1 / 30
10. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK 2014.03.03-03.07. 2014.03.03. (HÉTFŐ) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla O. I. + 2 fő
Emberrablás bűntette
2014.03.03.
09:00
Az elsőfokon eljárt Gyulai Törvényszék 2013 júliusában Dr. O. I. I.r. vádlottat önbíráskodás bűntette, önbíráskodás bűntettének kísérlete és felbújtóként elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 5 év próbaidőre felfüggesztette. Dr. Sz. G. II.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett önbíráskodás bűntette, bűnsegédként elkövetett önbíráskodás bűntettének kísérlete miatt 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. M. T. III.r. vádlottat személyi szabadság megsértésének bűntette miatt 99.000.- Ft pénzbüntetésre ítélte. Az ügyész mindhárom vádlott büntetésének súlyosítását, I. és II.r. vádlott ügyvédi foglalkozástól eltiltását, és III.r. vádlott személyvédelmi foglalkozástól eltiltását indítványozta. A vádlottak felmentésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint I. és II.r. vádlottak házastársak, mindketten ügyvédként dolgoztak Baján. III.r. vádlott a cselekmény elkövetésekor az ORFK hivatásos állományú tagja volt. J. I. sértett 2003-tól kezdve több társas vállalkozásban vett részt, ahol ügyvezetői, tulajdonosi szerepet töltött be T. H. élettársával. Az üzlet illetve tevékenység beindításához jelentős összegeket kért kölcsön ismerőseitől, barátaitól. I. és II.r. vádlott többször adott kölcsönt a sértetteknek és a kölcsönszerződéseket is ők készítették. A sértettek a felvett hitelekre 2005 elejéig rendszeresen, magas kamatokat fizettek ki, azonban a tőkét jelentősen nem törlesztették. A kölcsönszerződésekben azt a kft-t jelölték meg adósként, amelynek a sértettek voltak a tulajdonosai. A sértettek ezen kívül szerencsejáték szervezéssel foglalkozó, extraprofitot biztosító céggel is rendelkeztek. Legutoljára I.r. vádlott és a sértettek között 2004 januárjában két kölcsönszerződés jött létre, 104.994.500.- forintról, illetve 9,5 millió forintról. III.r. vádlott 2002-től adott kölcsön a sértetteknek, a legutóbbi szerződés szerint 12 millió forintot. A sértetteknek egyre nagyobb gondot okozott a törlesztés, ezért a cégük tulajdonában álló ingatlanokkal akarták a kölcsöneiket rendezni. I. és II.r. vádlottak elhatározták, ha a sértettek nem rendezik a tartozásaikat, akkor megszerzik a sértettek cégeit és egész vagyonukat. Ezért 2005 áprilisában I.r. vádlott egy bajai lakásba összehívta a hitelezőket és J. I-t azzal, hogy a sértett tönkrement. I.r. vádlott közölte a sértettel, hogy a házat addig nem hagyhatja el, amíg tartozását valamilyen formában nem rendezi. Ennek érdekében megbízta III.r. vádlottat azzal, hogy a sértettet ne tévessze egy percre sem szem elől. A jogi megoldást I. és II.r. vádlottra bízták, akik a kölcsönszerződéseket felmondták. III.r. vádlott elkísérte J. I. sértettet a lakására, hogy aláírassa az okiratokat T. H. sértettel is, de megakadályozta abban, hogy az élettársak négyszemközt beszélhessenek. I.r. vádlott többször is értésére adta J. I. sértettnek, hogy ha nem úgy cselekszik, ahogy elvárják, akkor neki, az élettársának és gyerekeinek baja esik. I. és II.r. vádlottak úgy döntöttek, hogy a felajánlott ingatlanokat nem fogadják el a tartozás rendezésére, hanem a sértettek adják át a tulajdonukban álló kft üzletrészeit. Erre azonban J. I. nem volt hajlandó. Ennek ellenére I. és II.r vádlott elkészítette az üzletrész átruházásáról szóló szerződést. A folyamatos pszichikai nyomás hatására J. I. sértett végül aláírta a szerződést, de azt is követelték tőle, hogy vegye rá az aláírásra az élettársát is. T H. sértett az esti órákban értesítette a Bajai rendőrkapitányságot arról, hogy az élettársát fogva tartják. J. I. sértett az események után pszichiátriai kezelés alatt állt. A büntetőeljárás során J. I. sértett 2008 novemberében elhunyt. Első nyilvános ülés.
2 / 30 Információ:
Fórizs Ildikó sajtószóvivő
[email protected] [email protected] 0630/994-3339
FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, II. 36. 2.B.1280/2010
terrorcselekmény bűntette
2014.03.03., 05., 07.
9:00
A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint az I. r. vádlott és T. L. 2007. április 21-én a Hősök terén tartott „A Kezdet Napjának” nevezett rendezvénnyel útjára indították a „Hunnia – Párhuzamos Magyarország” mozgalmat. A résztvevők kérdőíveket és jelentkezési lapokat kaptak, amelyeken a „Hunnia szakértőinek, katonáinak, illetve támogatóinak” lehetett jelentkezni. A mozgalomnak az volt a célja, hogy egyfajta szakértőkből álló árnyékkormányt hozzon létre, amely a polgárok támogatásával, idővel majd átveszi az irányítást a Gy. F. által vezetett kormánytól. A III. r. vádlott nyilvántartásba vette a jelentkezőket és tartotta velük a kapcsolatot, adataikból adatbázist készített, amelyet rendszeresen frissített és továbbküldött az I. r. vádlottnak. Az I. r. vádlottnak azt volt a terve, hogy a „Hunnia katonáinak” jelentkezőkből létrehozzon egy, az irányítása alatt álló, de nyilvánosan a személyéhez nem köthető, több személyből álló, az Ír Köztársasági Hadsereghez hasonló csoportot. A csoport célja az országgyűlési képviselők megfélemlítésével a parlamenti döntések befolyásolása volt. Emellett a később kialakult céljuk az volt, hogy a kormányzó MSZP-SZDSZ koalícióhoz kötődő politikusok, pártszékházak elleni, illetve a nekik nem tetsző, általuk nem tolerált társadalmi csoportok, személyek ingatlanai elleni támadásokkal megfélemlítsék a társadalom jelzett csoportjaihoz tartozó személyeket. Az is céljaik között szerepelt, hogy a nemzeti ünnepeken és egyéb alkalmakkor tartott rendezvényeket erőszakos eszközökkel megzavarják és a rendezvényeket biztosító rendőrökkel minden lehetséges alkalommal összetűzést provokáljanak. A vádirat szerint az I. r. vádlott erőnléti-állóképességi felmérőket tartott a Hunnia katonáinak jelentkezőknek. A felmérőkön az I. r. vádlott kiválasztotta az általa létrehozni kívánt csoport tagjait. A kiválasztottak a XIII. r. vádlott jászberényi tanyáján havi rendszerességgel kiképzésen voltak, és itt készítették elő a későbbi támadásokat. Az I. r. és a III. r. vádlott a tagok egymás közötti kommunikációjára létrehoztak egy levelezőrendszert. Az egyes cselekmények végrehajtása után a végrehajtók közül egy előre kijelölt személynek ezen a levelezőrendszeren keresztül kellett jelentenie az I. r. vádlottnak. A csoport tagjai által elkövetett bűncselekmények után „Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg” virtuális néven ismeretlen személyek felelősségvállaló nyilatkozatokat tettek közzé az interneten, a közleményeket az I. és III. r. vádlottak fogalmazták meg. A tagok egy lelkesítő propagandafilmet is forgattak, mely Magyar Nemzeti Ellenállás néven később felkerült az internetre. A vádirat több oldalon át részletezi a vádlottak terhére rótt cselekményeket. A vádhatóság szerint az I. r. vádlott azért, hogy akkor kormányon lévő MSZP és SZDSZ tagjait, valamint a velük szimpatizáló lakosságot megfélemlítsék utasítást adott, hogy Molotov-koktéllal támadjanak az MSZP kispesti és az SZDSZ XI. kerületi székházára Mindkét esetben kisebb kár keletkezett. E vádpontokban a II. r. vádlott, az MSZP -székház elleni támadásnál pedig a XIV. r. vádlott felelősségét is felveti a vádhatóság. Az I. r. vádlott a IV. r., a VI. r., a VII. r. és a VIII. r. vádlottaknak az MSZP kőbányai székháza elleni molotov-koktélos támadásra adott utasítást. A kár meghaladta az 500000 forintot. 2007 decemberében a sajtó is hírt adott arról, hogy a XXI. kerületben „Vörös Csepel” néven vendéglátó helyiség nyílik. Az I. r. vádlott azért, hogy ne legyen ilyen neve egy kocsmának, s így a civil lakosságban félelmet keltsenek, utasította a IV. r., a VI. r., a VII. r. és a VIII. r. vádlottakat, hogy a „Vörös Csepel” nevű presszót molotov-koktéllal támadják meg. A kár meghaladta a 600000
3 / 30 Ft-ot. A következő vádpont szerint Cs. S. a Hír Tv műsorvezetője, műsorában a 2006. őszét követő utcai demonstrációkban résztvevőket, köztük a „Hunnia mozgalom” katonáit huligánoknak, rongálóknak, provokátoroknak, az MSZP ügynökeinek nevezte. Az I. r. vádlott elhatározta, hogy a műsorvezetőt meg kell leckéztetni és csoportjának feladatul adta: térképezzék fel Cs. S. mozgását, életvitelét, majd bántalmazzák őt. A felderítést a VIII. r. vádlott és pontosan nem meghatározható társai végezték, míg a bántalmazásra a VIII. r., a IV. r., a VI. r. és a VII. r. vádlottakat utasította az I. r. vádlott. Cs. Sa a bántalmazás következtében nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Egy másik vádpont rögzíti: a Kormány 2007 októberében törvényjavaslatot nyújtott be az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjéről. Az I. r. vádlott a népligeti találkozók egyikén a csoport tagjainak átadott egy, az MSZP-s és SZDSZ-es országgyűlési képviselők nevét és címét tartalmazó listát azzal, hogy molotov-koktélos támadásokkal kell elérni azt, hogy a képviselők a törvény ellen szavazzanak. A vád szerint azért, hogy a törvényjavaslat elfogadását befolyásolják, az I. r. vádlott utasítására a II. r. vádlott engedély nélkül tartott fegyverével két lövést adott le az utcáról dr. H. I. országgyűlési képviselő/miniszter házára. A kár meghaladta a 160000 Ft-ot. Az I. r. vádlott 2007 decemberében egy ismeretlenül maradt bűntársával és a XIV. r. vádlottal dr. K. J. országgyűlési képviselő/miniszter épülő családi házához mentek. Az I. r. vádlott és ismeretlenül maradt társa molotov-koktélt dobott a teraszra. A kár meghaladta a 650000 Ft-ot. A vádhatóság szerint az I. r. vádlott utasítására és részvételével a csoport tagjai – azzal a céllal, hogy az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény elfogadását befolyásolják – 2008. február 7-ről 8-ra virradó éjszaka, az általuk „nagy kör”-nek nevezett akció részeként Dunaújvárosban, Gödön, Rácalmáson, Kunhegyesen, Cegléden és Sarudon előre egyeztetett időpontban, összehangolt molotov-koktélos támadásokat hajtottak végre kormánypárti országgyűlési képviselők ingatlanjai ellen. Több százezer forint volt a kár. A következő vádpont egy jegyiroda elleni molotov-koktélos támadásról szól. A Hungarica zenekar koncertjére szeretett volna jegyet vásárolni ott valaki, aki végül vásárlás helyett a panaszkönyvbe írt, s a történteket elektronikus levélben elküldte a kuruc.info és a hunhir.hu híroldalaknak. Az I. r. vádlottat felháborította az eset, ezért utasítást adott az V. rendű, a IV. rendű , a VIII. rendű, a VI. rendű és a VII. rendű vádlottaknak, hogy molotov-koktéllal támadják meg a jegyirodát. A kár meghaladta a 450000 forintot. Egy másik vádpont szerint az I. r. vádlott nemtetszését fejezte ki a 2008. július 5-re bejelentett, Meleg Méltóság menete rendezvénnyel kapcsolatban. Kifejtette, valahogy el kellene érniük, hogy a felvonulni szándékozók megijedjenek, és minél kevesebben menjenek el. Az I. r. vádlott felhívta a csoport tagjainak figyelmét, hogy az interneten megtalálható a melegek által látogatott bárok listája, melyek közül minden csoportnak ki kell választania egyet, amire majd 2008. június 26-ról 27-re virradó éjszaka molotov-koktélt dobnak. Az ügy több vádlottja azért, hogy a másságukat nyíltan felvállalókat és közvetve a velük szimpatizálókat megfélemlítsék két létesítmény ellen intéztek támadást. A kár meghaladta a 100000 forintot. A vádlottak mindkét helyszínen közvetlenül veszélyeztették a bárban illetve a szaunában tartózkodók életét és testi épségét. Nem a vádlottakon múlt, hogy csak kisebb értékű kár keletkezett. A támadások ellenére megtartották az Andrássy úton a melegfelvonulást, melynek megzavarásában az I. r. vádlott által vezetett csoport tagjai észt vettek,. Többen tojásokkal dobálták meg a felvonulókat, de a molotov-koktélokat a rendőrség fellépése, a tömegoszlatás miatt nem használták. A vádirat szerint az I. r. vádlott 2008 májusában felvetette, hogy egy későbbi támadáshoz fel kellene térképezni dr. Sz. Gy. lesencefalui házát. Az I. r. vádlott és több vádlott is úgy gondolta, hogy az ismeretlenek által létrehozott, a Magyarok nyilai nevet magában foglaló internetes címet a titkosszolgálatok hozták létre azzal a céllal, hogy az oldalra regisztrálók adatait megszerezzék. Az I. r. vádlott utasítására néhány vádlott leutazott Lesencefalura és beazonosította a házat. Az I. r. vádlott ismeretlen forrásból, ismeretlen összetételű robbanóanyagot szerzett be. A második felderítés után egy népligeti találkozón felmerült, hogy próbarobbantást kellene végrehajtani. Ez Százhalombatta mellett meg is történt, ahol az I. r. vádlott elsősorban a magával vitt időzítőt próbálta ki. 2008. szeptember 2-án az I. r., III. r. és IX. r. vádlottak elindultak Lesencefalura, ahova magukkal vittek egy előzőleg összeállított bombát is, mellyel Sz. Gy. házánál robbantottak. A kár meghaladta
4 / 30 a 250 000 forintot. A következő vádpont szerint 2008-ban, a népligeti találkozók során a II. r. vádlott felvetette, hogy valamilyen módon pénzt kell szerezni a „Hunnia mozgalom” részére, a tervezett terrorcselekmények végrehajtásához. A II. r., a IV. r., a VI. r. és a VII. r. vádlottak úgy döntöttek, hogy felrobbantanak egy ATM automatát. Mindezt Székesfehérváron tették. A robbantás következtében az ATM automata használhatatlanná vált, eldeformálódott, alkotórészei több méteres körzetben szétszóródtak, de a trezor nem nyílt ki, így a vádlottak nem jutottak hozzá a pénzhez. Az utolsó vádpont szerint 2009. április 5-én a Civil Összefogás Fórum kezdeményezésére demonstrációt tartottak a Hősök terén, ahol felszólították az Országgyűlést, hogy oszlassa fel magát és legyenek előre hozott választások. A rendezvény békésen lezajlott, az I. r. vádlott számára nyilvánvalóvá vált, hogy a várt erőszakos utcai megmozdulások elmaradnak, az MSZP további kormányzásáról az Országgyűlés fog dönteni. Emiatt az I. r. vádlott elhatározta, hogy MSZP-s országgyűlési képviselők elleni összehangolt robbantásokkal meg kell akadályozni, hogy B. G-t miniszterelnökké válasszák. A 2009. április 8-ról 9-re virradó éjszakára tervezett négy támadással az volt a céljuk, hogy B. megválasztása helyett előrehozott országgyűlési választás legyen. A támadásokra végül nem került sor, mivel rendőrségi ellenőrzések során a csoport egyes tagjait elfogták. Az ügyészség az I. r. vádlottat társtettesként elkövetett 2 rendbeli, állami szerv kényszerítése céljából lőfegyverrel visszaéléssel és rongálással illetve robbanóanyaggal és robbanószerrel visszaéléssel megvalósított terrorcselekmény bűntettével, felbujtóként elkövetett 5 rendbeli, lakosság megfélemlítése céljából közveszélyokozással megvalósított terrorcselekmény bűntettével, valamint felbujtóként, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettével vádolja. A büntetőpernek összesen 17 vádlottja van. Az I. r. vádlott mellett további 15 vádlott terhére is terrorcselekmény elkövetését rója a vádhatóság, míg a XVII. rendű vádlottat lőszerrel visszaélés bűntettével vádolják. A márciusi tárgyalási napokon sor került a vádlottak meghallgatására. A májustól pedig folyamatosan tanúkat hallgat meg a bíróság. Az ügyben a márciusi tárgyalásokon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:
Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail:
[email protected]
KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK fszt. 10. vádlott K.T. R.
ügy emberölés bűntette
időpont 2014. március 3. 9 óra
Kezdődik az élettársát megölő férfi büntetőpere A vádirati tényállás lényege szerint a vádlott a házassága mellett szerelmi viszonyt tartott fenn a sértettel 1992. óta. E kapcsolatból 1997-ben közös gyermekük is született, akit azonban a sértett egyedül nevelt, a vádlott a gyermek eltartásához sem járult hozzá. A vádlott kisebb-nagyobb megszakításokkal, de fenntartotta a sértettel a kapcsolatát, viszont a házasságának anyagi okokból történő felbomlását követően sem költözött össze a sértettel. A vádlott a házassága felbontását követően egy másik nővel élt együtt, akitől szintén született gyermeke. A vádlott ezen élettársi viszony alatt is tartotta a kapcsolatot mind a volt feleségével, mind a sértettel. Miután az élettársi viszony megszakadt, vádlottnak nem volt hova mennie, igy 2010. év nyarán a sértett fogadta be a lakásába. A vádlott és a sértett közötti kapcsolat az együttélés alatt hamar megromlott. A sértett
5 / 30
egyre többet dolgozott, hogy el tudja tartani a családot, míg a vádlott az egészségi állapota miatt nem dolgozott, rokkant nyugdíjas volt és a rokkant nyugdíjából inkább a volt feleségénél lévő gyerekeit támogatta. A volt feleség támogatása miatt, illetve a kölcsönös féltékenykedéseikből adódóan rendszeresek voltak a viták, veszekedések közöttük, mely során a vádlott többször bántalmazta is a sértettet. A sértett ezek miatt a kapcsolat megszakítását fontolgatta. 2012. májusában a sértett megismerkedett egy szegedi férfivel, akivel többször találkozott is. 2012. nyarán a vádlott tudomást szerzett e kapcsolatról és ettől kezdve a sértettet elszámoltatta, a telefonján átnézte a hívásokat, illetve ellenőrizte, hogy merre megy, mit csinál. Ezen a sértett felháborodott, mely további veszekedéseket eredményezett. Mivel a sértett nem tagadta a találkozásait, illetve az arra irányuló szándékát, a vádlott ezen veszekedések alkalmával azzal fenyegette meg többször is a sértettet, hogy ha továbbra is találkozik a férfival, akkor meg fogja ölni. A sértett azonban továbbra is tartotta a kapcsolatot az ismerősével. 2012. december 8. napján szintén e miatt volt vádlott és sértett között vita, veszekedés, mely során a sértett felszólította a vádlottat, hogy költözzön el. A tettlegesség elkerülése érdekében a sértett végül rendőri intézkedést kért. 2012. december 14. napjára a vádlott a volt feleségével és a vele közös gyermekeivel szervezett találkozást a hétvégére, melyet azonban december 14. napján délelőtt lemondott. Amikor december 14. napján (pénteken) 20 óra tájban a sértett hazaért, a vádlott éppen a volt feleségével beszélt nyájasan telefonon, melyet a sértett szóvá tett. Ezen összeszólalkoztak, ordítottak egymással, mely során lökdösték is egymást. A vita közben az is elhangzott a vádlott részéről, hogy ha a sértett a munkára hivatkozva Szegedre utazik, akkor őt is és a férfit is ki fogja nyírni és a közös gyermeküket árvává teszi. A hangos vitatkozás, lökdösődés közepette a vádlott a konyhában élezés miatt kikészített 23,5 cm pengehosszúságú, sötétbarna bakelit nyelű kést a jobb kezébe kapta és a közös hálószobájukban felülről lefelé irányuló mozdulattal, a kést kisujj felőli pengetartással fogva a sértettet nagy erővel a mellkasán, a jobb kulcscsont alatt megszúrta. Ezt követően a vádlott az előszoba szekrényében lévő 70 cm hosszúságú baseball-ütőt ragadta magához és azzal a szúrás miatt a szobában, a fotelbe leülő sértettet nagy emberi erővel, fentről lefelé irányuló mozdulattal, több alkalommal fejbe vágta úgy, hogy az ütések a sértett homlokának bal oldalát érték. A sértett a bántalmazás következtében 2012. december 14. napján 23-24 óra közötti időben elhalálozott. Amikor a vádlott észlelte, hogy a sértett meghalt, a sértett testét egy pléddel letakarta, a kést és a baseball-ütőt a vértől megtisztította és a kést a konyhaszekrénybe, míg a baseball ütőt az előszoba szekrénybe elrejtette. Ezt követően a vádlott felment az udvarról nyíló melléképület padlására, ahol egy 10 cm pengehosszúságú késsel hasba szúrta magát. A szúrás azonban nem hatolt be a hasüregbe és gyógytartama 8 napon belüli volt. Mivel a sértett az általában hajnali 3 órakor megkezdett munkát december 15. napján nem kezdte meg, a munkatársai keresni kezdték, mely során a lányát is felhívták telefonon. Így aztán az elhalt sértettet a gyermeke, találta meg, aki 21 órától szintén a lakásban tartózkodott, de 21 óra 30 perctől a saját szobájában tv-t nézett, majd aludt. Az előzetes letartóztatásban lévő vádlottal szemben az ügyészség börtön kiszabását indítványozza. Információ: elérhetőségek +36-20-3730790 Dr. Sárközy
[email protected] Szabolcs sajtószóvivő
6 / 30 2014.03.04. (KEDD) KÚRIA KÚRIA B. I. tanács fsz. 3. sz. tárgyalóterem P. I.
Információ:
Tartás elmulasztásának vétsége
2014. 03. 04.
09.00
A terheltet a járásbíróság jogerős ítéletében tartás elmulasztásának vétsége miatt 5 nap közérdekű munkára ítélte. A jogerős határozat ellen a főügyészség terjesztett elő terhelt terhére felülvizsgálati indítványt, mivel az elkövetési időszak idején hatályban volt büntető törvény szerint a közérdekű munkát nem napokban, hanem órákban kellett megállapítani, és annak legkisebb mértéke negyvenkét óra. Így az öt napi közérdekű munka kiszabása törvénysértő. Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07
[email protected] [email protected]
KÚRIA B. III. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem Sz. Gy.I. r. és K. T. II. r.
Foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége
2014. 03. 04.
09.00
Az elsőfokú bíróság az I. rendű és a II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki foglakozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében [1978. évi IV. tv. (1) bek., (2) bek. c) pont], ezért mind az I., mind a II. rendű terheltet 2 év 8 hónap – 2-2 évi próbaidőre felfüggesztett – fogházbüntetésre és 2-2 évi, a rendezvényszervezői foglalkozástól eltiltásra ítélte. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet annyiban változtatta meg, hogy az I. rendű terhelt fogházbüntetésének mértékét 3 év 4 hónapra súlyosította, a szabadságvesztés fele része – azaz 1 év 8 hónap fogházbüntetés – végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggeszti és megállapította, hogy a II. rendű terhelt a szabadságvesztés végrehajtandó részéből feltételes szabadságra nem bocsátható. Az irányadó tényállás szerint az I. rendű terhelt a W.B. Kft. ügyvezetőjeként egy klub üzemeltetője volt, aki a klubot bérbe adta a D. M. Kft.-nek egy 2011. január 15-ei rendezvény megrendezéséhez, amely szerződést azonban azonban nem a D. M. Kft. aláírásra jogosultja, hanem – az ő erre irányuló szándéka és tudta nélkül – a vele üzleti kapcsolatban álló III. r. terhelt írta alá. A rendezvény szervezésében és lebonyolításában részt vett a II. r. terhelt is. A 2011. január 15-ei rendezvényen a klub földszintjén, a 3. és 4. emeletén zenés műsorok folytak, míg a 2. emeleten a lépcső közelében ruhatár üzemelt. 1-1,5 órával a nyitás után, már hatalmas tömeg tartózkodott a szórakozóhelyen (az engedélyben meghatározott maximális létszám 8-10szerese) és a folyamatosan érkezők miatt a földszinten mozdulni sem lehetett. Az alacsony létszámú biztonsági személyzet a tömeg irányítását nem tudta megoldani, a lépcsőknél pedig egyáltalán nem volt őr, aki a vendégek folyamatos haladását segíthette volna. Mindezek következében a földszinten és a lépcsőn tumultus alakult ki, a lépcsőn három sértett úgy esett el, hogy az őket összenyomó tömeg következtében fulladás miatt mindhárman életüket vesztették, többen pedig 8 napon belül, illetve 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedtek. A jogerős határozat ellen az I. rendű terhelt védője, valamint a II. rendű terhelt – védője útján – nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Az I. rendű terhelt védője elsődlegesen felmentést, másodlagosan az eljárás törvényes vád hiányában történő megszüntetését, harmadsorban pedig a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. A II. rendű terhelt és
7 / 30 védője a II. rendű terhelt bűncselekmény hiányában történő felmentését, másodsorban a minősítés megváltoztatását (minősített eset helyett a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés alapesetének megállapítását) és a büntetés enyhítését kérte. Információ:
Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07
[email protected] [email protected]
DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla R. K. + 1 fő
Információ:
Rablás bűntette
2014.03.04.
10:00
Az elsőfokon eljárt Szolnoki Törvényszék 2013 májusában R. K. vádlottat társtettesként elkövetett rablás bűntette, társtettesként elkövetett személyi szabadság megsértése bűntette, felbujtóként elkövetett rongálás bűntette miatt, mint többszörös visszaesőt 10 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. R. A. II.r. vádlottat társtettesként elkövetett rablás bűntette, társtettesként elkövetett személyi szabadság megsértése bűntette és rongálás bűntette miatt 8 év fegyházbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen I.r. vádlott felmentés, védője a tényállás téves megállapítása miatt II.r. vádlott védője enyhítés érdekében fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2009 novemberében R. K. I.r. vádlott testvérével II.r. R. A. vádlottal megjelentek Szolnok-Szandaszőlős egyik benzinkútjánál. I. rendű vádlott tankolt, majd bement fizetni az épületbe, ahol észlelte, hogy a kútkezelő, aki egyesül volt szolgálatban, a pénztár mellett alszik. Ekkor fizetés nélkül távozott, beült az autóba és elhajtott. Ezután a vádlottak Szolnokon autóztak, közben megbeszélték, hogy visszatérnek a benzinkúthoz és kihasználják, hogy a kútkezelő egyedül van az épületben és azt kirabolják. Hajnalban visszamentek a benzinkúthoz, kötött sapkát húztak az arcukra, I.r. vádlott magához vett egy lőfegyver látszatát keltő tárgyat, majd mindketten bementek az üzlethelyiségbe. I.r. vádlott a lőfegyver látszatát keltő tárgy csövét M. Balázs sértett homlokához szegezte és többször felszólította a kasszában levő pénz átadására. A sértett 248.053.- Ft készpénzt adott át támadóinak, akik a férfi zsebéből még 40.000.Ft-ot és a pénztárban lévő 30.000.- Ft váltópénzt is magukhoz vették. Ezután a vádlottak bezárták a sértettet az öltözőbe és elmenekültek. I. és II.r. vádlott összesen 515.426 Ft kárt okoztak a pénz eltulajdonításával és további 261.338.- ft-os kárt a biztonsági kamera megrongálásával a benzinkutat üzemeltető cégnek. Az előző tárgyaláson tanúkat hallgatott meg a bíróság. Perbeszédekkel folytatódik a tárgyalás. Fórizs Ildikó sajtószóvivő
[email protected] [email protected] 0630/994-3339
Debreceni Ítélőtábla K. J. Gy.
HATÁROZAT HIRDETÉS !
Csalás bűntette
2014.03.04.
10:30
8 / 30
Információ:
Az elsőfokon eljárt Miskolci Törvényszék 2013 októberében K. J. Gy. vádlottat folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 1 évre próbára bocsátotta. A bíróság a vádlottat az ellene emelt különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének vádja alól felmentette. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére részbeni felmentése miatt, bűnösségének a különösen nagy kárt okozó csalás bűntettében való megállapítása és büntetésének súlyosítása érdekében fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint K. J. Gy. vádlott egy fűrészáru gyártással foglalkozó kft egyik ügyvezetője volt. A kft Tiszaújvárosban „pellet gyárat” működtetett, amely 2010 októberétől 2011 októberéig próbaüzem alatt állt. 2011 májusában a kft taggyűlésén kiderült, hogy a céggel szemben a bank benyújtotta a harmadik felszólító levelét, mert a cégnek csaknem 8 millió forint lejárt kamattartozása van. A kft harmadik ügyvezetője bejelentette, hogy 2011 májusában a cég számlájára utal összesen 50 millió forintot. Azonban ez nem történt meg. K. J. Gy. vádlott 2011 májusában közölte G. J-vel, aki egy debreceni építőipari anyagok kereskedésével foglalkozó cég ügyvezetője, hogy az általa képviselt cég vagyoni helyzete nem stabil és G. J. megvásárolhatja a cég üzletrészét. G. J. megjelent a tiszaújvárosi üzemben, ahol a vádlott tájékoztatta a gyár működéséről, felépítéséről. G. J. nem akart üzletrészt venni, azonban pellet terméket hajlandó vásárolni. A két kft között értékesítési keretszerződés jött létre, melyben megállapodtak arról is, hogy a vevő, G. J. kft-je az árut a telephelyen hagyja. Ezek után megbízási szerződést kötöttek, mely szerint G. J. megbízta a vádlott cégét a megvásárolt keményfa pellet értékesítésével. A szerződés alapján a vádlott kft-je összesen 2300 tonna fapelletet adott el a debreceni cégnek bruttó 52.410.000.- Ft-ért. Azonban a pénz átutalásához G. J. tárolási nyilatkozatot kért a vádlottól, aki bár tisztában volt azzal, hogy a cég üzemcsarnokában maximum 674 tonna készterméket lehet raktározni mégis kiállította a nyilatkozatot. A megkapott pénzt a cég a banki tartozások, munkabérek, szállítói tartozások kifizetésére fordította. 2011 júniusában a vádlott által képviselt kft rendkívüli taggyűlést tartott, melyen elhangzott, hogy a céget felszámolás fenyegeti. Ugyanakkor a gyár éves termelési kapacitásának körülbelül 80%-át külföldi vásárlókkal lekötötték. 2011 augusztusában G. J. kft-je közölte a vádlott cégével, hogy napi 5 kamionnyi pelletet kívánnak elszállítani a tiszaújvárosi telephelyről. Azonban az üzem első osztályú minőségű árut nem tudott előállítani. 2011 júniusában többször meghibásodott a gyártósor így az üzemben tényleges termelés nem történt. A vádlott közölte levélben a debreceni céggel, hogy a tárolt pellet kiszolgálását technológiai meghibásodás miatt nem tudják megkezdeni. Ekkor G. J. vezette kft ismeretlen tettessel szemben feljelentést tett a rendőrségen. Fórizs Ildikó sajtószóvivő
[email protected] [email protected] 0630/994-3339
FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, II., Fő u. 70-78., I. 42.Kb.393/2013
elöljárói intézkedés elmulasztásának 2014.03.04., 06., 11., 9:00 bűntette 18., 20., 25.
A 2006-os őszi események kapcsán 14 egykori, illetve jelenleg is állományban lévő rendőrrel szemben emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya. Az ügyészség tizenöt vádpontban részletezi a vád tárgyává tett cselekményeket, melyek kapcsán különféle bűncselekmények elkövetését rója az egyes vádlottak terhére. A vádirat rögzíti, hogy 2006. szeptember 17-én este Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök öszödi beszédének nyilvánosságra kerülését követően néhányan gyülekezni kezdtek a Kossuth téren. A kezdetben nyugodt tüntetők – a résztvevők számának növekedésével - mind hangosabbak
9 / 30 lettek, a kormányt és a rendőrséget szidalmazva új választások kiírását követelték, majd az ezerfősre nőtt tömeg átszakította a Parlament előtti lánckorlátot. Miután a tömeg egyre nőtt, újabb rendőri egységeket vezényeltek a helyszínre, s a rendőri vezetők - a megyei rendőrfőkapitányságok ügyeletének bevonásával - intézkedtek a vidéki rendőrök fővárosba rendelésére is. Másnap, szeptember 18-án este a több ezresre nőtt tömeg a Parlament köré vont kordont benyomta, majd a tüntetők egy csoportja átment az MTV székháza elé, mert be akarták olvastatni a petíciójukat. Miután nem sikerült elérniük, hogy az MTV illetékes képviselőjével tárgyaljanak, a Kossuth térről több ezres támogató tömeg érkezett hozzájuk. A vád szerint a tüntetők közül egy néhány száz fős tömeg kövekkel dobálta a székház épületét, s nemcsak a székházat, hanem az épület védelmére rendelt, a főbejárat előtti lépcsősoron sorfalszolgálatot teljesítő Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századát is megtámadták. Kövekkel, üvegekkel, különféle tárgyakkal dobálták őket. A támadás folytán 60 rendőr megsérült, köztük olyanok, akiknek nem volt bevetési sisakja vagy pajzsa. Ezt egyébként a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századának parancsnoka korábban jelezte az V. rendű vádlottnak - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat műveletirányítói beosztásából eredően a század elöljárója volt - aki a jelentést tudomásul vette, a hiányok pótlására azonban ¨bár arra módja lett volna, és védőfelszerelések is rendelkezésre álltak” mégsem intézkedett. Az V. r. vádlottat ennek kapcsán 2 rb. elöljárói gondoskodás elmulasztásának bűntettével vádolják. A vádirat kitér arra is, hogy késő éjszakára már kemény összecsapás volt a rendőrség és a tüntetők között. Az egyre jobban kiszélesedő támadás miatt - Budapest rendőr-főkapitánya - II. r. vádlott a IV. r. vádlottat az épület és környéke helyszínparancsnokául jelölte ki, aki azonban e feladatát nem volt képes ellátni: az akadályozó körülményekről elöljáróinak nem tett jelentést, nem végezte el a rendelkezésére álló erők és eszközök számbavételét, így nem mérte fel a feladatba bevont rendőri erők nagyságát és felállítási helyét, illetve azokét sem, amelyeket erősítésként be lehetett volna vonni. Nem ismerte a székházba vezényelt rendőri erők parancsnokait, velük kapcsolatot nem keresett, a védendő épület sajátosságainak megismerése érdekében nem vette fel a kapcsolatot a biztonsági szolgálattal sem. A II. r. vádlottól kapott paranccsal szemben a székházba vezényelt rendőri köteléket nem irányította, nem koordinálta, így az alegységek szervezetlenül igyekeztek részt venni a székház védelmében. Mindezek alapján az ügyészség a IV. r. vádlott ellen parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenség bűntette miatt emelt vádat. A vád szerint a II. rendű vádlott a televízió által sugárzott képekből, a rádióforgalmazásokból és a rendőri jelentésekből a székháznál, illetőleg a székházban történt eseményekről tudta, hogy a rendőri egységek irányítatlansága miatt teljes káosz alakult ki. A II. r. vádlott annak ismeretében, hogy az általa a székház védelmére rendelt rendőri egységek irányítására kijelölt helyszínparancsnok az ebből fakadó feladatait nem gyakorolja, elöljárói kötelmét megszegve eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a IV. r. vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, a megtett intézkedések ismertetésére, vagy azok elmaradása okainak feltárására. G. Péter rendőr vezérőrnagy - bár tudta, hogy az MTV székházhoz vezényelt egyes rendőri alegységek a konkrét helyzetekben saját belátásaik szerint szervezték a védekezést, adtak utasítást alárendeltjeiknek -, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltására és a rendőri erőket összefogni képes rendőr helyszínparancsnokként való kijelölésére. A vád szerint mulasztása következményeként – mert a helyszínparancsnoki intézkedések elmaradásával a helyszínre vezényelt rendőri kötelékek túlnyomórészt felmorzsolódtak – több rendőr megsérült, a szolgálatra jelentős hátrány következett be. Mindezek miatt az ügyészség elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja a II. r. vádlottat. A vád szerint - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat egykori parancsnoka - III. r. vádlott az MTVszékház 2006. szeptember 18-i „ostromakor” a rendőri erők, technikai eszközök igénybevételére vonatkozó késedelmes jelentések miatt elöljárói kötelességét megszegve az eseményt követően nem intézkedett mulasztó alárendeltjeinek felelőssége vonására, a jelentéstétel elmaradása okainak feltárására. Ha a jelentések kellő időben megtörténnek volna, a III. r. vádlott a bevetési állomány riadóztatására már korábban intézkedhet, így akár meg is előzhette volna, hogy az események nemcsak időben, de mértékükben se váljanak a bekövetkezettekkel azonossá. Mivel az ilyen rendkívüli helyzetben a jelentéstétel elmulasztása katonai bűncselekmény elkövetésének gyanúját veti fel – amely a III. r. vádlott mulasztásával minden jogkövetkezmény nélkül maradt -, így
10 / 30 az ügyészség a III. r. vádlottat emiatt elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja. Egy másik vádpontban azt részletezi az ügyészség, hogy a volt országos rendőrfőkapitány vizsgálóbizottságokat hozott létre a rendőri intézkedések komplex kivizsgálására, azonban a vizsgálóbizottságok jelentéseiben megfogalmazott megállapítások ellenére – két kivétellel – elmulasztotta a felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását, nem intézkedett a jelentésekben megjelölt tárgykörökben parancsnoki tényfeltáró vizsgálat lefolytatására, így a személyi felelősségre vonások elmaradásaival a szolgálat rendjét és érdekeit jelentősen sértette. Mulasztása különösen súlyos a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századával történtek, az „Ignácz” és „Árvai - jelentések”, illetve a IV. r. vádlottal szemben elrendelt fegyelmi eljárásban végzett meghallgatások adatai tekintetében, hiszen az időben lefolytatott parancsnoki vizsgálat akár katonai bűncselekmény megalapozott gyanúját is feltárhatta volna. A vádhatóság egy másik vádpontban arra tér ki, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálat állományába tartozók közül - a törvényi előírás és annak ellenére, hogy az I. r. vádlott 2006. október 23-a előtt kifejezett és egyértelmű utasítást adott az azonosító jelvények kötelező viselésére - 2006. október 23-án senki nem viselte a szolgálati azonosító jelvényt. A magasabb rendőri parancsnokoknak emellett határozott utasítást adott, gondoskodjanak, hogy az állomány viselje a szolgálati azonosító jelvényeket. Miután a parancs ellenére a REBISZ állománya a bevetési ruházaton nem viselt szolgálati azonosító jelvényt, az I. r. vádlott – bár erről tudomást szerzett -, a parancs érvényesülésének elmulasztása miatt nem intézkedett a parancsnokok felelősségre vonására. Annak ellenére, hogy az eseményeket követően a közvélemény különféle híradásokon keresztül kifogásolta és sérelmezte a szolgálati jelvények bevetési öltözeten való viselésének hiányát, és ezáltal a rendőrök azonosíthatatlanságát, az I. r. vádlott azt is eltűrte, hogy a REBISZ parancsnoka e tárgykörben érdemi tényfeltáró vizsgálatot nem rendelt el, és senkivel szemben nem kezdeményezett felelősségre vonást. Az I. r. vádlott e mulasztásai a szolgálatra jelentős hátránnyal jártak, ezért a fentiek miatt 2 rb. elöljárói intézkedés elmulasztásnak bűntette a vád dr. B. László nyugállományú rendőr altábornagy ellen. A vád szerint a III. r. vádlott az utasítást figyelmen kívül hagyva a szolgálati jelvények viselésének elmaradása tárgykörben érdemi vizsgálatot nem rendelt el. Azzal, hogy eltűrte, hogy a bevetésben részt vettek ruházatukon az országos rendőrfőkapitány utasítása ellenére nem viselték az ünnepnapon a szolgálati jelvényt, az erre vonatkozó érdemi tényfeltáró vizsgálat és az esetleges felelősségre vonás elmaradása nemcsak a szolgálati, de a közérdek jelentős hátrányát idézte elő. A vádhatóság egy másik vádpontban azt rója fel, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálatnál azokban az ügyekben, amelyekben a gyanúsítotti idézést ugyan kibocsátották, de a nyomozás később megszüntetésre került, fegyelmi eljárás elrendelésére intézkedések nem történtek. Fegyelmi eljárás elrendelésére csak azon 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatos esetekben került sor, amelyekben az eljáró ügyészség a vádemelésről tájékoztatta a katonai szervezetet. A következő vádpont a 2006. október 23-án használt kényszerítő eszközök kapcsán megállapítja, hogy a csapatszolgálati feladatok során használt kényszerítőeszközökről (gumilövedék, könnygázgránát) nem készültek külön rendőri jelentések, azok alkalmazásáról az érintett időben meghatározott feladatokban részt vett osztályok vezetői tettek említést. A csupán eseményleírást tartalmazó jelentések nem tartalmazták a kényszerítőeszközök igénybe vételének okait és az egyes helyszíneken bevetett eszközök mennyisége részleteit, így - külön jelentések hiányában igénybevételük jogszerűségének, szakszerűségének, illetve arányosságának parancsnoki kivizsgálására sem kerülhetett sor. A vád szerint a III. r. vádlott a kényszerítőeszközök használata, alkalmazásuk körülményei, az egyes helyszeneken felhasznált gumilövedékek, könnygázgránátok mennyisége, a feladat végrehajtáshoz igazodó arányosság tárgyában nem indított vizsgálatot, így utóbb azok alkalmazásának jog-és szakszerűsége már egyáltalán nem, vagy nehezen igazolható. Különösen fontos lett volna ennek vizsgálata a Károly körúton végrehajtott lovasroham vonatkozásában, amellyel kapcsolatban számos ellentmondás folytán utóbb nem állapítható meg, hogy ki, milyen indok és adatok birtokában adott utasítást e speciális kényszerítőeszköz alkalmazására, az mennyiben volt megalapozott és indokolt. Éppen ezért abban a kérdésben sem lehet állást foglalni, felmerül-e ezzel kapcsolatban bárkinek is a büntetőjogi felelőssége. Az ügyészség a fentiek alapján a rendőr vezérőrnagy III. r. vádlott ellen 4 rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt emelt vádat.
11 / 30 Az ügyészség a fentieken túlmenően 10 vádpontban 10 - 2006. szeptember 19-21 között történt eset kapcsán emelt vádat elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt egyes parancsnokok ellen, akik nem akadályozták meg alárendeltjeik bántalmazó magatartását, illetve utóbb nem jelentették azt. A vád szerint mulasztásaikkal a szolgálati és fegyelmi rendet sértették, beosztottaikban azt a képzetet erősítették, hogy a jogellenes cselekményeket észlelő elöljárók a törvényes eljárás mellőzésével és a törvénytelen módszerekkel egyetértenek, ezáltal a jogsértő cselekmények jogkövetkezmények nélkül maradhatnak, ami megalapozhatja annak reális veszélyét, hogy jövőbeni csapaterős tevékenységük során hasonló jogellenes intézkedést hajtanak végre. E tényállások alapján az ügyészség a VI. r. vádlott, a VII. r. vádlott, a VIII. r. vádlott, a IX. r. vádlott, a X. r. vádlott, a XI. r. vádlott, a XII. r. vádlott, a XIII. r. vádlott és a XIV. r. vádlott ellen elöljárói intézkedés elmulasztásának büntette miatt emelt vádat. A Központi Nyomozó Főügyészség a vádiratban indítványozta, hogy a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa az I-VI. és VIII-XIII. r. vádlottakat - a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli előzetes mentesítés mellett - felfüggesztett szabadságvesztésre, míg a VII. és XIV. r. vádlottakat pénzbüntetésre ítélje. A főbüntetések mellett a IV., a VII., a XII. valamint a XIII. r vádlottak esetében indítványozta, hogy katonai mellékbüntetésül rendfokozatban visszavetést is alkalmazzon. Az ügyben a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:
Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail:
[email protected]
SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szegedi Törvényszék (6720 Szeged, Széchenyi tér 4.) 117. számú tárgyalóterem S. M. vádlott és 9 társa
Bűnszervezetben adócsalás bűntette
elkövetett 2014. március 9.00 04. óra
Az ügy lényege: S. M. vádlott és 9 társa 2009. évtől kezdődően egy olyan bűnszervezetben vettek részt, melynek keretében az Európai Unió országaiból - tipikusan Németországból - beszerzett használt gépjárműveket valótlan tartalmú számlázások közbeiktatásával úgy tüntettek fel, mintha azok egyébként valós gazdasági tevékenységet nem folytató - magyarországi cégeken keresztül kerültek volna be Magyarországra. Az Európai Unióból importált termékek után az első magyarországi értékesítést terhelő ÁFA bevallási és befizetési kötelezettségnek ténylegesen egyik gazdasági társaság sem tett eleget, és az értékesítést terhelő befizetendő ÁFÁ-t tipikusan nem, vagy nem a valóságnak megfelelően tüntették fel. Mindezen tevékenységükkel S. M. vádlott és 9 társa a magyar állami költségvetésnek 2009-2011 években több mint 500 millió forint kárt okozott ÁFA adónemben. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007
[email protected]
12 / 30 TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK Tatabányai Törvényszék fsz.6-os tárgyaló N. A. T.
kereskedéssel, mennyiségre kábítószerrel bűntette
jelentős 2014. március 09.00 elkövetett 04. visszaélés
2008. júniusától 2009. februárjáig legalább kilenc budapesti és érdi házat, egy csömöri műhelyt, valamint egy győri sportegyesület sportcsarnokát vette bérbe marihuana ültetvények létesítése céljából. Bizonyítás! Információ:
Dr. Majorosné dr. Köck Ildikó Sajtószóvivő 34-513-100
[email protected] [email protected]
13 / 30 2014.03.05. (SZERDA) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla B. J. + 1 fő
Információ:
Életveszélyt okozó testi sértés 2014.03.05. bűntette
09:00
Az elsőfokon eljárt Debreceni Törvényszék 2013 októberében B. J. I.r. vádlottat testi sértés bűntette és garázdaság vétsége miatt 2 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte és 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Fk. V. J. R. II.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett testi sértés bűntette, bűnsegédként elkövetett testi sértés bűntettének kísérlete és bűnsegédként elkövetett garázdaság vétsége miatt 1 év 4 hónap, végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett fiatalkorúak fogháza büntetésre ítélte. A fiatalkorú vádlott a próbaidő alatt pártfogó felügyelet alatt áll. Az ítélet ellen az ügyész I. és II.r. vádlott terhére büntetéseik súlyosítása érdekében, I.r. vádlott enyhítésért, II.r. vádlott felmentésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint I. és II.r. vádlott egy baráti társasággal 2010 májusában egy éjjel Debrecen egyik parkjában voltak, ahol beszélgettek és bort fogyasztottak. L. Á., L. A. és Cs. R. sértettek hajnali 3 körül kerékpárral arra haladtak, amikor Cs. R. elkiáltotta magát, hogy „heuréka”. Ezt a vádlottak sértésként értékelték és a sértettek elé kerültek, megakadályozva ezzel a továbbhaladásukat. A sértettek próbálták a szóváltást elkerülni, azonban I.r. vádlott egyszer ököllel megütötte L. Á-t. Ezután I. és II.r. vádlottak L. A-hoz léptek és meg akarták ütni, de az ütés a karját érte. Majd Cs. R-hez léptek, akit I.r. vádlott kétszer ütött meg a fején. Cs. R. sértett elesett, a fejét a szervizút betonjába ütötte és eszméletét vesztette. A vádlottak ezek után elfutottak a helyszínről. L. Á. 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Cs. R. koponyaalapi törést, agyzúzódást szenvedett, közvetlen életveszélyes állapotba került, melyet az időben alkalmazott szakszerű orvosi kezelés hárított el. Bal oldali hallásvesztés alakult ki a sértettnél így állapota maradandó fogyatékosságként értékelendő. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő
[email protected] [email protected] 0630/994-3339
FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, II. 36. 2.B.1280/2010
terrorcselekmény bűntette
2014.03.03., 05., 07.
9:00
A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint az I. r. vádlott és T. L. 2007. április 21-én a Hősök terén tartott „A Kezdet Napjának” nevezett rendezvénnyel útjára indították a „Hunnia – Párhuzamos Magyarország” mozgalmat. A résztvevők kérdőíveket és jelentkezési lapokat kaptak, amelyeken a „Hunnia szakértőinek, katonáinak, illetve támogatóinak” lehetett jelentkezni. A mozgalomnak az volt a célja, hogy egyfajta szakértőkből álló árnyékkormányt hozzon létre, amely a polgárok támogatásával, idővel majd átveszi az irányítást a Gy. F. által vezetett kormánytól. A III. r. vádlott nyilvántartásba vette a jelentkezőket és tartotta velük a kapcsolatot, adataikból adatbázist készített, amelyet rendszeresen frissített és továbbküldött az I. r. vádlottnak. Az I. r. vádlottnak azt volt a terve, hogy a „Hunnia katonáinak” jelentkezőkből létrehozzon egy, az irányítása alatt álló, de nyilvánosan a személyéhez nem köthető, több személyből álló, az Ír
14 / 30 Köztársasági Hadsereghez hasonló csoportot. A csoport célja az országgyűlési képviselők megfélemlítésével a parlamenti döntések befolyásolása volt. Emellett a később kialakult céljuk az volt, hogy a kormányzó MSZP-SZDSZ koalícióhoz kötődő politikusok, pártszékházak elleni, illetve a nekik nem tetsző, általuk nem tolerált társadalmi csoportok, személyek ingatlanai elleni támadásokkal megfélemlítsék a társadalom jelzett csoportjaihoz tartozó személyeket. Az is céljaik között szerepelt, hogy a nemzeti ünnepeken és egyéb alkalmakkor tartott rendezvényeket erőszakos eszközökkel megzavarják és a rendezvényeket biztosító rendőrökkel minden lehetséges alkalommal összetűzést provokáljanak. A vádirat szerint az I. r. vádlott erőnléti-állóképességi felmérőket tartott a Hunnia katonáinak jelentkezőknek. A felmérőkön az I. r. vádlott kiválasztotta az általa létrehozni kívánt csoport tagjait. A kiválasztottak a XIII. r. vádlott jászberényi tanyáján havi rendszerességgel kiképzésen voltak, és itt készítették elő a későbbi támadásokat. Az I. r. és a III. r. vádlott a tagok egymás közötti kommunikációjára létrehoztak egy levelezőrendszert. Az egyes cselekmények végrehajtása után a végrehajtók közül egy előre kijelölt személynek ezen a levelezőrendszeren keresztül kellett jelentenie az I. r. vádlottnak. A csoport tagjai által elkövetett bűncselekmények után „Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg” virtuális néven ismeretlen személyek felelősségvállaló nyilatkozatokat tettek közzé az interneten, a közleményeket az I. és III. r. vádlottak fogalmazták meg. A tagok egy lelkesítő propagandafilmet is forgattak, mely Magyar Nemzeti Ellenállás néven később felkerült az internetre. A vádirat több oldalon át részletezi a vádlottak terhére rótt cselekményeket. A vádhatóság szerint az I. r. vádlott azért, hogy akkor kormányon lévő MSZP és SZDSZ tagjait, valamint a velük szimpatizáló lakosságot megfélemlítsék utasítást adott, hogy Molotov-koktéllal támadjanak az MSZP kispesti és az SZDSZ XI. kerületi székházára Mindkét esetben kisebb kár keletkezett. E vádpontokban a II. r. vádlott, az MSZP -székház elleni támadásnál pedig a XIV. r. vádlott felelősségét is felveti a vádhatóság. Az I. r. vádlott a IV. r., a VI. r., a VII. r. és a VIII. r. vádlottaknak az MSZP kőbányai székháza elleni molotov-koktélos támadásra adott utasítást. A kár meghaladta az 500000 forintot. 2007 decemberében a sajtó is hírt adott arról, hogy a XXI. kerületben „Vörös Csepel” néven vendéglátó helyiség nyílik. Az I. r. vádlott azért, hogy ne legyen ilyen neve egy kocsmának, s így a civil lakosságban félelmet keltsenek, utasította a IV. r., a VI. r., a VII. r. és a VIII. r. vádlottakat, hogy a „Vörös Csepel” nevű presszót molotov-koktéllal támadják meg. A kár meghaladta a 600000 Ft-ot. A következő vádpont szerint Cs. S. a Hír Tv műsorvezetője, műsorában a 2006. őszét követő utcai demonstrációkban résztvevőket, köztük a „Hunnia mozgalom” katonáit huligánoknak, rongálóknak, provokátoroknak, az MSZP ügynökeinek nevezte. Az I. r. vádlott elhatározta, hogy a műsorvezetőt meg kell leckéztetni és csoportjának feladatul adta: térképezzék fel Cs. S. mozgását, életvitelét, majd bántalmazzák őt. A felderítést a VIII. r. vádlott és pontosan nem meghatározható társai végezték, míg a bántalmazásra a VIII. r., a IV. r., a VI. r. és a VII. r. vádlottakat utasította az I. r. vádlott. Cs. Sa a bántalmazás következtében nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Egy másik vádpont rögzíti: a Kormány 2007 októberében törvényjavaslatot nyújtott be az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjéről. Az I. r. vádlott a népligeti találkozók egyikén a csoport tagjainak átadott egy, az MSZP-s és SZDSZ-es országgyűlési képviselők nevét és címét tartalmazó listát azzal, hogy molotov-koktélos támadásokkal kell elérni azt, hogy a képviselők a törvény ellen szavazzanak. A vád szerint azért, hogy a törvényjavaslat elfogadását befolyásolják, az I. r. vádlott utasítására a II. r. vádlott engedély nélkül tartott fegyverével két lövést adott le az utcáról dr. H. I. országgyűlési képviselő/miniszter házára. A kár meghaladta a 160000 Ft-ot. Az I. r. vádlott 2007 decemberében egy ismeretlenül maradt bűntársával és a XIV. r. vádlottal dr. K. J. országgyűlési képviselő/miniszter épülő családi házához mentek. Az I. r. vádlott és ismeretlenül maradt társa molotov-koktélt dobott a teraszra. A kár meghaladta a 650000 Ft-ot. A vádhatóság szerint az I. r. vádlott utasítására és részvételével a csoport tagjai – azzal a céllal, hogy az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény elfogadását befolyásolják – 2008. február 7-ről 8-ra virradó éjszaka, az általuk „nagy kör”-nek nevezett akció részeként Dunaújvárosban, Gödön, Rácalmáson, Kunhegyesen, Cegléden és Sarudon előre egyeztetett időpontban, összehangolt molotov-koktélos támadásokat hajtottak végre kormánypárti országgyűlési képviselők
15 / 30 ingatlanjai ellen. Több százezer forint volt a kár. A következő vádpont egy jegyiroda elleni molotov-koktélos támadásról szól. A Hungarica zenekar koncertjére szeretett volna jegyet vásárolni ott valaki, aki végül vásárlás helyett a panaszkönyvbe írt, s a történteket elektronikus levélben elküldte a kuruc.info és a hunhir.hu híroldalaknak. Az I. r. vádlottat felháborította az eset, ezért utasítást adott az V. rendű, a IV. rendű , a VIII. rendű, a VI. rendű és a VII. rendű vádlottaknak, hogy molotov-koktéllal támadják meg a jegyirodát. A kár meghaladta a 450000 forintot. Egy másik vádpont szerint az I. r. vádlott nemtetszését fejezte ki a 2008. július 5-re bejelentett, Meleg Méltóság menete rendezvénnyel kapcsolatban. Kifejtette, valahogy el kellene érniük, hogy a felvonulni szándékozók megijedjenek, és minél kevesebben menjenek el. Az I. r. vádlott felhívta a csoport tagjainak figyelmét, hogy az interneten megtalálható a melegek által látogatott bárok listája, melyek közül minden csoportnak ki kell választania egyet, amire majd 2008. június 26-ról 27-re virradó éjszaka molotov-koktélt dobnak. Az ügy több vádlottja azért, hogy a másságukat nyíltan felvállalókat és közvetve a velük szimpatizálókat megfélemlítsék két létesítmény ellen intéztek támadást. A kár meghaladta a 100000 forintot. A vádlottak mindkét helyszínen közvetlenül veszélyeztették a bárban illetve a szaunában tartózkodók életét és testi épségét. Nem a vádlottakon múlt, hogy csak kisebb értékű kár keletkezett. A támadások ellenére megtartották az Andrássy úton a melegfelvonulást, melynek megzavarásában az I. r. vádlott által vezetett csoport tagjai észt vettek,. Többen tojásokkal dobálták meg a felvonulókat, de a molotov-koktélokat a rendőrség fellépése, a tömegoszlatás miatt nem használták. A vádirat szerint az I. r. vádlott 2008 májusában felvetette, hogy egy későbbi támadáshoz fel kellene térképezni dr. Sz. Gy. lesencefalui házát. Az I. r. vádlott és több vádlott is úgy gondolta, hogy az ismeretlenek által létrehozott, a Magyarok nyilai nevet magában foglaló internetes címet a titkosszolgálatok hozták létre azzal a céllal, hogy az oldalra regisztrálók adatait megszerezzék. Az I. r. vádlott utasítására néhány vádlott leutazott Lesencefalura és beazonosította a házat. Az I. r. vádlott ismeretlen forrásból, ismeretlen összetételű robbanóanyagot szerzett be. A második felderítés után egy népligeti találkozón felmerült, hogy próbarobbantást kellene végrehajtani. Ez Százhalombatta mellett meg is történt, ahol az I. r. vádlott elsősorban a magával vitt időzítőt próbálta ki. 2008. szeptember 2-án az I. r., III. r. és IX. r. vádlottak elindultak Lesencefalura, ahova magukkal vittek egy előzőleg összeállított bombát is, mellyel Sz. Gy. házánál robbantottak. A kár meghaladta a 250 000 forintot. A következő vádpont szerint 2008-ban, a népligeti találkozók során a II. r. vádlott felvetette, hogy valamilyen módon pénzt kell szerezni a „Hunnia mozgalom” részére, a tervezett terrorcselekmények végrehajtásához. A II. r., a IV. r., a VI. r. és a VII. r. vádlottak úgy döntöttek, hogy felrobbantanak egy ATM automatát. Mindezt Székesfehérváron tették. A robbantás következtében az ATM automata használhatatlanná vált, eldeformálódott, alkotórészei több méteres körzetben szétszóródtak, de a trezor nem nyílt ki, így a vádlottak nem jutottak hozzá a pénzhez. Az utolsó vádpont szerint 2009. április 5-én a Civil Összefogás Fórum kezdeményezésére demonstrációt tartottak a Hősök terén, ahol felszólították az Országgyűlést, hogy oszlassa fel magát és legyenek előre hozott választások. A rendezvény békésen lezajlott, az I. r. vádlott számára nyilvánvalóvá vált, hogy a várt erőszakos utcai megmozdulások elmaradnak, az MSZP további kormányzásáról az Országgyűlés fog dönteni. Emiatt az I. r. vádlott elhatározta, hogy MSZP-s országgyűlési képviselők elleni összehangolt robbantásokkal meg kell akadályozni, hogy B. G-t miniszterelnökké válasszák. A 2009. április 8-ról 9-re virradó éjszakára tervezett négy támadással az volt a céljuk, hogy B. megválasztása helyett előrehozott országgyűlési választás legyen. A támadásokra végül nem került sor, mivel rendőrségi ellenőrzések során a csoport egyes tagjait elfogták. Az ügyészség az I. r. vádlottat társtettesként elkövetett 2 rendbeli, állami szerv kényszerítése céljából lőfegyverrel visszaéléssel és rongálással illetve robbanóanyaggal és robbanószerrel visszaéléssel megvalósított terrorcselekmény bűntettével, felbujtóként elkövetett 5 rendbeli, lakosság megfélemlítése céljából közveszélyokozással megvalósított terrorcselekmény bűntettével, valamint felbujtóként, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettével vádolja. A büntetőpernek összesen 17 vádlottja van. Az I. r. vádlott mellett további 15 vádlott terhére is
16 / 30 terrorcselekmény elkövetését rója a vádhatóság, míg a XVII. rendű vádlottat lőszerrel visszaélés bűntettével vádolják. A márciusi tárgyalási napokon sor került a vádlottak meghallgatására. A májustól pedig folyamatosan tanúkat hallgat meg a bíróság. Az ügyben a márciusi tárgyalásokon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:
Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail:
[email protected]
KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK I. emelet 110. vádlott K.J.A. és 9 társa
ügy hivatali vesztegetés időpont 2014. március 5. bűntette és más 9 óra bűncselekmények
Kezdődik a volt pártfogó felügyelőnek és társainak a tárgyalása A vádirati tényállás lényege szerint az I.r. vádlott 2004-től dolgozott párfogóként Kecskeméten. Feladatai közé tartozott a közérdekű munka büntetés végrehajtásának szervezése, ellenőrzése. A vádlott több – összesen 30 - személynek is felajánlotta, hogy készpénz fizetés ellenében elintézi, hogy ténylegesen ne kelljen ledolgozni a büntetést. A pénz átvételét követően az I.r. vádlott valótlan tartalmú igazolásokat készített a közérdekű munka letöltéséről. Információ elérhetőségek +36-20-3730790 Dr. Sárközy
[email protected] Szabolcs sajtószóvivő PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Pécsi Törvényszék W.Gy.F.
Információ:
Hűtlen kezelés bűntette és más 2014. március 13.00 bűncselekmények 5.
A vádlott a vádirat szerinti cselekményét az egyik magyarországi egyházmegye vagyonkezelői és gazdasági vezetőjeként követte el. Ezzel 2005. és 2010. év közötti időszakban több százmillió forint vagyoni hátrányt okozott. A perbeszédek már elhangzottak, a tárgyaláson ítélethirdetés lesz. Dr. Hajdu István sajtószóvivő 06-30/520-9577
[email protected]
TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK T.G. és 3 társa
nyereségvágyból elkövetett 2014. 08.30 emberölés bűntette és más március 5. és bcs. 7.
17 / 30
Információ:
D.Gy. sértett 2011. augusztus 2-án 16.00 óra körüli időben betért a T., T. utcában lévő sörözőbe, ahol azonban ittasság miatt már nem szolgálták ki. A sértett ezért rövid idő múlva távozott a sörözőből, ahonnan követte őt II.r. és IV.r. vádlott. A T. T. u. és Gy. u. sarkánál lévő buszmegálló háta mögé érve 16.30 óra körüli időben IV.r. vádlott összeszólalkozott a sértettel, majd a vita hevében tenyérrel a jobb arcfelén meg is ütötte őt. Az ütést követően a sértett és a IV.r. vádlott dulakodásba kezdett, aminek egy, a helyszín közelében tartózkodó járókelő vetett véget. A sértett a bántalmazás eredményeképpen 8 napon belül gyógyuló felületes hámhiánnyal járó sérülést szenvedett. II.r. vádlott 2011. augusztus 2-ról augusztus 3-ra virradó éjjel – azzal az elhatározással, hogy az aznap délutáni órákban erősen ittas állapotban lévő D. Gy. sértettől pénzt szerez – az éjszakai órákban felkereste III.r. vádlottat, aki ekkor a II.r. vádlott lakóhelyétől nem messze, rokonánál tartózkodott. A II.r. vádlott az utcáról bekiabált a házba a sértettnek, hogy menjen ki. III.r. vádlott kiment a ház elé, ahol II.r. vádlott azt mondta neki, hogy nincsen pénze és a sértettet le lehetne nyúlni. Ezt követően II.r. és III.r. vádlott a J. bolthoz ment, ahol csatlakozott hozzájuk II.r. vádlott testvére, I.r. vádlott, és együtt mentek a sértett házához. Előzetesen megbeszéltek szerint a házhoz érve III.r. vádlott a ház előkertje előtt a járdán figyelt, amíg I.r. és II.r. vádlottak bementek a sértett házába. Miután a házba értek II.r. vádlott a szobában található fehér szekrénysor bal oldali felső részében értékek után kutatott. Az erősen ittas állapotban lévő sértett észlelte a lakásban tartózkodó I.r. és II.r. vádlottakat, rájuk szólt, hogy hagyják és segítségért is kiáltott, amire II.r. vádlott rászólt a sértettre, hogy maradjon csendben. Ezt követően I.r. vádlott egy alkalommal szájon ütötte a sértettet, majd a szobában lévő franciaágyon II.r. vádlott lefogta hanyatt fekvő testhelyzetben a sértettet, amíg I.r. vádlott közepes erővel megragadta a sértett nyakát és leszorította addig, amíg a sértett meg nem fulladt. Miután I. és II.r. vádlottak észlelték, hogy a sértett meghalt, elrendezték a sértettet az ágyon, mintha aludna, majd elhagyták a lakást, ahonnan végül nem vittek el semmit. I. és II.r. vádlottak a kint tartózkodó III.r. vádlottnak nem mondták el, hogy D. Gy. sértettet megölték, erről III.r. vádlott csak másnap szerzett tudomást, amikor I.r. vádlott meg is fenyegette, hogy ha eljár a szája pitbullokkal tépeti szét és agyon veri. Bizonyítás. Dr. Majorosné dr. Köck Ildikó Sajtószóvivő 34-513-100
[email protected] [email protected]
18 / 30 2014.03.06. (CSÜTÖRTÖK) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla S. J. + 5 fő
Kábítószerrel visszaélés bűntette
2014.03.06.
10:00
Az elsőfokon eljárt Debreceni Törvényszék 2013 májusában S. J. I.r. vádlottat társtettesként elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette miatt 6 év 5 hónap fegyházbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlottal szemben 12.000.000.- Ft vagyonelkobzást rendelt el. K. T. S. II.r. vádlottat társtettesként elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette miatt 6 év börtönbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. Sz. L. III.r. vádlottat társtettesként elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette miatt 5 év fegyházbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. K. Z. IV.r. vádlottat társtettesként elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette miatt 4 év börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. P. K. K. V.r. és J. L. VI.r. vádlottat társtettesként elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette miatt 4 év 8 hónap fegyházbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. H. L. VII.r. vádlottat kábítószerrel visszaélés vétsége miatt 6 hónap fogházbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet ellen az ügyész I. és III.r. vádlottak terhére súlyosításért fellebbezett. A vádlottak és védőik enyhítésért illetve felmentésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint I., IV., V., VI. és VII.r. vádlottak megélhetésük biztosítása érdekében 2006 és 2008 között – IV. és V. r. vádlottak már ennél korábban -, üzletszerűen foglalkoztak Ukrajnából és Romániából különböző márkájú cigaretták Magyarországra csempészésével, illetve azoknak az országban való illegális értékesítésével. 2007 februárjában II.r. vádlott munkavállalás miatt Amszterdamba utazott, ahol megismerkedett III.r. vádlottal, aki magyaroknak közvetített munkát. III.r. vádlott felajánlotta II.r. vádlottnak, hogy anyagi helyzetük rendezése érdekében segítsen neki kábítószert csempészni Magyarországra, ahol azt értékesítik. Ennek érdekében 2007 novemberétől kezdve kibéreltek egy debreceni, 2008 januárjában pedig hajdúszoboszlói ingatlant. 2007 év végén II.r. vádlott által vezetett gépkocsival hoztak 10.000 szem ecstasy tablettát, 2008 januárjától pedig havi rendszerességgel szállítottak Hollandiából marihuánát, illetve ecstasy tablettát Magyarországra. II. és III. r. vádlott 2008 januárjában közös debreceni székhelyű kft-t alapítottak kereskedelmi tevékenységre. A cég által lízingelt gépkocsival mentek Hollandiába, ahonnan edénykészleteket, szerszámkészleteket vásároltak magyarországi továbbértékesítésre. 2008 januárjától 2008 nyaráig legalább 6 alkalommal alkalmanként 2 kg marihuánát csempésztek Magyarországra a megvásárolt termékek közé elrejtve. A kábítószert bizományba hozták el, azonban miután eladták az anyagot nem számoltak el teljes körűen, mert Debrecenben, egy szórakozóhelyet akartak nyitni. 2008 nyarára III.r. vádlottnak már 56.000.- Euro tartozása halmozódott fel hollandiai ismerősei felé. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy S. J. I.r. vádlott 6.000.000.- Ft-ot adott át III. vádlottnak, kábítószer vásárlására. I.r. vádlott tartozásai miatt hitelezői elől Nyugat-Európába ismeretlen helyre menekült. I. és II.r. vádlottak újból felvették a kapcsolatot a hollandokkal. 6 millió Ft-ért 4 kg marihuánát vásároltak és szállítottak Magyarországra. 2009 márciusában II.r. vádlott 3 kg marihuánát és 10.036 szem ecstasy tablettát hozott Debrecenbe. Amikor azonban I.r. vádlott megjelent II.r. vádlott albérletében, már nem tudta átpakolni az „árut” az autójába, mert a H-B Megyei Rendőr-főkapitányság Felderítő osztálya tetten érte a két férfit és a helyszínen lefoglalta a kábítószert. III.r. vádlott ellen európai elfogatóparancsot adtak ki, de eddig még nem találták meg a férfit. IV. és V. r. vádlottak 2007-ben Hollandiában találkoztak III.r. vádlottal. II. és III.r. vádlottak felajánlották V.r. vádlottnak, hogy marihuánát adnak neki továbbértékesítésre. 2008 év elejétől V.r. vádlott rendszeresen értékesítette a kábítószert. V. r vádlott ugyanakkor IV. r. vádlott közreműködésével rendszeresen vásárolt marihuánát Sz L-től, aki a Balmazújvárosi Rendőrkapitányságon dolgozott és Németországon keresztül Hollandiából szállította Magyarországra a kábítószert, 2008 tavaszától októberig egyre növekvő mennyiségekben (több mint 10 kg). Ezt követően IV. r. vádlott VI. és VII.r. vádlottnak ajánlotta fel a kábítószert továbbértékesítésre. V. és VI. r. vádlottak kifejezetten raktározás céljából
19 / 30 Hajdúszoboszlón különböző albérleteket tartottak fenn közösen. Sz. L-t 2008 októberében Németországban egy parkolóban rendőri ellenőrzés során fogták el és 2009 márciusában engedély nélkül folytatott kábítószer kereskedelem bűntette miatt 4 év szabadságvesztésre ítélték. Első nyilvános ülés. Információ:
Fórizs Ildikó sajtószóvivő
[email protected] [email protected] 0630/994-3339
FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, II., Fő u. 70-78., I. 42.Kb.393/2013
elöljárói intézkedés elmulasztásának 2014.03.04., 06., 11., 9:00 bűntette 18., 20., 25.
A 2006-os őszi események kapcsán 14 egykori, illetve jelenleg is állományban lévő rendőrrel szemben emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya. Az ügyészség tizenöt vádpontban részletezi a vád tárgyává tett cselekményeket, melyek kapcsán különféle bűncselekmények elkövetését rója az egyes vádlottak terhére. A vádirat rögzíti, hogy 2006. szeptember 17-én este Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök öszödi beszédének nyilvánosságra kerülését követően néhányan gyülekezni kezdtek a Kossuth téren. A kezdetben nyugodt tüntetők – a résztvevők számának növekedésével - mind hangosabbak lettek, a kormányt és a rendőrséget szidalmazva új választások kiírását követelték, majd az ezerfősre nőtt tömeg átszakította a Parlament előtti lánckorlátot. Miután a tömeg egyre nőtt, újabb rendőri egységeket vezényeltek a helyszínre, s a rendőri vezetők - a megyei rendőrfőkapitányságok ügyeletének bevonásával - intézkedtek a vidéki rendőrök fővárosba rendelésére is. Másnap, szeptember 18-án este a több ezresre nőtt tömeg a Parlament köré vont kordont benyomta, majd a tüntetők egy csoportja átment az MTV székháza elé, mert be akarták olvastatni a petíciójukat. Miután nem sikerült elérniük, hogy az MTV illetékes képviselőjével tárgyaljanak, a Kossuth térről több ezres támogató tömeg érkezett hozzájuk. A vád szerint a tüntetők közül egy néhány száz fős tömeg kövekkel dobálta a székház épületét, s nemcsak a székházat, hanem az épület védelmére rendelt, a főbejárat előtti lépcsősoron sorfalszolgálatot teljesítő Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századát is megtámadták. Kövekkel, üvegekkel, különféle tárgyakkal dobálták őket. A támadás folytán 60 rendőr megsérült, köztük olyanok, akiknek nem volt bevetési sisakja vagy pajzsa. Ezt egyébként a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századának parancsnoka korábban jelezte az V. rendű vádlottnak - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat műveletirányítói beosztásából eredően a század elöljárója volt - aki a jelentést tudomásul vette, a hiányok pótlására azonban ¨bár arra módja lett volna, és védőfelszerelések is rendelkezésre álltak” mégsem intézkedett. Az V. r. vádlottat ennek kapcsán 2 rb. elöljárói gondoskodás elmulasztásának bűntettével vádolják. A vádirat kitér arra is, hogy késő éjszakára már kemény összecsapás volt a rendőrség és a tüntetők között. Az egyre jobban kiszélesedő támadás miatt - Budapest rendőr-főkapitánya - II. r. vádlott a IV. r. vádlottat az épület és környéke helyszínparancsnokául jelölte ki, aki azonban e feladatát nem volt képes ellátni: az akadályozó körülményekről elöljáróinak nem tett jelentést, nem végezte el a rendelkezésére álló erők és eszközök számbavételét, így nem mérte fel a feladatba bevont rendőri erők nagyságát és felállítási helyét, illetve azokét sem, amelyeket erősítésként be lehetett volna vonni. Nem ismerte a székházba vezényelt rendőri erők parancsnokait, velük kapcsolatot nem keresett, a védendő épület sajátosságainak megismerése érdekében nem vette fel a kapcsolatot a biztonsági szolgálattal sem. A II. r. vádlottól kapott paranccsal szemben a székházba vezényelt rendőri köteléket nem irányította, nem koordinálta, így az alegységek szervezetlenül igyekeztek részt venni a székház védelmében. Mindezek alapján az ügyészség a IV. r. vádlott ellen parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenség bűntette miatt emelt
20 / 30 vádat. A vád szerint a II. rendű vádlott a televízió által sugárzott képekből, a rádióforgalmazásokból és a rendőri jelentésekből a székháznál, illetőleg a székházban történt eseményekről tudta, hogy a rendőri egységek irányítatlansága miatt teljes káosz alakult ki. A II. r. vádlott annak ismeretében, hogy az általa a székház védelmére rendelt rendőri egységek irányítására kijelölt helyszínparancsnok az ebből fakadó feladatait nem gyakorolja, elöljárói kötelmét megszegve eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a IV. r. vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, a megtett intézkedések ismertetésére, vagy azok elmaradása okainak feltárására. G. Péter rendőr vezérőrnagy - bár tudta, hogy az MTV székházhoz vezényelt egyes rendőri alegységek a konkrét helyzetekben saját belátásaik szerint szervezték a védekezést, adtak utasítást alárendeltjeiknek -, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltására és a rendőri erőket összefogni képes rendőr helyszínparancsnokként való kijelölésére. A vád szerint mulasztása következményeként – mert a helyszínparancsnoki intézkedések elmaradásával a helyszínre vezényelt rendőri kötelékek túlnyomórészt felmorzsolódtak – több rendőr megsérült, a szolgálatra jelentős hátrány következett be. Mindezek miatt az ügyészség elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja a II. r. vádlottat. A vád szerint - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat egykori parancsnoka - III. r. vádlott az MTVszékház 2006. szeptember 18-i „ostromakor” a rendőri erők, technikai eszközök igénybevételére vonatkozó késedelmes jelentések miatt elöljárói kötelességét megszegve az eseményt követően nem intézkedett mulasztó alárendeltjeinek felelőssége vonására, a jelentéstétel elmaradása okainak feltárására. Ha a jelentések kellő időben megtörténnek volna, a III. r. vádlott a bevetési állomány riadóztatására már korábban intézkedhet, így akár meg is előzhette volna, hogy az események nemcsak időben, de mértékükben se váljanak a bekövetkezettekkel azonossá. Mivel az ilyen rendkívüli helyzetben a jelentéstétel elmulasztása katonai bűncselekmény elkövetésének gyanúját veti fel – amely a III. r. vádlott mulasztásával minden jogkövetkezmény nélkül maradt -, így az ügyészség a III. r. vádlottat emiatt elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja. Egy másik vádpontban azt részletezi az ügyészség, hogy a volt országos rendőrfőkapitány vizsgálóbizottságokat hozott létre a rendőri intézkedések komplex kivizsgálására, azonban a vizsgálóbizottságok jelentéseiben megfogalmazott megállapítások ellenére – két kivétellel – elmulasztotta a felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását, nem intézkedett a jelentésekben megjelölt tárgykörökben parancsnoki tényfeltáró vizsgálat lefolytatására, így a személyi felelősségre vonások elmaradásaival a szolgálat rendjét és érdekeit jelentősen sértette. Mulasztása különösen súlyos a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századával történtek, az „Ignácz” és „Árvai - jelentések”, illetve a IV. r. vádlottal szemben elrendelt fegyelmi eljárásban végzett meghallgatások adatai tekintetében, hiszen az időben lefolytatott parancsnoki vizsgálat akár katonai bűncselekmény megalapozott gyanúját is feltárhatta volna. A vádhatóság egy másik vádpontban arra tér ki, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálat állományába tartozók közül - a törvényi előírás és annak ellenére, hogy az I. r. vádlott 2006. október 23-a előtt kifejezett és egyértelmű utasítást adott az azonosító jelvények kötelező viselésére - 2006. október 23-án senki nem viselte a szolgálati azonosító jelvényt. A magasabb rendőri parancsnokoknak emellett határozott utasítást adott, gondoskodjanak, hogy az állomány viselje a szolgálati azonosító jelvényeket. Miután a parancs ellenére a REBISZ állománya a bevetési ruházaton nem viselt szolgálati azonosító jelvényt, az I. r. vádlott – bár erről tudomást szerzett -, a parancs érvényesülésének elmulasztása miatt nem intézkedett a parancsnokok felelősségre vonására. Annak ellenére, hogy az eseményeket követően a közvélemény különféle híradásokon keresztül kifogásolta és sérelmezte a szolgálati jelvények bevetési öltözeten való viselésének hiányát, és ezáltal a rendőrök azonosíthatatlanságát, az I. r. vádlott azt is eltűrte, hogy a REBISZ parancsnoka e tárgykörben érdemi tényfeltáró vizsgálatot nem rendelt el, és senkivel szemben nem kezdeményezett felelősségre vonást. Az I. r. vádlott e mulasztásai a szolgálatra jelentős hátránnyal jártak, ezért a fentiek miatt 2 rb. elöljárói intézkedés elmulasztásnak bűntette a vád dr. B. László nyugállományú rendőr altábornagy ellen. A vád szerint a III. r. vádlott az utasítást figyelmen kívül hagyva a szolgálati jelvények viselésének elmaradása tárgykörben érdemi vizsgálatot nem rendelt el. Azzal, hogy eltűrte, hogy a bevetésben részt vettek ruházatukon az országos rendőrfőkapitány utasítása ellenére nem viselték az ünnepnapon a szolgálati jelvényt, az erre vonatkozó érdemi tényfeltáró vizsgálat és az esetleges
21 / 30 felelősségre vonás elmaradása nemcsak a szolgálati, de a közérdek jelentős hátrányát idézte elő. A vádhatóság egy másik vádpontban azt rója fel, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálatnál azokban az ügyekben, amelyekben a gyanúsítotti idézést ugyan kibocsátották, de a nyomozás később megszüntetésre került, fegyelmi eljárás elrendelésére intézkedések nem történtek. Fegyelmi eljárás elrendelésére csak azon 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatos esetekben került sor, amelyekben az eljáró ügyészség a vádemelésről tájékoztatta a katonai szervezetet. A következő vádpont a 2006. október 23-án használt kényszerítő eszközök kapcsán megállapítja, hogy a csapatszolgálati feladatok során használt kényszerítőeszközökről (gumilövedék, könnygázgránát) nem készültek külön rendőri jelentések, azok alkalmazásáról az érintett időben meghatározott feladatokban részt vett osztályok vezetői tettek említést. A csupán eseményleírást tartalmazó jelentések nem tartalmazták a kényszerítőeszközök igénybe vételének okait és az egyes helyszíneken bevetett eszközök mennyisége részleteit, így - külön jelentések hiányában igénybevételük jogszerűségének, szakszerűségének, illetve arányosságának parancsnoki kivizsgálására sem kerülhetett sor. A vád szerint a III. r. vádlott a kényszerítőeszközök használata, alkalmazásuk körülményei, az egyes helyszeneken felhasznált gumilövedékek, könnygázgránátok mennyisége, a feladat végrehajtáshoz igazodó arányosság tárgyában nem indított vizsgálatot, így utóbb azok alkalmazásának jog-és szakszerűsége már egyáltalán nem, vagy nehezen igazolható. Különösen fontos lett volna ennek vizsgálata a Károly körúton végrehajtott lovasroham vonatkozásában, amellyel kapcsolatban számos ellentmondás folytán utóbb nem állapítható meg, hogy ki, milyen indok és adatok birtokában adott utasítást e speciális kényszerítőeszköz alkalmazására, az mennyiben volt megalapozott és indokolt. Éppen ezért abban a kérdésben sem lehet állást foglalni, felmerül-e ezzel kapcsolatban bárkinek is a büntetőjogi felelőssége. Az ügyészség a fentiek alapján a rendőr vezérőrnagy III. r. vádlott ellen 4 rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt emelt vádat. Az ügyészség a fentieken túlmenően 10 vádpontban 10 - 2006. szeptember 19-21 között történt eset kapcsán emelt vádat elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt egyes parancsnokok ellen, akik nem akadályozták meg alárendeltjeik bántalmazó magatartását, illetve utóbb nem jelentették azt. A vád szerint mulasztásaikkal a szolgálati és fegyelmi rendet sértették, beosztottaikban azt a képzetet erősítették, hogy a jogellenes cselekményeket észlelő elöljárók a törvényes eljárás mellőzésével és a törvénytelen módszerekkel egyetértenek, ezáltal a jogsértő cselekmények jogkövetkezmények nélkül maradhatnak, ami megalapozhatja annak reális veszélyét, hogy jövőbeni csapaterős tevékenységük során hasonló jogellenes intézkedést hajtanak végre. E tényállások alapján az ügyészség a VI. r. vádlott, a VII. r. vádlott, a VIII. r. vádlott, a IX. r. vádlott, a X. r. vádlott, a XI. r. vádlott, a XII. r. vádlott, a XIII. r. vádlott és a XIV. r. vádlott ellen elöljárói intézkedés elmulasztásának büntette miatt emelt vádat. A Központi Nyomozó Főügyészség a vádiratban indítványozta, hogy a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa az I-VI. és VIII-XIII. r. vádlottakat - a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli előzetes mentesítés mellett - felfüggesztett szabadságvesztésre, míg a VII. és XIV. r. vádlottakat pénzbüntetésre ítélje. A főbüntetések mellett a IV., a VII., a XII. valamint a XIII. r vádlottak esetében indítványozta, hogy katonai mellékbüntetésül rendfokozatban visszavetést is alkalmazzon. Az ügyben a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:
Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail:
[email protected]
KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Bíróság KECSKEMÉTI JÁRÁSBÍRÓSÁG I. emelet 131. tárgyaló vádlott M.J.
ügy állatkínzás bűntette
időpont 2014. március 6.
22 / 30
13 óra Folytatódik az izsáki állatkínzás tárgyalása Folytatja a Kecskeméti Járásbíróság annak a 63 éves férfinek a büntetőügyét, akit állatkínzás bűntettével vádol a Kecskeméti Városi Ügyészség. A vádirati tényállás lényege szerint a vádlott az izsáki ingatlanán a kerítés aljába acéldrótból készített hurkokat helyezett ki annak érdekében, hogy az udvarát a kóbor kutyáktól megvédje. 2011. február 16. napján az egyik hurok befogott rottweiler kutyát, aminek a hátára a vádlott gázolajat öntött, amit meggyújtott. Ezt követően a sokkos állapotban lévő állatnak sikerült kiszabadítania magát és haza szaladt, ahol gazdája vízzel lelocsolta. Az állat ennélfogva életben maradt, sérülései 3-4 hét alatt meggyógyultak. Az ügyészség letöltendő szabadságvesztés kiszabását indítványozza a vádlottal szemben. Ítélethirdetés még nem várható. Információ: elérhetőségek +36-20-3730790 Dr. Sárközy
[email protected] Szabolcs sajtószóvivő NYÍREGYHÁZI TÖRVÉNYSZÉK Nyíregyházi Járásbíróság (Nyíregyháza, Bocskai u. 2.) Ő. A.
Információ:
Felfegyverkezve elkövetett hivatalos 2014. 03.06. személy elleni erőszak bűntette 08.30 óra
I/24. tárgyalóter em
A Nyíregyházi Nyomozó Ügyészség vádirata szerint Ő.A. vádlott 2013. november 23. napján 22 óra 30 perc körüli időben, ittas állapotban volt felesége lakóházához ment. A vádlott a ház ajtajában gyermektartásdíj fizetési kötelezettsége miatt őt szidalmazni kezdte, majd a házban dühöngött. A vádlott volt felesége a közelben lakó szomszédhoz menekült legkisebb gyermekével, aki értesítette a rendőrséget. A kiérkező rendőrök láttán a vádlott szitkozódni kezdett, arrogánsan viselkedett. Az intézkedő rendőr a polgárőrökkel együtt kihátrált a lakásból, közben a vádlott az egyik polgárőr haját meghúzta, fejét megrántotta. Amikor a vádlott meghallotta, hogy az intézkedő rendőr az MRFK Központi Ügyeletétől segítséget kér, még indulatosabb lett, és verekedésre hívta fel az intézkedő rendőrt. A vádlott ökölbe szorított kézzel indult a rendőr felé, majd egy bicskával több alkalommal is szúró mozdulatot tett a hátráló rendőr felé. Ezt követően bal kezében egy ásóval, jobb kezében egy vasvillával indult a rendőr irányába. A vádlott a többszöri rendőri felszólítást követően a polgárőrök ellen fordult, majd amikor a rendőr a figyelmét elterelte, a vasvillát dobásra emelte a rendőr irányába. Egy figyelmeztető lövés leadását követően cselekményét abbahagyta. A Nyomozó Ügyészség Ő. A. vádlottat egy rendbeli felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettével vádolja. A Nyíregyházi Járásbíróság a bizonyítási eljárást az igazságügyi orvosszakértők meghallgatásával 2014. március 6. napján folytatja. Dr. Nyakó Zsuzsanna sajtószóvivő 06-30/6814-005
[email protected]
23 / 30 SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Hódmezővásárhelyi Járásbíróság (Hódmezővásárhely, Kossuth tér 4.) 8. sz. tárgyalóterem A. L. vádlott és 11 társa
zsarolás bűntette, hatósági eljárás 2014 március 8.15 akadályozásának bűntette és más 06. óra bűncselekmények
Az ügy lényege: Az Orosházi Városi Ügyészség a vádlottakkal szemben többrendbeli személyi szabadság megsértése, zsarolás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat. A kilenc vádlott közül az I.r. A. Lajos és a II. r. N. Ibolya vádlottak élettársak, a III. r. A. Hajnalka, a IV. r. A. László és az V. r. A. Zsolt vádlottak a gyermekeik, a VI. r. N. Tímea vádlott az V.r. vádlott élettársa, a IX. r. L. Mária pedig a IV.r. vádlott élettársa. A vádirat szerint a vádlottak döntően Gádoros település területén jogtalan haszonszerzésből eredő vagyonukból jelentős ingatlanvagyonnal rendelkeztek. Az II-VI.r. vádlottak az I.r. vádlott, mint családfő tekintélyelvű irányítása alatt álltak. A családtagok megállapodtak abban, hogy rendszeres haszonszerzésre törekedve állandósult, módszeres bűnelkövetésre rendezkednek be oly módon, hogy a család állattartó gazdálkodását ún. „csicskatartásként” ismert módszerre alapozottan üzemeltetik. Ennek keretében mentális, egészségi, illetve szociális helyzetük miatt kiszolgáltatott, befolyásolható, elesett embereket keresnek fel, vesznek rá vonzó életkörülmények, jó ellátás, megfelelő fizetség hamis ígéretével ingatlanuk elhagyására, majd személyi okmányaiktól megfosztják őket, így önálló ügyintézéstől elzárják, rossz lakhatási feltételek közé helyezik, állandó fenyegetéssel, fizikai bántalmazással rendszeres munkavégzésre kényszerítik, rendszeres havi járandóságaikat pedig elveszik. A családtagok között szervezett munkamegosztás volt, a részfeladatokat – így a sértettek felkutatása, szállítása, felügyelete, stb. – egymás között megosztották, mely során az I.r. vádlott meghatározó szerepet játszott. A vádlottak különböző módszerekkel összesen kilenc sértett sérelmére, összesen – a nyugdíj és egyéb járandóságok megtartásával, munkabér visszatartásával – csaknem 45 millió forint kárt okozva követtek el személyi szabadság megsértésének bűntettét és zsarolás bűntettét. A VII. r. B. Péter és VIII.r. R. Zoltán az A. család alkalmazásában álltak, utasításra közel 1,170 millió forint értékű csöves kukoricát tulajdonítottak el jogtalanul. A Gyulai Nyomozó Ügyészség a fenti ügy kapcsán több rendbeli hatósági eljárás akadályozása, hamis tanúzás és hamis tanúzásra való felhívás bűntette miatt is vádat emelt a vádlottakkal szemben. Az I.r. A. Lajos, a II. r. N. Ibolya, a III. r. A. Hajnalka, a IV. r. A. László és az V. r. A. Zsolt vádlottak a fentiek szerint részletezetten családtagok, a VII. r. J. László vádlott pedig a III.r. vádlott élettársa volt. A vádirat szerint a fenti, zsarolás és más bűncselekmények miatt az A. családdal szemben folytatott nyomozás során a rendőrség tanúként kívánta kihallgatni a sértetteket, melyet a vádlottak a sértettek életveszélyes, illetve súlyos fenyegetésével kívántak megakadályozni. A rossz egészségi állapotban levő, befolyásolható sértetteket a kihallgatásukat megelőzően a vádlottak megfenyegették, illetve velük a VI.r. dr. Sz. István és a VIII. r. dr. K. Ferenc ügyvéd foglalkozású vádlottak által szerkesztett, valótlan tartalmú – büntetőjogi felelősségük alóli mentesülésüket és a nyomozás megszüntetését célzó – vallomásokat írattak alá. A sértettek a hatóság előtti meghallgatásukkor jogi képviselőként jelen levő VI.r. és a VIII. r. vádlottak jelenlétében, fenyegetettség hatása alatt szintén valótlan tartalmú vallomásokat tettek. Az ügyben – kijelölése folytán – a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság jár el, a vádlottak részbeni azonossága és az ügyek szoros összefüggése folytán a bíróság az ügyeket egyesítette. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007
24 / 30
[email protected]
TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK Tatabányai Törvényszék fsz. 6-os tárgyaló O. I.
költségvetési szerv önálló 2014. március 09:00 intézkedésre jogosult 6. dolgozója által üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette
Vádlott 2005-2008-ig terjedő időben a Tatai Edzőtáborban lebonyolított különböző rendezvények kapcsán számos alkalommal nyújtott a rendezvény szervezőjének jogosulatlanul kedvezményeket. Bizonyítás. Információ:
Dr. Majorosné dr. Köck Ildikó Sajtószóvivő 34-513-100
[email protected] [email protected]
25 / 30 2014.03.07. (PÉNTEK) FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, II. 36. 2.B.1280/2010
terrorcselekmény bűntette
2014.03.03., 05., 07.
9:00
A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint az I. r. vádlott és T. L. 2007. április 21-én a Hősök terén tartott „A Kezdet Napjának” nevezett rendezvénnyel útjára indították a „Hunnia – Párhuzamos Magyarország” mozgalmat. A résztvevők kérdőíveket és jelentkezési lapokat kaptak, amelyeken a „Hunnia szakértőinek, katonáinak, illetve támogatóinak” lehetett jelentkezni. A mozgalomnak az volt a célja, hogy egyfajta szakértőkből álló árnyékkormányt hozzon létre, amely a polgárok támogatásával, idővel majd átveszi az irányítást a Gy. F. által vezetett kormánytól. A III. r. vádlott nyilvántartásba vette a jelentkezőket és tartotta velük a kapcsolatot, adataikból adatbázist készített, amelyet rendszeresen frissített és továbbküldött az I. r. vádlottnak. Az I. r. vádlottnak azt volt a terve, hogy a „Hunnia katonáinak” jelentkezőkből létrehozzon egy, az irányítása alatt álló, de nyilvánosan a személyéhez nem köthető, több személyből álló, az Ír Köztársasági Hadsereghez hasonló csoportot. A csoport célja az országgyűlési képviselők megfélemlítésével a parlamenti döntések befolyásolása volt. Emellett a később kialakult céljuk az volt, hogy a kormányzó MSZP-SZDSZ koalícióhoz kötődő politikusok, pártszékházak elleni, illetve a nekik nem tetsző, általuk nem tolerált társadalmi csoportok, személyek ingatlanai elleni támadásokkal megfélemlítsék a társadalom jelzett csoportjaihoz tartozó személyeket. Az is céljaik között szerepelt, hogy a nemzeti ünnepeken és egyéb alkalmakkor tartott rendezvényeket erőszakos eszközökkel megzavarják és a rendezvényeket biztosító rendőrökkel minden lehetséges alkalommal összetűzést provokáljanak. A vádirat szerint az I. r. vádlott erőnléti-állóképességi felmérőket tartott a Hunnia katonáinak jelentkezőknek. A felmérőkön az I. r. vádlott kiválasztotta az általa létrehozni kívánt csoport tagjait. A kiválasztottak a XIII. r. vádlott jászberényi tanyáján havi rendszerességgel kiképzésen voltak, és itt készítették elő a későbbi támadásokat. Az I. r. és a III. r. vádlott a tagok egymás közötti kommunikációjára létrehoztak egy levelezőrendszert. Az egyes cselekmények végrehajtása után a végrehajtók közül egy előre kijelölt személynek ezen a levelezőrendszeren keresztül kellett jelentenie az I. r. vádlottnak. A csoport tagjai által elkövetett bűncselekmények után „Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg” virtuális néven ismeretlen személyek felelősségvállaló nyilatkozatokat tettek közzé az interneten, a közleményeket az I. és III. r. vádlottak fogalmazták meg. A tagok egy lelkesítő propagandafilmet is forgattak, mely Magyar Nemzeti Ellenállás néven később felkerült az internetre. A vádirat több oldalon át részletezi a vádlottak terhére rótt cselekményeket. A vádhatóság szerint az I. r. vádlott azért, hogy akkor kormányon lévő MSZP és SZDSZ tagjait, valamint a velük szimpatizáló lakosságot megfélemlítsék utasítást adott, hogy Molotov-koktéllal támadjanak az MSZP kispesti és az SZDSZ XI. kerületi székházára Mindkét esetben kisebb kár keletkezett. E vádpontokban a II. r. vádlott, az MSZP -székház elleni támadásnál pedig a XIV. r. vádlott felelősségét is felveti a vádhatóság. Az I. r. vádlott a IV. r., a VI. r., a VII. r. és a VIII. r. vádlottaknak az MSZP kőbányai székháza elleni molotov-koktélos támadásra adott utasítást. A kár meghaladta az 500000 forintot. 2007 decemberében a sajtó is hírt adott arról, hogy a XXI. kerületben „Vörös Csepel” néven vendéglátó helyiség nyílik. Az I. r. vádlott azért, hogy ne legyen ilyen neve egy kocsmának, s így a civil lakosságban félelmet keltsenek, utasította a IV. r., a VI. r., a VII. r. és a VIII. r. vádlottakat, hogy a „Vörös Csepel” nevű presszót molotov-koktéllal támadják meg. A kár meghaladta a 600000 Ft-ot. A következő vádpont szerint Cs. S. a Hír Tv műsorvezetője, műsorában a 2006. őszét követő utcai demonstrációkban résztvevőket, köztük a „Hunnia mozgalom” katonáit huligánoknak, rongálóknak, provokátoroknak, az MSZP ügynökeinek nevezte. Az I. r. vádlott elhatározta, hogy a műsorvezetőt
26 / 30 meg kell leckéztetni és csoportjának feladatul adta: térképezzék fel Cs. S. mozgását, életvitelét, majd bántalmazzák őt. A felderítést a VIII. r. vádlott és pontosan nem meghatározható társai végezték, míg a bántalmazásra a VIII. r., a IV. r., a VI. r. és a VII. r. vádlottakat utasította az I. r. vádlott. Cs. Sa a bántalmazás következtében nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Egy másik vádpont rögzíti: a Kormány 2007 októberében törvényjavaslatot nyújtott be az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásai igénybevételének rendjéről. Az I. r. vádlott a népligeti találkozók egyikén a csoport tagjainak átadott egy, az MSZP-s és SZDSZ-es országgyűlési képviselők nevét és címét tartalmazó listát azzal, hogy molotov-koktélos támadásokkal kell elérni azt, hogy a képviselők a törvény ellen szavazzanak. A vád szerint azért, hogy a törvényjavaslat elfogadását befolyásolják, az I. r. vádlott utasítására a II. r. vádlott engedély nélkül tartott fegyverével két lövést adott le az utcáról dr. H. I. országgyűlési képviselő/miniszter házára. A kár meghaladta a 160000 Ft-ot. Az I. r. vádlott 2007 decemberében egy ismeretlenül maradt bűntársával és a XIV. r. vádlottal dr. K. J. országgyűlési képviselő/miniszter épülő családi házához mentek. Az I. r. vádlott és ismeretlenül maradt társa molotov-koktélt dobott a teraszra. A kár meghaladta a 650000 Ft-ot. A vádhatóság szerint az I. r. vádlott utasítására és részvételével a csoport tagjai – azzal a céllal, hogy az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény elfogadását befolyásolják – 2008. február 7-ről 8-ra virradó éjszaka, az általuk „nagy kör”-nek nevezett akció részeként Dunaújvárosban, Gödön, Rácalmáson, Kunhegyesen, Cegléden és Sarudon előre egyeztetett időpontban, összehangolt molotov-koktélos támadásokat hajtottak végre kormánypárti országgyűlési képviselők ingatlanjai ellen. Több százezer forint volt a kár. A következő vádpont egy jegyiroda elleni molotov-koktélos támadásról szól. A Hungarica zenekar koncertjére szeretett volna jegyet vásárolni ott valaki, aki végül vásárlás helyett a panaszkönyvbe írt, s a történteket elektronikus levélben elküldte a kuruc.info és a hunhir.hu híroldalaknak. Az I. r. vádlottat felháborította az eset, ezért utasítást adott az V. rendű, a IV. rendű , a VIII. rendű, a VI. rendű és a VII. rendű vádlottaknak, hogy molotov-koktéllal támadják meg a jegyirodát. A kár meghaladta a 450000 forintot. Egy másik vádpont szerint az I. r. vádlott nemtetszését fejezte ki a 2008. július 5-re bejelentett, Meleg Méltóság menete rendezvénnyel kapcsolatban. Kifejtette, valahogy el kellene érniük, hogy a felvonulni szándékozók megijedjenek, és minél kevesebben menjenek el. Az I. r. vádlott felhívta a csoport tagjainak figyelmét, hogy az interneten megtalálható a melegek által látogatott bárok listája, melyek közül minden csoportnak ki kell választania egyet, amire majd 2008. június 26-ról 27-re virradó éjszaka molotov-koktélt dobnak. Az ügy több vádlottja azért, hogy a másságukat nyíltan felvállalókat és közvetve a velük szimpatizálókat megfélemlítsék két létesítmény ellen intéztek támadást. A kár meghaladta a 100000 forintot. A vádlottak mindkét helyszínen közvetlenül veszélyeztették a bárban illetve a szaunában tartózkodók életét és testi épségét. Nem a vádlottakon múlt, hogy csak kisebb értékű kár keletkezett. A támadások ellenére megtartották az Andrássy úton a melegfelvonulást, melynek megzavarásában az I. r. vádlott által vezetett csoport tagjai észt vettek,. Többen tojásokkal dobálták meg a felvonulókat, de a molotov-koktélokat a rendőrség fellépése, a tömegoszlatás miatt nem használták. A vádirat szerint az I. r. vádlott 2008 májusában felvetette, hogy egy későbbi támadáshoz fel kellene térképezni dr. Sz. Gy. lesencefalui házát. Az I. r. vádlott és több vádlott is úgy gondolta, hogy az ismeretlenek által létrehozott, a Magyarok nyilai nevet magában foglaló internetes címet a titkosszolgálatok hozták létre azzal a céllal, hogy az oldalra regisztrálók adatait megszerezzék. Az I. r. vádlott utasítására néhány vádlott leutazott Lesencefalura és beazonosította a házat. Az I. r. vádlott ismeretlen forrásból, ismeretlen összetételű robbanóanyagot szerzett be. A második felderítés után egy népligeti találkozón felmerült, hogy próbarobbantást kellene végrehajtani. Ez Százhalombatta mellett meg is történt, ahol az I. r. vádlott elsősorban a magával vitt időzítőt próbálta ki. 2008. szeptember 2-án az I. r., III. r. és IX. r. vádlottak elindultak Lesencefalura, ahova magukkal vittek egy előzőleg összeállított bombát is, mellyel Sz. Gy. házánál robbantottak. A kár meghaladta a 250 000 forintot. A következő vádpont szerint 2008-ban, a népligeti találkozók során a II. r. vádlott felvetette, hogy valamilyen módon pénzt kell szerezni a „Hunnia mozgalom” részére, a tervezett terrorcselekmények végrehajtásához. A II. r., a IV. r., a VI. r. és a VII. r. vádlottak úgy döntöttek,
27 / 30 hogy felrobbantanak egy ATM automatát. Mindezt Székesfehérváron tették. A robbantás következtében az ATM automata használhatatlanná vált, eldeformálódott, alkotórészei több méteres körzetben szétszóródtak, de a trezor nem nyílt ki, így a vádlottak nem jutottak hozzá a pénzhez. Az utolsó vádpont szerint 2009. április 5-én a Civil Összefogás Fórum kezdeményezésére demonstrációt tartottak a Hősök terén, ahol felszólították az Országgyűlést, hogy oszlassa fel magát és legyenek előre hozott választások. A rendezvény békésen lezajlott, az I. r. vádlott számára nyilvánvalóvá vált, hogy a várt erőszakos utcai megmozdulások elmaradnak, az MSZP további kormányzásáról az Országgyűlés fog dönteni. Emiatt az I. r. vádlott elhatározta, hogy MSZP-s országgyűlési képviselők elleni összehangolt robbantásokkal meg kell akadályozni, hogy B. G-t miniszterelnökké válasszák. A 2009. április 8-ról 9-re virradó éjszakára tervezett négy támadással az volt a céljuk, hogy B. megválasztása helyett előrehozott országgyűlési választás legyen. A támadásokra végül nem került sor, mivel rendőrségi ellenőrzések során a csoport egyes tagjait elfogták. Az ügyészség az I. r. vádlottat társtettesként elkövetett 2 rendbeli, állami szerv kényszerítése céljából lőfegyverrel visszaéléssel és rongálással illetve robbanóanyaggal és robbanószerrel visszaéléssel megvalósított terrorcselekmény bűntettével, felbujtóként elkövetett 5 rendbeli, lakosság megfélemlítése céljából közveszélyokozással megvalósított terrorcselekmény bűntettével, valamint felbujtóként, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettével vádolja. A büntetőpernek összesen 17 vádlottja van. Az I. r. vádlott mellett további 15 vádlott terhére is terrorcselekmény elkövetését rója a vádhatóság, míg a XVII. rendű vádlottat lőszerrel visszaélés bűntettével vádolják. A márciusi tárgyalási napokon sor került a vádlottak meghallgatására. A májustól pedig folyamatosan tanúkat hallgat meg a bíróság. Az ügyben a márciusi tárgyalásokon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:
Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099 e-mail:
[email protected]
Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 7.B.230/2012
foglalkozás körében elkövetett gondatlan 2014.03.07. veszélyeztetés vétsége
08:30
A vádlottal szemben a Budapesti II. és III. Kerületi Ügyészség 2012. február 13-án emelt vádat felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette, 3 rb. foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége, és kuruzslás vétsége miatt. A vádban foglalt egyik cselekmény szerint 2009 februárjában egy anya a Születésházban a vádlott közreműködésével szülte meg gyermekét. Az anya és az apa a vádlott rábírására azt a valótlan tartalmú nyilatkozatot tették, miszerint gyermekük a lakásukban született, ennek alapján a Budapest III. kerület Óbuda Békásmegyer Önkormányzata a születési helyre vonatkozóan valótlan tartalommal állította ki a gyermek születési anyakönyvi kivonatát. A vád tárgyává tett másik cselekmény szerint a sértett eldöntötte, hogy gyermekét otthoni körülmények között hozza világra, ezért terhességének 35. hetétől kezdve terhes gondozásra többek között a Születésházba is járt. 2010. szeptember 3-án a sértett terminus túllépésben volt, egyéb okok miatt veszélyeztetett terhesnek minősült. A sértettnél a szülés során komplikációk léptek fel. A gyermek a klinikai halál állapotában született meg, újraélesztették, de nem sokkal később meghalt. A vád szerint a vádlott szándékosan szegte meg a foglalkozási szabályokat amikor a több szempontból is veszélyeztetett terhesnek minősülő sértett tervezett otthonszülését elvállalta, és amellett kitartott. Ezzel mind az anya, mind a magzat életét, egészségét közvetlen veszélynek
28 / 30 tette ki. A vádlott a komplikációk észlelése után is kitartott a természetes úton való szülés mellett, és elmulasztotta a veszélyeztetett terhesnek minősülő anya intézetbe utalását, holott arra feltétlenül szükség lett volna. Egy másik vádpont szerint a sértett két gyermekét korábban a vádlott segítségével otthon szülte, és negyedik gyermekét is a vádlott segítségével akarta világra hozni. A sértett a terhesgondozás során csak a legszükségesebb vizsgálatokon vett részt, a kötelezően előírt laborvizsgálatokat nem teljes körűen végeztette el, a vizsgálatokat elutasította. A sértettnél streptococcus baktérium jelenlétét mutatták ki, amely antibiotikumos kezelést indukál és a magzatra veszélyforrást jelent. A sértett a vádlott tájékoztatása alapján a baktériumnak nem tulajdonított jelentőséget. A sértettnél 2010. május 17-én megindult a szülés, melynek során komplikációk léptek fel. A vád szerint a vádlott szándékosan nem tulajdonított jelentőséget a fertőzöttségnek, és azáltal, hogy az otthoni körülmények között történő szülés levezetését elvállalta szándékos foglalkozási szabályt szegett meg, és elmulasztotta azt a legalapvetőbb körülményt, hogy a tudomás szerzést követően neonatológus szakemberrel rendelkező mentőegységet haladéktalanul értesítsen. Ezen túlmenően elmulasztotta az újszülött állapotának folyamatos figyelemmel kísérését, állapotát helytelenül mérte fel. Az újszülöttnél szakszerű légúti felszabadító tevékenységet nem végzett a vádlott, arra megfelelő eszköze sem volt, annak ellenére, hogy a leletek ismeretében reálisan számítani kellett volna a szövődmény kialakulására. Ennek elmulasztása foglalkozási szabályszegés, amely az újszülött életét, egészségét közvetlenül veszélyeztette, és ezzel elősegítette az irreverzibilis, központi idegrendszeri károsodás kialakulását. A szakemberek megérkezéséig az újszülött legalább 20 perces oxigén hiányos állapot után volt, ami visszavezethető arra, hogy elmaradt a légutak biztosítása. Ez időszakban okszerűen jöhetett létre az az agykárosodás, amely a későbbiekben maradandó fogyatékosság forrása lehet. Az újszülöttet kórházba szállították, ahol az eszméletlen állapotban lévő csökkent izomtónusú újszülöttet géppel lélegeztették, antibiotikumos kezelésben részesítették, és lélegzését támogatták. A gyermek a baktérium okozta tüdőgyulladás, és szülés közbeni oxigénhiánya miatt 15 napot töltött kórházban, melyet az édesanyja kezeletlenül maradt fertőzése okozott. Egy másik vádpont szerint a sértettnél megállapították hogy a trombocita száma jóval alacsonyabb a normálisnál. Ez fokozott orvosi felügyeletet igényel, és szülés közben súlyos vérzékenységet okozhat. Mivel korábbi gyermekei is nagy súllyal születtek, alappal lehetett következtetni, hogy most is nagyobb súlyú gyermek fog születni. Miután a sértett és a vádlott találkoztak a szülés előtt, a sértett átadta valamennyi leletét a vádlottnak, aki az eredményektől függetlenül, annak kockázatát felmérve, elvállalta a szülés levezetését. A sértett Budapestre költözött, orvossal nem vette fel a kapcsolatot, csak a vádlotthoz járt vizsgálatokra. A sértett a szülés megindulásakor beköltözött a Születésházba. A szülés során komplikációk léptek fel. A gyermek cyanotikus, spontán nem légző asfixiás állapotban született. A vádlott sem az újszülött, sem az anya körül semmilyen tevékenységet nem végzett. A sértett férje értesítette a mentőket. Az újszülött állapotáról a vádlott csak annyit mondott az orvosnak, hogy az újszülött nem sírt fel. A gyermeknél nagyon súlyos keringési elégtelenség, keringési megállás lépett fel. A gyermeket klinikára szállították, ahol 22 napot töltött, melyből 7 napig gépi lélegeztetésen volt, maradandó fogyatékosság kialakulásának reális lehetőségével számolni kell. A vádlottnak számítania kellett volna a szövődményes szülésre, megelőző intézkedést kellett volna tennie, vérkészítményt kellett volna készenlétbe helyeznie, a műtéti készültség biztosításával együtt. A vádlottnak kötelezettsége lett volna a szülés megindulásakor, hogy mentőt hívjon. Azzal, hogy ennek a kötelezettségének nem tett eleget, szándékosan megszegte a foglalkozás szabályait, és a magzat, valamint a szülő nő életét, egészségét közvetlen veszélynek tette ki. Az újszülött a klinikai halál állapotában született, amely a vádlott által okozott tartós idegrendszeri károsodásra vezethető vissza. Az ügyben a márciusi tárgyalási napokon a bizonyítási eljárás folytatódik. Információ:
Fővárosi Törvényszék Sajtó- és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya Tel.: 06-1-354-6526, 06-1-354-6686, 06-1-354-6152 Fax.: 06-1-354-6099
29 / 30 e-mail:
[email protected] KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK Bíróság KECSKEMÉTI TÖRVÉNYSZÉK I. emelet 110. vádlott B. I. és társa
ügy szemérem elleni időpont 2014. március 7. erőszak bűntette és más 8-30 óra bűncselekmény
Folytatódik a szexuális erőszakkal vádolt férfinek és élettársának pere A vádirati tényállás lényege szerint az I.r. vádlott 2009. évben – közelebbről meg nem határozható napon - fogdosta élettársa – a II.r. vádlott – gyermekének a fenekét, lábát és mellét, majd kb. két hónap múlva ismét fogdosta a sértettet, aki tiltakozott, ezért a vádlott őt a karjánál fogva rángatta illetve megpofozta. 2010. évben a vádlott további három alkalommal követett el szexuális erőszakot a sértettel szemben, amikor szintén fogdosta őt, ujját pedig a nemi szervébe dugta. 2012. januárjától a vádlott heti rendszerességgel követte el a fenti cselekményt a sértett sérelmére. Mindezen túlmenően a vád megállapítása szerint a vádlottak a sértettet élettársi közösségük alatt súlyosan elhanyagolták, ezért nevezett alapellátásba vételére került sor. A tárgyaláson ítélethirdetés is várható. Információ: Dr. Sárközy Szabolcs sajtószóvivő
elérhetőségek +36-20-3730790
[email protected]
TATABÁNYAI TÖRVÉNYSZÉK T.G. és 3 társa
nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette 2014. 08.30 és más bcs. március 5. és 7.
D.Gy. sértett 2011. augusztus 2-án 16.00 óra körüli időben betért a T., T. utcában lévő sörözőbe, ahol azonban ittasság miatt már nem szolgálták ki. A sértett ezért rövid idő múlva távozott a sörözőből, ahonnan követte őt II.r. és IV.r. vádlott. A T. T. u. és Gy. u. sarkánál lévő buszmegálló háta mögé érve 16.30 óra körüli időben IV.r. vádlott összeszólalkozott a sértettel, majd a vita hevében tenyérrel a jobb arcfelén meg is ütötte őt. Az ütést követően a sértett és a IV.r. vádlott dulakodásba kezdett, aminek egy, a helyszín közelében tartózkodó járókelő vetett véget. A sértett a bántalmazás eredményeképpen 8 napon belül gyógyuló felületes hámhiánnyal járó sérülést szenvedett. II.r. vádlott 2011. augusztus 2-ról augusztus 3-ra virradó éjjel – azzal az elhatározással, hogy az aznap délutáni órákban erősen ittas állapotban lévő D. Gy. sértettől pénzt szerez – az éjszakai órákban felkereste III.r. vádlottat, aki ekkor a II.r. vádlott lakóhelyétől nem messze, rokonánál tartózkodott. A II.r. vádlott az utcáról bekiabált a házba a sértettnek, hogy menjen ki. III.r. vádlott kiment a ház elé, ahol II.r. vádlott azt mondta neki, hogy nincsen pénze és a sértettet le lehetne nyúlni. Ezt követően II.r. és III.r. vádlott a J. bolthoz ment, ahol csatlakozott hozzájuk II.r. vádlott testvére, I.r. vádlott, és együtt mentek a sértett házához. Előzetesen megbeszéltek szerint a házhoz érve III.r. vádlott a ház előkertje előtt a járdán figyelt, amíg I.r. és II.r. vádlottak bementek a sértett házába. Miután a házba értek II.r. vádlott a szobában található fehér szekrénysor bal oldali felső részében értékek után kutatott. Az erősen ittas állapotban lévő sértett észlelte a lakásban tartózkodó I.r. és II.r. vádlottakat, rájuk szólt, hogy hagyják és segítségért is kiáltott, amire II.r. vádlott rászólt a sértettre, hogy maradjon csendben. Ezt követően I.r. vádlott egy alkalommal szájon ütötte a sértettet, majd a szobában lévő franciaágyon II.r. vádlott lefogta hanyatt fekvő testhelyzetben a sértettet, amíg I.r. vádlott közepes erővel megragadta a sértett nyakát és
30 / 30
Információ:
leszorította addig, amíg a sértett meg nem fulladt. Miután I. és II.r. vádlottak észlelték, hogy a sértett meghalt, elrendezték a sértettet az ágyon, mintha aludna, majd elhagyták a lakást, ahonnan végül nem vittek el semmit. I. és II.r. vádlottak a kint tartózkodó III.r. vádlottnak nem mondták el, hogy D. Gy. sértettet megölték, erről III.r. vádlott csak másnap szerzett tudomást, amikor I.r. vádlott meg is fenyegette, hogy ha eljár a szája pitbullokkal tépeti szét és agyon veri. Bizonyítás. Dr. Majorosné dr. Köck Ildikó Sajtószóvivő 34-513-100
[email protected] [email protected]