www.emi-tuv.hu
2006. december • III. évfolyam, 9. szám
Hírek Az ÉMI-TÜV Bayern Kft. információs lapja
ÉMI-TÜV
Több biztonság Nagyobb érték
Új vizeken A 2006-os év – elôdeihez hasonlóan – új meglepetésekkel szolgált. Most, évzárás elôtt, az év eseményeinek hordalékában kotorászva úgy látom, hogy a folyamatos változások nem hagyták érintetlenül partnereinket, piacainkat, következésképpen vállalatunkat sem. Az elôzô években túljutottunk az uniós csatlakozás sokkjain és erre az évre már – remélem joggal – profi uniós társaságnak hihettük magunkat. A felkészülés persze nem volt egyszerû, néha meglepôen idegen környezetben kellett bizonyítanunk, de ezen most már túlvagyunk. A 2006os év számos gazdasági, gazdaságpolitikai és politikai változás éve volt, ennek hatásai napjainkra már minket is elértek. Megváltozott a környezet, hazai terveink beszûkültek és komoly eredményeket, meglepô módon, már hazai terepeinken is csak nemzetközi akciókkal lehet felmutatni. Jó példa erre, a hazai energetika globalizálódása, jó példa az uniós igények begyûrûzése és jó példa az egyesek számára talán fenyegetô jelenség, ami a távol-keleti – elsôsorban kínai – ipari és piaci agresszióra jellemzô. Ebben a közegben keressük a helyünket. Talán szerencsések is vagyunk, hiszen mint a világ legnagyobb mérnöki szolgáltató biztonságtechnikai szervezetének kicsi, de érzésünk szerint jelentôs része, nagyon sok támogató muníciót kaphatunk nemzetközi vállalatcsoportunktól. Ez a nemzetközi együttmûködés valamennyiünk számára a biztos jövô garanciája lehet. Nem elég persze a manna hullására várni; mivel kreatív és életerôs szervezetként tartjuk számon magunkat, nagyon fontos, hogy saját jövônket elsôsorban saját kezdeményezéseinkkel biztosítsuk. Ezért, felmérve a változások által diktált követelményeket, mi is új utakat keresünk. Ez nem azt jelenti, hogy hagyományosnak tekinthetô és a piac által jól érzékelhetôen kedvelt szolgáltatási területeinkrôl meghátrálnánk – ellenkezôleg, új és új tevékenységek megindításával szeretnénk szolgáltatásainkat komplexebbé tenni, ezzel segítve partnereinket is az új piaci viszonyok közötti érvényesüléshez. 2006-ban felkészültünk az élelmiszerbiztonsági piacra való belépésre, fejlesztettük emisszió-kereskedelmi szolgáltatásainkat és megkerestük a munkabiztonsági igények kielégítésének lehetôségeit. Fontos lépésként erôsítettük jelenlétünket az energetikai beruházások területén, reményeink szerint partnereink megelégedettségére, hiszen ez lehet a záloga az ezen a területen történô további növekedésnek. Az év fontos eseménye, hogy elhatároztuk: ismét piacra lépünk a felnôttoktatás területén. Januártól induló Akadémiánk nem akar egy lenni a gombamód elszaporodott hasonló felnôttoktatási intézmények közül; mi a konkurensekhez képest friss szemléletû, rugalmas és technikacentrikus oktatást szeretnénk nyújtani. Akadémiánk célja az, hogy a napi szakmai gyakorlatban azonnal felhasználható és azonnali eredményeket biztosító ismereteket adjon át és egy újabb kapcsolatot biztosítson meglévô és leendô partnereinkkel. Ennyit az év tapasztalatairól; most ennyi látszik a hordalékok közül, de erôs a hitünk, hogy ebbôl már sejlik a jövôkép is. Új vizeken járunk.
Dr. Madaras Gábor ügyvezetô igazgató
2
ÉMI-TÜV Akadémia, a legnagyobb értékû oklevél!
ÉMI-TÜV
6 Az információbiztonsági irányítási rendszer (ISO/IEC 27001:2005) tanúsítása 2006/2007
10 Különleges emelôberendezések: a parkoló emelôk. A parkoló emelôk vizsgálata
14 CO2 kibocsátás hitelesítés és emisszió-kereskedelem 2006
Tartalom 2 ÉMI-TÜV Akadémia, a legnagyobb értékû oklevél! 3 Az ÉMI-TÜV Akadémia képzô és oktató bázisa a következô tanfolyamokat ajánlja partnerei figyelmébe
10 Különleges emelôberendezések: a parkoló emelôk. A parkoló emelôk vizsgálata 12 Egy teljes nap élménye a Vienna-tec Nemzetközi Ipari Szakkiállításon
5 15 éve a minôség és biztonság szolgálatában! 14 CO2 kibocsátás hitelesítés és emisszió-kereskedelem 2006 6 Az információbiztonsági irányítási rendszer (ISO/IEC 27001:2005) tanúsítása 2006/2007
16 Betekintés a Felvonóvizsgáló Állomás Laboratóriumába
9 Mûszaki felügyelet a Mátrai Erômû Zrt. elôtét gázturbinás projekt kivitelezési munkáin
ÉMI-TÜV Bayern Minôségügyi és Biztonságtechnikai Kft.
ügyvezetô igazgató: Dr. Madaras Gábor
Központ: H-2000 Szentendre, Dózsa György út 26. Tel.: (+36) 26 501-120 Fax: (+36) 26 501-150 e-mail:
[email protected]
Budapesti iroda: H-1043 Budapest, Dugonics u. 11. Tel.: (+36) 1 399-3600 Fax: (+36) 1 399-3603 e-mail:
[email protected]
www.emi-tuv.hu
16 Betekintés a Felvonóvizsgáló Állomás Laboratóriumába
14
Akadémia
ÉMI-TÜV Akadémia a legnagyobb értékû oklevél! ársaságunk 2007. január 2-tól önálló ÉMI-TÜV Akadémiát indít a szentendrei központunkban. Az új üzletág vezetôje Matolcsi Márta, aki korábban a velünk együttmûködô QM Akadémia munkatársa volt.
T
Képzési ajánlatainkat neves szakértôk segítségével, a legkorszerûbb technológiák és management rendszerek elvárásainak megfelelôen, partnereinkkel és a piaci igényekkel összhangban alakítjuk ki, annak érdekében, hogy egy-egy továbbképzés, tréning vagy coaching a partner számára a leginkább testre szabott és hatékony legyen. Garanciát vállalunk arra, hogy az általunk kiadott ÉMI-TÜV Akadémiai oklevél mögött valós tudás és szakmai tartalom van. Ennek biztosítéka a TÜV SÜD és az ÉMI sok évtizedes szakmai háttere az ipar, a kutatás és a biztonságtechnika területén, ami a mai gazdasági életben és oktatási kínálatban a legnagyobb minôségi értéket képviseli. Az Önök igényeinek megfelelôen, az Önök sikerének és hatékonyságának növelése érdekében képzéseinket akár kihelyezet formában, az Önök vállalatára szabva, komplex kínálatunkkal segítjük. Szolgáltató vállalatként biztosak vagyunk abban, hogy a mai világban a vállalat egyik legnagyobb értéke a humán tôke, és szakértô partnerként, készséggel állunk rendelkezésükre az éves szakember képzések tervezésében és oktatásokban egyaránt.
Matolcsi Márta • osztályvezetô ÉMI-TÜV Bayern Kft. Akadémia
Akadémia
3
Az ÉMI-TÜV Akadémia képzô és oktató bázisa a következô tanfolyamokat ajánlja partnerei figyelmébe Tanfolyami kínálat – 2007. I. félév Idôtartam
Idôpont
Vizsgaidôpont
Tanfolyami díj
Minôségirányítási munkatárs (I. modul)
3 nap
január 31 – február 2.
február 5.
90.000,- Ft
Minôségirányítási szakember (II. modul)*
5 nap
február 26 – márc 2. május 14 – 18.
március 12. május 29.
140.000,- Ft
Minôségirányítási auditor képzés (Gyakorlat orientált)
5 nap
március 19 – 23.
április 2.
145.000,- Ft
Környezetirányítási munkatárs
3 nap
április 16 – 18.
április 23.
100.000,- Ft
Környezetirányítási belsô auditor
5 nap
június 11 – 15.
június 25.
140.000,- Ft
Integrált menedzsment rendszerek vállalati auditor (MIR, KIR, MEBIR)**
5 nap
április 23 – 27.
május 2.
160.000,- Ft
MEBIR rendszerépítés***
5 nap
május 7 – 11.
május 21.
180.000,- Ft
Carbon Management
1 nap
január 31. március 28. május 23.
-
26.000,- Ft
Információ technológia
1 nap
január 15. március 19. május 14.
-
50.000,- Ft
Informatikai biztonságirányítási menedzser
3 nap
február 19 – 21.
-
125.000,- Ft
Élelmiszerbiztonság (HACCP)
3 nap
március 12 – 14.
március 26.
90.000,- Ft
Játszóterek és eszközök biztonságtechnikája
3 nap
május 21 – 23.
június 4.
90.000,- Ft
Problémakezelési és adatelemzési technikák
3 nap
június 4 – 6.
-
90.000,- Ft
Képzés megnevezése
Megjegyzések: • a *-gal jelölt képzésen való részvétel feltétele az I. modul sikeres elvégzése! • a **-gal jelölt képzés jelentkezési feltétele a témakörök ismerete alapfokon. • a ***-gal jelölt belépési feltétele munkavédelmi alapismeretek. • a díjak az áfát nem tartalmazzák • a részvételi díj a tananyag, a vizsgadíj és az ebéd költségét is tartalmazza
✃
Tanfolyamainkat cégekhez, vállalatokhoz kihelyezett formában is megtartjuk. A feltételeket külön megállapodásban rögzítjük. A változtatás jogát fenntartjuk, amelyrôl az érintetteket értesítjük. Tanfolyamainkat az ÉMI-TÜV Bayern Kft. székházában tartjuk. Cím: 2000 Szentendre, Dózsa Gy. u. 26. Tanfolyamainkról részletes ismertetést talál honlapunkon (www.emi-tuv.hu) vagy kérés esetén e-mailen, levélben is küldünk tájékoztatást. Jelentkezése esetén kérjük, a honlapunkról letölthetô jelentkezési lapot postán címünkre, vagy faxon eljuttatni szíveskedjen. Címünk: 2000 Szentendre, Dózsa Gy. u. 26. • telefonszámunk: + 36 26 501 120 • fax számunk: +36 26 501 150
ÉMI-TÜV
4
Akadémia
Jelentkezési lap ÉMI-TÜV Akadémia
A tanfolyam megnevezése és idôpontja:
ÉMI-TÜV Név:
Születési hely, idô:
Értesítési cím:
Telefon:
E-mail:
Iskolai végzettség:
A tanfolyam szempontjából figyelembe vehetô képzettség, gyakorlat:
Munkahely megnevezése:
Munkahely címe:
Beosztás:
Pontos számlázási név, cím:
Adószám:
Bank neve:
Bankszámlaszám:
Normál menüt kérek
érzékeny vagyok
Vegetáriánus menüt kérek
✃
Születésnap
5
a minôség és biztonság szolgálatában! em is olyan régen történt, hogy kollégáink, akikkel szerencsére a mai napig együtt dolgozunk, megalapították az ÉMI-TÜV Bayern Kft-t. Én személy szerint négy éve tartozom a csapathoz, mégis, mennyi minden van már mögöttünk! Azt gondolom, igazgyöngy az a vállalat, ahol az állomány közel 80 százaléka a kezdetektôl egymást segítve, együtt dolgozik a sikerért és az eredményért.
N
Mindennapi munkám révén, kollégáim között élve elmondhatom, hogy büszkék vagyunk partnereinkre: sikereikre, hûségükre, és arra a bizalomra, amellyel hosszú évek óta részesei a munkánknak és motiválnak bennünket arra, hogy csak jól és szívvel érdemes dolgozni. Természetesen mi sem vagyunk tökéletesek, de abban is biztos vagyok, hogy tökéletes tett nincs, csak tökéletes szándék! Nagyon fontos számunkra a személyes kapcsolat, mert úgy gondoljuk, hogy minden munka, döntés és üzlet mögött ott van az ember, a humán tôke, ami a mai világban a legértékesebb a vállalatvezetés kezében. Legjobb bizonyítéka ennek a szeptemberi jubileumi rendezvényünk, ahol számos partnerünk megtisztelt minket bizalmával. Szeretnénk kifejezni ezért köszönetünket és a rendezvényen készült képek közül néhányat megosztani Önökkel.
6
Minôségirányítás
Az információbiztonsági irányítási rendszer (ISO/IEC 27001:2005) tanúsítása 2006/2007
Az ÉMI-TÜV Bayern Kft. az ISO/IEC 27001:2005 rendszer tanúsítását a jövôben nem csak az anyacég, a TÜV SÜD csoport jogán, hanem saját tanúsítási jogon is ajánlja tisztelt meglévô és leendô partnereinek.
lapvetô információ, hogy az információbiztonsági irányítási rendszerek esetében két szabvány létezik: 1. ISO 17799: Iránymutatás az IBIR megvalósításához 2. ISO 27001: Az IBIR tanúsítására szolgáló szabvány
A
Számításba kell venni a sokszor csak becsülhetô veszteségeket is. Ez a veszteség az adatok és információk elvesztése, megsemmisülése, vagy illetéktelenek kezébe kerülése során keletkezhet. Milyen veszélyforrásoknak van kitéve egy szervezet?
IBIR = információbiztonsági irányítási rendszer (angol rövidítése: ISMS). Az elsô szabványnak a magyar kiadása MSZ ISO/IEC 17799:2002 néven ismert. A második szabvány (ISO/IEC 27001:2005) alapján már több tanúsító cég tanúsítja a cégeket az anyacége jogán. A szabvány magyar kiadása már megjelent MSZ ISO/IEC 27001:2006 néven.
• Kémkedés, számítógépes csalás, szabotázs; • Rongálás, természeti katasztrófa, tûz, víz; • Szoftverkezelési hibák; • Hardverkezelési hibák; • Meghibásodások; • Számítógépes vírusok, feltörések; • Szerviz szolgálat kiesése, stb.
Az információbiztonság alapja Az élet minden területén létfontosságú az adatok, információk biztonságos kezelése. A cégekhez, szervezetekhez, hatóságokhoz beérkezett információk, adatok, ezek feldolgozása, tárolása kiemelt fontosságú. Ezért nem csak a munka minôsége a meghatározó, hanem a jó mûködés feltétele a kapcsolódó adatok, információk megfelelô kezelése, védelme.
A veszélyforrások növekednek a rendszerek bonyolultságának folyamatos fokozódásával, valamint ezzel párhuzamosan a szervezetek támadhatósága is nô. Jelentôs kockázati tényezô a magánés nyílt hálózatok összekapcsolódása, az információs erôforrások megosztása. Az információt szükséges védeni a tárolás módjától függetlenül.
Minôségirányítás
Az archivált, tárolt adatok, információk szabályai lényegesek. Ebbôl a szempontból viszont nem mindegy, hogy ez hogyan történik: nyomtatott anyagon (papír) vagy elektronikus, digitális megoldással (CD, DVD, streamer kazetta, hard disc, floppy disc, stb.) vagy éppen filmen, hangfelvételen. A védelem formája és megoldása más és más lehet. Az információbiztonsági rendszer az, ami:
Végül is lehet egy ilyen rendszer is biztonságos, de ez nem valószínû!
• Megvédi az információt az illetéktelenek ellen a jogosultságok definiálásával; • Biztosítja az információ pontosságát és teljességét; • Biztosítja, hogy az információhoz a jogosult felhasználó bármikor hozzáférjen; • Biztosítja az ehhez szükséges erôforrásokat alacsony kockázati szinten. Egy információbiztonsági rendszer kiépítése megoldás lehet a károk elhárítására. Az IBIR biztosítja az adott szervezet folyamatos mûködését, az adat- és információvesztés-, -sérülés, -módosulás elkerülését. Megakadályozhatja az adatok illetéktelen kezekbe kerülését. A kockázatok minimalizálásával a nagyobb anyagi és erkölcsi veszteségek kizárhatóak. Az információbiztonsági irányítási rendszer (ISO/IEC 27001:2005) tartalma Informatika. Biztonságtechnika. Az információbiztonság irányítási rendszerei. Követelmények Hivatkozási szám: MSZ ISO/IEC 27001:2006 Az ISO/IEC 27001-et az ISO/IEC JTC1 Informatika közös mûszaki bizottság, SC 27 Informatikai biztonságtechnika albizottsága dolgozta ki. A szabvány mûszaki tartalmában megegyezik a BS 7799-2:2005 brit nemzeti szabvánnyal, forrása a nemzetközi szabvány angol nyelvû szövege. E miatt sajátos szakkifejezés-készletre
7
épül, amely kiterjed az adott mûszaki terület szerves részét képezô szakkifejezésekre. A szabvány sikeres alkalmazásához e szakkifejezések ismerete és következetes értelmezése elengedhetetlen, emiatt rögtön a bevezetô rész után több oldalon keresztül táblázatos formában tartalmazza az angol kifejezéseknek megfelelô magyar változatban alkalmazott magyar nyelvû szakszavakat. Ezután a kockázatkezeléssel kapcsolatos szakkifejezések pontos meghatározása található, mivel a forrásszabványban nagy szerepet kapnak
1. ábra • A PDCA-modell az ISMS-folyamatokra alkalmazva
a kockázatkezelés egyes szakkifejezései. A szakkifejezések magyarázata, valamint e speciális magyar-angol szakszótár magában is figyelemre méltó, kinyomtatva közel annyi papírt igényel, mint maga a mellékletek nélküli szabvány. E nemzetközi szabvány abból a célból készült, hogy modellként szolgáljon információbiztonsági irányítási rendszerek (IBIR, az angol rövidítés szerint ISMS) kialakításához, megvalósításához, mûködtetéséhez, figyelemmel kiséréséhez, átvizsgálásához, fenntartásához és fejlesztéséhez. Fontos tudni azonban, hogy a kiadványnak nem célja, hogy valamennyi szükséges szerzôdéses elôírást tartalmazza, ezért a helyes alkalmazásáért a felhasználók felelnek. E nemzetközi szabványnak való megfelelés önmagában véve nem mentesít a jogi kötelezettségek alól. A szabvány részletesen rendelkezik a dokumentálási követelményekrôl, a dokumentumok ellenôrzésérôl, valamint a feljegyzések kezelésérôl. Mivel a cégvezetôknek is bizonyítaniuk kell elkötelezettségüket az ISMS kialakítása, bevezetése, mûködtetése, figyelemmel kisérése, átvizsgálása, fenntartása és fejlesztése iránt, külön fejezet foglalkozik a vezetôség felelôsségével. A szabvány utolsó két fejezete foglalkozik a belsô ISMS auditokkal, az ISMS vezetôségi átvizsgálásával, valamint részletesen tárgyalja az audit eredmények, a megfigyelt események elemzésének irányelveit, a helyesbítô és megelôzô tevékenységek követelményeit.
8
Minôségirányítás
(folytatás az elôzô oldalról)
Az „A” melléklet táblázatában felsorolt szabályozási célok és intézkedések közvetlenül az ISO/IEC 17799:2005 5.15. fejezeteibôl származnak, és teljes összhangban vannak azokkal, míg a további mellékletek tájékoztató jelleggel ismertetik a kapcsolatot az ISO 9001:2000, valamint az ISO 14001:2004 és e nemzetközi szabvány között. Az információbiztonsági rendszer kialakításának fôbb lépései: Ha egy szervezet, gazdasági társaság információbiztonsági rendszert akar kialakítani, úgy ezt az alábbi lépéseken keresztül teheti: • Alternatívák értékelése, vezetôi döntés • Képzés, oktatás, tréning • Biztonsági követelmények és kockázatok meghatározása • Az IBSZ (informatikai biztonsági szabályzat) elkészítése • A rendszer megfelelô mûködésének ellenôrzése • A rendszer belsô auditja • Az informatikai biztonsági rendszer auditálása tanúsító szervezet által
Projekt elôkészítés
Pilot fázis
Folyamat felmérési fázis (adatbázis feltöltés)
Szabályzat kidolgozási fázis
Új szabályozási rendszer elemei
Projekt ütemterv
Társasági fôfolyamatok
Mûködési adatbázis
Projekt szervezet
Pilot terület mûködési adatai
Szabályzatkészítés rendje
Támogató rendszer: ARIS-Toolset
Konvenciók, MOL folyamatszervezési módszertana
Szabályozási koncepció
Karbantartás (Változásmenedzsment)
Szabályzatkészítés ARIS vonatkozásai (Módszertani leírás) Kidolgozandó szabályzatok leltára
Az informatikai biztonsági szabályzat tartalma: • A szervezetbiztonság kérdései • Az információbiztonság szempontjából lényeges vagyon osztályozása és ellenôrzése • A rendszert mûködtetô személyzet biztonsági kérdései • A fizikai és a környezeti biztonság feltételei (hardver és szoftver háttér) • A kommunikáció és az üzemeltetés menedzselése • Hozzáférési jogosultságok, rendszer-ellenôrzés • Rendszerfejlesztések és azok karbantartása • A mûködés folyamatosságának menedzselése, erôforrások, ügyvitel • Információbiztonságot támogató szoftver definiálása Miért elônyös a fentieken kívül egy szervezet számára, ha bevezeti az IBIR-t? A tanúsítványnak komoly reklámértéke van. Ennek oka az, hogy egy vevô, partner joggal várja el, hogy a részérôl a vállalkozónak, szervezetnek átadott adatok, információk biztonságban legyenek. Így aki ezt független cég által is igazoltan biztosítani tudja, annak a piaci pozíciója egyértelmûen javul. Az IBIR elônyei: • Az adatok, információk vagyoni és nem vagyoni értéket is jelentenek (a nagyságrend lényegesen nagyobb, mint ami a köztudatban van) • Piaci elônyt jelent • A cég image-ét javítja • Megbízhatóságot jelent • Pajzs az informatikai rendszer támadói felé • Biztonságot, szervezettséget ad Az ÉMI-TÜV Bayern Kft. programot dolgozott ki az információbiztonsági rendszer tanúsítására úgy, hogy a szolgáltatás bôvítésével rugalmasan és kedvezô anyagi feltételekkel tudjon ajánlani MSZ ISO/IEC 27001:2005 rendszertanúsítást partnereinek. Békés Tamás • TÜV CERT vezetô auditor Novák Zsolt • Információbiztonsági irányítási auditor
Építôipari Szolgáltatások
9
Mûszaki felügyelet a Mátrai Erômû Zrt. elôtét gázturbinás projekt kivitelezési munkáin Mátrai Erômû (ME) privatizálása után a német tulajdonos elôtét gázturbinás bôvítést határozott el az erômû IV. és V. blokkhoz kapcsolódóan. A turbina-létesítés komplex mûszaki felügyeletét az építtetô felkérésére Társaságunk látta el. A mûszaki felügyelet feladata a beruházás tervszerûségének, a minôségi követelmények betartásának, a kivitelezés szakszerûségének és az elôírásoknak való megfelelôségének ellenôrzése volt, a teljes beruházási folyamat során. Ennek keretében végezte osztályunk az építési munkák felügyeletét. A szerzôdéses feltételeknek megfelelôen a beruházás a DIN elôírásai szerint készült, hacsak a hazai szabályozók nem voltak szigorúbbak ennél.
A
A munkák 2005 ôszén kezdôdtek, a beruházás próbaüzeme a közelmúltban indult meg. A beruházás során egy részben acél, részben vasbeton szerkezetû csarnoképület készült, fúrt mélyalapozással, szigetelt fémlemez (falkazattás) homlokzati falakkal, trapézlemez tetôvel. A robosztus vasbeton szerkezetû (tégla anyagú kitöltôfalakkal) tervezett épületrész (elektromos épület) létesítését elsôsorban a szigorú tûzvédelmi elôírások (helyenként F200) indokolták. A teherhordó szerkezet nagyobbrészt (gépház épületrész) acélból készült, amelynek építési és korróziós kérdéseit a Társaságunknál dolgozó más specialisták ítélték
meg; ebben épült a két nagyméretû turbina alap is. Osztályunk segítséget nyújtott az alapozási, betontechnológiai, statikai, épületszerkezeti problémák, tervek, részletkialakítások, technológiai leírások, kapcsolatok – behorgonyzások, stb. – és az esetenként szükségessé váló javítási technológiák ellenôrzésében, és a minôségbiztosítás közösen elfogadott szabályainak betartását felügyelte. Ellenôriztük és véleményeztük valamennyi építôipari munka minôségét, szabványos kivitelezését és a tervezettôl eltérô kivitelezés esetén véleményeztük annak elfogadhatóságát, illetve a változtatás indokoltságát. Ilyen eset nem ritkán fordult elô, mert a generálkivitelezô vállalat a határidô betartása érdekében idônként improvizált, többször folyamodott a helyi adottságokhoz alkalmazkodó, de elôre nem egyeztetett megoldásokhoz. A felmerülô helyzetek megítélése és az építtetô érdekeinek képviselete rendszeres, hetenként többszöri, az elsô idôszakban napi megjelenésünket igényelte. Az egyik mûszakilag érdekes probléma a technológiai és kivitelezési szempontból érzékeny munkafolyamat – két rendkívüli, kb. 350 m3-es méretû reaktor alap – betonozása során merült fel. A betonozás szabályait annak megkezdése elôtt meghatároztuk és a próbakeverés eredményeit mérve el-
lenôriztük azok helyességét. Az alaptömböknek igen sûrû, erôs vasalása volt, de ezen kívül sok lehorgonyzó szerelvényt is pontosan el kellett helyezni bennük. Külön figyelmet kellett fordítani az alapokban beépített földelô vezetékek kialakítására is. A két vasbeton tömböt a feszített ütemterv miatt rendkívüli hidegben, fûtött-szabályozott fóliasátor védelme alatt készítették, ahol a betontömb hômérsékletét a szilárdulás folyamán beépített hômérôkkel ellenôriztük. Egy éjszakai vihar elvitte mindkét védôsátrat; a kivitelezés szerencséjére mindez a beton jó egyhetes korában történt, amikor a kötési folyamat nagyobb része már lezajlott és a felszabaduló kötéshô is csökkent. Ellenôrizni kellett, hogy a kötési folyamat pontosan milyen stádiumban volt a káreset alkalmával, milyen külsô és belsô hômérsékletkülönbségek alakultak ki, mert attól függött, hogy a további kötés folyamán keletkeznek-e az alaptestben használatot befolyásoló, esetleg gátló zsugorodási repedések. A turbinaalaptömbök építése jelentette a helyszíni – általában szokásos – vasbeton munkák közül számunkra a leginkább szokatlan, különös gondosságot igénylô feladatot. Andorka Tibor • osztályvezetô Építôipari Szolgáltatások Osztály ÉMI-TÜV Bayern Kft.
10
Építô-, Emelô-, Anyagmozgatógépek
Különleges emelôberendezések: a parkoló emelôk A parkoló emelôk vizsgálata A parkoló emelôk a növekvô városi parkolási gondok miatt hazánkban is elterjedôben vannak, közületi épületekbe és magánépületekbe telepítve egyaránt.
z EBSZ fogalommeghatározása szerint: „Parkoló emelô: parkoló létesítményekben a jármûveket a parkolóhelyükre szállító emelôberendezés.”
A
Ezen emelôberendezések: • elsôsorban az európai 98/37 EG Gépirányelv (hazai megfelelôje a 21/1998 (IV.17.) IKIM rendelet), • másodsorban – a Munkavédelmi törvény felhatalmazása alapján – a 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelettel kiadott Emelôgép Biztonsági Szabályzat (EBSZ) hatálya alá tartoznak. Gépbiztonsági, munkavédelmi szempontból hova sorolhatók ezek a különleges emelôgépek? Milyen elôírások, követelmények vehetôk figyelembe ezek megfelelôség értékeléséhez, üzembe helyezéséhez? A Munkavédelmi törvény végrehajtási utasítása, az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 1/b. melléklete értelmében a parkoló emelôk a „veszélyes munkaeszközök” (értsd: gépi munkaeszközök) körébe tartoznak, mégpedig az alábbi csoportba: „Jármûürítés és -mozgatás helyszíni összeszerelésû különleges berendezései”. Ennek megfelelôen a parkoló emelôk, mint különleges emelôberendezések üzembe helyezésének elôfeltétele, hogy megfelelôségi tanúsítvánnyal rendelkezzenek.
Különlegesek ezek a gépi mozgatású parkoló berendezések egyrészt sajátos kialakításaikból eredôen, másrészt, hogy minden egyes telepítési hely egyedi adottságokkal rendelkezik. Alkalmazzák nyilvános parkolóházakban, közösségi épületekben és lakóházakban egyaránt. Így kezelôik, használóik lehetnek állandóan változó laikusok és külön kioktatott, feljogosított (kulccsal ellátott, zártkörû) nevesített személyek. A gépek biztonságára vonatkozó általános elôírásokon, szabványokon kívül a parkolóberendezésekre külön elôírás, szabvány sokáig nem állt rendelkezésre. Miután Nyugat-Európában ilyen berendezéseket több országban gyártottak és alkalmaztak már a 90-es években, az ÉMI-TÜV Bayern Kft. – korábbi megbízóin keresztül – hozzájutott egy R - CEOC/CL 90 dEf jelzetû, „Parkolóberendezések” címû ajánláshoz, melyet Németországban is használtak. Ezt a szabvány részletességû ajánlást mintegy házi szabványként alkalmaztuk vizsgálatainknál. Az ajánlás azt írja, hogy „az elsô üzembehelyezés elôtt egy független szervezet felülvizsgálatának kell a berendezést alávetni.” A CEOC ajánlás alapul szolgálhatott az idôközben megjelent EN 14010:2003 európai szabványnak, ugyanis a szabvány felépítésében hasonló az ajánlással. Az európai szabványt nálunk MSZ EN 14010:2004 jelzettel vezették be, 2004. júliusában, angol nyelven: „Gépek biztonsága. Gépjármûvek gépi mûködésû parkolóberendezése. A tervezés, a gyártás, a létesítés és az üzembe helyezés biztonsági követelményei és elektromágneses összeférhetôségi (EMC-) követelményei” címmel.
1. Keresztmozgású parkolótálca
2. Vízszintesen emelô két férôhelyes parkoló emelô látványképe
Az MSZ EN 14010:2003 szabvány foglalkozik a.) általánosan a parkolóberendezések/-rendszerek • vezérlô és biztonsági berendezéseivel, • a hidraulikus rendszerekkel és berendezésekkel, • a teherhordozókkal (tálcák), • az emelô elemekkel, • a hajtásokkal, b.) a vízszintesen mozgó, nem automatikus parkolóberendezésekkel, c.) a nem automatikus függôlegesen mozgó parkolóberendezésekkel, d.) az automata parkolóberendezésekkel, e.) a szükséges vizsgálatokkal, f.) a használattal kapcsolatos információkkal. A nálunk még új szabvány alkalmazására az ÉMI-TÜV Bayren Kft. Építô-, Emelô- és Anyagmozgatógépek Osztálya felkészült. A parkolóberendezések fôbb változatai: • vízszintesen mozgó parkolók, ezek teherhordozó tálcái a teremgarázsokban gépkocsik hossz- és keresztirányú mozgatására alkalmasak (lásd 1-2. ábrákat). Mûködtetésük nem automata üzemmódban történik. Telepítésüknél igen fontos szempont a biztonsági távolságok betartása, továbbá a mûködtetés alatt a mozgatási térre való teljes rálátás, hogy a mozgatási térben ne tartózkodjék senki. • függôlegesen mozgató parkolók teherhordó tálcái vízszintesen, vagy billentve emelô megoldásúak (lásd 3-5. ábrákat). Mûködtetésük szintén nem automata üzemmódban történik. Ezek lehetnek két emelôtálcás kivitelûek is, amikor egyszerre két gépkocsit emelnek az egymás mellé telepített tálcák. A vízszintesen mozgató változatok kettônél több szintes kialakításúak is lehetnek.
3. Billentve emelô két férôhelyes parkoló emelô látványképe
4. Vízszintesen emelô kettôs tálcás parkoló emelô
• függôlegesen és vízszintesen mozgató automata parkolók több változata is kialakult. Ezeknél mindig tálcákra állnak rá a gépkocsik és a mozgatás a tálcákkal együtt történik a beparkolási helytôl a tároló helyig. Az automata parkolók mindig többszintesek. Még nincs külön követelmény-elôírása az olyan gépkocsi szintátemelô berendezésnek, amely két parkolási szint között mozgatja a gépkocsit, pl. utcaszint és pinceszintû teremgarázs között. A berendezés egy általában aknába telepített emelôlap (tálca), mint teherhordozó. Erre ráhajt gépkocsijával a gépkocsivezetô és lenyitott ablakából vezérli az emelôt a kívánt szint elérésére. Az egyes szinteken a vezérlésbe kapcsolt automata kapuk mûködnek, melyek az emelôlap elindulása elôtt záródnak, ill. érkezéskor kinyílnak. Használóik csak kioktatott, feljogosított (kulccsal rendelkezô) személyek. Mint érzékelhetô, a parkoló emelôk igen változatosak lehetnek. Kiválasztásuk, megfelelô telepítésük, helyszíni összeszerelésük külön szakértelmet, elôgyakorlatot igényel. De ugyancsak igen körültekintônek kell lenni az üzemeltetés, a használat során. Az üzembe helyezést megelôzô vizsgálatok során pedig mindezeket a mindenkor eltérô környezeti körülményeket is figyelembe véve kell a maximális biztonság megvalósítására törekedni. A már üzembe helyezett parkoló emelôk idôszakos vizsgálatának gyakoriságára vonatkozóan elsôsorban a gyártói elôírásokat, ill. az EBSZ elôírásait kell figyelembe venni, de a vizsgálatokat legalább évenként végre kell hajtani, majd az idôszakos biztonsági felülvizsgálatot az üzemeltetônek ötévenként el kell végeztetnie. Hikisch Lóránt • osztályvezetô Építô-, Emelô-, Anyagmozgatógépek Osztály ÉMI-TÜV Bayern Kft.
Az ellenôrzések rendjét áttekintôen az alábbi táblázat szemlélteti: Az ellenôrzés/vizsgálat megnevezése Az ellenôrzés/vizsgálat gyakorisága
Megjegyzés
Üzembe helyezést megelôzô vizsgálat
Az adott telepítési helyen az elsô üzembe helyezést megelôzôen
Elôfeltétele géptípusra szóló „Megfelelôségi tanúsítvány” megléte. A vizsgálatról gondoskodik a telepítést kivitelezô, a vizsgálatot végzi: felkért szakértô, vagy akkreditált intézmény.
Szerkezeti vizsgálat
A gyártó, illetve a forgalmazó elôírása szerint, de legalább 6 hónap (a használati gyakoriság alapján)
Az ellenôrzésrôl gondoskodik: a tulajdonos, végzi: a megbízott karbantartó, vagy megbízott szakértô.
Fôvizsgálat
Évente
Az ellenôrzésrôl gondoskodik: a tulajdonos, végzi: megbízott szakértô.
Biztonsági felülvizsgálat
Ötévente, vagy a gyártó, illetve a forgalmazó elôírása szerint ennél gyakrabban
Az ellenôrzésrôl gondoskodik: a tulajdonos, végzi: felkért szakértô, vagy akkreditált intézmény.
5. Tálcán, függôlegesen és oldalra mozgató automata parkoló keresztmetszeti és felülnézete.
12
Hegesztéstechnológia
Egy teljes nap élménye a Vienna-tec Nemzetközi Ipari Szakkiállításon
Hegesztéstechnológia
A vásári forgatagban
z eseményt október 10-13. között Ausztria legnagyobb kiállítási központjában, a Messenzentrum Wien Neu-ban rendezték meg. A több mint 550 kiállító 11 országból érkezett. Jelen volt Németország, Finnország, Dánia, Csehország, Ukrajna, Szlovákia, Fehéroroszország, Svájc, Olaszország, Svédország és természetesen Ausztria.
A
A rendezvény 6 pavilont foglalt magába, ezek közül számunkra a legfontosabb a SCHWEISSEN JOIN EX – Nemzetközi hegesztéstechnikai szakkiállítás volt. A rangos hegesztéstechnikai szakkiállításon anyavállalatunk, a TÜV SÜD CSOPORT osztrák leányvállalata, a TÜV SÜD SZA Österreich Technische Prüf GmbH is kiállítóként vett részt. A hegesztô-áramforrás gyártók közül a legnagyobb területen a hazai FRONIUS, a német REHM képviseltette magát, de további olyan ismert márkák, mint a MIGATRONIC, ESAB, KEMPI, LORCH, EWM is jelen voltak. A verseny ma már a súly, az energiafelhasználás és a forma területén folyik. Itt is, mint más ipari területeken a fejlesztések gyorsan eljutnak minden ezzel foglalkozó céghez. Az újdonságokhoz tartozik egyfelôl, hogy a fogyóelektródás ívhegesztô berendezések már tudják a keményforrasztás technológiáját is (ez nagy áttörés az autóiparban), másfelôl a négygörgôs huzalelôtoló rendszereknek köszönhetôen az összes porbeles huzallal alkalmazhatóak. Ma, amikor az energia nagy érték, fontos, hogy a hegesztôgépek minél kevesebb áramfelvételt igényeljenek. Ezért a berendezések (inverterek) döntô többsége „10A-es óráról” is mûködtethetô. Említést érdemel a pisztolyból szabályozható áramerôsség és a markolaton a digitális kijelzô megjelenése. A vásáron meglátogattuk még a két nagy hegesztôpisztoly-gyártó céget is (Trafimet, Binzel). Itt láthattuk a M I G-MAG-, a TIG- és a plasma pisztolyok teljes skáláját. Ezek 150-250A-ig léghûtéses, 250-550A-ig pedig vízhûtéses változatban készülnek eurocsatlakozóval és egyesek flexibilis kivitelben.
13
A TÜV SÜD standon
A fejlôdés elsôsorban a súly és forma területén következett be. Ma már szinte minimális a különbség a léghûtéses és a vízhûtéses pisztolyok súlya között, ami nagyban megkönnyíti a hegesztôk munkáját. Eddig az áramvezetôket többnyire rézbôl és rézötvözetbôl készítették, de most piacra kerültek – mint újdonság – a „SILVER plus” elnevezésû, ipari ezüstbôl gyártott düznik. Ezek élettartamát 200%-ra becsülik, ami jelentôs elôrelépés. Természetesen az ipari gázszolgáltatók és az elszívókat forgalmazó cégek is képviseltették magukat. A világhírû Böhler cég itt ünnepelte 80. születésnapját. Ennek keretében hatalmas standon állított ki és mutatta be újdonságait, ilyen például a bázikus-cellulóz bevonatú csôhegesztéshez használt elektródájuk. A vásári nap végére összegezhetjük, hogy bár a „külcsín” a standokon nagyobb volt, a mi MACH-TECH szakkiállításunk szakmailag színvonalasabb és sokrétûbb szokott lenni! Ez talán annak is köszönhetô, hogy Magyarországon sokkal több hegesztôgép-forgalmazó jelenik meg a kiállításon és ezek közül választhatnak szakembereink. Örömteli, hogy szakmánk – a hegesztés – napról-napra fejlôdik. A gépek területén a csúcstechnológia jelenik meg, de emellet nem elhanyagolható az ezeket kezelô szakszemélyzet, a hegesztô sem. Ma magyarországi cégek olyan projektekben vesznek részt, mint a Bayern München Stadion hegesztett szerkezetének gyártása (Rutin Kft.), a Porsche és Ferrari alkatrészek hegesztése alumíniumból (Alcoa-Köfém Kft.) vagy amerikai buszalkatrészek hegesztése (Nabi Kft.). Büszkék vagyunk arra, hogy tanúsításainkkal egy kicsit mi is részesei lehetünk ezeknek a külföldi sikereknek. Most még hegesztési „nagyhatalom” vagyunk, de ezt a pozíciót nagyon nehéz lesz megôriznünk jó szakemberképzés nélkül. Ezért kérünk minden szakembert, hogy segítsen szakmánk hírnevét jobbítani! Heinrich Rezsô, Szabó Andrea • TÜV szakértôk Ipari Berendezések és Hegesztéstechnológia Osztály ÉMI-TÜV Bayern Kft.
A FORMA 1 is a hegesztéssel és forrasztással kezdôdik
14
Carbon Management
CO2 kibocsátás hitelesítés és A CO2 kibocsátás hitelesítés Megtörtént az emisszió-kereskedelmi rendszer 2005. évi CO2 kibocsátási jelentéseinek a hitelesítése. Ez egyúttal a rendszer fôpróbájának is tekinthetô. Az ún. kyotói megállapodás végrehajtásáról rendelkezô EU határozatnak megfelelôen a CO2 kibocsátásokat elôször idén kellett a Hatóság részére hitelesítetten jelenteni. A végrehajtásról rendelkezô hazai jogszabályok késedelmes megjelenése miatt a résztvevôk között elôször bizonytalanság, majd a határidô közeledtével kapkodás volt tapasztalható. A hitelesítôk többsége úgy gondolta, hogy inkább elôre dolgozik, nehogy a vállalt kötelezettségeinek ne tudjon eleget tenni. Az egyedi megoldások azonban késôbb rendszerint ellentétbe kerültek a többségében 2006. január-februárban megjelent rendeletekkel ill. elôírásokkal. Az ÉMI-TÜV Bayern Kft. úttörô szerepet játszott abban, hogy az országban elsôként rendezett a CO2 kibocsátás tárgyában értekezletet az érintettek részére. Az értekezlet megtartását nem üzleti szempontok vezették, mert az a résztvevôk számára ingyenes volt, hanem elsôsorban a tájékoztatás és felvilágosítás igénye. Az elsô, mondhatni tanulóév után idôszerûvé vált, hogy a kibocsátás jelentésben és hitelesítésben lévô szemléletbeli és felfogásbeli különbségeket, vitás kérdéseket rendezzük, ezáltal a 2006. évi kibocsátás jelentések már problémamentesek legyenek. Az ÉMI-TÜV Bayern Kft. elsôként vállalkozott arra, hogy ágazati értekezletet szervezzen és ezzel fórumot adjon a még vitás kérdések rendezésére. Tekintettel arra, hogy az építôanyag-ipari cégek többségének CO2 kibocsátás hitelesítését mi végeztük el, ezért úgy határoztunk, hogy az elsô ágazati értekezletet az építôanyag-ipari cégek számára rendezzük. 2006. október 25-én került megrendezésre az értekezlet, amelyen 22 vállalat képviselôi vettek részt. Az értekezleten elôször Horváth Ervin úr, a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fôfelügyelôség Emisszió-kereskedelmi Osztályának munkatársa tartott elôadást a tervezett jogszabályváltozásokról, valamint a hitelesítések tapasztalatairól. Ezt követôen az ÉMI-TÜV Bayern Kft. ve-
zetô hitelesítôje tartott beszámolót az építôipari ágazat speciális problémáiról, amelyek a CO2 kibocsátás területén tapasztaltunk. Az elôadásokat követô élénk vita számos, pontosításra váró témát vetett fel, amelyet az értekezlet végeztével az ÉMI-TÜV Bayern Kft. összegyûjtve az Országos Természetvédelmi, Környezetvédelmi és Vízügyi Fôfelügyelôség rendelkezésre bocsát. A CO2 kibocsátás jelentési kötelezettség Magyarországon több mint 230 társaságot érintett. Ezek közül az ÉMI-TÜV hitelesítô szakértôi közel 30 vállalat kibocsátás jelentését hitelesítették. Információk az emisszió-kereskedelemrôl Az üvegházhatású gázok kibocsátásáról az Európai Unióból egyedül Magyarország tájékoztatta idôben az ENSZ illetékes intézményét – áll az ENSZ Éghajlatvédelmi Keretegyezmény Titkárságának (UNFCCC) hivatalos honlapján. A globális felmelegedés megfékezése érdekében Magyarország azt vállalta, hogy az 1985-1987-es idôszakhoz képest átlagosan legalább 6 százalékkal csökkenti 2008-2012-re hat üvegházhatást okozó gáz kibocsátását. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) korábban közölt adatai szerint Magyarország a bázisidôszakban szén-dioxidegyenértékben kifejezve évente átlagosan 121 millió tonnát bocsátott ki. A kyotói jegyzôkönyv Magyarország számára 2012-re legfeljebb 113 millió tonna üvegházgáz-kibocsátást engedélyez. A KvVM korábbi közlése szerint Magyarország a kyotói jegyzôkönyvben vállalt éghajlatvédelmi vállalását várhatóan több mint négyszeresen túlteljesíti. A KvVM legfrissebb adatai szerint 2003-ban 83 millió tonna volt a kibocsátás. Ez azt jelenti, hogy az ország 32 százalékkal maradt a bázisidôszak szintje alatt, azaz több mint ötszörösével túlteljesítette vállalását. A minisztérium prognózisa alapján hiába nô folyamatosan a kibocsátás a gazdasági fejlôdéssel összefüggésben, az elôrejelzés szerint 2012-ben 90 millió tonna fölé semmiképpen nem kúszik majd a légkörbe kerülô
Carbon Management
15
emisszió-kereskedelem 2006 üvegházhatású gáz mennyisége, azaz várhatóan 26 százalékkal marad el az ország a bázistól. (Forrás: zoldpont.hu) A kyotói jegyzôkönyv szerint amennyiben egy ország az általa vállaltnál nagyobb mértékben szorítja le kibocsátását, akkor a többletet más országnak eladhatja vagy tartalékolhatja. Amennyiben Magyarország várhatóan 26 százalékkal a bázisidôszak alatt marad, akkor 23 millió tonna üvegházhatású gáz megtakarítása marad. Ennek a kvótavagyonnak az értéke 10 dolláros tonnánkénti árfolyammal számolva mintegy 48 milliárd forint. Megjegyezzük, hogy ennél inkább magasabb érték várható. A szén-dioxid kibocsátásának korlátozását célzó kvótarendszer magyar kibocsátási jegyzékének indulásával egy idôben megkezdôdhetett a kvóták kereskedelme az euets.com szén-dioxid tôzsdén, amelyet a Vertis Környezetvédelmi Pénzügyi Tanácsadó Kft. üzemeltet. Az euets.com az elsô szén-dioxid tôzsde, amely középkelet-európai üzemeltetôk számára közvetlen hozzáférést biztosít az európai piacokhoz, és egyszerû, biztonságos kereskedési lehetôséget kínál az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerében résztvevô összes üzemeltetô számára. Az euets.com a Climex nemzetközi tôzsdeszövetség tagjaként holland, spanyol és angol partnerekkel mûködik együtt. Az emisszió-kereskedelemhez szükséges szén-dioxid számlák megnyitása az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fôfelügyelôség (OKTVF) feladata. Az OKTVF a világhálóról elérhetô számlákat, illetve a lebonyolított kvóta adás-vételt a Nemzeti Forgalmi Jegyzék nevû informatikai rendszerben vezeti. Magyarországon 230 létesítmény kapott szén-dioxid kvótát. Számlával rendelkezik továbbá a kvótákat kiosztó állam, illetve majd azok a cégek, amelyek késôbb csatlakoznak a rendszerhez. Az állam a létesítmények üzemeltetôinek számláira összesen mintegy 435 milliárd forint értékben utalt át, illetve utal át, térítés nélkül, szén-dioxid kvótát. A kiosztandó több mint 60 millió kibocsátási egység a 2005 és 2007 közötti kereskedési idôszak elsô két évére vonatkozik. A tavalyi kvótákról, azaz összesen mintegy 30 millió tonnányi szén-dioxidról már az idén április 30-ig számot kellett adniuk az üzemeltetôknek. (forrás: MTI)
Az Európai Unió 15 országában kb. tizenkétezer acélkohót, erômûvet, olajfinomítót, papír-, üveg- és cementgyárat érint az emissziókereskedelmi mechanizmus. A 2008-ban induló ún. második kereskedelmi szakaszban tovább bôvül a szektorállomány és az emissziós gázok csoportja. Az elôbbihez sorolják majd az alumínium-, sôt a teljes vegyipart is kvótakiosztás vonatkozásában. Az elôrejelzések szerint a cégek érdekeltek lesznek a gyorsabb és erôteljesebb korszerûsítésben annak érdekében, hogy fölöslegessé váló kvótájukat jó áron eladják a szén-dioxid tôzsdéken a drágábban és lassabban fejlôdôk számára. E közgazdasági folyamat indukálja a mûszakitechnikai fejlôdést a dinamikusan fejlôdô országokban. (forrás: dr. Hubai J.: Széndioxid-árupiac az információs társadalomban) A 2003/87/EK üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos Irányelv magyarországi transzpozíciója során eddig a következô hazai jogszabályok léptek hatályba: • A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 24/2005. (IX. 13.) KvVM rendelete az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenység szabályairól • 183/2005. (IX.13.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenység személyi és szakmai feltételeirôl • 143/2005. (VII. 27.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmérôl szóló 2005. évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól • 2005.évi XV. Törvény az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmérôl • 272/2004. (IX. 29.) Korm. rendelet az egyes létesítmények üvegházhatású gázkibocsátásának engedélyezésérôl, nyomon követésérôl és jelentésérôl • 2311/2004. (XII.9.) Korm. határozat az üvegházhatást okozó gázok 2005-2007. évi idôszakra vonatkozó Nemzeti Kiosztási Tervérôl. Békés Tamás • vezetô hitelesítô szakértô Bakó István • vezetô hitelesítô szakértô ÉMI-TÜV Bayern Kft.
16
Felvonóvizsgáló Állomás
Betekintés a Felvonóvizsgáló Állomás Laboratóriumába z ÉMI-TÜV Bayern Kft. Felvonóvizsgáló Állomás tevékenységi körébe nem csak a már meglévô, illetve újonnan beépített felvonók, mozgólépcsôk helyszíni biztonságtechnikai vizsgálata tartozik, hanem az olyan berendezések, biztonságtechnikai funkciókat ellátó alkatrészek vizsgálata is, amelyek a jövôben telepítendô felvonók, illetve mozgólépcsôk alkotóelemei lesznek, illetve lehetnek. Egy ilyen berendezéseket gyártó cégnek szüksége lehet a termékének tanúsítására piacképességének fenntartása végett, vagy azért mert a jelenlegi jogszabályok szerint a legtöbb fajta biztonsági berendezés tanúsításköteles. Az ilyen vizsgálatok nem történhetnek a beépítés helyszínén, hiszen egy új típusú készülék csak a rá kiadott tanúsítvánnyal együtt kerülhet ki a piacra, vagyis az ezt megelôzô stádiumában nem beszélhetünk beépítési helyszínrôl. A másik jelentôs ok, amiért nem helyszínen vizsgálunk, hogy a vizsgálatok zöme nem végezhetô el a készülék beszerelt állapotában. Ezért van szüksége az állomás szentendrei telephelyû felvonóvizsgáló laboratóriumára, amelynek tevékenységi köre nem merül ki a felvonós jellegû vizsgálatokban, hanem végez betonszerkezeti elemeken terheléses próbákat, valamint egyéb építôipari berendezéseket és alkatrészeket is vizsgál, tanusít).
A
A labor mintegy 200 négyzetméter alapterületû, 15 méter magas, nagy szilárdságú, speciális betonalapra épített csarnokban lett kiépítve, amely azelôtt az Építéstudományi Intézet vizsgáló helyszíne volt. Részben az onnan „örökölt” géppark, részben a folyamatos, lendületes, módszeres fejlesztések eredményeképpen mára Európa
egyedülálló felvonóvizsgáló laboratóriumává vált. A felvonókon alkalmazott biztonsági funkciókat ellátó alkatrészek vizsgálatának jelentôs része a 2001-ben épült vizsgálótorony segítségével történik. Az idei fejlesztések eredményeképp megépült a torony „iker” párja, amely a régivel egy rendszerbe építve ellensúly-toronyként funkcionál. Így az idei évtôl felirányban mûködô fogókészülék vizsgálatát is tudjuk végezni. Ez az építmény egy valós felvonóhoz hasonlítható. Két függôlegesen rögzített, robusztus I-gerendára van erôsítve egy-egy vezetôsín, melyek egy speciálisan kiképzett, szilárd szerkezetû vizsgáló keretet vezetnek meg. A megvezetés nem a hagyományos csúszókkal, hanem sínenként három, erôs golyóscsapággyal ellátott görgôvel történik, a súrlódás minimalizálása érdekében. A keretbe mérôsúlyok rögzíthetôk, az adott vizsgálathoz szükséges mértékû mozgó tömeg elérése végett, helyzetét pedig útadó szenzor analóg jele követi le a teljes mozgási tartományában. Emelését és süllyesztését a csarnokban üzemelô felsôpályás futódaru biztosítja. A daruhorgot egy speciális kioldószerkezettel lehet felszerelni, amely vizsgálatkor a kellô magasságból egy indító szerkezet mûködtetésére leejti a súlyokkal felszerelt vizsgáló keretet (ezért szokás „ejtôtorony” néven is emlegetni). A toronyban végezhetô mérések döntô többségénél a vizsgálat közben mérni kell a végbement elmozdulás, valamint a pillanatnyi gyorsulás értékének idôbeni lefolyását. A pillanatnyi gyorsulást egy nagy precizitású, ún. „g-szenzor”, vagy más néven gyorsulás szenzor méri, az elmozdulást pedig a fentebb már említett érzékelô rendszer, amely gyakorlatilag egy stabilan táplált, Wheatstone-
Felvonóvizsgáló Állomás
hídba kötött huzalellenállás, amire egy szénkefés csúszkával kapcsolódik a mozgó toronyszerkezet. A villamos jelek idôbeni lefolyását számítógép regisztrálja egy mérôkártya és a hozzá tartozó szoftver segítségével, mely másodpercenként több ezer mintavételt képes rögzíteni egyidejûleg az összes csatornájáról beérkezô villamos jelekrôl. A laborban használt érzékelô berendezések nagy többsége analóg jelet szolgáltat, ami „nyers” formában nem rögzíthetô (általában információszegény lenne a hordozó jel – ergo a mérési pontatlanság nône –, vagy nehezen értelmezhetô, stb.), valamint tápellátásra is szükségük van a mûködéshez. A funkciók ellátására hat, független csatornával ellátott, extra precizitású mérôerôsítôt használunk, mely beépített tápforrásokat is tartalmaz, mind a hat csatornára külön-külön. Ha rövid válasszal szeretnék megfelelni arra a kérdésre, mivel is foglalkozik egy labormérnök, azt mondhatnám – kissé tréfásan –, hogy potmétereket tekerget, aztán „tör-zúz”, legvégül az egészet jegyzôkönyvezi. Hogy lehessen érteni, a tréfát mellôzve egy példán keresztül szeretnék illusztrálni egy vizsgálati metódust. Az idei évben igen sok megrendelésünk akadt (várhatóan az elkövetkezendô idôkben növekvô tendenciával számolhatunk ezek számát illetôen). Egy német, ütközôket gyártó cég is tanúsításos vizsgálatot rendelt meg az ÉMI-TÜV Bayern Kft-nél. A szóban forgó berendezés ún. nemlineáris karakterisztikájú szivacsütközô. A vizsgálatokat az MSZ EN-81/2002 szabvány vonatkozó pontjai alapján kell végezni. Ennek lényege a következô: a gyártó cég megadja az ütközôre vonatkozó névleges adatokat. Ezekre lesz a tanúsítás kiadva sikeres vizsgálati eredmények esetén. A névleges teherbírás megadja, hogy mely teherbírású felvonók esetében alkalmazható az adott típusú ütközô; a névleges sebesség-intervallum, hasonlóképp értelmezhetô. Tehát a labor feladata, hogy az ejtô-torony merev ütközôjére stabilan felszerelt, vizsgálandó mintadarabra ejtéssel nyomást gyakoroljon, mint ahogyan az a valós körülményeknél is – a felvonó rendellenes mûködésekor – sajnos elôadódhat. Az elôírások alapján meg kell határozni a zuhanó tömeg nagyságát (itt a megrendelô adatai az irányadók), valamint az ejtési magasságot. Utóbbira vonatkozóan olyan adat áll a labor rendelkezésére, hogy az ejtéskor zuhanó tömeg sebessége mekkora legyen abban a pozícióban, amikor éppen hozzáér az ütközô felsô felületéhez. A gravitációs alaptörvények értelmében számolható az ejtési magasság. A vizsgálat elôkészületei: elsôként fel kell tárni annak a módját, hogy a küldött vizsgálati darabok miként rögzíthetôek a vizsgáló torony talpazatához. Szükség szerint a labor elôkészítô mûhelyében a szakszerû felfogatást biztosító segédberendezések készülnek. A vizsgáló torony mozgó keretét fel kell tölteni a meghatározott
17
vizsgálótömegnek megfelelô darabszámú mérôsúllyal, majd ezeket a megfelelô módon rögzíteni kell a méréskor elôidézett erôteljes dinamikus behatások végett. Ezután a daruhorogra szerelt kioldószerkezettel megemeljük az ejtôkeretet. A kioldószerkezet a mérés megkezdéséig a kiinduló helyzetében rögzítve van, véletlen kioldás elleni védelem céljából. Ekkor az ejtôtorony függôleges irányban mozgatható, az alatta való szerelés balesetveszély-mentes és biztonságos. Ekkor végezzük el a fentiekben taglalt érzékelôk toronyra való szerelését, kalibrálását, a szükséges méréshatárok és erôsítésértékek beállítását a mérôerôsítôn, valamint elôkészítjük a számítógépes regisztráló rendszert. Ha a beállítások a helyükre kerültek, felszereljük a gyártó által leírt módon a vizsgálati darabot az ejtôtorony ütközô tuskójára. A kiszámolt mérési magasságra vezéreljük a daruval a torony mozgószerkezetét, majd – mivel ez a mérési pont kiinduló helyzete – az útadó által szolgáltatott jelet „kinullázzuk” a mérôerôsítôn. Ezzel a mérési elôkészületek lezajlottak, egy utolsó ellenôrzés után megkezdôdhet az ejtôpróba. A számítógép regisztráló szoftverét elindítjuk, amely elkezdi a folyamat regisztrálását. Ekkor kioldjuk az ejtôtorony biztosító szerkezetét, amely elengedi a sínpályán közlekedô „lapító súlyt” (jelen esetben nevezhetjük így). Ha a vizsgálandó ütközô további alakváltozást már nem szenved (vagyis rajta „pihen” a vizsgáló keret mozdulatlanul), a számítógépes szoftver regisztráló folyamatát leállítjuk. A rögzített adatok utólagosan tetszôlegesen feldolgozhatók. (Pl. sebesség átlagszámítás egy adott tartományon a pillanatnyi gyorsulásértékekbôl, maximális sebesség meghatározás, az ütközô által elszenvedett teljes összenyomódás mértéke, stb.) Így zajlik tehát egy szivacsütközô szabvány szerinti vizsgálata (a leírás természetesen nem a teljességre, hanem a szemléletes bemutatásra törekedett). Ezután a meglévô adatok alapján elkészül a mérési jegyzôkönyv, ami a tanúsítvány alappillére. Az alkalmazott mérések pontossága 2 %-on belül van minden vizsgálatnál. A használt mérôérzékelôk és berendezések legalább egy nagyságrenddel pontosabbak ennél az értéknél, így a labor könnyedén, biztonságosan, az elôírásoknak megfelelô pontossággal tud vizsgálatokat végezni. Akkreditált szervezetként a szükséges érzékelôket és etalonokat az elôírásoknak megfelelô idôközönként a Minôségellenôrzô Hivatalnál hitelesíttetjük. Ez is garancia arra, hogy leendô ügyfeleink bármikor bizalommal forduljanak az ÉMI-TÜV Bayern Kft. munkatársaihoz. Bartucz Miklós labormérnök ÉMI-TÜV Bayern Kft. Felvonóvizsgáló Állomás
Boldog karácsonyt és eredményekben gazdag új évet kíván az ÉMI-TÜV Bayern Kft.!
