BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Külgazdasági Vállalkozás szakirány
A ZÖLDÜLŐ BELSŐ PIAC AZ EMAS-RENDSZER PÉLDÁJÁN
Készítette: Rásky Dorina
Budapest, 2009 1
Tartalomjegyzék
BEVEZETÉS......................................................................................................................... 4. 1. A KÖZÖS KÖRNYEZETVÉDELMI POLITIKA .......................................................... 5. 1.1. A közös környezetvédelmi politika kialakulása .............................................................. 5. 1.2. A közös környezetvédelmi politika eszközrendszere ..................................................... 6. 1.2.1. Akcióprogramok......................................................................................................... 6. 1.2.2. Finanszírozási források............................................................................................... 7. 1.2.3. Másodlagos jogforrások ............................................................................................. 8. 2. Az EMAS-RENDSZER BEMUTATÁSA ....................................................................... 10. 2.1. Az EMAS meghatározása .............................................................................................. 10. 2.2. Az EMAS-rendszer kialakulása..................................................................................... 10. 2.3. Az EMAS-rendszer működésének folyamata................................................................ 11. 2.4. Miért jó az EMAS? ........................................................................................................ 15. 2.5. Az EMAS II. és az MSZ EN ISO 14001 különbségei................................................... 17. 2.6. Az EMAS II. felülvizsgálata és az EVER tanulmány.................................................... 18. 3. Az EMAS-RENDSZER MŰKÖDÉSE AZ EU-BAN ..................................................... 24. 3.1. Szereplők........................................................................................................................ 24. 3.2. Az EMAS-rendszer fejlődése az Európai Unióban ....................................................... 26. 3.3. Kezdeményezések az EMAS-rendszer terjesztésére ..................................................... 30. 3.3.1. Az EMAS Awards .................................................................................................... 30. 3.3.2 A „Zöld Béka” Díj..................................................................................................... 32. 3.3.3. EMAS honlap ismertetése ........................................................................................ 33. 4. Az EMAS III. RENDELET ............................................................................................. 35. 4.1. EMAS III. kidolgozása .................................................................................................. 35. 4.2. A változtatások célja ...................................................................................................... 35. 4.3. Az EMAS III. rendszerben várható változások ............................................................. 36. 2
5. Az EMAS-RENDSZER MŰKÖDÉSE MAGYARORSZÁGON.................................. 40. 5.1. Szereplők........................................................................................................................ 40. 5.2. Az EMAS-rendszer fejlődése Magyarországon............................................................ 42. 5.3. Kezdeményezések az EMAS-rendszer terjesztésére Magyarországon.......................... 43. 5.3.1. EMAS-Kerekasztal................................................................................................... 43. 5.3.2. Magyarországi EMAS honlap .................................................................................. 44. 6. INTERJÚ NYÁRI ESZTERREL, AZ OKTVF TANÁCSOSÁVAL ........................... 46. 7. TAPASZTALATOK AZ EMAS-RENDSZERREL KAPCSOLATBAN .................... 53. 7.1. Interjú Ferjancsik Zsombor környezetvédelmi hitelesítővel.......................................... 53. 7.2. Interjú Dr. Torma Andrással az Audi Hungaria Motor Kft-től...................................... 57. 8. KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS.......................................................................................... 60. JAVASLAT ....................................................................................................................... 66. ÖSSZEGZÉS..................................................................................................................... 70. IRODALOMJEGYZÉK .................................................................................................. 72. ÁBRÁK JEGYZÉKE....................................................................................................... 76. MELLÉKLETEK............................................................................................................. 77.
3
Bevezetés
Szakdolgozatomban olyan témát igyekeztem feldolgozni, melynek fontossága vitathatatlan, időszerűsége megkérdőjelezhetetlen. A környezetvédelem korunk egyik nagy kihívása, az emberiség közös feladata. Egyre több szó esik róla, egyre nagyobb szerepet kap életünkben, ami egy pozitív folyamat kezdetét jelentheti. Tanulmányaim során számos tantárgy kapcsán találkoztam a környezetvédelem kérdésével, mind jobban kezdett érdekelni a közös politika ezen része. Bár nem tartozott a szűken vett törzsanyagba, több választható tantárgy keretében foglalkoztam mélyebben a közös környezetvédelmi politika egy-egy szegmensével. Rendkívül érdekes téma volt például a kvótakereskedelem működésének tanulmányozása. Szakdolgozatomban az EU környezetvédelmi politikájának célkitűzéseit, fejlődését, eredményeit kívánom ismertetni az Unióban és az Európai Gazdasági Övezetben hatályos Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer, az EMAS-rendszer példáján keresztül. Az EMAS-rendszer a közös környezetvédelmi politika egy kis szelete, mégis rendkívül hasznosnak tartom feldolgozni, hiszen ismertsége csekély, pedig alkalmazása jelentős versenyelőnyhöz juttathatja az egyes vállalatokat. Magyarországon még csak kevesen ismerik és alkalmazzák a rendszert, reményeim szerint szakdolgozatom megírásával hozzájárulhatok az érdeklődők tájékoztatásához, a rendszer megismertetéséhez. Igyekeztem minden lényeges információt összegyűjteni mind magyar, mind külföldi forrásokból, és önálló kutatással felmérni a rendszer ismertségét. Az EMAS-rendszer témája aktuális, hiszen várhatóan 2010 januárjában lép hatályba az EMAS III. rendelet. Az új rendelet számos változást fog magával hozni, melyeket bemutatok dolgozatomban. Szakdolgozatom írásakor a témában neves szakemberek véleményét kérdeztem a magyarországi helyzettel, a változtatásokkal kapcsolatban.
4
1. A közös környezetvédelmi politika A ma élő generációk számára a környezet védelme a negatív hatásoktól, állapotának megőrzése elengedhetetlenül fontos feladattá vált. A világméretű problémák megoldásában nem elég nemzeti válaszokat adni, összefogásra van szükség az egyes nemzetek között. A környezetünk védelmében folytatott harcban az Európai Unió vezető szerepet vállalt. A környezetvédelmi politika nem csupán az éghajlatváltozással szembeni fellépésre korlátozódik, hanem átfogó védelmet kíván biztosítani a környezet számára. Legfontosabb célkitűzései a környezet megóvása, védelme, minőségének javítása, az emberi egészség védelme, a természeti erőforrások megfontolt és ésszerű felhasználása, a környezet regionális vagy világméretű védelmét szolgáló nemzetközi intézkedések előmozdítása, a biológiai sokféleség megőrzése, a környezetszennyezés egészségkárosító hatásainak mérséklése.
1.1. A közös környezetvédelmi politika kialakulása A környezetvédelmi politika nem mindig foglalt el a mostanihoz hasonló fontosságú helyet a különböző politikák között. Az ötvenes években a Római Szerződés készítése során az alapító tagállamok még nem foglalkoztak a különböző nemzeti környezetvédelmi politikák közösségi szintre emelésével. Ennek oka, hogy az egyes országok különböző fontosságot tulajdonítottak a környezetvédelemnek, továbbá nem ismerték fel azt a tényt sem, hogy a nemzeti határokat átlépő, globális problémákat nem elegendő nemzeti szinten kezelni. Az egyre gyorsabbá váló gazdasági fejlődés, az iparosodás és a mind nagyobb mértékű energia felhasználás azonban súlyos következményeket hozott magával. A környezet állapotának folyamatos romlása, az egyre súlyosabb környezeti károk komoly lépést kívántak. Világossá vált, hogy a közösségi együttműködés kialakítása elengedhetetlen a problémákkal való sikeres szembeszállás érdekében. Az 1972-ben megrendezett párizsi csúcstalálkozón döntés született a közösségi környezetvédelmi politika létrehozásáról. Ezt követte a közös környezetvédelmi szabályok kidolgozása, majd az első valóban érdemi lépés, a közös környezetvédelmi akcióprogramok kidolgozása. Az 1973-ban indított Első Akcióprogram, valamint az 1977-es Második Akcióprogram még
csak
mérsékelt
eredményt
hozott,
de
az
1983-ban
megjelenő
Harmadik
Akcióprogramban már komoly előrelépés történt. Valójában ez mutatta be a közösségi 5
környezetvédelmi politika célkitűzéseit és alapelveit, és ebben a programban szerepelt először a megelőzés elve. Az Egységes Európai Okmánnyal kiegészített Római Szerződés már kiemeli a környezetvédelmi politikát, ismerteti célkitűzéseit és az eszközeit, az Akcióprogramokat. A környezetvédelmi politika fejlődését mutatja, hogy a Maastrichti Szerződés és az Amszterdami Szerződés is önálló fejezetet szentel a témának. Ezen fejezetek tartalmazzák az közös környezetvédelmi politika céljait, eszközrendszerét, alapelveket. Az EK-Szerződés 174. cikke értelmében a Közösség fontos célkitűzései: „a környezet megóvása, védelme és minőségének javítása, az emberi egészség védelme, a természeti erőforrások megfontolt és ésszerű felhasználása, a környezet regionális vagy világméretű problémáival foglalkozó intézkedések nemzetközi szinten való előmozdítása” (Törzsök, 2002) A környezetvédelmi Alapelvek mintegy 300 irányelvben fogalmazódnak meg. Egy részét már az akcióprogramok is tartalmazták, míg a legfontosabb elveket az EK Szerződés foglalja magába. A környezetvédelmi politika fontosnak tartja, hogy törekedjünk a károkat a már keletkezés forrásánál megszűntetni (megelőzés elve), lehetőleg kerüljük a szennyező anyagok termelését (elővigyázatosság elve), az adott problémát igyekezzünk a megfelelő szinten kezelni (szubszidiaritás elve), a különböző szektorok törekedjenek az egymás között együttműködésre (partnerség elve). A legfontosabb alapelvek kimondják, hogy a környezeti károk költsége a károkozót terheli (szennyező fizet elve), továbbá a környezetkárosítást a keletkezés helyén kell megszűntetni (keletkezési hely elve).
1.2. A közös környezetvédelmi politika eszközrendszere A közös környezetvédelmi politika célkitűzéseit az akcióprogramokon kívül a másodlagos jogforrások és a finanszírozási források eszközei által kívánja a Közösség megvalósítani. 1.2.1. Akcióprogramok Az első komoly lépést az Első Akcióprogram jelentette a környezetvédelmi politika hosszú útján. Ez a dokumentum elsőként határozta meg a célokat és alapelveket. Ezek többek 6
között a szennyezés vagy környezeti ártalmak megelőzése, környezeti hatások figyelembe vétele, természeti erőforrások ésszerű használata, tudomány és technika környezetvédelmi célú fejlesztése, szennyező fizet alapelve, környezetvédelmi oktatás prioritása. Az alapelvek a nemzeti környezetvédelmi politikák alapelveire épülnek, azokkal összehangolva kerültek kidolgozásra. Bár hatása csak mérsékelten érződött, mégis mérföldkőnek tekintjük. A Második Akcióprogram érdeme, hogy a folyamatosság biztosítása mellett új területeket is kijelöl, így nem meglepő, hogy nagyon sok irányelv született ebben az időszakban. Hangsúlyozza, hogy a környezetvédelem nem áll ellentétben a gazdasági fejlődéssel. A Harmadik Akcióprogramban erőteljesen érződik a Közösség környezetvédelmi tevékenységének fontossága. Ezt támasztják alá az EK intézkedések is, melyek az eddigi irányelvek mellett a szabályozás funkcióját látják el. Ebben az időszakban vált kötelezővé a környezetvédelmi hatásvizsgálat, és került a közlekedés, az ipar és az agrárium a rendszerbe. A Negyedik Akcióprogram megerősödött jogi háttérének köszönhetően (Egységes Európai Okmány alkotmányos rangra emeli a közösségi környezeti politikát) konkrétabb célkitűzéseket fogalmaz meg. Horizontális feladatokat fogalmaz meg, így kissé háttérbe kerül az ágazati szintű programkezelés. Fő szemponttá az integrált szennyezés megelőzés válik. Az Ötödik Akcióprogram fő célja a környezeti szempontok ágazati politikába integrálása. A jelenleg is érvényes Hatodik Akcióprogram négy fő területet kiemelten érint (éghajlatváltozás, természeti és biológiai változás, környezet és egészség, természeti erőforrások és hulladék). A tennivalókat nemzeti, regionális és helyi szinten határozza meg. 1.2.2. Finanszírozási források A környezetvédelmi programokat több forrásból is finanszírozza az Európai Unió, emellett a tagállamok saját forrásai is jelentős szerepet kapnak. A közösségi finanszírozás mértéke szabályozott, a természetvédelmi intézkedéseknél 75 százalék, de elérheti akár a 100 százalékot is a közösségi környezetvédelmi jog átültetéséhez szükséges információk beszerzésénél és a technikai támogatásoknál. Egyéb esetekben a közösségi finanszírozási plafon 50 százalék, ami mutatja a környezetvédelem kiemelt helyét. Jelentős forrásokat biztosít a LIFE környezetvédelmi alap, amit az 1973/92. rendelet teremtett meg. A LIFE három programból tevődik össze, ezek: a LIFE-Nature, ami 7
természetvédelmi programokat finanszíroz; a LIFE-Environment, ami demonstrációs jellegű környezetvédelmi projektek finanszírozásáért felelős; és a LIFE-Third countries, ami a szomszédos harmadik országok környezetvédelmi projektjeinek finanszírozásában nyújt segítséget. A Kohéziós Alap is jelentős forrásokat biztosít azoknak a tagországoknak, ahol az egy főre eső GDP a közösségi átlag 90 százaléka alatt van. A Kohéziós Alapot a Maastrichti Szerződés
hívta
életre
a
környezetvédelmi
és
közlekedéspolitikai
intézkedések
finanszírozására. Ezen kívül számottevő a strukturális alapokból (főleg az Európai Regionális Alapból) és az Európai Beruházási és Fejlesztési Bankból nyújtott támogatás. 1.2.3. Másodlagos jogforrások A másodlagos jogforrások nagy része kisebb területet, szektort, esetleg terméket fed le. A vertikális irányelvekben szabályozott fő területek a természetvédelem, víz, levegő, zaj, vegyi anyagok, biotechnológia, hulladékok. A másodlagos jogforrások kisebb hányada általános kérdésekkel foglalkozik, hatósugara jóval szélesebb területet érint. Főbb horizontális irányelvek: környezeti információkkal, környezeti hatásvizsgálattal, „öko-cimkével”, ökoaudit
rendszerrel,
integrált
szennyezés
megelőzéssel
és
ellenőrzéssel
kapcsolatos
szabályozások. Környezeti információk A hatékony környezetvédelmi stratégiák alapját a megbízható információk képezik. Ezek
az
információk
egyaránt
fontosak
az
illetékes
hatóságoknak,
különféle
érdekképviseleteknek, sőt az érdeklődőknek is. Ezek segítségével ítélhető meg az intézkedések hatékonysága. A környezeti információkra vonatkozó szabályok az alábbiak: •
a tagállamoknak információs kötelezettsége van az Európai Bizottság irányába
•
a tagállamoknak kötelező információt szolgáltatni a tervezett környezetet érintő törvényalkotásokról
•
a
polgároknak
jogukban
áll
hozzájutni
minden
környezetükre
vonatkozó
információhoz, melyekkel a tagországok, vagy a Közösség rendelkezik. A hatóságok kötelesek ezeket az információkat kérésre biztosítani.
8
Környezeti hatásvizsgálat A környezeti hatásvizsgálat elvégzésére vonatkozó irányelv lényege, hogy az egyes projektek engedélyezése előtt kötelező olyan előzetes vizsgálatokat elvégezni, melyekből kiderül, hogy az adott projekt milyen hatásokkal fog járni. Az irányelv szabályozza, hogy mely projekteknél kötelező a hatásvizsgálat elvégzése (pl.: atomerőművek, olajfinomítók, vegyi létesítmények), és mely projekteknél kell csak abban az esetben elvégezni, ha az tagállami előírás (pl.: gumiipari, élelmiszeripari létesítmények). Öko-címke A környezetvédelmi termékmegjelölés egy marketingpolitikai eszköz, ugyanis az a termék, melyen az öko-címke látható, bizonyítottan környezetbarát. Csak az használhatja termékein az öko-cimkét, aki eleget tesz a meghatározott környezetvédelmi feltételeknek. Nemcsak az előállítót, hanem az adott terméket is vizsgálják, csak azon a terméken jelenhet meg a cimke, amely bizonyítottan megfelel az egész életciklusa alatt az Európai Bizottság által felállított kritériumoknak. Integrált szennyezésmegelőzés és csökkentés - IPPC Az IPPC a környezet valamennyi elemére kiterjed, elsősorban az ipari termelés következményeitől a védi környezetünket. Az eljárás legfontosabb alapelvei: •
„a környezeti kármegelőzés elsőbbsége,
•
megelőzés lehetetlensége esetén a károk minimalizálására való törekvés, a legjobb elérhető technikák alkalmazása,
•
a már meglévő károk helyreállításának szükségessége” (Törzsök, 2002)
Közösségi környezeti menedzsment és környezeti audit rendszer Az 1936/93-as rendelet alapján az egyes ipari vállalatok lehetőséget kaptak a környezeti menedzsment és környezeti audit rendszerben való részvételre. A rendszer az önkéntesség elvén működik, a vállalatok saját belátásuk szerint dönthetnek. A rendszer lényege, hogy környezetbarát termelési folyamatot tesz lehetővé, melynek alapját maga a vállalat dolgozza ki környezetvédelmi politikájában. A megvalósításért a környezetvédelmi menedzsment felelős. Ebben a rendszerben különösen nagy hangsúlyt kap a környezet folyamatos tájékoztatása.
9
2. Az EMAS-rendszer bemutatása Dolgozatom további részében a Közösségi környezeti menedzsment és környezeti audit rendszer működését, fejlődését fogom bemutatni az Európai Unióban és Magyarországon. Igyekszem saját kutatásomra támaszkodva következtetéseket levonni a magyarok környezetvédelemhez való hozzáállásáról. A dolgozat utolsó részében pedig saját véleményemet írom le a rendszer működésével kapcsolatban, továbbá javaslatot teszek az EMAS-rendszer bevezetésére a Budapesti Gazdasági Főiskolán.
2.1. Az EMAS meghatározása Az EMAS (Eco-Management and Audit Scheme) az Európai Unióban és az Európai Gazdasági Térségben működő, önkéntes elven alapuló környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer, melyet legnagyobb számban ipari vállalatok alkalmaznak. Legfőbb céljának tekinti, hogy egyrészről értékelje és fejlessze a résztvevő szervezetek környezetvédelmi teljesítményét, másrészről erről a fejlődési folyamatról folyamatosan tájékoztassa a nyilvánosságot.
2.2. Az EMAS-rendszer kialakulása Az 1993-ban kibocsátott rendelet az angol elnevezés (Eco-Management and Audit Scheme, EC1836/93) rövidítéseként vált ismertté. Az EMAS I. rendelet értelmében a környezeti teljesítményük javítását célként kitűző iparvállalatok lehetőséget kaptak környezetvédelmi nyilatkozatuk hitelesíttetésére, majd nyilvánosságra hozására. A rendelet önkéntes elven működik, csak a tagországokra nézve tartalmaz kötelező érvényű feladatokat (pl.: intézményrendszer kiépítése). A vállalatok, szervezetek döntésén múlik, hogy alávetik-e magukat a rendelet követelményeinek. Amennyiben egy vállalat úgy dönt, hogy részt akar venni a hitelesítési folyamatban, környezeti teljesítményének javítására vonatkozó célkitűzéseket kell megfogalmaznia, és tevékenységét ez irányba fordítania. Bár a rendelet 10
elsődleges területe az ipar volt, a 14. cikk értelmében a tagországok más, iparon kívülálló szektorokra is kiterjeszthették az alkalmazást. Röviddel az első rendelet hatályba lépését követően, 1997-től egy új változatot kezdett kidolgozni az Európai Unió, végül az átdolgozott EMAS II. rendelet (EC 761/2001) 2001-ben jelent meg. Számos pontban hozott változást, mely előremutató fejlődést tükröz. A 2001-es rendelet értelmében az összes szektor részt vehet a rendszerben, köztük a helyi önkormányzatok és az oktatás is. A követelmények könnyebb megvalósítása érdekében a rendelet átvette az ISO14001 szabvány (környezetirányítási rendszerek nemzetközileg elismert szabványa) szerkezetét, így azoknak a vállalatoknak, akik korábban már rendelkeztek ISO14001 hitelesítéssel, egyszerűbbé vált az EMAS-rendszernek való megfelelés. További ösztönző eszköz az EMAS-logó alkalmazhatósága a hitelesített szervezet hivatalos iratain, marketing anyagain. A környezetvédelmi nyilatkozat hangsúlyosabb szerepet kapott, mely segíti a hatékony kommunikáció kialakítását a nyilvántartott szervezetek között. Az új rendelet fokozottan figyel a vállalati döntések indirekt hatásaira. A 11. cikkben kitér a szervezetek részvételének ösztönzésére, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra. A különböző tájékoztatók, a közbeszerzésekhez való hozzáférés megkönnyítése, technikai segítségnyújtás, ésszerű nyilvántartási díjak, ösztönző programok mind a szervezetek könnyebb bekapcsolódását hivatottak segíteni. Az új rendelet EMAS II. néven vált ismertté, érvénybe lépésével egy időben 1836/93/EGK rendelet hatályát vesztette.
2.3. Az EMAS-rendszer működésének folyamata Az EMAS-rendszer bevezetése egy viszonylag hosszú folyamat, de az adott szervezet elhivatottságán és hozzáállásán is nagyban múlik, hogy mennyi időre van szüksége a feltételek teljesítéséhez. A következő részben igyekszem végigvenni a legfőbb lépéseket, teljesítendő kritériumokat a nyilvántartásba vételhez vezető úton. 1. Vezetői döntés Első lépésként a lehető legtöbb információt érdemes gyűjteni a rendszerről. A döntést nagyban befolyásolja a teljesítendő kritériumok, pénzügyi költségvonzat, a szervezet szellemi
11
és anyagi erőforrásai. Az információk mérlegelése után döntés születik/születhet az EMASrendszer bevezetéséről. 2. Előzetes környezeti állapotfelmérés A rendelet VI. és VII. melléklete meghatározza az állapot felmérésre vonatkozó követelményeket, melynek az alábbi területre kell kiterjednie: •
„jogi, hatósági és egyéb, a szervezet által elfogadott követelmények;
•
minden jelentős környezeti hatással bíró környezeti tényező meghatározása a VI. melléklet szerint, megfelelően minősítve és számszerűsítve, a jelentős hatások nyilvántartásának összeállítása;
•
a VI. melléklet 6.4. pontjának megfelelően a környezeti hatások jelentőségének értékelésekor alkalmazott kritériumok ismertetése;
•
az összes létező környezetvédelmi vezetési gyakorlat és eljárás vizsgálata;
•
a korábbi káresetek vizsgálatai nyomán történtek értékelése” (Magyar EMAS honlap, Az EMAS rendelet követelményei)
3. Környezetvédelmi vezetési rendszer A hitelesítésre jelentkezett szervezeteknek teljesíteni kell a hatályos rendelet követelményeit, melyeket az I-A melléklet tartalmaz, és megegyezik az MSZ EN ISO 14001:1996 4. pontjában felsorolt követelményekkel, továbbá a I-B mellékletben szereplő feltételeket. A rendelet kimondja, hogy a nyilvántartásba jelentkezett szervezeteknek környezetvédelmi vezetési rendszereket kell kiépíteniük. Az ISO 14001 és EMAS által előírt kritériumok: I-A.1. Általános követelmények I-A.2. Környezeti politika I-A.3. Tervezés I-A.4. Bevezetés és működés I-A.5. Ellenőrzés és korrekciós intézkedések I-A.6. Vezetőségi értékelés Az EMAS rendszerbe bejelentkezett szervezeteknek kiemelt figyelmet kell szentelniük az alábbi területekre: - jogi megfelelés 12
- környezeti teljesítmény - külső kommunikáció - alkalmazottak bevonása 4. Belső ellenőrzés, oktatás, bevezetés A belső ellenőrzések célja elsősorban annak biztosítása, hogy a szervezet tevékenysége megfelel a kidolgozott eljárásoknak. Fontos cél még az esetleges eljárási problémák megállapítása is, hogy azokat időben javítani lehessen. Az ellenőrzést végző megbízott külső személy (vagy maga a szervezet) megvizsgálja a környezetvédelmi vezetési rendszert, azt, hogy a szervezet megfelel-e a környezetvédelmi politikájának és programjának, a rá vonatkozó jogszabályoknak. A rendszer bevezetése nem valósulhat meg a minden érintettre kiterjedő tájékoztatás, oktatás nélkül (az EMAS különösen nagy jelentőséget tulajdonít az alkalmazottak bevonására), hiszen a rendszer bevezetésével megváltoznak feladataik, az egész szervezet átalakul. A bevezetési folyamat akkor mondható befejezettnek, ha napi szinten zökkenőmentesen működik, az érintettek elsajátították a rájuk vonatkozó feltételeket. A bevezetés befejezésével elkezd a rendszer működni, már csak 1 lépésre áll a nyilvántartásba vételtől. 5. Környezetvédelmi nyilatkozat készítése A rendelet III. melléklete megfogalmazza a környezeti nyilatkozattal kapcsolatos követelményeket. Rendeltetése a külső érdekeltek tájékoztatása és a hitelesítéshez szükséges információk felsorolása. Célja, hogy az érintettek korrekt, hiteles forrásból tájékozódhassanak a szervezet tevékenységét illetően (környezeti teljesítmény javítására erőfeszítések, eredmények), így bizalom épülhessen ki a szervezet és partnerei, állampolgárok között. Tartalmi elemek: •
„szervezet
bemutatása,
összefoglalás
a
tevékenységekről,
termékekről,
szolgáltatásokról és esetleges anyavállalati kapcsolatokról; •
környezeti politika és környezetvédelmi vezetési rendszer rövid leírása;
•
a
tevékenységek
legjelentősebb
környezetvédelmi
magyarázata; •
a legfontosabb környezeti célok és előirányzatok leírása; 13
hatásainak
leírása
és
•
a szervezet tervezett céljaihoz képest elért környezetvédelmi teljesítményének bemutatása a rendelkezésre álló adatok segítségével;
•
a környezeti teljesítmény egyéb tényezői, többek között a jelentős környezeti hatásokkal kapcsolatos jogszabályi előírások teljesítését,
•
a környezeti hitelesítő neve és akkreditációs száma, valamint a legközelebbi érvényesítés
időpontja.”
(Magyar
EMAS
honlap,
Az
EMAS
rendelet
követelményei) A környezetvédelmi nyilatkozat kettős feladata miatt (külső kommunikáció, hitelesítés alapja) meg kell találni az arany középutat a tartalmi és formai elemek között. Egyfelől igényes kivitelezés és megjelenés, közérthető nyelvezet; másfelől korrekt, szakmai és pontos megfogalmazás, részletes adatok kell, hogy jellemezzék a nyilatkozatot. Az elkészült nyilatkozatot hitelesíttetni kell egy akkreditált környezeti hitelesítővel (hitelesítő szakember, bővebben az 5.1. fejezetben). Amennyiben megfelelőnek találja, vagyis a valósággal megegyezik a nyilatkozat szövege, és teljesíti a rendelet követelményeit, hitelesítő okirattal igazolja azt. 6. Nyilvántartásba vétel A hitelesített környezetvédelmi nyilatkozatot, a szervezet adatait, a nyilvántartásba vételi díjat (Magyarországon jelenleg a bevezetés szakaszában nem állapítanak meg nyilvántartásba vételi díjat, de ez a jövőben sajnos változni fog) az Illetékes Testületnek (bővebben az Illetékes Testületről az 5.1. fejezetben) kell eljuttatni, ahol a nyilvántartásba vétel is történik majd. Amennyiben mindent rendben találnak, nyilvántartásba kerül a kérelmező szervezet, és nyilvántartási számot kap, ezzel együtt jogosultságot szerez az EMAS-logó alkalmazására. 7. Környezetvédelmi nyilatkozat évenkénti frissítése és háromévenkénti érvényesítése A környezetvédelmi nyilatkozatnak két formája van, melyeket időnként frissíteni kell a nyilvántartásban szereplő szervezeteknek. Az egyszerűsített környezetvédelmi nyilatkozatot évente, míg a teljes nyilatkozatot háromévente kell környezetvédelmi hitelesítővel érvényesíttetni. Ugyanakkor a kis- és közép vállalkozások kérhetnek könnyítést, miszerint az egyszerűsített nyilatkozatot csak kétévente és a teljes környezetvédelmi nyilatkozatot csak négyévente kell frissíteniük. 14
8. A környezetvédelmi nyilatkozat nyilvánosságra hozása Utolsó lépésként a hitelesített környezetvédelmi nyilatkozatot nyilvánossá és mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni, így tudja maradéktalanul ellátni feladatát. 1.sz.ábra: Az EMAS bevezetésének lépései
Forrás: Magyar EMAS honlap (www.emas.kvvm.hu)
2.4. Miért jó az EMAS? Az EMAS-rendszert manapság még sokan nem ismerik, pedig a mai felgyorsult, versenyorientált világban fontos tisztában lenni az EMAS által nyújtott előnyökkel, hiszen a megfelelő alkalmazással jelentős versenyelőnyre tehet szert az adott vállalat, szervezet. A vállalkozások igyekeznek a hatóságokkal minél jobb kapcsolatot kiépíteni a zökkenőmentes működés érdekében. A környezetvédelmi menedzsment rendszerek mindenképpen jó kiindulási alapot biztosítanak ehhez, hiszen tükrözik az adott szervezet látásmódját, célkitűzéseit, sőt világos képet festenek környezeti tevékenységéről (környezeti nyilatkozat). Garantálják a kötelező környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelést. 15
Mindezen erőfeszítések pozitív képet festenek a szervezetről, amit a hatóságok nem ritkán konkrét kedvezményekkel (pl.: ritkább ellenőrzés), bizalommal honorálnak. Nemcsak a hatóságok irányába közvetít nyíltságot a rendszer, hanem a szervezetekkel kapcsolatban álló csoportok felé is. A szigorú feltételrendszernek megfelelő szervezet erőfeszítéseit elismerik partnerei, ami segít jobb, bizalmasabb kapcsolatot kiépíteni. A legfontosabb előnyök, melyek összessége jelentős versenyelőnyt eredményezhet az adott szervezetnek: •
A nyilvántartásba vétel egyik feltétele, hogy a szervezet felmérje környezeti tevékenységét, a környezetre gyakorolt hatását, környezetvédelmi tervet készítsen, és természetesen alkalmazza azt. Ennek következtében a szervezet környezeti, gazdasági teljesítménye javul, hatékonyabban tud működni, így eredményesebbé válhat. Ezek az előnyök pedig mind a termelő, mind a szolgáltató és közszférában megmutatkoznak.
•
Az előzetes felmérés során olyan területek is feltárásra kerülnek, amelyekről korábban nem is gondolták volna, hogy lehetséges hatékonyság növelés.
•
A rendszer követelménye a szervezet dolgozóinak, tagjainak környezettudatossága, melynek elérése viszonylag hosszú folyamat, de hosszú távon ez is hozzájárul a környezeti teljesítmény javulásához.
•
A káros, veszélyes anyagok kibocsátásának csökkentése, vagy más anyagokkal való helyettesítése
nemcsak
a
környezeti
károk
csökkenéséhez,
de
jelentős
megtakarításokhoz vezethet. •
Az EMAS eszköz és intézményrendszere garantálja, hogy a nyilvántartásba vett szervezet teljes mértékben megfelel a környezetvédelmi jogszabályoknak.
•
Az EMAS-logót jogában áll a nyilvántartásba vett szervezeteknek az előírtak szerint (lásd később) használni, ami hatékony kommunikációs eszköz lehet a szervezettel kapcsolatban állók felé, hiszen bizonyítja, hogy az megfelelt az EMAS kritériumoknak.
16
•
A környezetvédelmi nyilatkozat segít megmutatni a szervezet környezet iránti elkötelezettségét, ami pozitív képet alakít ki róla.
•
További előnye az EMAS-rendszernek, a nála jóval ismertebb ISO 14001 szabványhoz képest, hogy többletértéket képvisel. Ezt a két környezet menedzsment rendszer összehasonlításával kívánom a következőkben kifejteni.
2.5. Az EMAS II. és az MSZ EN ISO 14001 különbségei Az egyszerűbb nyilvántartásba vételi folyamat érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a nemzetközi szabvány (MSZ EN ISO 14001) 4. pontjának felépítését változatlan formában beemeli a rendeletbe, viszont egyes területeken szigorúbb feltételeket szab. Többek között ezek a pontok adják az EMAS többletértékét. Az alábbi pontokban tapasztalható eltérés az EMAS és az MSZ EN ISO 14001 között: 1. Az EMAS-rendszer szerint hitelesített szervezet köteles előzetes környezeti átvilágítást végezni, míg a nemzetközi szabvány nem követeli meg. 2. Az
EMAS-rendszerben
nyilvántartásba
vett
szervezetek
kötelesek
nyilvánosságra hozni a környezeti nyilatkozatukban a környezeti politikára, környezeti programra, környezetvédelmi vezetési rendszerre és környezeti teljesítményre vonatkozó adatokat. Az ISO 14001 szabvány szerint csak a környezeti politikának kell nyilvánosnak lennie. 3. Az
EMAS-rendszerben
résztvevő
szervezetek
kötelesek
környezeti
nyilatkozatukat évente érvényesíteni, az ISO 14001 szabványban nincs kötött időintervallum. 4. A szervezetek az EMAS-rendszerben nemcsak a közvetlen, de a közvetett környezeti hatásokat (beszállítók, partnerek tevékenységéből fakadó hatások) is számba veszik, és törekednek arra, hogy a partnereik is megfeleljenek környezeti politikájuknak. 17
5. Az általam leglényegesebbnek tartott eltérés a jogszabályi megfelelés garanciája. Az EMAS követelményrendszere biztosítja, hogy a nyilvántartásba vett szervezet megfelel a környezetvédelmi jogszabályoknak, míg az ISO csak az arra való törekvés szándékának kinyilatkoztatását követeli meg. Az EMAS I. rendszerhez képest az ISO 14001 szerint tanúsított szervezetek a jelenleg is hatályos EMAS II. követelményeinek könnyebben megfelelnek, ugyanis a 2001-es rendelet az ISO 14001 4. pontjának felépítését egy az egyben átvette bizonyos többletkövetelményekkel kiegészítve. Így az ISO szabvány szerint hitelesített szervezetek fontos lépése lehet az EMASrendszer bevezetése a „zöld úton”.
2.6. Az EMAS II. felülvizsgálata és az EVER tanulmány Az EMAS 2005-ös bizottsági felülvizsgálata során azonosították a rendszer erősségeit és gyengeségeit, továbbá javaslat készült hatékonyságának növelésére. A felülvizsgálattal párhuzamosan több kutatás is folyt az EMAS-rendszerrel kapcsolatban. Az EVER tanulmány a Bizottság megbízásából készült. Az európai vállalatok EMAS-szal kapcsolatos motivációit, az EMAS-ban résztvevő szektorok összetételét, az EMAS-rendszer
működését
vizsgálta.
A
tanulmány
alapját
korábbi
kutatások,
esettanulmányok, meglévő szakirodalom alkotta. A kutatás eredményeit nyilvánosságra hozták, amiket az érintettek egy workshop keretében vitattak meg. Az EVER tanulmány hasonló következtetésekre jutott, mint a Bizottság által folytatott felülvizsgálat, ezért tartottam fontosnak megemlítését. A tanulmány kimutatta, hogy az EMAS-rendszerbe belépő szervezetek a legmagasabb szintet érhetik el a környezeti tevékenységük fejlesztését tekintve. A felülvizsgálat megállapította, hogy mikro szinten az EMAS elérte célját, vagyis a résztvevő szervezetek környezeti tevékenysége jelentősen fejlődött, különösen az alábbi területeken:
18
2.sz.ábra: Az EMAS-rendszerben résztvevő szervezetek környezeti teljesítményének fejlődése
Forrás: Angol nyelvű hivatalos EMAS honlap, Impact Assessment for regulation revising the European Management and Audit Scheme
A felülvizsgálat azt is kimutatta, hogy makro-szinten ugyanakkor nem teljesültek teljesen a kitűzött célok. Habár a nyilvántartásba vett szervezetek száma folyamatosan nő, a 2007-ig regisztrált 5000 szervezet nagyon kicsi szelete a potenciális vállalatoknak.
19
3.sz.ábra: EMAS statisztika a résztvevőkről 2007-ig EMAS STATISTICS EVOLUTION OF ORGANISATIONS AND SITES Quarterly Data 20/6/2007 6000
Organisations in the EU and EEA
5000
Organisations (before the correction) Sites
5587
4000 3000
2686 2531 2316 2140
2000
2775
1. 2.
1269
3063 2876
3762 3576
3417 3244
3910 3912
3908
5435
4093 4137 4253 3901 4050 3855 3797 3725 4178 3755 3718 3652 3532 3498 3930 3796 3325 3195 3067 3093 3605 3055 3416 3259 3148 3110 3041 3072 3116
To facilitate co m pariso ns, the p reviou sly rep o rted fig u res a re kept o n th e g rap h . Th e C o m m ission started to collect th e nu m b er of sites in ad d ition to nu m ber o f o rg an isations in M arch 2004 to p rovid e a m ore accurate p ictu re o f E M A S d evelo pm e n t. G erm an y rep o rted a sig n ifican t nu m ber o f co rrectio ns in M arc h 2004. G erm an y an d S p ain rep o rted co rrection s in Ju ne 2005. Th e U K co rrected th eir n um b er o f sites in D ecem ber 2005.
3. 4. 5.
1000
5066 4800 4655
4628
5223
07
01
.6 .
20
06
06
.2 0 .1 2
01
01
.6 .
20
05
05
.2 0 .1 2
01
01
.6 .
20
04
04
.2 0 .1 2
01
01
.6 .
20
03
03
.2 0 .1 2
01
01
.6 .
20
02
02
.2 0 .1 2
01
01
.6 .
20
01
01
.2 0 .1 2
01
01
.6 .
20
00
00
.2 0
20 01
.1 2
.6 .
01
.1 9
99
99 19
.1 2 01
.6 .
01
.1 9
98
98 19
.1 2 01
.6 .
01
01
.1 2
.1 9
97
0
Forrás: Angol nyelvű hivatalos EMAS honlap, Impact Assessment for regulation revising the European Management and Audit Scheme
Az EVER elemzés és a résztvevők konzultációi az alacsony részvételi arány problémájára kerestek magyarázatot. A probléma okai a következők:
1. Átláthatóság hiánya Annak
érdekében,
hogy
a
szervezetek
bekerüljenek
és
bennmaradjanak
a
nyilvántartásban, bizonyítaniuk kell, hogy teljes mértékben megfelelnek a követelményeknek. Az egyik legnagyobb haszna ennek a követelményrendszernek, hogy a növeli a szervezetek környezetvédelmi szabályozásoknak való megfelelését. A garanciát, vagyis a jogszabályi megfelelés biztosítását az elemzésben résztvevők 70 százaléka tartotta pozitívnak. A gond ott kezdődik, hogy a szervezetek nagy többsége nincs is tisztában a betartandó előírásokkal és ez negatív irányba mozdíthatja a szervezetet, mikor arról dönt, bevezeti-e az EMAS-rendszert.
20
2. A beszámolási rendszer nem harmonizált Az EMAS-rendszerben részt vevő szervezeteknek kötelező éves beszámolót készíteni (környezetvédelmi nyilatkozat), ami számadatokkal ismerteti a környezeti tevékenység következményeit. Azonban annak eredményeként, hogy az eltérő szervezetek eltérő jelzőszámokat alkalmaznak, ez a beszámolási rendszer nem harmonizált. 3. Az akkreditáló és felülvizsgálati folyamat nem harmonizált Az EMAS II. rendelet meghatározza az akkreditálás és felülvizsgálat fő elemeit. Ennek hatására megfigyelhető egy bizonyos közeledő, harmonizációs folyamat a tagországok között, de még mindig jelentős eltérések jellemzik az egyes folyamatokat. 4. Elégtelen marketing és promóciós tevékenység A 90-es években, az EMAS bevezetése időszakában néhány tagország, mint Németország, Spanyolország, Olaszország, erőteljesen reklámozta a rendszert, azonban tíz évvel a működés megkezdését követően még mindig sokan nem ismerik az EMAS-rendszert. 5. Elégtelen pénzügyi támogatás A rendszer bevezetésekor több tagország (pl.: Németország, Spanyolország, Olaszország) jelentős pénzügyi támogatást nyújtott. Ez a támogatás az évek során csökkent, ami hozzájárul a résztvevők számának stagnálásához. 6. A szervezeti, pénzügyi akadályok Az elemzés kimutatta, hogy a bevezetés fő akadálya a belépés magas költségvonzata. 7. Az átláthatóság hiánya az előnyöket illetően Előnyök lehetnek: - „garancia a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelésről; - elkötelezettség a teljesítmény folyamatos javítása mellett; - kevesebb szennyezés; - áttekinthetőség (adatok, dokumentáció, nyilvántartások); - kevesebb ellenőrzés; - jobb kapcsolat a hatósággal és a lakossággal” (EMAS honlap)
21
Ezeket az előnyöket nehéz mérni, a megkérdezettek 47 százaléka úgy gondolja, hogy a költségek többet nyomnak az előnyöknél. A többség (77 százalék) sikerként tekint az EMASra, az előnyök összessége külső és belső tényezők során múlik, ami szervezetenként különböző. 8. Párhuzamosan más környezet menedzsment rendszerek működése Jelenleg különféle nemzeti környezet menedzsment rendszerek (BS7750, ISO 9000, ISO14000) léteznek, és ezek konkurenciát képeznek az EMAS-nak és az ISO 14001-nek. Az egyetlen nemzetközi környezet menedzsment rendszer az ISO 14001, aminek a feltételrendszerét integrálták az EMAS-ba. Az EMAS-rendszer többletértékét az ISO 14001 szabványon túlmutató követelmények adják, melyekről a későbbiekben még szólni fogok. 9. Nem hatékony integráció más politikákkal Az elemzés rávilágított, hogy igény van az EMAS követelmények más politikákba való integrálására EU és nemzeti szinten is. 10. Földrajzilag korlátolt hatáskör Az EMAS I. rendeletben csak iparvállalatok vehettek részt, majd az első felülvizsgálat után lehetőség nyílt jelentős számú közintézmény illetve, helyi szervezet csatlakozására. Az EMAS hatóköre ugyanakkor továbbra is az Európai Unió területére korlátozódott, ezért is sikeresebb nemzetközi szinten az ISO 14001, hiszen ebben a rendszerben nem EU-s szervezetek is részt vehetnek. 11. Átláthatóság hiánya a rendszer működését illetően Az EMAS II. rendelet számos útmutatóval egészül ki. Ezek az útmutatók sokszor nem egyértelműen érthetők. Ez főként a kis- és középvállalkozások helyzetét nehezíti meg, melyek gyakran nincsenek tisztában a követelményekkel. Amennyiben a fent említett a problémákat nem kezelik, a rendszer a jelenlegi állapotában marad, nem tud szélesebb lehetőségeket kínálni, hatása messze el fog maradni az elvárttól. Következésképpen a tagországok kritizálni fogják a Bizottságot a nem megfelelő cselekvés miatt.
22
A 2005-ös helyzet azt mutatja, hogy az EMAS nem érte el a célkitűzéseit a résztvevők számát, és a környezeti tevékenységük fejlesztését tekintve. Egyértelművé vált, hogy a rendszeren változtatni kell.
23
3. Az EMAS-rendszer működése az EU-ban 3.1. Szereplők Közösség - Európai Bizottság Az Európai Unióban a szereplők osztoznak a felelősségen a rendszer kivitelezését és promócióját illetően. Az Európai Bizottság fejleszti és felülvizsgálja a rendszert EU-szinten. Az Európai Bizottság feladata biztosítani a megfelelő bevezetést és elősegíteni a rendszer terjedését EU-szinten. A tagállamok által gyűjtött információkat annak érdekében használja fel, hogy megállapítsa, milyen további intézkedésekre van szükség a részvétel növekedése érdekében, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra. Útmutatókat dolgoz ki a tagállamok közötti együttműködés fejlesztésére. Ezen útmutatók célja egységes feltételrendszert biztosítani minden tagállam részére. Kezeli mind a nyilvántartott szervezetek (EMAS-rendszerben szereplő szervezetek), mind a hitelesítők (szervezetek ellenőrzését, hitelesítését végző személyek, jogi személyek) listáját. A rendszer terjesztését szolgálják a Közösség által fenntartott EMAS honlap, és a különböző kiadványok. Az EMAS-rendelet hatálybalépése után 5 évvel az Európai Bizottság felülvizsgálatot folytat a rendszer működésével, nemzetközi fejlődéssel, EMAS-logóval kapcsolatban. Végül az Európai Bizottság felelőssége a technikai segítségnyújtás a jelölt országoknak, hogy felállítsák a szükséges rendszert az EMAS bevezetéséig. 14. cikk Bizottság (Article 14 Commitee) Az EMAS irányító bizottságában, a 14. cikk Bizottságban (Article 14 Commitee) képviseletet élveznek az érdekelt csoportok, tagországok, civil szervezetek, szakszervezetek. Az elnöklés feladatát az Európai Bizottság látja el. Ülésezésének célja felmérni az EMAS gyakorlati tapasztalatait, értelmezni a rendeleteket, támogatni a rendszer bevezetését, felülvizsgálni a rendelet mellékleteit.
24
EMAS Ügyfélszolgálat (EMAS Helpdesk) Az Európai Bizottság által létrehozott EMAS Ügyfélszolgálat információkat gyűjt a tagállamoktól a nyilvántartásba vett szervezetekről, információs és terjesztési szolgálatot lát el minden érdeklődő számára. Tagországok A tagállamok kötelessége az intézményrendszer kiépítése az adott országban, ezen kívül biztosítaniuk kell minden szükséges információt a rendszer bevezetéséhez. Az Illetékes Testületeket és az Akkreditáló Testületeket (nemzeti hatóságok, bővebben 5.1. fejezetben) szintén a tagállamok feladata kijelölni és felügyelni. A tagállamok útmutatókat dolgoznak ki a nyilvántartásba vételi folyamatról, a nyilvántartás feltételeiről, a nyilvántartott szervezetek nyilvántartásának felfüggesztéséről és törléséről. A kis- és középvállalkozások kiemelt tagállami támogatásban részesülnek.
25
3.2. Az EMAS-rendszer fejlődése az Európai Unióban Az EMAS hivatalos honlapján 2009. július 30-án megjelenő listán 4362 nyilvántartott szervezet szerepel EU-szinten. Ez a lista a tagállamoktól szolgáltatott információk alapján készült, így az akkori számadat ma már nem tekinthető naprakésznek, a résztvevő szervezetek száma ugyanis folyamatosan gyarapszik. 4.sz.ábra: Nyilvántartásba vett szervezetek száma országok szerint 2009. július 30-ig
Forrás: Angol nyelvű hivatalos EMAS honlap, EU register of EMAS organisations
A felsorolt tagállamokon kívül szerepelnek még olyan „kvázi-nyilvántartott” szervezetek, amik nem EU tagállamokban regisztráltak, így nem minősülhetnek teljes értékű résztvevőknek. Ezek: Kína, Brazília, Svájc, India, Kórea, Egyesült Államok, Chile, Jordánia.
26
Az Európai Bizottság 2006 és 2007 között egy kérdőív segítségével vizsgálta az érdeklődők véleményét az EMAS-ról, az így szerzett tapasztalatokat pedig beépítette a várhatóan 2010-ben hatályba lépő EMAS III. rendelet javaslatába. A kérdőívek feldolgozását követően beszámolót adott ki, melyet érdemesnek tartottam feldolgozni. Ez a dokumentum általános rálátást kíván nyújtani az EMAS-rendszer működésének megítéléséről. Az érintettek visszajelzésein alapul, nem feltétlen az Európai Bizottság véleményét tükrözi. A beszámoló tartalma: háttérismeretek, érintettek, eredmények ismertetése. A fő részt a 2006. december 12. és 2007. február 26. között futó internetes kérdőívre kapott válaszok elemzése alkotja, az utolsó részben pedig végső következtetéseket von a folyamatról. Dolgozatomban elsősorban a fő részt kívánom kifejteni, azonban némi háttérismeret is szükséges az elemzés korrekt ismertetéséhez. A válaszadókat nem lehet az egész Európai Unió népességére vonatkoztatni, mert csak azok válaszoltak, akik egyébként is ismerik valamennyire és érdeklődnek az EMAS-rendszer iránt. További akadályt jelentett, hogy csak angol nyelven lehetett válaszolni a kérdőívre. Összesen 214 kérdőívet töltöttek ki hiánytalanul. A visszajelzéseket közvetlenül a különböző állami és magánvállalatoktól, civil szervezetektől, szakintézményektől, egyénektől gyűjtötték be. Összesen 23 tagállamból érkeztek válaszok, ebből az egyharmada Németországból, több mint egyharmada Olaszországból, az Egyesült Királyságból, Spanyolországból és Romániából. Nem érkezett válasz Litvániából, Luxemburgból, Szlovéniából, Bulgáriából és Horvátországból. Azonban érkezett válasz nem tagállamokból is, összesen 3,3 százalék arányban. 5.sz.ábra: A válaszadók megoszlása
Forrás:Angol nyelvű hivatalos EMAS honlap, Report on the Public Consultation 27
A felmérés vizsgálta, hogy a különböző területeken dolgozó emberek (a szakemberektől kezdve az átlagemberekig) mennyire ismerik a rendszert. Az EMAS-t legjobban ismerő személyek a hitelesítő és akkreditáló testületeknél dolgozók, a legkevésbé pedig az állami intézményekben, és a nem regisztrált szervezetekben dolgozók. A többség (70 százalék) nagyon hasznos, de fejlesztésre szoruló eszköznek tartja az EMAS-t. A fejlesztendő területek, gyengeségek az alábbiak: •
bonyolult felépítés és hitelesítési folyamat
•
magas részvételi díjak
•
nyilvántartásba vett szervezetek alacsony száma, alacsony nyomásgyakorló képesség az ismertség hiánya miatt
•
elégtelen promóció, terjesztés-ösztönzés, EU-n kívül alacsony terjesztési szint
A felmérés választ keresett arra a kérdésre, hogy mit gondolnak a kérdezettek az EMAS-rendszer jövőbeli irányvonaláról. Szükség van-e a rendszer imázsának erősítésére, hogy elérje, hogy az egyetlen alternatívaként szerepeljen az emberek fejében, ami teljes mértékben biztosítani tudja a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelést és a folyamatos környezeti fejlődést. A válaszokból az derült ki, hogy a többség (63,8 százalék) egyetért ezzel az iránnyal, míg a résztvevők 29,5 százaléka nem osztja ezt a nézetet. A kérdezettek 83,7 százaléka egyetért, vagy teljes mértékben egyetért azzal az állítással, hogy a tagállamoknak növelnie kellene a pénzügyi és egyéb ösztönzőket a nyilvántartásba vett szervezetek számára.
28
6.sz.ábra: EMAS ösztönzők szükségessége
Forrás:Angol nyelvű hivatalos EMAS honlap, Report on the Public Consultation
A válaszadók 74 százaléka szerint a környezetvédelmi nyilatkozat és az EMAS-logó szélesebb körben való használata jobb kommunikációs eszköz lehetne a résztvevő szervezeteknek. Fejlődést lehetne elérni a promóciós eszközök fejlesztésével és növelésével is. A földrajzi korlátok feloldása további ösztönzés lenne a rendszer alkalmazása felé, így azok is csatlakozhatnának, akik az Európai Unión kívüli telephellyel rendelkeznek. A kérdezettek véleménye szerint a legegyszerűbb és legjobb módja a rendszert felhasználó barátabbá tenni, ha a következő rendelet (EMAS III.) sokkal logikusabb, érthetőbb lesz, könnyebb lesz jelentkezni, harmonizálja a hitelesítési és nyilvántartásba vételi folyamatot az összes országban. Összegzésként elmondható, hogy változtatásokra nagy szükség van, de a rendszer hasznos és hatásos eszköz a környezeti tevékenység javítására. Az EMAS fejlődési folyamatában nemcsak azt vizsgáltam, hogy mely tagállamokban volt/van a legtöbb regisztrált szervezet, hanem azt is, hogy mely szektorokban tapasztalható jelentős fejlődés, mely szektorok léptek be a rendszerbe. Az 1995-ös indulás időszakában az alábbi szektorok szervezetei vettek részt az EMAS-ban a legnagyobb számban: autóipar, 29
vegyipar, nehézipar, mezőgazdaság, élelmiszeripar, hulladék újrahasznosítás. Az EMAS II. rendelet kibővítette a potenciális résztvevők körét, így nyilvántartásba került számos kórház, hotel, étterem, iskola, közintézmény. Manapság pedig megfigyelhető, hogy egyre több fuvarozó, bank, civil szervezet, kis és középvállalkozás, építési vállalat is bejelentkezik.
3.3. Kezdeményezések az EMAS-rendszer terjesztésére 3.3.1. Az EMAS Awards Az EMAS Európai és EMAS Nemzeti Díjrendszert 2005-ben az Európai Bizottság hozta létre a tagállamok környezetvédelemben kiemelkedő teljesítményt nyújtó vállalatai és szervezetei
elismerésére.
Az
EMAS
Díj
célja,
hogy
ösztönözze
a
vállalatokat
környezetvédelmi tevékenységük széles körben történő publikálására, ösztönözze az EMASrendszerben való részvételt, növelje az EMAS ismertségét. Az EMAS Awards, vagyis a díjátadó ünnepség minden év végén más országban kerül megrendezésre, a díjakat az Európai Bizottság magas rangú képviselője adja át a média nyilvánossága előtt. Idén 2009. november 19-én Stockholmban a Svéd Nemzeti Múzeum adott helyet az ünnepélyes rendezvénynek. Az elismerésre azok a nyilvántartott vállalatok, szervezetek pályázhatnak környezeti nyilatkozatukkal, akik kiemelkedő módon kommunikálták az adott évben az EMAS pozitív eredményeit a nyilvánosság felé. A jelöltek saját országukat képviselik pályázatukkal. A hat fős zsűri öt kategóriában díjazza a pályázókat, a tagállamok kategóriánként egy szervezetet jelölhetnek. Kategóriák: •
Mikro-szervezetek (10-nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató és legfeljebb 2 millió eurós éves forgalmat bonyolító vállalkozások)
•
Kisméretű szervezetek (10-50 közötti alkalmazottat foglalkoztató és legfeljebb 10 millió eurós éves forgalmat bonyolító vállalkozások)
•
Közepes méretű szervezetek (50-250 közötti alkalmazottat foglalkoztató és legfeljebb 50 millió eurós éves forgalmat bonyolító és /vagy legfeljebb 43 milliós mérleg főösszeggel rendelkező vállalkozások)
30
•
Nagyméretű szervezetek (több mint 250 alkalmazottat foglalkoztató és több mint 50 millió eurós éves forgalmat bonyolító és /vagy több mint 43 milliós mérleg főösszeggel rendelkező vállalkozások)
• Az
Közigazgatási szervek EMAS
Díjnak
minden
évben
más
„témája”
van,
minden
évben
a
környezetgazdálkodás egy-egy szempontját ragadja ki. Idén a beszállítói lánc, a zöld közbeszerzés került a középpontba. Magyar sikerek Büszkék lehetünk a nyilvántartásba vett magyar szervezetekre, hiszen nagyon szép eredményeket értek el az EMAS Díjazási rendszerében. 2005-től minden évben szerepelt magyar pályázó az indulók között, és számuk az évek során folyamatosan növekedett. Már az első évben, 2005-ben is indult magyar pályázó a nagyméretű szervezetek kategóriájában. Az Audi Hungaria Motor Kft-t díjazták a legjobb innovatív EMAS kivitelezésért. A díjátadó ünnepség Ausztriában, Villachban került megrendezésre. 2006-ban Athénban adták át az EMAS Díjakat, azoknak a vállalatoknak, amelyek 2006. évben
a
legjobb
kommunikációval
rendelkeztek
az
EMAS
környezetközpontú
vállalatirányítási rendszerüket illetően. Az EU-szintű díjátadót megelőzően nemzeti díjakat kaptak az indulók. Kisméretű szervezetek kategóriában a Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület (KÖVET), nagyméretű szervezet kategóriában pedig az Audi Hungaria Motor Kft. vehette át a nemzeti díjat. A 2006-os EMAS Awards-on a megszokott díjazáson kívül külön elismerésben részesült az adott évben legtöbb új EMAS regisztrálttal rendelkező új és régi tagállam is. Az új tagállamok között Magyarországban volt a legmagasabb az újonnan regisztráltak száma (öt), amihez a KÖVET EASY programja nagymértékben hozzájárult. A régi tagállamok között Görögország 22 újonnan regisztrált szervezettel került az első helyre, és részesült komoly elismerésben. Az Európai Bizottság azóta nem osztott hasonló díjat a tagállamoknak. A 2007. évi EMAS Awards Lisszabonban került megrendezésre. Az Európai Bizottság azokat a szervezeteket díjazta, melyek a leginkább csökkenteni tudták a környezetre gyakorolt hatásukat innovatív megoldások, újrafelhasználás, és a pazarlás kiküszöbölése segítségével. 31
Magyarország három kategóriában képviseltette magát, és ismét szép eredményeket ért el, hiszen az összesen kiosztott 32 díjból, hármat a következő magyar vállalatok vehettek át: kisméretű vállalkozás kategóriában a Premed Pharma Kft., közepes méretű vállalkozás kategóriában a Büchl Hungária Kft., és a nagyméretű vállalkozások kategóriájában az Audi Hungaria Motor Kft. 2008-ban az Európai Bizottság Brüsszelben adta át az EMAS Díjakat. A 2008-as évben az energiahatékonyság, energiafelhasználás, az üvegházhatású gázok kibocsátása került a középpontba. Magyarország töretlenül szép eredményeket ért el, négy vállalat kapott elismerést
munkájáért.
A
kisméretű
vállalkozás
kategóriában
a
Környezettudatos
Vállalatirányítási Egyesület, a közepes méretű vállalkozás kategóriában a Büchl Hungária Kft., a nagyméretű vállalkozás kategóriában az Audi Hungaria Motor Kft., és a közigazgatási szervek kategóriájában a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Idén november 19-én adta át Herbert Aichinger, a DG Environment (Környezetvédelmi Főigazgatóság) főigazgatója az EMAS Díjakat Stockholmban, a Svéd Nemzeti Múzeumban. Tizenkét tagállamból összesen 32 szervezetet jelöltek, köztük 3 magyar szervezet indult. A középméretű vállalkozások kategóriában az Elgoscar-2000 Kft., a nagyméretű vállalkozások kategóriában az Audi Hungaria Motor Kft., és a közigazgatási szervek kategóriában a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. képviselte hazánkat. Stavros Dimas környezetvédelmi biztos az EU hivatalos honlapján gratulált a pályázóknak: „Őszintén gratulálok e rangos díjra jelölt valamennyi vállalatnak és szervezetnek. Az EMAS-rendszer alkalmazásával mindannyian kiveszik a részüket az éghajlatváltozás elleni küzdelemből és hozzájárulnak a környezet állapotának javításához, felelős viselkedésükkel pedig példát mutatnak a többiek számára.” (Stavros Dimas) 3.3.2. A „Zöld Béka” Díj A Deloitte vállalat (könyvvizsgálat, adó, vezetési és pénzügyi tanácsadás terén működő elismert nemzetközi szervezet) 2001-ben alapította meg a Deloitte Közép-Európai Környezeti Jelentési Díjat, mely „Zöld Béka” Díj néven vált ismertté. A díj a régió vállalatait hivatott segíteni az EU környezeti vagy fenntarthatósági pályázatain való részvételben. A díjra a régió bármely országából, bármely üzleti szektorból, alkalmazottak számától függetlenül pályázhatnak vállalatok. 32
Azok a vállalatok részesülnek elismerésben, amelyek a legjobb környezeti vagy fenntarthatósági jelentést készítik az adott évben. A pályázatban évről évre egyre több vállalat szerepel, számuk növekedése bizonyíték a kezdeményezés hasznosságára. Korábbi évek nyertesei: 2001. Opel, Budapesti Erőmű Rt. 2002. nem osztottak díjat 2003. Budapesti Erőmű Rt., DENSO Hungary 2004. Dreher 2005. MVM Rt. 2006. AUDI Hungaria Motor Kft. 2007. ATEL Csepeli Vállalatcsoport 2008. CIB Bank Zrt. Az idei év nyertese az Audi Hungaria Motor Kft. lett, második helyen a Magyar Telekom Nyrt. végzett, a harmadik helyre pedig a Coloplast Hungary Kft. került. A díj átadója, Reininger Róbert, a Deloitte Környezetvédelmi tanácsadás üzletágának igazgatója értékelte a pályázókat: „A zsűri tapasztalata szerint folytatódott az elmúlt évek kedvező tendenciája, azaz a cégek igyekeznek minél nagyobb hangsúlyt fektetni jelentéseik elkészítésére.” Idén a pályázók között összesen 27 magyar, 4 szerb és 3 horvát vállalat indult, melyek között egyre több kisebb vállalkozás szerepelt, ami előremutató fejlődést mutat. 3.3.3. EMAS honlap ismertetése Szakdolgozatom írásakor rengeteg anyagot, forrást gyűjtöttem témámmal kapcsolatban. Legegyszerűbb útnak az internetes források bizonyultak. Szerencsémre nemcsak a leggyorsabb, de a leghitelesebb és legmegbízhatóbb forrást sikerült megtalálni, ami az Európai Bizottság által üzemeltetett hivatalos EMAS honlap. Úgy érzem mindenképpen érdemes pár mondatban bemutatni ezt a honlapot, ugyanis talán ez játszik a legnagyobb szerepet az EMAS terjesztésében és a nyilvánosság folyamatos tájékoztatásában.
33
A http://ec.europa.eu/environment/emas/index_en.htm c. angol nyelvű honlapon minden fontos EMAS-rendszerrel kapcsolatos információ megtalálható. Leírja röviden a rendszer lényegét, felépítését, működését, a résztvevő szervezetek körét. Érdekes statisztikákat közöl a nyilvántartásba vett szervezetek alakulásáról, a tagállamok aktivitásáról. A dokumentumtárban megtalálható az összes EMAS rendelet (azok is, amik már nem hatályosak), Bizottsági javaslatok, útmutatók, különféle értékelések. Az EMAS-rendszer bevezetésén gondolkozó vállalatok tájékozódhatnak az EMASrendszer előnyeiről, összehasonlítást olvashatnak a többi környezetvédelmi menedzsment rendszerrel (EMAS-ISO14001), lépésről lépésre megismerhetik a bevezetés folyamatát. Nagy segítséget nyújthatnak még a regisztrált szervezetek tanulmányai, melyekben megosztják tapasztalataikat az érdeklődőkkel. Nemcsak az érdekelt szervezeteknek érdekes tanulmányozni az EMAS honlapot, hanem bárkinek, hiszen a környezetvédelem iránt érdeklődők hasznos linkeket találnak, további cikkekkel, kapcsolatot az illetékes hatóságokkal. A honlap tudósít a minden évben megrendezésre kerülő EMAS díjátadó ünnepségről (EMAS Awards), a korábbi évek eredményei is mind megtalálhatók. Összefoglalva itt minden szükséges információ megtalálható, az egyetlen feltétel az angol nyelvtudás. Nekem azért tetszik igazán ez a honlap, mert sikerült megtalálni a középutat a nyilvánosság informálása és a szakmai információk megjelenítése között. Mindenki számára érthető módon, rendszerezve, logikusan felépítve adja át az információt, (még az is jól tudja használni, aki nem jártas a témában), ugyanakkor hiteles, megbízható, számszerű adatokat közöl, és mindig aktuális.
34
4. Az EMAS III. rendelet 4.1. EMAS III. kidolgozása Ahogy az a korábban ismertetett 2005-ben végzett bizottsági felülvizsgálatból kiderült, az EMAS fejlesztésére, bizonyos változtatásokra szükség van a rendszer terjedésének érdekében. Ezeket a módosításokat az EMAS III. rendelet fogja tartalmazni. Szakdolgozatom írásakor az EMAS III. rendelet kidolgozás alatt áll. Még nem készült magyar nyelvű fordítás a Bizottság javaslatáról, ezért az eredeti angol nyelvű változatot dolgoztam fel. A javaslat célja, hogy elősegítse a rendszer fejlődését hatékonyságának növelésével és a részvétel ösztönzésével. Szándéka, hogy növelje a rendszerben való résztvevő szervezetek számát, vonzóbbá tegye a rendszert a potenciális résztvevők számára, felhasználó barátabbá tegye a rendszert, szigorítsa a jogszabályi megfelelést. A változtatásoknál fokozottan figyelembe veszi a kis- és középvállalkozások igényeit. Az EMAS III. része az EU fenntartható fogyasztás és termelésre vonatkozó cselekvési programjának (2008). A program tartalmazza többek között az öko-cimke rendszer, az EMAS és a zöld közbeszerzések fejlesztését; az öko-design tervezés kiszélesítését. Célja, hogy a fogyasztókat és termelőket a jobb minőségű termékek irányába mozdítsa, tisztább előállítási folyamatot és kisebb fogyasztást ösztönözzön. Az EMAS működési rendszere és a résztvevőkkel szemben felállított általános követelmények lényege változatlan, vagyis továbbra is azok a szervezetek szerepelhetnek a nyilvántartásban, melyek fejlesztik a környezeti politikájukat, kidolgoznak, felállítanak egy környezet menedzsment rendszert.
4.2. A változtatások célja 1. Biztosítani, hogy az EMAS egy magas minőségű környezet menedzsment rendszer, ami garantálja, hogy a nyilvántartásban szereplő szervezetek teljes mértékben teljesítik a környezetvédelmi szabályokat, és folyamatosan javítják környezetvédelmi teljesítményüket.
35
2. Növelni a népszerűségét, különös tekintettel a kis- és középvállalkozások körében az adminisztrációs akadályok csökkentésével.
4.3. Az EMAS III. rendszerben várható változások Bár az új rendelet várható hatályba lépése már többször tolódott, jövő év elején valószínűleg bevezetésre kerül. Az Európai Parlament már 2009. április 2-án elfogadta a rendelet első olvasatát, úgyhogy lényeges módosítások már nem várhatók. Szakdolgozatom írásakor a legfrissebb hiteles forrásokat tanulmányoztam, némi változás azonban az azóta eltelt időszakban előfordulhat. 1. Környezetvédelmi nyilatkozat A környezetvédelmi nyilatkozat mellett megmarad az egyszerűsített környezetvédelmi nyilatkozat. A környezeti teljesítményjelentés továbbra sem kerül a rendeletbe. Ún. alapmutatókat vezetnek be a környezeti hatások pontosabb megjelenítésére az alábbi területeken: energiahatékonyság, anyagfelhasználás hatékonyság, víz, hulladék, terület felhasználás, biológiai sokféleség és kibocsátások. 2. Alapmutatók Előfordulhat, hogy egy adott szervezet nem tud egy vagy több alapmutatót értelmezni, ha ezt meg tudja indokolni, nem kell szerepeltetni azokat. Hasonló a helyzet a nagyvállalatoknál az éves kibocsátás megadásakor tonnában, és az éves bevételek összegének megadásakor millió euróban. Engedmény lehet, hogy a kis- és közép vállalkozások ezen felül az éves bevételük összege helyett az alkalmazottak számát is beírhatják. A szolgáltatóipari szervezetek, közigazgatási szervezetek szintén megmutathatják a szervezet nagyságát alkalmazottainak számával. 3. Érvényesítési ciklus Az egyszerűsített környezetvédelmi nyilatkozatot változatlanul évente kell frissíteni, amit a környezetvédelmi hitelesítő az audit végzése során érvényesít. Háromévente pedig a teljes környezetvédelmi nyilatkozatot érvényesíteni kell. A kis- és közép vállalkozások helyzetének megkönnyítése érdekében kérhetik, hogy a teljes környezetvédelmi nyilatkozatot 36
csak négyévente kelljen érvényesíteni, az egyszerűsített környezetvédelmi nyilatkozatot pedig csak kétévente. Ezt csak akkor lehet kérni, ha időközben nincsenek jelentős változások és nem áll fenn jelentős környezeti kockázat vagy környezeti probléma veszélye. Ezt a környezetvédelmi hitelesítő köteles megvizsgálni és igazolni. 4. Szervezetek csoportos felkészítése az EMAS-rendszer bevezetésére A szervezetek csoportos felkészítésének lényege, hogy a helyi hatóságok az ipari szövetségekkel, a kereskedelmi kamarákkal együtt segítséget nyújtanak a nyilvántartásba vételre bejelentett szervezet csoportoknak. A csoportos felkészítéstől függetlenül az egyes szervezetek külön kerülnek a nyilvántartásba. A csoportos felkészítés előnye, hogy a szervezetek összefogása által csökkennek a felkészülés költségei, nő a tapasztalatcsere lehetősége. 5. Egyesített nyilvántartásba vétel Az egyesített nyilvántartásba vétel lényege, hogy az egy vagy több tagállamban vagy harmadik országban telephellyel rendelkező szervezet összes telephelyét együtt veszik nyilvántartásba. 6. Akkreditáló és Engedélyező Testület Az Akkreditáló Testület, vagyis a környezetvédelmi hitelesítők akkreditálásáért felelős nemzeti testület mellett egy Engedélyező Testület is működni fog. A természetes és jogi személyek, és csoportjaik környezetvédelmi hitelesítői engedélyének kiadását fogja ellátni. Így a környezetvédelmi hitelesítő két módon működhet majd: a nemzeti akkreditáló testület akkreditálja, vagy engedély alapján. 7. EMAS-logó Az egyszerűbb használat érdekében a jövőben egyetlen logót használnak a szervezetek, melynek szövege változik. A régi forma alatt az alábbi szöveget lehet majd olvasni: „Hitelesített környezetvédelmi, vezetési rendszer”
37
7.sz.ábra: A jelenlegi és jövőbeni EMAS-logó
Jelenlegi EMAS logó
Új logó
Forrás: EMAS honlap Annak érdekében, hogy hatásosabb marketing eszköz lehessen, az illetékes testületek, akkreditáló testületek és engedélyező testületek, a hatóságok, szervezetek az EMASrendszerrel kapcsolatos reklám és népszerűsítési célokra szabadon használhatják a nyilvántartási szám nélküli logót. A logót az eddigi szabályokkal megegyezően azonban továbbra
sem
lehet
használni
termékeken
és
azok
csomagolásán
az
esetleges
környezetvédelmi címkékkel való összekeverés elkerülése érdekében. 8. Global EMAS Az EMAS II. nagy hátránya az ISO 14001 szabvánnyal szemben, hogy földrajzilag korlátozott a hatóköre. Ezen kíván változtatni az új rendelet, ugyanis lehetőséget teremt az Európai Unión kívüli országok szervezetei számára, hogy részt vegyenek a rendszerben. Az Európai Unión kívüli szervezeteknek azokat a kritériumokat kell teljesíteni, mint az adott tagország hasonló szervezeteinek, ahol a bejelentkezést kérelmezték. Az kérdés eldöntésének jogát, hogy a tagállamok élnek-e ezzel a lehetőséggel, a rendelet a tagállamokra ruházta. Fontos kikötés még, hogy csak abban a tagállamban végezhetik a 38
nyilvántartásba vételt, ahol a környezetvédelmi hitelesítést végző tevékenysége akkreditálva vagy engedélyezve van. 9. Az Európai Bizottság adatbankja Az Európai Bizottság egy adatbankot fog létrehozni,
mely tartalmazza
a
környezetvédelmi nyilatkozatokat és a bevált EMAS folyamatokat, közzétesz még bizonyos szektor és ágazat specifikus referenciadokumentumokat, és egy listát, mely felsorolja a közösségi támogatási forrásokat. 10. Audit Az új rendelet hatályba lépése után a szervezeteknek meg kell felelniük az új, szigorúbb kritériumoknak. Amennyiben a soron következő audit a bevezetést követő 6 hónapban lenne, az előzetes egyeztetést követően 6 hónappal kitolható.
39
5. Az EMAS-rendszer működése Magyarországon 5.1. Szereplők Illetékes Testület A tagállamok kötelessége kijelölni a nemzeti Illetékes Testületet, amely megszervezi a szervezetek nyilvántartásba vételét az adott országban. E testület semleges és független volta kötelező. Legfontosabb feladatai közé tartoznak a nyilvántartásba vett szervezetek számának kimutatása, beszedi a nyilvántartási díjakat, és jogában áll adott esetben felfüggeszteni vagy akár törölni a nyilvántartásból a szervezeteket. Információt szolgáltat mind az érdeklődő és a már nyilvántartásba vett szervezetek, mind a Közösség felé. A harmonizációs folyamat jegyében évente legalább egyszer ülésezik az Európai Unió összes Illetékes Testülete információ csere céljából. Magyarországon a többször módosított 74/2003 (V. 28.) Korm. rendelet alapján az Illetékes Testület feladatait a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium háttérintézménye, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség látja el. Munkáját együttműködve a szervezet telephelye szerint illetékes környezetvédelmi felügyelőséggel végzi. Akkreditáló Testület A másik legfontosabb intézmény, melynek munkája a rendelettel kapcsolatos akkreditálási feladatok ellátása, a Magyar Köztársaság Nemzeti Akkreditáló Testülete. A kizárólagos jogú, nem nyereségérdekelt köztestületként tevékenykedő NAT felügyeletét a gazdasági miniszter végzi. Feladatai közé tartozik a környezeti hitelesítők akkreditálása, felügyelete
és
nyilvántartása.
Felügyeletével
garantálja
a
környezeti
hitelesítők
felkészültségét. Változásukról rendszeresen tájékoztatja az Illetékes Testületet és képviseli hazánkat a Bizottság ülésein, az Akkreditáló Testületek Fórumán (Forum of Accreditation Bodies). „A laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálásáról szóló 1995. évi XXIX. törvénnyel 1995. szeptember 28-án létrehozott a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény szerint működő Nemzeti Akkreditáló Testület a Magyar Köztársaság kizárólagos jogú 40
nemzeti akkreditáló szerve, amely nem nyereségérdekelt köztestületként működik, törvényességi felügyeletét a Legfőbb Ügyészség látja el. A NAT-ot a Fővárosi Bíróság 1995. november 30-án, a 11.Pk. 61327/95/4 számú végzésével, 6762 sorszám alatt a társadalmi szervezetek nyilvántartásába vette.” (NAT honlap) Környezetvédelmi hitelesítő A környezetvédelmi hitelesítő olyan személy, vagy szervezet, akit a Nemzeti Akkreditáló Testület akkreditált. Az akkreditálás elérésének szigorú követelményei vannak, melyeket a hitelesítőnek maradéktalanul teljesíteni kell: a szükséges információk birtokában kell lennie, hiszen ő garantálja, hogy az általa ellenőrzött szervezet száz százalékig megfelel az
EMAS
rendszer
előírásainak
környezetvédelmi nyilatkozat).
(jogszabályi
megfelelés,
környezeti
átvilágítás,
A hitelesítőknek nem lehet közük az általuk hitelesített
szervezethez, vagyis nem lehet a belső ellenőre vagy tanácsadója, így teljesül a függetlenség kritériuma. 8.sz.ábra: Az EMAS-rendszer szervezeti felépítése
41
5.2. Az EMAS-rendszer fejlődése Magyarországon Az EMAS-rendszer már az EU-csatlakozás előtt is megjelent Magyarországon. Több vállalat is teljesítette a feltételrendszert, így „kvázi regisztráltak” lettek, de teljes értékű nyilvántartottá csak a csatlakozás után váltak. Azóta egyre több vállalat, önkormányzat gondolta úgy, hogy érdemes bevezetni az EMAS-rendszert. Jelenleg 20 regisztrált szervezet működik Magyarországon: • Audi Hungaria Motor Kft. • Dunapack Rt. Dunaújváros • Elgoscar-2000 Kft. • CREW Kft. • KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért • Kaposvári Víz- és Csatornamű Kft. Kaposvári II. számú szennyvíztisztító telep • Ricosta Cipőgyár Kft. • Premed Pharma Kft. • Dunaújvárosi Polgármesteri Hivatal Építésügyi és Környezetvédelmi Iroda és Városüzemeltetési- és Fejlesztési Iroda • Büchl Hungária Kft. • FAG Magyarország Ipari Kft. • LUK Savaria Kuplunggyártó Kft. • Győr
Megyei
Jogú
Város
Polgármesteri
Hivatal
Városépítési
Osztály és
Környezetvédelmi Csoport • Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Építési és Környezetvédelmi Osztály; Közoktatási, Sport és Civilkapcsolatok Osztálya • Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Városgazdálkodási Osztály • Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. • Siófok Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala • Offset és Játékkártya Nyomda Zrt. • Hírös MÉH 2004 Kft. • HT Medical Center Egészségügyi Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
42
5.3. Kezdeményezések az EMAS-rendszer terjesztésére Magyarországon 5.3.1. EMAS-Kerekasztal Az EMAS-Kerekasztal célja Az EMAS-Kerekasztal célja a rendszeres kommunikáció az érintettek – magyarországi regisztrált
szervezetek;
környezetvédelmi
hitelesítők;
Országos
Környezetvédelmi,
Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség; Nemzeti Akkreditáló Testület és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium között. Az EMAS-Kerekasztal csupán két éve, 2007 áprilisában jött létre. AZ EMAS-Kerekasztalok története Az első Kerekasztalt az Audi Hungaria Motor Kft. kezdeményezte és szervezte, ahol a résztvevők megvitatták az elmúlt időszak legfontosabb történéseit, eredményeit, és az EMASrendszerrel kapcsolatos jelentős kérdések is szóba kerültek. Az első rendezvény rendkívül eredményesnek bizonyult, nem volt kérdés, hogy további Kerekasztal rendezvényre is igény van az itt kialakított javaslatok kidolgozására. A második Kerekasztalra 2008 februárjában került sor, szintén az Audi Hungaria Motor Kft. töltötte be a szervező és vendéglátó szerepét. A rendezvény fontos újítása, hogy a résztvevők 4 workshopban dolgoztak ki számos javaslatot az EMAS-rendszerrel kapcsolatban. Az 1. workshop témája az EMAS-Kerekasztal népszerűsítése; az EMAS-Kerekasztal szervezeti formája; és az EMAS-Kerekasztal logója volt. A 2. workshop az alábbi pontokra dolgozott ki javaslatokat: egyszerűsített hatósági eljárások, csökkentett mértékű eljárási illeték; gyorsabb hatósági ügyintézés; hosszabb időre szóló engedélyek. A 3. workshop feladata az volt, hogy az alábbi területekre dolgozzon ki ötleteket: az EMAS-logó alkalmazásának keretfeltételei; EMAS-hitelesítés hangsúlyosabb figyelembe vétele
közbeszerzéseknél;
EMAS-hitelesítés
hangsúlyosabb
figyelembe
vétele
környezetvédelmi támogatásoknál. A 4. workshop pedig az önkontroll-hatósági ellenőrzésekkel; magasabb imázs kialakításával országos szinten; az EMAS üzleti kommunikációban való hangsúlyosabb 43
felhasználásával kapcsolatban dolgozott ki javaslatokat (Torma, Az EMAS-Kerekasztal II. tapasztalatai) A workshopokban kidolgozott javaslatok többsége érdemes további megbeszélésre, későbbi megvalósításra az EMAS-rendszer magyarországi terjesztése érdekében: •
hatósági eljárások egyszerűsítése: a korábbiakban bemutatott 2007-es bizottsági felmérésből is az derült ki, hogy a bonyolult nyilvántartási folyamatok, hatósági eljárások olyan terület, ami fejlesztésre szorul.
•
EMAS figyelembe vétele a fejlesztéspolitikai támogatásoknál
•
EMAS kampány országos szinten: a tagállamok feladata közé tartozik, hogy elősegítse az EMAS-rendszer terjesztését, tájékoztassa az érdeklődőket
•
EMAS az oktatásban: csak úgy lehet látványos eredményt elérni a tájékozottság terén, ha a fiatalok már az iskolában találkoznak az EMAS fogalmával, tanulnak róla. A harmadik Kerekasztalra 2009. május 29-én került sor, immáron az Országos
Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelősége megrendezésében. A rendezvény legfontosabb témája az EMAS III. rendelet volt, melyről részletes tájékoztatást kaptak a Kerekasztal résztvevői. Természetesen a szervezetek közötti tapasztalatcsere sem maradt el, a megjelenteknek lehetőségük volt esetleges problémáikat megosztani egymással, gyakorlati tanácsokkal segíteni egymást. A harmadik alkalommal megrendezett EMASKerekasztal oldott hangulatban telt, kiváló lehetőséget biztosított a közös gondolkodásra, tapasztalatcserére és arra, hogy a szereplők jobban megismerve egymást, együttműködve, egymást segítve tudjanak továbblépni az EMAS III. irányába.
5.3.2. Magyarországi EMAS honlap Az EMAS-rendszer angol nyelvű hivatalos honlapja mellett a tagállamok üzemeltetnek nemzeti EMAS honlapokat (http://emas.kvvm.hu) a rendszer terjesztése, megismertetése, hiteles és naprakész információk nyújtása érdekében. A magyar nyelvű EMAS honlap felépítése hasonlít a Bizottság által üzemeltetett honlapra. Itt is megtalálható a rendszer rövid bemutatása, a szereplők ismertetése. Az érdeklődők olvashatnak a rendszer bevezetésének lépéseiről, az itt található információk segítségével mérlegelhetik a csatlakozás költségeit és előnyeit. 44
A nyilvántartásba vett magyar szervezetek listájában olvashatók az elérhetőségek, az egyes vállalatok környezetvédelmi nyilatkozatai. Fontos tartalom a környezetvédelmi hitelesítők listája, az illetékes hatóságok elérhetőségei. Magyarországon talán a legfontosabb kezdeményezés az EMAS-ban résztvevők, és érdekeltek vélemény- és tapasztalatcseréje érdekében létrehozott EMAS-Kerekasztal. Az eddigi rendezvények előadásai letölthetők a honlapról. Nem hiányoznak a jogszabályok sem magyar nyelvű fordításban, ami jelentősen megkönnyíti a tájékozódást. Emellett hasznos információk, kitöltési útmutatók, letölthető dokumentumok teszik igazán teljessé a honlapot. Az aktualitásokról a Hírek menüpont alatt olvashat az érdeklődő, ami mindig naprakész tartalommal fogadja a látogatókat.
45
6. Interjú Nyári Eszterrel, az OKTVF tanácsosával
1. Mesélne röviden az OKTVF-ről? Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség alapító és felügyeleti szerve a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Az OKTVF a miniszter irányítása alatt működő minisztériumi hivatal, önállóan gazdálkodó, központi költségvetési szerv, illetékessége az ország egész területére kiterjed. Közigazgatási eljárásban a 10 környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség felettes, valamint felügyeleti szerve. Ellátja a jogszabályokban meghatározott elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági, szakhatósági jogkörök esetében a másodfokú hatósági, szakhatósági jogkört. Ellenőrzi a felügyelőségek hatósági munkáját. Ellátja
a
külön
jogszabályokban
meghatározott
elsőfokú
környezetvédelmi,
természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági, szakhatósági jogköröket, vagyis engedélyeket ad ki, kötelez és bírságol első fokon a hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben. Koordinálja a határokon átterjedő környezeti hatásokkal kapcsolatos hatósági feladatokat. Hatósági feladatai során önállóan, egyéb feladatoknál pedig a Minisztérium felkérése alapján közreműködik a nemzetközi feladatok végrehajtásában. Részt vesz az EU integrációval kapcsolatos, a feladat- és hatáskörét érintő tevékenységekben, a PHARE és ISPA projektekben kedvezményezettként, valamint koordinátorként közreműködik továbbá - erre irányuló megkeresés esetén - a hazai környezetpolitika és stratégia kialakításában, közreműködik az IMPEL környezetvédelmi felügyelői informális hálózatának munkájában. Az OKTVF célja a magas színvonalú ügyfélszolgálati munka, nyitott, átlátható keretek között működő gyors, pontos és pártatlan hatósági szolgáltatás, melynek alapelveit a saját kezdeményezésre kidolgozott és elfogadott Környezetvédelmi Ügyfélszolgálati Karta fogalmaz meg. Időszakosan megjelenő kiadványa a Zöldhatósági Közlemények.
46
2. Hogy kapcsolódik mindez az EMAS-rendszerhez? Az Illetékes Testület először az 1836/93/EK rendeletben került megemlítésre. Jelenleg a 761/2001/EK rendelet 5. cikke foglalkozik az Illetékes Testületekkel. Magyarországon a 214/2006. (X.31.) környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) részt vevő szervezetek nyilvántartásáról szóló Kormány rendelet szerint az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség végzi a nyilvántartásba vételt. A szervezetek nyilvántartásba vételét, ellenőrzésüket, szükség szerinti felfüggesztésüket és törlésüket a Főfelügyelőség a nyilvántartásba vételt kérvényező szervezet telephelye szerint illetékes környezetvédelmi felügyelőséggel együttműködve végzi.
3.
Mesélne
kicsit
a
kezdetekről?
Mikortól
működik
az
EMAS-rendszer
Magyarországon? Magyarországon már az EU-csatlakozás előtt voltak olyan cégek, amelyek kiépítették az EMAS követelményeinek megfelelő környezetvédelmi vezetési rendszereiket. Szám szerint öt cég gondolta úgy, hogy érdemes a „hivatalos bevezetés előtt” is lépéseket tenni az EMAS irányába, így kvázi-regisztrálttá váltak: Miskolc Város Közlekedési Rt. Miskolc megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Építési és Környezetvédelmi Osztály, Dunapack Papír és Csomagolóanyag Rt., Opel Magyarország Autóipari Kft. és az Audi Hungaria Motor Kft. A felsoroltak közül végül hárman jutottak el a nyilvántartásba vételig: elsőként az Audi, másodikként a Dunapack Rt. dunaújvárosi gyára, majd később Miskolc Megyei Jogú Város Építési és Környezetvédelmi Osztály és Közoktatási, Sport és Civilkapcsolatok Osztálya.
4. Hol tartunk ma? Egyre több vállalat, közülük is számos önkormányzat döntött úgy, hogy részt vesz az EU által finanszírozott projektekben. A Life projektek közigazgatási szervek felkészítését célozták meg, a KÖVET Egyesület Fenntartható Gazdálkodásért pedig az EMAS EASY projektjeivel segítette a KKV-k regisztrációig történő eljutását. 47
Jelenleg 20 szervezet szerepel a nyilvántartásban, legtöbbjük kis és közép méretű vállalat. A szektorális összetétel igen sokszínű, találunk köztük autógyártó céget, nyomdákat, önkormányzatokat és egészségügyi szolgáltatást nyújtó cégeket is. Ezek között nagyon érdekes kérdés az önkormányzatot jelenléte. Látszólag az egyes önkormányzatoknak nincs jelentős környezetszennyező tevékenysége, mégis nagyon nagy hatással vannak a környezetre. Az egyik oldal a jogszabályalkotás. Ugyanis jogszabályokat lehet úgy is megírni, hogy a környezet is profitáljon belőle. A másik oldal pedig a közmű cégek, partnerhálózat. Az egyes önkormányzatok befolyásolni tudják a közművek (szennyvíz, hulladék) tevékenységét, hiszen ők az üzemeltetőik, és nagy hatással lehetnek a beszállító cégekre is. Ezen kívül természetesen az irodában is meghozzák a megfelelő lépéseket (izzó csere, takarékos papírfelhasználás, utazások környezetbarát módja, stb.) a környezet megóvása érdekében.
5. A nyilvántartásba vett magyarországi szervezetek száma csekélynek tűnhet néhány tagállam szervezeteihez képest. Mi ennek az oka? Sajnos több jelentésből is az derült ki, hogy Magyarországon nagyon csekély még az EMAS ismertsége annak ellenére, hogy rengeteg EMAS-szal kapcsolatos konferencia került már megrendezésre, illetve számos kiadvány jelent még, sőt, az emas.kvvm.hu weboldalon naprakész információk állnak az érdeklődők rendelkezésére. A másik oka a viszonylag csekély részvételnek az, hogy az ISO 14001 még mindig népszerűbb az EMAS-szal szemben, hiszen könnyebb megfelelni a feltételeinek. Természetesen a jelenlegi gazdasági helyzet sem kedvez a rendszer terjedésének. A válság miatt háttérbe szorul a környezetvédelem, a vállalatok elsődleges célja a talpon maradás, nincsenek felesleges forrásaik a rendszer bevezetésére. Azt azért el szeretném mondani, hogy bár kevésnek tűnhet a 20 EMAS regisztrált szervezet, így is a 2. helyen állunk Csehország mögött az új (2004-ben csatlakozott) tagállamok között a szervezetek számában. 2006-ban Magyarország elnyerte a díjat az EMAS szervezetek számának legnagyobb mértékű növekedéséért, mely nagyrészt a KÖVET Egyesület EMAS EASY projektjeinek köszönhető. Az EU Bizottság azóta sem adott át ilyen jellegű díjat más tagállamoknak.
48
6. Amennyiben mégis úgy dönt egy szervezet, hogy bevezeti az EMAS-t, mit kell tennie? Hogy zajlik a nyilvántartásba vétel folyamata? A hitelesített környezetvédelmi nyilatkozattal rendelkező szervezet, a tagállamok által meghatározott formában benyújtja adatait, a hitelesített környezetvédelmi nyilatkozatát, kifizeti a tagállamonként eltérő mértékű nyilvántartásba vételi díjat, a tagállam által kijelölt szervezetnek. Jelenleg hazánkban díjtalan a nyilvántartásba vétel. A nyilvántartás vezetésére kijelölt szervezet a hitelesített környezetvédelmi nyilatkozatot (nyilatkozatokat) továbbítja a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőséghez, annak megállapítására, hogy a szervezet teljesíti-e a Rendelet által megkívánt jogi megfelelést. A nyilvántartás vezetésére felhatalmazott szervezet a hatósági jóváhagyást követően, ellenőrzi a környezeti hitelesítő akkreditációját és amennyiben mindent megfelelőnek talál, nyilvántartásba veszi a kérelmező szervezetet és nyilvántartási számot ad neki. Amennyiben a kötelezettségeknek a szervezet nem felel meg, a nyilvántartásba vételt, a nyilvántartás vezetésére feljogosított szervezet, a Rendeletben szabályozott módon és esetekben, megtagadhatja. A nyilvántartásba vétel alapján a szervezet az EMAS logó használati jogosultságát is megszerzi. A nyilvántartás vezetésére feljogosított szervezet Magyarországon az OKTVF. Minden tagország, saját területén kijelöli azt a független szervezetet amely, a tagállamok egységes gyakorlata szerint, az arra alkalmas szervezeteket nyilvántartásba vegye, az Európai Bizottságot havonta tájékoztassa a környezeti hitelesítők és a nyilvántartásba vett szervezetek aktuális jegyzékéről.
7. Nemsokára itt az EMAS III. Mit tudhatunk róla? 2009. április 2-án az Európai Parlament jóváhagyta a felülvizsgált EMAS II. rendelet első olvasatát, így várhatóan a jövő év elején hivatalosan is megjelenik az új rendelet. A változások közül aláhúzható lényeges elemek a jelentések készítésére vonatkoznak, mivel alapmutatók kerülnek bevezetésre, ágazati referenciadokumentumok kerülnek kidolgozásra, továbbá a KKV-k részvételét új szabályok könnyítik meg.
49
8. Ön szerint mik a leglényegesebb változások az új rendeletben? Hogy értékelné ezeket? Az eredeti elképzelés szerint már 2009-ben vezetették volna az EMAS II átdolgozott változatát, viszont a jelenlegi állás szerint ez 2010. január környékén valósulhat meg. Úgy gondolom a legnagyobb változás az új rendeletben mindenképpen a global EMAS lesz. A tagállamok eldönthetik, hogy szeretnék-e bevállalni, hogy az Európai Unión kívüli telephellyel rendelkező szervezetek is bekerülhessenek a nyilvántartásba. Egyelőre úgy tűnik, hogy nem minden tagállam szeretné ezt felvállalni, ugyanis az ezzel kapcsolatos szabályokat még nem sikerült lefektetni, nagyon sok bizonytalanság van. Mondok egy példát: egy kínai telephellyel rendelkező szervezet esetében elég nehéz eldönteni, hogy fogja betartani a jogszabályokat, milyen jogszabályokat tart be egyáltalán. A megoldás talán az lehetne, hogy harmonizált jogszabályokat dolgoznak ki. Az Európai Unió álláspontja az, hogy a szervezeteknek az EU-s jogszabályoknak kell megfelelni, ez azonban komoly kihívás elé állítja a nem tagállambeli telephellyel rendelkező szervezeteket, ugyanis az EU-s jogszabályok sok esetben szigorúbbak, mint a nemzeti jogszabályok.
9. Mikortól várható a global EMAS megvalósulása a gyakorlatban? Magyarország bevállalja? Amint hatályba lép az EMAS III. a tagállamoknak nyilatkozniuk kell, hogy felvállaljáke ezt a rendszert. Amennyiben igen, fél éven belül készen kell rá állnia. Magyarország még nem döntött ez ügyben. A piac szempontjából mindenképpen jó lenne, ha Magyarországon is meg lehetőség lenne rá, de ez még a jövő zenéje.
10. A global EMAS-on kívül mit ragadna még ki az új rendelettel kapcsolatban? Az EMAS III. rendelet törekszik az eljárások könnyítésére. Ezt a célt szolgálja a szervezetek csoportos felkészítése a rendszer bevezetésére és az egyesített nyilvántartásba vétel. Az előbbire nagyon jó példát szolgál Olaszország, hiszen ott már régóta jól működik, és gyakran előfordul, hogy hasonló tevékenységű szervezetek (pl.: egyetemek) összefognak, 50
így egy közös workshop keretein belül kaphatják meg a nyilvántartásba vételi folyamattal kapcsolatos szükséges információkat. Egyébként hasonló kezdeményezések Magyarországon is voltak már. A KÖVET Egyesület a Fenntartható Fejlődésért az EMAS easy keretein belül meghirdetett olyan projekteket, amit az Európai Unió támogat, majd az érdeklődők egy előadás keretében tájékozódhattak a tudnivalókról, és segítséget kaphattak a felkészülésben. Az egyesített nyilvántartásba vétel pedig gyakorlatilag az jelenti, hogy a több tagállam területén telephellyel rendelkező szervezet összes telephelyét egy nyilvántartásba vételi eljárásban kezelik, egy regisztrációs számot kap, egy nyilatkozatot kell benyújtania.
11. A rendelet azt is kimondja, hogy a tagállamok feladata is az EMAS terjedésének ösztönzése. Magyarország mit tesz ennek érdekében? Milyen kezdeményezések, ösztönzők hivatottak a rendszer terjesztésére? Bár azt lehet hallani, hogy nagyon kevés ösztönző van Magyarországon, ez nem így van. Hazánkban számos pályázati lehetőség áll rendelkezésre azon cégek számára, akik az EMAS bevezetéséhez vagy hitelesítéséhez szeretnének támogatást kapni. Ezek elsősorban GOP és KEOP pályázatok, amelyek részletes leírása megtalálható a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján. A közbeszerzési törvényben is szerepel egy olyan lehetőség, hogy a pályázat kiírója szerepeltetheti az EMAS-t a pályázatában. Tehát amennyiben egy szervezet rendelkezik EMAS-szal vagy ISO 14001-el, pluszpontokat kaphat az elbírálás során, és ez előnyt jelenthet. Egy másik sikeres kezdeményezés az EMAS-Kerekasztal, ami az Audi Hungaria Motor Kft. kezdeményezésére jött létre, és az EMAS rendszert működtetők (KvVM, OKTVF, NAT, EMAS hitelesítők) és nyilvántartásban szereplő cégek együttműködését hivatott elősegíteni. Eddig három ilyen rendezvény valósult meg, az első kettő Győrött, az Audi szervezésében, a harmadik pedig Budapesten, az OKTVF épületében. Magyarországon a bevezetés időszakában nyilvántartási díj nem került megállapításra, ami szintén ösztönzőleg hatott az érdeklődőkre. Sajnos azonban a gazdasági helyzet miatt ez az állapot csak az év végéig tartható, 2010-től azonban differenciált módon kel fizetnie a szervezeteknek az alkalmazottak száma illetve az éves bevételük alapján. A díjtételek a 51
környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól KvVM rendelet módosításában fognak szerepelni. Jóleső gesztus a regisztrált szervezetek számára, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben - vagyis, hogy a nyilvántartásba vétel után postával kiküldtük az oklevelet és gratuláltunk – ünnepélyes átadásokat szervezünk a nyilvántartásba került szervezeteknek. Bár nem nemzeti kezdeményezés, de szeretném megemlíteni az EMAS- díjat, amit az EU Bizottság hozott létre, azzal a céllal, hogy a szervezetek nagyobb megbecsülésnek örvendjenek. Az EMAS Awards minden évben megrendezésre kerül, általában abban a tagállamban, amelyik éppen az EU elnök. Idén 2009. november 19-én, Stockholmban kerül sor a rendezvényre. Eddig minden évben voltak magyar pályázók. A nevezés úgy történik, hogy a cégek beküldik a pályázataikat, a Nyilvántartó Hivatal megvizsgálja, hogy minden rendben van-e velük. Ha nincs, akkor kijavítják, és továbbítom. Minden pályázó kap díjat, de van egy végső összesítés az öt különböző kategóriában (mikro, kis, közép, nagy, közintézmény). Tavaly négy magyar szervezet kapta meg a díjat, ami nagyon szép eredménynek számít. Idén pedig három szervezetért – az Elgoscar-2000 Ltd.; Audi Hungaria Motor Kft.; Lake Balaton Development Coordination Agency – szoríthatunk.
12. Végezetül mondana pár szót a jövőbeli kilátásokról? A piaci szereplők szívesen látnának jogszabályi könnyítéseket (jelentéstétel, ellenőrzés, esetleg anyagi előnyök) is, ám ezek biztosítására korlátozottak a lehetőségek. Pozitív, hogy a válság miatt a cégek jobban odafigyelnek a kibocsátásaikra, anyagfelhasználásaikra, ezért csökken a környezetterhelés és környezetszennyezés. Másrészt, ahogy az EMAS egyre ismertebbé válik, egyre több cég gondolja úgy, hogy „megéri” bevezetni az EMAS-t. Idővel a cégek eljutnak a felismerésig, hogy az EMAS bevezetése és működtetése konkrét és kézzel fogható pénzügyi haszonnal jár.
52
7. Tapasztalatok az EMAS-rendszerrel kapcsolatban 7.1. Interjú Ferjancsik Zsombor környezetvédelmi hitelesítővel 1. Hogyan került kapcsolatba az EMAS-rendszerrel? Még 1993-ban teljesen spontán módon kerültem kapcsolatba az EMAS-rendszerrel. Ausztriában jártam egyetemre, majd egy osztrák tanácsadó cégnél dolgoztam. Az EMAS I. rendelet 1993-ban jelent meg, és ez a tanácsadó cég készítette fel a hitelesítésre az Auszrtiában elsőként bejegyzett szervezetet, így ismerkedtem meg közelebbről az EMASrendszerrel. Magyarországon az EMAS csak jóval később jelent meg, én 2005-től vagyok akkreditált EMAS egyéni hitelesítő, bár 1999 óta vagyok aktív kapcsolatban EMAS hitelesítésekkel. 2. Hogy zajlik a gyakorlatban a hitelesítés, mi az Ön feladata? Az EMAS abban különbözik az ISO 14001 szabványtól, hogy azon felül, hogy szintén kötelezővé tesz egy környezetvédelmi irányítási rendszer kiépítését, kiegészül még számos területtel, amit különösen komolyan kezel. Ilyen például a munkatársak bevonása és elkötelezettsége, a környezeti teljesítmény nyomon követése és a legfontosabb a nyilvánosság folyamatos tájékoztatása. Jelentős különbség továbbá, hogy az EMAS hitelesítés során a környezetvédelmi hitelesítő a valós tényeken alapuló környezeti teljesítményt vizsgálja, értékeli. A szúrópróbaszerű ellenőrzések során az adatok gyökeréig ás le, visszaellenőrzi azok valósságát. A cél az, hogy a környezetvédelmi nyilatkozatban megjelenő érték visszavezethető legyen elemi, objektív módon igazolható értékekre. A hitelesítés során interjúk készülnek a munkatársakkal, melyekből kiderül, hogy mennyire valósult meg az adott cégnél a környezetvédelmi irányítási rendszer kiépítése, mennyire ismerik azt a munkatársak. Ezek az interjúk jól tükrözik a munkatársak elkötelezettségét a rendszer iránt. A hitelesítés természetesen komoly előkészítő munkát igényel. Az auditot megelőzően a környezetvédelmi hitelesítő betekintést kap a környezetvédelmi nyilatkozat tervezetébe, így ő is fel tud készülni a hitelesítésre. Fontos megemlíteni, hogy a hitelesítő nem egyenlő a 53
tanácsadóval. A hitelesítőnek kívülálló, teljesen független személynek kell lennie. Háromfajta auditot különböztetünk meg a résztvevők szerint: •
belső audit: az adott vállalat maga végzi
•
beszállítói audit: a vállalat saját beszállítóját vizsgálja, ellenőrzi
•
tanúsító audit, hitelesítés (harmadik feles audit): a vállalattól független szervezet vagy
személy végzi Amennyiben felülvizsgálat során a hitelesítő úgy találja, hogy a valóságnak teljes mértékben megfelel a vállalat környezetvédelmi nyilatkozata, jóváhagyja azt, továbbá egy jelentésben igazolja a hitelesítés megtörténtét. A következő lépésben a vállalat e jelentés kíséretében benyújthatja hitelesített környezetvédelmi nyilatkozatát a nyilvántartásba vételt végző Illetékes Testületnek. Magyarországon ez az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és vízügyi Főfelügyelőség. A hitelesítés folyamata itt zárul le. 3. Milyen szervezeteket hitelesít? Különböző ipari vállalatokat, gyártó és szolgáltató cégeket, önkormányzatokat. Például: Audi Hungaria Motor Kft.; Blackprint Kft.; Elgoscar-2000 Kft.; Hírös MÉH 2004 Kft.;
Győr
Megyei
Jogú
Város
Polgármesteri
Hivatal
Városépítési
Osztály
és
Környezetvédelmi Csoport; Ricosta Cipőgyár Kft.; Dunaújvárosi Polgármesteri Hivatal Építésügyi és Környezetvédelmi Iroda és Városüzemeltetési- és Fejlesztési Iroda; Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Építési és Környezetvédelmi Osztály; Közoktatási, Sport és Civilkapcsolatok Osztálya; Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Városgazdálkodási Osztály; Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.; Siófok Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala. 4. Mi a véleménye az magyarországi szervezetekről, milyen a felkészültségi szint? Nehéz
a
magyarországi
szervezeteket
összehasonlítani,
ugyanis
mérettől,
tevékenységtől és ágazattól függően teljesen különbözőek. Különböző a felkészültségi szint is, de az mindenképpen hangsúlyozandó, hogy azoknak a cégeknek, akik az EMAS-rendszerben részt vesznek, egyértelműen magasabb a
54
környezettudatossága. Ez igaz még az ISO 14001 szabvány szerint regisztrált szervezetekkel összehasonlítva is. 5. Mik a tapasztalatai a hitelesítésekkel kapcsolatban? Az
EMAS-rendszer
bevezetéséhez
erőforrásokra,
plusz
elkötelezettségre
és
többletbefektetésre van szükség. Ez a környezettudatosság egy magasabb szintjét jelenti. Habár különbség van az EMAS nyilvántartásba vett szervezetek felkészültségi szintjében, általánosságban elmondható, hogy aki már rászánta magát a rendszer bevezetésére, annak magasabb a környezettudatossága. 6. Hitelesítés Magyarországon és külföldön. Ön szerint van-e különbség, ha igen, miben mutatkozik meg? Németországi hitelesítéssel kapcsolatban van tapasztalatom. Az eljárásban elvileg minimális technikai, formális különbségektől eltekintve nem lehet nagy eltérés, ugyanis a rendelet köti a tagállamokat. A különbséget inkább a cégek felkészültségében lehet keresni. 7. Mire kéne nagyobb hangsúlyt fektetniük a szervezeteknek általánosságban? Azt gondolom, hogy amire nem lehet elég nagy hangsúlyt fektetni, az a teljesítménymutatók, pontosabban a jó teljesítménymutatók kiválasztása és azok konzekvens monitorozása; a környezettudatosság terjesztése, továbbvitele az érdekelt felek irányába. Ez nemcsak a regisztrált szervezetek feladata, hanem az egész EMAS-rendszeré. 8. Mit gondol az EMAS III. rendeletről? Ön szerint mi az, amiben valóban újat tud hozni? Rendkívül érdekes kérdés az EMAS hatókörének kiterjesztése (global EMAS). Ez egy teljesen új perspektíva, és nagyon jó lenne, ha lendületet tudna hozni a rendszer terjedésében. Ehhez erősebb promóciós tevékenységre van szükség, nagyobb nyilvánosságra. Meglátjuk mi lesz belőle.
55
A másik markáns változás az ágazati szintű referenciadokumentumok kidolgozása lehet. Kérdés, hogy mennyire fog működni, mennyire lesz felhasználóbarát. Amennyiben megfelelő nyilvánosságot kap, szabadon hozzáférhető lesz, nagyon hasznos lehet.
56
7.2. Interjú Dr. Torma Andrással az Audi Hungaria Motor Kft-től 1. Mik tekinthetők az EMAS elődeinek, előzményének? Az Audi Hungaria Motor Kft-nél az 1993-as alapítástól működik környezetvédelmi osztály (Üzemi Környezetvédelem), így a környezetmenedzsment rendszer kiépítése (1998, első hitelesítés 1999) ennek bázisán jött létre. 2. Miért döntöttek az EMAS mellett? A rendszerben rejlő előnyök, lehetőségek, annak „prémium” volta miatt. Továbbá az AUDI AG „hitvallása”, hogy a környezetvédelem leghatékonyabb és legszigorúbb módja az EMAS-rendszer bevezetése, így a vállalatcsoport minden vállalata esetében e rendszer szerinti hitelesítés megszerzése a cél. 3. Miután döntés született az EMAS bevezetéséről, mi volt a következő lépés? A rendszer kiépítése a rendelet előírásai szerint, melyet az Audi Hungaria Motor Kft. kollégái külső tanácsadó igénybevétele nélkül vittek véghez. 4. A kezdeti időszakban kiket vontak be a munkába? Hogy zajlott a felkészülés? A felkészülés teljes egészében az Üzemi Környezetvédelem keretében zajlott, az ott dolgozó szakemberek építették ki a rendszert. A rendszerépítésbe bevonásra kerültek további érintett szervezeti egységek is, illetve az anyavállalat szakemberei, akik szakmailag támogatták a felkészülést. 5. Hogyan reagáltak a munkatársak a változásokra? Könnyen be lehetett őket vonni? A megfelelő és kiterjedt kommunikációnak, illetve az anyavállalati tapasztalatoknak köszönhetően
a
rendszer
bevezetése
és
zökkenőmentesen zajlott.
57
munkatársakkal
történő
elfogadtatása
6. Hogy folyt a hitelesítés? Ki végezte? Az első hitelesítést - lévén, hogy akkor még Magyarország nem volt az EU része, és így nem volt akkreditált hitelesítője sem - a német Dekra végezte. 7. Melyek voltak a legfontosabb változások, amiket az EMAS hozott? Az
EMAS-rendszer bevezetése
leginkább a
környezetvédelmi
tevékenységek
rendszerközpontú megközelítésében és ennek megfelelő megszervezésében jelentett előre lépést. További pozitív hozadéka a rendszernek a környezetvédelmi célok pontosabb, hatékonyabb rendszerszintű feltárása. 8. Magyarországon úttörőként mennyivel volt nehezebb dolga az AHM-nek? 1998-99-ben a rendszer kiépítése során az EMAS szerinti környezetmenedzsment rendszernek nem volt hagyománya Magyarországon, így nem is lehetett konkrét, hazai, gyakorlati tapasztalatokra támaszkodni. Hasonló probléma jelentkezett a rendszer hitelesítése kapcsán is. Manapság a regisztrált vállalatok száma Magyarországon 20. Ily módon a rendszert működtető szervezetek oldaláról jelentős gyakorlati tapasztalat gyűlt össze. Ezt a folyamatot erősíti a jelenleg is egzisztáló „felkészítések”, workshopok (Pl.: KÖVET kezdeményezései), a téma kapcsán rendezett konferenciák (Pl.: OKTVF szervezésében), illetve mindezek mellett az EMAS-Kerekasztal rendezvénye, mely lehetőséget nyújt tapasztalatcserére. Emellett természetesen a rendszer által megkövetelt magas szintű teljesítmények (környezeti és jogszabályi egyaránt) továbbra is jelentős kihívás elé állítják a vállalatokat. 9. Milyen EMAS-rendszer terjesztésére vonatkozó kezdeményezésben vesz részt az AHM? Hogyan értékeli ezt? Az EMAS-Kerekasztal az Audi Hungaria Motor Kft. kezdeményezésére jött létre, azzal a céllal, hogy elősegítse az EMAS-ban érdekelt szervezetek kommunikációját, javaslatokat (intézkedéseket) fogalmazzon meg a rendszer működtetése kapcsán definiálható előnyök, kedvezmények kapcsán, továbbá, hogy elősegítse a rendszer magyarországi terjedését. 58
Ezen kívül: EMAS-rendszer kiépítésének támogatása a Büchl Hunaria Kft.-nél és Győr Megyei Jogú Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Városépítési Osztályánál és Környezetvédelmi Csoportjánál. Rendszeres részvétel a konferenciákon, EMAS-rendszerrel kapcsolatos feladatok oktatása egyetemeken. Az EMAS-Kerekasztal egyértelműen sikerként értékelhető, nem véletlenül vagyunk már túl a harmadik rendezvényen is. Legnagyobb eredményként a következőket lehetne aposztofálni: •
magas és konstans részvételi arány,
•
olyan szervezetek Kerekasztalon való részvétele, melyek az első alkalommal még távol maradtak (Pl.: NAT),
•
a hatósági oldal nyílt, pozitív és kreatív hozzáállása (OKTVF és KvVM), kreatív javaslatai, szerepvállalása,
•
konkrét jogszabály-változtatási javaslatok,
•
közös fórum kialakítása, egységes jelenlét, egységes irányvonal
10. Az AHM többször nyert EMAS-Díjat, mesélne erről? A DG Environment minden évben kiírja a díjat, melyre a környezetvédelmi nyilatkozat benyújtásával és egy az adott évre specifikált téma kapcsán összeállított pályázattal lehet nevezni. A pályázatot az Illetékes Testülethez kell eljuttatni, aki dönt az adott tagországi díjakról. Az EU-szintű díjról egy nemzetközi zsűri dönt. Az Audi Hungaria Motor Kft. eddig öt alkalommal nyerte el az EMAS-Awards magyarországi tagországi díját nagyvállalati kategóriában. 11. Hogyan értékeli az EMAS III. rendeletet? Jelentős változások várhatók, melyek minden bizonnyal kihatnak a rendszer ismertségére, elismertségére és ezzel párhuzamosan elterjedésére is. Érdekes kérdésként merül
fel
az
alkalmazandó
kulcsindikátorok
kommunikálásának kérdése.
59
gyűjtésének,
gyűjthetőségének,
9. Közvéleménykutatás Szakdolgozatom írásakor fontosnak tartottam, hogy a különböző források gyűjtése mellett, önálló kutatásból származó információkra is támaszkodjak. Az eddig ismertetett felmérésekből (EVER tanulmány, bizottsági felmérés) az derült ki, hogy nagyon sokan egyáltalán nem ismerik az EMAS-rendszert. Úgy gondoltam, végzek egy önálló kutatást a környezetvédelem fontosságával, EMAS- rendszerrel kapcsolatban. Kíváncsian vártam, vajon a magyar emberek életében hol helyezkedik el a környezetvédelem, mennyire vannak képben az EMAS-rendszerrel kapcsolatban. Kérdőívemet összesen 263-an töltötték ki, részben internetes, részben papír formában. Az eredményt nem tekintettem teljesen hitelesnek, nem vontam le belőle messzemenő következtetéseket, hiszen a véletlenszerű személyes megkérdezésen kívül, ismerőseim körében is töltöttek kérdőívet. Ennek ellenére tanulságos és hasznos volt a felmérés. 9.sz.ábra: Ön szerint fontos-e a környezetvédelem?
Az első kérdés arra vonatkozott, hogy az ember életében hol foglal helyet a környezetvédelem. A válaszadók 52 százalékának rendkívül fontos, 39 százalékának nagyon fontos és 8 százalékának pedig eléggé fontos. A nem fontos, és az egyáltalán nem fontos kategóriára mindössze 1-1 válasz érkezett, ami 0 százalékot jelent. A válaszok alapján azt gondolnám, hogy az emberek számára nagyon is fontos a környezetvédelem, és igyekeznek környezettudatosan élni, de ez így sajnos nem igaz. A további kérdések változtatják a kezdeti képet.
60
10.sz.ábra: Ön mennyire érdeklődik a környezetvédelem iránt?
A második kérdés a környezetvédelem iránti személyes érdeklődésre vonatkozott. A válaszok itt már árnyaltabbak voltak. A válaszadók „csupán” 24 százaléka érdeklődik nagyon a környezetvédelem iránt, a többség (68 százalék) átlagosan, míg a fennmaradó 7 százalék nem nagyon. További egy főt egyáltalán nem érdekel, de ez nem adott ki 1 százalékot.
11.sz.ábra: Az Ön megítélése szerint mennyit tesz környezete megóvása érdekében?
A harmadik kérdésben arra válaszoltak a kérdezettek, hogy mennyit tesznek a környezetük megóvása érdekében. Az első két kérdés eredményei után azt vártam, hogy erre a kérdésre is többségben pozitív válaszokat kapok, de az eredmények nem ezt mutatják. A válaszadók csupán 1 százaléka értékeli úgy, hogy rengeteget tesz környezetéért, majdnem fele (49 százalék) sokat, és szintén 49 százalék nem túl sokat. További 1 százalék pedig semmit sem tesz környezete megóvása érdekében. 12.sz.ábra: Ön szerint van-e fejlődés a vállalatok környezethez való hozzáállásában, környezetvédelmi tevékenységében?
61
A negyedik kérdésből arra szerettem volna következtetni, hogy az emberek milyennek látják az egyes vállalatok környezetvédelemhez való hozzáállását, környezetvédelmi tevékenységét. A válaszadók többsége (91 százalék) úgy véli, hogy fejlődés vagy csekély fejlődés tapasztalható, 5 százalék jelentős fejlődést érzékel, a maradék 3 százalék pedig úgy gondolja, hogy egyáltalán nincs fejlődés. Az eredmény nem túl pozitív, számomra azt mutatja, hogy a válaszadók nem látnak jó példát a vállalatok részéről. 13.sz.ábra: Találkozott-e Ön a környezetvédelmi menedzsment rendszerek fogalmával?
Az ötödik kérdés áttér a környezetvédelmi menedzsment rendszerekre. Azt néztem, hogy egyáltalán találkoztak-e a fogalommal a kérdezettek. A túlnyomó többség (78 százalék), még egyáltalán nem halott a környezetvédelmi menedzsment rendszerekről. 14.sz.ábra: Tud példát mondani környezeti menedzsment rendszerre?
A
hatodik
kérdésben
arra
kerestem
választ,
hogy
tud-e
példát
mondani
környezetvédelmi rendszerre. A válaszadás itt nem volt kötelező annak, aki az előző kérdésre nemmel válaszolt. A kérdezettek csupán 20 százaléka tudott konkrét példát mondani, ami azt jelenti, hogy a fennmaradó 80 százalék akár találkozhatott már a környezetvédelmi menedzsment rendszerek fogalmával (ahogy azt az előző kérdésben állította), de valójában nem ismerik. Az alábbi példák érkeztek környezetvédelmi menedzsment rendszerre:
62
ISO 14001 (hatszor), ISO 14000 (kétszer), vállalatok környezet védelmi kötelezettségei, EMAS (kétszer), ISO, biogazdálkodás, Ekolighthouse. A példák számából kiderül, hogy nem mindenki írt konkrét példát azok közül, akik azt állították, hogy tudnak példát mondani. 15.sz.ábra: Találkozott-e Ön az EMAS fogalmával?
A hetedik kérdésben arra válaszoltak a résztvevők, hogy találkoztak-e az EMAS fogalmával. A válaszadók 84 százaléka még nem halott az EMAS-rendszerről. Az EMAS-t nem ismerők aránya magasabb volt, a környezetvédelmi menedzsment rendszert nem ismerőknél (78 százalék). 16.sz.ábra: Az Ön megítélése szerint mennyire ismeri az EMAS-rendszert?
A nyolcadik kérdésben a válaszadók saját megítélésük szerint értékelték, hogy mennyire ismerik az EMAS-rendszert. Sajnos az eredményt befolyásolja, hogy a kitöltési útmutató ellenére többen is válaszoltak erre a kérdésre, akik az előzőekben azt írták, hogy még nem találkoztak az EMAS fogalmával, tehát egyértelmű, hogy egyáltalán nem ismerik. Összesen 98 válasz érkezett, a válaszadók 60 százaléka egyáltalán nem ismeri, 27 százaléka nem túl jól ismeri, 10 százaléka jól ismeri és 2 százaléka nagyon jól ismeri saját megítélése szerint az EMAS-rendszert.
63
17.sz.ábra: Hasznosnak tartja Ön az EMAS-rendszert?
A kilencedik kérdés az EMAS-rendszer hasznosságát vizsgálta. Összesen 55-en válaszoltak, itt is többen, mint ahányan az előzőekben állították, hogy ismerik, tehát az eredmény nem tekinthető teljesen valósnak. A válaszadók 9 százaléka tartja rendkívül hasznosnak az EMAS-rendszert, 64 százaléka nagyon hasznosnak, 11 százalék nem nagyon hasznosnak, 16 százalék pedig egyáltalán nem tartja hasznosnak. A kérdőív utolsó része demográfiai kérdéseket tartalmaz. A tizedik kérdésben a válaszadók bejelölték nemüket. Összesen 160 nő és 103 férfi vett részt a felmérésben. Ez azt jelenti, hogy a válaszadók 61 százaléka volt nő.
18.sz.ábra:Melyik korcsoportba tartozik?
A tizenegyedik kérdés a válaszadók életkorára vonatkozott. A többség (66 százalék) a 16 és 25 év közötti korosztályból került ki, a válaszadók 16 százaléka 26 és 35 év közötti, 10 százaléka 36 és 45 év közötti, 5 százaléka 46 és 55 év közötti, és 3 százaléka 56 és 65 év közötti. A náluk fiatalabb, ill. idősebb generációt nem vettem bele a felmérésbe.
64
19.sz.ábra: Mi a legmagasabb iskolai végzettsége?
Az utolsó, tizenkettedik kérdésben a válaszadók megadták legmagasabb befejezett iskolai végzettségüket. A résztvevők többsége (63 százalék) középiskolai végzettséggel rendelkezik, 29 százalék főiskolán vagy egyetemen, 5 százalék szakmunkásképzőben végzett, és 3 százalék 8 általánost vagy annál kevesebbet végzett.
65
Javaslat Szakdolgozatom írása közben egyre erőteljesebben fogalmazódott meg bennem egy javaslat az EMAS-rendszer bevezetésére a Budapesti Gazdasági Főiskolán. Magyarországon még nincs oktatási intézmény a regisztrált szervezetek között, de más országokban nem ritka különböző iskolák hitelesítése. Az oktatási intézmények látszólag nincsenek komoly hatással a környezetre, de ez nem így van. Az EMAS-rendszer bevezetése következtében az adott intézmény környezeti tevékenysége számos területen javul (pl.: energiafelhasználás, fűtés, papírfelhasználás). A rendszer nemcsak a vállalatok számára nyújt előnyöket, hanem a szolgáltató szektornak, közintézményeknek, oktatási intézményeknek is: •
megtakarítás az energiafelhasználás, pazarlás csökkentése révén
•
diákok környezettudatossága növekszik
•
EMAS-logó használata pozitív képet sugall
•
elismerés az EMAS-Díj által
•
más oktatási intézményekkel közös projektek kidolgozása, támogatás elnyerése
A bevezetés hosszadalmas és összetett folyamat, a továbbiakban összefoglalom a szükséges lépéseket a hitelesítés megszerzéséig: 1. Információk gyűjtése Mind az angol nyelvű, mind a magyar nyelvű EMAS honlapon rengeteg hasznos információ található. Az érdeklődők számos útmutatót tölthetnek le a nyilvántartásba vételi folyamattal kapcsolatban. Ezen kívül az OKTFV is felvilágosítást nyújt az EMASrendszerről. 2. Vezetői döntés Az információk mérlegelése után döntés születhet a bevezetésről. A BGF számára fontos információ, hogy az EMAS III. rendelet lehetővé teszi, hogy a különböző telephellyel rendelkező szervezetek összes telephelyét együtt vegyék nyilvántartásba, így lényegesen egyszerűbb lehet a regisztráció. 66
3. Előzetes környezeti állapotfelmérés A
rendszert
bevezetni
készülő
szervezetnek
kötelező
előzetes
környezeti
állapotfelmérést végezni, mely az alábbi területekre tér ki: •
„a szervezetre vonatkozó jogszabályi, szabályozási és egyéb követelmények felmérése;
•
a szervezet tevékenységével érintett minden környezeti hatást kiváltó környezeti tényező felmérése;
•
a
környezeti
hatások
jelentőségének
felmérésére
szolgáló
kritériumok
meghatározása; •
a környezetvédelmi vezetési gyakorlat felmérése;
•
korábbi események vizsgálatából kapott visszajelzések értékelése”(Magyar nyelvű EMAS honlap)
4. Környezeti vezetési rendszer A nyilvántartásba vétel egyik előfeltétele a környezeti vezetési rendszer kiépítése. Az egyszerűbb nyilvántartásba vételi folyamat érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a nemzetközi szabvány (MSZ EN ISO 14001) 4. pontjának felépítését változatlan formában beemeli a rendeletbe, viszont egyes területeken szigorúbb feltételeket szab. Az EMASrendszerben
különösen
fontos
a
jogi
megfelelés,
környezeti
teljesítmény,
külső
kommunikáció és az alkalmazottak bevonása. 5. Belső ellenőrzés, bevezetés, oktatás A bevezetés hosszadalmas és bonyolult folyamat, de számos útmutató letölthető a hivatalos EMAS honlapról, ami jelentősen megkönnyíti az oktatási intézmény dolgát. Ezen kívül további felvilágosítás kérhető az illetékes hatóságoktól. A belső ellenőrzések célja elsősorban annak biztosítása, hogy a szervezet tevékenysége megfelel a kidolgozott eljárásoknak. Fontos cél még az esetleges eljárási problémák megállapítása is, hogy azokat időben javítani lehessen. Az ellenőrzést végző megbízott külső személy (vagy maga a szervezet) megvizsgálja a környezetvédelmi vezetési rendszert, azt, hogy a szervezet megfelel-e a környezetvédelmi politikájának és programjának, a rá vonatkozó jogszabályoknak.
67
6. Környezetvédelmi nyilatkozat készítése A környezetvédelmi nyilatkozat rendeltetése a külső érdekeltek tájékoztatása és a hitelesítéshez szükséges információk felsorolása. Célja, hogy az érintettek korrekt, hiteles forrásból tájékozódhassanak a szervezet tevékenységét illetően (környezeti teljesítmény javítására erőfeszítések, eredmények), így bizalom épülhessen ki a szervezet és partnerei, állampolgárok között. Tartalmi elemek: •
„szervezet
bemutatása,
összefoglalás
a
tevékenységekről,
termékekről,
szolgáltatásokról és esetleges anyavállalati kapcsolatokról; •
környezeti politika és környezetvédelmi vezetési rendszer rövid leírása;
•
a
tevékenységek
legjelentősebb
környezetvédelmi
hatásainak
leírása
és
magyarázata; •
a legfontosabb környezeti célok és előirányzatok leírása;
•
a szervezet tervezett céljaihoz képest elért környezetvédelmi teljesítményének bemutatása a rendelkezésre állóm adatok segítségével;
•
a környezeti teljesítmény egyéb tényezői, többek között a jelentős környezeti hatásokkal kapcsolatos jogszabályi előírások teljesítését,
•
a környezeti hitelesítő neve és akkreditációs száma, valamint a legközelebbi érvényesítés időpontja.” (EMAS honlap, Az EMAS rendelet követelményei)
Az elkészült nyilatkozatot hitelesíttetni kell egy akkreditált környezeti hitelesítővel (hitelesítő szakember, bővebben az 5.1. fejezetben). Amennyiben megfelelőnek találja, vagyis a valósággal megegyezik a nyilatkozat szövege, és teljesíti a rendelet követelményeit, hitelesítő okirattal igazolja azt. 6. Nyilvántartásba vétel A hitelesített környezetvédelmi nyilatkozatot, a szervezet adatait, a nyilvántartásba vételi díjat az Illetékes Testületnek kell eljuttatni, ahol a nyilvántartásba vétel is történik majd. Amennyiben mindent rendben találnak, nyilvántartásba kerül a kérelmező szervezet, és nyilvántartási számot kap, ezzel együtt jogosultságot szerez az EMAS-védjegy alkalmazására.
68
A döntés meghozatala előtt mindenképpen mérlegelni kell a befektetett energia és pénz, és az előnyök arányát. Úgy gondolom, hogy az EMAS-rendszer bevezetése pozitív irányba befolyásolná a Budapesti Gazdasági Főiskola hírnevét, azzal, hogy kifejezné az iskola elkötelezettségét környezete iránt.
69
Összegzés Szakdolgozatom első részében a közös környezetvédelmi politika kialakulásának folyamatát követtem végig a kezdetektől mostanáig. A környezetvédelem fontosságának megítélése rengeteget változott, szerepét ma már senki sem kérdőjelezi meg, de ez nem jelenti azt, hogy hátradőlhetünk. Környezetünk megóvásáért tennünk kell, nem elég fontosságát elismernünk. Összefogásra van szükség, elszántságra és kitartásra mind a vállalatok mind a polgárok részéről. A vállalatok kötelessége fejleszteni környezeti tevékenységüket környezetük megóvása érdekében. Erre kíván megoldást nyújtani az EMAS-rendszer. Azt a rendszert azért tartom rendkívül hasznos eszköznek, mert alkalmazása versenyelőnyhöz juttathatja azokat a vállalatokat, amik környezethez való elhivatottságukat bizonyítják, és jó példával szolgálnak a többi szervezet számára. A rendszer másik nagy pozitívuma a nyilvánosság folyamatos tájékoztatása, így minden érdeklődő tisztában lehet azzal, hogy melyik gyártó, önkormányzat, oktatási intézmény, vagy akár közintézmény mennyit tesz környezete megóvása érdekében. A rendszernek vannak hibái is. Számomra a legnagyobb hiányosságot a földrajzilag korlátozott hatókör jelentette. Nem várható el széles körű terjedés a mai globális világban, ha a rendszert csak az EU tagországaiban telephellyel rendelkező szervezetek alkalmazhatják. A másik jelentős probléma véleményem szerint az átláthatóság hiánya. Sokan nincsenek tisztában a teljesítendő kritériumokkal, ami visszatarthatja a vállalatokat a bevezetéstől. Sokan pedig nincsenek tisztában az alkalmazás nyújtotta előnyökkel, vagy nem tudják kihasználni azokat, ami szintén visszatartó erő lehet. Az EMAS III. rendelet ezeket a hiányosságokat hivatott kiküszöbölni a különböző új eszközök, kiterjesztett hatókör, harmonizált feltételek segítségével. A javaslatot olvasva és több szakember véleményét meghallgatva, bizakodva várom, hogy a kitűzött célokat hogy tudja majd megvalósítani. A dolgozat utolsó részében bemutattam saját felmérésem eredményeit. Arra kerestem választ, hogy a magyar emberek hogy viszonyulnak a környezetvédelemhez, azon belül a 70
környezeti menedzsment rendszerekhez. Ismerik-e az EMAS-rendszer fogalmát, ha igen, mit gondolnak róla. Az eredmények sajnos a többi ilyen jellegű felmérés ismeretében nem voltak meglepőek. Összességében elmondható, hogy a válaszadóknak fontos a környezetvédelem, de nem sokat tesznek érte; a túlnyomó többség nem találkozott még az EMAS-rendszer fogalmával. Ezen az eredményen változtatni kell! Remélem, dolgozatom megírásával hozzájárulok az EMAS-rendszer ismertségének javításához, hiszen összességében elmondható, hogy az rendkívül jól vezényelt, jól felépített, teljes rendszer. Terjedésével, a résztvevők számának növekedésével a közös környezetvédelmi politika egy rendkívül jól működő eszköze lehet.
71
Irodalomjegyzék Internetes források: 1. 1836/93 EGK EMAS rendelet hivatalos magyar fordításban: http://ccvista.taiex.be/Fulcrum/CCVista/hu/32001R0761-HU.doc 2. A 1836/93 EGK EMAS rendeletet hatálytalanító és a helyébe lépő, jelenleg hatályos 761/2001/EK EMAS rendelet hivatalos magyar fordításban: http://emas.hu/jogsz.html 3. 2001/681/EK határozat a 761/2001/EK rendelet végrehajtásával kapcsolatos útmutatásról hivatalos magyar fordításban: http://emas.hu/jogsz.html 4. 2001/680/EK ajánlás az EMAS rendelet végrehajtásához http://emas.hu/jogsz.html 5. 97/265/EK határozat az EN ISO 14001:1996 szabvány elismeréséről az 1836/93/EGK EMAS rendelettel összhangban 6. A 761/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének az EN ISO 14001:2004 európai szabvány figyelembevétele céljából történő módosításáról és a 97/265/EK határozat hatályon kívül helyezéséről http://emas.kvvm.hu/page.php?p=4&l= 7.
2003/532/EK
ajánlás
a
761/2001/EK
rendelet
végrehajtásához
a
környezeti
teljesítménymutatók kiválasztásával és használatával kapcsolatos iránymutatásról http://emas.kvvm.hu/page.php?p=4&l= 8. 2006/193/EK határozata 761/2001/EK rendelet keretében az EMAS-logónak a szállítási vagy harmadlagos csomagoláson, kivételes esetként történő felhasználásáról 72
http://ec.europa.eu/environment/emas/documents/legislative_en.htm 9. Proposal for a regulation of the European Parliament and of the Council ont he voluntary participation by organisations in a Community eco-management and audit scheme EMAS III. rendeletre javaslat angol nyelven: http://ec.europa.eu/environment/emas/documents/legislative_en.htm 10. Presentation on the EMAS revision: http://ec.europa.eu/environment/emas/index_en.htm 11. Questions and answers on the proposal to revise EMAS: http://ec.europa.eu/environment/emas/index_en.htm 12. Impact Assessment for regulation revising the European Management and Audit Scheme: http://ec.europa.eu/environment/emas/index_en.htm 13. Agreed text for the revised EMAS Regulation: http://ec.europa.eu/environment/emas/index_en.htm 14. EMAS-logó használatához útmutató angol nyelven: http://ec.europa.eu/environment/emas/documents/guidance_en.htm 15. Útmutató környezetvédelmi nyilatkozat készítéséhez angol nyelven: http://ec.europa.eu/environment/emas/documents/guidance_en.htm 16. EMAS Newsletter 1/2009 angol nyelven: http://ec.europa.eu/environment/emas/documents/brochure_en.htm 17. Incentives for EMAS in the Member States (EMAS ösztönzők a tagállamokban): http://ec.europa.eu/environment/emas/documents/kit_en.htm 18. Literature Study: the State of EMAS in the EU: http://ec.europa.eu/environment/emas/documents/kit_en.htm 73
19. EMAS EASY: EMAS Capacity Building in the new Member States: http://ec.europa.eu/environment/emas/documents/kit_en.htm 20. Transition from EMAS I to EMAS II: http://ec.europa.eu/environment/emas/documents/kit_en.htm 21. General EMAS Presentation: http://ec.europa.eu/environment/emas/documents/presentation_en.htm 22. EMAS Case Studies-Audi Hungaria Motor Kft. http://ec.europa.eu/environment/emas/casestudies/audi_en.htm 23. Report on the Public Consultation- Revision of the EMAS Regulation (EC) No 761/2001 http://ec.europa.eu/environment/emas/pdf/news/stakeholder_consultation_report_2007_final.p df http://ec.europa.eu/environment/emas/pdf/news/stakeholder_consultation_stats_revised.pdf 24. Európai Bizottság hivatalos EMAS honlapja: http://ec.europa.eu/environment/emas/index_en.htm 25. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium hivatalos EMAS honlapja: http://emas.kvvm.hu/news.php?l= 26. Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség hivatalos honlapja: http://www.orszagoszoldhatosag.gov.hu/ 27. Nemzeti Akkreditáló Testület honlapja: http://www.nat.hu/ 28. KÖVET-INEM honlapja: http://www.kovet.hu/ 74
29. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapja: http://www.kvvm.hu/ 30. "A jobb környezeti vezetésért" - a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium EMAS kiadványa (2005.): http://emas.kvvm.hu/links.php?l= 31. Audi Hungaria Motor Kft. honlapja: www.audi.hu 32. Dr. Torma A.: Az EMAS-Kerekasztal II. Tapasztalatai http://emas.kvvm.hu/u/II_EMAS_Kerekasztal_tapasztalatai-TA.pdf 33. Büchl Hungária Kft. honlapja: www.buechl.hu 34. Deloitte Magyarország honlapja: http://www.deloitte.com/hu/magunkrol
Felhasznált irodalom: 35. Dr. Törzsök É.:Üzleti környezet az Európai Unióban; Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Budapest, 2002 36. Horváth Z.: Kézikönyv az Európai Unióról; Magyar Országgyűlés, Budapest, 2002 37. Környezetvédelmi nyilatkozat 2008, Audi Hungaria Motor Kft., Győr
75
Ábrák jegyzéke 1.sz.ábra: Az EMAS bevezetésének lépései 2.sz.ábra: Az EMAS rendszerben résztvevő szervezetek környezeti teljesítményének fejlődése 3.sz.ábra: EMAS statisztika a résztvevőkről 2007-ig 4.sz.ábra: Nyilvántartott szervezetek száma országok szerint 2009. július 30-ig 5.sz.ábra: A válaszadók megoszlása 6.sz.ábra: EMAS ösztönzők szükségessége 7.sz.ábra: A jelenlegi és új EMAS-logó 8.sz.ábra: Az EMAS-rendszer szervezeti felépítése 9.sz.ábra: Ön szerint fontos-e a környezetvédelem? 10.sz.ábra: Ön mennyire érdeklődik a környezetvédelem iránt? 11.sz.ábra: Az Ön megítélése szerint mennyit tesz környezete megóvása érdekében? 12.sz.ábra: Ön szerint van-e fejlődés a vállalatok környezethez való hozzáállásában, környezeti tevékenységében? 13.sz.ábra: Találkozott-e Ön a környezetvédelmi menedzsment rendszerek fogalmával? 14.sz.ábra: Tud példát mondani környezeti menedzsment rendszerre? 15.sz.ábra: Találkozott-e Ön az EMAS fogalmával? 16.sz.ábra: Az Ön megítélése szerint mennyire ismeri az EMAS-rendszert? 17.sz.ábra: Hasznosnak tartja Ön az EMAS-rendszert? 18.sz.ábra: Melyik korcsoportba sorolja magát? 19.sz.ábra: Mi a legmagasabb befejezett iskolai végzettsége?
76
Mellékletek 1.sz.melléklet: Kérdőív
1.
Ön szerint fontos-e a környezetvédelem? 1. rendkívül 2. nagyon 3. eléggé 4. nem 5. egyáltalán nem
2.
Ön mennyire érdeklődik a környezetvédelem iránt? 1. nagyon 2. átlagosan 3. nem nagyon 4. egyáltalán nem
3.
Az Ön megítélése szerint mennyit tesz környezete megóvása érdekében? 1. rengeteget 2. sokat 3. nem túl sokat 4. semmit
4.
Ön szerint van-e fejlődés a vállalatok környezethez való hozzáállásában, környezetvédelmi tevékenységében? 1. jelentős fejlődés 2. fejlődés 3. csekély fejlődés 4. nincs fejlődés
5.
Találkozott-e Ön a környezetvédelmi menedzsment rendszerek fogalmával? (Ha a válasz: nem, akkor ugrás a 7. kérdésre!) 1. igen 2. nem
6.
Tud példát mondani környezeti menedzsment rendszerre? 1. igen, éspedig: 2. nem
7.
Találkozott-e Ön az EMAS fogalmával? 77
(Ha a válasz: nem, akkor ugrása 10. kérdésre!) 1. igen 2. nem
8.
Az Ön megítélése szerint mennyire ismeri az EMAS-rendszert? (Ha a válasz: egyáltalán nem, akkor ugrás a 10. kérdésre!) 1. nagyon jól 2. jól 3. nem túl jól 4. egyáltalán nem
9.
Hasznosnak tartja Ön az EMAS-rendszert? 1. rendkívül 2. nagyon 3. nem nagyon 4. egyáltalán nem
10.
Kérem, jelölje be nemét! 1. Nő 2. Férfi
11.
Melyik korcsoportba sorolja magát? 1. 16-25 2. 26-35 3. 36-45 4. 46-55 5. 56-65
12.
Mi a legmagasabb befejezett iskolai végzettsége? 1.
8 általános vagy kevesebb
2.
szakmunkásképző
3.
középiskola
4.
főiskola/egyetem
78
2.sz.melléklet: Angol nyelvű hivatalos EMAS honlap
79
3.sz.melléklet: Magyar nyelvű hivatalos EMAS honlap
80
4.sz.melléklet: EMAS oklevél nyilvántartásba vételről
81
5.sz.melléklet: Certificate of Registration (Finn EMAS oklevél nyilvántartásba vételről)
82
