Az Esztergomi Önkormányzat 8/2006. (II.9.) ör. rendelete az Esztergom, Szentkirály teherkompkikötõ térségének helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérõl (Egységes szerkezetben a 23/2006.(V.18.)* módosító rendelettel) Esztergom Város Önkormányzatának Képviselõtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelme érdekében Esztergom, Szentkirály teherkomp-kikötõ térségének helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérõl a következõ rendeletet alkotja. I. A RENDELET HATÁLYA ÉS ALKALMAZÁSA 1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Esztergom, Szentkirály teherkomp-kikötõ térségének területére (továbbiakban: Teherkomp), melynek területi határát északon a Duna, nyugaton a 11561/1 és 0410 hrsz.-ú utak, valamint a 0425/13 hrsz. telek nyugati határa, délen a 11. sz. fõközlekedési út, keleten a 0409/9 hrsz-ú és 0420/1 hrsz-ú telkek nyugati határa jelenti. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bõvíteni, felújítani, helyreállítani, korszerûsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni ( a továbbiakban együtt: építési munka ) és
ezekre hatósági engedélyt adni csak az Országos Településrendezési és Építési Követelményekrõl szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) és az e területre vonatkozó Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv együttes alkalmazásával lehet. (3) A rendelet minden természetes és jogi személyre kötelezõ elõírásokat tartalmaz. (4) A Szabályozási Terven szereplõ kötelezõ érvényû jelölések közvetítette tartalmi elõírásokat be kell tartani. A kötelezõ erejû elemek módosítása a tervek, illetve jelen rendelet módosításához kötöttek. 2. § (1) A rendelet 1. sz. mellékletét az M=1:2000 méretarányú Szabályozási Tervlap képezi. (2) A 2. számú melléklet az építési övezetekre vonatkozó táblázatokat tartalmazza. (3) A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények közül a 3. számú melléklet Esztergom Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) elõvásárlási jogával érintett telkek lehatárolását, illetõleg jegyzékét tartalmazza.
A szabályozási terv kötelezõ és tájékoztató elemei 3. § (1) A Szabályozási Terven kötelezõnek kell tekinteni: a) az övezeti besorolást és az övezeti jellemzõket, illetve az övezetek határát; b) a szabályozási vonalakat;
1
c)
az elõ-, oldal- és hátsókertekre adott minimális értékeket.
(2) A Szabályozási Terv egyéb elemei irányadónak tekintendõk. Az irányadó elemek további tervmûveletek, a fõépítész javaslata, valamint a területrendezési, a településrendezési és az építészeti-mûszaki tervtanácsról szóló 40/1999.(IV. 23.) FVM rendelet szerint mûködõ Esztergom Város Önkormányzata Településrendezési és Építészeti-mûszaki Tervtanács véleményezése alapján pontosíthatóak, vagy megváltoztathatók. II. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Területfelhasználás 4. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó terület a Településszerkezeti Terv és a Szabályozási Terv szerint: a) beépítésre szánt területre és b) beépítésre nem szánt területre tagozódik. (2) A területfelhasználási egységek övezeti jeleit és határvonalait az 1. sz. melléklet ábrázolja.
(2) Telken belül épületet elhelyezni, a helyi építési szabályzatban meghatározott, illetve a Szabályozási Terven megadott és irányadó jelleggel kezelendõ építési hely figyelembevételével lehet. (3) A térség tájképvédelmi övezetbe tartozik (Komárom-Esztergom megye területrendezési terve), ezért a tájképi karakter és az építészeti jelleg védelme érdekében az építmény létesítése Esztergom Város Önkormányzata Településrendezési és Építészeti-mûszaki Tervtanács véleményezéséhez kötött. (4) Ezen rendeletben meghatározott építménymagasságot kötelezõ jelleggel meg kell tartani. Az épület alacsonyabb lehet, magasabb nem. (5) A létesítmények gépjármû parkolását saját telken belül kell megoldani, a parkolóhelyeket szilárd burkolattal kell ellátni. (6) A beépítésre nem szánt ingatlanok telekhatárait nem lehet épített kerítéssel lehatárolni. Csak növénykerítés létesíthetõ. Terület-elõkészítés, durva tereprendezés
(3) A beépítésre szánt terület a Településszerkezeti Terv és a Szabályozási Terv szerint különleges városüzemeltetési terület. (4) A beépítésre nem szánt terület a Településszerkezeti Terv és a Szabályozási Terv szerint: a) közlekedési területre b) védõ erdõterületre c) közmû és közlekedési területre tagozódik. Beépítés 5. § (1) Telkeket beépíteni az építési övezetekre vonatkozó szabályozási elõírásoknak megfelelõen lehet.
6. § (1) Durva tereprendezés nélkül alakíthatók ki a Szabályozási Terv azon területei, ahol a csapadékvíz-elvezetés a természetes lejtés miatt biztosított. (2) Csak durva tereprendezés után alakíthatók ki azok a területek vagy telkek, ahol a felszíni víz elvezetését a terep átformálásával kell kialakítani. (3) A durva tereprendezési munkákat engedélyeztetni kell. A termõtalajt leszedni, deponálni és kezelni, majd a tervezett zöldterületekre 20-40 cm vastagságban vissza kell teríteni.
2
(4) A telkek és a közlekedési utak minimális durva-terepszintjét a terület terepadottságaihoz kell igazítani.
érdekében Esztergom Város Önkormányzata Településrendezési és Építészeti-mûszaki Tervtanácsával véleményeztetni kell.
III. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELÕÍRÁSAI
Erdõterületek övezetei
Különleges terület építési övezetei
(1) Erdõterület a földhivatali nyilvántartás szerint erdõ mûvelési ágban nyilvántartott, továbbá a településszerkezeti terv alapján erdõ terület-felhasználásra tervezett terület.
7. § (1) A különleges terület sajátos építési használata szerint: különleges városüzemeltetési terület. (2) A különleges városüzemeltetési terület (a már üzemelõ) vízmû elhelyezésére szolgál. (3) A különleges városüzemeltetési területen (Kvü) telket alakítani, illetve a meglévõ épületet átépíteni, felújítani a 2. számú mellékletben megállapított beépítési jellemzõkkel lehet.
IV. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK ELÕÍRÁSAI
9. §
(2) A tervezett erdõk területén a mezõgazdasági használat korlátozás nélkül folytatható, a mezõgazdasági termeléshez kapcsolódó épületek azonban nem létesíthetõk. (3) Az erdõterület az építmények elhelyezése szempontjából védelmi (Ev) elsõdleges rendeltetésû övezetekbe tartozik. (4) A védelmi rendeltetésû erdõövezet (Ev) a közlekedési utak környezeti terhelését hivatott feldolgozni, mérsékelni. Az övezet területén épület nem helyezhetõ el.
Közlekedési terület övezete 8. § (1) A közlekedési területen (KÖ) telket alakítani, illetve azt beépíteni az alábbiakban megállapított beépítési jellemzõkkel lehet. (2) A közlekedési terület a teherkompkikötõ elhelyezésére szolgál a teherforgalom bonyolítására is alkalmas új Duna-híd megépítéséig. (3) A beépítési és zöldfelület rendezési tervvel alátámasztott építészeti terveket (anyaghasználat, méret, tömeg) a tájképi karakter és az építészeti jelleg védelme
V. INFRASTRUKTÚRA, KÖZMÛELLÁTÁS ÉS HÁLÓZATOK ELÕÍRÁSAI A beépítés külsõ közmû feltételei 10. § (1) A beépítésre szánt területeken az építés feltétele az új épület övezeti elõírás szerinti közmûvesítettségi szintjének a biztosítása. (2) Az építés engedélyezésének a feltétele a beépítésre kerülõ területeken a terep rendezésének a megtervezése és a
3
felszíni vizek zavarmentes levezetésének a megoldása.
illetékes földhivatalnál be kell jegyeztetni a szolgáltató javára.
(3) A föld alatti, a föld feletti közmûvezeték és építmény csak összehangolt, egységes közmû, közlekedési és kertészeti tervek szerint engedélyezhetõ, melyeknek elõ kell segíteni az igényes környezet kialakítást.
(3) Az utak szabályozási szélességében a közmûvek elrendezésénél mindig a távlati összes közmû elhelyezési lehetõségét kell biztosítani. A középtávon történõ közmûfejlesztéseket mindig elõrelátóan a közterület-rendezés hosszú távú igényeit figyelembe véve kell megvalósítani. A közmûvek elrendezését úgy kell megtervezni, hogy ahol mód van rá, fasor, illetve zöldsáv részére biztosítani lehessen a helyet.
(4) A közmûellátás biztosítására a közterületi hálózathoz közvetlen önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Közterületen történõ vezetés megoldásának a hiányában idegen magántelken átvezetõ bekötõvezetékek számára szolgalmi jogot kell biztosítani. A közmûvek általános elõírásai 11. § (1) A közmûhálózatok elrendezésénél és a közmûépítmények elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK elõírásait, valamint a megfelelõ ágazati szabványokat és elõírásokat figyelembe kell venni. Az elõírások szerinti védõtávolságokat biztosítani kell. A védõtávolságon belül mindennemû tevékenység csak az illetékes üzemeltetõ, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhetõ (2) A meglévõ és a tervezett közüzemi vízellátás, szennyés csapadékvíz elvezetés, energiaellátás (villamosenergia), valamint a hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati elõírások szerinti biztonsági övezeteik számára közterületen vagy közmûterületen kell helyet biztosítani. Ettõl eltérõ esetben ha azt egyéb ágazati elõírás nem tiltja - a közmûvek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemû (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkezõ érintett hozzájárulásával engedélyezhetõ. A szolgalmi jogot az
(4) Utak és egyéb közterületek építésekor, valamint a felújításakor a közmûvek egyidejû megépítésérõl vagy egyidejû rekonstrukciójáról gondoskodni kell. (5) A kiváltandó, feleslegessé vált közmûvezetékeket el kell bontani, indokoltan a földben maradó vezetéknek a lezárását, az eltömedékelését szakszerûen el kell végezni. (6) A tervezett épületek homlokzatára szerelt kapcsolószekrények és -dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani. A berendezéseket az épületek alárendelt homlokzatára kell szerelni. Ágazatonkénti közmû elõírások 12. § Vízellátás (1) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülõ vezetékhálózatról az oltóvíz kivételét föld feletti tûzcsapokkal kell biztosítani. A tûzcsapokat a védendõ épülettõl mérten 100 méternél közelebb kell elhelyezni. Új építmények környezetének tervezésekor a tûzoltógépjármûvek nem rendszeres közlekedésére és üzemeltetésére a területet, illetve az utat biztosítani kell.
4
Szennyvízelvezetés (2) A Duna, a talaj- és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása nem engedhetõ meg. (3) Egyedi közmûpótló berendezés, zárt szennyvízgyûjtõ tároló építése csak átmenetileg építhetõ a fejlesztési területeken. (4) Csak elválasztott rendszerû csatornahálózat, külön a szennyvíz csatorna és külön a csapadékvíz csatorna, illetve nyílt árok építése engedélyezhetõ. Felszíni vízelvezetés (5) A vízgazdálkodási szakfeladatok elvégzéséhez az önkormányzati kezelésben lévõ árkok és a vízmosások partéleitõl 2-2 m szélességû sávot fenn kell tartani. A karbantartási sáv nem építhetõ be, legfeljebb olyan tevékenység végezhetõ rajta, amely a szakfeladatok ellátását nem akadályozza. (6) A felszíni vízelvezetõ hálózattal szállított csapadékvíz élõvízbe történõ bevezetése elõtt hordalékfogó mûtárgy elhelyezése kötelezõ. (7) A hosszútávú arculatformálás és a kedvezõbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetését a közterület rendezéssel összehangoltan kell megépíteni. A tervezett utak szabályozási szélességéhez és a domborzati viszonyokhoz igazodó közterületi vízelvezetõ hálózatot kell építeni. (8) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, horhos stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján lehet. (9) A parkoló felületekrõl és a szennyezéssel veszélyeztetett belsõ utakról az összegyûlõ csapadékvíz csak olajfogó mûtárgyon keresztül vezethetõ a befogadóba.
(10) A felszíni vizek védelmében gépkocsi mosás nem engedélyezhetõ. Folyószabályozás, árvízvédelem (11) A Duna folyam középvízi partélétõl számított 10 m szélességû sávot mindenkor szabadon kell hagyni a meder megközelítésére és az elvégzendõ vízgazdálkodási -árvízvédelmi és karbantartási - szakfeladatok ellátására. (12) A hullámtéri területeken csak a hullámterek használatáról és hasznosításáról szóló rendelet elõírásai szerint engedélyezett közlekedési funkciót segítõ épületek helyezhetõk el. (13) A nyíltártéri, árvíz-veszélyeztetett területeken továbbra is, csak korlátozott területhasznosítás engedélyezhetõ. Villamosenergia-ellátás (14) A meglévõ beépített területek villamosenergia ellátását biztosító 20 kVos, föld feletti vezetésû, középfeszültségû hálózatok nyomvonalát és hozzáférhetõségét a hálózat fennmaradásáig biztosítani kell. A vezetékek védõövezetén belül (a beépített területeken a vezetékek tengelyétõl mérten 4,0-4,0 m, illetve a szélsõ fázistól 2,5-2,5 m), bármilyen építési tevékenység végzéséhez a szolgáltató hozzájárulását meg kell kérni. Az ingatlanokon átvezetõ középfeszültségû hálózatok számára a szolgalmi jogot biztosítani kell. (15) Az új beépítésre szánt területen új (közép-, kisfeszültségû és közvilágítási) villamosenergia ellátási hálózatot csak földkábeles elhelyezéssel szabad építeni. (16) A transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan kell kijelölni. (17) Új közvilágítási hálózat létesítésekor csak energiatakarékos fényforrású lámpatestek elhelyezése engedélyezhetõ.
5
(18) A lámpákkal és reklámfényekkel káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni tilos, telepítésüknél a természetvédelmi, a madárvédelmi szempontokat figyelembe kell venni. Elektronikus hírközlés, kábel TV (19) Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból a beépítésre szánt területen, a burkolt utakkal rendelkezõ területen, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor új vezetékes hírközlési és kábel TV hálózatot létesíteni, illetve rekonstrukcióját engedélyezni csak föld alatti (földkábel, alépítmény) elhelyezéssel szabad. (20) Ha a térségben a meglevõ épületekre telepített rádiótelefon hírközlési bázisállomásokból és az önálló antennatornyokból a lefedettség nem biztosítható: a) Hírközlési bázisállomások, antennatornyok telepítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy elõzetesen az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra kerüljön. b) Épület tetejére felszerelt tervezett bázisállomás és önálló antennatorony felállítása építési engedély köteles.
Közlekedés 13. § (1) A jelen rendeletben meghatározott közlekedési területek tervben biztosított építési területén kizárólag olyan építmények helyezhetõk el, amelyek a közlekedési létesítmények megvalósítását nem gátolják. (2) A 11-es fõközlekedési út szabályozási szélessége 40 m (kétoldali kétsávos fasor telepítésével).
(3) Kiszolgáló út (a kikötõhöz vezetõ, korszerûsítendõ bekötõ út): szabályozási szélessége változó az 1. sz. melléklet szerint. (4) Egyéb utak szélessége: 12,0 m
szabályozási
(5) A városi kerékpárút céljára területet kell biztosítani a 11-es fõközlekedési úttal párhuzamosan.
VI. KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZABÁLYOK Zöldterületek 14. § (1) Az építési telkek utcai telekhatára mentén fa- vagy cserjesort kell honos növényfajokból telepíteni. (2) Az építési telken belüli zöldfelület kialakításához irányadó növényfedettségi mutató: 80 db lombos fa, 25 db cserje zöldterületi hektáronként. Környezetvédelem 15. § (1)
Levegõtisztaság-védelem a) A telkekre telepítendõ berendezések és tevékenységek légszennyezõanyag kibocsátásainak külön-külön meg kell felelnie a szabványnak. A területen az összes légszennyezõanyag kibocsátás nem eredményezheti a levegõ védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet városi területre vonatkozó, kategória
6
immissziós határértékeinek túllépését. b) A terület határvonala és a belsõ közutak mentén középmagas zöldsávot kell kialakítani, a be nem épített, és a nem burkolt területrészeket zöldterületként kell kialakítani és fenntartani. c) Az épületeket korszerû csökkentett légszennyezõanyag kibocsátású fûtési berendezésekkel kell ellátni, melyekre minden esetben tervezési határértéket kell kérni az illetékes környezetvédelmi hatóságtól. d) A telkeken nyílt felületû anyagvagy maradékanyag depóniák nem létesíthetõk. (2)
(3)
Vízvédelem a) A telkeken víztakarékos és vízújrahasználatot lehetõvé tevõ megoldásokat kell alkalmazni. b) A területen olyan létesítmény, amelyhez védõterület biztosítása szükséges, nem létesíthetõ. c) A területen elválasztó rendszerû szennyvízés csapadékvíz elvezetõ rendszer kiépítése szükséges. d) A területen csapadékvizet elvezetni csak az OTÉK 47. § (8)(10) bekezdéseiben foglaltak alapján lehet. e) A telkeken biztosítani kell a kibocsátott szennyvíz ellenõrzési pontjait. Föld- és talajvédelem a) A közlekedés terület kialakítása, a mezõgazdaságilag mûvelhetõ területek mûvelési ágból való kivonása a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény 46.- 49.§ okban foglaltak szerint történhet . b) A közlekedési területek mûködésébõl szennyezõ anyag nem kerülhet a mûvelt területekre. Szennyezett
csapadékvíz rávezetése és hulladék elhelyezése tilos. c) * Hatályát vesztette d) A közlekedési területen (kompkikötõ) csak a talajt nem szennyezõ technológia telepíthetõ, az építési és technológiai megoldásokkal (saválló, vízzáró burkolat stb.) a rendkívüli szennyezõdés lehetõségét is ki kell zárni. (4) Veszélyes anyag- és hulladékgazdálkodás a) A telkeken felhasználandó, illetve az alkalmazott technológia során keletkezõ egészségre vagy környezetre veszélyes anyagokat, azok gyûjtésének, kezelésének módját, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 32.§ szerint kell végezni. b) A keletkezett kommunális hulladékot a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 13.§ szerint kell kezelni. (5)
Zaj- és rezgésvédelem a) A KÖ jelû területeken (a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM rendelet értelmében gazdasági terület és különleges terület) a megengedett egyenértékû A hangnyomás szint LAeqdB: nappal: 06-22 óra között 65 dB éjjel: 22-06 óra között 55 dB b) * Hatályát vesztette (6) Védelem a környezeti károk ellen a) a telkeken elhelyezett építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági elõírásokban megállapított környezetterhelési határértékeket meghaladó mértékû, káros hatást. b) * VII.
7
TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEM Régészeti örökség szabályozása 16. § (1) Az egész szabályozási területen, a beruházások elõtt értesíteni kell a helyileg illetékes esztergomi Balassa Bálint Múzeumot, és biztosítani kell a régészeti helyszínelés, illetve próbakutatás lehetõségét, mely alapján eldönthetõ a további megelõzõ kutatás szükségessége. (2) Minden nem ismert régészeti jelenség vagy lelõhely elõkerülése esetében a kulturális örökség védelmérõl szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján kell eljárni, és értesíteni kell az illetékes szakhatóságot és a helyileg illetékes Múzeumot.
rekonstrukció, átépítés stb.) csak kertépítészeti terv (kisebb jelentõségû esetekben kertészeti szakvélemény) alapján végezhetõk. (3) A közterületeken, közterületi zöldfelületeken, lévõ fás növényzet, fa károsodásával, pusztulásával járó tevékenység esetén növény értékbecslésen alapuló fapótlási díj állapítható meg az ilyen tevékenységet végzõ terhére akkor is, ha a tevékenységet egyébként engedéllyel végzi. (4) Közterületen csak fásított parkolók létesíthetõk és tarthatók fenn. (5) A tervezett kikötõtõl a Nyárassziget felé húzódó területsávon a fakivágás tilos, a madárvilág védelme érdekében. (6) A kompkikötõ felhagyása után a partot természetes állapotába kell visszarendezni.
Építészeti értékvédelem 17. § (1) A kompkikötõ térségében sem mûemlék, sem helyi védettségre tervezett építészeti érték nem található.
VIII. INTÉZKEDÉSI ELÕÍRÁSOK 19. §
Zöldfelületi értékvédelem 18. § (1) A közterületi zöldfelületek (fasorok, közlekedési területek zöldfelületei) növényállománya lehetõség szerint maximálisan védendõ. Ültetés, növénycsere, áttelepítés, visszavágás, fa csonkolása, esetleg kivágása csak kertészeti szakvélemény, kertépítészeti terv alapján végzett munkálatok során, illetve kertészeti fenntartás, felújítás esetén történhet. Fakivágás, csonkolás engedélyezhetõ még közvetlen balesetvagy életveszély elhárítása érdekében és a fa biológiai pusztulása esetén. (2) Utcai beavatkozások
fasorokat (létesítés,
érintõ felújítás,
(1) Jelen rendelet a 45/2006.(II.2.) esztergomi öh. határozattal módosított 563/2004. (XII. 9.) esztergomi öh. határozattal jóváhagyott Esztergom Város Településszerkezeti Terve alapján készült. (2) Belterületi határmódosítást a jelen Szabályozási Terv nem igényel. A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények 20. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában nem álló, az e rendelet 3. számú mellékletében felsorolt ingatlan/ok/ra – teherkomp-kikötõ megvalósítása közérdekû cél érdekében – elõvásárlási jogát biztosítja.*
8
(2) Az elõvásárlási jogot az Önkormányzat az ingatlan nyilvántartásba bejegyezteti, illetve az okok megváltozása, megszûnése esetén intézkedik annak törlésérõl. (3) Az elõvásárlási joggal terhelt ingatlan tulajdonosa köteles eladási szándéka esetén az Önkormányzathoz intézett nyilatkozatában a szerzõdés Polgári Törvénykönyv szabályai szerinti lényeges tartalmi elemeket közölni. (4) Amennyiben az Önkormányzat nyilatkozattételre jogosult képviselõje az elõvásárlási joga gyakorlásával kapcsolatos megkeresésétõl számított 60 napon belül nem nyilatkozik, az ingatlan elidegeníthetõ. A bejegyzett elõvásárlási jogot az elidegenítés nem érinti.
Meggyes Tamás polgármester
A rendeletet kihirdettem:
Dr. Szolnoki Imre aljegyzõ
2006.
február
9-én
Dr. Szolnoki Imre aljegyzõ
*23/2006.(V.18.) módosító rendelet Átmeneti és záró rendelkezések 21. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. (2) Rendelkezéseit a folyamatban lévõ, határozattal még le nem zárt ügyekben is alkalmazni kell.* (3) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejûleg Esztergom város egyes területeit érintõ változtatási tilalomról szóló 10/2003. (II.20.) esztergomi ör. rendelet melléklete a következõ rendelkezéssel egészül ki: „Az Esztergomi Önkormányzat 8/2006. (II.9.) ör. rendelete Esztergom, Szentkirály teherkomp-kikötõ térségének helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérõl szóló rendelet hatálya alá tartozó terület.”
Esztergom, 2006. február 2.
9
1. számú melléklet Az Esztergomi Önkormányzat 8/2006. (II.9.) ör. rendelete Esztergom, Szentkirály teherkomp-kikötõ térségének helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérõl
Szabályozási tervlap
10
2. számú melléklet Az Esztergomi Önkormányzat 8/2006. (II.9.) ör. rendelete Esztergom, Szentkirály teherkomp-kikötõ térségének helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérõl
Építési övezetek Építési övezet jele Kvü-Sz/20/4,5/2000 Beépítési mód Szabadon álló Beépítettség (%) max. 20 Építménymagasság (m) max. 4,5 Legnagyobb homlokzatmagasság Max. 5,5 (m) Kialakítható telekterület (m2) min. 2000 Beépíthetõ telekterület (m2) min. 2000 Kialakítható telekszélesség (m) min. 20 Beépíthetõ telek szélessége (m) min. 20 Zöldfelület (%) min. 40 Közmûvesítettség részleges Földszinti padlóvonal a mértékadó min 108,40 Bf. árvízszint felett
Övezet jele KÖ-Sz/5/5,5/5000 Beépítési mód Szabadon álló Beépítettség (%) max. 5 Építménymagasság (m) max. 5,5 Legnagyobb homlokzatmagasság Max. 6,5 (m) Kialakítható telekterület (m2) min. 5000 Kialakítható telekszélesség (m) min. 40 Beépíthetõ telek szélessége (m) min. 30 Zöldfelület (%) min. 40 Közmûvesítettség részleges Földszinti padlóvonal a mértékadó min 108,40 Bf. árvízszint felett
3. számú melléklet
Az Esztergomi Önkormányzat 8/2006. (II.9.) ör. rendelete Esztergom, Szentkirály teherkomp-kikötõ térségének helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérõl
Elõvásárlási joggal érintett ingatlanok: 0421 hrsz.
1. számú függelék
Az Esztergomi Önkormányzat 8/2006. (II.9.) ör. rendelete Esztergom, Szentkirály teherkomp-kikötõ térségének helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervérõl
Védelemre javasolt természeti értékek
