2005. június • II. évfolyam, 5. szám ÉMI-TÜV Bayern Minôségügyi és Biztonságtechnikai Kft. Központ: H-2000 Szentendre Dózsa György út 26. Tel.: (+36) 26 501-120 Fax: (+36) 26 501-150 e-mail:
[email protected]
A minôség és biztonság szolgálatában
ÉMI-TÜV
ÉMI-TÜV
Hírek
ügyvezetô igazgató: Dr. Madaras Gábor
Notified Body
Budapesti iroda: H-1043 Budapest Dugonics u. 11. Tel.: (+36) 1 399-3600 Fax: (+36) 1 399-3603 e-mail:
[email protected]
www.emi-tuv.hu
1417
Az ÉMI-TÜV Bayern Kft. információs lapja
>> ISO 14001:2004, az új KIR szabvány
Szakértelem Biztonság Minôség
>> Fókuszban az élelmiszerbiztonság
Notified Body
Felvonóvizsgáló Állomás
>> KEVIÉP Kft. H-1043 Budapest Dugonics u. 11. Tel.: (+36) 1 399-3629 Fax.: (+36) 1 399-3656 e-mail:
[email protected] Fodor Gusztáv állomásvezetô
Szakértelem Biztonság Minôség www.emi-tuv.hu
Építô-, Emelô-, Anyagmozgatógépek Osztály H-1043 Budapest Dugonics u. 11. Tel.: (+36) 1 399-3604 Fax.: (+36) 1 399-3609 e-mail:
[email protected] Hikisch Lóránt osztályvezetô
Az ÉMI-TÜV Bayern csapata
Építôipari Szolgáltatások Osztály H-1043 Budapest Dugonics u. 11. Tel.: (+36) 1 399-3624 Fax.: (+36) 1 399-3603 e-mail:
[email protected] Andorka Tibor osztályvezetô
Management Service Osztály H-2000 Szentendre Dózsa György út 26. Tel.: (+36) 26 501-156 Fax: (+36) 26 501-145 e-mail:
[email protected] Gyöngy István osztályvezetô
mûszaki szolgáltatásaival sikerré kovácsolja munkáját a minôségügy és a biztonságtechnika területén. Vizsgálat, tanúsítás és szakértôi tevékenység az alábbi területeken: • Felvonók, mozgólépcsôk, színpadtechnikai berendezések
Ipari berendezések és Hegesztéstechnológia Osztály H-2000 Szentendre Dózsa György út 26. Tel.: (+36) 26 501-140 Fax: (+36) 26 501-154 e-mail:
[email protected] Wiegand Krisztina osztályvezetô Szórakoztatóipari Berendezések Osztály H-2000 Szentendre Dózsa György út 26. Tel.: (+36) 26 501-120 Fax: (+36) 26 501-150 e-mail:
[email protected] Bakó István osztályvezetô
• Építô-, emelô- és anyagmozgatógépek • Nyomástartó berendezések, kazánok, gázpalackok • Hegesztési technológiák, hegesztôk, hegesztôüzemek • Magas- és mélyépítôipari létesítmények tartószerkezetei, épület- és szakipari szerkezetek
>> Magyar GALLUP Intézet >> Az EMAS rendszer bevezetésével és mûködtetésével kapcsolatos követelmények >> Rendszer-, termék- és személyzettanúsítás egy kézbôl >> A Hídépítô Rt. különleges technológiájához alkalmazott hídépítôsegédszerkezet vizsgálata az M7 autópálya építésénél >> MACH-TECH 2005. >> Carbon Management Konferencia
• Szórakoztatóipari berendezések • Játszótéri eszközök • Megfelelôség értékelés és
jel
• Tervengedélyezés • Minôségirányítási, Környezetközpontú Irányítási Rendszerek TÜV CERT, TÜV MS és MRTI tanúsítása (TGA és NAT akkreditáció alapján) Kórházi ellátási standardok (KES) Munka Egészségügyi és Biztonságtechnikai Rendszerek (MEBIR) Élelmiszerbiztonság (HACCP) Integrált vállalati rendszerek
ÉMI-TÜV Bayern Minôségügyi és Biztonságtechnikai Kft. A TÜV Süddeutschland Holding AG és az ÉMI Kht. vegyesvállalata
1417
Ajánlás
Minôségügy
Üdvözlet az Olvasónak!
ISO 14001:2004 az új KIR szabvány
Kedves barátaink! Az elmúlt év eseményeit értékelve megállapítható, hogy hazánk EU csatlakozása jelentôs változásokat eredményezett a mérnöki, minôségügyi szolgáltatások piacán. A fokozatos EU harmonizáció és egyes korábban mereven szabályozott piaci területek liberalizációja felértékelte és elôtérbe tolta a tanúsítási tevékenységet. A rendszer és terméktanúsító szervezetek amilyen az ÉMI-TÜV Bayern Kft. is napi gyakorlatukban érezhetik azt a megnövekedett érdeklôdést, mely a partnerek részérôl különféle tanúsítások iránt nyilvánul meg. Ez az újfajta piaci szerep természetesen nem csak egy újonnan megnyílt lehetôség, hanem jelentôs felelôsséggel is jár, hiszen a tanúsított szervezetek piaci szereplésével mindig a tanúsító is vizsgázik. Különös fontossága van ennek a nemzetközi jogosultságokkal rendelkezô, azaz notifikált szervezetek esetében, hiszen az ô tanúsítványaik már nem csak a megszokott hazai közegben, hanem számos esetben a nemzetközi, elsôsorban EU piacon szerepelnek. Az ÉMI-TÜV Bayern Kft. évek óta tudatosan készült a tanúsítói szerepre. Úgy érzem, munkánk gyümölcse beérôben van, mert munkatársaink tudatos felkészülésének eredményeképpen több tucat szakterületre kiterjedôen szereztünk jogosultságot termék-, rendszer- és személytanúsításra. Ez a sokoldalúság javítja lehetôségeinket, és sokat segít régi és új partnereinkkel való együttmûködésünkben is, mert szolgáltatásainkat komplex módon „sokat egy kézbôl” stílusban tudjuk kínálni. A sokoldalúságot fokozza a TÜV SÜD vállalatcsoporton belül felgyorsított nemzetközi együttmûködés is. Az élet természetesen nem áll meg, az eredmények elismerése nem jelenthet okot a pihenésre. Tudatosan hosszú idôre elôre programozottan készülünk fel újabb és újabb tanúsítási szolgáltatások bevezetésére. A
z ISO szabványokat 5 évenként felülvizsgálják. Így került sor az ISO 14001:1996-os kiadásának a felülvizsgálatára is, amelyet a TC 207 számú Bizottság végzett éveken keresztül. Az átalakítás két fô szempontja: a nagyfokú kompatibilitás megteremtése az ISO 9001:2000es szabvánnyal, továbbá a követelmények világosabb, érthetôbb megfogalmazása a felhasználók számára, megkönnyítve a gyakorlati alkalmazást és növelve a környezet iránti felelôsséget. Eközben törekedtek arra, hogy új követelményeket ez ne jelentsen. Egyértelmübb dokumentálást igényel az új KIR. Definiálni kell azokat a tevékenységeket, amelyeket a saját KIR közvetlenül szabályoz, illetve azokat amelyekre csupán hatással lehet. Kiemelten kezeli az új szabvány a környezeti teljesítmény fejlesztését, így a célok meghatározásánál kötelezô minden fontos környezetvédelmi szempont, továbbá jogszabályi és egyéb lényeges követelmény figyelembevétele. A külsô kommunikáció szintjét és módját az érintett szervezetek maguk határozzák meg. A jelen cikkben a régi és új szabvány összehasonlításán kívül informáljuk partnereinket a TGA (A TÜV akkreditációt végzô szervezet) érvényben lévô határozatáról, amely az átmeneti idôszakot is érinti. A jelentôsebb változások kivonatát az alábbiakban ismertetjük.
A
Dr. Madaras Gábor
hagyományosnak mondható szakterületeken való fejlôdés mellett e törekvésünknek jó példája, hogy anyavállalatainkkal együttmûködve júliustól teljeskörû szolgáltatási palettával kívánunk szerepet vállalni a nemzetközileg is új emisszió-kereskedelmi piacon. További részletek mellôzésével úgy gondolom, hogy az Önök kezében levô újabb kiadványunk is tanúskodik törekvéseinkrôl és jövôstratégiánkról. A piaci siker természetesen sosem egyoldalú, igazi eredményt csak valamennyi résztvevô együttes eredményessége jelenthet. Ebben kívánunk a jövôben is az Önök együttmûködô partnerei lenni. Szívélyes üdvözlettel: Dr. Madaras Gábor ügyvezetô igazgató
1
VÁLTOZÁSOK az ISO14001:1996-hoz képest Az ISO 14001:1996 szabvány módosítása • 2000. június: A módosítási folyamat kezdete • 2003. november: Egy szabványtervezet (DIS) elfogadása • 2004. augusztus: A végsô szabványtervezet (FDIS) • 2004. november 15.: Az ISO 14001:2004 közzététele A módosítás fô kérdései • Az ISO 14001:1996 szabvány általános struktúrájának a megtartása • A szöveg egyértelmûségének a javítása • A kiválasztott szabvány-követelményekhez több konkrétum megfogalmazása, pl. – A környezetvédelmi tényezôk értékelése – Jogi és egyéb követelmények • Az ISO 9001:2000 szabvánnyal való kompatibilitás javítása Változtatások az ISO 14001:2004 szerint: Hatások a meglévô KIR-re • 4.1 A KIR érvényességi területét definiálni és dokumentálni szükséges. Nem szükséges, ha már regisztrálva van • 4.2 / 4.3.1 A KIR politikának és a környezeti tényezôknek világosan utalniuk kell a definiált érvényességi területre Az általános KIR politikát adaptálni kell a szervezeti egységek érvényességi területére is, szükség szerint. Ellenôrizni kell a környezeti tényezôk listáját abból a szempontból is, hogy az valamennyi érvényességi területet magában foglal-e?
• 4.2 A KIR politikáról tájékoztatni kell minden olyan személyt, aki a szervezet alkalmazottja, vagy a szervezet nevében és megbízásából dolgozik Az alvállalkozók is legyenek informálva a KIR politikáról • 4.3.1 A környezeti tényezôk azonosítását el kell végezni a tervezett és az új fejlesztéseknél, valamint az új és a módosított tevékenységek, termékek és szolgáltatások esetében is. Ellenôrizzék a környezeti tényezôk listáját a megfelelôség szempontjából. • 4.3.1 A környezeti tényezôk értékelését és a jelentôs környezeti tényezôket dokumentálni kell és a naprakészséget biztosítani szükséges. Az értékelések rendszeres aktualizálása szigorú követelmény, ügyelni kell az átláthatóságra és a jelentôs környezeti tényezôk definiálására és dokumentálására • 4.3.2 Meg kell határozni a jogszabályok és egyéb rendelkezések alkalmazását a környezeti tényezôk vonatkozásában A követelmények általános megfogalmazása nem elégséges. Feltétel a gyakorlatban történô alkalmazások részletes elemzése és a szükséges intézkedések meghatározása. • 4.3.3 A környezeti célok, elôirányzatok és programok összegzése ebben a fejezetben van definiálva • 4.3.3 A céloknak és elôirányzatoknak mérhetôeknek kell lenniük (ahol ez lehetséges), és összhangban kell lenniük a politikával, beleértve a folyamatos jobbítás iránti elkötelezettséget.
2
Minôségügy
Minôségügy
3
ISO 14001:2004, az új KIR szabvány (folytatás az elôzô oldalról) A nem megfelelôségek fô okainak az elemzése és a helyesbítô intézkedések hatékonyságának az értékelése történjen rendszeresebben. • 4.5.3 Többféle KIR feljegyzés részletezése az egyes fejezetekhez kapcsolódóan történik Ellenôrizzék a kívánt feljegyzések elérhetôségét és azt, hogy a feljegyzés hatékony-e? • 4.5.5 A belsô auditok esetében az auditorok kiválasztásának és az auditok lefolytatásának biztosítania kell az auditálási folyamat tárgyilagosságát és részrehajlástól való mentességét Megfelelô audit-team-ek kijelölése, elegendô auditorral • A vezetôségi felülvizsgálatokhoz szükséges adatok: - a belsô auditok és a megfelelôségi értékelések eredményei - külsô érdekelt felektôl érkezett kommunikáció, beleértve a panaszokat - a szervezet környezetvédelmi teljesítménye - milyen mértékben sikerült elérni a célkitûzéseket és a konkrét célokat - a javító és a megelôzô tevékenységek állapota - elôzô vezetôségi felülvizsgálatokból fakadó utólagos intézkedések - változó körülmények - javaslatok a jobbításra Összefoglalás
A reális lehetôségek a jobbításra és a megtakarításra legyenek azonosítva, törekedve a számszerûségre. • 4.4.2 A kompetencia megléte szükséges minden olyan személy esetében, aki feladatot hajt végre a szervezet számára vagy annak nevében, és hatással van a tényezôkre. Biztosítani kell az alvállalkozók esetében is, hogy tartsák be a KIR követelményeket a szervezet területén. Ismerjék és alkalmazzák azokat, és a vonatkozó KIR eseményeket dokumentálják. • 4.4.3 A szervezetnek el kell döntenie, hogy kifelé ad-e tájékoztatást a jelentôs környezetvédelmi vonatkozásokról, és dokumentálnia kell ezt a döntését. Amennyiben a döntés a tájékoztatás, a szervezetnek meg kell határoznia és végre kell hajtania, az erre a külsô tájékoztatásra vonatkozó módszereket. Definiálják a külsô kommunikációt önálló eljárásként, szükség szerint. (ki, mit, mikor, hogyan?) • 4.4.4 A KIR központi elemei a következôk: - a vállalati politika célkitûzései és konkrét céljai - a KIR érvényességi területének leírása - a KIR fô elemeinek, illetve ezek kölcsönhatásának leírása, valamint utalás a vonatkozó dokumentumokra - a szabvány által megkövetelt dokumentumok, beleértve a jegyzôkönyveket
- dokumentumok, illetve jegyzôkönyvek, amelyeket a szervezet szükségesnek határozott meg ahhoz, hogy biztosítva legyen a folyamatok hatékony tervezése, mûködése és irányítása Ellenôrizzék a dokumentáció struktúráját, és a kapcsolódó dokumentumokra való hivatkozások meglétét • 4.4.5 A jegyzôkönyvek különleges típusú dokumentumok, és azokat ellenôrizni kell • 4.5.2 „A megfelelôség értékelése" (a vonatkozó jogi és egyéb követelményekkel) most a 4.5.2 számú külön alfejezetben van leírva. (korábban 4.5.1); Az idôszakos értékelések eredményeirôl jegyzôkönyvet kell vezetni. • Az értékelés érintse a szervezet mûködésében fontos KIR szabályokat is. A rendszeres értékelésrôl jegyzôkönyvet kell készíteni és meg kell ôrizni azt. Figyelembe kell venni idônként más követelményeket is, például vevôi elvárásokat. • 4.5.3 A „Nem-megfelelôség, javító intézkedések és megelôzô intézkedések" most a 4.5.3-as alfejezet; „A jegyzôkönyvek ellenôrzése" most a 4.5.4-es alfejezet; a „Belsô audit" most a 4.5.5-ös alfejezet • 4.5.3 A nem megfelelôségekre és a helyesbítô és megelôzô intézkedésekre vonatkozó eljárások megegyeznek az ISO 9001:2000 / 8.5.2 fejezet szerintivel.
• A szabvány általános felépítése és az általános megközelítés a szervezeten belül változatlan marad • Az ISO 14004 ugyanakkor az ISO 14001-nek megfelelôen változik • Az új ISO 14001 végrehajtásához egy megfelelô átmeneti idôre van szükség • A létezô szervezetek KIR-ében végrehajtandó változtatások kevésbé lesznek mélyrehatóak, mint az az ISO 9001:2000 bevezetésekor volt. Az elsô olvasatra bonyolultnak tûnô változások kezelése nem okoz különösebb gondot azoknál a szervezeteknél, amelyeknél már mûködik a régi KIR. A dokumentációk átdolgozása és az új szabvány házon belüli oktatása azonban szükséges. Az új tanúsításoknál, már komolyabb felkészülés szükséges. A változások között sok a formális elem, és jelentôs a terminológiai pontosítás, de várhatóan kiküszöböltek néhány vitára okot adó megfogalmazást értelmezést. Az ÉMI-TÜV Bayern Kft auditorai, szakemberei ezúton felajánlják segítségüket az új rendszerrel kapcsolatos értelmezések pontosításához, információk biztosításához.
Az érvényben lévô TGA – szabályozás az ISO 14001:2004 szabvány átmeneti határidejével kapcsolatban Az ISO 14001:2004 szabvány 2004. november 15-i megjelenését, valamint az „IAF Transition Plan for Accredited EMS Certification from ISO 14001:1996 to ISO 14001:2004" tervnek az IAF részérôl történô 2004. december 15-i jóváhagyását követôen a környezetközpontú irányítási rendszereket tanúsító szervezetek részére a következô átmeneti szabályozások érvényesek:
1. 2005. május 14-ig az auditokat mind az eddigi ISO 14001:1996 szabvány, mind az új ISO 14001:2004 szabvány alapján végre lehet hajtani. A nemzeti szabványokra hivatkozó tanúsítványokat (pl. DIN EN ISO 14001:2005 /-2005 márciustól) csak az érintett szabvány megjelenését követôen lehet kiállítani. 2. 2005. május 15-e után az auditokat az ISO 14001:2004, illetve a mindenkori nemzeti szabvány (pl. DIN EN ISO 14001:2005) alapján kell végrehajtani. Az átmeneti határidô végéig nincs hátrányos hatással az ISO 14001:1996 szabvány szerint kiállított érvényes tanúsítványra az olyan eltérés, amely az ISO 14001:2004 szabvány újításából adódik. Természetesen egy ilyen tanúsítványt csak abban az esetben lehet az ISO 14001:2004 szabványra átállítani, miután megszüntették az ISO 14001:2004 követelményei szerint adódó eltéréseket. 3. Az átmeneti határidô végéig az ISO 14001:1996 szabvány szerint kiállított, fennálló tanúsítványt egy felülvizsgálati vagy ismétlô audit alapján lehet az ISO 14001:2004 szabványra átállítani. Amennyiben az új szabványra való átállítás felülvizsgálati audit alapján történik, akkor az eddigi tanúsítási ciklus változatlan marad. Amennyiben az ismétlô audit az ISO 14001:2004 szabvány követelményeinek nem teljesítése miatt sikertelen lesz, akkor a tanúsítványt továbbra is meg lehet adni az ISO 14001:1996 szerint, ha ennek a szabványnak teljesülnek a követelményei. 4. Az auditokon nincs szükség plusz idôráfordításra az új szabványra való átállítás miatt. A tanúsító szervezetnek ennek ellenére gondoskodni kell róla, hogy a szabvány revíziójából következô újításokat megfelelô módon lehessen auditálni. 5. Az átmeneti idôszak 2006. május 14-én ér véget. Az ISO 14001:1996 szabvány alapján kiállított tanúsítvány 2006. május 15-e után érvénytelenné válik. 6. Az auditálási és tanúsítási folyamat hozzáigazítását az új ISO 14001:2004 szabvány követelményeihez az auditorok megfelelô oktatásával (az oktatásnak ki kell térnie az új ISO 14004:2004 szabványra), illetve a munkaeszközök (ellenôrzôlisták) felülvizsgálatával kell elôkészíteni. 7. A tanúsított vállalatok jegyzékében azonosítani kell az új ISO 14001:2004 - tanúsítványokat. A cikk alapját a TÜV SÜD GmbH. által közzétett szakcikkek , információk képezik
Békés Tamás TÜV CERT vezetô auditor
4
Minôségügy
Minôségügy
5
Fókuszban az élelmiszer-biztonság orunk élelmiszereinél új hozzáadott érték jelent meg, az élelmiszerbiztonság. A termelôk piaci pozícióját javítja, ha termékeiket kockázatmentesnek tartják a fogyasztók. Megváltoztak a vásárlási szokásaink is, megfogalmazódott az az igény, hogy ha egy-két hetenként vásárolunk be, akkor minden eltartható legyen a következô nagy vásárlásig. A fogyasztó elvárja, hogy vigyázzanak rá, a boltban kapható élelmiszer ne veszélyeztesse az egészségét. A megfelelô biztonságot szolgálják a kialakult élelmiszer-biztonsági szabványok.
K
A Global Food Safety Initiative/CIES – The Business Forum, melyet 2000. áprilisában nemzetközi kereskedelmi láncok vezetôi alkották, öt kritériumaiknak megfelelô szabványt ismert el (2004.): • BRC- Global Food Standard • Dán HACCP szabvány (DS 3027) • EFSIS szabvány (egybeolvad 2005.07.01-tôl a BRC-vel) • International Food Standard (IFS) • SQF 2000 szabvány (fôleg amerikai láncok szabványa) A kiskereskedelmi szövetségek élelmiszerszabványai elsôsorban a kereskedelmi (saját) márkás termékekre vonatkoznak. Az önkéntes szabványok sok területen többet követelnek, mint a jogszabályban elôírt minimum. Az alapvetô szakmai tartalomban nincs lényeges különbség. Az eltérések a „nem-megfelelôségek” megfogalmazásában, az értékelés módjában,
az alkalmazást megkövetelô cégek földrajzi elhelyezkedésében vannak. A szakmailag helyesen kialakított és hatékonyan mûködtetett rendszer mindegyik szabványnak megfelel. Brit cégek által megkövetelt minôsítési rendszer a BRC (Britsh Retail Consorcium Global Foood Standard) a kiemelten fontos követelményeket 2005. július 1-tôl tíz alapvetô pontban követeli meg. Ezekrôl részletesen a hatálybalépésük után célszerû beszélni.
CORA, Match, Penny Market. Csak kereskedelemmel foglalkozó cégeknek nem kell IFS tanúsítványt szerezniük, de minden beszállítójuknak IFS auditáltnak kell lenni. Az élelmiszerbiztonság és az élelmiszerek egyéb aspektusainak kezelésére az Európai Élelmiszer-technológiai Fórum: Élelmiszer az Életért fóruma olyan élelmiszerek elôállításának segítését tûzte ki, melyekben feltétlenül megbízhatunk. Dokumentumai 2005. 07. 05-én jelennek meg.
A német és francia elvárásokat tükrözô International Food Standard a BRC kontinentális megfelelôje 2004. januárjában adta ki az IFS aktuális 4. változatát, amelynek kidolgozásába már a francia áruházláncok szövetsége is bekapcsolódott. Az IFS alapja a mûködô HACCP rendszer, ötvözve az ISO 9001 minôségirányítás rendszer termékbiztonsági, jogi és minôségügyi szempontból fontos elemeivel. További országok, mint pl. Lengyelország, Ausztria, Belgium, Hollandia, Anglia és Olaszország most folytatják a rendszerhez való csatlakozási tárgyalásokat. A cél, az IFS-t egész Európára kiterjeszteni. Tehát mindenkinek, aki a jövôben német, francia, osztrák, lengyel és belga kiskereskedôk beszállítója szeretne lenni, szüksége lesz IFS tanúsításra. Jelenleg a következô Magyarországon tevékenykedô áruházláncok támogatják, illetve írják elô élelmiszer beszállítóiknak ezen élelmiszerbiztonsági és minôségirányítási rendszer kiépítését és akkreditált szervezet által történô tanúsíttatását: METRO, Spar, Auchan,
Új EU higiéniai csomag is lép hatályba 2006. január 1-tôl, mely a teljes élelmiszerlánc szemléletet tükrözi, valódi kockázatokkal arányos intézkedéseket irányoz elô. A régóta készülô szabályozás 2004. április 30-án jelent meg az Official Journal L-139-es számában. A korábbi horizontális direktívát és a 17 db termékre vonatkozó ún. vertikális direktívát 4 elembôl álló jogszabálycsomag váltotta ki az alábbiak szerint: • 852/2004 EC Regulation az élelmiszerek higiénéjérôl; • 853/2004 EC Regulation az élelmiszerek higiénéjének speciális szabályairól; • 854/2004 EC Regulation az emberi fogyasztásra szánt állati eredetû élelmiszerek hatósági ellenôrzésének speciális szabályairól; • 200/68 EC Directive bizonyos élô állatok közösségbe történô importjának és tranzit átszállításának állategészségügyi szabályairól Az új magyar nemzeti higiéniai szabályozásnak legkésôbb az EU rendelet alkalmazására megjelölt határidôre el kell készülnie. A teljes élelmiszerlánc biztonságát szolgálja a mezôgazdasági vállalkozások termékelôállítására vonatkozó EUREPGAP, amelynek célja, hogy az Integrált Pesticid Menedzsment (IPM) és az Integrált Mezôgazdasági Termékmenedzsment (ICM) gyakorlata beépüljön a kereskedelmi-mezôgazdasági tevékenységbe. A GMP+ szabványrendszert, mely jelenleg 33 szabványból áll, a holland PDV (Takarmány Terméktanács) dolgozta ki a takarmány-elôállító és forgalmazó, valamint a mezôgazdasági takarmányalapanyag termelô cégek számára. Egyaránt tartalmazza a Jó Gyártási Gyakorlat (GMP) és a HACCP alapelveit. A külföldi szállítókra vonatkozik a QC alkalmazási lehetôsége. 2004. novemberében sikerrel zárult a szavazás az ISO/DIS 22000 Élelmiszer-biztonsági irányítási rendszerek. Az élelmiszerláncban részt vevô szervezetekre vonatkozó körülmények címû szabványtervezetre. A várakozásokat jól jellemzi a CODEX Alimentarius Bizottság véleménye, mely szerint „az ISO 22000 lesz az egyetlen nemzetközileg elismert olyan élelmiszer-biztonsági irányítási rendszerszabvány, amely függetlennek tekinthetô, mivel azt non-profit szervezet dolgozta ki, szemben a különbözô profitorientált szervezetek által erre a célra készíttetett dokumentumokkal. Ezért azok a cégek, amelyek az ISO 22000 alapján szereznek majd tanúsítványt, joggal elvárhatják a hatóságok részérôl a hivatalos elismerését annak, hogy rendszerük megfelel az élelmiszerbiztonsági követelményeknek...” A végsô tervezetben a fogalmazás világosabb, érthetôbb lett, új melléklet mutatja az ISO 22000 fejezetei, valamint a HACCP alapelvei és alkalmazásának lépései közötti kapcsolatot.
Szabványcsaláddá bôvül az ISO 22000-es További szabványok: ISO 22001: Ez lesz a jelenleg érvénybe lévô ISO 15161:2001 szabvány felülvizsgált változata. Magyar nyelvû megfelelôje: MSZ ISO 15161:2002 Irányelvek az ISO 9001:2000 alkalmazásához az élelmiszeriparban és az italgyártásban ISO 22002: 2005. április 26-án bocsátotta szavazásra az ISO/TC 34 Titkársága azt a nemzetközi szabványtervezetet, amelyet az USA nyújtott be, és amely az ISO 9001 mezôgazdaságban való alkalmazásához nyújt majd útmutatást. ISO 22003: 2005. március 1-én körözte az ISO/TC 34 Titkársága azt a francia szabványjavaslatot, amely az élelmiszer-biztonsági rendszerek auditálását és tanúsítását végzô testületekre vonatkozó követelményeket fogja tartalmazni. Jóváhagyás esetén a szabvány kidolgozásában részt vesznek az ISO/CASCO és a Nemzetközi Akkreditálási Fórum szakértôi is. A téma fontosságára való tekintettel az ISO ezt a kiadványt még 2005-ben publikálni fogja mûszaki elôírásként. ISO 22004: Élelmiszer-biztonsági irányítási rendszerek. Útmutató az ISO 22000 alkalmazásához. A dokumentum az ISO/DIS 22000-es A mellékletének javított, továbbfejlesztett változata lesz, amely mûszaki elôírásként, az ISO 22000-rel egy idôben 2005 szeptemberében fog megjelenni. Újabb javaslatként merült fel, hogy tartozzon az anyaghoz egy olyan melléklet, amely kifejezetten a kisvállalkozások számára tartalmaz majd útmutatásokat. ISO 22005: Az ISO/CD 22519 Nyomon követhetôség a takarmány- és az élelmiszerláncban. Általános alapelvek és útmutató a rendszer tervezéséhez és kialakításához címû bizottsági tervezet bekerül a 22000-es sorozatba. ÉMI-TÜV Bayern az élelmiszer ágazat számára az alábbi szolgáltatásokat kínálja: • HACCP rendszerek igazolása valamennyi élelmiszer elôállító számára • EUREPGAP, GMP+ , IFS, BRC vonatkozásban a TÜV SÜD konszern Vitacert (München) leányvállalatával közösen • ISO 22000-es szabvány szerinti tanúsítás a szabvány megjelenése után, várhatóan 2005. szeptembertôl Sándor Miklós élelmiszerminôség-fejlesztô szakmérnök HACCP vezetô auditor
6
Minôségügy
Minôségügy
Magyar GALLUP Intézet
KEVIÉP Kft. KEVIÉP Kft. (Kelet-Magyarországi Vállalkozási, Építôipari és Kereskedelmi Kft.) ma Magyarország keleti régiójának egyik meghatározó építôipari vállalkozása. Az 1966-ban alapított KEVIÉP (KeletMagyarországi Vízügyi Építôipari Vállalat) jogutódja, ami 1993-ban alakult át a mai formában található társasággá.
Mottónk: „Segítsünk partnereinknek, hogy teljesítményüket maximalizálni tudják!”
A
A 70 éves Gallup Intézet piac- és közvélemény kutatási szakértelme mellett tudományosan bebizonyított, és a gyakorlatban nagy sikerrel bevált üzleti folyamatok bevezetésében segíti partnereit. Szakértelmük példájaként szolgálnak azon tevékenységek, melyeket az elmúlt 15 évben végzett magyarországi vezetô cégek és állami hivatalok számára.
A
Jelenleg 100 %-os magyar tulajdonban lévô építôipari fôvállalkozó, generálkivitelezô szervezet, melynek központja Debrecen, Széchenyi u. 46-ban található. A KEVIÉP Kft. alaptevékenysége az ipari-, kereskedelmi-, lakosságiszolgáltatási, sport- és egyéb célú létesítmények, épületek. Építmények, projektek komplex megvalósítása a beruházási döntés elôkészítésétôl az üzembehelyezéséig.
közmû csatlakoztatási lehetôségekrôl, pályázati, támogatási formákról, kedvezményekrôl. A Kft. nyitott hazai és nemzetközi vállalkozásokban való együttmûködésre, közös vállalat alapítására, szellemi termékek cseréjére, pályázatokon való közös részvételre.
Szakterületek: • Magasépítés - ipari létesítmények - közintézmények, áruházak, multifunkcionális csarnokok és sportlétesítmények - kommunális létesítmények megvalósítása. • Mélyépítés - komplex vízellátási rendszerek, vízkivételi és tisztítómûvek, vezetékhálózatok, magas- és mélytározók - szennyvízcsatornák, ipari- és kommunális szennyvíztisztítók - öntözôrendszerek - utak, hidak, támfalak, alapozások - energetikai rendszerek, gáz- és olajvezetékek, tárolók, átadók építése. • Építés-szerelés - ipari, mezôgazdasági és kereskedelmi csarnokszerkezetek, - acél- és alumínium szerkezetek gyártása és szerelése, - építôgépek, berendezések gyártása és szerelése. • Környezetvédelmi beruházások - hulladék lerakók, -kezelô és -ártalmatlanító mûvek, - szennyezett talajok, vízkészletek lokalizációja résfal építési technológiával, - szennyezett területek rekultivációja.
A KEVIÉP Kft. managementje 1998-ban arra az elhatározásra jutott, hogy egyrészt belsô igénybôl fakadóan, másrészt a piaci követelményekhez való alkalmazkodás céljából tanúsíttatja a vállalkozás mûködési rendszerét.
A KEVIÉP Kft. több évtizedes építési, kivitelezési tapasztalataira támaszkodva méltán kap helyet a vezetô magyar és nemzetközi építôipari vállalkozások között. A cég filozófiája: minôséget nyújtani megrendelôinknek, amely a vevôkör szélesítésén kívül biztosítja társaságunk fejlôdését, versenyképességünk megôrzését és dolgozóink sikerét egyaránt. A KEVIÉP Kft. belföldi tevékenysége mellett széleskörû külkapcsolatai révén jelen van számos ország piacán (Ausztria, Egyesült Arab Emírségek, Jemen, Románia). Ezen országokban fôként vízügyi és egyéb beruházások kivitelezésében érdekelt, melyeket fôvállalkozóként vagy közös vállalati formában valósít meg. A cég tevékenységét a Megbízó (Megrendelô) folyamatos közremûködésével, döntéseinek, módosításainak érvényesítésével az általa megbízott szervezet vagy szakértôk mûszaki ellenôrzése mellett végzi. Igény szerint információkat ad a beruházási döntéshez hatósági elôírásokról,
7
Elsô lépésként 1998-ban megkezdôdött – a debreceni székhelyû QUALIMED Kft. segítségével – az ISO 9002:1994 szabvány szerinti Minôségbiztosítási Rendszer kiépítése, bevezetése, mûködtetése, melynek sikeres tanúsítása 1999. júniusában megtörtént az ÉMI-TÜV BAYERN Kft. által. Az ISO 9002:1994 ill. az ISO 9001:2000 szabvány alapú minôségbiztosítási- ill. minôségirányítási rendszer sikeresen mûködött 2001. augusztusáig.
Ma mar a világ vezetô vállalataival kölcsönös bizalmon alapuló humán erôforrás, valamint nagysikerû vezetés tanácsadói partneri kapcsolatokat épített ki a Gallup Intézet. Immár magyarországi vállalatok számára is rendelkezésre állnak a Gallup tanácsadói, akik a mai gazdasági vezetôk üzleti sikereihez fontos emberi erôforrás, coaching és tehetségmenedzsment tapasztalatokkal járulnak hozzá. Több ezer ügyféllel dolgozott a Gallup Intézet világszerte (Magyarországot is beleértve), hogy mérje, elemezze és fejleszthesse több, mint millió alkalmazott elkötelezettségének szintjét, vezetôik tehetségességét, emelve a minôséget és persze vásárlóik lojalitásának szintjét. A Gallup Útvonal™ tudományos tapasztalatokra épülô tanácsadási modell, amely kézzelfogható üzleti eredményekhez vezet (azaz: növekvô részvény érték, magasabb termelékenység, több haszon, növekvô elkötelezett vásárlói tábor, valamint produktív és tehetségeiket kihasználó, elkötelezett munkatársak).
A piaci követelményekhez való rugalmas alkalmazkodás illetve a piaci pozíció erôsítése, s ezáltal a vevôi igények mind magasabb szintû kielégítése igazolta a vezetés korábbi döntésének helyességét. A környezetvédelem fontosságának egyre erôsebb elôtérbe kerülése, a környezetvédelmi követelmények, s nem utolsó sorban a vevôi igények ilyen irányú megerôsödésének minél magasabb szintû kielégítése érdekében a KEVIÉP Kft. 2000. decemberében – ugyancsak a QUALIMED Kft. segítségével – megkezdte az ISO 14001:1996 szabvány szerinti Környezetközpontú Irányítási Rendszer kiépítését, bevezetését, mûködtetését. A tanúsító auditot az ÉMI-TÜV BAYERN Kft. folytatta le 2001. augusztusában. A Minôségirányítási Rendszer és a Környezetközpontú Irányítási Rendszer párhuzamosan mûködött 2004 augusztusig. 2004-ben megtörtént a két irányítási rendszer kombinált tanúsítása, azaz a továbbiakban Integrált Vállalatirányítási Rendszerként (IVR) mûködött tovább a két rendszer. Fô feladatunknak tekintjük a KEVIÉP Kft.-nél, hogy az IVR minél hatékonyabb, magasabb színvonalú mûködtetését mindennapjaink részévé tegyük, segítségével legyen társaságunk mûködése még átláthatóbb, erôsítsük tovább cégünk filozófiáját, eredményességét és elismertségét. Hodos Sándor IVR vezetô, KEVIÉP Kft.
A bevétel legmagasabb hányada a fizetésekre megy. Az összes létezô erôforrás közül az emberi erôforrás maximalizálásával lehet a legjobban a színvonalat növelni, új vásárlókra ezzel egyidejûleg több profitra szert tenni. Ezért fontos, hogy az alkalmazottak elkötelezettségére minden mai vezetô odafigyeljen nemcsak a minôség, de a valós siker érdekében is. Az elkötelezett dolgozó, bizonyítottan több értéket ad egy vállalatnak – kézzelfogható (anyagi), és szellemi (emberi) értelemben is – mint az, aki nem elkötelezett munkájuk becsületes elvégzéséhez. Ami a vevôt/vendéget/klienst illeti, ô folyamatosan bírálja, hogy az adott vállalat (márka) hogyan bánik vele. Ô az igazi minôség ellenôr. Milyen érték rendszer szerint dolgoznak az alkalmazottak? Milyen hangsúly van egy bizonyos minôségszint elérésére? Milyen messze megy a vállalat, hogy ígéreteiket betartsák még akkor is ha netán az a vállalatnak kerül pénzébe rövid távon? Többek között ezek azok a kérdések amelyek olyan fajta lojalitáshoz, márkához való hûséghez vezeti a vásárlókat amihez alapvetô emberi érzelmek fûzôdnek. A Gallup Intézet kutatásai az alkalmazotti elkötelezettség fontosságát, és azok vásárlói döntésekre való hatását bizonyítja. Az emberek nem csak racionális elhatározások alapján (azaz: „Mennyibe kerül?" „Milyen közel/messze van?” stb.) hanem igen is emóciók alapján kötôdnek bizonyos márkákhoz („Hogy bántak velem?” „Mennyire éreztem magam fontosnak?” „Hogy oldottak meg egy adott problémát?” - sôt az „El sem tudom elképzelni a világot e nélkül a márka nélkül!” kijelentés is ebbe a kategóriába tartozik).
Alkalmazotti lojalitás, vagy inkább elkötelezettség, minding is fontos szerepet kell, hogy játsszon egy vállalat minôségének, valamint teljesítményének fenntartásában illetve növelésében. Hasonlatos képen döntô a felsô- és középvezetôk munkakörüknek megfelelô tehetségességszintje is. A távozók 70%-a nem a vállalatot akarja ott hagyni, hanem a közvetlen fônökük képtelensége miatt megy el.
Ôszinte üzletet folytat a cég? Óvja a vevôk érdekeit? Ezek azok a kérdések, melyek túlmennek a már a következtetett ígéretek teljesítésén, és már arra vonatkoznak, hogy a vendég/vevô/kliens olyan szolgáltatást várhat el, melyek az ô igényeit helyezi elôtérbe. A Gallup Intézet által folytatott kutatások bizonyítják, hogy elkötelezett – a vállalathoz és a munkakörhöz lojális – dolgozok lényegesen magasabb becsületességet sugároznak az ügyfelek felé. Az a vállalat, amely ilyen
8
Minôségügy
Minôségügy
9
Az EMAS rendszer bevezetésével és mûködtetésével kapcsolatos követelmények (folytatás az elôzô oldalról)
fajta integritást sugároz, tisztán meghatározott értékrendszerhez ragaszkodva építi kapcsolatait mind a tulajdonosok, közhivatalok, média, alkalmazottak és nem utolsó sorban a vásárlóik/vendégeik/ügyfeleik felé. Céltudatos üzletviteli alapelvek lehetnek formálisan, avagy stratégiailag bevezetve. Nem túl nagy logikai következtetés, hogy az alkalmazott aki mentálisan és érzelmileg kötôdik a munkájához, akit büszkeseggel tölt el a legkisebb feladat maximális elvégzése, jobban fog igazodni mind a formális mind a tartalmi vállalati alapelvekhez, célokhoz. Ilyen lehetôségek között sokkal könnyebb megteremteni a magas minôséget garantáló munkahelyeket. A Magyar Gallup Intézet minden területen közös erôfeszítéssel kialakított, testre szabott, vállalati kultúrákhoz idomuló megoldásokon keresztül minôségfejlesztés és teljesítmény növekvés elérésének érdekében tudja partnereit segíteni. • A tipikus elkötelezett dolgozó: lelkesen, odafigyelôen, szenvedélyesen dolgozik, érzelmileg kötôdik a munkájához és érdekeltsége kollégai, munkacsoportja és vállalata sikere. Tehetségein múlva magasan szárnyaló teljesítményt nyújt évrôl évre, és pozitívan hozzájárul újításokhoz, fejlesztésekhez, és kommunikálja tisztán és egyenesen a meglátásait elôítéletek nélkül. A fizetése egy megérdemelt plusz, a becsületes munkájának gyümölcse.
Bevezetés A környezetvédelem korábban uralkodó felfogása azt a kérdést helyezte középpontba hogy hogyan lehetne megszabadulni a már megtermelt hulladéktól és káros kibocsátásoktól, vagyis a csôvégi technológiák alkalmazására fektette a hangsúlyt. Szerencsére napjainkban már többnyire a „megelôzô környezetvédelem” szemlélete került elôtérbe.
lehetôvé teszi az érintett ipari ágazatokban történô alkalmazását elfogadható mûszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és elônyöket amennyiben az az üzemeltetô számára ésszerû módon hozzáférhetô. A technika fogalmába beleértendô az alkalmazott technológia és módszer, amely alapján a berendezést, létesítményt tervezik, építik, karbantartják, üzemeltetik és mûködését megszûntetik a környezet helyreállítása érdekében.
Mérföldkônek számított Magyarország számára a 2004. május 1. az Európai Uniós csatlakozás, melynek egyik következményeként sor került az EU jogszabályok magyarországi alkalmazására. Egyik kiemelt terület a környezetvédelem területén alkalmazandó EU jogszabályok.
A szervezetek környezetvédelmi teljesítményének értékelésére és folyamatos javítására, valamint a közvélemény megfelelô tájékoztatására eszközként ajánlott a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben való részvétel.
Az Európai Közösséget létrehozó Szerzôdés kimondja, hogy a Közösség feladata a fenntartható növekedés elômozdítása. A Bizottság jóváhagyta „A fenntartható fejlôdés felé” programot, amelyben hangsúlyozza a szervezetek szerepét és felelôsségét mind a gazdaság megerôsítésében, mind a környezet védelmében az egész Közösség területén. A program arra szólít fel, hogy bôvíteni kell a környezetvédelem területének eszköztárát, és piaci mechanizmusokat kell alkalmazni arra, hogy a szervezetek elkötelezzék magukat e területen az elôrelátó szemlélet mellett a környezettel kapcsolatos minden vonatkozó elôírás betartására.
A továbbiakban az Európai Parlament és Tanács 761/2001/EK Rendelete (2001. március 19.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (Eco- Management and Audit Scheme, EMAS) való önkéntes részvételének lehetôvé tételérôl szóló jogszabály hazai alkalmazását szeretném részletezni.
A tanúsítási és hitelesítési eljárás alapvetô különbsége Mielôtt a hitelesítési eljárás részleteire térnék, fontosnak tartom kiemelni az ISO 14001 szabvány szerinti tanúsítási- és a 761/2001/EK rendelet szerinti hitelesítési eljárás alapvetô különbségét.
• A nem elkötelezett dolgozó: aki a minimum elvárásoknak megfelel, de kockázatmentesen dolgozik, szakmai önbizalma hiányos, és nincs kollektív érdeklôdése a munkacsoport vagy vállalata sikeressége irányában. Idôben kezd és megy haza, néha negatív hozzáállással ugyan, de elvégzi amit mondanak neki, belekényelmesedve pozíciójába. Csak a fizetéséért jár be dolgozni.
A szervezet maga dönt arról – megrendelôi és piaci elvárások alapján – hogy egy ISO 14001 szabvány szerint tanúsított környezetközpontú irányítási rendszert kíván mûködtetni, ebben az esetben / sikeres tanúsító audit után / egy tanúsító szervezet által kiadott tanúsítvánnyal fog rendelkezni.
• Az aktívan elkötelezetlen dolgozó: az akinél a norma mindig a negatív reakció, megbízhatatlan, nem kommunikál (csak ha mással van baj, de akkor hangosan, és akkor se egyenesen). Semmilyen érdeke, hogy a munkacsoportja, divíziója, vállalata elôrébb jusson, ezért Ô a maga útját járja. Több baleset éri, drágább a fenntartása és még az is lehet, hogy csak mínuszokat tud felmutatni eredményként. Ha még ráadásul már hosszú ideje itt dolgozik, neki „senki ne merje megmondani, hogy végezze a munkáját”. Hollósné Varga Ilona kutatási igazgató Copyright © 2005 - The Gallup Organization (Magyar Gallup Intézet) A Magyar GALLUP Intézet 2003-ban vezetett be, illetve azóta alkalmaz MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány követelményeinek megfelelô minôségirányítási rendszert, amely abban segíti, hogy harmonikusan és hatékonyan tudja képviselni a cég fô célkitûzését, nevezetesen hogy valamennyi megbízónk esetében a meghatározott minôség színvonal és a csúcsteljesítmény elérése valamint fenntartása megvalósítható legyen.
A szervezet úgy is dönthet, hogy EMAS környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben kíván résztvenni, akkor az arra a szakágazatra érvényes akkreditált hitelesítô személy fogja – sikeres hitelesítési eljárás után – a Környezeti Nyilatkozatát aláírni, ezután a szervezet kérheti regisztrálását a nemzeti Illetékes Testületnél, majd miután megkapta regisztrációs számát, nyilvántartásba kerül Brüsszelben és jogosultságot kap az EMAS logó használatára. A magyar jogszabályi követelmények is ( 1995. évi LIII. Törv. ) – igazodva az Európai Unió szabályozásához – középpontba helyezik az ember és a környezete harmonikus kapcsolatának kialakítását, a környezet egészének valamint elemeinek és folyamatainak magas színtû összehangolt védelmét, a fenntartható fejlôdés biztosítását. E követelmény alapjául szolgál az elérhetô legjobb technika alkalmazása, a korszerû technikai színvonalak, és a fenntartható fejlôdésnek megfelelô módszer, üzemeltetési eljárás, berendezés, amelyet a kibocsátások, környezetterhelések megelôzése és csökkentése érdekében alkalmaznak. Legjobb az, ami leghatékonyabb a környezet egészének magas szintû védelme érdekében. Az elérhetô technika az, amelynek fejlesztési szintje
A szervezet úgy is dönthet – mivel a 761/2001/EK rendelet magába foglalja az ISO 14001 követelményeit – hogy tanúsíttatja az ISO 14001 szabvány szerinti környezet-központú irányítási rendszerét (vagy már van ISO 14001 szabvány szerint tanúsított rendszere) és részt vesz az EMAS hitelesítési eljárásban, mert EMAS regisztrációs számot és EMAS logót is szeretne kapni. Erre is lehetôség van, mert ebben az esetben a szervezetnél a hitelesítônek csak azokat az elemeket kell hitelesíteni, amelyeket a szabvány nem fed le. A hitelesítési programot a szervezetnél úgy kell kialakítani, a látogatásokat úgy javasolt kombinálni, hogy ez a szervezet számára
10
Minôségügy
Minôségügy
11
Az EMAS rendszer bevezetésével és mûködtetésével kapcsolatos követelmények EMAS
(folytatás az elôzô oldalról)
ne jelentsen szükségtelenül kétszeres munkát, ne okozzon fölösleges költség- és idôráfordítást.
Az EMAS-ban részt vehet bármely szervezet, amely a környezeti teljesítményét kívánja javítani és eleget tesz a fentiekben felsorolt követelményeknek, hitelesítteti a környezetvédelmi vezetési rendszerét és a Környezeti Nyilatkozatát.
„Érvényesítés” – a környezetvédelmi hitelesítô által végzett értékelés annak ellenôrzésére, hogy a szervezet Környezeti Nyilatkozatában foglalt információk és adatok megbízhatók, hitelt érdemlôk és helyesek.
EMAS bevezetésének célja és elvárásai, rendeleti háttere Az EMAS a szervezetek önkéntes részvételén alapuló közösségi vezetés és hitelesítési rendszer, melynek célja hogy támogassa a szervezetek környezeti teljesítményének értékelését és folyamatos fejlesztését, valamint tájékoztassa a nyilvánosságot a szervezetrôl és a környezeti teljesítményérôl. A rendszer bevezetésének feltételei: • a szervezet kiépíti és mûködteti a környezetvédelmi vezetési rendszerét, (761/2001/EK rendelet I. melléklet, ISO 14001 szabvány követelményei) • a rendszerek teljesítményének szisztematikus, objektív és rendszeres értékelését elvégzi, (761/2001/EK rendelet VI. melléklet, közvetlenés közvetett környezeti tényezôk, környezeti tényezôk jelentôségének értékelése) • azonosítja az összes vonatkozó környezetvédelmi jogszabályt és ismeri azoknak a szervezetet érintô hatásait, biztosítja a környezetvédelmi jogszabályok betartását, • tájékoztatást ad a környezeti teljesítményérôl (2003/532/EK Ajánlás) és nyílt párbeszédet folytat a nyilvánossággal és más érdekelt felekkel, (761/2001/EK rendelet III. melléklet Környezeti Nyilatkozat, 2001/680/EK Ajánlás ) • alkalmazottait aktívan bevonja a környezetvédelmi vezetési rendszer mûködtetésébe.
A környezetvédelmi hitelesítô – megfelelô TEAOR területre érvényes akkreditálási jogosultságú – a szervezettel kötött írásos megállapodás alapján végzi a hitelesítési tevékenységet.
Az EMAS-ban nyilvántartásba vehetô szervezetek és szervezeti egységek Az EMAS-beli szervezetként regisztrálandó egység nem nyúlhat át egy tagállam határain. Ha a szervezet egy vagy több telephelyet foglal magában, mindegyik telephelynek, amelyre az EMAS érvényes, eleget kell tennie az EMAS összes követelményének, ideértve a környezeti teljesítmény folyamatos javítását is. Az alábbi különbözô szervezeti felépítéssel rendelkezô egységek hitelesítése végezhetô el, a 2001/681/EK rendelet szabályozása szerint: • csak egy telephelyen mûködô szervezetek; • szervezetek, amelyek kivételes körülmények között nyilvántartásba vetethetnek olyan egységet, amely kisebb, mint egy telephely; • több telephelyen mûködô szervezetek, azonos vagy hasonló termékekkel vagy szolgáltatásokkal; különbözô termékekkel vagy szolgáltatásokkal; • olyan szervezetek, amelyek esetében egy adott telephely pontosan nem határozható meg; • ideiglenes telephelyeket ellenôrzô szervezetek; • független szervezetek egyetlen közös szervezetként történô nyilvántartásba vétele; • meghatározott, nagy területen mûködô kisvállalatok, amelyek azonos vagy hasonló termékeket gyártanak vagy szolgáltatásokat nyújtanak; • önkormányzatok és állami intézmények.
A Környezeti Nyilatkozattal szembeni elvárások A Környezeti Nyilatkozatnak tartalmazni kell az EMAS-ban nyilvántartásba vételre kerülô szervezet tevékenységeinek, termékeinek és szolgáltatásainak világos és egyértelmû leírását (a tevékenység TEAOR szerinti besorolását), valamint bármilyen anyaszervezettel való kapcsolatainak összegezését ( 2001/680/ EK Ajánlás). Ha a szervezetnek csak egy részét kívánják hitelesíttetni az EMAS-ban, akkor egyértelmûen meg kell határozni a hitelesítésbe bevont szervezetet és tevékenységi területet, hogy se a földrajzi fekvésre, se a vállalatirányításra tekintettel ne fordulhasson elô, hogy az EMAS-ban bejegyzett részt összecserélik a szervezetnek más, szorosan kapcsolódó részeivel. Amennyiben egy szervezet termékek nagy választékát állítja elô, akkor a termékeket termékcsoportokban lehet összefoglalni. Az elôállított termékeket és a teljesített szolgáltatásokat éppúgy fel lehet venni a környezeti nyilatkozatba, mint a szervezet munkatársainak számát, és az alapvetô gazdasági adatokat.
A hitelesítés magába foglalja a dokumentumok vizsgálatát, a szervezetnél tett helyszíni ellenôrzést, beleértve az alkalmazottakkal folytatott megbeszéléseket is.
A Környezeti Nyilatkozatnak tartalmaznia kell továbbá: • a szervezet környezeti politikáját és környezetvédelmi vezetési rendszerének rövid leírását. • a jelentôs környezeti hatásokat kiváltó jelentôs közvetlen és közvetett környezeti tényezôk leírását, és az e tényezôkkel kapcsolatos hatások jellegének ismertetését. • a jelentôs környezeti tényezôkkel és hatásokkal kapcsolatos, környezeti célok és elôirányzatok leírását. • a szervezetrôl rendelkezésre álló teljesítményadatok összegzését, összehasonlítva a jelentôs környezeti hatásokkal kapcsolatos környezeti célokkal és elôirányzatokkal. Az összegzés magában foglalhatja a szennyezô kibocsátásokra, a hulladéktermelésre, a nyersanyag, energia és víz felhasználására, a zajra vonatkozó adatokat, valamint a 761/2001/EK rendelet VI. mellékletben ismertetett egyéb tényezôket. Az adatoknak lehetôvé kell tenniük az évenkénti összehasonlítást a szervezet környezeti teljesítménye alakulásának felmérése céljából. • a környezeti teljesítménnyel kapcsolatos egyéb tényezôket, többek között a jelentôs környezeti hatásokkal kapcsolatos jogi rendelkezéseknek való megfelelés teljesítését. • a környezeti hitelesítô nevét és akkreditálási számát, valamint az érvényesítés idôpontját.
Hitelesítési eljárás „Hitelesítés” – a környezetvédelmi hitelesítô által végzett értékelés (ellenôrzés) annak biztosítása érdekében, hogy a szervezet környezetvédelmi politikája, vezetési rendszere és ellenôrzési eljárásai összhangban állnak a 761/2001/EK rendelet követelményeivel. Beletartozik a szervezetnél tett látogatás, a dokumentumok / nyilvántartások megtekintése, és a munkatársak meghallgatása.
A vizsgálandó dokumentumok közé tartozik: • az alapvetô információ a szervezetrôl és tevékenységeirôl, környezeti politikájáról és programjáról, • a szervezetnél mûködô környezetvédelmi vezetési rendszer dokumentumai, • a lefolytatott elôzetes állapotfelmérés vagy a környezetvédelmi ellenôrzés részletes adatai, a jelentés az ilyen felmérésrôl vagy vizsgálatról és az ezt követô intézkedésekrôl, • a Környezeti Nyilatkozat tervezete. A környezetvédelmi hitelesítô jelentést készít a szervezet vezetése részére, értékeli a rendelet elôírásainak való megfelelést, vagy nem megfelelés eseteit (pl: a Környezeti Nyilatkozat tervezetére tett módosítási javaslatok vagy kiegészítési igények). A környezetvédelmi hitelesítô nem érvényesíti a Környezeti Nyilatkozatot, ha a hitelesítés során megállapítja, hogy a szervezet nem tartja be a jogszabályokat. A Környezeti Nyilatkozat-tervezet módosításai és kiegészítései után kerülhet sor a hitelesítô általi aláírásra, az elsô hitelesítési folyamat lezárására.
12
Minôségügy
Minôségügy
13
Az EMAS rendszer bevezetésével és mûködtetésével kapcsolatos követelmények EMAS
(folytatás az elôzô oldalról)
frissített környezeti nyilatkozat érvényesítésének kötelezettsége alól, hacsak • tevékenységeikhez, termékeikhez és szolgáltatásaikhoz nem kapcsolódnak jelentôs környezetvédelmi veszélyek, • jelentôs változtatásokat hajtottak végre környezetvédelmi vezetési rendszerükben, • tevékenységeikre, termékeikre és szolgáltatásaikra jelentôs törvényi követelmények vonatkoznak, • jelentôs helyi problémák léteznek. Ezekben az esetekben a hitelesítô a Környezeti Nyilatkozat információinak éves, érvényesítendô frissítéseit fogja megkövetelni. Amennyiben a környezeti nyilatkozat frissítésére nem kerül évente sor, akkor a nyilatkozatot legkésôbb a 36 hónapos idôtartamon belül kell aktualizálni. A sikeres hitelesítési eljárás után a szervezet, amely az EMAS nyilvántartásban szerepel – 761/2001/EK rendelet szabályozása szerint – az Illetékes Testülettel ( OKTVF ) kötött szerzôdés alapján használhatja az EMAS logót, illetve annak 2 féle változatát. Hitelesítés gyakoriságára a környezetvédelmi hitelesítô a szervezettel közösen a hitelesítési programot alakít ki, melyben feltétel, hogy minden elem vizsgálata legfeljebb 36 hónapon belül megtörténjen. Továbbá a környezetvédelmi hitelesítô legfeljebb 12 havonként érvényesíti a Környezeti Nyilatkozatban szereplô frissített adatokat. Az elôbbiektôl való eltérés lehetôségeit a 2001/681/EK rendelet (2001. szeptember 7.) II. mellékletében meghatározottak szerint lehetséges. A hitelesítési programot a hitelesítô akkor készíti el és állapodik meg a szervezettel, amikor az elsô hitelesítést teljesen lezárta és érvényesítette a Környezeti Nyilatkozatot. A hitelesítési program kialakításakor a hitelesítônek a következôket kell figyelembe vennie: • a belsô környezeti auditok programjának hatékonyságát, és az ebbe a programba vetett bizalmat, beleszámítva a belsô környezeti auditok gyakoriságát is, • a környezetvédelmi vezetési rendszer komplexitását, • a környezeti politikát, • a szervezet termékeinek és szolgáltatásainak nagyságrendjét, terjedelmét és jellegét, • a szervezet azon közvetett és közvetlen környezeti tényezôinek jelentôségét, amelyeket a szervezet ellenôrzése alatt tart, vagy amelyek esetében abból lehet kiindulni, hogy a szervezet képes befolyást gyakorolni rájuk, • a Környezeti Nyilatkozatba foglalt adatokra vonatkozóan az adatok és információk irányítási és lehívási rendszerének hatékonyságát, • a környezeti problémák elôtörténetét, • a környezetvédelmi jogszabályok hatálya alá tartozó tevékenységek terjedelme, • korábbi hitelesítések eredményeit, • a szervezet tapasztalatait tekintettel az EMAS követelményeinek betartására.
A szervezetek nyilvántartásba vételének feltételei ••• A szervezet nyilvántartásba vétele az Illetékes Testületnél történik (Magyarországon az Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Fôigazgatóság a nyilvántartásba vételért felelôs szervezet).
A teljesség igénye nélkül igyekeztem felvázolni az EMAS hitelesítési eljárás követelményeit. Megítélésem szerint az a tény, hogy az ISO 14001:2004 szabvány felülvizsgálata során több olyan elem is bekerült, illetve hangsúlyt kapott, ami közel áll az EMAS /761/2001/EK elôírásaihoz, ezáltal azoknál a szervezeteknél ahol már van ISO 14001 szabvány szerinti tanúsított rendszer, vagy most tervezik kiépíteni egyre inkább felmerülhet az igény az EMAS környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben való részvételre is.
Ennek feltétele: • érvényesített Környezeti Nyilatkozat, • a szervezet által kitöltött formanyomtatvány, melyen a regisztrálását kéri, (amely tartalmazza a cég adatait, tevékenységét, a környezetvédelmi hitelesítô nevét, akkreditálási számát, a szervezetre nézve illetékes hatóság vagy hatóságok nevét, egyéb adatokat.) A regisztrálási kérelem és az érvényesített Környezeti Nyilatkozat beadása után az Illetékes Testületet további vizsgálatot végez, és ha a hatóságok arról tájékoztatják, hogy a szervezet nem teljesíti a környezetvédelemmel kapcsolatos vonatkozó jogszabályi követelményeket, akkor a szervezet nyilvántartásba vételi kérelmét elutasítja. Ha az Illetékes Testület bármikor arra a megállapításra jut a kapott információk alapján, hogy a szervezet már nem teljesíti a rendelet (761/2001/EK) egy vagy több feltételét, akkor a szervezetet felfüggeszti, vagy törli a nyilvántartásból. Az EMAS-ban történt nyilvántartásba vétel fenntartásához a szervezeteknek évenként szükséges a Környezeti Nyilatkozatát frissíteni, minden változást évente környezeti hitelesítôvel kell érvényesíttetnie. A környezeti hitelesítô 12 hónapot meg nem haladó idôközönként értékeli a Környezeti Nyilatkozatban szereplô frissített adatokat, azonban csak a változásokat kell érvényesíttetni. A Környezeti Nyilatkozat információinak frissítéséhez nem kell minden
Moravcsikné File Katalin TÜV-CERT vezetô auditor
évben egy új környezeti nyilatkozatot nyilvánosságra hozni, a környezeti nyilatkozatnak csupán hozzáférhetônek kell lennie a nyilvánosság számára. Kis szervezetek és kisvállalkozások nem kötelesek a Környezeti Nyilatkozat frissítését átfogó, igényes reklámkiadvány formájában nyilvánosságra hozni, a 761/2001/EK rendelet megengedi ezeknek a szervezeteknek, hogy a környezetvédelmi tájékoztatást kisebb gyakorisággal aktualizálják és érvényesíttessék. Ezért ezek a szervezetek mentesülnek az évente
Moravcsikné File Katalin • TÜV-CERT vezetô auditor
14
Minôségügy
Építôipar
Rendszer-, termék- és személyzettanúsítás egy kézbôl
A Hídépítô Rt. különleges technológiájához alkalmazott hídépítôsegédszerkezet vizsgálata az M7 autópálya építésénél
„Amely vállalat nem tervezi meg a jövôjét, annak nem is lesz jövôje” H. I. Ansoff Fantasztikus sikereink Cégünk minôségcéljai között szerepel az eddig megszerzett jogosultságok megtartása, és ezek körének bôvítése a még megszerezhetô akkreditációkkal, kijelölésekkel.
További BM kijelölést szereztünk: Az Építô-, Emelô- és Anyagmozgatógépek Osztály tevékenysége keretében 2005. február 16-tól, visszavonásig az I-A/125/2005 nyilvántartási számon a BM a kijelölése, az alábbi mûszaki területre szól: • A Tûzoltóság által a tûzoltás, mûszaki mentés során használt jármûvek, daruk, emelôgépek, felszerelések gépbiztonsága
A szabványkövetelmények teljesítésének célja: Biztosítsa: a tanúsítási szervezetek független tanúsítási rendszert mûködtessenek következetes és megbízható módon, ezáltal segítsék elô ezek elfogadását nemzeti és nemzetközi szinten, és mozdítsák elô a nemzetközi kereskedelmet.
Az fenti tevékenységek végzését irányító és támogató rendszerünk szabványalapja: az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány Minôségirányítási rendszerek. Követelmények A társaság 2005. május 9-10-én megtartott megújító sikeres audit után továbbra is jogot szerzett, mint tanúsított szervezet az alábbi mûszaki terület megjelölésével:
A társaság a 2005. évét az akkreditációk megújításával kezdte, melynek eredményei: A terméktanúsítás szabványalapja: az MSZ EN 45011:1999 Terméktanúsítási rendszereket mûködtetô szervezetekre vonatkozó általános követelmények. Az ÉMI-TÜV Bayern Kft. 2005. április 8-tól, 2008. április 7-ig a NAT-60005/2005 nyilvántartási számon a NAT az akkreditált státuszt odaítélte, az alábbi mûszaki területekre: • Felvonók és a felvonók biztonsági berendezéseinek tanúsítása • Gépek biztonsági megfelelôségének tanúsítása • Szórakoztatóipari és szabadidô-berendezések tanúsítása • Építôipari termékek és játszótéri eszközök tanúsítása • Nyomástartó berendezések és rendszerek tanúsítása A személyzettanúsítás szabványalapja: az MSZ EN 45013:1995 szabvány helyett az MSZ EN ISO/IEC 17024:2003 A személyzet tanúsítását irányító tanúsítási szervekre vonatkozó általános feltételek Az Ipari berendezések és Hegesztéstechnológiai Osztály tevékenysége keretében 2005. március 31-tôl, 2006. február 25-ig a NAT-5-0012/2003 nyilvántartási számon a NAT az akkreditált státuszt odaítélte, az alábbi mûszaki területre: • Állandó kötéseket készítô személyzet tanúsítása
Vizsgálat – ellenôrzés – tanúsítás Folytatásként az MSZ EN 45012:2000 szabvány szerinti akkreditációk felülvizsgálatai következnek az MSZ EN ISO 9001:2001 szabvány és az MSZ EN 729 szabvány szerinti tanúsítási tevékenységünkre vonatkozóan. Júniusban a kijelölésekkel kapcsolatban részleges ellenôrzésre kerül sor a GKM által kijelölt szakértôkkel, majd a „nyári szünet" után az MSZ EN ICO/IEC 17025:2001 szabvány szerint a NAT-1-1351/2004 nyilvántartási számon 2004. október 8-tól 2007. október 7-ig érvényes akkreditáció a laboratóriumok vizsgálati tevékenységére vonatkozó akkreditált tevékenység felülvizsgálata és további MSZ EN 45012:2000 szabvány szerinti tanúsítási rendszerben megszerzett jogosultságok felülvizsgálatai úgymint a KES, KIR következnek. Az EMAS akkreditációs eljárás sajnos még a mai napig nem került lezárásra, illetve a MEBIR (Munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszer) NAT-4-0064 regisztrációs számon az akkreditáció megszerzése is folyamatban van. „A szervezet valamely társadalmi szükséglet kielégítése céljából létrehozott folyamatos emberi együttmûködés” W. Morawski Tôzsér Katalin minôségirányítási vezetô
Az ellenôrzési tevékenység szabványalapja: az MSZ EN 45004:1995 szabvány Ellenôrzô szervezetek felkészültségének általános követelményei Az ÉMI-TÜV Bayern Kft. 2004. január 23-tól, 2007. január 22-ig a NAT3-0004/2004 nyilvántartási számon az akkreditált státuszt odaítélte, az alábbi mûszaki területekre: • Felvonók és a felvonók biztonsági berendezéseinek tanúsítása • Gépek biztonsági megfelelôségének tanúsítása • Szórakoztatóipari és szabadidô-berendezések tanúsítása • Építôipari termékek és játszótéri eszközök tanúsítása
15
Tôzsér Katalin • minôségirányítási vezetô
Elôretolható fôtartók, rajtuk a futódaruk
z M7 autópálya Zamárdi-Balatonszárszó közötti 14,7 km-es szakaszán, Kôröshegy térségében a Hídépítô Rt. kivitelezésében épül egy 1872 m hosszú, feszített vasbeton szerkezetû völgyhíd, különleges szabadbetonozásos technológiával, amely közel 40 milliárd Ft beruházási költséget képvisel.
A
A völgyhidak közül a Kôröshegyi völgyhíd több szempontból is (rekord mérete, feszített kivitelezési határideje, és építés-szerelési technológája tekintetében) kiemelkedô jelentôségû mûtárgy, azaz mérnöki alkotás lesz hazánkban. A híd mûszaki jellemzôi: szélessége 23,8 m 2x2 sávos, a pálya legnagyobb magassága 88 m. A híd 4000 m vízszintes sugarú ívben, 2,86 %-os egyenletes hosszirányú lejtéssel halad az országhatár felé. Pillérek száma 16, a támaszközök távolsága 60+95+13x120+95+60 m A völgyet áthidaló 60/95/120 m fesztávú felszerkezet kialakításához a Hídépítô Rt. a német PeinigerRöRo GmbH és a Saul Ingenieure GmbH által tervezett 2 db HV/HV21 típusú elôretolható segédhíd – hídépítô szerkezetet (ES-HÍD) alkalmaz. A választott technológia megvalósítását nyújtó különleges eszköz az ES-HÍD. Ennek fô részei: • a 2 db HV/HV21-es, 138420 mm hosszú elôre tolható, doboz szerkezetû fôtartó, • három pár áthelyezhetô HEB 800 keresztgerenda (fôtámasz), • segédtámaszok, • a fôtartókon mozgatható 2 db zsaluzókocsi, • a két fôtartó között mozgó 2 db 2x8 t teherbírású futódaru, • 5+3 db hidraulikus tápegység a mozgatási mûveletekhez (emelés, léptetve tolás, vonszolás).
Az építési terület látképe, háttérben a Budapest felôli hídfô
Az ES-HÍD rendeltetése: • a zsaluzókocsiknak és a vasbeton súlyának megtartása, • a fôtartók egyik szakaszról a másikra való áttolása saját mozgató szerkezettel, • az építési anyagok felemelése a tereprôl, • az építési anyagok beszállítása a már elkészült pályaszerkezetrôl a zsaluzókocsikig, • a zsaluzókocsik átállásának megoldása pillérrôl pillérre, azok szétszerelése nélkül. A segédhíd összeszereléséhez mindkét hídfô mögött szerelôtereket alakítottak ki. A zsaluzókocsik szerelése a hídfôk elôtti részen történt, majd felemelték azokat a segédhídon már összeszerelt tartóikra. A segédhíd két fôtartója egymástól függetlenül elôretolható. A két fôtartó egyúttal a köztük mûködô 2 db futódaru pályáját is képezi. A fôtartók elôre mozgatásának kritikus része a pálya fesztávolság megengedhetô tûréshatáron belül tartása. A daruk az egyik sínen megvezetettek, a másikon csak hengeres futókerekek vannak. A technológiában elôfordul két daruval egyszerre emelés 4 futómacska együttes vezérlésével, mintegy 25 t teherrel. Az összeszerelt ES-HÍD elkészülte után megkezdôdhet a felszerkezet építése a pillér feletti indító zömöktôl két irányba haladva mérlegelv szerint, a híd mindkét oldalán a híd közepe felé haladva. Az ÉMI-TÜV Bayern Kft. Építô-, Emelô- és Anyagmozgatógépek Osztálya vizsgálatai egyrészt a ES-HÍD-on való munkavégzés biztonságára, a szerkezetet mozgató hidraulikus berendezésekre, másrészt a fôtartók között telepített 4 db futódarura terjednek ki. Ugyancsak az ÉMI-tüv Bayern Kft. munkája, az épülô völgyhíd másik
15
Építôipar
Rövid hírek
A Hídépítô Rt. különleges technológiájához alkalmazott hídépítôsegédszerkezet vizsgálata az M7 autópálya építésénél
16
Carbon Management MACH-TECH 2005. Konferencia
(folytatás az elôzô oldalról)
A két 630 kg teherbírású v = 1 m/sec menetsebességû teherfelvonó a hazai gyakorlatban ritka 58 illetve 66 m emelômagassággal a pillérbe épített 65 illetve 74 m magasságú acélszerkezeti toronyba szerelve látja el a szerviz szint, völgyszint és a raktárként is felhasznált közbülsô 8 szint közötti forgalmat. A felvonók különlegességéhez tartozik, hogy biztosított esetleges elakadásuk esetén a fülkében rekedt utasok nagy magasságból való kimentése. A felvonó fülkék „fel-le" irányban mûködtethetô zuhanás gátló berendezéssel vannak ellátva, amelyek nem csak a fülke lezuhanását akadályozzák meg, hanem a nagy emelômagasság függvényében a hajtás meghibásodása esetén bekövetkezô fel irányú felgyorsulás ellen is védelmet nyújtanak, Schlosser gyártmányú fékezô fogókészülékekkel. A berendezések hajtása frekvencia szabályozású. A felvonókat az OTIS Felvonó Kft. kivitelezi.
2004. május 1-tôl, Magyarország csatlakozásának napjától hazánkra is vonatkoznak az EU-ban elfogadott jogszabályok, így az üvegházgáz-kibocsátási egységek kereskedelmérôl szóló 2003/87/EC irányelv által kialakított kibocsátás-kereskedelmi rendszert Magyarországon is be kell vezetni. Az ÉMI-TÜV Bayern Kft. a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamarával együttmûködve és a TÜV Industrie Service GmbH részvételével, 2005. 06. 28-án konferenciát tart az emisszió-kereskedelem témában. A konferencia részletesen foglalkozik az emisszió-kereskedelem aktuális hazai kérdéseivel. A tervezet program és jelentkezési lap letölthetô a www.emi-tuv.hu honlapról.
Hikisch Lóránt osztályvezetô Makovsky Máriusz fôtanácsadó
jra eltelt kettô év a 2003-as MACH-TECH kiállítás óta. Az idén ismét eredményes volt a MACH-TECH, a régió legjelentôsebb gépgyártás-technológiai és hegesztéstechnikai szakkiállítása. A hivatalos adatok szerint ebben az évben 560 kiállítója és körülbelül 15.000 látogatója volt a vásárnak, így 15 %-al nôtt a vásár látogatottsága.
Ú
Az elôretolható fôtartókra függesztett zsaluzókocsik, a hídfô után az elsô pillér mellett
különlegességét jelentô, a 6. és 10. számú pillérekbe tervezett egy-egy speciális felvonó létesítésének elôkészítése és üzembehelyezése. Ezek a völgyhíd autópálya alatti szerviz útjáról segítik elô a híd felszerkezet belsejében kialakított közlekedô tér megközelítését, a karbantartási munkálatok megkönnyítésére.
Az ÉMI-TÜV Bayern Kft. számára kiemelt szerepet kap a kiállításon való jelenlét, mind stand és mind szakmai konferencia szempontjából, hiszen az érdeklôdô szakemberek az ország legjobban felkészült szakemberei segítségével, elsô kézbôl kaphatnak információt az aktuális kérdésekkel és újdonságokkal kapcsolatban. Büszkék vagyunk rá, hogy számos ügyfelünk ebben az évben is ellátogatott standunkra és szakmai konferenciánkra. A konferencián szakértôink ismét a szakma újdonságaival készültek: Hikisch Lóránt • osztályvezetô
• Egy évvel a PED magyarországi bevezetése után Wiegand Krisztina ÉMI-TÜV Bayern Kft. – osztályvezetô • Az MSZ EN 287-1 változásai Görbe Zoltán ÉMI-TÜV Bayern Kft. – TÜV-szakértô • Élet az MSZ EN 288-3 után Eszenyi Péter ÉMI-TÜV Bayern Kft. – TÜV-szakértô A résztvevôk kérésére a konferencia elôadásai letölthetôek a www.emi-tuv.hu honlapunkról. Hídpillér építés közben
Makovsky Máriusz • fôtanácsadó
Hegedûs Helga
