AZ ORSZÁGOS M. KIR. M INTARAJZISKOLA

*

AZ O R S Z Á G O S M. K I R . M I N T A R A J Z I S K O L A ÉS

AZ

I 9 O 2 — I 9 O 3 . TANÉVRŐL.

KÖZLI

V Á R D AI S Z I L A R D H.

IGAZGATÓ.

1

BUDAPEST. FR A N K LIN -TÁ R SU LA T

1903.

NYOM DÁJA.

\

Tervezte:

H

A

en d rich

n t a l

.

I.

KELETY GUSZTÁV. %

1834-1902.

K o m já ts z e g i K

elety

G u s z t á v n em csupán j ó l ism ert

név, h an em h a zá n k m űvészet-fejlődési történetében v a ló ­ ságos fogalom. A z orsz. erkélyéről

m. kir.

e tan év

m intarajziskola k ezd etén

hatalm as

ő kim ú lását s az intézet, v a la m in t ségét hirdeté; m ert midőn K

és

elety

rajztanárképző g y á szlo b o g ó

h a zá n k

az

n a g y v e s z te ­

G u s z t á v hosszú kínos

b etegsége után m ú lt évben életében talán először

de

fájdalom e g y ú tta l utolszor — pihenőre tért, h a zá n k n a g y ja i sorából szem ély

o ly

m agasan

által

aligh a

kiváló lesz

e g y é n isé g

többé

dőlt ki, ak i eyy

pótolható,

m ivel

az

ő

m űvészeti naerv látköre és tudása irodalmi m ű k ö d ésén ek adott

súlyt, —

irodalmi k ép zettsége p ed ig

a m ű vészeti

fejlődést m ozdította hathatósan elő hazánkban. K

elety,

a finom, m élyérzésű

m űvész,

k iv á ló

szak­

tudós, előkelő izlésü és széles látkörti sesthetikus, a s z e l­ lem es és m élyreh ató bíráló —

k in e k n éh a éles, de szak-

4

avatott és m eggyőző

igazságos kritikái miatt

életében

nem egy ellenfele támadt, korszakalkotó tevékenységével, m elyet a magyar nemzet önrendelkezési jo gá n a k vissza­ szerzése óta —

addig, m íg súlyos betegsége m u n kakép­

telenné nem tette — kifejtett, örökbecsü érdemeket szer­ zett magának. Hiszen alig létezik hazánkban oly képző- v a g y iparművészeti

intézmény ,

mely

K

elety

G u sztá v

nevéhez

ne fűződnék. N eki jutott az úttörő feladat, hogy a m űvé­ szetet hazánkban néhány évtized előtti teljesen elhanya­ golt

állapotából) nehéz

küzdelmek árán feléleszsze s a

további fejlesztés alapjait megvesse. Igaz ugyan, hogy néha-néha a legszilárdabb építmény is az időváltozások befolyása következtében

tatarozásra

szorul, de tagadhatatlan, hogy az eddigi összes képző- és iparművészeti intézményeinknél K les fundamentumokat

elety

nem csak a szé­

rakta le, hanem

kedvezőtlen viszonyok között be továbbfejlesztés v a g y

értékesítés

ezen

alkotásait

is tetőzte s azok ezéljából,

csak

úgyszólván,

mint az érett gyümölcs , hullottak le örökségképpen utódainak ölébe. A z elhunytban az orsz. magy. kir. mintarajziskola és rajztanárképző,

a I l ik

továbbá a m. kir.

m. kir.

festészeti

mesteriskola

szobrászati mesteriskola

és az

orsz.

m. kir. iparművészeti iskola vesztette el első, volt alapító igazgatóját. Ő volt egyik alapító tagja és sok évig igaz­ gatója a m agyar képzőművészeti társulatnak; az orsz. m. iparművészeti muzeum,

az iparművészeti

társulat és az

I. festészeti mesteriskola létesítése érdekében ő fáradozott ékesszólásával s szakavatott finom tollával, irodalmilag

ő keltette fel meggyőző

alapos

érveléseivel az érdeklő­

dést a hazai képzőművészetek fejlesztése és a művészeti nevelés iránt. A magyar nemzeti muzeumi és a m. tud. akadémiai freskók, —

és más műemlékek létesítését főleg az ő lel­

kes és hathatós felszólalásai mozdították elő; egyszóval a mi hazánk művészeti fejlődésében az adott viszonyok és körülmények

között

ezen

aránylag

rövid

idő alatt

elérhető volt — ez legnagyobb részben K e l e t y G u s z t á v nak a művészeti agitátornak köszönhető. A képzőművészetek

számára alkotott iskolák

közül

az orsz. m. kir. mintarajziskola és rajztanárképző létesí­ tése 1871. évben volt az első alapvetés, melyet K e l e t y a művészeti szakoktatás terén foganatosított.

Ezen intézet szervezete

két

fő irányban

fejlesztett

új művésznemzedéket a hazának. A z egyik csoport a szakszerűen képesített rajztaná­ roké, kik az összes

hazai

tanintézetekben

a művészeti

izlés, a művészet megértése és nemesítő élvezete iránti fogékonyság hivatott terjesztői; a másik csoport a szabad művészi pályára készülő növendékeké. A z újabb művészi generatiónak javarésze

a mintarajziskolában nyerte ki-

képeztetésének alapját.

«Ez eredményben az orsz. m. kir. mintarajziskola és rajztanárképző bátran hivatkozhatik szintén a maga ha­ gyományára s — bár tanárai közüt néhányat időközben elvesztett —

csak az

intézet előnye és a sors kedve­

zése, hogy e hagyományos fejlődés ugyanazon kipróbált erők vezetése alatt áll még ma is, mint megalapítása idejében .»

ó

Többek között körülbelül ezt hangsúlyozta dr. S z m r e csányi

M iklós ministeri osztálytanácsos a vallás- és köz-

oktatásügyi

ministerium művészeti ügyosztályának volt

főnöke, az állami művészeti iskolák 1896. évi május hó 31-én végbe ment milleniumi ünnepélye alkalmával tar­ tott beszédében. Dr. S z m r e c s á n y i M iklós művészeti ügyeinknek ala­ pos ismerője ezen nyilatkozatához hiteles adatait ú gy is, mint az orsz. képzőművészeti tanács volt előadója s úgy is, mint a magyar képzőművészeti társulat sok éven át volt titkára közvetlen tapasztalásból merítette. K

elety

ebbeli működésének vagyis intézetünk szerve­

zése körül szerzett érdemeinek méltatása ezéljából a m a­ g u n k részéről tehát csak a következőket hozzuk m ég fel.

Mindenütt, a hol intézetünkből kikerült rajztanáraink oly positiót nyertek,

melyben a szakszerű rajztanításra

m egvannak a nélkülözhetetlen

föltételek,

ott ők helyü­

ket általános megelégedésre töltik be, sőt nagyon g y a k ­ ran kitüntetésre érdemesített eredménynyel működnek. Magasabb szakiskoláink említve)

(saját intézetünket fel sem

a m. kir. József-műegyetem,

iparművészeti iskola,

a székes-fővárosi

az

orsz.

m.

kir

iparrajziskola, a

fővárosi és vidéki ipari szakiskolák, jobban javadalmazott közép-, polgári- és felsőbb leányiskolák, valamint tanító­ képzők vezetői — mindig nagy elismeréssel nyilatkoztak alkalmazásban lévő rajztanárainkról. Számottevő iparművészeti tervezőink névsorában az első helyeken nem-e intézetünkből kikerült rajztanárok neveivel találkozunk? Tömegesen

sorolhatnánk fel festőművészeket, s az

7

aktív rajztanárok között is többen vannak, tünk

négy

évi

kik

intéze­

tanfolyamának elvégzése után m űveik­

kel a Műcsarnokban, a Nemzeti Szalonban és más hazai, valamint külföldi, kiállításokon szerepeltek s állandóan részt vesznek. K elety

tehát ezen —

feladata magaslatán

álló —

rajztanárképzőt létesítette először s ezen alapvető anyat

intézet egyes külön szakosztályaiból keletkeztek később az ujabb művészeti szakiskolák, ből táplálkozva

és sok éven

m elyek az anyaintézet­

át védőszárnyai alatt

fej­

lődve, csak addig maradtak K e l e t y közvetlen vezetése, illetve igazgatósága alatt, m íg ő atyai gondoskodással s nehéz

küzdelmek

árán

m indegyiket a

saját hajlékába

nem juttatta.

Ilyen volt az orsz. m. kir. iparművészeti iskola öt külön szakosztályával, továbbá a m. kir.

szobrászati és

a m. kir. Il-ik festészeti mesteriskola; a m. kir. festészeti női iskola is több éven át a mintarajzisk-ola és rajztanár­ képző kebelébe tartozott. Ezen intézetek K

elety

igazgatósága alatt öt bérház'

bán és két állami épületben,

hét egymástól távol

eső

utcában, három városi kerületben voltak szétszórva, míg jelenleg minden intézet saját hajlékában elhelyezve, külön-külön igazgatósággal bir. K

elety

ezen intézeteknek sok éven át nem csak lel­

kes vezetője s mindenért szersmind

felelős

őre volt,

gondnoka, a legcsekélyebb

hanem

egy­

írásbeli m u n k ák ­

nak húsz éven át fogalmazója s egyúttal másolója is.

Ezen nagy felelősséggel terhes rendkívüli munkássá­ gáért —

az állásával járó sok tiszteletbeli teendőit nem

8

is említve

K e l e t y a mintarajziskola és rajztanárképző

intézeti rendes tanári fizetésén, — m ely csak élete alko­ nyán emelkedett magasabbra — s az iparművészeti iskola igazgatása fejében járó alig 500 frtnyi) kapott;

tiszteletdíján

ellenben

számbavehető

kivül

ő hazafiság,

áldozta

tevékenységéről,

fel,

m ely

kötelességtudás

hanem

neki

később

más honoráriumot nem

lelkesedésből az ü g y érdekében nem munkaerejét

(400,

csak

drága teljes

művészeti

bizonyára

s ideális

gyakorlati

lelki

szükséglet

volt, mondott le, s ezzel egyszersmind n a g y anyagi áldo­ zatot is hozott. K elety

soha

sem

kereste a népszerűséget, akár a

maga, akár a vezetése alatt álló intézetek tevéken ységé­ n ek zajt ütő méltatását divatos

s nem hódolt a szemfényvesztő

napisikereknek,

önmegtagadással,

soha

hanem sem

szeretettel,

bámulatos

szünetelő komoly,

csendes

munkálkodással és ideális lelkesedéssel teljesítette k ö te­ lességeit m ég

akkor

is,

midőn

már

súlyos

betegsége

szüntelenül gyötörte. Szellemi üdeségét

utolsó pillanatáig

sem

bénította

m eg a fizikai hanyatlás. A z orsz. tanári

m.

testülete

igazgatónak

kir.

mintarajziskola

kom játszegi

elhalálozása

és rajztanárképző

K e l e t y G usztáv

felett

érzett

intézeti

fájdalm ának

az

1902— 3. tanévet m egnyitó első értekezletén is kifejezést óhajtván adni, az alábbiakat iktatta j e g y z ő k ö n y v é b e :

«Az elhunytban az orsz. m. kir. m intarajziskola és rajztanárképző nagyérdemű

igazgatóját, a

tanári kar

szerető barátját és munkatársát, a m agyar kiiltura egy oszlopos tagját vesztette el.

Hervadhatlan érdemeket szerzett ő iskolánk szerve­ zésében és annak harmincz éven túl terjedő vezetésében és fejlesztésében. Intézetünknek első igazgatója volt ő, egyszersmind annak egyik megalapítója. Mint ember szerencsés és ritka találkozása volt ő oly kiváló tulajdonságoknak és képességeknek, melyek őt az igazgatói szék betöltésére praedestinálták. Szeretetreméltó egyénisége és jellem e barátjává és tisztelőjévé tette mindazokat, kik őt közelebbről megis­ merhették; mély érzésű művész, kinek alkotásai a magyar táj festészetnek maradandó kincsei. Előkelő izlésii és széles látkörti acsthetikus, ki irodalmilag keltette föl

(í z

érdeklődést a hazai képzőművé­

szet iránt. Szellemes és mélyreható bíráló, kinek nemes intentiókban gyökerező kritikája bátorítólag és nevelőleg ha­ tott a fejlődő művész-generatióra. A hazai rajzoktatásnak az ő tevékenysége adott irányt ••

és lendületet.

Ügyeink ékestollú és meggyőző szavú tol-

mácsolója volt ő, ki szerencsés kézzel hárította el az elénk torló akadályokat. Életalkonya terhét évek hosszú sorára terjedő kínos betegség tette súlyossá: tanúi voltunk annak a — csak­ nem emberfeletti — lelkierőnek és türelemnek, melylyel a reá nehezedő sorscsapást viselte. De az élet gyötrelme sem tudta megtörni kötelességérzetéi és nem tudta megkérgesíteni minden nemes iránt hevülő szivét .»

10

Néhai komj átszegi K e l e t y G u s z t á v , akadémiai festő, képzőművészeti iró, kir. tanácsos, az orsz. m. kir. minta­ raj ziskola és rajztanárképző,

valamint

az orsz. m.

kir.

iparművészeti iskola, továbbá a m. kir. Il-ik festészeti és a m. kir. szobrászati

mesteriskola

volt első igazgatója;

a m. tud. akadémia és a Kisfaludy-társaság volt tagja; a III. oszt. vaskoronarend, az I. Ferencz József rend és a kir. porosz III. osztályú vörös sasrend lovagja, a franczia köztársaság

közoktatásügyi tisztje;

az orsz. közoktatás-

ügyi, a m. képzőművészeti- és az iparoktatási tanácsnak, valamint a szerzőjog állandó szakbizottságának és a képző­ művészek egyesületének volt t a g j a ; a m. kir. rajztanár­ vizsgáló bizottság

volt elnöke;

az orsz.

képzőművészeti

társulat és a magyar iparművészeti társulat volt alapitó tagja s előbbinek egyúttal a m agyar rajztanárok

sok éven át volt igazgatója;

országos egyesületének volt disz-

elnöke stb. — született Pozsonyban 1834. évi deczember hó

13-án,

meghalt

Budapesten

1902.

évi

szeptember

hó 2-án. Az

elhunytnak

hagyatékában

előtt a hazai sajtóban

talált

és már 35 év

részben már m egjelent

életrajzi

adatai a következők:

K

elety

a budapesti

G u s z t á v gimnáziumi kegyesrendieknél,

tanulmányait részben

részben

pedig

a

pesti

ág. ev. iskolában végezvén, 1852-ben Pesten mint e g y e ­ temi hallgató n agy nélkülözések között jo g i tanulmányait kezdte m eg s később —

hogy művészi hajlamát is né­

mileg kielégíthesse — Bécsbe

ment,

hol jo g i tanulmá­

nyait folytatva, egyúttal az akkor oly híres R a h l K á r o l y festőművész tanítványa lett.

Bécsből visszatérve jo gi tanulmányait

itthon fejezte

be s ez időben mint nevelő br. E ö t v ö s J ó z s e f házába, L ó ­ ránt nevű

egyetlen

fiához, került, hol ő maga is tanít­

vány lett, mert ifjú fogékony elméjére általános művelt­

magas szellemi légköre, melyről K e l e t y egész életén át mindig hálás pietással

emlékezett meg, nagy befolyást

gyakorolt. Később K e l e t y , tulajdonképeni hajlamát követve, a müncheni

képzőművészeti akadémián s egyes hirneves

művészeknél táj festő művészszé képezte magát s hogy anyagi

helyzete

ott sem volt rózsás,

erről

az

akkori

lapokban m egjelent alábbi közlemények is tanúskodnak.

« K e l e t y GuszTÁv-nak azért kellett festeni, hogy raj­

zolni és festeni tanulhasson.» «Anyagi helyzete leverő lett volna, ha szilárd aka­ rata le nem küzdi az akadályokat.» «Valamint a bécsi utat egy megfestett oltárkép árán tehette meg, éptigy első müncheni útjára csak egy előre kifizetett megrendelés árán (a* mi akkori időben ritkaság számba

ment)

készülhetett.

A második évét München­

ben m eg csak úgy töltheté, hogy az időközben természet után rajzolt vázlatokat ott rajzolá kőre a «Hegyaljai A l ­ bum» számára. A

hazában

töltött

idejét

nem

annyira

nagyobb szabású képek festésére, mint inkább illusztrá­ lásra fordítá; ebbeli működése pedig úgyszólván korsza­ kot alkotott képes vállalatainkban.» Hazai fametszőink haladására szintén — eleinte mint illusztrátor, életpályá­ ján ak

utolsó szakában pedig

Monarchia

mint az «Osztrák-Magyar

írásban és Képben» czimű

vállalat

magyar

12

művészeti bizottságának 17 éven át volt elnöke —

buz­

dító és irányadó befolyást gyakorolt.» A mintarajziskola megnyitása tanévében ő szervezte ezen intézet keretében a famet§a^szeti szakosztályt, m ely csak egy évtizednél

későbben

kebeleztetett

be az ipar-

művészeti iskolába. N agyobb nevezetesebb olajfestményei, m elyek közül kettő

a nemzeti muzeumban is látható, a

«S zá m ű zö tt

p a rk ja », «Zrínyi a k ö ltő », a « Szádelöi v ö lg y », a «F e l­ hagyott orszá g ú t », «Gödöllői erdőrészleH stb. Ezenkívül mindamellett, hogy K e l e t y

20 éven át egyéb hivatalos

n a g y elfoglaltsága miatt ecsethez úgyszólván csak lopva nyúlhatott, mégis sok kisebb-nagyobb festmény és szám­ talan tanulmányrajz tanúskodik K e l e t y galmáról,

páratlan

szor­

finom művészi érzéke, tudása, kom oly törek­

vése s nagy, productiv tehetségéről. «A műkritika terén, melyen K e l e t y annak idejében szintén úttörő volt, nagy

hírt szerzett magának.

irálya sokszor keserű, de mindig

igazságos

É lén k

Ítélete s a

hazai művészet érdekében tett számos felszólalásai figyel­ met

gerjesztettek iránta irodalmi

körökben

is

és már

1867-ben azon kitüntetést szerzék meg számára, hogy a

Kisfaludy-társaság

őt

tagjai

közé

sorozta.

székfoglalója méltán feltűnést keltett, álló,

a

művészeti

sesthetikát

új

Itt

tartott

mert szerzője ön­

szempontból,

eredeti

módon tanulmányozó műirónak mutatá be magát.» A m. Tud.

Akadém ia K e l e t y G u s z t á v o í

1878-ban

szintén tagjai közé választotta s úgyszólván az ő fel­ szólalásai adták az impulzust a dísztermet jelenleg ékesítő nagy műbecscsel biró LoTz-féle freskók létesítésére.

E ötvös

Néhai

J ózsef

báró

megbízásából K e l e t y

először 1868-ban utazta be Európa

legmíveltebb

orszá­

gait, a hol hivatva volt nem csak a művészetet,

hanem

a művészet felvirágzásához nélkülözhetetlen műintézete*két is tanulmányozni, mely tanulmányútjáról nagy értékű kimerítő jelentésével 1870-ben számolt be. E g y évvel később szervezte K e l e t y , P a u l e r T i v a d a r akkori

közoktatásügyi minister

megbízásából,

az

orsz.

mintarajziskolát, m elynek ő igazgatója lett. Ezen inté­ zettel kapcsolatos faragászati tanműhely rászati szakosztály szervezésével

és diszitő szob­

1880-ban fektette

le a

jelenlegi orsz. m. kir. iparművészeti iskola alapját, mely intézetnél 16 évi igazgatása alatt —

egy osztály kivéte­

lével — a most létező összes szakosztályokat,

valamint

a diszítő-kárpitosok, paszománosok s ötvösök esti tan­ folyamát is létesítette. Ugyanezen időben szervezte K e l e t y a m. kir. festé­ szeti-

és

a

szobrászati

mesteriskolákat,

melyeknek

ő

1897-ig szintén igazgatója volt. Sokoldalú

volt

az

ő irodalmi

működése

is,

mely

azonban a nagyközönség előtt nagyobbrészt rejtve m a­ radt, mert a képzőművészeti társulatok kiállításait ismer­ tető czikkein s talán a különféle szoborpályázatok alkal­ mával írt bírálatain tesebb oktatás

művei

______

kerültek

külföldön

M arkó K

ároly

kívül — csak a következő sajtó

alá:

és feladatai

«A

neveze­

képzőművészeti

hazánkban.»

—

«Idősb

műveinek ismertetése.» — «Emlékbeszéd

P

T refort Á

goston

felett.» —

«Festészet és szobrászat az

1896. évi ezredéves kiállításon» stb.

■4

Jelentékeny kéziratokban

számú irodalmi nagy

s többnyire

poros

értékű munkája

aktacsomagokban

van

eltemetve.

*

K

elety

G usztáv ravatala az

intézet tágas,

teljesen

gyászba borított előcsarnokából nyiló, azon hivatalos he­ lyiségében volt felállítva, melyben ő életének javarészét töltötte s íróasztala felett görnyedve,

nem egy éjszakát

virrasztott át. Temetésénél többek között m egjelentek: dr. W lassics G y u l a vallás- és közoktatásügyi- és L á n g

kedelemügyi

ministerek,

továbbá

L ajos keres­

Z s il in s z k y

M ih ály,

H ie r o n y m i K á r o l y , H egedűs S á n d o r , K . L ippich E l e k , S z il y K

álmán,

H ein r ich G u s z t á v , V a r g h a G y u l a , szá­

mos művész és közéletünk más jelese s ezenkívül n a g y ­ számú gyászoló közönség,

mely

a

termet, a tágas

elő­

csarnokot és a nagy lépcsőházat teljesen betöltötte. A z intézet tanári testületén

kivül képviselve volt:

A Magijai Tudományos Akadém ia , a Kisfaludy-Társa-

ság , az Orsz. Képzőművészeti Társulat, a Nemzeti Szalon, az Orsz. Iparművészeti Társulat, a Rajztanárok Országos

Egyesülete, a orsz.

m. kir.

Magyar

Képzőművészek

Egyesülete , az

Iparművészeti iskola tanári

testülete,

a

Tudomány és Műegyetem, a m. kir. Festészeti- és Szob­ rászati Mesteriskolák és az Országos Rajztanárvizsgáló Bizottság. A

gyászháznál

J e n d r a s s ik

J enő

a magyar képzőművészek melegen

búcsúztatta

el

a

nevében: halottat.

A M agyar Tud. Akadém ia és K isfaludy-Társaság nevében :

'5 V

argha

vében

K

G y u l a rendes tag, és a magyar rajztanárok ne­ ovách

G éza

intézeti r. tanár mondott mélyen

megindító gyászbeszédet, m íg a sirnál az intézet tanári testülete

nevében

az

elhunytnak

legidősebb

kartársa:

S z é k e l y B e r t a l a n mondott egy utolsó Istenhozzádot az örökemlékű drága halottnak. Várdai Szilárd.

Tervezte:

H

endrich

A

ntal

TI. K IV O N A T AZ

IN TE ZE T

FE LV E T E LI-

ES

R E N D SZA B Á LY A IB Ó L

1. A z «orsz. magy. k ir . m in ta ra jzisk o la és ra jzta n á rképző^- nek feladata rendszeres tanítás útján a jelenkor igé­ nyeinek és az ország szükségletének megfelelő ra jzta n á ro ­ kat, illetve

ra jzta n ítóka t és

rajztan ítón öket szakszerűen

kiképezni, valamint tehetséges ifjakat és nőket, kik a képző­ művészetek valam ely ágára, különösen pedig a fe sté sze tr e va gy szob rá sza tra szánják magukat, a szükséges ismeretek nyújtása és tehetségüknek gyakorlati fejlesztése útján, mű­ vészi pálvájukra előkészíteni. 2. A z intézet, hivatásához képest, három szaktanfolyamot egyesít magába, ú. m . : a) a ra jzta n á r- és ra jzta n itó jelö ltek , b) a rajztanítónő-jelöltek és ci a m üvésznövendékek

ileendő festészek és

szobrá­

szok) tanfolyamait. Ezen rendes tanfolvamokon kívül, a vallás- és közokj

1

tatásügyi m. kir. minister úrnak 1900. évi, 84.318. sz. rendelete alapján : r a jz ta n á r o k , képző- és ip a rm ű v észek részére egy külön esti szabad a k tr a jz o lá s i tanfolyam (s z a b a d isk o la )

17

tartatik fenn, melyre korlátolt számban tandíjmentesen v é ­ tetnek fel a jelentkezők. Ezen vendéglátogatók szorosabb értelemben véve nem tartoznak az intézet k e b e lé b e; őket a felvétel a külön a ktrajzolásban

való részvételen kívül

semmi egyébre nem jogosítja. Ezen külön aktrajzolásra jogosító ig a zo lv á n y t az igaz­ gatóság állítja ki. 3. A r a jzta n á r -, illetőleg ra jzta n itó-jelölt tanfolyama négy évre terjed. A ra jz tanítónő-jelöltek

tanfolyama szintén négy, ille-

r

tőleg öt évre terjed. Es pedig: a ) O ly jelöltekre nézve, kik e le m i tanítónői o k lev éllel bírnak, a négyévi tanfolyam kötelező. O ly jelöltek, kik elemi bírnak,

hanem

a

felsőbb

végezték, a négy

évi

készítő

vehetők

osztályba

tanítónői

leányiskola

rendes

oklevéllel

hatodik

tanfolyamot

nem

osztályát

megelőző

elő­

fel. E zek tanfolyama tehát öt

évre terjed. A művésznövendékek

tanfolvama J

általában nincs az

évek bizonyos számához k ö t v e ; de a rendes tanfolyam itt is négy évre terjed. 4. A tanév I. és II. félévre van osztva. A z első félév szeptember elején kezdődik s deczember 22-én végződik. A II. félév január elején végződik.

kezdődik és június közepén

f

5. U j je le n tk e ző k korlátolt szám ban, rendszerint min­ den tanév kezdetén,

vagyis szeptember hó első napjaiban

vétetnek fel. A tanév folyamán a fölvétel csak különösen méltányolandó okok alapján s azon esetben lehetséges, ha évközben egyes helyek megüresednek. A z intézet I., II. és III. éves növendékei a következő tanév első felére ju n in s hó közepén, a tanév második felére pedig ja n u á r hó első napjaiban kötelesek beiratkozni. Ertesitő. 1902— 1903-

N

1

A beiratást az igazgatóság végzi, de az n j jelen tkezők csak

ideiglenesen

vétetnek

fel. A

végleges

felvétel a 9.

pontban említett fe lv é te li v iz s g á la t eredm ényétől s az en­ nek alapján hozott tanári határozattól függ. 6.

A

növendékek

lehetnek

rendesek

va gv

ren d ­

kívü liek. A melyre

rendes

növendékek

beiratkoznak,

illetőleg

gyakorolni;

kötelesek

összes

tárgvait

azon

évfolyamnak,

rendesen

hallgatni,

a r e n d k ív ü li növendékek

pedig az

egyes tantárgyakból tetszés szerint választhatnak, de a v á ­ lasztott tantárgyakat szintén kötelesek rendesen gyakorolni, mert ellenkező esetben az illető növendékek az intézetből kilépetteknek tekintetnek. 7. Mindenik növendék felvételének, illetőleg a felvételi vizsgálatra való bocsátásnak elöföltételei (melyeket születési, orvosi és iskolai bizonyítványokkal igazolni tartozik) a k ö ­ vetkezők : a ) a betöltött 16-ik k o r é v ; b j ép látóérzék ; megfelelő általános tanulmányi előképzettség s némi gyakorlottság a művészeti

rajzolásban.

U tób bin ak

kellő

foka külön felvételi vizsgálat útján igazolandó. 8. A

felvétel feltételei a tanulmányi

előképzettséget

illetőleg a következők : a j A ra jzta n á r-jelöltekre nézve : k ö zép isk o la i (gymnasiumi v a g y reáliskolai') érettségi bizonyítvány.* A rajztanító-jelöltekre n é z v e : elemi iskolai tan ítói oklevél, esetleg középiskolai érettségi.* A rajztanítónő-jelöltekre nézve : 1. elemi tan ítón ői oklevél, esetleg kö zép isko la i érettségi bizonyítvány ; 2. a felsőbb leányiskola hatodik osztálvának elvégzése.** d ) A rendes

m iív észnövendékek (férfiak és nők) fel-

* Ker es ke de lm i isk érettségi b i z o n y í t v á n y n y a l biró jelent ke zők fel nem vehetők. ** M á s hasonértékű hat osztály alapúi el nem fogadható. . *

IQ

vételére

megkivántatik,

hogy

előzetesen valamely közép-

vagy p o lg á ri-isk o lá n a k , illetőleg fe lső b b

leányiskolának

hat osztályát végezték légyen. K iv ételesen r e n d k ív ü li látogatókul az oly jelentkezők is felvehetők, kik a fenti tanulmányi előképzettséget iga­ zolni

nem

képesek,

előírt

tanulmányi

intézetet. A

vagy a rendes

rendtől

választott

eltérőleg

növendékek

számára

kivánják látogatni az

tantárgyakból való megfelelő g y a ­

korlottságot azonban — külön

felvételi vizsgálat útján —

ezek is igazolni tartoznak. 9.

A

felvételi vizsgálat a rajztanár-

és tanító-,

letőleg rajztanítónő-jelöltekre nézve a következőkből á l l : a) A la k r a jz b ó l.

Szobormintáról

egy

fej

lerajzolása

valódi nagyságban, a jelentkező saját ízlése szerint válasz­ tandó

papiroson,

szénnel,

krétával

vagy

egyéb

hasonló

anyaggal. I d ő : 4 óra. f

b) É k ít menyes

rajzból.

Féldomború

(ékítményt, vi­

rágot, gyümölcscsoportozatot vagy füzért ábrázoló) öntvény­ nek vagy faragvánvnak, esetleg élő növénynek lerajzolása. I d ő : 4 óra. c) S z e m lé le ti látszattan. csoportozatnak

Egyszerű

geometriai test-

pusztán szemlélet alapján való lerajzolása.

I d ő : 2 óra. A miív észnövendékek egy fejet élő minta után tartoz­ nak lerajzolni. I d ő : 4 óra. O ly jelentkezőkkel szemben, kik ezen próbarajzolások alkalmával a művészi tehetség jelét kellően nem igazolják, a f e lv é t e l f e lt é t le n ü l megtagadható. A ki valamely magasabb évfolyamba ú j növendékül jelentkezik, rendes növendék gyanánt csak úgy vehető fel, ha a megelőző évfolyamok egész tananyagából

az előírt

vizsgálatokat sikerrel letette. Ellenkező esetben az ily j e ­ lentkező csak rendkívüli látogatóúl vehető fel. H a mint ilyen a tanév végén a megelőző egész tananyagból sikeres

il­

2

0

vizsgálatot tesz,

a következő tanévre rendes növendékül

felvehető. A z itt említett vizsgálatokért tantárgyanként 5 K . külön vizsgálati díj fizetendő. 10. A felvételre jelentkezők a b eira tá si tan- és értesítö-d ija t a felvételi vizsgálatnak megkezdése előtt kötele­ sek lefizetni. H a a jelen tkezők valam elyike nem vétetnék fel, a befizetett illetékeket azonnal visszakapja. A végleges felv ételre

nézve az intézet tanári testüle­

tének beltagjai határoznak. 11. M in d en

növendék

b eira tá si díjul

4 koronát és

értesítői díjul 2 K - á t fizet. A rendes növendékek f é l é v i tandíja 10 kor.; a re n d ­ k ív ü li növendékek f é l é v i tandíja 40 kor. 12.

Szegénysorsú,

tehetséges

és

szorgalmas

n öven­

dékek az első tanféléven túl a tandíj lefizetése alól felm en­ tést nyerhetnek. J A tandijelengedés a vallás- és közoktatásügyi minister úr ő nagyméltóságához intézett és a beiratás alkalmával az intézet

igazgatójánál

mezhető. A

benyújtott folyam odványnyal k é re l­

folyam odványt hatósági szegénységi bizonyít­

ványnyal, valamint az utolsó tanfélévről szóló tanbizonyítvánvnyal kell fölszerelni. A folyam odvány nem bélyegköteles. A z egyszer elnyert tan díjm en tesség a tanfolyam egész hátralevő részére szól. E lveszti azonban az illető növendék a tandíjmentességet, ha az előmenetelben felötlő hanyatlást tanúsít. 13. Minden rendes növendék részére az intézetbe való felvétele alkalmával arczképes és 2 koronás b élyeggel el­ látott ig a zolvá n y állíttatik ki, m ely az egész n égy évi tan­ folyamra szóló beiratási rovatokkal el van látva. A ki ig a zolvá n y á t elveszti, az ezt az igazgatóságnak, a megsemmisítési eljárás folyamatba tétele végett bejelenteni tartozik.

E nnek

befejeztével az igazolványról másodlatot

kap. A költségek az illető növendéket terhelik.

21

A

rendkívüli

látogatók

arczképes

igazolványt

nem

kapnak, felvételük, tanfélévről-tanfélévre, külön 30 filléres bélyeggel ellátott «igazolvány»-on tanusíttatik. 14. A növendékek minden tanfélév elején, az előadá­ sok

megkezdésekor,

igazolványuk

felmutatása mellett az

illető tanároknál jelentkezni tartoznak. A gyakorlatokhoz szükséges eszközöket a növendékek a tanárok utasításai szerint az oktatás m egkezdésekor b e ­ szerezni kötelesek. 15. Á llam i ösztöndíjak elnyerésére évenkint pályázat hirdettetik, de e pályázaton csak olv szegénysorsú növen­ dékek vehetnek részt, a kik már legalább egy tanféléven át intézeti tanulmányaikat sikeresen folytatták. A z ösztön­ díjak csakis egy-egy tanévre szólnak. A z igazgatósághoz bármily okból benyújtott folyamod­ ványhoz csatolt okmányok elintézés után az e végből ki­ tűzött határnapig az igazgatósági irodában annál bizonyo­ sabban átveendők, mivel e határnapon túl az igazgatóság az illető okmányokért nem szavatol. 16. A rendes növendékek

minden egyes

nézve ú. m . : 1. a rajztanár- illetőleg

csoportjára

tanítójelöltek; 2. a

rajztanítónő-jelöltek ; és 3. a múvésznövendékek részére

a

tanári testület félévenkint külön-külön tanórarendet állapít meg, melyet az illető növendékek betartani kötelesek. 17. A rendes növendékek részére előírt tanórarendtöl való eltérést csak a tanári testület engedheti meg. A r e n d k ív ü li növendékek részére ama tantárgyak k ö ­ telezők, a m elyeknek

hallgatása vagy gyakorlása czéljából

a felvételt kérelmezték. 18. A növendékek szorgalmuk és haladásuk szempont­ jából tanfélévenkint osztályozás alá esnek, m ely czélból a tanfélév alatt készített r a jza ik a t és festm én y eik et az illető szaktanároknak beszolg á lta tn i ta rto zn a k , ellen kező esetben e tárgyakból

osztályzatot nem

nyerhetnek. Osztályozás

után a beadott munkák a növendékeknek rendszerint vissza­ adatnak, a tanárok azonban jogosítva vannak azokat egész­ ben vagy részben az intézet

növendék-munkatára va gv az

iskolai kiállítás számára v issza ta rta n i. A kötelező tantárgyakból a ta n á r-, tanító- és tanítónője lö lte k minden tanfélév végén vizsgálatot tesznek. A z ösztöndíjasok szorgalma és előm enetele külön e l­ lenőrzés alá esik, m elynek eredm ényét a tanárok havonkint egy erre a czélra szolgáló kimutatásba je g y zik be, m ely az ösztöndíj-részletek kiszolgáltatására nézve irányadó. 19.

A

kik

a kötelező v izsg á la to k a t

bármily

oknál

fogva elmulasztják, vagy egyes tantárgyakból kielégítő osztálvzatot nem

nyernek — p ó tv izsg á la to t tartoznak tenni.

A ki egy fé lé v b e n tantárgy

félévi

öt órát ig a z o la tla n u l, vagy

óraszámának egy harmadát

is m u la s z tja , azon tárgyból hat,

illetőleg

vizsgálatra

egy

akár igazoltan

osztályzatra igényt nem tart­

való

bocsátását

szaktanára ez

alapon megtagadhatja. A ja v ító vagy p ó tv iz s g á la ti d íj tárgyanként 5 korona. E z a díj a vizsgálat megkezdése előtt az igazgatóság n y u g ­ tájára fizetendő l e ; a pótvizsgálati díj lefizetése alól való felmentésnek csak olv J

esetben lehet helve, ha az illető a J

1

vizsgálattól való elmaradását kellően igazolni tudja. O ly növendék, ki a tanév végén elégtelen osztályzatot nyert, de időközben a ra jzta n ítá sra képesítő a la p v iz s g á ­ latot

ezen

tárgyból

sikerrel

letette, a p ó tv iz s g á la t a ló l

fe lm e n te tik , illetőleg a képesítő vizsgálaton nyert osztálvzata a tanári kar által elfogadtatik. O l y rajztanár-, illetőleg rajztanító-, vagy jelölt, ki az a la p v iz s g á la t des

növendékül

az

valamelvikén

intézeti

felsőbb

rajztanítónő-

m egbukott, ren­

évfolyam ba fel nem

vehető. Ily növendék rendkívüli látogatónak beiratkozhatik s az esetleg időközben sikerrel kiállott képesítő p ó tv iz s g á ­ la t alapján a rendes hallgatók közé újra felvehető.

2X K.

Ha

valamely

osztályzatot

kap,

növendék az

M egfelelő tehetség

egész

több tanév

tantárgyból ism étlésére

elégtelen utasítható.

hiánya vagy hanyagság esetében a ta­

nári testület kimondhatja, hogy az illető az intézetbe többé fe l nem vétetik. A

r e n d k ív ü li

növendék fe lv é te le

legközelebbi félévben

m egtagadható

a

abban az esetben is, ha az önként

választott tantárgyai valamelyikéből nem kielégítő szorgal­ mat tanúsít. A z osztályzatok és szorgalmi je g y e k fo k o z a ta : i jeles, 2 =

jó, 3 =

elégséges, 4 =

elégtelen.

Z é r u s (o) je g y ott és akkor használandó, midőn vala­ mely növendék osztályzata függőben van. A z ily hiány­ je g y megjegyzéssel kísérendő. A «0» hiányjegy mellett az illető növendék m agasabb osztályba nem léphet. A z osztályzaton kívül minden növendék az általa hall­ gatott va gy gyakorolt minden egyes tantárgyból szorgalmi jegyet is kap. A zo n

osztályozási rovatok, m elyek oly tantárgyakra

vonatkoznak, m elyeket egyes növendékek nem hallgattak, mivel ezen tantárgyak hallgatása vagy gyakorlása az ille­ tőkre nézve nem volt k ö t e le z ő : a megfelelő nyomtatvá­ nyokban áthúzandó k. J

20.

A z osztályozást az egyes szaktanárok végzik s azt,

a végeredm ényt megállapítandó tanártestületi összes ülés előtt, az «osztá lyozá si fü z e t e k b e » ideiglenesen bejegyzik. A

«m inösítvényi könyvbe» bevezetett, véglegesen megálla­

pított érdem jegyeket pedig az illető szaktanárok sajátkezű aláírásukkal hitelesítik. E b b ő l a m inösítvényi könyvből a r a j z t a n á r t a n í t ó és tanítónö-jelöltek minden tanfélév végén tanbizonyítvány alakjában kivonatot kapnak. Ily tanbizonyítványra a m ű ­ vésznövendékek

és

r e n d k ív ü li növendékek

igényt

nem

-4

tarthatnak, hanem e helyett lá tog a tá si bizonyítványt n y e r­ hetnek. A kik ezt kivenni óhajtják, ezt az igazgatóságnál a szabálvszerű b é ly e g átadása mellett külön kérni tartoznak. A felvételi vizsgálatokról bizonyítványok nem adatnak ki. A

tan bizonyítványra

30 filléres, a lá to g a tá si bizo­

nyítványra pedig 1 koronás o km án yb élyeg szükséges. K a ­ tonai-ügyben kiadott látogatási bizonyítvány bélyegm entes. A tanévről kiadott nyom tatott értesítőből az igazgató­ ságnál minden növendék egy-egy példányt átvehet. 21. A tanév ju ta lo m -

folyamán a jelesebb növendékek között

és szo rg a lo m -díjak

osztatnak

ki,

m elyekről az

illető növen d ékek külön hivatalos igazolványt kaphatnak. Művészeti

és iparművészeti

pedig p á ly a d íja k

tűzetnek k i ; a pályanyertes m űvek az

intézeti könyvtár tulajdonába növendékek

feladatok megoldására nézve mennek át. E zeken kívül a

s z ü n id e i munkálataiból — az önálló, iskolán

kívül való munkálkodás serkentésére — ugyancsak a n ö ­ ven d ékek munkatárának gyarapítására, ta n u lm á n y m u n k á k vétetnek meg. 22. A tanfolyam bizonyítvány nem rajztanító-

és

bevégzéséről a növendékeknek v é g ­

adatik

ki.

E zt

a

rajztanítónő-jelöltekre

rajztanár, nézve

a

illetőleg tanfolyam

végével letehető képesítő vizsgálat alapján kiadott oklevél pótolja. 23. A tanórák rendes és pontos látogatása a n öven­ dékek

egyik legfőbb

kötelessége. A

tanítás mindennemű

zavarása szigorúan kerülendő. A rend ellen vétőket a ta­ nár a terem ből kiutasíthatja. 24. A

tanórák e lm u la s z tá s a

ig azola n d ó.

Ha

az e l­

maradás csupán egyes órákra terjedt, akkor az igazolás az illető sz a k ta n á r o k n á l, hosszabb ig a zg a tó sá g n á l is ig azola n d ó.

elmaradás ezen kívül az Úgy

a tanároknak, mint

az igazgatóságnak jogában áll a mulasztás igazolására Írás­ beli

bizonvíték felmutatását

követelni.

Ha

a

növendék

25

olyan betegségbe esik, a m elyből való felgyógyulása előre láthatólag huzamosabb időt vesz igénybe, akkor az esetről az igazgatóság azonnal értesítendő. B eteg ség , vagy előre nem látható akadály esetén kívül a növendék az

előadásokról csak előzetesen nyert enge­

dély alapján maradhat el.

Ily engedély egyes órákra az

illető szaktanároktól, ennél hosszabb kérendő.

Huzamosabb

betegség

időre az igazgatótól

orvosi

bizonyítványnyal

igazolandó. A ki egy héten át a tanórákon

meg nem je le n ik és

ez idő alatt az ezen pont első bekezdésében említett érte­ sítést is elmulasztja, az intézetből kilépettnek tekintetik ; a ki pedig több ízben, habár rövidebb időre is, igazolatlanul elmarad, az az intézetből kizá rh a tó. 25. A dékek

tanterm ekben a z oktatási időn k ív ü l a növen­

csakis

avégből tartózkodhatnak,

hogy ott magán­

szorgalmi gyakorlatokat folytassanak. E czélból a tanter­ mek, a szünnapokat kivéve, naponkint reggeli 7 órától esti 7 óráig nyitva vannak. A tantermeknek szünnapokon való használatára az igazgatótól esetről-esetre külön engedély kérendő. 26. A folyosókon és kapuban való czélta la n tartóz­ kodás vagy csoportosulás, továbbá a tantermekben vagy a folyosókon való zajongás, végül a tantermekben való dohány­ z á s tiltva van. A z oktatás ideje alatt egyik tanteremből a másikba

tilos.

A tanulmányok egyik kiegészítő részét képezi az in ­ tézeti könyvtár használata is. A növendékek a könyvtárban őrzött műveket az olvasó-teremben

kívánságukhoz

képest

tanulmányozhatják,

azoknak kezelésénél és forgatásánál azonban a rongálást kerülni tartoznak és használat után a kivett művet sértet­ lenül (a műlapokat rendbe szedve) beszolgáltatni kötelesek. E g v e s művek az intézeten kívül való

használatra is

20

kiadhatók, azokat azonban 14 n a p n á l hosszabb id eig s e n k i r

m a g á n á l nem tarthatja. É rtékesebb — különösen illuszt­ rált — művek az intézeten

kívüli

használatra rendszerint

ki nem adhatók. Az

a növendék,

magaviseletet

tanúsít,

ki a könyvtárban

kifogás

vagy

szabályok

a könyvtári

vét, a könvvtár látogatásától ideiglenesen

alá

eső ellen

vagv v ég le g el-

tiltatik. A z okozott károkért az illető növendék kártérítés­ sel tartozik. A növendékek olvasó-terme nyitva áll minden beikta­ tott növendék számára. A z intézeten kívül álló egyén ek az intézet

olvasó-ter

mét és könyvtárát rendszerint csak igazgatói e n g e d é ly ly e l használhatják. A z olvasó-terembe a k ö n yvek csak a nyitvatartás órá­ jának utolsó negyedórájáig adatnak ki. A z intézet tanszemélyzetén és növendékein kívül más rendszerint

nem

kölcsönözhet

ki

k ö n y v e k e t ; figyelemre

méltó esetekben azonban az intézeten kívül álló egyének is kaphatnak

ki

beleegyezésévéi. csak

könyveket Ritkább

a könyvtáros

az

és

közvetlen

igazgató

drágább

és

könyvtárnok

munkák

felügyelete

használata

mellett e n g e d ­

hető meg. r

É rtékesebb

művek

biztosíték is követelhető.

kikölcsönzése

ellenében pénzbeli

Ovrészlet csattal.

fervezte:

Ihrig

S

arolta

.

n i. TANTERVEK

ÉS M Ó D O SÍT Á SO K .

A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister úr 1903. évi 12,952. sz. alatti rendeletével a «R a jzta n ítá sr a képesítő ú j v iz s g á la ti sza b á ly za t» jóváhagyatván, szükségessé vált többek között intézetünk tantervének revideálása is. Tanári testületünk igaz lelkesedéssel működött közre a vizsgaszabályzat előmunkálataiban, valamint új tantervűnk megállapításában. A z újabb keletű psedagogiai törekvések örvendetesen támogatták tanári karunknak azon régi óhaját, hogy a rajz­ oktatók működésének súlypontja a m űvészeti ra jzn a k ta n í­ tására helyeztessék. E z alapon tantervűnkben iparkodtunk a legmesszebb menőleg megfelelni az új vizsgaszabályzatban kifejezésre jutó művészi igényeknek. D e ha némileg közeledtünk is czélunk felé az általá­ nos irányú rajzoktatás vajúdó állapota kizárja azt, hogy intézetünkben a tisztán lyezkedhessünk.

A

m ű v é szi képzés álláspontjára he­

tanártestület

tehát

kénytelen

volt

a

múltban, kénytelen most is rajztanáraink kiképzésénél a külső körülm ényekhez alkalmazkodni, s az érvényben lévő tantervek követelm ényeit respectálni. Igaz, hogy az új középiskolai tantervnek életbeléptetése

ábrázoló geometria, nem foglal többé hel pótló tantárgyak között, de a közép iskolai r a jz ta n á r ip a r l­ és p o lg á r i isk o lá k ra , v a la m in t tanítóképzőkre s e ze k k e l egyenrangú iskolákra is képesített lévén, az ábrázoló g e o ­ metriai, perspectivai ismereteket nem nélkülözheti, m ég ha a szakműveltség állandó igényét tekinteten kívül hagynók is. Mindezeknek figyelembe vételével mégis lehetővé vált a tan­ órák intensivebb kihasználásával

a geometriai tárgyaknak

előadására eddig fordított óraszámnak lényeges le s z á llítá s a , az elemi geometriának mint kötelező tantárgynak és a g e o ­ metriai módszertannak tantervűnkből való teljes törlése s ezzel szemben

a művészeti tárgyak tanóra számának te­

temes szaporítása. A képzés keretében nem zárkózunk el növendékeink­ nek a X I X . század utolsó negyedében a művészeti nevelés­ ben felmerült új meg új eszmékbe, akár gyakorlati úton, a kellő betekintésre alkalmat nyújtani, mert egy feladata m a­ gaslatán

álló iskolának, illetve tantestületnek kötelessége

az üdvösnek mutatkozó reformokat kipróbálni s ha b e vá l­ tak,

úgy azokat az oktatás keretébe beállítani; de lelki-

ismereti kötelessége egyszersmind az is, hogy a m ulékony és csupán n a p i sikereket biztosító divatos áramlatnak ellen­ álljon. A rajztanárképző intézet, újabb szervezetében, a szigo­ rúan vett rajzi tárgyakat s ezek anyagát három külön cso ­ portra osztotta: az a la k r a jz i, az orn am en tális- és a geo­ m etrikus r a jz r a , melyhez mint általános je lle g ű e k : a s z e m ­ lé le ti lá ts z a tta n , a csendéletfestés és a p la s z tik a sorakoznak. Az

összes

tárgyak

az

a la k r a jz i

com positiúban, az

ip a rm ű v észeti r a jz és tervezésben és az ép ítészeti ra jzb a n nyerik gyakorlati alkalmazásukat és a legfelső

fokon ezek

is erősen egymásba folvnak. E csoportosítás indokolva van az által, hogy a rajz­ tanárképzés nem merülhet ki egyedül

a helyes látás és

29

kézügyesség fejlesztésében, hanem figyelembe veszi, hogy növendékeinek az intézeten kiviil is vannak kulturális fel­ adatai, hogy

t. i. a jó izlés terjesztése egv egész város

vagy környék

m ű v é sz i életének

irányitása is hivatásuk

körébe tartozik. Fontos tehát, hogy a rajztanár sokoldalú, harmonikus képzést nyerjen, hogy detail ismeretei és tech­ nikai készültsége bizonyos betetőzéshez jussanak, otthonos legyen a képzőművészetek egyes ágaiban, úgy ezen m űvé­ szetek megértése, mint gyakorlása tekintetében is. A rajztanárképző tantervének ezen régen óhajtott mó­ dosítása már a tanév elején részben foganatosíttatván, a régebbi és a jelenlegi tanterv közti lényegesebb eltérések a következők : Alakraj s.

Uj

tantervűnk

szerint

a tanár-

és

tanítójelölteknél

az alakrajzra fordított kötelező óraszám az ezelőttihez vi­ szonyítva több

mint egy

harmaddal

emelkedett.

Ehhez

képest a rajztanárjelöltek az élő minta után való fejrajzolást már az I-ső osztályban m e g k e z d ik ; a második osztályban az a k tra jzo lá st párhuzamosan az élöfej r a jzo lá ssa l és fes­ téssel gyakorolják. Ezen tanulmányokat emelkedő óraszám mellett a III. és IV . osztályban is folytatják. Ezzel kapcso­ latosan mint lényeges s igen hasznos újítás említhető fel az is, hogy a növendékek szabad idejükben többek között az élő mozgó állatot, (télen és rossz időben erre a czélra átalakított megfelelő földszinti nagy műteremben, jó időben pedig a szabadban az intézettel szomszédos telken) n eveze­ tesen a lórajzolást, egész éven át természet után gyakorol­ ják s ezenkívül két-három emberi alakkal variált, hetenkint kitűzött, új és új mozdulat-compositio feladatokat végeznek. U tó b b i gyakorlatok, vagyis «valamely meghatározott cselek­ vésnek emberi alakok által való grafikus kifejezése olvképen,

;o

hogy az alakok valószerű elképzelése mellett az ábrázolás­ nál kellő súly legyen fektetve az alakok s a mozdulat jellem ző

helyes arányaira

és artistikus voltára», — a k ö zé p ­

iskolai tanárjelöltek képesítő alakrajzi (akt.) szakvizsgálatá­ nak egyik kiegészítő részét képezik. A z eleven ló utáni rajzolás czélja: nem az állatrajzolás­ nak önmagáért való művelése, hanem segédeszköz, illetőleg óvórendszabálya az egyoldalú em ber-m odell utáni rajzolás­ ból eredhető bajnak. A helvéből ki nem mozduló beállított emberi modell folytonos rajzolása a tanítványt könnyen

szellemi renyhe-

ségbe viheti, s annak a veszedelem nek teszi ki, hogy a fo ly ­ tonos kényelm es nézhetés az impressiót, a felfogó képes­ ség gyorsaságát meglankasztja.

Másik veszedelm e az ilyen

nyugodt modell utáni rajznak az, hogy a modell

maga is

elfáradván, bizonyos idő után elveszti az eredeti mozdulat frissességét; az izmok elpetyhűdnek s az egész beállítás el­ veszti elevenségét. V a n ugyan az emberi modell utáni rajznak is e g y for­ mája, m ely látszólag elejét veszi a tunya m ech a n ik a i m á ­ solás veszedelmének,

s ez egy szabadon

mozgó

emberi

alak utáni rajzolás. A m odellnek kiadatik a parancs, hogy csináljon tetszésszerinti

mozdulatokat.

Ennek nagy hátrá­

nya azonban az, hogy a modell meghatározott módon m o ­ zogni k én y szerü lv én , mozdulataiba természetellenes és e rő l­ tetett szándékosság jön be. Sokkal

helyesebb volna tehát

a szabadban dolgozó munkásokat rajzolni, kik nem is sejtik, h ogy őket figyelik. A z iskola tantermében azonban ilyesmi lehetetlen, ezért az ily irányú tanulmányokat intézetünk ifjú­ sága az intézet keretén kívül a szabad term észetben végzi. A z állat mozdulata azonban mindig természetes, szer­ vezetének lényegéből folyó cselekvés. A beállított aktnak

merő ellentéte

az eleven mozgó

állat után való rajzolás. A be nem állítható gyors mozdu-

latú jó vérű ló rajzolása gyors felfogásra kényszeríti a szem­ lélőt. A váratlan, előre nem látható mozdulatok egész so­ rozatát nyeri így a tanítvány és a látott, de már elmúlt mozdulatokat újra felidézi lelkében. A rajzolásnak szelle­ mesebb, önállóbb

iránya jön létre

ily

módon és üdvös

v issza h a tá ssa l van a z em beri m o d ell u tá n i gyors ra jzo ­ lásra is. A természeti b e n y o m á s o k meggyűlvén szellemünkben, egymással combinálódnak és új, a látottaktól eltérő belső benyomásokká alakulnak a képzelem

működés

kapcsán.

A képzelem ezen működését kell fejlesztenie a rajzolóban. Már magánál a modell beállításánál is szükségünk van a fantasiára, minthogy előre kell látnunk a rajzolandó ese­ tet, bizonyos tervgondolat vezet bennünket még egy fej b e­ állításánál is. H o g y ez irányban a rajzoló mentői nagyobb biztosságra tegyen szert, szükséges az emberi testnek minden lehető állásban, rövidülésben való s em lékezet utáni vázolása. A mozdulat-compositio

gyakorlatok

tehát

a mellett

hogy az emberi test tipikus formáit minden lehetséges hely­ zet és rövidülésben mintegy szellemi sajátunkká teszik, e g y ­ szersmind a tipikus mechanikai mozdulatok elképzelését is élesítik. Ékítményes raj z. ( O rnam entika.)

A mi az általános irányú iskolai rajzoktatást egy név alatt, a szabadkézi rajz elnevezés alatt egybefoglalva, a rajz­ oktató által váltakozva végeztetik, az a szakiskolákban m eg­ osztva, de egymással szoros kapcsolatban tartva, szakokra oszlik. Míg ott a szabadkézi rajz felöleli az alak- és ékít­ ményrajzot, tervezést, szemléleti látszattant s csendéletrajzot és festést, addig itt ezek a szakok, bár nem teljesen elsza­ kítva — a mi nem is volna helyes — külön-külön tárgya-

kát képeznek. Intézetünk tantervében mint ilyen külön tár­ gyat képez az ékítményes rajz is. A tanulmány kezdődik úgv neutrális színű domború minták, valamint színes ékítményes tárgyak szoros értelemben vett lerajzolásával, illetőleg fes­ tésével, utalással az ékítmény jellegére és tervezésére. A z ékítményes rajz tanításánál a fősúly a könnved, gyors v á ­ zolás által készített pontos rajzon, az ily módon készült rajzok egyszerű, a tárgy természetének megfelelő, értelmes módon való

visszaadásán fekszik. A z

ékítményes rajznak

ez a része alakilag befejezést nyer a képesítő első alapvizsgálatnál s ezután következik az ékítm ények tervezése, a m ely betetőzést nyer az iparművészeti tárgyak tervezésével.

Csendélet-raj3 és festés. ( Szem léleti látszattan.)

Ezen tárgy főként a perspektivai látérzéket,

a p er­

spektívái elváltozások helyes megfigyelését s a term észet­ ből közvetlenül vett impressiók grafikus, helyes és gyors visszaadását fejleszti. A z oktatás anyagát a kezdőfokon — mely «Szemléleti látszattan» elnevezés alatt szerepelt eddig tantervűnkben — a geometriai tárgyakból

meríti. Mindazonáltal ezen tárgy

tisztán szabadkézi rajz és festés-tanulmány, sok tekintetben a szerkesztő

látszattant pótolja;

de azért utóbbival össze

nem téveszthető, mert ezen tárgy tulajdonképen a helyes látást instruktiv módon a leghivatottabban fejleszti, miért is a művészi rajztanításban nélkülözhetlen. H o g y ezen tárgy nem geometriai rajz je lle g é v e l bir, mint ezt sokan helytelenül rülm ény is, hogy

az

értelmezték, mutatja az a k ö ­

n j v iz s g a s z a b á ly z a t ezen

fontos,

a helyes látást, a természeti tárgyak és formák pontos és beható

megfigyelését hathatósan

fejlesztését szintén m egköveteli.

előmozdító

tantárgynak

Intézetünkben az eddigi

33

I. és II. osztályon kívül jelen leg a III. és I V . osztályban is heti 2— 2 órában gyakoroltatjuk. Indokolja ezen tantárgynak szélesebb alapon való g y a ­ korlását azon körülmény is, hogy a modern rajzoktatás, és közelebbről a közép- és egyéb iskoláink újabb tanterve is a művészeti rajzoktatás főanyagául tűzi ki ezt. A rajztanításra képesítő vizsgálatok új szabályzata sze­ rint pedig úgy a középiskolai tanári, valamint a polgári iskolai tanító és tanítónői alap- és szakvizsgálatok egyik fontos tárgyát képezi.

Iparművészeti rajz és tervezés.

A z iparművészeti rajz fontossága kifejezést nyer azon körülményben, hogy az iparművészet különösen az újabb időkben, erősen átlépte a közte és az ipar-, illetve a nagyművészetek közti, különben is nagyon ingadozó határokat, s míg egyrészt mélyen belenyúlik a nagyművészetek terüle­ tébe, addig a művészet zománczával igyekszik bevonni a legközönségesebb használati eszközöket is s vele a szép iránti fogékonyságot felkelteni, ennek

szeretetét

a legal­

sóbb rétegekbe is átplántálni törekszik. A z ip a rm ű v észeti ra jz tanítása két évfolyamra terjed ; kezdődik az o rn a m en tiká v a l, s ezzel párhuzamban a csend­ élet\ rajz- és fe s té s gyakoroltatik. a) A z

orn a m en ta lis r a jz

tanításánál első sorban

a

rajztechnika fejlesztésére, tehát a tárgy hű v issza a d á sá r a , im itá lá sá ra h ely ezü n k súlyt. V a la m e ly

tárgy

lerajzolásánál,

rendkívül

értékes

és

fontos a kellő technikai készültség és ügyesség, azonban nem kisebb fontosságú azon törekvés sem, mely a s z e lle m i részn ek fe jle s z té s é r e , a szépnek fe lis m e r é s e és m egérté­ sére irányul. Miután ezen felsőbb aesthetikai kiművelés a puszta gyakorlat által csak Értesítő.

1902 — 1903

lassan

és sok

időpazarlással

3

érhető el, bizonyos fokú elmélet belevonásával a la k i, stilta n i és mii történeti fejtegetések révén iparkodunk az egyes mű­ vészeti tárgyakban m egnyilatkozó szépet megismertetni. Mihezképest az ornamentalis rajznál, másodsorban az ornament eredete, típusai, alakításának törvényei, helyzet, nagyság, a díszítmények különböző jellege, és a díszítendő felületek magyaráztatnak meg ; végül a szinezet, körvonal, a fény és árnyhatás (sík- és plastikus díszítmény), mint az ornament lényeges, assthetikus kellékei ismertettetnek meg. bi A tulajdonképeni ip a r m ű v é sze ti ra jz anyagát első sorban a már létező stílu sok m o tív u m a i, ezek jellem ző formáinak tanulmányozása alkotja. Mert a mint a term észet­ ben nincs ugrás, úgy a művészetek fejlődése is folytonos, megszakíttatlan, minden újabb az előzők formáin, tanulsá­ gain épül fel; tehát csak ezek ismerete révén juthatunk az újabbakhoz, ezek megértéséhez. Minnél gazdagabb valakinek a formaismerete, minnél járatosabb az egyes irányoknak, ezek jellegzetes formáinak, e formákban nyilatkozó rendszernek felismerésében, annál inkább lesz az illető képes önállóan valami eredetit alkotni. A modern festészet iparművészetünket kétségkívül e r ő ­ sen befolyásolta. Díszítő motívumaiban ez is a realismust kereste, abból indult ki. E lh agyva a sokszor ismételt ha­ gyom ányos formákat, sorban a növény-,

visszatér

azután

az

a természethez, állatvilágból

szedi

hol

első

mintáit

s az utóbbiból különösen a színes madarakat és rovarokat alkalmazza előszeretettel. A tanítás anyagának második részét tehát term észeti tárgyak, részben élő a la ko k n a k rajzolása, színes felvétele, részekre bontása, stilizálása és alkalmazása képezi. A tárgyak először plastikusan, festőien ábrázoltainak, monochrome va g y színesen, azután lapos, silhouette-szerű kivitelben. A

szín alkalmazása itt inkább az egyes részek

világos megkülönböztetésére, mint a természetes szín reális-

tikus visszaadására szolgál. V é g ü l architektonikus felfogás­ ban, stilizálva, egyszerű összekapcsolások- és combinatiókb a n ; alkalmazás és értékesítés határozott czél- és anyaghoz. ^Miután a modern decorativ irány a festészetből indult ki, ennek főjellege pedig a síkban való ábrázolás, k ö v et­ kezésképen itt, az iparművészetben is a síkdíszítm én y, a stilizálás által kizárólag színfoltokban és körvonalakban ér­ vényesülő díszítési mód lesz az uralkodó. f

Ú g y a történelmi stílek ornamentikáját s műipari ter­ mékeinek tanulmányozását, mint a modern szellemben v e ­ zetett természet utáni tanulmányokat is-''a szövő, agyag, papir, bőr stb. iparba vágó síkdíszítm ények tervezése zárja le (III. osztály). A z iparművészeti rajz harmadik részét kisebb, p la stikus tárgyak tervezése alkotja a fa-, fém, kő- és agyag­ iparágakból. A

tervezést megelőzi

technikájának,

technikai

az egyes törvényeinek

iparágak anyagának, és

ornamentikájá­

nak rövid ismertetése, kapcsolatban mintaszerű műipari tár­ gyak vázlatos felvételével, hol az egyes tárgyak alakjában vagy tulajdonságaiban a megfelelő iparág jellege, az em lí­ tett tényezők irányító hatása, befolyása, világosan kivehető. I V . osztály). A tervezéseknél körülbelül következő irányt követünk. 1. A feladat gondolatát, alapmotívumát egészében fel­ fogni és visszaadni. 2. E zt követi a lényeges részek kiemelése s egym ás­ hoz való viszonyának megállapítása, tekintettel a rendelte­ tés, czélszerűség és formai szép követelményeire. 3. Ezen részek p la stik á ja (fény és árnyék), jellem zése a már megállapított nagy formákon belül. 4. A czélszerűség és művészeti érzék által ígv m eg­ állapított műnek méretes fe lé p íté s e , orthogonális projectióban, vagy perspektivikus rajzban.

5.

R é s z le te s k id o lg o zá s, kapcsolatban a decoratio h e ­

lyének és m értékének feltüntetésével, vonatkozással az egész objectum, illetve részeinek czéljára, rendeltetésére.

Építészeti raj z, stíl- és alaktan.

A z építészet a m ű v é sze ti oktatásnak fo n to s s tú d iu m a . A z építészetet, bár lényegileg a geometriai ismeretek összefoglalásának, gyakorlati alkalmazásának, mintegy végczéljának tekintjük, sőt ehhez még egy m űvészieden alkotó­ elem, a czélszerűség gyűjtőneve alá foglalható k ö v e te lm é ­ nyek kielégítése, a positiv ismereteknek egy egész sora is csatlakozik, mégis az a rtistiku s tárgyak közé sorozzuk ^zt, mert nemcsak a geometriai rajz nemeit, hanem

az alak-

és ornamentalis rajzot, tehát a rajzolásnak kifejezetten m ű­ vészeti ágait is felöleli.

Eltekintve attól, hogy egy építé­

szeti alkotásban már a geometrikus alakok, formák összefűzésében- és combinatióiban is nyilvánulhat annyi m ű v é ­ szet, mint akár egy figurális compositióban, hogy jórészt éppen az említett művészieden elem ek biztosítják az építő­ művészet folytonos fejlődését és megifjulását,

egyszerűen

a történelemre hivatkozunk, m elynek tanúsága szerint min­ dig a monumentális építészet volt minden művészi életnek alapja, g e r in c z e : em elkedésével virágzásnak indult, hanyat­ lásával agóniába esett a többi testvérm űvészet is. A rajztanárképzés keretébe illesztve, az építészet taní­ tását tehát úgy fogjuk fel, hogy az mintegy á th id a lá sa a szigorú m athem atika-geom etriának és a s z a b a d m ű v é sze­ teknek ; szervesen kapcsolódnak benne a tudás és ismeret a szabadabb művészi ténykedéssel, m elyek

kölcsönhatása

által mérsékeltetik a geometria szigora és szárazsága s vi­ szont üdvös határok közé szorul a tűlságokra hajló fantazia. Az

építészetet

ugyan

nem

tárgvaliuk

teljességében,

37

mert itt részben hiányoznak azok a pozitiv ismeretek (erő-, anyag-, szerkesztéstan stb.), m elyek nélkül építeni nem lehet, de nem is az a czélunk, hogy complet épületterveket k é ­ szítsünk: nem ö n czél, hanem — csak a stíl- illetve a la k ­ ta n i részével foglalkozván — arra törekszünk, hogv a z a z iskola-nyujtotta ism ereteknek és ezekkel együtt fejlesztett m ű v é szi érzéknek ta lá lkozó helye legyen, h o l a geom etria, stíl, m ű v é szi f o r m a , d íszítés és szín harm onikus egészbe olvad. —

A z itt elmondottak alapján p tárgy anyagát: elm életre (Építészeti stíl- és alaktan) és rajzgyakorlatokra

(Építé­

szeti rajz) osztjuk. A z elmélet röviden a következőket foglalja magában: a) A la k t a n i rész (IT. osztály). 1. A művészetek rövid aesthetikáját, különös tekintet­ tel az építő művészetre. 2. A z építészeti stílusok rövid áttekintését, fejlődésük összefoglaló történetét. 3. A z építmény lényeges alkotó részeinek ismertetését. A

szerkezeti

részek

rendeltetése,

anyaga,

technikája

s

egymáshoz való viszonyából levezetett, illetve ezekhez iga­ zodó művészi alakítás- és diszítés-módját. 4. A görög, római és renaissance stíl összehasonlító alaktanát. 5. A boltozatok fejlődését s a középkori építőstílusok alaktanát. (III. osztály.) b) S t íl ta n i rész. 1.

A régi keleti népek építőművészetének jellemzését és

összehasonlítását. A z ó-kori classikus építészetet s a renaissance-stílt. (II. osztály.)

2. A középkori építészeti stílusok általános je lle m z é ­ sét. (IV. osztály.) 3. A renaissance-stíl kiágazásait az újabb irányok és kísérletek méltatását. (IV. osztály.) A rajzgyakorlatokat következőkben foglaljuk össze: 1. A legegyszerűbb geometriai alakokra redukált, csak a lényeges

alkotó

részeket

szabad rajzolása, ezek

feltüntető

építészeti

orthogonális projectiója

tárgyak

és látszati

képe. 2. A z előadással párhuzamban, építészeti részletek raj­ zolása, szemlélet és az előadás után készített vázlatok alap­ ján. Orthogonális vetületi és látszattam' ábrázolás, árnvékszerkesztéssel. 3.

K iseb b feladatok részletes kidolgozása adott vázla­

tok alapján. (II., III., I V . osztály. *

A tanításánál következő elveket s módszert követjük : a) középkori

A z a la k ta n i előadás a görög, római, renaissance és formákat

pikus építészeti

tárgyalja.

Bem utatja

minden

formának

egyes

fejlődését

hogv a tanuló már a részletekben felismerje az egyes stílu­ sok jellem ző vonásait, egyben tanulságul szolgál neki, hogy egy

kezdetleges

forma

milyen

úton-módon

tökélyesbűl,

vagy hogyan s mi által veszít jelentőségéből. Aesthetikai megítélés alá veszi azokat általános forma, arány, plasztika, vonal-menet,

az egyenes

és görbe

vonalak és felületek

harmóniája, a helyes díszítés stb. szempontjából. ezen

formák

anyag, hely,

használatára,

alkalmazására,

Rám utat

tekintettel

az

távolság, valamint más részekhez való viszo­

nyára, kapcsolatara s. i. t. A z előadásokat illustratiók kisérik a táblán, m elveket a '

J

növendékek feljegyeznek. E je g y z e te k alkotják a rajzterem-

39

ben feldolgozandók anyagát s ráinutatásúl szolgálnak az önállóbb tervezésekhez. b) A s tílta n i előadás mindenekelőtt jellemzi az illető népnek vagy nemzetnek karakterét, ismerteti vallását, az ország geográfiái helyzetét, éghajlati viszonyait, más nemze­ tekkel való érintkezését, történetének nevezetesebb esemé­ nyeit, szóval mindazon tényezőket, m elyek művészi stíljé­ nek kifejlődésére közrehatottak. Rámutat az eredeti és más népektől átvett vívmányokra, taglalja ezen vívmányok aesthetikai, vagy szerkezeti értékét s azok kihatását a későbbi stílusokra. Részletezi s a táblán felrajzolja a stíl jellemző for­ máit, decorativ apparatusát s felsorolja és vázlatok, műlapok vagy fényképekben bemutatja az illető stíl legnevezetesebb képviselőit. c) A

rajztanításban párhuzamosan halad az építészeti

tárgyak általános a la k ja , főtömegének rajzolása, (külön) a részletek pontos és helves ábrázolásával. adott

anyag

egy-egy

nagyobb

K ö zb en az elő­

csoportjának

feldolgozása

után, a kettőt egyesítő feladatok következnek, hol a tárgy általános, nagy tömege, — vonalain s arányain belül — a részletek alkalmazása és kidolgozása gyakoroltatik. A már fentebb említett, és bizonyos mértékig szük­ séges ismeretek hiányában itt inkább a decorativ, az ipar­ művészet felé hajló tárgyak kidolgozására szorítkozhatunk, olyan feladatokra, m elyek a többi művészeti ágakban nyert készültséget összefoglalják, mint pl. szobortalapzatok, kútak, síremlékek, belső díszítések stb. Már kezdettől fogva különös súly fektettetik a szabad­ kézzel

felvázolt

perspektivikus

képekre,

m elyek

a

tér­

ben való gondolkodást elősegítik, fejlesztik s gyakorlásuk­ kal már az orthogonális vetület plastikus hatásának előzetes megítélésére képesítenek. K éső b b a tárgyak pontosan szer­ kesztett távlati képei is megrajzoltatnak.

40

A rajzok készítése mindig valam ely általános mérethez igazodik, mint pl.

az emberhez va gy egv

lépcsőfok ma­

gasságához. A plasztika iránti érzék fejlesztése

és a formák m e g ­

értése czéljából a rajzok árnvékszerkesztéssel készülnek és a szükséghez mérten a tárgyak homlokrajzán kívül azok alap- s oldalrajza, illetve metszete is fel lesz tüntetve. Mintalapokat csak tanulmányok készítésénél használunk, azok szellemtelen

másolását

elvetjük

s ennek

ellenében

különös súlyt helyezünk arra, hogy kezdettől fogva — persze már az architektúra kötöttségénél fogva is csak bizonyos O

határok között

—

ö

J

minden növendék

önállóan,

jegyzetei

alapján, a maga érzéke és tudása szerint dolgozzék. A rajzok készítésénél kezdetben ségére,

inkább azok h elyes­

mint csinos kivitelére fektetünk súlyt.

szépsége,

csínja

a

gyakorlat

folyamán

A

úgyis

rajzok magától

megjön. Végül

megemlítjük,

h ogy

lehetőleg

tartózkodunk a

nehéz, sok időt és fáradságot igénylő feladatoktól, sok, kisebb,

az egész anyagot felölelő

themák

inkább adásával

törekszünk az érdeklődést fentartani, az ambitiót sarkalni.

Mintásás.

A mintázást, mint a formaérzéket igen fejlesztő melléktantárgvat,

szükségesnek véltük az eddigi

osztályon felül, heti 4 órában,

I-ső

még a I l l - i k

és

Il-ik

osztályra is

kiterjeszteni, nevezetesen az élő emberi alak (akt), min­ tázására nagyobb súlyt helyezni. A z új vizsgálati szabályzat szerint a mintázás mind a két a la p v izsg á la tn a k fokozott r

mértékben tárgya. Es pedig: A z első a la p v izsg á la to n egy ékítmény mintázása, nagyobb

méretű faliminta alakjában

kitűzött közös feladatnak kisebb méretben, agyagban vagy plasztilinban való felrakása és egy részletének teljes kidől-

41

gozása

kívántatik,

míg

a

m ásodik a la p vizsg á la ton

egy

emberi fejnek élőalak utáni mintázása a feladat. A z oktatásnál a növendékek ezenkívül élő növény-, állat- és akttanulmányokat is végeznek. Ábrázoló geometria és látszattan.

A geometriai tárgyak szerepét intézetünk program injá­ ban két szempont teszi nélkülözhetlenné.

E g y ik az, hogy

a műszaki ábrázolások projectiv-geometriai ismeretek nél­ kül nem létesíth etők; a másik az, jelentékeny részében a

hogy hazai iskoláink geometriának

valamint a perspektívának tanítása az intézetünkből kik e­ rült rajztanárok vállaira nehezedik. A geometriai tárgyak tananyagát

előírja számunkra a

képesítő vizsgálati szabályzat. Ezúttal bővebben nem részle­ tezzük azt, csupán ezen tantárgyak beosztását és kezelését kívánjuk itt röviden körvonalazni, tekintettel első sorban a tanár- és tanítójelöltek tanprogrammjára. ★

A z ábrázoló geom etria az I. és II. évfolyam tanrend­ jében szerepel heti 4— 4 órában; ezen óraszámban úgy az elméletre, valamint a rajzgyakorlatokra fordított idő benfoglaltatik. A z I. év első féléve — a legszükségesebb elméleti isme­ retek közlése mellett — konkrét tárgyaknak projectiókban való fölvételezésére szorítkozik, ugyanezen gyakorlatokkal kapcsolatban

árnvszerkesztési

feladatokat

végzünk.

Ezen

gyakorlatok számára intézetünk, saját czéljaira tervezett és készült, modell-gyűjteménynyel rendelkezik.

A

föladatok

ezen fokon főként az egyszerűbb szögletes testeket s azok combinatióit ölelik fel;

első czélunk itt,

a projectioknak

közvetlen szemléleten alapuló fölvételezése által, a hallga­ tók térelképzelését kifejleszteni.

4-

A z I. évfolyam második felében heti két óra az elméletre, két óra a gyakorlatra fordíttatik. A z idő rövidsége miatt az elmélet teljes anyaga külön rajzlapokon

föl nem

dolgozható; időkímélés szempontjából a hallgatók litogra­ fált feladatokat kapnak,

m elveket ugvanazokon a lapokon

czeruza-rajzban oldanak meg. Hasonló módon kitűzött zárt­ helyi föladatokat is csináltatunk időről-időre. A II. évfolyamban az elmélet folytatását és befejezé­ sét nyeri; a gvakorlati rész a látszattannal jő kapcsolatba. ★

A lá tsza tta n a II. és III. évfolvam tanrendjében fog­ lal helyet heti 4— 4 órában.

Ezen 4 órában a gyakorla­

tokra szánt idő itt is benfoglaltatik. A constructiv perspectivának a szemléleti látszattanban kitűnő előiskoláját bírjuk. Ezen két tantárgy intézetünkben

állandó kölcsönhatásban

tartatik; feladataink a haladottabb fokon is gyakran a szem ­ léleti képből indúlnak ki. A z első évben módok

(II. oszt.) főként a primitiv ábrázolási

gyakoroltatnak,

m elyeknél

az

objectum

deréklő

vetületei használtatnak fel a látszati képek előállítására. A z elmélet behatóbb tárgyalása a II. évfolyam második felé­ ben veszi kezdetét s a III. évfolyam első félévének végén nyeri befejezését, úgy, hogy egy félév m ég kizárólag a b e ­ gyakorlásra fordítható. A z elmélet (részben) külön lapokon is fö ld o lg o ztatik ; időmegtakarítás szempontjából ezen rajz­ feladatok is litografikus előnyomású íveken, czeruza-rajzban, készülnek. Időről-időre kisebb látszati képeket szerkeszte­ nek a hallgatók két órás zárthelyi feladatok alakjában. A III. évfolyamban minden növendék a feladatoknak alább következő három típusát gyakorolja: 1. Centrális ábrázolás a látszati képsíkon közvetlenül, modellek, stereometriai v a g y grafikus adatok alapján. 2. Term észet után v a g v szabadon készült rajznak con-

43

structiv helyesbítése, bizonyos részletek helyességének föltételezése mellett. • •

3.

Összetettebb objectum ok stereometriai tömegeinek

perspectivicus ábrázolása,

az alárendelt részleteknek érzés

útján való berajzolása, azaz a perspectivicus képnek szabad befejezése.

*

Törekvésünk mindkét stúdiumnál mindenesetre az, hogv odáig vigyük a hallgatóságot, miszerint a felsőbb évfolyamok építészeti és iparművészeti tanulmányainál a projectivicus ábrázolásokat, mint kifejezési módokat, önállóan használni képesek legyenek. A z ujabb képesítő vizsgálati rend e tekin­ tetben is kellő garancziákat nyújt, mert a hallgatók ábrázoló geometriai ismereteikből már a képesítő I-ső, a perspectivából pedig a Il-ik alapvizsgálaton kötelesek számot adni. F ö l kell végül említenünk még

azt,

hogy az elemi

geometria, mint nem kötelező tantárgy, az évfolyamokra való tekintet nélkül, heti 2 órában szintén előadatik.

Művészetek története.

E zen intézetben a művészet-történeti tanításnak csak az lehet a feladata, hogy válogatott fejezetek (ó-kori épí­ tészet,

görög szobrászat,

középkori építészet, renaissance

művészet, szobrászat és németalföldi festészet) tárgyalásával fogalmat nyújtson a művészeti fejlődésről. Az

előadásoknak egyik főkiegészítő része a szemlélet

lévén, erre gazdag könyvtárunk —

melyet növendékeink

szabad idejükben szorgalmasan látogatnak — minden irány és

szakra

való

tekintettel

kiváló

alkalmat

nyújt. S így

hallgatóink a tanprogrammban részletesen fel nem sorolt régi és legmodernebb művészetek — és művészekről — a legtökéletesebb reproduktiók nyomán — tudomást és tájé­ kozást szereznek.

44

Boncsalaktan.

A művészeti bonczolástant az intézet első éves férfinövendékei az üllői út közelében, a Tűzoltó-utczában lévő kir. tudomány-egyetemi II. számú boncztani intézetben hall­ gatják.

Az

uj vizsgálati szabályzat szerint a rajztanitónő-

jelöltek is kötelesek a művészeti bonczalaktanból vizsgála­ tot tenni, de ezen tárgyból az esti órákban tartott előadá­ sokra a távol fekvő boncztani intézetbe egyrészt nem v o l­ tak küldhetők, másrészt pedig mivel az ott előadottak nem fedik, illetőleg túlszárnyalják a rajztanítónő-jelöltekre nézve megállapított vizsgálati anyagot, ezért a nők számára intéze­ tünkben ezen tárgyból isjkülön tanfolyamot kellett létesíteni. A bonczalaktani tanfolyam a nők számára tisztán arra szorítkozik, hogy abban a tanítványokkal megismertessenek az emberi koponya

tipikus alakelemei, továbbá gyakoroltas-

sék a fejnek minden lehető helyzetből való vázolása, ehhez fűződik a fej egyes csontjainak, úgy szintén az emberi test arányainak s a vázat alkotó egyes csontoknak és Ízületek­ nek általános ismerete. Hullarészek bonczolása ebből a tan­ folyamból ki van zárva.

Magyar irodalom.

A magyar irodalom történetét az alsóbb osztályokban azon növendékek kötelesek egy éven át, heti i — 2 órában, hallgatni, kik rajztanításra képesítő vizsgálatot tenni óhaj­ tanak.

Az

uj szabály szerint

ezen tárgy is az első alap-

vizsgálat tárgyainak sorába helyeztetett.

Nevelés és tanítástan.

Ezen általános paedagogiai ismereteket nyújtó tantárgy, melynek

hallgatása — úgy

mint a többi

elméleti tantár­

45

gyaknál is — csak a leendő rajzoktatókra kötelező, heti i — 2 órában rendszeresen adatik elő. Tekintettel arra, hogy a tanítónő-jelöltek hivatásukhoz képest csekélyebb előképzettséggel léphetnek intézetünkbe, mint a férfi tanító- vagy mind két nembeli tanárjelöltek — a neveléstani órák csak a tanár- és tanító-jelöltekre voltak redukálhatok. a

Raj ^tanítási módszertan. ^ • a ■

•

i

A

*.

mm

••

m ű v észeti-,

•

—

■

•

t “•

—

vagy általános irányú rajztanításra v o ­

natkozó «R a jz t a n ít á s i m ó d szerta n » mint külön tantárgy, tantervűnkben nem szerepel, hanem az idevágó ismeretek az egyes szaktárgyak keretében részletezetten nyújtatnak a hallgatóságnak. Ezenkívül intézeti könyvtárunknak ide­ vonatkozó gazdag gyűjteményében a legrégibb irányzattól a legm odernebbig a legkülönfélébb rajztanítási módszerek a növendékek által tanulmányozhatóvá vannak téve. E g y u n iv ersa lis, mindenféle czéloknak és szempontoknak meg­ felelő módszer nincs, de nem is képzelhető, mert a rajz­ tanítás

—

annak

különböző

foka

és ágazata

szerint —

szükségszerűleg módszerében változik. Intézetünkben tehát minden tanár saját tárgyának előadása vagy tanítása kap­ csán tantárgyát illetőleg a módszertani részeknek megis­ mertetésére is kiterjeszkedik. E z e n m ód szerta n i részletek csupán általános pced agogiai és a r tisz tik a i elvekben ta­ lá lko zn a k. Tanárjelöltjeink tehát nem egy sablon szerint lesznek a «ra jzta n ítá s m ódszerébe» egy tanár által b eve­ zetve, hanem itt minden tanár a maga tárgyát úgy tanítja, hogy a jelölteknek egyúttal alkalmuk nyílik a különféle tanítási eljárásokkal megismerkedni, ennélfogva mi a r a jz ­ tanítás

módszerének

megismertetésére

többet

nyújtunk

annál a mit követelni lehet. A leendő rajzoktató könnyen leszűrheti

ezen

többletből

a maga

specziális,

az

iskola

nemétől, melyhez majdan kerül, korlátolt szükségletét.

A fegyelem fentartására pedig szintén csak a közvetlen gyakorlatból merített tapasztalat fogja a fiatal tanerőt az e téren tudnivalókra m egtanítani; a nevelési általános fogal­ makat pedig a «nevelés és tanítástann-nak intézetünkben hallgatott előadásaikból merítheti. A rajztanítás módszeres gyakorlatába bevezetésre

más úton való

intézetünk már több kísérletet tett,

—

de a

művészeti rajztanításnak speciális volta következtében eddig a más módok

közül

egyik

sem

bizonyult

czélszerűnek.

A z új vizsgálati szabályzatban a magyar irodalom Írásbeli tételei közül választható feladatok keretében első sorban a «r a jz ta n ítá si m ó d szerek » kérdése áll.

Tervezte

: \

ö lkel

Jó

zse f

.

IV . TANÓRÁK A)

BEOSZTÁSA.

A ra jzta n á r- illetőleg rajztanító-]e\ö\tek tanfolya­

mának tantárgyai és a heti óraszámok kimutatása. H eti óraszám

•

tantárgy- és osztályonként

T a n tá r g y a k

I

II.

1

in .

IV.

össze­ sen

h

18

60

1 A la k ra jz és festés ................ . _ r E k itm é n y e s rajz ..................................

14 8

Csendélet, rajz és festés* _.. ............

2

14

Iparm űvészeti rajz és tervezés..... r É pítészeti rajz, stíl- és alaktan ._

2

2

8

6

IO

16

4

4

4

12

4 1

Mintázás ............. ..... ....... .................

4

4

Á b rá zo ló geom etria

4

4

Látszattan és rajz

............... .

.......................

M ű vészetek története Bonczalaktan

.......................

------------

.................. . . .... ..................

N evelés- és tanítástan....................... A növendékek heti elfoglaltsága ....

12 8

4 2

8

0

2 •

M agyar irodalom

4

------ ------

12

4 2 -—

4 O A *

I

I

I

I

I

36

* A z I. és II. o s zt á ly b a n szemléleti látszattan.

36

36

36

144

4»

B)

A

r a jz tanitó nő-jelöltek

tanfolyamának

tantárgyai

és a heti óraszámok kimutatása. H eti óraszám

tantárgy - és osztályonként

Tantárgyak

Élők.

! A lakrajz és festés . . . . . . . .... 1 / E k itm é n y e s rajz ...... ......... .

12

6

Csendélet, rajz és festés*

2

I.

! II.

12 ✓

12 '

b

6

2

2

in .

r

..... ... ....

Á b rá zo ló geom etria Látszattan és rajz

.......... .

M a g y a r irodalom

6

6

2

2

18

N evelés- és tanitástan ... .

6

6

18

8

8

16

---

18

4 2

——

.......

..................

4

2

... ....

................

64 1

.... .... .... „

M űvészetek története Bonczalaktan

6

IV.

14

Iparművészeti rajz és tervezés Mintázás .............

össze­ sen

2 --- ;

i

1

.... 1

^

1

2

3

i 1

oo

A n öven dékek heti elfoglalt­ sága ..................... ................. _

i

1

3o

30

30

1

30

i

148

A z építészeti stíl- és a la kta n mint nem kötelező tan­ tárgy heti 2 órában a nőnövendékek részére is előadatik. A z A ) és B i kimutatások, azaz a négy évi tanfolya­ mokban összes tárgyainak tananyagát a ra jzta n ítá sra képesítő v izsg á la to k ró l szóló szabályzatnak II. részében teljes ter­ jedelem ben szabályzat

közölt

vizsgálati

megkeresés

megküldetik.

esetén

M egjegyzendő

az élő mintáról

való

követelm én yek

födik. E zen

mindenkinek

készségesen

azonban,

h ogy az alakrajznál

rajzolás, megfelelő

előtanulmányok

után már az I. osztályban, az aktrajzolás pedig a rajztanárés tanítójelölteknél már a II. osztályban

veszi kezd etét;

továbbá, hogy a növendékek előrehaladottságukhoz képest az alakfestést, nemkülönben az összes növendékek az élő mozgó

állat — nevezetesen a ló —

* A z I. és II. o s z t á l y b a n szemléleti látszattan.

rajzolást is g y a k o ro l­

49

ják s a tanárjelöltek

ugyancsak az alakrajzból

mozdulat-

compositiókat is végeznek. Ezen kívül minden egyes sza k ta n á r a saját tárgyából a tanítás m ódszerére vonatkozó utasításokat is megadja. A z elem i g eom etria , mint nem kötelező tantárgy, heti 2

2 órában adatik elő oly nő- és férfi növendékek részére,

kik ennek hallgatására önként jelentkeznek. C) A rendes m ilvésznövendékek tanfolyamának tárgyai és a heti óraszámok kimutatása.

T a n tá r g y a k

A lakrajz és festés

22

24

Mintázás

6

6

Szem léleti látszattan

2

Bonczalaktan . r Építészeti stil- és a la k t a n ..................

2

Látszattani szerkesztés *

2

IIO

.

12 -----

—

2 2

2

...... „„

32

32

|

2

4 4

2

•7

M űvészetek története

1

A növendékek heti elfoglaltsága 1

34

34

34

2

34

136

* A z ábrázoló geometriai ismeretek egyrészt a szemléleti látszattan — másrészt a látszattani szerkesztések kapcsán gyakorlati módon adatnak elő.

A

női m űvésznövendékek külön órákban is gyakorol­

hatják a csendéleti aquarell-festést; a leendő szobrászok pedig a felsőbb osztályokban az alakrajznál csak az esti aktrajzolásban vesznek részt, a többi alakrajzi órákban pe­ dig a mintázást gyakorolják. A tanóra-rendeket, a megszabott óraszámok betartása mellett, félév en k én t a tanári testület állapítja meg.

Értesítő. 1902— 1903.

4

Tervezte:

V

ögf.rl

R

ezső

.

V. A N Ö V E N D E IC E K SZ Ü N ID E I M U N K A L K O D A SA . H abár általában véve a művészet és művészeti nevelés iránti érdeklődés hazánkban most már örvendetesen mind­ inkább nagyobb körre terjed, mégis csak ritkán fordul elő, hogy valaki a vagyonosabb osztályból csupán a művészet iránti lelkesedésből ezen rögös pályára lépjen. Ennek következtében intézetünk növendékei úgyszólván valamennyien szegények, vagy legalább is szegényebb sorsúak, kik mindamellett, hogy az állam nekik igen sok kedvezm ényt nyújt s a szegénysorsú szorgalmas növendékeknek nemcsak tandíját engedi el, hanem ezenfelül őket ösztöndíj, jutalomés szorgalmi díjban is részesíti: a legnagyobb rész mégis kénytelen tanítás, vagy más szakba vágó munkálkodás által tanulmányai folytatásához a nélkülözhetlen filléreket m e g ­ szerezni. E gyrészt tehát ezen okból, másrészt pedig és főként azon ideális törekvés s nemes inger következtében, m elyet a művészi alkotásvágy nyújt, növendékeink oly időben, midőn más pályákon levő társaiknak nagyobb része a kötelező studiumok

elvégzésével járó napi fáradalmak után pihenni

tér, vagy divatos szórakozást keresni i n d u l : ők e helyett a nem kötelező önálló munkálkodásban keresnek üdülést s a

^1

sikert bármily halaványan biztató kilátás reményében gyakran nagy nélkülözések mellett tovább küzdve — saját tevékenységükben a legnagyobb szórakozást, lelki gyönyört s élvezetet találnak. Fájdalom, igen kevesen vannak, kik ezeknek az ilv fajta embereknek erényeit kellően méltányolni tudnák! Mig tehát növendékeink egyrészt az intézet szervezete folytán a rendszeres programmszerű munkára vannak utalva, másrészt a fönnebb jelzett önnálló tevékenységükben az intézet tást

s

annak

tanárai

és támogatást

mondhatjuk rendesen diploma

azt,

részéről

nyerik.

hogy

a legmelegebb

Epén

az

ezért

intézetünk

végzett növendékek még nélkül

teljes

is tisztességes

négy

buzdí-

önérzettel évfolyamát

a kenyeret biztosító

megélhetést teremthetnek

maguknak. Ezen önálló

- a rendes

tanterv

szerinti studiumok

sokaságán kívüli — munkálkodásukat mutatták be a folyó tanév félévközi szünete alatt az intézet három

tantermé­

ben a növendékek, az ifjúsági «Társaskör» által szünidei munkákból rendezett kiállitáson. E kiállítás 8 napon

át volt nyitva az ez iránt érdek­

lődő közönség számára, mely idő alatt dr. W

lassics

G yula

vallás és közoktatásügyi miniszter úr ő Excellentiáján kívül aki a látottak felett megelégedését Z silinszky

M ihály,

B erzeviczy

E l e k , gróf E s z t e r h á z y K

kritikus

valamint

ároly,

közéletünk igen

A

fejezte ki

lbert,

K.

- még L ippich

számos művész és mű­ sok jelese tüntette

ki

látogatásával az ifjúságot és intézetünket. Ú g y a nagyszámú látogatók közvetlen, valamint a sajtó képviselői lapjaikban elismeréssel nyilatkoztak a kiállított kom olv törekvést feltüntető munkákról. J

A különféle táj, alakrajzi, csendéleti s iparművészeti komoly studiumok között — m elyek mind arról tanúskod­ tak, hogy tanárjelöltjeink nem egyoldalúlag képeztetnek, 4*

ki voltak állítva azon fejléczek és záródíszek is, melyekk< V ögerl

Rezső,

III.

éves

rajztanárjelölt

a

«M ű részei

pályázatán első díjat nyert, s azok is, m e ly e k e t ugyancsa a «M ű v é s z e t »> czímű képes folyóirat szerkesztősége m e g ­ vásárolt;

végül

befejezte

sikerült torzkép,

mely

a

kiállítást e g y

egész

sorozat

nem e g v k o m o r kritikust hangolt

jó kedvre. K

lein

L i p ó t I V - e d éves tanárjelöltünk az ott kiállítva

volt olajfestményű tanulm ányfejekkel, m egn yerte a «K é p z ő ­

m ű v észeti T á r s u la t » által hirdetett pályázaton a N a d á n y i féle 500 koronás ösztöndíjat. A z ifjúsági « T á rsa sk ö r » k özvetítésével a «M agyaror­

s z á g i Á l l a m i A lk a lm a z o tta k

Nyugdíjpótló E g y esü lete»

által hirdetett egyesületi diploma-pályázat alkalm ával az I. és Il-ik díjat szintén két tanárjelölt n ö v e n d é k ü n k : R a k s sányi

R ezső és K

díjjal jutalm azott

ollár

G u s z t á v nyerte meg.

Az

első

m űvet a fenn nevezett e g yesü le t m e g ­

vásárolta és sokszorosíttatta. Ugyancsak K

ollár

G u s z t á v m eg n yerte a « G a z d a s á g i

Á l l a m i Cselédpénztár'') plakátjára hirdetett pálvázat a lk a l­ mával az első díjat. r

E z e n «Értesítő» czímlapja, néhány fejlécze és záródisze szintén ilyen szünidei önálló m unkálatok sorozatából került ki. A

czím lapot tervezte és rajzolta: R a k s s á n y i D

záródíszeket: V

ögerl

ezső,

a

R ezső.

A tanév folyamán különféle szakokból hirdetett p á ly á ­ zatok alkalmával a pályanyertes testület

k ö rü lb elü l

900

növendékeknek

koronát osztott

ki,

a

m e ly

tanári összeg

részben a vallás és közoktatásügyi miniszter úr által e célra e n g e d é ly e z e tt alapból, részben pedig a pótvizsgálati díjak­ ból befolyt,

de az illető

tanárok

által el nem fogadott s

ezen célra felajánlott összegből talált fedezetet.

A

«Társaskör» f. évi március hó 15-én ez idén is zárt­

körű szép hazafias ü n n ep élyt rendezett, m e ly e n töb b n ö v e n ­

53

dék alkalmi szavalatok,

ének, zenedarabok előadásával és

felolvasásokkal működött közre. A z ifjúság collegialis szellemének dicséretére fölemlí­ tendő még, hogy több szegénysorsú növendék, a nem sokkal jobbm ódú kartársak által létesített társasköri pénzalapból kisebb segélyt nyert.

K Iö raj/o lás nélküli ecse tg ya k o rla t.

Festette : V ő g e k l

Rezső.

V I.

AZ

IN T E Z E T AZ

D r. W

BELÉLETÉBŐI

I 9 0 2 / I 9 0 3 -IK I

lassics

TANÉVBEN.

G y u l a vallás- és közoktatásügyi m. kir.

miniszter úr ő Excellentiája intézetünket a tanév folyamán kétszer tüntette ki magas látogatásával. Először őszszel, midőn a miniszter úrnak rendelete alap­ ján két év előtt, a r a jzta n á r o k , képző- és ip a rm ű v észek részére létesített külön esti szabad a k tr a jz o lá si tanfolya­ mot tekintette meg, s másodszor f. évi február hó 30-án, midőn a miniszter úr az ifiúság által rendezett kiállítást látogatta meg.

Mind a két alkalommal a miniszter úr ő

Nagym éltósaga teljes m egelégedését fejezte ki a szép mun­ kálkodás felett. U g y an csa k

szíves

látogatásával

tünket a folvó ta n é v b e n : Z s i l i n s z k y

tüntette

ki

intéze­

M ih ály

államtitkár

úr ő méltósága; K . L i p p i c h E l e k dr. osztálytanácsos úr ő nagysága, mint a művészeti ügyosztály vezetője, ismételve, s ezen kivül közéletünk több jelese, valamint több hazai és külföldi szakiskolai vezető. A z intézet tanszemélvzetében a lefolyt tanévben a köy

vetkező változások történtek.

J

K e l e t y G u s z t á v kir. tanácsos, igazgató elhunytával a m egüresedett igazgatói állás az 1902 3. tanévben sen nem lett betöltve, hanem a vallás-

véglege­

és közoktatásü gyi

m. kir. miniszter úr 1902. évi 73,971. sz. a. kelt re n d e le ­ té v e l

a folyó

iskolai

évre,

vagyis

1903.

évi

szeptem ber

hó i-jéig egyrészt a művészeti és tanulmányi ü g y e k vezet é s é v e l : S z é k e l y B e r t a l a n , másrészt az összes adminisz­ tratív és gazdasági ü g y e k

ellátásával szem élyes felelősség

m ellett: V á r d a i S z i l á r d intézeti rendes tanárok,1 helyetJ tes igazgatói minőségben bizattak meg. T o v á b b i szem élyi változások a k ö v e t k e z ő k : P é t e r f y S á n d o r kir tanácsos, nyugalm azott tanítónő­ képző intézeti tanár, a ki az intézetnél 1885 óta a p e d a g ó ­ giát óraadói minőségben tanította — korára való tekin tet­ tel — ezen állásáról, úgyszintén az orsz. m. kir. rajztanár­ vizsgáló bizottságban elfoglalt tagságáról, lemondott.

A kiváló paedagogus-tanár h elyéb e a vallás- és k ö z o k ­ tatásügyi

miniszter úr IQ02. évi 79,796. számú r e n d e le t é ­

vel a rajztanár tanító- és tanítónőjelöltekre nézve k ötelező nevelés- és tanítástannak hetenkint 2 órában való előadásá••

val W

eszely

Ö dön

m e g s ugyancsak

dr. főreáliskolai rendes tanárt bízta

őt eg y későbbi rendelettel ezen t á r g y ­

nak a rajztanárvizs gáló bizottságban való képviseletére az orsz. m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság tagjává nevezte ki. S c h u l e k F r i g y e s kir. tanácsos, műépítész-tanárnak a miniszter úr 65,139. számú re n d e le té v e l az 1902/3. tanév I-ső felére szabadságidőt e n g e d é ly e z e tt azon czélból, h o g y ezen idő alatt a kir. Jó zsef-m ű eg yetem üresedésben lévő középkori műépítéstani tanszéke

teendőit, mint m eghívott

helyettes tanár, lássa el. A z általa intézetünknél 30 éven át előadott építészeti rajz tanítását

H a v r a n e k F e r e n c z , in­

tézetünk második műépítésztanára vette p ed ig K éven

ovách

át a nők

át, a látszattanét

G é z a vállalta el, a ki ezen tárgyat már sok magasabb osztálvaiban önállóan előadta s

u gyan csak

ezen

tárg yb ó l

már

e lő ző le g

egy

tanéven

át

S c h u l e k F r i g y e s tanárt helyettesítette. -

A z építészeti stíl- és alaktan külön előadásokban tár­ gyaltatván, többek között az építészeti rajzórák is redukál­ hatok voltak már csak azért is, mivel jelen leg ezen tárgy a látszattam szerkesztésektől teljesen elkülönítve gvakoroltatik s így a fősúly csak építészeti részleteknek artisztikus ábrázolására s egyszerűbb tárgyak tervezésére van fektetve. S c h u l e k F r i g y e s kir. tanácsos a tanév második felé9r

ben a kir. József-műegyetemhez O F elsége a király által rendes

tanárrá neveztetvén ki, intézetünktől tanári minő­

ségében, megvált, de mint az orsz. m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság tevékeny tagja és alelnöke, az intézetünkkel való szoros kapcsot továbbra is fentartotta, miért is tőle el sem búcsúzva azt kívánjuk,

hogy jóindulatát — s azt a díszt,

melyet korszakalkotó, mindenki által ismert működésével három évtizeden át intézetünknek kölcsönzött — jelenlegi magasabb pozíciójában se vonja meg tőlüuk. M egvált intézetünk kötelékéből a tanév végével más elfoglaltsága miatt még B e n c z ú r B

éla

műépítész, az orsz.

m. kir. iparművészeti iskola rendes tanára is, a ki intézetünk­ ben óraadó minőségben több éven át az iparművészeti stíl­ tant adta elő, de mivel jövőben ezen tantárgy kapcsolato­ san az ornamentikával, illetőleg az iparművészeti

rajzzal

taníttatik, a tanári testület a revideált tantervben mint külön tantárgyat ezt is elejtendőnek tartotta. E nnélfogva B e n c z ú r B é l a a lefolyt tanévben a tanár- és tanítójelölteknél heti

2— 2 órában a csen d élet, rajz- és festést tanította. Midőn e helyen odaadó és eredm ényes közrem űködéseért köszö­ netét mondunk, búcsút tőle sem veszünk, mert

ő is az

orsz. m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság tagja lévén, szeren­ csénk lesz őt továbbra is magunkénak tekinteni. P ó r s z á s z J ó z s e f oki. mérnök, állami főreáliskolai tanár

1872 óta intézetünkben segédtanári minőségben a rajztanár-

57 és tanítójelöltek

részére az e le m i és ábrázoló geometriát,

valamint a g eom etria i m ódszertant

adta

elő.

P órszász

J ó z s e f tehát 31 éven át segédtanári c s e k é ly illetm én yn yel egy

rendes g eom etria i tanszéket

az intézet fennállása óta az orsz.

töltött m.

be

s a mellett

kir. rajztanárvizsgáló

bizottságnak is t e v é k e n y tagja.

A z elemi geometria kötelező tantárgygyá való felvéte­ lét a rajztanárképző tanprogrammjába az a körülmény tette annak idején szükségessé, mert a hallgatók ezen tárgyból való készültsége nagyon egyenlőtlen volt. F e l kellett ezt venni, mert e nélkül az ábrázoló geometria és perspectiva elméleti tanítása nem volt eredményesen keresztül vihető. A

fenjelzett állapot ma már a rajztanár- és tanító-

jelölteknél megváltozott, miután ők kivétel nélkül középis­ kolai érettségi bizonyitvány,

vagy tanítói oklevél

alapján

vétetnek fel, s bár az előkészültség egyeseknél teljesen ki­ elégítőnek

ma

sem

mondható,

általános emelkedésére, magántanulmányra

tekintettel

a

színvonal

a hiányok pótlását most már

utalhattuk.

Tehető ez annál

a

inkább,

mert az ábrázoló geometria és látszattan kapcsán az előadó tanárnak is alkalma nyílik a mutatkozó hiányokat pótolni, s így nem lehet aggodalmunk az iránt, hogy a képesített rajztanár egyrészt előtanulmányai, másrészt az ábrázoló g e o ­ metria és látszattan kapcsán nyert

elemi geometriai isme­

retei alapján, ezen tárgyat a közép-polgári- és ipariskolák­ ban kellő módon tanítani képes ne lenne. Ennélfogva a tanári testület a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr hozzájárulásával az intézet jövő tanprogrammjából az elemi geometriát, valamint a geometriai mód­ szertant, mint külön előadott kötelező tantárgyakat, elejtette ; s mivel az ábrázoló geometriát tannal, K

ovách

összefüggőleg

a látszat­

G é z a tanár adja elő, a vallás- és közoktatási

miniszter úr f. évi 37,318. számú rendeletével P ó r s z á s z J ó z s e f tanárt segédtanári működése alól felmentette s e g y ­

úttal

az elemi geometriának mint nem kötelező tantárgy­

nak előadásával óraadói minőségben bízta meg. o o Ezen új megbízás kapcsán a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr fennebbi rendeletében egyúttal a nevezett ta­ nárnak elismerését fejezte ki azért a buzgóságáért, melyet az intézet kötelékében harminczegy éven át teljesített tanári munkálkodása folyamán tanusított. G yulay

L ászló festő-művész tanár, a ki a múlt tan­

évben az I. éves tanár- és tanítójelölteket az alakrajzban o k ­ tatta, megrongált egészségének helyreállítására az 1903/4-iki egész tanévre szabadságot nyert. Intézetünk szervezeti

szabályzatának III. 17. §-a sze­

rint az igazgatóra nézve hetenkint 4 tanítási óra kötelező. B e r t a l a n tanár, a tanulmányi és művészeti

Székely

ügyek vezetésével megbizott h. igazgató, az elmúlt tanév első felében heti 14 órát adott. H o g y megbízatásának a kívánatos mértékben m egfelel­ hessen,

szükségessé vált az, hogy ő a I V . éves tanárje­

löltek rendes alakrajzi tanítása alól felmentessék s csak a compositió valamint a művészeti állatboncztan s az állatok rajzolásának tanításával foglalkozzék heti 4 órában. S z é k e l y B e r t a l a n tanár h. igazgató alakrajzi óráinak

ellátásával G y u l a y L ászló gyengélkedése miatt — a többi művésztanár pedig az oktatás kárára menő túlterhelés nél­ kül nem lévén megbízható — a vallás- és közoktatásügyi minister úr, az igazgatóság előterjesztése alapján, a I V . éves tanárjelöltek alakrajzi oktatásával a f. tanév második felében H e g e d ű s L ászló festőművészt — jelenleg már intézetünk­

höz

kinevezett

rendes

tanárt,

aki

a m űvésznövendékek

esti akt-tanfolvamán kivül az első félévben J

a III.

éves

tanárjelölteket is tanította — bízta meg. Tekintettel továbbá arra, hogy a Ill-a d

éves tanár­

jelölteknél az alakrajz tanítására e szerint nem lett volna t a n e r ő : annak szüksége forgott fenn, hogy egv új kisegítő

óraadó művésztanár alkalmaztassák, aki — mivel A g g h á z y G y u l a tanár a II., III. és I V . női osztályban

az alakrajz

tanításával szintén túl volt terhelve — egvúttal a I l l - i k női osztályban is átvenné az alakrajz tanítását. Ezen

k é t osztályban

való

tanításával az

alakrajznak

e g y e lő r e óraadói m inőségben — a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr f. évi február

19-én kelt

8604. számú ren­

d e letével Zemplényi T i v a d a r festőművészt bízta meg. G y u l a y L á s z l ó h e ly é b e

- ki gyako ri betegeskedése

k ö v e t k e z t é b e n e g y évi szabadságot nyert — - a miniszter úr f. évi 39,515. számú re n d e le té v e l adói

m inőségben

években

Révész

Bécsben

e g y e lő re szintén óra­

Im re

tartózkodó

festőművész,

hazánkfia,

bízatott

utóbbi meg,

s

u gyan ezen számú miniszteri rendelettel hasonló minőségben, B e n c z ú r B é l a helyébe, a csendélet, rajz és festés valamint az ékítm én yes rajz ta n ítá sá v a l: E d v i I l l é s A l a d á r - í , oki. középiskolai rajztanár és festőművészt bízta meg. T ardos K

renner

V

iktor

festőm űvész már az I. fél­

évb en is díjtalanúl szívességből segéd kezett S z é k e l y B e r ­ tanárnak a compositió és az állatrajzolás tanításában ) a m ásodik félévben a fentjelzett m unkakörön kívül a nők talan

r

számára intézetünkben létesített s ezen «Értesítő» III. sza­ kaszában indokolt külön tanfolyamban a művészeti boncztan tanításával

f. évi 39,515 sz. ministeri rendelettel bíza­

tott meg. A

minister úr ő Exczellentiája

június hó

6-án

kelt 37,569

m ég a múlt 1902. évi

számú ren d eletével

R ó b e r t intézeti tanárt a külföldi

Nádler

m űvészeti tanintézetek

tanúlm ányozásával bízta meg, de mivel a németországi szak­ iskolák tanfolyamai rendesen h ú svétkor záródnak, ezeknek is tanúlm ányozhatása v é g e tt szükséges volt, h o g v N á d l e r tanúlm ányútját fo lyó évi márczius hó első felében kezdje meg. A

minister úr az illető tanárnak a tanúlm ánvút czél-

já b ó l félévi szabadságidőt en ged élyezvén , N á d l e r R ó b e r t

t>0

tanárnak intézetünkben való helyettesítésével

H avranek

műépítész-tanárt bízta meg, ugyanőt egyúttal

F erencz

tekintettel arra, hogv az építészeti rajzot, stíl- és alaktant nálunk már hosszabb idő óta egyedül tanítja — ezen szak­ nak intézetünk részéről való képviseletére az — orsz. m. kir. ra jzta n á rv izsg á ló bizottság tagjává kinevezni méltóztatott. A v a llá s és közoktatásügyi minister úr ő Exczellentiája kegyessége ez idén is lehetővé tette, hogy intézetünk negyedéves növendékei a húsvéti szünnapok alatt, tanári vezetés mellett, külföldi tanúlmányútat tehettek. N egyed éves rajztanárjelöltjeink Dr. P a s t e i n e r G y u l a egyetemi

egyúttal intézeti

olaszországi

városnak,

tanár

vezetése

mellett

több

negyedéves tanítónőjelöltjeink p e­

dig H a v r a n e k F erencz tanár vezetése

mellett P rága és

Németország több városának műkincseit tanúlmányózták. * ff

A keresked elem ü gyi m. kir. minister úr O N a g y m é l­ tósága végzett középiskolai rajztanárok részére — az ipar­ oktatási iskolák által megkívánt, intézetünkben specziális irányban való továbbképzés czéljából az 1903. év tartamára két,

egyenként (1200

ösztöndíjat

egyezerkétszáz

adományozott,

korona

oly megjegyzéssel,

tanúlmányi hogy

ezen

anyagi támogatást élvező fiatal rajztanárok a szünidő alatt tanulmányaiknak külföldön való kiegészítése czéljából — a külföldön tartózkodás idejére

-

havi 200 koronára fel­

emelni hajlandó. A minister úr ezen nagylelkű kegyes intézkedése folytán ez idén két jeles növendékünk, illetve két okleveles kö zép ­ iskolai fiatal rajztanár — névszerinti P e t r á n y i G é z a (ifj.) és S uján P á l

—

ezen kedvezm ényben már részesülvén,

intézetünket a szünidőig látogathatták s jelenleg ily szép ösztöndíj

mellett, külföldi nagyobb

mányaikat kiegészítik.

városokban szaktanúl-

ÓI

A tanári

testület a minister

úrnak ezen

inűiparunk

fejlesztésére messze kiható kegyes intézkedését nagy öröm­ mel és hálás köszönettel fogadta, mert ez által egyúttal egy rég óhajtott terve is megvalósult, hogy t. i. alkalom adassék tehetséges fiatal tanároknak az intézetünkben való tovább képzésre. Ettől

eddig

—

anyagi

eszközök

hiányában —

volt

növendékeink teljesen el voltak zárva, mert a kik a rendes am elvégzése és a képesítő vizsgálat letétele után visszatértek is, anyagi gondokkal küzdve, kénytelenek v o l­ tak oly munkára fordítani idejüket, mely az odaadó specziális tanúlmányozástól elvonta őket. * A z eddig minden tanév végével kiosztásra került 600 korona jutalomdíjat a tanári testület, a vallás- és közoktatásügyi minister úr kegyes engedélyével, nem csak az év v é ­ gén szorgalmi díjképen osztotta ki,

hanem

azt a tanév

folyamán különböző tárgyakból kitűzött pályakérdések m eg­ fejtéséért pályadíjképen adta ki; ezen pályadíjakat a tanári testület különféle alapokból még emelte. Örömm el kell még ezen a helyen is megemlékeznünk a növendékek jelen tanévi buzgó munkálkodásáról, m ely­ nek szép eredménye főleg a képesítő vizsgálatok alkalmá­ val volt látható. A z ifjúság szünidei önálló munkálkodásáról az előbbi (V-ik) fejezetben van szó. Pályadíjat B erthold, G usztáv, D ezső , J á nos

H endrich K ovács

S e b ők

és

nyertek:

V

A

B eer ntal,

J ózsef,

Z sigmond , K lein

M artin

M a r g i t , S omogyi

ögerl

Á

L ipót,

J enő, goston,

R ezső .

Szorgalmi díjban pedig többen részesültek. *

G uttmann K ollár

R akssányi T hirring

A z új «rajztanitásra képesítő vizsgálati szabályzat» szűk ségessé tette,

hogy

az orsz.

min taraj ziskola és rajztanár­

képző tanterve az új szabályzathoz alkalmazkodjék; ugyan­ ezen szabályzat szükségessé tette azt is, hogy némely tisztán administrativ jellegű módosítások is keresztül vitessenek. E zek között legfontosabb a tanévnek az eddiginél czélszerűbb

beosztása.

Eddig

az

első

félév

szeptember

hó

közepétől január hó végéig — a második félév pedig február hó elejétől június hó közepéig tartott. Minthogy azonban az új szabályzat szerint a képesítő vizsgálat két alap- és egy sza k v izsg á la tb ó l áll, s ennélfogva azokra most több időt kell fordítani, ezenkívül a tanév második felére több ünnep és szabálvzatilag jóváhagyott szünnap esik, a második fél­ évben tényleg kevesebb munkanap félévben. A fog

lenne,

mint

az

első

jövő tanév tehát szeptember első napjaiban

kezdődni

s

a

karácsonyi

szünet

kezdetén,

vagyis

deczember hó 22-én, fog végződni. A második félévi beíratások pedig ezen szünet alatt, illetőleg január hó első nap­ jaiban

fognak

megejtetni

s

a második félév azonnal

a

karácsonyi-újévi szünet után kezdődve június hó elejéig fog tartani. Szükséges intézetünknél a tanév ilyetén való beosztása azért is,' ho^v ez a tudománvés műegyetem tanféléveinek ö^ j Oj beosztásával összhangba hozassék. E nélkül iskolánkból az egyetemre, vagy viszont,

az átlépés

meg volt nehezítve,

sőt rendesen egy évi veszteséggel járt. A

pályaválasztásra, illetőleg valam ely főiskolába való

átlépésre pedig annál is inkább

tekintettel kell lennünk,

mert a művészi tehetséggel nem biró hallgatók azok

akár

művésznövendékek,

akár

legvenek

rajztanár-jelöltek

már az első próbafélév után eltávolítandók. A

beiratásoknál

újítás

az, hogv az I.

II.

és I ll- ik

évfolyamot végzett növendékek a következő tanévre k ö te ­ lesek már az előző tanév végével beiratkozni főleg

azért,

63

hogy a létszámra nézve kellő tájékozással bírjunk, s a tanév elején annyi új növendéket vehessünk fel, a mennyi hely rendelkezésre áll. A

★

rajztanárképzésnek főleg művészi alapra való fek­

tetése maga után vonta az összes artisztikus tárgyaknak — s így a mintázásnak is, nagyobb mértékben való gyak o r­ lását, a mi ismét azzal a következéssel járt, hogy több és megfelelőbb tanhelyiségre volt szükség. De

nem hagyható figyelmen kivül az a körülmény

sem, hogy az intézeti szakkönyvtár gyarapodása

folytán,

ha az ott összegyűjtött szellemi kincseket kellően kamatoz­ tatni akarjuk, szintén több helyiséget igényel. A z előálló helység-szükségleten egyelőre a volt igaz­ gatói

lakásnak

segített.

tanczélokra

való

felhasználása

előnyösen

Fe stette: V o l k e l J ó z s e f .

Elürajzolás nélküli ecsetgyakorlat

VII. A R A J Z T A N Í T Á S R A K É P E S Í T Ő V I Z S G Á L A T I ÚJ SZABÁLYZAT. Dr.

W lassics

G y u l a , vallás-

és közoktatásügyi

m.

kir. minister úr ő nagyméltósága, f. évi márczius hó 7-én 12,952. szám alatt kelt, következő rendeletet intézte S zékely B e r t a l a n -Iioz , az orsz. m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság­

nak a folyó évben kinevezett új elnökéhez. «A tanügyi

intézmények újabbkori fejlődése, a

nevelés sesthetikai ezélj ának

gondosabb ápolása és

a régi vizsgálati rend mellett tiz év óta szerzett ta­ pasztalatok kívánatossá tették, hogy a rajztanításra képesítő vizsgálatoknak 1893. évi 41,200 sz. a. kelt rendelettel

kiadott

szabályzata

megfelelően

átdol-

goztassék. A szóban levő tanárképesítésnek tette meg.

szabályzat a középiskolai rajz­ háromféle

tárgykörét különböz­

Oklevelet lehetett szerezni vagy

szabadkézi rajzból

vagy

csupán a rajzoló geom et­

riából vagy pedig mindkettőből. felaprózása egyfelől

az

csak a

A

oklevelek

képesítés ilyen értékét teszi

vi-

6í

szonylagossá, másfelől a kinevezés és alkalmazás elé állít olykor nem jelentéktelen nehézségeket, felül pedig a képzettség tartalmasságát

azon­

és teljessé­

gét csorbítja. Ha a

középiskolai

rajztanárképesítés

egységé­

nek felbontását annak idején igazolhatta az a k ö ­ rülmény, hogy a gymnasium görögpótló tantárgyai sorában az ábrázoló geometria is szerepelt: intézet revideált külön

tantervének

geometriai

ú gy ez

életbeléptetése

képesítést

támogató

óta a

és

talán

egyetlen érv is megszűnt. A rajztanárképesítő vizsgálatnak revideált bályzata tehát mindenekelőtt zépiskolai

helyreállította a k ö ­

rajztanárképesítésnek

azzal a rendelkezésével,

sza­

korábbi

egységét

hogy az e szabályzat alap­

ján vizsgálatra bocsátott jelöltek a szabadkézi rajz­ nak és rajzoló geometriának egyesített tárgycsoport­ jából szerezhetnek csak oklevelet. Ha az 1893. évi szabályzat a középiskolai k é ­ pesítésnek két szakkörre bontásával, könnyebbülést szerzett az érdekelt jelöltek viszonylagos kisebbsé­ gének: a más fokozatú vizsgálatokra bocsátott jelöl­ teknek aránylag nagyobb

száma annál

súlyosabb­

nak érezte a régebbi vizsgálati szabályzatok azon rendelkezését, a mely szerint a negyedik év végén

valamennyi

tárgyból egyszerre kellett vizsgálatra

állani. A tanár- és tanítójelöltek indokolatlan megter­ helésén

kívántam

vizsgálatok színvonalát

segíteni,

intensitását is emelni,

megengedtem,

Értesítő. 1902— 1903

mikor

ezzel

komoly, az

új

egyúttal

a

tudományos szabályzatban

hogy a tárgyak és a tananyag ará­

nyos elrendezésével é v r e : u. m.

és

de

a

képesítő

vizsgálatot

három

a képzés második éve végére eső első

5

00

alapvizsgálatra , a képzés harmadik éve végén tar­ tandó második alapvizsgálatra és a rajztanárképző negyedik évfolyam elvégzésével letehető szakvizs­ gálatra osztassák. A régi szabályzat értelmében a jelöltek előkép­ zettségére nézve engedélyezhető volt kedvezmények , a vizsgálóbizottság tapasztalatai szerint, illetékességi medrükben

nehezen

törekvésekre

visszaszorítható

buzdítottak

és

arra

jogosulatlan

vezettek,

hogy

kellő hivatás és képzettség nélkül való egyének egy része szakadatlan kísérletezés és szerencsepróba tár­ g y á v á tették a vizsgálatokat. E tapasztalatokhoz képest az uj bályzat szigorú és megalkuvást

vizsgálati sza­

nem ismerő

szaba­

tossággal meghatározza az előképzettség elengedhetlen feltételeit s egyúttal megszünteti kedvezményt

is,

a

mely

jelöltek részére egyes

bizonyos

tárgyakból

azt a régebbi előképzettségű

teendő

vizsgálat

alól felmentést biztosított. A középiskolai rajztanárképesítéshez előképzettség,

valamint

ezen

vizsgálat

tárgy-

és

anyagköre, mindkétnemű jelöltekre egyformán álla­ a polgári iskolai

píttatott meg; vizsgálatokhoz különbözők, jelöltekre

kötött

tanító és tanítónő­

feltételek

azonban

némileg

nevezetesen enyhébbek azon tanítónő­

nézve,

a

kik

oklevelük

alapján

kizá­

rólag polgári iskolai alkalmazásra óhajtanak igényt szerezni. K ülön kimondatik, hogy tanitónőképezdei alkalmazásra csakis oly polgári iskolákra képesített rajztanítónők

szerezhetnek jogot,

a kikn ek

a sza­

bályszerű előképzettségök, első sorban meghatározott

elemi iskolai tanítónői oklevelük, van. Mindamellett,

hogy

az

egyes

vizsgálatokhoz

kötött előképzettség szabatosan és részben szigorúb-

67 bán határoztatok m e g : a vizsgálati szabályzat mégis messzemenő méltányossággal hogy

magasabb

általános

alkalmat nyújt

képzettségnek

megszerzése esetén magasabbfokú

arra,

utólagos

szakképesítés is

megszerezhető legyen. E czélból a középiskolai rajz­ tanári

és a polgári

iskolai

rajztanítói

képesítőnek

első és második alapvizsgálata teljesen ugyanazonos s a polgári iskolákra képesített rajztanítónak, ha idő­ közben érettségi

bizonyítványt szerez

és oklevelét

középiskolára kivánja érvényesíteni, csak a szakvizs­

gálat tárgyaiból kell kiegészítő vizsgálatot tennie. A közép- és polgári iskolákra képesített rajz tanító­ nők vizsgálatai között nagyobb lévén a különbség, az alsóbbfokú oklevél* csak a vizsgálat mindhárom fokúvá, azaz középiskolai oklevéllé.

A régi szabályzat a tanév végére tett egyetlen vizsgálati időpontot ismert. E n n ek következtében oly jelöltek is, első ízben tett vizsgálata csak

egy

könnyen pótolható elméleti tárgyból mégis

egész évet vesztettek,

a kiknek

esetleg nagyon nem sikerült,

a míg javító vizsgálat

alapján oklevélhez juthattak. A szabályzat revideált alakja e részben is segít, a mikor alkalmat ád, hogy az iskolai év

végén

visszavetett jelölt,

a vizsgáló-

bizottság ítélete szerint, esetleg már egy negyed- vagy

félév múlva bocsáttassék javítóvizsgálatra. Szembetűnő különbséget mutat az új vizsgálati rend a vizsgálat tárgyainak és a tananyagnak el­ rendezésére nézve is. A mint a rajztanárképző inté­ zetben a folyó iskolai év kezdetén életbelépett újabb tanterv a geometriai és művészeti tárgyak tanítását

* A z érettségi b iz o n y í t v á n y n a k utólagos megszerzése esetében

*

5 ^

összhangzatosabbá teszi; úgy a képesítő vizsgálatok rendjén is vesztettek a mértani tárgyak

előbbi túl­

súlyokból és a művészeti tárgyak léptek jelentőség­

ben előtérbe. Ezzel kapcsolatosan

kell

megemlíteni

azt

is,

hogy a művészeti

rajz foglalja el a jelen szabály­ zatban a szabadkézi rajz kifejezésének helyét, mert találóbban

és

korunk

felfogásának

megfelelőbben

fejezi ki a fogalom lényegét, holott a szabadkézi rajz egy semmitmondó idegen kifejezésnek egyszerű for­ dítása volt. H a m ég megjegyzem, hogy az új szabályzat ér­ telmében a vizsgálatok eredménye ezentúl nem álta­ lános osztályzat alakjában, hanem az egyes tantár­

gyakból nyert érdemjegyek oklevélben kifejeztetni, úgy

a vizsgálatra

feltüntetésével fog az

továbbá,

bocsátás

hogy a szabályzat

feltételeit,

valamint

a

vizsgálat tárgyanyagát és a vizsgálati eljárás admi­ nistrativ részeit sokkal tüzetesebben írja körül, mint tette az 1893. évi szabályzat s végül, hogy függelé­ kében a kiadandó oklevelek mintáját is bemutatja: ú g y lényegében mind kiemeltem azokat a jellemző vonásokat,

a melyek

az

új

szabályzatot

a

régitől

előnyösen megkülönböztetik. Azzal a várakozással küldöm m eg Tekintetessé­ gednek a rajztanképesítő vizsgálatok új szabályzatát, hogy

az abban szabatosabban megállapított és

részeiben

elvi

korunk igényeinek jobban megfelelő

új

rend, kapcsolatosan a rajztanárképző tantervi reform­ jaival, a rajztanárképzés

és képesítés

intézményeit

alkalmasabbá teendi ama nagyjelentőségű feladatok sikeres megoldására, m elyek az íesthetikai Ízlésnek és a művészi készségnek fejlesztését czélozzák.

szélesebb

körökben

való

b9

A mi az ipartciiwncziskolai rajztanítói képesítést illeti, azt a jelen szabályzatból kikapcsolva az orszá­ gos ipari és kereskedelmi oktatási tanács meghall­ gatása után, külön intézkedéssel fogom szabályozni. A z új vizsgálati rend a f. iskolai év végén tar­ tandó képesítő vizsgálatokkal lép életbe s felkérem Tekintetességedet,

hogy a mennyiben

átmeneti in­

tézkedésekre szükség leend, azokról a rajztanárképző az 1902. évi deczember 877. sz. a. kelt jelentésében javasolt

hó 26-án

módon

saját

hatáskörében gondoskodjék.»

* Ezen

új

vizsgálati

szabályzat

előmunkálata

örökség

képen szintén K e l e t y GuszTÁvnak, az orsz. m. kir. rajztanár­ vizsgáló bizottság volt elnökének hagyatékából maradt ránk. A középiskolai revideált tanterveknek néhány év előtt történt életbeléptetése után a rajztanárvizsgáló bizottság szükségesnek szabályzat foglalt

vélte,

is —

hogy

mely

követelm ények

a

rajztanárképesítő

vizsgálati

mindig az általános tantervekben figyelembe

vételével

készült

—

szintén revideáltassék. E végb ől a fennemlített régebbi

bizottság

szabályzat revideálásával

több

ülésén

foglalkozott,

át a

s egy új

899-ben jóváhagy

bályt

végett a vallás- és közoktatásügyi minister úrhoz terjesz­ tette fel. E zen

szabályzat - tervezet

(melyhez

időközben

már

hozzászólt a K eresked elem ü gyi Minister úr, a Közoktatásügyi Tanács s ennek e czélra kiküldött szakbizottsága és tárgyalta a magyar Rajztanárok Orsz. Egyesülete) — rész­ letezéssel teendő vélem ényes jelentés végett — múlt év novem ber havában leküldetett az orsz. m. kir. mintarajziskola és rajztanárképző igazgatóságához is.

70

E kitüntető megbízatás folytán az intézeti tanárok ezen o ^ mácskozmányokat tartottak, gyban külön szakt o alapján

—

tanítására

valamint a irányuló,

melynek

művészeti tárgyaknak intensivebb

a folvó

tanév

elején

intézetünkben

már foganatosított reformok s az új vizsgálati szabályzatra vonatkozó eddig felmerült különféle javaslatok figyelembe vétele

mellett —

oly vizsgálati szabályzatnak tervezetét

készítették el, mely a sikeresebb

művészeti nevelésre az

eddiginél nagyobb biztosítékot nvújt, s a rajzoktatók főleg művészeti szempontból való képzettségének alaposabb megvizsgáltatását lehetővé teszi, másrészt pedig, a fokozottabb követelm ényekkel szemben, a képesítő vizsgálatok letevését mégis megkönnyíti,

mivel a képesítő sza k v izsg á la to t két

a la p v iz s g á la t előzi meg, a mint ez az orsz. m. kir. rajz­ tanárvizsgáló bizottság által is, már néhány év előtt javas­ latba hozatott s az összes fórumoknál helyeslésre talált. De

már csak azért is nagy örömmel foglalkozott a

tanári testület ezen

újabb vizsgálati szabályzatnak beható

tárgyalásával, mert ennek szentesítése által egyúttal a rajz­ tanárképzésben

már foganatosított

s még foganatosítandó

reformok is magasabb helyen jóváhagyást nyertek. E tárgyalások alkalmával a tanári testület v é g e re d m é n y ­ ben a következő főpontokban állapodott m e g : 1.

Az

orsz. m. rajztanárképző tanári testülete nem

csak helyesli a szőnyegen fekvő reformjavaslatokat, hanem azokat,

mint

indirekt

kezdeményezője,

örömmel

fogadja

és üdvösnek tartja. 2. Czélszerűnek tartja az eddig együttesen és egyszerre tartott képesítő vizsgálatok deczentralizását ben

is ennek

s e tekintet­

gyakorlati keresztülvitelére nézve

concrét

javaslatait a maga részéről szerkesztett vizsgálati szabály­ zatban kifejezésre juttatja. 3. A geometriai több

oldalról

szakok megszorítására

javaslatba

hozott reductiókat

vonatkozólag a lehetőség

7i

határáig a maga részéről még nagyobb mérvben foganato­ sította. 4. A z artisztikus, vagyis művészi tárgyaknál viszont a követelm ényeket emelte, az egves vizsgálatok tárgysoroza­ tát szaporította s újabb művészeti feladatoknak a szabály­ zatba való felvétele által azok terjedelmét kiegészítette. 5. S zab ályzat-tervezetéb en kiterjeszkedik minden irán y­ ban a bizottság belső szervezetére és ü g y k e ze lé s é re v o n a t­ ko zó s eddig jó l bevált zására,

hogy

gálatok

hagyom án yos

szokások sz a b á ly o ­

a képesítő vizsgálatnak a tervezett

általi

alapvizs­

szaporítása k ö v e tk e z té b e n az ü g y k e z e lé s le­

bonyolítása n e h é zs é g e k b e ne ütközzék.

6. A jövőben érettségi bizonyítványok alapján jelen t­ kező

nők

tanári képesítésére

—

továbbá

tanoncziskolai

jelöltek képesítésére vonatkozó — az eddigi javaslatokban függőben maradt kérdéseket is megfejtette, illetőleg a m eg­ felelő §-okban szabályozta. 7. A

vizsgálat anyagának

oly részletezését,

hogy a

jelöltek abból a velük szemben támasztott k ö vetelm én yek ­ ről

világos

képet nverjenek — a mi eddig

illetőleg művészeti

a gyakorlati,

tárgyaknál nem volt meg —

szintén

szükségesnek tartván — ezen újítást, illetőleg részletezést, minden tárgynál, a vizsgálatok minden neménél és fokoza­ tán rendszeresen foganatosította. 8. A tanári testület az egyes §-ok helyesebb csopor­ tosítása s tagolása által, a tudnivalókra, a vizsgálati rendre s annak alakjára vonatkozólag — könnyebben áttekinthető s világosabb képet nyújtani iparkodott. 9. Felkérendő a vallás- és közoktatásügyi minister úr ff

O Nagyméltósága, hogy az új szabályzati tervezetnek kegyes jóváhagyása

esetén,

rendeletileg

mondassék

ki,

hogy

a

rég i oklevelek teljes érvényessége továbbra is fennáll, vala­ mint, hogy a régi szabályzat alapján nyert vizsgálatra való bocsáttatási engedélyekben biztosított jogok az új szabály­

zatnak jóváhagyásától számított két éven belül

érvénvesí-

tendök, s a régi szabályzat érvényessége ugyanennvi idő alatt teljesen megszűnik. 10. tanár-

A z orsz. m. kir. rajztanárképző illetve

tanító-

és

tanítónő-jelölteivel

intézet jelenlegi szemben az

új szabályzat visszahatólag csak az első, esetleg másodéves jelöltekre legven kötelező,

míg a harmad-

és negyedéves

jelölteknek meg lenne engedve a vizsgálatnak a régi, vagy az új szabályzat alapján való letehetése. Végül

az

új

oklevelek

díszesebb

kiállítására

nézve

kértünk engedélvt. A

Minister

úr

fennebb

közölt

magas rendeletével

jóváhagyta ezen a rajztanárképző igazgatósága által nyom ta­ tásban bemutatott vizsgálati szabálvzat tervezetét és u g ya n ­ csak a fennebb felsorolt pontokra vonatkoznak rendeleté­ nek utolsó sorai is. Az

új

vizsgálati

szabályzatnak

csak a legfontosabb 3 — 7. festőművész, intézetünk

helyszűke

miatt

itt

§-ait, és a H e gedűs L ászló

tanára által készített rajztanári új

oklevélnek kisebbített mását mutatjuk be. A rajztanítók és tanítónők oklevelének rajza ugyanaz, mint a tanároké, — csak színben és szövegezésben külön­ bözik. A tanári oklevél b a rn a , a tanítói kékessziirke és a tanítónői oklevél vörösös-barna. A z új szabályzatnak 3 — 7. §-ai a következők : A képesítés nemei. 3 - §•

A i K ö z é p is k o la i ta n á r i képesítés. A m ű v é sze ti r a jz-* és a m érta n i rajzn ak* * a középiskolákban való tanítására. *

A «m ű v é s z e t i r a j z » az

eddig használt «s z a b a d k é z i r a j z » elnevezés helyett

fogadtatott el, illetőleg a szabad kézi rajz fogalmát födi. ** A mértani rajz c s o p o r t já b a

a rajzoló geometria, a g y a k o r la ti irá n y ú á b r á ­

zoló geometria és látszattani rajz tartozik.

73 U gyan ezen képesítés kiterjed a felső ipar-, ipari szakisko­ lák és nőipariskolákra,

valamint a középiskolákkal

egyen ­

rangú vagy azoknál alsóbb iskolákra. B)

P o lg á r i

isk o la i ta n itói képesítés.

A

m ű vészeti

rajz- és a m érta n i rajznak a polgári-, valamint ezekkel egyenrangú

iparoktatási

és

alsóbb

fokú

iskolákban

való

tanítására. C)

P o lg á r i isk o la i tanítónői képesítés. A

m ű v észeti

rajz- és m értan i rajznak, a polgári, valamint ezekkel egyen ­ rangú

iparoktatási

és

alsóbb

fokú

leányiskolákban

való

tanítására.* A képesítő vizsgálatok tagolása és helye. 4 - §■

A rajztanításra képesítő vizsgálatok a következőképen ta g o z ó d n a k : I. E ls ő a la p v izsg á la tra , II.

M á so d ik a la p v izsg á la tra és

I I I . S za k v izsg á la tra . Minden egyes vizsgálat

megint két részre o s z lik : a

zá r th e ly i vizsgálatra és a szó b eli vizsgálatra. A

rajztanításra

képesítő

vizsgálatok

orsz. m. kir. ra jzta n á rkép ző intézetben, hó

m ásodik fe lé b e n , az

Budapesten,

az

évenként ju n iu s

ism étlő, ja v ító va gy kiegészítő

vizsgálatok ugyanott ju n iu s hó m ásodik fe lé b e n , s ezen kivül szeptem ber és ja n u á r hó első fe lé b e n tartatnak meg.

*

T a n í t ó n ő k é p z ő intézeti a lk a lm a zá s ra oly rajztanítónőknek lehet igén yük

kik e g y ú tta l elemi népiskolai tanítónői oklevelet szereztek.

a

74

A képesítő vizsgálatokra való bocsáttatásnak tanulmányi előfeltételei.

A) K ö zé p isk o la i tanárDaé.'pesítö vizsgálatra vonatkozólag: A középiskolai ta n á r i képesítő vizsgálatra való bocsáttatás á lta lá n os fe lté te le : közép iskola i (gymnasiumi vagv reáliskolai)

érettségi bizonyítvány*

és

az

orsz.

m.

kir.

ra jzta n á r képző in tézet négy évfolya m án a k elvégzése. R é s z ­ letezve : I. A z első a la p v izsg á la tra

oly jelöltek bocsáthatók,

kik a középiskolai érettségi vizsgálatot letették és az orsz. m. kir. ra jzta n á rk ép zö in tézet m ásodik évfolyam át ren ­ desen látogatták. II.

A m ásodik a la p v izsg á la tra

bocsáthatók,

első alap

kik az

kir. ra jzta n

képző in tézet h a rm a d ik év fo ly a m á t rendesen látogatták. III.

A sza k v izsg á la tra

olv jelöltek bocsáthatók,

a m ásodik a la p v izsg á la to t letették

és

az orsz.

kik

m. kir.

ra jzta n á rkép zö in tézet negyedik év foly a m á t rendesen láto­ gatták. Ezen vizsgálatokra

«tanárnő»-jelöltek is bocsáthatók

ugyan ilyen feltételek mellett. Bi P o lg á r i is k o la i ta n ító i képesítő vizsgálatra vonat­ kozólag : A p o lg á r i isk o la i ta n ító i képesítő vizsgálatra való bocsáttatás általános feltétele : e le m i is k o la i tan ítói o k lev él, (eset­ leg közép iskola i érettségi* bizonyítvány) és az orsz. m. kir. ra jzta n á rk ép zö in tézet négy évfolyam án ak elvégzése. R é s z ­ letezve : I. kik

A z első a la p v izsg á la tr a

oly jelöltek

bocsáthatók,

e le m i isk o la i ta n ítói oklevelet, (esetleg középiskolai * K ereskedelm i isk. érettségi b i z o n y í t v á n y nem érvényes.

75

érettségi bizonyítványt*) szereztek és az orsz. m. kir. rajztanárképző in tézet m ásodik évfolya m á t rendesen látogatták. II. A m ásodik a la p v izsg á la tra

bocsáthatók,

kik az

első a la p v izsg á la to t letették és az orsz. m . kir. ra jzta n á r ­ képző intézet h a rm a d ik évfolyam át rendesen látogatták. III. A sza k v izsg á la tra oly jelöltek bocsáthatók, a m ásodik a la p v izsg á la to t letették és az orsz.

kik

m. kir.

ra jzta n ár képző intézet negyedik évfolyam át rendesen láto­ gatták. Ci P o lg á r i isk o la i tanítónői képesítő vizsgálatra vonat­ kozólag : A tanítónői képesítő vizsgálatra való bocsáttatás álta­ lános feltétele:

i. e le m i tanítónői oklevél (esetleg közép­

isk o la i érettségi bizonyítvány) és az orsz. m. kir. rajztanárképző intézet négy évfolyam ának rendes látogatása ; 2. a felsőbb leányiskola hatodik** osztályának elvégzése és tálylyal kiegészített rendes négy évi tanfolyamának látoga­ tása. R é s z le t e z v e : I. A z első a la p v izsg á la tra a)

oly jelöltek bocsáthatók,

kik e lem i tanítónői o k lev éllel, vagy középiskolai

érettségivel birnak és az orsz. m. kir. rajztan árképző in ­ tézet m ásodik évfolyam át rendesen látogatták, b j kik a fe lső b b leányiskola ha t osztályát** végezték és az orsz. m. kir.

ra jztan á rkép ző intézetnek előkészítő

és két rendes évfolyam át látogatták. II.

A m ásodik a la p v izsg á la tra

bocsáthatók,

kik az

első a la p vizsg á la tot letették és az orsz. ni. kir. ra jztan árképző in tézet h a rm a d ik , illetőleg az előkészítő osztálylval együtt, negyedik évfolya m át rendesen látogatták. III. S za k v izsg á la tra

oly jelöltek bocsáthatók,

kik a

* K ere sk e d e lm i isk, érettségi b iz o n y í t v á n y nem elegendő. ** V a l a m e l y közép- v a g y polgári iskola h a to d ik o sztályán ak elvégzése, avagy más hasonértékű hat osztály alapul el nem fogadható.

-0 / m ásodik a la p v izsg á la to t letették és az orsz. m. kir. r a jz ­ tan áwképző in tézet negyedik, illetőleg az előkészítő osztálvlval egvtitt, ötödik évfolyam át rendesen látogatták. M a g á n ta n u ló k , illetőleg oly jelöltek, kik szakképzett­ ségüket nem az orsz. ni. kir. ra jzta n á rk ép ző intézetben n y e r­ ték,

a középiskolai tanári, v a g y tanárnői, illetőleg polgári

iskolai

tanítói

és

tanítónői

első

a la p v izsg á la tr a

ministeri engedélyivel és akkor bocsáthatók,

csak

ha okmányi-

lag kimutatják, hogv hasonló czélú felsőbb tanintézetben megfelelő időt töltöttek.

Ilv jelölteknél is,

az általános

műveltségi előfeltétel: az A ) közép iskola i ta n á r i (tanárnői) képesítésre az érettségi bizonyítvány, a B ) p o lg á r i isk o la i tan ítói képesítésre a ta n itói oklevél, esetleg közép iskolai érettségi bizonyítvány* és a k ép esítésre: e le m i

isk o la i

C ) p o lg á r i is k o la i tanítónői oklevél,

esetleg

középiskolai

érettségi bizonyítvány va gy legalább a fe ls ő b b leányiskola hatodik osztályának elvégzése.** Különösen méltányolható esetekben a vizsgálóbizottság vélem ényének meghallgatása után a minister megengedheti a két

alapvizsgálatnak közvetlen egymás utáni letevését.

A m ásodik a la p v izsg á la t és a s z a k v iz s g á la t között azonban egy év i időköz betartandó. Közvetlenül

a m ásodik alap- vagy sza k v izsg á la tr a

való bocsátásnak helye nincs. Jelentkezés a vizsgálatra és a vizsgálatra bocsátás egyéb föltételei.

6.

§.

A képesítő alap- vagy sz a k v iz sg á la tr a jelentkezésnek határideje rendszerint á p rilis hó / 5 - ik e ; a ja v ító

vizsgá­

latra való jelentkezés határideje a u g u sztu s vagy deczem ber * K ereskedelm i isk. érettségi b i z o n y í t v á n y nem elegendő. ** M á s h a s o n ló értékű hat osztály alapul el nem fogadható

77

hó /5-ike, mely időpontig a szabályszerűen felszerelt és bélyegeit s az «o r s z . m . kir. ra jzta n á rv izsg á ló b iz o tts á g i­ hoz czimzett kérvényeket, a bizottság elnökénél kell be­ nyújtani. A z első a la p v izsg á la tra bocsátás iránti folyamodvány­ hoz m e llé k le n d ő k : a)

a jelentkező rövid életra jza , melyben különösen

kiképeztetésének főirányát,

menetét

és

az arra fordított

időt kell j e le z n ie ; a jelentkezőnek s z ü le té s i bizonyítványa, melylyel igazolja, hogy legalább tizen n y o leza d ik életévét b e tö ltö tte ; az 5. §-ban

a jelentkezőnek

részletesen

körülírt

á lta lá n os és s z a k b e li előképzettségét igazoló szabályszerű bizonyítványai; d ) hatósági orvos által kiállított bizonyítvány, mely a jelentkezőnek

a rajztanítóságra

testileg a lk a lm a s

voltát

igazolja ; ha a jelentkező az orsz. m. kir. rajztanárképző inté­ zet vagy más hasonló tanintézet n ö v e n d é k e : a megfelelő iskola

igazgatója,

különben

ha

közszolgálatban

áll,

elöljárósága,

pedig közhatóság által kiállított erkölcsi bizo­

nyítvány ; f ) esetleg valamely tanintézetnél rajztanítónői minőség­ ben folytatott m űködéséről szóló bizonyítvány. g j a vizsgadíjnak lefizetéséről szóló nvugtatvány és a jelölt által kitöltött je le n tk e z é s i ív. A folyamodványban a jelentkezőnek ki kell jelentenie, hogy a 3. §-ban felsorolt képesítések melyik nemét kivánja megszerezni. A m ásodik a la p v izsg á la tra bocsátásért való folyam od­ ványhoz

az

első a la p v iz s g á la t

sikeres letételét

igazoló

értesítőn kívül, még az orsz. m. kir. ra jzta n á r képző inté­ zet h a r m a d ik

évfolyam ának

rendes látogatásáról

szóló

bizonyítvány csatolandó; ha pedig a jelentkező nem a neve-

/

7S

zett intézet növendéke, a m ásodik a la p v iz sg á la t tárgyai­ ból

való

készültségét o

igazoló O

dolgozatok O

s

az

első

és

m ásodik a la p v iz s g á la t közötti időnek mikénti eltöltéséről okm ánvok melléklendők. J

A sz a k v izsg á la tr a bocsátásért szóló folyamodványhoz a m ásodik a la p v izsg á la tr ó l szóló értesítő

és az oi'sz. m.

kir. ra jzta n á rkép ző negyedik évfolyam ának rendes látoga­ tásáról bizonvítvánv csatolandó. A

kik

J

J

nem

az

orsz.

m.

kir.

rajztanárképző intézet

növendékei, azok a m ásodik a la p v izsg á la tr ó l szóló sítőn kivül mellékelni tartoznak

érte­

a m ásodik a la p v izsg á la t

és a sz a k v iz sg á la t közti időnek mikénti eltöltését igazoló okmányokat. Javító, ismétlő és kiegészítő vizsgálat. 7 - §■

a) tenni. vagv

J a v ító Hogy

v izsg á la to t legfeljebb két tárgyból

a két

tárgyból

megbukott

jelölt

lehet

rövidebb

hosszabb idő múlva bocsáttatik-e javító vizsgálatra,

arra nézve esetről-esetre a vizsgáló bizottság határoz. O lv jelöltek, kik egy év múlva teendő javító, ille­ tőleg ismétlő vizsgálatra utasíttattak, letétele

után

közvetlenül

a

ezen vizsgálat sikeres

m ásodik

a la p v iz s g á la tr a ,

illetőleg a sza k v izsg á la tr a mehetnek. e j A ki kettőnél több tárgyból tanúsít elégtelen ered­ ményt, teljes ism étlő v izsg á la tra utasíttatik. Ennek idejét szintén a vizsgáló bizottság határozza meg. d ) Minden vizsgálat csak kétszer ismételhető. e j A ja v ító vagy ism étlő a

vizsgálóbizottságnak

erre

vizsgálatra — hivatkozással vonatkozó

évi

és

ügydarab

szám alatt kelt utasítására — irásbelileg kell jelentkezni. O l y polgári iskolai rajztanító jelölt, ki az a la p v iz s g á ­ latokra elemi tanítói oklevele alapján bocsáttatott és idő­

79

közben érettségi vizsgát tett,

mint középiskolai r a jz ta n á r

je lö lt folytathatja a vizsgálatokat. O lv okleveles polgári iskolai rajztan itó pedig, ki érett­ ségi vizsgálatot

rajztanítói oklevelének

megszerzése

után

tett, és érettségi bizonyítványa alapján kívánja megszerezni a középiskolai oklevelet, az csupán A)

alatti

középiskolai

ta n á r i

«kieg észítő» azaz az

s z a k v iz sg á la t

letételére

köteleztetik. Ellenben oly rajztanítúnö jelölt, ki akár polgári isko­ lai ra jzta n ító n ő i a la p v izsg á la ta , akár ugyan ily minőség­ ben tett sza k v izsg á la ta után, az időközben szerzett érett­ ségi bizonyítványa alapján, középiskolai r a jz ta n á r i o k le v e ­ let kíván

szerezni,

letenni köteles.

ezen magasabb fok összes vizsgálatait

E l ő ra j z o l á s nélküli ecsetgyakorlat.

Festette:

A

ntos

M

ih ály

.

V III. AZ

1902/1903.

ISK O LA I

ÉV VÉGÉN

TARTOTT

T A N K É PE SÍTŐ V IZ SG Á L A T O K R Ó L . ( B izo ttsá g i jelentés.)

A jelent

képesítő az elmúlt

vizsgálatok tanév

megtartásában

is

átmenetet

a tíz esztendő óta követett régi

gyakorlatról, a folyó évben jóváhagyást nyert új eljárásra. M ég boldog

G usztáv elnöklete alatt, nég\

év előtt készítette el a vizsgáló-bizottság az új szabályzat tervezetét, de mint annyi más alkotásának, úgy ennek sikerét sem élhette meg a bizottságnak kezdet óta élén állott ez a vezérférfiú. A bizottság már a régi szabályzat átdolgozásakor tudatá­ ban volt azon elvek helyességének, m elvekkel az új szabály­ zatnak mintegy alapját m egvetette:

mégis az új rendszer

szerint megtartott első képesítő vizsgálatoknak volt fentartva, hogy az ezen elvekhez kötött várakozásokat igazolják. A z eredm ény örvendetesen bizonyította, hogv a vizs-/ ; O; gálati eljárásban életbe

léptetett

decentralizáció nemcsak

az érdekelt jelöltek terheltségén enyhített és a képzettséget hívebben kifejező képesítési eredményhez vezetett, de e g y ­ úttal lehetővé

tette azt is, hogv az intézeti új tantervhez

8

i

szigorúan alkalmazkodó új vizsgálati eljárás egyúttal a vizsr

gálát színvonalát is emelte.

Es meg

színvonal ezen emelkedése a folyó tékenyebb

volt,

könnyebbülése.

mint A

a

most

kell vallani, hogy a

átmeneti évben jelen ­

növendékek megtartott

megterheltségének

képesítő

vizsgálatok

alkalmával ugyanis csak az első alapvizsgálatra jelentkezett másodéves növendékek élvezték a vizsgálati anyagnak három részre bontásával járó

tehercsökkenést, mig a harmadéves

növendékek a tananyag kétharmad részével voltak k én yte­ lenek

megküzdeni, a negyedéves jelöltek pedig nemcsak

nem élveztek könnyebbülést, éveknél súlyosabb feladatra a vizsgálat

eredményére

sőt ellenkezőleg,

az előbbi

vállalkoztak. Innen van, hogy

kedvezőbb

eljárás az első alap-

vizsgálat sikerében észlelhető a legnvilvánvalóbban, s hogy a nehezebb feladatra is nemes becsvágygyal

vállalkozott

negyedéves növendékekkel szemben helyén való volt annak a méltányosságnak gyakorlása, melyet a vizsgáló-bizottság úgy a vizsgálati díjnak rendkívüli mérséklésében, valamint a javító vizsgálati terminusok

kedvezőbb megállapításában

követett. Most már kétségtelen, hogy az átmeneti nehézségek sze­ rencsés leküzdése után az új vizsgálati eljárás a rajztanárok sikeresebb képesítésének egyik hathatós tényezője lesz. A folyó tanév végén

összesen

1 1 6 jelölt

bocsáttatott vizsgálatra; vizs­ gálat közben visszalépett

3

))

maradt 113. Középiskolai rajztanári első

alapvizsgálatot

tett:

16

jelölt és pedig sikerrel 15; két hónap múlva teendő javító vizsgálatra utasíttatott 1. Középiskolai rajztanári első és második

alapvizsgála­

tot tett: 23 jelölt; sikerrel 17, két hó múlva javít 5, félév múlva 1. Értesítő.

1

9

0

2

—

1

9

0

3

-

6

Középiskolai

első,

második

alapvizsgálatot

és

szak-

vizsgálatot tett: 21 jelölt, sikerrel 15, két hó múlva javít 5, félév múlva l. Polgári iskolai rajztanítói első

alapvizsgálatot tett : 3,

sikerrel 3. Polgári isk.

raj tanítói első és második alapvizsgálatot

tett 2, sikerrel 2. Polg. isk.

rajztanitónői első

alapvizsgálatot

tett:

7,

sikerrel 6, két hó múlva javít 1. Polg. isk. rajztanítónői első és második alapvizsgálatot tett: 9, sikerrel 6, két hó múlva javít 3. Polg. isk. rajztanítónői első, második

alapvizsgálatot

és szakvizsgát tett : 9, sikerrel 7, két hó múlva javít 2.

A rég i sza b á ly za t sze r in t v iz s g á z t a k : P olg. isk. rajztanítóvizsgálatot tett: 2, sikerrel 2. Polg. isk. rajztanítónői vizsgálatot tett: 1, sikerrel 1. Iparos tanonciskolai rajztanító vizsgálatot tett: 1, si­ kerrel 1. Középiskolai rajztanári ism étlő vizsgálatot tett: 6, si­ kerrel 1, két hó múlva javít: 1, félév múlva:

1, egész év

múlva: 3. K özépiskolai rajztanári ja v ító vizsgálatot tett: 7, siker­ rel 2, két hó múlva javít 5. Polgári iskolai rajztanítói ismétlő-vizsgálatot

tett: 1 ;

egy évre visszautasíttatott: 1. Polg. isk. rajztanítói javító-vizsgálatot tett: 3; sikerr e l : 2; két hó múlva javít: 1. Tanoncziskolai s ik e r r e l: 2.

rajztanítói

javító-vizsgálatot

tett:

2;

Sikerrel vizsgázott: 82 je lö lt; javító-vizsgálatra utasíttatott: 31 jelölt; összesen: 113 jelölt.

83

Az új vizsgálati szabályzat szerint vizsgázott jelöltek

közül

sikeres vizsgálatot tettek : A ) K özépiskolai ra jztu n á ri első alapvizsgálatot

rz-

,

Bors K á ro ly

L iu b a K o rn él

Dörre T ivad ar (ifj.)

M ed vey Lajos

G ebauer Ernő

M eyer A n ta l

Haáz F eren cz Rezső

N ovák Rezső

K arácso n yi István

O p p el Imre

K elln er Rezső

Pap N ándor

L ah ner Géza

Pfeifer E le k Péter Zoltán Ödön.

K özépiskolai ra jzta n á ri első és második alap '"2’

H ellebron th Gizella

A n to s M ih á ly r

B enkhard Á g o s t

H ö ch in g e r Á rp á d

B o k o r László

Ju rkovich V ik to r

B o k o r M iksa

K arácsonyi Géza

F é le g y h á z y G yu la

K lo b u siczk y E de Lajos

Fischm ann A d o lf

P ór Sándor

G uttm ann Berthold

V o it Ervin

G y ö k ö ssy Lajos

V ö g e rl Rezső V ö lk e l József.

#

C) K özépiskolai ra jzta n á ri első, második alap- és szakvizsgálatot tettek

és oklevelet nyertek:

TÍgrváth József

iViíir Konrád März l^aoi app A u ré l

Javorek Kálmán

P e tk ó Zsigm ond

G rab o vieczk y Leó

ftj^in L ip ó t

ssányi Dezső Sándor f

Kfilláár Gusztáv

S o m o g y i Á go sto n

í^ovács József

S jep an ek Ernő

Martin Jenő

X hirring János fs c h e ik Ernő 6*

D)

P o lg á r i iskolai rajztanitöi első a la p vizsg á la tot:

L á b a y János

V íz h á n y ó K á ro ly

Zachara Pál

E ) P o lg á r i iskolai ra jzta n itöi c/sö és második alapvizsgálatot : Pécs G yula

T ó d e r G yu la

F ) P o lg á r i iskolai rajztanitónői első alap vizsgálatot: Balló M ariska

N en d tvich Paula

B osányi Ilona

R y b á r M arietta

C o n ch a Mária

T é le ssy Ilona.

G) P o lg á r i iskolai rajztanitónői első és második a la p vizsg á la tot: B alogh Anna o

S o ro r-U rb an csek M. M a mo it

Bisell M argit

Schw arz M ariska

R o g e r V ik tó ria

V á rjo n Mariska.

H ) P o lg á r i iskolai rajztanitónői első és második alap- és szakvizsgálatot

tettek és oklevelet n y e rte k : B o k o r K arolin a Irma

S ch e d e l D óra

[_Fjihndrich M ária

i S ch ik ed an z V ilm a

jR u c h s M argit

~Tolnay Irma ^W ejiser Józsar

A régi szabályzat szerint vizsgálatot tettek és oklevelet nyertek a) Középiskolákra : ¡Baránszky E m il

j D eák István

i Farkasfalvi Imre

b) P o lg á r i iskolákra : ^Ajroston János

i H id egh B éla

sEmresz R ó b e r t

^Ürjiiös Péter.

.

c) P o lg á r i leányiskolákra : | S c h u lh o f A ran ka. d) Iparos tanoncziskolákra : ^Bjaun E le m é r

^ C sűrik János

jjS z a b ó A n tal

Tervezte

: G

K vallás

uttm ann

erth old

G u s z t á v bizottsági

eln ök elhunyta folytán a

közoktatásügyi m. kir.

minister úr f. évi január

elety

és

B

hó 29-én 6149. számú rendelettel a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság elnökévé

S z é k e l y B e r t a l a n t , az orsz. m. kir.

mintarajziskola és rajztanárképző rendes tanárát és a tanul­ mányi és m űvészeti ü g y e k vezetésével m egbizott h. igaz­ gatóját n evezte ki. A l e l n ö k ö k maradtak: F ö l s e r I s t v á n és S c h u l e k F r i g y e s kir. tanácsos, József-m űegyetem i tanárok. Mint régi tagok m aradtak: dr. B a d i c s F e r e n c z , B e n c z ú r B é l a , G yu la i L ászló , H ollós K Iv a r l o v s z k y

B ertalan, K

ároly,

olbenheyer

G é z a , dr. L i p p i c h K . E l e k , L o r á n f i A

H u s z k a Jó z s e f , G yula, K

n t a l , br.

ovách

M ednyánszky

L á s z l ó , N á d l e r R ó b e r t , dr. P a s t e i n e r G y u l a , P ó r s z á s z J ó z s e f , dr. R a d n a i R e z s ő . R a u s c h e r L a j o s és S z u p p á n V

ilmos.

P éterfy

S ándor

nyugdíjba

vonulása

és

Székely

B e r t a l a n a bizottság eln ökévé való kineveztetése folytán a vallás és közoktatásügyi miniszter úr a bizottság fo ly a m a t­ ban m.

lé v ő kir.

ötéves

megbízatási idejének

rajztanárvizsgáló

bizottsághoz

lejártáig az orsz. rendes

tagokul :

••

H avranek

F erencz

és

W

eszely

Ö dön

tanárokat

ne­

vezte ki.

A bizottság je g y z ő i teendőinek v é g z é s é v e l dr. R a d n a i R ezső bízatott m e g az 1893. évi 44,208. sz. rendelettel.

Tervezte:

H

endrich

A

n ta l

.

X. A Z IN T É Z E T N Ö V E N D E K E IN E K AZ

I902

I903-IK I

NÉVSORA

TANEVBEN.

a) Tanár- és tanítójelöltek. I.

OSZTÁLY.

, Első félévben:

Második félévben :

dorkó G yu la

A^ftolkovich G usztáv 600 kor.

to lko vich G u sztáv 600 kor. ezer Rezső B^rkász Lajos ohn F eren cz

horvát ösztöndíj

-*-*

T

j f ,

•

horvát ösztöndíj

B^rkasz Lajos j^eíin F eren cz F ü íö p Jenő G e rg e ly János

Bornem isza G éza

H aller G y ö r g y

$ ü lö p Jenő

H^nn K á ro ly

V

G e rg e ly János Tlaller G y ö r g y nn K á r o ly

ritz O szkár f

99

*

P

*1 f

1

Dvari ozilard /

K ö v é r G y u la

H erritz O szkár

O fszgalln er O szkár

Kő I v á r i Szilárd

_£álla Jenő

I^Lövér G yu la

p e té n y i G y ö r g y t

.

T,

Laszgallner O szkár

h jo s c h m g e r János

^ likula A n d r á '

Schaffartsik Jenő

190 kor. állami ösztöndíj

Első félévben.

M á s o d ik félévben.

Sj£gm und A rn o ld

^fffTa Jenő

600 kor alapítványi

• »

Pgté nyi G y ö r g y Ppeschinger János

190 kor.

S ten h u ra Ödön

állami ösztöndíj

’S tern A r th u r

Schaffartsik Jenő

S zab ad Ferencz

Mggmund A rn o ld

600 kor.

T antos János

alapítványi

s íe n h u ra Ö d ö n

l r o y ák Oswald

btern A r th u r

T u jm a y e r Sándor

szabad Ferencz

V iíjp y sz k y Béla

Tap ttos János Tanyák Oswald Tpxm ayer Sándo í' Vic[ovszky Béla A n ta l

II.

OSZTÁLY.

Első félévb en :

Második félévben : Állami ösztöndíj

Állami ösztöndíj

Bors K á ro ly rre T iva d a r ifj. auer Ernő

200 kor.

K á ro ly

400 kor.

rre T ivad ar ifj.

400 kor.

ebauer Ernő /

tv

K arácsonyi István

I^arácsonyi István

Kfellner R ezső

Kjéllner Rezső L á b a y János

250 kor

uba K orn él

Liúba K ornél

M^gílvey Lajos

M ed vey Lajos

VCzyer A n ta l

400 kor

250 kor

400 kor

N óvák Rezső

vák Rezső el Im re

OjDpel Imre

Nándor

N ándor

Efeifer P. E lek

Pfpifer P. E le k

Szentistványi G yula

Szentistványi G yula

I

V ízh án yó K á ro ly

V ízh á n y ó K á r o ly

Zg£hara Pál

hachara Pál holtán Ödön

400 kor.

ner Géza

f^ lin e r Géza

r A n ta l

400 kor.

F eren cz Rezső

áz F eren cz Rezső

Labay János

200 kor.

2^0 kor

Zoltán Ödön

2^0 kor

III. OSZTÁLY Második félévben :

Első fé lé v b e n :

#

Állami ösztöndíj

Állami ösztöndíj

^ X n to s M ih ály

;o o kor.

tos M ih á ly

;oo kor.

Btrfikhárd Á g o s t

^Bctfkhárd Á g o s t

B o k o r László

400 kor

B o k o r László

400 kor

1

or M iksa

B o k o r M iksa

y t legyh ázy G yu la

F é le g y h á z y G yu la

400 kor

Bischm ann A d o lf

400 kor

F a c h m a n n A d o lf

i ^ ú t t m a n n B erth o ld

íoo

W'

kor

^ G ííttm a n n B erth old

400 kor

G ^ökössy Lajos

500 kor 400 kor.

^Qyökössy Lajos

H o ch in g e r Á rp ád

H o ch in g e r Á rp ád

J u rk o v ich V ik t o r

J y r k o v ic h V ik t o r

K arácson yi Géza

.Karácsonyi Géza K lo b u siczk y E. Lajos

vK /obusiczky E. Lajos K őris K álm án

Kőris K álm án

Löw y A . Dávid

L ö w y A . Dávid

L ic h tn e c k e rt István

L ic h tn e c k e rt István V/ M ü ller K á ro ly

M iiller K á ro ly Pazár Zoltán

Pazár Zoltán ;oo kor

y G yu la

;c„sy G y u la

l

^ j^ pőr Sándor

:

;oo kor.

P o ó r Sándor S c h lo sse r A r th u r

Sctilosser A rth u r ^ S^ opos Sándor

os Sándor

400 kor

400 kor

'T y d é r G yula

400 kor.

^ T gd er G yu la

400 kor

^Tó^h G yu la

400 kor

T ó t h G yu la

400 kor

V o i t E rvin

500 kor

V o i t E rvin

;oo kor

£v£gerl R ezső

V ö g e r l R ezső ^ "^ ö lk e l I. József

V ö jk e l I. József

;oo kor

IV.

M á s o d i k félévben : Állami ösztöndíj

Állami ösztöndíj

Beer Zsig-mond

Be^r Zsigm ond

mresz R óbert

íresz R ó b ert

vy G ra b o v ie c z k y E. Leó

/

kor

OSZTÁLY.

Első félévb en :

Hajdú Béla

íoo

w

I

I

G ra b o v ie c zk y E. Leó B éla

2 ío kor

89 Második fé lé v b e n :

Első félévben:

Állami ösztöndíj

Állami ösztöndíj

H ollós G yu la

H ollós G yula

'Z /

H o rv á th József

H ofVáth József

250 kor

J ávo rrek K álm án

250 kor

'''Jayórrek Kálm án

J e l é i n L ip ót

boo kor

R lpin L ip ó t

K o llár G u sztáv

000 kor

K ojtór G usztáv K ovács József

óoo kor.

vács József

óoo kor

JVJafíin Jenő

.'rtin Jenő Márz Konrád

Márz K onrád

N a g y Lajos

N a g y Lajos

ISO kor

Papp A u ré l

400 kor

p

^JPapp A u ré l

400 kor.

^ettkó Zsigm ond

^£ttkó ^ Zsigm ond ^R^kssányi Dezső

600 kor.

^ S o m o g y i Á g o sto n

boo kor.

^S£epanek Ernő

400 kor.

ssányi Dezső

600 kor ¿
T a m á ssy G yula

T am ássy G yula

T h ir r in g János

T h irrin g János

T s c h e ik Ernő

600 kor

scheik Ernő

500 kor.

400 kor

00 kor.

urek G yula

urek G yu la •«

rmős Péter

¿-rÜrmös Péter In t

b) M ű v é sz növendékek.

I.

OSZTÁLY. Második félévben

Első félévben:

í

B arát (Lusztig) M ór G latter G yu la

Nem volt senki.

K o íia rik Pál

4*

f

ek Á rp ád

II.

E l s ő félévben :

óltán

OSZTÁLY.

M ásodik félévben :

G lit t e r G yu la ^Koirárik Pál ^ J ^ jn e k Á rp á d

III.

OSZTÁLY.

Első félévben :

Második félévben

K léh János

, I^ódó Zoltán

S p iU e r B éla

K lé h János

teit ihauser Á go sto n

. Pat 5 Emil ' S p iU e r B éla r

hauser Á g o sto n

IV.

OSZTÁLY. M á s o d ik félévben :

Első fé lé vb en :

Állami ös ztö nd íj

Állami ösztöndíj

B^iiáágh A lad ár

275 kor.

íg h A lad ár

^Bpfitheim A r th u r

275 kor.

ódi Géza T

n^Vessy Pál

K ad a A lajos

^ • ó d i G éza K ad a A laj OS

F é r fi r e n d k ív ü li látogatók. E l s ő fé lé v b e n :

M á s o d ik f é l é v b e n : Állami ösztöndíj

J^flrtos Hugó B orszéki F rig y e s ^ < Jrzásy Béla

Balezer Rezső

V'jr

275 kor.

Bartos H u g ó

275 kor.

Bepétiyi F é lix

D^vay A n d o r

•^Bopgíéki F rigyes

Q*fmbi Lajos

275 kor.

B q ksay Endre

9 fb erger A n d o r

B o fzá sy B éla

H a n n a th Ö dön H en d rich A n ta l

Állami ösztöndíj

275 kor.

T)jé9 ay A n d o r 400 kor.

^Dqí om bi Lajos

A

H erm ann L ip ó t v/ H o lu b e k Im re

.ársány Lajos ■

í la r m a t h Ödön

Jesow itz A r th u r

H e n d ric h A n ta l

K lú g B éla

H erm a n n L ip ó t

400 kor.

91 Második félévben :

Első félévben :

Állami ösztöndíj

Állami ösztöndíj

Jaji-csó M ih á ly

aszló Zsigm ond

L

Jetfóvitz A rth u r

T a k á c s i János

Endre

Sándor eth K álm án

oss János

Zoltán

tß .siio Zsigm ond

300 kor.

Páll Á g o s to n

L e g á t A lb e r t

Pap E m il

si János

Bertalan V.

M.atykó Sándor

er M ór

iX N ém eth Kálm án

^őtefanus G yu la

200 kor.

-

z István 600 kor. E. M. K. E. a S**’

^Tjba m ér Géza

P áld y Zoltán

^Páíí Á Ág o sto n

275 kor.

T ó t h Jenő

boo kor.

pp Bertalan i M iklós

1200 kor.

^Si^hermann Gábor jStefanus G yula Suián Pál

1200 kor.

^ ySzá^z István

600 kor.

4

E. M. K.

zloboda Béla m ér Géza

275 kor.

¿ T ó ih Jenő f

, W,awra Á g o sto n

c) R a jzta n ító n ő -jelö ltek .

I. E l s ő félévben

Második félévben :

^páeplák V ilm a

jP^eplák V ilm a

Edward s Ilona

ards Ilona

H iéro n ym i Jolán

»

OSZTÁLY.

v/

LJkiszth E m ilia

iie r o n y m i Jolán l^ jjiszt E m ilia

K é g ly Ilona

K é g ly Ilona

P illep ich E dith

P illep ich E dith

ub Czeczil olarich Ida

taub Czeczil V o la rich Ida

II. O S Z T Á L Y Első félévben

Második félévben :

Halló M ariska

Balló M ariska

B osán yi Ilona

B osan yi Ilona cB✓roA zik Felicitás

í^ifózik F elicitás

^ O n ch a Mária

teín ch a Mária M ariska

H a ck e r M ariska

N en dtvich Paula

N en dtvich Paula

Pperitop Irma

R^tblr M arietta

r M arietta

Ilona

!éléssy Ilona III.

OSZTÁLY.

Első félévben:

M ásodik félévben : V

Állami ösztöndíj

Állami ösztöndíj

B a lo g h A n n a

Anna

m E lla

^ izell M argit

G üttm an n M argit

tíjattmann M argit

Ííelleb ro n th Gizella

H elleb ron th G izella

Rjjjascher Luiza R öger V iktória

^ R ayscher Luiza 2 ;o kor

R o g e r V ik tó r ia

R o th M atild ^veínvartz M ariska

R o th M atild 400 kor

artz M ariska

IV .

OSZTÁLY.

E l s ő félévben

Második fé lé v b e n : Állami ösztöndíj

B p k o r Irma

Állami ösztöndíj

JBJjífh E lla

F äh n d rich M ária

B o k ó r Irma

F u ch s M a rg it

F äh n d rich M ária

R a u sc h e r M ariska

F u c h s M argit

Vr

250 kor

R a u sch e r M ariska

S ch ick ed an z V ilm a

^S^htrdel Dóra

S c h u lh o f A ra n k a

7

T o ln a y A n n a

/ S c h u lh o f A ra n k a

W e n s é r Józsa

400 kor

^/va^pjtl M ariska

V árjon M ariska

S ch ed el D óra

2 ío kor

200 kor

2^0 kor

S ch icked an z V ilm a

, Tjohíay A n n a W,©n?er Józsa

200 kor

93

N ő i ren d k ív ü li látogatok. M ásodik f é l é v b e n :

E l s ő félévben :

sztinyi Kornélia

^ ^ g g h á z y D óra

gh ázy Dóra

B láskovics Irén

kovics Gizella

M argit

ovics Irén

E&gel Jolán

FáVl Irén

Irén

Fe
ndos E m m a

dós E m m a

. H^íncz Klára j á r B í a y E dith

H eincz Klára

Y is í A ra n k a

Jáprtáy Edith

Ki^-s"' Lujza

K is> -A ranka Kiss Lujza

K o m arn ick a M ariska

L'KyAe!5árné M üller Irma

Itsárné M üller Irma

PSy^S Gizella

^Opptfl M agda

-t

H^adó K ata

LR a d ó K ata

vész G yö rg yik e

^ R g v é s z G y ö rg y ik e

/Ritter M argit

^ ^ c h u l e k E rika

S ch u le k Erika

¿jj&bők M argit

£Sgi)ők M argit

^ Sjorrtagh A ran ka i_S££er"Urbantsek M. M argit V eres Izabella

Szontagh A ran ka ¿_§£tfor U rbantsek M. M argit ^ V gres Izabella V örös M argit

A rajztanárok, képző-és ip a rm ű vészek részére létesí­ tett

külön

aktrajzolási

tanfolyamot

(szabad

közül a tanév folyamán különböző látogatták

iskolát) 163

Tervezte:

H e n d r ic h

Antal.

XI.

A Z IN TÉ ZE T

TAN - ÉS SEGÉD SZEM ÉLYZETE.

A folyó 1902/1903. tanévben egvrészt az intézet m űvé­ szeti és tanügyi vezetője v o l t : S zékely B e r t a l a n

h. igazgató,

másrészt az adminisztrativ és gazdasági ügyeket ellátta : V

S zi lárd h. igazgató.

árdai

E lőbbi a tanév folvamán az összes szakosztályokat és J

J

tanfolyamokat ismételve inspicziálta, utóbbi pedig az összes ügykezelést ellátván,

hivatalos óráit —

az ünnepnapokat

kivéve — mindig d. e. 1 0 - 1 2 . és d. u. 5 — 7. tartotta. Tanári testületünkben a tanév folyamán több változás fordult

elő, m ely

változások ezen

«É r te s ítő » V I . szaka­

szában vannak felsorolva. A z intézet tanszem élyzetének a v a llá s és közoktatás­

ü g yi m in iszter úr f . 39,515 sz. a. jóváhagyott beosztása az

i q o j !i g o j - i k i

tanévre a következő :

A

gg ház y

Gyula:

Tanítja az alakrajzot az I-ső és I ll- ik

női osztályban.

Ur. B adics F e r e n c z : Előadja a magyar irodalmat a tanár-, tanító- és tanítónőjelölteknek. B a l l ó E de :

Tanítja az alakrajzot és festést

a művésznövendékek

II — I V . osztályában. Id. D

örre

T i vadar :

Segédkezik az iparművészeti rajznál NÁDLER-nek E dvi I llés A

Tanítja az ékítményes

ladár:

rajzot

a tanárjelöltek I-ső és

Il-ik osztályában és a csendélet-festést ugyancsak a tanár­ jelöltek I ll- ik és IV -ik osztályában. E rdőssy B é l a :

Előadja az ábrázoló geometriát és látszattant a tanítónő­ jelölteknek és a szemléleti látszattant a tanár-, tanító- és tanítónőjelölteknek. G yulay L ászló:

E g y évi szabadságot nyert. H a v r a n e k F erencz :

Tanítja az építészeti rajzot, stíl- és alaktant és résztvesz az iparművészeti tervezés tanításánál a tanárjelölteknél. H egedűs L á s z l ó :

Tanítja az alakrajzot a tanárjelöltek I-ső és I ll- ik osz­ tályában, az esti aktot a művésznövendékeknél és vezeti a szabad iskolát.

QO

Özv. K omócsy Jó z s e f n é :

Tanítja az ékítményes rajzot a nők előkészítő, I-ső és Il-ik osztályában. K

o v á c h

Géza:

Előadja az ábrázoló geometriát és látszattant a tanárés tanítójelölteknek. L oránfi A

ntal

:

a a mintázást az összes növendékeknél. N ádler R ó b e r t :

Tanítja az iparművészeti rajzot es tervezést a nők és a férfiak I I I .— IV . osztályában. N eogrády A n t a l :

Tanítja az aquarell-festést a nők I I I .— I V . osztályában Dr. P a s t e i n e r G y u l a : Előadja

a

művészetek történetét

az

összes

III.

és

IV . éves növendékeknek. P órszász Jó z s e f :

Előadja az elemi

geometriát mint nem kötelező tan

tárgyat azok részére, kik ennek hallgatására önként jelent keznek. R évés z I mre :

Tanítja az alakrajzot a tanárjelöltek Il-ik és IV -ik osz­ tályában és ugyancsak a tanárjelölteknél az esti aktot. S zékely B e r t a l a n :

Tanítja az alakrajzi compositiót és állatok rajzolását T ardos K

renner

V

iktor:

S e g é d k e z ik fentiekben SzÉKELY-nek és előadja a művé szeti boncztant a nők részére.

07

Dr.

T e llyesn iczk y

K álm án :

Előadja a művészeti boncztant a művésznövendékek valamint a tanító- és tanárjelölteknek. Várdai

Szilá r d :

Tanítja a szemléleti látszattant és látszattam szerkesz­ tést a művésznövendékeknél. Dr.

W eszely

Ödön:

Előadja a nevelés- és tanítástant a tanár-, tanító- és tanítónőjelölteknek. Z

Tanítja

az

emplényi

alakrajzot

T

iv a d a r

:

az előkészítő,

Il-ik

és

IV -ik

női osztályban és a kezdő művésznövendékeknél.

Szolgaszemélyzet a k ö v e tk e z ő :

F ejes József, kapus,

B edecs A n ta l , könyvtárszolga; szakosztályszolgák:

D om inik Istvá n ,

Szabó György ,

Tahin J á n o s,

K n ch a rik János

Bosnyák L á szló ,

M iklós János.

Értesítő. 1902— 1903

7

hestette:

I^l o c h

N llli.

XII. ST A T ISZ T IK A I A D A T O K a) A z in té ze ti növendékekről. A z intézet növendékei közül vo lt:

: félév

n félév

........

96

9i

M űvésznövendék és rendkívüli látogató

38

45

55 Ö s s z e s e n ........ 189

57

Rajztanár- és rajztanítójelölt Nő

....

• •

193

K o r r a nézve v o l t : 16 és 20 év közö tt

61 128

63 130

Összesen.... .... 189

193

20 éven f e l ü l ................_ ... .... .... ........... . • •

Előkészültségi fokra n é z v e : r

É re tts é g i vizsgálatot tett................. ...... ....

87

92

E lőzetesen felsőbb körű tanulm ányokat ^

"" """

""

---

m0

3 I

7 1

34

24

..... .. .... ........................

21

21

F elsőb b leányiskola hat osztályát végezte

29

33 1;

L u d o v ik a ak ad ém iát vég zett ........ E lő zetesen k ö zép tan o d át látogatottá. E lő zetesen tanító-, illetve tanítónő­ képzőt v é g z e tt

E lőzetesen alsóbbfokú iskolába járt

13 Ö s s z e s e n ........ 189 • •

193

99

Vallásra nézve: R ó m ai katholikus

I. félév.

II. félév.

107

Ev. ref. hitvallású

18

113 18

Á g o sta i ev. hitvallású

30

30

G ö rö g keleti román

7 I

7 1

U nitárius

I

1

25 . 189

23

^ ^0

.

G ö rö g katholikus ..................

I z r a e lit a .

—* * + • t

Összesen

A n ya n velv re n é z v e : ^ J M agyar _Német

I. félév.

II. félév

177

181

.

....

R om án..

7

7

2

2

H orvát

I

O lasz..........

I

Tót

*******

-Í

I

189

193

y

Összesen

193

A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr által adom ányozott állami

14,240 K. ösztöndíjban

részesült 29 rajztanár-,

rajztanító- és

rajztanítónőjelölt és 5 müvésznövendék, összesen 34. A kereskedelem ügyi m. kir. minister úr által állami

ösztöndíjban

részesült 2 tanárjelölt,

adom ányozott

illetőleg

2400 K

már képesített

fiatal rajztanár. A kiszolgáltatott ösztöndijak és segélyek összege.... 16,640 K Jutalomdíj.... ... .....................„ _ ....

.... .... ..................

600

K ülföldön teendő tanulm ányutakra a n ö ven d ék ek ­ nek és az ő k e t vezető k ét tanárnak kiszolgáltatott

2700 ö

Ö S S 7 P O'

Beiratási, tan- és értesítői díjban befolyt az 1902 ' i c ^ - i k i t a n é v b e n : összesen 5769 K 20 f. A tandíj alól fö lm en tetett: az ¿/so tanfélévben

54 növendék

a második tanfélévben.

6?

« 7*

100

bi Taneszközök. A tanév folyamán az iparművészeti rajz és csendélet­ festés sikeres tanításához szükséges különféle tárgyak, szö­ vetek, hímzések stb. nagyobb számban szereztettek be. A

könyvtár,

mely a kül- és belföldi jelesebb szak-

folyóiratok f ő b b je it : a képzőművészet és magasabb műipar, valamint az aesthetika, bölcsészet és szépirodalom ; t a n ü g y ; tö rté n e le m ; művészet- és m űvelődéstörténelem ; jelm ezek és f e g y v e r z e t e k ; archeológia, heraldika, mitologia és vallástörténet; geometria; művészeti technikák; földrajz, utazások, népisme,

és

monográfiák;

és állatboncztanok ágainak

természettudományok; ember-

valamint

segédtudományaira

a képzőművészet különböző vonatkozó

forrásműveket

és

kézikönyveket tartalmazza, — a szükséghez képest a folyó tanévben is gyarapíttatott. A könyvtárban

1903. évi január hó

és 59,503 műlap volt, összesen

i-én

6510 kötet

170,518 korona

86 fillér

értékben. A könyvtár olvasó-termeit úgy a tanárok, valamint az intézet növendékei s mások ismereteik gyarapítása czéljából sűrűén látogatták. A taneszközök és könyvtár gyarapítására az 1902. év­ ben 9639 korona 60 fillér fordíttatott. Budapesten, 1903 julius hó 2-án. V á r d a i S z ilá r d k ö n y v tá r n o k - t a n á r és h. i g a z g a t ó

TARTALOM . Oldal

I.

K

elety

G

3

usztáv

II. K iv o n a t az intézet felvételi- és rendszabályaiból ..................

16

III. T a n te rv e k és tantervi m ódosítások.................................................

27

IV . T an ó rá k beosztása

48

V . A növen dékek szünidei m unkálkodása

....................................

50

V I. A z intézet beléletéből az 1902/1903. tanévben . .. .................

54

V I I . A rajztanításra képesítő vizsgálati új szabályzat .......................

64

V I I I . A z 1902/1903. iskolai év vég én tartott tanképesítő vizsgá­ latokról ....

80

IX . R ajztanárvizsgáló bizottsági tagok

85

X. A z intézet növendékeinek névsora

86

X I. A z intézet tan- és segédszem élyzete

......................................

X II. Statisztikai adatok

94 98

Illu s z tr á c z ió k : K

elety

G

usztáv

arczképe : Rajzolta,

illetőleg rézbe karczolta

H egedűs L á szló tanár. S zem elvén yek a tanterveket illusztráló növendék-m unkákból. A z új oklevél kisebbített m á s a : Rajzolta H egedűs L á szló tanár.

SZEMELVÉNYEK A TANTERVEKET

ILLU SZTR Á LÓ

NÖVENDÉK-MUNKÁKBÓL.

£

o3

W ‘03 C / 3 N '03 ‘O N 7 3 > < O n

o o

QJ

i2 *0 3

so*

N

-tí

03

o c 'O G

03

o3

ELSŐ

A LA PV IZSG A LA TI

FELADATOK

<

G

G 03

'03 '03 N

cn

O

'O

J N in

v<

//<

1 9

V u -o3 •

C o3

7 ) '(1)

>< < D k

o •

•

0 3

i

'O

G 03 N

o3

u <

G o3

■

.

O

N

'< X

o t*

<

h

a

-Ti ci

'O aj

a í*

V

o

■<

£

d \

I

»*>

V

>

ZJ

-r.

•<

in

h

K

%

*»

X% %

11

J***

í.V\

-ctf O N a j -X* ■*— >

III.

S : 75^7y,'^r^ • rru^i 2

S

s<

e

^%S£5ife

.: T

C *r

spg§&r:£«. .v ,

dY> * .

^ES38S&*K-

$hrW

-

• w'fr-y~ J 3 aic 'y.-i ;•.<~*■■ ¿

- r ix r a .

a

r

c

-

• ■

J

J

ó

-

^

o

■

”_ - .

^

r -

r r a

■ -x

^

r * . v

. ' -

•

.

•

r*\

--

£2 *'#•'•

;

1^ *

Sk

~ a.

,'

SÍWJXí*^7

-;,S Í

‘

. j-

' ~

>- -M -—*

ti

v x :“

-: r ~ r ' - ' : 1 '-

«a*ssr*£.

:r

V»; S» ■

Sí

.

aBtWtSriSír^ r! W v -^

-

.T

se W

.- - ..

o H in b M "

■

% .' 1 %*

„ v

•f

Js^3K&^. ** >ví ' :-Tt;

^JUSSS

yv

/•

. .| A ■V.' i*v í»/

X '^ t

• t’

Mt>:^yaggy

.

vs'

^ • %**• •*/* » ' • «V .. »

>- ■

’•

rm^.- r-»^ J-Z-ff-Sv*** < ' *w/•': ? T * U ^WAV ' í v3 . « —*Ír3w/

*#

.< *’

v ^s

í # Vw • •• ^ • \ *• * • •> ^ ' i• » •

*b&

B £i

• *

rfi ■ •*

•A^' f/Avr

rrwA' •

* ’C •*V. ^P ll •"

••'

' * •

•A

•-:*

,>• & } $ & * *

: :-:^

. . .,.» #/.\ , A »A / U .-

fe -H fe

i

3 5 *

*$í

>:í .

r;cvszv,N Í W

**■

.

' • • .

. &%}>- / -m ^'^-

' % *

X

8 T * a *-v 5 T>~*?Zi "*-+*' ■■

VW \Vk/» ^

" '- ' •

AV

» - —— > ••. — ’ '

•;:

-

N ín <

FEJTANULM ANYOK

ELŐ

M IN TÁ R Ó L.

^ ¿V -K

(/: O c c t ó

L V - r

tó

í r •' y. A’'

t C r t

H

CD O ?w -U . c r t

cC/J} > -0)

-rt oN *

r

t

y\: >

•íff?

vASÍ

„

•¿Irel ■ ■ • = $ ' ^ £ s s £ ^ » ..

É

J r 5 / *

?

?

;

• 1

M

. . .

t-

í*

v

V r

y

a g««M.,.

v ' * ‘

*o

-1 sí X

*0 3

W O

a B oj

Ö aj

ELŐ

M IN TÁ R Ó L.

75

FEJTANULM ANYOK

_vj

0)

O U vn3 •

1 3

G aj V

>

-V

'O j + ->

O N) 'V r t

/

N r .

'<

»—i

f

W

o w cr.

M IN TÁ R Ó L.

-

V

<

Q *

H ,

7

ELŐ

‘W

Ui

F E .T T A N U L M A N Y O K

X

!

1

C

1

I

H 0) r t

-o

CJ

«>j -I

u ‘r t

c n ■j'.

QJ

O u (C S¿

VCÍ

a

%

C N

V

rv* r t

Vi \\ í\ VJ V

•Vs <x .

^

V I.

rT**5.

¿ v

K «n

r». -V ,Vv>»

!

-

•; r.

av síö w rw » ^ í!i. •

• /> K

-H.r.

I

.O

V-,

1

. -

v:jMÉÉHBi --

V

*» T> 'S

\

A.

*■

—

-

.

' «

‘

«

-:'

y -J 3

5

ic i.'.':.

’~<s -:•«'* -v ;--- _ —— *>;•• •,

■ ^ • ^ • e .-

.

a

&

cű

ELŐ

M IN T Á R Ó L .

<

c

02

FEJ TAN U LMANYOK

"~H

!

yM

//

rW

4 fcf«T 0 JV

*&

a; o a; •

u. 'a j rj

0Î

C /3 > ‘Oí

* q)

'C Ű <— < O N CŰ

%>

*4 'J*Srr* >C J*

7%>f

áK-'V 'V„/ *,*>.Ä/. %

I

Pí

¡S

iO

0 í*

a & &

1 Eh W tanárjelöltek. T a n íto tta: A g g h á z y

'O

R a j z o l t á k : III. éves

G yu la.

-fr| *

I

i

VIII. AK T-TAN U LM ÁN YO K

ÉLŐ

M IN TÁR Ó L.

fT '

íX_ g .

'O

N

CA

v< %

t/3

"N

C w o w

E

jo 0) -rt caj

H

c/> CD >

JS

CD

>

C

ci

"r t

aj u -O

ro

'Oj

O N

C Ű -v"

: 3

N

cr.

'CD cd

Tj

aj D

b£

■ '.u cr.

N

aNJ cy:

IX UTÁN.

W H-H

TERMESZÉT

•o

< OS

G

TANULMÁNYOK

CT5

0) ‘CD

c0) K

:0

G N

ES

CSENDELETI

c/í -Cü

C/3

CD ►s.

a;

vt

VU mm

X)

(/)

<4— *

1)

FE,T-

rr

Művésznövendékek

rajza, illetőleg

FEJTANÜLM ANYOK

alló

M IN TÁ R Ó L.

festése. Tanította: B

ELŐ

E de

X

?nffc&

-1

N Ji '<

n

w o a *— ■ 4

'O tó

f f i

Eh £

v:

\r**

HH

a *o 'W W o £ S ¡*

'D

• \é

N

y

'CK t » •

N C/3 kD V

4 —*

j

>>*

K«

‘r t

« r t

N u JD

c

a H

p , |

oNJ

iO r j<

H I Eh w

U

■ /

C ü '^ - i; TG a ; > 3

V •

'‘ V

\

:0 G

N c r .

'4J K

* 3

wmt

É K ÍTM É N YE S

RAJZ.

XII.

D o m b o r ú mintákról.

í

R a j z o l t á k : I. és II. éves tanárjelöltek Tanította: E

rdőssy

B éla.

X

*f f .

< V X > £ 'S.

N

rJ)

r .

y:

>

n;

r Z > " &

>..

■■***:

PítJ■ Sm M%0 ¥&¿ tí--.-: SWPft*»'*r ^ * ' « * + ■ **£* - ' ' *

-

KnEl n ü n 5?4'^ í^•*

«a

™

f e

EK IT\IEN YES

RAJZ.

Stíl tanú Imán vök.

R a j z o l t á k : III

éves tanítónőjelöltek

Tanította: V

árdai

S zilárd.

X IV

‘O \ W

tO

a

*«-'.

V árdai

r~

rt

r-*

és

rí \ W

N

B ela

C/5

c

Ct

rdüs s v

N

7 ^

V


ïÏ'sÆŒï

y//

-: / « i» i f c- í." :v / * mmmmá äsK» Á >•.

Ï3

■*■/

•V v;*

D

w 7,/ / ¿ y

£m / 'A

/

s \

/

.

« ;« M I

■ cn

Û /

■/ M j % *1

,

'/ %

/ A v , ^

y

..»

'y / *

'

•

/ V

*»*

‘ fl a

/

ss

H

■A A

■

■■

•

■

N

f

^

’» '

'/ '

*

/ *

vvC

Æ - ’ y/f,

«str I ■ ' //•"

'#3fc

Va

I

C '% & # ■ P < ' ■ ' ; # lfe éHsSÄ&ÄiP^ H* : ÊÊ@Ê%!Æm' WÊmmm W 3

-

'• >

'.

■

■

■*^ p #

.

: - . *.

fmtm

'K -Æ ' 'ÿ/^W / y//\ w / sf/sm-

-Æ mÊÊÊÊÎlÊaÆ i fÆiM^'m a #/

■

%

7//

VÎT

mlmmk '

stf/ >/// //! '/ i

YVc y Y// //

. vl

7/

Tanították : E

SZEMLELETI

LATSZATTAN.

V

S zilárd

XV.

w ■ \>w, fy?,, 4

SZEMLELETI

XVI

LATSZATTAN

Sz e m el v é n ye k a II. osztály tananyagából.

K )¥*

ysZíi

a ■ I

te

»a rA

J7A vv

irki

'‘SfA

f i M

%

ara

m § t

e

1V

■■

4

Í&M

^

BT

0

yy V

R?

/ - 'J S

'

/

mspmm

y'

Y y tZ tf

'

M+

i JJkItt

ji-r *

r/

-& m £ t r - '- "

" " >

> .* • / : <-

t/

-

/*

\

J

r

f


Tanították : E

rdőssy

B é l a és V á r d a i S z i l á r d .

v > y .

— -JL*'

t

j ,

^ i

• ' *

>

* - i a > ✓ -*

5 i í 'A

7

A ' "

«

'

-

1 , ’ f t- r ■

l :V •

*¿3 '

'

*>

w^mmd. í M

X

.

7 '-

*/

.f t

cf% 'AT P ' V' ¥ - v* -

■ **

‘W

CQ 2/

'5 N U z w

H N

rS l 'K

£9 -4

03 G

03

c /:

H

C / 5


K

pH

O cd •

CC

U

‘03

sf-rl

££

S

<

03

3

;/)

w




t ó

Uh

K

f

H-1 ‘W

>J «— <

QJ

-<— '

H

if)

CD

W

co U

/■ ;« • *

SlIiSlS /'•I; Í**É« £ic»95aéMaöWWlHi

fe

c<. 'i

Os■S'-

/

<

H & E"* H n: CÄ W S Pi K

'ÙJ CQ ai -D N

€

U y PQ rt

IL

c

'H H GO H

nj

H

o V

CÆ

u

*W

* W

G

03

N

cr.

*

eu

<

> a;

PS

►

H K i W £ K - 3

v

a; C/l f

c/}

u

k v.- f

i> T

V IR Á G - ÉS C SE N D É LE TI T A N U L M Á N Y O K , T E R M É SZ E T U TÁN .

X IX

ér

y zí

föv/yy v//.

ssm&z.

Festették : III. éves tanítóncrjelöltek Tanította: N

eocx RÁ d y

A ntal.

mm

XX F E J T a N ULMANYOK

KLO

M IN TÁK U L.

V ' V

> o £ N

C/3

>

y.

■ V

a: iO •J c o a

a;

—

ZJ

T .

V

V i-

a

IPA R M Ű V ÉSZ É T I

RAJZ.

Növény-tanulmányok, természet után

f

\

R a j z o l t á k : III. éves tanárjelöltek. Tanították: N

ádor

R ó b e r t és id. D ö r r e T i v a d a r

IP A R M U V E S Z É T I

XXII

RAJZ.

Rajz- és szintanulmánvok, természet után

*

í> %

S z e m e l v é n y e k a tanárjelöltek III. oszt T an ít ot t ák

tananyagából.

N á d l e r R ó b e r t é s i d. D ö r r e T i v a d a r .

XXIII.

I P A R M Ű V É S Z É T I RAJZ. R a j z - és szintanulmányok, természet után

H

/# % ^ >

£

x/ *

Sze melvények a tanárjelöltek III. oszt. tanan yag áb ól. Tanították: N

ádler

R ó b e r t és id. D ö r r e T i v a d a r .

00

IPARMŰVÉSZÉT!

RAJZ

Tervezte : S p r i n g h o l z M

ariska,

Tanította: N

ádler

ES T E R V E Z E S .

I V . éves tanítónőjelölt R óbert.

XXIV

r-1

i *» í

x

Tervezte

c.

L > 4 es

03

C/) N N

x # \ 4J*<

-JS

R. helyett, H

IV. éves F erencz.

D ezső

TERVEZÉS.

avranek

R akssányi

J S '03 te c/)

alatt:

ÉS

»< 2u

ádl e r

V2 óra

RAJZ "O

Tanította: N

és rajzolta

IPA R M Ű VÉSZETI

03 tanárjelölt.

XXV.

0

0

0

EPITES Z ETI

RAJZ,

STÍL-

ES

ALAKTAN.

S z e m e l v é n y e k a tanárjelöltek II. oszt. tananyagából.

Rajzolta: M e y e r A

Rajzolta: B Tanította: H

entheim

avranek

ntal.

A rthur. F erencz.

XXVI

EPITESZETI

RAJZ.

XXVII.

ST I L- ES A L A K T A N .

S z e m e l v é n y e k a tanárjelöltek II. oszt. tananyagából

■

■ !r *

■

%

~

# / á —— >

<•>'

• w ^

'/ ‘ 7Y < ' S f..~ *

^

'

~

w k

.

'v ? “

4

//

r y y

■j j Z

J

r #

»V "

V < > • »’

A - / '

/' --------------- - i —

.

■

. 1w w ■ ■ M

----- -- ■-

^

VJ te?

A

I

T T~ V. . A

a—■ *»|i •

~TSZ

»

Rajzolta: F

ischmann

Ra jz o l ta : P

ap

A dolf.

N ándor

s

mmnÉi—

Az

kisérő

vázlatok

*a v

? fi

t

£ • * : J * 'VrZ ’v* ^

lxűrí>±* -v-' V*-

-1

r^J. ,«w.

4

y'-

ii

; _VÍ?r*®

A B a E

4

r !

^•

r>

i/ ü ■

■4

-l

H e ndr i c h

% rajzolta:

STÍL-

ES

ALAKTAN.

N

r

T

A n t a l . Tanította:

H avranek

F erencz.

fi ií

alapján

RAJZ.

•*

előadást

EPITESZETI

X X VIII.

A0

»KáJEa

•o

EPITE SZE TI

RAJZ.

STÍL-

ES

ALAKTAN

A z előadásokat kisérő táblaillusztrácziók.

Ji

O

A következő X X X . lapon kidolgozott feladatok vázlata. Tanította: H

avranek

F erencz.

i

\)«&I

ÉPÍTÉSZETI

Az előző XXIX. lapon

RAJZ,

STÍL

ÉS A L A K T A N

a 2- i k v á z l a t b a n a d o t t f e l a d a t a l a p j á n r a j z o l t a : M e y e r

Tanította: H

avranek

F erencz.

XXX

A n t a l II. é v e s t a n á r j e l ö l t

XXXI f

f.

i

H avranek

F erencz.

*9

A

V, %

tanárjelölt. T a n í t o t t a :

%

Y-: V ''/-v

ES

ALAKTAN.

5

STÍL-

' .A^V////A

W. /

0

IV. éves

jfm* + 1 / ) RiO <_í

RAJZ.

■

/C

*

i

j y ----------
T 2

QrJ

/ /'//s/á i

% l1

\

{

4

5.

D8“

t

-J

í

'/< ///«y 49íy *'4 m m

árz

EPITESZETI

V

rajzolta.: M

>

K onrád

*

y.< v* c

Él

— • • u

'// / / '.•/, y -y•/''// 1Ct€■• A*1'{f I ■■1 ■ft'Y/1'(' 1 11t X1

/4

f

/ U>V<\

v '

■ í

rXf<’ s*-•/r

'/ / '• •/ //«■.*// * ■ < // .'.'.v//* /. /A //V. ' /// // '\v/« // 1 //✓.*4'V //,•>/. \ y^* # * - 'y ■ f//',^ /<* ' ■ !

#

#

Y M 'f ö f t W j 'S// ‘/v* YfS , '// ,'// ’t 4 '

►—

: ■

,m ?/s /. ->• /"//s /y/'’/v '/^'% s

1'. 11

¿ '/ / s 'y / /

''ó 'X

* I L A‘

'f í

*. ’/ *‘ X' / \

1 1 %<

y * 'íw ly / l'v 'v

■

'»‘/V /, * •/

f é

m

&

M

*

*// ' ■

*/ vf<

\

'X > /

* / /

/s’•

%/ / / í 'A f

A

’ ^ ',

» f /

/

• ^

A*

'

« '. v . ' <*

l

#

#

’

■t A ■\

f-

*v “4•

. / . /• y . 'A V Z / . 'i 'A *

v y • 'V

;

« - * ■

• ; - : : ‘ ••

v t y f f i s - f f i w 'f f i > • /// « ' */ V/ / ' // / /» '^j \ * . '. ’/ X * ' < / ’/ V y

;1

yÁ ' *

" 1

WmtW m * w

K:

-//y€ 7 ; ' • ;

I

l

'*/.*

V

r •1

5

»V/*X^7//

**Srt’‘// */Vy"

•

\

*

Tervezte

|

i

/

i

és

\

/ 'ysff <'//•// //. / /’ ///. % //* +* ''-(y' Y&v- ' - *:; • • •

w :; y v

. V. . .

> . >: *•>:

A>

< ■ V < -

1

‘

-T

4

;

|

• ,

*

f ;

|

fní

= ?

/'*

/

/

is

|'

i

• ‘

U* ftK -4 - »V

— :

; - t .

i ¿**4 •1 ™

(

í.-

7W ^ y ; %v- V/.* f

1

XXXII

MINTÁZÁS. Nö v én y- és fej tanulmányok élő mintáról

M i n t á z t á k : I. és II. éves tanítónőjelöltek w

i

f;

w%* ? fedj* » y 'i A u

i •

• ji »

< /

Jfiti

í

*

*

»• / » T f . ' í A ' ? v * * V ''

•>*,*

' f ■/

'i

. X

•

— -

•

J «g»; fi'' Y & . y J y w f r / f '. 'SÀ

22® Mintázták V

oit

E r v i n és P é c s y G y u l a

Tanította: L o r á n f i A

IV'ií

III. éves tanárjelöltek. ntal.

X

x:

C /5 » w

_

<

O ¿5

*05 C T ) 'S. t

i

N

Vo

o 3 s-

cc/: \

w

‘O ro •• r t

N

-o

X < <

r

■0)

o

Z

•

f

O 1) u

'03 (-H

03 -é— I

Cfl 0) > 'D

< rT —

x: '< V —*‘

Z. •

•

03 t

:

V

C

CS

o3

N J

w

vo3

> X

V w

Ifi rí N d c / ) £ 'V

H *
+ - »

i J -.

c

o

N

rS)

C ¿ o •

•

aj

C H r t

ÁBRÁZOLÓ

G E O M E T R IA I ÉS L Á T S Z A T T A N I R A J Z O K .

S z e m e l v é n y e k a tanárjelöltek II. oszt. tananyagából.

ti?

A •V 7 4 K

>- < * *

íA

Rajzolta: R

akssányi

D e z s ő mint II. éves tanárjelölt.

i i

♦f

L_

A .

Rajzolta: P Tanította: K

écsy

G yula.

ovách

G éza

XXXV.

ABRAZOLO

G E O M E T R IA I ES L A T SZ A T T A N I R A J Z O K

Sze melvények a tanárjelöltek III. oszt. tananyagából.

Rajzolta: T

L

óder

»*/ i ■ m m m»»-.fl

Rajzolta: G

uttmann

Tanította : K

ovách

G yula.

-/

B erthold G éza.

h;

V A *>

ív

«> **■

*

✓

V sf

Il

M>

rA

£

1Q

.-V

* r

' / w

<

>

’ * V,

X

V*; %.

t ? ‘^:V -y ft

. Í L «

-H

\

w /

I

7J». v.

•

9 >

V

(»'• 1 : -

Ky

•-■•r 4

% Mr .i% V .

* x» r

11

*;T *

tl

t

^ 1- V T

-

tr

-

i*Wa *• > ' A v»t

¿ 7 4 M

ü f i:i c ,

# '# . * '

1 *N ?

ï ■ *ä

%

'A

▼ • T .* .

-

ä

'

27' Î .S f

• ;/ i V-í“ 4

*

i

r

i-ï-

^.

r?

7

.

">

w

*f»; 4

€ r

* V.* •r

i

>>

?

R

> « r.

;

i

'

%

f

;■'* W *

V

& V

r —.r

V

r, -5

«

f

•

«

»r

*.

î)

'

c>

v.

L -r

» ,5

^

ï

L1

♦ J? r i¿

*

vi ••. < .

V

rA A* j ô*fe

W V

ii,

vV<¡

*

A

».

VI

> >% c

c :

*

\

t a

' A * ■ï T* * » % n T * SfV, -y A »X M ï V J *

IV t *

? > V *:

.ï* V * >

tv

" 1

-

•r

•

«iw

.

;I y*

i

S

1

£ Kù*

: : ' ' -.

-•

r

K

- * < *

r V

>

H-:'

t

-r.

I

X

s « & 9

a

i t5 I

£ .*

V ¿? • y.

r\

*

Y

r4

r» r -*

*. t .

« I*

JU r'fc'»**

ï>.

I«W<

*

ï

* **

V

s S S ? +

V/s .

i-rr

s

,t-

; "r *r

t#»*

n y

a »

s

Í .

jS>

,

i>

J

K %» r +

s

m

k

l

r