Az üzleti kommunikáció lapja

2005•5

Az üzleti kommunikáció lapja

Célkeresztben Románia! Kereskedelem, befektetések, kiállítási részvétel, közös kormányülés, az összekötô kapcsot jelentô irodák, várakozások.

Élénkülô magyar–szlovák együttmûködés: közösen az Európai Unióban

Ukrajna: a kiaknázatlan üzleti kapcsolatok tág lehetôségeket biztosítanak még a magyar cégek számára.

3

Az üzleti kommunikáció lapja III. évfolyam 5. szám

Kiadja: a Feliciter Kiadó Kft. Felelôs kiadó: dr. Kováts Judit Fôszerkesztô: Kováts Dénes Elérhetôségeink: H–4400 Nyíregyháza, Dózsa György u. 3., II. em. (Arany Sas Irodaház) Telefon: (36-42)506-824, 500-475, 500-474, 400-940, 506-823 Tel./fax: (36-42)504-930 E-mail: [email protected] [email protected] Szerkesztôség-vezetô: Duljánszki Gábor

Tisztelt Olvasó! A HÍD, az üzleti kommunikáció és az export-érdekelt cégek lapja szokás szerint ismét sokrétû információkkal jelentkezik. Mostani lapszámunk fókuszában három ország: Románia, Ukrajna és Szlovákia áll, de folytatódik uniós sorozatunk is. Románia nem véletlenül van a magyar exportôrök, befektetni szándékozók célkeresztjében – derül ki a Halász Jánossal, az ITDH bukaresti irodaigazgatójával készült interjúból. A kereskedelmi forgalom újabb rekordot dönt, dinamikusan nônek a romániai magyar tôkebefektetések, történelmi premier volt a közös kormányülés. E címszavak is mutatják: az Európai Unió küszöbén álló szomszédos ország a külpiacon terjeszkedni akaró vállalataink figyelmére fokozottan érdemes. Ukrajna stratégiai partner, fejlôdô, hatalmas piac, a lehetôségek országa a magyar vállalkozások számára is. Mi irányíthatja az Ön figyelmét keleti szomszédunkra? Errôl a Závoczky Péter fôosztályvezetôvel (GKM) folytatott beszélgetésben olvashatnak részleteket, egy másik ukrán vonatkozású cikkben pedig Ukrajna gazdasági fejlôdésérôl és nehézségeirôl szólunk. Szlovákia immár velünk együtt uniós tagországként érdemel figyelmet, konferenciák sorozata erôsíti meg: tág tere van a magyar és szlovák cégek együttmûködésének – egyebek között errôl olvashatnak összeállításunkban. A magyar exportôrök, befektetôk terjeszkedéséhez több állami hátterû intézmény tud segítséget adni. A Magyar Export-Import Bank, a Magyar Exporthitel Biztosító vagy a Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. társul szegôdhet kiszállításaikhoz, befektetéseikhez a nagyobb biztonság érdekében. Errôl ugyancsak több írás szól a HÍD-ban. Végül, de nem utolsó sorban arra hívom fel szíves figyelmét, hogy a kapcsolatteremtés és jövôbeni együttmûködés szándékával most is több cég és intézmény mutatja be termékeit és szolgáltatásait lapunkban, tanulmányozza át a kínálatot! Ne feledje: a HÍD, az üzleti kommunikáció lapja közvetít, informál, segíti a partnerkeresést. Az Ön lapjaként, az Ön szolgálatában, 2006-ban már a 4. évfolyam kiadványaival. Ha biztosan meg szeretné kapni 2006-ban a HÍD-at, legyen elôfizetônk! Kováts Dénes fôszerkesztô

Munkatársak: Márton Istvánné Szûcs Margit Együttmûködô partnereink: > Gazdasági és Közlekedési Minisztérium > Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITD Hungary) > Külügyminisztérium > Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány




Megrendelôszelvény Megrendelem a HÍD címû lapot a 2006 évre. A lap éves elôfizetési díja 1980* Ft.

Arculat: Graphasel Bt.

A cég neve:

.........................................................

Nyomdai munkálatok: Grafit Nyomda „R” Kft.

Ügyintézô:

.........................................................

Postacím:

.........................................................

Minden jog fenntartva! A kiadvány egészének vagy részleteinek utánközlése a kiadó engedélye nélkül tilos! A lapban megjelent hirdetések tartalmáért a kiadó felelôsséget nem vállal.

.........................................................

Számlázási cím:

.........................................................

Példányszám:

.........................................................

Telefon/fax:

.........................................................

Dátum / aláírás:

.........................................................

Az ár tartalmazza az áfát és a postaköltséget is.

4

Célkeresztben Románia Az elôzetes adatok szerint minden eddigi rekordot megdönt az idén a magyarromán kereskedelmi forgalom, de a romániai magyar tôkebefektetések is dinamikusan növekednek. Halász János, az ITD Hungary bukaresti irodájának igazgatója arra számít, hogy ez a tendencia 2006-ban tovább folytatódik.

Kereskedelem, befektetések, kiállítási részvétel, közös kormányülés, az összekötô kapcsot jelentô irodák, várakozások. Címszavakban így foglalható össze az alábbi interjú váza, melyben a magyar-román gazdasági kapcsolatok közelmúltban kitüntetett szakértôje ad olvasóinknak széleskörû tájékoztatást.

Kedvezô adatok – Idén is rekordot dönt a magyar-román kereskedelmi forgalom. Mit jelent ez számokban? Minek köszönhetô a nagy növekedés? – A kétoldalú kereskedelmi forgalom 2005. év végéig várhatóan meghaladja a 2,5 milliárd dollárt. Ez 40 százalékos növekedést jelent az elôzô évhez képest, s valóban új rekordot – érzékeltette adatokkal is az eredményeket Halász János. – Várhatóan fennmarad a 2:1 arány a magyar export javára, amely különösen dinamikusan növekszik, s idén is nagyobb lesz a romániai piacra, mint a négyszer nagyobb piaccal rendelkezô Lengyelországba. Ez az évek óta tartó dinamika nagyobb is lehetne, ha már életbe lépett volna a 2004. május 1-jei EU-bôvítés után egyeztetett EU-román módosított kereskedelmi megállapodás, melyben a korábbi CEFTA szinthez közelítették volna az agrárvámokat. Ennek hiányában a magyar exporton belül jelentôsen csökkent az agrár-élelmiszeripari termékek részesedése, a korábbi 30%-hoz képest alig több mint felére, így, romániai relációban is az ipari export a növekedés motorja. Az eredmények több tényezônek köszönhetôek. Egyrészt, a globalizáció hatása kifejezetten kedvezô, a – különösen Magyarországon – megtelepedett nemzetközi cégek belsô munkamegosztása folytán termékszállításaik értékben a legnagyobb arányt képviselik; másrészt Románia gazdasági fejlôdése, a jogi és üzleti környezet európaizálódása, a szomszédság, a kis- és közepes vállalkozásoknak is jelentôs piaci lehetôségeket kínál; végül, de nem utolsó sorban az ITD Hungary és annak romániai há-

lózatának kereskedelemfejlesztô tevékenysége döntô mértékben hozzájárult e lehetôségek megismertetéséhez, kihasználásához. Meg kell jegyeznem, hogy a jelentôs fejlôdés és az idei rekord ellenére Románia külkereskedelmi forgalma a világgal ma még a felét sem teszi ki a magyarországi hasonló volumennek, ezért a romániai piacban érdekeltek számára, saját érdekükbôl is megkerülhetetlen a tôkeexport, a befektetések kérdése. – Egyre több magyar cég fektet be Romániában. Miért jó célország? Melyek a jellemzô területek? Mi lehet jó cél-ágazat a magyaroknak? – 2004-ben megdôlt az elmúlt 15 év rekordja (az 1998-as esztendôben 448 új magyar tôkerészvételû céggel), amikor a magyarországi befektetôk 674 új céget hoztak létre Romániában és a meglévôkben is jelentôs tôkeemelések történtek (pl. Mol Rt., Richter Gedeon Rt., Szabolcs-Gabona Rt.). A 2005. évi eddigi statisztikák azt vetítik elôre, hogy december 31-ig a magyar tôkerészvétellel Romániában bejegyzett cégek száma meghaladja a 700-at és jegyzett törzstôkéjük az 500 millió eurót (mivel Romániában kft. 50 euró, részvénytársaságot 250 euró törzstôkével már létre lehet hozni, ez az adat keveset mond a valós befektetésekrôl, melyeket becslésem szerint legkevesebb 1 milliárd euróra tehetjük). Magyarország stabilan a 7. legnagyobb tôkebefektetô, s ugyanilyen helyezést tudhat magáénak Romániában mint gazdasági partner. A tôkenagyságot tekintve

osztrák barátaink stratégiai és szervezési munkája jobb volt, ezért lényegesen jobb eredményeket értek el. Románia, mint célország – idézte a múltat az igazgató –, 1990 óta a magyar tôkeexport egyik legpreferáltabb viszonylata, az érthetô nagybefektetôk mellett a kisés középvállalkozók számára is. A 2005. év végéig közel öt és félezer magyar tôkerészvételû cég túlnyomó többsége KKV befektetés. Ebben fontos szerepet játszik a szomszédság, a romániai 1,5 milliós magyar közösség, Románia dinamikus gazdasági fejlôdése, az Európai Unióhoz való csatlakozása. Nem szerénytelenség, de a korrekt tájékoztatás miatt megkerülhetetlen az ITD Hungary romániai hálózatának befektetés-szervezési tevékenysége is. Az október 20-ai bukaresti román-magyar közös kormányülés különösen jó keretet teremtett a magyarországi tôkeexport számára, a kitûzött célok megvalósítása esetén kiemelkedôen jó befektetési területek lehetnek: az energetika, a távközlés, az internetes szolgáltatások, a környezetvédelem, az infrastruktúra fejlesztése, a kommunális beruházások, az ingatlanfejlesztés és a helyi szolgáltatások. Természetesen, az autóipari beszállítások területén is egyre jelentôsebb lehetôségek nyílnak, akárcsak a kereskedelmi hálózatok fejlesztésében. A Magyarországról Romániába irányuló tôkebefektetésekben jellemzô még a nálunk már megtelepedett nemzetközi cégek továbblépése, terjeszkedése, s gyakran ennek a már kipróbált magyarországi menedzsmenttel történô megvalósítása.

Erôsödô bizalom – A kevesebb támogatás, illetve annak hiánya ellenére is viszonylag sok magyar cég vett részt romániai kiállításokon és üzletember-találkozókon az idén. Érzôdike a kereskedelmi forgalomban a személyes jelenlét jótékony hatása?

5 – A 2005. év, ezen belül annak elsô fele, a korábbiakhoz képest kevesebb támogatást kínált a romániai kiállításokon és vásárokon részt vevô magyarországi cégeknek. Nem egyszerûen a támogatások összegének csökkenésérôl van szó, mert a második félévet tekintve ez nem is igaz, hanem az uniós csatlakozás után kialakított új támogatási rendszer beindulásának kezdeti nehézségeirôl. Tény kérdése viszont, hogy minden olyan szakkiállításon és –vásáron, ahol megalapozott érdekük volt, a romániai piacon aktív, illetve dolgozni szándékozó cégek saját teljes körû költségviseléssel is megjelentek. A 2004. évi rekordszámú rendezvényhez és megjelenéshez képest idén kb. 24-25%-os csökkenést tapasztaltunk, lényegesen kisebbet mint az igénybe vett támogatások csökkenésének mértéke. Az év második felében már az üzletember találkozók és „Az EU házhoz jön” rendezvényekhez kapcsolódó, illetve a nem általunk finanszírozott, de közremûködésünkkel megszervezett más rendezvények már a korábbi mértékû részvételt hozták. Romániában egyértelmûen jótékony hatása van a kiállítási, vásári megjelenésnek, a személyes kapcsolatoknak, tárgyalásoknak. Ezt épp a napokban is tapasztalhattuk még olyan nagy nemzetközi cég esetében is mint a TriGránit, amely elôször vett részt egy bukaresti városfejlesztési kiállításon és minden várakozást felülmúló kirobbanó sikert aratott. – Mi lehet a közös kormányülés gazdasági hozadéka? Melyek voltak a kulcs-témák? – A Bukarestben október 20-án megtartott román-magyar közös kormányülés történelmi premier volt, mind a régióban, mind a kétoldalú kapcsolatainkban. A kiváló nemzetközi, de a két országban esetenként méltatlan sajtóvisszhang mellett az üzleti körök, a szakmai közvélemény nagy sikerként fogadta a közös kormányülést, általános hangulatjavító és bizalomerôsítô tényezôként, illetve vegyes aláírt megállapodásokat konkrét továbbfejlesztési keretként egyaránt. Itt csak a gazdasági jellegû hozadékra szorítkoznék, bár a mindennapi üzleti munkában sem elhanyagolható a határátkelés rendjének korszerûsítésére és a társadalombiztosítás kölcsönös elismerésére vonatkozó megegyezés. A gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésére

minden megállapodás már a közös Európai Uniós tagság helyzetébôl indult ki. Kiemelendô a nemzeti fejlesztési tervek összehangolására, a határokon átnyúló projektek megvalósítására kialakított jogi környezet, a dr. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, illetve Gheorghe Copos miniszterelnök-helyettes által aláírt megállapodás a kis- és középvállalkozások közös segítésérôl, a két ország informatikai és távközlési miniszterei, Kovács Kálmán és Nagy Zsolt által aláírt megállapodások az európai uniós normáknak megfelelô szélessávú kommunikáció, valamint a magyar és román nyelvû internetes tájékoztatás kialakításáról. Már a közös kormányülés napján beindult a közös magyar és román nyelvû internetes portál (www.bilateral.ro, www.bilateral.hu) és megalakult a Magyar-Román Informatikai Klub, melyben a két országból eddig mintegy ötven, köztük sok neves szakcég lépett be.

Bíztató jövô – Az ITDH bukaresti és vidéki irodái az összekötô kapcsot jelentik a magyar és a román gazdasági szféra szereplôi között. Melyek fôbb tevékenységeik, miben jelenik meg munkájuk hatása?

– Az ITD Hungary romániai hálózata a bukaresti központi iroda koordinációjával hat erdélyi nagyvárosban, egyenként 3-4 megyére kiterjedô tevékenységgel mûködô regionális irodák hálózata, melynek munkája lefedi az üzleti szféra tájékoztatásának, a kereskedelemfejlesztés és befektetés-tervezés teljes körét. Gyakorlatilag a jogi, gazdasági, pénzügyi, üzleti környezet naprakész bemutatásától a hozzánk forduló vállalkozók, cégek perszonalizált kiszolgálásáig, üzletember-találkozók szervezéséig terjed. Idén kiemelkedô munkánk, az elôzôekben már ismertetett rekord eredmények elôsegítésén túlmenôen a kormány „Szülôföld Programja” keretében végzett befektetetési lehetôség-feltárás volt. A 1128/2004.XI.24. Sz. Kormányhatározat 2. pontjában meghatározott feladat teljesítésére 35 projekt-javaslatot terjesztettük a hazai illetékesek elé, mintegy 7,5 milliárd forint értékben. Tevékenységünk hatása közvetlenül is lemérhetô a elért eredményeken. – Mit vár a 2006. esztendôtôl a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat illetôen? – 2006. évben Romániában felgyorsul az EUcsatlakozásra való felkészülés, melyben elért tapasztalataink alapján jelentôs szellemi transzferrel, közös projektek kidolgozásával élenjáró szerepet tudunk vállalni. A már említett területeken növekvô számú befektetés elôkészítése van folyamatban. s ezen alapján valószínûsíthetô, hogy 2006. év végéig a Magyarországról származó tôkebefektetések megduplázódnak Romániában a jelenlegi empirikus állapothoz képest, azaz elérhetik a 2 milliárd eurót. Az eddigi tendencia folytatódásával számolva és az elôzôekben említett tevékenységek hatására is, kétoldalú kereskedelmi forgalmunk várhatóan a 2006. évben is újabb rekordot érhet el, megközelítheti a 3 milliárd dollárt – fogalmazta meg prognózisát Halász János.

Magyar Köztársaság Nagykövetsége, Kereskedelmi Iroda (ITD Hungary) Irodaigazgató: Halász János 020521 Bucurešti, str. Drobeta nr. 11, Tel: 00-40-21-212-46-91, 212-41-28, 212-41-72, 212-4106, Fax: 00-40-21-212-46-92 E-mail: [email protected]

6 > Fejlesztési terv. Hamarosan megkezdik az érdemi munkát azok a szakértõk, akik a román-magyar közös kormányülés egyezménycsomagja alapján a két ország nemzeti fejlesztési tervét hangolják össze. > Sikeres bank. A legnagyobb kereskedelmi bank, a Román Kereskedelmi Bank (BCR) az idei elsô kilenc hónapjában közel 650 millió új lej (180 millió euró) adózott eredményt ért el, 20 millió euróval meghaladva a tavalyi egész év teljesítményét. Az elôzetes becslést ismertetve a bank elnöke azt jósolta, hogy az év egészében túllépik a 190 millió eurós nyereség-elôirányzatot. Tavaly az adózott eredmény 161 millió euró volt. Szeptember végén a bank mérleg fôösszege 28,7 milliárd lej (8 milliárd euró) volt. Október végén a bank már 350 fiókkal rendelkezett, és folytatja a terjeszkedést. A BCR piaci részesedése mintegy 26 százalékos Romániában. A BCR többségi része eladásáról még tartanak a tárgyalások a két befutó vevôjelölttel, az osztrák Erste Bankkal és a portugál BCP pénzintézettel.

Elismerés Halász Jánosnak, az ITDH bukaresti irodája vezetôjének a magyar-román gazdasági kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett kiemelkedôen eredményes tevékenységéért miniszteri elismerést adott át Szanyi Tibor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára (képünkön). Az ünnepélyes eseményre Budapesten, 2005. november 4én a tárca épületében került sor. Az államtitkár köszöntôjében a kitüntetett szakmai ismeretét, elkötelezettségét és motivációját emelte ki – közvetlen szavakkal, személyes élményeit is felidézve.

Sorokban

> Felszabaduló tôkepiac. A román tôkepiac teljes felszabadításának folyamatában január elsejétôl külföldiek is korlátozás nélkül kereskedhetnek a román pénzügyminisztérium által kibocsátott állampapírokkal a másodlagos piacon, az elsôdleges forgalmazók közvetítésével – errôl fogadott el törvényjavaslatot a román kormány. > Olasz roham. Itáliaiak paradicsomává vált a Bánság. Temes megyében mintegy kétezer olasz érdekeltségû céget jegyeztek be az utóbbi tizenöt évben. A becslések szerint a térségben letelepedett olaszok száma meghaladja a tízezret. A romániai olasz munkáltatók szövetsége 18 ezer céget képvisel, amelyek 600 ezer munkahelyet hoztak létre az országban, s ez a román munkaerô piac 15 százalékát jelenti! A külföldi olasz befektetések 18 százaléka Romániába irányult, Temes megyét stratégiai földrajzi fekvéséért részesítik elônyben. Temesvár ugyanis öt európai fôvároshoz is közelebb van, mint Bukaresthez. > Gázszállítás. Ioan Codrut Seres gazdasági és kereskedelmi miniszter benyújtotta a kormánynak a Nabucco gázvezeték megépítésére vonatkozó memorandum-tervezetet. A 3282 kilométer hosszú vezeték öt országon keresztül vezet majd, s ebbôl 450 kilométer található Románia területén, Bechet és Nagylak között. Az elképzelések szerint a költségek 50 százalékát az Európai Unió finanszírozza. A 2011-ig megépülô, a Közép-Keletet és Nyugat-Európát összekötô gázvezeték romániai szakasza 750 millió euróba kerül és megépítésébe a Transgazt vonják be. A Nabucco évi gázszállítási kapacitása 25,5 milliárd köbméter lesz.

> Faipari beruházás. Fél milliárd euró összértékû beruházásokra készülnek osztrák vállalatok a román faiparban. Suceava térségében az Eger és a Holz Industries cégek hoznának létre fafeldolgozókat, elsôsorban hulladékfa hasznosítására parkettagyártáshoz. Jelentôs faáru- igényüket részben importból elégítenék ki. > Földgázpiac. Romániában tovább liberalizálják a földgázpiacot, januártól 65 százalékra a mostani 50 százalékról. Jövô év közepén, júliustól 75 százalékra növelik a szabad ellátó-választással, piaci áron mûködô részt. A januári átállás után a beszerzés szabadságával és a szabad áralkuval a legalább évi 124 ezer köbmétert fogyasztók élhetnek. Becslések szerint számuk körülbelül 14 ezer Romániában. Jelenleg a piac 50 százalékos szabadsága 130 nagyfogyasztót jelent, ezek összesen évi 9,15 milliárd köbmétert fogyasztanak. > Gazdasági övezet: A Kárpát-medencei gazdasági övezet megteremtése egy fontos pillére lehet a gazdasági programnak – emelte ki Cséfalvay Zoltán, a Gazdasági Konzultáció szóvivôje. Romániában 17 vállalkozásfejlesztési információs iroda mûködik, amelyek közül a borsi, három éves mûködése alatt, 30 céget mintegy 3,5 milliárd lejnyi pénzforráshoz juttatott. > Aranybányászat. A Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) fôrészvényese, a kanadai Gabriel Resources Ltd. bejelentése szerint mintegy 3 év múlva aranyat fog bányászni Romániában, miután hamarosan megszerzi a környezetvédelmi és régészeti engedélyt.

> Távközlés és IT. Gyorsan fejlôdik Romániában a távközlési és az információs technológiai piac de még nagy az elmaradás az Európai Uniótól. A piac az idén várhatóan 4,15 milliárd eurós lesz, 14 százalékkal nagyobb a tavalyinál – közölte Nagy Zsolt távközlési és információs technológiai miniszter. > Átlagbér. 24 százalékkal nôtt a nettó átlagbér Romániában tavaly szeptemberhez képest, derül ki a statisztikákból. Idén szeptemberben 736 új lej volt a nettó átlagbér, valós értékben azonban a fizetések 14%-kal nôttek. A legnagyobb béreket a pénzügyi szakemberek kapják, a legkevesebbet a faiparban dolgozók. > Bôvülô hitelállomány. A nem kormányzati hitelállomány az elmúlt négy évben átlagosan évi 31 százalékkal bôvült, jelentette be a Román Nemzeti Bank alelnöke. A legin-

kább a lakossági hitelállomány növekedett, amely 2001-ben még csak a bruttó hazai termék 0,7 százalékát tette ki, de 2004-ben már 5 százalék körül mozgott, s idén meghaladhatja a 7 százalékot.

A HÍD c. lapunkat országhatáron innen és túl is érdeklôdéssel olvassák az üzletemberek.

> Transelektro-szerzôdés. Egy hónapon belül a második nagy értékû szerzôdését írta alá a Transelektro csoporthoz tartozó Transelektro Energetikai és Környezetvédelmi Rt. a közép- és dél-európai régióban. Röviddel a tuzlai (BoszniaHercegovina) erômû 21 millió eurós felújításának elnyerése után most Romániában kötött megállapodást a zilahi erômû korszerûsítésére és bioüzemûvé alakítására. Az aláírt szerzôdés értéke 36,5 millió euró. A megrendelô a külön e célra létrehozott Bioenel Rt. projekttársaság, amelyben képviselteti magát Zilah város önkormányzata is. > Új ügyvezetô. Lapértesülések szerint Szalay Zsolt, aki eddig a MOL csoport marketing-igazgatói posztját töltötte be, januártól a MOL Románia ügyvezetô igazgatójaként tevékenykedik. Szalay 2002 óta töltötte be a MOL csoport marketing-igazgatói pozícióját, korábban pedig a Michelin közép-kelet-európai marketing-kommunikációs vezetôje volt, azt megelôzôen a Porsche Hungaria (PH) Audi marketing-vezetôjeként dolgozott.

7 Lehet a magyar kis- és középvállalatok számára pótlólagos exportlehetôségeket teremteni úgy, hogy közben segítjük a határon túli magyarok életfeltételeinek javítását, s ebbe – harmadik piaci együttmûködés keretében – nyugateurópai partnerek is bekapcsolódnak?

Magyar-bajor-román együttmûködés

Környezetrôl, vízrôl a vásárvárosban

A válasz egyértelmûen pozitív, amire igazolásul szolgálnak az októberben, az elsô magyar-román közös kormányülés elôtt néhány nappal a budapesti vásárvárosban az Öko-Tech szakvásár keretében rendezett magyar-bajor-román környezetgazdálkodási és vízügyi konferencia tapasztalatai.

Bukaresti elôzmény A konferencia elôzményeihez tartozik, hogy június elején dr. Szanyi Tibor, a gazdasági és közlekedési tárca politikai államtitkára, a magyar kormánynak a Romániához fûzôdô gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért felelôs koordinátora vezetésével minisztériumi szakértôkbôl és üzletemberekbôl álló delegáció látogatott Bukarestbe. A delegációban, amely ott-tartózkodása alatt a román kormány valamennyi, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége által delegált miniszterével és államtitkárával találkozott, helyet kapott a GKM német ügyekben illetékes munkatársa is. A román kormány tagjaival folytatott megbeszéléseken kibontakozott egy olyan rendezvény, esetleg rendezvénysorozat gondolata, amelybe harmadik piaci együttmûködés keretében bevonhatóak lennének a magyar gazdasággal hagyományosan szoros kapcsolatokat ápoló, egyébként fejlett környezetvédelmi iparral rendelkezô Bajor Szabadállam üzleti körei, elsôsorban kis- és középvállalatai is. Az Öko-Tech keretében rendezett „háromlábú” workshop elôkészítésébe és lebonyolításába bekapcsolódott a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége, az Öko-Tech kollektív bajor megjelenéséért és lebonyolításáért felelôs Bayern International GmbH., valamint a Bayern Innovatív GmbH., a tartományi kormány innovációs szervezete, román(iai) részrôl pedig – az ITD Hungary helyi képviselete közremûködésével – a bukaresti környezetvédelmi és vízügyi minisztérium.

deklôdnek a romániai környezetvédelmi fejlesztések iránt. Jó üzleti lehetôséget kínál, amennyiben ezekben a munkákban szerepet kaphat a magyar kapcsolati, technológiai, valamint tudás-tôke – hangsúlyozta dr. Szanyi Tibor. Kiemelte: a környezetvédelmi ipar iránt komoly, tartós az érdeklôdés nemzetközi szinten. A környezetvédelmi fejlesztések ügye Magyarországon is a kormányzati prioritások között szerepel. A rendezvényen részt vett és a magyar környezetvédelmi politika aktuális helyzetérôl és célkitûzéseirôl tartott elôadást dr. Gombos András, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára. Kóródi Attila román környezetvédelmi és vízügyi államtitkár elôadásában egyebek között arról szólt, hogy a csatlakozásra való magyar környezetvédelmi felkészülés tapasztalatait Romániában eddig is eredményesen hasznosították. A szomszédos országban 2018-ig 29 milliárd eurót kívánnak a környezetvédelmi jellegû beruházásokra költeni. Ebbôl a víz és csatorna beruházások 19 milliárd eurót tesznek ki, az ipari, lakossági szemét környezetbarát elhelyezése, 4 milliárd eurót igényel. Ez komoly piaci és együttmûködési lehetôségeket kínál az érdeklôdô magyar és bajor cégeknek egyaránt. A rendezvényen részt vett Gabriel von Lengyel-Konopi, a Bayern Innovatív GmbH. osztályvezetôje, aki a bajor kormány innovációs szervezete tevékenységének és a Magyar Jármûalkatrész-gyártók Országos Szövetségéhez fûzôdô sok éves eredményes kapcsolatának bemutatásán túlmenôen kezdeményezte a magyar-bajor együttmûködésnek a környezet-gazdálkodásra való kiterjesztését úgy, hogy abba harmadik partnerként a román fél is bekapcsolódhat. Konkrét javaslatként felvetette egy 2006-ra Passauba tervezett workshop elôkészítését és megrendezését, melyrôl dr. Gombos András politikai államtitkárral külön is egyeztetett.

Kedvezô tapasztalatok

Sokféle lehetôség A rendezvényen tartott bevezetô elôadásában dr. Szanyi Tibor – egyebek között – egy olyan jelzálog intézmény közeljövôben esedékes létrehozásáról adott tájékoztatást, amely fôként a magyar kis- és közepes vállalkozások romániai üzleti szerepének növelését segíti elô. Kétségtelen, hogy Romániában még nincs nagy hagyománya a jelzálog alapú hitelezésnek. A jelzálog társaság alapvetôen magyar magánbefektetôi tôkével indul majd, de külföldi részvétel is lehetséges, s az intézmény elsôsorban környezetvédelmi és más ipari beruházások, technológiai fejlesztések finanszírozásával foglalkozik majd. A GKM államtitkára elmondta, hogy a három ország környezetvédelmi együttmûködése egy évvel ezelôtt indult. A bajor cégek erôteljesen ér-

A rendezvény további részében a többek között Aradról és Kolozsvárról érkezett résztvevôk röviden bemutatták az általuk javasolt együttmûködési projekteket, melyet követôen – részint a bajor, részint a magyar kiállítók standján – lehetôség nyílt az elsô, a kapcsolatok felvételét szolgáló megbeszélésekre. A magyar-bajor-román környezetgazdálkodási konferenciával kapcsolatos elsô tapasztalatok összességében kedvezôek. Az elhangzott elôadások információs értékén túlmenôen kiemelésre érdemesek azok a kapcsolatok, melyek a különbözô intézmények, továbbá a romániai projektgazdák, valamint a magyar és a bajor vállalati képviselôk között jöttek létre. Megalapozottnak látszik az a javaslat, hogy kerüljön sor egy hasonló, ún. „háromlábú” rendezvényre az április elsô felében szintén a Hungexpo Rt. által megrendezésre kerülô Construma szakvásáron is. Lapzártakor megkezdôdtek a rendezvény létrejöttéhez, elôkészítéséhez és lebonyolításához szükséges egyeztetések, melyek – remélhetôen – pozitív eredménnyel zárulnak. Juhász Imre

8 Új módszerek – Úgy hallottam, az elmúlt idôszakban új módszereit is megteremtették az információcserének. Mondana errôl néhány szót? – Az Európai Uniónak van egy ajánlása, mely azt tartalmazza, hogy az egyetemek és fôiskolák a kis- és középvállalkozások tudásbázisaivá is váljanak. Mi tehát ennek szellemében létreGérnyi Gáborral, a GKM kis- és középvállalaMagyarországon és határainkon túl is hoztunk úgynevezett tudásközpontokat, metok felzárkóztatását koordináló fôosztályának népszerû „Az EU házhoz jön” rendezlyek ellátják információkkal a vállalkozókat. A vezetôjével a rendezvénysorozat tapasztalatait vénysorozat, melynek keretein belül a elsô projekt a tatabányai Modern Üzleti Tudotekintettük át. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium mányok Fôiskolája közremûködésével indult el (GKM) szakemberei és az adott témák ez év márciusában, ahol szombatonként napi szakértôi adnak tájékoztatást az uniós 10 órában egy 120 órás képzés keretében jucsatlakozással bekövetkezett változásoktottak a vállalkozók információkhoz. Egyebek ról a hazai és külországbeli, fôként maközött cégalapítással, marketinggel, vállalati – A rendezvénysorozat Magyarországon jól gyar vállalkozóknak, cégvezetôknek. pénzügyekkel és más, gyakorlati tudnivalókkal vizsgázott – tekintett vissza a fôosztályvezetô bôvültek ismereteik. Az elôadásokon túl há–, hazánk mind a 168 kistérségében fórumorom információs kabinetet is kialakítottak a fôkat tartottunk 2003 februárja és 2004 májusa között. Több mint 30 iskolán, ahol a számítógépek, az internet segítségével juthattak inforezer vállalkozás képviselôjét sikerült ezáltal elérnünk. Különösen hasz- mációkhoz. A képzésbe a fôiskolás diákok és tanárok oly módon is benosnak értékelték, hogy nem általánosságokról volt szó, hanem szak- kapcsolódtak, hogy kimentek egy-egy céghez, s ott folytattak esettanulma-specifikus információkhoz jutottak interaktív módon, azaz párbe- mányokat a gyakorlati munka és személyre szabott párbeszéd, problészédet folytatva. A konzultációkon túl – mivel sokrétû kiadvány-hátteret mamegoldás révén. is teremtettünk –, olyan hasznos kézikönyveket is kaptak, melyekbôl a Késôbb Székelykeresztúron az ottani vállalkozói szövetséggel együttmûkésôbbiek során elôkereshetik a szükséges információkat. ködve, tatabányai tanárok közremûködésével került sor hasonló konzul– Az egyértelmû, hogy a hazai vállalatok uniós felkészüléséhez tációkra, a nyíregyházi fôiskola részvételével pedig a szabolcsi megyesegítséget adtak, de honnan jött az ötlet, hogy az országhatáron székhelyen és a kárpátaljai Visken a falusi turizmus témakörében jutott túl is folytatódjon a rendezvénysorozat? hasznos ismeretekhez 35 család, akik a képzés végén Ukrajna által is el– Amikor a határmenti térségekben jártunk, számos érdeklôdô jött a fogadott bizonyítványt kaptak, hiszen képesé váltak EU-konform falusi szomszédos országokból, s nem csak magyar ajkú vállalkozók. Elôször, turizmus szolgáltatást nyújtani. még 2003 novemberében az RMDSZ-szel kötöttünk együttmûködési megállapodást, mert felismerték és kérték, hogy Erdélyben is elinduljon a tájékoztatás. Ma már ott tartunk, hogy több mint 60 ilyen rendezvényre került sor a Kárpát-medencében, s ezek révén több mint tíze– A képzés-sorozat (úgy „Az EU házhoz jön”, zer vállalkozót sikerült elérnünk. A programok mint a tudásközpontokon szervezôdött) tovább bô fele Erdélyben valósult meg. Nem véletlefolytatódik, reményeink szerint hosszabb távon nül nagy ott az információ-éhség, hiszen Rois – fogalmazott Gérnyi Gábor, aki munkatársaimánia közel áll az uniós csatlakozáshoz. Érdeval együtt személyesen is részt vesz az ismeretkesség, hogy a román üzletemberek is nagy terjesztésben. – Nemcsak azért van erre szükség, érdeklôdést tanúsítottak „Az EU házhoz jön” mert várják, de azért is, mert a programsorozat programsorozat iránt, így Bukarestben, Conskövetkezményeként közvetlen gazdasági vagy tancaban és Tulceaban is szerveztünk rendezmagánemberi kapcsolatok is teremtôdhetnek. vényeket. Szlovákiában, Ausztriában, a VajdaAz elôbbi például az árucsere-forgalomban, ságban és Kárpátalján is megfordultunk. Ez vagy a befektetések révén, utóbbi úgy, hogy utóbbi két ország ugyan még távolabb van az honfitársaink mondjuk kárpátaljai vagy erdélyi uniós tagságtól, de – és ez a válasz második falusi turizmus szolgáltatást vesznek igénybe. Az része a kérdésére –, úgy véljük, jó, ha ott is erdélyi és a kárpátaljai helyszínek mellett, immár tudják, milyen feltételekkel jár hazánk uniós uniós, szomszédos országokban is sor került és csatlakozása, milyen feltételeknek kell nekik is kerül hasonló kapcsolatépítô rendezvényekre, megfelelniük, ha magyar partnerrel mûködezeket (például Szlovákiában vagy Ausztriában) nek együtt. Ez mindannyiunknak hasznára vá„Együtt az Európai Unióban” címmel szervezlik. Úgy gondoljuk, ha már mi megszereztük a zük, hogy kölcsönösen megoszthassuk tapasztapasztalatokat, szívesen megosztjuk más ortalatainkat, megismertessük az adott térségekszágbeli vállalkozókkal is, ha igény van rá. ben rejlô lehetôségeket.

Az EU házhoz jött

Határokon átnyúlva

Jöhet a folytatás

> Ingatlan árak. Bukarestben a belváros környéki kerületek lakásárai jelentôsen megugrottak a nagy kereskedelmi láncok megjelenésével. Az itt található házak ára 10-20 százalékkal emelkedett, ha a közelben új áruház jelent meg. > Fejleszteni kell. Fejleszteni kell a Romániának szánt európai uniós pénzalapok (PHARE, ISPA) igénybevételét és hasznosítását – jelentette ki Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter, miután az Európai Bizottság az ezzel kapcsolatos mulasztások miatt piros lapot adott az országnak. Az ország számára 2007tôl elérhetô kohéziós pénzalapok felhasználására 15 pályázatot tervez beadni a minisztérium, amelyek kivitelezésére 800 millió eurót

igényel. A fejlesztési tervek Kolozs, Brassó, Beszterce-Naszód, Máramaros, Hargita és Kovászna megyéket is érintik.

Sorokban

> Hódít a Logan. A közép- és kelet-európai volt szocialista országokban hódít a Dacia Logan, az idén ebbôl a típusból adták el a legtöbbet a térség piacain. Az év elsô 9 hónapjában a Csehországot, a balti államokat, valamint Magyarországot, Lengyelországot, Szlovákiát, Romániát és Szlovéniát magában foglaló térségben összesen 725,8 ezer gépkocsi kelt el, ami a 2004 január-szeptemberinél 0,9 százalékkal kevesebb. A harmadik negyedév 228,7 ezres mennyisége ugyanakkor 6,1 százalékkal múlja felül az egy évvel korábbit.

> Amerikai beruházó. A második ipari parkban is elkezdôdhet az építkezés ha a tanácsosok is úgy akarják Miután Kolozs megye az önkormányzat által szabott szigorú feltételek miatt elvesztett egy lehetséges és fontos beruházót, a francia Montoupet céget, amely jobbnak látta a bolgár szomszédokkal üzletelni, újabb üzleti lehetôség kínálkozik. Az amerikai Emerson a jelentkezô, mely az ipari parkban nem csak termeléssel, hanem kutatással is foglalkozna.

9

A lehetôségek országa Az 1998-as orosz pénzügyi válság jelentôsen visszavetette a térség kereskedelmi forgalmát, kihatott például a magyar-ukrán gazdasági kapcsolatokra is. Néhány év elteltével azonban újra látványos emelkedés következett be, az utóbbi négy esztendôben már évi 30% körüli évrôl-évre a magyar-ukrán kereskedelmi forgalom növekedése.

Ukrajna számunkra stratégiai fontosságú partner – fogalmazott lapunknak Závoczky Péter, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fôosztályvezetôje –, egyrészt közelsége okán, másrészt azért, mert hatalmas piac. Európai Uniós tagságunkkal a közös kereskedelempolitika részeseivé váltunk, ez nemhogy nem terhelte meg kétoldalú kapcsolatrendszerünket, hanem új lehetôségeket nyitott, melyet alátámaszt a magyar-ukrán kereskedelmi forgalom alakulása is.

Növekvô forgalom A kétoldalú kereskedelmi forgalom dinamikus növekedésének több oka van. Köszönhetô egyrészt a Magyarországon tevékenykedô multinacionális cégek kivitelének, fôként az információtechnológiai és elektronikai termékek révén. Az Ukrajnában végeztetett textil- és cipôipari bérmunka jelentôsége sem elhanyagolható, ugyanakkor a vas- és acéltermékek importjának növekedése ugyancsak emeli a forgalmat. Ukrajna a magyar export egyik legdinamikusabban fejlôdô piaca. Az áru és szolgáltatásforgalom évek óta egyenletes, töretlenül bôvül, volumene mind 2003-ban, mind 2004-

ben meghaladta az egymilliárd dollárt. Exportunk és importunk szerkezete tükrözi a két ország gazdaságában rejlô lehetôségeket és különbségeket. Az Ukrajnába irányuló exportunk összetételét olyan áruféleségek jellemzik, amelyek szállítását nem veszélyeztetik a fogyasztási piac éles ingadozásai. A növekvô ukrán beruházások ugyanakkor stabil piacot jelentenek a magyar gépipari beszállítások számára. Exportunkat a szállítások széles spektruma jellemzi, többek között a növényvédô szerek, gyógyszeripari készítmények, közlekedési eszközök, feldolgozó- és gépipari termékek teszik ki, de sok kis- és közepes vállalkozó kis volumenû szállításai is növelik a kivitelt. Importunk fôbb elemei a nyers- és alapanyagok, gépek és berendezések, vaskohászati termékek, szerves kémiai, vegyipari, ásványi anyagok, valamint fa és faáruk. – Még messze nem értük el a lehetôségek határát – jelentette ki a fôosztályvezetô. – A kiaknázatlan üzleti kapcsolatok tág lehetôségeket biztosítanak még a magyar cégek számára. Érdemes kitekinteni Kárpátaljáról és Kijevbôl, hiszen a keleti és déli régiók fogadókészek, fejlôdôképesek, feltárandó piacot jelentenek. Érdekességként és iránymutatásul is szolgálhat, hogy legutóbb Odesszából járt itt üzleti delegáció, s a beszélgetések során felvetôdött: hazánk és a gazdag dél-ukrajnai terület között alig van üzleti kapcsolat…

Többirányú lehetôségek – Mi az, ami Ukrajnára irányíthatja a magyar cégek, vállalkozások figyelmét? – Egyrészt, hogy hatalmas piac, fejlôdô ország, számottevôen növekvô GDP-vel Az ukrán gaz-

Magyarország külkereskedelmi forgalma Ukrajnával 700 644.8 613.3 589.4

600

493.7

500

458.4

441.4

400

370.7

300

295.2

285.1

275.1

249.9

234.6

219.9 226.4

214.9

200

209.3

Magyar export

165.6 127.8

100

Magyar import

0

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005 I–VIII.

Magyar-ukrán külkereskedelmi forgalom 2000–2005 (millió USD) 2000

2001

2001/ 2000

2004 I–VIII.

2005 I–VIII.

2005/ 2004 I-VIII.

Export

165,6

209,3 126,4% 275,1 131,4% 441,4 160,5% 613,3 138,9% 349,4

493,7

141,3%

Import

234,6

295,2 125,8% 458,4 155,3% 589,4 128,6% 644,8 109,4% 436,8

376,7

86,3%

Forgalom összesen

400,2

504,5 126,1% 733,5 145,4% 1 030,8 140,5% 1 258,1 122,1% 786,2

870,5

110,7%

2002

2002/ 2001

2003

2003/ 2002

2004

2004/ 2003

daságot az elmúlt években magas fejlôdési ütem, alacsony költségvetési hiány, alacsony infláció, megjavult fizetési mérleg jellemezte. Ma az ukrán gazdaság a gyorsan fejlôdô FÁKországok között az egyik legdinamikusabb. Az elmúlt négy évben az éves növekedési ütem átlaga meghaladta a 7%-ot. Az ukrán valuta árfolyama évek óta stabil. A fizetési mérleg javulása eredményeképpen Ukrajna nagy valutatartalékokat halmozott fel. Ugyanakkor Ukrajnának jelentôs gazdasági problémákat kell leküzdenie. A fejlesztésekhez, beruházásokhoz pedig gépek, mûszerek, berendezések kellenek. Vegyük figyelembe, hogy Ukrajna tranzit ország, kelet-nyugat és észak-dél irányban is. Tranzit ország abban az értelemben is, hogy számos kôolaj és földgáz vezeték megy keresztül rajta, melyek felújításra szorulnak. Nem csak csövekre van ekkor szükség, de elektronikai, automatizálási berendezésekre is, melyeket (vagy melyekbôl) miért ne szállíthatnának magyar cégek? A tranzit ország lét azt is jelenti, hogy felújítani, illetve építeni kell autópályákat, hajó- és légikikötôket, a vasútvonalakat. Ha e „torta” szeleteibôl nekünk is jut egy kicsi, az is óriási üzleti lehetôségeket rejt magában. De vehetjük a lakáskérdést is, ami Ukrajna egyik problémája. Másfél évtizede nem volt e téren számottevô beruházás, így egyrészt újak építésére van igény, másrészt a régiek modernizálására, hôszigetelésére. Oroszországi példa már van arra, hogy versenyképes lehet magyar cég, miért ne lehetne versenyképes a 80 milliós Ukrajnában is? Egy bôvülô piacon még mindig könnyebb megtalálni helyünket, mint egy telített piacon, ahonnan másokat kell(ene) kiszorítani. Más területet említve nem hagyhatjuk ki az agráriumot sem, hiszen Ukrajna nagy mezôgazdasági kapacitásokkal rendelkezô ország. Igazából már nem termékekre, hanem technológiákra van szüksége a modernizációhoz, a vidékfejlesztéshez, így e területen is akad-

10 nak kihasználható lehetôségek. A turizmus ugyancsak sikeressé tehetô ágazattá válhat. Évente 10 millió ukrán állampolgár tölt el legalább egy hetet külföldön, ôk nem is rosszul fizetô turisták. Megfelelô igényfelméréssel, marketinggel egy részüket ide lehetne vonzani, hiszen széleskörû a kínálatunk. Budapest európai léptékû fôváros, a Balaton kellemes nyaralóhely, nem beszélve a gyógy-, a wellness-, a bor- vagy a konferenciaturizmusról.

Állami háttér – Mindez jól hangzik, igaz is, de az vitathatatlan, hogy bôven vannak nehézségek. A távolság vagy a finanszírozás megoldásért kiáltó problémák… – Ez kétségtelen, de a sikeres üzletkötés segít a távolságok áthidalásában is. Új piacok pedig már kissé távolabb nyílhatnak meg számunkra.

Ukrajna: fejlôdés és nehézségek Gazdaság Az ukrán gazdaságot az elmúlt 3–4 évhez hasonlóan 2004-ben is magas fejlôdési ütem, alacsony költségvetési hiány, alacsony infláció, megjavult fizetési mérleg jellemezte. Az elmúlt 4 évben az éves növekedési ütem átlaga meghaladta a 7%-ot. Az ukrán valuta árfolyama évek óta stabil. A fizetési mérleg javulása eredményeképpen Ukrajna nagy valutatartalékokat halmozott fel. Ugyanakkor Ukrajnának jelentôs gazdasági problémákat kell leküzdenie. Az egy fôre jutó hazai termék közel 1000 dollár, az oroszországinak mindössze 40%-át teszi ki. Az 1991. évi szint eléréséhez Ukrajnának a jelenlegi gyors gazdasági fejlôdési ütem fenntartása mellett is legalább 7 évig 10%-ot meghaladó GDP-növekedést kellene produkálnia. Az ukrán ipari termelés többnyire még mindig elavult, korszerûtlen technológiával mûködik. Megújítása elsôsorban külföldi tôke bevonásával képzelhetô el. A korszerû technológiát képviselô befektetések iránti igény a fizetôképesség hiánya ellenére óriási. 2004-ben Ukrajnában a GDP 12,4%-kal nôtt az elôzô évhez képest. Ez a növekedés a korábbiakban szintén magas, 2003-ban 7,7%, 2002-ben 5,2% volt. A legnagyobb növekedést az építôiparban (23,9%), a mezôgazdaságban (19,1%), a nagy- és kiskereskedelemben (18,8%) és a feldolgozóiparban (15,5%) lehetett mérni.

Kereskedelem Ukrajna a magyar export egyik legdinamikusabban fejlôdô piaca. Az áru- és szolgáltatásforgalom évek óta egyenletes, töretlenül bôvül, volumene mind 2003-ban, mind 2004-ben meghaladta az 1 milliárd dollárt. Ukrajnába irányuló exportunk összetételét olyan áruféleségek jellemzik, amelyek szállítását nem veszélyeztetik a fogyasztási piac éles ingadozásai. A növekvô ukrán beruházások ugyanakkor stabil piacot jelentenek a magyar gépipari beszállítások számára. Exportunkat a kis volumenû és egyszeri szállítások nagyobb részaránya és széles spektruma jellemzi, többek között a növényvédôszerek, gyógyszeripari készítmények, közlekedési eszközök, feldolgozó- és gépipari termékek teszik ki. Importunk fôbb elemei a nyers- és alapanyagok, gépek és berendezések, vaskohászati termékek, szerves kémiai, vegyipari, ásványi anyagok, valamint fa és faáruk. Európai Uniós tagsá-

gunkkal a közös kereskedelempolitika részeseivé váltunk, a várakozásokkal ellentétben ez nem terhelte meg kétoldalú kapcsolatrendszerünket, melyet alátámaszt a magyar-ukrán kereskedelmi forgalom alakulása is.

Befektetések 1992. óta mintegy 90 ezer céget magánosítottak Ukrajnában az egészen apró üzletektôl a hatalmas nagyvállalatokig. Az ukrán Állami Vagyonügynökség adatai szerint 2004-ben 5200 objektum került privatizálásra, ennek 21,3%-a állami tulajdon volt, 78,7%-a közösségi tulajdonból került magántulajdonba. A privatizációs bevételek 1,8 milliárd dollár költségvetési bevételt jelentettek. Termelési tényezôk vonatkozásában Ukrajna kedvezô helyzetben van. Az alacsony munkabérek, a képzett munkaerô sok külföldi vállalatot csábít arra, hogy Ukrajnába helyezze át a termelését, de a beruházások körüli instabilitás, a jogi szabályozás tökéletlensége többnyire elriasztja ôket. A gazdaságot szabályozni hivatott, gyakran változtatott törvények hûen tükrözik a belsô gazdasági erôviszonyok és az érdekek változásait. Csak a helyi viszonyokat jól ismerô, ezekhez alkalmazkodni tudó üzletemberek tudnak eredményesen mûködni. 2004. végéig az ukrán gazdaságba összesen 8353,9 millió dollár közvetlen külföldi befektetés érkezett. 2004-ben a közvetlen külföldi beruházások értéke az elôzô évihez viszonyítva 23%-kal nôtt. 2004 év folyamán összesen 1930,3 millió dollár volt az ország gazdaságába invesztált közvetlen befektetés, a tôkekivitel ez idô alatt 472,7 millió dollár volt. A befektetések túlnyomó többsége (61,9%-a) pénzeszközökben (1195 millió dollár) valamint ingóságokban és ingatlan formájában valósult meg (566,7 millió dollár, ami 29,4%-os részarányt jelent). Az Ukrajnába irányuló közvetlen külföldi befektetések a világ 117 országából származtak. Nyugati gazdasági elemzôk szerint a külföldi befektetések Ukrajnába áramlásának növekedése prognosztizálható. A gyorsan változó belpolitikai helyzetben

A finanszírozási problémák megoldásában mások mellett segítséget jelenthet az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB), illetve az MFB-csoport további tagjai: az Eximbank (Magyar Export-Import Bank), a Mehib (Magyar Export-hitel Biztosító) vagy a Corvinus Befektetési Rt., a cégcsoport tagjait a befektetésektôl a hitelbiztosításon át a hitelezésig számos területen állnak az exportálni vagy beruházni kívánó cégek rendelkezésére – állami háttérrel.

minden jel szerint a külföldi befektetôk befektetési stratégiájában az óvatos kivárás aktualitása még nem vesztett érvényébôl. 2003-ban a hivatalos statisztikai adatok, Magyarországon 8 ukrán cég befektetéseit tartják számon 823 ezer dollár értékben, ez a külföldre irányuló ukrán befektetések 0,5%-át teszi ki. A magyarországi ukrán befektetôk a kohászat, vegyipar, szállítmányozás, személyszállítás, banki tevékenység, szállítóeszközök és mezôgazdasági gépek gyártása valamint a külkereskedelmi tevékenység területén találhatók. A befektetési tevékenységben szerepet játszik Magyarországon a Donbass Ipari Szövetség (Dunaferr), az AEROSVIT Rt. (légi szállítás), a DUNAJSZKOE Parahodsztvo (vízi szállítmányozás), a CHEMOPETROL VV (vegyipari termékek), valamint a kétoldalú külkereskedelmet és befektetéseket elôsegítô VABANK és NADRABANK magyarországi képviseletei. A kremencsugi KRAZ Rt. Magyarországon VERTIKUM Kft. néven mûködtet vegyes vállalatot. A magyar-ukrán határ mellett mûködô Avtoporti avtoterminali cég a vasúti szállítmányozás, logisztikai tevékenység területén játszik szerepet a két ország közötti forgalomban. Az Ukrajnában megvalósuló közvetlen befektetések volumene alapján Magyarország 113 ország beruházói közül a 16. helyet foglalja el. Magyar cégek közvetlen tôkebefektetést 309 ukrán cégnél végeztek és 235 közös vállalatot hoztak létre. Kárpátalja megye Magyarországgal határos részein a magyar tôke aktivitása még magasabb. A megyében jelenlevô országok rangsorában Magyarország az Egyesült Államok, Németország és Ausztria mögött a negyedik helyet foglalja el. E régióban 153 cég mûködik magyar tôke bevonásával. A beruházások összege eléri a 23,7 millió dollár értéket. Magyar befektetôk számára a legvonzóbb városok Ungvár, Munkács, Beregszász és beregszászi járás.

Kapcsolatok A piacot keresô vállalatok Ukrajnában sajátos közegbe kerülnek, az ukrán gazdasági szabályozások is sok specifikus elemet tartalmaz. Az európai normákhoz szokott külföldinek ezeket az eltérô tényeket mindenféleképpen tanácsos figyelembe kell vennie ukrajnai üzleti tevékenysége során. Az Ukrajnában eladni szándékozó félnek figyelembe kell vennie az ukrán mentalitást és üzletvitelt: gyakran fordul elô, hogy egyes fogalmakat gyakran másként értelmeznek, ezek elôzetes tisztázása idôt kímél. Hangsúlyosan fontos a partnerrel a személyes kapcsolat kiépítése. Telefonon, faxon, elektronikusan csak kisebb jelentôségû ügyek intézhetôk. Szinte minden külföldi konzultáns cég javasolja helyi jogász és könyvelô alkalmazását. Tárgyalási munkanyelvként az ukrán vagy orosz ajánlható. Forrás: ITDH

11

12

RAS-TEAM Kft. Reklám-és ajándéktárgyak valamint textiltermékek gyártása, forgalmazása Sí- és raftingtúrák szervezése, oktatás Cím: H–1031 Budapest, Vizimolnár u. 31. Tel./Fax: (+36-1) 439-1562 Mobil: (+36-30) 211-9485, (+36-30) 378-0411 Web: www.rasteam.hu E-mail: [email protected]

PÖLCZMANN Kft. Mûhely:H-8400 Ajka, Széchenyi u. 24/a Tel/fax: (+36-88) 213-779; Mobil: (+36-30) 9698-361 E-mail: [email protected]; Honlap: www.csipkek.hu

CSIPKE, ROJT, PASZOMÁNY ÉS ZSINÓR KÉSZÍTÉS Alkalmazási területek: – Kegyeleti termékek: kárpitgarnitúrák szemfedôk és urnatartók – Lakástextíliák: asztalterítôk és díszpárnák

Évtizedes tapasztalatokkal rendelkezô kiadónk vállalja: – – – – –

prospektusok, szórólapok könyvek, újságok fali naptárak és egyéb kiadványok tervezését, szerkesztését, teljes körû kivitelezését kiváló minôségben, reális áron, rövid határidôvel.

AZ ÖTLETTÔL A KÉSZTERMÉKIG! E-mail: [email protected] Tel: (+36-30) 399-8940

13 Telefon: (+36-1) 340-2374 Fax: (+36-1) 412-0621 E-mail: [email protected] Website: www.szabo-galambos.hu

Szabó-Galambos Kft. A Szabó-Galambos Kft. fô területe élelmiszeripari létesítmények, húsfeldolgozó üzemek létesítése, felújítása bel- és külföldön egyaránt, az Európai Uniós követelményeknek megfelelôen. Tevékenységeink közé tartozik még:
raktár és logisztikai központ
hûtôházak és hûtôkamrák építése generálkivitelezésben és fôvállalkozásban egyaránt.

Alumínium ipari létrák többféle méretben és kivitelben 10 m munkamagasságig, alumínium háztartási létrák széles választékban, valamint gurulóállványok 7 m munkamagasságig közvetlenül a gyártótól. Aluminium létrák forgalmazásához nagykereskedôt, disztribútort keresünk!

AXIAL Kft. Cím: H–8000 Székesfehérvár, Berényi u. 100. Tel.: (+36-22) 340-367; Fax: (+36-22) 312-521 E-mail: [email protected]

Acélcsövek, csôkészítmények, egyéb kiegészítô acéltermékek, átmeneti elzáró, fojtó és szabályzó szerelvények forgalmazása. Mûszaki szaktanácsadás, finanszírozás, szállítmányozás.

VAWEX HUNGÁRIA KFT. H-8800 Nagykanizsa, Huszti tér 5. fsz. 11. Tel.: (+36-93) 516-606 (+36-93) 516-607 Fax: (36-93) 516-608 E-mail: [email protected] WEB: http:// www.vawex.hu

Hirdessen a Híd-ban!

Magyarországi rakodógép gyártási licenc eladó. Rendelkezésre állnak: tervdokumentáció, alkatrészek. Bármilyen megoldás érdekel!

BOMAS Kft. BUDAPEST

[email protected]

Tel.: (+36-1) 247-71-20 Fax: (+36-1) 309-00-54 Tel./fax: (+36-52) 270-481 E-mail: [email protected] www.bomas.hu

EUROKARDÁN KFT. H–9021 Gyôr, Benczúr u. 5–7. Tel.: (+36-96) 524-856, (+36-96) 524-857, (36-96) 524-649 Fax: (+36-96) 318-149 Mobil: (+36-30) 351-7820, (+36-30) 956-0113, (+36-30) 9948-135 E-mail: [email protected]; web: www.eurokardan.hu

KARDÁNSZERVIZ Kardántengely, kardánkereszt, felfüggesztô csapágy. Kettôscsuklós mellsô tengelyek Felújítás, átalakítás, új kardán összeszerelés.

Dinamikus kiegyensúlyozás!

Le Belier Magyarország Formaöntöde Rt. H–8400, Ajka, Gyártelep, Pf.: 91 Tel.: (+36-88) 521-400 Kontakt személy: Dekovics András (+36-88) 521-426 Fax: (+36-88) 521-401 E-mail: [email protected]

A Le Belier Magyarország Formaöntöde Rt. Magyarország legnagyobb alumínium öntödéje. A francia Le Belier csoport tagja, kokilla és nyomásos öntési technológiákkal. Várjuk olyan alumínium ötvözött tömb gyártó és beszállító cégek jelentkezését, akik az alábbi ötvözeteket gyártani képesek. Specifikációkat érdeklôdés esetén küldünk. Ötvözet típusa havi mennyiségi igény GBDAlSi9Cu3 (Din226) 100–150 t GBDAlSi12 (Din230) 20–30 t AS9U3G (Fe: max. 0,50%, P,Ca 20 ppm) 100–120 t AS7U3G u.a mint a fenti csak Si:7 40–60 t AS5U3G u.a. mint a fenti csak Si: 5 40–60 t AS10G 120–150 t AS7G03/Sb (Fe: 0,20, Sb: 0,15) 1 000–1 300 t AS7G03 u.a mint a fenti Sb nélkül 50 t

Együttmûködés csak minôségi tanúsítással rendelkezô, pontos szállítást biztosító és 90 napos fizetést vállaló cégekkel lehetséges!

14 Hosszú elôkészületek után november 15-én megnyílt a Moszkvai Kereskedelmi Képviselet elsô regionális irodája Jekatyerinburgban, melynek vezetôje Reppa Gábor, az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. korábbi munkatársa, a FÁK gazdasági szakértôje. A megnyitóra kiutazott magyar állami küldöttséget Gilyán György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közigazgatási államtitkára, a keleti gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért felelôs kormánybiztos vezetette. Az iroda megnyitásának nem titkolt célja a magyar-orosz kapcsolatok Moszkva-centrikusságának csökkentése, az orosz kapcsolatok regionális szintû kezelése. A regionális iroda tevékenységi körzete az Uráli Szövetségi Körzet,

ITDH KSZ Iroda, Jekatyerinburg Irodavezetô: Reppa Gábor Telefon: +7-095-363-3940 E-mail: [email protected]

Megnyílt az iroda melynek fejlett nehézipara, bányászata, mûszer- és vegyipara lehetôvé teszi a késztermékek, feldolgozóipari berendezések kivitele mellett a logisztikában és turisztikában a magyar szerepvállalást. A megnyitón Rétfalvi György, az ITDH vezérigazgatója kiemelte: „A hazai vállalkozók számára nemcsak méretei, és felvevôképessége miatt fontos az orosz piac, hanem a viszonylagos földrajzi közelség mellett, a korábbi gazdasági kapcsolatokból származó helyzeti elônyünket is jól hasznosíthatjuk. Jó alapot ad termékeink ismertsége, a személyes kapcsolatok, a nyelvismeret, illetve a már meglévô tapasztalataink az üzleti és kulturá-

lis szokások terén.” A kiutazó magyar üzletemberek számára a megnyitót követôen a Moszkvai Kereskedelmi Képviselet és az ITDH üzleti megbeszéléseket szervezett. Jekatyerinburgban november 16-án, Cseljabinszkban 17-18-án volt alkalmuk a résztvevôknek üzleti konzultációt folytatniuk. Az elôzetes felmérések alapján az orosz partnerek elsôsorban élelmiszerfeldolgozó-, gép-, vegy-, textil- és élelmiszeripari, valamint idegenforgalmi profilú vállalatokkal szeretnék felvenni a kapcsolatot. Információink szerint a Malév fontolgatja korábban megszüntetett jekatyerinburgi járatának újraindítását.

Hasznos címek HORVÁTORSZÁG

SZERBIA-MONTENEGRO

Magyar Köztársaság Nagykövetsége, Kereskedelmi Iroda Irodavezetô: Dr. Sült Tibor Cím: 10000 Zágráb, Pantovcak 128/I Telefon: (385-1)4822-055; Tel./fax: (385-1)4822-051 E-mail: [email protected]

Magyar Köztársaság Nagykövetsége, Kereskedelmi Szolgálat Irodavezetô: Pallos András Cím:11000 Beograd, Ulice Nemanjina 4/XIII. Tel.: +381-11/641-966; Fax: +381-11/641-674 E-mail: [email protected]

NÉMETORSZÁG:

SZLOVÁKIA

Magyar Köztársaság Nagykövetsége, Kereskedelmi Szolgálat Irodavezetô: Somogyi Katalin Cím: D–10117 Berlin , Wilhelmstrasse 61. Tel.: +49-30-24-72-97-82; Fax: +49-30-24-72-97-83 E-mail: [email protected]

Magyar Köztársaság Nagykövetsége, Kereskedelmi Szolgálat Irodavezetô: Dr. Varga Tibor Cím: 81106 Bratislava, Palisady 40. Tel.: 421-2/5441-8801 Fax: 421-2/5441-8805; E-mail: [email protected]

Kereskedelmi Szolgálati Iroda Irodavezetô: Komma Krisztián Cím: D–53175 Bonn, Turmstr. 30 Tel.: +49-228/937-9810; Fax: +49-228/937-9811 E-mail: [email protected] Magyar Köztársaság Fôkonzulátusa, Kereskedelmi Szolgálat Irodavezetô: Esz Anna Cím: D–80637 München, Dom-Pedro-Str. 17. Tel.: +49-89/1202 2845, 1202 2846; Fax: +49-89/1202 2847 E-mail: [email protected]

OROSZORSZÁG: Moszkvai Kereskedelmi Képviselet Képviselet vezetô: Szûcs Pál Cím: ul. Krasznaja Presznya 1–7. 123242 Moszkva Telefon: +7-095-363-3900, 363-3920; Fax: +7-095-363-3921 E-mail: [email protected] Honlap: http://trade.hungary.ru

SVÁJC Kereskedelmi Szolgálati Iroda Irodavezetô: Garainé Szmetana Mónika Cím: 8002 Zürich, Richard Wagner str. 6. Tel.: +41-1/202-8550; Fax: +41-1/202-8560 E-mail: [email protected]

UKRAJNA: Magyar Köztársaság Nagykövetsége, Kereskedelmi Szolgálat Irodavezetô: Palásti István Cím: 252034 Kijev , ul. Streleckaja 16. Tel.: +38-044/494-1900, 494-1901 Fax: +38-044/229-8906, 229-9610 E-mail: [email protected] Magyar Köztársaság Fôkonzulátusa Külgazdasági attasé: Szentpéteri Bertalan Cím: Grusevszkij u. 62., 88015 Ungvár Telefon: (380-312) 619-678; Fax: (380-312) 619-679 E-mail: [email protected]

Weboldalak: www.gkm.gov.hu www.kulugyminiszterium.hu; www.itdh.hu www.macline.hu; www.fairexpo.hu www.interpress.hu; www.zrva.hu; www.jointventure.hu www.floreno.hu; www.korostrade.hu

15

Kárpátok beszállítói klaszter (Sátoraljaújhely) Sikeresen mutatkozott be a Kárpátok Beszállítói Klaszter 2005. november 8–9. között Pozsonyban.

A Centre for Management Technology Ltd. 2005. november 8-9-én konferenciát rendezett Pozsonyban /Bratislava/ a Közép-KeletEurópai Autóipari mûanyag felhasználásról. A Kárpátok Beszállítói Klaszter nevében Bûdy László, klaszter manager tartott elôadást, „A

Klaszterek hidat építenek a kis, közepes vállalatok és az autóipari cégek közé” címmel. A rendezvényen képviseltették magukat a régió nemzetközi integrátor csoportjai, a kiemelkedô autóipari konszernjei és beszállítói. A konferencián elhangzott, hogy a középeurópai régióban közel 2 millió darab személygépkocsit fognak gyártani 2007-tôl, amely jelentôs beszállítási lehetôséget fog jelenteni a régió vállalatai számára. Egyelôre jórészt az autóipari vállalatok hagyományos nyugat-európai beszállítói hoznak létre termelô kapacitásokat

A Szülôföld Program keretében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium „Együtt az Európai Unióban” címmel magyar-szlovák vállalkozói konferenciát rendezett 2005. november 9-én Pozsonyban, november 10-én pedig Nyitrán.

és továbbra is ôk az elsôrendû beszállítók. A beszállítási követelmények szigorúsága miatt a kisebb helyi vállalatok önálló bekapcsolódása a beszállítási láncba szinte elképzelhetetlen. Ezért kell olyan szervezeteket létrehozni, amelyek egyesítik a kisvállalatok erejét, és együttesen tudja ôket bekapcsolni a fôbb ipari termelési folyamatokba. Erre a feladatra kíván felkészülni a Kárpátok Beszállító Klaszter, hogy a Kárpátok Eurorégió kis és közepes termelôvállalatait be tudja kapcsolni a nagy autógyárak termelésébe. - bl -

Magyar-szlovák konferencia és találkozó

Együtt az Unióban

A pozsonyi konferencián Pongorné dr. Csákvári Marianna, a GKM helyettes államtitkára tartott elôadást az európai uniós lehetôségekrôl, kihívásokról. A rendezvényekhez kapcsolódóan november 9-én Pöstyénben a GKM, az ITDH, a Corvinus Rt., a kamarák, a Magyar Köztársaság pozsonyi Nagykövetsége, a szlovák gazdasági tárca, valamint a szlovákiai Magyar Kereskedelmi Iroda képviselôi üzletember találkozón vettek részt. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium támogatásával, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közremûködésével szervezett pozsonyi és nyitrai konferencián a vállalkozók információt kaphattak többek között az új versenypiaci helyzetben való érvényesülés lehetôségeirôl és kihívásairól, a kis- és középvállalkozások fejlesztését segítô programokról. Megismerkedhettek a Szlovák Köztársaság Operatív Programjaival, a pozsonyi és a nyitrai régiók fejlesztési és beruházási lehetôségeivel, a Corvinus Rt. befektetési tapasztalataival, a magyar-szlovák üzleti kapcsolatok aktuális kérdéseivel. A konferenciákat követôen, kifejezetten a helyi vállalkozók igényeinek megfelelôen a két helyszínen több szakmai szekcióban – pl. szállítmányozási logisztika az EU-ban, idegenforgalom, kereskedelem, fogyasztóvédelem, élelmiszeripar, fafeldolgozás, könnyû gépgyártás, szabvá-

nyok- az uniós csatlakozás kapcsán – a vállalkozók körében felmerülô gyakorlati kérdésekre adtak választ a szakértôk. A program helybe viszi az információkat a vállalkozókhoz és szinte „személyre szabottan” készíti fel ôket az uniós helytállásra, figyelembe véve a térség sajátosságait, ágazat és szakma-specifikus igényeit. A vállalkozók a konzultációval egybekötött elôadásokon szakavatott és nagy tapasztalattal rendelkezô elôadók segítségével megismerhetik mindazokat a szakmai minimum követelményeket, amelyeknek a csatlakozás kapcsán feltétlenül eleget kell tenniük. Megtudhatják, milyen konkrét lépések megtételére van szükség, s ehhez milyen konkrét támogatást vehetnek igénybe. A határon túli vállalkozók EU felkészítésébôl természetesen nem maradhatnak el a gazdasági tárca tájékoztató kiadványai sem (a Gyakorlati Tudnivalók az Európai Unióról címû Kézikönyv, amely a kis- és középvállalkozóknak nyújt támpontot az uniós gyakorlati tudnivalókban való eligazodáshoz, valamint a GKM legújabb kiadványai: a „Marketing az EUban” és a „Pályázati tanácsadó – az ötlettôl a pályázatig” címû kiadványok), amelyeket a résztvevôk a konferencián kézhez kapnak. A kiadványok elektronikus formában megtalálhatók a GKM honlapján, www.gkm.gov.hu is, amely folyamatosan frissített információival áll a vállalkozók rendelkezésére.

16

Az EU házhoz jön Falusi turizmus

A HÍD idei lapszámaiban sorozatot indítottunk a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium segítségével. Olyan kérdéseket és válaszokat teszünk közé adott tematika alapján, melyeket a vállalkozók tettek fel és szakértôk válaszoltak meg „Az EU házhoz jön” rendezvénysorozat keretében. Számos témáról szóltunk már – fémfeldolgozás, szabványok, építôipar, adózás, állattenyésztés, növénytermesztés, közlekedés, turizmus és falusi turizmus –, mostani lapunkban a falusi turizmus mellett az ingatlanpiac, a textil és ruházati ipar fôbb kérdéseirôl ejtünk szót.

Milyen rendezvények segítik elô a falusi turizmus fellendülését? Minden országnak és minden régiónak, kistérségnek megvannak a hagyományai és népszokásai. Nem az a cél, hogy uniformizáljuk a falusi turizmust, hanem lényeges, hogy egy-egy kistérség esetleg csak település népszokásait, népmûvészetét, gasztronómiáját felelevenítô rendezvény szervezésével tudjuk a kistérségre, településre irányítani a figyelmet. Számtalan példát lehet említeni, hogy korábban már feledésbe merült népszokás elôvételével mára jelentôs turisztikai látványosságokat, és vendégcsalogató eseményeket hívtak életre a települések. Nem szabad úgy tekinteni, hogy ezek a rendezvények csupán önmutogató, a turisták kedvéért újraélesztett attrakciók. Fontos szerepet játszanak a kistérség, régió, esetleg csak egy település lakóinak identitás tudatának megôrzése, a közösségi tudat kialakulása és fenntartása szempontjából is. A nemzetségi hagyományok ápolása ugyanezt a célt szolgálja, de jelentôs turisztikai látványosság is lehet. El kell különíteni a falunapok rendezését és a turisztikai vonzerôt jelentô rendezvények szervezését. A turisztikai vonzerô akkor fejleszthetô igazán, ha több település összefog és az egy-kétnapos rendezvények helyébe 6–7 napos rendezvény sorozatot tudunk szervezni. Az elôbbiek legfeljebb kirándulást ösztönöznek, de nem növelik a szálláséjszakák számát.

Milyen kapcsolat alakult ki a falusi és lovas turizmus között? A falusi turizmus felvállalja minden, vidéken tevékenykedô turizmus érdekében tenni akaró szolgáltató érdekét, így a lovas turizmusban érdekeltekét is. A lovas turizmus valamennyi ága jól illeszkedik a falusi szálláshely jobb kihasználtságának növeléséhez. A lovas turizmus minôségbiztosításáról a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség gondoskodik. Várható e további adókedvezmény a falusi turizmusban? A falusi turizmus adómentessége folyamatosan nô, 2004-re az adómentes határ 700 000 Ft. Figyelemmel arra, hogy ez a turisztikai ágazat forráshiányos, és szolgáltatói tôkeszegények, akik nem tudnak nagyobb összeget visszaforgatni tevékenységük fejlesztésére így célszerû fenntartani az adómentes bevételeiket és az inflációs mértékkel évrôl évre növelni. Hogyan lehet a falusi turizmus kínálatát „csomagban” eladni? Egyszerûen fogalmazva: összefogással. Ha egy településen, egy kis régióban turisztikai szolgáltatók mûködnek, célszerû, ha szolgáltatásaikból csomagot készítenek és a legteljesebb, legkomplexebb szolgáltatási csomagokat összeállítva jelennek meg a piacon. Az összefogás készsége, szemlélete hiányzik a hazai szolgáltatók között. Ezen a területen kell tehát a legnagyobb munkát ösztönözni és kifejteni, hogy a falusi turizmus igazán a vidéki turizmus komplex szolgáltató-

ja legyen, amely komplexitásban, minden szolgáltató megtalálja az anyagi érdekeltséget is. Számos kezdeményezés figyelhetô meg az országban, de csak „csirájában” van meg az összefogás. Talán ez az Európai Unió egyik elvárása, de igazán összefogás nélkül már ma sem tudunk eredményesen mûködni. Lehet-e a szállásadáson kívül étkezést is biztosítani a vendégeknek? A jelenlegi jogszabályok megengedik. Az EU- s jogszabályok sem tiltják, tehát a magas színvonalú gasztronómiánkat a továbbiakban is tudjuk kamatoztatni. Természetesen a higiénés szabályoknak minden esetben meg kell felelni.

Ingatlanpiac Várhatóan mennyiben változnak a magyar állampolgárok EU-s ingatlanvásárlási lehetôségei? Ebben a szegmensben nem lesz sok változás. Mint azt tudjuk, az EU-s ingatlanvásárlásunkat még egy 1996-ban kelt törvény liberalizálta. Azóta nem ütközik akadályba, ha valamelyik polgártársunk külföldi ingatlant szeretne vásárolni. Meg kell jegyezni azonban, hogy alapvetôen más kérdés a befogadó ország hozzáállása. Jelenleg is tudunk néhány – némileg korlátozó – elôírásról, elvárásról, amelyek helyi szinten valamelyest megnehezítik a vásárlói szándékot. (Nem egy honfitársunk szembesült ezekkel, például mikor egyes osztrák síparadicsomban kívánt lakást venni.) Ezen túl a belsô nemzeti szabályozások továbbra is érvényben maradnak: jó példa erre, hogy Spanyolországban a jövôben sem lehet hatezer négyzetméternél nagyobb lakóingatlan külföldié. Több országban létezik hadi létesítmény mellé építkezési tilalom. Ezen szabályokról a felkészültebb, és földrajzilag specializálódott hazai és külföldi közvetítô cégek pontos információt tudnak szolgáltatni. Ami pozitív változás, hogy várhatóan megszûnik a külföldi ingatlanvásárlók kinti hosszadalmas rendôrségi ellenôrzése és elég lesz kivinni az ingatlan megvásárlásához szükséges elôleget, és meg is köttethet az üzlet. Egyébként a kinti hitelekhez szükséges jövedelemigazolás, az ügyvédek kötelezô igénybevétele sem EU-tagságtól függ. További pozitívum lehet, hogy EU tagként több figyelem, segítôkészség illet majd meg. (Így például jelentôsen lerövidülhet a jelenleg még több hónapos törökországi engedélyezési procedúra.) A hazai ingatlanpiacon mennyire számíthatunk az árak emelkedésére? Különösebben nem kell az ingatlanárak ugrásszerû emelkedésétôl tartani, sem a külföldi vásárlók és befektetôk rohamától. Tény, hogy az EU-államokból eddig is jöhettek, így aki akart, az elmúlt évek alatt már megvehette magyarországi lakását/üdülôjét. A prognózisok szerint a magyar árak kb. csak öt év múlva kezdik majd közelíteni a nyugati ingatlanokét, ami viszont elsôsorban a hazai fizetôképes kereslet növekedésének lesz köszönhetô. Ez érthetô is, miután eddig is, és ez után is ez jelenti majd a hazai piac túlnyomó hányadát. Milyen gyorsan fog itthon is gyakorlattá válni az EU-ban elterjedt elektronikus ingatlankereskedelem? A tanulmányok szerint az Internetet használók száma hazánkban évente átlagosan csak 3 százalékkal nô, így a régió többi országához képest jelentôs a lemaradásunk. A korábbi évekkel ellentétben az Internet használóinak többsége idén már nemcsak a munkahelyen vagy az iskolában éri el a világhálót. Az internetezés helyszíneként otthonukat is megjelölôk aránya az összes internetezôn belül ma már eléri a 41 %-ot, ami a teljes 14 éves és idôsebb lakosságon belül 10,3 százalék. Az ingatlanforgalmazás szempontjából ez utóbbi számít mérföldkônek, annak ellenére, hogy ugyan nem nyitja meg az utat a nagytömegû lakásvásárlás és eladás felé, ám kétségkívül lehetôvé teszi az ajánlat és

17 kereslet nagyobb arányú egymásra találását. Mindez akár már 4–6 éven belül egy országosan egységes, virtuális lakáspiac kialakulását lehetôségét vetítheti elô. Van-e az EU-ban az ingatlan e-kereskedelemre vonatkozó elôírás? Igen van. Sokan nem tudják, hogy ez a speciális, uniós e-kereskedelmi irányelv nem csak, hogy létezik, hanem már 12 tagországban alkalmazzák is. Célja, hogy az on-line szolgáltatások használata során mind az ingatlanos cégeknek, mind a vásárlóik részére egyformán garantálja a törvény általi védelmet. Mûködési elve egységes szabályok alkalmazásán alapszik, pl.: elektronikus szerzôdéskötés módja, kommunikáció mikéntje, az egyes lépések megfelelô dokumentálása. Mindezek átvétele annál is fontosabb, mivel az elôrejelzések szerint 7 éven belül a magyar lakásvásárlók mintegy 30%-a kerül kapcsolatba az on-line eladással. Kevesebb, vagy több új lakás épül a csatlakozás után? Nézzük a számokat: területi megoszlás szerint az új lakások túlnyomó többsége a vidéki városokban épült fel, szám szerint 13 685. Budapesten 2002-ben 4.434 új lakásba költözhettek be a lakók (2001-ben: 3 957). A falvak összességében 9.935 új otthonnal gyarapodtak (2001ben: 8 836); ugyanakkor a megszüntetett, elbontott, elemi csapás következtében elpusztult 6.572 lakásból 3.036 volt a községek területén. Ha az elmúlt 5–10 év számait nézzük, egyre nagyobb arányú fejlôdés olvasható le. Az óvatos elôrejelzések alapján azonban – köszönhetôen a bevezetett telek-áfa és hitelkamat emelésnek, általános recessziónak – a fejlôdés üteme megtörik majd, és az eddigi fejlôdés üteme csökkeni fog. A beruházó cégek által finanszírozott építkezések mélypontja 2005 – 2006-ra várható, akkorra ugyanis a már megkezdett beruházásaik kifutnak, és csak a nagyon magas arányú elôértékesítésû építkezéseket kezdik meg. Miként alakul majd az új lakások alapterülete? Sajnos a csatlakozás kapcsán csak hosszútávon, azaz kb. 10–15 év múlva jósolható a lakás alapterületek növekedése. Nézzük az ezt igazoló számokat: a 2002-ben felépült lakások átlagos szobaszáma 3,3. Az új otthonok többsége, 69,2 százaléka három, illetve ennél több szobával

rendelkezik; ez kb. másfél százalékkal kevesebb, mint az azt megelôzô esztendôben. Ugyanakkor a 2000-es 5,3 százalékról több mint egy százalékkal, 6,5 százalékra nôtt az egyszobás lakások száma. Ezek az adatok azt igazolják, hogy azok, akik az utóbbi 4 – 5 évben a támogatási rendszerrel fogtak otthonteremtéshez, csak visszafogottabb igénnyel léptek fel. Nagyobb lakást, több szobát a támogatások növekedése ellenére sem engedhettek meg maguknak. Ezt igazolja, hogy az utóbbi években az új lakások alapterülete folyamatosan csökken: az átlag 1999-ben 98,4, 2000-ben 97, 4, míg 2001-ben 96,3, 2002-ben 93,6 négyzetméter volt. Némileg árnyalja a képet, hogy mindez területenként változik. Míg Budapesten 90,9, Pest megyében már 112,6 négyzetméter volt egy átlagos új lakás mérete; 2001-ben itt épültek a legtágasabb otthonok. Eszerint – bár sok jel mutat Budapest fejlô-

désére, pl.: lakásépítések számának növekedése –, a módosabb vásárlók és beruházók mégis a fôvárost körülvevô községekben, az agglomerációban építkeznek. Lesz-e változás az irodapiacon? A forgalmazók és fejlesztôk egybehangzó véleménye, hogy e területen sem várható átütô erejû változás. Mivel a külföldre törekvô EU-s cégek jó része már évek óta hazánkban van, ezért a megszokott éves növekedési ütemtôl eltérôen alig 2–3% plusz bérlô/vásárló megjelenése várható. Mindez elôre vetíti a már most is tapasztalható erôs konkurenciaharc erôsödését. Lesz-e változás az üzlethelyiségek piacán? Ennek a területnek a kihasználtsága az irodapiaccal összevetve jóval kedvezôbb. Oka, hogy az itt üresen álló (ki nem használt) terület átlagosan alig haladja meg a 12%-ot. A csatlakozás után elsôsorban jó elhelyezkedésû (csomópontoknál vagy azok közelében található) boltok és bevásárlóközpontok üzletei iránt fokozódott az érdeklôdés.

Textil-, ruházati ipar A textíliák nyersanyag-összetételérôl való tájékoztatás tárgyában kiadott 5/1998 (I.16.) IKIM rendelet teljesítése mennyire kötelezô az Európai Unióba való belépésünk után? (A beszállítók sok esetben megszegik az alapanyagok – adott esetben textilkelme nyersanyagok – összetételének közlési kötelezettségét, emiatt a ruhagyártó cégek képtelenek teljesíteni az EU-konform fogyasztóvédelmi törvénybôl eredô tájékoztatási kötelezettségüket). A vállalkozónak ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a beszállító írásos formában is közölje a kelme nyersanyag összetételét. Nem szeghetô meg a vevô korrekt tájékoztatásának a felelôssége, ezért a beszállító ellenállása vagy általa a követelmény nem teljesítése esetén más beszállítót tanácsos keresni. Megváltozik-e az EU-ban az alacsony árfekvésû kínai áruk, különösen a kis- és középvállalkozásokat sújtó, beáramlása? Az utóbbi idôben a vámkezelés és a besorolási (az ún. géprongy kategória megszûnése) gyakorlat változása enyhíti a problémát. További eszközt jelent, hogy az EU-ban az egyenlô esélyekkel folyó verseny biztosítása érdekében szintén érvényben van a dömping eljárás. A megoldás e téren is elsôsorban piaci eszközökkel érhetô el, a verseny egyoldalú piacvédelmi célú tiltó intézkedésekkel nem korlátozható. A könnyûiparnak milyen pályázati lehetôségei vannak az EU-ban? A többi iparágakhoz hasonlóan a textil- és textilruházati- valamint a bôr feldolgozó ipari vállalkozásokra is az egyenlô esélyek érvényesek az Európai Unióban. Ezeknek az esélyeknek a Nemzeti Fejlesztési Terv egyes fejezeteiben, operatív programjaiban foglalt céloknak, illetve EU pályázati elveknek is való megfelelés szab határt. Meghatározó a partnerség és a társfinanszírozás, amelyek adott esetekben a saját forrás különbözô formáit jelentik. A könnyûipari vállalkozásoknak nagy szerepük lehet a Humán Erôforrás Operatív Programban a nôk a munkaerôpiacra való visszatérésének segítésében, a hátrányos helyzetû emberek foglalkoztatásának javításában. A Gazdasági Versenyképesség Operatív Programban lehet pályázni majd a kis- és középvállalkozások technikai-technológiai hátterének korszerûsítésére, a vállalkozói kultúra és a mûszaki ismeretek fejlesztésére. Ehhez elsôsorban jó projekt ötletekre van szükség, ebben több vállalkozásnak, civil szervezetnek és a helyi önkormányzatnak is együtt kell mûködni. Élni kell a PEA pályázati lehetôségekkel, ezért már a jelenlegi fázisban célszerû kialakítani az elképzeléseket a projektekhez. E célból ajánljuk a Nemzeti Fejlesztési Terv tanulmányozását, hogy a megfelelô fejezethez való csatlakozás lehetôségeit mérlegelni lehessen. Van-e az EU-ban lehetôség a tervezôi szellemi termék /design/ védelmére? Van, és a lehetôség kihasználására már jelenleg is van mód Magyarországon. Minden vállalkozásnak célszerû átvizsgálni szellemi termékeinek jelenlegi védettségét és ajánlatos még a belépés elôtt a Magyar Szabadalmi Hivatalnál megtenni a szükséges intézkedéseket.

18

A csatlakozást követôen milyen hatásokkal kell számolni a bérmunka végzés területén? Felerôsödik-e a több éve tartó leépülési folyamat? A bérmunka megrendelések utóbbi másfél évben tapasztalható csökkenése nem az EU csatlakozással, hanem az általános piaci helyzettel függ össze, emellett versenyképességi kérdés is: a megrendelôk alacsonyabb bérû országokba helyezik ki a termelést. Iparunk csak akkor lesz versenyképes, ha értékesebb, kifogástalan minôségû szolgáltatásokat fog tudni nyújtani a megrendelôknek, ez szintén független a csatlakozástól. A csatlakozás részben a bôvülô belsô piac révén, részben pedig a pályázatok útján elnyerhetô támogatások révén megvalósítható fejlesztéssel javíthatja a piaci helyzetünket. Mik a kistérségek munkahelyteremtô lehetôségei? A munkahelyteremtés lehetôségeit elsôsorban a piac határozza meg. A versenyképes termék, szolgáltatás kínálat javítja ennek esélyeit. A könnyûipari, ezen belül a ruhaipari szakma különösen alkalmas a viszonylag kis befektetéssel a munkahelyek teremtésére nem csak nagyilletve közepes méretû termelô egységekben, de a 10–20 fôs kisvállalkozásokban is – részmunkaidôben – a megváltozott munkaképességûek foglalkoztatására. A piaci lehetôség mellett fontos feltétel a szakképzett munkaerô, és itt óriási szerepe van az úgynevezett „életen át tartó” tanulásnak. Ennek feltételei a Nemzeti Fejlesztési Terv Humán Erôforrás Fejlesztés Operatív Programja keretében elnyerhetô támogatással biztosíthatók Változik-e munkavállalói érdekképviselet az EU csatlakozással? A munkavállalói érdekképviselet jogi feltételei országunkban megfelelnek a csatlakozás követelményeinek. 1990-óta a munkavállalói érdekképviseletet biztosító szakszervezetek tagszáma lényegesen csökkent, ez vonatkozik a textil és ruhaipari szakmákra is. Az EU országaiban lényegesen erôsebb a munkavállalói érdekképviselet, ezt újra kell tanulni érvényesíteni a munkaadókkal szemben. A munkaadók, a munkavállalók és állam között folyó háromoldalú társadalmi párbeszédben, az Országos Érdekegyeztetô Tanácsban, majd ágazati szinten kell érvényesíteni az érdekeket. Ennek egyik útja az ágazati kollektív szerzôdés alapján köthetô üzemi kollektív szerzôdés, amely kiszámítható munkafeltételeket teremt a munkavállaló és a munkaadó részére egyaránt. Több ruhaipari üzemben élnek ezzel a lehetôséggel.

Könyvvizsgálat Lehet-e változásra számítani a könyvvizsgálat értékhatárának megállapításában? A beszámolók egyszerûsítésére és ehhez kapcsolódóan a könyvvizsgálati kötelezettség elôírása alóli mentesítésre vonatkozó szabályokat az EU 4. számú irányelve fektette le. Az irányelv csak határértékeket ad, amelyeket a tagállamok nem léphetnek túl, de ez nem jelenti azt, hogy a csatlakozással azokat automatikusan át kellene venni. Az egyszerûsített beszámolási kötelezettség, valamint a

könyvvizsgálat értékhatárának szabályozása – az irányelvi határokon belül – továbbra is a nemzeti hatáskör és abban jelenleg – bár kizárni sem lehet – változások nem várhatóak. Változnak-e a számviteli szabályok? Az EU-ban a számvitel továbbfejlesztésének iránya az EU irányelveknek nem ellentmondó Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS, illetve korábbi elnevezéssel IAS) irányába mutat. Egyelôre (2005-tôl) a tôzsdei cégek konszolidált beszámolóját kell Európában ezen elvek szerint készíteni, de a tagállamoknak jogában áll a nemzetközi elvek használatát kiterjeszteni. A hazai számvitel megfelel az európai irányelveknek. A számviteli törvény 2003. évi módosítása eredményeként 2005-tôl bármely cégcsoport készítheti konszolidált beszámolóját az IFRS-ek szerint. A módosítás a társaságok egyedi beszámolóját lényeges mértékben egyelôre nem érinti. Középtávon az IFRS-re tekintettel kialakítandó hazai számviteli standardok szabályozásba történô beépítése várható. Alá kell-e írni a számlákat az uniós csatlakozás után? Tekintettel arra, hogy az uniós elôírások nem követelik meg a számlák aláírását, módosultak a hazai elôírások is. Az elôírásokhoz csatlakozva a bizonylatok (beleértve a számlákat) hitelességének nem kötelezô feltétele az aláírás, de mint a hitelesség bizonyításának egyik eszköze továbbra is fennmarad. Milyen új közzétételi kötelezettségekkel kell számolniuk a magyar vállalkozóknak az EU-csatlakozást követôen? Nem a hagyományos értelemben vett, tehát a társasági jog szerinti beszámoló közzétételi kötelezettséget jelent – mivel az érdemben nem változik – az Uniós partnerekkel megállapodásokat kötô társaságok felé megjelenô elvárás, amely szerint a levélpapírjaikon és megrendelô lapjaikon kötelesek feltüntetni, hogy melyik cégbíróságon tartják nyílván a társaságot, a nyilvántartásban hány bejegyzés szerepel, hol van a székhelye, valamint ha felszámolás alatt áll, akkor ezt a tényt. Ha a papírokon szerepel a társaság tôkéje, akkor külön fel kell tüntetni a jegyzett és a befizetett tôkét. Ezen kívül a vállalkozásoknak – Uniós társaságokkal lebonyolítandó tranzakciók esetében – rendelkezniük kell az egész unióra kiterjedô ÁFA-azonosító számmal.

Szolgáltatás Mit kér számon a fogyasztóvédelmi hatóság? Az EU-ban egyes termékekre vonatkozóan biztonsági-, élet-, egészség-, munka-, és környezetvédelmi elôírások, összefoglalóan védelmi követelmények vannak érvényben. Az új megközelítésû direktívák hatálya alá tartozik a forgalomban lévô termékek 70–75%-a. A többi termékre nincsenek jogszabályi követelmények, de vannak elôírások például a termékek csomagolására, megsemmisítésére.

Biotermelés Milyen lehetôségek vannak az EU-ban a biotermelésre, értékesítésre? Az EU-ban jelenleg mintegy 4,4 millió ha-on folytatnak biotermelést. A biotermékek piaci forgalma évrôl évre 10–20 (egyes országokban 30–40) %–kal nô. Jelenleg keresleti piac van.Az EU tervek 2010ig az ellenôrzött területek növekedésével számolnak és szeretnék

19 elérni a mezôgazdaságilag mûvelt területek 10 %-át (Németországban 20%-át). Jelenleg 5% körül van. Hazánkban 2003-ban az ellenôrzött terület 130 000 ha, melyhez kb. 100 000 ha gyepterület kapcsolható, amely az NAKP-ÉTT (Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Program – Érzékeny Természeti Területek) célprogramjában szerepel. Sajnos a hazai biotermékek 90%-a alapanyagként exportra kerül. Kicsi és bizonytalan a hazai piac. Ökológiai adottságaink kiválóak, a belsô piac fejlesztésével és a feldolgozottsági fok növekedésével jó piaci lehetôségeink vannak. Milyen lehetôségek vannak a hazai ökológiai szôlôtermesztésben? Ökológiai adottságaink minden borvidéken alkalmasak a biotermesztésre. Az alföldi termôtájon a területek több mint 20%-a (mintegy 6.000 ha) olyan ellenálló (rezisztens) fajtákkal van betelepítve (Bianca, Zala gyöngye, Kunleány, Medina stb.), melyek minimális növény-védelemmel biztonságosan termelhetôk, speciális technológiával a termelési költségek csökkenthetôk. A termésbôl szôlôlé, must-sûrít-

mény, asztali és tájbor készíthetô. A hagyományos (európai) szôlôfajtákkal jó fekvésben, védett domboldalakon, dombtetôkön szintén megvalósítható az ökológiai gazdálkodás és a minôségi (különleges minôségû) bor termelése. Jelenleg mintegy 600–700 ha-on folyik ellenôrzött ökológiai szôlôtermesztés. Szinte minden borvidéken vannak már ilyen gazdaságok.Legrégebbi bioborász Tóth László Balatonbogláron, de igen szép eredményeket ér el Kovács Zoltán (Biovitis Bt. Tapolca), Móricz Attila (Felsônyék), Uria Grassi (RAI-VINI Kft. Eger-Ostoros), Dr. Szolnoki István (Atkár-Mátra-alja ), Szabó László és társai (Zánka), Filus János (Kaskantyú), Gonda János (érsekhalma), Pupos Zoltán (Le-sencetomaj), Dr. Köhler Mihály (Tarcal), Szászi Endre (Tapolca) stb. Ebben az évben már ötödször rendezzük meg a bioborversenyt – melyet a Magyar Borok Házában a Magyar Bor Akadémia védnökségével szervezünk.Az ökológiai szôlôtermesztésben külön adottságunk, hogy a kecskeméti Szôlészeti és Borászati Kutató Intézetben nemesített rezisztens csemegeszôlôk (mintegy 20–25 fajta és fajtajelölt) nagy színválasztékkal egy teljes érési sort adnak, melyek kiválóak és a piacon nincs hasonló termék az EU-ban.A Budapesti volt Kertészeti Egyetemen elôállított rezisztens fajták szintén kiválóak az ökológiai gazdálkodásra. Milyen támogatás és milyen formában igényelhetô az ökológiai gazdálkodás esetén? Az elmúlt 3 évben a NAKP program keretében lehetett vissza nem térítendô támogatást igényelni, melynek összege a termesztett kultúrától és a termesztés jellegétôl (átállás alatti/átállt) függôen változott.

A támogatás mértéke 2003-ban: Átállási idôben szántóföldi növények 25 000 Ft/ha zöldségfélék 30 000 Ft/ha gyümölcs 40 000 Ft/ha szôlô 40 000 Ft/ha rét-legelô 10 000 Ft/ha Átállt területen szántóföldi növények 20 000 Ft/ha zöldségfélék 21 000 Ft/ha gyümölcs 21 000 Ft/ha szôlô 21 000 Ft/ha rét-legelô 10 000 Ft/ha vetômagterm. (kalászos) 35 000 Ft/ha vetômagterm. (napraforgó) 50 000 Ft/ha vetômagterm. (egyéb) 40 000 Ft/ha 2004-tôl az EU-szabályok szerinti pályázatoknál a társfinanszírozás alapján az eddigi támogatási összegek 3–4-szerese várható. Szôlôoltvány-termelés lehetôségei és szabályozása az EUbanA szaporítóanyag-törvény szabályozza az EU-ban. A hazai szaporítóanyag-törvény kis módosításokkal megfelel az EU szabályozásnak. Eltérés a szôlô szaporítóanyag gyökértörzs hosszúságában van (nálunk 45–50 cm, az EU-ban 28 cm) és a vesszô átmérôben (nálunk 6–11 mm ± 1 mm, az EU-ban 3 mm-tôl már alkalmas), valamint abban, hogy házi iskola létesítése az EU-ban nem engedélyezett. A szôlô-szaporítóanyag termelés lehetôsége csak az árutermelô iskola, melynek szakmai és tárgyi feltételei vannak és szigorúan ellenôrzött tevékenység.A hazai termelés nagyságát befolyásolhatja, hogy a jövôben szôlô telepítésre állami támogatás nem lesz. Csak a szerkezet-átalakítási támogatás keretében lehet EU-s pénzt igényelni. A Nemzeti Bor Stratégiában kell megfogalmazni a szerkezet-átalakítási támogatás feltételrendszerét, de ez még nem készült el.Az EU északi államai (pl. Németország) délen termeltetik a szôlô-szaporítóanyagot. Várhatóan Magyarországon is lehet ilyen bértermeléssel foglalkozni, illetve a hazai szaporítóanyag – megfelelô ellenôrzés után – igazolásokkal az EU tagországokban értékesíthetô. Szôlôfajták piaci lehetôségei, mely fajták termesztése javasolt? Magyarországon sok olyan fajtát termelünk, amelyek az EU bortermelô országaiban nincsenek. Ezek a Hungarikumok, amelyek különleges karakterük és borminôségük miatt keresettek lehetnek az EU-ban is (Juhfark, Olasz rizling, Furmint, Hárslevelû, Zenit, Cserszegi fûszeres, de a Kövidinka, Kadarka, Ezerjó, Arany sárfehér is).Az EU telített borpiacán csak a kiváló minôség és a garantált bor adható el jó áron. Ezért a borvidékeknek a saját karakterét és eredetvédelmi rendszerét kell kidolgozni, melyhez a régi értékes fajták termesztésbe vonása ajánlott.Az Alföldön az olcsó, de garantált minôségû bor és a régi fajtákkal és az új rezisztens fajtákkal állítható elô. A rezisztens fajták az ökológiai gazdálkodásban is jól hasznosíthatók. A rezisztens csemegeszôlôk termesztésével is egy olyan piaci szegmenst lehet hasznosítani, ahol nincs konkurencia az EU-ban.

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

www.gkm.hu

20

Társ a kockázatokban

Ha egy cég bôvíteni, fejleszteni akar, akkor általában kereskedelmi bankhoz fordul, ha konkrét export-ügyletekrôl van szó, akkor érdemes bekapcsolódni abba az export-promóciós rendszerbe, melyet az állami hátterû MFB-csoport tagjai nyújtanak számára. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB), az Eximbank, a Mehib (Magyar Exporthitel Biztosító) vagy a Corvinus Rt. lehet ekkor társ az ügyletekben, azaz a finanszírozásban és a kockázatviselésben.

Az üzleti élet kockázatokkal jár, különösen azon exportôrök számára, akik hosszú lejáratú fizetési feltételekkel exportálnak, és/vagy olyan országokba, ahol az átlagosnál több lehet a kockázati tényezô. A Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) az ô számukra jelenthet társat a kockázatviselésben.

Állami háttér – A Mehib fô tevékenységét, az állami hátterû expothitel biztosítást illetôen a rendszer alapeleme nagyjából egyforma minden OECD országban – tájékoztatta lapunkat Dercze Zoltán, a Mehib üzleti és marketing vezérigazgató-helyettese –, tekintettel arra, hogy a rendszerben mindenütt valamilyen állami háttér van. Alapelv, hogy ne az egyes országok költségvetésének (gazdaságának) ereje legyen a meghatározó, hanem azonos alapelvek és minimum-díjak szerint mûködjenek a szabályzók úgy a német, mint mondjuk a magyar vagy a francia cégek számára történô exporthitel biztosításokban minden két éven túli exportfinanszírozás esetében. A Mehib egyik fô üzleti célcsoportja tehát azon gyártó cégek, amelyeknek a két éven túli finanszírozású exportügyletét célszerû biztosítani, mert a lejárat és az országkockázat miatt üzleti alapon nem lehet kezelni, illetve túl költséges lenne. – A Mehib végez hitelbiztosítási tevékenységet üzlet alapon is, nem állami háttérrel. Mit kell tudni a kétféle üzletágukról? – A piacképes üzletág azon fejlett országokba irányuló, rövid lejáratú (azaz két éven belüli) exporthoz kapcsolódó finanszírozást/biztosítást jelenti, mely a fejlett világba, az EU- vagy az OECD-országokba irányul. Ez csak piaci alapon mûvelhetô. A piaci üzletág teljesen elkülönül a Mehiben belül a nem-piacképestôl, nincs mögötte állami háttér. Az exporton túl e területen belül a belföldi követelések biztosításával is foglalkozunk. A nem-piacképes üzletág a Mehib fô tevékenysége és feladata, itt ál-

lami háttérrel, fokozott kockázatot jelentô országokba és hosszabb lejárat export biztosításáról van szó. Ahol a kereskedelmi banki szektor nem tudja, vagy csak nagyon drágán felvállalni a finanszírozást, a Mehib nélkül gyakorlatilag nem lehet kivitelezni az exportügyletet. Ha viszont a Mehib jelen van, akkor a bank a Mehib kockázatára finanszíroz, hiszen fedezetként a Mehib biztosítása áll. Ez jó a pénzintézetnek, a cégnek, a magyar államnak, azaz a magyar export-társadalomnak, mert ebben a rendszerben és formában gyakorlatilag mindenki érdeke érvényesül, mindenki megtalálja számítását.

Ügyfelek – Kik a Mehib ügyfelei? – Alapvetôen azok a cégek, amelyeknek szüksége van hitelbiztosításra. Akár azért, mert rövid lejáratú, de 30-60 napos halasztott fizetéssel szállít, és szállítói hitelt nyújt a vevônek, akár azért – s ez elsôsorban a két éven túli fizetési konstrukciók esetében jellemzô –, mert a vevô vesz fel banki hitelt, s ekkor vevôhitel biztosításra van szükség. Azaz magyar cég beszállít, a vevôt finanszírozó bank hitelezi a vevôt, mi pedig a hitel biztosítását végezzük. Ez az exportôrnek azért jó, mert megfelelô teljesítés esetén mindenképpen pénzéhez jut, ráadásul az export teljesítése után nem neki kell a továbbiakban tartani a kapcsolatot a vevôvel a hosszú lejáratú finanszírozás kapcsán. Mi is végzünk akvizíciós tevékenységet, keressük az ügyfeleket, különösen a piacképes üzletágban. A két éven túli ügyletek esetében azonban – hiszen nem sok ilyen cég van – maguktól is jönnek, tudnak rólunk, sôt, visszatérô ügyfelek ôk. Az is gyakran elôfordul, hogy a kereskedelmi bank hozza az ügyfelet.

Biztonság – Sokba kerül a biztosítás? – Nézôpont kérdése. Extrém példát alapul véve, mondjuk egy 8-10 éves ukrajnai szállítás esetében tíz százalék felett van, ami nagy számnak tûnik. De azt sem szabad elfelejteni, hogy mint mindenütt, a biztonságot fizeti meg az ügyfél, tehát azért biztosítja az exportügyletet, hogy baj esetén fizessen a biztosító. Sokszor, ha nincs biztosítás, akkor nem jön létre az ügylet. Ráadásul a 2 éven túli ügyletek esetében az OECD Megállapodásnak megfelelô minimális díj kerül alkalmazásra az országkockázat vonatkozásában az állami hátterû exporthitelbiztosítók részérôl. Az elmúlt bô egy évtizedre visszatekintve nagyobb kárkifizetésre a sokfelé kiható 1998-as orosz pénzügyi válság idején került sor. De kockázatos piacon, ahol hosszú távon nehéz kiszámítani a folyamatokat, ahol az esetleges politikai kockázat is számításba jöhet (puccs, visszaállamosítás veszélye, stb.), ott elengedhetetlen a biztosítás.

Magyar Exporthitel Biztosító Rt. H–1065 Budapest, Nagymezô u. 46–48. Telefon: (36-1)374-9200, Fax: (36-1)269-1198 E-mail: [email protected] Internet: www.mehib.hu

21

Segítik az exportot – Az Eximbank ügyletet finanszíroz, míg a kereskedelmi bankok elsôsorban az ügyfelet. Ebbôl következik, hogy gyakran abban is segítjük ügyfeleinket, hogy leinformáljuk leendô partnereiket, vagy partnerbankjainktól szerzünk információt lehetséges megrendelésekrôl, magyar áruk lehetséges szerzôirôl. Emellett látjuk el fô faladatunkat, hogy a magyar áru, szolgáltatás kapjon finanszírozást – szögezte le az elnök, hozzátéve: ez több mint bankári szolgáltatás. – Ugyanakkor – hiszen vevôhitelt is adunk – olykor a vevô bankját hitelezzük meg, hogy az adott cég Magyarországról vásároljon, így is segítve a magyar exportot.

Halasztott fizetés – Tevékenységünk során – folytatta Csillag István – a WTO az OECD, illetve az Európai Unió által elfogadott exportösztönzési, támogatási formákat alkalmazzuk, hiszen kötnek bizonyos szabályok. Figyelembe kell vennünk, hogy a többi uniós tagországban az export promóciót, pénzügyi segítséget milyen intézmények végzik, s milyen eszközrendszerrel. A hasonló szervezetekkel összehasonlítva nekünk egyrészt legalább ugyanúgy és olyan mértékben kell a magyar exportot támogatni, mint a mi szlovák, cseh vagy osztrák versenytársaink teszik a hazai cégekkel. Ezt tiszteletben kell tartani, hiszen egy szövetség tagjai vagyunk. Az Unió képviselôi vizsgálják, milyen exportösztönzô módszereket alkalmazunk, s ezek megfelelnek-e az uniós elôírásoknak. Nagy értékû projektek, berendezések exportjában, ha a megrendelô is állami szervezet (pl. egyik nagy orosz város), közbeszerzés, tender elôzi meg a vásárlást, (hiszen a vevô közület, adófizetôi pénzt költ, például egy önkormányzat, állami tulajdonú áramszolgáltató, vagy kórház, iskola). A vevô örül, ha nem egyszerûen jó és olcsó árut kap, hanem a fizetés halasztott, több éven keresztül történik, vagy a szállító nem egyszerûen „letudja” az ügyletet a termékátadással, üzembe helyezéssel, hanem a kvázi tulajdonosi felelôsséget is vállalja a fizetés elnyújtásával. Mivel hosszú idôszak a kockázatviselés, és nem valószínû, hogy a magyar szállító önerôbôl 8-10 évig képes viselni, hogy az áru vagy szolgáltatás értékét kifizessék, célszerû megosztani az idôbeli, tulajdonosi fenyegetettséget magában hordozó kockázatokat. Ilyen kockázatvállaló finanszírozás azokon a piacokon jellemzô, ahol éles a verseny, bizonytalan a megrendelô fizetôképessége. A nagyobb fizetési kockázatú országok közé tartoznak például a FÁK államai vagy a balkáni országok, melyek azonban a magyar exportôrök jellegzetes piacai több ok miatt is. A korábbi kereskedelmi hagyományok, a megmaradt vagy újra erôsödött szállítói kapcsolatok is erre predesztinálják a magyar cégeket, ráadásul ezek még nem teljesen telített, sôt, fejlôdô piacok. Az Eximbank ügyfelei tehát elsôsorban az e területeken érintett cégek körül kerülnek ki., ez a jellegzetesség a bank üzleti aktivitásának határait is megadja.

Kevés cég engedheti meg magának, hogy „lyukra fusson”, több vasat kell tartania a tûzben, több tüzet élesztenie, ha üzleti sikereket akar elérni a külpiacon. Ez jelentôs költségekkel jár, banki háttér nélkül pedig nem megy. Az állami tulajdonú Magyar Export-Import Bank Rt. (Eximbank) elônyös hátteret jelent a külpiacon teret nyerni akaró magyar vállalatoknak – derül ki az Eximbank elnökével, az egykori gazdasági miniszterrel, Csillag Istvánnal folytatott beszélgetésünkbôl.

(A magyar export 75%-a az Európai Unió országaiba megy, s nem az elôbb említett kockázatokkal. Ugyanakkor látni kell, hogy ezen exportôrök elsôdlegesen a multik itteni leányvállalatai, akik csoportfinanszírozásban részesülnek az anyacég bankján keresztül.)

Szakmai segítség – Miképp segíti az exportôröket az Eximbank? – Tucatnyi cég van csupán, amely olyan helyismerettel, megfelelô kiküldöttel, szerelôi, fordítói és egyéb háttérrel rendelkezik, hogy a kemény követelményeknek önmagában eleget tud tenni. Ôk nem hasra ütve szállítanak valahová, legfeljebb egy vagonnyi árut, hanem hálózatot építenek, folyamatosan képesek a szállításoknak eleget tenni. Ez stratégiát igényel, ami egy „zsebbôl vezetett”, egytermékes, kis tôkéjû cégnél kevéssé képzelhetô el. Kevés cég engedheti meg magának, hogy lyukra fusson, hiszen az eredményes exporthoz több vasat kell tartania a tûzben, több tüzet éleszteni, ez pedig jelentôs költségekkel jár, biztos banki háttér nélkül nem lehet teljesíteni. A múlt beidegzôdését pedig, hogy a rossz áru, a csiricsáré, az itthon nem kellô másutt, mondjuk a fent említett országokban eladható, el kell felejteni. Mindenütt minôséget várnak el, méghozzá kedvezô áron.

Az Eximbanknak és testvérszervezetünknek, a Mehibnek a küldetése, hogy a költségvetési háttér alapján nyújtott finanszírozás, garanciavállalás, hitelbiztosítás alapján a szûkös kereskedelmi banki finanszírozási feltételeket a kockázatos exporthoz felszabadítsa, megnövelje. – Mi inkubátorként segítjük az ügyfelet és az integrációt, de elhárítjuk az álexportôröket – folytatta Csillag István. – Hazánkban sajnos az együttmûködésbôl van a legnagyobb hiány, pedig komplex termékek értékesítésére van igény a külpiacon, nem egy-egy termékére. Ma már csak az tud hosszú távon külpiaci szereplô leni, aki egy vagon helyett két vonatnyi (80 vagon), folyamatosan jó árut szállítva képes részt venni az ügyletekben. Erre nem sokan képesek önmagukban. Nagy mennyiség, komplexitás, összefogás: így mûködik a dolog. Nagy igény van világszerte például kórházak építésére, felújítására, modernizálására Oroszországtól Románián és Malaysián át Brazíliáig. Egy-egy tender csak úgy nyerhetô el – az anyagi, banki háttéren túl – ha együttmûködés és bizalom van, de persze a bizalom alapja a sûrû ellenôrzés… Az Eximbankban azért is vannak – félig zártkörû – klubfoglalkozások, hogy a potenciális exportôröket meghívjuk, hogy összehozunk ügyfeleket, ügyletet segítünk elô. Az Európai Unióban a tendereket ismerik el állami segítséggel finanszírozhatónak, a korábban jellemzô, egy éven belüli lejáratú ügyletek ideje gyakorlatilag lejárt, más utakra kellett lépnie az Eximbanknak. Így vált és válik az Eximbank az exportôrök érdekében eljáró, számukra új ösvényeket kitaposó intézményé, mely új termékeket fejleszt, együttmûködést és exportot támogat. Ezért is volt hasznos az a tulajdonosi váltás, ami 2003 végén elkezdôdött és 2004-ben ment végbe. – Miért jó, hogy az Eximbank az MFB-csoport tagja (a Magyar Exporthitel Biztosítóval és a Corvinus-csoporttal együtt)? – Bár természetesen mindenki meg kell, hogy tartsa a banktitkot, azért vannak elônyök. Egyrészt, hogy az ügyfelek egyöntetû és egységes tájékoztatásban részesülnek egymás termékeirôl is. Mert meglehet, hogy nem is exportfinanszírozás a fô gondja az ügyfélnek, hanem technológiai fejlesztésre kell neki a pénz, s akkor mi felhívjuk a figyelmet arra, milyen lehetôsége van, s ez esetben küldjük az MFB-hez. De ha az MFB hosszú lejáratú fejlesztési hitelt ad az adott cégnek, akkor exportpiacra is fejleszthet, tehát a célzott igényeknek megfelelô finanszírozást kap. Másrészt, mivel az MFB-csoport tagjai nem magán, hanem állami tulajdonban vannak, adófizetôi pénzek finanszírozási felhasználására jöttek létre, így a hozzánk forduló ügyfél kockázatát együtt látja a csoport, vagyis a prudens együttmûködés következtében kisebb a kihelyezett kockázatos tôke száma és mértéke. Harmadik szempont a piacok megdolgozása. Az MFB-háttérrel más kondíciókat tud elérni az Eximbank, illetve korszerû, piackonform állami pénzügyi intézményként több lehetôséget tud adni. Napjainkban sokkal elônyösebb hátteret jelent egy cég számára egy tenderen, folytatás a 22. oldalon

22 folytatás a 22. oldalról ha az MFB és az Eximbank áll mögötte, mint korábban. Ahogy korábban az Eximbank és a Mehib között jó volt a vezetôi és szervezeti együttmûködés, úgy ez a kitétel most az MFBcsoport egészére is igaz.

Profizmus kell – Hogyan érik el az ügyfeleket? – Több irányból. Egyrészt ott van az MFB megyei hálózata, ahol megtalálhatók elérhetôsé-

geink, másrészt az ITD Hungaryvel a korábbi formális együttmûködés jobb, napi szinten elmélyült lett, fôleg a fontos cél országokban. Persze mi is információkat szerzünk, szakágazati mélységben a potenciális ügyfélrôl, aki mérete, piaci kapcsolatai által lehet ügyfél. Emellett a kereskedelmi bankok a legfontosabb partnereink, mert ôk küldik az exportôr ügyfeleiket, hogy ezen a módon a már leterhelt limitjeiket a tôlünk kapott hitellel és garanciával szabaddá tegyék. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy exportôrnek lenni nem rang, hanem munka, tevé-

kenység. A sarki tökmagárusból ritkán lesz sikeres exportôr. Ezt azon cégek tudják elérni, ahol profizmus van, s kellô nemzetközi ismeretek. Nem minden exportôr tudja még, hogy mi jól ki tudjuk ôt szolgálni. Jó volna, ha hazánk ott tartana, hogy a közel 700 ezer vállalkozás 5%-a exportôr lenne, hiszen akkor 30 ezer közvetlen exportôrbôl válogathatnánk, kit, hogyan tudnánk legelônyösebben megfinanszírozni. Sajnos nem így van, de bízom benne, megnô az általunk adott lehetôség révén a hajózásnál is fontos tôkesúly, s akkor nagyobb vitorlát bonthatnánk.

A Corvinus csoport Az elmúlt tíz év során a magán kockázati tôke társaságok megjelenése mellett az állam is létrehozta befektetés-támogató és ösztönzô rendszerét, amelynek finanszírozási alapját az egyes – speciális területekre szakosodott – fejlesztési társaságok jelentették.

nálhatók fel a költségvetésbôl erre a célra elkülönített források, teljes körûen megvalósul az állam fejlesztés ösztönzô szerepe a vállalatok életciklusának megfelelôen az ötlettôl a tôzsdei értékesítésig, elôsegítve a stratégiailag fontos ágazatokban az innovációs és fejleszté-

si tevékenység megélénkülését. A Corvinus Csoport a vállalati életciklus második és harmadik szakasza számára biztosít állami fejlesztési forrásokat a meglévô intézmények integrációjával, valamint új fejlesztési tôkealapok létrehozásával.

Vállalatok életciklusai

2005-ben a magyar kormány – gazdaságfejlesztési célkitûzéseivel összhangban – új befektetôi intézményrendszer kialakítását határozta el. Ennek az intézményrendszernek a megszervezésére és kialakítására az MFB Rt. cégcsoporthoz tartozó Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt-t jelölte ki. A kialakuló új befektetôi intézményrendszer összehangolt tevékenységet folytató vállalatcsoporttá szervezi a meglévô – jelenleg széttagolt, egymástól függetlenül mûködô – állami befektetési társaságokat. Az átalakulással megszüntethetôek az eddigi párhuzamosságok és átláthatóbban, hatékonyabban hasz-

I. Ötlet, találmány

II. Korai szakasz

III. Kezdeti, növekvô szakasz

Pályázatok, támogatások

Megvetô tôke

Kockázati tôke

Fejlesztési tôke

GKM. társminisztérium

Corvinus Innovációs Alap

Corvinua Kockázati Tôke Aap

MFB Tôkefinanszírozási Ig.

NKTH alapok

IV. Növekvô szakasz

IV. Érett szakasz tôzsde, stratégia befektetô, stb

KVFP Rt. Corvinua Nemzetközi Befektetési Rt. Beszállítói Befektetô IKTA

Állami finanszírozás szerepvállalása

> Klubest. A FÁK Üzleti Klub, Magyarország idei évzáró klubestjét december 15-én 16 órától tartják meg az Orosz Föderáció Kereskedelmi Képviseletének épületében (Budapest VI., Bajza u. 42.). A klubesten rövid vitaindító elôadás után kötetlen beszélgetés formájában lesz mód megvitatni az orosz-magyar kereskedelmi együttmûködés aktuális kérdéseit, s megismerni a képviselet munkáját, lehetôségeit. A részvételi szándékot a [email protected] e-mail címre lehet jelezni, esetleg a 06-1-263-6277-es fax számra.

sel kísért rendezvényen felszólalt Jurij Mushka, Ukrajna magyarországi nagykövete, Gilyán György, a GKM államtitkára, a keleti piacok fejlesztéséért felelôs kormánybiztos és Vlagyimir Shelkunov, az ukrán nemzetközi kereskedelmi kamara elnöke. Az ukrán gazdaság helyzetérôl, a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok alakulásáról és távlatairól Jurij Voitko, az ukrán gazdasági minisztérium igazgatója és Berki Tamás, a kormánybiztosi hivatal vezetôje tartott elôadást. A népes ukrán üzleti delegáció tagjaival a jelenlévô magyar cégek képviselôi személyes tárgyalásokat folytathattak a jövôbeli együttmûködést megalapozandó.

Lapzárta

> Üzleti fórum. Azerbajdzsáni állami küldöttség és üzleti delegáció látogatott hazánkba, egyik programjuk üzleti találkozó volt, november 22-én az ITDH központjában. Tizenkét azerbajdzsáni és közel 50 magyar cég jelent meg. A megbeszéléseken részt vett Mihail Dzsabbarov azerbajdzsán gazdaságfejlesztési miniszterhelyettese, Haszan Haszanov Azerbajdzsán magyarországi nagykövete, Emil Madzsidov az AZPROMO – Azeri Exportfejlesztô és Befektetésösztönzô Szervezet elnöke és dr. Bán Miklós fôosztályvezetô-helyettes. A fórumon Spányik Péter az ITDH üzletfejlesztési igazgatója és Emil Madzsidov megállapodást írt alá a kétoldalú kapcsolatok, a befektetési és üzleti lehetôségek elôsegítésérôl. Aláírták a szándéknyilatkozatot is, melynek értelmében az azeri NJT 2000. mûanyagipai termékeket gyártó cég nyersanyagot vásárol a Borsodchemtôl, amely 2006 végéig elérheti a 10 millió dolláros értéket is. Ennek köszönhetôen a magyar-azerbajdzsáni export meg is duplázódhat. A tervek szerint hasonló rendezvényre kerülne sor jövôre Azerbajdzsánban. A fórumot követôen a cégek tárgyalásokat folytattak. > Konferencia és tárgyalások. November 29-én rendezték meg Budapesten a hagyományos ukrán-magyar konferenciát és üzletembertalálkozót a Floreno Kft. és az ITDH szervezésében. A nagy érdeklôdés-

Piaci finanszírozási eszközök

23

?

CÉLIRÁNYOSAN SZERETNE REKLÁMOZNI? ÜZLETI KOMUNIKÁCIÓS LAPJAIVAL AZ ÖN PARTNERE A FELICITER KIADÓ! HIRDETÉSE HÍD-LAPCSOPORTUNK RÉVÉN CÉLBA ÉR!

Román nyelvû lapunk már hét esztendeje képez hidat a magyar és a román cégek, vállalkozók, gazdaságpolitikai döntéshozók között!

Német nyelvû lapunk németországi, ausztriai és svájci cégvezetôkhöz, vállalkozókhoz jut el a kapcsolatépítés jegyében!

Horvát nyelven tavasszal és ôsszel ott vagyunk a nagy horvátországi rendezvényeken, közelebb hozva egymáshoz az üzleti világ képviselôit!

Orosz nyelven jelenti az összekötô kapcsot a magyar, valamint az ukrajnai és oroszországi vállalatvezetôk köreiben!

NE HAGYJA KI A LEHETÔSÉGET! KERESSEN BENNÜNKET MOST! H–4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 3. II. em. (Arany Sas Irodaház) Tel./fax: (36-42) 504-930, 506-823, E-mail: [email protected]; [email protected]