Hírek. Közelebb a vevőhöz. Fókuszban az energiahatékonyság. Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. információs lapja

www.emi-tuv.hu

2014. november

XI. évfolyam, 22. szám

Hírek

Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. információs lapja

Közelebb a vevőhöz Fókuszban az energiahatékonyság

ÉMI-TÜV SÜD Hírek 1

Címlapsztori #4 Közelebb a vevőhöz Fókuszban az energiahatékonyság Az új ISO 9001:2015 szabvány tervezete. Várható változások

Itt van az ősz, itt van újra...

Megjelent a PED-2014, azaz a 2014/68/EU Irányelv

#14 EoE – Exchange of Experience

#24 Megjelent a PED-2014, azaz a 2014/68/EU Irányelv

Tartalom

mások sincsenek jobb helyzetben, de a káröröm nem

a hazai piac javuló tendenciáira enged vizionálni.

kenyerünk, egyébként se oldana meg semmit.

Ha mindehhez hozzátesszük a TÜV SÜD nemzetközi

Az év során átestünk három országos választáson,

jelenlétét erősítő együttműködési törekvéseit is,

ami hosszú távon az országnak biztosan jó lesz, de az

ha ott is megfelelően helytállunk, akkor valószínű-

idén nekünk nem segített. Nem, nem a politikáról van

leg jövő ilyenkor már arról számolhatok be, hogy új

szó, félre ne értsenek, pusztán arról, hogy a választá-

vizeken járunk.

sok – az eredményektől függetlenül – óhatatlanul is

Hogy ez kincstári optimizmus? Lehet, hogy egyesek

port szórnak a szabályozási rendszer amúgy is gyakran

szemében annak látszik, ezt az elmúlt évek során

csikorgó gépezetébe, befolyásolják a makrogazda-

nemegyszer megkaptam... Mégis, az eredmények azt

ságot, és mindez átmenetileg rajtunk és a hozzánk

mutatják, hogy ez a hozzáállás meghozza az eredmé-

hasonlókon csapódik le. Hát ez történt idén is.

nyeket. Mindenekelőtt egyfajta jó közérzetet, ami az

Mozgalmas év vége felé közeledünk. Társaságunk

Van ennek az eseménysorozatnak abszolút pozitív

eredményes munkához nélkülözhetetlen. És segíti azt

hajója vadvizeken, változatos akadályok között la-

olvasata is. Először is számítani lehet arra, hogy a vá-

az akaratot amivel a szebb jövőt nem csak kívánjuk,

vírozva halad célja felé. A tavaly készített tervek

lasztási viharok után néhány évig ismét a nyugodt(abb)

de magunk is alakítjuk.

teljesítését a tervezéskori környezeti feltételek sok

termelő munka felé fordulhat az ország. Másodszor,

Ehhez kívánok mind magunknak, mind kedves partne-

lényegi változása mellett voltunk kénytelenek meg-

magunkra tekintve, ha ilyen körülmények között erre

reinknek erőt, egészséget és jó hangulatot!

kísérelni, lapunk zártáig, ki merem jelenteni eredmé-

voltunk képesek, nyugalomban csak javulhatnak az

nyesen. Tehát idáig többé-kevésbé minden rendben,

eredmények.

hogy ez a korábbiaknál mennyivel több erőfeszítést

Jó jel, hogy újra indulni látszanak egyes nagyberu-

igényelt, sajnos rajtunk kívül nem sokakat érdekel...

házások, látszólag mozdul a gazdasági fejlődés leg-

Dr. Madaras Gábor

Most persze vígasztalhatnánk magunkat azzal, hogy

frissebb indikátora, az építőipar is. Ez mindenképpen

ügyvezető igazgató

2 ÉMI-TÜV SÜD Hírek

EoE – Exchange of Experience

#4 Közelebb a vevőhöz Fókuszban az energiahatékonyság #8 Az új ISO 9001:2015 szabvány tervezete. Várható változások

#16 Érdekes vizsgálatok a szentendrei laborunkban

#28 Friss hírek röviden: A Tiszai Vegyi Kombinát a közelmúltban új nagyberuházást indított

#12 Felnőtt játszóterek?

#21 Lab Excellence Konferencia és Workshop Shanghai, 2014. május 21-24.

ÉMI-TÜV SÜD Minőségügyi és Biztonságtechnikai Kft.

Dr. Madaras Gábor ügyvezető igazgató

Összeállította és szerkesztette: Tuschák Katalin

Központ: H-2000 Szentendre, Dózsa György út 26. Tel.: (+36) 26 501-120 Fax: (+36) 26 501-150 E-mail: [email protected]

Budapesti iroda: H-1043 Budapest, Dugonics u. 11. Tel.: (+36) 1 399-3600 Fax: (+36) 1 399-3603 E-mail: [email protected]

Grafikai tervezés és tördelés: Toucan Design Studio

www.emi-tuv.hu ÉMI-TÜV SÜD Hírek 3

Management Service

Management Service

Közelebb a vevohöz Fókuszban az energiahatékonyság

Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. MS osztálya 2014. évben célul tűzte ki, hogy népszerűbbé, a vállalkozások számára ismertebbé teszi a környezetvédelemmel és energiahatékonysággal kapcsolatos szabványokat. Ahhoz, hogy ezt elérje, az MS osztály szakértői közreműködésével programsorozatot indított „Közelebb a vevőhöz – fókuszban az energiahatékonyság” címmel.

M

ivel a közeljövőben sok szabvány megváltozik (ISO 9001, ISO 14001, ISO 27001, MEBIR/ OHSAS), időszerű erről a partnereinket első kézből, auditori szemszögből tájékoztatni. Az idei év legnagyobb változásait mégsem az alap ISO szabványok okozzák, hanem sokkal inkább az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU (2012. október 25.) irányelve az energiahatékonyságról, amely az energiahatékonysági vizsgálatot irányozza elő minden tagállam számra annak érdekében, hogy 2020-ra 20 százalékkal csökkenjen a nagyvállalatok energiafelhasználása. Természetesen az EU célja ezzel az irányelvvel az is, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása is jelentős mértékben csökkenjen. Amiért az ÉMI-TÜV MS osztálya a zászlójára tűzte az idei évben az energiahatékonysági vizsgálatok fontossá tételét, annak oka, hogy anyavállalatunk


által lehetőségünk van az ISO 50001-es szabvány akkreditált tanúsítására. Ez a szabvány alapjaiban megegyezik az EU irányelvvel, sőt azoknál a cégeknél, amelyek ezt a szabványt bevezetik, ennek tanúsítása kiválthatja az állam által a nagyvállalatok számára kötelezettségként megfogalmazott 4 évenkénti energia auditot. Ez év tavaszáig az anyavállalatunk Európa-szerte már több mint 800 tanúsítvány állított ki, ami a TÜV SÜD AG erejét és elismertségét mutatja és számunkra is komoly érték. Az ÉMI-TÜV MS osztálya saját, képzett, jól felkészült szakembereivel végzi az auditálásokat, így nem volt szükség – a legtöbb nemzetközi akkreditációval rendelkező tanúsítóhoz képest – külföldi auditorok bevonására, ami előny az ügyfelek számára is. Nincsenek nyelvi nehézségek, és kedvezőbbek lehetnek a költségek is... Ahhoz, hogy ezt a lehetőséget a piac is megismer-

hesse, tennünk kellett. Első lépésként auditoraink előadásokat tartottak különböző szakmai fórumokon. Így már a 2014-es év első jelentős rendezvényén, az ISO Fórum Tavasz II.-n kizárólag a mi ISO 50001-es szakértőnk tartott előadást mintegy 150 érdeklődőnek, akik elsősorban az energiairányítási rendszer szabványkövetelményeire voltak kíváncsiak. A következő rendezvény 2014.04.29-én már saját szervezésben történt, mintegy 50 meghívott tanácsadó részére, akik felkészítői / tanácsadói területen, megfelelő szakmai kompetencia mellett bővíteni kívánták szolgáltatásaikat az ISO 50001 szabvány szerinti felkészítésekkel. Az eseményt szentendrei irodánk mellett, az ÉMI Ipari Park területén, az ÉMI új székházának nagytermében tartottuk, ahol a tanácsadók nemcsak az ISO 50001-es szabvány követelményeivel ismerkedhettek meg, hanem a hozzá integrálható egyéb

rendszerekkel is. A rendezvényen foglalkoztunk még egyéb időszerű szakmai ügyekkel, többek között az új ISO 9001, ISO 14001, ISO 27001 szabványok változásaival. Az ISO 9001-es szabvány változásait Bolya Árpád MIR vezető auditor kollégánk ismertette, az ISO 14001 szabvány változásairól Moravcsikné File Katalin KIR vezető auditor, EMAS hitelesítő tartott előadást, kiemelve a cégek ökológiai lábnyomának a fontosságát is. Az ISO 27001 Információbiztonsági szabványváltozásokról az előadást Molnár Sándor ISMS vezető auditor kollégánk tartotta; többek között rámutatott a felhőalapú szolgáltatások mellett az információbiztonság területét fenyegető veszélyekre. Az ISO 50001-es szabványról Papp Zsolt EIR vezető auditor kollégánk tartott előadást és hívta fel a figyelmet, hogy milyen veszélyekkel jár, ha az energiaauditra való felkészítést megfelelő szakmai kompetencia nélküli szakemberek végzik. Részletezte a szabvány követelményeit – néhány alkalmazási példával illusztrálva –, valamint felhívta a tanácsadók figyelmét arra, hogy tanácsadást, rendszerépítést ezen a területen csak nagyon magas felkészültséggel rendelkező

tanácsadó végezhet, mivel az energiahatékonysági vizsgálat nemcsak egyszerű tanúsítás, hanem egy EU-s jogszabálynak való megfeleltetés is. Tanácsadói találkozónkon bemutattuk, hogyan tudnak az ÉMI-TÜV SÜD Kft. osztályai egymással sikeresen együttműködni. Ennek konkrét példája az Ipari Berendezések és Hegesztéstechnológiai (IBHT) osztály és a Management Service (MS) osztály közös projektje, az EN 1090 és az ISO 9001 közös tanúsítása. Ennek különlegessége, hogy egy termékkel kapcsolatos szabvány és egy rendszerszabvány együttes tanúsítása hogyan valósítható meg a gyakorlatban. A tanácsadók megismerkedhettek, illetve tovább bővíthették ismeretanyagukat a Wiegand Krisztina IBHT osztályvezető által tartott előadás segítségével, melyben az előadó kiemelte azokat a még idén bekövetkező szabványmódosításokat, amelyek szinte az összes acélszerkezetgyártót érintik, valamint rámutatott miért fontos a szabványismeret a kkv-k számára. A tanácsadók részéről nagy érdeklődéssel várt esemény azért is volt oly fontos a számunkra is, mert legutóbb 2 éve tartottunk ilyen rendezvényt és bizony sokan hiányolták a közvetlen kommunikációt. A résztvevők értékelték a rendezvényt, az elégedettségi kérdőívek

összesítését követően 85% feletti osztályzatot kapott az esemény. Ez megerősített bennünket abban, hogy ilyen típusú szakmai rendezvényekre szükség van, hiszen komoly szakmai felkészültség áll mögötte, melynek eredménye ügyfeleinknél mutatkozik meg előnyösen. Jó volt érezni a résztvevők aktivitását, elkötelezettségét, azt, hogy komolyan veszik munkájukat, igénylik szakértőink tanácsait, és fontosnak tartják a partnerség fenntartását. Sikerünkön felbuzdulva, nem váratott magára sokáig a következő rendezvényünk sem, amelyet 2014. június 5-én tartottunk. Eddig gyakorlatunktól eltérően, ezt a szakmai rendezvényt nyitottá tettük; nemcsak partnereink, ügyfeleink kerültek meghívásra, hanem egy olyan kibővített nagyvállalati kör is, amelynek tagjait szeretnénk magunknak megnyerni. Helyszínnek a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumot, a Skanzent választottuk, mert úgy gondoltuk, hogy itt minden adott egy sikeres rendezvény lebonyolításához. Nem volt nehéz együttműködni a Múzeum vezetésével, akik saját költségükön külön programmal is készültek, és a rendezvény végén egy kellemes kötetlen programmal lazították el az egész napos szakmai munkában megfáradt érdeklődőket. Az osztályok összefogásával megszületett a 2014‑es év nagy energiahatékonysági rendezvénye, a „Közelebb a vevőhöz – fókuszban az energiahatékonyság” szakmai találkozó és konferencia. Az időpont kiválasztása sem volt véletlen. Az ENSZ első, „Ember és bioszféra” címet viselő környezetvédelmi világkonferenciáját 1972. június 5-16. között tartották Stockholmban. A világszervezet közgyűlése a konferencia javaslatára még abban az évben határozatában nemzetközi környezetvédelmi világnappá nyilvánította a tanácskozás kezdőnapját, június 5-ét. Szakmai konferenciánkat az ÉMI-TÜV SÜD Kft. ügyvezető igazgatója, Dr. Madaras Gábor úr nyitotta meg és mutatta be cégünk tevékenységét, utalva az energiagazdálkodás fontosságára, hangot adott missziónknak és ezzel kapcsolatos elkötelezettségünknek. Elmondta, hogy ez az esemény az egyik nagyon fontos állomása annak a szakmai rendezvénysorozatnak, amelyet vagy önállóan, vagy más szervezetekkel együtt szervezünk ebben a témakörben.


Management Service

Papp Zsolt Csaba EIR vezető auditor kollégánk előadása jól mutatta be felkészültségét és szakértelmét az ISO 50001 szabvány ismerete és alkalmazása területén. Előadásában az alkalmazással kapcsolatos tapasztalatairól is beszélt, valamint felhívta a nagyvállalatok figyelmét a veszélyekre és a tervezés nehézségeire. Megnyertük fővédnöknek a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Energiaügyért felelős Államtitkárságát. Az államtitkárság részéről Alföldi Boruss Márk osztályvezetőt delegálták, aki előadásában kifejtette az EU iránymutatás magyar államra vetített kockázatait és a készülő törvénytervezet várható tartalmát, valamit az ISO 50001 szabvány szerepét a négy évente esedékes energiaaudit szempontjából. Hangsúlyozta, hogy a kormány komolyan veszi ezzel kapcsolatos feladatát, és a törvényi szabályozás mulasztóit komolyan szankcionálhatja. Az előadások sorában Bolya Árpád MIR vezető auditor kollégánk következett, aki elsősorban az ISO 90001:2015 tervezett szabvány változásokra fókuszált, kiemelve a szabvány egyik legújabb elemét, a kockázatkezelést. Ezt követően Moravcsikné File Katalin KIR vezető auditor, EMAS hitelesítő előadása, „Az új ISO 14001:2015 szabvány főbb változásainak ismertetése” következett, kiemelve a különbözőséget a jelenleg érvényben levő szabvány és a tervezett között, rámutatva előnyökre és a


Management Service

hátrányokra, amelyhez komoly tapasztalatokon alapuló példákat is hozott. A bennünket támogató szakmai szervezetek közül a KÖVET Egyesület elnöke, Bodroghelyi Csaba, egyéni EMAS hitelesítő egy sajátos című és tartalmú előadással készült. Az „Ablakon bedobott pénz” program jól kapcsolódott szakmai napunk

fő témájához. Ismertette az ablakon bedobott pénz programjukat, a környezeti megtakarítások fontosságát, a zöld iroda programot, valamint, de nem utolsósorban a KÖVET Egyesület küldetését. Tekintettel arra, hogy nagyon sok nagyvállalat érintett akár gyártóként, akár vevőként az acélszerkezetek gyártásában és felhasználásában, nagyon aktuális volt Wiegand Krisztina az IBHTO osztályvezetőjének a CE-jel az acél- és alumínium tartószerkezeteken, a CPR/EN 1090 követelményei” címmel tartott előadása. Kifejtette a jelöléssel és szabvánnyal kapcsolatos jogszabályi hátteret, kitért a tanúsítási folyamatokra, a tanúsítványokra, jogosultságokra és az auditok alatt szerzett tapasztalatokra. Szakmai napunkat és konferenciánkat a 1015-20 éves partnereinknek nemcsak a téma érdekessége miatt ajánlottuk, hanem mert itt került sor a már hagyományosnak tekinthető „hűségdíjak”átadására is. Gyöngy István MS osztályvezető díszoklevelekkel köszönte meg a sok éves együttműködést és hűséges partnerséget. A rendezvény záróakkordjaként a kapott szellemi tőkétől megfáradt jelenlévőket a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum ügyvezető

igazgatója – Dr. Cseri Miklós – előadásában kis időutazásra invitálta. Így betekinthettünk a „Skanzen” történetébe, valamint egy kiváló ebéd elfogyasztása után egy kis vonatozásra, borkóstolásra és a Múzeum meglátogatására tett javaslatot az egybegyűlteknek. Sorozatunk következő állomásaként 2014.05.27én részt vettünk a T&T QUALITY ENGINEERING Kft., az EOQ – MNB Gépjármű szakbizottság és az ÉMI-TÜV SÜD Kft. közös szervezésében megtartott „Autóipari Auditorok Klubja” rendezvényen, ahol Tarnai András ISO/ TS vezető auditorunk tartott előadást és ismertette az autóipari beszállítókra vonatkozó ISO/TS 16949 műszaki irányelv változásának legfontosabb elemeit. Ezt követte 2014.09.04-én a KÖVET Egyesület az Audi Motorsnál tartott EMAS hitelesítők kerekasztal megbeszélése, ahol Moravcsikné File Katalin KIR vezető auditor és EMAS hitelesítő előadást tartott az ÉMI-TÜV SÜD Kft., mint egyetlen magyarországi EMAS hitelesítési jogosultsággal rendelkező – akkreditált – tanúsító szervezet, a hitelesítések során szerzett tapasztalatairól. Részt vettünk az évenként megrendezésre ke-

rülő ISO 9000 Fórum XXI. Nemzeti Konferenciáján, ahol az ÉMI-TÜV SÜD Kft. évről évre a konferencia szponzora. Az ISO Fórum Tavasz II. rendezvényen sikeresen szereplő Papp Zsoltot, EIR vezető auditorunkat Rózsa András elnök meghívta, hogy tartson az energiaszekció ülésén előadást az ISO 50001 szabvány bevezetéséről és az auditori tapasztalatokról. A kétnapos rendezvényen több mint 300 cégképviselő vett részt. Ott voltunk 2014.09.15-én az EOQMNB a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumban tartott szakmai konferenciáján, ahol az új ISO 9001 és új ISO 140001 szabványváltozások tervezetét ismertették. Az ISO 14001 szabvány változásainak bemutatására Moravcsikné File Katalint, az ÉMI-TÜV SÜD Kft., KIR vezető auditorát kérték fel a közel 150 résztvevő tájékoztatására. Miközben komoly erőfeszítéseket tettünk a széleskörű tájékoztatás területén, szakmai kapcsolatainkat is sikeresen építettük. Ennek eredménye, hogy cégünk delegálja az idei évtől a Magyar Minőség Társaság igazgatóságába az egyik igazgatósági tagot. Ezenkívül az ősszel,

immáron hagyományként megrendezésre kerülő „Minőséghét” programsorozat egyik legfőbb munkacsoportját az ÉMI-TÜV SÜD Kft. képviselője irányítja. Ennek keretében tervezünk egy előadást az ISO 50001-ről, valamint elfogadta felkérésünket a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Energiaügyekért felelős Államtitkársága is. Képviselőjük várhatóan beszámol majd az energiahatékonyságot szabályozó EU direktíva előírásainak megfelelő, nagyon várt törvénytervezetről is. Bízom abban, hogy törekvéseink, munkánk és eredményeink mindenki számára meggyőzőek, egyértelműek és a piaci szereplők részéről a jövőben is további érdeklődésre és partnerségre adnak okot. Tánczos Lajos MIR auditor, projektvezető

További információ ÉMI-TÜV SÜD Kft. Management Service Osztály Tánczos Lajos vezető auditor, projektvezető +36 26 501 147 [email protected]


Management Service

Management Service

O

IS

A világ legnépszerűbb ISO szabványa 2015-ben megváltozik. Mivel már elérhető véleményezésre a szabvány tervezete (DIS), ezért már tisztábban lehet látni, hogy melyek lesznek a főbb változások, mi felé mennek a szabványalkotók. Az új ISO 9001:2015 szabvány várható megjelenése 2015 szeptembere. A szakmában és a vállalatok felső vezetése részéről már régóta célként fogalmazódott meg az olyan irányítási rendszer követelmények megléte, amelyek biztosítják, hogy a szervezet saját méretére szabhassa az irányítási rendszerét, mégpedig az összes érdekelt fél elvárásainak figyelembevételével.

90 01

Az új ISO 9001:2015 szabvány tervezete Várható változások

H

a csak a formai elemeket nézzük, máris egy szembeötlő változásra figyelhetünk fel, nemcsak az ISO 9001 esetében, de az összes irányítási rendszerszabványnál. A szabványalkotók úgynevezett magas szintű struktúra szerint állították össze a szabvány felépítését, azaz a jövőben valamennyi új ISO rendszerszabvány elemei közös platformra épülnek, közös követelmények szerinti felépítésben, ami nagyban megkönnyíti a szervezetek számára ezen rendszerek bevezetését. Azaz mind az új ISO 14001: 2015 környezetirányítási rendszerszabvány, mind pedig az OHSAS 18001-et felváltó ISO 45001: 2016 munkahelyi egészségvédelmi és biztonságirányítási szabvány ugyanazon magas szintű szerkezettel és közös követelményrendszerrel rendelkezik majd.

Az ISO/DIS 9001:2015 és az ISO 9001:2008 szabványok struktúrájának összehasonlítása ISO/DIS 9001:2015

ISO 9001:2008

Érvényességi terület

1. Érvényességi terület

Rendelkező hivatkozások

2. Rendelkező hivatkozások

Szakkifejezések és meghatározásuk

3. Szakkifejezések és meghatározásuk

A szervezet felépítése

4. Minőségirányítási rendszer

Vezetés

5. A vezetőség felelősségi köre

Tervezés

6. Gazdálkodás az erőforrásokkal

Támogatás

7. A termék előállítása

Működés

8. Mérés, elemzés, fejlesztés

Teljesítményértékelés Tartalmi felépítésében a szabvány a jelenlegi 8 helyett 10 fő fejezetből áll:


ÉMI-TÜV

Folyamatos fejlesztés

Az új ISO 9001:2015 legfontosabb változásai Változó alapelvek A jelenleg is ismert 8 alapelv helyett a jövőben 7 lesz. Ezek: 1. Vevők a középpontban 2. Vezetés 3. Munkatársak bevonása 4. Folyamat alapú megközelítés 5. Fejlesztés 6. Bizonyítékokon alapuló döntéshozatal 7. Partnerkapcsolatok, beleértve az összes érdekelt felet Terminológiai változások A nyilvánosan hozzáférhető és megismerhető DIS változatból egyértelműen látszik, hogy a szabvány sokkal jobban alkalmazható majd a

szolgáltatási területen működő cégeknél is. A szabvány struktúrájába külön bekerült a „szolgáltatások” kifejezés, ugyanis az eddigi „termék” fogalmat leváltották az „áruk és szolgáltatások” kifejezésre, tehát az előírások szintjén külön is figyeltek a szolgáltatási szektorokban való alkalmazhatóságra. Az érdekelt felek elvárásai – sokkal hangsúlyosabban jelennek meg A szabvány alkotóinak erősen érezhető az az elgondolásuk, amellyel a műszaki, minőségi szemlélettől a piac és a kockázatok kezelése felé kívánják eltolni a hangsúlyt. Jól tudjuk, hogy a szervezet sikerességét nemcsak az abban dolgozó munkavállalók, hanem a szervezet külső környezete és környezeti kapcsolatai is jelentős mértékben befolyásolják. Fontos tehát tudni, hogy melyek a lényeges környezeti tényezők, amelyek befolyásolhatják a teljesítményemet (pl. piac,

iparági törvények, stb.), ezek milyen kockázatokat jelentenek a cég működésére nézve és hogyan tudom ezeket kezelni. Az érdekelt felek, azaz a társadalom, a külső hatósági kapcsolatok, önkormányzatok, az általuk előírt szabályozással mind olyan tényezők, amelyekre tekintettel kell lenni, viszont épp ezáltal kap lehetőséget a cég arra, hogy rendszerüket a valós üzleti környezethez igazítsák. Ha jól belegondolunk, akkor éppen ez az az elv, aminek a meglétét a vállalatok felső vezetői egy irányítási rendszertől jogosan várják el. A szervezet felépítésének megértése – a vezetőség felelőssége Sokkal nagyobb hangsúlyt helyeztek a szervezet felépítésének megértésére, abból az elvből kiindulva, hogy egy jól működő szervezet azt feltételezi, hogy annak folyamatait (beleértve a vevők elvárásainak pontos ismeretét is), a vállalat összes érdekelt fele (tulajdonosok,


Management Service

alkalmazottak, beszállítók, szerződéses kapcsolatban lévők) munkájukkal egyaránt segítik, támogatják, globális ellátási láncot alkotva. A mai modern vállalatirányítás nem nélkülözheti a tulajdonosok megfelelő intenzitású és hatékony támogatását, ezért nagyon fontos, hogy részt vegyenek a vállalati folyamatok támogatásában, aminek elengedhetetlen feltétele fokozottabb bevonásuk a működtetésbe. Újdonság a szabvány tervezetében, hogy az érdekelt felek körébe a tulajdonosok és munkavállalók mellett a külső kapcsolatokat is bevonják. Folyamatközpontú megközelítés – ami nem változott, csak bővebb lett Az ISO 9001:2008 szabvány már tartalmazta a folyamatközpontú megközelítést a minőségirányítási rendszer fejlesztésére, hatékonyságának növelésére vonatkozóan. Az új szabvány tervezete ennél továbbmegy, amikor a „Minőségirányítási rendszer és folyamatai” címszó alatt felsorolja a folyamatközpontú megközelítés lényeges köve-

Management Service

telményeit. Mind a folyamat bemeneteit, mind pedig a kimeneteit meg kell határozni. Cél, hogy a jövőben a vállalatok sokkal tudatosabban használják a mutatószám rendszereiket (KPI), hisz a hatékonyság növelésének egyik hathatós eszköze, ha pontosan tudják főbb folyamataik teljesítményét, azokat rendszeres időközönként elemzik, döntéseket hozva a trendekből, tendenciákból. Kockázat és megelőző tevékenységek – lényeges új elem a szabványban Szintén lényeges változás a kockázat megelőzésére irányuló tevékenységek beépülése az új szabványba. Nem ez az első, hogy a kockázatirányítási elvek beépülnek egy szabványba, hiszen az ISO 31000-es családnak konkrétan a globális kockázatirányítás a témája, és ne feledjük, hogy az ISO 14001-es is a kockázatközpontú megközelítés irányából építi fel a követelményeit. Az új szabványban azonban nem az egyes problémák gyökérokainak a megtalálása, majd pedig újbóli előfordulásának a megakadályozása jelenti a fő

csapásirányt, hanem egy sokkal magasabb szintű kockázatirányítás, kockázatfeltárás és -kezelés lenne a célja. Ráadásul ez az új szemlélet nem csak a szokásos ügyfelek irányába hatna, hanem más érintett felek irányába is, mint pl. az alkalmazottak, beszállítók, a környezet, amelyben az adott vállalat működik, szakszervezetek, jogi környezet, stb. A kockázatok meghatározásának és értékelésének egységes módját nem írják elő, de egy olyan szabályozás részeként tekintenek a kockázatokra, amelyekkel kiemelten kell foglalkozni a jövőben. Dokumentált információ – dokumentumok és feljegyzések helyett, testre szabottabban A jelenlegi fejlődő gazdasági környezetben, amelyben élünk, sokkal rugalmasabban kívánják kezelni az eddigi „dokumentumok” és „feljegyzések” terminológiát, dokumentált információ kifejezéssel illetve minden ide tartozó elemet. Ezt a kifejezést lehet alkalmazni egyébként a folya-

matok leírásánál, a folyamatok összetettségének vagy akár a munkavállalók kompetenciájának jellemzésére egyaránt. A korábbi, dokumentált eljárások kifejezést a szabvány jelenlegi tervezete már nem használja. Ami nagyon lényeges változás ezen a területen, hogy nem jelenik meg elvárásként, hogy a minőségirányítási dokumentáció egyben tükörképe legyen a szabvány elvárásainak. Sőt, mint követelmény, kimaradt a nevesített Kézikönyv, a dokumentált eljárás és a feljegyzés. Ebből következik, hogy az irányítási rendszernek olyan dokumentált információt kell alkalmaznia, amely megfelel a szervezet körülményeinek (méretének, tevékenységének), igazodik a személyzet kompetenciájához, képzettségéhez, és egyúttal megfelelően leképezi a vállalati folyamatokat, azaz „testre szabott” az adott vállalat részére. Természetesen ez kockázatot is jelenthet, hiszen ezáltal a szervezet felső vezetésétől függ, hogy milyen lényeges információt jelenít meg dokumentált információként, neki kell eldönteni, hogy mit és milyen részletezettséggel dokumentál. A dokumentált információ rendelkezésre állásának biztosítása, érvényességük megjelenítése és megőrzésük továbbra is követelményként jelenik majd meg. Vezetőségi átvizsgálás – kibővülő területekkel A vezetőségi átvizsgálás követelményrendszere a jövőben kibővül olyan területekkel is, mint pl. a „szervezet stratégiai iránya” vagy az „érdekelt felek igényei”, illetve a „kockázatelemzés és fejlesztési lehetőségek”, ezzel is arra sarkallva a vállalatok vezetőségét, hogy sokkal tudatosabban elemezzék adataikat és próbáljanak minél kompetensebb döntéseket meghozni a hatékony és gazdaságilag is jövedelmezőbb működés elősegítése érdekében. Az új ISO 9001:2015 szabványra való átállásra annak megjelenésétől számítva 3 éves időintervallum áll majd rendelkezésre, azonban javasoljuk, hogy a tervezett változásokra való dokumentációs átállást a lehetőségekhez képest minél előbb kezdjék el, hiszen nemcsak arról van szó, hogy bizonyos szabványfejezeteket át kell majd írni a megfelelőség érdekében, sokkal inkább arról, hogy új módszereket (pl. kockázatértékelési és elemzési technikákat) is érdemes elsajátítani hozzá, ami időbe telik. Természetesen minden szabvány sikeres, vagy mondjuk azt, hogy optimális működtetése az adott vállalatnál dolgozó munkavállalók elkötelezettségétől is függ, ezért azt gondolom, hogy az új szabványra való átállási időperiódus egy újabb lehetőség a vállalat vezetése számára, hogy megpróbálja munkavállalói szabvány iránti elkötelezettségét növelni, egyúttal egy hatékonyabb vállalati működést is megcélozva. Bolya Árpád vezető auditor

További információ ÉMI-TÜV SÜD Kft. Management Service Osztály Bolya Árpád vezető auditor +36 26 501 152 [email protected]



Építőipari szolgáltatások


Felnőtt játszóterek? A kültéri sporteszköz pályák – közismertebb nevükön: „kondiparkok”, vagy „felnőtt játszóterek” – létesítésének története hazánkban ugyan csak néhány éves múltra tekint vissza, számuk a fővárosban és az ország nagyobb városaiban rohamosan nő. Ezek, a leggyakrabban parkokban, lakótelepeken, meglévő játszóterek mellett elhelyezett többfunkciós berendezések egyrészt közösségi helyszínt teremtenek a sportolni vágyók részére, másrészt mozgással egybekötött kikapcsolódási lehetőséget nyújtanak minden korosztálynak.

A

kondiparkok eszközeinek használata az edző saját testsúlyának emelésén, megtartásán, felhúzásán alapul. Ennek megfelelően nincs szükség külön súlyokra, ellensúlyokra, mozgó, illetve mozgatható alkatrészekre, amelyek általában meghibásodás forrásai lehetnek. Az ilyen statikus eszközök sokoldalúan igénybe vehetőek, így csak a használók kreativitásán múlik a végezhető gyakorlatok száma.


Mivel jogilag szabályozatlan területről beszélünk, gyakran szembesülünk azzal a problémával, hogy sem a gyártók, sem az üzemeltetők – rendszerint önkormányzatok vagy általános iskolák – nincsenek tisztában a „kondiparkok” tanúsítási, ellenőrzési, üzemeltetési feltételeivel és megfelelőség-értékelési szabályaival, sőt azzal sem, hogy ezek a berendezések milyen termékkategóriába tartoznak.

Általános „tévhit”, hogy a „kondiparkok” berendezései játszótéri eszközök, és ennek megfelelően a 78/2003. (XI.27.) GKM rendelet „a játszótéri eszközök biztonságosságáról” hatálya alá tartoznak, továbbá az is, hogy a rájuk vonatkozó biztonságossági követelményrendszert az MSZ EN 1176:2008 szabványsorozat „Játszótéri eszközök és talajok” tartalmazza. Tény, hogy a két területet nem szabad élesen elkülöníteni egymástól, de szabvány hátterük különbözik.

A „kondiparkok” tanúsítási eljárását – amen�nyiben ezt a gyártó vagy a forgalmazó kéri, mivel jogszabály erre nem kötelezi – az MSZ EN 15312:2007+A1:2011 szabvány „Szabadon hozzáférhető többcélú sporteszközök. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek” szerint végezzük el. A folyamat első lépéseként ellenőrizzük a szabványban előírt dokumentumok (általános terméktájékoztató, szerelési útmutató, használati és karbantartási utasítás, tervdoku-

hézagok ellenőrzése vizsgálótestekkel). Az eljárás lezárásaként a vizsgálatok eredményeit értékelő jegyzőkönyvben foglaljuk össze és a termékekről, amennyiben megfeleltek a szabvány előírásainak, tanúsítványt állítunk ki. A terméktanúsításon túl, gyakran találkozunk a „kondiparkok” üzembe helyezés előtti vizsgálatára vonatkozó üzemeltetői megkeresésekkel. Ezeknél a felkéréseknél a berendezéseken kívül a telepítés körülményeit, az eszközök egymástól

és a használat előtti ellenőrzésre. Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. fontosnak tartja azt, hogy csak olyan „kondiparkok” épüljenek, amelyek megfelelnek a biztonságossági követelményeknek és karbantartásuk is megoldott. Tapasztalataink azt mutatják, hogy ennek fontosságát az érintettek is egyre komolyabban veszik. Talán, ha ilyen ütemben fejlődik ez a terület, előbb-utóbb a jogi szabályozás is elkészül. Mi várunk rá és ötleteinkkel, tapasztalatainkkal szívesen támogatnánk.

mentáció, statikai számítás) megfelelőségét. A dokumentációban szükséges javításokat természetesen jelezzük a gyártó felé, ezzel is elkerülve annak a lehetőségét, hogy a már legyártott berendezéseken utólagosan kelljen átalakítást végezni. A megfelelő dokumentáció elkészítését követően, második lépésként elvégezzük a sporteszközök helyszíni vizsgálatát (felületi kialakítás, szelvények és kapcsolatok ellenőrzése szemrevételezéssel és mérésekkel, nyílások és

való távolságát és bizonyos magasságok esetén az ütéscsillapító talajréteg kialakítását is vizsgálnunk kell. Mivel az említett követelményekre a vonatkozó szabvány nem fogalmaz meg egyértelmű előírásokat, így ezekben az esetekben a mérnöki gyakorlat alapján állapítjuk meg a telepítés biztonságosságát. Mint említettük, ez a terület jelenleg még szabályozatlan, így a gyártókat és forgalmazókat semmi sem kötelezi a berendezések tanúsítására

Sas Brigitta műszaki szakértő

További információ ÉMI-TÜV SÜD Kft. Építőipari Szolgáltatások Osztály Sas Brigitta műszaki szakértő +36 1 399 3600 [email protected]



EoE Exchange of Experience

irányelv azon elemeire, amelyek a bejelentett szervezetek jövőbeli munkáját érintik. Aktuális téma volt az EN 81-1/2 szabványok revíziója, javítása, illetve a helyükbe lépő új szabványok, valamint az átmeneti időszakban szükséges tudni- és tennivalók. A CEN/TC 10 munkabizottság által kidolgozott anyag alapján részletes tájékoztatást kaptak a szakértők a felvonókra és biztonsági berendezésekre vonatkozó előírások (EN 81-20, 81-50, 81-70) változásairól, mind technikai, mind jogszabályi oldalról. Az előadást követő szakmai vitában egyeztették a szakértők az alkalmazott vizsgálati eljárásaikat is.

Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. volt a házigazdája a 2014. június 23-26. között megtartott nemzetközi liftes tapasztalatcserének. Hazai csapatunk és az anyavállalat képviselőinek részvétele mellett a TÜV SÜD olasz, kínai, lengyel, koreai, spanyol, dél-afrikai, és Benelux államokbeli szakértőinek részvételével zajlott a négynapos rendezvény, melynek gerincét a szakmai programok adták, de jutott hely és idő a kötetlen beszélgetésekre, szabadidős programokra is.

A

tapasztalatcsere súlyponti témája volt a CEN/TC 10 munkabizottsága által elindított folyamat, mely – a tervek szerint – az ISO 22559/6-7 szabvány fejlesztésével, több lépésben olyan egységes szabványkörnyezetet hoz létre, amely előreláthatóan 2027-re világszerte alkalmazott, egységes szabályrendszerré válhat. A jelenlegi menetrend értelmében 2020-tól az EN 81 szabvány vissza-


vonásával kell számolni, miközben tovább folyik az ISO 22559/6-7 szabvány nemzetközi harmonizációja. A liftes területen egyre nemzetközibbé váló piacon ez a – logikus – változás jelentős előrelépést hozhat, a hosszú előkészítési időszak ugyanakkor lehetőséget ad a terület helyi szabályozásának reformjához is. Rövidebb időtávokban gondolkodva is változások előtt áll a terület. 2014. február 26-án megjelent

az 2014/33 EU irányelv a felvonókra és a felvonókhoz készített biztonsági berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról. Az irányelv értelmében az abban foglalt előírásokat a tagállamok 2016. április 19-ig kötelezően át kell ültessék jogrendszerükbe és április 20-tól alkalmazniuk is kell azokat. A tapasztalatcserén részletes áttekintést kaptak a szakértők a várható változásokról, különös tekintettel az

A liftes terület biztonságtechnikai követelményei, előírásai mellett olyan témák is terítékre kerültek, melyek a berendezések energiahatékonyságának, illetve a gépészeti és tartószerkezeti komponenseinek modern eszközökkel végzett vizsgálatában, értékelésében adtak tájékoztatást a résztvevőknek. Részletes beszámolót hallhattunk a TÜV SÜD dél-afrikai delegáltjától is, ami új megvilágításba helyezte a szabályozatlan területen végzett szakértői munkát, bemutatva a piaci lehetőségeket, illetve az elmúlt években elvégzett munka eredményeit. A színes szakmai programot szentendrei laboratóriumunk bemutatása egészítette ki, ahol betekintést kaptak a szakértők a biztonsági berendezések laboratóriumi vizsgálati eljárásaiba. A mintegy 30 fős konferencia szabad programjai bőséges lehetőséget biztosítottak mind további szakmai kérdések megvitatására, mind kapcsolatépítésre. A konferencia résztvevőinek pozitív visszajelzései is mutatják az eredményességet és az igényt a hasonló rendezvényekre. Madaras Botond osztályvezető szakértő

További információ ÉMI-TÜV SÜD Kft. Építőipari Szolgáltatások Osztály Madaras Botond osztályvezető +36 1 399 3600 [email protected]


Felvonó

Felvonó

A

z ÉMI-TÜV SÜD Kft. laboratóriuma fennállása óta számos műszakilag rendkívül egyedülálló vizsgálatot végzett el. A csarnok több mint egy évtizede a Felvonóvizsgáló Állomás részeként működik, ám maga az épület és a benne használatos berendezések, eszközök egy részét még az akkori Építéstudományi Intézet (ÉTI) szellemiségének megfelelően fejlesztették ki.. Ennek köszönhetően a labor adottságai a legkülönfélébb építő- és járműipari termékek, valamint logisztikában használatos tároló eszközök vizsgálatát teszik lehetővé. Talán kevesen tudják, hogy itt folytak a régi Ikarus buszok alvázainak és teljes felépítményének dinamikus fárasztó vizsgálatai, erőtani próbái. Ebben a laborban történt a panelházak teljes betonszerkezetének bevizsgálása, csatlakozási pontjainak terhelhetősége, stabilitása, dinamikus hatásokkal – pl. földrengés – szembeni ellenálló képességének műszaki elemzése. Számos logisztikai rendszer, állványok, mobilis és statikus acél építmények, konténerek, valamint robusztus beton, vasbeton gyártmányok, tartó gerendák, stadionok szerkezeti elemei és egyéb teherátadó szerkezetek vizsgálata folyik napjainkban is. Minden kísérlet valós méretű mintán történik, ami ilyen széles termékpaletta mellett európai tekintetben is egyedülállónak számít.

Érdekes vizsgálatok a szentendrei laborunkban 16 ÉMI-TÜV SÜD Hírek

Az építőipar folyamatosan változik. Újabb és újabb fejlesztések, mérnöki műtárgyak születnek, amelyek az építőanyagok eddig még nem látott felhasználási módjával, esetenként újfajta anyag létrejöttével valósulnak meg. Az újításokat bizonyos esetekben tesztelni kell a valós életben történő felhasználást megelőzően, ami miatt a labor folyamatosan újabb és újabb kihívásokkal néz szembe, ezáltal tovább bővítve a bevizsgált terméktípusok listáját. A tesztelés szinte minden esetben valamilyen írott műszaki szabályozás alapján történik, ebből következően számos esetben előfordul az is, hogy egy adott forgalomban lévő termék újra bevizsgálása a rá vonatkozó szabványok változása miatt válik szükségessé. Ennek egy speciális, ám napjainkban igen gyakori esete az, amikor egy adott országban

Ilyen okból kaptunk idén egy elsőre nagyon egyszerűnek tűnő megbízást. A feladat egy elemekből összeállítható polcrendszer műszaki megfelelő-

akadályozására. (2. ábra). Az elemek összeakasztásához semmilyen szerszámra nincsen szükség, a művelet kézi erővel kivitelezhető. Az akasztó karmokat vaskos, L-profilú elemekből préselték, amelyek kellően nagy szilárdságú, merev kapcsolatot létesítenek a függőleges oszlopokkal. A rendszernek egybefüggő, sík polc felülete nincsen, az állványzatot az anyagok raklapo-

maradó alakváltozást, akkor „rámondható az ámen”, alkalmas a rá bízott feladat ellátására. Ez a gondolatmenet teljesen logikusnak tűnik, és bizonyos esetekben valószínűleg elegendő is lenne ez az eljárás a megfelelőségi kérdés eldöntésére. Azonban a műszaki élet nem ennyire egyszerű. Mint korábban említettem, a vizsgálatok az adott termékre vonatkozó termékszabvány

1. Az állványrendszer felépítése

2. A függőleges és vízszintes profilok kapcsolódása

3. Negyedpontos terhelés elvi ábrája

ségének tanúsításához szükséges laboratóriumi vizsgálat lefolytatása volt. A termék korábban már forgalomban volt, azonban nem az európai irányelvek és szabványok szerint minősítették. A gyártó szeretné a logisztikai rendszerét Európa számos országában is forgalmazni, aminek feltétele a fent nevesített vizsgálatok lefolytatása. Cikkemmel a tekintetben szeretnék némi betekintést nyújtani a kedves olvasónak, hogy egy látszólag végtelenül egyszerű laborvizsgálat mennyi műszaki bonyodalmat is rejthet magában.

kon történő tárolására fejlesztették ki. Emiatt a tároló rendszer mélységi mérete kötött és a szabványos raklapok hosszméretéhez illeszkedik. Természetes dolog, hogy a gyártó a termékével minél szélesebb vevői kör igényeit szeretné kielégíteni, így a rendszer függőleges és vízszintes szelvényeit különböző hosszúságokban gyártják, lehetővé téve a felhasználási hely adottságaihoz legmegfelelőbb polcrendszer kialakítását. Mivel a vízszintes gerenda hosszától erősen függ a polc teherbírása, ezt az idomot többféle keresztmetszettel is gyártják.

előírásai alapján történnek. (Jelen esetben ez az EN 15512:2010-09 jelű, az acélból készült, statikus, ill. állítható polcmagasságú raktározási rendszerekkel foglalkozó európai szabvány.)

használatos terméket a gyártója a nemzetközi piac olyan területén is szeretné értékesíteni, ahol a vonatkozó előírások eltérnek attól, ami alapján a produktumát korábban bevizsgálták.

A termék rövid bemutatása A termék felépítését tekintve hasonlít a raktározásban „Salgó” polcként elterjedt rendszerhez, ám jóval robusztusabb kivitelben (1. ábra). Az állványrendszer függőleges oszlopai perforáltak, amelyhez a vízszintes, az ábrán narancssárga színű acél gerendák tetszés szerinti magasságban kapcsolódhatnak. A két elem stabil illeszkedését – a teherbírás függvényében – oldalanként 3 vagy 4 akasztó karom biztosítja, valamint egy biztosító csap szolgál a véletlen kiakadás meg-

Az állványrendszer vizsgálati módszerei Gondolhatná az olvasó: mi sem egyszerűbb egy tároló állványrendszer vizsgálatánál? Összeszereljük a kérdéses állványt a gyártó utasításai szerint, „jól megpakoljuk” a névleges teherbírásának megfelelő számú hitelesített mérősúllyal (akár biztonsági tényezőt is figyelembe véve megnövelt terhelést is használhatunk, mintegy túlterhelve a szerkezetet), majd várunk. Ha a vizsgálat tárgya bizonyos idő után sem szenved

A vízszintes gerendák hajlítási tesztje A szabványos vizsgálatok egyik része valóban a fent említett példához hasonlóan zajlik. Hasonlóan, de mégis néhány olyan jelentős különbséggel, amely komoly vizsgálati összeállítást igényel. Egy adott vizsgálat során az összeállított állványrendszer egy „polcát” – azaz a két, párhuzamosan futó vízszintes gerendát – kell megterhelni. A terhelés eloszlása kötött, de kétféle módozatot is megenged a szabvány: • az egyik a gerenda hosszán egyenletesen megoszló terhelés, • a másik pedig az úgynevezett „negyedpontos” terhelés. Az utóbbi azt jelenti, hogy ha a vízszintes gerendát, mint kéttámaszú tartót tekintjük, a feltámasztási pontok közötti távolságot 4 egyenlő


Felvonó

Felvonó

egyezésen túl ugyanis nagyon lényeges dolog, hogy a dugattyúk súrlódási tényezője is megegyezzen, hiszen a hengerben lévő olajnak azt is le kell küzdenie, mint többlet erőt. • A növekvő erők egyre komolyabb deformációt (elhajlás, csavarodás, stb.) okoznak az erőt elszenvedő vízszintes gerendáknak. Emiatt az erők hatásvonalai megváltoznak, mondhatni „vándorolnak”. Ha a munkahenger dugattyújára visszaható erő hatásvonala nem esik egy vonalba a dugattyú tengelyével (hétköznapi szóval élve féloldalasan kapja vissza az erőt), megnő a súrlódási tényezője, nagyban lecsökken az általa kifejtett erő a nyomás hatására. (Természetesen károsító hatása is van a munkahengerre, a jelenség tönkre is teheti azt.)

4. Vizsgálati összehasonlítás a zöld színű teherelosztó gerendákkal

részre osztva a támaszpontokhoz legközelebb eső két negyed pontban kell függőleges hatásvonal mentén egyforma erőkkel terhelni. (3. ábra). Jelen esetben, mivel egy rakodási szint két vízszintes gerendából áll, az elülső és a hátsó elemen is ugyanezen modell szerint kell erőt közölni, azaz a mérési összeállításban 4 pontban kell egy időben egyforma nagyságú erőket használni. A vizsgálat során a gerendák terhelését lassan, fokozatmentesen kell növelni, ráadásul nem egy előre meghatározott értékig, hanem tönkremenetelig. A teljes folyamat időtartama alatt a gerendákra ható erők nagyságát és a gerendák közepes keresztmetszetében a lehajlásuk mértékét az idő függvényében folyamatosan mérni, regisztrálni kell. Egy adott vizsgálatot háromszor kell lefolytatni, vagyis teljesen megegyező, ugyanazon paraméterekkel rendelkező gerendákból összesen 6 darabon történik vizsgálat. A fentiek függvényében el kellett dönteni, melyik terhelési módot válasszuk. Mivel a terhelés nagysága folyamatosan változó, nem is kérdéses, hogy a mérősúlyok „pakolgatása” szóba sem

jöhet, az erőközlés formája hidraulikus munkahengerrel (vagy munkahengerekkel) kell, hogy megvalósuljon. Látszólag egyszerű a megoldás, hiszen ha a megoszló terhelést választjuk, a terhelendő gerendákra hosszanti irányban ráteszünk egy-egy robusztus teherelosztó gerendát, amit középen függőlegesen lefelé nyomunk egyetlen munkahengerrel egy feltámasztási ponthoz képest. A lényeg, hogy a teherelosztó gerenda olyan keresztmetszetű legyen, hogy ne szenvedjen alakváltozást az erő hatására. (Persze az összeállítást duplán kell kivitelezni, hiszen két terhelendő gerendánk van.) Sajnos nehezíti a dolgot, hogy a megrendelő öt különböző hos�szúságban gyártja a vízszintes elemeket, tehát a vizsgálathoz öt különböző méretű teherelosztó gerenda-pár szükségeltetik. Ráadásul a vizsgálat nem egy előre meghatározott erő elérésig tart, tehát – a legkedvezőtlenebb esetet is figyelembe véve – a névleges teherbírás többszörösét is el kell, hogy bírják a teherelosztók alakváltozás nélkül. (A lehajlás tekintetében egyéb problémákat nem is említek, amik miatt erőnöveléskor a megoszló terhelés átalakul nem megoszlóvá.)

Látható, hogy bár elsőre kézenfekvőnek tűnhetett a megoszló terhelés alkalmazása, esetünkben komoly többletköltségekkel és megannyi problémával járhat. Nézzük meg tehát a negyedpontos terhelést. Kiindulásként vegyünk négy darab egyforma hidraulikus munkahengert, állítsuk be a négy erő támadási pontjába, majd a munkahengerek fölé helyezzünk fixen négy nagy teherbírású bázisfelületet, amihez képest tudunk a hidraulikákkal lefelé erőt kifejteni. Készen is lennénk, ám a módszerben rejlő nehézségekről még egy szó sem esett. Hogyan fognak a munkahengerek minden időpillanatban egyforma erőt kifejteni? Egyszerű a válasz, hiszen teljesen egyforma hengerekről van szó. Használjunk egyetlen szivattyút, annak nyomó tömlőjét ágaztassuk el négyfelé, és a végeket csatlakoztassuk a négy munkahengerhez. Ugyanakkora nyomás kerül mindegyikbe, és az egyforma geometria miatt azok teljesen megegyező erőt fejtenek ki. A módszer elvileg működőképes, de gyakorlatban rengeteg buktatót rejt magában: • Az első felvetés, hogy valóban teljesen egyforma-e a négy hidraulikus egység? A geometriai

Az utóbb részletezett jelenséget mindenképp ki kell küszöbölni, amennyire csak lehet. Ezt úgy tudjuk megtenni, hogy a munkahengerek alá és fölé gömbcsuklós támaszokat teszünk. Jelen esetben nyolc darab ilyen csuklót jelent, ami a mérési összeállítás felépítését, majd szétszere-

lését igencsak bonyolítja (szereléskor is „csuklik” a csukló…), valamint még így sem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy a mérési folyamat elejétől a végéig mind a négy munkahenger teljesen egyforma erőt közöl. Persze ha négy szivattyút használunk, és négy erőmérő egysé-

get is beteszünk a négy dugattyú alá, akkor egy szabályzóval folyamatosan szinkronban lehet tartani a négy erőt. (Megjegyzem, ez megint horribilis többletköltségekkel járna.) A leggyorsabban átszerelhető, és mégis precíz megoldást itt is a fizika adja A fenti problémák miatt jogos felvetés, hogy ha már úgyis egyetlen szivattyút használunk, akkor használjunk egyetlen munkahengert! Igaz ugyan, hogy négy helyen kell erőt kifejteni, de áthidaló gerendákkal a négy erővonalat központosítani lehet. A vizsgálatok során ezt a módszert alakítottuk ki (4. és 5. ábrán látható módon). Gyakorlatilag egy „H” betű alakja látható, ahol a „H” szárai

az első és hátsó gerendák egy-egy támadási pontjain áthaladva helyezkednek el, a „H” alak harmadik eleme pedig ezeken fekszik keresztben úgy, hogy a vizsgált gerendáktól egyforma távolságokra legyen (a négy erőközlési ponthoz viszonyítva középpontos legyen az elrendezés). A „H” alak mértani középpontján halad át a hidraulika munkahenger által létrehozott erő hatásvonala. Az erők támadási felülete egy-egy 100x100x10 mm-es acéllemez (a jó tapadás miatt gumilappal ellátva – 6. ábra), az áthidaló gerendák pedig 200x200 mmes, egyenlő szárú szögacélból készültek. Na de miért éppen szögacél? Gondoljunk csak bele, hogy a vizsgálat során a két erőhatásnak kitett gerenda deformálódik, lehajlik. Ahogy növekszik a terhelés, ez a deformáció egyre aszimmetrikusabb is lehet. Tehát a csatlakozási pontokhoz jelen esetben is kell valamilyen csuklószerű megoldás. Ha elképzeljük a „H” betű négy szélső pontját teljesen más-más magasságban – ez lehet a legszélsőségesebb helyzet –, láthatjuk, hogy itt sem sokkal kevesebb, összesen hét csuklópont van a rendszerben. Vegyünk észre azonban egy nagyon fontos momentumot! A

5. A teherelosztó gerendák négy nyomólemezen és gumilapokon keresztül adják át az erőt



Felvonó

Fogyasztási cikkek

Lab Excellence Konferencia és Workshop 6. A terhelés hatására először meghajlik, majd megroppan a vízszintes tartó elem

kialakítás miatt minden csuklónak elegendő csak az egyik tengelye mentén működni, azaz nem kell gömbcsuklóban gondolkozni, hanem elég, ha a megfelelő irányban tud fordulni a szóban forgó áthidaló gerenda az alatta lévőn. Ráadásul kisebb szögelfordulásokkal lehet számolni a „H” alakzat hosszú „karjai” miatt. Tehát ha minden csatlakozási pontot (illetve vonal) úgy alakítunk ki, hogy a nyomott felületet ellátjuk egy „V” alakban bemart „árokkal” (núttal), amibe a „V” profilú nyomó gerendát a merőleges felületei találkozási élével lefelé fordítva ültetjük bele, már meg is spóroltuk a 7 darab gömbcsuklót is. Az összeszerelés egyszerűsödik, a két vizsgálat között eltelt idő rövidebb. (Összesen 90 darab ilyen vizsgálatot kellett csinálnunk, tehát ez is igen lényeges szempont.) Az így kialakított vizsgálati módszer előnyei: • Egyetlen munkahenger használata, ezzel együtt • egyetlen szivattyú és olajtömlő ág, valamint • dugattyú-szinkronozás elkerülése. • Egy erőmérő cella elegendő a munkahenger hatásvonalában (mivel az erő a geometriából adódóan oszlik meg négy részre, biztosak lehetünk abban, hogy a munkahenger által közölt erő negyede hat minden támadási pontban).


• Egyetlen felső, terhelhető bázisfelület elegendő, amihez képest a munkahenger lefelé ható erőt fejt ki. (Az előző megoldások esetében kettő vagy négy ilyen bázis kellett volna.) • Gömbcsuklók kiküszöbölése • A „H” alak gyorsan szerelhető, mozgatható • A „H” alak karjainak hossza más méretű gerendák vizsgálatához könnyen változtatható. Összegzés A bemutatott mérési eljárás csak egy volt az öt közül, amelyeket a megrendelő jelenleg kért a laborunktól. A másik négy elemeiben vizsgálja a szerkezetet, azaz külön-külön foglalkozik a függőleges oszlopok terhelés hatására történő kihajlásával, vagy a vízszintes gerendákat tartó karmantyúk stabilitásával, stb. Ezek a vizsgálatok is látszólag mind-mind végtelenül egyszerűek, akárcsak a fent kifejtett példám. A tanúsítási eljárásban további öt vizsgálati módszer is szerepel, ahol a szerkezetnek a dinamikus erőhatásokra (pl. földrengés) való ellenállását tesztelik, vagy a nem rendeltetésszerű használatból eredő, ám mégis gyakran előforduló erőhatások következményeit tárják fel. (Ilyen például a gyakorlatban, amikor az állványrendszerre történő rakodás közben a targonca villájával meglökik, vagy elhúzzák a polcot.)

Ebből a rövid betekintő példából is látható, hogy a mai összetett világunkban egy igen egyszerű rendszer látszólag szintén egyszerű bevizsgálási folyamata mennyire sok összetevőből áll, sok esetben a vonatkozó műszaki szabályozás bonyolultság tekintetében Minótaurosz labirintusával vetekszik. A vizsgálatok laboratóriumi minőségű és precizitású lebonyolítása pedig általában nem is olyan egyszerű, mint gondolnánk, hiszen az eredményeknek támadhatatlannak kell lenniük, és megadott pontosságon belül kell maradniuk. A fentiekből következik az a tény is, hogy egy ilyen értékes laboratórium üzemeltetése, fenntartása komoly feladat. Számunkra ezért is fontos az építőipar fellendülése, amivel újabb és újabb érdekes és értékes feladatok várnak még a szentendrei vizsgálócsarnokunkra. Bartucz Miklós laborvezető

További információ ÉMI-TÜV SÜD Kft. Felvonóvizsgáló Állomás Bartucz Miklós laborvezető +36 26 501 120 [email protected]

2014. május 21-én Shanghaiban rendezték meg a TÜV SÜD vállalat első Lab Excellence Konferenciáját, amelyen 17 országból 150 szakértő vett részt. A Konferenciát három napos Workshop követte, ahol 4 szekcióban összesen 37 tematikus előadás hangzott el. Az előadásokat követően, illetve a szünetekben lehetőség nyílt az ismerkedésre, további tapasztalatcserére. A programok között szerepelt a TÜV SÜD vállalat egyik legnagyobb és legmodernebb laborjának, a Shanghai laboratóriumnak megtekintése is.

A

konferenciát Dirk Eilers (a Menedzsment Bizottság tagja), Ishan Palit (vezérigazgató, Product Service Divizió/ Globál) és Oliver Jacob (Vállalatfejlesztési Alelnök) nyitotta meg. A megnyitó beszédekben elhangzott, hogy a TÜV SÜD – összehasonlítva a versenytársakkal – jelenleg az SGS, az Intertek és a Bureau Veritas után a 4. helyen áll a fogyasztási cikkek vizsgálata és tanúsítása területén. A bevétel növekedése ezen a területen 20082013 között 10%-os volt. A laboratóriumhálózat mérete és komplexitása ez idő alatt jelentősen nőtt. Jelenleg a TÜV SÜD 75 helyszínen, több mint 200 laboratóriummal rendelkezik. A foglalkoztatottak száma megközelíti a 3000 főt. A TÜV SÜD 2020 stratégiájának alapvető része a következetesség és az operatív hatékonyság.

A cél, hogy 2020-ra egy helyet előrelépjünk a rangsorban és bekerüljünk a Top 3-ba. A tervek szerint 2020-ig több mint 200 m€ értékben további laborfejlesztések várhatóak, a jelenlegi 3000 főről kb. 5000 főre emelik a foglalkoztatottak létszámát. Ennek érdekében a vállalat vezetése meghatározta a dinamikus növekedés fokozására és a hatékonyság növelésére szolgáló programokat, illetve a pénzügyi célkitűzéseket. A komplex kezelés érdekében a laborokat jellemzőik alapján az alábbiak szerint 4 típusba csoportosították: • Vegyi és mechanikai laborok • EMC+ENV laborok, elem vizsgálat • Mikrobiológiai laborok • Elektromos biztonság, mechanikai biztonság

A laborok átvilágítása részben megtörtént, részben 2015-ig lezárul. Teljesítménymutatók jelzik egy labor hatékonyságát, az átfutási időt, a minőséget és a költségeket. Ishan Palit úr szemléletesen ismertette a hallgatósággal a dinamikus árazási stratégiát. Josef Bichler (Head of Controlling Corporate) és Holger Lindner (CFO PS Division/Global) pénzügyi oldalról fogalmazták meg az egész cégcsoportra vonatkozó feladatokat és célokat: • 10%-os éves árbevétel-növekedés • >10% profitmarzs • a cégcsoport értékének növelése évente 10 m€-val • nemzetközi piaci részesedés >50% • Saját tőke >25%


Fogyasztási cikkek

Dr. Jens Butenandt (TÜV SÜD Product Service CTO) előadásában felsorolta az általános feladatokat: • Technológiák harmonizálása vagy áthidaló szolgáltatás vonalak megoldása (pl. laboratóriumok között) • Vizsgáló berendezések harmonizálása (pl. laboratóriumok között) • Az általános eljárások és folyamatok harmonizálása • A minőség, a hatékonyság és a költségek optimalizálása a tapasztalatcserékkel • Műszaki és szabályozási trendek felismerése, pontosítása • Jártassági vizsgálatok szervezése / laborok közötti összemérések

Fogyasztási cikkek

A laborok hatékonyságának növelésére a legjobb tapasztalatokat a szakértők a workshopokon osztották meg a hallgatósággal. Az I. munkacsoportban arra keresték a választ, hogy hogyan lehet felgyorsítani, egységesíteni és automatizálni a folyamatokat? • Hogyan csökkentsük jelentősen az átfutási időt? • Hogyan növeljük a folyamat sebességét barkód szkenneléssel? • Hogyan csökkentsük az alapanyag költségeket? • Hogyan érjünk el gyors átfutást egy vegyi vizsgálati laborban? A II. csoportban az élelmiszer laborok vezetői a logisztika és a rendszerautomatizálás kérdéseit tekintették át.

• Hogyan növeljük a jövedelmezőséget az élelmiszer laborok közötti tudás-átadással? • Az ár-differenciálás hogyan növeli a nyereséget? • Hogyan szervezzük az élelmiszer vizsgálatok logisztikáját hatékonyan? • Hogyan gyorsítsuk fel a mikrobiológiai vizsgálatok folyamatát a LIMS System használatával? A III. csoport olyan kérdésekkel foglalkozott, mint a folyamat minőség és a több műszakos rendszer bevezetése a felhasználás növelésére, a drága vizsgáló berendezések kihasználásának növelése, a költséges folyamatok hibáinak elkerülése, illetve a folyamatok gyorsíthatósága és automatizálhatósága. • Hogyan növeljük az EMC kihasználását több műszakos üzemeltetéssel? • Hogyan javítsuk lényegesen a folyamat minőségét az ENV és EMC laborokban? • Hogyan működik egy gépjárműipari laboratórium hatékonyan, mint vizsgálati központ? A IV. munkacsoportban a folyamat veszteségek elkerülése, a labor teljesítményének mérhetősége és a szükségtelen folyamat lépések kiküszöbölése témakörben hangzottak el előadások. • Hogyan származtatható hatékonysági mutató a PS Explorerből? • Hogyan küszöböljük ki a folyamat veszteségeket az elektromos / mechanikai laboratóriumokban? • A műszaki támogatás hogyan teszi a labor működését hatékonyabbá? • Hogyan fordítsunk egy veszteséges labort nyereségessé? Az V. csapat a labor automatizáltság növelésének lehetőségeit vizsgálta. • Hogyan növeljük a hatékonyságot az EMC / ENV laborokban eLOGr-el? • Hogyan növeli a hatékonyságot a vizsgálati módszerek harmonizálása? • Hogyan irányítsuk a LIMS program bevezetését? • Hogyan használjuk az LIMS programot a labor hatékonyságának növelésére? • Hogyan gyorsítsuk a vizsgálat tervezését Navigátor használatával?


A belső folyamatok javítása a VI. csoport keretein belül került megbeszélésre. • Hogyan hozzunk létre és futtassunk regionális programot, hogy növeljük a működési hatékonyságot? • Hogyan tervezzünk gyors és hatékony labor folyamatokat (vegyi és elektromos / mechanikai laborokban)? • A belső auditok hogyan segíthetnek a labor hatékonyság-növelésében? • Hogyan mérjük a nyereségességet az egyes vizsgálatoknál? • Az R&D hogyan vezethet sikerre az energiahatékonyság vizsgálatoknál? A VII. csoportban az előadók tapasztalataikat osztották meg üzletről, a fejlesztésekről egy-egy új laboratórium kialakításával kapcsolatban: • Akkumulátorvizsgáló laboratórium kiépítése • Légzsák vizsgáló laboratórium kiépítése Oroszországban • Könnyűipari vizsgáló laboratórium Bangladesben • Környezetvédelmi vegyi vizsgálatokra alkalmas laboratórium, Olaszország • Tűz vizsgálatok Az előadásokon hallottak megerősítettek bennünket abban, hogy más laboratóriumoknak is hasonló problémákkal kell megküzdenie a dinamikus növekedés, a hatékonyság növelése és a pénzügyi elvárások teljesítése érdekében. A KERMI Osztály laboratóriumának átalakítása, fejlesztése jó úton halad, szép eredményeket értünk el, de a konferencián elhangzottakat be kell építenünk a stratégiai elképzeléseinkbe. Az első TÜV SÜD Lab Excellence Konferencia kiváló lehetőség volt a következő szintre való lépésben, mivel lehetővé tette, hogy a szakemberek, laborvezetők személyesen is megismerhessék egymást, gyakorlati tapasztalataikat, új ötleteiket megosszák egymással, valamint megtörtént az első lépés a labor típusok, régiók és klaszterek közötti hálózat kialakítására is. A laborok közötti együttműködéssel, egymás tapasztalatainak átvételével, a harmonizációval valóban egy jól működő, rugalmas, nyereséges, nemzetközi vállalattá válunk, amellyel ügyfeleink számára biztonságot és értéket teremtünk. Az egyik előadásban a következő kínai közmondás hangzott el: „Amikor a változás szele fúj, néhány ember falakat, mások szélmalmot építenek.” Az előadó találóan választotta ezt a mottót, amely a vállalat életében is fontos szerepet játszhat, ha a környezetünk gyorsan változó igényeihez alkalmazkodva befogjuk a szelet a közös vitorlánkba. Molnár Orsolya textil mérnök, szakértő

További információ ÉMI-TÜV SÜD Kft. KERMI Osztály Molnár Orsolya textil mérnök, szakértő +36 1 210 9584 [email protected]


Ipari szolgáltatások

Megjelent a PED-2014, azaz a 2014/68/EU Irányelv


A

PED-en kívül további 8 irányelv módosítását végezte el az EU 2014 I. félévében. A módosított irányelvek a következők:

• Civil Explosives Directive: Directive 2014/28/EU • Simple Pressure Vessels Directive: Directive 2014/29/EU • Electromagnetic Compatibility Directive: Directive 2014/30/EU • Non-automatic Weighing Instruments Directive: Directive 2014/31/EU • Measuring Instruments Directive: Directive 2014/32/EU • Lifts Directive: Directive 2014/33/EU • ATEX Directive: Directive 2014/34/EU • Low Voltage Directive: Directive 2014/35/EU • Pressure Equipment Directive: Directive 2014/68/EU Az összesen 9 direktíva módosítását egy még 2008-ban elindított, új jogi keretszabályok létrehozásáról döntő jogi folyamat eredményezte. A „New Legislative Framework”-ként (továbbiakban: NLF) definiált új jogi keretszabályzat az EU belső piacának hatékonyabb működését, versenyképességének növelését elősegítő, horizontális szabályozási eszköz. Az NLF révén az EU elsősorban a CE-jel piaci értékének, az EU-n belüli és kívüli elismertségének fokozását, ezzel a CE-jeles termékek versenyképességének megerősítését tűzte ki célul. Ezzel a jogi eszközzel szeretné az EU elérni az eltérő notifikációs eljárásokból és NoBo (Notified Body) követelményekből eredő versenyhátrányok felszámolását, valamint a különböző direktívák közötti kompatibilitás és konzisztencia megteremtésével a hatékonyság növelését. A PED módosításának a fenti „NLF” folyamaton kívül egy másik oka is van.

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2014 második negyedévében jelent meg az „Európai Parlament és a Tanács 2014/68/EU Irányelve (2014. május 15.) a nyomástartó berendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról” szóló direktíva (továbbiakban:PED-2014). A módosított irányelv kétlépcsős bevezetést követően 2016. július 19-ig teljesen le fogja váltani a 97/23/EK-t, a Nyomástartó Berendezések Direktívát, azaz a korábbi PED-et (továbbiakban: PED).


A PED 9.§ 2.1 pontja, amely a töltetek besorolására vonatkozó szabályozás, meghivatkozza a 67/548/EGK irányelvet (DSD = Dangerous Substances Directive). A PED 9.§ szerint 1. csoportba tartoznak azok a veszélyes töltetek, melyek a DSD-ben meghatározottak szerint robbanásveszélyesek, tűzveszélyesek, mérgezőek. A DSD-t azonban leváltja egy új rendelet: a CLP, a 1272/2008 rendelet. A CLP (Classification Labelling and Packaging Regulation = Rendelet anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról) (továbbiakban: CLP) a töltetek besorolásánál új szempontokat és a korábbitól eltérő kategóriákat alkalmaz (fizikai és vegyészeti veszélyességi osztályok). Ennek következtében a PED szerint eddig 2. csoportba tartozó, azaz nem veszélyes töltetek átkerülhetnek az 1.csoportba, azaz veszélyes kategóriába, ill. előfordulhat ennek az ellenkezője is. A PED 9.§ szerinti töltet besorolásokat a PED-2014 13.cikk fogja leváltani, ahol a töltetek besorolásánál már a CLP van meghivatkozva.



építenie, ami utólagosan felmerülő hiba esetén a termékek visszahívását is lehetővé teszi. A PED- 2014 a gyártók mellett a meghatalmazott képviselők, az importőrök és a forgalmazók kötelezettségeit is egyértelművé teszi. A PED-2014 a műszaki követelmények, azaz az alapvető biztonsági követelmények vonatkozásában egy lényeges pontban módosul. Az előzetes megjegyzések 3. pontjában, a gyártó által készített veszélyelemzés kiegészült kockázat-értékeléssel (to analyse the hazards and risks). Ennek gyakorlati megvalósíthatóságáról az illetékes bizottságokban éles vita folyik. Várhatóan a veszélyelemzéshez hasonlóan értelmező „Guideline” fog erre megoldást adni, mivel egy kockázatértékelés elkészítése az eddigiekhez képest jelentős többletkövetelmény a gyártóval szemben, ráadásul a gyártó a kockázatértékelés elkészítéséhez legtöbb esetben nem rendelkezik elegendő információval.

A két, egymástól független jogi eljárás következtében a PED-2014 kötelező alkalmazásának bevezetése kétlépcsős lesz. A töltetek besorolását tartalmazó részt, azaz a CLP követelményeit 2015 június 1-től már alkalmazni kell, míg a teljes direktíva kötelező alkalmazásának időpontja 2016. július 19. Párhuzamosan a korábbi PED (97/23/ EK) visszavonásra kerül. A tagállamoknak 2015. február 28-ig kell elfogadni és kihirdetni azokat a törvényi, rendeleti, közigazgatási rendelkezéseket, amelyek a töltetek besorolására vonatkozó módosítást tartalmazzák, a teljes PED-2014 átültetésének végső határideje 2016. július 18. A PED-2014 magyarországi bevezetését nehezíti, hogy a PED (97/23 EK) magyar jogszabályi megfelelője, a 9/2001.(IV.5.) GM rendelet a PED-en kívül az egyszerű nyomástartó edények irányelvet, az SPVD-t is tartalmazza. A SPVD is módosult 2014-ben, a SPVD-2014 a 2014/29/EU már 2014 I. negyedévében megjelent. A SPVD2014 kötelező alkalmazásának időpontja 2016. április 20. Tehát a 9/2001.(IV.5.) GM rendeletet három okból, három különböző határidőig kell módosítani.

Az elmúlt években sok nehézséget okozott a magyarországi alkalmazóknak, hogy a magyar jogszabály paragrafusai, mellékletei nem egyeztek a EU jogszabállyal, így a direktívával kapcsolatban megjelent „Guideline”-ok, harmonizált szabványok hivatkozásai csak nagy nehézségek árán voltak a magyar jogszabályban beazonosíthatók. Az exportra szánt berendezések esetén a magyar jogszabályi meghivatkozások semmit nem jelentettek a célországban, ezért ha a kötelező módosítások eredményeként két új magyar jogszabály készülne, amelyek nemcsak tartalmilag, de formailag is követnék az uniós direktívák felépítését, az nagyban megkönnyítené a magyarországi tervezők, gyártók, üzemeltetők, tanúsítók helyzetét. A töltetek besorolását érintő módosításon kívül az „NLF munkájának” eredményeképpen a PED számos helyen módosult. A módosításokhoz ill. megfeleltetéshez a PED- 2014 VI. melléklete egy megfelelési táblázat formájában ad segítséget. A PED hatálya nem változott, azaz a direktíva továbbra is a 0,5 bar nyomást meghaladó leg-

nagyobb megengedhető nyomásnak (PS) kitett nyomástartó berendezések és rendszerek tervezésére, gyártására és megfelelőség-értékelésére vonatkozik. Változtak azonban a megfelelőségértékelési eljárások (modulok), többségében csak elnevezésükben és nem tartalmukban. Az A1 modult lényegében azonos tartalommal felváltja az A2 modul és az A1 megszűnik*, ehhez hasonlóan a C1 modult felváltja a C2. A B1 modul megszűnik, helyette a B modulnak két fajtája kerül bevezetésre: a B (tervezési típus) és a B (gyártási típus).

Megnövekednek a Bejelentett Szervezetekkel (Notified Body) szembeni követelmények is. A megváltozott direktíva miatt valamennyi, korábban a PED-re notifikált szervezet jogosultsá-

gát 2016. július 17-én törölni fogják a NANDOban (New Approach Notified and Designated Organisations) és a tagországoknak új eljárások alapján kell eddig az időpontig a PED-2014-re bejelenteni a szervezeteket. Mivel hazánkban egy új notifikációs eljárás lefolytatása minimum 6 hónapot vesz igénybe, amennyiben a PED-2014 magyar jogrendbe való átültetése nem történik meg csak a jogilag lehetséges véghatáridőre, kialakulhat egy olyan rövidebb-hosszabb időszak, amíg nem lesznek Magyarországon nemzeti Notified Body-k a PED területén. A TÜV SÜD Csoport megkezdte a felkészülését a PED-2014-re való átállásra. Anyavállalatunk a TÜV SÜD IS GmbH, NB 0036 jogosultsága alapján várhatóan már 2015 januárjától lehetőségünk lesz a típustanúsítványokon és a rendszer modulokra vonatkozó tanúsítványokon a PED-2014 feltüntetésére, így ügyfeleinknél az átállás zökkenőmentesen és fokozatosan lefolytatható. Az ÉMI-TÜV SÜD Kft., NB 1417 jogosultsága alapján, előkészítette az új notifikációs eljárásához szükséges dokumentumokat, szakértőink képzése megtörtént. Amint megjelenik a PED-2014-et a

magyar jogrendbe átültető jogszabály, beadjuk a notifikációs kérelmünket. Ügyfeleink felkészítéséhez októbertől tanfolyamokat indítunk PED-2014 címmel. A tanfolyamok célja a változások, a szabályozási háttér, a PEDdel kapcsolatos korábbi ismeretek felfrissítése mellett a PED-2014 új követelményeinek bemutatása, a kapcsolódó „Guideline”-ok, harmonizált szabványok aktuális verziójának, az átállás módjának és a határidőknek az ismertetése. A tanfolyamainkat ajánljuk minden olyan vállalat szakembereinek, akik nyomástartó berendezések és rendszerek tervezésével, gyártásával, vagy üzemeltetésével foglalkoznak. Wiegand Krisztina TÜV szakértő, osztályvezető

További információ ÉMI-TÜV SÜD Kft. Ipari berendezések és Hegesztéstechnológia Osztály Wiegand Krisztina osztályvezető +36 26 501 141 [email protected]

A PED-2014 jelentős módosításokat tartalmaz a gazdasági szereplők kötelezettségeit érintő területeken. A gyártóknak például a bevezetést követően kiszállított termékek esetén 10 évig nyilván kell tartaniuk és a piacfelügyelet rendelkezésére kell bocsátaniuk minden olyan vevőjük és beszállítójuk azonosítására alkalmas adatot, akinek nyomástartó berendezést szállítottak, vagy akitől nyomástartó berendezést vettek. További gyártói kötelezettség sorozatgyártás esetén, hogy gyártónak olyan nyomkövetési rendszert kell ki-

*Az „NLF a megfelelőség-értékelési eljárások (modulok) rendszerét átdolgozta és új megfelelőség-értékelési eljárásokat definiált. Az A1/C1 modulok az új rendszerben a PED-ben megfogalmazott tartalomhoz képest eltérő tartalommal definiáltak. A PED-ben ill. PED-2014-ben leírt tartalom az átdolgozott rendszerben az A2/C2 moduloknak felel meg.



Friss hírek röviden A

Tiszai Vegyi Kombinát (TVK), Magyarország vezető petrolkémiai gyára a közelmúltban új nagyberuházást indított. Az új butadién üzem összetettsége teremtett lehetőséget az ÉMI-TÜV-nek, hogy az építési folyamat részese legyen. Az együttműködés kiterjed szinte minden építmény, valamint a gépészeti és elektromos hálózatok és berendezések folyamatos helyszíni ellenőrzésére az alapozás megkezdésétől egészen az átadásig. A rövid kivitelezési idő nagyon szigorú, de rugalmas együttműködést követel meg mind a Megbízóval, mind a Fővállalkozóval. A közel 100 millió eurós beruházást várhatóan 2015 első félévében adják át. Jelenleg gőzerővel zajlik a gépészeti rendszerek szerelése, ezért sok kollégánk dolgozik folyamatosan a helyszínen, hogy biztosítsák a megkövetelt magas minőséget. Ezzel párhuzamosan a TVK két szomszédos projektjében is részt vesz az ÉMI-TÜV csapata (az egyik a tartálypark bővítése, a másik a már működő “Olefin-2” egység bővítése egy kétcellás hűtőtoronnyal). Az Ügyfél a MOL Csoportnak, a térség vezető, független olaj- és gázipari cégének a leányvállalata, így egy sikeres együttműködés új ajtókat nyithat meg. Az ÉMI-TÜV bátran bekopogtat rajta... Madaras Botond osztályvezető

További információ ÉMI-TÜV SÜD Kft. Építőipari Szolgáltatások Osztály Madaras Botond osztályvezető +36 1 399 3600 [email protected]


Hírek. Közelebb a vevőhöz. Fókuszban az energiahatékonyság. Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. információs lapja

Recommend Documents