Az ÉMI-TÜV Bayern Kft. információs lapja

A minôség és a biztonság szolgálatában

Nyomástartó berendezések megfelelôség értékelésével kapcsolatos tapasztalatok Magyarország európai uniós csatlakozása óta Új tevékenységi területünk a hordozható tûzoltó készülékek tanúsítása Alumíniumárugyár Rt. Vészkiáltás A szak- és felnôttképzés helyzete Sikeres roadshow Magyarországon Új alapokon az ipari csôvezetékgyártás Az ÉMI-TÜV tevékenysége a játszótéri eszközök biztonságossága érdekében Hazai program az építési és bontási hulladékok újrahasznosítására Mi vizsgáltuk Magyarországon a századik LIEBHERR gyártmányú autódarut Orosz felvonók tanúsítása az ÉMI-TÜV Bayern Kft. által ÉMI-TÜV Bayern felvonóvizsgálatok Malaysiában Szakmai Tapasztalatcsere 2004 Vizsgálólaboratórium akkreditációk Letölthetô TMS emblémák

ÉMI-TÜV Bayern Minôségügyi és Biztonságtechnikai Kft. A TÜV Süddeutschland Holding AG és az ÉMI Kht. vegyesvállalata

2004. október - I. évfolyam, 3. szám

Az ÉMI-TÜV Bayern Kft. információs lapja

Hegesztéstechnika

ÉMI-TÜV HÍREK • Az ÉMI-TÜV Bayern Kft. információs lapja

Nyomástartó berendezések megfelelôségértékelésével kapcsolatos tapasztalatok Magyarország európai uniós csatlakozása óta Magyarország május 1-jei európai uniós csatlakozása számos területen, így a nyomástartó berendezések gyártásával kapcsolatban is, a korábbi nemzeti elôírásoktól eltérô követelményeket támasztott. Bár az új követelmények tanulmányozására és az átállásra közel másfél éves átmeneti idôszak állt a piac rendelkezésére, az átállás nem volt zökkenômentes, illetve az új követelmények megismerése és bevezetése jelenleg is folyamatban van. A 48/2002 (XII.28.) GKM és 4/2002 (VI.21.) GKM rendeletekkel módosított 9/2001 (IV.5.) GM rendelet (továbbiakban: Rendelet) használata – mely a 97/23 EG (PED) és a 87/404 EEC (SPVD) európai irányelvek magyarországi megfelelôje – 2004. május 1-jétôl kötelezô Magyarországon. A mai napig sok gondot okoz a gyártóknak, tervezôknek, beruházóknak, üzemeltetôknek, hogy a Rendelet érvényessége minden olyan nyomástartó berendezésre és nyomástartó rendszerre kiterjed, melynek elsô forgalomba hozatala május 1-je után történik, függetlenül attól, hogy a szerzôdéskötés, a tervezés és esetleg a kivitelezés egy része is május 1-je elôtt történt. A továbbiakban néhány olyan problémakört szeretnék részletesebben megvilágítani, amelyek az utóbbi félév tapasztalatai szerint a legtöbb gondot okozták. A Rendelet – a korábban megszokott, merev szabályozáshoz képest – sokkal nagyobb szabadságot biztosít a piac szereplôi számára, melyet kihasználva lehetôség nyílik a mûködést és a biztonságot nem veszélyeztetô hatékony és gazdaságos megoldások alkalmazására. A Rendelet alkalmazása során felmerülô problémák jelentôs részét az új szabályozások adta több lehetôséget figyelmen kívül hagyó, így pontatlan szerzôdéskötések okozzák. Nem elég a korábbi elôírásrendszer helyett (NYEBSZ, KBSZ stb.) egyszerûen a Rendelet meghivatkozása, mivel így számos kérdés tisztázatlan marad. Mindenekelôtt meg kell állapítani, hogy a Rendelet az adott esetre vonatkozik-e, vagy nem. Új berendezések esetén ez általában egyértelmûen megállapítható, de üzemben lévô rendszereknél egy berendezés cseréje, átalakítása, javítása esetén ez megfontolást igényel és a Rendelettel kapcsolatban megjelent brüsszeli ú.n. Guideline-ok (Állásfoglalások) tanulmányozását teszi szükségessé. Az 1/3 számú Guideline szerint a csere a Rendelet hatálya alá esik, a javítás nemzeti hatáskör és nem vonatkozik rá a Rendelet, az átalakítás – amennyiben lényegesnek tekinthetô akkor a Rendelet vonatkozik rá, ha nem lényeges, akkor nemzeti hatáskörbe tartozik. Lényeges átalakítás, ha a berendezés típusa, rendeltetése, paraméterei az üzemeltetés szempontjából megváltoznak, és ezt esetrôl esetre kell eldönteni. Mivel a Rendelet az EU-ban történô elsô forgalomba hozatalra vonatkozik, így az EU-ban már egyszer üzembe helyezett, azaz használt berendezések behozatala esetén nemzeti szabályozás az érvényes, azaz nem szükséges a CE jel. Amennyiben a Rendelet vonatkozik a berendezésre (rendszerre), akkor még számos követelmény pontosítása, meghatározása szükséges. Gyakori az a követelmény, hogy „kérjük CE jellel szállítani”, „PED szerint gyártani”, „a gyártónak rendelkeznie kell PED szerinti jogosultsággal”. Az ilyen jellegû megfogalmazások a késôbbiekben éppen a szabályozásban rejlô rugalmasság, szabadság miatt félreértések, problémák sorát indíthatják el. A Rendelet (PED) szerinti gyártás (és gyártásnak kell tekinteni a helyszíni kivitelezést

is, ez pl. az ipari csôvezetékek esetén okoz a korábbi gyakorlathoz képest jelentôs változást) egy eljárásrendet takar, amelynek eredményeként a berendezést CE jellel lehet ellátni. A Rendelet hatálya alá tartozó berendezéseket veszélyességi kategóriájuknak megfelelô megfelelôség-értékelési eljárás alá kell vonni és a megfelelôség értékelési eljárás során kell bizonyítani, hogy a berendezés megfelel a Rendeletben megfogalmazott alapvetô mûszaki-biztonsági követelményeknek. Minden esetben lehetôség van többféle megfelelôség-értékelési eljárás választására, és a mûszaki-biztonsági követelmények konkrét kielégítésére is számos lehetôség van. A Rendelet csak annyit definiál a mûszaki- biztonsági követelményekkel kapcsolatban a 6. számú mellékleten kívül, hogy a Rendeletnek való megfelelés vélelme automatikus, ha a gyártó ú.n. harmonizált szabványt alkalmaz, de nem zárja ki más elôírásrendszer alkalmazását sem (pl: AD 2000 Merkblatt, CODAP, BP 5500). Így célszerû már szerzôdés szinten tisztázni, hogy a Rendelet alapvetô mûszakibiztonsági követelményeit milyen elôírásrendszerrel kívánja a gyártó kielégíteni, mi a megrendelô kívánsága, hiszen ennek függvényében lehet a berendezést megtervezni, ehhez az elôírásrendszerhez kell az alapanyagokat és azok bizonylatolási szintjét meghatározni, majd beszerezni; ettôl függ, hogy milyen jogosultságú hegesztô, mely szabvány szerinti technológiával hegesztheti meg a berendezést, melyek lesznek a roncsolásmentes vizsgálatok és azok mennyisége, stb. A körültekintô döntés azért is szükséges, mivel adott nyomástartó berendezés és gyártó esetén a különbözô elôírásrendszerek lényegesen eltérô költségvonzatúak lehetnek. Szükséges a megfelelôség-értékelési eljárás, azaz a modul meghatározása is, hiszen valamennyi veszélyességi kategóriában több modul közül is lehet választani. Azonban a konkrét termék független Notified Body általi tanúsítását nem minden modul jelenti (Rendszer modul esetén a Notified Body a gyártó minôségbiztosítási rendszerét vizsgálja és nem a szállítandó terméket). A szerzôdéskötéskor, illetve a modul megválasztáskor tisztázni kell a Rendelet értelmében vett GYÁRTÓ-t, aki a gyártói megfelelôségi-nyilatkozatot ki fogja adni a termékrôl. Amennyiben a tervezô és a kivitelezô nem azonos, úgy meg kell egyezni, hogy ki fogja kiadni esetleg a G vagy A1 modul szerint mindkét tevékenységért felelôsséget vállalva a gyártói megfelelôségi nyilatkozatot. A Rendelet értelmében vett GYÁRTÓ nem feltétlenül az a vállalat, aki a konkrét kivitelezést végzi, a berendezést gyártja. Célszerû megállapodni a Notified Body-ban is, amely a megfelelôség tanúsítást végzi. Itt az elôírásrendszer és a költségek szintén nagy különbségeket eredményezhetnek. Amíg nyomástartó edények gyártómûben történô gyártásáról és megfelelôségértékelésérôl van szó, addig az egyedi modulok esetén a konkrét tanúsítási folyamat igen hasonlóan zajlik a korábbi gyakorlathoz (tervvizsgálat és tanúsítás, tervengedélyezés, majd gyártómûvi szerkezeti vizsgálat és nyomáspróba). Abban a pillanatban azonban , amikor ez a CE jellel ellátott nyomástartó berendezés a helyszínen más nyomástartó berendezésekkel összeépítésre kerül és egy nyomástartó rendszert képez, a Rendelet új feladatokat határoz meg. Hogyan definiálható a nyomástartó rendszer a Rendelet értelmében? Nyomástartó rendszer a gyártó által összeszerelt több nyomástartó berendezés, amely összefüggô mûködési egységet alkot. Összefüggô, azaz az egyes nyomástartó berendezések egymással össze vannak kötve és illeszkednek egymáshoz, és mûködô egység, azaz együttesen üzembe helyezhetô és közös rendeltetésük van. Egyedi nyomástartó berendezések nyomástartó rendszert képeznek, ha egy egységet képeznek, azaz a mûködéshez és a biztonsághoz minden szükséges rész megtalálható a rendszerben,

Hegesztéstechnika


és ha a nyomástartó berendezések összeépítését a gyártó végzi és az összeszerelt egységet mint nyomástartó rendszert szándékozik forgalomba hozni. A 3/02 Guideline nyomástartó rendszerek helyszíni összeszerelésével kapcsolatban a következôket mondja: nyomástartó berendezések rendszerré való összeépítése a helyszínen az üzemeltetô felelôsségére nem esik a Rendelet hatálya alá. Indok: ekkor a nyomástartó rendszer, mint rendszer, nincs forgalomba hozva. Amennyiben az összeépítés a gyártó által történik, úgy a nyomástartó rendszer a Rendelet hatálya alá esik. Amennyiben a nyomástartó rendszerre nem vonatkozik a Rendelet, mivel rendszerként nem lesz forgalomba hozva, úgy nemzeti elôírás vonatkozik rá, azaz a 63/2004 GKM rendelet és az abban meghivatkozott Szabályzat szerint kell eljárni. Amennyiben rendszerként kívánja a gyártó a nyomástartó berendezéseket forgalomba hozni, úgy az üzembehelyezéshez szükséges vizsgálatotok egy részét lefedô vizsgálatot a helyszínen a Notified Body végzi. A Rendelet tág teret enged nyomástartó rendszerek esetén annak eldöntésére, hogy a Rendeletet, vagy a nemzeti elôírásokat kell alkalmazni. Mindebbôl látható, hogy a szerzôdésekben tisztázni kell, hogy az összeépített nyomástartó berendezéseket nyomástartó rendszerként szándékozzák forgalomba hozni, vagy nem. A magyarországi helyzetet bonyolítja, hogy nem csak a Rendelet és a nemzeti szabályozás kapcsolódási pontjai nem teljesen egyértelmûek, hanem a két területen tevékenykedô felhatalmazott szervezetek is teljesen elkülönülnek. Míg a gyártás területén a felhatalmazott szervezetek Notified Body-k, addig az üzemeltetés területén az MMBH a jogosult. Számos félreértést okoz a Rendelet gyártókkal szemben támasztott követelményei és korábbi nemzeti szabályozás megközelítésbeli különbsége. Míg a korábbi magyar jogszabály (3/98 IKIM rendelet) elôzetesen követelte meg az alkalmasság igazolását a gyártóktól – erre szolgált a hatósági bizonyítvány is – és az igazolások birtokában lehetett nyomástartó berendezés területen munkát vállalni, addig a Rendelet szerint elôször ismerni kell a gyártandó nyomástartó berendezést és az elôírásrendszert, amelyben le kell gyártani és ennek megfelelô jóváhagyott technológiával, minôsített hegesztôvel kell rendelkezni. A Rendelet általános üzemalkalmasság megszerzésére vonatkozó elôírást (PED szerinti üzemalkalmasság) nem tartalmaz, a munkavállalásnak nincsenek elôzetes feltételei. A magyarországi gyártóknak mégis szükségük lesz a jövôben is a 3/98 IKIM rendelet módosított változata szerinti üzemalkalmasságra a 119/2004 GKM rendelet szerint, amennyiben nem csak gyártani, de esetleg javítani kívánnak, vagy nem lényeges átalakításokat akarnak végezni nyomástartó berendezéseken. A 119/2004 GKM rendelet néhány lényeges különbséget mutat a 3/98 IKIM rendelethez képest. A legfontosabb, hogy az érvényessége csak azon berendezések gyártóira vonatkozik, amelyek nem tartoznak a 9/2001 GM és a 8/2003 GKM rendelet hatálya alá, illetve kikerültek a bányafelügyeletet ellátó szervezet hatáskörébe tartozó berendezések teljes köre alól nem csak gyártás, de javítás, átalakítás szempontjából is (az 1. számú melléklet így igen megtévesztô, mivel itt nyomástartó edény, ipari csôvezeték stb. gyártása is fel van sorolva, bár egy lábjegyzetben korábban ezek a területek kizárásra kerültek.) A másik, a gyártókat kevésbé érintô változás a 119/2004 GKM rendelet 3. melléklete, amely a bejegyzett szervezetekre vonatkozó követelményeket határozza meg. Az eddigi tapasztalatok szerint a Rendelet eredményes alkalmazásához, a szabályozás adta lehetôségek jobb kihasználásához, a felesleges többletköltségek elkerüléséhez gondosabb elôkészítésre, a szerzôdéses feltételek pontosabb meghatározására, esetenként a Notified Body-nak a folyamat kezdeti fázisába való bevonására lenne szükség. Az ÉMI-TÜV Bayern Kft. anyavállalatával, a TÜV Süd Csoporttal közösen törekszik arra, hogy megbízói érdekeinek legjobban megfelelô, gazdaságos, mûszaki és jogi megoldásokat kínáljon. További információk: Wiegand Krisztina, osztályvezetô Tel/Fax: 06 26 501-140/154 e-mail:[email protected]

Új tevékenységi területünk a hordozható tûzoltó készülékek tanúsítása A 9/2001 (IV.5.) GM rendelet (a továbbiakban "Rendelet") (97/23/EK irányelv – a továbbiakban "Irányelv") több olyan berendezést sorolt a felügyeletköteles nyomástartó berendezések körébe, amelyek eddig nem tartoztak ide. Az egyik ilyen berendezés típus a hordozható tûzoltó készülékek. Ezeket a berendezéseket a Rendelet III. Fejezet (1) aa) pont második bekezdés értelmében a 7. sz. melléklet 2. ábrája alapján kell besorolni, mely ábra kivételként megjegyzi, hogy a hordozható tûzoltó készülékek tartályait legalább a III. kategóriába kell sorolni. Ezen kívül az irányelvhez megjelent 2/14 Guideline alapján a hordozható tûzoltó készülék tartálya és a hozzá kapcsolódó szelep nyomástartó rendszerként kezelendô és ennek megfelelôen tanúsítandó. Mindez az irányelv magyarra való átültetése és a Rendelet életbe léptetése után felkészületlenül érte mind az illetékes szakminisztériumot, mind a gyártók közül többet, aminek következtében a Rendeletben foglaltak kötelezô érvénybe léptetése (nem utolsó sorban a legnagyobb gyártók hathatós közbenjárására) több határidô módosításon esett át. A hordozható tûzoltó készülékek értékelésére a III. kategóriában választható modulok és modulkombinációk közül az európai gyakorlatban a B+C1 modulkombináció szerinti értékelés terjedt el. Ezt a bevált és legcélszerûbbnek bizonyult gyakorlatot követtük a magyarországi gyártmányok és gyártók tanúsításakor is. Ennek során a notifikált szervezet típusengedélyt ad ki, majd értékeli a gyártó megfelelôségét, melyet évenként legalább két alkalommal felülvizsgál. Ezt az eljárást a fentiek értelmében mind a palackra, mind a nyomástartó rendszerre el kell végeznünk, kivéve, ha a gyártó "csak" összeszerel és más gyártótól vásárol már CE jellel ellátott tartályt. Ekkor a megfelelôség értékelést csak a nyomástartó rendszerre kell elvégezni. Vállalatunkhoz a Rendelet megjelenése elôtt és után is több gyártó fordult tanúsítási igénnyel. Az EU-hoz való csatlakozásunk elôtt a PECA egyezmény ismert hiányosságai miatt teljes értékû, Európában is elfogadott tanúsítványokat csak anyavállalatunk, a TÜV Süddeutschland AG Industrie Service GmbH jogosultsága alapján tudtunk kiadni, 0036 jelzôszámmal; csatlakozásunk és brüsszeli bejegyzésünk után viszont ugyanilyen értékû tanúsítványokat tudunk kiadni az ÉMI-TÜV Bayern Kft. 1417 bejegyzési számával. Reméljük, hogy Önök is egyre többször fognak találkozni a CE 0036, vagy a CE 1417 jelekkel ellátott, magyar gyártmányú hordozható tûzoltó készülékekkel. Czibere Gábor TÜV szakértô

1

Hegesztéstechnika

2

Alumíniumárugyár Rt. A több mint százéves múltra visszatekintô, magyar tulajdonban levô Társaság a magyarországi fémtömegcikk-gyártás jelentôs bázisa, a hegesztett kivitelû alumínium palackok elsô számú gyártója Európában. Nagy sorozatban állít elô gázpalackokat lakossági és ipari célú felhasználásra, háztartási edényeket, valamint közúti és vasúti jármûvekhez alkatrészeket. A Társaság cseppfolyósított éghetô és hûtôgázok tárolására és szállítására alkalmas gázpalackokat 1949-tôl kezdve gyárt. A gázpalackok négyféle belsô átmérôvel és 4,86-14,3-20-25-26,2-50-52 literes ûrtartalommal készülnek. A speciális, nemesíthetô alumínium-magnézium-szilícium ötvözetbôl készült gázpalackjaink elônyös tulajdonságokkal rendelkeznek az acélpalackokkal szemben. Például: • • • • • •

hosszabb élettartam, kisebb súly, nem korrodál, hidegálló, hûtôgázokhoz kiválóan alkalmazható, a hegesztési varrat a palackon a nyomásnak kitett legkedvezôbb részen helyezkedik el, • mechanikai behatások esetén nincs szikraképzôdési veszély, • a forgalomból történô kivonás után újrahasznosítható. Az elmúlt évtizedek során több mint 8,8 millió palack hagyta el gyárunkat, amelybôl közel 2,3 millió darab került exportálásra. 1972 óta állítunk elô belül Teflon®, kívül zománcozott bevonatú edényeket. Az edényekhez a DuPont cég Teflon® bevonatát használjuk. Az energia- és idôtakarékos háztartási edényeket, a Kukta® gyorsfôzôket saját tervezésû célgépekkel, alumíniumból készítjük 2,5-4-6-8 literes ûrtartalommal. Acél alapanyagból hideg képlékenyalakítással, hegesztéssel vasúti és közúti fékalkatrészeket, részegységeket gyártunk. Alkalmazott technológiáink közé tartoznak a hideg képlékenyalakítás (mélyhúzás, sajtolás, hajlítás, stb.), a hegesztés (alumínium esetén: AWI és AFI eljárások, acél esetén: ellenállás- és AFI), a felületkezelés és bevonatolás (alumínium esetén: zsírtalanítás, pácolás, mechanikus fényesítés, lakkozás, teflonozás és zománcozás; acél esetén: zsírtalanítás, foszfátozás, a forgácsolás, a hôkezelés, valamint a finomplazma-vágás. Az alkalmazott technológiákhoz egyedi gépeket és gyártósorokat mûködtetünk. Rendelkezünk 150-20.000 kN nyomóerejû mechanikus sajtológépekkel, 600-6.300 kN nyomóerejû hidraulikus sajtológépekkel és egyéb lemezmegmunkáló célgépekkel. Lehetôségünk van hidro-mechanikus mélyhúzási technológia alkalmazásával bonyolult alakzatú, vékonyfalú üreges testek és edények gyártására. Gázpalackjaink vizsgálatát egy korszerû felszakító, fárasztó berendezéssel végezzük, mellyel egyéb nyomástartó edények is tesztelhetôk 1000 bar nyomásig.


Igyekszünk a változó piaci körülményekhez alkalmazkodni, figyelemmel kísérjük és próbáljuk kihasználni a különbözô pályázatok által kínált lehetôségeket is. A közelmúltban a Knorr-Bremse Vasúti Jármûrendszerek Hungária Kft-vel beszállítói tevékenységünket dinamikusan fejlesztettük. Üzembe állítottunk egy korszerû finomplazmavágó berendezést, amellyel 40 mm vastagságig bonyolult formákat tudunk kivágni 3000x1500 mm méretû fémtáblákból. Ez a technológia elsôsorban saját igényeink kielégítését szolgálja, de vállalunk bérvágást is. A képzett, igény szerint minôsített munkavállalók, az alkalmazott technológiák, a gyártóberendezések, a kialakított gyártási kultúra biztosítja, hogy termékeink minôsége megfeleljen a nemzetközi elôírásoknak (gázpalackok esetén az EN 12862, az EN 13110 szabványoknak, az ADR szabályzatainak, beszállítói tevékenységünk esetén a vevôi követelményeknek). Társaságunk legfontosabb partnere minôségirányítás szempontjából az ÉMI-TÜV Bayern Kft. Auditori közremûködésével megújítottuk a 2001-ben megszerzett ISO 9001:2000 szabvány szerinti tanúsításunkat. Segítségükkel sikerült idôben és zökkenômentesen átállni az új elôírások, direktívák által megkövetelt gázpalackok gyártására. Az ÉMI-TÜV Bayern Kft. közremûködésével tanúsíttattuk az MSZ EN 729-2 szerinti rendszer megfelelôségét, a vasúti részegységek gyártásához a DIN 6700-2 szerinti rendszert, a hegesztési eljárásokat, a hegesztôket. Az Európai Unióban forgalmazható jeles palackokkal két évvel hazánk csatlakozása elôtt sikerült megjelennünk a piacon. Az átvételkor szükséges ellenôrzést és megfelelôség igazolást szintén az ÉMI-TÜV Bayern Kft. szakértôi végzik. Sulyok János, minôségirányítási vezetô, Alumíniumárugyár Rt.

Új alapokon az ipari csôvezetékgyártás Magyarországon a nyomástartó berendezések között az ipari csôvezetékek mindig mostohagyereknek számítottak a jogilag szabályozott területen, noha veszélyességi potenciáljuk miatt korábban is nagyobb figyelmet érdemeltek volna. Ez a probléma a 2004. május 1-jei EU csatlakozással megoldódott, hisz az ezen idôponttól kötelezôen alkalmazandó, többször módosított 9/2001 GM rendelet, ill. a 97/32/EG irányelv (PED) érvényességi tartományában az ipari csôvezetékek felügyelet-köteles berendezésként szerepelnek. AZ ÉMI-TÜV Bayern Kft. több ipari csôvezeték építési projektben tevékenykedik Notified Body-ként. Ezek közül a legnagyobb a BorsodChem Rt. területén épülô új VCM-3 üzem, melynek felügyeletét a velünk alvállalkozóként együttmûködô ÁÉF Laborral együtt látjuk el. A beruházásban nagyságrendileg kb.1400 csôszakasz (ez kb. 2500-3000 izometriát jelent) kerül kiépítésre, melyeknek kb. 2/3-a melegüzemû. A vezetékeket – az edényekhez hasonló módon – a PED veszélyességi kategóriáiba kell besorolni, majd ennek alapján lehet az alkalmazandó megfelelôség értékelési eljárásokat kiválasztani. Itt a tartályokhoz képest az a lényeges különbség, hogy a térfogat helyett a névleges átmérôt kell figyelembe venni és az irányelvnek csak az elsô három veszélyességi kategóriája értelmezendô, ill. a csôvezetékekre alkalmazott mûszaki elôírásrendszer némi korlátot szab az egyes veszélyességi kategóriában alkalmazható modulokat illetôen. A gyártó a PED szerinti megfelelôség értékeléséhez a II. veszélyességi kategóriájú csôszakaszokhoz az A1, a III. kategóriájúakhoz a B1 + F modult választotta, az irányelvnek való megfelelôséget az EN 13480 harmonizált szabvány alkalmazásával biztosítja. Eszenyi Péter, TÜV szakértô

Hegesztéstechnika


Vészkiáltás A szak- és felnôttképzés helyzete Munkánk során – mint hegesztési szakértôk – átfogó képet kaphatunk az ország mai valós helyzetérôl a szak- és felnôttképzés területén. Évente több ezer hegesztôt vizsgáztatunk, ezek egy részét a cégek saját dolgozói alkotják, más részük munkaügyi központok és hegesztô bázisok által szervezett átképzô tanfolyamokon vesz részt és vizsgázik. Tapasztalatunk az – és ezzel egy tendenciát szeretnénk szemléltetni –, hogy e tárgykörben a helyzet egyre rosszabb, kilátástalanabb! A piac felvevô igénye nagy, nagyon sok beruházás igényelné a jól felkészült, kvalifikált szakembereket. Ezek lehetnek lakatos, csôszerelô, minôsített hegesztô képzettségûek. Sajnos azonban a munkáltatók nagy része „kész szakembereket" vár, nem fordít energiát saját dolgozói képzésére, átképzésére. Régen a vasipari szakmával rendelkezô szakemberek képzési ideje legkevesebb három hét volt bentlakásos formában, egy hegesztôiskolában vagy bázison, és az újraminôsítô vizsgára is minimum egy hét felkészülési idôt fordítottak. Mint tudjuk, a hegesztôknek – minden más szakmától eltérôen – kétévente újra vizsgázniuk kell, hogy megtarthassák minôsítéseiket.

Sikeres Roadshow - Magyarországon A dán Migatronic hegesztô-áramforrás gyártó cég kamionja – amely egész évben a világot járja – egy hónapon keresztül Magyarország 20 nagyvárosát látogatta meg. A bemutatókat az ÉMI-TÜV Bayern Kft IBHT osztálya is támogatta más nagynevû cégekkel együtt, mint pl. a Linde Gáz Magyarország Rt, valamint a KOIKE cég. A kamionban a mai csúcstechnikát felvonultató hegesztôáram-források és hegesztéstechnikai eszközök voltak láthatók, amelyeket – minden helyszínen – az érdeklôdôk kipróbálhattak. Ezeket a bemutatókat általában szakközépiskolákban, szakképzési intézetben, egyetemeken és fôiskolákon tartották. Budapesten a kamion az Automobil 2004 kiállításon volt látható nagy sikerrel. A helyszíneken az osztályunk szolgáltatásairól, tevékenységeirôl is információt kaptak a látogatók. Mi is több helyszínen személyesen fogadtuk az érdeklôdôket, sikeres tárgyalásokat folytatva. Az egy hónap elteltével elmondhatjuk: sok új vevôt ismertünk meg a jövôbeni együttmûködés reményében! Szabó Andrea, Heinrich Rezsô

A fent említettek ma már a múltat jelentik, mert a mai rohanó életben a vállalatok nem engedhetik meg maguknak, hogy ennyi ideig nélkülözzék szakembereiket. Ennek eredményeként a jó szakemberek kiöregednek és nincs megfelelô utánpótlás. A munkaügyi központok inkább az olcsóbb, „tollal és ceruzával" végezhetô tanfolyamokat preferálják az anyag- és energiaköltséges képzések helyett. A hegesztôiskolák, bázisok sok esetben elavult vagy nem ipari berendezéseken, hegesztôáramforrásokon oktatnak. Nagyon kevés a jó példa. Az alapanyagok és hozaganyagok árai miatt ezeken a tanfolyamokon nagyon kevés az olyan minôsítés, amelyet a felvevô piac igényel. A nagyobb vállalatok az egyenetlen munkaellátottság miatt sokszor foglalkoztatnak „nem saját" dolgozót, hanem bérbe adott munkaerôt. Ez persze egyszerûnek tûnik, de a szakember-közvetítôk sem áldoznak a képzésre, így nagy a fluktuáció. Ez is azt eredményezi, hogy nagyon sok a pályaelhagyó, és aki csak teheti külföldön vállal munkát. Németországban, ahol az elmúlt évek során szakmai tudásukkal nagy tekintélyt szereztek, közel 4500 minôsített hegesztô dolgozik. Így fordulhat elô, hogy országos szinten hiány van a jól képzett manuális szakembergárdából. Sajnos mi is eljutunk a rossz nyugat-európai példához, ahol nincs hegesztôszakmunkás képzés. Kamarák végzik az átképzéseket és döntôen külföldi (török, jugoszláv, magyar, lengyel, ukrán) munkaerôt alkalmaznak. Mi az utolsó pillanatban vagyunk ahhoz, hogy szakemberképzésünket megmentsük. Az országban járva – egy pár fanatikus szakember jóvoltából – látunk némi reményt, de sajnos ez a kisebbség. Egy pár bázis és hegesztôiskola mindezek ellenére még ma is arra törekszik, hogy csúcstechnikát képviselô hegesztôáram-forrásokon képezze hallgatóit, megfelelô személyi és tárgyi feltételekkel. Mindezek összefoglalásaként megállapítható, hogy szükség van jó gyakorlati szakemberekre, ehhez azonban mind anyagi mind erkölcsi megbecsülésben kell részesíteni ôket! Reméljük gondolatainkkal felkeltettük az érdeklôdését azoknak a szakembereknek, akik egy kicsit is aggódnak a szakmánk életben maradásáért, mert tudjuk, mindenki nem lehet menedzser. Szabó Andrea, TÜV szakértô Heinrich Rezsô, TÜV szakértô

3

4

Építés, biztonságtechnika


Az ÉMI-TÜV tevékenysége a játszótéri eszközök biztonságossága érdekében Az újnak minôsülô játszótéri eszközök használatba vétel elôtti ellenôrzését az újakéval azonos szempontok szerint kell végezni. Az ÉMI-TÜV a megfelelônek talált felújított, vagy átépített játszóeszközökrôl egyedi megfelelôség igazolást állít ki. A rendelet hatályba lépése elôtt telepített (meglévô, régi) játszótéri eszközök ellenôrzése során az egyes játszótéri eszközök és azok telepítésének megfelelôségét egyenként kell vizsgálni és értékelni. A vizsgálat eredménye alapján kell a további tennivalókat meghatározni: • a balesetveszélyesnek talált játszótéri eszközök további használatát meg kell szüntetni; • a nem megfelelônek (de nem veszélyes állapotúnak) ítélt játszótéri eszközöket a tulajdonos, illetve az üzemeltetô 2008. dec. 31-ig köteles a rendelet követelményeinek megfelelô állapotúra alakítani. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 78/2003 [XI.27.] GKM rendeletében szabályozta a közcélú játszótéri eszközök forgalmazását és üzemeltetését a játszóeszköz használat biztonságossága érdekében. Társaságunkat felkészültségünk és tapasztalataink alapján a GKM Kijelölési Bizottság 069/2004 számú okiratában kijelölte a játszótéri eszközök vizsgálatára, ellenôrzésére és tanúsítására. A rendelet 2004. február 1-jei hatályba lépése óta játszótéri eszköz csak akkor hozható forgalomba, telepíthetô, illetve vehetô használatba, ha megfelel a biztonságossági követelményeknek, amit kijelölt tanúsító szervezet által kiadott megfelelôségi tanúsítvány – vagy azzal egyenértékû külföldi megfelelôségi tanúsítvány – igazol. A megfelelôség vizsgálata, ellenôrzése és tanúsítása szempontjából a játszótéri eszközök az alábbi fô csoportokba sorolhatók: • új játszótéri eszközök, • újnak minôsülô (felújított, átalakított, áthelyezett) játszótéri eszközök • a rendelet hatályba lépése elôtt telepített (meglévô, régi) játszótéri eszközök. Az új játszótéri eszközök megfelelôségét az ÉMI-TÜV – általában a gyártó, forgalmazó vállalkozások kérelmére – a benyújtott dokumentumok és a játszóeszközök típusvizsgálata (gyártóhelyi vagy építéshelyi ellenôrzése, vizsgálata) alapján igazolja (tanúsítja). Ezen eljárás célja annak igazolása, hogy az adott játszóeszköz típus MSZ EN 1176 szabványsorozat, ill. ütéscsillapító talajok esetén az MSZ EN 1177 szabvány követelményeinek megfelel és rendelkezik a rendeletben elôírt karbantartásra, üzemeltetésre, beépítésre elôírt dokumentumokkal. A telepített játszóeszközök, ill. játszóterek használatba vétele elôtt az ÉMI-TÜV azok beépítésének, kialakításának szakszerûségét, biztonságosságát ellenôrzi. A kijelölés során jóváhagyott eljárás szerint ennek részei: • a tanúsítványok meglétének vizsgálata • a telepítés körülményeinek vizsgálata, azaz a gyártói utasítások betartása, az alapozás megfelelôsége, az ütésgátló altalaj kialakításának ellenôrzése és a távolságtartás egyéb objektumoktól.

A megfelelôségi tanúsítvány érvényességi ideje legfeljebb öt év. A kijelölt szervezet a megfelelôségi tanúsítványt visszavonja, ha az idôszakos ellenôrzés során megállapítja, hogy a játszótéri eszköz nem felel meg a típusvizsgálatnak alávetett mintadarabnak, illetve a telepítése nem elégíti ki a biztonságossági követelményeket. A játszótéri eszközök felszerelését, használatát, karbantartását a tanúsítványban elfogadott gyártói útmutató szerint kell végezni. A telepítésükre a gyártó útmutatót köteles készíteni, amelynek kidolgozásához (távolságtartás, altalaj stb.) a vonatkozó szabványok adnak irányítást. A játszóterek megfelelôségét évente legalább egyszer, a 2009. évtôl kezdve legalább kétévente kell kijelölt szervezettel ellenôriztetni. Az ÉMI-TÜV ellenôrzési jegyzôkönyvben az egyes eszközök megfelelôségét, ill. nemmegfelelôségét, hiányosságait és az ezzel kapcsolatos javaslatokat dokumentálja. Reményeink szerint a biztonsági követelmények kidolgozása, a forgalmazás feltételeinek szabályozása, ezen belül az ÉMI-TÜV Bayern tevékenysége jelentôsen hozzájárul a gyermekbalesetek megelôzéséhez. Farkas Csilla okl. építômérnök, szakértô


Építô-, Emelôgépek

Hazai program az építési és bontási hulladékok újrahasznosítására Az építéssel és bontással együttjáró építési törmelék, a gyártási selejtként jelentkezô beton, tégla és cserép – a hulladékhasznosítás évszázados, természetes módja szerint – töredékében ma is bekerül az új, vagy átalakított építményekbe (pl.: bontott tégla, bontott cserép stb.). Nálunk azonban, a többi közép- és kelet-európai országokhoz hasonlóan, többségüket még szemétként kezelik a kommunális szilárd hulladékokkal együtt: hulladéklerakókba szállítják, vagy illegálisan leszórják a legkülönbözôbb helyeken. Több minisztérium összefogásával már 1986-ban kezdôdtek követô fejlesztést célzó hazai kutatás-fejlesztési munkák, az élenjáró külföldi példák számításba vételével. „Nálunk még szemét az építési törmelék!?" 1) írtuk 1994-ben, majd „Miért nincs még gazdája? Kérdôjelek a hazai építési törmelék újrahasznosításban" 2) kérdeztük 1998-ban. 1999-ben a témában rendezett országos Konferencia 3) záródokumentuma ajánlásokat fogalmazott meg a honi teendôkre, melyeket eljuttatott az illetékes minisztériumokhoz. És hol tartunk ma? Szabályozási háttér: • 2000-ben jelent meg a „hulladékgazdálkodási törvény"-ünk (hgt). Ez feladatokat határoz meg az építési hulladékokra vonatkozóan is. • 2002-ben készült el az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT), amely a 20032008 közötti idôszakra készít programot. Az OHT részei az ország 7 régiójának Környezetvédelmi Felügyelôségei által készített területi hulladékgazdálkodási tervek. Az OHT-ban az építési és bontási hulladék kezelése a kiemelt témák között szerepel és célkitûzés, hogy 2008-ig az újrahasznosítás arányát legalább 50%-ra kell emelni. Ennek érdekében az OHT a megelôzést (bontott anyagok újrahasználata) és a hasznosítást elôsegítô szabályozások szükségességét emeli ki 4). Így: a.) ki kell dolgozni és megjelentetni az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályait, a másodlagos nyersanyag minôségi osztályba sorolását (ez a szabályozás megjelent 5) 2004-ben); b.) felül kell vizsgálni az építôipari, útépítési, építési szabványokat, mûszaki irányelveket és elôírásokat; c.) meg kell alkotni a másodlagos nyersanyagok felhasználást lehetôvé tevô mûszaki irányelveket, a vizsgálati és minôsítési eljárásokat; d.) az állami és önkormányzati tenderekben preferálni kell a hasznosítható építési hulladékok meghatározott arányú alkalmazását és e szabályokat az építési-bontási, valamint útépítési engedélyezésekben is érvényesíteni kell. A b.), c.) és d.) OHT-ban meghatározott feladatok még hátra vannak. A másodlagos nyersanyagok piaci megjelenítése addig nem valósítható meg, amíg a mûszaki szabályozási háttér nem rendezett. Ezért nem tud ma még egy újrahasznosítható anyagokat elôállító vállalkozás pl. autópálya építéshez természetes nyersanyagot helyettesítô, jó minôségûnek ítélt beton zúzalékot értékesíteni, ugyanis nincs minôségi követelmény elôírás, ami alapján beazonosíthatná az elôállított termékét, a vevô pedig tudja mit kap. Mûszaki szabályozást illetôen történtek már hazai kezdeményezések: - 2000. 2002. és 2003. évben az útépítésben való újrahasznosításra jelent meg

eddig 4 db mûszaki elôírás (ÚT 2-3. 207, ÚT 2-3. 210, ÚT 2-3. 301 és ÚT 2-3. 706.); - a már több éve alkalmazott osztrák szabályozások legfontosabb példáinak hazai honosításra való elôkészítése készült el (3 db Richtlinie magyar nyelvre lefordított és hazai alkalmazásra elôkészített változata), de még minisztériumi fiókban pihennek, nem jelentették meg; - elkészültek mûszaki irányelv tervezetek (2 db) bontásból származó betontörmelék adalékanyag felhasználásával készítendô betontermékekre, de nem jelentek meg; - jelenleg folyamatban van a fib (Nemzetközi Betonszövetség) Magyar Tagozata gondozásában IRÁNYELV készítése „Bontott építési törmelék adalékanyagú betonok készítése" tárgyában, amely az újrahasznosítás egy különleges – vélhetôleg szûkebb – területe. • 2004. januárjától hatályos a 164/2003. (X. 18.) Kormányrendelet a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekrôl; • 2004-ben az EU-hoz való csatlakozásunk kezdetén jelent meg a rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól 5). Ez a rendelet már meghatározza az építési és bontási hulladékok keletkezés szerinti csoportosítását, nagyrészt követve a nyugat-európai gyakorlatot: elôírja a szelektív gyûjtés követelményét, továbbá szabályozza az építés és bontás során keletkezô hulladékok mennyiségének tervezését és elszámoltatását. Ez már utat mutat a hulladék lerakás vagy újrahasznosításra való átadás nyomon követésére, az újrahasznosítási arányok valóság közeli megállapítására. Tehát a politikai akarat – az EU-s követelményekkel összhangban – a környezetterhelés csökkentése, a lerakás minimalizálása, az újrahasznosítás fokozása: kitûzött cél 2008-ra az építési és bontási hulladékok 50%-os részarányban való újrahasznosítása. A megvalósítás egyik feltétele a megfelelô technikai, technológiai feltételek kialakítása: - inert hulladékgyûjtô helyek létesítése, szelektív tárolással, - hulladék feldolgozó technológiák és gépsorok kialakítása, telepített és mobilizálható kivitelben. Az építési és bontási hulladékok feldolgozási technológiáinak alapmûveletei az aprítás és az osztályozás. Ezekhez a mûveletekhez különféle aprítógépek (pofástörô, röpítôtörô, ütôfejes törô stb.), illetve ezekhez kapcsolt gépcsoportok állnak rendelkezésre, így többféle technológia és géplánc alakítható ki. Mindenkor alapvetô szempont, hogy - mibôl, - milyen feldolgozási terméket kívánunk létrehozni és - azt milyen felhasználási célra ajánljuk. Így lehet egylépcsôs aprítás és osztályozás, vagy kétlépcsôs aprítás és osztályozás. A feldolgozási végtermék minôsége nagyban függ a feladott anyag minôségétôl (összetétel, szennyezôk részaránya, stb.), valamint a megtervezett feldolgozási technológiát megvalósító gépsor helyes megválasztásától.

5

6



Az országban már mûködik több, bontási törmeléket feldolgozó gépsor. Azonban az ezeken elôállított másodlagos nyersanyagok, mint építési termékek, jelenleg nem piacosíthatók. Hiányoznak a minôségi követelményre vonatkozó mûszaki szabályozások, amelyek alapján a termékek beazonosíthatók egy-egy minôségi osztályba. Hiányoznak a felhasználói tájékoztatók, a beazonosított minôségi osztálybeli termékbôl az alkalmazási lehetôségekre. Így nem tud kialakulni – a külföldi gyakorlatok mintáján – a hazai újrahasznosító (recycling) iparág. A bontási hulladékot feldolgozók elsôsorban saját felhasználásra gyártanak és saját felelôsségre építik be a másodlagos nyersanyagaikat. Egy mintapéldát szemléltetnek az 1-2. ábrák. Egy vállalkozás a saját bontásából eredô, szelektíven gyûjtött beton törmelékbôl állít elô osztályozott betonzúzalékot. Ennek egy részébôl betonelemeket (zsalu elemeket) gyárt, saját felhasználású beépítésre. A kitûzött cél szerinti 50 %-os újrahasznosítás nem lesz megvalósítható a szabályozási háttér megteremtése nélkül. Külföldön sem hatósági, minisztériumi szinteken alakultak

1. ábra • Célirányosan bontott beton és háttérben a feldolgozási termékek két frakciója

ki a nemzeti szabályozások, hanem az érdekelt piaci szereplôk összefogásával. Kik lehetnek a hazai érdekeltek: - hulladékot feldolgozó vállalkozók, - feldolgozási technológiákhoz gépeket gyártók, forgalmazók, - építési, bontási vállalkozók, hogy a bontási törmeléket vélhetôleg olcsóbban helyezhessék el a feldolgozó telepeken, - önkormányzatok, amelyek a hulladék elhelyezéséért felelôsek, - inert lerakókat mûködtetô vállalkozók, hogy a begyûjtött törmelék másodlagos nyersanyagként értékesíthetô legyen, - azok a szellemi mûhelyek, amelyek részt kívánnak venni a hazai újrahasznosítás elôsegítésében. Az építôgépészek mindenkor meghatározók voltak az építôipar fejlôdésében, az építés iparosításban, az iparosított technológiák kialakításában. Egy újabb kihívás lehet a ma építôgépészeinek, a politikai akarat megvalósításának elôsegítésében való közremûködés, hiszen a feldolgozás csak gépesített formában lehetséges, a minôség pedig a jól megválasztott és alkalmazott technikák függvénye. A feladat pedig nemes abban a vonat-

2. ábra • Betonelem gyártás beton zúzalékból

kozásában is, hogy a hulladékoktól kíméljük a környezetünket és minél több hulladékot újrahasznosítva, visszavezessük azokat az építési tevékenységbe.

Felhasznált irodalom: 1. Hikisch Lóránt: Nálunk még szemét az építési törmelék? Magyar Építéstechnika, 1994/8-9. sz., p:42-43.

A szellemi mûhelyek egyikeként az ÉMI-TÜV Bayern Kft. is számításba vehetô.

2. Hikisch Lóránt: Miért nincs még mindig gazdája? Kérdôjelek a hazai építési törmelék újrahasznosításában. Gyorsjelentés Építési Piac, XXXII. évfolyam, 1998. febr. 3. sz., p:26-27.

Ezúton is kezdeményezzük az érdekeltek összefogását. Felvállaljuk az érdeklôdôk

3. „Bontott építési hulladék anyagok kezelése és újrahasznosítása" Konferencia, Bp. 1999. November 3.

számbavételét, kezdeményezô közös megbeszélés összehívását.

Építéstudományi Egyesület, konferencia kiadványa, p:129. 4. Somogyi Gábor: OHT-cél: 2008-ig 50 százalék újrahasznosítás. Az építési-bontási hulladék kezelésének országos programja.

Hikisch Lóránt, osztályvezetô ÉMI-TÜV Bayern Kft.

Építômester, 2004/4. sz. p:46-48. 5. 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelete az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól.



Mi vizsgáltuk Magyarországon a századik LIEBHERR gyártmányú autódarut.

A hazánkba importált századik LIEBHERR daru az LTM 1300/1 típusjelet viseli és ez az utolsó mûszaki generáció tagja, a KEMAD Kft. tulajdonában. Fôbb mûszaki paraméterei: - maximális terhelhetôsége: 300 t, - menetkész tömege a hat tengelyen: 6 x 12 t = 72 t, - külön szállítható ellensúly max. 112,5 t, - a darurész motorja: 180 kW teljesítményû 1800 ford/min-nál, - a jármûrész motorja: 440 kW teljesítményû 1900 ford/min-nál, - max. haladási sebessége: kerékmérettôl függôen 70, ill. 76 km/h, - max. terepjáró képessége: 43%, ill. 39%.

- a daru szereltségei és jelei: - 4-tagú teleszkópgém hossza: 60 m (T), - fôgém, tehermentesítô támasszal (TA), - fôgém, a darutól külön szállítható rácsosgémmel 56,4 m + 42 m (TF), - fôgém, tehermentesítô támasszal a külön szállítható rácsosgémmel 56,4 m + 49 m (TAF) ez adja maximális horogmagasságot, a 112 m-t, - a fôgém billenô rácsosgémmel, 46,1m+70,0m (TN) és - a fôgém billenô rácsosgémmel, fôgémet tehermentesítô támasszal 46,1 m + 70,0 m (TAN) (horogmagasságok és gémkinyúlások az ábrán láthatók); A gép mûszaki (geometriai) paramétereit tartalmazzák a mellékelt ábrán levô adatok. Látható, hogy menetben a daru kezelôfülkéje hátrafordított, mert ebben a helyzetben érhetô csak el a 3000 mm jármûszélesség. Az elsô három és a hátsó két tengely kormányzott.

A darurészt a LIEBHERR gyártmányú motor mûködteti, valamint a jármûrészt is, ez a motor EURO3 követelményei szerinti. LIEBHERR gyártmányú a darurészt az alvázhoz kapcsoló golyóskoszorú, valamint a LICCON jelzésû nyomatékhatároló. Konstrukciós szempontból újszerû, hogy a jármûtôl külön szállítható gémszerkezet egyidôben billenthetô – szükség szerint – a fôgémmel. A darurész mûködtetésének vezérlése és ellenôrzése két monitor segítségével történik, amelyek az emelési adatok pilla-

7

8


natnyi állapotát jelzik a szélsebesség, szintezési helyzet és a kitalpalókon jelentkezô reakció erôk adataival. A szállítógép telefonkapcsolat alkalmazásával közvetlenül a gyártóval összeköthetô, ami az esetleges hibák, üzemzavarok kiküszöbölésében ad segítséget, gyors megoldást. A vizsgált és bemutatott magas mûszaki színvonalú daru kapcsán néhány mondattal szeretném a gyártót ismertetni. A céget Hans LIEBHERR (1915-1993) alapította 1947-ben. Az ábrán látható az elsô emelôgép vázlata, ebbôl a termékbôl lett a mai széles profillal rendelkezô mammut-cég, amely az autódarukon kívül, a már említett résztermékeken kívül gyárt toronydarut, földmunkagépet, betontechnológiai gépeket, hogy csak az építôipari tevékenységet érintsük.


Orosz felvonók tanúsítása az ÉMI-TÜV Bayern Kft. által

Az elmúlt több évtized alatt számos alkalommal tapasztaltuk az Ehingenben levô autódarugyár fejlôdését: ahol ma a 100x400 m-es alapterületü szerelôcsarnok áll (a legújabb), ott 10 évvel ezelôtt mezôgazdasági terület volt. Az Ehingenben levô gyárban, ahol csak autódaru gyártás folyik, a jelenlegi idôpontban 1000 db gépet gyártanak, ami napi 3-4 darabot jelent. Az Ehingenben levô gyártáson kívül még Németországon túl Ausztriában, Franciaországban és Svájcban vannak gyárak, ill. érdekeltségek. Az ábrán látható az az emelôgép, amelyikre a Német Szabadalmi Hivatal a 809094 számú oklevelét kiadta. Ez a daru szállítható volt és a menetelni képes toronydaruk közül az elsô, típusjele TKB. Az oklevél kiadási dátuma 1949. augusztus 19.! A cég a jelenlegi szabályozási rendben rendelkezik a DIN 8563 igazolással a magasépítési, könnyûszerkezetes, csôvázas acélszerkezetek és daruk, darupályák építésére, minôségbiztosítási rendszere a DIN/ISO 9001 (EN 29001) szerint igazolt. Az ÉMI-TÜV Bayern Kft. Építô- Emelô- és Anyagmozgatógépek Osztályának vizsgálati területe az autódarukon kívül a toronydarukra, földmunkagépekre, betontechnológiai gépekre is kiterjed. Vizsgálataink megrendelôje a LIEBHERR-cég Magyarországi Képviselet és Vevôszolgálat tulajdonosa, a POINTED KFT. A LIEBHERR cégnél az elsô vizsgálataink a 80-as évek végén kezdôdtek és azóta a megbízások a feladataink végzésére folyamatosak. Veréb István okl. gépészmérnök, a daruk vizsgálómérnöke

az aknaajtó portál és a fülke

Az Oroszországi Föderáció egyik legnagyobb felvonógyára a jelenleg évente mintegy ötezer, villamos és hidraulikus felvonót kibocsátó Scherbinkai Felvonógyár Rt. A gyárban hatvan éve, háborús körülmények között készült az elsô teherfelvonó. A késôbbiekben a lakóházak építésének rohamos fejlôdéséhez kapcsolódóan a teherfelvonók mellett megkezdték személyszállító felvonók egyre szélesedô típusválasztékának, majd különbözô speciális felvonók (kisteherfelvonók, gépjármûfelvonók, kórházi felvonók, kerekesszékben közlekedô mozgássérültek szállítására szolgáló felvonók, stb.) gyártását is. A 90-es évek elejére a gyár már évente több mint tízezer felvonót készített. Az utóbbi években a Scherbinkai Felvonógyár gyökeres szervezeti átalakuláson és igen jelentôs mûszaki fejlôdésen ment keresztül.

Felvonók


Kft.-t kereste fel a gyár termékeinek a magyar és más európai országok piacára történô eljuttatásának feltételeirôl való tájékozódás céljából. Az elôzetes megbeszélések alapján 2003-ban a Shcherbinkai Felvonógyár a magyarországi képviseletét ellátó cégen, az ATIKO Kft-n keresztül megrendelte az EN 81-1 európai szabvány követelményeinek figyelembevételével továbbfejlesztett, 630 kg teherbírású személyszállító típusfelvonójának, valamint különbözô biztonsági részegységeknek az ÉMI-TÜV Bayern Kft. általi vizsgálatát és tanúsítását. Az európai szabvány követelményeinek teljesítéséhez szükséges átalakítások még a gyár felkészült szakemberei részére is felvetettek egy sor problémát. Ezek megoldásához az ÉMI-

szakértô kollégánk vizsgálja a felvonó vezérlését

A vállalat privatizálása, részvénytársasággá való átalakítása után a NyugatEurópából beszerzett nagy pontosságú, NC vezérlésû megmunkálógépek, festôsorok üzembe helyezésével sikerült a felvonógyártás technológia színvonalát minôségileg új szintre emelni, számottevôen javítva a termelés hatékonyságát, a termékek minôségét és egyidejûleg a dolgozók munkakörülményeit, valamint jelentôs mértékben megoldva a környezetvédelmi problémákat is. A gyár termékei minôségének garanciájaként 2002. óta az ISO 9001:2001 szabvány követelményeink megfelelô, tanúsított minôségbiztosítási rendszert mûködtet. A gyár által kibocsátott felvonók a saját gyártású, illetve oroszországi beszállítóktól beszerzett részegységeken kívül készülhetnek vezetô külföldi gyártóktól (Prisma, Montanari SpA., GMV SpA., Centoducati SpA., OTIS, LG stb.) származó részegységekkel is. A felvonók utasok által látható részei, fülkéi is teljesen új design alapján készülnek, a legmagasabb szintû igényeket is képes a gyár kielégíteni. A Scherbinkai Felvonógyár – a végrehajtott fejlesztésekre alapozva – a 2000-es évek elején elérkezettnek tartotta az idôt arra, hogy termékeivel a külpiacokon is megjelenjen. A korábbi, évtizedes személyes szakmai kapcsolatokból kiindulva a gyár meghatározó részvénycsomagjának tulajdonosa és egyben vezérigazgatója, Max Waxman úr az ÉMI-TÜV Bayern

a fülkeajtó mozgató és a zárnyitó szerkezet

a hajtómû és a sebességhatárolók

TÜV Bayern Kft. szakemberei még a vizsgálatok megkezdése elôtt konzultációkon adtak az orosz kollégák számára felvilágosításokat, információkat. Mivel az Orosz Állami Szabványügyi Bizottság (Goszsztandart) 2003-ban közétette az EN 81 orosz nyelvû szövegét azzal, hogy e szabvány követelményei – bizonyos türelmi idô után, a „Felvonók létesítésére és biztonságos üzemeltetésére vontkozó szabályzat" (PUBEL) átdolgozása kapcsán – Oroszországban is kötelezô elôírásokká válnak, a gyár az orosz piacra szánt felvonói vonatkozásában is érdekelt e továbbfejlesztések végrehajtásában. A részegységek, illetve a típusfelvonó vizsgálatainak többségét az ÉMI-TÜV Bayern Kft. szakemberei – részben a társaság szentendrei Felvonóvizsgáló Laboratóriumában, részben pedig a Moszkva közelében lévô Scherbinkai Felvonógyárban – már elvégezték. Jelenleg befejezéséhez közeledik a Scherbinkai Felvonógyár sebességhatárolójának tanúsítási eljárása és elôrehaladott állapotban van más biztonsági részegységek, valamint a 630 kg-os típusfelvonó tanúsítása is. A késôbbiekben elôreláthatólag más típusok vizsgálatára és tanúsítására is sor kerülhet. Fodor Gusztáv, állomásvezetô

az orosz munkatársak

9

10

Felvonók


ÉMI-TÜV Bayern felvonóvizsgálatok Malaysiában Ez év elején a TÜV SÜD és az ÉMI-TÜV Bayern felvonószakértôi ismét megbízást kaptak a Távol-Keletrôl biztonságtechnikai felvonóvizsgálatok végzésére.

a szerzô

A megkeresés ezúttal korábbi partnerünktôl, a Fuji-Northern Elvator cégtôl, Malaysiából érkezett, és két felvonó típus család EN-81 szabvány szerinti megfelelôségének ellenôrzésére, valamint ennek tanúsítására vonatkozott. Nagyon örültünk a megrendelésnek, mert ezáltal viszontláthattuk régi barátainkat, továbbá ismét bekapcsolódhattunk a cég dinamikus fejlesztésébe. A Fuji-Northern Elevator részére export tevékenységének elôsegítése érdekében ugyanis már végeztünk EN 115 szabvány szerinti mozgólépcsô vizsgálatokat és megfelelôség tanúsítást. A formaságok elintézése után Peter Tkalec úrral – aki a TÜV SÜD szállítástechnikai vezetôje – összeszedtük a vizsgálatok végzéséhez szükséges kellékeinket, és elindultunk felvonókat vizsgálni Malaysiába, Penang szigetére. Nem tévedés, Malaysiába! Ezt csak azért tartom szükségesnek megjegyezni, mert az átlag európainak Malaysiáról még ma is a dzsungel, a tigrisek, a gyönyörû maláj nôk, és legfeljebb még a gumifa ültetvények jutnak az eszébe. Ez a világ azonban napjainkra alapvetôen megváltozott. A gyarmati idôk már jó 50 éve elmúltak, és Malaysia a legfejlettebb országok sorába lépett. Persze nem kell megijedni, a dzsungelt még nem vágták ki teljesen, a tigrisek sem pusztultak ki, és a malaysiai hölgyek, ha lehet, még szebbek lettek, mert az újonnan épült hatalmas shopping centerekben minden exkluzív divatáru korlátlanul kapható. A brit gyarmati idôkre talán csak az angol nyelv használata, a bal irányú közlekedés, néhány régi bronz ágyú és a nemrég felújított Eastern Et Oriental szálloda emlékeztet, melynek teraszán valaha Sommerset Maugham és Rudyard Kipling itták esti whyskijüket, és írták regényeiket. Ez utóbbi a szingapúri Raffles Hotellal együtt emlegetett hajdani híres szálloda, ma már az újonnan épült luxus szállodák árnyékában legfeljebb csak egy vidéki panziónak tûnik. A közepes európai országhoz hasonlítható nagyságrendû, 330 ezer km2 területû, 20 millió lakosú államszövetség tartományaiban korábban csak agrárgazdálkodás, fakitermelés, ón- és kôolajbányászat folyt.

Napjainkra, a természeti kincsek optimális kihasználása mellett, az ország lakosságának szorgalmára alapozott ipartelepítés eredményeként ez a gazdasági struktúra teljesen átalakult. Az ország megôrizte világelsôségét a pálmaolaj és nyersgumi kivitel terén, de ipari húzóágazatként megjelent a nemzeti jövedelem több mint 50%-át biztosító elektronikai és elektronikai alapanyaggyártó ipar. Ma Malaysia a világ legnagyobb félvezetô és egyéb elektronikai alaptermék exportôre. A világ szinte valamennyi multinacionális elektrotechnikai vállalata malaysiai gyártóüzemet létesített. A térség kedvezô éghajlati adottságai, az egész évben melegvizû tengerek, természetvédelmi területek és számos idegenforgalmi látnivaló megvetették a magas igényû turisztikai és szállodaipar alapjait. Az ezekhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztés maga után vonta az építô-, következésképpen a felvonó- és mozgólépcsôipar megfelelô arányú felfuttatását. A fôvárosban, Kuala-Lumpurban található 450 m magas ikertornyok, melyek a világ legmagasabb épületei közé sorolhatók, és a Penang jelképévé vált 60 emeletes KOMTAR TOWER mellett tömegesen épülnek 30-40, sôt 50 emeletes különbözô rendeltetésû épületek, luxusszállodák, hatalmas bevásárló központok és az ország földrajzi tagoltsága miatt szinte folyamatos bôvítés alatt álló repülôterek. Ezek fennakadásmentes üzemeltetése csak a legkiválóbb minôségû, megbízható gyártóbázissal és szerviz háttérrel rendelkezô felvonó és mozgólépcsô állomány segítségével biztosítható.

Taoista templom Penangban

Felvonók


A gyártmányok összességére, de különösen a felhasznált hajtástípusokra a robosztus, szolid, hosszú élettartamot biztosító kivitel jellemzô. Igen jó benyomást keltett a gyártóüzemben tapasztalható rendkívüli tisztaság, és a bemutatott referencia berendezések, a Hotel Equatorial luxusszálloda új, minden igényt kielégítô felvonóinak és a városközpont közlekedési létesítményeihez kapcsolódó mozgólépcsôinek minôsége. Érdemes megjegyezni, hogy a cég által gyártott fülkék, a japán gyártmányú fülkékhez hasonlóan, lényegesen nehezebbek az európai gyártmányú fülkéknél, ami a hajtásszabályozás, illetve a menettulajdonságok szempontjából igen kedvezô. A Fuji-Northern Elevator termékeinek jó minôsége és kedvezô árfekvése a honi igények kielégítése mellett a régió országaiba történô, növekvô export tevékenységet tesz lehetôvé. Az export tevékenység pillanatnyilag a Közel Kelet országaiba, Indiába, Bangladesbe, Nepálba, Afrikába, Vietnámba, a Fülöp és Fidzsi szigetekre irányul, de egyes termékeik európai importjának is jó az esélye. Fuji-Northern Elevator gyártócsarnok

Ezen igények kielégítése érdekében jött létre nemzeti és külföldi tôkefelhasználással a malaysiai felvonóipar, melynek soraiban az európai és amerikai konszernek mellett a kínai és japán óriáscégek leányvállalatai is képviselve vannak. Az államszövetség területén – a rendelkezésünkre bocsátott adatok alapján – mintegy 100 ezer felvonó és mozgólépcsô üzemel, és évente több mint 3000 új berendezés kerül üzembe helyezésre. A nagyteljesítményû, 2 m/sec menetsebességnél gyorsabb szabályozott hajtású berendezések elsôsorban külföldi cégek termékei, de a szabályozóegység és a hajtás importból történô beszerzése mellett a hazai ipar is gyárt ilyen felvonókat. Az egyszerûbb berendezések szinte kivétel nélkül hazai gyártmányúak. A nagy számban épülô bevásárló központok és közlekedési létesítmények forgalmi igénye megteremtette a helyi mozgólépcsô- és mozgójárda-gyártás feltételeit. A régió rohamos fejlôdésére jellemzô, hogy a 1,5 millió lakosú Penang szigetén ma kb. 5000 felvonó, és több száz mozgólépcsô üzemel. A gazdasági helyzet ilyen irányú alakulásának hatására alakult meg 1982-ben Penangban, az ország második gazdasági központjában a Fuji Northern Elevator vállalat, elsôsorban a helyi igények kielégítésére, mintegy 200 munkavállaló alkalmazásával. A vállalat mára Penang szigetén és a szomszédos szárazföldön Butterworth városában – melynek közvetlen megközelítését Ázsia leghosszabb, a tengerszoroson átívelô közúti hídja biztosítja –, két gyártó üzemmel rendelkezik, továbbá több, Kuala-Lumpurba, Johor-Baharuba, valamint Sabah és Sarawak tartományokba telepített szerviz bázist birtokol. A cég Penangban mintegy 1200 különbözô felvonó és mozgólépcsô szerviz karbantartását látja el. Az eredetileg szervizfeladatokra létesített, de idôközben felfejlesztett gyártóbázis az alkatrészpótlás és a felújítások ellátása mellett mintegy évi 300 új felvonót gyárt, ezenkívül beindította a mozgólépcsôk és mozgójárdák gyártását is, az egyes részegységek és alapanyagok importból történô beszerzése mellett. Ennek megfelelôen az alkalmazott hajtások japán Fuji Electric, illetve német Flender, Alfa, stb. gyártmányúak. A felhasznált zuhanásgátlók – fogókészülékek, sebességhatárolók – a japán SANEI cég termékei. Ugyancsak japán importból származnak a függesztôkötelek és a szerkezeti acél anyagok. Ez utóbbiak érdekessége, hogy a takarékosabb keresztmetszet kiválasztás céljából az idomacélok szelvénye az európai kb. 20 m/m-es lépcsôzettôl eltérôen kb. 5 m/m-enként emelkedik és mûszaki jellemzôi inch-ben vannak megadva, a tanúsításokat végzô metrikus rendszerhez szokott európai mérnökök szomorúságára. A legkülönbözôbb szerkezeti kialakítású, gépi és kézi mûködtetésû fülke- és aknaajtók saját gyártásban készülnek, kínai Ningbo Elevator típusú biztonsági zárakkal. A további alkatrészek és részegységek a cég saját gyártmányai. A gyártás részben klimatizált mûhelyekben és csarnokokban folyik, a rendkívül heterogén gyártmányszerkezet mellett lehetséges célgépesítéssel és automatizálással.

A vállalat jövôjét illetôen kérdéseinkre a vállalatot vezetô három manager • KEE CHEI HEN general manager • KOAY TENG CHEANG managing director • és LIM CHONG HOE executive director az alábbi célok elérését határozták meg: – kiterjeszteni, növelni a gyártókapacitást, – bôvíteni a piacot, különösen a szerviz karbantartások és külsô szerelések vonatkozásában, – tipizálás, minôség javítás, terméktanúsítás.

Fuji-Northern Elevator menedzsment

Ez utóbbi, az export lehetôségek javítására irányuló feladat elôsegítése érdekében elvégeztük egy tipizált, standard kivitelû felsôgépház elrendezésû felvonószéria, és egy gépháznélküli, fejlesztés alatt álló felvonó típus EN-81 szabványsorozat szerinti certifikálását. Ezúton kívánjuk megjegyezni, hogy a gépháznélküli felvonók iránti építészeti és beruházói igények a Távol-Keleten is, mint mindenütt máshol a világon, jelentôsen emelkednek. Reméljük, hogy munkánkkal mi is hozzájárultunk a vállalat fejlesztési elképzeléseinek megvalósításához, és termékeikkel a jövôben minél szélesebb piacokon találkozhatunk, továbbá tájékoztatást adhatunk egy távoli ország felvonóiparáról. Végezetül ezúton mondunk köszönetet vendéglátóinknak a munkánkat elôsegítô kiváló elôkészítésért és szervezésért. Makovsky Máriusz, fôtanácsadó

11

12

Rövid hírek


Szakmai Tapasztalatcsere 2004. Az ÉMI-TÜV Bayern Kft. Management Service osztály ebben az évben májusban rendezte meg a már hagyománnyá vált szakmai tapasztaltcserét. Az idén a rendezvény helyszíne a budapesti Stefánia Palota volt. A rendezvény, amely három fô szakmai területtel foglalkozott, az elmúlt évek egyik legjobban sikerült interaktív szakmai fóruma volt. A legtöbb érdeklôdô a MIR és integrált rendszerek szekción vett részt, ahol elsôsorban gyakorlati szakemberek tartottak elôadást.

• Az élelmiszerbiztonsági rendszerek jelentôsége a kibôvített EU-ban elôadó: Németh Bea - élelmiszer üzletág igazgató, a Consact Minôségfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Kft. részérôl • A MEBIR-t nekünk is tanulni kell! Matolcsi Zsigmond - vezetô auditor, ÉMI-TÜV Bayern Kft. • Élelmiszerbiztonsági rendszerek vonatkozásai a menedzsment rendszerek tanúsításánál Sándor Miklós - szekcióvezetô, ÉMI-TÜV Bayern Kft. Folyamatosan bôvülô tevékenységünk eredményeként elsô ízben bemutatásra került önálló szekcióként az egészségügyi minôségirányítási rendszer tanúsítás a Kórházi Ellátási Standardok alapján.

Témák: • Az ISO 10017 szabvány alkalmazási lehetôségei a gyakorlatban elôadó: Tóth László Péter - a LIGHTTECH Kft. minôségirányítási vezetôje • A rendszerkiépítéstôl a Nemzeti Minôségi Díjig elôadó: Asztalos Andrásné - Duna Interservice Kft. • A vezetôségi átvizsgálás mint a folyamatos fejlesztés meghatározó eleme, a vezetôségi átvizsgálás jó gyakorlata a szervezetben elôadó: Papp Zsolt Csaba - tanácsadó • Ahogyan az auditor látja, vagy ahogy látni szeretné elôadó: Gyöngy István - szekcióvezetô, ÉMI-TÜV Bayern Kft. • A vezetôknek elemezni és dönteni kell elôadó: Mikó György - vezetô tanácsadó • Az EU irányelvek rendszermoduljainak összehasonlítása az ISO 9001:2000 követelményeivel. elôadó: Wiegand Krisztina - osztályvezetô, ÉMI-TÜV Bayern Kft. IBHT osztály Nagyon érdekes témákkal foglalkozott a KIR, EMAS, MEBIR és HACCP szekció; olyan idôszerû kérdéseket tárgyalt , mint • Minôség- és környezetirányítási rendszer integrálásának tapasztalatai / tanulságai a személyszállítási szolgáltatás területén elôadó: Horváth Imre - minôségirányítási vezetô, a Miskolci Városi Közlekedési Rt. részérôl

Témák: • A kórházi menedzsment folyamatait támogató indikátorok elôadó: Dr. Radnai Zoltán - fôigazgató, Fôvárosi Önkormányzat Visegrádi Rehabilitációs Szakkórháza • Infekciókontroll standardok megvalósulása magyarországi KES auditorok tapasztalatai alapján elôadó: Dr. Orosi Piroska - higiénikus fôorvos, Kenézy Gyula Kórház Debrecen • A Kórházi Ellátási Standardok és az ISO 9001:2000 szabvány integrációja az ápolásban elôadó: Seres Judit - minôségfejlesztési osztályvezetô, Kenézy Gyula Kórház Debrecen • Az egészségügyi intézményekben végzendô korszerû integrált (IPM/IPC) kártevômentesítés a HACCP tükrében elôadó: Papp György - szolgáltatási csoportvezetô, Bábolna Környezetbiológiai Központ Kft. • Tanúsított integrált rendszer (MIR, KIR, KES) elôadó: Tóth Katalin - KIR megbízott, Területi Kórház, Berettyóújfalu Hegedûs Helga


Rövid hírek

Vizsgálólaboratórium Letölthetô TMS akkreditációk emblémák Az ÉMI-TÜV Bayern Kft. MSZ EN ISO/IEC 17025:2001 szabvány szerinti, a vizsgáló egységekre vonatkozó újraakkreditálása 2004. szept. 15-én sikeresen lezárult, amelyet a Szakmai Akkreditáló Bizottság 2004. október 8-án jóváhagyott. Így az 501/0938 nyilvántartási számú akkreditációt az Építô-, Emelô-, és Anyagmozgatógépek Vizsgálólaboratóriumra vonatkozóan, az 501/0981 nyilvántartási számú akkreditációt a Felvonóvizsgáló Laboratóriumra újra akkreditálták és kibôvítették az Építôipari Szolgáltatások vizsgáló egység eljárásaira is. Az új nyilvántartási szám NAT-1-1351, mely az alábbi vizsgálati eljárásokra vonatkozik: I. Felvonók, mozgólépcsôk, mozgójárdák és azok részegységeinek vizsgálata II. Toronydaruk, autódaruk, bakdaruk, futódaruk, konzolos forgódaruk, futómacskák, jármûdaruk, emelôasztalok, gépjármû szervíz emelôk, körülkerített emelôterû emelô berendezések, gépi hajtású targoncák, parkoló-emelôk, mozgó munkaállványok, építési teheremelôk, építési személy-teheremelôk, kisteherfelvonók, mozgássérült emelôk, családi személyemelôk, személyemelésre ideiglenesen használt emelôgépek, felrakó gépek, villamos emelôdobok, emelôcsörlôk, egyéb emelôberendezések (emelôlábak, oszlopok, szintkülönbség kiegyenlítôk), kézihajtású daruk, kézi hidraulikus jármûemelôk (krokodil emelôk, aknaperem emelôk), teherfelvevô eszközök, rakadó-, kotró rakodógépek, hulladékgyûjtô gépjármû felépítmények, építô-, útépítôgépek, folyamatos mûködésû anyagmozgató berendezések gépbiztonsági követelményeknek való megfelelôségi vizsgálata. III. Az építô- és szerelôipari szerkezetek alakhûségének vizsgálata, az elôregyártott vasbeton elemek vizsgálata, a beton szilárdságvizsgálatára N típusú SCHMIDT kalapáccsal. Tôzsér Katalin minôségirányítási vezetô

A TÜV Süddeutschland Holding AG. arculatváltása miatt a Management Service leányvállalat TMS tanúsítás emblémái 2004. 09. 01-tôl megváltoztak. A DAR, azaz Deutsche Akkreditation Rat jogosultság alapján használható TÜV Management (TMS) tanúsítási jelek a már érvényes tanúsítvánnyal rendelkezô partnereink számára az alábbi elérhetôségen díjmentesen letölthetôek: www.tuev-sued.de Download Center / Geschäftskunden Management Systeme ablak / Prüfzeichen Download-Center von TÜV Management Service

13

ÉMI-TÜV Bayern Minôségügyi és Biztonságtechnikai Kft. Központ: H-2000 Szentendre Dózsa György út 26. Tel.: (+36) 26 501-120 Fax: (+36) 26 501-150 e-mail: [email protected] ügyvezetô igazgató: Dr. Madaras Gábor Budapesti iroda: H-1043 Budapest Dugonics u. 11. Tel.: (+36) 1 399-3600 Fax: (+36) 1 399-3603 e-mail: [email protected]

Felvonóvizsgáló Állomás H-1043 Budapest Dugonics u. 11. Tel.: (+36) 1 399-3629 Fax.: (+36) 1 399-3656 e-mail: [email protected] Fodor Gusztáv állomásvezetô Építô-, Emelô-, Anyagmozgatógépek Osztály H-1043 Budapest Dugonics u. 11. Tel.: (+36) 1 399-3604 Fax.: (+36) 1 399-3609 e-mail: [email protected] Hikisch Lóránt osztályvezetô Építôipari Szolgáltatások Osztály H-1043 Budapest Dugonics u. 11. Tel.: (+36) 1 399-3624 Fax.: (+36) 1 399-3603 e-mail: [email protected] Andorka Tibor osztályvezetô Management Service Osztály H-2000 Szentendre Dózsa György út 26. Tel.: (+36) 26 501-156 Fax: (+36) 26 501-145 e-mail: [email protected] Bajkó András osztályvezetô Ipari berendezések és Hegesztéstechnológia Osztály H-2000 Szentendre Dózsa György út 26. Tel.: (+36) 26 501-140 Fax: (+36) 26 501-154 e-mail: [email protected] Wiegand Krisztina osztályvezetô Szórakoztatóipari és Szabadidôberendezések Osztály H-2000 Szentendre Dózsa György út 26. Tel.: (+36) 26 501-120 Fax: (+36) 26 501-150 e-mail: [email protected] Bakó István osztályvezetô

Az ÉMI-TÜV Bayern Kft. információs lapja

Az ÉMI-TÜV Bayern Kft. információs lapja

Recommend Documents