UT\ A M. KIR lovasalakl

f ; , c .. - I~.

UT\ A M. KIR lOVASALAKl " V.

ItJV"TAlOS

~IAl>A$

BUDAI'fST.

191C

Cs.-15.

UTASÍTÁS A M. KIR. CSENDŐRSÉG LOVAS ALAKULATAl RÉSZÉRE (LO V. UT.) T ERVEZET.

H I VAT A L OS K l ADÁS.

B U D A P E S T,

I 9 3 7.

TA RTALOMJEOVZÉK Oldal

Előzetes

megjegyzések.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6

I. FEJEZET. • ' "J

.

.re

~

LóismereL 1. g. A ló kül eme .......... . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. ') §. A lovak életkorának megállapítása ............... ..... 3. ~~ . A ró színe és jegye i ................................ s A ló hibái .. ............ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 4. ~. 5. S· Lófaj láink ............ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. ~.

.

10 17 22 24

27

II. FEJEZET.

•

A lovak betegségei •

6. §. A lovak külső megbetegedései, gyógykezelésük és első

®

,s·

segélynyujtás ...................................... 31 7. A lovak belső megbetegedései, gyógykezelésük és első segélynyujtás ...................................... 36 s Fertőző megbetegedések ........... : . . . . . . . . . . . . . . . .. 37 8. ~. s Teendők a lovak megbetegedései, főleg fertőző betegségek (J. ~. ('selél1. Lóelhullások bejeleíHése . ~ ................... 39 10. S· Lógyengélkedőkönyv vezetése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .• 40 ll. ~. Gyógy- és kötszerládák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 41

,

•

III. FEJEZET. A patkolás. 12. §. A patkolás célja. A palkó leírása....... . . . . . . . . . . . .. 45 1:1. §. Lóval való bánásmód a p:1lkolás alalt . . . . . . . . . . . .. . . . 17 1·1. §. A szabályos pala leírása. Patkolás előkészítése. Régi patkó levétele. Előkészület a patkoláshoz. Felillesztés. Fl:.I.szegezés. Teendők a patkolás ulán. l\Iegújítás. Patkolási l"lo]cgyzés ........... ,............................. <J7 l :i. S. Szabálylalan paták leírása és patkolása. A patkolás irúnyítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .. 52 1*

lY. FEJEZET. Lomk gondozá-a.

Oldal

W. §. Lóápolás. Tisztítószerek ............................ .

59

Y. FEJEZET. Lovak takarmányozása, etetése, itatása és jártatása. 1í. §. Et e lé~. Itatás. Alótáp minősége. A Iótáp beszerzése. Lótápadag kiszabata . A lótáp megőrzése. Lovak jártatása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ..

Előzetes

G7

Ezt az utasítást általánosságban vagy ennek egyes

\'1. FEJEZET.

rendelkezéseit az utasítás szellemével össze nem egyez-

LÓ\'izsga. ;; Lóvizsga istállóban és szabadban .................... 18 . s·

75

, . I

YII. FEJEZET.

19. §. Lovaglószerszámok ......................... ........ 20. §. Lófe lszerelési tárgyak jóka rban tartása ................

előírva

nincs, elrendelni vagy követelni és

parancsokat kiadni tilos.

telében kételyek merülnek fel, a személyi osztály útj án

21. §. Xyergelés ........................................ . . 22. §. Kantározás .... ... ..... . ........................... 23. §. Málházás ........... . . . ............................ 24. §. C\atolás ...........................................

a belügyminiszter döntését kell kikérni. 87 90 92 HX

IX. FEJEZET. Kűlönlcg<'s int(izkt'dé"('k.

menel~lmél':::::

ami abban

Abban az esetben, ha az utasítás értelmezése tekin-

83

Lóil'lsz<,rl'l(i~ alkalmazá~a.

:'vlagatartás hos"zahb

módon magyarázni, önkényesen értelmezni, olyat,

értelmező

83

YIII. FEJEZET.

26. §

tethető

végül az utasítás egyes rendelkezéseire magyarázó vagy

J.ófrlszerrlh.

<,"":', §. Lovak vasúton va ló szállítása

megjegyzések.

lO! : : : : : : . : : : : : : . :: !02

•

• L FEJEZET.

L Ó l S M E R ET.

• •,

A hátaslóval szemben felállított általános köveLelmények: A hátasló élénk véralkatú, erős, jó csontozatú, széles szügy ű, izmos hátú, jó kötésű, továbbá könnyű és tértnyerő járású legyen; jó fejtíizéssel és jó nyakillesztés sel. 1. sz. ábra.

A b i b ,í II a

l

1\

ló.

1\ hí l(·slrí·'zl'i. Fej: 1. nyakszirt az üSlöl,krl, 2. hOllllok, 3. fülek, .1. taJkó,:>. szcm

H. orrhúl, 7. orr, 8. szúj, 9. álldudor, 10. pofa, ll. állkapocs, 12. torokjáraI. TMzs. nyak, 13. sörényél a sörénn)'cl, J I. torok<'l, 15. Illar. 16. hál, 17. ágyék, IX. kercsztt,ij vagy far, 19. farok, 20. szügy, 21 szügyalja, 22. oldal a borditkkal, 23. has, 2·1. (·sipöszöglet. Elülső végtagok; 25. lapocka , 26. v,\IIIzület, 27. felkar, 28. könyök búb, 29. alkar, 30. lnbtil, 31. elülső lábszár, 32. boka, 33. csLid, 34. p,lrta,35. pata . l h\lulsú végtagok: :16. csipöízület, 37. comb, 12. boka, J3.csDd, JI.pártn. ·15. pala.

-

-

- -

---

10

II

A lónál, az előírt magasságon kívül, .annak a mar möljötti ővméretét is tekintetbe kell venlll. E> Ez a j ól megtermett lónál legalább 8 cm-rel több, mint a ló marmagassága (szalagmértékkel).

1. §. A ló I{üleme. 1. A ló testének főrés::e i. A ló teste három főrészből áll; a fej, törzs és a végtagokból. Minden főrészen ismét több részt különböztetünk meg. A ló csontQzatának legfontosabb része a gerincDszlop, amely 7 nyak-, 16 hát-, 6 ágyék-, 5 kereszt- és 16-18 farkcsigolyából áll. 2. A fej legmagasabb része a fejtető (koponya), az ebből kinövő hosszú szőrők az üstökszőrök. Kétoldalt a fülek vannak, ezek alapját a fülkagyló (kagylóporc) képezi, a fülek belsejét fedő hosszú szőrök a pamacs.szőrök.

3. A két szem között helyeződik a homlok, etLől két oldalt a halánték, alatta a vakszem, a szembolt és a szemüreg, ez utóbbiban van a szemgolyó. A szemgolyót a felső és alsó szemhéj fedi, melyeken a pillaszőrök találhatók. A homlok alatt foglal helyet kétoldalt az arc, vagy orca, a kiálló arcéllel, a homl ok közepétől lefelé nyúlik az orrhát, etLől kétoldalt a zápfogakat takaró húsos pofa. A két orrnyílás között az orr, alatta a felsőajak a két szájszögletLel. Az ajkakon fínom tapintószőrök vannak. Az orrlyukak mozgékony részei az orrcimpák és az alsóajak a puha álldudorral; emögött az állgödör következik, az alsó állkapocs két ága között alul hátrafelé terjed a torokj árat. 4. A fejnek a nyakkal való összeköUetéséL fejtűzésnek hívjuk. A fej tűzés lehet; magas, középmagas és alacsony. A fejWzés módja hútaslónál j elentőséggel bí~, me:t ,a l~ ~ormányozhatóságát nagyban befolyásolja . !-Iatas.~onall(\vanatos a középmagas fej tűzés, melyet arról Ismerunk fel, hogy aló fejének meghosszabbított hossztengelye a talajjal 45 fokú szöge t alko L. Ezen szögelés

I

mellett a sörényél mérsékelten domború, a torokéi pedig mérsékelten homorú. Az ilyen ló könnyen vezethető. Nem kívánatos ellenben a hátaslónál sem az igen magas vagy magas, sem pedig az alacsony fejWzés. Alacsony fejtűzésű az a ló, amelynek fej hossztengelye a talajjal derékszöget (90 fok) alkot. Ezzel a fejtűzéssel rendszerint együtt jár a hattyúnyak, mely szemre ugyan tetszetős, de nem kívánatos nyakalakulás, mert ez az alacsony fejtíízéssel egyűtt, a ló vezethetését hátrányosan befolyásolja, a zabla könnyen hátra csúszik a zápfogak elé, éppúgy, mint a magas fejtűzésű ló nál, melynél a zabla szintén könnyen hátracsúszik. Az ilyen lovak nehezen támaszkodnak a szárra, szár ellen menők lesznek. A fejWzés akkor jó, ha a tarkó széles, erős, a nyak középmagasan van a fejjel összekötve, továbbá, ha a gége és a légcső túlság osan nem domborodik ki. 5. A nyaknak két oldala van, továbbá egy felső vagy sörényéle és egy alsó, vagy torokéle, utóbbin vonul végig a légcső , fölötte a nyelőcső, a sörényéiből nő ki a sörény. A nyak oldalain, a torokéi közelében két hosszanti barázda halad, ezeket torkolati viszérbarázdának nevezzük. 6. A nyaknak a törzzsel való egyesülését nyakillesztésnek nevezzük. A sörényél hátsó vegen, a mar előtt található bemélyedés neve; baltavágás. A nyakillesztésnek szintén jelenlősége van a ló vezetése szempontjából. A nyakillesztés lehet; középmagas, alacsony és magas. Középmagasan . illesztett a ló ,n~a l
12

13

hüvely t, azulán következik a lágyék, a, szemére,mláj, melyen ?ímivarú ál~atokná~, a ~erez~csk? a ,h~rekkel, vaszora es benne a hlmvesszo talalhato. NOlvaru allatoknál a tőgy. 8. A végtagok egyes részei a következők: az elüiső végtagon van: a váll, a vállszöglet, a felkar, a könyök, az alkar szarugesztenye, lábtő (mellsőtérd), lábszár, csűdizület (boka), csüd, párla és a pata; a hátulsó végtagon van: a csípő, a haskorc, a felcomb (konc), térd, alcomb, csánk, lábsz i r, boka, csüd, a párta és a pata. A szár belső felületén, a felső harmadban, szintén találunk egy-egy szarugesztenyét (ujj-maradvány). 9. A fej alakulások elbírálásánál az arcorri vonaira (profil-vonal) vagyunk tekintettel. Az arcorri vonalat a fejtetől az orral összekötő vonal adja, melyet akkor látunk, ha a lovat oldalról figyeljük meg. Fejalakulások : 1. Egyenes fej az, amikor a ló arcorri vonala egyenes. 2. Félkos fej az, amikor az arcorri vonal domborulata, ívelése csak az orrhálra terjed ki, tehát a homlok egyenes. Ilyen feje van a Nonius és a lipizzai lónak. 3. Kosfejü a ló akkor, ha az arcorri vonal a fej tetőtől kezdve az orrig ívelt. Ilyen fejalakulást láthatunk a spanyol lovaknál. 4. Juhfejű az a ló, amelynél a profil-vonal a homloknál domború, az orrhátnak megfelelően pedig egyenes. Angol telivér faj laj ellege. 5. Csukafej ű a ló akkor, ha a profil-vonal a homlok alsó részének megfelelően homorú. Ilyen fej nemes lovakon, főleg arabs lovakon szokott előfordulni. 6. Ha az ugyanilyen alakú fej nem fínom, szikár, száraz, hanem burkolt és durva, akkor disznófej ű lóról beszélünk. 7. Ekfejünek mondjuk a lovat akkor, ha a feje oldalról és előlről nézve is lefelé fokoza tosan elvékonyodik. 8. V égül a vénasszonyfej, mely öreg, elcsigázott lovakon gyakori. Jellemző ezen fejformára, hogy vékony és keskeny, a fülek és az ajkak lelógnak 'a I szemhéJ' ak féliO' , : > zartak. A lelszetős és kívána los fej: arányos, száraz, szikár,

2. sz. ábra. F c .l

" Iuk

u I á s o k.

(9. ponthoz.)

1

2

3

4

r,

G

•

8

7

ar~n~os !ülekkel, széles homlokkal, nagy, kinn ülö ki-

l . Egyenes fej.

fe)ezeslel)es szemekkel, lág orrnyílásokkal, jól zárt ajkakkal.

2. F élkos fej. :1 . K os fej I. .Juh rej

Cs uka fej . 6. Disznó fej. 7. É k fej . x. Vénasszony fej . !),

15-

10. A fül alakja és nagysága szerint lehet: egér-, nyúl-, szamár-, tehén- és disznófül. A disznófülű lovat siskafülűnek is nevezik. 3. sz. ábra . F ü J a J a k u I á s o k. (10. ponlhoz.)

Egér-, nyúlo, szamáro, t eh én- és disznófül.

11. A szem: parázs-, ökör-, disznó-, csóka-, üvegés

gyűrüsszem.

12. Az előnyös nyak arányos, jól izmoIt, mozgékony, középmagasan illesztett. (Szabályos nyak.) A következő nyakalakulásokat ismerjük: 1. Egyenes nyak az, amely rézsútosan halad fölfelé s a tarkó mögötl 4. sz. ábra. :\" ~' II

k a J a k ui á " o k.

(12. pon th oz.)

E~yenes-, hally"· • lorheJt- és szarvas-nyal<.

•

•

és a torok nál csekély hajlással tér a fejbe. 2. Hattyúnyak az, amikor a sörényél domború, a torokéI pedig homorú. Szép, de nem kívánatos 5. sz. ábra. nyakforma, mert a ló veH á t a I II k II J á s o k . zetését hátrányosan be(14. ponthoz.) folyásolja. Lipizzaifajtajellege. 3. Terhelt vagy zsíros nyakról beszélünk akkor ha a sörényél alatt sok zsírszövet halmozódik fel. Ilyen nyaka van a nyugati fajtájú lovaknak és az idősebb méneknek. Ll. Fordított vagy szarvasnyak az, amelynél a sörényél homorú, a torokéI domború. A szarvasnyak a magyat kezdetleges fajtájú lovaink között meglehetősen gyakori s nagy valószeriíséggel átöröklődik az utódokra. 13. A jó mar terjedelmes, jól izmoIt. Van rövid és alacsony mar, süpped l mar, keskeny, éles és sovány mar, mely ulóbbi gyakran keskeny bordázottsággal jár együll. 1·1. A hálalakulások : egyenes-, hajloLL-, J pontyhál. "\ jó hát Egyenes-, hajlott- és ponty-hát. nlÍnden irányban terj edehnes, de rövid, egyenes, széles és jól izmoIt legyen. 15. A jó ágyék rövid, széles és jól izmolt. Van: ponly-, süpped l- és kígyóágyék. Ez utóbbi hosszú, keskeny, sovány, lehát rossz ágyékaIakulás. . 16. Faralakulások: a j ó far n1Índen irányban LerJ edelml's, Lehál kellő hosszúságú és szélességű, jól iZlnolt és

Ili

17

hátrafelé mérsékelten lejtős. A következő faralakulásokat ismerj ük : barázdált-, alma-, tornyos-, csa pott-, egyenes far. A hidegvérű lovaknál gyakori a barázdált far.

l

i~

6. sz. ábra. Faralaknl.ísoJ..

!

,

(16. ponthoz.)

;

l

i.,, )

!

I

~

t

Barázdált, alma, tornyos, csapolt. egyenes far.

17. Farokalakulások : van arabos, uszály, angolos, ~s~.nkíto,tt, fácán,- seprű,- zászló,- kürt,- paLkány- és . uru- (benult) farok. , 18:, A has kellő nagyságú legyen, hogy jól fejlett emeszLoszervek helyeződhessenek el benne. A következő h_asalakulá~?ka,! ismerjük: k~rcs~-, felhúzott-, agárszalma-, ~.sun,~o- (;rer:t,hes kancaknal), pókhas. A szalmah~.st ~ csun~ohastol ]01 meg kell különböztetni, merL az elobbl ~ s,zala~. takarmán~yal való etetés eredménye, ab.~ak~las es erosebb haszn~laL ~olyLán elenyészik, míg a csungohas megmarad. Hataslonál a közép nagyságú k.~r('~~ ~as ,előny,ös, merL a nagy has már gátolja a nyereg rogzlteset es a 10 szabad mozgását. 1~J. A mel,lkas kellő LérfogaLú, Lehát mély és széles je~Yf:'n: a ,b?rdak dongásak, hogy jól fejlődött lélegző- és verkenngesl szervek helyeződhessenek el benne. Rossz

mellkasalakulás : a sekély, keskeny, hengeres, fűzött és üres szívtáj ú mellkas. 20. Szűgyalakulások : ismerünk arányos, széles, oroszlán-, kakas-, sólyom- és kecskeszíígyet. 21. A váll terjedelmes, izmos és mérsékelten dőlt legyen; előnytelen a meredek, izomszegény, sovány, rövid váll. A terjedelmes, izmos és mérsékelten dőlt váll a törzs jó alátámasztását biztosítja. 22. A felkar rövid, csontos, izmos, az alkar hosszú és kellően izmolt legyen ; ha kellő hosszúságú az alkar, a mozgás kiadós, tértnyerő szokott lenni (kiadós lépésű, haladó ló) . A lépés hossza az alkar hosszával egyenes, a lábszáréval fordított arányban van . 23. A lábtő csontos, minden irányban terj edelmes és kóros képletektől (csontkinövés, térdtapló, stb.) mentes legyen; hibás lábtő: a füzött, nyurga, lapos, esztergályozo LL láb Lő. 24. A l ábszár csontos, rövid legyen, j ól fejlett, erős, Liszta inakkal. Hibás: a vékony és hosszú szár (pipaszár), lapos, gyenge inakkal (sodrott ín). A csűdízület csontos, Lerjedelmes, kóros képleteklől (daganatok, csontkinövések, sLb.) mentes legyen. A csüd arányosan hosszú (a lábszárcsont egyharmada), erős, csontos legyen és a talajra az elülső végtagon 40-50 fok, a há Lsó végtagon pedig 50-55 fok alatt álljon. 25. A felcomb terjedelmes és jól izmoit, jó csontú legyen. Előfordul: lapos, nyurga, béka-, nyúlcomb. 26. Az alcomb kellő hosszúsúgú, jó csontú, izmos, a térd cson Los, terj edell11es, hibátlan legyen. 27. A csúnk terjedelmes, kellően hosszú, száraz, széles, cson Los és hibáLlan, jellegzetes legyen, vagyis: legyen men Les mindenféle pókokLól. Hibás a keskeny, gyenge, lapos, füzöU, kivúgoLt és nyitotL, a durva, rögös csánic A hátsó végLagon a csánkLól lefelé eső lábrészek olyanok legyenek, mint az elülső véglagon. 2. §. A loval. é!t>O;:orállal< mt>gállaI'Hása.

28. A ló kora

főleg

a fogak hasadásából, a_ fogvúl-

lósból és a fogak kop8silból

iSIll('rhl'l~ f~1 ~~~~79~~}\1 .. ~, '",r/''' ..,. ,

19

18 7. sz. áb ra. ,\ I ó f I e t k o n i D" k ID e !l II

fi

t á r O z lÍ S á JI O z.

(28. pon i hoz.) ; : - - - -- -

esiko·, lófog.

K

~

1.

::::: ~

~.

l.

=

:l éves esikó fo ~azata.

·1 }2 éves ló a lsó fogsora.

5 éves ló alsó fogsora.

" éves lónak har apófogora emlékeztető fogaza ta.

II éves Jó alsó fogs ora.

8 éves ló alsó fogsora.

10 éves ló alsót:fogsora.

ló alsó fogsara.

17 év os ló alsó fogsora.

kupa.

I

J

kupanyom.

2. magnyoln.

~.

11 éves lónak félig harapó(ogóra emlékezlető fogazata.

l i éves

2 hónapos csikó alsó fO Rsora.

3 éves csikó alsó fogsora.

1X évrs l(lnak

ho~szú,

egyenes fogazata.

2 l éves ló alsó logsoffI.

lI

20

A lónak tökéletes fogazata van, vagyis úgy az alsó, mint a felső állkapocsban vannak fogai. Ezek: a meLsző­ fogak (metszőfogak : 2 fogó-, 2 középső vagy közép- és 2 szegletfog), az agyarfogak (a mén, vagy herélt lónál) és a zápfogak. A fogak képletekben kifejezve:

l

40 ' , l 'l l' 'l 6- 1-6-1-6 Men es lere t ona : 6-1-6-1-6 összesen fog ; Kancánál ez a képlet a

következő:

6-0-6-0- 6 6- 0-6-0-6 összesen 36 fog. A metsző- és zápfogak közti rész a foghíjas rész, vagy hord ász, ilt fekszik a zabla. . A fognak a foghúsból kiálló része a fog koronája, a rejtett része a fog gyökere. Kétféle fogazatot különböztetünk meg: csikó- és lófogazatot. A csikófoa kisebb tejfe~ér, ritkán he~~eződik egymás mellett ésŐnyakalL: A .. l~fogak koronaja nyakaltság nélkül megy át a gyokerbe, a takarmány tól sárgásszínü. E fogak sürűn helyeződnek , egymás" mellett, kup áj uk széles és mély. . 29. A 10 kora foleg a metszőfogakról ismerhelő fel n;lUtán ~zek ha~a~ása , váltása, kopása és alakjuk válto~ zas.a hatarozott Idoben szokott bekövetkezni. Az aayarak a..rl~tal lova~nál hegyesek és éles szélűek, későbbi korban rovldebbek es tompábbak. , A csikók metszőfogai rövidek, keskenyek, fehérek és fenyesek, ~yakuk" felLünően vékony; ezeket lassankin L maradando m~tszofogak póLolják, melyek sárgásszínüek nagYObbak; szelesebbek és hosszában barna barázdáIdmi vannak ellatva. ,A meLszőf?gak rágólapj án mélyedés van, melyeL kupanak nevezunk. A kupa az állandó met - "f I mély és tölcséralakú. szo oga wu A cs~kónál születése uLán nyolc napra mindl- 't f _ sorba~. k~t mets,zőfog (fogófog), 4-6 héL m'ulva iSl~~éL I~~L fog (k.ozepfog) es 8-10 hónapos korában az uLolsó kéL metsz?fog, (szegletfog) bújik ki, mely fogak az el " , b' egymasuLan lekopnak. ~ so ev cn

1

tr

21

A kupa a fogófogakról a csikó 1 éves korában, a középfogakról annak 1 yz és a sarokfogakról kétéves korában lekopik. 2 yz éves korá ban a csikó fogófogak kihullanak és helyükbe a maradandó fogófogak nőnek, melyek a váltást61 számított yz év alatt érik el a rendes hosszúságukaL. Tehát 3 éves korban sorbanőnek. 3 yz éves korban a középső csikófogak kihullanak és helyettük az állandó köz épső fogak nőnek ki, melyek 4 éves korban nőnek sorba. 412 éves korban a szögletfogak váltódnak, még pedig ugyanazon módon, mint azt a középső- és fogófogakról mondottuk. 5 éves korban a lónak valamennyi metszőfoga lófog. Ilyenkor nevezzük a lova L teljeskorúnak. . 6 éves korban a fogófogak kupája már lekopik és helyén csak egy sötét folt (a kupanyom) látható. A középső fogakon a kupa még minLegy 2, a sarokfogakon pedig Ll mm mély. A 7 éves lónál a középső fogak kupája már kopoLL, a szegle Lfogaké azonban még megvan. 8 éves korban a szegleLfogakról is lekopik a kupa ; az alsó állkapocsban valamennyi metszőfog keskenyebb, hosszabb lesz és az agyarak letompulnak. AbeLöltött 8 év uLán a felső állkapocsban l évő mcLszőfogak alakját és irányá l, a kupa mélységét és ennek lekopása után a rágólap alakját is tekinteLbe kell venni. Ekkor a felső sarokfogakon az úgynevezett harapócs képződik , mely 3 év mulva eltünik. 15-16-ik éves korban a második harapócs jelenLkezik. A kupa a felső állkapocsban l évő fogófogakról a 9-ik, a középső fogakról a lO-ik és a szegletfogakról a ll-ik évben Lünik el, teháL nündig hat évi kopás után. A kupa elLünése uLán amelszőfogak rágólapjai haráIit tojásdad alakúakká, a ló korának előbbre haladásával pedig kerekded alakúvá válnak. Ez ulóbbi alak az alsó fogakon a 12-ik, a középső fogakon a 13-ik, a szegletfogakon pedig a H-ik évvel mutatkozik, midőn a kupanyom ok is eltünnek és helyeltük a rágólap közepén egy sötéL pont, a magn yom Líínik fel.

22

23

Azt az időszakot, mely alalt a rágólap tojásdad alakú haránL "tojásdad időszak"-nak, mely alatt az kerekded "kerekded időszak"-nak nevezzük. újabbi hat év eltelte után "a háromszögű időszak" áll be és pedig az alsó fogófogakon a 18-ik, a középsa fogakon a 19-ik, a szegletfogakon pedig a 20-ik évvel. Ha végre még magasabb korban - ismét hat év mulva - a metszőfogak rágólapja a fiatal lovak focraiéval visszás tojásdad alakot kap, akkor ezt az időOszakot "fordított tojásdad időszak"-nak nevezzük. 30. A magas kor az általános külső testalakulásból j s felismerhető. Erőállapot csökken, a szem- és haláténkgödrök (vakszemek) beeseUebbek a szemöldökön és a homlokon fehér szőr mutatkozik, a hát hajlik, a bőr kiszárad.

3. §. A ló színe és jegyei.

3~.

1\ 1,6

színét a rövid (fedő) és hosszú szőrökből (fark es soreny), a bőr, a paták és a szem színéből haUtrozzuk meg. < Ot alapszín t ismerünk és pedig: aj fekete, bj fehér, ej pej, dj sárga és ej fakó. Ezenkívül vannak még: lJ színkeverékek és gj színvegyulékek. aj-hoz: A fekete ló szőrzete fek L b " . ' .. palaszürkék. Ismerünk: holló. e;, ore ~s pata~ feketét· uto' bb' 't t· .' szen-, barsony- es nyán , l a mene l SZlll nyá h . combok belső feJülete sötétbar~a :o~ a as alja s a bj-hez: A fehér ló rövid és ~ZIn~.. .. , bőre rózsaszínű, patái viaszsárgák s~~szu ~~?re hofehér, ' me lObarna . Van selyem, tej- és patyolatfehér. ....ej-?ez: A pej ló rövid szőre barni . , szoro k es lábvégek feketék b'" asplfOS, a hosszu a szem dióbarna PeJ' lovak ,a orkes a patak palaszürkék, . . vanna . VIlág .. L' pIros, meggy szattyán ge" L '" .os, so et, arany, , , s z enye, ozpe].

A sárga lovak rövid és hosszú szőre piros (rókaszínű). A következő színárnyalatai vannak: világos, sötét, arany, agyag, izzadt, perzselt, szén, májsárga. ej-hez: A fakó ló rövid szőre világossárga színű, a hosszú szőrök és a lábvégek feketék (kivéve az izabella színü lónál a sörény, farkszőrök fehérek, paták viaszsárgák). Van közönséges fakó vagy zsuffa, zsemlye, gerle, rozsdás, egér, ezüst- és aranyfakó szín ü 16. Az izabella színű ló fedőszőrei világos fak6sárgák, a hosszú szőrök fehérek, a bőr r6zsaszínü, a pa ták viaszsárgál,c lJ-hez: Színkeverék (tarka 16) a tarkasá~nál a feher alapszínben nagy, más színű foltok találhatok. Ilyenek a pej, fekete, piros-, fak6-, tigris- és agá~tarka. lovak. gj-hez: Színvegyülék (deres 16) az, amlkor ket vagy több színü szőr egymással bensőleg elvegyül. Pl. ha s6t és bors6t ecryforma mennyiségben keverünk össze, szürke szín áll :lő. A következő szürke és deres lovak vannak: almás-, pej-, vörös-, ezüstderes, acél- és vasderes, daru-, ezüstszürke, szeplős, legyes, bogár-, seregély-, pisz trángszürke. . 32. A lovak jegyei kétfélék: Lermészetes e~ m~ste.r­ séges jegyeJc Természetes az a jegy, amell~el a 10 szuletIk vagy amely később természetes, úto~ ~~~l~d. Mesterséges jegyek azok, amelyeket a 10 ~egJelolesere magunk állítunk elő pl. különféle sütések (belyegek!., .~agy P,l. a nyereg törések után fejlődő fehér foltok, kul so behatasok nyomaI. .. . . ". 33. A 16 fején a következo Jegy,ek fo~dull~,atnak elo. gyéren és sűrűn tűzött homlok, keves feher szor a h.?~~lo. kon, virágcsa, virág, kis-, nagy-,~erült-, hegyes~, tuZ?ttcsillag; keskeny és széles orrsav,. keskeny es szeles hóka, lámpás. Ajkakon: piszra, szarcsa, tejfeles szájú, béka szájú. . .. .. . . . J" 34. A lábvégekcn rendszennL kulonfele alaku es üterjedésü fehér foltok forduh?ak elő, ~melyet .. "ke~:l~­ sécr"-nek nevezünk. A keselysegnek a kovetkezo ala~~JUIl iSl~lerjük: elől, elől-belül, elől-kívül, p~r~ában , p~r~a­ I .. 'ül külső- belső sarok, félcsűdig, csüdhajlasban, CSUdig. ;~í~dön felül, félszárig, lábLőig, láb lőn felül kesely. Ha a keselységben alapszíníí (pl. súrga) r.oltok vannak. akkor azl mondjuk, hogy rollos vagy LarkazotLan kesely. dj-hez:

2;)

- H l' teslén ovéren elszórva fehér szőrök 3 J. a a o t>J h "" bb k "annak, azt gyéren-Lüzötlnek nev~zzük s a suru "e" a fehérszőrök az alapszínben (pl. pe) lovon)" akkr s~ru~­ tüzötLnek mondjuk. Lehelnek ,a test barme y reszen különféle nagyságú és alakú feher fO},lok .. Vannak olyan ,, 's pe)' lovak amelyeken tenyernyl fekete foltok Sa! ga e , , l ' t l .. ') vannak. Előfordul még a lörzsön (a far ~S la wzepen e(y fekeLe sáv, ezt szíjjaltságnak nevezzuk. . ,. 36 Mestersé ces bélyecek előfordulnak: rendszenn t a bal f~lsőcombono; a nyal~on , pl. a csendőrségi szolgálati loyaink nyakának baloldalán a, ".Cs" , b etű és alat~a .. egy szám van besütve (a ló ava tasI szama). Azonlnvul a jobb és bal nyereghelyre is süL~el~ .bél~egek et, rendszerinL a ménesbélyegeket. Pl. a losben menesben nevelt angol telivér ek bal nyereghely én ~ ma gyar korona és ala lLa >8 rövidítés van besütve. ;; Gyakran látható csendőrségi lovaknál a jobb nyeregh elyen "Mt" bélyeg, ala LLa ,,3", annyit jelent: m ezőh egyesi tájfajta, 3-ik körzet.

8. sz. áhra. "

II i It :i s I ó.

(37. ponthoz.)

4. §. A ló hibái.

37. Azok a hibák, melyek löbbnyire túlerőlLetés kövelkezményeként a lovak végtagjain kelelkeznek és annak h asznaveh ető ségé t csökken tik , a következők: 38. A cson/kinövés, csonlujjképlel. Ez egy bab-, egész diónagyságú vagy még nagyo bb, félgömbölyű vagy hosszúkás csontszaporulat, mely leginkább a szárcsont belső oldalán, különösen az elülső lábakon fordul elő, Sánlaságo L leginkább csak keletkezése alatt okoz ; egyébként pedig csak akkor, ha az ízületekhez vagy inakhoz nagyon közel fekszik. Rendszerint árta lm a Llan. 39. Gyűrűleiem. Oly Cson Lkin övés, mely rendes en a párta- és a csűdcsonton , a pártaízüleL közelében gyűrűalakú domborulaloL képez és többn yire tartós sánLa<;~ ggal van összekötve. 40. Kaplalelem .' a csüd alsó harmadában a párla fele li ~el'yez.~dő, ~yakran a csűd- és pár La Cson L szalagdudora lbol kllndulo cson Lk emény lapinlaLú, érdes felül eLü mogyoró-, dió-, féllyúktojás nagyságú duzzanat. Az eselek jegnagyobb százalék<'ban s{lI1 LaságoL okoz.

1. Tarkúdaganat. 2. Hasltotl flil.

:{. Lógó fül. l. Fül alatti daganat. 5. FÜJtömirígydaganat. ü. Jl armadik szemszöglet.

7. Csonll
felső

á llkapcson.

S. Fogsipoly, U. Fogl<ő. lll. Csontl
12. L ógó ajak. 13. AlJalalli nyirokcsomóduzzanal. ll. :\'yirokérgyuJJadás. 15. Golyva. 1G. {,rsipoly. . 17. JJ ámif(atörés a b aJta"ágasban. 18. fJ ámigatörés a yáJJhajlásban. 19. lila/törés. 20. ~y('r('gtörés. 21. J levedertörés.

.. 22. Kesl,cny meJlkas, üres szivI aJ. 23. I'ontyhát. 21. IJ ajlo llh:H. 2;'. Il á tul lúlnőtt. 20. Csapolt fa ,'. 27. Hid",,, da ga llat. 2R. Pat h:.inyrarok. 2B, J(ü1r1ciksl;l V.

30. Patkókelés. 31. Rokkant láb. 32. Térddaganat. 33. Eséstől származó heg. :il. Sömör. 35. lIeredek láb. 36. lJ ajlilólnzsugorodás. ::17. CSOlltl

;)....

I..

gyürűkkel.

53. Szarurepedés : a i hegyfali, bi oldalfali, ci pártaszéli. ri i hordozószéli .

26

41. Csánkpók. A csánk belső oldalán előforduló csontkinöyés, melyennek az izületnek alsó részét, néha pedig a szárcsont felső részét is borítja. A csánk~ókot láthat~nak ;agy re~~ett~ek nevez~ük aszerint, ammt az a csankpok alakJat eszreveheloen megváltoztatja vagy sem (rejtett pók). . .. Ha a csontkinövés csak keletkezőben van, Igen kICSI, elől vagy az ízület szélén keletkezett, akkor az külsőleg észre nem vehető és a pók csak a ló sajátságos sántasága által ismerhető fel. A csánkpók okozta sántaság a mozgás kezdetén nagyobb, mozgás közben azonban csökken. Ha a ló egy ideig áll és ismét elindul, akkor a sántaság újból mutatkozik. Némely csánkpókos ló mozgás közben is folytonosan sántít, ha azonban a csontkinövés érzéktelenné válik és tovább nem fejlődik, akkor a sántaság többnyire megszűnik.

42. ÖzLeiem a csánk külső oldalának alsó részén mutatkozik és rendszerint nem okoz sántaságot. 43. NyúlLetem a csánk hátulsó szélének alsó részén lévő szalagoknak és inaknak megvastagod ása. Legjobban akkor látjuk, ha a csánk.ot oldalról nézzük. 44. lncsopori az ín megvastagodása és a körülölle lévő szövetekkel való összenövése, minek folytán az ín néha meg is rövidül és a ló sántít. 45. Csöbörbe hágás a hajlító- és nyujtóizmok hibás összműködéséből ered és a lábnak sajátságos rángatódzó mozgásából, valamint a comboknak magasra emeléséből ismerhető fel. Ez nemcsak szépséghiba, hanem t~r.tós mozgásnál a lóra nézve fárasztó is. Csánkpókos 10 IS gyakran kakaslépéses (csöbörbe hágó). 46. Lágypókok (ví::pókokj gömbölyded, vagy ruga~yos dagana,~ok, ..melye~, az ízületen és ínhüvelyeken for~ulnak elo. Kozlekedoknek akkor nevezzük, ha az egyIk .oldalon való nyomás folytán a másikon dudorodnak kl. A~. ínhüvel~en lé.vő lágypókol ínhüvelylágulásnak nev~zzu~. E~ tobbnylre hosszúkás és a hajlítóinakon a .. !~hs~ar h,a l~~só részén, a csűdízülel fölött a csánl~ koru! es a labton fordulha l elő.

27

5. §. Lófajtáink. 4~. ~rede~i ,magyar lófajták: a javított magyar pa~lag! 10: a ,Jus es nagy nonius, a northstar (nortsztár), funozo, gIdran, a muraközi és pinkafői ló; utóbbi két lófaj ta hidegvérű ló, míg az előbbiek melegvérű (könnyű­ testű)

lovak. 48. Magyar ménesintézetek a következők: Mező­ hegyes, Kisbér és Bábolna. Bábolnán arabs és lipizzai lovakat, Kisbéren anool telivér és. angol félvéreket, Mezőhegyesen pedig kis °és nagy nOlllusokat, northstarokat, furiosokat és gidrán lovakat tenyésztenek. 49. Ménesintézetekben az állam alkalmas méneket nevel, azokat kiadja a fedeztető állomásokra, ahol a lótenyésztő gazdák rendelkezésére bocsátja. Azonkívül egyes tenyésztőknek bérbe is ad alkalmas tenyészméneket. Angol telivér az a ló, amely apai és anyai ágon törzskönyvezett angol telivérre vezethető vissza (az angol sztudbokban be van vezetye).

II. FEJEZET.

A LOVAK BETEGSÉGEI.

.

6.

~.

A lovak

külső megbetegedései, elsőseg élynyujtás.

gyógykezelés ük és

50. A szolgálati lovakal hetenkint legalább egyszer az örsparancsnoknak meg kell vizsgálni. Ezen vizsgálatoknál különösen a lovak e gészségi állapotára, figyelemmel a ragályos betegségek jeleire is, továbbá a lovak kellő ápoltságára s a patkolás jókarbantartására kell ügyelni. 51. A lóbetegségek idejekorán való felismerése azért is rendkívül fontos, hogy olyankor, amidőn állatorvos azonnal nem áll rendelkezésre, az előforduló betegségeknél a legszükségesebb segélyt lehessen nyujtani vagy más szükséges intézkedéseket megtenni. 52 .• 1 nyeregnyomás a nyeregtájnak a nyereg által okozoll zúzódásából ered.

•

A nyeregnyomás okai: 1. a nyereg, ha nincs feligazítva, vagy ha törött a kápája; 2. a pokróc, ha kérges, piszkos, lyukas, vagy durván LoldoLL ; 3. a nyergelés, ha túl előre vagy hátra, illelve ferdén fekszik a nyereg, ha a heveder lúl szorosra vagy lúl lazúra van meghúzva; ha a pokróc gyürődött s nincs felhúzva a gerinc élén; 1. a lova s, ha nyugLalanul vagy ferdén ül, egyik kengyelszíj hosszabb a másiknúl, ha idejében nem nyergel út, főkép vúgta ulún ; 5. a ló, ha Lúl sovúny, a mar lúl magas, éles, vagy ha a ló állandóan nyugtalanul jár a lovas alatt (döcögő júrúsú ló) ;

33

32

6. ha a loyas sánla loval ügelésben lovagol, nlinek kö"etkeztében a lovas és a ló súlypontja nem esvén egybe, a megterhelés egyenlő llen lesz. A lovak erőállapota minden körülmények között szem előtl tartandó és fáraszto bb igénybevételüknél tápjavítás, gondos ápolás és a pihenők helyes elrendelése, szóval minden rendelkezésre álló eszköz által oda kell hatni, hogy azok le ne fogy janak, mert lesoványodoil lovak a legj obb nyergelés dacára is nyeregnyomások iránt érzékenyebbek. Ha a nyeregnyomást előidéző okokat idejekorán felismerjük és eltávoltíttatj uk, akkor nagyobb nyeregnyomások csak akkor fordulnak elő, ha a lovakat rendkívüli módon ,:esszük igénybe. Minden, még a legcsekélyebb nyeregnyomás okát is ki kell kulalni és annak elhárítására a szükséges intézkedéseket haladéktalanul meglenni. Elhanyagolás következtében gyógyíthatatlan sebek, nlinden esetben pedig heghelyek keletkeznek, melyek gyakran a legcsekélyebb nyomásra is kiújulnak. . 53. Ha a nyeregnyomás kisfokú, akkor az puhatapmtatú duzzadásból áll, melyen fokozott meleaség és érzékenység észlelhető. b Tünetei: Bevonulás után 20-30 perc mulva veszi észre a lovas, hogy a nyereg lájon a pokróc alaHi izzadt felület helyenként gyorsabban szárad meg. Ugyanezen helyeken fokozott érzékenység, fájdalmasság, az illető felü,~et ?uzzanata és a bőrréteg megkeményedése észlelhelo. Sulyosabb esetekben a felhámrélea is l edörzsölődik a szőr lekopik és helyén vérző felület <>lálható. ' Az enyhe nyeregnyomás gyógykezelése a kövelkező­ képen Lörténik : Egy négyrélben összehajloU vászonlapot álloLl (18~OO C) víz!?e mártunk, kicsavarjuk és a felnyomoll helyre ugy tesszuk f~l, hogy ekörül még egy Lenyérnyi lerületei a:zal b,elakaT]un.~L Erre a -. négyszeresen összehajlíLoll IO[Jokr:oeol Lesszuk fel, amIL a felső hevederrel mérsékellen leszonLu.~k. ,A heveder alá marpárnáL teszünk, vagy elln;k hwnyaban szalmacsulakkal béleljüle EzL a horogaUist 2-3 óránkénL meg kell újílani. Esle lesszük fel az utolsó - kissé nedvescbhen h~igyolL horogaL{lsl, amely egész éjjel a lovon marafl.

I (

Ha másnapra a duzzadás és az érzékenység megszűnt, a ló nyergelhető. Ha a nedves borogatás dacára a duzzanat nem mult volna el, akkor a lovat azonnal állatorvosi gyógykezelés alá kell venni. Erősebb feltörésnél a nyomás helye sokkal melegebb, az ujjakkal való érintésnél fájdalmas, a duzzanat kemény vagy a bőr fel van horzsolva és kisebesedett. Ilyenkor minden esetre éjjel-nappal fertőtlenítő "Burow"-oldatos vizes borogatást alkalmazunk. 54. Hevedernyomásokat többnyire szoros előre nyergelt hevederek idéznek elő. Ezek éppen úgy mutatkoznak, mint a nyeregnyomásolL Kezelésük is ahhoz hasonló. 55. Sántaságok. Ha valamely ló sántít, akkor a sánta láb patáját azonnal meg kell vizsgálni, vajjon a patkó és pata közé nem ékelődött-e be kavics, vagy a talp on keresztül nem hatolt-e be valamely éles test a patába. Utóbbi eltávolítása után a sérülés tájékára jódtincturát kell csepegtetni és a sánta lábról a patkót minden esetben le kell venni, a patát hideg vízbe állítani vagy zsákvászonba burkolva folyton nedvesen tartani. Ha a sántíttls ezáltal nem javul, vagy a sántítás oka a patában fel nem fedezhető, akkor a lovat jó alolnra kell állítani és állatorvosi gyógykezelés alá venni. 56. Megszegelés (megnyilalás). A ló akkor van megszegelve, ha patkolás közben egy szeg a, pa,ta ,érzéken~ részébe hatol s ennek következtében a 10 santrt. E ba] meovizsgálásánál a pata sértett helyét melegebbnek tallljuk, mint másutt. Ha kalapáccsal az illető szeg fejét vagy annak csonkját megkopogtat juk, akkor a ló lábának rángatása által érzékenységet árul el. _ A szeget azonnal ki kell húzni és a patkót is levenni, mire gyakran vér, vagy ha a baj már régebbi keletü, geny is szivárog ki. fo:. patát flyenkor ~üdeg ~izes bOl:?ga lússal kezeljük addIg, míg allatorvosI kezelesbe kentI. 57. Nyírrothadás. Ha a szarunyir puha és reped l, vagy ha a repedésekben bűzös, szürke geny m.ut~tkozi,k, akkor az nyirrothadásra mulal, melyet ha Ide]ekoran észre nem veszünk, csak huzamosabb idő alatt gyógyíLhalunk. Okai: állandó nedvesség, főkép a gödrös lóúllúsban összegyült vizelet behatúsa alalt a nyir szaruja 3

35

34

elmallik, rothadásnak indul. A nyirrothadást azonnal gyógykezelni kell. Az előidéző ok megszüntetése után a nyir barázdáit egy vékony pálcára csavart ruhadarabbal aiaposan kitisztít juk s utána fakátrányba márt ott kócbetöm)' ük. Ilyenkor alóállásnak külöcal vagv'" ronO"O"val bb ", nösen tisztának és száraznak kell lennie. 58. Vérfolt. A vérfolt a paLa, főkép a sarkok zúzódá sa vagy gyulladásának a következménye, mely leginkább a sarokszögletben fordul elő és többé-kevésbbé erős sántasággal jár. A nyomás vagy zúzódás fokához képest kevés vér jön a felszínre, mely a szarut befestvén, vörös vagy kék jegyet, azaz száraz vérfoltot mutat. A vérfolt a pata túlzott lefaragásából, patkónyomásból, vagy valamely tárgynak a patkó és a szarutalp közé való beszorulásából ered és túlságosan megnőtt és szárazon tartott patáknál fordul elő. A vérfolt keletkezését a pataápolás hiánya is elősegítheli. Vérfolt esetén a ló sántít, a sarokfalon és saroktalpon való mérsékelt kopogtatásra fájdalmat mutat. Ilyen esetben a patkót le kell venni, apatát borogatások által megpuhítani s a lónak néhány napi nyugalmat biztosítani. E betegségnél mindenkor állatorvosi beavatkozás szükséges. 59. :YIinden szembetegségnél kizárólag állatorvost kell igénybevenni. 60. A patkókelés a könyök feletti nyálkatömlő zúzódásából ered. Ez gyakran éjen át fekvésközben a patkónak nyomása által vagy kemény egyenetlen Lalajon és különösen akkor képződik, ha a ló rövidre van kötve. Patkókelés esetén hideg vizes borogatást alkalmazzunk. Kemény testekhez való ütődés vagy rúgás következtében, különösen vasúti szállítá snál, a csánk feletti nyálka tömlő is igen gyakran megduzzad, a duzzanat kerekded, meleg és érzékeny. Ez az úgynevezeLt csapfej ű daganat, mely a palkókeléshez hasonló módon

• .,

, •

•

...

kezelendő.

Ha a ~atkókelés vagy csapfejü daganat három nap alaLl nem Javul, akkor a lovaL áJlaLorvossal kell kezelt etn i.

I

61. Lábchmadások A lá btőtől, a csánktól lefelé körkörösen vagy laposan elLerülő tésztás tapintatú megnagyobbodásole Sok esetben csak a hosszas állásLól származnak, ilyenkor jártatás uLin elmúlnak. Nedves pólyával becsavarás sokat segít. Lábduzzad~s eset én mindig jól ~It kell simitani a dagad Llábak felületét a szőr mentén, mert ha kisebesedett vapy pörkös, azonnal állatorvosi segítséget kell igénybe venni . Üreg lovaknál a lábduzzadások szer.ri szívbaj ból is származhatnak. Gyakran belső és fertőző betegségek kísérő tünetei. (Influenza, mirígykór.) 62. Csűdi::;üleli rándulásl elcsúszás vagy hibás lépés idéz elő. A ló ilyenkor fájlalja a lábát, a csűdizület meleg, fájdalmas és dagadt, a ló pedig csak a fokfallal érinLi a földet. Hideg borogatás, folyó vízbe való állás és pólyázás, Lovábbá kímélés által a gyógyulás előmozdíLható. 63. A csűdsömör a csűdhajlásban fejlődő bőrgyulla­ dás, mely a csűd bőrénel< kivörösödésében és savószenI folyadék kiszivárg ',sában nyilvánul. Okai: a rendszertelen almozás (pangó vizelet), a lábvégápoláshiánya. E tüneteket esetenként ugyanazon lábvég duzzanata kíséri. Azonnal állatorvosi kezelés szükséges, mert elhanyagolása esetén mélyrehaló bőrelhalások és a szakszerütlen kezelés miaU bőrmegvastagodások keletkezhetnel... Házi kezelése tilos. 6-1. ]{iilső betegségek közé sorolj uk a különböző erő­ miívi behatás folytán keletkezeLl sérüléseket is, melyeket sebzéseknek nevezünk. A sérülést előidéző tárgy minősége szerin t megkülönbözteLünk: metsze LL, vágott, szúrt, lőtt, szakított, harapott és rúgoU sebeket. A szervezetben előidézeLL felületes vagy mélyreható, nemesebb szerveket ért sérülések foka szerin L könnyű , súlyos, gyógyíLhatatlan, él elveszélyes és halálos kimenelelü sérülésekről beszélhe l ünk. G5. Elsőseg élynyujlás. Sebekről a szennyel kell elsősorban eltúvolíLani. Szappannal LiszLára mosott kézbe valláL veszünk és azt valamely fertőLleníLő oldatba mártva, vele a seb környékét leöbliLjük, majd a sebf'L jódtincLurával ecseteIve, felületére gaseL (géz) helyezünk és va LtaréLeggel fedve beköLjülc Olyan sebfelüleLre, mely 3"

37

36

nem köthető be, fertőtlenítő hintőport szórunk a jódtincturás ecsetelés után. Megfelel erre a célra a karod ornak nevezett állatiszén és jodoform keveréke, melynek kiváló szagtalanító és szádtó hatása van. Fertőt1enítő­ oldatul használható az 1 %-os szublimát oldat; egy pasztilla egy liter vízre; a 2 %-os kreolin, a 2 %-os lysoform, 2 %os karboloidat, 1 %-os timsóoldat, 2-5 %-os Burow-oldat. Portyázás közben, tanyák közelében, ha más nincs kéznél, egyszerü sós vizet is használhat a járőr sebmosásra.

7. §. A lovak

belső

•

megbetegedései, gyógykezelésük és

elsősegélynyujtás.

66. A belső betegségek első Lünete, ho gy a ló nem eszi meg az eléje tett takarmányt. Tompultan, bambán, fejét lehorgasztva, környezetére nem ügyelve áll állásában. J árása kötött, szőre borzolt, fén yt elen. 67. A hasüri szervek me('beteC'"edése kólika név alatt .Ismeretes. Ilyen kólikás n~egbetegedések '" '" a gyomormegterhelés - megzabálási kólika - a bélrenyheség, a bélsárpangás, a bélgyulladás, a rheumás bélgörcs, a bélcsavarodás, a béllefűződ és, bélférgesség és a vesék fájdalmai. . A kólikás ló nyugtalan, tip eg, kapar, hasa felé lekmtget, lefekszik, felk el, kutya módjára ül. . , , 68. A,zonnali segélyny ujtás : csutakolás, hideg idő­ ]aras ese~en, lepokr? col~s, kézen járlatás kizárólag lépésben, futoszaron haltam nem szabad. . , 69. A különböző takarmánymérgezések által elő­ Idezet~, fert,ő~é~ szintén kólikás tünetekkel jár. Ezérl keressu~ kohkas beLegségek ese lén mindig az okol a tak~,rr::anyban. Sok esetben okozott a penészgombákkal fer~.ozo,t~, nedvesen tároll széna és szalma halálos kimeneteiu koh~át. Hőmérőzzük meg mindig a kólikás loval ~ert ha l~zas, l ép~enér~ is gyanús. Kólikás lovak végbeléb~ Id/',~e~ t8rgyak" Izgal.osze:ek és különféle maró olajok, h,tZlSzerek beadasa sZIgoruan lilos.

,

8. §.

:4

Fertőző

megbetegedések.

, 70. mirígykór hevenyfertőző betegség, amelyre a nYIroknurígyek (fők,ép az áll alattiak és garat mögöttiek) hevenyduzzanata es elgenyesedése jellemző; gyakran a felső légutak hurut ja is észlelhető. , A betegség, mely fertőzés útján keletkezik, rendesen fIatallovaknál - tavasszal és ősszel meghűlés után lép , f~l. ~ ló azonn~li állat?rvosi gyógykezelést igényel. A 10 etvagytalan, bagyadt es szomorú, orrából nem mindíg, de, gy,akran ~izenyős nedv, vagy sűrű váladék folyik, nem ntkan pedIg fehér, sárgás vagy zöldes szagtalan genydarabok hullanak ki. A lovat ilyenkor - az egészséges lovaktól elkülönítve - egy mérsékelten meleg, jól szellőztetett istállóban kell tartani és torkát priessnitz-borogatással borogatni. A ló orrát és szemeit tisztán kell tartani. 71. A ló ragályos bet egségei közé tartozik: a takonykór, a lépfene (anthrax), az influenza és a rüh. 72. A takonykór az egypatás állatok (ló, öszvér, szamár) ragadós betegsége, amelyet a takonykór-bacillus okoz. Három alakját különbözteljük meg és pedig; orr-, Lüdő- és bőrtakonykórt. Az orrtakonykór arról ismerhelő fel, hogy az áll alatti mirígyek duzzadása mellett a ló orrából szürkéssárgás híg váladék ürül, néha csak az egyik orrnyílásból; az orr nyálkahártyáján apró köles nagyságú szürkés-sárgás göbök képződnek, amelyek egyenetl en, cafatos szélű , szalonnás alapú fekélyekké alaicuinak át . A tüdőlakonykórnak külső tünetei tulaj donképen nincsenek; a ló nagyfokú lesoványodása jó étvágy melleLL, időnkén l hallható száraz, tompa köhögés, állandóan borzol l szőrzet a tűdőtakonykór kísérő tünetei leheLnek. .t1 bőrlakonykórnál a combok belső felületén és a lúbakon köles-nlOgyoró nagyságú göbök, csomók keleLkeznek, amelyek felfakadásuk uLán cafatos szélü fekélyekké alakulnak áL, s ezek gyógyulásra sel111lli hajlamot II em mu La Lnak, hanem rendszerin L Lerjednek. A Lakunykór az emberre is ragályos. J Ja [I kincsLári ló a fenLi LüncLek közölt mcgbeLeg- ' szik, azonnal úllatorvossal kell megvizsgúltatni.

39

73. A. lépfene lázas ragadós betegség, amely rend~ szerint csak szóryányosan lép fel. A gyorsan lefolyo (iaen henny) lépfene kólikaszerű nyugtalansággal kezdŐdik. maj ct magas láz és feltűnő nehéz lélekzés (erős zihalas) lép fel. némely esetben pedig véres viz,e~etel és béLarat ürít a beteg ló, esetleg nagy meleg, faJdalmas duzzanatok keletkeznek a testén. Terjedését a beteg loyak vérében és hulladékaiban léyő csirak Illozditják elő és pedig vagy állatról-állatra yaló közntlen átszármaztatás, vagy közvetítés, főleg takarmány altaI. melyen ezen kórcsÍrák megtapadnak. 7-1. Az iufluenzának két alakját ismerjük, úgymint a huruto_ és amellkasi influenzát. _4 hurutos influen:a különösen nagyobb lóállományban gyakran jan-ányszerűen lép fel, s a felső légutak er0S hurut ja (köhögés, orrfolyás, áll alatti nyirokcsomók dU;:;:3.!l~~a. kötöhártyahnrut, stb.), magas láz jellemző a be~epegre. _\. beteg éh-ágya néha csökken, gyakran aZOIill.!l -::: :lZatlan marad. A betegség általában gyorsan fohik le. A mellka"j influenzámíl a fentebbi tüneteken kíyül meg a le ekús nehezített yolta mutatkozik, köhögés alI be és sZÜTkes-fehére Yagy rozsdaszínű nyálkás OITfoh-ás észlelhető. 75. Rühkór. Ragályo bőrbetegség. Rühatkák okozzak. Rendkh-m nagy yiszketéssel jár. A. beteg lovak teslré"zeiket dörz_ölik. kaparjak, rágják, harapjálz. A bór a beteg testreszen ráncos lesz, a szőr kihull. ~ok esetben a dgá __ kaparás miatl a bőr ki is sebesedik . . zonnal állatoryosi segélyt kell kérni. Ha--onló hozzá anyúri börekcéma, azérl mindig nagy ó\'ato~:,ággal kell az ekcL'mnl kezdni. .\ l:íbrúhö:séget egy m:\s fnj ln rii hn l ka okozza. Többnyire az alom:zalma közvetíli a fl'rlozl'sl. Kl'Zl'lést' ujabban kéndIOxyddal töltött g:\zkamr:lkhan I tirl l;Il1k • .\ rühkór főleg háhorú alall lerjt'd el. az l'hsl'g l's :l n~ omor bete~=ége. Emberre i.: ragályo=,. . Elhan\'3!!ola:1 e etén annyira elharapód7.ik. hngv a l \'. t Illll1t !!y ~ lthatatlnnt ki kdl irlani.

76. Veszettség. Az öntudat zavarában, ideges izgatottságában és bénulási tünetekben nyilvánuló ragályos betegség, amely minden esetben halálos kimenetelű. Okozója az agyvelőben található, de előfordul a nyálban is. A veszett állat nyála fertőz. Harapás által okozott sérülésen át jut a ferlőző anyag a vérbe. A lovak kutyák harapása útján fertőzŐdhetnelz. A veszettségben beteg ló megmart testrész ét harapdálja, dörzsöli, ijedős, nyuglalan lesz, embert és állatot ok nélkül megtámad, végül borzalmas kínok közölt bénulásos tünetekben elpusztul. Ha csendőrlovat bármilyen kutya megmar, erről esetleg védőoltás és a kutya megfigyelése végett - azonnal jelentést kell tenni. 77. Minden ragályos betegségnél az állatorvos által elrendelt óvórendszabályokat és gyógykezelési, valamint a betegség elmultával a fertőtlellitési utasításokat pontosan kell betartani. Csak így kerülhető el, hogya betegség tovább ne terjedjen s ezáltal a kincstári va~yont képező értékes lóállományban nagyobb veszteseg ne forduljon elő.

9. §. Teendők a lovak me~beteg~dései, f?leg f~rtőző betegségek esetén. Loelhullasok bejelentese. 78. Ha valamely ló az őrsön megbetegszik, állatorvossal azonnal meg kell vizsgáltatni, aki a betegség nemél és a gyógykezelési eljárást az őrs lovairól vezetelt gyengélkedő könyvbe bevezeli. Ha a ló gyógyítható és nem szenved. ragályos bet~g­ ségben az őrs a Lóayengélkedő könyvkIvonat csatolasa , o , l ' l mellett, a megbetegedést a szarnyparal~csno (sagna {. írásban késedelem nélkül bejelenleni tartozIk. Ha azonb;n hosszabb kezelést igénylő vagy fertőző megbe.te.gedésről van szó, ez utóbbiakat láviratilag a belügyllUI1lSZlériumnak (szolgála li osztály? és a .szárnyparancsnoksúgnak kell haladéklalanul beJclentel1l; ., , , 70. Fertőző megbelegedések eselen az elJaro nIlalorvos uLasílúsait be kell LarLani.

41

40

80. Ha kincstári szolgálati ló bármilye-? ~{ör~l-?lények következtében elhull, arról a belügymlmsztenu~nak (szolgálati osztály), valamint.a szárnyparancsnoksagnak táviratilag jelentést kell tennI.

,

10. §. LógyengéJkedő könyv vezetése.

81. A beteg lovakról minden lovas és vegyes örs a.z alábbi minta szerint gyengélkedő könyvet tarto ZIk vezetm. A-4.

:-I.

Előjegy::;és a gyengélkedő lovakról.

K. IC

Gát.

">. -" " o:: "

..,

»

'"'"

o: " .., "e.

,!(

n e v e

~

Ee.

betegsége ::::::= o "

""OJl"..,

;>

száma l 2

ol

~.,.....

.;;;

.0

'<> OJl

oc

;>

» c

"o:

,

I

I

Lépfene ellen beoltva

,!(

I ó

A

,,

~

~

I

" ;> ~

4

3

,!( ~

-" ~

?J)4..l

N

"

" .G'" on 'd'"o 'á"" on ~ " W == :2 8'" " '"E ;;a '"

-

00 N_ (/)

6

";>

~

~

"t:l)v '"tO» $z :ci" t:l)

I5I

Az állatorvos

,

N

~

;>

.0

~ ~

\

f---

-;~\

I II

\-,- , \

I

-I

I

I -

II

I

II

II

-

i-

I

-

II

I

I

I,

Ir- i

I I 1\

és aláírása

N

7 8 9 ID, ll ! 12 13

\

esetleges me gje gy zé se

~I-

\

14

l

ll. §. GyóUY- és kötszerJádák.

81. A lovak könnyebb megbetegedései, kisebb sérülések és olyan alkalom esetére, amikor az örsök - első­ segélynyujtásképen - a lovat gyógykezelés alá veszik, e célra az örsparancsnokságok egy - a legszükségesebb gyógyszerekkel felszerelt - zárható gyógyszerládával vannak ellátva. A gyógyszerláda a következőket foglalja magában: a) 50 gramm jódtinktúra, b) 300 gramm fakátrány, e) 50 gramm cinkkenőcs, d) 50 darab Burow-pasztilla, e) 20 gramm f.arodor sebhintőpor, t) 300 gramm préselt vatta nem steril a 100 grammollként 0'40, g) 3 darab 5 méter hosszú 8 cm széles kalikopólya a 0'30 darab, hj 1 méter préselt gaze (olv. géz) 80 cm széles és i) 1 darab porfúvólabda. Ezeket a gyógyszereket az örsirodában száraz helyen kell tartani. Kulcsát az örsíróasztalban a IX. rekeszben kell őrizni. A kötszerek és flyógyszerek nyilvántartását és felhaszn{llit sát az örsgazdá szatk ezelési utasítá s szabályozza.

••• •

III. FEJEZET.

A PATKOLÁS.

_......

~

...

12. §. A patkolás célja. A patkó leírása.

83. A patkolás célja megakadályozni a pata szarujának gyors elkopását, a pata érzékeny részeit sérülésektől megóvni és ily luódon arra képesíteni a lovat, hogy a talaj , az évszak és az időjárás legkülönbözőbb viszonyai között is patáinak veszélyeztetése nélkül, a tőle megkívánt szolg8latok teljesítésére képes legyen. A szakszerű patkolás által gátolható meg apaták szabálytalan és hibás fejlődés e, sőt fiatallovaknál a fejlődésük befejeztéig - szakszerű kezeléssel még a végtagok hibás állása is megjavítható. 84. Hogy ezen többoldalú cél leh etőleg a tökéleLességig elérhető legyen , a patkolási műveleteket nlinden esetben kellő szakismerettel és szakképzettséggel s telj es figyelemmel kell végrehaj tani. 85. A Dr. Lechner-féle csavaros sarko s hátaslópatkó áll: a középső részből (kö tésből), a belső és külső szárból, a két patkólapból, a két szegélyből, a szegárokból, a szeglyukakból és a kápából. A patkónak azt a lapj át, melyen a pata nyugszik, hordozólapnak, az alsó lapjál, melyen a szegárok van és amely lejtő sre készül, alapilapnak nevezzük. Az elülső patkók általában - ezen paták alakjának megfelelően - kerekdedek, a hátulsó k pedig inkább szívalakúak. Különböző nagyságukhoz képest ezen palkók a közép részüknél 24-28 mm szélesek, a pat~~ó­ szárak kezdetével azonban szélességük fokozatosan csokken annyira, hogya szárak végénél már 2-4 mm-rel keskenv ebbelc A húlaslópaLkó vasLagsága 9- 10ml11, súlya 400- 600 gramm. LehelőleO' könnyű paLkók alkalmaztassanal.~, .n~elyek azonban heti használaloL felléLlenül klblr]Unak.

5-6

17

-Hi

. \ felső- yaay hordozólap egészen sÍm~. A külső fele _ melyen a tulajdonkép eni súly fekszIk nagyOI~ kewset (alig l mm-t) b efelé l~j l?S, lI1nen azonban a belso szeaélyia a l ejtősö dés fokozodIk. . , <> . ( I~a lkószárak végei felé a sarkok, Illetve csavallyukak elől l, az egész felsőlap egyenes. , , . " . Az alsó- vagyalapilap, m ely a szegarkot es a leJ tos, " , ,,, . részl tartalmazza, síma. A lejtős rész, amely a patkó k ö~e~so reszetol fokozatosan kezdődik, 2-3 mm yasta~sagu. .." ' A pa lkó alapilapj án léYő szegarok a kul~? szegelytől oly távolságra esik , hogyaszeglyukak kozvetle~ a pa ta fehér vonalára fekszenek. A szegárok .olyan mely> hogyapatkószegfejek abba lökélelesen beleIllesz~{ednek. A hátaslovak patkóin ha t szegly uk van (ha ron~ a belső és három a külső pa tkószáron) és enn ek megfeleloe,n hat - a szarufal vastagságának megfelelő patkoszeggel erősíttetnek apatára. 86. Patkófajták : a) papucs-, b) sarkos- és e) csayarossarkú hálasló-palkók. 87. A patkónak a palára való erősítésére a gyárilag készüll különböző nagyságú 1-5-ig számú patkószegek szolgálnak. . , A palkószeg feje fordítolt gúlaalakú, leteJe lapos es síma s l ejlősen megy á l a szi n lén sima pengébe, mely lefelé yékonyodva hegyben (csipel) végződ ik. .\ palkószeg hegye ékalakú, minek folyamányakén L a szarufaion való áthaLolásakor a hely es irányban kifelé - halad. :\Ierev és törékeny, nagyon puha, vas lag vagy nagyon yékony. lová bbá egyenlőLlenül készül l, különösen pe~Iig helytelenül hegyesített palkószegek nem alkalmazhalok. 88. A palkónak a kemény, fagyos, síkos talajon való elcsúszásá nak megakadályozására éles csavaros sarkokal hasznúlunk. A csavarossarkok részei : a fej és a nyaJc ,\ fej alakja szerint!<ülönbözlelünk meg éles vagy tompa csa varossarkoka t.

I :l. §. Ló\'al \'aló bánásmód a patlwlás alatt . I

l r

89. Patkolásnál a lovakkal szelíden, jóindulatúan türelmesen kell b:'>.llni és minden durva elj árást kerülni kelJ. Ennélfogva úgy a legénység, minl a patkolókovács, mind en sz ükségtelen lá rmá tól, fölösleges szaladgálá stól a durva bántalmazástól vagy éppen a kalapáccsal, vag; egyéb tárggyal való megiiLésLől Lartózkodjék. Patkolás közb en a félénk , ijedős és nyugtalan lovaj{at csikófékszáron kell tarta ni, miután megkötéssel az ily lovak félénksége és ny uglalansága löbbnyire még fokozódik. A ló m egny ugtatására szolgál, ha szelíd hangon szólunk hozzá, megsímogaLjuk és ha zabbaI megkínálj uIc Xémely ló a patkolás alkalmával nem engedi magál megkölni, míg ha száron larlj ák, nyugodtan marad; másik viszont csak úgy palkolható meg, ha az istállóban melleLLc álló lovat á llítj uk m ellé. 00. A ló lábainak helyes felemelése, valamint megfelelő Lartása , az egyes patkolási műveletek kivitelénél szintén nagy fontossággal bír. .\ ló lábaiL nem szabad hirlelen, durva módon felemelni. m ert ezállal nemcsak nyugtalanná, de makaccsá válik. 01. IIogy a palkoló kovács és a lábat tartó egyén nyugtalan, vagy rosszindulalú lovak patkolásánál , meg ne sérülhesscll, a ló fejét mindig kissé azon oldal fele kell fordítani, mel y oldalon l évő lábal palkolják. A lova l pa lk olásh oz csakis csikókantárral szabad elöYezelni. (L. 175. ponl.)

*. .\

J1. szabályos pata Il'Ínísa. Patl\Ol~s l'lőJ(t's~Ílé~,(" RÍ'!li pat!{ó l('vÍ't('le. Elől<{isziill't a pHt!S. Tel'odő1{ a l)atIwlás utan. ~I('!JuJltas.

•I

.

Patlwhí!'ij ('1(í.il'!Jyzés.

!12.• \ palúról álLalában. l I A pala lulajdonképen a lúbvégel fedő sZba:]u °l:(~

. hogya 1/agyI'c'szel' arra szolgaI, . 1.-..''l a soldúl lll egóvja. Illt' l Y

külső

c Hl

,l

49

Két részből áll: a szarufalból és a szarutalpból. A szarufal részei: a hegyfal (v. fokfal), a jobb és bal oldalfal, a külső és belső sarokfal. Két széle: a pártaszél és a hordozószél. Rétegei: a külső vagy fedőréteg (kovácsok f~ny­ mázrétegnek nevezik), alatta van az o~zlopos .reteg (ezt a réteget egyesek csövecses rétegnek IS ..nevezlk~. ez azonban helytelen, mert a szaru oszlopok belul nem uresek, hanem tömörek) és ez alatt helyeződik el a lemezes réteg. A szarufalakat a talphoz. a fehér vonal köti. Ez a patkó felszegelésének határa, mert ha ~zen ,belül s~eg.el a kovács, akkor már a lágyrészeket, az lrhareteget serLI ; megnyilalja a lovat, az elevenbe veri a szeget. A szarutalp a nyíl alakú szarunyírban végződik, melynek feladata, hogyarázkódásokat csökkentse. Ez rugalmas szaruképlet. Van teste, két szára, egy középső és két oldalsó nyírbarázdája. Ápolására fokozott figyelem fordítandó: A szabályos elülső pata hegyfala a talajjal 45 fokú szöget képez. A hegy-, oldal- és sarokfal aránya: 3 : 2 : 1. Szabályos hátulsó pata hegyfala a talajjal 55-60 fokú szöget képez. A hegy-, oldal- és sarokfal aránya: 4: 3 : 2-höz. 93. A régi patkó levétele - a szarufal sérülésének elkerülésével - úgy történik, hogyaszegvágóval és patkoló kalapáccsal a szegcsonkokat felhajt juk, a szegvágó hegyesebb végét a szegcsonkokra támasztva enyhe kalapácsütésekkel a szegeket annyira kiütjük, hogy a fej ük fogóval megfogható legyen, s azután egyenkint kihúzzuk. A szarufalban nem szabad szegcsonkot hagyni, mert az az újonnan beverendő szegeL igen könnyen veszélyes irányba - a pata érzékeny részébe - terelheti. A patkóknak durva levélele, valaminL a fogó karok oldalL mozgaLása által szarurepedések keletkezheLnek. Mindaddig, míg a szegcsonkok eléggé l1leglazíLva nincsenek, a patkót erőszakos módon leszakíLani nem szabad, mert ezálLal a szarufalban nagy lyukak keleLhznek, sőL a szarufal ki is töredezik.

9. sz. ábra.

A szabúl:-ros pata.

(92. ponthoz.)

oldalról

Kö:éps6 1l11frbarfÍlda

::útrok· R!6ult'i ..l nyir

xzára

__ _

- ~4

l<'rhén'ollal

""ír _ .... '/','(t,'

-. 1 lll/fr IIt'fI.w

talpi frHlIl'l.

- ... •~·:""tt(flll

51

50

94. A patát faragással készítjük elő a patkoláshoz. A túlhosszú patákat szabályozni kell úgy, hogy 1. a fokfal hossza az oldal- és sarokfalakhoz arányos legyen; , l{li"l so" fl' . f h ' 2. a pata b el" so es e en e!2y orma osszu (magas) legyen; 3. a pata elülről és oldalról nézve a lábszár tengelyének irányában álljon és végre, hogy 4. a ló j9rása alkalmával a hordozószél minden egyes részével e~yformán érintse a talajt. A megfelelő nagyságú és egészséges szarunyírból a legcsekélyebbet sem szabad levágni. Ha azonban az túlnőtt, vagy összefüggésében megszakított és laza, akkor a szarunyírt megfelelően javítani kell, mert különben a nyír alapos tisztogatása nem lehetséges és nedvesség, piszok, valamint egyéb idegen anyagok nak a barázdákban való össze~yülemlése által nyírrothadás keletkezik. Lefaragás után a patán a hordozószélt símára, annak éles szegélyét pedig tompára kell leráspolyozni (beszegni). A két-két elülső és hátulsó patának nemcsak egyenlő nagynak, de az állat nagyságának megfelelőnek is kell lenni. 9~. Hogy apa tát könnyebben lehessen faragni, a patakat :gy nappal vagy legalább néhány órával a ~atkol~s elott nedves agyaggal kell becsapni. Az agyag allandoan ne?v,es l~gy;n, mert ha kiszárad, nedvességet von el apatatol, kiszarad a szaruanyag és súlyos pataszűkületek keletkeznek. (L. 121. pont.) .. A pattJt vörös meleg vassal érinteni tilos mert az konnyen talp-, sőt tJltalános patagyulladást ol~ozha t. , A fa:agás után a patára alkalmas patkót k ell lüvalasztam. A,z e~ü!ső vagy há tulsó két lábra mindig két egyforma nagysagu es vas~agságú patkót kell alkalmazni. 06. A patko felillesztésének első sorban az a célja hogy megállapítsuk, vajjon az a pala alakjának pon tosa ~ r~egfe~el-e és h,ogy azon .eseLleg még javítani való hiba va?-e " :'- .patk,ot csak teljes kidolgozás és a leggondosa bb ff'hgazJlaSl probák ulán szabad felszegelni.

t

. A patkó a pata alakjával úgy egyezzék, hogy külső széle a palafokfal és oldalfal széleit ~eljesen .fedj,e, .a pat~ hordozószélén a sarkvégek felé pedIg annyIra anJon kl, hogy a pata felső szélén 1 mm széles karika maradjon. A patkóknak ez a - a sarkvégek felé való n,agyob~­ szélességük abból a célból szükséges, hogya patko a patanak növése által idő előtt szűkké ne válj on, miáltal sarokgyulladás (vérfolt) keletkezhetik. . A patkónak oly hosszúnak kell lenm, hogya sarokfalat teljesen fedje. ",,' ,. A patkó felillesztésén ~l meg kell gyozodm arrol IS, hogy a szealyukaI< iránya helyes-e és a bőségük megfele~ő-e? 97. patkók felszegelését rendszerint a fokfati lyukakon kell megkezdeni. A patkószegeket, ékelt részükkel befelé fordítva, a szeglyukon át, derékszögben a patkó alapi lapjára s a szarufal hajlástJhoz irányítva, a.Jehé!; vonal külső széle mellé illesztjük. A szeg beverése konnyu kalapácsütésekkel történik Minden szeget, mely igen könnyen ékelődik és azt az aggály t kelti, h?gy ha m.ég jobb~n ~e;erjük, a pa~a, érzékeny részeibe Juthat, ln kell huzm es a helyes uanyba verni. A szegek kibújt végeit kalapáccsal a szarufaIra azonnal le kell görbíteni, hogy azok a netalán nyugtalan lovat vagy a lábtartó egyént meg ne sebezzék. . A két első szeg beverése után a patkót meg kell VlZSgálni, hogy az a patára ráillik és a hordozószélre ráfekszik-e? Az elülső paták patkolásánál ezután a ló lábát a földre leereszt j ük, hogya patkó helyes fekvését elülről és hátulról megítélhessülL Hogy a szegek mily magasságban tűnjenek elő a szarufalból, ez függ a szarufal minőségétől, ;as~ag~á~át~l, erősségélől valamint a felverendő patko sulyatol IS. A középnagyságú patákon ez a magasság átlag 25-30 mm. Elülső patákon, hol a szarufal vastagsága .az oldalfalakon már csekélyebb, az első szegek (foldah szegek) csonkjai a hátullévőknél valamivel magasabban fekhetnek. Figyelmet kell fordítani arra , hogy a szegcsonkok közli lávolság egyenlő legyen. A behajlílott szegvégekel szegcsípőfogóval a szarufalhoz közel le kell csípni.

A

53

A szegvégek lecsípése után a ~zegcsonkok alat~ a szarut le kell reszel ni, hogy a lehaJtott szegcsonkok a . szarufalból ki ne álljanak. A hosszabb szegcsonkok könnyen n~eglazulna~, es bokázást okoznak, a rövid szegcsonkok pedIg nem fekusznek jól a szarufalhoz, miáltal a patkó meglazul. A régi szeglyukakat ragtapasszal be kell tapasztani hogy ezzel az esetleges továbbrepedést a szegcsonk meliett és a fertőző nedves anyagok beszivárgását elkerülhessük. Petróleumos (kőolaj os) ruhát használni tilos. 98. A patkolás befejezése után a patákat I?-ég ~~y­ szer megvizsgáljuk, a lovat ügetésben megflgyelJuk, vajjon nem sántít-e, mely esetben az okot azonnal megállapít juk és a patkó eltávolításáról gondoskodunk. 99. A paták helyes gondozása megköveteli, hogy a patkolás idejekorán megújíttassék. A szolgálati lovaknál minden 6-7 hét elteltével a patkolást meg kell újítani. Minden patkolást a mellékelt minta szerinti Patkolási előjegyzésben kell nyilvántartani. A patkolási átalány kiszabatát a mindenkor érvényes rendelkezések szabályozzák.

N,

A-4,

Patkolási

Patkolva lelt

A I ó A

I

':;

palkolás

>.

t:

.0

'v;

-'< cll >.

""'os

os

os

t:

K. K. Gát. A

h á lsó

c patko.o " lásért Patko- Megjobbl bal jobb l bal -~ fize- lásnál cll ~ Iá b on jelen jegyzés "o :0 t elt -,<-'< os >. összeg volt első

~N

11

~

e v e

"

os

os

t:

'o

o:

.o

I2

3

...

·~I:~I·~Ii"I·~I:~I·~I:~ ""-" 'C: ::;; E os

os

'C:

száma l

előjegyzés.

. :;1

I-.

-;::l

1-0

':;I

1-0

patkóval

-::3

I-

-

-

51 6171819110111112113 14

4

;-

P

If

15 1 16

~

I ! I

I i I

I

I I

I

!

,

15. §. Szabálytalan paták leírása és patkolása. A patkolás irányítása.

100. Hegyesszögíí pala. Hegyfala kisebb szögel képez a talajjal a rendesnél. A hordozószél körmére le lényegesen nagyobb, mint a párta szélé. A sarokfalak alacsonyak, alátolódottak. A nyír erősen fejlett és mélyen helyező­ dik. Ez a pataalakulás igen gyakran a nyugati származású, petyhüdl szervezetű, hidegvérű lovak fajlajellege, Az ilyen patájú lovak sarokgyulladásra, vérfollra, talpgyulladásra hajlamosak, E pala faragásánál a sarkaka l lehetőleg kímélj ük és a hordozószél felülelének kisebb ítés ére törekedj ünk, Patkolására csukoll, hevederes patkót hasznúlunk, ilt az a cél, ,h?gy az erősen fejlell nyír viselje a testsúlyL. lIa ~ ~ala]VISz~nyok megengedik, kényelmes papucspalkol lS haszn~llhaLunk, eseLenkinl vaslagodó szúrral.

18

17

I

I

I I I

55 54

Egyik fokozottabb alakja a teletalpú pata, ez már inkább kóros pataféleség, mivel a talpszárak is elődom­ dorodnak és a talp mélyebben fekszik a hordozószélnél. Patkolásra a "Stark"-féle lemezpatkót használj uk (rokkant pat:'l.ra való patkó). 101. Meredek pata hegyfala a rendesnél nagyobbfokú szöget képez. A sarokfalak magasan helyeződnek. A talp a rendesnél homorúbb. A hordozószél körmérete kisebb, mint a pártaszélé. Faragásánál a hegy fal kímélése mellett a sarokfalak alacsonyabbá tételére törekszünk, de csak annyit szabad lefaragtatni, amennyit a pata megenged. Patkolására félholdalakú vagy papucspatk9t használunk. Fokozottabb alakj a abakpata (pohárköröm), ennél már a patacsont alakja és szögelése is rendellenes. A hegyfal domború. Igen gyakori ez a pata túltenyészLeLL, angolkóros félvéreknél. 102. Ferdepala egyik oldal- vagy sarokfala jobban húzódik a pata középpontja felé, mint az ellenkező oldali. Fokozottabb alakja a görbe pata, melynél a ferdeség mellett az egyik sarokfal homorú, a másik domború lesz. Az ilyen paták patkolásánál a patkót a ferde oldalon tágra (domború oldalon is), a homorú oldalon szülTe igazítjulL Használnak háromnegyedes patkót is. \. .. ,103. ~zűkült, pala ~indkét oldal- és sarokfala a pala kozeppont]a fele húzodo,tt. ~z a szűkület többnyire csak a .sarokfalakra szontkozlk, de gyakran az oldalfala~ra IS, át~erjed. A szükült páta nyirszárai sorvadtak, a, nYl~barazdak ,keskenyek. Patkolására "Defays" (Döfé)fel~ tamaszf~l~.apás p,~t,kóL használjuk. Homokos talajon legJobb aszukult pata]u lovat patkó nélkül járatni. 104. Szar~reped~s úgy jön létre, hogy a szaru oszlopok hosszantI lefutasukban elválnak. Gyakori a szűkül L fe,rde ~a~ákon e~yes l?fajiáknál a szaruanyag cllenálló~ kepessegenek csokkenese miatt sokszor mind l "1" .. k 'lk"l' . en { l l 01108 o ne, u ll> ]ele.ntkezik. MegkülönbözLetünk hegvfali, olda.l- es s~.rokfah ,szarurepedéseket. Az elvál LOZ /lS "foka szen?~. felulete~ , atható és behaló szarurepedésekről beszel~nk. E ~eL. ut?bbi súlyos sántasággal jár. G ó patkolasuk mmdlg allatorvosi gy . rendele' sre L"or L'eJlJ'k ,Y C8U-

koU vagy saroktámaszLó kápás patkóval, a szarufal egyidej ű elvékonyításával a repedés helyén és környékén. 105. Szarúcsorba úgy képződik, hogy a szaruoszlopok nem hossz-, hanem harántirányban válnak el. 106. Rokkant pala patagyulladás és patacsontsüllyedés következménye. Ezen kóros pata hegyfala a rendesnél kisebb szöget képez, a szarufaion harántirányú gyűrűzöttség látható, a fehér vonal kiszélesedett 10-12 milliméternyire, roncsolt, szétmálló, a talpszárak elődomborodottak, a sarokfalak felhúzódottak és összetömörültek. Patkolására "Stark"-féle lemezes patkót használunk. 107. A bokázó ló patájával vagy patkójával az ellenkező oldali elülső, de többnyire hátulsó lábait üti meg. Az ütés helyén bőrvastagodás, szőrtelen hely, csontkinövés keletkezhetik. Bokázás oka hibás láb állás, hibás patkolás, tág, belső patkószár, tágra igazított patkó, kiálló szegcsonkok, sokszor fáradtság. Helyes faragással, patkó feligazítással, bokázó patkóval megszűntethetö. 108. Bevágó ló ügetéskor hátulsó lábával az ellenkező oldali elülső lábát üti meg. Kalapál. Oka: hibás lábállás (kardoIt), hibás patkolás, túlhosszú patkó. A hátulsó lábra való patkó hegyfalát egyenesre és szűkebbre készítjük. Lásd a Lechner-féle hátulsó lábra való csavaros, sarka s hátasló-patkó L. A patkolás irányílása csendőr állatorvos feladata.