AZ ENDREFALVA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
NEVELÉSI PROGRAM
TARTALOMJEGYZÉK
I.
Bevezetı ...................................................................................................... 3
II.
Intézmény bemutatása, legfontosabb jellemzı adatai ................................... 6
III.
Küldetésnyilatkozat ................................................................................... 11
IV.
A nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai...................................................................................................... 12
V.
Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok........................ 24
VI.
Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .............................................. 27
VII.
Egészségnevelési program ......................................................................... 29
VIII.
Környezeti nevelési program ..................................................................... 34
IX.
Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenységek............................................................................................ 39
X.
Tehetség- és képességkibontakoztatást segítı tevékenység ........................ 42
XI.
Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ............................. 44
XII.
Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı programok......... 45
XIII.
A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységek .............................. 49
XIV.
A szülı, a tanuló és a pedagógusok együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetıségei................................................................ 51
XV.
A pedagógiai program végrehajtásához szükséges oktató-nevelı munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke.................................................. 54 Mellékletek Alapító okirat A kötelezı eszköz és felszerelési jegyzékben foglaltak végrehajtásának ütemterve
2
I. BEVEZETİ
Az Országgyőlés 2003. június 23-án fogadta el a 2003. évi LXI. Törvényt a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény módosításáról. Ez a törvénymódosítás jó néhány pontban érinti az oktatás tartalmi szabályozásának kérdéseit is. A megelızı szabályozáshoz képest módosult a Nemzeti alaptanterv és a Kerettanterv funkciója, változott a Pedagógiai program tartalma, szerkezete. Az új törvényi szabályozás szerint az iskolának 2004. június 30-ig felül kell vizsgálniuk és módosítaniuk kell pedagógiai programjukat, illetve ennek részeként helyi tantervüket. A módosított pedagógiai programot és helyi tantervet a 2004/2005. tanévtıl kell bevezetni az elsı évfolyamon felmenı rendszerben.
A helyi tantervekkel kapcsolatban fontos változás, hogy az új helyi tantervnek újra a nemzeti alaptantervre kell épülniük, és nem a kerettantervre. A módosított közoktatási törvény elıírásai szerint az iskoláknak továbbra sem lesz kötelezı saját maguknak elkészíteni helyi tantervüket.
A 2003. évi törvénymódosítás alapján az iskolák pedagógiai programjának tartalmaznia kell az alábbiakat:
1. Az iskola nevelési programját, ennek keretén belül: -
az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait,
-
a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,
-
a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat,
-
a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenységet,
-
a tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenységet,
-
a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat,
-
a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı programot,
-
a szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységet,
-
a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzékét,
3
-
a szülı,
tanuló,
pedagógus együttmőködésének
formáit,
továbbfejlesztésének
lehetıségeit, -
az iskolai egészségnevelési programot,
-
az iskolai környezeti nevelési programot.
2. Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül: -
az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelezı és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az elıírt tananyagot és követelményeit,
-
az alkalmazható tankönyvek, tanulási segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit,
-
az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit,
-
az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minısítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minısítésének formáját.
-
az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátait, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát,
-
az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit, korlátait,
-
moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minısítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe,
-
a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket,
-
nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás esetén a nemzeti, etnikai kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyagot,
-
nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban részt vevı tanulók részére a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyagot,
-
nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élı nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot.
Természetesen a pedagógiai program – a törvényi szabályozás változásának ellenére – továbbra is a közoktatási intézmény nevelı és oktató munkájának legfontosabb irányító dokumentuma maradt, melyet a központi jogszabályok, valamint a fenntartó elıírása alapján, a helyi igények és lehetıségek figyelembevételével az intézmény nevelıtestületének kell elkészítenie. 4
A pedagógiai programot (és annak módosításait is) a nevelıtestület fogadja el, és a fenntartó hagyja jóvá. A fenntartó a nevelési program és a pedagógiai program jóváhagyása elıtt köteles – az Országos szakértıi névjegyzékben szereplı, az adott intézménytípusnak megfelelı szakterületen nyilvántartásba vett – szakértı véleményét beszerezni.
5
II. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA, LEGFONTOSABB JELLEMZİ ADATAI
Az endrefalvai általános iskola az 1218 lakosú nógrádi község egyetlen iskolája. Évtizedek óta közös igazgatás alatt áll a helyi óvodával. 1990-ig a két szomszédos kistelepülés, Piliny és Szécsényfelfalu iskolái is az Endrefalva Általános Iskola tagiskoláiként mőködtek. Az intézményfenntartó társulás megszőnte után a kisiskolák önálló fenntartásúak lettek, iskolánk vezetése csupán a szakmai munkában ad segítséget. Alapító okiratunk szerint alaptevékenységeink közé tartozik a nappali rendszerő, általános mőveltséget megalapozó iskolai oktatás, a kisebbségi integrált nevelés és oktatás, a halmozottan hátrányos helyzető tanulók képesség kibontakoztató felkészítése, fejlesztése, tehetséggondozás,
a sajátos nevelési
igényő
tanulók
integrált
oktatása,
alapfokú
mővészetoktatás, általános iskolai napköziotthoni és tanulószobai ellátás. A faluban élık nagy része, mintegy 70 %-a az etnikumhoz tartozik, cigány származású. A családok jelentıs hányada szociálisan hátrányos helyzető, nagy számban jellemzı a munkanélküliség. A kulturális, mővelıdési szolgáltatásokhoz való hozzáférhetıség is gondot jelent. Családjaink kb. 45 %-a 3 vagy több gyermeket nevel, tanulóink 20 %-át egyedül neveli a szülı vagy a nagyszülı. A szülık iskolai végzettsége alacsony (8 osztály vagy ennél kevesebb), ezért gyermekeiknek kevés segítséget tudnak nyújtani. Gyermekeink többsége szoba-konyhás lakásban él, több generáció együtt. A lakások általában komfort nélküliek, berendezésük szegényes. Könyve, könyvtára kevés tanulónak van. Endrefalva község társadalmilag, gazdaságilag elmaradott besorolású. Két részbıl tevıdik össze, Endrefalva központból és Babatfalvából, amely nem épült még teljesen össze. Bár megoldott a vezetékes ivóvíz, és több család is tudott élni a lehetıséggel, iskolánk tantermeiben nincs víz, csupán a különálló mellékhelyiségekben. A telefon korszerősítésére is csupán 1996-ban került sor, a gázvezeték kiépítése 2000-ben fejezıdött be, de ez intézményünk gáz ellátását csak 2006-tól jelentette. A szennyvízelvezetésre 2002-ben került sor.
6
A faluban van orvosi rendelı, a háziorvos az iskola orvosi teendıket is ellátja. Az iskola egészségügyi tevékenységébe rendszeresen bekapcsolódik a körzeti védını is. Szintén megoldott az iskolafogászati ellátás is. A hitoktatásról és vallásos nevelésrıl az iskola szomszédságában álló katolikus templom és plébánia gondoskodik, de iskolánk is helyet ad hittanóráknak. A faluban Cigány Kisebbségi Önkormányzat is tevékenykedik. Iskolánk tanulói létszáma 3 község (Endrefalva, Piliny, Szécsényfelfalu) gyermekeibıl tevıdik össze. Az összlétszám 150-180 fı között mozog, amely hosszú távon biztosítja a 70 %-os kihasználtságot. Alsó tagozatosaink 67-en vannak, számuk az elızı évekhez képest csökkent. A felsısök létszáma ebben a tanévben 85. A fiúk-lányok aránya 45-55 % között mozog. A bejáró tanulók a létszám 20 %-át teszik ki (Piliny, Szécsényfelfalu). Tanulóink 90 %-a az etnikumhoz tartozik. Iskolánk tanulóinak kb. 30 %-a veszélyeztetett, akikkel a tanórán kívül gyermekvédelmi programunk alapján kiemelten foglalkozunk a Gyermekjóléti Szolgálattal közösen. Partnereinkkel hatékony együttmőködésre törekszünk. Napközis tanulóink száma: 50 fı. 2 napközis csoportot mőködtetünk, jelenleg az alsó tagozatos tanulókból szerveztük 1-3. osztály, illetve 2-4. osztály összevonással. Az 5-6. osztályos tanulóink számára tanulószobai ellátást is biztosítunk. Menzai ellátásban általában 70-80 gyermek részesül. Az étkezést az önkormányzat vállalkozóval mőködtetett konyháján veszik igénybe, amihez a polgármester hivatal minden évben étkezési hozzájárulással, rendszeres segélyekkel igyekszik segítséget nyújtani a rászorulóknak. Átlagosan 4 alsós és 4 felsıs osztályt mőködtetünk, néhány tanévben párhuzamos osztályokat is indítottunk. Az osztályok létszáma 12-23 fı között mozog. Tanévenként 13-15 tanulócsoporttal indulunk, a nyolc osztály mellett a sajátos nevelési igényő tanulóinkat, az enyhén értelmi fogyatékosokat 3 csoportban foglalkozatjuk, de tervezzük integrálásukat a következı tanévtıl, amelyet a fejlesztıpedagógus képzésben való részvételünk is igazol. Tanulóink 30 %-a túlkoros. Magántanulóink száma 3. Képességkibontakoztató fejlesztı programot dolgoztunk ki, és tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat szervezünk halmozottan hátrányos gyermekeink (70%) részére, amihez pályázati segítséget is kértünk.
7
Iskolánk tanulmányi átlaga 3,2. A felmérések átlaga alsóban 70%, felsıben 53%. Tanulóink többsége nehezen motiválható, nem szeret tanulni. Iskolába azonban szívesen járnak. Az iskola több esetben egyedüli élményforrás a gyerekek számára. A tanulmányi átlagot, de a létszámot az is kedvezıtlenül befolyásolja, hogy a közeli kisvárosban a 8 osztályos gimnáziumi képzés folyik, amely a jó képességő gyerekeket elhívta. Több család pedig inkább városi általános iskolát választ gyermekének a többféle lehetıség reményében. A beszédjavítás és a gyógytestnevelés is megoldott intézményünkben, logopédiai mini centrumként fogadjuk a környék megsegítésre szoruló gyermekeit. A világban
való
eligazodás
feltételezi
legalább egy idegen
nyelv
elsajátítását.
Intézményünkben a német nyelvet tanítjuk heti 2–3 órában a 4. osztálytól kezdıdıen, néhány osztályban kis csoportban. A számítástechnikai oktatás a felsı tagozatban heti 1 órában, csoportbontásban, illetve szakkörön, az alsó tagozatban pedig délutáni szakköri foglalkozás keretében történik 17 Pentium II. illetve III. gépen. Tanulóinknak csak 15 %-a rendelkezik saját számítógéppel, s otthon azt is csak a játékprogramok alkalmazására használják. A nyári szünetben felnıttek oktatását vállaltuk fel. Alapfokú számítástechnikát tanultak a 18 éven felüliek, amellyel növelni szerettük volna munkavállalási esélyeiket. Pályázunk új informatikai laborra, amely nemcsak a számítástechnika oktatását tenné korszerőbbé, hatékonyabbá, de nyelvi laborként is használhatnánk és a szaktantárgyak elektronikus oktatását is lehetıvé tenné. A kötelezı tanítási órák mellett a tanulóknak szakkörökben (számítástechnika, közlekedési ismeretek, vöröskereszt, sport, énekkar, kézmőves), felzárkóztató és egyéb tehetséggondozó foglalkozásokon bıvítjük ismereteiket. Így mőködtetünk szakköröket. A Beszterczey Mővészeti Magániskola kihelyezett tagozataként is mőködünk kórus, furulya, színjátszás, tánc és képzımővészet szakágakban. Ezeket a feladatokat vállalkozó pedagógusaink látják el, akik rendelkeznek a megfelelı szakképesítéssel, illetve jelenleg szerzik meg azt. Az eredmények biztatóak, a gyerekek sikeresen szerepelnek, örülnek sikereiknek. 2002-ben kialakítottuk iskolai könyvtárunkat, amely mindennap nyitva áll a látogatók elıtt, s újabb lehetıséget biztosít a fejlesztéshez.
8
A továbbtanulási mutatóink jó szintőek. A végzıseink mindegyikét felveszik a megjelölt intézménybe. Szakiskolába, szakmunkásképzı intézménybe tanulóink 85 %-a jelentkezik, a fennmaradó 15 % választ gimnáziumi, szakközépiskolai képzést. Sajnos ez a választott iskola elvégzését nem jelenti. Gyakran gondot jelent az iskolába járási fegyelem megsértése. Megkezdett középfokú tanulmányaikat kevesen, a felvettek 50 %-a fejezi be. A társadalmilag, gazdaságilag elmaradott település létformájának sajátosságai közül még jellemzı, hogy az általános iskolából kikerült fiatalok egy része anyagi gondok miatt nem végzi el a választott középfokú iskolát, majd munkalehetıség hiányában kilátástalanná válik helyzetük, így többszörösen veszélyeztetetté válnak. Ezért 2004. szeptemberétıl bekapcsolódunk a felnıttképzésbe is, melynek keretében lehetıséget kapnak a 8 általános iskolai végzettséggel nem rendelkezık tanulmányaik befejezésére. Az ehhez szükséges fedezetet külsı finanszírozással oldjuk meg, s az intézmény pedagógusai fogják az órákat megtartani. Iskolánkban mőködik a szülıi munkaközösség, a diákönkormányzat és az iskolaszék is. Szép eredményeket érnek el tanítványaink az országosan meghirdetett sportversenyeken, azok területi és megyei bajnokságain. Legeredményesebben az atlétika és labdarúgás szakágakban szerepelnek sikeresen fiaink és lányaink. Iskolai ünnepélyek, rendezvények, megemlékezések színesítik mindennapi munkánkat. Iskola-galériánkban a megyében élı, alkotó mővészek munkáiból, tanév végén pedig gyermekeink rajzaiból tekinthetı meg kiállítás. Minden héten mősort sugároz az iskolarádió, havonta jelentkezik az iskolaújság, mely az elızı idıszak aktuális eseményeirıl számol be. Az elmúlt évek során hagyománnyá vált intézményünkben az erdei iskolában való részvétel, ami kiváló lehetıség az iskolában már megtanult ismeretek újszerő elmélyítésére. Eszközellátottságunk átlagos, folyamatosan törekszünk a bıvítésre, melyet pályázati lehetıségek széleskörő kihasználásával próbálunk megoldani. Iskolánk épülete korszerőtlen, 11 tanteremben (mely közül 3 szükségterem), 1 tanmőhelyben, 1 tornaszobában, 1 számítástechnikai kisteremben, 1 könyvtárszobában és a nagymérető betonozott udvaron, salakos pályán folyik az oktató-nevelı munka. Jelenlegi pedagógusállományunk 18 fı, melybıl 10 fı tanító, 7 fı tanár. Gyógypedagógiai asszisztenst és óraadókat is foglalkozatunk Tantestületünknek 3 férfi tagja van. Intézményünk
9
dolgozója 2 roma származású tanító is. Pedagógusaink jól felkészültek, fogékonyak az új iránt, szívesen vesznek részt továbbképzéseken, tanfolyamokon, ami a megfelelı színvonalú munka elvégzését is biztosítja. A 120 órás alapképzésben már mindenki részt vett, néhány új alkalmazottunk kivételével. Többen pedagógus szakvizsgára készülünk. Szakos ellátottságunk 75 %. Hiányzó álláshelyeinket minden évben megpályáztatjuk, hirdetjük. Sajnos szolgálati lakással, férıhellyel nem rendelkezünk, ami a jelentkezık számát kedvezıtlenül befolyásolja. Így a nyugodt tanévkezdés érdekében több évben pedagógiai végzettséggel nem rendelkezı, egyéb felsıfokú végzettségő, illetve pedagógiai fıiskolára járó hallgatók alkalmazására is sor került. Elıtérbe helyeztük a szakos ellátottság javítására az átképzéseket, így oldódott meg a rajz tantárgy szakos oktatása (ez esetben az egyik tanítónı részvételével), valamint gyógypedagógus alkalmazása. Az
iskola
pedagógiai
programjában
megfogalmazottak
szerint
céljainkat
a
gyermekközpontú pedagógia elvei alapján szeretnénk elérni. Lehetıséget adunk minden tanulónak, hogy elérje teljesítıképessége maximumát. Mindezt ıszinte, családias légkörben tesszük. A pedagógiai program fı célkitőzése a tanulók tárgyi fejlesztésén túl, a személyiségformálás. A gyerekeket olyan ismeretekkel, tulajdonságokkal kell felvérteznünk, amelyekkel képesek lesznek a társadalmi beilleszkedésre. Helyi tantervünk szerint az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elsısorban alapkészségeket fejleszt. A helyi sajátosságokat figyelembe véve programunkba beépítettük a cigányság kultúrájának és történelmének megismerését, de a multikulturális tartalmak is beépültek a programba. Célunk a többszörösen hátrányos helyzető, ingerszegény környezetben élı gyermekek egészséges fejlıdésének biztosítása, az alapmőveltséghez tartozó ismeretek és a továbbhaladáshoz
szükséges
követelmények
elsajátíttatása,
valamint
a
tanulók
tudásszintjének, készségeinek, etnokulturális hátterének függvényében az egyéni képességek fejlesztése, és a szocializációs, kommunikációs fejlesztés.
10
III. KÜLDETÉSNYILATKOZAT
MI, AZ ENDREFALVAI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGUSAI ISKOLÁNKBAN OLYAN İSZINTE, CSALÁDIAS, GYERMEKKÖZPONTÚ LÉGKÖRT KÍVÁNUNK TEREMTENI, AHOL A TANULÓK TELJES SZEMÉLYISÉGÉNEK FEJLESZTÉSE, ALAPVETİ ÉS KORSZERŐ ISMERETEINEK, EGYÉNI KÉPESSÉGEINEK, KÉSZSÉGEINEK KIALAKÍTÁSA ÉS BİVÍTÉSE A LEGFONTOSABB PEDAGÓGIAI FELADAT. VÁLLALJUK, HOGY MINDEN TANÍTVÁNYUNKNAK MEGADJUK A LEHETİSÉGET ARRA, HOGY ELÉRHESSE TELJESÍTİKÉPESSÉGE MAXIMUMÁT. KAPCSOLATAINKAT AZ EGYÜTTMŐKÖDÉSRE, TÁMOGATÓ MUNKÁRA TÖREKVÉS IRÁNYÍTJA.
AZ
EGYMÁST
SEGÍTİ,
CÉLJAINKAT A SZEMÉLYISÉG-, ÉS GYERMEKKÖZPONTÚ PEDAGÓGIA ELVEI ALAPJÁN PRÓBÁLJUK ELÉRNI.
„ …bizonyos csak az, hogy semmi jó, mit tevénk, elveszni nem fog, hogy minden mag, melyet elhintünk, meghozza termését, …” (Eötvös József)
11
IV. A NEVELİ - OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI
Az endrefalvai iskola, mint ahogyan a többi is, végzi a dolgát: „…, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” / Szent-Györgyi Albert /
Iskolánk célja, hogy boldog gyermekekkel találkozzunk nap mint nap, emlékezetünkbe idézve Kodály Zoltán gondolatatit: „Csak boldog gyermekbıl lehet boldog felnıtt, s csak ezekbıl lehet boldog ország.” Ezért az iskolai élet középpontjába a gyermekeket, az ıket nevelı felnıtt közösséget, a folyamatos fejlıdés iránti elkötelezettséget, a rendszer / folyamat szemléletet és a pedagógiai minıséget állítjuk, így biztosítva a növekvı sikerlehetıséget intézményünk minden érdekelt személye számára. Pedagógiai alapelvek Az iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelı és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: •
a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,
•
a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,
•
a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,
•
diákjaink
elıre
megismerhetik
a
velük
szemben
támasztott
követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tılük, •
minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,
12
•
az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk
2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerő ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bıvítése a legfontosabb pedagógiai feladat.. Ennek érdekében: •
a tervszerő nevelı és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerő, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthetı alapmőveltséget nyújt,
•
iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a mővészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók mőveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szőkebb és tágabb környezetükben,
•
az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörő fejlesztésében látjuk,
•
fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni önálló tanulás módszereit,
•
szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,
•
törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,
•
törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,
•
szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedı személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülıföld iránti szeretetet.
3. Iskolánk – elsısorban a szülıkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében:
13
•
rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,
•
igyekszünk
lehetıséget
teremteni
arra,
hogy
iskolánk
életérıl,
tevékenységérıl, eredményeirıl minél többet megismerhessenek a szülık, valamint az érdeklıdık, •
ápoljuk és bıvítjük eddigi kapcsolatainkat más iskolákkal, közmővelıdési intézményekkel,
•
nevelıink
fontos
feladatnak
tartják,
hogy
iskolánk
–
eddigi
hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle rendezvényeken, és lebonyolításában maga is részt vegyen. 4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: •
humánus,
•
erkölcsös,
•
fegyelmezett,
•
mővelt,
•
kötelességtudó,
•
érdeklıdı, nyitott,
•
kreatív, alkotó,
•
becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,
•
képes a problémák érzékelésére és megoldására,
•
gyakorlatias,
•
képes eligazodni szőkebb és tágabb környezetében,
•
jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban),
•
van elképzelése a jövıjét illetıen,
•
becsüli a tudást,
•
öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,
•
ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,
•
képes tudását tovább fejleszteni, és önállóan ismereteket szerezni,
•
tudását folyamatosan gyarapítja, bıvíti,
•
képes az értı olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban,
•
a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik:
14
•
-
ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:
-
nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,
-
a természet, a környezet értékeit,
-
más népek értékeit, hagyományait,
-
az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,
a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben,
•
ismeri
és
alkalmazza
a
közösségben
éléshez
szükséges
magatartásformákat, •
ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat,
•
ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit,
•
viselkedése udvarias,
•
beszéde kulturált,
•
társaival együttmőködik,
•
toleráns,
•
empatikus,
•
elfogadó,
•
szüleit, nevelıit, társait szereti és tiszteli,
•
képes szeretetet adni és kapni,
•
szereti hazáját,
•
megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérı nézeteket,
•
szellemileg és testileg egészséges, edzett,
•
egészségesen él,
•
szeret sportolni, mozogni,
•
megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.
Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelıink mindennapi nevelı és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehetı legtöbb diákunk rendelkezzen végzıs korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.
15
Az iskolánkban folyó nevelı- oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történı megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Az alapvetı erkölcsi,etikai,vallási,kulturális értékek a helyes tanulói énkép, identitás, kultúrközi pedagógiai kialításának nélkülözhetetlen eszközei.
Pedagógiai munkánk alapvetı célja, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklıdésre és aktivitásra építve a személyiségfejlıdés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyızıdéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.
1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élı és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az emberi testi és lelki egészsége. Az egészség megırzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása
(tisztálkodás,
öltözködés,
étkezés,
környezet
rendben
tartása).
Az
egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; balesetek megelızése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelısségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hőség, önzetlenség, megértés, tapintat, ıszinteség, egymás elfogadása, tolerancia,empátia, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülık, nagyszülık megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az elıítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önmővelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülıföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 16
9. A kisebbségben élı magyarságért érzett felelısség – és közösségvállalás. A hazánkban élı kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlıségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklıdés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.
Az iskolákban folyó nevelı és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elısegítse. Ezt szolgálja a nevelési program különbözı fejezeteiben késıbb meghatározásra kerülı tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Olyan nevelı-oktató programot szeretnénk kialakítani , mely gyermekeink •
testi-lelki fejlıdését,
•
a tanuláshoz való egyenlı hozzáférését,
•
az egyenlı esélyeket,
•
inklúziót,
•
személyiségük formálását,
•
szocializációs készségét,
•
az egyetemes értékek megırzését, továbbítását,
•
tehetségük, képességük kibontakoztatását,
•
továbbtanulását segíti, a mindennapi életben használható tudás- és ismeretanyaghoz való hozzásegítéssel.
Nevelési céljaink
megvalósítását
segítik az
iskola pedagógusai által alkalmazott
személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelı közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.
17
2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelı hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.
Az iskola alapfunkcióiban az alábbi prioritás kell, hogy érvényesüljön: 1.- Az önálló tanulást segítı fejlesztés.
2.- Eszközjellegő kompetenciák fejlesztése,.a tanórai folyamatokban
3.- Szociális kompetenciák fejlesztése új oktatásszervezési formák és módszerek alkalmazásával
4. Ismeretszerzés és alkalmazás képességcsoportjainak fejlesztése - Szilárd alapozó funkciók, a gyermekek testi és szellemi fejlettségéhez igazítva.
5.Személyiség-képességfejlesztés - Komplex tevékenységközpontú eljárásokkal, differenciált képességfejlesztéssel, a HHH tanulók esetében egyéni fejlıdési naplóban is
tervezve a
személyiségstruktúra alakítását..
6.Értékközvetítés - Általános, egyetemes emberi értékek megismertetése. A magyarságtudat erısítése, hagyományaink ırzése, ápolása, a mővészetek iránti igény felkeltése.
7.Szocializáció - A közösen elfogadott szabályok következetes megtartására törekvés, a tanulás
feltételeinek
optimalizálása.
Az elemi szokások kialakítása.
Elvárható eredmények -
Az intézmény képes lesz a különbözı háttérrel és különbözı területeken eltérı fejlettséggel rendelkezı gyerekek fogadásra, és együttnevelésre
-
Az oktatásszervezési formák a heterogén osztály és csoportösszetételt biztosítják
-
Multikulturáli tartalmak beépülnek a helyi tantervbe.
-
Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülıvel.
-
Az intézményben lesz tanári együttmőködésre épülı értékesítési rendszer.
-
Csökken az évfolyamismétlık, a magántanulók, az iskolarendszerbıl kikerülık, és a hiányzások óraszáma 18
-
A kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak
Intézményünk tevékenységét az alábbi kitüntetett célok határozzák meg: •
A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez, igazodik ahhoz a közeghez, amelynek a gyermek részese
•
Olyan emberek nevelése, akik életük folyamán tanulásra, információk szerzésére nyitottak.
•
A tanulói, multikultúrális környezet speciális, közös megbecsülésen és demokratikus szemléleten alapuló közös kialakítása.
•
A gyerekek hozott tudásához, egyéni fejlıdésének üteméhez igazodó elvárások és értékelés és ezekkel harmonizáló feladatok biztosítása.
•
A gyerekek korszerő természettudományi, társadalomtudományi, esztétikai, etikai alkalmazható tudásának megalapozása.
Nevelési céljaink megvalósulását illetıen akkor tekintjük nevelı és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzıs diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: -
Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. Természetesen elsıdleges célunk az, hogy tanulóink többsége – vagyis több mint ötven százaléka – a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.
-
Rendelkezik olyan bıvíthetı biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik ıt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a késıbbiekben megfeleljen,
-
Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,
-
Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövıjét és sorsát illetıen.
Az alapfokú nevelés-oktatás bevezetı és kezdı szakaszának (1-4.) és alapozó és fejlesztı szakaszának (5-8.) feladatai
19
Bevezetı szakasz (1–2. évfolyam)
A kisgyermekek természetes érdeklıdésének és nyitottságának megırzése, orientálása és továbbfejlesztése. A személyes képességekbe vetett hit és önbizalom megteremtése. A kisgyermekek fokozott játék- és mozgásigényének kielégítése. A mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése. A társakkal végzett közös tevékenységek élményének és örömének megerısítése. A társas kapcsolatok kialakításához és gazdagításához szükséges beállítódások és képességek kialakítása és gyakoroltatása. A tanulás, az elsajátítás élményének és örömének megismertetése. A tanulók ösztönzése saját környezetük megismerésére és megértésére. Az egészséges élet értékének felismertetése és tudatosítása a tanulókban. A tanuláshoz, a közös játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok tudatosítása és fejlesztése. Egyszerő minták és sokoldalú lehetıségek adása az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.
Kezdı szakasz (3–4. évfolyam)
A személyes képességekbe vetett hit és önbizalom megóvása és megerısítése. Az önismeret fejlesztése az önmagára vonatkozó ismeretek és tapasztalatok gyarapításával és megbeszélésével. A mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése. A mozgás, a rendszeres testedzés, a sportjátékok iránti kedv felkeltése és megerısítése. A társas kapcsolatok kialakításához és gazdagításához szükséges beállítódások és képességek gyakoroltatása.
20
A megismerés, a megértés, a tanulás iránti érdeklıdés és nyitottság megırzése és továbbfejlesztése. A tanulók érdeklıdésének felkeltése tágabb környezetük megismerése és megértése iránt. Az önálló tanuláshoz szükséges motívumok kialakítása és megerısítése. Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése. A szóbeli
és
az
írásbeli
nyelvhasználathoz szükséges
alapkészségek
fejlesztése,
gyakoroltatása. A narratív, a lényegkiemelı és a szabálykövetı képességek kialakítása és folyamatos fejlesztése. A mindennapi életvitellel összefüggı gyakorlatias ismeretek nyújtása. Elemi ismeretek közvetítése a természetrıl, a társadalomról, a mővészetekrıl, az emberiség és a haza történelmérıl. Az egészséges életmód mindennapi feltételeinek és összetevıinek megismertetése. A tanuláshoz, a közös játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok fejlesztése. Egyszerő minták és sokoldalú lehetıségek adása az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.
Alapozó szakasz (5–6. évfolyam)
Az önértékelés képességének kialakítása és fejlesztése. A rendszeres testmozgás és a sport iránti igény megerısítése és kielégítése. A tanulókban meglévı szolidaritásérzés, együttmőködı- és segítıkészség értékének tudatosítása és fejlesztése. Az egészséges életmóddal összefüggı pozitív beállítódások, magatartásoknak és szokások megerısítése. A környezettel való harmonikus és konstruktív kapcsolathoz szükséges ismeretek, képességek és készségek kialakítása és fejlesztése.
21
A megbízhatóság, becsületesség, szavahihetıség értékének tudatosítása. Az értelmes tanulás feltételének megteremtése az érzékelés útján szerzett tapasztalatok győjtésével, rendszerezésével és sokoldalú értelmezésével. A képi reprezentációk szerepének tudatosítása a tanulásban és a mindennapi életben. Aktív
tevékenységrelehetıséget
adó
feladatokat
adása
a
tanulóknak:
kísérletek,
megfigyelések, projektek stb. A kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztése. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása, gyakoroltatása A problémamegoldó gondolkodás és a döntésképesség megalapozása. A kreativitás fejlesztése. Az önálló tanulás és az önmőveléshez szükséges ismeretek és képességek megalapozása. A tudományos ismeretek megértéséhez és elsajátításához szükséges szemléleti keretek és alapfogalmak megismertetése. Az
idegen
nyelvtudás
mindennapi
életben
történı
felhasználási
lehetıségeinek
megismertetése. A közösségek demokratikus mőködésének megértését elısegítı alapelvek megismertetése. Az európai és a nemzeti azonosságtudat erısítése, ápolása. Más népek és kultúrák megismerése iránti igény és beállítódás kialakítása. A tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok fejlesztése.
Fejlesztı szakasz (7–8. évfolyam)
Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése. A szociális képességek fejlesztése, az érzelmi intelligencia mélyítése és gazdagítása. Az emberi cselekedetek és konfliktusok értelmezése okaik, következményeik és az emberi értékekkel való összevetésük szempontjából.
22
Az egyéni és a közérdek, a többség és a kisebbség fogalmának tisztázása a környezeti, társadalmi és kulturális konfliktusok megbeszélése kapcsán. A megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre. A képi reprezentációk értelmezéséhez és tanulásban való felhasználásukhoz szükséges vizuális képességek fejlesztése. A kulcsfogalmak tartalmának folyamatos gazdagítása és mélyítése. A problémaszituációkban is könnyen alkalmazható és mőködıképes fogalomrendszer kiépítése. A véleményformálás és a vélemények, érvek kifejtéséhez, értelmezéséhez, megvédéséhez szükséges képességek kialakítása. Az elvont fogalmi és elemzı gondolkodás megalapozása. A kritikai gondolkodás megalapozása és fejlesztése. A komplex és különbözı forrásokból származó információk kezeléséhez szükséges képességek kialakítása és fejlesztése. Az önálló, felnıtt élettel kapcsolatos helyes döntések megalapozása. A tanulók felkészítése a családi életre, a felelıs, örömteli párkapcsolatokra. Az általános mőveltség megalapozásához szükséges ismeretek átadása. Az egyetemes emberi kultúra legjellemzıbb, legnagyobb hatású eredményeinek megismerése. A szőkebb és tágabb környezet természeti értékeinek, történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, megóvására történı ösztönzés és nevelés. A tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítása. Az emberiség elıtt álló globális problémák megismerése. Az idegen nyelvő kommunikáció fejlesztése. Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerése. Az önálló és kritikus attitőd kialakításának megkezdése a médiákkal kapcsolatban. Az információs technológia adta lehetıségek felhasználása a tanítás-tanulás folyamatába. A lakóhely tanulási terepként történı felhasználása az ismeretek alkalmazásának gyakorlásához.
23
Életszerő, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtése az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.
A nevelı- oktató munkában alkalmazott eszköz- és eljárásrendszer A nevelési módszer a kitőzött cél elérése érdekében alkalmazott eljárás. Célja, hogy a tanulókat pozitív tevékenységre késztessük, valamint kiküszöböljük a negatív hatásokat. Az eljárás a módszer konkretizációját jelenti, amely egymagában nem létezik, mindig eljárások rendszerében gondolkodunk. A nevelés módszereit, eszközeit, eljárásait meghatározó tényezık: o a nevelési cél és feladat, o a tanulók életkora, értelmi fejlettsége, képessége, o a nevelık személyisége, pedagógiai kulturáltsága, felkészültsége, vezetési stílusa, a tanulók, a közösség életkora, sajátossága o a pedagógiai szituáció és annak tartalma. Pedagógiai munkánkban alkalmazott módszereink a küldetésnyilatkozat alapértékeibıl adódnak.
Gyermekközpontúság
megértés, türelem, tolerancia
Differenciált képességfejlesztés
követelés, megbízás, ellenırzés, értékelés, gyakorlás, pozitív megerısítés, dicséret, biztatás
Jó kapcsolatok, együttmőködés
példaadás, beszélgetés, biztatás, elismerés, dicséret, jó tanár-diák, diák-diák, tanártanár, kapcsolat
Családias légkör
elfogadás, tolerancia, szeretet, bizalom
A nevelés eredményének teljesülésének kritériumai: •
pedagógiai alapelveink szerinti mőködés biztosítása,
24
•
az iskolánk újra kivívja népszerőségét, vonzerejét,
•
intézményünk megırzi gyermekközpontú szemléletét, módszereit, eljárásait,
•
pozitív középiskolai visszajelzést kapunk volt tanítványainkról.
Az iskola a nevelési módszereit a következı szempontok szerint választja:
Nevelési módszereink igazodjanak az általunk megfogalmazott célokhoz. Ezt határozzák meg a tanulók életkori sajátosságai, értelmi fejlettsége, képességei. Befolyásolja a nevelı személyisége, pedagógiai kultúráltsága, felkészültsége, vezetıi stílusa. A módszerek alkalmazása a módszerek, eljárások kombinációjával realizálódik. Nevelési módszereinket bıvítjük a különbözı haladó nevelési módszertani adaptációival.
Eljárások, módszerek •
meggyızés
•
minta
•
példa
•
eszménykép
•
bírálat
•
önbírálat
•
beszélgetés
•
felvilágosítás
•
tudatosítás
•
elıadás
•
vita, érvelés, disputa
•
beszámoló
•
egyéni haladási ütemet segítı differenciált tanulás szervezése
•
kooperatív tanulás szervezés
•
drámapedagógia
Az integrációt segítı módszertani elemek. -
egyéni haladási ütemet segítı differenciált tanulásszervezés
25
-
kooperatív tanulásszervezés
-
projektmódszer
-
drámapedagógia.
Kulcskompetenciákat fejlesztı programok és programelemek a következı területekrıl Az önálló tanulást segítı fejlesztés •
a tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelızı programok
•
az önálló tanulási képességet kialakító programok
•
a tanulók önálló –életkornak megfelelı- kreatív tevékenységére épülı foglalkozások
•
tanulási motivációt elısegítı és fenntartó tevékenységek
Eszközjellegő kompetenciák fejlesztése •
tantárgyi képességfejlesztı programok
•
kommunikációs képességeket fejlesztı programok
•
komplex mővészeti programok
Szociális kompetenciák fejlesztése •
közösségfejlesztı, közösségépítı programok
•
mentálhigiénés programok
Az integrációt segítı tanórán kívüli programok, szabadidıs tevékenységek •
patrónusi, mentori vagy tutori rendszer mőködtetése
•
együttmőködés civil programmal
•
mővészeti körök
Mőhelymunka – a tanári együttmőködés formái •
értékelı esetmegbeszélések
•
problémamegoldó fórumok
•
hospitálásra épülı együttmőködés
Multikultúrális tartalmak multikultúrális tartalmak megjelenítése a különbözı tantárgyakban A továbbhaladás feltételeinek biztosítása •
pályaorientáció
•
továbbtanulásra felkészítı program
26
A kompetencia alapú oktatás A kompetencia alapú oktatás fejlesztési célja a tanítási módszerek tekintetében a kompetenciaalapú nevelési-oktatási módszertan elterjesztése. Különös tekintettel az egyéni fejlesztésre, a kooperatív technikák alkalmazása a munkában, a tananyag-feldolgozásban. A fejlesztés kiterjed a tanulásra, gyakorlásra használt feladatok megújítására, a tárgyi feltételek megteremtésére is.
A kompetenciaalapú programok általános jellemzıi: - kompetencialapúak, - teljesítményre alapoznak, - egyéni haladás figyelembe vétele, - tanulásközpontúak, - specifikus célkitőzések, - gyakorlat-orientáltak, - azonnali visszajelzést adnak, - értékelés teljesítmény alapú, leírt kritériumok alapján.
A kulcskompetenciák fejlesztése
Az iskolai mőveltég tartalmát a társadalmi mőveltségrıl alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszıtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai mőveltség tartalmának irányadója a kulcskompetenciák meghatározott rendszere.
Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvetı szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások
27
befolyásolásához, saját sorsuk alakításához.
A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlıdéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelıdik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvıképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A mőveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezıképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése.
A kulcskompetenciák
•
Anyanyelvi kommunikáció
Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidıs tevékenységekben.
Szükséges ismeretek, képességek, attitődök
Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének
fejlıdéséhez. Az anyanyelvi
kommunikáció feltétele a megfelelı szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fı típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fı sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. 28
Az egyén
rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelıen alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyőjteni és feldolgozni információkat, képes különbözı segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelı módon meggyızıen megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitőd magában foglalja a kritikus és építı jellegő párbeszédre való törekvést, az esztétikai minıség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelıs nyelvhasználat jelentıségét. •
Idegen nyelvi kommunikáció
Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhetı: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelı keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidıs tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelıen. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklıdése szerint.
Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók fıbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi
hagyományoknak,
valamint
a
nyelvek
kulturális
vonatkozásainak
és
változatosságának az ismerete is.
Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését,
beszélgetések
kezdeményezését,
folytatását
és
lezárását,
valamint
a
szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelıen. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelı használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történı elsajátítására is.
A pozitív attitőd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklıdést és kíváncsiságot. 29
•
Matematikai kompetencia
A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérı mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására.
Szükséges ismeretek, képességek, attitődök
A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapmőveletek és alapvetı matematikai reprezentációk fejlıdı ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat.
A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvetı matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelı segédeszközöket.
A matematika terén a pozitív attitőd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük.
•
Természettudományos kompetencia
A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és elırejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló 30
kölcsönhatásban
lejátszódó
folyamatokkal
kapcsolatban
magyarázatokat
adjunk,
elırejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük mőszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlıdés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelısséget.
Szükséges ismeretek, képességek, attitődök
A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvetı tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák elınyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan).
A
természettudományos
kompetencia
birtokában
az
egyén
képes
mozgósítani
természettudományos és mőszaki mőveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülı problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és mőködtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és mőszaki mőveltséget igénylı döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlıdés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt.
A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitődöt, az etikai kérdések iránti érdeklıdést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja – különösen a tudományos és technológiai fejlıdés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban.
•
Digitális kompetencia
31
A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidı terén. Ez a következı készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, elıállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttmőködés az interneten keresztül.
Szükséges ismeretek, képességek, attitődök
A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetıségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a fıbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetıségek és az elektronikus média útján történı kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidı, az információmegosztás, az együttmőködı hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén.
Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhetı információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket.
A szükséges képességek felölelik az információ
megkeresését, összegyőjtését és
feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ elıállítását, bemutatását és megértését elısegítı eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén.
Az IST használata kritikus és megfontolt attitődöket igényel az elérhetı információ és az interaktív média felelısségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlıdését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel.
32
•
A hatékony, önálló tanulás
A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idıvel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetıségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy elızetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.
Szükséges ismeretek, képességek, attitődök
A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelı ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekrıl és szakképesítésekrıl. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erıs és gyenge pontjait, valamint képes
legyen
megtalálni a
számára
elérhetı
oktatási és képzési
lehetıségeket,
útmutatást/támogatást.
A hatékony és önálló tanulás olyan alapvetı képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére.
A pozitív attitőd, tanulási iránti motivációt
feltételez,
folyamatos fenntartásához
elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetıségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk.
33
•
Szociális és állampolgári kompetencia
A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építı módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínőbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.
Szükséges ismeretek, képességek, attitődök
A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlıséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvetı koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése.
E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni,
figyelembe
vesszük
és
megértjük
a
különbözı
nézıpontokat,
tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitődök vonatkozásában az együttmőködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb.
Idetartozik
még
a
társadalmi-gazdasági
34
fejlıdés,
az
interkulturális
kommunikáció iránti érdeklıdés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitődnek a személyes elıítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés.
Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fı eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, fıbb célkitőzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is.
Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttmőködés, a helyi és a tágabb közösséget érintı problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklıdés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különbözı szinteken – a helyi szinttıl a nemzeti és európai szintig – hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsısorban szavazás útján. A pozitív attitődök az emberi jogok teljes körő tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlıség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínőségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelısségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlıdés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti.
•
Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia
A kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó 35
lehetıségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitőzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitődök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthetı lehetıségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság mőködésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történı munkavégzés.
A pozitív attitődöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítı motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések.
•
Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség
Az esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális mővészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális mővészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern mővészeti kifejezıeszközöket, a fotót s a mozgóképet.
Szükséges ismeretek, képességek, attitődök
Az esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a fıbb mővészeti alkotások értı és beleérzı 36
ismeretét, a népszerő kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megırzésére irányuló
igénynek, a közízlés fejlıdésének, valamint
az esztétikum
mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint mővészi önkifejezés, mőalkotások és elıadások elemzése, saját nézıpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlı gazdasági lehetıségek felismerése és kiaknázása
A pozitív attitődök alapját a mővészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklıdés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a mővészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban.
37
V. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK CÉL:
- a tanulók legyenek tisztában jogaikkal, kötelességeikkel, - minden beszédhelyzetben bátran használják anyanyelvünket, fejtsék ki saját véleményüket felmerülı témák, dolgok iránt, - kialakítani önismeretüket, önbecsülésüket, - az ön és mások megismerése, megértése, elfogadása - érdeklıdésük felkeltése népünk múltjának, néphagyományának feltárása, - értelmi képesség fejlesztése, gyarapítása, - önálló tanulási képességeket, - tisztelet ébresztése az értékek iránt, - betartani az udvariasság szabályait, - a közös munka,együttmőködési készség kialakítása, - a mozgás megszerettetése, egészséges életmódra nevelés, - fejleszteni alkotó képzeletüket.
FELADAT 1. Olyan tulajdonságok, kialakítása, amelyek alkalmassá teszik a tanulókat a tolerancia szellemében a kapcsolatteremtésre, együttes tevékenységekre, - más anyanyelvő, nemzetiségő gyerekek megismerése, tiszteletben tartása, - mutassanak érdeklıdést, legyenek nyitottak, - legyen saját véleményük, - mővelıdjenek, "használják a könyvtárat" - legyen tisztában jogaikkal, tapasztalják meg a demokrácia szabályait
ESZKÖZ, ELJÁRÁS A beszédtevékenység fejlesztése - vetélkedık - más népek kultúrájának megismerése, - iskolaújság szerkesztése - riport, tudósítás készítése - iskolarádió mősorának szerkesztése - diákönkormányzat mőködtetése - ismerkedés népi játékokkal - játékdélutánok, - szakkörök.
38
TELJESÜLÉS KRITÉRIUMAI - Játékdélutánon, szakkörön, vetélkedın résztvevı tanulók beszédkultúrája javulása, választékos beszédmővelése. - Napszaknak megfelelı köszönés. - Anyanyelv helyes használata a tanulók 80%-ánál. - Szabadidejük hasznossá tétele. - Megfelelı önismerettel, önbecsüléssel rendelkezés.
2. Visszaállítani az olyan fogalmak "rangját", mint - szeretet, barátság, családias légkör, közösség, a közös munka kialakítása, - tisztelet ébresztése az értékek iránt, - ünnepeken értı figyelem, aktív részvétel a megemlékezésben, - az elemi udvariasság szabályainak maradéktalan betartása, erre egymás figyelmeztetése, - ismerkedés a kultúra különbözı ágaival.
Érzelmek fejlesztése Hagyományok, ünnepre való felkészülés - anyák napja, Mikulás, Karácsony, Farsang, Gyermeknap, állami ünnepeink, Nık napja, költészet napja, Föld napja, kulturális nap - hitoktatás lehetısége, - kiállítás, múzeum, ifjúsági színházi elıadás, mozi, videó megtekintése, - rádió és televízió mősorának megtekintése,
3. Legyen igényük - az ízléses, esztétikus környezetre, saját megjelenésükre, - helyes önismeret kialakítására, - fantáziájuk fejlesztésére - lássák munkájuk értelmét, napról napra tapasztalatokat szerezzenek fejlıdésükrıl, - a kudarcok elviselésére
Az alkotó képzelet fejlesztése - különbözı képalkotási technikák megismerése, - bábok, díszletek, jelmezek, dekorációk készítése, - betekintés a népi kismesterségek világába - konstruáló-építı játék, szituációs játékok, - szerepjátékok, - iskolarádió, iskolaújság - képzımővészeti kiállítások - részvétel különbözı pályázatokon. 4. Az attitődformálás, pozitív hozzáállásának "alakítása", Gondolkodás, értelmi képességek fejlesztése - pozitív életmódi minták elsajátítása - szabályjátékok, - határozottság, céltartás, körültekintés, ésszerőség - tesztek, alakítása, - versenyek, - problémamegoldó gondolkodás, emlékezés, - szakkörök, megfigyelés, figyelem, értelmi képesség fejlesztése, - vetélkedık, gyarapítása. - mőveltségi ismeretek, - etnikai ismeretek, - tanulmányi versenyek, - differenciált képességfejlesztés - tehetséggondozás, - felzárkóztatás.
39
- Kreatív ötletek alkalmazása, megvalósítása, értékelése. - Konkrét tapasztalatszerzés a szeretetrıl, összetartásról, megbecsülésrıl, munkamegosztásról, felelısségrıl. - Iskolai rendezvényeken való önkéntes szereplés. - A kiállításokon, múzeumi, színházi, mozi, videó elıadásokon látottak tanulmányokban kamatoztatása. - Nemzeti ünnepeken értı figyelem, aktív részvétel a megemlékezésben. - Mőveltségi területek iránti érdeklıdés. - Rongálások csökkentése az iskolában és a településen mindenki számára észrevehetı mértékben. - A környezet kialakítására, díszítésére legyenek kivitelezhetı ötleteik. - Viselkedési normák javulása a tanulóknál. - A tehetség felfedezése, fejlesztése. - Alkotó fantázia, gyermeki alkotások bemutatása az iskolában, az osztályban. - A tanulók részvételi arányának növelése. - A kudarctőrést illetıen 20%-os javulás - Közös játékok játszása a játékszabályok betartásával önállóan. - Idısek tisztelete, megbecsülése. - Örülni mások sikerének. - Önkéntes részvétel, lelkesedés, párosítva a kitartással, elıadókészséggel, feladatvállalással
5. A mozgás megszerettetése, - esztétikai környezet kialakítása, - a rendszeres sportolásra nevelés, - a természet, környezet megvédése, - kapcsolattartás fogorvossal, védınıvel, iskolaorvossal - kitartás, motorikus cselekvési biztonság fejlesztése,
Az egészséges életmód kialakítása - sportdélutánok, - vetélkedık (játékos, egészségügyi, tisztasági). - klubdélutánok, - túrák, - kirándulások, - fogápolás, - öltözködés, - egészségügyi szakkör mőködtetése, - kerékpározás. Az állóképesség fejlesztése - szabályjátékok, - túra, - labdajátékok, - KRESZ-vetélkedık.
40
- Hiányzások számának legalább 10%-kal való csökkentése. - Felmentések számának az orvosilag nagyon indokolt esetekre való korlátozása. - Öltözködésükben a tisztaság, fiatalos, de elfogadott ízlés domináljon. - Mindennapi fogápolás, testápolás. - A környezet megvédése, az állatok szeretete.
VI. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK CÉL: Közösségi szellem kialakítása, fejlesztése. Pozitív értékek iránti fogékonyság erısítése. A demokrácia mindennapi és iskolai életben való alkalmazása. Tolerancia, a másság elfogadtatására. Szolidaritás érzésének kialakítása. Hazaszeretet érzésének erısítése, hagyományok ápolása, ünnepségek értékének megırzése. Szőkebb és tágabb környezet értékeinek védelmére való nevelés.
FELADAT 1. Közösségkialakítás, közösségfejlesztés. Kapcsolattartás a gyermek környezetével.
2. Közösségi szellem kialakítása, fejlesztése. - Egészséges versenyszellem kialakítása összefogás szükségességének felismertetése csoportos tevékenységek útján. 3. Erkölcsi szemlélet fejlesztése: becsületesség, küzdıszellem, negatív magatartásformák elítélése, pozitívak elfogadása. 4. Ismerjék meg a helyi természeti és emberi környezetet. - Óvják a természet értékeit, vigyázzanak szőkebb és tágabb környezetük értékeire. - Egészséges életmódra nevelés. 5. Legyenek nyitottak a különbözı szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt.
ESZKÖZ, ELJÁRÁS - Tanuló - tanuló, tanuló - tanár, tanár - szülı kapcsolat alakítása. - szülıi értekezletek, - szülıi munkaközösség, - családlátogatás - Közös iskolai és iskolán kívüli programok, ahol a szülık is részt vehetnek, kirándulás, túra. - Klubdélutánokon közös játék, ügyességi vetélkedı, szellemi vetélkedı. - Gyermeknapi rendezvények, farsangi bál, jelmezverseny, sportrendezvények, bajnokságok. - Osztályfınöki és tanórákon: beszélgetés, tesztek, feladatlapok, szituációs játékok, szociometriai felmérés. - Erdei iskola. - Túrák: ıszi vagy tavaszi túra, akadályverseny, vetélkedık, sportversenyek, csapatversenyek, - Föld napi rendezvények.
TELJESÜLÉS KRITÉRIUMAI Ezen feladatok megvalósulása 90%-ban.
- Évente legalább 1 klubdélután. - A rendezvényeken az osztályfınök segítségével vegyen részt az osztály nagy része, lehetıség szerint. - A feladatban megjelölteknek megfelelı témakörök beiktatása az osztályfınöki órákba. - Ezeken a programokon való részvétel.
- Helyi hagyományok, népszokások ırzése, továbbadása: - A tanulók ilyen jellegő szereplésének biztosítása a etnikai folklór - tánc, zene. közösségi eseményeken.
41
- Tanórai foglalkozásokba beépíteni.
6. Környezeti értékek védelme és gyarapítása. Takarékosságra nevelés.
7. A demokrácia fogalmának megismertetése, jelentısége. Jogok és kötelességek megismerése és gyakorlása. - Konfliktushelyzetek kezelésének fejlesztése. 8. A helyi demokrácia színtereinek biztosítása.
9. Kommunikációs kultúra fejlesztése: önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének képessége. 10. Az összetartozás, közösség erejébe vetett hit érzésének fejlesztése. - Egymás sikerének elismerése, együtt örülni tudás, az empatikus készség fejlesztése. 11. A beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítıkész magatartás kialakítása. 12. A hazaszeretet, magyarság érzésének erısítése. - Legyenek büszkék iskolájukra, öregbítsék annak jó hírnevét.
- Iskolai munkaeszközök védelme, óvása, rendben tartása. - Ne pazaroljanak fölöslegesen - áram, víz. - Iskola környékének közös rendben tartása, rendezése, parkosítása, közösen végzett munka. - Beszélgetések az osztályfınöki órákon. - Alkalmazása a tanórákon.
- A tanulók és a tanárok is kísérjék figyelemmel az iskolai környezet állapotát és vegyenek részt a kitőzött célok megvalósításában.
- Közösségi rendezvényeken való részvételük segítése.
- Részvételük a közösségi rendezvényeken.
- Ünnepségek rendezése. - Iskolai hagyományok ırzése.
- Tudják az ünnepségek értelmét. Tudjanak az ünnep méltóságának megfelelıen viselkedni.
- Jogok és kötelességek ismerete, mindennapi alkalmazása. - A gyermek minden ıt érdeklı kérdésben kinyilváníthatja véleményét és azt kellıen figyelembe kell venni, figyelemmel korára, érettségi fokára. Iskola Diákönkormányzat mőködtetése, amely - Diákönkormányzati események: győlés, iskolagyőlés, rendelkezik SZMSZ-szel. diákparlamenten való részvétel. - A diákönkormányzat részvétele az iskolai események rendezésében. - Iskolaújság készítése, amely képet ad az iskola életérıl, - Évente 3-4 alkalommal jelenjen meg. eseményeirıl és tükrözi a tanulók véleményét. - Napi mőködés. - Iskolarádió: a zene mellett tudósítson a mindennapi eseményekrıl, használja fel a lehetıségeit az információnyújtás, véleményformálás terén. - Csoportos és egyéni versenyeken való részvétel. - Részvétel a versenyeken. - Sportversenyek.
42
43
VII. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülı tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és tanulók egészség ismereteinek bıvítésére, korszerősítésére, a fizika és pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének erısítésére, az oktatói-nevelıi tevékenységben a személyközpontú megközelítésre, a tanulók személyiségfejlesztése érdekében.
1. Helyzetelemzés Endrefalva társadalmilag, gazdaságilag elmaradott besorolású település, amely meghatározó iskolánkra nézve is. A vezetékes ivóvíz ellátás megoldott a községben, de iskolánk tantermeiben, irodáiban nincs ivóvíz, csupán a különálló mellékhelyiségekben van lehetıség tisztálkodásra. A szennyvízelvezetés is csak 2002-tıl megoldott. Intézményünkbıl hiányzik a központi főtés. A faluban van orvosi rendelı, fiókgyógyszertár. A háziorvos az iskolaorvosi teendıket is ellátja, de orvosi szoba viszont nincs az intézményben. Az iskola egészségügyi tevékenységébe rendszeresen bekapcsolódik a körzeti védını is. Az iskolafogászati
ellátás
megoldott,
a
szomszédos
község
rendelıjébe
utaztatjuk
gyermekeinket. A családok jelentıs hányada szociálisan hátrányos helyzető, roma származású. Nagy számban jellemzı a munkanélküliség. A kulturális, mővelıdési szolgáltatásokhoz való hozzáférhetıség is gondot jelent. Családjaink kb. 45%-a 3 vagy több gyermeket nevel, tanulóink 20%-át egyedül neveli a szülı, nagyszülı. A szülık iskolai végzettsége alacsony (8 osztály vagy ennél kevesebb), ezért gyermekeiknek kevés segítséget tudnak nyújtani. Gyermekeink többsége szoba-konyhás lakásban él, melyek általában komfort nélküliek, berendezésük szegényes, minimális. Könyve, könyvtára kevés tanulónak van, ugyanakkor a televízió egyik lakásból sem hiányzik. Egy szobában zárásig nézik a televíziót, sokszor alvás helyett is, így másnap fáradtan érkeznek az iskolába. Szőkös anyagi helyzetük miatt kevés az ennivaló, egyoldalú a táplálkozás. A családok nagyon kevés idıt töltenek együtt.
A
kommunikációt jellemzı durvaság, nyelvi pongyolaság általánosan tapasztalható. A gyerekek ugyanakkor szeretnek iskolába járni; erısen kötıdnek tanáraikhoz. Sokféle élményt élnek meg az iskolai évek alatt, s ez által gazdagodik személyiségük. Az iskola tehát több esetben egyedüli élményforrás a gyerekek számára.
44
A gyerekekkel képzett pedagógusok foglalkoznak a délelıtti tanítási órákon és az egyéb délutáni szabadidıs tevékenység alkalmával. Egészségneveléssel kapcsolatos végzettségőek kevesen vannak köztünk, de a téma iránt nyitottak igen. Egy kollégánk drog-koordinátori képzésben vett részt, egy másik gyógytestnevelés tanfolyamot végzett. Van, aki mentálhigiénés képzésben részesült, és olyan, aki vöröskeresztes tanfolyamot végzett. Mindenki részesült munka- és balesetvédelmi oktatásban. Az egészség mindenki számára fontos, amely életcéljaink megvalósításához is eszközként szolgál.
3. Célok Az iskola a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Programunk célja a tanulók egészségvédelme, egészségfejlesztése és az egészséges életmódra való felkészítése. Kiemelt figyelmet kell fordítanunk: •
az egészséges táplálkozás érvényesítésére,
•
az aktív testmozgás elterjesztésére,
•
az alkohol-, drogfogyasztás, dohányzás visszaszorítására,
•
a lelki egészségvédelem megerısítésére,
•
az egészséget támogató környezet biztosítására,
•
a személyes higiéné megteremtésére,
•
a szexuális fejlıdés helyes irányba terelésére,
•
a családi és kortárs kapcsolatok szerepére.
Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellı ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerő, a lehetıségeket felismerı és használni tudó, egészséges életvitelhez. A célok megvalósulását szolgáló feladatok: •
a közegészségügyi elıírásoknak való megfelelés (közétkeztetés körülményei, iskolaorvosi ellátás, orvosi szoba, baleset-megelızés, munkavédelem),
45
•
iskolai helyiségekre vonatkozó elıírások betartása (öltözı, megvilágítás, főtés, szellızés, WC, mosdók),
•
személyi higiénés szokások kialakítása, gondozása (tisztaság, öltözködés),
•
egészséges életmód, napirend, testi-lelki egészség védelme, drog-prevenció.
Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.
3. Tevékenységek Tanórai tevékenységek: •
osztályfınöki óra (egészségnevelés, D.A.D.A.-program),
•
egészségtan – kerettantervi modul 6.évf.,
•
embertan,
•
környezetismeret,
•
természetismeret,
•
kémia,
•
biológia,
•
testnevelés,
•
tánc és dráma.
Tanórán kívüli tevékenységek: •
kirándulások,
•
mindennapos testnevelés,
•
sportköri foglalkozások,
•
szakkörök
•
Egészségnap,
•
Takarítási Világnap,
•
Szemétszüret / szeptember/,
•
napközis foglalkozások,
•
erdei iskola.
46
A testi nevelés területei: •
iskolai testnevelés órák, gyógytestnevelés,
•
iskolai sportköri foglalkozások, tömegsport foglalkozások,
•
Országos Gyermek Sport Egyesületekben folyó - szerzıdéssel dokumentált foglalkozások (NAP, Góliát FC, McDonald’s, Bozsik program),
•
napközis és tanulószobai játékos sportfoglalkozások.
A tanulók fizikai teljesítményének mérése (részletesen a helyi tantervben): •
Évente két alkalommal (ısszel és tavasszal). A teszt tartalmi összeállítása a felmérést végzı testnevelı, tanító és az iskolaorvos közös megállapodása alapján. Alapja az országosan ismert fizikai teljesítmény-teszt a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Testnevelés Tudományi Karának összeállításából.
4. Segítı kapcsolatok Az egészségnevelési munkába bekapcsolódik a védını és az iskolaorvos a tanulók egészségügyi és higiéniai szőrıvizsgálatának megszervezésében, lebonyolításában. Az 5-8. évfolyamon felvilágosító osztályfınöki órák megtartásában, elsısegélynyújtó tanfolyam vezetésében és heti rendszerességgel segítı beszélgetésekkel. A fogorvos a szőrıvizsgálatokon túl fogászati ellátásban részesíti a rászorulókat és közremőködik a fogápolás helyes módjának kialakításában, valamint részt vesz az egészségügyi vetélkedı lebonyolításában. Az üzemorvos rendszeres, idıszakos ás alkalmassági vizsgálatokkal járul hozzá az intézmény dolgozóinak egészségügyi állapotának megırzéséhez. Az iskolai konyhát üzemeltetı vállalkozó a gyermekek egészséges táplálkozásában vállal jelentıs feladatot. A rendırség a 7-8. osztályban a D.A.D.A. program keretében segít az egészségnevelési feladatok megoldásában, de tanári továbbképzéseken jogi, rendészeti, közlekedési témájú elıadások megtartásával tudnak segítséget nyújtani.
47
A szülık segítségére is feltétlenül számítunk. Szülıi értekezleteket, elıadásokat, tanfolyamokat szervezünk a hatékonyabb munka érdekében. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelıs, a gyermekjóléti szolgálat, a nevelési tanácsadó segítı foglalkozású szakemberei a gyermekvédelmi munkában és a jogszabályokhoz kötött kapcsolatokban igazítanak el. Az ÁNTSZ területileg illetékes intézetének munkatársai látogatásaik során konkrét segítséget adnak az iskolai egészségnevelési munkához.
48
VIII. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM Törvényi háttér:
A Közoktatásról szóló- többször módosított – 1993. évi LXXIX. tv. 48. § (3) bekezdésének értelmében az endrefalvai Általános Iskola és Óvoda Nevelési programjának részeként a készítette el a Környezeti nevelésre vonatkozó programot.
A környezeti nevelés fogalma:
„Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élı és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevı cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: megfelelıen stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erısít meg az élı, illetve élettelen környezettel; kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; felkelti az igényt, képessé tesz:
a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására;
összefüggı rendszerben történı értelmezésére; a rendszerben felismerhetı kapcsolatok megértésére;
a problémák megkeresésére, okainak megértésére;
kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ez által a lehetséges megoldások megkeresésére;
az egyéni és közösségi döntések felelısségének megértésre, vállalására környezeti kérdésekben;
a környezet érdekeit figyelembe vevı cselekvéseire.” (KöNKomp, 2004. )
Az iskola mőködése környezeti nevelési szempontból:
Az iskolában jelenleg a tantestület körülbelül egyharmada foglalkozik intenzíven a környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik idınként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A
49
környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol csak nagyon fokozatosan és lépésenként haladunk elıre. A további munkában is szükség van az iskolavezetıség, a tapasztaltabb és a fiatal kollégák együttmőködésére.
A
tanórákon
hozzárendeljük
az
adott
témákhoz
a
megfelelı
környezetvédelmi
vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát, hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diáknak is köze van. Különbözı interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentıs szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetıségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk.
Így az élményszerő tanításra is
lehetıség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink megfelelı elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan „harcolni” a környezet megóvásáért.
Alapelvek:
A fenntarthatóságra nevelés, mely azt jelenti, hogy az oktatás kapcsolatokat hozzon létre a környezeti, a társadalmi és gazdasági rendszer között a célból, hogy megértessük e kapcsolatok mőködési szabályait. Ennek központi gondolata a természeti, az épített, a társastársadalmi környezet fenntarthatósága ( és ezen belül a fenntartható fejlıdés és fogyasztás ) érdekében szükséges ismeretek, magatartásminták, értékek és életviteli szokásos megtanítása. Mindez kiemelten fontos iskolánkban különös tekintettel a szociális háttérbıl eredı hátrányokra.
A környezeti nevelésen belül szeretnénk elıre lépni a személyes higiénia, a szőkebb és tágabb környezettel szembeni magasabb igényesség megalapozása és kialakítása terén.
A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozásnak a feladata.
Nagy hangsúlyt fektetünk tanulóink életkori sajátosságainak megfelelı motiválására.
Az eredményesség érdekében a családokkal és a fenntartóval való partnerkapcsolatok folyamatos ápolása és fejlesztése szükséges. 50
Kitörési lehetıségeink:
a gyerekek bevonásával parkosítás, fásítás, növényápolás;
természetes anyagokból játszóhely kialakítás az iskolaudvaron;
a természeti környezet adottságainak jobb kihasználása: kirándulás, túra.
A környezeti nevelés céljai:
Elısegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a
felnövekvı
nemzedék
képes
legyen
a
környezeti
válság
elmélyülésének
megakadályozására, elısegítve az élı természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát.
Kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelısségen alapuló környezetkímélı magatartást egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvévé.
Érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt.
Bekapcsolni ıket a közvetlen környezet értékeinek megırzésébe, gyarapításába.
Legyen meghatározó életmódjukban a természet tisztelete, a felelısség vállalása.
Váljon meghatározóvá a környezeti károk megerısítésre való törekvés.
Elismertetni, hogy közös és egyéni kötelesség, hogy:
az emberiség közös öröksége: a környezet minıségének fenntartása és javítása, az ökológiai egyensúly fenntartása,
a természeti erıforrások elırelátó és ésszerő felhasználása,
mindenegyes ember hozzájárulása a környezetvédelméhez.
A környezeti nevelés céljaiból adódó feladatok:
Környezetbarát attitődök, szokások kialakítása a tanulókban,
a természeti és társadalmi környezetrıl tények, ismeretek, problémamegoldó gondolkodás közvetítése,
a környezeti folyamatok, összefüggések megértésének segítése.
51
Környezeti nevelés a tanórákon: A környezeti nevelés lehetıségei a következı tantárgyak keretein belül valósul meg:
Környezetismeret
Természetismeret (biológia, földrajz, kémia, fizika)
Magyar nyelv és irodalom
Technika, életvitel
Ének-zene
Testnevelés
Rajz és vizuális kultúra
Történelem és állampolgári ismeretek
Tánc- és dráma
Hon- és népismeret
Etika és emberismeret
Egészségtan
Informatika.
A melléklet tartalmazza a tananyagokhoz szorosan kapcsolódó környezeti nevelési célkitőzéseket.
A gyakorlati elemek tanórákba való beépítése kiemelt fontosságú feladat például:
virággondozás (Virágos osztályok versenye)
élısarok kialakítása
kertgondozás
iskola udvar területi felosztása, tisztántartása
szellıztetés módja
hulladékgyőjtés
osztályok, folyosók dekorálása.
52
Környezeti nevelés a tanórán kívül:
Környezetvédelmi jeles napok megünneplése:
Március 22. – A Víz Világnapja
Április 22. – A Föld Napja
Május 10. – Madarak és Fák Napja
Június 5. – Környezetvédelmi Világnap
Szeptember 3. szombatja – Takarítási Világnap
Október 5. – Az Állatok Világnapja
Bekapcsolódás az iskola közvetlen környékének és a település környezetének megóvásába, szépítésébe,
szervezés illetve bekapcsolódás helyi, megyei, országos természetismereti programokba, vetélkedıkbe, versenyekbe,
környezetvédelmi akciók szervezése (pl: hulladékgyőjtés, parlagfő-szedés, tiszta rendes osztály akció stb.)
erdei iskola, nyári tábor foglalkozásai (pl: megfigyelések, élıhely helyreállítása, térképezés, mérések, stb.)
iskolai tanulmányi kirándulások, túrák,
kiállítások rendezése,
iskolai kiadvány készítése,
iskolarádió.
A környezeti nevelés segítıi, támogatói:
Községi Önkormányzat Kisebbségi Önkormányzat Vadásztársaság Egri Erdı Felügyelıség Erdészet.
Anyagi források a feladatok megvalósításához:
Költségvetési támogatás pályázatok rendezvények bevétele szponzorok (helyi vállalkozók).
53
IX. BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGİ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG CÉL: A beilleszkedés elısegítése, a zavarok leküzdése, a megfelelı "sikerterület" felfedezésével, a magatartási zavarok feloldása önmagát elfogadó, eredményesen teljesítı, a környezetével magát elfogadtatni képes gyerek fejlıdésének elısegítése.
FELADAT 1. Viselkedési zavarok felismerése. Psychés tünetek: - kritikátlan (ép gyerek, de nem tudja kivel, milyen hangot üthet meg) - befolyásolhatóság ~ "te úgy sem mersz ..." - ingerlékenység (alacsonyabb ingerküszöb) - rossz hangulat - indulatkitörések - indítékzavar - kiegyensúlyozatlanság - fáradékonyság - koncentráció-gyengeség, figyelemzavar (egyszerre akar mindenre) - ingadozó teljesítmény - hypermobilitás, túlmozgékonyság - agresszivitás
ESZKÖZ, ELJÁRÁS Megfigyelés tanórán, óraközi szünetekben, napközi otthonban, egyéb tevékenység közben. Fejlesztést támogató eljárások Egyéni fejlıdési napló
A TELJESÜLÉS KRITÉRIUMA -
Magatartási zavarral küzdı tanulók felderítése.
54
KINEK SZÓL? minden nevelı
PERIÓDUS folyamatos
organikus tünetek - motorikum érési zavara (mozgás-összerendezettséggel van baj) - vizuo-percepciós gyengeség (látás útján való felismerés hibás) - vizuó-motoros zavar - alkalmazkodási nehézség a szülıkkel, tanárokkal szemben - a tanulmányi sikertelenség nehezíti a beilleszkedést 2. Figyelemzavarban szenvedık kiszőrése. - figyelem rövid ideig köthetı le (könnyen elterelhetı) - nincs kitartása - nála fiatalabb gyerek szintjén mőködik - impulzív (nem tőri a késleltetést, nem gondolkodik, hanem azonnal cselekszik) - gyors felindulás (tör-zúz, verekszik) - rendszertelen, ösztönös - alacsony toleranciaszint – dühkitörések - kiszámíthatatlan magatartás 3. A viselkedési zavarok okainak feltárása.
- speciális módszerrel tanítsuk - felelısségvállalás fokozódása meg, hogy vállalja a felelısséget - minél több jutalmazás, tetteiért értékelés, elismerés, dicséret - próbálja befolyásolni temperamentumát - megtervezzük a jutalmazás és a büntetés módját
- érintett tanulók, nevelık
folyamatos
- beszélgetés a tanulóval - Az okok számbavétele - szituációteremtés a gyermekkel - A gyerek helyzetének - családlátogatás felismerése a közösségben. - kapcsolatfelvétel a védınıvel, iskolaorvossal, óvodával - szociometriai felmérés - környezettanulmány - értékelı esetmegbeszélések
osztályfınök
Folyamatos
55
4. Az okok megszüntetésére irányuló tevékenységek.
5. A sikerterületek felfedezése.
6. A szenvedélybetegségek megelızése.
- egyéni bánásmód tanórán és tanórán kívül - a tanuló bekapcsolása a közösségi munkába - az elszigeteltség megszüntetése - az agresszív magatartás mérséklıdése - kapcsolatfelvétel a Gyermekjóléti Szolgálattal, Nevelési Tanácsadóval, Szakértıi Szakszolgálattal, pszichológussal - javaslat a napközi otthonba való felvételre - délutáni szabadidıs programokon való aktív részvétel javaslat az egyházi foglalkozásokon való részvételre - órai munka, teljesítmény megfigyelése - egyéni beszélgetés
Felvilágosítás: drog, aids, dohányzás, alkoholizmus.
A beilleszkedési és magatartási morál javulása a tanulóknál.
minden nevelı, érintett szakemberek, igazgató, igazgatóhelyettes
folyamatos
- Gyermekek részvétele érdeklıdés szerint szakkörökön, sportfoglalkozásokon, énekkaron, versenyeken. - A tanuló javuló önértékelése. Dohányzás, drog és alkoholmentes iskolai tanulóközösség.
minden nevelı, érintett tanulók
folyamatos
56
minden tanuló, minden nevelı és folyamatos dolgozó
X. TEHETSÉG, KÉPESSÉGKIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉG CÉL: A tehetség felismerése, tehetséggondozás, képességek fejlesztés
FELADAT 1. Sokoldalú képzés, változatos szabadidı biztosítása. 2. Minıségbiztosítás, színvonalas oktató-nevelı munka.
3. Tehetségkutatás.
4. A tehetséges tanulók fejlıdésének figyelemmel kísérése, ösztönzése.
5. Ismeretszerzési és tanulási technikák alkalmazására szoktatás.
6. Esélyegyenlıség biztosítása.
ESZKÖZ, ELJÁRÁS Fakultatív képzés tanórán kívül.
TELJESÜLÉS KRITÉRIUMAI
Évente legalább 5 szakkör indítása (pl. báb, sport, számítástechnika, énekkar, tánc). Óraadók alkalmazása; A szakosan leadott órák egységes nevelési számának növelése; eljárások, sokoldalú tudatos, szakszerő szemléltetés, koncentráció. tanórákon nyújtott ismeretátadás. Tanulók és munkáinak A sikerélményt nyújtó megfigyelése órán és órán adottságok, képességek kívül. felfedezése a tanulókban. Önképzés elsajátítása, Érdeklıdés felkeltése a kiállítás tanulói tanulókban; tanulói munkákból, tanári teljesítmény aktivizálásai, irányítás. egyéni feladatok; kutató munkára nevelés. Könyvtárhasználati órák; A tanuló számára az iskolai könyvállomány legmegfelelıbb tanulási bıvítése, az iskolai technika elsajátítása. Az könyvtár és értı olvasási készség könyvállomány bıvítése, elsajátítása. tanulmányi kirándulások, színház, múzeumlátogatások. A tehetséges cigány A szociális és kulturális tanulók motiválása, hátrányok leküzdése. bevonása a közösségi
FELELİS
HATÁRIDİ
ELLENİRZÉS
iskolavezetıség szakköri vezetık
minden év IX. 15 - V. 30ig
iskolavezetés, munkaközösség-vezetı
minden nevelı
folyamatos
iskolavezetés, munkaközösség-vezetı
minden nevelı
folyamatos
iskolavezetés, munkaközösség-vezetı
minden nevelı
folyamatos
iskolavezetés, munkaközösség-vezetı
minden nevelı, könyvtáros
folyamatos
iskolavezetés, munkaközösség-vezetı
minden nevelı
folyamatos
iskolavezetés, munkaközösség-vezetı
57
programokba.
58
7. Felkészítés tanulmányi versenyekre, részvétel.
Benevezések, a határidık figyelemmel kísérése, a tanulók felkészítése.
8. Tudatos médiahasználatra nevelés.
Mértéktartás! (TV, számítógép). Iskolarádió, iskolaújság. A szabadidı helyes eltöltése. Egészséges életvitel kialakítása. Középiskolai elıkészítık; szándék felmérések, pályaválasztási szülıi értekezlet, iskolalátogatások. Esélyegyenlıség biztosítása, a multikulturális tananyag beépítése a tantervekbe.
9. Sikeres továbbtanulás, pályaválasztás.
10. A cigányság és más népek kultúrájának megırzése, kisebbségi önismeretük fejlesztése. 11. Együttmőködés, kapcsolattartás.
Óvodával, szülıkkel, szaktanácsadókkal, szaktanárokkal, hospitálások, családlátogatások, kistérségi együttmőködés.
A háziversenyek tervszerő lebonyolítása. Megyei szintő helyezések elérése a lehetıségekhez mérten egyéni feladatok. A médián keresztül kísérjék figyelemmel a napi eseményeket. A mősorok és sajtótermékek tudatos szelektálása. Minden tanuló a képességeinek megfelelı középiskolát válassza, s nyerjen is felvételt.
szaktanárok
folyamatos
iskolavezetés, munkaközösség-vezetı
minden nevelı
folyamatos
iskolavezetés, munkaközösség-vezetı
osztályfınökök, pályaválasztási felelıs
folyamatos
iskolavezetés, munkaközösség-vezetı
folyamatos
iskolavezetés, munkaközösség-vezetı
folyamatos
iskolavezetés, munkaközösség-vezetı
Szociális és osztályfınökök, kommunikációs szaktanárok készségének fejlıdése; népismereti anyaguk megismerése. Nıjön 10%-kal a szülıi minden nevelı értekezletek látogatottsága, és a nyílt tanítási napok látogatottsága. Közös rendezvények lebonyolítása.
A HHH-S TANULÓK KÉPESSÉGKIBONTAKOZTATÓ PROGRAMJA
59
Az iskola a tanuló szociális helyzetébıl és fejlettségébıl eredı hátrányának ellensúlyozása céljából képességkibontakoztató felkészítést szervez, melynek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, a fejlıdésének elısegítése, tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése, tehetségének kibontakoztatása folyik.
A képességkibontakoztató felkészítés keretében – a tanuló igényéhez igazodva – oldja meg az iskola a. a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, b. a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését segítı programot, c. a szociális hátrányok enyhítését segítı pedagógiai tevékenységet.
A képességkibontakoztató felkészítésben részt vevı tanulók nevelése és oktatása a többi tanulóval együtt, azonos osztályban, csoportban folyik. A képességkibontakoztató felkészítésben részt vevı tanulók nevelése és oktatása, tudásának értékelése a pedagógiai rendszer alkalmazásával történik. A képességkibontakoztató felkészítésben a tanuló a szülı írásban adott – a személyes adatai kezeléséhez való hozzájárulást is tartalmazó – egyetértı nyilatkozata alapján vehet részt, ha halmozottan hátrányos helyzetőnek minısül. Az iskola igazgatója felveheti a képességkibontakoztató képzésbe azt a tanulót is, aki nem halmozottan hátrányos helyzető. Az így felvehetı tanulók létszáma azonban nem haladhatja meg az adott osztályba felvett, képességkibontakoztató felkészítésben részt vevı tanulók tíz százalékát, tört létszám esetén felfelé kerekítve. A képességkibontakoztató felkészítésben a tanuló – egyéni fejlesztési terv alapján történı – haladását, fejlıdését, illetve az ezeket hátráltató okokat az osztályfınök és az érdekelt pedagógusok legalább háromhavonta értékelik. Az értékelésre meg kell hívni a tanuló szülıjét, a tanulót, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıst, indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság, illetve a nevelési tanácsadó képviselıjét.
60
A képességkibontakoztató felkésztést az intézmény az Országos Oktatási Integrációs Hálózattal kötött együttmőködési megállapodás alapján, a Hálózati szakmai támogatásával látja el. A következı programok épülnek be a pedagógiai folyamatokba:
-Kulcskompetenciákat fejlesztı programok és programelemek közül Az önálló tanulást segítı fejlesztés •
az önálló tanulási képességet kialakító programok( tanulásmódszertan)
Eszközjellegő kompetenciák fejlesztése •
kommunikációs képességeket fejlesztı programok
Szociális kompetenciák fejlesztése -
közösségfejlesztı, közösségépítı programok
-
mentálhigiénés programok
- Az integrációt segítı tanórán kívüli programok, szabadidıs tevékenységek közül -
Patrónusi, mentori rendszer mőködtetése
-
Útravaló ösztöndíjprogram
-
Mővészeti körök( képzımővészet,tánc,báb,zene)
-Az integrációt elısegítı módszertani elemek közül: -
egyéni haladási ütemet segítı differenciált tanulásszervezés
-
kooperatív tanulásszervezés
-
projektmódszer
-
drámapedagógia 61
-Mőhelymunka – a tanári együttmőködés formai közül: -
Értékelı esetmegbeszélések
-
Hospitálásra épülı együttmőködés
-A háromhavonta kötelezı kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei közül: -
A szöveges értékelés – árnyalt értékelés, egyéni fejlıdési napló
-Multikulturális tartalmakból: -
Multikulturális tartalmak megjelenítése a különbözı tantárgyakban
-
Multikulturális tartalmak projektekben feldolgozva
-A továbbhaladás feltételeinek biztosítása érdekében: -
Továbbtanulásra felkészítı program
Elvárható eredmények -
A HHH tanulók aránya az oktatási-nevelési intézményben megfelel a jogszabályokban elıírtaknak
-
Az intézmény képes a különbözı háttérrel és különbözı területeken eltérı fejlettséggel rendelkezı gyerekek fogadására, és együttnevelésére
-
Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe
-
Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülıvel
-
Az intézményben tanári együttmőködésre épülı értékelési rendszer
Ezek eredményeként: -
Nı az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó HHH tanulók száma
-
Csökken az intézményben az iskolarendszerő oktatásból kikerülık száma
62
-
Csökken az iskolai hiányzások óraszáma
-
Csökken a HHH tanulók körében a magántanulók száma
-
Nı az érettségit adó intézményekben továbbtanuló HHH tanulók száma
-
Az adott intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagoson meghaladó mértékben javulnak
63
XI. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK CÉL: A gyermekek egészséges testi, szellemi és lelki fejlıdése érdekében legfontosabb a családi neveltetés biztosítása. A gyermek érdeke mindennél fontosabb.
FELADAT
ESZKÖZ, ELJÁRÁS
A SIKER KRITÉRIUMAI
1. Elsıdleges és legfontosabb tennivalónk az osztályfınökökkel, a gyermekjóléti szolgálat felelısével, a gyermek és ifjúságvédelmi felelısökkel együtt a megelızés. 2. A családban gyermekbántalmazás, agresszió, vagy más veszélyeztetı tényezı megléte esetén a gyermekjóléti szolgálat értesítése. 3. A gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén, a települési önkormányzatnál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás kezdeményezése. 4. Oktató és nevelı munkánkban kiemelten kell foglalkozni az egészséges életmódra neveléssel. Az egészségre káros és az egészséget veszélyeztetı káros szenvedélyek: a dohányzás, drog, alkohol, aids veszélyeinek következményei, ezek hatása a családi életre. 5. Az iskolai hiányzások (igazolatlan) csökkentése érdekében egységes eljárást biztosítunk az osztályfınökökkel együtt. 6. Szakköri és szabadidıs foglalkozásokba bevonni valamennyiüket. Biztosítani részvételüket ezeken a foglalkozásokon. 7. Meg kell ismerni a gyermek családi hátterét, környezetét, baráti kapcsolatait. A tanulásban való teljesítmény csökkenése esetén az okok keresése ⇒ többszöri családlátogatás alkalmával. 8. Nagyobb gondot kell fordítani a sajátos nevelési igényő gyermekekre. Erre a szemléletre, a másság elfogadására nevelni kell a gyerekeket. Fontos a korai felismerés.
Minden tanév elején együttmőködve az osztályfınökökkel újra felmérjük és megállapítjuk a veszélyeztetett és hátrányos helyzető tanulók létszámát. Nyilvántartási lapok naprakész vezetése. Kapcsolat a helyi önkormányzattal, javaslattétel a szociális segélyek kiutalása felé a gyermekjóléti szolgálat felelısével és a gyermekvédelmi felelıssel. Kapcsolat a helyi önkormányzattal, javaslattétel a szociális segélyek kiutalása felé a gyermekjóléti szolgálat felelısével és a gyermekvédelmi felelıssel. Kapcsolattartás a védınıvel, az iskolaorvossal és a szülıkkel. Nyílt tanítási napok. Az egészségre káros szenvedélyek megelızése érdekében elıadások szervezése, melyre meghívjuk a szülıket is.
Az okok idıbeni felismerése és azok megszüntetése.
Családlátogatás, felszólítás, feljelentés kiküldése.
Az igazolatlan mulasztások, hiányzások csökkentése 10%-kal.
Napköziben elhelyezést és kedvezményes étkezést biztosítunk a számukra. A kedvezményes étkeztetés növelése a napköziben. Ingyenes tankönyvek biztosítása.
Sportszakkörök, bábszakkör, túrák, kirándulások szervezése. Klubdélutánok szervezése. Minden tanév elején családlátogatások végzése. A tanév folyamán pedig ott, ahol problémák adódnak. Szociometriai felmérés készítése. Az összevont osztályokban is a tanítási órákon A bukások számának csökkentése 10%-kal a differenciált munka tervezésével a lemaradásokat veszélyeztetett és hátrányos helyzető tanulóknál. pótoljuk. Etnikumi foglalkozásokon, korrepetálások keretében a felzárkóztatás elısegítése. Osztálybontás ⇒ felzárkóztatás segítése.
64
XII. TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTİ PROGRAMOK FELADAT, CÉL
1. A speciális tanulási nehézség felismerésének kritériumai az iskolába lépés idıszakában.
2. Tanulási kudarc, (zavar) esetén a tünet együttes szőrése.
ESZKÖZ, ELJÁRÁS, MÓDSZER Észlelési funkciók megfigyelése: - látás - hallás - tapintás - téri tájékozódás Mozgás, Figyelem, emlékezet, Verbalitás, Munkatempó megfigyelése. Anamnézis felvétele - a minimális agyi díszfunkciót sejtetı rizikófaktorok kizárása. - a korai szocializációs folyamat minıségét vizsgáló tevékenység. - környezettanulmány készítése. Pedagógia - pszichológiai tesztek elvégzése. Viselkedés (magatartás) megfigyelése órán, az óraközi szünetekben, a napközi otthonban.
A TELJESÜLÉS KRITÉRIUMA
KINEK SZÓL? FELELİS
PERIÓDUS
ELLENİRZÉS
A fejlıdésben elmaradt területek felderítése, konstatálása.
- 1. osztályos tanító - fejlesztı pedagógus - gyógypedagógus - napközis nevelı
Az 1. osztály elıkészítı idıszakában; minden év szept. 30-ig.
igazgató
Kapcsolatfelvétel, illetve folyamatos kapcsolattartás - óvodával, (óvónıvel) - védınıvel - iskolaorvossal - családdal Az elmaradás területének és mértékének megállapítása. A mérési eredmények rögzítése. Személyiséglap vezetése. Az eredmények rögzítése.
- osztálytanító - fejlesztı pedagógus - gyógypedagógus - igazgatóhelyettes
Az 1. osztály elıkészítı idıszaka - folyamatosan
iskolavezetés
65
3. Az elmaradt Speciális, egyénre, ill. részképességek, pszichikus kiscsoportra szabott területek fejlesztése. fejlesztıprogram összeállítása. - Prevenció illetve korrekció alkalmazása. 4. Nyelvi problémákkal, - Logopédiai vizsgálat beszédhibákkal küzdı megszervezése. gyermekek kiszőrése. - Pályázatírás logopédiai foglalkozások lebonyolításának finanszírozására. - Szakemberhez irányítjuk a gyermekeket. 5. Hallásgyengeség - A tanulók hallási kiszőrése. képességeinek megfigyelése. - A beszédértés minıségének vizsgálata, tesztek, hangkazetták. 6. Mozgásproblémák - Mozgáskoordináció kiszőrése. megfigyelése tanítási órákon (testnevelés órán), és óraközi szünetekben, illetve napközi otthonban. - Nagymozgások minıségének vizsgálata. - Finommozgások minıségének vizsgálata.
Egyéni terápia létrehozása. - fejlesztı pedagógus Kiscsoportos szervezeti - gyógypedagógus forma kialakítása. Fejlesztı órák beindítása.
- folyamatos iskolavezetés - minden év szeptemberétıl
- Utazó szakember foglalkoztatása, alkalmazása. - Logopédiai órák beindítása minden tanítási év elsı hónapjában.
- tanítók - magyar tanár - 1. oszt. nevelı - igazgató - logopédus - munkaközösség-vezetı
- tanévkezdés elsı hónapja - folyamatos
igazgató iskolavezetés
A tanuló hallásvizsgálatra irányítása, kapcsolat felvétele a védınıvel, iskolaorvossal.
- szülık - tantestület - osztályfınökök - fejlesztı pedagógusok
- folyamatos
iskolavezetés
- Mozgásterápia összeállítása. - Mozgásjavító gyakorlatsorok beépítése a testnevelési órák menetébe. - Gyógytestnevelés szervezése - Mozgásfejlesztés a testnevelés órákon, sportszakkörön, ill. napközi otthonban. - Finommozgást fejlesztı gyakorlatsorok magyar és rajzórán.
- osztálytanítók - napközis nevelı - fejlesztı pedagógus - szülık - testnevelı tanár - rajztanár
- folyamatos
iskolavezetés
66
7. A tanulók felzárkóztatás a, fejlesztése tanórai foglalkozás keretében illetve tanítási órákon kívül.
Osztálybontás Csoportbontás Differenciált órai munka Kooperatív óraszervezés Egyéni képességekhez mért feladatok Kisebbségi órák szervezése Napközi otthoni foglalkoztatás. Egyéni fejlesztı órák szervezése Képességkibontakoztató felkészítés szervezése
8. A tanulók képességeiknek megfelelı fejlesztı csoportba kerülése
- A minimum szinttıl való nagyobb mértékő lemaradás esetén, a sajátos nevelési igény észrevétele során a gyermekek szakvizsgálatra irányítása a Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottsághoz. - Szakmai kontrollvizsgálat kérése 2 évenként.
9. A gyermekeket érı kudarcok (sajátos nevelési igényő tanulók) megszüntetése, a sikertelenség megelızése.
- A gyermekek sikerélményhez való juttatása. - A teljesítménymérésnél a tanuló önmagához való fejlıdés mértékének figyelembe vétele. - Ösztönzés, belsı akaraterı kialakítása, fejlesztése. - Pozitív énkép, magabiztosság segítése. - Bukások számának csökkentése 10%-kal. - A szakvélemények alapján a tanuló megfelelı fejlesztése
- tanárok - tanítók - érintett nevelık
- folyamatos
igazgató igazgatóhelyettesek munkaközösség vezetık
- gyógypedagógus - fejlesztı pedagógus
- folyamatos fıleg alsóban - 2 évenkénti vizsgálat
igazgató igazgatóhelyettesek
- A tananyag sikeres elsajátítása. - Az integráció folyamatos bevezetése - Az értékelésnél figyelembe kell venni a tanulók eltérı képességeit. - Bukások számának csökkentése. - Tankönyvrendelés.
- gyógypedagógus - fejlesztı pedagógus - tankönyvfelelıs
- folyamatos
iskolavezetés
67
10. A helyes tanulási technikák elsajátítása, a megfelelı tanulási stratégiák kiépítése. A tanulás megszerettetése. 11. Szabadidı helyes eltöltésének megszervezése. A hátrányt nem jelentı képességterületeken a gyermekek kiemelkedési lehetıségeinek biztosítása. 12. A nemzeti etnikai kisebbség kultúrájának megırzése. Hagyományápolás.
13. A tanulók felkészítése a következı iskola fokozatba kerülésre. Pályaválasztás
14. A felzárkóztatást fejlesztést segítı programok finanszírozás 15. Szakmai kapcsolatok kialakítása az iskola keretein túl.
- Rendszeres tanulásra szoktatás. - Tanulásmódszertani ismeretek - A gyermekekkel együtt felépíteni a számára legmegfelelıbb tanulási stratégiát. - Tanulópárok, tanulócsoportok létrehozása. - Érdeklıdési területeknek megfelelıen szakkörök beindítása. - Klubdélután, vetélkedık, sportversenyek szervezése. - Drámajáték, tánc, mozgásos, ritmikus tevékenységek beépítése a tananyagba. - Cigányszármazású mővészek, költık, írók mőveinek beépítése a tantervbe. - A cigány életszokásainak, helybéli hagyományainak megismertetése a gyermekekkel. - Népismereti anyag beépítése a tanítási órák menetébe. - A tanulási kudarccal küzdı tanulók ill. az integrált oktatásban részesülı gyermekek megfelelı középiskolába jutása.
- A tanulmányi eredmény minıségének javulása. - Osztályzatok regisztrálása a haladási naplóban.
- osztályfınökök - folyamatos - nevelıtestület - napközis nevelı
igazgatóhelyettesek
- Minden évben legalább 5 szakkör beindítása (báb, tánc, ének rajz, számítástechnika, sport). - A tananyag felülvizsgálata, a kerettanterv alapján. - A szociális és kulturális hátrányok leküzdése. - A másság elfogadtatása.
- szaktanárok - tanítók - osztályfınökök
- folyamatosan
igazgató igazgatóhelyettesek munkaközösségvezetık
- tanárok - tanítók - osztályfınökök
- folyamatos
iskolavezetés
- osztályfınökök - pályaválasztási felelıs
- felsı tagozat - különös tekintettel a 7. és 8. osztály
igazgató
- iskolavezetés
- folyamatos
- iskolavezetés - nevelıtestület - gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs
- folyamatos
- Szülıi értekezletek - Iskolalátogatások - Pályaválasztási szülıi értekezlet Pályaválasztási kérdıívek, tesztek alkalmazása.
- Pályázat készítése (írása) - Önkormányzati támogatás - Állami normatíva - Állandó, ill. idıszerő kapcsolattartás a nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, szakértıi bizottsággal, gyermekorvossal, felelıs önkormányzattal, gyermekpszichiátriával, pedagógiai szakszolgálattal.
68
XIII. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉGEK CÉL: A szociális hátrányokkal küzdı fiatalok feltérképezése, problémáik megismerése és kezelése.
FELADATOK 1. Szociális hátrányokkal küzdık felderítése.
2. A szociális hátrányokkal küzdık segítése.
3. A szociális és kulturális hátrányokkal induló gyerekek mővelıdési esélyeinek növelése.
ESZKÖZ, ELJÁRÁS Környezettanulmány készítése és kapcsolat felvétele: - családdal, - védınıvel, - iskolaorvossal, - óvodával, - gyermekjóléti szolgálattal - kisebbségi önkormányzat Tanszersegély a rászorulóknak. Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetıségeirıl a szülıi értekezleteken, fogadó órákon, családlátogatásokon. Szociális segélyezésüket javasoljuk az önkormányzatok felé. Napközis csoport mőködése. Kedvezményes étkeztetés a szociálisan rászorulóknak. Választható csoportok: - napközi - tanulószoba - énekkar - furulya - táncszakkör - bábszakkör - színjátszó szakkör - diáksportkör - számítástechnika szakkör - közlekedési szakkör - egészségügyi szakkör - kézmőves szakkör - középiskolai elıkészítı
69
TELJESÜLÉS KRITÉRIUMAI Feljegyzések készítése, táblázatos elrendezése, százalékos arány megállapítása.
Az önkormányzat szociális bizottságának döntése: ingyenes tankönyvek. Felvilágosító elıadás. A megjelent szülık száma 10%-kal nıjön a szülıi értekezleteken. Megfelelı gyermeklétszám, lelkes pedagógus. Nyilvántartás vezetése. A gyerekek nagy része részt vesz a szabadon választható csoportokban (50%).
4. Könyvtárhasználat.
5. A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése.
6. Helyi, regionális, országos támogatások megszerzése.
Beiratkozás a könyvtárba. Könyvtárhasználati óra Mozi látogatás (a filmek világa is bıvíti a tanulók ismeretanyagát). Az országjáró tanulmányi kirándulásokon múzeumlátogatásokon bıvülnek gyermekeink ismeretei. Egyéni fejlesztı foglalkozások segítik a HHH tanulók felzárkózását. Képességkibontakoztató felkészítés Tehetséggondozó program. Pályaorientációs tevékenység segíti a továbbtanuló diákokat. Tanári kíséret az egészségügyi szőrıvizsgálatokra (pl. fogászat, védıoltások). Folyamatos kapcsolat fenntartása az iskolaorvossal, védınıvel. Drog és bőnmegelızési program. Pályázatok figyelése, készítése.
70
Iskolánk minél több tanulója tagja a könyvtárnak. Ismerje meg lakóhelye, hazája nevezetességeit. A tanulmányi eredmény javítása, bukások csökkentése. A tehetség felfedezése, Az egyéni képességek fejlesztése Megfelelı iskolaválasztás a tanuló felvételt nyerjen a mezelölt intézménybe.
Kapcsolattartás a körzeti megbízott rendırrel.
Sikeres pályázatok (pl. úszás, logopédus, élelmiszercsomag, stb.).
XIV. A SZÜLİ, TANULÓ ÉS ISKOLAI PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŐKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETİSÉGEI CÉL: A szülık, a tanulók, az önkormányzatok érdeklıdéssel forduljanak az iskolában folyó munka felé, lehetıségeiknek megfelelıen segítsék az oktató – nevelı munkát, annak feltételeinek megteremtésében mőködjenek együtt. Legyen az iskola nyitott, hasznosítsa az otthonról hozott tudást, vegye figyelembe a szülık igényeit, kéréseit, segítse az otthon nevelési problémáit. Adjon az iskola lehetıséget a differenciált fejlesztésre, a szabadidı hasznos eltöltésére.
FELADAT 1. Tanulók, pedagógusok együttmőködése tanórán és tanórán kívül. a.) Tanórán - Sikeres, aktív, fegyelmezett munka az órákon. - Minden tanuló képességeinek megfelelıen kapcsolódjon be az órai munkába. - Tehetséges tanulókkal kiemelt, differenciált foglalkozás. b.) Tanórán kívül törekedni a szabadidı hasznos eltöltésére.
ESZKÖZ, ELJÁRÁS - Differenciált óravezetés, egyéni felzárkóztatás, etnikumi órák. - Iskolagyőlések. - Hirdetés faliújságon. - Tájékoztatás iskolarádión keresztül. - Tesztek, kérdıívek. - Gyerekekkel való beszélgetés. - Elégedettség mérése. - Gyermek és tanári ügyelet szünetekben. - Alkalomszerően igazgatói dicséret, illetve elmarasztalás közösség elıtt. - Iskolaújság. - Iskolarádió. - Egységes nevelıi eljárás. - Pályázatok. - Tanulmányi versenyek. - Szituációs játékok. - Versmondó versenyek, farsangi bál, anyák napja, gyermeknap, táborok.
71
A SIKER KRITÉRIUMAI A bukások csökkentése, a tanulmányi átlag növekedése. - A tehetség felfedezése, fejlesztése. Az osztályfınökök az osztály tanulóit tájékoztatják a döntésekrıl, véleményekrıl, véleményüket kikérik, kéréseiket továbbítják a nevelıtestület felé. A tanulók felkeresik problémáikkal a nevelıket, igazgatót tanítási órán kívül is. Jutalmazási javaslatok, alapelvek: - kimagasló teljesítmény /tanulmányi, sport, mősorokon való részvétel, közösségi munka/ - kiemelkedı szorgalommal elért teljesítmény - kollektív, csoportos jutalmazás /pl. pályázatok, osztályok, győjtımunka, tanulmányi verseny/ - diákönkormányzat dicsérete (közösségi munkáért) - szaktanári, napközis nevelıi, osztályfınöki, nevelıtestületi, igazgatói dicséret - könyvjutalom, oklevél - havi értékelés az iskolaközösség elıtt.
2. Pedagógusok - szülık együttmőködése (hivatalos jellegő) a.) Közvetett együttmőködés - Naprakész szülıi ,nevelıi ellenırzés. - Az iskola nevelési elképzeléseibe hatékonyan be kell vonni a szülıket. - A nevelési módszereinket megismertetni a szülıi értekezleteken. - Az otthonról hozott tudást, mőveltséget hasznosítani az iskolában. - A család igényeit, kéréseit, tanácsait figyelembe venni. - A pedagógusoknak meg kell ismerni a család nevelési elveit, szociális hátterét. - Pedagógiai, pszichológiai tanácsokat adni a családnak. - SZMK vezetık és osztályfınökök, ifjúságvédelmi felelıs családlátogatása a hátrányos és veszélyeztetett tanulók családjainál.
Tájékoztató füzet, ellenırzıkönyv, levél, bizonyítvány, iskolalátogatási bizonyítvány, oklevél, osztályfınöki füzet, osztálynapló. Szülıi értekezlet, rendkívüli családlátogatás. - nyílt tanítási napok osztályfınöki családlátogatás /l. o., 5. o., 8. o./ - pályaválasztási tájékoztatás - SZMK ülések - l. o. tanító családlátogatása - könyvek ajánlása, szülıi tájékoztatók - elıadások
72
Jutalmazásra javaslatot tehetnek a tantestület tagjai, tanulóközösség, diákönkormányzat Fegyelmezési alapelvek: - Feladatok sorozatos elmulasztása. - Nevelıkkel vagy társakkal szemben tanúsított tanórai negatív magatartás. - Közösségben vagy egyénileg, mások sérelmére elkövetett szóbeli vagy tettleges cselekvés csökkenése. - Tudatos rongálás. Fegyelmezés egységes fokozatai: 1. Szaktanári figyelmeztetı (szóban, írásban indoklással) 2. Napközis nevelıi figyelmeztetı 3. Osztályfınöki figyelmeztetı, intı (a magatartási jegy abban a hónapban 2-es), megrovás 4. Nevelıtestületi figyelmeztetı, intı, megrovás 5. Igazgatói figyelmeztetı, intı, megrovás Egységes nevelıi hatás a családban és az iskolában. Javaslattevés: tanszersegélyre, tankönyvvásárlásra, étkezési hozzájárulásra, pályaorientációra. Csökkenjen iskolánkban a bukások száma /kb. 10%-kal/. A veszélyeztetett helyzető tanulók számának csökkentésére törekvés. Az új iskolarendszerben állják meg a helyüket, bukásmentességre törekvés.
b.) Közvetlen személyes találkozás (hivatalos jellegő) - Az elsı osztályba lépı gyermekek szüleivel találkozás /májusban/. - Pályaválasztási felelıs és egy hívott szakember tájékoztatója a szülık felé. 3. Szülık – pedagógusok együttmőködése (nem hivatalos). A szülıket bevonni a rendezvényekbe. Az SZMK aktivistáit bekapcsolni a különbözı kirándulásokba, falusi, iskolai rendezvényekbe. 4. Önkormányzattal és a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal való munkakapcsolat. Az elégedettségi mérés alapján az önkormányzatok ismerjék az iskolában folyó nevelı - oktató munkát és azt segítsék.
Kirándulások, iskolai rendezvények, ünnepélyek, túrák, szakkörök, színházlátogatás, fogászati – orvosi ellenırzés, falusi rendezvények, falunap, sportrendezvények, szülık pedagógusok bálja, vetélkedık. Értekezletek, nyílt tanítási napok, iskolai rendezvények, falusi rendezvények, nyílt önkormányzati ülések, falunap, falugyőlés, sportrendezvények, kirándulások. Elégedettségi mérés. Ösztöndíj pályázatok figyelése, készítése.
73
Jó hangulat. Szülık, nevelık, gyerekek közös értékrendjének hatása a nevelımunkában. Viselkedéskultúra. Napi jó munkakapcsolat, problémás gyerekek gondjainak megoldása. 3,5-es tanulmányi átlag fölötti roma tanulók ösztöndíjban való részesülése.
XV. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELİ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTİ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 1. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza. ( Melléklet a közoktatási törvény 124§ ( 20) bekezdésében meghatározott kötelezı( minimális) eszköz és felszerelési jegyzékben foglaltak végrehajtásának a fenntartó által elfogadott ütemterve).
2. A tananyag feldolgozását segítı szemléltetést, valamint a tanulói tevékenységet az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják (tantermenként egy-egy): írásvetítı, diavetítı, fali vetítıvászon, televízió, videomagnó, kazettás magnetofon, CD lejátszó. 3. A tanórai oktató és nevelımunkát segítı taneszközök (különféle tárgyak, eszközök és információhordozók, valamint az egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök) a „Funkcionális taneszközjegyzék” alapján tantárgyanként is a melléklet tartalmazza.
74
