Hírek. Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. információs lapja. Változások az EMAS hitelesítési követelményekben és eljárásokban

www.emi-tuv.hu

2010. november VII. évfolyam, 16. szám

Hírek

Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. információs lapja

EMAS

Változások az hitelesítési követelményekben és eljárásokban

ÉMI-TÜV

Több biztonság Nagyobb érték

Koncentráció Az elmúlt évekre visszatekintve elmondhatjuk, hogy minden év és minden évszak hozott olyan változásokat, amelyek jelentôs, általában pozitív hatással voltak Társaságunk életére. A tavalyi év, mint emlékszünk, a tornyosuló válság jegyében zajlott és akkor még azt gondoltuk, hogy 2010-ben elsimulnak a hullámok és ismét megindul a gazdaság. Nos, most már látjuk: nem így történt, ezért 2010-ben is – az önfenntartáson túlmenôen – a szebb jövô építésén gondolkodunk. Ez nem panasz, hiszen tudjuk, hogy elôrelátó szervezetek a depresszió idején építkeznek és készülnek arra, hogy a majdan fellendülô gazdasághoz újult erôvel tudjanak csatlakozni. Az idei év elsô nagy kalandja az integrált vállalatirányítási rendszer fokozatos bevezetése volt, majd az év második felében a Társaság újabb nagy lépésre szánta el magát. Ez a lépés a TÜV SÜD magyarországi erôinek egyesítése volt. A gondolat természetesen nem újkeletû, de most érett meg a helyzet, ezért ez év szeptemberében döntés született, mely szerint a TÜV SÜD KERMI a továbbiakban az ÉMI-TÜV SÜD keretén belül folytatja pályafutását. Kérem, ne értsék félre: nem a TÜV SÜD KERMI megszüntetésérôl van szó, pusztán csak arról, hogy ez a nagy múltú és méltán jó nevû szervezet új keretek között, jobb feltételekkel és nagyobb mozgástérrel folytathatja tevékenységét. Az ÉMI-TÜV színes szakmai palettája tehát a korábbi KERMI teljes szakmai színskálájával bôvül, valamennyi tevékenységet tovább visszük és az új szervezeti formában hitünk szerint meglévô és jövôbeli partnereinknek a korábbiaknál rugalmasabb, hatékonyabb szolgáltatásunkkal tudunk rendelkezésére állni. A koncentráció kifejezetten a hatékonyság növelését és a tevékenység költségeinek redukálását szolgálja és bízunk benne, hogy partnereink rövidesen meggyôzôdhetnek arról, hogy ez a lépésünk a kölcsönös elônyök érdekében történt. Természetesen egyedül nem vagyunk elegen a sikertörténethez, ezért minden jószándékú támogatást és segítséget köszönettel veszünk és ígérem, megháláljuk. Ezek a közös jövô építésének ma látható képei.

Szívélyes üdvözlettel:

Dr. Madaras Gábor ügyvezetô igazgató

14

Változások az EMAS hitelesítési követelményekben és eljárásokban az Európai Parlament és a Tanács 1221/2009/EK rendelete (EMAS III.) alapján

ÉMI-TÜV

2 Követelmények a ridegtörés elkerülésére a megújult EN 13445-2:2002 / A5:2009 B melléklete szerint

6 Két erômû, egy eset; avagy 2 x 443 MW Gönyûn és Malzenicen

10 Emelôgépekre és felvonókra vonatkozó új biztonsági elôírások

25 A KERMI Osztály élelmiszeranalitikai és szakértôi tevékenysége

Tartalom 2

Követelmények a ridegtörés elkerülésére a megújult EN 13445-2:2002 / A5:2009 B melléklete szerint

5

A HRVWCC megalakulása

6

Két erômû, egy eset; avagy 2 x 443 MW Gönyûn és Malzenicen

9

Épületek és épületszerkezetek energiahatékonyságának vizsgálata és tanúsítása

14

Változások az EMAS hitelesítési követelményekben és eljárásokban az Európai Parlament és a Tanács 1221/2009/ EK rendelete (EMAS III.) alapján

20

Egy megújult menedzsment rendszerfejlesztô szabvány MSZ EN ISO 9004:2010 A szervezet tartós sikerének irányítása Minôségirányítási megközelítés

22

Válságban is megmaradni és megújulni tudatos irányítási rendszer mûködtetésével

25

A KERMI Osztály élelmiszer-analitikai és szakértôi tevékenysége

10 Új gépirányelv: Emelôgépekre és felvonókra vonatkozó új biztonsági elôírások 12 INTERLIFT ’09, avagy egy jó lehetôség a szakmai fejlôdésre

ÉMI-TÜV SÜD Minôségügyi és Biztonságtechnikai Kft.

ügyvezetô igazgató: Dr. Madaras Gábor

Központ: H-2000 Szentendre, Dózsa György út 26. Tel.: (+36) 26 501-120 Fax: (+36) 26 501-150 E-mail: [email protected]

Budapesti iroda: H-1043 Budapest, Dugonics u. 11. Tel.: (+36) 1 399-3600 Fax: (+36) 1 399-3603 E-mail: [email protected]

www.emi-tuv.hu

2

Ipari szolgáltatások

Követelmények a ridegtörés elkerülésére a megújult

EN 13445-2:2002 / A5:2009 B melléklete szerint nénk ismertetni. Fontos ennek az elôírás résznek az ismerete, mivel a Magyarországon különösen kedvelt német elôírásrendszer, az AD2000 W10 1.2 pontja is megengedi alkalmazását a saját elôírásai helyett. Az elôírásnak, mivel jóváhagyó közleménnyel angolul került magyar szabványként bevezetésre, még nincs magyar nyelvû változata. B melléklet változott részeinek rövid áttekintése: B.1 Általános elôírások: Szinte teljesen megújult. Eltérôen kezeli tervezési hômérséklet alapján az 50° C-os és az alatti edényeket az 50° C felettiektôl (lásd. B.5, új rész) Továbbra is megmarad a korábban alkalmazott három különbözô módszer: B.2.2 1. módszer: gyakorlati tapasztalati módszer – teljesen átdolgozva B.2.3 2. módszer: törésmechanika és üzemi gyakorlat alapján megállapított szabályok – szinte teljesen átdolgozva B.2.4 3. módszer: törésmechanikai elemzés – minimális változás történt. (Ezt a módszert nagyon ritkán használják, ezért most nem térünk ki rá). B.5 Emelt hômérsékleten alkalmazott anyagok (t>50° C) (új rész a szabványban) B.4.1 táblázat: Mértékadó falvastagságok ridegtörés elkerülésének fontosságáról nem kell beszélni. Minden általunk jól ismert, nyomástartó edények tervezésével ill. gyártásával foglalkozó szabványrendszer, irányelv, Code, stb. megfelelô súllyal foglalkozik ezzel a kérdéssel és ad útmutatást, elôírást ezzel kapcsolatban. Így van ez az EN 13445 szabványsorozat esetében is, mely a PED-hez harmonizált nyomástartó edényekre vonatkozó elôírásrendszer és az elmúlt években egyre elterjedtebb az alkalmazása a tervezôk, gyártók között, így egyre gyakrabban képezi a tervellenôrzési és átvételi (megfelelôség vizsgálati) feladataink alapját. Az EN 13445 sorozat 2002-ben lett bevezetve, azóta folyamatosan változik. Hol javítások, hol módosítások, hol egészen átdolgozott fejezetek, de gyakran teljesen új fejezetek jelentek meg benne. A változások nyomon követése nem csekély kihívást jelent a felhasználók számára. Jelen cikkben az EN 134452 A5 jelû kiadásaként, 2009 januárjában, a szabványsorozat 2. fejezetének átdolgozott B mellékleteként megjelent részt szeret-

A

B.2.2 1. módszer részletes áttekintése: A harmonizált anyagszabványok kiválasztását adja meg úgy, hogy az összes anyagra 10 különbözô táblázatból (B.2-2...B.2-11) kivehetô egy adott anyag alkalmazhatóságának alsó hômérséklethatára, a TR (tervezési) hômérséklet. B.2.2.2 Ferrites acélokat a B.2-2...B.2-5 táblázatok tartalmazzák és általános követelmény a szívósságra KV=27J a TR (tervezési) hômérsékleten. B.2.2.3 Ni-ötvözésû acélokat (9% <=Ni>1,5%) a B.2-6...B.2-7 táblázatok tartalmazzák és általános követelmény a szívósságra KV=27J a TR (tervezési) hômérsékleten. B.2.2.4 Csavarokat és anyákat a B.2-8...B.2-10 táblázatok tartalmazzák. Érdekesség, hogy a B.2-8 ill. a B.2-10 táblázat tartalmaz járatos, de nem harmonizált anyagokat (5.6, 8.8, 5, 8 ill. A2, A3, A4,A5 - 50,70).


Nézzünk két példát (P265GH és P355NL1) a B.2-2 táblázatból.

3

találhatók. 11-féle (korábban 5) monogrammal dolgozhatunk (Fig. B.2-1...B.2-11), amelyek hasonlóak e szabvány korábbi kiadásából már jól ismert monogramokkal. Ezek „kezelése” azonos a korábbiakéval, de maguk a görbék teljes átdolgozáson estek át. Ennek eredményét nézzük két példán keresztül: 1. példa: anyagunk P265GH lemez, hôkezelt (PWHT) anyagvastagság 35 mm szívóssága KV= 27 J , -20° C-on A szabvány korábbi kiadása B4-1 monogramja szerint anyagunkra a megengedett legalacsonyabb TR (tervezési) hômérséklet: -35° C

ÉMI-TÜV SÜD Kft. Magyar Lajos

B.2.3 2. módszer részletes áttekintése: Korlátozások e módszer alkalmazásához: Szénacél Szén-mangán ötv. acél Finomszemcsés acél Ni-ötvözésû acél, ahol Ni<=1,5% (korábban 1.5...5%) A fenti anyagokra a folyáshatár <=500 N/mm2 (korábban 460 N/mm2) Ausztenites-ferrites acél, ahol a folyáshatár <=550 N/mm2 Termomechanikailag hengerelt acélok 35 mm vastagságig Ez a módszer lehetôséget ad annak megállapítására, hogy egy adott TR (tervezési) hômérséklet és anyagvastagság esetén az ütôvizsgálat milyen hômérsékleten történjen, ill. egy adott hômérsékleten vizsgált, adott vastagságú anyag milyen legalacsonyabb hômérsékleten alkalmazható. A B.2-13 és a B.2-14 táblázatok összefoglalják és ezekbôl kivehetô, hogy a kérdéses anyagra vonatkozó elôírások mely monogramban

információ tel.: 06 30 743 5902 [email protected]

A szabvány új kiadása B2-1 monogramja szerint anyagunkra a megengedett legalacsonyabb TR (tervezési) hômérséklet: -53° C

2. példa: anyagunk P265GH lemez, hôkezeletlen (AW) anyagvastagság 10 mm szívóssága KV= 27 J , -20° C-on A szabvány korábbi kiadása B4-2 monogramja szerint anyagunkra a megengedett legalacsonyabb TR (tervezési) hômérséklet: -57° C.

4


Üzemi indulásra, leállásra és a próbanyomásra tartozó fenti feltételeket nem kell alkalmazni az ausztenites acélokra. Szívóssági követelmény: KV>=27 J ferrites acélokra , KV>=40 J a 8, 9.3 és 10 csoportokba tartozó acélokra. Vizsgálati hômérséklet max. 20° C. B.4-1 táblázat - A mértékadó falvastagságok áttekintése: Ez a táblázat a különbözô módon egymáshoz hegesztett szerkezeti elemek mértékadó falvastagságának meghatározására szolgál. Azonos felépítésû és tartalmú a korábbi táblázattal, de sok esetben (No. 1, 4, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 13, 17, 18, 19) attól eltérô a mértékadó falvastagság megállapításának módja. A szabvány új kiadása B2-2 monogramja szerint anyagunkra a megengedett legalacsonyabb TR (tervezési) hômérséklet: -82° C.

Alkalmazási példaként érdemes kiragadni a B.4-1 táblázat No. 10 jelû ábráját, ami egy heg. toldatos karimával foglalkozik (vegyük a hegesztett AW állapotot): a karimához csatlakozó csô (part B) mértékadó falvastagsága a csô falvastagsága (e1) lesz a hegesztésre vonatkozó mértékadó falvastagsága a karimavég falvastagsága lesz (e2, mivel e2>e1) a karimára vonatkozó mértékadó falvastagsága a karimavég falvastagsága lesz (e2, mivel e2>e1), de a karimaperem vastagsága egynegyedének (ef/4) megfelelô anyagvastagság ellenôrizendô a 2. módszer megfelelô monogramjában (B.2-2, B.2-4, B.2-6, B.2-8, AW)

A fenti két példa alapján megállapítható, hogy az új szabályok „engedékenyebbek” a korábbiaknál és ez igaz a többi monogram esetében is. B.5 fejezet részletes áttekintése (emelt hômérsékleten alkalmazott anyagok (t>50° C) (új rész a szabványban): Korlátozások e módszer alkalmazásához: A tervezési hômérséklet normál üzemben magasabb, mint 50° C; az edény fém-hômérséklete üzemi induláskor és leálláskor nem alacsonyabb, mint -10° C. (B.5.4) Üzemi induláskor és leálláskor a nyomás nem lépi túl a 20° C alatti tervezési nyomás 50 %-át. Ez figyelmen kívül hagyható, ha a 2. módszer szerint igazoljuk, hogy a tervezési nyomás megengedhetô a 20° C alatti alacsonyabb hômérsékleten. (B.5.5) A próbanyomás alatt az edény fém-hômérséklete nem lehet 10° C-nál alacsonyabb ferrites ill. ferrites-ausztenites anyagminôség esetében. Ez figyelmen kívûl hagyható, ha a 2. módszer szerint igazoljuk, hogy a tervezési nyomás megengedhetô a 20° C alatti alacsonyabb hômérsékleten. Ha a fenti feltételek valamelyike nem teljesül, alacsony hômérsékleten üzemelô edénynek kell tekinteni.

Az AD2000 és EN 13445 összehasonlítása példákon keresztül Bár az AD2000 W10 1.2 pontja is megengedi alternatívaként alkalmazni a maga elôírásai helyett az EN 13445-öt a ridegtörés elkerülése céljából, mégis érdemes összehasonlítani a két elôírásrendszert példákon keresztül. 1. példa: anyagunk P265GH lemez, hôkezeletlen (AW) anyagvastagság 10 mm szívóssága KV= 27 J , -20° C-on AD W10 1. táblázata szerint ez az anyag -10° C vagy magasabb hômérsékleten lehet teljes kihasználtságú (1. igénybevételi eset). EN 13445-2 1. módszer B.2-2 táblázata szerint ez az anyag -20° C


5

A HRVWCC megalakulása (A EUROPEAN RAILWAY VEHICLE WELDING COORDINATION COMMITTEE MAGYAR TÜKÖRBIZOTTSÁGA)

A fenti példákból látható, hogy az EN 13445-2 szabvány 2. módszerének alkalmazása esetén jelentôsen alacsonyabb megengedhetô tervezési hômérsékletek adódnak.

vasúti jármûvek hegesztéssel történô gyártását és a gyártók tanúsítását 2008 eleje óta egy új szabványsorozat, az EN 15085 (1-5) szabályozza. Ez a szabványsorozat váltotta fel a DIN 6700 szabványsorozatot. A DIN 6700, mint a jelzete is mutatja, német szabályozás volt és nagyon erôsen kötôdött a német vasutakhoz (Deutsche Bahn). Habár a DIN 6700 önmagában is elég részletes volt, a német vasutak az egyes részterületekre még külön szabályozásokat is kidolgozott (DVS elôírások), melyek a szabvány alkalmazását egységesítették. Mivel akkor a vasúti jármûvek hegesztéssel történô gyártására európai elôírásrendszer még nem létezett, így a DIN 6700 szabványsorozatot nagyon sok országban alkalmazták, akkor is, ha a termék nem Németroszágba került. Ennek az anomáliának a megszüntetésére és az európai egységesítés jegyében készült el az EN 15085 szabványsorozat. A szabványsorozat célja, hogy az e szerint gyártott termékek és tanúsított gyártók egész Európában elfogadottak legyenek, minden európai vasúttársaságnál. Ehhez viszont az szükséges, hogy a gyártók és a tanúsítók mindenütt azonos színvonalon dolgozzanak, azonos szinten elégítsék ki a szabvány követelményeit. A most megalakult európai bizottság tagjai vasúti gyártók és vasúti gyártókat tanúsító szervezetek. A bizottság a német vasutak korábbi szabályozó szerepét hivatott átvenni, hatósági szabályozás helyett az önszabályozás elvét alkalmazva. Ennek elsô eredménye egy irányelv tervezet a szabvány szerinti tanúsítások lefolytatására. Mivel az európai bizottságban az egyes tagországok csak korlátozott létszámban képviseltethetik magukat, így a bizottsághoz kapcsolódóan nemzeti szervezetek, ún. tükörbizottságok alakultak. Ilyen nemzeti szervezet Magyarországon a HRVWCC. A magyar tükörbizottság tömöríti a magyarországi gyártókat és tanúsítókat azzal a céllal, hogy a Magyarországon felmerült problémák ill. javaslatok, tapsztalatok beépülhessenek az európai szervezet határozataiba, valamint hogy a megfelelô információk eljuthassanak a magyarországi tagvállalatokhoz. A tükörbizottság ennek jegyében nyitott az új tagok elôtt; az elsô, alakuló ülése 2010. január 14-én volt Szolnokon, az ülés résztvevôit a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. látta vendégül. A tükörbizottság második ülésére 2010. okóber 21-én az ÉMI-TÜV SÜD Kft. szentendrei telephelyén kerül sor.

Magyar Lajos, szakértô Ipari berendezések és Hegesztéstechnológia Osztály

Czibere Gábor, szakértô Ipari berendezések és Hegesztéstechnológia Osztály

A

vagy magasabb hômérsékleten lehet teljes kihasználtságú. EN 13445-2 2. módszer B2-2 monogramja szerint ez az anyag -82° C vagy magasabb hômérsékleten lehet teljes kihasználtságú

P265GH, lv. 10, AW KV= 27 J, -20° C-on legalacsonyabb hômérséklet az anyag teljes kihasználtságához

AD W10

EN...1. módszer

EN...2. módszer

-10° C

-20° C

-82° C

2. példa: anyagunk P355 NH lemez, hôkezeletlen (AW) anyagvastagság 20 mm szívóssága KV= 30 J , -20° C-on AD W10 1. táblázata szerint ez az anyag -20° C vagy magasabb hômérsékleten lehet teljes kihasználtságú (1. igénybevételi eset). EN 13445-2 1. módszer B.2-2 táblázata szerint ez az anyag -20° C vagy magasabb hômérsékleten lehet teljes kihasználtságú EN 13445-2 2. módszer B2-4 monogramja szerint ez az anyag -47° C vagy magasabb hômérsékleten lehet teljes kihasználtságú

P33NH, lv. 10, AW KV= 30 J, -20° C-on legalacsonyabb hômérséklet az anyag teljes kihasználtságához

AD W10

EN...1. módszer

EN...2. módszer

-20° C

-20° C

-47° C

6


Két erômû egy eset avagy 2 x 443 MW Gönyûn és Malzenicen z ÉMI-TÜV SÜD Kft. Ipari Berendezések és Hegesztéstechnológia Osztálya 19 éves fennállásának egyik legnagyobb, legösszetettebb és egyben legszebb feladatát kapta 2009 nyarán. Két, szinte teljesen egyforma, egyenként bruttó 433 MW-os erômû legnagyobb egységének, a hôhasznosító kazánnak, mint nyomástartó berendezésnek a nyomástartó berendezésekre vonatkozó 97/23/EK Irányelv (PED) és az EN 12952 harmonizált szabvány szerinti megfelelôség értékelésére és tanúsítására ill. az egyik erômû hôhasznosító kazánjának, mint nyomástartó rendszernek megfelelôség vizsgálatára és tanúsítására, valamint 8 nagy, PED szerint értelmezhetô nyomástartó alrendszernek megfelelôség vizsgálatára és tanúsítására kaptunk megbízást. Mindkét erômûvet az E.ON megbízásából a SIEMENS AG építi. A hôhasznosító kazánok gyártója az olasz STF S.p.A. Az egyik építési helyszín Magyarországon, Gyôr térségében, a Dunához közeli Gönyû község határában, a másik helyszín Szlovákiában, a Trnava (Nagyszombat) szomszédságában lévô Malzenice település mellett található. A gönyûi beruházás a jelenleg folyó legnagyobb erômûvi zöldmezôs építkezés Magyarországon.

A

A kazánok, mint nyomástartó berendezések átvétele szinte teljesen egyszerre folyt a két telephelyen. A nyomástartó rendszerek értékeléséhez szükséges vizsgálatok pedig még jelenleg is folynak. A két helyszínen és két erômûben párhuzamosan folyó vizsgálatok egyrészt könnyebbséget jelentettek, hiszen több esetben is ugyanannak a szakértônek kétszer kellett megegyezô nyomáspróbaköröket ellenôrizni, másrészrôl a szükséges kapacitások biztosítása a nagyon szoros határidôk miatt komoly kihívást jelentett és jelent

szakértôi csapatunknak, hiszen a vizsgálati idôpontok gyakran egybeestek itthon és külföldön. A következô ábrán a két kombinált ciklusú erômû elvi vázlata, alatta pedig egy rövid leírás látható a mûködésrôl:

A gázturbina (1) fosszilis tüzelôanyagot, földgázt éget el. A gázturbina a generátorral közös tengelyen helyezkedik el, tehát miközben a gázturbina forog, villamos áram termelôdik. A folyamat során keletkezô 581° C-os (+/10° C) füstgáz hôenergiája tovább hasznosul, ugyanis miközben áthalad a bordás csöves kazánon, víz forralásával nagynyomású gôzt termel. A képzôdött vízgôz egy gôzturbinát (2) hajt, amely generátoron keresztül szintén villamos áramot termel. A rendszerben egy alacsony- és egy közepes nyomású dob található, a nagynyomású rész Benson-szeparátorral megvalósított. A gázturbina 285 MW, míg a gôzturbina 148 MW villamos teljesítmény leadására képes. A tervek szerint az erômû nettó 58%-os hatásfokkal fog majd mûködni.


7

Néhány érdekes adat a hôhasznosító modulokról: • megközelítôleg 30m x 15m x 15m befoglaló méret • 610 mm-es legnagyobb csôátmérô, 25 mm-es falvastagság mellett X10CrMoVNb9-1 (P91) anyagból • 55 mm-es legnagyobb falvastagság (13CrMo4-5 anyagminôségbôl) • több, mint 3000 darab helyszíni (!) hegesztési varrat • 375 bar legmagasabb nyomáspróba-érték • a két projektben összesen (akikkel mi találkoztunk) 7 ország szakemberei dolgoztak, (dolgoznak): magyarok, szlovákok, olaszok, németek, lengyelek, osztrákok, csehek. A megbízásunk három jól elkülöníthetô feladatra osztható. Az elsô feladat a hôhasznosító kazánok, mint nyomástartó berendezések helyszíni átvétele volt. Csak a helyszíni átvétel, a tervvizsgálat és jóváhagyás, valamint az elôgyártás vizsgálata, ellenôrzése nélkül 11 hónapig tartott és 2010 nyár elején sikeresen mindkét erômûben lezárult. A második feladat a Gönyûn épülô erômû hôhasznosító kazánjának, mint nyomástartó rendszernek vizsgálata szeptember végén zárult le és a tanúsítása hamarosan befejezôdik. A harmadik feladat a Gönyûn épülô erômû különbözô nyomástartó rendszereinek vizsgálata és tanúsítása pedig folyamatban van és várhatóan ez év végére, jövô év elejére lesz kész. Ez a 8 alrendszer – melyek az erômû területén találhatók és a PED értelmében nyomástartó rendszerként értelmezhetôk, mivel önálló funkcionális egységeket képeznek – a következô: • Teljesítmény kör (turbinák, kazán, kondenzátor, generátor, transzformátor) • Kombinált ciklusú rendszer, azaz a gôzrendszer (hôhasznosító kazán, víz-gôz kör, segédkazán) • Olajtüzelési rendszer • Gáztüzelési rendszer • Hûtôvíz rendszer • Sótlanított vízrendszer • Sûrített levegô rendszer • Vész dízel generátor egység

A kazán felsô 15 méterének látképe a kéménnyel

A 433 MW teljesítmény itt hagyja el az erômûvet

Ezek a komplex alrendszerek további alrendszerekbôl épülnek fel. Ezek közül az egyik a komplett hôhasznosító kazán, melyet az elôbb említett elsô két lépésben vizsgáltunk és tanúsítottunk. A hôhasznosító kazánok, mint nyomástartó berendezések megfelelôség vizsgálata és tanúsítása – G modul szerint – lényegében a jóváhagyott tervek alapján és az elôgyártásokról készült jegyzôkönyvek felhasználásával egy „hagyományos” szerkezeti vizsgálatot és a nyomáspróbák ellenôrzését jelenti. A szerkezeti vizsgálat a termék jóváhagyott dokumentáció szerinti ellenôrzésén túl az összes varrat vizuális vizsgálatát, a roncsolásmentes vizsgálatok eredményeinek, a hegesztôk minôsítéseinek, a hegesztési eljárásvizsgálatok, a hôkezelési diagramok és jegyzôkönyvek, a keménységmérési eredmények az EN 12952 szabványnak való megfelelôségének ellenôrzésére terjedt ki. Természetesen a beépített alapanyagok azonosító jelöléseinek ellenôrzését és bizonylatainak vizsgálatát is el kellett végeznünk. Az esetenként éjszakába nyúló szilárdsági nyomáspróbákon a nemzetközi csapatmunka hozta a várt eredményeket, a készre szerelt szerkezeti elemek megfeleltek az elôírások szerint számított túlnyomásnak.

Az egyik nyomáspróba kör feltöltés alatt

8


alatti állapotban veszélyes hozzáférés megakadályozása; felületi hômérsékletek, figyelembe véve a rendeltetésszerû használatot, stb.) Vizsgálni kell a rendszert, azaz, hogy az összekapcsolt szerkezeti elemek megbízhatóak és a tervezett feladatra alkalmasak, valamint valamennyi szerkezeti elem megfelelôen illeszkedik és összeszerelhetô. Továbbá vizsgálni kell, hogy a rendszer biztonságosan tölthetô és üríthetô- e. • a rendszer üzemi jellemzôire megengedhetô határértékek túllépése elleni védelem értékelése a 9/2001 GM rendelt 6. melléklet 2.10 és 3.2.3 pontjainak megfelelôen. Ide tartozik a biztonsági készülékek teljes körû vizsgálata is. Folyik a szigetelés

információ ÉMI-TÜV SÜD Kft. Görbe Zoltán Eszenyi Péter Wiegand Krisztina tel.: 06 26 501 120 [email protected]

Az elôforduló anyagminôségek közül mindenképpen ki kell emelni a X10CrMoVNb9-1 növelt hômérsékleten szavatolt tulajdonságú, ötvözött, erômûi acélt. Ezen acélok hegesztéssel történô feldolgozása nagy tapasztalatot kíván a gyártótól, óriási jelentôsége van az elômelegítésnek, a hôkezelésnek és a megfelelô hegesztô- és ellenôrzôszemélyzet kiválasztásának. A hôkezelési és keménységmérési eljárásokat a kazán megrendelôje, a kazán gyártója és az ÉMI-TÜV SÜD jóváhagyta. A jóváhagyás után minden egyes hôkezelési és keménységmérési jegyzôkönyvet ellenôriztünk. Néhány esetben a szövetszerkezet vizsgálatát jelentô replika eredményekrôl kellett nyilatkoznunk. A Gönyûi Erômû hôhasznosító kazánjának, mint nyomástartó rendszernek ill. a 8 nyomástartó alrendszernek az átvétele már kevésbé volt „hagyományos” feladat, bár az E. ON számára végeztünk már korábban is kisebb beruházásaikhoz kapcsolódóan ilyen munkát. A PED szerint, nyomástartó rendszer alatt, a gyártó – jelen esetben a SIEMENS – által összeszerelt több nyomástartó berendezést kell érteni, amely összefüggô mûködési egységet alkot. A nyomástartó rendszert teljes megfelelôség értékelési eljárás alá kell vonni a 9/2001 GM rendelet (PED magyarországi megfelelôje) 18§ (2) bekezdés szerint, mely a következôket tartalmazza: • a rendszert alkotó minden egyes elem megfelelôség értékelését el kell végezni, ha az elôzôleg már nem volt elvégezve és nincs a berendezéseknek saját megfelelôségi jelölése • a különbözô rendszer elemek összeépítésének értékelését kell elvégezni. A megfelelôség értékelési eljárás kiválasztásakor, a rendszert alkotó legmagasabb kategóriába esô berendezést kell figyelembe venni. (A biztonsági szerelvényeket – melyek besorolása automatikusan IV. kategória – ilyenkor nem kell figyelembe venni.) Az összeépítés értékelése a 9/2001 GM rendelet 6. melléklet 2.3, 2.8, 2.9 pontjai szerint történik, azaz vizsgálni kell a biztonságos kezelést és mûködést szolgáló intézkedéseket, hogy a nyomástartó berendezés kezelôszervei úgy vannak-e kialakítva, hogy kezelésük ne okozzon veszélyt. (pl. nyílások; zárófedelek; biztonsági szelepek veszélyes lefúvásai; nyomás

A rendszer vizsgálata során tehát a jogszabály (PED) itt felsorolt követelményeinek teljesülését kell a konkrét rendszerre, alrendszerre adaptálva és megfelelô alapossággal megvizsgálni, ellenôrizni, majd tanúsítani. A fentiekbôl is látszik, hogy ez sokkal inkább egy hagyományos „üzembehelyezési” vizsgálatra hasonlít, mint a hagyományos „gyártómûvi átvételre”. Jelen esetben a hôhasznosító kazán, mint önálló nyomástartó rendszer, miután a kazánt alkotó egyes nyomástartó berendezés részek megfelelôség tanúsítása már megtörtént, a legmagasabb kategóriába esô rész alapján IV. kategóriába esett, így a választott megfelelôség értékelési modul a G modul volt. A G modul két részbôl áll: a tervengedélyezésbôl és helyszíni vizsgálatokból. A tervengedélyezés során a beadott dokumentációk alapján vizsgáltuk és értékeltük a kazán teljes biztonsági rendszerét, a biztonsági koncepciót és ezek tervezett megvalósítását. A helyszíni vizsgálat során ennek a komplex rendszernek a gyakorlati, terv szerinti megvalósulását, kivitelezését vizsgáltuk és természetesen az így összeállított és készreszerelt biztonsági rendszer gyakorlati tesztelését is elvégeztük. Ez a mûvelet a megszokottak szerint ún. hidegüzemi próbák során valósult meg. Ennek során a kazán tüzelés nélküli, hideg állapotában, a megfelelô pontokon, meghatározott üzemállapotok szimulálása mellett vizsgáltuk az ilyenkor elôírt vészleállítások és egyéb beavatkozások tényleges bekövetkezését. A gönyûi kazán biztonsági rendszerének vizsgálata inkább villamosmérnöki és irányítástechnikai, mint gépészmérnöki feladat volt. Izometriák helyett itt kapcsolási tervekkel, PLC vezérléseket tartalmazó rajzokkal a kezünkben végeztük munkánkat. Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. szakértôi bebizonyították, hogy két, egyszerre futó, több százmillió eurós beruházás legfontosabb nyomástartó elemeinek és rendszereinek vizsgálatai során eredményesen képesek együttmûködni a nyomástartó berendezések gyártóival és számos alvállalkozójával, és szakértô együttmûködéssel ill. mérnöki munkával képesek hozzájárulni az ilyen jelentôs berendezések és rendszerek biztonságához. Görbe Zoltán, Eszenyi Péter, Wiegand Krisztina szakértôk Ipari berendezések és Hegesztéstechnológia Osztály

Építôipari szolgáltatások

z emberiség fejlôdésének eredménye környezetünk és életterünk megjelenése, folyamatos formálása, melyet egy megalapozott és egyre kifinomultabb tudományos háttér biztosít.

A

Ha energiáról beszélünk, rögtön felmerül a kérdés: „Milyen technológiát alkalmazzunk?” „Milyen típusú energiafelhasználást válasszunk?” „Milyen energetikai rendszert építsünk?” Ezekre a kérdésekre akkor tudunk válaszolni, ha alaposan körüljárjuk a lehetôségeket.

Épületek és épületszerkezetek energiahatékonyságának vizsgálata és tanúsítása

Napjainkban, amikor egyre inkább elôtérbe kerül az energiahatékonyság, a környezettudatos gondolkodás, környezetünk élhetôsége a jövôben, akkor nem mindegy, milyen egy épület energetikai minôsítése. Felmérések szerint ugyanis ma Magyarországon a teljes energiafelhasználás 40%- a az épületek energiaterhelésébôl adódik. Az Európai Unió által a tagállamoknak elôírt, kötelezô Irányelv (2002/91/EK) rendelkezik arról, hogy minden tagállamnak saját energetikai szabályozási hátteret kell megalkotnia az épületekre vonatkozóan. Komplex gondolkodásunkban figyelembe kell vennünk az elôírásokat, továbbá a pillanatnyi és jövôbeli környezeti adottságunkat. Az elôírások szerint (7/2006 TNM rendelet) számításokkal kell igazolni az épületek energetikai osztályba sorolását! Új épületek tervezése esetén már egyre gyakrabban figyelembe veszik a hatékonysági szempontokat is. A probléma fôként nem az új, hanem inkább a régi épületeknél jelenik meg, mert a meglévô épületek szerkezeti (és gépészeti) kialakítása nem az energiatakarékos szemléletet tükrözi. Ennek pontos diagnosztizálására helyszíni mérések és vizsgálatok is szükségesek, amelyek alapján lehet javaslatot tenni a kisebb energiafelhasználású szerkezeti megoldásokra. Az energetikai szempontból nem megfelelô szerkezetek átalakításával, kiegészítésével, valamint cseréjével jelentôsen csökkenthetô az energiafelhasználás mértéke. Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. a jogszabályban elôírt jogosultsággal rendelkezô szakértôi felkészültek az épületek energetikai tanúsítási feladatainak elvégzésére. Szolgáltatásaink magukba foglalják a régi és új építésû építmények és épületszerkezetek energiaközpontú át- és kialakítására vonatkozó javaslatokat, vizsgálatokat és tanúsításokat. A megrendelôi igényekhez alkalmazkodva energiahatékonyságra vonatkozó vizsgálatainkat és tanúsításainkat az épületen belül található berendezések esetében is elvégezzük az érvényben lévô európai irányelveknek és jogszabálynak megfelelôen. Partnereink számára versenyelônyt és garanciát jelent, hogy az ÉMI-TÜV SÜD tanúsítványait világszerte elismerik. Sas Brigitta szakértô Építôipari Szolgáltatások Osztály

9

információ o có ÉMI-TÜV SÜD Kft. Sas Brigitta • tel.: 06 1 399 3600 • [email protected]

10


Új gépirányelv Emelôgépekre és felvonókra vonatkozó új biztonsági elôírások z EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS, az egyes rendeleti elôírások átfedéséinek kiküszöbölése, valamint az új termékek zavartalan forgalmazásának elôsegítése érdekében 2006/42 EK irányelvében (2006. május 17., új gépirányelv) – továbbiakban irányelv – 2009. december 29-i hatállyal határozatot hozott a korábbi 98/37 EK irányelv (régi gépirányelv) és az ahhoz kapcsolódó 95/16 EK irányelv (felvonó irányelv) módosításáról az alábbi indoklással: „(5) Az építési területeken személyek vagy személyek és áruk emelésére szolgáló emelô-berendezéseket szabályozó kötelezô rendelkezések a tagállamokban – amelyeket gyakran kiegészítenek ténylegesen kötelezô mûszaki elôírásokkal és/vagy önkéntes szabványokkal – nem vezetnek szükségszerûen különbözô szintû egészségvédelemhez és biztonsághoz, de eltérô jellegük miatt a közösségen belüli kereskedelmet mégis akadályozzák. Ezeknek a gépeknek a nemzeti megfelelôség értékelési és tanúsítási rendszerei is jelentôs mértékben különböznek. Ezért nem célszerû az építési területeken személyek vagy személyek és áruk emelésére szolgáló emelô-berendezéseket kizárni ezen irányelv hatálya alól.”

A

A 2006/42 EK új gépirányelv 1. cikkében részletesen felsorolja a hatálya alá tartozó termékeket, melyek részletezését a továbbiakban a hazai 11/2008 (VIII.6.) NFGM rendelet kivonata ismerteti. Az áruk szabad mozgásának biztosítása érdekében az irányelv többek között 6. cikkében az alábbiakat írja elô: „(1) A tagállamok nem tilthatják meg, korlátozhatják vagy akadályozhatják meg területükön az olyan gépek forgalomba hozatalát és/vagy üzembe helyezését, amelyek megfelelnek ennek az irányelvnek.” A 95/16 EK felvonó irányelv módosításáról, a gépirányelv 24. cikkében intézkedik, ami a „11/2008 (VIII.6.) NFGM rendelet

(továbbiakban rendelet) a felvonók biztonsági követelményeirôl és megfelelôségének tanúsításáról szóló 108/2001 (XII.23.) FVMGM együttes rendelet módosításról” az alábbiakban rendel el, mely szerint idézett rendelet elôírásai nem vonatkozhatnak: „1. § (2)” a., az olyan emelô-berendezésekre, amelyeknek sebessége 0,15 m/s-nál nem nagyobb, b., az építkezéseknél alkalmazott személyek vagy terhek emelésére szolgáló felvonóra, c., a kizárólag katonai vagy rendôrségi célokra tervezett és kialakított felvonókra, d., az olyan emelô-berendezésre, amelyrôl munkát végeznek, e., a bányában alkalmazott szállító berendezésekre, f., a mûvészi elôadásokon az elôadók emelésére szolgáló emelôberendezésekre, g., a közlekedési eszközökbe beszerelt felvonóra, h., a gyártási technológia sorba beépített vagy kizárólag üzemi munkaállások megközelítésére szolgáló felvonóra, beleértve a gépek karbantartását és ellenôrzését lehetôvé tevô helyet is, i., a vasúti közlekedésrôl szóló törvény szerint különleges vasutak közül a fogaskerekû vasútra, a siklóra valamint a személyek szállítására szolgáló kötélpályára, j., a mozgólépcsôre és a mozgójárdára.” „3. § (4)” Ez a rendelet a felvonókra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérôl szóló, 1995. június 29-i 95/16 EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint a gépekrôl és a 95/16 EK irányelv módosításáról szóló, 2006. május 17-i 2006/42 EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelését szolgálja."


Fentiek értelmében az 1. § (2) a.-j., pontok alatt felsorolt berendezések a továbbiakban a 2006/42 EK irányelv (gépirányelv) hatálya alá tartoznak, a 95/16 EK irányelv (felvonó irányelv) módosul, és a 98/37 EK irányelv (régi gépirányelv) hatályát veszti. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy korlátozó intézkedés, a 182/2008. (VII.14.) Korm. rendelet alapján megváltoztatott OTÉK 37.§ (11) bekezdés értelmében: „A 2.0 m-t meghaladó emelômagasságú felvonót helyettesítô személyemelô berendezést (home lift) csak lakáson vagy üdülôegységben belül lehet létesíteni.” Az EK irányelv és NFGM rendelet felsorolásában kiemelten nem szereplô, de azokkal mûködésükben, üzemeltetésükben megegyezô vagy hasonló anyagmozgató termékek biztonsági követelményeivel, megfelelôség tanúsításával kapcsolatban az élet és vagyonbiztonság védelme érdekében az ÉMI-TÜV SÜD Kft. álláspontja (2008.10.10.) a következô: „Mint a 98/37/EK (ma már 2006/42/EK) Gépirányelv (MD) szerinti vizsgálatokra és tanúsításra Brüsszelben kijelölt, Notified Body szervezet, a 182/2008. (VII, 14.) Korm. rendelettel módosított OTÉK megjelenésével kapcsolatban, a gépek biztonságos üzemeltetése érdekében az alábbi állásfoglalást adjuk ki: az épületek parkolás-technológiáját kiszolgáló, gépkocsikat (esetenként személyt is) mozgató parkoló berendezések (MSZ EN 14010), a csak teher mozgatására alkalmazható, technológiai szinteket kiszolgáló ún. „körülkerített emelôterû emelôberendezés”-ek, mint anyagmozgató gépek (MSZ 19170), szintkülönbség kiegyenlítô berendezések (MSZ EN 1398), emelôasztalok (MSZ EN 1570), stb.

11

a 21/1998. (IV. 17.) IKIM (ma már 16/2008 (VIII. 30.)) rendelettel bevezetett EU-s 98/37/EK (ma már 2006/42/EK) Gépirányelv, továbbá a 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelettel bevezetett Emelôgépek Biztonsági Szabályzata (EBSZ) hatálya alá tartoznak. Ezen berendezések létesítésére, üzemeltetésére, ellenôrzésére továbbra is a fenti hatályos jogszabályok, harmonizált (EN) és nemzeti (MSZ) szabvány elôírások érvényesek. Szabvány elôírás hiányában – a megfelelô biztonság érdekében – a terméket vizsgálótanúsító szervezet (Notified Body) kockázatelemzéseken alapuló elôírásai szerint kell eljárni, a telepítési körülményeket is figyelembe véve. Ezen berendezések alkalmazott technológiához való kapcsolódását a mindenkori gyártó ill. tervezô a mûszaki leírásában jeleníti meg.” Külön kiemelendô, hogy az új Gépirányelv „Alapvetô biztonsági és egészségvédelmi követelmények a gépek tervezéséhez és gyártásához” címû 1. melléklete a korábbi gépirányelvhez képest bôvítette a biztonsági követelményeket egyrészt a 4. fejezetében „az emelési mûveletekkel kapcsolatos veszélyek elhárítása”, másrészt különösképpen a 6. fejezetében „a személyek emelésébôl adódó különleges veszélyek elhárítása” vonatkozásában. A továbbiakban gépek és felvonók biztonsági követelményei és megfelelôség tanúsítási kérdéseit illetôen a fentiekben felsoroltak a mértékadók.

Makovsky Máriusz, fôtanácsadó Hikisch Lóránt, osztályvezetô Építô-, Emelô- és Anyagmozgatógépek Osztály

információ ÉMI-TÜV SÜD Kft. Makovsky Máriusz Hikisch Lóránt tel.: 06 1 399 3600 [email protected]

12

Építôipari Szolgáltatások

INTERLIFT '09, avagy egy jó lehetôség a szakmai fejlôdésre vtizedek óta, kétévente minden páratlan évben megrendezésre kerül az Augsburg melletti hatalmas vásárcentrumban a felvonós élet egyik legjelentôsebb nemzetközi kiállítása, az INTERLIFT. Az elmúlt évben, 2009 októberében, a hagyományoknak megfelelôen szintén megrendezésre került a felvonós világkiállítás, ahol a felvonós szakma bemutatta a legújabb fejlesztéseket illetve a fejlesztések irányait. A kiállítás a sokat emlegetett gazdasági válság ellenére – amely a zárójelentés alapján a látogatók és a kiállítók létszámának alakulásában kismértékben éreztette hatását – eredményes volt és a válságból való kiút lehetôségét, a gyártás és az ahhoz kapcsolódó kereskedelemi forgalom fellendítését hordozza magában. A kiállításon több mint hatvan országból 18 200 látogató és 480 kiállító vett részt, hogy bemutathassa, illetve megismerhesse a nemzetközi felvonóipar újdonságait. A látogatói és a kiállítói létszám némileg ugyan elmaradt a két évvel korábbitól, azonban a bemutatói terület növekedett, a kiállítás egy új csarnokkal bôvült. A nemzetközi érdeklôdést mutatta, hogy a látogatóknak valamivel több mint a fele érkezett az EU-ból, a továbbiak más régiókból jöttek. Magyarországról is rendszeresen látogatják a kiállítást a szakemberek. A Magyar Felvonó Szövetség évek óta segíti és szervezi a kiállításra történô utazást, tartja a kapcsolatot a Magyar Mérnök Kamarával, hogy a kiállításon részt vevôk szervezetten juthassanak hozzá a részvételért járó kreditpontokhoz.

É

A kiállítók több kontinensrôl képviseltették magukat, a nagy felvonós hagyományokkal rendelkezôk közül egyedül az USA hiányzik rendszeresen. A korábbi kiállításokhoz hasonlóan észlelhetô volt Ázsia, fôleg Kína elôretörése – a kínai gyártók nagy számban voltak jelen. A kiállítás számos újdonságot adott. Azt, hogy kinek mi volt a jelentôs, mindenkinek a saját szakmai érdeklôdésére és tapasztalatára bízom. Részemrôl két területet emelnék ki, amelyek jelen voltak szinte a kiállítás teljes palettáján, így a TÜV-SÜD kiállítói standján is. Az egyik ilyen jelentôs újdonság az energiahatékonyság, amely napjainkban is rendszeresen elôkerül a felvonók területén, befolyásolja a vásárlásainkat a berendezések területén. Mind többet foglalkozunk azzal, hogy hogyan takarékoskodhatnánk az energiával, meglévô berendezéseinket hogyan tehetnénk ezen a területen is hatékonyabbá. Az EU irányelvek megalkotása során az alapvetô

célkitûzés a környezet és a természeti erôforrások megóvása, az energiahatékonyság javítása, az energiaszükséglet kezelése és a széndioxid-kibocsátás csökkentése volt. Jelenleg két európai irányelv foglalkozik ezzel a kérdéskörrel, ezek • a 2002/91/EK irányelv az épületek energiateljesítményérôl, amely követelményeket állapít meg az alábbi szempontok szerint: a) az épületek integrált energiateljesítményének számítására vonatkozó módszer általános kerete, b) az új épületek energiateljesítményére vonatkozó minimumkövetelmények alkalmazása, c) a nagyobb felújítás elôtt álló meglévô nagy épületek energiateljesítményére vonatkozó minimumkövetelmények alkalmazása, d) az épületek energiateljesítményének tanúsítása, és e) az épületekben található kazánok és légkondicionáló rendszerek rendszeres ellenôrzése, ezen belül a 15 évesnél régebbi kazánokkal mûködô fûtôberendezések felülvizsgálata. • a 2005/32/EK irányelv az energia-felhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteirôl, valamint a 92/42/EGK tanácsi, illetve a 96/57/EK és a 2000/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról. Ez az irányelv az energia-felhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények kereteit állapítja meg azzal a céllal, hogy biztosítsa e termékek szabad mozgását a belsô piacon. Rendelkezik továbbá azon követelmények meghatározásáról, amelyeknek a végrehajtási intézkedések hatálya alá tartozó energia-felhasználó termékeknek meg kell felelniük ahhoz, hogy forgalomba hozhatók és/vagy használatba vehetôk legyenek. Az irányelv az energiahatékonyság és a környezetvédelem szintjének növelésével hozzájárul a fenntartható fejlôdéshez, ugyanakkor növeli az energiaellátás biztonságát. A két irányelv ugyan kapcsolódik a felvonókhoz is, de alapvetôen rájuk nem vonatkozik. Ezért a VDI (Verein Deutscher Ingenieure – Német Mérnökök Szövetsége) kidolgozta és kiadta a 4707 irányelv 1. részét, amely bevezette a felvonók energiahatékonysági osztályozásának rendszerét. Az irányelv lefekteti az energiaszükséglet kiszámításának illetve a fogyasztás mérésének módjait, amely garantálja a felvonók értékelésének és energetikai osztályba sorolásának egységes, szabványosított kritériumok alapján történô megállapítását. A TÜV SÜD vállalatcsoport Németországban az

Építôipari Szolgáltatások

elsôk között kezdte meg ezen irányelv szerint a felvonók energiahatékonyságának vizsgálatát és tanúsítását. A tanúsítás segítséget nyújt a felvonók pontos energiaszükségletének megállapítására, amely lehetôséget biztosíthat az energiatakarékosságra és a mûködtetési költségek csökkentésére. Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. 2010 évi terveiben szerepel a felvonók energiahatékonysági vizsgálatainak és tanúsításának bevezetése Magyarországon, amellyel a következô szolgáltatásokat tudja nyújtani ügyfeleinek: • az energiafogyasztás valós mûködési körülmények mellett történô, pontos meghatározása; • a felvonók egyedi energiaszükségletének kiszámítása (energiahatékonysági osztályok: „A”-tól „G”-ig); • a felvonó energetikai tanúsítványának kiállítása a VDI 4707-1 szerint; • a rendszer esetleges „gyenge pontjainak” felderítése; • intézkedési csomag kidolgozása az energiahatékonyság növelése érdekében; • különbözô energiatakarékossági intézkedések összehasonlítása, elemzése a mûködés és költséghatékonyság szempontjából.

A másik újdonság a felvonókra vonatkozó EN 81-1/2 szabványok harmadik módosításához kapcsolódik, amely már Magyarországon hatályos, a meglévô szabványok 2011. június 1-jéig alkalmazhatók, utána már csak az új szabvány szerint tervezett és gyártott felvonók lesznek forgalomba hozhatóak. A módosítás több újdonságot is tartalmaz, amelyek közül a legfontosabbak: • szintbeállási és szintmegtartási pontosság; valamint • az ellenôrizetlen fülkeelmozdulás elleni védelem (UCM-funkció).

13

A jelenlegi szabványelôírások foglalkoznak többek között a felilletve le-irányú túlgyorsulás elleni védelemmel, a lezuhanás elleni védelemmel, de a nyitott ajtóval pontos szintben álló fülke elmozdulás elleni védelmével nem. Az ellenôrizetlen fülkeelmozdulás elleni védelemmel a szabvány egy új biztonsági berendezést vezetett be, 2011. június 1-jétôl kötelezô hatállyal. Az ilyen biztonsági berendezésre láthattunk példát a kiállításon a WITTUR cég területén, ahol a Magyarországról érkezô érdeklôdôknek a terméket Fazekas Árpád, a WITTUR Kft. ügyvezetô igazgatója mutatta be. A berendezés egy újonnan kifejlesztett, bevizsgált és tanúsítvánnyal rendelkezô elektronikus sebességhatároló, amely a fogókészülékkel kombinálva elégíti ki az új szabvány követelményeit. A sebességhatároló elônyös tulajdonságai: • mért sebességértéken történô, azonnali beavatkozás, • pontos mérés (út, sebesség, gyorsulás), • csendes üzem (érintkezésmentes mérés), • a távvezérlés alapkivitel (beavatkozás/visszaállítás), • elônyös beépítési méretek, – azonos méret minden alkalmazásban, • UCM-funkció, – a fülke ellenôrizetlen elmozdulását figyelô rendszer elôre beállított, mért távolsághatárokon belül villamosan és mechanikusan is mûködésbe lép, – állandó beavatkozási távolság. • gyorsulás érzékelés (zuhanás), – megelôzô beavatkozás túlzott mértékû fülke gyorsulás esetén, rövidebb fékezési távolság, kíméletes beavatkozás, • mûködésbelépés csökkentett sebességen (pl. karbantartás esetén), a szerelôk megnövelt biztonsága érdekében, • a felhúzó / fékezô erô nem függ közvetlenül a feszítô súly tömegétôl, • magas élettartam a tárcsa alacsony kopás igénybevételének köszönhetôen, • a sebességhatároló a tárcsa kerületének bármely pontján képes beavatkozni, • széles sebességhatárok között alkalmazható. Fentieken kívül még számos fejlesztési trend illetve újdonság volt fellelhetô a kiállításon, egyrészt a hagyományos gépészeti hajtások, másrészt az új technológiák bevezetésével kapcsolatban, és az EU szabályozás megjelenése révén – végre – egységes mûszaki szabályozás alá kerültek a gépdirektívához tartozó berendezések, a „Home Liftek” is, amelyek szintén jelentôs számban kerültek bemutatásra. Ugyancsak több, esztétikai szempontból jelentôs berendezés, részegység került kiállításra, abból a megfontolásból, hogy elônyös, ha valami nem csak praktikus, hanem szép is (tablók, kijelzôk, kabinok, stb.). Az INTERLIFT'09 kiállítás szakmai színvonala a hagyományoknak megfelelôen magas volt, minden látogató talált újdonságot, érdekességet, a reklámtáskákon, tollakon és egyéb szóróajándékokon kívül is. Gyökér Imre • Felvonóvizsgáló Állomás

információ ÉMI-TÜV SÜD Kft. Gyökér Imre tel.: 06 1 399 3629 [email protected]

Management Service Szolgáltatások

EM A

S

14

Változások az EMAS hitelesítési követelményekben és eljárásokban az Európai Parlament és a Tanács 1221/2009/EK rendelete (EMAS III.) alapján ÉMI-TÜV

környezetünk védelme érdekében egyre inkább megerôsödött az a felelôsségteljes vezetôi szemlélet, hogy ne azon legyen a fô hangsúly, hogy a megtermelt hulladéktól és káros kibocsátásoktól hogyan lehet megszabadulni, hanem azon, hogy megelôzzük és minél alacsonyabb mértékûre csökkentsük a káros kibocsátásokat, valamint takarékoskodjunk az anyag és energiafelhasználás területén. A szervezeteknek leginkább arra kell törekedniük, hogy környezeti teljesítményüket folyamatosan javítsák és errôl kommunikáljanak a környezetükkel, az érdekelt felekkel.

A

A szervezet a környezetvédelmi teljesítményének folyamatos javítására kiépített és mûködtetett környezetközpontú irányítási rendszerét tanúsíttathatja az ISO 14001 szabvány szerint, de hitelesíttetheti az 1221/2009/EK rendelet (EMAS III.) követelményei szerint. Az Európai Parlament és a Tanács a 761/2001/EK rendeletben (EMAS II.) szabályozta a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (Eco- Management and Audit Scheme) való önkéntes részvétel feltételeit. E rendeletben meghatározták, hogy a hatálybalépéstôl számított 5 éven belül felül kell vizsgálni a mûködés során szerzett tapasztalatokat és szükség esetén a megfelelô módosításokat el kell végezni. A tapasztalatokat arra kell felhasználni, hogy az EMAS még nagyobb mértékben tudja javítani a szervezetek általános környezeti teljesítményét. A felülvizsgálat eredményeként 2009. november 25-én az Európai Parlament és a Tanács elfogadta az 1221/2009/ EK rendeletet, mely 2010.01.11-én hatályba lépett. A fenntartható fogyasztásról, termelésrôl és iparpolitikáról szóló, 2008. évi EU bizottsági közlemény elismeri, hogy az EMAS segíti a szervezeteket abban, hogy a környezeti hatások csökkentésével és a források hatékonyabb felhasználásával optimalizálják termelési folyamataikat.

A rendelet bevezetô részében a fôbb célok és szempontok kerültek meghatározásra. Az EMAS bizonyította hatékonyságát a szervezetek környezeti teljesítményének javítása terén. Szükség van azonban a rendszerben részt vevô szervezetek számának növelésére annak érdekében, hogy a környezeti állapot javításában jobb általános hatás legyen elérhetô. Ennek érdekében az említett rendelet végrehajtása során a szervezeteket ösztönözni kell, hogy önkéntes alapon vegyenek részt az EMAS-ban, amivel elônyre tehetnek szert a hatósági ellenôrzés, a költségtakarékosság és a nyilvánosságban róluk kialakuló kép révén, feltéve, hogy bizonyítani tudják környezeti teljesítményük javulását. Az EU tagállamainak olyan ösztönzôket kell bevezetniük a nyilvántartásba vett szervezetek számára, mint például az ipar környezeti teljesítményének javítását szolgáló programok keretében rendelkezésre álló támogatás vagy adókedvezmény igénybe vétele. A kis szervezetek fokozottabb részvételét célzó egyedi intézkedéseket kell kidolgozni és végrehajtani. Az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében a szervezet környezeti teljesítményében elért javulását bemutató környezetvédelmi jelentésnek megfelelô, legjobb referenciaértékeket és skálákat alkalmazó, a folyamat és a termék szintjén a kulcsfontosságú környezetvédelmi területekre összpontosító általános és ágazat specifikus mutatókon kell alapulnia. Mindez segíti a szervezeteket abban, hogy környezeti teljesítményüket különbözô jelentéstételi idôszakok tekintetében és más szervezetek környezeti teljesítményével összehasonlíthassák. Az EMAS-t az EU területén és azon kívül is hozzáférhetôvé kell tenni valamennyi, a környezetre hatást gyakorló szervezet számára. Egy vagy több tagállamban telephellyel rendelkezô szervezet számára lehetôvé kell tenni az egyetlen, egységes nyilvántartásba vételt. A tagállamok közötti információ csere és együttmûködés révén olyan referencia dokumentumokat kell kidolgozni, amelyek az


egyes ágazatok legjobb környezetvédelmi vezetési gyakorlatát és környezeti teljesítmény mutatóit tartalmazzák. Az 1221/2009/EK rendelet ( EMAS III.) és az ISO 14001 szabvány néhány követelményének összehasonlítása A rendelet II. mellékletében meghatározza a környezetvédelmi vezetési rendszer követelményeit, amely magába foglalja az ISO 14001 szabvány pontokat, kiegészítve az EMAS III. további követelményeivel. Néhány gondolat az ISO 14001 szerinti – és az EMAS III. rendelet szerinti – követelmények összevetésérôl: • Az irányítási rendszerek, így a környezetirányítási menedzsment rendszer kiépítésénél is fel kell mérni a kiindulási állapotot, de az EMAS III. rendelet I. melléklete külön, részletesen szabályozza az állapotfelmérés szempontjait és követelményeit. • A környezetvédelmi jogszabályok, engedélyek és engedélyezett határértékek betartása minden tényezôre EMAS alapkövetelmény, eltérés esetén a hitelesítés nem hajtható végre. Az ISO 14001 szabvány szerinti tanúsítás végrehajtható, ha az eltérés kezelésére a hatóság által jóváhagyott ütemtervvel rendelkezik a szervezet. • A környezeti teljesítmény (tényleges környezeti teljesítmény) folyamatos javítása együttes követelmény, melyet a környezeti célok és célkitûzésekkel összefüggésben a vezetôségi átvizsgálás keretében értékelni kell. Az EMAS III. kiemelten hangsúlyozott követelménye, hogy a célok és célkitûzések elérését szolgáló eszközök nem szerepelhetnek környezeti célkitûzésként, valamint a környezeti teljesítmény javítása a több telephellyel rendelkezô szervezetek esetében minden – az EMAS hitelesítés körébe bevont – telephelyre értendô. • A munkavállalók bevonása az irányítási rendszerbe az EMAS esetében sokkal szélesebb körû részvételt kíván. Minden szinten

15

ki kell alakítani a munkavállalók részvételi rendszerét (állapotfelmérésben való részvétel, környezeti teljesítmény javítása területén), valamint követelményként szerepel a vezetôség általi kötelezettségvállalás a munkavállalók felé adott rendszeres információadásra és visszajelzésekre. • A kommunikáció területén szintén jelentôs a különbség a követelményekben. Az ISO 14001 szabvány szerinti rendszerben a szervezet eldöntheti, hogy a környezeti teljesítményérôl ad-e tájékoztatást külsô felek részére. Az EMAS rendelet követelménye a külsô kommunikáció és a környezeti teljesítmény javítását bemutató környezetvédelmi nyilatkozat elkészítése és a nyilvánosság számára elérhetôvé tétele. Az 1221/2009/EK rendelet (EMAS III.) néhány elemének kiemelése mellett a fontosabb követelmények bemutatása A nyilvántartásba vételüket elsô alkalommal kérelmezô szervezetek teendôi: • El kell végezniük a szervezet valamennyi környezetvédelmi tényezôjére vonatkozó környezeti állapotfelmérést. Az állapotfelmérés és annak dokumentálása a hitelesítés elkezdésének alapkövetelménye. A felmérés során már ki kell derülnie, hogy a rendelet követelményeit (a környezeti teljesítmény folyamatos javítása, jogszabályi megfelelôség minden, a cégre vonatkozó környezetvédelmi elôírásnak, stb.) a szervezet tudja-e biztosítani, ezért a késôbbiekben még visszatérek az állapotfelmérés követelményeire. • a környezeti állapotfelmérés eredményének fényében az érintett ágazat vonatkozásában az említett (46. cikk) legjobb környezetgazdálkodási gyakorlatot figyelembe vevô környezetvédelmi vezetési rendszert kell kidolgozniuk, bevezetni és mûködtetni. • a megfelelô belsô ellenôrzést (belsô auditot) el kell végezniük a rendelet III. melléklete szerint. Az írásba foglalt ellenôrzési (belsô audit) jelentés alapvetô célja az ellenôrzés területének

16


dokumentálása, a vezetés tájékoztatása arról, milyen mértékben felel meg a szervezet környezeti politikája az elôírásoknak és milyen mértékû a szervezetnél a környezetvédelem terén elért haladás, a vezetés tájékoztatása a szervezet környezeti hatásainak figyelemmel kísérését célzó intézkedések hatékonyságáról és megbízhatóságáról, szükség esetén helyesbítô intézkedések meghatározása és végrehajtása. • A rendelet IV. melléklete szerinti környezetvédelmi nyilatkozatot kell készíteniük. Amennyiben rendelkezésre állnak az adott ágazatra vonatkozó, a 46. cikkben említett ágazati referencia dokumentumok, a szervezet környezeti teljesítményének értékelésekor a vonatkozó dokumentumot figyelembe kell venni. A környezetvédelmi nyilatkozat követelményeire szintén visszatérek a késôbbiekben. A környezeti állapotfelmérésnek a következô fô területekre kell kiterjedni: • A hatályos környezetvédelmi jogi elôírások megállapítása. A vonatkozó hatályos környezetvédelmi jogi elôírások listájának elkészítésén kívül a szervezet azt is meghatározza, hogyan bizonyítható a különbözô elôírásoknak való megfelelése.

jogszabályok megléte és követelményei, jelentôsége az érdekelt felek és a szervezet alkalmazottai számára. Közvetlen környezeti tényezôk A közvetlen környezeti tényezôk a szervezet olyan tevékenységeire terjednek ki, amelyek felett a szervezet közvetlen vezetôi ellenôrzést gyakorolnak. A közvetlen környezeti tényezôk a teljesség igénye nélkül a következôkhöz kapcsolódnak: jogi elôírások és megengedett határértékek, a levegôbe történô kibocsátás, a vízbe történô kibocsátás, szilárd és egyéb hulladékok, különösen a veszélyes hulladékok keletkezése, a hulladékok újrafeldolgozása, újrahasználata, szállítása és ártalmatlanítása, földhasználat és a talaj szennyezése, a természeti erôforrások és nyersanyagok felhasználása (az energiát is beleértve), adalékanyagok, segédanyagok és félkész termékek felhasználása, helyi szempontok (zaj, rezgés, szag, por, látvány, stb.), közlekedési szempontok (az árukra és szolgáltatásokra egyaránt tekintettel), a véletlen események, balesetek és potenciális vészhelyzetek következtében felmerülô, vagy esetlegesen felmerülô környezeti balesetek és hatások kockázata, a biológiai sokféleségre gyakorolt hatások. Közvetett környezeti tényezôk

• Valamennyi jelentôs környezeti hatással járó közvetlen és közvetett környezeti tényezô meghatározása, lehetôség szerint számszerûsítve és minôsítve, és a jelentôsnek minôsített tényezôkrôl nyilvántartás készítése. A szervezetnek egy környezeti tényezô jelentôségének értékelésénél a következô kérdéseket kell figyelembe venni: környezeti károkozás lehetôsége, a helyi-, regionális- vagy globális környezet sebezhetôsége, a tényezô vagy hatás terjedelme, száma, gyakorisága és visszafordíthatósága, a vonatkozó környezetvédelmi

Közvetett környezeti tényezô egy szervezet és harmadik fél kölcsönhatásának eredményeként alakulhat ki, amelyet az EMAS keretében nyilvántartásba vételt kérô szervezet ésszerû mértékben befolyásolhat. Nem ipari szervezetek, például a helyi hatóságok vagy pénzügyi intézmények esetében is fontos, hogy figyelembe vegyék a fô üzleti tevékenységükhöz kapcsolódó környezeti tényezôket. Egy szervezet telephelyének és létesítményeinek környezeti tényezôire korlátozódó leltár nem elegendô.


Többek között az alábbiak tartozhatnak ide: egy termék életciklusához kapcsolódó tényezôk (tervezés, fejlesztés, csomagolás, szállítás, felhasználás és hulladékhasznosítás / ártalmatlanítás), beruházások, kölcsönök nyújtása és biztosítási szolgáltatások, új piacok, szolgáltatások választéka és összetétele (például közlekedési vagy vendéglátóipari szolgáltatások), igazgatási és tervezési döntések, a termékkínálat összetétele, a kivitelezô, alvállalkozók és szállítók környezeti teljesítménye és gyakorlata. A szervezetnek bizonyítania kell, hogy a beszerzési eljárásaival kapcsolatos jelentôs környezeti tényezôket meghatározták és hogy az e szempontokhoz kapcsolódó jelentôs hatásokat a vezetési rendszerben tekintetbe veszik. A szervezetnek törekednie kell annak biztosítására, hogy a szállítók és a szervezet nevében eljárók teljesítsék a szervezet környezeti politikáját a szerzôdés alapján végzett tevékenységek teljesítése során. Az ilyen közvetett környezeti tényezôk esetében a szervezetnek figyelembe kell vennie, hogy mekkora befolyást tud gyakorolni ezekre a tényezôkre és milyen intézkedéseket tehet a környezeti hatás mérséklésére. • A környezeti hatás jelentôségének értékelésére szolgáló kritériumok leírása. A szervezet meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján értékeli a tevékenységeivel, termékeivel és szolgáltatásaival összefüggô környezeti tényezôk jelentôségét, annak megállapítása céljából, hogy melyeknek van jelentôs környezeti hatása. A szervezet által kidolgozott kritériumoknak figyelembe kell venniük a közösségi jogszabályokat, továbbá átfogónak, a független ellenôrzést biztosítónak, megismételhetônek és nyilvánosan hozzáférhetônek kell lenniük. A szervezet környezeti tényezôi jelentôségének értékelésére szolgáló kritériumok meghatározása során többek között a következôket kell figyelembe venni: • a környezet állapotáról szóló tájékoztatás a szervezet olyan tevékenységeinek, termékeinek és szolgáltatásainak meghatározása céljából, amelyek hatással lehetnek a környezetre, • a szervezet jelenlegi adatai az anyag- és energiafelhasználásról, a hulladékokról és a kibocsátásokról, a környezeti kockázatok szempontjából, • az érdekelt felek álláspontjai, • a szervezet jogilag szabályozott környezetvédelmi tevékenységei, • a szervezet beszerzési tevékenységei, • a szervezet termékeinek tervezése, fejlesztése, gyártása, forgalmazása, szervizelése, felhasználása, újrahasználata, újrafeldolgozása és hulladékként történô ártalmatlanítása, • a szervezet azon tevékenységei, amelyeknél a legjelentôsebbek a környezetvédelmi költségek és a környezeti elônyök.

17

Amikor a szervezet értékeli tevékenységei környezeti hatásainak jelentôségét, nem számolhat csupán a szokásos üzemi feltételekkel, hanem az újraindítási és leállási feltételeket és az ésszerûen elôrelátható vészhelyzeteket is figyelembe kell vennie. Számításba kell venni a múltbeli, jelenlegi és a tervezett tevékenységeket is. • Valamennyi jelenlegi környezetvédelmi vezetési gyakorlat és eljárás vizsgálata. • Korábbi események vizsgálatának eredményeként kapott visszajelzések értékelése. Környezetvédelmi nyilatkozat követelményei a rendelet IV. melléklete szerint A környezetvédelmi nyilatkozatnak legalább az alábbi elemeket kell tartalmaznia: • az EMAS-ban nyilvántartásba vételre kerülô szervezet világos és egyértelmû leírása és tevékenységeinek, termékeinek és szolgáltatásainak (TEÁOR megjelöléssel) valamint bármilyen anyaszervezettel való kapcsolatainak feltüntetése, • a szervezet környezeti politikája és környezetvédelmi vezetési rendszerének rövid leírása, • az összes, jelentôs környezeti hatást kiváltó közvetlen és közvetett környezeti tényezô leírása és az e tényezôkkel kapcsolatos hatások jellegének ismertetése, • a jelentôs környezeti tényezôkkel és hatásokkal kapcsolatos környezeti célok, célkitûzések és programok leírása, • a szervezetrôl rendelkezésre álló teljesítményadatok összegzése összehasonlítva a környezeti célokkal és célkitûzésekkel, tekintettel a jelentôs környezeti hatásokra. Jelentést kell készíteni az alapmutatókról és egyéb létezô releváns környezeti teljesítményi mutatókról. • a környezeti teljesítménnyel kapcsolatos egyéb tényezôk, többek között a jelentôs környezeti hatásokkal kapcsolatos jogi elôírások betartása, • a környezettel kapcsolatos hatályos jogi elôírásokra történô hivatkozás, • a környezetvédelmi hitelesítô neve és akkreditálási vagy engedélyezési száma, valamint az érvényesítés idôpontja. Alapmutatók és más meglévô releváns környezeti teljesítménymutatók A szervezet a környezeti teljesítményérôl ad tájékoztatást a környezetvédelmi nyilatkozatban, a rendelet által meghatározott mutatók és alapmutatók segítségével. A mutatók valósághûen mérik fel a szervezet környezeti teljesítményét, érthetôek és egyértelmûek, éves összehasonlítást biztosítanak a szervezet környezeti teljesítménye alakulásának értékeléséhez, lehetôvé teszik az összehasonlítást az ágazati, nemzeti vagy regionális szinten irányadó értékelésekkel, lehetôvé teszik az összehasonlítást a vonatkozó jogi elôírásokkal.

18


Az alapmutatók valamennyi szervezettípusra alkalmazandók. Ezek a mutatók a következô alapvetô környezeti területek teljesítményére összpontosítanak: energiahatékonyság, anyagfelhasználás hatékonysága, víz, hulladék, biológiai sokféleség, kibocsátások. Ha valamely szervezet arra a megállapításra jut, hogy közvetlen jelentôs környezeti tényezôi tekintetében egy vagy több alapmutató nem releváns, ezen alapmutatókról a szervezetnek nem kell jelentést tennie. Errôl a szervezetnek a környezeti állapotfelmérésére való hivatkozással indokolást kell benyújtania. Az egyes alapmutatók a következôkbôl állnak: • az "A" szám jelzi az adott terület teljes éves felhasználását / hatását, • a "B" szám jelzi a szervezet teljes éves kibocsátását, • az "R" szám jelzi A és B arányát. A szervezetek mindegyik mutató esetében meghatározzák a három elemre vonatkozó adatot. A rendelet melléklete meghatározza, hogy az adott területre vonatkozó teljes éves felhasználás/hatás mutatóját (A) milyen területekre és milyen mértékegységben kell meghatározni (pl: az energiahatékonyság esetében a teljes éves energiafogyasztást kell megadni MWh-ban vagy GJ-ban kifejezve, a víz esetében a teljes éves vízfogyasztás m3-ben kifejezve, a hulladék esetében a keletkezett hulladék teljes éves mennyisége, típus szerinti bontásban, tonnában kifejezve). A fent meghatározott mutatók mellett a szervezetek más mutatókat is alkalmazhatnak az adott területre vonatkozó teljes éves felhasználás/hatás kifejezésére. A szervezet teljes éves kibocsátási mutatója (B) egyforma az összes területre vonatkozóan, de tevékenységüktôl függôen igazodik a szervezetek típusához, és a következôképpen kell meghatározni. A termelési ágazatban (iparban) mûködô szervezetek esetében a szám a teljes éves bruttó hozzáadott értéket millió euróban kifejezve vagy a teljes éves tényleges kibocsátást tonnában kifejezve jelzi, vagy kis szervezetek esetében a teljes éves forgalmat, illetve a munkavállalók számát. A nem termelési ágazatban tevékenykedô szervezetek (közigazgatás/szolgáltatások) esetében a szervezetnek a munkavállalók számában kifejezett méretéhez kapcsolódik.

Az EMAS III. rendelet hitelesítéssel kapcsolatos követelményei és újdonságai A nyilvántartásba vételüket elsô alkalommal kérelmezô szervezetek esetében az akkreditált vagy engedélyezett környezetvédelmi hitelesítô elvégzi az elôzetes környezeti állapotfelmérés, a környezetvédelmi vezetési rendszer, az ellenôrzési eljárás és azok végrehajtásának hitelesítését és a környezetvédelmi nyilatkozat érvényesítését. A helyszíni vizsgálati során a környezetvédelmi hitelesítô megbeszélést folytat a legfelsôbb vezetôkkel a környezeti politikáról, programról és célokról, a hatáskörök eloszlásáról, a cégvezetés bekapcsolásáról, valamint a munkavállalók és adott esetben a munkavállalók képviselôjének a bevonásáról. A környezetvédelmi hitelesítô hitelesíti: • az e rendelet valamennyi követelményének a szervezet általi teljesítését, az elôzetes környezeti állapotfelmérést, a környezetvédelmi vezetési rendszert, a környezetvédelmi ellenôrzést (belsô audit) és annak eredményeit, valamint a környezetvédelmi nyilatkozatot a tekintetben, hogy megvalósul-e • a hatályos közösségi, nemzeti, regionális és helyi környezettel kapcsolatot jogi elôírások teljesítése, • a szervezet környezetvédelmi teljesítményének folyamatos javulása, • az adatok és információk megbízhatóak, hitelesek és helyes képet adnak a szervezet – a hitelesítés területéhez tartozó – összes tevékenységérôl a környezetvédelmi nyilatkozatban. A hitelesítési eljárás után a szervezetnek a nyilvántartásba vételi kérelmet – a rendelet által elôírt formanyomtatványon – és az érvényesített, a környezetvédelmi hitelesítô által aláírt környezetvédelmi nyilatkozatot az illetékes testület (OKTVF) részére kell benyújtani. A nyilvántartásba vételi kérelmet az illetékes testület – a rendelettel összhangban lévô eljárás alapján – bírálja el és határoz a regisztrációról. A regisztrált szervezetek a rendelet által meghatározott feltételekkel jogosultak az EMAS logó használatára. Az illetékes testület gondoskodik arról, hogy a Magyarországon regisztrált szervezetek adatai az EU EMAS szervezetek nyilvántartásába is bekerüljenek. Az EMAS nyilvántartás meghosszabbítása

A fent meghatározott mutatók mellett a szervezetek más mutatókat is alkalmazhatnak a teljes éves kibocsátás kifejezésére. Egyéb releváns környezeti teljesítménymutatók Minden szervezet évente jelentést készít a környezetvédelmi nyilatkozatában pontosabban meghatározott környezeti tényezôkhöz kapcsolódó teljesítményérôl is, és ha rendelkezésre állnak, figyelembe kell venni az ágazati referencia dokumentumokat.

A nyilvántartásba vett szervezet legalább három évente hitelesítteti a teljes környezetvédelmi vezetési rendszerét, kidolgozza a környezetvédelmi nyilatkozatát és azt egy környezetvédelmi hitelesítôvel érvényesítteti. Az újrahitelesítéskor a környezetvédelmi hitelesítônek ellenôrizni kell, hogy a szervezet teljesíti-e az alábbi követelményeket:


19

• a szervezet rendelkezik egy teljes mértékben mûködôképes, a rendelet II. mellékletével összhangban álló környezetvédelmi vezetési rendszerrel, • a szervezet rendelkezik egy teljesen mûködôképes, megtervezett ellenôrzési / belsô audit programmal a rendelet III. mellékletének megfelelôen, • a szervezet elvégzett egy vezetôségi felülvizsgálatot, • a szervezet a rendelet IV. melléklete szerinti környezetvédelmi nyilatkozatot készített, és amennyiben rendelkezésre álltak, ágazati referencia dokumentumokat is figyelembe vett. A hitelesítési eljárás után a szervezet az illetékes testülethez elküldi a nyilvántartás meghosszabbításra vonatkozó kérelmét és az érvényesített, a környezetvédelmi hitelesítô által aláírt környezetvédelmi nyilatkozatot. A közbensô években a nyilvántartásba vett szervezet elvégzi környezeti teljesítményének illetve a vonatkozó környezetvédelmi jogi elôírásoknak való megfelelésének belsô ellenôrzését, frissített környezetvédelmi nyilatkozatot készít és azt egy környezetvédelmi hitelesítôvel érvényesítteti. A környezetvédelmi hitelesítônek a közbensô években ellenôrizni kell, hogy a szervezet teljesíti-e legalább az alábbi követelményeket: • elvégezte a környezeti teljesítmény illetve a vonatkozó környezetvédelmi jogi elôírásoknak való megfelelés belsô ellenôrzését a rendelet III. mellékletének megfelelôen, • a szervezet folyamatosan teljesíti a vonatkozó környezetvédelmi jogi elôírásokat és folyamatosan javítja környezeti teljesítményét, • a szervezet a rendelet IV. melléklete szerinti frissített környezetvédelmi nyilatkozatot készített, és amennyiben rendelkezésre álltak, ágazati referencia dokumentumokat is figyelembe vett. Az érvényesítési eljárás után a szervezet elküldi az illetékes testülethez a nyilvántartás meghosszabbításra vonatkozó kérelmét és az érvényesített, a környezetvédelmi hitelesítô által aláírt környezetvédelmi nyilatkozatot. Új követelmény a szervezetek részére, hogy a nyilvántartásba vételtôl számított egy hónapon belül a környezetvédelmi nyilatkozatukat a nyilvánosság számára elérhetôvé kell tenni. Az EMAS III. rendelet – a korábbiaktól eltérôen, új elemként – eltérést engedélyez a kis szervezetek számára. A rendelet 7. cikkében megfogalmazottak értelmében az illetékes testület egy kis szervezet kérésére meghosszabbítja a 6. cikk (1) bekezdésében említett hároméves idôtartamot négy évre, vagy a 6. cikk (2) bekezdésében említett egyéves idôtartamot két évre, amennyiben a szervezetet hitelesítô környezetvédelmi hitelesítô megerôsíti valamennyi alábbi feltétel teljesülését: • nem áll fenn jelentôs környezeti kockázat lehetôsége, • a szervezet nem tervez jelentôs változást, melynek következtében a környezeti tényezô és hatásai, valamint környezeti teljesítménye jelentôsen megváltozna,

• nem áll fenn olyan jelentôs helyi környezetvédelmi probléma, amelynek okozásához a szervezet hozzájárul. A két évre történô meghosszabbítás lehetôségében részesülô szervezeteknek a nem érvényesített, frissített környezetvédelmi nyilatkozatot minden olyan évben be kell nyújtaniuk az illetékes testülethez, amelyben mentesülnek az érvényesített frissített környezetvédelmi nyilatkozat benyújtásának kötelezettsége alól. Összefoglalás Az EMAS rendelet felülvizsgálata és az új EMAS III. rendelet azt a célt szolgálja, hogy elôsegítse a nagyobb arányú részvételt és csökkentse az alkalmazásukkal járó adminisztratív terheket. A rendelet végrehajtása során szerzett tapasztalatokat arra kell felhasználni, hogy az EMAS még nagyobb mértékben tudja javítani a szervezetek általános környezeti teljesítményét. A tagállamok jogharmonizációja útján ösztönözni kell a szervezeteket az EMASban való részvételre, amivel elônyre tehetnek szert a hatósági ellenôrzés, a költségtakarékosság és a nyilvánosságban róluk kialakított kép révén. Az EMAS-logót olyan vonzó kommunikációs és marketing eszközzé kell tenni a szervezetek számára, amely növeli a vásárlók és az érdekelt felek elôtt a szervezet elismertségét a környezet védelméért tett törekvéseiért, környezeti teljesítményének javításáért. A hazai jogharmonizációs terv szerint 2010. decemberéig a hazai jogszabályokban átvezetésre kerülnek az érintett követelmények.

Moravcsikné File Katalin, EMAS hitelesítô Management Service Osztály

információ ÉMI-TÜV SÜD Kft. Moravcsikné File Katalin EMAS hitelesítô tel.: 06 26 501 156 [email protected]

20


Egy megújult menedzsment rendszerfejlesztô szabvány

MSZ EN ISO 9004:2010 A szervezet tartós sikerének irányítása Minôségirányítási megközelítés Bemutatás Ez a nemzetközi szabvány útmutatást nyújt bármely szervezet számára a tartós siker elérésének támogatásához a minôségirányítási megközelítés alkalmazásával, egy összetett, magas követelményeket támasztó és állandóan változó környezetben. A tartós sikert azáltal éri el a szervezet, hogy képes hosszú távon és kiegyensúlyozott módon teljesíteni vevôi és más érdekelt felek igényeit és elvárásait. A tartós siker a szervezet eredményes irányításával érhetô el, a szervezet környezetének tudatosságán keresztül, tanulás és a fejlesztések, vagy az innovációk, vagy mindkettô megfelelô alkalmazásával. Ez a nemzetközi szabvány támogatja az önértékelést, mint egy fontos eszközt a szervezet vezetését, stratégiáját, irányítási rendszerét, erôforrásait és folyamatait felölelô fejlettségi szint átvizsgálásában, hogy meghatározza az erôsségek és gyengeségek területeit, valamint a lehetôségeket a fejlesztésekre vagy az innovációkra, vagy mindkettôre. Ez a nemzetközi szabvány lényegesen szélesebb kitekintést nyújt a minôségirányításra, mint az ISO 9001 rendszerszabvány. Foglalkozik minden lényeges érdekelt fél igényeivel és elvárásaival, és útmutatást ad a szervezet teljes mûködésének módszeres és folyamatos fejlesztésére. Ezt a nemzetközi szabványt nem szánták tanúsítási, szabályozási és szerzôdéses célra. Azonban alkalmazható bármilyen szervezetre tekintet nélkül annak méretére, típusára és tevékenységi körére. Az MSZ EN ISO 9004:2010 rendszerszabvány felépítése 1. Alkalmazási terület 2. Rendelkezô hivatkozások 3. Szakkifejezések és meghatározások 4. A szervezet tartós sikerének irányítása 4.1 Általános rész 4.2 Tartós siker 4.3 A szervezet környezete 4.4 Érdekelt felek, igények és elvárások 5. Stratégia és politika 5.1 Általános rész 5.2 A stratégia és politika kialakítása

5.3 5.4 6. 6.1 6.2 6.3 6.4 6.5 6.6 6.7 6.8 7. 7.1 7.2 7.3 8. 8.1 8.2 8.3 8.4 8.5 9. 9.1 9.2 9.3 9.4

A stratégia és politika lebontása A stratégia és politika kommunikálása Gazdálkodás az erôforrásokkal Általános rész Pénzügyi erôforrások A szervezet munkatársai Szállítók és partnerek Infrastruktúra Munkakörnyezet Tudás, információ és technológia Természeti erôforrások Folyamatirányítás Általános rész Folyamattervezés és -szabályozás A folyamattal kapcsolatos felelôsségi kör és hatáskör Figyelemmel kísérés, mérés, elemzés és átvizsgálás Általános rész Figyelemmel kísérés Mérés Elemzés A figyelemmel kísérésbôl, mérésbôl és elemzésbôl származó információk átvizsgálása Fejlesztés, innováció és tanulás Általános rész Fejlesztés Innováció Tanulás

A tartós siker elérésének módja Egy fejlett szervezet eredményesen és hatékonyan mûködik, és tartós sikereket ér el a következô feladatok rendszeres és szisztematikus végrehajtásával: • az érdekelt felek igényeinek és elvárásainak megértésével és kielégítésével, • a változások figyelemmel kísérésével a szervezet környezetében, • a fejlesztés és innováció lehetséges területeinek azonosításával, • stratégiák és politikák meghatározásával és lebontásával, • a lényeges célok kitûzésével és lebontásával, • folyamatai irányításával és erôforrásaival való gazdálkodással,


21

információ ÉMI-TÜV SÜD Kft. Szabó Zoltán tel.: 06 26 501 156 [email protected]

• a bizalom kimutatásával munkatársai iránt, ami javuló motivációhoz, elkötelezettséghez és részvételhez vezet, • kölcsönösen elônyös kapcsolatok kialakításával a szállítókkal és más partnerekkel. Az önértékelési módszer alkalmazásának lehetôségei A szervezet fejlettségi szintje az ebben a szabványban is részletesen bemutatott önértékelési módszer alkalmazásával állapítható meg. Az önértékelés egy szervezet tevékenységeinek és eredményeinek átfogó és módszeres átvizsgálása egy kiválasztott szabvány, jelen esetben praktikusan az ISO 9004 szabvány szerint. Az önértékelés átfogó képet nyújthat egy szervezet mûködésérôl és az irányítási rendszer fejlettségének mértékérôl. Segíthet a fejlesztési és/vagy az innovációs területek azonosításában és az azt követô intézkedések sorrendjének meghatározásában. A szervezet az önértékelést használja fel a fejlesztési és innovációs lehetôségek azonosítására, a fontossági sorrend megállapítására, és intézkedési tervek kidolgozására a tartós siker elérése céljából. Az önértékelés eredménye megmutatja az erôsségeket és gyengeségeket, a szervezet fejlettségi szintjét, és ha rendszeresen megismétlik, követhetô a szervezet idôbeni elôrehaladása. A szervezet önértékelésének eredményei értékes bemenô adatok lehetnek a vezetôségi átvizsgálásokhoz. Az önértékelés egy lehetséges tanulási módszer is, ami továbbfejlesztett jövôképet szolgáltathat a szervezet számára, és fokozottabban elôsegítheti az érdekelt felek bevonását.

Ajánlás Az ISO 9001 szabványt ahol be akarták vezetni, ott már szinte mindenütt be is vezették. Lehet mondani, hogy az ISO 9001 piaca mára már felosztásra került. Továbblépésre, további fejlesztésekre a többi menedzsment rendszerek bevezetése mellett az alaposan megújult ISO 9004 egy kiváló lehetôség a szervezetek számára. Ezt a lehetôséget eddig, így komplex formájában szinte sehol sem használták ki. Egyes elemeit felhasználták a különbözô minôségtechnikák alkalmazása során (pl.: PDCA, SWOT analízis, benchmarking, kockázatértékelés). Most itt a megújult ISO 9004 nagyszerûen összefoglalja és részletes útmutatást is ad az ISO 9001-et és más integrált rendszereket is jól mûködtetô vállalkozásoknak arra, hogy üzletmenetüket a tartós siker felé vezetô úton elindítsák. Az ÉMI-TÜV SÜD Management Service szolgáltatásai az MSZ EN ISO 9004:2010 szabvánnyal kapcsolatban: • Útmutatás, információ a szabvány alkalmazásáról, • Az ÉMI-TÜV SÜD Akadémia által képzést adunk a vállalkozások felelôs szakembereinek és belsô auditorainak, • Az ISO 9001 illetve integrált rendszerek auditjaival párhuzamosan a 9004 szabvány alkalmazásának értékelése és az eredmények igazolása, • Szakmai segítség a szakirodalommal kapcsolatban. Szabó Zoltán, vezetô auditor Management Service Osztály

22


Válságban is megmaradni és megújulni tudatos irányítási rendszer mûködtetésével 1. Világgazdasági (pénzügyi) válság 2008 ôszén világszintû pénzügyi válság tört ki, szinte egyszerre mindenütt. Kapkodtuk a fejünket, ahogy elôször az USA (Lehmann Brothers....hát ez hogy lehet?), aztán nagybankok, ingatlanfejlesztôk és -befektetôk, majd jöttek a vállalkozások, és Magyarországon is ugyanígy. Ha belegondolunk, ennek persze voltak elôre látható jelei. Tanúsítási területünkön a második legnagyobb ágazat az építôipar volt – amelyet érintôen 2006 szeptemberétôl elôször enyhén, majd drasztikusan fogyni kezdett a tanúsított vállalkozások száma. 2006 ôsze és 2010 nyara között százas nagyságrendben szûntek meg, mentek tönkre, vagy kerültek kilátástalan helyzetbe (megbízások jelentôs csökkenése, körbetartozások) az ÉMI-TÜV SÜD Kft. által tanúsított építôipari és az ezen tevékenységgel összefüggô vállalkozások. A válság még ma sem ért véget és még mindig nem ismerjük teljesen a lefutás trendjét, sem a végkimenetet. A gazdaságnak, a gazdálkodó szervezetek elsôdlegesen többnyire standard módon reagáltak: • költségcsökkentés, ballasztok kidobása • beruházások felfüggesztése • alvállalkozók, szolgáltatók megbízásainak csökkentése, mellôzése – azaz lefordítva: fékek behúzása – sôt, vészfékezés. Ennek következményeként: • a pénzügyi-gazdasági helyzet tovább eszkalálódott (területtôl és iparágtól függetlenül) • ez a dominó effektus hihetetlenül gyorsan futott végig a teljes gazdaságon • a piacon komoly munkaerô-felesleg alakult ki (ha belegondolunk, hogy 2008 tavaszán nem volt a piacon minôsített hegesztô, 2009 tavaszán pedig ugyanezek az emberek munkát kerestek) • a gazdaság mûködése bizonytalanná vált (pénzhiány, a finanszírozás drágulása) • megindultak az alkudozások (üzletfelek, dolgozók, ár- és bértárgyalások) Sajnos a fentebb említett ballasztok kidobálása közé kerültek a menedzsment rendszerek is. Az építôiparon kívül más iparágakban is sok tanúsítványt szüntettek meg (ha jól mûködött a rendszer, akkor is repült és ment a fürdôvízzel a gyerek is... a tanúsító, a tanácsadó, a minôségirányítási szakember). Ez alól szinte csak az

jelentett kivételt, ahol a tanúsítványra, mint a „rendszer mûködését igazoló papírra” esetlegesen mégiscsak szükség volt és minderre lehetôleg keveset kellett költeni. Szerencsére a negatív szemlélet nem volt általános, pedig ezek a vállalkozások is csökkentettek költséget, létszámot, bért, kidobtak ballasztokat, de megfontolásokkal. A válság mindenkit érintett, ám nem egyformán. Szerencséjük volt? Nem! Tudatos gondolkodás és cselekvés következményeként teremtettek olyan helyzetet, amely a válságot kezelhetôvé tette számukra, sôt, egyesek termelésüket bôvíteni, növelni is tudták. 2. A meghozott intézkedések az alábbi területekre terjedtek ki: • Szervezet (átszervezések, racionalizálások, folyamatok) • HR, munkaerô (létszámcsökkentés, átképzés, allokáció) • Technikai erôforrások • Gyártás / szolgáltatás, technológiai fejlesztés • Átfogó menedzsment döntések, stratégiaváltások 2.1 Szervezeti döntések • Szervezet hatékonyságának javítása (struktúraváltás, súlypontváltások, átszervezések, racionalizálások, belsô folyamatok átszervezése); • Egyszerûsítések (lapos szervezetek, átláthatóságra törekvés, rugalmasság javítása, logisztikai költségek csökkentése); • Vállalatirányítási rendszerek bevezetése, bevezetett rendszerek fejlesztése (irányok: mûködés, szûrhetôség, információ, hatékonyság). 2.2 HR, munkaerô terület döntései • rugalmas munkaerô allokáció; • átképzések, kompetenciafejlesztések (támogatott 5. nap); • munkahely hatékonysági elemzések (munkahelyi felmérések); • fluktuáció megakadályozása, a stratégiailag fontos munkaerô megôrzése (de azért van létszámcsökkentés); • kompetenciák nyilvántartása, javítása, részletezése. 2.3 Technikai erôforrás terület döntései • meglevô erôforrások jobb kihasználása; • hatékonyabb eszközbeszerzés (termelôeszközök, segédanyagok, környezettudatosság, látható törekvés a csúcstechnológiákra, amelyekhez most könnyebb és olcsóbb hozzájutni); • karbantartások hatékonyságának javítása, karbantartási stratégiaváltások (élettartam, kockázatalapú, stb);


• IT hardver és szoftver fejlesztések (termelés, raktár, nyilvántartások, számlázás, az egész rendszert átfogó hálózat és rendszer, és az ebbôl leszûrhetô sok-sok célirányosan – tervezésre, lekövetésre alkalmas adat). 2.4 Gyártás-/szolgáltatás-technológiai, fejlesztési terület intézkedései • Versenyképesség fokozása belsô fejlesztésekkel (gazdaságosság, környezeti és jogszabályi megfelelôség); • technológiaváltások lehetôségeinek keresése; • eladható termékkör bôvítése; • piackutatás, marketingeszközök bôvítése. 2.5 Átfogó menedzsment döntések, stratégiaváltások: • vezetôi kultúra változások (bevonás, belsô vevôi kapcsolatok, kommunikáció fejlesztése, értékelési módszerek alkalmazása); • a controlling mint termelôerô bekapcsolása a menedzsmentrendszerbe; • a szabályozottság és ellenôrizhetôség szintjének javítása (mérôés mutatószámok, a mérhetôség fejlesztése); • új menedzsment módszerek alkalmazása (törekedés a hatékonyság irányába, BSC mint tervezési eszköz, LEAN, teljesítménymérés, a jövedelmek és teljesítmények összhangba hozása, motivációs elméletek alkalmazása, folyamatmenedzselés, kockázatmenedzselés, információbiztonság, energiamenedzsment...).

23

3. Több cég sikeres válságkezelési tapasztalata A válságkezelési törekvések sikerét több tanúsított cégünknél volt alkalmunk megtapasztalni. A vezetôk készségesen, sôt büszkén mutatták be intézkedéseiket, elért eredményeiket. A különbözô tevékenységeket folytató nagyvállalatoktól, – mint ELECTROLUXLehel Kft., DUNAPACK Zrt., ROBERT BOSCH Power Tools Kft., KNORR BREMSE Fékrendszerek Kft., Miskolc Város Közlekedési Zrt. – a kis és közepes vállalkozásokig mint Gravitas 2000 Gépipari Kft., Elektro-Szolg 98' Kft., Tó-Vill Bt., JET-VILL Kft., Metaplast Gear Technology Kkt., GYEGÉP Kft., VÁKUUM Hôkezelô Kft. – sok jó példát láttunk, és örültünk sikereiknek. Természetesen a felsorolás nem teljes, emiatt elnézést kérünk mindazoktól, akiknél az auditok folyamán örömmel tapasztaltuk a pozitív változásokat, de nem kerültek ide név szerint (sajnos akkor nehezen fértünk volna bele egy kötött méretû cikkbe). 4. A meghozott intézkedések összesítése – az auditok tapasztalatai alapján • A szervezet módosítása, racionalizálás, feladatkörök újratervezése, projektrendszer bevezetés, feladatorientáltság, folyamatok újraszervezése, újratervezése dinamikus, több esetben új, fiatal vezetôkkel megerôsítve; • Az egyes vezetôi (üzleti, vagy tevékenységi) területek közötti „belsô verseny” bevezetése (jó húzóerônek minôsült – eredmény rivalizáció kialakulása);

24

információ ÉMI-TÜV SÜD Kft. Gyöngy István osztályvezetô tel.: 06 26 501 156 [email protected] Papp Zsolt Csaba vezetô auditor [email protected] [email protected]


• A szervezeti egységek közötti minôsítési rendszer kialakítása (az egyes területek vezetôi egymást, és meghatározott kritériumok alapján a belsô szállítói lánc mûködését, hatékonyságát, a belsô kommunikáció szintjét értékelik a terület és így a cég mûködési hatékonyságának javítása érdekében); • A rendszer folyamatos tökéletesítése, fejlesztése, a folyamatok gördülékenyebbé tétele (jobb elôkészítettség, kevesebb mellékidô, kevesebb belsô hiba és reklamáció); • A minôségirányítási és környezetirányítási rendszer mellett a MEBIR kiépítése (növelve a mûködés biztonságát, a jogszabályi megfelelést, ezzel pedig a megrendelô által végzett értékelésben az állandó felsô „bónusz” besorolási helyen maradni) • Nagyobb hangsúly a belsô kommunikáción (egyeztetés az alkalmazottakkal – bérezés, késôbbi kompenzációk kilátásba helyezése); • Controlling tevékenység bevonása a MIR-be, BSC gyakorlati alkalmazása az üzleti tervezésben; • Belsô érdekeltségi rendszer kialakítása (konkrét mérôszámokhoz, hatékonysági mutatókhoz kötött prémiumkifizetések, költségoptimalizálás); • Termékfejlesztési irányok pontos meghatározása, innovatív megoldások, eddig „elfekvô” szabadalmak bejegyzése, a piaci igényeket kielégítô akár legszigorúbb szabványok teljesítése; • Külföldi fizetôképes piacok megkeresése, az új fejlesztések gyorsított ütemû „termôre fordítása”; • Folyamatmutatók, ezen belül a gazdasági mutatók körének bôvítése, jelentési rendszer kialakítása, azonnali beavatkozás, határozott és hatékony intézkedések hozása; • Vállalatirányítási rendszerek kiépítése, továbbfejlesztése, több esetben a termékelôállításig lebontva (folyamathatékonyság, nyomonkövetés javítása, e-Product); • Szigorú termék és folyamat utókalkuláció, hatékonysági mutatókon alapuló költséggazdálkodás; • LEAN, 5S alkalmazása (az összefüggések felismerése a hatékonyság, rendezettség között); • Különféle környezetközpontú mûködések (ECCO2) bevezetése (környezetközpontú technologizálás – károsanyag-kibocsátás csökkentésére); • Törekvés a belsô tartalékok jobb kihasználására (mind humán, mind technikai erôforrások területén); • Különleges, egyedi gyártási kultúra és tudásbázis kialakítása, amely egyben cég image; • Az elméleti tudás tökéletes gyakorlattá tétele (a szakmai elhivatottság „munkába állítása”); • A termékelôkészítés, gyártás és mérések erôteljes IT támogatása; • Folyamatos technológiai fejlesztés (nanotechnológia – új piacok, egyedi speciális és különleges vevôi igények kielégítése; • Gyártóképesség és egyáltalán a képességek javítása, növelése, eszközök technikai fejlesztése, cserék (jármûvek, munkagépek, termelôberendezések, mérôeszközök, adott technológiákhoz

kötött eszközök – a recesszióban történô fejlesztés olcsóbb, kedvezôbb áron lehet hozzájutni ingatlanhoz, eszközökhöz); • A beszerzések és a megrendelések tervezése, racionalizálása, (termékek, készletek, árak, költségek, stb.), egyeztetés a beszállítókkal (beszállítási feltételek szigorítása – hatékonyságot javító feltételrendszerek kialakítása); • Új alternatív szállítók, alvállalkozók bevonása (versenyhelyzet kialakítása, jobb minôséget – kedvezôbb áron stratégia); • A felszabaduló képzett és „motiválható” munkaerô felvétele (minôségi csere); • A célirányos belsô képzések számának növelése, ahol a tartalom és annak megértése, illetve alkalmazása lett a fontos, nem a képzés megtörténtének a ténye; • A kiképzett „kompetens” személyzet megtartása, törekvés a minimális fluktuációra. Talán tanulságként levonható – a válság is lehet pozitív befolyásoló tényezô, ahol a vállalkozás és a benne dolgozók még jobban egy irányba húznak, még jobban törekszenek a hatékonyságra, a minél jobb, kreatívabb megoldásokra. Szomorú példa, de mint árvíz idején – ha baj van, védjük értékeinket és kint vagyunk a gáton (és még ott kell lennünk egy darabig). Ez az „egy irányban húzás” jól látható módon mind a vezetôi szemléletben, mind pedig a dolgozói szemléletben pozitív változásokat tudott produkálni. Összefoglalásként elmondható, hogy a menedzsment rendszerek ugyan valamilyen követelményszabványon (ISO 9001, ISO 14001, stb.) alapulnak, kiválóan alkalmasak egy vállalkozás komplett rendszerét strukturáltan átfogni, azt megalapozni, azonban a mûködés alapvetô fejlôdését a minden szervezeti területre kiterjedô P-D-C-A jó mûködése biztosítja. Senki nem tiltja meg a rendszer alkalmazójának, hogy kreatív legyen, hogy bátran alkalmazzon testreszabott minôségtechnikákat, alkalmazzon TQM alapelveket, ha szükséges bátran fogjon bele átgondolt szervezetfejlesztésbe. Céljai elérése érdekében magas szintû IT támogatást vegyen igénybe, hogy célszerû és hatékony technológiai, technikai fejlesztéseket hajtson végre és erôsségei elôtérbe helyezésével biztosítsa keletkezô elônyeinek mind hatékonyabb és fokozottabb érvényre juttatását, melyet a piac / piaci szereplôk is pozitívan fogadnak és honorálnak. Amennyiben még ezek mellett erôsödik a környezettudatosság és kultúra, a biztonságtechnika, az csak a társaság pozíciójának megerôsítést vonja maga után – és mellékesen még teljesültek, anélkül hogy odafigyeltünk volna, az ISO 9001 8. fejezet követelményei (folyamatos fejlesztés, mérés, elemzés) illetôleg megvalósult azok testreszabott alkalmazása is. Gyöngy István osztályvezetô Papp Zsolt Csaba vezetô auditor Management Service Osztály

KERMI Osztály

25

A KERMI Osztály élelmiszer-analitikai és szakértôi tevékenysége nagy múltra visszatekintô és több évtizedes tapasztalattal rendelkezô KERMI a közelmúltban csatlakozott az ÉMI-TÜV SÜD Kft-hez, amelynek köszönhetôen kibôvült az ÉMI-TÜV SÜD szolgáltatási és tevékenységi köre. Ezáltal még több ipari ágazatban lehet a gyártók, forgalmazók, felhasználók és üzemeltetôk partnere.

A

A KERMI akkreditált laboratóriuma a vegyi vizsgálatok egész sorával áll az ügyfelek rendelkezésére, melyek közül jelentôs szerepet töltenek be az élelmiszer-analitikai vizsgálatok. Ezt az utóbbi területet továbbra is igyekszünk a KERMI tevékenységi körében megôrizni és folyamatosan, a mindenkori igényekhez igazodva kibôvíteni. Az élelmiszerek biztonsága nemcsak egy hozzáadott érték élelmiszereiknél, hanem egyúttal társadalmunk egyik leglényegesebb eleme, hiszen az élelmiszer-biztonság fenntartása valamennyi, az élelmiszerláncban tevékenységet vállaló szervezet kötelessége. Az élelmiszer-biztonság területe kapcsolódási pontot jelent az ÉMI-TÜV SÜD és a KERMI Osztály között, hiszen így egy vállalat keretein belül kínálhatunk két egymást kiegészítô szolgáltatást: az élelmiszer-biztonsági irányítási rendszer tanúsítását és a KERMI jól felszerelt laboratóriuma által elvégzett élelmiszervizsgálatokat és a hozzá kapcsolódó terméktanúsítást. Tapasztalataink szerint, a gazdasági szereplôk nem kellôen tájékozottak a rájuk vonatkozó jogszabályokról. Ezt a tényt támasztják alá a hatósági élelmiszerellenôrzések is, melyek szerint az egyik leggyakrabban kifogásolt hiba az élelmiszerek jelölése. Az élelmiszerek jelölésének szabályozása szerteágazó, esetenként nem könnyen átlátható, ezért a bírságok elkerülése érdekében nem ajánljuk a külföldrôl behozott termékek címkéjének magyar nyelvre történô ún. „tükörfordítását”, mivel sok esetben nem elégítik ki a hatályos, termékre vonatkozó, speciális követelményeket. Szakértôink számos területen, így az élelmiszeripari szolgáltatások keretén belül is, folyamatosan figyelemmel kísérik a jogszabályok változását, így naprakész információval tudnak szolgálni az ügyfelek részére és ezzel teljes körûen, magas színvonalon igyekeznek kielégíteni a folyamatosan növekvô igényeket. A KERMI az élelmiszer-analitikai tevékenységén belül, az élelmiszerek kémiai összetételének, érzékszervi, egyes fizikai tulajdonságának, valamint kiegészítô területen az élelmiszerek mikrobiológiai állapotának vizsgálatával foglalkozik. Az élelmiszer-vizsgálatokat és -ellenôrzéseket a nemzeti és nemzetközi elôírásoknak megfelelôen végezzük (a Magyar Élelmiszerkönyv, európai direktívák, szabványok és rendeletek alapján). Az élelmiszerek érzékszervi tulajdonságainak vizsgálata az élelmiszerminôség elbírálásában döntô jelentôségû, hiszen az élelmiszerek élvezeti értéke alapvetô fontosságú az adott termék

fogyaszthatósága és minôsége szempontjából. Ezekkel a vizsgálatokkal az élelmiszerek külsô megjelenését, színét, ízét, illatát és állagát értékeljük. Az élelmiszerek minôségének értékelése, tápértékük (fehérje, szénhidrát, zsír és élelmi rost) kiszámítása és esetlegesen egészségre való ártalmasságának igazolása klasszikus és mûszeres-analitikai vizsgálatok eredményei alapján történik laboratóriumunkban. Klasszikus kémiai vizsgálatokkal végezzük el • a víz-, zsír-, fehérje- szénhidrát, szárazanyag-, só-, savtartalom • kapszaicin, színezék • élelmi rost, ciánhidrogén és glutén tartalom meghatározását. Mûszeres analitikai vizsgálatokkal történik • pl. zsírsavanalízis, metanol, magasabb rendû alkoholok, koleszterin, PAH, lágyító • koffein, cukrok, tartósítószerek, édesítôszerek, vitaminok; nitrit / nitrát, primer aromás aminok és szterin tartalom valamint • szennyezôanyagok, toxikus káros anyagok, mérgezô nehézfémek vizsgálata. Tágabb értelemben, az élelmiszer-vizsgálatok közé tartozik a csomagolóanyagok és egyéb élelmiszerrel érintkezô anyagok összkioldódás és kioldódó vegyi anyagainak a meghatározása. Az élelmiszerek vegyi szennyezettsége mellett a mikrobiológiai szennyezôdések napjaink másik legjellemzôbb veszélyforrása. Mikrobiológiai laborunkban • a végtermékek mikrobiológiai szennyezettségének meghatározásán túl, • probitikus készítményekbe oltott törzsek életképességének, fertôtlenítôszerek hatásosságának igazolásával • személyi, eszköz és környezet higiéniai vizsgálatokkal állunk az ügyfelek rendelkezésére. Vizsgálatainkkal igyekszünk hozzájárulni, hogy a fogyasztók asztalára egészséges, táplálkozásbiológiailag gazdag, szennyezô anyagoktól mentes élelmiszerek kerülessenek. „Amit eszünk, azzá leszünk” – tartja a mondás, amelynek kétség kívül van igazságtartalma. Beczéné dr. Kiss Judit szakértô KERMI Osztály

információ ÉMI-TÜV SÜD Kft. KERMI Osztály Beczéné dr. Kiss Judit tel.: 06 1 210 9579 [email protected]

Rövid hírek Jelentôs fúzió Magyarországon A piacot is befolyásoló átszervezésre szánta el magát az egykori TÜV SÜD KERMI és az ÉMI-TÜV SÜD Kft. német anyavállalata, a TÜV SÜD AG: a magyar piac sajátosságainak megfelelôen összevonja a két vállalatot. A fúzió következtében jelentôsen javulhat a magyar piaci partnerek kiszolgálása. A német tulajdonú TÜV SÜD AG a magyar piac igényeit figyelembe véve úgy döntött, hogy az ügyfelek komplex kiszolgálása érdekében egy vállalat keretein belül összevonja magyarországi összes tevékenységét. A németországi anyavállalat 2005-ben, egy privatizációs eljárás keretében vásárolta meg a patinás nevû, több évtizedes tapasztalattal rendelkezô KERMI-t, és fejlesztette tovább szolgáltatási körét. A vállalatcsoporton belül bevezetett új szervezeti felépítés erôforrásainak leghatékonyabb kihasználása céljából, az új tevékenységi terület teljeskörûen az ÉMI-TÜV SÜD Kft. szolgáltatási körét bôvíti. Dr. Madaras Gábor, az ÉMI-TÜV SÜD Kft. ügyvezetôje szerint a vállalatcsoport szakértôi tevékenysége továbbra is biztosítja a jogilag szabályozott és szabadpiaci területen forgalomba hozott termékek sikerét, ráadásul a partnerek számára a fúzió további elônyöket garantál. A TÜV SÜD KERMI eredeti szolgáltatásai az ÉMI-TÜV SÜD Kft. KERMI Osztálya révén lesznek a partnerek számára hozzáférhetôek. A magyarországi vállalat alapvetô filozófiája a gyártók, importôrök és kiskereskedôk támogatása, hogy termékeik alkalmassá váljanak a nemzeti és nemzetközi piacokon történô megjelenésre. Az ÉMITÜV SÜD Kft. minden üzleti területre testreszabott, egyedi szolgáltatásokat nyújt, melyek biztosítják, hogy a termékek • megfeleljenek a vonatkozó elôírásoknak, • állandó, magas minôségûek legyenek, • megfeleljenek a vásárlói követelményeknek, • versenyelônyöket biztosítsanak.

ESOPE 2010 Az ESOPE, azaz „European Symposium on Pressure Equipment”, mely az egyik legnagyobb nyomástartó berendezésekkel foglalkozó, 3 évente megrendezésre kerülô európai konferencia, szeptember 28-30 között, Párizsban, a „Palais des Congrès”-ben került megrendezésre. A kiállítással egybekötött konferenciának kb. 300 résztvevôje 19 európai, ázsiai és észak-amerikai ország mérnökeit képviselte a tervezés, a gyártás, az üzemeltetés, az ellenôrzés, tanúsítás, akkreditáció valamint hatósági területekrôl. Az idei évnek két kiemelt témája volt. „Harmonizáció, fejlôdés és versenyképesség új és üzemelô nyomástartó berendezések esetén” valamint „A nyomástartó berendezések piaca”. Magyarországot az ÉMI-TÜV SÜD Kft. két szakértôje, Gál Ilona és Wiegand Krisztina képviselte. A három napig, párhuzamosan több szekcióban folyó elôadások betekintést biztosítottak az európai uniós harmonizációs folyamatba, a különbözô nemzeti gyakorlatokba, új információkat nyújtottak a különbözô elôírásrendszerekkel kapcsolatos fejlesztési irányokról. Számos elôadás foglalkozott az elôírásrendszerek közötti különbségekkel (ASME, CODAP, Harmonizált szabványok) ill. a technikai fejlôdés és lehetôségek, valamint az elôírásrendszerek korszerûtlensége miatti nehézségekkel, az ebbôl eredô versenyhátránnyal. A konferencia lehetôséget biztosított a résztvevôk számára a tapasztalatcserére, jó és jobb megoldások valamint a technikai és szabályozási fejlôdés irányának európai szintû megismerésére. Wiegand Krisztina, IBHT osztályvezetô

Pályázati lehetôségek! Fontos számunkra, hogy partnereink számára tájékoztatást nyújtsunk az aktuális pályázati és támogatási lehetôségekrôl. Az alábbi és egyéb aktuális pályázatokról bôvebb információt olvashatnak honlapunkon a pályázati lehetôségek menüpontban: http://www.tuev-sued.de/emi/hu/aktualis_informaciok • KMOP-2010-121/A ; GOP-2010-211/A Technológiafejlesztés • KMOP-2009-125 ÉS GOP- 2009 -2.2.1. Vállalati folyamatmenedzsment és e-kereskedelem támogatás • ÚJ SZÉCHENYI TERV Amennyiben bármelyik pályázati lehetôséggel kapcsolatban további információt és segítséget igényelnek, kérjük keressenek meg bennünket az alábbi elérhetôségen: [email protected]

Hírek. Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. információs lapja. Változások az EMAS hitelesítési követelményekben és eljárásokban

Recommend Documents