Az EMAS rendelet követelményei Az EMAS rendelet feladatokat állapít meg a Közösség és a tagállamok számára, valamint meghatározza a gazdálkodó szervezetek önkéntes részvételének a feltételeit. A Közösség feladatai A Közösség feladata az EMAS rendelettel kapcsolatban, hogy biztosítsa a rendelet megfelelo bevezetését, értékelje és támogassa a megvalósítást az Európai Unió szintjén. A Bizottság információkat gyujt a tagállamoktól a rendszer alkalmazásáról, annak érdekében, hogy az összegyujtött információk alapján elosegíthesse a rendszer terjedését (különös figyelmet szentelve bizonyos területeknek, például a kis- és közepes méretu vállalatoknak). A Közösség útmutatók kidolgozásával segíti elo az egységes alkalmazást Közösségi szinten. A Közösség feladata továbbá a hitelesítok és EMAS szervezetek nyilvántartása, kiadványok megjelentetése. Az EMAS irányító bizottságában képviselve vannak a tagállamok és a legfontosabb érdekelt felek: az ipar, a szakszervezetek, a környezetvédelmi civil szervezetek, stb. A bizottság évente többször is ülésezik, annak érdekében, hogy felmérje az EMAS bevezetésével járó gyakorlati tapasztalatokat. Feladatai közé tartozik a rendelet értelmezése: keresi a támogatás legjobb eszközeit, elveket dolgoz ki a védjegy használatára vonatkozóan, illetve rendszeresen felülvizsgálja és frissíti a rendelet mellékleteit. A tagállamok feladatai A tagállamok feladata egyrészt az EMAS rendeletben meghatározott rendszerek bevezetésével kapcsolatos intézményrendszer létrehozása, muködtetése, másrészt pedig a rendszerek alkalmazásának az ösztönzése, támogatása. Minden tagállam kijelöli a nemzeti – független és semleges – Illetékes Testületet, melynek célja, hogy megszervezze a telephelyek nyilvántartási folyamatát az egyes országokban. Az Illetékes Testület további feladata, hogy beszedje az esedékes nyilvántartási díjat. Mindezek mellett jogában áll visszautasítani, felfüggeszteni és törölni a szervezeteket. A nyilvántartott szervezetek változásáról tájékoztatja a Közösséget. Magyarországi Illetékes Testület a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.
A tagállamok ezen felül ki kell jelöljenek egy akkreditáló testületet, mely a környezeti hitelesítok akkreditálásával foglalkozik. Magyarországon ezt a feladatot a Nemzeti akkreditáló Testület látja el. A tagállamok útmutatókat kell kidolgozzanak és nyilvánosságra hozzanak a szervezetek nyilvántartásba vételérol és a nyilvántartásból való felfüggesztés és törlés feltételeirol. A tagállamok legfontosabb feladata ezen felül, hogy támogassák a vállalatok és egyéb szervezetek EMAS rendszerben való részvételét különös tekintettel a kis- és közepes vállalatok (KKV-k) részvételére. Ennek keretében információs anyagokat dolgoznak ki, melyeket a szervezetek körében terjesztenek. Az Illetékes Testületek internetes honlapokat tartanak fenn, melyek információt nyújtanak az EMAS rendelettel kapcsolatban és melyek gyorsan és könnyen elérhetok az érdeklodo szervezetek számára. A támogatás másik formája a kedvezményes regisztrációs díj megállapítása, mellyel például a bizonyos méretet meg nem haladó kis- és közepes méretu vállalkozások EMAS szerinti hitelesítését lehet megkönnyíteni. Magyarországon nyilvántartási díj megállapítására nem kerül sor a bevezetés idoszakában.
Az EMS rendszerek bevezetése és muködtetése a gazdálkodó szervezeteknél Az EMAS szerinti környezetvédelmi vezetési rendszerre vonatkozó követelményeket a Rendelet I-A. melléklete tartalmazza, amely megegyezik az ISO14001 szabvány 4. pontjában rögzített követelményekkel. Az EMAS és az ISO14001 szerinti értelmezési különbségeket, valamint az EMAS további követelményeit az I-B. melléklet és a Rendelet további mellékletei tartalmazzák; ezek azonban a KIR-rel kapcsolatos alapkövetelményeket nem módosítják 1. Az EMAS szerinti környezetvédelmi vezetési rendszer kialakítása és bevezetése négy fo fázisra bontható: 1. Elozetes környezeti állapotfelmérés (EMAS 3. cikk 2(a) pont); 2. Az vezetési rendszer elemeinek kialakítása és dokumentálása (EMAS 3. cikk 2(a) pont); 3. Bevezetés, oktatás, belso ellenorzés (EMAS 3. cikk 2(b) pont); 4. Környezeti nyilatkozat elkészítése, hitelesítése és a szervezet nyilvántartásba vétele (EMAS 3. cikk 2(c) (d) és (e) pontok).
Ennek értelmében az EMAS szerint kiépített és hitelesített környezetvédelmi vezetési rendszer korlátozás nélkül megfelel az ISO14001 nemzetközi szabvány követelményeinek, azonban az EMAS szerinti hitelesítés és nyilvántartás megszerzéséhez az ISO14001 tanúsítással rendelkezo szervezeteknek a Rendeletben megfogalmazott további követelményeket is teljesíteniük kell. Az EMAS tehát értelmezheto egy az ISO14001 szabvánnyal kompatibilis, de „magasabb szintu” követelményrendszernek. 1
Az alábbi ábra a négy fázisból álló folyamatot szemlélteti.
Elozetes környezeti átvilágítás Képet ad a szervezet jelenlegi környezeti teljesítményérol
⇓ 1. Környezeti politika (a,b,c) és program (d,e,f) a. b. c.
Eleget tesz a jogi szabályoknak Leír minden szignifikáns környezeti hatást Kötelezettséget vállal környezeti teljesítményének állandó javítására
d. e. f.
Részletes munkatervet készít Felállítja a specifikus célokat, értékeket Rendszeresen frissíti
2. Környezetvédelmi vezetési rendszer a. b. c.
A politikában foglaltak végrehajtása A rendszer alapja az elozetes átvilágítás A felelosség, muködési folyamat megállapítása; oktatási-, monitoring-, kommunikációs rendszer kiépítése
4. Javító akciók a. b.
Javítják az észlelt hibákat Frissítik a környezeti célokat
3. Környezeti ellenorzés a. b. c.
Kiterjed minden tevékenységre és minden jelentos környezeti hatásra Értékeli a vezetési rendszert Ellenorzi, hogy megfelelnek-e a valóságnak a környezeti politikában és a programban leírtak
⇓ Környezeti nyilatkozat Bemutatja a környezeti politikát, programot és a vezetési rendszert Kommunikálja az elért eredményeket a Közösség és egyéb érdekelt felek felé
⇓ Érvényesítés és nyilvántartás Hivatalos elismerés EMAS védjegy használható
1. Elozetes környezeti állapotfelmérés. Az elozetes állapotfelmérés az EMAS esetében (ellentétben az ISO14001 szabvánnyal) kötelezo2,3. Az állapotfelmérésre vonatkozó követelmények a Rendelet VI. és VII. mellékletében találhatók. Eszerint a felmérésnek az alábbi területekre kell kiterjednie: Ø
„jogi, hatósági és egyéb, a szervezet által elfogadott követelmények;
2 EMAS 3. cikk 2(a) pont. 3 A tanúsított Környezetközpontú Irányítási Rendszerrel rendelkezo szervezeteknek (pl. ISO14001) nem kötelezo elozetes állapotfelmérést készíteniük, ha irányítási rendszerük a Rendelet VI. mellékletében felsorolt információkat képes szolgáltatni (EMAS 3. cikk 2(a) pont)
Ø
minden jelentos környezeti hatással bíró környezeti tényezo meghatározása a VI. melléklet szerint, megfeleloen minosítve és számszerusítve, a jelentos hatások nyilvántartásának összeállítása;
Ø
a VI. melléklet 6.4. pontjának megfeleloen a környezeti hatások jelentoségének értékelésékor alkalmazott kritériumok ismertetése;
Ø
az összes létezo környezetvédelmi vezetési gyakorlat és eljárás vizsgálata;
Ø
a korábbi káresetek vizsgálatai nyomán történtek értékelése.”
Az EMAS szerinti hitelesítés egyik fontos követelménye a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés vizsgálata. Ennek értelmében csak azon szervezetek muködése hitelesítheto az EMAS szerint, melyek megfelelnek minden, a tevékenységükre vonatkozó hatályos környezetvédelmi jogszabálynak. Ezért az elozetes környezeti állapotfelmérésnek elengedhetetlen része a jogszabályi és egyéb követelmények felmérése. A környezetvédelmi vezetési rendszerek másik alapját képezi a környezeti tényezok és hatások felmérése, mely a környezeti tervezés kiindulópontját jelenti. A környezet védelmi vezetési gyakorlat és eljárás vizsgálata azt a célt szolgálja, hogy a szervezet térképezze fel, mennyiben felel meg a jelenlegi környezetvédelmi tevékenysége a Rendeletben foglalt követelményeknek. 2. A vezetési rendszer kialakítása. A környezetvédelmi vezetési rendszer tulajdonképpen szisztematikusan összerendezett eljárások (muködési szabályok) rendszere, melynek alapveto célja, hogy segítse a szervezet felso vezetésének a munkáját a környezeti kérdések kezelése során. Az EMS alapvetoen három funkció megvalósításával éri el a célját: Ø
módszereket ad arra, hogy a vezetés pontos és naprakész információkhoz jusson a szervezet környezeti teljesítményérol és problémáiról (azaz pontosan definiálja a megoldandó feladatot);
Ø
eszközöket ad a megoldások kidolgozására (tervezésére) és megvalósítására (egyedi projektek segítségével, vagy a mindennapi tevékenységbe beépítve);
Ø
ellenorzési mechanizmusokat épít ki, amelyekkel az elvégzett feladatok eredményessége mérheto, illetve az esetleges hibák feltárhatók és kijavíthatók. Az EMAS (vagy az ISO14001) szerinti EMS az alábbi modellt veszi alapul:
Folyamatos fejlesztés
Politika Vezetoségi átvizsgálás Tervezés
Bevezetés és muködés Ellenorzo és helyesbíto tevékenység
A fenti modell az ismert PDCA-ciklusra4 épül:
TERVEZÉS
BEAVATKOZÁS
VÉGREHAJTÁS
ELLENORZÉS
A ciklus elso lépésében történik meg a környezeti tényezok és hatások felmérése (amennyiben az nem történt meg az elozetes felmérés során). Ezen, illetve az elozo tervezési idoszak alatt megvalósított intézkedések eredményeinek a felmérésén alapul a következo idoszak tervezése. Ennek során figyelembe kell venni az idoközben a szervezetben, vagy annak környezetében bekövetkezett változásokat. A tervezési folyamat során megfogalmazásra kerülnek az egyes környezeti tényezokkel, hatásokkal kapcsolatos célok, illetve a megvalósításuk konkrétabb körülményeit (igénybe veheto eroforrások, felelosök, határidok, stb.) is meghatározó programok. A következo lépés a programokban rögzített feladatok megvalósítása és általában a muködés környezetvédelmi követelményeinek a biztosítása. Az idoszak végén következik az ellenorzés, mely alapvetoen a kituzött célok és a megvalósított eredmények összevetésébol áll. A környezetvédelmi 4
A PDCA jelentése: Plan (tervezés) – Do (végrehajtás) – Check (ellenorzés) – Act (beavatkozás)
vezetési rendszer muködésének felülvizsgálatát a rendszeres belso ellenorzések, illetve külso hitelesítések biztosítják, melyet a vezetoségi átvizsgálások egészítenek ki. A visszacsatolást ezen ellenorzési eljárások biztosítják azáltal, hogy eredményeiket figyelembe kell venni a következo idoszak terveinek az elkészítésénél. 3. Bevezetés, oktatás, belso ellenorzés. A rendszer gyakorlati bevezetése alatt a minden érintett munkatársra kiterjedo tájékoztatást, oktatást, valamint a gyakorlati muködtetés során felszínre kerülo hiányosságok és problémák kijavítását értjük. A rendszer kereteinek a kialakítását követoen célszeru egy ütemtervet készíteni, mely a rendszer bevezetésének a menetét határozza meg. Az ütemterv egyfelol azonosítja azokat a tájékoztatási és oktatási feladatokat, amelyeken az érintett munkatársakat tájékoztatják az új vagy megváltozott követelményekrol és feladatokról; másfelol meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyek a rendszer muködési feltételeit teremtik meg5. A feltárt hibák kijavítására hozott helyesbíto intézkedések és a muködés kezdeti tapasztalatai az elso idoszakban több és gyakoribb módosítást tesznek szükségessé a kialakított szabályozásokban. A gyakorlati tapasztalatok alapján „csiszolódott” rendszer a késobbiekben már csak a folyamatos fejlesztés igénye, vagy a külso körülmények változásai miatt szokott változni. A bevezetési fázis akkor záródik le, ha az érintett munkatársak a napi gyakorlat szintjén elsajátították a rájuk vonatkozó követelményeket és a rendszer az eloírt keretek között muködik. Ez a tapasztalatok szerint az EMS kialakításától, a bevezetés kezdetétol számított 3-9 hónapot vesz igénybe. Ha az ellenorzések eredményei azt mutatják, hogy a követelmények nagyrészt teljesülnek, eljött az ideje az elso vezetoségi átvizsgálásnak, azaz az elso ciklus lezárásának. Ezzel az aktussal lép át a rendszer a kialakítás és bevezetés fázisából a muködés fázisába. Ha mindezeket teljesítettük, nekivághatunk a hitelesítés megszerzésének. 4. Környezeti nyilatkozat készítése, hitelesítése és a szervezet nyilvántartásba vétele. Az EMAS esetében (ellentétben az ISO14001 szabvánnyal) a hitelesítés alapját egy ún. környezeti nyilatkozat képezi. A Rendelet III. melléklete részletesen leírja a környezeti nyilatkozat tartalmi követelményeit, és magyarázza azokat, ezért itt csak az ezzel összefüggo néhány gyakorlati tudnivalóra térünk ki.
Például az eloírt szelektív hulladékgyujtéshez a megfelelo edényzetek beszerzése és kihelyezése; a dokumentálási eloírásoknak megfelelo formanyomtatványok elkészítése és bevezetése; belso ellenorök képzése; stb. 5
A környezeti nyilatkozat kettos feladatot lát el. Egyfelol a külso érdekelt felekkel folytatott kommunikáció legfontosabb eszköze, másfelol a hitelesítés alapja, a hitelesítéshez és a nyilvántartásba vételhez szükséges információkat kell tartalmaznia. Ebbol a kettosségbol következoen a nyilatkozat tartalmi és formai megjelenésében meg kell találni a középutat a korrekt, szigorúan szakmai, jogilag és tudományos szempontból pontos megfogalmazás, a részletes adatok; valamint a közértheto nyelvezet, az áttekintheto szerkezet, az ismeretterjeszto és arculatformáló jelleg között. Az elkészült környezeti nyilatkozatot (amelyben a szervezet nyilatkozik környezeti teljesítményérol, a kialakított EMS-rol, céljairól és eredményeirol) – a nyilvános kiadás elott – akkreditált környezeti hitelesítok vizsgálják felül. A hitelesítés folyamata nagyban hasonlít a belso ellenorzéshez. Amennyiben a hitelesíto a környezeti nyilatkozatban foglaltakat a valósággal megegyezonek, és a Rendelet követelményeinek megfelelonek találta, kiállítja a hitelesíto okiratot. A hitelesítéssel ellátott környezetvédelmi nyilatkozatot az Illetékes Testülethez kell a szervezetnek eljuttatnia, itt történik meg a hitelesített szervezetek nyilvántartásba vétele.
A környezeti nyilatkozat tartalmi elemei: Ø
a szervezet bemutatása, összefoglalás a tevékenységrol, termékekrol, szolgáltatásokról és esetleges anyavállalati kapcsolatokról;
Ø
a környezeti politika és a környezetvédelmi vezetési rendszer rövid leírása;
Ø
a tevékenységek legjelentosebb környezetvédelmi hatásainak leírása és magyarázata;
Ø
a legfontosabb környezeti célok és eloirányzatok leírása;
Ø
a szervezet tervezett céljaihoz képest elért környezetvédelmi teljesítményének bemutatása a rendelkezésre álló adatok segítségével;
Ø
a környezeti teljesítmény egyéb tényezoi, többek között a jelentos környezeti hatásokkal kapcsolatos jogszabályi eloírások teljesítését;
Ø
a környezeti hitelesíto neve és akkreditációs száma, valamint a legközelebbi érvényesítés idopontja.
