S!.E.RK· SZT. : LAJTA
ANDO~
v. ÉVFOLYAm
=6. sZÁm = 1932.
J U n. 1.
PETRI PÁL dr., vallás: és közoktatásügyi államtitkár, a most megalakul! pedagógiai filmbizottság elnöke, az okta: tóhlmiígy új irányítója
ÁRA
1
PENGÓ
+- --
AZ "UNIVERSAL"
NAGY NYÁRI MEGJ.ELENÉSEI AZ
UFA-CORVIN-KERT MOZIBAN:
HA R R Y P I E L legujabb világfilmje
BOBBY FORMÁBAJON A RÁDIUSBAN, UTÁNA CORVIN-CAPITOL-KERT MOZIBAN:
IRumllLOVIG
SZÉKELY ISTVÁN teljesen újszerű németül beszélő filmoperettje A FÓSZEREPEKBEN
DOLLY
HAAS
:
és CURT
BOIS
AZ URÁNlÁBAN:
.A JAZZ-KIRÁLY M i n d e n i d ő k Ie g n a g y o b b r e v ü film j e (R e p r i z)
UNIVERSAL
FILM RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
BUDAPEST VIII, NÉPSZINHÁZ-U.
21. TEL.: 39-1-76
FI'LMMŰVÉSZETI V. ÉVFOLYAM.
ÉS TUDO)MÁNYOS = 6. SZÁM. =
FOLYÓIRAT
1932.J,UNIUS
1..
!ll olldggaBdasagi: oá(sdg .hétről-hétre mélyül és az elleniniézkedée - mint például egyes orszáiiok: további szerosabb elzár·kÓzása - még' csak újabb nehézségeket okoz.' Ennek kooetkezménue az, hógy Magyarország, Auszt'ria., de' tobb más állarn is kénytelen volt bejelenteni az Ú. n. transzfermoratóriumot, noha mind·en{ elkövettek, hogy ezt a súlyos kihatású eszközt ne kelljen igénybe venni. A transzfermoratórium azt jelenti, hogy a magyar állct1n tartozása.it külföldi hitelezőinek ném fizeti egyoelőre sem uaiutábam; sem pengőben, hanem az esedékes részleteket egy belföldi pengőszámlárautaljab,e a Nemzeti Bemlehoz. ' Magától értetődik, hogy egy ilyen intézkedée, amelyet ugyan a visz 0- , nuok kényszerű szüksége provokált, erősen érinti a külföldihitdérdekeket, de nem szabad elfelejtenünk, hogyaviszonyoknak ez a kényszerű szulo- . sége nem ú'ható egyedül a magyar állam terhére, hanem: főképen annak következménye, hogy mind erseebb elzárkózás mutatkozik árucikkeink kivitele elől. ' N em szabad' azonban elhallgatnunk azt sem, hogy ez a transzfermoratórium máris komoly és súlyos következményeket vont maga után, főként (I, mi ezalcmánkbam, amely csalenem külföldi készpénz, de még inkább hitelüzleteken olapezik, A külföldi gyáros ~tgyanis nem szioeeen -. ad el filmet M agyarországna.k, ha az érte J"áró pénzt nem tudja megkapni. Másrészt azonbarc az így mutatkozó árnyéknak van fényoldctla is, nevezetesen éppen szalcmánkra vonatkozóan. Ezek kozt elsősorban kell megemlítenünk, hogy egyes külföldi filmcégek máris erősen foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy 'itt [el gyülemlett tőkéiket magyar fiimek:», gyártása révén. hasznosít ják. Ilyen alapon .fött létre az Osso-iéte most folyó filmgyártás és ilyen alapon. fog az ősszel magyar filmekét gyártani az U]« is. A magyar filmgyártás feltámadását tehát nagy mériékben segíti elő a tromsztermoratórium: Ha pedig a konnány lehetőoé teszi, amiről szó '. van, hogy ,a külföldi hitelezők itt felgyülemlő pénzét bizonyos mértékia : felszabadítja, akkor ezek áruuásáruie útián próbáliák majd kivinni ittrekedt értékeiket az országból. Ennek következtében az ősszel az iparnak és kereskedelemnek nagyjelentőségű fellendülésére számíthcdunk, aminek kedvező hatása terméezeteeen. meg fog nyilatkozni ci mozik lát'ogatottságában is. Az őszre ilymódon várható kisebb mériékű proezpereti ugyanis ' csökkenteni fogla a munkamélkiiliséoet és az embereknek nemcsak pénzük, hanem kedvük il'> lesz a mozik sűrűbb látooaiásuir«. Ime, az első reménusuaá« az úi szezón előkészítésére ... r
A'
1
1---------~.~~~~r~~'~-AKTUÁLIS
LAKNER a Royal-Apolló
FILMPROBLÉMÁK
ARTUR, igazgatója:
OKTALAN KAPKODAS· ÉS TERVSZERűTLENSÉG A FILMREKLAM TERÉN legforgalmasabb helyén a levegőben balanszírozó Chaplin-figurára, amelynek láttára elmosolyodott az egész város és ugyanakkor kedvet kapott arra, hogy kedvencét a mozgószínházban is megnézze és jót nevessen rajta. Vagy a repülőgépről leszórt· sorsjegyekre, a futballmeccsek zászlóerdőbe borított tömegére. az utcán felvonuló exótikus karavárira és ezer más ötletre, amellyel mind a filmreklám mozgatta meg az emberek tízezreit és amelyen keresztül olyan népszerű és nagyok lettek a fővárosi mozgószínházak. Sajnálattal látjuk, hogy e helyett most már jó idő óta például magyar ízlésnek egyáltalán nem megfelelő és a külföldről becsempészett plakátokat erőszakolnak Budapestre. A régi, okos tervszerűséget ma az oktalan kapkodás váltotta fel, ami nem eredményezhet mást, mint egy sablónos és mindent unalomba, sár-
z emberiség szórakozóhelye az egész világon ma kétségkívül II mozgószinház, Budapest hetven mozgószínházát például naponta háromszor-négyszer tölti meg a közönség, míg a színházak, sajnos, naponta egyszer is alig tudják vonzani a publikumot. A film varázserejét, az iránta megnyilvánuló rendkívüli érdeklődést minden bizonnyal a reklám alapozta meg, amely évekkel ezelőtt virágjában élt és valósággal tempót diktált a többi szórakozóhelyeknek, sőt az iparnak és a kereskedelemnek is. Emlékezzünk csak vissza, hogy a korábbi esztendőkben milyen ízléses reklámautók, újszerű plakátok és a hirdetések kifogyhatatlan ötlete i hívták fel a közönség figyeimét egy-egy filmre. A közönség ennek következtében lassanként nemcsak a reklámban kihangsúlyozott filmet kereste fel, de egyúttal megszokta és megszerette magát a mozgószínházakat is. Az utóbbi idők káros takaTékossági jelszavukkal, mondhatni, tönkretették a mozgószínházak régi, bevált, nívós, szellemes reklámját is, miáltal a város egy igen érdekes és szines képpel lett szegényebb. Ki ne emlékeznék például a Körút
A
lHlIALY
ba fullasztó hirdetési stílust. A közönség ezidőszerint csak a jó filmeket nézi meg, mert a színházak a mai long run-játékrendszerrel elszoktatták a közönséget, úgy, hogy minden egyes film bemutatása előtt újra és újra rohamra kell indulni a publikum kegyeiért.
ISTVAN:
TÉMAK AZ ASZFALTON ugyan a közönség, a végén azonban üres szívvel távozik a filmszínházból és úgy érzi, mintha semmit sem kapott volna. A közönséget ma már ~ltalában kevéssé érdekli a kivételes emberek kivételes sorsa. iIdejét múlták például a történetek, amelyeknek egy szinész, énekesnő, gróf, báró vagy egyéb hasonló kiváltságos ember a főszereplőjük. A műteremromantika egyszerűen elhervadt. Nóti Károlynak például elsősorban
mai film témájánál az a fontos, hogy egyszerű és emberi legyen. A kiagyalt konstrukciójú mesék ideje lejárt, amint hogyakülföldön a múlté már az bohózati műfaj is, amely az utolsó évek filmtermelését jellemezte és amellyel elárasztották a világpiacot. A szórakoztató művészetnek ugyanis kizárólag a nevettetés volt a célja, mignem a nevettetők rájöttek arra, hogy a legtöbb ilyen produkciót végigneveti
A
2
~.--------~.~)~~~)l~), azért van olyan nagy sikere Berlinben, mert ő volt az első író, aki az addig divatos, de immár elkoptatott hadnagy-ideál helyett az egyszerű közlegényt léptette -€lő darabjai hősévé. Legjobban keresett témák a tárgyilagos karrier-történetek, mert ezeknek optimista tendenciájuk van. A karrier azonban nem lehet többé a sablónosan kigondolt véletlenek (örökség, sorsjegy) 'műve, hanem valami olyan mindennapi, 'valószínű elgondolás, ami a nézőtéren ülők bármelyikével előfordulhat. A hősnek egyszerű embernek kell lennie, aki 'nem patétikus, nagy gesztusokkal. hanem látó szemmel, pillanatnyi rugékonysággal és erős ököllel csinálja meg a maga útját. Mint az eddig elmondottakra jellemző tünetet, nem lehet figyelmen kívül hagyni a mozgószínházi közőriség egyik mai kedvencének, Hans Albersnek karrierjét. Két évvel ezelőtt még intrikus szerepeket játszott és olyan meggyőző erővel alakította ellenszenves figuráit, hogy a publikum általában szívból útálta. Ma viszont ugyanaz a Hans Albers romantikus hős és női ideál, mert szentimentalizmus nélküli keménysége, fizikai fölénye domborodik ki játékában.
-+.
Az emberi alakítások tételét igazolja az is, ha végigtekin tünk a német filmek mai aztárjain. A film ma már nem mutat be szép embereket, úgynevezett amerikai beauty-kat, mert nemcsak történeteiben, de alakjaiban is közel jutott a mindennapi
élethez.
Az érzelgős szerelern sem lehet többé a filmek főproblémája, csak mint ~ cselekmény aláfestője szerepelhet, A líra 4gyszólván meghalt. A külföldi közönség egyenesen kipiaszegí a régi szentimentális ömlengéseket, vagy mondjuk az azelőtt annyira favorizált, premier planban felvett, hosszantartó csókot. A mai film témájának kiválasztására az oroszok mutatták meg a legjobb utat, amikor egy bizonyos talajban gyökeredző és onnan kinővő történeteket vittek vászonra. Ez az elmélet, amelyet a gyakorlat fényesen igazolt, különösen figyelemreméltó lehet a készítendő magyar szempontjából. Vagyis: a magyar falut,
a magyar kisvárost és Budapestet kell filmre vinni. Ha Magyarországon amerikai miliőben játszódó filmet gyártanak, az sohasem lesz amerikai, magyar még kevésbé.
OLÁH GYÖRGY, _gépészmérnök,
a mozigépész előadója :
szaktanfolyam
A MOZIGÉPÉSZ FÖMUNKATARSA
A
múlt mozigépészének szakmunkája igen kis kiterjedésű területre szorítkozott. A filmbefűzés, az ívlámpakráter kellő tartása, továbbá az objektív olykor-olykor való beállítása kimerítette .a munkáját és ha a gépész a filmet ugyanolyan állapotban adta vissza, mint ahogyan kapta, akkor a munkáját egészen jól végezte. A mai mozigépész a mozgóképszínház'ban döntő fontosságú
munkakort
tölt
A FILMSZINHAz
SZCENIKAI
és az igazgatónak szcenika i főmunkatársa. A kép vetítése, a rossz fényvisszaverő-képességű, hangáteresztő vásznakon, koncentráltabb megfigyelést követel. A lassabb filmtempó növelte ugyan a tüzbiztonságot, de a rosszabb teljesítményű vászon nagyobb' amperaszámú ívlámpa-krátart követel, így a tűzveszély elhárításának
gondja
nem
gépek komplikáltabbak, száma megsokszorozódott,
be
3
csökkent.
A
a hibaforrások a hangos film-
is fokozottabb gondot fordít. A tantoly am elektrotechnikai 'része felvette az előadás anyagába ai erősítőtechnika alapelveit is. A vetítésről szóló előadás, óráinak száma majdnem megkétszerezédött a hangosfilm követelményei miatt. A tananyag felöleli a vetítési hibák kiküszöbölésén kívül, a hangvisszaadás hi: báínak kiküszöbölését is. A trép~Szjelölteket előképzettség .és rátermettség szempontjából is mérlegelni kell. A jövőgépészemár nemcsak kézműves, hanem in~enigens tudós és gyors. felfogőképességű . és elhatározású technikus.· ;~
szalag kényesebb és drágább. Az egyszerű kézi munkát technikai, elmeleti tudással kell bővíteni. A vetítésen kívül, a gépészt terheli a hang kellő' visszaadásának gondja is. Tőle függ a hangerő, neki kelL kíküszöbölni az esetleg fellépő zavaró hatásokat. Ha a gépet rosszul kezeli, épp úgy el lehet rontahi a Iegprímább gép hangvisszaadásáti,s, mint ahogyan a...vetitett kép minősége Js elrontható. A gépésztől zene.i ízlést is követelnek.' A nagyobl/ igények folytán a gyengébb mozigépészek elhullanak ,és a régi gépészgárdából csakís a java ma~·ad.. . Az újoncok képzésére a .szaktanfolyam
SZEBENYI
SÁNDOR:
FILlVIMüVESZET
-
KRITIKA
NELKüL
filmismertetéseket, melyek a kr itika álarcában és a hirdetések arányában' fel-. dícsérik az újdonságokat. Ezen nem lehet csodálkozni és ezt nem szabad rossz. néven venni azoktól, akik pénzt fektettek a filmbe anélkül, hogy azoknak elké-. szítésében bármily módon részt vehettek volna. Nem is vállalhatják. a felelósséget. Igazat kellett adni nekik, amikor azzal érveltek, hogy a budapesti premierek után megjelenő kritikák csak nekik árthatnának (ha rossz a film), a külföldi gyárosokkal. rendezőkkel és szinészekkel szemben semmiféle hatásuk nem lenne. Készséggel és objektíven megállapíthatjuk, hogy a magyar filmkritika kezdetben csak a magyar filtngyártásra lehet javító hatásu. És mi mégis szükségesnek tartjuk a filmkritikát már ma is, amikor a filmek 99 százalékát még külföldről importálják. Néhány filmkölcsönzővel és mozitulajdonossal a közönség százezrei állnak szemben, mondjuk, mint üzletfelek. Ezek, a százezrek is pénzt adnak a [ibmekért: Ez a. moziközönség, amely százszorosan nagyobb [1. színházi közönségnél a [ilm» kritika nélkül teljesen tájékozatlan. Ne higyje senki; hogy ez a tömeg, melynek még a mai gazdasági viszonyok között is:
e haragudjon senki; hogy egy filmkri tikus legalább a kTitikáról objektíven beszél.
N
.* Nimes filmkritika. És ez érthetetlen, mert .hiszen már több, mint tíz esztendeje, hogy a filmte~hnika a művészetet szolgálja. Száz és száz művészi értékű. filmet 'láttunk az elmúlt évtizedben és filmkritika még sincs. De' ez mégis érthető, hiszen nálunk csak a színházi és zenekritika fejlődött fel odáig, hogy méltó a színházi és zeneművészethez ; a képzőművészeti kritíka gyerekcipők ben tipeg és irodalmi kritikánk nem különb az úgynevezett filmkritikánál : mindkettőre gondos üzleti érdekek őrködnek, nehogy nagyra növekedjen és függetlenítse magát. Néhány gueTilla-kísérletről· beszélhetünk csupán, ha bizonyítani kívánjuk a fílmkritika gyakorlati létjogosultságát, sőt szükségességét. Sajnos, a kísérletek mindig körülhatárolt területeken folytak és folynak" ezért nem is akarunk általálános érvényű igazságokra következtetni belőlük. Akik a filmmel üzletezerűen. foglalkoznak, _. kölesönzők ésmozisok _ természetesen elegendőnek tartják azokat a
4
-.
.... _---_.": ..
8zükség~ete a film, annyira naív, hogy megelégszik a filmek kritikaszerű ismertetésével. Régen nem is olvassa már ezeket a fizetett vagy a hirdetésekre ráadásul adott kommünikéket. És csak ezért történik nem egysze?', hogy igaz'i, nagy s ikerre méltó, művészi, és mégis mindenki számám élvezhető filmek megbuknak, mert a közönség véletlenül' bizalmatlan és nincs objektív filmkritika, hogy eloszlaesa ezt a bizalmatlanságot. Üzleti érdekek miatt le kell mondani a filmművészethez méltó kritikáról ? Mi úgy gondoljuk, hogy ezeket az üzleti ér-dekeket rosszul értelmezik, A rossz 'filmek végeredményben kritika nélkül sem aratnak sikert, a jó filmeknek pedig a kritika esetleg sokat használhat. De kikényszeTÍtené az objektív filmkritika a filmkereskedelem reorganizálását is. A kölesönzők is panaszolják (éppen a "Filmkultura" ápr ílisi számában), hogy kénytelenek a filmeket látatlanban megvásárolni, Valószínű", hogy a túlzott üzleti versengés kényszeríti erre őket, de kérdezzük, ki az a filmkölcsönző, aki 2-3-5000 dollárt merészet adni zsákbamacskáért, ha számolnia kell a filmlc1'itikával is?! Az objektív [ilmlcritika metiezidetéee nem is a kölcsönzők és a mozieok ellenállása miatt késik. Ma már egyre több modern gondolat érvényesül a filmszakmában és egyre több magyar kölcsönző és filmszínházigazgató akad, aki nemcsak számolni tud, hanem ért a művészethez is. Ök szívesen fogadnák az igazi filmkritikát, mert tudják, hogy a műoészet kritika nélkül olyan, mini. a parlamenisirizmus ellenzék nélkül. Nem születhetik meg a filmkritika, mert hiányoznak - az apák. Gondoljunk arra, hogy kik írnak kritikát a szinházről. Milyen elméleti és gyakorlati iskola után jut el egy kritikus odáig, hogy a közönség és a kritizáltak mértékadónak tartják. A fi~n1kritikusnak éppen úgy kell ismernie a [ilmet és a filmszínházat, mint a színházi kriti-
Filmvállalati iroda 20 év óta helyisége
közismert
1932 aUgUsztus elsejére hatóságilag engedélyezett teljesen felszerelt
filmraklárral együtt KIADÓ
,..
Bövebbet VII., Rákóczi-út 36 sz, alatt
BRUCKNÁL. III
-..
•••••••
_.M.
• •••
kusnak a drarnaturqiát: és a színházat. Talán az sem túlzás, ha azt mondjuk, hogy nagyobb tudás kell egy [ilm-, mint egy színházi e~őadás megbírá~ásához. Ma már a filmművészet magábafoglalja a színház alkotó elemeit, de ezenkívül egyéb' tényezők is dominens szerepet játszanak benne. A kritika ömnagában is művészet, születni kell rá, de sokat, nagyon sokat kell tanulni hozzá, És aki filmkritíkus akar lenni, annál az első feltétel, hogy szeresse a filmet.
*
Ha lesznek filmkritikusok, lesz filmkritika és a közönség hinni fog neki, a filmesek pedig értékelni fogják. Az igazi filmkritikát, amely hozzátartozik a filmművészethez.
KruPlla lilmgUar es laboratórium BUDAPEST, VIlI., József-höru' 71-73. TELEFON: 339-07. Berendezkedtünk a fotócellás 'és lemezes filmek lehallgató és összeállító munkálatokra. Atszakadt lemezek javítása.
~ Készit mindenfaJta felvételt ~ 5
Dr. VARI REZSŰ ügyvéd, az Orsz. Magyal' Mozgóképipari Egyesület ügyésze:
KITERJED-E A TÁRSASVISZONY A TÁRS ELHALÁLOZÁSA ESETÉRE IS? foglalkoztam azzal a Nemrégiben problémával, hogy a társ utódai nem örökölhetik a társulási vállalatot, miután a belügyminisztériumnak az álláspontja az, hogy csak az engedélyesre vannak rendelkezések a halál esetére, a társra nézve ily rendelkezések nincsenek és így a társulási szerződés olyképen, hogy társ a jogutódokra is kihasson, meg nem köthető. Ez a jogi álláspont téves, mert az, hogy erre konnányrendelkezés nincs, még nem ok arra, hogy mindenféle rendelkezést ki zárj unk, de egyébként is erre is alkalmazni lehet azokat a rendelkezéseket, amelyek az engedélyesre szólnak, miután il társ egyébként közigazgatási viszonylatban a társas szerződés által az engedélyes mellé lép és csak annyiban különbözik a jogviszonya az engedélyes jogi helyzetétől, hogy a társnak az engedélyes halála vagy az engedélynek bármely okból való megszűnése esetére az engedélure joga nincs, de joga .van az engedély kihasználási lehetőségeire (ezt megengedi a belügyminiszter) és éppen ezért ugyanezek a jogi rendelkezések kell, hogy álljanak reá.
G. BALOGH
De egyébként, akár alkalmi egyesülésnek, akár pedig haszonbérleti viszonynak vesszük az engedélyes és társ közötti jogviszony t, a törvény kifejezetten módot ad arra, miszerínt a jogutód tekintetében rendelkezés történjék, amennyiben a Kereskedelmi Törvény 98. §-a kifejezetten módot ad arra, hogy a táreaság az elhúnyt tag örököseivel továbbfolytatassék. A bérleti jogviszonynál pedig a bérlet a bérlő halálával csakis abban az esetben szűnik meg, ha azt kifejezetten kikötik. Hivatkozunk végül a Magánjogi törvény tervezet 1678. §-ára, amely szerint a magánjogi társasági szerződésben kiköthető, hogyatárstag helyébe annak ÖTÖköse lép, végül hivatkozhatunk, mint legújabb analógiára, a korlátolt felelősségű társaságról szóló törvénynek a csendes társaságról való rendelkezéseire (1930. évi V. t.-c. 119. §-ára), amely kifejezetten megengedi, hogya csendes társaság szerződésében kiköttessék, miszerint az a jogutóddal tovább folyik. Csakis a mozinál tilos ez?
GÁBOR:
TIZENOT ÉV A NÉMAFILM TORTÉNETÉBÖL 1926-ban lassan letűrinek olyan ismert nevek, mint: Leatrice Jos), Agnes AyTes meg Lois Wilson (hogy most mindenütt elsősorban a nőkről szóljak), Marion Davies, történelmi és kiállításos képekben játszik. A rendszerint apró termetű filmcsillagokkal szemben három júnói termetű sztár is szépen érvényesül: Nita Naldi, Betty Blythe és a hirtelen elhalt BaTbara La Marre személyében. Korán kö-
vetik őt - mint egykorPsilanderRudolf Valentino és az igazi férfi szépség képviselője: Thomas Meighan is. A bojkottált Fatty helyét lassan a faarcú Buster Keaton ("Isten hozta", "Három korszak" stb.) foglalja el. Mac Sensiet másodvirágzását éli exotikus állatszerepIős mókáival (fókák, pelikánok) . (Azokról, akik még ma is nagy szerepet visznek, mint például: Bébé Daniels, Norma
6
Shearer, vagy Henny Porten. stb. itt szándékosan felejtkezem el.) Állandóan foglalkoztatott "nagyok" ebben az időben: Asta Nielsen, Fromcesca Bertini, Huguette Duilos, Erna Morena, Lya Mara. Ekkor már Korda, Kertész (odakinn Curtis), Putty Lia, Lucy Doraine, Mária Corda is világszerte ismert nevek. Lassan felsorakozik üstökösszerű pályáján Bánky Vilma is. Elisabeth Berqne'!' új drámai játékstílust hoz. Laura La Plante ("Furcsa randevú" stb.) is behízelgi magát a közönség szívébe. Uj expresszioniste film rendezésével James Cruze okoz feltűnést. Fantasztikus díszleteket és kosztümöket látunk az "Utolsó férfi a földön" című filmben. Sok a pergő ütemű vígjáték ("Szoknyás vőlegény" Reginald Dennyvel, "N agyhercegnő és a pincér", "Mary, nem alszom veled" stb.) ebben az időben; f', burleszkek pedig egészen meghosszabbodnak és egész műsort töltenek be (pl. "Nem vagyok azonos" Busterrel, meg a "N e izgasd magad!" Harold Lloyddal ). ,A .Uja" Fritz Lang ,,)I[etropolis"-ét készíti elő. Joe May is megszólal néha. Harru Piel már félszázadik képnél tart. Megint sok a kalandorfilm. Berlint laslan megszállják a magyarok. Az artistaszerüséget Harry Pi el-en kívül Carlo Aldini és Albertini képviselik. Európában _. főleg német földön _. egy új filmgeneráció fenyegeti a régiek pozicióit, de azért Harry Liedike, Mia May, Otto Gebiihr, Werner Krauss, Bassermann és társaik még tartják vezető pozicióikat. Alice Terl"?J mindenütt játszik és Lil Dagover most aratja az első igazi sikerét, de Mae Murray kezd lassan letűnni. Néhány név ebből az időből: Mary AstO'r', Renee Adoree, a szép szőke Dorothy Mackaill, uua-ea Ha1'ris (Chaplin első felesége), Jume Marlow, a kis Betty Bronson ("Ben-Hur), az elegáns Lillian Rich, Ma1'gueTite de la Motte, a kitűnően öltözködő A ileen Pringle, a hamar letűnt Patsy Ruth Mille?', Eleamor Boardmann, May Me. Avoy és a rendkívül nép-
szerű Priscilla Dean. Egyik-másik nevévére ma már alig emlékezik a nagyközönség. A burleszkszinészeknek Zazu Pitts személyében veszélyes konkurrense támad. A filmjátszás népszerűségéből még az amerikai szépségkirálynők (pl. Fay Ltumphier ) is kiveszik részüket. A francia produkció is új életre támad. Néhány .L'Ima.qe" ("A kép")szerű poetikus film válik európaszerte ismertté. Abel Gance is nagy csendben dolgozik tovább és lassan híre megy a francia L'Herbier, az olasz Baroncelli és az orosz Volkoff nevének. Az új felé törekvés a francia avant-gárdisták iranyáira is felhívja a figyelmet. A Soulcino-produkcióról is egyre többet hallani, Ellenben teljesen elcsendesülnek a Pat és Patachon-filmeket kivéve - a Skandináv-államok studiói és Rex lngram riviériai próbálkozása is szórványos kísérlet marad csupán. Ez év októberében zajlott le Párizsban az első Filmkongresszus, melyet az öreg Irumiére nyitott meg Doumerque elnök jelenlétében és ahol Herriet kultuszminiszter tartott emlékezetes beszédet a "film" nagy jelentőségéről. 1927-ben éri el a filmgyártás igazi tetőfokát, de nemsokára egy új, minden eddiginél veszedelmesebb betegség első előhírnökei tűnnek fel a Vászon birodalmában. A németek találóan "Kinomütigkeit"-nek keresztelték el. Ugyanekkor lép tetőfokára a Hollywood-ba áramlás láza világszerte. Most tüntek fel üstökösszerű pályájukon Dolores del Rio (Nagy szüret, Feltámadás és főleg Carmen) és Janet Gaynor (Hetedik mennyország és Virradat Charles Farellal) . Mellettük Gilda Grey (Aloma) és Olive Bordere (Áruló) képviselik 8, "vamp" típust. A "flapper"szerűséget meg főleg Louise Brooks (Menjou-f'ilmek) és Clara Bow (HulaHula, Vöröshajú) személyesítik. Kedvelt sztárok ebben az időben: a pompás alakú Joan Crcsojord, a finom Florence Vidm', a különös . arcú J etta Goudcl (Gor iot apó), p, nagyszerű mozgású Beesie Love,
7
a szépséges Billie Dowe (Rabszolgavásár), a kacér Alice Withe, a népszerű Mary Philbin (Lyon Lea), a legfinomabb profilú primadonna: Mary Astor' (Don Juan), a kedves Mary Brian. (Halállégió), a legszebb szemű Madge· Bellamy és a két Costello nővér: Dolores es H eZene. Különleges pikáns megjelenésű szépség: M a;'y Loy (Exotikus filmek, Vendetta, D~n Juan), lmogene Robertson különböző neveken hol Európában, hol az újvilágban szerepel. Párisban ATlette MaTchall és Suzy Vernon, Berlinben Brigitte H elm, Olga Tschehova, Vivian Gibeon prominens új nevek. N agyon népszerű ebben az időben a "szép férfi" típusa (Wladimir Gaiderov, Petrovich stb.). Ekkor tűnnek fel: Clive Broock, Charles Forell. James Hall stb. Az 1927. év még néhány kimagasló filmje: "Liebe" (Elisabeth Bergner), .Eiebelei" (Evelyn Holt), .Bzereiem. éjszakája" (Bánky, Ronáld Colman), "Hotel Imperiol (Biró Lajos után Erich Pom mer és Maurítz Stiller produkciójában Pola Negrivel 'a főszerepben), "Big Parade", "Don Juan", "Casanova" és a "Királyok királya" (Várkonyi). Egyéni rendezés érvényesül a "Sakkjátékos" -ban (Dullin) . Merész fotók vannak a "Lady ohne Schleier"-ben (Lii Dagover). A misztíkus film típusai : Paul Leni képei (Kínai papagáj, Borzalmak kastélya). Magyar filmek: "Csárdáskirálynö" (Ufával), ~,Aggyisten Biri". Tipikusan. magyarnak csúfolt "csikós"-film a "Gyurkovics leányok"'. Nagy expediciós filmek: "Bali" (Lola Kreutzberg filmje), "Abu M arkub" és a "Spielfilm" -ként beállított: "Chang". Hazafias filmeket az "Emden" és társai képviselik. Uj kísérlet a naturcolor színes-filmre a: "Fe1cetekalóz", a feliratnélküli filmre: a "NagyvMos szimfóniája". Ekkor válik először közismertté Lee Forest hangosfilm-kísérlete is. A némafilm zenei aláfestése tökéletes konstrukciójú orgonákkal bővül. (Folytatj uk.)
8
A
~~4 HIRADÓJA Horovitz Richárd, az ONDiE ügyvezető alelnöke lemondott több mint másfél évtized óta viselt állásáról. Lemondásáról mndenütt őszinte sajnálattal értesültek, de remélik, hogyafölmerült félreértések eloszlatása után tisztségét továbbra is megtartja. A dr. Varsányi Elemér és társai által a Moziegyesület ellen beadott panaszt Budapest székesfőváros polgármestere 83.4921932. IV. számú véghatározatával elutasította. Bolváry Géza operatőrje és több sz/nésze, köztük Szőke Szakáll társaságában ezidőszerint Olaszországban tartózkodik, ahol legújabb filmjének külső fölvételeit végzi. Roboz Aladár, a Korona Film Rt. ügyvezető igazgatója másirányú elfoglaltsága miatt megvált a Korona-film részvény társaságtól, Fodor Sándor, a kitűnő filmdramaturg intézi az új idényben a Warner Bros. cég valemennyi filmjének dramaturgiai és reklámmunkálatait. A MMOE legutóbb beadványban arra kérte a lJelügyminisztert, hogya már lejárt régi némafilmek cenzúralapjaínak érvényességét újabb vizsgálat és költségek lefizetésének mellőzésével hosszabbítsa meg 1933 dcember 31-ig. A lejárt cenzúralapok érvényességének a meghosszabbítása lehetővé tenné sok régi, még jó állapotban levő némafilm újbóli megjelenését 'és számos vidéki mozgóképsZÍ'nház újbóli megnyirását. Szemere Ár!)ád, a berlini btemationale Filmkopier Creditgesellschaft igazgatója, Express Film-TranS!lol't G. P\. b. H. néven új vállalatot létesített, amely magyar relációban is már megkezdte mííködését. A Royal Vio, amely közel harmic évvel ezelőtt, pontosan 1903-ban alakult és kezdte meg működését a Ligetben, üzemét teljesen beszüntette és helyiségében ezentúl csakis varieté-számokat adnak elő. A tulajdonosok az engedélyt is visszaadták, Temesvárott U) filmszínház létesült _Tivoli-mozi néven, amely 600 személy befogadására alkalmas. Érdekes újítása az, hogy két páholyban csakis nagyothallók foglalhatnak helyet,. akik részére kiilonleges halló~zerkezetet szereltek föl.'
2. §.
AZ UJ FILMGYÁRTÁSI RENDELET A Budapesti (108-iki)
Közlöny
május
száma a következő
A folyó év június hó l-je és augusztus hó 10-ike közötti időben elsőízben bemutatásra kerülő hangos filmek után vissza kell téríteni a behozatali-jegy kiadásakor lefizetett díjösszeget abban az esetben, ha a kérelmező igazolja azt, hogy a kérdéses filmeket ebben az időszakban 'jelentette meg. Az igazolás módját a kereskedelemügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértőleg szabályozza. 3. §.
14-iki
új rendele-
tet közli: A m. kir, rninisztériumnak 2.670/1932. M. E. számú rendelete a magyar filmgyártás fejlesztéséről szóló 4.963/1925. és 6.292/] 925. M. E. szárnú rendeletek újabb mődosítása tárgyában.
A Filmipari Alap bevételei. terhére a belföldi filmgyártás hatályosabb támogatása érdekében a belföldön gyártott játékfilmek után a gyártó vállalkozónak prémiumot engedélyezhet. A Filmipari Alap a prémíumot a gyártott játékfilmbe befektetett tőke nagyságához képest a kereskedelemügyi és belügyminiszter jóváhagyásával engedélyezi. 4. §. A Filmipari Alap jövedelmeit a jelen rendelet végrehajtásával megbízott kereskedelemügyi és belügyminiszter által kijelölt pénzintézet kezeli. 5. §. Jelen rendelet, melyet a kereskedelemügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértőleg hajt végre, 1932. évi május hó 15-én lép életbe s életbeléptetésével egyidejűleg a 3,080/1931. M. E. számú rendelet hatályát veszti.
1. §. A hazai filmgyártás előmozdítása érdekében az Országos lVlozgóképvizsgáló Bizottság (O. M. B.) által megvizsgált és engedélyezett, kiilfőldön gyártott minden oly mozgókép minden métere (cenzuraméter) után, malynek magyar nyelvű feliratai belföldön készülnek, a mindenkori vizsgálati dijon felül úgy néma, mint hangos (szinkronizált és beszélő) filmnél visszavonásig nem a 3.080/1931. M. E. számú rendeletben megállapított pőtdíjakat, hanem úgy a hangos, mint a néma filmre egyformán 20 aranyfillér pótdíjat kell a Filmipari Alap javára lefizetni. Minden oly külföldön gyártott mozgókép minden métere (cenzuraméter) után pedig, melynek magyar nyelvű feliratai is külföldön készülnek, a mindenkori vizsgálati díjon felül úgy néma, mint hangos (szinkronizált és beszélő) filmeknél 30 aranyfillér pótdíjat kell a Filmipari Alap javára lefizetni.
Budapest,
1932. évi május
hó 10-én.
Gróf Károlyi Gyula s. k. m. kir. miniszterelnök.
Ezen pótdíjon felül a külföldről behozott minden hangos mozgókép után egy darab behozatali-jegy beszolgáltatása kötelező. A behozatali-jegyet 200 méteren aluli filmeknél darabonkint 100 aranypengő. 200 méteren felüli, de 400 métert meg nem haladó filmeknél darabonkint 200 aranypengő, 400 méteren felüli, de 800 métert meg nem haladó filmeknél darabonkint 400 aranypengő, 800 méteren felüli, de 1.200 métert meg nem haladó filmeknél darabonkint 600 aranypengő. míg az ezen felüli filmeknél darabonkint 1.000 aranypengő lefizetése ellenében szolgáltatja ki a Filmipari Alap . Az O. M. B. az engedélyokiratot csakis a pótdíj befizetése, valamint a behozatalijegy beszolgáltatása ellenében adhatja ki . . Néma filmek a behozatal i-jegy beszolgáltatási kötelezettsége alól, híradók, továbbá kulturális, oktató, tudományos és ismeretterjesztő filmek a fenti összes kötelezettségek alól mentesek.
ZEISS IKON 111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111
FOTÚCELLÁS
KIEGÉSZITÖ
A LEGOLCSÓBB . . A LEGJOBB
••
EGYEDÁRUSITÓJA:
OLÁH GYÖRGY
GÉPÉSZMÉRNÖK:
UIII, RÖHKSZILÁRD·U. 20. TEL. J 331l·~O 9
I
A FILMHALOTTAli
F'ranz Porten, a kiváló német filmrendező áprílis 27-én hosszas szenvedés után meghalt. Franz POTten nevével a német kinematográfia története egybeforrt nemcsak azért, mert maga is a német film űttörői közé tartozott, hanem leánya, H enny és Rosa Porten révén is. Franz Porten 1859. augusztus 23-án született a rajnamenti Zeltingenben. 1906-ig operaénekes volt és csak ebben az esztendőben tért át végleg a filmhez, hogy azután attól sohase válj on el többé. 1906. és 1910. között egyremásra készítette el filmjeit Henny és Rosa Portennel a főszerepekben, sőt ebben az időben készítette Porten az első hangosfilmeket is gramofonlemez segítségével ! 1910. és 1912. között német hazafias filmeket készített a berlini Eikofilmgyárnál, amely a háború előtti időkben a legproduktívebb német filmvállalkozás volt. A háború alatt is szorgalmasan dolgozott a film terén és csak a háború után vonult vissza a rendezői asztal mellől, hogyafilmjátszás újabb csillagait kiképezze. Andreas Dippel Hollywoodban élő német filmtechnikus, Hollywoodban hirtelenül meghalt. Az elhúnyt a legelsők közé tartozott, aki a hangosiflmmel foglalkozott, mert már 1926-ban mutatta be Európában a Lee de Forest-féle hangosleadógépeket, illetve hangosfilmeket. Az utóbbi években az utószinkronizálás kérdésével, valamint a színes film számos problémájával foglalkozott. A berlini Verlag Wissenschaftlicher Filme vezetője, dr. Alexander Rothe tragikus szerencsétlenség folytán 52~ éves korában hirtelenül meghalt. Az el hú ny t rengeteg klinikai és tudományos filmet készített, úgyszólván az első volt, aki a filmet a sebészet terén fölhasználta. Halála súlyos vesztesége a német tudományos filmmunkának.
(···········A··MDTEREM···········\ .................................................. .... ,
A Minerva filmgyá1"tó Társaság második filmjének, a Tavaszi zápor-nak a fölvételeit június első napjaiban fejezik be. Ezzel a filmmel végződik Annabella budapesti szereplése is, aki június első hetében visszautazik Párisba. Párhuzamosan a Tavaszi záporral, amelyet F'ejős Pál rendezett 5 verzióban, kezdődtek Székely István rendezésében a Rouletabille aoiateur cimű magyar és francia film fölvételei. A film magyar címe: Repülő amny. A fölvételek nagyrészt külső fölvételek, de készültek május végén már kisebb műterrni jelenetek is. A képfölvételeket egyelőre csak Eiben István készítette, mihelyt azonban a Tavaszi zápor elkészül, az amerikai M at'Zey is bekapcsolódik a képfölvételekbe. A hangfölvételeket természetesen LoM Ferenc hangrnérnők készíti. A Repülő amny női főszereplőire vonatkozólag május utolsó napjaiban még nem volt meg a végleges szereposztás, több ismert műmésznővel tárgyaltak, de a férf'ifőszereplőkkel már megállapodtak, ezek között találjuk Góth Sándor, Kabos Gyula, Gárdonyi Lajos és mások neveit. Rendkívül érdekesek és izgalmasak a külső repülőfölvételek, amelyekben főleg a francia Tutain tűnik ki. Mint minden esztendőben, úgy ezidén is a nyári filmek és szkeccsek elkészítése lett aktuális. Az egyik szkeccsnek Filléres gyors a címe és Pajor Ferenc vállalkozásában készül majd júniusban Radó Sándor, Sziklai József és Kún Magda főszereplésével. Ezenkívül még 2filmszkeccs terve merült föl. A Magyar Filmiroda kis hangosfilmet készített a Hortobágyról, amelynek külőnlegesen érdekes lelkiéletét, állatvilágát és annak minden eredetiségét és szépségét viszontlátjuk a filmen. Az 500 méter hosszú filmet Major Dezső rendezte, Sovisráth István készítette a hangfölvételeket, I csey Rezső pedig a képfölvéteIeket. r
10
AZ.OI(TATÓfILM MEGALAKULT A KULTUSZMINISZTERIUMBAN AZ OKTATOFILM-BIZOTTSAG A kultuszminisztériumban hónapok óta tartó előkészületek után nemrégiben megalakult az új Oktatófilm-Bizottság, amelynek hivatása. és rendeltetése míndazokat a filmeket összegyűjteni, amelyek az oktatás kiegészítéséül és szemléltetéséül szolgálnak. Eddig a bizottság munkája csak arra terjeszkedett ki, hogy meghallgatta a pedagógusok előterjesztéseit abban a tekintetben, hogy a különböző iskolai tantárgyakhoz melyek azok a filmek, amelyeknek a bemutatása
a szemléltető módon való tanítást könnyítik és előmozdítják.
meg-
Filmkiállítás Amszterdamban. Május 8-án nyitották meg Amszterdamban a Klang en Beeld című filmkiállítást, amelyen számos bel- és külföldi filmprominens vett részt és azon bemutatták a hangtechnika, rádió, gramofon, hangosfilm és távolbalátás számos újdonságát és újkori törekvéseit, úgyhogy a kiállítás valóban a hangés képtechnikai seregszemle volt. A kiállításon Kurt Braune mérnök, a drezdai Zeiss Ikon-gyár mérnőke előadást tartott a hangosfilm alapelveiről. Tízéves a Hays-Organisation. Amerika hatalmas film szervezete : a Hays-Organisation most ünnepelte fennállásának tízéves évfordulóját. A szervezet most adta ki tizedik évi jelentését is, amely rendkívül érdekesen vázolja az amerikai filmviszonyokat. A jelentés mindenekelőtt megállapítja, hogy az amerikai filmipar az utóbbi három esztendőben két hatalmas forradalmat élt át: az első a hangosfilmre való áttérés 1929-ben, másodszor a nagy gazdasági és pénzügyi válság, amely ugyancsak 1929-ben kezdődött. Megemlíti a jelentés azt is, hogy az amerikai közönség annyira érdeklődik az általános film állapotok iránt, hogy a különböző filmvállalatok részvénvei 600 ezer amerikai laikus kezében vannak! Az ismeretterjesztő filmek terjedése Ameríkában. Az amerikai mezőgazdasági, vallási, ipari és ifjúsági szervezetek évente sok ezer oktató- és ismeretterjesztő filmet készítenek, amelyek speciális bemutatók ke-
retében kerülnek előadásra. Adélkaliforniai egyetemen dr. Morovkin egyetemi tanár, az Amerikában ismert antropológus, az emberi fajokról készült oktatófilmeket mutat be és ezek segítségével vázolja az emberiség történetét. Amerikában általában a tudományos világ egyre jobban veszi igénybe a filmet és ennek segítségével óriási jelentőségű fölvilágosító munkát végez.
A bizottságnak meglehetősen gazdag anyag áll rendelkezésre, azonkívül bőséges alkalom kínálkozik a még szükséges filmek beszerzésére. Az újonnan alakult Oktatófilm-Bizottságnak Petri Pál országgyűlési képviselő, vallás- és közoktatásügyi államtitkár az elnöke és tagjainak a száma kb. 25-30.
.....
CENZURÁZOTT OKT ATO" :E: S ISMERE1 TERJESZTO FILMEK 1932. ÁPR. 21."TOL MÁJ 25"IG Cigánykaraván (Warner Bros) hangos film, 1 felv., 251 m. Trubadour (Warner Bros) hangos film, 1 felv., 212 m. Varázsszőnyegen a világ körül: Klondikei aranyásók (Fox), 263 m. Pásztorélet a kúnszentmiklősi turjánorr (M. F. L), riport, 123 m. Képek a v.:,zimadarak életéből (M. F. 1.), ism., 224 m. Benares a hindu mennyország (M. G. M.), hangos ism., 254 m. Jöjj Finnországba (Génius), ism., 3 felv., 265 m. Wien (Orion), ism., 1 felv., 315 m. Dánia (Orion), oktató, 6 felv., 1071 m. Küzdelem a létért (Orion), 846 m., hangos oktató. A kétarcú Kelet (Ufa), hangos ismer., 2233 m.
11
A MAGYAR
Speciális filmszállitások, a világ minden részébe.
Leggyorsabb vámkezelés a Nyugati és Keleti pályaudvarokon, a fővárnhivatalban és a hajóállomásokon
Hé beI
nemzetközi szállitmányozási elvámolási vállalat,
IV., Váci-ut
és
1.sz.
Telefon: Aut. 159 - 47.
......
_
legnagyobb és legmodernebb gépekkel felszereLt Laboraloriuma
BUDBPEST, III., HUnGÁRIII KÖRÚT 27i1. TELEFON:
33:3:08
•
és 37:2=83.
FILMHIRSZOLGALAT városi>,
kőzségi-,
családi>,
gyári.,
ipari>, sport-felvételek,
K o c k a n a g y i I á s o k, f o I ó ü z e m.
•
ft' •
.,
•
HIVATA",
.•.. .,---~-
MAGYARORSZÁG FILi\1FOR", GALMA 1932.1 NEGYEDÉBEN
I
MAGYAR FILMIRODA
••••"_
.. -.- . ~~
Magyarország r T : HANGOSFILM EKET ÉS KÓPIÁKAT, FILMFELIRA· TOKAT, PEDAGOGI AI·, KULTUR, REKLÁM- ÉS RAJZTRÜKK ~FILMEKET
•••• ,.
A Moziegyesiilet Elnöksége elhatározta, hogy 1932 június l-től augusztus 15-ig, a nyári évadra való tekintettel csak hétfőn, szerdán és pénteken tart hivatalos órákat. Azok a tagol" akiknek más napokon sürgős elintézni valójuk van, forduljanak telefonon Gyárfás (lakás 59-8-49, mozi 69-1·80), Fenyő (lakás 34-0-73) vagy Morvay (lakás és mozi 16-1-51) urakhoz.
F I L M G YÁ R ÉS L A B O R AT O R I U M
K É S Z
....
A MOZIEGYESULET LOS ÚRÁI NYÁRON
KoVACS ES FALUDI
BUDAPEST - ZUG LÓ, GYARMAT-UTCA 39. TELEFON: 96-3-00 ..~:--
RADIÚ ÉS A FILM
Örvendetes módon szerpelteti a magyar rádió igazgatósága a filmtémákat a rádió műsorában, Az elmúlt hónapban két előadás is volt a filmről. Május 19-én 7'omcsányi Béla olvasott föl Az: elektromos gramofon és hangosfilm CÍmen, míg május 26-án Lányi Viktor kritikus A jicmezée múltja és jelene eimén tartott igen érdekes előadást. A rádió igazgatósága egyébként előadásra elfogadta Lajta Andornak, a Filmkultúra szerkesztőjének 30 percre tervezett előadását A százéves mozi és annak fejlődéstöTténete CÍmen .
A Statisztikai Havi Közlemények most megjelent 1-3. füzete közli ll. jan.-márc. filmforgalom statisztikai kimutatását. E szerint ennek az évnek az első három hónapjában behoztunk üsszesen 45 q nyersfilmet 123.000 pengő értékben (1931-ben 35 q-t 85.000 pengő értékben). Ebből amennyiségből Németországra esik 34 métermézsa, Olaszországra 9 métermázsa. Megvilágított negatívból 4 q jött be az országba, ebből Nemetországból 2q. A megvilágított pozitívfilmek összforgalnia meghaladta a 35 q-t (tavaly 21 q) összesen 167.000 pengő értékben (tavaly 106.000 P értékben). Ebből 30 q érkezett Németországból. 2 q Franciaországbó! és 1 q Ausztriából. Kivittünk megvilágított pozitívfilmet 4 o-t. Hulladékfilmbő! 39 q-t exportáltunk Ausztriába 3000 P értékben.
12
IL~TECHNlKA UJABB KUTATÁSOK ES EREDMtNYEK A tÁVOLBALÁrO FILMKOZVETÍTÉS TERÉN A távolbalátó filmről érkező hírek ál-' zették nemrég a Barrd-féle találmányt és rendszeresen közvetítenek képeket a talában mindenütt nagy nyugtalanságot nagyközönség részére.'600...:_700 készüokoznak a filmszakmában. A német A képet ,30 részre "Deutsche Filmzeitung" ,ez ügyben R'. lék van .használatban. bontják. Az elért képek igen kicsinyek és Thun mérnökhöz fordult felvilágosításélességük nagyon sok, kivánnivalót hagy ért. R. Thun kiváló filmszakember és felhátra. Amerikában valamivel magasabb; találója a Topoly-féle szinkronizálásieljárásnak. A távolbalátás és távmozi . kb. 50 részre bontják a képeket, Németországban most folynak a kísérletek ,90 problémájáról szóló nyilatkozatát kivonarésznyi képbontással. tasan közöljük: Ebből következik, hogy a távolbalátás A jelenlegi kísérletek egyelőre oda irávagy távmozi ezidőszerint, vagy a közelnyulnak, hogy a közvetített képek élesjövőben nem lehet versenyképes társa a ségét fokozzák. A vetített kép élessége mozinak. attól függ, hogy azt közvetítéskor hány képelemre bontották szét. Hogy szemlélA SCOPHO_ y hető képet nyerjünk, azt legalább 100 Ezzel egyidőben természetesen egyre, részre kell bontanunk a Nipkow-féle tárújabb találmányokkal lepik meg a vilácsa felhasználásával. Filmek közvetítéségot. Igy pl. a londoni' "Daily" legutóbbi nél legalább 8000 részre kell a képet eleszámában szenzációs hír látott napvilámezni, hogy megközelítse a rendesen vegot. N em kevesebbről van szó, minthogy tített kép élességét. Ez a törekvés naegy angol mérnöknek sikerült képeket gyon is kilátástalan, mert eddig nem siközvetíteni az eddig ismert rendszerek került elérni a 200-as bontási számot felhasználása nélkül. Tehát nélkülözte a sem. Itt elérték a berendezés fizikai haképbontó Nipkow-tátcsát, szinkronizáló tárát, de ez a szám még távolról sem elekészüléket, neoncsöveket. Egészen újgendő ahhoz, hogy élvezhető képet vetítutakon halad e találmány létrehozója, G. hessünk a vászonra. De nemcsak a fent D. Walton. Az általa közvetített filrnké-. leírt hátránnyal kell számolni, hanem az ismert légköri zavarokkal is, amelyek a peket tökéletesen tud ta a, vászonra vetíteni. A szakemberek elragadtatással beközvetített képeket torzít ják. Azonkívül szélnek a találmányről. amelynek .Bcoitt vannak a rendezetlen hullámelosztáphony" 8. neve. Máris alakult Scophony sok. A távolbalátási sugárzások oly hatánéven, 15.000 font tőkével társaság, sosak, hogy a rendes rádióvételt is erőamely H találmány kihasználását tűzte ki sen befolyásolják. Amíg a rádióhullámcéljául. A Walton által konstruált gépek elosztást nem rendezik, addig szó sem olcsók és egyszerűek. Beszerzési áruk kb. lehet még csak a távolbalátási vagy "táv5-6 angol font. mozi" -kísérletek folytatásáról. EzidőszeAz új eljárással készült felvétel apró rint Németországnak van a legfejlettebb négyzetekre osztja a felületet. A kis távolbalátási technikája. Angliában beve-
13
~'---------'~~~~~~'--------+ négyzetek lépcsőzetesen vannak elrendezve. Ha ilyen negatívról kópiát készítünk és előtétül használunk egy résoptikát, amelyet Walton szerkesztett, rögtön megkapj uk az eredeti képhez teljesen hasonló reprodukciót. Az ilyen négyzetekre felosztott képet Stixografnak nevezte el Walton és ez szolgál alapul a továbbításhoz. amely már dróttalan úton, az ismert módon történik. Megern-
liteni érdemes, hogy maga a képfelvétel hasonlit a hangcsíkhoz és ugyanúgy a film hosszában van felvéve. A különbség csak az, hogy sokkal keskenyebb. A film felületére sok ilyen felvételt lehet készíteni egymás mellé. Tehát a találmány még a filmen is takarékoskodik. A londoni "Daily" szerint a találmány nagy forradalmat okoz majd a filmvilágban.
HANGOSFELVETEL MIKROFON ÉS ERÖSITÖ NELKüL
A R. C. A. elmúlt évi nyeresége az 1929-iki nyereséggel szemben 40%-kal esett vissza. Míg 1929-ben még 16 millió dollár tiszta nyereséget ért el az RCA, addig tavaly már csak 717.000 dollár nyereséget tudott fölmutatni. Karl Hoffmann, a legkiválóbb német filmoperatőrök egyike, most ünnepelte működésének 25 éves évfordulóját. Hoffmann 1907-bep kezdte meg működését Heidelbergben, ahol Pathé- és Messter-géppel kezdte meg első fölvételeit. Hollywoodban új színesfilm-gyár alakult Cinecolor címmel, amely kizárólag a Multicolor eljárás szerint készít normál- és keskesfilm-kópiákat. A joinvillei műtermek közül kettő kizárólag a Dubbing-gyártásra speciálizálódott. A két szóban forgó műtermet hatalmas költséggel alakították át. Egy-egy amer.kai film átlagköltsége 300.000 dollár és átlagban 22 napig tart egy film elkészítése. A széles filmmel kapcsolatban végleges megállapodás híre érkezik Amerikából. A nagy filmgyárak állítólag megállapodtak az 50 mm-es filmek készítésében. A híradás szerint a készülő filmeket az eddigi vetítőgépeken is lehet leadni - csekély átalakítás után.
A mai nehezen szállítható, érzékeny és terjedelmes hangfelvevő készülékeket helyettesítő apparátust konstruált O. Herr 'mérnök, amely mikrofon és erősítő berendezés nélkül lehetővé teszi a hanghullámok filmen való rögzítését. O. Herr a mikrofon helyett egy membrán-szerkezetet állít a fénysugár tengelyébe. A membrán-szerkezet többféleképen kifeszített vékony fémlapocskákból van összeállítva. Az egyesített és különféle . frekvencia-sávra hangolt membrán-lapocskák végére apró tükröt erősített fel a feltaláló. Az érkező hanghullámok a membránokat rezgésbe hozzák és azok a rezgéseket a tükörnek adják át. Ilyenkor a tükör ugyanolyan mozgásokat végez, mint az oscillograf tükre. Ha a tükörre ferde szögből erős fénysugarat vetítünk egy résen át, a rés lekicsinyített képét a filmre expnolhatjuk a hangrezgéseknek megfelelően, csipkézett (transversal, amplitude) eljárással. A készülék minden különösebb átalakítás nélkül felszerelhető akármilyen kamerára. Az eljárással készült hangfelvételek, hírek szerint, igen jól sikerültek. (Ugylátszik, az áttörhetetlen szabadalmi gátba újabb rést sikerült vágni, mert ez már a harmadik eljárás, amely szebodolom. mentes.) Karban
József.
14
A Deutsche Schule fül' Optik und Phototechnik új nagy iskolahelyiségbe költözött. Uj címe: Berlin, N. 20. Hochstr. 46.
A Moziegyesület elnöksége a vidéki tagok és az OMME részéről felmerült jogos panaszokkal kapcsolatban figyelmezteti tagjait, hogya filmeket önhatalmúlag startjelekkel 'ellátni szigorúan tilos, mert minden film úgyis el va.n látva az internacionális szabályoknak megfelelő start jellel, ha minden mozi új start jellel látja 'el a filmeket, az zavarólag hat és a filmek végét teljesen használhatatlanná teszi. Morvay s. k.
ODALOM
SZAKSAJTÓ Verlag: 1932. Reichs- Kino- Adressbuch 68. Ára Lichtbild-Bühne, Berlin, CW. M 30.-. Tizenegyedszer jelent meg ez a német hézagpótló, nagyszabású munka, amely felöleli az egész német filmvilágot, az összes németországi mozgőképszinházak, a német filmgyárak és filmvállalatok stb. adatait. Modern, nívós filmvállalatnál nem is lehet nélkülözni a német szakirodalomnak ezt a gyönyörű vezetőmunkáját, amely ezeroldalas terjedelmével valóban megbecsülhetetlen segítőtársa a mindennapi életben. A Lichtbild-Bühne, Németországnak 'ez a hatalmas filmnapilapja, óriási szolgálatokat tesz a nemzetközi kinematográfiának. amikor évről-évre közreadja ezt az óriási filmmunkát. Kinokalender 1932. Verlag: LichtbildBühne, Berlin, CW 68. - Ára M. 2.-. Immár 21. évfolyamában jelent meg ez a közkedvelt és egyetlen német filmalmanach, a szokásos rovatokkal, de eleven és hasznos szellemi tartalommal. A magyar rész ezúttal is azonos a Filmművészeti Évkönyv filmadataival. Frank Arnau: U n i ver s a I-F i l m l e x ik o n 1932. Verlag: Universal-Filmlexikon, G. m. b. H. Berlin, S 42. Nyolcszázoldalas monumentális mű hagyta el nemrégiben a sajtót Berlinben és ez a remek kiadás felöleli a német és külföldi filmsztárok, rendezők és filmirók életleírását, adatait és eddigi szereplésüket a filmen vagy a filmmel kapcsolatban. Hézagpótló munka ez a filmlexikon, amely a nemzetközi filmgyártás nélkülözhetetlen kézifönyve. A magyarok is részletesen szerepelnek a könyvben és két oldalon keresztül közli a nevesebb budapesti szinészek, rendezők stb. budapesti címeit, úgyhogy a külföldi producer bármikor megtalálja az érdekelt magy szereplő címét. Több nagyvonalú cikk vezeti be a könyvet, amely német, francia és angol nyelven készült, hogy a három nagy nyelvterület filmgyártói részére hozzáférhetővé váljon.
W. Grabler: Die Akustik des Tonf i l m t h e a t e r s. Verlag: Wilhelm Knapp, Halle, a/S. Ára: ML20. A Knapp-féle sorozat: a "Bücher des Lichtsieltheatervorführers" 9. füzete W. Grabler könyve, aki aktuális és fontos kérdést tárgyal meg: a filmszínházak akusztikai problémáját boncolgatja szakszerűen és értelmesen. A mozgőképssínháztulaidonos szempontjából rendkívül fontos és életszükséglet az akusztikai kérdés helyes és céltudatos megismerése. Sokszor tanácstalanul áll itt a mozgóképszínháztulajdonos. Gabler könyve ezért fontos, mert a szükséges technikai tudnivalókat pontosan kapja meg a könyvében. Igen hasznos a könyvnek az a fejezete, amely a szabadtéri filmszínházak akusztikai problémáit tárgyalja és most, hogy közeledünk a kertmozgók megnyitási idejéhez, okos dolog volna azt a pár sort és tudnivalót elolvasni, amit a szerző az érdekelteknek a figyelmébe ajánl.
FILMMűVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÚIRAT ELŰFIZETÉSI ÁR: 1 évre 10 pengő. - '/, évre 5 pengő. Felelős. szerkesztő és kiadó: Laj ta Andor. Szerkesztőség és ldadóhivatal: BUDAPEST, YII., ERZSÉBET-KÖRUT 30, Tel.: József 363-76. Párizsi szerkesztőség: Artur Vitner, 12, rue Alasseur Paris, (XV.) Champs de Mars. Megjelenik minden hónap elsején. Minden cikkért a szerző felel. Fríedmann-nvomda,
15
Wesselényi-u.
40.
~--------.~~~~~+'-------'~ .
B.,dapes,i fil'mpiac. :~Tu,:eé!~::~selt 1932. JELMAGYARAzAT: Megj.=Megjelenési·hely -.H.=Hossza - F.=Felirás M.-Műfaj - Fősz.=FŐszereplők C.=cenzura - a.ez aluli - f.--:-felüli.
..
GENlUS-FILM Rökk Szilárd-u. 20. Tel.: 301-Ol és 353-17
V/19
V/2:S FOX-FILM r.-t., Rákóczi-út 19. Tel.: 314-37 és 316-'58.
,BIRSCH és TSUK, Rákóczi-út 14. Tel.: 438-35.
-V 25,,31
V/5
, KORONA-FIL)1 R. T-. VIL, Rákóczi-út 36. Tel.: J. 418--28.
I I
METRO-GOLDWYN- . MA YER DISTR. Budapest, VIII., Főh. Sándor-tér 3. - Tel.: J.444-24,444-25. PARAMOUNT FILMFORGALMI R. T. Budapest, VII., Rákóczi-út 59. - Tel.: J. 344-37 és J. 405-22.
PÁTRIA FILMVÁLLALAT, VII., Erzsébet körút 8. Tel.: 406-25.
UF A-FILM R. T. Budapest, VIII .. Kölcsey-utca 4. - Tel.: J. 351-36, 336-21.
Rama Tahé. - Megj.: Ufa, Corvin. - H.: 2300 m. Műf.: Dráma. - F.: Magyar. - Fősz.: Rama 'I'ahé, Thomrny Bourdelle.
A
gyilkos nyomában. -.Megj.: .Pátria, Fészek. - H.: 1600 méter. - Műfaj.: Cow. dráma. - F.: Szántó A. Fősz.: George O'Brien. Mindenki gyanus. - :Vlegj.: Décsi, Palace. - H" l~OOméter. - F.: Det. dráma. F.: Szántó A. -' Warner Oland. Bécsi valcer. - Megj.: 'Kamara, H.: 2350 méter. MM.: Operette. - F.: Fodor Sándor. - Fősz.: Gustav Frőhlich, Hans Junkermann, Maria Paudler, -C.: .. Aluli.
V/J3
3 nap szerelem. - Megj.: Omnia. - H ..: 2400 méter. Műf.: Dráma. - F.: Siklósy. - Fősz.: Hans Albers, Trude Berlíner, Klithe Dorsch. - C.: Felüli.
V/5-ll
Leányanya. - Megj.: Omnia, Ufa. - H.: 2018 méter. Műf.: Dráma. - F.: Siklósy. - Fősz.: Renate Müller, Gustav Fröhlich.
V/6
Két világ szerelme, - 1'Iegj. : Rádius. méter. - Műf'.: Dráma. - F.: Erb Benito. Lawrence Tibbet. - C.: Aluli.
V/IS
Halhatatlan szerelem. - Megj.: Décsi, Omnia. - H.: 2172 m. - Müf.: Dráma. - F.: Erb Benito. - Fő z.: Reginald Denny, Grace Moore. -:- Alul!.
V/JO
ÉjféltŐl éjfélig. :Megj.: Décsi, Palace, Orion. H.: 1872 méter. - Műf.: Dráma. - F.: Pásztor Béla. Clive Brook, Mirjam Hopkins.
Vi26
Egy dal, egy csók, egy leány. - Megj.: Fórum, Roval-Apolló. H.: 2634 méter. Míif.: Operett. F.: Lakner Arthur. - Fósz.: Eggert Márta, Halmay Tibor, Gustav Fröhlich, Oscar Leine.
--
H.: 2294 - Fősz.:
V 27
Farsang tiindére. - Megj.: Corsó, Kamara. -H.: 2446 méter. - Műf.: Operette. - F.: Siklósy LFősz.: Annie Ahlers, Walter Jansen, Verebes Ernő, Szőke Szakáll, Julius Falkenstein.
V/25
Willy Fritsch az aszfaltbetyár. - Megj.: Uránia. _ H.: 2301 méter. - Műf.: Zenés vígjáték. _ F.: Lándor. - Fősz.: Willy Fritsch Camilla Horn, Ralph A. Roberts.
16
A kánikulát A rossz gazdasági viszonyokat A gyönge nyári üzlet:menetet
t
diadalmasan
győzi le
•
PIRI
MinDEnT TUD A Royol-Apollóbon Az ország 12 legnagyobb mczgószinháza egyöntetűen jelenti, hogy
magyarfilm .---
Olvassa
6 héten ót herült szinre.
az igazi biztos üzlet! el egy vidéki szinháztulajdcnos
levelét: -----
MAKÓ I PARK MOZI engedélyes
a ma kói ipartestület
T. PHOBUS
FILMKOLCSONZÖ
R. T. Budapest.
Orömmel mellékeljiik PIRI MI NDENT TUD filmjük lejátszása alkal •. mával elért pénztári bevdeleink kimutatását, mely szerint a kikötött garanciánál jóval nagyobb ö~szeg esik Onökre, Kiilonősen jól esik ezt közölni Onckkel, de elégtételül is szelgal nekünk. hogy az eddig megjelen' magyar filmek közül ezzel a lilinmel· mi 'ér'ük el a legjobb eredmény' ebben a már nyáriasra fordult meleg időben. Teljes tisztelettel PARK MOZI
. Budapes', Erzsébe'-körú'
PHÖSUS FILMFORGALMI 8
ÉS FILMKÖLCSÖNZÓ
RT.
Bm'zky s. Ir.
Telefon: 31-5-62
,
,.
RAMA
A LEGNAGYOBB
TAHE SZABÁS
U EXOTIKUs
FILM
Léon Poirier, az emlékezetes "Verdun" film alkotójának el.sö hangos filmjét "Kalandok exotikus tengerekenu eimen ruházta fel; e kalandokat a trópusi tengerek felett uralkodó lelket ölő és testet elernyeszlö párás forróságban, minden eivilizációtól elhagyottan 16 hónapon át, mig ez a mesterműve elkészült. maga a rendező élte le, filmje két emberi főszereplőjének, a r o b u s z t u s, m a r k á n s
Thomy Bourdelle és Romo Tohé tökéletes őseredeti emberasszony, madagaszkári szépség, hires exotikus párisi tánccsillag társaságában. A harmadik főszereplő: a Természet, amely káprázatos bujasággal tenyészik az egyenlitő alatti M3dag3szkárhoz tartozó Nossi-Bé-n, ahol L. Poiriernek ez a filmremeke készült. Német beszéd, drómai erejü zene, exotiJms fÓncdaJoh. MEGJELEN T ÓRIÁSI SI KERREL 1932. MÁJUS HÓ 19-ÉN :
AZ UFA és CORVIN-FILMSZINHÁZAKBAN GENIUS-FILM,
ANTAL
ANDOR
FILMVÁLLALATA
BUDAPEST, VIII., RÖKK SZILÁRD UCCA 20. TELEfON: 35 - 3-17
~
ÉS 30-1-01
--
,
•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••
r~
~
I~
~ ~
~ ~
.. ~NYERSFILM~ ••
•• :.
••
••
•
-: POZITIV,
NEGATIV
-=
EXrRJl-RJlPlD,KINECHROM,
~
DUPFILM,
••
SZINES
::
::
..•
POZITIV!
==
·EREDETI
Magyarország
== LAJTA
!
G YÁRI ÁRON
PJlNKINE,
HANGOSFILM,NEGATlVOKI
Vezér'ép.,;seló
"
SUPERPJlN
ANILIN FESTtKEKI ré.zére:
ANDOR
·.·rI'J'rl'
·rI'rI'rI'a·rJA ·, rI'a·rI'
Friedmann-nyomda, Budapest, VII. Wesselényi-u. 40.
~ •• ••
'$."
-
••
~
~ Budapes', VII., Erzsébe'-Jcöru' 30. Telefon: J.--;63-76. NrI'r1NrI'NNrI'N
u"
rI'
..
~
rJA;
