S1.E.RKESZrr : LAJTA ANDO?J
U. ÉUFOlYAm =7/8. SZÁM 1932. JUl.-AUG.
FAREAS
ELE_ IÉR DR.
orsz. képviselő,
Filmq!;ycsülct
az Orsz.
uj elnöke.
-+-
s p e c iáIis
filmszálli tások,
a világ minden részébe.
~93~-BEN ŐSSZEL sokmozgóképszinháztulajdonos nem vásárolt még
TELEFONGVÁRl HJtNGOSGÉPET, igy a !egutóbbi
TELEN óriási
gonddal, küzdelemmel· játszottak, mert még sok helyen nem volt
TELEFONGVÁRl HJtNGOSGÉP. EZIDÉN
TAVASSZAL
·Leggyorsabb vámkezelés a Nyugati és Keleli a fövámhivalalban és a haj6állomásokon
H'é be I
nemzetközi szállitmányozási elvámoláai vállalat,
IV., Váci-ut
vonz, amelynek leadása megbizható, élvezetes és egyenletes.
és
1.sz.
Telefon: .Aut. J59 - -47.
-
MAGYAR FILMIRODA BUDAPEST, IK.• HUnOÁRIA KÖRÚT 274. TELEFO~ : 33:3:08 és 3,:2.83.
•
azonban már ezek a filmszinházak is belátták, hogy közönséget csak a
TELEFONGVÁRl HJtNGOSGÉP
I
pályaudva-
rokon,
FILMHIRSZOL6ALAT városi-,
kézségi«,
családi
»,
Kyári"
ipari-, sport-felvételek, K ocka
II a
l! ,. í t á s o k, f o I ó ii z e m.
EZEN A NYÁRON határozza
el magát Ön is hogy
TELEFONGVÁRl HJtNGOSGÉPET
ZEISS IKON 111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111
FOTÖCELLÁS
vásárol és üzemében ezt a nagyszerüen bevált leadógépet
s~er~!L@I._ ._ _ . _ _ KÉRJEN ÁRAJÁNLA10T KÖZVETLENÜL A GVÁRTÓL;
TELEFOnaYÁR RT. BUDAPEST.UII. HunOARIA KÖRUT169. TELEfilI : 97 -9-30.
KIF:GÉSZTTŐ
A LEGOLCSÓBB
••••
... -- --
.. _.. --
.
-- --- A- L~G'"
EGYEDARUSITOJA,
OLAH GYÖRGY GÉPÉSZMERNÖK:
VIII, ROKKSIILARD·U. 20. TEL. J 334-40
FILMMUVIÉSZETU V. ÉVFOLYAM.
Jl1
ÉS TUDOMANYOS
= T/8. SZÁM. =
FOLYÓIRAT 1932. JUL=AUG.
német jLlmhontingens-rendelet
izgatja ma úgyszólván egész Európa filrnvilágát, de ·elsősorban a magyarokat. A német filmkontingens-1'endelet, amely a közelmult napokban jelent meg, egészen szigorúan kÖ1'ülírja mi az a "német" film és különböző kikötéseket tartalmaz ltrra nézve, hogy az egyes filmek en hány százalék "idegen"-nek szabad játszani, sőt a filanek külső fölvételeit is lehetőleg Németorszáqbom. kell eiké- . sziieni, I gy pl. ha egy Magym' rapezádia-szerű filmet akarnak Németorseáqbom: · készíteni, akkor a n~agyar Tóna minden szépségét és daUcwwsságát valamelyik pon~el"áni birtokon fogják maid. fölvenni .... De előfordulhatana.k még nagyobb és még kirívóbb visszaságok is, amelvelc kétségtelenül a német film művészi és minöségi tartalom rouására menmek, Ez azonban nem az a kérdés, amely ben· nünlcet eleosorban érdekei. Ellenben van az új német filmkontingensben néhány ·pont, amely elsősoTban bennünket érint közel1'ől és ezért állást is kell foglalnia a magyar filmipa1'nak és [ilmkereskedelemmek, Berlinben évtizedek óta - már a háború előtt, a háború alatt is, de különösen a háoor« után, valóságos magyar filmkolónia alakult ki a berlini filmműtermek körül és ezek a magyarok, úgy hisszük - csak díszt és hírt ezereztele a német filmnek. A magyar irok, magyar rendezők, magyal' szereplok - 'nők és férfiak egyaránt - opemtőrök, technikusok, sajtómanagerek, díszlettervezők, stb. mindíg becsülettel és tudással álltak meg helyüket a német filmiparban és ma az a helyzet, hogy ezeknek el kell . menni, ott kell hagyni é.vtizedes ntunkájuk színhelyét, ha csak valami "pillanatnyi" fix sZerződés egyelőre me'g ném kegyelntez nekik, vagy ha nem veszik föl a német állampolgár-ságot, vagy pedig - és az nem egy esetben for-dult elő -:kénytelenek- magyar nevüket német névvel helyettesíteni, hogy íly módon 1neneküljenek meq a kiutasítás veszedelme elől. .4 német filmkontingens.-rendelet ntegjelenése óta különböző álhírek keringenek a magyar filmszakmában a be1'-' lini ma.quarolc sorsáról, jövőjük kialakulásáról, ami mindenesetre gondolkodóba kell, hogyejtsen bennünket. A magyar filmpiac, értve azalatt a ntagyar filmgyártás ezidőszerint .nem felvevőképes, nem tud miruleti 1nagyar tehetsésmek kenueret és biztos meqélhetéet nyú.itani, ezér t föl kellene emelnünk tiltakozó szavunkat ez ellen, hogy maouo« testvéreinket kiűzzék onnan, ahol évtizedeken' és éveken keresztül becsületes, tisztességes és az egész világot bámulatba, ejtő munkát végeztek. El1Jltkult szélsőséges politika miatt nem lehet a német filmművészetet értélces külföldi segítőtársaitól megfosztani, mertennek csak boszszú és bojkott lenne a következménye, ami csak értaimár« lenne a német filmkultúrának, . a német alkotóképességnek és annak a barátsáaos, bensőséges viezonsmak; amely .Magyar01·szág. és. Németország között évtizedek óta fennáll, de maaa -uián. vonná· azt is, hogy. új [iimcenirumok alakulnának ki Bécsben. Budapesten és Prágában, ami végeredményben szintén csak ártani fog a német filmn~üvészetnek.
~t,
-+.~~~~,~-------+t P. HORVÁTH
karnagy,
DEZSŐ
zeneszerző, a Magy. Zeneszerzők Szov. filmügyi szakértője:
MAGYAR H N OSl-iILMGY l T S FEJLÖD~SI LEHET Ö ÉGEI ZE TEl ZE PO 'TBOL t
I
t
rendezéssel. Nagyszerű feladat volt e filmműveket olyan szinkrónzenével ellátni és kísérni, amely még véletlenül sem tompította le, vagy zavarta meg azt a művészi hatást, amit írója, vagy rendezője elgondolt, hanem a cselekményeket úg?Jszólván megelevenítette. Lényegében a némafilmek tulajdonképen nagyszabású pantomim darabok voltak és természetszerűen a megfelelő, szubtilis kísérőzene mintegy szerves alkotórésze, kiegészítője volt. A némafilm korának utolsó éveiben a filmzenei piktúra a fejlődés elképzelhető leg'magasabb fokán állott, Megrázó drámai jelenetek zenei ecsetelése, derűs, finom, művészi sok ideig élmén?Jszámbamenő humoros fordulatok, stilizáltan alkalmazott vezértémák és perszonifikáló motívumok örökké feledhetetlenné konzerválták a filmet. Gyakorlatban szenzációsan bevált az a módszer, hogy már a felvétel alkalmával is megfelelő hang1'latzenét játszott a zenekar s a szinészek - teljes mértékben áthangolva a zene behatásai tól felülmúlhatatlan reálizmussal játszották meg a szerepet. Ez a korszak új zenei irányzatában bámulatos gyorsan hatalmas művészgárdát termelt ki. hogy ne említ ek mást: C. May, H. Heirmamm, Kilén1/i Edward. Romée Emő, T. R. Leusclmer, W, Ketelby, J. Renée. r. Fresco, G. Micheli, R. Claire stb .. akik egyszer mind valamely elsőrendű bemutató színház zenei vezetői, illetve karmesterei voltak. Aranykorát. a tiszta m.?1.vészet ieauében értelmezett (t1'anyko1'át élte ? film, amikoriött a nagy technikai csoda: ::> hangosfilm. Uj, természetének megfelelő keretek között kezd mozozni. nem tudja a színpadot nélkülözn i, ellentétben a le-
mmár körülbelül két esztendeje annak, hogy a hangosfilmgyáltás hazánkban megindult. Valameny-
nyire túl lévén az első izgalmakon és a kezdet lázas lelkesedésén, mind határozottabb körvonalakban alakul ki az a perspektíva, amely a magyar hangosfilmgyártás fejlődésének irányát zenei szempontból megjelöli. Annakidején - még a némafilm korában - időnként beszámoltam a Filmkuiiűr« hasábjain az úgynevezett illusztt'áló zenekisérét nemzetközi fej lődéséről, arról a szinte forradalomnak nevezhető impresszionista irányzatról, amely tulajdonképen a filmmel kapcsolatosan született meg, amely irányzat teoretikus megalapozására. és tovább fejlesztésére az amerikai, német, francia stb, zenei főiskulákon még tanszéket is állítottak fel. Ezek részletezésébe a rendelkezésemre álló szűk keret miatt nem bocsáthozhatom, csupán megjegyzem, hogya zenei evolució ily irányú megnyilvánulá a nem csak kizárólag a filmgyártás számára maradt meg, hanem a modern drámai és általában a p1'ogrWm1nzene is bő égesen táplálkozott és ma is táplálkozik belőle. N em érdektelen kissé visszapillantani a némafilm divat jának kimag.asló etapjaira: "Ut a 'boldogság felé", "Intolerance", "Árvák a viharban", "Az élet tékozlói", "Az utolsó ember", "Az elsodort ember", ,,_ iebelungok", "Apokalypsis negy lovasa", "Ben Hur", ,.Királyok királya", "HoteIImperial", "Magyar rapszódia" stb, Mindrnegannyi - már szcenáriumuk nemes, művészi tendenci áj ánál és irodalmi értékű koncepciójánál fogva is - egytől-egyig mesterdarab, mesteri -1111111111111111111111 \
2
~'---------+'~~~+'--------~ .tűnt korszak kal, amely a térbeli .beli határokat nem ismeri.
és idő-
1\'1i sem természetesebb, hogy az átnyergelt vállalatok a régi, kipróbált, tapasztalatokban gazdag müvészszemélyzetükkel kapcsolódtak bele a hangosfilmgyártásba s ha mimikus szinészeiket idővel szükséghez képest be zélő szinészekkel cserélték is fel, a régi rendezők, zenei vezetők, operatörök stb. továbbra is megmaradtak munkakörükben. Ez kézenfekvő, ·hi zen el sem képzelhető megfelelőbb előképzettség a hangosfilmhez, mint ha valaki a . néma korban már végigcsinált egy rövidke évtizedet. A zenés talkie-film még fokozottabb mértékben mgköveteli úgy a rend zötöl, mint a zenei vezetőtől és sziné ztől, hogy a filmben, mint ily nben, ne csak amb iciója, de tapasztalata és megfelelő művészi múltja is legyen. Más kérdés az ú. n. [ilmsuiqer 1negkomponálása. és egészen más ennek a b szervezése, feldolgozása, amely kizárólag a zenei vezető ügyességén múlik. Vitán felül áll, hogy minden dal, minden tánc, minden ritmus használható a hangosfiImben, ha megfelelő szaktudás al és illő helyen van beállítva, hanem azért van ennek a jónak é a még jobbnak egy igen zéles skálájú fokozata. A film kisebb, vagy nagyobb ikerét ennek a széles fokozatnak szakértelemmel, nagy gyakorlattal és rátermett rutinnal dolgozó. a közönség igényeit ilyen szempontból ízig-végig ismerő zenei vezető által történő 100%-0 kiaknázása dönti el. 'agy filmgyáraknál, ahol több rendező működik, szokás, hogv minden rendező és z nei vezetö képességeinek é eddigi sikereinek megfelelő stílusban mozgó szcenáriumot kap. Lubitsch semmie etre sem f'oz kapni például egy burleszkszerű vígiátékot, mert ahhoz ő nem ért, viszont Marc Rolandda) sem fognak zikronizáltatni egy Zoro és Huru-filmet. A zenei vezető tudását fokozottabb mértékben veszi igénybe a. zenés talkie-film. Régi dolog
azonban,
hogy igazi
vészet el sem képzelhető
ve1'seny
nélkül.
A művészet magán viseli az egyén képességeinek bélyegét Minden egyén más és más, még ha ugyanazon i kola követője is. S ha neme művészetről van szó, nem pedig csak kisérletezésröl, az csakis ambiciótól sarkalt, önzetlen, a magasabb cél érdekében a porond ra örömest kiálló művészek versengésének az eredménye lehet. A magyal' művész a művészet minden ágában világszerte ismert, különösen a muzsikus. Az az érzésem, hogy a hangosfilm fejlődésében a jelenlegi, immár únott sablonná vált keretet a magyal' muzsika hatalmas, hódító ereje hivatott világviszonylatban is új, eddig még nem ismert utakra v zetni. Miért kuIIogjon a magyar hangosfilmgyártás utolsónak a már agyone épelt néger és egyéb, művészi tartalmat mindenképen nélkülöző irányzat letarolt . dzsungeljében, amikor itt az alkalom, hogy ami bőséges nemzeti értékeinkket, a magyaT gyöké?'ből fejlődött gyönyöTű
zenémket
előszedjük
a tarsoly
fe-
nekéroi, N em probléma ez, készen van minden, csak azt a bizonvos Patópálságot kell gyorsan félredobni és beállítani munkába, azokat is, akik eddig csak madártávlatból szemlélték az e eményeket. de akiknek képességük, tehetségük is van ehhez a művészi törekvé hez és ami legfőbb, a film életében eredménye tevékenységről és jól végzett művészi munkáról tudnak számot adni. Erre első orban dr. Bencs Zoltán míniszteri tanácsos úrnak, mint a Hunnia Filmgyár Rt. nagykoncepciójú ?nuveszeti igazgatójának figyeImét vagyok bátor felhivni, mert bizonyo, hogy a magyar hango film művészi fellendülése az ő legóhajtottabb érdeke is. Felhívom ezenkívül a hazai producerek, filmgyártó vállalkozók figyeImét is azzal a mottóval, hogy a művészetben van közepes jé, van jobb és kiválóan jó is. Van, aki válogatja ...
mü-
3
-+·.~~~~,~--~--~r
~ .. I
GESZTESI-BALOGH
GÁBOR:
TlZENOT
I~JA
ÉV A NÉMA.FILM TORTÉNETÉBÖL (Harmadik
közlemény.)
bájú Dina Gralla ismert új nevek. Uj produkciójában Eramcesca Bertini szebb, mint valaha. Ivette Guilbert is szerepel' a film vásznán. A magyárok közűl Puits; Lia és Bánky Vilma változatlanul világ-11111111 Gosmar most már végleg márkák. Korda Mária is csillogtatja kibefutnak a legnagyobbak 111111111111111 vételes művészetét (Szép Heléna). A közé (Ramona, Négy őrmagyar rendezők közül Bolvát'y is euródög stb.). pai hírnevet szerez. (Kísértetek vonata, Mellettük a következő új csillagok tűnstb.). Vajda Et'nö, Bíró Lajos mellett. nek fel: Jaqueline Logan (Királyok kiráBalázs Béla foglalkoztatott szcenáriumlyá-ban debütál), a svéd eredetű Gertíró. Mindszenthy Mária, Vass Ká?'oly. rud mmstead és Greta Nissen (Szőke Virágh Árpád, Ver-ebes Ernő és mások vagy barna), Claire Windsor, az ennivaló Berlinben dolgoznak. Laura La Plante (számtalan vígjátékAz év néhány kimagasló, nagy, érdeban), a kacér Phyllis Haver (aki mint kes filmje: Elsodort ember (Jannings), Jannings partnere vált népszerűvé), Ramper (W egener ), Titanic, Diákélet Virginia Vally (Titanic), Leila Hayms (két kitűnő új név: Gustav v. Seiffertitz (Balao), a mindgyakrabban szereplő és Herschholt), Feltámadás (Dolores del exotikus exterieurű Myrna Lou, Corinna Rió), Mata-Hari (Magda Sonja), Donna Griffith alteregója: Loretta Youma, a Juana (E. Bergner), Chang, Verdun, szépséges Esther Ralston, a babaarcú Balac, Titlcok tukre (Fritz Rasp), NaMarion Nixon, a pompás alakú Thelma. poleon, Szent hegy (Leni Riefensthal ). Todd, a feltűnő eleganciájú Lilyan 'I'ashBerlinben Schildkraut filmezik. Olaszman (Aileen Pr ingle legveszedelmesebb országban az olasz nagy nemzeti filmet:· vetélytársnője) , a kitűnő megjelenésű 2, Garibaldi-t mutatják be. Párizsban Caro! Dempster, Sue Caroi (Bagdadi toltiszta Grand Guignol-típusú képek is vaj) és Barbara Bediord (Orvos. aki mennek (Vak hajó Gaumont) és váölt) és sokan mások. szonra kerülnek Jack London művei is. Egyesek közülök (mint: Sally Rand, Divatba jönnek a revűfilmelc (pl. Parueia Marceline Dos), Jane Winton, Carme! Olga Csehovával, Fekete szirén J'osephine Myers stb.) hamar letünnek, de a legBackerrel), majd Nicolaus Rimslcy vígtöbben még a legutóbbi időkig megőrzik játékai is. A sok női szépség után ú; népszerűségüket. férfiszépség-típus is érvényesül (Luor Egész új babatípusai a 928j29-iki szeNouello, 1 go Sim, stb.). Színre kerül zónnak a ma is nagyon kedvelt Anita Anita Berbernek. a híres meztelen tánPage, Nancy Caro II és a szirupédesVirgicosnőnek posthumus filmje. Az amerikai nia Lee Corbin. Ekkor válik ismertté kacagtató vígjáték igazi típusai Sid. Európában Párizson keresztül az azóta Chaplin (Charley őse, stb.) képei. Ujra végleg beérkezett Annie Ondr« (Suzy sok a rövid burleszk (Dodo, Kiki) és Saxofon) neve is. Dolores del Rio küszámtalan az immár tökéletes technikájú' lönleges művészetének pedig veszedelmes trükkép (Tinta Matyi, Sicc). Az expedivetélytársa támad Lupe Velez személyéciós filmek virágkora ez. (A Mont BIancben. Londonban Mary Johnson új tehettól a Fidzsi-szigetekig a világ mínderr ség. Berlinben Maria Solveg (Nürnbergi tája sorra kerül.) A szines szinészek körnesterdalnokok) , Gina M ones (Therese zül egész kivételes sikereket arat Anna, Raquin), Ruth Wey her és a különös z 1928. év még teljes egészeben a némafilm jegyében zajlik le. Dolores de Rió és Janet
4
May Wong és a férfiak közül Wame?' Oland. Kitűnő kómikai rend érvényesül Louise Fazenda alakításain. Néhány magyar film is készül: Hetedik fátyol (:.\1ihályi-Vanicsek), Három kíván ág (Balogh Béla), Mária nővér
után), Horn), (Billie
Vihar Sárga
(Barrymore,
Camilla
Rabszolgavásár Dove, Gilbert Roland), Stambuli tolvaj (Douglas Me, Lean), Orcszorszao (Jannings), I tentelen leány (Cecil B. de Mille-töl) , Gorilla (fantasztikum), Csókolom a kezét, Madam! (Marlene Diet-
(Forgách Antal), Az orosz filmek engedélyezése európaszerte ok vihart okoz, A pedagógiai filmoktatás hatalmas lépésekkel halad előre, (Hágai tiimkonoreseeue.) A kölc önzőknél nagy átcsoportosulá ok történnek (Fanamet virágkora), Ez az ideje a filmrendeleteknek, kontingentálásoknak Európaszerte.
liliom,
rich, melódiája talán az év legnagyobb filmzenei lágere a Singing Fool feltűnéséig) és a Dsingi z khán (Pudovkin) , Magyar tárgyú sikerek: Magya?' rapezédia (Székely Jáno szüzséje) és a Nosztyfiú (Bolváry): Ekkor észlelhető először a Hollywoodból való visszaáramlás első szimptómája. A nyíl ezúttal London felé mutat. Még a legnagyobb német sztárok is szívesen mennek oda (Heinrich. Ge01'g Gustav Frohlich.), A rendezők közül nagy hírt szereznek: Pudowkin, Stemberq, L'Herbier, Jean Epstein és tőlünk Fejős Pál, Uj filmcsillag: Marlene Dietrich: Itthon bemutatják a Kossuthfilmet, A filmrendeletek egymás után látnak napviJágot anélkül, hogy megoldanák a piac romló helyzetét. Főleg a mi gyártás unk van vígasztalan állapotban, A krízis egyik főoka a szcenárium ok válsága. Nagyon kevés az új, emberi téma, Az ötlettelenséget jellemzi, hogy 'okSZOl' feldolgozott szüzsék is kerülnek uj változatban a film vásznára (újra: Monte Christo, Alraun. és immár 11. feldolgozásban az Orleamzi szűz Gastyn leülönben elsőrendű l' ndezéséb n és Simone Genevois-sal a címszerepben [valamikor (;p.. raldine Farral' játszotta az elsöt] ). Ho .szas vita után egyszerre leüt a bomba: a Fórum-mozgószínház Westemgépén színre hozza Al .Jolson világsikert aratott filmjét, a Singing Fool-t. A szakma, a zakértők és kritiku ok két elkeseredett pártra szakadnak. És novemberben már meg is születik az első hangosfilm-szabadalmi pel' (Misík, 'Klang stb.), Teljes bizonytalanságban, de az első film tagadhatatlan sikerével zárul al. 1929-es év, amelyről 'még annyit kell feljegyeznLink, hogy ekkor zajlott le a második párizsi filmkongresszu ,
Egyébként az egész évre reávetül valami nagy változá nak mindinkább érezhető nyugtalansága, A különféle szélsőséges törekvések (futurizmus, kubizmus, impresszionizmus, expresszionizmu ) mindjobban szóhoz jutnak. E mellé sorakozik a többi probléma: szcenáriumválság, "Kinomüdigkeit" és az amerikai prosperí tyben észlelhető esés is, A [ilanzene már olyan magaslaton áll, hogy felfokozni, újat adni jóformán lehetetlen ( fa orgonáj a) , A 1nutációtechnika is kiaknázott minden tőle telhetőt. A bemutatók ünnepélyessége egy-egy "Theatre parée"-val ver enyez, Az amerikai filmcárok új, meré z tervvel akarják visszahódítani a gyengülő piacot és ez a terv a: talkie. Ennek ellenére is vannak kivételes sikerek. A párizsi "J1:adelaine" -Cinemában másfél évig fut folytatólag a BenHur, És az avant-garde is produkál 100 százalékban is művészi t (J an Epstein filmjét: "Az Us her-ház pusztulásá"-t), Budapest legillusztrisabb vendége ebben az évben: Er-ich Pommer. A legnagyobb halottja a filmnek pedig: Mauritz
suu».
Végül még egy dátum: 1928-ban llldul meg 2 .Fiimknütum", Az 1929-es év (már részben hangos) néhány kimagasló vagy érdekes prod uktuma: Trafoioari oroszlán (Várkonyr r, Noé bá1'kája (Kertész), Uszó börtön (G, Modot) , Négy ö1'dög (Hermann Bang
(Befejező
5
közlemény
következ.ik.)
~ ·············MŰT·E·REM·~·············: ........................................................ A Hunnia-filmgyár telepén teljes üzemben dolgoznak a Minerva-filmm;á?' művészei és technikai munkásai. Ezidőszerint Székely István rendezésében A repülő amny c. film fölvételei folnak, amelyből a francia verzió készül kitűnő és remek francia művészek közreműködésével, köztük Tutain-nal, akinek akrobatiku mutatványai a film zenzációi lesznek. Juniusban egyaránt folytak bel ő és külső fölvételek, azt mondhatni, hogy ugyszólván egyidőben dolgoztak bennt é künnt. A külső fölvételek közül figyelemreméltóak voltak a balatonmenti filmfölvételek. Egy hétig dolgoztak Csobánkán, majd Tihanyban és Siófokon készültek fölvételek ,de napokon keresztül dolgoztak a mátyásföldi repülőtéren is, ahol a honvédelmi miniszterium 5 repülőgépet boc ájtott rendelkezésükre, hogy a fölvételek minél jobban sikerüljenek. Valósággal társadalmi esemény volt az a néhány éjjeli fölvétel, amely a műterem területén j unius vége felé folyt le. Közel 200 közreműködő szerepelt a nagy varietéjelenetben, amikor is a kora regeli órákig dolgoztak a szereplők. A Minerva-gárda Orienter igazgató vezetésével napokon keresztül alig pihent, mert a munka éjjelnappal, megszakítás nélkül folyt. Székely István rendező Eiben Istvánnal két idegen operatőrrel, valamint a francia és magyal' művészi személyzet segitségével gyönyörű munkát produkált. A francia verzió elkészülte után - de részben egyidejüleg - készitik a magyal' verziót is. A r-epiilö amny fölvételeit körülbelül julius közepéig befejezik, utánna Fejös Pál kezdi meg következő filmjét, am lynek eimét junius végén még nem állapították meg. Ez a film is két verzióban készül. Augusztus vége lesz, mire a két film mindkét verzióban teljesen eIké zül, közben megkezdik a második. műterem építését is, utánna egy havi szünet következik a francia produkcióban, hogy az Ufa tervezett filmjének a fölvételeit megkezdhessék.
A Magyar Filmiroda műtermében és hangosfilm kocsijának a fölhasználásával elkészült a A filléres gyors cimü filmszkecs, amely julius közepén már meg is jelenik. A Seidl és Veress-laboratóriumban magyar gyártmányú hangosfölv vőgépen ki magyal' hangosfilm készült, Egy éj a bogárbarban címmel, egy rendkivül kedves hangulatos trükkfilm. amelynek szövegét KatóKiszly István irta, rajzait is őt tervezte, mig zenéjét P. Horváth Dezső karmester szerezte. Az uj fölvevőgép Foldvárv l tván találmánya. A hangfölvételek igen jól sikerültek.
G1 ER Érdekes vendé g érkezik a közeljövőben Budapestre JO'é Vives Giner személyében, aki az első spanyol studióknak a Sabadelli "Spanyol Hollywood"-n~k a mezteremtője. Az általános világelepresszió Spanyolországban is érezteti hatását és egyenesen tiszteletreméltó az, hogy ilyen körülmények között is sikerült a film szolgálatába egy új 15 millió pezetás vállalkozást létrehozni. Az új studiók Barcelónától mint egy 22 kilóméternyi távolságban, erre ideálisan alkalmas 6 négyzetkilóméternyi területen Sabadell, nagy textilipari város közelében létesülnek. ahol a studiókori kívül, zálloclák, kertváros. sporttelepek. filmiskola, szóval valóságos új filmváros épül. A vállalkozásban a francia tőke erősen érdekelve van és annak ikerét Serqio Sandbe1'g Európa el ő műteremépítőjének közreműködése biztosítja. A műterrnek műszaki b rendezését a Western Electric szállítja és szereli. Természetesen egy igen nagy teljesítőképességű laboratórium i épül. Hogy e vállalat mielőbb aktivitásba léphessen, jóval a mütermek üzembehelyezése előtt két autóra szerelt hangos felvevő berendezést rendelt, amellyel igen rövid időn belül meg-· kezdi a rövid filmek készítését. Vives úr látogatá ának az a célja, hogy a magyar érdekeltséggel felvegye a közvetlen érintk zést és hogy ennek a kétségtelenül érdekes és új produkciónak a talajt előkészítse.
6
HUSZMILLIARD
A
pengő fekszik a világ filmiparában. amelyből több, mint tizenkétmilliárdot fektettek be az amerikai filmiparba. A világ filmipara élén természetesen az HIRADÓJA Unió áll, amelynek legnagyobb fogyasztója Anglia, Franciaország és NémetA kormányzó dr. Jeszenszky Andor belügyminiszteri usztálytanácsosnak, a moziország. A világ filmiparában (ha az exoiigyek legfőbb intézőjének, a miniszteri tatikus jellegű japán filmgyártást nem vesznácsosi címet és jelleget, Polezer Amon szük figyelembe) a második helyet Némint osztály tanácsi címmel felruházott min. metország foglalja el, amely még 1923titkárnak. a. filmcenzúra eg+ik jegyzőjének a míniszteri osztály tanácsos: jelleget adoban 808 filmet gyártott és azóta ez a mányozta. szám évről-évre olyannyira emelkedett, Az elmult hetekben úgyszólván állandó hogy 1929-ben már 2355 különbözö fajtanácskozások voltak a nem elsőhetes budatájú filmet forgattak a német műterpesti filmszínházak között egyrészt, majd mekben. Az amerikai film vezető szerea filmkolcsonzőkkel másrészt, azonban a pe a hangosfilm óta nagy arányokban már kialakult mozttrosztok elleni ügyben egységes állásfoglalásra jutni nem tudtak, visszaesett. 1926~29-ben 60-70 százamert _. hír szerint a tanácskozáson léka volt amerikai az összes Európában csakis a pillanatnyi anyagi előnyöket nézték megjelent filmeknek, de ez az arányszám és nem a jövő eshetőségeit. Ez okból Gyár1929 után rohamosan visszaesett. .Jellemfás Gyula elhatározta, hogy az egyesületi elnökséget az új választás után már semmi ző, hogy amíg Amerika pl. 1926-ban a körűlmények között sem vállalja. filmexport révén 75 millíó dollárt vett A budaoesti ld!'. törvényszék elrendelte be, addig Németország az utóbbi 3 az Iris Film KT. ellen a csődönldvüli kényesztendőben évente átlag már 15 millió szeregyezségi eljárást. Vagyonfelügyelőt márkát kapott a külföldre szállított fildr, Dezső Sámuel, budapesti ügyvéd. A cég mérlege 164.600.37 pengő passzivat és mekért. A világ filmszínházainak száma 88.439.09 pengő aktívát tüntet föl. körülbelül 64.000, amiből 5000 esik az Gerő István konszernjéhez csatolta a DéEurópán és Amerikán kívüli világrészekesi-mozgó t is, amelyet az új idényben vitéz re. Az európai filmszínházak száma a dr. Horváth István fog vezetni, míg Décsi legutóbbi kimutatás szerint 34.000, ebből Oszvald a Royal Apolló igazgatója lesz. Németországra esik 5300, Nagv-BrittánÖzvegy Forgács Antalné sziil. Krasznay Aranka és özv .. Prósz Kálmánné, szül. Wilniára 4300, Franciaországra 4200 és Iam Margit, kapták meg a Helios-mozgóra Olaszországra 2800 filmszínház. Oroszt', játszás; engedélyt, A Heliost az új idényországban szintén sok ezer alkalmi és ben 2, Genius-filmkölcsönző vállalat fogja hivatásos filmszínház működik. Az euróvezetni. A City-filmszínház, amely Budapesten a pai filmszínházak befogadóképessége Vilmos császár-út 36. szám alatti házban 14,000.000 ülőhely, míg Amerikában köépiil, előreláthatólag augusztus 20.-án nyitja zel tizenkilencmillió személy befogadámeg kapúit, Az új filmszínház igazgatója sára alkalmasak az ottani mozgóképszínAntal Gyula lesz. A Ct y a Capitollal és Corvinnal. fogja egyidejűleg játszani a műsort. házak, amelyek száma meghaladja a A Magyar Filmiroda az új idényben is 25.000-et.
...A~~
lekötötte az összes elsőhetes filmszínházakat - ,egy kivételével - továbbá a kozép- és vidéki filmszínházak nagyrészét a reklámvetítés céljaira. A székesfehérvári kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Gábor Béla mozgófényképszínház-tulajdonos, székesfehérvári lakos kérelmére megindított csődönkívüli kényszeregyezségi eljárás Borán az egyességet jóváhagyó végzés jogerőre emelkedvén. az eljárást jogerősnek mondotta ki.
7
~•• SZÁMOK
~.X~~~r~·'~------.I A FILM VILÁGÁBÓL
Franciaország: 1931-ben Franciaországban 139 filmet forgattak, amelyek 350 millió frankba kerültek. Ezeken kívül 79 idegennyelvű verziót is készítettek, ezek között azonban magyarnyelvű verzió nem fordult elő. Párizsban 11 műterem áll a gyártók rendelkezésére, amelyekben 5 francia fotócellás fölvevőkészülék, 4 amerikai és 2 német fölvevőkészülék működik. A legtöbb filmgyártó egyúttal filmkölcsönző i. és ezek száma a rende filmkö!csönzőkkel együtt 65, akik 700 millió frank alaptőkét képviselnek. (Ez a 65 filmvállalat és gyár természetesen részvénytársaság.) Franciaor zágban összesen 4011 eng délyezett rnozgóképszinház működik, ezenkívül 12.000 iskolai mozgókép zÍnházban játszanak filmeket, 1700 felekezeti jellegű egye ület is foglalkozik filmek lőadásával. A francia kinemategráfia szellemi világát 7 szaklap képviseli, nagyobbrészt hetilap, de sok közöttük a félhavonként és a havonta megjelenő filmlap. Ezenkívül 104 napilap külön filmrovatban foglalkozik a filmvilág számos kérdésével. Húsz francia vezető gépgyár 50 millió frank értékű vetítőképet gyártott az elmúlt esztendőben. Csehország: Az ország területén 1493 mozgóképszínház működik, úgyhogy a világstatisztikában Csehor zág a 7. helyen áll. l\linden 6000 lakosra jut egy mozgóképszínház. Az engedélyek 47.9o/c-át a Szokolegye: ölet és különböző tornaegyesület kapta, 12.4(/( a községeké és csak 9.5% a magán ngedélyesek arányszáma. Az összes mozgóképszínházak közül csupán 52-ben játszanak csak magyar felírá ú filmet (3.5<;,), négy mozgó zínházban csehül é magyarul, 2 mozgó zínházban oroszul és magyarul, mig 3 mozgóban magyar-csehorosz feliratokkal vetítik a műsorokat. Lettor zág: Az elmúlt sztendőben 844 filmet importáltak Lettországba, ebből 41 film érkezett Amerikából, 238 film Németországból, 27 Franciaor zágból, 14 zovjetoroszországból. I agybrittániából. A hazai filmipar csak 102 filmet gyártott, beleszámítva a het.i híradókat. A lett cenzúra ebből a 844 filmből 686 filmet engedélyezett, 135 filmet csakis változtatással engedélyezett, mig 23 filmet véglegesen tiltott be. Lengyelország: Egy mo t megjelent kimutatás szerint Lengyelországban 727 mozgóképszinház működik, összesen 232.702 ülőhelly l. Varsóban, az ország fővárosában 57 filmszínház játszik, Lodzban 30, Lernbergben és Posenben 16-16, míg Krakkóbar. mindössze 10 film zínház szórakoztatja a váro lakosságát.
I
A FILMHAr~OTTAJ-'
-
Bruno Kastner, a kiváló német zinész és filmszinész junius 30-án öngyilkosságot követett el a németországi Bad Kreuznachban, ahol épen egy szkeccsel vendégszerepelt. Bruno Kastner mindössze 42 éves volt, híre és neve már ismert volt a háború előtt, ahol még mint fiatalember vezető zerepeket játszott Henny Portennel. Asta Nielsennel, Carola Toelieuel, Mia May-jal és másokkal. Sajnos a hangosfilmen nem jutott megfelelő zerephez, anyagi gondjai is voltak, ugyhogy ezen az utol ó turnén is már teljesen elkedv tlenedve játszotta végig szerepét. Elutazás előtti napon akasztotta föl magát a kis hotel egyik szobájában, ahol kartársai másnap már holtan találták meg. A háború alatt igen népszerű é kedvelt sz mész volt, a MeinhardBernauer szinházaknak sokáig volt tagja és egyaránt nagy sikere volt ugy a szinpadon, mint a filmen. Halálát felesége gyászolja, de gyászolja őt a német kinematografia is, amelyben egyik értékes és tehetséges alkotómüvészét vesztette el.
--~----~~------------~-----~ !'ILl\1I:--1PI.,)IHÖ ,,'lK
FlG YEL:--I EI E ~
A kormány által 'elrendelt behozatali korlátozások a 1na.gym· film zakmát i úlyosan érintik. A 755. vámtarifatétel alá tartozó vaslemezből ké szült filmdobozok, amennyi b n nem a fi!mküldeménynyel egyidőben érkeznek meg, továbbá az 521. és 534. vámtétel alá tartozó filmplakátok
és
nyorntatványo/c, valamint villamos készülékek és ezek tartozékai június hó 21-től csak a behozatali engedélyek felmutatása mellett
oitlamosmotoroíc,
vámkezel hetők. Július l-től a külf'öldről ideérkező áruszállítmányokat a Magyar Államvasutak csak abban az esetben továbbít ják a rendeltetési állomásra, ha azok fuva1'díját a feladó cégek a magyal' határig kifizetik. Ez a rendelkezés azonban nem vonatkozik az átmenő (tranzitó) küldeményekre.
8
~-------+.~~~~,-------AZ ElVIDEN hajó története nemcsak a német haditengerészet egyik legszebb korszaka, hanem a világháború szörnyű éveinek hősiességben, halálmegvetésben és bátorságban egyik legragyogobb időszaka. A háborús .évek hadijelentései dicsőséges tettekről számoltak be az Emden hajó páratlan halálmegvetéssel folytatott támadásairól és az ellenséggel szemben tanusított bátor és rettenhetetlen magatartásáról. Még az ellenséges sajtó is hasábokat zen-gett azokról a páratlan haditettekről, amelyeket az Emden a háború alatt produkált. A háború kitörésekor a Sárgatengeren cirkált az Emden, de már 1914. augusztusában, tehát a háború első hónapjaiban egymás után ütközöt össze az Indiai óceánban az ellenséges fottával. .. Az Emden nem törődött az ellenség nagyságával, mindegy volt, vajjon nagy dreadnaught vagy holmi "kis" cirkáló került .az útjába, mindegyikkel egyaránt végzett. Novemberben még egy angol megfigyelőállomást pusztított el az Emden, amelyet közben sikerült az ellenséges hajóknak megközelíteni, ágyútüz alá venni, ugyhogy az Emden kénytelen volt magát megadni. Száznyolcvan halott, 20 súlyos sebesült és 20 könnyű sebesült feküdt az Emden fedélzetén ... És a parton maradt Emden-expedició, amely a megfigyelő állomást elpusztította, de már nem érte el az Emden kihajózását, a parton hatalmába kerített egy kis angol hajót, valahonnan szerzett kellő fegyvert, hogy a kis hajót fölszerelje. Ez a kis hajó lett az Emden II., amely ugyancsak kalandos utazás után néhány hónapra rá kikötött azegyik arábiai kikötőben. Ezalatt az igazi Emdent Maltára szállitották. ahol a tisztikart és legénységet fogságba ejtették: 1919, december 14-én került haza N émetországba az Ernden hősi tisztikara -és személyzete. Az Ernden történet elevenedik meg előttünk azon a hangosfilmen, amelyet most fejeztek be Münchenben é~: amelynek külső tengeri fölvételeit Kielben ismételték meg. A filmhajó p_arancsuoka is at 'ÍcazÍ' ;Emden egykori,
9
hajomérnöke volt, aki igy ismét átélte a filmen azt a történelmi korszakot, amit az Emden a háború alatt véghezvitt, Az uj filmidény egyik legrnonumentálissabb és leggyönyörűbb alkotása lesz a hangos Emden-film, amely nem harci zajával és folytonos ágyuzásával fogja meghódítani a film számára a közönséget, hanem költői szépségével, hazafias elgondolásával és örökbecsű gyönyörű meséjével akarja a mai nemzedék előtt föltárni azt az időt, amikor áldozatkész és kötelességtudó emberek álltak a háború fergetegében és szereztek dicsőséget hazájuknak.
AZ ORSZÁGOS
FIL:!\1EGYESÜLET
junius 10-én tartotta tisztújító közgyűlését, amelyen a következő tisztikart választották: Elnök : Farkas Elemér. Tiszteletbeli elnokők r Dr, Molnár Dezső, Harsányi Zsolt, gróf Zichy Géza Lipót . Tarselniikiik : Dr Lázár Lajos, Vitéz Miklós. Alelnökök: Gaál Béla, Bársony István, Hegedüs Tibor, Major Dezső, dr. Forró Pál, Székely István, Dgyvezető alelnök: betöltetlen, Főtitkár: Boross Mihály, Titkár: gesztessi dr, Balogh Gábor, Pénztáros: Vándory Gusztáv. Jogtanácsos: Dr. Vásárhelyi Ferenc, Jegyzők: Lajta Andor, Panczél Lajos, Rónay Géza, Számv.izsgálók : Balla Kálmán, Gábor Dezső, Tihanyi Béla, Választmány i tagok: Angyal László, Bárdi Ödön, Bátori Béla, Ditrói '.Vlór, S, Fáy Szeréna, dr. Gergelyffy Gábor, György István, Jávor Pál, Kertész Kálmán, Z, Molnár László, dr, Sándor Zoltán, Sovisráth István, Vince Márton. Váradi Lajos" Várdai Tódor, Bánky Viktor, Básthy István, Dezsőffy László, Eiben István, Gózon Gyula, Heves Béla, Justh Gyula, Lohr Ferenc, Perczel Oszkár, Schwalb Tibor, Tolnai Andor, Vincze László, Vincze Zsigmond, Zátony Kálmán, Berendile István, Gellért Lajos, dr. Herczcgh Árpád, Választmány i . péttagok: Dr. Koroknay Ferenc, Répássy Elemér. )l Filmhultura reghözelebbi 9·ih 5~áma 1932. szeptember'hó l-én jelenii. Gleg.
~
~,~~~~r~"~----FILMKONGRESSZUSOK;
A VL nemzetközi mozikongresszust május 30-án nyitották meg Londonban, amelyen kb. 700 angol érdekelt és 70 külföldi delegátus vett részt. A kongresszussal kapcsolatban a Grosvenor Houseban filmtechnikai kiállítást is rendeztek, amelyen számos angol és amerikai gyár képviseltette magát. A kongresszus érdemleges munkáját R. E. Richards, az angol mozgóképszínháztulajdonosok szövetségének elnöke nyitotta meg "Filmkölcsönzés és általános kereskedelmi szokások" címmel. Különböző albizottságok megtárgyalták a napirendre tűzött kérdéseket, így az oktatófilm, az adók, szerzői jog, technikai ügyek kérdései és egyéb problémák kerültek tárgyalásra. Előadást tartottak a f'ilmcenzúráról is, S, K. Lewis pedig felolvasta "El a mozitól !" cimű röpiratát. A kongresszusi napokban számos bankettet rendeztek, majd megnézték az elstrée-i műtermeket is, A jövő évi kongreszszust Bécsben vagy Berlinben tartják meg. Az első nemzetközi kinematográfiai kiállítással kapcsolatban, amelyet Firenzében rendeztek június elején, olasz nemzeti moziés filmkongresszust tartottak június 4-én és 5-én. A szokásos megnyitó- és üdvözlőbeszédek után meg.emlékeztek a legnagyobb olasz filmgyárosról, Stefano Pittalugaról, majd Barzetto a kultúrf'ilmről tartott érdekes előadást, Ernesto Cauda mérnök az olasz kinematográfia technikai kérdéseiről értekezett. Detori tanár az olasz filmviszonyokat ismertette, amelynek során közölte, hogy az elmúlt szezónban 304 kűlföldi és 15 olasz filmet mutattak be Olaszországban. Párizsban május utolsó napjaiban jöttek össze konferenciára francia mozgóképszínháztulajdonosok. 4054 filmszínház közül 3900 képviseltette magát a kongresszuson, amelyen főleg az új francia filmkontingens kérdését tárgyalták. Hosszú és izgalmas vita után elhatározták, hogy a kultuszrninisztériumhoz feliratot intéznek, amelyben tiltakoznak a kontingenstervezet ellen, amely a francia filmszínházak érdekeit a legmélyebben sérti. . Romániában is rendeztek országos filmkongresszust. A bukaresti összejövetelen csakis filmkölcsönzők vettek részt, akik főleg az ismert kontingensés filmalapi kérdést tárgyalták. A kongresszus kimondta, hogy minden, a filmszakmát fenyegető veszély ellen a legerősebb harcot folytatják. A külföldi filmgyárak képviselői kijelentették, hogy amennyiben a filmszakmára újabb terheket akarnak róni, úgy a kiilföldiek kivonulnak az országból.
FILMKIÁLL1TÁSOK
A román mozitulajdonosok is országos konferenciát tartottak Bukarestben az ottani Roxy-palotában. Ezen a kongresszuson is rámutattak azokra a terhekre, amelyeket a román mozgóképszakmának viselni kell és táviratilag kérték a királyt, vegye oltalmába a román mozgóképszinházakat. A kongresszus gerincét az adókérdés alkotta,. amelyet számos szónok beszéde merített ki; majd a zeneszerzői tantiem kérdését vitatták meg. A kongresszus végén megválasztották az uj vezetőséget. Az országos elnökségbe az erdélyi mozgószinházak közül egy delegátust választottak be.
A SZA..KSAJTO Bécsben "Österreichischer Filmund Biihnen-Kurier" címmel új filmlap indult meg, amely az osztrák szórakozási ipar összességének hivatalos orgánuma. A lap mellékiete a Scheinwerfer (A fényszóró), amely a szórakozó ipar technikai kérdéseivel foglalkozik. A tartalmas lap szerkesztője Johann Leopold Pock főoperatőr, a szerkesztőség és kiadóhívatal címe pedig: Wien, VII., Kaiserstr. 65. Der Deutsche Film a címe annak az új filmlapnak, amely anémet nemzeti szocialisták propaganda- és filmosztályának a kiadásában jelenik most meg havonta kétszel': l-én és l5-én. Az eddig megjelent számok tartalmilag változatosak, úgy látszik erősen harcos lapnak indul a Deutscher Film, de vannak filmtechnikai és filmtörténelmi cikkek és értekezések is, A lapot A. Raether szerkeszti. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Berlin, SW 48. Hedemannstrasse 10.
KruPlla lilmgVár es laboratórium BUDAPEST,
VilI., József-höru' 71-73. TELEFON: 339-07. Berendezkedtünk a fotócellás és lemezes filmek lehallgató és összeállító munkálatokra. Atszakadt lemezek javítása.
~ Készit mIndenIaJta felVételt. ~ 10
~'---------+'~~~~'--------
A Z·OI(TATÓfI LM MEGALAKULT A FŐVÁROSI ISKOLÁK OKTATÓFJLM BIZOTTSÁGA I:;::==:=;:
egírtuk lapunk legutóbb megjelent számában, hogy a jövő tanévtől kezdve az állam irányítja az állami iskolákban. ll. filmoktatást. 1111111111111111111111 A fővárosi iskolákban a filmoktatást a tanítás ideje alatt tartják az osztályokban és a tanárok a bemutatásra kerülő filmet megfelelő magyarázatokkal kísérik. E célra fokozatosan kellő számú tűzbiztos, filmvetítő gépeket vásárol a főváros. A filmek szcenáriumait hozzáértő tanárok írják, akik a filmfelvételeknél is közreműködnek. Eddig is voltak iskolai oktatófilmek,
ezeket azonban vagy filmszínházakban, vagy iskolai dísz-, illetve tornatermekben mutatták be a tanulóknak. Ezek a filmek inkább az ifjúság szórakoztatását szolgálták, mint az iskolai oktatást Az előadásra kerülő filmeket tíz tagból álló iskolai filmbizottság vizsgálja felül, amelynek tagjai: Er-ődy Kálmán dr., Végh Mihály, Albreclit István, Tass József, Ölveczky Pál, Horváth Károly dr., Pécsi Albert dr., Dulovics Jenő, Stéger Ferenc és Kétly Géza iskolai igazgatók. Ennek a bizottságnak Szendy Károly -dr., tanácsnok az elnöke. A f ilmbizottság irodája a Központi városházán lesz.
A MMOE a kultuszmin'szteríumban megalakított Filmpaedagogiai bizottságba Gálesik Jenőt, a szolnoki Millenium-mozgószínház igazgatóját delegálta, aki vármegyéjében régóta foglalkozik az iskolánkívüli népművelési kérdésekkel.
A gazdasági válság óriási pusztítást vitt véghez a német filmiparban. 1932 első negyedében, vagyis januártól-c-márciusig. E szerint e három hónapban 77 filmvállalat szűnt meg és pedig likvidáció útján, 55 törlés útján, 3 csődbe került, míg 3 filmvállalat kényszeregyességet kért maga ellen. Ez a 77 cég három év alatt félmillió márkát vesztett! A 77 megszünéssel szemben mindössze 31 új' filmcég alakult Németországban, tehát a tulajdonképeni veszteség 31 filmvállalat.
M
Film a velencei nemzetkézi művészeti kiállításon. A két évenként megrendezett velencei nemzetközi művészeti kiállításon ezidén a fimmi1vészet legismertebb és legszebb filmjeit mutatják be. Ünnepi filmjátékokat rendeznek augusztus l-től augusztus 15-ig. A Lídón lévő gyönyörű Excelsiorszálló színháztermében mutatják be estérőlestére a különböző nyelvű, .de művészi kidolgozású filmeket. Egy-egy film vetítése előtt ismertető előadást tartanak vagy a filmről, vagy az illető ország filmviszonyairól. A velencei film-hetet külön bizottság rendezi, amelynek élén gróf Volpi, volt olasz pénzügyminiszter áll. A legszebb és Iegművészibb film gyártói között értékes díjakat tűznek ki.
Film a francia parlamentben. Az újonnan megválasztott francia képviselőházban 180 képviselő külön filmbizottságot alakított, amely a maga kebeléből 3 albizottságot létesített. Az egyik albizottsághoz a francill filmgyártás kérdése), a második elé filmszínház-ügyek, míg a harmadik bizottság elé az oktatófilm-ügyei tartoznak. A parlamenti filmbizottság természetesen élénk összeköttetést tart fenn a francia filmipar' valamennyi ágazatával.
11
·.~,---------+.~~~~,---------~ A MAGYAR OKTATOFILM A m, kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 63.768/1932. VIII/L sz. rendelete az iskolai filmoktatás ujjászervezése tárgyában. A rendelet szól valamennyi tankerület királyi Főigazgatóságának, a Ferenc József-intézet Föigazgatóságának, valamennyi kir. tanfelügyelőnek és a kecskeméti tanfelügyelői kirendeltség Vezetőségének, a tanító és tanítónöképzőintézetek kir. Főigazgatóságának, a felsőkereskedelmi iskolák kir. Föigazgatóságának, az iparoktatási kir. Főigazgatóságnak és a gyógypedagőg'iai intézetek és kisegítő iskolák országos Szakfelügyelőségének, a felsőkereskedelmi iskolai tanárképzőintézet Igazgatőaágának, a budapesti és szegedi polgári iskolai', Főigazgatóságnak, valamennyi közvetlen rendelkezés és vezetés alatt álló alsó- és középfokú tanintézet igazgatóságának. Az iskolai filmoktatásban az 1932/33. tanévtől kezdve új rendszert kívánok beve-zetni. Az ú. n. általános filmeknek mozgóképszínházakban való bemutatása ugyanis sem az iskola rendje, sem az elérni kívánt didaktikai eredmény szempontjából nem bizonyult megfelelőnek, kívánatos tehát, hogyafilmoktatás a jövőben magában az iskolában történjék s az általános filmek helyett fokozatosan a tanítás anyagához szorosabban kapcsolódó ú. n. osztályfilmek bemutatása jusson előtérbe. Az új rendszer bevezetésénél figyelemmel kellett lennem a mai gazdasági helyzetre, amely a szülők anyagi igénybevétele tekintetében kíméletre kötelez, másrészt arra a körülményre, hogy az iskoláknak vetítőgéppel való eliátása, valamint az osztályfilmek előteremtése hosszabb időt igényel s csak fokozatos fejlődés eredménye lehet. Ezért az 1932/33. tanévben a filmoktatást a közép- és kőzépfokú iskolákra fogom korlátozni, míg a népiskolák oktatófilm-szervezetének kiépí , tése a következő évek feladata lesz. Az 1932/33. iskolai évre tehát az elemi népiskolákban és az alsófokú szakiskolákban filmoktatási díjakat szedni nem szabad. Megjegyzem azonban, hogy amint a kőrülmények lehetövé teszik, az elemi oktatás céljaira is alkalmas filmeket - ott, ahol ez akadályokba nem ütközik - már a legközelebbi jövőben is rendelkezésre fogom bocsátani, egyelőre külön díj fizetése nélkü!. A közép- és középfokú iskolákban az 1932/33. iskolai évre és a következő tanévekre szedendő filmoktatási díjak tárgyában külőn rendelet intézkedik. A filmoktatás lebenyelitása 19 oktatófilm. körzet útján történik. E körzetek kezpontjai és a hozzájuk tartozó városok (községek) a következők. .I. Budapest székesfőváros. II. Budapest környéke: (Kőzpont : Budapest.) Budafok, Cinkota, Csepel, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Pestúj-
ÚJ KORSZAKA
hely, Rákoscsaba, Rákoskeresztúr. Rákosliget, Rákospalota, Rákosszentmihály, Sashalom, Soroksár, Újpest. III. Pestvidéki jobbparti körzet: (Kőzp. Bpest.) Bicske, Bölcske, Dunaföldvár, Ercsi, Érd, Esztergom, Felsőgalla, Paks, Pilisvörösvár, Szentendre, Tata, Tóváros. IV. Pestvidéki balparti körzet: (Kőzpont : Budapest.) Alag, Aszód, Balassagyarmat, Dunaharaszti, Dunapataj, Dunavecse, Gödöllő, Gyömrő, Gyöngyös, Hatvan, Kunszentmiklós, Ráckeve, Salgótarján, Szécsény, Tura, Vác, Vecsés. V. Székesfehérvár: Balatonfüred, Devecser, Mór, Siófok, Székesfehérvár, VárpaIota, Veszprém, VI. Győr: Csorna, GYŐl', Komárom, Magyaróvár, Pápa, Tét. VII. Sopron: Kapuvár. Sopron. VIII. Szombathely: Celldömölk, Csepreg, Körmend, Kőszeg, Sárvár, Szentgotthárd, Szombathely. IX. Zalaegerszeg: Jánosháza, Keszthely, Nagykanizsa, Sümeg, Tapolca, Zalaegerszeg. X. Kaposvár: Barcs, Bonyhád, Csurgó, Dombóvár, Gyönk, Hőgyész, Kaposvár, Lengyeltóti, Marcali, Nagyatád, Szigetvár, XL Pécs: Baja, Bácsalmás, Bátaszék, Fadd, Jánoshalma, Mohács, Pécs, Siklós, Szekszárd, Tolna. XII. Kecskemét : Csongrád, Fülőpszállás, Izsák, Kalocsa, Kecskemét, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Nagykőrös, Szabadszállás. ' XIII. Szeged: Hódmezővásárhely, Kistelek, Makó, Mindszent, Szeged, Szentes. XI V. Békéscsaba: Battonya, Békés, Békéscsaba, Elek, Endrőd, Gyoma, Gyula, Mezőberény, Orosháza, Sarkad, Szarvas, Szeghalom, Tótkomlós, Vésztő. XV. Szolnok: Abony, Cegléd, Irsa, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászberény, Jászladány, Karcag, Kisújszállás, Kunhegyes, Kunszentmárton, Mezőtúr, Nagykáta, Szolnok, Tiszaföldvár, Töröksztmiklós, Turkeve. XVI. Debrecen: Balmazújváros, Berettyóújfalu, Debrecen, Derecske, Hajduböszőrmény, Hajdudorog, Hajduhadház, Hajdu nánás, Hajduszoboszló, Püspökladány. XVII. Nyiregyháza : Büdszentmihály, Dombrád, Kisvárda. Mátészalka, Nagykálló, Nyírbátor, Nyíregyháza, Polgár. Tokaj, Vásárosnamény. XVIII. Miskolc vidéke: Abaújszántó, Diósgyőr, Eger, Heves, Kál, Mezőkövesd, Poroszló, Putnok, Sajószentpéter, Sáros patak, Sátoraljaújhely, Szerencs, Szikszó, Az oktatófilm-központok vezetőit a körzeTiszafüred. - XIX. Miskolc. 'tek székhelyén működő középiskolák tanárai közül fogom megbízni, míg a központi irányítást és igazgatást a vallás- és közoktatásügyi minisztérium fogja végezni. Karafiáth Jenő, m. kir. vall. és közokt. min.
12
~$,--~~------+'~~~~~"~'----CE ZUR ZOTT OKTAT : E IS 1ERE1 TERJE ZTÖ FILJ\1EK 1932.MÁJ 26:TOL JUN1U 29:1Ci. "Rothenburg, a kiizépkori "áro " hangos ism. 1 felv. 245 m. "Tollas énekesek" hangos ism. 1 felv. 222 m. "A hegedügyártó falu" hangos ism. l felv. 257 !TI. "Kutya ver eny" hangos sportfilm 1 felv. 254 m. "Asszonyok veszedelme." Asszonyok öröme" oktató film 5 felv. 1532. m. "Fox történelmi arcképcsarnoka" 2 felv. 791 m.
D1JAK RENDEZESE A m. kir. vallás- és közoktatásügyi min.sztel' 63.800/1932. VIII. f. szárnú rendelete a közép- é középfokú i kolákban az 1932/33. tanévtől kezdve fizetendő filmdíjak tárgyában. Az 1932/33. tanévtöl kezdődően a közvetlen rendelkezésem és vezetésem alatt álló közép- és középfokú iskolákban életbelépő új film oktatási rendszer kapcsán elrendelern. hogy valamennyi közvetlen rendelkezésem és vezetésern alatt álló kozép és középfokú iskolában (gimnázium, reálgimnázium, reáliskola, leánygimnázium, leányliceum, leánykollégium, polgári i kola, felsö kere kedelmi iskola, tanító- és tanítónőképzöintézet) minden nyilvános tanuló a beíratáskor az eddigi 2 pengő 24 fillér helyett 2 (Kettő) pengő filmoktatási díjat tart ozk fizetni. A film oktatási díj .fizetése alól felmentést kell adni a hadiárváknak. hadiözvegyek és hadirokkantak gyermekelnek és továbbá az össz s tandíj mentes tanulóknak. Karafiáth Jenő s. k.
Dr. Vásárhelyi Ferenc az Orsz. FiJmegye ület ügyésze. Andorrában most mutatták be az első filmet. A kis, körülbelül 5000 lelket számoló Andorra köztársaságbeli városkában eddig nem volt mozgóképszínház, ilyet csak most nyitottak meg, úgyhogy a "premier"-t csak június elsején lehetett nagynehezen megtartani. Egy volt pajtában nyílt meg az elso andorrai mozgóképszínház, amelynek első előadását az ország lakosságának majdnem a fele akarta megnézni. Amíg az első filmelőadáshoz a kis köztársaság eljutott, sok akadályt kellett útjából elhárítani. Elsősorban az úgynevezett Parlament csak nagyneh zen járult hozzá, hogyafilmelőadást m gtartha sák, főleg az urgeli spanyol püspök, akinek a fennható ága alá az andorrai vallásügyek is tartoznak, tiltakozott az ellen, hogy az andorrai parasztokat a "mozi" megmételyezze. El"yébként a film ellen a holgvnézők is tiltakoztak, mert az édeskés szerelmi történetet tárgyaló film nem vette figyelemb a régi spanyol szokásokat és tradíciót és ezért az andorrai a szonvok lázadtak föl a film bemutatá a ellen. Az asszonyok tüntetése napján a parlament elhatározta, hoo-y bevezeti a filmcenzúrát és a jövöben zínre kerülő filmeket előbb egy a parlament ré zé ről kiküldött cenzurab1zottság fogja megviz gálni.
KOVÁCS ES FALUDI F I L M G YÁ R ÉS L A 8 O R AT O R I U M BUDAPEST - ZUG LÓ, GYARMAT-UTCA 35. TELEFON: 96-3-00.
~~~~fE
PORTOROSE
az Adria Ip~paz:trabb sz állod ia a teoJler parton 300 saobával . El sőrendü [ra.cia konyha. Pompás homokstraod Tennisz. evezö-, vilorlázósport, $!vőnyörü lengeri kir, ndulásc k. vene. rá ne stb. HlhefetlenUI OlCSÓ penzióarak ! Pro spektust díjmentesen küldenek saját irodáink: Budapest. VII. Thököly-út 2. Tel. 314-13és IV. Váci-utca 17. Tel. 88-7-29 á
COSUII'Ch LI'ne
13
Magyarország nebb gépekkel
legnagyobb és legmoderfelszerelt laboratoriuma
KÉSZJT:
HANGOSFILM EKET ÉS KÓPIÁKAT, FILMFELIRATOKAT, PEDAGOGIAI-, KULTUR, REKLÁM- ÉS RAJZTRÜKK-FILMEKET
IL~TECHNlKA KOMOLY TÁRGYALÁSOK A TÁ VMOZU<ÖL Párizsban juruus 5-én film technikai tárgyalások folytak a távmozi kérdésben. Ezen a tanác kozáson résztvettek többek között Louis Lumiére, Léon Gaumont, George Lyon é Perrier tábornok. A távmozi kérdéséről Henry Piraux, a Phlipp -rnűvek főmérnöke tartott előadást, amelyben többek között hangoztatta, hogy a távmozi már nem a jövő kérdése, hanem már a jelen é, amelynek problémái a közeljövőben komoly valósággá válnak. A tanácskozá on néhány távolsági filmelőadást i . mutattak be, amelyek általános feltűnést keltettek. Júliu: elsején folytatják a tanácskozást és ezen
Berlinben juniu vegen nyílt meg a Berliner Fi lm- und Photoschau, Harmnc esztendő munkáját mutatják be e kiállítás keretén belül, rengeteg filmtörtén Imi. dokumentum kerül bemutatá ra: az első Henny Porten-filmhírtől kezdve a ma legérdekesebb filmhíréig. Közel 200.000 filmfotót mutatnak be, rengeteg ne 'atív kivágást a film gyermekkorából állítottak ki, továbbá több mint 200 r nclezői könyvpéldánvt, számtalan díszIettervezdi munkát, 3 évtized kritikáit, műtermi jelentéseit é meg zámIálhatatlan levelet filmsztároktól és filmprominensektől gyűjtöttek össze és állítottak ki. A teljes német filmirodalom külön helyet kapott a kiállítási épületben, amelyben egyébként külön hely jut a hango filmkottáknak é lemezeknek. A berlini film- és fotó-kiállitás a nyári idény nagy eseménye a német fővárosban. Az RCA Photophone mo t elhatározta, hogy az Angliában gyártott filmek gyártási licencét lényegesen leszállítja. Angliában ezidőszerint 11 műtermet szereltek föl az RCA-rendszerrel.
Piraux főmérnök be zárnol újabb kutatásainak az eredményéről. Mint i meretes, június l-én a londoni Metropolban bemutatták az el ő európai távolsági filmet és pedig 3.5X3 méter nagy ágban és ez az előadás filmkorokben neme ak nagy vi zhangot, hanem komoly üzleti aggodalmat is keltett. emesak a film és a mozgóképszínházak történetében állunk itt új események előtt, hanem technikai tekintetben is óriási változásokat idéz elő a távmozi kérdése. A július el ejei párizsi filmtechnikai tanácskozáson a távmozi ké rdésében komoly lépéseket várnak, amelyeknek döntő hatásuk lesz az egész kinematográfiára.
Filmtechmikai múzeum Los Angelesben. Páris és München után immár Los Angelesben is megnyílt a filmtechnikai múzeum, amelyet a Society of Mction Picture Engineers rendezett be. A múzeum célja, hogy kinematográfia történetére vonatkozó adatokat összegyűjtsék, hogy az ilvmódon felállított múzeum tudományo kutató-szolgálat céljaira is alkalmas legyen. Az adatokat a még életb II levő amerikai filmúttorők szolgálták, akik szívesen iéttek a múzeum segítségére. A múzeumban - ::Vluybridge, Edi on, Path é, Amet találmányai és készülékei kaptak méltó elhely zést. A múzeum képtárában rengeteg régi plakát.ot é fotót gyűjtöttek ös ze, számos egyem es csoportképet hoztak ilymódon össze, hogy az utókor é a tanulnivágyók ezekből a képekből is okuljanak és tanuljanak. A nyersfilm történetéből is számos történelmi adatot sikerült összehozni, így Eastmannak első nyersfilmjét, amelyet Edison részére készített. Hor lev, az Universal egyik megalapítója, az 1915-1920-as korszakból öszszeállított képgyűjteményt adott a múzeumnak. A los angelesi filmtechnikai múzeumot egyébként egy különálló épületben ikerült elhelyezni, ahol naponta átlagban 500 ember látogatja.
Az Academy of Motion-Picture előterjesztésére elfogadták a hangosfilmek képelem nagyságára a következő méreteket: Felvevőgép ablak nyílása 16.03:22.05 mm. Vetítőgép ablak nyílása 15.20 :20.96 mm.
14
AMIT A GÉpKEZELÖNEK TUDI lA KELL:
DUP-DUBBING. A ké
szájon
szo immár két esztendeje közforog. Mi a DUl)? Mi a.z a Dub-
bing?
A Dup=dubblé, vagyis fotótechnikai művelet. A rendelkezésünkre álló "ervice" -poz itivmásolatról "D up" -negatí vot készítünk. Az utóbbi években készült filmek negatívjai tűzmentes sate-ban pihennek, míg a "Dup"-n gatívokat szelteküldik a világba körözés végett. Nem fordulhat elő, hogy véletlen folytán az eredeti megsemmi üljön. A "Dubling -- helyettesíté idegen nyelvű hang zalag helyettesítése számunkra érthető ny lven. Azt lehetne mondani: szisücronizélmi, Mert végeredményben az. Hogy a "Dublin g" ell n, hogy harcolnak a mozi tulajdonosok, dokumentálja a németországi perlavina. A producereknek viszont nem üzlet a verziós filmek készítése. Kinek van itt igaza? A mozitulajdonos saját és közönsége érdekeit helyezi előtérbe, míg a producer? ... a saját zsebét! ;I:
Rectron R ]2 T jelű új fotócella. Az általános óhajnak tet i eleget a Rectron -cé g, amikor forgalomba hozza az újonnan épített R 12 T jelű fotócelláját. Sikerült a fotócella nagyságát normalizálni és teljeítm 'nyét a lehetőségig fokozni. Amellett az új fotóc lia alkalmas akármilyen gyártmányú hang leadó gépbe való behélvezésre. Az új Caesium-fotócclla rendkívül érzékeny piros, sárga és kék sugarak iránt. Tekintéttel a fotócella kis kapacitására. amely kitesz egynéhány centimétert mindös ze, ki.••. álóan alkalmas hangf'rekvencia visszaadására. A Rectron közl! az új fotócella adatait i , amelyek a követk zők : a cella magassága kb. 40 mrn., üvegbura átmérője 16 mrn., fényablak 13X25 mm., előfeszültség 20-60 Volt. Az előfe zültség magassága n m befolyásolja a cella működését és lehet magasabb is. Az új cella kapható dugaszok nélkül is, azonban a körülményes forrasztások elkerülése végett ajánlatos lámpafoglalatot beszerezni é így a fotócella behelyezésa egyszerű és bármikor kicserélhető. A cella beépítésénél ajánlatos a házat vattával kibélelni, azonkívül ügyelni kell arra, hogy a fénysugár semmiesetre em essen az anódjára.
15
A hang hullámzik: egyenlőtlen: Enek okai: Nyomógorgök a hangkapúnál lazák. Nyomógörgők a hangkapúnál el piszkoló dtak vagyegyoldalt kopottak. Vezetősínek kopottak. a nyomőszánok lazák. Pi zok van a hangkapúban. lerakódott emulsiórészecskék. Vezetősín ek gyenlőtlenül kopottak. A film távolsága az optikától változik. A hanglámpa laza behelvezé e. A hangkapu előtti hurok rövid. Kiegyenlítő görgők megszorultak. Ki g yenlítő szűrő meg érült. Hajtómótor egyen lőtlen járása. Hajtómótor tárcsája üt, nincsen jól felerősítve. Hajtószíj ugrál. Lánc túlhos zú és leng. Hajtószíj kötése vastag. FotócelJa gépjáráskor r meg. Elhasznált eg yenirányitőcső. Akkumulátor kisűlt, vagy elhasználódott. A hang éles, hegye, magas. Ennek oka: A rácsáramlevezető ellenállás rossz. A hangszóró kapc olása helytelen. Ki erősítés. 24 képnél nagyobb a sebess 'g. Hangszóró renozáló fal nélkül van szerelve, vagy az kisebb l qm-n 'I. Magnetikus hang zórók hátránya. Nagykapacitású a fotócella vezetéke. Helytelenül alkalmazott csövek. A hang üres, nyomott, mély. Ennek okai: Rács leve zető ellen á llásh iba. Résoptika ninc beállítva. Sebesség nem haladja meg a 24 képsebességet másodpercenként. Nagy felerősíté . Hangszabályozó elállítá a. A vászon hangáteresztő képessége kicsiny. Hangszóró helytelen kapcsolása. Végerősítő c övek izútófeszültsége alacsony. Helytelenül alkalmazott csövek. Aszi zegő hang keletkezési okai : Rác levezető ellenálláshiba. Résoptika helytelen beállítása. Túlságos felerősítés. Hangszabályozó helytelen beállítása. Végerősítő csövek izzítófeszültsége alacsony. Az előerősítő kondenzátorai kiskapacitásúak. Helytelenül alkalmazott csövek.
~.---------+.~~~~~,~-----AZ AMATÖR
HANGOSFILM
Az amatőrök kedvelt keskenyfilmje nemsokára hangos lesz. Az amerikai cégek, amelyek keskenyfilm eladásával foglalkoznak, nemrégen forgalomba hozták a keskenyfilm vetítőgépekhez szerelt szinkron berendezést. Tekintettel arra, hogy a lemezek nagysága sehogyan sem egyezett a gép nagyságával, az amerikai kereskedők felvetették azt a gondolatot, hogy nem lehetne-e a hangszalagot valamiképpen összehozni a keskeny képszalaggal. Lévén pedig a keskeny film 16 mm széles, ezen a kis területen a 3 mm-es hangszalag nem jöhet tekintetbe. A megoldás az lett, hogya 16 mm-es keskeny filmmel egyidejűleg egy másik keskeny film fut a gép másik oldalán, ahol a fotócella berendezés van. Ennek a filmnek a felületén van a hang. A megoldás igen nagy örömet keltett az amatőrök körében és jellemző, hogy az amerikai műkedvelő filmezők, amelyeknek száma kb. 250.000, az új gép forgalomba hozatalának napjától számítva egy hónapon elül 15.000 készüléket vásároltak.
.*
Uj riport-hangos felvevőgép. A WesternElectric szerényebb célokra új hangos fel vevőkészüléket hozott forgalomba, amelynek összesúlya 140 kg. A kép- és hangfelvétel egy filmnegatívra történik. A felvevőkamara Akeley Audio-típusú, felszrelve számos fényerős és különboző gyujtótávolságú optikával. A zajtalan járású gépet 36 Voltos motor-generátor hajtja. A hajtómotor mint áramátalakító működik. Egy házban 'an a rnotor és a dynamó tekervénye beszerelve. A megoldás igen előnyös, mert a főerősítőt tápláló áramot a váltóáramú dynamóból nyerhetjük. A motor pontosan 1500 fordulatot végez percenként. A generátor szállította feszültség 100 Volt váltóáram. A gép állványa Akeley Gyro Ttrypod típusú, ismert robusztus kivitellel és minden irányba mozgatható olajkompressziós fejjel van felszerelve. A hangfelvétel Western-modulátorral történik, amelyet a gép hátulsó részén helyeztek el. Tartozéka (a mikrofon és előerősítőn kívül): kábelek és a kis helyet foglaló főerősítő. Az akkumulátorokat könnyen szállítható ládában, míg a száraztelepet az előerősítő táplálására egy másik kis bőröndben helyezik el. Párizsban megnyílt az Ecole technique dc Photograohie et de Cinematographie, amelynek célja, hogy a francia fimgyártás részére új film technikai szakembereket neveljen, akik azután helyettesítenék a külföldi filmtechnikusokat. 60.000 kép másodpercenként, Suhara japán tanár lassító-gépével immár fél esztendeje folynak kísérletek a berlini technikai főiskolán. A közel két rnéter magas felvevő
készülék egyáltalán nem hasonlít a mai gép-. hez. A film megvilágítása optikai kiegyenlítéssei történik. A filmet nagyméretű acéldob továbbítja. A gép tükrei az ismert Polygon-acélból készültek, akárcsak az Erneman lassítóé. Miután Suhara tanár a normál-kép negyedrészét használja ki, lehetővé vált másodpercenként 60.000 felvétel elkészítése. Természetes, hogy gondolni sem lehet arra, hogy ilyen nagyszámú felvételhez szükséges filmanyagot a gépben elhelyezzük, hiszen a film továbbítása ilyen sebességgel nem volna lehetséges. Azért csak annyi nyersfilmet helyeznek a gépbe, amennyi a nagyméretű fogasdobra elfér. Már most, ha a gépet óriási sebességgel forgatva a repülő rovart megvilágítják, az óriási gyorsasággal tova rohanó film megrögúti a repülés legapróbb fázisait is. Suhara tanár Japánban is készített tekintélyes mennyiségű és a tudomány szempontjából nagyértékű lassított képeket a különböző áramlási jelenségekről, de figyelemreméltóak a rovarvilág szárnyhasználatáról készült repülésfá:ás-felvételei is . A kép és a hang külön-külön vetitése Amerikában nem uj dolog. Az utóbbi fontosabb bemutatókon már igy vetítették a hangos filmeket. A hangkép külonjátszásának az lett az eredménye, hogy a hang teljesen kifogástalan volt. Az ujonnan forgalomba került vetítőberendezéseken is külon kép- és külön hangleadót szereltek föl. Az elért eredmény azonban megdrágítja a filmkópiák beszerzését, mert külön kópia kell a képről és külön kópia a hangról. A gépkezelő is kettős munkát végez, nem is szólva a felvonások esetleges felcseréléséről.
FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÚIRAT ELÖFIZETÉSI ÁR: l évre 10 pengő. - '/, évre 5 pengő. Felelős szerkesztő és kiadó: Lajta Andor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VII., ERZSÉBET-KÖRUT 3Q. Tel.: József 363-76. Párizsi szerkesztőség: Artur Vitner, 12, rue Alasseur Paris, (XV.) Champs de Mars. Megjelenik minden hónap elsején. Minden cikkért a szerző felel. Friedmann-nyomda,
16
Wesselényi-u.
40.
'f·'mpf·aC
Budape
St f
fil~meg!elenéseh honapban.
JELMAGYARÁZAT: Megj.=Megjel nési hely M.-Műfaj - Fösz.cc Fősaer plők .=cenzura
crro
H.=Hossza - F.=FeIírás - a.=aluli - f.-felüli.
,
Il EMA (Feldrnann Izsó), Rökk Szilárd-u. 16. 1.: T J. 412-7l.
zegény ki Éva. - Meg j.: Capit.ol, Kert. - H.: 2200 méter. - MLíf.: Dráma. - F.: Garami Andor. Fősz.: Harry Hardt, Grete Mcsheim.
VI/9
lanadai garnizon. - Megj.: Capitol, Omnia. - H.: 1 58 méter. - Műf.: Dráma. - F.: zántó. - Fősz. Lois Moran, ~rmand Harold Muray.
VI/l)
--
l-Capone,
VI
- Megj. : Capitol,
2010 méter. - ~1űf. : Vígjáték. Fősz.: Fifi _Dorsay , EI Brendel.
:-;:l,l
FOX-FILM r.vt., Rákóczi-út 19. T 1.: 314-37 és 316-58.
-VI
Kert, -
Omnia. zántó. F·
--
Halálmozdony. - Omnia. - H.: 1730 méter. - F.: Szántó. - Fősz.: Edmund Love.
--
~:!:2K
I
Fi' cskám. }fűf. : Dráma. Hay~s, Lewis
VI/lU
V1!25
I
I
-
---
Okos anyós. - Megj.: Royal-Apolló. H.: 2200 méter. -- Műf'. : Vígjáték. - F.: Fodor S. - Fősz.: Hansi )liese, Salamon Béla.
--
I VI/26
I
menyország Lopott ( Szerelem paradicsoma) . 1egj. : Décsi, Corso. - H,.: 19~)9 méter. - Műf.: Dráma. - F.: Pásztor Béla. - Fősz.: ancy CarolI. Philips olme. Kétarcú kelet. Műf.: Expediciós. Ross.
VJ.:!~
I vi.is __
o
VI :2,l
I WARNER BROS First National Vitaphone Picture József-körút 32. Tel.: J. 325-90 é 91.
-
tan és Pan az idegen légió gyöngyei. - Megj.: Rádiu .. - H.: 1100 mét r. - :Ylűf.: Vígjáték. F.: Erb Benitó. - Fősz.: Sta n és Pan. Legkönnyebb út. - Megj.: Márkus Emilia. - H.: 2052 méter. - ~lűf.: Dráma, -F.: Radó I tván. Fősz.: Constance Bennett, Adolphe Menjou.
VI118
I
IVERSAL FILM R. T. Budapest, VIII., Népszínház-u. 21. - Tel.: J. 391-76.
Megj.: Rádius. - H.: 2096 méter. - F· Radó István. - Fősz.: Helen tone.
Cocktail k isa szony. - :Ylegj.: Ufa, Corvin, Kert. H.: 1900 méter. - Műf.: Zenés viz i. - F.: Fodor S. Fő-sz.: Georg Alexander, Betty Bird: ___
-
FA-FILM R. T. Budapest, VIII.. Kölcsey-utca 4. - Tel.: 336-21. J. 351-36,
H.: 1890 méter. Fő. 7..: Do rot.hv
Vl/2 8.
T FIL 1PARAMOU FORGALMI R. T. VII., RáBudapest, kóczi-út 59. - Tel.: J. 344-37 és J. 405-22.
~1űf.:
Ha a nő hazudik, - ~fegj. : Márk us Emilia. - H.: Iűf. : Vígjáték. H.: 2000 méter. - F.: Szántó Lajos. - Fősz.: Maria Solveg, Paul Hörbiger, Ralph Althur Roberts, Otto Wallburg, Mindsz nti Tibor.
VII/25
METRO-GOLDWY l . MA YER DISTR. Budapest, VIII., Főh. Sándor-tér 3. - Tel.: J. 444-24, 444-25.
-
---
Első férfi. - Megj.: Omnia, Kert. zántó. r M.: Dráma. - F.: Mackail.
VI
KovACS E llL ÉS TÁRSA, Erz iébet krt 8. Tel.: 45-9-48.
H.:
-----
J :;:~l Dráma.
PHÖBUS FIL 1 FORGALMI RT-:VII., Erzsébet-krt Tel.: J. 315-62.
1932.
fURIUS
Megj.:
L"ránia. -H.:
-- 10 felv. - Fösz.:
2233 méter. Dr. Coli in
Névtelen ember (Bobby formába jön). - Megj.: Décsi, Kert, Kamara, Capitol. - H.: 2400 méter. Műf.: Dráma. - F.: Pac éry Lá zló. - Fősz.: Harry Piel, Annie Menkart, Hildelljldebrand. Rumba-lovag (Rum ba-rapszódia). - Megj.: Rádius. H.: 2100 mát r. - ~1űf.: Vígjáték. - F.: Pacsérv László. - Fősz.: Dolly Haas, Court Bois, A. Sandrock, P. Hörbiger. Csókfergeteg. - Megj.: Capitol. - H.: 2104 méter. Műf.: Hango operett. - F.: Frank György. - Fősz. Bermice Claire, Everet Horton.
VI!~
I
:
~
•••••••••••••••••
«
•••••
~
FürdÓigUzgalÓSág
FOgas·szállÓ ..
rt. Siófok. Megnagyobbitott plage,
hideg
folyóvizzel
a szobák,
a
tánc,
és
sport
".
francia
d ie t i k u s k o n y h a, házi naponta
zene.
o Ic S Ó a r a k.
~JI'!'
szállodáiban.
Szobarendelés
Siófok.
.•... -.
magyar,
ft a g II o n
Budapest, HárOlu·Mörut 3. 45-2-02.
'
~~
Irodák:
Telefon:
-
cukrászat,
•
Fürdőigazgatóság
-
e!sőrangu
k i t ü n ő k o n y h a, zene,
.
Modernü' álala8tilva, összes szobáhban fo'yóviz,
m eIeg
«
'"!i
.•.
Telefon:
-.
Priedmann-nvomda,
,
SiÓFOK
1.
Budapest,
VII. Wesselényi-u.
4D.
:
24.
