Az ÉMI-TÜV Bayern Kft. információs lapja

Az ÉMI-TÜV Bayern Kft. információs lapja

Központ: H-2000 Szentendre Dózsa György út 26. Tel.: (+36) 26 501-120 Fax: (+36) 26 501-150 e-mail: [email protected]

A minôség és a biztonság szolgálatában

ügyvezetô igazgató: Dr. Madaras Gábor

• Erôsödô nemzetközi kapcsolatok

Budapesti iroda: H-1043 Budapest Dugonics u. 11. Tel.: (+36) 1 399-3600 Fax: (+36) 1 399-3603 e-mail: [email protected]

• Meglévô technológiai vizsgálati tanúsítványok, hegesztô minôsítések 9/2001 GM rendelet szerinti jóváhagyásának lehetôsége

Felvonóvizsgáló Állomás H-1043 Budapest Dugonics u. 11. Tel.: (+36) 1 399-3629 Fax.: (+36) 1 399-3656 e-mail: [email protected] Fodor Gusztáv állomásvezetô

Rendezvénynaptár:

• Elkészült az elsô 9/2001 GM rendelet “G” modulja és az MSZ EN-12953 szabvány sorozat - így a PED elôírásai szerint - készített kazán a VASFA Szolnoki Kazángyártó Kft.-nél

2004. 05. 27. Stefánia Palota / Szakmai Tapasztalatcsere Téma: MIR és integrált rendszerek KIR, EMAS, MEBIR, HACCP és KES

• Új lehetôségek a titán térhódításával a jármûiparban

H-1043 Budapest Dugonics u. 11. Tel.: (+36) 1 399-3624 Fax.: (+36) 1 399-3603 e-mail: [email protected] Andorka Tibor osztályvezetô

2004. 04. 22. Construma / Építôipari Konferencia Téma: Aktuális kérdések az EU csatlakozás vonatkozásában

• Az új évezred üzemanyaga a hidrogén

Management Service Osztály

További információ: Hegedûs Helga Telefon: 06-26/ 501 120 [email protected]

• Integrált irányítási rendszerek szerepe a vállalkozások életében

Építô-, Emelô-, Anyagmozgatógépek Osztály H-1043 Budapest Dugonics u. 11. Tel.: (+36) 1 399-3604 Fax.: (+36) 1 399-3609 e-mail: [email protected] Hikisch Lóránt osztályvezetô Építôipari Szolgáltatások Osztály

H-2000 Szentendre Dózsa György út 26. Tel.: (+36) 26 501-156 Fax: (+36) 26 501-145 e-mail: [email protected] Bajkó András osztályvezetô Ipari berendezések és Hegesztéstechnológia Osztály H-2000 Szentendre Dózsa György út 26. Tel.: (+36) 26 501-140 Fax: (+36) 26 501-154 e-mail: [email protected] Wiegand Krisztina osztályvezetô

A következô szám tartalmából:

• Szélesedô tevékenységi kör a rendszer-, terméktanúsítás és ellenôrzés területén

- PED alapanyagokkal és gyártókkal szemben támasztott követelményei - A PED rendszer moduljai

Szórakoztatóipari és Szabadidôberendezések Osztály H-2000 Szentendre Dózsa György út 26. Tel.: (+36) 26 501-120 Fax: (+36) 26 501-150 e-mail: [email protected] Bakó István osztályvezetô

ÉMI-TÜV Bayern Minôségügyi és Biztonságtechnikai Kft. A TÜV Süddeutschland Holding AG és az ÉMI Kht. vegyesvállalata

2004. március - I. évfolyam, I. szám

ÉMI-TÜV Bayern Minôségügyi és Biztonságtechnikai Kft.

ÉMI-TÜV HÍREK • Az ÉMI-TÜV Bayern Kft. információs lapja

Erôsödô nemzetközi kapcsolatok


Meglévô technológiai vizsgálati tanúsítványok, hegesztô minôsítések 9/2001 GM rendelet szerinti jóváhagyásának lehetôsége

A Corinthia Aquincum Hotelben 2004. február 04 és 05-én megrendezésre került az elsô TÜV Közép-Kelet Európai Találkozó, Csehország, Lengyelország, Szlovénia, Románia és Magyarország részvételével...

A 482002 (XII.28.) GKM és 42002 (VI.21.) GKM rendeletekkel módosított 92001 (IV.5.) GM rendelet (továbbiakban: Rendelet) használata – mely a 97/23 EG (PED) és a 87/404 EEC (SPVD) európai irányelvek magyarországi megfelelôje – 2004 május 1-jétôl kötelezô lesz Magyarországon. A Rendelet számos követelményt fogalmaz meg a hatálya alá tartozó nyomástartó berendezések gyártásával kapcsolatban. Többek között a Rendelet 6. Melléklet 3.1.2 pontja foglalkozik az állandó kötésekkel. Állandó kötés alatt a rendelettel kapcsolatban megjelent 6/5 Guideline szerint nem csak hegesztést, hanem minden állandó kötést érteni kell, pl.: hegesztést, forrasztást is. A 3.1.2 pont kimondja, hogy „A nyomástartó berendezés nyomással igénybe vett részeinek, illetve a berendezéshez közvetlenül csatlakozó szerkezeti elemeknek az állandó kötéseit csak megfelelôen minôsített személyzet, megfelelô eljárások alkalmazásával készítheti.” A Rendelet azt is meghatározza, hogy II. III. és IV kategóriába sorolt nyomástartó berendezések esetén az eljárások és a személyzet jóváhagyását Notified Body, vagy elismert harmadik félként mûködô szervezet végezheti.

A TÜV Süddeutschland Holding AG. leányvállalatainak ügyvezetô igazgatói képviselték az egyes országokat. A találkozó célja egyrészt az volt, hogy pontos képet kapjanak egymás tevékenységérôl, és a térségben dolgozó vállalatok együttmûködése hatékonyabb legyen. A konferencia vizsgálta, hogy az érintett országok EU csatlakozása milyen hatással lesz a nemzeti piacokra és ebben mi a TÜV Süddeutschland Vállalatcsoport szerepe és feladata. A leányvállalatok közös stratégiát alkottak arra, hogy a jövôben szorosabban mûkôdnek együtt versenyképességük megtartása érdekében. Mindenekelôtt kiemelt fontosságú feladat olyan tanúsítványok alkalmazása, melyeket az együttmûködô országok elfogadnak és ezáltal a jövôben az ügyfelek határokon túli mûködését segítsék. E stratégia elsô mérföldköve az a megállapodás, mely létrejött az ÉMI-TÜV Bayern Kft., Ipari berendezések és Hegesztéstechnológia osztálya és a cseh ITI-TÜV között. E kooperációs szerzôdés megteremti annak a lehetôséget, hogy mindkét szervezet cseh és magyar Notified Bodyként is felléphessen a piacon a vevô kívánsága szerint a termék várható forgalomba hozatalától függôen.

1

A TÜV Süddeutschland Holding AG. leányvállalatainak ügyvezetô igazgatói

Mit jelent ez a gyártók számára a gyakorlatban? A gyártónak, illetve alvállalkozójának, aki nyomástartó berendezés gyártásakor állandó kötést (hegesztés, forrasztás) készít, technológiáját (az eljárásvizsgálatot), illetve az állandó kötést készítô hegesztôjét, forrasztóját egy, erre a területre kijelölt szervezettel jóvá kell hagyatnia. Eddig Magyarországon hasonló követelményt a 3/1998. (I.12.) IKIM rendelet fogalmazott meg, mely 2. mellékletében a hegesztéstechnológia megfelelôségének tanúsítását, illetve a 2§ (3) bekezdésében a hegesztôk, hegesztôgép-kezelôk minôsítését írta elô (NYEBSZ-es bizonyítvány). A két szabályozás, a korábbi gyakorlat és a jövôbeni azonban néhány eltérést mutat. Alapvetô különbség van a két szabályozásban a megközelítés tekintetében. Míg a korábbi magyar jogszabály elôzetesen követelte meg az alkalmasság igazolását a gyártóktól – erre szolgált a hatósági bizonyítvány is – és az igazolások birtokában lehetett a nyomástartó berendezés területen munkát vállalni, addig a Rendelet szerint elôször ismerni kell a gyártandó nyomástartó berendezést és azt kell lefedni jóváhagyott technológiával, minôsített hegesztôvel. Általános üzemalkalmasság megszerzésére vonatkozó elôírást nem tartalmaz, a munkavállalásnak nincsenek elôzetes feltételei. A korábbi szabályozás csak hegesztett kötésekre vonatkozott, míg a Rendelet állandó kötésekrôl szól, azaz nemcsak a hegesztést, hegesztôt, hanem a forrasztást, forrasztót is minôsíteni, tanúsítani kell. A Rendelet gyártásként kezeli a helyszíni kivitelezést is, de nem vonatkozik a 3/98 IKIM rendelettôl eltérôen javítási tevékenységre, illetve a két jogszabály hatálya alá tartozó berendezések körében is számos eltérés mutatkozik. Eltérô a minôsítéseket kiadó szervezetek köre is. A Rendelet szerint az eljárások és a személyzet jóváhagyását az Európai Unióban erre a területre notifikált (bejegy-

zett) szervezetek végezhetik, hatóságnak ezen a területen nem lesz feladata, illetve a 3/1998 IKIM rendelet szerinti tanúsítási tevékenységre szóló kijelölések ezen a területen nem érvényesek. Magyarországon valamennyi nyomástartó berendezést gyártó vállalat rendelkezik a korábbi jogszabályoknak megfelelô üzemalkalmassággal, jóváhagyott technológiával és minôsített hegesztôkkel. Számos gyártó, fôleg az uniós exportra gyártók már a Rendelet szerinti jóváhagyásokat is megszerezték, de számos vállalat most próbálja megszerezni az új követelményeknek megfelelô jogosultságokat. Az ÉMI-TÜV Bayern Kft kidolgozta azt az eljárásrendjét, mely alkalmas a már meglévô technológiai vizsgálatok és hegesztôminôsítések Rendelet szerinti jóváhagyására. Az ÉMI-TÜV Bayern Kft. a TÜV Süddeutschland Vállatcsoport által nyomástartó berendezések területre korábban kiadott technológiai vizsgálatokat és hegesztôminôsítéseket, amennyiben azok érvényessége még nem járt le, a Rendelet szerint jóváhagyja. A nem a Vállatcsoport által kiadott minôsítések esetén is lehetôség van a jóváhagyásra, a vizsgálatok megismétlése nélkül. A jóváhagyás feltételei a következôk: • a tanúsítvány érvényes legyen (hegesztôknél 6 havonkénti meghosszabbítás, eljárásvizsgálatnál munkapróba) • a korábbi jogszabály szerint jogosult szervezet által kiállított tanúsítvány megléte (eljárásvizsgálatnál WPAR és vizsgálati jegyzôkönyvek) • a korábbi jogszabály szerint a tanúsítvány nyomástartó berendezések területre szóljon (NYEBSZ, KBSZ kiterjesztés, vagy MSZ 13833 szerinti eljárás) A jóváhagyás során az ÉMI-TÜV Bayern Kft. egy új tanúsítványt állít ki, mely meghivatkozza az eredeti tanúsítványt. Az új tanúsítvány érvényességi ideje megegyezik a korábbi tanúsítvány érvényességi idejével, az érvényességi terület a Rendelet 6. Melléklete követelményeinek figyelembe vételével kerül kiállításra. További információk: Wiegand Krisztina osztályvezetô Tel/Fax: 06 26 501-140/154 e-mail: [email protected], web: www.emi-tuv.hu

2



3

Elkészült az elsô 9/2001(IV.5.) GM rendelet „G” modulja és az MSZ EN-12953 szabvány sorozat – így a PED elôírásai szerint – készített kazán a VASFA Szolnoki Kazángyártó Kft-nél.

Új lehetôségek a titán térhódításával a jármûiparban

Ezt a bô egy éves átmeneti idôszakot kapták a cégek az elôírásoknak való megfelelés biztosítására. Megjegyezzük, hogy az európai uniós tagországok ezt több év átmeneti idôszakkal oldották meg úgy, hogy az EU-s elôírásokhoz hozzáigazított nemzeti szabványaikat alkalmazhatták, illetve alkalmazzák a mai napig. (Ennek ellenére a különbözô elôadások tanúsága szerint még mindig vannak EU-s tagországok ahol ez még ma sem mûködik zökkenômentesen).

A „BÓDIS EDELSTAHL-TECHNIK” Kft. kaposvári székhelyû cég, mely már több éve nemzetközi cégek alvállalkozójaként jármûalkatrészek, fôdarabok, vázak, kipufogók gyártásával foglalkozik. Ezek alapanyaga döntôen ausztenites acélok, valamint egyre inkább titán. A hegesztési eljárás argon védôgázas ívhegesztés (141) kézi, valamint automatizált változatban.

Magyarországon a nyomástartó berendezések tervezésére, gyártására, ellenôrzésére vonatkozó szabványok 2002. november hóban kerültek bevezetésre, úgy, hogy az eredeti angol nyelvû EU-s szabványokat ún. „jegyzékes jóváhagyó közleménnyel” nemzeti szabványként tették közzé. Központi fordításra nincs kilátás, azt mindenkinek magának kell megoldania, felvállalva az esetleges magán fordításból származó értelmezési gondokat.

A VASFA Kft. közel 40 éve gyárt ipari kazánokat és nyomástartó edényeket saját típustervei alapján, többnyire hazai piacra. Az igények kielégítésére több mint 150-féle, MBF engedéllyel rendelkezô típus termékkel rendelkezünk. Termékeink energetikai és környezetvédelmi szempontból is kiválóak, álljuk a versenyt a magyar piacon jelen lévô külföldi neves gyártókkal. A 4/2002 (VI.21.) GKM rendelettel módosított 9/2001(IV.5.) GM rendelet alapján a termékek megfelelôség tanúsítását 2003. január 1-jétôl a GKM által kijelölt bejelentett szervezet végezheti. Ezzel egyidôben a termékek gyártását engedélyezô korábbi MBF engedélyek is hatályukat vesztették. Cégünk természetesen meg kívánt felelni az EU csatlakozás utáni követelményeknek is, azonban az ezen az úton úttörôként való elindulás sok nehézséget hozott. A rendelet gyakorlati alkalmazását annak hatályba lépése idôpontjában alapvetô okok akadályozták: • Magyarország a kazánok nyomástartó edényeikre vonatkozóan nem írta alá az EU-val a PECA egyezményt. • A GKM nem jelölt ki addig úgynevezett bejelentett szervezetet nyomástartó berendezések megfelelôségének vizsgálatára, tanúsítására, ill. jóváhagyására.

Cégünk 2002. decemberében elkezdte a munkát és a fordításokkal egyidôben elkészítette több kazán mûszaki dokumentációját az új elôírások szerint, hogy 2004. május 1-jéig minél több termék álljon készen. A terveket az esetleges hibák kiküszöbölésére felül kívántuk vizsgáltatni a leendô vizsgáló-tanúsító szervezettel, azonban erre kijelölt szervezet híján nem volt lehetôség, még 2003. júniusában sem. Tartottuk a kapcsolatot a kijelölésre pályázó cégekkel, hogy a kijelölést követôen ezt a munkát megkezdhessük. Az ÉMI-TÜV Bayern Kft-vel 7 éves nagyon korrekt munkakapcsolatban vagyunk és tôlük is többször segítséget kértünk szabványértelmezési és egyéb problémáink megoldására, melyben mindig készséges partnernek bizonyultak.

A GKM által szeptember 22-én történt kijelölésünket követôen megnyílt a lehetôség a konkrét munka elindítására. Cégünk elhatározta, hogy az átmeneti idôszak lehetôsége ellenére 2004. I. negyedévében egy hazai konzervgyár részére leszállítandó 3 db AKH-10/12 EU típ. kazánt a 9/2001. (IV.5.) GM rendelet „G” modul és az MSZ EN-12953 sz. szabványsorozat elôírásai szerint tervezi, gyártja le, vizsgáltatja és tanúsítja. 2003. október 20-án cégünk megrendelte a három darab kazán vizsgálatát és tanúsítását az ÉMI -TÜV Bayern Kft-nél, melyre november 21-én szerzôdést kötöttünk. A terveket, mûszaki dokumentációkat, megküldtük a kívánt példányszámban, amelyek már addigra készen voltak. A munka mindkettônk részére úttörô jellegû volt, mivel az MSZ EN –12953 sz. szabvány szerint készült tervvizsgálati és tanúsítási igény eddig nem merült fel a magyarországi piacon. Az ÉMI-TÜV Bayern Kft. eddig minden berendezést és tervet a PED elôírásai szerint módosított AD 2000MERKBLATT, illetve a TRD 201 német nemzeti szabvány szerint vizsgált. Külön problémát jelent, hogy a Magyar Köztársaság és a EU közötti PECA megállapodás a nyomástartó berendezésekre vonatkozóan nem létezik és nem is kerül aláírásra. Emiatt az átmeneti idôszakban, tehát ezen berendezések esetében is az ÉMI-TÜV Bayern Kft. ún. kettô tanúsítást kell, hogy végezzen két tanúsítványt állít ki és a kazánt „H” és „CE” jellel is ellátja. A tervellenôrzés során felmerült problémákat sikerült kijavítani és a tervfelülvizsgálati jegyzôkönyvet 2004. január 5-én megkaptuk. Ezután kezdôdött a termékek gyártása, melyekbôl kettô darabnak február 20-ig, a harmadiknak március végéig kell elkészülnie.

• A rendelet elôírásainak megfelelô berendezések tervezésére, gyártására vonatkozó ún. harmonizált szabványok Magyarországon nem voltak érvényben.

A berendezések nyomástartó egységeinek szakértôi átvételére közbensô szerkezeti vizsgálatot követôen február 5-én és február 11-én került sor, amikor kiállításra került a VASFA Kft. részére az elsô Európai Normának megfelelô tanúsítvány és termékére felkerült a „CE” jel .

Ezen problémákat minden lehetséges fórumon jeleztük, többek között a GKM illetékesei felé is. Úgy érezzük, hogy részben ennek hatására a GKM a 48/2002. (XII.28.) GKM rendeletével módosította az eredeti rendeletét úgy, hogy 2004. május 1-jéig lehetôséget biztosított a régi és az új elôírások alkalmazására.

Úgy érezzük, hogy minden nehézséget legyôzve, ezen számunkra nagyon fontos lépéssel, a jövôbe léptünk! Gyalai Pál fômérnök

Kapcsolatfelvételünk óta, hat hónap alatt a cég megszerezte • hegesztôi minôsítését az EN 287-1 az EN 1418, valamint az EN ISO 9606-5 szabványok szerint, • jóváhagyott technológiákat (eljárásvizsgálatokat) az EN 288-3 szabvány szerint, valamint • az MSZ EN 729-2 szabvány szerinti üzemalkalmassági tanúsítást. A vállalat kitûnô menedzsmenttel és szakértôi gárdával szinte laboratóriumi körülmények között végzi munkáját. Ahhoz azonban, hogy saját nevében tudjon a nemzetközi piacon fellépni, elengedhetetlen volt az elôbbiekben felsorolt rendszer, termék és személyzet tanúsítások megszerzése. A cég rendelkezik a nemzetközi csúcstechnológiát képviselô áramforrásokkal, automatákkal. A korszerû tárgyi feltételek és a szakembergárda teszik lehetôvé a nagyfokú technológiai fegyelmet igénylô titán hegesztést. Itt említenénk meg, hogy nem csak a versenysportban, hanem a hagyományos jármûveknél is nagyon fontos szerepe van a súlynak. Míg egy hagyományos ausztenites acélból készült váz és kipufogó (adott típus esetén) súlya kb. 7 kg, addig ugyanez titánból gyártva, hegesztve 3,9 kg. A nemzetközi cégek által küldött mintadarabok mindegyikének minôsége – mind technológiákban, mind hegesztési eljárásaiban – elmaradt a BÓDIS Kft. által gyártott termékhez képest. Örömmel tölt el minket, hogy a cég magas színvonalú munkájához mi is hozzájárulhattunk. A vállalatnak sok sikert kívánunk! Szabó Andrea – Heinrich Rezsô

4


Az új évezred üzemanyaga: a hidrogén

javításokat itt még egyszerûbben lehetett kivitelezni. A 4. sor után a nagynak számító varrattömeget fedettívû eljárással készítettük. A kész varrathoz még 35 sort kellett lerakni.

A közlekedés mindennapjaink fontos eszközévé vált. Az ezen a területen bekövetkezô változások szinte minden embert érintô, a nemzetgazdaságokat, a környezetet és a politikát is befolyásoló tényezôk már ma is. Az iraki háború is bizonyította, hogy az olaj mekkora hatalom. A háború kitörésekor az olajárak az égbe szöktek. Nem is csoda hát, hogy a világ vezetô hatalmai mindent megtesznek, hogy mielôbb rendelkezésükre álljon az új csoda: a hidrogénalapú üzemanyag. A hidrogén legfôbb elônye az, hogy nem kell háborúzni miatta – legalábbis addig, amíg levegôréteg van a Föld körül. A hidrogén ugyanis a leggyakoribb gáz a világegyetemben. Ráadásul egy hidrogén-meghajtású autó kipufogócsövén vízgôz jönne ki, ami összehasonlíthatatlanul kevésbé szennyezné a környezetet, mint a füst. A legtöbb autógyártó már javában fejleszti a jövô egyetlen alternatívájának tekinthetô hajtásrendszerét, a tüzelôanyag-cellás rendszert. A gyártók célja, hogy már 2010-re piacérettek legyenek a megfizethetô és vonzó hidrogénautók. Ennek érdekében a vállalatoknak a tárolásra és a technológiai kérdésekre is összpontosítaniuk kell. A hidrogén csak akkor terjedhet el gyorsan a jövô üzemanyagaként, ha a gyártó cégek együttmûködnek a hidrogén- és tüzelôanyag-technológia kifejlesztésében. Ebbe a fejlesztési programba kapcsolódott be közvetetten norvég és osztrák vállalkozásokkal kooperálva a Fém és Mûanyagfeldolgozó KFT, 2003. I. negyedévében legyártva 15 db 1300 literes hidrogén tárolótartályt. A kísérletek még 2002. júliusában kezdôdtek meg a tervezést végzô vállalkozással közösen. A kísérletekhez bemenô adatként alábbi paramétereket kaptuk: • Üzemi nyomás : 460 bar • Üzemi hômérséklet : - 60 / + 45 °C • Anyagminôség : P 355 NL1 • Geometriai méretek : külsô átmérô : 508 mm falvastagság: 50 mm A hegesztés és gyártástechnológia kidolgozása az FMF KFT feladata volt. Az addigi gyártmányszerkezetünkben csak az anyagminôség volt fellehetô, míg az alacsony üzemi hômérséklet és az áthegesztendô falvastagság eléggé eltérô volt az általunk gyártott berendezések jellemzôitôl. Hosszabb, „papíron történô" technológia tervezés után került meghatározásra az alkalmazandó eljárások kombinációja és az élelôkészítés geometriája. A technológiai adatok meghatározásánál a legnagyobb nehézséget a hegfürdô megtartása jelentette a megfelelô kötésbiztonság elérése mellett. Már a második kísérleti darabon sikerült olyan paramétereket megadni, melyekkel késôbb a jóváhagyott technológia készült. A kísérletek elôkészítése is nagy körültekintést igényelt mivel az egy-egy kísérleti próbadarab a hozaganyaggal együtt kb. 300 000 Ft-ba került. A hozaganyagok kiválasztása is az FMF feladata volt. Az ESAB 2,5 % nikkel tartalmú hozaganyagait alkalmaztuk. A palást csövek és edényfenekek összekötô varratait 141/111/121 eljárások kombinációjával készítettük el. A gyök egy sor AWI varratát három sor bevonteleketródás kézi sor követte. Ezek után a roncsolásmentes vizsgálattal ellenôriztük a négy varratsort. Szükséges

A fedettívû varrat készítése A hegesztés-technológia jóváhagyását 2003. januárjában az ÉMI-TÜV Bayern Kft. végezte. A roncsolásmentes vizsgálatok terjedelmét olyan mértékben építettük be a gyártástechnológiába, ami meghaladta az AD-2000-ben elôírtakat. A nyomáspróba is új feladatot jelentett mindannyiunk számára, hiszen a légtelenítés és a víztelenítés is a megoldandó feladatok közzé tartozott. Míg mi is és átvevôink (az ÉMI-TÜV Bayern Kft. szakértôi) is otthonosan mozgunk 30-40 bar értékû próbanyomások között, a 667,5 bar érték mindenkit óvatosságra intett. A gyártás során fontos követelmény volt a belsô tisztaság kialakítása és megôrzése. A tartály belsejében nem lehetnek olyan fémes jellegû, leválható vagy már levált apró anyagok, melyek a hidrogén áramlásakor szikra képzôdéséhez vezethetnének. Víztelenítés és kiszárítás után endoszkópos vizsgálattal gyôzôdtünk meg a belsô felületekrôl. A gyártás során a technológia meghatározása után a szigorú technológia fegyelem betartása illetve betartatása biztosította azt, hogy a legyártott hidrogéntároló tartályok megfeleltek a AD-2000 elôírásainak, a tervdokumentációban és a szerzôdésben foglaltaknak. Az elsô 7 db tartály Izlandra került kiszállításra, ahol egy Európai Környezetvédelmi kongresszus keretén belül került üzembe helyezésre a Shell töltôállomása. Izland tökéletes tesztalanya lehet egy nemzeti hidrogén alapú gazdaságnak. Kicsi, 279 ezres népessége kisebb infrastrukturális akadályt jelent; az ország autóútjai mellett levô, mindössze 45 db benzinkút átalakítása ki tud szolgálni 13.500 hidrogén üzemeltetésû jármûvet. Izland elkötelezte magát arra, hogy 2020-ra a szigetországban már csak a ma alternatívnak számító hidrogén legyen a meghatározó üzemanyag. A szigetország már most 70 százalékban geotermikus és hidroelektromos energiára támaszkodik. Az elsô "tankolók" egy Mercedes koncepció autó és három Daimler Chrysler busz voltak. A másik nyolc tartály is leszállításra került. A vevôk megelégedettségüket fejezték ki a KFT-nek a magas színvonalú munkért. Az FMF KFT felkészülten várja az újabb megrendeléseket. Pintér Ilona hegesztési felelôs


5

Integrált irányítási rendszerek szerepe a vállalkozások életében A szervezeteknek napjainkban a hosszú távú, sikeres üzletmenet érdekében az érdekelt felek (vevôk, beszállítók, munkatársak, társadalom), a tulajdonosok és a menedzsment által támasztott legfôbb céloknak kell megfelelni. A kihívásokra a szervezet akkor tud igazán megfelelô, hatékony megoldást találni, ha az elvárásokból eredô feladatokat szervezett irányítási rendszerben teljesíti, és megfelelô módszereket és technikákat alkalmaz. Számos élenjáró cég gyakorlata igazolja, hogy a rendszerszabványokat eszközként alkalmazzák a továbbfejlesztési tevékenységük során. A fejlôdés egyik legfontosabb iránya az integrált irányítási rendszerek kiépítése. A vállalkozások tevékenységére vonatkozó törvényi és jogszabályi elôírásoknak való megfelelés és nem utolsó sorban az Európai Uniós csatlakozásból eredô elvárások is erre ösztönzik a versenyképes szervezeteket.

Az integrált irányítási rendszerek értelmezése, elônyei Az „integrált irányítási rendszerek" megfogalmazást tapasztalataim szerint kétféle értelmezésben alkalmazzák. Az egyik értelmezés az, amikor a minôségirányítási rendszer szervesen integrálódik a vállalatvezetés irányítási rendszerébe (controlling, vállalatfejlesztô stratégiák, humánerôforrás gazdálkodás, benchmarking, TQM, EFQM kiválósági modell, stb.) A másik értelmezés szerint az integrált rendszer a minôség- és környezetirányítási rendszer és gyakran más elemek követelményeit öleli fel, melyek közül lényegesek lehetnek a szakma saját elôírásai, a munka- és egészségvédelem, a biztonságtechnika és a napjainkban egyre fontosabbá váló információ védelem követelményei. Ezt az értelmezést kívánom a továbbiakban részletesen kifejteni. Az integrálási eljárások többfélék lehetnek. Az egyik az, hogy az egyes irányítási rendszereket külön-külön építik fel, és késôbb egy adott idôpontban egyesítik. Történeti okoknál fogva ez azt jelenti, hogy a minôségirányítási rendszert építik fel elôször, és ebbe a rendszerbe tagolják be a többi irányítási rendszert. Ezt a folyamatot támasztja alá tapasztalataim szerint az, hogy a cégek nagy részénél már mûködô és tanúsított minôségügyi rendszer volt, és az új ISO 9001:2000 szabvány követelményei szerinti minôségirányítási rendszerre való átállással egyidôben többségében a környezetközpontú irányítási rendszerüket (ISO 14001:1996) is kialakították. Napjainkban még kisebb arányban, de már a munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási (MSZ 28001:2003, OHSAS 18001:1999) rendszereket is kiépítik a cégek és integrálják az irányítási rendszerükbe. Az integrált rendszerek elônyei a tapasztalatok szerint a következôk lehetnek: • idômegtakarítás, az irányítási rendszerek adminisztrálásával kapcsolatos költségek csökkenése, • a harmadik fél által végzett auditok idejének, valamint az auditok gyakoriságának csökkenése, • a mûködési hatékonyság növelése.

A dokumentációk elektronikus nyilvántartásának és kezelésének lehetôségei is jól alkalmazhatók.

Az irányítási rendszerek közös és speciális elvárásai Minôségirányítási rendszer (ISO 9001:2000) Az iparban a nagyvállalatok mindegyike, a jelentôsebb kis- és középvállalkozások nagy többsége is rendelkezik tanúsított minôségirányítási rendszerrel. Az általános elvárásokat szeretném felvázolni és a közös elemeket kívánom hangsúlyozni. A minôségirányítási rendszer követelménye, hogy a szervezetnek • bizonyítania kell, hogy képes folyamatosan a vevô és az alkalmazandó jogszabályok követelményeinek megfelelô terméket szolgáltatni, • az a célja, hogy fokozza a vevô megelégedettségét a rendszer eredményes alkalmazása útján, beleértve a rendszer folyamatos fejlesztésének folyamatait, továbbá fokozza a bizalmat a vevôi és a tárgyra vonatkozó jogszabályi követelmények teljesülése iránt. Ez a nemzetközi szabvány nem tartalmaz követelményeket, amelyek más – például környezetközpontú, munkahelyi egészségvédelemi és biztonsági, pénzügyi vagy kockázatkezelési – irányítási rendszerek körébe tartoznak, de a szervezetnek lehetôséget ad arra, hogy összehangolja a saját minôségirányítási rendszerét más irányítási rendszerekkel. A szervezeteknek általában az alábbi területeken vannak közös dokumentált eljárásai: • dokumentumok kezelése, • feljegyzések kezelése, • vezetôségi átvizsgálás, • felkészültség, tudatosság, képzés, • beszerzés, • elôállítás, szolgáltatásnyújtás, • mérôeszközök felügyelete, • nem megfelelôségek kezelése • helyesbítô, megelôzô tevékenység • belsô audit. Ezek az eljárások az integrált rendszerek esetén kiegészülnek a speciális követelményekkel, így minden rendszerszabvány követelményeinek meg tudnak felelni.

Környezetközpontú irányítási rendszer (ISO 14001:1996) A vállalatok egyre nagyobb hányada dönt napjainkban a környezetközpontú irányítási rendszer bevezetése mellett, ugyanis fokozódnak az elvárások a telephelyek környezeti terhelésének csökkentésével szemben, a vevôk egyre gyakrabban keresik

6


a környezetbarát termékeket és szolgáltatásokat és a társadalom egyre kevésbé tolerálja a környezetszennyezést. Nem utolsósorban, különbözô pályázati támogatások vehetôk igénybe a rendszer kiépítésére és bevezetésére. A teljesség igénye nélkül kiemelném azokat az elemeket, amelyek e szabvány speciális követelményei: • környezeti politika meghatározása, környezeti tényezôk felmérése (tényezôk, melyeknek jelentôs befolyásuk van, vagy lehet a környezetre), • jogi és egyéb követelmények, célok és elôirányzatok – összhangban a környezeti politikával, beleértve a környezetszennyezés megelôzése iránti elkötelezettséget, • felkészültség és reagálás vészhelyzetekre (vizsgálják a balesetek és vészhelyzetek bekövetkezésének lehetôségét, erre való reagálást, melyek során a bekövetkezhetô környezeti hatások megelôzhetôk és csökkenthetôk), • kommunikáció – külsô érdekelt felektôl érkezô információk kezelése. E rendszerszabvány felülvizsgálata az ISO szabványosítási munkabizottságában folyamatban van, várhatóan 2004. II. félévében kerül bevezetésre.

Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonságirányítási Rendszer / MEBIR (MSZ 28001:2003, OHSAS 18001:1999) A munkavédelemrôl szóló 1993. évi XCIII. törvény elôírja, hogy a munkáltató köteles értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztetô különféle kockázatokat. A kockázatértékelés elvégzése a szervezet tevékenységétôl és létszámától függetlenül minden gazdálkodó egységnek kötelezô. A „MEBIR" kiépítésével a szervezetnél lehetôvé válik a MEB-kockázatok kézbentartása és a mûködés szabályozása. Néhány, e rendszerhez tartozó speciális követelmény: • A szervezetnek lennie kell egy, a felsô vezetés által jóváhagyott munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági politikájának, melyben meghatározták az e területre vonatkozó célokat és az eredményesség fejlesztésére irányuló elkötelezettséget. • Veszélyazonosítás, kockázatértékelés és a kockázat kiküszöbölésének, kézben tartásának tervezése. Ez vonatkozik a munkahelyhez hozzáférô minden személy tevékenységére, beleértve az alvállalkozókat és látogatókat is, valamint a munkahelyen található minden berendezésre és felszerelésre függetlenül attól, hogy kinek a tulajdona. • Jogi és egyéb követelmények információinak naprakész állapotban tartása, a munkavállalók és más érdekelt felek tájékoztatása a rájuk vonatkozó jogszabályokról és egyéb követelményekrôl. • Felkészülés és reagálás vészhelyzetre, melynek tartalmazni kell az események és vészhelyzetek lehetôségeinek azonosítását, ezekre való reagálást és az ezekbôl származó lehetséges egészségkárosodás és sérülés megelôzését és enyhítését. • A szervezet vészhelyzeti felkészültségét, reagálási terveit és eljárásait idôszakonként felül kell vizsgálni, különösen egy esemény, baleset vagy vészhelyzet elôfordulása után. Az eljárásokat idôszakonként ki kell próbálni, ahol lehetséges.

sításban részt vevô auditornak az adott irányítási rendszerre és a szervezet szakági besorolásának megfelelô EAC / NACE kód szerinti jogosultsággal is kell rendelkezni. E szabvány lehetôvé teszi a szervezetek számára, hogy döntsenek arról, hogy a különbözô irányítási rendszereiknek a harmadik féllel történô auditálását külön-külön vagy együtt szeretnék megvalósítani. Tapasztalataim szerint nagyobb arányban vannak azok a szervezetek, melyek az együtt tanúsítást kérik. A harmadik fél által végzett (tanúsító szervezetek) auditálás folyamatának fôbb elemeit irányítási rendszerenként az alábbiakban szeretném bemutatni. Minôségirányítási rendszerek: • dokumentáció felülvizsgálat, a hiányosságok megbeszélése, • elôaudit – a cég folyamatainak megismerése a helyszínen (nem kötelezô), • tanúsító audit – a szabályozás követelményeinek való megfelelés, a teljes rendszer átvizsgálása, kiértékelés, auditjelentés elkészítése a szervezet részére, • tanúsítvány kiadása 3 évre, • felülvizsgálati audit évente, fôbb irányítási elemek minden évben (célok teljesítésének kiértékelése, a rendszer folyamatos fejlôdésének bemutatása, vezetôségi átvizsgálás, belsô auditok, oktatás-képzés, vevôelégedettség növelése, helyesbítô és megelôzô intézkedések, nem-megfelelôségek kezelése, elôzô audit megállapításaira hozott helyesbítô intézkedés), a szabvány többi elemeinek való megfelelést a kétszeri felülvizsgálat alkalmával kell teljesíteni. Kivétel a szabvány 7.3 pontja, mert ha a cég a tervezést nem zárta ki, akkor azt minden audit alkalmával vizsgálni kell. Környezetközpontú irányítási rendszerek: • dokumentáció felülvizsgálat, a hiányosságok megbeszélése, • elôaudit – a tanúsítási folyamat elsô fázisa a helyszínen – kötelezô (kivétel alkalmazható, ha a szervezet ISO 9001 tanúsítással rendelkezik, az auditjelentés lényeges információkat tartalmaz a folyamatokról és azok környezeti kihatásairól és az auditori csoport egy tagjának már van KIR auditori kinevezése). Az alkalmazandó környezetvédelmi elôírások áttekintése, beleértve a hatóságokkal kötött összes megállapodásokat; üzemi bejárás a szervezet környezeti szempontból releváns területein; a környezeti tényezôk megadása és az azzal kapcsolatos kihatások vizsgálata; a szervezet környezeti jelentôség szerinti besorolásának tisztázása magas, közepes, csekély vagy korlátozott kategóriába (a papírfeldolgozás és nyomdaipar általában a közepes kategóriába tartozik / közepes környezeti hatással járó, közepes számú környezeti tényezô), létszám egyeztetés, a tanúsító audit súlypontjainak megtervezése,


• tanúsító audit a helyszínen – annak igazolása, hogy a szervezet tartja magát a KIR politikájához, céljaihoz és eljárásaihoz, a KIR összhangban van az ISO 14001 követelményeivel. Kiemelten fontos az összhang a jogszabályi követelményekkel, a felkészültség és reagálás vészhelyzetre, veszélyes hulladékok kezelése. Az összes szabványkövetelmény alkalmazását vizsgálni kell, figyelembe véve az elôaudit eredményeit. • tanúsítvány kiadása 3 évre, • felülvizsgálati audit évente, minden évben vizsgálandó – KIR hatékonysága, célok teljesítése, kommunikáció külsô érdekelt felekkel, összhang a releváns környezetvédelmi vonatkozású törvényekkel és rendeletekkel – ezek értékelése és felülvizsgálata, fejlôdés a KIR és a környezeti vonatkozású teljesítések javítására irányuló tevékenység területén, belsô auditok, nem-megfelelôségek kezelése, panaszok kezelése, a legutóbbi audit megállapításaira hozott helyesbítô intézkedések. Munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszerek: • dokumentáció felülvizsgálat, kiemelten a MEBIR-hez kapcsolódó speciális szabályozások (Munkavédelmi és Egészségvédelmi Szabályzat, Tûzvédelmi Szabályzat, dolgozók üzemorvosi ellátásának szabályozása, stb.) felülvizsgálata, a hiányosságok megbeszélése, • elôaudit – a cég folyamatainak megismerése a helyszínen (nem kötelezô), • tanúsító audit – a szabályozás követelményeinek való megfelelés, a teljes rendszer átvizsgálása (MEB célok teljesítése, kockázatelemzések, kockázatok kiküszöbölésének és kézben tartásának bemutatása, munkavédelmi, egészségvédelmi és tûzvédelmi elôírások ismerete és betartása, baleseti statisztikák, baleseti jegyzôkönyvek – helyesbítô intézkedések, balesetekre, vészhelyzetekre való reagálás, gépek és berendezések munkavédelmi elôírásainak betartása, törvényi- és jogi elôírásoknak való megfelelés, vezetôségi átvizsgálás, belsô auditok, oktatás-képzés) kiértékelés, auditjelentés elkészítése a szervezet részére, • tanúsítvány kiadása 3 évre, • felülvizsgálati audit évente, minden évben vizsgálandó a MEB célok és programok teljesítése, MEBIR folyamatos fejlesztése, kockázatok kiküszöbölésének és kézben tartásának bemutatása, helyesbítô és megelôzô intézkedések, törvényi és jogi elôírásoknak való megfelelés, hatóságokkal való kapcsolattartás, vezetôségi átvizsgálás, belsô auditok, oktatás-képzés. A folyamatoknál a kockázatok súlyosságától függôen kerülnek az elemek kiválasztásra.

filozófiája és szemléletmódja hasonló. Az alapvetônek tekintett PDCA (Plan-DoCheck-Action – Tervezés-Cselekvés-Ellenôrzés-Beavatkozás) ciklust az auditfolyamat megvalósításában is alkalmazza. Az auditorok kompetenciája az audit folyamán az eddiginél sokkal lényegesebb kérdéssé válik: az auditornak egyrészt ismernie kell az auditálandó szervezet alaptevékenységét szakmailag is, másrészt járatosnak kell lennie minden, az adott irányítási rendszerre vonatkozó követelményszabványban is. A szabvány éppen ezért megengedi azt, hogy több auditáló szervezet együttes – kombinált-auditot folytasson le. Ebben az esetben természetesen külön figyelmet kell szentelni a felelôsségek és hatáskörök megosztásának. Az auditor csapatnak – gyakorlati tapasztalatom alapján – ajánlatos az irányítási rendszerek közös elemeit együtt felülvizsgálnia, míg a speciális területeken külön auditáló csoportokban dolgozni. Összefoglalás

Az integrált tanúsítás gyakorlati megvalósítása eddig többnyire párhuzamosan lefolytatott, különféle követelményszabványok szerinti felülvizsgálatot jelentett. A dokumentációkat a szervezetek többségében már integrált kézikönyvekbe és eljárási utasításokba foglalták, de még ma sem ritka a rendszerek külön dokumentálása.

Az integrált irányítási rendszerek megjelenése és elterjedése új fejezetet nyitott a minôségfejlesztésben és a szervezetek irányításában. A fentiekben felvázoltak alapján úgy gondolom, hogy a gazdálkodó szervezetek a versenyképességük megôrzése, a folyamatos fejlesztés, és a törvényi- jogi követelményeknek való megfelelés érdekében egyre többen fogják kiépíteni, mûködtetni és tanúsíttatni az integrált irányítási rendszerüket. A tanúsító szervezetek részérôl pedig célként kell kezelni, hogy egy-egy szakágazatban legyen több, a különbözô irányítási rendszerek auditálására jogosult auditor.

Az ISO 19011 szabvány az integrált rendszerek auditálása tekintetében jelentôs elôrelépést jelent. Terminológiája alkalmazkodik az ISO 9001:2000 szabványéhoz,

Moravcsikné File Katalin TÜV CERT vezetô auditor

Az integrált rendszerek tanúsítása A minôségirányítási / környezetközpontú irányítási rendszerek auditjára vonatkozó ISO 19011:2002 szabvány útmutatást nyújt az auditprogramok végrehajtásának irányításához, a rendszerek belsô vagy külsô auditjának végrehajtásához, valamint tájékoztat az auditorokkal szembeni követelményekrôl. Az auditorokkal szembeni követelményeket e nemzetközi szabvány alapján a tanúsító szervezetek eljárásaikban irányítási rendszerenként is meghatározták. A tanú-

7

8


Szélesedô tevékenységi kör a rendszer-, terméktanúsítás és ellenôrzés területén KIR A Nemzeti Akkreditáló Testület, NAT-4-0041/2003 számú okirata alapján az ÉMITÜV Bayern Kft. jogosult az MSZ 14001:1997 szerint kiépített környezetközpontú irányítási rendszerek (KIR) nemzeti alapon történô tanúsítására is.

beni ellenôrzés) jól bevált gyakorlat, melynek végzésére a Kft. akkreditált státuszban szintén meg kívánt felelni, mint „A” típusú független harmadik fél. Az ellenôrzési tevékenység egyes mûszaki területeit az alábbiak szerint is részletesen bemutatjuk:

Az emberi civilizáció óriási mennyiségben állított elô olyan termékeket, amelyeknek az élôvilágba kerülése az élet jövôjét veszélyezteti. A környezetszennyezés és környezetvédelem kezelésének egyik megoldása egy nemzetközileg elfogadott vállalatvezetési rendszer, amelynek középpontjában a környezetvédelem áll, és a termelést/szolgáltatást a környezettel összhangban valósítja meg. A KIR olyan irányítási rendszert jelent, amelyet a gyártó/szolgáltató azért vezet be, hogy • a telephelyein alkalmazott gyártási/szolgáltatási folyamatok ne okozzanak a megengedettnél nagyobb környezeti szennyezést, és a lehetô leggazdaságosabban bánjon az anyagokkal (alap-, segéd- és veszélyes anyagok) és az energiaforrásokkal, • a gyártott termék/szolgáltatás és annak csomagolása sem a termék felhasználásakor, sem megsemmisítésekor ne szennyezze a megengedettnél nagyobb mértékben a környezetet. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) 1996-ban adta ki az ISO 14000 környezetvédelmi irányítási szabványcsaládot. Ennek egyik tagja, az ISO 14001:1996 egy olyan követelményrendszert ír le, amelyet ha a vállalatok teljesítenek, akkor kézben tudják tartani a környezetükre gyakorolt hatásokat, és ezek tervszerû csökkentésével közelebb hozzák a célul kitûzött, jogszabályokban meghatározott követelményeket. A KIR bevezetése és mûködtetése állandó fejlôdési folyamat, amelyben az egyre magasabb szinten megvalósuló folyamatok biztosítják a környezeti teljesítmény folyamatos javulását, a kitûzött környezeti célok és programok megvalósulását. Ezeket az ISO 14001:1996 szabvány követelményeket teljesítô vállalatok kérhetik tanúsító szervezetüktôl a tanúsítást. Ellenôrzési tevékenység az MSZ EN 45004:1995 szabvány szerint Az ÉMI-TÜV Bayern Kft. az MSZ EN 45004:1995 (ISO/IEC 17020:1998) szabvány szerint a Nemzeti Akkreditáló Testület által NAT-3-0004/2004 számon 2004. január 22-tôl akkreditált daruk és futómacskák, emelôberendezések, (kivéve a színpadtechnikai emelôberendezéseket, valamint a gépi hajtású targoncák fékhatásának mûszeres és stabilitás vizsgálatát) emelôszerkezetek, rakodógépek, kotró-rakodógépek, hulladékgyûjtô gépjármû felépítmények, folyamatos mûködésû anyagmozgató berendezések, építô-, útépítôgépek munkavédelmi követelményeknek való megfelelôségi ellenôrzésére, felvonók és mozgólépcsôk mûszaki biztonságtechnikai ellenôrzô felülvizsgálataira, szórakoztató- és szabadidô-berendezések, építôipari szerkezetek, játszótéri eszközök ellenôrzésére. Az ellenôrzés általában egyedi – gyakran összetett vagy kritikus – termékek vagy kis sorozatban gyártott termékek specifikációknak való megfelelôségének közvetlen meghatározására terjed ki. A használatban lévô termék ellenôrzése (mûködés köz-

Felvonók és a felvonók biztonsági berendezései A 113/1998. (VI.10.) Korm. számú rendelet szerinti ellenôrzés (mûszaki biztonságtechnikai felülvizsgálat): az építmények részét képezô, azokba állandó jelleggel beépített minden felvonóra és mozgólépcsôre, kivéve a) a bányamûveléshez szükséges, b) a robbanásveszélyes térben mûködô, továbbá c) a gyártási (technológiai) sorba beépített, d) a nukleáris létesítményekben lévô felvonókra és mozgólépcsôkre. Építô-, emelô és anyagmozgató gépek A gépek, munkaeszközök munkavédelmi, biztonságtechnikai megfelelôségének a szabványok, biztonságtechnikai elôírások, az érvényes szabályzók követelményeinek, vizsgálatokon alapuló ellenôrzése. A következôkben felsorolt különbözô gépek, berendezések, gépsorok munkavédelmi


követelményeknek való megfelelôségének ellenôrzése, kivéve a robbanásbiztonságot: – emelôgépek (az EBSZ-beli fogalmakkal, a hatálya alá tartozók közül): * daruk és futómacskák (EBSZ II. fejezet 2.1-2.2. pont): toronydaruk, autódaruk, bakdaruk, futódaruk, konzolos forgódaruk, jármûdaruk, futómacskák, * emelôberendezések (EBSZ III. fejezet 1. pont, kivéve 2.18. sorszám alatti színpadtechnikai emelôberendezéseket): emelôcsörlôk, csavarorsós emelôk, emelôasztalok (jármûvekre szerelt rakodóhátfal is), szintkülönbség kiegyenlítôk, emelôlábak, gépjármû szerviz emelôk, konténer emelôoszlopok, körülkerített emelôterû emelôberendezések, gépi hajtású targoncák, (kivéve a fékhatás mûszeres és a stabilitás vizsgálatot), parkolóemelôk, mozgó munkaállványok, építési teheremelôk, építési személy-teheremelôk, felrakógépek, személyemelésre ideiglenesen használt emelôgépek, mozgássérült emelôk, családi személyemelôk, villamos emelôdobok; * emelôszerkezetek (EBSZ IV. fejezet 1. pont): kézi hajtású daruk, futómacskák, teherfelvevô eszközök; – rakodógépek, kotró-rakodó gépek (MSZ EN 474); – hulladékgyûjtô gépjármû felépítmények; (MSZ EN 1501) – folyamatos mûködésû anyagmozgató berendezések, (MSZ ISO 1819, MSZ ISO 7149) – építô-, útépítôgépek; (MSZ-04.161/2:1977) *földmunkagépek, *anyagelôkészítô és -bedolgozó gépek, *anyagmozgató és speciális építôipari szállítógépek, *alapozás, közmû- és mélyépítés, út-, vasút-, alagút-, hídépítés és fenntartás gépei, *szak- és szerelôipari gépek és berendezések (kivéve a kézben tartott kisgépeket) *erô- és energiaátalakító gépek és berendezések. Az Ellenôrzô Testület továbbá alkalmas: a.) a munkavédelemrôl szóló 1993. évi XCIII. törvény * 18. § (3) bekezdése szerinti általános minôségtanúsítás, továbbá a * 21. § (2) ill. (5) bekezdésében meghatározott felhatalmazás alapján kibocsátott 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet 1-es számú mellékletében szereplô munkaeszközök, b.) a gépek biztonsági követelményeirôl és megfelelôségének tanúsításáról szóló 21/1998. (IV.17.) IKIM rendelet 2. számú mellékletében szereplô gépek ellenôrzésénél szükséges vizsgálatokon alapuló megfelelôség igazolására; c.) a 47/1999. (IV.4.) GM rendelettel hatályba léptetett Emelôgépek Biztonsági Szabályzatában (EBSZ) meghatározott ellenôrzô vizsgálatok végzésére: * 7.1. pont szerinti üzembehelyezést megelôzô ellenôrzô vizsgálatok, * 7.2. pontja szerinti idôszakos ellenôrzô vizsgálatok (idôszakos biztonsági felülvizsgálat, szerkezeti és fôvizsgálat), továbbá d.) az EBSZ alá nem tartozó gépek körében, a munkavédelemrôl szóló többször módosított 1993. évi XCIII. törvény 23. § (1) bekezdés szerinti idôszakos biztonsági felülvizsgálatok végzésére. Szórakoztatóipari és szabadidôberendezések A 13/1999 (III.29.) GM sz. rendelettel módosított 14/1994 (V.27.) IKM sz. rendelet 1.sz. mellékletében felsorolt szórakoztatóipari (mutatványos) berendezések és szabadidôberendezések ellenôrzésére, Építôipari szerkezetek és játszótéri eszközök A hatályos hazai szabványok alapján tervezett építôipari szerkezetek szabványoknak és a tartószerkezeti kiviteli terveknek való megfelelôség ellenôrzésére, továbbá alépítményi szerkezetek, a felépítményi szerkezetek és az ideiglenes jelleggel fel-

állított tartószerkezetek megfelelôség ellenôrzésére, a játszótéri eszközök, játszóterek megfelelôségének ellenôrzésére. Az ÉMI-TÜV Bayern Kft. a játszótéri eszközök biztonságosságáról a 78/2003. (XI.27.) GKM rendelet alapján 2004. március 2-tól a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által 069/2004 számon kijelölt szervezetként is tevékenykedik a játszótéri eszközök, játszóterek vizsgálatára, ellenôrzésére, tanúsítására. A játszótéri eszköz akkor hozható forgalomba, telepíthetô, illetve vehetô használatba, ha megfelel a biztonságossági követelményeknek, és ezt kijelölt tanúsító szervezet által kiadott megfelelôségi tanúsítvány, vagy azzal egyenértékû külföldi megfelelôségi tanúsítvány igazolja. A játszótéri eszközt új létesítés, nagyjavítás, csere vagy helyváltoztatás esetén használatba venni a kijelölt szervezet által végzett, a biztonságossági követelményeknek való megfelelés, valamint a megfelelôségi tanúsítvány meglétét ellenôrzô vizsgálatot követôen lehet. A játszótéri eszköz tulajdonosának, illetve üzemeltetôjének karbantartási és ellenôrzési tervet kell készítenie, és a játszótéri eszköz ellenôrzését évente legalább egyszer, a 2009. évtôl legalább kétévente, kijelölt szervezettel kell elvégeztetni. A kijelölésünk által a fenti tevékenységek végzésére szereztünk jogot. Tôzsér Katalin - Dr. Hargittay Csaba

Az ÉMI-TÜV Bayern Kft. információs lapja

Recommend Documents