M. KIR.1POSTA1GAZGATÓ

POSTA- ÉSTÁVIRÓJOG A POSTA-, TÁVÍRÓ-,

TÁVBESZÉLŐ ÉS

R Á D I Ó KÜLÖNLEGES JOGÁNAK K É Z I K Ö N Y V E

IRTA DR. H O L L Ó S J Ó Z S E F M. KIR.1POSTA1GAZGATÓ

SZERZŐ KIADÁSA

B U D A P E S T ,

/

h

1 9 2 7

/

i

T ' S Z T E t ETrÉL'j'n ,

POSTA- ÉS TÁVIRÓJO A

P O S T A - , TÁVÍRÓ-, RÁDIÓ

TÁVBESZÉLŐ ÉS

KÜLÖNLEGES

JOGÁNAK

K É Z I K Ö N Y V E

IRTA DR. [ H O L L Ó S

JÓZSEF

M. K I R . POSTA1GAZGATÓ

FSZEK Központi Könyvtár

Q ti I 0 0 0 7 n 0 5 9 ő £• < = •

SZERZŐ

KIADÁSA

B Í Ü Í A P E S T , 1927

DUNÁNTÚL R . - T . E G Y E T E M I NYOMDÁJA PÉCSETT, 1927

Előszó. A j e l e n műben a teljes hazai posta-, távíró-, távbeszélőés rádió-jog, ezen hírközvetítő intézmények különleges j o g a v a n tömör feldolgozásban összefoglalva s a mű ebben az alakjában az a n y a g kézikönyvéül, i l l e t v e tankönyvéül szol­ gálhat. A mű n e m egyéb, m i n t a „.Postajog", „Távírór és Táv­ beszélőjog" és „ R á d i ó j o g " címen az 1921., 1922. és 1926. évben m e g j e l e n t m u n k á i m összevont második kiadása, m e l y b e n az i d ő k ö z b e n beállott változásokat f i g y e l e m b e v e t t e m , az a n y a ­ got a keresést, áttekintést k ö n n y í t ő rendszerbe f o g l a l t a m s az egészet a postaszemélyzet szolgálati v i s z o n y a i r a vonatkozó tömör ismertetéssel is kiegészítettem. A n a g y a n y a g o t csak ú g y lehetett a szűk k e r e t e k k ö z é beszorítani, h o g y a történelmi előzményeket, a külföldi v o n a t ­ kozásokat, az általános j o g t u d o m á n y egyes ágaival s a közle­ kedési intézmények testvér-jogával fennálló k a p c s o l a t o k tár­ gyalását e l h a g y t a m és szorosan a tárgynál m a r a d v a , a m a g y a r posta-távíró különleges jogát i g y e k e z t e m i s m e r t e t n i s egyes részeit a lehetőség szerint kidöriíborítani: A mű terjedelméhez képest -főleg lehető rövidre f o g t a m a posta-távíró j o g ú. n. magánjogi részét, a posta-távíró és a közönség közti v i s z o n y méltatását, m e l y n e k kérdései a posta-, távíró- és távbeszélő-üzletszabályzatokban v a n n a k szabá­ l y o z v a s tisztán e n n e k az anyagnílk a j o g i vonatkozásait és j o g i magyarázatát öleltem fel. Az., üzletszabályzat jogszabály s a n n a k j o g i megállapításai a posta-távíró jog integráns részei s ezek tárgyalását lehet rövidre f o g n i , de mellőzni n e m lehet,, m e r t e nélkül a mű a n y a g a n e m v o l n a teljes. A szűk keretek? k ö z t is, a t ú l n y o m ó törvényi és r e n d e l e t i tételes a n y a g mellett' f e l v e t t e m röviden az i r o d a l o m b a n tárgyalt kérdések elméleti fejtegetését s j o g i magyarázatát, m e r t e nélkül a mű hiányos volna. A mű útrabocsátásakor Demény Károly államtitkár úr­ nak, a m a g y a r posta vezérigazgatójának, a mű megjelenését elősegítő támogatásáért ez úton is hálás köszönetet mondok. B u d a p e s t , 1927. január hó. A

szerző.

A) Általános rész. 1. §. A posta- és távíró-jog fogalma. A posta jogállása. A posta1 a hírek (közlemények, l e v e l e k ) , személyek és tárgyak (csomagok) szállítására létesült intézmény, m e l y n e k ü g y k ö r é b e ma már a k ü l d e m é n y fa j ó k n a k m i n d a z o n válfaja t a r t o z i k , m e l y e k e t a m o d e r n élethez s i m u l v a , magához v o n ­ zott. „ P o s t a " a l a t t értjük tágabb értelemben a „ t á v í r ó t " s a „távbeszélőt" is. A posta jog a z o k n a k a j o g s z a b á l y o k n a k az összesége, me­ l y e k szerint a posta a m a g a működését k i f e j t i , a m e l y e k államjogi helyzetét megállapítják és a m e l y e k az intézményt igénybevevő f e l e k k e l való j o g v i s z o n y t szabályozzák. A p o s t a i vonatkozású ténykedéseken túlterjedő e g y é b cselekvéseiben és eljárásaiban a posta ú g y szerepel, m i n t bár­ m e l y magánegyén (építés, bérlet) s reá, ha csak i t t - o t t kivétel megállapítva nincs, a fennálló általános törvényes r e n d e l k e ­ zések az irányadók. A posta a k e r e s k e d e l m i törvény (1875 : X X X V I I . t.-c.) 259. és 421. §-ai alapján kereskedelmi oállalatnak (kereske- I d ő n e k ) minősül, m e r t k e r e s k e d e l m i ügyletekkel iparszerűleg f o g l a l k o z i k ; i n n e n v a n , h o g y a posta személy- és árúfuvaro­ zási, v a l a m i n t pénzutalványozási üzletága, m i n t az állam j k e r e s k e d e l m i vállalata, cégbejegyzésre köteles. A bejegyzést f az egyes postaigazgatóságok eszközlik és az igazgatóság neve szerepel cégszöveg gyanánt. (6499—1876. f . i . k . m . r.) A z ipartörvény (1884 : X V I I . t.-c.) n e m határozza meg" egyenesen az i p a r fogalmát, a z o n b a n a határozmányainak rendszeréből f o l y i k , h o g y m i n d a z o k a tevékenységek, m e l y e k ­ b e n a magánhaszonszerzési eleinek a t ú l n y o m ó a k , az i p a r k ö r é b e t a r t o z n a k . A keresk. törvény 3. §-a k i m o n d j a , h o g y kereskedő az, a k i saját nevében k e r e s k e d e l m i ügyletekkel iparszerűen f o g l a l k o z i k . A posta tehát iparvállalat is, a z o n b a n a postára az ipartörvény határozmányai n e m v o n a t k o z n a k , de érvényesek a posta kebelében fennálló i p a r i üzemekre ( p l . járműtelep, készülék j a v í t ó műhely, stb.). A 1

posta

egyúttal

közérdekű

közlekedési

intézmény

is

Az irodalmat 1. Szerző „Postajog" (Bpest 1921), „Távíró- és Táv­ beszélőjog" (Bpest 1922) és „Rádiójog" (Bpest 1926.) c. műveiben.

{ a m i l y e n a vasút, hajózás, légi közlekedés, stb.). A posta állami hatósági jellegét 1. az 5. §-ban. A távíró, távbeszélő híreket közvetítő intézmény. A táv­ írónál a távolba m ű s z a k i úton e l j u t t a t o t t j e l e k , b e t ű n y o m tató szerkezetek útján történik a k ö z l e m é n y e k továbbítása a távolba, a h o l a j e l e k e t leírják s a címzetthez eljuttatják. A berendezés l e h e t fénytani, h a n g t a n i , v i l l a m o s , sűrített l e v e g ő v e l m ű k ö d ő , stb. berendezés. A távbeszélő m ű k ö d é s e a villamosságon a l a p u l . A távbeszélőnél a k ö z l e m é n y t a táv­ beszélő útján k ö z v e t l e n érintkezésbe h o z o t t felek közvetlenül a d j á k e g y m á s n a k . A h a n g a továbbítás során v i l l a m o s moz­ gássá változik át s a v e v ő k é s z ü l é k e n ismét hangmozgássá változik vissza. I t t n e m t á r g y a k továbbításáról v a n szó, m i n t a postánál. A posta r o k o n i n t é z m é n y a távíró-távbeszélővel, m e r t k ö z ö s c é l j u k a hírközvetítés. Mindazáltal más-más eszközökkel valósítják m e g céljukat ( i t t szállítás, o t t j e l e k adása stb.) s a f e l e t t e költséges berendezésekkel m ű k ö d ő távíró-távbeszélő számos személyi és d o l o g i kiadás megtakarításával az egyesí­ tés folytán k e d v e z ő b b p é n z ü g y i e r e d m é n y t ér el. Távírójog azon jogszabályok összesége, melyek szerint a távíró mű­ ködik s amelyek az azt igénybevevő felekkel létesülő jogviszonyokat is szabályozzák. „Távíró" alatt értjük tágabb értelemben a távbeszélőt is, mely azonos célt szolgál (hírközvetités) s amely sok viszonylatban, ahol távíró berendezve nincs, egyenesen táv íróközvetítésre szolgál. A „táv­ író" fogalmába beleértjük a rádiói is, mert az a távírónak egyik válfaja Rádióberendezések azok, melyekkel a híreket, közleményeket, jele­ ket, hangokat villamos úton, vezeték nélkül, vagy valamely vezeték men­ tén előidézett villamos rezgések (nagy frekvenciájú áramok) útján lehet a távolba közvetíteni. A rádióval szemben áll a vezetékes távíró (táv­ beszélő), melynél az adó és vevő berendezést vezeték köti össze. A távíróra sem a kereskedelmi (1875 : X X X V I I . t.-c), sem az ipartörvény ( 1 8 8 4 :XV1T. t.-c.) nem vonatkozik s reá is, miként a postára (2. § ) , a saját külön joga az irányadó. Mellékjogként az általános magánjog jöhet szóba, a távírójog által netán nem szabályozott kérdéseknél. A keresk. törvény 4. §-a ugyanis kimondja, hogy az államra, ha ke­ reskedelmi ügyletekkel foglalkozik, a keresk. törvényben a kereskedőkre megállapított határozmányok csak annyiban nyernek alkalmazást, amenyn y i b e n a fennálló törvények és törvényes rendeletek máskép nem rendel­ keznek. A távíró-távb. üzletszabályzatok szerint is az intézmény igénybe vételéből folyó kérdések az azokban foglaltak szerint bírálandók el. A távíró nem fuvarozás s így a keresk. törvény 4 2 1 . §-a (1. 2. §-t) rá nem vonatkozik. Az ipartöroény 183. §-a a távírót az i p a r j o g i szabályozás köréből nem veszi k i , de bár ezen az alapon i p a r i üzem, az ipartörvény arra nem vonatkozik. A távíró nincs cégjegyzésre kötelezve. A távíró államjogi helyzetéi 1. a 27. §-ban. 2. §. Jogforrások. I. Postajog. A k e r e s k e d e l m i t ö r v é n y 421. §-a a f u v a r o ­ zási ügyletről szóló f e j e z e t b e n k i m o n d j a , h o g y a postára első­ s o r b a n a saját k ü l ö n j o g a és másodsorban a k e r e s K e d e l m i tör­ v é n y a z i r á n y a d ó . O l y kérdésekre, a m e l y e k e t sem a postajog, s e m a k e r e s k e d e l m i t ö r v é n y n e m szabályoz, az általános m a -

6 gánjog szolgál irányadóul. A pénzforgalmi üzletágakra, ame­ l y e t a k e r e s k e d e l m i t ö r v é n y n e m szabályoz, a postajog m e l ­ l e t t egyenesen a magánjog az irányadó. Egyébként a posta j o g m e l l e t t érvényre j u t h a t n a k megfelelő h e l y e n a k ö z j o g , k ö z ­ igazgatásijog s a büntetőjog határozmányai is. A posta j o g n a k forrásai: a) Postatörvényünk ezidőszerint még nincs, jogforrások a z o n b a n m i n d a z o k a törvények, m e l y e k postai, v a g y postával kapcsolatos j o g v i s z o n y o k a t szabályoznak. Szükség v a n posta­ törvényre, m e l y már előkészítés a l a t t áll, m e r t az alapvető rendelkezések (a posta államjogi helvzete, igazgatása, h i v a ­ t a l o k felállítása, postaregálé, előjogok, p o s t a t i t o k , j ö v e d é k i bíráskodás, díjszabások, üzletágak, kártérítés stb.) törvényi szabályozást igényelnek. b) A szervezési s e g y é b rendeletek és főleg a postaüzleti szabályzat, m e l y a posta és a közönség közt a posta igénybe­ vételéből származó j o g v i s z o n y o k a t szabályozza. Az üzlet­ szabályzatot kiegészítik és módosítják a posta h i v a t a l o s l a p ­ jában, a Posta R e n d e l e t e k Tárában k i a d o t t keresk. m i n i s z t e r i rendeletek. E z e k a r e n d e l e t e k 1897-ig a P. T. Szabályrendele­ t e k G y ű j t e m é n y é b e n f o g l a l t a t t a k össze. A z o k a t a rendelete­ k e t , a m e l y e k a közönséget is érdeklik, a B u d a p e s t i K ö z l ö n y ­ ben, az állam h i v a t a l o s lapjában teszik k ö z z é , m e r t a k o r ­ mányrendeleteknek ez a kihirdetési h e l y e , s kihirdetés nélkül azok a felekre n e m érvényesek. A B p e s t i K ö z l ö n y b e n k i h i r ­ detett rendeleteket évenkint és tárcánkint a Magyarországi R e n d e l e t e k Tárában foglalják össze. Az üzletszabályzat a postaküldemények szállításának és a posta igénybevételének feltételeire érvényben levő szabá­ l y o k a t t a r t a l m a z z a , s a posta s az azt i g é n y b e v e v ő közönség közti v i s z o n y r a i r á n y a d ó és m i n d e n kérdést, m e l y e v i s z o n y ­ b ó l származik, az üzletszabályzat szerint k e l l megítélni, e l ­ bírálni. Az üzletszabályzat a k e r e s k e d e l m i törvény 421. §-a alapján a fuvarozási üzletágakra (levelezés, személyszállítás és csomag) törvényes erővel bíró, a t ö b b i k ü l d e m é n y e k r e (utalvány, postai megbízás, utánvétel stb.) p e d i g önálló j o g ­ forrás, ö n á l l ó jogforrás az üzletszabályzat a j e l z e t t v o n a t k o ­ zásban azért, m e r t postatörvény hiányában, törvényre n e m támaszkodik. I t t említendő a „Postakezelési Utasítás", amennyiben p o s t a j o g i szabályozásokat eszközöl. cl Nemzetközi postaszerzödések és egvezmények (22— 24. §.). d) Szokásjogi a l a p o n a postapátens (hatályon kívül n e m helyezett részei v a n n a k érvényben ( p l . a regáléra nézve; 5. §.). Az Ausztriával kötött vám- és kereske­ d e l m i szövetség szerint (1867 : X V I . t.-c. 18. c i k k ) a postát és távírót mindkét állam területén egyenlő e l v e k szerint k e l l szabályozni és i g a z g a t n i . A 10 évenkint megújított ezt a szer-

7 ződést beeikkelyező t ö r v é n y c i k k e k a postapátenst ( u . n. pos­ tatörvényt) folytatólag azóta érvényben tartották. Az 1908 : X I I . t.-c. 18. szakasza a két állam postaügyének k ö z ö s egyetértéssel való intézését megszüntette s k i m o n d o t t a , h o g y mindkét állam a postát, távírót és távbeszélőt saját területén önállóan szabályozza és igazgatja. E z z e l a postapátens ná­ l u n k hatályát vesztette és ma is érvényben álló egyes részei ( p l . a regálé) szokás j o g i a l a p o n v a n n a k érvényben. A postapátens Ausztriában 1837-ben lépett életbe és ér­ vényét Magyarországra 1850-ben terjesztették k i . Az első j o g ­ forrás, a m e l y a posta j o g v i s z o n y a i t teljes egészében, egysé­ gesen és rendszeresen szabályozza. A postapátens állapítja m e g legelőször a posta szervezetét, az igazgatására, működé­ sére v o n a t k o z ó általános elveket, szabályozza a posta államj o g i helyzetét, a postaregálét, a posta előjogait, a v a s u t a k k a l v a l ó v i s z o n y t , k i m o n d j a a kártérítések kivételével a k ö z ö n ­ séggel felmerült kérdések postai közigazgatási útra való t a r ­ tozását, megállapítja a felek panaszjogát, a szállítási eszkö­ zök, k ü l d e m é n y e k p o s t a i , i l l e t v e bírói iefoglalás alóli mentes­ ségét, a hatóságokkal szemben a segélyigénylés jogát, k i ­ m o n d j a , h o g y a posta igénybevétele csakis megállapított fel­ tételek m e l l e t t történhet s a szabályok áthágására büntető határozmányt szab. A postapátens az árú- (csomag-) szállítást k i v e t t e a posta kizárólagos j o g a alól. A régebbi i d ő k n e k egyes r e n d e l e t e k k e l szabályozott, szétaprózott postajogát egységes szabályzatba f o g l a l t a össze. I I . Távíró- távbeszélő- (rádió-) jog forrásai: a) Törvények. A távíró-távbeszélő és villamos jelző­ berendezések létesítéséről szóló Í888 : XXXI. t.-c. Ez a tör­ v é n y a kizárólagos j o g o t és az engedélyezéseket tárgyalja s tnlajdonképeni távíró- (távb.-) törvényünk, m e l y az alapverő s törvényi szabályozást igénylő határozmányokat (távíró elő­ j o g a i , távírótitok, díjak, szavatolás stb.) megállapítaná, n i n ­ csen. E g y i l y törvény a z o n b a n előkészítés a l a t t áll. A rádió szempontjából fontos az 1925: IX. t.-c. 24. §-a, m e l y k i ­ m o n d t a , i i o g y az 1888 : X X X I . t.-c. rendelkezései a jeleknek, írásnak, híreknek, k é p e k n e k és h a n g o k n a k villamosság útján fémvezeték nélkül, v a g y fémvezetéken n a g y váltakozásszámú áramok segélyével v a l ó adására v a g y vételére is k i t e r j e d n e k , t e k i n t e t nélkül a j e l z e t t törvény 1. §-ának 1. bekezdésében em­ lített kivételié (házak belsejében, magántelken belül létesí­ t e t t berendezések, 1. a 27. §-ban). Ez a törvény f e l h a t a l m a z t a a keresk. m i n i s z t e r t , h o g y a rádióval k a p c s o l a t b a n szrikséges rendelkezéseket tegye meg, a szükséges szabályozásokat a fennálló törvényi szabályozástól és egyéb jogszabályoktól el­ térően r e n d e l e t t e l megállapíthassa s a rendelkezések megsze­ gését 2 hónapig terjedhető elzárással és 3 millió koronáig ter­ jedhető pénzbüntetéssel büntethető kihágássá nyilváníthassa.

8 Ezen törvény alapján a d t a k i a kereskedelemügyi m i n i s z ­ t e r a rádiót részletesen s z a b á l y o z ó rádiórendeletet, m e l y n e k 2. §-a a z o n b a n k i m o n d j a , h o g y az 1888 : X X X I . t.-c. és e n n e k végrehajtása t á r g y á b a n kibocsátott r e n d e l e t e k n e k a z o n határozmányait, a m e l y e k a rádiórendelettel ellentétben n e m álla­ n a k , értelemszerüleg a rádióberendezésekre is alkalmazni kell.

I d e t a r t o z n a k a távíró-távbeszélőre v o n a t k o z ó összes tör­ m e l y e k a m ű megfelelő h e l y e i n f e l v a n n a k em­ lítve. b) Rendeletek: A kormány és miniszteri rendeletek s a távíró és táv­ beszélő üzletszabályzatok, v a l a m i n t az ezeket kiegészítő rendeletek. K i ­ válóan fontos az 1888 : X X X I . t.-c. végrehajtása ügyében kiadott 23.445—1890. sz. keresk. miniszteri rendelet, mely a törvény rendelkezé­ seit értelmezi és kiegészíti. ^iz üzletszabályzat, m e l y keresk. miniszteri rendelet hatályával bír, az alapja a felekkel az intézmény igénybevételekor kötött szerződé­ seknek. Fontos a rádiórendelet (32.250—1925. számú keresk. miniszteri ren­ delet), mely a rádióval kapcsolatos jogviszonyokat részletesen szabáIvozza. Ezt kiegészíti az annak végrehajtására k i a d o t t rendelet (54.853—1925.) s az antennarendelet (43.702—1926.). Idetartoznak azok a közlönyök és gyűjtemények, amelyek útján a rendeletek közzététetnek, illetve amelyekben összefoglaltatnak. Ezek a Posta Rendeletek Tára, a Fosta Szabályrendeletek Gyűjteménye, a Buda­ pesti Közlöny, a Magyarországi Rendeletek Tára. c) Nemzetközi egyezményekA nemzetközi távíróegyezmény (1875 :LVI. t.-c.) a nemzetközi rádiótávíró egyezmény (1914- XVI. t . - c ) , ezek szabályzatai, a tengeralatti kábelek védelméről szóló egyezmény (1888 : XI. t.-c.) s az egyes államokkal kötött külön egyezmények. Ma is a Sankt-Petersburgban 1875-ben kötött nemzetközi távíróegyezmény van érvényben. A hozzátartozó részletes szabályzat (Régle­ ment) 1925-ben Parisban tartott értekezleten lett átvizsgálva. Ebben fog­ laltatnak a távbeszélőre és a rádióra vonatkozó rendelkezések is. Mint­ hogy az egyezmény be van cikkelyezve s az egyezményben a szabály­ zatra utalás van, az utóbbit nem c i k k e l y e z i k be, azonban annak mégis a jelzett törvényen alapuló hatálya van. Az egyezményt m i n t diplomáciai okmányt az érdekelt államok kép­ viselői írják alá (a postaiakat a postaigazgatások képviselői). A szabály­ zatot a távíró igazgatások megbízottai írják alá. Az egyezményben szer­ ződő felekként az államfők szerepelnek (a postaiakban az illető or­ szágok). Az egyezmények a változásnak alá nem vetett fontosabb rendelke­ zéseket tartalmazzák. A szabályzatok anyagát a bizonyos időközökben megtartott távíróértekezleleken (conférence, míg a postaiak kongresszus nevet viselnek) vizsgálják felül. M i n d e n i k értekezlet megállapítja a kö­ vetkező értekezlet idejét és helyét (postánál az utolsó kongresszus határozmányainak életbeléptétől számított 5 éven belül van újabb kongreszszus). Az értekezletek összehívása annak a kormánynak a kötelessége, melynek területén az értekezletet megtartják. Az értekezleten az orszá­ gok egy vagy több meghatalmazottal képviseltetik magukat. Elnökül rendszerint azon ország meghatalmazottját választják meg, amelyben az értekezletet megtartják. Határozatok előkészítése bizottságokban törté­ n i k , a határozatok teljes üléseken hozatnak. A kérdéseket szavazással döntik el. Minden országnak egy szavazata van. Az értekezlet tárgyalási okmányait s az aláírt egyezményeket azon kormánynál őrzik meg, mely­ nek területén az értekezlet t a r t a t o t t s a többi kormányoknak azokról má­ solatot adnak. Az egyezmények elfogadása (ratifikálása) diplomáciai úton

vényhelyek,

0 történik. A ratifikáló kormány-nyilatkozatokat diplomáciai úton küldik meg- annak a kormánynak, amelynek területén az értekezlet volt, mely erről az unióhoz tartozó országokat értesíti. A nemzetközi távíró-egyez­ mény szabályzatát is kormány r -nyilatkozatokkal erősítik meg. A nk. rádiótávíró egyezmény a Londonbau 1912-ben tartott nk. érte­ kezleten jött létre s abban szerződő államok gyanánt az egyes országok szerepelnek s az egyezményt az igazgatások meghatalmazottjai írják alá. Az egyezmény létrejötte, elfogadása stb. úgy történik, m i n t a nk. távíróegyezményé. 5. §. A m a g y a r posta szervezete. A posták szervezetében kétféle rendszer v a n : a k ö z p o n t o ­ sított és a decentralizált. Az elsőnél a végrehajtó szervek k ö z ­ vetlenül a központi főhatóság alá v a n n a k r e n d e l v e , ( p l . A n g ­ liában, az Egyesült-Államokban, Japánban), míg az utóbbi­ nál a közigazgatás és ellenőrzés ellátására közbeeső hatósá­ g o k v a n n a k b e i k t a t v a (az államok t ú l n y o m ó n a g y részében). A központosítás m e l l e t t a szolgálat kifogástalan ellátásá­ hoz megkívánt gyorsaság és egységes eljárás j o b b a n j u t h a t érvényre. A központosítás a z o n b a n a n a g y területtel b í r ó országokban és n a g y f o r g a l o m m e l l e t t kevésbé felel meg a célnak. A decentralizáció (territoriális igazgatási hatóságok közbeszúrása) e l ő n y e az, h o g y az igazgatás közvetlenebb érintkezésbe j u t az élettel, j o b b a n meg t u d j a f i g y e l n i a for­ g a l o m s a h e l y i v i s z o n y o k által támasztott követelményeket s az igazgatást céltudatosabban, a közérdeknek i n k á b b meg­ felelő m ó d o n t u d j a intézni. A m a g y a r postának decentralizált a szervezete. A m a g y a r posta szervezetét a keresk. m i n i s z t e r az ál­ lamfő j ó v á h a g y á s á v a l állapítja meg. A postával a távíró és a távbeszélő egyesítve v a n (28. §.). A ,,m. k i r . p o s t a " a l a t t mindhárom intézményt k e l l érteni. A m a g y a r posta legfelsőbb hatósága a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium, i l l e t v e átruházott hatáskörben a n n a k postaszakosztálya ( X . szakosztály), a postavezérigazgatóság, m e l y n e k élén államtitkári hatáskörrel a posta vezérigazga­ tója áll, a k i közvetlenül a keresk. m i n i s z t e r n e k v a n aláren­ delve. A postavezérigazgatóság osztályainak számát, beosz­ tását, ü g y k ö r é t a keresk. m i n i s z t e r állapítja meg. A keresk. minisztérium postaszakosztályának f e l a d a t a a posta l e g f ő b b vezetése. E b b e n a hatáskörben a f ő b b ü g y e k a kereskedelemügyi miniszternek, i l l e t v e külön felhatalmazása a l a p j á n és nevében a posta vezérigazgatójának jóváhagyásá­ v a l intéztetnek. I l y e n e k az államfő, a törvényhozás, m i n i s z ­ tertanács elé terjesztendő ü g y e k , a posta-, távíró- és távbe­ szélő c í m költségvetési előirányzatának, zárszámadásának és évi jelentésének elkészítése, a közlekedési p o l i t i k a e l v e i n e k és a m u n k a t e r v n e k felállítása, alapvető szervezési ügyek, m i n ­ d e n intézkedés, m e l y n e k p é n z ü g y i k ö v e t k e z m é n y e az állami költségvetés v a g y a keresk. m i n i s z t e r által j ó v á h a g y o t t m u n -

10 k a t e r v k e r e t e i t túllépi, a személyzet szolgálati v i s z o n y a i n a k szabályozása, a személyzet kinevezése főiskolai végzettséghez kötött állásokra, i l l e t v e a \l. fizetési osztálytól felfelé az ál­ lamfő által való kinevezésre előterjesztés, a postavezérigaz­ gatóság osztályvezetőinek, az igazgatóságok, a műszaki f e l ­ ügyelőségek vezetőinek s a központi b i z t o s o k n a k megbízása, a belföldi posta-, távíró- és távbeszélő díjak megállapítása, a külföldi posta- és távíróigazgatásokkal kötött szerződések, e g y e z m é n y e k j ó v á h a g y á s a stb. A postavezérigazgatóság önálló hatáskörébe tartoznak azok az ügyek, a m e l y e k sem a m i n i s z t e r i , sem a postaigazga­ tósági hatáskörbe ( I . alább) n e m t a r t o z n a k . A kereskedelemügyi minisztérium X. szakosztályának (postavezérigazgatóság) ügybeosztása a következő: A. (postai) főosztály: 1. ü g y o s z t á l y : személyzeti ü g y e k ; 2 - i k : j o g i és p é n z ü g y e k ; "5-ik: járati és postagazdászati ü g y e k ; 4 - i k : postaüzleti és kezelési ü g y e k ; 8-ik a postaüzemi osztálv (1. alább). B. (távíró-távb.) főosztály: 5. ü g y o s z t á l y : távíró-távbe­ szélő üzleti és kezelési ü g y e k ; 6 - i k : műszaki- és műszaki gazdászati ü g y e k ; 7 - i k : magasépítési ü g y e k ; 9-ik a b u d a p e s t i távíró és távbeszélő üzemi osztály. V a n a z o n k í v ü l a posta­ vezérigazgatóságnak segédhivatala. B u d a p e s t területét, v a l a m i n t a csatlakozó közigazgatási járások, továbbá Esztergom, Fehér, H o n t és Nógrád várme­ g y é k területét az 1926 elején végrehajtott szervezés alkalmá­ v a l közvetlenül a postavezérigazgatóság alá osztották be. Ezen a területen a postavezérigazgatóság postaüzemi osztá­ lya (8-ik) látja el a postaigazgatóságok részére megállapított hatáskörrel a beosztott h i v a t a l o k , ügynökségek, g y ű j t ő h e l y e k kezelésére, a szolgálati beosztásra v o n a t k o z ó ügyeket, a szám­ adások felülvizsgálását, a hiánylatok rendezését, a felszólalá­ sokat, d í j - és kártérítéseket, a pénztári eltérések rendezését, az ellenőrzést s ellátja a saját, v a l a m i n t a b u d a p e s t i távíró és távbeszélő üzemi (9-ik) osztálya alá tartozó hivataloknál a helyszíni és pénztári vizsgálatokat s a f e g y e l m i ügyekkel kapcsolatos teendőket. A budapesti távíró és távbeszélő üzemi osztály ellátja a b u d a p e s t i távbeszélő központoknál, az u d v a r i - , a központi távíró hivatalnál, a tőzsdei távíró- és távbeszélő hivatalnál, a rádióállomásoknál, a távbeszélő díjbeszedő hivatalnál a vizsgálati és f e g y e l m i ü g y e k kivételével, igazgatósági hatás­ körben az előző bekezdésben jelzett igazgatási teendőket s azonfelül a j e l z e t t k ö z p o n t o k , h i v a t a l o k s a területén levő vezetékhálózatok műszaki szolgálatát a p o s t a i műszaki f e l ­ ügyelőségekre (1. alább) megállapított hatáskörben. Az üzemi osztályokon belül csoportok képeztettek s ezek tárgyalják el az ü g y k ö r ü k b e osztott h i v a t a l o k ügyeit. A

II postaüzemi osztály keretében egy-egy csoporthoz megbatáro­ zott p o s t a h i v a t a l o k és ügynökségek v a n n a k beosztva s az elő­ a d ó k ezeknél a pénztári s e g y é b helyszíni vizsgálatokat is ellátják. U g y a n í g y történik ez a vidéki postaigazgatóságok j o g i és vizsgálati ügyosztályain belül, i n n e n v a n , h o g y ezzel a szervezéssel k a p c s o l a t b a n a kerületi biztosi intézmény meg­ szűnt. A postüzemi osztály ügykörénél fel n e m sorolt s a posta­ vezérigazgatóság alá r e n d e l t h i v a t a l o k k a l , ügynökségekkel, g y ű j t ő h e l y e k k e l felmerülő egyéb teendőket a vezérigazgató­ ság többi illetékes ügyosztályai igazgatósági, i l l e t v e vezér­ igazgatósági hatáskörben látják el. E z z e l k a p c s o l a t b a n a postaigazgatóságok mellé rendelt számvevőségek megszűntek s a számvevőségi teendőket (számvevőségi ellenőrzés és közigazg. segédszolgálat) az or­ szág egész területére nézve a posta központi számvevőségére ruházták. E n n e k f ő n ö k e a számvevőségi főigazgató. Az 1921 : X X X I V . t.-c. 5. §-a értelmében a posta számvevősége ú g y a számvevőségi szolgálat, m i n t a tisztviselők személyi ügyeire nézve a keresk. m i n i s z t e r alá r e n d e l t e t e t t . A posta­ számvevőség főnökének személyes ügyei a keresk. m i n i s z t e r i számvevőség igazgatójának hatáskörébe t a r t o z n a k . A posta­ számvevőség f ő n ö k e ellátja a számvevőség személyzetének személyi ügyeit s felelősség m e l l e t t ellenőrzi a számvevőségi szolgálat ellátását. A postaszámvevőség főnökének a posta­ számvevőségi személyzet személyi ügyeiben s a számvevőségi szolgálat ügyeiben t e t t előterjesztései államtitkári hatáskör­ ben a m a g y a r posta vezérigazgatójának elintézése alá t a r ­ toznak. Az igazgatóságok és műszaki felügyelőségek utalványo­ zási joga megszűnt, s utalványozási j o g a csakis a keresk. m i ­ nisztérium X. szakosztályának (posta vezérigazgat óság) v a n . A postaigazgatóságok és műszaki felügyelőségek (vezérigaz­ gatóság üzemi osztályai) a saját hatáskörükben teljesíthető kiadásokról ellátmányszámadást készítenek s ezt m i n d e n hó végén a központi számvevőséghez beküldik. A z o k a t a köz­ p o n t i számvevőség felülvizsgálja s az összegeket a megfelelő r o v a t o k o n elszámolja. Az országos ellenőrzés fontos szerve a központi fő­ biztos, a k i n e k a központi biztosok v a n n a k alárendelve. A keresk. minisztérium postaszakosztályának a posta­ igazgatóságok, m i n t elsőfokú postai hatóságok v a n n a k alá­ r e n d e l v e . Az igazgatóságot a n n a k vezetője személyes felelős­ ség m e l l e t t vezeti. Őt távollétében kijelölt helyettese helyette­ síti. B u d a p e s t e n és k ö r n y é k é n az igazgatósági ügykörbe u t a l t teendőket, m i n t fennebb említve v o l t , némi korlátozással a postavezérigazgatóság üzemi osztályai látják el. A postaigaz­ gatóságok számát, kerületi beosztását, székhelyét, v a l a m i n t

12 ügykörét és hatáskörét a keresk. m i n i s z t e r állapítja meg. Je­ lenleg D e b r e c e n b e n , Pécsett, S o p r o n b a n és Szegeden v a n n a k postaigazgatóságok."Az igazgatóságokra t a r t o z i k az igazgatási ügyeknek első f o k o n v a l ó ellátása, rájuk t a r t o z i k a kezelési ü g y e k tárgyalása, szolgálati és munkabeosztások készítése, a h i v a t a l o k utalvány-, távíró-, távbeszélő-, rádió-számadásai­ n a k felülvizsgálása, a hiánylatok rendezése, pénztári eltéré­ sek tárgyalása, vizsgálatok tartása, az útielőlegeknek, h e l y i ­ ségek tisztántartása, mosatás, fűtéssel kapcsolatos költségek­ nek, épületeknél és helyiségeknél 1000 pengőt m e g n e m ha­ ladó fenntartási és átalakítási költségeknek, a g y ű j t ő h e l y e k kezeléséért j á r ó jutalékoknak kiutalása stb. A postaigazgató­ ságok igazgatják kerületeiket, intézik a j e l z e t t ü g y k ö r b e n a törvények és r e n d e l e t e k értelmében az elsőfokú p o s t a i k ö z ­ igazgatást, a felsőbb rendelkezéseket végrehajtják, a szolgá­ l a t ellátására felügyelnek s ellenőrzik az alárendelt szervek működését. Postai kártérítési kérdésekben az a l k a l m a z o t t a k ­ k a l és a f e l e k k e l szemben határozatot h o z n a k . Jogi v o n a t k o ­ zású ügyekben s a b ű n ü g y e k b e n , a j o g ü g y i igazgatóság m e l ­ l e t t , a kincstár képviselőjeként szerepelnek. A magánfelek az igazgatóságok határozatai ellen a keresk. m i n i s z t e r h e z , a p o s t a a l k a l m a z o t t a k a postavezérigazgatóságlioz felebbezhetnek. Az igazgatósági pénztárak teendőit a székhelyén levő p o s t a h i v a t a l , i l l e t v e az ellátmányszámadás keretében m a g a az igazgatóság, az ügyiratkezelési és nyilvántartási teendő­ k e t a segédhivatal látja el. A postaigazgatóságok a következő ügybeosztással mű­ ködnek: 1. ü g y o s z t á l y : személyzeti és f e g y e l m i ü g y e k ; 2 - i k : j o g i , vizsgálati és s t a t i s z t i k a i ü g y e k ; 5-ik: járati és gazdászati ü g y e k ; 4 - i k : postaüzleti, kezelési, d í j - és kártérítési ü g y e k ; 5. ü g y o s z t á l y : távíró és távbeszélő üzleti, kezelési és díjtérí­ tési ügyek. A postaigazgatóságok székhelyén kerületi postai műszaki felügyelőségek m ű k ö d n e k , m e l y e k feladatát a távíró és táv­ beszélő berendezések építésével és fentartásával j á r ó teendők képezik. A műszaki felügyelőségek a postaigazgatóságokkal mellérendeltségi v i s z o n y b a n v a n n a k s a keresk. m i n i s z t e r ­ n e k v a n n a k alárendelve. A p o s t a h i v a t a l o k a műszaki szolgá­ l a t o t illetően a műszaki felügyelőség alá t a r t o z n a k . A műszaki felügyelőség területe távíró (távb.) fentartási osztályokra v a n felosztva, m e l y e k megfelelő számú vonalfel­ vigyázói szakaszokra oszlanak. A fentartási osztályok élén osztályvezetők állanak s ezek segédmunkaerői a vonalmeste­ r e k , vonalfelvigyázók és munkások a műszaki munkálatok (távíró-távb. v o n a l a k építése, fentartása) végzése körül. A végrehajtó szolgálat szervei: a) A posta-, távíró és táv­ beszélő országos felügyelő bizottsága, melynek feladata a

szolgálatban egyöntetűséget létesíteni, a tervezett újításokkal szemben állást f o g l a l n i s a szolgálat biztos menetét előmozdí­ t a n i . Elnöke a postavezérigazgató, t a g j a i a postavezérigazga­ tóság ügyosztályvezetői s a kerületi igazgatóságok vezetői. A bizottság a szükséghez képest t a r t o t t üléseken tanácskozik. b) A budapesti távíró és távbeszélő szolgálatnak külön felügyelő bizottsága v a n , m e l y r e t a r t o z i k a szolgálat ellenőr­ zése, tervezetek készítése, m u n k á k sorrendjének meghatáro­ zása, az országos távíró-távbeszélő szolgálat egységének b i z ­ tosítása stb. c) A postahivatalok látják el, b o n y o l í t j á k le a posta­ távíró és távbeszélő szolgálatot az erre fennálló szabályok szerint. V a n n a k posta, posta-távíró- és posta-távíró- és távbe­ szélő h i v a t a l o k . V a n n a k t o v á b b á állandó és időszaki h i v a t a ­ l o k . A h i v a t a l o k szolgálati ideje szempontjából megkülönböz­ tetünk korlátolt, teljes n a p p a l i , fél'éjjeli és éjjeli szolgálattal b í r ó h i v a t a l o k a t . A z t , h o g y a hivataloknál a szolgálat m i n d e n m u n k a h e l y e n m e l y időben, m i k é p láttassák el, a „Szolgálati és munkabeosztás" tünteti f e l . A p o s t a h i v a t a l o k k ö z ü l a n a g y forgalmúak kincstári kezelés a l a t t állanak s ezeknél állami személyzet látja el a szolgálatot. E z e k e t megbízott h i v a t a l ­ vezető felelősség m e l l e t t vezeti. A hivatalvezetői állásokat országos pályázat útján töltik be. A többi h i v a t a l o k posta­ m e s t e r i kezelésben v a n n a k s ezeknél postamesterek s ezek a l k a l m a z o t t j a i , a kiadók, kiadójelöltek, h i v a t a l i kisegítők ( k ü l d ö n c ö k ) vesznek részt a teendők ellátá­ sában, d) A postaügynökségek a postahivataloknál e g y s z e r ű b b szervek k i s e b b forgalmú h e l y e k e n , m e l y e k v a l a m e l y p o s t a h i v a t a l ellenőrzése alá t a r t o z n a k , e) A postai gyűjtőhelyek városokban csupán a feladási szolgálatot látják el a l e v e l e k r e és c s o m a g o k r a nézve, s m i n t értékcikket árusító h e l y e k szerepelnek, f) Faluzó levélhordók a postával n e m b í r ó h e l y e k és a p o s t a h i v a t a l o k közti p o s t a f o r g a l m a t k ö z v e ­ títik, g) A levéljelvetéli vasúti állomások közönséges és aján­ l o t t l e v e l e k felvételét eszközlik. h) A külterületi levélgyűjtő és kézbesítő állomások a p o s t a h i v a t a l o k és a külterületi h e l y e k k ö z t közvetítik a levélküldeményeknek s e g y é b küldemé­ n y e k kézbesítő o k m á n y a i n a k kézbesítését s a feladandó levél­ k ü l d e m é n y e k összeszedését és postára adását, i) A mozgó- és kalauz posták a haladó v o n a t o k b a n látják el a postaszállítási szolgálatot, j) A postautalványok kicserélő hivatala a kül­ földi országokkal a kölcsönös utalvány-forgalomból eredő le­ számolásokat e j t i meg. k) A központi anyagraktár, m e l y az ü z e m ellátásához szükséges a n y a g o k a t , szereket, berendezési tárgyakat, készülékeket stb. t a r t j a raktáron s látja el azok­ k a l a h i v a t a l o k a t . I) A közp. értékcikkraktár, m e l y a h i v a t a ­ l o k a t postabélyegekkel, p o s t a i értékcikkekkel és p é n z ü g y i ér­ tékes n y o m t a t v á n y o k k a l látja el. m) A közp. járműtelep, m e l y a postai gépkocsiüzemet k e z e l i , n) A postaállomás a l ó -

14 fogatú szállítási üzemet t a r t j a f e n n . o) A kísérleti állomásra műszaki újítások, t a l á l m á n y o k j a v a s l a t b a hozása, a berende­ zések tökéletesítése t a r t o z i k , p) A külföldi hirlaposztály a külföldi hírlapok megrendelését közvetíti, r) A tudakozó iroda panaszok elintézésével s felvilágosítások adásával v a n meg­ bízva, s) A bélyegértékesíiö iroda f e l a d a t a p o s t a b é l y e g e k n e k bélyeggyűjtési célokra v a l ó árusítása, használt p o s t a b é l y e g e k értékesítése. A törvényhatósági közigazgatási bizottságnak ( 1 8 7 6 : V I . t.-c. 1. s>-a) a kerületi postaigazgató volt a tagja s ott postai szakügyekben előadói szerepe volt. Az 1882 : X X . t.-c. ezt megszüntette s a postaügyek képvise­ letét a k i r . államépítészeti h i v a t a l első tisztviselőjére bízta. Az 1876 : VT. t.-c. 35. 5-a értelmében a törvényhatósági közigazgatási bizottság posta és távíró ügyekben saját előadói jelentéséből, más közigazgatási közegek vagy törvényhatósági választott tagok előadásából felismert hibák és akadályok elhárításáról intézkedik s evégett az illető közegeknek rende­ leteket ad k i . vagy ha azok a hatáskörét túlhaladják, a keresk. minisz­ terhez tesz jelentést. A 34. S. értelmében a postaigazgatóság, postaközegek <>s más közigazgatási közegek vagy egyesek közt fennforgó s közigazga­ tási úton elintézendő ügyekben elsőfokúkig a közig, bizottság határoz s határozatai ellen a keresk. miniszterhez lehet felebbezni. A közigazgatási bizottság ügyköre, illetve hatásköre postai ügyekben a következő. Elsöfokúlag odatartozik: aj véleményezés új postahivatalok felállítására, áthelyezésére, megszüntetésére nézve; b) intézkedés posta­ h i v a t a l l a l nem bíró községek postai beosztása tekintetében; c) megálla­ pítása annak, hogy a postahivatallal nem bíró községekben ki foglalkoz­ zék a levelek összegyűjtésével, m i l y időszakokban menjen a postahivatal­ hoz feladás és az érkezett küldemények átvévele végett: d) a takarmány középárak, a ló- és küldönctartási Költségek átlagának megállapítása: e) felügyelet a postaútak járható állapotban tartására és a közmunkák e célra való alkalmazására; f) a közigazgatási közegek és községek uta­ sítása rendkívüli f o r g a l m i akadályok elhárítására és a posta elszállításá­ ban való segédkezésre. Másodfokulag idetartozik: a) határozathozatal, ha a postaszállítás­ hoz községi vagy megyei közeg által kiállítandó őrkíséret körül nehéz­ ségek merülnek fel: b) határozat az elsőfokú közigazgatási közeg hatá­ rozatai ellen beadott felfolyamodások felett, postaszállítás közben kocsi­ kitérés, magánútak és folyamátkelések használata stb. ügyében nézetel­ térések felmerülése esetén. Távíró- (távbeszélő) ügyekben elsőfokún: a) a véleményezés távíróhivatalok felállítása, áthelyezése, megszüntetése ügyében; b) a távíró­ hivatalok felállításához, fenntartásához felajánlott községi szolgáltatások és járulékok megállapítása, biztosítása, behajtása; c) a közigazgatási és községi közegek utasítása, hogy a távíróközegeknek a közlekedési aka­ dályok elhárításában segédkezzenek: d) és hogy a vonalfelvigyázókat a távíróvonalak felügyeletében, az oszlopok, szigetelők és huzalok rongálá­ sának meggátlásában támogassák. Másodfokon: a) a távirati küldöncdíjak községi megállapítása terén felmerülő panaszok; b) új távíróvonalak nyomainak s a távíróoszlopok helveinek megállapítása körül felmerülő nézeteltérések ügyében határo­ zathozatal, ha az elsőfokú közigazgatási közeg határozatai ellen felfolya­ modnak: c) határozathozatal a távíróvonalak és huzalok sérülése vagy a vonalba nyúló s levezetést okozó fák legallyazása ügyében, ha köz­ igazgatási közeg közbenjötte szükséges s a felek az elintézésbe bele nem nyugodnak; d) azoknak a községi bizonyítványoknak a felülvizsgálata, melyek fűtési, küldönc stb. átalányok megállapítására a l a p u l szolgálnak s amelyeket vonalépítések és egyéb munkálatok alkalmával használt anya­ g o k áráról s a munkabérekről állítanak k i .

4. §. A személyzet j o g v i s z o n y a i . I. Állami személyzet. A kincstúri hivataloknál k i n e v e z e t t állami személyzet, d i j n o k o k és napibéresek látják el a szol­ gálatot. A kincstári (állami) személyzet a következő csoportokra oszlik: közigazgatási és műszaki (főigazgató, igazgató, ta­ nácsos, titkár, segédtitkár, fogalmazó; műszaki főigazgató, m . igazgató, m . tanácsos, főmérnök, mérnök, segédmérnök). számvevőségi (számv. igazgató, számv. főtanácsos, számtaná­ csos, számvizsgáló, számellenőr, számtiszt); forgalmi ( h i v a ­ t a l i igazgató, I. és I I . oszt. főfelügyelő, felügyelő, főtiszt, I. és I I . oszt. tiszt, f o r g a l m i d i j n o k o k ) ; üzemi kezelési és üzemi mű­ szaki (I. és I I . oszt. főellenőr, ellenőr, segédellenőr, segédtiszt, kezelő; főellenőrnő, ellenőrnő, segédellenőrnő, segéd tisztnő, k e z e l ő n ő ) személyzetre és az üzemi segédszemélyzetre (műsze­ részek, v o n a l m e s t e r e k , vonalfelvigyázók, gépészek, gépkocsi­ vezetők, gépkocsiszerelők, művezetők, a l t i s z t e k stb.). Az állami postaszemélyzetre, a d í j n o k o k r a és napibéres személyzetre, általában az állami a l k a l m a z o t t a k r a és díjno­ k o k r a (napibéresekre) vonatkozó szolgálati szabályok érvé­ nyesek (1. hátul a Függelék-ben). I I . Nem állami személyzet, i. Postamesterek. A postames­ t e r i h i v a t a l o k a t felelősség m e l l e t t a postamesterek (férfiak v. n ő k ) k e z e l i k . A postamesteri intézmény az előző századokban létezett postaállomások birtokosaiból a l a k u l t k i . A postames­ t e r i állás elnyeréséhez szükséges a m a g y a r állampolgárság, a 24-ik életév betöltése, a középiskola 4-ik osztályának elvégzése, kifogástalan előélet, szellemi épség, egészséges t e s t a l k a t . I. osz­ tályú postamesteri álláshoz 10 évi, I I . osztályúhoz 5 évi pos­ t a m e s t e r i v a g y kiadói szolgálat kívántatik m e g ; a I I I . é s I V . osztályú postamesteri álláshoz előzetes szakképzettség n e m szükséges; a z o n b a n a szakképzettséget utólag meg k e l l sze­ r e z n i és a) távíró-távbeszélő, b) a postai szakvizsgát le k e l l t e n n i . A kiképzés r e n d s z e r i n t a postakiadói t a n f o l y a m o k o n az igazgatóságoknál v a g y a h i v a t a l h o z kiküldött vándorta­ nító útján történik. A postamestereket a p á l y á z ó k közül a postavezérigazgatóság nevezi ki. A postamester n e m állami tisztviselő, k i n e k j o g v i s z o n y a i t a postamesteri szolgálati szabályzat szabályozza. A postames­ t e r esküt tesz. Köteles a szolgálatot az utasítások, szabályok, r e n d e l e t e k értelmében ellátni, a hivatali titkot megőrizni, a h i v a t a l részére a l k a l m a s helyiséget biztosítani, a n n a k fűtésé­ ről, világításáról, tisztántartásáról g o n d o s k o d n i , a megállapí­ t o t t járatokhoz meghatározott szánni szabványszerű tárkocsit v a g y k a r i o l k o c s i t a postaigazgatóság által megállapított becs­ áron megváltani, szükséghez képest új k o c s i k a t beszerezni, a z o k a t jókarban t a r t a n i , g o n d o z n i . A postamester felelős az általa k e z e l t pénzekért és küldeményekért, s felelős a maga.

16 v a l a m i n t az általa a l k a l m a z o t t e g y é n e k által o k o z o t t károkért, A postamester a büntető t ö r v é n y e k alkalmazása szempontjá­ b ó l közhivatalnoknak minősül. A postamester teendőinek ellátásáért fentartási költség­ díjat k a p , m e l y n e k nagysága a f e l d o l g o z o t t m u n k a e g y s é g e k alapján állapíttatik m e g . Ezenfelül pótdíj jár a távíró-táv­ beszélő kezeléséért, meghosszabbított szolgálatért, h i v a t a l o s órán k í v ü l eső indításokért, 1 0 , 2 0 , 50 évi szolgálat után, gyer­ meksegély a postamester m i n d e n g y e r m e k e után ( 2 4 . életévig), végül terhes kézbesítés, kiadótartás, szolgatartás, ügynökség" ellenőrzése címén, továbbá a v o n a l t e l e p e k s a v o n a l f e l v i g y á z ó után. A postamester a postaszállítási, pályaudvari rakolási, vonatkísérési teendők ellátásáért, szállítási, rakolási, v o n a t 1 kísérési átalányt élvez. A postamesternek igénye v a n vasúti félárú arcképes igazolványra, s a családtagjaik a máv.-tól évi 6—6 oda- és visszautazásra menetdí j k e d v e z m é n y b e n részesülnek. A postamestert életkorának és szolgálati ide­ j é n e k megfelelő szabadság i l l e t i meg. E n n e k igénybevételét szakképesített helyettesének bejelentése m e l l e t t köteles az igazgatóság tudomására h o z n i . A távíró és távbeszélő első berendezésének, i l l e t v e a pos­ tamester változása esetén az új postamester lakására való át­ helyezésének költségeit a kincstár v i s e l i . Ha a postamester a berendezett helyiségből 5 éven belül más épületbe költözik, v a g y a távírónak és távbeszélőnek az épület más részébe v a l ó áthelyezését v a g y a berendezés módosítását kívánja, i l y eset­ ben az állam díjmentesen csak az a n y a g o t szolgáltatja, azon­ b a n a készkiadást a postmester köteles megtéríteni. Ha a postamester 5 éven túl költözik, a készkiadások felét f i z e t i . Az alkalmazás m i n d e n indokolás nélkül mindkét fél részéről félévi felmondás útján felbontható. A postamester le is m o n d h a t . A keresk. m i n i s z t e r e l r e n d e l h e t i , h o g y a posta­ mester a felmondás napján v a g y a felmondási idő t a r t a m a a l a t t hivatalától kárpótlási igény kizárásával bármikor eltúvolíttassék (felmentessék), a z o n b a n ebben az esetben a posta­ mesternek a felmondási félévre, i l l e t v e ha az elmozdítás a f e l ­ mondási időtartam a l a t t történik, a hátralévő felmondási idő­ t a r t a m r a esedékes járandóságát (kivéve a szállításért j á r ó összegeket) k i k e l l f i z e t n i . A postamesternek állásától való felfüggesztése v a g y f e l ­ mentése esetén az előljáró igazgatóság helyettest rendel, ki a szolgálatot saját felelősségére végzi (adminisztráció). A he­ lyettesítés költségei elsősorban a postamesteri járandóságok­ b ó l fedezendők és az esetleg fennmaradó többlet a postames­ t e r t i l l e t i meg. H a a postamesteri j á r a n d ó s á g o k a helyettesí­ tési költségeket n e m f e d e z i k , a különbözet a helyettesítés n a p ­ jától k e z d v e azon hó végéig, m e l y b e n a f e g y e l m i határozat jogerőre e m e l k e d i k , de l e g f e l j e b b félévig a v o l t postamestert, azontúl a kincstárt t e r h e l i .

17 A postamesternek ellátási igénye nincs. Kinevezésekor köteles a postamester a postamesterek és postamesteri a l k a l ­ m a z o t t a k segélyző- és n y u g d í j p ó t l ó egyesületébe belépni, s ellátási igényeit ez az egyesület elégíti k i . 2. Postakiadók. A postakiadók a postamesterek segéderői, a k i k a postamesterek m e l l e t t a postamesteri h i v a t a l o k a t keze­ l i k . A k i a d ó legalább 18 éoes, kifogástalan előéletű o l y ma­ gyar állampolgár (férfi v. nő) lehet, a k i a polgári (közép) iskola 4-ik osztályát elvégezte és a kiadói vizsgákat letette. A kiadó­ jelölteket az illető postamester képezi ki a postaszolgálatban, k i n e k hivatalához azok az igazgatóság által engedélyezve let­ tek. A kiképzés a távíró-távbeszélő szakból az igazgatóságnál csoportos g y a k o r l a t i kiképzés során történik meg. A kiképzés befejeztével a kiadójelölteknek e l ő b b a távirda-távbeszélő, s utóbb a postavizsgát le k e l l tenniök. A k i a d ó k kiadói igazol­ vánnyal v a n n a k ellátva. A postamesterek és k i a d ó közötti v i s z o n y teljesen magánjellegű alkalmazási v i s z o n y . A kiadót a postamester egy havi felmondással a hivataltól elbocsát­ h a t j a , m i r e más hivatalnál vállalhat alkalmazást. A k i a d ó k évi 6—6 oda- és visszautazásra köztisztviselői menetdíj­ kedvezményben részesülnek. A kiadó cselekményeiért a kincstárral szemben a postamester felelős, a k i n e k azonban a kiadóval szemben visszkereseti j o g a v a n . A k i a d ó k a büntető törvények alkalmazása szempontjából közhivatalnokok. A k i ­ adót az igazgatóság i n d o k o l t esetben a vizsgálat alapján fe­ g y e l m i eljárás nélkül elbocsáthatja a szolgálatból. Ha a k i a d ó egy éven át i n d o k o l a t l a n u l nem vállalt alkalmazást, elbocsájtják. I n d o k o l t esetben az igazgatóság a kiadót új vizsga letéte­ lére kötelezheti. A postakiadóknak ellátásra igényük nincs. 3. A postahivatali kisegítők. A postamesterek segéd­ munkaerői, r e n d s z e r i n t a postamester r o k o n a i , családtagjai, a k i k a postahivatalnál az igazgatóság engedélye alapján fele­ lősséggel n e m járó, pénzkezeléssel egybe n e m kötött k i s e b b kezelési teendőkben segédkeznek. A h i v a t a l i kisegítő a h i v a ­ t a l h o z v a n kötve, és a postamester bármikor elbocsáthatja. A h i v a t a l i kisegítők a büntetőtörvények alkalmazása szem­ pontjából közhivatalnokoknak minősülnek. Megfelelő képe­ sítés esetén k i a d ó v á kiképezhetők. 4. Postaügynökök. A postaügynökök jogviszonyaira a postaügynökkel kötött szerződés az irányadó. Az ü g y n ö k csakis kifogástalan, 18 évet betöltött, rendezett a n y a g i viszo­ n y o k k ö z t lévő, kellő értelmiséggel rendelkező m a g y a r állam­ polgár (férfi v a g y nő) lehet. R e n d s z e r i n t az illető községben lakók (pap, j e g y z ő , tanító, stb.) n e v e z t e t n e k k i , k i k a z arány­ l a g csekély elfoglaltsággal j á r ó teendőket mellékfoglalkozás­ k é p elláthatják. Az ü g y n ö k t a r t o z i k az előírt szakvizsgát l e t e n n i . A teendőket köteles a p o s t a ü g y n ö k a kiadott utasítás értelmében ellátni, a hivatali és levéltitkot megőrizni, a l k a l m a s O r . H o l l ó s : P o s t a - ós í á v í r ó j o g

2

18 helyiséget rendelkezésre bocsátani és szállítás esetén ezt a szol­ gálatot is kellőképen ellátni. Az előljáró postaigazgatóságnak v a n alárendelve, m e l y az ü g y n ö k r e rendbüntetéseket szabhat k i . Az ü g y n ö k a leszámoló postahivatalnak is alá v a n r e n ­ delve, s a n n a k rendelkezéseit is foganatosítani köteles. M u n k a jutalékban részesül. Ellátási igénye nincs. A szerződés m i n d ­ két részről 4 hóra felmondható, de i n d o k o l t esetben az ü g y n ö k felmondás nélkül is a z o n n a l felmenthető. Ez e l l e n a posta­ ü g y n ö k 15 n a p o n belül a keresk. m i n i s z t e r h e z f e l f o l y a m o d k a i . Fellebbezés esetén a határozat j o g e r ő i é emelkedéséig, i l l e t v e az ü g y n ö k n e k állásába való esetleges visszahelyezéséig az ügynökség működése szünetel v a g y hivatalból k i r e n d e l t i d e i g ­ lenes helyettes látja el a szolgálatot. A p o s t a ü g y n ö k felelős a g o n d j a i r a bízott pénzekért és küldeményekért, s a m a g a és a l k a l m a z o t t j a hibája folytán beálló károkért. A p o s t a ü g y n ö k a büntetőtörvények alkalmazása szempontjából közhivatal­ noknak minősül. 5. Postagyűjtőhely-kezelök. A postagyűjtőhely-kezelők j o g v i s z o n y a i r a a köztük és az illetékes postaigazgatóság közt kötött szerződés az irányadó. A gyűjtőhely-kezelő csakis 18. életévét betöltött, kifogástalan előéletű, kellő műveltség­ gel b í r ó m a g y a r állampolgár (férfi v a g y nő) lehet. Biztosíté­ kot tesz, s a teendők ellátásáért h a v i jutalékot k a p . Köteles a kezelési szolgálatot a k i a d o t t utasításoknak megfelelően el­ látni, a h i v a t a l i és levéltitkot megőrizni, s a szolgálat ellátá­ sához megfelelő helyiséget (fülkét) rendelkezésre bocsátani. Teljes vagyonával felel a f e l v e t t küldeményekért és a saját, v a l a m i n t a megbízottja hibájából eredő károkért. A szerző­ dés a felek által m i n d e n indokolás nélkül 3 hóra felmondható, s a postaigazgatóság a gyűjtőhely-kezelőt i n d o k o l t esetben felmondás nélkül f e l m e n t h e t i a szolgálattól. 6. Faluzó levélhordók. F a l u z ó levélhordóként legalább 18 éves, kifogástalan előéletű, írni-olvasni t u d ó . biztosítékot nyújtani képes m a g y a r állampolgárt lehet f e l f o g a d n i . H a kincstári h i v a t a l f o g a d j a f e l , a faluzó levélhordóval szerző­ dést köt, míg a postamesteri h i v a t a l szerződés nélkül, szóbeli megállapodás alapján is f e l f o g a d h a t j a . A faluzó levélhordó a hivatalvezetőnek (postamesternek) v a n alárendelve, a z o n b a n j o g a v a n rendelkezéseikkel szemben az előljáró postaigazga­ tóság döntését kikérni. Működéséért a hivatalvezető (posta­ mester) felelős. Működését a k i a d o t t utasítás szabályozza. I n ­ d o k o l t esetben a szolgálatból n y o m b a n el lehet távolítani. A szolgálat egyébként 6 hétre kölcsönösen felmondható. A fa­ luzó levélhordó az általa kezelt küldeményekért és pénzekért v a g y o n i k i g felelős. A büntetőtörvények alkalmazása szem­ pontjából közhivatalnoknak minősül. 7. Küldöncök. A p o s t a k ü l d ö n c ö k a postamesterek és pos­ t a ü g y n ö k ö k a l k a l m a z o t t j a i , s a postamesteri hivataloknál és postaügynökségeknél r e n d s z e r i n t a kézbesítési és szállítási

19

szolgálatot látják el. Alkalmazásuk magánjellegű alkalmazás. Cselekményeikért a postamester ( ü g y n ö k ) a felelős. 8. A kincstári hivatalok székhelyén működő postaszállítók. J o g v i s z o n y a i k a t a velük kötött szállítási szerződés álla­ pítja meg. E n n e k értelmében a postaszállító köteles a meg­ állapított járatokhoz a meglévő szabvány szerint készült járó­ műveket a postaigazgatóság által meghatározott becsárban megváltani, a szükséghez képest új szabványos k o c s i k a t saját költségén beszerezni, a k o c s i k a t Jókaiban, tisztán tartani, azok külső világításáról g o n d o s k o d n i . A szerződés megszűn­ tével köteles az összes k o c s i k a t becsértékük szerint az új szál­ lítónak átengedni. Köteles megfelelő számú a l k a l m a s lovakat tartani. A postaszállító teljes vagyonával felel szerződésszerű kötelességei teljesítéseért. Pontatlanság, rendetlenség esetén a postaigazgatóság rendbírsággal büntetheti. A szerződést a felek lejárat előtt félévvel felmondhatják, az igazgatóság i n ­ d o k o l t esetben a z o n n a l megszűntnek nyilváníthatja. Alkal­ mazottjaiért a postaszállító a felelős.

B) Postajog. 1. Közjogi rész. 5. §. A posta kizárólagos (fenntartott) j o g a (regálé). Regálé a l a t t a régebbi időkben a f e j e d e l m e k a m a k i s e b b felségjogait ( r e g a l i a m i n o r a ) értették, m e l y e k haszonvételt, hasznos d o l o g b a n i j o g o k o n alapuló f e j e d e l m i jövedelem­ forrást a l k o t t a k személy- és árúszállítással k a p c s o l a t b a n . Az állam fogalmának tökéletesedésével a felségjogról való felfo­ gás is megváltozott, a m e n n y i b e n az állam f e l a d a t a i k ö z é fel­ vették a k ö z j ó megvalósítását. K ö z b e n a posta szerepét rész­ b e n a v a s u t a k és a gőzhajózási vállalatok veszik át s a regale elveszti régi terjedelmét. Regálé a l a t t ettől k e z d v e b i z o n y o s állami tevékenységeknek, ténykedési k ö r ö k n e k ^ z állam ré­ szére való fenntartottságát értették. E b b e n az "értelemben a postaregále az államnak az a kizárólagos (fenntartott) joga, hogy a postát igazgassa, a szükséges szerveket megalkossa, üzemben tartsa, ellenőrizze, tehát áUMmLíxiimár^zati Jog^A regálé^kisebb részben p é n z ü g y i érdeket is szolgál, ele n e m ön­ célképpen, h a n e m azért, h o g y annyi biztos jövedelmet bizto­ sítson, hogy erre támaszkodva, a posta üzemét fenntarthassa ~s f e l a d a t a i t megvalósíthassa. A jó közlekedési (postai) beren­ dezések létesítése az állam céljai k ö z é t a r t o z i k s a kizáróla­ gos j o g kimondása t e r e m t i m e g az állami kezelés lehetőségét s teszi lehetővé az intézmény k ö z é r d e k ű működését. A regálé tehát a postának állami kezelésben való tartása közjóléti és , államhatalmi szempontokból, de egyúttal üzleti versenyt ki­ záró tilalom, m e l y a posta k ö z é r d e k ű f e l a d a t a i v a l kapcsolat2*

20

b a n bevételeket v a n h i v a t v a biztosítani. A t i l a l o m a r r a v o n a t ­ k o z i k , h o g y b i z o n y o s küldeményeket más úton, m i n t a p o s t a útján szállítani t i l o s . A posta kizárólagos j o g a n e m „mono­ pólium", ( m i n t a só-, dohány- stb. m o n o p ó l i u m ) , m e r t annál tisztán a haszonszerzés a cél. A kizárólagos jog (regálé) kimondását a következők te­ szik indokolttá.: &J~Am agánvállalkozók csak o l y f o r g a l m a s h e l y e k e n (vá­ rosokban) tartanának f e n n p o s t a i szervezeteket, a h o l a forg a l o m nagyobb jövedelmet biztosítana s a kevésbé f o r g a l m a s h e l y e k e t p o s t a i berendezések nélkül hagynák, a m i a z állam és a közgazdaság igényeit n e m elégítené k i , m í g az állam a postahálózatot a k ö z é r d e k szemelőtt tartásával építi k i . b) Az állami kezelés m e l l e t t a küldemények biztonsága és a levéltitok védelme l e g j o b b a n biztosítható, a m i n e k p e d i g gazdasági szempontból s az egyéni érdekek védelme szem­ pontjából óriási n a g y jelentősége v a n . c) Az államnak fontos kormányzati levelezését m e g n y u g ­ vással a l i g is lehetne magánvállalatra bízni, a m i b e n végtele­ nül fontos államkormányzati érdek j u t kifejezésre. d) Az állam a maga hatalmánál fogva l e g j o b b a n képes a polgárait a posta jótéteményeiben részesíteni, a postaszol­ gálatra e l ő j o g o k a d o m á n y o z á s a útján l e g k e d v e z ő b b h e l y z e t e t t e r e m t e n i , a s i m a , k ö n n y e d m ű k ö d é s l e g k e d v e z ő b b előfeltéte­ l e i t m e g t e r e m t e n i , a posta igénybevételét olcsó díjak mellett m i n d e n k i n e k lehetővé t e n n i . e) Egységes elvek szerint való vezetés, igazgatás s a k e ­ zelési szabályok egysége n e m válnék lehetővé, ha az állam magánvállalatok által k e z e l t postaterületekre oszlanék. H a egyebet n e m veszünk, m i n t a levéltitoknak m e g n y u g ­ tató m ó d o n egyedül az állam által biztosítható védelmét s az államkormányzati levelezés biztonságát, ezek m a g u k b a n is megdönthetetlenül igazolják a kizárólagos j o g k i m o n d á ­ sának szükségét és el k e l l i s m e r n i , h o g y a többi k ö z l e k e d é s i eszközöknél a z állami kezelésben tartásnak i l y n y o m ó s o k a i t n e m találjuk. A posta c s a k n e m a világ összes államaiban tényleg állami kezelésben is van. Az állam postálkodó tevékenysége a z o n b a n nem oly tiszta felségjog, n e m a n n y i r a államhatalmi ténykedés, m i n t p l . a hadügy, igazságügy, bíráskodás stb., h a n e m felsőbb szempon­ t o k b ó l az állam részére fenntartott vállalkozás (hírközvetítés, szállítás). A regálé kimondásának és megállapításának észszerűen kell történni és az állam a magánvállalkozást csak o t t szorít­ h a t j a k i , a h o l m a g a g o n d o s k o d i k a p o s t a i i g é n y e k kielégítésé­ ről. A m i a postaregále terjedelmén kívül esik, o t t létjoga v a n a magánvállalkozásnak. A^Jsc^láiűzás.roé^ gánjogbat azért méltányos kivételekre v a n szükség, amelyejc a korlátozást enyhítik, A regálét a csomagkezelési, p é n z k ö z -

2!

vetítési és pénzátutalási üzletágaknál a magánérdek sérelme nélkül nem is lehetett v o l n a k i m o n d a n i , m e r t azok óriási n a g y f o r g a l m a csak a magánvállalatok és pénzintézetek közben­ jöttével b o n y o l í t h a t ó le. A postának a kizárólagos jog körébe tartozó teendőit közjogi természetű, államhatalmi teendők, melyek eldöntése n e m t a r t o z i k bírói hatáskörbe, h a n e m egyedül a postára. Ez áll a regálé alá n e m tartozó üzletágakra is, m e r t a posta ezek szabályozásánál is a kizárólagos j o g által biztosított szerve­ zési j o g k ö r é b e n jár e l . 1 Ez a l a p o n az, h o g y a regálé mikép szabassék meg, a posta m i k é p szerveztessék, m e l y berendezések létesüljenek, v a g y szűnjenek meg, a postahálózat m i k é p alakíttassák stb., a pos­ tára tartozik s a posta intézkedései e l l e n egyesek jogosan fel n e m szólalhatnak s b i z o n y o s berendezésekhez j o g o t nem for­ málhatnak. 111. Károly a posiálkodást 1725-ban kizárólagos állami jognak nyilvánította és abból a magánosokat kizárta. A posta­ regálét legelőször a helytartótanácsnak 1 7 8 2 október 21-én 7 5 0 1 . és 1 7 8 5 . január 9-én 5 0 8 . sz. a. k e l t rendelvényei léptet­ ték életbe. Ezen rendelkezésnek a posta n e m t u d o t t érvénvt szerezni m i n d a d d i g , míg a postapátens hatályát hazánkra k i n e m terjesztették ( 2 . § . ) . A regálé kiierjed: aj n y i t o t t és zárt levelekre, b) az idő-/ s z a k i l a p o k r a . A nyomtatványok, árúminták, üzleti papírok, csomagok, utalványok stb., hacsak a küldeményben (szállító­ levélén, utalványszelvényen) levelet (írásbeli küldeményt) n e m t a r t a l m a z n a k , n e m esnek a regálé alá. O l y küldeményt, m e l y b e n regálé alá eső tárgy v a n , csak a posta szállíthat. Az útvonal egy részén való magánszálJítás is tilos, (kivéve, ha a küldeményt a külső kézbesítési kerületből postára hozza). Az 1 n e m e s i \ kifogás alá, ha v a l a k i l e v e l é t ^ e m levél,,hanem cso^ // i magként k ü l d i a postán, mert a k k o r a postán szállítja. "

A 1Ö^Z7T5^TT^~M^

a

posta kizárólagos j o g a a légi közlekedés tekintetében is f e n n ­ áll s a postaszállításra h a s z m i l t légi járómű magánmegbízás­ b ó l , v a g y saját számlájára o l y szállítással, m e l y a postának v a n f e n n t a r t v a , n e m f o g l a l k o z h a t . Ez áll a vasúti s más szál­ lítási vállalatokra is. A levél fogalma alá esik, az üzletszabályzat értelmében, az a l a k r a v a l ó t e k i n t e t nélkül a tényleges (aktuális) és szeméj^, Íves levelezés T e l l e g é y e l b í r ó m i n d e n írott, n y o m t a t o t t v a g y más úton eIoállított~fet)zlemény s ide t a r t o z i k a levelezőlap is. \j Az aktuális és személyes jellege a levélnek szemben áll a n y o m t a t o t t hirdetmények, k ö r ö z v é n y e k b ő l álló t a r t a l o m m a l , 1

Minden államnak joga van postaiigyét szervezni és igazgatni. Jog­ t a l a n tehát az, hogy egyes államok más keleti államok területén posta­ hivatalokat tartanak fenn bizalmatlanságból.

22

m e l y nem egyeseket, h a n e m egész köröket érdekel, s a m e l y ­ ben egyéni v i s z o n y o k n e m t ü k r ö z ő d n e k vissza. A levélben levő tényleges és személyes k ö z l e m é n y a z o n b a n n y o m t a t o t t is lehet. A levélnek más a f o g a l m a a regálé, a levéltitok és m i n t k ü l d e m é n y f a j szempontjából. A levéltitok védelme szem­ pontjából a levélnek lezártnak k e l l l e n n i . A regálé szempont­ jából, m i n t h o g y az üzletszabályzat n e m t i l t j a , a levél n y i t o t t is lehet. I d e t a r t o z i k a levelezőlap is, m e l y n e m e g y é b n y i t o t t levélnél. A levelet, m i n t küldeményfajt, csak meghatározott súlyig és terjedelemben értjük a l a t t a (2 k g . súlyig, hossza 45 c m . ; t e k e r c s a l a k b a n 7 5 cm.-nél n a g y o b b n e m lehet.) A z utal­ vány, szállítólevél szelvényére írt közlemény n y i t o t t levélnek minősül. időszaki lap alatt az üzletszabályzat szerint érteni k e l l a t a r t a l o m r a , a l a k r a és előállítási eljárásra, a megjelenés idő­ közére s az időszaki l a p o k d í j k e d v e z m é n y é n e k alkalmazható­ ságára való t e k i n t e t nélkül a sajtóra v o n a t k o z ó t ö r v é n y e k n e k és r e n d e l e t e k n e k alávetett m i n d e n hírlapot v a g y folyóiratot ( k ö z l ö n y , s z a k l a p stb.), m e l y i d ő k ö z ö n k é n t (rendes idősza­ k o k b a n ) j e l e n i k meg. Ez a meghatározás ellentétben áll a sajtótörvénnyel ( 1 9 1 4 : X I V . t . - c ) . m e l y szerint időszaki l a p az 1 hónapot m e g n e m haladó i d ő k ö z b e n megjelenő m i n d e n h i r l a p és folyóirat (1. 6. §. e) p . ) . Éppen azért az üzletszabály­ zat ki is m o n d j a , h o g y a kizárólagos j o g szempontjából idő­ s z a k i lapnak k e l l t e k i n t e n i az e g y hónapot meghaladó időköz­ b e n megjelenő m i n d e n hírlapot v a g y folyóiratot. A levélgyűjtöszekrények felállításának a jogát indokolt v o l n a a posta kizárólagos joga alá esőnek k i m o n d a n i , m e r t a magánosok által netán felállított levélgyűjtőszekrényekbe a posta kizárólagos j o g a alá eső k ü l d e m é n y e k is betehetők s ezzel a posta érdekei csorbát szenvedhetnek. A külföldi országokban a posta regálé általában a n y i t o t t v a g y zárt levelekre, i r a t c s o m a g o k r a , közleményekre, csoma­ g o k r a s a személyszállításra t e r j e d k i . 6. §. Kivételek a kizárólagos j o g (regálé) alól. A regálé alól ki v a n n a k v é v e : aj Nyitott és cím nélküli l e v e l e k és időszaki l a p o k , ha a i küldő v a g y szállító i l y tárgyak szállítás végett való gyűjtésé­ vel nem foglalkozik; b) b á r m e l y levél és időszaki l a p , ha a küldő vagy a címzett háznépéhez tartozó vagy e célra felfogadott egyén (saját kül­ d ö n c ) v i s z i , ha a küldő v a g y szállító i l y tárgyak szállítás vé­ gett való gyűjtésével n e m f o g l a l k o z i k . E z t az teszi indokolttá, h o g y az életben sűrűn előforduló s a m i n d e n n a p i szükségen \ alapuló i l y küldési m ó d o k m e g ne akadályoztassanak. c) a helyi forgalomban ( v a l a m e l y p o s t a h i v a t a l székhelyén v a g y kézbesítési kerületén belül) szétküldött l e v e l e k és időA

23 s z a k i l a p o k , m e l y e k közül a l e v e l e k r e csak az a korlátozás áll f f e n n , h o g y a p o s t a h i v a t a l o k székhelyén a h e l y i levelek g y ű j - / tésére, továbbítására és kézbesítésére intézetet felállítani n e m I szabad; cl) a közforgalmú vasutak, hajózási és légi közlekedési vállalatok igazgatóságainak az alárendelt közegeikkel és az u t ó b b i a k n a k egymásközt váltott, saját a l k a l m a z o t t a i k által saját v o n a l a i k o n közvetített szolgálati levelezése; e) időszaki lapok a megjelenéstől számított 6 hónapon túl, ( a m i k o r már n e m bírnak az aktualitás jellegével); f) időszaki lapok legalább 2 kg. súlyú csomagokban, lá­ dákban, g ö n g y ö k b e n , h a i l y szállítmány e g y e t l e n egy cím­ z e t t n e k szól és t a r t a l m a sincs t ö b b címzettnek c í m e z v e ; g) nyitott, vagy a jövedéki hivatal által lezárt szállító­ levelek, v a g y e g y é b árúszállítási o k m á n y o k . Ez teszi lehetővé, h o g y a vasúti, hajózási stb. árúk f u v a r l e v e l e i a posta elkerü­ lésével szállíthatók. (P. ü. Sz. 2. §.). A belföldi küldeményekbe — kivéve a díjmérséklés m e l ­ l e t t f e l a d o t t nyomtatványokat, árúmintákat, üzleti papírokat — levelek elhelyezhetők, m e r t a l e v e l e k ekként a posta szállí­ tás alól n e m v o n a t n a k k i . A n n a k a kimondása, h o g y posta­ k ü l d e m é n y e k b e levelet e l h e l y e z n i t i l o s , az ellenőrzés folytán a f e l e k zaklatására vezetne. Vasúti, hajózási, magánvállalati csomagban levelet, k ö z l e m é n y t n y i t v a és c í m nélkül sem szabad e l h e l y e z n i , m e r t e z posta j ö v e d é k i áthágás. A z i l y csomaghoz csatolt számlákon a legcsekélyebb tényleges és személyes k ö z l e m é n y sem f o g l a l h a t h e l y e t (nyugtázás, r e n ­ delésre felhívás stb.), m e r t különben a számla levélnek minősül. Az ú. n. levél-clearing (zárt l e v e l e k eljuttatása b a n k o k , cégek által a kijelölt szétosztó h e l y r e s o n n a n a b a n k o k , cégek által való e l h o z a t a l a ) a posta kizárólagos j o g á b a ütközik, s t i l t o t t intézetnek felel m e g . A k ü l d ö n c ö k n e m az egyes b a n ­ k o k , h a n e m az általuk képzett szervezet küldöncei. Intézet alatt a f e n t i e k értelmében (c. p o n t ) szállításra, kézbesítésre létesült berendezéseket ( t a r i f a megállapítása, szervezet, levélszekrény kifüggesztése) k e l l érteni, de n e m szükséges, h o g y a n n a k p o s t a i szervezete l e g y e n és általános kiterjedéssel bírjon, szorítkozhat az egyes ember ténykedési körére, egyes üzletkörre is. A z o k az intézetek, a m e l y e k n e m k ö t n e k iparszerű szállítási szerződéseket, h a n e m a l k a l m a ­ z o t t a i k a t díjért bocsátják rendelkezésre (hordár, messenger boy-vállalat) n e m esnek a t i l o s intézmények alá. 7. §. Postakényszer, szállítási kötelezettség, szerződési kényszer. A posta kizárólagos j o g a (postaregálé) folytán a felek a posta igénybevételére kényszerülnek, m e r t más szállítási mód

24 a regálé alá v o n t k ü l d e m é n y e k n é l n e m áll rendelkezésre. Ezért a regálét postakényszernek (Postzwang) is n e v e z i k . A postakényszerrel szemben áll s abból f o l y i k a posta azon kötelezettsége, h o g y a p o s t a i üzemet f e n n t a r t s a . Ez a szállítási kötelezettség ( B e t r i e b s p f l i c h t ) , m e l y csakis a regálé alá v o n t küldeményekre t e r j e d k i . Az állami kezelésbe vételtől f o l y i k az, h o g y az intézmény m i n d e n k i v e l szerződni és m i n d e n k i n e k válogatás nélkül r e n ­ delkezésére állni köteles. Ez a szerződési kényszer ( K o n t r a h i e r u n g s z w a n g ) . E n n e k folytán a szabályszerűen fölszerelt s o l y küldeményekét, m e l y e k szállítását vismajorszerű körül­ m é n y e k n e m a k a d á l y o z z á k és a m e l y e k a rendelkezésre álló eszközökkel elszállíthatok, i l l e t v e a m e l y e k szállítása felsőbb szempontokból (államérdek, rendészet) m e g t i l t v a nincs, a posta fölvenni köteles. Ha v a l a k i t ok nélkül elutasítanak, panaszjoga v a n ; kártérítés iránt a z o n b a n igényt n e m tá­ maszthat, m e r t i l y e t csak a megkötött postaszállítási szerző­ dés (15. §.) alapján támaszthatna. A regálé alá nem tartozó küldeményeknél a posta szer­ ződési kényszere korlátolt s csak a d d i g áll f e n n , m í g a posta az illető küldeményfajt, üzletágat kezelésében t a r t j a , a m i az egyes társadalmi k ö r ö k szükséglete szerint i g a z o d i k . Üj külde­ m é n y f a j o k behozatalánál a szerződési kényszert ki is lehet zárni. Rendkívüli viszonyok közt (háború, árvíz, zendülés, az állam létét fenyegető veszélyek, stb.) a posta használatát illetőleg megszorító intézkedések tehetők, m e r t a postának n e m áll m ó d j á b a n a k ü l d e m é n y e k biztonságát megóvni. I l y esetekben a posta hozzáférhetősége r e n d e l e t t e l megszüntet­ hető, v a g y enyhíthető. A posta f o r g a l m a t i l y e n k o r egészben v a g y részben, hosszabb v a g y r ö v i d e b b időre be lehet szün­ t e t n i . E korlátozásnak a z o n b a n a szükséghez k e l l i g a z o d n i , h o g y jogos magánérdek sérelme ne álljon elő. I l y f o r g a l o m megszüntetése esetén a postakényszer n y u g s z i k és i l y eset­ ben, ha lehetséges, tulajdonkép lehetővé k e l l e n e t e n n i azt. h o g y k i - k i saját forgalmát más megengedhető m ó d o n le­ bonyolíthassa. A külföldi követek, diplomáciai képviselők szabad levél­ küldési j o g a a f o r g a l o m beszüntetése esetén is fennáll s a nemzetközi j o g értelmében n e m korlátozható. 8. §. A levéltitok és postatitok. A római l e x C o r n e l i a de falsis hamisításokra, végren­ delet, o k i r a t sikkasztásokra v o n a t k o z o t t s a kár elhárítását és a v a g y o n védelmét célozta. A X V H I . században a levele­ z ő k érdekének alapjára h e l y e z i k a cselekményt s nemcsak a p o s t a a l k a l m a z o t t által való felbontást, de a levélnek általa való elsikkasztását is büntetik és a cselekmény után a kár­ okozási szándék kutatása nélkül önállóan róják k i a bűn-

25

tetést. A X V I I I . század vége felé a védelmet mindennemű levelezésié k i t e r j e s z t i k é s kimondják a z i l y cselekmény m i a t t magán személyek büntethetőségét is. A f r a n c i a f o r r a d a l o m körvonalazta először a levéltitok sértetlenségének elvét (1790). A büntetéseket a postára b i z o t t l e v e l e k r e mondották k i , de a cselekményt n e m hivatalból elkövetett cselekménynek minősítették. L t ó b b a levéltitkot, m i n t az ember sze­ mélyiségének fontos jogát, v é d i k főleg az állammal szem­ ben. A t a n t legújabban a személyiség védelméből v e z e t i k le, de a védelmet n e m az államhatalom túlkapásaival állítják szembe, h a n e m a kérdésnek a személyiség és a társadalmi v i s z o n y o k szempontjából való fontosságát h e l y e z i k előtérbe. I I . R á k ó c z i G y ö r g y idején 1655-ban t a r t o t t gyulafehér­ vári országgyűlésen j ó v á h a g y o t t „ A p p r o b a t a e c o n s t i t u t i o n e s " intézkedik a levéltitok védelméről. Az 1723 : 59. t.-c. k i m o n ­ d o t t a , h o g y az idegenek levelezését elfogok, megsértők, fel­ tartóztatok, e l s i k k a s z t o k 100 f r t büntetéssel büntettessenek. Ez ci t ö r v é n y c i k k k i m o n d j a , h o g y a levelezések a közbizalom­ b a n gyökereznek. A helytartótanács 1780-ban k i a d o t t intézvényével a p o s t a h i v a t a l n a k m e g t i l t o t t a , h o g y külön királyi p a r a n c s nélkül levelezéseket l e f o g l a l j a n a k , f e l b o n t s a n a k . A posta pátens 22. §-a k i m o n d t a , h o g y a postának átadott kül­ deményeket, kézbesítés előtt, sem l e t i l t a n i , sem l e f o g l a l n i , sem végrehajtás alá v o n n i n e m szabad. A levéltitok elárulása mérhetetlen erkölcsi és anyagi károkat okozhat. A levéltitok védelme tehát kiváló fontos­ sággal bír. E l e n g e d h e t e t l e n kelléke a posta iránti b i z a l o m n a k , m e l y nélkül k i a l a k u l t , n a g y f o r g a l m a t elképzelni n e m lehet. A levéltitok a l a t t szorosan a levelezés titkának védelmét értj ük. A postatitok köre tágabb a levéltitok körénél és bele­ értjük m i n d a z o n tények t i t o k b a n tartását, m e l y e k a postaa l k a l m a z o t t a k n a k teendőik ellátása közben j u t n a k tudomá­ s u k r a . I l y k ö r ü l m é n y e k : k i n e k a címére, m i k o r , h o n n a n , m i l y e n k ü l d e m é n y érkezett, m i k v o l t a k a z a d a t a i , k i k k e l áll az illető postai összeköttetésben, m i l y e n küldeményeket k a p , fiókbérlő, hírlap előfizető-e, stb.? A postaküldeményeket kezelő vámszaki és pénzügyi közegeket a hivatali titoktartás kötelezi az általuk k e z e l t i l y k ü l d e m é n y e k titkának a megőrzésére. A levéltitok védelmét a büntető törvénykönyv, a posta­ titok védelmét az üzletszabályzat mondja ki. Az üzletszabály­ zat szerint a p o s t a h i v a t a l o k csak a - kezelési szabályokra, i l l e t v e a magát igazoló feladónak, címzettnek s ezek megh a t a l m a z o t t a i n a k v a g y j o g u t ó d a i n a k az ő küldeményükre a d h a t n a k felvilágosítást. A p o s t a l k a l m a z o t t a k a t a t i t o k meg­ tartására l e t e t t esküjök is kötelezi. A p o s t a t i t o k védelmére különleges berendezések ( r e n d e l ­ kezések) szolgálnak. I l y e n e k : a p o s t a h i v a t a l o k kezelési ré-

26 szébe való belépés t i l a l m a , h i v a t a l o s o k m á n y o k , k ü l d e m é ­ n y e k zár a l a t t v a l ó tartása, felvételi a b l a k o k n a k h o m á l y o s üveggel v a l ó ellátása, kézbesítéskor a k é z b e s í t ő k ö n y v o l y k é p való bemutatása, h o g y e g y é b k ü l d e m é n y e k a d a t a i láthatók ne legyenek, h o g y reklamálni k ü l d e m é n y e k e t csak a feladó­ v e v é n y felmutatása és a személyazonosság igazolása m e l l e t t lehetséges, stb. I l y e n rendelkezés az is, h o g y a m o z g ó - ( k a l a u z ) posta­ k o c s i k b a belépni t i l o s . A mozgóposták vámvizsgálatát a vám­ tisztviselők a m o z g ó p o s t a raktári helyiségében e j t i k meg. A kezelési részbe beléphetnek, h o g y nincs-e o t t vámköteles csomag, dugáru, de leveleket n e m vizsgálhatnak. A vasúti ellenőrző a l k a l m a z o t t a k a m o z g ó - ( k a l a u z ) p o s t a k o c s i k b a n csak menetjegy-ellenőrzést g y a k o r o l h a t n a k , v a g y i s az o t t utazók utazási jogosultságát vizsgálhatják. A büntető törvénykönyv (1878 :V. t.-c.) 200-ik §-a sze­ rint: a z o n p o s t a a l k a l m a z o t t , v a g y szolga, a k i a postára a d o t t levelet v a g y csomagot a t ö r v é n y b e n meghatározott eseteken kívül f e l b o n t j a , v i s s z a t a r t j a , v a g y megsemmisíti, v a g y más­ n a k i l y cselekményt megenged, v a g y ahhoz segédkezet nyújt, a levéltitok megsértésének vétségét követi el és 6 h ó n a p i g terjedő fogházzal büntethető. A kísérletet n e m büntetik. A cselekmény hivatalból ü l d ö z e n d ő . A BTK. 327. §-a kimondja, h o g y a k i másnak szóló leve­ let, lepecsételt i r a t o t , távsürgönyt t u d v a j o g o s u l a t l a n u l fel­ b o n t , úgyszintén, a k i másnak szóló, habár le n e m pecsételt levél v a g y távsürgöny birtokába h e l y e z i magát, h o g y a n n a k tartalmát m e g t u d j a , v a g y azt hasonló célból másnak j o g ­ t a l a n u l átadja, vétséget k ö v e t el és 8 n a p i g terjedhető fog­ sággal és 2 0 0 K - i g terjedő pénzbüntetéssel büntethető. A k i p e d i g a f e n t i m ó d o n tudomására j u t o t t t i t k o t közzé­ teszi, v a g y a z t a levél, i r a t , távsürgöny küldőjének, v a g y a címzettnek károsítására használja fel, 5 hónapig terjedhető fogházzal és 2 0 0 0 K - i g terjedhető bírsággal büntethető. Ez esetben a cselekmény a sértett fél indítványára üldözhető. A 327. §-ban meghatározott cselekményt bárki, a 200. §-ban j e l ­ zettet csak postaalkahnazott követheti el s az utóbbit csak az a posta­ alkalmazott, a k i az illető levélhez vagy csomaghoz h i v a t a l i állásából kifolyóan j u t hozzá (azt ő kezeli). Ha a küldemény tévedésből, vagy véletlenül j u t a postaalkalmazott kezébe s nem reátartozott annak a ke­ zelése, úgy a levéltitok megsértési eset a 527. §. rendelkezése alá fog esni. Bűnös lehet az ellenőrzéssel megbízott alkalmazott. Ha az alárendelt az előljáró utasítására követi el a cselekményt, az előljáró lesz a felelős. A postaküldemények kezelésében résztvevő pénzügyi, vámszaki, stb. köze­ gek hasonló cselekményére'szintén a 327. §. fog alkalmazást nyerni. A cselekménynek tudatosnak, szándékosnak kell lenni, mert csak az i l y cselekmények büntethetők. Gondatlanságból, véletlenségből el­ követett esetekben az érdekelt postaalkahnazott ellen előljáró hatósága jár el az eset súlyához képest közigazgatási, illetve fegyelmi úton. Ha a postaalkalmazott ajánlott levelet bont fel, hogy annak_pénztartalmát eltulajdonítsa, de a levélben pénz nem lévén, azt újból le­ ragasztja, nem lopás, hanem levéltitok megsértésének vétségét követi el.

27 Az a postaalkalmazott, a k i a feladott levelet feltöri és pénztartalmuktól megfosztja, nem sikkasztást, hanem lopást követ el, mert a küldemény­ ben elhelyezett pénz nem volt az ő kezelésére bízva, ami a sikkasztás­ nak a kritériuma. I t t a lopás eszmei halmazaiban van a levéltitok sér­ téssel s a büntetést i l y esetben a súlyosabb cselekmény után rójják k i , á másik bűncselekmény ebbe beleolvad. Anyagi halmazat volna az, ha a postaalkalmazott p l . hivatalos levelet bontana fel s annak tartalmát közölné mással, mert ebben az esetben a levéltitok sértéssel még a hiva­ t a l i titok elárulása (BTK. 479. §.) is párosulna. Az a nézet, hogy az üres levél (üres boríték) is a levél fogalma alá esik s ennek felbontása is levéltitok megsértését állapítja meg, mert az üres levélnek előzetes összebeszélés folytán jelentősége lehet, nem bír komoly alappal. Kérdésesnek veszik azt, hogy a nyilt helyen talált levél elolvasása által megsérti-e az illető a levéltitkot, amikor éppen az elvesztő meg­ találása érdekében olvassa el a levelet. Minthogy^ a B T K . ezt az esetet a levéltitok védelme alól nem veszi k i , kétségtelen, hogy a védelem ezekre a levelekre is kiterjed. 9. §. Kivételek a levéltitok alól. A levéltitok alól a következő kivételek állanak fenn: aj A k ü l d e m é n y e k n e k a büntető bíróság által való lefogla­ lása; b) a csődbe jutott k ö z a d ó s küldeményeinek a csőd­ t ö r v é n y 9 1 . §-a értelmében t ö m e g g o n d n o k részére való kéz­ besítése; c) kivándorlásra csábítást e l ő m o z d í t ó küldemények megengedett lefoglalása; d) a polgári bíróságnak adatközlés a p e r b e n álló felek küldeményeire; e) postaalkalmazottak bírói kihallgatásának korlátozása büntető és polgári ügyek­ ben; /) kézbesíthetetlen küldemények felbontása a posta­ igazgatóságnál (postai hatóságoknál) titoktartásra kötelezett tisztviselők által a feladó megállapítása végett; g) a gyorsan romló és sérült k ü l d e m é n y e k felbontása a t a r t a l o m biztosí­ tása érdekében; h) nyomtatványok, áruminták, üzleti papírok köteles felülvizsgálása a postaaíkalmazottak által, h o g y azok­ nak személyes jellege, a levelezőlapoknak államellenes, illemsértő, v a g y a jó erkölcsökbe ütköző t a r t a l m a nincs-e; i) egyéb okból megengedett felbontósok (vám, fogyasztási a d ó kirovása, d o h á n y , k i t i l t o t t sorsjegy t a r t a l o m , j ö v e d é k i kihágás megállapítása, hólabdaszerű küldeményekkel az 1923 : V. t.-c.-ben j e l z e t t eljárás megindítása végett, stb.). A magyar büntetőbíróságok (járásbíróság, törvényszék, vádtanács, vizsgálóbíró) a bűntett, v a g y a n e m csupán pénz­ büntetéssel büntetendő vétséggel t e r h e l t e k ellen f o l y a m a t b a t e t t b ű n ü g y e k b e n kívánhatják a postahivataloktól a t e r h e l ­ t e k n e k szóló, v a g y tőlük eredő postaküldemények kiadását (alcímre szólókét is) az e küldeménveket lefoglaló bírói vég­ zés alapján (1896 : X X X I I I . t.-c. 171., 177. és 178. §.). A le­ foglalás mozgó-, v a g y kalauzpostánál n e m történhet. A le­ foglalás nemcsak végzéssel, h a n e m a magát igazoló b í r ó sze­ mélyes megjelenése esetén j e g y z ő k ö n y v felvétele m e l l e t t is történhet. A kir. ügyészségnek lefoglalósi j o g a nincs, h a n e m csak a

28 f e n t i k ü l d e m é n y e k n e k 3 n a p o n át való visszatartását kérheti. Ha ez a l a t t az idő a l a t t bírói lefoglalás n e m történik, a kül­ deményt továbbítani, i l l e t v e kézbesíteni k e l l . A 3 n a p i határ­ időbe n e m számít be az a n a p , m e l y e n a p o s t a h i v a t a l a k i r . ügyészség megkeresését vette. A lefoglalás! j o g a b ű n v á d i perrendtartás (1896 : X X X I I I . t.-c.) rendelkezésén a l a p u l s célja az igazságszolgáltatásnak a büntetések üldözésében v a l ó támogatása. A lefoglalt küldeményt átveheti a törvényszéki vizsgáló­ bíró, v a g y a bíróság, ügyészségnek az a t a g j a , a k i t a vizs­ gálóbíró, a bíróság a z z a l megbízott (1896 : X X X I I I . t.-c. 185. §.). A bírói ítélettel e l k o b z a n d ó n a k k i m o n d o t t s a kiván­ dorlási ü g y b e n l e f o g l a l t k ü l d e m é n y e k átvételére a rendőri hatóság ezzel megbízott t a g j a illetékes. A l e f o g l a l t külde­ m é n y n e k a vizsgálóbíróhoz, bírósághoz v a l ó beküldését is Sajtótermék útján elkövetett bűntett v a g y vétség eseté­ b e n az illető sajtótermék (hírlap, röpirat, stb.) összes példá­ n y a i l e f o g l a l h a t o k , hasonlókép l e f o g l a l h a t o k a sajtótermék előállítására szolgáló minták, metszetek, sokszorosító készü­ lékek, stb., i l l e t v e az ezeket tartalmazó postaküldemények. A jogerős bírói ítélettel e l k o b z a n d ó n a k k i m o n d o t t tár­ g y a t (nyomtatvány, i r a t , k é p . lemez, m i n t a , sokszorosító készülék, stb.) tartalmazó küldeményt b á r m e l y i k bíróság, k i r . ügyészség, v a g v rendőri hatóság is l e f o g l a l h a t j a s kiszolgál­ tatását kívánhatja (1896 : X X X I I I . t.-c. 567. és 478. §.). A p o s t a h i v a t a l o k a lefoglalást csak n y i t o t t k ü l d e m é n y e k n é l a t a r t a l o m azonosságának megállapítása után foganatosíthatják. Az uzsorabíróság előtt az 1920 : X V . t.-c. alapján f o l y a ­ matbet t e t t eljárásban a k i r . ügyészség a vizsgálóbírót meg­ illető j o g o k a t g y a k o r o l h a t j a . A z előzőkben j e l z e t t bíróságok, sajtóbíróságok, a k i r . ügyészségek és a rendőri hatóságok (rendőrségek, rendőri szervek, főszolgabírák. községek) kívánhatják, h o g y a posta­ h i v a t a l o k n e k i k a d a t o k a t szolgáltassanak s i l l e t v e közöljék velük, i l l e t v e megbízott közegeikkel, a f o l y a m a t b a n levő büntető eljárás céljaira a postaküldemények feladására és kézbesítésére vonatkozó adatokat. Az i l y értesítéseket rendőr­ ségi, csend őrségi k ö z e g e k is átvehetnek. A postakezelési és kézbesítési okmányok kiszolgáltatá­ sára irányuló megkeresésnek említett bíróságok, ügyészségek, rendőri hatóságok részéről a bűntettel és szabadságvesztés­ sel büntetendő vétségek ügyében h e l y t k e l l a d n i o l y esetek­ ben, a m i k o r adatszolgáltatásnak h e l y e v a n . A z o k m á n y o k kiszolgáltatása a p o s t a i hatóságok (igazgatóságok) hatás­ körébe t a r t o z i k . A katonai bíróságok a k a t o n a i b ű n v á d i perrendtartás (1912 : X X X I I I . t.-c. 227. §.) értelmében j o g o s u l t a k a v a l a m e l y bűncselekmény m i a t t előzetes letartóztatásban v a g y vizsga-

29 l a t i fogságban levő, v a g y o l y k a t o n a i egyének által f e l a d o t t s részükre érkező postaküldeményeket a k a t o n a i bűnvizs­ gálat céljaira l e f o g l a l n i , a k i k ellen elővezetési v a g y elfoga­ tási parancs, v a g y n y o m o z ó l e v é l l e t t kibocsátva. A t e r h e l t előljáró parancsnokságának, a h e l y i honvédhatóságnak v a g y a h o n v é d ü g y é s z n e k megkeresésére az i l y küldeményeket 3 n a p i g vissza lehet t a r t a n i . A f e n t j e l z e t t k a t o n a i bíróságok, parancsnokságok, ható­ ságok, intézetek j o g o s u l t a k a k a t o n a i bűnvádi eljárás céljaira o l y k a t o n a i személyek postaküldeményeiről adatok közlését (feladási, érkezési, kézbesítési a d a t o k ) kérni, k i k ellen a k a t o n a i bíróság, parancsnokság, hatóság, v a g y intézet bűn­ vádi, v a g y ezt előkészítő eljárást f o l y t a t . A megkeresések foganatosítására ezen esetekben a p o s t a h i v a t a l o k illetékesek. A k a t o n a i bíróságok részére postakezelési és kézbesítési ok­ mányok kiszolgáltatása a postaigazgatóságok hatáskörébe tartozik. A kivándorlásról szóló 1909 : I I . t.-c. 50. §-a értelmében lefoglalandók az engedéllyel b í r ó szállító, vállalkozó, helyet­ tese, v a g y a l k a l m a z o t t j a i által küldött s a törvény által t i l ­ t o t t , úgyszintén az engedéllyel n e m b í r ó szállító, vállalkozó v a g y m e g b i z o t t j a által küldött a kivándorlási üzlet körébe tartozó levelek, hirdetmények, nyomtatványok, hajójegyek, v a l a m i n t az ú j b ó l való használatra visszaküldött útlevelek. T i l o s a n e v e z e t t e k n e k a m e n e t r e n d e k r e , szállításra, ellátásra v o n a t k o z ó ismertetésen k í v ü l e g y é b tartalmú közleményt küldeni (kivándorlásra csábítani). A t i l t o t t t a r t a l o m m a l b í r ó n y o m t a t v á n y o k a t és csomagokat a közigazgatási hatóságok (főszolgabíró, alispán, államrendőrség), a leveleket a bírósá­ g o k foglalják le. A p o s t a h i v a t a l o k t a r t o z n a k az i l y küldemé­ n y e k érkezéséről az illetékes hatóságokat, i l l e t v e a k i r . ügyészséget értesíteni. Polgári peres ügyekben a bíróságok megkeresésére a postaküldeményekről a d a t o k a t csak a k k o r lehet szolgáltatni, ha a kérdezett k ü l d e m é n y feladója, v a g y címzettje p e r b e n álló fél, v a g y ha n e m az, a feladó v a g y a címzett írásbeli nyilatkozatában az adatszolgáltatásba beleegyezik. E z t p ó ­ t o l h a t j a az érdekeltnek a tárgyalási j e g y z ő k ö n y v b e v e t t szó­ b e l i hozzájárulása, v a g y a kérdéses küldeményre vonatkozó f e l a d ó v e v é n y v a g y t u d a k o z v á n y . A z intézkedés i l y esetekben a postaigazgatóságok hatáskörébe t a r t o z i k . Postaalkalmazottak (szolgálatból kilépetteknek is) a bíró­ ságok által polgári vagy bűnvádi ügyben tanukép való ki­ hallgatása a polgári perrendtartás (1911 : I. t.-c. 218., 299. §.), i l l e t v e a b ű n v á d i perrendtartás (1896 : X X X I I I . t.-c. 2 0 4 §.) értelmében n e m eszközölhető o l y kérdésben, m e l y r e nézve a tanúságtétel a h i v a t a l i v a g y szolgálati titoktartás köteles­ ségét sértené, ha ez alól az illetőt előljáró hatósága f e l n e m m e n t e t t e . A felmentést csak a k k o r lehet m e g t a g a d n i , ha meg-

50 adása a közérdekbe ütközik. A bűntettek és szabadságvesz­ téssel büntetendő vétségek ü g y é b e n p o s t a i a l k a l m a z o t t a k n a k h i v a t a l i tudomásukat, illetőleg a titoktartás kötelezettsége alól való felmentésére a postaigazgatóságok v a n n a k f e l h a t a l ­ m a z v a m i n d a z o k b a n az esetekben, m i d ő n adatszolgáltatás­ n a k a megkereső hatóság, v a g y bíróság részére h e l y e v a n . Mozgósítás, háború, t ö m e g m o z g a l m a k az állam létét fenyegető események, stb. idején a rendkívüli h a t a l o m a l a p ­ ján, felsőbb érdekből a levelezések cenzurálása és lefoglalása rendelhető el. 10. §. A posta előjogai. Az előjogok a postának az állami kezeléssel k a p c s o l a t ­ b a n az állam által azért adományoztattak, h o g y m ű k ö d é s e könnyíttessék, elősegíttessék. A z o k m a már n a g y o b b részben n e m bírnak k ü l ö n ö s e b b jelentőséggel. E z e k : aj út-, híd-, rév-, vámmentesség (1890 : 1 . t.-c. 99. §.), m e l y n e k értelmében a postát szállító fogatok, l o v a k , szállítmányok, k ü l d ö n c ö k , kéz­ besítők a v á m d í j a k fizetése alól mentesek; b) közmunka alóli mentesség, m e l y szerint (1890 : 1. t.-c. 49. §.) útépítések­ nél az igás k ö z m u n k a alól f e l v a n n a k m e n t v e a p o s t a f o g a t o k ; c) a postaszállításhoz szükséges j á r m ű v e k mentesek a sze­ mély-, i l l e t v e teherszállításra a l k a l m a s állatok, gépjárművek, vízi- és légi j á r m ű v e k n e k hadi szolgáltatáskép fuvarozásra kötelező átengedése alól (1912 : L X V I I I . t.-c. 15. §.); d) a postaszállításhoz feltétlenül szükséges l o v a k és j á r m ű v e k mentesek a kárpótlás ellenében hadi célokra való átengedés alól (1912 : L X L X . t.-c. 1. és 14. §.); e) a c) p o n t a l a t t i a k m e n ­ tesek hadiszolgáltatás céljából a lakóhelyen v a g y a szom­ szédos községekben végzendő szolgálat, pl. állatok, járművek átengedése alól (1914 : L. t.- c. 5. §.); f) a beszállásolás alól mentes a posta, postaistálló és távíró szolgálat ellátására f e l ­ tétlenül szükséges helyiség (1879 : X X X V I . t.-c. 10. §.); g) a s z e m b e j ö v ő k a postajáratnak kitérni kötelesek, m e r t ellen­ kező esetben 40 K - i g terjedő pénzbüntetés jár (postapátens 26. §.; 1890 : I. t.-c. 107. § . ) ; h) a postasíp használata csak a postaközegeknek szabad (postapátens 25. §.); i) p o s t a a l k a l ­ m a z o t t a k j o g o s u l t a k az előírt egyenruhát v i s e l n i (postapátens (25. §.); j) használhatják a posta jelvényt; k) a postaszolgá­ l a t r a r e n d e l t fuvarozási eszközök, készletek, szerek, az állam­ kincstár javára beszedett postailleték és vitelbér-összegek, a postamesterek szállítási és irodaátalányai mentesek és végre­ hajtás alól s a postára elküldés végett f e l a d o t t készpénz, értékküldemények, postautánvételi összegek, p o s t a i v a g y távirati úton utalványozott összegek végrehajtás (lefoglalás) alá szintén n e m vehetők (1881 : L X . t.-c. 52. §.; 1923 : V I I . t.-c. 46. §.); I) a posta segélyt igényelhet a hatóságok részéről; m) az u t a k járhatatlansága esetén mellékutakat, m e z e i u t a -

31 k a t , réteket a posta ellenszolgáltatás nélkül használhatta (régi o k m á n y o k s z e r i n t ) s a mezei k ö z ö s dűlő u t a k a t a posta bármikor használhatja a nélkül, h o g y a fenntartásához hozzá­ járulna ( 1 8 9 4 : X I I . t.-e. 3 8 . § . ) ; n) rendtartás joga a posta­ h i v a t a l o k b a n ; o) a posta adómentességet élvez s épületei, jövedelme után. s m i n t állami intézmény, adót n e m fizet ( 1 9 2 2 : X X I I . t.-c. 2 . §.; 1 9 2 2 : X X I I I . t.-c. 3 . § . ) ; p ) k i v a n m o n d v a a postahivatalok büntetőjogi védelme ( B T K . 1 5 4 . § . ) . A postajelvény a koronából, postakürtből és a villámok­ ból áll. A kürt a postát, a villámok a távírót, távbeszélőt j e l ­ képezik. A posta címtábláira és lobogóira az országnak a 5 7 5 5 / 1 8 9 5 . M. E. sz. r e n d e l e t t e l történelmi és h e r a l d i k a i szem­ p o n t o k figyelembevételével megállapított címerét használja. A postaküldeményeknek végrehajtás útján való lefogla­ lását illetően az üzletszabályzat k i m o n d j a , h o g y „értékkülde­ mények" a l a t t az összes könyvelt postaküldemények, „utal­ v á n y o z o t t összegek" a l a t t p e d i g a postautalványok s a postatakarékpénztári és csekkfizetési utalványok összegeit is érteni k e l l . Téves az az állítás, h o g y a postautalvány maga lefoglalható, m e r t az üzletszabályzat szerint az utalvány is k ö n y v e l t k ü l d e m é n y s í g y kétségtelenül mentes a lefogla­ lás alól. Az 1 9 0 8 : X L I . t.-c. 2. §-a értelmében végrehajtás útján a végrehajtást szenvedő beleegyezésével sem foglalhatók le a köz-, v a g y magánhivatalhoz, intézethez tartozó pecsétnyo­ m ó k , b é l y e g z ő k , o k m á n y o k , feljegyzési s e g y é b k ö n y v e k , f e l ­ szerelések, a közszolgálat teljesítéséhez, a hivatás gyakorlá­ sához szükséges e g y e n r u h a , tisztviselőknek, k ö z - v a g y magánh i v a t a l n o k o k n a k , m é r n ö k ö k n e k stb. hivatásuk gyakorlásához szükséges k ö n y v e i , i r a t a i , mintái, műszerei, segédeszközei. A lefoglalást tiltó törvényes rendelkezésekbe ütköző bírói végzés érkezése esetén, a k ü l d e m é n y visszatartása m e l l e t t , a bíróságot a lefoglalás feloldása iránt k e l l megkeresni ( 8 9 . 4 0 7 — 1 9 0 9 . ker. m i n . ) . Postaszerelvények lefoglalása esetén a lefoglalási j e g y z ő k ö n y v b e tiltakozást k e l l bevétetni, h o g y ezen az a l a p o n a bíróság a feloldást elrendelje ( 8 0 . 5 5 2 — 19Ö7. ker. m i n . ) . A z t , h o g y a posta a hatóságoktól segélyt igényelhet, már a postapátens 4. §-a m o n d t a k i . A k a t o n a i k a r h a t a l o m igénybevételét a 6707/eln. 1 8 9 6 . sz. h o n v . m i n . rendelet sza­ bályozta. A p o s t a h i v a t a l o k a t a postajáratokat i n d o k o l t eset­ b e n kísérő fedezeti őrök részére szükséges előfogatok meg­ szerzésében a községi elöljáróságok támogatni kötelesek ( 1 4 6 . 5 9 4 / 1 9 1 0 . belügymin.). Légi közlekedési j á r ó m ű v e k veze­ tői kötelesek kényszerleszálláskor a szállított postai zárla­ t o k a t a legközelebbi p o s t a h i v a t a l h o z beszállítani s ehhez a h e l y i hatóságok kötelesek segédkezet nyújtani ( 7 6 . 1 4 1 / V . a. 1 9 2 0 . belügymin.). A rendtartás joga a l a t t érteni k e l l azt, h o g y a posta a

p o s t a h i v a t a l o k b a n , személyszállító j á r m ű v e k e n a r e n d és biztonság fenntartása érdekében a feleket korlátozó r e n d e l ­ kezéseket tehet (dohányzás t i l a l m a , csend, rendes viselkedés megkívánása, s o r r e n d betartása, stb.). A postahivatalok büntetőjogi védelme abban áll, h o g y a büntetőtörvény (154. §.) a p o s t a h i v a t a l n a k lázadó csoport által való megtámadása esetén a felbujtókat és vezetőket 10—15 évi, a többieket 2—5 évi államfogházzal r e n d e l i bün­ tetni. V o n a t k o z i k a postára a hatóságok büntetőjogi védelméről szóló 1914 : X L . t . - c , m e l y a hatóságokat, a z o k t a g j a i t veszi védelmébe o l y erőszakos fellépésekkel szemben, m e l y e k a hatóságot, v a g y a n n a k t a g j a i t hivatásuk gyakorlásában a k a ­ dályozzák, v a g y intézkedésre kényszerítik. A z i l y cselekmé­ n y e k e t 15 évig terjedhető börtönnel bünteti. A törvény 5. S-a k i m o n d j a , h o g y a n n a k alkalmazása szempontjából a posta­ távíró a l k a l m a z o t t a k hatósági k ö z e g e k n e k tekintendők. A p o s t a a l k a l m a z o t t a k n a k n i n c s o l y rendészeti ügykörük, m i n t a pénzügyőri, erdészeti, vasúti, stb. személyzetnek. Bírói ténykedés n e m hárul a postára, m e r t a k i s e b b tömegű postajövedéki esetek elbírálása a pénzügyi ható­ ságok, i l l e t v e a bíróságok ü g y k ö r é b e t a r t o z i k . 11. §. A posta v i s z o n y a a vasútakhoz. A v a s u t a k jövedelmeiket életbelépésükkor a posta rová­ sára szerezték, melytől a f o r g a l m a t , m e l y c s a k n e m teljesen a posta kizárólagos j o g a alá t a r t o z o t t , n a g y részben átvették. E l i s m e r i ezt a vasúti vállalatokról szóló 1858. évi német tör­ vény, az első szász v a s u t a k engedélyokirata, az 1837. évi b a j o r k i r . rendelet, Svájcban p e d i g ' a vasút e n n e k fejében m a i s kárpótlás jellegével b í r ó évi járulékot f i z e t a postának. A vasút postaszállítási kötelezettsége az a l a p j a a z o k n a k a f e l ­ tételeknek, m e l y e k m e l l e t t az állam a vasútat engedélyezi. I. A vasút postaszállítási kötelezettsége nálunk a követ­ k e z ő k b e n foglalható össze: a) m i n d e n vasút a fővonalakon kívánatra a postát szállí­ t a n i köteles s az o l y vasút, m e l y a posta ingyenes szállítására v o n a t k o z ó kötelezettség alól f e l m e n t v e nincs, az állam t u l a j ­ donát képező vasúti postakocsikat, a k ü l d e m é n y e k útközi kezelésére és felügyeletére r e n d e l t postaalkalmazottakat díj­ mentesen szállítani köteles. A szállítás módozatait a keresk. m i n i s z t e r állapítja meg (az 1907 : L 1 V . t.-c. alapján kibocsá­ t o t t vasútüzleti rendtartás 68. §.); b) a posta által igénybevett mellékkocsikért a megállapí­ t o t t d í j fizetendő (újabban a z o n b a n a z o k a t a vasút díjmente­ sen szállítja); c) zárlatok^szállítása szavatosság mellett a vasúti közegek

53 útján o t t kötelező a vasútra, a h o l a m e n e t e k e t p o s t a k ö z e g e k n e m kísérik, s i l y szállítás be v a n r e n d e z v e ; d) ha postaközegek kísérik a zárlatokat, a vasút köteles a szükséges k o c s i k a t külön d í j nélkül előállítani; e) a helyi érdekű vasút évi díjat k a p a postaszállításért. A postaszállítási kötelezettséget a v a s u t a k engedélyokirata is kimondja. A m i a postaszemélyzet szállítását i l l e t i , a vasút nemcsak a kezelő, h a n e m a menet befejeztével a z o n n a l v a g y k é s ő b b tétlenül visszatérő postaszemélyzetet is t a r t o z i k szállítani. T o v á b b i rendelkezések f o g l a l t a t n a k az egyes vasutak engedélyokirataiban. I l y e n p l . az, h o g y a vasút a saját szol­ gálati levelezését v o n a l a i n a saját a l k a l m a z o t t a i v a l k ö z v e ­ títheti. A z 1880 : X X X I . t.-c. 4. §-a értelmében a h. é. vasutak f e l v a n n a k m e n t v e a posta ingyenes szállítása alól s ha i l y v a s u t a k o n rendes n a p i közlekedés lép életbe, a postaszállí­ tásért egyezségileg megállapítandó díjat k e l l " f i z e t n i . A z 1888 : I V . t.-c. 4. §-a értelmében a h. é. vasút a keresk. m i n i s z ­ t e r kívánatára a postát szállítani köteles s a szállítás felté­ t e l e i t és a fizetendő méltányos díjat a m i n i s z t e r r e n d e l e t t e l állapítja meg. A szállítás fejében a m i n i s z t e r a h. é. vasútat l e g f e l j e b b 50 éven át évenkint egyenlő összegben fizetendő átalánnyal is segélyezheti s a n n a k összege a posta részére nyújtott szolgáltatás arányában s z a b a t i k meg, ú g y , h o g y a postajáratok és kezelés költségeiben a vasúti szállítás folytán elérhető megtakarítás kétszeres összegénél és 5 1 /2%-kal tőké­ sítve l e g f e l j e b b a h. é. vasút tényleges építési tőkéje 10%-ánál n a g y o b b n e m lehet. Az 50 év elteltével tehát a szállítás d í j ­ mentes. A m e n n y i b e n p e d i g az átalány n a g y o b b a postakölt­ ségekben elérhető megtakarításnál, a többlet fejében a m i ­ niszter jogosult törzsrészvények kibocsátása esetén megfelelő névértékű i l y címletek átadását követelni, i l l e t v e ha társaság n e m alakíttatik, az üzleti j ö v e d e l e m b ő l megfelelő részesedést kikötni. A postaszállííás fejében a h. é. vasútnak fizetett összeg államsegély jellegével bírt, mely a h. é. vasutak létesülését előmozdította és meg­ könnyítette. A törvény rendelkezése alapján a keresk. miniszter rendeletet intéz a h. é. vasúthoz s abban megállapítja a vasút kötelezettségét. Megálla­ pítja, hogy a vasút a postát előzetesen jóváhagyott menetrend szerint meghatározott számú vonatokban tartozik szállítani s köteles minden vonathoz egy vasúti kalauzkocsinak a postaszállításra és kezelésre sza­ bályszerűen berendezett és felszerelt felerészét, szükség esetén egész postakalauzkocsit, s ezen felül az esetleg szükséges postamellékkocsikat a megállapított díjért (kocsikilométerenkint 13-2 fillér) előállítani, s azon­ felül a postaszállítás rendes menetének biztosítása végett tartalék posta­ kocsikról is gondoskodni. Ha ennek nem tesz eleget, a szükséges kocsik beszerzése az ő terhére történik. A vonatok szaporítása esetén köteles a h. é. vasút azokhoz a vonatokhoz, melyek postaközeg kísérete mellett közlekednek, a szükséges kocsikat külön díj nélkül előállítani és szállí­ t a n i s a postaközeg által nem kisért vonatoknál a levél, esetleg pénzes l)r. Hollós: Posta- ós táv írójog

3

34 zárlatokat és csomagokat a vasúti kalauzok által szavatosság mellett ingyen közvetíteni. A postakezelő és felügyelő személyzetet a h. é. vasút ingyen szállítja. Ha forgalmi akadály miatt a vonatközlekedés csak 2 állomás közt szakad meg, a vasút a küldemények átszállítását külön díj nélkül tartozik eszközölni. Ha a közlekedés valamely vonalrészen vagy vonalon szünetel, köteles a berendezett közúti postaszállítás költségeit, s egyéb rendkívüli kiadásokat a postának megtéríteni, vagy a szükséges postajáratokat saját költségén és felelősségére berendezni és fenntartani. A korlátolt közforgalomban résztvevő vasutak az 1888. évi augusztus hó 22-én 37.555. sz. a. k i a d o t t k ö z m u n k a - és közlek. m i n . rendelet 5. §-a értelmében t a r t o z n a k a postát m i n d e n megtérítési igény nélkül szállítani. A vasútüzleti rendtartás 68. §-a ezekre is k i t e r j e d . I I . _Moz£Ó- g.S kalauy pnstakorsik srállífása, janítAsa. ^sáía körül áTvasútTditelessége a k ö v e t k e z ő k b e n k ö r v o n a l a z h a t ó : A fővasútak engedélyokirataik értelmében a k a l a u z ­ posták céljaira t a r t o z n a k k o c s i k a t i n g v e n beszerezni és f e n n ­ t a r t a n i . A vasút tulajdonát képező e z e k n e k a p o s t a k o c s i k n a k a javítási költségei a vasútat t e r h e l i k . E z e k csak a k k o r esnek a posta terhére, ha a javítás szüksége p o s t a a l k a l m a z o t t hibája folytán merül f e l . Ezeknél a kocsiknál az átalakítási költsé­ gek azt az intézményt t e r h e l i k , m e l y n e k érdekében (kezde­ ményezésére) az átalakítás történik. A műhelyi javítás után az önköltségi pótléktól a posta mentes. A p o s t a k a l a u z k o c s i k a t tetővilágítással a vasút látja el. a belső világítást a posta szol­ gáltat ja. f

J

A mozgópostakocsikat a posta szerzi be s azok a posta tulajdonát képezik. A mozgópostakocsik külső tisztításának költségei a postát t e r h e l i k , a z o n b a n a tisztítást a m e n e t elvégeztével a végállomáson a vasúti k ö z e g e k végzik. A mozgó­ postakocsik belső tisztításáról s az ehhez szükséges anyagról a posta a saját költségén g o n d o s k o d i k . A m o z g ó p o s t a k o c s i k kenését a vasúti k ö z e g e k végzik, de az a n y a g költségeit a posta megtéríti. A mozgópostakocsik javítása a postát t e r h e l i , kivéve, ha a sérülést vasúti k ö z e g okozza, a m i k o r a z o k javí­ tásáról, a vasút g o n d o s k o d i k . A h. é. vasutak, engedélyokirataik értelmében, a posta­ szállításra szolgáló k o c s i k j ó k a r b a n tartásáról és külső tiszto­ gatásáról, a belső berendezési és felszerelési tárgyak előállí­ tásáról, pótlásáról, javításáról m a g u k g o n d o s k o d n a k , míg a posta a belső tisztogatás, fűtés, világítás költségeit v i s e l i . I I I . Pályaudvari épületek, helyiségek átengedése a posta részére. A fővasútak engedélyokirataik értelmében kötelesek állomásaikon a posta részére szükséges helyiségeket i n g v e n átengedni (1869 : V . , 1870 : X X V I l l . , 1874 : X X V I Í L , 1 8 8 1 : X L V . , 1882 : X L V . t . - c ) . A h. é. v a s u t a k a t helyiségek ingyenes átengedésére v o n a t k o z ó kötelezettség n e m t e r h e l i .

35 A M Á V . állomásain a posta a szükséges épületekért és helyiségekért azelőtt bért, u t ó b b fenntartási átalányösszeget f i z e t e t t a MÁV.-nak, m e l y u t ó b b i használati d í j jellegével bírt. A használat f e j é b e n az épület befektetési tökéjének 4%-át, a fenntartásért 2%-ái k e l l e t t a MÁV.-nak megtéríteni. U j a b b a n a posta e c í m e n m i t sem t a r t o z i k f i z e t n i . A posta v i ­ seli a z o n b a n az általa használt épületeknél a közterheket s a felmerülő (világítási, kéményseprési, vízszolgáltatási) költsé­ geket. A helyiségek v i l l a m o s világítási költségei a z o n b a n a postát n e m t e r h e l i k . A M Á V . állomásokon a vasút által áten­ g e d e t t területen a p o s t a költségén létesített állandó építmé­ n y e k a posta tulajdonát k é p e z i k . I V . Anyagszolgáltatás és szállítás a vasút részéről: a) A vasút díj­ mentesen nyújtja a posta részére szükséges vasúti szállításokat és a postakocsi meneteket: b) lámpaolajat, világítási anyagot a mozgó-kalauz­ posták utólagos megtérítés (leszámolás) mellett díjmentesen vehetnek át a vasúti szertárakból: c) a vasúti állomások a mozgó- (kalauz-) posták részére a kiindulás helyén vagy szükség esetén menetközben is, a mozgó­ tkalauz-) posta vezetőjének nyugtájára fűtő anyagot, utólagos megtérítés
36 12. §. A posta v i s z o n y a a hajózási vállalatokhoz. A Magyar Folyam- és Tengerhajózási r. t.-al ( 1 9 2 6 : X X I I L t.-c.) kötött szerződés értelmében a keresk. m i n i s z t e r a társa­ ság hajóit postaszállításra igény/beveheti a nélkül, h o g y a tár­ saság e címen díjazást igényelhetne. A társaság külföldi igaz­ gatóságokkal csak a m i n i s z t e r engedélyével indíthat szerződés kötése iránt tárgyalásokat s köthet szerződéseket. A hajók o t t , a h o l posta nincs, kötelesek a felektől küldeményeket átvenni s a postának továbbadni. A hajón a postát meg­ felelően e l k e l l h e l y e z n i , a szolgálatot a posta j o g o s u l t saját közegeivel ellátni, k i k n e k elhelyezéséről és ellátásáról a tár­ saság mérsékelt áron köteles g o n d o s k o d n i . A társaság egész v a g y o n á v a l felelős a hajón levő küldeményekért a belföldi postaszabályok és a nemzetközi postaszerződések értelmében, tűzkár s e g y é b erőhatalom eseteiben a z o n b a n csak a k k o r , ha az illető küldeményt a társaságnál biztosítják. A társság fele­ lőssége egy-egy hajón levő küldeményekért r e n d s z e r i n t 100.000 pengő összegig t e r j e d , ezenfelül csak a k k o r , ha a k ü l d e m é n y e k a társaságnál a posta kívánságára az értéktöbblet erejéig b i z ­ tosítva v o l t a k . A társaság saját számlájára postaküldeménye­ k e t n e m közvetíthet, kivéve a társaságnak saját hajóin, saját közegeivel közvetített szolgálati levelezését. A társaság és a posta közt felmerülő vitás kérdéseket a keresk. m i n i s z t e r dönti el (1. 1920 : X I X . t.-c. is). A Dunagőzhajózási Társaság postaközeg kísérete nél­ kül levélzárlatokat szállít s felelős a sérülten átadott zárla­ tokból h i á n y z ó ajánlott küldeményekért (7171—1888. k. m.).. V o l t még szerződésünk az Adria Tengerhajózási r. í.-gal (1914 : X X . t.-c.) és a Magyar-Horoát Tengerhajózási r. í.-gal (1914 : X X I I I . , X X I V . t.-c.) is, ezek a z o n b a n érvényüket vesz­ tették. A tengerparti államoknak a n a g y hajótársaságokkal kötött egyezményei szolgálnak a l a p u l a postaküldemények­ nek a tengerentúli országokba való szállítására. 13. §.

A

posta

viszonya

a

légiközlekedési vállalatokhoz.

A légi közlekedést szabályozó 10.270—1922. M. E. sz. rendelet (kiadva az 1922 : X V I I . t.-c. 30. S-a alapján) 15. §-a értelmében a rendes járatokat teljesítő közforgalmú légi járóművet a m. k i r . posta posta­ szállításra igénybe vehet s ezt az igénybevételt a keresk. miniszter rendelettel szabályozza. A postát szállító légi járómű ebbeli működésében a postai szabályoknak van alávetve. Légi közlekedési vállalat a postaszol­ gálat ellátásáról külföldi postaigazgatással vagy vállalattal csak a keresk. miniszter engedélyevei tárgyalhat s szerződést csak a miniszter jóvá­ hagyásával köthet. A légi közlekedési vállalatok engedélyokirata szerint engedélyes köteles a posta kívánatára a postaküldemények szállítását elvállalni. A vállalat köteles a posta kívánatára más postaigazgatásokkal és válla­ latokkal a postaszállításra nézve megállapodásokat létesíteni, ha azok a postával kötött egyezményben vagy más postaigazgatással engedély alapján létesített megállapodásban elvállaltnál súlyosabb feltételekkel!

nem járnak. A járatok és a járművek szaporítása, ha az önköltség meg nem térül, nem követelhető. A vállalat a postaszállításból folyó viszony rendezésére a postával egyezményt köt. Az engedélyokirat postakülde­ mények szállítására a vállalatnak kizárólagos jogot nem nyújt. A lég­ ügyi hatóság a vállalatot bírsággal sújthatja, ha a postával kötött egyez­ ményben vállalt valamely kötelezettségének nem tesz eleget. A keresk. miniszter a vállalat engedélyét visszavonhatja, ha a postával szemben vállalt kötelezettségét 1 éven belül ismételten nem teljesíti. A postának a légi közlekedési vállalatokkal való jogviszo­ nyát a vállalatokkal kötött egyezmények szabályozzák. Az e g y e z m é n y b e n m e g v a n j e l ö l v e az úivonal, m e l y e n a szállítás történik. A menetrendet a posta és a vállalat együttesen álla­ pítják meg, melynél f i g y e l e m b e k e l l v e n n i a külföldi légi k ö z ­ lekedési vállalatok menetrendjét (csatlakozások). A szolgá­ l a t r a kifogástalan járóműveket k e l l a l k a l m a z n i . A szállítás tárgyai: közönséges és ajánlott levélpostai k ü l d e m é n y e k , a távíratok, értéklevelek, értékdobozok, u t a l ­ v á n y o k és csomagok. E g y e z m é n y létesíthető az összes v a g y csak egyes küldeményfajokra. A vállalat r e n d s z e r i n t a kijelölt postahivatalnál veszi, illetve adja át az összegyűjtött i l l e t v e szállított a n y a g o t és Serját költségén és felelősségére szállítja gépkocsin a repülő­ térre, i l l e t v e a p o s t a h i v a t a l b a , de szállíthatja oda a posta is. A repülés esetleges elmaradása a j e l z e t t h i v a t a l n a k bejelen­ tendő. A légi közlekedési eszközökkel szállított küldemények­ n e k e szállítása fejében a vállalatnak j á r ó pótdíjat a posta és a vállalat k ö z ö s megegyezéssel állapítják meg. N e m jár p ó t d í j a posta-, távíró- és távbeszélő szolgálati levelezésért (távira­ tokért) 3 k g . súlyig, míg azonfelül a csomagokra megállapított pótdíj n y e r alkalmazást, i l l e t v e ha csomagszállítás nem tör­ ténik, kg.-ként a levélpostára 1 k g . súly után megszabott pót­ d í j 2-szerese esedékes. T i l o s más küldeményt szállítani, m i n t a posta által átadottakat, s a vállalat szolgálati levelezését. A díjak a posta hozzájárulásával változtathatók meg. A díja­ k a t a r o v a t l a p b a b e j e g y z i k s ez alapon azokat a társaságnak h a v o n t a megtérítik. A postaszállításra v o n a t k o z ó egyezményt r e n d s z e r i n t 10 évre kötik s i l l e t v e a n n a k érvénye a légi közlekedési válla­ l a t r a k i a d o t t engedélyokirat lejártával megszűnik. A posta a szállításra más légi közlekedési vállalatot is igénybe vehet s e c í m e n a vállalat a postától kártérítést n e m követelhet. A vállalat köteles a csatlakozó vállalatokkal a postaszállításra nézve megegyezni. A vállalat köteles a légi j á r ó m ű v ö n a f o r g a l o m felvétele­ k o r 50 n a p o n át a posta részére 100 kg. maximális súlyt és 1 köbméter területet biztosítani. Azután a súlyhányad és a köbtartalom az előző h a v i átlagos f o r g a l o m másfélszeresében n y e r megállapítást. Külföldi vállalat a m a g y a r postát a súly­ m a x i m u m szempontjából k e d v e z ő t l e n e b b elbánásban nem

38 részesítheti. A posta j o g o s u l t az országon átszállított anyagot ellenőrizni. A vállalat köteles az útvonal mentén fekvő városok posta­ h i v a t a l a i részére ejtőernyő útján zárlatokat leadni, m e l y célra a zárlat átvételére a l k a l m a s terepet a posta biztosítja, gondos­ k o d i k a l e d o b o t t zárlatok biztosításáról s kieszközli a h e l y i hatóságok netán szükséges engedélyét. Kényszerleszállás ese­ tén a vállalat köteles a p o s t a a n y a g o t és a táviratokat saját költségén és veszélyére a legközelebbi p o s t a h i v a t a l h o z beszál­ lítani. A társaság és a posta közt felmerülő véleményeltérés esetén a keresk. m i n i s z t e r dönt. Külföldi légi közlekedési vállalatokkal egyezmény kötése esetén a m a g y a r p o s t a a n y a g n a k ezen az úton v a l ó továbbí­ tásáról a vállalat köteles g o n d o s k o d n i . A p o s t a i szolgálati leve­ lezés kedvezményes szállítását a z o n b a n csak az esetben b i z t o ­ sítja, ha erre nézve a külföldi vállalattal m e g t u d e g y e z n i . Az új útvonalra eső p ó t d í j a k egyetértően állapíttatnak meg" s a más vállalatokkal netán megosztandó p ó t d í j a k b ó l folyólag* a postára kötelezettség n e m hárulhat. A leszámolásokat a vál­ l a l a t o k egymás közt e j t i k meg. A z e g y e z m é n y határozmányai kötelezők a vállalatra a k k o r is. ha a m a g y a r posta az a n y a g o t szállításra más vállalatnak a d j a át. Küldemények elveszése esetén a vállalat felelősségének mértéke u g y a n a z , m i n t a postáé. A vállalat felelőssége meg­ szűnik, a m i k o r a zárlatokat a postának sértetlen állapotban átadja. Az útvonal mentén ledobott zárlatokért a vállalat nem felelős. Ha a k ü l d e m é n y e k a vállalat hibájából k é s ő b b j u t ­ nának a rendeltetési h e l y r e , m i n t más közönséges szállítási eszközökkel, a posta a feladónak visszatérítendő pótdíjat a vállalatnak j á r ó összegből l e v o n j a . Igazolatlan késedelem, i l l e t v e a zárlatok kezelése körül előforduló rendellenesség esetén a vállalatra bírság róható ki meghatározott összeg erejéig. A keresk. m i n i s z t e r j o g o s u l t a postaszállítást az egyezményi feltételek megsértése esetén 14 n a p p a l , egyébként 2 hóval előre történő értesítés után megszüntetni, a m i v e l k a p ­ csolatban kártérítési igény emelésének n e m lehet helye. Az államok is köthetnek egymással egyezményt a kölcsönös légi forgalomra (ilyen az 1923. évi magyar—osztrák légiforgalmi egyezmény), mely alapul szolgál az egyik állam járóműveinek a másik állam légteré­ ben való közlekedésére s a feltételek megállapítására. A postaszállítást rendszerint külön megállapodások szabályozzák, melyek főleg a díjak megoszlásának kérdését rendezik. 14. §. A posta v i s z o n y a a gépjárómű vállalatokhoz. A közforgalmú g é p j á r ó m ű közlekedési vállalatok létesí­ tésére engedélyt a keresk. m i n i s z t e r ad (1922 : X I I . t.-c. a l a p ­ j á n k i a d o t t 78.002—1923 k . m . ) . A m i n i s z t e r i l y engedélyt csak a b b a n az esetben ad k i , ha a vasút, i l l e t v e a posta a z o n

39 a v o n a l o n k ö z f o r g a l m ú gépkocsijáratokat b e r e n d e z n i n e m kíván. A vállalattal a posta o l y postaszállítási szerződést köt, m i n t a postaszállításoknál általában (4. §. I I . 8. p.) s megköve­ t e l i , h o g y a j á r m ű b e n a zárlatok és k ü l d e m é n y e k elhelyezé­ sére megfelelő záros tartály álljon rendelkezésre.

I I . Magánjogi rész. 15. §. A postaszállítási szerződés. A postai szállítási szerződés a magánjog s z e r i n t i m u n k a ­ szerződés (locatio c o n d u c t i o operis), m e l y a posta s az azt i g é n y b e v e v ő f e l e k közt j ö n létre, s m e l y n e k a magánjogi szer­ ződéstől eltérő tartalmát a postaüzletszabályzat határozmán y a i határozzák meg. Ez a szerződés v o n a t k o z i k a küldemé­ n y e k felvételére, szállítására és kézbesítésére s bele k e l l érteni a k ü l d e m é n y gondos kezelését, sérülés ellen való óvását, a levéltitok szoros védelmét, kézbesíthetetlenség esetén a f e l ­ adási h e l y r e v a l ó visszaküldését. A posta a kezelés folyamán a rendes g a z d a gondosságával t a r t o z i k eljárni. A postaszállí­ tási szerződésben a postát igénybevevő f e l e k és a posta telje­ sen egyenrangú szerződő felek. A szerződő fél a posta részéről n e m a p o s t a a l k a l m a z o t t , h a n e m m a g a a posta s a posta­ a l k a l m a z o t t a posta meghatalmazottjaként szerepel. A postaszállítási szerződést illetően többen a szakírók közül ( A r n d t , F l e i n e r , L i n d e N a w i a s k y , Schott, Z o r n , stb.) a z o n a z állásponton v o l t a k , h o g y a n n a k megkötésénél k ö z j o g i térre tartozó v i s z o n y j ö n létre s ez a nézet azon a l a p u l t , h o g y a posta tevékenysége az államfelségre (regálé) v a n alapítva s í g y teljesítményei is k ö z j o g i térre t a r t o z n a k , minélfogva a posta igénybevételénél sem lehet magánjogi, h a n e m csakis k ö z j o g i kötelezettségről szó. E szerint a posta teljesítményei­ ért is n e m d í j , h a n e m az állami teljesítményekért megszabott szolgáltatás ( a d ó ) jár, s az állam a postálkodással n e m hasz­ not hajtó foglalkozást űz, h a n e m állami feladatát teljesíti s a közönséggel való érintkezésben is n e m szerződés, h a n e m k ö z ­ j o g i obligáció (kötelem) j ö n létre. A postaszállítási szerződés a z o n b a n kétségtelenül magán­ jogi jellegű, a m i t a k ö v e t k e z ő k i g a z o l n a k : a) munkateljesítés az e g y i k , ellenszolgáltatás (díj) a másik o l d a l o n , a m i a magán­ j o g i szerződésnek jellegzetes ismérve, b) a k e r e s k e d e l m i tör­ v é n y 421. §-a a kereskedelmi jognak, tehát a magánjog egy részének s u b s i d i a r i u s (pótlólagos) alkalmazhatóságát (2. §.) m o n d j a k i , c) a csomagszállítási és pénzközvetítési üzletágak­ nál, m e l y e k e t a posta is m i n t magánvállalkozó lát el, a közjogi j e l l e g e t valójában n e m lehet meglevőnek t e k i n t e n i , s e k k é p a regálé alá tartozó küldeményekkel se f e j t h e t ki a posta köz-

40 j o g i ténykedést, m e r t ezeknél is iparszerű szállítási tevékeny­ ség b o n y o l ó d i k le, a m i az állam lényegével és céljával n i n c s összeforrva; d) az üzletszabályzat értelmében a felek a kár­ térítési kérdéseket a keresk. miniszter döntése után bírói útra terelhetik, a m i magánjogi jogérvényesítés; e) az állami keze­ lésbe v e t t posta is köthet magánjogi szerződéseket ( p l . épí­ tési szerződés); f) n e m e l l e n k e z i k a magánjogi szerződési j e l ­ leggel az, h o g y az igénybevétel módozatait, a p o s t a i szabá­ lyokat a posta maga állapítja meg, m e r t ez a vasúton, hajó­ zásnál, sőt a n a g y magánvállalatoknál is, hasonló m ó d o n tör­ ténik, anélkül, h o g y ezért az akaratelhatározás szabadságá­ n a k , m i n t szerződési kelléknek a hiányáról lehetne sző; g) az. h o g y a posta a feladáskor a feladó kilétét nem vizsgálja, n e m e l l e n k e z i k a magánjogi szerződési jelleggel, m e r t isme­ r e t l e n féllel is lehet szerződést kötni, s a posta tömegforgal­ mára való t e k i n t e t t e l n e m k u t a t h a t j a a feladó kilétét: h) u g y a n e z e n o k b ó l a posta esetleg cselekvőképtelennel is köt­ het ezen k ö r ü l m é n y n e m ismerése folytán szerződést, azonban a cselekvőképtelenség kiderülése esetén a posta a szerződést kötelezőnek i s m e r h e t i el, a m i r e szállítási kötelezettsége kény­ szeríti is: i) az, hogy a felvétel elutasítása esetén n e m kereset, h a n e m panaszjog i l l e t i m e g a felet, nem tagadása a szerződés magánjogi jellegének, m e r t az elutasítás folytán a szerződés ez esetben n e m j ö n létre; k) az, h o g y a posta kártérítést nem minden esetben ad (késedelem), s kártérítési kötelezettségét t ö b b p o n t o n korlátozza, n e m i g a z o l j a a magánjogi j e l l e g hiá­ nyát, m e r t a posta döntése után az i l y eset is a bíróság elé vihető; l) n e m áll az sem, h o g y a h i v a t a l o k , hatóságok, tehát az állam által feladott küldeményeknél szerződés nem jön létre, m e r t az állami igazgatás egyes ágai közt nincs akadáíva a szerződéskötésnek; m) kizárólagos j o g b ó l f o l y ó szerződési kényszer, mely ellentétben látszik lenni a szerződési szabad­ sággal, az állami kezelésben s a posta m o n o p o l i s z t i k u s h e l y ­ zetében l e l i magyarázatát s egyébként ez a g y a k r a n magán­ vállalati rendszer m e l l e t t kezelt vasútnál is előfordul. A postaszállítási szerződés határozott magánjogi jellege mellett nem fogadható el a nyilvános inté/.eli elmélet sem, melynek a német és fran­ cia közigazgatási jogról írt műveiben Mayer Ottó volt a képviselője. E szerint a nyilvános intézet az állam által fenntartott közérdekű intézet, melynek célja közhasznú szolgáltatások nyújtása (amilyen az iskola, kór­ ház, vasút, stb. nyújt). A nyilvános intézet a személyi és dologi eszközök állaga, mely a közhatalom egy alanyának kezében meghatározott nyilv.ínos célra állandóan szolgálni van rendelve. Az intézet bizonyos teljesít­ ményekre hivatott gép módjára működik, m i t az egyének igénybe vehet­ nek. Az intézet menetét és üzemét annak a gazdája belülről kifelé irá­ nyítja, szabályozza, mit intézeti rendnek neveznék, mely kiterjed az inté­ zet embereire és használóira. Használóinak alkalmazkodniuk k e l l érde­ keikkel az egész rendezett menetéhez, az intézettel szemben alárendelt­ ségi viszonyba kerülnek és előáll az intézeti hatalom, vagvis alárendeltség az intézet fegyelme alá. Az intézet igénybevételével díjkötelezettség jár, a díjakat maga az intézet állapítja meg. Az intézet használatával ellen­ tétben áll a közhasználat. Az intézet használata az intézeti hatóságoknak

41 •és igénybevevőknek akarategységét tételezi fel. Szerződésről azonban i t t beszélni nem lehet, i t t megegyezésen alapuló kormányzati cselekményről van szó. Az intézet mindenkinek rendelkezésére áll, a k i a kikötött felté­ teleket teljesíti, ha az intézet teljesítőképessége kimerítve nincs. Ez a szerződési kényszer, melyből az egyesnek joga származik az intézet igénybevételére s a használat eltiltása esetén jogorvoslatra. Kár esetén kártérítésnek van helye, de ennek közjogi (nem kötelmi jogi) jellege van. A postaszállítási szerződés alapja a postai üzletszabály­ zat, az azt kiegészítő r e n d e l e t e k k e l . A létrejövő postaszállí­ tási szerződés a n n a k határozmányai alapján bírálandó el. A postával máskép, m i n t az üzletszabályzat alapján szerződni n e m lehet. A postaszállítási szerződés tárgyai a postaküldemények, m e l y e k e t feladásra k e l l h o z n i s az elhozás egyenlő hatályú a szerződni kívánással. Az ajánlatot a posta az üzletszabály­ z a t i feltételek teljesítése esetén e l f o g a d j a , különben e l u t a ­ sítja. Szerződés létrejöttéhez n e m elég az ajánlat, de szükséges a p o s t c i a l k a l m a z o t t n a k a felvételre irányuló a k a r a t a . A posta nem kutatja a jogviszonyt, mely a küldemények feladásával létrejön, n e m keresi, h o g y a küldés m e l y okból, m e l y a l a p o n történik, h o g y a küldés esetleg 5 - i k személy jogát n e m érinti-e. h a n e m ezeket a kérdéseket a felmerülő esetekben a bíróság döntésére h a g y j a . A postaszállítási szerződést létrejöttnek kell tekinteni a k ü l d e m é n y n e k a f e l v e v ő k ö n y v b e való beírásával, illetőleg a f e l a d ó v e v é n y n e k kiszolgáltatásával, mások szerint a lebélyeg­ zéssel, ez a z o n b a n n e m áll, m e r t a beírás, lebetűzés sokszor u t ó b b történik, a f e l a d ó v e v é n y kiállítása p e d i g tévedésből el is m a r a d h a t . A szerződés tehát a k k o r j ö n létre, m i k o r a kül­ d e m é n y t a p o s t a a l k a l m a z o t t az üzletszabályzat szerint f e l ­ vehetőnek találja. Ez r e n d s z e r i n t a h i v a t a l o s órákra szorítko­ z i k . A levélszekrénybe a k ü l d e m é n y e k bármikor b e d o b h a t o k . Az órajelzésű kelet-bélyegző a szerződés megkötésének idejét megközelítőleg visszatükrözi. A szerződés megkötésének helye gyanánt szerepel a kül­ d e m é n y neme szerint a p o s t a h i v a t a l , ügynökség, g y ű j t ő h e l y megfelelő feladási osztálya, a faluzó levélhordó helyisége, az ú t k ö z b e n felvetteknél az átvétel helye, m o z g ó - és k a l a u z ­ postáknál a k o c s i a j t a j a , a h o l a küldeményt a kezelőnek átadják, stb. Ha a feladáskor a mutatkozó szabályellenességek pótolhatók és_ a feladó által tényleg pótoltatnak is, a küldeményt felveszik és a szállítási szerződés létrejön, p l . rossz csomagolás pótlása, szállítólevél helyes kiállí­ tása után. Ha nem pótolják a hiányt, a szerződés nem jön létre; ez a relalio semmiség. Vannak oly szabályok, melyeknek a feladó által való be nem tartása a szerződés létrejöttét nem gátolja, de amelyek hozzá­ járulhatnak a szerződésnek más alakban való létrejöttéhez (levelező­ lapokat levélként, nyomtatványokat levelezőlapként, bizonyos esetekben csomagként kezelik, stb.). Lényeges hibák és hiányok esetén p l . forgalom­ ból kizárt tárgy, túlsúly, teljesen rossz csomagolás, a szerződés nem jöhet létre, Iia pedig tévedésből létrejött, a hiány felfedezésekor semmivé válik. Ez a szerződés abszolút semmisége.

42 A feladó feljegyzései a küldeményeken, a feladó által megírt u t a l ­ vány, szállítólevél adatai, a szerződés fontos feltételeit tükrözik vissza; ilyenek ajánlva, express, térti vevény stb. I l y e n továbbá az értéknyilvá­ nítás, utánvételjelzés és maga a címzés. Ezek a jelzések szülik azt a jogi hatást, amit a feladó elérni kíván. A felirattal, bélyegzőlenyomattal ellátott levólborítékok okiratok, melyek a feladó és címzett közti jog­ viszonyok igazolására alkalmasak. A posta a gyorsan romló csomagokat, ha kézbesíthetetlenek, bírói eljárás mellőzésével eladja, vagy megromlás esetén megsemmisíti. Ez azt igazolja, hogy a postának dologbani joga van a küldemények felett. 16. §. Mellékszerződések. A mellékszerződések a postaszállítási szerződéshez csat­ l a k o z ó külön szerződések, m e l y e k b e n a feladó kikötéseihez képest a szállításon kívül e g y é b elemek is f o g l a l t a t n a k . E z e k a k ö v e t k e z ő k é p csoportosíthatók: a) a biztonságot jelző mellékszerződések; az ajánlás, értéknyilvá­ nítás; b) a gyorsaságot jelzők; az express, a távirati utalvány, a sürgős csomag, sürgős nyomtatvány; c) válaszok közvetítése, válaszos levelező­ lapok, válaszdíjszelvények, tértivevény; d) pályaudvarra címzett leve­ lezés; e) csöpostával való továbbítás; f) hivatalos órán túl, vagy éjjel való feladás: g) nyomtatványok feladása cím nélkül (a szerződés szál­ lításra és kézbesítésre jön létre, de nem megnevezett egyén, hanem egész kategóriák részére); h) repülőjárattal való továbbítás; i) i l y e n az utánvétel kikötése (20. §. 4. p.). Ezek feltételeit az üzletszabályzat álla­ pítja meg. 17. §. A feladó j o g v i s z o n y a i . A feladó általában az, a k i a k ü l d e m é n y e n (és kísérő ok­ m á n y o n ) feladóként v a n m e g j e l ö l v e ; ha a feladó neve n i n c s felírva, feladóként általában a feladással megbízottat k e l l t e k i n t e n i . Postaszállítási szerződés j o g ü g y l e t lévén, i l y e t cse­ lekvőképességgel n e m b í r ó e g y é n e k általában n e m köthetnek, s helyettük a jogügyletet a törvényes k é p v i s e l ő j ü k köti meg. Ha kiderül, h o g y a feladó cselekvőképtelen, a szerződés sem­ m i s lesz, de a posta azt szállítási kötelezettsége alapján érvé­ n y e s n e k t e k i n t h e t i . Kiskorú által a k ü l d e m é n y é v e l o k o z o t t kaiért, a t i l t o t t cselekvésen a l a p u l ó kötelem alapján a k i s ­ korút és esetleg", ha a felügyelet elmulasztása f o r o g f e n n , a g y á m o t , g o n d n o k o t , törvényes képviselőt lehet felelőssé t e n n i . A feladással megbízott szerepe, a megbízásra, i l l e t v e a meg­ hatalmazásra fennálló magánjogi s z a b á l y o k szerint i g a z o d i k . A feladó és megbízott felelősségét az előálló esetek szerint k e l l megbírálni. A küldeménybe t i l t o t t m ó d o n beletett r o b b a n ó a n y a g által o k o z o t t kárért a feladó részéről t i l t o t t cselekmény­ ből keletkezett kötelem áll elő. Ha a t i l t o t t tartalomról a f e l ­ adással megbízott is t u d o t t s a káros cselekményt ő idézte elő, ő is felelős. A hiányos csomagolásból eredő károkért csak m a g a a feladó felelős, a megbízott n e m , m e r t ő n e m szerződő fél. A feladó k ü l d e m é n y e felett, míg az kézbesítve n e m l e t t , utólag rendelkezhet. A keresk. t ö r v é n y szerint (404. §.) a r e n -

45 delkezési j o g a d d i g t e r j e d , míg a fuvarozó a f u v a r l e v e l e t , az árú megérkezése után az átvevőnek ki n e m szolgáltatta. A posta a k ö n y v e l t küldeményekről a feladónak feladó­ vevényt szolgáltat k i . A feladóvevények a postával és h a r m a ­ d i k személlyel szemben a feladó igazoló okmányai, cimelyek a postaszállítási szerződés létrejöttét és a küldemény feladá­ sát igazolják m i n d a d d i g , m í g azok hamissága v a g y szabály­ talansága beigazolást n e m n y e r . A z o k közokirat jellegével bírnak ( C u r i a 4 5 8 2 / 1 8 9 9 ; 1 1 . 2 7 8 / 1 9 0 2 . ) . Postakönyvvel, feladó­ j e g y z é k k e l feladóknál a postakönyv, feladójegyzék pótolja a feladóvevényt. S z o r g a l m a z n i könyvelt postaküldeményt csak a f e l a d ó v e v é n y alapján lehet. Téves az a felfogás, m i n t h a a f e l a d ó v e v é n y n e k n y u g t a - v a g y tartozás-elismerés j e l l e g e v o l n a , bár a f i z e t e t t d í j nyugtázva v a n r a j t a . Feladó­ v e v é n y csak a feladást i g a z o l j a , kézbesítést n e m s erre nézve vélelmet sem állapít meg. A f e l a d ó v e v é n y jelentősége a kár­ térítésnél lép előtérbe, m e r t csak a n n a k felmutatása m e l l e t t lehet kártérítési igényt érvényesíteni. A hiányos, fogyatékos, h a m i s f e l a d ó v e v é n y i l y igény érvényesítésére n e m fogadható el. Az elveszett feladóvevényeket a posta másodlattal pótolja. A feladóvevények, ha a z o k alapján felszólalás történt, a f e l ­ szólalás napjától számított 1 évig érvényesek. Ha a kártérí­ tés ez a l a t t az idő a l a t t elintézést n e m n y e r , a feladóvevény érvénye további 1 évre meghosszabbítható. 18. §. A címzett'jogviszonyai. Címzett az, a k i a k ü l d e m é n y címében i l y e n gyanánt m e g v a n jelölve. Ő a postaszállítási szerződésben nem szereplő fél, abból rá j o g o k v a g y kötelezettségek n e m haramiának, m e r t a szerződés a posta és feladó közt létesül. A címzett jo­ gosult a küldeményt átvenni, v a g y az átvételt megtagadni, kivéve a z o k a t , a m e l y küldeményeknél az átvétel az üzlet­ szabályzat értelmében kötelező. Címzett az átvételt általában j o g i l a g csak a k k o r n e m t a g a d h a t j a meg. h a a küldésre a l a p i d szolgáló j o g v i s z o n y b ó l az elfogadás kötelezettsége következik. A küldeményt megszemlélheti, de f e l n e m b o n t h a t j a , t a r t a l ­ mát el n e m o l v a s h a t j a , h o g y az átvétel ügyében n y i l a t k o z h a s sék. A kézbesíthetlen küldeményeket a feladónak kézbesítik vissza (tértiként k e z e l i k ) . A posta a szerződési kényszerből kifolyólag köteles a kül­ d e m é n y t f e l v e n n i a k k o r is, ha a címzett cselekvőképtelenségét i s m e r i . Az i l y küldeményeket a posta, ha a cselekvőképtelen­ ség tudomására j u t , a képviselőnek, a g y á m n a k , g o n d n o k n a k , e g y é b k é n t p e d i g magának a címzettnek kézbesíti. A posta a küldeménynek a címzett részére való k i s z o l ­ gáltatásával a n n a k birtokát a címzettre saját nevében átru­ házza. Címzettnek akkor van joga a küldeményhez, m i k o r azt részére kézbesítik s míg ez m e g nem történik,

44 a feladó a küldeményt visszaveheti. A keresk. t ö r v é n y 406. §-óban biztosított azon j o g , h o g y az átvevő az útban levő árúk biztonsága érdekében fuvarozót utasításokkal láthatja el, a címzettet n e m i l l e t i meg. A posta nemcsak magának a c í m ­ zettnek, h a n e m az üzletszabályzatban j e l z e t t helyettes átve­ vőknek (családtag, háznép, m e g h a t a l m a z o t t stb.) v a l ó kézbe­ sítéssel is eleget tesz kötelezettségének. A jogi személyek ré­ szére való kézbesítésre is az üzletszabályzat határozmányai irányadók. A k ö n y v e l t k ü l d e m é n y e k kézbesítése kézbesítő okmány alapján történik, m e l y e n az átvevő a k ü l d e m é n y (utalvány­ összeg) átvételét e l i s m e r i . A p o s t a i kézbesítő o k m á n y o k köz­ okiratok. Kártérítési igénye általában n e k csak a k k o r , ha feladó ezt ha a feladó meg n e m található igény fenntartásával veszi át a

a feladónak v a n , a címzett­ a jogát részére engedményezi, v a g y a belföldi címzett a kár­ küldeményt.

A címzett érdekei biztosítására külön szerződéseket köt­ het a postával. És p e d i g : a) a fiókbérleti szerződést, a m i a k ü l d e m é n y e k kézbesítésének gyorsítását célozza; b) utánküldési szerződést, a m e l y n e k feltétele, h o g y a címzett a postával szemben magát i g a z o l j a és az utánküldéssel j á r ó díjakat fe­ dezze; c) díjelőlegezcsi szerződést, m e l y esetben forgalmához mért ó v a d é k letétele m e l l e t t , a f e l a d o t t postaküldeménynek a díját utólag, b i z o n y o s i d ő k ö z ö k b e n f i z e t i m e g ; d) címzett jogosult saját küldeményeit illetőleg adatszolgáltatást kí­ vánni; e) j o g a v a n kívánni, h o g y a küldeményei a címben jelzett helytől eltérő helyen kézbesíttessenek, amiért külön d í j járA keresk. törvény 407. §-a k i m o n d j a , h o g y az árúk r e n ­ deltetési h e l y r e való érkezése után az átvevőnek szabadságá­ b a n áll a fuvarozót a fuvarlevél átadására és az árú kiszol­ gáltatására szorítani. E b b ő l a címzett önálló jogát n e m lehet levezetni, m e r t hiszen a keresk. t ö r v é n y 421. §-a k i m o n d j a , h o g y a postára saját üzletszabályzata az irányadó. Az üzlet­ szabályzatnak n i n c s o l y rendelkezése, a m e l y b ő l a címzettnek ezen jogát le lehetne v e z e t n i , sőt a feladónak egészen a c í m ­ zett részére való kiszolgáltatásig fennálló rendelkezési joga azt i g a z o l j a , h o g y a feladó által az utolsó p e r c i g visszavehető küldeménynél a címzettet a küldemény kiszolgáltatására vo­ natkozó önálló jog nem illeti meg. 19. §. A díjak. A feladóval kötött postaszállítási szerződés fejében e l l e n ­ szolgáltatás jár, s a feladó köteles a megállapított s a feladás­ k o r fizetendő szállítási s e g y é b díjakat a postának m e g f i z e t n i . A fizetendő díjakat az üzletszabályzat és a díjszabások állapítják meg. Az üzletszabályzat értelmében a postadíjak

45 helyen kiszabásának kérdésében a posta dönt s e téren bírói eljárásnak h e l y e nincs. A rendeltetési h e l y e n a bérmentesítési kényszer alá n e m eső bérmentetlen v a g y elégtelenül díjazott k ü l d e m é n y e k után a díjak kétszerese, illetne pótdíj jár, a m i n e m büntetés pénz, h a n e m ellenszolgáltatás a d í j külön besze­ déséért és nyilvántartásáért. A tulajdonképpeni szállítási (bérmentesítési) díjon k í v ü l v a n n a k mellékdíjak, a m e l y e k e t különleges szolgálatok után k e l l f i z e t n i (cijánlás, express, tértivevény, t u d a k o z v á n y díja, bemutatási, beszedési d í j , visszavétel, címváltoztatás díja. vámközvetítési d í j , fekbér, fiókbér stb.). Idegen illetékeket (vám, fogyasztási a d ó stb.) a posta beszedi s az illető idegen igazgatási ágnak a kirótt összegben beszolgáltatja. Esetleges felszólalósokat is oda k e l l intézni. A postadíjak a magánjogi postaszállítási szerződésnek megfelelően tulajdonképen magánjogi jelleggel bírnak, a z o n b a n állami j ö v e d é k e t képeznek s a díjak ebből a jellegé­ b ő l folyólag a z o k a t az állam közjogi jelleggel ruházta fel. I n n e n v a n , h o g y a díjakat a posta n e m fizetés esetén j o g o s u l t az üzletszabályzat értelmében (121. §.) előzetes bírói eljárás mellőzésével, kényszer útján beszedni. (54.129—1878. p. ü. m i n . r e n d . ) . A k é n y szerbehajtás állami előjog, célszerűségi rendszabály, a díjak pontos befolyásának biztosítására. K ö z ­ j o g i jellege általában a szállítási (bérmentesítési) díjaknak v a n , a z o n b a n a g y a k o r l a t szerint az a mellékdíjaktól elvál a s z t h a t l a n egységes összeget képez s í g y az egész d í j kény­ szerbehajtás alá esik. A posta a küldeményt csak akkor adja ki az átvevőnek, ha az ese­ dékes díjakat megfizeti, s azok megfizetéséig a posta a küldeményre meg­ tartási- (zálog-) jogot gyakorol. A díjakat a díjszabásokban teszik közzé. A jó tarifa kellékei: az ol­ csóság, egyszerűség, egységesség. A díjakat nem szabad elaprózni, sem a díjszabást bonyolulttá tenni, mert ez nehezíti az eljárást, téves díja­ zásra vezet s növeli a költségeket. A díjak olcsósága a forgalmat fejleszti s olcsó díjak mellett a posta jótéteményeiben a nemzet összes rétegei ré­ szesíthetők. A postai díjszabás alapja az önköltség, de figyelembe jön a díjszabás megállapításánál a szolgáltatásnak a felek szempontjából vett értéke s a felek teljesítőképessége. A díjszabásokat ki k e l l hirdetni és csak kihirdetés után érvényesek. Az a terület, melyre nézve ugyanaz a díjszabás áll fenn, a díjteriilet. A postadíjak részben készpénzben, részben postabélye­ gekben r o v a t n a k le s a postabélyeg a postával szemben tör­ vényes fizetési eszköz. Az államfelségből következik, h o g y csak belföldi postabélyegek használhatók bérmentesítésre. A postabélyegek az üzletszabályzatban felsorolt esetekben ér­ vénytelenek (már használtak, t ö b b darabból összeillesztettek, m e l y e k színes részéből hiányzik stb.). A postabélyegek beszer­ zése vétel, melynél a visszavételt n e m lehet kikötni. A t e n g e r i hajón f e l a d o t t levelezéseknél azon ország bélyegei érvénye­ sek, melyekhez a hajó tartozik (hajó a n y i l t tengeren is az anyaország területének minősül), v a g y amelynek a kikötője-

46 ben tartózkodik (területi felségjog). A postabélyegek a d í j a k lerovását, elszámolását és az ellenőrzést a l e g n a g y o b b mér­ tékben m e g k ö n n y í t i k . A k ü l f ö l d ö n i t t - o t t postabélyegek he­ lyett bérmentesítő géplenyomatokat használnak. 20. §. A postai szállítási szerződések fajai. A posta a közgazdaságnak fontos segédeszköze s ebben a szerepében a közgazdaság kívánalmaihoz a l k a l m a z k o d n i köteles, h o g y feladatát j ó l betölthesse. E k k é p a posta a szük­ séghez képest új üzletágakat vehet f e l , a régieket p e d i g f e l ­ h a g y h a t j a . A k ö v e t k e z ő k b e n a postának a z o k a t az üzletágait említjük, m e l y e k n e k t a r t a l m a a k ü l d e m é n y e k szállítására és kézbesítésére irányuló általános postaszállítási szerződéstől eltér, s azon túlmenő jellegzetességeket m u t a t f e l . 1. A csomagszállítás l e g k ö z e l e b b áll a fuvarozás fogal­ mához. A postának ez a legköltségesebb üzletága, m e r t n a g y személyzetre, helyiségekre, berendezésekre v a n szüksége. A postán csak a kisebb súlyú csomagforgalom (kisárúforgalom) bonyolítható le, s a vasúti és hajózási v o n a l a k o n k í v ü l eső c s o m a g f o r g a l o m lebonyolítása t a r t o z i k a postára. A csomag­ szállítás nálunk n e m t a r t o z i k a posta kizárólagos j o g a alá. A külföldi n a g y államokban a csomagkezelés t ú l n y o m ó a n ma­ gánvállalatok kezében v a n . ( F r a n c i a - , A n g o l - , Olaszország). A magántársulatok a vasút és a posta működési köre k ö z é éke­ lődnek be. E z e k nálunk főleg a r r a szorítkoznak, h o g v n a g y városokban összegyűjtik a csomagokat, bérelt vasúti k o c s i k ­ b a n teljes koesirakományként olcsón elszállítják és ezután kézbesítik, a m i r e csekély berendezésekre v a n szükségük. A csomagkezelésben előforduló szállítólevélnek a f u v a ­ rozási ügyleteknél előforduló fuvarlevéllel hasonlósága v a n ; de ezzel n e m azonos. Célja n e m az, h o g y a szerződést b i z o ­ nyítsa és a szerződésből f o l y ó j o g o k a t biztosítsa, m e r t erre a feladóvevény szolgál; h a n e m h o g y a n a g y súlyú, kézbe k ö n y n y e n n e m vehető k ü l d e m é n y e k kezelését könnyítse, a szállítási kikötéseket visszatükröztesse, a f i z e t e t t díjakat feltüntesse és kézbesítési o k m á n y u l szolgáljon. Kézbesítés után a szállító­ levélnek közokirat jellege v a n . H a írásbeli k ö z l e m é n y v a n r a j t a , az n y i t o t t levélnek minősül. A szelvény b i z o n y í t ó m a ­ gánokirat, de csak a feladóval szemben. 2. Az értéklevélből fejlődött ki a postautalványt ügylet. Rájöttek, h o g y s o k k a l egyszerűbb az összeget az a r r a szol­ gáló űrlapon j e l e z n i , a díjat postabélyegekben leróni, a posta p e d i g az összeget nyugtára k i f i z e t i a címzettnek anélkül, h o g y az összeget is továbbítani kellene. A feladó a befizetés­ sel az összeg birtokát a postára ruházza át, a posta p e d i g k ö ­ t e l e z i magát, h o g y saját nevében ugyanakkora összeget fizet anélkül, h o g y tudomást szerezne arról, h o g y az összeget m i ­ l y e n célból küldik. Az utalványi ügylet szerződés, m e l y az

47 utalvány szállítására s az utalványozott összegnek a címzett részére v a l ó kifizetésére irányul. N e m azonos tehát a magán­ j o g i utalvánnyal, m e l y o l y jogügylet, melynél f o g v a a z u t a l ­ v á n y o z ó e g y másiknak, az utalványozónak m e g h a g y j a , h o g y a teljesítés felvételére j o g o s u l t h a r m a d i k n a k , az utalványosn a k teljesítsen. A postautalvány szerződési okirat, m e l y e n a szerződés fontos p o n t j a i feltüntetve v a n n a k . A feladással a r a j t a levő bélyeggel együtt a posta tulajdonába megy át. A postautalvány közokirat ( C u r i a 1775/82.). A postautalványi ügylet munkaszerződés. A fél a kisza­ b o t t díjakat f i z e t i , a posta p e d i g az utalvány szállítását és az összeg kifizetését vállalja. A posta munkaszolgáltatása n e m a n n y i r a a szállítás, m i n t i n k á b b a kifizetés, illetőleg e n n e k a megkísérlése. A szerződésben a következő részeket k ü l ö n b ö z ­ tetjük m e g : a) szállítási szerződés az utalványnak a r e n d e l ­ tetési h e l y r e való továbbítására; b) ezzel társul a p é n z k ö z v e ­ títési szerződés, m e l y azt célozza, h o g y az összeg a címzettnek fizettessék k i , v a g y ha ez n e m sikerül, a feladónak fizettessék vissza. Ha a postautalvány befizetése tévedés folytán csak részben történik meg, vagy na v a l a k i hamis pénzzel fizet, a posta szavatossága csak a he­ lyesen befizetett összegig terjed, ha a posta a befizetés elmaradását iga­ zolni tudja. Ha be nem fizetett postautalványt a postakezelésbe becsem­ pésznek és az a hamisítás fel nem ismerése folytán kifizetésre kerül, a posta o l y szolgáltatást teljesített, mellyel az ő vagyona kisebbedett, a cím­ zetté pedig jogtalanul növekedett, vagyis egyrészt jogalap nélkül való gazdagodás, másrészt tartozatlan fizetés esete forog fenn s ezen összegeket a posta keresettel visszakövetelheti. Kényszer útján való beszedésnek, m i n t a postadíjaknál, i t t sincs helye. A visszakövetelésnek azonban az a fel­ tétele, hogy a teljesítő tényleg nem tudta, hogy szolgáltatással nem tar­ tozik, tehát a követeléssel tévedésben k e l l lennie. A címzett ellen gazdagodási keresetnek nem lehet helye, ha kiderül, hogy a fizetés ellenszol­ gáltatásképen történt, p l . árut szolgáltatolt. Ha nem megfelelő értékű ellenszolgáltatást adott, a különbözet erejéig keresetnek vele szemben is helye van. Téves, hogy a posta keresettel csak a feladó ellen fordulhat, mert vele áll szerződésben; mert i t t a kereset az ellen indítandó, a k i j o g . lal odott. Tartozatlan fizetés áll elő akkor is, ha a kézbesítő jogosulatlanul,'vagy kétszer fizet, vagy a jogosnál nagyobb összeget fize­ tett ki és ezt nem tudja visszakapni. 5. Postai megbízási ügylet követelések beszedése az adó­ soktól. Elnevezése téves, m e r t ez n e m megbízás (mandátum), h a n e m munkaszerződés, m e l y pénzbeszedésre irányul. A posta i t t a feladó megbízásából n e m a saját nevében ( m i n t a postautalványoknál) jár e l . Az adós fizetése a tartozást egye­ nesen a feladóval szemben szünteti meg. A p o s t a i megbízási f o r g a l o m b a n megengedett átutalás n e m e g y é b , m i n t a besze­ d e t t összegnek egy h a r m a d i k személy részére való enged­ ményezése. A p o s t a i megbízási munkaszerződésnél 4 alkat­ elemet k ü l ö n b ö z t e t ü n k m e g : a) szállítási szerződés a postai megbízást tartalmazó ajánlott levélnek (megbízási l a p n a k ) a rendeltetési h e l y r e való továbbítására; b) mellékszerződés a megbízási o k m á n y bemutatására és a tartozás beszedésére; c) a beszedett összegnek utalványon v a l ó elküldése, a feladó

48 v a g y 3-ik személy részére; d) az esetleg be n e m váltott o k ­ m á n y visszaküldése. 4. Utánvétel nyilvántartása esetén a k ü l d e m é n y kiszolgál­ tatása, a kitüntetett utánvételi összeg beszedése m e l l e t t törté­ n i k , l i z szerződési mellékkikötés, mellékszerződés (16. §.). A z utánvételnek n a g y közgazdasági jelentősége v a n , m e r t a h i t e ­ lezést feleslegessé teszi s a f o r g a l m a t szilárd a l a p o k r a h e l y e z i . Utánvétellel i s m e r e t l e n e k n e k is k o c k á z a t nélkül lehet árút küldeni. Utánvételeknél a következő j o g i alkatrészeket különböz­ tetjük m e g : a) szállítási szerződés j ö n létre a k ü l d e m é n y e l ­ szállítására és kézbesítésére; b) mellékszerződés létesül a r r a , h o g y a posta a küldeményt az utánvétel beszedése m e l l e t t a d j a ki s c) a beszedett összeget postautalvánnyal j u t t a s s a el a feladóhoz v a g y a k ü l d e m é n y t küldje vissza. A posta az utánvétel beszedésével a feladó adósává válik s a feladónak önálló, eredeti igénye v a n az utánvételi összeg kiszolgáltatá­ sára. Hasonlít a megbízási ügylethez, de m í g o t t a pénzbe­ szedés a fő s a kapcsolatos küldeménytovábbítás mellékkér­ dés, a d d i g az utánvételnél a szállításnak van nagyobb jelen­ tősége s a pénzbeszedés jálsza a kisebb szerepet. A tévedésből be n e m szedett utánvételt a posta per útján hajtja be s ezek kényszer útján n e m hajthatók be (csak a postadíjak). 5. A csekkszerződés értelmében a postatakarékpénztár 1 (egyes országokban a posta) köteles csekkszámlát n y i t n i a számlatulajdonos kívánságára készfizetéseket teljesíteni, az átutalásokat eszközölni, a szükséges könyveléseket elvégezni s azokról értesítést a d n i . A számlatulajdonos köteles törzsbe­ tétet a d n i s a műveletek díjait v i s e l n i . A csekkszerződés pénz­ átutaló bankszerű tevékenységre irányuló munkaszerződés. A postatakarékpénztár felelős azért, h o g y j o g o s u l a t l a n ­ n a k ne fizessen, ne u t a l j o n át, h a m i s v a g y hamisított fizetési utalványt v a g y csekket n e fizessen k i . H a a számlatulajdonos a c s e k k l a p o t gondosan n e m őrzi, az e b b ő l f o l y ó károkért ő felelős. A felvétel a csekkforgalomba minden megokolás nélkül megtagad­ ható, szerződési kényszer tehát nem forog fenn s az ezen a téren nem is volna helyén való, mert ez a ténykedés a magánpénzintézetek, bankok ügykörébe vág. A befizetési lapokkal befizetett összegeknél a posta a befizetéskor kötött pénzközoetítési szerződés (munkaszerződés) alapján a befizetővel szemben szavatol a helyes kifizetésért, illetve a számlán való helyes el­ könyvelésért. A befizetési lap jogi természete olyan, m i n t a feladó­ vevényé, tehát közokirat, mely a befizetésnek a rajta feltüntetett adatok szerint való megtörténtét igazolja. A befizetéskor díjat fizetni nem kell, mert a díj a számlatulajdonos terhére lesz a számlán minden művelet után felszámítva. A postatakarékpénztár tulajdonképen nem nyújt a félnek ellenszolgáltatást, mert a számlán való jóváírást már a számla­ tulajdonossal fennálló szerződésből kifolyólag köteles teljesíteni s ezzel 1

A postatakarékpénztár célja a megtakarított összegek állami sza­ vatosság mellett való gyümölcsöztetése, tehát főleg jóléti jellege van. A betétkönyv közokirat (Curia 9 9 3 1 / 1 8 9 6 . ) .

49 mindkettőnek teljesít. Az, hogy a szolgáltatásért járó díjat a számla­ tulajdonos rója le, tartozás-átvállalás. A számlán való jóváírásnak jogi hatálya van. Ha a befizetés tarto­ zás törlesztése céljából történt, úgy a tartozás a jóváírás időpontjával tekintendő leróttnak, míg egyéb befizetések akkor tekintendők a számla­ tulajdonoshoz beérkezettnek, m i k o r az összegnek számláján való jóvá­ írásáról értesül. Annak, akire a csekk ki van állítva, nincs önálló joga a csekk beváltására. A postatakarékpénztár a csekkszerződésből foíyólag köteles a beváltásra. Ha olv összeg fizettetnék k i , melyre a csekkszámlán nincs fedezet, tartozatlan fizetés, illetve jogalap nélküli gazdagodás esete állana elő s i l y esetben a számlatulajdonos ellen a postatakarék­ pénztár perrel fordulhat, mert a csekk kibocsátója az általános magán­ jogi szabályok (csekkszerződés és t i l t o t t cselekvésből eredő kötelem címén) értelmében felelős azért, hogy a csekkszámlán kellő fedezet áll­ j o n rendelkezésre. A fizetendő illetékek i t t a számlák összegéből leírat­ nak. Ekkép i t t a kényszerbehajtás elő nem fordul. A befizetési lappal eszközölt befizetés visszavételét a befizető nem követelheti, mert a bíróságok álláspontja értelmében a befizetés olykép minősül, m i n t h a a számlatulajdonos kezéhez történt volna (Curia 558—1895.). Az összeget a számlatulajdonostól k e l l visszakérni. Ez az el­ járás nem simul a forgalomhoz s nem helyeselhető. 6. A hirlapmegrendelési szerződés. Ezzel az üzletággal a posta a kultúrának tesz n a g y szolgálatot. A hirlapjegyzékben közzétett l a p o k a t a posta a kiadónál m e g r e n d e l i s a z o k a t p o s t a i úton az előfizetőhöz e l j u t t a t j a . A fél vételárat és szál­ lítási díjat fizet, f i a a l a p már n e m kapható, a f i z e t e t t díjat v i s s z a f i z e t i k . Ha esetleg a vételár e m e l k e d i k , a különbözetet meg kell fizetni. Az i t t létrejövő jogviszony a következő: a) munkaszerződés j ö n létre a kiadó és a posta közt, m e l y szerint a posta a postadíj ellenében kötelezi magát a m e g r e n ­ delhető l a p o k a t a hirlapárjegyzékben közzétenni, a rendelé­ seket, előfizetési díjat f e l v e n n i , az előfizetéseket (vételárat) a k i a d ó n a k kiszolgáltatni, másrészt a l a p o k a t a kiadótól át­ v e n n i és rendes szállítási szerződés keretében az előfizetőhöz e l j u t t a t n i . A k i a d ó n e m a d j a el a lappéldányokat a postának, h a n e m a l a p közvetítésére a postával szerződést köt. Az ügy­ let a k i a d ó és megrendelő közt b o n y o l ó d i k le s a posta k ö z vetítőként előfizető közt megbízás létesül, h o g y a l a p o k a t a kiadónál megrendelje s a vételárt közvetítse, a m i t csak az a) a l a t t i szerződés meglétében t u d eszközölni; c) a megrendelések átvételével a posta egyúttal előfizetési vételt is b o n y o l í t le, m e l y az előfizető és a k i a d ó közt az előfizetés időtartamára j ö n létre. Az előfizetéseket köteles a posta személyválogatás nélkül mindenkitől e l f o ­ g a d n i , tehát szerződési kényszer áll f e n n . 7. A személyszállítási üzletág v a l a m i k o r főüzletág v o l t , de a vasút kifejlődésével elvesztette jelentőségét. Nálunk a személyszállítás kizárólagos j o g n a k sohasem v o l t k i m o n d v a . A személyszállítás munkaszerződés, m e l y az u t a s n a k a kisza­ b o t t díjért ép állapotban meghatározott h e l y r e való szállítá­ sára irányul. A podgyászszállítás: mellékszerződés. A p o d gyász meghatározott súlyig (20—50 kg.) szállítható. Menetjegy D r . Hollós: Posta- és távírójog

4

50 nélküli utazás esetén az utas a menetdíj kétszeresét köteles m e g f i z e t n i (vasútnál ez csalás). Az utazáshoz akkor támad igény, ha a k o c s i b a n h e l y v a n . A l e f i z e t e t t d í j fejében m e n e t j e g y e t szolgáltatnak k i . Gyermekek n e g y e d i k életéviik betöltéséig, ha külön h e l y e t n e m f o g l a l n a k el, menetdíjat n e m f i z e t n e k . Különjáratokért a n n y i m e n e t j e g y árát k e l l m e g f i z e t n i , a h á n y h e l y v a n az illető k o c s i b a n . A f e l a d o t t podgyászért általában o l y szava­ tolás áll f e n n , m i n t a csomagokért. A díjat a posta vissza­ téríti, ha az utazás a posta hibájából n e m lehetséges. A díjak kényszer útján való behajtásának, m i n t h o g y ezek is posta­ díjak, kétségtelenül h e l y e v a n . A ragályos betegek, ittasok, tisztátalanul öltözöttek, töltött f e g y v e r t v i v ő k , r e n d e t l e n k e d ő k és ellenszegülők, durván viselkerlők, 6 éven a l u l i gyer­ m e k e k kísérő nélkül, v a l a m i n t r a b o k , fegyencek, az utazás­ ból ki vannak zárva. A szerződési kényszer tehát ezen kivé­ t e l e k k e l áll fenn. A posta köteles az u t a s n a k a k o c s i b a n h e l y e t biztosítani, utast, podgyászt a rendeltetési h e l v r e szállítani, a podgyászt a p o d g y á s z j e g y átadása ellenében k i a d n i , az u t a s n a k a váró­ t e r e m b e n a tartózkodást m e g e n g e d n i , az u t a s o k épségére ügyelni, baleset esetén n e k i k segélyt nyújtani. Az utas köteles a személydíjat, esetleg podgyászdíjat m e g f i z e t n i , a r e n d és biztonság érdekében t e t t intézkedések­ hez a l k a l m a z k o d n i , a k o c s i rongálásától, bepiszkításától óva­ k o d n i . A p o s t a i gépkocsijáratok igénybevételének módozatait a gépkocsi üzletszabályzat t a r t a l m a z z a (52.227-—910. k e r . m i n . rend.). 21. f. A kártérítés. A kártérítés a postaszállítási szerződésen a l a p u l , m e l y n e k értelmében a posta köteles a k ü l d e m é n y t céljához ép állapot­ b a n e l j u t t a t n i s a beálló károkért, elveszésért felelősséggel t a r t o z i k . A kártérítés n e m i g a z o d i k az általános magánjog szabályai szerint, h a n e m azt az üzletszabályzat szabályozza. A magánjog szerint kár esetén teljes mértékű, széles ala­ pokon nyjig^", Vm-piVe-rmZnyfAcv^ kamatokra, közvetett kárra, e l m a r a d t haszonra is kiterjedő kártérítés jár. míg az üzletszabályzat a kártérítést korlátok közé szorítja. A posta tofflegforgalmával kapcsolatos a felelősségnek ez az okszerű korlátozása, m e l y párosulva a díjak aránylagos olcsó­ ságával, a l a p o t nyújt a r r a a könnyed és gyors kezelésre, m e l y a postát j e l l e m z i s m e l y m e l l e t t e g y e d ü l lehetséges a tömeg­ f o r g a l m a t lebonyolítani. Ellenkező esetben szorosabb, nehéz­ kesebb, tehát több berendezést és személyzetet igénylő keze­ lést kellene b e v e z e t n i , a m i a kezelés lassúbbodásával s a díjak emelésével járna, a k a d á l y a v o l n a n a g y f o r g a l o m k i b o n t a k o ­ zásának s a posta általános igéybevehetőségének, sőt a felmea

51 rült n a g y k á r o k folytán az állami kezelést sem lehetne fenn­ tartani. A feladó megvédheti érdekeit a megfelelő feladási m ó d választása (ajánlás, értéknyilvánítás stb.) útján. 1. A közönséges levélküldemények elveszéseért a posta felelősséget nem vállal, mert a tömegben előforduló i l y küldemények kezelés és szál­ lítás közben nem tartatnak nyilván s a leglelkiismeretesebb kezelés mellett is itt-ott mégis elkallódhatnak, miért is azokért felelősséget vál­ l a l n i nem lehet. A feladás ezeknél a küldeményeknél nem is igazolható, sem a tartalom s i l y körülmények közt felelősséget vállalni nem is lehet. A feladó az ajánlva való feladással különben is védekezhet a károsodás ellen. Nincs felelősség i l y küldemények sérülése, csonkulása esetére sem. 2. Az ajánlott levélküldeményekért csak elveszés esetére jcír megállapított összegű kárpótlás (55 P.), ha az elveszés pos­ t a i kezelésben történt. Az elveszéssel egyenlő hatályú a posta hibájából v a l ó téves kézbesítés. Ajánlott küldeményeknél tehát a posta átalányösszeget f i z e t a kár pótlására s nem a tényleges kárt téríti meg. Elveszés esetének minősül az is, ha az illetéktelen átvevőtől a borítékot sikerül visszaszerezni, a t a r t a l m a t n e m . Elveszettnek kell tekinteni azt a küldeményt, m e l y sem a feladási, sem a rendeltetési h e l y r e meg n e m érke­ z i k , s 3 hó a l a t t holléte m e g n e m állapítható. Az ajánlott kül­ d e m é n y b e n elhelyezett pénzösszegeket, ha eltulajdonítás után a tettestől megkerülnek, a posta a feladónak megtéríti és p e d i g ha t ö b b igénylő v a n a feladás, esetleg az igénylés sorrend­ jében. 5. Az értéklevelek, értékdobozok és csomagokért elveszés, megcsonkulás (kifosztás), sérülés esetére jár kártérítés. Elve­ szés: a k ü l d e m é n y elkallódása, elveszése. Elveszésnek minő­ sül a posta hibájából való téves kézbesítés is. Sérüléssel a k ü l d e m é n y állaga változik s a z z a l k a p c s o l a t b a n értékcsök­ kenés áll elő. I d e számít a bepiszkolás, törés, szakadás is. Csonkulás (kifosztás), a t a r t a l o m egy részének hiánya. Meg­ térítésre kerül a valódi kár a feladás idejében a feladás (tehát a gyártás, termelés) helyén való értéknek megfelelően, a z o n b a n a kártérítés a nyilvánított összegnél n a g y o b b n e m lehet. Értéknyilvánítás nélküli csomagokért a súly m i n d e n k g . - j a v a g y a n n a k töredéke után 4 pengő kártérítés jár. Megcsonkulás vagy sérülés esetén a t a r t a l o m h i á n y z ó v a g y megsérült részének valódi értéke, ha p e d i g a sérülésnél csu­ pán értékcsökkenésről v a n szó, csak a sérült részek érték­ csökkenése kerül megtérítésre. Elveszés esetére a szállítólevé­ l e n j e l z e t t n a g y o b b értékű csomagburkolatért (bőrönd, k o ­ sár stb.) szintén jár kártérítés. Elveszés v a g y teljes m e g r o m ­ lás esetén a szállítási és felszólalási költségek is visszatérítietnek, de az értékdíj n e m téríthető vissza. Ha a címzett a sérült, m e g c s o n k u l t értéklevelet, érték­ dobozt v a g y csomagot a kártérítési igény fenntartása mellett veszi át, a kártérítés őt v a g y engedményesét, egyébként a f e l ­ a d ó t i l l e t i meg. Utánvételi és postai megbízási utalványoknál 4*

52 feladónak az utánvételes k ü l d e m é n y , megbízást tartalmazó? levél (megbízási l a p ) feladóját k e l l t e k i n t e n i . " Ha névre szóló értékpapírok vesznek el, a posta csak a megsemmisítés költségeit téríti meg. A bemutatóra szóló, vagu elveszés esetén üres átirattal forgatható értékpapírok elve­ szése esetén a v a l ó értéknek megfelelő kártérítés jár a n y i l ­ vánított érték határáig, ha a feladó az értékpapírok t u l a j d o n ­ jogát a postára átruházza, s egyúttal a megsemmisítéshez (1881 : X X X I I i . t.-c.) szükséges a d a t o k a t közli. Névre (rende­ letre) szóló értékpapír az, melynél az igért szolgáltatás telje­ sítését az követelheti, a k i n e k a p a p i r felett való rendelkezési j o g a az illető megnevezése útján v a n i g a z o l v a . A bemutatóra szóló papíroknál az igért szolgáltatás teljesítését az j o g o s u l t követelni, a k i a p a p i r t b e m u t a t j a s a p a p i r e minősége a n n a k szövegéből kitűnik. 4. A postautalványoknál a posta a b e f i z e t e t t összegért s a j o g o s u l t n a k v a l ó kifizetéséri szavatol. S z a v a t o l tehát a pos­ t a a l k a l m a z o t t hibájából v a l ó téves kézbesítésért is. A ki n e m fizetett utalványösszegek 3 éven belül visszatéríttetnek, ha a számadások megléte esetén azokból megállapítható, h o g y az összeget a posta tényleg bevételezte, de n e m f i z e t t e k i . Az utalvány téves vagy késedelmes kezeléséért s ezek k ö v e t k e z ­ ményeiért a posta n e m szavatol. A z elveszett utalványt k i f i ­ zetési felhatalmazással pótolja. U g y a n i l y szavatolás áll f e n n a postatakarékpénztári és csekkfizetési utalványoknál is. 5. Az utánvételes küldeményeknél a posta s z a v a t o l : a) a küldeményért az illető küldeményfajra (levél, csomag) f e n n ­ álló szabályok értelmében; b) a beszedett utánvételi összegért úgy, m i n t a postautalványokért; c) a k ü l d e m é n y n e k a posta hibájából az utánvétel beszedése nélkül történt kézbesítése esetére, ha a címzett v a l a m e l y tényleges érték birtokába j u ­ t o t t s az tőle vissza n e m szerezhető, a valódi kárért az után­ vételi összeg erejéig. C s e k é l y értékű k ü l d e m é n y e k n e k ( n y u g ­ ták, tagsági j e g y e k stb.) az utánvétel beszedése nélkül v a l ó kézbesítése u g y a n i s , a m e n n y i b e n a posta ezt a tényt i g a z o l j a , n e m szünteti m e g a feladó és a címzett közti tartozást, m e r t a feladó a posta igazolása birtokában követelését bírói úton is érvényesítheti. ( C u r i a 9426—1908.). 6. A postai megbízásoknál szavatolás áll f e n n : a) a p o s t a i megbízást tartalmazó ajánlott levél elveszéseért, s a n n a k a levélnek az elveszéseért, m e l y b e n a megbízási o k m á n y t vissza, v a g y utánküldték (ajánlott levél kárpótlási d í j a ) ; b) a besze­ dett összegért az utalványozási és beszedési d í j (esetleg p. ü~ illeték) levonásával ú g y , m i n t a postautalványokért; c) ha az okmányt az összeg beszedése nélkül kézbesítik v a g y kelleté­ nél k i s e b b összegben szedik be (kivéve, ha a feladó hibája o k o z t a ) , a posta a tényleges kárért szavatol a kitüntetett meg­ bízási összeg erejéig s kártérítés esetén a követelési j o g az adóssal szemben a postára száll át; d) ha az o k m á n y a levél-

53 n e k a p o s t a h i v a t a l b a n történt felbontása után, az adósnak való bemutatás előtt vész el, a posta a tényleges kárért felel, a z o n b a n a fizetendő összeg egy ajánlott k ü l d e m é n y kártérí­ tési összegénél n a g y o b b n e m l e h e t : e) postai megbízási lapok­ nál a beszedett összegért, m i n t az utalványokért (megbízási l a p elveszéséért nincs szavatolás); f) ha a megbízási lap a p o s t a h i v a t a l h o z beérkezett, de az összeg beszedése nélkül kéz­ besítették, a rendeltetési p o s t a h i v a t a l az összeg utólagos be­ szedését megkísérli, s ha ez n e m sikerül, erről a feladót érte­ síti, kártérítésnek a z o n b a n nincs helye. 7. A hírlapéit)fizetési szolgálatnál a posta a feladóval szemben a hírlapok elveszése, sérülése, késedelme stb. esetére nem szavatol, azon­ ban azokat elveszés, csonkulás esetén pótolja (kiadóval pótoltatja). A posta felelős a beszedett összegért, melynek fejében vagv a lapot szál­ lítja, vagy az öszeget visszatéríti. A posta felelős a lapért beszedett vétel­ árnak a kiadóhoz való eljuttatásáért. 8. A személyszállításnál a posta a szállított személyekben beállható károkért a szállítási szerződés és az általános ma­ gánjogi s z a b á l y o k értelmében szavatol s a szavatolásnak üzletszabályzatszerű korlátozása ezen a téren h e l y t n e m fog­ l a l h a t . A nem utazó személyeken okozott sérülésért szerződé­ sen kívüli felelősség áll f e n n az általános magánjogi szabá­ l y o k értelmében. A szavatolás a szerződés megkötésével (jegy­ váltással) k e z d ő d i k s t a r t a d d i g , m í g az utas a k o c s i t el n e m h a g y j a . A kártérítés feltétele az, h o g y az utazás és a sérülés vagy haláleset közt szoros okozati összefüggés álljon f e n n . A kártérítés t e s t i sérülés v a g y halál esetére jár. Nem jár kár­ térítés, ha a posta i g a z o l j a , h o g y v i s m a i o r esete forog f e n n , v a g y a balesetet az utas v a g y 3-ik személy hibája idézte elő. A posta felelős azért a vétkességért, m e l y e t a személyzet megválasztásában s a fuvarozási e s z k ö z ö k meg n e m felelő állapotban való tartásával elkövetett. A postakocsis felelős a mulasztása, vétkessége által o k o z o t t károkért. Az utas fele­ lős a szállítási eszközök, berendezések vétkes rongálásáért. Az utazás elmaradása v a g y késedelem m i a t t nincs kártérítés, a z o n b a n a meg n e m t e t t útra eső d í j visszatérítésének v a n helye. Útipoggyászért elveszés, sérülés, csonkulás esetén általá­ b a n a csomagokra, értékküldeményekre előírt szabályok értelmében jár kártérítés. A kézi poggyászért, m e l y e t az utas magánál t a r t , n i n c s szavatolás. A p o g g y á s z j e g y elveszése ese­ tén az utas a p o g g y á s z h o z v a l ó jogát i g a z o l n i köteles. 9. Az e l ő z ő k b e n j e l z e t t eseten kívül további kártérítési kötelezettség a posta részéről nem áll fenn. í g y nincs szava­ tolás e l m a r a d t haszonért, közvetett kárért, árfolyamkülönbö­ zetért, kamatveszteségekért, téves v a g y késedelmes kezelésért s a saját kezéhez címzett k ü l d e m é n y e k n e k más j o g o s u l t kezé­ hez való kézbesítésért, a k ü l d e m é n y e k eladásának elmaradá­ sáért, ajánlott k ü l d e m é n y e k sérüléseért, csonkulásáért, stb., s ezek következményeiért. A f e n n j e l z e t t szavatosságon túl-

54 menő felelősséggel a posta a k k o r sem t a r t o z i k , ha a postaalkalmazott vétkes gondatlansága vagy bűncselekménye forog fenn. Nem szavatol a posta: a) o l y esetekben, a m i k o r a felek a rendes gondosságot szem elöl tévesztették ( c u l p a , d o l u s ) , v a g y i s a m i k o r a k ü l d e m é n y e k feladására, szállítására., kéz­ besítésére v o n a t k o z ó szabályok szem elől való tévesztése által v a g y e g y é b m ó d o n (elégtelen, h e l y t e l e n címzés, átveendő kül­ d e m é n y e k gondos megtekintésének elmulasztása) m a g u k okoz­ zák, v a g y m a g u k r a hárítják a kárt; b) o l y esetekben, a m i k o r a kár a tartalom természetének a k ö v e t k e z m é n y e (romlás, tö­ rés, kifolyás, párolgás); c) elveszés esetét kivéve a „feladó veszélyére" f e l v e t t küldeményekért; d) ha a feladó a feltéte­ lesen szállítható tárgyakat a vonatkozó szabályok f i g y e l m e n kívül hagyásával, v a g y a t a r t a l o m elhallgatásával helytelen vagy bizonytalan iartalomnyilvánítással, megtévesztő módon a d j a f e l ; e) e l a d o t t tárgyakért a vételár összegén felül: f) cso­ magolás nélkül f e l a d o t t tárgyak megsérüléseért v a g y megcsonkulásáért; g) az e l a d o t t tárgyakért a vételár összegén felül; h) o l y küldeményekért, m e l y e k e t a feladó a valódinál nagyobb értéknyilvánítással vagy hamis tartalomnyilvánítással adott f e l s a lezárva feladott o l y küldeményekért, m e l y e k csomago­ lása és pecsételése a kézbesítéskor ép v o l t és súlya a feladás­ k o r megállapított súllyal egyezett; i) a postai szállításból ki­ zárt, v a l a m e l y t i l a l o m áthágása v a g y más o k b ó l az illetékes hatóság által lefoglalt küldeményekért. A lefoglalt külde­ ményben a lefoglalás előtt beállott kárt a posta csak a k k o r téríti meg, ha a hatóság a küldeményt utólag a félnek k i s z o l ­ gáltatja. A valónál kisebb értéknyilvánítást a posta n e m t i l t j a , m e r t bár i l y esetben kelleténél kevesebb díjat rónak le. a koc­ kázat kisebb. A d) a l a t t i esetben a beálló kórért a feladó fele­ lős s ha g y ú l ó , r o b b a n ó a n v a g o k t i l o s szállítása derül k i , ellene a posta a kihágási b t k . (1879 : X L . t.-c.) 109. §-ába ütköző kihágás m i a t t bűnvádi feljelentést tesz. Egyáltalán nem szavatol a p o s t a : a) az elveszés és k i f o s z ­ tás esetét kivéve, a folyékony, törékeny, romló tárgyakért s az élőállatokért; b) az egész k ü l d e m é n y elveszésének esetét kivéve, az árúcikkekkel v a g y más tárgyakkal egybecsomagolt pénzek és drágaságok hiányáért. Erőhatalom esetén nincs szavatolás. Erőhatalom a l a t t ér­ t e n i k e l l a postai szolgálatban az o l y külső, előre n e m látható, m e g n e m előzhető, le nem küzdhető, nyilvánvalóan elhárít­ h a t a t l a n rendkívüli eseményt, m e l y e l l e n a küldeményeket megvédeni n e m lehet, v a g y a n n a k elhárítása a postának a meglevő berendezések m e l l e t t n e m áll m ó d j á b a n ( p l . villám1 Hajóösszeütközésre 1. az 1913 : I. t.-c. 2. s-át (történhet valakinek hibájából, vagy véletlenül, vagy az összeütközés o k a i iránt kétség foroghat fenn, vagy vis maior esete is lehet). Ugyanez áll a vasúti balesetekre.

53

csapás, földrengés, árvíz, háború esetén a háborús események­ b ő l f o l y ó , v a g y i l y e n e k k e l szorosan összefüggő f o r g a l m i zava­ r o k b ó l keletkező kár, tűzvész, ha a rendes fuvarozó gondos­ ságával elhárítható n e m v o l t , rablás, sztrájk, zendülés, repülő­ g é p lezuhanása, k ö z r e n d megbontásával járó e g y é b erőszakos, elháríthatatlan cselekmények, 1 stb.). Az erőhatalom f e n n f o r ­ gását a posta köteles i g a z o l n i . A vis m a i o r a n k . f o r g a l o m b a n a feladási ország j o g i meghatározása szerint értelmezendő. A fegyveres elemek által veszélyeztetett helyekre szóló v a g y a z o k o n át történő küldése ajánlott küldeményeknek, értékleveleknek, értékdobozoknak és c s o m a g o k n a k csak a f e l ­ a d ó veszélyére történhet s a posta i l y esetben kártérítést n e m a d , kivéve, ha a kár p o s t a a l k a l m a z o t t hűtlensége folytán áll be. A posta kártérítési kötelezettsége megszűnik: a) ha a kül­ deményt az a r r a jogosított kifogás nélkül átveszi, m e r t ez azt a vélelmet f e j e z i k i , h o g y a k ü l d e m é n y b u r k o l a t a és lezárása ép v o l t s az súlyhiány nélkül kézbesíttetett (a nemzetközi for­ g a l o m b a n váltott értékleveleknél a szavatolás kifogástalan át­ vétel után is fennáll, ha a címzett m e g o k o l t felszólalással é l ) ; b) ha a poste restante címzésű, v a g y a p o s t a h i v a t a l b a n kézbe­ sítendő küldeményt a h i v a t a l o l y egyénnek kézbesíti, k i n e k neve és foglalkozása a c í m m e l e g y e z i k s a k i személyazonos­ ságát szabályszerűen i g a z o l t a ; c) ha a küldeményt a feladásra következő naptól, az utalványt érvénye lejárta utáni naptól számított 1 éven belül nem szorgalmazzák; cl) ha a posta a k ü l d e m é n y r ő l azért n e m t u d felvilágosítást a d n i . m e r t a z a r r a v o n a t k o z ó szolgálati i r a t o k és kezelési okmányok erőhatalom folytán megsemmisültek. A postaügynökségek, faluzó levélhordók által a felek megbízásából a postahivatalokhoz beszállított küldemé­ nyekért a felelősség a k k o r k e z d ő d i k , a m i k o r a z o k a t a posta­ h i v a t a l átvette és elnaplózta, a postahivataloktól kiszállított küldeményeknél p e d i g a k k o r szűnik meg, a m i k o r a posta­ h i v a t a l a küldeményt az aláírt kézbesítő o k m á n y r a k i a d j a . Nem szavatol a posta elveszett v a g y idegen kezekbe ke­ rült személyazonossági igazolványokkal elkövetett visszaélé­ sekért, még a k k o r sem, ha az igazolványt hatóságilag érvény­ t e l e n n e k nyilvánították. A posta csak a k k o r szavatol, ha cím­ zett az o k m á n y elveszését a kézbesítő postahivatalnak beje­ lentette, arról elismervényt k a p o t t s a kézbesítő p o s t a h i v a t a l u t ó b b mégis j o g o s u l a t l a n n a k kézbesítette a küldeményt. 10. Ha v a l a m e l y csomag tartalma más csomagban kárt tesz, a kárt o k o z ó csomag feladója kártérítéssel t a r t o z i k , ha a feladónak a felvételkor n e m ellenőrizhető, f e l n e m fedezhető cselekménye ( h a m i s bevallás, hiányos csomagolás) és a kár felmerülése közt o k o z a t i összefüggés v a n . 11. Repülőjáratokkal szállított küldeményekért a posta

56 csak a n n y i b a n ad kártérítést, a m e n n y i b e n azt külön szerző­ dések biztosítják. 12. A postaküldeményre vonatkozó kártérítési kérdést bírói útra csak azután lehet t e r e l n i , ha az ü g y p o s t a i közigaz­ gatási úton már le l e t t tárgyalva, v a g y i s a b b a n az illetékes postaigazgatóság és a felebbezés folytán a keresk. m i n i s z t e r is határozott. C s a k a keresk. m i n i s z t e r döntése után lehet az ügyet 30 n a p o n belül b í r ó i útra t e r e l n i . A P p . (1911 : I. t . - c ) 180. §-a és az 1912 : L I V . t.-c. 8. §-a s z e r i n t pergátló kifogásnak van helye o l y esetben, a m i k o r a polgári p e r t más hatósági eljárásnak k e l l megelőzni. Ez a l a p o n a keresk. m i n i s z t e r dön­ tése előtt bírói útra t e r e l t kártérítési ü g y b e n pergátló kifogást k e l l e m e l n i , i l l e t v e a kincstár p e r b e l i képviseletét ellátó j o g ­ ü g y i igazgatóságot erre k e l l felhívni. Perindításnak n i n c s h e l y e a k k o r sem, ha a fél az igazgatóság határozata ellen 15 napon belül a keresk. miniszterhez való felebbezést elmu­ lasztja v a g y a m i n i s z t e r döntése után 50 napon belül a pert a posta ellen nem indítja meg. Ha a szavatolás bűnvádi eljárás eredményétől függ, a n n a k befejeztéig a szavatolás kérdése függőben m a r a d . 13. Ha a kártérítés kifizetése után a küldemény előkerül, erről a postaigazgatóság a kártalan írottat értesíti s a n n a k j o g á b a n áll 15 n a p o n belül a küldeményt a kártérítési összeg visszafizetése m e l l e t t v i s s z a v e n n i . H a i l y a l k a l o m m a l kiderül, h o g y a feladó a valódi kárnál n a g y o b b kártérítést k a p o t t , a feladó a kártérítési összeg visszafizetése m e l l e t t köteles a kül­ deményt v i s s z a v e n n i . A posta visszakövetelési igényét a f e l ­ adóval, i l l e t v e címzettel szemben a k ü l d e m é n y rendelkezésére bocsátása m e l l e t t érvényesítheti. Ha az utólag előkerült tárgy a visszaküldés alkalmával m e g c s o n k u l , v a g y megsérül, azért a posta szavatol. 14. A vámhivatalban átveendő küldeményeknél a posta­ szállítási szerződés a k ü l d e m é n y n e k a vámhivatal részére v a l ó kézbesítésével n y e r teljesítést. A posta a címzettet az átadás­ ról értesíti. A vámhivatal n e m lép be a posta és a feladó közt kötött szerződésbe, h a n e m elveszés, sérülés, csonkulás esetén a posta kötelezettsége által érintett mértékben szavatol. 15. A küldeményeknek külföldön való elveszése, megcsonkulása, sérülése esetén az érdekeltnek a magyar posta csak akkor és oly mérték­ ben ad kártérítést, amennyiben és a m i l y mértékben azt az illető külföldi igazgatástól kieszközölni sikerül. K célból azonban a posta pert indítani nem köteles. A kárigény megállapítására s a kártérítési eljárás lebonyo­ lítására, amidőn a kár nem magyar területen állott be, avagy a bekövet­ kezés helye ismeretlen, az egyes külföldi államokkal kötött egyezmények, illetve az egyetemes postaszerződés és nemzetközi postai egyezmények az irányadók. A Magyarországon feladott, külföldre szóló postaküldemé­ nyeknek a magyar területen való elveszése, csonkulása, sérülése esetére a belföldi szabályok irányadók. Az egyetemes postaszerzödés értelmében ajánlott küldemény elve­ szése esetére a feladónak 50 aranyfrank kártérítésre van igénye. Nem jár kártérítés erőhatalom esetén (hacsak azért valamely állam kifejezetten sza-

57 vatosságot nem vállal), ha a küldeményre vonatkozó kezelési okmányok erőhatatom folytán megsemmisüllek, a k i t i l t o t t tárgyakért s azokért a küldeményekért, melyeket a feladást követő naptól számított 1 éoen belül nem szorgalmaznak. A kártérítésre a feloeoö hivatal igazgatása van kö­ telezve, m e l y visszkereseti joggal bír azon igazgatás ellen, melynek terü­ letén az elveszés történt. Áz ellenkező bizonyításig a felelősség azé az igazgatásé marad, mely a küldeményt kifogás nélkül átvette, azonban annak továbbítását, ill. kézbesítését kimutatni nem tudja. Ha nem álla­ pítható meg, hogy az elveszés hol történt, a kárt a szállításban résztvevő igazgatások együttesen viselik. A világposta egyesületen kívül álló orszá­ gokkal való forgalomban az egyesület területén való szállítás tekintetében a nk. postaszerződés határozmányai, az egyesületen kívül végzett szállítást illetően a szállítást közvetítő egyesületi ország közzétett feltételei az irányadók. Utánvételes ajánlott küldeményekért a nk. forgalomban ugyanoly szavatolás áll fenn, m i n t egyéb ajánlott küldeményekért. A beszedett összegekért a postautalvány-egyezmény, illetve a postai átutalási nk. egyezmény értelmében áll fenn szavatolás. Ha a küldeményt a címzettnek az utánvétel beszedése nélkül kézbesítették, a feladónak joga van a kár­ térítéshez, ha kellő időben felszólal (1 éven belül), ha az összeg be nem szedése nem az ő hibáján alapul, s ha a küldemény nem tartalmaz k i t i l ­ tott tárgyat. Ugyanez áll arra az esetre is, ha a címzettől kelleténél kisebb utánvételi összeget szedtek be, vagy ha a beszedés csalárd módon történt. A kártérítés nem lehet nagyobb az utánvételi összegnél. Értéklevél, vagy értékdoboz elveszése, kifosztása, sérülése esetén a feladónak a külföldi forgalomban igénye van az elveszés, hiány, sérülés valódi értékének megfelelő, de legfeljebb a nyilvánított értékig terjedő kár­ térítésre, kivéve, ha a kár erőhatalom (hacsak valamely állam még erő­ hatalom esetére is nem vállal szavatosságot), a feladó hibája, hogy ha­ nyagsága, vagy a tárgy természete folytán állott elő, vagy a küldemény tiltott tartalommal bírt, ha csalárd módon a valónál nagyobb értéket n y i l ­ vánítottak, ha a küldeményt 1 éven belül nem szorgalmazták, ha a külde­ ményről a kezelési okmányoknak erőhalalom folytán történt megsemmi­ sülése következtében nem lehet számot adni, ha az igazgatások a tengeren szállított értékekért a szavatosságot nem vállalják. A kártérítési kötele zettség a felvevő hivatal igazgatását terheli, melynek a felelős igazgatás ellen, melynek területén az elveszés, sérülés, vagyr kifosztás történt, vissz­ kereseti joga van. Ha az elveszés stb. helye nem állapítható meg, a szállí­ tásban résztvett országok a kárt egyenlő arányiban viselik. A címzettnek akkor van igénye a kártérítéshez, ha a küldeményt a kártérítés fenn­ tartásával átvette, vagy ha a feladó jogairól az ő javára lemondott. Utánvételes értéklevelek, értékdobozokért u g y a n i l y értelemben áll fenn szavatolás. A beszedett, v a l a m i n t a be nem szedett, vagy kelleténél kisebb összeggel beszedett utánvételi összegekért való szavatolásra ugyanaz áll, m i n t az utánvételes ajánlott küldeményekre. A postautalványoknál a külfölddel való forgalomban is a befizetett összegért a címzett (meghatalmazottja) részére való szabályszerű kifize­ tésig a feladókkal szemben 1 éven belül szavatolás áll fenn. Valamely nemzetközi postacsomag (colis postai) elvesztése, kifosz­ tása, sérülése esetére a feladónak igénye van a beállott kár valódi érté­ kének megfelelő kártérítésre. A kártérítés 1 kg. súlyig 10 franknál, 5 kg.-ig 25 franknál, 10 kg.-ig 4 0 franknál, értéknyilvánítás esetén a n y i l ­ vánított értéknél nagyobb nem lehet. A címzeitnek a kártérítéshez akkor van joga, ha a kifosztott vagy sérült csomagot fenntartással vette át, vagy ha a feladó jogairól az ő javára lemondott. Nem jár kártérítés azokban az esetekben, amelyekben az érték­ levelek és értékdobozoknál is ki vau zárva. Az igazgatások felelősségére az előzőkben előadottak irányadók. Utánvételes nemzetközi csomagoknál ugyanez a szavatolás áll fenn, azonban a beszedett utánvételi összegért a nemzetközi postautalványegyezmény értelmében történik a szavatolás. Ha a csomagot az utánvétel

58 beszedése nélkül, vagy a kikötött utánvételi összegnél kisebb összeg beszedése mellett kézbesítették, a feladónak joga van a kártérítéshez, feltéve, hogy / éven belül felszólalt, s hogy az. összeg be nem szedése nem az ő hibájának vagy hanyagságának a következménye. A kártérí­ tés nem lehet nagyobb a nyilvánítóit utánvételi összegnél. A rendeltetési ország mentesül a szavatolás alól, ha igazolja, hogy a hiba valamely szabálynak a felvevő h i v a t a l által való be nem tartásából származott, vagy igazolja, hogy a csomag (szállítólevél) nem völt az előírt jelzé­ sekkel ellátva. A postai megbízásokért a nemzetközi forgalomban a következő szavatolás áll fenn: a) a postai megbízást tartalmazó ajánlott küldemény elveszése esetére a feladónak az ajánlott küldeményekért megszabott kártérítés jár s ugyanez áll a be nem váltott okmányokat tartalmazó ajánlott küldemény elveszése esetére; b) a m i k o r a beszedő hivatalnál az adósnak való bemutatás előtt vesznek el az okmányok, a feladónak a valódi kár megtérítésére van igénye, a megbízási összeg erejéig: c) a beszedett összegekre nézve a nemzetközi utalvány és átutalási egyez­ ményben jelzett szavatolás áll fenn; d) ha az okmány az összeg besze­ dése nélkül adatott k i , a be nem szedett utánvételekre vonatkozó szabá­ l y o k az. irányadók. A nemzetközi hirlapelőfizetési egyezmény értelmében a postaigazga­ tások nem vállalnak szavatosságot a kiadókat érintő terhek és kötelezett­ ségek tekintetében, s nem tartoznak megtérítéssel azért, ha valamely hírlap az előfizetés tartama alatt megszűnik, vagy megjelenése félbe­ szakad. A nemzetközi átutalási egijezmény értelmében a postaigazgatások szavatolnak azokért a tévedésekért, melyek szolgálatukban az átutalá­ soknak a postai folyószámlákon való jóváírásánál előállanak s azokért a téves adatokért, melyek a többi igazgatásokhoz küldött átutaló jegyzé­ kekben előfordulnak. A szavatosság az átutalt összeg megtérítésére szorít­ kozik. A szavatosság azt az igazgatást terheli, melynek szolgálatában a hibát elkövették. I l a a tévedés mindkét igazgatást terheli, a kártérítést egyenlő arányban viselik. A felszólalóknak járó összeget az az igazgatás fizeti k i , melynél felszólaltak, de visszkereseti joga van a szavatoló igaz­ gatással szemben.

III.

Nemzetközi-jogi

rész.

22. §. Az egyetemes postaegyesület. E g y e t e m e s postaszer­ ződés. Az egyetemes postaegyesület (Union postaié universelle) a z o k n a k az á l l a m o k n a k az uniója, m e l y e k az egyetemes postaszerződésliez hozzájárultak. A n e m z e t k ö z i u n i ó k az álla­ m o k egyesülései b i z o n y o s c é l o k megvalósítására. I l y uniók állanak f e n n p l . a mértékek, súlyokra, a z i p a r i t u l a j d o n , a z i r o d a l m i ' és művészeti m ű v e k védelmére, a vámtarifák k i h i r ­ detésére, a nemzetközi m u n k a ü g y e k elintézésére stb. I l y e n a nemzetközi távíró-unió is. Nagy nehézségek előzték meg az egyetemes postaegye­ sület megalkotását, a m i n e k fő o k a v o l t az államok elzárkózottsága, s a magas díjak, m e l y e k e t a k ü l d e m é n y e k átszállításáért követeltek. az

A nemzetközi p o s t a f o r g a l o m rendezése ü g y é b e n 1862-ben Egyesült-Államok postája élt kezdeményezéssel s ez a l a -

59 p o n 1 8 6 3 - b a n értekezlet ült össze Párizsban, a z o n b a n a súlyegység, díjegység s a leszámolás m ó d o z a t a i n a k megvitatása után az értekezlet határozat h o z a t a l a nélkül szétoszlott, hatá­ r o z a t h o z a t a l r a n e m is v o l t jogosítva. U t ó b b dr. Stephan Henrik német vezér-postamester állt elő j a v a s l a t t a l , h o g y az egész világ egységes postaterületté a l a k u l j o n s a z o n egységes díjszabás lépjen életbe. S t e p h a n javaslatát 1870-ben emlék­ iratban tette közzé, postaszerződési tervezetet készített s n e m ­ zetközi értekezlet megtartását sürgette. A német-francia háború s e g y é b a k a d á l y o k m i a t t a kongresszus csak 1 8 7 4 . szep­ t e m b e r b e n jöhetett össze B e r n b e n s 1874. október 9-én írták alá az egyetemes postaszerződést s megalkották az egyetemes postaegyesületet. A Párizsban 1 8 7 8 - b a n t a r t o t t k ö v e t k e z ő kongresszus számos ország csatlakozása folytán f e l v e t t e a „Világposta-egyesület" nevet. A z ó t a nagyobbrészt 5 évi idő­ k ö z ö k b e n t ö b b kongresszust t a r t o t t a k , a legutóbbit 1924-ben Stockholmban, amelyen alkotott egyetemes postaszerződés m i n t 1 9 2 5 : X X X V I . t.-c. v a n b e c i k k e l y e z v e . Jelenleg e n n e k a h a t á r o z m á n y a i v a n n a k é r v é n y b e n . E z t 8 3 állam írta alá. A z e g y e s ü l e t területe m i n t e g y 1 2 0 m i l l i ó k m 2 , m i n t e g y 1 7 8 5 millió lakossal. A nemzetközi posta szerződések n e m a p o l i t i k a i (szövet­ ségi, yédszövetségi), fia nem a nemzetközi kötelmi jog körébe tartozó társadalmi szerződések ( m i n t a vám-, k e r e s k e d e l m i - , vasúti-, stb. szerződések) k ö z é t a r t o z n a k . — Az egyetemes postaegyesület nemzetközi j o g i alapon nyugvó s a postaforgalom szabályozását célzó egyesülés, melynek célja az, hogy a feladó és a felvevő állam postaigazgatása közt létrejött s a külföldi útra vonatkozó szállítási szerződés lebonyolítását lehetővé tegye. A szerződő államok (igazgatások) az egyesület céljaira egész postai hálózatukat és berendezéseiket rendelkezésre bocsátják, úgy, hogy az egész, m i n t egy­ séges egész, egységes postaterület jelentkezik. Ekkép a szállításbeli részcselekmények nem az egyes államok, hanem mintegy az egész egyesület, m i n t egységes szervezet cselekményének minősülnek. A résztvevő orszá­ gok azonban az egyesülés keretében önállóságukat, cselekvési szabad­ ságukat teljes mértékben megőrzik, tehát az egyesület nem önálló jog­ alany, melynél az egyes államok j o g i személyisége megszűnnék. A feladó a felvevő ország postájával köt szállítási szerződést, de nemcsak ezzel lép jogviszonyba, hanem a szállításban résztvevő összes országokkal szemben önálló jogai és kötelességei támadnak, melyek érvényesítése a felvevő ország közvetítésével történik. Az egyes országok járnak el az egyesület helyett, amiben meghatalmazás! (megbízási) viszony tükröződik vissza. A szállításból keletkező jogviszonyokat a felvevő és a rendeltetési ország postaigazgatása bonyolítja le a szállításnál érdekelt összes országok nevé­ ben. A díjak beszedése általában a felvevő ország dolga, a kártérítéseket is ez fizeti k i . Az egyetemes postaegyesületbe a nem csatlakozott államok utólag beléphetnek. A belépés annak az államnak a kormányánál jelen­ tendő be, melynek területén az értekezletet tartották (2. c i k k ) . Egy évi felmondással bármely állam kiléphet az unióból (11. cikk). A kilépést a svájci szöv. tanácshoz k e l l bejelenteni. A nemzetközi (egyetemes) postaszerződések és egyezmé­ nyek a kongresszusokon ( 1 2 — 1 7 . c i k k ) köttetnek és szövegü­ k e t o t t állapítják meg. A k o n g r e s s z u s o k általában 5 éven-

60 ként t a r t a t n a k . A z o k o n a z egyetemes postaegyesület m i n d e n t a g j a egy v a g y t ö b b m e g h a t a l m a z o t t a l (szakközeg, n e m d i p l o m a t a ) , v a g y más ország meghatalmazottjával képvisel­ t e t i magát. 1 A határozatok teljes ülésen h o z a t n a k . A tárgyalás előkészítése bizottsági tárgyalásokon történik. A vitás kérdé­ seket szavazás dönti el, melynél az országoknak 1 s z a v a z a t u k v a n , de a g y a r m a t o k k a l együtt az anyaországnak 2—5 szava­ zata lehet. M i n d e n kongresszus megállapítja a következő kongresszus helyét. A kongresszus összehívása a n n a k az or­ szágnak a k o r m á n y á r a t a r t o z i k , a m e l y n e k területén a k o n g ­ resszus egybegyűl. K i s e b b fontosságú ü g y e k b e n egyszerű értekezletek (konferenciák) t a f t a t n a k . A kongresszusi tárgya­ lási o k m á n y o k és a m e g h a t a l m a z o t t a k által aláírt szerződések, e g y e z m é n y e k annál a k o r m á n y n á l őriztetnek, m e l y n e k terüle­ téri a kongresszus t a r t a t o t t , de az o k m á n y o k r ó l az unió t a g j a i másolatot k a p n a k . A szerződések elfogadását kormánynyilat­ k o z a t o k k a l erősítik meg (ratifikálás), m e l y e k e t diplomáciai úton a n n a k a k o r m á n y n a k küldenek meg, m e l y n e k területén a kongresszus t a r t a t o t t . E n n e k az országnak a k o r m á n y a a hozzájárulásról diplomáciai úton értesíti az unió országait. Két v a g y t ö b b állam közt a n k . postaszerződés v a g y e g y e z m é n y e k alkalmazása körül előforduló nézeteltéréseket választott bíróság szavazattöbbséggel dönti el (10. c i k k ) . E c é l b ó l a felek egv-egy érdektelen igazgatást választanak. Az egyesület nemzetközi irodája is k ö z b e n j á r a jelölésnél, v a g y ha a felek n e m válaszolnak, m a g a jelöl k i . A szavazatok meg­ oszlása esetén a választott b í r á k a v i t a eldöntésére e g y az ü g y b e n n e m érdekelt igazgatást választanak s ha erre nézve nem t u d n a k megegyezni, a kijelölést a nemzetközi i r o d a esz­ közli. A z igazgatásokra n e m kötelező, h o g y i l y d ö n t ő b í r ó ­ sághoz f o r d u l j a n a k , d e a m e l y i k ahhoz f o r d u l , i l l e t v e jogát ezen az úton keresi, a r r a nézve a n n a k döntése kötelező. Ennél­ fogva a hágai n k . döntőbíróságnak, i l l e t v e a n e m z e t e k szövet­ ségének kebelében felállított állandó n k . bíróságnak i l y kér­ désekben n e m lehet szerepe. Az Unió Bernben központi irodát tart f e n n , m e l y n e k hivatása az államok közti postaügyekre v o n a t k o z ó a d a t o k gyűjtése, rendezése, közzététele, k ö z l e m é n y e k n e k az igazga­ tások közti közvetítése, a nemzetközi s t a t i s z t i k a összeállí­ tása, a kongresszusok előkészítése, fontos kérdésekben véle­ ményezés, a „L. U n i o n Postaié" c í m ű s z a k l a p szerkesztése. Az államok a nemzetközi i r o d a költségeit megállapított arányban v i s e l i k (23—24. c i k k ) . 1 Az 1874. évi berni nk. postakongresszuson az a k k o r i félszuverén államok (Románia, Szerbia) szerződő felek gyanánt szerepeltek, sőt az egyes nk. postaszerződéseket és egyezményeket függő viszonyban levő gyarmatok és védnökségek is aláírták. Ezek a nk. jogban nem jogalanyok s csak államaik hozzájárulásával köthetnek nk. szerződéseket.

61 A kongresszusokon j ö n létre: a) az egyetemes (nemzet­ közi) postaszerződés, m e l v az általános elveket és levélpostára v o n a t k o z ó határozmányokat öleli f e l , b) a nemzetközi érték­ levél- és értékdoboz e g y e z m é n y , c) nemzetközi postautalvány e g y e z m é n y , d) nemzetközi csomag-egyezmény, e) nemzetközi postai megbízási e g y e z m é n y , f) nemzetközi postai hirlapelőfizetési e g y e z m é n y , g) nemzetközi postai átutalási f o r g a l o m r a v o n a t k o z ó e g y e z m é n y . M i n d e z e k egy törvényként v a n n a k b e c i k k e l y e z v e , ez által n y e r n e k a belföldön törvényerőt. A b—g) a l a t t i e g y e z m é n y e k h e z n e m m i n d e n állam járult hozzá, m e l y az a) a l a t t i h o z hozzájárult, minélfogva az egyetemes posta­ szerződés és az egyes részleges e g y e z m é n y e k területi hatálya eltérő. A kongresszusok közti időben a svájci szövetségi taná­ csot b í z z a m e g a szerződés a fontosabb e g y l e t i ü g y e k ellátá­ sával. A kongresszusok közti i d ő b e n a nemzetközi iroda útján lehet javaslatokat tenni, m e l y e k e t , h o g y tárgyaltassanak, 2 igazgatásnak k e l l támogatni. Ha a j a v a s l a t r a az igazgatások 6 hó a l a t t n e m válaszolnak, az a vélelem áll f e n n , h o g y a sza­ vazástól tartózkodni kívánnak. A j a v a s l a t elfogadásához az esetek fontosságához képest e g y h a n g ú határozat, */. szavazat­ többség, v a g y egyszerű szavazattöbbség kívántatik meg. Ér­ vényes határozatok az első két esetben diplomáciai úton erő­ síttetnek meg, m e l y e t a svájci szövetségi tanács az összes igazgatásokmik megküld. A szabályzatokon tett kiegészítések és módosítások megállapítása s az igazgatásokkal való k ö z ­ lése a nemzetközi i r o d a útján történik. A határozatok (vál­ toztatások) 3 h ó n a p p a l a közlés után lépnek életbe (18—22. cikk). Az egyetemes (nemzetközi) postaszerződés (Convention postaié u n i v e r s e l l e ; n e v e z i k főszerződésnek is, szemben az említett részleges e g y e z m é n y e k k e l ) : a) k i m o n d j a az átszállítás szabadságát (légi úton is) az egész egyesületi területen (25. c i k k ) . A z egyes államok küldeményeit n e m lehet bojkottálni, m e r t az illető állammal a többi államok a f o r g a l m a t megsza­ kíthatják (78.). Az átszállításért a z o n b a n megállapított díjak j á r n a k (ideális v o l n a a díjmentes átszállítás, de az államok n e m t e h e t i k , m e r t a n k . levelezés szállítására költséges beren­ dezéseket t a r t a n a k f e n n ) . A csak átrepült országok, m e l y e k a zárlatokat n e m rakják át, n e m raktározzák, az átmeneti d í j ­ b a n n e m részesednek, b) A díjak fizetésének egysége az arany frank (29. c i k k ) , m e l y n e k egyenértékét m i n d e n igaz­ gatás a saját valutájában m a g a állapítja (30.) meg, (változá­ sok a nemzetközi i r o d a útján 14 n a p p a l e l ő b b k ö z l e n d ő k az államokkal). A k ü l d e m é n y e k r e egységes díjak v a n n a k meg­ állapítva, a m i n e k n a g y jelentősége v a n (egységes világ-díj). c) A .bérmentesítés a feladó ország postabélyegével történik és az országok egységes eljárás céljából b i z o n y o s értékű b é ­ l y e g e k e t meghatározott e g y f o r m a színben kötelesek előállí-

<)2 t a n i . d)A beszedett levélpostai díjakai az igazgatások meg­ tartják és azokról leszámolásnak n i n c s helye, a m i a z o n az észleletén a l a p u l , h o g y a két ország között a levélforgalom mindkét irányban körülbelül u g y a n a z , e) f e l s o r o l j a a szállí­ tásból kizárt tárgyakat és az országok kizárhatják a z o k a t a levelezéseket, m e l y e k az illető országban érvényes törvénybe, v a g y rendeletbe ütköző t a r t a l o m m a l bírnak, f) Intézkedést f o g l a l magában az utánzott, i l l e t v e már használt postabélyegek bérmentesítésre való csalárd felhasználása ellen, g) Az igazgatások e g y m á s k ö z t önállóan létesíthetnek (5. c i k k ) meg­ állapodásokat (külön egyezmények) mindazon ügyekben, m e l y e k az egyesület összességét n e m érintik és a nemzetközi szerződéssel ellentétben n e m állanak (1. 24. §-t). h) A z o k az igazgatások, m e l y e k az egyetemes postaegyesületen kívül áll­ nak, közvetítik az egyesületnek az illető országgal való leve­ lezését, i) K i m o n d j a az egyes államok jogát a forgalomnak rendkívüli viszonyok közt részben v a g y egészben v a l ó felfüg­ gesztésére (28. c i k k ) , amiről a z o n b a n a többi államot haladék­ t a l a n u l értesíteni k e l l . j) Végül t a r t a l m a z z a a levélpostai kül­ deményekre vonatkozó határ-ozmánytokát (súlyhatár, méret dí­ j a k , frankókényszer, ajánlás, tértivevény, utánvételes levél­ küldemények, visszavétel, címváltoztatás, utánvétel elenge­ dés, törlés, express stb.). A m i t az egyetemes postaszerződés n e m szabályoz, a r r a nézve a belföldi szabályok az irány­ a d ó k (6. c i k k ) . Az egyetemes postaszerződés egyes rendelkezései a szer­ ződéshez csatolt záró-jegyzőkönyvben f o g l a l t a t n a k . Az egye­ temes postaszerződéshez csatolt foganatosító szabályzat (Reg­ l e m e n t d'exécution) az egyes kérdéseket részleteiben szabá­ l y o z z a , í g y a k ü l d e m é n y e k irányítását, levélzárlatok készíté­ sét, válaszdíjszelvények íorgalmát, b é l y e g z ő l e n y o m a t o k a l ­ kalmazását stb. A foganatosító szabályzat a szerződést k i ­ egészíti s a z z a l egyenlő hatálya v a n . Az egyetemes postaszerződés nem szól a levéltitok vedel* mérői és p e d i g azért, m e r t a belföldi p o s t a j o g n a k i d e vonat­ k o z ó rendelkezései erre is alkalmazást n y e r n e k . E z t az is i g a z o l j a , h o g y az egyetemes postaszerződés k i m o n d j a a levél­ f o r g a l o m szabadságát. Ez az e l v n e m érvényesülne, ha a levél­ t i t o k a nemzetközi f o r g a l o m b a n h a l l g a t a g is védelemben nem fészesülne. Háború esetén a postaegyesület n e m szűnik meg, azon­ b a n m ű k ö d é s e a háborúban érdekelt országok forgalmát i l l e ­ tően megszakadj A k ü l d e m é n y e k kerülő u t a k o n (semleges or­ szágokon át) továbbíthatók. A békekötéssel az egyesület mű­ 1 ködése, az illető államok csatlakozása után, feléled. 1

Az 1907. évi hágai békekonferencián történtek az államok .közt a háborút érintő megállapodások (lefoglalási jog, tengeri zsákmányjog, ha­ difoglyok küldeményei stb.). Nálunk 1. az 1913 : X L I I I . t.-c.-et.

63 23. §. Nemzetközi postaegyezmények. 1. A nemzetközi értéklevélés értékdoboz-egyezmény (Arrangement concernant les lettres et les boites avec valeur déclarée) megállapítja e k ü l d e m é n y f a j o k feltételeit (érték­ papírokat tartalmazó levelek, v a l a m i n t ékszereket és drága­ ságokat tartalmazó d o b o z o k ) . A dobozok súlya 1 k g . M e g ­ állapítja a méretet, az értéknyilvánítás maximumát, a külde­ m é n y e k n e k utánvétellel való terhelését, a díjakat. Biztosítja az átszállítás szabadságát a szerződő országok területén át, a z o n b a n a felvevő ország átszállítási díjakat fizet a szállí­ tásban résztvevő többi országnak. Szabályozza a tértivevényt, a t u d a k o z v á n y t , visszavételt, címváltoztatást, utánvétel le­ szállítást és törlést, express kikötést, a tartalomnyilvánítás feltételeit, a szállításból k i t i l t o t t tárgyakat stb. A z egyez­ m é n y h e z csatolt foganatosító szabályzat részletes határozmán y o k a t t a r t a l m a z a n k . értéklevél, értékdoboz szolgálatról, a d í j a k r ó l v a l ó leszámolásról stb. 2. A nemzetközi postautalvány-egyezmény (Arrangement c o n c e r n a n t les m a n d a t s de poste) megszabja az utalványozott összeg maximumát. A z utalványozott összeget a kifizető or­ szág pénznemében k e l l nyilvánítani. E c é l b ó l a felvevő ország meghatározza azt az arányt, m e l y b e n a saját pénzét a r e n d e l ­ tetési ország pénzére át k e l l számítani. A felvevő igazgatás megállapítja az árfolyamot is, m e l y szerint a befizetésnek történnie k e l l . A z e g y e z m é n y megszabja a z utalványdíjakat, a kifizetési értesítésre, címváltoztatásra, express kézbesítésre, távirati utalványokra, utánküldésre, a k i f i z e t e t t összegekről v a l ó leszámolásra, a kártérítésre v o n a t k o z ó határozmányok a t . Az utalványforgalomban résztvevő h i v a t a l o k a t az egyes igazgatások jelölik k i . Az e g y e z m é n y foganatosító szabály­ zatának tárgyai: a feladóvevény, űrlap, címzés, távirati u t a l ­ v á n y o k , után- és visszaküldés, express, utólagos rendelkezés, szabályellenességek, érvényességi idő, elveszett utalványok pótlása, felszólalás és leszámolás. 5. A nemzetközi csomagegyezmény (Arrangement con­ c e r n a n t les colis p o s t a u x ) szabályozza a küldhető csomagok feltételeit, az értéknyilvánítás maximumát, k i m o n d j a az át­ szállítás szabadságát m i n d e n szerződő ország területén, a megállapított átszállítási díjakat az országok egymásnak megtérítik, szabályozza az utánvétellel való terhelés, express kikötés, visszavétel, címváltoztatás, utánküldés, utánvétel le­ szállítás, törlés feltételeit, felsorolja a szállításból k i t i l t o t t tárgyakat. A valónál n a g y o b b csalárd értéknyilvánítás t i l o s . Az egyezményhez csatolt foganatosító szabályzat tárgyalja: a d í j a k egyenértékét, a csomagok felszerelését, a szállítóleve­ l e k e t , árúbevallást, r a g j e g y e k e t , díjjegyzéket, tértivevényt, utánvételt, utánküldést, a rovatolást, kézbesíthetlen külde­ ményeket, felszólalást, utólagos rendelkezést, leszámolást stb.

64 4. A nemzetközi postai megbízási egyezmény (Arrangem e n t c o n c e r n a n t les r e c o u v r e m e n t s ) felsorolja a beváltásra küldhető o k m á n y o k a t . Az o k m á n y o k ajánlott levélben küld­ hetők el a beszedő h i v a t a l h o z . A k ü l d e m é n y k ü l ö n b ö z ő o k ­ mányokat t a r t a l m a z h a t , de egy k ü l d e m é n y b e n 5-nél t ö b b adósnak szóló b á r m i l y számú o k m á n y helyezhető el a m a x i ­ mális összegen belül. A rendeltetési h i v a t a l m i n d e n o k m á n y után beszedési díjat, el n e m fogadás esetén bemutatási díjat szed. A be n e m váltott o k m á n y o k díjmentesen a feladó h i v a ­ t a l h o z visszaküldetnek. A beszedett összegről szóló p o s t a u t a l ­ ványra általában a nemzetközi u t a l v á n y e g y e z m é n y határozmányai az irányadók, ha a z o n b a n az utalvány kézbesíthetl e n , n e m küldendő vissza, h a n e m az összeg az elévülési ha­ táridő elteltével a megbízást felvevő ország tulajdonába m e g y át. 5. A nemzetközi hirlapelőfizetési egyezmény (Arrangem e n t c o n c e r n a n t les abonnements a u x j o u r n a u x et écrits périodiques) értelmében a hírlapokra és időszaki l a p o k r a a z o k az igazgatások közvetítenek előfizetést, m e l y e k e n n e k a szolgálati ágnak a b e h o z a t a l a ü g y é b e n kölcsönösen meg­ egyeztek. M i n d e n ország p o s t a h i v a t a l a i e l f o g a d n a k a k ö z ö n ­ ségtől megrendeléseket a szerződő államokban megjelenő hír­ l a p o k r a és időszaki l a p o k r a . A szolgálatot az igazgatások ál­ t a l kijelölt kicserélő h i v a t a l o k végzik. A z igazgatások meg­ állapítják a díjakat, m e l y e k ellenében a többi igazgatásnak belföldi hírlapjait (esetleg más l a p o k a t is) szállítják. E díjak n e m l e h e t n e k n a g y o b b a k a belföldi előfizetőktől szedett dí­ jaknál, hozzáadva a n e m szomszédos országokban való for­ g a l o m b a n a közvetítő országoknak j á r ó rendes átszállítási díjakat. A rendeltetési ország által beszedett kézbesítési dí­ j a k n e m haladhatják túl a belföldi előfizetésre megszabott díjakat. Ha két ország pénzneme eltérő, a rendeltetési ország értékét a másik ország értékére átszámítják. A késedelemre és rendellenességre v o n a t k o z ó felszólalások díjmentesen i n ­ téztetnek el. A r e n d e l t és szállított l a p o k árát félévenként a hitelező ország ércpénzében egyenlítik k i . 6. A nemzetközi postai átutalási forgalomra vonatkozó egyezmény ( A r r a n g e m e n t c o n c e r n a n t les v i r e m e n t s p o s t a u x ) szerint m i n d a z o k , a k i k n e k az e g y e z m é n y b e n résztvevő orszá­ g o k b a n p o s t a i folyószámlájuk v a n , akként r e n d e l k e z h e t n e k , h o g y számlájukról más országban levő folyószámlára átuta­ lás történjék. Az igazgatások megszabják azt a l e g n a g y o b b összeget, m e l y e t a számlatulajdonos akár egy n a p , akár egy b i z o n y o s időn átutalhat. M i n d e n ország m a g a szabja meg az átszámítási k u l c s o t , m e l l y e l a számlatulajdonosok által el­ r e n d e l t átutaláskor a saját pénzét a rendeltetési ország pén­ zére átszámítja. A z átutalás díja n e m lehet több, m i n t egy p r o m i l l e . Az átutalásnak a folyószámlára v a l ó feljegyzése után n e m szabad n a g y o b b díjat szabni, m i n t a belföldi szol-

65 gáláiban. Az átutalási rendelkezést a t e r h e l t számla t u l a j d o ­ nosa m i n d a d d i g érvénytelenítheti, m í g azt a címzett számla­ t u l a j d o n o s j a v á r a n e m írták. A z igazgatások m i n d e n hétköz­ napról és m i n d e n igazgatás részére számadást készítenek és ezek a számadások k ö l c s ö n ö s e n kiegyenlíttetnek, a m i v a g y naponként, v a g y t ö b b n a p r ó l egyszerre történhet. A z igazga­ tások k ö z l i k egymással a z o n h i v a t a l o k n e v e i t , m e l y e k az át­ utalási j e g y z é k e k kicserélésére kijelöltetnek és m e g k ü l d i k e g y m á s n a k a számlatulajdonosok névjegyzékét is. Téves át­ utalás esetén a n n a k a z igazgatásnak, m e l y megtérítésre v a n k ö t e l e z v e a z o n igazgatással szemben, a h o l a tévedés történt, visszkereseti j o g a v a n . 24. §. Egyéb egyezmények. Ezek azok a külön egyezmények, melyek kötését az egyetemes postaszerződés is említi, illetve megengedettnek mondja. Az i l y kiilönegyezmények az illető országgal való szorosabb közgazdasági kap­ csolaton épülnek fel, mely a postai viszonyoknak is bensőbb, szorosabb szabályozását teszi szükségessé s innen van, hogy azok az egyetemes postaszerződésben és az előző §-ban említett nemzetközi egyezményekben körvonalazott kedvezményeken általában túlmenő kedvezményeket álla­ pítanak meg. Ez a n n y i r a mehet, hogy az illető országgal kötött egyez­ mény tartalma a belföldi üzletszabályzatnak a hazai állampolgárok ré­ szére megállapított felette kedvezményes és méltányos feltételeihez egé­ szen közelálló lehet. a) A portorosei egyezmény (Ausztria, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Olaszország és Romániával), mely a kölcsönös forgalomra az egyetemes postaszerződésnél kedvezményesebb határozmányokat, mérsékeltebb dí­ j a k a t és könnyítéseket állapít meg. Ez az egyezmény átmenetet képez egy külön középeurópai postaunió megalkotására. b) Portorose-ban ugyanakkor egy másik külön egyezmény is léte­ sült Ausztriával, Csehszlovákiával és Romániával, melyben az a) a l a t t i egyezményen túlmenő kedvezmények foglaltatnak. c) A magyar-osztrák egyezmény (1924), valamint a magyar-német egyezmény (1926) díjmérsékléseket és kezelési egyszerűsítéseket állapít meg. Ezek hátterét főként a portorosei külön egyezmény alkotja. d) A magyar-angol egyezmény (Í925), mely a kölcsönös utalvány­ forgalomra (listarendszerű utalványok) vonatkozik. e) A magyar-amerikai egyezmény (1922), mely a Magyarország és az Egyesült-Államok közti utalványforgalmat rendezi be s annak felté­ teleit szabja meg.

I V . Büntetőjogi rész. 25. §. A posta körében elkövethető bűncselekmények. A posta k ö r é b e n e l ő f o r d u l ó f ő b b b ű n c s e l e k m é n y e k : 1. Bélyeghamisítás. A k i az állam által k i a d o t t és f o r g a ­ l o m b a n levő bélyeget, postajegyet vagy az adó biztosítására szolgáló más j e g y e t , pecsétet, v a l a m e l y e d é n y űrtartalmának v a g y a fémek természetének és béltartalmának bizonyítására D r . Hollós: Posta- és távírójog

5

66 szolgáló állami vagy hatósági jegyet felhasználás vagy for­ galomba hozás végett utánoz, v a g y meghamisít, v a g y a k i i l y bélyeget, jegyet, pecsétet t u d v a felhasznál v a g y forgalomba hoz: bélyeghamisítás vétsége miatt két évig terjedhető fog­ házzal és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, v a l a ­ mint hivatalvesztéssel büntetendő. A bélyeghamisítás vétsége miatt egy évig terjedhető fog­ házzal és ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, valamint hivatalvesztéssel büntetendő továbbá az is, a k i a fentebb megjelölt valódi bélyegeket, jegyeket v a g y pecséteket, értéktelenítésük jelének eltávolítása után, tudva felhasználja vagy forgalomba hozza. 2. Azonban a már egy ízben felragasztott s utóbb lesze­ dett, de a postakezelésen keresztül nem ment s így díjlero­ vásra fel nem használt postabélyegeknek díjlerovásra való felhasználása nem egyéb, mint szabálytalanság, melynek az a következménye, hogy az i l y bélyeg bérmentesítés szempont­ jából nem létezőnek minősül. Az 1 9 2 1 : L I I . t.-c. 1 8 . §-a értelmében ugyanígy bünte­ tendő vétség az is, ha v a l a k i a postabélyegeken a korábbi értéktelenítés nyomait újabbi értéktelenítés jelével leplezi. E z e k a határozmányok külföldi bélyegek vagy posta­ jegyek, jegyek és pecsétek tekintetében is alkalmazandók, amennyiben a m a g y a r állam által kiadott bélyegek, postaje­ gyek, j e g y e k és pecsétek az illető állam törvénye v a g y tör­ vényerejű szerződés szerint a megfelelő esetekben büntető­ jogi védelemben részesülnek. ( 1 8 9 7 : X X X V I I , t.-c. 1. § . ) . A k i oly minőségű érmeket, emlékpénzeket, játékjegye­ ket, cím jegyeket, hirdetéseket, árú jegyeket v a g y más hasonló tárgyakat készít, melyek felületes megtekintés mellett könynyen forgalomban levő fémpénznek, papírpénznek, bélyeg­ jegynek vagy postajegynek tekinthetők, továbbá aki forga­ lomban levő postajegyeket nem bérmentesítési célokra utá­ noz, valamint az is, a k i i l y minőségű tárgyakat nem bérmen­ tesítési célokra forgalomba hozza, kihágást követ el és 4 0 0 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. E z e k a határozmányok külföldi postajegyek tekinteté­ ben is alkalmazandók, amennyiben a m a g y a r állam által k i ­ adott posta jegyek az illető állam törvénye v a g y törvényerejű szerződés szerint a megfelelő esetben büntetőjogi védelemben részesülnek ( 1 8 9 7 : X X X V 1 1 . t.-c. 2 . §. K b t k . 5 9 . § . ) Mindez áll a hamis bérmentesítő géplenyomatokra is. A bérmentesítő géplenyomatokkal szemben az eljárás ugyanaz, mint bélyeg hamisítvánnyal (P. R. T . 1 9 2 1 — 1 0 . 1 . ; ezt azonban a törvény nem mondja ki). A postai értékcikkek utánzatai akár kicsinyítettek, akár nem, a törvény 2. §-ában jelzett tilalom alá esnek, még ha a megtévesztésre nem is alkalmasak. A postabélyeg benyomat-

67 íal el n e m látott értékcikkek n e m esnek a törvényben j e l z e t t védelem alá. A belföldi postabélyegeknek nem bérmentesítési célokra készült utánzatait, i l l e t v e az e z e k k e l felszerelt küldeménye­ k e t a feladónak vissza k e l l a d n i , a v a g y ha ez n e m lehetséges, térti k ü l d e m é n y k é n t k e l l k e z e l n i . A külföldről érkezett kül­ deményeket „Kitiltott" jelzéssel vissza k e l l küldeni. A fent­ j e l z e t t esetben a feladónak való visszaadásnál meg k e l l t u d n i az utánzat beszerzési forrását s egy p é l d á n y csatolása m e l l e t t az esetet be k e l l j e l e n t e n i az előljáró postahatóságnak, m e l y a készítő v a g y forgalombahozó ( n e m a felhasználó) e l l e n az illetékes járásbíróságnál b ű n v á d i feljelentést tesz. Az érkező portós l e v e l e k r e f e l r a g a s z t o t t p o r t ó j e g y e k is postabélyegnek minősülnek. 2. Egyéb bűncselekmények: Bűnpártolás (Btk. 374., '575. §.), csalás (Bn. 50. §.), hamis pénz kiadása (Btk. 209. §.), hamis vád (Btk. 227. §.), a hatóságok, hatósági közegek bán­ talmazása (1914 : XL. t.-c), hivatalid sikkasztás (Btk. 462— _464. §.), hivatali visszaélés (Btk. 471. §.). hivatali hatalommal z>aló visszaélés (titk. 480. §.), hivatali titok elárulása (Btk. 479. §.), hivatali kötelesség megtagadása (Btk. 481. §.), jog­ talan elsajátítás (Btk. 565., 567. §.), levéltitok sértés (1. e mű 8. S-át), lopás (Btk. 555. §.), megvesztegetés (Btk. 465., 470. §.), okirathamisítás (Btk. 591—406. §.), orgazdaság (Btk. 570. §.), rablás (Btk. 544. §.), robbanó, könnyen gyúló anyagok szállítására vonatkozó szabályok megszegése (1879 : XL. t.-c. 7., 109. §.), sértő kifejezések használata (Kbtk. 46. §.), sikkasztás (Btk. 555. §.), statisztikai adatok gyűjtésével, ellenőrzésével megbízottak által adatok kibeszélése (1921 : L I L ) , sztrájk (Btk. 177. §.), tiltott utasszállítás (84.505—1908. B. M.; 149— 1910. K. m.), stb. Lásd a bűncselekmények kritériumát a a Btk-ben. A p o s t a a l k a l m a z o t t a k a büntetőtörvények alkalmazása szempontjából „közhivatalnok"-nak minősülnek ( B t k . 461. §.) s c s e l e k m é n y ü k súlyosabb beszámítás alá esik (postamester, k i a d ó , h i v . kisegítő, postaügynök, faluzó levélhordó is). 3. Főbb postaszolgálati vétségek. Ezek oly szolgálati vétségek, me­ lyeket szabályrendeletek ilyeneknek mondanak k i : Ajándékpénzek el­ fogadása. Csomagok gondatlan kezelése. D i j a k jogtalan hitelezése. Érték­ levelek indokolatlan visszatartása, téves rovatolása. Feladóvevényeknek -a befizetett összeg elszámolása előtt való kiszolgáltatása, az elszámolás •elhalasztása, elmulasztása. Járatkisérők által a kocsi el nem zárása, ha a postakocsitól eltávoznak. Járandóságok időelőtti felvétele. Jövedék mesterkélt növelése. Küldöncdíjak, levélportó-összegek el nem számolása. Munkaegységek mesterkélt növelése. Pénzküldemények, pénzek szabály­ talan kezelése, pénztári hiány előidézése. Pénztári zárlatok elmulasztása. Postautalványok hamisítása, becsempészése. Postautalványok kihagyása az utalványbevételi naplóból. Postatakaréklappal űzött visszaélések. Postakocsival útközben megállás, idegenek felvétele. Romló tartalmú küldemények megvétele postaalkalmazottak s azok hozzátartozói által. .Szállításnak kisebb számú járatokkal, nem az előírt menetrendben,

68 kellő felszerelés nélkül, más járatnemben való fenntartása. Szállítás; engedélynélküli bérbeadása a postamester által. Zárlatkészítés körüli rendellenességek stb. stb. A postai fegyelmi rendtartás értelmében fegyelmi úton megtorlandó szolgálati vétségek a következők: A kötelességszerű hűség megszegése, az engedelmesség, utasítások teljesítésének megtagadása, a fegyelem megsértése, elöljárókkal szem­ ben tiszteletlen, sértő magatartás, d u r v a magaviselet, alattomos fondorkodással, izgatással a személyzet együttérzésének megbontása, a h i v a t a l ügyrendjének, belső békéjének zavarása, a hivatalvezető ügykörébe való illetéktelen beavatkozás, személye ellen való fondorkodással, működése becsmérlő bírálgatásával, tekintélyének csorbításával annak állásából való elmozdítására irányuló törekvés, szabályok, utasítások rosszhiszemű, szándékos vagy gondatlan mellőzése, nyereségvágyból eredő csalárd vagy szabályellenes eljárás, minden o l y cselekmény, v a g y mulasztás, melyből a kincstárra vagy másra kár hárul, a többszörös közigazgatási rendbüntetés alkalmazása után újra ismétlődő mulasztások, vétségek, tömeges munkabeszüntetésben való részvétel (sztrájk), a forgalom le­ bonyolításának megakasztása, megnehezítése, l a n y h a teljesítése (passiv resistencia), az ezekre való izgatás, hajtogatás, i l y irányú összebeszélés, a szolgálatban vagy azon kívül álláshoz nem illő, a tisztesség rovására eső, botrányos magaviselet, erkölcstelen életmód, vagy aljas cselekmény elkövetése, a szolgálatba való felvétel kérelmezésénél o l y körülmény elhallgatása, mely a kérelem tejesítését kizárttá tette vona, hűtlen, sza­ bályellenes, gondatlan pénzkezelés, alárendeltek részrehajló minősítése,, a minősítés körül gondatlan, felületes, könnyelmű eljárás, a hivatalos iratokba, számadásokba lényTeges valótlanságok szándékos felvétele s minden visszaélés, mulasztás vagy cselekmény, mely törvényekben rendeletekben fegy.elmi vétségnek van minősítve, vagy amely a köz­ tisztviselők minősítéséről szóló 1883 : 1 . t.-c. értelmében a közhivatli alkalmazáshoz fűződő követelményekkel ellenkezik.

26. §. Posíajbvedéki áthágások. Fost a jövedéki áthágások (kihágások) az oly cselekmé­ n y e k , m e l y e k k e l a f e l e k a postadíjakat kijátszák, a díjakat a postától elvonják s ezáltal a postát megkárosítják. A P. Ü. Szértelmében (150. §.) posta j ö v e d é k i áthágások n e m e i : a) a posta kizárólagos j o g a e l l e n elkövetett j ö v e d é k i áthágás; b) ked­ vezményes díjú l e v é l k ü l d e m é n y b e ( n y o m t a t v á n y , áruminta, üzleti p a p í r ) tényleges és személyes levelezés jellegével b í r ó k ö z l e m é n y elhelyezése v a g y i l y e n n e k a k ü l d e m é n y r e v a l ó felírása; c) díjköteles levélnek v a g y t á r g y n a k díjmentes kül­ d e m é n y h e z v a l ó csatolása. Egyes külföldi országokban i l y e ­ n e k n e k minősülnek m é g : l e v é l k ü l d e m é n y e k b e p é n z e k , érté­ k e k elhelyezése, szállításból k i t i l t o t t t á r g y a k szállítása, d í j ­ köteles hirlapmellékletek be n e m jelentése, v a l ó n á l n a g y o b b érték nyilvánítása, postabélyegek hamisítása és ismételt hasz­ nálata. A p o s t a j ö v e d é k i áthágásokat az 1921 : X X X I V . t.-c. értelmében a kijátszott, v a g y kijátszani megkísérelt díj 20 szo­ rosával büntetik, azonfelül a p o s t a d í j egyszeres összegét pos­ t a i portóként r ó j á k k i . H a a z írásbeli k ö z l e m é n y t külön p a p í r r a írták, a p o r t ó megállapításánál e n n e k a súlya, e l l e n ­ k e z ő esetben a 20 g-on alóli levél díja az i r á n y a d ó .

69 a) A posta kizárólagos joga ellen elkövetett jövedéki át­ hágások közé t a r t o z n a k a j p n g t a k'^ái-nlagns j o g p f * \ á i a r t r , 7 Á engeliMFéseteken kívül a posta elkerülésével való szállítása. I l y postajövedéki áthágást követ e l a z is, a k i k ü l ö n b ö z ő f e l ­ a d ó k t ó l rendszeresen gyűjt leveleket v a g y levelezés jellegé­ v e l b í r ó írásbeli közleményeket s ezeket v a g y t ö b b címzett­ n e k szóló l e v e l e k e t (írásbeli közleményeket) egy küldemény­ b e n egyesítve a m i n d e n egyes levélért j á r ó díjat a postától egészben v a g y részben e l v o n j a . I l y e n az, h a p l . v a l a k i össze­ gyűjtött v a g y t ö b b címzettnek szóló leveleket (írásbeli közle; m e n y e k e t ) akár postán, akár más úton más h e l y r e küld, h o g y I o t t a h e l y i díjszabás k e d v e z m é n y e m e l l e t t postára a d v a kézr besítsék, v a g y akár a postán belföldi díjszabás szerint bérj( mentesítve, akár más úton hozzáérkezett levelezéseket össze­ g y ű j t v e egy küldeménnyé egyesítve a postán v a g y más úton külföldre e l j u t t a t stb. * Kivételt képeznek a z o k az esetek, a m i d ő n a feladó v a g y a címzett családtagjaitól és vele együtt lakó személyektől eredő, i l l e t v e e z e k n e k szánt tárgyakról v a g y o l y tárgyakról v a n szó, m e l y e k e t a címzettek más személy részére való kéz­ besítés végett, e n n e k közelebbi c í m e ismeretlensége okából, v a g y g y ü j t ő k i i l d e m é n y fennforgását kizáró más o k b ó l kül­ d e n e k . Kivételek az o l y tárgyak is. .melyek gyűjtése v a g y , \ kézbesítése a ' ^ é l a a o n ü k T illetőleg címzettnek megengedett feladata ( p l . kézbesífeiiclo~"végzések. idézések, ezek aláírt élismervényei stb.;. E z e k megállapításához szükséges, h o g y a feladó, v a g y címzett a levelek, v a g y időszaki l a p o k szállítás végett való gyűjtésével, i l l e t v e szállításával, gyűjtésével v a g y kézbesí­ tésével rendszeresenfoglalkozzék, vagy arra magánintézetet tartson fenn. E tényt be k e l l i g a z o l n i és erről j e g y z ő k ö n y v e t , tényleírást k e l l f e l v e n n i . A szállítás végett való gyűjtés a k ü l d e m é n y átadásával k e z d ő d i k s ez esetben nemcsak a f e l ­ a d ó , h a n e m a szállító is áthágást követ el. b) A díjmérséklés mellett feladott küldeményekkel el­ követett jövedéki áthágás a b b a n áll, h o g y n y i t o t t boríték, címszalag v a g y keresztkötés a l a t t f e l a d o t t nyomtatványban, árumintában, üzleti papírban v a g y ezekből egybecsomagolt k ü l d e m é n y b e n levelet, v a g y aktuális (tényleges) és szemé­ lyes jellegével b í r ó k ö z l e m é n y t h e l y e z n e k el, v a g y a külde­ m é n y r e i l y közleményt, v a g y összebeszélt j e l e k e t írnak f e l . Az áthágás elkövetettnek tekintendő a postára adással. A n y o m t a t v á n y o n b i z o n y o s kézírásokkal, v a g y e g y é b m ó d o n a l k a l m a z o t t megjegyzések és változtatások meg van­ nak engedve (udvariassági kifejezések, törlések, aláhúzások, hibák javítása stb.), de a megengedetteken túlmenő feljegy­ zések ( p l . n y o m t a t o t t fizetési felhívás, m e l y b e a számla kelte,

70 a követelés j o g c í m e és a fizetendő összeg kézírással v a g y kézi n y o m d á v a l be v a n j e g y e z v e ) azért jövedéki áthágást n e m képeznek. A z i l y küldeményeket levélként való díjazás végett vissza k e l l a d n i a feladónak, i l l e t v e ha kisebb mennyiségről v a n szó, levélként m e g d í j a z v a k e l l továbbítani. A kártyaalakú nyomtatvány-küldeményekkel jövedéki áthágást n e m lehet elkövetni s ha m e g n e m engedett feljegy­ zéseket t a r t a l m a z n a k , m e l y a z o k n a k aktuális (tényleges) és személyes jelleget a d . a z o k a t n e m szabad m e g l e l e t e z n i , h a n e m , ha a levelezőlap feltételeinek m e g f e l e l n e k , levelezőlapok, ellenkező esetben l e v e l e k módjára k e l l a z o k a t díjazni és ke­ zelni. c) A díjmentességgel űzött visszaélések. A hatóságoknak, h i v a t a l o k n a k kötelességük f i g y e l e m m e l kísérni, h o g y a h i v a ­ t a l o k , hatóságok részéről élvezett díjátalányozás l e p l e a l a t t n e m f o l y t a t - e v a l a k i magánlevelezést, n e m csatol-e a h i v a ­ talos i r a t o k h o z magánközleményt, i l l e t v e v a l a m e l y törvényre v a g y rendeletre v a l ó h a m i s hivatkozás m e l l e t t h i v a t a l , ható­ ság, v a g y h i v a t a l o s e g y é n címére bérmentetlenül n e m ad-e f e l levélküldeményt. H a v a l a m e l y k ü l d e m é n y b e n i l y t a r t a ­ l o m állapíttatnék meg, a cím-hivatalnál arról jegyzőkönyvet k e l l f e l v e n n i és azt a feladó hatóság, h i v a t a l elől j á r ó ható­ ságának beküldeni, m e l y saját hatáskörében eljár a tettes e l ­ l e n . Ha p e d i g a visszaélés magánfél részéről derülne k i . arról a j e g y z ő k ö n y v csatolásával az illetékes postaigazgatóságot k e l l értesíteni, m e l y a j ö v e d é k i büntető eljárást megindítja. Ha az i l y e n , i l l e t v e a postai díjmentességgel való hasonló visszaélést v a l a m e l y postahivatal állapítja meg, az e l ö l j á r ó igzgatóságnak jelentést tesz, m e l y a k ü l d e m é n y feladójának felsőbb hatóságát értesíti, a v a g y magánfél visszaélése esetén a díjak beszedése és a visszaélés megtorlása iránt is intézkedik. Postai díjmentesség a posta belszolgálatában s a h a d i ­ fogoly-küldeményeknél v a n és o t t a visszaélés a k k é p k ö v e t ­ hető el, h o g y v a l a k i postaszolgálati tartalmú levélhez v a g y csomaghoz díjköteles levelet v a g y tárgyat hozzácsatol, v a g y díjköteles levelet v a g y tárgyat díjmentességre igényt a d ó h a m i s címmel (záradékkal) a d j a postára. A cselekmény a postára adással v a n elkövetve. A jövedéki áthágások megállapítása. A díjmérséklés mellett feladott nyílt küldeményekkel elkövetett posta­ j ö v e d é k i áthágásról a felfedező felvevő p o s t a h i v a t a l tény­ állási j e g y z ő k ö n y v e t vesz f e l s a küldeményt a pénzbüntetés és portó beszedése m e l l e t t a feladónak kézbesíti. Ha azt a f e l ­ a d ó n e m f i z e t i meg, ellene a p. ü. igazgatóság útján a j ö v e d é k i büntető eljárást megindítják. H a útközi p o s t a h i v a t a l veszi észre a j ö v e d é k i áthágást az eljárás az, h o g y a k ü l d e m é n y t a f e l v e t t tényállási j e g y z ő k ö n y v v e l bemutatják a címzettnek s a. pénzbüntetés és portó beszedése m e l l e t t n e k i kézbesítik.

*

71

Ha a címzett n e m veszi át a küldeményt a tényállási j e g y z ő ­ k ö n y v v e l együtt visszaküldik a felvevő p o s t a h i v a t a l h o z , m e l y azt a feladónak a f e n t j e l z e t t összegek beszedése m e l l e t t kéz­ besíti. Ha a feladó n e m f i z e t i meg, megindítják ellene a j ö v e d é k i büntető eljárást. Zárt küldeménynél elkövetett postajövedéki áthágás g y a n ú j a esetén a rendeltetési p o s t a h i v a t a l a címzettet a posta­ h i v a t a l b a megidézi s az esetben kézbesíti, ha a küldeményt az oda meghívott pénzügyőri vagy községi előljárósági közeg előtt f e l b o n t j a s e k k é p a t a r t a l o m megállapítására a l k a l m a t a d . H a a címzett erre n e m hajlandó, v a l a m i n t a k k o r , h a kül­ földre f e l a d o t t i l y levélről v a n szó, a küldeményt a felvevő hivatalhoz visszaküldik s o t t u g y a n i l y eljárás keretében a feladónak kézbesítik. Ha a feladó ismeretlen, v a g y a j e l z e t t eljárásra n e m hajlandó, a küldeményt az előljáró posta­ igazgatósághoz t e r j e s z t i k f e l , mely a pénzügyigazgatóság meghívott közege jelenlétében állapítja m e g a tényállást. E g y é b k é n t a jövedéki áthágás megállapításában a posta­ a l k a l m a z o t t a k n a k a pénzügyi közegek is kötelesek kezükre járni s ezirányban ellenőrzést g y a k o r o l n i . Egyes esetekben ( p l . a regale e l l e n i cselekményeknél) a tényállást a p. ü. köze­ gek is megállapíthatják. A p é n z ü g y i közegeket ezen köteles­ ségük teljesítésében v i s z o n t a p o s t a a l k a l m a z o t t a k is támo­ g a t n i kötelesek. A megállapított j ö v e d é k i eljárás lefolytatása és a szükséges tárgyalások v i t e l e a pénzügyi hatóságok hatás­ körébe t a r t o z i k . A jövedéki bűnvádi eljárás ( a l a k i jövedéki büntető jog) a jövedéki bűnvádi perrendtartáson alapul. Ezt az igazságügyi m i n i s z t e r n e k a pénzügyminiszterrel egyetértőleg k i a d o t t 800/1916. sz. rendelete szabályozza. E n n e k f ő b b rendelkezései a k ö v e t k e z ő k : a jövedéki kihágások esetében eljárni jogosult bíróságokat a rendelet kijelöli. A bíróságra i r á n y a d ó k a bűnvádi perrendtartásról szóló 1896 : X X X I I I . t.-c.-nek a járásbíróság előtti eljárásra vonatkozó szabályai. A felek: a vádló, a t e r h e l t és kezes. Bírói eljárást csak vád alapján lehet indítani. A vádat a pénzügyi hatóság képvi­ seli. A vizsgálatot a p é n z ü g y i hatóság teljesíti, ezért a bíró­ ság a feljelentést a p é n z ü g y i hatósággal a vizsgálat megejtése végett közli. A tanuk megeskethetők. Ha bűncselek­ m é n y n e m f o r o g f e n n , a bíróság az eljárást megszünteti. A bíróság a tárgyalásra határnapot tűz k i , erre az összes fele­ k e t megidézi, a tárgyaláson megállapított b i z o n y í t é k o k a l a p ­ j á n az ítéletet meghozza. Az ítélet e l l e n e g y f o k ú felebbezésn e k v a n h e l y e . Felebbezés esetén a k i r . ítélőtáblák előtti el­ járásra v o n a t k o z ó rendelkezések az irányadók. A k i s z a b o t t pénzbüntetést k ö z a d ó k m ó d j á r a hajtják be. A szabadság­ vesztésbüntetést a k i r . ügyészség h a j t j a végre.

72

C) Távíró- és távbeszélő- (rádió-) jog. I . K ö z j o g i rész. 27. §. A távíró-távbeszélő k i z á r ó l a g o s ( f e n n t a r t o t t ) j o g . A z 1888 : X X X I . t.-c. 1. §-a értelmében a távíró, táv­ beszélő és a villamosjelzők, i l l e t v e ezek felállítása, berende­ zése, üzembentartása az állam f e n n t a r t o t t j o g a i k ö z é t a r t o ­ z i k . Kivételt alkotnak azok, m e l y e k egyes házak belsejében, v a g y más k ö z - v a g y magánterület által el n e m választott t e l ­ k e n , a v a g y összefüggő b i r t o k o n a közhasználat kizárásával létesíttetnek. 1 E z e k létesítése és használata n i n c s engedélyhez kötve. H a a z o n b a n a b i r t o k n a k összefüggését k ö z - v a g y magánterület (vasút, közút, f o l y ó , csatorna, i n g a t l a n stb,) megszakítja, a berendezés egész terjedelmében engedélyezés alá esik. A r r a , h o g y v a l a k i távírót, távbeszélőt, v a g y v i l l a m o s jelzőt létesíthessen, berendezhessen, ü z e m b e n tarthasson, elő­ zetesen engedélyt kell kieszközölnie. Az engedélyezés a ki­ zárólagos jogon alapuló közjogi cselekmény, s az engedély megadása, v a g y megtagadása állami j o g , m e l y b e , m i n t államigazgatási cselekménybe a b í r ó s á g o k bele n e m szólhat­ n a k s az államra az engedély megtagadása m i a t t kártérítési kötelezettség n e m hárulhat. Az engedély megadása az országhatáron túlmenő, s a 10.000-nél t ö b b lakossal b í r ó h e l y e k e t összekötő vezetékeknél a törvényhozást, egyébként a kereskedelmi minisztert illeti. A rádiórendelet 1. §-a értelmében a szárazföldön ( s t a b i l , p a r t i állomáson, n e m j á r ó m ű v ö n , m e l y h e z az állandóan le­ h o r g o n y z o t t hajó is t a r t o z i k ) e l h e l y e z e t t közhasználatú rádió2 berendezés létesítésére, v a g y üzembentartására magánosok­ n a k engedélyt csak a törvényhozás a d h a t . Vízi, légi, vagy más járóművön elhelyezett rádióberende­ zés (fedélzeti v a g y m o z g ó állomás) létesítésére, v a g y üzem­ bentartására közhasználat esetén is az engedélyt a keresk. m i n i s z t e r a d j a meg. N e m szükséges engedély a keresk. m i n i s z t e r által megha­ tározandó a z o k r a a berendezésekre, m e l y e k kizárólag a légi j á r ó m ű , léghajókikötő belső szolgálatát látják el (10.270— 1922. M. E. számú r e n d . 15. §.). 1 A távíró k i r . állami jognak az 1847. jan. 16-iki legfelsőbb elhatá­ rozással nyilváníttatott (1. az 1847. jan. 25-én 2581. sz. a. kelt udv. kancel­ láriai rendelvényt; 1. az 1867 : X V I . t.-c. 18. §-át is). A távbeszélőre az 1888 : X X X I . t.-c. mondta ki legelőbb. 2 Berendezés alatt a készüléket, hallgatót, antennát, vezetéket, föld­ vezetéket, telepet, stb. k e l l érteni.

75

Az engedély az engedélyesnek jogot ad a berendezés lé­ tesítésére, de nem ad kizárólagos jogot, m e r t u g y a n o t t mások­ n a k is adható engedély hasonló berendezésre s az állam m a g a is létesíthet u g y a n o t t o l y berendezéseket. Az engedélyezett berendezés létesítésére és üzletére v o n a t ­ k o z ó műszaki és eljárási szabályokat a keresk. m i n i s z t e r állapítja m e g . A huzalvezetés felerősítés és bekapcsolás a keresk. m i n i s z t e r előzetes j ó v á h a g y á s a alá esik. A közutaknak, utcáknak, tereknek közhasználatú táv­ írók, távbeszélők, v i l l a m o s jelző berendezések létesítésére, v a g y áthelyezésére való igénybevételének módozatait a keresk. m i n i s z t e r e s e t e n k i n t állapítja meg. (1888 : X X X I . t.-c. A vasutaknál általában az engedélyokiratok intézkednek a berendezés engedélyezése ügyében. A távíró kizárólagos jognak a postaitól eltérő jellege van. A postánál azt értjük alatta., h o g y meghatározott küldemé­ n y e k e t csakis a posta szállíthat (5. §.), míg i t t azt, h o g y a berendezéseket létesíteni és üzemben t a r t a n i egyedül az államnak v a n joga, másoknak p e d i g csak az államtól n y e r i e n g e d é l y alapján. A távírónak, távbeszélőnek állami kezelésben való tar­ tásai indokolttá teszik a k ö v e t k e z ő k : a) A közérdeket csak az állam t a r t j a szem előtt, magántársulatok csak a forgalmas és j ö v e d e l m e z ő h e l y e k e n létesítenek berendezéseket, a többi h e l y e k e t berendezés nélkül hagyják s általában a bevételekre helyeznék a fősúlyt; b) a távíratok, távbeszélgetések titkát leginkább az állam t u d j a m e g ó v n i ; c) az államnak rendészeti, biztonsági, igazgatási szempontból magának is szüksége v a n e berendezésekre; d) az állami kezelés m e l l e t t a távíró-táv­ beszélő a legolcsóbb, leginkább hozzáférhető, a m i a gazda­ sági jólét és kultúra elősegítésére vezet; e) az állami kezelés szükséges az egységes vezetés, egységes géprendszerek, egy­ séges fejlesztés szempontjából; f) a magántársulatoknál rend­ szerint rossz a kezelés, kiszolgálás, b á n á s m ó d ; g) szükségessé teszi az állami kezelést a távírónak a távbeszélővel való kap­ csolata, m e r t munkamegosztás e k k é p lehetséges s az érint­ kezés a távíró és távbeszélő között o l y szoros, h o g y az állami kezelésben álló távíró mellé a távbeszélő m i n t magánintéz­ m é n y n e m sorakozhatnék; h) az állam hatalmánál f o g v a egye­ dül képes az intézmények jótéteményeiben polgárait része­ síteni s az intézmény célirányos működését előjogok adomá­ nyozása mellett biztosítani, m e r t jó közlekedési intézmények alkotása az államcélok k ö z é t a r t o z i k ; i) téves az, h o g y a ver­ seny kiegyenlítő hatása az állami kezelés m e l l e t t n e m érez­ hető, m e r t u g y a n a z o n a h e l y e n t ö b b vállalat központjának létesítése t ö b b költséget okoz s í g y kétségtelen, h o g y az állami hálózat o l c s ó b b és hozzáférhetőbb s a szabad verseny e téren n e m i n d o k o l t . Áll ez az Egyesült-Államokban m ű k ö d ő n a g y

74 távíró-vállalatokra is, bármily magas színvonalú m ű k ö d é s t fejtenek i s k i egyébként. El k e l l a z o n b a n i s m e r n i , h o g y az állami kezelés a távíró (távbeszélő) terén nem oly általános, m i n t a postánál m e r t i t t a n a g y külföldi kábeltársulatoknak és n a g y távíró válla­ l a t o k n a k a világforgalom lebonyolításában n a g y szerep j u t . A kizárólagos jog jellege i t t is u g y a n a z , m i n t a postánál, és az állam részéről n e m a haszonszerzésre, h a n e m tökéletes hirközvetítő intézmény létesítésére irányuló törekvés áll f e n n (5. §.). A rádiónak kizárólagos (fenntartott) jogként való keze­ lése mellözhetlen, m e r t az a távírónak (távbeszélőnek) e g y i k válfaja s a távíró állami kizárólagos j o g o t képez. De megköveteli az állami kizárólagos jogként való kezelést az állani biztonsága, belső r e n d j e , n y u g a l m a is. A t i t k o s , magán­ kézben levő rádióállomások visszaélésekre, államellenes cse­ lekményekre (kémkedés, árulás, izgatás stb.) használhatók s a rendet, biztonságot veszélyeztetik. Felfoghatják az állami kormányzati közleményeket s a z o k a t az állam kárára hasz­ nálhatják f e l . külföldről célzatos h i r e k terjesztése útján nyugtalanságot k e l t h e t n e k , z a v a r o k a t idézhetnek elő, f e l ­ fogott m a g á n k ö z l e m é n y e k útján egyesek károsítását idéz­ h e t i k elő. A rádiónál az állami kezelésre azért is szükség v a n , h o g y az állami ellenőrzés m e l l e t t megakadályoztassák az, h o g y egyesek rezgéseket kibocsátó vevőkészülékeket használ­ j a n a k s ezzel az egész rádióforgalmat zavarják. Az állami kizárólagos jogként v a l ó kezelést teszi szükségessé a hullám­ hosszak elosztásának szüksége, m e l y nélkül z a v a r t a l a n forga­ l o m lehetetlen. A rádiórendelet (R. r.) értelmében: Az államnak a táv­ író, a távbeszélő és e g y é b v i l l a m o s berendezésekről szóló 1888 : X X X I . t.-c. 1. §-ában meghatározott fenntartott joga kiterjed az olyan berendezésekre is, amely jeleknek, írásnak, híreknek, képeknek és hangoknak villamosság útján fém­ vezeték nélkül vagy fémvezetéken nagy váltakozás-számú ára­ m o k segélyével való adására v a g y vételére (rádió) szolgálnak, ennélfogva bárki másnak a r r a , h o g y a m a g y a r állam terü­ letén (ideértve a levegőteret is) i l y berendezést létesíthesseu, v a g y üzemben t a i t h a s s o n , a kereskedelemügyi m i n i s z t e r elő­ zetes engedélyét k e l l megszereznie (R. r. 1. §.). Ez a r e n d e l ­ kezés az egyes házak belsejében, úgyszintén más k ö z - v a g y magánterület által el n e m választott t e l k e n , v a g y összefüggő b i r t o k o n akár kizárólag magánhasználatra, akár más célra tervezett ilynemű berendezésekre is v o n a t k o z i k (2. §.). Közhasználatra szolgáló rádióhirmondó adóállomást csak is a posta létesíthet s az i l y állomást a posta saját személy­ zetével, a m a g a j o g k ö r é b e n s hatáskörével k e z e l i (14. §.). A kizárólagos j o g kiterjed az állam egész területére, az afelett elterülő légtérre, a h a z a i v i z e k r e s a t r i a n o n i békeszerződéssel

75 n e m z e t k ö z i v é l e t t f o l y ó k r a , a vízi-, légi- és e g y é b j á r ó m ű ­ 1 v e k r e , a vasúti és e g y é b közlekedési vállalatokra ( R r . 1. §.). A rádiónál v a n a f e l a d a t o k n a k egy teljesen k ü l ö n á l l ó köre. m e l y e n belül a magánvállalati kezelésnek v a n h e l v e . Ez a tér a felolvasások, előadások, hírek, zenedarabok stb. szolgáltatásának, a r á d i ó h i r m o n d ó műsorok összeállításának, a művészi, írói m u n k a e r ő k szerződtetésének, az oktatás, szóra­ koztatás, művelődésterjesztés motívumai összeválogatásának a tere, m e l y a magánvállalkozás k ö r é b e vág. E z t a f e l a d a t o t a z állam o l y tökéletesen a l i g tudná m e g o l d a n i . A z államra t a r t o z i k a z o n b a n a felügyelet gyakorlása, h o g y színvonalas m ű s o r o k k a l a jogos i g é n y e k kielégíttessenek, k i z s á k m á n y o l á s ne történjék s k á r o k o z ó , sértő, erkölcstelen, államellenes k ö z ­ l e m é n y e k ne terjesztessenek. 28. §. E n g e d é l y o k i r a t o k feltételei. Az engedélyezés k ö z j o g i j o g o s í t v á n y , m e l l y e l az állam (kijelölt szerv) j o g o t ad az engedélyesnek a k í v á n t berendezés létesítésére és üzemben tartására a megszabott feltételek be­ tartása m e l l e t t . A z engedélyezésről kiállított o k i r a t az enge­ délyokirat, m e l y az e n g e d é l y kiadását és az azzaljáró j o g o k a t és kötelezettséget i g a z o l j a . A kiadott engedélyokiratok lényeges feltételei (1888 : X X X I . t.-c. 5—5. végrehajtási r e n d e l e t 26—43. § . ) : a) Magánhasználatú berendezéseknél: Az állam fenntartott jogának elismerése s az ellenőrzési költségek részben való fedezése fejében tarto­ zik engedélyes a kereskedelemügyi miniszter által megállapított illeté­ keket a kijelölt pénztárba befizetni. Az engedély időtartama 10 év, de az ennek elteltével meghosszabbítható. Az elnyert engedélyt a kézbesítéstől számított egy éven belül érvényesíteni kell, mert különben hatályát veszti. A magánberendezések az engedély lejártával engedélyes (s nem az állam) tulajdonában maradnak. Lejárat után az új engedélyt az utolsó év első felében k e l l kieszközölni s ha ezt engedélyes nem kéri, vagy meg nem adják, a berendezést az engedélyi idő lejártától számított 14 nap alatt le kell bontani és el kell távolítani, mert különben az 1888 : X X X I . t.-c. 11. §-a (56. §.) nyer alkalmazást. A keresk. miniszter jogosult a berendezés használatát államrendészeti érdekből bármikor rövidebbhosszabb időre, egészen vagy részben betiltani és lehetetlenné tenni, anél­ kül, hogy emiatt jogorvoslatnak, vagy kártérítési igénynek helye volna, az esedékes díjak azonban a betiltás idejére nem járnak. A berendezést engedélyes csak a saját ügyeinek intézésére, illetve a folyamodványban jelzett célra használhatja s a használatot másoknak meg nem engedheti. Azonban köteles engedélyes közveszély, baleset, elemi csapások esetén, vagy ha az állam biztonsága érdekében szükséges, berendezésén híradás és segélykérés céljára bárki közleményeit díjfize­ tés nélkül közvetíteni. A berendezésnek más berendezéssel való össze­ kapcsolásához a miniszter engedélye szükséges. Az engedély élők közti jogügylet útján csak a keresk. miniszter engedélyével ruházható át másra. 1 Nem terjed ki a honvédelmi minisztérium alá tartozó rádióberen­ dezésekre, melyek a honv. miniszter rendelkezése alá esnek (R. r. 1. § 5. bek.).

76 Az engedélyokiratban jelzett kötelezettségek betartásának és az ese­ dékes díjaknak biztosítására engedélyes köteles a miniszter által meg­ állapított összegű óvadékot a kijelölt pénztárba befizetni s abból kerül­ nek levonásba az esetleges díjhátralékok, kirótt rendbírságok s az enge­ délyes terhére foganatosított munkálatok költségei (közigazgatási úton), mely esetben az óvadékot 15 nap alatt ki k e l l egészíteni. Ha az engedélyt engedélyes hibája, vagy mulasztása folytán vonják vissza, az óvadék az államra száll, egyéb esetekben az engedély megszűnése után a letevőnek visszajár. b) Kö/.érdekű berendezéseknél (közszolgálat, közbiztonság, közegész­ ség, árvédelem, tűzoltás céljaira szolgáló berendezések) a keresk. minisz­ ter az engedélyezési feltételeket könnyítheti s az a) és c) a l a t t i rendel­ kezésektől eltérhet.

c) Közhasználatú berendezések. Az engedélyes köteles az állam fenntartott jogának elismerése s az ellenőrzési költsé­ gek részben való fedezése fejében a kijelölt pénztárba befi­ zetni a megállapított összeget, a közhasználatú távíróknál a leiektől beszedett távirati díjakat (a következő hó 3-án), köz­ használatú távbeszélőknél, v a g y villamos jelzőknél évente egy darab 8 forintos a r a n y a t s a használati díjak címén be­ folyó nyers bevételeknek az engedélyokiratban megállapított %-át. Az engedély időtartama 50 éven túl nem terjedhet. Ha a berendezést az engedély kézbesítésétől számított 1 éven belül nem létesítik, az engedély hatályát veszti, ha a minisz­ ter a határidőt a fél kérelmére meg nem hosszabbítja. Az állam a berendezéseket tartozékaikkal együtt az enge­ délyi idő alatt is az engedélyokiratban jelzett feltételek alatt beválthatja, mit 6 havi felmondás előz meg. A beváltási öszszeget a becsár alapján állapítják meg, m e l y az engedélyok­ irat keltétől számított 5 éven át teljes összegben, azontúl §-osan csökkenő összegben jár. Szükség esetén a becsár meg­ állapításához szakértőket lehet a l k a l m a z n i . Indokolt esetben a megállapított becsár 10—50%-át kártalanítási pótlék gya­ nánt lehet engedélyezni. A közhasználatú berendezések az engedély lejártával összes tartozékaikkal használható álla­ potban, ingyen és tehermentesen az állam tulajdonába men­ nek át. Az államrendészeti érdekek biztosítása végett köteles engedélyes alkalmazottjait az illetékes rendőri hatóságnak előzetesen bejelenteni s azokat csak a k k o r alkalmazhatja, ha a rendőrség ellenük 15 nap kifogást nem emel. Ha a minisz­ ternek, v a g y a rendőri hatóságnak valamely alkalmazott ellen utólag kifogása volna, azt kívánatra el k e l l bocsátani. Köteles engedélyes a közhasználatú berendezés előfizetőinek nevét, állását és lakását is a rendőri hatóságnak bejelenteni, s a be­ rendezést csak a k k o r bocsáthatja azok rendelkezésére, ha a rendőri hatóság ellenük 8 nap alatt kifogást nem emel. A miniszter jogosult a berendezés használatát közérdek­ ből rövidebb-hosszabb időre, egészben v a g y részben betiltani és lehetetlenné tenni, vagy a berendezés üzemét időlegesen

77 állami kezelésbe v e n n i . Ez e l l e n kártérítési igénynek n i n c s h e l y e , a betiltás idejére a z o n b a n a díjak nem járnak. A m i n i s z t e r szabja m e g és módosítja a berendezés hasz­ nálati díjait. Közhasználatú távíróknál engedélyes a l k a l m a z ­ k o d n i köteles az állami távírók számára k i a d o t t táoírási sza­ bályokhoz és díjtáblákhoz s díjmentesen, v a g y a díjak h i t e ­ lezése m e l l e t t csak az állami távíróknál is ekkép kezelt táv­ i r a t o k a t k e z e l h e t i . Ha a vállalatból az állami díjak, a kezelési költségek és befektetési tőke törlesztési részleteinek levonása után fennmaradó jövedelem a befektetési tőke 7%,-át túlha­ ladja, a m i n i s z t e r közhasználatú távíróknál a díjpótlékot, v a g y állami hozzájárulást, közhasználatú távbeszélőknél és villamosjelzőknél p e d i g a használati, v a g y előfizetési díjakat megfelelően leszállíthatja. A közhasználatú berendezések, az államrendészet által megkívánt korlátozások közt, mindenki által egyaránt hasz­ nálhatók. A berendezést más közhasználatú berendezéssel a m i n i s z t e r felhívására engedélyes köteles saját költségén össze­ kapcsolni, m e r t különben az összekapcsolást a m i n i s z t e r az ő költségére h a j t j a végre. A z engedélyesek berendezéseik i l y összekapcsolását csak a m i n i s z t e r engedélyével eszközölhetik. H a a z állam u g y a n o t t h e l y k ö z i távbeszélő összeköttetést létesítene, a közhasználatú távbeszélő-hálózat engedélyese köteles tűrni, h o g y az állam (vállalkozó) a helyközi berende­ zés központját a közhasználatú berendezés központjával saját költségén összekösse. Ez esetben engedélyes köteles saját hálózata előfizetőit a helyközi összeköttetésen beszél­ getésre k a p c s o l n i , a saját hálózatot a szükséghez képest kiegé­ szíteni, a h e l y k ö z i f o r g a l o m b a n beszélő felektől az esedékes díjakat beszedni és a kijelölt pénztárba beszolgáltatni. Enge­ délyes köteles a m i n i s z t e r felhívására a táviratoknak táv­ beszélőn való fel- és leadását előfizetőinél a megállapított d í j a k fejében b e r e n d e z n i . Az engedély élők közti jogügylet útján csak a m i n i s z t e r engedélyével ruházható át másra. Ha haláleset folytán, vagy bírói árverésen az engedélyezett vállalat t u l a j d o n a más sze­ mélyre m e n n e át, v a g y ha engedélyes gondnokság, csőd alá kerül, v a g y a vállalatra (tartozékaira) végrehajtást vezetnek, ezek a változások a keresk. m i n i s z t e r n e k bejelentendők. A vállalat tulajdonának bármely címen más tulajdonosra való átszállása esetén az engedélyokirat határozmányai változást n e m szenvednek s az a b b a n f o g l a l t j o g o k és kötelezettségek érintetlenül m a r a d n a k . Ela halálozás folytán az engedély idegen állampolgárra szállana át, a m i n i s z t e r j o g o s u l t az enge­ délyt e l v o n n i , v a g y az üzletvezetésnek megfelelő belföldi állampolgárra való ruházását követelni ( 1 8 8 8 : X X X I . t.-c. 4. §.). Végül az a) a l a t t j e l z e t t m ó d o z a t o k m e l l e t t óvadék leté­ telének v a n helye.

78 A törvény, i l l e t v e a végrehajtási r e n d e l e t s z ö v e g e s z e r i n t nemcsak magún-, hanem közhasználatú berendezésre is ad­ ható engedély, a z o n b a n i l y engedélyt most már e l v i o k o k b ó l n e m a d n a k k i , m e r t a z a kizárólagos j o g sérelmével járna. A t ö r v é n y h o z a t a l a idején közhasználatú berendezések létez­ t e k magánvállalati kezelésben s e z e k k e l a t ö r v é n y n e k szá­ m o l n i kellett. 29. §. Az e n g e d é l y e z é s i eljárás. A b e r e n d e z é s létesítése. a) Magánhasználatú berendezések. A kereskedelemügyi miniszter a folyamodványt és mellékleteit átvizsgáltatja s amennyiben magán­ használatú berendezéseknél kifogás van, a folyamodványt a hiányok pótlása végett visszaadja. 11a nincs kifogás, vagy a hiányokat utólag megszüntetik, a miniszter a terveket jóváhagyja s a berendezés létesí­ tésére és használatára az engedélyt megadja (végr. rend. 10. §.). Az engedélyokirat kiadása után az engedélyes jogosult a berende­ zést a kijelölt helyen létesíteni és használatba venni. A létesítés során okozott károkat köteles helyrehozni (végr. rend. 44. §.). A munkálatokat akkép k e l l végrehajtani, hogy azok által a forgalom ne zavartassék s az út-, víz- és városrendészeti rendszabályokat be k e l l t a r t a n i . A berende­ zés külön támpontokra erősítendő fel. Már fennálló berendezés támpont­ j a i erre csak az engedélyes beleegyezésével használhatók. Közutak. utcák, terek feletti átfeszítéseknél a vonal legalsó huzalának az utca, tér szintjétől legalább 5i4 méter magasságban k e l l haladni. Más berende­ zések vezetékeinek keresztezése kerülendő, de ha ez nem lehetséges, a vezetéket akkép k e l l az állami, vasúti vagy közhasználatú berendezések felett átvezetni, liogy a huzalok közt legalább l'A méter köz maradjon. Az építéshez belföldi anyagok használandók. A keresk. miniszter a berendezések létesítését és üzemét az állami felügyelet szempontjából ellenőriztetni jogosult, indokolt esetben enge­ délyesre bírságot róhat ki (48., 50., 51. §.), s az engedélyt minden kártérí­ tési kötelezettség nélkül visszavonhatja, ha az engedélyes a kiszabott feltételeket meg nem tartja. b) Közérdekű berendezéseknél az eljárás ugyanez, ha pedig azok közhasználatú berendezések jellegével bírnak, azokra a c) pont irányadó. c) Közhasználatú berendezések. Ezeknél a netán szük­ séges kisajátítást a minisztertől k ü l ö n k i f e j e z e t t e n kérni k e l l . Ha kifogás n e m merül f e l , a m i n i s z t e r a t ö r v é n y h o z á s enge­ délyezése alá eső f o l y a m o d v á n y t a törvényhozás elé terjeszti, e g y é b k é n t p e d i g az engedélyt saját hatáskörében k i a d j a s megállapítja az engedélyokirat kiegészítő részét a l k o t ó épí­ tési feltételeket. A m i d ő n közigazgatási bejárás tartásának esete f o r o g f e n n . a m i n i s z t e r azt, v a g y az engedélyezési tárgyalást e l r e n d e l i . A közigazgatási bejáráshoz szükség esetén az illető törvény­ hatóság útján az érdekelt föld- i l l e t v e háztulajdonosokat is m e g h í v j á k (végr. r e n d . 16., 17., 18., 25. §.). A közigazgatási bejárás során állapítják m e g : a huzalvezetés i r á n y n y o m á t , a vezetékek felállításának módozatait, a használt a n y a g o k minőségét, a felerősítés, bekapcsolás, a földalatti vezetés módozatait, az állomások helyét, a használandó gépek, tele­ p e k s e g y é b e s z k ö z ö k minőségét s a z o k mikénti alkalmazását (20. §.). A közig, bejárás eredményét j e g y z ő k ö n y v b e f o g -

79 l a l v a a keresk. m i n i s z t e r h e z t e r j e s z t i k fel az engedély ügyé­ b e n v a l ó határozás végett (21. §.). A kereskedelemügyi m i n i s z t e r a szükséghez képest külön engedélyezési tárgyalás megtartását is elrendelheti (végr. r e n d . 22. §.). Az engedélyokirat kiadása után engedélyes köteles az engedélyokirat értelmében, i l l e t v e az esetleg m e g t a r t o t t k ö z ­ igazgatási bejárás és engedélyezési tárgyalás eredményéhez képest, a huzalvezetés, bekapcsolás és felerősítés terveit 2—2 példányban a keresk. m i n i s z t e r h e z (postaigazgatóság útján) az engedélyokirat kézbesítésétől számított 6 hó a l a t t felter­ j e s z t e n i (54. §.). A m i n i s z t e r a t e r v e k e t átvizsgáltatja s ha k i ­ fogás n e m merül f e l , a z o k a t j ó v á h a g y j a s az építési enge­ délyt, 3-ik személyek j o g a i n a k érintetlenül hagyása m e l l e t t , m e g a d j a (57. §.). E r r e az engedélyes a berendezést létesítheti és p e d i g az engedélyokiratban s az építési feltételekben fog­ l a l t határozmányok szem előtt tartása m e l l e t t (58. §.). A m u n ­ kálatok a k k é p hajtandók végre, h o g y a közforgalom ne zavartassék. Az út-, város, és vízrendészeti határozmányokat i t t is pontosan be k e l l t a r t a n i (63. §.). A huzalvezetésre s más vezetékek átfeszítésére a belföldi anyagok használására, az engedély visszavonására nézve az a) p o n t a l a t t előadottak irányadók. Az építés befejeztének bejelentése után a miniszter felül­ vizsgálatot rendel el s e n n e k eredménye alapján m e g a d j a az engedélyt a berendezésnek közforgalomba való bocsátására, v a g y esetleg az engedélyest a mutatkozó hiányok megszün­ tetésére felhívja, m e l y esetben ú j a b b felülvizsgálatnak v a n h e l y e (96. §.). Az állami felügyelet, esetleges bírságok kiszabása t e k i n ­ tetében az a) a l a t t előadottak is i r á n y a d ó k (74., 76. §.). Az engedélyes az esetben, ha a vállalat nem sikerülne, az államtól sem kárpótlást, sem segélyt n e m igényelhet (75. §.). 30. §. R á d i ó b e r e n d e z é s e k e n g e d é l y e z é s e . I . Általános határozmányok. A z engedély a z engedély­ o k i r a t b a n meghatározott időre, legfeljebb a z o n b a n 10 évi idő­ tartamra, m i n d e n k o r az illető naptári év végéig terjedő hatályl y a l adható, a z o n b a n e határidő lejárta előtt az engedély megújítható, i l l e t v e meghosszabbítható. Engedély alapján létesíthetők a hatóságok, hivatalok, stb. rádióberendezései is. Ha az engedélyes a megújítást o l y a n berendezéseknél, a m e l y e k egy évnél hosszabb időre engedélyeztettek, az enge­ délyezett időtartam utolsó évében legkésőbb október hó l - i g , az egy évi v a g y ennél r ö v i d e b b időtartamra engedélyezett berendezéseknél p e d i g 14 n a p p a l az engedély lejárta előtt n e m kéri, v a g y ha az engedély megújítására irányuló kére­ l e m n e k a hatóság ( h i v a t a l ) h e l y t n e m ad, a berendezést az

80 engedélyidő lejárta napjától számított 8 n a p o n , esetleg az engedélyokiratban meghatározott időtartamon belül köteles az engedélyes saját költségéri leszerelni és a készüléket, v a g y a posta által lepecsételt zárt dobozban tartani, v a g y o l y egyénnek v a g y jogi személynek átadni, a k i a készülék (lénye­ ges alkotórész) átvételére (berendezés üzembentartására) j o g o ­ sult. Az átadást a posta kívánságára h i t e l t érdemlően i g a z o l n i k e l l . Átvételre jogosultnak k e l l t e k i n t e n i : a postát, az o l y a n kereskedőt (iparost, gyárost), a k i n e k rádiókészülék (lényeges alkotórész) f o r g a l o m b a hozatalára engedélye v a n , t o v á b b á az o l y a n engedélyest is, a k i n e k az átadandó rádióvevő-készülék üzemben tartására engedélye v a n , de az engedély alapján ké­ szüléket még n e m szerzett be (a készülék átruházását a d í j ­ beszedő p o s t a h i v a t a l v e z e t i rá az engedélyokiratra). Az érde­ k e l t u t ó b b a hivatalos pecsét eltávolítását az o k o k közlésével az engedély megadására illetékes hivataltól, v a g y p o s t a i ható­ ságtól kérheti. Ha az engedélyes e kötelezettségek v a l a m e l y i ­ kének eleget n e m tenne, a rádiórendelet büntető határozmányai (1. e mű 56. §-át) értelmében k e l l ellene eljárni és a berendezést az eljáró hatóság az engedélyes költségére lesze­ relteti. Ekkép k e l l eljárni a b b a n az esetben is, ha engedélyes a berendezés üzembentartásáról az engedély t a r t a m a a l a t t önként lemond, v a g y ha az engedélyt a hatóság vissza­ v o n j a (6. §.). Az engedély a b b a n az esetben is visszavonható (érvény­ t e l e n n e k nyilvánítható), ha az engedélyes a megállapított fel­ tételek bármelyikét meg nem tartja, v a g y ha az engedéllyel bármi m ó d o n visszaél ( R r . 7. §.). Ha az engedélyokirat érvé­ n y e megszűnik, az engedélyokiratot a kiállító hatóságnak ( h i v a t a l n a k ) 8 n a p o n belül vissza kell adni (Rr. 6. §.). Az engedély visszavonására jogosult a rádióhirmondó vevőállomásoknál n e m fizetés esetén az engedélyt k i a d ó p o s t a h i v a t a l , e g y é b esetekben a postaigazgatóság, egyéb célokra engedélyezett vevőberendezéseknél s az adóberende­ zéseknél n e m fizetés esetén is a keresk. m i n i s z t e r . Engedélyes is j o g o s u l t a berendezésről lemondani. A posta k ü l ö n meghatalmazással ellátott közegei j o g o ­ sítva v a n n a k az engedélyezett berendezéseket az általuk cél­ szerűnek talált m ó d o n bármikor felülvizsgálni és ellenőrizni. Az engedélyes és a l k a l m a z o t t a i p e d i g kötelesek ezt lehetővé t e n n i s a kívánt felvilágosításokat m e g a d n i . Ha az engedé­ lyes midasztása, v a g y hibája következtében külön vizsgálat válnék szükségessé, e n n e k a költségeit az engedélyes v i s e l i (8. §.). A keresk. m i n i s z t e r által e l r e n d e l t módosításokat, kiegé­ szítéseket az engedélyes a berendezésen kárpótlási igény nél­ kül foganatosítani köteles. A már engedélyezett berendezés­ nek az engedélyes részéről kívánt oly megváltoztatásához, v a g y kiegészítéséhez, a m e l y engedélyhez v a n kötve, a k e r e s k .

Sl m i n i s z t e r (kijelölt h i v a t a l v a g y hatóság) jóváhagyását előze­ tesen m e g k e l l szerezni (R. r. 9. §.). A berendezés megváltoz­ tatásakor a régi engedélyokirat bevonása m e l l e t t új engedély­ okiratot állítanak k i . Az engedélyes a berendezést kizárólag csak az engedély­ o k i r a t b a n meghatározott helyen és célokra létesítheti és t a r t ­ h a t j a üzemben (nyaralásra, kirándulásra stb. magával v i h e t i ) . T i l o s a berendezéssel táviratokat, távbeszélgetéseket fel­ fogni, leírni, felhasználni (1. e mű 37. §-át). T i l o s azzal más rádióberendezések üzemét zavarni (1. e mű 60. §-át). Enge­ délyes felelős az előírásoknak családtagjai, alkalmazottai s mások által való megsértéséért (R. r. 10. §.). Az engedély élők közötti jogügylet útján csak az enge­ délyt a d ó hatóság v a g y h i v a t a l előzetes engedélyével (jóvá­ hagyásával) ruházható át másra (R. r. 12. §.), s csakis enge­ déllyel b í r ó egyénekre. H a a berendezés tulajdonjoga az 1888 : X X X I . t.-c. 4. §-a 1. bekezdésében felsorolt c í m e k e n (haláleset folytán, bírói ár­ verésen vállalat átszállása másra, gondnokság, csőd, végre­ hajtás folytán), v a g y csődönkívüli kényszeregyezség folytán másra m e g y át, az engedélyt a keresk. m i n i s z t e r a z o n n a l viszs z a v o n h a t j a (Rr. 12. §.). Engedélyes a berendezést engedéllyel át is helyezheti, a m i r e engedélyt a p o s t a h i v a t a l i ü g y k ö r b e n engedélyezett be­ rendezéseknél a p o s t a h i v a t a l , egyébként a keresk. m i n i s z t e r ad (Végr. utas. 7. §.). Az elveszett engedélyokiratokat másolattal pótolják. A m a g y a r állam területén közlekedő külföldi járóművek rádióberendezéseinek létesítési és üzembetartási feltételeit n k . szerződések (megállapodások) szabályozzák. 1 I l y e n e k hiá­ nyában a keresk. m i n i s z t e r az illető állam részéről követett eljárás lehető f i g y e l e m b e vételével esetről-esetre állapítja meg a létesítés v a g y üzembetartás feltételeit. Külföldi légi járómű1 A nk. légi közlek. egyezmény ( P a r i s , 1919.) értelmében légi járó­ művek rádiókészülékeket csak a hazai állam engedélyével vihetnek ma­ gukkal. Azokat csak képesített egyének kezelhetik. A 10-nél több utas •szállítására szolgáló járóműveket rádióállomással k e l l felszerelni s ezek a nk. légi közlek. bizottság alkotta szabályok szerint kezelendők. A bizottság ezt a kötelezettséget kiterjesztheti más járművekre is. A bizottság elren­ delte, hogy 160 km.-nél hosszabb szárazföldi és 25 km.-nél hosszabb ten­ geri utaknál a légi járóműveknek rádiókészülékkel k e l l ellátva lenni. A légi járóművek 2 osztályba soroztattak, t. i. amelyek a személyzettel együtt 10-nél kevesebb vagy 10-nél több személyt szállítanak. Klsők rádiótávíró vagy távbeszélő, utóbbiak rádiótávíró készülékkel látandók el. Csak a légi közlekedési szolgálatra, a járóművek biztonságára vonat­ kozó közlemények vannak megengedve. A légi járóművek rádiókészülék­ k e l való ellátása csak a saját állama által kiadott külön engedély alapján történhet. A szerződő államok közreműködnek a rádiótávíró használatá­ ban, rádióállomások felállításában és nk. rádiótávíró szabályzatok meg­ állapításában. Az egyezmény megállapítja a rádiótávíró hívójelet. Ve­ szélyben levő járómű o p t i k a i jelekkel és rádiótávíróval S. O. S. jeleket ad, stb. (Magyarország ehhez az egyezményhez eddig nem járult hozzá.)

Dr. Hollós: Posta- és távírójog;

6

82

vek a m a g y a r állam területén (levegőterében) i l y berendezé­ seiket csak a belső légi szolgálat, a légi közlekedési szolgálat lebonyolítása érdekében használhatják (R. r. 3. §.).

I I . Nem közhasználatú adóberendezések és azokhoz tartozó vevő­ állomások. Ezek egyelőre csak közérdekből (közszolgálat, közbiztonság, közegészség, árvédelem, tűzoltás, stb. céljaira) vagy tudományos és kísér­ leti célokra engedélyeztetnek. Közhasználatra szolgáló rádióhirmondó adóállomást csak a posta létesíthet. Ezen rendelkezés alól a keresk. miniszter előterjesztésére a m i ­ nisztertanács kivételt tehet. Ha a posta rádióhirmondó-állomást nem létesít, vagy az állomás üzemét bármely oknál fogva szünetelteti, beszünteti, ebből a vevőállo­ mások engedélyesei, vagy mások az állammal, illetve a m. k i r . postával szemben semmiféle díjtérítési, vagy kártérítési igényt nem támaszthat­ nak (R. r. 14. §.). Tudományos és kísérleti célokra engedélyt kaphatnak: a) Tudomá­ nyos intézetek és o l y iskolák, amelyek tanterve a rádiótechnikát felöleli; b) elektrotechnikai szakegyesületek rádióosztályai; c) gyárak (vállalatok) a gyártás körében szükséges kísérleteikre és az előállított készülékek bevizsgálására. Az a), b) és c) pontok alatt felsorolt adóberendezések csak egymás közötti jelek váltására, továbbá a jelváltás eredményének köz­ lésére használhatók. Fémvezetékkel irányított rádió-berendezések és a hozzájuk tartozó rádió-vevőállomások a keresk. miniszter által magánhasználatra is enge­ délyezhetők (R. r. 15. §.). A kérvényhez csatolni kell az engedélyezni kért berendezés elvi és szerelési kapcsolási rajzát és részletes műszaki leírását 3—3 példányban, továbbá, ha a berendezés közutat, uccát, teret, vasútat, vagy idegen t u l a j ­ dont érint, az illetékes hatóság vagy tulajdonos beleegyező nyilatkozatát. A kérvényben fel k e l l említeni a berendezés minőségét (távíró, táv­ beszélő, vagy jelzőállomás stb.), a berendezés helyét, továbbá, hogy a kérelmező a berendezési mily célokra kéri, mily állomásokkal óhajt az adóállomás útján érintkezést fenntartani és ezeket a vevőállomásokat, mely helyeken és kiknél kívánja bekapcsolni, hogy a napnak mely órái­ ban kíván levelezni, jelezni k e l l az adóállomás kezelőjének a nevét és okmányokkal igazolni k e l l a szakismereteit (R. r. 16. §.). Az engedélyokirat megállapítja a műszaki feltételeket, az adóállo­ más teljesítményét, a hullámhosszat, a hívó jelet. Az engedélyezett h u l ­ lámhosszat a keresk. miniszter bármikor megváltoztathatja (R. r. 18. §.). Az adóállomás kezelője csak a szükséges szakismeretekkel rendel­ kező, megbízható, büntetlen előéletű, legalább 18-ik életévét betöltött magyar állampolgár lehet. Amennyiben az adóállqmás kezeléséhez szük­ séges szakismereteket 1 kellően igazolni nem tudja, ezeknek megállapítása céljából a posta kívánságára, a posta által kijelölt helyen és bizottság előtt vizsgát tenni köteles. A kezelő személyében szándékolt változtatást a területileg illetékes postaigazgatóságnak előzetesen be k e l l jelenteni. Ha a kezelő személye ellen a keresk. miniszter kifogást emel, köteles az engedélyes a kezelőt megbízatása alól azonnal felmenteni. Az enge­ délyes a kezelőkért felelős (19. §.). Az engedély megadása esetén az adóberendezés csak akkor helyez­ hető üzembe, ha azt a posta előzőleg felülvizsgálta. Ezért az engedélyes a berendezés elkészültét a postavezérigazgatóságnak bejelenteni köteles. Engedélyes köteles az esetleges üzemi zavarokra való tekintettel adásközben a megállapított hívó jelét, beszélgetések közben nevét (cégét) minden egyfolytában leadott közlemény elején és végén leadni, illetve 1 Rádióberendezések használatára előkészítő magántanfolyamokat csak a keresk. miniszter engedélye alapján szabad létesíteni. A feltéte­ leket a 14.266—1926. sz. ker. m i n . rendelet állapítja meg.

83 bemondani. Üzemzavarok esetén az engedélyes a posta felhívására köteles az adást minden díj, vagv kártérítési igénv nélkül azonnal beszün­ tetni (20. &.).

I I I . Vevőberendezések. E z e k o l y berendezések, m e l y e k rádióliirmondó adóállomások közleményeinek felfogására létesülnek. Kizárólag vételre szolgáló berendezések létesítésére v a g y üzembentartására a hatóságokon, h i v a t a l o k o n és köz­ intézményeken kívül engedélyt kaphatnak: m a g y a r állam­ polgárok, k e r e s k e d e l m i társaságok, általában j o g i szemé­ l y e k (rádiókészülékek előállítóira és forgalombahozóira lásd alább). Az ország területén, v a g y az elszakított területen szü­ letetteknél az állampolgárságot egyelőre i g a z o l t n a k k e l l t e k i n t e n i . JfS éven aluli kiskorúak, v a g y gondnokság a l a t t állók csak törvényes képviselőjük ( a t y j u k , g y á m j u k ) bele­ egyezésével k a p h a t n a k engedélyt. Külföldi honosoknak csak a viszonosság esetén adható engedély (22. §.). Kizárólag a rádióhirmondó-állomások által terjesztett közlések vételére szolgáló rádióvevő-berendezések engedélye­ zése iránti bélyegmentes kérvényt bármely postahivatalnál be lehet a d n i és a kérelemben pontosan meg kell jelölni, h o g y a f o l y a m o d ó mily használatra és hol (község, ucca, házszám, ajtó stb.) kívánja a berendezést létesíteni és üzembentartani, továbbá, h o g y a készüléket maga állítja-e elő, v a g y készen veszi. Kívánatra a kérelmező köteles személyazonosságát iga­ z o l n i ( R r . 23. §.). Más berendezésekre a keresk. m i n i s z t e r ad engedélyt. (Végr. utas. 12. p . ) . Az engedélyt a kérelmező lakására illetékes kézbesítő p o s t a h i v a t a l , a h o l t ö b b postahivatal v a n , az 1. számú posta­ h i v a t a l ( B u d a p e s t e n a kérelmező lakására illetékes levélpostai kézbesítő h i v a t a l ) adhatja meg. Az engedély adható rendes v a g y k i t e r j e s z t e t t használatra. Rendes (személyes) használat a rádióhirmondó állomások által terjesztett „ m i n d e n k i n e k " szóló közlések felvétele. Az i l y berendezés csak az engedélyes magánlakásában létesíthető és csak az engedélyes és hozzátartozói által használható. I d e t a r t o z n a k a k ó r h á z a k azon vevőállomásai is, a m e l y e k k i ­ zárólag a betegek szórakoztatására szolgálnak. Kiterjesztett használat a vevőberendezés útján állandó nyilvános v a g v egyes a l k a l m i előadásokon a „ m i n d e n k i n e k " szóló közlések felvételének bemutatása, s a vevőberendezések tudományos és kísérleti, illetőleg oktatási célokra v a l ó használata. A ren­ des használattal ellenkező minden használat k i t e r j e s z t e t t hasz­ nálat s m i n d e n o l y berendezést, m e l y n e m az engedélyes ma­ gánlakásán, h a n e m nyilvános jellegű s o l y helyiségben v a n felszerelve, a h o l n e m csupán engedélyes és hozzátartozói, ha­ n e m mások is használhatják, k i t e r j e s z t e t t használatúnak k e l l t e k i n t e n i . I l y e n az is, ha v a l a k i a rendes használatra engedé­ l y e z e t t vevőberendezést leágazással nyilvános jellegű h e l y i ­ s é g b e is b e k a p c s o l j a . (R. r. 24. §., végr. utas. 14. p.)

S4 Kiterjesztett használatra engedélyt kaphatnak: a) olyarr egyének ( j o g i személyek), a k i k a vevő készüléket állan­ dóan egy h e l y e n b e l é p ő d í j m e l l e t t folytonosan váltakozó közönségnek kívánják b e m u t a t n i : b) a nyilvános jellegű he­ lyiségek (szállodák, éttermek, vendéglők, e g y é b üzlethelyisé­ gek, színházak, mozgóképszínházak, penziók, szanatóriumok stb., s hasonló más vállalatok) t u l a j d o n o s a i (bérlői), a k i k a vevőkészüléket külön belépődíj nélkül látogatóik, v e n ­ dégeik, stb. szórakoztatására kérik és kívánják felszerelni és üzemben t a r t a n i ; c) zárt jellegű helyiségek (kaszinók, k l u b b o k stb.) t u l a j d o n o s a i (bérlői), a k i k a vevőkészüléket belépődíj nélkül tagjaik szórakoztatására kívánják üzemben t a r t a n i . d) Egyes (alkalmi) nyilvános bemutató előadásoknak belépő­ d í j m e l l e t t v a g y e nélkül való tartására külön engedélyt k e l l kérni. A z i l y engedélyt a z a p o s t a h i v a t a l a d j a meg, a m e l y ­ n e k székhelyén a kérelmező az előadást m e g a k a r j a t a r t a n i , Budapesten b á r m e l y i k kincstári p o s t a h i v a t a l . A z egyes n y i l ­ vános előadás megtartására a d o t t engedély alapján az enge­ délyokiratban megjelölt h e l y e n és n a p o n több előadás is t a r t ­ ható, e) A tudományos és kísérleti, illetőleg oktatási célokra leendő használatra csak elektrotechnikai szakegyesületek rádióosztályai, továbbá tudományos intézetek és tanintézetek n y e r h e t n e k engedélyt (24. §.). A vevőberendezéshez szükséges készülékek és alkotó­ részek beszerzéséről és az állomásnak a fennálló jogszabá­ l y o k , illetőleg az engedélyokirat feltételei szerint v a l ó beren­ dezéséről és fenntartásáról az engedélyes maga köteles gon­ doskodni (25. §.). fellát engedélyes vesz, bérel, k ö l c s ö n ö z ké­ szüléket (alkotórészeket), antennát, vezetékeket, a z o k a t öszszeállítja és m ű k ö d é s b e hozza. Tetszés szerinti készüléket, alkotórészt használhat, ha a z o k rezgéseket n e m bocsáta­ nak k i . A posta a berendezés szabályszerűségét ellenőrizheti ésaz esetleges szabálytalanságok megszüntetésére — a m e n n y i ­ ben visszaélés n e m f o r o g f e n n — az engedélyest kötelezi (Rr. 25. §.). A rendes használatra engedélyezett vevőberendezés enge­ délyese a vevőkészülékét kirándulásra, nyaralásra stb. is m a ­ gával v i h e t i , d e engedélyokiratát i l y esetben i s magánál k e l l t a r t a n i a . A lakásváltozást, a m i n e m egyéb, m i n t a berendezés áthelyezése, az engedélyes m i n d a régi, m i n d az új lakhelyén a díjak beszedésére kijelölt postahivatalnál előzetesen beje­ l e n t e n i köteles (26. §.) Az engedély csak egy vevőkészülék és az ehhez szüksé­ ges lényeges alkotórészek beszerzésére (használatára) jogosít. Több vevőkészülék beszerzése (használata) esetében m i n d ­ e g y i k r e külön engedélyt kell.kérni (a t u d o m á n y o s intézetek, tanintézetek oktatás, kísérletezés céljából egy engedély a l a p ­ ján t ö b b vevőkészüléket is szerezhetnek be és t a r t h a t n a k

85

üzemben. R r . 27. §.). A készülék-kereskedők a z o n b a n a k i ­ a d o t t engedély alapján a gyárosoktól tetszés s z e r i n t i m e n n y i ­ ségű készüléket vehetnek meg. Ha az előállító, vagy a keres­ kedő gyári (üzleti) helyiségében a készülékek bemutatására vevőberendezést t a r t f e n n . a n n y i engedélyre v a n szüksége, a h á n y készülék egyidejűleg üzemben áll. Az engedélyokiratnak a „Vevőkészüléket kiszolgáltatta" r o v a t a biztosítja azt, h o g y csak egy készülék adassék k i , m e r t készülék csak a n n a k szolgáltatható k i , a k i n e k enge­ d é l y e v a n . Ha tehát az engedélyes a készüléket már korábban beszerezte, v a g y m a g a állította elő, azt írják f e l a kiadáskor a z engedélyokiratra, h o g y készülék n e m szolgáltatható k i . Készülék átadása esetén az átadó nevét írják be. Az elveszett engedélyokirat másolatába azt kell beírni, h o g y készülék nem adható k i . kivéve azt az esetet, a m i k o r az engedélyes az engedélyokiratot a készülék beszerzése előtt vesztette el. A m i ­ k o r a készülék-kereskedő gyárostól vásárol készüléket, a z o k kiszolgáltatását a készülék-kereskedő engedélyokiratára n e m k e l l f e l j e g y e z n i . H a engedélyes a régi vevőkészüléke h e l y e t t új vevőkészüléket akar vásárolni, a leadó p o s t a h i v a t a l a régi engedélyokiratot b e v o n j a , a régi készülék sorsát megállapítja s e n n e k megtörténtével a b e v o n t h e l v e t t új engedélyokiratot állít k i . A rendes használatra engedélyezett vevőberendezés enge­ délyese saját készülékét leágazással ugyanazon házban, de másnak a lakásában felszerelt, vételre a l k a l m a s berendezéssel (hangosan beszélővel, hallgatóval stb.) k a p c s o l a t b a h o z h a t j a , ha az i d e g e n lakás t u l a j d o n o s a (bérlője) vevőberendezésre előzőleg engedélyt k a p o t t . A z idegen lakásban felszerelt v e v ő k é s z ü l é k e k e t m i n d e n b e n önálló rendes használatú vevő­ állomásoknak k e l l t e k i n t e n i (28. §.). A rádiórendelet f e n t i 24. §-ában felsorolt használattól eltérő célokra, v a g y i s nemcsak a rád ióhirmond ó-állomások által terjesztett közlések felvételére, h a n e m e g y é b célokra is szolgáló rádióvevő-berendezések létesítése s üzembentartása iránti bélyegköteles kérelmeket a keresk. miniszterhez kell beadni. I l y e n p l . az az eset, a m i k o r v a l a k i a rádióhirmondó közlemények iparszerű terjesztésére vagy felhasználására kér engedélyt. A kérelemben részletesen f e l k e l l említeni, h o g y a f o l y a m o d ó a vevőberendezést m i l y célra kéri, illetőleg m i l y k ö z l e m é n y e k e t a k a r azon f e l v e n n i . A z i l y berendezések léte­ sítési és üzembentartási feltételeit a keresk. m i n i s z t e r esetről­ esetre a kiadandó engedélyokiratban állapítja meg (R. 29. §.). I V . Készülékek, alkotórészek. A rádiónál a készülékek, alkotórészek fontos szerepet játszanak s az engedélyezési f e l ­ tételek közt n a g y fontossággal bírnak. Az államnak ellenőr­ zést kell gyakorolnia a készülékekkel, alkotórészekkel szem­ ben, h o g y a z o k megfelelők-e, f o r g a l m a t zavaró rezgéseket a v e v ő k é s z ü l é k e k n e m indítanak-e s i n n e n v a n , h o g y egyes

86

államokban az állam által j e l z e t t készülék-tipusok készít­ hetők, m e l y e k e t a posta megvizsgál s f o r g a l o m b a h o z a t a l előtt lebélyegez. Az állam r a j t a v a n , h o g y a készülékek gyártását és árusítását az e l e k t r o t e c h n i k a i és rokonszakmákban jártas egyének eszközöljék, h o g y jó készülékek állíttassanak elő s a kontárok üzérkedése lehetetlenné tétessék. Az állam köte­ lezi a készülék-gyárosokat és kereskedőket, h o g y készüléke­ ket, alkotórészeket csak rádió-engedélyeseknek adhatnak el s az eladásokról pontos nyilvántartást vezessenek. A r e n d ­ szabályok betartását az állam saját közegeivel ellenőrizteti. A rádiórendelet értelmében: a rádióberendezésekhez szükséges, v a g y i l y célra a l k a l m a s készülékeket és ezek lénye­ ges alkotórészeit csak a keresk. miniszter előzetes engedélye alapján szabad előállítani, megszerezni, birtokolni, birlolni, átruházni, f o r g a l o m b a h o z n i , v a g y külföldről b e h o z n i . Lé­ nyeges alkotórésznek k e l l t e k i n t e n i ezidőszerint: a rádió célokra szolgáló alacsony váltakozásszámú erősítőkhöz hasz­ nált transzformátort, változtatható kondenzátort, hullámok felvételére a l k a l m a s bármilyen tekercset, kathódlámpát, h a l l ­ gatót kagylónként 1000 ohmos, v a g y ezenfelüli ellenállással, a magas és alacsony frekvenciájú erősítőt és a hangosan be­ szélőt. A rádióoevő-készülékek (lényeges alkotórészek) behozatalának enge­ délyezésére irányuló beadványokban feli kell tüntetni, hogy a kérelmező honnan, mely országból, m i l y e n bruitósúlyban és értékben, m i l y e n és hány készüléket, illetőleg lényeges alkotórészt és m i l y célból kíoán be­ hozni, s fel k e l l említeni azt is, hogy a kérelmezőnek a rádiókészülékek (alkotórészek) előállítására vagy forgalombahozatalára oan-e engedélye s ha igen, mi az engedély száma és a kiállítás ideje. A behozatali enge­ délyt a keresk. miniszter csak feltételesen adja meg. Ha a oámoizsgálattal kapcsolatos műszaki felülvizsgálat azt állapítaná meg, hogy behozni szándékolt készülékek a rádiórendelet határozmányainak nem felelnek meg, azokkal a behozatali engedélyhez kötött, de anélkül érkezett árúk módjára k e l l eljárni. A műszaki felülvizsgálat költségeit a felülvizsgált anyag mennyiségéhez képest a posta esetről-esetre állapítja meg. Nem szükséges a keresk. m i n i s z t e r engedélye: v e v ő k é s z ü ­ léknek (alkotórészeinek) kizáróan saját használatra és a rádiórendelet határozmányainak megfelelő m ó d o n való elő­ állításához, ha az előállítónak az előállítandó rádióvevőkészü­ lék, illetőleg berendezés létesítésére és üzemben tartására engedélye v a n . I l y rádióvevő-készüléket (alkotórészeit) csak egy példányban szabad előállítani és azt az engedélyes másra át n e m ruházhatja. A rádióadó-készülékek előállításának, külföldről v a l ó behozatalának és forgalomba hozatalának feltételeit a keresk. miniszter esetről-esetre állapítja m e g (Rr. 4 1 . §.). Rádióvevő-készülékeknek és ezek lényeges alkotórészei­ n e k ipar szerű előállítására csak olyan iparos (gyáros) nyer­ het engedélyt, aki szabályszerű iparigazolvány, vagy ipar­ engedély alapján villamos áramú berendezéseknek, azok részeinek, v i l l a m o s m é r ő e s z k ö z ö k n e k létesítésével, javítása-

8? v a l , illetőleg ezek v a l a m e l y i k é v e l f o g l a l k o z i k , a v a g y a látsze­ rész- v a g y műszerész-ipart g y a k o r o l j a . Az i p a r o s (gyáros) az e n g e d é l y alapján az általa előállított készülékeket és készülék­ alkatrészeket forgalomba is hozhatja, t o v á b b á a megállapított feltételek m e l l e t t vevőberendezést is t a r t h a t üzemben (42. §.). A rádióvevő-készülékkel (alkotórészeivel) való kereske­ désre, ideértve e z e k n e k az iparostól (gyárostól) való megszer­ zését is, engedélyt csak o l y személy k a p h a t , a k i n e k elektro­ technikai, műszaki, optikai, v a g y e z e k k e l r o k o n c i k k e k árusí­ tására szóló i p a r j o g o s í t v á n y a v a n . Az e n g e d é l y megadása a rádiórendeletben (engedélyben) megállapított feltételek m e l ­ l e t t egyúttal vevőberendezés üzembentartására is jogosít (43. §.)". Belföldi hasznú latra csak o l y a n vevőkészülékek állíthatók elő és hozhatók forgalomba, amelyek sugárzásmentes, illetőleg o l y a n kapcsolás­ sal bírnak, hogy az antennára csak csekélymérvű és nem zavaró rezgés j u t h a t ki (44 §.). A belföldi használatra előállított minden egyes készüléken fel kell tüntetni a készüléket előállító teljes ^agy rövidített nevét, illetőleg cégét és a folytatólagos gyártási folyószámot. Ezeken az adatokon kívül, ame­ lyeket úgy k e l l alkalmazni, hogy azokat könnyen eltávolítani ne lehes­ sen, a készülékeket az előállító az érvényben levő rendelkezésbe nem ütköző más megjelöléssel is elláthatja. A készülék forgalombahozója a készüléken saját nevét (cégét) feltüntetheti (Rr. 45. §.). A vevőkészülékek (lényeges alkotórészek) csak azok részére szol­ gáltathatók ki, a k i k a részükre kiállított engedélyokirat felmutatásával esetről-esetre igazolják, hogy a kívánt készülék, illetőleg lényeges alkotó­ részek megszerzésére jogosultak. Kivitelre (külföldön leendő értékesítésre) szánt készülékek (alkotó­ részek) előállítása nem esik műszaki természetű korlátozó rendelkezések alá, de előállításukkal csak o l y egyén foglalkozhatik, akinek rádiókészü­ lékek és alkotórészek előállításához van engedélye (Rr. 44. §.). Kivitel céljaira rádiókészülékek (lényeges alkotórészek) minden kor­ látozás nélkül kiszolgáltathatók, de a k i v i t e l céljából vásárló általa alá­ írt írásbeli nyilatkozatot köteles az árusítónak adni arról, hogy a vásárolt készülékeket és alkotórészeket kinek, illetőleg k i k n e k címén és mennyi időn belül fogja elküldeni. Ezeket a nyilatkozatokat az árusító két éven át megőrizni köteles (47. §.). Azok, a k i k rádiókészülékek és lényeges alkotórészek előállítására, vagy forgalomba hozatalára k a p t a k engedélyt, kötelesek az előállított, illetőleg forgalomba hozott készülékekről, kathódlámpákról, hallgatókról, hangosanbeszélőkről, továbbá a magas és alacsony frekvenciájú erősítők­ ről tekintet nélkül arra, hogy azok belföldi használatra, vagy k i v i t e l r e szolgálnak-e, olyan pontos nyilvántartást (raktárkönyvet) vezetni, amely­ ből megállapítható, hogy m i k o r mennyi és m i i v e n készüléket, illetve a fentebb elősoroltak közé eső minő alkotórészt állítottak elő, vagy szerez­ tek be és kinek (név és pontos lakcim) adtak el. Amennyiben az eladás k i v i t e l céljából történt, ezt a körülményt a vevő neve mellett fel k e l l tüntetni. Ezt a nyilvántartást két éven át meg kell őrizni (Rr. 48. §.). A rádióalkatrészeket árusító kereskedők által vidéki rendelők részére küldött rádiókészülékeket (alkotórészeket) tartalmazó postakül­ deményekre (szállítólevélre) „Rádióanyag" jelzést k e l l írni s az i l y külde­ ményeket csak az engedélyokirat s az utolsó h a v i rádió-díjnyugta bemu­ tatása mellett szabad kézbesíteni. (439—1926. ker. min.) A m. k i r . posta ezzel megbízott szakközegei a z o k b a n a helyiségekben, a m e l y e k b e n rádiókészülékeket és lényeges alkotórészeket állítanak elő, raktáron t a r t a n a k , v a g y forga-

SS l o m b a hoznak, búrmikor megjelenhetnek a n n a k ellenőrzése céljából, h o g y a t u l a j d o n o s az i d e v o n a t k o z ó rendelkezéseket megtartja-e. A megbízott szakközeg írásban n y e r t megbízatás esetében k é m p r ó b a s z e r ű felülvizsgálás céljából egy készülé­ k e t (alkotórészt) kiválaszthat és azt és a raktárkönyvet elis­ mervény ellenében magával v i h e t i . A készülékeket és ci r a k ­ tárkönyvet a vizsgálat foganatosítása után, a m e n n y i b e n sza­ bálytalanság n e m n y e r megállapítást, n y o m b a n vissza k e l l j u t t a t n i (49. §.). A kereskedő (iparos, gyáros) üzletében szembeötlő h e l y e n kifüggesztett hirdetmény útján figyelmeztetni köteles a v e v ő közönséget, h o g y rádiókészülékeknek engedély nélkül v a g y az engedély határozmányai ellenére v a l ó üzemben tartása kihágás (50'. §.). A belföldi használatra szánt minden egyes vevőkészüléket annak felülvizsgálása céljából, hogy- az a rádiórendeíet követelményeinek meg­ felel, az előállító, vagy forgaloinbahozó (gyáros, iparos, kereskedő, vagy magánegyén) a posta kísérleti állomásának bemutathatja s a felülvizs­ gálat jeléül a kísérleti állomás a megfelelőnek talált készüléket M. K. P. bélyegzővel bélyegzi le. A lebélyegzés és felülvizsgálat által azonban a posta nem vállal felelősséget a készülék, jóságáért vagy valamely- szaba­ dalom megsértéséért (53. §.). A keresk. miniszter az előállításra, forgalombahozatalra vonatkozó feltételeket kártérítési igény nélkül bármikor módosíthatja, s ha ezek technikai vonatkozásúak, azok keresztülvitelére megfelelő átmeneti időt kell biztosítani. A keresk. miniszter jogosult az előállításra vagy forga­ lombahozatalra adott engedélyt a feltételek be nem tartása miatt vagy közérdekből minden díj-, vagy kártérítési igény nélkül visszavonni (Rr. 54. §.). 31. §. Az engedélyokiratok főbb fajai. I. Vezetékes berendezések. 1. A magánhasználatú és köz­ érdekű táníró-, távbeszélő- és villamos jelző vezeték engedély­ okirata a következő rendelkezéseket t a r t a l m a z z a : A keresk. m i n i s z t e r a berendezést engedélyezi s meg­ szabja, h o g y az mely községeken vagy más pontokon keresz­ tül, m i l y hosszban, m e l y célra épülhet s m e l y állomásokkal léphet üzembe ( 1 . §.). A z engedélyes az 1888 : X X X I . t.-c. s az a n n a k végrehaj­ tása tárgyában k i a d o t t r e n d e l e t rendelkezéseihez, az engedély­ okirat feltételeihez, a v o n a t k o z ó törvényekhez, szabályokhoz, utasításokhoz s az út-, víz- és városrendészeti rendelkezések­ hez alkalmazkodni köteles (2. §.). Köteles a vezetéket a kijelölt iránynyom szerint építeni s az állomásokat is csak az o t t jelölt h e l y e k e n r e n d e z h e t i be. A vezetékeket az állami és vasútüzleti távíró-, távbeszélő- és villamosjelző berendezések támpontjaitól különálló támpon­ tokra k e l l a l k a l m a z n i . A keresk. m i n i s z t e r megengedheti a h u z a l a k n a k az állami támszerkezetekre v a l ó felerősítését. A vezetéknek útak, uccák és terek feletti átfeszítésénél az út, tér szintjétől legalább 5% m. magasan, állami és vasúti béren-

V 89 dezések keresztezésénél p e d i g ezek h u z a l a f e l e t t legalább IV2 • m . - r e l magasabban k e l l h a l a d n i a (3. §.). A keresk. miniszter által kívánt s esetleg az előzetesen j ó v á h a g y o t t i r á n y n y o m t ó l eltérő módosításokat, kiegészítése­ ket, áthelyezéseket az engedélyes m i n d e n kárpótlási v a g y e g y é b igény kizárásával foganatosítani köteles. A j ó v á h a g y o t t i r á n y n y o m n a k és berendezésnek az engedélyes által kívánt megváltoztatásához a m i n i s z t e r j ó v á h a g y á s a szükséges (4. §.). Engedélyes köteles a közhatóság engedélyét kieszközölni, hogy a vezeték támpontjait a részlettervben megjelölt he­ l y e k r e az utakon, uccákon, tereken felerősíthesse, azok, v a l a ­ m i n t a f o l y ó k , t a v a k , csatornák f e l e t t a légürben v a g y azok a l a t t a földben elvezethesse (1. 33. §-t). Köteles a berendezés által érintett idegen épületek és telkek tulajdonosainak vagy birtokosainak engedélyét kieszközölni a r r a , h o g y a vezeték támpontjait a z o k i n g a t l a n a i n felállíthassa s a h u z a l o k a t az i n g a t l a n f e l e t t a légürben v a g y a l a t t a , a földben elvezethesse. Ha a j ó v á h a g y o t t i r á n y n y o m a m i n i s z t e r felhívására v a g y engedélyévei módosíttatik, v a g y a z i n g a t l a n o k birtoklási v i ­ s z o n y á b a n változás áll be; az engedélyes köteles az új irány­ n y o m tekintetében a szükséges engedélyeket az új tulajdono­ soktól (birtokosoktól) ú j b ó l kieszközölni (5. §.). A berendezés építésénél (üzeménél) használandó anyagokat, gépe­ ket, egyéb tárgyakat a belföldön k e l l beszerezni (6. §.). A magánhasználatú vezetéket az engedélyes kizárólag saját ügyeinek intézésére, használhatja s azokat más célra használni vagy átengedni {s azért díjat szedni) tilos. Közveszély, baleset, vagy elemi csapás esetén, vagy az állam biztonsága érdekében híradás, segélykérés céljából bárki által adott közléseket köteles díjmentesen közvetíteni. A magánhasználat természetével ellenkező használat esetén jogában áll a keresk. miniszter­ nek az 1888 : X X X I . t.-c. 11. §-ában kimondott büntető határozniányokat alkalmazni (1. e mű 56. §-át). A miniszter a berendezés támszerkezeteit az állami berendezések huzalainak felerősítésére kárpótlás nélkül igénybevelieti anélkül, hogy a fenntartási költségekhez hozzájárulna (7. §.). Az engedély tartama az engedélyokirat keltétői számítandó 10 év, Ha engedélyes az engedélyokirat keltétől számítandó 1 év lejárta előtt a berendezést nem létesíti, az engedélyokirat hatályát veszti. A letett óvadék a kincstár tulajdonává válik (8. §.). Az engedély netáni meghosszabbításáért (megújításáért) a 10-ik év első felében folyamodni kell. Amennyiben a meghosszabbítás (megújítás) ki nem eszközöltetnék, engedélyes köteles a vezetéket és berendezést az engedély lejárta napjától számított 14 nap alatt lebontani és eltávolítani, mert különben a törvény 11. S-ában jelzett büntető határozmányok (1. aj 56. §-t) nyernek alkalmazást (9. §.). Az engedély élők közti jogügylet útján csak a miniszter engedé­ lyével ruházható át (10. §.) s kapcsolható óssze más berendezéssel (11. §.). Engedélyes köteles meghatározott összegű óvadékot a kijelölt pénztárnál l e t e n n i , m e l y n e k k a m a t a engedélyest i l l e t i . Az ó v a d é k a fizetendő illetmény netalúni hátralékai, továbbá a m i n i s z t e r által kirótt rendbírságok fejében, v a l a m i n t az en­ gedélyes terhére foganatosított munkálatok költségeinek fe­ dezésére, közigazgatási úton visszatartható. Ha az ó v a d é k erre n e m elégséges, a m i n i s z t e r a követelést az engedélyes

90 e g y é b v a g y o n á b ó l törvényes úton b e h a j t h a t j a . A z ó v a d é k o t i l y esetben k i k e l l egészíteni. H a a z engedély engedélyes h i ­ bája v a g y mulasztása m i a t t visszavonatnék, az ó v a d é k az államra száll. Más esetekben az engedély megszűnése után az óvadékot a letevőnek v i s s z a f i z e t i k (12. §.). A keresk. m i n i s z t e r j o g o s u l t a vezeték építése, j ó k a r b a n tartása s az ügyvitel felől m e g g y ő z ő d é s t szerezni. Az ellen­ őrző közegeknek joguk van engedélyes állomásainál az ellen­ őrző vizsgálatot az általuk célszerűnek talált m ó d o n bármikor m e g e j t e n i , engedélyes és a l k a l m a z o t t a i p e d i g kötelesek segéd­ k e z n i s a szükséges felvilágosításokat m e g a d n i . A m i n i s z t e r kívánatára köteles vezetékét a kijelölt postahivatalba saját költségén bevezetni s e hivatalnál egy állomást saját költségén b e r e n d e z n i (13. §.). A m i n i s z t e r az engedélyesre, kötelezettsé­ gének megszegése m i a t t 2—200 koronáig terjedhető rendbír­ ságot szabhat k i . Engedményes az értesítés vételétől számított 15 nap a l a t t t a r t o z i k azt a kijelölt pénztárba b e f i z e t n i (14. §.). A m i n i s z t e r a berendezés használatát államrendészeti érdeknél fogva bármikor, r ö v i d e b b v a g y hosszabb időre, egészben v a g y részben jogosult betiltani és lehetetlenné t e n n i . E z e l l e n j o g o r v o s l a t n a k v a g y kártérítési igénynek n i n c s helye, a z o n b a n az évi illetményekből a letiltás idejére eső részletet az engedélyes javára írják (15. §.). A m i n i s z t e r n e k j o g a v a n az engedélyt visszavontnak és érvénytelennek nyilvánítani, ha engedélyes a megállapított feltételeket be n e m t a r t j a s a z o k n a k figyelmeztetés dacára 30 n a p a l a t t n e m tesz eleget. I l y esetben a berendezés lezárá­ sára és eltávolítására az 1888 : X X X I . t.-c. 11. §-ának határoz­ mányai i r á n y a d ó k (1. e mű 56. §-át). A visszavonás m i a t t az államra kártérítési v a g y szavatossági kötelezettség n e m há­ r u l (16. §.). Az engedély feltételeinek magyarázatát illetően az állam s az engedélyes közt felmerülhető vitás kérdéseket a k e r e s k . m i n i s z t e r közigazgatási úton dönti el (17. §.). Az engedélyokirat j e l z i a berendezés vonalhosszát k i l o ­ méterekben, a b e k a p c s o l t állomások számát s megszabja az állam f e n t a r t o t t jogának elismerése fejében s egyúttal az ellenőrzési költségek részben való fedezésére fizetendő össze­ geket és jövedéki kárpótlást, m e l y n e k összege p o s t a h i v a t a l o n kint (postaügynökségenként) v a n megállapítva (19. §.). U g y a n i s , h a magánhasználatú távbeszélő legalább két o l y községbe v a n bevezetve, a m e l y n e k m i n d e g y i k é b e n posta, v a g y állami, i l l e t v e magántáviratok kezelésére f e l h a t a l m a z o t t vasúti távíró, v a g y állami távbeszélő h i v a t a l v a n , s engedé­ lyesnek e községek m i n d e g y i k é b e n v a n állomása, engedélyes az említett p o s t a h i v a t a l o k után jövedéki kárpótlás fizetésére köteles, m e r t üzeneteit azontúl kétségtelenül a posta-távíró mellőzésével f o g j a lebonyolítani s í g y a j ö v e d é k e t károsítja.

91 Végül az e n g e d é l y o k i r a t o k b a o t t , a h o l e n n e k esete f e n n ­ f o r o g , a távbeszélő berendezésnek táoíratközDetítésre való­

igénybevételére,

a v a g y az

erős

áramok

elleni védelemre

vo­

n a t k o z ó h a t á r o z m á n y o k vétetnek f e l . 2. Magántávírók kötelezettségét és jogviszonyait régebben engedély­ o k i r a t szabályozta, jelenleg azonban azokat a fél által kiállított „Köte­ lező n y i l a t k o z a t " foglalja magában, melynek pontjai a következők: A magántávirat létesíttető fél az építési munkálatok megkezdése előtt kamatmentes építési előleget tartozik a kijelölt postapénztárba befi­ zetni s a berendezés elkészülte után a vezeték építésének s a távíró belső berendezésének (készülékek, anyagok stb.) költségeit a postaigazgatóság­ nak megtéríteni. A létesülő berendezés nem megy át a fél tulajdonába, hanem m i n t a közhasználatú távíróhálózat része, az állam tulajdonát ké­ pezi (1. § . ) . A távíró üzeméhez szükséges készülékek, üzleti anyagok, segéd­ könyvek, stb. beszerzési árát tartozik az államnak megtéríteni s az összes egyéb üzemi költségeket is fedezni (2. § . ) . Köteles a távíró kezelésével az igazgatás által képesített egyént megbízni, alkalmazását bejelenteni s annak illetményeit fedezni (3. §.). A távírónak más helyiségbe való áthelyezését az érdekelt költségére csakis az igazgatás közegei végezhetik. Az i l y kívánság 14 nappal, na­ gyobb vezetéknél 4 héttel előbb bejelentendő s a megállapított kamat­ mentes előleg befizetendő. A magántávíró megszűnése esetén, az érdekelt köteles az összekötő vezeték s a berendezés eltávolításának költségeit a kincstárnak megtérí­ teni (4. §.). A létesíttető a berendezést csakis a saját és alkalmazottjai táviratai­ nak kezelésére használhatja. Fia egyéb vállalatai, vagy intézetei táviratait is kezeltetné, köteles erre a keresk. miniszter előzetes engedélyét kikérni s ezért a névszerint felsorolandó vállalatok után egyenként és előzetes Vt évi részletekben — . — P használati díjat fizetni. Közveszély, baleset, elemi csapás esetén, vagy a közbiztonság érde­ kében híradás és segélykérés céljából bárki által adott közléseket érdekelt díjmentesen közvetíteni tartozik. Szavatol azért, hogy a magantávírót kezelő alkalmazottai a távíró üzletszabályzat és díjszabások rendelkezéseihez alkalmazkodnak. Az összeköttetésben álló állami távíróhivatal csak a kiszabott hiva­ talos órák alatt köteles a magátávírótól táviratot közvetíteni s ezen időn túl az érdekelt táviratai feladásáról maga köteles gondoskodni (5. §.). Az érdekelt köteles a vezeték fenntartásáért az állami távíróhivatal és magántávíró közti távolság légvonalban mért minden 100 métere (töredéke) után a kincstárnak negyedévi előzetes részletekben — . — P díjat fizetni (6. §.). Az érdekelt a magántávírónál feladott táviratokért járó távirati díjakat havonként utólagosan a következő hó 3-ig köteles megfizetni s az eredeti táviratokat a számív és a távirati díjak befizetéséi igazoló okmány csatolása mellett a kijelölt hivatalhoz beszolgáltatni. T a r t o z i k a magántávíró érdekében az állami távírónál fenntartóit berendezésért s az o t t a n i szolgálat ellátásáért évi átalányt fizetni, mely a továbbított és érkezett távíratok után darabonkint — . — P. díjból alakul. A keresk. miniszter a magántávíró üzemét hosszabb-rövidebb időre bármikor felfüggesztheti, vagy meg is szüntetheti, amiből folyóan az érdekeltre kereseti jog nem származik (8. §.). Az érdekelt elismeri, hogy a magántávíró egész berendezése az állam tulajdona, miért is annak használatát másra át nem ruházhatja és más berendezéssel kapcsolatba nem hozhatja ( 9 . §.). Az érdekelt köteles megállapított összegű nem kamatozó óvadékot az illető postapénztárba befizetni. Az óvadékra az 1. a l a t t i rendelke­ zések érvényesek (10. §.).

92 A miniszter kiküldött közegei jogosultak az ellenőrzést a magántáv­ írónál az általuk célszerűnek talált módon bármikor megejteni ( 1 1 . §.). A miniszter az érdekeltre 2 — 2 0 0 koronáig terjedhető rendbírságot róhat k i , melyet 15 nap alatt le k e l l fizetni (12. §.). A kötelező n y i l a t k o z a t feltételeinek magyarázata körül felmerül­ hető vitás kérdések a kereskedelemügvi miniszter döntése alá es­ nek ( 1 3 . § . ) . 3. A magánvasútak (iparvasútak) engedélyokirata engedélyt ad valamely vasútüzleti távbeszélővezeték létesítésére s a megjelölt állomá­ sok üzemben tartására. A berendezés a netán közelébe eső közhasználatú távíró-távbeszélő berendezések oszlopaitól különálló oszlopokon létesí­ tendő s csakis a vasút céljaira az állomások kezelői és alkalmazottai által használható. A rendeltetéstől eltérő használat esetén az 1888 : X X X I . t.-c. 11. §-ában jelzett büntető határozmányok alkalmaztatnak. Ujabb állo­ mások bekapcsolása, a berendezés nyomjel-tervének változtatása csak előzetes engedély alapján történhet. A postai műszaki felügyelőség és közegei jogosultak a berendezés felett felügyeletet gyakorolni. A minisz­ ter rendeletére a vasút köteles a vezetéket ellenőrzés céljából a kijelölt postahivatalba saját költségén bevezetni s ott távbeszélő állomást beren­ dezni. Az engedély bármikor visszavonható, annak üzeme hosszabbrövidebb időre betiltható anélkül, hogy emiatt kártalanítás iránt igényt lehetne emelni. Az engedély visszavonása esetén a berendezés a vasút költségén legfeljebb egy hó alatt lebontandó. A miniszter a berendezés támpontjait állami berendezések huzalainak felerősítésére kárpótlás nél­ kül igénybe veheti. A berendezés más közhasználatú, közérdekű, vagy magánhasználatú távbeszélő-berendezéssel összeköttetésbe nem hozható. Egyebekben az 1888 : X X X I . t.-c. és a kiadott rendeletek határozmányai irányadók. Engedélyes — . — pengő ellenőrzési díjat és — . — pengő jöve­ déki kárpótlást tartozik fizetni. I I . Rádióberendezések. 4. Rádióadó-berendezések. Enge­ délyes j o g o t n y e r . . . levő gyártelepén r á d i ó (távíró-táv­ beszélő) adóberendezések előállítása, forgalombahozatala, a berendezések előállítása k ö r é b e n szükséges kísérletek m e g ejthetése s az előállított készülékek bevizsgálása c é l j á b ó l c s i l ­ lapítatlan rendszerű rádióadó-berendezés létesítésére és üzembentartására ( 1 . §.). Engedélyes köteles a l k a l m a z k o d n i az engedélyokirat f e l ­ tételeihez, az 1888 : X X X I . t . - c , az 1925 : I X . t.-c. határozmán y a i h o z s m i n d e n i d e v o n a t k o z ó t ö r v é n v h e z és r e n d e l e t h e z (2. §.). Engedélyes csakis csillapítatlan rendszerű, de bármi­ lyen kapcsolású rádió (távíró-távbeszélő) adóberendezések előállításánál és kipróbálásánál f o g l a l k o z h a t i k . Mielőtt az elő­ állítást (megelőző kísérleteket) m e g k e z d e n é , t a r t o z i k a b e r e n ­ dezés szerelési és e l v i kapcsolási rajzát, valamint műszaki leírását 3—5 p é l d á n y b a n a k e r e s k . m i n i s z t e r h e z j ó v á h a g y á s végett b e m u t a t n i . Az előállítás csak a j ó v á h a g y á s után k e z d ­ hető m e g (5. §.). Az a d ó b e r e n d e z é s előállításánál és forgalombahozatalá­ nál a rádiórendeletben megállapított feliételeket köteles enge­ délyes b e t a r t a n i s köteles még a f o r g a l o m b a h o z a t a l n a p j á n a postavezérigazgatósógnak ajánlott levélben bejelenteni, h o g y a berendezést ideiglenesen vagy véglegesen kinek szolgáltatta ki (4. §.).

93 A berendezés csak az 1. §-ban jelzett célra használható, A berendezést a k k é p k e l l létesíteni, h o g y azt kizárólag csak a kezeléssel megbízott alkalmazottak (9. §.) helyezhessék üzembe. A berendezés útján az engedélyes m a g a v a g y mások ré­ szére üzeneteket nem vehet fel, n e m továbbíthat, v a g y k ö z v e ­ títhet, i l l e t v e azt személyes levelezés jellegével bíró közlemé­ nyek váltására n e m használhatja. A kísérleti célokat szolgáló esetleges fiktív távíró v a g y távbeszélő közlemények csíikis m a g y a r n y e l v e n továbbíthatók (5. §.-) A berendezés hívójele . A hívójelet m i n d e n e g y f o l y ­ tában l e a d o t t k ö z l e m é n y elején és végén a d n i k e l l . A berendezést tetszés szerinti hullámhosszal lehet m ű ­ ködtetni, de csak o l y időben, a m i k o r a posta rádióhirmondóberendezése n e m m ű k ö d i k . Köteles a z o n b a n engedélyes az adóberendezés üzembehelyezésének idejét, a hullámhosszat, az antennateljesítményt a kísérletek előtt legalább 48 órával a posta kísérleti állomásának bejelenteni s a kísérleteket csak a kísérleti állomás j ó v á h a g y á s a után lehet foganatosítani A berendezés használata által az állami s egyéb berende­ zések üzeme ne zavartassék. Zavar esetén a posta felhívására az üzemet azonnal be kell szüntetni, állandó z a v a r esetén pedig a berendezésen megfelelő változtatásokat eszközölni (7. §.)• A berendezést más rádióberendezésekkel csak a keresk. m i n i s z t e r k ü l ö n engedélye alapján és az 5. §-ban j e l z e t t f e l ­ tételek m e l l e t t szabad érintkezésbe h o z n i (8. §.). A berendezés kezelésével csak szakképesíteti, megbíz­ ható, n a g y k o r ú m a g y a r állampolgárokat bízhat meg. E z e k nevét, lakását, változását, szakképesítésének minőségét be­ j e l e n t e n i köteles. Ha a kezelő szakképzettsége e l l e n észrevé­ t e l merül f e l , a szakképzettséget o k m á n n y a l k e l l i g a z o l n i , v a g y az illető a posta kívánságára vizsgát köteles t e n n i . (9. §.). Az engedély tartama 3 év (10. §.). Az engedély meghosszabbításáért v a g y megújításáért a h a r m a d i k é v első felében k e l l f o l y a m o d n i . H a engedélyes a z engedélyt továbbra el n e m nyerné, köteles a berendezést a lejárat napjától számított 8 nap alatt lebontani s eltávolítani. E n n e k elmulasztása esetén az érvényes j o g s z a b á l y o k értel­ mében k e l l eljárni (11. §.). Az engedély élők közti jogügylet útján csak a m i n i s z t e r j ó v á h a g y á s á v a l ruházható át másra (12. §.). A keresk. m i n i s z t e r a berendezést bármikor megvizsgál­ tathatja. A kiküldöttek ezt bármikor, a célszerűnek vélt m ó ­ d o n foganatosíthatják, engedélyes köteles a vizsgálatot lehe­ t ő v é t e n n i s a szükséges felvilágosításokat m e g a d n i . Engedé­ lyes a hibájából szükségessé váló vizsgálatok költségeit v i ­ seli (13. §.).

94 A m i n i s z t e r a berendezés használatát indokolás nélkül bármikor r ö v i d e b b v a g y hosszabb időre betilthatja (14. §.). A m i n i s z t e r j o g o s u l t az engedélyt bármikor visszavontnak és érnénytelennek nyilvánítani, ha engedélyes a feltételeket be n e m t a r t j a . Ez esetben a rádiórendelet büntető határozmá­ n y a i n y e r n e k alkalmazást (15. §.). Az engedélynek engedélyes részéről való lemondás v a g y az engedély visszavonása útján való megszűnése esetén enge­ délyes köteles a berendezést a lemondás (visszavonás) után 8 n a p o n belül saját költségén eltávolítani, m e r t ellenkező eset­ b e n az érvényben levő j o g s z a b á l y o k értelmében k e l l eljárni Háború, sztrájkok, katasztrofális események stb. esetén a kereskedelemügyi m i n i s z t e r a berendezést a szükséghez képest és a m e d d i g azt j ó n a k látja, kizárólag postai vagy ka­ tonai célokra igénybe veheti s postai v a g y k a t o n a i k ö z e g e k kezelésére b i z h a t j a . I l y esetben, hacsak a m i n i s z t e r máskép n e m r e n d e l k e z i k , a berendezést teljesen üzemen kívül k e l l h e l y e z n i . A m i n i s z t e r ezt ellenőrizteti s jogosítva v a n a be­ rendezés b i z o n y o s részeinek eltávolításával v a g y használhatlanná tételével minden levelezést v a g y j e l e k vételét lehetet­ lenné tenni (17. §.). Az állam fentartott jogának elismerése és az ellenőrzési költségek részbeni fedezésére engedélyes köteles pengőt a kijelölt pénztárba b e f i z e t n i (18. §.). Az engedély magyarázata körül felmerülhető vitás kér­ déseket a keresk. m i n i s z t e r dönti el (19. §.). 5. Rádióvevő berendezés. Engedélyes j o g o t n y e r a k i j e ­ lölt h e l y e n rádióvevőberendezést létesíteni és üzembetartani. Használati díj címén h a v i előzetes részletekben . . . . P. köte­ les az i postahivatalnál b e f i z e t n i . M i n d e n állandó lakásváltozást köteles b e j e l e n t e n i . Az engedélyokirat a kiállí­ tást követő tizedik év végéig érvényes, i l l e t v e esetleges viszszavonásig. Ha az engedélyokirat érvénye megszűnik, azt a díjak beszedésével megbízott p o s t a h i v a t a l n a k vissza kell adni. Engedélyes köteles a k i a d o t t rendelethez alkalmazkodni, s ha a z o k n a k v a g y az engedélyokiratoknak határozmányait be n e m t a r t j a , 2 hónapig terjedhető elzárással és 3 millió ko­ ronáig terjedhető pénzbírsággal, továbbá a készülék elkob­ zásával és az engedély azonnali visszavonásával büntethető; felelős mindenkiért, a k i a berendezést használja; köteles az ellenőrző p o s t a a l k a l m a z o t t a k n a k a felülvizsgálatot megen­ gedni; a berendezést csak engedéllyel ruházhatja át másra; a berendezést az engedély lejárta, megszűnése v a g y vissza­ vonása után saját költségén 8 n a p o n belül le kell szereltetni, a készüléket p e d i g a posta által lepecsételt zárt dobozban tar­ tani v a g y o l y e g y é n n e k ( j o g i személynek) átadni, a k i az át­ vételre j o g o s u l t . A berendezésen csak a rádió-hirmondók ál­ t a l terjesztett „mindenkinek" szóló közlések foghatók fel s a?

95 állami, szolgálati és magántáviratokat és távbeszélgetéseket f e l v e n n i , b á r m i l y m ó d o n felhasználni, azok felhasználását másnak megengedni, v a g y lehetővé t e n n i tilos. T i l o s az állami és más engedélyezett berendezések üzemét zavarni v a g y a k a ­ dályozni. A kereskedelemügyi m i n i s z t e r az engedély feltéte­ leit bármikor módosíthatja s az engedélyt visszavonhatja. Antennája csak annak lehet, a k i n e k rádióberendezés lé­ tesítésére és üzembentartására engedélye v a n . Nyilvános útak, terek, vasutak keresztezését lehetőleg mellőzni kell, de ha n e m lehet elkerülni, az építés előtt ahhoz az út, tér, vasút tulajdonosának engedélyét k e l l megszerezni. Az antennahuza­ lok összhossza 200 rn.-nél n a g y o b b n e m lehet, a kikötőpontok egymástól való távolsága az 50 m.-t nem haladhatja meg. Nagyfeszültségű (250 volton felüli) vezetékek keresztezése tilos, 250 v o l t o n alóli vezetékek keresztezése v a g y az érintke­ zés lehetősége esetén az előírt biztonsági intézkedéseket k e l l a l k a l m a z n i (1. 53. §-t). Más berendezések támszerkezetéhez az a n t e n n a csak a k k o r köthető k i , h a a berendezés t u l a j d o n o s a (állami vezetékeknél a p o s t a i kerületi műszaki felügyelőség) erre előzetesen engedélyt a d . Az antenna szabályellenes épí­ téséből eredő károkért engedélyes felelős. A z engedélyokirat alapján engedélyes készen v e t t v a g y saját m a g a állal készített bármily rendszerű vevőkészüléket használhat, ha az sugárzásmentes, illetőleg o l y kapcsolással bír, h o g y az antennára csak csekély, n e m Zcivaró rezgések juthatnak ki. 6. Az alkalmi nyilvános bemutató előadásra szóló enge­ dély alapján az érdekelt engedélyt n y e r a kijelölt h e l y e n , a fennálló szabályokban megállapított feltételek m e l l e t t , a k i ­ jelölt n a p o n ( n a p o k o n ) nyilvános rádióbemutató-előadás tar­ tására s a z o n a „mindenkinek" szóló közlések felvételére és bemutatására. Az előadás után az antennát le k e l l szerelni. Engedélyi díj fejében P. k e l l f i z e t n i . 7. Rádióvevőkészüléknek magánosoknál vagy zártkörű helyiségekben külön d í j szedése nélkül való bemutatására s z ó l ó engedélyokirat feltételei a k ö v e t k e z ő k : 1. Engedélyes engedélyt nyer arra, h o g y a f o r g a l o m b a h o z n i kívánt rádió­ vevőkészülékeket az ország területén úgy magánosoknál, m i n t zártkörű helyiségekben m i n d e n k ü l ö n d í j szedése nélkül megbízottja által bemutathassa, továbbá, h o g y a bemutatás helyén és céljaira egy ideiglenes rádióvevőberendezést léte­ síthessen és azt a bemutatás t a r t a m a a l a t t üzemben tarthassa. 2. Az engedélyes: aj a berendezés létesítésénél és üzembentar­ tásánál, v a l a m i n t a vevőkészülékek (alkotórészek) f o r g a l o m ­ bahozatalánál köteles az érvényben álló s később alkotandó törvényekhez, r e n d e l e t e k h e z és az engedélyokiratban meg­ állapított feltételekhez alkalmazkodni; b) az engedély alap­ j á n csak egy egyént bízhat meg a bemutatással és megbízott­ jáért, a k i csak büntetlen előéletű, legalább 18. életévét betol-

96 tött magyar állampolgár lehet, felelős; c) köteles megengedni, hogy a posta ezzel megbízott alkalmazottai a berendezést és készülékeket az általuk célszerűnek tartott módon bármikor megvizsgálhassák és a bemutatást ellenőrizhessék; d) köteles a berendezést a bemutatás megtörténte után azonnal üzemen kívül helyezni és az antennát leszerelni; e) az engedélyezett vevőberendezést kizárólag csak a rádióhirmondó állomások által terjesztett közlések vételére és bemutatására használ­ hatja; f) az engedély c s a k a kereskedelemügyi miniszter jóvá­ hagyásával ruházható át másra: g) engedély címén mindad­ dig, míg az engedélyokirat érvényben van, havonta előzete­ sen 245.000 koronát tartozik a postahivatalnál min­ den hó első napján befizetni; a díjfizetési kötelezettség leg­ alább 3 hónapon ót tart; h) az engedély visszavonása v a g y le­ mondás esetében köteles az engedélyokiratot a posta­ hivatalnak visszaadni; i) ha a kiadott rendeletek v a g y az en­ gedélyokirat határozmányait be nem tartja, 2 hónapig terjed­ hető elzárással, 5 millió koronáig terjedhető pénzbírsággal, a készülékek elkobzásával és az engedély azonnali visszavoná­ sával büntethető. 3. Az engedély tartama a jelen engedély­ okirat keltétől számított 1 évre terjed. Az engedély azonban ezen időtartamon túl is megújítható, vagy meghosszabbítható. Az engedélyes is az engedélyről bármikor lemondhat. Az en­ gedély megújításáért v a g y meghosszabbításáért engedélyes a lejárat előtt 1 hónappal folyamodni tartozik. 4. A keresk. miniszternek jogában áll az engedélyt bármikor visszavonni és érvénytelennek nyilvánítani, az engedély feltételeit meg­ változtatni, v a g y módosítani. Az engedélyokirat visszavoná­ sából v a g y a feltételek megváltoztatásából folyólag az állam­ m a l szemben semmiféle kártérítési v a g y szcivatossági igény nem támasztható. 5. Az engedély feltételeinek magyarázatára vonatkozólag egyrészről az engedélyes, másrészt a posta közt felmerülhető vitás kérdéseket a keresk. miniszter közigazga­ tási úton dönti el. 6. Az engedélyes megbízottja köteles az eredeti engedélyokiratot igazolás és ellenőrzés céljából magá­ nál tartani. 8. Engedély rádióvevőkészülékek (lényeges alkotórészek) előállítására és forgalombahozatalára. Az engedély alapján X. Y. jogosult a fennálló rendeletek értelmében rádióvevő­ készülékeket és ezek lényeges alkotórészeit előállítani, meg­ szerezni, raktáron tartani és forgalomba hozni. Az engedély másra át nem ruházható és az érvényben levő jogszabályok betartása mellett érvényes a visszavonásig. Engedélydíj címén havonta előzetesen . . . . P. tartozik az engedélyes postahivatalnál n y u g t a ellenében befizetni. a) Belföldi használat céljaira c s a k oly rádióvevőkészülé­ kek állíthatók elő és hozhatók forgalomba, amelyek sugárzás­ mentes, illetőleg oly kapcsolással bírnak, hogy az antennára zavaró rezgés nem j u t h a t ki. b) A belföldi használatra elő-

97 állított készüléken az előállító teljes vagy rövidített nevét (cégét) és a folytatólagos gyártási folyószámot is f e l k e l l tün­ t e t n i . A készülék f o r g a l o m b a h o z ó j a a készüléken saját nevét (cégét) is feltüntetheti, c) Kivitel céljaira bármilyen v e v ő k é ­ szülék előállítható és a fennálló j o g s z a b á l y o k betartása m e l ­ l e t t kiszolgáltatható, d) Belföldi használatra csak azok ré­ szére szolgáltatható ki készülék, illetőleg lényeges alkotórész, a k i k a részükre kiállított engedélyokirat felmutatásával i g a ­ zolják, h o g y a kívánt készülék, illetőleg alkotórész megszer­ zésére j o g o s u l t a k , e) Egy engedélyokirat alapján csak e g y v e v ő k é s z ü l é k szolgáltatható ki és a kiszolgáltatást az enge­ délyokiratra kitörülhetetlenül f e l k e l l j e g y e z n i . Tudományos intézetek és tanintézetek e n g e d é l y o k i r a t u k alapján több v e v ő k é s z ü l é k e t is beszerezhetnek, f) Az engedélyes köteles: az előírt nyilvántartást vezetni, a postaalkalmazottaknak he­ lyiségeiben az ellenőrzést m e g e n g e d n i , üzlethelyiségében az előírt hirdetményt és az engedélyt kifüggeszteni, az enge­ délyért j á r ó díjat a postának h a v o n t a előzetesen m e g f i z e t n i . g) Az e n g e d é l y b á r m i k o r visszavonható k ö z é r d e k b ő l , v a g y ha engedélyes a fennálló szabályokat be n e m t a r t j a , h) Ha enge­ délyes vevőberendezést is kíván üzemben tartani, erre k ü l ö n engedélyokiratot k e l l beszereznie. 9. A rádiókészülék (lényeges alkotórész) forgalombahoza­ talára szóló engedélyokirat általában azonos a 8. a l a t t i v a l , a z o n b a n az 1. b e k e z d é s b ő l az „ e l ő á l l í t a n i " szó hiányzik. 10. A rádióhirmondó társaságok engedélyokirata. A szokásos felté­ telek a következők: í. A posta létesíti az adóberendezést, azt a társaság helyiségével összeköti, a mikrofon-szerkezetet a saját költségén bekap­ csolja. Helyiségváltozással felmerülő költségek a társaságot terhelik. 2. A posta az adóberendezést a társaság költségére saját alkalmazottjai által tartja üzemben s t a r t j a fenn. 3. A társaság köteles alkalmazkodni a fennálló s ezentúl érvénybe lépő törvényekhez, rendeleiekhez. 4. A tár­ saság köteles az üzemet záros határidő alatt megkezdeni, mert különben az engedély hatályát veszti. 3. A társaság a vállalat nem sikerülése esetén a postától kártérítést vagy segélyt nem követelhet. 6. Az adóberendezés­ nek színházakkal, hangversenytermekkel stb. való összeköttetéséi a társa­ ság kívánatára a posta eszközli a társaság költségére s a társaság a pos­ tának az átvivő vezetékért megállapított díjat fizet. 7. A mikrofon és a kapcsolatos berendezések céljaira szükséges helyiséget, előadótermet, meg­ figyelő helyiséget a társaság köteles saját költségén biztosítani. 8. A vevőállomások létesítésének es részvételének feltételeit s az engedély idŐT tartamát a posta állapítja meg. 9. A posta állapítja meg az előfizetőktől beszedendő díjakat, azokat változtathatja s díjmérsékléseket engedélyez­ het. Egyéb díjakat a társaság a postától vagy az előfizetőktől nem igé­ nyelhet. A díjakat a posta szedi be s abból a társaságnak a megállapított részt k i a d j a . 10. A posta az adóberendezés helyes működéséről gondos­ kodik, azonban üzemzavarokért, üzem szünetelésekért felelősséget és díj­ kötelezettséget nem vállal. 11. A berendezés üzemének idejét a posta ha­ tározza meg. Azontúl azt a posta állami és egyéb célokra (helyesbíté­ sekre, közhasznú közlésekre, stb.) díjmentesen felhasználhatja. 12. A tár­ saság köteles a szorosan meghatározott fajtájú közleményeket naponta a megállapított időn át szolgáltatni s az előadások kellő színvonaláról is gondoskodni. Rendszerint kimondják, hogy politikai vonatkozású közle­ ményeket (rádiónak a pártharcok szolgálatába való állítása) és reklámo­ kat nem szabad közvetíteni. Az általános közleményeket „mindenkinek" D r . Hollós: Posta- és táv írójog

7

98 jelzéssel k e l l leadni. A műsor betartására, színvonalára e célra szervezett ellenőrző bizottság ügyel fel, mely jogosult a műsort betiltani, változtatá­ sokat elrendelni, avagy ez irányban előterjesztéssel élni. Erre lehet bízni a rádióhirmondó p o l i t i k a i ellenőrzését is, vagy erre külön szervet k e l l létesíteni. A leadott közlemények nyiloántartásban feljegyzen­ dők, esetleg a közlemények megrögzítésére alkalmas berendezést k e l l alkalmazni. Egyes állami szerveknél esetleg 1—1 díjmentes vevő­ állomás rendezendő be ellenőrzés céljából. A szerzői jog, sajtótör­ vény rendelkezéseinek betartása tekintetében engedélyes egyedül felelős. Téves, valótlan hírek helyesbítésére a sajtótörvény az irányadó. E célból a közlemények előre bemutatandók. A tnűsoranyagoi a társaság saját költségén és felelősségére szerzi be és terjeszti. A műsor a napilapokban közzéteendő. I l i r e k csak megbízható forrásból vehe­ tők át se célból megállapodások létesítendők (esetleg a hivatalos hírszolgálati szervvel). 13. A posta megbízott közegei a társaság műkö­ dését ellenőrzik, amit nekik lehetővé k e l l tenni. Állandó ellenőrző közeg is kirendelhető. 14. A társaság hazai tőkével a l a k u l , az igazgatóságban a magyar állampolgárok túlsúlyban legyenek. A társaság vezetőségébe a posta képviselőket delegálhat, a közgyűlésre, igazgatósági ülésekre meg­ bízottakat küldhet k i , esetleg a társaságban a részvények bizonyos menynyiségének átvétele útján érdekeltséget is vállalhat. Az üzletvezető, a berendezés kezelői csak magyar állampolgárok lehetnek s a posta jóvá­ hagyásával alkalmazhatók. Ezek elbocsátását a posta indokolt esetben követelheti. 15. Az engedély csak jóváhagyással ruházható át másra. Ha a vállalat másra szállana át, vagy csődönkivüli kényszeregyezség esetén az engedély kártérítés és díjtérítés nélkül visszavonható, vagy a vállalat a posta által választott üzletvezető által engedélyes számlájára kezeltet­ hető. A társaság i l y esetben a hiányt megtéríteni köteles, mert különben az óvadékból v o n a t i k le. 16. A kiszabott feltételek be nem tartása, csőd, súlyros természetű mulasztások, visszaélés (hamis híradás, közrend zava­ rása, izgatás, botrányokozás, stb.) közérdek súlyos megsértése, állam biztonságát veszélyeztető közlemények terjesztése, köteles szolgáltatások megtagadása, nem pontos teljesítése, engedetlenség, állampolgárság elvesz­ tése, társulati tőke túlnyomó részben idegen kézbe való kerülése, elő­ fizetők számának bizonyos megállapított m i n i m u m a alá való alászállása, stb. esetén az engedély visszavonásának, a berendezés hosszabb vagy rövidebb időre, egészben vagy részben való betiltásának van helye, a m i ellen jogorvoslattal vagy kártérítési igénnyel nem lehet fellépni. A fel­ merülő hiány megtérítendő, mert különben az óvadékból kerül levonásra, mely megfelelően kiegészítendő. I l y esetben a műsor-szolgáltatás, a köz­ lemények terjesztése engedélyes költségére az engedély visszavonásától kezdve állami kezelésbe vehető, vagy más vállalattal végeztethető. 17. Ki lehet mondani, hogy az engedély a társaságnak kizárólagos jogot nem biztosít, de tartama alatt kifogástalan működés esetén másnak i l y enge­ délyt nem adnak k i , a m i nem zárja k i , hogy közszolgálati, közérdekű, stb. közlemények terjesztésére mások is ne k a p j a n a k engedélyt (sajtó-, gazdasági-, stb. közlemények). Ki lehet mondani a kizárólagos jogot is (Anglia, Ausztria, Svédország, stb.) a társaság részére. 18. A feltételek be nem tartása esetén a posta a társasággal szemben bírságot alkalmaz­ hat, mely célra óvadék teendő. 19. A kölcsönös felmondásra határidőt (6 hót) kell kiszabni. 20. A társaság köteles mérlegét, számadását a pos­ tának évenként bemutatni. Ha a tiszta jövedelem a befektetési tőke bizo­ nyos százalékát meghaladja, a posta jogosult a társaság részesedését csökkenteni. 2 1 . Tartalékalap létesítendő. 22. A felmerülő vitás kérdéseket a legfelsőbb postai hatóság dönti el. 23. O t t , ahol nemcsak a műsor szol­ gáltatása, hanem az adóberendezések létesítése és üzembetartása is a tár­ saságokra tartozik (Anglia, Ausztria, Franciaország, Olaszország, stb.), a társaságok ezen további szerepével kapcsolatban kiköthető, hogy a köz­ lemények leadásával a távíró-távbeszélő forgalom nem zavarható, a tár­ saság alkalmazottai a táviratoknak, távbeszélgetéseknek az adóüzem keretében tudomásukra j u t o t t titkát szigorúan megőrizni kötelesek, azok-

99 tói feljegyzések nem íelietők, a posta az adóberendezések működését közegeivel ellenőrizheti, a társaság mást, mint rádióhirmondóval szorosan összefüggő közleményeket nem továbbíthat, az adóállomás üzeme a posta kívánatára kártérítési igény nélkül bármikor megszakítható, ha az állami (távíró-, távbeszélő-, rádió-) üzemet zavarná, az állam nem vállal fele­ lősséget a berendezésnek az állami rádió-forgalom által való zavarásáért, a közlemények leadása csakis a megállapított hullámhosszal és időben történhetik, az adóállomás létesítéséhez, üzeméhez hazai anyag haszná­ landó, megállapítandó az előfizetési díjakból a társaságot az adóállomás létesítése és üzembentartása fejében megillető összeg. 24. Lehet az adó­ társaságot feljogosítani az előfizetők vevőkészülékeinek kizárólagos áru­ sítására is. I l y esetben az államnak a haszonból való részesítése s ez úton a nyereség egy részének közérdekű célra való fordítása indokolt. 25. A h o l az adóberendezés s esetleg egyéb berendezések is a társaság tulajdonai, ki lehet mondani ezeknek a berendezéseknek bizonyos meghatározott idő múlva az államra való haramiáiét, avagy bizonyos idő múlva az állam által való megváltás jogát és szabályozni k e l l a vételár megállapításának módját. 26. Ha a berendezéseket a társaság köteles építeni, ennek a posta által kidolgozott tervek szerint, a posta ellenőrzése mellett k e l l történni. 27. A berendezéseknek a technika mindenkori állása szerint megfelelők­ nek, a forgalom követelményeível egyezőknek k e l l lenni. A posta felhívá­ sára a társaság a berendezések megfelelő javításáról köteles gondoskodni. 28. A társulat külföldi államokkal csak a postaigazgatás közbenjöttével és engedélyével létesíthet megállapodásokat. 11. Légi járművön levő rádió adó-vevőállomás engedély­ okirata. Engedélyes (lég'iforgalom-vállalat) a . . . . jelzésű légi j á r ó m ű v ö n az engedélyokirathoz csatolt tervrajzon feltünte­ tett magánhasználatú rádió adó-vevőberendezést létesítheti. Köteles a törvényes rendelkezésekhez, szabályokhoz a l k a l ­ m a z k o d n i . A m i n i s z t e r által kívánt módosításokat, kiegészí­ téseket, kártérítési s e g y é b i g é n y kizárásával köteles fogana­ tosítani. Engedélyes által kívánt változtatásokhoz engedély szükséges. A szükséges gépek, anyagok, stb. belföldön szerz e n d ő k be. A berendezés csakis a légi forgalom biztonsága cél­ j á b ó l s időjelzések felvételére használható. Tilos a berende­ zést táviratok, hírek közvetítésére, értékesítésére, hasznosítá­ sára, stb. használni, a felfogott idegen táviratokat v a g y be­ szélgetéseket leírni, v a g y a berendezés használatát másoknak megengedni. A berendezés egyelőre csak a magyar repülőtovábbá a mátyásföldi repülőtéri rádióállomással v a l ó f o r g a l o m b a n használható. Baleset vagy veszély esetén a z o n b a n m e g v a n engedve más állomásokkal érintkezésbe lépni. Idegen országok területén v a l ó tartózkodás a l a t t a z o t t a n i rendelkezésekhez k e l l a l k a l ­ m a z k o d n i . A berendezés üzeme által az állami távíró, táv­ beszélő s a magán- és k ö z é r d e k ű berendezések üzeme ne zavar­ tassák, s felelős a berendezés használata által másoknak oko­ zott károkért. Az állomás h í v ó jele A levelezésre használható hullámhossz m. Az engedély tartama 10 év. Ha a berendezés 1 év alatt nem létesül, az engedély hatályát v e s z t i . A meghosszabbítás, átruházás a berendezés kezelői, az ellenőrzés, a bírságok kirovása, a berendezés betiltása, r e n d ­ kívüli v i s z o n y o k közt v a l ó igénybevétel, az engedély vissza7*

100 vonása, a felmerülő vitás kérdések eldöntése, az állam f e n n ­ t a r t o t t j o g á n a k elismerése fejében fizetendő d í j tekintetében u g y a n a z o n rendelkezések állanak f e n n , mint fennebb az adó­ berendezéseknél (1002. X.—1924. ker. m i n . ) . 12. Tengeri hajón berendezett rádióállomás. Engedélyes köteles a l k a l m a z k o d n i a fennálló törvényes rendelkezésekhez és szabályokhoz. Az állomás a rendszer szerint a nemzetközi rádiótávíró e g y e z m é n y szabályzatának megfe­ lelően rendezendő be. Hatástávola legalább 300 t e n g e r i mért­ föld. Hullámhossza: m. Az állomás a nemzetközi rádió­ szabályzat s z e r i n t i segélyberendezéssel látandó el. A berende­ zések jókarban, a rádiótechnika fejlődésének megfelelő szín­ v o n a l o n tartandók. Szükséges új találmányok alkalmazására engedélyes kötelezhető. A felszereléshez szükséges gqpek, anyagok lehetőleg belföldön szerzendők be. A rendszer v a g y a megállapított berendezésen változtatások csak engedéllyel létesíthetők. A gépek kezelésénél, a szolgálat ellátásánál a nemzetközi rádiótávíró egyezmény és szabályzat, a távíró üzletszabályzat, stb. rendelkezéseihez k e l l a l k a l m a z k o d n i . A z állomás hívó jele , az állomás a nemzetközi szabályzat szerinti kategóriába t a r t o z i k . A szolgálat ellátására távírász ( I . v . I I . osztályú) alkalmazandó. E z csak kifogásta­ l a n előéletű magyai- állampolgár lehet, a k i a m a g y a r n y e l v e t bírja, s a kereskedelemügyi m i n i s z t e r által k i r e n d e l t vizsgáló bizottságtól képesítő bizonyítványt nyer. A távírász a hű­ ségre, szolgálati kötelezettségekre, a távírótitok megóvására esküt tesz. Az állomási a l k a l m a z o t t a k a hajófegyelem alá t a r ­ t o z n a k s a hajószemélyzet lajstromába bevezetendők. A rádiószolgálat szempontjából a postavezérigazgatóságnak is alárendelvék, s ez a hatóság a távírász bizonyítványait bevonhatja, m i r e az illető a szolgálatból elbocsátandó. A hajótulajdonos köteles a rádió-személyzetben beálló változásokat a posta­ vezérigazgatóságnak és a tengerészeti hatóságnak b e j e l e n t e n i . A hajóparancsnok a rádiószolgálatra felügyel, s a hűségre és a távírótitok megóvására esküt tesz. Az állomást a megálla­ pított díjak és feliételek m e l l e t t bárki igénybe v e h e t i . Az állomás minden más állomással köteles táviratokat váltani. A m a g y a r állam, v a g y a fegyveres h a t a l o m biztonságát veszé­ lyeztető, az ország törvényeivel ellenkező, a közrend és erköl­ csiségbe ütköző tartalmú távíratok visszautasítandók, i l l e t v e kizárandók. E t e k i n t e t b e n a hajóparancsnok döntése irány­ a d ó . A fedélzeti díj a r a n y centimé, m e l y engedélyest i l l e t i . A z állami távírónál díjmentesen vagy díjhítelezés m e l l e t t kezelendő távíratok i t t is e k é p kezelendők. Az állomás a keze­ lésnél, számadástételnél a posta által k i a d o t t utasításokhoz köteles a l k a l m a z k o d n i és a k i a d o t t segédkönyveket használni. Eelelős engedélyes az állomás szolgálatából folyólag a postá­ val szemben támasztható díj és kórtérítési igényekkel szem­ ben. A díjakat engedélyes felelőssége m e l l e t t az állomás ke-

JOÍ •zelője szedi be s a k e z e l t táviratokról számadást vezet. A ke­ zelt távíratok pénztári átmenő l a p j a i , a kézbesítővevények, o k m á n y o k m i n d e n út befejeztével 15 n a p a l a t t a posta köz­ ponti számvevőségéhez felterjesztendő"k. A beszedett díjak, a fedélzeti díjak levonásával, a központi számvevőség felhívá­ sára a posta kijelölt pénztárába beküldendők. Engedélyes v a g y az állomáskezelő külföldi igazgatóságokkal, a nemzet­ k ö z i irodával csak a postavezérigazgatóság útján érintkez­ het. Idegen vizeken való tartózkodás esetén a nemzetközi rádiótávíró-egyezményen és szabályzaton kívül, az o t t a n i különleges s z a b á l y o k h o z k e l l a l k a l m a z k o d n i . A postavezér­ igazgatóság az állomást megvizsgáltathatja, a m i t lehetővé k e l l t e n n i . A hajótulajdonos a berendezés szállítója részéről o l y kikötést, h o g y a berendezés v a g y a n n a k v a l a m e l y része titok­ ban tartandó, a posta kiküldötteire nézve el n e m fogadhat. Az ellenőrzés v a g y tanulmányra kirendelt egyének a hajón ingyen szállítandók s önköltségen élelmezendők. Az állami fenntartott jog elismerése s a számadás-vizsgálati költségek megtérítése fejében engedélyes évi — . — f r a n k o t köteles m i n ­ d e n év elején f i z e t n i . Engedélyes hibájából felmerülő vizs­ gálatok költségei megtérítendők. A postavezérigazgatóság hibák, mulasztások esetén — . — P - i g terjedő pénzbírságot róhat ki, v a g y az állomást a hajózási vállalat költségeire és veszélyére kirendelt alkalmazott által kezeltetheti, a berende­ zésben mutatkozó hiányok megszüntetése s a szükséges átala­ kítások foganatosítása iránt az engedélyes költségén intézke­ d i k , a v a g y az engedélyt felfüggeszti vagy visszavonja. Az e n g e d é l y tartama 10 év. Ha a hajót a forgalomból kivonják, az engedély hatályát veszti. A berendezésnek más hajóra való átszereléséhez engedély k e l l . A postavezérigazgatóság az állo­ mást bármikor állami kezelésbe v e h e t i . Végleges átvételt 6 h a v i felmondás előzi meg. Az engedélyi idő lejárta előtti végleges állami kezelésbevétel esetén a posta a berendezésért kártalanítást ad s az i g a z o l t beszerzési árat 1 0 % levonással megtéríti. Ideiglenes átvétel esetén a berendezést engedélyes t a r t j a üzemben, de a fedélzeti díjakat m e g t a r t j a . A posta az állomás üzemét m i n d e n kártérítés nélkül beszüntetheti. Moz­ gósítás vagy háború esetére külön utasítások a d a t n a k k i . Az e n g e d é l y csak a posta engedélyével ruházható át. Az engedély magyarázatára a keresk. m i n i s z t e r illetékes ( 2 6 . 5 5 4 / X — 1 9 2 5 . ker. m i n . ) . 13. Pótengedélyokirat a magyar rádióhirszolgálát közleményeinek felvételére. Engedélyes jogot nyer a rádióhirmondó adóállomás közlemé­ nyeinek felvételére szolgáló vevőberendezésen a Magyar Távirati Iroda által rádiótávbeszélőn leadott „Magyar Rádió-Hirlapszol gálát" anyagá­ ból azokat felvenni, melyekre a i postahivatalnál előfizetett. A felvett hireket engedélyes: 1. csak maga használhatja fel; 2. felhasz­ nálás végett másoknak is átadhatja; 3. a c. lapban közzéteheti. A pótengedélyokirat az alábbi feltételek mellett érvényes a visszavonásig, illetve mindaddig, míg engedélyes a feltételeket teljesíti. Az engedély-

102 okiratot, érvényének megszűntével a díjak beszedésével megbízott posta­ hivatalnak vissza k e l l adni. 1. A Magyar Rádió Hírszolgálatnak előfizetője csak az lehet, akinek a rádióhirmondó állomások vételére szolgáló vevőberendezés létesítésére és üzeinbetartására engedélye van. 2. A vevőberendezés létesítésénél é» üzembetartásánál az alapengedélyokiratban (rádióhirmondó vevőberen­ dezés eng. okirata) és pótengedélyokiratban megállapított rendelkezéseket be kell tartani. Amennyiben az engedélyes e rendelkezéseket (feltételeket) nem t a r t j a be, a k i a d o t t rendeletek halározmányaihoz képest két hónapit terjedhető elzárással és hárommillió koronáig terjedhető pénzbírsággal, továbbá a készülék elkobzásával és az engedély azonnali visszavonásával büntethető. 3. Az engedélyes a vevőberendezésén a rádióhirmondók által terjesztett közléseken kívül a Magyar Rádió Hírszolgálatnak azokat a híreit is felveheti, amelyekre a m. k i r . postahivatalnál előfizetett. 4. A fel­ vett híreket az engedélyes csak maga használhatja fel, illetve csak a túl­ oldalon megnevezett lapban teheti közzé. O l y helyeken azonban, ahol a M. T. I.-nak fiókja vagy kirendeltsége nincs, előzetes engedély és a megállapított előfizetési díjak lefizetése ellenében a 3. pont értelmében felvett és megfejtett híranyagot az engedélyes másoknak is tovább­ adhatja. A híranyag megfejtésére szolgáló rejtjelkulcsokat azonban má­ soknak továbbadni nem szabad. 5. Az előfizetési díjkötelezettség legalább három hónapon át t a r t . Ha a megállapított előfizetési díjakat az enge­ délyes a posta felszólítására nem fizeti meg, a pótengedélyokirat azonnal érvényét veszti. 6. Érvényét veszti a pótengedélyokirat abban az esetben is, ha azt a m. k i r . posta bármely okból visszavonja, vagy az alapenge­ délyokirat bármely okból érvénytelenné válik. 7. A keresk. miniszternek jogában áll a pótengedélyokirat feltételeit bármikor módosítani v a g y megváltoztatni (1. e mű 50. §-át). 32. §. Kisajátítási j o g . Az 1881 : X L I . t.-c. (kisajátítási t ö r v é n y ) értelmében a x t á v í r ó k felállításakor i s h e l y e v a n i n g a t l a n o k kisajátításának. E z t a rendelkezést az 1888 : X X X I . t.-c. 6. §-a távbeszélőkre és villamos-jelzőkre is k i t e r j e s z t e t t e . Az eljárást általában a kisajátítási t ö r v é n y szabályozza. A kisajátítás e n g e d é l y e z é s e a keresk. m i n i s z t e r hatáskörébe t a r t o z i k . 53. §. I d e g e n i n g a t l a n használata. S z o l g a l m i jog. A z 1888 : X X X I . t.-c. 7. §-a értelmében a ház- és földtulaj­ donosok és b i r t o k o s o k kártérítés nélkül eltűrni tartoznak, h o g y a közhasználatú távírók, távbeszélők és v i l l a m o s j e l z ő k huzalai épületeik és huzalaik felett a légürben a k e r e s k . m i ­ n i s z t e r által e s e t e n k i n t megállapított magasságban az e n g e d é ­ lyes költségére a k k é p vezettessenek el, h o g y ezáltal az ingat­ lan korlátlan használatában akadályozva ne l e g y e n e k . A közhasználatú távírók, távbeszélők és v i l l a m o s j e l z ő k h u z a l a i n a k engedélyes költségére az épületekre, vagy azok tetőzetére való felerősítését és bekapcsolását, v a l a m i n t az i n ­ g a t l a n korlátlan használatának a k a d á l y o z á s a nélkül a föld alatt való elvezetését az épület- és földtulajdonosok és b i r t o ­ k o s o k szintén eltűrni kötelesek, a z o n b a n a m u n k á l a t o k által netán okozott károk megtérítését, i l l e t v e az előbbi állapot helyreállítását j o g u k v a n követelni (8. §.).

103 A m i k o r építkezések, v a g y átalakítások m i a t t a légiirben vezetett huzalok magasabbra helyezése válik szükségessé, ezt az i n g a t l a n tulajdonosának (birtokosának) bejelentésétől szá­ mított 45 n a p a l a t t engedélyes saját költségén t a r t o z i k foga­ natosítani (7. §.). Az épület lebontása, átalakítása, felemelése, vagy új épü­ let létesítése esetén az épületre, v a g y a n n a k tetőzetére felerő­ sített v a g y b e k a p c s o l t , i l l e t v e a föld a l a t t elvezetett h u z a l o k a t u l a j d o n o s ( b i r t o k o s ) bejelentésétől számított 45 n a p a l a t t engedélyes által saját költségére eltávolítandók, i l l e t v e áthe­ l y e z e n d ő k (8. §.). A munkálatok foganatosításáról engedélyes az i n g a t l a n tulajdonosát (birtokosát) 15 nappal előbb írásban köteles érte­ síteni. Állami vezetékeknél az illető p o s t a h i v a t a l , engedélyezett berendezéseknél az engedélyes köteles g o n d o s k o d n i , h o g y a h u z a l o k 45 n a p a l a t t engedélyes által saját költségére eltávo­ líttassanak,^ i l l e t v e áthelyeztessenek, magasabbra tétessenek. A munkálatok a k k é p hajtandók végre, h o g y a t u l a j d o n o s ( b i r t o k o s ) az általa szándékolt munkálatok kivitelében ne akadályoztassék s a közhasználatú berendezés üzeme fenn­ akadást, zavarást ne szenvedjen. Ha az épület- és földtulajdonosok a 7. és 8. §-ban j e l z e t t kötelezettségnek nem felelnek meg (huzalok elvezetésének, felerősítésének tűrése) s a berendezés javítása, megújítása, nagyobbítása, stb. céljából a hozzáférhetést meg n e m engedik, ú g y állami berendezéseknél a keresk. m i n i s z t e r , v a g y a posta­ igazgatóság által k i r e n d e l t közeg, engedélyezett berendezé­ seknél az engedélyes rendőri karhatalmat vehet igénybe. A törvény magánegyénekre j o g o t n e m állapít meg s ennélfogva magánegyén n e m követelheti, h o g y n e k i az ingat­ l a n - t u l a j d o n o s engedélyt a d j o n , h o g y lakásában közhaszná­ latú távbeszélő állomást szerelhessen f e l . A törvény hézaga az, h o g y a huzalok vezetésén kívül egyébre, tehát p l . a szük­ séges kábelosztókra nincs kimondva a szolgalmi jog s í g y e c é l b ó l r e n d s z e r i n t díjfizetés m e l l e t t lehet csak területet sze­ r e z n i . A törvény szövege alapján megtagadták az i n g a t l a n ­ tulajdonosok bevezetést is, a m i v e l n a g y o b b bevezetési költségeket o k o z t a k (háztetőn át n a g y o b b költség­ gel k e l l e t t a vezetéket a házba b e v e z e t n i , stb.). A rádiónál az idegen ingatlan használatát illetően az antennák ü g y e áll előtérben. Az a n t e n n a (légvezeték) magasra v o n t huzalokból álló készülék, m e l y n e k az a célja, h o g y az adóállomáson az elektromagnétikus hullámokat kisugározásra hozza, a vevőállomáson p e d i g a z o k a t f e l f o g j a . Az antennához t a r t o z n a k a megerősítéshez, lefeszítéshez, a földdel való össze­ kötéshez szükséges berendezések, i l l e t v e tartozékok is. A rádiórendelet értelmében: Az a n t e n n a a rádió (adó v a g y v e v ő ) berendezés tartozéka. Antennája csak annak lehet, k i -

104 nek rádióberendezés léiesítésére v a g y üzembentartására enge­ délye v a n . U g y a n a z az a n t e n n a két v a g y t ö b b engedélyes használatára is szolgálhat (30. §.). A rádiórendelet az antenna alakját illetően n e m t a r t a l m a z rendelkezéseket s i n n e n v a n , h o g y az a n t e n n a b á r m e l y i k a l a k j a (szoba-, erkély-, tető­ a n t e n n a , stb.) szabadon választható. A rádiórendelet k i m o n d j a , h o g y : 1. Az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni az antenna fel­ erősítését. Az antennát a műszaki és egyéb feltételek m e g t a r ­ tásával k e l l elkészíteni. Az antenna helyét az i n g a t l a n t u l a j ­ donos meghallgatásával — véleményeltérés esetében a keresk. m i n i s z t e r előzetes döntésének kikérésével — oly módon kell megállapítani, h o g y az ingatlan állagát ne veszélyeztesse és használatát ne akadályozza. Az i n g a t l a n t u l a j d o n o s a a felerő­ sítéssel, illetőleg elhelyezéssel okozott kárának megtérítését és abbanhagyás esetében az eredeti állapot helyreállítását követelheti. 2. Nyilvános utak, terek, vasutak keresztezését lehetőleg mellőzni k e l l . Ha a keresztezést n e m lehet elkerülni, a keresz­ tezésre nézve az építés előtt az út, tér vagy vasút tulajdono­ sának (államépítészeti h i v a t a l , tvhatóság első tisztv., főszolga­ bíró) engedélyét meg k e l l szerezni. 3. Ha az antenna közutat (uceát, teret) feszítene át és az átfeszítésbe az illetékes közigazgatási hatóság beleegyezik, az a n t e n n a h u z a l a i t az úttest szintjétől számítva legalább 5VÍ2 méter magasságban k e l l átfeszíteni, ha az illetékes köz­ igazgatási hatóság ennél magasabb átfeszítést n e m kíván (51. §.). • A rádiórendelet a rádió fejlődésének biztosítása érdeké­ ben r e n d e l k e z i k akkép, h o g y az i n g a t l a n t u l a j d o n o s az a n t e n ­ nát tűrni t a r t o z i k . 1 m e r t i l y rendelkezés hiányában az i n g a t ­ l a n - t u l a j d o n o s o k ellene szegültek v o l n a az antennák létesíté­ sének. E z t a háztulajdonost j o g a i b a n k ö z é r d e k b ő l korlátozó rendelkezést a rádiórendelet jogosítva v o l t k i m o n d a n i , m e r t az 1925 : I X . t.-c. 24. §-a a keresk. m i n i s z t e r t f e l h a t a l m a z t a , h o g y a rádióügyet a fennálló törvényi s e g y é b j o g s z a b á l y o k ­ tól eltérő m ó d o n rendezheti. A rádiórendelet értelmében: Az antennához használt építőanyag általában szabadon választható. Azoknál az antennáknál azonban, amelyek nyilvános utakat, tereket, vasutakat, erősáramú vagy közhasználatú berendezéseket kereszteznek, az antennát a szorosan körülírt műszaki kellé1 A külföldön ez általában nincs kimondva s ott ismételten meg­ tagadták az ingatlan-tulajdonosok az antenna létesítésére az engedélyt. A bérlők a bírósághoz fordultak s a bíróság legtöbbször kötelezte az ingatlantulajdonost az antenna tűrésére, az okozott kár megtérítésének kötelezettsége mellett.

105 kéknek megfelelően ( R r . 51—54. § . ) . !

tartósan,

ellenállóan

kell

megépíteni

Nagyfeszültségű (250 v o l t o n feliili) vezetékek keresztezése tilos. Nagyfeszültségű vezetékek közelében az antennát úgy k e l l építeni, h o g y érintkezés még vezetékszakadás esetén se j ö h e s s e n létre. A k é t n e m ű vezeték k ö z ö t t mért vízszintes távolság 10 m.-nél k i s e b b n e m lehet (55. §.). 250 voltnál alacsonyabb feszültségű vezetékkel való talál­ kozás esetén, ha antennaszakadáskor fémes érintkezés is lehetséges, az a n t e n n a tulajdonosának költségén a szükséges biztonsági intézkedéseket alkalmazni kell (36. §.).2 Gyenge áramú vezetékkel való találkozás esetén párhuzamos veze­ tést kerülni k e l l , vagy a kétnemű vezetékek között 5 m. távolságot k e l l betartani. Keresztezés esetén a kétnemű berendezés legközelebb álló h u ­ zalai között legalább 1 m. távolságnak k e l l lenni (37. §.). Ha az antenna által a közhasználatú vagy vasútüzleti vezetékek üzeme zavartatnék, vagy azok esetleges bővítése megakadályoztatnék, az enge­ délyes köteles az antennát minden díj vagy kártérítési igény nélkül zá­ ros határidőn belül a saját költségére átépíteni, áthelyezni, esetleg el is távolítani. 1 Antennához i l y helyeken keményrehúzott vörösréz-, vagy keménybronz-huzalokat k e l l használni. A szakítószilárdság mm 2 -enkint legalább 40 kg. Vékony huzalokból sodrott vezetékeknél az egyes szálak átmé­ rője 0'25 mm.-nél nagyobb legyen. Városokban ilyenek (füstgázok maró hatása m i a t t ) kerülendők, Tömörhuzalok átmérője legalább 1-5 mm., sodrott huzalok összkeresztmetszete legalább 2 m m . 2 Antenna úgy épí­ tendő, hogyr a huzalokban fellépő legnagyobb húzó igénybevétel az anyag szakító szilárdságának K-ét ne haladja meg. Antenna huzala támpontok közt nem lehet darabokból összetoldva. Nem oszlopra feszített antenná­ nál a felerősítéshez kellően szilárd kovácsolt vasból készült csövek, traverz- vagy szögvasak használandók. Kihorgonyzásra szilárd horgony­ zott vaskötelet v. sodrott huzalt k e l l használni. Többvezetékes antenná­ nál a felerősítésre szolgáló kereszttartók vasból v. impregnált kemény­ fából legyenek, legfeljebb 2 m. hosszban. A huzalok szigetelése diószige­ telőkkel történjék s ezek törési biztonsága a huzal szakító szilárdságának legalább 10-szerese legyen. A diószigetelők egymás közti s a végeikre alkalmazott szívdarabokkal való összekötése o l y bronz- v. horgonyzott vashuzallal történjék, melynek szakítást szilárdsága legalább 2-szerese az antenna huzalának (32. §.). Antenna-kifeszítéseknél a kikötőpontok egymástól max. 50 m.-re lehetnek. Közterületektől vagy más gyenge v. erősáramú vezetékektől távol ez a legnagyobb fesztávolság 100 m.-ig ter­ jedhet (33. §.). Az antenna-huzalok összhossza, az adó- vagy vevőkészü­ lékhez vezető lebukást, földvezetéket, vagy az azt helyettesítő ellensúly hosszát is beleértve, 200 m.-nél több nem lehet (34. §.).

Az illetékes postai kerületi műszaki felügyelőség kisebb városokban, községekben kivételes esetekben a megengedettnél hosszabb antenna fel­ állítására is adhat engedélyt, ha ezt a viszonyok indokolják, illetőleg, ha ez a vétel javítása érdekében feltétlenül szükséges (34. §.). 2 Azon fesztávolságon belül, ahol érintkezés beállhat, i l l . az erős­ áramú vezetékeket szigetelőtől-szigetelőig jól földelt védőhuzalokkal v. védőhálóval k e l l ellátni, v. az egyik berendezés vezetékeit a keresztezés helyén ellenálló, szigeteléssel ellátott huzalokból k e l l készíteni. Szigetelő réteg 1000 Volt átütési feszültséget bírjon k i . A szigetelésnek szigetelőtől­ szigetelőig k e l l terjedni. Az erősáramú berendezésen szükséges munkákat csak a berendezés tulajdonosának személyzete végezheti. Az antenna­ építés csak a biztosítási munkálatok befejeztével kezdhető meg (36. §.).

106 Erős vagy gyengeáramú vezetékek tetőtartóihoz vagy oszlopaihoz csak akkor köthető ki az antenna, ha a tulajdonos erre előzetes írásbeli engedélyt adott. Az i l y berendezések vezetékei antenna céljaira nem használhatók (38. §.)

Az antenna jó-karbantartásával járó minden felelősség kizárólag az a n t e n n a tulajdonosát t e r h e l i . Az antenna szabályellenes építéséből és fenntartásából keletkező balesetekért és károkért a t u l a j d o n o s felelős (59. § . ) . Ha az a n t e n n a felállítása a közhasználatú távíró és táv­ beszélővezetékek miatt lehetetlen, az érdekelt kérelmére a k e ­ rületi műszaki felügyelőség ( B u d a p e s t e n a vezérigazgatóság távíró-üzemi osztálya) megengedheti a közhasználatú veze­ tékek támszerkezeteinek igénybevételét, ha ez a közhaszná­ latú vezetékek használatát (bővítését) n e m a k a d á l y o z z a . Az engedély bármikor visszavonható. ( R r . 40. §.). A rádiórendeletnek ezeket a rendelkezéseit kiegészíti az antenna-rendelet (45.702—1926. k e r . m i n . r e n d . ) , m e l y a k ö ­ vetkező rendelkezéseket t a r t a l m a z z a : Belső (épület belsejében levő) v a g y külső a n t e n n a építé­ sére (kihorgonyzására, bekapcsolására, légürben v a l ó elveze­ tésére stb.) csak azofc az ingatlanok vehetők igénybe, ame­ l y e k n e k a rádióberendezés engedélyese a t u l a j d o n o s a , b i r t o ­ kosa v a g y a m e l y e k r e engedélyesnek, m i n t főbérlőnek bérleti j o g a egészben v a g y részben k i t e r j e d . A m i d ő n v a l a k i t ö b b l a ­ kásból álló házai, v a g y a házban t ö b b lakást haszonszerzés végett azért bérel, h o g y azt másoknak bérbeadja, az egyes lakások (helyiségek) bérlői a főbérlőkkel azonos elbírálás alá esnek. E g y é b i n g a t l a n a n t e n n a építésére csak a tulajdonos ( b i r t o k o s ) előzetes írásbeli engedélyével, az általa megállapí­ t o t t feltételek m e l l e t t , vehető igénybe. Az albérlők csak fő­ bérlő hozzájárulásával és a n n a k felelőssége m e l l e t t építhet­ nek külső antennát, kivéve, ha az i n g a t l a n t u l a j d o n o s a a fő­ bérlő hozzájárulásától e l t e k i n t . E rendelkezések alól kivétetnek: a) a keresk. m i n i s z t e r által közérdekből vagy postaszolgálati érdekből engedélye­ zett berendezések antennái, m e l y e k építésének céljaira az 1888 : X X X I . t.-c. végr. utasításának 95—109. §-aiban (1. e mű 34. §-át) megállapított feltételek m e l l e t t , a keresk. m i n i s z t e r engedélyével idegen t u l a j d o n b a n álló i n g a t l a n o k is igénybe­ vehetők; b) történelmi műemlékek, a m e l y e k e n külső a n t e n ­ nákat csak a vallás- és közokt. m i n i s z t e r előzetes hozzájáru­ lásával lehet építeni. Ezeket az antennákat (4—8. §.) a posta is megépítheti, f e n n t a r t h a t j a v a g y l e b o n t h a t j a (2. §.). Az i n g a t l a n t u l a j d o n o s a , b i r t o k o s a (2. §. 1. bek.) az an­ tenna építését ellenszolgáltatás nélkül köteles tűrni, a z o n b a n az építéssel v a g y a fenntartással okozott kárának megtéríté­ sét, v a l a m i n t abbanhagyás esetén az előbbi állapot helyre­ állítását, ha erre nézve az engedélyessel m e g e g y e z n i n e m t u d . bírói úton követelheti (3. §.).

107

Belső antennái (padlásantennát kivéve) a fennálló j o g s z a b á l y o k sérelme nélkül a rádióberendezés engedélyese az általa bírt v a g y bérelt helyiségben tetszés szerint létesíthet s i l y antennák céljaira (eltérően a rádiórendelet 38. §. 2. p o n t ­ j á n a k utolsó mondatában foglaltaktól), megfelelő b i z t o ­ sító alkalmazása m e l l e t t , a világítási berendezéseknek enge­ délyes helyiségében felszerelt belső vezetékei is felhasznál­ hatók. Bérházakban padlásantennákat csak az i n g a t l a n t u l a j d o ­ nosának (birtokosának) előzetes írásbeli hozzájárulásával az általa megállapított feltételek m e l l e t t szabad építeni. Külső antennája u g y a n a z o n az i n g a t l a n o n m i n d e n enge­ délyesnek csak egy lehet. O l y engedélyesek a z o n b a n , a k i k n e k segédrezgést keltő ( o s c i l l a t o r ) lámpával dolgozó (superregener a t i v , f l e w e l i n g , s u p e r h e t e r o d y n , t r o p a d i n , u l t r a d y n stb n e v ű ) v e v ő k é s z ü l é k ü k v a n , ezekhez (a padlásantennát kivéve) csak belső antennát használhatnak (4. §.). A külső antennák iparszerű építésével (karbantartásával, lebontásával stb.) csak az foglalkozhatik, akinek villamos­ áramú berendezések, ezek részeinek v i l l a m o s mérőeszközök­ n e k felszerelésére, vezetékek létesítésére, kapcsolására, javí­ tására, i l l e t v e ezek valamelyikére jogosító iparigazolványa v a g y iparengedélye v a n . Engedélyes az i t t említett határozm á n y o k n a k megfelelő külső antennát maga is megépítheti, fenntarthatja, v a g y l e b o n t h a t j a . A z i n g a t l a n tulajdonosának írásbeli kívánságára a z o n b a n köteles az engedélyes a munká­ latot ipar jogosítvánnyal rendelkező iparossal végeztetni, k i ­ véve, h a o t t h e l y b e n o l y iparos nincs, v a g y engedélyes maga r e n d e l k e z i k o l y iparjogosítvániiyal (5. §.). Külső antenna építésének megkezdése előtt a rádióberen­ dezés engedélyese köteles e b b e l i szándékát az ingatlan tulaj­ donosának (birtokosának, gondnokának, kezelőjének, meg­ hatalmazottjának) írásban bejelenteni, s ebben meg k e l l em­ líteni, h o g y az engedélyes az antennát (kihorgonyzását, leága­ zását, bevezetését) h o l h e l y e z i el, m a g a kívánja-e meg­ építeni, v a g y azt jogosított i p a r o s r a kívánja-e bízni. A beje­ lentést átvételi elismervény m e l l e t t k e l l átadni, v a g y tértiv e v é n y e s ajánlott levélben elküldeni (6. §.). Ha az ingatlan tulajdonosának (birtokosának) a külső antenna építése ellen nincs kifogása, erről engedélyest a be­ jelentés átvételétől számított 8 n a p o n belül írásban értesíteni köteles, m i r e az engedélyes az antennát az e l ő z ő k (5. §.) értel­ mében megépítheti (megépíttetheti), a z o n b a n a munkálatok megkezdésének idejét a t u l a j d o n o s n a k ( b i r t o k o s n a k ) köteles bejelenteni. A t u l a j d o n o s ( b i r t o k o s ) és az engedélyes közt a helyre­ állítási kérdésben netán felmerülő viták eldöntése bírói útra t a r t o z i k . Engedélyes elmarasztalása esetén a keresk. m i n i s z ­ t e r az engedélyt v i s s z a v o n h a t j a . (7. §.).

108 Ha az i n g a t l a n t u l a j d o n o s a ( b i r t o k o s a ) a külső antenna megépítését alapos i n d o k b ó l kifogásolja, a bejelentés vételé­ től számított 8 n a p o n belül köteles erről az engedélyest, a k i fogósokra o k o t a d ó i n d o k o k közlése m e l l e t t írásban értesíteni. Engedélyes a kifogásokat döntés végett a keresk. miniszter elé terjesztheti. I l y esetben az antennát a miniszter döntése előtt nem szabad megépíteni. A keresk. m i n i s z t e r a szükséghez képest a felek m e g h a l l ­ gatása, esetleg b á r m e l y i k fél kérelmére, v a g y hivatalból e l ­ r e n d e l t helyszíni szende tartása után az antenna helye s álta­ lában az antenna megépítése tekintetében, v a l a m i n t a b b a n a kérdésben, h o g y a közegei kiküldésével v a g y egyébként f e l ­ merülő költségeket ki köteles megtéríteni, bírói út kizárásá­ v a l végérvényesen dönt. A költségek behajtása a rádiórende­ l e t (11. §. 2. bek.) értelmében történik. A keresk. m i n i s z t e r a helyszíni szemle költségére előleg letételét is elrendelheti, e n n e k elmulasztása esetén a szemlét mellőzheti. A keresk. m i n i s z t e r a bírói út kizárásával és az előző két bekezdés értelmében dönt az a n t e n n a építése, fenntartása és lebontása tekintetében a tulajdonos (birtokos) és az engedé­ lyes, v a l a m i n t az egyes engedélyesek közt az antennák kér­ désében felmerülő egyéb műszaki természetű viták esetei­ ben is. A keresk. m i n i s z t e r n e k az a n t e n n a - r e n d e l e t alapján ho­ z o t t határozatából kifolyólag az állam vagy a posta ellen kár­ térítési vagy egyéb igényt támasztani nem lehet, illetve az államot az a n t e n n a építéséből, fenntartásából, lebontásából v a g v áthelyezéséből netán származó károkért felelősség n e m t e r h e l i (8. §.). Ha az ingatlan tulajdonosa ( b i r t o k o s a ) az a n t e n n a - r e n ­ d e l e t 6. §-ában megszabott bejelentés vételétől számított 8 napon belül nem értesíti írásban engedélyest elhatározásá­ ról, v a g y arról, h o g y az építést kifogásolja (8. §.), az a n t e n n a építését többé n e m ellenezheti és az engedélyes az antennát az 5. §. rendelkezése s z e r i n t megépítheti. Ha az építést a tu­ lajdonos (birtokos, gondnok stb.) megakadályozza, engedélyes a n n a k igazolása m e l l e t t , h o g y a 6. §. rendelkezéseinek eleget t e t t , a keresk. m i n i s z t e r h e z f o r d u l , a k i az ügyben az i n g a t l a n ­ t u l a j d o n o s ( b i r t o k o s ) meghallgatása nélkül, bírói út kizárásá­ v a l (8. §.) végérvényesen határoz s határozatában az engedé­ l y e s t rendőri k a r h a t a l o m igénybevételére is feljogosítja (9. §.). Az épület lebontása, nagyobbmérvű átalakítása, feleme­ lése nagy új épület létesítése esetében engedélyes az i n g a t l a n tulajdonosának (birtokosának) írásbeli felszólítására, a f e l ­ szólítás vételétől számított 8 n a p o n belül, antennáját saját költségén lebontani, esetleg a t u l a j d o n o s ( b i r t o k o s ) kívánsá­ gára a saját költségén áthelyeztetni köteles. Ha engedélyes a felhívásnak a j e l z e t t határidőn belül nem tesz eleget, a m u n ­ kálatot a t u l a j d o n o s engedélyes költségére és veszélyére v é -

109 g e z t e t i el. A költségek megtérítését a t u l a j d o n o s ( b i r t o k o s ) a t ö r v é n y rendes útján követelheti. Ha engedélyes elköltözik és antennáját nem szereli le, a z e l ő b b i b e k e z d é s b e n f o g l a l t rendelkezések szerint k e l l el­ j á r n i (10. §.). E n g e d é l y e s az antennát állandóan jókarban tartani, az esetleges h i á n y o k a t a z o n n a l megszüntetni köteles és kizáró­ l a g felelős az a n t e n n a építéséből, fenntartásából, lebontásá­ ból stb. származó balesetekért, károkért. Ha a külső antenna fenntartása emberi életre vagy vagyonra fenyegető veszéllyel jár, a rendőri hatóság, t e k i n t e t nélkül a netán f o ­ l y a m a t b a n levő kihágási eljárásra, az antennának záros ha­ táridőn belül v a l ó átépítését, áthelyezését, esetleg azonnali le* szerelését is elrendelheti. Ela az engedélyes a kitűzött határ­ i d ő n belül a felhívásnak eleget n e m tesz, a rendőri hatóság az antennát engedélyes költségére és veszélyére távolíttatja e l ( 1 1 . §.). A külső- és padlás-antennákat a rádiórendeletben, i l l e t v e az a n t e n n a - r e n d e l e t b e n megállapított, tartósságot és b i z t o n ­ ságot n y ú j t ó műszaki feltételek betartása m e l l e t t kell megépí­ teni.1 Az a n t e n n á k n a k a kéményekhez v a l ó szabad járást s a t e t ő m u n k á l a t o k végzését a k a d á l y o z n i u k n e m szabad. A külső 1 Az antenna-huzal nem lehet több darabból összetoldva. Tömör­ huzalok 1-5 m m . átmérőn, sodrott huzalok 2 m m 2 összkeresztmetszeten a l u l nem alkalmazhatók s az utóbbiaknál az egyes szálak átmérője nem lehet kisebb 0-25 mm-nél. Többvezetékes antenna huzalai kereszttartókra erősítendők, melyek vasból v. keményfából legfeljebb 2 m. hosszban ké­ szítendők. Az antennahuzalok kikötésére kéményt, kiemelkedő épület­ részeket csak akkor lehet igénybevenni, ha azok a várható legnagyobb terhelésnek meg-felelő szilárdsággal bírnak. Kiemelkedő részek hiánvában az éoület falához (tetőzetéhez) erősített v. az épülettől különálló támszerkezetet k e l l alkalmazni. A támszerkezetek s azok kihorgonyzási p o n t j a i kellően megerősítendők s azok a legnagyobb terhelés esetén is megtartsák eredeti helyzetüket. Támszerkezetek, kihorgonyzási pontok tetőből kiléoő helyein a nedvesség ellen védőtokot k e l l alkalmazni. Fatámszerkezetek kerülendők v. vörösfenyőt, avagy keményfát k e l l hasz­ nálni. Antenna-leágazás lehetőleg rövid legyen s azt az antenna-huzalok­ hoz úgy k e l l erősíteni, hogy utóbbiak szilárdsága ne szenvedjen. Forrasz­ t a n i csak a húzásra nem szolgáló huzalokon szabad, de ott is csak for­ rasztó pákával. Sodrott vezetékből készült antennát forrasztani nem sza­ bad (12. §.). Az antenna-leágazás végére az épület fedett helyiségébe való belépés előtt v. után egy villámhárítót és legalább 10 ampéres földelő kapcsolót k e l l alkalmazni. Az utóbbit, ha az antenna használaton kívül van, állandóan földre k e l l kapcsolni. Földelésül a vízvezeték csőhálózata, v. a gőzfűtés csövei (ha a vízvezetékkel fémes összeköttetésben állanak) használhatók. Ilyenek hiányában külön földvezeték építendő. A földve­ zeték keresztmetszetének a v i l i . vezetőképesség szempontjából 10 m m 2 keresztmetszetű vörösrézhuzallal k e l l egyenértékűnek lenni. A földveze­ téknél a talajnak állandóan talajvizet tartalmazó vagy nedves rétegéig k e l l leásni s ott vagy egy 0-5 m 2 felületű vörösrézlemezt v. csigavonalban 2 ca 5 m. 10 m m keresztmetszetű vörösrézhuzalat k e l l lefektetni. A földben elhelyezett vezetékek forrasztása csakis sav alkalmazása nélkül történhet. Az épület fedett helyiségeiben levő földvezetéket rövid úton, éles kanya­ r u l a t o k nélkül, gyúlékony anyagoktól távol, porcellán csigákon k e l l ve­ zetni, de csupasz vezeték is használható (13. §.)

110 antennákat ú g y k e l l építeni, h o g y azok a már meglevő anten­ nák működését ne zavarják, s h o g y az esetleg később létesí­ tendő antennák építését lehetőleg ne akadályozzák. Keresz­ tezés esetén a két a n t e n n a keresztezésének szöge 90 és 60 f o k közt legyen. Ha az új antennának az előző bekezdések értel­ mében való elhelyezése a korábban megépített antennák miatt nem lehetséges, v a g y az e g y i k antenna működése a má­ sikat zavarja, a 8. §., i l l e t v e a rádiórendelet 9. §-a (1. e mű 50. §-át I . p.) értelmében k e l l eljárni (14. §.). A büntetőtörvénykezéseket 1. az 56. §-ban. Az antenna-rencieZeí életbelépése előtt épített külső an­ tennákat, ha az i n g a t l a n t u l a j d o n o s ( b i r t o k o s ) azok ellen írás­ b a n kifogást tesz, a rendelet életbelépésétől számított 50 na­ p o n belül a r e n d e l e t n e k megfelelően át kell építeni. A már meglevő külső antennákra v o n a t k o z ó kifogásokat a t u l a j d o ­ nos ( b i r t o k o s ) a j e l z e t t 30 n a p lejártától számított 8 n a p a l a t t a 8. §-nak megfelelően t e r j e s z t h e t i elő. Az oly külső vagy padlásantennákat, m e l y e k az a n t e n n a ­ rendelet 13. §-ában megszabott rendelkezéseknek nem felel­ nek meg, még ha azok ellen az i n g a t l a n t u l a j d o n o s a ( b i r t o ­ kosa) kifogást n e m is emel, a r e n d e l e t életbelépésétől számí­ t o t t 8 n a p o n belül a j e l z e t t §-nak megfelelően kell átépí­ teni (17. §.). A z a n t e n n a - r e n d e l e t n e k a rendelkezései n e m t e r j e d n e k k i a közhasználatú rádióberendezések antennáira, m e l y e k építé­ sére, az idegen i n g a t l a n kisajátítására, igénybevételére stb. az 1888 : X X X I . t.-c. s az e n n e k végrehajtása tárgyában k i a d o t t rendeletek határozmányait (1. e §. elején) kell alkalmazni (18. §.) 54. §. A kártalanítási eljárás. Az épület- és földtulajdonosok (birtokosok) a közhasználatú táv­ írók, távbeszélők és villamos jelzők huzalainak épületekre, azok tetőze­ tére való felerősítése, beka]>csolása avagy a föld alatt való elvezetése által okozott káraiknak megtérítését, illetve az előbbi állapot helyreállítását követelhetik. (1888 : X X X I . t.-c. 8. §.). Az igényelhető kártalanítást, ha az érdekelt felek közt egyezség nem jön létre, a bíróság állapítja meg. A huzalvezetés berendezése alkalmá­ val okozott károk eseteiben a kártalanítás megállapítására az 1881 : X L I . i.-c. (kisajátítási törvény) I I . és I V . fejezetének határozmányai alkalma­ zandók. Az előbbeni állapot helyreállítása iránt támasztott igények a tör­ vény rendes útjára tartoznak. (Végr. rend. 95. §.) A közhasználatú berendezéseknél a huzalvezetéssel az ingatlanon található függő termésben, ültetvényekben és állaguk sérelme nélkül el­ mozdítható egyéb tárgyakban okozott károk megtérítése bírói eljárás útján igényelhető. (1881 : X L I . t.-c. 24. §.). Magán az ingatlanon okozott károk megtérítése, ha azokat engedé­ lyes helyre nem hozhatja, s az előbbi állapotot saját költségén helyre nem állítja, vagy az érdekeltek közt egyezség nem jön létre, külön kár­ talanítási eljárás (Végr. rend. 97. §.) keretében történik. A kártalanítási eljárás megindítását engedélyes tartozik a károsult felek (törvényes képviselőik) nevének, foglalkozásának és lakásának pon-

111 tos megjelölése mellett annál a királyi törvényszéknél kérelmezni, mely az ingatlannak birtokbírósága. ( 1 8 8 1 : X L I . t.-c. 43—45. §., 1888 : X X X I . t.-c. végr. utas. 98—103. §.). A törvényszék helyszíni becslő eljárás foganatosítása után határoz s határozata ellen nemcsak az eljárási formák megsértése miatt, hanem a kártalanítás módjára és mennyiségére nézve is felebbezésnek van he­ lye s mindkét esetben másodbíróságilag az Ítélőtábla, 3-ad bíróságilag a királyi C u r i a határoz. (1881 : X L I . t.-c. 57. §.). A kártalanítási összeg a bírói határozat jogerőre emelkedése után 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett kifizetendő. (1881 : X L I . t.-c. 59. §. és fenti rend. 107. §.) Az eljá­ rás során felmerülő költségeket a vállalat előlegezni és viselni köteles. {1881 : X L I . t.-c. 65. §.). A berendezés befejezése után később okozott károk megtérítése, egyezség hiányában, rendes bírói úton követelhető. (1881 : X L I . t.-c. 9. §. és fenti rend. 109. §.).

35. §. Az erős áramú vezetékek létesítése. A közterületeken villamos világítási v a g y bármely más­ féle villamosvezetékek csak úgy létesíthetők és helyezhetők el, hogy azok berendezése s főként a villamos áram vezetése által a közhasználatú táoírók, távbeszélők és villamos jelzők működése ne akadályoztassék és ne zavartassék. Ezért a vil­ lamosvilágítási v a g y egyéb villamosvezetékű berendezések k i ­ vitelének v a g y későbbi módosításának, kiegészítésének stb. tervei a keresk. miniszter előzetes jóváhagyása alá esnek. Az erős áramú berendezéseknél az iparhatóság hatáskörébe vág az engedély megadása és csupán az iránynyom terveinek jó­ váhagyása tartozik a kereskedelmi miniszter hatáskörébe. Az erős áramú berendezésekre tehát nem áll fenn kizárólagos jog s ilyeneket a törvényben előírt iparhatósági, illetve építési engedély megszerzése mellett a keresk. miniszter jóváhagyá­ sának kieszközlése után, bárki is létesíthet. Ha a tervek elbí­ rálása azt mutatná, hogy a vezeték elhelyezése a már létező közhasználatú távíró, távbeszélő és villamos jelző működését akadályozhatná v a g y zavarhatná, v a g y amikor e hátrányok utólag a k k o r keletkeznek, amikor a villamos világítási v a g y más célú áramvezeték már működésben van, a keresk. mi­ niszter követelheti, hogy az erős áramú berendezés létesítője a terveket saját költségein megváltoztassa, a vezeték elhelye­ zését módosítsa, áthelyezze, s a miniszter által kívánt óvin­ tézkedéseket megtegye. (1888 : X X X I . t.-c. végr. rend. H o ­ l l a §.). A k i a miniszter előzetes jóváhagyása vagy az általa tá­ masztott kívánság foganatosítása nélkül létesít, módosít, vagy tart fenn villamos világítási v a g y egyéb villamosvezetékű berendezést, az ellen az 1888 : X X X I . t.-c. 11. §-ában jelzett büntetés (56. §.) n y e r alkalmazást. Az erős áramú berendezések létesítésével foglalkozó ipar képesítéshez v a n kötve. (58.363—1900. K. M . ) . Rádióberendezéseknek erős áramú berendezésekkel való keresztezését 1. az előző §-ban.

112 36. §. A t á v í r ó k é n y s z e r , szerződési k é n y s z e r . A kizárólagos ( f e n n t a r t o t t ) j o g folytán a f e l e k n e k m á s intézmény n e m áll rendelkezésére s kénytelenek az állami távírót, távbeszélőt igénybevenni, miért is kizárólagos j o g o t távírókényszernek is n e v e z i k . Ebből f o l y i k az intézmény k ö ­ telessége, h o g y az üzemet tartsa f e n n s ebből, v a l a m i n t az állami intézményi jellegből f o l y i k az a kötelezettség, h o g y az intézmény mindenkinek válogatás nélkül rendelkezésre állani köteles, a m i b e n a szerződési kényszer d o m b o r o d i k k i . Szállí­ tási kényszer, m i n t a postánál, i t t nincs, m e r t i t t szállítás n e m f o r o g f e n n (28. §.) Elutasítással szemben a f e l e k részéről n e m kártérítési igény, h a n e m panaszjog áll fenn. Az igénybevétel megtagadható, ha az üzletszabályzati feltételek n e m teljesíttetnek, ha a törvénybe, közrendbe üt­ köző, az állam biztonságát veszélyeztető, erkölcsi szempont­ b ó l kifogás alá eső távíró (távbeszélő) k ö z l e m é n y f o r o g f e n n . A távbeszélőnél is van távíró (távb.) kényszer, m e r t az üzletszabályzat k i m o n d j a , h o g y a távbeszélőt az üzletszabály­ z a t i feltételek m e l l e t t m i n d e n k i igénybeveheti. A távbeszélő előfizetői viszonynál nincs szerződési kényszer, m e r t az elő­ fizető felvételi kérelmével indokolás nélkül elutasítható. A felvétel megtagadása k ö z j o g i térre tartozó államhatalmi cse­ l e k m é n y s az i l y ü g y n e m t a r t o z i k a b í r ó s á g o k hatáskörébe. Szerződési kényszer a rádiúelőfizetői (engedélyesi) viszonyban sem létezik, mert a nem közhasználatú rádió adóberendezés és a hozzátartozó vevőállomások egyelőre csak közérdekből (közszolgálat, közbiztonság, közegészség, árvédelem, tűzoltás stb.), továbbá tudományos és kísérleti célokra engedélyezhetők, kivéve a fémvezetékkel irányított rádióberen­ dezéseket s az azokhoz tartozó vevőállomásokat, melyek magánhaszná­ latra is engedélyezhetők. (Rr. 15. §.) Az állam az üzletszabályzat értelmében a távíró-távbe­ szélő szolgálatot k o m o l y szükség esetén (háború, lázadás stb.) felfüggesztheti, a m i v e l szemben kártérítési igénynek n i n c s helye. Ez áll a rádióra is, mindazáltal a rádiórendelet k i ­ m o n d j a (7. §.), h o g y a keresk. m i n i s z t e r a berendezés haszná­ latát bármikor betilthatja, visszavonhatja, rendkívüli körül­ m é n y e k közt ideiglenesen használatba veheti, s a n n a k kezelé­ sével a posta v a g y más hatóság közegeit megbízhatja anélkül, h o g y e m i a t t a postával szemben kártérítési igényt lehetne tá­ m a s z t a n i (14. §.) A szakírók nézete szerint forgalombeszünte­ tés esetén a távírókényszer nyugszik s érvénye megszűnik. 37. §. A távíró (távbeszélő) t i t o k . A táviratok és távbeszélő beszélgetések titkának meg­ óvása kiváló fontossággal bír, m e r t a t i t o k megsértése a n y a g i és erkölcsi károkat o k o z h a t . A távírótitok megóvása elenged­ hetetlen kelléke a távíró iránti bizalomnak, s í g y az f o r g a l o m ­ emelő tényező. A távírótitok fogalmába a távbeszélő titkot ál­ talában beleértjük. A távíróhivatalok az üzletszabályzat ér-

113 telmében (6. §.) a táviratok tartalmáról s arról, h o g y k i , m i k o r , h o n n a n és kitől k a p o t t , v a g y k i n e k , h o v a küldött táviratot, a jogosítottakon kívül s e n k i n e k sem a d h a t n a k értesítést, j o g o ­ sított a feladó, címzett, s ezek m e g h a t a l m a z o t t j a i . A távbe­ szélőnél, az üzletszabályzat szerint (4. §.), az üzemi okokból szükséges megfigyelést kivéve, tilos a személyzetnek a beszél­ getést k i h a l l g a t n i , a r r a másnak m ó d o t nyújtani, a távbeszé­ lőn h a l l o t t beszélgetés tartalmát mással közölni, v a g y azt, h o g y k i , k i v e l , m i k o r , miről beszélt, másnak e l m o n d a n i . A beszélgetés kihallgatása az a l k a l m a z o t t által, a szükséges meg­ figyelés esetét kivéve, szintén titoksértés. Arról, h o g y k i , k i ­ v e l és m i k o r beszélt, csakis a beszélő f e l e k n e k s i g a z o l t meg­ h a t a l m a z o t t j a i k n a k szabad felvilágosítást a d n i . A titoktartás kötelezettsége k i t e r j e d a 12 hónapig meg­ őrzött táviratokra, táviratszalagokra stb., tehát n e m csak a táviratok, távbeszélések kezelésének i d e j e a l a t t áll f e n n a tilalom. A levéltitoktól annyiban van eltérés, hogy i t t a kezelő személyzet a távirat tartalmát ismeri (ha tudomására j u t , így van a távbeszélő beszél­ getésnél is), míg a levél tartalma a személyzet előtt ismeretlen, i t t a titok­ tartás 3-ik személyekkel szemben áll fenn. Az 1881 : X X X l . t.-c. végrehajtására kiadott 23.445—1890. sz. rendelet 73. §-a kimondja, hogy a közhasználatú berendezések engedélyesei s alkalmazottjai kötelesek a berendezésen váltott közlemények titkát meg­ őrizni. Vannak oly berendezések (rendelkezések), amelyek a távírótitok megóvására irányulnak. (Ilyen a tilalom, hogy a postahivatalok belső részébe tilos belépni a feleknek, a felvételi ablakoknak homályos üveggel való ellátása, a távbeszélő fülkék alkalmazása, a tilalom, hogy az alkal­ mazottaknak a beszélgetések kihallgatása végett a távbeszélő vonalba belépni tilos stb.) A Btk. 201. §-a értelmében az a távíróhivatalnok v a g y szolga, a k i a távíróra bízott táviratot meghamisítja, törvény­ ellenesen f e l b o n t j a , v i s s z a t a r t j a , megsemmisíti, v a g y a n n a k tartalmát j o g t a l a n u l mással közli, v a g y másnak i l y cselek­ m é n y t megenged, v a g y ahhoz segédkezet nyújt, a távírótitok megsértésének vétségét követi el és 6 hónapig terjedhető fog­ házzal büntetendő. A 527. §. szerint: a k i másnak szóló levelet, lepecsételt i r a ­ t o t v a g y táviratot t u d v a , jogosítatlanul felbont, úgyszintén a k i másnak szóló, habár le n e m pecsételt levél v a g y távirat birtokába h e l y e z i magát avégett, h o g y a n n a k tartalmát meg­ t u d j a , v a g y ezt hasonló c é l b ó l másnak j o g t a l a n u l átadja, vét­ séget k ö v e t el és 8 n a p i g terjedhető fogházzal és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A k i p e d i g a f e n t e b b i m ó d o n tudomására j u t o t t t i t k o t k ö z ­ zéteszi, v a g y azt a levél, i r a t , v a g y távsürgöny feladójának, címzettjének károsítására használja f e l : 3 hónapig terjedhető fogházzal és 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel b ü n ­ tetendő. A 327. §. a távirótitoknak magánszemély ( n e m p o s t a a l k a l ­ m a z o t t ) által v a l ó megsértését tárgyalja. D r . Hollós: Posta- és távírójog

g

114 A Btk. csak a távirótitok megvédéséről szól, azonban a védelem a távbeszélötitokra is kétségtelenül kiterjed, mert a Btk. s z a k a s z a i egy jogi tárgyat, a titkot részesítik védelem­ ben, ez a jogi tárgy pedig a levél, távíró és távbeszélőtitoknál teljesen azonos ( C u r i a 3842/29. sz. 1923. B . L ) . A törvény azért nem szól kifejezetten a távbeszélőtitokról, mert a törvény hozatala idején a távbeszélő még a fejlődés alacsony fokán állott s abban az időben a távbeszélőtitok megsértése szóba sem jöhetett. A Btk. 201. §-ában jelzett cselekmény alanya az a távíróalkalma­ zott, akinek a táviratok kezelése hivatalos kötelessége. Az a távíróalkal­ mazott, a k i más hivataltól (látogatóban) f o r d u l meg valamely hivatalnál, avagy valamely alkalmazott szabad idejében látogat be a hivatalba s ott követ el i l y cselekményt, ez a cselekmény nem a 201., hanem a 327. §. szerint, vagyis úgy minősül, mintha magánegyén követte volna el. A cse­ lekményt elkövetheti a kezelő is, a felügyeletre rendelt alkalmazott is. A táoirat birtokába való helyezkedés jogellenes cselekmény, melylyel valaki őt nem illető táviratot egyenesen a tartalom megtudakolása és elárulása célzatával vesz magához. Nem i l y cselekmény, amelynél ezek a kritériumok hiányoznak, hanem lehet p l . lopás. A birtokbavétel a leg­ különbözőbb módokon történhet, így zsebretevéssel, fiókbazárással, meg­ bízott személynek való átadással stb. A rádiót illetően a rádiórendelet 10. §-a kimondja, hogy az állami, szolgálati és magántáviratokat, távbeszélgetéseket a rádióberendezés útján jogtalanul felfogni (felvenni), leírni, azokat másokkal közölni, bármi módon felhasználni, v a g y azok felhasználását másoknak megengedni, szigorúan tilos és a büntetőjogi következményeken felül az engedély azonnali visszavonását is maga után vonja. Az engedélyes a berende­ zésre gondosan felügyelni köteles és saját személyében felelős az előírásoknak családtagjai, alkalmazottai v a g y mások által történt megsértéseért (10. §.). A rádióhirmondó adóállomás által terjesztett „minden­ kinek" szóló közlést (zenét, éneket, felolvasást stb., továbbá a hasonló jelzésű közleményeket) bárki felvehet, a k i n e k rádió vevőberendezés létesítésére engedélye van. E z e k n e k is tilos azonban a felvett közléseket engedély nélkül iparszerűen fel­ használni vagy terjeszteni. (Rr. 14. §. 3. bek.). A k i a rádióhir­ mondó közleményeket iparszerűen felhasználni vagy terjesz­ teni akarja, a keresk. minisztertől k e l l engedélyt kérni, a m i állambiztonsági, rendészeti szempontból v a n elrendelve. . A büntető rendelkezéseket a rádiórendelet 57. §-a tartal­ m a z z a (1. e mű 56. §-át.). A rádiónál a közlemények, táviratok, távbeszélgetések felfogása s o k k a l könnyebben történhetik meg, mint a vezeté­ kes távirónál (távbeszélőnél), ahol a vezetékre meghatározott állomások v a n n a k bekapcsolva. A jogtalan felfogás kihágásnak minősül, kivéve h a kife­ jezetten a távirótitok megsértéséről v a n szó. Lopásról, sik­ kasztásról, óramelvonásról (1907 : I I I . t.-c. 2. §.) itt nem lehet szó, még kevésbé munkaszolgáltatásról, melyből a vevőberen-

115 d e z é s t u l a j d o n o s a hasznot húzna. N e m minősülhet a z i l y eset jogalap nélküli gazdagodásnak sem, m e r t az, h o g y a j o g t a l a n felfogó v a g y o n a az óramkibocsátó terhére növekedett v o l n a , n e m állapítható meg. A Btk. fentjelzett §-ai a rádiónál felmerülő esetekre n e m teljesen alkalmazhatók, m e r t i t t n e m „meghamisítás", „fel­ bontás", „megsemmisítés", „visszatartás", „birtokbahelyezés" stb., h a n e m i n k á b b „felfogás", „leírás", „felhasználás", „fel­ használás megengedése" f o r d u l h a t elő. A Btk. idevonatkozó rendelkezéseit a rádió által támasztott új helyzetnek megfe­ lelően felülvizsgálatnak kell alávetni. A rádióengedélyesekre a B t k . 327. §-a fog alkalmazást n y e r h e t n i , míg a táviratokat tényleg kezelő magánvállalati a l k a l m a z o t t a k cselekménye a 201. §. s z e r i n t fog minősülni. A m i k o r a B t k . 527. §-ában j e l z e t t esetben a sértett indítvá­ nyára lehet az eljárást megindítani s ha indítványt n e m a d n a k be. az eljárást a rádiórendelet 57. §-ába ütköző kihágás m i a t t kell lefolytatni. M i n t h o g y a f e n t i e k szerint a B t k . - b e n k i m o n d o t t védelem a távbeszélőtitokra is k i t e r j e d , a rádión elkövetett i l y t i t o k ­ sértés, ha a rádiórendelet 57. §-ában 3. és 4. p o n t a l a t t j e l z e t t (1. az 56. §-ban) kihágás k e r e t e i t m e g h a l a d j a , az esetekhez képest a B t k . 200., i l l e t v e 527. §-ai alapján fog elbírálás alá kerülni. Az új büntetőnovella f o g j a a kérdést végleg szabá­ lyozni. Az í r ó k nézete az, h o g y ha oly berendezés j ö n n e létre, mely a rádióközlemények titkának megóvására alkalmas, a n n a k beszerzése és használata a rádióberendezések t u l a j d o ­ n o s a i r a kötelezővé v o l n a teendő. A k ö z l e m é n y e k titkának védelmére máris történtek intézkedések. I l y e n a siffrirozógép alkalmazása, m e l y a szöveget ö n m ű k ö d ő e n s i f f r i r o z z a 1 s a vevőállomáson a s i f f r i r o z o t t szöveget ö n m ű k ö d ő e n m e g f e j t i . I l y e n s i f f r i r o z o t t táviratok küldése, a c o d e x - n y e l v használata. A gyorstávíró és betűnyomtató gépek által adott közlemé­ n y e k felfogása felette nehéz. I d e t a r t o z i k a különféle f o r g a l ­ m a k r a eltérő hullámhosszak megállapítása. I d e vehető az irányított hullámok használata, m e l y e k erősebbek s csak egy irányban t e r j e d n e k t o v a , minélfogva a felfogás lehetősége s z ű k e b b körre s z o r u l . 38. §. Kivételek a távirótitok alól. A táviró-titok alól b i z o n y o s esetekben az igazságszolgál­ tatás érdekében és célszerűségi o k o k b ó l kivételek állanak fenn: 1. A járásbíróságok, kir. törvényszékek s a törvényszéki v i z s g á l ó b í r ó k bűntettek és a szabadságvesztéssel büntetendő 1

A titkos, összebeszélt nyelv azonban módot nyújt káros, állam­ ellenes behatások érvényesítésére. 8*

116 vétségek m i a t t t e r h e l t e k n e k szóló v a g y általuk f e l a d o t t t á v ­ i r a t o k a t (ha alcímmel v a n n a k is ellátva) j o g o s u l t a k l e f o g l a l n i s a táviratok eredetijének kiszolgáltatását kívánni ( B p . 171., 177., 178. §§.). A lefoglalás történhet a táviróhivatalhoz inté­ zett írásbeli határozattal, v a g y személyes megjelenés esetén j e g y z ő k ö n y v felvétele m e l l e t t , m e l y esetben a j e g y z ő k ö n y v e g y i k példánya a hivatalnál m a r a d , a z o n b a n történhet táv­ i r a t i úton, v a g y távbeszélő útján is, a m i k o r az írásbeli hatá­ r o z a t o t a táviróhivatalnak utólag meg k e l l küldeni. A lefog­ lalást a p o s t a h i v a t a l o k foganatosítják s a l e f o g l a l t táviratot a lefoglaló bíróságnak elismervényre kiszolgáltatják. A lefog­ lalásról a távíró a feleket n e m értesíti, m e r t ez a bíróságra t a r t o z i k . ( B p . 185. §.). A kir. ügyészségek a táviratoknak n e m a lefoglalását, h a n e m csupán a l e g f e l j e b b 5 napig való visszatartását rendel­ hetik el ( B p . 178. §.) s ha a bíróság (vizsgálóbíró) ez a l a t t az. idő a l a t t a távirat lefoglalása iránt n e m r e n d e l k e z i k , a távira­ t o t továbbítani (kézbesíteni) k e l l . A 3 n a p b a n e m számít be az a n a p , m e l y e n a k i r . ügyészség rendelkezése beérkezett. A lefoglalást az igazságszolgáltatás érdekében engedi meg a törvény, m i n t eszközt a bűntettesek leleplezésére. A le­ foglalás államhatalmi cselekmény, m e l y a távírót felsőbb ér­ dekből a távirat kiszolgáltatására kötelezi. Lefoglalás esetén a feladónak a táviratra v o n a t k o z ó utólagos rendelkezése n e m vehető f i g y e l e m b e . A honvédbíróságok (oizsgálóbírák) jogosítva vannak a k a t o n a i bűnvizsgálat céljaira az o l y egyének által f e l a d o t t , v a g y ezek címére érkező táviratokat l e f o g l a l n i , a k i k k a t o n a i vizsgálati fogságban v a n n a k , v a g y a k i k e l l e n elfogatási p a ­ rancs v a g y nyomozólevél bocsáttatott k i . (1912 : X X X I I I . t.-c. 227. §.). A p o s t a h i v a t a l o k t a r t o z n a k az i l y táviratokat az illető k a t o n a i parancsnokságnak, ügyészségnek a kívánatára 3 na­ pig visszatartani. A 3 n a p b a n e m számít be az a n a p , m e l y e n a p o s t a h i v a t a l a visszatartásra v o n a t k o z ó határozatról érte­ sült. Fia ez idő a l a t t lefoglaló végzés n e m érkezik, a táviratot továbbítani, i l l e t v e kézbesíteni k e l l . A rádióhirmondónál a l e a d o t t k ö z l e m é n y e k t a r t a l m a es­ het kifogás alá, (erkölcstelen, államellenes stb.) s a z o k a t a bíróság b e t i l t h a t j a s a kifogásolt k ö z l e m é n y kéziratát le is foglalhatja. A bűntettek és szabadságvesztéssel büntetendő vétségek eseteiben a k i r . járásbíróságok, törvényszékek (vádtanács), törvényszéki vizsgálóbírók, a sajtóbíróságok, a k i r . ügyészsé­ gek és a rendőri hatóságok a táviróhivataloktól adatszolgál­ tatást kívánhatnak és követelhetik, h o g y a büntető eljárás céljaira szükséges táviratok feladására és kézbesítésére v o ­ natkozó a d a t o k ( h o g y t . i . meghatározott egyén m i k o r , h o l , m i l y e n táviratot a d o t t fel s m i l y e n e k érkeztek a címére), ve­ lük, v a g y e célból megbízott közegeikkel közöltessenek.

117 A távirat tartalmára a közlés nem terjed ki. E z e n adato­ k a t a h i v a t a l o k közvetlenül szolgáltatják. A k a t o n a i bírósá­ g o k részéről érkező i l y megkeresések elintézése n e m a h i v a ­ t a l o k , h a n e m a postaigazgatóságok ügykörébe t a r t o z i k . A k i r . járásbíróságoknak, k i r . törvényszékeknek, sajtó­ bíróságoknak, törvényszéki vizsgálóbíróknak, a k i r . ügyész­ ségeknek s a rendőri hatóságoknak táviratkezelési v a g y kéz­ besítési okmányok kiszolgáltatását v a g y felmutatását kérő, a bűntettek és szabadságvesztéssel büntetendő vétségek ü g y é b e n küldött megkereséseit foganatosítani k e l l o l y esetek­ ben, a m i k o r az adatszolgáltatásnak általában helye v a n . A távíratok feladási l a p j a i a kiszolgáltatás szempontjából nem kezelési o k m á n y n a k , h a n e m küldeményeknek minősülnek, s ezek kiszolgáltatása lefoglalás. 2. Polgári perekben eljáró bíróságoknak a táviratok kiadhatók, illetve a felek távirataira adatok szolgáltathatók, ha a távírat feladója vagy címzettje perben álló felek, amit a bíróság a beszerzett tudakozvány, illetve a félnek a táviratról a postaigazgatóság által adott értesítés bemutatása mellett igazolni köteles. 11a a peres felek a távíratnak nem feladói vagy címzettjei, csatolni k e l l a feladónak, illetőé címzettnek az adatok közlésébe beleegyező nyilatkozatát, mire a kívánt adatok szolgál­ tathatók. Ezt a nyilatkozatot pótolja az érdekeltnek (érdekelteknek) a tárgyalási jegyzőkönyvbe vett szóbeli hozzájárulása vagy a kérdéses küldeményre vonatkozó feladóvevény vagy tudakozvány. A táobeszélgeiésekre vonatkozó adatok (t. i. hogy ki kivel, mikor folytatott beszélge­ tést) közlésére ugyanez áll. 3. Csőd esetén a csődbíróság által az 1881 : X V I I . t.-c. 91. §-a értel­ mében kiadott csődnyitó végzés vételétől kezdve a közadós táviratait, a csődmegszüntető végzés megérkeztéig, a bírói végzésben jelzett tömeg­ gondnoknak k e l l kézbesíteni. 4. A távíróalkalmazottak büntető ( B p . 204. §.) és polgári (Pp. 298., 299. §.) ü g y e k b e n a bíróság v a g y a rendőrség előtt nem hallgathatók ki tanukép o l y kérdésre, m e l y r e nézve a tanúságtétel a hivatali vagy szolgálati titoktartás kötelességét sértené, ha ez alól az illetőt eljáró hatósága f e l n e m m e n t e t t e . U g y a n e z áll a szolgálatból kilépett a l k a l m a z o t t a k r a is. A t a n u ságtételt i l y esetben meg k e l l t a g a d n i . S felmentést csak a k k o r lehet m e g t a g a d n i , ha megadása közérdekbe ütközik. A felmentést a bíróság a kihallgatás előtt t a r t o z i k kieszkö­ zölni. A postaigazgatóságok által a felmentés megadható m i n d a z o k b a n az esetekben, a m i k o r adatszolgáltatásnak a megkereső hatóság v a g y bíróság részére a f e n t i e k szerint h e l y e v a n . A távbeszélőt kezelő p o s t a a l k a l m a z o t t a k n a k a távbeszélőn h a l l o t t beszélgetésekre tanuként való k i h a l l g a ­ tását csak a postavezérigazgatóság engedélyezheti. Kívána­ tos, h o g y kihallgatások ne történjenek o l y esetekben, a m i k o r a felvilágosítás o m á n y o k n a k , az a l k a l m a z o t t a k írásbeli n y i ­ latkozatának megküldése, v a g y átírat útján megadható, h o g y az a l k a l m a z o t t a k szolgálatuktól ok nélkül el ne vonassanak. Az árdrágító visszaélésekről szóló 1920 : X V . t.-c. a l a p ­ j á n kibocsátott 5950—1920. M. E. sz. rendelet 15. §-a értei-

118 mében a kir. ügyészség az uzsorabíróság előtt a fenti tör­ vénybe ütköző bűncselekmény miatt folyó eljárásban a vizsgálóbírót megillető jogokat gvakorolja, s i l y ügyekben a táviratokat nem csak visszatarthatja, de le is foglalhatja. 39. §. A t á v í r ó k ü l ö n ö s e l ő j o g a i . Előjogok a távíró részére működésének könnyítése végett adományoztattak. A szorosan a távírót illető előjogok a következők: 1. A távíró-, távbeszélő- és a villamos jelzők felállítása, berendezése és üzembentartása az állam fenntartott jogai közé tartozik (27. §.). 2. A távírónak kisajátítási és szolgalmi joga v a n a táv­ írók, távbeszélők és villamos jelzők h u z a l a i n a k a tulajdo­ nosok épületei és földjei felett való elvezetésére. E z e k k e l a jogokkal jár a távíró a l k a l m a z o t t a k n a k a magántelkekre való belépési s ott tartózkodási joga (32., 33. §.). 3. A berendezések adó- és illetékmentessége. Az 1888 r X X X I . t.-c. 10. §-a értelmében az állami távírók, távbeszélők és villamos jelző berendezések törvényhatósági, v a g y községi adópótlékokkal v a g y bármely más járulékokkal és illetékek­ k e l nem terhelhetők meg. 4. Hatóságoktól segély-igénylés joga. A karhatalom igénybevétele kivételes esetekben az erre fennálló szabályok értelmében történik (10. §.). A távíró-, távbeszélő s egyéb villamos-berendezésekről szóló 1888 : X X X I . t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 23.445—1890. sz. k. m. rendelet 87. §-a értelmében, az állami távíró-, távbeszélő- és villamos jelző-berendezéseknél a keresk. miniszter, illetve az illetékes postaigazgatóság által kirendelt közeg, engedélyezett berendezéseknél pedig az enge­ délyes, illetve üzletvezetője rendőri karhatalmat vehet igénybe, ha az épület- és földtulajdonosok és birtokosok a közhasználatú távírók, távbeszélők és villamos jelzők huza­ lainak a vállalat költségére épületeik és földjeik feleit a lég­ ürben a miniszter által esetről-esetre megállapított magasság­ b a n való elvezetését, tovább az épületekre, azok tetőzetére való felerősítését és bekapcsolását, valamint az ingatlan korlátlan használatának akadályozása nélkül a föld alatt való elvezetését, végül az épületekre, azok tetőzetére felerősített és bekapcsolt huzalokhoz a tartó-szerkezeteknek, szigetelők­ nek v a g y h u z a l o k n a k kijavítása, megújítása, megnagyobbí­ tása, megszaporítása s a föld alatt elvezetett huzalokon betüló z a v a r o k felkeresése és megszüntetése céljából való hozzáférhetést, az előírt értesítés dacára meg nem engednék. 5. Lefoglalás alóli mentesség. E r r e nézve a végrehajtási törvény (1881 : L X . t.-c.) 52. §-a irányadó, mely tulajdon­ képen a postaszolgálatra vonatkozik (1. a 10. §-t). Azt, h o g y

119 a távíratok s a h i v a t a l i berendezés végrehajtás útján n e m foglalhatók le, erre alapítják, m e r t bár a törvény a távírót n e m említi, a távíró a postával egyesítve lévén, egy intéz­ m é n y k é n t szerepel. A távíró-távbeszélő berendezés lefoglalás alóli mentes­ ségét i g a z o l j a az 1908 : X L I . t.-e. 2. §-a, m e l y szerint végre­ hajtás alól ki v a n n a k véve a köz-, vagy magánhivatalhoz stb. tartozó pecsétnyomók, bélyegzők, okmányok, feljegy­ zési-, üzleti- és e g y é b k ö n y v e k , v a l a m i n t a h i v a t a l h o z t a r ­ tozó más felszerelések. 6. A távíró büntetőjogi védelemben részesül. í g y védi a büntetőtörvény a távírótitkot (1. 37. §-t), a postabélyegek hamisítására büntetést szab (1. 25. §-a), bünteti a távíró ron­ gálását s m i n d e n o l y cselekményt, m e l y a távíró használha­ tóságát félbeszakítja (1. 57. l - t ) . I d e lehet számítani a B t k . 154. §-ában j e l z e t t védelmet, m e l y szerint posta-távíróhivatal­ nak lázadó csoport által való megtámadása esetén, a m e n n y i ­ b e n súlyosabb bűncselekmény n e m f o r o g f e n n , a felbujtók és vezetők 10—15 évig terjedhető államfogházzal, a többiek p e d i g 2—5 évig terjedhető államfogházzal büntetendők. I d e t a r t o z i k a tengeralatti kábelek védelme (55., 57. §.). 7. Az 1890 : I. t.-c. 99. §-ában k i m o n d o t t út-, híd-, rev­ es vámmentesség a távíratkézbesítő k ü l d ö n c ö k r e is k i t e r j e d . 8. Az 1890 : 1 . t.-c. 49. §-ában k i m o n d o t t igás közmunka alóli mentesség (útépítéseknél) a távíró vonalfelvigyázók szol­ gálati l o v a i r a is v o n a t k o z i k . 9. Beszállásolás alól mentesek a távíró-szolgálat ellátására az illetékes állami hatóságok határozata szerint feltétlenül szükséges t u l a j d o n , v a g y bérelt helyiségek (1879 : X X X V I . t.-c. 10. §.). 10. A távíróalkalmazottak az előírt egyenruhát v i s e l n i jogosultak. 11. A posta-távíró jelvény használatára, m e l y a koronából, a postakürtből és a villámokból áll, az intézmény j o g o s u l t . A címtáblákon, zászlókon az ország címere használható. 12. Rendtartási jog a hivatalokban a közönséggel szem­ b e n a r e n d és biztonság érdekében. Ez mások f e l e t t i rendel­ kezési j o g a r e n d és a szolgálat helyes ellátása érdekében. A távíróalkalmazottaknak n i n c s o l y rendőri jogosítványuk, m i n t a p é n z ü g y ő r i , vasúti, erdészeti személyzetnek. 13. I d e számít a távíró-kényszer (56. §.), 14. a kényszerkézbesítési jog (44. §.), 15. az a j o g , h o g y az intézmény háború esetén az üzem fenntartására nélkülözhetetlen a l k a l m a z o t t a i t a katonai szol­ gálat alól felmentetni jogosult. 16. t o v á b b á a távíró-távbeszélőforgalmat zavaró s áramlevezetést o k o z ó , a vezetékkel érintkező fagallyak, lombok kimetszésére való jogosultság, ha az érdekeltek a g a l l y a k a t a p o s t a i műszaki felügyelőségnek m i n d e n év február havában

120 a vasúttársulathoz, m e g y e i , városi, községi hatósághoz, b i r t o ­ kosokhoz intézett felhívására, meglevő vonalaknál az évi vonaljavítási munkálatokig m a g u k el n e m végzik. A g a l l y a k kimetszése a huzaltól 1 méter távolra történhet. Épülő v o n a ­ laknál a kigallyazás az építés során történik meg. 40. §. A távíró v i s z o n y a a vasútakhoz. A távíró a v a s u t a k k a l szoros v i s z o n y b a n v a n , m e l y külön­ leges megállapodásokat t e t t szükségessé. A megállapodások a hazai vasutakkal 1877-ben a távíróigazgatás által kölcsönös v i s z o n y a i k rendezése céljából kötött egyezményben, a kiegé­ szítő keresk. m i n i s z t e r i r e n d e l e t e k b e n és a k i a d o t t engedé­ lyekben foglaltatnak. A vasúttal való v i s z o n y b a n főként szabályozást nyert: a) a távíró-, távbeszélő- és v i l l a m o s jelző-berendezések engedélyezése, b) a v o n a l a k építése, fenntartása, felügyelete és gondo­ zása, c) a vasúti távíróknak állami és magántáviratok kezelé­ sére való felhatalmazása, d) a távíró építési és felügyelő személyzet részére szabad­ j e g y e k és szabadjegy-utalvónyoknak a vasút által v a l ó k i s z o l ­ gáltatása, e) a máv. pályaudvarain távíró anyagraktárak részére terület átengedése. I. A vasutakkal kötött egyezmény rendelkezései a követ­ kezők: A vasút köteles a pályája mellett mindenütt, a h o l az államnak távíróvezetékei v a n n a k , v a g y j ö v ő b e n létesíttetni f o g n a k , az oszlopok vagy esetleges földalatti vezetékek szá­ mára pályabirtokán a szükséges helyet díjmentes használatra átengedni s m e g e n g e d n i , h o g y hídjaira, alagútjaira s összes felépítményeire a szükséges támszerkezetek kárpótlás nélkül a l k a l m a z t a s s a n a k . A felerősítés a vasút közegeinek közben­ jöttével történhet. A támpontok megváltoztatása esetén, a táv­ íróigazgatás által végeztethető m u n k á k és felügyelet költsé­ geit az a fél f i z e t i , m e l y n e k érdekében a változtatás történik, s a másik félnek csak az építési a n y a g értéke számítható f e l ( 1 . §.). Ha a vasút pályája oly részén kíván távíróvezetéket léte­ síteni, melyen az államnak távíróvezetéke nincs, a vasút csak a b b a n az esetben létesítheti a vezetéket, ha a távíróigazgatás a létesítést el n e m vállalja. A vasút a vezetéket, hacsak az engedélyben az alól f e l n e m m e n t i k , az állami vezetékekre gyakorlatban levő rendszer szerint s az o t t használt a n y a g o k ­ n a k megfelelő méretű és minőségű a n y a g o k b ó l köteles építeni. Ha a vasútüzleti vezetékek mentén utóbb az állam is ve­ zetéket szándékozik létesíteni, a vasút köteles az állami veze-

121 téknek saját oszlopai és támszerkezeteihez való erősítését, v a g y e célból újak felállítását megengedni. Az állami vezeté­ k e k felerősítési munkálatainak megkezdésével, az illető pá­ l y a t e s t oszlopai és fémszerkezetei m i n d e n kártérítés nélkül az állam birtokába mennek át, azonban az állam köteles lesz az ottlevő vasúti vezetékek felügyeletéről, jókarban s üzem­ képes állapotban való tartásáról gondoskodni (2. §.). A távíróigazgatás köteles a vasút mentén állami vezetékek felerősítésére szolgáló oszlopain s más fémszerkezetein a vasút költségén a n n a k egy beszélő, egy harangjelző vezetéket s a szükséges véd jelző vezetékeket, az állomási épületen (őrháza­ k o n ) való bevezetési h e l y és a véd jelző készülékek előtti első forrasztási h e l y közt minden kilométer huzalhossz után fize­ tendő 5 kor. 60 f. átalányért felügyeltetni és üzemképes álla­ potban tartani. Ha az említett vasútüzleti vezetékek még n e m volnának felállítva, köteles a z o k a t a vasút kívánságára a n n a k költségén elkészíttetni. A távíróigazgatás elvállalja több vasútüzleti vezetéknek az állami o s z l o p o k r a s fémszerkeze­ t e k r e való felfeszítését és a j e l z e t t m ó d o z a t o k m e l l e t t való karbantartását, ha ezt az o t t levő vasúti és állami vezetékek száma megengedi, a távíróra e m i a t t új kiadások n e m hárul­ n a k s a keresk. m i n i s z t e r a m u n k a elvégzését szükségesnek látja. A távíró vállalja a vasúti vezetékek azon részét is, melyek az állami igazgatás oszlopaitól és egyéb támszerkezeteitől elágazva, vasúti oszlopon és fémszerkezeteken v a n n a k fel­ erősítve, s az állomásokra, őrházakra s e g y é b vasúti célú h e l y e k r e v a n n a k bevezetve, ha a z o k az állami támpontokra feszített vasúti vezetékek folytatásai, a végpontokig jó és üzemképes állapotban tartani. Az oszlopok s e g y é b támszer­ k e z e t e k időnkénti kicserélésének költségeit a vasút megtérí­ t e n i köteles. Ha az állami é p í t ő k ö z e g e k ideje s az anyagkészlet meg­ e n g e d i , a 2. §-ban j e l z e t t esetben a távíróigazgatás a vasút magában álló vezetékeinek elkészítését a vasút költségére el­ vállalja s a z o k a t az építési kiadásoknak megfelelő k a m a t nél­ küli előleg lefizetése után végrehajtja (5. §.). A vasút a vezeték és fenntartásáért járó évi átalányt fél­ évenként utólagos részletekben, a változásokért, javításokért s általában az ő terhére végrehajtott építkezésekért járó költ­ ségeket a számla vétele után 10 hét a l a t t l e f i z e t i . Későbbi fize­ tés esetén 6% k a m a t jár (4. §.). A távíró-igazgatás a vasúti vezetékeken csak a rendes használat, időjárás, stb. által okozott sérülések és károk helyrehozását s i l y o k b ó l használhatlanná vált a n y a g o k pót­ lását köteles további díjmegtérítés nélkül eszközölni. A r e n d ­ kívüli v i s z o n y o k (tűzvész, égiháború, áradás, csuszamlás, kisiklás, összeütközés, h a d i műveletek) által o k o z o t t károkat .a vasút köteles viselni (5. §.).

122 A h o l a távíró-igazgatás a n k . e g y e z m é n y e k folytán v a g y a szerzett t a p a s z t a l a t o k alapján saját vezetékei építési rend­ szerét és anyagát megváltoztatta, j o g o s u l t o t t a vasúti vezeté­ keken az egyes szigetelőket és tartóvasakat az évi általános javítások során bármikor, egész vezetékeket p e d i g első f e l ­ állításuk után 10 év elteltével hasonló rendszer szerint és a n y a g o k b ó l szintén átalakítani. A vasút i l y esetben csak azt a különbözetet köteles megtéríteni, m e l y a l e b o n t o t t vezeték a n y a g á n a k megfelelő új a n y a g o k kicseréléskori ára és az át­ alakított vezetékekre használt a n y a g o k k ö z t v a n (6. §.). Az 1. §. végén és a 6. §-ban j e l z e t t eseteken k í v ü l m i n d ­ azon esetekben, midőn ugyanazon oszlopra vagy más támszerkezetre egyidejűleg állami és vasúti vezetékek erősíttetnek fel, v a g y a m i k o r n e m a 3. §-ban j e l z e t t fenntartási m u n k á l a t o k az u g y a n a z o n o s z l o p o k o n levő állami és vasúti vezetékeken egyidejűleg eszközöltetnek, a felhasznált anyagok árát min­ denik fél tartozik fedezni, az oszlopok felállítása a távíró­ igazgatóst t e r h e l i , míg a többi kiadások az állam és vasút k ö z t a m u n k á b a v e t t támpontok számaránya s z e r i n t kerülnek m e g ­ osztásra (7. §.). A vasút a pályamenti vezetékeket pályaőrei és pályafel­ ügyelő személyzete által figyelemmel kísérteti, a k i s e b b zava­ r o k a t díjmentesen megszünteti (vezetéket összeköti, leveze­ tést o k o z ó tárgyakat eltávolítja), a z o n b a n az elhárítás végett netán kiküldött külön munkások költségeit a távíróigazgatás köteles v i s e l n i (8. §.). A vasút megengedi az építési anyagoknak, szereknek és szerszámoknak az állomásokon, illetve pályaudvarokon rakhelybér fizetése nélkül való lerakását, azokért szavatol, a z o k szállításában segédkezik s a szétosztáshoz pályakocsit a d . Az oszlopokat, szereket, eszközöket a vasút v o n a l a i n k e d v e z m é ­ nyesen (jelenleg díjmentesen) szállítja s a díjakat a leszámo­ lásig h i t e l e z i (9. §.). A vasút állandó évi szabadjegyeket (szabadjegy-utalvón y o k a t ) szolgáltat ki a távíró felügyeleti és építési személyzet részére (10. §.). A vasút a harangjelző vezetéken csakis a szomszéd állomások közt váltandó szorosan veit vasúti szolgálati táviratokat kezelhet. Egyébként ezeket s a védjelző vezetékeket kizárólag a szokott jelzésekre, ellenben a beszélő vezetékeket oly táviratok kezelésére is használhatja, melyek a vasút építési, műszaki, kereskedelmi üzletét, a közigazgatást és a szolgá­ latot érintik. A vasút jogosult pályája mentén bárhol üzleti állomásokat, harangés védjelző vezetékekel felállítani, de köteles a távíró-igazgatást a szük­ séges üzleti vezetékeknek a 3. §-ban jelzett forrasztási helyekig való felállítására (megnyújtására) felkérni. Az azontúl eső bevezetések és. bekapcsolások első elkészítése, későbbi felügyelete s karbantartása a vasutat illeti. A vasút üzleti állomásait, harang- és védjelző készülékeit bármikor megszüntetheti, de köteles ezt a távíró-igazgatásnak bejelenteni. A vasúti távírókhoz a vasút szabadon választhat géprendszert, de ha beszélő vezetékén az államitól eltérő rendszert alkalmaz, köteles szán-

12? dekát a távíró-igazgatással közölni s az ellenőrző állami távírók számára szükséges gépet saját költségén szolgáltatni. Köteles a vasút távíró levelezésénél az állami távírónál használt távíró jegyeket használni s a szándékolt változtatást a távíró-igazgatás előzetes jóváhagyása elé terjeszteni. ( 1 1 . §.) A vasúti beszélővezetékeken kezelt táviratok ellenőrzése végett a távíró-igazgatás jogosult ezt a vezetéket állami távíróhivatalokba be­ kapcsolni. Ellenőrzés céljából köteles a vasút üzleti távíróján a táv­ i r a t o k a t a távíróforgalmi jegyzőkönyvbe bevezettetni s az ott feladott táviratok eredeti példányait, v a l a m i n t az oda érkezettek másolatait meg­ őrizni. A jegyzőkönyvet a távíró-igazgatás megbízottja felülvizsirálhatja. (12. §.) Az udvar, a távíró-igazgatás, a vasút és hajózás főfelügyeletét kezelő minisztériumok s ezek közegei által a vasútra vonatkozó ügyek­ ben feladott, továbbá a távíró-igazgatás által feljogosítottak által fel­ adott s azok címére érkező tudományos és közbiztonsági ügyekre vonat­ kozó táviratokat a vasúti távírók díjmentesen kezelik. Ha az állami vezetékek használhatlanok, a vasúti távírók kötelesek minden más táviratot is kezelni és megfordítva, a vasúti vezetékek za­ vara esetén a vasúti táviratokat az állami távíró is díjmentesen köz­ vetíti. M i n d e n más, a vasúti távírók által kezelt állami táviratok után a vasútnak a rendes díjak járnak. (13. §.) A vasúti- és a távíró-igazgatás által kölcsönös megegyezéssel fel­ hatalmazott vasútüzleti távírók kötelesek, amennyire a vasúti szolgálat megengedi, az utalványtáviratok kivételével, minden az állami távírónál a szabályok szerint elfogadott fajú állami- és magántáviratokat el­ fogadni, továbbítani és kézbesíteni, de csak az o l y helyekre szólókat, ahol i l y táviratok kezelésére felhatalmazott vasúti vagy állami távíró van, vagy ahova ezek ilyenek közvetítése mellett eljuthatnak. A fel­ hatalmazott vasúti távírók ezeket a táviratokat csak a velük egy, vagv szomszédos szakaszban fekvő állami, vagy vasútüzleti állomásoknak adhatják közvetlenül s ha ezen túlra szólnak, kötelesek azokat közvetítés végett az állami ellenőrző állomásnak átadni. A h o l állami távíró v a n , a felhatalmazott vasúti távírók a magántáviratokat csak az 1868. évi egyezmény értelmében kezelhetik s az érkezett táviratokat csak a pálya­ udvar területén kézbesítik (Táv. Rend. Tára 1870—11. sz.). A vasútállomások kötelesek az általuk magán- és díjköteles állami táviratok irányítására, kezelésére, az azok után járó díjak kiszabására, beszedésére, a számadásra, valamint a csonkításból, hibás és pontatlan kezelésből folyó megtérítésekre nézve szorosan a távíró-igazgatás által k i a d o t t díjszabásokhoz és szabályzatokhoz alkalmazkodni s az állami távíróknál használtakhoz hasonló nyomtatványokat használni. Köteles a vasút-igazgatás a távíró-levelezést illetőleg saját körében és közegeire az állami távírókra nézve fennálló utasításokat alkalmazni: az állami és magántáviratok kezelése alkalmával felmerülő fegyelmi ügyekben pedig alkalmazottaival szemben azon fegyelmi szabályok értelmében eljárni, melyeket saját távíró szolgálatára megállapított. (14. §.)

A távíratok sorrendje a következő: a) órák szabályozására, vonatok közlekedésére, kocsik intézésére vonatkozó vasútüzleti táviratok: b) hiva­ talos és állami táviratok; c) többi vasútüzleti táviratok; d) magán­ táviratok. (15. §.) A távíró-igazgatás jogosult a vasútüzleti vezetékeken az államiés magántáviratok kezelését p o l i t i k a i vagy k a t o n a i tekintetekből a vasút­ igazgatóság előzetes értesítése után bármikor egészben, vagy részben megszüntetni. A vasút is jogosult az egyes állomásokon, ha üzleti viszo­ n y a i megkövetelik, 6 h a v i előzetes bejelentés után, az állami és magán­ táviratok kezelését megszüntetni. (17. §.) A távíró-igazgatás jogosult a vasúti állomásokon a távírók, gépek, bevezetések, bekapcsolások s műszaki berendezések állapotát és a szol­ gálat ellátását saját közegei útján felügyeltetni és megvizsgáltatni s a

124 vasút köteles a hiányokat és szabálytalanságokat a távíró-igazgatás fel­ hívására jnegszüntetni. (18. §.) A 79.083—1891. sz. kiegészítő ker. m i n . rendelet értelmében (1. P. R. T. 1920—84. sz. is) a vasutak osztatlanul megtartják a távíróiknál kezelt díjköteles belföldi táviratok után befolyt s távíróik által beszedett öszszes díjakat is, kötelesek azonban gondoskodni az érkező táviratok díj­ mentes kézbesítéséről, illetve a kézbesítéssel járó költségeket kötelesek fedezni. A vasúti távíróknál feladott állami táviratok után beszedett díjak a vasútnak negyedévenként megtéríttetnek. A külföldre feladott díjköteles táviratokért beszedett díjakból (beleértve a külön szolgála­ tokért járó díjakat is) a vasutak csak a n n y i t tartanak meg, m i n t h a e táviratok belföldre szólnának s a különbözetet a távíró-igazgatásnak megtérítik. Ugyanez áll a vasúti távíróknál feladott bárhová szóló semafor- és rádió-táviratok díjaira. A távirat feladási lapokai, a díjnyugtákat s egyéb nyomtatványo­ k a t s vasutak saját költségükön maguk állítják elő s azokra a vasút­ társulat címét fel k e l l nyomtatni. Esetleg az értékes nyomtatványok az érték, a többiek pedig a nyomtatási költség megtérítése mellett az állami távíróktól is beszerezhetők. A vasúti távíróknál kezelt táviratok és azokra vonatkozó szalagok •és okmányok a nk. szabályzatban előírt határidőig megőrzendők s az őrzési idő leteltével a távírótitok megóvása céljából selejtezés végett a magyar posta anyagraktárába szállítandók be. Az 53.003—1896. sz. k. m. rendelet értelmében a máv. vonalai men­ tén felállított állami közhasználatú távbeszélő berendezések építése, fenntartása, felügyelete körül felmerülő kérdések is a fenti egyezmény értelmében döntendők el. A távíró és a vasút közti viszony ezen szabályozása 1924-ben átmenetileg változást szenvedett, azonban a szabályozás alap-rendel­ kezései érvényben vannak. (1. 11. §. 7. p.) I I . A Duna-Száva-Adriai (Déli) Vaspálya Társasággal 1913. évi május hó 23-án kötött egyezmény, a vasút 1858. szept. 23-iki engedély­ o k i r a t a , illetve az 1888 : X X X I . t.-c. alapján, a hazai vasutak között fenti egyezményben foglaltakra nézve létesít megállapodást. A két egyezmény főbb pontokban egyező s csak a részletkérdésekben térnek el egymástól. III. A Máv. pályaudvarain távíró-anyagraktár céljaira terület átengedése. A raktárt az illető postaigazgatóság a vasút által is jóvá­ hagyott terv szerint saját költségén építteti és t a r t j a fenn. Ha azonban a vasút építi, t a r t j a fenn (alakítja át), a költségeket a vasútnak meg k e l l téríteni. A raktárban elhelyezett anyagokért a vasút felelősséget nem vállal. Robbanó, magától gyúló, tűzveszélyes, a vasúti szállításból k i ­ zárt anyagokat a raktárban nem szabad t a r t a n i . A távíró felelős a köze­ gei által okozott károkért. A távíró tűzkár esetén kárigényéről a vasúttal szemben lemond. Ezen és hasonló létesítési és igénybevételi feltételek egyez ményileg biztosítandók (82.893—1900. k. m.). A felmerülő vitás kér­ déseket a keresk. miniszter dönti el. I I . Magánjogi rész. 41. §. A táviratközvetítési szerződés. A távírat feladásakor a t á v í r ó s az a z t i g é n y b e v e v ő fél k ö z t különleges szerződés jön létre, m e l y n e k feltételei a távíróüzletszabályzatban v a n n a k megállapítva. Ez a szerződés a m a g á n j o g s z e r i n t i munkaszerződés ( l o c a t i o e o n d u c t i o o p e r i s ) . A feladó díjat fizet, a távíró p e d i g e n n e k fejében a k ö z l e ­ ménynek műszaki berendezések segélyével a távolba meg­ határozott címzetthez v a l ó eljuttatására vállal kötelezett-

125 séget. A távíró köteles a táviratot a rendes gazda gondos­ ságával k e z e l n i , ferdítéstől, elveszéstől, késéstől óvni, a n n a k titkát megőrizni s m i n d e n t m e g t e n n i , h o g y az b i z t o n és g y o r ­ san j u s s o n el a címzetthez. A postán továbbított táviratokra a posta j o g az irányadó. A feladáskor a feladó az elhozassál k i f e j e z i szerződési készségét. A szerződés létrejöttéhez szükséges a felvevő a l k a l ­ m a z o t t n a k a felvételre irányuló akarata s a m i k o r ez m e g v a n s a távirat az üzletszabályzati feltételek megléte folytán fel­ vehetőnek b i z o n y u l , a táviratközvetítési szerződés létrejön. Ez a magánjog s z e r i n t i reál szerződési jelleget v i s e l i magán, m e r t létrejöttéhez a f e l e k megállapodásán kívül tárgynak (a táviratnak) átadása is szükséges. A feladó n e m a felvevő a l k a l m a z o t t a l , h a n e m a távíróval köti a szerződést, melynél a felvevő a távíró meghatalmazottjaként szerepel. A díjnyugtát, m e l y e t a feladó esetleg vált, a távírat díjá­ n a k nyugtázásául adják s n y u g t a jellege v a n , a z o n b a n a táv­ iratközvetítési szerződés létrejöttét is igazolja. A díjnyugta ícözorcíra/. A szerződés jellemző sajátsága, h o g y a távíró n e m k u t a t a távirat feladására alapul szolgáló jogviszony után s ez az. egymással szemben álló felekre t a r t o z i k . Ezért a távirat­ közvetítési szerződés abstract jogügylet. A táviratközvetítési szerződés magánjogi jellegét többen tagadásba vették, m e r t a távírót az állam kezeli s a n n a k tény­ kedése közjogi térre t a r t o z i k . A magánjogi szerződés fenn­ forgását azonban igazolja az üzletszabályzat világos r e n d e l ­ kezése, m e l y s z e r i n t a távíró és az azt igénybevevő felek közti j o g v i s z o n y r a e g y e d ü l az üzletszabályzat az irányadó, tehát i t t j o g v i s z o n y létesül, melynél az egyik fél munkaszolgálta­ tást nyújt, a másik p e d i g azért díjat fizet, a m i a magánjogi szerződések jellegzetes sajátsága. Az állami kezelés n e m m o n d e l l e n a magánjogi szerződési j e l l e g n e k , m e r t az állam is köt magánjogi szerződéseket. Az se dönti m e g a magán­ j o g i szerződési jelleget, h o g y a posta a feladáskor általában nem törődik a feladóval s í g y a szerződő fél legtöbb esetben i s m e r e t l e n m a r a d , m e r t hiszen i s m e r e t l e n féllel is jöhet létre szerződés, azt p e d i g , h o g y a feladót rendes k ö r ü l m é n y e k közt n e m igazoltatják, a távíró tömegforgalma hozza magá­ v a l , m e r t az igazoltatás a f o r g a l m a t akasztaná meg. N e m helytálló érv az sem, h o g y a távíró a feladáskor a feladó k i ­ létét s a cselekvőképességét sem állapítja meg s í g y szer­ ződés sem j ö h e t létre, m e r t a n n a k csak cselekvőképes egyé­ n e k közt lehet h e l y e . U g y a n i s ez a k ö r ü l m é n y is a távíró tömegforgalmával kapcsolatos s a cselekvőképesség hiányá­ n a k ki n e m derül ése esetén a szerződés érvényes s egyébként is azt, mindkét fél akaratával, ezen hiányosság meglétében is hatályosnak lehet t e k i n t e n i . N e m szól a szerződési j e l l e g

126 ellen az, h o g y a távírókényszer folytán e g y e d ü l a távíróra u t a l t fél a távíró által egyoldalúan megszabott üzletszabály­ zat feltételeit kénytelen elfogadni, a m i n e k folytán az ügylet­ kötésre irányuló a k a r a t szabadságát lehet m i n t e g y kétségbe v o n n i . U g y a n i s a nyilvános intézetek általában m a g u k szab­ j á k m e g igénybevételük feltételeit s az állam a megszabás­ nál a közérdeket t a r t j a szem előtt, a szerződő fél tehát igé­ n y e i n e k megfelelő szerződést köthet. A z , h o g y a távíró a célt tévesztett táviratokért nem ad kártérítést, tisztán a mű­ s z a k i berendezés n e m teljesen b i z t o s voltán múlik, a b e r e n ­ dezés tökéletesedésével p e d i g bizonyára fog járni kártérítés, a m i a magánjogi szerződés jellegzetes a l k a t e l e m e . Mellékszerződések a táviratközvetítési szerződéshez c s a t l a k o z n a k , m e l y e k az e r e d e t i szerződést kiegészítik. E z e k : a sürgős kezelés, ajánlás, f i z e t e t t válasz, összeolvasás, vétel­ jelentés, utánküldés, többszörös távirat, k ü l d ö n c c e l kézbe­ sítendő távirat, utólagos leszámolás alá eső távirat, saját kezébe címzés, n y i t v a v a l ó kézbesítés, n a p p a l i v a g y éjjeli kézbesítés kikötése, postán v a l ó átvétel, továbbítási út k i ­ kötése, távbeszélőn v a l ó feladás, táviratlevélként v a l ó f e l ­ a d ó s , stb., a m e l y e k feltételei az üzletszabályzatban v a n n a k megállapítva. A szerződés semmiségére a 15. §-ban előadottak irány­ adók. A fizetett válasz kikötése esetén a címzett a távírat kézbesítésekor a távirathoz csatolva válaszutalványt k a p . Ez a felelet a r r a jogosítja f e l , h o g y a válaszutalvány alapján 6 hó alatt bármely belföldi távírónál a kitün­ t e t e t t d í j n a k megfelelő tetszés s z e r i n t i c í m ű táviratot adhasson fel. A választávíratlan tehát utalvány, m e l y a j e l z e t t távirat feladására jogosít. A címzettnek n e m k e l l okvetlenül a válaszlapot válaszra felhasználnia, a z o n b a n az e b b ő l származó magánjogi k ö v e t k e z m é n y e k é r t üzletfelével szemben felelős. A bemutató jogosultságát n e m l e h e t vizs­ gálni, m e r t az a bemutatással nyer igazolást. A válaszutal­ v á n y j o g i természete hasonlít a bemutatóra szóló érték­ papírhoz, a z o n b a n i t t n e m értéket a d n a k a bemutatónak, h a n e m szolgálat (táviratfeladás) igénybevételére jogosítják. Az eljárás az alaptávirat feladójával kötött szerződésen alapul s e b b ő l f o l y i k a távíró kötelezettsége, h o g y a válasz­ l a p o t kiszolgáltassa a címzettnek s a tőle eredő táviratot, ha az az előre f i z e t e t t díjnak megfelel, v a g y az esetleges d í j ­ többlet l e r o v a t o t t , e l f o g a d j a . E kötelezettség n e m teljesítése díjtérítést von maga után. A választávirat feladója a válasz­ távirat feladásakor új szerződést köt a távíróval a saját nevében, a z o n b a n a díjat n e m rója le, a m e n n y i b e n az e g y •előző szerződés keretében már l e r o v a t o t t . A távírat és érkezési l a p j a magánokiratok, m e l y e k a fe-

127 l e k közti j o g v i s z o n y o k igazolására szolgálhatnak. A távírat érkezési l a p j a a feladó eredeti közleményének ( n e m máso­ l a t n a k ) minősül (Német b i r o d . tvszék). 42. §. A távirat f e l a d ó j á n a k j o g v i s z o n y a i . A feladó az, a k i a táviraton feladóként v a n megjelölve, i l l e t v e a k i n e k nevében a távirat küldése történik. A távíró a feladáskor a feladóval lép szerződésre. A távíró általában nem vizsgálja, hogy ki a távirat feladója s a legtöbb esetben a szerződést a nélkül köti meg, h o g y a feladó kilétét vizs­ gálná s a n n a k személyazonosságát megállapítaná. Ez a táv­ író tömegforgalmával áll k a p c s o l a t b a n , m e r t i l y tömegfor­ g a l o m m e l l e t t a feladó kilétének vizsgálata n a g y nehézséget o k o z n a . E n n e k csak rendkívüli viszonyok idején (háború, tömegmozgalmak, stb.) i l l e t v e o l y a n k o r v a n helye, a m i k o r a feladó részéről díjak utólagos fizetéséről lehet szó. A feladó a táviraton levő aláírását a felvevő h i v a t a l l a l i g a z o l t a t h a t j a o l y k é p , h o g y azt e l ő b b k ö z j e g y z ő v a g y hatóság által hitele­ sítteti, m i r e a hitelesítés tényét a továbbítás során a táviratba felveszik. Kívánatra a z o n b a n a feladó személyazonosságát igazolni t a r t o z i k , a m i a postajogban nem f o r d u l elő. I l y e n ­ k o r az igazolás megtagadása, a távirat felvételének megtaga­ dását v o n j a m a g a után. A feladó feladói minőségét a táv­ iratról váltott díjnyugtával igazolhatja. A díjnyugta feladó­ v e v é n y jellegével b í r ó közokirat. Igazoltatni kell az oly fel­ adókeit is, k i k n e k a táviratai közérdeket érintő, valótlan ada­ t o k a t , ferdítéseket, izgatásra a l k a l m a s közléseket t a r t a l m a z ­ n a k , v a g y a m e l y e k b e n visszaélésről v a n szó. A feladó nem köteles a táviratba aláírását f e l v e n n i , sőt szövegnélküli táv­ i r a t o t is küldhet. A cselekvőképtelen egyénnel szerződés n e m köthető s m i n t h o g y a távíró a cselekvőképesség meglétét sem vizsgál­ h a t j a , előfordulhat, h o g y cselekvőképtelen egyénnel lép szer­ ződésre. Ez is a tömegforgalommal kapcsolatos. A távíró szerződési kényszere folytán a szerződést i l y esetben is j ó v á ­ hagyással érvényesnek i s m e r h e t i el. A feladással meghízott szerepét a részére a d o t t megbízás v. meghatalmazás természete és t e r j e d e l m e szerint k e l l meg­ ítélni. Az illető lehet megbízott, m e g h a t a l m a z o t t , v. egyszerű k ü l d ö n c , a v a g y túllépheti a megbízás k e r e t e i t , a m i k o r meg­ bízás nélküli ügyvitel áll elő. A feladással kapcsolatos felelős­ ség a feladót terheli, de ebben a feladással megbízott is osz­ t o z i k , ha részéről is, főleg megbízatásának túllépése esetén, t i l t o t t cselekmény forog f e n n . A feladó táviratát, míg a n n a k kézbesítése m e g nem tör­ tént, visszavonhatja (szerződés felmondása). A címzettnek, ha a távirat már kézbesítve l e t t , a visszavonó táviratot kéz­ besíteni kell.

128 43. §. A címzett j o g v i s z o n y a i . A táviratközvetítési szerződés a feladó és a címzett k ö z t j ö n létre s a címzettre abból folyólag jogok és kötelezettségek nem hárulnak. Címzett az, a k i a távirat címében i l y e n g y a ­ nánt v a n megjelölve. Címzett j o g o s u l t az átvételt megtagadni. Ez a feladóval való v i s z o n y t t e k i n t v e j o g i következmények­ k e l járhat, ha a köztük levő alapviszonyból az elfogadás kötelezettsége következik. A távirat kézbesítését igazoló v e v é n y közokirat. A kézbesítéssel a távirat birtoka átszáll a címzettre. Címzettnek e minőségéből f o l y ó joga, h o g y j o g o s u l t saját táviratairól kellő igazolás m e l l e t t másolatot, adatszolgáltatást kívánni, azok után tudakozódni, az érthetetlen táviratokat megismételtetni, a netán illetéktelenül beszedett díjak vissza­ térítését kérni. A címzettnek önálló joga nincs arra, h o g y az érkező táviratok kiadását követelje. E z t i g a z o l j a a feladónak a k é z ­ besítésig fennálló visszavonási j o g a . A kereskedelmi törvény 407. §-ában az átvevő részére biztosított jogok (fuvarlevél át­ vétele, áru kiszolgáltatásának követelése) i t t szóba se jöhet­ nek, m e r t i t t n e m fuvarozásról v a n szó. A címzettel kötött külön szerződések: utónküldési szer­ ződés, a táviratoknak távbeszélőn való kézbesítésére, kül­ d ö n c c e l való kézbesítésére v o n a t k o z ó , fiókbérleti szerződés, díj hitelezés, rövidített c í m előjegyzése, m e l y e k feltételeit az üzletszabályzat határozza meg. Az előjegyzett távirati rövi­ dített cím az üzlet tartozéka, m e l y azzal együtt száll át a j o g ­ utódokra. A n n a k esetleges bitorlása e l l e n j o g i védelem jár. 44. §. T á v í r ó - (rádió-) d í j a k . A táviratközvetítési szerződésből f o l y i k az igazgatás által megállapított d í j a k 1 fizetésének kötelezettsége a feladó által. A díjakat a díjszabások állapítják meg. Ezek szódíjból és alapdíjból v a g y csak szódíjból a l a k u l n a k . A mellékkikö­ tésekért (41. §.) mellékdíjak járnak. A szolgálati távíratok díjmentesek, a hírlaptáviratok díjkedvezményben részesül­ nek, a h i v a t a l o k n a k , hatóságoknak s ó v a d é k letétele m e l l e t t a magánfeleknek is a távirati díjak h i t e l e z t e t n e k . A külföldi f o r g a l o m b a n a díjak a feladó és rendeltetési ország vég­ díjaiból s a közbeeső országok átmeneti ( t r a n s i t ) díjaiból alakulnak. A díjakat a feladó fizeti. A z o k a t a díjakat, m e l y e k a címzett kívánsága folytán merülnek f e l (utánküldési d í j , 1

A rlíjak önköltségi alapon állanak. A díjaknak fedezni k e l l a berendezési tőkét, kamatait, az üzemi és igazgatási költségeket. A távíró­ berendezések felette költségesek. Az üzem is drága (táviratok egyenkint való leadása). Kedvezőtlenül érezteti hatását a vezetékek teljesen ki nem használt volta.

129 k ü l d ö n c d í j , hitelezési d í j ) a címzett tartozik fizetni. Ő f i z e t i a feladáskor netán le nem rótt díjat is, m e r t az átvétel f o l y ­ tán ezek fizetését vállalnia k e l l . Ez célszerűségi intézkedés, m e r t ezeket a díjakat a táviratközvetítési szerződésből f o l y ó l a g t u l a j d o n k é p a f e l a d ó n a k k e l l e n e v i s e l n i . Ha a címzett a táviratot terhelő díjakat meg nem fizeti, a táviratot n e m kéz­ besítik, a m i b e n a távíró megtartási (zálog-) joga j u t k i f e j e ­ zésre. A t á v í r ó d í j a k , m i n t az állam által k ö z é r d e k ű szolgál­ tatás fejében szedett d í j a k közjogi természetűek, » az igaz­ gatás j o g o s u l t a z o k a t a feladótól v a g y a címzettől a b í r ó i e l ­ járás mellőzésével a k ö z a d ó k m ó d j á r a kényszer útján be­ szedetni, m i n t a p o s t a i díjakat. A díjak elévüléséről az üzlet­ szabályzat n e m tesz említést, miért is a postadíjakra a l k a l ­ m a z o t t 1 évi elévülési határidő n y e r alkalmazást. Jogtalanul magasabb díj szedése visszaélés. A díjak kiszabásának kér­ dése a távíró-igazgatás döntése alá t a r t o z i k s i l y irányú f e l ­ szólalások n e m t a r t o z n a k bírói útra. A távíródíjszabások közzéteendők és kihirdetendők, mert különben nincs ér­ vényük. A rádióberendezések használatért megállapított díjak járnak. Bizonyos esetekben a nem nyilvános használatú vevőberendezések után fizetendő díjaknál díjmentesség áll fenn (100%-os hadirokkantak, vakok, rádió felügyeletével megbízottak részére) más esetekben 50%-os díjmér­ séklésnek van helye (kórházak, otthonok, melyek hadirokkantak és vakok ápolásával foglalkoznak, többi kórházaknak azok után az állomások után, melyek a betegek szórakoztatására szolgálnak stb.). Az engedélyezett berendezések használatáért, ellenőrzéséért, stb. fizetendő díjakat (költségeket) a keresk. miniszter állapítja meg és azokat bármikor megváltoztathatja vagy módosíthatja. A posta részére járó díjakat (költségeket), amennyiben a fél fize­ tési kötelezettségének a megszabott határidőben nem tesz eleget, köz­ adók módjára kényszer útján hajtják be. Abban a kérdésben, hogy a díj megállapítása helyes-e és a behaj­ tásnak vagy megtérítésnek van-e helye, v i t a esetében az elsőfokú postai hatóság, végső fokon pedig a keresk. miniszter határoz. I l y e n ügyben bírói eljárásnak nincs helye. A rádiótávírónál a díjak kedvezőbben alakulnak, m i n t a vezetékes távírónál, mert a rádiótávíró berendezések költségei kisebbek (vezeték nem k e l l ) . A rádiónál a hullámok minden irányban terjednek s így a rádió bármely irányban való érintkezésre használható, minélfogva időt­ rabló és költséges áttáviratozások feleslegessé válnak, a berendezés job­ ban kihasználható, s az improduktív szünetek kisebb térre szorulnak. A rádió üzeme azonban költségesebb, m i n t a vezetékes távíróé. A díjak a rádiónál is általában az önköltségek alapján állanak. A rádióhírmondót az teszi hozzáférhetővé, ha közleményei olcsó detektoros készülékkel felfoghatók s olcsó a részvételi díj. Ennélfogva nagy erősségű adóberendezésekre van szükség, avagy kisebb körzetek­ ben több adóberendezést k e l l létesíteni. A költségeket az előfizetési díjakból k e l l fedezni. A hírorzókat, a k i k előfizetés nélkül fogják fel a híreket, szigorúan k e l l megbüntetni, mert az i l y magatartás az emberi­ ségre áldásos berendezés fenntartását teheti lehetetlenné. A rádióberendezések megadóztatása nem indokolt, mert a rádió közérdekű (művelődésterjesztés, tanítás, stb.) ténykedést fejt ki s az adóztatás a költségeket növeli. Legfeljebb a nyilvános helyiségekben a ür. Hollós: Posta- és tíívírójog

9

130 közönségnek hozzáférhetően létesített, hasznot hajtó berendezések meg­ adóztatása bírhat jogalappal. Az adó egyébként is o l y csekély lehetne, hogy az az államra nem bírhat jelentőséggel.

45. §. A kártérítés a t á v í r ó j o g b a n . A táviratközvetítési szerződésből f o l y n é k az, h o g y a távíró a táviratok helyes és g y o r s továbbításáért felelősséget vállaljon. A z o n b a n az üzletszabályzat 5. §-a k i m o n d j a , h o g y az állam nem Dallal semminemű anyagi felelősséget s n e m ad kártérítést azokért a károkért, m e l y e k a távíratok elve­ szése, m e g n e m érkezése, elferdítése, megcsonkítása, v a g y téves kézbesítése folytán előállhatnak. U g y a n e z áll a rádión továbbított táviratokra is. A hiányos címzésből, az írás olvas­ hatátlanságából származó hibák a feladót t e r h e l i k . A nk. távíróegyezmény 2. c i k k e értelmében a szerződő felek kötelezik m a g u k a t a távíró levelezés kifogástalan továbbításának biztosítására, a z o n b a n a távírószolgálatot illetőleg felelősséget n e m vállalnak. Ez a távírószolgálatból k i f o l y ó a n v a l ó teljes felelőtlen­ séget mondja ki, a m i n e k a l a p j a az, h o g y a távíró berende­ zések, dacára a f o l y t o n o s tökéletesítésnek, teljesen tökélete­ sen n e m m ű k ö d n e k s többfelé káros b e f o l y á s o k a l a t t állanak (érintkezés, levezetés stb.), s í g y műszaki hibák lépnek f e l . E m e l l e t t a szolgálat hatalmas méretei, a személyzet n a g y ­ fokú elfoglaltsága, a m u n k a gyorsasága, kiváló f i g y e l m e t igénylő természete folytán felmerülő hibák a továbbítás b i z ­ tonságát veszélyeztetik. A távirat elveszése, késése,, c s o n k u ­ lása v a g y a mellékkikötések elmaradása folytán előálló kárt legtöbb esetben nehéz, sőt lehetetlen igazolni. Az igazgatás ennélfogva csak a r r a szorítkozik, h o g y a távirat díját indo­ kolt esetben visszatérítse. E n n e k n e m kártérítési jellege v a n , h a n e m a díjvisszafizetés azért történik, h o g y a távíró részé­ ről a kikötött szolgáltatás elmaradása v a g y n e m tökéletes teljesítése révén, a j o g t a l a n gazdagodás esete föl ne merüljön. A felelőtlenség azt fejezi ki, hogy a távíró-igazgatás e l l e n , sem a távíratközvetítési szerződés alapján, k ö z e g e i n e k hibája, a z o k rossz megválasztása, ü z e m é n e k hiányai, stb. címén n e m lehet fellépni, de az a l k a l m a z o t t a k t i l o s cselek­ ményeivel k a p c s o l a t b a n sem lehet kártérítési kötelmet érvé­ nyesíteni. A távírójog erőhatalomról (vis m a i o r ) n e m szól, h o l o t t a g y a k r a n fellépő műszaki hibákat i l y e n e k n e k lehet minősí­ t e n i . M i n t h o g y a z o n b a n a felelősségmentesség k i v a n m o n d v a , vis m a i o r n a k , m i n t felelősséget korlátozó tényezőnek k i m o n ­ dása felesleges. LTgyanez o k b ó l felesleges a n n a k kimondása, h o g v a kártérítési igények a keresk. m i n i s z t e r döntése után terelhetők bírói útra, a m i t a postajog k i m o n d . A feladó a távirata által okozott kárért a címzettel s 3-ik személyekkel szemben a magánjog e l v e i szerint felelős

131 s ha ezen az úton bűncselekményt követ el, a b t k . szerint felelősségre vonható. A félnek a táviratát helytelenül kezelő távíró alkalmazott megnevezését n i n c s j o g a követelni. (Német bíróságok ítélete.) 46. §. A távbeszélő közvetítési szerződés. A távírónál a szerződés a r r a irányul, h o g y a feladó k ö z ­ l e m é n y é t a távíró közvetítse távbeszélőnél a r r a , h o g y a f e l e k műszaki berendezés segé­ l y é v e l hozassanak érintkezésbe, m i r e a közleményt m a g u k k ö z l i k egymással. Az igazgatás a városokban, községekben h e l y i távbeszélő hálózatokat létesít s ezeket összekötő veze­ tékekkel köti össze. A távbeszélő igénybevételével a fél és az igazgatás közt távbeszélő közvetítési szerződés jön létre, m e l y a magánjog s z e r i n t i szerződéseknek felel meg, a m e n n y i b e n a z e g y i k olda­ l o n a hálózat és berendezés rendelkezésre bocsátásáról s a kívánt összeköttetés létesítéséről, a másik o l d a l o n p e d i g a megszabott d í j fizetéséről v a n szó. A szerződés alapja a táv­ beszélő üzletszabályzat, s a szerződésre e n n e k a határozmán y a i irányadók. A m e n n y i b e n a z üzletszabályzat v a l a m e l y kérdést n e m szabályozna, a r r a nézve az általános magánjog volna az irányadó. A kereskedelmi s ipartörvény r e n d e l k e ­ zései i t t n e m i r á n y a d ó k , m e r t a távbeszélő n e m k e r e s k e d e l m i v a g y i p a r i vállalkozás, h a n e m állami hírközvetítő intézmény. A távíró üzletszabályzatnak is v a n i t t szerepe, m e r t az a táv­ beszélőn k e z e l t táviratokra érvényes. A szolgáltatások természetének különbsége szerint a szer­ ződések három válfaját különböztetjük m e g : a) a nyilvános állomás használatával létrejövő szerződés; b) előfizetői szer­ z ő d é s és c) mellékállomási szerződés. 1. A nyilvános állomás igénybevételével létrejövő szer­ ződésnél a posta a p o s t a h i v a t a l o k b a n , üzletekben, vendéglők­ b e n , dohánytőzsdékben stb. nyilvános távbeszélő állomásokat r e n d e z be, m e l y n e k bérlője a z i l y állomásra előírt magasabb díjat f i z e t i a postának s köteles az állomás használatát m i n ­ d e n k i n e k megengedni, a m i n e k fejében a h e l y i f o r g a l o m b a n a felektől beszedett díjakat m e g t a r t h a t j a . B u d a p e s t e n az állomásért n e m fizet a postának díjat, de a felektől beszedett d í j b ó l a kezelési díjat m e g t a r t j a s a hívásokért j á r ó díjat a postának beszolgáltatja. A távolsági f o r g a l o m b a n váltott beszélgetések díjait általában be k e l l szolgáltatni. A nyilvános állomás igénybevételekor a fél és az igaz­ gatás közt szerződés j ö n létre, m e l y munkaszerződés, m e r t i t t nemcsak berendezések létesítéséről és rendelkezésre bocsá­ tásáról (bérletről), h a n e m főként a berendezések használatá­ hoz szükséges kapcsolások létesítéséről, tehát túlnyomólag 9*

132 munkaszolgáltatásról v a n szó. Még a z a u t o m a t i k u s k ö z p o n ­ t o k r a is ez áll, m e r t bár o t t n e m személyek létesítik a k a p ­ csolásokat, mégis munkaszolgáltatás történik, még p e d i g v i l l a m o s berendezés útján végzett műszaki m u n k a . I t t tehát a bérleti és munkaszerződési kettős elem megléte megálla­ pítható, de m e r t az utóbbi erősebb, s m e r t m a g a a berendezés a kapcsolási m u n k a nélkül n e m képes a f e l e k n e k összeköt­ tetést a d n i ; e k k é p i t t mégis i n k á b b munkaszerződésről v a n szó. A szerződésből folyólag a felhívó fél köteles: a meg­ szabott díjat b e f i z e t n i , a készüléket g o n d d a l , vigyázattal k e z e l n i , a kezelőkkel előzékenyen v i s e l k e d n i . A felhívónak azonos a szerepe a posta-távíró j o g b a n szereplő feladóéval. A f i z e t e t t díjról kiállított n y u g t a a f e l a d ó v e v é n y jellegével b í r ó közokirat. Az igazgatás köteles: a kívánt összeköttetést létesíteni, a beszélgetések érthetőségéről g o n d o s k o d n i , a szerződésszerű beszélgetési időt biztosítani, a felhívót testi sérüléstől ó v n i . A felhívottal szemben az igazgatás szerződésen kívül felelős, a netán beálló sérülés esetére. A felhívottnak e g y é b k é n t szerződésből f o l y ó j o g a i v a g y kötelességei nincsenek. 2. A távbeszélő előfizetői szerződésnél az előfizető az, a k i helyiségében (lakás, i r o d a stb.) a távbeszélő k ö z p o n t t a l közvetlenül összeköttetésben álló távbeszélő állomással b í r . L e h e t o l y előfizető is, a k i n e k a k ö z p o n t kikerülésével v a n távbeszélő állomása (előfizetők közvetlen összeköttetése ese­ tén egymás k ö z t ) . Előfizető természetes és j o g i személy lehet* Távbeszélő állomás a l a t t érteni k e l l a teljesen felszerelt k é ­ szüléket, m e l y r e n d s z e r i n t a kincstár t u l a j d o n a . A távbeszélő-előfizetői szerződéssel munkaszerződés lé­ tesül, m e l y b e n a z o n b a n bérleti elemek is v a n n a k , de az elsőa t ú l n y o m ó , u g y a n i s az előfizető n e m c s a k a berendezést használhatja, h a n e m a kapcsolások létesítéséhez szükséges munkaszolgáltatást i s nyújtják n e k i . A z üzletszabályzat k i ­ fejezési bérleti v i s z o n y r a u t a l n a k : „ a z állomás b é r l ő j e " , a „a bérelt állomás", stb. A szerződés értelmében az előfizető köteles: a meg­ szabott díjakat f i z e t n i , az előfizetői v i s z o n y t 1 évig f e n n ­ t a r t a n i (időszaki állomásnál 6 h ó i g ) , a készüléket j ó k a r b a n megőrizni, rongálástól megóvni, az a l k a l m a z o t t a k k a l tisztes­ séges m o d o r b a n érintkezni, sértésektől ó v a k o d n i , a távbeszélő kezelés szabályait b e t a r t a n i , s az ellenőrző a l k a l m a z o t t a k n a k az állomás vizsgálatát megengedni. Az előfizető kötelességei a belépéskor kiállított „kötelező nyilatkozatban" foglal­ t a t n a k . A f i z e t e t t díjakról kiállított nyugták közokiratok. Az igazgatás köteles: az előfizető állomását b e r e n d e z n i , a kért összeköttetést létesíteni, a beszélgetések érthetőségéről g o n d o s k o d n i , a beszélgetést a k i s z a b o t t időn át l e h e t ő v é

133 i e n n i (3—6 perc a távolsági f o r g a l o m b a n , h e l y b e n korlátlan), az előfizető kapcsolását kérő hívásokra f i g y e l t e t n i , az elő­ fizetők felhívhatása céljából távbeszélő névsorokat k ö z z é ­ t e n n i s a b b a az előfizetőt a kapcsolási számával felvétetni, a k i s z a b o t t korlátok közt s z a v a t o l n i (52. §.) s az előfizetőt sérülés és kár e l l e n megvédeni. A felhívott fél az előfizetői szerződésből n e m lesz sem jogosítva, sem kötelezve. Sérülés esetén n e k i az igazgatás szerződésen kívüli kártérítési kötelezettséggel t a r t o z i k . Az előfizetői szerződés alapja a távbeszélő üzletszabály­ zat, a h o l az igénybevételi feltételek részletesen szabályozva vannak. Az előfizető állomása használatát kivételesen másoknak is átengedheti. Az igazgatás és az állomás használója közt n e m k e l e t k e z i k j o g v i s z o n y , h a n e m ezen esetekben is é p p ú g y , m i n t a m i k o r az előfizető m a g a használja állomását az igaz­ gatás és az előfizető közt az előfizető szerződéssel létesített j o g v i s z o n y keretén belül l e b o n y o l ó d ó cselekményekről v a n s z ó . Az átengedésből felmerülő kérdésekben az igazgatással szemben az előfizető felelős. Az előfizető és a használó közt keletkező j o g v i s z o n y az általános magánjog szabályai sze­ r i n t bírálandó el. Az előfizetői kötelezettség megszüntethető mindkét fél részéről felmondás és a posta részéről kizárás útján, az állo­ más leszerelése m e l l e t t . Ez utóbbinak v a n h e l y e a távbeszélő használatával való visszaélés, állomás berendezésének ön­ k é n y e s rongálása, megváltoztatása, készülékek, alkatrészek bekapcsolása, leszerelése, sértegetések esetén, ha az előfizetőt árdrágítás bűntette v a g y vétsége m i a t t elítélték a v a g y k i ­ hágás m i a t t ismételten ítélték el. Az állomás használatát, annak bekapcsolva hagyása mellett meg is lehet vonni, k i dugaszolás útján, tilos k ö z i e m é n v e k közvetítése (államellenes, törvénybe, k ö z r e n d b e ütköző stb.) v a g y díjtartozás k i n e m egyenlítése esetén. Halálozás esetén a kötelezettség meg­ s z ű n i k , v a g y az örökösökre való átírás útján új kötelezett­ ség támad. Csőd esetén a kötelezettség megszűnik, kivéve, ha az előfizető v a g y a t ö m e g g o n d n o k a díjakat t o v á b b f i z e t i . A távbeszélő berendezés a csődtömeghez át n e m vehető. Engedéllyel az állomás másra átiratható (átruházás), v a g y másféle (nyilvános, időszaki) állomássá átminősíthető, v a g y más helyiségbe áthelyezhető. A h a m b u r g i országos törvényszék k i m o n d t a , h o g y a bér­ leti (albérleti) jog k ö r é b e vág a j o g , h o g y a bérelt helyiség­ b e n távbeszélőt lehessen felszerelni s ezt a bérbeadó, i l l e t v e f ő b é r l ő el n e m t i l t h a t j a . Ez áll a mi v i s z o n y a i n k r a is (1925. o k t . 2 0 - i k i ítélet). 3. A mellékállomási szerződés n e m e g y é b , m i n t a táv­ beszélő előfizetői szerződés kiterjesztése. U g y a n i s az előfizető

134 kívánságára a n n a k t ö b b helyiségében lehet távbeszélő k é s z ü ­ léket felerősíteni, h o g y o n n a n a távbeszélőt igénybe vehesse. A főállomástól leágazóan más egyén részére is létesíthető mellékállomás. Az illető köteles a belépéskor társelőfizetőí n y i l a t k o z a t o t aláírni az előfizetővel együtt. Ezáltal társ­ előfizetői v i s z o n y létesül. A társelőfizetői n y i l a t k o z a t értel­ mében a felszerelt berendezésért a társelőfizető a postával szemben felelősséggel t a r t o z i k . A felelős előfizetőt i l l e t i k az előfizetői j o g o k s ő a társas v i s z o n y t bármikor megszüntetn e m követelhet n a g y o b b díjat, m i n t a m e n n y i a megállapított d í j b ó l a társakra a r á n y lagosan esik. Az előfizetői állomáson t ó i az egyes helyiségekben l e v ő távbeszélő állomások: mellékállomások. Az o l y előfizetői állomás, m e l y h e z legalább 2 mellékállomás c s a t l a k o z i k : al­ központ. A k ö z p o n t b a az a l k ö z p o n t v a n b e k a p c s o l v a , a I l y e n e k létesítésére az előfizetőnek a vele kötött előfizetési szerződésből folyólag v a n igénye. A mellékállomások a kincstár költségén szereltetnek f e l . V a n n a k kivételes esetek, a m i k o r a z o k a t az előfizetők m a g u k r e n d e z i k be saját készülékeikkel. A mellékállomási szerződés az előfizetői szerződést k i ­ bővíti u g y a n , a z o n b a n a n n a k jogi természetét nem változ­ tatja meg, de mégis ebben a szerződésben a bérleti elem lát­ szik túlsúlyban lenni, m e r t a mellékállomások e g y m á s k ö z t i s ezeknek a főállomással való forgalmában az igazgatás k a p ­ csoló tevékenysége elesik s i t t csak berendezés rendelkezésre bocsátásáról v a n szó. E g y é b f o r g a l o m b a n a k a p c s o l ó tevé­ kenység, i l l e t v e munkaszolgáltatás i t t is fennáll. Az igazgatás kötelességei a mellékállomási szerződésből folyólag u g y a n a z o k , m i n t a főszerződés alapján, de köteles azonfelül a mellékállomási felszerelést is, hacsak ez kivéte­ lesen az előfizetőre n e m hárul, b e r e n d e z n i és f e n n t a r t a n i . A névsorba csak a főállomás előfizetőjének nevét t a r t o z i k f e l v e n n i . A névsorba egyébként a mellékállomás t u l a j d o n o s a is felvehető, de csak a felelős előfizetővel együtt. A főállomás előfizetőjét terhelik a mellékállomás után esedékes díjak. Egyébként az előfizetői szerződésben f o g l a l t kötelezettségek t e r h e l i k őt, s őt t e r h e l i az alközpont szolgá­ latának ellátása. A főállomási szerződés megszűnte a mellékállomási szer­ ződés érvényét is megszünteti. A mellékállomásról elkövetett jogellenes cselekmények ( t i l t o t t k ö z l e m é n y e k , állomás hasz­ nálatával v a l ó visszaélés, berendezés önkényes megváltozta­ tása, rongálása, sértő magatartás stb.) a főállomás előfizetőjé­ n e k az előfizetők sorából való kizárását is m a g u k után v o n ­ ják. A felmondási j o g a főállomás bérlőjével szemben hatá­ l y o s , i l l e t v e általa gyakorolható.

135 47. §. Távbeszélő mellékszerződések. Ezek a távbeszélő közvetítési szerződéshez járuló s az üzletszabály­ z a t t a l szabályozott o l y kikötések, melyek azt kiegészítik, részben módo­ sítják s annak tökéletesebb teljesítését célozzák. Ezek: a) távbeszélő meg­ hívások (nem előfizetők meghívása a távbeszélőhöz beszélgetésre), b) táv­ íratok feladása és kézbesítése távbeszélőn (óvadék letétele és utólagos leszámolás mellett), c) állandó távbeszélő összeköttetések (2 állomás összekötése egymással a központ szolgálati idején túl), d) közvetlen vo­ nalú összeköttetések (a központi kapcsoló berendezés elkerülésével léte­ sített közvetlen összeköttetések), c) bérelt beszélgetések, melyek a távol­ sági forgalomban kiegészítő kikötéssel toldják meg az előfizetői szerző­ dést, f) a távbeszélő kezelők által a felek részére üzenetek közvetítése, azok ébresztése, g) a beszélgetések „sürgős", „igen sürgős" vagy „azon­ n a l i " kapcsolása magasabb díjak fizetése mellett (rendesnél nagyobb gyorsaság). 48. §. A távbeszélő-díjak. 1

A díjaknak i t t , az előzőekben jelzett túlnyomó m u n k a ­ szerződési j e l l e g folytán, munkadíj jellegük van. A díjakat a távbeszélő-díjszabás állapítja m e g , m e l y n e k r e n d e l e t i hatálya v a n . A távbeszélő-díjszabásokat k ö z z é k e l l t e n n i , k i k e l l h i r ­ d e t n i , h o g y a z o k é r v é n y e megtámadható n e l e g y e n . A távbeszélő előfizetési-, beszélgetési-, vonalfenntartásistb. d í j a k és a mellékkikötések díjai, miként a p o s t a i és a t á v í r ó d í j a k is, k ö z j o g i természetűek, s ezek a d í j a k a felek­ től n e m fizetés esetén a közadók módjára kényszer útján szedendők be. Az igazgatás a z o n b a n a hátralékos előfizetési d í j a k a t peres úton h a j t j a be. A díjak adósa a f e l h í v ó fél, i l l e t v e az előfizető. A táv­ beszélő használatából az igazgatásnak k e r e s e t t e l is követel­ hető i g é n y e származik a d í j a k fizetésére a szerződésből folyólag. A díjak elévülése az üzletszabályzatban nincs szabá­ l y o z v a s í g y i t t a m a g á n j o g i elévülési idő a z i r á n y a d ó . A z elévülést az adóssal szemben a beszedés iránt t e t t intézkedés megszakítja. A díjak felszámításának kérdése a postának, n e m a b í r ó ­ s á g o k n a k a döntése alá t a r t o z i k . Tudatosan magasabb díj szedése: visszaélés. B i z o n y o s k ö r ü l m é n y e k k ö z t a díjak hite­ lezése v a n megengedve. A fizetett díjakról kiadott elismervény n y u g t a jellegével bír. A f i z e t e t t d í j a t szolgálati v a g y műszaki h i b a esetén v i s s z a f i z e t i k , s b i z o n y o s k ö r ü l m é n y e k közt az előfizetési díj visszafizetésének ( f o r g a l o m beszüntetés, üzem­ z a v a r o k stb.) i s h e l y e v a n . 1

A díjaknak fedezni k e l l a befektetési tőke amortizációját, annak k a m a t a i t , az üzemi és igazgatási költségeket. A díjszabás az önköltségi alapon áll. Díjak átalányösszegben való megszabása az előfizetőknél a n n y i b a n helytelen, hogy a keveset beszélőt sújtja, a sokat beszélőnek pedig felette kedvező. Felesleges beszélgetések bénítják a forgalmat. Ezért helyes a számoló-rendszer s a bizonyos számú beszélgetésen túllevő beszélgetések külön díjazása.

136 49. §. Szavatolás a távbeszélőnél. A távbeszélő közvetítési szerződés, m i n t magánjogi j e l ­ legű munkaszerződés n e m teljesítés, v a g y n e m pontos (szer­ ződésszerű) teljesítés esetére Kártérítésre kötelezné az igaz­ gatást, a z o n b a n a távbeszélő-üzletszabályzat k i m o n d j a , h o g y az igazgatás a távbeszélő szolgálatának igénybevételéből folyólag nem vállal semmiféle anyagi felelősséget s nem ad kártérítést azon károkért, m e l y e k a távbeszélő-szolgálat be­ szüntetése, közlekedési akadályok, ü z e m z a v a r o k fellépése, téves- v a g y késedelmes kapcsolások, az összeköttetés meg­ szakítása, távíratok közvetítésénél előforduló tévedések, táv­ beszélő meghívások téves kézbesítése, v a g y megkésése, az előfizető nevének és hívószámának az előfizetői névsorból való kihagyása v a g y hibás beiktatása, az ébresztő szolgálat elmaradása, stb. következtében beállhatnak ( U z l . 3. §.). A g y a k o r l a t szerint nincs felelősség akkor sem, ha v a l a k i n e m k a p távbeszélő összeköttetést, ha távbeszélő útján h e l y t e l e n , k á r o k o z ó értesülést n y e r t , ha a beszélő fél személyazonossága n e m igazolható, ha a kezelő a beszélgetési időt szándékosan megrövidíti, stb., v a g y i s a díjtérítés szabályozott esetein túl az igazgatás felelősséget n e m vállal. Az igazgatás a beszedett díjakat visszafizeti, a m i k o r a beszélgetés létrejöttét műszaki v a g y szolgálati h i b a akadá­ l y o z z a , v a g y a hallási feltételek n e m kielégítők. E z t a felelősségmentességet a j o g i írók kifogásolják, azon­ b a n a t e c h n i k a állása szerint még m i n d i g leküzdhetetlen m ű ­ s z a k i hibákra s n a g y méreteket öltő szolgálat k ö z b e n előáll­ ható szolgálati hibákra való t e k i n t e t t e l a távbeszélő összeköt­ tetések létesítésével s a távbeszélő kezeléssel k a p c s o l a t b a n előállható károkért felelősséget vállalni lehetetlen. A f e l e k a távbeszélőn közvetlen összeköttetésbe lépnek, a m e l y h e l y z e t ­ b ő l a visszaélések elkövetésére fokozott mértékben áll elő alkalom (szédelgés, csalás), a m i a felelősségmentesség' k i m o n ­ dását még inkább indokolttá teszi, m i n t a távírónál. A helyi beszélgetésekről (kivéve a n y i l v . állomásról kiindulókat) a z o k n a g y tömegénél fogva, előjegyzések n e m v e z e t t e t n e k s í g y a beszélgetés megtörténte nem is igazolható. A felmerülő esetekben a feleknek panaszjoga van. A anaszok ü g y é b e n a postaigazgatóság (vezérigazg.) által ózott határozat e l l e n 4 héten belül a keresk. m i n i s z t e r h e z lehet fellebbezni. Az előfizetői v i s z o n y b ó l kifolyóan az intézmény és a f e l e k közt felmerülő vitás kérdésekben első f o k o n az igazgatóság (vezérigazg.), m á s o d f o k o n a keresk. m i n i s z t e r dönt. A m i k o r a m i n i s z t e r a távbeszélő használatát rendkívüli körülmények közt részben vagy egészben felfüggeszti (1. 36. §-t), e határozat ellen felfolyamodásnak s a z z a l k a p ­ csolatban kártérítési igénynek n i n c s h e l y e .

E

13? Ha az előfizető állomása használatát másnak átengedi, az e b b ő l felmerülő kérdésekben ő a felelős. Az előfizető felelős hozzátartozóiért, i l l e t v e azokért a k i k ­ n e k állomását használatra átengedi és p e d i g a t e k i n t e t b e n , h o g y a távbeszélő használatával vissza ne éljenek, az állomás berendezését önkényesen meg ne változtassák, szándékosan m e g ne rongálják, készüléket, alkatrészt önkényesen be ne k a p c s o l j a n a k , le n e m szereljenek, a személyzettel illetlenül ne v i s e l k e d j e n e k , a z o k a t ne sértegessék. I l y esetekben az állomás kikapcsolható. Szándékos rongálás esetleg távírórongálásnak minősülhet (57. §.). Ha az előfizető helyiségében a n n a k nedves, poros, stb. v o l t a m i a t t a készülék idő előtt megrongálódik, s a n n a k kicse­ rélése válik szükségessé, a f e l - és leszerelési költségeken felül a berendezés javítási költségeit s a kiküldetési költséget is az előfizető t a r t o z i k megtéríteni. A kellő felügyelet hiánya, figyelmetlen kezelés, nagy szándékos rongálás folytán beálló károkért az előfizető sza­ v a t o l és t a r t o z i k a szükségessé v á l ó javítás, helyreállítás költségeit v i s e l n i , esetleg a teljesen használhatatlanná vált, e l l o p o t t tárgyak értékét is megtéríteni. Az üzletszabályzat n e m említi a tömegerőszak, tűzvész stb. folytán beállható vis m a i o r jellegű rongálást, amiért n e m állhat f e n n felelősség. Az éjjeli kikapcsolót az előfizető k e z e l i , miért is az igaz­ gatás n e m vállal felelősséget azért, h o g y az i l y állomás meg­ hívható l e g y e n . A távbeszélő meghívásnál (külön meghívásnál) az igaz­ gatás n e m szavatol azért, h o g y a beszélgetés a kitűzött időre létrejön. Zivataros időben a távbeszélő használata életveszélyes lehet, a m i r e a feleket az üzletszabályzat f i g y e l m e z t e t i . Az esetleges balesetekért a felelősség az általános magánjog sze­ r i n t igazodik. A távbeszélő előfizető (felhívó fél) a távbeszélő közle­ ménye által okozott károkért, a felhívottal és a 5-ik szemé­ l y e k k e l szemben az általános magánjog szerint felelős s az ezen az úton elkövetett bűncselekményekért a B t k . szerint v o n h a t ó felelősségre. 50. § . R á d i ó n l é t r e j ö v ő j o g v i s z o n y o k . 1. A rádiótávíró a vezetékes távíró kiegészítő része. A rádión való továbbításra feladott táviratoknál rendes távíratközvetítési szerződés jön létre (1. a 41. §-t). 2. A rádiónak távbeszélgetésre való felhasználása terén még folynak a kísérletek. A helyi forgalomban a rádiótávbeszélő aligha lesz használ­ ható, mert ugyanazon városban alig lehet úgy elosztani a hullámhossza­ kat, hogy a nagyszámú előfizetői adó- és vevőállomások ne zavarják egymást. A távolsági forgalomban végzett rádiótávbeszélő beszélgetések­ nél ugyanazok a mozzanatok forognak fenn, mint a vezetékes távbeszélő­ nél. A kiilömbség csak az, hogy az áram vezetésére nem vezetéket,

138 hanem a légkört használják fel. I t t is táobeszélöközDetítési szerződés jön létre, melynek feltételei a 46. §. 1. pontjában meghatározott .szerződésnek felelnek meg. A távollevő városok előfizetői is rádiótávbeszélő útján érint­ kezésbe lesznek hozhatók. 3. A rádiólűrmondónál közlemények, zenedarabok, előadások, stb. adatnak le a nagy rádióállomások által a vevőállomásoknak. Ennek több válfaja van. a) Sajlórádióhirnwndó, mely a sajtóközlemények leadásával foglal­ kozik. Ezt a szolgálatot részben a Magyar Távirati I r o d a ( M . T. I.) látja el, mely budapesti helyiségében a külföldi híranyagot felveszi s onnan a csepeli adóállomás közben jöttével rádiótávbeszélőn siffrirozva továbbítja a M. T. I. vidéki kirendeltségeihez, amelyek rádióvevőberen­ dezés útján felfogják a közleményeket. A budapesti előfizetők külön veze­ tékes távbeszélőhirmondó útján veszik fel a hireket. A berendezést a M. T. 1. költségén a posta létesíti, t a r t j a üzemben s a szolgálatot és Budapesten és vidékén a posta közegei látják el, k i k ­ nek költségeit a M. T. 1. a postának megtéríti. Megfizeti azonfelül a be­ rendezéseken közvetített táviratok díjszabásszerű díjait s a budapesti előfizetők hirmondó-berendezésének költségeit. Az előfizetők a M. T. T.-val állanak jogviszonyban, vagyis köztük munkaszerződés létesül, melynek alapján a M. T. I.-nak fizetett díjak ellenében részükre közlemények adatnak le. A M. T. I. az előfizetőktől a felmerült költségeken belül a saját szolgálatának a díjazását is köve­ telheti. A M. T. I.-nak a postával való viszonyát k i a d o t t kereskedelemügyi miniszteri rendelet szabályozza, mely engedélyokirat jellegével bír. Ebben a viszonyban azonban szerződési elemek is vannak (bérleti és munkaszer­ ződés). Ez a szerződés képesíti a M. T. L-t a fenti szolgáltatásokra. b) Sajtó- és gazdasági rádiószolgálat, Ezekbe a szolgálatokba, v a g y azok valamelyikébe a postahivatalhoz intézett kérvény útján lehei be­ lépni. A kérvényben fel k e l l említeni, hogy a hirlapszolgálati közlemé­ nyek vétele esetén azokat mely lapban kívánja közzétenni, a gazdasági rádióban való részvétel esetén pedig azt, hogy e szolgálat mely árfolya­ m a i r a fizet elő. A kérvényezőnek rádióvevőberendezés üzembentartására engedéllyel k e l l bírnia. A postahivatal a kérvényt beküldi a Magyar Táv­ i r a t i Troda (M. T. I.) helyiségében levő hírszolgálati hivatalhoz, mely a fél részére a postavezérigazgatóság nevében pót-engedélyokiratot ( 3 1 . §. 13. p.) állít ki a vevőberendezésnek a jelzett közlemények felvételére való felhasználására. A fél a siffrírozottan leadott ezeknek a közleményeknek a megfejtésére kulcsot is kap. A fél a megállapított díjat fizeti. A besze­ dett díjakból a M. T. I. megállapított % erejéig részesedik. Az előfizetők maguk szerzik be készülékeiket s ők a postával álla­ nak jogviszonyban, ami nem más, m i n t munkaszerződés. A posta bo­ csátja rendelkezésre s t a r t j a üzemben az adóberendezést, m e l l y e l a köz­ lemények leadatnak s ennek fejében a díjak egy részét megtartja. A M. T. I.-nak a postával való viszonyát engedélyokirat jellegével bíró ke­ reskedelemügyi miniszteri rendelet szabályozza. I t t a posta szolgáltatása a M. T. I. bekapcsolódása útján válik lehetővé. A M. T. I.-val létesülő jog­ viszony munkaszerződés, melynek alapján a M. T. I. bizonyos díjat k a p s ennek fejében közleményeket szolgáltat. c) Szórakoztató rádió. I t t az állam bocsátja rendelkezésre az adó­ berendezést, szolgóltatja az energiát, a műsortársaság (Magyar Telefon­ hírmondó és Rádió r. t.) gondoskodik a közleményekről, zenéről stb. Az előfizetők a vevőberendezéseket maguk szerzik be ( 3 0 . § . ) . Az előfizető nem más, m i n t a vevőberendezés engedélyese. A pos­ tával a vevőberendezések engedélyesei állanak jogviszonyban s annak a megállapított díjakat fizetik (munkaszerződés). A társaság a műsorszol­ gáltatásért megállapított arányban részesedik az engedélyesektől besze­ dett összegekből. A posta és a társaság közti viszony közjogi természetű. (engedélyezés), azonban abban szerződési (munkaszerződés) alkatelemek:

139 is vannak. A n n y i b a n , hogy a társaság kezeli a berendezés mikrofonját (arra rábeszél), a berendezést a társaság t a r t j a üzemben. 4. Egyéb szolgálatok. Ilyenek a külföldön a tengeri hajóforgalom biztonságát szolgáló p a r t i rádióberendezések, időjelző, időjárásjelző szol­ gálat, légiforgalom berendezései, vonatrádió stb.

I I I . Nemzetközi j o g i rész. 51. §. A nemzetközi távíróegyezmény. A villamostóvíró kezdete csak a 19. század elejére nyúlik v i s s z a s a távíróiig y nemzetközi szabályozása mégis jóval megelőzi a postai viszonyok nemzetközi szabályozását. A u s z t r i a és Poroszország, v a l a m i n t Szászország közt 1849-ben már távíróegyezmény jött létre s fokozatosan mind több és több állam lépett egymással unióba. E z e k az egyezmények a z államokat úgyis kapcsolatban tartották s amikor a francia távíróigazgatás a létező egyezményekben foglalt elvek alap­ ján egy általános nemzetközi távíróegyezmény tervét kidol­ gozta s az államokat 1865-ben P a r i s b a n értekezletre meg­ hívta, az államok képviselői a tervezetet elfogadták s létre­ jött az első nemzetközi távíróegyezmény (Convention télégraphique internationale). Jelenleg az 1875-ben Sankt-Petersburgban kötött nemzetközi távíróegyezmény (1875 : L V I . t.-c.) s az ahhoz tartozó és Parisban 1925-ben átvizsgált sza­ bályzat v a n érvényben. Az egyezménybe az állandó jellegű, gyors változásnak alá nem vetett határozmányok vétetnek fel, míg a változásnak alávetett s a részletkérdéseket szabá­ lyozó határozmányok a szabályzatban foglaltatnak össze. A nemzetközi távíróegyezményt aláíró államok a nem­ zetközi távíró-egyesületet (Union télégraphique internatio­ nale) alkotják. ( A z uniókra 1. a 22. §-t; s 1. a 2. §. c. pontját). A nemzetközi táv íróegyezmények nem politikai (szövet­ ségi, védszövetségi), hanem a nemzetközi kötelmi jog körébe tartozó társadalmi szerződések, amilyenek a posta-, vám-, kereskedelmi-, vasúti stb. szerződések. Az egyezményhez hozzájárult államok egységes területet alkotnak, amelyen létező berendezéseiket és hálózatukat1 a nemzetközi távíróforgalom lebonyolítására rendelkezésre bo­ csátják. A táviratközvetítési szerződést a feladó a felvevő or­ szággal köti meg s az egyezmény alapján lehetővé válik a táviratnak az egyesületi országokon át a rendeltetési országba való eljuttatása. A feladó a feladási ország igazgatásával áll szemben s részére az egyesület helyett ez eszközli ki a szer1 A hálózat és berendezés létesítése az állam belügye. A több állam területén netán áthaladó vonalak létesítése a távíróigazgatások közti köl­ csönös megállapodáson alapul. Ha valamely állam egy másik államnak megengedné, hogy az idegen állam az ő területén távíró-távb. berende­ zést létesítsen, lemondana idevonatkozó kizárólagos jogáról s nemzetközi j o g i szolgalom keletkezik.

140 ződés alapján j á r ó j o g o k a t a rendeltetési országtól. Az egyez­ m é n y folytán az ahhoz hozzájárult államok távíró-távbeszélő hálózata a más államok feladóinak (felhívó feleknek) is ren­ delkezésre áll, a m i a hírek közvetítését az egész világon lehe­ tővé teszi. A cselekmények, m e l y e k e t e f e l a d a t megoldása, k i v i t e l e igényel, az egész szervezet egységes cselekményének minősülnek. Az államok a társulás keretében teljes önálló' sagukat megőrzik, cselekvési szabadságukban nincsenek k o r ­ látozva, az eljárás szuverenitásukat n e m érinti, e g y m á s n a k nincsenek alárendelve s m i n t mellérendelt tényezők, egyenlő­ j o g ú szerződőfelek érvényesítik a z e g y e z m é n y b ő l f o l y ó j o ­ g a i k a t , s teljesítik kötelességeiket. Az egyesülésben az egyes államok j o g i személyisége n e m szűnik meg, h a n e m az önálló j o g a l a n y o k az azonos célt egységes a k a r a t t a l valósítják meg. 1926-ban a nemzetközi távíróegyesület 86 k m 2 területet (1557 millió lakossal) ölelt f e l . A nemzetközi t á v í r ó e g y e z m é n y e l i s m e r i mindenki jogát, •togy táviratait a nemzetközi távíróvonalak útján továbbítsa {í. c i k k ) . M i n d e n intézkedés megtörténik a táviratok tartal­ mának titokban tartására s kifogástalan továbbítására (2.). Az igazgatások a távíró &zolgálatból folyólag felelősséget nem vállalnak (5.). A k o r m á n y o k kötelezik m a g u k a t kellő számú jól felszerelt vezetéket rendelkezésre bocsátani (4.) Az állam biztonságát veszélyeztető, az ország törvényeivel ellenkező, a közrend és erkölcsiségbe ütköző magántáviratok továbbítását az államok megtagadják (7.). Az államok j o g o s u l t a k a n e m ­ zetközi távi ratszolgálatot részben vagy egészben, v a g y csak b i z o n y o s v o n a l a k o n v a g y k ö z l e m é n y e k r e nézve határozatlan időre felfüggeszteni, a z o n b a n kötelesek erről a szerződő or­ szágokat értesíteni (8.). Két állam állomásai közt u g y a n a z o n úton váltott v a l a m e n n y i távirat egyenlő díjszabás alá esik. A díjtételek a szélső és közbeeső államok, k o r m á n v a i n a k k ö ­ zös megegyezésével államról-államra állapíttatnak m e g s közmegegyezéssel bármikor módosíthatók. Pénzegység az a r a n y f r a n k (10.). A díjakról az államok egymással leszámol­ nak (12.). A nemzetközi távírószolgálati táviratok díjmente­ sek ( I I . ) . A z e g y e z m é n y szabályzattal b ő v ü l , m e l y n e k hatá­ rozmányai közmegegyezéssel módosíthatók (13.). A nemzet­ közi iroda, m i n t központi szerv, végzi az ügykörébe u t a l t teendőket (14.). A díjtáblázat és a szabályzat az e g y e z m é n n y e l e g y e z ő érvénnyel bír s mindkettő átvizsgálásnak v a n alávetve, me­ lyeknél az államok képviseltethetik m a g u k a t . E c é l b ó l időn­ ként igazgatási értekezletek tartatnak, s m i n d e n i l y értekez­ leten a következő összejövetel helyét és idejét meghatároz­ zák (15.). Az értekezletek az államok távíróigazgatásainak képviselőiből a l a k u l n a k . A tárgyalásoknál m i n d e n államnak egy szavazata v a n . Az értekezletek tárgyalásai folytán k e l e t ­ kező változások csak az összes szerződő államok kormányai-

141

nak jóváhagyása után léphetnek életbe (16.). Az egyes álla­ m o k e g y m á s k ö z t o l y szolgálati ágakra nézve, m e l y e k az ószszes államokat n e m érdeklik, külön egyezményeket köt­ h e t n e k (17.). Az egyezményhez az a b b a n részt n e m v e t t álla­ m o k csatlakozhatnak. Ez diplomáciai úton annál az államnál jelentendő be, m e l y n e k területén az utolsó értekezlet v o l t s ez az állam j e l e n t i be a többieknek (18.). Az egyezmény fel­ mondás esetén a felmondás napjától számított 1 év leforgá­ sáig érvényes. A felmondásnak csak az a z z a l élő államra v a n kihatása (20.). A nemzetközi távíróegyezmény szolgálati szabályzata (Réglement de service) rendelkezést t a r t a l m a z a hálózatok létesítéséről, n a g y h i v a t a l o k közvetlen összekötéséről, veze­ tékzavarok elhárításáról, a h i v a t a l o k h i v a t a l o s óráiról, a táv­ i r a t o k nyelvéről, szövegezéséről, címzéséről, felszereléséről, díjazásáról, a díjszabások összeállításáról, a feladó személy­ azonosságának igazolásáról, az aláírás hitelesítéséről, a táv­ i r a t o k továbbításának módjáról, a h i v a t a l o k felhívásáról, az egyes államokat illető vég- és átmeneti díjakról, a díjak fize­ téséről, a táviratok továbbításának sorrendjéről, a táviratok visszavonásáról, a kézbesítési szabályokról, a különleges k i ­ kötésekről (1. 4 1 . §-t), t e n g e r i hajókkal váltott semafor- és rádiótáviratokról, az utalvány-, a hirlaptáviratokról, a rádió­ távírón továbbított t ö b b rendeltetési h e l y r e szóló táviratokról, a k e d v e z m é n y e s díjú tengerentúli táviratokról, a táviratok és t á v i r ó o k m á n y o k megőrzéséről, a d í j a k visszatérítéséről, a d í j a k r ó l való részletes leszámolásról. A táviratoknak rádión való továbbítása esetén az európai f o r g a l o m b a n két közvetítő állomás közt azonos továbbítási díjak állapíthatók meg, m e l y e k összege n e m lehet k i s e b b az illető államokban u g y a n a z o n v i s z o n y l a t b a n a legolcsóbb (vezetékes) útvonalon továbbított távirat távirati díjainál. Az. E u r ó p á n kívüli f o r g a l o m b a n ez a korlátozás n e m áll f e n n . A m i k o r a közvetítés két állami rádiótávíró állomás közt tör­ ténik, az átmenő díjak a két fél közt megfeleztetnek. Ha a közvetítésben e g y v a g y t ö b b rádiótávíró állomás vesz részt, m e l y e k a l e g o l c s ó b b úton feküsznek, az átmenő díjak ugyan­ így osztatnak meg m i n d e n útszakaszon. Ha az i l y állomások n e m feküsznek a legolcsóbb távirati úton, a feladótól besze­ d e n d ő díjat, m e l y n e m lehet k i s e b b a legolcsóbb útra eső d í j ­ nál, az érdekelt igazgatások közös megegyezéssel állapítják m e g és osztják el, a m e l y esetben a feladási és rendeltetési ország végdíja u g y a n a z m a r a d , m i n t a vezetékes távírón v a l ó továbbításnál (szabályzat 23. c i k k e ) . Az e g y e z m é n y szabályzata átvette a rádión továbbított táviratok díjai megosztásának 1921 óta a g y a k o r l a t b a n k ö v e ­ t e t t elvét. U g y a n i s ezekre n e m lehetett a l k a l m a z n i az előző nemzetközi szabályzatban l e f e k t e t e t t azt az elvet, h o g y a d í j b a n a közbeeső országok is részesednek, m e r t a z o k a rádió-

142 nál nem j u t n a k szerephez. Az egyezmény szabályzata ma már világosan kimondja, hogy a táviratokat közvetítő igaz­ gatások átmeneti díjakban csak az esetben részesednek, ha ezeknek az igazgatásoknak a területei, berendezései v a g y közlekedési útjai a levelezés továbbításánál igénybevétettek (25. c i k k ) . A nemzetközi egyezmény szabályzatának 71. c i k k e sza­ bályozza a nemzetközi távbeszélő szolgálat ellátását. A szer­ ződő felek létesítik a nemzetközi távbeszélőforgalom lebonyo­ lítására szükséges közlekedési utakat (vezetékek, kábelek, hivatalok, rádióállomások) s gondoskodnak róla, hogy az útak és berendezések biztos és gyors szolgálatot s jó hallást tegye­ nek lehetővé. Az igazgatások közös egyetértéssel határozzák meg, hogy mely viszonylatokat kell megnyitni s azokban m i l y utakat k e l l használni. Az államok közzéteszik a nemzetközi forgalomban résztvevő hivatalok névsorát s a nemzetközi közlekedési útak összetételét. Megállapítják a hivatalok szol­ gálati idejét, hálózatonkint névsorokat adnak k i a z előfize­ tőkről és nyilvános állomásokról s ezeket egymásnak megkül­ dik. A szabályzat megállapítja a távbeszélgetések fajait (ma­ gán, sürgős, igen sürgős, állami, szolgálati). Külön egyez­ mény alapján meghatározott órában és v i s z o n y l a t b a n bérelt beszélgetések folytathatók, vagyis olyanok, amelyeket napon­ k i n t u g y a n a z o k az előfizetők ugyanazon időben legalább 1 hónapon át váltanak a kiszabott feltételek mellett. A beszél­ getési díj a kezdő- és végállomás végdíjaiból s az esetleg köz­ beeső állomások átmeneti díjaiból a l a k u l . A végdíjak szem­ pontjából az országok területe díjövekre osztható. A szabály­ zat tárgyalja a beszélgetések bejelentésének, a távbeszélő meghívásoknak, a külön meghívásoknak, az összeköttetések létesítésének és bontásának a módját, a díjleírásokat, díj­ visszatérítéseket. A szolgálati szabályzat megállapítja, hogy a nemzetközi iroda (Bureau international de l ' U n i o n Télégraphique Bernben) a nemzetközi távíró-távbeszélő ügyek központi szerve, m e l y a nemzetközi távíróügyekre vonatkozó adatok összegyűjtésével, rendezésével, közzétételével v a n megbízva, közli az államokkal a bejelentett díjszabást és egyéb vál­ tozásokat, véleményt ad a díjtáblázat és a szabályzat módosítását célzó javaslatoknál, k i h i r d e t i az elfogadott változtatásokat, tanulmányozza a felmerülő kérdéseket, összeállítja és közzéteszi a nemzetközi távíróegye­ sület közlönyét a Journal Télégraphique-ot, k i a d j a a hivatalok és rádió­ állomások névjegyzékét, a szükséges térképeket s végrehajtja mindazon munkálatokat, melyekkel a nemzetközi távírás ügyében megbízzák. Elő­ készíti a nemzetközi távíró értekezleteket. A h i v a t a l költségeit az álla­ mok megállapított arányban (az államok e szempontból 6 osztályba van­ nak sorozva) együttesen viselik. A nk. rádiótávíró egyezményhez (55. §.) hozzájárult országok az ezen szolgálatban való közreműködés költségeit viselik. A nk. iroda vezetésévei a svájci igazgatás van megbízva, m e l y ellenőrzi annak kiadásait, ellátja a szükséges előlegekkel s elkészíti az évi számadást, melyet az államokkal közöl. Az államok a nk. irodánál a díjszabásokra és szabályzatra vonat­ kozóan javaslatot tehetnek, melyeket az iroda az igazgatások elbírálása alá bocsát. Az igazgatások 4 hó alatt kötelesek észrevételeiket megtenni.

143 A válaszokat a nk. iroda összefoglalja s az igazgatásokat arra nézve vég­ leges n y i l a t k o z a t r a hívja fel. Azon igazgatások, melyek a beérkezett észrevételeket közlő második körlevél keltétől számított 4 hó alatt nem válaszolnak, úgy tekintetnek, m i n t h a az illető ügyben szavazni nem kí­ vánnak. A javaslatok elfogadásához szükséges: a) a szavazásban résztvevő igazgatások egyhangú beleegyezése, ha a szabályzatban leendő változta­ tásokról van szó, b) az érdekelt igazgatások beleegyezése, ha a díjszabá­ sok megváltoztatása van szóban, c) a szavazásban résztvevő igazgatások többségének beleegyezése, ha a szabályok határozmányainak értelmezése forog szóban. A nk. iroda kellő időben köteles az igazgatásokkal az elfo­ gadott összes változásokat, döntéseket s azok életbelépésének idejét kö­ zölni. A közlés alapján az intézkedés, ha szabályzati változásokról és döntésekről van szó, csak legalább 2 hó, ha pedig díjszabások módosí­ tásáról van szó, legalább 2 0 nap múlva léphet életbe ( 8 3 — 8 7 . cikk). A nemzetközi távírót érdeklő műszaki és üzemi, főleg a nagytávol­ ságra való táviratozásra és a berendezések legjobb kihasználásának biz­ tosítására vonatkozó kérdések tanulmányozására a Táviróösszekóitetések nk. Tanácsadó Bizottsága (Comité Consultatif International des Commu­ nications Télégraphiques) alakult, mely összejövetelei alkalmával azok­ nak az igazgatásoknak a szakértőiből áll, melyek a bizottság munkála­ taiban résztvenni kívánnak s a bizottság költségeihez hozzájárulnak. A kiküldöttek személyes kiadásait az igazgatások viselik. Az értekezlet je­ löli ki a bizottságok első összejövetelének szervezésével és munkatervé­ nek megállapításával megbízott igazgatást. A bizottság valamely értekez­ letén képviselt igazgatások közösen jelölik ki azt az igazgatást, mely a következő értekezletet összehívja és munkatervét megállapítja. A tárgya­ landó kérdéseket ennek az igazgatásnak k e l l megküldeni. A bizottság az egyes kérdésekre vonatkozó véleményét a nk. irodának küldi meg, mely azokat az egyesületi igazgatásokkal közli. Másik szerve a nk. táviróegyesületnek a Nagytávolságú Távbeszélőösszeköttetések Tanácsadó Bizottsága (Comité Consultatif International des Communications Téléphonitjues á grandé distance), mely a részvé­ telre vállalkozó igazgatások szakértőiből áll. A részvételi nyilatkozatot annak az országnak az igazgatásához k e l l intézni, ahol a legutóbbi nk. értekezletet tartották. A bizottság összegyűjti a nagytávolságú nk. táv­ beszélőt érdeklő műszaki és üzemi kérdések szabályozásához szükséges adatokat s ezekben véleményt nyilvánít, tanácsokat ad. A bizottság maga állítja össze irodáját s maga állapítja meg belső szabályzatát. Költségeit az abban résztvevő igazgatások fedezik a bizottság szabályzatában meg­ állapított felosztási kulcs szerint. A bizottság Közvetlenül érintkezik m i n d a z o k k a l az igazgatásokkal, melyek munkájában résztvesznek. A b i ­ zottság tanácsait a nk. irodával közli, mely azokat a „Journal Télégraphique"-ban közzéteszi. A döntőbírósági eljárásról a n k . táviróegyezmény nem tesz említést, a z o n b a n az a n k . rádiótávíró e g y e z m é n y 18. c i k ­ k é b e n és az egyetemes postaszerződés 25. c i k k é b e n szabá­ l y o z v a v a n s i t t i s alkalmazható, h a e b b e n a z érdekelt államok megállapodnak. A szabályzat értelmében a z o k a magánvállalatok,1 me­ l y e k v a l a m e l y állam területén a n k . táviróforgalomban részt­ vesznek, az állami h á l ó z a t o k alkatrészei gyanánt t e k i n t e t n e k . 1 A nk. egyezmények csak államok közt köthetők. A nk. távíróháló­ zat nagy részét alkotó kábelek birtokosaival (kábel-társaságok) egyez­ ményt nem lehet kötni, de ezeket az értekezletekre meghívják (szavazati j o g nélkül). Ugyanez áll az amerikai, stb. nagy távíró-távb. társaságokra. A díjak a l a k u l n a k a nk. táviróegyezmény szerinti díjból s a társasági ((vállalati) távirati díjakból.

144 A többi magántáviró vállalat az egyezmény (szabályzat) nyújtotta előnyökben részesül, ha azok minden kötelező pontjához hozzájárul és ezt az állam, m e l y az üzem gyakor­ lására az engedélyt megadta, bejelenti. A csatlakozás kötelező oly vállalatok részéről, m e l y e k két v a g y több szerződő álla­ mot egymással összekötnek. 52. §. A n e m z e t k ö z i r á d i ó t á v í r ó e g y e z m é n y . Marconi Vilmos olasz tanárnak 1896-ban sikerült a gya­ korlatban használható rádiótávíró készüléket előállítani. Az angol Wireless 1 elegraph C o m p a n y a Marconi-készülék vi­ lágszabadalmát a k a r t a megvalósítani s emiatt az újabb ké­ szülékrendszereket elnyomni igyekezett. A Marconi-rendszerű állomások a másrendszerűekkel nem is léptek érintkezésbe. Az általános forgalom lehetővé tételének vágya hozta össze Németország kezdeményezésére a berlini előértekezletet (1903.). Ez az előértekezlet az anyagot készítette elő a nk. ér­ tekezlet számára. Az értekezlet 1906-ban Berlinben jött össze 27 állam és g y a r m a t részvételével s ott létre is jött az első nk. rádiótávíró egyezmény. A jelenleg érvényben levő nk. rádiótávíró egyezmény (Convention radiotélégraphique internationale) az 1912-ben Londonban tartott második értekezleten jött létre s nálunk mint 1914: X V I . t.-c. v a n becikkelyezve. Az egyezmény az a k k o r i viszonyoknak megfelelően csaknem kizárólag a parti és fedélzeti (hajókon levő) rádióállomások közti szolgálatot szabályozta, egyebet nem s a mai viszonyoknak, amelyek közt a rádiónak egyéb szerepe is van, már nem felel meg. A z 1927-ben Washingtonban tartandó nk. rádiótávíró értekezlet lesz h i v a t v a a mai rádió nk. szabályait megalkotni. Egyéb­ ként a párisi nk. táviróértekezlet (1925) is kifejezte azt a vé­ leményét, hogy a nk. táviróegyezmény és a nk. rádiótáviró^egyezmények anyagát egy egyezménybe k e l l egyesíteni s a táviró e két válfaját a nk. viszonylatokban egységesen k e l l szabályozni. Az egyezményben a szerződő felek kötelezték magukat arra, hogy annak hat ár ozm anyait a közforgalomban levő összes parti és fedélzeti rádiótávíró állomásokra alkalmazzák s a r r a a magántársulatokat is kötelezik (1. cikk). A parti és fedélzeti állomások készülékrendszerükre való tekintet nélkül kötelezve vannak a rádiótáviratok kicserélésére s a fedélzeti állomások is készülékre való tekintet nélkül kötelesek m i n d e n más fedélzeti állomással táviratot váltani (3.). Az állomások nyilvános forgalma korlátozható (4.). A parti állomások a távíróhálózattal külön vezeték útján kötendők össze, illetve a táviratoknak a parti állomások és a távíróhálózat közt való gyors kicserélése biztosítandó (5.). A szerződő felek közlik egymással a parti és fedélzeti állomások nevét s a távirat-

145 közvetítés céljából szükséges a d a t o k a t (6.). A rádiótávíró ál­ lomások üzeme a k k é p rendezendő be, h o g y más i l y állomá­ sok szolgálata ne zavartassák (8.). Az i l y állomás köteles se­ gélyhívásokat soronkívül k e z e l n i , a z o k r a f e l e l n i s a z o k n a k eleget t e n n i (9.). A rádiótávirat díja a l a k u l : 1. a) a p a r t i állo­ másnak j u t ó p a r t i d í j b ó l és b) a fedélzeti állomásoknak j u t ó „fedélzeti d í j b ó l " ; 2. ehhez járul a rendes távirat díja a táv­ íróvonalakon v a l ó továbbításért, 5. a közbeeső p a r t i és fe­ délzeti állomások átmeneti díja s 4. az esetleges különleges kikötések díja (10.). A részletes határozmányokat a szabályzat t a r t a l m a z z a , m e l y n e k a z e g y e z m é n n y e l e g y e z ő hatálya v a n . A z egyezmény megegyezésével módosítható. A f e l e k időnkint m e g h a t a l m a z o t t a k közbenjöttével ér­ tekezletet tartanak s változtatások eszközlésére j o g o s u l t a k . Az értekezlet a következő értekezlet helyét és idejét is megszabja ( 1 1 . c i k k ) . A tanácskozásokon m i n d e n államnak egy szava­ zata v a n . H a u t ó b b v a l a m e l y állam g y a r m a t a i i s csatlakoz­ n a k az e g y e z m é n y h e z , az értekezlet határozza meg, h o g y a g y a r m a t k ü l ö n országnak vétessék-e. I l y esetben is egy or­ szágnak legfeljebb 6 szavazata lehet (12.). A nk. irodának u g y a n a z a szerepe v a n , m i n t a n k . táviróegyesületnék (51. §.). Az államok j o g o s u l t a k azon feltételeket megállapítani, m e l y e k a l a t t az ezen e g y e z m é n y alá n e m eső táviratokat is a fedélzeti és p a r t i állomások felé, v a g y azok felől engedé­ l y e z i k (14.). Az e g y e z m é n y h e z utólag b á r m e l y állam hozzájárulhat. E z t diplomáciai úton hozzák azon állam tudomására, m e l y ­ n e k területén az utolsó értekezletet tartották s ennek útján j u t a t ö b b i állam tudomására (16.). A nk. táviróegyezménynek a távirólevelezésre vonatkozó szabályai a rádiólevelezésre is érvényesek (17.). Ha két v a g y t ö b b állam közt az e g y e z m é n y és szabály­ zat alkalmazása körül véleménykülönbség merül f e l , döntő­ bíróság dönt. I l y esetben az illető igazgatások m i n d e n i k e egy más, a kérdésben n e m érdekelt igazgatást választ. A döntés abszolút szavazattöbbséggel történik. Szavazategyenlőség esetén a d ö n t ő b í r á k a kérdés eldöntésére más érdektelen igaz­ gatást választanak. Ha a választás n e m sikerül, m i n d e n döntő­ bíróság egy érdektelen igazgatást ajánl, a k i k k ö z ü l kisorsolás ó t j á n történik a választás (18.). Az e g y e z m é n y a kilépő államra a felmondás napjától számított 1 év leforgásáig m a r a d érvényben, a többire t o ­ v á b b r a is érvényben m a r a d (22.). A nk. rádiótávíró egyezmény szabályzata (Réglement) rendelkezést tartalmaz a rádiótávíró-állomások berendezéséről, a hajók által haszná­ landó hullámhosszakról, a p a r t i és fedélzeti állomások jegyzékéről, fel­ szereléséről, a rádió-távírászok képesítéséről ( I — X f . c i k k ) , a fedélzeti D r . Hollós: Posla- és UWírójog

10

146 állomások szolgálati idejéről ( X I I I . ) . Hibák esetén az igazgatás a hibás távírász ellen eljár s esetleg a bizonyítványát bevonja, l l a ugyanazon hajó ismételten hibába esik, az állomások felhatalmazhatok, hogy attól híreket ne vegyenek át (XI1.). A rádiótávíratok szerkesztésére, feladására, továbbítására, kézbesí­ tésére, a díjakról való leszámolásra a nk. távíró-egyezmény szabályzata tartalmaz rendelkezéseket ( X V I I — X I X . fejezet). 55. § . N e m z e t k ö z i e g y e z m é n y a t e n g e r a l a t t i k á b e l e k védelmére.

Ez az egyezmény a P a r i s b a n 1885. október hóban tartott értekezleten jött létre. Célja: a tengeralatti kábelek 1 védel­ mére büntető határozatok kimondása. A nyílt (szabad) tenge­ rek szabadságának elve folytán a tengerek egyik államhoz sem tartoznak (kivéve a parttól 3 tengeri mértföldnyire ter­ jedő ú. n. parti zónát, mely a parti állam területéhez számít) s így a tengeri kábelek védelme iránt nk. egyezmény kötése vált szükségessé. Az egyezményhez hozzájárult országok el­ térő büntető határozatokat mondtak ki a kábelek rongálóira. A v a l a m e l y országba torkoló kábelek védelme az illető ország törvénye szerint igazodik. A tengeralatti kábelek védelme iránt kötött egyezményt becikkelyező 1888 : X. t.-c. értelmében az egyezmény a terü­ leti vizeken kívül fekvő tengeralatti kábelekre terjed ki, me­ l y e k egy- vagy több szerződő fél területein, gyarmatain, bir­ tokain parthoz v a n n a k kötve. Az i l y kábelnek szándékosan, vagy vétkes gondatlanságból okozott elszakítása, vagy meg­ rongálása, ha ezáltal a táviróközlekedés egészben v a g y rész­ ben megszakad, vagy akadályozva lesz büntetendő (1. e mű 57. §-át) s amellett a kártérítésre irányuló polgári keresetjog is érvényben marad. Ha v a l a m e l y kábel tulajdonosa a kábel lerakása (javí­ tása) által egy másik kábelt elszakít, vagy megrongál, tartozik a javítás költségeit viselni. A hajók v a g y más vízi járóművek tulajdonosait, a k i k a tengeralatti kábel megrongálásának el­ kerülése végett áldozták fel horgonyukat, hálójukat, halász­ eszközeiket, a kábel tulajdonosa kártalanítani köteles. 54. § . E g y é b e g y e z m é n y e k . A háború alatt megszakadt érintkezés felvétele, illetve szorosabbá tétele a nemzetek közt folyamatban van. Az államok közt külön távíró(távb.) egyezmények kötését a nk. távíró- illetve rádió-távíró egy7ezmény 1 Vannak állami kábelek, melyek (pl. német—norvég) az illető álla­ mok közös tulajdonai. Legtöbb kábel magánvállalat kezében van, mert az államok más államnak területükön távíróállomások létesítését a szuve­ renitás sérelme nélkül meg nem engedhetik. A magánvállalatok az ország törvényeinek vannak alávetve. Más állam területén át kábelek csak enge­ déllyel létesíthetők. Engedély nélkül kábelt p a r t r a hozni nem lehet. Az engedélyt megszerezheti a vállalat, vagy annak állama. A kábeltársulatok engedélyokiratai nagy jelentőséggel bírnak. Az engedély megadására az államok nk. szerződéssel is kötelezettséget vállalhatnak.

147 megengedi. I l y külön egyezmények o l y országok között köttetnek, ame­ lyek egymással a fennálló szorosabb gazdasági kapcsolat folytán sűrűbb érintkezésben állanak. Elsőnek érdemel említést a portorosei értekezlet (1921), melyen a szerződő államok (Ausztria, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, Olaszország, Románia) kísérletet tettek az egymásközti forgalomban új összeköttetések létesítésére, a táviratok továbbításának gyorsítására, a vonalzavarok gyors elhárítására, a távirati díjak megtérítésének mód­ jára, stb. megállapodások létesítésérc. Az egyezményt azonban az álla­ mok nem ratifikálták s ez nem lépett életbe. A Bukarestben (1922) tartott értekezleten a dunai hajózás érdekében szükséges távbeszélő összeköttetések kérdését tárgyalták, azonban az egyezmény nem lépett életbe. Az 1924. évi magyar-olasz posta- és távíró egyezmény a kölcsönös forgalomban a díjak mérséklését tárgyalja. Említést érdemelnek az Ausztriával, Jugoszláviával, Csehszlovákiá­ v a l és Németországgal (1926) kötött külön egyezmények, melyek az ezen államokkal váltott távíratok végdíjairól s a díjakról való leszámolásról rendelkeznek. A szomszédos államokkal felvett távbeszélő forgalom ezen államok­ k a l kötött távbeszélő egyezményeken alapszik, melyekben a távbeszélő­ névsorok kicserélése, a díjak megállapítása, a szolgálat lebonyolításának a módja, stb. nyer szabályozást. I t t említendő meg az 1914. jan. 20-án Londonban tartott értekezleten létrejött nk. egyezmény az emberi élet mentésére a tengeren, mely a meg­ határozott terjedelmű, illetve bizonyos számú utast szállító hajókat köte­ lezte rádiótávíró-készülék felszerelésére. (Nálunk 1. az 1913 : 1 . t.-c.-et.) Az 1912. évi párisi nk. idő jelzési értekezlet célja volt a tengeri hajózás szempontjából fontos nk. időjelzési szolgálat berendezése, de az egyezmény nem lépett életbe. Időjárás-jelzési szolgálatot a tengerparti államok rendeztek he egymásközt. Az 1919. évi párisi nk. meteorológiai értekezlet által kiküldött bizott­ ság a meteorológiai táviratoknak rádión való továbbításával foglalkozott s a szabályozás meg is történt. A nk. légi közlekedési egyezménynek a rádió alkalmazására vonat­ kozó rendelkezéseit 1. a 30. §-bau. Az 1907. évi hágai békekonferencián kötött egyezmény (1913 : X L I I I . t.-c.) szabályozza a hadviselő felek és a semleges hatalmak eljá­ rását s az ezek távíró berendezéseinek használatára vonatkozó határozmányokat. Köttetnek államok közt o l y egyezmények, melyek valamely kis állam távíróügyének intézésével és igazgatásával egy más államot bíznak meg. (Lichtensteinét Svájc igazgatja s ez képviseli a távíróegyesület­ ben is). 55. §. A légtér használata. Az államok és a p a r t i zóna felett elterülő légtérben az államokat a szuverenitásból folyó jogok illetik meg. Az idegen légi járómű v a l a m e l y állam légterében az illető állam törvé­ nyeinek, a szabad tenger felett a saját állama törvényeinek v a n alávetve s ez A'onatkozik a légi járóművön levő rádió­ berendezésekre is. A nk. jogi intézet 1906. évi genfi ülésén alkotott szabály­ zat szerint: a légtér szabad, azonban az államokat azon béké­ ben és háborúban az önfenntartásból folyó jogok illetik meg. A szabályzat kimondta, hogy az államok, ha biztonságuk kí10*

148 vánja, ellenszegülhetnek a rádióhullámok területükön valóáthatolásának (ez a gyakorlatban kivihetetlen). A nk. távíró egyezményhez hozzájárult államoknak az egyezményből folyó joguk v a n az egyezményhez hozzájárult többi államok légterén rádióhullámokkal áthatolni. A légi közlekedést szabályozó 10.270—1922. M. E. s z . • rendelet szerint a magyar állam felségjoga a területe felett levő légtérre is kiterjed s a légi közlekedés, amennyiben a kiadott légi közlekedési rendeletek nem korlátozzák, szabad.* I V . Büntetőjogi rész. 56. §. A kizárólagos j o g védelme. I. A távíró-távbeszélő kizárólagos jog (1. a 27. §-t) védel­ mét a távíró-, távbeszélő- és villamos jelző berendezésekről szóló 1888 : XXXI. t.-c. 11. §-a mondja ki. E szerint az, a k i közterület, v a g y mások tulajdonában levő magánterület által elválasztott telkén v a g y birtokán, előzetes engedély nélkül távíró, távbeszélő vagy villamos jelző berendezést létesít,. fenntart, v a g y a k i a magánhasználat természetével ellenkező módon használja, kihágást követ el és a keresk. miniszternek, illetve megbízott közegének indítványára 100—600 koronáig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő. A keresk. miniszter az engedély nélkül létesített berende­ zést az illető közigazgatási (rendőri) hatóság útján a z o n n a l lezáratja s a berendezőt felhívja, hogy a berendezést a fel­ szólítás vétele napjától számított 8 nap alatt távolítsa el, mert különben az eltávolítás a fél költségére a rendőri ható­ ság által történik. A kihágás jogerejű megállapítása után a fél tulajdonát képező berendezési és felszerelési anyagok az eljáró hatóság által el is árverezhetők s a befolyó összeg a pénzbüntetés ésaz eljárási költségek fedezésére fordítandó. A törvény és a szabályok nem említik az oly eseteket, melyeknek jövedékcsonkító jellege van, amilyenek állami és. szolgálati táviratoknak magánügyben való feladósa, s a díj kijátszása, illetve a n n a k jogtalanul az állam terhére való áthárítása a díjak hitelezése mellett feladott táviratoknál. Ekkép minősülnek az i l y e n jellegű távbeszélgetések. Ide tar­ tozik a tilos magánbeszélgetés az alkalmazottak által a vona­ lon, vagy az az eset is, ha az alkalmazottak másoknak díj nélkül engednék meg a távíró-távbeszélő használatát. I l y e n a nem engedélyezett mellékállomás létesítése v a g y a béreltnél nagyobb számú mellékállomás fenntartása. E z e k e t az eseteket egyszerű eltiltás helyett távíró-(távbeszélő)-jövedéki áthágá­ soknak kellene kimondani s megfelelő megtorlásban k e l l e n e . 1

L. részletesebben. Szerző: Rádió jog c. művének 22. §-ában.

149 részesíteni. E z t az 1888 : X X X I . t.-c. készülő novellája lesz h i v a t v a elrendezni. A rádiórendelet sem említi a díjak kijátszását, a berende­ zés használatáért engedély nélküli díjszedést, a rendes hasz­ nálati d í j a k fejében k i t e r j e s z t e t t m ó d o n való használat esetén a díjak megtérítését. E z azért nincs k i m o n d v a , m e r t a t i l t o t t c s e l e k m é n y e k r e kirótt büntetésbe b e l e o l v a d . A díjak hosszabb i d ő n ót v a l ó ki játszása esetére tehát súlyosabb büntetés kisza­ bása i n d o k o l t . A távbeszélő üzletszabályzat ( 1 . §.) szerint tilos a táv­ beszélő-előfizetőnek állomását a h e l y i f o r g a l o m b a n másoknak díjért használatra átengedni, v a g y a használótól a távolsági f o r g a l o m b a n a megszabottnál n a g y o b b díjat szedni, üzlet­ feleitől üzeneteket közvetítés végett átvenni s a z o k a t díjért v a g y i n g y e n közvetíteni. A megengedettnél n a g y o b b d í j sze­ dése a nyilvános állomásnál is tilos. E z e k minősülnek az 1. bebekezdésben jelzett magánhasználat természeténei ellenkező használatnak. I I . A rádiórendelet (57. §.) a kizárólagos j o g védelmére s a z z a l k a p c s o l a t b a n , i l l e t v e a rádió helyes működésének b i z t o ­ sítása végett a k ö v e t k e z ő büntető rendelkezéseket állapítja meg: A m e n n y i b e n a cselekmény súlyosabb büntető r e n d e l k e ­ zés alá n e m esik, kihágást követ el és az 1—9. p o n t o k esetei­ b e n két hónapig terjedhető elzárással és három millió koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, a 10. pont esetében p e d i g egy­ millió koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő: 1. a k i engedélyezés alá tartozó berendezést (állomást) engedély nélkül vagy az engedély határozmánya ellenére léte­ sít, üzemben tart (használ) v a g y más rendelkezésére bocsát (l. e mű 50. §-át), 2. a k i engedélyezett berendezést (állomást) meg n e m enge­ d e t t m ó d o n önkényesen megváltoztat, engedély nélkül átru­ ház vagy megszerez, v a g v i l y e n átruházást közvetít (e mű 30. §-a), 3. a k i állami, szolgálati vagy magántáviratot vagy táv­ beszélgetést rádióberendezés útján jogtalanul felfog (felvesz), leír, mással közöl, felhasznál v a g y a n n a k felhasználását má­ s o k n a k megengedi (1. a 37. §-ban), 4. a k i a „ m i n d e n k i n e k " szóló közléseket j o g t a l a n u l , i p a r ­ szerűen t e r j e s z t i v a g y felhasználja (1. e mű 37. §-át), 5. a k i a rádiórendelet 8. és 49. §-ában említett felülvizs­ gálatot, ellenőrzést b á r m i l y m ó d o n megakadályozza v a g y lehetetlenné teszi ((50. §. I.), 6. a k i rádiókészüléket v a g y lényeges alkotórészt engedély nélkül v a g y a rádió-rendelet határozmánya ellenére előállít, megszerez, b i r t o k o l , b i r l a l , v a g y a z a z o k n a k bel- v a g y kül­ földi forgalombahozatalára v o n a t k o z ó rendelkezéseket meg­ szegi (e mű 30. §. I V . ) ,

150 7. a k i vízi-, légi- vagy más járóművön rádiókészülékei vagy alkotórészt engedély nélkül v a g y az engedély határoz­ mányai ellenére magával visz, szállít, használ v a g y másnak használatára átengedi, t o v á b b á a k i a rádiórendelet 3. §. utolsó bekezdésében 1 f o g l a l t rendelkezéseket megszegi (e mű 30. §. I . ) , 8. a k i a rádiókészülékek és alkotórészek előállítására, nyilvántartására és e g y é b megjelölésére, t o v á b b á az antennák létesítésére vonatkozó szabályokat megszegi (e mű 30. §. I V . és 33. §.), 9. a k i a rádiórendelet 47. §-a ellenére szolgáltat ki rádió­ készüléket v a g y alkotórészt, v a g y a készülék kiszolgáltatását az engedélyokiratra kitörölhetetlenül nem jegyzi fel (e mű 30. §. I I I . ) , 10. a k i a rádiórendelet 50. §-óban előírt hirdetményt üzle­ tében ki nem függeszti (e mű 50. §. I V . ) . Az i t t meghatározott kihágások m i a t t az eljárás a köz­ igazgatási hatóságoknak mint rendőri büntetőbíróságoknak (községekben a főszolgabíró, törvényhatósági j o g g a l felruhá­ z o t t és rendezett tanácsú városokban a tanács által megbízott tisztviselő), az államrendőrség m ű k ö d é s e területén p e d i g e n n e k hatáskörébe t a r t o z i k . E z e k határozatai e l l e n 15 n a p o n belül felfolyamodásnak v a n h e l y e községekben és r e n d e z e t t tanácsú városokban az alispánhoz, t v h . j o g g a l felruházott városokban a tanácshoz, államrendőrségi ítéletek e l l e n a k e ­ rületi főkapitánysághoz, i l l e t v e a fővárosi államrendőrség főkapitányságához. H a r m a d i k f o k o n a kereskedelemügyi m i ­ n i s z t e r jár el. A megindított kihágási eljárás eredményéről az illetékes postaigazgatóságot értesíteni kell ( R r . 57. § . ) . E z e k a cselekmények a rendőrhatóságok (közegek) által hi­ vatalból üldözendők, A f e n t i kihágások eseteiben az eljáró hatóságoknak az el­ járás megindultával a berendezést (készüléket, alkotórészt), a rendőri büntetőszabályok (rbsz.) 85. §-a értelmében le kell foglalni és megőrzésükről hatósági őrízetbevétel útján v a g y más a l k a l m a s m ó d o n k e l l g o n d o s k o d n i . A rádiórendeletben meghatározott kihágás esetében a berendezést, t e k i n t e t nélkül a B t k . 6 1 . §-ában megszabott f e l ­ tételekre, el kell kobozni, de az e l k o b z o t t berendezést a posta­ vezérigazgatóságnak rendelkezésére k e l l bocsátani ( R r . 58. § . ) . A m e n n y i b e a a rendőrhatóság a rádiórendeletbe ü t k ö z ő kihágások eseteiben fontos t é n y k ö r ü l m é n y e k v a g y b i z o n y í ­ tékoknak megállapítására vagy felderítésére szemlét tart. szükségesnek, a helyszíni eljárásba az illetékes postaigazgató­ ságot is b e v o n h a t j a (59. §.). A rádiónál tehát nemcsak a berendezések engedély nél1

E szerint: külföldi légi járóművek a magyar állam területén (levegőterében) rádióberendezéseiket csak a belső légi szolgálat, illetve csakis a légi közlekedési szolgálat lebonyolítása érdekében használhatják.

151 küli létesítése, üzembentartása, önkényes megváltoztatása, átruházása v a n e l t i l t v a , h a n e m bele v a n n a k f o g l a l v a a t i l a ­ l o m b a a készülékek és antennák körül elkövethető f e n n j e l zett cselekmények, h o g y a rádió zavarmentes működése b i z ­ tos i t t a ssék. A készülékekkel kapcsolatos rendelkezések összefüggnek a kizárólagos joggal is, m e r t készüléke csak a n n a k lehet, a k i ­ n e k a n n a k a létesítésére és üzembentartására engedélye v a n . Szigorú büntetés kiszabása i n d o k o l t főleg az engedély nélküli létesítésre és üzembentartásra, m e r t a lappangó titkos állomás visszaélésekre, államellenes nem járul hozzá a k ö z é r d e k ű berendezés fenntartásához sem. I I I . A f e n t i I I . p o n t b a n f o g l a l t rendelkezéseket kiegészí­ t i k az antenna-rendelet (45.702—1926. K. M . ) határozmányai. k z e k szerint: A m e n n y i b e n a cselekmény súlyosabb büntető rendelke­ zés alá n e m esik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással és három millió koronáig terjedhető pénzbüntetés­ sel büntetendő: 1. a k i az a n t e n n a építésére az i n g a t l a n tulajdonosának (birtokosának, gondnokának, kezelőjének, meghatalmazottjá­ n a k ) előzetes írásbeli beleegyezése nélkül o l y ingatlant vesz igénybe, melynek nem tulajdonosa ( b i r t o k o s a ) , sem az i n g a t ­ l a n n a k v a g y egy részének n e m fő- vagy albérlője; 2. az o l y i n g a t l a n t u l a j d o n o s (birtokos stb.), a k i főbérlőjétől vagy az albérlőtől az antennaépítés megengedé­ seért bármely ellenszolgáltatást igényel, vagy az antenna­ rendelet 9. §-a ellenére az antenna építését megakadályozza (1. e mű 53. §-át); 5. a k i történelmi műemléken, a vallás- és közoktatásügyi m i n i s z t e r előzetes hozzájárulása nélkül épít antennát; 4. a k i az a n t e n n a r e n d e l e t 4. §-ában meghatározott eset­ b e n (e mű 35. §.) az i n g a t l a n tulajdonosának (birtokosának stb.) előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül padlásantennát épít; 5. a k i u g y a n a z o n az i n g a t l a n o n a maga részére több külső antennát épít, v a g y az a n t e n n a r e n d e l e t 4. §. utolsó bekezdésé­ ben meghatározott esetben külső vagy padlásantennát használ; 6. a k i a külső antenna építését az i n g a t l a n tulajdonosá­ nak (birtokosának stb.) az a n t e n n a r e n d e l e t 6. §-a értelmében előre be nem jelenti, v a g y az antennát a 8. §. értelmében (e mű 55. §.) a keresk. m i n i s z t e r döntése alá tartozó esetben a döntés előtt megépíti; 7. a k i a külön antennát az i n g a t l a n t u l a j d o n o s a ( b i r t o k o s stb.) írásban k i f e j e z e t t kívánsága ellenére nem az antenna­ rendelet 5. §-ában (e mű 33. §.) meghatározott iparjogosít­ vánnyal rendelkező iparossal építteti o l y esetben, a m i k o r az építés ezen módját az 5. .§. 2. bekezdés n e m engedi m e g ;

8. a k i külső a n t e n n a építését az a n t e n n a r e n d e l e t 5. §-ában meghatározott ipar jogosítvány nélkül más részére az antenna­ rendelet 5. §-a ellenére vállalja; 9. a k i rádióberendezés létesítésére és üzembentartására jogosító engedéllyel nem bíró egyén részére antennát épít, vagy használatra átenged; 10. aki másnak antennáját, még ha rádióberendezés üzemben tartására engedélye is v a n , jogosulatlanul hasz­ nálja; 11. a k i az ingatlan igénybevételére, az antenna építésére, használatára, jókarban tartására, áthelyezésére, eltávolítására vonatkozó szabályokat megszegi; 12. a k i az a n t e n n a r e n d e l e t b e n f o g l a l t rendelkezéseket b á r m e l y m ó d o n kijátsza. Az i t t meghatározott kihágások m i a t t az eljárásra a f e n n ­ említett hatóságok illetékesek. A megindított kihágási eljárás eredményéről, a határozat (ítélet) megküldése m e l l e t t , az i l l e ­ tékes postaigazgatóságot értesíteni k e l l (15. §.). A m e n n y i b e n a rendőrhatóság az a n t e n n a r e n d e l e t b e ütköző kihágás esetei­ b e n fontos ténykörülményeknek v a g y bizonyításoknak meg­ állapítására v a g y felderítésére szemlét tart szükségesnek, a helyszíni eljárásba az illetékes postakerületi műszaki felügye­ lőséget is b e v o n h a t j a (16. §.). I V . A rádiórendeletben j e l z e t t f e n t i büntetések (11.) a l k a l ­ m a z a n d ó k a b b a n az esetben is, ha v a l a k i lejárt engedélyének meg nem újítása, vagy az engedély megvonása, vagy arról v a l ó lemondás esetén a készüléket le nem szereli, lepecsételetlenül tartja vagy jogosulatlannak adja át (1. e. mű 30. §. I . ) . Az engedély meg n e m újítása esetén engedélyes köteles a készüléket a posta által lepecsételt zárt d o b o z b a n t a r t a n i , v a g y j o g o s u l t egyénnek elismervényre átadni (1. e mű 30. §-át), a lezárt doboznak a tulajdonos által való feltörése n e m minő­ sül sikkasztásnak, v a g y zártörésnek ( B t k . 359., 360. §.), m e r t ha a feltört d o b o z b ó l k i v e t t berendezést t i l t o t t m ó d o n üzembe h e l y e z i is. a k k o r is csak kihágást követ el ( R r . 57. §.). Az i l y zártörés beleolvad a készülék üzembehelyezésével elkövetett kihágásba. A berendezés engedély nélküli létesítése magában véve is büntetés alá esik, még a k k o r is. ha üzembentartás, használat, v a g y másnak rendelkezésére való bocsátás n e m is állapít­ ható meg. A tettesen kívül a részesek (felbujtó, bűnsegéd) is bün­ tetés alá esnek ( K b t k . 26. §.). Tettes az, a k i a berendezést m a g a létesíti v a g y ezt a munkát m e g r e n d e l i . Tettestárs az, a k i a berendezést mással együtt készíti, v a g y ü z e m b e n t a r t j a . Engedély lejártakor készüléknek j o g o s u l a t l a n részére v a l ó átadása esetén az átvevő részéről a k ö r ü l m é n y e k szerint enge­ d é l y nélküli létesítéséről lehet szó. a m i t a régi engedélyes esetleg tettestársi minőségben mozdít elő.

153 A rádióberendezés „létesítése", „üzemben tartása" alatt érteni kell az építést, működésbe hozást, használatot. A „léte­ sítés" be van fejezve, ha a berendezés villamos hullámok kibocsátására alkalmas, még ha időlegesen nincs is teljesen üzemképes állapotban, de ez az állapot az antenna vagy egyéb alkatrészek bekapcsolásával könnyen és gyorsan előidézhető. Lényeges alkotórész hiánya esetén a berendezést nem lehet létesítettnek tekinteni. Nem szükséges azonban, hogy a be­ rendezés szabályszerű alkatrészből álljon, így pl. az antennát erkély, vasrács, stb. pótolhatja, v a g y saját készítésű, egyszerű alkotórészekkel is a célt el lehet érni. A létesítés és üzemben­ tartás szempontjából nem bír jelentőséggel az, hogy a beren­ dezés hosszabb- vagy rövidebb ideig van-e összeállítva s van használatban. Nincs jelentősége a n n a k sem, hogy a berende­ zés teljesen belül van-e a lakásban, vagy kinyulik-e a kül­ világba, mert a belső berendezések is engedély alá esnek. A létesítés és üzembentartás elkövethető magánhasz?iálatú, kí­ sérleti, rádióbarát, stb. berendezéssel egyaránt. Elkövetheti a berendezés tulajdonosa, a tulajdonos-társak, a készítő, ke­ reskedő, stb. El v a n követve a cselekmény, ha v a l a k i az engedély kiadása előtt létesíti és üzemben tartja a beren­ dezést. Mikor engedély nélküli létesítés nyer megállapítást, rend­ szerint rádiókészülékek tiltott kiszolgáltatásának esete is fennforog, mert különben az illető, engedély okirat hiányá­ ban nem j u t h a t n a készülékhez (Rr. 57. §. 9. p.). A z „üzemben tartás" a létesítéstől teljesen különálló bün­ tetendő cselekmény. Az „üzembentartás"-t más is elkövetheti, mint a létesítő. A m i k o r az engedély nélkül létesítő a berende­ zést másnak rendelkezésére bocsátja, az engedélynélküli üzembentartásban is vétkes lesz. Az „üzembentartás'' tettese -az, a k i a berendezés tulajdonosa s a felett rendelkezik s nem az ismerőse, barátja, a k i n e k azt időleges használatra átengedi. Az „üzembentartás" nem a tartós, az iparszerű használat, ha­ nem az, hogy a berendezést villamos hullámok kibocsátására v a g y felfogására bár csak egy pillanatra is használják. Engedély nélküli üzembentartás az is, ha v a l a k i lejárt s meg nem újított berendezését leszerelés helyett üzemben tartja. Rádiókészülékek gyártása, előállítása, azok összeállítása nem minősül berendezés létesítésének, kivéve akkor, ha a készülékek összeállítva villamos hullámok kibocsátására vagy felfogására a l k a l m a s a k , amikor azokat a gyárban vagy üzlet­ ben készülékek kipróbálása végett összeállítva működésbe hozzák. A rádiórendeletnek az alatt a kitétele alatt, hogy „az en­ gedély határozmánya ellenére" létesít (Rr. 57. §. 1. p.) vagy üzemben tart, az engedélyokirattal ellentétes létesítést és használatot k e l l érteni. P l . ha v a l a k i más lakásban, üzlethelyi­ ségben, stb. rendezi be, mint amelyre az engedély szól, egy

154 engedély alapján több berendezést létesít, engedélyezett be­ rendezést a szomszéd lakásba leágazás útján hallgatóval v a g y hangosan beszélővel engedély nélkül kapcsolatba hoz, a be­ rendezés használatáért engedély nélkül díjakat szed, a rendes használatú berendezést kiterjesztetten használja, stb. A rádiórendeletbe litköző kihágás a készülékek kiszolgál­ tatásának fel nem jegyzése (kitörölhetetlenül) az engedély­ okiratra. A készülék kiszolgáltatását azért kell feljegyezni, hogy az illető a kiszolgáltatás után újabb készülékekhez ne juthasson, mert ahhoz külön engedély kell. C s a k a készülék kiszolgáltatását kell feljegyezni, azonban a készülék-keres­ kedő lényeges alkotórészt sem szolgáltathat ki engedély nél­ kül (Rr. 47. §.). A rádiórendelet 57. §-ának fenti 7. pontjához meg k e l l jegyezni, hogy vízi-, légi-, vagy más járóművön rádiókészü­ léknek v a g y alkotórésznek felszereletlenül való egyszerű szál­ lítása nem esik kifogás alá. A jelen §-ban tárgyalt kihágások eseteiben az eljárás rendszerint feljelentés alapján indul meg. A feljelentés szár­ mazhat idegenektől, v a g y a rádiórendelet 8. és 49. §-ai értel­ mében ellenőrzésre hivatott postaalkalmazottaktól, a k i k az engedélyezett berendezések megfelelő voltát ellenőrzik főleg akkor, ha gyanú merül fel, hogy engedélyes a berendezés használatával bármi módon visszaél. Ők nem k u t a t n a k nem engedélyezett berendezések után, mert ez nyomozati cselek­ mény. Az ellenőrző alkalmazottak s a postahivatalok csak az engedély nélküli létesítést jelenthetik fel. Egyéb tiltott cse­ lekmények feljelentésére az elsőfokú postai hatóság (posta­ igazgatóság, postavezérigazgatóság 8. v a g y 9. ügyosztálya) illetékes. A postaalkalmazottaknak ügyelni kell, hogy a házi jog megsértésének (Btk. 199. §.) s a magánlak megsértésének (Btk. 530—332. §.) vétségét (a 550. §. szerint bűntettét) i l y eljárások során el ne kövessék. A közigazgatási (rendőri) hatóság nemcsak a feljelentés, de a saját közegeinek észlelése alapján tudomására jutott esetekben az eljárást hivatalból indítja meg (Rr. végr. utas. 5. ti.); A hatóságok, rendőri közegek gyanú alapján nem enge­ délyezett berendezések után kutathatnak is. Ha az engedélyokirat érvénye megszűnik, s az engedély­ okiratot és a készüléket engedélyes felhívásra nem szolgál­ tatja be, a postahivatal ezt a tényt az előljáró postai hatóság­ nak bejelenti, mely a jogtalan üzemben tartás miatt az ille­ tékes közigazgatási (rendőri) hatóságnál az illető ellen fel­ jelentést tesz. A berendezés elkobzásának (Rr. 58. §.) az a célja, hogy a közre oly súlyos kihatással bíró kihágást ismételten ne lehes­ sen elkövetni. Az elkobzott berendezés visszaadásának a rádiórendelet intenciói szerint jogorvoslati úton sem lehet helye. Az alatt, hogy a „Btk. 61. §-ában megszabott feltété-

155 lekre" való tekintet nélkül kell az elkobzásnak történni, a z t kell érteni, hogy az elkobzás a r r a való tekintet nélkül törté­ nik, hogy a készülék a tettes, vagy a részes tulajdona-e, v a g y i s elkobzandó a k k o r is, ha a készülék másnak a tulajdonát képezi. A rádiórend életben említett helyszíni eljárásnak, ház­ kutatásnak itt nagy jelentősége van, mert csak ezek útján lehet a lappangó tiltott cselekményt (tilos létesítés, üzemben­ tartás stb.) kideríteni. A m i k o r az eljáró közigazgatási (rendőri) hatóság a helyszíni eljárásba a postai hatóságot is bevonja, az eljárásnál jelenlevő postaközegnek szakértői szerepe van s a szakszempontokat v a n h i v a t v a a vizsgálatnál érvényesí­ teni. A r r a a kérdésre, hogy jogos-e a kirótt büntetéseknek s főleg az engedély nélküli létesítés és üzembentartás eseteinek, az illetők nevének közlése mellett, rádióhirmondón való köz­ zététele, igenlően k e l l felelni, mert ez megfelel a bírói ítéletek szokásos hírlapi közzétételének s a külföldön itt-ott követett ez irányü gyakorlat is ezt igazolja. 57. §. A távíró-távbeszélő működését gátló bűncselekmények1. Távíró- (távbeszélő) rongálása. A Btk. 459. §. kimondja, hogy a k i távírót, v a g y a n n a k valamely tartozékát szándéko­ san megrongálja, v a g y szándékosan oly cselekményt, vagy mulasztást követ el, m e l y a távíró használhatóságát félbe­ szakítja, v a g y gátolja: vétséget követ el és két évig terjedhető fogházzal és 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bün­ tetendő. A B t k . 440. §-a értelmében vétséget követ el és három hó­ napig terjedhető fogházzal és 200 koronáig terjedhető pénz­ büntetéssel büntetendő, aki gondatlanságból követ el oly cse­ lekményt v a g y mulasztást, mely a távíró használhatóságát félbeszakítja. A Btk. 441. §-a szerint a távíró- v a g y távírászattal meg­ bízott hivatalnok, a felügyelő, vagy a szolgaszemélyzet azon tagja, a k i a távíró használhatóságának félbeszakítását szolgá­ lati kötelezettségének megszegése által okozta: hat hónapig terjedhető fogházzal és 1000 koronáig terjedhető pénzbünte­ téssel büntetendő. A z itt jelzett egyének azonfelül hivataluk­ tól való elmozdításra ítéltetnek (442. §.). A távírók rongálói ellen közbiztonság okából kimondott büntető határozmányok a távbeszélők és villamos jelzők megrongálóival szemben is érvényesek (1888 : X X X I . t.-c. 12. §.). A 439. §. szerint szándékosság, a 440. §. szerint gondatlan­ ság kívántatik meg az i l y bűncselekmény tényálladékához. A szándékos rongálást a törvény a k k o r is bünteti, ha a távíró használhatósága nem s z a k a d félbe, míg a gondatlanság foly-

156 ián bekövetkezett rongálást nem bünteti, ha az a távíró hasz­ nálhatóságát nem érintette. Német birodalmi tvszék 1912. nov. 14. döntvénye szerint: ha az előfizető állomása berendezését elrombolja, hogy a távb. forgalomra használhatalanná tegye, ez a Btk. 517., 518. §-ai alá esik (távírórongálás). A „Telefon Hírmondó" közhasználatú távbeszélőjelző az állami távbeszélőkkel egyenlő tekintet alá esik s ennek rongálóira is a Btk. 459. §. nyer alkalmazást ( C u r i a 10.108—1905.). Minthogy az 1888 : X X X I . t.-c. 12. §-a értelmében csak a közhasználatú berendezések állanak közbiztonság szempont­ jából a büntetőtörvény hatálya alatt, a büntetőjogi védelem csak ezekre terjed ki. A vezetékes távbeszélőnél a központ s az összes előfizetői állomások ugyanazon közhasználatú berendezés szervesen összefüggő részei s összességükben közhasználatú berendezés­ nek minősülnek. , A z 1912 : I X I I I . t.-c. 21. §-a értelmében: a k i a B t k . 459. §-ában meghatározott cselekményeket háború idején követi el, 5 évig terjedhető börtönnel és 4000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő; a k i pedig a Btk. 441. §-ában j e l ­ zett cselekményt követi el háború idején, 2 évig terjedhető fogházzal és 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bünte­ tendő. A rádióberendezéseknél a rongálás ellen való védelem szintén csak a közhasználatú berendezésekre terjed ki s nem terjed ki a magánhasználatiiakra, a m i l y e n e k a kísérleti cé­ l o k r a szolgáló, a sajtó-, gazdasági rádiónak, a rádióhirmondón a k a vevőállomásai, a rádiókészülékgyárosok, kereskedők késziilékbemutató berendezései, mert ezek a tulajdonosaik magáncéljaira szolgálnak. A magánosok kísérleti állomásai sem közhasználatnak. E z e k büntetőjogi védelemben nem ré­ szesülnek. Az általános tániróforgalom lebonyolítására szol­ gáló összes adó- és vevőberendezések s azok az adóberende­ zések, melyek a sajtó-, gazdasági rádió s a rádióhirmondó szolgálatot látják el (50. §.), a berendezések büntetőjogi vé­ delme szempontjából közhasználatú berendezéseknek minő­ sülnek, amint ezt az antennarendelet ki is mondja. ( L . e mű 33. §-át). I l y e n e k azok a vezetékes összeköttetések is, melyek a műsortársaság helyiségét, az operát, hangversenytermet stb. a z adóberendezéssel összekötik. E z e k közé tartoznak a közle­ ményeknek, zenének egyik adóberendezésről a másikra való átvitelére szolgáló vezetékek is. E z e k a berendezések az elő­ fizetők nagy tömegei által igényelt szolgáltatásokat nyújta­ n a k s közérdekű általános hírközvetítési, közgazdasági stb. érdekek szolgálatában állanak. A m i k o r villamvilágítási, erőátviteli stb. magas feszült­ ségű vezetékek mentén nagy váltakozásszámó áramok indí­ tása útján rádiólevelezés bonyolíttatik le s ezt a vezetéket.

157 rongálják meg, az közhasználatú berendezésnek fog m i n ő ­ sülni, m e r t táviratok, távbeszélgetések közvetítésére szolgál. Közhasználatú berendezések a hatóságok, hivatalok, közin­ tézetek, közművek (vasutak, vízművek, villamos telepek stb.) berendezései (vasúti, rendőségi stb. berendezések). A magánberendezések rongálóioal szemben esetleg lopás ( B t k . 353—345. §.), más v a g y o n á n a k rongálása ( B t k . 418—421. és K b t k . 127. §.) címén lehet esetleg eljárást indítani. I l y e n az az eset, ha v a l a k i más antennáját letöri, leveszi, vevőberende­ zését rongálja stb. Ez áll a vezetékes berendezésekre is. Rádióhirmondó vevőberendezéseknek állami vezetékekre való rákapcsolása nemcsak engedély nélküli használat ( R r . 40. §.) és a rádiórendelet 57. §. 1. és 8. pontjában j e l z e t t (1. e mű 56. §-át), de egyúttal közhasználatú vezeték rongálása is. Az i l y rongálások kártérítésre is a l a p u l szolgálhatnak. Áramelvonásról (lopásról) az 1907 : I I I . t.-c. 2. §-a alapján ezekben az esetekben n e m lehet szó, m e r t a vezeték áramát az illető f e l n e m használja, bár a rákapcsolással a v i l l a m o s erőt leve­ zeti, csökkenti. A védelem a rongálással, a működést gátló cselekmények­ k e l szemben áll fenn s e g y é b káros behatások ( v i l l a m o s i n ­ d u k c i ó , k ó b o r áramok stb.) esetére a B t k . n e m f o g l a l magá­ b a n rendelkezést. I I . A távíró védelme erős áramok, zavarás, háborgatás ellen (1. a 35. §-t is). E téren az erős áramok ellen preventív intézkedéssel állunk szemben. A magánhasználatú és közér­ d e k ű távbeszélő és jelző berendezések erős áramok e l l e n i vé­ d e l m e n i n c s törvényesen biztosítva. Ennélfogva a berendezé­ sek létesítése (módosítása) iránti kérelmek tárgyalásakor k e l l f i g y e l e m b e v e n n i , h o g y a vezeték n e m fog-e erős áramú ve­ zetékek közvetlen közelében h a l a d n i , m i r e a szükséges óvó­ intézkedések megállapítandók s az engedélyokiratba vagy annak pótcikkébe felveendő kikötésre nézve a postaigazgató­ ságok a keresk. m i n i s z t e r h e z j a v a s l a t o t tesznek. A z i l y ügy­ b e n t a r t o t t helyszíni szemléken az óvóintézkedések megálla­ pításánál a közhasználatú berendezések biztonsága érdeké­ 1 b e n megszabott elveket k e l l szem előtt t a r t a n i s a r r a k e l l törekedni, h o g y a keresztezés új i r á n y n y o m meg­ állapítása útján lehetőleg elkerültessék, v a g y ha ez n e m le­ hetséges, a keresztezések száma a m i n i m u m r a csökkentessék. A már létező erősáramú berendezések m e l l e t t létesített m a ­ gánhasználatú berendezéseknél a biztosító intézkedések költ­ ségei az engedélyest (engedély kérőt) t e r h e l i k . Erősáramú berendezések létesítésekor már fennálló magánhasználatú, 1 L. az Erősáramú villamosberendezések biztonsági szabályzatát. Kiadják a Magy. E l e k t r o t e c h n i k a i Egyesület és a Magy. Mérnök- és Épí­ tész Egylet, az Orsz. Magy. Bányászati és Kohászati Egyesület közremű­ ködésével. Bpest 1913.

158 i l l e t v e közérdekű berendezések biztosítását a közhasználatú berendezések védelme érdekében t a r t o t t helyszíni szemléken tárgyalni k e l l , a z o n b a n a költségeknek az erősáramú berende­ zés t u l a j d o n o s a által való megtérítése csak a k k o r követelhető, ha az erős áramú vezetékeket keresztező (azok közvetlen k ö ­ zelében haladó) magánvezetékek közhasználatúakat is érin­ t e n e k (20.667—1915. K . M . ) . A 22.197—1906. sz. k e r . m i n . r e n d e l e t szerint a közhasz­ nálatú táviró-, távbeszélő- és v i l l a m o s jelzőberendezéseknek erős áramok ellen oaló megvédésével járó költségekre irány­ a d ó , h o g y ha az erős áramú berendezések létesültek k é s ő b b , az összes külső és belső (huzalháló, szigetelő borítás, a h i v a ­ t a l o k b a n a l k a l m a z o t t k i o l v a d o k stb.) védőberendezések léte­ sítési költsége az erős áramú berendezés tulajdonosát, ha pe­ d i g a táviró-távb. berendezések létesültek u t ó b b , a költség a közhasználatú táviró-távb. berendezés tulajdonosát t e r h e l i . A védőberendezés fenntartási költsége azt t e r h e l i , akinek a berendezésén az létesítve l e t t . A rádiórendelet 10. §-a (2-ik bek.) k i m o n d j a , h o g y t i l o s a berendezéssel a közhasználatú vagy egyéb engedélyezett táviró-, távbeszélő- és rádióberendezések üzemét z a v a r n i , esetleg lehetetlenné t e n n i . A rádiórendelet 44. §-a szerint a rádiókészülékek a rádiók ö z l e m é n y e k e t zavaró rezgéseket ne bocsássanak ki, a m i azt v a n h i v a t v a biztosítani, h o g y m e g n e m felelő, v a g y h e l y t e l e ­ nül k e z e l t készülékek a k ö z l e m é n y e k felvételét m e g ne zavar­ j á k , a levelezést ne a k a d á l y o z z á k s e c í m e n kárt ne okozza­ n a k . Az i l y e n eset a rádiórendelet 57. §. 1. p o n t j a értelmében berendezés engedélyellenes üzembentartásának minősül s m i n t i l y e n t büntetik. Zavaró készülék megállapítása esetén a büntetőjogi üldözésen túl, a háborgatás megszüntetése s az esetleges kár megtérítése magánjogi úton kívánható. Ha v a l a m e l y újonnan létesített tető-antenna a többi an­ tenna vételét rontja, gyengíti, ez esetben n e m zavarásról lesz szó, az i t t tárgyalt értelemben, h a n e m egyszerűen az a n t e n n a eltávolítása lesz követelhető az a n t e n n a r e n d e l e t (1. e mű 33. §-át) értelmében. Ezért m o n d j a ki a rádiórendelet 9. §-a is, h o g y engedélyes a keresk. m i n i s z t e r által e l r e n d e l t módosítá­ sokat, kiegészítéseket foganatosítani köteles. Zavarás előállhat v a l a m e l y nagy feszültségű vezeték v a g y indukció, áramátmenet, utcai közlekedés által való za­ varás stb. útján is. I l y esetekben sérülés, halál is előállhat. Ezért a vezetéket és a rádióberendezéseket ú g y k e l l létesíteni, h o g y egymást ne zavarják, károsan ne befolyásolják s ne ve­ szélyeztessék. A rádiónál főként az antennák létesítésénél k e l l az előírt rendszabályok betartására ügyelni ( R r . 31., 32. §.; 1. e mű 33. §-át). A m i k o r antennák nem megfelelő létesítése forog f e n n , az a rádiórendeletbe (57. §. 8. p.) ütköző kihágás (antennák létesítésére v o n a t k o z ó szabályok megszegése), a m i -

159 k o r p e d i g az antenna folytán v a l a m e l y közhasználatú veze­ ték zavarást szenved, az a n t e n n a t u l a j d o n o s köteles az a n t e n ­ nát átépíteni, áthelyezni (Rr. 58. §.). A kóbor áramok e l l e n védekezésre nincs lehetőség, n o h a ezek a kábeleket rongálják. A nemzetközi forgalomban a zavarások kiküszöbölése m a g a után v o n j a a hullámhosszak elosztását az egyes álla­ m o k , szolgálatok és állomások közt. I I I . Tengeralatti kábelek védelme. A nemzetközi kábel­ e g y e z m é n y t m i n t 1888 : X I . t.-c.-et cikkelyezték be (1. az 53. §-t.). Az e g y e z m é n y b e n e l r e n d e l t büntető rendszabályok az 1888 : X I I . t.-c.-ben f o g l a l t a t n a k . Az egyezményben j e l z e t t elővigyázati rendszabályok f i g y e l m e n k í v ü l hagyása s a ká­ b e l e k rongálása kihágás, a szándékos rongálás: vétség, a m e l y cselekményeket 2 évig terjedhető fogházzal és 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetik. E z e k a határozmányok n e m n y e r n e k alkalmazást, ha a tetteseket a tényleges szükség kényszeríti a r r a , h o g y a t e n g e r a l a t t i kábelt saját életüknek, v a g y vízi j á r m ű v ü k biztonságának megvédése végett elsza­ kítsák v a g y megrongálják, v a g y ha a szakítás, rongálás v a g y használatban való gátolás véletlenül v a g y szükségszerűleg o k o z t a t o t t a n n a k ellenére, h o g y a szakítás, rongálás, v a g y használatban v a l ó gátolás elkerülése céljából a megkívánható elővigyázati intézkedések megtétettek. 58. §. A távíró-távbeszélő körében előforduló egyéb bűn­ cselekmények. 1. A táviró körében elkövethető fontosabb bűncselekmé­ nyek a következők: Csalás ( B t k . 389; B n . 50. §.); emberölés ( B t k . 278., 279. §.); testisértés ( B t k . 301—313. §.); alkalmazot­ tak sértegetése (1914 : X L . t.-c. K b t k . 46. §.); hivatali sikkasz­ tás ( B t k . 462. § . ) ; jogtalan elsajátítás ( B t k . 365. §.); lopás ( B t k . 333., 342., 343. §; 1907 : I I I . t.-c. 2. §-a); megvesztegetés ( B t k . 465., 467., 470. §.); okirathamisítás ( B t k . 391. és k ö v . §.); rágal­ mazás és becsületsértés (1914 : X L I . t.-c.) stb. 2. Az állam (posta) által k i a d o t t távbeszélő névsorok jog­ talan kiadása magánegyén által, m i n t tisztességtelen verseny minősül (1923 : V. t . - c ) . Ez n e m áll a rádióhirmondó műsorok közzétételére, m e l y e k közzététele kívánatos s ez n e m lehet egyes l a p o k , vállalatok előjoga, m e r t ez a k r i t i k a gyakorlásá­ b a n befolyásolhatná a l a p o k a t . 3. A kihágási büntetőtörvénykönyv keretéből (1879 : X L . t . - c ) felemlítendő a valótlan vészhír, v a g y zavargás bejelen­ tése hatósághoz (40. §.) és valótlan név használata (43. §.), m e l y cselekmények kihágást állapítanak meg. A városi építésrendészeti stb. rendszabályok be n e m t a r ­ tásával a berendezések építésénél szintén követhetők el kihá­ gások.

160 4. A táviró (távbeszélő-) titok védelmét 1. a 37. és 38. §-ban. 5. A szerzői jog védelme és a tisztességtelen verseny ellen való védelem. A szerzői jogi törvény (1921 : L I V . t.-c.) nem em­ líti a rádión való leadását az írói műveknek, zenedaraboknak stb. s vitás az is, hogy a rádión való leadás a törvényben em­ lített „nyilvános előadás"-nak tekinthető-e v a g y sem. Világo­ san ki kellene tehát mondani, hogy az i l y műveknek rádión való közlése c s a k a szerző, illetve a szerzői jog érvényesítésére jogosult engedélyével történhet s hogy a törvény rendelkezései szerzői jog bitorlása esetére bírói úton kimondható pénzbüntetés és kártérítés a rádión továbbított közleményeknél is alkalmazást nyernek, hogy a védelmi idő a rádión való leadás esetén is u g y a n a z , mint a közzététel egyéb eseteiben (50 év). A rádión való le­ adást az irodalmi és művészeti művek védelmére 1889-ben Bernben kötött s 1908. november 13-án Berlinben felülvizsgált nemzetközi egyezmény (1922: X I I I . t.-c.) sem említi, s így ennek revíziója során erre a kérdésre is ki kell majd terjesz­ kedni. A rtídión továbbított hírlapi tudósítások nem részesülnek a szerzői jog védelmében, mert itt nem szellemi termékek vé­ delméről, nanem a n y a g i áldozatok árán megszerzett tudósító­ sok mások által való felhasználásának, értékesítésének t i l a l ­ máról, a legelőbb való közlés biztosításáról s az erre vonat­ kozó tulajdonjog védelméről v a n szó. Ez a kérdés is szabályo­ zatlan úgy a bel-, mint a külföldi viszonylatokban. A kívánal­ m a k a t az érdekeltségek abban foglalták össze, hogy a hírlapi hirek, tudósítások, míg kereskedelmi értékük van, az illető hirlapügynökség tulajdonának tekintendők. Aki ily tudósí­ tást elsőként kibocsát, kizárólagos jogot nyer annak továb­ bítására, felhasználására a jog fennállásának ideje alatt (míg annak kereskedelmi értéke van), ami 24 órát túl nem halad­ hat. Az ezzel ellentétes felhasználás tisztességtelen verseny­ nek minősül (1923 : V. t.-c.) s mint ilyen büntetés alá esik és kártérítést von maga után. Az ipari tulajdonjog védelmére létesített 188J. évi párisi (felülvizsgálva 1911-ben Washingtonban) egyezmény sem tár­ g y a l j a ezt a kérdést s így a n n a k szövegébe is rendelkezéseket k e l l felvenni, hogy a hírlapi tudósítások haszonhajtó jogtalan közlését mint tisztességtelen versenyt tiltsa el s büntetésnek vesse aló. Ki kellene abban azt is mondani, hogy a rádión le­ adott közlemények, előadások, bemutatásoknak a vevőberen­ dezés tulajdonosa által való iparszerű felhasználása, értékesí­ tése csak a közlemények leadójának beleegyezésével legyen megengedve. Addig is a rádión leadott hírlapi tudósítások jogtalan fel­ fogása és felhasználása ellen a távirótitok megsértése, illetve a rádiórendelet 57. §-ának 5. pontjába ütköző kihágás (1. e mű

161 56. §-át) alapján lehet fellépni, de az előforduló esetek j e l l e g e s z e r i n t esetleg a tisztességtelen versenyről szóló törvény határozmányait lehet a l k a l m a z n i . A P a r i s b a n 1925-ben felülvizsgált 1875. évi sanktpetersb u r g i nk. táviróegyezrnény 14. c i k k e k i m o n d j a , h o g y az álla­ m o k g o n d o s k o d n i t a r t o z n a k arról, h o g y a különféle h e l y e k r e l e a d o t t rádiótáviratokat csak a j o g o s u l t a k foghassák f e l . 6. Rádióberendezések szabadalmazását illetően a rádió­ r e n d e l e t k i m o n d j a , h o g y a posta n e m vállal felelősséget v a l a ­ m e l y szabadalom esetleges megsértéseért (Rr. 53. §. 5. b e k . ) . E z e k az esetek n e m t a r t o z n a k a postára s a f e l e k közt intézendők el. A szabadalom bitorlásáért (1895 : X X X V I I . ; 1898 : X X X V I I . t.-c.) bírói úton büntetés kimondásának s kár­ térítés megítélésének kérdése tehát szintén n e m a postára, h a n e m az érdekelt felekre t a r t o z i k .

Rövidítések jegyzéke: Bn. = büntető novella (1908 : X X X V I . t.-c.), Bp. — bűnvádi perrendtartás (1896 : X X X I I I . t.-c), Btk. = büntető törvénykönyv (1878 : V. t.-c), F. i. k. = földmív.-, ipar- és ke­ resk. miniszteri, K. HÍ. — Ker. m i n . — keresk. min.

D r . Hollós: Posta- és távírójog

nk. = nemzetközi, Pp. — polgári perrendtartás (1911 : 1 . t.-c), P. R. T. = Postarendeletek Tára, P. ü. sz. — Postaüzleti szabályok, Rr. = rádiórendelet, távb. — távbeszélő, t v h . = törvényhatósági, v. — vagy.

11

F Ü G G E L É K . A kincstári (állami) p o s l a a l k a l m a z o t t a k j o g v i s z o n y a i . 1 Az alkalmazás feltételei: a) állampolgárság, b) szellemi és erkölcsi épség (ez hiányzik a bűntett vagv vétség m i a t t vád alá helyezettnél, sza­ badságvesztés büntetésre, hivatalvesztésre ítéltnél, a k i erkölcsi tekintet­ ben kifogás alá esik, a k i már fegyelmi úton elbocsáttatott), c) testi épség, d) csőd vagy gondnokság alatt az illető ne álljon, e) megfelelő korú le­ gyen (legalább 18, legfeljebb 40 éves, azontúl Korengedély k e l l ) , f) meg­ felelő előképzettség (az 1883 : 1 . t.-c. = minősítési törvény értelmében), g) nők csak bizonyos állásokra alkalmazhatók. A magyar postánál az előképzettségnek következő mértéke szüksé­ ges: A közigazgatási és műszaki (mérnöki) alkalmazottaknál a jogvég­ zettség államvizsgával vagy szigorlattal, vagy a közgazdaságtudományi egyetem közigazgatási szakának elvégzése s azonfelül a postatisztképző­ tanfolyamon az alap- és szakvizsga letétele; a műszaki (mérnöki) a l k a l ­ mazottaknál mérnöki oklevél. A számvevőségi tisztviselőknek közép­ iskolai végzettséggel k e l l bírniok, azonfelül az államszámviteltani vizsgát és a postatisztképző-taiifolvamon előírt külön szakvizsgát k e l l letenniök. A forgalmi tisztviselőkre középiskolai végzettség, a g y a k o r l a t i kezelési szolgálat elsajátítása, a postatisztképző t a n f o l y a m elvégzése s ott az alapés szakvizsga letétele kötelező. Az üzemi kezelési tisztviselőknek 4 közép­ iskolai osztályt k e l l végezni s a postaigazgatóságok előtt postasegédtiszti vizsgát letenni. Az üzemi műszaki tisztviselők a műszerészekből (1. alább) neveztetnek k i . Üzemi kezelési tisztviselők kivételesen a kiadók sorából is kineveztetnek, aminek feltétele az, hogy az illető kifogástalan szolgá­ l a t t a l bírjon és az igazgatóság előtt az előírt vizsgát letegye. Altiszti állásra meghatározott képzettség megszabva nincs. Kezelő altisztekké az altisztek a kezelőaltiszti t a n f o l y a m sikeres elvégzése után neveztetnek k i . I. oszt. altisztté a megfelelő vizsga sikeres letétele képesít. Vonalfelvigyázói állást elnyerni óhajtók a táviró vonalfelvigvázói tanfo­ l y a m o t kötelesek elvégezni. Műszerészekíől az i p a r i szakiskola elvégzése, megfelelő gyakorlat, újabban pedig 6 elemi és 2 középiskolai osztály s a posta kebelében létesített 4 osztályú műszerész-tanonciskola elvégzése kí­ vántatik meg. A személyzet továbbképzése szaktanfolyamokon történik. Egyeseknek előjoga van bizonyos állásokhoz. í g y az 1873 : I I . t.-c. értelmében a kiszolgált katonai altisztek részére kisebb h i v a t a l n o k i és altiszti állások fenntartatnak s ezekre az igényjogosultak mások figye­ lembe vétele nélkül neveztetnek k i . Az 1897 : XXÍV. t.-c. értelmében bizo­ nyos állásokra az egy évig kifogástalanul szolgáló díjnokoknak más, ál­ l a m i szolgálattal nem bíró pályázókkal szemben előnyük van. Szolgálati kötelességek: a) Eskü. Az állami tisztviselő működését csak a szolgálati eskü letétele után kezdheti meg. Az esküt az államfő iránti hűségre, a törvények megtartására, az engedelmességre, a h i v a t a l i titok megtartására teszik le. Bizonyos a törvények által megengedett esetekben az eskfl helyett fogadalom teendő le. A letett eskü ismétlésének 1

A személyzet jogviszonyai i t t csak kivonatosan vannak ismertetve.

161 általában nincs helye, kivéve, ha v a l a k i egyik kormányzati ágból má­ sikba lép át, a bírói, k i r . ügyészi szolgálatból közigazgatási szolgálatba való átlépés esetén és megfordítva, katonai, csendőri, rendőri, pénzügy­ őri szolgálatból polgári államszolgálatba való átlépés, altisztből tisztvise­ lővé való kinevezése esetén, b) Hűség a haza és államfő iránt, c) Engedel­ messég a törvényeknek, rendeleteknek, felebbvalóknak. A törvénybe, ren­ deletekbe ütköző utasítások teljesítése előtt u t a l n i k e l l annak törvény-, vagy rendeletellenes voltára s esetleg írásban, tanúk előtt k e l l kérni an­ nak ismétlését. Utólag i l y rendelkezések ellen az előljáró hatósághoz pa­ nasszal lehet f o r d u l n i , d) Előzékeny bánásmód a közönséggel, álláshoz mért viselkedés a magánéletben, e) A szolgálati teendők pontos és lelkiis­ meretes ellátása, a szolgálati idő betartása. A Btk. 480—481. §-a értelmé­ ben a h i v a t a l i kötelesség teljesítésének megtagadása vétség, melyet 3 hó­ napig terjedhető fogházzal, ha pedig arra többen beszélnek össze: bűn­ tett, melyet 3 évig terjedhető börtönnel büntetnek, f) A hivatali titok megtartása (mindaz, amit az illető hivatalánál fogva tudott meg, h i v a t a l i t i t k o t képez, védi a B t k . 479. §-a). g) Biztosíték-tétel (a posta állami tiszt­ viselői és postamesterei ez alól fel vannak mentve), h) Székhelyenlakás (kivétel tehető s a másutt lakásra engedély adható), i) Pártatlan, részrehajlatlan magatartás. Ezzel áll összefüggésben a mellékfoglalkozás t i ­ lalma is. Az o l y foglalkozás tilos, mely a tisztviselőt kötelességei teljesí­ tésében elfogulttá teheti, állása tekintélyével össze nem fér, a hivatalos teendők rovására igénybeveszi. Tilos: vendéglőipar űzése, szeszes italok eladásával foglalkozás, állami jövedelmi források, állami vagyon bérlése, pénzintézetekben, nyereségre irányzott vállalatokban való részvétel, a fe­ lek részére beadványok szerkesztése, azoknak az egyes ügyekben ható­ ságok előtt való képviselete, p o l i t i k a i lapok szerkesztése. Nemzetgyűlési képviselővé az állami tisztviselő megválasztható. Az 1897 : XX. t.-c. (ál­ lamszámviteli törvény) értelmében az állami háztartás intézésére, a va­ gyonkezelés igazgatására, a kezelésre, elszámolásra és ellenőrzésre hiva­ t o t t tisztviselők nem vehetnek részt sem közvetve, sem közvetlenül o l y mesterség, kereskedés űzésében, sem o l y árveréseken, vállalatokban, adásvevésekben, bérletekben, melyek h i v a t a l i kezelésükkel összefüggésben vannak. A mellékfoglalkozás a h i v a t a l i elöljárónak bejelentendő s ahhoz minisztertanácsi engedélyre van szükség. Tanulmányok folytatása is csak engedéllyel történhet. A pártatlanság megőrzését célozza a Btk., amidőn k i m o n d j a , hogy az a hivatalnok, a k i a hivatalánál fogva teljesítendő cselekményéért v a g y o n n a k elmulasztásáért ajándékot, vagy j u t a l m a t kö­ vetel, elfogad vagy az eziránti ígéretet nem utasítja vissza, megvesztege­ tés vétségét követi el s 2 évig terjedhető fogházzal büntetendő. Ugyanez áll arra az esetre, ha az ajándékot vagy j u t a l m a t a hivatalnok beleegye­ zésével h a r m a d i k személynek adták, vagy ígérték. Az a közhivatalnok pedig, a k i az adott vagy ígért ajándékért vagy jutalomért h i v a t a l i köte­ lességét akár cselekvés, akár mulasztás által megszegi, megvesztegetés bűntette m i a t t 5 évig terjedhető fogházzal büntetendő. (Btk. 465., 467., 470. §.). A z t a közhivatalnokot, a k i , hogy valakinek jogtalanul hasznot, kárt vagy egyéb sérelmet okozzon, h i v a t a l i eljárásban vagy intézkedés­ ben kötelességét megszegi, hivatali visszaélés vétsége m i a t t 5 évig terjed­ hető fogházzal büntetik. (Btk. 471. §.). j) Házasságkötésben korlátozás. G y a k o r n o k o k , segédtisztjelöltek, növendékek nem nősülhetnek. Más al­ k a l m a z o t t a k r a korlátozás nem áll fenn, azonban az alkalmazottak a nő­ sülést bejelenteni tartoznak. A nők a férjhezmenetel bejelentésének tudo­ másul vétele után köthetnek házasságot, k) Rokonsági viszony tilalma, a m i abban áll, hogy fel- és lemenő ágbeli rokonok, oldalrokonok és só­ gorsági viszonyban levők nem lehetnek o l y hivatalban, hol egymás tény­ kedésének ellenőrzésére volnának hivatva. I) Titkos egyesületekbe való belépés t i l a l m a . Általában tilos belépni o l y egyesületekbe, amelyekbe való belépés a tisztviselő pártatlanságát, elfogulatlanságát befolyásolná, ahol az egyesületi tagoktól esküt, fogadalmat, ünnepélyes ígéretet köve­ telnek, vagy amely egyleti működés a h i v a t a l i esküvel ellentétben állana. in) Felelősség azokért a cselekményekért, mulasztásokért, melyekkel az II

164 államnak vagy másoknak kárt okoz. Az állami számvitelről szóló* 1897 : XX. t.-c. 59. S-a s a végrehajtási utasítás 194. §-a k i m o n d j a , hogy a vagyonkezeléssel megbízott állami alkalmazottak által e minőségben a magánfeleknek okozott károkért e kártérítési kötelezettség az államkincs­ tárt terheli. K i m o n d j a az üzletszabályzat is, hogy a postakezelés közben keletkezett károkért a felekkel szemben nem a postaalkalmazottak fele­ lősek, hanem a posta. A pü. minisztérium ügykörére vonatkozó szabá­ l y o k gyűjteményének 82. §-a szerint az állami alkalmazottak hivatalos működésükben végzett eljárásaikért, a bűneseteket kivéve, a polgári bí­ róságok által felelősségre nem vonhatók. A 21.725—1869. sz. közmunka-, közlekedésügyi m i n . rendelet értelmében: A postaalkalmazott felelős azokért a károkért, melveket készakarva követ el, de felelősséggel és kár­ térítéssel t a r t o z i k azon károkért is, melyeket hivatalos foglalkozása köz­ ben elkövetett hibája, különösen pedig a kezelési szabályok és szolgálati utasítások áthágása, elhanyagolása, vagy mellőzése által okoz a kincs­ tárnak. Kártérítési kötelezettség áll fenn akkor is, ha v a l a m e l y szabály mellőzése okozza azt, hogy a valódi tettes ki nem puhatolható. A szabá­ l y o k nem ismerése vagy az, hogy a hivataloknál szabályellenes szokás volt meghonosodva, a kártérítés alól senkit sem mentesít. A hivatalveze­ tők, osztályvezetők azon károkát is kötelesek viselni, melyek a hiányos felügyelet folytán keletkeztek s a közvetlen károkozóktól be nem hajtha­ tók. A kártérítésre kötelezettnek a közvetlen tettes ellen visszkereseti joga van. Az igazgatásnak az alkalmazottak ellen s viszont az alkalma­ zottaknak az igazgatás ellen felmerülő és a szolgálati viszonyból eredő követelései mindenkor közigazgatási úton intézendők el. Ezt a felelősséget a Postakezelési Utasítás is fenntartia. A felelősség kérdése külön rendeletekkel még a következőkép van szabályozva: a) a kezelő tisztviselők az egyenlegben mutatkozó hiány esetén felelősek a hiányzó sommás küldeményekért, b) a postamester egész vagyonával felelős a gondjaira bízott hivatalos pénzekért és külde­ ményekért, s felelős akár a maga, akár közegei, vagy megbízottjai által okozott káiokért, c) betöréses lopós esetén azokért a károkért felelős a postamester, amelyek a 7505—1905. sz. ker. m i n . rendeletben előírt biz­ tonsági rendszabályok (erős ajtók, ablakon vasrács stb.) figyelmen kívül hagyásának folyományai, vagy ha a cselekmény sikerét a postamester o l y gondatlansága vagy mulasztása teszi lehetővé, mely nem egyeztethető össze a gondos házigazdától elvárható előrelátással, d) a távíró fentartási osztályvezető felelős a végrehajtott munkák jóságáért s a berendezések jó állapotáért, e) A postaalkalmazottak az általuk kezelt küldeményekért az üzletszabályzat értelmében járó kártérítési összeg erejéig felelősek, azonban ezen túlterjedően is kötelezhetők kártérítésre (vizsgálati költ­ ség). Egyes külföldi jogok szerint az üzletszabályzati kereteken túlter­ jedő teljes kárért való közvetlen felelősség áll fenn a postaalkalmazot­ t a k r a szándékosság, vagy súlyos gondatlanság esetén. A kártérítésre való kötelezés közigazgatási rendelettel, vagy fegyelmi határozattal tör­ ténik. Az anyagi felelősséget kimondó határozat ellen a vezérigazgató­ sághoz felebbezésnek v a n helye. Vannak a postaszolgálattal összefüggő események (postakocsik, ke­ rékpáros küldöncök összeütközése más járművekkel, ebből folyó sérülés, haláleset, ha v a l a k i a postahivatal előtt a fel nem h i n t e t t síkos járdán elcsúszik s megsérül, táviróvonal építésekor ásott gödörbe v a l a m i jármű belezuhan, villámcsapás folytán távbeszélő előfizető megsérül, a távbe­ szélő vezeték leszakad s nagy feszültségű vezeték áramával telítve lesz s az áram a járókelőket megöli stb.), melyek eldöntése rendszerint a rendőrség által t a r t o t t vizsgálat alapján a bíróságokra t a r t o z i k s ame­ lyeknél a posta is olykép minősül, m i n t bármely magánfél. Ezen esetek eldöntésére a kártérítés szempontjából az általános magánjog az irány­ adó (magánjogi felelősség). Ezek a magánjogban tárgyalt azok az esetek, amikor az illető közegek szándékossága (dolus) vagy kisebb, illetve na­ gyobb fokú gondatlansága (culpa levis, eulpa lata) folytán áll elő kár­ térítési kötelezettség.

163 A veszélyes üzemekre a bíróság az 1874 : X V I I I . t.-c.-et alkalmazza, anely tulajdonképpen a vasutak felelősségéről szól. Eszerint a vasút által okozott testi sértés vagy halál esetén a vasút fele­ lős a kárért, hacsak be nem bizonyítja, hogy a halált vagy testi sértést elháríthatlan esemény (vis maior), vagy harmadik személy elháríthatl a n cselekménye, avagy a sérült (elhunyt) saját hibája idézte elő. A gépkocsiüzem p l . veszélyes üzem s a gépkocsi balesetekért nemcsak a kocsi­ vezetőt, de a tulajdonos vállalatot (a postát) is terheli felelősség, hacsak a fentjelzett mentesítő körülmény-ekre nem hivatkozhat. Az eljárásra ala­ p u l a balesetekről felvett vizsgálati jegyzőkönyv és a sérülésről nyomban az eset után beszerzett hatósági orvosi bizonyítvány (látlelet) szolgál. A lóerővel űzött postaszállítás nem veszélyes üzem. Á veszélyes üzemekre vonatkozó jogszabályt alkalmazza a bíróság p l . arra az esetre is, a m i k o r a távbeszélő vezeték leszakadt s erős áramú vezetékkel érintkezve az arra haladó egyént az áram megölte. Az alkalmazott büntetőjogi felelőssége alatt azt értjük, hogv ha a büntető törvénybe ütköző cselekményt követnek el, a büntető híróság vonja őket felelősségre. A Btk. a h i v a t a l i minőségben elkövetett bűncse­ lekményeket szigorúbban bünteti (közhivatalnoki jelleg). A Btk. 461. §-a értelmében közhivatalnok az, a k i h i v a t a l i (hatósági) teendők végzésére jogosítva vagy kötelezve van. Ezért nemcsak kinevezett alkalmazottak, hanem a felsőbírósági döntvények értelmében a postamesterek, posta­ ügynökök, kiadók, h i v a t a l i kisegítők, faluzó levélhordók a büntető tör­ vények alkalmazása szempontjából közhivatalnokok. Közhivatalnoki jogok: a) jog az illetményekhez, b) a hivatalos cím­ hez, c) szabadság-igény, d) igény a segélyhez, e) fizetési előleghez, ,f) nyugdíjhoz, g) mentesség katonai szolgálat alól háború esetére (fel­ mentés esetén), h) szolgálati egyenruhához való esetleges igény, i) men­ tesség bírói eljárás alól, (1. fennebb „felelősségnél"), j) kedvezmény az illetmények lefoglalásánál, k) utazási kedvezmények. Illetmények. Az állami tisztviselő fizetésre s ha természetben lakást nem élvez, lakáspénzre tarthat igényt. A fizetés mértékét az a fizetési osz­ tály állapítja meg, melvbe az illetőnek állása sorozva van. Egy-egy fize­ tési osztályon belül 2—5 fizetési fokozat van (1893 : I V . t.-c; 7000,11925. M. E. sz. rend.). A tisztviselő a fizetési osztályok egyes fokozataiba fokozatos elő­ léptetés útján jut. Az egyes fizetési fokozatokban eltöltött idő a várako­ zási idő. Az előléptetés a rangsor szerint történik, melyet v a l a k i a vele * g y létszámba tartozók közt (status) elfoglal. A rangsor megállapításának alapja a kinevezési okirat keltje. A rangsorba sorozásból a rangelsőbbség származik. A tisztviselő a magasabb fizetési osztályba kinevezés útján j u t . A kinevezésnél nem csupán a rangsor, hanem a szakképzettség, érdemesség, használhatóság a döntő. Egyes magasabb állami tisztviselők részére külön személyi pótlékok vannak rendszeresítve. Ha v a l a k i t eddigi fizetésénél kisebb állásra nevez­ nek k i , a jelenlegi és a régi fizetése közti különbözetet személyi pótlék­ ként élvezi, míg új fizetése a réginek összegét el nem éri. A lakáspénz a fizetési osztályok s a megállapított lakbérosztályok szerint változó. A kettőnél több családtaggal bírók magasabb lakbért élveznek. Kedvezményi idol nyernek azok az állami alkalmazottak, a k i k szer­ vezeti változások esetén megfelelő más állásra el nem helyezhetők, ha nyugdíjaztatásuktól közérdekből egyelőre el k e l l tekinteni. Az i l y egyé­ nek rendelkezési állapotba (állományba) helyeztetnek, melynek tartamát a miniszter szabja meg. Ebben az állapotban az érdekeltek a legutóbb élvezett fizetésük (lakpénzük) élvezetében maradnak. Az ebben az álla­ potban eltöltött időnek az. egy évet meghaladó része a nyugdíjba nem számítható be. A kinevezéssel, fizetési osztályba sorozással áll elő az igény a hiva­ talos címzéshez. A cím az állami alkalmazottaknak írásban és szóval az

166 állás megjelölése mellett való megszólítását, a címhez való igény ezeií megszólításhoz, címzéshez való jogot, igényt jelenti. Ha valakinek a magasabb állás címét adományozzák, ez a címzésen kívül a magasabbállás tekintetében más előjogot nem biztosít. A magasabb állás címével' és jellegével való felruházás az illetőnek, a magasabb állással járó illet­ mények és a fokozatos előléptetésre való igény kivételével, a magasabb állással járó m i n d e n egyéb előnyre jogot ad. A tiszteletbeli minőség rang­ helyet nem ad, s az érdekelt a hasonló jellegű tisztviselők sorában u t o l ­ sónak szerepel (P. R. T. 1900—22.). Az illetmények esedékesek: A fizetés a) első kinevezésnél attól a naptól kezdve jár, amely napon az illető a h i v a t a l i esküt letette, b) Ma­ gasabb fizetéssel egybekötött állásra való kinevezés esetén a magasabb fizetés a kinevezési o k i r a t keltét követő hónap első napjától kezdve jár, azonban ha a kinevezési o k i r a t a hó első napján kelt, a magasabb fizetés már annak a hónapnak az első napjától esedékes, c) Előléptetés esetén a magasabb fizetés a rendelet keltét követő hó első napjától kezdve jár (7000 M. K./1925. 42. p.).

A lakáspénz a) első kinevezés esetén a h i v a t a l i eskü letételének (első alkalmaztatás esetén a szolgálatba lépésnek) napjától jár, vagyis a leg­ közelebbi lakbérnegyedig a lakáspénznek az időhöz arányos részét külön k e l l kifizetni, b) Minden más esetben a lakáspénz a kinevezés, áthelyezé­ seknél az új állomáshely elfoglalásának napját követő lakbérnegvecí első napjától esedékes (5600. M. E./1924. 7. p.). Az illetmények kirovása, összege, esedékessége, az azokhoz való igény ügyében az elüljáró hatóság útján a keresk. miniszterhez felfolyamodásnak van helye. A miniszter határozata ellen a közigazgatási bíróságnál panasznak van helye (7000. M. E./1925. 134. p.). Az ideiglenes minőségű tisztviselők rendszerint 1 évi, az altisztek s egyéb alkalmazottak 2 évi kifogástalan szolgálat után véglegesíttetnek. A véglegesített alkalmazottak állásukból csak nyugdíjazás vagy f e g y e l m i eljárás útján bocsáthatók el. A tisztviselők, altisztek rendes fizetésének és fizetés természetével bíró pótlékának legfeljebb '/a része s ez csak úgy foglalható le bírói úton, hogy az érdekelt részére évi 2000 P. a foglaláson túl érintetlen m a r a d ­ j o n (1908 : X L I . t.-c. 6. §.). A családi pótlék nem foglalható le. A lakpénzt csak lakbérkövetelés fejében lehet lefoglalni. Egyéb járandóságok egy­ általán nem foglalhatók le. Napidíjaknak, munkabéreknek csak a n a p i 5 pengőt meghaladó része foglalható le. A nyugdíj, kegydíj része­ erejéig foglalható le, s ez is csak úgy, hogy a végrehajtást szenvedőnek évi 1200 pengő a lefoglaláson túl megmaradjon. Az özvegyek nyugdíja,, kegydíja, végkielégítése, nyugdíjmegváltása, v a l a m i n t a nevelési járulék nem foglalható le (1908 : X L l . t.-c. 6., 7. §.). A temetési járulékot 1 / 3 rész­ ben gyógykezelési, 2 / 3 részben pedig temetkezési költségek fejében lehet lefoglalni. A szolgálati viszonyból eredő követelések (adó, fizetési előleg, kár­ térítés, bírság, stb.), v a l a m i n t a nyilvános betegápolási költségek minden egyéb követeléseket megelőzően közigazgatási úton (hivatalból) vonatnak le. A levonás vagy annak mértéke ellen az előljáró hatósághoz f e l f o l y a ­ modásnak van helye. Az 1918 : X X I I . t.-c. értelmében a Pénzintézeti Központ az a l k a l m a ­ zottaknak pénzkölcsönöket nyújt. Családi pótlék (1912 : X X X Y . t.-c). Az alkalmazottak részére családi pótlék azok törvényes, törvényesített (édes vagy mostoha), nevelt (örökbe­ fogadott) gyermekei, felesége, törvényes a t y j a vagy anyja, teljes árva­ ságra j u t o t t vagy szülőtlen unokája után jár. összege h a v i 9—14 pengő. A családi pótlék tisztviselők gyermekeinek a 24-ik, kisebb tisztviselők, díjnokok, altisztek gyermekeinek a 16-ik évük betöltéséig jár. Ez utóbbiak részére a családi pótlék miniszteri engedéllyel a 24. évig meghosszabbítható, ha a gyermek tanulmányokat f o l y t a t s jó eredmény­ nyel t a n u l . Nőalkalmazott o l y esetben jogosult családi pótlékra, ha a gyermek atyja meghalt, vagy ha életben is, de teljes krresetképtelen.

167 állandó jövedelme (ellátása) nincs, vagy ha a gyermek atyjától külön­ válva élő nő igazolja, hogy a gyermeket ő ta r tj a el. A miniszter a fentie­ ken kívül még engedélyezhet egy i l y családtag után esedékes családi pótlékot o l y alkalmazott részére, a k i vele közös háztartásban élő, saját jövedelemmel nem bíró, a fentiekben nem említett más családtagokat tart el. Ha a családtag h a v i 32 pengőt meghaladó jövedelemhez j u t , a családi pótléknak reá eső részét be k e l l szüntetni. A családi pótlék&t érintő mindenféle változás be nem jelentése, késedelmes bejelentése, a felsőbbség félrevezetése, avagy hamis adatok bejelentése fegyelmi úton megtorlandó vétséget képez. Éjjeli szolgálat tartása esetén éjjeli pénz (72 fill.-től 2 P 80 fill.-ig) jár. Féléjjeli szolgálat után fél díj jár. Éjjeli mozgó- (kalauz-) postai meneteknél éjjeli pénz-pótlék van rendszeresítve. Órapénz jár a mozgó-, kalauzpostai alkalmazottaknak az úton (ko­ csiban) töltött idő után (óránkint 18—36 pengőfillér). A hivatalos órákon iúl szolgálatban töltőit időért óránként megálla­ pított rendkívüli díj jár, mely a fizetési osztályok szerint emelkedik. M i n t h o g y a postaalkalmazottak üzemi jutalékban részesülnek ( l . alább), a feltorlódott teendőket lehetőleg rendkívüli díjazás nélkül tartoznak elvégezni. Kiküldetések, hivatalos utazások, áthelyezések alkalmával az. alkal­ mazottaknak utazási (átköltözési) illetményekre van igényük, mely a l a k u l . a) a megállapított s fizetési osztályok szerint növekedő napidíjakból, b) a vasúti- (hajó-) menetdíjakból, (tisztviselőknek a V I . fizetési osztályig: I . oszt., V l l — X I . fizetési osztályban I I . osztályú, altiszteknek s egyéb alkalmazottaknak 111. oszt. vasúti jegy; gőzhajón tisztviselőknek I. oszt., egyéb alkalmazottaknak I I . oszt. hajójegy jár), c) tengelven való utazás­ nál kilométerenkint megállapított kilométerpénzből, d) átköltözés esetén bútorkárpótlásként nőtlen tiszviselőknek, gyermektelen özvegyeknek 1 havi, 1—2 családtaggal átköltözőknek 2 havi, azontúl 3 havi fizetésnek megfelelő összegben (gyakornoknak, díjnoknak nem jár), e) málha túl­ súlyra vau jogosultságuk áthelyezéskor a tisztviselőknek és pedig a nőt­ leneknek (gyermektelen özvegyeknek): 50 kg., 1—2 családtaggal utazók­ n a k : 100 kg., azonlúl 200 kg. súly után. Azoknak, akiknek vasúti arc­ képes igazolványuk van, a vasúti díjnak tényleg fizetett összegét térítik meg. A k i k nem egész napra utaznak el, a napidíjnak csak felére vagy negyedére t a r t h a t n a k igényt. Az utazásról, annak befejezésekor, utazási számlát k e l l készíteni s azt az utazás befejezése után 14 nap alatt k e l l beterjeszteni. Különleges postai illetmény az üzemi jutalék, melyben a személyzet a feldolgozott munkaegységek után, a végzett teendők jelentőségének foka szerint részesül. A munkakörök fontosság szerint meghatározott egységdíjú osztályokba osztottak s az illető munkakörbe beosztott alkal­ mazott az illető ügykörre megállapított egységdíjnak a h a v i munkaegy­ ségek számával való szorzata alapján alakuló összeget kapja havi üzemi jutalék fejében. Ehhez járul a több idegen nyelvet beszélő alkalmazot­ taknál a nyelvpótlék s az értékcikkárusítási, portó és hiánylati jutalék. A közigazgatási szolgálatban és hivatalvezetői, hivatalvezetőhelyettesi, osztályvezetői megbízásban levők megállapított átalányösszegeket élvez­ nek, melyek fontosabb ügykörbe beosztottaknál a rendesnél magasabbak. Az üzemi jutalék célja a munkakedv, ügybuzgalom fokozása a hivatal­ ból való kimaradás eseteinek apasztása, mert a hivatalvezetők, helyette­ seik s a közigazgatási és műszaki tisztviselők kivételével, k i k n e k az üzemi jutalék a szolgálatból távol töltött idő bizonyos részére jár, a többi alkalmazott a távol töltött időre üzemi jutalékban nem részesül. Az év folyamán élvezett üzemi pótlék bizonyos része a költségvetési év végén, m i n t kiegészítő üzemi jutalék, egy összegben külön esedékes. Üzemi j u t a ­ lékban a postamesterek is részesülnek. Szolgálati egyenruházatban az altiszti személyzet részesül s azzal hivatalból látják el. Az altiszti személyzet lábbeli átalányban is részesül. Az állami kinevezett alkalmazottaknak és a nyugdíjasoknak, Delük

168 együtt élő feleségeik és 10 éven felüli ellátásuk alatt álló gyermekeik részére kedvezményes vasúti menetjegyre t a r t h a t n a k igényt. E célra a félárú jegy váltására jogosító arcképes igazolvány szolgál, melynek érvé­ nyét az államvasúti igazgatóság (üzletvezetőség) útján évről-évre meg lehet hosszabbítani. A k i az igazolványt ki nem váltja, e kedvezményben nem részesül. * Szabadság. Az évi szabadságidő nagyobb a nagyobb előképzettségű, a hosszabb szolgálattal rendelkező, a magasabb életkorú, ininősítettebb munkát végző alkalmazottaknál. A hivatalvezetők i n d o k o l t , váratlan eset­ ben még azonfelül esetenkint legfeljebb 3 n a p i szabadságot adhatnak, de évente legfeljebb 9 napot. Az alkalmazottak, ha szorult helyzetbe j u t n a k , segélyt, avagy fize­ tési előleget kérhetnek, melyet indokolt esetben kérvény alapján az igaz­ gatóság (vezérigazgatóság) engedélyez. A személyzet segélyezése a posta jóléti szövetkezetének a bevonásával, másrészt az e célra alkotott igaz­ gatósági és központi segélyező bizottságok útján is történik. A fizetési előleg megállapított részletekben téríthető vissza (1 h a v i fizetésnek meg­ felelő: 3, 2 havinak megfelelő: 6 részletben). Fizetési előleget csak azok nyerhetnek, k i k n e k fizetése tartozással nincs megterhelve. Érdemes buzgó alkalmazottak jutalomban részesíthetők. I l y j u t a l ­ mak az üzemi jutalék terhére is adhatók. A betegséget a h i v a t a l i elöljárónak be k e l l jelenteni s kívánatra a betegséget orvosi bizonyítvánnyal k e l l igazolni. Hosszabb betegség után az előljáró hatóság a betegnek hatósági orvossal való felülvizsgálata iránt intézkedik, s indokolt esetben a nyugdíjazási eljárást megindítja. Tartós szolgálatképtelenség esetén, illetve egy év elteltével a beteg nyugdíjazása iránt k e l l intézkedni. Ha v a l a k i o l y betegségben szenved, hogy gyógy­ kezelése m i a t t lakóhelyéről el k e l l távoznia, a közvetlen elöljárójától (hivatalvezető) távozási engedélyt nyerhet a jelzett körülmény igazolása esetén. Az üdülésre szoruló postaalkalmazottak fürdői postahivatalokhoz küldetnek k i , ahol a szolgálat ellátása után a fürdő használatát biztosítják részükre. A kirendelés ideje alatt az egyes fürdőhelyek szerint változó összegű kiküldetési átalányban, az. altisztek élelmezési díjban részesülnek. A m. k i r . postának nagyarányú betegségbiztosító intézete, külön kórháza, tüdőbeteg-szanatóriuma, több üdülőtelepe van. A tényleges katonai szolgálatra bevonuló alkalmazottak eddig az első 8 hétre fizetésük és lakpénzük élvezetében megmaradtak. A tény­ leges katonai szolgálatra bevonuló kinevezett alkalmazottak eddig szám­ felettivé váltak, ezen idő alatt elő nem léptek, a k a t o n a i szolgálat letel­ tével való jelentkezésük után azonban illetményeik élvezetébe j u t o t t a k . A ki nem nevezett, de 1 évi szolgálattal bíró alkalmazottak a k a t o n a i szolgálat idejére illetményeik nélkül szabadságoltattak. A fegyvergyakor­ latok tartama alatt a kinevezett alkalmazottak illetményeiket megkapták, a nem állandó alkalmazású alkalmazottak (díjnokok, segédszolgák, távíratkézbesítők, stb.) is méltányosságból illetményeik élvezetében 4 hétig meghagyhatok voltak. A kérdés a véderőviszonyok rendezése során újabb szabályozást fog igényelni. A tisztviselők minősíttetnek, amelynek eredménye a kinevezéseknél, soronkívüli előléptetéseknél, megbízatásoknál nagy szerepet játszik. A minősítés az erre alakított: bizottságban történik (hivatalvezető, helyet­ tese s az előljáró hatóság által jelölt tag). A minősítés kiterjed az érde­ kelt egészségi állapotára, képességeire, szorgalmára, munkaeredményére, hivatalban s azon kívül való viselkedésére s felöleli azt a véleményt is, hogy az illető magasabb állásba jutásra érdemes-e, s igenlő esetben soronkívül vagy rendes sorban. A minősítés eredményét az „Alkalmaztatást kimutatás" tünteti fel. Az alkalmazottak személyi viszonyai a „Szolgálati táblázat"-hai\, a „Személyi íp"-ben és „Betegségi ( V - b e n tartatnak nyilván, melyek két elsőjébe minden az illető egyént érdeklő esemény feljegyzést nyer (szc-

169 mélyi adatok, kinevezés, előléptetés, áthelyezés, büntetések, stb.). A beteg­ ségi ívben a szolgálatból való kimaradások esetei jegyeztetnek fel. A hivatali alkalmazás megszűnik: az alkalmazott halála, lemondás, ha az alkalmazás meghatározott időre történt, ennek az időnek lejártá­ v a l , ha az illetőt a bíróság hivatalvesztésre, vagy viselt hivatala elvesz­ tésére ítéli, ha fegyelmi úton elbocsátják, vagy végleg nvugdíjazzák. Nyugdíjazás. (1912 : L X V . t.-c; 5100/1924. M. E. és 7000/1925. M. E. sz. rend.) Az ellátásra igényt t a r t h a t n a k a rendszeresített állásokra állandó évi fizetés (bér, zsold) mellett alkalmazott állami tisztviselők, altisztek, szolgák, a nem rendszeres évi fizetés (bér, zsold) mellett állandóan alkal­ mazott állami altisztek és szolgák s az állami hivataloknál, intézeteknél stb. állandóan alkalmazott napszámosok és munkások. Az ellátás alapja a szolgálali idő s a legutóbb élvezett javadalmazás. Az előzetes alkalmazás (gyakornoki, gyakornokjelölti, íorg. díjnoki, díjn o k i , napszámosi, muukási minőségben) beszámítás alá esik (órabéres nem*. A postamesteri hivatalnál eltöltött szolgálat, 30 napnál kisebb megsza­ kítás esetén, a nyugdíjba felerészben beszámít, ha 1925. július l-e előtt lett az illető nyugdíjazva, ezen időponton túl a jelzett szolgálatot teljes egészében beszámítják. A m i k o r a szolgálat megkezdésének pontos idő­ pontja nem állapítható meg, az eskü letételének napját k e l l alapul venni. A szolgálati idő beszámításánál az egész éveken felül maradó s 6 hónapot meghaladó idő egész évnek veendő, a 6 havi, vagy annál kisebb évhányad pedig figyelmen kivül marad. A hadjáratban résztvett, vagy hadifogságba esett alkalmazott ellátá­ sának megállapításánál hadi év hozzászámításának van helye. Az ellátásra való igény azzal a nappal áll be, amellyel az alkalma­ zottat a tényleges szolgálat köteléke alól felmentették. Az ellátásnak kül* földön való élvezetéhez az illető miniszter engedélye szükséges. A tisztviselők 1>2%, az altisztek és szolgák 1% nyugdíjjárulékot fizetnek a tényleges szolgálat tartama alatt. Nyugdíjra igényt az a véglegesen alkalmazott tisztviselő, altiszt, szolga tarthat, akinek legalább 5 évi beszámítható szolgálati ideje van. Az ideiglenes minőségben alkalmazott csak 10 évi beszámítható szolgálat után. A nyugdíjazást az érdekelt kérelmére el kell rendelni, ha a) az illető o l y testi vagy szellemi fogyatkozásban szenved, mely őt a szolgálat ellátására végleg, vagy tartósan képtelenné teszi, b) ha a beszámítható javadalmazással egyenlő összegű nyugdíjra igényt adó szolgálati idejét betöltötte, vagy c) ha 60-ik életévét betöltötte. Hivatalból lehet a nyugdíjazást elrendelni, ha az a), b) alatt emlí­ tett feltételek valamelyike bekövetkezett, vagy c) az illető 65-ik életévét betöltötte, avagy d) betegség folytán több m i n t 1 évig tényleges szolgá­ latot nem teljesített. Állandó munkás, napszámos csak teljes szolgálat­ képtelenség esetén t a r t h a t igényt nyugbérre, ha megszakítás nélkül 10 éven ét volt alkalmazva. A tisztviselő, altiszt, szolga nyugalomba helyezése végleges, ha az illető: a) a beszámítható javadalmazással egyenlő összegű nyugdíjra igényt adó szolgálati idejét, vagy b) 60-ik életévét betöltötte.. Más eset­ ben a nyugdíjazás ideiglenes. Az ideiglenesen nyugdíjazottat a szolgá­ latba vissza lehet venni hasonló állásra, mint amilyent nyugdíjba helye­ zésekor betöltött. Ha a szolgálatképesség megállapítása után, a szolgá­ latba lépésre vonatkozó felhívásnak az illető nem tesz eleget, nyugdíját beszüntetik s a nyugdíj-igényét saját személyére nézve elveszti. A nyugdíját a 10-ik beszámítható szolgálati évig a tényleges szol­ gálatban utoljára élvezett beszámítható javadalmazás 40%-ával, azontúl a 40-ik szolgálati évig m i n d e n év után a jelzett javadalmazás további 2%-áoal k e l l megállapítani. Ennél több, hosszabb szolgálat után sem jár. A nyugdíjra igénnyel bíró tisztviselő, v a l a m i n t a rendszeres évi fize­ tést élvező altiszt és szolga lakáspénzre is jogosult. Ennek összege a n n y i , m i n t a tényleges szolgálatban ugyanazon fizetési osztályban 2 családtag után jár.

170 A k i nyugdíjra még nem jogosult, azonban a szolgálat teljesítéséből kifolyólag szenvedett baleset, vagy valamely más hirtelen, időbelileg pon­ tosan meghatározható, viszonylag rövid időszakon belül beállott rend­ kívüli esemény folytán vált szolgálatképtelenné, olyannak tekinthető m i n t h a nyugdíjra igényt adó legkisebb szolgálati idejét már betöltött* volna (kedvezményes nyugdíj), Ha az illető a nyugdíjra igényt adó leg­ kisebb szolgálati idejét már betöltötte, őt i l y esetben az őt egyébként megillető nyugdíjnál magsabb nyugdíjban lehet részesíteni, melynek összegét aminiszter állapítja meg. Ez nem lehet nagyobb a legutóbb élvezett javadalmazás összegénél. A nyugdíj megváltását lehet kérni, ha az érdekelt minden további igényről lemond s ha korához és egészségi állapotához mért valószínű élettartamát hatósági orvosi bizonyítvánnyal igazolja. Ha az illető nős, csatolni k e l l a feleség nyilatkozatát, melyben ellátási igényeiről lemond. Ha kiskorú gyermek van, a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. A meg­ váltást a miniszter csak figyelmet érdemlő esetekben engedélyezi s a megváltási összeget is megszabja. Azt a tisztviselőt, altisztet és szolgát, a k i a nyugdíjra igényt adó leg­ kisebb szolgálati idejét még nem töltötte be, ha a nyugdíjazás feltételei beállottak, végkielégíteni k e l l . Ennek összegét a tényleges szolgálatban utoljára élvezett beszámítható javadalmazás a l a p u l vétele mellett 5 be­ számítható évig: a jelzett javadalmazás 1 évi összegében, 5—10 évi szol­ gálati idő esetén: a jelzett javadalmazás 2 évi összegében k e l l megálla­ pítani. Napszámos, munkás végkielégítésre nem t a r t h a t igényt. özvegyi nyugdíj. A nyugdíjra igényt adó szolgálati idő betöltése után a tényleges szolgálatban, valamint a nyugdíjazott állapotban elhalt tisztviselő, altiszt és szolga özvegyének igénye v a n özvegyi nyugdíjra: a) ha férjével a tényleges szolgálat ideje alatt vagy azt megelőzőleg lépett házasságra, b) ha a házasság megkötésekor a férj még nem v o l t 5? éves, c) ha a házasság a férj halálát legalább 3 hónappal megelőzőleg kötte­ tett és d) ha az özvegy a férj halálakor azzal együtt élt. Az özvegyi nyug­ díj a férj beszámítható javadalmazása után nyer megállapítást s összege a férj illetménytáblázat szerinti fizetésének 50%-a. Szolgálati baleset folytán elhunyt után az özvegy 5 évi szolgálat nélkül is kaphat nyugdíját, 5 évi szolgálati időn túl, a rendes özvegyi nyugdíj másfélszerese utalványozható. Az özvegyi nyugdíj megváltható, a megváltási összeg az özvegyi nyugdíj és lakbér 2 évi összegénél nem lehet nagyobb. Nyugdíjigényt nem szerzett végleges alkalmazottak után az özvegy a férj legutóbbi beszámítható javadalmazása %-ének megfelelő vég­ kielégítésre bír igénnyel. A nevelési járulék címén tisztviselőnél minden gyermek után (azok 24. évéig, altiszteknél, szolgáknál 16. életévig) az özvegyi nyugdíj 1/5-e jár árvánkint. A nevelési járulékot altiszteknél, szolgáknál a tanulmá­ n y o k sikeres folytatása esetén a 24-ik életévig meg lehet hosszabbítani. Az árvák elvesztik az ellátást, ha havonta 32 P. vagy ennél nagyobb összegű ellátáshoz, jövedelemhez j u t n a k . Az o l y végleges alkalmazottak árvái, k i k n e k szülője nyugdíjigény­ n y e l nem bírt, az utolsó tényleges szolgálatbeli beszámítható javadalma­ zás egy évi összegének J-í-ére bírnak végkielégítéskép igénnyel. Az özvegyi nyugdíj és nevelési járulék együttvéve nem lehet több, m i n t a férj beszámítható utolsó javadalmazásának (nyugellátásának) egy évi összege. Ha a tényleges szolgálatban elhalt után az özvegyi nyugdíj és a nevelési járulék együttesen ennél kevesebb volna, úgy a különbözet­ hez az özvegynek (árváknak) 3 hónapig igényük van. Temetési járulék a tényleges és nyugdíjas állapotban elhalt tiszt­ viselő, altiszt és szolga után jár annak- a részére, a k i az elhalt gyógykeze­ léséről és eltemetéséről gondoskodott. Ennek összege a járandóság (fize­ tés, nyugdíj) 1 h a v i összegében van megállapítva. Azonfelül a posta jóléti szövetkezetétől és betegbiztosító intézetétől is jár megállapított összegű temetkezési segély.

171 Dijnokok azok, a k i k napidíj élvezete mellett tisztviselői ügykörbe vágó teendők végzésére vannak alkalmazva (1897 : X X I V . , 1907 : X I X . t.-c.). Ide tartoznak a forgalmi dijnokok is. A d i j n o k o k szolgálatba léptükkor fogadalmat tesznek. Egy évi k i f o ­ gástalan szolgálat után értesítéssel láttatnak el, vagyis állandósíttatnak. Egy haoi felmondással elbocsáthatók. Szabadságidejük évente 14 nap. Elbocsátás esetén a határozat ellen az igazgatóságnál e célra alakított díjnoki fegyelmi bizottsághoz panasszal fordulhatnak. A szolgálati idő szerint növekedő napidíjban részesülnek. A díjnok, valamint annak öz­ vegye, árvája csak a díjnok 10 évi szolgálata esetén szerez ellátási igényt. A díjnoki nyugdíj a szolgálati idő szerint fokozódó összegű. A 10 évi beszámítható szolgálat után elhalt díjnok özvegyének nyug­ díja a férj járandóságának 50%-a. A nevelési járulék minden gyermek után (16 évig) az özvegyi nyugdíj 10%-a. Ez a tanulmányok sikeres foly­ tatása esetén a 24-ik évig engedélyezhető. Szolgálati baleset folytán elhalt díjnok után a nevelési járulék gyermekenként felemelhető. A díjnok özve­ gyének vagy árváinak végkielégítésre igényük nincsen, de kivételesen végkielégítést lehet részükre engedélyezni. A temetési járulék a d i j n o k o k után is jár. A segédszolgák napibérrel alkalmaztatnak ideiglenes hiányok pót­ lására, felvételük sorrendjében előjegyzésbe vétetnek s altisztekké (szol­ gákká) üresedés esetén ebben a sorrendben neveztetnek k i . Fegyelmi eljárás. A fegyelmi eljárást az 5526—1920. számú keresk. m i n . rendelet az ú. n. postai fegyelmi rendtartás szabályozza, mely úgy az állami postaszemélyzetre, m i n t a postamesterekre érvényes. A fegyelmi rendtartás a k o r színvonalán álló alkotás, melynek méltányos rendelke­ zései az igazság érvényesülését biztosítják. Enyhébb beszámítás alá eső cselekményekkel szemben rendbünteté­ sek rovatnak k i . Ezek: a) szóbeli megintés, b) írásbeli dorgálás, c) pénz­ bírság. Az egy hónapban kiróható pénzbírság a havi fizetés 1%-ánál na­ gyobb nem lehet. Rendbüntetést az igazgatóság s a hivatalvezető róhat k i . Az alkalmazottakat az üzemi jutalék terhére is meg lehet bírságolni. A pénzbírság kiszabása ellen az érdekelt 15 napon belül a postavezérigazgatósághoz szolgálati úton írásbeli panaszt nyújt be, a m i azonban a bírság behajtását nem akadályozza. A postavezérigazgatósóg azonban i n d o k o l t esetben a bírságot törölheti s visszatéríttetheti. A súlyosabb mulasztások; szolgálati vétségek fegyelmi eljárást s fegyelmi büntetést vonnak maguk után. A fegyelmi rendtartás ezeket a vétségeket (1. a 25. §-ban) részletesen felsorolja. A kincstári személyzetre kiróható fegyelmi büntetések a követke­ zők: a) írásbeli dorgálás, b) pénzbüntetés, c) az előléptetésből meghatá­ rozott időre való kizárás, d) büntetésből való áthelyezés az átköltözési költségek megtérítésére való igény kizárásával, e) lejebbítés alsóbb fize­ tési fokozatba, illetve fizetési osztályba, vagy csoportba, f) a szolgá­ latból való elbocsátás, minden szerzett ellátási igény elvesztése, vagy méltánylást érdemlő indok esetén kivételes engedélyezés mellett. Mellékbüntetések: állásból vagy fizetésből való felfüggesztés esetén a visszatartott illetmények elvesztése, továbbá a részjuialéknak vagy bizonyos százalékának elvesztése. A fegyelmi ügy keretében dönteni k e l l azonfelül a netán felmerült vizsgálati költségek viselésének, vagy kár esetén a kárösszeg megtéríté­ sének ügyében is. A postamesterekre kiróható büntetések: a) írásbeli dorgálás, b) pénz­ büntetés, c) az illető h i v a t a l i kezelésére való alkalmatlanság kimondása mellett, a tiszti szerződés felmondása, annak kijelentése mellett, hogy a postamester kisebb, vagy távíró-távbeszélővel nem egyesített más hiva­ talhoz kinevezhető, d) büntetésből való elbocsátás a pt. szolgálatból való kizárás mellett. A vizsgálati költség és kár megtérítése ügyében i t t is határozni kell. A fegyelmi büntetések, az elbocsátás esetét kivéve, halmozva is alkalmazhatók.

172 Az elbocsátás büntetése az összes illetmények, a szolgálati cím és jogok s úgy az alkalmazottak, m i n t hozzátartozói ellátási igények elvesz­ tését vonja maga után. A fegyelmi bizottság az elbocsátás kimondása esetén, v a l a m i n t az 1912 : L X V . t.-c. (nyugdíjtörvény) 7., 45. és 60. §-aiban meghatározott esetekben mérlegeli, hogy az ellátás kivételes engedélyezése nem méltányos-e. Igenlő esetben az ellátásnak az 1912 : L X V . t.-c. fent­ említett §-aiban jelzett mértékig való engedélyezésére javaslatot tesz, melynek ügyében a postavezérigazgatóság a felebbezés során, vagy a felebbezés nem léte esetén is felterjeszthető i r a t o k alapján a p. ü. minisz­ ter hozzájárulásával dönt. A fegyelmi eljárás elrendelésére illetékes a közigazgatási és mű­ szaki, valamint a forgalmi, az üzemi kezelési és műszaki személyzet s az üzemi segédszemélyzet, továbbá a postamesterek ellen a keresk. miniszter, vagy a postavezérigazgatóság, illetve alárendelt személyzetével szemben a postaigazgatóság, illetve a műszaki felügyelőség vezetője. A postaigazga­ tóságok, a műszaki felügyelőségek vezetői s ezek helyettesei ellen, v a l a m i n t a központ alá közvetlenül tartozó hivatalok személyzete ellen a posta­ vezérigazgató, vagy a keresk. miniszter rendeli el. A postavezérigazgató­ sági személyzetre a (miniszteri) központi tisztviselőkre vonatkozó fegyelmi szabályok érvényesek. A vidéki műszaki felügyelőségek személyzetének fegyelmi ügyeire nézve a székhelyükön levő postaigazgatóság fegyelmi bizottsága illetékes. Az ideiglenes minőségben kinevezett, illetve kinevezés nélkül ideig­ lenesen felvett alkalmazottak ellen, ha a feltételeknek meg nem felelnek, vagy szolgálati vétséget követnek el, fegyelmi eljárást nem k e l l indítani, hanem őket előljáró hatóságuk közigazgatási úton, kinevezésük vissza­ vonása mellett, a szolgálat alól felmenti, illetve a szolgálatot nekik 1 hó­ napra felmondja. A postaszámvevőségi személyzet fegyelmi ügyeire nézve az állami számvitelről szóló 1897 : XX. t.-c. 91—83. §-ainak s a végrehajtási uta­ sítás 234—236. §-aiiiak a rendelkezései irányadók. E szerint ez ellen a személyzet ellen a számvevőségi főigazgató, vagy a keresk. miniszter rendeli el a fegyelmi eljárást. Ennek lefolytatására a postavezérigazgatóság fegyelmi bizottsága illetékes. Ennek határozatait a keresk. m i ­ niszterhez lehet megfellebbezni. A számvevőség főnökére a törvény­ hatósági közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya bír illeté­ kességgel. A dijnokok fegyelmi ügyeire az 1897 : X X I V . t.-c. s az ennek kap­ csán k i a d o t t rendeletek (P. R. T. 1899—2.) irányadók. Ezek ügyében a postaigazgatóság határoz. A határozat végérvényes s ellene az igazga­ tóság kebelében alakított díjnoki fegyelmi bizottsághoz b i r t o k o n kívül lehet felfolyamodni. A nyugdíjazott alkalmazottak s azok nyugdíjas özvegyei ellen az 1912: L X V . t.-c. 44., 59. §-aiban (állampolgárság elvesztése, külföldi szol­ gálatbalépés, hivatalvesztésre, szabadságvesztésre ítélés, tényleges szolgá­ latban elkövetett súlyos cselekmény stb.) jelzett esetekben (9. §.) az elévü­ lési határidőn belül (36. §.) fegyelmi eljárás rendelhető el. Ugyanennek van helye, ha nevezettek államellenes magatartást tanúsítanak, a bün­ tető törvényekbe ütköző cselekményt követnek el, a h i v a t a l i t i t k o t elárul­ ják, vagy közmegbotránkoztatást okozó erkölcstelen életmódot f o l y t a t ­ nak. Kiróható büntetések: pénzbüntetés, a nyugdíj egészben, vagy rész­ ben való elvesztése. Az eljárásra az a postaigazgatóság illetékes, amely­ nek kerületében az érdekelt l a k i k . Engedéllyel külföldön lakónak ügyé­ ben a fegyelmi eljárás elrendelése iránt a postavezérigazgatósághoz k e l l előterjesztést fenni. Ha valamely alkalmazott nem orvosilag igazolt betegség, hanem testi, vagy szellemi fogyatkozás (korlátolt ítélőképesség, szabályok elsajá­ títása s a kellő szakismeret megszerzésére szükséges képesség hiánya) m i a t t lesz szolgálatképtelen, az 1912 : L X V . t.-c. 32. §-a értelmében ellene fegyelmi eljárást k e l l indítani s a szolgálatra való alkalmatlanságát k e l l fegyelmi úton megállapítani.

173 A maga tisztázása végett bárki kérhet maga ellen fegyelmi vizsgá­ latot, melyet el k e l l rendelni s fegyelmi úton k e l l befejezni. A fegyelmi eljárás alá vontat a vizsgálat elrendelésekor vagy utóbb a vizsgálat során is az elrendelésre illetékes hatóság vezetője (nem a vizsgálóbiztos) a szolgálatból való eltávolítás végett bizonytalan időre a szolgálat alól felmentheti, vagy indokolt esetben hivatali állásától és fizetésétől is írásbeli határozattal felfüggesztheti. A hatóság vezetője az elrendelt felfüggesztést, ha a vizsgálat során azt indokoltnak és helyén­ valónak találja, meg is szüntetheti. A felfüggesztést, tekintettel annak megbélyegző hatására, csak valóban indokolt esetben szabad elrendelni, ha az érdekelt vád alá helyeztetik, csőd, gondnokság alá kerül, ha a hiva­ t a l tekintélye, a szolgálat érdeke, biztonsága, közérdek kívánja, (ha az illető a szolgálatot i n d o k o l a t l a n u l megtagadja, vagy a szolgálatban való meghagyása a vizsgálat sikerét kockáztatja, vagy a kincstár károsítását idézné elő, avagy ha a vétség o l y súlyos, hogy a szolgálatból való elbo­ csátással lesz előreláthatólag büntetve). Méltánylást érdemlő körülmények (betegség, szűk anyagi helyzet, terhes családi viszonyok) esetén az illető a felfüggesztés alatt is illetmé­ nyeinek teljes élvezetében meghagyható (1912 : E X V . t.-c. 13. §.). Egyéb­ ként a felfüggesztett fizetését, s minden egyéb mellékjárandóságát és pótlékát azon hó végével, melyben h i v a t a l i állásától és fizetésétől felfüggesztetett, be k e l l szüntetni, s az illető a fentieken felül a fizetésének 50%-áig terjedhető ellátásban (élelmezési illetményben) részesíthető. Nyugdíjasnál nyugdíja élelmezésidíjszerű korlátozásának vagy megszün­ tetésének büntetőbírósági ítéleten kívül nincs helye, hanem a fegyelmi határozat szabja meg, hogy a nyugdíjat egészben vagy részben meg­ t a r t j a vagy elveszti. A fizetés visszatartható része, v a l a m i n t egyéb vissza­ t a r t o t t nem terhes illetmények és pótlékok az érdekelt részére, csakis abban az esetben szolgáltathatók ki, ha a fegyelmi határozat külön k i ­ mondja, hogy ezeket ki k e l i szolgáltatni ("000/M. E. 1925. sz. rend. 41. p.). A fegyelmi eljárás elrendelése után a hatóság a fegyelmi tárgyalásra határidőt tűz k i , s arról a fegyelmi eljárás alá vont egyént 15 nappal előbb írásban értesíti, jelezvén, hogy azon idő alatt az illető jogosult a vizsgálati iratokba betekinteni, a postaalkalmazottak közül védőt válasz­ tani s írásbeli végvédelmi nyilatkozatát benyújtani. Egyúttal felhívja a hatóság a fegyelmi eljárás alá vont egyént, hogy a tárgyaláson egyedül vagy védője kíséretében jelenjen meg, vagy védőjével képviseltesse ma­ gát. Ha ezt az érdekelt nem teszi, s végvédelmi nyilatkozatot sem küld be, úgy a védelemről lemondottnak t e k i n t e t i k , s a tárgyalást megtartják. Az érdekelt kérheti, hogy hivatalból rendeljenek ki részére védőt, amit teljesíteni kell. A védőt a tárgyalásra meg k e l l hívni. Az elsőfokú fegyelmi bizottság elnökét vagy ennek akadályoztatása esetén az elnökhelyettest, s a fegyelmi bizottság tagjait a keresk. minisz­ ter 2 év tartamára nevezi k i . A postaszemélyzet egyes kategóriáinak országos egyesületei az igazgatóság székhelyén levő alkalmazottak közül 5—5 tagot és 5—5 póttagot jelölnek. Az igazgatóság az elnököt, elnök­ helyettest saját hatáskörében kijelöli s a kerületébe tartozó személyzet egyes kategóriáiból 2—2 rendes és 2—2 póttagot saját maga is kijelöl, s ezeknek, v a l a m i n t az egyesületek által jelölt tagok és póttagok közül még 2—2 rendes és 2—2 póttag együttes kinevezése iránt a keresk. m i ­ niszterhez előterjesztést tesz. A fegyelmi bizottság ötös tanácsban ítélkezik, mely az elnökből, s 4 egyenlő szavazati joggal bíró tagból alakul. A bizottság úgy a l a k u l meg, hogy a tagok felerészben az igazgatóság, felerészben az egyesületek által jelöltek sorából kerülnek k i , akként, hogy abban a két közigazga­ tási tagon kívül a fegyelmi eljárás alá vont 2 kartársa képviselve legyen. Az érdekeltnek felebbezési joga van a fegyelmi eljárásnak, a hiva­ taltól és fizetéstől való felfüggesztésnek elrendelése s az I. fokú határozat ellen a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül. A felebbezés a postavezérigazgatósághoz, s ennek határozata ellen a keresk. miniszter­ hez történik. Két egybevágó határozat ellen nincs felebbezésnek helye.

174 A jogerős fegyelmi büntetési az érdekelt személyi okmányaiban előjcgyzik. A bejegyzett fegyelmi büntetés törlését 2 év múlva kérelmezni lehet. Az elévülés kizárja a fegyelmi eljárás megindítását s a büntető­ törvényekben, valamint a nyugdíjtörvény (1912 : L X V . t.-c.) 44. és 59. §-ában jelzett elévülési határidők i t t is irányadók. A szolgálatba való felvétel Kérelmezése alkalmával o l y körülmény elhallgatása, m e l y a fel­ vételt kizárta volna, fegyelmi vétség, azonban ha az illető alkalmazott a felvétel óta 10 éven át kifogástalanul szolgált, a fegyelmi vétség ezen határidő alatt, egyébként minden más esetben 3 év alatt évül el. Üjrafelvételt kérhet a fegyelmi büntetésből elbocsátott, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 év alatt, ha a fegyelmi eljárás során fel nem használt o l y bizonyítékot t u d előterjeszteni, amely a javára kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna; vagy ha valamely bűn­ cselekmény m i a t t bocsátották el, s a bíróság ügyében megszüntető vagy felmentő határozatot hozott. Ugyanezt kérheti az érdekelt halála után az e l h u n y t házastársa vagy árvája. A 11. és I I I . fokú (vezérigazgatósági, keresk. miniszteri) fegyelmi bizottsági eljárás az ezen fórumoknál alakított fegyelmi bizottságok előtt történik. Ezeknél a bizottsági tárgyaláson a vádlott, a védő általában nem jelenik meg. Betegség és balesetbiztosítás. E r r e nézve az 1907 : X I X . t.-c. rendel­ kezései az irányadók. A törvényben jelzett jövedelmi határokat figye­ lembe véve, a kincstári postaszemélyzet úgy a betegség, m i n t a baleset esetére való biztosítás kötelezettsége alól ki van véve. A postamester, postaügynök, postaszállító alkalmazottai közül azo­ kat, a k i k n e k a postaszolgálat főfoglalkozását képezi ( h i v a t a l i kisegítőket nem), betegség és baleset ellen való biztosítás végett köteles a postamester (postaügynök, postaszállító) a kerületi munkásbiztosító pénztárnak beje­ lenteni. Maguk a postamesterek, postaügynökök, postaszállítók, m i n t munkaadók, nem esnek biztosítási kötelezettség alá. Baleset ellen az „üzem"-nél alkalmazottak lévén biztosítandók, a h i v a t a l i (irodai) munkát végző személy nem esik baleseti biztosítás alá. Ekkép tehát csak a kocsi­ sok, küldöncök, faluzólevélhordók balesetbiztosítási kötelezettsége áll fenn. Betegség esetére való biztosítási kötelezettség alá esnek a faluzó­ levélhordók, kézbesítők, küldöncök, kocsisok a fizetés (bér) nagyságára való tekintet nélkül, továbbá a kiadók, kiadójelöltek, a nem családtag h i v a t a l i kisegítők. A törvény 10. §-a kimondja, hogy a vasutak baleset esetére való felelősségét megállapító 1874 : X V I I I . t.-c. rendelkezései az annak hatálya alá tartozó alkalmazottakra, amennyiben azok az 1907 : X I X . t.-c. értel­ mében való balesetbiztosítás hatálya alól kivétetnek, továbbra is érvény­ ben maradnak. A kártalanítás mértékét az 1907 : X I X . t.-c. V I I . fejezete a sérülés mértéke szerint növekedő skála szerint állapítja meg az e törvény szerint biztosítás alá eső egyénekre nézve. Az 1S74 : X V I I I . t.-c. alapján a vasút által fizetendő kártérítést a bíróság állapítja meg szabad mérlegelés alapján. Amennyiben adott esetekben az 1907 : X I X . t.-c. V I I . fejezete alapján fizetendő kárpótlás a valódi káron a l u l marad, a vasút köteles az 1874 : X V I I I . t.-c. alapján a meg nem térített kárt viselni. Az o l y baleset ese­ tében p l . , m i k o r a pályaudvaron szolgálaton kívül tartózkodó postaalkal­ mazottat, m i n t magánegyént üti el a vonat: tisztán az 1874 : X V I I I . t.-c. kerül alkalmazásra, mozgópostakocsinak belső kigyulladása esetén pedig egyedül az 1907 : X I X . t.-c. irányadó. Egyéb balesetekhez megjegyzendő, hogy az 1907 : X I X . t.-c. értelmé­ ben üzemi baleset alatt általában a szolgálat alatt vagy abból kifolyólag történt baleset értendő. Vitás az, hogy m i k o r k e l l a szolgálatot megkez­ dettnek és befejezettnek tekinteni, vagy p l . a szolgálatba menés, abból jövet szolgálatból folyó út-e, a m i esetenként bírálandó el.

TARTALOM Oldal

Előszó

.

3

A) Általános rész. 1. A posta- és távírójog fogalma. A posta jogállása 2. §. Jogforrások 3. §. A magyar posta szervezete 4. §. A személyzet jogviszonyai B) I. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

§. §. §. §. §. §. §. §. §. §.

4 5 9 15

Posta jog.

Közjogi rész.

A posta kizárólagos (fenntartott) joga (regale) Kivételek a kizárólagos jog (regale) alól Postakényszer, szállítási kötelezettség, szerződési kényszer A levéltitok és postatitok . Kivételek a levéltitok alól A posta előjogai A posta viszonya a vasútakhoz A posta viszonya a hajózási vállalatokhoz A posta viszonya a légi közlekedési vállalatokhoz . . . . A posta viszonya a gépjárómű vállalatokhoz .

19 22 23 24 27 30 32 36 36 38

I I . Magánjogi rész. 1?. §. 16. §. 17. §. 18. §. 19. §. 20. §. 2 1 . §.

A postaszállítási szerződés Mellékszerződések A feladó jogviszonyai A címzett jogviszonyai A díjak A postai szállítási szerződések fajai A kártérítés

39 42 42 43 44 46 50

I I I . Nemzetközi jogi rész. 22. §. Az egyetemes postaegyesület. Egyetemes postaszerződés . . . 23. §. Nemzetközi egyezmények 24. §. Egyéb egyezmények IV.

Büntetőjogi

58 63 65

rész.

25. §. A posta körében elkövethető bűncselekmények 26. §. A postajövedéki áthágások

65 68

176 C)

Táoiró- és távbeszélő (rádió-) jog. I . Közjogi rész.

27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40.

I. §. §. §. §. §. §. §. §. §. §. §. §. §.

A táviró-távbcszélő kizárólagos (fenntartott) jog Engedélyokiratok feltételei Az engedélyezési eljárás. A berendezés létesítése A rádióberendezések engedélyezése Az engedélyokiratok főbb fajai A kisajátítási jog Idegen ingatlan használata. Szolgalmi jog A kártalanítási eljárás Az erős áramú vezetékek létesítése A távirókényszer, szerződési kényszer A táviró- (távbeszélő-) t i t o k Kivételek a távirótitok alól A táviró különös előjogai A táviró viszonya a vasútakhoz

Oldal

72 75 78 79 88 102 102 110 111 112 112 115 118 120

IT. Magánjogi rész. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50.

§. §. §. §. §. §. §. §. §. §.

A táviratközvetítési szerződés A távirat feladójának jogviszonyai A címzett joviszonyai Táviró- (rádió-) díjak A kártérítés a távirójogban A táv beszélőközvetítési szerződés Távbeszélő mellékszerződések A távbeszélődíjak Szavatolás a távbeszélőnél A rádión létrejövő jogviszonyok

124 127 128 128 130 131 135 135 136 137

I I I . Nemzetközi jogi rész. 51. 52. 53. 54. 55.

§. §. §. §. §.

A nemzetközi táviróegyezmény A nemzetközi rádiótávíró-egyezmény Egyezmény a tengeralatti kábelek védelmére Egyéb egyezmények A légtér használata IV.

Büntetőjogi

139 144 146 146 147

rész.

56. §. A kizárólagos jog védelme 57. §. A táviró-távbeszélő működését gátló bűncselekmények . . 58. §. A táviró-távbeszélő körében előforduló egyéb bűncselekmé­ nyek Rövidítések jegyzéke Függelék. A kincstári (állami) postaalkalmazottak jogviszonyai . Tartalom Tárgymutató

148 155 159 161 162 175 177

TÁRGYMUTATÓ (A számok az oldalak számát jelzik.)

.Adatközlés postaküldemények­ ről 28. Adatközlés táviratokról 116. 117. „ polgári bíróságnak

Családi pótlék 166. Csekkbefizetési l a p p a l

Adómentesség 3 1 . 118. Alkalmazás feltételei 162. „ megszűnése 169. Alkalmaztatási kimutatás 168. A l t i s z t e k 171. Antenna 95. 103. 158. Antenna-építéshez képesítés 107. Antennával kapcs. büntető ren­ delkezések 151. Állami kezelése posta-távírónak

Csekk-szerződés 48. Csomag által okozott kár 55. „ -szállítási üzletág 46. „ -szállító magánvállala­ t o k 46. Csőd 27. 117. D í j a k 44. 77. 128. 135. 140. 141. „ beszedése kényszer útján

Áthelyezési (átköltözési) mények 167. Átszállítás szabadsága 6 1 . Átszállítási díjak 6 1 .

Díjak kiszabásának kérdésében a posta dönt 45. Díjak a nk. forgalomban 6 1 . 62.

28. 117.

20. 73.

B e t e g s é g 168. Betegség és 174.

illet­

baleset-biztosítás

Betegségi ív 168. Betétkönyv 48. Bélyegértékesítő i r o d a 14. Biztosíték 163. Boycott 6 1 . Budapesti Közlöny 6. Budapesti táviró-távb. szolgálat felügyelő bizottsága 13. Bűncselekmények a posta köré­ ben 65. Büntetések 171. Büntetőjogi védelme posta-táv­ írónak 32. 119. C^enzúra 30. Cím, cím és j e l l e g 165. Címzett jogviszonyai 43. 128. „ szerződései a postával 44. 128.

Csekk-számlán 49.

fedezet

befizetés hiánya

45. 129.

140. 141.

D i j n o k o k 171. Díjnyugta 127. Díjszabások 45. 128. Döntőbíróság 60. 143. 145. Duna-Száva-Adriai vasút 124. -Egyenruházat 167. Egyenruhaviselés 30. 119. Egyesületekbe való belépés 163. Egyetemes postaegyesület 58. „ postaszerződés 58. 60. „ ., „ foga­ natosító szabályzata 62. Előjog v a l a m e l y álláshoz 162. Előképzettség 162. Előléptetés 165. Előzékeny bánásmód 163. Engedelmesség 163. Engedély táviró-távb. berende­ zésekre 72. Engedélyezése rádióberendezéseknek 79.

178 Engedélyezési eljárás 78. Engedélyokirata légi járóművön levő rádióállomásnak 99. Engedélyokirata magánhasznál a t i és közérdekű táviró-távb. berendezésnek 88. Engedélyokirata magántávírónak 9 1 . Engedélyokirata magán vasúti berendezésnek 92. Engedélyokirata magyar rádiónirszolgálatnak 101. Engedélyokirata rádió adóberen­ dezésnek 92. Engedélyokirata alkalmi nyilv. bemutató előadásnak 95. Engedélyokirata rádióhirmondó társaságnak 97. Engedélyok i rata rádiókészülék forgaloinbahozatalának 97. Engedélyokirata rádió vevőbe­ rendezésnek 94. Engedélyokirata rádióvevő ké­ szülék előállításának 96. Engedélyokirata rádióvevő ké­ szülék magánosoknál v. zárt­ körű helyiségben való bemu­ tatásának 95. Engedélyokirata t e n g e r i hajón levő rádióállomásnak 100. Engedélyokiratok feltételei 75. Erős áramú vezetékek 111. Eskü 162. Éjjeli pénz 167. Élelmezési illetmény 173. Építés felülvizsgálata 79. Építési engedély 79. Építés rendészeti rendszabályok 159.

F a l u z ó levélhordók 13. 18. Fák gallyazása 119. F e g y e l m i bizottság 173. 174. „ büntetések 171. „ büntetések törlése 174. „ eljárás 171—173. „ eljárás testi v. szel­ l e m i fogyatkozás m i a t t 172. F e g y e l m i mellékbüntetések 171. „ ügyei díjnokoknak 171. F e g y e l m i ügyei nyugdíjasoknak 172.

F e g y e l m i ügyei postamesterek­ nek 171. Fegyelmi ügyei számvevőségi személyzetnek 172. F e g y e l m i vétségek 68. F e g y v e r g y a k o r l a t 168.

Feladó feljegyzéseinek j o g i ha­ tása 42. Feladó jogviszonyai 42. 127. „ -vevény 43. Felelősség 163. Felfüggesztés 173. alatt illetmények 175.

Felebbezés f e g y e l m i ügyben 173. Felmentés k a t o n a i szolgálat alól 119.

Felmentés a szolgálat alól 173. Fizetés 165. Fizetési előleg 168. „ fokozat 165. osztály 165. F o r g a l o m beszüntetése 24. 62. 112. 140.

Fürdői kiküldetés 168. C j é p j á r ó m ű vállalatokkal viszony 38. Gépkocsi balesetek 165.

való

H a d i szolgáltatások alóli men­ tesség 30. Hajózási vállalatok viszonya a postához 36. Hamis bélyegek 65. „ bérmentesítő géplenyo­ matok 66. Hatóságoktól segélyigénylés 3 1 . 108. 118.

Házasságkötés t i l a l m a 163. I I . é . vasutak postaszállítása 34. Hídvámmentesség 30. 119. Hirlapmegrendelési szerződés 49. H i v a t a l i titoktartás 25. 163. „ visszaélés 165. H i v a t a l o s órákon túlterjedő szol­ gálat díjazása 167. Hivatalvezetők 15. Idieglenes minőség. 166. Idegen i n g a t l a n használata 102. Illetmények 165. „ esedékessége 166. lefoglalása 166. „ ügyében felszóla­ lás 166. Intézet 25. J ogf orrások 5. Jövedéki kárpótlás 90. Jutalom 168.

179 K á b eltársaságok 143. K a t o n a i bíróságok által lefog• lalás 28. 29. K a t o n a i bíróságoknak adatköz­ lés 28. 29. K a t o n a i szolgálat 168. Kártalanítási eljárás távíróbe­ rendezések építésével okozott károkért 110. Kártérítések 50—56. 130. 136. a külfölddel 56. bírói útra terelése 56.

Kártérítések a távírónál 130. „ a távbeszélőnél 136.

Kártérítések után előkerült kül­ demény 56. Kártérítési kötelezettsége sze­ mélyzetnek 164. Kedvezményi idő 165. Kényszerkézbesítés 45. 129. Kéuyszerkézbesítésnek nincs he­ lye utalvány összegeknél, utánvételeknél 47. 48. Kereskedelemügyi minisztérium 9.

K e r e s k e d e l m i törvény alkalmaz­ hatósága 5. 6. 42. 44. Kezelési okmányok kiszolgálta­ tása 28. 117. Kézbesítés 43. Kézbesíthetlen küldemények fel­ bontása 27. Kézbesítő okmányok 44. Kiküldetési illetmények 167. Kinevezés 165. Kisajátítási j o g 102. Kísérleti állomás 14. Kitérés posta járat elől 50. Kivándorlási ügyben lefoglalás 29.

Kivándorlásra csábító küldemé­ nyek 27. Kizárólagos jog 19. 72. „ „ védelme 68. 148.

Kóbor áramok zavarai 159. Korlátolt közforgalomban részt­ vevő vasutak postaszállítási kötelezettsége 34. Közhivatalnoki j e l l e g 67. Közigazgatási bejárás 78. Közérdekű távb. berendezések engedélyokiratai 76. Közhasználatú távb. berendezé­ sek engedélyokiratai 76. ' Közmunka alóli mentesség 30. 119.

Központi anyagraktár 13. „ értekcikkraktár 13. járműtelep 13. Küldemények kizárása 24. 112. Külföldi hirlaposztály 14. L a k á s p é n z 165. Lábbeli átalány 167. Lefoglalása illetményeknek 166. „ postaküldemények­ nek 27. 28. 30. Lefoglalása táviratoknak 115. Légi közlek. vállalatokkal való viszony 36. Légtér használata 147. Levelek elhelyezése postakülde­ ményekben 23. Levélborítékok o k i r a t o k 42. Levél-clearing 23. „ -felvételi állomások 13. „ -gyűjtő és kézbesítő állo­ mások 15. Levéltitok 24—50. -titok alóli kivételek 27—30.

M agánhasználatú távb. berende­ zések engedélyokiratai 75. Magánjog alkalmazhatósága 5. Magántávírók létesítési feltéte­ lei 91. Magán vasutak engedélvokirat a i 92. Magyarországi Rend. Tára 6. Megtartási (Zálog-) j o g 45. Megvesztegetés 163. Mellékfoglalkozás 163. Mellékszerződések 42. 126. Menetrendek megállapításában posta vezérigazg. közreműkö­ d i k 35. Mentessége postának beszállásolás s egyéb szolgáltatások alól 30. 119. Minősítés 168. Mozgó- és kalauzposták 13. ., „ -postakocsik beszerzése, javítása, szállítása, tisztítása 34. IVemzetközi (nk.) átutalási for­ galomra vonatkozó egvezmény 64.

Nemzetközi 63.

csomag-egyezmény

Nemzetközi díjtáblázat 140. Nemzetközi értéklevél, érték­ doboz egyezmény 63.

180 Nemzetközi egyezmény a h a d v i ­ selő felek és semlegesek táv­ íróberendezései t b . 147. Nemzetközi hirlapelőfizetési egyezmény 64. Nemzetközi iroda 60. 140. 142. 145.

Nemzetközi légiforgalmi egyez­ mény 58. Nemzetközi (egyetemes) posta­ szerződés 6 1 . 62. Nemzetközi (egyetemes) posta­ szerződés foganatosílási sza­ bályzata 62. Nemzetközi posta kongresszusok 59.

Nemzetközi postautalvány egyez­ mény 65. Nemzetközi postai egyezmények 6 1 . 63.

Nemzetközi postai megbízási egyezmény 64. Nemzetközi postai külön egyez­ mények 65. Nemzetközi rádiótávíró egyez­ mény 9. 144. Nemzetközi rádiótávíró egyezménv szabályzata 145. Nemzetközi táviróegyesület 139. Nemzetközi táviróegvezmény 8. 139.

Nemzetközi táviróegyezmény szabályzata 140. 141. Nemzetközi táviróegyezménynek a rádióra vonatkozó rendel­ kezései 141. 145. Nemzetközi táviróegyezménynek a távbeszélőre vonatkozó határozmányai 142. Nemzetközi tá v i r óé rt ekez 1 e te k 8. 141). 143.

Nemzetközi táviró egyéb egyez­ mények 146. Nemzetközi t e n g e r a l a t t i kábelek védelmére vonatkozó egyezménvek 146. Nemzetközi választott bíróság 60, 145, 145.

Nevelési járulék 170. Nyilvános intézeti elmélet 40. Nyugdíj 169. o kmányok

kiszolgáltatása

117.

Órapénz 167. ö z v e g y i uyugdíj 170. Pártatlanság 165. Pergálló kifogás 56.

28.

Pénzkölcsönök 166. Poggyász szállítás 49. Posta 4. 9. Postaalkalmazottak jogviszonyai 15, 162.

Postaállomás 15. Postabélyegek 45. 6 1 . Postabélyegek hamisítása, után­ zása 62. 65. Posta dologba ni joga 42. Posta előjogai 50. Posta feladással létrejövő v i ­ szonyt nem k u t a t j a 4 1 . Postagyűjtőhelyek 13. 18. Postahivatalok 13. Postahivatali kisegítők 17. Postaigazgatóságok 11. 12. Postajog 4. Posta jogállása 4. Postajövedéki áthágások 68. Postakezelési utasítás 6. Postakényszer 23. Postakiadók 17. Postaküldöneök 18. Postamesterek 15. 16. Postapátens 6. Postaregále 19—24. Postaregále alóli kivételek 22. Postasíp használata 50. Postaszabály rendeletek gy ű jteménye 6. Postaszállítók 1 5 . 1 9 . Postaszállítási szerződés 59. 46. Postaszállítási szerződések f a j a i 46—50.

Postaszámvevőség 11. Posta szervezete 9—14. Postaszolgálati vétségek 67. Posta-táviró jelvény 50. 5 1 . 119. Posta-, táviró-, távb. orsz. fel­ ügyelő bizottsága 12. Postatitok 24. Postautalvány becsempészése 47. Postautalványok kicserélő hiva­ tala 13. Postautalványi ügylet 46. Postaügynökségek 15. 17. 18. Postavezérigaz.gatóság 9. 10. Postai hatóságok 9—12. Postai kerületi műszaki felügye­ lőségek 12. Postai kizárólagos (fenntartott) jog

Postai jog Postai „ „ vei

19—24.

kizárólagos (fenntartott) védelme 68. megbízási ügylet 47. üzletszabályzat 6. végrehajtó szolgálat szer­

12.

181 R.ádió berendezések s az azok­ hoz tartozó vevőállomások en­ gedélyezése 82. 92. Rádió adóberendezések háború. katasztrofális események, sztrájkok idején 94. Rádió adóberendezés kezelője 93.

Rádióberendezések 81.

Rádióberendezések 80. 84.

átruházása ellenőrzése

Rádióberendezések elkobzása 150. 154.

Rádióberendezések engedélye­ zése 79. Rádióberendezések engedélyi időtartama 79. Rádióberendezések engedélyé­ nek lejárata 79. 152. Rádióberendezések engedélyé­ nek visszavonása 80. Rádióberendezések engedélyesé­ nek felelőssége 8 1 . Rádióberendezésről lemondás 80. Rádióberendezések leszerelése 80.

Rádióberendezések légi jármű­ veken 8 1 . 99. 150. 154. Rádióberendezések létesítésének fogalma 153. Rádióberendezések közhaszná­ latnak 156. Rádióberendezések m i r e hasz­ nálhatók 8 1 . Rádióberendezések rákapcsolása állami vezetékekre 157. Rádióberendezések rongálás el­ l e n i védelme 156. Rádióberendezések szabadalma­ zása 161. Rádióberendezések tengeri ha­ jón 100. Rádióberendezések üzembentartása 153. Rádióberendezések változtatása 80.

Rádióberendezések zavarai 158. Rádió büntető határozmányok 149

Rádió büntető eljárás 150. 152. Rádiódíjak 129, 141. Rádióhirmondó 138. Rádióhirmondó műsorok 159. Rádióhullámok elosztása 159. Rádiókészülékek, alkotórészek 84. 85. 95—97.

Rádiókészülékek gosultak 80.

átvételére

jo­

Rádiókészülékek ellenőrzése 87. Rádiókészülékek zavaró rezgé­ seket ne bocsássanak ki 158. Rádiókihágások feljelentése 154. Rádiókihágások hivatalból üldüzendők 154. Rádiókihágásokért kirótt bün­ tetéseknek rádióhirmondón való közzététele 155. Rádióközlemények felfogása 114. 161.

Rádióközlemények iparszerű fel­ használása 160. Rádión létrejövő jogviszonyok 137.

Rádió rendelet 8. Rádió sajtó és gazdasági szol­ gálat 138. Rádiótávíró nk. egyezmény 145. Rádión továbbított hírlapi tudó­ sítások elsőbbségének vé­ delme 160. Rádió vevőberendezések engedé­ lyezése 83. 94. Rádióberendezéshez egy készü­ lék szerezhető be 84. Rádióberendezések eltérő célra való használata 85. Rádióberendezések elvitele nya­ ralásra, kirándulásra 84. Rádióberendezésre k i k kapnak engedélyt 83. Rádióberendezésnél kiterjesz­ t e t t használat 83. Rádióberendezéshez készülék beszerzése 84. Rádióberendezéshez készülék k i ­ szolgáltatása s ennek feljegy­ zése 85. 154. Rádióberendezés megadóztatása 129.

Rádióberendezésnél rendes hasz­ nálat 83. Rangsor 165. Regale 19. 72. Rendeletek 6. 8. Rendelkezési állomány 165. Rendtartás joga 3 1 . 32. 119. Részrehajlatlanság 163. Rév vámmentesség 30. 119. Romló küldemények felbontása 27.

Rokonsági viszony 165. iSajtó és gazdasági rádiószolgá­ lat 138. Sajtó rádióhirmondó 138. Segédszolgák 171. Segély 168.

182 Segélyigénylés joga 3 1 . 108. 118. Sérült küldeménvek felbontása 27.

Távbeszélő 155.

mellékszerződések

Távbeszélő nagytávolságú össze­ köttetések tanácsadó bizott­ sága 145. Távbeszélő üzletszabályzat 8. Távirat címzettjének jogviszo­ n y a i 128. Távirat feladójának jogviszo­ n y a i 127. Táviratközvetítési szerződés 124. Táviratközvetítési szerződés ma­ gánjogi jellege 125. Távirat-vevény 128. Távirati fizetett válasz 126. Táviratok kizárása 140. Táviratok visszavonása 127. Táviró-díjak 128. 140. 141. „ előjogai 118. „ fenntartási osztályok 12. „ fogalma 5. „ -kényszer 112. „ magánvállalatok 143. „ mellékszerződések 126. „ nemzetközi egvezmény

Szabadság 168. Szavatolás: ajánlott levélkülde­ ményekért 5 1 . — általában 50. — csomagokért 5 1 . — értéklevelekért, értékdobozok­ ért 5 1 . — értékpapírokat tartalmazó kül­ deményekért 52. — hirlapelőfizetésnél 53. — közönséges levélküldeménvekért 5 1 . —• külföldi forgalomban 56. — mire nézve nincsen 53. 54. 55. — postautalványokért 52. — postai megbízásokért 52. — repülőjárattal való szállítás­ kor 55. — személyszállításnál 53. — távbeszélőnél 136. — távírónál 130. 140. 139. — utánvételes küldeményekért 52. Táviróösszeköttetések nk. ta­ •— vámhivatalban átveendő kül­ nácskozó bizottsága 145. deményekért 56. Táviró rongálás 155. Szállítási kötelezettség 23. üzletszabályzat 8. Szállítólevél 46. „ vonalfelvigyázói szaka­ Számlán való jóváírás j o g i hatá­ szok 12. l y a 49. Táviró-, (távbeszélő-) berende­ Személyi ív 168. zések átruházása 75. 77. 89. Személyi pótlék 165. Táviró- (távbeszélő-) berendezé­ Személyzet előképzettsége 162. sek betiltása 75. 76. 90. Személyzet felelőssége 165. Táviró- (távbeszélő-) berendezé­ Személyzet jogai 165. sek beváltása 76. Személyzet jogviszonyai 15, 162. Táviró- (távbeszélő-) berendezé­ Személyzet szakképesítése 162. seknél belföldi anyagok hasz­ Személyzeti csoportok 15. 162. nálata 89. Személyszállítási üzletág 149. Táviró- (távbeszélő-) berendezé­ Szerződési kényszer 23. 112. sek díjai 77. Szerzői jog védelme 160. Táviró- (távbeszélő-) berendezé­ Székhelyen való lakás 163. sek ellenőrzése 90. Szolgalmi j o g 102. Táviró- (távbeszélő-) berendezé­ Szolgálat beszüntetése 24. 62. 112. sek előfizetőinek, alkalma­ Szolgálati és munkabeosztás 13. zottainak bejelentése rendőr­ Szolgálati kötelességek 162. séghez 76. Szolgálati táblázat 168. ' Táviró- (távbeszélő-) berendezé­ Szolgálati viszonyból eredő kö­ sek engedélyeseinek bírságo­ vetelések behajtása 166. lása 90. Szórakoztató rádió 138. Táviró- (távbeszélő-) berendezé­ sek engedélvének időtartama T a n u k é | ) való kihallgatása sze­ 75. 76. 79. 89. Táviró- (távbeszélő-) berendezé­ mélyzetnek 27. 29. 30. 117. sek jövedelme, ha 7%-ot meg­ Tanulmányok folytatása 163. halad 77. Távbeszélődíjak 135. Táviró- (távbeszélő-) berendezé­ Távbeszélő fogalma 5. sek engedélvének lejárta 75. közvetítési szerződé­ 79. 89. sek 1 5 1 .

183 Távíró- (távbeszélő-) berendezé­ sek lebontása, eltávolítása 75. Távíró- (távbeszélő-) berendezé­ sek m i n d e n k i által használ­ hatók 77. Táviró- (távbeszélő) berendezé­ sek m i r e használhatók 75. 89. Táviró- (távbeszélő) berendezé­ seknél módosítások, áthelye­ zések, kiegészítések 89. Táviró- (távbeszélő) berendezé­ seknél óvadék 76. 89. Táviró- (távbeszélő) berendezé­ sek összekapcsolása 75. 77. Táviró- (távbeszélő) berendezé­ sek támszerkezetei állami be­ rendezések h u z a l a i n a k felerő­ sítésére igénybevehetők 89. Táviró- (távbeszélő) berendezé­ sekkel uccák, terek, más be­ rendezések stb. átfeszítése 88. Táviró- (távbeszélő-) berendezé­ seknél vezetékek felerősíté­ sére engedély uccákon, u t a ­ k o n , magánbirtokon 89. Táviró- (távbeszélő-) berendezé­ sek körüli vitás kérdések el­ döntése 90. Táviró- (távb.-) büntetőjog 148. Táviró- (távb.-) büntető határoz­ mányok 149. Táviró- (távb.-) j o g 5. Táviró- (távb.-) jogállása 5. Táviró- (távb.-) engedélyokira­ tok f a j a i 88. Táviró- (távb.-) engedélyokira­ t o k feltételei 75. Táviró- (távb.) kizárólagos (fenn­ t a r t o t t ) jog 72. Táviró (távb.) kizárólagos jog védelme 148. Táviró- (távb.) működését gátló bűncselekmények 155. Táviró- (távb.) névsorok jogta­ l a n kiadása 159. Táviró- (távb.-) t i t o k 112. 140. Táviró- (távb.-) t i t o k alóli kivé­ telek 115. Táviró- (távb.) védelme erős ára­ mok ellen 157. Táviró- (távb.) védelme zavarás, háborgatás e l l e n 157. Távozási engedély 168. Teendő pontos ellátása 163. Temetési járulék 170. T e n g e r a l a t t i kábelek védelme 146. 159.

Tiszteletbeli minőség 166. Tisztességtelen verseny 159. 160. 161.

Törvény a táviró-, távb.- és v i l ­ lamos jelzőberendezésekről 7. Tör vény li atósági közigazgatási bizottság 14. Törvényi rendelkezés a rádió­ ról 7. Tudakozó iroda 14. U j r a f e l v é t e l 174. U t a k (mellékutak) használata 30. Utánvétel 48. Utazási illetmények 167. Utazási kedvezmények 167. Utvámmentesség 30. 149. Ügyészség visszatartási joga 28. 116.

Üzemi jutalék 167. "V árakozási idő 165. Vasút által állami távirójegyek használata 123. Vasút által anyagszolgáltatás 35. Vasút által kezelt táviratok díjai 124.

Vasút által pályaudvari épüle­ tek átengedése 34. Vasút által szabadjegyek, sza­ bad jegy-utalványok kiadása 35, 122.

Vasút

122.

által

táviratok

kezelése

Vasút által üzleti állomások, ha­ rang és védjelző vezetékek felállítása 122. Vasút építési anyagok, szerek­ nek a pályaudvarokon való i n g y e n lerakását megengedi, azokért szavatol, szállításban segédkezik, szétosztáshoz pá­ lyakocsit ad 122. Vasút felelőssége 35. t74. Vasút pályaőrei és pályafelügye­ lői a vasútmenti vezetékekre felügyelnek 122. Vasút pályakocsit ad 122. Vasút postaszállítási kötelezett­ sége 32—34. Vasút vonalzavar esetén távira­ tokat közvetít 123. Vasutak. korlátolt közforgalmúak, postaszállítási kötele­ zettsége 34. V a s u t a k k a l való viszony 32—35. 120.

Vasúti pályaudvari anyagraktá­ r a k 124. Vasúti táviróberendezések el­ lenőrzése 123.

184 Vasúti vezetékek építése, fenn­ tartása 120. Vasúti vezetéken kezelt távira­ tok 123, 124. Vasútmenti távbeszélő-berende­ zések 124. Veszélyes üzemek 165. Védő 175. Végkielégítés 170.

Véglegesítés 166. Végreliajtés alóli mentesség 3 1 . 118.

30,

Végvédelmi n y i l a t k o z a t 173. Világpostaegyesület 59. Vis maior 54. Viszony a közönséggel 39. Vizsgálata postaküldemények­ nek 27.

•I