. LAJTA
ANDOpJ
IV. ÉVFOLYAm = 7-8. sz. = 1931. JULIUS 1.
I
SCHIFFER MIKSA okl. mérnök, az első magyar hangosfilm: a "Kék bálvány" vállalkozó ja.
ÁRA
1
PENGÓ
I
Speciális filmszállitások, a világ minden részébe.
Leggyorsabb vámkezelés
a Nyugati és Keleti rokon, a fövámhivatalban és a hajóállomásokon
pályaudva-
és
IV., V á C i-U t I. sz. Telefon: Aut. 159 - 47.
TELEFON: JÚZSEF 455-10.
•
FILl\.:lHIRSZOLGALAT
K o c k a n a g y i t á s o k, f o t ó ü z e m. -
I CIKKEK
EGYEDARUSITQJA
i\UT.
IIIII
117-23.
4 legjobb és a világ legismerlebb
LÉGFERTŐTLENITŐ j\\inden
filmszinházban
KERJEN OIJ rALAN
SZERE!
nélkülö-hetetlen
IlEMUTATÁST!
SPECIALISTA: Mozigép és felszerelési tárgyakban.
a Samson-Electric Company new...J'.Dl'ki haD.g~stilm-készü1ékgyár vezérképviselete.
ZEISS IKON I
"PHÖBUS" MŰSZAKI us OLAJl\:ERESKEDELMI R. T. V, KOSSUTH LAJOS=TÉR 9 UJ TELEFON:
1904
Mei'ner Mór (Memophon)
családi>, gyári .•,
ipari>, sport-felvételek.
PEROLIN
oTT
mozgószínház-berendezési és elektrotechnikai berendezési és elektrotechnikai, mechanikai, .villanyvilágításés erőátviteli' telepeket berendező vállalat BUDAPEST, VIlI., JÓZSEF-KÖRUT 21. Telefon: 338-77. Vetítőgépek. Javítások. - Hangosfilmkészülékek lemez- és fotócellás rendszerre. - Mozgószínházak teljes berenzése,
BUDAPEST. um. FŰHERCE6 SÁnDUR-UCCII 7
kőzségi-,
A L A PITTA T
Meifner Mór
MAGYAR FIL~:IIRODA_
városi-,
JÁnos
~ ~ ~
H é b el
nemzetközi szállitmányozási elvámolási vállalat,
ROHRMAllII
Eieldrotechnlllal es mechan~lIal wara BUDAPEST Uli. SAJO-UCCA 5/a
111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111
tól rendeljen fotócellás kiegészitést a I e fi e z e s k é s z ü Ié k h e z
••
EGYEOÁRUSITOJA:
OLÁH GYÖRGY
GÉPÉSZMERNÖK: I
UIII. RUKKSZILÁRD·U.20. TEl. J 33UO
FILMMŰVÉSZETI
IV. ÉVFOLYAM.
ÉS TUDOM ANYOS
= 7-8. sZÁM. =
Úi korszak a magyar
FOLYÓIRAT
1931. JULIUS 1
filmhul'úro ,ör'éne'ében.
II magyar 'őke legbiz'osabb elhelyezkedési lehetősége: a film únius 25-én délután előkelő és díszes társaság gyűlt össze a Hunnia-filmgyá1' gyarmatutcai műtermében: Scitovszky Béla belügyminiszter tiikártiual, Vajay Ká1'oly miniszteri osztálytanácsossal, Horváth Elek h. államtitkár, .a Filmcenzúra elnöke, Schiffert Miksa nagyvállalkozó, a "Kék bálvány" 1111111111111111111111 című film fimamezirczoja, Bencs Zoltán dr. min. oszt. tan., Bingert János dr. é-s Fehér Ernő, a Hunnia igazgatói, Ruttkay Ödön nún. titkáT és mások. A vendégek megnézték a "Kék bálvány" című első magyaT Hunniabeli hangosfilm egyik legszebb és legszenzációsabb fölvételét: a My deor-bár jelenetét, ameiuben. hatalmas zenekar szóTakoztatja a jelenlevőket. Teljesen amerikai fölvétel benyomását keltette az emberben a műteremben folyó valóban izgalmas munka. A nagy bárjelenet után nagy uduara volt a miderem. előtt Scitovszky Béla belügyminiszteTnek, aki nagy érdeklődéeeel figyelte a művészi és technikai jelentőségű magyarázatokat, majd a következőket jelentette ki:
10,----.--;-1
J
- Eddig is bizakodó voltam a magyar uralkodik a filmgyártás terén, nekünk filmipar iránt, amelyet négy évvel eztehát magunknak is kell olyan filmekelőtt különös szeretettel fogadtam sziről gondoskodni, amelyek a magyar kö'vembe. De a ma látott dolgok után még zönségnek ízlés és felfogás dolgában. megfelelnek. Műterrnünk modern, ezt nagyobb bizalommal és reménykedéssel várom a jövőt és most rnáT végleg· bínemcsak szakembereink ismerik el, hazom a magyar film jövőjében. A manem szinészeink is, akiket az imént látgyar filmgyártásnak itt a konjunktú, tunk ebben a szörnyű hőségben önfelrája, ezt a. konjunktúrát kell nekünk áldozóan dolgozni. okosan és rninden Táterrneltségünkkel - Bár kezdetben voltak nehézségek, és tehetségünkkel kihasználni. hiszen mindennek vannak kezdeti nehéz- Magyarország teljes egyetértéasel ségei, most már azonban túl vagyunk a dolgozik ebben a tekintetben a külföldkezdő bajokon és minden reményünk del, különösen Németországgal, amellyel meg van arra nézve, hogy az új idénya német nyelvterületet sikerült az itt kében a magyar közönség tisztacsengésű, szült németverziójú film számára megmagyar beszédű és magyar zenéjű filmet halljon. szerezni. Ma mindenütt - talán Franciaország kivételével -:-- nagy pangás
1
A belügyminiszter optimista nyilatkozata teljes reménységgel tölti el a magyar filmszakmát, amely annyi pénzt és annyi energiát áldozott, amíg eljutottunk a valóban modern. és 100%-os magyar hamoosfilanhez, Altalános és nagy érdeklődés nyilvánult meg a társa.ságban Schijfer Mikea személye iránt, aki olyan időkben mert hozzáfogni a n'IXLgyar filmhez, amikor mások sokkal bietonsáoosabb üzletekbe sem meriek belekezdeni. Schifjer Miksámok. nem új a film. Amerilaii járta, ott nézett köröskörül és szinte örült, amikor azzal az ajánlcLttal jöttek hozzá, hogy vegyen részt a magya?' film reneszánszában. Schiffer magasabbrendű közgazdasági nézőpontból szólt a kérdéshez: - Annyi bizonyos, hogy egy-egy magyal' film tíz külföldi filmet helyettesít és szorít ki. Mennyí magyar munkás, mennyi szinész, technikus, szakember jut kenyérhez és ha a munkanélküliség számszerűen nem is enyhül egy-egy film
révén, tény az, hogyafilmgyártásban érdekeltek újból megélhetésthez jutnak. Sok kedvvel fogtam a filmgyártáshoz és ennek a filmnek a sikerén fölbuzdulva. folytatni fogom ezen a téren a megkezdett munkát , ..
Van tehát valaki, aki a maaua» pénzvilág köréből hozzá Inert fogni a filmhez. Schiffer Miksámak, a nagy magyar vállalkozónak kellett jönni, hogy a magyar fil'YYl1JyártéLSkomoly vizsgát tehessen érettség éről és életlehetőségéről. De számunk1'a megnyugtcdó, hogy a magyar filmbe belekapcsolódott a magyar tőke és vállalkozás ilyen' értékes és általánosan nagyrab,ecsült egyénisége, mint Schiffer Miksa, Ennek a jelentőségét magyarázta azután egy másik csoportban Bence Zoltán és pédaként állította oda Schifferi: - Ime, Sebitjer példája a legjobb bilyünket bármilyen világviszonylatban, zonyítéka annak, hogy a magyar filmmert azok a filmek, amelyek innen kikenek megérkezett akonjunktúrája. Schifrülnek, bátran fölvehetik a versenyt [ernek nemcsak szive és ösztöne van, haakármelyik külföldí műteremben készült nem komoly kereskedői és ipari fölkéfilmekkel. Nézzünk csak itt körül: munszültsége, hogy higyjen a magyar film kások tömege, szinészek raja, technikai föltámasztásában és jövőjében, és művészi erők egész csapata dolgozik itt és bár elviselhetetlen és tűrhetetlen - A magyar filmgyártás évek óta hőség van, mindenki azzal az érzéssel szünetel. Tíz-tizenegy év óta komoly és fénye számbavehető produktum nem hagyta el dolgozik az izzólámpák tikkasztó a magyar műtermeket. S íme, ennyi év alatt, hogy ezzel úttörő munkát végez a magyar film számár-a , . , után itt áll előttünk egy eUl'ópai érte- Most csak a magyar tökének kell lemben vett nagyszm'ű műterem, a maidejében fölismernie a helyzetet és meg ga tökéletes fölszerelésével, nagyszerű munkáskezeivel. Versenyképesek va.- kell éreznie, hogy a filmben elkövetke• zett a konjunktúra ideje. gyunk bármelyik külföldi műteremmel és azok az előnyök, amiket külföldi és - A mai film relatív biztonságot nyujt 'magyar gyártó részére nyújtunk, márís a tőkének. Hiszen itt készülő német ver'fölkeltette műterrnünk iránt a külföldi zióink számára az egész német nyelvterüszakkörök érdeklődését. N em követek el let áll rendelkezésünkre. Ezt a konjunk-' indiszkréciót, ha elmondom, hogy októtúrát már észrevette a külföld, csak a maber 15-ig műtermünk foglalkoztatva van, gyar tőkés nem mozog még, Pedig sietnie azután további olyan események várhakellene, mert ha a külföld idejekorán tók, amelyek a Hunnia folytatólagos fogfölismeri fl konjunktúrális lehetőséget, Jalkoztatását biztosítják. Megálljuk heakkor a magyar kapitalista megint ké-
2
,
~!.,
~",,
__ ,,
~,~"'~~t~~~'~----"---------~~~
sőn talál jönni egy gondolattal és egy jó üzlettel. Berlin, Párizs, Prága egyes komoly vállalkozói már érdeklődnek a Hunnia-filmgyár iránt és ezek már számítgatják, hogyha itt készíttetik német és francia verzióikat, akkor igen kitűnő üzlet e t csinálnak. - A mai viszonyok mellett a magyar magángazdaság számára, nézetem szerint, alig kínálkozik kedvezőbb tőkeelhelye-
zési alkalom, mint a filmgyártás. - Magyar külkereskedelmi szempontból is fontos probléma a magyar film. Tíz-tizenkét magyar hangos film paralizálja természetesen értékben - 300 külföldi film behozatali értékét és így, ha a jövő évben 10-12 magyar filmet tudunk elkészíteni, a magyar külkereskedelmi statisztika filmrésze lényeges és örvendetes javulást mutat. v-«
A körülállók igaz meggyőződéssel és a Jövőbe vetett hittel figyelték Bence Zoltán dr. okos és intelligens szauoit és mindanmuian, akik ezen a délután azt a néhány műiermi Jelenetet láttuk, láttuk a magya?' mumkáskezek szorgoskodását és láttuk az első Hunnia beli magya?' hangosfilm közel másfélezer méier kész film.szalagJát peregtetni, azzal a bensőséges érzéssel távoztunk a gyártelepről, hogy a magy Géniusz itt úJat alkotott, a magyar teremtő erő úJ lehetőségekhez Jutott és hogy a magyar szellemi éle úJ Helikoreia alakul ki Budapest XIV. keridetében. az egyre feJlődő és rokonszenves Zug lóban
GOMBOS HUGÓ, az Ibusz-Filmszállítási osztály igazgatója:
A MAGYAR MOZGOKÉPSZINHÁZAK SZANÁLÁSA üzemben levő mozgószínházak részéről állandó megrendelésekben részesül. Különösen fontos az a körülmény, hogy most már a magyar ipar is képes jóminőségű hangleadó-berendezéseket gyártani, tehát egyszerre nagy megrendeléshez jut, mert megfelelő tőke birtokában az összes mozgószínházak beszerzik a hangleadó-berendezést, illetve a már meglevőt kiegészítik. Karitatív szempontból a mozgószínházüzem azért fontos, mert a már meglevő rendelkezések szerint hadirokkantakat és hadiárvákat kell alkalmaznia. Az alkalmazottakon kívül természetesen az engedélyesek jelentős része is hadirokkant, vagy árva. KultúTális szempontok közül kiemelkedik a magyar filmgyártás ügye. A magyar filmgyártásra csupán akkor nyílik igazi lehetőség, ha a vállalkozó kellő számú mozgószínházra számíthat és így rentábilis lehet a vállalkozás. A magyar filmgyártás másik előfeltétele az állami támoga-
agyarországon a filmszakma és a mozgóképszínház a legmagasabban adózó vállalkozás. Allami szempontból ennek következté1111111111111111IIIIII1 ben egész különleges jelentősége van annak, hogy a filmszakma és a mozgószínházak számban és teljesítőképességben épségben maradjanak mint adó alanyok és a szünetelő, valamint egyelőre nem működő mozgószínházak adózókká legyenek. Magángazdasági szempontból figyelemreméltó az, hogya mozgószinházüzem természete szerint sok embernek nyujt megélhetési lehetőséget, olyan üzem lévén, amely a tulajdonoson -kívül szakembereket (üzletvezető, gépész) és egyéb személyzetet (pénztáros, jegyszedő stb.) igényel. A magyar ipar és kereskedelem új mozgószínházak berendezése és hangos filmleadó-berendezések szállítása által jelentős munkaalkalomhoz jut és az
3
*.__ ~~
__ +,~~~~r~-,~
ruházható át és a kölcsönzött összeg minden tekintetben biztosítottnak tekinthető.
tás, amely azonban csupán akkor nyujtható, ha az életképes filmszakma megfelelő összegű méterpénzt tud leróni ° A magyar filmgyártás a kultúrális szemponton kívül gazdasági szempontból is kivételes [elentőségű sok művészt, iparágat, nagyszámú személyzetet foglalkoztató vállalkozás. Miként
'O_O~_'_~+.
A kölcsönzött
összeg
behajtása.
A behajtásra az Ibusz R.-T. Filmszállítási Osztálya kapna megbízást. Minden egyes kölcsönt igénybevevő mozgószínház Budapesten és vidéken egyaránt kötelezettséget vállalna arra nézve, hogy műsorait az Ibusz-Filmszállítás útján szállítja. Az Ibusz-Filmszállítás minden műsor szállítása alkalmával a heti, vagy műsoronkénti részletet behajtja. Igya mozgószínház hetenként egy, vagy két aránylag csekély részletet fizet, amelynek kiegyenlítése nem súlyos teher. Ennek a behajtási módnak különös előnye, hogya mozgószínház kényszerhelyzetben van, mert műsorát csak akkor veheti át, ha az esedékes részletet torleszti, különben nem tarthatna előadást. Az Ibusz-Filmszállítás szavatosságot vállal arra, hogy a filmszínházaknak a műsort csak akkor szolgáltatja ki, ha az esedékes összeget kifizeti. A behajtott részleteket egy kimutatás kíséretében az .Ibusz-F'ilmszállítás hetenként befizetné az államkincstárnak, tehát a törlesztés a mozgószínház üzembehelyezésekor azonnal megkezdődik.
történjék a filmszínházak szanálása?
Mivel a kellő érdeklődés a közönség körében a hangosfilm iránt tényleg meg van és a súlyos helyezetet kizárólag a tőke hiánya idézi elő, a mozgószínházaokon csakis kölcsönnel lehet segíteni. Ez a kölcsön módot nyujtana arra, hogya működő mozgó színházak köz- és magántartozásaikat egyszerre és előnyösen Tendezzék és így a csődöt elkerülhessék; a szünetelő és még üzemben nem lévő mozgószínházak működésüket megkezdhessék. A kölcsön feltételei.
A mozgó színház a kölcsönt kizárólag tartozásai kiegyenlítésére és hasznos beruházásokra fordíthatná. Hasznos beruházásnak csupán az épület tatarozása. a mozgószínház üzeméhez szükséges magyar gyártmányú gépek, felszerelések és berendezések tekinthetők. Semmi más célra a kölcsönzött összeg nem haszríálható fel.
A kölcsön
összegil és időtartama.
A mozgószínházak által igénylendő összeg pontosan csupán az Ibusz-F'ilmszállítás részéről kibocsátott kérdőívek adatai alapján lenne megállapítható. Az adatokat az Ibusz-F'ílmszállitás, mint indifferens fél, a legszigorúbb titoktartás kötelezettsége mellett kezelné. A szükséges összeg hozzávetőleges becslés szerint körülbelül P 1,500.000.-· (Egymillióötszázezer pengő) lenne. A kölcsönnek lehetőleg öt évi lejáratúnak kellene lennie, hogya fizetendő egyes részletek mínél alacsonyabbak legyenek és a .részlettörlesztés ne okozzon a mozgószínháznak nehézséget. Öt éves kölcsön esetében heti egy részlet és 8 heti nyári szünet figyelembevételével a törlesztést 220 részletben lehet teljesíteni.
A kölcsönzött összeg biztosítása. Kölcsönt kizárólag olyan mozgószinházüzem-engedélyes kaphatna, aki kellő biztosítékot nyujt, a biztosítékot közösen nyujtják az engedélyes, az esetleges társ, vagy bét'lő, továbbá a háztulajdonos ingatlanbetáblázás, vagy megbízható készfizetői kezesség formájában. Az engedélyes még tartozna a kölcsön biztosítéka gyanánt engedélyét és a -mozgószínházat ielies berendezésévei lekötni oly formában, hogy amennyiben kötelezettségének eleget nem tesz, úgy az engedély és a teljes berendezés visszaszáll az államra, Igy az engedély és a mozgószínház újabb igényjogosult, fizetőképes engedélyesre
4
~------~I~~~~~'------A kölcsön várható eredményei. A várható eredmények egy ily rövid és nagy általánosságban mozgó terv keretében nem áttekinthetők. Mindenesetre megállapítható, hogy a kölcsön megvalósulása esetében nem csupán egy szakma,
PALÁGYI
ROBERT
vagy társadalmi réteg részesül segélyben, hanem egy olyan virágzó iparág alakul ki, amely az államnak adójövedelmet és az egész gazdasági életnek munkaalkalmat és keresetet nyujt, számtalan különböző társadalmi osztályhoz tartozó egyénnek megélhetést ad.
dr.,
a Magyar l\'Iozgóképüzemengedélyesek Orsz. Egyesületének ügyésze:
FILM, HA GOSFILM ÉS SZERZŰIJOG 5. A MAGYAR
is megfelel az a felfogás, amely az alapuIfekvő mű szerzői jogainak épségben tartásá--val új szerzői jogot óhajt 11111111""" adni azoknak, akik az alapulfekvő műből új alkotást hoztak létre. Milyen számtani mértékben iIIeti meg ezeket a szerzőket egymás között a szerzői jog? Egészen közömbös. Nagyon nehézkessé teszi ugyan a művek szerzői jogának kezelését. De az is közömbös. A matematikai arány azért nem bír fontossággal, mert a szerzői jog elvileg azzal, hány szerző van és ezek egymás között milyen arányban részesednek a kiaknázás eredményeiben, - sehol sem foglalkozik. Nem is tartozik a szerzői jogra, hanem a magánjog általános szabá'Jyaíra. Állapodjanak meg egymás közott az arányszámokban. Ki szabályozza vajjon, hogyan részesedjenek a szerzők a következő esetben: A színlap így szól: "A bukott ördög" operette három felvonásban. Szövegét Pityi Palkó és Péter Pál regénye után írták: Braun és Schwarz, fordították: J ancsi J ános és Józsi István. Verseit Sepp Henrik német eredetij e után írta: Johnson, fordította: Dér István. Zenéjét Magyar Péter, Németh Hans és Angol John művei alapján összeállította Johannides Ignác. ,.----~-
.mí törvényeinknek
ss
TORVf:NY A FILMSZERZŐI VtDELME
JOG
Az egyik librettószerző szerzoi Jogainak 5/~-át eladta Pénzes István színpadi kiadónak, 8%-át Zálogház r.-t. banknak, a másik librettószerző ebből a darabból mitsem kap, mert kompenzálták egy másik darab szerzői jogaival stb. Szándékosan fogtam ilyen rövidre a magánjogi kérdések tört részeinek ezt a komplikációját, mert az élet még furcsább eseteket is vet felszínre. Csak olyan esetekre utalok, ahol a szerzői jog fél százaléka a rendezőé, V3 %-a a prímadonnáé stb. stb. A részleteket kiki saját tapasztalatából egészítse ki. Az tehát közömbös, milyen mértékben bírják a részesek a szerzői jogot. Akármilyen komplikált az arányszám, vagy előre vagy utólag megállapodnak a részesedésre nézve egymás között. Ugyis színpadi kiadó viseli az összes érdekelteket harmadik személyekkel szemben. Harmadik személyek (színigazgatók, rádiótársaságok, filmvállalkozók) ilyen tömeges igényjogosulttal úgysem mernek szóbaállni. Csak színpadi kiadóval kötnek szerződést, aki vállalja, hogy minden jogosított felhatalmazása fölött rendelkezik és a mű teljes szerzői joga fölött diszponálhat. Ezzel pedig a nehézkesség is ki van zárva. A filmvállalkozó megszerzi a rendezőtől, operatőrtől, építésztől, szinészektől a
A
.5
utánképzésnek új, eredeti mű jellegét szerzői jogot, Vagy előre vagy utólag. adják, - bitorlásTól nem lehet szó. Vagy olcsón vagy drágán. Korlátlanul Ezt a szerencsétlen rendelkezést a mavagy időbeli vagy helyi korlátozással. Ez gyar törvény anémet törvényből vette is részletkérdés. Döntő, kié a szerzői jog . át. eZsődlegesen. A német törvény 12. §-a a mi törvéAz elvi jelentősége ennek abban rejnyünk 6. §-a 10. pontjának megfelelően lik, ha a vállalkozó é a szerzői jog elsődmegvédi az írói mű szerzőjét az átdollegesen, míndenki, aki a film alkotáságozás, átalakítás ellen, modván, hogy ban résztvesz, csak az ő fizetett segédje. ilyen átdolgozásra, átalakításra, csak az A helyes elv szerint pedig a film alkotói mű szerzője adhat engedélyt. a film szerzői, az övék a nyilvános elő- \ eredeti Igen ám, de a német törvény 13. §-a adás joga, amely jogot tőlük vagy előre megengedi na szabad felhasználást", a vagy utólag a vállalkozónak meg kell sze. "freie Benützung"-ot. "Freie Be1'eznie. nützung"-nak mondja, ha a felhasznáTalán nem lesz érdektelen, ha megemlás folytán "új, eredeti mű" - a német lítem, hogy az "Association litteraire et szöveg azt mondja: "eigentümliche artistique international" budapesti konSchöpfung" keletkezik. gresszusán 1930 júniusában a kongrészItt valóban el lehet mondani, ha a szus a felvetett kérdésben a következő bírói gyakorlat nem siet a regények, határozatot hozta: drámák. elbeszélések szerzőinek segítsé, "Le droit d'auteur sur I'oeuvre cinégére, akkor amit a törvény az egyik kematographique appartient aux créateurs zével adott, azt visszavette a másikkal. intellectueles." Mire való ez a rendelkezés? Mielőtt a tárgytól eltémék, meg kell Vagy áll az, hogy az átdolgozás, átalaemlítenem törvényünk 6. §-ának 10. pontTcítás tilos - az alapul fe Tevő 1nű beleját. egyezése nélkül, - vagy sem. Ez a törvényhely tárgyalja az írói mű Filmre való átültetésnél majdnem minfelhasználásának tilalmát a szerző beleden esetben új, eredeti l1tŰ keletkezeik. egyezése nélkül mozgőfényképészeti mű Ennélfogva majdnem minden filmnél el céljaira. Aki az írói művet mégi film lehet mondani, hogy új, eredeti mű kecéljaira felhasználja, vagy a művet más letkezett és nem kellene kérni az alapul módon adaptálja, feldolgozza, regényt, fekvő mű szerzői engedélyét. Ez a törelbeszélést vagy költeményt színdarabbá vényhely a visszaélés tárt kapuja. És ha alakít át, vagy viszont: szerzőijogi bimég utalok arra, hogy ezt a rendelketorlást követ el. Hozzáfűzi azonban a jogzést a törvény nemcsak az írói műnek szabály, hogy a szerzői jog hitorlását terhére tartja fenn, hanem átveszi 46 . ezen átalakító tevékenységgel csak akkor .követi el az utánképző. ha mindezek, §-ában a zeneművekre, 65. §-ában a képzőművészeti művekre és az iparműt. i. az átdolgozások, felhasználásokvészeti művekre, 68. §-ában a fényképé"nem egyebek, mint a kérdéses mű utánszeti művekre is, teljes a "tohuvaképzései ugyanabban az alakban, vagy bohu". Mindenki ott és annyit lophat, más alakban, oly változtatásokkal, hozzáadásokkal vagy rövidítésekkel, amelyek amennyit akar. Hogy mekkora a felháborodás Németnem lényegeseTc és nem adják· meg az utánképzésnek új, eredeti mű jellegét". országban ez ell n a törvényrendelkeA kontráríó, ez azt jelenti, ha az átzés ellen, elég Goldbaum szavaira utal'dolgozás, felhasználás olyan módon törnom: "Offenbar soll "freie Benützung" ténik hozzáadással, vagy rövidítéssel, der Gegensatz zur Bearbeitung bilden. azonos alakban vagy más alakban, hogy Das Gesetz stellt sich diesem Grundsatz ezek a változtatások lényegesek és az in geraden Wiederspruch mit den An-
6
~.--------~.~~~~+,-------._: AZ AMERIKAI FILMVILÁGBAN
schaurigen der Schriftsteller und Künstler. Kein Bühnenschriftsteller benützt frei "fremde Werke", um dadurch eine neue Dichtung hervorzubringen. Wenn er es tut, wenn ein Dramatiker eine Novelle "benützen" will, dann holt er sich die Erlaubnis des Urhebers diesel' Novelle." (151.) "Die Rechtssprechung des Reichsgerichts hat in der Auslegung des Begriffes der "eingentümlichen Schöpfung" völlig versagt; sie hat aus dem § 13. die "magna charta" der Iiterarischen Ranber gemacht 'und eine tiefe Ernpörung und Erbitterung der Schrif'tsteller hervorgerufen." És ha legalább a magyar törvény a rosszal együtt átvette volna a német 13. § 2-ik bekezdését is, mely szerint "zeneműveknél minden felhasználás tilos, amelyben felismerhető, hogy egy melódia más zeneműből vétetett át és valamely új mű alapjává tétetett" Ezzel megakadályozta volna a nálunk gyakran fellépő jogosulatlan melódiaátvételt. Nem tudom, honnan, szinte közszájon forog nálunk téves módon, hogy ennyi és ennyi taktust, négyet, hatot, vagy nyolc at át szabad venni idegen műből. Ezt az anomáliát a küszöbön álló új törvényalkotás kapcsán meg kell szüntetni.
350.000 ember keresi meg biztos kenyerét, akik közül 75.000 ember dolgozik a filmgyártásban és a vele összefüggő és rokon szakmában, 30.000 ember csak a műtermekben és 17.000 ember mint alkalmi munkás találja meg kenyerét a filmgyártásban. Hollywoodban évente 85 millió dollárt fizetnek ki fizetések címén, úgyhogy egy hétre 1.6 millió dollárt ·adnak a munkavállalóknak. A kiviteli statisztika is óriási számokat tüntet föl. Megvilágítatlan nyersanyagot 1930-ban közel kétmillió dollár értékben exportáltak, összesen 90 millíó láb hoszszúságban, míg a megvilágított filmekből 274 millió lábat vittek a külföldre több, mint 8 millió dollár értékben. A hangosfilm főelhelyezési területe Németország, Anglia, Franciaország, Spanyolország. Egyedül az amerikai filmiparban az elmúlt évben 2 milliárd dollárt invesztáltak be, mig az egész világ filmiparába beinvesztált tőkék nagysága 2 és fél millíárd dollár. A hangosfilm miatt újabb 200 millió dollárt kellett a filmiparba befektetni. Az amerikai ipari statisztikában a filmipar a negyedik helyen áll. Az 1931/32. évi produkció értéke körülbelül 200 millió dollár. Az ·amerikai filmszínházak száma 1930-ban 17.097, ezek közül már 13.515 mozgószínház alakult át hangos filmszínházzá. A különböző napilapokban, hetilapokban és a szaksajtóban naponta körülbelül 150.000 hirdetést tesznek közzé, azonkívül rengeteg reklám- és szakcikk jelenik meg naponta. Az amerikai filmvállalatok és mozgóképszínházak évente több, mint százmilliót költenek reklámra! Igen érdekes egy most megjelent statisztikának a filmszínházak látogatására vonatkozó része. Eszerint hetenkint az amerikai filmszínházakat 115 millió ember látogatja, az amerikai mozgóképszínházak évi bruttó bevétele 1560 millió dollár! Ilyen hatalmas számadatok mellett nem csodálható, hogy Amerikában minden hatóság teljes mértékben támogatja .a filmipart !
Gyakorlati kérdésnek látszik,' védve van-e a filmmű az ellen, hogy belőle más filmet vagy regényt, drámát stb. készítsenek? A 76. §. alapján azt kell mondanunk, hogy nemcsak ilyen átdolgozás és felhasználás ellen van megvédve a filmmű, hanem, mint a törvény mondja: "a mozgófényképmutatványhoz hasonló alakban megjelenülő termékekre" való alkalmazás ellen is. Ezt a rendelkezést a berni. egyezményből vette a törvény. Sajnálatos, hogy a szövegezés a magyar törvényben homályosabb. mint az egyezményben. Lényeges, hogy a fílmmű, jövőben feltalálható, vetítő vagy továbbító eljárással történő kiaknázási mód .ellen is meg van védve.
7
~
~.~~~r-~,~---------
~'J~~
LAJTA
A FOLDALATTI FILMKULTURA
ANDOR:
h====:::;1 rág a ma Középeurópa
is biztosítanak a házak tulajdonosainak. És mialatt az ember nézi ezeket a szép és hipermodern üzletházakat. a benne nyüzsgő eleven üzleti forgalmat, addig keresve keresi a híressé vált pTágai szép filmszínházakat, helyesebben f'ílmpalotákat. Mert hiszen mi itt Középeurópában úgy tudjuk, hogy Prágának igen szép és néhány, ezernél több ülőhellyel rendelkező filmpalotája van. Ám mialatt ezeket a filmpalotákat keressük, nappal csak a nagy plakátokat ,este pedig legföljebb a neoncsöves reklámokat látjuk, magukat a filmpalotákat nem látjuk sehol. Első pillanatra csodálkozunk ezen a szinte hihetetlennek látszó helyzeten, de a következő percben kísérőnk, ismert prágai filmkölcsönző, már magyarázza, hogy hol is vannak ezek a filmpaloták. A föld alatt. Mélyen, 16-20 méternyire a föld alatt, remekül berendezve, olyan mesés és luxuriózus paloták terültek el, amelyek belső berendezés tekintetében a nagy berlini vagy párizsi filmszínházakkal vetekedhetnek. Mi a földalatti filmkultúra titka és keletkezésének oka? Filmszemmel nézve furcsának találj uk, hogy akkor, amikor nálunk az utóbbi 20-25 esztendőben
egyik legérdekesebb és legnagyobb forgalmú városa. A város széles utcáin, a Moldva-hidakon, a Hradsin felé 11111111 III 111111111 II eső részeken hatalmas "modern karavánok" haladnak, amelyek részint gyalog, részint a nagy kilátó-autobuszokon nézik meg a város nevezetes-. ségeit. Prágának évezredes története van, minden háza, minden utcája messze századok történelmet árulja el. És .mialatt a történelmi patinájú városban az idegen magába szívja régi századok ódon történelmét, addig egyrészt magában a városban, főleg a nagyforgalmú Venceltéren, másrészt a külső perifériákon új, nagyarányú üzletházak, hatalmas lakótelepek létesültek, amelyek valósággal világvárosi jelleget adnak ennek a milliós városnak. Az idegennek, akinek a szeme nem szokott hozzá londoni vagy berlini méretekhez. hanem inkább Bécs Budapest, Trieszt vagy a svájci városok építkezési stílusa él emlékezetében, természetesen nagyon csodálkozik ezeken a hatalmas méretű üzletházakon. amelyek millió és millió cseh koronába kerülhettek, de minden bizonnyal jelentékeny jövedelmet
P
Bio Fenix 1100 ülöhely Westerngéppel
Park
Bio Lucerna 800 ülöhelv félemelet i heLyis~
Bio Sveztozar 725 ülöhely
1:1
~
Bio Hvezda 671 ülőhely
:I
I
Bio Alla 1100 ülőhely
BiO
H Il
147;
d
~~~~lv
I
Bio Julis
1499
ülühely
üzletház
-= földalaUi
földalaffi
~ o
e
1l= ~=
-I --Ol
1:1 Q
-
li
utca
Vencel-tér
-
>
Bio Avion 437 ülőhely
Bio Narod 670 ülőhely
Üzletház
Bio Praha 495 ülöhely
I
Bio Koruna 484 ülőhely
II: QI
.o
.. 1:1
1 földalaffi
földalaUi
8
~
~.-~;------~.~~~~.------nem akartak engedélyezni olyan mozgóföldalatti mozgóképszínházi helyiség, ám képszínházat, amelynek nézőtere a föld a tervező és építtető nem törődik a szaalatt van, hogyan engedélyezhet a prábályokkal és a nagyvárosi filmszínhágai hatóság ezer befogadóképességű zakat a filmkultúra hátrányára a föld filmszínházat 16-20 méternuire a föld alá bújtat ják. A Vencel-téri filmszína/..att? házak 5-16 korona közti helyárakkal dolgoznak és vasárnap, ünnepnap De nézzünk egy kis körsétát a város zsúfolásig megtelnek. Jó filmek heteken legszebb és legpompásabb terén, a Venkeresztül mennek, a közönség nyáron is cel-téren. Tizenegy filmszínház terjeszti .szívesen megy le a föld alá, mert szelitt a filmkultúrát. Tíz nagy filmszínház a föld alatt rendezkedett be, ide jár' le 'löztető berendezés ük váltott és tiszta levegőt biztosít számukra. a nézőközönség, amely a biztonság érzeNekünk azért mégis furcsa egy miltével halad le a lépcsőkön, mert tudj a, liós város földalatti filmkultúTája. A hogy pánik esetében is nyugodt menefilmkultúra ma a színházi kultúra egyik külést talál a lépcsőkön fölfelé, az utnemes hajtása. Ezt sem önző anyagi okokcára ... ból, sem más okokból a föld alá bújtatni A Lucerna-filmszínház a legszebb filmnem szabadna. A filmkultúra büszkén paloták egyike, ez az egyedüli, amely tekinthet föl, mert népek százezreinek nem földalatti kultúrhely, hanem félemeés millióinak szórakozást és kultúrát leten építették a nézőteret, de a följárat nyujt. Aki pedig nemeset és szépet proitt is meglehetősen komplikált. Hataldukál, emelt fővel nézhet előre. Az ezermas üzletház belső csarnokán kell áthanél több befogadóképességű, nagy filmladnunk, míg a nézőterre jutunk, illetve paloták is ... a pénztárakhoz és a csarnokba kerülünk. Valamivel hátrább, alig néhány lépésnyire a Lucernától, találjuk az Urániát, amely szintén felső építkezés. Ha kifelé megyünk a város bármely irányába és elhagyjuk a Vencel-teret, alig találunk már földalatti filmszínházat. Valamennyi régi mozgóképszínház rendes földfölötti filmszínház, olyan, mint akármelyik nálunk Budapesten, vagy Berlinben, ellenben közel valamennyi új filmszínház a föld alatt kapott pompásnál pompásabb helyiséget. Ennek oka az, hogy a házépítők jobban találták meg számításaikat, ha a mozgóképszínházakat a föld alá helyezték, mert a földfölötti hatalmas áruházak és üzlethelyiségek aránytalanul nagyobb bért jelentenek számukra, mintha ezekben a helyiségekben filmszínházak játszanának. Az ezer befogadóképességű Adria Bio 600.000 cseh korona évi bért fizet, míg a földfölötti üzlethelyiségek bérbevétele ennek sokszorosát jelenti a háziúr számára. A hatósági rendelkezés pedig másként intézkedik. Prágában is tilos dolog a
PORTOROSE Holel Riviera Elsőrendü
szálloda
a tengerparton,
gyönyörü, árnyas díszparksan.
Magyar és bécsi konyha, figyelmes kiszolgálás! Kitünő szoba és nagyszerü
ellátás,
napi P 7.50-től.
........ ........Prospektus és szobarezerválás:
COSULICH VI!., Thököly-üt
,9
LINE
2. és IV., Váci-utca 17.
+,--------+~~)L+,------~++, AZ UJ FILMGYÁRTÁS I RENDELET A
3.080/1931. M. E. számú rendelete a magyar filmgyártás fejlesztéséről szőló 4963/1925. és 6292/1925. M. E. számú rendeletek újabb módosítása tárgyában. 1. §. A hazai filmgyártás előmozdítása érdekében az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság (O. M. B.) által megvizsgált és engedélyezett, külföldön gyártott mozgóképek minden métere (cenzuraméter) után a míndenkori vizsgálati dijon felül a némafilmeknél 20 fillért, a hangos (színkronizált és beszélő) filmeknél 30 fillér pótdíjat kell a Filmipari Alap javára lefizetni. Ezen a pótdíj on felül a külföldről behozott hangos mozgókép után egy darab "Behozatali jegy" beszolgáltatása kötelező. A behozatali jegyet 400 méteren felüli, Ú. n. nagy hangosfilmek esetében darabonként 1000 pengő, a 400 méteren aluli, ú. n. kis hangosfilmek behozatala esetében pedig darabonként 200 pengő lefizetésa ellenében szelgáltatja ki a Filmipari Alap. Az O. M. B. az engedélyokiratot csakis a pótdíj befizetése, valamint a behozatali jegy beszolgáltatása ellenében adhatja ki. Némafilmek a behozatali jegy beszolgáltatási kötelezettsége alól, híradók, továbbá kultúrális, oktató, tudományos és ismeretterjesztő filmek a fenti összes kötelezettségek alól mentesek. 2. §. Minden év május 15-ike és augusztus hó 10-ike között kifejezetten nyári mozgóképszínházban bemutatásra kerülő hangos filmek után lefizetett, az előző szakaszban körülírt pótdíjból cenzúraméterenként 10 fillért vissza kell téríteni és ugyancsak vissza kell téríteni az engedély jegy kiadásakor Iefizet-vt egész díjösszeget abban az esetben, ha a kérelmező igazolja azt, hogy a kérdéses filmeket ebben az időszakban nyári színházt.cn jelentette még. Az itt említ- 't igazolásnak módját a kereskedelemügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetért .~g szabályozza. m, kir. minisztériumnak
3.
§.
A Filmipari Alap bevételei terhére a belföldi fílmgvár.ás hatályosabb támogatása érdekében a belföldön gyártott játékfilmek után a gyártó vállalkozónak praemiumot engedélyezhet. A Frlmipari Alap a praemiumot a gyártott játékfilmbe befektetett tőke nagyságához képest a kereskedelemügyi és a belügyminiszter jóváhagyásával engedélyezi. A Filmipari Alap jövedelmeit a jelen rendelet végrehajtásával megbízott kereske-
10
delemügyi és belügyminiszter által kijelölt belföldi pénzintézet kezeli. 5. §. E rendelet hatályba lépésével a 3.020/1930. M. E. számú rendelet hatályát veszti. 6. §. Jelen rendelet, melyet a kereskedelemügyi és a belügyminiszter hajt végre, 1931. évi június hó 15-én lép életbe. Budapest, 1931. évi június hó 5-én. Gróf Bethlen István s. k. m. kir. miniszterelnök.
A FILMVÁLLALATOK VASÁR" NAPI Es SZENT ISTVÁNNAPI MUNK A SZUNETE A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek 145.395/1931. számú rendelete a filmkölcsönző vállalatok írodáiban, raktáraiban és filmjavító műhelyeiben vasárnapokon és Szent István napján végezhető egyes munkákről, Az ipari munka vasárnapi és Szent István napi szünetelésének szabályozása tárgyában hivatali elődöm által 1921. évi november hó 18-án 94.537. szám alatt kiadott rendelet (Magy. Rendeletek Tára 1921. évfolyam 914. oldal) 22. és 28. §-ainak kiegészítése válván szükségessé, az említett szakaszok szövegéhez az 1891. évi XIII. t.-c. 3. §-ában nyert felhatalmazás alapján a belügyi és földmívelésügyi miniszterekkel egyetértőleg, a következő rendelkezéseket fűzöm: Budapest székesfőváros területén a filmeknek a mozgóképszínházaktól való átvételével és ugyanezek részére való kiadásával, valamint az aznap kiadásra kerülő filmeknek átnézésével és javításával járó munkát minden filmkölcsönző vállalat vasárnapokon délelőtt 10 órától déli 12 óráig egy alkalmazott jával végeztetheti. Husvét és Pünkösd vasárnapján, továbbá Szent István napján és abban az esetben, ha Karácsony első napja vasárnapra esik, ezen a vasárnapon az előző bekezdésben említett munkákat minden filmkölcsönző vállalat délelőtt 10 órától déli 12 óráig két alkalmazott jával végeztetheti. Ezenfelül Budapest székesfőváros területén minden filmkölcsönző vállalat a filmekbek a mozgóképszínházak részére kiszolgáltatásával kapcsolatos irodai munkákat vasárnapokon és Szent István napján irodájában délelőtt 10 órától déli 12 óráig egy alkalamazott.iával végeztetheti. Jelen rendeletem kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1931. évi június hó 9-én. A miniszter helyett: Kállay s. k. államtitkár.
·, (
. A MŰTEREM
.......................................................
")
Június végével befejezték a Hunniafilmgyárban a Kék bálvány című magyar hangosfilm fölvételeit. A külső fölvételeket, amelyek egy részét Annavölgyben és Pilisvörösvárott készítették, szintén befejezték. A Hunniában készült első magyar hangosfilm úgy rendezésben, mint technikailag megállja a helyét. A szereplők, köztük Radó Nelli, Beregi Osz'kár, Jáv01' Pál, Gózon Gyula, Pethes . Sándor, Sárossy Andor, Gárdonyi Lajos, Makláry Zoltán, Vándory Gusztáv, Pázmán Ferenc és mások, egytől-egyig kitűnőek. Szerepe van a filmen Fekete Pálnak is, aki Angyal László ragyogó dalait énekli. E dalok verseit Barmath Imre írta. Lázár Lajos dr. rendezése tökéletes munka és ebben része van Faragó Dezső Györgynek is. Vincze Márton díszletei feltűnést fognak kelteni. Eiben István, akinek először jutott a szerencse, hogy magyar hangosfilmet fotografáljon, brilliáns mumkát végzett és munkájával bárhol a külföld ön is elismerést nyerne. A Kék bálványt Schiife?' Miksa vállalata készítette és valószínű, hogy a közeljövőben még né' hány magyar film kerül ki ennek a csoportnak a kezéből. A Kék bálvány valószínűleg októberben jelenik meg a Royal Apollóban és Fórumban. A film bemutatóját előreláthatólag júliusban tartják meg.
I
A FILM HALOTTAI
I
A mezőtúri Mészáros-mozgó engedélyese és tulajdonosa, M é s z á r o s Mihály június hó 5-én elhúnyt. A megboldogult a legrégibb vidéki mozgőképszinháztulajdonosok közé tartozik, amennyiben mozgóképszínházát l~ég :i912-ben alapította, tehát olyan időben, amikor valóban úttörő munkát végzett a vidéken,
A MAGYAR FILMSAJTO TORTÉ ETE Igen tisztelt
Szerkesztő
Ur!
B. lapod legutóbbi számában Papp Béla tollából Arnagyar [ilrnsajtó tortéhete címmel nagyon érdekes és részletes cikk jelent meg, amelyet azonban néhány adattal, a teljesség megközelítése kedvéért, ki szeretnék egészíteni. Papp Béla megemlékezik Korda Sándor és Várnai István Pesti Mozi című lapjáról, amelyhez azt akarom hozzátenni, hogy ez a Iap később A rnozi címmel jelent meg. A Mozgófénykép Hímdó című lap történetéhez hozzá óhajtanám tenni, miért ne szerepeljek én is a lexikonban, hogy 1917. év végén én vetten át a lap szerkesziéséi dr. VáTi Rezsőtől és a lapot majdnem az egybeolvadásig szerkesztettem is. Ugyancsak 1917-ben indult meg a Mozi/utár című lapom, amely, fájdalom, néhány hónapi fennállás után kl.múlt. Ez a. régmúlt, azonban talán mégsem szabad a jelenről egészen megfeledkezni és a cikk teljességét bizonyára emelte volna, ha megemlékezett volna, hogy Vámai István 1924-ben átvette a valamikor Kiss József szerkesztette A Hét című hetilapot és abból filmlapot csinált, amely ma is fennáll Pánczél Lajos szerkesztésében, valamint azt, hogy 1928 óta Moziélet címmel is megjelenik egy Iap, amelynek kiadója eredetileg dr. Vass István volt, ma pedig felelős szerkesztője és kiadója csekélységem. E néhány adat szives közlését kéri és szívélyesen üdvözöl Radó István.
I Magyar
:11
Mozgófényképgépkezelők Országos Egyesülete VII. ker., Csengeri-utca 1. szám. Hivatalos órák: délután 2-4-ig. Telefon: József 375-98.
1:!~11
-+.-----------------4.~~~~~~,~--------------_i-
AZ.OI(1'ATÓFILM A FILM SZEREPE A JOVŰ ISKOLÁJÁBAN Rendkívül érdekes cikket közöl az egyik könyvekből, hanem a hangosfilm útján budapesti napilap június 27-i számában közvetlen szemléletből fogják megismerBeke Manó, a kiváló matematikai tudós ni a tanulék. Igy nem könyvtanulás lesz és pedagógus arról, hogy miképen képa jövő módszere, - állapítja meg végül zeli el a jovo iskoláját. Természetes, Beke Manó professzor - hanem az élethogy a jövő iskolájában - állapítja meg nek, az életben, a valóságban tanul'a professzor - fontos szerepük lesz a nak" technikai vívmányoknak "Ugy folyik majd a tanítás, hogy fel"Az oktató előadások rendszere, a ráhasználják a technika minden eszközét, dión tanítás, - írja a továbbiakban így elsősorban a filmet, még pedig a a hangosfilm, a nagyszabású múzeumok, beszélőfilmet, amely nemcsak képekben, 'amelyekben mindenki maga végezheti hanem hangokban is a tanulók elé hoz kísérleteit, mind az iskolai művelés kiolyan dolgokat, amelyek esetleg a könyegészí tői lesznek" vek holt betűiben nem tudják megra"A nyelvtanítás főeszköze a gramofon gadni figyeImét és értelmét, Igya taés az ország legkiválóbb tanárai fognak nuló a maga felserkentett erejével ishangosfilmen, továbblátással kapcsolatos meri meg az újat és az nem elraktárorádión előadást tartani az egész ország zott, holt anyaggá válik lelkében, haiskoláiban egyszerre, Az embereket, a 'nem eleven, alkotó, teremtő, egész életvidékeket, 'a természeti jelenségeket nem re kiható erővé." Hangos lesz a Magyar Filmhíradó. A Magyar Filmiroda az új idényben már hangosan készíti a magyar híradókat. A vállalat óriási költséggel legújabb típusú Klang-filmfölvevőkocsit vásárolt, amelynek összeállítása most van folyamatban a berlini Siemensstadtban. A hathengeres autó látványosság lesz a budapesti utcákon, a belső fölszerelése pedig a legmodernebb technikai kivitelben történik. S o v i sr á t h István és 111e y e r Tibor, a Magyar Filmiroda két operatőrje most a berlini Siemensstadtban tanulmányozzák a gép kezelését. Az új Klang-kocsit július végén hozzák Budapestre. Mozgóképes egészségügyi előadások a szabadban. A népjóléti és munkaügyi mínísztérium fennhatósága alatt álló Egészségügyi Propaganda Központ a nyári hónapok folyamán az ország több vármegyéjében mozgóképekkel kísért egészségügyi oktatóelőadásokat rendez a szabadban. A szabadban tartott előadásoknak nagy előnye ugyanis, hogy tűzveszély nélkül és
szinte korlátlanszámú hallgatóság előtt tarthatók. Egy'előre Szolnok és Bihar vármegyében indult meg értékes előadássorozattal, igen nagy és széleskörű érdeklődés mellett az egészségügyi oktatómunka. Amerikai filmszínház Párizsban. A nagyarányú angol-amerikai idegenforgalom érdekében a párisi Champs-Elyseén-n levő Washington Palace-szállóban külön film,színház-helyiséget rendeztek be, amelyen kizárólag amerikai hangosfilmeket mutatnak be az amerikai közönség számára. A helyiség 300 személy befogadására alkalmas, a délutáni helyárak 10-15 frank, az esti helyárak 15-25 frank között váltakoznak. Hetenkint müsorváltozás van, de a szállodai filmszínház csakis olyan amerikai filmeket mutat be, amelyek addig más színházban nem kerültek színre. Naponta öt előadást rendeznek az amerikai látogatók számára és pedig 2, 4, 8 és 9 órakor, míg félhatkor az elmúlt hét műsorát mutatják be azok számára, akik az előző héten nem nézhették meg a müsort.
12
•
ss
CE ZURÁZOTT OKTATÓ; ISMERETTERJESZTÖ FILMEK 1931. MÁJUS 15.-JULIUS 15.;IG
főiskolák: egyetemek, műegyetem, mezőgazdasági főiskola és kereskedelmi főiskola hallgatóinak egy része munkaközösséget létesített "Arbeitsgemeinschaft der Berliner Hochschule" cím alatt, amely a berlini Film- und Bildamt der Stadt Berlin előadótermében rendszeres filmelőadásokat rendez. Az előadássorozaton filmeket mutatnak be, majd azok művészi és technikai kivitele fölött vitaelőadásokat rendeznek. Állami filmarchívum Svédországban. Az állami filmhivatalban a svéd kormány most új intézményt létesített: megszervezte az állami filmarchívumot is, amely valamenynyi svéd művészi és kultúrtörténeti jelentőségű filmet gyűjti össze.
Halló, itt az automatikus telefon! (Szfőv. Paedagógiai Filmműhely) ismeretterjesztő, 1 felv., a Paedagógiai filmgyárban készült, 5529 m.
Meghívott
közönség előtt való bemutatásra engedélyezve:
The World War and After (Magyar Külügyi Társaság) propagandafilm, 4 felv., a Community Service filmgyárban készült, 1109 m. ünnepi beszéd. Páduai Szent Antal élete és csodái (Kultúr) kultúrális film, 10 felv., a S. A. C. R. A. S. filmgyárban 1931. évben készült, 2641 m.
Csak felnőttek nézhetik nemek szerint:
Film a drezdai nemzetközi egészségügyi kiállításon. A Drezdában most nyitva levő nemzetközi egészségügyi kiállításon szerepe van a filmnek is. A kiállítás területén állandó filmszínház áll a nagykőzönség rendelkezésére, amely különböző hangosfilmeket mutat be, főleg oktató- és szőrakoztató filmeket. A tűzoltó pavillonban, saját vetítőhelyiségben, gázvédelmi propagandafilmet mutatnak be a tűzoltók. A kiállítás filmügyeit Fritz B o e h n 'e r, a Boehner-gyár igazgatója intézi általános megelégedésre.
meg,
Házassági tanácsadó (Nemzetközi Filmkölcs.) tudományos szemléltető kép, 4 felv., a Pan FAG filmgyárban 1922. évben készült, 1284 m. Ford japán kultúrf'ilmeket gyárt. Henry Ford elhatározta, hogy egy nagyszabású japán ismeretterjesztő kultúrfilm előállítási költségeihez 2 millió yennel, közel hárommillió pengővel hozzájárul. Szakkörökben nem tudják, hogy Fordnak mi a célja ezzel a japán kultúrfilmmel, amelyért annyi pénzt áldoz. Ezután további japán kultúrfilmek készítését tervezik. Filmelőadások a berlini "Főiskolai munkaközösség" hallgatói számára. A berlini
Orosz hangosfilm-tervek, Moszkvában nemrégiben hangosfilmkonferenciát tartottak, amelyen elhatározták, hogy 1931-ben 50 nagy hangosfilmet készítenek. Ramanoff, Tager és Charine professzorok új fölvevő és leadógépek összeállításán dolgoznak.
Magyarok az Agfa wolfeni nyersfilmgyárában. Álló sor, balról: Meyer Tibor, Sovisráth István, a Magyar Filmiroda operatőrjei, dr. Bingert JáhOS, a Hunnia-filmgyár igazgatója, dr. F. Gutjahr (Agfa-Wolfen), dr. F. W. Petersen. az Agfa kinotechnikai osztályának vezetője. - ülő sor: Lajta Andor és Kühn Károly.
13
IRODALOM
SZAKSAJTÓ Dipl. Ing. F. Kleffel: Die Bedienung der Tonfilmmaschinen. Verlag: Wilhelm Knapp, Halle, a/S. A Die Bücher des Lichtspielvorführers 8. kötete. Ára M 1.20. Ennek a népszerű sorozatnak a nyolcadik füzete most hagyta el a sajtót és a hangosleadógépek különböző fajtái ról szóló leírást és ezeknek a gépeknek a kiszolgálását tartalmazza. A szerző ismerteti a leadógépek két fő típusát, majd szóval és írásban, ismerteti a komplett fotócellás leadógépet. Számos oldalt szentel a szerző a mozgóképszínház akusztikai problémáinak és ennek során részletesen ismerteti a különböző erősítő-rendszereket is. A könyvecske a továbbiak során felsorolja a lemezes és a hangszalagos leadó gépek kezelésére vonatkozó általános szabályokat 'és utasításokat, külön fejezetet szentelvén a hibák eliminálására vonatkozóan. A szellemesen összeállított kis füzet hézagpótló munka a gépész mindennapi életében. ' Cinematographic Annual 1930. Szerkeszti: Hal Hall, a The American Cinematographer kiadója. Kiadó: The American Society of Cinematographers, Inc. Hollyood, California. Első kötet. Az amerikai filmirodalom egyik legérdekesebb és leghasznosabb kötetének indult ez az új évkönyv, amely rendkívül gazdag és tanulságos szövegrészén kívül rengeteg művészi képet, technikai leírást, valamint amerikai filmszinészek képeit tartalmazza. A könyvhöz E d i s o n írt előszót. Technikai része gondos és 'alapos tudást árul el és e tekintetben rengeteg tudnivalót és újdonságot tartalmaz. Különösen az amerikai fölvevőgépekkel és a lámpatechnika kérdéseivel foglalkozik intenzíven, de sok hely jut a szines kinematográfiának is. A könyv több, mint hatszázoldalas tartalmával gondos kútforrása a mindennapi filmirodalmi munkának. Majdnem 1100 oldalas terjedeimében jelent meg immár 13-szor a rvílághírű Film
Year Book, amely a világ minden nagy és komoly filmvállalat Íróasztalán látható. A világ film-enciklopédiája ez a Year Book, amely tartalmazza az amerikai filmélet legaprólékosabb tudnivalóit, de ismerteti a többi négy világrész kinematográfiáját is. Közel 1200 filmcímet sorol fel ez az évkönyv a szükséges adatokkal. Az amerikai film világ keresztmetszete tárul elénk, amikor átlapozzuk azt a sok száz oldalt, amely tartalmazza a lelkiismeretes gonddal öszszehozott adatokat. Komoly vállalkozó nem nélkülözheti a világ filmirodaimának monumentális megjelenését. Ein Leben für den Film. Zum 50. Gehurstage von Karl Wol f f s o h n. Berlin, 1931 május 16. A Licht-Bild-Bühne kiadása. Karl Wol f f s o h n, a Licht-Bild-Bühne kiadója nemrégiben ünnepelte ötvenéves születésnapját és ebből az alkalomból a a világ minden tájáról üdvözölték. Karl Wolffsohn közel két és fel évtized óta lelkes mecenása a filmirodalomnak. Wolffsohn nevéhez fűződik Európa legnagyobb filmarchívumának a létesítése, amely archívum ma nevezetessége a berlini filmvilágnak. Karl Wol ff s o h n időt és anyagi áldozatot nem sajnált, amikor fölépítette és tovább fejlesztette Európa legnagyobb filmnapilapját, amely ma komoly és hangadó szócsöve az, európai, sőt a világ filmszaksajtójának. Karl Wol f f s o h n t jubileuma alkalmából mi is szívböl köszöntjük. John Eggert és Richard Schmidt: D i e photogrfischen Erfordernisse d e s T o n f i l ID s. Külőnlenyomat a Veröffentlichungen Agfa Band. L Verlag S. Hirzel, Leipzig. Az Agf'a filmtechnikai és filmtudományi osztálya állandóan foglalkozik a napirenden lévő fi1rntechnikai kérdésekkel. Ezek a komoly és tudós urak azután értékes írásokban foglalják össze a különböző filmtechnikai jelenségeket és azok tanulságait. A most megjelent kis füzet a hangosfilm fotografiai követelményeiről értekezik alapos felkészültséggel, komoly irodalmi nívón,
14
Langford Reed és Hetty Spiers i Woho's Who in Jt'ilmland. II. kiadás. 1931. évi kötet. Kiadó: Chapman & Ltd., London, 11. Henriette Street, W. C. 2. Ára 3 shilling és 6 penny. Monumentális munka, érték a legjavából. Több száz oldalon 2450 filmművész és filmrendező élettörténetét találj uk meg, alapossággal és lelkiismerettességgel összeállítva. Az angol, amerikai, francia, német, olasz, skandináv és orosz filmkultúra minden neves és ismert művészének teljes életrajzi adatait találjuk meg a könyvben, amelyben természetesen a lcül!öldön élő 'magyar- filmművészek is helyet kapnak. Az adatok - legalább a magyaroknál - megbízhatóak és a tényeknek megfelelnek. A könyv végén az angol és amerikai nagyobb filmgyárak címeit találjuk. Ez az angol filmalmanach valóban hézagpótló munka, reklámdrodákban és lapok szerkesztőségeiben nélkülözhetetlen forrásmunka. A. Stüler: Filmen leicht gemacht. Francksche Buchhandlung, Stuttgart. Az amatőrkinematográfia az újabb időben egyre bővül az irodalmában is. Egyre-másra jelennek meg szakkönyvek, amelyek hol intelligensen és szakszerűen oktatják ki a laikust az amatőrkinematográf'ia különböző fogásaira, vagy pedig helytelen kiindulásuknál fogva, nem érik el a célt. A. Stüler könyve, Filmen. leicht gemacht; a könnyedén megszerkesztett könyvek prototípusa, amelyből a laikus gyorsan szerzi meg a szükséges áttekintést a gépekről, a filmek anyagáról, a földolgozásról és a vetítés technikájáról. Ma, amikor az amatőrkinematográfia egyre jobban terjed, különös értéke van az ilyenfajta oktatókönyvnek. amely, végül útbaigazítást ad annak, aki szeret maga filmet fotografálni és szeréti a filmet egyedül kidolgozni és azt vetíteni.
JÖN A TELEFONGyARl ADAPTER! VIGYÁZAT! LEGJOBB A TELEFONGY AR FOT6cELLÁS GÉPE!
•••••••••••••••••••
Filmelöadások angol tengeri hajókon. Az angol tengerészet majdnem valamennyi egységén már régebben bevezették a filmelőadásokat és eddig főleg némafilmeket rnutattak be a tisztikar és legénység szórakoztatására. Az előadások költségeit a hajókantinok bevételeiből fedezték. Az angol tengerészeti miniszt érium 'utasítása szerint főleg angol gyártmányú némafilmeket mutathattak be, miután ezek száma most egyre csökken, a minisztérium érintkezésbe lépett öt angol filmvállalattal, amelyek míndegyike most egy-egy csatahajón szerel föl hangosfilm-leadógépet, hogy ott már hangosfilm-előadásokat lehessen tartani. Egyegy hajóraj legénysége, illetve tisztikara mindenkor a rajhoz tartozó "úszó" filmszínházban nézi végig az előadásokat. Mielőtt az angol minisztérium a hangosgépek fölszerelését elhatározta, körkérdést intézett a tengerészet tagjaihoz, hogy a szőrakozás melyik módját szeretik legjobban a nyílt tengeren. A beérkezett válaszok túlnyomó része a hangosfilm mellett szavazott.
luxushajóin páratlanul olcsó nyaralás
Riccione- és Cattolicában pompás sével,
adriai hajóútíal, Velence megtekinté.•. elhelyezése elsőrendű szállodákban (bécsi kony ha).
1S napos nyaralás teljes költsége Budapestlől Budapestig
222 pengő Gyönyörü
utazások
az Adrián,
sürü
indulásokkal
Dalmáciába, Brioniba, Lussinba, Polába, Velencébe, Anconába. Részletes felvilágositások és prospcktusok :
COSULICH LINE Tengerhajózasi Társaságok magyar or~zági ira dái: BUDAPEST, VII., THÖKÖLY ÚT 2. ES IV" VÁCI UCCA 17.
HALLGASSA MEG A MÁRKUS KVIIL.IA-PARKMOZI UJ GÉPÉT! TELEFONGyARl GÉP EZ!
15
*.--------~.~~~r:~'I--------+-1 MAGYAR
MOZGÓKÉPÜZEM-ENGEDÉLYESEK ORSZÁGOS EGYESÜLETE
BUDAPEST, VIII., SZENTKIRÁL YI-UCCA 36. TELEFON: .JÓZSEF
A Filmkultura
HIVATALOS
360-05.
minden ('gyes számát
Választmányi ülés Egyesületünk kedden, június hó l6-án, délelőtt F e n y ő Sándor elnöklete alatt választmányi ülést tartott. G y á r f á s Gyula ügyvezető alelnök referátum a alapján a választmány foglalkozott a budapesti moziáthelyezesi ügyekkel. A választmány állástfoglalt a mozivándorlásokkal szemben, mert azt a mai gazdasági viszonyok közepette nem tartja helyesnek, annál kevésbbé, mert a főváros belterületén amúgy is épp elég sok mozgószínház működik, amelyeket a közönség alig tud fenntartani. Az egyesület ilyen irányban előterjesztést tesz a belügyminisztériumnak. A régi mozikontingens-rendelet nemrégiben lejárt és a belügyminisztérium ban új kontingens-rendelet készül. A választmány felterjesztést intéz a belügyminisztériumhoz, hogy az új kontingens-rendelettel kapcsolatban ne adjanak újabb moziengedélyeket. A szállítási feltételek kérdésében a választmányunk ragaszkodik ahhoz a megállapodáshoz, amelyet a két egyesület kiküldött bizottsága három-négy hónapos munka után létrehozott. Foglalkozott az Egyesület választmánya a trösztkérdéssel is. Elhatározták, hogy ebben az ügyben rendkívüli közgyűlést hívnak össze az esetben, ha nem vezetnek eredményre azok a tárgyalások, amelyeket az egyesület elnöksége folytat az érdekeltségekkel. Ha a trösztösödési mozgalmak nem irányulnak egyes egzisztenciák ellen, akkor a rendkívüli közgyűlés összehívása tárgytalanná válik.
az Egy~ület
tagjai
ÓRÁK 9-12-IG.
díjtalanul
kapják
Kertmozgók
helyett valamennyi elsőhetes A komlány megengedte, hogy azok után a filmek után, amelyek a nyári hónapokban a budapesti három kertmozgóban jelennek meg, sem méterpénzt, sem kontingens-pénzt fizetni nem kell. Egyesületünk közbenjárására a kereskedelmi minisztérium a közeli napokban ezt a rendeletet olyan értelemben revidiálja, hogy a kontingensjegyés filmalapmentesség mindazokra a filmekre vonatkozik, amelyek szeptember l-ig valamennyi budapesti (13) elsőhetes filmszínházban jelennek meg. Megszűnik azonban ez a kedvezmény, ha a kérdéses filmek szeptember elseje után újból valamelyik elsőhetes szinházban jelennének meg. Nyári hivatalos órák Egyesületünk július l-től augusztus 31-ig hétfőn, szerdá és pénteken délelőtt 9-2-ig tart hivatalos órákat. Sürgős ügyekben G y á r f á s Gyula hivható (lakás-telefon: Lá. 11-71, lakás: Vincellérutca 41., vagy Simplon-mozgó, Horthy Miklós-út 39. Tel.: Lá. 5-62.), vagy F e n y. i) Sándor, Kálvária-tér 14. Tel.: 340-=-73.
~~~ FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT ELÖFIZETÉSI ÁR: 1 évre 10 pengő. - lj, évre 5 pengő. Felelős szerkesztő és kiadó: Lajta Andor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VII., ERZSÉBET-I{ÖRUT 30. Tel.: József 363-76. Párizsi szerkesztőség: Artur Vitner, 12, rue Alasseur Paris, (XV.) Champs de Mars. . Megjelenik minden hónap elsején. Minden cikkért a szerző felel.
Nem szűnik meg a SzakmaI,özi Döntőbíróság: A kereskedelmi minisztérium a maga részéről már hozzájárult a Filmszakmai Döntőbíróság alapszabályaihoz, amelyek ..-égső aprobálás céljából most a belügyminisztériumba kerültek. Ez a minisztérium is. rövidesen jóváhagyja az alapszabályokat, úgyhogy a Szakmaközi Döntőbíróság most már akadálytalanul folytathatja működését, amiből következik, hogy nem szúnik meg és nem oszlik föl.
Friedmann-nyomda,
16
Wesselényi-u.
40.
~t--------~I~~~~~'~------+ Budapesfi filmpiac r~~'?u,,:el!~:i:::~eh 1931.
JELMAGYARÁZAT: Megj.=Megjelenési hely M.-Műfaj - Fősz.=Főszereplők C.=cenzura
VI/ll FOX-FILM r.-t., Rákóczi-út 19. Tel.: 314-37 és 316-58.
-I
Négy ördög (repr.). - Megj.: Royal Apolló. - H.: 2890 m. - Müf.: Hangos dráma. - F.: Szántó Árm. Fősz.: Janet Gaynor, Charles Morton, I. Farrell Me. Donald, Mary Duncan. - C.: Aluli.
KULTURFILM Budapest, VIII., Népszínház-u, 21. - Tel.: J. 368-98.
VI/25
Megj.: Décsi. -H.: 2200 m. - Műf.: Cirkusz. Tragikomédia. F.: iVlihály István. Fősz.: Charlie Chaplin. - C.: Aluli.
METRO-GOLDWYNMAYER DISTR_ Budapest, VIII., Főh. Sándor-tér 3. - Tel.: J. 444~24,444-25.
VI/5
VIII. osztály. Megj.: Rádius. - H.: 2476 m. Műf.: Operett. - Fősz.: Bessie Low, Dizz Edward. C.: Aluli.
i
(
,
MűNászút a világ körül. - Megj.: Márkus-Park, jég. - H.: 1875 m. - Műf'.: Regényes történet. Fősz.: Ákos Erzsi, Berczi Géza, Zátony Kálmán, Simon Marcsa. Harsányi Rezső. - C.: Aluli.
PARAMOUNT FILMFORGALMI R. T. VII., RáBudapest, kóczi-ut 59. - Tel.: J. 344-37 és J. 405-22.
VI/l8
PÁTRIA FILMVALLALAT, VII., Erzsébet körút 8. Tel.: 406-25.
VI/27
Megjöttek a rokonok. - Megj.: Márkus-Park. - H.: . 2500 m. :..._ Müf.: Vígjáték. - F.: Mihály István. Fősz.: Charlotte Ander, Felix Bressart, Ralph Arthur Roberts, Hollay Kamilla. - C.: Aluli.
VIj2
Az -erdészleány, - Megj.: Ufa, Ul:ánia. - H.: 2247 méter. - Műf.: Operett. F.: Lándor. - Fősz.: Halmay Tibor, Paul Richter, Oskar Karlweiss, Irene Eisinger. - C.: Aluli.
Ami minden asszonyban van. - Megj.: Márkus-Park, Béla. Műjég. - H.: Víg operett. - F.: Pásztor Fősz.: Trude Berliner, Kur Vespermann. C.: A.
,,
:
Marokkói kávéház. - Megj.: Márkus, Műjég. - H.: drába. - F.: Eugen 1930 m. - Műf.: Hango Scharin. - Fősz.: Fifi D'Orsay, I. Harold Murray. C.: Aluli.
VI/14
I
J
H.=Hossza - F.=Felirás - a.zcaluli - f.-felüli.
UFA-FILM R. T. Budapest, VIII., Kölcsey-utca 4. - Tel.: J. 351-36, 336-21.
,
-VIM
A szerelern dala. - Megj.: Ufa, Uránia. - H.: 2010 méter. - Műf.: Színjáték. - F.: Lándor, - Fősz.: Camilla Horn, Betty Amann, Ig o Sym, Kőszegi Teréz. - C.: Aluli.
V/30
Sanf ranciskói kaland. - Megj.: Márkus, Műjég. H.: 2000 m. - Műf'.: Színmű. - F.: Fodor. - Fősz.: Billie Dove. - C.: Aluli.
I
i I
WARNER BROS First National , Vitaphone Pictures 9. VII., Erzsébet-krt I T,el.: J. 325-90 és 91. :
I
,
A Filmmüvésze'i Evhönyv Megrendelhető a Filmkultura kiadó1931. évi hö'e'ének hivatalában, Budapest, VII., Erzsébet-körút 30.
ám 5.- pengő.
I
-~-"~ lI I UJDONSAG A I
- -,
"'-',
MEG'-'ELENIK
'
KIS MOZIK RÉSZÉRE A
f
KLANGFILM Z ETTO
111111111111111111
KLANGFILM
KÉSZÜLÉK
NEM KELL TÖBBÉ SZÁRAZ
ELEM
KEDVEZŐ SZOLGÁL
SIEMENS
~II"I....
I
A HALÓZATBÓL!
FIZETÉSI
A VEZÉRKÉPVISELET
ÉS HALSKE ......-.
t,' t
AKKUMULÁTOR
MINDEN VET!TŐGÉPRE FELSZERELHETŐ
OLCSÓ FELVILÁGOSITÁSSAL
111111111111111111
FOTOCELLÁS MINDENT
I
I I:
HANGOSGÉPPIACONI
•••••
ft
FELTÉTELEK ~
RT. Budapest, 1IIIrt~
.
;
•••
,....,
"'.ft
VI" Teréz-kőrut
•
36.
•••••••••••••••••••••••..••••••••••••••a.·,.·.·.·•••••••·.••••••••".••·a••••••••••••·ri'
~
~
----
I~
.
~
...... ~NYERSFILM~· ....
I~
-: •
•
~ ~ ~
~.
~.
POZITIV,
NEGATIV
DUPFILM,
~
SZINES
::
=
GYÁRI
PANKINE,
HANGOSFILM",NEGATlVOK!
Vezérképviselő
;: Budapest,
~~·
EXTRA-RAPlD,KINECHROM,
POZITIV!
~
EREDETI
LAJTA
Magyarország
F'riedmann-nvomda,
SUPERPAN
ANILIN FESTéKEK!
részére:
ANDOR
VII., Erzsébel-hörut
~ ~ ~N
ÁRON
30. Telefon: J. 363-76.
~
~. ~.
ri" ~
'$..
r;.' ri'
~~~ &;,-;,N;-~~:: VII., Wesselényi-utca
40.
