Hírek. Az ÉMI-TÜV Bayern Kft. információs lapja. A minôség és biztonság szolgálatában. Notified Body 1417

2005. október • II. évfolyam, 6. szám

A minôség és biztonság szolgálatában

www.emi-tuv.hu

ÉMI-TÜV

Hírek

Az ÉMI-TÜV Bayern Kft. információs lapja

>> Nyomástartó berendezések alapanyagainak bizonylatolási követelményei

>> A hegesztés olimpiája • Essen 2005

Szakértelem Biztonság Minôség

Notified Body

1417 >> A közös munka sikere

>> Továbbfejleszthetô a vasbeton elôregyártás?

>> Újdonságok a felvonóiparban!

>> Carbon Management, az ÉMI-TÜV Bayern Kft. új szolgáltatásai

>> Új szolgáltatás: EMAS hitelesítés

>> Újra TÜV Akadémia ÉMI-TÜV színekben!

>> Rövid hírek

ÉMI-TÜV Bayern Minôségügyi és Biztonságtechnikai Kft. A TÜV Süddeutschland Holding AG és az ÉMI Kht. vegyesvállalata

Ajánlás

Ôszi üdvözlet Vége a nyárnak, s a nyaralási szezon elmúltával az ÉMI-TÜV Bayern Kft. munkatársai – azon túl, hogy kivették részüket a nyári örömökbôl – felkészültek az ôszre és készülnek a jövô évre is. Legfrissebb megbízásaink közül az elsôk között szeretném megemlíteni, hogy az ÉMI-TÜV Bayern Kft. elnyerte a Mátrai Erômû Rt. IV.-V. blokkokhoz létesítendô elôtét gázturbinás projekt gyártásának és szerelésének mûszaki felügyeletére kiírt pályázatot. A projekt megkezdôdött és a tervek szerint 2007. közepéig tart. Büszkék vagyunk arra, hogy az ÉMI-TÜV Bayern Kft. a hazai tanúsító szervezetek közül ez év júliusában elsôként kapta meg az EMAS hitelesítésre a jogosultságot a Nemzeti Akkreditáló Testülettôl. Dr. Madaras Gábor

A Kyotói Egyezményben foglaltaknak és magyar jogszabályoknak megfelelôen felkészültünk a széndioxid-kibocsátás hitelesítésére. Reméljük, hogy anyavállalatunk tapasztalataira támaszkodva mihamarabb megkapjuk a hazai jogosultságot is. Az emisszió-kereskedelem hazánkban és az Európai Unión belül is új megközelítés, ami várhatóan hatásosabb, mint az „ideologikus” környezetvédelem. Úgy gondoljuk, hogy ez a tevékenység tartalmában és formájában egyaránt teljesen újszerû megoldásokat igényel, így a résztvevôk várhatóan szakmai, gazdasági szervezésre és tanácsadásra, vagy egyéb segítségre szorulnak. Hatékony segítséget szeretnénk nyújtani partnereinknek nem csupán az emisszió-kereskedelem területén, hanem a minôségüggyel és a szabályozással összefüggô egyéb területeken is. Hogy ezt a segítségnyújtást mint szakmai szolgáltatást mielôbb meg tudjuk indítani, partnerszervezettünkkel, a QM Akadémiával együttmûködve TÜV licenszeken alapuló szolgáltatást indítottunk el. Elsô tanfolyamaink különbözô szakterületre kiterjedôen október és november hónapok folyamán indulnak.

Mint az elmondottakból kitûnik, az ÉMI-TÜV Bayern Kft. munkatársai folyamatosan a megújuláson és a szakmai szolgáltatási kör bôvítésén munkálkodnak. Saját eredményességünkön kívül ezzel partnereink hatékonyságát és sikerét segítjük elô, azaz felfogásunk szerint az Önök eredménye a mi eredményünk is! Ezekkel a gondolatokkal kívánok ôszi hírlevelünk minden kedves olvasójának jó szórakozást és eredményes partnerkapcsolatot az ÉMI-TÜV Bayern Kft. valamennyi munkatársával. Szívélyes üdvözlettel: Dr. Madaras Gábor ügyvezetô igazgató

Hegesztéstechnika

1

Nyomástartó berendezések alapanyagainak bizonylatolási követelményei agyarország európai uniós csatlakozása óta nyomástartó berendezések, rendszerek gyártását, helyszíni kivitelezését a 97/23 EG (PED) európai uniós direktíva magyarországi megfelelôje, a kétszer módosított 9/2001 GM rendelet (továbbiakban: Rendelet) szabályozza. A Rendelet a hatálya alá tartozó nyomástartó berendezéseket, rendszereket – tulajdonságaik alapján – veszélyességi kategóriákba sorolja és veszélyességi kategóriától függôen különbözô eljárásrendekben – melyeket modulokban ír le – szabályozza azokat az ún. megfelelôség értékelési eljárásokat, melyek során a gyártónak bizonyítania kell, hogy a nyomástartó berendezés, rendszer megfelel a Rendeletben megfogalmazott alapvetô mûszaki biztonsági követelményeknek. A Rendelet 6. sz. mellékletének 4. pontja foglalkozik a nyomástartó berendezésekhez felhasználható anyagokkal szemben támasztott követelményekkel. A nyomástartó berendezés gyártójának – a Rendelet anyagokra vonatkozó elôírásainak betartásához – három lehetôsége van: • harmonizált szabványoknak megfelelô anyagok alkalmazása; • ún. európai anyagjóváhagyással rendelkezô anyagok alkalmazása; • egyedi, szakvélemény alapján történô anyagjóváhagyás alkalmazása (III-IV. kategóriájú nyomástartó berendezés esetén ezt az egyedi anyagjóváhagyást csak Notified Body adhatja ki).

M

Mivel a harmonizált anyagszabványok korlátozottan állnak csak rendelkezésre és európai anyagjóváhagyással rendelkezô anyagok szinte nincsenek, így leggyakrabban a gyártó számára az egyedi anyagjóváhagyás marad. A Rendelet 4.3 pontja a következôket írja: „A gyártó megfelelô intézkedésekkel köteles biztosítani, hogy a berendezés anyagai feleljenek meg az elôírásoknak.” A Rendeletbôl fordítási pontatlanság miatt nem derül ki, de a gyártó ebben a mondatban a nyomástartó berendezés gyártója. Azaz a beépített anyagok megfelelôségéért teljes mértékben a nyomástartó berendezés gyártójára hárul a felelôsség. Az elôírások alatt a Rendeletben megfogalmazott alapvetô mûszaki biztonsági követelmények kielégítéséhez használt elôírásnak, elôírásrendszernek anyagokra vonatkozó részét, az anyagspecifikációt kell érteni. Az elôírás, elôírásrendszer lehet egy harmonizált termékszabvány (pl: az MSZ EN 13445 sorozat), – ekkor a Rendeletnek való megfelelés automatikus a Rendelet 8§-a alapján – de használható más elôírásrendszer is. Az Európai Unió gyakorlatában igen kedveltek a PED követelményei szerint átalakított nemzeti elôírásrendszerek, így az AD2000 Merkblätter, a CODAP 2000, a BP 5500, vagy az ASME, kiegészítve a PED többletkövetelményeivel. A specifikációt ezen elôírásrendszerek anyagokra vonatkozó része tartalmazza. Mindig abból az elôírásrendszerbôl kell kiindulni, amelyik szerint a nyomástartó berendezés készül. A Rendelet következô mondata így hangzik: „A gyártó köteles minden anyaghoz mellékelni az adott elôírás szerinti megfelelôség tanúsítást.” Újabb fordítási hiba, de ez a mondat az alapanyaggyártóra vonatkozik, azaz az alapanyaggyártónak a megrendelés szerinti elôírásnak való megfelelés, a specifikáció igazolása a dolga. A specifikációt, elôírást

a nyomástartó berendezés gyártója adja meg, hiszen csak ô tudja, hogy hova akarja az anyagot beépíteni, az alapanyaggyártó pedig azt igazolja, hogy az általa leszállított anyag a megrendelésnek megfelelô. A Rendelet következô része határozza meg az alapanyag bizonylatolására vonatkozó követelményt. „A II., III., IV. kategóriába tartozó berendezések legfontosabb, nyomással igénybe vett részeinél ez csak az egyedi termék ellenôrzési tanúsítvány lehet. Ha az alapanyaggyártónak – a Közösségen belül mûködô illetékes szervezet által tanúsított – megfelelô minôségügyi rendszere van, amelynek az anyagokra vonatkozó különleges értékelése is megtörtént, akkor az általa kiállított tanúsítvány bizonyítja az e pont szerinti vonatkozó követelményeknek való megfelelôséget.” Mivel ennek a két mondatnak az értelmezése az Európai Unión belül is sok vitát eredményezett, több Guidelines (Állásfoglalás) is megjelent az Unió honlapján a direktíva ezen pontjával kapcsolatban. A 7/5 számú Guideline értelmezi, hogy egy nyomástartó berendezés mely részéhez milyen bizonylatolási típus szükséges a különbözô veszélyességi kategóriák esetén. A 764-5:2002 szabvány ugyancsak nyomástartó berendezések anyagainak bizonylatolási követelményeirôl szól. Mindezek alapján az egyedi termék ellenôrzési tanúsítvány alatt, a Guideline és a szabvány segítségével 3.1B, vagy 3.1C/ 3.2-t kellett érteni attól függôen, hogy az alapanyaggyártó mûködtet-e vagy sem egy speciális Notified Body által tanúsított minôségügyi (minôségirányítási) rendszert. Az MSZ EN 10204:2005 szabvány megjelenésével a nyomástartó berendezések anyagaihoz felhasználható bizonylatolási típusok köre tovább bonyolódott.

2

Hegesztéstechnika

Nyomástartó berendezések alapanyagainak (folytatás az elôzô oldalról)

Az új szabványban csökkent a bizonylattípusok száma: Megszûnt a 2.3. típusú bizonylat. Ez azt jelenti, hogy a gyártástól nem független szervezet (pl. üzemi MEO) nem állíthat ki specifikus vizsgálatokon alapuló bizonylatokat, ami eddig, költségtakarékossági okokra hivatkozva, többször elôfordult a gyártóknál, bár létezett a gyártástól független ellenôrzô szervezetük is. Megszûnt az eddigi 3.1.A, 3.1.B, 3.1.C típusú bizonylat. A 3.1.B bizonylat helyett a gyártómûnek 3.1 típusú bizonylatot kell kiállítania. Az európai irányelvekhez és szabványokhoz igazodva eltûnt a hatósági átvételrôl szóló bizonylattípus. Az új szabvány 3.2 típusú bizonylatként definiál minden olyan bizonylatot, melyet a termék megfelelôségérôl egyrészt a gyártástól független üzemi ellenôrzô szervezet, másrészt a vevô megbízottja (aki lehet jogszabály, mûszaki szabályozás által elôírt személy is) állít ki. Ez a bizonylattípus helyettesíti tehát a korábbi 3.1.A, 3.1.C és 3.2 bizonylattípusokat. Az alapszabvány-változást azonban nem követte az elôírásrendszerek ill. a direktíva értelmében harmonizált termékszabványok változása, így azokban továbbra is a régi bizonylattípusok találhatók. Jelenleg lehetséges mind a régi, mind az új szabvány szerinti bizonylattípusok használata. Az új EN 10204:2004 ZA informatív melléklete a 97/23 EG direktívának való megfelelést igazolja, ill. a ZA .1 ábra a nyomástartó berendezésekhez szükséges bizonylattípusokat szemlélteti. Az ábra alapján a követelmények a következôk:

• A II., III., IV. kategóriába tartozó berendezések legfontosabb, nyomással igénybe vett részeinél az alapanyag speciális vizsgálata szükséges. Ha az alapanyaggyártó rendelkezik jóváhagyott speciális minôségmenedzsment rendszerrel, akkor a 3.1 vagy 3.2 bizonylattípusok kiállítása lehetséges és szükséges; ha nincs jóváhagyott speciális minôségmenedzsment rendszere, akkor 3.2-t kell kiállítani. • Az I. kategóriába esô berendezések esetén ill. a nem a legfontosabb, nyomással igénybe vett részeknél nem szükséges speciális vizsgálat, a bizonylattípus 2.2. • Egyéb alkatrészekhez elegendô 2.1 is. • Hegesztési hozaganyagok esetén 2.2 elegendô. (EN764-5:2002 3.5)

Az új MSZ EN 10204:2005 a kereskedô és a gyártó fogalmát és szerepét is újrafogalmazza. A gyártó csak az, aki a terméket az arra jellemzô, a specifikációban megadott tulajdonságokkal létrehozza, míg a kereskedô ezt a terméket a gyártótól megkapja és ezen tulajdonságok megváltoztatása nélkül továbbadja. Ez különösen fontos, mert a nyomástartó berendezést gyártó cégeknek sok gondot okoz, hogy a kereskedô a termékkel nem adja tovább az eredeti bizonylatot (habár a szabvány 4. pontja ezt eddig is elôírta), esetenként átmásolja az eredeti bizonylatról az adatokat és saját bizonylatként adja tovább. A szabvány egyértelmûen rögzíti, hogy a kereskedônek az eredeti bizonylatot, vagy az eredeti bizonylat másolatát kell továbbadnia a termékkel. Annak adatain nem változtathat, kivéve, hogy a másolaton feltüntetheti az aktuális mennyiséget, ha az nem egyezik az eredetileg leszállítottal. Amennyiben másolatot ad tovább, úgy biztosítania kell, hogy kérésre az eredeti bizonylatot bármikor be tudja mutatni.

Hegesztéstechnika

3

bizonylatolási követelményei Összefoglalás A nyomástartó berendezések alapanyagainak bizonylatolásával kapcsolatos feladatok és felelôsségek a következôk: • a nyomástartó berendezés gyártójának felelôssége a nyomástartó berendezések gyártásához szükséges anyagspecifikáció és bizonylattípus meghatározása. • az alapanyaggyártó felelôssége a megrendelés szerinti specifikáció igazolása és bizonylattípus biztosítása. Az alapanyaggyártó akkor jogosult 3.1B, vagy 3.1 szerinti bizonylattípusok kiállítására a Rendelet (PED) szerint, ha van egy anyagokra vonatkozó, jóváhagyott speciális minôségmenedzsment rendszere. Az alapanyag Rendeletnek való megfelelését azonban nem az alapanyaggyártónak, hanem a nyomástartó berendezés gyártójának kell igazolnia. • kereskedô felelôssége az eredeti bizonylatok, vagy másolatuk továbbítása és az eredeti megôrzése. Kereskedô által kiállított bizonylatok nem használhatók fel nyomástartó berendezésekhez. • Notified Body felelôssége III.-IV. kategóriájú nyomástartó berendezés esetén az egyedi anyagjóváhagyás elvégzése, alapanyaggyártók speciális minôségmenedzsment rendszerének jóváhagyása, független szervezetként 3.2, (3.1C, 3.1A), bizonylattípusoknál a megrendelési feltételeknek való megfelelés igazolása. Wiegand Krisztina osztályvezetô

4

Hegesztéstechnika

A hegesztés olimpiája • Essen 2005

WELD-IMPEX Kft. A megbízható magyar hegesztô áramforrás gyártó cég

hegesztés- és vágástechnikai világkiállítást 2005. szeptember 12-17. között, 16. alkalommal rendezték meg Essenben, ahol több mint 1000 kiállító vett részt.

A

Tizenkét csarnokban mutatták be a legújabb hegesztés- és vágástechnikai eszközeiket és termékeiket a világ összes tájáról érkezô gyártók. Az esseni a világ legnagyobb szakmai kiállítása – hogy érzékeltessük: tizenkétszer nagyobb, mint az évente Bécsben megrendezett expo. Örvendetes tény, hogy több magyar kiállítóval is találkoztunk, pl. Cooptim Ipari Kft., WELD-IMPEX Kft. A vásárt végigjárva (ami két teljes napot vett igénybe) megállapíthatjuk, hogy a mi szakmánk az egyik legdinamikusabban fejlôdô ágazat. A hegesztô áramforrás gyártók az impulzus- és inverter technika, valamint a gépesítés és automatizálás irányába fejlôdnek. A hozaganyag gyártóknál egyre több porbeles, portöltetû huzalt láttunk, amely összhangban van az új EN287-1 szabvánnyal és annak jelöléseivel.

Cooptim Ipari Kft. A kiállításon az általuk gyártott huzalelôtolókat mutatták be

Robotok hegesztés közben

Hegesztéstechnika

5

Megjelentek a keleti hozaganyag gyártók is

Kollegánk (Rezsô) megint új ügyfelet szerzett

Az ipari gázok területén is újdonságként jelent meg, hogy többkomponensû gázkeveréket alkalmaznak, amelyek javítják a hegesztett kötések mechanikai tulajdonságait. (pl. Ar-He, Ar-CO2, Ar-He-O2, stb.) Szembetûnô változás az ázsiai országok, fôleg Kína elôretörése ezen a piacon: ezt bizonyítja, hogy több mint hat csarnokban ezen országok hegesztéstechnikai termékeiket láthattuk. Reméljük felkeltettük olvasóink érdeklôdését, találkozzunk 2009-ben Essenben!

Az elszívás technika is nagyon fontos és gyorsan fejlôdik

A két nagy gázszolgáltató is jelen volt és bemutatták termékeiket

Szabó Andrea, Heinrich Rezsô TÜV szakértôk

A vásárról nem ezzel a kocsival távoztunk. Sajnos!

6

Hegesztéstechnika

A közös munka sikere MOL Rt. PB gáztároló tartályparkjának bôvítéséhez a DKG EAST Rt. 2003-ban 1 db 1000 m3-es tárolótartályt gyártott le. 2004ben újabb 2 db 1000 m3-es tartályra sikerült megrendelést szereznie. A jól végzett munka után szinte már természetes volt, hogy a vállalat az idei évben 5 db 500 m3-es tartályra kapott megrendelést. Ezek helyszíni szerelése befejezôdött, a mûszaki átadás a végsô szakaszba került. Ebben a munkában a leglátványosabb feladatot kétségkívül a gépgyár végezte: a saját telephelyén legyártotta a tartályelemeket, majd azokat a helyszínen építette össze. Emellett számos cég és vállalkozó munkáját kellett összehangolni a tereprendezéstôl az állványozáson, festésen, a csôvezeték rendszer építésén keresztül a mûszerezésig. Természetesen nem elhanyagolható azon szervezetek és személyek közremûködése sem, akik a külsô szemlélô számára észrevétlen módon járultak hozzá a megvalósulás sikeréhez. A gömbtartály, mint nyomástartó készülék a 9/2001. (IV.5.) GM rendelet (PED) hatálya alá tartozik. A készülék Rendelet szerinti besorolása IV. kategória, a megfelelôség értékelés a G modul szerint történt. A megfelelôség tanúsítást, mely G modul esetén tervellenôrzésbôl és a berendezés átvételébôl áll, az ÉMI-TÜV Bayern Kft. folytatta le. A DKG EAST Rt. a PED-ben megfogalmazott alapvetô mûszaki-biztonsági követelmények kielégítéséhez az AD 2000 Merkblattot választotta.

A

Görbe Zoltán, az ÉMI-TÜV Bayern Kft. szakértôje, aki a gömbtartályokon szerkezeti vizsgálatokat és víznyomáspróba ellenôrzéseket végzett, így összegzi tevékenységét:

A tartályok végátvétele a Rendelet által elôírt módon szerkezeti vizsgálattal és víznyomáspróbával történt. Az átvétel során bemutatásra és ellenôrzésre kerültek az alapanyagok és hegesztôanyagok bizonylatai; a roncsolásmentes varratvizsgálatok jegyzôkönyvei; hegesztôk minôsítései; anyagvizsgálók tanúsítványai; hegesztési eljárásvizsgálatok jegyzôkönyvei. A szerkezeti vizsgálatok alkalmával ellenôriztük az edények jelölését, az alapanyagok és varratok nyomonkövethetôségét. Elvégeztük az összes hegesztési varrat vizuális vizsgálatát. Különleges feladatként jelentkezett, hogy az imént említett tevékenységeket a gömbtartály külsô és belsô állványzatáról kellett elvégezni, néhol 13 méter magasban. A víznyomáspróbák szûrt Duna-vízzel történtek. A két darab kalibrált nyomásmérô óra a tartály legmagasabb pontján helyezkedett el. A nyomásfokozást végzô személy munkájának megkönnyítése érdekében a tartály alsó csonkjára felszereltek egy manométert. A sikeres nyomáspróbák után a Notified Body 1417-es fémbélyegzôje a gyári táblák szegecseibe, a tartályok palástjába, valamint minden levehetô nyomástartó szerkezeti elembe beütésre került. A sikeres átvétel után joggal büszke minden közremûködô az elvégzett munkájára. Remélhetôleg még sokszor lesz hasonló együttmûködésre alkalmuk. Cziráki Vilmos • technológus DKG-EAST RT.

Építôipar

7

Továbbfejleszthetô a vasbeton elôregyártás? A fejlesztési célkitûzés z ASA Építôipari Kft. a magyar vasbeton elôregyártás haladó hagyományait állandóan fejlesztô tevékenységének köszönhetôen folyamatosan figyelemmel kíséri a külföldi tapasztalatokat, sôt azokat átgondolva jelentôs innovációs tevékenységet végez. Korábbi tapasztalatait és ismeretségeit is hasznosítva Polgár László, az ASA mûszaki fejlesztések irányítója gyorsan felismerte a lehetôségeket és azok optimális irányát, számos eredményesen mûködô vállalkozást alapított a volt KGST-országok kevésbé érett, de a fejlôdés befogadására kész piacain. Céljának szembeszökôen nem a nyereség gyors felhalmozását tekintette, hanem a mûszaki fejlôdés magas színvonalon tartását és azon belül hazánk korábbi vezetô pozíciójának megôrzését. Szándékában ideális társra talált az ÉMI-TÜV Bayern Kft-ben, amely szentendrei telepén Közép-Európa egyik legnagyobb, komoly lehetôségeket rejtô vizsgálati laboratóriumával rendelkezik. A kutatás-fejlesztésre fordítható összegek országunkban jelenleg csekélyek, ezért az új tulajdonos, a müncheni központú minôségellenôrzô és tanúsító TÜV SÜD vezetôi, fejlesztve a nagy méretû szerkezeti modellek vizsgálatára készült laboratóriumot, alkalmassá tették azt a felvonók biztonságtechnikai berendezéseinek vizsgálatára is. A laboratórium teljes kihasználására az ÉMITÜV Bayern Kft. a csökkent gazdasági feltételek mellett is erôfeszítéseket tesz, ezért szívesen vett részt – már nem elôször – az ASA elképzeléseinek megvalósításában, kísérleti vizsgálatokkal való alátámasztással. A legújabb fejlesztési irány a beton kedvezôtlen húzási szilárdságának

A

növelését szolgáló acélszál erôsítés gyakorlati alkalmazásának kipróbálása volt, csarnoképületek lefedésére szolgáló, nagy támaszközû feszített vasbetongerendákon. A fejlesztés a vasbeton vázzal épülô csarnokok versenyképességét a jelentôs acélmûvekkel rendelkezô országokban igen elterjedt, de kedvezôtlen tûzállóságuk miatt visszaszoruló acél szerkezetekkel szemben tovább növelné, mert a kengyelezés-gerincvasalás megtakarításán túlmenôen jelentôs élômunka (vasszerelés) és építési (gyártási) idôráfordításcsökkenéssel járna. A nagyvonalú elképzelés gyakorlati megvalósításához hozzájárulni kívánó ÉMI-TÜV Bayern Kft. vállalta az összehasonlító törési kísérletek soron kívüli elvégzését az újfajta szerkezet mielôbbi igazolása és bevezetése érdekében.

A kísérleti gerendák A kísérlet során három azonos geometriájú, egy idôben gyártott feszített vasbeton gerenda törését végeztük el. A gerendákat az ASA hódmezôvásárhelyi gyárában közös (hármas) sablonban készítették és azonos módon, Fp 100 jelû, a T-alakú keresztmetszet gerincének alsó részében végigfutó, párosával elhelyezett 2x5 pászmával feszítették meg, pászmánként 93 kN erôvel. A eredetileg a TESCO szentesi áruháza számára tervezett csarnoképület gerendáival azonos külsô méretû tartók 16,93 m hosszúak, a közép felé emelkedô gerincûek, a két végükön csökkentett magasságúak, a felfekvés céljából túlnyúló, vastagított fejlemezzel. A T-alakú keresztmetszet magassága 58,5-84 cm, a gerinc vastagsága 14 cm, a fejlemezé is 14 cm (a tartó közepe felé növekvô), a felfekvô végeken 29 cm. A fejlemez szé-

8

Építôipar

Továbbfejleszthetô a vasbeton elôregyártás? (folytatás az elôzô oldalról)

• A 2. típusú gerenda többiével azonos betonjába 30 kg/m3 acélszálat kevertek. Ebben a tartóban kengyelezés, végigfutó vasalás nem készült. • A 2. és 3. típusú gerendákban (a tartóvég 1m-es szakaszát kivéve) nincs kengyelezés. A gerendafej hosszvasalása a hagyományosan vasalt (1. típusú) gerendáéval azonos; azokat helyenként beépített kosarak fogják össze.

A próbaterhelés

lessége végig 40 cm. A szerkezet tervezését, a tartók méretezését a Plan 31 Kft. végezte az EUROCODE 2 szerint. A tartóvégek vasalása 1,0 méteres szakaszon azonos módon készült, amely a Plan 31 Kft-nél úgyszólván típusmegoldásnak mondható. A tervezett betonszilárdság C50/60-XC2-16-F5-MSZ 4798-1:2004, aminek a tartók az ÉMI Kht. minôsítô betonszilárdság vizsgálatai szerint a kísérlet idôpontjában, 21-22-23 napos korban megfeleltek.

A kísérleti elemeket az ÉMI-TÜV Bayern Kft. szentendrei laboratóriumában kéttámaszú, szabadon felfekvô végû, 16,68 m támaszkövû tartókként, a harmadokban mûködtetett 2-2 koncentrált erôvel 21, 22, 23 napos korban (2005. szeptember 5-6-7.) tönkremenetelig terheltük. A terhelô erôt a gerenda fölé felfüggesztett hidraulikus sajtolóval, acélgerenda közvetítésével, lépcsôkben növelve mûködtettük. Minden teherlépcsô után 5 perc szünetet tartottunk, ezalatt bejelöltük az újabb repedéseket és feljegyeztük a gerenda közepén és a támaszköz harmadaiban elhelyezett induktív átadók által mért függôleges elmozdulásokat (1-2. ábra) A számított repesztônyomaték, illetve az elsô repedés megjelenése után a terhet megszüntettük annak érdekében, hogy a dekompressziós nyomaték mérhetô legyen. Az egyes teherlépcsôk meghatározásánál a

A három kísérleti gerenda anyaga, vasalása több vonatkozásban eltérô: • Az 1. típusú gerenda vasalása hagyományos kialakítású volt, a fejlemezben kétoldalt 3+3 Ø 12 toldó betéttel. A gerinc alsó sarkaiban a kengyelezés összefogására 2 Ø 10 acélbetét nyert elhelyezést. A gerenda kengyelei Ø 6 mm átmérôjûek, 10 illetve 20 cmenként elhelyezve.

2. ábra

1. ábra

Építôipar

A kísérleti gerendák törése

jellemzô számított igénybevételi szinteket vettük alapul: így a 3. teherlépcsô a számított repesztônyomatéknak (Mr), az 5. illetve 7. teherlépcsô a dekompressziós nyomatéknak, a 9. lépcsô a használati nyomatéknak (Mü), a 11. lépcsô a teherbírási határnyomatéknak (Mh) felelt meg (3. ábra). A számított határnyomaték elérése után bizonyos mérések és közeli megfigyelések biztonsági okból már nem végezhetôk, de a berendezés jellege lehetôvé teszi a teher tönkremenetelig való növelését a törési mód és biztonság meghatározása céljából.

Kísérleti gerenda jele

Maximális terhelô erô összesen (sajtó, kN) A+B

1. típus

370,1

2. típus

290,0

3. típus

213,0

A hagyományosan készült gerenda törése alátámasztotta a számítások és elôírások helyességét és rámutatott arra, hogy az acélszálas beton alkalmazása a kengyelezés helyett további megfontolásokat, vizsgálatokat igényel. Legkedvezôbb módon az 1. típusú (hagyományosan vasalt) tartó tönkremenetele következett be: fokozódó, sûrûsödô, felfelé terjedô nyomatéki repedések, jelentôs függôleges elmozdulás volt mérhetô rajta. A határ-

Számított nyomatéki szintek (kNm) Repesztô Mr

378,5

9

Használati Mü

602,0

Határnyomaték Mh

803,0

Maximum mért nyomaték középen (kNm)

Tönkremenetel módja

1230,7

Növekvô függ. alakváltozás + megnyíló nyírási repedések

1006,5

Nyírási törés egyik oldalon

792,8

Nyírási törés egyik oldalon 3. ábra

10

Építôipar

Továbbfejleszthetô a vasbeton elôregyártás? (folytatás az elôzô oldalról)

nyomaték túllépése után a tartó gerincén nyírási jellegû (enyhén ferde) repedést észleltünk, amelynek megnyílása miatt a gerendát tönkrementnek nyilvánítottuk. A teher megszüntetése után a repedések részben záródtak és a függôleges elmozdulás számottevôen csökkent: a gerenda „szívós” viselkedést mutatott. Az újfajta megoldású, szálerôsítéses betonból készült 2. típusú gerendán a határnyomaték eléréséig sûrûn elosztott nyomatéki repedések mutatkoztak. A határnyomaték elérésekor a terhelô erô és az alátámasztás közötti hajlított-nyírt szakaszon ferde (a feszítésnek megfelelôen lapos hajlású) nyírási repedések jelentkeztek, amely gyors megnyílás után a gerincben vízszintes irányban végigfutva a gerenda törését okozta. Az eltört felületen kiálló acélszálak voltak megfigyelhetôk, amelyek nem szakadtak el, hanem kicsúsztak a betonból. Az acélpászmák meghajoltak, de nem szakadtak el. A törés mechanizmusának és az eltört metszetek tanulmányozásának tapasztalati értéke olyan mértékû, hogy érdemes rá idôt és fáradságot áldozni. Az összehasonlító vizsgálatok középpontját képezô acélszálas betonból gyártott 2. típusú gerenda teljes értékû törése lehetôséget adott az acélszál erôsítés hatékonyságának, együttdolgozásának mérlegelésére. A 3. típusú, kengyelezés nélküli gerenda törése szintén nyírási repedés megnyílásával ment végbe, de a terhelô erô értéke lényegesen alacsonyabb volt a másik kettôénél és a mûködô igénybevétel sem érte el a számított határnyomatékot. Ebbôl csupán az a tanulság volt levonható, hogy a kengyelezésnek a hagyományos vasalású gerendákban feszítés esetén is jelentôs szerepe van. Az új technológia továbbfejlesztése és a szerkezettípus reménybeli be-

vezetése jelentôs lépés lenne a feszített vasbeton elemek alkalmazása területén. A kísérleti vizsgálatok eredményének haszna nem mutatkozik azonnal, de mindenképp növeli (illetve fenntartja) országunk e területen szerzett jó hírnevét és alátámasztja az ÉMI-TÜV Bayern Kft. döntését a meglevô, méreteinkhez képest nagyszabású laboratórium fenntartására és hatékony mûködtetésére vonatkozólag. Andorka Tibor okl. szerkezetépítô mérnök az ÉMI-TÜV Bayern Kft. Építôipari Szolgáltatások Osztály vezetôje

Felvonók

11

Újdonságok a felvonóiparban!

bben az éven is a balatonszemesi Üdülô és Oktatási Központban került megrendezésre a felvonós konferencia a hazai felvonós szakma képviselô részére, amelynek több mint 120 résztvevôje volt.

E

Az elôadások három fô téma köré csoportosultak: 1. a hazai felvonós kis- és középvállalkozások európai uniós felzárkóztatását elôsegítô ismeretek és lehetôségek, 2. mûszaki szabályozási kérdések, 3. szakember képzés a felvonóipar részére. Az elôadásokat a témák jeles külföldi és hazai szakértôi tartották. A külföldi elôadók közül Mr. Luc Rivet, az Európai Felvonó Szövetség fôtitkára az Európai Felvonó Szövetségrôl és tevékenységérôl, Mr. Philippe Lamalle, az ISO 178 és a TC10 európai szabványosítási bizottság mûszaki bizottságának elnöke az európai szabványosítás folyamatáról, fôbb területeirôl és a SNEL szabványról tartott elôadást. Rendkívül érdekes elôadást hallhattunk Peter Tkalec úrtól a TÜV Süddeutchland képviseletében, a SNEL szabvány bevezetésének németországi tapasztalatairól. Külön szakmai beszélgetésen értesülhettünk tôle a tanúsítási eljárások németországi folyamatairól, a felvonók és biztonsági berendezések helyszíni ellenôrzésérôl és vizsgálatáról. Harald Lyon úr, a KONE cég képviseletében, az egyes EU országok felvonós szakemberképzésérôl tartott bemutatót. A hazai elôadóktól hallhattunk a kis- és középvállalkozások EU-csatlakozást követô helyzetérôl, Gérnyi Gábor úrtól, a GKM fôosztályvezetôjétôl; az EU-pályázási lehetôségekrôl, a pályázókkal szembeni elvárásokról Leskó Tamás úrtól, a GKM fôosztály vezetô helyettesétôl; a meglévô felvonók biztonságának javításáról szabályozási szempontból Soltész Ilonától, az OLÉH osztályvezetôjétôl; a SNEL szabvány magyarországi bevezetésének mûszaki tartalmáról és összefüggéseirôl Fazekas Árpád úrtól, a WITTUR Kft. ügyvezetô igazgatójától; az MSZT feladatáról Galbavi Gyula úrtól, az MSZT osztályvezetôjétôl; a szabványosítás és

a jogszabályok elkészítésének aktuális kérdéseirôl Darabos Zoltán úrtól, az ÉMI Rt. FMF felügyeletvezetôjétôl; a szakemberképzéssel foglalkozó albizottság munkájáról dr. Horváth István úrtól, az MFSZ Oktatási Bizottságának vezetôjétôl; a felsôfokú képzésrôl és továbbképzésrôl Némethy Zoltán úrtól, az MMK tagozati elnökétôl. Dr. Madaras Gábor úr, az ÉMI-TÜV Bayern Kft. ügyvezetô igazgatója az európai szabványosítás magyar tapasztalatairól tartott elôadást, bemutatva a felvonó direktíva bevezetését és alkalmazását is egyes országokra lebontva, valamint beszélt a problémákról, így pl. a fogalmak nem egységes értelmezésérôl, tovább a kijelölt szervezetek munkájának egységességérôl. A három fô témacsoport elôadásainak meghallgatása, megvitatása után az aktuális feladatokat szakmai csoportokban vitathatták meg a résztvevôk, és zárásul plenáris ülésen ismertethették álláspontjaikat, ajánlásaikat. Gyökér Imre • tanúsító mérnök

Gyökér Imre • tanúsító mérnök

12

Minôségügy

Carbon Management, az ÉMI-TÜV Bayern Kft. új szolgáltatásai Globális hatások Föld légkörébe jutó gázok egy bizonyos csoportja felelôs az ún. üvegházhatásért, amelynek lényege, hogy ezek a gázok átengedik a napfényt a Föld felszínére, azonban az üvegházhatású gázok (a továbbiakban ÜHG) egy burkot képezve, a Föld felszínérôl visszaverôdô infrasugarak egy részét nem engedik távozni az ûrbe, hanem visszatartják azokat. Ezzel hozzák létre az üvegházhatást, amely ezen gázok mennyiségének növekedésével a Föld felmelegedését okozza. A felmelegedés az elmúlt évszázadban 0,7 °C volt. (Az ENSZ Környezetvédelmi Programja által létrehozott Kormányközi Éghajlatváltozás Panel (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) 2001-es jelentésében (Third Assessment Report, TAR) azt kalkulálta, hogy az elmúlt 100 évben a földfelszín átlagos hômérséklete 0,6 (+/- 0,2) °C-ot emelkedett és nagyon valószínû, hogy a globális átlaghômérséklet minden korábbi várakozásnál nagyobb mértékben, 1,45,8 °C -kal nô majd 2100-ig) Jelen évszázadunkban ennek a felmelegedésnek tehát a többszörösét prognosztizálják, amely a sarki jegek elolvadása miatt, és egyéb hatások következtében jelentôs vízszintemelkedést okoz és egyúttal természeti katasztrófához vezet. Ennek a veszélynek a fô oka a nagymértékû civilizációs beavatkozás a természet rendjébe – erdôirtások, környezetszennyezések, az ÜHG-t (széndioxid, dinitrogénoxid, metán, fluorozott szénhidrogének, hidrogénezett freonok, kénhexafluorid, stb.) (CO2, CH4, N2O, PCF-k, HFC-k, SF6) kibocsátó ipari technológiák, hôtermelô létesítmények mûködése, gépjármûvek kipufogógázai, illetve az ebbôl eredô gázemisszió folyamatos növekedése, stb. Az egyes gázok üvegházhatása különbözik attól függôen, hogy milyen a gáz szerkezeti összetétele és mennyi az élettartama az atmoszférában. A szakértôk kreáltak egy paramétert, az ún. globális felmelegedés potenciált (Global Warming Potential, GWP) amellyel az ÜHG-k relatív felmelegedést okozó hatásait számszerûsítették, 100 évre vetítve, a szén-dioxidhoz hasonlítva. Az alábbi táblázatból jól látható, hogy a CO2 gáz GWP-je 1, azonban koncentrációja olyan mértékben haladja meg a többi ÜHG koncentrációját, hogy relatív hozzájárulása a felmelegedéshez 65%-os, s így mint a legjelentôsebb ÜHG-t tartják számon.

A

Néhány jellemzô adat

ÜHG

GWP

Koncentráció

Relatív részesedés a

2000-ben (ppm)

globális üvegházhatásban

CO2

1

365

365

65.0%

CH4

21

1.72

36.1

6.4%

N2O

206

0.312

64.3

11.4%

2000

0.04

80

14.2%

O3 Egyéb

3.0% Forrás: elemzô tanulmány

Nemzetközi akciók A Carbon Management az ÜHG emisszió csökkentéssel foglalkozó tevékenységek gyûjtôfogalma. Hatékonyságát igazolják a sikeres projektek és a klímaváltozással (Climate Change) kapcsolatos rendszerek mûködôképessége. 1992-ben Rio de Janeiro-ban definiálták az Éghajlatváltozási Keretegyezményt (United Nations Framework Convention on Climate Change, UNFCCC). Az egyezmény 1994-ben lépett hatályba és mára a világ összes országa csatlakozott hozzá. A kedvezôtlen emissziós folyamat megállítására azóta már több nemzetközi kezdeményezés indult, amelyek közül a Kyoto-i Egyezmény (Kyoto Protocol, KP) tûnik a legeredményesebbnek, amelyet 1997-ben írtak alá a világ országai (COP, Conference of Parties, a Részesek Konferenciája, a UNFCCC keretében évente rendezett konferencia). Ezt az egyezményt viszont éppen a világ ÜHG kibocsátásának több mint egyharmadáért felelôs USA nem írta alá. Ezért az Egyezmény az érvénybelépéshez szükséges 55%-os ÜHG emisszió részesedési határt Oroszország belépésével érte csak el a közelmúltban, azaz 2005. februárjától mûködik hivatalosan. A Kyoto-i Egyezményt napjainkig 123 ország írta alá. A Kyoto-i Egyezmény lényege: Négy ún. „rugalmassági mechanizmust” fogadtak el, amelyeket az aláírók a vállalások teljesítése érdekében alkalmazhatnak: 1. Buborék (Bubble), 2. Együttes Végrehajtás (Joint Implementation, JI), 3. Tiszta Fejlesztési Mechanizmus (Clean Development Mechanism, CDM) 4. Nemzetközi Kibocsátás-kereskedelem (International Emissions Trading, IET).

Minôségügy

Az EU Buborék program keretében az EU 8%-os ÜHG emisszió csökkentést vállal a 2008-2012-ig tartó idôszakra számítva, a tagországok közötti felosztással. Magyarország azt vállalta, hogy ÜHG kibocsátásait 6%-kal fogja csökkenteni az 1985-87-es évek átlagához képest. Az ÜHG kibocsátásában nincsenek határok. Ezért az egyezményt aláírók bárhol kezdeményezhetnek emissziót csökkentô beruházást. Ha ezt egy tagország egy olyan ország területén teszi, amelyik szintén aláírta az egyezményt, úgy a JI mechanizmusa szerint zajlik a projekt értékelése, menedzselése. Az elszámolás alapja a Kibocsátás-csökkentési egység (ERU Emission Reduction Unit). Amennyiben valamely, az egyezményt aláíró ország egy, azt alá nem író ország területén hajt végre emissziót csökkentô projektet, úgy a CDM eljárása érvényes. Az elszámolás alapja a Hitelesített Kibocsátás-csökkentés (CER, Certified Emission Reduction). A cél megkeresni azon lehetôségeket, ahol a kibocsátás csökkentésének megvalósítása a lehetô legolcsóbban hajtható végre. Egy magyarországi tanulmány szerint a JI projektek ÜHG emisszió csökkentésbôl származó eredménye a számított öt évre (2008-2012) elérheti a 300 Mrd Ft-ot. Az IET keretében kibocsátási kvótákon alapuló kereskedelmi rendszert alakítanak ki, ahol az ÜHG egységek tôzsdei árszinten cserélhetnek gazdát. Az egység képzôdésének szabályai ellenôrzöttek. Az elszámolás alapja: Kijelölt Mennyiség-egység (AAU, Assigned Amount Unit).

13

Szélerômûpark (példa egy JI projektre) 2005. októberében a Hungarowind Kft., a Germania Wind Park GmbH leányvállalata egy szélerômûpark építését tervezi az Északnyugat-Magyarországon elhelyezkedô Sopronkövesd és Nagylózs települések térségében. A tervek szerint a szélerômûpark 45 MW névleges kapacitással, 30 db szélturbinával, 107GWh energiát állítana elô évente, amely a magyar villamosenergia-hálózatban kerülne felhasználásra. A megtakarított CO2-kibocsátás, azaz a kiváltott fosszilis energiahordozó CO2-kibocsátása javítja a beruházás gazdaságosságát. Együttes Végrehajtásként csak olyan projekt kezelhetô, amely a kritériumoknak megfelel. Ennek az egyik komoly feltétele, hogy az addicionalitás igazolható legyen. Így EV projektként csak az támogatható a CO2-kibocsátás csökkentés értékesítésével, amelyik ennek hiányában nem lenne gazdaságos. Az ezzel kapcsolatos szabályzást a Kyoto-i Egyezmény alapján a magyar állam is szabályozta a Környezetvédelmi Minisztérium által kiadott útmutatóban (Útmutató az Együttes Végrehajtás Projektek addicionalitásának ellenôrzéséhez és az energetikai projektek alapvonali kibocsátásának a meghatározásához, 2005. június). A szabályozásban 3 megoldást vázoltak: • alternatívák elemzése • referenciaelemzés • akadályelemzés Magyarországon az elkövetkezô években a jelenlegi 6 MW szélturbina kapacitásról több mint 300 MW-ra növekedhet a szélenergia felhasználása, javarészt Együttes Végrehajtás (JI) keretében. A JI projektek között egyre gyakrabban fogunk találkozni az egyéb megújuló energiaforrások (víz, geoterm, nap, biomaszsza, stb.) hasznosításával kapcsolatos, valamint energiahordozó váltásokkal, energiaracionalizáló, energiamegtakarító projektekkel. A JI projektek gazdaságossági számításainak az alapja az ún. alapvonali (baseline) fajlagos kibocsátás meghatározása. Ez az ország aktuális energiaszerkezetének az adataiból számítható. A Mo-i adatok alapján 700g CO2/KWh körüli értékekre tehetô a fajlagos mutató. A fajlagos értékkel szorozva a várható villamos termelést, megkapják a projekt nélküli kibocsátás értékét. Az ERU-k számát tehát úgy határozzák meg, hogy összehasonlítják az alapvonali kibocsátást a projekt végrehajtása utáni kibocsátással. Az alapvonal számításának alapja a feltételezett kérdés: mi van, ha a projekt nem valósul meg? A CO2-emisszió csökkenést nem a jelenlegi állapothoz, hanem egy jövôbeli állapothoz viszonyítják. Az ÜHG kibocsátás-csökkenést eredményezô beruházás akkor tekinthetô addicionálisnak, ha a beruházás csak a kibocsátás csökkentés értékesíthetôsége miatt valósítható meg gazdaságosan. Az áramtermeléseknél a pénzügyi kalkuláció egyik alapja a magyar állam által rendeletben garantált 23 Ft/KWh átvételi ár, ez azonban csak 2010-ig garantált.

14

Minôségügy

Carbon Management, az ÉMI-TÜV Bayern Kft. új szolgáltatásai (folytatás az elôzô oldalról)

Végül is egy Együttes Végrehajtási tranzakció során az eladó vállalja, hogy kibocsátás-csökkentési egységeket (ERU) ad át a vevô részére az elsô kyoto-i kötelezettség-vállalási idôszak (2008-2012) alatt.

Európai Unió Kibocsátás Kereskedelmi Program A Kyoto-i Egyezmény alapján 2003-ban elfogadott Európai Unió Kibocsátás Kereskedelmi Program (EU ETS, European Union Emission Trading Scheme) a világ elsô nemzetközi emisszió csökkentési programja. Ebben kb. 12 000 vállalat vesz részt, amelyek a világ CO2-kibocsátásának a feléért felelôsek. 2005. január 1-jétôl az EU ETS-t az Európai Unió 25 országa alkalmazza. A rendszer célja, hogy ösztönözze a vállalatokat olyan emisszió csökkentési beruházások végrehajtására, amelyekbe a legkevesebbet kell invesztálni. Egyelôre csak a CO2-kibocsátásra vonatkozik a szabályozás. A 2003/87/EC Irányelv szerint a tagállamoknak meg kell határozniuk az Irányelv hatálya alá esô ipari létesítményeik összevont széndioxid-kibocsátásának éves felsô határát. A tagállamok ennek az összes kibocsátásnak megfelelô kvótát kapnak, amelyet egy Nemzeti Kiosztási Terv (NAP, National Allocation Plan) keretében szétosztanak az érintett létesítmények között. Magyarországon a kibocsátási egységek 2,5%-át árverésen értékesítik, és természetesen tartalékot képeztek az új belépôk számára is.

A Nemzeti Kiosztási Terv definíciói • • • • • • • • •

A CO2-kibocsátás teljes mennyisége A felosztható összes mennyiség Tüzelési és technológiai kibocsátások A létesítményekre jutó kvóta Új belépôk kezelése Bezáró létesítmények kezelése Létesítmények bevonása Létesítmények kizárása Projekt támogatások

Az EU ETS-ben érdekelt létesítmények az állam által adott ingyenes kvótával minden évben kötelesek elszámolni egy kibocsátás jelentésben. Amennyiben túllépte a keretet, akkor vagy vásárlással fedezi a hiányt (jelenleg 23 EUR / to CO2 a tôzsdei ár), vagy büntetést fizet, amelynek mértéke 40 EUR / to CO2 2006-2007-ben és 100 EUR / to CO2 2008-tól. A büntetés befizetésével még nem rótták le a tartozást, mivel a létesítménynek a következô évben pótolnia kell a hiányzó kvótát. A többlet kvótát viszont eladhatják. A CO2-kibocsátási egységek forgalmazásából származó kiadások és bevételek egyébként új vagyon értékû jogot jelentenek. A rendszerben szereplô teljes kvótamennyiséget évrôl évre csökkentik, így egyre inkább visszaszorul a CO2-kibocsátás. Az EU-ETS hatálya alá jelenleg az alábbi létesítmények tartoznak: • • • • •

Áram- és hôtermelés, Olajfeldolgozók, Kokszolómûvek, Vas- és acélkohók, öntödék Cementmûvek, üveggyárak, mészégetôk, téglagyárak, kerámiaipar, papíripari létesítmények.

Jogi háttér Az EU Kibocsátás-kereskedelmi program (EU-ETS) keretében végrehajtott nyomon követést (monitoringot) és ellenôrzést illetôen több jogi szabályzást és mûszaki útmutatást kell figyelembe venni: • Az Európai Parlament és az Európai Tanács 2003. október 13-i 2003/87/EC Irányelve, amely létrehozza az üvegházhatású gázkibocsátási kiutalások (ÜHG kvóták) értékesítésének programját a Közösségen belül, valamint a Tanács Irányelvének módosítása; • Az EK Bizottságának 2004. január 29-i 96/61/EC Határozata, amely irányelveket határoz meg az üvegházhatású gázkibocsátások nyomon követésére és jelentésére, az Európai Parlament és az Európai Tanács 2003/87/EC Irányelvének alapján; • Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmérôl szóló 2005. évi XV. törvény;

Minôségügy

15

Az EU ETS-sel kapcsolatos hasznos WEB oldalak: Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fôfelügyelôség (OKTVF) www.orszagoszoldhatosag.gov.hu Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) www.kvvm.hu/szakmai/klima/ TÜV SÜD GmbH www.netinform.de/KE CO2 kereskedelem honlapja www.pointcarbon.com Nemzetközi szakértô cég www.vertisfinance.hu www.atmoterm.com ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Titkársága unfccc.int Európai Unió Környezetvédelmi Fôbiztosság klímapolitikai honlapja www.europa.eu.int/comm/environment/climat

Az ÉMI-TÜV Bayern Kft. hitelesítési eljárása • Az egyes létesítmények üvegházhatású gázkibocsátásának engedélyezésérôl, nyomon követésérôl és jelentésérôl szóló 272 / 2004 (IX. 29) Kormányrendelet; • Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmérôl szóló 2005. évi XV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 143/2005 (VII. 27) Korm. rendelet; • Magyarország Nemzeti Kiosztási Terve; • 183/2005. (IX. 13.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenység személyi és szakmai feltételeirôl; • A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 24/2005. (IX. 13.) KvVM rendelete az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos hitelesítési tevékenység szabályairól; • Egyéb kapcsolódó mûszaki irányelvek és szabványok. Az EU ETS programmal szoros kölcsönhatásban lévô energiapolitika vonatkozó jogszabályai • 21/1993. (IV. 9.) OGy. határozat az energiapolitika alapelveirôl, stratégiai irányokról; • 2399/1995. (XII. 12.) Korm. határozat az Energiatakarékossági Programról; • 1107/1999. (X. 8.) Korm. határozat a hosszú távú Energiatakarékossági Cselekvési Programról; • A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény; • Földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény; • 2/2005. (I. 13.) és 9/2005. (I. 21.) GKM rendeletek a kötelezô átvételi árakról.

Az EU-ETS rendszerben való részvételre kötelezett minden egyes üzemeltetôvel szembeni legfôbb követelmény az, hogy meghatározzák a termeléssel kapcsolatos összes CO2-kibocsátást, és hogy minden egyes naptári év március 31-ig nyújtsák be a kibocsátási jelentést az illetékes hatóságnak. A jelentést benyújtás elôtt egy független harmadik félnek – adott esetben az ÉMI-TÜV Bayern Kft-nek – kell hitelesítenie. A hitelesítést végzônek fel kell mérnie, hogy az üzemeltetô alkalmaz-e olyan nyomon követési módszert (monitoring koncepció), amely megfelel az illetékes hatóság engedélyének és az EU nyomon követési és jelentéstételi irányelveinek.

16

Minôségügy

Új szolgáltatás:

EMAS hitelesítés

(folytatás az elôzô oldalról)

A felmérés keretében az ellenôrzést végzô csoportnak elôször egy rendszerelemzést kell végeznie, majd az adatokra vonatkozó kockázatelemzést, és végül a kibocsátást befolyásoló folyamatokra vonatkozó folyamatelemzést. A hitelesítési eljárás az alábbiakat tartalmazza: 1. a CO2 monitoring-eljárás megvalósításának a vizsgálata, tekintettel a jóváhagyás és a vonatkozó törvények vagy szabályzatok által meghatározott követelményekre; 2. az adatkezelési rendszer megfelelô alkalmazásának az ellenôrzése; 3. a benyújtott kibocsátási jelentés helyes formájának és tartalmának ellenôrzése; 4. annak igazolása, hogy a jelentésben lévô adatok megfelelnek az elôírásoknak; 5. ellenôrzési jelentés elkészítése és benyújtása a jelentési idôszak tényleges kibocsátásának megfelelô igazolása érdekében. Az ÉMI-TÜV Bayern Kft. a TÜV SÜD Gruppe vállalatcsoport leányvállalataként nemzetközi szakmai háttérrel, a Carbon Management tárgykörébe tartozó Kibocsátási Jelentés hitelesítéseken kívül, Együttes Megvalósítás JI és Tiszta Fejlesztési Mechanizmus CDM projektek validálására, hitelesítésére és tanúsítására is vállalkozik. A TÜV SÜD már évek óta aktív a klímavédelem értékelésében és több mint 80 projekt szakvéleményre tud hivatkozni. A TÜV Industrie Service GmbH TÜV SÜD Gruppe 2004. júniusában megkapta a „Designated Operational Entity” akkreditációját az Egyesült Nemzetektôl. Aktív részvételünk a nemzeti és nemzetközi szabványok és kritériumok továbbfejlesztésében igazolja erôs elkötelezettségünket jelenleg és a jövôben is.

z ÉMI-TÜV Bayern Kft. a hazai tanúsító szervezetek közül ez év júliusában elsôként kapta meg az EMAS hitelesítésre a jogosultságot a Nemzeti Akkreditáló Testülettôl, így a HU-V-0001 nyilvántartási számon a 761/2001/EK rendelet (Közösségi Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési rendszer, EMAS) szerinti, akkreditált hitelesítô szervezetként készséggel áll érdeklôdô partnerei rendelkezésére.

A

Békés Tamás • TÜV CERT Vezetô auditor ÉMI-TÜV Bayern Kft.

EMAS

Békés Tamás • TÜV CERT Vezetô auditor

ÉMI-TÜV Bayern Kft. • 2000 Szentendre, Dózsa György út 26. Moravcsikné File Katalin • Management Service Osztály Tel.: 06 26 501-156 • Fax: 06 26 501-145

Minôségügy

17

Újra TÜV Akadémia ÉMI-TÜV színekben! gyfeleink igényeinek alapján, partnereink teljeskörû támogatására az ÉMI-TÜV Bayern Kft. a QM Akadémiával együttmûködve új képzô és oktatási tevékenységet indított a vállalat szentendrei központjában.

Ü

Az oktatási tevékenység vezetéséért felelôs kollégánk Matolcsi Zsigmond, MIR vezetô auditor.

A QM Akadémia fejlôdése, a kitûzött célok elérése és megvalósítása érdekében rendszeresen gyûjti hallgatói véleményét, és az így szerzett tapasztalatokat igyekszik visszacsatolni saját munkája, a kínált szolgáltatások jobbítására. Valljuk, hogy a hibákból lehet tanulni a legtöbbet, ezért minden dicséret jólesik ugyan, de örömmel vesszük azokat a „pozitív” kritikákat, amelyek leginkább segítik fejlôdésünket.

A QM Akadémia Képzô és Szolgáltató Kft. azzal a céllal alapíttatott, hogy egyrészt a tanulni vágyók igényeit a legkorszerûbb ismeretek átadásával segítse, másrészt az ÉMI-TÜV Bayern Kft. olyan oktató, képzô bázisa legyen, amely alkalmas a Kft. vevôkörének támogatására. Ennek megfelelôen került sor a képzési témakörök meghatározására. Az akadémia ugyanakkor nyitott kíván lenni minden érdeklôdô számára, és szükség esetén felvállalja olyan témakörök felvételét is, amelyek eredetileg nem szerepel a kínálatban, akár kihelyezett formában is. Az Akadémia szakmai hátterét természetesen a TÜV SÜD és az ÉMITÜV szakértôi biztosítják, akiket már partnereink személyesen is nagyon jól ismernek. Tanfolyamok 2005. II félév Képzés megnevezése

Idôtartam

Idôpont

Vizsgaidôpont

Tanfolyami díj

Vizsgadíj

Minôségirányítási munkatárs

3 nap

október 17-19.

október 24.

54.000,- Ft

5000,- Ft

Minôségirányítási munkatárs

3 nap

november 2-4.

november 10.

54.000,- Ft

5000,- Ft

Belsô auditor

3 nap

november 7-9.

november 11.

60.000,- Ft

8000,- Ft

MEBIR auditor

4 nap

november 14-17.

november 18.

80.000,- Ft

8000,- Ft

Megjegyzés: a díjak az áfát nem tartalmazzák. A következô évre tervezett képzések témakörei: Minôségirányítási munkatárs Minôségirányítási megbízott MEBIR (OHSAS) rendszer Minôségirányítási auditor Környezetirányítási auditor MEBIR auditor Integrált menedzsment rendszerek vállalati auditor (MIR, KIR, MEBIR) Carbon Management (EU-ETS)

Szíves érdeklôdését az alábbi elérhetôségen várjuk: E-mail: [email protected] Telefon: (26) 501 120

3 nap 5 nap 4 nap 3 nap 3 nap 4 nap 5 nap 1 nap

Rövid hírek

Rövid hírek A 6. Európai Nyomástartó Berendezések Konferencia. 2005. június 7-8., München A TÜV Süd Industrie Service GmbH és a TÜV Akademie GmbH szervezésében 6. alkalommal került megrendezésre az Európai Nyomástartó Berendezés Napok (6th European Pressure Equipment Conference.) Az idei konferencia fô témája az „Egy évvel a kelet-európai országok csatlakozása után” címet viselte. A konferencián közel 20 ország 234 képviselôje vett részt Európából, Amerikából és Ázsiából. Az EU-hoz csatlakozó országok joggyakorlatának ismertetésére Magyarországról Wiegand Krisztina, az ÉMI-TÜV Bayern Kft. szakértôje kapott felkérést. A rendezvény évek óta az egyik legfontosabb fóruma a PED alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatcserének. Az idei évben a konferencia résztvevôi többek között információkat kapthattak az osztrák, a cseh, a szlovák és a magyar gyakorlatról, betekintést nyerhettek az Európai Unió Brüsszelben dolgozó illetékes bizottságának munkájáról, céljairól. Több elôadás is elhangzott a PED EU-n kívüli alkalmazhatóságáról, elfogadottságáról és a résztvevôk információkat kaptak a kínai gyakorlatról is.

Országos Karbantartási Konferencia – OKAMBIK 2005. április Az OKAMBIK ebben az évben Pécsett megrendezett konferenciáján az ÉMI-TÜV Bayern Kft. képviseletében Matolcsi Zsigmond tartott elôadást a karbantartás és a MEBIR témakörében.

Magyar Öntônapok 2005. október 9 -11., Balatonfüred Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Öntészeti szakosztálya és a Magyar Öntészeti Szövetség szervezésében az idei Magyar Öntônapokon az ÉMI-TÜV Bayern Kft. részérôl Békés Tamás tartott elôadást „EU-ETS széndioxid kibocsátás” címmel.

ÉMI-TÜV Bayern Minôségügyi és Biztonságtechnikai Kft.

ügyvezetô igazgató: Dr. Madaras Gábor

Központ: H-2000 Szentendre, Dózsa György út 26. Tel.: (+36) 26 501-120 Fax: (+36) 26 501-150 e-mail: [email protected]

Budapesti iroda: H-1043 Budapest, Dugonics u. 11. Tel.: (+36) 1 399-3600 Fax: (+36) 1 399-3603 e-mail: [email protected]

„Gyártói, kereskedôi és felhasználói felelôsség – a fémtermékek megfelelôségének igazolása” – szakmai konferencia 2005. szeptember 29., Budapest „Gyártói, kereskedôi és felhasználói felelôsség – a fémtermékek megfelelôségének igazolása” címmel szakmai konferenciát szervezett az MSZT 2005. szeptember 29-én. A konferencián Wiegand Krisztina, az ÉMI-TÜV Bayern Kft. szakértôje „Nyomástartó berendezések alapanyagainak bizonylatolási követelményei” címmel tartott elôadást.

Hegesztési Felelôsök VIII. Országos Tanácskozása 2005. szeptember 29-30., Hajdúszoboszló A Magyar Hegesztéstechnikai és Anyagvizsgálati Egyesülés idén is megrendezte a Hegesztési Felelôsök Országos Tanácskozását. A nagy sikerû rendezvényen, többek között az ÉMI-TÜV Bayern Kft-tôl Eszenyi Péter szakértô „Nyomástartó berendezések gyártása harmonizált termékszabványok alapján” címmel tartott nagy érdeklôdésre számot tartó elôadást.

Carbon Management Konferencia 2005. június 28., Budapest Az ÉMI-TÜV Bayern Kft. és a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara „Széndioxid-kereskedelem, azaz új forrás a magyarországi energiatakarékossági és emissziócsökkentô beruházások finanszírozására” címmel szervezett konferenciát, ahol az érdeklôdök választ kaphattak kérdéseikre a hatósági, jogi és szakmai szervezetek neves képviselôitôl.

MAGYARORSZÁGI TANÚSÍTOTT CÉGEK XII. NEMZETI KONFERENCIÁJA: „KIVÁLÓAN – VERSENYKÉPESEN” Az ISO 9000 FÓRUM által 2005. szeptemberében, Balatonfüreden szervezett konferencián az ÉMI-TÜV Bayern Kft. részérôl Moravcsikné File Katalin az „EMAS hitelesítési eljárás és a KIR tanúsítás követelményei” témában, Galina Ivanova a „Kórházhigiénia az ISO és a KES tükrében” címmel tartott elôadást. Gyöngy István, a szakértôi panel résztvevôjeként a „KIVÁLÓSÁG – VERSENYKÉPESSÉG FÓRUM – Mit jelent a tanúsítás, a közbeszerzés, fogyasztóvédelem, a termékfelelôsség, a szabványosítás a minôség és a versenyképesség növelése szempontjából?” programban válaszolta meg a résztvevôk kérdéseit.