az alumni kapcsolatok kezelése stratégiai jelentoségu lehet, mivel nagyban hozzájárulhat az intézmény presztízsének a növeléséhez, valamint komoly szerepet játszik a forrásteremtésben is. A forrásteremtés ezen kívül kiegészül a vállalati kapcsolatok, illetve a kutatási pályázatok professzionális kezelésével is. A kutatásmenedzsment innovációként való tárgyalása mögött az a felismerés áll, hogya felsooktatási intézményekben folyó kutatások eredményessége nagyban javítható, ha a kutatói munka mögött a háttérben magas színvonalú támogató szolgáltatások állnak. Az intézményi és kari stratégia megvalósítása nagyban múlik az oktatói és kutatói teljesítményeken. Egy felsooktatási intézménynek kiemelten kell foglalkoznia az egyéni teljesítménymenedzsmenttel. Ez három pilléren nyugszik. A karriermenedzsment keretében az intézmény oktatói és kutatói, valamint vezeto munkatársai számára
kiszámítható,vonzó és magasabbteljesítményekresarkallókarrierpályátkell felállítania karriert mind a munkavállalói, mind a vezetoi oldalról meg kell tervezni. A kompetendafejlesztés keretében az intézmény és az egyén számára is hasznos és szükséges képességek fejlesztése és ismeretek megszerzése folyik. Az egyéni teljesítményértékelés keretében a személyre szabott teljesítményeivárások meghatározása, a teljesítmény értékelése és a jövobeli fejlesztési igények felmérése áll. 4. Indikátorok és adatok Az indikátorok és adatok körét elsosorban a MAB akkreditációs követelményei alapján célszeru meghatározni. Az adott idoszakra érvényes indikátorok és adatok rendszerét az egységes minoségirányítási rendszer kézikönyvének mellékieteként kell meghatározni. Az indikátorok és mutatók körére a Foiskola Minoségügyi és Minoségfejlesztési Bizottsága tesz javaslatot. Az érvényes indikátor és adatrendszerrol a minoségirányítási vezeto dönt.
11
VI. Az egységes minoségirányítási rendszer bevezetéséhez és muködtetéséhez szükséges intézkedések és feladatok 1. A Minoségirányítási Kézikönyv részeként el kell készíteni a minoségirányítási rendszer önértékelési kézikönyvét Felelos: minoségirányítási vezeto Határido: 2007. május 15. Jóváhagyja: rektor 2. A Foiskola ISO 9001:2000 szabvány szerint elkészített eljárások kézikönyvét ki kell egészíteni a képzések indítása, értékelése és mérése elnevezésu folyamattal. Felelos: Hegedus Éva Határido: 2007. május 15. Jóváhagyja: Dr. Boda Mihály fotitkár, Dr. Vermes Pál rektorhelyettes 3. A Foiskola Szenátusa által elfogadott egységes minoségirányítási rendszer muködési rendje alapján el kell készíteni a Szolnoki Foiskola egységes Minoségirányítási Kézikönyvét. Felelos: minoségirányítási vezeto Határido: 2007. május 30. Jóváhagyja: Dr. Boda Mihály fotitkár, Dr. Vermes Pál rektorhelyettes "4. Az egységes intézményi szintu minoségirányítási rendszer bevezetése és muködése feltételezi az ISO 9001:2000 szabvány szerinti muködés kiterjesztését a Muszaki és Mezogazdasági Fakultásra. Felelos: minoségirányítási vezeto, fakultásigazgatók Határido az elokészítésre, intézkedési terv elkészítésére: 2007. május 30. Határido a bevezetésre: 2007. október 15. 5. El kell készíteni a jóváhagyott intézményi minoségirányítási rendszerre alapozva a Foiskola akkreditációs felkészülésének ütemtervét. Felelos: Dr. Bíró István oktatási rektorhelyettes Határido: 2007. május 02. 6. Meg kell határozni az intézmény muködésének méréséhez szükséges indikátor, adat és mutatórendszert. Felelos: minoségirányítási vezeto, oktatási rektorhelyettes Határido: 2007. május 15. Jóváhagyja: rektor 7. Át kell tekinteni a szakfelelosök munkaköri leírását. Felelos: Dr. Bíró István oktatási rektorhelyettes Határido: 2007. szeptember 10.
Szolnok, 2007. május 2.
p~
Dr. Törzsö~ rektor
12
