www.emi-tuv.hu
2007. május IV. évfolyam, 10. szám
Hírek
Az ÉMI-TÜV Bayern Kft. információs lapja
ÉMI-TÜV
Több biztonság Nagyobb érték
Még mindig vadkelet... Véget ért az idei tél, pontosabban szólva az az idôjárási képzôdmény, ami a naptár szerint eredetileg téli hónapok alatt számunkra jutott; elmaradt a fehér karácsony és derûs szilveszterünk volt. Egyszóval az idôjárás mindent, de mindent megtett annak érdekében, hogy kevésbé érzékeljük az ezévi gázáremelések áldásos hatását. Ettôl még lehetne jó kedvünk, valójában mégsincs, mert úgy érzem, hogy az ilyen természeti anomáliák nem sok jóval kecsegtetnek a jövôre nézve. Viccelôdhetnénk azzal is, hogy a természet megbolondulása társadalmi és politikai életünk hû tükre, de ezt most hagyjuk, hírlevelünk nem ezeknek a kérdéseknek a fóruma. Mivel mégiscsak tavasz van, tartsuk magunkat a naptárhoz és próbáljunk elôre, és visszatekinteni. Legjobb az volna, ha hátrapillantással kezdenénk és számot vetnénk azzal, hogy mi teljesült mindabból, amit három évvel ezelôtt az EU-csatlakozás eufóriájában képzeltünk. Nos, mai szemmel nézve elmondhatjuk, hogy pozitív várakozásaink nem voltak megalapozatlanok, de az eufória elmúlásával már azt is láthatjuk, hogy pozitívabbak voltak, mint a késôbbi események. Ami jó, az az, hogy elôttünk is megnyílt Európa és a világ kapuja, brüsszeli notifikációink révén sok olyan nemzetközi együttmûködésre alapozó feladathoz jutottunk, melyek jelentôsen növelték ismereteinket, önbizalmunkat és öregbítették Társaságunk hírnevét. Lehetôségünk nyílt arra, hogy részt vegyünk a TÜV SÜD több nemzetközi akciójában, sôt elérkezett az ideje annak is, hogy felvonó laboratóriumunk deklaráltan a TÜV SÜD kompetencia centrumává váljon. Nyomástartó berendezések és ipari technológiák ellenôrzése területén óriási fejlôdést mondhatunk magunkénak és reményeink szerint a fejlôdés trendje nem is lineális, hanem exponenciális lesz a jövôben. Ígéretes tárgyalásaink vannak a cégcsoportként való továbbfejlôdés esélyeirôl is, de ez még a jövô zenéje. Aki olvasta korábbi Híreink beköszöntôit, általában a jó hírekkel találkozott. Most formabontó, de nem ünneprontó szándékkal arról is beszélnünk kell, ami nem teljesen szándékaink szerint alakult. Az elmúlt három év tapasztalatai szerint a magyar piac fejlôdése elmaradt attól a várakozástól, amivel három éve indultunk. A piaci szereplôk viselkedését a mai napig szinte kizárólagosan az ár kérdés motiválja. Ennek közvetlen eredménye az, hogy a magasabb szintû szolgáltatást értelemszerûen magas áron kínálni tudó szervezetek rövid távon egyértelmûen hátrányba kerülnek a percemberkékkel szemben. Ez a hatás szinte minden szakterületünkön érezhetô, ha nem is teljesen egyforma módon. Már drámainak mondható a rendszertanúsítási piac balkanizálódása, tûrhetetlen tendenciát mutat a játszótéri eszközök felülvizsgálatának árversenye, bántó az, hogy számon kérhetô szabályozás híján milyen anarchikus állapotok alakultak ki az építôiparban, és sorolhatnám tovább a negatív példákat. Ezek a tendenciák sajnos nem az általunk elképzelt EU irányába vezetnek. Mielôtt valaki azt hinné, hogy kizárólag magyar nemzeti specialitásokról beszélek, meg kell mondjam, hogy az ilyen jellegû problémák tapasztalataink szerint nem kizárólagosan Magyarországra jellemzôek, de hiába, minket ez nem vigasztal, mindenkit a saját cipôje szorítja a legjobban. Hogy miért van ez így, bizonyára több újságunk terjedelmét elfoglalná egy megközelítôleg teljes magyarázat, így errôl e helyen tegyünk le. A válaszban mindenesetre benne lenne az ország elvárhatónál kisebb gazdasági fejlôdése, a gazdaságot szabályozó irányító rendszerek kelleténél lassúbb felépülése, az adminisztráció és bürokrácia változatlan burjánzása, a nehézkes döntéshozatali folyamatok. Ezek a problémák mind-mind keresztjei az ipar szereplôinek. A hozzánk hasonló társaságok életének megkeserítésére talán a legjobb példa az új akkreditálási törvény által gyakorlatilag megbénított NAT tevékenysége, a magyar akkreditálási rendszer agóniája és az EU-kompatibilástól való távolódása. Ez csak egy példa, de talán jó és rávilágít arra, hogy mit várunk mi a gazdasági élet irányítóitól. Ez nem kevés, de egyáltalán nem irreális elvárás. Mielôtt bárki azt gondolná, hogy a szokásos bevezetô ezúttal panaszhalmazzá válik, kicsit fordítok a szón. Mi nagyon jól tudjuk, hogy az elvárható fejlôdés érdekében nekünk épp olyan fontos tennivalóink vannak, mint amiket másoktól várunk. Mit teszünk mi? Elsôsorban folytatjuk megkezdett nemzetközi együttmûködésünket a TÜV SÜD szervezetén belül és azon kívül is. Lépésrôl lépésre gyarapítjuk jelenlétünket a nyomástartó edényék és ipari technológiák szakterületén belül és alapos elôtanulmányok után folyamatosan készen állunk arra, hogy a jogi lehetôségek által megadott valamennyi területen gyors, rugalmas, európai színvonalú szolgáltatást nyújtsunk partnereinknek. Továbbfejlesztjük széndioxid-emisszióval kapcsolatos szolgáltatásainkat. Az egyre inkább telítettnek tûnô rendszertanúsítási területen jelentôs áldozatok árán is bôvítjük szolgáltatásaink palettáját és újszerû kombinált tanúsításokkal igyekszünk partnereink kívánságainak elébe menni. Végül ne feledkezzünk meg legkisebb gyermekünkrôl sem: január elsejétôl elindítottuk az ÉMI-TÜV Akadémiát. Felnôttoktatási tevékenységünket szeretnénk mind a már másutt megismert „hagyományos” területeken végezni, de célunk az, hogy a már megszokott felnôttoktatási intézmények szokásos szolgáltatásain túlmenôen, inkább technikai jellegû és mindig a partner igényeinek megfelelô képzést szeretnénk nyújtani. Ezúton is kérem minden potenciális partnerünket, hogy osszák meg velünk képzési igényeiket; ígérem gyorsan és rugalmasan fogunk reagálni. Talán a szokásosnál hosszabbra nyúlt a beköszöntô, talán kritikusabb is volt az itt megszokottnál, de ez nem baj, hiszen nem beszélhetünk mindig egy nyelven. Remélem, soraim nem félreérthetôk és remélem, senkit nem bántanak ok nélkül. Ha a fenti gondolatokban nagyrészt egyetértésre tudunk jutni, úgy gondolom, ez az egyetértés jó alapja lehet a további gyümölcsözô együttmûködésnek. Hajrá!
Dr. Madaras Gábor ügyvezetô igazgató
ÉMI-TÜV
2 A Mátrai Erômû Zrt. elôtét gázturbinás projekt csôszerelési munkáihoz kapcsolódó mûszaki felügyeleti és Notified Body tevékenység
6 Magyarországi erômû beruházások egy Notified Body szemszögébôl
8
EN ISO 14731 A hegesztési felügyelet új szabványa
Tartalom 2 A Mátrai Erômû Zrt. elôtét gázturbinás projekt csôszerelési munkáihoz kapcsolódó mûszaki felügyeleti és Notified Body tevékenység
12 Miért fontos az élelmiszerlánc számára az ISO 22000-es tanúsítás? 14 Sikeresen lezárult FAT akkreditáció az ÉMI-TÜV Akadémián!
6 Magyarországi erômû beruházások egy Notified Body szemszögébôl
14 Kötelezô továbbképzés felvonós szakembereknek
8 EN ISO 14731 • A hegesztési felügyelet új szabványa
14 Híradás vállalati változásról!
10 Szakmai bemutató a Felvonóvizsgáló Állomás Laboratóriumában
15 Az ÉMI-TÜV Akadémia képzési kínálata • 2007. II. félév 17 A bajor-magyar kapcsolatok továbbépítése a kelet-közép európai régióban
ÉMI-TÜV Bayern Minôségügyi és Biztonságtechnikai Kft.
ügyvezetô igazgató: Dr. Madaras Gábor
Központ: H-2000 Szentendre, Dózsa György út 26. Tel.: (+36) 26 501-120 Fax: (+36) 26 501-150 e-mail:
[email protected]
Budapesti iroda: H-1043 Budapest, Dugonics u. 11. Tel.: (+36) 1 399-3600 Fax: (+36) 1 399-3603 e-mail:
[email protected]
www.emi-tuv.hu
12 Miért fontos az élelmiszerlánc számára az ISO 22000-es tanúsítás?
2
Hegesztéstechnológia
Látkép: jobbról balra a régi egységek; I. és II. blokk egyenként 100 MW, III.-V. blokk egyenként 212 MW; GT4, GT5
A Mátrai Erômû Zrt. elôtét gázturbinás projekt csôszerelési munkáihoz kapcsolódó mûszaki felügyeleti és Notified Body tevékenység A
Mátrai Erômû Zrt. területén egy, több mint 60 millió eurós beruházás történt.
A projekt mûszaki felügyeletével, mely az építészeti, gépészeti és a csôszerelési munkákra terjedt ki, a Mátrai Erômû Zrt. az ÉMITÜV Bayern Kft.-t bízta meg. Itt kell megjegyeznünk, hogy tevékenységünk menet közben a 4-es, 5-ös, egyenként 212 MW-os gôzturbinák felújítási, átalakítási munkáinak felügyeletével is kiegészült, mely jelenleg is folyamatban van. A beruházáson a Notified Body feladatokat is az ÉMI-TÜV Bayern Kft. látta el. Az új berendezések elhelyezésére új gépház épült. A 2 darab 30 MW-os Hitachi H25-ös gázturbina a hôhasznosító és a kiszolgáló berendezésekkel együtt itt nyert elhelyezést. Az úgynevezett elôtét gázturbinák generátorokon keresztül villamos energiát termelnek, ugyanakkor a keletkezô égéstermék közel 550 °C-os hôjét két meglévô, lignittüzelésû blokk teljesítményének és hatásfokának növelésére használják fel.
Az új gázturbinás egységek (GT4, GT5) a meglévô IV-es és V-ös számú 2x212 MW-os gôzturbinás blokkokhoz új csôvezeték rendszerrel kapcsolódnak. Így jut a hôhasznosítóban termelt hô a két blokk kondenz- és tápvízrendszerén keresztül a víz-gôz körfolyamatba. A körfolyamatba vezetett hô arányában növekszik a gôzturbinák középnyomású, kisnyomású fokozatain átáramló gôz mennyisége és ennek révén nô a blokkok teljesítménye. A gázturbinák tüzelôanyag ellátására (kb. 9000 m3/óra/gázturbina) az újonnan létesített MOL fogadóállomás és az új létesítmény között gázvezeték épült. Ez is a beruházás részét képezi, melynek mûszaki felügyeletét és a Notified Body munkáit szintén az ÉMITÜV Bayern Kft. szakértôi végezték. A projekt résztvevôi Projekt felelôsség és vezetés: Mátrai Erômû Zrt. (továbbiakban: ME) Mérnöki mûszaki irányítás: RWE Power AG, EnBW Kraftwerk AG, Németország
Hegesztéstechnológia
Régi és az új egységek közötti csôösszeköttetés (köldökzsinór)
Mûszaki felügyelet, Notified Body: ÉMI-TÜV Bayern Kft. Fôvállalkozó: Hitachi Power Europe GmbH (továbbiakban: HPE), Németország Fôbb alvállalkozók (építészet, gépészet): Építészet, acélszerkezet: KÉSZ Kft., Kecskemét Gázturbina: Hitachi Ltd., Japán Csôvezetékek szerelése: MCE Energietechnik GmbH, Németország megbízásából R&M TS KeMont Kft., Tiszaújváros Gázvezeték VABEKO Kft., Siófok
3
Notified Body átvétel
Hatósági építési engedély kiadása: 2005. június Alapkôletétel: 2005. nov. 24. Gépészeti szerelés kezdete: 2006. április GT5 kondenz- és tápvíz csôvezeték nyomáspróba:2006. okt. 7-8. GT4 kondenz- és tápvíz csôvezeték nyomáspróba:2006. okt. 13-14. GT5 elsô begyújtás: 2006. október 26. GT4 elsô begyújtás: 2006. dec. 7. GT5 próbaüzem befejezés: 2007. január 8. GT4 próbaüzem befejezés: 2007. március 9. A beruházással kapcsolatos fôbb megállapítások
A projekt fôbb eseményei Beruházás indítása: 2005. február (tervezés, engedélyezési eljárások elôkészítése)
• A GT5 próbaüzeme a tervezett határidôhöz képest egy hónappal elôbb fejezôdött be. • A GT4 próbaüzeme mintegy 4 hónappal az elôzetesen tervezett határidô elôtt ért véget. • Az erômû villamosenergia-termelô kapacitása 836 MW-ról 936 MW-ra nôtt. • A lignit blokkok hatásfokai az elôtét gázturbinák bekapcsolásával
Keverô armatúra hegesztési varratainak ellenôrzése
Notified Body átvétel a külsô csôhídon
Ellenôrzés a megbízó részérôl
4
Hegesztéstechnológia
(folytatás az elôzô oldalról)
Ellenôrzés szünetében
és a visszahûtés bôvítésével kb. 2%-kal növekedtek. • A gázturbinák gyors indíthatóságával és az erômû maximális teljesítményének növelésével a Mátrai Erômû Zrt. az országos villamosenergia-rendszerbe rugalmasabban illeszthetô be. • Az elôtét gázturbinák üzembe lépésével a növekvô teljesítmény ellenére az NOx és a CO2 kibocsátás relatíve csökken. Az ÉMI-TÜV Bayern Kft. által végzett tevékenység Az ipari csôvezetékek elôgyártása 2006. májusában, a helyszíni szerelés júliusban kezdôdött. A kivitelezô céget a gyártás megkezdése elôtt minôségügyi felülvizsgálatnak vetettük alá. A mutatkozó kezdeti nehézségek legyôzése után az alvállalkozó színvonalasan, a kétszer módosított 9/2001 GM rendelet és az MSZ EN 13480 szabványsorozat alapján végezte munkáját. Az ipari csôvezeték PED szerinti gyártója a HPE volt. A III-as kategóriába esô csôszakaszokat a Rendelet „B1+F” modul szerint értékeltük. A gyártó a II-es kategóriájú vezetékekhez az „A1”, míg az I-es kategóriájú csôszakaszokhoz az „A” modult választotta. A 0 kategóriába tartozó csôszakaszokra CE jel nem kerülhet. A „B1+F” teljes körû tervengedélyezést és átvételt, míg az „A1” modul szúrópróbaszerû termékátvételt jelent. Az „A” modulhoz nem szükséges Notified Body tevékenység. A tápvízrendszer III-as, II-es, I-es, míg a kondenzvízrendszer I-es és 0 kategóriájú csôszakaszokból épült fel. A Notified Body munkáját lényegesen megkönnyítette a Mûszaki felügyelet tevékenysége. A rendelet és a szabvány szerinti átvételt végzô személy folyamatosan jutott információhoz a helyszínen állandóan jelen lévô szakértô jóvoltából. A vizsgált csôszakaszokon
Felkészülés a nyomáspróbára
túl a Notified Body így lényegesen több ismeretre tett szert a Mátrai Erômû egészével kapcsolatban is. Érdekességképpen megemlítjük, hogy a tápvíz élôrákötések armatúráinak anyagminôség-megállapítása többféleképpen történt: ME dokumentáció, HPE által elvégzett spektroszkópos vizsgálat, valamint Herrmann Pál (aki több, mint 35 évig az Erômû munkatársa volt) által mintegy 20 éve készített feljegyzések, minôségügyi dokumentumok, hegesztési és hôkezelési utasítások. Egy izgalmas, tanulságos nyomáspróba A feladatok közül említést érdemel a GT5 tápvízvezetékek nyomáspróbája. A tápvízvezeték maga 219,1x14,2 méretû, 15NiCuMoNb5-6-4 minôségû, PS=290 bar legnagyobb megengedhetô nyomású és TS=300 °C megengedhetô hômérsékletû rendszer. Ennek megfelelôen a próbanyomás 415 bar. A nyomáspróbának kitett csôvezeték hossza 210 fm. A nyomáspróbát a hôhasznosító modullal együtt kellett végrehajtani, így az összes térfogat 7140 literre adódott. A nyomáspróba alatt, ahogy az ilyen bonyolult rendszernél lenni szokott, számos probléma adódott: • A nyomáspróba végrehajtása az erômû üzemelô berendezéseinek zavartalan mûködtetése mellett. • A rendszer vízzel való feltöltése úgy, hogy annak hômérséklete a próba végén sem csökkenhet 20 °C alá. • A rendszer légtelenítése. • Az armatúrák tömör zárásának és a tömszelencék csöpögésmentességének megteremtése. • A próbanyomás elôírt értékének elérése.
Hegesztéstechnológia
5
Nem akar emelkedni a rendszerben a nyomás
A töltésre/légtelenítésre egy nagy lökettérfogatú, 40 bar végnyomású, villamos meghajtású szivattyút alkalmaztak. Ezután tértek át egy kis lökettérfogatú, pneumatikus mûködtetésû, 600 bar végnyomású szivattyúra. A nyomásemeléssel az elôforduló problémák miatt többször meg kellett állni, tehát mint a hegymászók, csak lépésrôl lépésre tudtunk feljebb jutni. 390 bar-nál a szivattyú nem tudott nagyobb nyomást elôállítani. Elégtelennek bizonyult az a munkalevegô-nyomás, mely az üzemben rendelkezésre állt. Már-már úgy látszott, hogy meg kell ismételni a nyomáspróbát. Ekkor egy ötlettôl vezérelve argon gázzal palackokból biztosították a szivattyú mûködtetéséhez szükséges energiát.
Nem sokkal késôbb így sikerült elérni a 415 bar-os elôírt próbanyomás értéket és a vizsgálat sikerrel zárult. Egy hét múlva a megszerzett tapasztalat birtokában a GT4-nél a nyomáspróba zökkenômentesen zajlott le. A szerkezeti vizsgálatok és nyomáspróbák során a résztvevôk között kitûnô együttmûködés alakult ki és az érintett vállalkozások munkatársai mindent megtettek az eredmény és a siker érdekében.
Végre megvan a 415 bar!
A nyomáspróba résztvevôi
Herrmann Pál • együttmûködô szakértô, ÉMI-TÜV Bayern Kft. Görbe Zoltán • szakértô, ÉMI-TÜV Bayern Kft.
Ünnepélyes pillanat: az adattáblák bélyegzése, a berendezés megfelelô
6
Hegesztéstechnológia
Magyarországi erômû beruházások egy Notified Body szemszögébôl Az Európai Unió óvatos és gondos közösség lévén egyre több olyan közös irányelvet alkot és tesz tagállamai számára kötelezôvé, amely általános követelményeket fogalmaz meg a személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztetô termékek EU-n belüli forgalomba hozatalára vonatkozóan. Talán a legnyilvánvalóbban ezen kategóriába tartozó veszélyforrások a nyomástartó berendezések, melyek veszélyességi potenciáljuknál fogva rendkívül nagy kockázatot jelentenek mind a személy- mind a vagyonbiztonság vonatkozásában. Ezt sajnos sok káresemény is igazolja. Ezért hívták életre a 97/23/EK-t, közismert nevén PED-et (Pressure Equipment Directive), azaz a Nyomástartó Berendezés Irányelvet, mely követelményeinek betartása 2002. május 29-tôl kötelezô az unión belül forgalomba kerülô nyomástartó berendezésekre.
A
Az irányelv kötelezôsége úgy biztosított, hogy a tagországok kötelezettséget vállaltak arra, hogy az irányelvet nemzeti törvénykezési szinten ratifikálják. Ez Magyarországon az uniós csatlakozás idôpontjában, 2004. május 1-jén, a 9/2001 GM rendelet (továbbiakban Rendelet) érvénybe lépésével történt meg, amely a PED követelményeivel azonos szabályozást tartalmaz. Ez a gyakorlatban azt
jelenti, hogy ettôl a pillanattól kezdve Magyarországon is csak olyan nyomástartó berendezés hozható forgalomba és helyezhetô üzembe, amely a Rendelet (azaz a PED) követelményeit kielégíti és ennek jelzéseként rendelkezik a jól ismert CE-jellel. A követelmények betartása és igazolása a berendezés gyártójának felelôssége! Milyen nyomástartó berendezésekrôl is beszélünk pontosan? A Rendelet részletesen meghatározza az alkalmazás érvényességi tartományát, amely nyomástartó edények, ipari csôvezetékek, nyomástartó szerelvények, kazánok és nyomástartó rendszerek gyártásánál és forgalomba hozatalánál kötelezi a gyártót a követelmények betartására. Hol is koncentrálódnának leginkább a fent felsorolt berendezések, mint egy erômûben, ahol biztosan megtalálható minden eddig felsorolt berendezés típus, így a Rendelet követelményeinek pontos ismerete, alkalmazása és betartatása különösen fontos kérdés minden új erômû beruházás kapcsán. Mivel a követelményeknek való megfelelés egyértelmûen a gyártó feladata és felelôssége, így elsôként a berendezés gyártójának
Hegesztéstechnológia
azonosítása a feladat. A gyártó az a jogi személy, aki a berendezés megfelelôségéért írásban vállalja a felelôsséget és aki a berendezést forgalomba hozza, azaz az üzemeltetônek átadja, a tulajdonjogát átruházza. Ennek meghatározása nem minden esetben könnyû feladat, hisz a beruházások többsége általában fô- és alvállalkozók bonyolult erdejében zajlik és sokszor nehéz a magát felelôsségvállalónak kijelentô gyártót azonosítani. Amit itt mindenképpen szem elôtt kell tartani, hogy a gyártónak nyilatkoznia kell a berendezés tervezése, méretezése, gyártása és vizsgálata tekintetében is, tehát az alvállalkozó alvállalkozója lépcsôjén csak addig lehet lefelé haladni a gyártó meghatározásában, amíg a magát gyártónak kikiáltó cég a tervezéssel, méretezéssel kapcsolatban is kijelentést tud tenni. A gyártó kilétének meghatározása átvezet a következô gondolatmenetre: a nyomástartó rendszer fogalmára. A funkcionálisan összetartozó, a gyártó által helyszínen összeépített nyomástartó berendezések csoportját rendszerként is értékelni kell, ill. a Rendeletnek való megfelelôségét vizsgálni kell, amennyiben az összeépítés, összeszerelés nem az üzemeltetô felelôsségére történik; ez ugyanis mentesíti a nyomástartó rendszer egyszemélyi gyártóüzemeltetôjét ezen kötelezettség alól. Az erômûvi beruházásokon a nyomástartó rendszerek talán legeklatánsabb példája a kazán. A méretek és üzemi paraméterek miatt szinte biztos, hogy egy IV. veszélyességi kategóriába sorolt berendezésrôl van szó, ahol a megrendelô általában termékátvétellel járó modul (G modul) szerint kéri a megfelelôség értékelését. Az ilyen bonyolult, többlépcsôs, hosszú gyártási idejû berendezések vizsgálatánál, mint amilyen egy erômûvi kazán, alapvetô fontosságú, hogy a tanúsítást lefolyatató bejelentett szervezet (Notified Body) idôben bevonásra és megbízásra kerüljön. Ennek alátámasztására példaként elég csak az MSZ EN 12952 vízcsöves kazánok termékszabványa MSZ EN 12952-17 részének áttekintése, ahol a bevont vizsgálószervezet által, a különbözô modulok szerint elvégzendô feladatok részletezése található. Ebben sok, már a gyártás megkezdése elôtt elvégzendô vizsgálat szerepel, amelyek elmulasztása késôbb vagy sehogy, vagy nagyon nehezen, csak jelentôs költség- és idôráfordítással pótolható. Ilyenek például a gyártóképesség, gyártási, hegesztési és vizsgálat jogosultságok, az ezekhez szükséges dokumentumok ellenôrzése, de a beépítendô alapanyagok vagy szerelvények vizsgálatainak
7
megfelelô idôzítése is sok kellemetlenségtôl és persze plusz költségtôl óvja meg a gyártót. A gyártás elôgyártás – helyszíni szerelés menetét folyamatos vizsgálati tevékenységnek kell követnie, hisz az elemek, részegységek az összeállítás során elôbb-utóbb bennszülötté és ezzel együtt vizsgálhatatlanná válnak, és ez sokszor megoldhatatlan problémát okoz a megfelelôség értékelési eljárás és tanúsítás elvégzésében. A kazán talán a legtipikusabb nyomástartó rendszer, amelynek megfelelôségét a PED 1. sz melléklet 3.2.3 pontja értelmében rendszerként is vizsgálni kell. Ez – értelmezését tekintve – azt jelenti, hogy vizsgálni kell, vajon a CE-jeles berendezésekbôl összeépített, funkcionálisan összefüggô rendszer mûködése és védelmei is elérik-e azt a biztonsági szintet, amelyet az egyedi berendezések esetén a PED-nek való megfelelôség, azaz a berendezésen lévô CE-jel garantál. Ehhez természetesen vizsgálni kell az összeépítést, a konstrukciót, a védelmek, vezérlések elvét és kivitelezését, stb. A feladat komplexitásánál fogva vizsgálati oldalról is több szakterület – gépészet, vezérléstechnika, elektronika – összehangolt munkáját igényli. Szót kell még ejtenünk az erômû beruházások másik fontos elemérôl, az ipari csôvezetékek gyártásáról, helyszíni szerelésérôl. Tapasztalataink szerint a magyarországi gyakorlatban még nem tudatosult eléggé az ipari csôvezetékek vizsgálati kötelezettsége és itt is legalább olyan fontos a gyártás megkezdése elôtt számba venni a rendelet csôvezetékekkel kapcsolatos követelményeit és a vezetékek veszélyességi kategóriájához illeszkedô megfeleltetéssel kapcsolatos tevékenységeket, modulok szerinti eljárásokat mielôbb elkezdeni. A notifikált szervezet késôi bevonásából származó nehézségek – tapasztalataink szerint – itt is jelentôsek lehetnek! Cégünk, az ÉMI-TÜV Bayern Kft. több, jelenleg is folyó, jelentôs erômû beruházáson végez Notified Body tevékenységet. Tapasztalataink szerint a legtöbb problémát az okozza, hogy a gyártók elôzetesen nem végzik el kellô alapossággal berendezéseik besorolását, a Rendelet, azaz a PED követelményeinek átgondolását, számbavételét, a követelményekre való felkészülést és a kiválasztott Notified Body idôben történô megbízását. Az ÉMI-TÜV Bayern Kft.-nél lehetôség van az elôzetes konzultációra, mely segíti a megrendelôket a jelenlegi gyakorlatnál hatékonyabb, gazdaságosabb és biztonságos megoldások megtalálásában. Eszenyi Péter • szakértô, ÉMI-TÜV Bayern Kft.
8
Hegesztéstechnológia
EN ISO 14731 A hegesztési felügyelet új szabványa hegesztô üzemekkel kapcsolatos szabványi változások szükségessé tették a hegesztési felülgyeletre vonatkozó EN 719 szabvány átdolgozását is. Ezt elsôsorban az EN ISO 3834 szabványsorozat követelményei indokolták, mivel ezzel a szabványsorozattal a hegesztôüzemek minôségirányítási rendszereire vonatkozó követelmények harmonizálttá váltak az EN ISO 9001 szabvány követelményeivel, követik annak metodikáját, a vonatkozó fejezeteket, a hegesztôüzemek speciális követelményeinek megfelelôen kibontva.
A
Az EN ISO 14731 szabványt a CEN 2006. szeptember 29-én fogadta el és az elôszóban azt határozta meg, hogy a tagállamoknak ezt 2007. áprilisáig nemzeti szabvánnyá kell tenniük, ill. ugyanezen idôpontig az ennek ellentmondó szabványokat vissza kell vonniuk. A szabvány MSZ EN változata 2007. április elején még nem jelent meg, a fentiek értelmében azonban ez hamarosan be fog következni. Fontosabb változások az EN 719-hez képest • a fogalom-meghatározások változása - a gyártó fogalma • a gyártó felelôsségének hangsúlyozása • kritériumok a hegesztô-felelôsi tevékenység alvállalkozásba adásával kapcsolatban • követelmények a hegesztô felelôs felelôsségi és hatáskörének meghatározására • IIW követelmények a képzettségre vonatkozóan • a B mellékletben a hegesztô felelôs feladatainak felsorolása A szabvány lényegesebb fejezetei részleteiben A szabvány a hegesztést, az ISO 9001 megfogalmazásának megfelelôen, különleges folyamatként definiálja. Nagy hangsúlyt helyez a személyzet felelôsségének és hatáskörének pontos meghatározására, munkaköri leírás, szerzôdés, vagy egyéb dokumentum keretében. A hegesztô felelôs felelôsségi és hatásköreinek meghatározásához a szabvány konkrét támpontokat nyújt, melyeket lehet teljes egészében, vagy részleteiben is alkalmazni. A fogalom-meghatározások terén lényeges változás, hogy a gyártót a kapcsolódó európai irányelvekhez igazodva úgy definiálja, hogy ez az a személy, vagy szervezet, aki, vagy amely a hegesztéssel történô gyártásért felelôs. Ez az egyéb irányelveket (pl. Nyomástartó Berendezések Irányelv; 97/23/EK) figyelembe véve nem
feltétlenül egyezik meg a tevékenységek tényleges kivitelezôjével. A szabvány megkülönböztet hegesztési felügyeletet és hegesztô felelôst. Az elôbbi maga a tevékenység, tehát minden hegesztési és azzal összefüggô gyártási folyamat koordinálása, az utóbbi az ezt végzô személy, akinek ehhez megfelelô szakértelemmel, szakmai kompetenciával és felelôsségi körrel kell rendelkeznie. A 4.2. pont nagyon lényeges kijelentése, hogy a hegesztési felügyelet biztosítása a gyártó felelôssége. Ez, figyelembe véve a gyártó definícióját, érdekes helyzeteket eredményezhet. Ugyancsak kiemeli ez a pont, hogy a hegesztési felügyeletet ellátó személyek feladatait és felelôsségi körét (kompetenciáját) egyértelmûen rögzíteni kell. A gyártónak tehát megfelelô munkaköri leírást kell készítenie a hegesztô felelôs, ill. felelôsök számára. Ezzel részletesen foglalkozik az 5. fejezet. A gyártó a hegesztési felügyeletet e szabvány szerint, már nem csak részben, hanem teljes egészében is alvállalkozásba adhatja. A szabvány követelményeinek betartása viszont ebben az esetben is a gyártó felelôssége marad. Több hegesztô felelôs is kinevezhetô, ekkor mindegyik számára meg kell határozni a saját feladatait és kompetenciáit. Mindegyik hegesztô felelôsnek megfelelô szakmai képzettséggel és felkészültséggel kell rendelkeznie. A hegesztési felügyeletet ellátó személyek szakmai követelményeivel foglalkozik a 6. fejezet. A 6.1. pont az általános követelményeket állapítja meg, melyben kijelenti, hogy a szükséges ismeretek megszerezhetôk iskolai ill. tanfolyami végzettséggel és/vagy tapasztalat révén. A szakmai követelményeket a gyártó határozza meg a hegesztési felügyeletet ellátó személy számára meghatározott feladatok és felelôsségek függvényében. A 4.2. pont azonban kijelenti, hogy a gyártónak legalább egy felelôs (vezetô) hegesztô felelôst kell kineveznie. A vezetô hegesztô felelôssel szembeni követelményeket a 6.2. pont határozza meg, teljeskörû, speciális (részleges) és alapvetô ismereteket definiálva, melyekhez az „A melléklet” az eddigi EWF fokozatok helyett már az IIW fokozatoknak megfelelô képzettségeket rendel (IWE, IWT, IWS). Ez tehát a hegesztôüzemek számára azt jelenti, hogy legalább egy, elméleti ismeretekkel is rendelkezô, megfelelô képzettségû felelôs hegesztô felelôssel kell rendelkezniük, és ezen kívül lehetnek akár csak gyakorlati ismeretekkel rendelkezô, ill. szakmai tapasztalat alapján kinevezett helyetteseik.
Hegesztéstechnológia
A „B melléklet” tartalmazza a hegesztô felelôs feladatait. Ezt a mellékletet a szabvány 4.1. fejezete ugyan útmutatóként definiálja, maga a melléklet azonban a szabvány kötelezôen alkalmazandó része. Ez azt jelenti, hogy a hegesztô felelôs feladatkörének meghatározásakor ezt vagy teljes egészében, vagy részben alkalmazni kell. A feladatok függetlenek attól, hogy az adott hegesztôüzem az ISO 3834 melyik része szerinti minôségirányítási rendszert mûködtet, a hegesztô felelôs feladatkörét mindig az adott gyártási tevékenységhez igazítva kell meghatározni. „B melléklet” A „B melléklet” az ISO 3834-hez igazodva, de természetesen az ISO 9001-el is rokon módon határozza meg a hegesztési tevékenységekkel kapcsolatos feladatokat. Ezek kezdôdnek a termékre vonatkozó követelmények meghatározásával, majd folytatódnak a konstrukció hegesztési szempontból történô átvizsgálásával. Ezeket a feladatokat a gyártók sajnos gyakran nem tartják elég fontosnak. A gyors ajánlatadások érdekében sokszor kihagyják a hegesztô felelôst ezekbôl a folyamatokból, aminek a következménye gyakran az, hogy már a gyártás megkezdése után következik a kapkodás. A termékhez nincs megfelelôen minôsített hegesztô, megfelelô tanúsított technológiavizsgálat, esetleg nem hozzáférhetô helyeken kellene hegeszteni és emiatt konstrukciós változások szükségesek, stb. Sok költség és bosszúság takarítható meg, ha a gyártó betartja saját minôségirányítási rendszere követelményeit és a hegesztô felelôst már ebben a fázisban bevonja a folyamatba. A gyártás alvállalkozásba adásánál is jelentôs feladata van a hegesztô felelôsnek, neki kell ugyanis megítélnie, hogy az alvállalkozó képes-e betartani ugyanazokat a követelményeket, melyek a gyártóra is érvényesek. Tehát el kell végeznie az alvállalkozó értékelését. Ez is gyakran tarozik az elhanyagolt területek közé: ha már kiadtuk alvállalkozásba, nem érdekel, hogy a terméknek az a része hogyan készült, lényeg, hogy kész legyen. Fontos tehát, hogy a gyártó felelôssége az, hogy az alvállalkozó minôségügyi rendszere a termékkel szembeni követelményeket kielégítse és ennek megítélésében a hegesztô felelôsnek nagy szerepe van. Természetesen a hegesztô felelôs feladata a hegesztô személyzet kiválasztása, a minôsítések elvégeztetése, az adott munkára való alkalmasság megállapítása.
9
Feladata a hegesztési technológiavizsgálatok (WPAR) megfelelôségének megítélése, ezek alapján a gyártáshoz szükséges hegesztéstechnológiák (WPS) elkészítése, a hegesztôgépek és egyéb berendezések alkalmasságának biztosítása. Új fogalomként jelenik meg a berendezések verifikálása és validálása, szintén igazodva az ISO 9001 különleges gyártási eljárásokkal szembeni követelményeihez. Erre a hegesztô felelôsnek megfelelô ellenôrzési módszereket kell kidolgoznia és elvégeztetnie, melyek által biztosítottnak kell lennie, hogy az adott hegesztôberendezések képesek az elôírt hegesztéstechnológiák megfelelô szintû megvalósítására. A hegesztô felelôst be kell vonni a gyártás tervezésébe, az ô feladata a gyártási körülmények, feltételek hegesztési szempontból történô megítélése, pl. a környezeti hatások befolyása, elômelegítés szükségessége, utóhôkezelés szükségessége, esetleges munkapróbák szükségessége, stb. Az azonosítás és nyomonkövethetôség terén is megvannak a hegesztô felelôs feladatai. Leginkább érvényes ez a hegesztési hozaganyagokra, de a hegesztô személyzetre is. Ide tartozik a különbözô jelölések alkalmazása, mint pl. beütô bélyegzôk, vagy a megfelelô varratjelöléseket tartalmazó hegesztési terv elkészítése is. A hegesztés elôtti, alatti és utáni ellenôrzési és vizsgálati feladatok maradtak ugyanazok, mint az EN 719-ben voltak. Nagyon fontos, hogy a gyártó ügyeljen ennek gyakorlati megvalósítására és ruházza fel a hegesztô felelôst a szükséges jogkörökkel. A vizsgálatokhoz és ellenôrzésekhez természetesen biztosítani kell a kalibrált eszközöket és a minôsített személyzetet. A hegesztô felelôsnek erre is rálátással kell bírnia. Összefoglalás Megállapíthatjuk, hogy az EN ISO 14731 szabvány nagyon jól alkalmazható a hegesztési felügyelet feladatainak meghatározásában. Most már csak a gyártókon múlik, hogy megadják a hegesztési felügyeletnek a megfelelô súlyát és helyét, a hegesztési felelôsöket ellássák a szükséges jogosultságokkal és hatáskörökkel. Megfelelô szakmai kompetenciával párosítva a szabvány alkalmazása nagyban segítheti a hegesztôüzemek hatékony, magas minôségi színvonalú munkáját. Czibere Gábor • szakértô, ÉMI-TÜV Bayern Kft.
10
Felvonó
Szakmai bemutató a Felvonóvizsgáló Állomás Laboratóriumában MUBI (Magyar Elektrotechnikai Egyesület Villamosfogyasztó Osztály Felvonó Munkabizottság) és az ÉMI-TÜV Bayern Kft. közös szervezésében március 8-án sikeres szakmai bemutatót tartott az ÉMI-TÜV Bayern Felvonóvizsgáló Laboratóriuma. Az esemény célja az volt, hogy miután a laboratóriumunk a TÜV SÜD vállalat csoport kelet-európai kompetencia központja lett a felvonók biztonsági berendezéseinek vizsgálata és tanúsítása területén, elsôként a magyarországi felvonós szakmában közremûködô személyekkel megismertesse a laboratórium által végzett fôbb tevékenységeket a mérési módszerek pontos bemutatásán keresztül. Így például a helyszíni vizsgálatokat végzô felvonóellenôrök az elvi ismereteikhez társítva pontos képet kaphattak arról, hogy a rendeletek által szabályozott, helyszínen nem elvégezhetô mérések, vagy a tanúsításra benyújtott eszközök, berendezések biztonságtechnikai megfelelôségére vonatkozó vizsgálatok az állomás laboratóriumában hogyan is történnek.
A
Két kitüntetett vendégkör is szerepelt a bemutatón: az egyik a Felvonó Munkabizottság elnöksége, ôk szakmailag értékelték a Felvonóvizsgáló Állomás labortevékenységeit, módszereinek hatékonyságát. A másik csoport pedig azokból a hallgatókból állt, akik a Felvonó és Mozgólépcsô Felügyelet (FMF) által szervezett felvonóellenôr-képzô tanfolyam résztvevôi. Számukra a bemutató egyben egy szakmai gyakorlati oktatást is jelentett, emiatt az ismertetett mérési eljárásokhoz Kersák Imre laborvezetô, illetve az FMF és az ÉMI-TÜV szakértôi, oktatói mélyre ható elemzést, valamint bôvebb magyarázatot adtak a hallgatóság számára.
A vizsgálatok úgy lettek elôkészítve, hogy minél gördülékenyebben mehessenek végbe. Nem minden mérési eljáráshoz volt a laborban vizsgálható minta, aminek két oka lehet: vannak olyan berendezések, melyek megfelelôségi próbája rendelet szerint olyan, hogy a rendelkezésre bocsátott darab használhatatlanná válik, tönkremegy. Ilyen például a pillanat-mûködésû biztonsági fogókészülék, amelynek a háza a vizsgálat során „kinyílik", maradó alakváltozást szenved (a tömör fémbôl készült elemre gyakorolt erôhatás mértéke meg kell, hogy haladja az anyagra jellemzô folyáshatár értékét, ami a szakítószilárdság határát is esetenként túllépi, magyarán a készülék szétesik, elszakad). A másik lehetôség, hogy a vizsgált mintadarabot a mérés befejeztével elszállították (például a gyártó is megvizsgálja a további fejlesztéseihez). Nézzük, milyen mérések kerültek bemutatásra! Talán az egyik legösszetettebb, leglátványosabb – a hanghatásról nem is szólva – a fogókészülék tanúsításához szükséges ejtô vizsgálat. Ennek bemutatásához a labor speciálisan felkészített, robusztus erôhatásokat is tûrô tornyára lettek felszerelve a tavalyi évben vizsgált, olasz gyártmányú fogókészülékekbôl megmaradt minták. Külön érdekessége volt a próbának az, hogy a folyamat fizikai jellemzôinek idôbeni lezajlását két külön rendszerrel is regisztráltuk, összevetve aztán a produkciós eredményeket, amibôl rengeteg hasznos konzekvenciát tudtunk a hallgatóság – és fôként a tanulók – elé tárni. Mindkét rendszert az ÉMI-TÜV használja, az egyik a labormérésekre használt, vezetékes jelátvitelû, számítógépes struktúra, ami természetesen helyhez kötött, és speciálisan a la-
Felvonó
borban használatos. A másik pedig a német fejlesztésû, ADIASystem nevet viselô komplex, hordozható, laptoppal ellátott mérôegység, melyet a szakértôk használnak a helyszíni mérésekhez. Ennek vezeték nélküli egysége (logger) van a fülkei gyorsulásoklassulások idôbeni rögzítésére, mely „magában” tárolja az információkat, amiket kiértékeléskor számítógépre lehet tölteni. A kapott diagramok alapján összevetettük, hogy a gyakorlatban szakértôként hogyan használható a rendszer, illetve a labor miként értékeli az eredményeket. A kisebb terhelésû felvonókhoz használatos fogókészülékek vizsgálata az ejtô-torony „kicsinyített másán” történik, ami kevésbé robosztus, ennél fogva viszont az önsúlya jóval kevesebb. A folyamat azonban az elôzôekkel analóg módon történik. Szintén ejtés jellegû vizsgálat a felvonók aknai ütközôinek próbája, hiszen egy elôre kiszámított ejtési magasságból kell szabadeséssel az ütközôre engedni a torony mozgó vázszerkezetét (a „kvázi fülkét”). Tehát az ütközôre megadott tömeg alapján vagy a nagy, vagy a kicsi ejtô-toronyban végezzük ezt is. Bemutatásra került a felvonó ajtózár fárasztásos vizsgálata, amely egy egymillió ciklusos, nyitás-zárást szimuláló folyamat az ajtó zárszerkezetére nézve. Ennél az ajtóérintkezôk kapcsolási hibáját kell regisztrálni, vagyis azt, hogy az egymillió valós kapcsolást az érintkezôk ténylegesen hányszor valósították meg, valamint a zár alkatelemeinek károsodását kell jegyzôkönyvben rögzíteni (a vonatkozó szabvány pontosan megadja, mit kell vizsgálni, és mi az, ami megfelel, mi nem). A vizsgáló toronyra „mellékhajóként” csatlakozik a sebességhatároló vizsgálatára szolgáló speciális szerkezet. Mivel a bemutató elôtt sikerült beszerezni egy felújított liftrôl leszerelt készüléket, ennek vizsgálati metódusát is teljes egészében tudtuk prezentálni. A vizsgált fizikai jellemzôket itt már nem regisztráltuk, hiszen ehhez a méréshez is a számítógépes rendszer használatos, a fogó-
11
készülék vizsgálata utáni átállás pedig igen hosszadalmas folyamat, tehát szóban lett felvázolva, hogy az adatok felvétele miként megy végbe. A húzó-nyomó erôt közlô, hidraulikus törô géppel történnek – többek között – a felvonók fülkéjét és ellensúlyát megvezetô csúszók szilárdsági megfelelôségi tesztjei. Ehhez két gép is rendelkezésre áll; az egyik tíz, a másik száz tonnának megfelelô erôt képes kifejteni. Mivel a különbözô gyártmányú eszközök felfogatás, valamint méretek tekintetében általában eltérôek, ezért ehhez a vizsgálathoz a legtöbb esetben a labor elôkészítô mûhelyében külön legyártásra kerül a megfelelô felfogó sablon, és a nyomó szerszám. Regisztrálni az erô-elmozdulás viszonyokat kell. Nem szeretném a cikk keretein belül tovább részletezni a vizsgálatok sorát, a fôbb témaköröket céloztam csak érinteni. Minden vizsgálati módszer precíz, közérthetô leírása egyenként meghaladná egy ekkora írás terjedelmét. Ebbôl kifolyólag a bemutatón sem lett minden a gyakorlati oldalról feltárva, bizonyos dolgokat csak szóban lehetett átadni a hallgatóságnak. Vannak olyan módszerek is, melyek mindig teljesen egyedi kivitelezést igényelnek; a szabványok adnak ugyan iránymutatást, valamint a mérendô fizikai mennyiségeket szigorúan megszabják, de a kivitelezés – a fentebb már említett okokból – az elôkészítô mûhelyben dôl el. Remélem, a megnevezett okok ellenére elegendô információval szolgáltam ahhoz, hogy az olvasó a rendezvény lezajlásáról átfogó képet kapjon. Ha bármely témában felkeltettem a szakmai érdeklôdését, az ÉMI-TÜV Bayern Felvonóvizsgáló Laboratóriumában dolgozó lelkes munkatársak készségesen válaszolnak a felmerülô kérdésekre! Bartucz Miklós, vizsgálómérnök, ÉMI-TÜV Bayern Kft.
12
Minôségirányítás
Miért fontos az élelmiszerlánc számára az ISO 22000-es tanúsítás?
z élelmiszerek alapvetô biológiai szükségleteinket elégítik ki és legfeljebb bizonyos körön belül helyettesíthetôk egymással. Részesedésük Magyarország kereskedelmében évek óta 22-25% körüli. Mind gazdaságunk egésze, mind gazdasági egyensúlyunk megteremtése szempontjából szükséges, hogy az élelmiszer-kivitel hosszú távon meghatározó legyen. Erre lehetôséget adnak természeti, földrajzi adottságaink: a termôföld szinte egyetlen rendelkezésre álló nemzeti erôforrásunk. Magyarországon lehetôség van a belsô szükségleteket meghaladó mennyiségû élelmiszer megtermelésére és kivitelére. Az Európai Unió tagsággal piacunk jelentôsen átalakult.
A
A tagság által biztosított keretek azonban esélyt, lehetôséget adnak csak. Ezek kihasználására a piacok kívánalmainak megfelelô árucikkekre van szükség. Az élelmiszerek minôsége jelentôs stratégiai kérdés. Az Allensbachi Közvéleménykutató Intézet reprezentatív felmérés eredményeként tette közzé a német lakosság „félelmeinek és aggodalmainak skáláját.” Eszerint a régi szövetségi államokban 44%-kal vezet az attól való félelem, hogy az ember egyre több vegyileg szennyezett élelmiszert fogyaszt, az új szövetségi államokban a megkérdezettek 35%-a szintén osztotta ezt az aggodalmat. A közvéleménykutatási adatokkal szemben ezek az értékek jelentôs növekedést mutatnak, éppen ezért nyugtalanítóak, azonban jól jellemzik a mai élelmiszerkínálatról széles körben elterjedt – rossz – véleményt is. Ennek a véleménynek mindenesetre nem felel meg a tényleges fogyasztói magatartás, hiszen továbbra is változatlan kereslet mutatkozik a sokat szidott élelmiszerek iránt. Egyre szélesebbre nyílik az olló a tények és a róluk alkotott vélemények között. A gyártók szerint az élelmiszereink annyira jók és olyan biztonságosak, mint soha ezelôtt. A fogyasztók bizalmának megnyerése azonban továbbra is fontos kérdés lesz. Az élelmiszerekkel kapcsolatos félelmek és botrányok azt is szolgálták, hogy rávilágítsanak azokra a potenciális károkra, amelyek a fogyasztók bizalmát és hitét érhetik, ha lazán és félvállról hajtják végre az élelmiszerbiztonság és a minôség vonatkozásában hozott szabályozókat és rendelkezéseket. Azt is jelezte, hogy ha az EU valóságban is látni kívánja az áruk szabad áramlását, akkor a fogyasztókat biztosítani kellene arról, hogy az általuk vásárolt élelmiszerek biztonságosak, bárhonnan származnak is a Közösségben, és hogy bármelyikük ugyanolyan közös, magas színvonalú ellenôrzés és felülvizsgálat alá esik. Az utolsó szempont, amit nem lehet elhanyagolni, az élelmiszerek minôségének és az egészségügyi szabályoknak a romlása következtében kialakuló emberi és gazdasági költségek mérete, ha csak egy jelentéktelen ételmérgezés történik is. A problémák megoldásában elôször a HACCP (Hazard Analysis Critical Control Point) rendszer nyújtott segítséget, melynek segítségével azonosítják az élelmiszerbiztonsági veszélyeket és az
Minôségirányítás
13
ezekhez kapcsolódó lépéseket, szabályozást és ellenôrzést biztosítanak a kockázatok kezelésére. A HACCP rendszer nemcsak biztosítja, hanem bizonyítja is a termékek biztonságos elôállítását. Alkalmazása lehetôvé teszi a meglévô gyártási folyamatoknak a szabályozását és ellenôrzését. Így a termékelôállítás már a kezdetektôl fogva biztonságos. A HACCP a tudomány mai állása szerinti legkorszerûbb tudományos és technológiai ismereteket felhasználó módszer, mely ipari gyakorlati ismereteket is feltételez. Fontos alapelve, hogy a rendszer szabályozás szerinti mûködését átvizsgálásokkal igazolni kell. Számos esetben a mûködést saját szakemberekkel végeztetik el, de van létjogosultsága független külsô szakemberek bevonásának is. Nagy gyakorlattal rendelkezô neves vizsgáló szervek felkészült szakemberei hatékonyan tudják a feladatot elvégezni, és a tanúsítvány is bizalmat kelt a piaci partnerekben. A 2000-es években további szempontok merültek fel; a kialakult szemlélet fô jellemzôje az, hogy „a szántóföldtôl az asztalig” az élelmiszerlánc valamennyi szereplôje vállalja a felelôsségét az élelmiszerbiztonságért. Elôször az Európai Unió legfontosabb élelmiszerjogi direktívája, a 178/2002-es, majd a 852/2004-es rendelet foglalta össze a szabályozást A hivatalos szabályozás mellett sokféle élelmiszerbiztonsági szabvány vagy szabvány jellegû elôírás született az utóbbi években, pl.: • International Food Standard (IFS) • British Retailers Consortium (BRC) • EUREPGAP
4. Az élelmiszer-biztonsági irányítási rendszer 5. A vezetôség felelôssége 6. Gazdálkodás az erôforrásokkal 7. A biztonságos termékek megtervezése és elôállítása 8. A rendszer validálása, verifikálása és fejlesztése
Ezek a szabványok egyaránt hangsúlyt helyeznek az élelmiszerbiztonságra és minôségmenedzsmentre, Jó Gyártási és Jó Higiéniai Gyakorlatra. Az elvárásrendszer nagymértékben azonos, de más rendszert részesít elônybe a francia, az angol és a német megrendelô. Megnôtt az igény egy általános, átfogó, más szabvánnyal összehangolható, tanúsítható szabványra. Jó megoldásnak az ISO 22000:2005-ös szabvány kínálkozik, melynek pontos elnevezése: „Élelmiszer-biztonsági rendszerek. Az élelmiszerláncban részt vevô szervezetekre vonatkozó követelmények”. E szabvány az egész világon az egyetlen, általánosan elismert élelmiszerbiztonsági rendszerszabvány.
Különösen fontos olyan szervezetek számára, ahol a más élelmiszer-biztonsági szabványok alkalmazása nem szokásos (pl. adalékanyagelôállítók, szolgáltatók). Az MSZ EN ISO 22000-es szabvány szerinti rendszer az áruházláncok által megkívánt rendszerekkel kitûnôen összehangolható. Az MSZ EN ISO 22000-es szabvány tanúsításának alapvetô szabályozása az ISO/TS 22003-as szabvány szerint az elsô tanúsítás két fokozatból áll: 1. Dokumentációvizsgálat, helyszíni feltételek, HACCP áttekintése 2. Üzemi vizsgálat.
A szabvány jelentôsége az, hogy lehetôvé teszi: • A fogyasztók biztonságos termékekkel való ellátását • A jogszabályokban elôírt élelmiszerbiztonsági követelmények biztosítását • Az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos vevôi igények teljesülését • Eredményes kapcsolatokat biztosít az élelmiszerlánc szereplôinek • A szabványkövetelményeknek való megfelelés tanúsíttatását A szabvány fejezetei a következôk: 1. Alkalmazási terület 2. Rendelkezô hivatkozások 3. Szakkifejezések
Az „A” melléklet kereszthivatkozásokat tartalmaz az ISO 22000:2005 és az ISO 9001:2000 között, míg a „B” melléklet a HACCP és az ISO 9001:2000 között. „C” melléklete Codex-hivatkozásokat ismertet, amelyek példákat adnak a szabályozó intézkedésekre, beleértve az elôfeltételi programokat és a kiválasztásukra és alkalmazásukra vonatkozó útmutatást. A szabványt az EU valamennyi országában bevezették, be fogják vezetni az USA-ban, Japánban is. Az ISO 22000 alkalmazható valamennyi szervezet számára, amely az élelmiszerlánc számára végez tevékenységet, akár • az ôstermelôk (mezôgazdaság, kertészet), • alapanyagtermelôk (takarmányelôállító, élelmiszerelôállítók), • adalék- és segédanyagelôállítók, • szállítók, • kereskedôk (kiskereskedelem, közétkeztetés, éttermek), • szolgáltatók (pl. takarítók), • a termeléshez szükséges eszközök (tisztítószerek, elôkészítô berendezések, csomagolóanyagok, szerszámok) elôállítói körében.
A sikeres tanúsítást követô két évben évente kerül sor a felülvizsgálati auditra, a harmadik évben következik az ismétlô audit, amely már nem kétfokozatú. Csoportos és mátrix eljárás lehetséges, hasonlóan az ISO 9001-es szabvány esetéhez, illetve sor kerülhet közös auditra más szabványokkal (pl. ISO 9001, BRC). Így jelentôs idôráfordítás csökkenés érhetô el. Az ÉMI-TÜV Bayern Kft. Management Service osztálya várja az érdeklôdô szervezetek szakembereinek kérdéseit az ISO 22000:2005 szerinti rendszer tanúsítás elvégzésével kapcsolatban, és képzett szakemberei készséggel állnak rendelkezésre akár az integrált rendszer tanúsítással kapcsolatban is. Sándor Miklós, TÜV CERT vezetô auditor • ÉMI-TÜV Bayern Kft.
14
Rövid hírek
Sikeresen lezárult FAT intézményakkreditáció az ÉMI-TÜV Akadémián! Büszkeséggel tölt el minket, hogy a januárban indult ÉMI-TÜV Akadémiánknál a Nemzeti Szakképzési és Felnôttképzési Intézet (FAT) már az év elsô negyedévében sikeres szakértôi vizsgálatot folytatott. A felnôttképzésrôl szóló 2001. évi CI. törvény. 12. § (1) bekezdés alapján az ÉMI-TÜV Akadémia megszerezte az AL-1378-as lajstrom számon az intézmény-akkreditációt. Ennek a státusznak a megszerzésével Partnereink jogosultak lettek a tanfolyamok díjainak visszaigénylésére a szakképzési hozzájárulás terhére. Szolgáltató vállalatként számunkra legfontosabb érték az ügyfeleink elégedettsége, ezért a legmagasabb elvárással vagyunk a saját munkatársainkkal szemben is. Próbálunk olyan humán tôkét kovácsolni, amit munkatársainkon keresztül partnereink vállalkozásának hasznára fordíthatunk és segíthetjük ôket a mindennapi munkájukban.
Kötelezô továbbképzés felvonós szakembereknek A felvonós szakma fontos szereplôi a felvonó és mozgólépcsô ellenôrök, a felvonó tervezôk és a felvonó szakértôk. A közelmúltban megjelent 103/2006. (IV. 28.) kormányrendelet az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól szól. A rendelet szerint az említett engedélyekkel rendelkezô szakembereknek ötévenként kötelezô jelleggel szakmai továbbképzésen kell résztvenniük. A továbbképzés kötelezô és szabadon választható témakörökbôl áll. A szabadon választható témákra a Magyar Mérnöki Kamara által jóváhagyott szakmai tanfolyamokat szervezünk, ahol az éves szükséges pontszámokból három pont szerezhetô. A tanfolyamokat az ÉMI-TÜV Akadémia szervezi az ÉMI-TÜV Bayern Kft. (1043 Budapest, Dugonics utca 11.) budapesti irodájában. Részletesebb információ: Matolcsi Márta, ÉMI-TÜV Akadémia osztályvezetô Telefon: (+36) 26 501 120 • E-mail:
[email protected]
Híradás vállalati változásról! A globalizáció teremtette versenyhelyzet megköveteli a szervezetek egységes fellépését a nemzetközi környezetben. Az egységes fellépés pedig hazai és nemzetközi szinten azt jelenti, hogy mind az arculati elemek, mind a szervezetek neve egységes lesz az egész világon. Többségi tulajdonosunk, a TÜV SÜD AG számára kiemelkedôen fontos feladat a vállalati kommunikáció és az egységes megjelenés a nemzetközi gazdasági és mûszaki életben. Ezért az a döntés született, hogy az összes leányvállalat nevében szerepeljen a tulajdonos, a TÜV SÜD neve, így a magyar leányvállalat neve májustól ÉMI-TÜV SÜD Kft.-re változik. Bizonyára feltûnt az Önök számára is, hogy ettôl az évtôl számos kommunikációs anyagunkon szlogenünk megújult:
Több biztonság Nagyobb érték ÉMI-TÜV
Mi ezt úgy értelmezzük, hogy szolgáltatásaink több biztonságot és hozzáadott értéket tudnak nyújtani a mûszaki és gazdasági élet területén. Ennek megfelelôen, folyamatparnerként, specialista szakértôink minden részletre kiterjedô mûszaki ismerete gondoskodik az idôbeni tanácsadásról és folyamatos tájékoztatásról, amely a technológia, a rendszerek és know how-k optimalizálását eredményezi. Ezzel kívánjuk erôsíteni partnereink versenyképességét az egész világon! Következô számunktól kezdôdôen a fentieknek megfelelôen ÉMITÜV SÜD Kft. néven jelenünk meg Önök elôtt. Kérjük, ôrizzék meg jó emlékezetükben az ÉMI-TÜV Bayern Kft.-t és ne feledjék, hogy az ÉMI-TÜV SÜD Kft. ugyanaz a csapat, ami ugyanazon az úton halad tovább. Isten veled ÉMI-TÜV Bayern Kft., jó utat ÉMI-TÜV SÜD Kft.!
Akadémia
15
Az ÉMI-TÜV Akadémia képzési kínálata 2007. II. félév Képzés megnevezése
Idôtartam
Idôpont
Vizsgaidôpont
Tanfolyami díj
Minôségirányítási munkatárs (I. modul)
3 nap
június 18-20. október 24-26.
július 25. november 2.
90.000,- Ft
Minôségirányítási szakember (II. modul)*
5 nap
november 12-16.
november 19.
140.000,- Ft
Minôségirányítási belsô auditor (Gyakorlat orientált)
5 nap
augusztus 13-17. november 19-23.
szeptember 7. november 26.
145.000,- Ft
Környezetirányítási munkatárs (I. modul)
3 nap
szeptember 10-12.
szeptember 14.
100.000,- Ft
Környezetirányítási szakember (II. modul)*
5 nap
december 3-7.
december 10.
140.000,- Ft
Környezetirányítási belsô auditor (Gyakorlat orientált)
5 nap
szeptember 24-28.
szeptember 28.
145.000,- Ft
MEBIR vállalati auditor (Gyakorlat orientált)
5 nap
október 15-19.
október 22.
145.000,- Ft
Informatikai biztonságirányítási menedzser
3 nap
június 25-27.
július 2.
125.000,- Ft
BS 7799-2/ISO17799 (ISO27001) információ-biztonsági belsô auditor
5 nap
július 16-20.
július 23.
145.000,- Ft
Élelmiszerbiztonság (HACCP)
3 nap
október 1-3.
október 12.
90.000,- Ft
Játszóterek és eszközök biztonságtechnikája
3 nap
október 8-10.
október 12.
90.000,- Ft
Élelmiszerbiztonsági rendszerek (MSZ 22000)
3 nap
október 8-10.
október 12.
110.000,- Ft
ISO/TS 16949: 2002 gépjármûipari minôségirányítási rendszer belsô auditori ***
5 nap
augusztus 27-31.
szeptember 7.
145.000,- Ft
ISO/TS 16949: 2002 gépjármûipari minôségirányítási rendszer belsô auditori **
3 nap
október 15-17.
október 22.
90.000,- Ft
Problémakezelési és adatelemzési technikák
3 nap
december 10-12.
december 17.
90.000,- Ft
Felvonó-mozgólépcsô szakértô
2 nap
július 4-5. augusztus 22-23.
-
40.000,- Ft
Megjegyzések: • tanfolyamaink regisztráltak (FMK regisztrációs szám: 13-0792-06) • tanfolyamaink díjai elszámolhatóak a szakképzési hozzájárulás terhére (Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL-1378) • a *-gal jelölt tanfolyam jelentkezési feltétele az I. modul sikeres elvégzése • a **-gal jelölt tanfolyam jelentkezési feltétele az I. modul, a II. modul és a Minôségirányítási belsô auditor tanfolyam sikeres elvégzése • a ***-gal jelölt tanfolyam jelentkezési feltétele tudásszint felmérés és interjúkészítés • a díjak az áfát nem tartalmazzák • a tanfolyami díjak tartalmazzák az ellátás árait, valamint az étkezések adóterheit • amennyiben egy megrendelôtôl adott tanfolyamra három, vagy annál több fô jelentkezik, 5% kedvezményt adunk a tanfolyamok árából • amennyiben technikai okokból a tanfolyam idôpontja, helyszíne változik, arról regisztrált hallgatóinkat értesítjük
✃
Tanfolyamainkat általában az ÉMI-TÜV Bayern Kft. székházában tartjuk: 2000 Szentendre, Dózsa Gy. út 26. Igény esetén tanfolyamainkat cégekhez, vállalatokhoz kihelyezett formában is szervezhetjük. A feltételeket külön megállapodásban rögzítjük. Tanfolyamainkról részletes ismertetést talál honlapunkon (www.emi-tuv.hu) vagy kérés esetén e-mail-ben, levélben is küldünk tájékoztatást. Jelentkezése esetén kérjük a honlapunkról letölthetô jelentkezési lapot postán címünkre, vagy faxon eljuttatni szíveskedjen. Címünk: 2000 Szentendre, Dózsa Gy. út 26. • telefonszámunk: + 36 26 501 120 • fax számunk: +36 26 501 150
ÉMI-TÜV
16
Akadémia
Jelentkezési lap ÉMI-TÜV Akadémia
A tanfolyam megnevezése és idôpontja:
ÉMI-TÜV Név: Születési hely, idô: Értesítési cím: Telefon: E-mail: Iskolai végzettség: Elôzetes tudásszint felmérés:
kérek
nem kérek
Képzési szükségletek felmérése, képzési tanácsadás:
kérek
nem kérek
A tanfolyam szempontjából figyelembe vehetô képzettség, gyakorlat: Munkahely megnevezése: Munkahely címe: Beosztás: Humánpolitikai vezetô neve: Minôségirányítási vezetô neve: Pontos számlázási név, cím: Adószám: Bank neve: Bankszámlaszám: Normál menüt kérek Vegetáriánus menüt kérek
érzékeny vagyok
✃
Társasági rovat
A bajor-magyar kapcsolatok továbbépítése a keletközép európai régióban
Dr. Manfred Bayerlein, a TÜV SÜD Industrie Service GmbH. ügyvezetô igazgatója február elején Magyarországra látogatott a TÜV SÜD konszern kelet-közép európai kapcsolatainak továbbépítése céljából. Dr. Bayerlein úr részt vett a Magyar-Bajor Baráti Társaság szervezésében a Társaság 2007. évi Újévi Fogadásán, ahol mint a Bajor-Magyar Fórum új vezetôségi tagja rövid köszöntôvel bemutatkozott a Társaságnak. A magyarországi látogatás keretében Dr. Bayerlein úr elôadást tartott az Andrássy Egyetemem a TÜV SÜD konszern nemzetközi szakmai kompetenciájáról, a TÜV SÜD által legújabban bevezetett szolgáltatásokról – úgymint az egészségügy (rákkutatás), ûrkutatás, és más high-tech tevékenységek –, és arról az üzleti többletértékrôl, amit a TÜV SÜD márkanév jelent a minôségügy és biztonságtechnika területén. A TÜV SÜD küldetésének tekinti, hogy a közép-kelet európai régióban is, mint folyamatpartner, része legyen partnerei vállakozásának sikereiben, azzal a többletértékkel, amit a TÜV SÜD képvisel. A rendezvényeket számos német, magyar politikus és üzletember is megtisztelte jelenlétével. A rendezvények visszhangja és eredménye alapján lehetôséget láttunk abban, hogy megerôsítve az eddigi kapcsolatokat, további gazdasági és társadalmi kapcsolatokkal segítsük a magyar-bajor gazdasági vállalkozások segítését a jövôben. Hegedûs Helga, PR referens ÉMI-TÜV Bayern Kft.
17
Dr. Manfred Bayerlein, a TÜV SÜD Industrie Service GmbH ügyvezetô igazgatója Makovsky Máriusz, ÉMI-TÜV Bayern Kft. fôtanácsadó Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke
Dr. Manfred Bayerlein, a TÜV SÜD Industrie Service GmbH ügyvezetô igazgatója Dr. Katona Tamás, a Magyar-Bajor Baráti Társaság díszelnöke Dr. Madaras Gábor, ÉMI-TÜV Bayern Kft. ügyvezetô igazgató Elisabeth Schosser, München város képvisôje, a Bayerisch-Ungarischer Forum vezetôje Dr. Hollósy Mihály, a Magyar-Bajor Baráti Társaság fôtitkára
Fodor Gusztáv, ÉMI-TÜV Bayern Kft. Felvonóvizsgálló Állomás, állomásvezetô Tanos Cecilía, ÉMI-TÜV Bayern Kft. Czoma Adrienn, ÉMI-TÜV Bayern Kft. Gyökér Imre, ÉMI-TÜV Bayern Kft. Koltai Henrik, Marton Kft. tanúsítási vezetô
ÉMI-TÜV
Több biztonság Nagyobb érték
MEGHÍVÓ Az ÉMI-TÜV Bayern Kft. szeretettel meghívja Önt és érdeklôdô munkatársait a 2007. május 24-én (csütörtök) 9.30 órakor kezdôdô
SZAKMAI TAPASZTALATCSERÉRE amelynek témája a mûködô menedzsment rendszerekkel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok. A konferencia a Pólus Palace Thermal Golf Club Hotel***** Cézanne konferencia termében kerül megrendezésre. (2132 Göd, Kádár utca 49.) A részvételi díj 20.000 Ft + ÁFA. Részvételi szándékát az alábbi elérhetôségeken jelezheti: ÉMI-TÜV Bayern Kft. • Hidas Dorottya • Telefon: 1 399 36 01 • Fax: 1 399 36 03 • E-mail:
[email protected]
PROGRAM
11.50 – 12.30 10 éves jubileumi díjak átadása
9.00 – 9.30
Regisztráció
9.30 – 9.45
Köszöntô Dr. Madaras Gábor, ÉMI-TÜV Bayern Kft.
12.30 – 12.50 Ipari beruházások uniós irányelvek szerinti megfelelôség tanúsításának tapasztalatai Wiegand Krisztina, ÉMI-TÜV Bayern Kft.
9.45 – 10.05 Aktuális gazdasági kérdések Garamhegyi Ábel, államtitkár Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
12.50 – 13.20 A menedzsmentrendszerekre épülô vállalati irányítási rendszer Pleininger József, Országos Villamostávvezeték ZRt. 13.20 – 13.50 Kávészünet
10.05 – 10.20 A tapasztalatcsere megnyitása Gyöngy István, ÉMI-TÜV Bayern Kft. 10.20 – 10.40 Humánpolitika és a menedzsmentrendszerek Túri Péter, DUNAPACK ZRt. 10.40 – 11.00 A szállítói rendszer mûködtetése egy európai központú nemzetközi nagyvállalatnál Lukáts Ákos, ELECTROLUX LEHEL Kft. Porszívógyár 11.00 – 11.30 Kávészünet 11.30 – 11.50 Statisztikai módszerek alkalmazása menedzsmentrendszereknél Tóth László Péter, Lighttech Kft.
13.50 – 14.10 Minôségmenedzsment-rendszer alkalmazása a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. üzemeltetési és karbantartási gyakorlatában Kiss István, BDK Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. 14.10 – 14.30 Az év kórháza az ajkai Magyar Imre Kórház Dr. Nyáry Ildikó, Magyar Imre Kórház, Ajka 14.30 – 14.50 A kórház mûködtetését, hatékonyságát befolyásoló tényezôk elemzése Dr. Radnai Zoltán Fôvárosi Önkormányzat Szt. István és Szt. László Kórház 14.50 –
Szabadtéri grill party
