S'l.ERKESZTl . LAJTA ANDOpJ
U. ÉVFOLYAm -1. SZAm1932. J A n. 1.
GYÁRF.l\S GYULA, a 01~gyar Y1ozgóképüzcm: engedélyesek Orsz. Egye: silletének ügyvezető elnöke
ÁRA
1
PENGÓ'
-+-
•••
ÖSSZES ÜZLETFELEINKNEK ÉS JÓAKARÓiNKNAK
JACK HOLT RALPH ORAVES EZÉVI ELSÖ VILÁGFILMJE:
KIVÁN GENIUS
FILM
BOLDOG
(FélisteneM . A leuegn MirálUB) AZ AMERIKAI EGYES. ÁLLAMOK HADITENGERÉSZETÉNEK ÉS LÉGIFLOTTÁJÁNAK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL
EDDIGIT
Új ESZTENDŐT
ANTAL ANDOR FILMVÁLLALATA BUDAPEST, VIll., ROCK SZILÁRD-U. 20.
DIRI61BLE minDEN
BOLDOG
FELUlmOL!
Új ÉVET KIVÁN JÓBARÁTAINAK
ÉS
ÜZLETFELElNEK
HUlTUR FllmKÖlCSÖnZÖ GÁcs
MIKLÓS
JÁTSSZA:
ROY AL APOLLO.
ÜZLETFELElNEK ÉS JÓBARÁTAINAK
BOLDOG IRIS FILM RÉSZV.-TÁRS. VIIL, NÉPSZINHÁZ·UTCA TE L EFON:
13
Új ESZTENDŐT KIVÁN
J. 36-3-17,37·4-14
••
Rákosi Béla Warner- First -Film
FILMMOVÉSZETI
ÉS TUDOMANYOS = 1. SZÁM. =
GYÁRFÁS
FOLY(URAT 1932. JANUÁR
1
GYULA,
a Magyar Mozg6képüzemengedélyesek Orsz. Egyesületének üg yv. elnöke:
A HÁROMÉVES HANGOSFILM M~RLEGE
lHl
árom év után, amióta a hangosfilm tért hódít az egész világon, már lehet mérleget készíteni és a rnúltból
1111111111111111111111 ~::;:;:z::~~tk:;~~~ni.~:~~ két éve játszanak hangosfilmet. Amerikában immár öt. év óta, Németországban és Angliában is alig valamivel több ideje, mint két éve. 1929. nyarán mutatták be Berlinben az első hangos filmet. hogy ugyanazon év szeptemberében nálunk is startoljon az első hangosfilm. Ez a két év nemcsak a filmtechnika terén óriási, mérföldeket jelentő hatás, hanem az egész mozgóképipar széles e világon átalakult, megváltozott. Átalakult nemcsak belsőleg, berendezésileg. hanem az emberek, akik a hangosfilmnek és abból élnek, változtak meg, ugyhogy egészen uj arculata van a világ filmkultúrájának, mint volt még 1929. ősze előtt. Annak ellenére, hogy a közönség nagy része nmn értette meg. a hangosfilm nyelvezetét, mégis egészen uj tömegeket vonzott a hangosfilm a filmszinházaknak. Eleinte mint technikai csodadolgot nézték meg, utóbb azonban már kezdett nélkülözhetetlenné válni egy-egy nagyobbsikerű hangosfilm megtekintése. Társadalmi chique. kötelezettség lett egy-egy ismertebb hangosfilm megtekintése, akárcsak egy ismert szindarabnál. A nagykö-
zönség örömmel üdvözölte az uj filmcsodát, mert technikai ujdonságot látott benne. Egy-egy jó hangosfilm nemcsak hatalmas tömegeket vonzott a filmkultúrának, hanem de facto uj tömegeket is nevelt, uj közönséget akvirált a mozgóképszínházaknak, amelyek a némafilmmel már nem tudtak jóformán semmi ujat, semmi ?Jáltozatosat n·yujtani. Az első közönségfelbuzdulás után azonnal némi visszaesés állott be, főleg az értelmiség körében. A lateiner-rétegek régebben pihenőt, agynak, szemnek, fülnek nyugalmas élvezetet kaptak a némafilmet vetítő mozgóképszinházakban, mig most ez a pihenés megszünt és agyat, szemet és fület sulyosan igénybevevő produkcióban részesül. Megálapítottam, hogy a tömegek fámdtan, kimerült en hagyják el sokszor a mozgóképszinházat és csak a könnyüfajsulyú hangosfilmet, az opere ttet - eleinte a filmrevűt is - a kimondottan szőrakoztató, eleventempójú filmet szeretik. És míg a némafilmet a világ minden táján, minden mozgóképszínházábCLn egyforma módon értették meg, addig a hangosfilmnél a nyelvi nehézségek csakhamar mutatkozni kezdtek. Az általános szórakozás szempontjából kétségtelenül óriási nehézségeket okoz a hangosfilmek idegen nyelvű eZőCLdásCL, hiszen pl. ha Magyarországot alapul vesszük: nálunk a
1
közönségnek alig20%-a tud angolul és franciául, akkor hogy szórakozzék abban a filmszinházban, amely előtte idegennyelvű filmet játszik, hiszen a feliratok nem pótolják, nem pótolhatják a film cselekményének a megérthetőségét és poenjét. A német nyelvű hangosfilmek anynyi dialektusban készülnek, hogy sokszor maguk a németek sem értik meg, még kevésbé a magyar közönség, amely a .Jiochdeutsch" és legföljebb az "osztrákbécsi" németséget érti, de nem érti a berlini dialektust, amely sokszor olyan szavakat tart szalónképesnek, amelyek nálunk tisztességes házban meg sem említhetők, vagy fordítva - nálunk szalonképes német szavaknak Berlinben egészen más értelmük van.
gál, míg a többi részt kellő zenei aláfestéssel és néma, de művészi megjátszással kell pótolni, hogy a közönség összességének ideális szórakozó- és kultúrhelyévé váljék ismét a filmszinház. Az előbb elmondott tapasztalatok vezettek Magyarországon oda, ahhoz a szomorú eredményhez, hogy több, mint kétszáz mozgóképszinház volt kénytelen az utolsó két évben bezárni, üzemét szüneteltetni. Ez a szám csak a vidékre vonatkozik, de Budapesten is körülbelül 8-10 mozgóképszínház zárt a hangosfilm folytán előállott helyzet következtében Hogy a fennmaradt mozgóképszinházak visszanyerhessék életképességüket, szükséges, hogy kellő számú és kellő minőségű magyar hangosfilm készüljön Budapesten. Sajnos, Magyarországon a folyamatos filmgyá1"tás ezidőszerint nagyon kétséges, mert egyrészt tőkeszegény ország vagyunk, másrészt azért sem lehet szó folyamatos filmgyártásról, mert az előző kormány nem valósította meg azt az eredeti elgondolást, hogy minden behozott 20 külföldi film után egy magyar filmet kell készíteni hanem ehelyett megelégedett a gyártást pótló méterpénzek és kontingens jegyek bevezetésvel, amí nem mozdította elő a filmgyártást, ellenben teljesen pénztelenné tette a filmvállalatokat és a mozgóképszínházakat. Ha tehát a magyar hatóságoknak és az illetékes szerveknek szivükön fekszik a magyar mozgóképszínházak és film sorsa, kenyeret és megélhetést akarnak nyujtani a sok száz magyar szinésznek, magyar írónak, rendezőknek. technikai személyzetnek és a filmgyártás révén - közvetve - sok-sok iparágnak és munkásnak, akkor nem marad más hátra, mint visszatérni az 1924es elgondoláshoz : a ténylegesen kötelező magyar filmgyártás elvéhez. A jelenlegi pénzügyi válságban különösen fontos. hogy jó néhány magyar film készüljön Budapesten, hiszen ezek effektiv valutát jelentenek az ország számára és tényleges üzletet a magyar filmszinházaknak, különösen a magyar vidéken, ahol minden magyar film - eddig - hallatlan siker
Ezeken a nyelvi nehézségeken csakis a filmgyártás decentralizálásával lehet segíteni. A nemzeti filmgyártás megoldásával közelebb jutunk a hangosfilm igazi missziójához, mert csak félmegoldás az, hogy amerikai angolnyelvű hangosfilmeket akár Amerikában, akár Berlinben egyébként igen üg?Jes technikai eljárással német, magyar, olasz, cseh, román, stb. nyelvű hangosfilmmé alakítanak át. Hiába beszél a filmen valamelyik Shakespeare- alak, Othello, Jeanne d' Arc magyarul, nem kelti azt a benyomást, .mint az élőszínpadon, amelynek szelleme, légkore egészen más és ahol az elhangzott magyar szó nem rabolja el tőlünk az illuziót, amit a filmen - sajnos - nem tudunk elérni. A szinpadon más az eszmei beállítás és más a művészi lég1cör, tehát egy klasszikus filmdarab szinkronizált nyelv ű változata nem hozhatja meg sohasem azt a sikert, amit ugyanaz a darab a szinpadon elérhet, vagy elért. A hangosfilmnek tehát el kell találni az igazi utját, az igazi célját, hogy visszanyerje az eredeti hivatását, mílvészetét, szellemi nívóját, magasabb ethikai irányát, festői beállítását és hogy mindenk; meg is érthesse. Ezért olyan irányt kell felvennie, amely a beszédet, az éneket, zenét csak ott alkalmazza, ahol a film értékének és hatásának a növelésére szol-
2
-..•. ",._ ..... _..... _.__..."",_,.,. __ -.,.·.-_2,~r-~-..,__··_··· •.. ..·_· __ ·_..
_·~_··_··_,··_·+--i
A három év tanulsága: a nemzeti filmgyártás alapján felépítendő filmprodukciók tudják csak a film igazi hivatását betölteni, amellett természetesen a nagy világp1'odukciók művészi kvalitásai vannak hivatva a filmszinházak programmját kiegészíteni, hogy a nagy internaci-
volt. Egyes külföldi érdekeltségeknek azt a beállítását, mintha a magyal' filmnek nincsen renuibilitáea, tagadom, _. sőt ellenkezőleg, megtalálják számításaikat abban a pillanatban, mint a magyar verzió mellett v~ég egy idegennyelvű verziót forgatnának, hiszen két verzió nem kerül dupa annyiba, mint egy verzió, hanem csak alig valamivel többe, mint egy verzió!
P ALÁGYI
ROBERT
onális műoéezet: egyesüljön az egyes népek nemzeti és saját közönségének megfelelő hazai hangosfilmpTodukciójával.
dr.,
a Magyal' lV!ozgóképüzemengedélyesek Orsz. Egyesületének ügyésze:
FILM, HANGOSFILM ÉS SZERZŰIJOG 10. A "KIS JOGOK" KEZELÉSÉVEL SULETEK ELJ ARASA
1=:====:;:-1
MEGBIZOTT
EGY.E~
vételből, akár pausálmegállapodás alapján, akár százalékos megállapodás alapján folynak is ezek a vállalkozó kezeihez, 8%, azaz nyolc százalékot, amelyet az egyesület oszt fel tagjai között. Ha a zene nem eredetileg a film számára készült, hanem már meglevő zeneművek részeiből van összeállítva, vagy ilyen részek is szerepelnek a műben, így e részek szerzői jogdíját az Ú. n. kis jogok kezelésére hivatott szerzői egyesülettel kell elszámolni. Ennek kapcsán még fel kell vetnem a kis jogok kezelésével megbízott egyesületeknek a hangosfilmhez való viszonyának kérdését is. Abból az álláspontből. hogy a filmesitett zenének film útján való vetítését az egyéb nyilvános előadással egy tekintet alá esőnek találj uk, folyik az a következtetés is, hogya szerzőnek a megfilmesítés engedélyéért és a nyilvános előadásért ·szerzői jogdíj jár. Közömbös. hogy a szerzői jogdíjat a filmesítésért és nyilvános előadásért egy összegben a filmvál1alkozó egyenlíti ki, vagy azt a filmszínházaknál hajt ják-e be. Ennek csak azoknak a vállalatoknak a szempontjából van jelentősége, amelyeket a. szerzői jogdíj, a film útján előadott ze~eművek után terhel. Ha a vállalkozó fizeti ki e
árizsban a francia szerzők egyesülete a filmgyárosok testületével egyetértve egységes szerződést létesí tettek, amelyben kidolgozták 1111111111111111111111 azokat a. feltételeket, amelyek mellett a filmgyárosok bármelyike a szerző művét megfilmesítésre, vagy hangosfilm céljaira. igénybeveheti és azokat a kötelezettségeket, amelyeket az igénybevétellel szemben a gyáros vállal. A szerződés a filmek szerzői gyanánt a "kezdeményező mű", az alapul fekvő mű szerzőit, a hangosfilm eredeti zenéjének szerzőjét és a többi filmalkotót érti. A vállalkozónak átengedik ezek a szerzők a kinematográfiai jogok összességét 7 évre, amely idő alatt a vállalkozó új munkatársakkal új film létesítésére is jogot nyer. A vállalkozó 3 éven belül a filmet elkészíteni köteles. Annak megállapítása céljából, hogy az egyes szerzők kőzött a szerzői jogdíj milyen százalékori oszlik meg, jegyzőkönyvet vesznek fel, amelyben az összes érdekeltek a jogdíj felosztása tárgyában megállapodnak. Vita esetén arbitriurn dönt. A vállalkozó köteles a filmet nyilvános előadás előtt a szerzők előtt bemutatni, hogy esetleges kifogásaikat megtehessék. A vállalkozó fizet a szerzőknek az összes bruttó be-
P
3
._------+,~~~~~~.-----szerzői jogdíj akat, a kölcsön formájában áthárítja a nyilvános előadást végző mozgóképszínházakat. Ha a vállalkozó .a nyilvános· előadások ért díjat ki nem egyenlíti: az a színházak nyakába szakad.
mitott kölcsöndíj kifizetése mellett minden egyes betétszám zeneszerzőjének. szövegírójának címét, lakhelyét, ezekkel külön-külön érintkezésbe, levelezésbe kellene lépni a nyilvános előadás jogának megszerzése érdekében, amely körülmény mellett még az . sincs kizárva, hogy - a szerző szuverén lévén ebben a kérdésben ~ egy dal nyilvános előadásáért olyan szerzői jogdíjat számítson fel, amilyet csak akar. Az puszta véletlen, hogy van egy olyan szövetkezet, amelynél ezek a jogdíjak méltányos összegben kifizethetők és amely' vállalja a nyilvános előadást rendező seinházzal vszemben azt :a felelősséget, hogy a dal 'szerzője vagy szövegírója a színházat többé meg nem támadhatja.· Ilyen szövetkezet azonban nincs mindenűttés így a dolgot elvi magasságból kell nézni. A kölcsönös hűség elve mellett a szerződési akarat és cél felismerése mellett lehetetlen arra áz álláspontra helyezkedni, hogy a talán több miI1ió pengőért elkészitett film ne kerülhessen nyilvános előadásra addig, amíg a szerzői jogdíj tekintetében a kis betétdalok szerzői vel külön megállapodás nem létesül. Itt a szerziire kell hárítanom azt a kötelezettséget, hogya filmvállalkozó biztosítsa az ő számára a szerzői jogdíj akat. és ilyen értelemben létesítsen a vállalkozóval megállapodást. Ha azonban már engedélyt adott a hangosfilm elkészítésére és fO?'galombahelyezésére, ellent?nondó és abszurd volna, hogy a nyilvános előadás ne lenne megtartható. A film szerzőí joga mé q számos problémát vetett fel. Lényegeset és kevésbé fontos at egyaránt. Az élet nyilván napnap után fogja felvetni az újabb vitás kérdéseket. Ezeknek eldöntése helyesen és méltányosan azonban csak akkor történhetik, ha azokat az elvi szempontokat, amelyeket ezúttal a szerzői jog szempontjából kiemel tünk, minden alkalommal szem előtt fogjuk tartani.
a
Figyelemmel a hazai. mozgóképszinházak által fizetett egzorbitáns· kölcsöndíjakra, a bruttó hevételező-képesség 30-40%-át viszik" el kölcsöndíj fejében - azt kellene hinni, 'hogy az öszszes szeTzői jogdíjak kiegyenIítést 'nyertek a vállalkozónál, éppen úgy, mint régen a némafilm szerzői jogdíj ai. A színházak tehát joggal támasztják azt az igényt, hogyakölcsönzők a zenei 'betétek szerzői jogdíj ának kiegyenlítését vállalják magukra, vagyengedjék meg, hogy a szerzők ilyen igényét a kölcsöndíjból levonásba hozzák. Ez azonban alárendelt vita, amelynek a. szerzői jog szempontjából túlságos jelentősége nincs. Nagyobb jelentősége van annak a kérdésnek, hogy az ilyen szerzői jogdíj igénylésének kapcsán fel lehet-e lépni bitorlási panaszszal? Felfogásom ezerint nem, A szerzői jogdíj itten egyszerű kötelmi igény, mely a szerzőt megilleti a hangosfilm minden egyes vetítése 'után, Azt vitatni, hogy kész film nyilvános előadása, amelynek elkészítéséhez a zeneszerző a maga hozzájárulását adta, bitorlásnak rninősül akkor, ha a zeneszerző jogdíjai előre ki nem egyenlíttettek, -' jogilag meg nem indokolható álláspont. Aki a filmipar jellegének ismerete mellett és a filmmű értékesítésének ismerete mellett engedélyt ad a film elkészítésére és tudja, hogy a film számos ország számos városában kerül nyilvános előadásra, maga kell, hogy gondoskodjék azokról a kautélákról, amelyek mellett szerzői jogdíjai behajthatókká válnak. A filmszalag jogosított forgalombahelyezése kell, hogy magában rejtse a jogosított nvilvános előadást is. A filmforgalomnak nemcsak megbénítására, de egvenes lehetetlenülésére vezetne, ha valamely hangosfilmnél, amelynek tíztizenkét betétszáma van, keresni kellene az amúgyis negyven percentben fel szá-
(Vége.)
4
DITTRICH
JÓZSEF
okl, gépészmémök, a budapesti tűzoltóság parancsnoka: "
"
A FILMEK VESZ~L YESS~GE AZ rrZEM"EKBEN ÉS AZ OTTHONBAN tuirom tényezővel lehet elérni és pedig: 1. a film anyagának megváltoztatásával, 2. a vetítésnél alkalmazott gépi és ietéeeTelési ezerkezetek javításával,' 3. a raktározá« és kezelés rnódjának részietes megállapítása Tévén. Mai alkalommal csak az 1. alatti törekvés eredményével és következményeivel kívánok foglalkozni, a 2. és 3. alattiakat máskor fogom tárgyalni. Kétségtelen, hogy amennyiben az 1. alatti törekvés teljes sikerrel megoldást nyer és a film alapanyaga teljesen tűzbiztos anyaggal lenne felcserélhető, úgy a 2. és 3. alatti tényezők szüksége önmagától feleslegessé válik. A ma uralkodó helyzet azonban olyan, hogy a 2. és 3. alatti biztonsági tényezők elengedéséről szó sem lehet. Bár történtek gyakorlati kísérletek éghetetlen filmanyag előállítása körül, de mert ezek a kérdést teljes 100%-ig meg nem oldották, a filmüzemek biztonsága csak a 2. és 3. alattiak alapján érhető el. A jelenleg forgalomban levő Ú. n. tűzbiztos vagy éghetetlen film" alapanyagának összetétele (rendszerint acetylcellulose) csak jó igyekezetű tapogatódzás, amely acélt csak megközelíti, de el HEim éri. Ennek legkirívóbb bizonyítéka, hogy a francia kormánynak évekkel ezelőtt alkotott országos rendelete, amely" it mozgóképszínházakban a tűzbiztos filmek használatát kötelezővé teszi, eddig életbe léptethető nem volt, végrehajtását évről-évre halasztják azért, mert a cel1uloid alapanyag helyettesítését 100 százalékos tűzbiztonsági " (éghetetlen) anyaggal eddig megoldani nem tudták. Ami e téren történt, csak kísérletek, amelyek részleqe« eredményt mutatnak fel. " A törekvés, hogy a filmet tűzbiztos-
ki évek óta nyílt szemmel figyeli, hogya filmüzemekben országszerte mily mértékben fejlődnek azok a
J
A
~;:~o~~!!~v!é~;~~~~ a a~:~ ismerten veszélyes celluloid-filmek veszélyességi fokát leszállitani. vagy megszüntetni, azt tapasztalja, hogy e téren oly zavaros és bizonytalan helyzet alakult ki, amelynek tisztázása a köz érdekében feltétlenül szükségessé vált. Annál is inkább, mert a filmek alkalmazása mindig újabb és újabb területeket hódít és fenyeget. Nemcsak az idevonatkozó szakirodalmi lapok, hanem maguk a film gyárosok, vetítőgépszerkesztők, szállítók és kereskedők is átérzik ennek jelentőségét. Igyekezetünk oda irányul, hogy részben a filmek alapanyagának megváltoztatásával, részben a vetítőgépek alkatrészeinek és berendezéseinek "módosításával a veszélyt lehetőleg lefokozzuk. "A tűzrendészeti hatóságok pedig oly intézkedéseket léptetnek életbe, amelyek az ismeretek fejlődésével lépést tartva, a célt mindinkább megközelíteni igyekeznek. Ezek a törekvések gyakran eltérők, néha. tévések, sokszor az üzleti érdekek által vezetve visszautasítandók. Ezért az illetékes kormányhatóság feladata lenene, hogy határozott rendelkezénekkel végre rendet teremtsen és a biztonság feltételeit megállapítsa. Ezt azonban csak a. régóta várt, jól átgondolt és tapasztalt szakemberek által kidolgozott országos kormányrendelettel tudjuk elérni. Addig minden ily irányú intézkedés csak toldásfoltozás marad és a közbiztonság nagy kárára általánosan kötelezővé nem tehető. A filmüzemek biztonságát - tisztán a filmek veszélyességére való tekintettel -
'-'-111-1111-1111-111111111111
5
~----__-+.~A~~, .~,.
•••••.•
•••
",.
~'.
I -.~~
1,.'
!.. ,~, .•..... , _
~-,_...-, ~ .. ~._ -"" .
sá-tegyék; 'a hábarú"e7:őt'ti 'időkre s úgy ha egy 20 cm:hosszú, 3.5 cm. széles le-' körülbelül 20 éves múltra tekinthet viszmez vízszintes helyzetben élére. állítva és sZf' Nálunk, is kísérleteztekaz-rái.n. ég- 'gyufa: l'ángjábAtartva, nem"gyúUad meg, 'hetetlen filmmel, amelynek alapanyagát a 'lang helyéri kiég: 'de a t~z'n'eh1 terjed a, kámf,Qros"nüroceJlulose (celluloid) hetovábbés a lángb'ól'kivéve el:Uszik,'vagy l,y{ltt az, acetylcellulose képezte. Eltekint-teljes elégése egy percnél thesszabb idő .veattól, hogy az, ilyen filmek'a tűzbü:alatt folyik le. Hol van itt megkívánt tonság következményeit-csak részben elé- tűzbiztonság ? 'Ki biztosít arról, hogy tugítették ki., egyéb .fogyatékosságokat is datlamok: és'gyermekek á lepergetett és tüntettek fel (pl. drágabb előállítása,' tölazán' rakásba omló filmet átvizsgálás vérékenység, rövid" élettartam' stb.), amegett gyufával vagy', gyertyaláng gal nem , lyek a gyakorlati használhatóságot kínoérintik? Főként, ha' nem, vizezinies, ha" technika5és gazdasági szempontból is nem függőleges 'helyzetben éri a láng? hátrányosan. befolyásolták. Különösen akkor, arnikor a- biztonság . Ezek-miatt az okok miatt II tűzbiztostudatát azzal oltják bele a vásárlóközönnak elkeresztelt filmek, részleges haszségbe, hogy '3. gyermekfilm abszolút venálata csakhamar csődöt mondott és szélytelen és bajt nem okozhát. Ilyen vissza 'kellett térni a celluloid-filmhez, eset pedig elég 'gyakori. A filmjáték renamelyet a mosgóképszinházakban ezidődesen karácsonyi ajándék,s ezért a , szerint 'csaknem általánosan használnak. kaTácsonyfa alá kerül, sőt a játék is ott A tűzbiztos filmek gyártása azonfolyik le. Ahol nincs e célra dugaszban - a kudarcok ellenére is -nem kapcsoló a lámpa vezetékben, ott 'az árapihent meg, hanem új területeket megmot a kicsavart lámpa foglalatából vehódítani indult, új alkalmazást keresett zetik el. A sötét szobában tehát szünet és talált az orvosi körökben, az amatőrvagy hiba esetén nincs világítás, ezért fényképezésben, a gyermekszobákban és gyufa vagy gyertya lángja mellett töra családi otthonban. Az élelmes üzleti ténik a filmek ragasztása, kiválogatása vállalkozás ugyanis a vetítőgépek oly irávagy vizsgálata stb. Hol van itt a film nyú fejlödését, - hogy minél kisebb, mítűzbiztonsága? Az' otthon tűzveszélye nél olcsóbb gépeket hozzon forgalomba még inkább nő ott, hol celluloid-filmeken és tömegesen állítson elő, - kihasználja, felvételeket készítenek, kopiroznak, raimmár nem riadt vissza attól, hogya gasztanak és a családi felvételeket gyűj9 mim, illetve 16 és 17.5 mim széles, ú. n. tik. Egyszóval szabályszerű kis filrniizetűzbiztos filmekkel a laikusok és gyermemei rendeznek be, amelynek sokféle vekek tömegét elárassza és ezzel az otthon szélyeit jól ismerjük. Ez a használati tűzveszélyét növelje. A szakemberek mód pedig újabban mindinkább terjed, előtt régen tisztázott dolog, hogy a tűzmert a családi események filmen való biztosnak mondott filmek csak részben megörökítése olyan csábító gondolat, azok és gyúlás iránti érzékenységük a amelynek ellentálni nem lehet. Hagyján, gyártmányole minősége szerint változik. ha csak nehezen gyúló acetylcelluloseA gyenge áramú kis gépeken a fényfilmet használnak az otthonban. Azonsugár csak lyukat éget a jobb minőségű ban sűrűn előfordul, hogy celluloid-filálló filmbe, de ha lánggal érünk hozzá, met 'alkalmaznak agyanutlan vevők és égni fog. A kísérletek egész sora igaezze!" az otthon tűzveszélyét ön tuda tlazolja, hogy az Ú. n. gyermekfilmek csak nul növelik. bizonyos kis gépekbe befűzve nyujtanak Ilyen .veszélyes és megengedhetetlen, kielégítő biztonságot, de lazán [elhalmozhogy egyes kereskedők a filmkölesönzőkva, lángtól meggyulladnak és égnek. 'től kiselejtezett rendes filmeket daraboká német orvosszövetség a röntgenra vágva, az otthon és .gyermekszobák felvételekhez használt acetylcelluloserészére árusít ják. Ezzel a laikus közönfilmlemezeket akkor tartja tűzbiztosnak, ség otthonába szinte beh.urcolják a vesze-
a'
I
6
7 ""fr . ,.
-P,----------~.~~~~r~~'--~-__ .. .».~:.~_.
-I~
,
-delmet, .Ilyen ü~letek pedig 'mindinkább .szaporodnak a hatóságok tudta és .enge-délme nélkül. Az utÓhbi években az ·.el.dóbott filmek és játékgépek keres;kedel-' me oly lendületat vett és a 'gyanútlwn polgárság otthonában annyira elterjedt, hogy azt ölbetett kézzel nézni nem lehet. Kívánatos lenne, hogy a hatóság a legnagyobb. eréllyel lépjen. fel az otthonbec. csempészett' tűzvészély elhárítására. Igaz, hogy itt végtelen nehézségekkel találkozunk. Nehéz, de nem megoídhatatlan, ha a külföldi példán okulva, a hatóság a dar-á7;sfészekbe belenyúl. Legegy.azerűbb lenne a tűzbiztos film kötele.ző használatát az egész vonalon elrendelni, ha ilyen tényleg léteznék. De mivel ilyen' nincs, - másként kell a tüzbiztonság elérhető mérvét szorgalmazni. El lehetne rendelni például azt, hogy a mozgóképszínházakon kívül csakis nehezen égő film használható. Tehát az orvosi munkalcárben; a családi otthonban, egyesületekben, iskolákban ét; mindenhol, ahol szabályszerű vetitőkamra rendelkezésre nem áll, csakis acetylcellulose-film alkalmázható. Ennek ellenőrzése végett a kereskedőket kötelezni lehetne arra, hogy a nehezen égő filmek csomagolását olyként végezzék, hogya csomagra felU{.nően kiragasztják a filmgyár jótállási szövegét, amely szerint az nehezen égő acetylcelluloseból készült, de 2 filmek tűzveszélyére is rámutasson. Sőt a csomagban oktató lapot is lehetne mellékelni, amely a laikus közönséget a film bánásmód j ával és a lehetséges meggyulási esélyekkel megismertetné, erre 'figyelmeztetné. Ámde, hogy a csomagok ilyetén megjelölése és felszerelése kivétel nélkül megtörténik-e, már különös gondot okoz és csak szig01'1í lwtósárli ellenőrzéssel biztosítható. Célravezető lenne továbbá, ha a laikus közönséget a hírlapok útján, gym'mekeket az iskoldban stb. állandóan oktatnák 3. családi otthon védelmére, főleg a tűzbiztosnak keresztelt filmekkel szemben, amint az pl. a szászországi iskolákban meg is történik. Ezúton a filmek raktározására és ra-
7
gasztására is' ki kellene oktatni a laikus közönséget. , , " , ; A moz-góképszírihá'zban 'lejátszott seiej- ' tes 'filmek eladását' gyermekek és családok részére 'pedig szigo'rúan be' kellene; Wtani, A selejtes filmeket a hatóságok- . hoz kellene. beszolgáltatni és' ott megsemmisíteni. Ilyen rendszabályokkal igen sok veszélyt lehetne elhárítani az eddig teljesen figyelmen kívül hagyott családi otthontól, amelyek a tűzbiztosnak csúfolt vagy pláne celluloid-film által okozható tűzesetek kapcsán származhatnak. .... ..,. -:
------ _..
_...
.. ..
...
OTODI~ f: VFOLYA MÁBA, elso jubilá1'is évébe lép ezzel a számáva! a Filmkultura. Magyarország szellemi életében kétségtelenül igen értékes ,jelenség a Filmkultum, amely Nagy-Magyarm'szágon is óriási teljesítmény volna, még inkább a mai megcsonkított, anyagilag töriJcretett m'szágunkban. M egfeszített erővel dolgozunk immár négy .: éve, mert az a meggyöződésünk, hogy ilyen természetű lapot k e L l il, magyar kinematográfiának p?'odukálni. Ezt a tényt elismerik illetékes helueken, elismeri a maoua» filrnvilág és jogosulttá teszi az a körülmén1!, hogy négy keserves esztendőt sikeriiit nagynehezen meqúszn unk, különösen az elmúlt evet, amely semmi megbecsülést, semmiféle anyagi és erkölcsi életlehetöséget nem nyujtott a magyar filmszaksajtónak. Mindam.ellett nagy bizalommal és sok reménységgel a jövőben megyünk át az ötödik évfolyam ba és ké1'jük előfizetőinket, olvasóin,kat és hÚ'df!1;őinket, hogy tárnogassák a Filmkulturát, amely a magyar szellemi kultúrfölény egyik megnyilvánulása és amelyről a külföldi szakkörök is elismerőleg nyilatkoznak. Lapunk barátainak boldog új esztendőt kívánunk és ké1'jük, hO!J1Ja jövőben is fogad.iák szeretettel a Filmkuliura minden egyes számát. A Filmkultur« sze1'kesztősége és kiadóhioatola.
+.~---------+.~~~~.~------LAJTA
N
. .
ANDOR:
. A SZÁZf:,VES MOZGÖKf:,P
évvel ezelőtt ünnepelléhány hettük a film 25, illetve
harmincéves jubileumát. Ugy.a külföldön, mint idehaza megemlékeztek a leg1111111111111111111111 fiatalabb iparág negyedszázados évfordulójáról. Ez a jubileum attól az időtől számított, .amikor az e~ső fiimszinház, vagy ahogy a mozgóképszinházat az első. időkben stilusosan elnevezték az első "mozi" megnyilt. Valóban .innen . is datálódik a film tulajdonképeni születése, hiszen nagy szenzáció volt, amikor az első élőkép-előadást megtartották a párisi körút egyik kávéházában. vagy a berlini Linden egyik helyiségében. Ha ezt az időt tekintjük a film vagy mozgőképszinház születésének, akkor tulajdonképen a m,ozgólcép történetének az időpont ja már sokkal, de sokkal mé~yebbre nyúlik vissza azokra az évekre, amikor a téchnikai ujitások időszaka valóban a csecsemőkorát élte. Ez a kor pedig pontosan százéves, tehát amikor még alig járt a vasút, a telefonnak még a kezdetleges formáit sem ismerték, a gőzhajó is csak egyszerű eszközökkel rótta a tenger, vagy a nagyobb folyók habjait. Amikor Európaszerte a politikai ujjászületés kezdődött, foglalkoztak egyesek olyan szerkezetek ' összeálhtásával, amelyeket, száz év után a 'YIwzgókép e~ődjeinelc, előfutárjainak lehetne tekinteni. Az 'első' mozgóképszerű készülék, amelyet 'afilmtörténet is a "mozi" ősének 'tekint, ai élőkorong, vagy a'Stroboskop. Ketten is dolgoztak ezen az ötleten, a belga Plateau és a bécsi Stampfer, akik majdnem egyidőben léptek a nyilvánosság elé találmányaikkal. Mindketten 1832 . ber>. mutatták be' találmányaikat. Egy évvel később; 1833-b~1ll mutatták be a. "csodakereket";· vagy a Dádaleumot, amelyet Horner "talált föl". Egy üres fedőlapnélküli függőleges tengelyen for-
gó henger volt. a Dádaleum, amelyet. ha. torgattunk a szemközt levő képek ugy tűntek föl, mint élő mozgó képek .lettek. volna. 'I'ízenkét évvel később, 1845-ben UchfJ,-tius osztrák tüzértiszt foglalkozott a, mozgóképek problémáival és azon törte a fejét, miként lehetne a bemutatott élőképeket nemcsak. egy néző előtt Iepergetni, hanem nagyobbszámú nézőközönség előtt is. Ezt a kérdést Uchatius a Stampi er-féle életkerék javításával éi-te el. Uchatius. két koreng segítségével "elevenítette" meg a képeket. Az egyik keréken voltak a képek, a másikon a nyílások. Ezek egymásba estek, közös tengelyük volt, s en-· nek pörgetésével sikerült elérni azt a látszatot, mintha a képek élnének. Ugylátszik. a negyvenéves és ötvenéves háborús eseményei, vagy talán azazt követő politikaf elnyomatás korszaka' hatott a lelkekre, mert a kinematográfia. területén közel két évtizeden keresztül' újabb találmányról nem érkezett- hír. , Csak 1866-ban jelent .rneg az első "zsebtnozi", amelyre az idősebb generáció minden tagja még élénken emlékezhetik. Egy kartonlapokra nyomtatott képsorozatból állott ez a zseb mozi, amelyet, ha erősen pörgettiink, az elhaladó képek azt a benyomást kel tették, mintha az azon levő állatok .vagy emberek élők volnának.·Ez a zsebmozi még sokáig volt igen népszerű, legutóbb még a világhábor-ú alatt is. találkoztunk vele karácsonyi' vagy husvéti ajándékok hirdetései sorában. Technikai elnevezése Mutoskop volt. Alig 11 évvel később, 1877~ben állította össze' Reimaud. 'a, Praxinoslcopot, amely tulajdonképen a csodadob és az' élőkerék összekapcsolása. volt. Az elhaladó "élőképeket" itt is már nemcsak egy' ember, hanem egyszerre többen is nézhették végi~.A fényképezést -mozgóképek céljaira: elsőízben Muybri(1qe alkalmazta és pe
8
.......... .•.. ~.~,....r_~,I------- . ')~~
dig 1877-ben, akinek az eljárását a német A.nschütz 1~85-ben javította és ki.egészí tette. Uj korszakot jelentett a' kinematográfia szempontjából M. 'Marey,egy fran-cia ismertnevű feltaláló találm'ánya,:_ aki egyébként a franciák szerint tulaj-donképen a film igazi feltalálója. MaJ'ey a fotografáló puska segítségével örökítette meg az egymásután következő jeleneteket .' Másodpercenként már 12 fölvételt készített Marey puskája, aki alapötletét Janssentől, a híres csillagásztól vette át. A fölvételeket emulzióval bevont papírra készítette Marey, akinek fölvételei valamivel jobban' sikerültek, mint Muybridge :első képei. 1888-ban állította össze Mrl,rey az első, Komolyabb természetű ·filmfölvevőgépét. Az első mozgőképfölvételt Marey Nápoly mellett készítette, még pedig egy ketrecben elzárt gyíkról. . . Uj korszak a mozgóképek terén: 1889. Ekkor tűnt föl először a celtuloid-film, W. Friese-Green találmánya, aki MaJ'ey konstrukcióját is tökéletesítette. A Kodak-gyár hozta forgalomba ezt a celluloíd-szalagot, melynek jóságához azonban az első időben meg' sok szó fért. Minden·esetre lényeges haladás volt a papírfilmmel szemben, hiszen ennél sokkal tartósabbnak látszott. A celluloidfilm a tulajdonképeni filmkuüúro. kezdete. Berlinben 1892-ben, illetve 1895-ben, Párizsban Lumiérék 1895-ben, Edison: pedig már 1891-ben nyujtották be a mozgóképek vetítésére szolgáló gépek szabadalmi leírását a szabadalmi hivatalokhoz. Párizsban az első . nyilvá.nos mozgóképelőadást 18.95-b~ tal'tottákmeg a Lumiére testvérek a . Grand Caffeban, 1896 áprílis 26-án nyílt meg az első "mozi" (Kientopp) Berlinben az Unter den Lindenen és 1896 június Tő-tól kezdődően mutatta be az első filmet Budapesten Sziklai Zsigmond, az Andrássy-út 41. alatt~ helyiségben.
•..•.•.•..•.•.,. ft.... .,.,.
ft
'"' ft
GYÁRFÁS GYULA tíz éve áll a Magyar MozgóképüzemEngedélyesek Orsz. Egyesületének az élén. Az "élén" szóra kell itt a f'őhangsúlyt helyezni, mert ha volt is az Egyesületnek olyan nagynevű elnöke, mint Tasnády-Szűcs Andor államtitkár, vagy olyan lelkes és mindere figyelmes és szakavatott elnöke, mint Décsi Gyula. mégis aspiritus rector mindig és mindenben Gyát'fás Gyula volt .. A magyar filmszínházak hálásak lehetnek, amiért akadt ember, aki -saját érdekeinek a melléhelyezésével mindig a közérdeket és sok esetben a mások egyéni érdekeit tartotta szem előtt. Gyárfás Gyula tíz· éve alapul véve' a háborús kettős éveket húsz évnek számíthat, mert, aki az elmúlt évtizedben annyi bajban.. annyi veszély között és annyi kataklizmán keresztül tudta ennek az . Egyesületnek a hajóját he'lyes irányba. terelni, tudta ezt az egyesületet helyesen kormányozni, a belföldön és külföldön tekintélyt szerezni, valóban nagy szolgálatot tett ennek a szakmának. Nagy elvi harcok, fontos elvi kérdések gyakorlati elintézése, nemzet. közi kapcsolatok megteremtése és sok száz probléma itt benn az országban: mind Gyárfás Gyula ügyvezetői tevékenységéhez fűződik. Valamikor azt mondották, hogyha nem volna osztrák-magyar monarchia, tneg kellene teremteni. Körülbelül ezt lehetne mondani Gyárfásra is: ha nem volna Gyárfásunk, fel kellene őt fedezni, ha visszavonultan élne a lágymányosi mozijában, onnan kellene elökeríteni, mert Gyárfásm szüksége van nemcsak a mozgószínháztulajdonosoknak, hanem az egyetemes tnagyar kin etnatogmfiának. Reméljük, hogy sok tíz évet fogunk még ünnepelni és most, hogy ügyvezető elnökévé "avanzsált"; szeretettel üdvözöljük új tisztségében, amelybe a magyar mozgőképtulajdonoaok egyetemes bizalma ültette. •
~
ft
-.,,= _
ft
",
ft
ft
ft
"ft
ft
ft
ft
ft
:PI:
ft
ft
ft ,., ft
,. ,.....,
]W'indenről lemondhat, csak a szaklapr61 nem. - Minél súlyosabbak a viszonyok; annál fontosabb, hogy lássuk, olvassuk, hogy:
m.i történik a szakmában!
9
. .•.......,A...."..MűTERE:tv'1 ... .............•................ ..: ...., ~
(
~
.._
I
··············'····~·······t ~ ·.. A rossz és áldatlan viszonyok ellenére
Plesz Ferenc filmvállalata magyar han. gosfilm készítéséhez fogott, A Hippolit nagy sikere egyeseket arra az elhatározásra bírt, hogya magyar fÚmszínházak számára magyar filmet készítsenek és bár rendkívül nehezek a viszonyok. és főleg a nyersanyag-ellátás na-gyon kérdéses, mégis akadnak vállalkozók, akik joggal bizalommal tekintenek a . magyar hangosfilm jövője elé. Plesz ..Ferenc .filmjének Csókolj meg édes a címe, Emőd Tamás, HaTsányi Zsolt és Vadnni László írták a szövegkönyvet, zenéjét dr. Stmdor Jenő szerezte. Gaál Béla rendezi a filmet, aki a fölvételeket már meg is kezdte. Zenei vezető: Angyal László, a díszleteket Vincze Márton tervezte . Főszereplők : Salamon Béla, Mály Gerő, Gózon Gyula, Gombcezooi: Ella, Vas.zary Piri, Lázár Mária, Gá1'donyi Lajos. A filmet a Hunnia-filmgyár műtermében Eiben István fotografálja, a hangfölvételeket ezúttal is Lohr Ferenc okl. gépészmérnök végzi.
.: ••• ~: VIDE:KI FILMKULTURA
~~:
.........
"
.:~ . ::., :.
MOSON: Attila-mozgó, Fő-utca 21. (A volt Első mosoni Bioskóp utóda.) E.: Szita Józsefné, Magyaróvál', Cserkész-u. 14. Ig.: Griinbaum Ferenc, Moson, Bk.: 370. J.: vas. Km. n. Szp. n. Mk.: Grünbaum Ferenc. VilI. Ht. bérlet. G. Ern. és Pro]. és Savaco ftc. Gsz.: Szabó István, 24/1920. Po. ide. TISZAFÖLDV ÁR-ÚSZÖLÖK: (Szolnok m.) Népmozgó, Fő-út 58. (1930.) E.: Gombár István, Fő-út 35. Bk.: 175. J.: hetenként egyszer. Km. n. Szp. v. Mk.: Gombár István. Villo Rt. bérI. G. Hahn. Goerz tükörl.' (néma). Po. ide. UJPEST: Uránia-mozgószínház. (1907.) Tavasz-u .. 4. Tel.: 95-1-58. E.: özv. Boócz Endréné és Macskássy László. Társak és ig.:' Komlós 'Sándor és dr. ..Moskovits László. Bk.: 1000. J.: naponta. Szp. v. Mk.: Komlós és dr. Mos. kovits. Ht.: Kohn és Moskovits. G.: Ern. és Hahn-Goérz és Telefongyári ftc. Po. ide. : . . (Kérjük, szíveskedjenek ezeket az adatokat a. Filmművészeti Évkönyv 273. oldalán leírni vagy beragasztani. )
Egy newyorki magánklinikán ugyszély-án mindenkitől elhagyatottan halt meg november utolsó napjaiban Putty Lya, a kiváló' magyar filmszínésznő. Budapestről indult ki a karriérj e, a háború utáni hónapokban, amikor a RoyalOrfeumban szerepelt. Innen járt statisztálni ugy a Phönix-filmgyárba, mint az Astrához, ahol azután a Császár katonáiban jutott első érdemleges filmszerephez. Ha nem jön közbe a kommün, talán nagyobb lendülettel indult volna meg karrierje Budapesten is. Innen került Kolozsvárra; majd onnan Bukarestbe, ahonnan Berlinbe jutott el. Itt az Admiral Palastban táncolt, ahol meglátta őt Joe May, aki nyomban szerződtette a Hindu siremlék egyik főszerepének eljátszására. És valóban a. Hindú siremlékbeli .szerepe vitte' el világszerte a hírét. AVarietében játszotta 2. főszerepet, ami nagyon megtetszett 2. Paramount akkor Európában tartózkodó képviselőjének, aki .nyomban ki ie. vitte magával Amerikába. Előbb Jannings, majd . Adolf Menjou volta partnere, azonban még ez. sem segítette' őt végleges pályafutásában, mert a filmnek nem volt nagy, világraszóló sikere. Közben jött a hangosfilm és Putty Lya, aki nem tudott angolul, elvesztette a. Iehetőségét a filmen. A színpadon is üldözte a balszerencse, mert a Made in Franche círnű darabban megbukott. Most már visszavonultan élt Newyorkban és sehogysem találta meg helyét 2. világban. Egyes hírek szerint öngyilkos lett, mások szerint egy csont akadt meg torkában és operáció következtében húnyt el. Állítólag holttestét' Magyarországra hozzák, hogy itt 'helyezhessék el örök nyugalomra.
10'
Mozgófénykép.qépkezelők: Országos Egyesülete VII. ker., Csengeri-utca' 1. szám. Hivatalos órák: délután 2-4~ig; . Telefon: József 375:_98: -' Magyar
.,
.'
A
DEGSI es omniA mOZgÓSZinh8zallban megjelent
a
nagy filmek királya
: A bOrneói maharadzsa
A napkeleti pompa, a szerelem és izgalmak filmje! Német beszéd - magyar szöveg! A leggrandiózusabb vadnyugati film Tim Me Coy főszereplésével:
~ ~
=~ ~ ~ ~ il ;::: ~ ~.
~
: Jönnek az lndlánnkl ~ ~
24 vágtató
fejezet
L II. III. IV.
az amerikai
rész: rész: rész: rész:
honfoglalók
küzdelmes
életéből.
: ~
AranUláz Törpárbaj a Fehérsas taborában .~ . ~ A félelem lIohója Az égö város,
Mind a négy~;r~sz egy elöadá~ban!
A legizgalmasabb
Ken mavnard hangOS bravurfilm:
~T· TKOS ~.
LÉGIÓ:
~ ~ ~
Két kóbor cowboy harca egy titkos bünszövetséggel 8 felvonásban Bámulatos lovas. bravuroK és lélekzetfojtó cselekmény.
~ ~
:
UNIVERSAL FILM RT. BUDAPEST
il
VII, NÉPSZINHÁZ·U.21.
r-i..
:
I
J. 391·76.. ~
1I11.111.111~111.111.111.~II~III.III.III.lil.III.111II111.111.111.111~111~111.111.ln.III.III.III.III.III.III.111~11·I.j•
II
. GESZTI
LAJOS:
A FILMOKTATÁS FŰKÉRDÉSEI meg kell készíteni, akkor a normál filmoktatás 2 világháború anyagra való kopírezás sokkal egyszeóta nemzetközi fontosságú rűbb, mint a redukálás keskeny anyagra. kérdés lett, mert többé nem vitás, hogy 1J. filmet a taA kép pedig mégis csak szebb és jobb a nitás eszközévé kell tenni. normál filmen. Az apparátusok sokféle Elméleti és bőséges gyaváltozata áll rendelkezésre a normálfilm~ korlati eljárással bizonyossá lett, hogya vetítésre is. A keskenyfilm-anyag, tefilm, mint szemléltető eszköz, az oktatás kintettel, hogy amatőr célokra gyárt ják, és nevelés módszereiben elsőrangú esziskolai tömeghasználatra bizony drága. köz. Ámde arra nézve, hogy' a film mí- . Az előny csak abban van, hogya keskenyként jusson be az iskolába, a legszélsőfilm-apparátussal .kömiyebben megy taségesebb felfogások állanak egymással . lán a manipulálás. szemben. A nemzetközi megbeszélések Egy azonban bizonyos, az t. i., hogy itt nem tudnak egységes és kielégítő megakár az egyik, alair a másik lesz is az oldást találni. iskolai mumka esz,.Bze, egyik se tud bolEgyik főkérdés az, hogy a normál vagy dog'/,{lni filmek n'éllcül. Okos, módszeres a keskeny legyen-e az iskolai film? és az iskolai szemléltetés célkitűzései szeSokan, .akik a kérdést nem ismerik elégrint 'fölépült filanek nélkül nincs filmgé, azt hiszik, hogy a vita már eldőlt a óktatás. Ez a filmoktatás másik legkeskeny film javára. Olyan sok előnye főbb kérdése. van a keskeny filmnek, hogy az első pilHogy keskeny vagy normál film-e, csak lanatra a kérdés valóban eldöntöttnek látidőlegesen, a film készítése állandó és szik. Az apparátus könnyű kezélhetőfőké1·dése a filmoktatásnak. sége, a nem égő anyaggal való dolgozás, A kettőn túl mindjárt rámutatok még a kis tekercsek stb. mind olyan előnyök, egy hannadik főkérdése _is. A filmoktaamelyekért érdemes a keskeny film mel. tással kapcsolatban sokszor .egész naív lett· kardoskodni, A nemzetközi kon fefelfogást hallunk. emlegetni úton-útfélen. rencíákon is mind több és több hang szólt Még pedagógusoktól is. Sokan ugyanis a .a keskeny film mellett. De - és ezt szefilmoktatással a játszi vagy játsZ'va tanu.:retném .hangsúlyozni - a vita még nem lást kötötték össze. Ugy vélik,. hogy a dőlt el. Nem pedig azért, mert a keskeny film arra való, hogy az iskolai .tanulás filmhez csakis a' normál filmen át ve"nel1ézségein" átsegítsen. Valami olyan zet az út. Abban mindenki egy néze"mi;>ziszerű." .szórakoztatásra gondolva, .ten van, hogy a tanítandó anyagot azt vélik, hogy ez a filmoktatásban is leelőbb normál filmre keil fölvenni, mert hetséges,sőt nemcsak lehetséges, hanem , csak így' remélhető, hogy' elég éles és szükséges is. V égzetes tévedés. . . elég' jól használható keskeny filmet ka; A tanulás komoly szellemi tevékenykepunk: S itt tényleg más út nincs. dés ..Munka. Az ember vele és általa megViszont, ha a normál, felvételeket 11111111111111111111111
il
, i
j ••
j:
A'
12
tanul dogozó emberré lenni. Ezt az életbevágóan fontos szellemi" tornát, rnunkamódszert és munkadiszciplinát nem lehet €s nem szabad semmiféle játszással helyettesíteni. Nem is lehet, mint azt számtalan próba megmutatta. A tanítást megkönnyíteni, a szemlelettel elmélyíteni, a munkával élménnyé tenni ezt igen. Ezen fÚadozil<: a mai pedagőgia., Sikerrel. De játszva ma, már senki sem akar tanítani, csak az, aki a tanításhoz nem ért. Se elméletileg, se gyakorlatilag, Tehát a film csak eszköz marad az iskolai tanterv megvalósításában. Mindenesetre jó eszköz. .A filmoktatás negyedik főkéTdése már tisztán iskolai térre szorul, arról szól, hogy a filmet az iskolai tanítási óra alatt, vagy azon kívül használjuk-e fel. Máskép, kis da1'ab (10Q-120 m.) filmekkel . alkalomszerűen dolgozzunk-e, vagy hosszú filmekkel. Amint kísérleteket végzek a tanításban, ké. miait, fizikait, biológiait s ezt csakis az iskolai órában és az anyag tárgyalása közben, a módszertanilag legmegfelelőbb helyen végzem el, éppen úgy a filmet is csak ilyenképen használnám fel. Amikor pl. tanítok a Szuezi-ceatorna keletkezésé-
Ez
ről és fontosságáról, akkor lepergetem egy. pár perc .alatt a. $zue~i-csatorna filíhjét. Va'gy nem így:jál'ok el, hanern sok órán szerzett ismeretanyag-részleteket egy nagy füntmel foglalom össze. Mindkettő fontos és mindkettő szükséges. Itt kell rámutatni egy másik általános tévhitre. Sokan azt hiszik, hog)" 'amelyik filmben ismeretanyag van, az 'míndjárt oktatófilm is. Ujabb időben divatos lett itt Budapesten. hogy nagy mozik, - persze jól felfogott és ravasz üzleti célzattal - meghívókat küldenek az iskoláknak 10-20 belépőjegy mel1éklésével "hatalmas kultúrfilmjeik" megtekintésére . Oktatófilmeket mutatnak ők is. Mondani is fölösleges, hogy ezek a filmek nem oktatófilmek, sokszor nem is .Jcultúr"-fiImek. Csak igen ügyesen. a filmtechnika varázslatos eszközeivel megrendezett "spiel"-filmek. Többet ártanak, mint használnak. De az a fŐ, hogy hozzanak közönséget és no meg abelépőjegy is fogyjon. Az oktatófilmnek ma már vannak megállapított szabályai; vannak magas és szép céljai, amelyekért érdemes dolgozni minden nemzetnek.
Ismét divatosak az expediciós filmek. A Nemzetkőzi : film~iállitás· Prágában. A világhírű filmsztárok közül Douhglas Fairjövőévi prágai nemzetközi vásár keretében nemzetközi filmkiállítást is rendeznek, . banks feleségével, Mary Pickforddal világkörüli úton van és erről az utazásáról examely négy részre oszlik. Az első osztálypediciós filmet készít, amelyet az eddigi ban filmtechnikai gépeket mutatnak be, a operatőrje vesz föl. Példáját követte Gary második osztályban a film propagandaeszCooper, aki a Nilus mentén készít filmfölközeit állitják ki, így a plakátokat, nyomvételek-et saját magának. Roland West ametatványokat, diapozitíveket stb. A harmarikai filmrendező és Zane Grey, az ismert dik osztályban a cseh film történetére voregényiré szintén hangosfilm-kamerával . natkozó eniléktárgyakat mutat.iák- he, míg fölszerelve járják be a világol. Fairbanks a negyedik osztályt a külföldi film számost úton van a Góbi sivatag felé, ahonmára tartják fel. A cseh film történetéről nan azután Indián keresztül,. Afrikába . különben önálló film is készül. megy.. Kötelező' filmoktatás a spanyol iskolákDal a tóról és. a mocsárról. Ez a címe annak a hangos kultiírfilmnek, amelyet a ban. A spanyol kormány koncessziőt adott berlini Kühnemann-Film most készít. A a Cinetografica Nacional Espanola nevű film a békák életét és életmódját tárgyalja vállalatnak; hogya spanyol iskolákban veés ebből a célból 600 kiilö'1b;;.,ij .f •.•.i~tiú bpzesse be a filmoktatást. Ez az első eset, káról sikerült igen érdekes fölvételeket kéhogy Spanyolországban lépések történtek a szíteni. Különösen sikerült a békák hangskáláját filmre vinni. kötelező iskolai f'ilmoktatás érdekében. I
13
,.
••
KIK CSINÁLJÁK A MAGYAR HANGOS HIRADOT ?
sovrsc
Á TH
ISTV
ÁK
lVIEY[R TIBOR
(képfolvétcl)
CENZURÁZOTT OJ<.:TATÖ: I~S IS)1ERETTEl<JESZTÖ F IL tYr E K ',1931. NOV. 19:TOL DEC 9:IG
Brauer tanár után D y r h e n fu r t h tanár tartott előadást a Hirnacsalon tett filmtúdományi, expedíciós ut járól. (Ez I?, film nemsokára Magyarországon is bemutatásra kerül). Dyrhenfurth előadása után levetitették a Himacsált, amely a megjelentek között óriási tetszést keltett.
"Thermalbad Hofgastein" (M. F. 1.) ism., 1 felv., 447. m. "Elszabadult Afrika"(Warner Bros) hangos ism., 8 felv., 2190 m. "Halló, itt Rádió" "(]\OL ·F. L) hangos ri.port, 1 felv., 425 m. "VarázssZ"íínyegen a v ilág' koriil" Z-B (Damaszkusz és környéke) (Fox) hangos természeti felvételek, 1 felv., 244 m, "Varázsszőnyegen a világ koriil" 4-B (Vadállatok kanaánja) (Fox) hangos ism., ,l felv., 263 m. ' ' "Omár" (Kultur) dráma, 10 felv., 2056 m. "Légi utazás, Shanghaiba" (Kultur) ism., '4 felv., 793 m. .
•••••••
......,..
.....,........
.•.
-
~
-
M-egfilmesítik a hangyák birodalmát, Az egyik berlini müteremben "Hangyák" címmel kultúrfilm készül, amely a hangyák világát viszi a nézők elé, párhuzamot vonva az emberi és a hangyaállam között. A film alapgondolata az, hogy a hangyák birodalma viszonylag magasabb nívój ú közösséget foglal össze, mint az emberi társadalomból álló közület. A film azt akarja bizonyítani, hogyahangyaállam a legtökéletesebb kollektív-alakulat. A filmben biológiai fölvételeket kevernek geológiai, földrajzi és csillagászati fölvételekkel. de lesz.nek benne fölvételek az emberi világ köréből is, úgyhogy a film a világszemlélet megelevenedése lesz.
WI
Filmtudományi kutatóintézet Hamburghan. A hamburgi Uráníában november vé,~én tartotta első ülését és összejövetelét a , Filmtudományi Kutatóintézet (F'orschungsinstitut fül' wissenschaftl'che Kinematographie). A kutatóintézet vezetője B r a u e r ~'i>rofessor, az eppendorfi kórház igazgatója. Programmbeszédében hangoztatta a, fÜm tudományos jellégét és közölte, hogy a jö'vőben az Urania rendszeres összejövetele, ket' fog rendezni, amelyen tudományos és ismeretterjesztő flImbemutatókat tartanak.
(hangfelvétel)
Oktatófilm ••.Dolomitokról. A bajor "Landesfilmbühne" és a bajor állami kultúr- és' oktatófilm-archívum kezdeményezésére "A Dolomitok országában" eimmel nagyarányú kaltúrfilmet készítettek, amelyet az összes bajor iskolákban, mutatnak be. Érdekes~ hogy a film premierjét a nürnbergi koz.lekedési rnúzeum sainháztermében, amely egyúttal mozgóképfílmek vetítésére is alkal-, , mas, tartották meg.
14
, r
. ~...•.
§l1IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHnllllllllllllllllnllllllllllllllllllllllll~111111111I1I1I1IIIIIIII/IIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII~
. KL4N,GFILM·· '-
I
;
"
,-
,
,
,
karácsonyi
ajáodékul a
"
,
HA.NGOSGÉP
ÁRAT.
Kérjen részletes' árajánlatot a KLanOFILm uezérképuiselettöl:
, S'I E m E n's E-S H"A' L S K, E
R'
••
T
UI.. re,. teréZ~lCörut ,36. :_.10-9-95.
. ~IJIIlllllllllflllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllil1I111111111111111111111111111111111111111111111111II1111III11l1l11illllllllllllllllllm 15 ..
.
'
'
IL'MTECHNIKA EHRENREICH
DÁNIEL
okl. elektró- és gépészmérnök:
A MA FILMEMBERÉNEK TECHNIKAI FELKÉSZDLTSÉGE hangosfilm fogalmához szervesen hozzátartozik a technika fogalma. Rendkívül nagy azoknak a cikkeknek a száma, amely a ,111111111111111111111 hangosfilm technikai értetméoe; foglalkozott. Amint azonban jól tudjuk, a hangosfilm tulajdonképen csak eszköz, illetve a filmművészet új kifejezési formája, amely nemcsak utólérte a némafilm-kultúrát, hanem valóságban túl js. szárnyalta, mert élő hangot nyujt. Napjainkra esik ez a technikai forradalom, amelyet a hangosfilm a maga beláthatatlan lehetőségével teremtett. Hogy ez a forradalom. hol áll meg, még titok, de nem titok az, hogy népszerűségével és átütőerejével minden más fölé 'kerekedik és hogy fogalmilag néhány példával éljek: a fotócella már ott tart _ kénytelen vagyok így Írni róla,' szinte megszemélyesíteni, -;- hogy már szívarokat válogat világosszőke és barna szín . szerint. Igyekszem tehát kimutatni, hogy ez az új technika mennyire gépesítette el a 1na jilmemberét, illetve annak fölfogását és mindennapi életét. A mai kol' hangosfilmmel kapcsolatos embere másról sem beszél és másról sem .'hall környezetében, családi körében, szakmájában, mint műszaki . kifejezéseket: pl. R. C. Ac-rendszerű felvétel, Klang'rendszer, előfeszültség, rácsfeszültség. -anód, előerősítö, ellenállásos erősítő, elektroncső, pick-up, fotócella, memb-rán, mikrofón, fojtótekercs stb. Túlment tehát azon a témaköTön, amely az ő
A
I
eredeti gondolkodását körülbelül
egy évtized óta betöltötte. Kénytelen volt. A tempó, amely diktálta ezeket a dolgokat, már nem indított vitákat a filmkötések és filmszalagok hibás voltáról, vagy géptörésről, hanem a technikai vita kiindulási pontját a fent felsorolt új gépelemek és idegen hangzású dolgok alkotják. Az eddigi szakmai kérdéseknél rendelkezésre állt két-két és fél. évtized, hogy a szakma teqhníkai problémáit akár személyes gyakorlat, esetleg olvasás útján elsajátítsa a filmember. Ezzel szemben az új problémák hónapok alatt keletkeztek és tökéletesedtek. Röviden: az eddigi filmszakmabelieknek hosszú évtized állott módjában a szakmában a technikával együtt fejlődnie és felkészülnie. Ma nem! A dolgok tempója változott és nem szabad lemartuini, mert ha egy 14 éves gyermek gondolatkörét tavaly még az autómárkák és a-hengerek száma kötötte le, addig ma az elektroncső karakterisztikája és a kondenzátor kapacitása érdekli. Maga épít készülékeket iskolai felkészültségén túl s a rádiószakmát játéknak nézi és ez a játék az, amely tudását gyarapítja. Ez a modern típusú kis gépember a jövő embere. Igyekezzünk tanulni a gyermektől, .ha mást nem, rendszert és tempót. A filmszakma igen tekintélyes része úgy ismeri a filmtechnikai kérdéseket, mint az úrvezetők 90%-a az autó kezelését. A vezetés manuális részét megtanulja, ellenben, ha baj van, csődöt mond a tudomásiua. A fenti hasonlattal tehát
16
._------~.~~~~.'~,'~------
-t'
alá akartam támasztani a technikai intelligencia szükségsze1·űségét. Egyszóval: nem elég csak magunkba zárni az új technikai problémákat, amelyek a szakmával kapcsolatosak, hanem ezeknek az elemeknek a lelkét is kell néznünk, nemcsak alakjukat és tunkciójukat,' mert a mai, gépnek már lelke is van, nekünk is kell, hogy legyen, ha foglalkozunk; vele. 'Szükségszerű ez' még ,az esetleges ,felmarülö időszaki hibáknál is. A filmszínházakat látogató közönség a némafilm idejében úgyszólván még követelte a kétslágeres rendszert és a nivós kísérőzenét. Ma ugyanez a publikum, amely túlment a kép kTitizálásám, már a hangleadást is bírálja tömegtechnikai felkészültségéveL Szükségszerű tehát' a hangosfilm-Ieadóberendezések beszerzését úgy megválasztani a mai tökéletes technikai felkészültség mellett, hogy mindenképen kielégítsük a filmszínházlátogató 'közönség technikai igényét, Ma ez, elsőrangú igény és követelmény a közönség részéről. Annak ellenére, hogy technikai felkészültsége megvan és elsőrangú felvételü és hibátlan játékanyaget vásárol a filmszínház, előadódnak hibák úgy, hogy a berendezés felmondja pillanatnyilag a szolgálatot, tehát előállhat a hibafon'ás kutatása. Ily' esetben az előadás lehetősége nem' mindig géphibán múlik, lehet ennek a játékanyag, illetve lemezes filmnél a lemez, vagy pedig az áTamforrás az oka. Mielőtt véleményt alkotunk a hibaforrásról, tudnunk kell, hol keressük a hibaforrást. Ez az a pont, ahol témciilag meg kell állnunk, mert az alábbiakban felsorolt' dolgok alapismérvei adják ilyenkor a kérdésekre a választ, illetve a megoldást. Beha .. 'tóan és gyorsan kell ezekkel a technikai szakkérdésekkel foglalkozni minden filmszakembemek, mért a haladás állandóan gyorsul, Az utóbbi három év alatt - és ezt bátran 'állíthatjuk - több találmány látott napvilágot, mint az előző fél évszázad alatt: Ha ez ' így halad, minden esztendő túlszárinyalja az előbbit hatványozott mértékben. .
Uj távolbalátási kísérletek. Sanabria, fiatal amerikai mérnöknek sikerült normálszélességű filmet dróttalan úton közvetíteni. Az elért képnagyság meghaladta a 3 méter szélességet, A közvetített képek elessége és tisztasága á jelenlevők véleménye' szerint ki'fogástalan volt. A fényforrást az., újonnan szerkesztett rézkathódájú-kodfénvcső szolgáltatta. ' A képösszerakáshoz_ szükséges Nipkov-tárcsa e 'közvetítésnél órán-« kén,t 120.000 fordulatot, ,tett meg. ' " Több évi, kutatás után, sikerült egy új' színesfilm-eljárást felfedezni. A'filmnyers-anyag fényérzékeny rétege . alatt mozaikszerűen elhelyezett rendkívül vékony gyapotszálakat elláttak a spektrál összes szí-, neivel. Ez a színeződés lehetövé teszi a felvett kép teljesen hű szfnvísszaadását: Egy ilyen négyzetláb nagyságú gyapotpreparátumon 86 millió színes felület van és nagyon hasonlít a méh szemeinek összerakott hálózatához. Az amerikai filmipar élénkenérdeklődik a találmány iránt, amelyre a feltaláló eddig 228 szabadalrnat jelentett be .. A németországi f'ilmoperatőrdk megalakították új "mellékegyesüleWket", amelynek címe "Klub der Kameratechnik". Az egyesület célja a felvevőgép és felvétel technikáját fejleszteni. Nemcsak szóbeli, hanem gyakorlati előadások, illetve bemutatásokat is tartanak. Az egyesület elnökéül Guido Seeber-t, helyettes elnökéül OttoKanturek-et választották meg. A párizsi .Etablissements Gaumont "Si'm~ plicine" néven hordozható filmvetítőgépet hozott forgalomba, optikai kiegvenlítéssel. A filmtovábbítást és kiegyenlítést fogasdob végzi. A prizmás vetítés ellenére a képek élesek. A gép kofferformájú és vetítés előtt csak a felső részét ken kinyitni, hogy a filmet a gépben elhelyezhessük. Északi fény színes filmen, A ColorcraftFiIm-Gesellschaft sarki expediciót szervez abból a célból, hogy a sar+vidéken észlelhető északi fényt színes filmre felvegyék. Az expedició a kanadai Port Churchillből indul. Szakvélemények szerint a kísérlet ezúttal sem fog sikerülni, mert már 15 évver ezelőtt is megkísérelték az északi fény lefényképezését eredmény nélkül. Kalaptartók a mozgóképszínházakban. Egyszerű és hézagpótló újítást hozott egy angol cég. A színházi ülőhelyek aljára kalaptartó készülékeket helyezett el. A színházlátogatók mentesülnek a kalap kézbentartásától és esetleges összegyűrésétől, amí' az (esetleg!) izgalmas cselekmény szemlélődése közben könnyen előfordulhat.
17
.
r"A..
11'
,
,
mikor :három ,évvel,) ezelőtt, is , 192ö-ban Németországban ,·,·rtregindult a hangosfilmgyár, tásf a hangosfilmivarDán az erők meglehetősen szétforgá" ,;csolódtak. , Ám., már az első . 1111111111111111111111 • dekelteket, közös nevezőre ! hónapok' utári' sikerült az er'hozni, "amennyi ben mUhkaközösséget' alkotott a Klangfilm és a Tobís. Ez a" murrkaközösség jelentékeny haladást, jelentett 'Németország számára,' úgyhogy Amerikával szemben 'csakhamar, fölvehette a, versenyt. Amikor' azután az Ufa' is átszerelto első ,filnÍszínházait hangosra és meginditotta á' hangosfilmgyártást is; 'a közös táborba' hozott hangosfilm-érdekeltség jelentékeny új, erőforrásokhoz 'jiltott. ' A német megállapo-dás szerint- R, leadőtechriika. a 'Klangf'ihn' , G, m. b. H. hatáskörébe került ésve tekintetben óriási 'segítséget jelentett számára az AEG és a 'Siéinens~Ha:rsé-éK technikai fölkészültsége. 1929 februárjában szereltek fÖl az egyik 'berlini "fflrnszinházban az első .Klangcgépet, míg -ugyanazon év' márciusáhan' már elkészült az 'első 'német 'hangosfilm a 'I'obisrendszer alapján, Egy esztendő mulva 300 filmszínházbanszeteltek Klanggépet, míg lila mát közel 2500 német filmszínházban vetítenek Klang-géperi. A'z első esztendő számos bizonytalan problémát vetett föl, hiszen az új találmányok ki voltak téve annak, hogy máról-holnapra elvesztik aktualitásukat és értéküket. Ennek ellenére az volt a törekvés, hogy olcsó leadógépeket "hozzanak a piacra, amellett az első időben attól is tartottak 'a mozgóképszínháztulajdonosok, hogy nem lesz elegendő mennyiségü hangosfilmjük és így a beinvesztált tő-
kéjük:et nem tudják majd amortizálni. A Klangfilm céltudatos politikája, révén azon-: ban ezek az akadályok csakhamar elmúltak. A Klang mögött álló hatalmas hitelsiérV:e>-" zet tette lehetövé, hogy Németországbiui. egy:más után szereltek föl Klang-gépeket. ': A második hangosfilm-év már nagyobb' konjunktúrát jelentett, mindamellett a sok, gyönge tákolrnányú hangosgép óriási karo e . kat okozott a mozgóképiparban. Rengeteg szabadalmi per indult, meg, aminek a vége, azután az ismert Klang-egyezmény lett és ennek során a Klangfílm újabb bizonyítékát adta annak, hogy mindsn tekintetben 'a filmszínházak érdekeit 'tartja szem előtt . ' . Jellemző, hogy, 1931.' elején több, mint . ezer egyezséget sikerűlt létrehoznia és ez- ' zel megszilárdította a piac biztonságát, Most újabb feladatok háramlottak a Klángf'ilmra, amennyiben rnost már a kis- és'középmozgó'képszínházak fölszerelése váltv'idoszerűvé.' Itt sikerült a technikai előnyök egész tömegét hasznosítani, új kisebb típusokat si-. került konstruálni;' úgyhogy az újfajta 01-' csóbb árú gépekhez most már minden kisés középmozgóképszínház kőrmyű szenel hozzájuthat. A tisztázott helyzet' lehetövé teszi a mozgóképszínháztulajdonos számára, hogy abszolút kitűnő szerkezetü gépre adja ki pénzét. A Klangfilm ma vezető poziciót foglal el Németországban, jelentékeny része van a német hangosfilmgyártás előrehaladásában és gazdaságilag konszolidált fölkészültségével minden tekintetben kitudja elégíteni a filmszínházak különleges kívánságait. A most lezárt három esztendő megszilárditjaa bizalmat és a jövőbe vetett hitet a mozgóképszínház szempontjából.
Fejlődik az am erik ai Technicolor-eljárás. A hangosfilm ezzel kapcsolatban a szinesfilm fejlődéstörténetében nagy része van a hollywoodi Technicolor szinesfilm-váll alatnak. Ez a gyár nemrégiben egymillió dollár befektetéssel, új mütermet és különleges kopírozót létesített, ahol évente 25 millió méter film feldolgozására rendezkednek he. Ha azok a remények, amelyeket a színesfilm iránt táplálnak, beválnak, akkor Hollywoodban új munka, és fejlődési lehetőség nyílik. A Technicolor gyárnak igen erős versenytársa a Multicolor gyár, amely szintén óriási eröfeszítésekst tesz, hogy q. hollywoodi színesfilm-feldolgozás egy részét megszerezze.
Uj eljárás filmszalagok regenerálásához. Évtizedek óta arra törekszenek, hogy az elkészült filmkópiakat minél tovább használatban tarthassák és ennek folytán tartósságukat biztosítsák. A newyorki Stewart Prozess Comp, most olyan eljárást talált' fel, amely viaszk segítségével tudja a film tartósságát és regenerálásat előmozdítani. E szerint a szabadalom szerint a viaszkot cseppfolyósít ják és úgy osszák el, hogy sem olaj, sem víz az emulziófelületet nem támadhat ja meg. Amerikában a találmányt igen nagyra becsülik, mert sok tekintetben hozzájárul a kópiák feIfrissÍtéséhez és a filmszalag tartósságához.
,
és
18
I
.. ':r, A MIKROFO~ FEJLŐDÉS"" TORTÉNETE A hangos filmkészítés
kezdetén a hang felvétel igen szük keretek között mozgott. A maqo» hangok .egyáltalá!;" nem, vagy rikoltva, a mély hangok zümmögve, ter'mészeteUenesen hangzottak. Például a "sz" egyáltalán nem volt hallható. A mai felépítésű mikrofon már jobban megfelel hivatásának. Nincs az a hang, vagy zaj, amit a modern mikrofon nem reg'isztrálna. És most ismét haladtak újabb lépéssel. A most készülő hangos-filmeknél egy uj szerkezetű mikrofont használnak, mely "szfe;rikusan" dolgozik. A neve .Bomba-Miki", A régebbi mikrofonok csak az egyenesen érkezett hanghullámokat "vették fel" és a vissZavert hangokat torzítva adták vissza és viszont. A "Bomb8.-lVIiki" ezt 8. hátrányt kiküszöböli. A kivánatos "rezonancia faktor-t" töredékekre csökkenti. Az uj míkrofonnal készült hangfelvételek kifogástalanok. Kis mérete és könnyű sulya nagyon hozzájáru! elterjedéséhez.
.....-.-, ~--.66~6_ __",."",.""..,. ,. -=--..,..
Wattos ,izzólámpa filmfelvételek céljaira. Egy közönséges stearinavertya fényerőssége 12 Lumen. Hogy egymillió Lumen fényerősséget előállítsunk, szükségünk van 50.000 Watt teljesítményre, amely 68 lóerővel egyenlö. Az Osram-társaság eddig is gyártott 10.000 és 20.000 Watt teljesítményű izzólámpákat és most sikerült az 50.000 Wattos izzó előállítása. A lámpa magassága 90 cm., az üvegbura átméröje 40 cm., súlya cea 7 kg. 50.000
"Antifilmbran~" a neve annak az új vetítőgép-alkatrésznek, amely teljesen kizárja a [iim. meggyulladását a vetítőgépen. Teljesen önműködően dolgozik. Abban a pillanatban, amikor a film vetítés közben elszakad, vagy más oknál fogva megáll, mindössze 1/1:; másodpercre van szüksége a szerkezetnek arra, hogy a vetítőlámpa fényét elzárja, a hajtó motort kikapcsolja és a nézőtérerz világosságot létesitsen.
A TELEFONGY ... i\R több, mint hatvan helyen -szerelt -már föl' hangosfilmkészüléket vá~ fotócellás adaptert és ha az érd'eklődés továbbrk is ilyen nagyarányú lesz; rövidesen ünnepelhetj ük a századik 'I'elefongyári, hangos gépet. Legutóbb Szolnokon ' szereltek föl Telefongyári fotócellás adapter-t, ahol a gépnek olyan sikere volt, hogy, erről nemcsak az ottani ünnepi megnyitón résztvett szakemberek nyilatkoztak hízelgően, hanem maga Szelnek v·árQs.polgármeetere is csatlakozott ahhoz a köszönölevélhez, amelyet Fenyő Sándor,' a szolnoki egyesített mozgóképüzemek igazga-' tója intézett a Telefongyárhoz. Ez a levél szól pedig a következőképen: '' Szolnol~iSzínház és Nemzeti Moz~ók. Egyesített Üzeme. Telefon: 266. Apponyi-utca 21. Telefon: 241. Szapáry-utca 7. Tekintetes
. '.'
.1
Szolnok, 1931 decernber 10.
Magvar
Telefongyár Rt. Budapest .
A Városi Színház Mozgóban felszerelt fotócellás adapteres készülékük a f. hó . 5-én megtartott bemutató díszelőadáson a ~ legteljesebb sikert aratta. A város legelökelőbbjeiből álló közönség elismeréssei adózott a magyar szellem és magyar munka ezen kiváló alkotásának s így örömmel ra-: gadjuk meg az alkalmat, hogy ez alkalommal Önökkel szemben köszönetünket fejezzük ki azért, hogy a magyal' ipar ezen kiváló produktumával a legdrágább külfőldi' felszerelésekkel egyenrang-ú magyal' gyártmányt hozták a piacra és így a magyar névnek és alkotó szellemnek itthon is, külföldön is elismerést szereztek. Teljes tisztelettel: Szolnoki Színház és Nemzeti Mozgók Egyesített Üzeme Fenyő Sándor s. k. A fentiekhez a magam részéről is örömmel csatlakozom. Szolnok, 1931 december lO-én. Dr. Tóth s. k. polgármester.
19
: .,
~-------+I~~~~:~.,~------+ ,
IRODALOM SZAKSAJTÓ Lajta Andor: Filmművészeti Évk ö n y v az 1932. évre. Ára kötve: 5 pengő. A. magyal' filmv.lág egyetlen filmkézikönyve és almanachja most jelent meg 13. évfolyamában, igen díszes és ízléses kivitelben. A, 18 és fél íves kötet tartalmazza a szokásos tudnivalókat: a filmvállalati és mozgóképszÍnházi részletes adatokat, az általános tudnivalókat, a pesti szinészcímtárt és a filmszakmai címtárt. Ujitás; hogy közli, hogy az egyes mozgókápsainházakban fotócellás vagy lemezes gépek működnek-e, vagy pedig néma filmszínházak-e, végül arra vonatkozóan is találunk a könyvben adatokat, hogyamozgóképszínházak közül melyek szünetelnek, melyek szűntek m.eg és amelyek csakis elvi engedélyek. Uj rovat Zombory László okI. mérnök, a MMOE szakértőjének Filmtechnikai rovata. Az idei Évkönyv is úgyszólván valamennyi mozgóképszínháztulajdonos kezébe került. Hellmuth Lange: F i l m m an u s k r i p t e i l m-I d e e n. A Kino-Reihe des Photofreund 4. kötete. Verlag :PhotokinoVerlag G. m. b. H. Berlin, S. O. 14. kiadása. Ára: M 3.75. Az amatőrmozgófényképésznek is majdnem' azzal a technikával kell dolgozni, m.nt a hivatásos filmoperatőrnek és rendezőnek. Ha amatőrmozgóképet akarunk csinálni, ismernünk kell a témát, annak technikai földolgozását, mert előre kidolgozott terv nélkül még amatőrfilmet sem lehet csinálni. A szerző tehát sorjában elmondja, miként kell az amatőrmozgókép szcenárium át megírni, ha a film: családfilm, ha egyesület: eseményt tartalmazó film., ha utazási film, ha weekend-film, ha amolyan amatőr "játékfilm". sportfilm. aktuális film stb. Az iskolázott amatőrnek ismerni kell a szabályokat, amelyek az amatőrfilm készítésénél éppúgy számításba jönnek, mint a rendes film forgatásánál és Így ez az első kézikönyv valóban hasznos és értékes szolgálatot tesz, amikor ezeket a tudnivalókat az olvasónak elmondja.
u n dF
20
Wern'er Graff: Das Buch von Film. Verlag: K. Thienemann, Stuttgart. Ára kötve: M. 2.-. Végre egy okos és népszerűen megirt könyv a filmről az ifjuságnak. A Thienemann-Verlag ugyanis most jelentette. meg a karácsonyi szezón részére legujabb négy ifjusági könyvét, köztük Graff' művét a: filmről. A mai ifjuság nemcsak a film és "mozi" iránt érdeklődik, hanem mint a technikai kor .szülöttje természetesen a film technikai titkai is érdeklik. Graff' könyve ezért érdemel különös figyelmet, mert Sorra vezeti' be az if'juságot a film titkaiba: a műterem és fölvevőtechnika sok minden csinját-binját ismerteti meg a fiatalság mindkét neméveL Nagyobb fejezetek szólnak a fih'nkéziratról, a fiImmontázsról, a tükörfelvételről, a hangosfilmről és annak technikájáról. A 64 oldalas díszes kiállítási könyv nemcsak kedves és figyelmes karácsonyi ajándék, hanem valóban becses és értékes szakkönyv, amelyből az uj nemzedék sok mindent megtanul. A könyv szerzője méltán szerzett érdemeket azél-t mert az ifjúság köréből sok új hívet toborzott a filmnek. Fr. Willy Frerk: J a h r b u c h d 'e s K i n o-A m a t e u r s 1931/32. Ára kötver lV1 3.40. Verlag: Photokino-Verlag G. m. b. H. Berlin, S 14. kiadása. Ez az amatőrrnozgófényképészet első évkönyve, amelyhez Max Pallenberg, aki maga is amatőrtnozgófénykópfőlvevő, írt előszót. Az amatőrkino-évkönyv nagyszerű iskolapéldája a jó évkönyveknek. amelyek a közönség széles rétegének készülnek. Rengeteg cikk tartalmaz sok tudnivalót, számos gyakorlati példával és útbaigazítássaf támogatja az amatőrt a munkájában, majd gazdag tájékoztatót nyujt az amatőrt érdeklő általános fotótechnikai és fotókereskedelmi dolgokról. Ez a hézagpótló évkönyv valóban jókor érkezett: az amatőrmozgófényképész-mozgalomnak abban a korszakában, amikor ez a szép sport egyre jobban terjed nemcsak Németországban, hanem nálunk, Magyarországon is.
Speciális filmszállilások. a világ minden részébe. ; . ."
Leggyorsabb
v.imkczclcs
il
Nyugati és Keleti pályaudva-
rckcn,
it
fővzimhivatalban
Hé beI
nemzetközi szállitmányozási elvámolási vállalat,
és
47.
KoVACS ES FALUDI ~ F I L M G YÁ R
ss
LA B
o
R AT
oRIUM
----Magyarország legnagyobb és :egmoerncbb gepek;cl [eis•... erclt laboralorluma
«
K E S Z J T
I
HANGOSFILM EKET ÉS KÓFIÁKAT, FILMFELIRATOKAT, FEDAGOGIA I·, KULTUR, REKLÁMRAJZTRÜKK· FILMEKET
•
FILMHIRSZOLGÁ.LAT várcsí-,
BV., V á C i-U I 1. sz.
BUDAPEST - ZUGLÓ, GYARMAT-UTCA 39. TELEFON: 96-3-00.
BUDA rEST. 11111.FOHERCE6 sAnODR-UCCA 1 TELEFON: JÓZSEF 455-10.
és a haiőállcmásckcn
Telefon: A ut, 159
MAGYAR FILMIRODA
községi •., családi-,
gyári"
ipari>, sport-felvételek,
K o c k a n a g y i t á s o k, f o t ó ü z e Jn.
Meifner Mór , mozgősziuház-bcrcndczési és elektrotechnika i berendezési t'S elektrotechnikai, mechanikai, villanyvilágltásés erőátviteli telepeket berendezé v.illalat nu DAPEST, vur., JOZSEF -KÜr.UT 2l. Telefon: 338-77. Vct ítúgépek. Javítások. - HangosfilI!\::':'3zülél,el, 1f'i;leZ- és fotócelhis rendszcrrc. - l\1ozgó3zínházak teljes berenzése,
Meilner Mór (Memophon)
ss
-
,..------ ----~.--------------~
a Samson-Electric Company newyorki hango film-készülékgyár v-ezérképviselete.
KruolCa lilmovár
ZEISS IKON'
es
111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111
laboratórium BUDAPEST,
VilI., József-höru' 71-73. TELEFON: 339-07. Berendezkedtünk a fotócellás és lemezes filmek lehallgató és összeállító munkálatokra, Atszakadt lemezek javítása.
.••• Készit mindenfajta felvételt. ~
FOTÓCELLÁS
KIECifSZlTÖ
A LEGOLCSÓBB
••
A LEGJOBB
E G Y·E D
il R
L S [ T Ó J A :
OLÁH GYÖRGY GEPF:SZM
ÉRNÖK:
UIII,ftÖK~SZllÁft~;U. 20. TEL133~·1IO •
',.'
',o.
,
'
,.111.111.111.111.111.111.111.11111111.111.111.111.111.111.111.11111111.111.111.11111111.111.111.11'.'1'."'.11'.II'."~
~
~
i
i
~ BOLDOG ÚJ ÉVE LESZ, BA
KovAc.s FILMET VESZ! ~~~
•
:
~
I
~ .
HYPPOLIT A LAKÁJ: AZ'AUTÓLOVAG A TÁNCOS Hl:JSZÁR AJASSZLÁNY RELL, AZ ÁRULÓ ~
~ KOVÁCS ~ il
EMIL
ÉS
~ ~
~ ~
TÁRSA
MAGYAR FILMKÖLCSÖNZÖ BUDAPEST, VII., ERZSÉBET-KÖRÚT
B.
TELEFON: 45-9-48
'-11.'11.111.111.111.1".111.111.'".111.111.111.1".111.11111111.111.111.'11.111.'11.111.111.111.111.11'.11'.111.111.'
Friedmann-nyomda,
!!!!!
Budapest, VII. Wesselényi-u.
40.
~ ••
