KOLOZSVÁRI M. KIR. TUD. EGYETEM

ÉR T E КEZÉSEK A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÓRÉBÓL. K i a d j a a M agyar T u d o m á n y o s A k a d é m ia .

А III. O S Z T Á L Y R E N D E L E T É B Ő L SZ E R K E SZTI

SZABÓ JÓZSEF 0 8 Z T Á L Y T IT K Á R .

V II.

KÖTET. XV. SZÁM. 1876.

VIZSGÁLATOK A

KOLOZSVÁRI M. KIR. TUD. EGYETEM VEGYTANI INTÉZETÉBŐL. 6 ) A C Y A M V VEGYÍTETEK SZÖVETI ALKATÁRÓL. K Ö ZLI

D r. FLEISCHER ANTAL, Л V EG Y ÉSZET N Y . R . TANÁRA A K O L O Z SV Á R I M. К . T . EG YETEM EN.

(Beturjesztetett a lll.^osziály illésén, 1870. jú nius 12-ón.)

BUDAP E S T , 1876. A M. T U D . A K A DÉM IA K Ö N Y V K IA D Ó H IV A T A L A .

(Az Akadémia épületében.)

É R T E K E Z É S E К a természettudományok köréből. F.lsft kötet. 1867—1870. I. Az Ózon képződéséről gyors égéseknél. — A polhorai sósforrás vegyelemzése. T h a n K árolytól (1867.) Ára 12 kr. — II. A közép idegTendszer szürke Ilom ányának és egyes ideggyökök e re d e te in e k tájviszonyai. L e n n ő s s é Józseftől (186..) Á ra 12 kr. — III. Az állatten y észtés fontossága s jelen leg i állása M agyarországban. Z 1 a m á 1 V ilm ostól (1887.) Ára 30 kr. — IV. K ét új szem mérészeti mód. J e n d r á s s i k Jen ő tő l (1867.) Á ra 70 kr. — V’. A m ag n etik ai lehajlás m egm éréséről. S c h e n z l G u id ó tó l (1867.) Ára 30 kr. — VI. A gázok összenyom hatóságáról. А к i n K árolytól (1867.) Á ra 10 kr. — V II. A SzénélegK énegről. T h a n K áro ly tó l (1867.) Á ra 10 k r. — VIII. Két új kénsavas K áliK adm ium kettőssónak jegeczalakjairól K r e n n e r G. Sándortól (1867.) Á ra 15 kr — IX. Adató.; a hagym áz oktanához. E ó z s a y Józseftől (1868.) Á ra 20 kr. — X. F arad ay M ihály. A k i n K áro ly tó l (1868.) Á ra 10 kr. — X I. Je le n té s a London- és B erlinből az A kadém iának k ü ld ö tt m eteoritekről. S z a b ó Józseftől 1868.) Á ra 10 kr. — X II. A m agyarországi egyenesröpüek m ag án rajza. F r iv a l d s z k y Ján o stó l (1868.) Á ra 1 frt 50 k r. — X III. A féloldali ideges főfájás. F r o m m h o l d K áro ly tó l (1868.) Á ra 10 k r. — X IV. A harkányi kénes viz vegyelemzése. T h a n K áro ly tó l (1869.) Á ra 20 kr. — XV. A szulinyi ásványvíz vegyelemzése. L e n g y e l B elátó (1869.) Á ra 10 k r. — XVI. A te ste g y e n é sz 4 ú jabb haladása s tudom ányos állása napjainkban, h á ro m kiválóbb kóresettel felv ilág o ­ sítva. B a t i z f a l v y Sám ueltől (1869.) Á ra 25 k r. — XVII. A górcső alkalm azása a kőzettanban. К о e h A n taltó l (1869.) Á ra 30 k r. — XVIII. A datok a já rv á n y o k oki viszonyaihoz E ó z s a y Józseftől (1870.) Á ra 15 kr. — XIX. A silik á to k form ulázásáról. W a r t h a Vinczétől (1870.) Á ra 10 kr.

Dlásodili kötet.. 1870—1871. I. Az álla ti m unka és annak forrása. S a y M óricztól (1870) Á ra 10 k r. — II. A mész geológiai és technikai jelen tő ség e M agyarországban. В. M e dn y á n s z к у D énestöl (1870.) Á ra 20 kr. — III. Tapasztalataim a szeszes ita lo k ­ kal, valam int a dohánynyal való visszaélésekről, m int a látto m p u lat ok áró l. H i r s c h l e r Ig n ácztó l (1870.) Á ra 80 k r. — IV. A hangrezgés in ten sitásán ak méréséről. H e 11 e r Á gosttól. (1870.) A ra 12 kr. — V. Hő és nehézkedés. G r eg u s s G yulától (1870.) Á ra 12 kr. — VI. A C eratozam ia him sejtjeinek kifejlődése és alk atáró l. J u r á n у i L ajostól (4 tá b lá v a l, 1870.) Á ra 40 k r . — VII. A kettős torzszülés boneztana. S c h e i b e r S. H .-tól B ukurestben, 4 kőnyom atu áb rá v a l. Á ra 30 kr. — V III. A Pilobolus gom bának fejlődése- és alakjairól. K l e i n G yulától. K ét tábláv al. Á ra 15 kr. — IX. O edogonium diplandrum s a nem zési folyam at e m oszatnál. J u r á n y i L ajostól Á ra 35 kr. — X. T apasztalataim az a rté z i szökőkutak fúrása körül. Z s i g m o n d y Vilm ostól. Á ra 50 kr — X I. N é­ h án y Floridea K ristallo id jairó l. K l e i n G y u látó l. (Egy tábl.) Á ra 25 kr. — X II. Az Oedogonium diplandrum (Jur.) te rm é k e n y íte tt petesejtjéról. J u r á n y i L ajo s­ tól Á ra 25 kr. — X III. Az esztergom i b u rá n y ré te g e k és a kisczelli tá ly a g fö ld tan i kora. H a n t к e n M iksától. Á ra Ю kr. — XIV. S au er Ignácz emléke. Dr. P o o r Im re 1. tag tó l. Á ra 25 kr. — XV. Górcsövi kőzetvizsgálatok. К о e h A n ta ltó l. Á ra 40 kr.

VIZSGÁLATOK л

KOLOZSVÁRI М. KIR. TUD. EGYETEM VEGYTANI INTÉZETÉBŐL.

(I) A CYANSAV V E G Y IE T E K SZÖVETI ALKATÁRÓL.

KÖZT.I

1)1. FLEISCHER ANTAL, A VEGYÉ SZET NY. TI, TANÁRA A KOLOZSVÁRT M. К . T . EGYETEMEN.

(Beterjeaztetett a 1IT. osztály ülésen, 187G. június 12-én.)

B U D A P E S T , 1876. A M. TŰI). AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ-HIVATALA. (Az Akadémia bérházában.)

Ü udapést Í87fi. Nyomatott az „ Á t b e n a f i u ra“ nyomdájában.

V I.

A cyansav vegyületek szöveti alkatáról. Dr. FLEISCHER ANTALTÓL.

I. Azon öszetctt gyökben, melyet cyannak neveznek, ez idő szerint majdnem egész általánosan, minden plausibilis ellen­ indok hiányában a szénenyt négy, a légenyt három vegyérté­ kűnek veszik föl. C N. Ezen az alapon az úgynevezett cyan­ sav, illetőleg ennek vegyületeinek a következő két szöveti képlettel kell birniok: T. C = N —О—M1, a tulajdonképeni, valódi cyansav és vegyűletei, hol M1 könenyt, vagy valamely egy vegyértékű fémet jelent TT r = 0

1 ■ >= N M I, az isocyansav és vegyűletei. Ez idő szerint tudvalevőleg a cyansav sorozatba tartozó vegyületek tulajdonképeni szöveti alkatáról biztos ismereteink nincsenek; hogy az idetartozó s eddig ismert vegyületek e két fönt említett sorozat melyikébe tartoznak, vagy hogy ezek mindannyian ugyanazon sorozatba tartoznak-e — ez, mondom biztos kísérleti alap teljes hiányában eldöntetlen. Kivételt csak is a Wurtz és Cloez vizsgálatai folytán ismeretessé lett cyansav esterek képeznek, melyek mindkét sorozatban ismeretesek. Többé kevésbé valószínű indokok, melyek e nagy fontos­ ságú probléma megvilágositására hozattak fel, nézetem sze­ rint csupán speculativ és minden biztos kísérleti alapot nél­ külöző okoskodások. A sokból csak a legújabban Nencki M. TU D . AKAD. É R T E K . A TER M É SZ E T T U D . K Ö R É R Ő L . V I I . K .

1870.

1*

4

A CYANSAV VEGYÜI.ETEK SZÖVETI ALKATÁRÓL.

berni e. tr. ur e tárgyra vonatkozó nézetét akarom felemlíteni, ki aguanaminek alkatára vonatkozó vizsgálatainál *) acyanur8av szövetét következőleg állapítja m eg: N H — СО CO

NH

N H -C O és ebből viszont a cyansavra következő képlethez C

^ pj jut.

Ez útóbbi tudvalevőleg a cyanursavból hevítés által a lepárlásnál képződik és pedig körülbelül 360° nál. Számta­ lan példából láthatjuk, hogy ily magas hőmérséknél a tömecsben áthelyezkedések mennek végbe, ennek folytán Nencki ur következtetése ellen indokolt kételyeim vannak. Hoszabb idő óta behatóbb tanulmányom tárgyává tet­ tem ezen az elméletre nézve oly nagyfontosságu kérdéseket és a legkülönbözőbb irányban tett vizsgálatok által iparko­ dom ezen bonyolódott probléma földerítésére szogáló kísér­ leti bizonyítékok birtokába jutni. Eddig nyert eredményeim elég fontosak és bizonyos te­ kintetben kikerekitettek, arra nézve, hogy azokat előadjam, remélvén, hogy már ezek által is sikerült némi világot vetnem a cyansav-vegyületek szöveti alkatára. Szénéleg-kéneg amoniakkal száraz állapotban összehozva az úgynevezett oxysulfo-carbamimsavas ammoniumot adja. Ezen vegyidet, tökéletesen tisztán és nagy mennyiségben, kí­ sérleteim szerint akként állítható elő könnyen, hogy vízmentes aether igen jól lehűtve tökéletes száraz ammóniákkal telittetik, s ezen oldatba (ammoniakot folyton vezetvén bele) tökéletes száraz és tiszta szénélegkéneg vezettetik. Rövid idő múlva jelentékeny mennyiségű tiszta fehér apró jegeczes só válik ki, mely nem más, mint az említett ammon só. Különösen fel kell említenem, hogy az aether, szénéleg­ kéneg és ammóniák szárazok legyenek, mert a legkisebb ned­ vességnyom által is sárgás szinü test jön létre, képződő kénammonium által. A két első test chlor-calcium az utóbbi ') B erichte d. d. chem. Gesellacli. Bd. IX . S. 247.

DR. FLEISCHER ANTALTÓL.

5

mészéleggel szárit tatnak meg. Különösen ügyelni kell továbbá, hogy a szénólegkéneg a szénkéncg nyomait se tartalmazza, különben sulfo carbaminsavas ammonium is jön létre; ez el­ kerülhető, ha a kaucsukot tartalmazó gázmosó edények jég­ keverékkel jól leliüttetnek. Az igy nyert oxy-sulfo-carbamiusavas ammonium, bor­ szeszben oldható s belőle szépen kifejlődött jegeczekbeu nyer­ hető. Ha huzamosb ideig akarjuk eltartani, legczélszerübh azt ammoniakalis aetherben eltenni. Ezen só képződése a következő egyenlet által fejez­ tetik k i: COS - f 2 N H 3 = COS N , H, Az oxysulfo-earbaminsavas ammonium a kénhydrogen elemeivel tartalmaz többet, mint a hugyany vagy a cyansavas ammonium, mert, COSN- Ha — H2 S = COX- H í hugyany vagy cyan­ savas ammonium. Ezen ammonsó képletével azonban két különböző test birliat és pedig: —NH3 —NH3 I. СО II. CS —S NH, — ONH, Ha tehát sikerülendaz oxysulfo-earbaminsavas ammoniumból kimutathatólag benső dthelyezkedések nélkül, hugyanyt előállítani, úgy az említett ammonsó valamint az eshetőleg létre jövő cyansavas ammonium szöveti alkata is minden két­ ségen kívül lesz helyezve. Az első kísérletek tehát oly irányban teendők: vájjon az oxysulfo-earbaminsavas ammóniámból lehet-e könnyen hu­ gyanyt előállítani; ha igen, úgy az ammonsó szövete megvan állapítva s az nem más, mint —NH 3 СО -S N H , mert a hugyany csak is ebből jöhet létre könnyű utón; akénparány ebben ugyanis csak egyszerű, a másik sóban dupla kapcsolatban lévén *). >) E gy és ugyanazon széneny paránynyal.

б

A CYANSAV VEGYŰLETEK SZÖVETI ALKATÁRÓL

Erre vonatkozó kísérletek legelőször Berthelot % által lettek végrehajtva; ő nevezett ammonsóból szénsavas ólom által állítólag nyomait a képződött hugyanynak kimutatta; de egyszersmind az ammonsó oldatának hevítése által rhodanammont is nyert. Ezen adatok a fönnebbiekre kévés értékkel bír­ hattak, mert a lmgyany nyomainak ezen még problematicus képződése egyáltalában keveset bizonyít, a rhodan-ammon képződése pedig — mint a fönebi fölfogás által meg nem en­ gedhető — ezen kémhatásnak említett czélra való alkalma­ zását lehetetlenné tenné. Később Kretzschmar -) az oxysulfo-carbaminsavas ammoniumot zárt üvegcsövekben 130°— 140°-ig hevitette és igy lragyanyt nyert, melyet minden tulajdonságaiban constatált. Ezen kísérlet sem bir azonban legalább jelen esetben teljes bizonyító erővel, mert ilyen magas hőmérséknél igen könnyen történhetnek átholyezkedések a tömecsben, továbbá a nyert lmgyany mennyisége felől sem tesz említést, mi szin­ tén fontos. Kretzschmar kísérleteinél jóval előbb az 1871/72 tan­ évben, midőn. dr. Steiner Antal barátommal volt szeren­ csém Than tr. ur laboratóriumában működni, együttesen azon észlelést tettük, hogy az oxysulfo-carbaminsavas ammonium borszeszes oldatából, azt levegőn állva hagyva, jelentékeny mennyiségű kén válik ki jegeczekben, a leszűrt oldat lepá­ rologtatva s vizből átjegeczitve tiszta hugyanyt ad jelenté­ kenyebb mennyiségben 3). A legutóbbi időben időt nyertem ezen félbeszakasztott munkálatom felvételére s csakhamar sikerült higany éleg be­ hatása által alacsony hőmérséknél a vett ammonsóból közel 80% hugyanyt nyerni. Ezen kísérleti tényből nézetem szerint okvetlen követ­ kezik, hogy miután az oxysulfo-carbaminsavas ammoniumból alacsony hőmérséknél nagy mennyiségű hugyany állítható elő — oly körülmények, melyek legalább ez idő szerint a vegy’) A nnáién d. Chem. u. P h arm . Bd. 148. S. 266. *) Jo u rn a l F . praot. Chem. Bd. Y II. S. 476. 3) Nem p rio ritási reclam átio czéljából, hanem egyszerűen m in t tén y t akartam ezt i t t felemlíteni.

HR. FLEISCHER ANTALTÓL.

7

folyamatoknál történő tömecebeni áthelyezkedé seket legtöbb esetben kizárják — az ammonsó szöveti alkata a föntebbi köt képlet elsője által, az az —N H 2 СО —SN H , fejeztetik ki. Ezen indok azonban nem az egyedüli, mely e képlet mellett szól, mely indokot, mellesleg, megjegyezve Claus ur nem látszik elfogadni >). A következőkben akarom mindazokat összeállitani, melyek nézetemet határozott érvényre emelik. Az oxysulfo-carbaminsavas ammonium, mint már emlitém, nedvesség által, akár a levegőn akár aether alatt, igen gyorsan megsárgul, kén ammonium képződése mellett am­ móniák távozik el, minden valószínűség szerint a következő egyenlet értelmében: —NH2 СО H S N H , - f C 0 2 - f NH3 + — ÍSNH<*O S

H.

OH

>) A »Beriohte der deutschen cliemischen Gesellschaft* m arcziuii füzetében (Bd. IX. S 436) tettem közzé röviden nem teljes indokolással e vizsgálatom at, m elyről Claus Adolf freiburgi egyet, ta n á r u gyanott (S. 723) azt Í r j a : »Mir scheint der umgekehrte Soliluss zu G unsten der Formel —N H, OS mindestem ebenso gerechtfertigt; denn w ie beim Entschwe—ONH, feln Sulfoharnstoff in Cyanamid

—nh „ =N cs = c —ÓNK, -ÓNK,

C^N

geh t un sere Y erbindung in

uber« etc.

A kővetkezőkből k itűnik, hogy az én direct következtetésem jogosultabb, m in t Claus u r «m egfordított* következ­ tetése ; hogy a sulfo-hugyany kéntelenitése, m in t ellenbizonyiték, semmi értékkel sem bir, m iu tá n én a legtávolabbról sem á llíto tta m , hogy kén­ ta rta lm ú vegyületekben a duplán kapcsolt kén e g y általáb an nem volna, gyakran talán könnyen is helyettesíthető ; hisz nem is volna bajos ily példákból még többet is fölsorolni. A Sulfohugyany azonban vegyi jelle­ gére nézve tökéletesen különbözik az oxysulfo carbaminsavas ammóniámtól, иду bogy kéntelenítő szerek iránt való hasonló viselkedés még korántsem jogosít fe l e két testnek hasonló szöveti alkatot tulajdonítani.

mindenesetre

8

A CYANSAV VEGYÜLETEK SZÖVETI ALKATÁRÓL.

ha ezen iyen könnyen hekövetkező bomlást a másik képlet által akarnék kimagyarázni, úgy azt vagy a következő képlet szerint kellene gondolnunk: —N H ,___________ o |s + H 2 О = H 2 S + 2N h ;! + C 0 3 — О NH, vagy pedig föltennünk, hogy nevezett ammonsó alkotó részeire, NH;; és COS re, bomlik föl, melyek viz jelenlétében adhatnak kénammont. Azt hiszem, minden ellenvetés nélkül, sokkal valószínűbb, hogy hűtőmben azonos körülmények között, az egyszerűen kap­ csolt kénparány könnyebben támadható meg vagy választható ki mint a duplán kapcsolt; másrészt pedig alig látható be, hogy miért bomlanék fel a só közönséges képződési hőinérséknél az alkotó testekre. Kretzschmar *) az oxysulfo-carbaminsavas ammoniumból zárt csövekben csakis hugyanyt nyert, a vizes oldat he­ vítésénél nyomait sem a rhodan-ammonnak. Már pedig Salomon *2) a sulfo szénsavas aetherekről szóló terjedelmes vizsgálatainál, melyek kétség kívül geneticus viszonyban állnak ammonsónkkal, azt találta, hogy csak a CS paránycsoportot tartalmazók adnak rhodan ammont, mig a CO-t tartalmazók soha — hanem hugyanyt vagy urethant. Több mint valószínű, hogy a —N H . CS — O. N H , ha elő lesz állítva, vízzel hevítve rhodan ammont fog adni. Bender 3) szénélegkéneg és alcoholicus kali által egy sót nyert, melynek összetétele e z : K C 0 2 SC2 H5, ebből Sa­ lomon *) Brom aethylleli kezelésnél ezen aethert — О Со H„

со —s c 2н 5 О Jo u rn al f. p ract. Chemie. Bd. У П . S. 475. 2) Jo u rn a l f. pract. Chemie. Bd. VI. S. 433. Bd. V III. S. 114. 3) A nnáién d. Chemie. u. P h a rm . Bd. 148. S. 138. ‘) Jo u rn a l f. p ract. Chem. Bd. IV . S. 440.

DR. FLEISCHEL ANTALTÓL.

9

— ОС, н й kapta, tehát a kaliumsó ezen összetétellel bír СО — SK ; ezen só képződése már most biztosan akkint megy végbe, hogy a COS duplán kapcsolt kénparánya támadtatik meg a kálium aethylat által, az mintegy föl lesz állítva О с -0 CZq + K . O C , H 3 = -O C R , _S — SK Ugyan ezen következtetésre jön különben Salomon is '), midőn a Xanthogensav aetherek borszeszes kali által való elbomlását öszefoglalja: »Ugy látszik mintha az aether a vegyhatásnál szénólegkénegre és másik componensére bőm lauék fel, s a szabaddá lett szénélegkéney a jelen levő kálium —О C, H-, aethylattal ezen sóvá СО — SK egyesül. Több mint valószínű, hogy az oxysulfo-carbaminsavas ammonium képződésénél is ugyanezen mechanismus megy végbe. Az ammóniák által a duplán kapcsolt kénparány támad­ tatik meg, felállittatik —NH, — SH azután fölös ammóniák által jön létre ammonsónk. Végül még egy döntő érv. Az oxysulfo-carbaminsavas ammonium szöveti alkata fölött végleg fog dönteni, ha sikerülend annak egy aetherét előállítani. A két isomer ammonsónak ugyanis két isomer aethyl aether felel meg —NH . — NH , I. СО II. CS — S C ,H 5 - O C , H5 C Z g + H . H, N

mely két test már előállittatott és tidajdonságaik ismeretesek. Az első Salomon 2) által fedeztetett föl s képződik a -C l СО és H3 N kölcsönös behatásánál. — S C, H5*) *) Jo u rn al f. pract. Ohemie Bd. V III. S. 121. a) Jo u rn a l f. p ract. Chemie. Bd. V II. S. 256.

10

A CYANSAV VEGYÜLETEK SZÖVETI ALKATÁRÓL.

A második a rég ismert Xanthogen amid. Ha tehát az oxysulfo-carbaminsavas ammonium az á l­ talam állított képlettel bir, akkor a következő egyenlet értel­ mében : —NH2 — NH2 СО ________________ = СО -{- H« N Br. —S N ü + Br | C2 H, — S C2 H, a Salomon által carbonyl sulfaethylaminnek nevezett vegyületnek kell létrejönni. Ellenkező esetben a következő egyenlet értelmében: —N H , — NH, CS ________________ =CS 4 - Hj N Br. - О NH, + Br C2 H 5 - O C 2H5 a rég ismert Xanthogen amidnek. Ha a két vegyidet, az ammonsó és bromaethyl, zárt csövekben vagy csak zárt üveg palaczkokban is vízfürdőn hevittetik, egy test jön létre, mely a —N H 2 СО — S C2 H minden tulajdonságait mutatja. Hideg vízben nem oldódik, forróban, valamint bor­ szeszben és aetherben igen; ez utóbbiakból »fényes fehér szinü, leveles táblákban (Salomon)« néha jól kifejlődött jegeczekben kapható. Olvadás pontja 108°-nál van Salomon 1070— 10.9° kö­ zött találta, a Xanthogen amidé 38°-nál van. Oldata kénsavas, rézzel a forralásnál is változatlan sárgás fehér csapadékot a d ; Xanthogen amidnál megbámul') ; légenysavas ezüsttel fehér nem feketedö csapadék válik ki, Platin chloriddal a melegben képződő sárga csapadék jön létre. Mindezek után e test egész bizonyossággal nem más, mint — NH2 СО - S C2 H, ‘) Jo u rn a l f. praot. Chemie. Bd. X. b. 35,

11

DR. FLEISCHER ANTALTÓL.

és következőleg az oxysulfo-carbaminsavas ammonium szöveti képlete

— N’H, СО —S NH* Az oxysulfo-carbaminsavas ammonium, mint föuebb említettem, igen könnyen kénteleníthető el s végtermény gya­ nánt hugyanyt nyerünk. A mi már most ezen vegyfolyamat mechanismusát illeti, az a priori két irányban mehet végbe. És pedig vagy föl kell tennünk, hogy vegyületünk ammonium gyöke szolgáltatja a kénhydrogen két köneny parányát, mint azt a következő képlet bezárt elemei mutatják:

— NH, — NH2 СО ______ == СО S (H 2jH2N) — nh2

+ H2S

vagy pedig az amid gyök a könenyt szolgáltató parány cso­ port :

-N H2 СО

= p=0

-S NH. " == N — NH4 -i H2 S Az igy létre jövő termények mint látható, különbözők : az első esetben hugyany jön létre, mig a másodikban cyansavas ammoniumnak kellene képződni. A kísérlet okvetlenül dönt a két eset között; mert ha a kéntelenitésnél nyert folyadék nem tartalmaz egy ammonsót, akkor az első, ha tartalmaz a második szerint megy az végbe. Mielőtt az idevonatkozó kísérleteket elsorolnám, szüksé­ ges lesz a kéntelenitési eljárást leírni. Rendesen 8— 10 grammnyi oxysulfo-carbaminsavas am­ monium oldatott fel borszeszben és a következő egyenlet értel­ mében COS N2 H„ + Hg О = CON2 H, - f Hg S + H2 0 a megfelelő mennyiségű sárga liiganyéleg kis mennyiségekben liozzáadatott, a higanyéleg rögtön megfeketedik és a melegí­ tésnél erős ammóniák szag érezhető. Czélszerübb azonban a vizes oldatát készíteni az ammonsónak, s ahhoz körülbelül 60°— 70° meleg vízzel szét­ dörzsölt liiganyéleget kis mennyiségekben hozzáadni.

12

A CYANSAV VEGYÜLETEK SZÖVETI ALKATÁRÓL.

Különösen megjegyzem, hogy megforditva a hidegen szétdörzsölt fölös hirjanyéleghez nem lehet hozzáadni az ammonsó oldatát, mert különben kéntelenités nem következik be ; úgy látszik, hogy az oxysulfo-carbaminsavas ammonium egy aljas higauysója jő létre, mely igen állandó. Szükséges továbbá valamivel többet a higanyéleg szá­ molt mennyiségénél lemérni, hogy a kéntelenités tökéletesen végbemenjen. A vegyfolyamat vége az által jelentkezik, hogy a folyadékból kivett pár csepp, légenysavas ezüsttel nem ad többé barnás-fekete, hanem tiszta fehér csapadékot. Ezen vegyfolyamatnál azonban valamely másodlagos folyamat is látszik végbemenni, a mennyiben a kéntelenitett folyadék kis mennyiségű kéntartalmú higanysót is tartalmaz oldva. Én tehát a nagy mennyiségben kivált higany-kénegröl leszűrt színtelen folyadékot igen óvatosan kevés kénammonnal kezeltem, mig a higany tökéletesen kiváltott (alig kell nehány csepp). Ezen oldat vizsgálandó a fönebbi két eset eldöntése miatt. Légenysavas ezüsttel összehozva jön létre.

dús fehér csapadék

Eczetsavas ólommal hasonlókép. Kénsavas rézzel összehozva pezseg, a keletkezett csa­ padék eleinte föloldodik, később kékes csapadék jön létre. Savakkal összehozva pezseg, szénsav távozik el, és a visszamaradt folyadék égvény fémhydratokkal erős ammoinak szagot mutat. Égvény fém hydratokkal, direct összehozva az oldat, erős ammóniák szag mutatkozik. Mindezekből látható, hogy csakis a második eset le­ hetséges, mert a hugyany e kémhatásokat nem adja. E kém­ hatások pedig tökéletesen megegyeznek azokkal, melyeket azon cyansav vegyületektől várhatunk elméletileg, melyek ezen képlet szerint = N NH* СО vannak összetéve.

DR. FLEISCHER ANTALTÓL.

13

Hogy az oldatban levő ammonsó valósággal cyansavas amrnon és nem pedig p. — NH2

СО — О Hi N carbaminsavas ammonium, a melynek képződése különben a következő egyenlet értelmében nem volna nhsolut lehetetlen, —N H , — NH 2 СО + Hg О = СО + Hg s

- s

nh«

— о nh<

az az carbaminsavas ammonium, következik a bepárologtatásnál mutatkozó észleletből, a mennyiben ez utóbbi tudva­ levőleg rögtön átalakul szénsavas ammoniummá, ammonsó oldatunk pedig hugyanynyá. Végleges bebizonyitás miatt azonban szükséges, miután maga a cyansavas ammon az oldatból le nem választható, a cyansav egynémely sóját elemezni. E czélra legalkalmasbnak mutatkozott az ezüst só. E z ü s t só. Ha a kéntelenitett folyadékot légenysavas ezüsttel hoz­ zuk össze, rögtön dús fehér csapadék jön létre, mely úgy légenysavban, mint ammóniákban könnyen oldható. A savakkali kezelésnél ezen sónál azonban kénecssav szag érezhető j kétségkívül a kéntelenitési vegyfolyamatnál képződik kis mennyiségben egy test, mely savakkal összehozva adja a kénecssavat. Hogy tehát az ezüst só tisztán legyen előállítható, töre­ dezett kicsapást kellett alkalmazni, s valóban úgy látszik, hogy az először nyert csapadék tartalmazza az idegen testet, mig a következők majdnem egészen tiszták. Megszáritva fehér por alakú testet képez, mely a vilá­ gosság behatásánál megsötétedik. Hevítve a színtelen só, szin­ tén sötétebb lesz s sajátságos perczegést hallat, erősen izzítva a fújtató lámpa előtt, fém szemcsék maradnak vissza. Savakkal kezelve, azokban szénsav fejlődés mellett feloldódik, a légeny pedig ammóniák alakjában visszamarad. Ezen elbomlás, mint a következőkből látható, mennyilegesen megy végbe.

14

A CYANSAV VEGYÜLETEK SZÖVETI ALKATÁRÓL.

Az elemzések a középső kicsapásnál nyert sóból esz­ közöltettek. I. 0,5007 grm. ezüst só adott 0,4746 Ag Cl = 71,35 % Ag TI. 0,6344 » » » 0,1732 C 02 = 7,48°/o C » » » » 0,0147 H 20 = 0,25°/o H III. 0,6122 » » 0,1633 C 0 2 = 7,27°/0 C » » » » 0,2236 N H 3 = 9,55°/0 N IV. 0,4279 * » » 0,1251 C 02 = 7,91°/0 C A Il-ik szám alatti elemzésnél a C és H égetés által lett meghatározva a III. és IV.-nél akkint, hogy az ezüst só kénsavval kezeltetett s a szabaddá lett C 0 2 megszáritva a kali készülékben fogatott föl, a visszamaradt savanyu folyadék kalihydrattal lett főzve és a szabaddá lett ammóniák sósavba felfogva. Összehasonlítva e képlet szerént CON A g a számolttal lesz: tá l á lt I. " n . számolt 7,48 C = 8,00 — 0 = 10,67 — — N = 9,33 — Ag = 72,00 71,35 — H = 00,00 0,25

H L - IV. 7,27 7,91 — — — 9,55 — — — —

100,00

Ezen elemzési eredmények eltérései magyarázatát lelik abban, bogy a mint fönebb is kimutattam, valami idegen test is képződik a kéntelenitésnél, melyet kis mennyiségekkel dol­ gozván, alig lehetett tökéletesen eltávolítani. Kétségtelenül bizonyítják, hogy nevezett só nem lehet más, mint cyansavas ezüst, a mennyiben az egyetlen itt talán N11 tekintetbe jöhető test a carbaminsavas ezüst СО Qj^g elte­ kintve alkatrészeinek elütő százaléki összetétele miatt, már azért is kivan zárva, mert az 1.20 % H tartalmaz, ezen test pedig 0,25°/0 H mutat, mely mennyiség tudvalevőleg a kísérleti hibát nem múlja felül. Még az ólom-sót is állítottam elő hasonlóképen, mint az előbbit, az ammonsó oldatához eczetsavas ólmot adva.

15

DR. FLEISCHER ANTAL.

Ez szintén fehér por alakú testet képez. 0,5235 gr. ólomsó adott 0,5532 Pb SO, = 72,19°/0 Pb (CON)a Pb ból számolt = 71,13°/0 Pb Ezen ólomsó is 0,25 °/0 H-t adott. Tekintve tehát, hogy a szénélegkéneg és ammóniákból létre jövő oxysulfo-carbaminsavas ammonium az előbbiek sze­ rint okvetlenül e képlettel — NH2 СО - S NH« bir; továbbá mivel e sóból a kénhydrogen elemeinek elvonása által, mely vegyfolyamat aránylag alacsony hömérséknél könynyen és simán megy végbe, cyansavas aramon, iletőleg hugyany az elméletihez közel álló mennyiségben képződik x), — tehát oly viszonyok mellett, melyek között ez idő szerint ha külö inben másként kényszerítve nem vagyunk, a tömecsbeni áthelyezkedéseket nem vehetünk föl — mindezekből indokoltan következik: hogy az ez időn létrejött cyansavas-ammonban az éleiig kettős kapcsolatban van, képlete tehát: C ~ ^ — NH, a többi vegyületéié C ~

N M'

és így azok az úgynevezett isocyansav sorozatba tartoznak. Ez úttal nem akarnék elegendő kísérleti adat hiányában a fölött nyilatkozni: vájjon az eddig ismeretes cyansav és an­ nak vegyiiletei ezen itt leírtakkal azonosak-e vagy csak isomerek. Erre nézve szükséges leend e vegyületeket a legbeha­ tóbban összehasonlitólag tanulmányozni. Ez irányban szándékozom e vizsgálataimat folytatni, legelőször is a chlorcyan és azután a hugyany hevítése által nyert cyansavból előállítható vegyületeket tanulmányozva. ') Három éve m ál‘ hogy e vegyfolyam atot igen tanuságosan hasz­ nálóin, m int előadási kísérletet egyetem i előadásaim on a hugyany, cyansaéas amidőn és szénsav genetikus összefüggésének dem onstrálására. A h allg ató ság előtt lesz a hugyany elem eiből félépitve és átalakulásainak p h azisai könnyen észle lh e tő k : A z oxysulfo carbam insavas amm on ezüst sóval fekete csapadékot ad, az ebből származó cyansavas amm on ezüst sóval feh ér csapadékot, ennek melegítése által lé tre jö tt hugyany ezüst sóval nem ad csapadékot.

1 6 A CYAN8AV VEGYÜL. SZÖV. ALKATÁRÓL DR. FLEISCHERTÖL.

Ezen kísérletek álal indíttattam a megfelelő kénsoro­ zatban is hasonlókat megkísérteni. Tudvalevőleg a sulfo-carbaminsavas-ammonium eddigelé mindig a trisulfo szénsavas ammoniummal együtt képző­ dött a szénkéneg és ammoniakalis borszesz kölcsönös beha­ tásakor. ügy járva el, mint az oxy vegyületnél, t. i. vizmentes aetherben vizmentes szénkéneget oldva fel és ezt száraz ammo.dakkal telítve, könnyen tökéletes tiszta sulfo-carbaminsavas ammonium állítható elő, mely színtelen vagy alig ke­ véssé sárgás jegeczekben nyeretik. Tekintve már most, hogy ezen test úgy képződési mód­ jára, mint vegytani tulajdonságaira nézve is a legtökéletesebb analogonja az oxy vegyületnek, azt hiszem teljes jogosultság­ gal terjeszthetem ki az amannál nyert következtetéseimet erre is. Képlete ugyanis kétségtelenül — KH2

c = s - snh 4 Ezen test alkoholicus oldatából is levegőn állva kén jegeczedik k i ; higanyéleg által hasonlókép könnyen kéntelenithető, mindkét esetben rhodan-ammonium képződik, mely nem kénteleníthető többé könnyen; képlete tehát a fönebbiek szerint = N N IE = S Ezen ammonsóból sikerült a kaliumsót is (az oxy vegyületnélj hasonlókép) előállítanom, mely szintén könnyen kén­ teleníthető rhodankalium képződése mellett. I tt is a chlorcyan behatása által directe előállítható valódi kéncyan vegyületekkel kell összehasonlítani e rhodanvegyiileteket, mit tenni szintén szándékozom.

H a rm a d ik k ötet. 1872. I. A kapaszkodó hajózásról. K e n e s s e y A lberttól . . . II. Emlékezés N eilreich Ágostról. H a z s l i n z к у F rigyestől III. Frivaldszky Im re életrajza. N e n d t v i l i c K áro ly tó l . IV. Adat a szaru liá rty a gyurm ájába lerakodott festanyag ism er­ tetéséhez H i r s c h l e r I g n á c z t ó l ........................................ V. Közlemények а ш k. egyetem vegytani intéző éből. D r.Fleisolier és D r. S teiner részéröl E lőterjeszti T h a n K á ro ly . VI. Közlemények a m. k. egyetem vegytani intézetéből, saját m aga, v alam in t Dr. L ngj’el és Dr. R ohr bach részérő l. E lő­ terjeszti T h a n K á r o l y ........................................................... VII. Emlékbeszéd F ló r F erencz felett. Dr. T ó o r Im ré tő l. . V ili. Az ásványok olvadásának új m eghatározási m ódja. S z a b ó J ó z s e f t ő l .................................................... . . . . IX. A gombák jellem e H a s z l i n s z k y . F rig y estő l . X. Adatok a zsírfelszívódáshoz. T h a n h o f f e r L ajostól . XI. Adatok a m adárszem fésűjének szerkezetéhez és fejlődésé­ hez. M i h á 1 к о v i c s G é z á t ó l ........................................ X II. A vese vérkeringési viszonyairól. H ö g у e s E n d rétő l. .

дга 20 l.r. l о kr. 20 kr. 2 0 kr. 20 kr

10 kr. 10 kr. Ki kr. 10 kr. 60 kr. 25 kr. 50 kr.

lü e g jo d ü í k ö te t. 1 8 7 2 . I. II. III. IV. V. VI.

A m agyar gom bászat fejlődéséről és je le n á llap o táró l. K a l c h b r e n n e r K á r o l y t ó l ........................... 25 Az A ethyloxalátnak h a tásáró l a N ap htylam inra. B a l l ó M á t y á s t ó l .......................... ................................. • . A salvinia n atan s spóráinak kifejlődéséről. J u r á n y i L ajostól H yrtl Corrosio-anatom iája. L e n h o s s e k Józseftől . E gy új m ódszer a földpátok m eg h atáro zására kőzetekben. S z a b ó J ó z s e f tő l....................................... . . . A beocsini m árga földtani kora. H a n t k e n M iksától .

kr. 10 kr. 20 kr. 10 kr. 80 kr. 10 kr.

Ö t ö d i k k ö t e t . 1 8 7 4. I. II. III. IV. V.

VI.

VII.

VIII. IX . X.

Em lékbeszéd Kovács Gyula fölött. G ö n c z y P á ltó l. . M agyarország téhelyröpüinek futonczféléi. F r i v a l d s z k y J á n o s t ó l .......................... B eryllium és alum inium kettős sók. W e l k o v S ándortól. Jelentés a C apronam id elő á llítá sá n a k egy m ódjáról. F a b i n у i B e z s ő t ő l .................................................................. Időjárási viszonyok M agyarországban 1871 é v b e n ; k ü lö ­ nös te k in te tte l a höm érsékre és csapadékra. 7 táblával. S c h e n z l G u i d ó t ó l ........................................................... A N um m ulitok rétegzeti (stratigraphiai) jelentősége a dél­ n yugati középm agyarországi hegység ó-h arm ad k o ri k é p ­ ződm ényeiben. H a n t к e n M iksától . . . . A vízből való élet- és vagyonm entés és eszközei. K e n e s ­ s e y A l b e r t t ó l ....................................... A datok a látah árty a-m arad v án y kó ro d ai ism eretéhez. H i r s c h 1 e г I g n á c z t ó 1 ..................................................... T anulm ány a régi zsidók orvostanáról. Dr. R ó z s а у J ó z s e ftő l............................................................................... • Em lékbeszéd Agassiz Lajos k. ta g fölött. M a r g ó T iv a­ d artó l .

10 kr. 40 kr. 10 kr. 10 kr.

50 kr.

20 kr. 20 k r. 15 kr. 2.) kr. 15 kr.

XI. A rakováci san id in trach y t (?) 0ч földpátjainak vegyelemzóse. К о о h A n taltó l................................................................................

Á ra 10 kr.

H a t o d i k k ö te t. 1875. I. Em lékbeszéd gr. L ázár K álm án felett. X á n t u s Ján o stó l II. D orner József emléke. K a l e l b r e n n e r K ároly tó i. III. Em lékbeszéd T örök Já n o s 1. t. felett. É r k ö v y A d o l f t ó l . IV. A súly- és a hő állítólagos összefüggéséről. S c h u l l e r A la jo s tó l............................................................................................ V. V izsgálatok a kolozsvári m. k. tu d . egyetem vegytani in té ­ zetéből. D r. F l e i s c h e r A n t a l t ó l ....................................... VI. A kn yah in ai m eteorkő m ennyileges vegyelemzése.Dr. T h a n K á r o l y t ó l ..................................................... . . . . VII. A szinérzésről in d irect lá tá s m ellett. L r . K l u g N á n ­ d o r t ó l ...................................................... V ili. E gy felszinti H ypogaeus. H a z s l i n s z k y F r i g y e s t ő l IX. A m arg itszig eti hévforrás vegyi elemzése. T h a n K. . X Öt közlemény a m. k. Egyet, vegytani intézetéből. E lő te r­ jeszti T h a n K. . . . ........................................ XI. A kőzetek tanulm án y o zásán ak m ódszerei stb. Dr. K o d ) A. X II. Nyolcz közlemény a m. k. egyetem vegytani intézetéből. E lő­ terjesz ti T h a n K. ..................................................... .

10 kr. 12 kr. 12 kr. 10 kr. 20 kr. 10 kr. 30 kr. 10 kr. 10 kr. 20 kr. 30 kr. 30 kr.

Tle tedik k ö t e t . 1876. I.

V izsgálatok a kolozsvári m. k. tu d . egyetem vegytani in té­ zetéből. Közli Dr. F l e i s c h e r A n t a l t ó l . . . . II. B áró P rónay Gábor emléke. H a b e r e r n J o n a t h á n t ó 1................................................................ . . . III. A légnyom ás v álto zásain ak pontos m eghatározásáról. S c h u 11 e r A 1 a j о s t 6 1 ..................................................... IV. Négy közlem ény a m. kir. orvosi tanintézetből. B em utatja Dr. T l u n h o f f e r L a j o s ................................................. V. P ólya József emléke. Dr. T ö r ö k J ó z s e f t ő l . . . . VI. T anulm ányok a ta la j ab so rtió ja fölött. D r. P i l l i t z V i l ­ mostól ...................................................................................... V II. A szőlő öbülye. H a z s l i n s z k y F r i g y e s t ő l . . V III. Az agy féltekéinek és a kis a g y n ak működéséről. B a l o g h K á l m á n t ó l ............................................................................... IX . K ryst ály ta n i vizsgálatok a b e lté ri w olnynon. 3 képtáblával. S z é c s k a y l s t v á n t ó l ..................................................... X. Az agy befolyásáról a szívm ozgásokra. B a l o g h K á l ­ mántól .............................................. » ................................ XI. K ét isom ér M onobrom nitronaphthalinról. Dr. F a b i n у i R u d o l f t ó l ............................................................................... X II. K übinyi Ferencz és Á goston életrajzu k . N e n d t v i c h K á r o l y t ó l ...................................................................................... X III. Jelentés G örögországba te tt geológiai utazásairól. Dr. Szabó Józseftől , . XIV. A felsőbányái tra c h it w olfram itja. 1 táblával. Dr. К r e n ­ t i e r J ó z s e f S á n d o r t ó l ...............................................

lludaposl, 1S?7. Nyomatott aa A t h e n a e u m r. társ nyomdájában.

20 kr. 12 kr. 10 k r. 50 kr. 10 kr. 20 kr. 10 k r. 40 k r. 30 kr. 10 kr. 10 kr. 10 kr. 10 k r. 10 kr .