Vajai Molnár Mátyás Általános Iskola Pedagógiai Programja. Pedagógiai Program

Vajai Molnár Mátyás Általános Iskola Pedagógiai Programja

Pedagógiai Program

0

1.INTÉZMÉNYI ADATOK 1.1 Alapadatok Hivatalos neve: Vajai Molnár Mátyás Általános Iskola Székhelye: 4562 Vaja, Leiningen út 1. Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 32. Típusa: általános iskola OM azonosító: 033532 1.2 Köznevelési és egyéb alapfeladat  általános iskolai nevelés-oktatás  nappali rendszerű iskolai oktatás  alsó tagozat, felső tagozat  sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők)  integrációs felkészítés Iskola maximális létszáma: 450 fő Iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 1.3 A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga Helyrajzi száma: 2 Hasznos alapterülete: bruttó 3218 m2 Intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: ingyenes használati jog Működtető neve: Vaja Város Önkormányzata Működtető székhelye: 4562 Vaja, Damjanich út 71. Vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

1

2. JOGSZABÁLYOK 

az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról,



363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról



a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet,



2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről



20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról



110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról –



32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról



51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről



17/2013. (III. 1.) EMMI rendelete a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról



16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről



15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről



2001. évi XXXVII. Törvény a tankönyvpiac rendjéről



48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről



7/2014. (I. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról

2

3. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA Iskolatörténet Iskolánk alapításának pontos ideje a történelem homályába vész. Az első, az iskola létezését bizonyító írásos forrás a Debreceni Református Kollégium levéltárában található. Az 1649-ből származó díjlevél-töredék a vajai iskolamesternek fizetendő járandóságokat sorolja fel. Ennek alapján állíthatjuk, hogy 1649-ben Vaján már működött iskola, melynek fennállását 1999-ben ünnepeltük. Ekkor volt iskolánk bizonyítható létezésének 350. évfordulója. Az első iskolamester neve 1680-ból származik. 1795-től folyamatosan ismerjük a vajai tanítók névsorát. A tanulók létszámára vonatkozó első adat 1800-ból való. Ekkor 22 fiú és 29 leány járt a vajai iskolába. Az első ismert iskolaépület, egybeépítve a tanítói lakással a református templom előtt, a mai Vay Ádám síremlék helyén állt. Lebontására 1906-ban került sor, amikor Vay Ádám hamvait Danzigból (Gdansk) hazaszállították és a Vay család a templom előtt akart méltó síremléket állíttatni. A lebontott iskola helyett újat az akkori községházához (ma egészségház) közeli telken építettek. Ezt megelőzően 1898-ban épült a jelenlegi egészségügyi központtal szemben egy tanítói lakás és egy tanterem. 1914-ben újabb tanterem és tanítói lakás épült, melyet a két világháború között még két tanterem és tanítói lakás követett. Az iskola kezelője, fenntartója a református egyház volt. A református iskolában felekezetre való tekintet nélkül járhattak a vajai gyerekek. A nem református vallású gyerekek szüleinek iskola-fenntartási hozzájárulást kellett fizetniük. A község lakosságának nagy része református volt, de beköltözések folytán emelkedett a más felekezetűek, főleg a római katolikusok száma. 1936-ban a római katolikusok saját iskolát és tanítói lakást építettek az Aulich utcában. Az egyházi iskolákat, így a vajai református és katolikus iskolát is, 1948-ban államosították. A tanulók létszámának növekedése, a 8 osztályos oktatás bevezetése miatt a meglévő tantermek mellé szükségtantermeket is igénybe kellett venni. Tanultak a gyerekek a községháza egyik helyiségében és várkastély két emeleti tantermében is. A napközi otthon a várkastély földszinti termében volt elhelyezve. A községben lévő iskola mellett tagiskola

3

működött a Rákóczi-tanyán és a Boglyatanyán. Itt összevont osztályokban folyt a tanítás. A tanteremgondokat az 1961/62-ben a templom mellett felépített 2 hat-hat tanteremből álló épület oldotta meg. Az un. " B " épület 1976-ban új szárnnyal bővült, melyben vizesblokkot és 5 tantermet hoztak létre. 1982-ben épült a konyha és étterem, valamint a tornaterem. 1994-ben az 1962-ben épült két épületen tetőtér beépítést végeztek. Ez után 26 tanteremmel rendelkezett iskolánk. Az utolsó építkezés 2002-ben történt. A „C” épületet teljesen felújították és 5 tanteremmel, valamint 2 vizesblokkal bővítették. Jelenleg 31 tanterem áll a nevelő – oktató munka szolgálatára. 1967-től az intézmény Általános Iskola és Diákotthon néven működött, mert a Vay Ádám Múzeum melletti un. kiskastélyban a környező tanyákon élő gyerekek számára diákotthont alakítottak ki. A diákotthon fénykorát az 1970-es években élte, ekkor 120-nál is több tanyai gyerek lakott itt. Az 1990-es évek elejére a tanyákról sokan beköltöztek a közeli falvakba, a Vajához tartozó Rákóczi - tanyai gyerekeket pedig naponta iskolabusz szállítja az iskolába és haza, ezért a diákotthon eredeti funkciója megszűnt. 1982-91 között az intézmény Általános Művelődési Központ volt, mert közös irányítás alá helyezték az iskolát, a diákotthont, a művelődési házat, a könyvtárt. Ezt a szervezetet 1991-ben az Önkormányzat megszüntette, a művelődési ház és a könyvtár önálló intézmény lett, de 1996-ban a könyvtárt újból az iskolához csatolták, majd 1999-től a művelődési házban dolgozó közalkalmazott is az iskolához került. 2000. november l-jétől intézményünk hivatalos neve: Molnár Mátyás Általános Iskola és Diákotthon lett, névadóünnepség keretében felvettük iskolánk volt pedagógusa, a Vay Ádám Múzeum alapító igazgatója nevét. 2003-ban a fenntartó úgy döntött, hogy a diákotthont maga működteti, így ez kikerült az intézmény elnevezéséből. Ettől

kezdve hivatalos

intézménynevünk: Molnár Mátyás Általános Iskola 2004. szeptemberétől 2007. novemberéig iskolánk alapfokú művészetoktatási tevékenységet is vállalt, ezért ez idő alatt intézményünk neve: Molnár Mátyás Általános és Művészeti Iskola. 2007. szeptemberétől a művészetoktatás finanszírozása oly mértékben csökkent, hogy ezt a tevékenységet tovább nem tudtuk folytatni. Jelenleg intézményünk hivatalos neve: Vajai Molnár Mátyás Általános Iskola.

4

Tárgyi feltételek Iskolánk külsőleg tetszetős, emeletes építmény. Szaktantermeink:

3 informatika terem 1 kémia-fizika szaktanterem 1 biológia-földrajz szaktanterem 1 technika szaktanterem 1 tankonyha 1 ének szaktanterem 1 nyelvi szaktanterem 1 fejlesztő szoba

Iskola könyvtár Tornaterem Ebédlő Az épülethez egy belső udvar, valamint egy kézilabda pálya tartozik. Lépést tartva az informatikai forradalommal, megvannak a szükséges informatikai, audiovizuális és más oktató-nevelő munkát segítő kommunikációs és technikai eszközök, 16 tantermünk interaktív táblával van felszerelve. Taneszköz felszereltségünk megfelelő. Rendelkezünk az egyes tantárgyak tanításához szükséges eszközökkel, az elhasználódottakat folyamatosan cseréljük és a taneszköz jegyzékben előírtakat iskolánk szükségleteihez mérten fokozatosan beszerezzük. Az elmúlt években az IPR-es támogatásnak köszönhetően folyamatosan cseréljük a tantermek elhasználódott bútorzatát, törekedve a tanulóbarát osztálytermek kialakítására.

5

Személyi feltételek Tanulólétszámunk alakulása:

2009/10

2010/11

2011/12

2012/13

2013/14

427

416

386

372

362

333

332

313

286

216

78 %

79 %

81 %

77 %

60 %

189

199

189

206

195

44 %

48 %

49 %

55 %

54 %

182

183

178

168

170

42 %

44 %

46 %

45 %

47 %

Tanulói létszám HH

HHH

Etnikum

Nevelőtestületünk létszáma 30 fő. Valamennyien szakképzett pedagógusok. Az oktató-nevelő munkát könyvtáros, pedagógiai asszisztensek segítik, valamint gyógypedagógusok látják el az SNI tanulóink fejlesztését. Az iskola személyzetéhez tartozik: 1 fő iskolatitkár 3 fő pedagógiai asszisztens Az iskola egységes irányítási rendszere: Az intézményvezetés szervezeti rendszere lineáris felépítésű: a vezetőség tagjai: • igazgató • 2 fő igazgató helyettes • 3 munkaközösség-vezető • Diákönkormányzat-vezető

6

NEVELÉSI PROGRAM 4. ALAPELVEK, CÉLOK, ÉRTÉKEK, FELADATOK, ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK

4. 1. Alapelveink Iskolánk nyolc évfolyamos általános iskola, nappali tagozatos oktatást végez, melynek során elsajátíttatja a tanulókkal az általános műveltséget megalapozó készségeket, képességeket. Az iskola nevelő-oktató munkája során a gyermek személyiségének átfogó fejlesztése révén érheti el, hogy a társadalom által általánosan elfogadott emberi értékek beépülésével váljon szűkebb és tágabb közösségéért tenni képes, az egyéni életben boldogulni tudó emberré. A korszerű, életkornak megfelelő mennyiségű és mélységű tantárgyi ismeretanyag elsajátítása során, a készségek, képességek, ismeretek, jártasságok fejlesztésével fenntartható és megerősíthető a gyermekkorban meglévő a nyitottság, kíváncsiság a minket körülvevő világ iránt. A tanulók eltérő képességeinek, érdeklődésének figyelembevétele teszi lehetővé az egyéni fejlődést. A különleges bánásmódot igénylő tanulókra irányuló kiemelt figyelem, a támogató attitűd segíti problémáik, hátrányaik leküzdését. A tevékenykedtető, korszerű pedagógiai módszereket használó, kompetenciafejlesztést segítő oktatás során a tudást a tanulók a tanár segítségével a felismerés útján szerzik meg. A művészeti nevelés és a művészettel nevelés az általános iskolás életkorban a személyiség komplex fejlesztésének hatékony, kiemelten fontos eszköze. Napjainkban elengedhetetlen a használható nyelvtudás megléte, amelynek megalapozása, az egyéni képességek, a teherbírás felmérésével, azok figyelembevételével történik. 4. 2. Céljaink a) A tanulók nevelése, amely elősegíti harmonikus lelki, testi, értelmi és érzelmi fejlődésüket. b) Készségeik, jártasságaik életkoruknak és képességüknek megfelelő fejlesztése. c) Oktató munkánk eredményeképpen minél teljesebben legyenek képesek elsajátítani a NATban, a kerettantervekben, a helyi tantervben megjelenő tudástartalmat, hogy felelős állampolgárrá érve legyenek képesek közösségi és egyéni céljaik elérésére. d) A NAT-ban rögzített fejlesztési területeken a nevelési célok minél teljesebb elérése, a kulcskompetenciák fejlesztése. e) Helyi tantervünk tükrözze a NAT-ban meghatározott közös értékeket.

7

f) Tárgyilagos ismeretnyújtással, a problémák többoldalú megközelítésével önálló gondolkodásra képes, véleményalkotásra és annak kifejezésére képessé tenni tanítványainkat. g) A tehetséggondozás és a felzárkóztatás változatos tevékenységek biztosításával történjen a tanórákon az egyéni fejlesztéskor és a köznevelési törvény által új fogalomként bevezetett egyéb foglalkozásokon. h) Az alkalmazásképes tudás elsajátításához szükséges tanulási technikák megismertetése. i) Az írásbeli, szóbeli kifejezőkészség, kreativitás fejlesztése. j) A művészetek iránti fogékonyság kialakítása iskolán belüli és kívüli tevékenységekkel, programokkal. k) A műveltség iránti igény kialakítása. l) A tudás megszerzésére törekvés igényének kialakítása. m) A közösséghez tartozás érzésének kialakítása, a nyitottság, az elfogadó és befogadó, kölcsönös bizalmon és tiszteleten alapuló „homoktövises” szellemiség ápolása. n) Egészséges életmódra, rendszeres és kiegyensúlyozott életvitelre nevelés. o) A fenntarthatóság, a környezeti problémák iránt érzékeny, felelősen gondolkodó és cselekvő emberré nevelés. p) Felkészítés a nyolcadik évfolyamot követő továbbtanulásra, pályaorientáció. 4. 3. Értékeink Nevelési-oktatási munkánkat a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékeire alapozzuk. Tanulóinknak elsősorban az ember tiszteletén, megértésén és szükség szerinti segítésén, mások elfogadásán alapuló humanista értékekkel kell rendelkezniük. A gyermeket nem érheti semmilyen okból hátrányos megkülönböztetés. Értékként preferáljuk a kreativitást, aktivitást, kezdeményezőkészséget, döntési képességet, mert ezek olyan tulajdonságok, amelyek birtokában a tanulók irányítani képesek majd későbbi életüket. Törekvésünk, hogy tanulóink a sokoldalú személyiségfejlesztés eredményeképp maguk is aktív részesei legyenek egy derűs, harmonikus iskolai közösségnek. Pedagógiai munkánk során következetesen törekszünk arra, hogy a tanulókban kialakítsuk a fogékonyságot az alábbi értékekkel kapcsolatban:  nemzeti, lelki, érzelmi, tradicionális értékrendünk,  az emberiség közös értékei,  a demokrácia értékei,

8

 alkalmazható tudás és műveltség,  problémamegoldó gondolkodás (kreativitás),  testi-lelki egészség,  a család, mint a gyermek fejlődését leginkább meghatározó közeg,  az ember és az őt körülvevő természet, valamint épített környezet tisztelete (humánum, esztétikum).

4. 4. Feladataink a) Az ismeretek, információk tárgyilagos, sokoldalú közvetítése, tiszteletben tartva tanuló, a szülő, a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését. b) Annak biztosítása, hogy a tanuló egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan oktatásban vehessen részt. c) A nemzeti műveltség átadása. d) Az egyetemes kultúra közvetítése. e) Az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítése. A tanuláshoz, a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök fejlesztése. Az alábbi kulcskompetenciák fejlesztése:  anyanyelvi kommunikáció,  idegen nyelvi kommunikáció,  matematikai kompetencia,  természettudományos és technikai kompetencia,  digitális kompetencia,  szociális és állampolgári kompetencia,  kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia,  esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség,  a hatékony, önálló tanulás. f) Az egyéni és a csoportos teljesítmény ösztönzése. g) A közjóra való törekvés megalapozása. h) A nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése. i) A tanulók felügyelete, testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről való gondoskodás. j) Egyéni bánásmódra való törekvés. k) A tanuló elfogadása.

9

l) Az életkornak megfelelő követelmények támasztása. m) A feladatok elvégzésének ellenőrzése. n) A tanuló fejlődésének - sokoldalú, a követelményekhez igazodó - értékelése. o) A különleges bánásmódot igénylő tanulók speciális igényeinek figyelembe vétele, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésüknek elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése. p) A szülők rendszeres tájékoztatása. q) Diákjaink és a határainkon kívül élő magyar fiatalok közti kapcsolat kialakítása: határon túli kirándulások szervezése a központi költségvetés támogatásának igénybevételével. 4. 5. Eszközeink, eljárások a) Korszerű módszerek alkalmazása a nevelés-oktatás minden területén. b) Tevékenykedtetésen alapuló oktatás. c) Az osztályok kis közösségeinek és az iskola nagy közösségének egymásra épülő egysége megteremtésével biztosítható a közösségért tenni akaró és tudó, együttműködni képes egyén nevelése. d) Az egyéni képességek szerint differenciáló foglalkozás, feladatadás, haladási ütem, értékelés biztosítása a kiemelt figyelmet igénylő tanulók esetében. e) A tehetséggondozás a tanórákon, az egyéni fejlesztésben, az egyéb foglalkozásokon, a tanulmányi versenyeken, a differenciált követelmények kialakításában. f) A foglalkozások a tanórai foglalkozásoktól eltérő megszervezése: múzeumi nap, projektoktatás, rendhagyó tanórák, művészeti előadásokhoz, könyvtári órákhoz kapcsolódó foglalkozások. g) Tehetséggondozás, felzárkóztatás. h) A hagyományok ápolása. i) A nemzeti ünnepek méltó megünneplése, megemlékezés az emléknapokon

10

5. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 5. 1. A személyiségfejlesztés célja Nevelő és oktató munkánk alapvető feladata a NAT-ban, a kerettantervben és a helyi tantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. A követelmények azt a célt szolgálják, hogy a tanulók az iskolában szerzett ismereteket biztonsággal, alkotó módon tudják felhasználni és alkalmazni. A műveltségi területekben rejlő nevelési lehetőségek komplexitása jó alkalmat teremt azon személyiségjegyek fejlesztésére, amelyek összhangban állnak a mai kor követelményeivel. Számos olyan fejlesztési terület említhető, amely valamennyi műveltségterületen a kialakítandó kompetencia részét képezi: ilyen például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, az együttműködés, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése, a kapcsolati kultúra, a társas tolerancia. Az intézmény arra törekszik, hogy az iskolai élet minden területén kihasználja azokat a lehetőségeket, melyek hatékonyan segítik a személyiség fejlesztését. A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakítására, fejlesztésére. Fontos ehhez az egyértelmű elvárások és feladatok oly módon történő meghatározása, amely a gyermeki, a serdülőkori személyiség méltóságának, önállóságának tiszteletben tartásával párosul. A család szerepét nem képes átvállalni az oktatási rendszer, de hagyományossá vált kapcsolattartási formák hatékonyságának és minőségének növelésével esetleg befolyásolni tudja, amennyiben arra szükség van. Ezért fontos az osztályfőnök egyénisége, szakmai felkészültsége, hisz a szülő, ugyanakkor a tanuló is nagyon sok esetben az osztályfőnöktől kapja az elsődleges információkat az iskoláról. Mindennapi pedagógiai tevékenységünkben a következő személyiségjegyek fejlesztését állítjuk előtérbe:  reális önismeret és önértékelés, önfegyelem,  önbizalom, kezdeményezőkészség,

11

 munkafegyelem, munkaszeretet,  a tudás tisztelete, az új iránti nyitottság,  kompromisszum- és segítőkészség,  nyitottság és tolerancia,  az értékek tisztelete, megbecsülése,  a kultúra, a hagyomány, a művészetek tisztelete. Ezek célja, hogy fejlessze  a tanulók önismeretét,  együttműködési készségüket,  eddze akaratukat,  kitartás, szorgalom, céltudatosság, elkötelezettség kialakítása. Járuljon hozzá  életmódjuk,  motívumaik,  szokásaik,  az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához. 5. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok a nevelés különböző területein Az értelmi nevelés területén elvégzendő feladatok  Az önálló ismeretszerzéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése.  A megismerés képességének fejlesztése.  Tapasztalati és értelmező tanulás elsajátítása.  Az önismeret, a céltudatosság kialakítása.  A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.  A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, elkötelezettség kialakítása.  A tanulás tanítása.  A tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelő munka során is.

12

A tanulók erkölcsi nevelése területén elvégzendő feladatok  Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása, cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése.  A tanulók közösségére és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.  A szociális kompetenciák figyelembe vételével, a pozitív szokások kialakulásának, gyarapításának segítése, kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. Állampolgárságra, demokráciára nevelés területén elvégzendő feladatok  A helyes állampolgári magatartás, a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak megismertetése,

az

emberi

méltóság

és

az

emberi

jogok

tisztelete,

az

erőszakmentesség, a méltányosság alakítása. Az ezekhez szükséges kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztése. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás kialakítása.  Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása  A közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése területén elvégzendő feladatok  A tanulók váljanak képessé érzelmeik hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlesztésére, valamint a kölcsönös elfogadásra.  Énképükben is gazdagodjanak.  Tudatosuljon bennük, hogy a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.

13

A tanulók nemzeti öntudata és hazafias nevelése területén elvégzendő feladatok  A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése.  A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra, jeles magyar személyiségek megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése.  A hazaszeretet, a közösséghez tartozás érzésének felébresztése. Annak felismertetése, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége.  Az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeinek, nehézségeinek megismertetése.  Évente megemlékezünk a Nemzeti Összetartozás Napjáról. A családi életre nevelés területén elvégzendő feladatok  A gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakítása.  A harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése.  Felkészítés a családi életre, a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésére, a szexuális kultúra közvetítése. A tanulók testi és lelki egészség nevelése területén elvégzendő feladatok  A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése.  Egészséges, edzett személyiség kialakítása.  Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása, gyakoroltatása.  A stressz-kezelés módszereinek megismertetése és alkalmazása lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére.  A családdal együttműködve az önállóságra, a betegség-megelőzésre való felkészítés, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében. Igény kialakítása az önellátására és környezetük rendben tartására.  A veszélyes körülmények és anyagok felismertetése, a váratlan helyzetek kezelésének kialakítása, a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzése.

14

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség területén elvégzendő feladatok  A hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása.  Együttérzés,

együttműködés,

problémamegoldás,

önkéntes

feladatvállalás

és

megvalósítás kialakítása. Fenntarthatóság, környezettudatosság területén elvégzendő feladatok  Az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában ismerjék és becsüljék meg.  Az erőforrások tudatos, takarékos és felelősségteljes használata.  Környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás kialakítása.  A

változásokat,

válságokat

előidéző

gazdasági

és

társadalmi

folyamatok

felismertetése.  Bekapcsolódás közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Pályaorientáció területén elvégzendő feladatok  Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása.  A munka világának bemutatása.  Tevékenységek biztosítása, amelyekben kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát. A megvalósításhoz szükséges erőfeszítések felismertetése. A segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása, fejlesztése és azok kezelése. Gazdasági és pénzügyi nevelés területén elvégzendő feladatok  A gazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézmények és folyamatok, munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világának és a fogyasztásnak a bemutatása.  Váljanak

képessé

döntéseik

közvetlen

és

közvetett

következményeinek

kockázatának mérlegelésére.  Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát.

15

és

 Ismerjék meg az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, az alapvető pénzügyi szabályokat, a banki tranzakciókkal kapcsolatos eljárásokat és a fogyasztóvédelmi jogokat. Médiatudatosságra nevelés területén elvégzendő feladatok  Az új és a hagyományos médiumokkal szembeni kritikai beállítódás kialakítása, hogy felelős résztvevőivé váljanak ennek a kultúrának.  A

médiumoktól

is

befolyásolt

mindennapi

élet

értelmes

és

értékelvű

megszervezésének tudatos kialakítása.  A média működésének és hatásmechanizmusának felismertetése.  A virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezési mód megkülönböztetése. A tanulás tanítása Annak megtanítása /készségszintre emelése/  hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere,  hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások,  hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok,  melyek az egyénre szabott tanulási módszerek,  miként működhetnek együtt a tanulók csoportban,  hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások, képletek.  Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni, a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével.  A tanulás tanításának elengedhetetlen része a XXI. századi IKT technológiák megismertetése és tudatos használata a tanulásban. 5. 3. A személyiségfejlesztés megvalósulásának tevékenységei, színterei  alapvető szabályok megtanulása, alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, kulturált étkezés, udvariasság, segítőkészség,  csoportszokások, hagyományok,  tanulmányi munka,  szakkörök,  értékelési rend, jutalmazás, elmarasztalás,

16

 egyéni- és csoportos beszélgetések, didaktikus játékok,  kézműves tevékenységek,  kirándulások, erdei iskola, táborok,  iskolán kívüli programok (mozi, színház, kiállítás, bábszínház, stb.),  művészeti tevékenységek (képzőművészeti, zenei, irodalmi),  sportvetélkedők, sportfoglalkozások,  felelősi rendszer,  versenyek, pályázatok,  ünnepségek, megemlékezések,  osztályünnepségek. 6. A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK A teljes körű egészségfejlesztési program az iskola közössége életminőségének, életfeltételeinek javítását szolgáló, az intézményi közösséghez tartozók közös akaratát összegző cselekvési program, melynek közvetlen és közvetett célja az életminőség, ezen keresztül az egészségi állapot javítása, olyan új közösségi problémakezelési módszer, amely az érintettek aktív részvételére épít.

6. 1.Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A teljes körű egészségfejlesztés során négy egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzését értjük, amelyet minden tanulóval, a teljes tantestület és a szülők bevonásával végezzük.

Ezek: 1. egészséges táplálkozás megvalósítása (lehetőleg a helyi termelés - helyi fogyasztás összekapcsolásával); 2. mindennapi testnevelés/testedzés minden gyermeknek (ennek részeként sok más szakmai elvárás közt jól végzett tartásjavító torna, relaxáció és tánc is); 3. a gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú pedagógiai módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatásának alkalmazásával (ének, tánc, rajz, mesemondás, népi játékok és népi rítusjátékok stb.);

17

4. számos

egyéb téma

között

környezeti, médiatudatossági,

fogyasztóvédelmi,

balesetvédelmi és családi életre nevelést is magában foglaló egészségfejlesztési (modulszerű) tantárgy hatékony (= bensővé váló) oktatása. 6. 2. Az egészségfejlesztési ismeretek témakörei az iskolában:  Az egészség fogalma.  A krónikus beteg egészsége.  Az egyén és az őt körülvevő közösség egészsége: felelősségünk.  A környezet egészsége.  Az egészséget befolyásoló tényezők.  Szájhigiénia.  A jó egészségi állapot megőrzése.  A betegség fogalma.  Megelőzhető betegségek.  A táplálkozás és az egészség, betegség kapcsolata.  Az egészséges táplálkozás - helyi termelés, helyi fogyasztás összekapcsolása.  Lelki eredetű táplálkozási zavarok.  A beteg ember táplálásának sajátosságai.  A testmozgás és az egészség, betegség kapcsolata.  Az egészséghez szükséges testmozgás.  A szervezet fejlődése testmozgással és annak hiányában.  A felnőtt szervezet működése testmozgással és annak hiányában.  Gerincvédelem, gerinckímélet.  Balesetek, baleset-megelőzés.  A lelki egészség.  Önismeret, önértékelés, a másikat tiszteletben tartó kommunikáció módjai, ennek szerepe a másik önértékelésének segítésében.  A két agyfélteke harmonikus fejlődése.  Az érett, autonóm személyiség jellemzői.  A társas kapcsolatok.  A nő szerepei.  A férfi szerepei.  A társadalom élete, a társadalmi együttélés normái, illem és etika, erkölcs.

18

 A családi élet - kapcsolat a család tagjai között; közös tevékenységek.  A gyermekáldás.  A várandósság alatti hatások a gyermek fejlődésére.  A gyermek fejlődését elősegítő viszonyulás a gyermekhez - családban, iskolában.  A szenvedélybetegségek és megelőzésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, játék-szenvedély, internet- és tv-függés).  Művészeti és sporttevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és tanulási eredményességet elősegítő hatásai.  A média egészséget meghatározó szerepe.  Médiatudatosság, a médiafogyasztás egészségvédő módja.  Fogyasztóvédelem  Az idő és az egészség, bioritmus, időbeosztás.  Tartós egészségkárosodással élő társakkal együttélés, a segítségre szorulók segítése.  Iskola-egészségügy igénybevétele.  Az egészségügyi ellátórendszer többi elemének igénybevétele.  Otthoni betegápolás. A teljes-körű iskolai egészségfejlesztés az alábbi részterületeken jelentkező hatások révén eredményezi a hatékonyság növekedését:  a tanulási eredményesség javítása;  az iskolai lemorzsolódás csökkenése;  a társadalmi befogadás és esélyegyenlőség elősegítése;  a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás és egyéb szenvedélyek elsődleges megelőzése;  bűnmegelőzés;  a társadalmi kapcsolatok javulása a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal;  az önismeret és önbizalom javulása;  az alkalmazkodó készség, a stresszkezelés, a problémamegoldás javulása;  érett, autonóm személyiség kialakulása;  a krónikus, nem fertőző megbetegedések (lelki betegségek, szív-érrendszeri, mozgásszervi és daganatos betegségek) elsődleges megelőzése;

19

Szeptember A tevékenység megnevezése: Balesetek megelőzése – elsősegélynyújtás Alsó tagozat: A gyalogos és a kerékpáros közlekedés szabályainak megismerése. Az iskola berendezésének megfelelő használata. Mit kell tenni játék közben a biztonságért? Felső tagozat: Személyi biztonság. Egyedül a közlekedésben. A szabályok szerepe és fontossága. Az alapvető elsősegély nyújtási ismeretek gyakorlása. Célcsoport:

1 – 8. osztály

Időskála:

szeptember első hete Az iskola különböző tevékenységeivel folyamatosan végzett feladat.(kirándulások, erdei iskola, tanítási órák stb.)

Módszerek:

Videófilm megtekintése, közlekedési TOTÓ kitöltése, előadás, szituációs játékok, rajz készítése „Mit jelent a biztonság? „címmel.

Értékelési módok:

Gyermekrajzok

bemutatása,

a

közlekedéssel

kapcsolatos

feladatok értékelése iskolarádión keresztül. Felelősök:

Osztályfőnökök, szaktanárok, asszisztensek

Várt eredmények:

Tudja a pontos címét, telefonszámát és szüleinek elérhetőségét. Ismerje fel és értse a közlekedési jelzéseket. Ismerje a segélyhívó telefonszámokat és azt, hogy mit kell közölni. Játék közben egymás és saját testi épségére vigyázni kell. Tudja, hogy a segítségnyújtás és a segélykérés alapvető kötelesség. Ismerje az elsősegélynyújtás alapvető követelményeit. Meg kell tanulniuk a lehetséges veszélyek és kockázatos helyzetek felismerését és kezelését.

20

Október Tevékenység megnevezése: Testápolás – személyi higiéné – öltözködés Célcsoport:

1 – 8. osztály Alsó tagozat: Ismerjék meg az évszakoknak megfelelő öltözködési szabályokat. Tisztálkodás fontossága. A tisztálkodás eszközei. Felső tagozat: A testápolás alapja a tisztaság. A bőr a haj, a köröm ápolásának módjai. A kozmetikai szerek használatának veszélyei.

A

bőrbetegségek.

Az

életkornak

megfelelő

öltözködés. Ebben az életkorban a megváltozott fizikai sajátosságok következtében különös figyelmet igényel a személyes higiénével való fokozott foglalkozás. Időskála:

Október második hetében egy témanap.

Módszerek:

Beszélgetés, kiselőadás az öltözködés kultúrájának változásairól, testápoló szerek bemutatása, könyvek ajánlása.

Értékelési módok:

Rajzok, képek, tréfás plakátok az osztályok faliújságján.

Felelősök:

Osztályfőnökök, szaktanárok

Várt eredmények:

A bőr, mint a külvilág és a belső szervezet határa kettős szerepet tölt be. Mint bármely határ, ez is elválaszt és összeköt. Az egészsége nem lehet közömbös senki számára. Az öltözködést ne a szépségideáloknak való megfelelés motiválja, hanem a célszerűség.

A

személyi

higiéné

szabályok

betartásával

betegségeket előzhetünk meg.

November Tevékenység megnevezése: Személyi higiéné – fogak ápolása Célcsoport:

1- 8. osztály Alsó

tagozat:

Védd

meg

a

„Vendégségben” a fogorvosnál.

fogad!

Mese

fogról.

Miért olyan fontos, hogy

fogaink egészségesek legyenek? A lyukas fog.

21

a

Felső tagozat: Fogászati problémák. Néhány szó a fluoridokról. A táplálkozás és a száj-higiéné. A fogak alaki rendellenességei. Fogbalesetek. Időskála:

Témahónap.

A

tevékenységekkel

kapcsolatos

feladatok

megoldása egy hónapot vesz igénybe. Módszerek:

A fogászati szűrővizsgálatok lebonyolítása. Plakátok, faliképek az egészséges fogakról. Mese írása az első tejfog elvesztéséről. ”Első élményem a fogorvosnál” címmel rajz készítése. Feladatlap

megoldás,

melynek

témája

a

szájápolás.

Kiselőadások szervezése osztályszinten. Plakátok készítése a fogak védelmével kapcsolatban Értékelési módok:

Az elkészült művekből kiállítás készítése. A legeredményesebb munkák jutalmazása.

Felelősök:

Osztályfőnökök, szaktanárok, védőnő.

Várt eredmények:

A megfelelő táplálkozási szokás kialakulása: sok rágni való, édességek minél ritkább fogyasztása, édes üdítők kerülése. Gondos fogápolás. Fluoridok alkalmazása. Legyen az iskolában fogmosási lehetőség

December Tevékenység megnevezése: Káros szenvedélyek – helyes döntések Célcsoport:

1- 8. osztály Alsó tagozat: Önismeret. Tükör rólam. Egészséges és biztonságos élet. Veszélyeztető tényezők: élvezeti szerek, környezeti hatások, reklámok hirdetések. Felső tagozat: Önismeret: Változásaim, pozitív én bemutatás, helyem az iskolában, az osztályban. Kísértésnek kitéve: Dohányzás, alkohol, veszélyes és tiltott szerek. A legális és illegális szerek, függőség, hozzászokás fogalma, törvényi szabályozása.

Időskála:

Káros szenvedélyek – helyes döntések Alsó tagozat: témahét. December első hete.

22

5 - 8. osztályig témahét, mely a későbbiekben tovább folytatódik. Módszerek:

Előadások, videó film, szakkönyvek, beszélgetés.

Értékelési módok:

Kérdőív kitöltése: véleményed a veszélyeztető tényezőkről

Felelősök:

Szaktanárok, osztályfőnökök, védőnő, iskolaorvos,

Várt eredmények:

Az önnevelésre való képesség kialakítása. A változások nyomon követése és tudatosítása, önjellemzés. Az egészség megőrző szokások kialakítása. A függőség válfajai és fokozatai, társadalmi megítélésük. Ismerjék fel azokat a társadalmi helyzeteket, amelyekben – legális vagy tiltott – „ anyagokkal” kínálhatják őket , és hogy ilyen esetekben megfelelő döntéseket tudjanak hozni.

Tevékenység megnevezése: Családi élet jelentősége. Célcsoport:

1 – 8. osztály Alsó tagozat: A baráti és családi kötelékek értékei, a személyiség tisztelete. Tájékozódás az időben, események sorrendjében. Családfa, generációk története. Felső tagozat: Én és helyem a családban. A kapcsolati hálók fontossága. A barátság, mint a kapcsolati rendszer egyik alapja. Az önismeret jelentése, szerepe és fontossága. Konfliktusok a kapcsolati rendszerben

Időskála:

December 2. 3. hete.

Módszerek:

Anekdota gyűjtés a család életével kapcsolatban. Ötletbörze: Mi a család szerepe? Szituációs játék: Hogyan oldhatók fel az összeütközések? Rajz készítése: Milyen a családod? Milyen családot szeretnél? Mikor érzed jól magad a családban? címmel. Családfa készítése.

Értékelési módok:

Leírások készítése az ideális családról. Kérdőívek szerkesztése.

Felelősök:

Osztályfőnökök.

Várt eredmények:

A családi életre szóló háttér, erőforrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása. Legyenek

23

képesek felismerni az önmagukban és másokban ébredező érzelmeket, feszültségeket, esetleg azok létrejöttének okát. Legyenek képesek újraépíteni és karbantartani széttöredező kapcsolataikat. Január Tevékenység megnevezése: Táplálkozás – mozgás Célcsoport:

1 –8. osztály Alsó tagozat: Az étrend és a mozgás szerepe az egészség megőrzésében. A mozgás = élet! A gyermek alapvető igénye. Felső tagozat: Mitől függ az étrendünk? (anatómiai és élettani sajátosságok)

Az

étrend

összeállítás

követelményei:

a

tápanyagok mennyisége és aránya. A mozgás és a sport szerepe: erőnövelő, állóképesség és ügyesség fokozó, keringés és légzésjavító, személyiségfejlesztő. A rendszeres testmozgás megtervezése. Időskála:

Témahét.

Módszerek:

Kiállítás egészséges ételek receptjeiből. Táplálkozási tanácsok. Előadás: A táplálkozás és a mozgás összefüggéseiről. A rendszeresen sportolók beszámolója a mozgás pozitív hatásairól. Helytelen táplálkozással kapcsolatos betegségek gyűjtése. Táplálkozási napló készítése.

Értékelési módok:

Táplálkozási kérdőívek kitöltése, eredmények összesítése. Ételreceptek értékelése. Versenyek szervezése. Hófesztivál.

Felelősök:

Szaktanárok, osztályfőnökök.

Várt eredmények:

A tanulóknak meg kell ismerni az egészséges táplálkozási szokásokat. Nincsenek tiltott táplálékok, csak kerülendő mennyiségek. A tanulók legyenek fittek. A fittség olyan testi és lelki

állapot,

amely

rendszeres

testedzéssel,

táplálkozással és kedvező életmóddal lehet megszerezni

24

célszerű

Február Tevékenység megnevezése: Napirend - szabadidő helyes felhasználása Célcsoport:

1 – 8. osztály A helyes napirend kialakításának módja a tanulás, pihenés, a kötött munka és a kötetlen foglalkozások váltakozása. A napirend tervezésének alapvető feladata az időmérleg betartása, a különböző tevékenységek időigényeinek összehangolása.

Időskála:

Témanap.

Módszerek:

Beszélgetés, a tanulók tapasztalatainak csoportosítása. Pihenési módok. Napirendek készítése.

Értékelési módok:

A helyesen összeállított napirendek az osztály faliújságjára kerülnek ki

Felelősök:

Osztályfőnökök.

Várt eredmények:

A helyes napirend lehetőséget ad a mozgásra, a tanulásra, a szórakozásra és háttérbe szorítja az egyoldalú informatikai eszközök használatát. Tudatosítsuk, hogy az ember nem csak alvással pihen. Az idő okos kitöltése, a tevékenységváltás pihenteti a testet és a lelket.

Március Tevékenység megnevezése: Kortárskapcsolatok – szexualitás Célcsoport:

1 – 8. osztály Alsó tagozat: Az önismeret fejlesztése az osztály támogató légkörében. megbecsülés.

A

csoportba Helyük

a

tartozás,

befogadás,

kortárscsoportban:

kölcsönös lehetőségek,

kilátások. Az érzelmi kapcsolatok tudatosítása. A barátság és szerelem ismérvei, azonosságok és különbségek. Felső tagozat: A kortársak pozitív befolyásoló szerepének hangsúlyozása, figyelemfelhívás a negatív hatás formáira. A megfelelő ellenállókészség kialakítása. Nemi szerepek vállalása.

25

A testi kapcsolatok kölcsönös felelőssége. A választás ízlés- és értéktükröző mivoltának megláttatása. Időskála:

Témahónap

Módszerek:

Beszélgetés, irodalmi szöveg, idézetgyűjtemény, előadás, szerep és szituációs játékok.

Értékelési módok:

Önismereti feladatlapok megoldása.

Felelősök:

Iskolaorvos, védőnő, szaktanárok, osztályfőnökök.

Várt eredmények:

A nemi érés tudatosulása, a nemi identitás kialakulása. Ismerjék a serdülőkor biológiai aspektusa mellett a szexualitás társadalmi és érzelmi változásait is. Nemi szerepek =viselkedési programok tudatosulása.

Április Tevékenység megnevezése: Egészséges környezet és védelme Célcsoport:

1- 8. osztály. Alsó tagozat: A környezet állapota és az egészség közötti összefüggés megláttatása. A természeti és az épített környezet védelme. Az érintetlen környezet szépségeinek megláttatása. A szűk környezet megóvása, ápolása. Természeti értékeink. Felső tagozat: A jelen hatása a jövőre. „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan”

Időskála:

Témahónap. Folyamatos tevékenység.

Módszerek:

Kiselőadás készítése, poszter készítése a jövő „beteg Földjéről”, kiállítás szervezése, ötletbörze „Tudsz –e tenni valamit a közös jövőnkért”, feladatlap kitöltése, környezetünk parkosítása.

Értékelési módok:

A legjobb munkák értékelése könyvjutalommal történik.

Felelősök:

Szaktanárok, osztályfőnökök.

Várt eredmények:

Az egészség megőrzése. A közvetlen környezetünk megóvása. A saját jövőnk a környezettel kapcsolatos magatartásunktól függ.

26

Május Tevékenység megnevezése: Egészség – betegség Célcsoport:

1 –8. osztály Alsó tagozat: Az egészség ismérvei. A betegségek tünetei. A testi - lelki változások. Felső tagozat: Az egészség feltétele az egészséges mód.

Időskála:

Témanap. Május 8. Vöröskeresztes Világnap

Módszerek:

Beszélgetés,

kiselőadás,

a

vöröskereszt

működésének

megismerése, rejtvények megfejtése. Értékelési módok:

A megoldott rejtvények összegyűjtése, jutalmazása.

Felelősök:

Osztályfőnökök, szaktanárok.

Várt eredmények:

Az egészség, mint érték épüljön be az iskola mindennapjaiba.

6.3. Egészségügyi prevenció az iskolában

A prevenció fő formái: 

Elsődleges prevenció: az egészséget támogató életmód gyakorlása, a környezeti károsító tényezők kiiktatására irányuló tevékenységek. ( Akkreditált programok alkalmazása: Egészséges élet, Drog prevenció – DADA program, Életvezetési ismeretek és készségek, táplálkozási programok, stb.)



Másodlagos prevenció: az egészséges emberek között végzett időszakos szűrővizsgálatok.

Az iskolában végzett szűrővizsgálatok A gyermekkori szűrővizsgálatok különböznek a felnőttkoritól. Mivel a gyermekeknél dinamikusan fejlődő szervezetről van szó, náluk nemcsak az egészségi állapot, hanem a gyermek testi, mozgási – mentális, pszichés és szociális fejlődését vizsgáljuk és értékeljük. Az egyedi fejlődési ütem miatt az orvos dönt a vizsgálatok rendjéről.

27

Minimális követelmények a vizsgálatok rendjéről: 

az iskolás gyermeket kétévente és a védőoltások beadása előtt meg kell vizsgálni,



táborozás előtt,



az iskolába lépést megelőzően,



amikor a pályaalkalmasságot véleményezik.

A szűrővizsgálatok rendje, mely kiterjed a következő területekre: 

a növekedés és a testi fejlődés mérése és minősítése (alultápláltság, túlsúly, növekedés megtorpanása vagy gyors növekedés),



vérnyomásmérés,



mozgásszervek vizsgálata (testtartási hibák, gerincferdülés, lúdtalp, mellkas deformitások),



látás vizsgálat,



hallás vizsgálat,



beszédhibák vizsgálata,



pajzsmirigy vizsgálat,



nemi fejlettség vizsgálata,



fogászati szűrővizsgálat,

A szakemberek együttműködésének lehetősége és módszerei 

A tanulók iskolai környezetének alakításában, a közegészségügyi feladatok teljesítésében meghatározott feladatkörrel rendelkeznek:



az ÁNTSZ munkatársai,



az iskolai – egészségügyi szolgálat szakemberei (iskolaorvos, védőnő),



az iskola pedagógusai,



a szülők közössége,



Nevelési tanácsadó,



logopédiai hálózat,



gyermekjóléti szolgálat,



gyermekpszichiátriai rendelések.

28

Az ÁNTSZ feladata: Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló Törvény a Tisztiorvosi szolgálat feladatkörébe rendeli a gyermekintézmények telepítésével és ellenőrzésével kapcsolatos közegészségügyi tevékenységet.

Az iskolai – egészségügyi szolgálat közegészségügyi feladata:  Az iskolai – egészségügyi szolgálat jogszabályban rögzített feladatai közé tartozik a közegészségügyi követelmények működés közbeni teljesítésének figyelemmel kísérése, az észlelt hiányosságok jelzése,  Az életkornak megfelelő szűrővizsgálatok szervezése, lebonyolítása,  Szülői értekezleten tájékoztatást adnak a tanulók körében végzett vizsgálatok eredményeiről,  Bekapcsolódnak a prevenciós munkába.

A pedagógusok közegészségügyi feladatai: A közegészségügyi szabályok betartatása elsősorban az intézményben dolgozók feladata. A nevelőknek nemcsak a gyermekek érdekében, de saját érdekükben is törekedniük kell a tárgyi környezet, valamint a napirendből adódó felesleges terhelések megelőzésére, a nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtésére. A szülők közössége: Az iskola a gyermek egészséges testi és lelki fejlődésének elősegítését, a gyermeket nevelő családokkal,

a

szülőkkel,

gondozókkal

együttműködve

tudja

csak

eredményesen

megvalósítani. Nevelési tanácsadó: A gyermekek tanulási képességeit vizsgálja. A tanácsadó feladata, hogy a tanulási zavarokban, részképesség zavarokban szenvedő gyermekek komplex vizsgálatát, a speciális igények felmérését elvégezzék. A továbbhaladás érdekében tanácsokkal látja el a szülőket, a nevelőket. Figyelemmel kísérik a tanulók fejlődését.

29

Logopédiai hálózat: A különböző eredetű beszédhibák korrigálását végzik. Gyermekjóléti szolgálat: A nehéz szociális körülmények között élő gyermekeknek nyújtanak segítséget. Feladatuk a családok segítése a gyermeknevelésben, a gyermekek veszélyeztetésének megelőzése, a bántalmazott elhanyagolt gyermekekkel kapcsolatos nehézségek megoldása. Gyermekpszichiátriai rendelés: A gyermekek és serdülők pszichés zavarait, betegségeit vizsgáló, kezelő egészségügyi intézmények. Feladatuk a gyermekek pszichés problémáinak, fejlődészavarainak és ezek komplex oki hátterének tisztázása, majd ennek megfelelő terápia végzése.

7. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSA Általános iskolás kortól kezdve lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanulók az elsősegély nyújtás alapismereteivel megismerkedhessenek. Az oktatási intézmény maga is lehet baleset forrása, hiszen a mozgásos órák, foglalkozások (testnevelés, sportkör stb.), a szünetekben történő önfeledt játék, a legprecízebb tanári felügyelet mellett is tartogathatnak, eredményezhetnek kisebb-nagyobb baleseteket. A tanulóknak meg kell tanulniuk, el kell sajátítaniuk azokat az ismereteket, amelyekkel gyors segítséget nyújthatnak társaiknak (a baleset során keletkezett helyzet felismerése, stb.) addig, míg a szakszerű segítség meg nem érkezik. Ma Magyarországon több olyan baleset is történik, amely során kisebb lett volna a baj, ha a közelben van olyan személy, aki mer vagy tud gyors segítséget nyújtani a bajba jutottaknak, addig, míg a mentő megérkezik. Elsősegélynyújtó ismeretek elsajátítása elsősorban a jogosítvány megszerzéséhez köthető, ahol a megszerzett ismereteket rövid ideig, kevés gyakorlással szerzik meg. Az általános iskolában kezdődő ismeretelsajátítás segítséget nyújthat abban, hogy a későbbiekben tanulóink stabil ismeretekkel bármilyen baleseti szituációban hatékonyan tudjanak segítségére lenni a balesetet szenvedett társának

30

Ehhez a tanulóknak a következő ismeretek megszerzésére van szüksége Cím Az elsősegélynyújtás alapjai

Téma Az elsősegélynyújtás fogalma Helyszínbiztosítás Általános betegvizsgálat Általános betegvizsgálat A keringés és a légzés vizsgálata Diagnózis felállítása Vérzések és ellátásuk A keringési rendszer felépítése Vérzések típusai Kötözések Végtagsérülések Csont- és izomrendszer felépítése Végtagsérülések Rögzítési módok Fej- és gerincsérülések Koponyatörések és sérülések Gerincsérülés Mellkas-sérülés Kötözések és rögzítések Fedőkötés gyakorlat Nyomókötés Sapka-, parittyakötés Rögzítés háromszögletű kendővel Légútbiztosítás A légző szervrendszer felépítése Légút biztosítási lehetőségek Légúti idegentest eltávolítása Mérgezések

Ételmérgezések Gázmérgezések Gyógyszer-, alkohol- és egyéb vegyszerek okozta mérgezések Égési sérülések A kültakaró felépítése Égési sérülések típusai Égési sérülések ellátása Általános tűzvédelmi ismeretek Füstmérgezés Komplex újraélesztés elmélete Komplex újraélesztés fogalma EKG-görbe elemzése Vérnyomásértékek elemzése Légzéselemzés Komplex újraélesztés Komplex újraélesztés gyakorlata Cukorbetegség, allergia Cukorbetegek ellátása Allergia biológiai alapjai Allergiás tünetek kezelése Belgyógyászati esetek Tüdőhangok és elváltozások Gyomor és bélpanaszok Vakbélgyulladás Nőgyógyászati esetek Hüvelyi vérzés Terhesség Szülés Méhen kívüli terhesség

31

Idegrendszeri kórfolyamatok

Epilepszia Stroke Hisztéria Hő ártalmak Hideg okozta sérülések Hőkimerülés Hőguta Áramütések Áramütés Villámlás Gyermekbalesetek Tipikus gyermekbalesetek Kisgyermekek komplex Kisgyermekek komplex újraélesztése újraélesztése Vízi mentés Vízi mentés fogalma Vízi mentés jogi szabályozása Meteorológiai ismeretek Vízi mentés Önmentés Társmentés Mentés Hazai mentőszervezetek Hazánk mentéstörténete Hazai mentőszervezetek

8. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Mivel a közösség egyénekből áll az igazi közösség kibontakoztatja, fejleszti az egyéniséget. Maga a közösség a fejlődés keretét biztosítja, miközben tagjai önfejlődésével a közösség is fejlődik, több lesz, mint tagjai egyszerű együttese. Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei:  a tanórák (szaktárgyi és osztályfőnöki órák),  tanórán kívüli foglalkozások (kirándulás, szakkör, sportkör, stb.)  diák-önkormányzati munka  szabadidős tevékenységek. Mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien hozzájárulnak:  a tanuló közösségi magatartásának kialakításához,  véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez,  a közösségi szokások, normák elfogadásához,  a másság elfogadásához,  az együtt érző magatartás kialakulásához,  a harmonikus emberi kapcsolatok fejlesztéséhez.

32

A közösségfejlesztés során nemcsak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az összes dolgozónak és az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolatával az intézmény minden dolgozója példaként áll a diákok előtt. Törekednünk kell arra, hogy minden tanuló:  ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához szükségesek,  megismerje népünk kulturális örökségének nagy múltú értékeit,  sajátítsa el azokat az ismereteket, gyakorolja azokat a tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez és megbecsüléséhez vezetnek,  legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt, becsülje meg ezeket,  váljon érzékennyé környezete állapota iránt, kapcsolódjon be közvetlen környezete értékeinek megőrzésébe, gyarapításába, működjön közre a környezeti károk megelőzésében,  szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a konfliktuskezelés és megoldása esetén,  legyen képes az új audiovizuális környezetet megérteni és azt szelektíven használni,  tudjon társaival és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvén szabatosan kommunikálni,  ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait,  tanuljon meg tanulni és helyes döntéseket hozni,  tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet,  legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére,  tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést,  szívesen gondoljon vissza a későbbi évek folyamán egykori iskolájára, az itteni közösségekre.

33

8. 1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok:  a tanulás támogatása: kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel és a tanulmányi morál erősítésével,  a tanulók kezdeményezéseinek segítése,  a közvetlen tapasztalatszerzés segítése,  a közösségi cselekvések kialakításának fejlesztése példamutatással; bírálat és önbírálat segítségével,  a tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése,  a folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények továbbfejlesztése, a következő évfolyamon a már elért eredményekre való építés,  különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, egyéni munka, kísérlet, verseny, stb.) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése,  az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használata képességének a kifejlesztése,  a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás fejlesztése és  a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítés.

8. 2. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:  a társas együttélés alapvető szabályainak - amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatokhoz elengedhetetlenek - ismertetése,  a közösségi magatartás erősítése sokoldalú és változatos szakköri és diákköri foglalkozásokkal,  a környezet iránti felelősség és a természet iránti tisztelet érzésének elmélyítése a kirándulások alkalmával 8. 3. A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai:  az egyéni érdekekkel összhangban lévő közös érdeken alapuló közös célok kijelölése,  a régiek mellett új hagyományok teremtése,  a közösség iránti felelősségtudat kialakítása, fejlesztése,  a közösség érdekeit szolgáló tevékenységek szervezése,olyan közösség kialakítása, amely

büszke

saját

közösségének

megkülönböztető tulajdonságait

34

sikereire,

értékeli

más

közösségektől

8. 4. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai:  jó

kapcsolat

kiépítése

az

adott

korosztállyal,

szüleikkel

valamint

külső

szakemberekkel,  olyan közösségek létrehozása, amelyek nem csak befogadják, de tevékenységükkel elérhetővé teszik kulturális örökségünket,  a csoporton belüli kapcsolatok erősítése, a közösen végzett munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, az együttműködés megalapozása, fejlesztése,  olyan tevékenységformák kialakítása, amelyek nemcsak alkalomszerű, hanem tartós aktivitásra ösztönöznek,  olyan témák kijelölése, amely során felfedezhetik magukban a másik iránti érdeklődés, részvét, megértés, türelem szándékát és képességét, erősítve ezzel a közösséghez való kötődést,  olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére, valamint hatással vannak a pozitív jellegű életmód kialakítására.

9. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. 9. 1. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: 

a tanítási órákra való felkészülés,



a tanulók dolgozatainak javítása,



a tanulók munkájának rendszeres szóbeli és írásbeli értékelése,



a megtartott tanítási órák dokumentálása,



osztályozó, javító vizsgák lebonyolítása, dokumentálása



tanulmányi versenyek szervezése, lebonyolítása, feladatok összeállítása és értékelése,



tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok biztosítása



felügyelet a tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,



iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, részvétel ezeken



osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,

35



az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,



szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, dokumentálása



részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,



részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,



a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,



tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,



iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,



aktív részvétel a munkaközösségi értekezleteken,



tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,



iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,



szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,



osztálytermek rendben tartása és dekorációjának folyamatos, időszaknak megfelelő

alakítása. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg előző tanév márciusáig, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. 9. 2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: 

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.



Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösség-vezetőivel.



Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.



Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti az ott tanító nevelőkkel egyeztetve.



Szülői értekezletet tart.



Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok, anyakönyv megírása,



továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.



Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.



Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart a gyermekvédelmi intézményekkel

36



Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.



Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére.



Lehetőség szerint órát látogat az osztályban, az osztálya és a szaktanárok között felmerülő esetleges konfliktusok megoldását irányítja, segíti.



A négy év alatt szükség szerint, de legalább egyszer meglátogatja a tanuló családját.

10. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG 10. 1. Sajátos nevelési igényű tanulók Iskolánk fogadja a körzetébe tartozó, integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű tanulókat. Helyi pedagógiai programunknál alapul vesszük, hogy az SNI gyermek minden más gyermekkel közös emberi tulajdonságokkal rendelkezik, hogy ugyanabban a kultúrában, emberi közösségben, társadalomban él. Ezért fejlődésükhöz biztosítjuk iskolai kereteinken belül az elsajátítható tudást és a kialakítandó képességeket, szem előtt tartva egészséges személyiségfejlődésük megalapozását, illetve oktatásukhoz, nevelésükhöz nélkülözhetetlen speciális szükségleteiket, hogy felkészítésük olyan mértékűvé váljon, amivel iskolaváltás esetén egy másik iskolában folytatni tudják tanulmányaikat, és képessé válhassanak szakképzésre. Céljaink  A sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentése, kompenzálása, a képességek kibontakoztatása.  A másság elfogadása és elfogadtatása, az egymás iránti empátia, tolerancia kialakítása, fejlesztése.  A gyermekek sikerélményhez juttatása, személyiségük és képességeik pozitív irányba történő változtatása.  A tanulók önbecsülésének, egészséges énképük és önbizalmuk fejlesztése, hogy higgyenek saját képességeikben és abban, hogy sikereket tudnak elérni.

Feladataink  általános, korszerű alapműveltség nyújtása,

37

 a fogyatékosságból adódó, speciálisan jelentkező hátrányok leküzdése,  differenciált oktatás,  gyermekek terhelhetőségének figyelembe vétele,  változatos – egyéni sajátosságokhoz igazítható – tanulásszervezési eljárások alkalmazása,  egyéni haladási ütem biztosítása,  együttműködés az EGYMI utazó gyógypedagógusával, aki segít a fejlesztésben a Szakértői Bizottság által meghatározott időkeretben,  a pedagógusok, a szülői és a gyerekközösség felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására,  együttműködés a szülőkkel, szükség esetén tanácsadás, segítségnyújtás a családi neveléshez,  az integrált tanuló nevelésével kapcsolatos szakmai tapasztalatcserén, szakmai felkészítésen, továbbképzésen való részvétel, valamint a szakmai anyagok igénybevétele. 10. 1.1. Mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) Az a tanuló, akinek a mozgása veleszületett, vagy szerzett károsodás és/vagy funkciózavar miatt maradandóan akadályozott, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció. A mozgáskorlátozott tanuló iskolai tanulásának nehézségeit leginkább a mozgásszervi károsodás következtében a kommunikáció és a kognitív funkciók (figyelem, érzékelés-észlelés, emlékezet, gondolkodás) területén kialakult zavarai jelentik, különös tekintettel a manipulációra. Ezek mindegyike befolyásolhatja az olvasás, írás, beszéd elsajátítását is, vagyis az iskolai teljesítmények alakulását. A mozgáskorlátozott tanuló nevelésének, oktatásának, mozgásfejlesztésének alapelve, hogy a sérülésből adódó hátrányos következményeket segítsen csökkenteni, vagy ellensúlyozni. A képességek tervszerű fejlesztése az egyéni fejlődési sajátosságokhoz szabottan történik annak érdekében, hogy a gyermekek mozgáskorlátozottként is meg tudják állni a helyüket a környezetükben, a társadalomban, és hogy megteremtsük az esélyegyenlőség alapjait, hogy a mozgáskorlátozott gyermekek az iskolai tanulmányok adott pontján felkészültek legyenek az önálló életvitelre.

38

Célok és feladatok  A

mozgáskorlátozott

esélyegyenlőség

tanulók

feltételeinek

nevelésének,

oktatásának

megteremtése

annak

kiemelt

célja

az

érdekében,

hogy

a

mozgáskorlátozott gyermekek az iskolai tanulmányaik során felkészültté váljanak az ismeretszerzésre és tanulásra, az önálló döntéshozatalra, képessé váljanak az önrendelkező életvitelre.  A

fejlődés

igényének

kialakítása

önmagával

szemben,

igény

a

sikeres

továbbtanuláshoz, munkába álláshoz.  A megfelelő életminőség megalapozása érdekében a megszerzett tudás és képességek birtokában a testi, lelki, pszichikai jól-lét és annak kialakítása. 10. 1.2. A pszichés fejlődési zavar Ebbe a csoportba azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális képességek eltérő fejlődése, a

kialakult

képességzavarok

halmozott

előfordulása

miatt

egyéni

sajátosságaik

figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek. Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus tanulási zavarok, azaz:  diszlexia,  diszgráfia,  diszkalkulia,  a fentiek együttjárása miatt a kevert specifikus tanulási zavarok,  hiperaktivitás és figyelemzavar. A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a Szakértői Bizottság véleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik, szükségleteik figyelembevételével, a szülővel és a tanulóval való megbeszélést követően történik, és fejlesztésüket utazó gyógypedagógus látja el. Célok és feladatok  a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása,  a pozitív énkép és önértékelés kialakítása,  a tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése,

39

 a kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társas kapcsolatok kialakítása,  a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés. 10. 1.3 Diszlexia, diszgráfia Intelligenciaszinttől független olvasási, írási, helyesírási gyengeség. Háttérben idegrendszeri sérülési, organikus eltérési, érési késés, működési zavar, örökletesség, lelki és környezeti ok állhat. Ezeknek a tanulóknak differenciálatlan az aktív szókincse és gyenge az emlékezete. Nehezen alakul ki hang-betű kapcsolat, gyakori a betűtévesztés az olvasás és írás során. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között. Gyenge a szövegértés. Diszgráfia esetén nehéz az írás megtanulása, a helyesírás. Az írómozgás egyenetlen, lendülete és ritmusa töredezett. Fejlesztési célok és feladatok  látás, hallás, mozgás koordinálása,  a testséma biztonságának kialakítása,  térben, síkban, időben való tájékozódás kialakítása, fejlesztése,  a vizuomotoros koordináció fejlesztése,  olvasás, írás tanítása lassított tempóban, hangoztató-elemző, szótagoló módszerrel,  idegen nyelv oktatása során a problémák figyelembevétele.

10.1.4 Diszkalkulia A specifikus számolási zavar a különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége. Fejlesztési célok és feladatok  A

tanuló

a

mindenkori

osztályfokának

megfelelő

matematikai

készséggel

rendelkezzen.  Képes legyen a matematikai kompetencia megszerzésére, matematikai műveletek használatára.  A számosság és a számok iránti érdeklődés felkeltése.  A figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a nyelvhasználat összehangolt fejlesztése.  A matematikai relációk nyelvi megalapozása, a matematika-nyelv tudatosítása.

40

 A fogalmak kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés.  Ok-okozati összefüggések megláttatása, logikus gondolkodásra nevelés. 10.1.5 Hiperaktivitás és figyelemzavar A pszichés fejlődés zavarainak egyik alcsoportját alkotják azok a sajátos nevelési igényű tanulók, akik nagyfokú impulzivitásukkal, a célirányos, tartós figyelem zavarával küzdenek. Figyelmük szóródó, terelhető, hosszabb ideig nem képesek összpontosítani. Komplex feladatokra nem képesek szervezett választ adni. Motoros nyugtalanság, megkezdett tevékenység befejezetlensége, ingersorozatok hibás kivitelezése jellemzi őket. Viselkedésüket esetenként düh, haragreakció, agresszivitás jellemzi. Főként nyelvi és számolási feladatokkal kapcsolatban tantárgyi alulteljesítés tapasztalható náluk. Fejlesztési célok és feladatok  team-munka keretében gyógypedagógiai, pszichológiai, szakorvosi együttműködés,  a figyelem tartósságát biztosító környezeti feltételek megteremtése,  fokozott egyéni bánásmód,  önkontroll fejlesztése,  motiválás, sikerélmény biztosítása,  együttműködés a családdal. 10.1.6. Látássérült Az a tanuló, akinél a látássérülés a szem, a látóideg, vagy az agykérgi látóközpont sérülése következtében kialakult állapot, mely megváltoztatja a tanuló megismerő tevékenységét, alkalmazkodó képességét, személyiségét. Fejlesztési célok és feladatok  A látássérült tanuló vegyen részt olyan fejlesztésekben, amelyekre állapotából fakadóan szüksége van.  A vak és alig látó tanulók nevelésében a Nat-ban leírt fejlesztési területek, nevelési célok az irányadóak.  A célok elérését a tanulók szemészeti és pszichés állapota egyénileg befolyásolja.

41

 A tanulók aktív részvételére építő tanítás során alakuljon ki bennük motiváltság és beállítódás az ismeretszerzésre.  Fontos a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés.  A tanulóknak szüksége van azokra az ismeretekre, képességekre, attitűdökre, melyek birtokában alkalmazkodni tudnak a társadalmi környezet változásaihoz. 10.1.7. A hallássérült A hallássérült tanulónál - a hallás hiánya, vagy csökkenése miatt - a szokásostól eltérhet a nyelvi kommunikáció (beszédértés, szövegértő olvasás, szókincs, nyelvi szerkezetek értése és használata, hangzó beszéd, stb.) fejlettsége. Ennek következtében a megismerő tevékenység és a teljes személyiség fejlődése is megváltozhat. A tanuló nyelvi kommunikációja intenzív fejlesztést igényel, mert ennek szintje általában nem korrelál életkorával, hallásállapotával. A hallásveszteség mértékétől, jellegétől, a környezeti hatásoktól és a szociokulturális háttértől függően módosulhat a megismerő tevékenység, a gondolkodás és a lelki élet egészének fejlődése. A hallássérült tanuló egyéni fejlesztési lehetőségeit személyiségjegyei, intellektusa mellett döntően befolyásolja a hallássérülés bekövetkeztének, felismerésének időpontja, kóroka, mértéke, a fejlesztés megkezdésének ideje. Fejlesztési célok és feladatok  A tehetségre utaló személyiségjegyek feltárása és gondozása.  A beszédértés és mondanivaló kifejezésének fejlesztése.  A szövegértő olvasás folyamatos fejlesztése.  A mozgás és ritmus intenzív fejlesztése.  Az információszerzésben és kommunikációban meglévő akadályozottság miatt a vizuális információszerzés, feldolgozás és átadás előtérbe helyezése. 10.1.8. Az enyhén értelmi fogyatékos Ezek a tanulók a tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkcióképessége, illetve a kedvezőtlen

környezeti

hatások

folytán

tartós,

átfogó

akadályozottságot,

tanulási

nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus,

42

beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései Fejlesztési célok és feladatok  A fejlesztési területek megegyeznek a Nat-ban leírtakkal, de azok mélysége, kialakíthatóságuk időigénye, módja az egyéni sajátosságokhoz igazodóan módosul. 10.1.9. Beszédfogyatékos Az a tanuló, aki a receptív és/vagy expresszív beszéd/nyelvi rendszer szerveződése, fejlődési eredetű vagy szerzett zavara életkorától eltérő, különböző klinikai képekben megmutatkozó tüneti sajátosságai, valamint a verbális tanulási folyamatok atipikus fejlődése miatt a későbbi társadalmi beilleszkedés szempontjából veszélyeztetett. Együtt járhat a nyelven kívüli kognitív képességek és a viselkedésszerveződés zavaraival, azok maradványtüneteivel, valamint tanköteles korban az olvasás, írás, helyesírás, számolás területén kialakuló verbális tanulási zavarral. A beszédfogyatékos tanulónál az egészen enyhe alaki eltérésekhez társuló, észlelési és feldolgozási problémáktól az érthetetlen beszédig sokféle változatban előfordulhatnak. Fejlesztési célok és feladatok  Törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére.  A gyermek motiválása a tananyag és a tanuló közötti emocionális viszony kialakítása.  Intenzív logopédiai terápia alkalmazása.  Mozgás, ritmus, cselekedtetés előtérbe helyezése a tananyag elsajátítása során.  A beszédhez szükséges motiváció megteremtése, az önismeret és önértékelés fejlesztése.

43

10.1.10 Autizmus spektrum zavarral küzdő Jellemzője az idegrendszer igen korai, nagy valószínűséggel veleszületett ártalmának, illetve a genetikai, egyéb biológiai és környezeti tényezők együttes hatásának következményei. Lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondolkodási képességek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési készségek területén tapasztalható gondolkodási képesség sajátos

hiányosságai,

a

beszéd

szintjéhez

képest

károsodott

kölcsönös

kommunikáció, a rugalmas viselkedés szervezés és kivitelezés képességének minőségi sérülése és az egyenetlen képességprofil. Minden értelmi szinten előfordul, ami azt jelenti, hogy jelen lehet átlagos, vagy átlag feletti intelligencia mellett épp úgy, mint értelmi sérüléssel együtt járva. A fejlődési zavar átlagos, vagy átlag feletti intelligencia esetében is jelentősen befolyásolja, áthatja a gyermeki fejlődést, megváltoztatja a megismerés folyamatát és a társas viselkedés fejlődését. A tünetek változatossága mellett a tanuló autizmusának súlyossága széles skálán szóródik. Ezek lehetnek:  értelmi fogyatékosság (mint a leggyakoribb társuló fejlődési zavar),  beszéd-, érzékszervi, mozgás- vagy egyéb fogyatékosság,  viselkedésproblémák (főleg, ha azok súlyosak, pl. agresszió, önbántalmazás). Célok és feladatok  A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető legjobb felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése.  A szociális, kommunikációs és gondolkodási készségek hiányának kompenzálása és a meglévő készségek fejlesztése.  Az iskolai és a mindennapi gyakorlati életre felkészítés.  A jellegzetes gondolkodási nehézségek, rugalmatlanság miatt kiemelt feladat az elsajátított ismeretek alkalmazásának, általánosításának tanítása, az ismeretek folyamatos használata a fenntartás biztosítására, valamint a változatos, problémamegoldási módszerek tanítása.  A tanuló túlterheltségének elkerülése érdekében a felesleges információ szűrése.

44

10.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók ellátása, értékelése A szakszolgálati vizsgálat után készült szakvéleményt minden esetben megkapja intézményünk. Az osztályfőnök a szaktanárokkal és fejlesztő pedagógussal megbeszélik az abban foglaltakat. Ezen tanulókra vonatkozó jogszabályok a következő lehetőségeket biztosítják a részükre:  egyéni fejlesztési tervre épülő foglalkoztatás fejlesztő pedagógus segítségével,  egyéni bánásmód,  esetenkénti differenciálás a tanórákon,  egyéni adottságok figyelembe vétele a feladat kijelölésénél, a megoldásra adott idő meghatározásánál, számonkéréskor,  egyéni pedagógiai segítség adása,  a probléma súlyosságától függően a pedagógus differenciált házi feladatot adhat, kevesebbet, illetve mást, mint a többi tanulónak. Értékelés Számonkérésük, értékelésük egyéni adottságaikhoz igazodhat. A Szakszolgálat és a szaktanárok javaslatára az igazgató mentesítheti egyes tantárgyak, illetve tantárgyrészek értékelése, minősítése alól a tanulót. Ebben az esetben is részt kell vennie a tanórákon. Számonkérésnél, értékelésnél figyelembe vesszük a tanuló önmagához mért fejlődését, illetve a problémák mélységétől, típusától függően osztályozzuk, szükség esetén szövegesen értékeljük. Ugyanezek a szabályok vonatkoznak a Sajátos nevelési igényű tanulókra azzal különbséggel, hogy őket a Szakértői Bizottság vizsgálja. A bizottság véleménye alapján az igazgató mentesítheti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írhatja elő.

45

10.3. Kiemelten tehetséges tanuló A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről értelmében: „kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.” Az egy osztályba járó tanulók csak életkorban állnak közel egymáshoz, ezen kívül adottságaikban, fejlettségükben, képességükben, tudásukban, felkészültségükben, azaz mentális fejlettségi mutatóikban különböznek egymástól. Különbözik a tantárgyak iránti érdeklődésük, munkájuk eredménye, teljesítményük szintje. Tanulóink egy része kimagasló eredményre képes intellektuális és nem intellektuális tevékenységekben. Ők a kiemelkedő képességűek, a potenciális tehetségek. Tehetségen azt a velünk született, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos területén az átlagosat messze meghaladó teljesítményeket tud létrehozni. A tehetség néhány jellemzője:  logikus gondolkodás képessége  következtetés képessége  a külső világgal szembeni nyitottság  magas fokú kreativitás  kíváncsiság, érdeklődés  szorgalom és kitartás  becsvágy  folyamatos kommunikáció Miből ismerhető fel a tehetséges gyermek?  Nagyon sokat tudnak a legkülönbözőbb dolgokról.  Gazdag a szókincsük, szokatlan kifejezéseket is megfelelően, nagy biztonsággal használnak.  Beszédük folyamatos, kifejező.  Gyakran megjegyzik a tényeket.

46

 Felismerik az ok-okozati viszonyokat.  Jó megfigyelők.  Sokat olvasnak.  Kritikusan gondolkodnak.  Az őket érdeklő kérdésekkel szívesen foglalkoznak.  Az ismétlődő feladatok untatják.  Szokatlan kérdéseket fogalmaznak meg.  Okos, értelmes válaszokat, magyarázatokat adnak.  Van véleményük és el is mondják.  Egyéni elképzeléseik vannak és azt követik.  Nem tartanak mindig a többséggel. A tehetség, a képesség kibontakozását segítő tevékenységek:  Az egyéni képességekhez igazodó, differenciált tanórai tanulás megszervezése.  Iskolaotthonos oktatás a bevezető szakaszban.  Szakkörök.  Választható tanórák.  Tehetséggondozó foglalkozások.  Alapfokú művészetoktatás.  Tanulmányi versenyek.  Levelezős versenyek.  Kulturális rendezvények látogatása (színház, múzeum)  Iskolai sportkörök.  Sportversenyek.  Kapcsolat alapfokú művészeti iskolával.  Tehetséggondozó központba irányítás.  Továbbtanulás.  Iskolai könyvtár valamint az iskola más létesítményének, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.

47

A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben célirányos tanulási- szervezési eljárások alkalmazása: 

differenciált tanulásszervezés



kooperatív technikák



projektmódszer



drámapedagógia



tevékenységközpontú pedagógiák



tehetséggondozó műhely

10. 4. Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók Az a tanuló, akit a jegyző védelembe vett, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül hátrányos helyzetűnek minősül. A jogosultság megállapításáról szóló határozat meghozatalával egyidejűleg tájékoztatni kell a szülőt azokról a kedvezményekről, juttatásokról, pályázati lehetőségekről, amelyek a gyermeket megillethetik, ha megfelel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre vonatkozó feltételeknek. Tájékoztatni kell továbbá a szülőt arról is, hogy a védelembe vett, illetőleg rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeke akkor minősül halmozottan hátrányos helyzetűnek, ha a szülei legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányaikat fejezték be sikeresen. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: 

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;



a napközi otthon;



a diákétkeztetés;



a felzárkóztató foglalkozások;



könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;



a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai;



a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése;



a családlátogatások;



a továbbtanulás irányítása, segítése;



gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység;



a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek;



az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek;

48

11. AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTEL RENDJE Az iskola a tanulók a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, tisztségviselőik

megválasztásában,

és

jogosultak

képviseltetni

magukat

a

diákönkormányzatban. Diákönkormányzat: A tanulók, a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A diákönkormányzat véleményt nyilvánít: 

az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,



a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,



az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,



a házirend elfogadása előtt.



a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,



a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,



a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,



az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,



az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,



a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,



az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben.

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: 

saját működéséről,



a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,

49



hatáskörei gyakorlásáról,



egy tanítás nélküli munkanap programjáról,



az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről,



amennyiben az intézményben működik, a nevelési-oktatási intézményen belül működő tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról.

A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését. Diákközgyűlés: A diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.

12.

KAPCSOLATTARTÁS

A

SZÜLŐKKEL,

TANULÓKKAL,

AZ

ISKOLA

PARTNEREIVEL 12. 1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák Iskolánkban diákönkormányzat működik. Munkájukat a tanulók által felkért és az igazgató által megbízott nevelő segíti, aki egyben képviseli őket az iskola vezetőségében és a szülői munkaközösségben. Az osztályközösségek diákképviselőt választanak, s az így delegált tagok vesznek részt a saját munkatervükben meghatározott üléseken. Évente legalább egy alkalommal közgyűlést tartanak, megtervezik saját programjukat, javaslatot tesznek a házirend esetleges módosítására, szakkörök szervezésére, szabadidős programokra, a

50

diákönkormányzat által felhasználható tanítás nélküli munkanapok programjára, az iskolai élet demokratikusabbá tételére. A diákönkormányzat és az irányító nevelő feladata, hogy nevelő-oktató munkát segítő tevékenységüket tegyék még hatékonyabbá az alábbi területeken: 

helyi hagyományok ápolása, /verébavató, farsang lebonyolításának segítése/



fejlesszék a tanulói öntevékenységet, önállóságot, felelősségérzetet,



segítsék megszervezni és megvalósítani a szabadidő hasznos eltöltését,



szervezzenek minél több játékos, pihentető, egészséges életmódra nevelő programot.



szervezzenek a környezetük (iskola és területének) tisztántartását és annak megóvását szervező programok megvalósítását.



a tanulók folyamatos tájékoztatása az aktualitásokról a Diákfalon

12. 2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák: Gyermekeink nevelésének hatékonysága érdekében maximálisan jó együttműködésre kell törekednünk a szülőkkel, a családokkal. A szülői munkaközösség elsősorban a rendezvények szervezésében, lebonyolításában nyújt segítséget. Kapocs az iskolavezetőség és a szülői ház között. Élhet törvény biztosította javaslattételi, véleményezési jogával. Tagjait az osztályközösségek szülői értekezlete választja és bízza meg. A szülői munkaközösség önmaga választja tisztségviselőit, az önmaga által készített működési szabályzat és munkaterv alapján tevékenykedik. Az iskola igazgatója folyamatosan tájékoztatja a választmányt az iskolai élet eseményeiről. A szülőkkel való kapcsolattartás formái: 

családlátogatások



szülői értekezletek, fogadóórák



nyílt tanítási napok, órák



iskolai és osztályszintű rendezvények (farsang, Mikulás, fenyőünnep, anyák napja, gyermeknap,

közös

kirándulás,

túra,

tábor,

erdei

sportrendezvények, társadalmi munkák, stb…) 

szülői munkaközösség ülései, megbeszélései



pályaválasztási tanácsadás



előadások szervezése szakemberek közreműködésével

51

iskola,

színházlátogatások,



meglévő hagyományok ápolása és bővítése.

Sikerkritériumok: 

A nyílt napok és nyílt órák látogatottsági mutatói.



A tájékoztatás formái és számossága.



A szülői értekezletek látogatottsága.



A fogadóórák szülői létszáma, az egyéni fogadóórák kihasználtságának mutatói.



Pályaválasztási megbeszélések száma.



Családlátogatások számának, okának és eredményességének mutatói.



Szülői Munkaközösség tevékenységi listája.



A szülők minél nagyobb arányú részvétele iskolánk életében (Jótékonysági bál, Családi nap stb...)

13. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI A tanulmányok alatti vizsgák (a továbbiakban: vizsga) a következő: 

javítóvizsga,



osztályozó vizsga,



különbözeti vizsga,



pótló vizsga.

13.1. A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos intézményi eljárásrend 

A vizsgát a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban lehet tenni, azzal, hogy az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet.



A vizsga időpontjait az igazgató jelöli ki, melyet a helyben szokásos módon valamint az intézmény honlapján közzétesz.



A vizsga időpontjáról (év, hónap, nap, óra, perc) és helyszínéről (cím, épület, terem száma) a vizsgázó, illetőleg a kiskorú tanuló esetén a szülő (gondviselő) minimum a vizsga kezdete előtt 10 nappal tértivevényes postai értesítést kap.



Az osztályozó vizsga kérelemre történő letételét az igazgató engedélyezi. Az osztályozó vizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól.



A vizsga követelményeit az iskola helyi tantárgyi tantervében foglaltak határozzák meg. A vizsga részletes követelményeiről a tanuló a vizsga előtt legalább 6 héttel írásbeli

52

tájékoztatást kap. A tantervi követelmények az iskola honlapján folyamatosan megtekinthetők 

A vizsgakötelezettség a pedagógiai programban megjelölt valamennyi tantárgyra vonatkozik. Ez alól felmentést csak a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak alapján az igazgató adhat engedélyt.

Vizsgaforma, vizsgarészek 

szóbeli vizsga



írásbeli vizsga

13.2. A tanulmányok alatti vizsgák különös eljárási szabályai 

Az írásbeli vizsga időtartama – a szakvélemény alapján ettől eltérést lehetővé tevő esetek kivételével – tantárgyanként és évfolyamonként 45 perc, magyar nyelv és irodalom tantárgyból 60 perc.



Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni.



A szóbeli vizsgát az iskola szakos tanáraiból az igazgató által kijelölt vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár, aki a tanulót előzőleg tanította.



Az elnöki teendőket az igazgató vagy a megbízottja látja el.



A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie.



A tanulónak az írásbeli vizsgán kihúzott tétel (ami több feladatból állhat) kidolgozására legalább 20 percet kell biztosítani, kivéve a 1. pontban tett kivételt.



A szóbeli feleletek maximális időtartama 15 perc. Ha a tanuló a feladatát nem tudja megoldani, teljes tájékozatlanságot, árul el az elnök egy alkalommal póttételt húzathat vele. Erre is 20 perc a felkészülési idő, valamint 15 perc a felelet időtartama.



A vizsgázó osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani.



Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem engedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, a vizsgaeredménye elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli, indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni, annak megismétlésére.



A vizsga a vizsgázó számára díjtalan.

53



A szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető meg.



A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában a jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni.



A jegyzőkönyv vezetéséért és hitelességéért a vizsgabizottság elnöke felel.



A jegyzőkönyvben minden vizsgázót külön jegyzőkönyv nyomtatványon kell jegyezni.



A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. Az írásbeli feladatlapot és jegyzetelés (vázlatkészítés) céljára kapott papírlapot az iskola körbélyegzőjével el kell látni. A tanuló és a szülő kérésre, egyeztetett időpontban a vizsgaelnök jelenlétében a vizsgadokumentumokba betekinthet, írásos megjegyzést fűzhet az értékeléshez, melyet jegyzőkönyvbe kell venni.



Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A javítás téves bejegyzéseit látható módon szignálva kell eszközölni.



A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a jogszabályban meghatározott záradékokkal be kell vezetni.



Az vizsgaeredmény kihirdetésének legkésőbb a vizsgát, több vizsga esetén a legutóbb teljesített vizsgát követő második munkanapon meg kell történnie.

A tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, amennyiben: 

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,



az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,



egy tanítási évben a törvényben szabályozottnál többet mulasztott,



magántanuló volt,



tanulói jogviszonya szünetelt, és az újbóli osztályba soroláshoz szükséges.

Az osztályozó vizsga tantárgyai a különböző évfolyamokon a következők: 1. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret 2. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret 3. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret 4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, idegen nyelv 5. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem, természetismeret

54

6. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem, természetismeret, informatika 7. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem, biológia, földrajz, fizika, kémia, informatika 8. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem, biológia, földrajz, fizika, kémia, informatika Osztályozó vizsga a tanév során bármikor szervezhető. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. Javító vizsga az igazgató által meghatározott időpontban augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban tehető. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból késik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel távozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

14. A TANULÓ FELVÉTELE, ÁTVÉTELE, OSZTÁLYBA SOROLÁSA A tankötelezettség megállapítása 

A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, és az óvoda azt javasolja, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik.



A gyermek tankötelezettségének teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik.



A fejlettséget korábban elérő gyermek esetében a kormányhivatal a szülő kérelmére a szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.

Az iskola igazgatója a gyermek iskolába lépéséhez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szakértői bizottság vizsgálatát kezdeményezheti; 

ha a szülő nem ért egyet az óvoda által kiállított igazolással, döntéssel és arról az iskola igazgatója tudomást szerez, kivétel, ha a kérdésben a szakértői bizottság korábban még nem hozott döntést,

55



ha szükséges a gyermek sajátos iskolai nevelésben - oktatásban való részvételéről dönteni - az óvoda javaslata vagy a szülő kérése alapján - ha erről a szakértői bizottság korábban nem hozott döntést.

Az adott évben tanköteles korba lépő sajátos nevelési igényű gyermeket a szülő a szakértői bizottság véleményében vagy a kormányhivatal jogerős határozatában megjelölt időpontig köteles beíratni a kijelölt iskolába. Tanulói jogviszony: A tanuló, a magántanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. Tanulói felvétel: Az általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. A tanköteles korba lépő gyermeket a szülő március 1-je és április 30-a között, a kormányhivatal által közleményben vagy hirdetményben közzétett időpontban köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára. Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek: 

személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt,



az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást.

Az iskola igazgatója: 

a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy elutasító döntést hoz,



értesíti a szülőt a döntést megalapozó indokolással,

56



értesítésben felhívja a figyelmet a fellebbezés lehetőségére,



átvétel esetén értesíti az előző iskola igazgatóját.

Az iskola igazgatója értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, ha a gyermeket az iskolába nem íratták be. Az iskolába felvett tanulót, a magántanulót is az iskola tartja nyilván. A tanuló átvétele: A tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az átvételi kérelemhez be kell mutatni: 

személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt,



az elvégzett évfolyamokat tanúsító szóló bizonyítványt.

A második- nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – különbözeti vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyet a másik iskolában nem tanult. A különbözeti vizsga időpontjáról a szülőt a tanuló átvétele során tájékoztatni kell. A különbözeti vizsga szervezése a tanulói jogviszony keletkezésétől számított három hónap eltelte után lehetséges. Amennyiben a tanuló a különbözeti vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból 2 hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, vagy a tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. A tanulók osztályba, csoportba történő beosztása: Az iskolába felvett tanulók osztályba, csoportba történő beosztásáról a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével az iskola igazgatója dönt.

57

15. AZ ISKOLAI ÉLET MUNKARENDJE Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7.30 órától délután 19.00 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8.00 óra és 16.00 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek 10-20 perc. Egyéb foglalkozások ideje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16.00 óráig tart. Az iskolában reggel 7. 30 órától és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületrész rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az iskolában egyidejűleg 5 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek), engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek adhatnak engedélyt. A tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat 13.00 órától 16.00 óráig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8.00 óra és 16.00 óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente kell megszervezni.

58

Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: 

az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,



az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,



a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,



az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól az iskola igazgatója adhat felmentést nem az iskola által szervezett programok esetén. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyilvántartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. A tanórán kívüli foglalkozások Az intézményben a tanulók számára az alábbi - az iskola által szervezett - egyéb foglalkozások működnek: 

délutáni tanulmányi foglalkozások



szakkörök



diáksportkör



felzárkóztató foglalkoztatások



tehetségfejlesztő foglalkoztatások

59



továbbtanulásra előkészítő foglalkozások



művészetoktatás

Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok: •

Minden tanulónak legalább 16.00 óráig az iskolában kell tartózkodnia. Ez alól felmentést a szülő írásbeli kérésére az iskola igazgatója adhat.

•

Az egyéb foglalkozásokra pl. szakkörre, tehetséggondozó foglalkozásokra való tanulói jelentkezés - a felzárkóztató foglalkozások kivételével- önkéntes, de a jelentkezés teljes tanévre szól.

•

A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező.

•

A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát,) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. A foglalkozások pontos időpontját, helyét, a résztvevők névsorát a szakköri napló tartalmazza.

•

A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni.

•

A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa.

Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal osztályaik számára tanulmányi kirándulást szerveznek. A kirándulás tervezett helyét, idejét, a résztvevők névsorát az osztályfőnök írásban leadja az igazgatónak legkésőbb a kirándulás előtt 3 nappal. Az iskola nevelői, illetve a tanulók szülei az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösség, illetve a szaktanárok a felelősek.

60

A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait az Iskolai Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és erkölcstan oktatást szerveznek. A hit- és erkölcstan vagy erkölcstan órán való részvétel a tanulók számára kötelező (2013/14-es tanévben 1. és 5. évfolyamon, utána felmenő rendszerben). Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és erkölcstan oktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. A többi évfolyamon fakultatív hitoktatás folyik, melyen a részvétel önkéntes.

HELYI TANTERV 16. A KERETTANTERV Helyi tantervünk az 51/2012. (XII.21.) számú EMMI rendelet Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára valamint Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára című kerettantervek alapján készült. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei

teljes egészében megegyeznek az

oktatási

miniszter által

kiadott

kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel.

61

17. EGYMÁS MELLETT ÉLŐ KERETTANTERVEK

62

17.1. A jelenleg használt kerettanterv tantárgyi rendszere és heti óraszáma (kifutó rendszerben) Intézményünk az alsó tagozaton a 17/2004. (V. 20.) OM. rendelettel kiadott Mozaik tantervet, a felső tagozat az ugyanezen rendelettel kiadott Oktatási Miniszter által ajánlott tantervet alkalmazza helyi tantervként. Alsó tagozat Tantárgyak

Heti óraszámok évfolyamonként 1.

2.

3.

4.

Magyar nyelv és irodalom

8

8

8

7

Élő idegen nyelv

–

–

–

2

Matematika

5

4

4

4

Környezetismeret

1

1

1,5

2

Ének-zene

1

1

1

1,5

Rajz és vizuális kultúra

1

1

1

1,5

1

1

1

1

1

1

1

3+2*

3

3

3

20

20

20,5

23

Informatika Életvitel és gyak. ismeretek Testnevelés és sport Az évfolyamok heti kötelező óraszáma * 2012/13-as tanévtől

63

Felső tagozat

Tantárgy/évfolyam

5.

6.

7.

8.

Magyar nyelv és irodalom

148

148

148

148

Történelem és állampolgári ismeretek

74

74

74

74

Idegen nyelv

111

111

111

111

Matematika

148

111

111

111

37

37

Fizika

55,5

55,5

Biológia és egészségtan

55,5

55,5

Kémia

55,5

55,5

Földrajz

55,5

55,5

Informatika Természetismeret

55,5

Ének-zene

74

37

37

37

37

55,5

37

37

37

Technika és életvitel

37

37

18,5

37

Testnevelés és sport

92,5

92,5

74

74

37

37

37

18,5

Rajz

Osztályfőnöki Tantervi modulok Tánc és dráma

37

Hon- és népismeret

37

Informatika

18,5

Ember és társadalomismeret, etika

18,5

Mozgókép és médiaismeret

18,5

Egészségtan

18,5

Kötelező óraszám a törvény alapján

832,5

64

832,5

925

925

A „Kerettanterv a sajátos nevelési igényű tanulók számára” tantárgyi rendszere és heti óraszáma Tantárgyak

Magyar nyelv Magyar nyelv és irodalom Élő és idegen Matematika nyelv irodalom – Informatika dráma Környezetism Történelem és eret Természetism társadalomi Természetism eret ismeretek Természetism eret – Fizika, (honés Ének-zene eret – kémia népismeret) Ének-zene – Biológia, Rajz tánc és egészségtan Rajz és kézművesség Földrajz médiaismeret Életvitel és Testnevelés gyakorlati Osztályfőnöki és sport ismeretek Kötött Kötelező óraszám Szabadon óraszám

Szakaszok – Évfolyamok Bevezető Kezdő szakasz Alapozó szakasz Fejlesztő 1.szakasz 2. 3. 4. 5. 6. 7.szakasz8. 7 7 7 7 évfolya évfolya évfolya évfolya évfolya évfolya évfolya évfolya 5 4 4 4 m m m m m m m m 1 1 4 4 4 4 4 4 4 4 0,5 1 1 1 1 1 1,5 1,5 2 2 1,5 1,5 2 2 2 2 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 2,5 2,5 3 3 5 5 5 5 5 2,5 2,5 2,5 1 1 1 1 20,5 20,5 21,5 23,5 24 22,5 25 25 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25 1,5 1,5 1 1,5 1 0 0 0

tervezhető órák

65

Általános iskola heti ellátandó óraszám (számítási alap) A 2013/2014-es tanévtől kifutó rendszerben Év

O

Kt.

. öt.

Kt.

Nem

Kt.

Egyé-

Kt.

f.

s

52.§

óra

52.§

köt.

52.§

ni

52.§

Összes

z

(3)

össz

(7)

össz.

(11) c)

össz.

(6)

óraszá

t.

Köt.ó.

S

nem

egyéni

gyógy

köt.

12%*

ped.

z 1. 2.

1

20

2

2,4

3.

1

20

2

2,4

4.

1

22,5

2.25

2,7

5.

1

25

6.

1

22,5

5.625

2,7

7.

1

25

7.5

3

8.

1

25

7.5

3

Ö

*Az óraszám minden tanévben az SNI-s tanulók számától függ.

A fenti óraszámhoz kell még számítani: **tanulószoba /napközi : ***gyógytestnevelés

15 óra/hét/csoport :

66

m

17.2. Új kerettanterv adaptált óraterve: A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg (pirossal kiemelve) azzal a céllal, hogy e tárgyakból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson:

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

7+1

7+1

6+1

6+1

Idegen nyelvek

2

Matematika

4+1

4+1

4+0,5

4+0,5

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1+0,5

1+0,5

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

1

1

Informatika Szabadon tervezhető órakeret Választható óra: (szülő kéri írásban) Rendelkezésre álló órakeret

2

2

3

3

2

2

2

2

27

27

27

29

67

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

4+1

4+2

3+2

4+1

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

4

3+1

3+1

3+1

2

2

2

2

Erkölcstan

1

1

1

1

Természetismeret

2

2

Biológia-egészségtan

2

1

Fizika

2

1

Kémia

1

2

Földrajz

1

2

Magyar nyelv és irodalom

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

Ének-zene

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Dráma és tánc/Hon- és népismeret*

1

Informatika

1

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

2

3

3

3

3

3

4

4

31

31

35

35

Választható óra: (szülő kéri írásban) Rendelkezésre álló órakeret

Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja. Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol és a német nyelvet tanulják.

68

Sajátos nevelési igényű kerettantervi óraszámok Tantárgyak

1. évfolyam

2. évfolyam

3. évfolyam

4. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

7+1

7+1

6+1

7+1

Matematika

4+1

4+1

3+1

4+1

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

2

2

2

2

Ének-zene

2

1

2

2

Vizuális kultúra

1

2

2

2

Informatika

-

-

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Szabadon tervezhető órakeret

2

2

2

2

Rendelkezésre álló órakeret

25

25

25

27

Tantárgyak

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

4+1

4+2

4

4+1

Idegen nyelv

-

-

2

2

Matematika

4

4

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Történelem, társadalmi és

2

2

2

2

Hon- és népismeret

1

-

-

-

Természetismeret

2

2

4

4

Földrajz

-

1

1

2

Ének-zene

2

2

1

1

Vizuális kultúra

2

2

1

1

Informatika

1

1

1

1

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

2

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki óra

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

2

2

2

2

Rendelkezésre álló órakeret

28

28

31

31

állampolgári ismeretek

69

ÁLTALÁNOS ISKOLA HETI ELLÁTANDÓ ÓRÁK SZÁMA 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben (számítási alap) Évf.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Ö

Osz t. Sz

1 1 1 1 1 1 1 1 8

Knt. 27.§ (4), 6.sz.mel -léklet Összekötelező sen óraszám 25 25 25 27 28 28 31 31

Knt. 27.§ (4) 6.sz. mell.

Knt. 27.§ (5) tehetsé Össze g.vagy -sen felz.

Knt. 27.§ (8),6.sz.mell. * Számítás: 20/2012.138. §(2) alapján

27 27 27 28 23 23 25 25

Összes

2 2 1 1 27 2 2 1 1 27 2 2 1 1 27 2 2 1 1 28 2 2 1 1 23 2 2 1 1 23 2 2 1 1 25 2 2 1 1 25 ***20 16 8 **449 5 az Nkt. 6. mellékletében meghatározott heti időkeretet kilenc főre kell

25 25 25 27 28 28 31 31 220

*Óraszám számítás:

Összesen

Knt. 6.sz.m elléklet nemzet Össz iségi esen

meghatározni és biztosítani oly módon, hogy az Nkt. 6. mellékletének E oszlopában meghatározottak szerint az azonos heti óraszámban foglalkozásra jogosult tanulók számát elosztják kilenccel. Ha a tanulók száma a négy főt meghaladja, akkor az Nkt. 6. mellékletének E oszlopában meghatározott heti óraszámot, négy vagy kevesebb fő esetén az Nkt. 6. mellékletének E oszlopában meghatározott heti óraszám ötven százalékát kell biztosítani. /20/2012.138.§ (2)/ A heti időkeret a tanítási hetek között a tanuló érdeksérelme nélkül különösen indokolt esetben átcsoportosítható./ Knt.27.§ (8)/ ** Az óraszám a nemzetiségi iskolai nevelés óraszámait is tartalmazza, a habilitációs és rehabilitációs órák számát nem tartalmazza. *** Felhasználása: Knt. 27.§ (4)-(5)-(6)-(12)-(13) alapján ( a kötelező óra és az osztály heti időkeret különbözete terhére), a heti időkeret az egyes évfolyamok , osztályok, a tanítási hetek között átcsoportosítható / Knt.28.(4)/ A kötelező óra és az osztály heti időkeret különbözete terhére tartható: -

Egyéb foglalkozások ( pl napközi ,tanulószoba, stb. )

-

Osztálybontás

-

Tehetség kibontakoztatása

70

-

HH, HHH-s tanulók felzárkóztatása

-

Beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel küzdő tanulók számára ,az első –negyedik évfolyamon az eredményes felkészítést szolgáló egy - három fős differenciált fejlesztést biztosító foglalkozások,

-

Egyéni foglalkozás 1-4. évfolyamon a tanuló eredményes felkészítésére vagy magasabb évfolyamon a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második vagy további alkalommal ismétel , legalább heti 2 alkalom.

-

Sportkör, sportágak és tevékenységi formák szerint heti 2 x 45 perc óra (ha az iskola a mindennapos testnevelés óráiba nem építi be a sportköri foglalkozásokat)

E felett biztosított a Ktn.27.§ (7) alapján:

-

egyéni foglalkozás súlyos betegség vagy a szakértői bizottság véleménye alapján magántanuló (BTM, SNI): 10 óra- Az időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható . /Knt.27.§(7)/

Továbbá: Knt.27.§ (5) utolsó mondata alapján : „Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további heti egy-egy óra biztosított az osztályok 6. mellékletben meghatározott időkerete felett.

18. TANTÁRGYAK HELYI TANTERVE (KÜLÖN MAPPÁBAN) 19. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Kizárólag a tankönyvlistán szereplő tankönyvek választhatók. A 2013/14. tanévtől a tankönyvellátás felmenő rendszerben ingyenessé válik. A tartós tankönyveket a könyvtár bevételezi, több évig használhatóak. A taneszközök listájának összeállításánál elsődleges szempont, hogy feleslegesen ne terhelje beszerzésük a családokat.

71

További szempontok: 

Feleljenek meg a kerettantervi követelményeknek, az iskola helyi tantervének.



A taneszközök minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására.



Világos, logikus felépítésükkel és igényes, a korosztály számára érthető nyelvezetükkel segítsék a tananyag elsajátítását.



A tanulnivalót az eredményes elsajátításhoz szükséges részletességgel tárgyalják.



Változatos, többféle munkaformát (egyéni, páros, csoportos) alkalmazó feladataik tegyék lehetővé a képességfejlesztést és a differenciált oktatást.



A tantárgyi integráció megvalósításával fektessenek hangsúlyt több kompetenciaterület fejlesztésére is.



A tantárgyi kereteken belül a korosztály tapasztalatait, jellegzetes problémáit a középpontba helyezve, a tanulókat önálló véleményalkotásra ösztönözve adjanak teret az önismeret és az érzelmi intelligencia fejlesztésének, az erkölcsi nevelésnek. Kezeljék kiemelten a vizuális elemeket. Képeik, ábráik segítsék a nyelvi információk megértését, gazdagítsák azok tartalmát.



A taneszközök legyenek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai, amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő feladatlapok).



A taneszközöket egészítse ki olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, valamint olyan digitális hozzáférés, amely segíti a diákok otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal.

72

20.

VÁLASZTHATÓ

A

TANTÁRGYAK,

FOGLALKOZÁSOK

ÉS

A

PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI A 20/2013. EMMI rendelet 14.§ (5) bekezdése alapján az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy a tanuló a) milyen szabadon választott tanítási órán, továbbá b) melyik egyház által szervezett hit-és erkölcstan órán, vagy kötelező erkölcstan órán kíván részt venni. Az erkölcstan vagy a hit-és erkölcstan oktatásának igényléséről a szülő írásban nyilatkozik. Abban az esetben, ha a szülő nem tesz nyilatkozatot, továbbá, ha a (3) bekezdés a) pontja szerinti egyházi jogi személy vagy (4) bekezdés szerint megkeresett egyházi jogi személy a hit-és erkölcstan oktatást nem vállalja, az iskola a tanuló számára erkölcstan oktatást szervez. A szülő az erkölcstan, vagy a hit-és erkölcstan tantárgyra vonatkozó választását tanév végén módosíthatja, de erről május 20-ig írásban értesíti az igazgatót, illetve az érintett egyház képviselőjét. A kötelező tanórákon minden tanuló részvétele kötelező, míg a választható órákon az a tanuló vesz részt, akinek részvételi szándékát szülője vagy gondviselője az előző tanév május 20-ig írásban jelezte. Választható lehetőségként 2. évfolyamtól az angol nyelv heti 2 órában történő tanulását kínáljuk fel azoknak, akiknek első évfolyam végén írt felmérési eredményei matematika és magyar tárgyakból 90 % fölött vannak. Ha a tanulót kérelmére az iskola felvette a választható tanítási órára, a tanítási év végéig köteles azon részt venni. A választható tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, valamint a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell kezelni, mint a kötelező tanítási órát. A kötelező és tanórán kívüli foglalkozásokon pedagógus választására nincs lehetőség. 21. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI Csoportbontás: Iskolánkban az oktató-nevelő munka sikeresebb megvalósulása érdekében a fenntartóval történt egyeztetés alapján az alábbi csoportbontásokat alkalmazzuk: 

4. osztálytól kezdve az idegen nyelvek oktatása órarendileg évfolyam szinten azonos időpontban zajlik. Angol nyelvből (erre nagyobb igény van) a szabad nyelvválasztás után 2 csoportot indítunk az adott évfolyamon. A csoportba való

73

besorolást a 3. osztályos osztályfőnökök végzik a tanulók addigi tanulmányi eredményének figyelembevételével. (lassabban haladó-gyorsabban haladó csoport) Később mód van arra, hogy a tanulmányokban történő elmaradás, illetve gyorsabb fejlődés esetén az illető diák csoportot válthasson. A csoportváltást a tanuló és szülőjének tájékoztatása, valamint a küldő és a fogadó tanár konzultációja kell hogy megelőzze, és az intézmény vezetője hagyja jóvá félévkor vagy tanév végén. 

Informatika tantárgyakból az osztálylétszámok függvényében.



Matematika, Magyar nyelv és irodalom tantárgyakból a képességek és az érdeklődés (továbbtanulási szándék) függvényében csoportbontást alkalmazunk (amennyiben a felhasználható órakeretbe belefér), amely elősegíti az egyéni képességfejlesztést.



Felső tagozaton nívócsoportokat szervezünk magyar, matematika tárgyakból. A tanulók nívócsoportokba történő sorolásáról - a 4. osztály tanév végi felmérések eredményei alapján – a 4-es osztályfőnökök véleményének figyelembevételével történik döntés. A nívócsoportos rendszerrel magasabb szintű magyar és matematikaoktatás lehetőségét kínáljuk a tanulóknak.



Ha a tanulói csoportok összetétele indokolja, a további csoportbontások lehetőségét tanévenként megvizsgáljuk.

22. A NAT-BAN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése, valamint a pszichikus funkciók fejlesztése a kiemelt feladat. Fontos szerepe van a tanulmányi sétáknak, a környezetünk tudatos megfigyelésének. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe

74

kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. A környezethez való alkalmazkodás kerül előtérbe. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási

eredményességhez

szükséges

kulcskompetenciák,

képesség-együttesek

és

tudástartalmak megalapozásának folytatása. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladatés problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Kiemelt szerepet kap a kreativitás fejlesztése. Az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük ezeken az évfolyamokon hangsúlyosabban jelenik meg. 22.1. A hit- és erkölcstan, erkölcstan oktatása Az Nkt. rendelkezései szerint az 1-8. évfolyamon a hit- és erkölcstan, vagy erkölcstan oktatása kötelező tanórai keretben történik. A tanulók (kiskorú tanuló esetén a szülők) írásban nyilatkoznak arról, hogy az iskolai oktatás keretein belül a hit- és erkölcstan, vagy erkölcstan oktatását választják-e. Az első évfolyam esetén a beiratkozáskor megtörténik a jelentkezés. Az iskolai keretek között folyó hitoktatás szervezése, tartalmának meghatározása és felügyeletének ellátása az adott egyház, és a nevében eljáró jogi személy hatásköre és feladata. Az iskola és az egyház együttműködik a hit- és erkölcstan órák megszervezésében.

75

22.2.Egész napos iskola Iskolánk egyetlen osztálya sem működik egész napos iskolai program szerint. Egyéb foglalkozások keretében, tanulmányi foglalkozások, szakkörök szervezésével biztosítjuk 16 óráig tanulóink felkészülését, és azt, hogy érdeklődésüknek, igényeiknek megfelelően tölthessék el hasznosan szabadidejüket. Ebben az idősávban biztosítunk időt a korrepetálásra, tehetséggondozásra, versenyekre való felkészülésre is. Igény esetén ügyeletet 17 óráig tartunk. Tanulóink részt vehetnek a szabadon választott egyéb foglalkozásokon kívül a Free Dance Művészeti Iskola foglalkozásain. 22.3. A mindennapos testnevelés Nevelési cél: Az egészséges életmódra nevelés. Annak segítése, hogy gyermekkorban kialakuljon a rendszeres testmozgás iránti igény, amely lehetővé teszi a testi-lelki egészség megőrzését. A mindennapos testnevelést a köznevelési törvény értelmében, első ízben a 2012./13. tanévben szerveztük meg felmenő rendszerben az első és az ötödik évfolyamon. A Knt. rendelkezései szerint a mindennapos testnevelés keretében heti öt testnevelés órát kell a tanulók számára biztosítani. Ebből a 2012/13. tanévtől kezdve felmenő rendszerben heti három órát tanítási óraként, heti két órát iskolai sportkörben való sportolással szervezünk meg az évfolyamok egy részénél a tornaterem délelőtti leterheltsége miatt. A két kötelező sportköri foglalkozás alól az kaphat felmentést, aki igazolja, hogy versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt egyesületi tagsággal rendelkezik, vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportol. A felmentést a szülő kérheti írásban, melyhez csatolni szükséges az egyesületi igazolást. A kérvények, igazolások beadásának határideje: szeptember 30. Ezt követően a tanév végéig nincs lehetőség a módosításra. Az iskola azokat a tanulókat, akik nem kérték felmentésüket, beosztja a sportköri órákra, jelenlétükről nyilvántartást vezet. A hiányzást a házi rendben leírtak szerint kell igazolni. A többi évfolyamon a mindennapos testmozgás megszervezése változatlan marad, ameddig felmenő rendszerben valamennyi évfolyamon nem kell megszervezni a mindennapos testnevelést.

76

22. 4. Az idegennyelv-oktatás A 4. évfolyamtól kezdve tanítunk angol vagy német nyelvet a kötelező órák keretében. A harmadik évben a tankönyvrendelést megelőzően kell nyelvet választaniuk a tanulóknak. Évfolyamonként egy német és két angol csoportot indítunk, mivel az angol nyelv tanulására nagyobb az igény. Az angol nyelvet választók között a csoportba sorolásnál törekszünk a homogenitásra. Választható lehetőségként 2. évfolyamtól az angol nyelv heti 2 órában történő tanulását kínáljuk fel azoknak, akiknek első évfolyam végén írt felmérési eredményei matematika és magyar tárgyakból 90 % fölött vannak. Már második évfolyamtól szakköri formában választható angol és német oktatás.

23. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskolának (az iskolafenntartókkal, a családdal, a gondviselőkkel, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: 

a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén;



folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés;



kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása



folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés;



a kulcskompetenciák bővítése az iskolázás további szakaszain;

A tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása. 

a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül;

77



egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások alkalmazása.

Az iskolai hátrányok rendszere Az iskolai tanulási folyamatban különösen fontos tényezőnek tekintjük, hogy a pedagógusok a lehetőségekhez mérten igazodjanak a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakban nyújtott teljesítményeikhez. E cél eléréséhez az alábbi tanítási módszereket és szervezeti formákat alkalmazzuk:  az 1-2. évfolyamon a gyorsabb beilleszkedés, a hatékonyabb tanulás érdekében csak nagyon indokolt esetben mentesítjük a tanulót a 16 óráig tartó iskolai foglalkozások alól  az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulóknak felzárkóztató foglalkozást szervezünk  pedagógusaink az egyes tanítási órákon előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, az ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.  a 8. évfolyamon az eredményes felvételi és a továbbtanulás segítésére felkészítő, előkészítő foglalkozásokat szervezünk magyar és matematika tantárgyakból Fontos feladat hárul iskolánkra a szociális hátrányok, a beilleszkedési, a magatartási, tanulási nehézségek enyhítésében. Napjainkban egyre több család kerül nehéz helyzetbe. A megélhetési nehézségek, a család hétköznapi gondjai miatt egyre több gyerek válik hátrányos helyzetűvé. Iskolánk eddig is sokat tett a hátrányok kompenzálása érdekében.

A hátrányok típusai: Családi hátrányok  Olyan tanulók tartoznak ide, akik mögött nem stabil, gondoskodó a család  Nevelőszülő gondoskodik a gyerekről.  Felbomlott család, elváltak vagy meghalt az egyik szülő.

78

 Előfordul, hogy a hátrány abból származik, hogy a szülők tartósan betegek, leszázalékoltak, pszichésen kiegyensúlyozatlanok, deviáns életvezetést folytatnak. Mit teszünk a hátrányok kompenzálása érdekében az iskolában? 

Részvétel kulturális rendezvényeken, szabadidős programokon



Részvétel szakkörökön.



Sportversenyeken való részvétel.



a továbbtanulás irányítása, segítése;

Anyagi hátrányok  Azok a családok sorolhatók ide, amelyek nem képesek az átlagosnak megfelelő anyagi körülményeket biztosítani, mert nem képesek rendszeres munkára (meghaltak, betegek, deviánsak).  Munkanélküliek, vagy magas az eltartottak aránya és alacsony a munkaképes eltartók aránya. Iskolánk feladata ennek a hátránynak a kompenzálására: 

kedvezményes étkeztetés,



délutáni iskolai elhelyezés,



alapítványi támogatások (erdei iskola)



gyűjtési akciók (ruha, könyv).



könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata



a továbbtanulás irányítása, segítése;

Kisebbségi, etnikai hátrányok Az etnikai hátrányok kompenzálásának iskolai feladatai: 

a másság elfogadtatása az iskola minden tanulójával, dolgozójával,



együttműködési formák bővítése a szülőkkel,



felzárkóztató programok,



kapcsolat a Gyermekjóléti Szolgálattal.



könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;



a továbbtanulás irányítása, segítése;

79

Tanulási hátrányok Az a tanuló tartozik ide, aki nem rendelkezik megfelelő képességgel a tananyag elsajátításához, nincs kellőképpen motiválva a tanulásra. A tanulási hátrányok kompenzálása iskolánkban: 

Differenciált foglalkoztatás tanórán, napközi biztosítása



részproblémákkal küszködő gyerekek integrált oktatása,



megfelelő olvasástanítási módszer kiválasztása,



szakszolgálat igénybe vétele



óvoda, iskola kapcsolata.



könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;



a továbbtanulás irányítása, segítése;

Az egyes hátrányfajták nem függetlenek egymástól. A hátrányos helyzet folyamatnak is felfogható. Ehhez a tevékenységhez a pedagógus hozzáértése mellett szeretet, megértés, a tanítvány iránti bizalom és pedagógus-lelkiismeret kell.

AZ INTEGRÁCIÓS ÉS KÉPESSÉG-KIBONTAKOZTATÓ FELKÉSZÍTÉS RENDJE Iskolánk részt vesz az integrációs és képesség-kibontakoztató programban. Az integrációs oktatási program során az eltérő családi háttérrel rendelkező, különböző képességű és fejlettségű gyermekeket együtt fejlesztjük, annak érdekében, hogy a társadalmi párbeszéd, valamint a társadalmi mobilitás valóságos keretet kapjon az oktatás-nevelés rendszerén belül. Az integrációs (együttnevelő) minőségi oktatást biztosító program jellemzői: Egyrészt olyan oktatásszervezési keret, 

amely lehetőséget biztosít minden gyermek számára képességei kibontakozásához,



amelyben minden gyerek előzetes, otthonról hozott tudását és kultúráját értékként képviselheti, kamatoztathatja,



amelyben a gyerekek egymást segítő közösségei születnek (tudatosan fejlesztik a család, az iskola és a gyerek közötti kommunikációt),

80



amelyben a szülőt, a családot, mint partnert vonják be az iskolai folyamatokba, döntésekbe (tudatosan fejlesztik a család, az iskola és a gyerek közötti kommunikációt),



amelyben tudatosan építik ki az előítéletek csökkentésére, megszüntetésére alkalmas együttműködő, elfogadó környezetet,



amelyben tudatosan teremtenek lehetőséget az oktatás ügyében érintett intézmények együttműködésére (óvoda, általános iskola, középiskola, családsegítő szervezetek, kisebbségi és helyi önkormányzatok, kulturális és civil szervezetek),



amelyben a tanuló követés az iskolai hatékonyság visszajelzésének kiemelt eszköze Másrészt olyan kompetenciák jellemzik a pedagógusokat, mint pl.:



széleskörű módszertani repertoár,



egyéni különbségekre figyelő, egyénre szabott pedagógiai eszközök és oktatási mérőrendszerek ismerete



Az együttműködés órai és intézményi kereteken túlmutató jellegéből fakadó tanári szerepbővülés elfogadása



az iskolában megjelenő különböző kultúrák ismerete, egyenértékűként való elfogadása, kezelése

Az integrációs (együttnevelő) program fenti jellemzőinek az intézmény pedagógiai rendszerének egészét át kell hatnia. Elvárható eredmények: Az iskolai integrációs program alkalmazása esetén a következő eredményekről kell számot adni, melyek az ellenőrzés szempontjait is jelentik: 

a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási – nevelési intézményben megfelel a jogszabályban előírtaknak,



az intézmény képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyermekek fogadására, és együttnevelésre,



multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe,



az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel,



az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer.

Ezek eredményeként: 

nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó HHH tanulók száma,

81



csökken az intézményben az iskolarendszerű oktatásból kikerülők száma,



csökken az iskolai hiányzások óraszáma,



csökken a HHH tanulók körében a magántanulók száma,



nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló HHH tanulók száma,



az adott intézményben az országos kompetencia mérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak.

Intézményi önértékelés: tanév végén.

24. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

24. 1. A tanulók értékelése 24.1.1 Az iskola magasabb évfolyamára való lépés feltételei A követelményekben megfogalmazott és a továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb jelenségek, fogalmak, összefüggések, törvények ismerete, értelmezése – valamennyi tantárgyból. 

Az

ismeretek

alkalmazásában

elért

gyakorlottság

ellenőrizhetően

elérje

a

továbbhaladáshoz szükséges szintet. 

A kialakult képességek alkalmasak legyenek a magasabb évfolyamon való haladásra.



A tanuló hiányzásai ne érjék el a törvényben meghatározott szintet.



A NAT, illetve a kerettantervek minimum követelményeinek teljesítése (a továbbhaladás feltétele).



Amennyiben a tanuló valamilyen oknál fogva osztályozó vizsga letételére kötelezett, ott bizonyíthatja a követelményeknek való megfelelését.



A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el.



Az első évfolyam félévekor és tanév végén, valamint a 2. évfolyam félévkor szöveges értékeléssel és minősítéssel értékeljük a tanulók munkáját.

82



Ezeken az évfolyamokon, azoknál a tanulóknál, ahol a tanuló valamely tantárgyból „felzárkóztatásra szorul” ott a szülő bevonásával keressük az elmaradás okait, a fejlesztés lehetőségeit.

24.2. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A beszámoltatás, számonkérés célja 

a pedagógus tájékozódjon arról, hogyan sikerült a tanulóknak elsajátítaniuk a tananyagot. Ennek tükrében kell kiegészítenie, korrigálnia további oktató munkáját.



a tanuló és a szülő kapjon visszajelzést arról, hogy a tananyag elsajátítása milyen szinten áll.



ösztönözze arra a tanulót, hogy folyamatosan készüljön az órára, mert az ismeretek elsajátítása csak így válhat alapossá és tartóssá.



önértékelésre szoktatja a gyerekeket.

Feladata 

az előírt tananyag minél tökéletesebb elsajátítása,



az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása

Követelményei 

A tanulónak az oktatás egész folyamata alatt tudnia kell, milyen ismereteket fog elsajátítani, ill. az elsajátításban milyen szintig kell eljutnia.



A tanuló tanulási folyamatát hassa át a tanulók folyamatos önellenőrzése, önértékelése. Ehhez a tanári számonkéréssel is nyújthatunk segítséget.



Csak a tantervi anyagot kérjük számon, és olyan mélységben, ahogyan az adott tanulótól az adott szinten elvárható. A pedagógus pozitív beállítottsága feltétlenül szükséges: a tanulónak éreznie kell, hogy a tudására vagyunk kíváncsiak, nem pedig a hiányosságaira.



A számonkéréssel büntetni nem lehet.



Folyamatosnak, rendszeresnek kell lennie.



Legyen a lehetőségekhez képest személyre szabott. A szorongó, zárkózott, beszédhibás gyerekek problémáira egyéni elbírálás során legyen tekintettel a pedagógus.



Legyen lehetőleg változatos, többféle módszert alkalmazó.



Módját, módszereit a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve kell megválasztani.

83



Az életkor előrehaladtával egyre jobban törekszünk arra, hogy minél magasabb szintű gondolkodási folyamatok elvégzésére ösztönözzük a tanulókat a számonkérés során (pl. általánosítás, ok-okozati összefüggések megfigyeltetése stb.).

A számonkérés formái:  szóbeli,  írásbeli,  gyakorlati, Szóbeli beszámoltatás Lehetőség szerint minél gyakrabban, melynek célja a kommunikációs készség fejlesztése, az önbizalom erősítése, szövegalkotási kompetencia fejlesztése. Formái: az adott tantárgy jellegének megfelelően. Írásbeli beszámoltatás Írásbeli feleltetés Tartalma: egy-egy tananyagrész. Célja: ellenőrzés, a továbbhaladáshoz szükséges tudás felmérése. Nem kell előre bejelenteni, számát nem korlátozzuk. Jellemzője, hogy a következő órára a tanárnak ki kell javítani, a kijavított írásbeli feleletet a tanulók hazavihetik. Érdemjegye egy jegynek számít. Az írásbeli feleletet hiányzás és egyéb indokolt esetben nem köteles pótolni a tanuló. Témazáró dolgozat Tartalma: A tantárgy egy összefüggő, több tanóra anyagát magában foglaló témája. Célja: A gyakorlás és összefoglalás után a téma lezárása, a megszerzett tudás ellenőrzése és mérése. Egy héttel korábban be kell jelenteni, egy nap legfeljebb két témazáró íratható. A megírás tervezett időpontját a naplóban előre jelezni kell, egy héten belül ki kell javítani. Érdemjegye meghatározó a félévi, év végi értékelésben. A témazáró dolgozat hiányzás és egyéb indokolt esetben más időpontban megíratható. Központi feladatlap csak a helyi tantárgyi tanterv követelményeivel való megegyezés esetén használható.

84

A témazáró pontszámainak százalékokra váltása intézményünkben a következő: 0 -29 %

elégtelen

(1)

30-49 %

elégséges

(2)

50-74 %

közepes

(3)

75-89 %

jó

(4)

90-100 %

jeles

(5)

Az átlagostól eltérő pedagógiai szituációban és tanulói csoportban az iskolavezetéssel egyeztetve – indokolt esetben – eltérhetünk a fenti kategorizálástól. A szülők számára lehetőséget biztosítunk fogadó órákon vagy más, előre egyeztetett időpontban, hogy betekinthessenek gyermekeik írásbeli munkájába, melyeket a szaktanár az adott tanév végéig köteles megőrizni. Gyakorlati munka értékelése  Rajz órán, technika órán és egyéb tanórákon készített produktum: rajz, vizuális munka, térbeli modell, plakát, pályázatokra készített munkadarab  IKT munka - IKT eszközökkel készített tanulói prezentációk, képgyűjtemények. felhívó plakátok, hírek, képek készítése, gyűjteménybe rendezése, prezentáció, képes, mozgófilmes, multimédiás produktum Az értékelés korlátai  hatodik órában a tanulókkal témazáró dolgozat nem iratható  egy napon két témazáró dolgozatnál több nem iratható  a részképesség zavarral küzdő gyerekek esetében a számonkérés csak a szakvéleményben foglaltak alapján történhet

24.3. A számonkérés fajtáinak szerepe az értékelésben Az értékelési eljárások három alapvető típusát különböztetjük meg. 24.3.1. Diagnosztikus értékelés

85

Célja a helyzetfeltárás, eredményei alapján a pedagógus megtervezi a további fejlesztést, a hiányosságok pótlását, és/vagy differenciált fejlesztő csoportba sorol. Érdemjeggyel nem értékeljük. A %-os kiértékelés kerül be a tájékoztató füzetbe/ e-naplóba a szülők tájékoztatásának céljából Lehetőségei:  Év eleji tudásszintmérések, amelyeket érdemjeggyel nem értékelünk. A %-os kiértékelés kerül be a tájékoztató füzetbe a szülők tájékoztatásának céljából.  Első osztályban a DIFER mérés, amelyről a szülő kérésre szóbeli tájékoztatást kaphat az osztálytanítótól.  Országos kompetenciamérések (központilag értékelik, az értékelés eredményét internetes felületen teszik elérhetővé). 24.3.2 Formatív értékelés (tudáspróba, írásbeli felelet, röpdolgozat)  a nevelő belátása szerint történik  kisebb mennyiségű tananyagot kér számon  a tanulási hibák, hiányosságok feltárását szolgálja  elsősorban a tudáselemekre irányul és nem nagyobb egységekre  osztályzattal értékeljük 24.3.3 Szummatív értékelés témazáró  nagyobb szakaszok, témák lezárásakor íratjuk;  a tanuló valós tudását tükrözi;  az egységes értékelés céljából egy évfolyamon azonos tárgyat tanító nevelők közösen állítják össze a feladatokat;  az egy osztályban tanító nevelők a témazárók íratásának időpontját jelzik a naplóban, két témazárónál több egy napon nem iratható;  osztályzattal értékeljük, a hibákat megbeszéljük, javíttatjuk;  a témazárók jegyét a naplóban más színnel írjuk, a félévi és az év végi értékelésnél ezek a jegyek nagyobb hangsúlyt kapnak; nagy dolgozat  tartalom, helyesírás és külalak osztályzattal értékeljük, amit a naplóban eltérő színnel jelzünk;

86

A dysgraphiás tanulók számonkérése írásban nem lehetséges, ezért az ő feleltetésük csak szóban történhet meg. 24.4. A tanulók teljesítményének értékelése, a minősítés követelményei és formái  Az értékelés rendszerességét fontos alapelvként ismerjük el, ezért a 2. évfolyam 2. félévétől valamennyi tanulónak, minden tantárgyból havonta legalább egy érdemjeggyel kell rendelkeznie.  A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az ellenőrző könyvön keresztül. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.  Az írásbeli és szóbeli teljesítmény egyenlő súllyal szerepel a tanuló minősítésében.  Az érdemjegynek a tanuló tudása mellett tükröznie kell a félév / tanév során végzett munka rendszerességét, minőségét, a tanuló tananyagban való előrehaladását és a tanár által a tanév elején megfogalmazott és közölt követelmények teljesítésének mértékét.  Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület az osztályozó értekezleten felkéri az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. Az érdemjegyek és osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Szöveges minősítések: Félévkor és év végén: modultárgyakból A minősítés szövege:  Kiválóan megfelelt  Jól megfelelt  Megfelelt

87

Az alapfokú nevelés és oktatás kezdő szakaszában a 2011. évi CXC. törvény, a Nemzeti köznevelésről, 54. § (3) az irányadó. Első évfolyamon félévkor, a tanév végén, és második évfolyamon félévkor a tanulók minősítése az osztálytanító és a szaktanárok értékelését összegző, személyre szóló fogalmazvánnyal, szöveges értékeléssel történik. A szöveges értékelés alapelvei:  minősítésközpontúság helyett fejlesztőközpontúság jellemezze  vegye figyelembe az életkori sajátosságokat  legyen összhang a NAT, a pedagógiai program, a helyi tantervi rendszer és a kimunkált értékelési koncepció között  rendszeres és folyamatos értékelés jellemezze a gyakorlatot  legyen személyre szóló és ösztönző jellegű  vegye figyelembe a gyerek önmagához mért fejlődését, képességeit  alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet  nyelvi megformáltságában legyen közérthető mind a tanuló mind a szülő számára

A szöveges értékelés alrendszere Az értékelés módja, formája Év közben

pont, csillag, nyomda … stb dicséretek

Félévkor szöveges értékelés kidolgozott szempontok szerint kiváló - ha tantárgyi dicséretben részesül, jól megfelelt, megfelelt, felzárkóztatásra szorul szöveges értékelés kidolgozott Év szempontok szerint végén kiváló - ha tantárgyi dicséretben részesül, jól megfelelt, megfelelt, felzárkóztatásra szorul nevelőtestületi dicséret legalább tantárgyi dicséret esetén

88

5

az értékelés rögzítése tanulói munkafüzet, tájékoztató füzet tájékoztató füzet

aki értékel

bizonyítvány és pótlapja

osztályfőnök, tanítók, szaktanárok, osztályozó konferencia

osztályfőnök, tanítók, szaktanárok, osztályfőnök, tanítók, szaktanárok, osztályozó konferencia

Ha a tanuló minősítése az 1. évfolyamon, illetve a 2. évfolyam első félév végén „felzárkóztatásra szorul”, az iskolának a szülő bevonásával kell értékelni a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását, akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. A szöveges értékelés módjai: 

Havonta a haladási naplóba (1. évfolyamon és 2. évfolyam 1. félévében) minden tanulóról szöveges értékelések kerülnek tantárgyanként. A 2. évfolyamon már motiváló érdemjegy is adható.



Összegzésként a következő minősítést kaphatják a tanuló: 

Kiválóan teljesített



Jól teljesített



Megfelelően teljesített



Felzárkóztatásra szorul

………… tantárgyakból dicséretet érdemel

Érdemjegyek, osztályzatok: jeles (5) 

a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz



a tananyagot ismeri, érti, tudja alkalmazni



a tantárgy szaknyelvét használja, szabatosan fogalmaz



a tantervi követelményeknek megbízhatóan, kevés, jelentéktelen hibával tesz

jó (4)

eleget 

az összefüggéseket némi segítséggel megérti, képes felidézni a témához kapcsolódó előző ismereteit



kommunikációja nem zökkenőmentes

közepes (3) 

a tantervi követelményeknek pontatlanul tesz eleget



gyakran szorul a számonkérés során tanári segítségre



kommunikációja szakadozott

89

elégséges (2) 

az adott tanítási egység (tartalom) csak egy részéről képes számot adni a tanár segítő kérdései alapján



a nevelő útmutatása segítségével sem képes az ismeretet tágabb összefüggésbe helyezni



a konkrétumoktól nehezen vonatkoztat el



fogalmakat önállóan nem alkot, önálló feladatvégzésre nem képes



a tantervek követelményekből a továbbhaladáshoz csak a szükséges minimális ismeretekkel, jártasságokkal rendelkezik



a kommunikáció egyirányú

elégtelen (1) 

az adott tanítási egységről nem rendelkezik ismeretekkel



nevelői segítséggel sem tud a kérdésekre válaszolni



ismeretek hiányában nem képes összefüggések meglátására, az előző ismeretek felidézésére



valódi kommunikáció nem valósul meg.

A valamely tantárgyból nyújtott dicséretes teljesítmény alapján kitűnő osztályzatot adunk. 24.5. Az SNI tanulók beszámoltatásának, számonkérésének formái, rendje, követelményei Minden SNI tanuló egyedi problémáját figyelembe véve, az adott igényekhez igazodva a szakértői véleményben foglaltak szerint 

biztosítjuk a hosszabb felkészülési időt,



segédeszközök használatának lehetőségét (számítógép),



kevesebb, egyszerűbb, differenciált feladatok adásával segítjük,



szükség esetén a beszámoltatás szóbeli formájára adunk lehetőséget,



Írásbeli beszámoltatás esetén figyelembe vesszük a problémából adódó hibákat.

Az SNI és részképesség-zavaros tanulók teljesítményének értékelése egyéni mérlegelést és döntést igényel. Az igazgató szükség esetén a tanuló fejlődése érdekében felmentheti a tanulót az osztályozással való értékelés és minősítés alól, a Szakértői Bizottság és a Szakszolgálat, a

90

fejlesztő pedagógus, az utazó gyógypedagógus, a tanító és a szaktanár véleményének figyelembevételével. Az osztályzattal nem minősített tanuló az adott tantárgyból minden esetben szöveges értékelést kap félévkor és év végén. A továbbtanulás érdekében az igazgató a fentiek alapján megszüntetheti az osztályozás alóli felmentést. 24.6. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Tantestületünk azt az álláspontot képviseli, hogy:  a tanulónak írásbeli és szóbeli házi feladata legyen  a tanuló egyéni képességeinek megfelelő mennyiségű és minőségű házi feladatot kapjon  olyan szorgalmi feladatokat is adunk, amely könyvtári vagy internetes kutatómunkát igényel, a gyűjtőmunkát külön jutalmazzuk  a házi feladatokat rendszeresen számon kérjük, értékeljük, az elmaradt házi feladatot pótoltathatjuk  a projektmunkával, kapcsolatos otthoni felkészülés feladatai (plakát, leporelló, kiselőadás, digitális produktum, prezentáció, modell stb. készítés) a hagyományos tanórai feladatokkal azonos értékűek és fontosságúak. A házi feladat célja:  a tananyag elsajátításának elősegítése,  a tanórán tanultak rögzítése,  készségfejlesztés,  a tanultak gyakorlati alkalmazása,  az új anyag előkészítése,  motiváció, a tantárgyhoz való érzelmi viszony kialakítása,  az elkészített házi feladat minősége visszajelzés a tanuló szorgalmáról és tudásáról  a szülők tájékoztatása.

91

Típusai: Írásbeli feladatok:  egységes minden tanuló számára (alapkészségek fejlesztése),  differenciált fejlesztést szolgáló feladatok,  házi dolgozat vagy projekt: az adott tantárgyi ismereteken kívül egyéb készségek fejlesztését szolgálja. Szóbeli feladatok:  a tantárgy jellegéből adódó feladatok (Pl:szabályok, képletek megtanulása)  Tartalom megfogalmazása saját szavakkal.  Magyar nyelv és irodalom tantárgyból memoriterek, verstanulás, prózai szöveg tanulása. Egyéb (választható) feladat:  Otthoni feladatok újabb típusai az új tanulásszervezési eljárások keretében: projekt, gyűjtőmunka,

digitális

anyagok

gyűjtése,

tablókészítése,

információgyűjtés,

számítógépes tanulói produktumok. Korlátai:  csak a tanórán megtanított tananyag adható fel házi feladatnak  a hétvégére csak akkor adunk írásbeli házi feladatot, ha azt az órarend vagy a számonkérés szükségessé teszi  a tanítási szünetekre írásbeli feladatot nem adunk, de szorgalmi feladat adható.

25.

A

TANULÓK

JUTALMAZÁSÁNAK,

MAGATARTÁSÁNAK

ÉS

SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI 25.1. A magatartás minősítése Követelmények: 

Az iskolánkba járó diák tartsa be az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait (házirend).



Tartsa be az iskolához tartozó területek használati rendjét.



Óvja saját és társai testi épségét, egészségét.

92



Őrizze meg, és az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott és az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit.



Tartsa tiszteletben tanárai és tanulótársai emberi méltóságát.



Tartsa be és alkalmazza az alábbi területekre vonatkozó illemszabályokat:  iskolai viselkedés,  étkezés,  közlekedés,  jó megjelenés,  szabadidőben végezhető tevékenység közbeni viselkedés,  írásbeli érintkezés,  tanulmányi kirándulás

A tanulói magatartás értékelésének, minősítésének formája 

Példás (5)



Jó (4)



Változó (3)



Rossz (2)

Példás (5) az a tanuló, aki: 

a házirendet betartja



a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik



kötelességtudó, feladatait teljesíti



önként vállal feladatokat és azokat teljesíti



tisztelettudó, tanáraival, társaival megfelelő hangnemben beszél.



társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvarias, előzékeny, segítőkészen viselkedik



az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz, ötleteivel segíti



óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetét, ügyel a tisztaságra, részt vesz osztálytermének esztétikus alakításában



nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása, igazolatlan hiányzása

93

Jó (4) az a tanuló, aki: 

a házirendet betartja



tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik



feladatait a tőle elvárható módon teljesíti



feladatokat önként nem vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti



az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt



nincs írásbeli intője vagy megrovása, igazolatlan hiányzása

Változó (3) az a tanuló, aki: 

az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be



a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik



feladatait nem minden esetben teljesíti



előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva



a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik



igazolatlanul mulasztott, gyakran késik



osztályfőnöki figyelmeztetése van

Rossz (2) az a tanuló, aki: 

a házirend előírásait sorozatosan megsérti



feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti



magatartása fegyelmezetlen, rendetlen



társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik



viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, árt a közösségnek



több alkalommal igazolatlanul mulaszt



több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról, szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba betűvel be kell jegyezni.

94

25.2. A szorgalom minősítése Követelményei: 

Tegyen

eleget

rendszeres

munkával

képességeinek

megfelelően

tanulmányi

kötelezettségének. 

Képviselje

iskoláját

képességeinek

megfelelő

felkészültséggel

versenyeken,

vetélkedőkön, bemutatókon. 

Házi feladat mindenkori elkészítése.



Ügyeljen iskolai és otthoni munkáinak esztétikumára is.

A tanulói szorgalom értékelésének, minősítésének formája 

Példás (5)



Jó (4)



Változó (3)



Hanyag (2)

Példás (5) az a tanuló, aki: 

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt



tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi



a tanórákon aktív, szívesen vállal többletfeladatokat is, és azokat elvégzi, a közösségre húzóerőként hat



munkavégzése pontos, megbízható



a tanórán kívüli foglalkozáson, versenyeken önként részt vesz



taneszközei tiszták, rendezettek, és ezeket a tanítási órára mindig elhozza

Jó (4) az a tanuló, aki: 

képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt



rendszeresen megbízhatóan dolgozik



a tanórákon többnyire aktív, de érdeklődése nem mutat túl a tananyagon



többletfeladatot, tanórán kívüli foglalkozáson, vagy versenyeken való részvételt önként nem, vagy csak ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti



taneszközei tiszták rendezettek, hiánytalanok

95

Változó (3) az a tanuló, akinek: 

tanulmányi eredménye elmarad képességeitől



tanulmányi munkája ingadozó, figyelmetlen, pontatlan, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti



felszerelése, házi feladata időnként hiányzik



érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja



önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik

Hanyag (2) az a tanuló, aki: 

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, házi feladait nem készíti el



az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg



tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen



feladatait többnyire nem végzi el



felszerelése rendszeresen hiányos, taneszközei rendetlenek



a tanuláshoz nyújtott nevelői, vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül



félévi, vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen, vagy szöveges minősítése: felzárkóztatásra szorul.

A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról, szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba betűvel be kell jegyezni.

25.3. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Azt a tanulót, aki:  Példamutató magatartást tanúsít, vagy  folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy  az osztály, ill. az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy

96

 iskolai ill. iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális versenyeken, vetélkedőkön eredményesen szerepel, vagy  bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének növeléséhez jutalomban részesítjük. A jutalmazás formái: tanév közben: szaktanári dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, Egy konkrét feladatra alkalomszerűen szerveződő csoport kulturális tevékenységét tanév közben igazgatói dicsérettel jutalmazzuk. a tanév végén: az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanuló a következő dicséreteket kaphatja: 

szaktárgyi dicséret,



dicséret példamutató magatartásért vagy kiemelkedő szorgalomért,

Azt a tanulót, aki a tanév végén az osztályzatok több mint feléből dicséretet kap, nevelőtestületi dicséretben részesítjük kiemelkedő tanulmányi munkájáért. A dicséretet a törzskönyvbe és a tanuló bizonyítványába be kell vezetni. A tanév folyamán szakköri keretben folyamatosan működő csoportok (pl: újságíró, iskolarádió, mazsorett) kulturális tevékenységét tanév végén ismerjük el igazgatói dicsérettel. az egyes tanévek végén: a kitűnő tanulmányi eredményt elért tanulók könyvjutalmat, a tanulmányi munkában vagy más területen kiemelkedően teljesítő tanulók oklevelet kapnak. A 8 éven át minden tanévben kitűnő eredményt elért tanulók díszoklevelet, könyvjutalmat és emlékplakettet vehetnek át. az iskolai szintű versenyek: 1-3. helyezettjei oklevelet vagy könyvjutalmat kapnak, amelyet eredményhirdetéskor vehetnek át. A tanulók ilyen teljesítményért igazgatói dicséretben is részesülnek. az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön eredményesen szereplő tanulók ( 1-6. helyezés) igazgatói dicséretben részesülnek.

97

országos versenyen, vetélkedőn eredményesen szereplő tanulók ( 1-6. helyezés ) nevelőtestületi dicséretben részesülnek. (kivéve a levelezős versenyek) A dicséreteket tanulói közösségek, csoportok is kiérdemelhetik együttes munkájukkal, helytállásukkal. A dicséretet írásba kell foglalni és a szülők, valamint az iskola közösségének tudomására kell hozni. Három különböző tevékenységért kiérdemelt osztályfőnöki vagy szaktanári dicséret igazgatói dicséretre, három különböző tevékenységért kiérdemelt igazgatói dicséret nevelőtestületi dicséretre váltható. Ha a tanuló a dicséretek mellett bármilyen büntetést is kap, nevelőtestületi dicséretre nem jogosult. AZ ISKOLAI FEGYELMI BÜNTETÉSEK FORMÁI Azt a tanulót elmarasztalásban lehet részesíteni, aki: 

tanulmányi kötelezettségeinek folyamatosan nem tesz eleget,



a tanulói házirend előírásait megszegi,



igazolatlanul mulaszt,



bármely módon árt az iskola jó hírnevének.

Az elmarasztalás formái: 

szaktanári figyelmeztetés,



osztályfőnöki figyelmeztetés,



osztályfőnöki intés,



osztályfőnöki megrovás,



igazgatói figyelmeztetés



igazgatói intés,



igazgatói megrovás,



tantestületi figyelmeztetés,



tantestületi intés,



tantestületi megrovás,



áthelyezés másik párhuzamos osztályba.

98

Egyéb büntetések: eltiltás rendezvényektől, kirándulásról, szervezett, de nem kötelező iskolai foglalkozásokról Igazgatói vagy nevelőtestületi megrovás fegyelmi tárgyalás után szabható ki. A fegyelmi büntetésnél a szülő kérésére a fegyelmi tárgyalástól el lehet tekinteni. A büntetést írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni. Az iskolai elmarasztalások kiszabásánál a fokozatosság elvét érvényesítjük, amelytől indokolt esetben a vétség súlyára való tekintettel el lehet térni. Kizárás az iskolából Tanköteles tanulóval szemben az „eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától” és a „kizárás az „iskolából” csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak. Ha a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem sikerül új iskolát keresni, a Kormányhivatal hét napon belül másik iskolát jelöl ki a tanuló számára. Az „áthelyezés másik iskolába” fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a másik iskola igazgatójával megállapodik a tanuló átvételéről. A „meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása” fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkozik. Fegyelmi eljárás szabályai:  a kötelezettségszegéstől számított három hónapon belül indítható (kivétel, ha büntető – vagy szabálysértési eljárás indult és az nem végződött felmentéssel),  fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát és értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni.  a fegyelmi határozatot a nevelőtestület hozza,  be kell szerezni az iskolai diákönkormányzat véleményét,  a fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, ha kiskorú, szülőjét is értesíteni kell, be kell vonni,

99

 ha a tanuló vitatja a terhére rótt kötelezettségszegést, vagy a tényállás tisztázása miatt indokolt, fegyelmi tárgyalást kell tartani. Fegyelmi tárgyalás: A fegyelmi tárgyalás lefolytatására a 20/ 2012. EMMI rendelet 53-62.§ rendelkezéseit kell alkalmazni. 26. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE Célunk az iskolai testnevelés és sport egészségfejlesztő, testi-lelki egészségmegőrző hatásának növelése. Az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek, hiteles, objektív mérése, tervszerű, tudatos, harmonikus fejlesztése. A rendszeres testedzés preventív, rekreációs értékeinek népszerűsítése, a tanulók egészség és test-kulturális ismereteinek bővítése. A tanulók fizikai állapotának mérésének alapját a Hungarofit vizsgálati módszer szolgáltatja. 26.1. Alsó tagozat 1. osztály:  6 perces futás,  helyből távolugrás,  hason fekvésből törzsemelés. 2. osztály  6 perces futás,  helyből távolugrás,  hason fekvésből törzsemelés. 3. osztály  12 perces futás,  helyből távolugrás,  hason fekvésből törzsemelés,  hanyattfekvésből felülés. 4. osztály  12 perces futás,  helyből távolugrás,

100

 hason fekvésből törzsemelés,  hanyattfekvésből felülés. 26.2. Felső tagozat Aerob állóképesség mérése:  Cooper-teszt Általános testi erő, erő-állóképesség mérése:  helyből távolugrás,  hason fekvésből törzsemelés,  hanyattfekvésből felülés,  fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás,  tömött labdadobás hátra két kézzel, fej fölött. 26.3. A mérés menete Minden tanévben két alkalommal (őszi ill. tavaszi időszak) kerül sor a Cooper-teszt mérésére (alsó tagozaton egy alkalommal, tavasszal), míg az általános testi erő, erő-állóképesség méréseit évi egy alkalommal (téli időszak) végzik el a testnevelést tanítók. A gyakorlatok pontos végrehajtását és rögzítését a testnevelők által összeállított feladatsor ill. táblázat segíti. Ily módon lehetőségünk nyílik első osztálytól nyolcadik osztályig végigkövetni minden tanuló fizikai állapotának változásait. A felmérés adatait nem minősítjük pontszámmal, a tanulók eredményeit önmagukhoz, valamint az előző évi eredményükhöz mérjük. 26.4. Vizsgálati módszer Általános tudnivalók  A vizsgálat megkezdése előtt a próbázónak tudnia kell a vizsgálat célját, gyakorlati hasznát és az elvégzendő feladatokat.  A vizsgálati módszert, az erre a célra elkészített mérési útmutató alapján kell elvégezni.  Valamennyi próbát sportöltözetben célszerű elvégezni.  A motorikus próbákat jól szellőző, nagy teremben, ill. szabadtéren célszerű végrehajtani.

101

 Minden motorikus próba elvégzését általános és speciális bemelegítés előzze meg.  A Cooper-teszt megkezdése előtt még egyszer hívjuk fel a próbázók figyelmét:  a tőle telhető legnagyobb – közel azonos – intenzitással fusson/haladjon előre úgy, hogy futás közben ne alakuljon ki olyan nagymértékű oxigénadóssága, hogy meg kelljen állnia, ha ez mégis bekövetkezne, akkor rövid ideig sétáljon, vagy gyalogoljon tovább előre mindaddig, amíg az oxigénadóssága elmúlik, majd folytassa a futást.  Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbák közül csak a helyből távolugrás, ill. tömött labdadobás próbánál kell - legalább három - kísérleti lehetőséget biztosítani.  A fizikai fittség közös mérése és értékelése során el kell érni, hogy a vizsgált személy elméletben megismerje és gyakorlatban begyakorolja azokat az alapvető ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek az önálló, tudatos fittség méréséhez és az edzéstervezéshez 26.5. Motorikus próbák az általános testi erő, erő-állóképesség méréséhez A motorikus próbák leírását, a Magyar Gerincgyógyászati Társaság gerincvédelmi szakmai szempontból véleményezte. A szakvélemény alapján a végrehajtási utasításokban vastag betűs kiemeléssel megjelentek azok a különleges előírások, melyek betartása esetén a próbázók gerince a próbák során nem károsodik. Gyermekek esetében ez éppen olyan fontos, mint sportolók esetében: hiszen mind az egyoldalú iskolai terhelés és ülő életmód, mind pedig a sportolók fokozott (és sajnos sokszor szintén egyoldalú, a teljesítményre összpontosító) fizikai terhelése amúgy is károsító tényezőként jelenik meg a gerinc számára. A gerincgyógyász orvosok és gyógytornászok kérése a testnevelőkhöz és edzőkhöz, hogy különös gonddal ügyeljenek a próbázók gerincének védelmére. 27. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK 27.1 Az egészségnevelés alapelvei Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést, tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, és konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg.

102

Lényeges szempontok:  önmagunk és egészségi állapotunk ismerete,  az egészséges testtartás, a mozgás fontossága,  az értékek ismerete,  az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe,  a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamata,  a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben,  személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete,  idővel való gazdálkodás szerepe,  rizikóvállalás és határai,  szenvedélybetegségek elkerülése,  nyugodt tanulási környezet kialakítása,  természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége,  problémák erőszakmentes megoldása. 27.2 Környezeti nevelés A környezeti nevelés célja elősegíteni azt a felismerést, hogy a gazdasági, társadalmi és ökológiai jelenségek egymással kölcsönös függésben vannak, nem alá-fölérendeltségi, hanem mellérendeltségi viszonynak kellene lennie közöttük. A környezeti nevelés hivatott biztosítani a környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert és elkötelezettséget. Legfőbb célja, hogy kialakítson az emberekben és a társadalom egészében egy új környezettel kapcsolatos viselkedésmintát. A 60 nemzet által megfogalmazott definíció így hangzik: „A környezeti nevelés olyan folyamat, melynek célja, hogy a világ népessége környezettudatosan gondolkodjék, figyeljen oda a környezetre és minden azzal kapcsolatos problémára. Rendelkezzen az ehhez szükséges tudással, beállítódással, képességekkel, motivációval, valamint mind egyéni, mind közösségi téren eltökélten törekedjék a jelenlegi problémák megoldására és az újabbak megelőzésére. Alapelvek:  ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése,  rendszerszemléletre nevelés,  holisztikus és globális szemléletmód kialakítása,  fenntarthatóságra nevelés,  a környezetetika hatékony fejlesztése,

103

 érzelmi és értelmi környezeti nevelés,  tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés,  tolerancia és segítő életmód,  környezettudatos magatartás és életvitel segítése,  életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése,  az egészség és a környezet összefüggései,  helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések,  problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség,  létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normái. 28. SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek a következő formákban jelennek meg  óvoda-iskola átmenetet segítő 2 hónapos előkészítő időszak az 1. osztály elején,  pedagógiai diagnosztizálás.(DIFER, kompetenciamérés),  habilitációs és rehabilitációs tevékenység,  tanórai differenciálás (homogén csoport),  kooperatív tanulás (heterogén csoport),  a drámapedagógia eszközei,  projektmunka (egyéni és csoportos),  prezentációs technikák,  tanulói értékelési formák gazdagítása. 28.1. A tanulásszervezés alapelvei  differenciálás,  egyéni különbségek figyelembevétele,  tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése,  problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret fejlesztése,  motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia.

104

28.2. A tanulásszervezés módszerei Alapmódszerek:  tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés  munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat  individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok Motiváló módszerek:  páros munka  csoportmunka  játék  szerepjáték (drámapedagógia)  vita  kutató-felfedező módszer  kooperatív módszerek  projekt módszer 28.3. Kooperatív technikák Az általunk használt tanítási módszerek között megjelenik a kooperatív tanulás technikája is, amely elsősorban a gyermekek egymással való együttműködését hivatott szolgálni. A technika lehetővé teszi, hogy tudástól, képességtől függetlenül minél több diákot vonjunk be a közös feladatmegoldásba. A pedagógusok gyakorló óráikon, esetenként az új ismeretet feldolgozó órákon, illetve közösségépítésre, kapcsolatok erősítésére, fejlesztésére az osztályfőnöki órákon vagy a szabadidős tevékenység során is alkalmazhatják. A differenciált csoportszervezést iskolánkban az eltérő képességgel és tudásszinttel rendelkező gyerekek lehetőség szerinti legmegfelelőbb fejlesztésére alkalmazzák a pedagógusok a tanítási óráikon, ezzel elősegítve a készségfejlesztést. (homogén csoportokban) Törekszünk az IKT eszközök, és az internethasználattal összefüggő módszerek alkalmazására. Egyre többen használják ki a digitális tábla adta lehetőségeket tanítási óráik bizonyos hányadában. A digitális pedagógiai módszerek elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések:  tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése,

105

 IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése,  a konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése. Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok:  csoportmunka  párosmunka-tanulópár  egyénre szabott munka  részben egyénre szabott munka  önálló munka Digitális tartalmak:  az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal,  digitális oktatási anyagok,  multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok),  multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök,

Pedagógiai munkánkban törekszünk a korszerű szemléletmód kialakítására, új tanítási módszerek elsajátítására. Elengedhetetlennek tartjuk a folyamatos megújulást annak érdekében, hogy érvényes válaszokat adhassunk a nevelés-oktatás időszerű kérdéseire.

106

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK A pedagógiai program érvényességi ideje. Az iskola 2014. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját a 2013/2014-as tanévben átdolgozott pedagógia program alapján. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje addig tart, amíg a törvényi változások az átdolgozást szükségessé nem teszik. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok, és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja, és ha szükséges, módosítja. A nevelőtestület minden tanév végén írásban értékeli a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. Különös tekintettel kell lenni az esélyegyenlőség, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos célok és feladatok megvalósulására, a kompetenciák fejlesztésének a megvalósulására. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -

az iskola igazgatója;

-

a nevelőtestület bármely tagja;

-

a nevelők szakmai munkaközössége;

-

az iskola fenntartója.

A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges.

107

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy példánya az iskola könyvtárában van elhelyezve, ahol a szülők azt szabadon megtekinthetik. A pedagógiai program az iskola honlapján is megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél is megtekinthető:

-

az iskola nevelői szobájában;

-

az iskola igazgatójánál;

-

az iskola igazgatóhelyettesénél;

-

fenntartónál A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása

Záradék Az Intézményi Tanács képviseletében nyilatkozom arról, hogy a Pedagógiai program elfogadása előtt véleményezési jogunkat gyakorolhattuk, és egyetértésünket adtuk. Vaja, 2014. március 31. ………………………………………. Gábor Miklósné A Vajai Molnár Mátyás Általános Iskola Intézményi Tanácsának elnöke A fenti Pedagógiai Programot a Vajai Molnár Mátyás Általános Iskola nevelőtestülete 2014. május

……..-én megtartott, határozatképes értekezletén ----- jelenlévő tagja 100 %

elfogadta, ezt a tényt az igazgató és a választott jegyzőkönyv-hitelesítő aláírásukkal tanúsították. Vaja, 2014. május ………………………… …….………………….. jegyzőkönyv-hitelesítő igazgató

108