A 10. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK

A 10. HETI ORSZÁGOS TÁRGYALÁSI JEGYZÉK 2015.03.09-03.13.

2015.03.09. (HÉTFŐ) KÚRIA KÚRIA B. III. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem K. Józsefné II. r.

Hatóság vétsége

félrevezetésének 2015. 03. 10.

09.00

Az elsőfokú bíróság a II. r. terheltet felbujtóként elkövetett hatóság félrevezetésének vétségében, mint többszörös visszaesőt mondta ki – jogerősen - bűnösnek. Az irányadó tényállás szerint a II. r. terhelt a televízióból szerzett tudomást arról, hogy a vagyon elleni bűncselekmények áldozatai segélyben részesülnek. Így nehéz anyagi helyzete miatt rábírta a vele együtt élő I. r. terheltet, hogy olyan valótlan tartalmú feljelentéssel éljen a rendőrségen, hogy a táskáját az irataival és készpénzzel együtt ellopták, mivel így segélyben fog részesülni, amit majd vele megoszthat. Az I. r. terhelt így cselekedett, mely valótlan tartalmú feljelentés alapján büntetőeljárás indult, ismeretlen tettessel szemben, lopás vétsége miatt. A jogerős döntés ellen a megyei főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a II. r. terhelt terhére. Információ:

Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

KÚRIA B. III. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem K. István

Garázdaság vétsége

2015. 03. 10.

10.00

Az elsőfokú bíróság a terheltet az ellene lopás vétsége, garázdaság vétsége és könnyű testi sértés vétsége miatt emelt vád alól felmentette és elrendelte a vádlott kényszergyógykezelését. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a cselekményeket a hatályos Btk. szerint minősítette, valamint mellőzte a vádlott kényszergyógykezelését elrendelő rendelkezést. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

1

I. Az irányadó tényállás szerint a terhelt a sértett ingatlanához ment, ott a nyitott teraszra bement, az onnan a lakásra nyíló ablakot befeszítette, azon át behatolt a lakásba és onnan több ingóságot eltulajdonított. II. A terhelt egy nagy város egyik terén járkált, miközben hangosan kiabált. Észrevette a téren gyalogosan közlekedő sértettet, akihez minden előzmény nélkül odament és egy alkalommal a nyakán ököllel megütötte. A terhelt ezt követően folyamatosan trágár szavakat kiabált és fenyegetőzött, hogy „megöllek benneteket, megdöglötök”. A sértett értesítette a rendőröket, mire a vádlott ismételten ideges lett, majd belerúgott a sértett bal combjának felső részébe, majd nagy erővel megütötte a sértett állkapcsát. A sértett erélyesen távozásra szólította fel a terheltet, melynek következtében a terhelt letépte magáról a felsőruházatát és trágár szavak kiabálva elhagyta a helyszínt. A jogerős döntés ellen a megyei főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére. Információ:

Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

KÚRIA B. III. tanács fsz. 9. sz. tárgyalóterem K. Józsefné II. r.

Hatóság vétsége

félrevezetésének 2015. 03. 10.

09.00

Az elsőfokú bíróság a II. r. terheltet felbujtóként elkövetett hatóság félrevezetésének vétségében, mint többszörös visszaesőt mondta ki – jogerősen - bűnösnek. Az irányadó tényállás szerint a II. r. terhelt a televízióból szerzett tudomást arról, hogy a vagyon elleni bűncselekmények áldozatai segélyben részesülnek. Így nehéz anyagi helyzete miatt rábírta a vele együtt élő I. r. terheltet, hogy olyan valótlan tartalmú feljelentéssel éljen a rendőrségen, hogy a táskáját az irataival és készpénzzel együtt ellopták, mivel így segélyben fog részesülni, amit majd vele megoszthat. Az I. r. terhelt így cselekedett, mely valótlan tartalmú feljelentés alapján büntetőeljárás indult, ismeretlen tettessel szemben, lopás vétsége miatt. A jogerős döntés ellen a Fejér Megyei Főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a II. r. terhelt terhére. Információ:

Dr. Kónya István sajtószóvivő 06-1/268-45-07 [email protected] [email protected]

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla J. J. + 4 fő

Rablás bűntette

2015.03.09.

09:00

2

Információ:

Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 novemberében J. J. I.r. vádlottat felbujtóként elkövetett rablás bűntette miatt, mint különös visszaesőt 6 év börtönbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. F. M. II.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett rablás bűntette miatt 3 év 2 hónap börtönbüntetésre, 200.000.- Ft pénzbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. R. J. III.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett rablás bűntette miatt 3 év 8 hónap börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. N. I. K. IV.r. vádlottat, bűnsegédként elkövetett rablás miatt 3 év 8 hónap börtönbüntetésre, 150.000.- Ft pénzbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Sz. Gy. Á. V.r. vádlottat társtettesként elkövetett rablás bűntette miatt 6 év börtönbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlottak és védőik enyhítésért illetve felmentésért fellebbezetek. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2007 februárjában az ügy egyik sértettjéhez a Berettyóújfaluban élő T. Gy-hez került tárolásra 23 karton, magyar adójeggyel ellátott cigaretta összesen 4.963.200.Ft értékben. Mivel korábban I.r. vádlottat V.r. vádlottal együtt cigarettacsempészés közben tetten érték az Ártándi Határátkelőhelyen, I.r. vádlott a kára megtérülése érdekében elhatározta, hogy megszerzi a sértettnél tárolt cigarettát. Ennek magvalósításához segítséget kért a többi vádlottól, akiknek cserébe a megszerzett cigarettából részesedést ígért. Hajdúszoboszlón béreltek egy kisbuszt, majd elindultak még másik 2 autóval Berettyóújfaluba. V.r. vádlott magához vett egy fekete símaszkot és az eljárás során nem azonosított fegyvernek látszó tárgyat is. I. II. és III.r. vádlott a környéken figyeltek, nehogy a sértett időközben hazamenjen. V.r. vádlott és két ismeretlen társa a kora esti órákban az udvaron keresztül a ház bejárati ajtajához értek, amikor ott szembetalálkoztak a sértett élettársával. V.r. vádlott kezében a fegyvernek látszó tárggyal felszólította az asszonyt a cigaretta átadására. A házban tartózkodott a sértett 17 hónapos kislánya és 12 éves unokaöccse, aki mobiltelefonon próbál segítséget kérni, azonban V.r. vádlott kikapta kezéből a telefont és eldobta. Az elkövetők a ház oldalsó részében megtalálták a cigarettát, bepakolták a kisbuszba. Amikor a pakolás végére értek, érkezett haza T. Gy. sértett, akire V.r. vádlott ráfogta a fegyvernek látszó tárgyat, visszaültette a gépkocsijába. A sértett ennek eleget tett, így a vádlottaknak sikerült az eltulajdonított cigarettát megtartani. A bűncselekménnyel okozott kárból 2.983.200.- Ft lefoglalás útján, míg további 220.000.- Ft egy karton helyszínen való hátrahagyásával megtérült. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla M. J.

Testi sértés bűntette

2015.03.09.

11:00

HATÁROZAT HIRDETÉS Az első fokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék 2014 októberében M. J. vádlottat testi sértés bűntette, testi sértés bűntettének kísérlete és rablás bűntettének kísérlete miatt, mint többszörös visszaesőt 10 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője részbeni felmentésért és enyhítésért fellebbezett. A 3

Információ:

bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott 2013 decemberében Mátészalkán ismerőseinél alkoholt fogyasztott. A délutáni órákban elhatározta, hogy az egyedül élő, időskorú N. Jné sértettet kirabolja. Az asszony korábban a házánál zöldséget és néha más terméket árusított, tőle a vádlott is vásárolt. A vádlott az arcára csuklyát húzott, a ház udvarára érve az áramot lekapcsolta, majd elrejtőzött. Az asszonynál volt F. Gné sértett is. N. Józsefné kiment a villanyórához, amikor szembetalálkozott a vádlottal. Az asszony kérdőre vonta a férfit, majd be akart menni a házba, azonban a vádlott az ajtóban pofon vágta, a ház folyosóján 10-12 alkalommal, ököllel arcon ütötte és közben pénzt követelt. Az asszony segítségül hívta testvérét, aki egy kalapáccsal a vádlott kezére sújtott. A vádlott elvette az idős F. Gné sértettől a kalapácsot és azzal nyakszirten ütötte. Bár a sértett feje erősen vérzett el tudott menekülni segítségért. Eközben a vádlott N. Jné sértettet a kalapáccsal többször megütötte, majd elmenekült. N. Jné sérülései 8 napon túl gyógyultak. A fejsérülései miatt közvetlen életveszélyes állapot alakult ki, melyet az időben végzett orvosi beavatkozás hárított el. F. Gné 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék II., Fő u. 70-78. 17.B.1284/2014

csalás

2015.03.09.

08.30

I.r. vádlott és 32 társa ellen a Központi Nyomozó Főügyészség emelt vádat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt. Kilenc személyt bűnszervezetben történt elkövetéssel is vádolnak. A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint a budapesti éjszakai életben a Red Palace nevű szórakozóhely üzemeltetőjeként ismertté vált I. rendű vádlott az 1990-es évek első felétől Budapesten egyre több vendéglátóipari tevékenységet folytató gazdasági társaságban szerezett érdekeltséget. Néhány év alatt – ismeretlen forrásból- több éttermet, sörözőt és ezeknek a szórakozóhelyeknek az üzemeltetési jogával rendelkező gazdasági társaságot szerzett meg. A vád szerint az I. r. vádlott arra törekedett, hogy az ebből származó bevételeit illegálisan növelje, ezért a szórakozóhelyen foglakoztatott alkalmazottak a vádlott utasítására és elsődlegesen II. r. és III. r. vádlott irányítása mellett nem tettek eleget számlaadási kötelezettségüknek. Rossz minőségű terméket értékesítettek magas árfekvésű minőségi termékként, továbbá a szolgáltatás valós értékéhez képest irreális összegű számlákat állítottak ki főleg a külföldi vendégeknek. Ekkoriban alakultak ki azok a módszerek, amely a vádbeli időszakban már gyakorlattá vált. Ilyen volt egyebek mellett a tényleges bevételek és kiadások nyomon követésére használt belső könyvelés vagy a bérköltségek minimalizálásának módszere is. E szerint az I.r. vádlott érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságok alkalmazottai a ténylegeshez képest lényegesen kisebb összegekre, illetve munkaidőre voltak bejelentve, ugyanakkor a forgalom függvényében adómentesen további juttatásokban részesültek, amelynek összegét az I. r. vádlott által kialakított elvek figyelembevételével az adott szórakozóhely üzletvezetője számolta és fizette ki. A vád szerint ugyancsak a fenti időszakban kezdte meg az I. r. vádlott annak a személyi körnek illetve a köztük lévő hierarchiának a kialakítását, akik egymással összehangoltan, alá-fölérendeltségben állva, szigorú feladatmegosztásban működve meghatározták a cégcsoport illegális tevékenysége során követendő szabályokat, ellenőrizték azok 4

végrehajtását, illetve alkalmanként szankcionálták az attól való eltérést. Ekkor már aktívan közreműködött a gazdasági társaságok működtetésében II. rendű, III. rendű, V. rendű, VIII. rendű, IX. rendű vádlott, az I.r. vádlott több családtagja, és VI. rendű vádlott is. Az I. rendű vádlott folyamatos terjeszkedésének következtében a 2000-es évek közepére több vendéglátóipari tevékenységet folytató gazdasági társaságban szerzett befolyást Budapesten, ezáltal legális, illetve esetenként illegális eszközökkel átvette több szórakozóhely, illetve több, a Hajógyári -sziget területén található vendéglátóipari egység üzemeltetését. A vádirat szerint az I.r. vádlott által irányított érdekkör jogellenes ténykedése magában foglalta a felderítés és a felelősségre vonás kockázatát ezért a szervezett elkövetői kör igyekezett minél jobb kapcsolatot kialakítani a hivatalos szervekkel annak érdekében, hogy időben értesüljenek a működésüket veszélyeztető körülményekről. A vád szerint I.r. vádlott egyik alkalmazottja útján már az 1990-es évek közepén korrupciós kapcsolatot épített ki a BRFK, illetve a BRFK V. Kerületi Rendőrkapitányságának állományába tartozó több, részben vezető beosztású rendőrrel, akik igyekeztek elérni, hogy az I. rendű vádlott érdekeltségébe tartozó szórakozóhelyeken lehetőség szerint ne legyenek hatósági ellenőrzések, ha pedig mégis ellenőrzésre kerül sor, azokról előre értesítsék az I. rendű vádlott érdekkörét. A vád szerint ellenőrzéseket tartattak a konkurens szórakozóhelyeken, vagy azok közvetlen környezetében igazoltattak, illetve esetenként közreműködtek a fizetni nem akaró vendégek tartozásainak behajtásában. Lehetőség szerint megpróbálták a feljelentés megtételéről lebeszélni a megkárosított külföldi vendégeket, ha pedig ez nem vezetett eredményre, a megtett feljelentést eltüntették. Az elkövetői kör több tagja illegális kapcsolatot tartott fent a különböző szakhatóságok dolgozóival annak érdekében, hogy a szórakozóhelyekre tervezett hatósági ellenőrzésekről időben értesüljenek, illetve a szórakozóhelyekkel kapcsolatos ügyintézés során kedvezőbb elbírálásban részesüljenek. A vádbeli időszakban 49 cégből álló cégcsoport alakult ki, mely cégek jelentős része, így a váddal érintett 16 gazdasági társaság is egy vagy több szórakozóhely üzemeltetését látta el. Más gazdasági társaságok így elsősorban a cégcsoport valamennyi gazdasági társaságának könyvelését ellátó Balance Times Kft. vagy az őrzés-védelemért felelős Bervaszolg Kft. és több más társaság a cégcsoport működéséhez szükséges logisztikai kisegítő tevékenységet végeztek. A vádirat szerint a cégcsoport fenntartott több, tényleges tevékenységet nem végző gazdasági társaságot is, amelyek elsődleges feladata az volt, hogy szükség esetén valamelyik szórakozóhely működési engedélyét átvegyék, ezzel biztosítva a szórakozóhelyek zökkenőmentes működtetését. Az I. rendű vádlott által ügyvédi segítséggel kialakított cégstruktúra a vád tárgyát képező időszakban úgy épült fel, hogy a cégcsoport 48 társasága két nagyobb és egy kisebb csoportra osztható a tulajdonosai háttér lapján. Az I. rendű vádlott által kialakított struktúra lehetőséget biztosított arra, hogy cégjogi szempontból a költségvetési csalási cselekmények megvalósításához használt gazdasági társaságok kizárólag többszörös áttételek útján legyenek az I. rendű vádlotthoz köthetők, aki azonban úgy határozta meg azok tulajdonosi szerkezetét, hogy a holding cégek tulajdonosai hozzá szorosan kötődő ezért könnyen irányítható, illetve befolyásolható családtagok legyenek. A gazdasági társaságok ügyvezetői az I. rendű vádlottnak lekötelezett, már hosszú ideje neki dolgozó, általa megbízhatónak tekintett személyek voltak. Az így kialakított céghálózat, illetve személyi összetétel tette lehetővé a vád tárgyát képező, bűnszervezetben megvalósított költségvetési csalási cselekmények elkövetését. A céghálózat tagjainak cégnyilvántartásban rögzített képviselete, illetve tulajdonosi háttere a tényleges működés során nem jelent meg, azt jelentősen módosította a bűnszervezet felépítése és annak működése során az alá-fölé rendeltségi viszonyok, illetve ellenőrzési jogkörök. Az ügyvezetők az irányításuk alatt álló gazdasági társaságok tényleges képviseletét, irányítását nem mindig látták el, feladatuk elsősorban a szükséges adminisztratív intézkedések végrehajtására terjedt ki. A tényleges irányítás helyett alkalmanként más, általuk nem képviselt gazdasági társaságok felett láttak el ellenőrzést, az I. r. vádlott rendelkezéseinek megfelelően. Az ügyvezetők tisztában voltak azzal, hogy az általuk képviselt gazdasági társaságok működése során milyen visszaéléseket követnek el. 5

A cégjogi szempontból különálló gazdasági társaságok a valóságban egyetlen, összefogott és autokratikus elvek mentén, I.r. vádlott által irányított gazdasági egységként működtek, amelyben az I. rendű vádlott vezető szerepe valamennyi érintett számára egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen volt. A cégcsoport működésére a nagyfokú szervezettség mellett a magas fokú konspiráció is jellemző volt, melynek érdekében szigorúan meghatározott feladatköröket alakítottak ki. Ennek egyrészt az volt a célja, hogy a bűnszervezetben a különböző feladatokat ellátó személyek számonkérésük esetén érdemben védekezhessenek azzal, hogy nem tudtak a mások által végzett tevékenységről, másrészt az, hogy a szervezet működésével lehetőség szerint kizárólag az I. rendű vádlott rendelkezzen teljes körű ismeretekkel. A vád szerint az i.r. vádlott egy személyben döntött arról is, hogy az adott gazdasági társaságnak ki lesz az ügyvezetője a bizalmasai közül, illetve arról is, hogy ki lesz a szórakozóhelyek korlátozott jogkörrel rendelkező ügyvezetője. A tényleges üzletvezetői feladatokat ellátó személy nem mindig volt azonos a NAV nyilvántartásában rögzített személlyel, mert a kinevezés feltétele elsődlegesen az I. rendű vádlott szimpátiája, illetve a hozzá való lojalitás volt, azonban nem minden üzletvezető felelt meg a feladat ellátáshoz szükséges jogszabályi feltételeknek, így nyilvántartásba vételükre nem minden esetben kerülhetett sor. I.r. vádlott az ügymenet biztosítása érdekében rendszeresen megbeszélést tartott az ügyvezetőkkel és az üzletvezetőkkel, ahol egyebek mellett az is elhangzott, hogy az üzletvezetők milyen elvek mentén tartsák nyilván a bevételeket. Az üzletvezetők az ellenkező utasításig az ott elhangzottaknak megfelelően voltak kötelesek eljárni, s ha nem tartották be az előírásokat, úgy az ellenőrzést végző IV. rendű vádlott jogosult volt őket fizetéselvonással büntetni. A belső utasítások betartását a IV. rendű vádlott mellett II. rendű és III. rendű vádlott ellenőrizte az általuk képviselt társaságoknál. A vád szerint annak meghatározása, hogy az adott időszakban gazdasági társaságokra lebontva mekkora összeget szükséges bevételként a pénztárgépben nyilvántartani, V. rendű, VI. rendű, valamint VII. rendű vádlott feladata volt. A vád szerint az I.r. vádlott által létrehozott és irányított bűnszervezet szigorú hierarchiára épült, amelyben az I. rendű vádlott alatt közvetlenül II. rendű, III. rendű, IV. rendű, V. rendű, VI. rendű és VII. rendű vádlottak álltak. Őket követte a hierarchiában VIII. rendű és IX. rendű vádlott, majd a rangsor következő szintjén a gazdasági társaságok által üzemeltetett szórakozóhelyek tényleges irányítását ellátó üzletvezetők következtek. A II. rendű, III. rendű, V. rendű és VI. rendű vádlottak folyamatosan ellenőrizték egymást, valamint a rangsorban alattuk álló személyeket, azonban felettük mind a kiadások mind a bevételek tekintetében szinte korlátlan ellenőrzési jogosultsággal rendelkezett IV. rendű vádlott, aki szintén jogosult volt az üzletvezetők ellenőrzésére is. A konspiráció elősegítése érdekében a fenti személyek közül II. rendű, a III. rendű a IV. rendű, a VIII. rendű és a IX. rendű vádlottaktól elkülönülve tevékenykedett VII. rendű vádlott, akinek feladata az V. és VI. rendű vádlottak támogatásával a minimálisan szükséges bevételek meghatározása mellett annak biztosítása volt, hogy az adóhatóság ellenőrzései során ne lepleződjön le a cégcsoportban folytatott bevétel eltitkolás. A fenti hierarchiát I. rendű vádlott irányította. A vád szerint az I:, II., III., IV. V., VI. és VII. rendű vádlottak tudtak a cégcsoporton belüli nagymértékű bevétel eltitkolásról, tervszerűen és összehangoltan törekedtek a költségvetési csalási cselekmények megvalósítására, annak végrehajtási módjában is előre megállapodtak. A jogtalan vagyoni hátránnyal elért bevételek a bűnszervezet vezetőjeként ténykedő I.r. vádlotthoz kerültek, aki azzal szabadon rendelkezett. A jelen ügyben érintett üzletvezetők tudtak arról, hogy az általuk irányított szórakozóhely bevételeinek egy részét eltitkolják, valamit arról is, hogy a költségeinek egy részét – különösen a bérköltségeket, illegálisan fizetik ki, ennek ellenére a költségvetési csalási cselekményekhez szándékosan segítséget nyújtottak. A vádirat hosszasan részletezi a vádlottak által elkövetett egyes cselekményeket. A Központi nyomozó Főügyészség I.r. vádlottat felbujtóként, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével, 2 rendbeli felbujtóként, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével, 6

felbujtóként, jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével és 16 rendbeli felbujtóként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja. A következő tárgyaláson a bizonyítási eljárás folytatódik. PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Pécsi Törvényszék (7623 Pécs, Rákóczi u. 34.) fsz.II. tárgyalóterem

K. J. és két társa

különösen nagy értékre, üzletszerűen elkövetett 2015. orgazdaság bűntette és más 03.09. bűncselekmények

9.00

A vádirat szerint - röviden - K.J. I. r. vádlott ismeretlen személyektől lopásból származó, ép gépkocsikat vásárolt jóval a jármű piaci értéke alatt, azokat szétszerelte, majd alkatrészként értékesítette, megélhetését ily módon biztosította, tudva, hogy a járművek bűncselekmény elkövetéséből származnak. Tevékenységéhez raktárhelyiséget bérelt. Így az összesen 19 darab gépkocsi vonatkozásában a bűncselekményt 82.011.000 forint értékre követte el, melyből a nyomozás során csupán 7.857.600 forint térült meg. K.J. I. r. vádlott 2009 vagy 2010. évben K.Z. sértettől, 2011. évben Gy. T. sértettől sérült, de üzemképes gépkocsikat javítás érdekében vett át, azonban azokat alkatrészeikre szétbontotta, és így tovább értékesítette, azokkal sajátjaként rendelkezett. Az ügyészség folytatólagosan, üzletszerűen, különösen nagy értékre elkövetett orgazdaság bűntettével, nagyobb értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntettével és más bűncselekmények elkövetésével vádolja az I.r. vádlottat. K. T. II.r. vádlott a ténylegesen általa használt, a Lombard Lízing Zrt. tulajdonában lévő, de az élettársa által üzemben tartott Skoda Fabia gépkocsi esedékes díjait fizetni nem tudta, ezért közvetítőn keresztül kapcsolatba lépett K.J. I.r. vádlottal annak érdekében, hogy a fizetési kötelezettségétől megszabaduljon. K.J. I.r. vádlott - az akkori piaci értékén 1.400.000 forintot érő - járművet tőle 100.000 forintért megvásárolta, annak indító kulcsait a II.r. vádlott neki átadta. K.J. I. r. vádlott a gépkocsit szétbontotta és annak alkatrészeit értékesítette. K.T. II.r. vádlottat az ügyészség sikkasztás bűntettével vádolja. H. G. III. r. vádlott segítséget nyújtott K. J. I.r. vádlottnak bűncselekmények elkövetéséhez, miután K.J. I.r. vádlott segítséget kért tőle két gépkocsi hatékonyabb, gyorsabb szétszereléséhez. A III.r. vádlott tudott arról, hogy a gépkocsik bűncselekményből származnak, őt az ügyészség bűnpártolás vétségével vádolja. Információ:

A bíróság folytatja a bizonyítási eljárást. Dr. Sebestyén Ágnes Sajtószóvivő +36- 30-6566-710 [email protected]

7

2015.03.10. (KEDD) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla P. L.

Információ:

Emberölés bűntette

09:00

2015.03.10.

Az első fokon eljárt Miskolci Törvényszék 2014 októberében P. L. vádlottat emberölés bűntettének kísérlete és zaklatás vétsége miatt 7 év fegyházbüntetésre, 7 év közügyektől eltiltásra és 5 év járművezetéstől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban a büntetés 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen a vádlott és védője jelentett be fellebbezést téves minősítés, illetve enyhítés érdekében. A bíróság által megállapított tényállás szerint P. L: vádlott és H. T. G. sértett évek óta ismerték egymást Kazincbarcikán. A sértett külföldi munkavégzés lehetőségét ajánlotta fel a vádlottnak, aki érdeklődött a lehetőség iránt. Az ezzel kapcsolatos beszélgetések során ismerkedett meg a vádlott a sértett feleségével és annak testvérével, O. É-vel, több alkalommal együtt szórakoztak. O. É. ebben az időszakban kölcsönkért és kapott 25.000.- forintot testvérétől és a vádlottól 10.000.forintot, amit határidőre nem fizetett vissza. A sértettet ez bosszantotta, mert a pénzét nem kapta vissza, ugyanakkor tudta, hogy O. É. szórakozni jár a vádlottal. P. L. vádlott 2013 májusában külföldre utazott dolgozni. A sértett ekkor úgy gondolta, hogy ha felfedi a vádlott és O. É. közötti viszonyt a vádlott felesége előtt, akkor hamarabb juthat a pénzéhez. A vádlott felesége kérdőre vonta férjét, aki mindent tagadott, majd hazajött külföldről, hogy tisztázza a helyzetet feleségével. Ez azonban nem vezetett eredményre. Ezen felindulva a sértetteteket kereste meg a helyzet rendezése érdekében. H. T. G. és élettársa lakása előtt trágár kijelentéseket kiabált, majd telefonon 39 alkalommal és személyesen többször kereste, megöléssel fenyegette rendszeresen háborgatta a sértetteket azért, hogy rábírja őket, hogy a felesége előtt vonják vissza hűtlenségével kapcsolatos állításaikat. A sértettek feljelentést tettek zaklatás vétsége miatt a vádlott ellen, aki a rendőrség épületéből távozó sértetteket néhány utcával távolabb személygépkocsijával elütötte. A vádlott ekkor megállt, kiszállt a gépkocsiból és késsel a kezében üldözni kezdte a földről felkelő és menekülő H. T. G. sértettet, majd utána dobta a kést. Amikor a helyszínen már hallani lehetett a kiérkező rendőrségi autó szirénáját, a vádlott felvette a kést és elhajtott a helyszínről a Kazincbarcikai Rendőrkapitányság épületéhez, ahol őrizetbe vették. H. T. G. sértettnek 8 napon belül, élettársának viszont 8 napon túl gyógyuló sérülései keletkeztek az ütközés miatt. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla P. K.

Testi sértés bűntette

2015.03.10.

11:00

8

Információ:

Az első fokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék 2014 októberében P. K. vádlottat testi sértés bűntette miatt 3 év 6 hónap börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban büntetése 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére súlyosításért, a vádlott és védője felmentésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint P. K. 2012 novemberében Fehérgyarmaton egy presszóból távozva a kerítés mellett beszélgető házaspár hölgy tagját véletlenül meglökte. A férj, P. L. sértett ezt szóvá tette. A két férfi szóváltásba keveredett, majd a sértett a már úttesten haladó vádlott után ment. Amikor utolérte, a vádlott szembe fordult a sértettel és ököllel megütötte a férfit. P. L. az ütéstől hanyatt esett, fejét az aszfaltozott úttestbe ütötte és azonnal elveszítette az eszméletét. A vádlott elmenekült a helyszínről. A sértett a gondos orvosi kezelés és kórházi ápolás ellenére 2013 márciusában elhunyt. Halálát koponyatörés és annak szövődményei okozták, amelyek ok-okozati összefüggésben álltak a vádlott által elkövetett bántalmazással. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla P. T. I. + 5 fő

Hivatali visszaélés bűntette

2015.03.10.

11:00

Az első fokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék 2013 decemberében P. T. I. I.r. vádlottat hivatali visszaélés bűntette, befolyással üzérkedés bűntette miatt 3 év 6 hónap börtönbüntetésre, 4 év közügyektől eltiltásra és 30.000.- forint vagyonelkobzásra ítélte. A vádlott büntetése 2/3 részének letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. M. Zs. II.r. vádlottat felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés miatt 10 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. S. T. III.r. vádlottat felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés miatt 150.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. R. Cs. IV.r. vádlottat vesztegetés bűntette miatt 2 év próbaidőre felfüggesztett 1 év börtönbüntetésre ítélte Dr. N. Sz. F. V.r. vádlottat felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés büntette miatt 300.000.- forint pénzbüntetésre ítélte. Sz. G. VI.r. vádlottat vesztegetés bűntette miatt 2 év próbaidőre felfüggesztett 1 év börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést I.r. és V.r. vádlottak terhére eltérő minősítésért és súlyosításért. A vádlottak és védőik felmentésért illetve enyhítésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint I.r. vádlott 2003 júliusa és 2011 júliusa között a Debreceni Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályán dolgozott rendőrfőtörzsőrmesterként. Szolgálatteljesítés során, szolgálati ügyben, kötelességének teljesítésével összefüggésben volt jogosult a rendelkezésére álló nyilvántartásokba betekinteni. 2009 októberében II.r. vádlottól ismerőse kért és kapott kölcsön 200.000.forintot. A férfi azonban időközben elköltözött és a kölcsönt huzamosabb ideig nem adta meg. II.r. vádlott 2010 novemberében megkérte barátját, I.r. vádlottat, hogy a nyilvántartásokból állapítsa meg az adósa személyes adatait, elérhetőségét. I.r. vádlott a kérésnek eleget tett és közölte II.r. vádlottal az adós személyes adatait, lakcímét. I.r. vádlott jogtalan előnyben részesítette II.r. vádlottat, aki ennek köszönhetően kapta vissza az általa kölcsönadott összeget. 2010 év végén – 2011 elején II.r. vádlott az egyik debreceni edzőterembe járt, ahol felfigyelt egy számára vonzó hölgyre, akinek azonban a nevét sem tudta. II.r. vádlott szeretett volna a hölggyel megismerkedni, 9

Információ:

ezért arra kérte I.r. vádlottat, hogy állapítsa meg a hölgy autójának forgalmi rendszáma alapján a nő nevét és személyi adatait. I.r. vádlott ezt megtette. A rendőrségi rendszerből megszerezte a kért adatokat és közölte II.r. vádlottal, hogy a barátja megismerkedhessen a hölggyel. 2010 decemberében S. T. III.r. vádlottól egy ismerőse 200.000.- forintot kért és kapott kölcsön. A férfi azonban egy hónap után sem fizette vissza a kölcsönt és se telefonon nem volt elérhető illetve bejelentett lakcímén sem tartózkodott. I.r. vádlott III.r. vádlott kérésére a központi nyilvántartásból lekérte az adós személyes adatait, nyilvántartott lakcímét és fényképét. R. Cs. IV.r. vádlott gépkocsijával 2010 áprilisában gyorshajtást követett el Debrecenben, ezért 45.000.- forint közigazgatási bírságot szabtak ki rá. Mivel IV. r. vádlott a bírságot nem fizette meg, az ügy a debreceni önkormányzat adóügyi osztályára került behajtásra. IV.r. vádlott 45.000.- forintot meg nem haladó összeget adott át I.r. vádlottnak, aki azt állította, hogy az ügyében eljáró hivatalos személyt megvesztegeti, hogy kedvezően bírálja el az ügyet. 2011 februárjában IV.r. vádlott az autójára foglalási jegyzőkönyvet kapott a hatóságtól. Emiatt újra felvette a kapcsolatot I.r. vádlottal, aki újra megígérte, hogy segít elintézni az ügyet. Azonban I.r. vádlott sem ezt megelőzően, sem ezt követően nem vette fel a kapcsolatot a polgármesteri hivatal egyik dolgozójával sem. 2011 februárjában Nagykálló belterületén Sz. T. ittas állapotban lesodródott autójával az útról és elütötte S. Jnét és S. A-t, akik a helyszínen életüket vesztették. A balesetet okozó férfi a helyszínről elmenekült. V. r. vádlott ügyvédi praxisából fakadóan elhatározta, hogy felkeresi a sértettek hozzátartozóit, hogy ügyvédi szolgálatait ajánlja, meghatalmazást kapjon a büntető ügyben a sértetti képviseletre. V.r. vádlott és I.r. vádlott évek óta barátok voltak. Ezért megkérte I.r. vádlottat, hogy a központi nyilvántartásból szerezze meg a sértettek személyes adatait. A sértettek örökösei 2011 februárjában meghatalmazták V.r. vádlottat képviseletük ellátására. 2011 februárjában Sz. G. VI.r. vádlott személygépkocsijával Debrecen felől Polgár felé haladva az autópályán megengedett 130km/h legnagyobb sebesség helyett 206 km/h-s sebességgel közlekedett. Észlelte, hogy a rendőrök sebességmérést végeznek és gyanította, hogy gyorshajtását megállapították. Ezért megkereste I.r. vádlottat, hogy nézzen utána a dolognak és annak, hogy mit lehet tenni ebben az ügyben. I.r. vádlott egy kollégáját megtévesztve megtudakolta, hogy 175 km/h-s sebességtúllépésnél milyen összegű bírság várható. Majd felhívta VI. r. vádlottat, és 60.000.- forintban jelölte meg az összeget, de ha VI.r. vádlott azonnal visszamegy, akkor a fele összegben letudhatja a bírságot. Nem sokkal később azt mondta VI.r. vádlottnak, hogy a bírság elkerülése érdekében megvesztegeti a hivatalos személyt, akik mentesítik a VI.r. vádlottat a joghátrány alól. 30.000.- forintot kért és kapott erre a célra. I.r. vádlott semmilyen módon nem vesztegetett meg senkit az ügyben. 2011 márciusában a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság 90.000.- Ft közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte VI.r. vádlottat. A vádlottak az utolsó szó jogán szólnak. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla B. S. Sz.

Testi sértés bűntette

2015.03.10.

13:30

10

Információ:

Az első fokon eljárt Egri Törvényszék 2014 novemberében B. S. Sz. vádlottat testi sértés bűntettének kísérlete, garázdaság bűntette miatt, mint különös visszaesőt 4 év börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban a büntetése 3/4 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen a vádlott enyhítésért, védője felmentésért fellebbezett. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2013 májusában a vádlott Kál településen ittas állapotban, minden előzmény nélkül egy durván élezett bozótvágó késsel hadonászva kergette a majálisról hazafelé tartó embereket, akikben a cselekmény riadalmat keltett. Az utcai zajra felfigyelt B. K. sértett és kiment az utcára. A vádlott a tömeg irányába haladó sértett felé szaladt, majd futás közben a kezében lévő bozótvágó késsel a sértett feje, nyaka felé sújtott. A sértett ösztönösen elhajolt, így sérülése nem keletkezett. A vádlott ezt követően tovább futott, majd az utca másik oldalán álló emberek közül kiszemelte K. M. R. sértettet, akinek azt kiabálta, „most megöllek!”. A férfi az ölében lévő kisgyermeket átadta a párjának és a vádlott elől futásnak eredt. A vádlott egy ideig üldözte, majd visszafordult és azt kiabálta” Én vagyok a menő, mindenki fél tőlem!”. A bozótvágó kés alkalmas volt arra, hogy akár halálos kivérzéssel járó sérülést okozzon. A vádlott tagadta bűnösségét. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék II., Fő u. 70-78. 42.kb.393/2013

előljárói intézkedés 2015.03.10. elmulasztása

09.00

A 2006-os őszi események kapcsán 14 egykori, illetve jelenleg is állományban lévő rendőrrel szemben emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya. Az ügyészség tizenöt vádpontban részletezi a vád tárgyává tett cselekményeket, melyek kapcsán különféle bűncselekmények elkövetését rója az egyes vádlottak terhére. A vádirat rögzíti, hogy 2006. szeptember 17-én este Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök öszödi beszédének nyilvánosságra kerülését követően néhányan gyülekezni kezdtek a Kossuth téren. A kezdetben nyugodt tüntetők – a résztvevők számának növekedésével - mind hangosabbak lettek, a kormányt és a rendőrséget szidalmazva új választások kiírását követelték, majd az ezerfősre nőtt tömeg átszakította a Parlament előtti lánckorlátot. Miután a tömeg egyre nőtt, újabb rendőri egységeket vezényeltek a helyszínre, s a rendőri vezetők - a megyei rendőr-főkapitányságok ügyeletének bevonásával intézkedtek a vidéki rendőrök fővárosba rendelésére is. Másnap, szeptember 18-án este a több ezresre nőtt tömeg a Parlament köré vont kordont benyomta, majd a tüntetők egy csoportja átment az MTV székháza elé, mert be akarták olvastatni a petíciójukat. Miután nem sikerült elérniük, hogy az MTV illetékes képviselőjével tárgyaljanak, a Kossuth térről több ezres támogató tömeg érkezett hozzájuk. A vád szerint a tüntetők közül egy néhány száz fős tömeg kövekkel dobálta a székház épületét, s nemcsak a székházat, hanem az épület védelmére rendelt, a főbejárat előtti lépcsősoron sorfalszolgálatot teljesítő Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századát is megtámadták. Kövekkel, üvegekkel, különféle tárgyakkal dobálták őket. A támadás folytán 60 rendőr megsérült, köztük olyanok, akiknek nem volt bevetési sisakja vagy pajzsa. Ezt egyébként a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századának parancsnoka korábban jelezte az V. rendű vádlottnak - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat műveletirányítói beosztásából eredően a század elöljárója 11

volt - aki a jelentést tudomásul vette, a hiányok pótlására azonban ¨bár arra módja lett volna, és védőfelszerelések is rendelkezésre álltak” mégsem intézkedett. Az V. r. vádlottat ennek kapcsán 2 rb. elöljárói gondoskodás elmulasztásának bűntettével vádolják. A vádirat kitér arra is, hogy késő éjszakára már kemény összecsapás volt a rendőrség és a tüntetők között. Az egyre jobban kiszélesedő támadás miatt - Budapest rendőr-főkapitánya - II. r. vádlott a IV. r. vádlottat az épület és környéke helyszínparancsnokául jelölte ki, aki azonban e feladatát nem volt képes ellátni: az akadályozó körülményekről elöljáróinak nem tett jelentést, nem végezte el a rendelkezésére álló erők és eszközök számbavételét, így nem mérte fel a feladatba bevont rendőri erők nagyságát és felállítási helyét, illetve azokét sem, amelyeket erősítésként be lehetett volna vonni. Nem ismerte a székházba vezényelt rendőri erők parancsnokait, velük kapcsolatot nem keresett, a védendő épület sajátosságainak megismerése érdekében nem vette fel a kapcsolatot a biztonsági szolgálattal sem. A II. r. vádlottól kapott paranccsal szemben a székházba vezényelt rendőri köteléket nem irányította, nem koordinálta, így az alegységek szervezetlenül igyekeztek részt venni a székház védelmében. Mindezek alapján az ügyészség a IV. r. vádlott ellen parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenség bűntette miatt emelt vádat. A vád szerint a II. rendű vádlott a televízió által sugárzott képekből, a rádióforgalmazásokból és a rendőri jelentésekből a székháznál, illetőleg a székházban történt eseményekről tudta, hogy a rendőri egységek irányítatlansága miatt teljes káosz alakult ki. A II. r. vádlott annak ismeretében, hogy az általa a székház védelmére rendelt rendőri egységek irányítására kijelölt helyszínparancsnok az ebből fakadó feladatait nem gyakorolja, elöljárói kötelmét megszegve eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a IV. r. vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, a megtett intézkedések ismertetésére, vagy azok elmaradása okainak feltárására. G. Péter rendőr vezérőrnagy - bár tudta, hogy az MTV székházhoz vezényelt egyes rendőri alegységek a konkrét helyzetekben saját belátásaik szerint szervezték a védekezést, adtak utasítást alárendeltjeiknek -, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltására és a rendőri erőket összefogni képes rendőr helyszínparancsnokként való kijelölésére. A vád szerint mulasztása következményeként – mert a helyszínparancsnoki intézkedések elmaradásával a helyszínre vezényelt rendőri kötelékek túlnyomórészt felmorzsolódtak – több rendőr megsérült, a szolgálatra jelentős hátrány következett be. Mindezek miatt az ügyészség elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja a II. r. vádlottat. A vád szerint - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat egykori parancsnoka - III. r. vádlott az MTV-székház 2006. szeptember 18-i „ostromakor” a rendőri erők, technikai eszközök igénybevételére vonatkozó késedelmes jelentések miatt elöljárói kötelességét megszegve az eseményt követően nem intézkedett mulasztó alárendeltjeinek felelőssége vonására, a jelentéstétel elmaradása okainak feltárására. Ha a jelentések kellő időben megtörténnek volna, a III. r. vádlott a bevetési állomány riadóztatására már korábban intézkedhet, így akár meg is előzhette volna, hogy az események nemcsak időben, de mértékükben se váljanak a bekövetkezettekkel azonossá. Mivel az ilyen rendkívüli helyzetben a jelentéstétel elmulasztása katonai bűncselekmény elkövetésének gyanúját veti fel – amely a III. r. vádlott mulasztásával minden jogkövetkezmény nélkül maradt -, így az ügyészség a III. r. vádlottat emiatt elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja. Egy másik vádpontban azt részletezi az ügyészség, hogy a volt országos rendőrfőkapitány vizsgálóbizottságokat hozott létre a rendőri intézkedések komplex kivizsgálására, azonban a vizsgálóbizottságok jelentéseiben megfogalmazott megállapítások ellenére – két kivétellel – elmulasztotta a felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását, nem intézkedett a jelentésekben megjelölt tárgykörökben parancsnoki tényfeltáró vizsgálat lefolytatására, így a személyi felelősségre vonások elmaradásaival a szolgálat rendjét és érdekeit jelentősen sértette. Mulasztása különösen súlyos a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századával történtek, az „Ignácz” és „Árvai - jelentések”, illetve a IV. r. vádlottal szemben elrendelt fegyelmi eljárásban végzett meghallgatások adatai tekintetében, hiszen az időben lefolytatott parancsnoki vizsgálat akár katonai bűncselekmény megalapozott gyanúját is feltárhatta volna. 12

A vádhatóság egy másik vádpontban arra tér ki, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálat állományába tartozók közül - a törvényi előírás és annak ellenére, hogy az I. r. vádlott 2006. október 23-a előtt kifejezett és egyértelmű utasítást adott az azonosító jelvények kötelező viselésére - 2006. október 23-án senki nem viselte a szolgálati azonosító jelvényt. A magasabb rendőri parancsnokoknak emellett határozott utasítást adott, gondoskodjanak, hogy az állomány viselje a szolgálati azonosító jelvényeket. Miután a parancs ellenére a REBISZ állománya a bevetési ruházaton nem viselt szolgálati azonosító jelvényt, az I. r. vádlott – bár erről tudomást szerzett -, a parancs érvényesülésének elmulasztása miatt nem intézkedett a parancsnokok felelősségre vonására. Annak ellenére, hogy az eseményeket követően a közvélemény különféle híradásokon keresztül kifogásolta és sérelmezte a szolgálati jelvények bevetési öltözeten való viselésének hiányát, és ezáltal a rendőrök azonosíthatatlanságát, az I. r. vádlott azt is eltűrte, hogy a REBISZ parancsnoka e tárgykörben érdemi tényfeltáró vizsgálatot nem rendelt el, és senkivel szemben nem kezdeményezett felelősségre vonást. Az I. r. vádlott e mulasztásai a szolgálatra jelentős hátránnyal jártak, ezért a fentiek miatt 2 rb. elöljárói intézkedés elmulasztásnak bűntette a vád dr. B. László nyugállományú rendőr altábornagy ellen. A vád szerint a III. r. vádlott az utasítást figyelmen kívül hagyva a szolgálati jelvények viselésének elmaradása tárgykörben érdemi vizsgálatot nem rendelt el. Azzal, hogy eltűrte, hogy a bevetésben részt vettek ruházatukon az országos rendőrfőkapitány utasítása ellenére nem viselték az ünnepnapon a szolgálati jelvényt, az erre vonatkozó érdemi tényfeltáró vizsgálat és az esetleges felelősségre vonás elmaradása nemcsak a szolgálati, de a közérdek jelentős hátrányát idézte elő. A vádhatóság egy másik vádpontban azt rója fel, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálatnál azokban az ügyekben, amelyekben a gyanúsítotti idézést ugyan kibocsátották, de a nyomozás később megszüntetésre került, fegyelmi eljárás elrendelésére intézkedések nem történtek. Fegyelmi eljárás elrendelésére csak azon 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatos esetekben került sor, amelyekben az eljáró ügyészség a vádemelésről tájékoztatta a katonai szervezetet. A következő vádpont a 2006. október 23-án használt kényszerítő eszközök kapcsán megállapítja, hogy a csapatszolgálati feladatok során használt kényszerítőeszközökről (gumilövedék, könnygázgránát) nem készültek külön rendőri jelentések, azok alkalmazásáról az érintett időben meghatározott feladatokban részt vett osztályok vezetői tettek említést. A csupán eseményleírást tartalmazó jelentések nem tartalmazták a kényszerítőeszközök igénybe vételének okait és az egyes helyszíneken bevetett eszközök mennyisége részleteit, így - külön jelentések hiányában - igénybevételük jogszerűségének, szakszerűségének, illetve arányosságának parancsnoki kivizsgálására sem kerülhetett sor. A vád szerint a III. r. vádlott a kényszerítőeszközök használata, alkalmazásuk körülményei, az egyes helyszeneken felhasznált gumilövedékek, könnygázgránátok mennyisége, a feladat végrehajtáshoz igazodó arányosság tárgyában nem indított vizsgálatot, így utóbb azok alkalmazásának jog-és szakszerűsége már egyáltalán nem, vagy nehezen igazolható. Különösen fontos lett volna ennek vizsgálata a Károly körúton végrehajtott lovasroham vonatkozásában, amellyel kapcsolatban számos ellentmondás folytán utóbb nem állapítható meg, hogy ki, milyen indok és adatok birtokában adott utasítást e speciális kényszerítőeszköz alkalmazására, az mennyiben volt megalapozott és indokolt. Éppen ezért abban a kérdésben sem lehet állást foglalni, felmerül-e ezzel kapcsolatban bárkinek is a büntetőjogi felelőssége. Az ügyészség a fentiek alapján a rendőr vezérőrnagy III. r. vádlott ellen 4 rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt emelt vádat. Az ügyészség a fentieken túlmenően 10 vádpontban 10 - 2006. szeptember 19-21 között történt - eset kapcsán emelt vádat elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt egyes parancsnokok ellen, akik nem akadályozták meg alárendeltjeik bántalmazó magatartását, illetve utóbb nem jelentették azt. A vád szerint mulasztásaikkal a szolgálati és fegyelmi rendet sértették, beosztottaikban azt a képzetet erősítették, hogy a jogellenes cselekményeket észlelő elöljárók a törvényes eljárás mellőzésével és a törvénytelen 13

módszerekkel egyetértenek, ezáltal a jogsértő cselekmények jogkövetkezmények nélkül maradhatnak, ami megalapozhatja annak reális veszélyét, hogy jövőbeni csapaterős tevékenységük során hasonló jogellenes intézkedést hajtanak végre. E tényállások alapján az ügyészség a VI. r. vádlott, a VII. r. vádlott, a VIII. r. vádlott, a IX. r. vádlott, a X. r. vádlott, a XI. r. vádlott, a XII. r. vádlott, a XIII. r. vádlott és a XIV. r. vádlott ellen elöljárói intézkedés elmulasztásának büntette miatt emelt vádat. A Központi Nyomozó Főügyészség a vádiratban indítványozta, hogy a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa az I-VI. és VIII-XIII. r. vádlottakat - a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli előzetes mentesítés mellett - felfüggesztett szabadságvesztésre, míg a VII. és XIV. r. vádlottakat pénzbüntetésre ítélje. A főbüntetések mellett a IV., a VII., a XII. valamint a XIII. r vádlottak esetében indítványozta, hogy katonai mellékbüntetésül rendfokozatban visszavetést is alkalmazzon. A következő tárgyalásokon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék II. 36. 12 B.794/2010

sikkasztás bűntette

2015.03.10.

08.30

Az úgynevezett brókerügy azt követően került ismét a Fővárosi Bíróság elé, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a 2010. május 27-én kihirdetett végzésében a különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt a vádlottak ellen indított büntetőügyben hatályon kívül helyezte az I. r. vádlott és 17 társa vonatkozásában a Fővárosi Bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. (A büntetőügy további hat vádlottja esetében az első fokú ítélet jogerőre emelkedett.) A 2010. december 1-jén kezdődött megismételt eljárásban tehát összesen tizennyolcan ülnek a vádlottak padján, akikkel kapcsolatban a Fővárosi Bíróság a 2008. augusztus 28-án kihirdetett első fokú ítéletében a következőképpen döntött: Az I. r. vádlottat különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és közokirat-hamisítás bűntette miatt halmazati büntetésül 8 év börtönbüntetésre, 10 év közügyektől eltiltásra és a befektetési szolgáltatói tevékenységtől, mint foglalkozástól 10 év eltiltásra, valamint 229 998 227 forint vagyonelkobzásra ítélte. A II. r. vádlottat bűnsegédként, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette, bűnsegédként folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és pénzmosás bűntette miatt halmazati büntetésül 5 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és a gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra, valamint 176 870 000 forint, valamint a B. cégcsoportban birtokolt üzletrészének vagyonelkobzására ítélte. A III. r. vádlottat az ellene bűnsegédként különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. A IV. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás vétsége miatt 2 év - végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztettfogházbüntetésre és a B. cégcsoportban birtokolt üzletrészének vagyonelkobzására ítélte. Az V. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás vétsége és jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntette miatt 1 év 8 hónap börtönbüntetésre és 59 219 200 forint vagyonelkobzásra ítélte. A VI. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás vétsége miatt 1 év 6 hónap - 3 év próbaidőre felfüggesztett- fogházbüntetésre ítélte. A VII. r. vádlottat különösen jelentős értékre folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt halmazati büntetésül 3 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra, 150 000 000 forint vagyonelkobzásra és a gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra ítélte. A bíróság ugyanakkor felmentette a vesztegetést állítva elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntette miatt emelt vád alól. 14

A VIII. r. vádlottat orgazdaság bűntette miatt 1év, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, és egyben előzetes mentesítésben részesítette. A IX. r. vádlottat különösen nagy értékre folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt 3 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra, valamint 58 551 604 forint vagyonelkobzásra ítélte. A X. r. vádlottat jelentős értékre, folytatólagosan, üzletszerűen, elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év 6 hónap, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre, gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól eltiltásra és 30 000 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A vádlottat jelentős értékre, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év 2 hónap, 3 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre és 40 000000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XII. r. vádlottat jelentős értékre, folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év, 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 6 000000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XIII. r. vádlottat hivatalos személy által, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntette, valamint gazdálkodó szervezet dolgozója által üzletszerűen, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette miatt halmazati büntetésül 2 év, 4 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 320 000 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XVI. r. vádlottat magánokirat-hamisítás vétsége és bűnpártolás vétsége miatt halmazati büntetésül 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy egy napi tétel összege 3000 forint. Az így kiszabott 600 000 forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén napi tételenként kell 1-1 napi szabadságvesztésre átváltoztatni. A XIX. r. vádlottat bűnpártolás bűntette és társtettesként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt halmazati büntetésül 1 év 4 hónap, 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 30 000 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XX. r. vádlottat különösen nagy értékre elkövetett orgazdaság bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és 198 800 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XXIII. r. vádlottat bűnsegédként, különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, bűnsegédként folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és különösen nagy értéket meghaladó folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntette miatt halmazati büntetésül 4 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra, gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra és 626 227 858 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XXIV. r. vádlottat a különösen nagy értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Az első fokú bíróság a sértett magánfelek bejelentett polgári jogi igényeit a törvény egyéb útjára utasította. A Fővárosi Ítélőtábla a hatályon kívül helyező végzése indoklásakor előrebocsátotta, hogy a büntetőügy több szempontból is egyedinek mondható: az elmúlt húsz éveben a terjedelmet és a kárértékét tekintve ehhez fogható eljárás nem indult és nem folyt Magyarországon. Csak az alapügy nyomozati iratai több száz kötetet tesznek ki: maga a nyomozás anyaga 115 kötet, melyhez 182 kötet melléklet, és ugyancsak százas nagyságrendben ügyféldossziék sokasága társul. Jelentős a további nyolc, ide egyesített ügy nyomozati anyaga, és nem elhanyagolhatóak a szakértői vélemények sem. A nyomozati anyag áttanulmányozása, részletekben és összességükben való átlátása, a bizonyítás megtervezése és lefolytatása rendkívüli terhet rótt az elsőfokon eljáró bíróságra, mely igyekezett maximálisan eleget tenni a feladatának, ez azonban nem sikerült maradéktalanul. A Fővárosi Ítélőtábla az első fokú döntést részben megalapozatlanság, részben eljárási hibák, illetve az indokolási kötelezettség elmulasztása miatt helyezte hatályon kívül. A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet hatályon kívül helyező határozatában kimondta, hogy a megismételt eljárás során elsőként azt kell tisztázni, hogy mi képezi a vád tárgyát, azaz, hogy mely konkrét vádlotti magatartások azok, amelyekhez büntetőjogi 15

következmény fűzhető, s ez milyen minősítést von maga után. Rámutatott továbbá arra is, hogy az alapvád és a minősítés esetleges megváltoztatása az I. r. vádlott esetében újabb kiadatási eljárást tehet szükségessé, továbbá, tekintettel arra, hogy az eddigi szakértői bizonyítás a sikkasztás tekintetében folyt, ezért az alapvád megváltozása alapvetően új helyzetet teremtene. A Fővárosi Ítélőtábla szerint amennyiben a megismételt eljárásban a vád az I. r. vádlottal szemben változatlanul a sikkasztás, úgy az eljárás -a tábla határozatában jelzett hibák kiküszöbölése mellett- az eredeti vád és a már rendelkezésre álló bizonyítékok alapján lefolytatható. A megismételt eljárás lefolytatása, így a bizonyítás körében a másodfokú bíróság a fentiekre tekintettel nem tudott konkrét iránymutatásokat adni az első fokon eljáró bíróságnak. Azt ugyanakkor előírta, hogy a megismételt eljárásban az irányadó törvényi előírások megtartásával lefolytatott bizonyítás anyagát gondos, alapos, mindenre kiterjedő mérlegeléssel kell értékelni, majd annak mikéntjéről számot adni. Elengedhetetlen a cselekmények minősítésével összefüggésben az alapos, elemző vizsgálódás és állásfoglalás. Az érdemi határozat megszövegezése során figyelemmel kell lenni a Be.258. §. (2) bekezdés a.) b.) és d.) pontjában foglaltak pontos betartására, valamint arra, hogy a járulékos kérdésekben való döntés kellően konkrét legyen. A Fővárosi Bíróságon a megismételt eljárás lefolytatására kijelölt tanács elnöke, dr. Gimesi Ágnes az ügyet a Be. 271. §. a.) pontja alapján öttagú tanács elé utalta. A törvény ezen rendelkezése értelmében a megyei bíróság elrendelheti, hogy az ügyet két hivatásos bíróból és három ülnökből álló tanács tárgyalja, ha ezt a vádlottak nagy száma, vagy az ügy különösen nagy terjedelme indokolja. Az öttagú tanács másik hivatásos bíró tagja dr. Póta Péter bíró. A Fővárosi Bíróság öttagú tanácsa a 2011. február 11-ig megtartott tizenöt tárgyalási napon meghallgatta az I. r., II. r., III. r., IV. r., V. r., VI. r., VII. r., IX. r. és a XII. r. vádlottakat. Ezen vádlottak közül az új eljárásban csak az I. r., II. r. és IV. r. vádlottak tettek vallomást, a többi vádlott tekintetében az előző bírósági eljárás és a nyomozati eljárás során tett vallomásaik kerültek felolvasásra. Az április tárgyalási napokon a többi vádlott meghallgatására is sor került. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. KAPOSVÁRI TÖRVÉNYSZÉK Kaposvári Törvényszék Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 3. fszt. 25.

Fk. B.J.

Információ:

testi sértés bűntette

március 10.

9.00

A fiatalkorú vádlott családja és a sértett családja éve ót rossz viszonyban voltak. 2014. július 21-én köztük összetűzés alakult ki, melynek során a vádlott a láthatóan terhes sértettet nagy erővel hasbarúgta. A sértettet azonnal kórházba szállították, azonban a magzat még méhében elhunyt, a sértett pedig életveszélyes állapotba került. Első tárgyalás. Marosiné Tumó Tünde sajtótitkár 06/30 206-0474 [email protected]

16

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szegedi Törvényszék (Szeged, Széchenyi tér 4.) 117. számú tárgyalóterem B. A. vádlott és 45 társa

Bűnszervezetben elkövetett 2015. március 9.00 csalás bűntette, ún. 10. óra „Takszöv-ügy”

Az ügy lényege: Az ügyben a vádirat 46 vádlottat, 100 tanút és több mint 50 sértettként érintett takarékszövetkezetet jelöl meg. Az iratanyag rendkívül terjedelmes, több 10 ezer oldalas. A vádirat szerint a vádlottak összesen 52 magyarországi takarékszövetkezetnek okoztak 11 milliárd forintot meghaladó kárt, melyből 3,1 milliárd forint térült meg. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást. Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Szolnoki Törvényszék - I. emelet 53. tárgyalóterem SCH.A.E. életveszélyt okozó sértés bűntette

testi 2015. március 10.

8.30

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség SCH.A.E. vádlottal szemben életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt emelt vádat. A vádirati tényállás szerint SCH.A.E. vádlott 2012. július 7-Én 16 óra körüli időpontban Szolnokon, a MÁV strandon szóváltásba került az ittas állapotban lévő Cz.M-mel és O.J-val azért, mert Cz.M. majdnem rálépett a vádlott 8 éves gyermekére. A vitatkozás során a vádlott és Cz.M. kölcsönösen lökdösték, majd ütlegelték egymást, végül a vádlott Cz.M-et a járda melletti sövénykerítésbe lökte. Az erősen ittas állapotban lévő O.J. sértett a két férfi dulakodásába fizikailag nem avatkozott bele, amikor társa elesett, akkor a helyszínről elment. A vádlott a sértett után ment, aki ekkor már a trafóház előtt a járdán támolygott, kezében egy pohár sörrel. Amikor észlelte a szitkozódva, hátulról közeledő vádlottat, megpróbált visszafordulni, de eközben a vádlott két kézzel felső testén erőteljesen meglökte, melynek következtében a sértett elesett. Fejét olyan erővel ütötte a betonjárdába, hogy elvesztette eszméletét, az orrából és szájából vér kezdett folyni. A vádlott magatartásának következtében a sértett keményburok és lágyburok alatti vérzést, agyzúzódást, a jobb oldali falcsont – halántékcsont – törését szenvedte el. Sérülése közvetlen életveszélyes sérülésnek tekinthető, életmentő beavatkozásra nem került sor, hagyományos, konzervatív terápiával a koponya boltozat törése 6-8 hét alatt gyógyult, az agyzúzódás gyógytartama 1-1,5 évben határozható meg. A vádirat szerint a vádlott észlelte a sértett nagyfokú ittasságát, bizonytalan járását, ezért a tőle elvárható figyelem, körültekintés mellett számítania kellett arra, ha 17

erőteljesen meglöki a rendkívül ingatag egyensúlyi helyzetben lévő sértettet, eleshet és akár életveszélyes sérülést is szenvedhet. ______________________________________________________________ A 2015. március 10. napján tartandó folytatólagos tárgyaláson a bíróság a bizonyítási eljárást tanúk kihallgatásával folytatja. Információ:

Dr. Sándor Géza sajtószóvivő Tel.: +36-30/2399614 [email protected] Dr. Papp Judit sajtószóvivő Tel.: 56/501-400, 3109. mellék [email protected]

ZALAEGERSZEGI TÖRVÉNYSZÉK Nagykanizsai Járásbíróság S. Z.

Információ:

Sikkasztás bűntette

2015.

03.10.

09:30

A vádlott 2003 februárja óta volt egy nagykanizsai társasház közös képviselője. A vád szerint 2009-2012 között több esetben is kifogásolható volt a társasház gazdálkodása. A ház nem rendelkezett például számviteli politikával, illetve pénzkezelési szabályzattal, költségvetés, leltár, pénzleltár sem mindig készült. A pénzeszközök könyvelése nem volt teljes körű: a pénztárba befolyt összegek nem, vagy nem szabályszerűen lettek befizetve a ház üzemeltetési bankszámlájára, illetve a bankból felvett összegek se mindig lettek bevételezve a pénztárba. A vád szerint 20092011. években a vádlott a társasház számlájáról 4.850.000 Ft összeggel a sajátjaként rendelkezett. Mint kiderült, a vádlott hamis bizonyítványokat mellékelt a jegyzőnél leadott társasház kezelői tevékenységet bejelentő formanyomtatvány mellé. Érték: 4.850.000 Ft Dr. Beznicza Árpád sajtószóvivő 0630/902-4360 [email protected] Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit sajtószóvivő 0630/421-4789 [email protected]

18

2015.03.11. (SZERDA) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla L.-B. G. + 1 fő

Információ:

Rablás bűntette

2015.03.11.

09:00

Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 júliusában L.-B. G. I.r. vádlottat és L. I. T. II.r. vádlottat rablás bűntette, testi sértés bűntette és magánlaksértés vétsége miatt mondta ki bűnösnek. Ezért a bíróság I.r. vádlottat, mint többszörös visszaesőt 9 év fegyházbüntetésre és 9 év közügyektől eltiltásra, míg II.r. vádlottat 7 év fegyházbüntetésre és7 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az I.r. vádlott büntetése 4/5 részének kitöltése, II.r. vádlott pedig 2/3 részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet ellen a vádlottak felmentésért illetve enyhítésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint I. és II.r. vádlott 2012 szeptemberében Hajdúhadházon egy baráti társaságban italozott. Amikor elfogyott az innivaló, a vádlottak elindultak utánpótlásért. L. B. sértett házához érve, annak ajtaját berúgták és a már ágyban fekvő sértettet egy akácfa léccel bántalmazták. Közben II.r. vádlott a szobát is átkutatta, megtalálta a férfi 20.000.- forintját. Ezután távoztak a helyszínről. Majd kb negyed óra elteltével visszatértek és testszerte ismét bántalmazták a sértettet, majd elmentek a lakásból. A sértett 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla K. B.

Vesztegetés bűntette

2015.03.11.

10:00

A megismételt eljárásban első fokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék 2014 szeptemberében K. B. elítéltet az ellene 2 rb. vesztegetés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Az ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a felmentés miatt, bűnössége megállapításáért. A vádlott védője bűncselekmény hiányában történő felmentés érdekében fellebbezett. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 2011 decemberében K. B. vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rb. hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettében s ezért őt 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. A Debreceni Ítélőtábla másodfokon pontosította a a vádlott terhére megállapított bűncselekményt. Az elítélt védője 2013 márciusában perújítási indítványt terjesztett elő, mely alapján a Debreceni Ítélőtábla elrendelte a perújítást és az ügyet a megismételt eljárás lefolytatására megküldte az alapügyben, első fokon eljárt Nyíregyházi Törvényszéknek. A vádirat szerint K. B., korábban rendőr főtörzsörmesterként a Kisvárdai Rendőrkapitányság állományában teljesített szolgálatot 2010 márciusában a 4. számú főúton. Döge község közelében közúti 19

Információ:

forgalomellenőrzést végzett, melynek során több ukrán rendszámú gépkocsit ellenőrzött. Arra hivatkozva, hogy a gépjárművek „túlsúlyosak” jogtalan anyagi előnyt kért, melynek az ukrán sofőrök eleget tettek. Az egyik ukrán sofőrtől 20 eurót, a másiktól 10 eurót vett át. A vádlott a megismételt eljárás keretében is tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla B. Cs.

Információ:

Hivatali vesztegetés bűntette

2015.03.11.

11:00

Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 decemberében B. Cs. vádlottat hivatali vesztegetés bűntette miatt 312 óra közérdekű munka büntetésre ítélte, amelyet könnyű fizikai munkakörben köteles letölteni. Az ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a büntetés súlyosítása, közérdekű munka helyett végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása érdekében. A bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott 2013 januárjában személygépkocsival Debrecen irányából Hortobágy felé haladt úgy, hogy az autó nem volt kivilágítva nappali menetjelző lámpával, illetve tompított fényszóróval. Az úton szolgálatot ellátó Sz. Cs. törzszászlós és Z. L. polgárőr ezt észlelve a vádlottat megállították és igazoltatták. A vádlott az intézkedés során elismerte a közlekedési szabálysértés tényét és a kiszabott 5.000.- Ft összegű helyszíni bírságot elfogadta. Majd amikor a rendőr visszaült a szolgálati gépkocsiba, hogy a bírságról a nyomtatványt kitöltse, a vádlott a leeresztett ablakon keresztül egy 2000.- Ft-os címletű bankjegyet nyújtott át Sz. Cs-nek, hogy társával osszák szét a pénzt és tekintsenek el a bírságolástól. Sz. Cs. közölte a vádlottal, hogy magatartásával bűncselekményt valósított meg, majd előállította a Hajdúszoboszlói Rendőrkapitányságra, ahol szabálysértési feljelentést tett. A vádlott tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla T. L. + 1 fő

Emberölés bűntette

2015.03.11.

13:00

Az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék 2014 decemberében T. L. I.r. vádlottat emberölés bűntette és társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntette miatt, mint erőszakos többszörös visszaesőt életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. T. R. II.r. vádlottat emberölés bűntette és társtettesként elkövetett magánlaksértés bűntette miatt, mint erőszakos többszörös visszaesőt életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlottak 20

Információ:

feltételes szabadságra nem bocsáthatók. A vádlottak enyhébb minősítésért és enyhítésért fellebbeztek. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2013 novemberében I. és II.r. vádlott Tiszagyulaházán az esti órákban ittas állapotban elindultak M. Jné sértett lakóházához, hogy onnan készpénzt és más értéktárgyat tulajdonítsanak el. A vádlottak az idős néni házához érve magukhoz vettek egy fejszét és egy kalapácsot. A bejárati ajtót és annak üvegét megrongálva a zárat kifeszítve jutottak be a házba. A konyhában kutatni kezdtek és onnan 16 doboz gyufát elvettek, majd tovább mentek a hálószobába. A sértett a zajra felkelt, mire I.r. vádlott bántalmazni kezdte. A sértettet 5 alkalommal, ököllel az arcán megütötte. Majd a nála lévő kalapács fejének tompa részével egyszer nagy erővel a füle mögött megütötte. A hálószobában kutatást végző II.r. vádlott értéktárgyat és készpénzt nem talált. Ezért a vádlottak a vérző sérülésekkel eszméletlen állapotban, ágyban fekvő sértettet hátrahagyva távoztak. A sértett koponyacsonttörést, arccsonttörést szenvedett. A kórházi kezelés, valamint az későbbi ápolási intézetben töltött időszakban eszméletét már nem nyerte vissza, 2014 márciusában elhunyt. Az elszenvedett sérülések és a halál beállta között közvetlen ok-okozati összefüggés van. Első nyilvános ülés. Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

Debreceni Ítélőtábla H. J. + 4 fő

Önbíráskodás bűntette

2015.03.11.

13:00

Az első fokon eljárt Nyíregyházi Törvényszék 2014 szeptemberében H. J. I.r. vádlottat önbíráskodás bűntette miatt 2 év 6 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. T. J. II.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett önbíráskodás bűntette miatt 2 év 6 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Z. R. T. III.r. vádlottat társtettesként elkövetett önbíráskodás bűntette és kábítószerrel visszaélés bűntette miatt 6 év fegyházbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte. H. J. G. IV.r. vádlottat bűnsegédként elkövetett önbíráskodás bűntette miatt 2 év 3 hónap börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. B. Cs. A. V.r. vádlottat társtettesként elkövetett önbíráskodás bűntette miatt, mint többszörös visszaesőt 3 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítélet ellen az ügyész a vádlottak terhére eltérő minősítésért és súlyosításért, majd az ítélet hatályon kívül helyezésért fellebbezett. Az I., II., III. és IV.r. vádlottak felmentésért illetve enyhítésért fellebbeztek. V. r. vádlott tudomásul vette az ítéletet. A bíróság által megállapított tényállás szerint 2013 márciusában Z. R. T. III.r. vádlott egy kölcsön kért kisteherautóval akarta az ügyben szereplő cigarettát elszállítani illetve átadni M. Z. szlovák állampolgárnak és 3 társának, akik Nyíregyházára érkeztek személygépkocsival. Ezt követően ismeretlen személyek Újfehértó környékén ismeretlen helyen megpakolták a kisteherautót ukrán zárjeggyel ellátott, 16930 doboz, 24.160.050.- Ft értékű csempészett cigarettával. A vádlottak követték a kisteherautót, majd amikor az megállt egy nagyáruház parkolójában, mind az 5 vádlott kiszállt a gépkocsiból, a kisteherautó ajtaját kinyitották, és „szálljatok ki azonnal!” felkiáltással, a két ismeretlen sértettet kirángatták az utasfülkéből, és a földre lökték őket. A személygépkocsival való kihajtásukat az addig figyelőszolgálatból előrohanó rendőrök akadályozták meg, a vádlottakat a gépjárműből kiszállították és megbilincselték. Közben M. Z. és ismeretlen társai a 21

helyszínről elmenekültek. A vádlottak tagadták bűncselekmények elkövetését. Első nyilvános ülés.

Információ:

a

vád

tárgyát

képező

Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

PÉCSI ÍTÉLŐTÁBLA Pécsi Ítélőtábla fszt. I. tárgyalóterem

sz. K.J. és 3 társa Emberölés bűntette

2015. 11.

március 9 óra

Dr.Makai Lajos tanácsa – másodfokú nyilvános ülés Az első fokon eljárt Pécsi Törvényszék a következő tényállást állapította meg: I. A II.r. vádlott 2011. január 31-én Pécsett találkozott a sértettekkel, akikkel együtt italozott, a sértettek egyikének születésnapját ünnepelték. Ennek során II.r vádlott megemlítette, hogy folytathatnák az ünneplést az I.r. vádlott egyik baranyai falu szőlőhegyén lévő ingatlanában. A II.r. vádlott el is ment az I.r. vádlotthoz, míg a sértettek egyike több alkalommal telefonon beszélt az I.r. vádlottal, ami során a kezdeti barátságos hangnem szóváltásba torkollott és kölcsönösen szidalmazni kezdték egymást. A sértettek később megjelentek az I.r. vádlott ingatlanánál, ahol kiabálni és szitkozódni kezdtek, majd dörömböltek a ház ajtaján. Az I.r. vádlott kinyitotta az ajtót és egyből egy fejsze fokával az egyik sértett fejére sújtott, a II.r. vádlott pedig egy 20 cm pengehosszúságú késsel lépett ki a házból, majd dulakodni kezdett az egyik sértettel. Az I.r. vádlott mindkét sértettet bántalmazta a fejsze fokával. Az egyik sértett a földre rogyott és eszméletét veszítette, a másik sértett pedig elmenekült, felhívta barátnőjét, aki mentőt hívott hozzá. Az eszméletét vesztett sértett ismeretlen körülmények között egy közeli bolthoz jutott, ahol a füves területre feküdt, hozzá ismeretlen személy hívott mentőt. Az egyik sértett 8 napon belül gyógyuló sérüléseket, míg a másik sértett 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett el. II. 2011. szeptember 10-én az I.r. vádlott ittas állapotban a szőlőhegyen lévő ingatlanából a közeli faluba indult, hogy ott bort vásároljon. Útközben találkozott a sértettel, aki kerékpárját tolta. A két férfi beszélgetni kezdett, melynek során az I.r. vádlott indulatba jött és minden átmenet nélkül szidalmazni kezdte a sértettet. A férfi fel akart ülni kerékpárjára, hogy otthagyja a vádlottat, ő azonban felemelte a kerékpár csomagtartóját, így a jármű a rajta lévő sértettel felbillent és a férfi a földre esett. Ezt követően a vádlott ököllel ütlegelni kezdte a sértettet, a kerékpárját és ásóját is felé dobta, a sértett végül futva el tudott menekülni. III. Az I.r. vádlott a szőlőhegyen lévő házában együtt élt a IV.r. vádlottal, aki élettársa volt, illetve annak féltestvérével, a III.r. vádlottal. A vádlottak jó barátságban voltak a szintén szőlőhegybeli lakos sértettel. 2014. augusztus 25-én együtt italoztak, majd a délután folyamán a III.r. vádlott és a sértett a szőlőhegyen lévő 22

ház alsó szintjén tartózkodtak az I.r. és a IV.r. vádlott pedig a felső szinten kisgyermekükkel. A III.r. vádlott és a sértett konfliktusba keveredett, majd szóváltásuk elfajult és a III.r. vádlott olyan súlyosan bántalmazta a sértettet, hogy a férfi meghalt. A III.r. vádlott megjelent a felső szinten és elmondta, hogy a sértett nem lélegzik, majd az I.r. vádlottal lementek, magukhoz vették a sértett pénzét (legkevesebb 1500 Ft-ot) és telefonját. Elhatározták, hogy a holttestet eltüntetik. A holttestet kihúzták a ház melletti szemétégetőhöz, nagy mennyiségű hulladékot raktak rá és hosszú órákon keresztül égették az egész halmot. A IV.r. vádlott látta, hogy társai mit tesznek a holttesttel, majd másnap mikor orvoshoz indult meghagyta a két vádlottnak, hogy mire visszamegy a sértett maradványait tüntessék el. Az I.r. és a III.r. vádlott a hamuból kiválogatta a sértett megmaradt csontjait, majd egy közelben lévő kiszáradt kútba dobták azokat. A sértettet édesanyja elkezdte keresni, a vádlottak pedig azt mondták neki, hogy fia elhunyt felesége rokonaihoz utazott, később pedig felhívták az anyát és a IV.r. vádlott arról tájékoztatta őt, hogy a fia Kaposváron van és ő az új barátnője. A sértett édesanyja átmenetileg megnyugodott, de mivel fia továbbra sem jelentkezett, bejelentette fia eltűnését a rendőrségen 2010. október 29-én. Ennek nyomán igazgatási eljárás indult, de jelentősebb eredményt nem sikerült elérni. 2011 őszén a sértett édesanyja a megyei rendőr-főkapitányság nyomozójának panaszolta el fia eltűnését, a megindult nyomozás során pedig megállapították, hogy a sértett utoljára a vádlottakkal tartózkodott, így a 2011 decemberében elvégzett műszeres hazugságvizsgálat eredménye láttán az I.r. vádlott beismerte, hogy az ő házuknál halt meg a sértett. A Pécsi Törvényszék az I.r. vádlottat bűnösnek találta súlyos testi sértés bűntettében, 2 rendbeli súlyos testi sértés bűntettének kísérletében, melyből egyet társtettesként valósított meg, garázdaság bűntettében, bűnpártolás bűntettében, mint társtettest és kifosztás bűntettében, mint társtettest, ezért őt 7 év börtönbüntetésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. A II.r. vádlottat a bíróság bűnösnek találta súlyos testi sértés bűntettében, mint társtettest és súlyos testi sértés bűntettének kísérletében, mint társtettest, ezért őt mint többszörös visszaesőt 2 év fegyházra és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A III.r. vádlottat a bíróság bűnösnek találta halált okozó testi sértés bűntettében, mint tettest és kifosztás bűntettében, mint társtettest, ezért őt 9 év börtönre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A IV.r. vádlottat a bíróság bűnösnek találta bűnpártolás bűntettében, mint társtettest és a Pécsi Városi Bíróság próbára bocsátásának hatályon kívül helyezése folytán készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés bűntettében, mint bűnsegédet, valamint magánokirat-hamisítás vétségében, mint társtettest, ezért őt 1 év 8 hónap szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette.

Információ:

Az ítélet ellen az ügyész a vádlottak terhére, büntetésük súlyosítása érdekében, míg I.r. vádlott enyhítésért, védője eltérő minősítés és enyhítés, a II.r. vádlott és védője felmentésért, a III.r. vádlott és védője enyhítésért jelentett be fellebbezést. Hornokné dr. Décsei Katalin sajtótitkár 30/6315053 [email protected]

23

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék, II. Fő u. 70-78. 17.B.1284/2014

csalás

2015.03.11.

08.30

I.r. vádlott és 32 társa ellen a Központi Nyomozó Főügyészség emelt vádat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt. Kilenc személyt bűnszervezetben történt elkövetéssel is vádolnak. A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint a budapesti éjszakai életben a Red Palace nevű szórakozóhely üzemeltetőjeként ismertté vált I. rendű vádlott az 1990-es évek első felétől Budapesten egyre több vendéglátóipari tevékenységet folytató gazdasági társaságban szerezett érdekeltséget. Néhány év alatt – ismeretlen forrásból- több éttermet, sörözőt és ezeknek a szórakozóhelyeknek az üzemeltetési jogával rendelkező gazdasági társaságot szerzett meg. A vád szerint az I. r. vádlott arra törekedett, hogy az ebből származó bevételeit illegálisan növelje, ezért a szórakozóhelyen foglakoztatott alkalmazottak a vádlott utasítására és elsődlegesen II. r. és III. r. vádlott irányítása mellett nem tettek eleget számlaadási kötelezettségüknek. Rossz minőségű terméket értékesítettek magas árfekvésű minőségi termékként, továbbá a szolgáltatás valós értékéhez képest irreális összegű számlákat állítottak ki főleg a külföldi vendégeknek. Ekkoriban alakultak ki azok a módszerek, amely a vádbeli időszakban már gyakorlattá vált. Ilyen volt egyebek mellett a tényleges bevételek és kiadások nyomon követésére használt belső könyvelés vagy a bérköltségek minimalizálásának módszere is. E szerint az I.r. vádlott érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságok alkalmazottai a ténylegeshez képest lényegesen kisebb összegekre, illetve munkaidőre voltak bejelentve, ugyanakkor a forgalom függvényében adómentesen további juttatásokban részesültek, amelynek összegét az I. r. vádlott által kialakított elvek figyelembevételével az adott szórakozóhely üzletvezetője számolta és fizette ki. A vád szerint ugyancsak a fenti időszakban kezdte meg az I. r. vádlott annak a személyi körnek illetve a köztük lévő hierarchiának a kialakítását, akik egymással összehangoltan, alá-fölérendeltségben állva, szigorú feladatmegosztásban működve meghatározták a cégcsoport illegális tevékenysége során követendő szabályokat, ellenőrizték azok végrehajtását, illetve alkalmanként szankcionálták az attól való eltérést. Ekkor már aktívan közreműködött a gazdasági társaságok működtetésében II. rendű, III. rendű, V. rendű, VIII. rendű, IX. rendű vádlott, az I.r. vádlott több családtagja, és VI. rendű vádlott is. Az I. rendű vádlott folyamatos terjeszkedésének következtében a 2000-es évek közepére több vendéglátóipari tevékenységet folytató gazdasági társaságban szerzett befolyást Budapesten, ezáltal legális, illetve esetenként illegális eszközökkel átvette több szórakozóhely, illetve több, a Hajógyári -sziget területén található vendéglátóipari egység üzemeltetését. A vádirat szerint az I.r. vádlott által irányított érdekkör jogellenes ténykedése magában foglalta a felderítés és a felelősségre vonás kockázatát ezért a szervezett elkövetői kör igyekezett minél jobb kapcsolatot kialakítani a hivatalos szervekkel annak érdekében, hogy időben értesüljenek a működésüket veszélyeztető körülményekről. A vád szerint I.r. vádlott egyik alkalmazottja útján már az 1990-es évek közepén korrupciós kapcsolatot épített ki a BRFK, illetve a BRFK V. Kerületi Rendőrkapitányságának állományába tartozó több, részben vezető beosztású rendőrrel, akik igyekeztek elérni, hogy az I. rendű vádlott érdekeltségébe tartozó szórakozóhelyeken lehetőség szerint ne legyenek hatósági ellenőrzések, ha pedig mégis ellenőrzésre kerül sor, azokról előre értesítsék az I. rendű vádlott érdekkörét. A vád szerint ellenőrzéseket tartattak a konkurens szórakozóhelyeken, vagy azok közvetlen környezetében igazoltattak, illetve esetenként közreműködtek a fizetni nem akaró vendégek tartozásainak behajtásában. Lehetőség szerint megpróbálták a feljelentés megtételéről lebeszélni a megkárosított külföldi vendégeket, ha pedig ez nem 24

vezetett eredményre, a megtett feljelentést eltüntették. Az elkövetői kör több tagja illegális kapcsolatot tartott fent a különböző szakhatóságok dolgozóival annak érdekében, hogy a szórakozóhelyekre tervezett hatósági ellenőrzésekről időben értesüljenek, illetve a szórakozóhelyekkel kapcsolatos ügyintézés során kedvezőbb elbírálásban részesüljenek. A vádbeli időszakban 49 cégből álló cégcsoport alakult ki, mely cégek jelentős része, így a váddal érintett 16 gazdasági társaság is egy vagy több szórakozóhely üzemeltetését látta el. Más gazdasági társaságok így elsősorban a cégcsoport valamennyi gazdasági társaságának könyvelését ellátó Balance Times Kft. vagy az őrzés-védelemért felelős Bervaszolg Kft. és több más társaság a cégcsoport működéséhez szükséges logisztikai kisegítő tevékenységet végeztek. A vádirat szerint a cégcsoport fenntartott több, tényleges tevékenységet nem végző gazdasági társaságot is, amelyek elsődleges feladata az volt, hogy szükség esetén valamelyik szórakozóhely működési engedélyét átvegyék, ezzel biztosítva a szórakozóhelyek zökkenőmentes működtetését. Az I. rendű vádlott által ügyvédi segítséggel kialakított cégstruktúra a vád tárgyát képező időszakban úgy épült fel, hogy a cégcsoport 48 társasága két nagyobb és egy kisebb csoportra osztható a tulajdonosai háttér lapján. Az I. rendű vádlott által kialakított struktúra lehetőséget biztosított arra, hogy cégjogi szempontból a költségvetési csalási cselekmények megvalósításához használt gazdasági társaságok kizárólag többszörös áttételek útján legyenek az I. rendű vádlotthoz köthetők, aki azonban úgy határozta meg azok tulajdonosi szerkezetét, hogy a holding cégek tulajdonosai hozzá szorosan kötődő ezért könnyen irányítható, illetve befolyásolható családtagok legyenek. A gazdasági társaságok ügyvezetői az I. rendű vádlottnak lekötelezett, már hosszú ideje neki dolgozó, általa megbízhatónak tekintett személyek voltak. Az így kialakított céghálózat, illetve személyi összetétel tette lehetővé a vád tárgyát képező, bűnszervezetben megvalósított költségvetési csalási cselekmények elkövetését. A céghálózat tagjainak cégnyilvántartásban rögzített képviselete, illetve tulajdonosi háttere a tényleges működés során nem jelent meg, azt jelentősen módosította a bűnszervezet felépítése és annak működése során az alá-fölé rendeltségi viszonyok, illetve ellenőrzési jogkörök. Az ügyvezetők az irányításuk alatt álló gazdasági társaságok tényleges képviseletét, irányítását nem mindig látták el, feladatuk elsősorban a szükséges adminisztratív intézkedések végrehajtására terjedt ki. A tényleges irányítás helyett alkalmanként más, általuk nem képviselt gazdasági társaságok felett láttak el ellenőrzést, az I. r. vádlott rendelkezéseinek megfelelően. Az ügyvezetők tisztában voltak azzal, hogy az általuk képviselt gazdasági társaságok működése során milyen visszaéléseket követnek el. A cégjogi szempontból különálló gazdasági társaságok a valóságban egyetlen, összefogott és autokratikus elvek mentén, I.r. vádlott által irányított gazdasági egységként működtek, amelyben az I. rendű vádlott vezető szerepe valamennyi érintett számára egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen volt. A cégcsoport működésére a nagyfokú szervezettség mellett a magas fokú konspiráció is jellemző volt, melynek érdekében szigorúan meghatározott feladatköröket alakítottak ki. Ennek egyrészt az volt a célja, hogy a bűnszervezetben a különböző feladatokat ellátó személyek számonkérésük esetén érdemben védekezhessenek azzal, hogy nem tudtak a mások által végzett tevékenységről, másrészt az, hogy a szervezet működésével lehetőség szerint kizárólag az I. rendű vádlott rendelkezzen teljes körű ismeretekkel. A vád szerint az i.r. vádlott egy személyben döntött arról is, hogy az adott gazdasági társaságnak ki lesz az ügyvezetője a bizalmasai közül, illetve arról is, hogy ki lesz a szórakozóhelyek korlátozott jogkörrel rendelkező ügyvezetője. A tényleges üzletvezetői feladatokat ellátó személy nem mindig volt azonos a NAV nyilvántartásában rögzített személlyel, mert a kinevezés feltétele elsődlegesen az I. rendű vádlott szimpátiája, illetve a hozzá való lojalitás volt, azonban nem minden üzletvezető felelt meg a feladat ellátáshoz szükséges jogszabályi feltételeknek, így nyilvántartásba vételükre nem minden esetben kerülhetett sor. I.r. vádlott az ügymenet biztosítása érdekében rendszeresen megbeszélést tartott az ügyvezetőkkel és az üzletvezetőkkel, ahol egyebek mellett az is elhangzott, hogy az üzletvezetők milyen elvek mentén tartsák nyilván a bevételeket. Az üzletvezetők az ellenkező utasításig az ott elhangzottaknak megfelelően voltak kötelesek eljárni, s ha nem 25

tartották be az előírásokat, úgy az ellenőrzést végző IV. rendű vádlott jogosult volt őket fizetéselvonással büntetni. A belső utasítások betartását a IV. rendű vádlott mellett II. rendű és III. rendű vádlott ellenőrizte az általuk képviselt társaságoknál. A vád szerint annak meghatározása, hogy az adott időszakban gazdasági társaságokra lebontva mekkora összeget szükséges bevételként a pénztárgépben nyilvántartani, V. rendű, VI. rendű, valamint VII. rendű vádlott feladata volt. A vád szerint az I.r. vádlott által létrehozott és irányított bűnszervezet szigorú hierarchiára épült, amelyben az I. rendű vádlott alatt közvetlenül II. rendű, III. rendű, IV. rendű, V. rendű, VI. rendű és VII. rendű vádlottak álltak. Őket követte a hierarchiában VIII. rendű és IX. rendű vádlott, majd a rangsor következő szintjén a gazdasági társaságok által üzemeltetett szórakozóhelyek tényleges irányítását ellátó üzletvezetők következtek. A II. rendű, III. rendű, V. rendű és VI. rendű vádlottak folyamatosan ellenőrizték egymást, valamint a rangsorban alattuk álló személyeket, azonban felettük mind a kiadások mind a bevételek tekintetében szinte korlátlan ellenőrzési jogosultsággal rendelkezett IV. rendű vádlott, aki szintén jogosult volt az üzletvezetők ellenőrzésére is. A konspiráció elősegítése érdekében a fenti személyek közül II. rendű, a III. rendű a IV. rendű, a VIII. rendű és a IX. rendű vádlottaktól elkülönülve tevékenykedett VII. rendű vádlott, akinek feladata az V. és VI. rendű vádlottak támogatásával a minimálisan szükséges bevételek meghatározása mellett annak biztosítása volt, hogy az adóhatóság ellenőrzései során ne lepleződjön le a cégcsoportban folytatott bevétel eltitkolás. A fenti hierarchiát I. rendű vádlott irányította. A vád szerint az I:, II., III., IV. V., VI. és VII. rendű vádlottak tudtak a cégcsoporton belüli nagymértékű bevétel eltitkolásról, tervszerűen és összehangoltan törekedtek a költségvetési csalási cselekmények megvalósítására, annak végrehajtási módjában is előre megállapodtak. A jogtalan vagyoni hátránnyal elért bevételek a bűnszervezet vezetőjeként ténykedő I.r. vádlotthoz kerültek, aki azzal szabadon rendelkezett. A jelen ügyben érintett üzletvezetők tudtak arról, hogy az általuk irányított szórakozóhely bevételeinek egy részét eltitkolják, valamit arról is, hogy a költségeinek egy részét – különösen a bérköltségeket, illegálisan fizetik ki, ennek ellenére a költségvetési csalási cselekményekhez szándékosan segítséget nyújtottak. A vádirat hosszasan részletezi a vádlottak által elkövetett egyes cselekményeket. A Központi nyomozó Főügyészség I.r. vádlottat felbujtóként, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével, 2 rendbeli felbujtóként, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével, felbujtóként, jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével és 16 rendbeli felbujtóként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja. A következő tárgyaláson a bizonyítási eljárás folytatódik. PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Pécsi Törvényszék (7623 Pécs, Rákóczi u. 34.) fsz. II. tárgyalóterem

D. D.

halált okozó bűntette

testi

sértés 2015. 03.11.

8.45

2014. január 12-én a hajnali órákban Pécsett, a Vasút utcában a vádlott szóváltást követően először tenyérrel a sértett arcára, majd ököllel a vállára ütött. Az ittas sértett az ütésektől egyensúlyát veszítette, elesett, feje az esés következtében az úttesthez ütődött. A bántalmazás következtében életveszélyes koponyasérülést szenvedett, halála a bántalmazás során keletkezett sérüléseivel összefüggésben 2014. április 5-én következett be. 26

A bíróság a tárgyalást folytatja.

Információ:

Dr. Sebestyén Ágnes Sajtószóvivő +36- 30-6566-710 [email protected]

Pécsi Törvényszék (7623 Pécs, Rákóczi u. 34.) fsz. II. tárgyalóterem

Dr. E.L. és 2 társa

Csalás bűntette

2015. 03.11.

13.00

A vádirat szerint dr. E.L és társai 210 magánszemélynek és gazdasági társaságnak csalás bűntettével, több mint 2 milliárd forint kárt okoztak, melyből 871 millió forint kár térült meg. A bíróság folytatja a bizonyítási eljárást. Információ:

Dr. Sebestyén Ágnes Sajtószóvivő +36- 30-6566-710 [email protected]

VESZPRÉMI TÖRVÉNYSZÉK Veszprémi Törvényszék 8200 Veszprém, Vár u. 19. fsz. 23. sz. tárgyaló P. Sné B.869/2013.

Életveszélyt okozó testi sértés bűntette

2015. március 11.

8,30 óra

A törvényszék az ügyben már tartott tárgyalást, amelyet további bizonyítás felvétele – tanúkihallgatás, szakértők meghallgatása – céljából elnapolt. A vádirati tényállás lényege szerint A büntetett előéletű P. Sné vádlott 2007. évben házasságot kötött P. S. tanúval. A vádlott második házasságából két gyermek született: 2007. november 12. napján kk. P. A., illetőlég 2011. szeptember 12. napján koraszülöttként P. S. sértett. P. Sné vádlott korábbi elítélését eredményező - gyermekbántalmazás miatt indított - büntető ügyére figyelemmel kk. P. S. sértettet a születését követő gyógykezelése után 2011. október 28. napján, a családgondozó által készített környezettanulmány alapján engedték haza a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórházból. Mivel P. Sné vádlott a szülést követően hamarosan ismét teherbe esett, P. S. tanú pedig a munkája miatt hét közben nem tartózkodott otthon, kk. P. S. sértett hazakerülése után a vádlott egyre fáradtabb, ingerültebb lett. P. Sné vádlott kk. P. S. sértett állandó sírása miatt nem tudott aludni, amelynek eredményeként 2011. december hónap közepére az idegessége, türelmetlensége fokozódott. 27

P. Sné vádlott 2011. év végén - közelebbről meg nem határozható időpontban - már nehezen viselte kk. P. S. sértett sírását, akit emiatt a házuk szobájában kb. fél méter magasságból, hanyatt fekvő testhelyzetben az ágyra dobott. Ezt követően P. Sné vádlott 2012. január hónap közepe táján - közelebbről meg nem határozható időpontban otthonukban, a szobában csitítani próbálta az erőteljesen síró kk. P. S. sértettet, aki a 10-15 percig tartó ringatás ellenére sem csendesedett el. Ekkor a vádlott két kézzel a hónaljánál fogva a levegőbe emelte és legalább közepes erővel megrázta a négy hónapos sértettet. Miután kk. P. S. sértett a rázás hatására sem hagyta abba a sírást, P. Sné vádlott a sértettet a kiságyba tette, majd kiment a szobából és az ajtót becsukta. P. Sné vádlott a 2012.január 15. napját követő napokban - közelebbről meg nem határozható időpontban - kk. P. S. sértett megrázását legalább egy alkalommal megismételte. Kk. P. S. sértettnél a többszörös megrázás hatására 2012. január 18-ról 19-re virradó éjszaka hirtelen állapotrosszabbodás következett be, a sértett rángatózásban, eszméletvesztésben és elégtelen légzésben megnyilvánuló görcsrohamot kapott, amely egész éjjel tartott, azonban P. S. né vádlott a gyermek segítségre szoruló állapotának észlelése ellenére csak - a reggeli órákban telefonon értesített nagynénje felszólítására - 9.52 órakor hívott telefonon mentőt a sértetthez. Az oxigénhiányos állapotban lévő kk. P. S. sértettet mentővel a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Intenzív Osztályára szállították. Kk. P. S. sértett a bántalmazás következtében a - csapódás-ellencsapódás mechanizmussal kialakult kétoldali homlok-, nyakszirt- és halántéklebenyek agyzúzódását szenvedte el. Sérüléseinek gyógytartama nyolc napon túli, a tényleges gyógytartam két hónap. A koponyaűri elváltozások kk. P. S. sértettnél életveszélyes állapotot eredményeztek, amelyet csak intenzív osztályos kezeléssel lehetett orvosolni. A koponyaűri sérülések agyállomány-vesztést, következményes hidrokefaluszt (vízfejűség, azaz az agy és gerincvelői folyadéktér kitágulása) okoztak, amely maradandó fogyatékosságnak felel meg. P. Sné vádlott és az általa bántalmazott, koraszülött, négy hónapos sértett között meglévő erő- és korkülönbségre, valamint a többszörös, legalább közepes erőbehatás mértékére figyelemmel a vádlottól elvárható volt annak a felismerése, hogy a sértett megrázásával, ágyra dobásával a sértett életveszélyes sérülését okozhatja. Sz. Község Önkormányzat Jegyzője a 2012. március 29. napján kelt határozattal kk. P. S. sértettet ideiglenes hatállyal a Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ gyermekotthonában helyezte el. Az ideiglenes hatályú elhelyezéstől kezdődően P. Sné vádlott és P. S. szülő gondozási, nevelési joga szünetel. Kk. P. S. sértettet a kórházi kezelését követően, 2012. május 10. napjától gondozzák a gyermekotthonban. P. Sné vádlott elmebetegségben, tudatzavarban, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, önmagában beszámíthatóságát érintő személyiségzavarban nem szenved és nem szenvedett a vizsgált cselekmény elkövetése idején sem, képes volt arra, hogy cselekménye következményeit felismerje és e felismerésnek megfelelő magatartást tanúsítson. A fenti tényállás alapján a Veszprémi Megyei Főügyészség 1 rendbeli életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt emelt vádat P. Sné vádlottal szemben. A főügyészség indítványozta a vádlottal szemben börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabását, a vádlott közügyek gyakorlásától való eltiltását, a vele szemben korábban kiszabott börtönbüntetés utólagos végrehajtását, a vádlott szülői felügyeleti jogának megszüntetését a sértett vonatkozásában, továbbá a nyomozás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére kötelezését.

28

Információ: dr. Laczkó Henriett sajtószóvivő Tel. 06-30-237-5069 [email protected] ZALAEGERSZEGI TÖRVÉNYSZÉK Zalaegerszegi Járásbíróság K. Zs. T.

Csalás bűntette

2015.

03.11.

13:00

Megismételt eljárás

Információ:

A vádlott üzlettársa társasági jogait annak tévedésbe ejtésével, ellenszolgáltatás nélkül akarta megszerezni, s a sértett ezért - állítása szerint - 190 millió Ft-os kárt szenvedett. Dr. Beznicza Árpád sajtószóvivő 0630/902-4360 [email protected] Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit sajtószóvivő 0630/421-4789 [email protected]

29

2015.03.12. (CSÜTÖRTÖK) DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Debreceni Ítélőtábla B. P. L. + 1 fő

Adócsalás bűntette

2015.03.12.

10:00

Az első fokon eljárt Egri Törvényszék 2014 februárjában B. P. L. I.r. vádlottat, 2 rb. folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette, 3 rb. folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és 3 rb folytatólagosan elkövetett számvitel rendje megsértése vétsége miatt 2 év börtönbüntetésre és 47.400.000.- Ft vagyonelkobzásra ítélte. A bíróság a börtönbüntetés végrehajtását 5 év próbaidőre felfüggesztette. A bíróság a vádlottat az ellene emelt további folytatólagosan elkövetett csalás bűntette, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége vádja alól felmentette. B. B. II.r. vádlottat az ellene emelt társtettesként elkövetett folytatólagosan elkövetett csalás bűntette, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette, folytatólagosan elkövetett számvitel rendjének megsértésének vétsége és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége vádja alól felmentette. M. L. III.r. vádlottat bűnsegédként folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette, bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, folytatólagosan elkövetett számvitel rendje megsértésének vétsége és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 1 év 2 hónap börtönbüntetésre és 1.007.035.- Ft vagyonelkobzásra ítélte. A bíróság a börtönbüntetés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet ellen az ügyész I.r. és III.r. vádlott terhére az adócsalás bűntetteinek téves minősítése miatt fellebbezett. Fellebbezést jelentett be I.r. vádlott és védője a vagyonelkobzás mellőzése érdekében. A bíróság által megállapított tényállás szerint I. és II.r. vádlottak által képviselt 3 kft tevékenységének ellátásához 2005-2006-ban megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztattak. A dolgozók után, mint munkáltatók, az őket megillető dotációt, illetve a dotációra jutó, le nem vonható általános forgalmi adó összegével azonos kompenzációt igényeltek. Azonban I. és II.r. vádlottak cége olyan személyek után igényelt dotációt, akikkel nem kötöttek munkaszerződést, akik után több társaság is igényelt ugyanabban az időszakban támogatást, illetve akik a megjelölt munkakör ellátásra alkalmatlannak minősültek, vagy orvosi igazolás hiányában nem voltak megváltozott munkaképességű munkavállalók. I. és II.r. vádlott az APEH Heves Megyei Igazgatóságához havonta valótlan adatokat feltüntetve a központi költségvetés terhére jogosulatlanul vették igénybe a dotációt, az arra jutó le nem vonható általános forgalmi adó összegével azonos kompenzációt. I. és II.r. vádlott a cégek adófizetési kötelezettségének csökkentése érdekében, III.r. vádlott, mint egyéni vállalkozó és az általa képviselt gazdasági társaságtól olyan valótlan tartalmú számlákat használt fel, melyek mögött tényleges gazdasági esemény nem állt. I.r. vádlott a valótlan tartalmú számlákon szereplő összeget átutalta III.r. vádlott számláira, majd a pénzt III.r. vádlott készpénzben átadta I.r. vádlottnak. I.r. vádlott összesen 47.400.000.-Ft összegben részesedett, a pénzből, III.r. vádlott „jutaléka” 1.007.000.- Ft volt. I. és II. r. vádlottak cselekményükkel a központi költségvetésnek mintegy 100.000.000.- Ft kárt okoztak. III.r. vádlott annak érdekében, hogy egyéni vállalkozóként kiállított valótlan tartalmú számlákból származó, látszat bevételhez kapcsolódó adóterheket kompenzálja, Budapesten, a Józsefvárosi piacon ismeretlen személyektől kitöltetlen, különböző cégbélyegzőkkel ellátott számlatömböket vásárolt, azokat valótlan tartalommal töltötte ki, majd a számlákat egyéni vállalkozásának könyvelésében felhasználta. Első nyilvános ülés.

30

Információ:

Fórizs Ildikó sajtószóvivő [email protected] [email protected] 0630/994-3339

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Fővárosi Törvényszék II., Fő u. 70-78. 42.kb.393/2013

előljárói intézkedés 2015.03.12. elmulasztása

09.00

A 2006-os őszi események kapcsán 14 egykori, illetve jelenleg is állományban lévő rendőrrel szemben emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Debreceni Regionális Osztálya. Az ügyészség tizenöt vádpontban részletezi a vád tárgyává tett cselekményeket, melyek kapcsán különféle bűncselekmények elkövetését rója az egyes vádlottak terhére. A vádirat rögzíti, hogy 2006. szeptember 17-én este Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök öszödi beszédének nyilvánosságra kerülését követően néhányan gyülekezni kezdtek a Kossuth téren. A kezdetben nyugodt tüntetők – a résztvevők számának növekedésével - mind hangosabbak lettek, a kormányt és a rendőrséget szidalmazva új választások kiírását követelték, majd az ezerfősre nőtt tömeg átszakította a Parlament előtti lánckorlátot. Miután a tömeg egyre nőtt, újabb rendőri egységeket vezényeltek a helyszínre, s a rendőri vezetők - a megyei rendőr-főkapitányságok ügyeletének bevonásával intézkedtek a vidéki rendőrök fővárosba rendelésére is. Másnap, szeptember 18-án este a több ezresre nőtt tömeg a Parlament köré vont kordont benyomta, majd a tüntetők egy csoportja átment az MTV székháza elé, mert be akarták olvastatni a petíciójukat. Miután nem sikerült elérniük, hogy az MTV illetékes képviselőjével tárgyaljanak, a Kossuth térről több ezres támogató tömeg érkezett hozzájuk. A vád szerint a tüntetők közül egy néhány száz fős tömeg kövekkel dobálta a székház épületét, s nemcsak a székházat, hanem az épület védelmére rendelt, a főbejárat előtti lépcsősoron sorfalszolgálatot teljesítő Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századát is megtámadták. Kövekkel, üvegekkel, különféle tárgyakkal dobálták őket. A támadás folytán 60 rendőr megsérült, köztük olyanok, akiknek nem volt bevetési sisakja vagy pajzsa. Ezt egyébként a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századának parancsnoka korábban jelezte az V. rendű vádlottnak - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat műveletirányítói beosztásából eredően a század elöljárója volt - aki a jelentést tudomásul vette, a hiányok pótlására azonban ¨bár arra módja lett volna, és védőfelszerelések is rendelkezésre álltak” mégsem intézkedett. Az V. r. vádlottat ennek kapcsán 2 rb. elöljárói gondoskodás elmulasztásának bűntettével vádolják. A vádirat kitér arra is, hogy késő éjszakára már kemény összecsapás volt a rendőrség és a tüntetők között. Az egyre jobban kiszélesedő támadás miatt - Budapest rendőr-főkapitánya - II. r. vádlott a IV. r. vádlottat az épület és környéke helyszínparancsnokául jelölte ki, aki azonban e feladatát nem volt képes ellátni: az akadályozó körülményekről elöljáróinak nem tett jelentést, nem végezte el a rendelkezésére álló erők és eszközök számbavételét, így nem mérte fel a feladatba bevont rendőri erők nagyságát és felállítási helyét, illetve azokét sem, amelyeket erősítésként be lehetett volna vonni. Nem ismerte a székházba vezényelt rendőri erők parancsnokait, velük kapcsolatot nem keresett, a védendő épület sajátosságainak megismerése érdekében nem vette fel a kapcsolatot a biztonsági szolgálattal sem. A II. r. vádlottól kapott paranccsal szemben a székházba vezényelt rendőri köteléket nem irányította, nem koordinálta, így az alegységek szervezetlenül igyekeztek részt venni a székház védelmében. Mindezek alapján az ügyészség a IV. r. vádlott ellen parancs iránti, jelentős hátrány veszélyével járó engedetlenség bűntette miatt emelt vádat.

31

A vád szerint a II. rendű vádlott a televízió által sugárzott képekből, a rádióforgalmazásokból és a rendőri jelentésekből a székháznál, illetőleg a székházban történt eseményekről tudta, hogy a rendőri egységek irányítatlansága miatt teljes káosz alakult ki. A II. r. vádlott annak ismeretében, hogy az általa a székház védelmére rendelt rendőri egységek irányítására kijelölt helyszínparancsnok az ebből fakadó feladatait nem gyakorolja, elöljárói kötelmét megszegve eltűrte, hogy parancsa nem érvényesül. Nem utasította a IV. r. vádlottat jelentéstételre, a változó helyzet értékelésére, a megtett intézkedések ismertetésére, vagy azok elmaradása okainak feltárására. G. Péter rendőr vezérőrnagy - bár tudta, hogy az MTV székházhoz vezényelt egyes rendőri alegységek a konkrét helyzetekben saját belátásaik szerint szervezték a védekezést, adtak utasítást alárendeltjeiknek -, nem intézkedett az alkalmatlanná vált helyszínparancsnok leváltására és a rendőri erőket összefogni képes rendőr helyszínparancsnokként való kijelölésére. A vád szerint mulasztása következményeként – mert a helyszínparancsnoki intézkedések elmaradásával a helyszínre vezényelt rendőri kötelékek túlnyomórészt felmorzsolódtak – több rendőr megsérült, a szolgálatra jelentős hátrány következett be. Mindezek miatt az ügyészség elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja a II. r. vádlottat. A vád szerint - a Rendészeti Biztonsági Szolgálat egykori parancsnoka - III. r. vádlott az MTV-székház 2006. szeptember 18-i „ostromakor” a rendőri erők, technikai eszközök igénybevételére vonatkozó késedelmes jelentések miatt elöljárói kötelességét megszegve az eseményt követően nem intézkedett mulasztó alárendeltjeinek felelőssége vonására, a jelentéstétel elmaradása okainak feltárására. Ha a jelentések kellő időben megtörténnek volna, a III. r. vádlott a bevetési állomány riadóztatására már korábban intézkedhet, így akár meg is előzhette volna, hogy az események nemcsak időben, de mértékükben se váljanak a bekövetkezettekkel azonossá. Mivel az ilyen rendkívüli helyzetben a jelentéstétel elmulasztása katonai bűncselekmény elkövetésének gyanúját veti fel – amely a III. r. vádlott mulasztásával minden jogkövetkezmény nélkül maradt -, így az ügyészség a III. r. vádlottat emiatt elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja. Egy másik vádpontban azt részletezi az ügyészség, hogy a volt országos rendőrfőkapitány vizsgálóbizottságokat hozott létre a rendőri intézkedések komplex kivizsgálására, azonban a vizsgálóbizottságok jelentéseiben megfogalmazott megállapítások ellenére – két kivétellel – elmulasztotta a felelősségre vonásra irányuló eljárások megindítását, nem intézkedett a jelentésekben megjelölt tárgykörökben parancsnoki tényfeltáró vizsgálat lefolytatására, így a személyi felelősségre vonások elmaradásaival a szolgálat rendjét és érdekeit jelentősen sértette. Mulasztása különösen súlyos a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századával történtek, az „Ignácz” és „Árvai - jelentések”, illetve a IV. r. vádlottal szemben elrendelt fegyelmi eljárásban végzett meghallgatások adatai tekintetében, hiszen az időben lefolytatott parancsnoki vizsgálat akár katonai bűncselekmény megalapozott gyanúját is feltárhatta volna. A vádhatóság egy másik vádpontban arra tér ki, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálat állományába tartozók közül - a törvényi előírás és annak ellenére, hogy az I. r. vádlott 2006. október 23-a előtt kifejezett és egyértelmű utasítást adott az azonosító jelvények kötelező viselésére - 2006. október 23-án senki nem viselte a szolgálati azonosító jelvényt. A magasabb rendőri parancsnokoknak emellett határozott utasítást adott, gondoskodjanak, hogy az állomány viselje a szolgálati azonosító jelvényeket. Miután a parancs ellenére a REBISZ állománya a bevetési ruházaton nem viselt szolgálati azonosító jelvényt, az I. r. vádlott – bár erről tudomást szerzett -, a parancs érvényesülésének elmulasztása miatt nem intézkedett a parancsnokok felelősségre vonására. Annak ellenére, hogy az eseményeket követően a közvélemény különféle híradásokon keresztül kifogásolta és sérelmezte a szolgálati jelvények bevetési öltözeten való viselésének hiányát, és ezáltal a rendőrök azonosíthatatlanságát, az I. r. vádlott azt is eltűrte, hogy a REBISZ parancsnoka e tárgykörben érdemi tényfeltáró vizsgálatot nem rendelt el, és senkivel szemben nem kezdeményezett felelősségre vonást. Az I. r. vádlott e mulasztásai a szolgálatra jelentős hátránnyal jártak, ezért a fentiek miatt 2 rb. elöljárói intézkedés elmulasztásnak bűntette a vád dr. B. László nyugállományú rendőr altábornagy ellen. 32

A vád szerint a III. r. vádlott az utasítást figyelmen kívül hagyva a szolgálati jelvények viselésének elmaradása tárgykörben érdemi vizsgálatot nem rendelt el. Azzal, hogy eltűrte, hogy a bevetésben részt vettek ruházatukon az országos rendőrfőkapitány utasítása ellenére nem viselték az ünnepnapon a szolgálati jelvényt, az erre vonatkozó érdemi tényfeltáró vizsgálat és az esetleges felelősségre vonás elmaradása nemcsak a szolgálati, de a közérdek jelentős hátrányát idézte elő. A vádhatóság egy másik vádpontban azt rója fel, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálatnál azokban az ügyekben, amelyekben a gyanúsítotti idézést ugyan kibocsátották, de a nyomozás később megszüntetésre került, fegyelmi eljárás elrendelésére intézkedések nem történtek. Fegyelmi eljárás elrendelésére csak azon 2006-os őszi eseményekkel kapcsolatos esetekben került sor, amelyekben az eljáró ügyészség a vádemelésről tájékoztatta a katonai szervezetet. A következő vádpont a 2006. október 23-án használt kényszerítő eszközök kapcsán megállapítja, hogy a csapatszolgálati feladatok során használt kényszerítőeszközökről (gumilövedék, könnygázgránát) nem készültek külön rendőri jelentések, azok alkalmazásáról az érintett időben meghatározott feladatokban részt vett osztályok vezetői tettek említést. A csupán eseményleírást tartalmazó jelentések nem tartalmazták a kényszerítőeszközök igénybe vételének okait és az egyes helyszíneken bevetett eszközök mennyisége részleteit, így - külön jelentések hiányában - igénybevételük jogszerűségének, szakszerűségének, illetve arányosságának parancsnoki kivizsgálására sem kerülhetett sor. A vád szerint a III. r. vádlott a kényszerítőeszközök használata, alkalmazásuk körülményei, az egyes helyszeneken felhasznált gumilövedékek, könnygázgránátok mennyisége, a feladat végrehajtáshoz igazodó arányosság tárgyában nem indított vizsgálatot, így utóbb azok alkalmazásának jog-és szakszerűsége már egyáltalán nem, vagy nehezen igazolható. Különösen fontos lett volna ennek vizsgálata a Károly körúton végrehajtott lovasroham vonatkozásában, amellyel kapcsolatban számos ellentmondás folytán utóbb nem állapítható meg, hogy ki, milyen indok és adatok birtokában adott utasítást e speciális kényszerítőeszköz alkalmazására, az mennyiben volt megalapozott és indokolt. Éppen ezért abban a kérdésben sem lehet állást foglalni, felmerül-e ezzel kapcsolatban bárkinek is a büntetőjogi felelőssége. Az ügyészség a fentiek alapján a rendőr vezérőrnagy III. r. vádlott ellen 4 rendbeli, részben folytatólagosan elkövetett elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt emelt vádat. Az ügyészség a fentieken túlmenően 10 vádpontban 10 - 2006. szeptember 19-21 között történt - eset kapcsán emelt vádat elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntette miatt egyes parancsnokok ellen, akik nem akadályozták meg alárendeltjeik bántalmazó magatartását, illetve utóbb nem jelentették azt. A vád szerint mulasztásaikkal a szolgálati és fegyelmi rendet sértették, beosztottaikban azt a képzetet erősítették, hogy a jogellenes cselekményeket észlelő elöljárók a törvényes eljárás mellőzésével és a törvénytelen módszerekkel egyetértenek, ezáltal a jogsértő cselekmények jogkövetkezmények nélkül maradhatnak, ami megalapozhatja annak reális veszélyét, hogy jövőbeni csapaterős tevékenységük során hasonló jogellenes intézkedést hajtanak végre. E tényállások alapján az ügyészség a VI. r. vádlott, a VII. r. vádlott, a VIII. r. vádlott, a IX. r. vádlott, a X. r. vádlott, a XI. r. vádlott, a XII. r. vádlott, a XIII. r. vádlott és a XIV. r. vádlott ellen elöljárói intézkedés elmulasztásának büntette miatt emelt vádat. A Központi Nyomozó Főügyészség a vádiratban indítványozta, hogy a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa az I-VI. és VIII-XIII. r. vádlottakat - a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli előzetes mentesítés mellett - felfüggesztett szabadságvesztésre, míg a VII. és XIV. r. vádlottakat pénzbüntetésre ítélje. A főbüntetések mellett a IV., a VII., a XII. valamint a XIII. r vádlottak esetében indítványozta, hogy katonai mellékbüntetésül rendfokozatban visszavetést is alkalmazzon. A következő tárgyalásokon a bizonyítási eljárás folytatódik.

33

Fővárosi Törvényszék II. 36. 12 B.794/2010

sikkasztás bűntette

2015.03.12.

08.30

Az úgynevezett brókerügy azt követően került ismét a Fővárosi Bíróság elé, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a 2010. május 27-én kihirdetett végzésében a különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt a vádlottak ellen indított büntetőügyben hatályon kívül helyezte az I. r. vádlott és 17 társa vonatkozásában a Fővárosi Bíróság ítéletét, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. (A büntetőügy további hat vádlottja esetében az első fokú ítélet jogerőre emelkedett.) A 2010. december 1-jén kezdődött megismételt eljárásban tehát összesen tizennyolcan ülnek a vádlottak padján, akikkel kapcsolatban a Fővárosi Bíróság a 2008. augusztus 28-án kihirdetett első fokú ítéletében a következőképpen döntött: Az I. r. vádlottat különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és közokirat-hamisítás bűntette miatt halmazati büntetésül 8 év börtönbüntetésre, 10 év közügyektől eltiltásra és a befektetési szolgáltatói tevékenységtől, mint foglalkozástól 10 év eltiltásra, valamint 229 998 227 forint vagyonelkobzásra ítélte. A II. r. vádlottat bűnsegédként, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette, bűnsegédként folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és pénzmosás bűntette miatt halmazati büntetésül 5 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és a gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra, valamint 176 870 000 forint, valamint a B. cégcsoportban birtokolt üzletrészének vagyonelkobzására ítélte. A III. r. vádlottat az ellene bűnsegédként különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. A IV. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás vétsége miatt 2 év - végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztettfogházbüntetésre és a B. cégcsoportban birtokolt üzletrészének vagyonelkobzására ítélte. Az V. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás vétsége és jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntette miatt 1 év 8 hónap börtönbüntetésre és 59 219 200 forint vagyonelkobzásra ítélte. A VI. r. vádlottat különösen nagy értéket meghaladó, gondatlanságból elkövetett pénzmosás vétsége miatt 1 év 6 hónap - 3 év próbaidőre felfüggesztett- fogházbüntetésre ítélte. A VII. r. vádlottat különösen jelentős értékre folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt halmazati büntetésül 3 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra, 150 000 000 forint vagyonelkobzásra és a gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra ítélte. A bíróság ugyanakkor felmentette a vesztegetést állítva elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntette miatt emelt vád alól. A VIII. r. vádlottat orgazdaság bűntette miatt 1év, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, és egyben előzetes mentesítésben részesítette. A IX. r. vádlottat különösen nagy értékre folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt 3 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra, valamint 58 551 604 forint vagyonelkobzásra ítélte. A X. r. vádlottat jelentős értékre, folytatólagosan, üzletszerűen, elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év 6 hónap, 3 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre, gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól eltiltásra és 30 000 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A vádlottat jelentős értékre, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év 2 hónap, 3 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre és 40 000000 forint vagyonelkobzásra ítélte.

34

A XII. r. vádlottat jelentős értékre, folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év, 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 6 000000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XIII. r. vádlottat hivatalos személy által, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntette, valamint gazdálkodó szervezet dolgozója által üzletszerűen, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette miatt halmazati büntetésül 2 év, 4 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 320 000 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XVI. r. vádlottat magánokirat-hamisítás vétsége és bűnpártolás vétsége miatt halmazati büntetésül 200 napi tétel pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy egy napi tétel összege 3000 forint. Az így kiszabott 600 000 forint pénzbüntetést meg nem fizetése esetén napi tételenként kell 1-1 napi szabadságvesztésre átváltoztatni. A XIX. r. vádlottat bűnpártolás bűntette és társtettesként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt halmazati büntetésül 1 év 4 hónap, 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és 30 000 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XX. r. vádlottat különösen nagy értékre elkövetett orgazdaság bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és 198 800 000 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XXIII. r. vádlottat bűnsegédként, különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, bűnsegédként folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és különösen nagy értéket meghaladó folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntette miatt halmazati büntetésül 4 év börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra, gazdálkodó szervezetben történő tisztségviseléstől, mint foglalkozástól 5 év eltiltásra és 626 227 858 forint vagyonelkobzásra ítélte. A XXIV. r. vádlottat a különösen nagy értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Az első fokú bíróság a sértett magánfelek bejelentett polgári jogi igényeit a törvény egyéb útjára utasította. A Fővárosi Ítélőtábla a hatályon kívül helyező végzése indoklásakor előrebocsátotta, hogy a büntetőügy több szempontból is egyedinek mondható: az elmúlt húsz éveben a terjedelmet és a kárértékét tekintve ehhez fogható eljárás nem indult és nem folyt Magyarországon. Csak az alapügy nyomozati iratai több száz kötetet tesznek ki: maga a nyomozás anyaga 115 kötet, melyhez 182 kötet melléklet, és ugyancsak százas nagyságrendben ügyféldossziék sokasága társul. Jelentős a további nyolc, ide egyesített ügy nyomozati anyaga, és nem elhanyagolhatóak a szakértői vélemények sem. A nyomozati anyag áttanulmányozása, részletekben és összességükben való átlátása, a bizonyítás megtervezése és lefolytatása rendkívüli terhet rótt az elsőfokon eljáró bíróságra, mely igyekezett maximálisan eleget tenni a feladatának, ez azonban nem sikerült maradéktalanul. A Fővárosi Ítélőtábla az első fokú döntést részben megalapozatlanság, részben eljárási hibák, illetve az indokolási kötelezettség elmulasztása miatt helyezte hatályon kívül. A másodfokú bíróság az első fokú ítéletet hatályon kívül helyező határozatában kimondta, hogy a megismételt eljárás során elsőként azt kell tisztázni, hogy mi képezi a vád tárgyát, azaz, hogy mely konkrét vádlotti magatartások azok, amelyekhez büntetőjogi következmény fűzhető, s ez milyen minősítést von maga után. Rámutatott továbbá arra is, hogy az alapvád és a minősítés esetleges megváltoztatása az I. r. vádlott esetében újabb kiadatási eljárást tehet szükségessé, továbbá, tekintettel arra, hogy az eddigi szakértői bizonyítás a sikkasztás tekintetében folyt, ezért az alapvád megváltozása alapvetően új helyzetet teremtene. A Fővárosi Ítélőtábla szerint amennyiben a megismételt eljárásban a vád az I. r. vádlottal szemben változatlanul a sikkasztás, úgy az eljárás -a tábla határozatában jelzett hibák kiküszöbölése mellett- az eredeti vád és a már rendelkezésre álló bizonyítékok alapján lefolytatható. A megismételt eljárás lefolytatása, így a bizonyítás körében a másodfokú bíróság a fentiekre tekintettel nem tudott konkrét iránymutatásokat adni az első fokon eljáró bíróságnak. Azt ugyanakkor előírta, hogy a megismételt eljárásban az irányadó törvényi előírások megtartásával lefolytatott bizonyítás anyagát gondos, alapos, mindenre kiterjedő 35

mérlegeléssel kell értékelni, majd annak mikéntjéről számot adni. Elengedhetetlen a cselekmények minősítésével összefüggésben az alapos, elemző vizsgálódás és állásfoglalás. Az érdemi határozat megszövegezése során figyelemmel kell lenni a Be.258. §. (2) bekezdés a.) b.) és d.) pontjában foglaltak pontos betartására, valamint arra, hogy a járulékos kérdésekben való döntés kellően konkrét legyen. A Fővárosi Bíróságon a megismételt eljárás lefolytatására kijelölt tanács elnöke, dr. Gimesi Ágnes az ügyet a Be. 271. §. a.) pontja alapján öttagú tanács elé utalta. A törvény ezen rendelkezése értelmében a megyei bíróság elrendelheti, hogy az ügyet két hivatásos bíróból és három ülnökből álló tanács tárgyalja, ha ezt a vádlottak nagy száma, vagy az ügy különösen nagy terjedelme indokolja. Az öttagú tanács másik hivatásos bíró tagja dr. Póta Péter bíró. A Fővárosi Bíróság öttagú tanácsa a 2011. február 11-ig megtartott tizenöt tárgyalási napon meghallgatta az I. r., II. r., III. r., IV. r., V. r., VI. r., VII. r., IX. r. és a XII. r. vádlottakat. Ezen vádlottak közül az új eljárásban csak az I. r., II. r. és IV. r. vádlottak tettek vallomást, a többi vádlott tekintetében az előző bírósági eljárás és a nyomozati eljárás során tett vallomásaik kerültek felolvasásra. Az április tárgyalási napokon a többi vádlott meghallgatására is sor került. A következő tárgyalási napon a bizonyítási eljárás folytatódik. Fővárosi Törvényszék II., Fő u. 70-78. 15.B.1856/2014

emberölés

2015.03.12.

08.30

A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint: az I. r. vádlott 1994. körül ismerkedett meg a II. r. vádlottal, aki egyik bizalmasa lett, 1996. év során elsősorban testőri, sofőri feladatokat látott el az I. r. vádlott mellett. A III. r. vádlott az 1990-es évek elejétől különböző budapesti szórakozóhelyeket üzemeltetett, így került kapcsolatba az I. r. vádlottal, valamint a sértettel is. L. A. 1996. év során egy takarékszövetkezetet kívánt létrehozni, mely kapcsán több millió forintot kapott az I. r. vádlottól és a sértettől is. L. A. jelentős tartozást halmozott fel az I. r. vádlott és a sértett felé és még abban az évben tartozásai kiegyenlítése nélkül külföldre távozott. Ezt követően az I. r. vádlott és a sértett – a kölcsönadott pénzösszegek fejében – egyaránt jogot formáltak L. A-hoz köthető 3 budapesti ingatlan tulajdonjogára. Az I. r. vádlott közölte a sértettel, hogy mindenképpen igényt tart az ingatlanokra, mire a sértett kijelentette, hogy egy kivételével ő is ragaszkodik az ingatlanokhoz és akkor sem adja át azokat, ha az I. r. vádlott megöli, vagy megöleti őt. Ezt követően az I. r. vádlott elhatározta, hogy megöleti a sértettet és intézkedéseket tett az emberölés elkövetésének megszervezésére. A cselekmény előkészítésébe és végrehajtásába a II. r. és a III. r. vádlottat is bevonta. Az I. r. vádlott 1996. október 28. napján M. T-vel és annak ismeretlen társával kézigránátot dobatott egy a sértetthez köthető budapesti autószalonra és a mellette lévő pizzériára. A sértett az autószalonban több olyan gépjárművet helyezett el, melyet az általa biztosított kölcsönöket nem fizető adósok értékesítés végett adtak át a részére. Az I. r. vádlott rávette a III. r. vádlottat arra, hogy anyagi ellenszolgáltatás fejében segítséget nyújtson a sértett megöléséhez oly módon, hogy információt szolgáltat a sértett napirendjére, tartózkodási helyére vonatkozóan. A cselekmény elkövetésének helyszínéül a III. kerületi Ladik utcát jelölték ki, ahova a sértett ügyintézés céljából ment volna. A helyszínt előzetesen felmérték és megtervezték a cselekmény végrehajtását is. Az I. r. vádlott a sértett megölése érdekében beszerzett egy lőfegyvert, amelyet átadott a II. r. vádlottnak.

36

A III. r. vádlott telefonon tájékoztatta az I. r. vádlottat, hogy a sértett 1996. november 1-jén 11 órára megy a Ladik utcába. A helyszínen a sértett gépkocsijánál a II. r. vádlott a nála lévő lőfegyverrel célzottan fejen lőtte a sértettet, aki a helyszínen életét vesztette. A III. r. vádlottat a helyszínről tanúkénti kihallgatása végett a rendőrségre szállították. A III. r. vádlott a nyomozó hatóság előtt tett tanúvallomásában tudatosan téves személyleírást adott az elkövetőről. Az ügyészség az I. r. vádlottat felbujtóként, előre kitervelten és nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettével, a II. r. vádlottat előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettével, a III. r. vádlottat bűnsegédként, előre kitervelten és nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettével vádolja. A Fővárosi Törvényszék 2013. február 10-én hozott az elsőfokon ítéletet. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a Fővárosi Törvényszéket új eljárásra utasította. Az ügyben a március 13-i a második tárgyalási nap. SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK Szegedi Törvényszék (Szeged, Széchenyi tér 4.) 117. számú tárgyalóterem P. L. és két társa

Hivatalos eljárásban 2015. elkövetett bántalmazás március 12

8.15 óra

Az ügy lényege: A vádirat szerint P. L. r.tőrm. I.r. vádlott, V. I. r.őrm. II.r. vádlott és K. Zs. r.zls. 2012. június hó 02. napján, Szegeden valamennyien civil ruházatban, szolgálati gépjárművel járőrszolgálatot láttak el az illegális migráció visszaszorítása, megakadályozása érdekében. Ennek során I.r. vádlott hajnali 3 óra 18 perc körüli időben a Belvárosi hídon észlelte az ott gyalogosan közlekedő arab-emírségbeli állampolgárságú sértettet és annak társát, akiket igazoltatni kívánt. A sértett és a vele tartózkodó férfi a rendőri intézkedésnek nem vetette alá magát, hanem mindketten futásnak eredtek a SzentGyörgyi Albert utcán a Forrás Hotel irányába. Ezt követően II.r. vádlott és K. Zs. a szolgálati gépkocsiból kiszállva, futva, míg I.r. vádlott a szolgálati gépkocsiban ülve vette üldözőbe a sértettet. A rendőri intézkedést felismerve B. Z. III.r. vádlott is követni kezdte taxijával a sértettet. Az üldözés során I.r. vádlott a Szent-györgyi Albert utca úttestjéről letérve, hirtelen balra kormányzással a futva menekülő sértett elé vágott az általa vezetett szolgálati gépjárművel, veszélyeztetve ezzel a sértett testi épségét. A sértettnek sikerült az ütközést elkerülnie, majd tovább futott az utcán, mire III.r. vádlott ugyancsak egy hirtelen balra kanyarral a sértett elé vágott, és őt elütötte. A sértett a III.r. vádlott által vezetett taxira ráborult, majd tovább futott a Forrás Hotel főbejárata irányába. I.r. vádlott a sértettet a gépkocsiból kiszállva, immár gyalogosan utolérte, őt hanyatt a földre rántotta, majd ököllel több alkalommal arcát, fejét az oda érkező és vele szándékegységben eljáró II. r. vádlottal megütötte, testszerte megrugdosta. A Szegedi Nyomozó Ügyészség a társtettességben elkövetett súlyos testi sértés bűntette miatti nyomozást megszüntette, tekintettel arra, hogy nem lehetett megállapítani, hogy a sértett a sérelmére elkövetett bántalmazással összefüggésben szenvedte el a sérüléseit. Megjegyzés: A bíróság az ügyben még tart tárgyalást.

37

Információ: Juhászné dr. Prágai Erika törvényszéki bíró sajtószóvivő +36-30/4756-007 [email protected] ZALAEGERSZEGI TÖRVÉNYSZÉK Zalaegerszegi Járásbíróság Ő. L. M. és társai

Információ:

Csalás bűntette és 2015. más bűncselekmények

03.12.

08:30

A vád szerint az I. rendű vádlott egy biztosítótársaság közvetítőjeként némely esetben a többi vádlott közreműködésével - 2008, 2009, 2010-es években több ügyfelét is rábírta életbiztosítás kötésére, úgy, hogy a szerződés megkötéséhez szükséges első törlesztőösszeget befizette a nevükben. Így a vádlott, mint közvetítő felvette a jutalékot a megkötött szerződésekre, ám a részleteket senki sem fizette tovább, s szerződések néhány hónap múltán megszűntek. A vádirat szerint az évek alatt 21 esetben kötöttek a vádlottak ilyen szerződéseket. Érték: cca 6.345.000 Ft Dr. Beznicza Árpád sajtószóvivő 0630/902-4360 [email protected] Dr. Bartalné Dr. Mentes Judit sajtószóvivő 0630/421-4789 [email protected]

38

2015.03.13. (PÉNTEK) PÉCSI TÖRVÉNYSZÉK Pécsi Törvényszék (7623 Pécs, Rákóczi u. 34.) fsz. II. tárgyalóterem

N. J. I.r. vádlott és 7 társa

költségvetési csalás bűntette 2015. és más bűncselekmények 03.13

9.00

A vád szerint N. J. I.r. vádlott felbujtására valamint Sz. L. II.r., N. T. III.r., N. J. J. IV.r., K. K. V.r. vádlottak, mint bűnsegédek irányítása mellett K. J. VI.r. vádlott, mint tettes, gazdasági társaság ügyvezetőjeként 496.924.635 forint vagyoni hátrányt okozott áfa adónemben, K. G. VII.r. vádlott, mint tettes egy másik gazdasági társaság ügyvezetőjeként 62.794.977 forint vagyoni hátrányt okozott áfa adónemben, míg T. E. VIII.r. vádlott további két gazdasági társaság ügyvezetőjeként 28.794.977 forint és 2.372.104 forint vagyoni hátrányt okozott áfa adónemben a magyar költségvetésnek, melyek nem térültek meg.

Információ:

Az I.r. vádlott elhatározása alapján létrejött bűnszervezet tevékenysége, több gazdasági társaság üzemeltetésével, arra irányult, hogy az Európai Unió tagállamaiból és elsősorban Romániából szállítson Magyarország területére cukrot nagy mennyiségben, mely cukorért a beszerzési forrás államában az ottani európai uniós kivitelre figyelemmel nettó – forgalmi adó nélküli - összeget kellett kifizetni. Az adócsalásra létrehozott bűnszervezet célja az volt, hogy a Magyarországra szállított cukrot hazai nagykereskedők számára értékesítsék, már áfá-val növelt összegben, amely hazai értékesítés és árbevétel után a cukrot értékesítő gazdasági társaságoknak általános forgalmi adó fizetési kötelezettsége keletkezett. Azonban az N.J. I.r. vádlott és családja – III.r. és IV.r. vádlottak - számára a haszon úgy keletkezett, hogy az importált cukrot Magyarországon értékesítő gazdasági társaságok nem tettek eleget az áfa bevallási és befizetési kötelezettségüknek, vagy a benyújtott áfa bevallásban gazdasági realitást nélkülöző magyarországi termék vásárlásából származó kiadást és ahhoz kapcsolódó beszámítható áfa-t jelöltek meg, holott ezen cégeknek belföldi vásárlásai nem, csak import vásárlásai voltak, melyekhez nem kapcsolódhat a fizetendő áfa-ba beszámítható általános forgalmi adó tartalom. N.J. I.r. vádlott a pénzt az általa létrehozott bűnszervezet működtetése érdekében alapított gazdasági társaságok képviselőinek segítségével oly módon szerezte meg, hogy a magyarországi értékesítésből származó, átutalással érkező árbevételt, a gazdasági társaságok vezetői a cégek számláiról felvették és azt átadták az I.r. vádlott, vagy az ő érdekében eljárt III.r. és IV.r. vádlottak részére. Ebből a bevételből ismét cukrot vásároltak Romániában, a tényleges haszon pedig, az eladás és értékesítés közötti, Magyarországon érvényes áfa tartalom volt. A bíróság folytatja a büntetőeljárást. Dr. Sebestyén Ágnes Sajtószóvivő +36- 30-6566-710 [email protected]

39

SZEKSZÁRDI TÖRVÉNYSZÉK Szekszárdi Járásbíróság Szekszárd, Augusz I. u. 1-3. IV. emelet 3. tárgyaló 31.B.161/2014.

Információ:

csalás bűntette bűncselekmény

és

más 2015.03.13.

10.00

Első tárgyalás A vád szerint I. r. vádlott 2006 július és 2008 január között egy kft. vezető tisztségviselője volt. 2008 januárjától az ügyvezetői pozíciót II. r. vádlott vette át, azonban a háttérből továbbra is a cég alkalmazásában álló I. r. vádlott irányította a kft. ügyeit. 2011. március 8. napján a cég felszámolási eljárás alá került, amely során 28 hitelező jelentett be igényt, több mint 200 millió forint összegben. A felszámolási eljárás megindítását megelőzően a cég gazdálkodása nem volt ésszerű, a vádlottak megtévesztették a velük üzletet kötő személyeket és különböző alvállalkozókat. Emellett I. r. vádlott a kft. pénztárából több alkalommal felvett összesen 46.500.000,forintot, amelyet nem fizetett vissza a cégnek. II. r. vádlott a kft. terhén saját bankszámlájára több mint 18 millió forintot utalt. Az átutalt összeg egy részét visszafizette, azonban 14.227.000,- forinttal nem tudott elszámolni, azzal sajátjaként rendelkezett. Az ügyészség a vádlottakat üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével és jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettével vádolja. Dr. Kovács Ildikó Szekszárdi Törvényszék sajtószóvivője 06-20-405-8180 06-74-419-511 [email protected] dr. Hideg Milán Szekszárdi Törvényszék sajtótitkára 06-30-986-88-40 06-74-419-511/319 [email protected]

40

DEVIZAHITELES PEREK A FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLÁN A FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA TÁRGYALÁSI a "devizaperek"-ben kitűzött tárgyalásokról tárgyalások helye: Budapest, II., Fekete Sas u. 3.)

JEGYZÉKE (a 2015.03.04

Felperes megnevezése

tárgyalás időpontja

OTP Ingatlanlízing Zrt.

2015.03.12 - 13 óra

fsz.8.

OTP Lakástakarék Zrt.

2015.03.10 - 14 óra 30 perc (határozathirdetés)

fszt. .

2015.03.12 - 9 óra

fszt. 7.

K & H Bank Zrt

tárgyaló száma

41