A MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA NEVELÉSI PROGRAM

A MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

NEVELÉSI PROGRAM

TARTALOMJEGYZÉK 1. Az iskola nevelési programja 1.1. Bevezető 1.2. Iskolánkról 1.3. Küldetésnyilatkozat 1.4. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.5. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.6. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.6.1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 1.7. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.7.1. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti 1.8. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai 1.9. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.9.1. Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztését segítő tevékenységek 1.9.2. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek 1.9.3. Tehetség- és képességkibontakoztatást segítő tevékenység 1.9.4. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 1.9.5. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok 1.10. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje 1.11. Kapcsolattartás szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.12. A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata 1.13. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai 1.14. A felvételi eljárás különös szabályai 1.15. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges oktató–nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Mellékletek: Alapító okirat

2

1. BEVEZETŐ Az Országgyűlés 2011. december 20-án fogadta el a 2011. évi CXC. törvényt a köznevelésről , amely módosította a 2003. évi LXI. közoktatási törvényt. Ez a törvénymódosítás jó néhány pontban érinti az oktatás tartalmi szabályozásának kérdéseit is. A megelőző szabályozáshoz képest módosult a Nemzeti alaptanterv és a Kerettanterv funkciója, változott a Pedagógiai program tartalma, szerkezete. Az új törvényi szabályozás szerint az iskolának 2013. március31-ig felül kell vizsgálniuk és módosítaniuk kell pedagógiai programjukat, illetve ennek részeként helyi tantervüket. A módosított pedagógiai programot és helyi tantervet a 2013/2014. tanévtől kell bevezetni az első-ötödik évfolyamon felmenő rendszerben. Az iskola pedagógiai programjának részeként, a miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készít. A helyi tanterv megnevezi az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül választottat és rendelkezik a kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról. Az elkövetkező években az általános iskolában a nevelő-oktató munka két pedagógiai program, és két helyi tanterv szerint folyik majd, hiszen  a köznevelési törvény előírása szerint az iskola a pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezeti be,  illetve a Nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló rendelet szabályozása alapján a 2012-ben kiadott NAT 2013. szeptember 1-jén az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon – majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben – kerül bevezetésre. Ezért 2013. szeptember 1-jétől:  az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik majd;  míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint kell majd megszervezniük nevelő-oktató munkájukat.

Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatás a táblázatban összefoglalva: ÉVFOLYAM TANÉV 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 20132013 2007 2007 2007 2013 2007 2007 2007 2013 2007 2007 2007 2014 20142013 2013 2007 2007 2013 2013 2007 2007 2013 2013 2007 2007 2015 20152013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007 2016 20162013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2017

A táblázatban használt jelölések az alábbi pedagógiai programokat, illetve tantervi változatokat jelentik: 3





2007 = a 2007-ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott – jelenleg is használt – pedagógiai program és helyi tanterv. a2012-ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013. szeptembertől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv

4

Mottó: "Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni." (Szent-Györgyi Albert)

1.2. ISKOLÁNKRÓL Iskolánk, Endrefalvának a 1218 lakosú nógrádi községnek egyetlen iskolája. Évtizedek óta közös igazgatású a két szomszédos kistelepülés, Piliny és Szécsényfelfalu iskoláival, melyek tagintézményenként működnek. E helyen már 1800-as évek óta folyik a körzetben elő gyerekek nevelése, oktatása. Intézményünk őse hosszú ideig a katolikus egyház iskolájaként működött, majd a XIX. századtól állami iskola lett, később az 1900-as évek végén a községi önkormányzat fenntartása alá került. Jelenleg iskolánk állami fenntartója 2013. január 1-től a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ . A fenntartónk által kiadott alapító okirat szerint alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása. E feladat megvalósításának érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola működik. A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Iskolánk hosszú múltja alatt többször változtak az iskola falai, épületei, de nem változott a bennük tevékenykedő pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni a felcseperedő endrefalvai polgároknak!

5

1.3.KÜLDETÉSNYILATKOZAT

MI, AZ ENDREFALVAI MÓRA ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGUSAI ISKOLÁNKBAN OLYAN ŐSZINTE, NYITOTT, CSALÁDIAS, GYERMEKBARÁT LÉGKÖRT KÍVÁNUNK TEREMTENI, AHOL A TANULÓK TELJES SZEMÉLYISÉGÉNEK FEJLESZTÉSE, ALAPVETŐ ÉS KORSZERŰ ISMERETEINEK, EGYÉNI KÉPESSÉGEINEK, KÉSZSÉGEINEK KIALAKÍTÁSA ÉS BŐVÍTÉSE A LEGFONTOSABB PEDAGÓGIAI FELADAT. VÁLLALJUK, HOGY MINDEN TANÍTVÁNYUNKNAK MEGADJUK A LEHETŐSÉGET ARRA, HOGY ELÉRHESSE TELJESÍTŐKÉPESSÉGE MAXIMUMÁT. KAPCSOLATAINKAT AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSRE, TÁMOGATÓ MUNKÁRA TÖREKVÉS IRÁNYÍTJA.

AZ

EGYMÁST

SEGÍTŐ,

CÉLJAINKAT A SZEMÉLYISÉG-, ÉS GYERMEKKÖZPONTÚ PEDAGÓGIA ELVEI ALAPJÁN PRÓBÁLJUK ELÉRNI. „ …bizonyos csak az, hogy semmi jó, mit tevénk, elveszni nem fog, hogy minden mag, melyet elhintünk, meghozza termését, …” (Eötvös József)

6

1.4. A NEVELŐ - OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Iskolánk célja, hogy boldog gyermekekkel találkozzunk nap mint nap, emlékezetünkbe idézve Kodály Zoltán gondolatatit: „Csak boldog gyermekből lehet boldog felnőtt, s csak ezekből lehet boldog ország.” Ezért az iskolai élet középpontjába a gyermekeket, az őket nevelő felnőtt közösséget, a folyamatos fejlődés iránti elkötelezettséget, a rendszer / folyamat szemléletet és a pedagógiai minőséget állítjuk, így biztosítva a növekvő sikerlehetőséget intézményünk minden érdekelt személye számára. Pedagógiai alapelvek A versenyképesség megőrzése illetve javítása, a nemzet felemelkedésének és erőssé válásának legfontosabb feltétele egy identitásában, értékrendjében szilárd, a 21. század követelményeinek megfelelő tudással és képességekkel felvértezett új nemzeti középosztály létrejöttének elősegítése. Csak egy megújított, világos elveken alapuló, az állam felelősségét, kötelességét és jogait egyértelműen tisztázó köznevelés képes elősegíteni és megalapozni a nemzet felemelkedését. A köznevelés egészét erkölcsi és szellemi értékek határozzák meg, elsősorban a szeretet, a bizalom, a becsületesség, a munka, tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás, továbbá minden hátrányos megkülönböztetés elvetése. A köznevelés nem szolgáltatás, hanem közszolgálat. Az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, illetve az első szakképzettség megszerzését biztosító első szakmai vizsga befejezéséig a magyar állam közszolgálati feladata. A nem állami (egyházi és magán) intézményrendszer működésének minőségét az állam szabályozással és ellenőrzéssel biztosítja. A köznevelés középpontjában a gyermek és a pedagógus, továbbá a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak. A nevelés és a tanítás nyelve magyar, nemzeti és etnikai kisebbségi óvodákban és iskolákban részben vagy egészben a nemzeti-etnikai kisebbség anyanyelve, a két tanítási nyelvű iskolákban – külön jogszabály szerint – részben a célnyelv. Magyarország köznevelési rendszerében a Nemzeti alaptanterv határozza meg az iskoláskorú gyermek számára egységesen és kötelező érvénnyel átadandó műveltségtartalmat. Műveltségi területenként határozza meg a nevelő-oktató munka közös értékeit, kötelező céljait, a közműveltség ismeret-, készség- és képességjellegű követelményeit. A Nemzeti alaptanterv ennek révén biztosítja a minőségi oktatáshoz való hozzáférés közszolgálati garanciáját. A Nemzeti alaptantervben foglaltak érvényesülését az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek biztosítják. A kötelezően választandó kerettantervek életbe léptetésével, az érettségi vizsga rendszerében beütemezett színvonalemeléssel és a vizsga egységessé tételével, továbbá a külső szakmai ellenőrzések rendszerré szervezésével javulni fog az oktatás eredményessége. Emellett az új törvény megteremti a differenciált és átjárható iskolarendszer kereteit, amelyben csak megfelelő követelmények teljesítése esetén lehet továbbhaladni. Célok:  Az emberek tudatában, tudásában és értékrendjében is szükséges nemzeti megújulást elősegítő új oktatási rendszer kialakítása  Jelentős mértékben javuljon az iskolarendszer eredményessége, húzóerővé váljék a tudás.

7

      

Az értékeken alapuló köznevelési rendszer Kiemelt cél a leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. A leszakadó területek és társadalmi csoportok visszavezetésére a minőségi oktatásba. A munka világa, a munkaerőpiac fokozott figyelembe vétele Az idegen nyelvek tanulásának minőségi és mennyiségi mutatókkal mérhető jelentős javulása Tényleges esélyek teremtése mind a felzárkóztatás, mind a tehetségfejlesztés oldalán Az egyéni jogok hangsúlyozása helyett közösségi érdekek és értékek

Az iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében:  a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,  a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,  a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,  diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,  minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,  az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk 2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat.. Ennek érdekében:  a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,  iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,  az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk,  fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni önálló tanulás módszereit,  szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,  törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,  törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,  szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

8

3. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében:  rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,  igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint az érdeklődők,  ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat más iskolákkal, közművelődési intézményekkel,  nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle rendezvényeken, és lebonyolításában maga is részt vegyen. 4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:  humánus,  erkölcsös,  fegyelmezett,  művelt,  kötelességtudó,  érdeklődő, nyitott,  kreatív, alkotó,  becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,  képes a problémák érzékelésére és megoldására,  gyakorlatias,  képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,  jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban),  van elképzelése a jövőjét illetően,  becsüli a tudást,  öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,  ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,  képes tudását tovább fejleszteni, és önállóan ismereteket szerezni,  tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,  képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban,  a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik: - ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: - nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, - a természet, a környezet értékeit, - más népek értékeit, hagyományait, - az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,  a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben,  ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,  ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat,

9

              

ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, toleráns, empatikus, elfogadó, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. Az iskolánkban folyó nevelő- oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető célja, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az emberi testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, tolerancia,empátia, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.

10

7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség – és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolákban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálja a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Olyan nevelő-oktató programot szeretnénk kialakítani , mely gyermekeink         

testi-lelki fejlődését, a tanuláshoz való egyenlő hozzáférését, az egyenlő esélyeket, inklúziót, személyiségük formálását, szocializációs készségét, az egyetemes értékek megőrzését, továbbítását, tehetségük, képességük kibontakoztatását, továbbtanulását segíti, a mindennapi életben használható tudás- és ismeretanyaghoz való hozzásegítéssel.

Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Az iskola alapfunkcióiban az alábbi prioritás kell, hogy érvényesüljön: 1.- Az önálló tanulást segítő fejlesztés. 2.- Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése,.a tanórai folyamatokban 3.- Szociális kompetenciák fejlesztése új oktatásszervezési formák és módszerek alkalmazásával 4. Ismeretszerzés és alkalmazás képességcsoportjainak fejlesztése - Szilárd alapozó funkciók, a gyermekek testi és szellemi fejlettségéhez igazítva.

11

5.Személyiség-képességfejlesztés - Komplex tevékenységközpontú eljárásokkal, differenciált képességfejlesztéssel, a HHH tanulók esetében egyéni fejlődési naplóban is tervezve a személyiségstruktúra alakítását.. 6.Értékközvetítés - Általános, egyetemes emberi értékek megismertetése. A magyarságtudat erősítése, hagyományaink őrzése, ápolása, a művészetek iránti igény felkeltése. 7.Szocializáció - A közösen elfogadott szabályok következetes megtartására törekvés, a tanulás feltételeinek optimalizálása. Az elemi szokások kialakítása. Feladat és felelősség: Az intézmények szakmai önállósága és felelőssége növekszik. A szakmai döntéseket a felelősséget viselő szakemberek hozzák a szülők és a diákok véleményének meghallgatásával, a hatáskörök, a kötelességek és a jogok egyensúlyának megteremtésével. A személyiség fejlődésének elősegítése, azaz a tágan értelmezett nevelés válik a köznevelési rendszer elsődleges feladatává, amelynek értékalapját az új törvény és a törvényi felhatalmazás alapján készült új Nemzeti alaptanterv teremti meg. Minden egyes gyermeknek megadni a lehetőséget és esélyt arra, hogy tanulmányainak, iskolai fejlődésének eredményeképpen majd saját munkájából megélő, önálló egzisztenciával rendelkező, értelmesen gondolkodni és cselekedni képes polgárrá váljék. A test, a lélek és az értelem arányos fejlesztésének, valamint az ismeretek, készségek, képességek, jártasságok, attitűdök és az erkölcsi rend összhangjának tiszteletben tartásával a személyiség, a közösségek és a természet harmóniájának elősegítése. Egységes, jó minőségű, magas színvonalú oktatás biztosítása minden gyermek részére annak érdekében, hogy a közjót és mások jogait tiszteletben tartó, képességein belül a lehető legteljesebb önálló életre, és céljainak elérésére alkalmas embereket neveljen. Az intézményes nevelés keretei között a nevelési feladatokat az intézmények és a pedagógusok megosztják és összehangolják a gyermekek szüleivel illetve gondviselőivel. E közös tevékenység alapja a bizalom, az intézmény és a pedagógusok szakmai hitele. A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók speciális igényeinek figyelembevétele, optimális fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése a nevelési-oktatási rendszer kiemelt feladatai közé tartozik. Az oktatási rendszer többletszolgáltatásokkal biztosítja ezeknek a gyermekeknek a fejlesztését.

Intézményünk tevékenységét az alábbi célok határozzák meg:  A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez, igazodik ahhoz a közeghez, amelynek a gyermek részese

12



Olyan emberek nevelése, akik életük folyamán tanulásra, információk szerzésére nyitottak.  A tanulói, multikultúrális környezet speciális, közös megbecsülésen és demokratikus szemléleten alapuló közös kialakítása.  A gyerekek hozott tudásához, egyéni fejlődésének üteméhez igazodó elvárások és értékelés és ezekkel harmonizáló feladatok biztosítása.  A gyerekek korszerű természettudományi, társadalomtudományi, esztétikai, etikai alkalmazható tudásának megalapozása. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén:  Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége – vagyis több mint ötven százaléka – a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.  Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen,  Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,  Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. A nevelő- oktató munkában alkalmazott eszköz- és eljárásrendszer A nevelési módszer a kitűzött cél elérése érdekében alkalmazott eljárás. Célja, hogy a tanulókat pozitív tevékenységre késztessük, valamint kiküszöböljük a negatív hatásokat. Az eljárás a módszer konkretizációját jelenti, amely egymagában nem létezik, mindig eljárások rendszerében gondolkodunk. A nevelés módszereit, eszközeit, eljárásait meghatározó tényezők: o a nevelési cél és feladat, o a tanulók életkora, értelmi fejlettsége, képessége, o a nevelők személyisége, pedagógiai kulturáltsága, felkészültsége, vezetési stílusa, a tanulók, a közösség életkora, sajátossága o a pedagógiai szituáció és annak tartalma. Pedagógiai munkánkban alkalmazott módszereink a küldetésnyilatkozat alapértékeiből adódnak. Gyermekközpontúság megértés, türelem, tolerancia Differenciált képességfejlesztés követelés, megbízás, ellenőrzés, értékelés, gyakorlás, pozitív megerősítés, dicséret, biztatás Jó kapcsolatok, együttműködés példaadás, beszélgetés, biztatás, elismerés, dicséret, jó tanár-diák, diák-diák, tanártanár, kapcsolat Családias légkör elfogadás, tolerancia, szeretet, bizalom A nevelés eredményének teljesülésének kritériumai:  pedagógiai alapelveink szerinti működés biztosítása,  az iskolánk újra kivívja népszerűségét, vonzerejét, 13

 

intézményünk megőrzi gyermekközpontú szemléletét, módszereit, eljárásait, pozitív középiskolai visszajelzést kapunk volt tanítványainkról.

Az iskola a nevelési módszereit a következő szempontok szerint választja: Nevelési módszereink igazodjanak az általunk megfogalmazott célokhoz. Ezt határozzák meg a tanulók életkori sajátosságai, értelmi fejlettsége, képességei. Befolyásolja a nevelő személyisége, pedagógiai kultúráltsága, felkészültsége, vezetői stílusa. A módszerek alkalmazása a módszerek, eljárások kombinációjával realizálódik. Nevelési módszereinket bővítjük a különböző haladó nevelési módszertani adaptációival. Eljárások, módszerek lehetnek a meggyőzés, minta, példa, eszménykép,bírálat,önbírálat,beszélgetés,felvilágosítás,tudatosítás, előadás,vita, érvelés, disputa, a beszámoló.

14

1.5 SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK CÉL: - a tanulók legyenek tisztában jogaikkal, kötelességeikkel, - minden beszédhelyzetben bátran használják anyanyelvünket, fejtsék ki saját véleményüket felmerülő témák, dolgok iránt, - kialakítani önismeretüket, önbecsülésüket, - az ön és mások megismerése, megértése, elfogadása - érdeklődésük felkeltése népünk múltjának, néphagyományának feltárása, - értelmi képesség fejlesztése, gyarapítása, - önálló tanulási képességeket, - tisztelet ébresztése az értékek iránt, - betartani az udvariasság szabályait, - a közös munka,együttműködési készség kialakítása, - a mozgás megszerettetése, egészséges életmódra nevelés, - fejleszteni alkotó képzeletüket. FELADAT 1. Olyan tulajdonságok, kialakítása, amelyek alkalmassá teszik a tanulókat a tolerancia szellemében a kapcsolatteremtésre, együttes tevékenységekre, - más anyanyelvű, nemzetiségű gyerekek megismerése, tiszteletben tartása, - mutassanak érdeklődést, legyenek nyitottak, - legyen saját véleményük, - művelődjenek, "használják a könyvtárat" - legyen tisztában jogaikkal, tapasztalják meg a demokrácia szabályait

ESZKÖZ, ELJÁRÁS A beszédtevékenység fejlesztése - vetélkedők - más népek kultúrájának megismerése, - iskolaújság szerkesztése - riport, tudósítás készítése - iskolarádió műsorának szerkesztése - diákönkormányzat működtetése - ismerkedés népi játékokkal - játékdélutánok, - szakkörök.

15

TELJESÜLÉS KRITÉRIUMAI - Játékdélutánon, szakkörön, vetélkedőn résztvevő tanulók beszédkultúrája javulása, választékos beszédművelése. - Napszaknak megfelelő köszönés. - Anyanyelv helyes használata a tanulók 80%ánál. - Szabadidejük hasznossá tétele. - Megfelelő önismerettel, önbecsüléssel rendelkezés.

2. Visszaállítani az olyan fogalmak "rangját", mint - szeretet, barátság, családias légkör, közösség, a közös munka kialakítása, - tisztelet ébresztése az értékek iránt, - ünnepeken értő figyelem, aktív részvétel a megemlékezésben, - az elemi udvariasság szabályainak maradéktalan betartása, erre egymás figyelmeztetése, - ismerkedés a kultúra különböző ágaival.

Érzelmek fejlesztése Hagyományok, ünnepre való felkészülés - anyák napja, Mikulás, Karácsony, Farsang, Gyermeknap, állami ünnepeink, Nők napja, költészet napja, Föld napja, kulturális nap - hitoktatás lehetősége, - kiállítás, múzeum, ifjúsági színházi előadás, mozi, videó megtekintése, - rádió és televízió műsorának megtekintése,

3. Legyen igényük - az ízléses, esztétikus környezetre, saját megjelenésükre, - helyes önismeret kialakítására, - fantáziájuk fejlesztésére - lássák munkájuk értelmét, napról napra tapasztalatokat szerezzenek fejlődésükről, - a kudarcok elviselésére

Az alkotó képzelet fejlesztése - különböző képalkotási technikák megismerése, - bábok, díszletek, jelmezek, dekorációk készítése, - betekintés a népi kismesterségek világába - konstruáló-építő játék, szituációs játékok, - szerepjátékok, - iskolarádió, iskolaújság - képzőművészeti kiállítások - részvétel különböző pályázatokon. Gondolkodás, értelmi képességek fejlesztése - szabályjátékok, - tesztek, - versenyek, - szakkörök,

4. Az attitűdformálás, pozitív hozzáállásának "alakítása", - pozitív életmódi minták elsajátítása - határozottság, céltartás, körültekintés, ésszerűség alakítása,

16

- Kreatív ötletek alkalmazása, megvalósítása, értékelése. - Konkrét tapasztalatszerzés a szeretetről, összetartásról, megbecsülésről, munkamegosztásról, felelősségről. - Iskolai rendezvényeken való önkéntes szereplés. - A kiállításokon, múzeumi, színházi, mozi, videó előadásokon látottak tanulmányokban kamatoztatása. - Nemzeti ünnepeken értő figyelem, aktív részvétel a megemlékezésben. - Műveltségi területek iránti érdeklődés. - Rongálások csökkentése az iskolában és a településen mindenki számára észrevehető mértékben. - A környezet kialakítására, díszítésére legyenek kivitelezhető ötleteik. - Viselkedési normák javulása a tanulóknál. - A tehetség felfedezése, fejlesztése. - Alkotó fantázia, gyermeki alkotások bemutatása az iskolában, az osztályban. - A tanulók részvételi arányának növelése. - A kudarctűrést illetően 20%-os javulás

- Közös játékok játszása a játékszabályok betartásával önállóan. - Idősek tisztelete, megbecsülése. - Örülni mások sikerének. - Önkéntes részvétel, lelkesedés, párosítva a

- problémamegoldó gondolkodás, emlékezés, megfigyelés, figyelem, értelmi képesség fejlesztése, gyarapítása.

- vetélkedők, - műveltségi ismeretek, - etnikai ismeretek, - tanulmányi versenyek, - differenciált képességfejlesztés - tehetséggondozás, - felzárkóztatás.

kitartással, előadókészséggel, feladatvállalással

5. A mozgás megszerettetése, - esztétikai környezet kialakítása, - a rendszeres sportolásra nevelés, - a természet, környezet megvédése, - kapcsolattartás fogorvossal, védőnővel, iskolaorvossal - kitartás, motorikus cselekvési biztonság fejlesztése,

Az egészséges életmód kialakítása - sportdélutánok, - vetélkedők (játékos, egészségügyi, tisztasági). - klubdélutánok, - túrák, - kirándulások, - fogápolás, - öltözködés, - egészségügyi szakkör működtetése, - kerékpározás. Az állóképesség fejlesztése - szabályjátékok, - túra, - labdajátékok, - KRESZ-vetélkedők.

- Hiányzások számának legalább 10%-kal való csökkentése. - Felmentések számának az orvosilag nagyon indokolt esetekre való korlátozása. - Öltözködésükben a tisztaság, fiatalos, de elfogadott ízlés domináljon. - Mindennapi fogápolás, testápolás. - A környezet megvédése, az állatok szeretete.

17

1.6.AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 1.6.1 Iskolai egészségnevelési programok 1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:  a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;  tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;  a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel - a táplálkozás, - az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás, a drogok káros hatásai a szervezetre, - a családi és kortárskapcsolatok, - a környezet védelme, - az aktív életmód, a sport, - a személyes higiénia, - az elsősegély-nyújtás alapismeretei, - a szexuális fejlődés területén. 2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata! 3. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: - testnevelés órák; - játékos, egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon; - az iskolai sportkör foglalkozásai; - tömegsport foglalkozások; - úszásoktatás; b) az iskola helyi tantervében szereplő Környezetismeret, Természetismeret, Biológia, Testnevelés tantárgyak tananyagai; c) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; d) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó témanap (projektnap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; e) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - szakkörök ( elsősegélynyújtó, csecsemőgondozási,életvezetési ismeretek); - minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra szervezése; - minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan; f) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele - félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában;

18

-

a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.)

19

1.6.2.Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók - ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; - ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. - ismerjék fel a vészhelyzeteket; - tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; - sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; - ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; - sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; - a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében - az iskola lehetőség szerint kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, a Magyar Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével; - tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; - támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. 4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: - a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

TANTÁRGY biológia

kémia

fizika

-

20

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések forrázás

testnevelés

-

-

áramütés esés horzsolás kificamodott végtag törött végtag magasból esés

az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele lehetőség szerint félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - későbbiekben szervezhető szakkörök (pl. elsősegély-nyújtó); - évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó témanap (projektnap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

21

1.7.KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK CÉL: Közösségi szellem kialakítása, fejlesztése. Pozitív értékek iránti fogékonyság erősítése. A demokrácia mindennapi és iskolai életben való alkalmazása. Tolerancia, a másság elfogadtatására. Szolidaritás érzésének kialakítása. Hazaszeretet érzésének erősítése, hagyományok ápolása, ünnepségek értékének megőrzése. Szűkebb és tágabb környezet értékeinek védelmére való nevelés. ESZKÖZ, ELJÁRÁS - Tanuló - tanuló, tanuló - tanár, tanár - szülő kapcsolat alakítása. - szülői értekezletek, - szülői munkaközösség, - családlátogatás - Közös iskolai és iskolán kívüli programok, ahol a szülők is részt vehetnek, kirándulás, túra. 2. Közösségi szellem kialakítása, fejlesztése. - Klubdélutánokon közös játék, ügyességi - Egészséges versenyszellem kialakítása vetélkedő, szellemi vetélkedő. összefogás szükségességének felismertetése - Gyermeknapi rendezvények, farsangi bál, csoportos tevékenységek útján. jelmezverseny, sportrendezvények, bajnokságok. 3. Erkölcsi szemlélet fejlesztése: becsületesség, - Osztályfőnöki és tanórákon: beszélgetés, küzdőszellem, negatív magatartásformák tesztek, feladatlapok, szituációs játékok, elítélése, pozitívak elfogadása. szociometriai felmérés. 4. Ismerjék meg a helyi természeti és emberi - Erdei iskola. környezetet. - Túrák: őszi vagy tavaszi túra, - Óvják a természet értékeit, vigyázzanak akadályverseny, vetélkedők, sportversenyek, szűkebb és tágabb környezetük értékeire. csapatversenyek, - Egészséges életmódra nevelés. - Föld napi rendezvények. 5. Legyenek nyitottak a különböző szokások, - Helyi hagyományok, népszokások őrzése, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. továbbadása: etnikai folklór - tánc, zene. FELADAT 1. Közösségkialakítás, közösségfejlesztés. Kapcsolattartás a gyermek környezetével.

22

TELJESÜLÉS KRITÉRIUMAI Ezen feladatok megvalósulása 90%-ban.

- Évente legalább 1 klubdélután. - A rendezvényeken az osztályfőnök segítségével vegyen részt az osztály nagy része, lehetőség szerint. - A feladatban megjelölteknek megfelelő témakörök beiktatása az osztályfőnöki órákba. - Ezeken a programokon való részvétel.

- A tanulók ilyen jellegű szereplésének biztosítása a közösségi eseményeken. - Tanórai foglalkozásokba beépíteni.

6. Környezeti értékek védelme és gyarapítása. Takarékosságra nevelés.

7. A demokrácia fogalmának megismertetése, jelentősége. Jogok és kötelességek megismerése és gyakorlása. - Konfliktushelyzetek kezelésének fejlesztése.

- Iskolai munkaeszközök védelme, óvása, rendben tartása. - Ne pazaroljanak fölöslegesen - áram, víz. - Iskola környékének közös rendben tartása, rendezése, parkosítása, közösen végzett munka. - Beszélgetések az osztályfőnöki órákon. - Alkalmazása a tanórákon.

8. A helyi demokrácia színtereinek biztosítása. Iskola Diákönkormányzat működtetése, amely rendelkezik SZMSZ-szel. 9. Kommunikációs kultúra fejlesztése: önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének képessége.

10. Az összetartozás, közösség erejébe vetett hit érzésének fejlesztése. - Egymás sikerének elismerése, együtt örülni tudás, az empatikus készség fejlesztése. 11. A beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás kialakítása.

- Iskolaújság készítése, amely képet ad az iskola életéről, eseményeiről és tükrözi a tanulók véleményét. - Iskolarádió: a zene mellett tudósítson a mindennapi eseményekről, használja fel a lehetőségeit az információnyújtás, véleményformálás terén. - Csoportos és egyéni versenyeken való részvétel. - Sportversenyek. - Közösségi rendezvényeken való részvételük segítése.

23

- A tanulók és a tanárok is kísérjék figyelemmel az iskolai környezet állapotát és vegyenek részt a kitűzött célok megvalósításában. - Jogok és kötelességek ismerete, mindennapi alkalmazása. - A gyermek minden őt érdeklő kérdésben kinyilváníthatja véleményét és azt kellően figyelembe kell venni, figyelemmel korára, érettségi fokára. - Diákönkormányzati események: gyűlés, iskolagyűlés, diákparlamenten való részvétel. - A diákönkormányzat részvétele az iskolai események rendezésében. - Évente 3-4 alkalommal jelenjen meg. - Napi működés.

- Részvétel a versenyeken.

- Részvételük a közösségi rendezvényeken.

12. A hazaszeretet, magyarság érzésének erősítése. - Legyenek büszkék iskolájukra, öregbítsék annak jó hírnevét.

- Ünnepségek rendezése. - Iskolai hagyományok őrzése.

24

- Tudják az ünnepségek értelmét. Tudjanak az ünnep méltóságának megfelelően viselkedni.

1.7.1 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Az egységes alapokra épülő differenciálás Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni: - Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. - A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása. - Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére. - Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit.

25

-

-

-

Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani. A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.

Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik: a) Hagyományőrző tevékenységek  Fontos feladat az iskola névadójának Móra Ferenc emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés november 3-án a névadó születésnapjáról.  Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: október 6-án, október 23-án, 1848. március 15-e évfordulóján, karácsonykor , a magyar kultúra napján, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapján, a költészet napján, a holokauszt áldozatainak emléknapján, a Föld napján és a Nemzeti Összetartozás Napján. b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 1-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti. c) Diákétkeztetés. A tanulók számára – igény esetén – napi háromszori étkezést (tízórai, ebéd, uzsonna) vagy ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni. d) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.  Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk.  A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból.  További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.  A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti két órában elsősorban azok a tanulók vesznek részt,

26

-

akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi, akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot.

e) Képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés. Az iskola – amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő előírásoknak – a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez. A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés keretei között a tanulók - egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, - fejlődésének elősegítése, - a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képességkibontakoztató felkészítésben. A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése-oktatása, tudásának értékelése az oktatásért felelős miniszter által kiadott program alkalmazásával történik. f) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. g) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az igazgató beleegyezésével – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. h) Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. i) Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok). Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során – elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet (projekthetet) a tanulócsoportok – ismereteket összegző vagy művészeti – bemutatója

27

zárja. Iskolánkban évente ismétlődnek azok a téma napok, amelyek a katasztrófavédelemmel, az egészségvédelemmel, az elsősegélynyújtással, a természetés környezetvédelemmel, iskolánk névadójával, illetve a honismerettel kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel. A hosszabb (több napos, egy hetes) témaheteken feldolgozásra kerülő ismereteket a nevelők szakmai munkaközösségei az iskola éves munkatervében határozzák meg. j) Kirándulások,túrák Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára gyalogos vagy kerékpáros tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából. k) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal 1 napos kirándulást szerveznek az alsósoknak és a felsősöknek tantervbe jól beilleszthető programmal. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket az iskola fedezi a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával . Arra törekednek, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok gyermekei is részt tudjanak venni. l) Erdei iskolák, táborozások. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik, illetve az iskolai szünidőkben szervezett táborozások. Az erdei iskolai foglalkozásokon és a táborozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket az iskola fedezi a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával,hogy a szülői hozzájárulás is csökkenthető legyen. m) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket az iskola és szülők együttesen fedezik. Az iskola a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekszik arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. n) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket az iskola vállalja kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. o) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

28

p) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. q) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 1.7 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.                       

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

29

1.8. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI,AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA,AZ OSZÁLYFŐNÖK FELADATAI 1.

A pedagógusok alapvető feladatai - A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. - Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. - Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. - Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. - A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. - Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. - Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. - A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze. - A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket. - Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. - A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.

2.

A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás - Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. - A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). - Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. - A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon - Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon - A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. - A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. - Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. - A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.

3.

A tehetséges tanulók gondozása - Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére. - Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben. - Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon. - A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

30

-

A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

4.

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése - Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. - A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében. - A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása. - A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. - Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.

5.

A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása - Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás). - Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). - Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. - A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.

6.

Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel - Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. - Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon. - Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.

7.

Munkafegyelem, a munkához való viszony - A munkaköri kötelességek teljesítése. - Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. - Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. - Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

8.

Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében - Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. - Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. - Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. - Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

31

9.

Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés - Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel. - Továbbképzéseken való részvétel. - A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. - Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban.

10.

Az iskolai munka feltételeinek javítása - Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. - Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. - Az iskolai alapítvány működésének segítése. - Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció). - Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése. - Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

11.

Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában - Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. - Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. - Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.

12.

Aktív részvétel a tantestület életében - A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. - Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. - Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein.

13.

Az iskola képviselete - A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése. - Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken. - Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában. - Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. - Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe. - A település rendezvényein, eseményein való részvétel. - Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben.

14.

A vezetői feladatok ellátása - Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében. - Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása. - A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.

15.

Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal - A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.

32

-

Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre  Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.  Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.  Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.  Szülői értekezletet tart.  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.  Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.  Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.



 Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.  Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI 1. Az osztályfőnök feladatai -

-

Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával. Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket. Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását. Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez.

33

-

-

-

-

Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra. Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit. Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel. Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel. Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket. A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti. Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez. Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal. Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját. Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére. A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el. A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül. Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel. A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat. Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet). Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket. Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről. Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben.

34

-

Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról. Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat. Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások). Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.

2. Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése a) A tanév elején összeállított munkaterv - Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról. - Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve). - Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban. - Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái. - Az osztály diákközösségének vezetői. - Az osztályban működő szülői szervezet vezetői. b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán - Első félévi és tanév végi osztálystatisztika. - Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről. 3. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról - Tanulók száma, ebből leány - Állami nevelt (gondozott) - Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló - Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló - Sajátos nevelési igényű tanuló - Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló - Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul - Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló) - Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók - Más településről bejáró tanuló - Nem magyar állampolgár - Évfolyamismétlő STATISZTIKAI ADATOK AZ ELSŐ FÉLÉV ÉS A TANÉV VÉGÉN AZ OSZTÁLYRÓL - Tanulók száma - Osztályozott tanulók száma és aránya - Osztályozatlan tanulók száma és aránya - Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga - Az osztály tanulmányi átlaga

35

-

Kitűnő tanulók száma és aránya Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya A bukások száma tantárgyanként A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői  A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika)  Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján  A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya  A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya  A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya  Továbbtanulás iskolatípusok szerint  Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya  Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya  Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya  Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya

A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén - Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). - Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). - A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). - Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája. - Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). - A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel). - A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). - Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat:  Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban?  Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban?  A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek?

36

Az osztályfőnöki órák témái a) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin - A házirend szabályainak megbeszélése. - Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése. - Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése. - Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása. - Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése. - Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése. - A kerékpáros közlekedés szabályai. b) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák - Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. - Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja. - Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele. - Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén. - Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én. - Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról. - Megemlékezés az iskola névadójáról. - Osztálykirándulás előkészítése. c) Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája évfolyamonként: 5. évfolyam Tananyag: Tanuljunk tanulni Ötödikbe léptünk, házirend, tisztségek. A tanulást is tanulni kell. Nehéz és könnyű tantárgyak. Eredményes tanulás az 5. osztályban. Követelmény: A tanulás kötelesség. Gazdálkodás az idővel. A tanulást is tanulni kell. Ami érdekel, amit szívesen csinálok. Tananyag: Személyiségünk Önismeret, öntudat, önbizalom. Az ember értéke. Szokás, szenvedély. Követelmény: Önismeret fejlesztése, osztálytársak közti bizalom, a támogató légkör megerősítése. A dohányzás szenvedélybetegség jellegének tudatosítása. Tananyag: Test és lélek Az egészség értéke életünkben. Hogyan élhetünk egészségese. Testkultúra (testedzés, pihenés, öltözködés). Életrend, életritmus. Szabadidő helyes felhasználásáról.

37

Követelmény: Testünk összefüggései.

iránti

felelősségünk.

Testi-lelki

egészség

legfontosabb

Tananyag: Tudni illik Az étkezés illemtana. Öltözködés, kultúrája. Szórakozás illemtana: színház, mozi, hangverseny, diszkó, kirándulás, sport, játék, strand. Követelmény: Alapvető viselkedési normák gyakoroltatása, betartása, megkövetelése. Tananyag: Családi élet Alkalmazkodás a családban. Egymás iránti figyelem a családban (hétköznapok, ünnepek). Követelmény: A család életre szóló érzelmi háttér, erőforrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása. Tananyag: Közlekedés Gyalogos közlekedés kisebb, nagyobb településen. Tömegközlekedési lehetőségek. Kerékpáros közlekedés. Idénybalesetek. Követelmény: Kövesse a közlekedés helyes magtartási szokásait! Ismerje a városi és vidéki közlekedésben lévő különbségeket! Ismerje a gyalogos és tömegközlekedés szabályait! 6. évfolyam Tananyag: Gondolkodás, kommunikáció, tanulás Problémamegoldás, tanulás, emlékezet. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés, tudás. Követelmény: A beszéd és a gondolkodás összefüggései. Értékelje a tudást, a lelkierőt, és az egyéb szellemi képességeket! Tananyag: Személyiségünk Ember voltunk általános vonásai, egyediségünk. Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. Szokás és szenvedély: jó és rossz szokásaink. Követelmény: Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való elfogadására. Legyen képes felismerni az örökletes tényezők szerepét a jellem kialakulásában! Tananyag: Test és lélek Test és lélek egysége. Egészséges életmód, testkultúra, mentálhigiénia. Növekszem, változom. Követelmény: Helyezze el önmagát a saját korcsoportjában, felismerve ebből adódó jellemzőit! Ismerje az ember életszakaszainak főbb általános jellemzőit. Tananyag: Tudni illik Találkozás, üdvözlés. Megszólítás, bemutatkozás, társalgás. Telefonálás illemtana. Vendégségben, vendéglátás. Pontosság, pontatlanság. Követelmény: Alapvető magatartási normák ismerete. Tananyag: Családi élet Személyi higiénia: testápolás, bőrápolás, ruha váltása. Nemi érés, nemi higiénia. Környezet tisztántartása: otthon, osztályban. Állatokkal a lakásban. Követelmény: Tudja önmagát, környezetét tisztán tartani! Tudja, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfeltétele! Tananyag: Közlekedés Kerékpáros közlekedés korábban megismert szabályainak bővítése. Közlekedési jelzések, továbbhaladási algoritmusok leírása. Tömegközlekedés (országúti, vasúti, városi).

38

Követelmény: Ismerje az alapvető közlekedési szabályokat. Ismerje a kerékpár biztonsági felszereléseit! 7. évfolyam Tananyag: Test és lélek Egészség, betegség, fogyatékosság. Egészséges életmód testkultúra, mentálhigiénia. Veszélyeztető tényezők. Az egyén és a drogok. A drogok és a médiák. A reklám hatása. Követelmény: Ismerje fel a test és lélek összefüggéseit! Legyenek ismeretei a káros szenvedélyek veszélyeiről és elkerülésük módjáról! Tananyag: Személyiségünk Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. A tanulás szerepe: sajátos szokások, ismeretek, világlátás, hobbik, örömök, félelmek. A nevelés szerepe: példaképek, jutalmazások, büntetések. Követelmény: Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevői örököltek, mások megszerzettek! Ismerje fel a tanulás jelentőségét a jellem alakulásában! Tananyag: Pályaorientáció Képességek: térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség, számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság, kapcsolatteremtés. Képesség és teljesítmény összefüggése. Önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. Munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Pályaválasztási alapfogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Szabadban dolgozni, testi erőt kifejteni, technikai feladatokat ellátni, tiszta környezetben dolgozni, szellemi munkát végezni stb. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Értelmezni a pályaválasztási alapfogalmakat. Azonosítani az érdeklődési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Közlekedés A KRESZ szabályai. Az elsősegélynyújtás szabályai. Veszélyhelyzetek kialakulása. Követelmény: Előrelátással hárítsa el a veszélyhelyzetek kialakulását! Alkalmazza a KRESZ szabályait különös tekintettel: rendőri karjelzések, behajtani tilos, kerékpárút, főútvonal! Tananyag: Tudni illik Fiúk és lányok, megismerkedés, udvarlás. Társalgás illemtana. Hogyan? Miről? Kamaszszerelem. Követelmény: Helyes viselkedési formák tudatosítása. 8. évfolyam Tananyag: Személyiségünk Önmegfigyelés, önismeret, önnevelés: tapasztalat önmagamról és másokról. Elismerés, bírálat, építő, romboló. Érdeklődés, célok, akarat, énideál, értékek. Önérzet, önbizalom, önszeretet, szégyen, kisebbségi érzés. Önfegyelem, akaraterő, felelősség. Különbözőségek és hasonlóságok. A másik egyediségének, másságának elismerése, tisztelete. A másik megismerése. Kommunikáció. Vitatkozás,

39

versengés, kompromisszumok. Jellem-lelki tulajdonságok. Szokások, tudás, erkölcs, világnézet. Intelligencia, okosság, bölcsesség, kreativitás. Büszkeség, gőg, méltóság, önzés, önzetlenség. Nyitottság, kíváncsiság. Az ember, mint értékelő lény. Az értékelés szempontjai. Az értékelés nehézségei. A legfontosabbnak tartott értékek. Az ember, mint erkölcsi lény. Választás és döntés, szándék és tett. A rossz, a hibázás és a bűn. Az erkölcsös cselekedet (jót jól). Mozgatóink. Meghatározottságaink, gyökereink. Vágy, szükséglet, lehetőség, igény. Érdekek, értékek, normák. Beállítódás, magatartás és viselkedés. Empátia, tolerancia. Az egyes ember fejlődése. Életkorok jellemzői. Követelmény: Tudjon érvelni az önuralom, önnevelés, önismeret fontossága mellett! Legyen képes érvelni a másik személyiségének tisztelete mellett! Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására! Legyen képes a meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére! Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére, indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit! Legyen képes felfedezni a különböző viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat! Ismerje az egyes életszakaszok főbb jellemzőit! Tananyag: Pályaorientáció Képességek, munkahely, munkanélküliség. Térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség. Számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság és kapcsolatteremtési képesség. A képesség és teljesítmény összefüggése. Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. A munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, kérdőív, gyűjtőmunka. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Tananyag: Pályák megismerése, pályaválasztási dokumentumok A pályák megismerésének lehetőségei: Pályaképek, pályatükrök, pályaismertetések, foglalkozás leírások. Pályaszintek, egymást helyettesítő pályaajánlatok. Pályaalkalmasság, továbbtanulási lehetőségek. A pályaválasztás dokumentumai, ismeretforrások. Videofelvételek elemzése, pályatabló készítése, riportok készítése, elemzése. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Érdeklődési területek: Szabadban dolgozni, növényekkel, állatokkal foglalkozni, emberek között dolgozni. testi erőt kifejteni, formákkal, vonalakkal dolgozni, kézi erővel, szerszámmal dolgozni. Technikai feladatokat ellátni, irodában dolgozni, embereken segíteni, eladni, vásárolni. Tiszta környezetben dolgozni, gépeket szerelni és javítani, elektromos készülékekkel dolgozni, építőiparban, laboratóriumban dolgozni. Érzelmi viszonyulás és a motiváció szerepe a pályaválasztásban. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, öndefiníciós folyamatok támogatása. Követelmény: A tanuló tudja: Azonosítani az érdeklődési területek és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Családi élet Családtervezés, házasság, családi célkitűzések. Generációk kapcsolata, egymás segítése. Családi szabadidő szervezés. Követelmény: Legyen képes életvitele tudatos alakítására! Legyen fegyelmezett, segítőkész! Tudja szabadidejét kulturáltan hasznosítani! Legyen tájékozott nemzeti, vallási, családi ünnepekről! Tudjon ezek hagyományainak megfelelően viselkedni!

40

d) Választható témák az osztály összetételétől, neveltségi szintjétől függően - A tanulást is tanulni kell - Tanulást segítő tevékenységek - Egészséges életrend - A helyes napirend kialakítása - A család: a nagyszülők, a szülők és a gyerekek közössége - Ünnep a családban - Az ünnepek szerepe az emberek életében - Ismerem-e önmagam? - A megismerés forrásai - Baráti kapcsolatok - Részvétel a házi munkában - A nyári szünidő tervezése - A tanulási szokások, a gazdaságos tanulás - Fiúk és lányok barátsága - A helyes viselkedés, a helyes beszéd, az udvariasság - Igazmondás, hazugság - A serdülők biológiai és higiéniai problémái - Fejlesztő játékok tanulása - Tudni illik, hogy mi illik - Illemtan a gyakorlatban - Lakásunk kultúrája - Pályaválasztásra készülünk - Önállóság a tanulásban - Konfliktusok az osztályban - Igaz barátok az osztályban - A kulturált magatartás szabályai - Viselkedés ünnepi alkalmakkor - Bírálat, önbírálat - A család funkciói - Konfliktus a családban - Fizikai és szellemi munka - A pénz szerepe életünkben - Ápolt, divatos megjelenés - Hogyan rendezném be otthonomat? - A vendéglátás illemtana - A határainkon túl élő magyarság - Testápolás, szépségápolás a serdülőkorban - Az étkezési kultúra - Az iskolaválasztás gondja - A család pályaválasztási elképzelései - Diákönkormányzat az osztályban és az iskolában - Törekvés a harmonikus életre - Jövőnkre készülünk - Harcban önmagunkkal - Bizonytalankodók az iskola- és a pályaválasztásban - Ügyintézés a mindennapokban - Barátság, szerelem, szexualitás - Házasság és család, a felbomló család - Hétköznapok és ünnepek a családban

41

-

Korunk jellemző betegségei A fiatalkori bűnözés A hivatalos helyen való viselkedés illemtana Különféle tanulási módszerek A jó időbeosztás, a helyes napirend Közösségfejlesztő játékok A kulturált viselkedés alapjai, illem Ismerős, haver, barát Kapcsolatok a másik nemmel, a nemi érés tudatosítása Árulkodás, becsület, "betyárbecsület" Hazugság, elhallgatás, igazmondás, becsületesség Közlekedési szabályok, utazási illemtan Színházlátogatás: viselkedés az előadáson, az élmények megbeszélése Megjelenés, öltözködés A sport szerepe az egészséges fejlődésben Helyem a családban, szüleink tisztelete Egészséges életmód rend, tisztaság, higiénia, korszerű táplálkozás Veszélyes anyagok (alkohol, dohányzás stb. egészségkárosító hatása) Az olvasás szerepe, fontossága, az olvasás élménye A televízió műsorok, a videó-filmek helyes megválasztása Ünnepek, az ünnepnapok szükségessége Iskolai hagyományok megismerés Fiú-lány kapcsolat, barátság, szerelem, a férfi, és a női szerepek. Szerelem és házasság Generációk együttélése, szüleink, nagyszüleink. Az idős emberek tisztelete, segítése, a kötelességtudat fejlesztése Családi hagyományok, ünnepek A vallások szerepe életünkben, sokfélék vagyunk, tolerancia Viselkedés iskolában a tanórán, iskolai rendezvényeken, utcán, közlekedési eszközökön, színházban, étteremben, szórakozóhelyen A munka az ember alapvető létformája, a munka értelme, megbecsülése Megélhetés, gazdálkodás, jólét Vitakultúra fejlesztése, a véleményalkotás szabadsága Nemzeti azonosságtudat, nemzeti hagyományaink, történelmünk, jelképeink Helyünk Európában Miért tanulunk? Pályaválasztás, szakmák, foglalkozások, hivatások Az információszerzés lehetőségei Családi munkamegosztás, segítés otthon A családi költségvetés ismerete, az előrelátó pénzgazdálkodás Szabadidő értelmes, hasznos eltöltése (olvasás, rendszeres sportolás, zenetanulás, tánc, képzőművészet stb.) Környezetünk kulturáltsága, növények, állatok gondozása Egészség, betegség. Egészségünk iránti felelősség kialakítása

42

1.9.KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG RENDJE Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. Munkánk során kiemelten kezeljük - a sajátos nevelési igényű; - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; - a kiemelten tehetséges; - a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését. 1.9.1.Sajátos nevelési igényű tanulók Sajátos nevelési igényű tanuló az, aki az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Az integráció olyan nevelésszervezési forma, amely speciális nevelési szükségletű gyermekek számára az adott körülmények között lehetővé teszi, hogy a lakóhelyükön saját korosztályukba tartozó, hasonló eltéréseket nem mutató gyermekekkel együtt vehessenek részt az intézményes nevelésben. Az integráltan oktatott gyermek nevelése és oktatása a többi tanulóval együtt azonos osztályban és csoportban történik. Iskolánkban az alábbi sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása folyik integráltan:  értelmi és beszédfogyatékos tanuló  pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló  -diszlexia,  -diszgráfia,  fentiek együttjárása miatt a kevert specifikus tanulási zavarok,  -hiperaktivitás és figyelemzavar. Jellemző: A normalitás övezetébe tartozó értelmi összteljesítményük mellett megjelenő teljesítmény és viselkedészavaraik a pszichikus képességek egyenetlen fejlődésének következtében alakulnak ki, és gyakran mutatnak az idegrendszeri folyamatok diszharmonikus szerveződéséből eredő együttjárást. Minthogy gyakran élnek át kudarchelyzetet, az iskolai teljesítményelvárások iránti közömbösség, elutasítás, illetve önértékelési zavarok, különböző jellegű beilleszkedési problémák alakulhatnak ki.

-

Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik.

43

-

-

-

-

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához esetlegesen igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:  gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása (gyógypedagógustanulásban akadályozottak pedagógiája szak és óraadó logopédus)  nincs szükség eltérő tantervre, a fejlesztési terv része az iskola helyi tantervének,  a gyógypedagógus együttműködése a gyermeket tanító pedagógusokkal,  kapcsolattartás a családdal,  a fogyatékosság típusának megfelelő tanulási segédletek,  a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás (Differenciálás a módszerekben, a tananyag tartalmában, óraszervezésben, a segítségadás módjában.)  a fogyatékos tanulók részére kidolgozott, számonkérési, értékelési formák alkalmazása,  speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök,  képességfejlesztő játékok, eszközök,  esetlegesen számítógépes fejlesztő programokkal. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók (BTMN): azok a különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók, akik a nevelési tanácsadó vagy a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorukhoz viszonyítottan jelentősen alulteljesítenek, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzdenek, közösségbe való beilleszkedésük, továbbá személyiségfejlődésük nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősülnek sajátos nevelési igényűnek. Iskolánkban

tanulási

nehézséggel

44

küzdő

tanulók

oktatása

folyik.

1.9.2.BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG CÉL: A beilleszkedés elősegítése, a zavarok leküzdése, a megfelelő "sikerterület" felfedezésével, a magatartási zavarok feloldása önmagát elfogadó, eredményesen teljesítő, a környezetével magát elfogadtatni képes gyerek fejlődésének elősegítése. FELADAT 1. Viselkedési zavarok felismerése. Psychés tünetek: - kritikátlan (ép gyerek, de nem tudja kivel, milyen hangot üthet meg) - befolyásolhatóság ~ "te úgy sem mersz ..." - ingerlékenység (alacsonyabb ingerküszöb) - rossz hangulat - indulatkitörések - indítékzavar - kiegyensúlyozatlanság - fáradékonyság - koncentráció-gyengeség, figyelemzavar (egyszerre akar mindenre) - ingadozó teljesítmény - hypermobilitás, túlmozgékonyság - agresszivitás

ESZKÖZ, ELJÁRÁS Megfigyelés tanórán, óraközi szünetekben, napközi otthonban, egyéb tevékenység közben. Fejlesztést támogató eljárások Egyéni fejlődési napló

-

A TELJESÜLÉS KRITÉRIUMA Magatartási zavarral küzdő tanulók felderítése.

45

KINEK SZÓL? minden nevelő

PERIÓDUS folyamatos

organikus tünetek - motorikum érési zavara (mozgásösszerendezettséggel van baj) - vizuo-percepciós gyengeség (látás útján való felismerés hibás) - vizuó-motoros zavar - alkalmazkodási nehézség a szülőkkel, tanárokkal szemben - a tanulmányi sikertelenség nehezíti a beilleszkedést 2. Figyelemzavarban szenvedők kiszűrése. - figyelem rövid ideig köthető le (könnyen elterelhető) - nincs kitartása - nála fiatalabb gyerek szintjén működik - impulzív (nem tűri a késleltetést, nem gondolkodik, hanem azonnal cselekszik) - gyors felindulás (tör-zúz, verekszik) - rendszertelen, ösztönös - alacsony toleranciaszint –

- speciális módszerrel tanítsuk meg, hogy vállalja a felelősséget tetteiért - próbálja befolyásolni temperamentumát - megtervezzük a jutalmazás és a büntetés módját

- felelősségvállalás fokozódása - minél több jutalmazás, értékelés, elismerés, dicséret

46

- érintett tanulók, nevelők

folyamatos

dühkitörések - kiszámíthatatlan magatartás 3. A viselkedési zavarok okainak feltárása.

4. Az okok megszüntetésére irányuló tevékenységek.

- beszélgetés a tanulóval - szituációteremtés a gyermekkel - családlátogatás - kapcsolatfelvétel a védőnővel, iskolaorvossal, óvodával - szociometriai felmérés - környezettanulmány - értékelő esetmegbeszélések

- Az okok számbavétele osztályfőnök - A gyerek helyzetének felismerése a közösségben.

- egyéni bánásmód tanórán A beilleszkedési és és tanórán kívül magatartási morál javulása - a tanuló bekapcsolása a a tanulóknál. közösségi munkába - az elszigeteltség megszüntetése - az agresszív magatartás mérséklődése - kapcsolatfelvétel a Gyermekjóléti Szolgálattal, Nevelési Tanácsadóval, Szakértői Szakszolgálattal, pszichológussal - javaslat a napközi otthonba való felvételre - délutáni szabadidős programokon való aktív

47

minden nevelő, érintett szakemberek, igazgató, igazgatóhelyettes

Folyamatos

folyamatos

5. A sikerterületek felfedezése.

részvétel javaslat az egyházi foglalkozásokon való részvételre - órai munka, teljesítmény megfigyelése - egyéni beszélgetés

6. A szenvedélybetegségek Felvilágosítás: drog, aids, megelőzése. dohányzás, alkoholizmus.

- Gyermekek részvétele érdeklődés szerint szakkörökön, sportfoglalkozásokon, énekkaron, versenyeken. - A tanuló javuló önértékelése. Dohányzás, drog és alkoholmentes iskolai tanulóközösség.

48

minden nevelő, érintett tanulók

folyamatos

minden tanuló, minden nevelő és dolgozó

folyamatos

1.9.3.TEHETSÉG, KÉPESSÉGKIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG CÉL: A tehetség felismerése, tehetséggondozás, képességek fejlesztés TELJESÜLÉS KRITÉRIUMAI 1. Sokoldalú képzés, Fakultatív képzés Évente legalább 5 változatos szabadidő tanórán kívül. szakkör indítása (pl. biztosítása. báb, sport, számítástechnika, énekkar, tánc). 2. Minőség biztosítása, Óraadók alkalmazása; A szakosan leadott színvonalas oktatóegységes nevelési órák számának nevelő munka. eljárások, sokoldalú növelése; tudatos, szemléltetés, szakszerű tanórákon koncentráció. nyújtott ismeretátadás. 3. Tehetségkutatás. Tanulók és munkáinak A sikerélményt nyújtó megfigyelése órán és adottságok, órán kívül. képességek felfedezése a tanulókban. 4. A tehetséges Önképzés elsajátítása, Érdeklődés felkeltése tanulók fejlődésének kiállítás tanulói a tanulókban; tanulói figyelemmel kísérése, munkákból, tanári teljesítmény ösztönzése. irányítás. aktivizálásai, egyéni feladatok; kutató munkára nevelés. 5. Ismeretszerzési és Könyvtárhasználati A tanuló számára tanulási technikák órák; az iskolai legmegfelelőbb alkalmazására könyvállomány tanulási technika szoktatás. bővítése, az iskolai elsajátítása. Az értő könyvtár és olvasási készség FELADAT

ESZKÖZ, ELJÁRÁS

FELELŐS

HATÁRIDŐ

ELLENŐRZÉS

iskolavezetőség szakköri vezetők

minden év IX. 15 - V. 30-ig

iskolavezetés, munkaközösségvezető

minden nevelő

folyamatos

iskolavezetés, munkaközösségvezető

minden nevelő

folyamatos

iskolavezetés, munkaközösségvezető

minden nevelő

folyamatos

iskolavezetés, munkaközösségvezető

minden nevelő, könyvtáros

folyamatos

iskolavezetés, munkaközösségvezető

49

6. Esélyegyenlőség biztosítása.

könyvállomány bővítése, tanulmányi kirándulások, színház, múzeumlátogatások. A tehetséges cigány tanulók motiválása, bevonása a közösségi programokba.

elsajátítása.

A szociális és kulturális hátrányok leküzdése.

minden nevelő

50

folyamatos

iskolavezetés, munkaközösségvezető

7. Felkészítés Benevezések, a tanulmányi határidők figyelemmel versenyekre, részvétel. kísérése, a tanulók felkészítése.

8. Tudatos médiahasználatra nevelés.

Mértéktartás! (TV, számítógép). Iskolarádió, iskolaújság. A szabadidő helyes eltöltése. Egészséges életvitel kialakítása. 9. Sikeres Középiskolai továbbtanulás, előkészítők; szándék pályaválasztás. felmérések, pályaválasztási szülői értekezlet, iskolalátogatások. 10. A cigányság és Esélyegyenlőség más népek biztosítása, a kultúrájának multikulturális megőrzése, kisebbségi tananyag beépítése a önismeretük tantervekbe. fejlesztése. Óvodával, szülőkkel, 11. Együttműködés, szaktanácsadókkal, kapcsolattartás.

szaktanárokkal, hospitálások, családlátogatások, kistérségi együttműködés.

A háziversenyek szaktanárok tervszerű lebonyolítása. Megyei szintű helyezések elérése a lehetőségekhez mérten egyéni feladatok. A médián keresztül minden nevelő kísérjék figyelemmel a napi eseményeket. A műsorok és sajtótermékek tudatos szelektálása.

folyamatos

iskolavezetés, munkaközösségvezető

folyamatos

iskolavezetés, munkaközösségvezető

Minden tanuló a osztályfőnökök, folyamatos képességeinek pályaválasztási felelős megfelelő középiskolát válassza, s nyerjen is felvételt.

iskolavezetés, munkaközösségvezető

Szociális és osztályfőnökök, kommunikációs szaktanárok készségének fejlődése; népismereti anyaguk megismerése.

folyamatos

iskolavezetés, munkaközösségvezető

folyamatos

iskolavezetés, munkaközösségvezető

Nőjön 10%-kal a szülői értekezletek látogatottsága, és a nyílt tanítási napok látogatottsága. Közös rendezvények lebonyolítása.

minden nevelő

51

A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások; - egyéni foglalkozások; - képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; - iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; - a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; - iskolai sportkör, szakkörök; - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); - szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások). A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek - képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, mely a pedagógiai program mellékletét képező „Intézményi integrációs program” alapján folyik; - szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; - egyéni foglalkozások; - a tanulók háromhavonkénti fejlesztő értékelése a szülőkkel közösen; - nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; - a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; - iskolai sportkör, szakkörök; - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); - szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); - a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); - a szülőkkel való együttműködés; - családlátogatások; - szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; - szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. Az iskola a tanuló szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányának ellensúlyozása céljából képességkibontakoztató felkészítést szervez, melynek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, a fejlődésének elősegítése, tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése, tehetségének kibontakoztatása folyik. A képességkibontakoztató felkészítés keretében – a tanuló igényéhez igazodva – oldja meg az iskola a. a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, b. a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését segítő programot, c. a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet.

52

A képességkibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése és oktatása a többi tanulóval együtt, azonos osztályban, csoportban folyik. A képességkibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése és oktatása, tudásának értékelése a pedagógiai rendszer alkalmazásával történik. A képességkibontakoztató felkészítésben a tanuló a szülő írásban adott – a személyes adatai kezeléséhez való hozzájárulást is tartalmazó – egyetértő nyilatkozata alapján vehet részt, ha halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül. Az iskola igazgatója felveheti a képességkibontakoztató képzésbe azt a tanulót is, aki nem halmozottan hátrányos helyzetű. Az így felvehető tanulók létszáma azonban nem haladhatja meg az adott osztályba felvett, képességkibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók tíz százalékát, tört létszám esetén felfelé kerekítve. A képességkibontakoztató felkészítésben a tanuló – egyéni fejlesztési terv alapján történő – haladását, fejlődését, illetve az ezeket hátráltató okokat az osztályfőnök és az érdekelt pedagógusok legalább háromhavonta értékelik. Az értékelésre meg kell hívni a tanuló szülőjét, a tanulót, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság, illetve a nevelési tanácsadó képviselőjét. A képességkibontakoztató felkésztést az intézmény az Országos Oktatási Integrációs Hálózattal kötött együttműködési megállapodás alapján, a Hálózati szakmai támogatásával látja el. A következő programok épülnek be a pedagógiai folyamatokba: -Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek közül Az önálló tanulást segítő fejlesztés  az önálló tanulási képességet kialakító programok( tanulásmódszertan) Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése  kommunikációs képességeket fejlesztő programok Szociális kompetenciák fejlesztése - közösségfejlesztő, közösségépítő programok - mentálhigiénés programok - Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek közül - Patrónusi, mentori rendszer működtetése - Útravaló ösztöndíjprogram - Művészeti körök ( képzőművészet,tánc,báb,zene) -Az integrációt elősegítő módszertani elemek közül: - egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés - kooperatív tanulásszervezés - projektmódszer - drámapedagógia -Műhelymunka – a tanári együttműködés formai közül: - Értékelő esetmegbeszélések - Hospitálásra épülő együttműködés -A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei közül: - A szöveges értékelés – árnyalt értékelés, egyéni fejlődési napló -Multikulturális tartalmakból: - Multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban

53

- Multikulturális tartalmak projektekben feldolgozva -A továbbhaladás feltételeinek biztosítása érdekében: - Továbbtanulásra felkészítő program Elvárható eredmények - A HHH tanulók aránya az oktatási-nevelési intézményben megfelel a jogszabályokban előírtaknak - Az intézmény képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, és együttnevelésére - Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe - Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel - Az intézményben tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer Ezek eredményeként: - Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó HHH tanulók száma - Csökken az intézményben az iskolarendszerű oktatásból kikerülők száma - Csökken az iskolai hiányzások óraszáma - Csökken a HHH tanulók körében a magántanulók száma - Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló HHH tanulók száma - Az adott intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagoson meghaladó mértékben javulnak

54

1.9.4..GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK CÉL: A gyermekek egészséges testi, szellemi és lelki fejlődése érdekében legfontosabb a családi neveltetés biztosítása. A gyermek érdeke mindennél fontosabb. ESZKÖZ, ELJÁRÁS Minden tanév elején együttműködve az osztályfőnökökkel újra felmérjük és megállapítjuk a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók létszámát. Nyilvántartási lapok naprakész vezetése. 2. A családban gyermekbántalmazás, Kapcsolat a helyi önkormányzattal, agresszió, vagy más veszélyeztető tényező javaslattétel a szociális segélyek kiutalása felé megléte esetén a gyermekjóléti szolgálat a gyermekjóléti szolgálat felelősével és a értesítése. gyermekvédelmi felelőssel. 3. A gyermek anyagi veszélyeztetettsége Kapcsolat a helyi önkormányzattal, esetén, a települési önkormányzatnál javaslattétel a szociális segélyek kiutalása felé rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi a gyermekjóléti szolgálat felelősével és a támogatás kezdeményezése. gyermekvédelmi felelőssel. 4. Oktató és nevelő munkánkban kiemelten Kapcsolattartás a védőnővel, az iskolaorvossal kell foglalkozni az egészséges életmódra és a szülőkkel. Nyílt tanítási napok. Az neveléssel. Az egészségre káros és az egészségre káros szenvedélyek megelőzése egészséget veszélyeztető káros szenvedélyek: a érdekében előadások szervezése, melyre dohányzás, drog, alkohol, aids veszélyeinek meghívjuk a szülőket is. következményei, ezek hatása a családi életre. 5. Az iskolai hiányzások (igazolatlan) Családlátogatás, felszólítás, feljelentés csökkentése érdekében egységes eljárást kiküldése. biztosítunk az osztályfőnökökkel együtt. 6. Szakköri és szabadidős foglalkozásokba Sportszakkörök, bábszakkör, túrák, bevonni valamennyiüket. Biztosítani kirándulások szervezése. Klubdélutánok részvételüket ezeken a foglalkozásokon. szervezése. 7. Meg kell ismerni a gyermek családi hátterét, Minden tanév elején családlátogatások FELADAT 1. Elsődleges és legfontosabb tennivalónk az osztályfőnökökkel, a gyermekjóléti szolgálat felelősével, a gyermek és ifjúságvédelmi felelősökkel együtt a megelőzés.

55

A SIKER KRITÉRIUMAI Az okok időbeni felismerése és azok megszüntetése.

Napköziben elhelyezést és kedvezményes étkezést biztosítunk a számukra. A kedvezményes étkeztetés növelése a napköziben. Ingyenes tankönyvek biztosítása.

Az igazolatlan mulasztások, hiányzások csökkentése 10%-kal.

környezetét, baráti kapcsolatait. A tanulásban való teljesítmény csökkenése esetén az okok keresése többszöri családlátogatás alkalmával. 8. Nagyobb gondot kell fordítani a sajátos nevelési igényű gyermekekre. Erre a szemléletre, a másság elfogadására nevelni kell a gyerekeket. Fontos a korai felismerés.

végzése. A tanév folyamán pedig ott, ahol problémák adódnak. Szociometriai felmérés készítése. Az összevont osztályokban is a tanítási órákon A bukások számának csökkentése 10%-kal a differenciált munka tervezésével a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű lemaradásokat pótoljuk. Etnikumi tanulóknál. foglalkozásokon, korrepetálások keretében a felzárkóztatás elősegítése. Osztálybontás  felzárkóztatás segítése.

1.9.5.TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAMOK FELADAT, CÉL

ESZKÖZ, ELJÁRÁS, MÓDSZER 1. A speciális tanulási Észlelési funkciók nehézség megfigyelése: felismerésének - látás kritériumai az iskolába - hallás lépés időszakában. - tapintás - téri tájékozódás Mozgás, Figyelem, emlékezet, Verbalitás, Munkatempó megfigyelése. 2. Tanulási kudarc, Anamnézis felvétele (zavar) esetén a tünet - a minimális agyi együttes szűrése. díszfunkciót sejtető rizikófaktorok

A TELJESÜLÉS KRITÉRIUMA

KINEK SZÓL? FELELŐS

PERIÓDUS

ELLENŐRZÉS

A fejlődésben elmaradt területek felderítése, konstatálása.

- 1. osztályos tanító - fejlesztő pedagógus - gyógypedagógus - napközis nevelő

Az 1. osztály előkészítő időszakában; minden év szept. 30-ig.

igazgató

Kapcsolatfelvétel, illetve folyamatos kapcsolattartás - óvodával, (óvónővel)

- osztálytanító - fejlesztő pedagógus - gyógypedagógus - igazgatóhelyettes

Az 1. osztály előkészítő időszaka - folyamatosan

iskolavezetés

56

kizárása. - a korai szocializációs folyamat minőségét vizsgáló tevékenység. - környezettanulmány készítése. Pedagógia pszichológiai tesztek elvégzése. Viselkedés (magatartás) megfigyelése órán, az óraközi szünetekben, a napközi otthonban.

Egyéni terápia létrehozása. Kiscsoportos szervezeti forma kialakítása. Fejlesztő órák beindítása. 4. Nyelvi - Logopédiai vizsgálat - Utazó szakember problémákkal, megszervezése. foglalkoztatása, beszédhibákkal küzdő - Pályázatírás alkalmazása. gyermekek kiszűrése. logopédiai - Logopédiai órák foglalkozások beindítása minden lebonyolításának tanítási év első finanszírozására. hónapjában. - Szakemberhez 3. Az elmaradt részképességek, pszichikus területek fejlesztése.

Speciális, egyénre, ill. kiscsoportra szabott fejlesztőprogram összeállítása. - Prevenció illetve korrekció alkalmazása.

- védőnővel - iskolaorvossal - családdal Az elmaradás területének és mértékének megállapítása. A mérési eredmények rögzítése. Személyiséglap vezetése. Az eredmények rögzítése.

- fejlesztő pedagógus - gyógypedagógus

- folyamatos - minden év szeptemberétől

iskolavezetés

- tanítók - magyar tanár - 1. oszt. nevelő - igazgató - logopédus - munkaközösségvezető

- tanévkezdés első hónapja - folyamatos

igazgató iskolavezetés

57

5. Hallásgyengeség kiszűrése.

6. Mozgásproblémák kiszűrése.

7. A tanulók felzárkóztatás a, fejlesztése tanórai

irányítjuk a gyermekeket. - A tanulók hallási képességeinek megfigyelése. - A beszédértés minőségének vizsgálata, tesztek, hangkazetták. - Mozgáskoordináció megfigyelése tanítási órákon (testnevelés órán), és óraközi szünetekben, illetve napközi otthonban. - Nagymozgások minőségének vizsgálata. - Finommozgások minőségének vizsgálata.

Osztálybontás Csoportbontás Differenciált órai

A tanuló hallásvizsgálatra irányítása, kapcsolat felvétele a védőnővel, iskolaorvossal.

- szülők - tantestület - osztályfőnökök - fejlesztő pedagógusok

- folyamatos

iskolavezetés

- Mozgásterápia összeállítása. - Mozgásjavító gyakorlatsorok beépítése a testnevelési órák menetébe. - Gyógytestnevelés szervezése - Mozgásfejlesztés a testnevelés órákon, sportszakkörön, ill. napközi otthonban. - Finommozgást fejlesztő gyakorlatsorok magyar és rajzórán.

- osztálytanítók - napközis nevelő - fejlesztő pedagógus - szülők - testnevelő tanár - rajztanár

- folyamatos

iskolavezetés

- A gyermekek sikerélményhez való juttatása.

- tanárok - tanítók - érintett nevelők

- folyamatos

igazgató igazgatóhelyettesek munkaközösség

58

foglalkozás keretében illetve tanítási órákon kívül.

8. A tanulók képességeiknek megfelelő fejlesztő csoportba kerülése

9. A gyermekeket érő kudarcok (sajátos nevelési igényű tanulók)

munka Kooperatív óraszervezés Egyéni képességekhez mért feladatok Kisebbségi órák szervezése Napközi otthoni foglalkoztatás. Egyéni fejlesztő órák szervezése Képességkibontakozta tó felkészítés szervezése - A minimum szinttől való nagyobb mértékű lemaradás esetén, a sajátos nevelési igény észrevétele során a gyermekek szakvizsgálatra irányítása a Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottsághoz. - Szakmai kontrollvizsgálat kérése 2 évenként.

-A teljesítménymérésnél a tanuló önmagához való fejlődés mértékének figyelembe vétele. - Ösztönzés, belső akaraterő kialakítása, fejlesztése. - Pozitív énkép, magabiztosság segítése. - Bukások számának csökkentése 10%-kal. - A szakvélemények - gyógypedagógus alapján a tanuló - fejlesztő pedagógus megfelelő fejlesztése

- A tananyag sikeres - gyógypedagógus elsajátítása. - fejlesztő pedagógus - Az integráció - tankönyvfelelős folyamatos bevezetése

59

vezetők

- folyamatos főleg igazgató alsóban igazgatóhelyettesek - 2 évenkénti vizsgálat

- folyamatos

iskolavezetés

megszüntetése, a sikertelenség megelőzése.

10. A helyes tanulási technikák elsajátítása, a megfelelő tanulási stratégiák kiépítése. A tanulás megszerettetése.

- Az értékelésnél figyelembe kell venni a tanulók eltérő képességeit. - Bukások számának csökkentése. - Tankönyvrendelés.

- Rendszeres tanulásra szoktatás. - Tanulásmódszertani ismeretek - A gyermekekkel együtt felépíteni a számára legmegfelelőbb tanulási stratégiát. - Tanulópárok, tanulócsoportok létrehozása. 11. Szabadidő helyes - Érdeklődési területeknek megfelelően eltöltésének szakkörök beindítása. megszervezése. - Klubdélután, vetélkedők, A hátrányt nem jelentő sportversenyek szervezése. képességterületeken a - Drámajáték, tánc, mozgásos, ritmikus gyermekek kiemelkedési tevékenységek beépítése a tananyagba. lehetőségeinek biztosítása. 12. A nemzeti etnikai - Cigányszármazású művészek, költők, kisebbség kultúrájának írók műveinek beépítése a tantervbe. megőrzése. - A cigány életszokásainak, helybéli Hagyományápolás. hagyományainak megismertetése a gyermekekkel. - Népismereti anyag beépítése a tanítási órák menetébe. 13. A tanulók - A tanulási kudarccal küzdő tanulók ill.

- A tanulmányi eredmény minőségének javulása. - Osztályzatok regisztrálása a haladási naplóban.

- folyamatos osztályfőnökö k nevelőtestület - napközis nevelő - Minden évben legalább - szaktanárok 5 szakkör beindítása (báb, - tanítók folyamatosan tánc, ének rajz, számítástechnika, sport). osztályfőnökö - A tananyag k felülvizsgálata, a kerettanterv alapján.

igazgatóhelyettes ek

igazgató igazgatóhelyettes ek munkaközösségvezetők

- A szociális és kulturális - tanárok - folyamatos iskolavezetés hátrányok leküzdése. - tanítók - A másság elfogadtatása. osztályfőnökö k - Szülői értekezletek

60

-

- felső

igazgató

felkészítése a következő iskola fokozatba kerülésre. Pályaválasztás

az integrált oktatásban részesülő gyermekek megfelelő középiskolába jutása.

14. A felzárkóztatást fejlesztést segítő programok finanszírozás 15. Szakmai kapcsolatok kialakítása az iskola keretein túl.

- Pályázat készítése (írása) - Önkormányzati támogatás - Állami normatíva - Állandó, ill. időszerű kapcsolattartás a nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, szakértői bizottsággal, gyermekorvossal, felelős önkormányzattal, gyermekpszichiátriával, pedagógiai szakszolgálattal.

- Iskolalátogatások - Pályaválasztási szülői értekezlet Pályaválasztási kérdőívek, tesztek alkalmazása.

osztályfőnökö k pályaválasztás i felelős - iskolavezetés

tagozat - különös tekintettel a 7. és 8. osztály - folyamatos

- iskolavezetés - folyamatos nevelőtestület - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

61

62

1.10.A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE 1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. 3. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 4. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vehet az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: - a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.); - tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer; - sportélet; - túrák, kirándulások szervezése; - kulturális, szabadidős programok szervezése; - a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolai honlap). 5. Ezekben a kérdésekben - az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük; - a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállításánál az igazgatónak lehetőség szerint figyelembe kell vennie. 6. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé. 7. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a házirend elfogadása előtt. 8. A diákönkormányzatot az iskola vezetőségével, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus képviseli.

63

1.11.AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK – A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI Az iskola vezetői és a nevelőtestület együttműködése 1. A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató irányításával a megbízott pedagógus vezetők útján valósul meg. 2. Az együttműködés fórumai: - az iskola vezetésének (igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetők, gazdasági vezető) megbeszélései, - a különböző értekezletek, - nevelőtestületi megbeszélések. 3. Az értekezletek ,fórumok tervezett időpontját az iskola éves munkaterve is tartalmazza. 4. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári helyiségben elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. 5. Az iskola vezetői: - tájékoztatják az irányításuk alá tartozó pedagógusokat a vezetői megbeszélés döntéseiről, határozatairól, - az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetítik a felsőbb vezetők felé. 6. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük útján közölhetik az iskolavezetéssel. A munkaközösségek együttműködése 1. Az iskolában tevékenykedő munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a munkaközösségek vezetői felelősek. 2. A munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a munka alábbi területeire: - a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, - iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, - iskolán kívüli továbbképzések, - a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. 3. A munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség megbeszélésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese, a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, vagy a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, és folyamatosan az iskolai faliújságokon, - a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.

64

3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola vezetőihez, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőivel, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése 1. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább évente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, - az iskola vezetése folyamatosan az iskolai faliújságokon, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 2. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Egyéni megbeszélések Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között. b) Családlátogatás Feladata lehet a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szülői értekezlet. Feladata: - a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, - a szülők tájékoztatása  az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,  az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,  a helyi tanterv követelményeiről,  az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,  saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,  a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,  az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,  a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola vezetése felé. c) Fogadó óra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) d) Nyílt tanítási nap. 65

Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.

e) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. 3. A szülői értekezletek és a nyílt tanítási napok tervezet időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 4. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 5. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőivel, nevelőtestületével. 6. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint nevelőitől kérhetnek tájékoztatást. 7. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie 8. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola honlapján; - az iskola fenntartójánál; - az iskola gazdasági irodájában; - az iskola tanárijában; - az iskola igazgatójánál; - az iskola igazgatóhelyettesénél.

66

Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel 1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatójának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: - az intézmény fenntartójával, - a területileg illetékes polgármesteri hivatallal, - a helyi óvodák, oktatási intézmények vezetőivel, - a területileg illetékes nevelési tanácsadóval, pedagógiai szakszolgálattal, pedagógiai intézettel. 2. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: - az iskolát támogató alapítvánnyal ( Endrefalva Iskoláért Alapítvány) - közművelődési intézményekkel - az iskolával együttműködő társadalmi egyesületekkel (Ménes menti Társulások stb.) - a katolikus plébániával, a helyi egyházak gyülekezeteinek vezetőivel. A fenti munkakapcsolatok (1-2.) megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató és az igazgatóhelyettes a felelős. 3. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatója és igazgatóhelyettese rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolaorvossal és az illetékes védőnővel, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. 4. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn az illetékes gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató és az igazgatóhelyettes a felelős.

A szülő, tanuló és iskolai pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei CÉL: A szülők, a tanulók, az önkormányzatok érdeklődéssel forduljanak az iskolában folyó munka felé, lehetőségeiknek megfelelően segítsék az oktató – nevelő munkát, annak feltételeinek megteremtésében működjenek együtt. Legyen az iskola nyitott, hasznosítsa az otthonról hozott tudást, vegye figyelembe a szülők igényeit, kéréseit, segítse az otthon nevelési problémáit. Adjon az iskola lehetőséget a differenciált fejlesztésre, a szabadidő hasznos eltöltésére.

67

FELADAT 1. Tanulók, pedagógusok együttműködése tanórán és tanórán kívül. a.) Tanórán - Sikeres, aktív, fegyelmezett munka az órákon. - Minden tanuló képességeinek megfelelően kapcsolódjon be az órai munkába. - Tehetséges tanulókkal kiemelt, differenciált foglalkozás. b.) Tanórán kívül törekedni a szabadidő hasznos eltöltésére.

ESZKÖZ, ELJÁRÁS - Differenciált óravezetés, egyéni felzárkóztatás, etnikumi órák. - Iskolagyűlések. - Hirdetés faliújságon. - Tájékoztatás iskolarádión keresztül. - Tesztek, kérdőívek. - Gyerekekkel való beszélgetés. - Elégedettség mérése. - Gyermek és tanári ügyelet szünetekben. - Alkalomszerűen igazgatói dicséret, illetve elmarasztalás közösség előtt. - Iskolaújság. - Iskolarádió. - Egységes nevelői eljárás. - Pályázatok. - Tanulmányi versenyek. - Szituációs játékok. - Versmondó versenyek, farsangi bál, anyák napja, gyermeknap, táborok.

68

A SIKER KRITÉRIUMAI A bukások csökkentése, a tanulmányi átlag növekedése. - A tehetség felfedezése, fejlesztése. Az osztályfőnökök az osztály tanulóit tájékoztatják a döntésekről, véleményekről, véleményüket kikérik, kéréseiket továbbítják a nevelőtestület felé. A tanulók felkeresik problémáikkal a nevelőket, igazgatót tanítási órán kívül is. Jutalmazási javaslatok, alapelvek: - kimagasló teljesítmény /tanulmányi, sport, műsorokon való részvétel, közösségi munka/ - kiemelkedő szorgalommal elért teljesítmény - kollektív, csoportos jutalmazás /pl. pályázatok, osztályok, gyűjtőmunka, tanulmányi verseny/ - diákönkormányzat dicsérete (közösségi munkáért) - szaktanári, napközis nevelői, osztályfőnöki, nevelőtestületi, igazgatói dicséret - könyvjutalom, oklevél - havi értékelés az iskolaközösség előtt.

2. Pedagógusok - szülők együttműködése (hivatalos jellegű) a.) Közvetett együttműködés - Naprakész szülői ,nevelői ellenőrzés. - Az iskola nevelési elképzeléseibe hatékonyan be kell vonni a szülőket. - A nevelési módszereinket megismertetni a szülői értekezleteken. - Az otthonról hozott tudást, műveltséget hasznosítani az iskolában. - A család igényeit, kéréseit, tanácsait figyelembe venni.

Tájékoztató füzet, ellenőrzőkönyv, levél, bizonyítvány, iskolalátogatási bizonyítvány, oklevél, osztályfőnöki füzet, osztálynapló. Szülői értekezlet, rendkívüli családlátogatás. - nyílt tanítási napok osztályfőnöki családlátogatás /l. o., 5. o., 8. o./ - pályaválasztási tájékoztatás - SZMK ülések - l. o. tanító családlátogatása - könyvek ajánlása, szülői tájékoztatók - előadások

69

Jutalmazásra javaslatot tehetnek a tantestület tagjai, tanulóközösség, diákönkormányzat Fegyelmezési alapelvek: - Feladatok sorozatos elmulasztása. - Nevelőkkel vagy társakkal szemben tanúsított tanórai negatív magatartás. - Közösségben vagy egyénileg, mások sérelmére elkövetett szóbeli vagy tettleges cselekvés csökkenése. - Tudatos rongálás. Fegyelmezés egységes fokozatai: 1. Szaktanári figyelmeztető (szóban, írásban indoklással) 2. Napközis nevelői figyelmeztető 3. Osztályfőnöki figyelmeztető, intő (a magatartási jegy abban a hónapban 2-es), megrovás 4. Nevelőtestületi figyelmeztető, intő, megrovás 5. Igazgatói figyelmeztető, intő, megrovás Egységes nevelői hatás a családban és az iskolában. Javaslattevés: tanszersegélyre, tankönyvvásárlásra, étkezési hozzájárulásra, pályaorientációra. Csökkenjen iskolánkban a bukások száma /kb. 10%-kal/. A veszélyeztetett helyzetű tanulók számának csökkentésére törekvés. Az új iskolarendszerben állják meg a helyüket, bukásmentességre törekvés.

- A pedagógusoknak meg kell ismerni a család nevelési elveit, szociális hátterét. - Pedagógiai, pszichológiai tanácsokat adni a családnak. - SZMK vezetők és osztályfőnökök, ifjúságvédelmi felelős családlátogatása a hátrányos és veszélyeztetett tanulók családjainál.

b.) Közvetlen személyes találkozás (hivatalos jellegű) - Az első osztályba lépő gyermekek szüleivel találkozás /májusban/. - Pályaválasztási felelős és egy hívott szakember tájékoztatója a szülők felé. 3. Szülők – pedagógusok együttműködése (nem hivatalos). A szülőket bevonni a rendezvényekbe. Az SZMK aktivistáit bekapcsolni a különböző kirándulásokba, falusi, iskolai rendezvényekbe. 4. Önkormányzattal és a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal való munkakapcsolat. Az elégedettségi mérés alapján az önkormányzatok ismerjék az iskolában folyó nevelő - oktató munkát és azt segítsék.

Kirándulások, iskolai rendezvények, ünnepélyek, túrák, szakkörök, színházlátogatás, fogászati – orvosi ellenőrzés, falusi rendezvények, falunap, sportrendezvények, szülők pedagógusok bálja, vetélkedők. Értekezletek, nyílt tanítási napok, iskolai rendezvények, falusi rendezvények, nyílt önkormányzati ülések, falunap, falugyűlés, sportrendezvények, kirándulások. Elégedettségi mérés. Ösztöndíj pályázatok figyelése, készítése.

70

Jó hangulat. Szülők, nevelők, gyerekek közös értékrendjének hatása a nevelőmunkában. Viselkedéskultúra. Napi jó munkakapcsolat, problémás gyerekek gondjainak megoldása. 3,5-es tanulmányi átlag fölötti roma tanulók ösztöndíjban való részesülése.

1.12.A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI 1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: - osztályozó vizsga, - pótló vizsga, - javítóvizsga. 2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha - a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, - engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. 3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. 5.

A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.

6. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel - osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, - javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. 7. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg. 8.A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI TANTÁRGY VIZSGA ALSÓ TAGOZAT Magyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Magyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI Idegen nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI Erkölcstan SZÓBELI Környezetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI Ének-zene SZÓBELI GYAKORLATI Vizuális kultúra GYAKORLATI 71

Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

GYAKORLATI GYAKORLATI FELSŐ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

72

1.13.AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK, ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI 1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: - a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót; - a gyermek lakcímkártyáját; - az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást; - a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. 4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - a tanuló anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 6. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni. 7. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza. 8. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

73

1.15. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES

NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 1. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. 2.A kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak a nevelésioktatási intézmény részére fenntartóra tekintet nélkül kötelezőek. 3. A kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben meghatározott eszközöket és felszereléseket az alapító okiratban meghatározott tevékenységhez kell biztosítani. 4. Ha a nevelési-oktatási intézmény több feladatellátási helyen működik, a kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben meghatározottakat nem kell minden feladatellátási helyen teljesíteni, feltéve, hogy azok a tanulók, akiknek a feladatellátási helyén az adott helyiség, eszköz, felszerelés nem áll rendelkezésre, aránytalan teher és többletköltség, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének sérelme nélkül igénybe tudják venni azokat a másik feladatellátási helyen.

74

AZ ENDREFALVAI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

HELYI TANTERV

75

TARTALOMJEGYZÉK 2.Az intézmény helyi tanterve 2.1. A választott kerettanterv, az iskolában tanított kötelező és nem kötelező (választható tantárgyak és óraszámaik (óraterv) 2.2. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai 2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 2.4.A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.5. Mindennapos testnevelés 2.6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének elvei 2.6.1.A tanulók ellenőrzésére,értékelésére vonatkozó alapelvek 2.6.2. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése, értékelése 2.6.3. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározásának elvei 2.7. Magasabb évfolyamra lépés feltételei 2.8. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei 2.9. A telpülésen élő nemzetiség kulturájának megismerését szolgáló program 2.9.1. Kisebbségi (cigány) oktatás-nevelés programja 2.9.2. Multikulturális nevelés programja 2.10. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 2.11. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.12. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 2.13. Projektoktatás 2.14. Sajátos nevelési igényű tanulók oktatás-nevelés programja 2.15. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések Mellékletek: Fogyasztóvédelmi iskolai program

76

2.1.A VÁLASZTOTT KERETTANTERV, AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT KÖTELEZŐ ÉS NEM KÖTELEZŐ (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMAIK (ÓRATERV) Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi tantervre épül: - Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára - Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 1-2.számú mellékletében, valamint a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról szóló 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 3-4 számú mellékletében megfogalmazottakra épül. -

Kerettanterv a cigány nemzetiségi nevelés-oktatáshoz

-

Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam)

-

Kerettanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8 évfolyam)

1. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. 2. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson:

ÉVFOLYAM 1. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 4. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam

Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? Magyar nyelv és irodalom Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Informatika Matematika

77

Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 2 óra 1 óra 1óra 1 óra 1 óra 1 óra

5. évfolyam 6. évfolyam 6. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam

1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 2 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra

Informatika Matematika Magyar nyelv és irodalom Hon- és népismeret Magyar nyelv és irodalom Matematika Matematika Magyar nyelv és irodalom Technika és életvitel

3. Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül mindkét tantárgyat tanítja 0,5-0,5 órában. 4. Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: ÉVFOLYAM VÁLASZTOTT KERETTANTERV 1-4. évfolyam Ének-zene A változat 5-8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom A változat 5-8. évfolyam Matematika B változat 5-8. évfolyam Fizika A változat 5-8. évfolyam Ének-zene A változat A jelenlegi központi kerettanterv-változatok a korábbi OM kerettantervektől eltérően két évfolyamra határozzák meg a tananyagot és a követelményeket. Így a legfontosabb feladatnak azt tartottuk, hogy az ajánlásunkban javaslatot tegyünk a tananyagok évfolyamonkénti bontására és az egyes tematikai egységekhez tartozó órakeret meghatározására. Természetesen úgy állapítottuk meg a felosztást, 5. A választott kerettantervben szereplő tananyagok évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása. A jelenlegi kerettantervek két évfolyamra határozzák meg a tananyagot és a követelményeket. Ezeket a helyi tantervünkben lebontottuk egy-egy évfolyamra. E munkában segítséget jelentettek a tankönyvkiadók tantervi javaslatai. 6. Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon a német nyelvet tanulják. A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene

1. évf. 7

2. évf. 7

3. évf. 6

4 1 1 2

4 1 1 2

4 1 1 2

78

4. évf. 6 2 4 1 1 2

Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

2 1 5 2 25

2 1 5 2 25

2 1 5 3 25

2 1 5 3 27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4 3 4 1

6. évf. 4 3 3 1

7. évf. 3 3 3 1

8. évf. 4 3 3 1

2

2

2

2

2

2

1

2 1 2 1 1

1 2 1 2 1

1 1 1 5 1 3 28

1 1 1 5 1 3 31

1 1

1 1 1 1 5 1 2 28

5 1 3 31

A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.

79

Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon 1. 2. 3. 4. Tantárgyak évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam Magyar nyelv és 8 8 8 7 irodalom 2 Német nyelv 5 5 5 5 Matematika 1 1 1 1 Erkölcstan 1 1 1 1 Környezetismeret 2 2 2 2 Ének-zene 2 2 2 2 Vizuális kultúra 1 1 1 1 Életvitel és gyakorlat 1 Informatika 5 5 5 5 Testnevelés és sport 25 25 25 27 Összes heti óra Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5–8. évfolyamon 5. 6. 7. 8. Tantárgyak évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam Magyar nyelv és 5 5 5 5 irodalom 3 3 3 3 Idegen nyelvek 4 4 4 4 Matematika 1 1 1 1 Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári 2 2 2 2 ismeretek 2 3 Természetismeret 2 1 Fizika 1 2 Kémia 2 1 Biológia-egészségtan 1 2 Földrajz 1 1 1 1 Ének-zene Hon- és népismeret/Tánc 1 és dráma 1 1 1 1 Vizuális kultúra 1 1 1 1 Informatika Technika, életvitel és 1 1 1 1 gyakorlat 5 5 5 5 Testnevelés és sport 1 1 1 1 Osztályfőnöki óra 28 28 31 31 Összes heti óra

80

Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 7+1 7+1 6+2 Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek 4+1 4+1 4+1 Matematika 1 1 1 Erkölcstan 1 1 1 Környezetismeret 2 2 2 Ének-zene 2 2 2 Vizuális kultúra 1 1 1 Életvitel és gyakorlat 5 5 5 Testnevelés és sport 0 0 0 Informatika 0 0 0 Szabadon tervezett órakeret 25 25 25 Rendelkezésre álló órakeret

4. évf. 6+1 2 4+1 1 1 2 2 1 5 +1 0 27

Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezett órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4+1 3 4 1

6. évf. 4+1 3 3 +1 1

7. évf. 3+2 3 3+1 1

8. évf. 4+1 3 3+1 1

2

2

2

2

2

2+1

1

2 1 2 1 1

1 2 1 2 1

1 1 1 5 1 0 28

1 1 1 5 1 0 31

1 1 +1 5 1 0 31

1 1 1 +1 1 5 1 0 28

7. Iskolában kizárólag magyar nyelven nemzetiségi nevelés-oktatás is folyik , így a tanítási órák száma 1-gyel megnövelhető. (110/2012. Korm. Rendelet a NAT alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról.) 8. Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként 1-1 óra biztosított hetenként.

81

Óraterv a helyi tantervhez 1–8. évfolyam Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Német nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tánc és dráma Hon és népismeret Kötelező óraszám a törvény alapján összesen Nem kötelező (választható) óraszám alapján összesen Összesen(éves):

1.

2.

3.

4.

5.

259+ 259+ 222+ 222+ 148+ 37 37 74 37 37 74 111 111 148+ 148+ 148+ 148+ 148 37 37 37 37 +37 +37 37 37 37 37 74

6.

7.

8.

148+ 111+ 148+ 37 74 37 74 74 74 111 111 111 111+ 111+ 111+ 37 37 37 37 37 37 74+3 7 74 74 37 37 37 37 37 37 37 37 185 185 37 37

37 37 74 74 37 37 +37 185 37

72 72 72 72 37 37 185 185

72 72 37 185

72 72 37 185

810

810

773

884

37 37 37 185 37 18,5 18,5 925

74

74

111

111

74

925

925

925

999 1036 1036 1147 1147

925 1036 1036 111

111

111

Az iskola tantárgyi rendszere és óraterve(NAT 2003 ) Az 1-8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma (A változat) Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Német nyelv

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9

9

9

8

4

4

4

4

(e+1) (e+1) (e+1) (e+1) (e+1) (e+1) (e+1) (e+1) 2 2 2 2 3 3 3 3 3

82

Matematika

5

5

5

4

4

3

(e+1) (e+1) (e+1) (e+1) Informatika Környezetismeret Természetismeret

1 1

1

1

1

1 (0,5)

2

2

3

3

(e+0, (e+1) 5) 1 1

2

Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz

1 1,5

1 1,5

1 1,5

1 1

Technika és életvitel

1,5

1,5

1,5

Testnevelés és sport Osztályfőnöki

3

3

3

1,5 e+0, 5 3

Tantervi modulok (m) Tánc és dráma Hon és népismeret

1 1,5 e+0, 5 1,5 e+0, 5 2,5 1

1 1,5 e+0, 5 1,5 e+0, 5 2,5 1

0,5 0,5

0,5 0,5

Informatika (összevontan) Ember és társadalomismeret, etika

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1,5 e+0, 5 1,5 e+0, 5 2,5 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1

1 e+0, 5 2,5 1

0,5

0,5

25 2,75 27,7 5 6,87 5

1 0,5 25 2,75 27,7 5 6,87 5

(0,5)

Mozgókép és médiaismeret Egészségtan Kötelező óraszám a törvény alapján Etnikai kötelező óraszám (e) Kötelező óraszám összesen

20 2 22

20 2 22

20 2 22

Nem kötelező (választható)óraszám

2

2

2

83

22,5 2,25 24,7 5 2,25

22,5 2,25 24,7 5 5,6

0,5 22,5 2,25 24,7 5 5,6

Az 1-8. évfolyam tantárgyi rendszere és évi óraszáma (A változat)

Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Német nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tantervi modulok Tánc és dráma Hon és népismeret Kötelező óraszám a törvény alapján összesen Etnikai kötelező óraszám (e)

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

333

333

333

296

185

185

185

148 74 111 148 37

148 74 111 111 37

148 74 111 111 37

148 74 111 111 37

37

37

37

74

74

55,5 55,5 55,5 55,5 37 37 37 37 37 37 37 55,5 55,5 55,5 37 55,5 55,5 55,5 55,5 55,5 55,5 55,5 55,5 55,.5 55,5 111 111 111 111 92 92 92 37 37 37

55,5 55,5 55,5 55,5 37 37 37 92 37

740

740

740

74

74

74

Kötelező óraszám összesen

814

814

814

Nem kötelező (választható) óraszám(v)

74

74

74

111 148 37 74

832, 5 83,2 5 915. 8 83,2 5

37 37 832, 5 83,2 5 915, 8 207, 2

832, 925 925 5 83,2 101, 101, 5 75 75 915, 1026 1026 8 ,8 ,8 207, 254, 254, 2 4 4

Az 1-8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma (B változat)

Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Német nyelv

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9

9

9

8

4

4

4

4

(e+1) (e+1) (e+1) (e+1) (e+1) (e+1) (e+1) (e+1) 2 2 2 2 3 3 3 3 3

84

Matematika

5

5

5

4

4

3

(e+1) (e+1) (e+1) (e+1) Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki

1 1

1

1 1,5 1,5 3

1 1,5 1,5 3

1

1 1,5 1,5 3

20 2 22

20 2 22

20 2 22

Nem kötelező (választható)óraszám

2

2

2

1 (0,5)

2

2

3

(e+0, (e+1) 5) 1 1

2

1 1 1 3

Tantervi modulok (m) Tánc és dráma Hon és népismeret Informatika (összevontan) Ember és társadalomismeret, etika Mozgókép és médiaismeret Egészségtan Kötelező óraszám a törvény alapján Etnikai kötelező óraszám (e) Kötelező óraszám összesen

1

3

1 1 1 2,5 1

1 1 1 2,5 1

0,5 0,5

0,5 0,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 1

(0,5) 1

22,5 2,25 24,7 5 2,25

22,5 2,25 24,7 5 5,6

0,5 22,5 2,25 24,7 5 5,6

25 2,75 27,7 5 6,87 5

1 0,5 25 2,75 27,7 5 6,87 5

Az 1-8. évfolyam tantárgyi rendszere és évi óraszáma (B változat)

Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Német nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

333

333

333

296

148 74 111 148 37

148 74 111 111 37

148 74 111 111 37

148 74 111 111 37

74

111

185

185

185

37

37

37

111 148 37 74

55,5 55,5 55,5 55,5

85

Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tantervi modulok Tánc és dráma Hon és népismeret Kötelező óraszám a törvény alapján összesen Etnikai kötelező óraszám (e) Kötelező óraszám összesen Nem kötelező (választható) óraszám(v)

37 37 37 55,5 55,5 55,5 55,5 55,5 55,5 111 111 111

740

740

740

74

74

74

814 74

814 74

814 74

37 37 37 111

37 37 37 92 37

37 37 37 92 37

55,5 55,5 55,5 55,5 37 37 37 37 37 37 92 92 37 37

37 37 832, 832, 832, 925 925 5 5 5 83,2 83,2 83,2 101, 101, 5 5 5 75 75 888 868 849 924 942 83,2 207, 207, 254, 254, 5 2 2 4 4

2.2.A választható tárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás elvei A tanulóknak lehetőségük van a délutáni felkészüléshez igénybe venni a napközis és tanulószobai foglalkozásokat az alsós és felsős összevont csoportokban. Ismereteiket szakkörökben bővíthetik (informatika, közlekedés, tánc, rajz,báb, hangszeres zene).A választható tantárgyak, foglalkozások esetében diákjainknak általában nincs lehetősége , hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt mégis lehetővé teszi, úgy biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a tantárgy vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne Iskolánk óraterve mind tartalmában, mind szerkezetében tükrözi a nevelő-oktató munkát meghatározó pedagógiai elveket és célokat. A kötelező órák óraterve a minden tanuló számára kötelezően teljesítendő óraszámot tartalmazza. Ezek során sajátították el a tanulók a helyi tantervben szereplő valamennyi tantárgy tananyagát, mellyel megfelelhetnek a magasabb évfolyamra lépéshez szükséges továbbhaladási feltételeknek. A kerettantervre épülő helyi tantervben előírt tananyag a 90%-át fedi le azt éves órakeretnek, az iskola rendelkezésére álló 10%-ot valamennyi tantárgy esetében a kiegészítő ismeretek beépítésére, a tanultak bevésésére, készségek-, valamint képességfejlesztésre fordítjuk. Helyi tantervünkben a magyar nyelv és irodalom tantárgyat két külön tantárgyra bontottuk. A szabadon tervezhető órákat (a tanulók számára kötelező) a kerettantervben szereplő tantárgyak óraszámának emelésére fordítjuk.

86

Kiemelt feladatunk az alapkészségek fejlesztése, ennél fogva ezt az órakeretet elsősorban a magyar nyelv és irodalom és matematika tantárgy óraszámának emelésére fordítjuk, de az etnikai órakeretből is erre tettük a hangsúlyt. A többit egyéni fejlesztésre fordítjuk. Heti egy órában már 4. osztálytól informatikát tanítunk, és ezt tanórán kívül is erősítjük. A modulok közül a Tánc és drámát, a Hon és népismeretet önálló modulként oktatjuk, és értékeljük. A 2013/2014 tanévtől heti egy órában Erkölcstant tanítunk, de helyette Hit- és erkölcstan is választható egyházi jogi személy által szervezve. A nem kötelező órakeret (a tanulók által szabadon választható órák) a tanulók és a szülők érdeklődésére, igényére építve határoztuk meg a humán erőforrás figyelembevételével. Nem kötelező tanórák, foglalkozások, szakkörök az alsó és felső tagozatban: cigány népismeret, sport, tánc, ének , furulya-oktatás, számítástechnika, közlekedési ismeretek, kézműves tevékenység, bábozás, színjátszás. A nem kötelező tanórából egy tanuló maximum két órát választhat, ezzel biztosítjuk a tanulók jogszabályban meghatározott leterheltségének betartását. A nem kötelező időkeretből szervezzük meg az idegen nyelv, informatika és a technikaoktatáshoz szükséges csoportbontásokat, egyéb szakköröket. Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Az egyes tantárgyakra évfolyamonként előírt tananyagot és követelményeket a MELLÉKLET tartalmazza.

2.3.A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: pl.:testnevelés, technika, rajz. 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei és az egyes szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. Tájékoztatni kell továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről. 4.A megfelelő tankönyvek kiválasztásánál az alábbi szempontokat tartjuk kiemelten fontosnak:  Tartalmi szempontból feleljen meg a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tartalmi és fejlesztési irányelveknek.

87

 A tudományos pontosság párosuljon az életkori sajátosságoknak megfelelő megfogalmazással és az ismeretek jól érthető, értelmezhető megfogalmazásával. Az ismereteket rendszerezetten, logikailag összekapcsolható módon közvetítse.  Legyen alkalmas arra, hogy felkeltse a tanulók érdeklődését a tantárgy iránt. (Megfelelő minőségű és tartalmú képanyag; didaktikus ábrák; érdekességek bemutatása; továbbgondolkozásra, búvárkodásra alkalmas feladatok stb.). Szemléletmódjával közvetítse a természeti és a kulturális értékek felismerésének és megőrzésének fontosságát, és ösztönözzön a felelős környezeti magatartásra.  A tankönyv tananyag-elrendezése, szerkezete tegye lehetővé a differenciált tanórai és tanórán kívüli munka megszervezését.  Adjon segítséget az egyes témakörökben elsajátított ismeretek rendszerezésében. Tartalmazzon az ismeretek elsajátítását ellenőrző, illetve az ismeretek alkalmazását igénylő, a természettudományos kompetenciák elmélyítését segítő feladatokat.

5. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. 6. Tankönyvek térítésmentes igénybevételének biztosítása felmenő rendszerben

2.4. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA A Nat az alap és középfokú nevelés-oktatás pedagógiai szakaszára fogalmaz meg érvényes értékeket, műveltségképet, tudás- és tanulásértelmezést. Mivel egyre inkább felértékelődik a formális, informális, nem formális kultúra- és tudásközvetítő rendszerek, intézmények, szervezetek szerepe, idővel a kötelező iskolai képzés nem nyújthat befejezett, lezárt tudást. Így az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek, készségek, jártasságok, attitűdök kialakítása alapvető jelentőségűvé válik. A nevelés-oktatás 12 évfolyama egységes folyamat, amely három képzési szakaszra oszlik. A Nat-ban meghatározott fejlesztési feladatok az egyes képzési szakaszokhoz kapcsolódnak. Ezek a következők: az alapfokú nevelés-oktatás szakasza: – 1–4. évfolyam; – 5–8. évfolyam; a középfokú nevelés-oktatás szakasza: – 9–12. évfolyam Az óvodai nevelés szakasza az iskolaérettség eléréséig tart. Fejlesztési feladatrendszerét a kisgyermekkori fejlesztésben irányadó Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg. A Nat épít az Óvodai nevelés országos alapprogramjára. Az alsó tagozat (1–4. évfolyam) első két évében a szabályozás lehetővé teszi az ebben az életkorban különösen jelentős egyéni különbségek kezelését. A 3–4. évfolyamon erőteljesebbé válnak – a negyedik évfolyam végére már meghatározóan – az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A motiválás és a tanulásszervezés a Nat fejlesztési feladataiban is kifejeződő elvárásokra összpontosít. A Nat az első négy évfolyamot tekinti az első önálló képzési szakasznak. A felső tagozat (5–8. évfolyam) funkciója elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása. A 7–8. évfolyam alapvető feladata – a változó és egyre

88

összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságuk, változékonyságuk növelése. A Nat a második négy évfolyamot tekinti a második önálló képzési szakasznak. A középfokú nevelés-oktatás szakaszának funkciója a korábbi képzési szakaszban kibontakozott képességek továbbfejlesztése, a készségek és a tudástartalmak elmélyítése és megszilárdítása. E szakaszban már megjelennek a munkavállalói szerephez szükséges kompetenciák, továbbá iskolatípustól függően a pályaválasztáshoz kapcsolódó, illetve a szakképesítés megszerzéséhez szükséges készségek, ismeretek. A középfokú iskola az általános iskola befejezése után (nyolc vagy hat évfolyamos gimnázium esetében az általános iskola negyedik vagy hatodik évfolyamának elvégzése után) kezdődik, és a tankötelezettség végéig, illetve a középfokú tanulmányok lezárásáig végzi nevelő-oktató tevékenységét. Feladata a fiatalok felkészítése a felnőtt társadalomba való beilleszkedésre az ehhez szükséges műveltségtartalom biztosításával, továbbá a pályaorientáció, illetve felkészítés a felsőfokú tanulmányok megkezdésére vagy a munkába állásra. Képzési jellege szerint lehet szakiskola, szakközépiskola vagy gimnázium; ezek a szakképesítés, az ágazat vagy a tagozatok szerint eltérő programok alapján haladnak. Az általános iskola alsó tagozat feladata a nevelés, az alapvető kompetenciák életkornak megfelelő fejlesztése, meghatározott ismeretek elsajátíttatása, a művészeti nevelés és a mindennapos testmozgás biztosítása. A felső tagozat feladata a nevelés, a kompetenciák fejlesztése és a mindennapos testmozgás mellett a szaktárgyi tanulmányokba való fokozatos bevezetés, felkészítés a középfokú tanulmányok folytatására. A kulcskompetenciák fejlesztése A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az

89

egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a

90

matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja – különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján

91

történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról,

92

struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken – a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig – hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti.

93

A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban. Az alapfokú nevelés-oktatás alsó (1-4.) és felső szakaszának (5-8.) feladatai: Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

94

Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Tanulási módszerek kialakítása, az iskolai fegyelem és figyelem, kötelességérzet kialakulása. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat.

1–4. ÉVFOLYAM A kisgyermekek természetes érdeklődésének és nyitottságának megőrzése, orientálása és továbbfejlesztése. A személyes képességekbe vetett hit és önbizalom megteremtése. A kisgyermekek fokozott játék- és mozgásigényének kielégítése. A mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése. A társakkal végzett közös tevékenységek élményének és örömének megerősítése. A társas kapcsolatok kialakításához és gazdagításához szükséges beállítódások és képességek kialakítása és gyakoroltatása. A tanulás, az elsajátítás élményének és örömének megismertetése. A tanulók ösztönzése saját környezetük megismerésére és megértésére. Az egészséges élet értékének felismertetése és tudatosítása a tanulókban. A tanuláshoz, a közös játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok tudatosítása és fejlesztése. Egyszerű minták és sokoldalú lehetőségek adása az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. A személyes képességekbe vetett hit és önbizalom megóvása és megerősítése. Az önismeret fejlesztése az önmagára vonatkozó ismeretek és tapasztalatok gyarapításával és megbeszélésével. A mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése. A mozgás, a rendszeres testedzés, a sportjátékok iránti kedv felkeltése és megerősítése. A társas kapcsolatok kialakításához és gazdagításához szükséges beállítódások és képességek gyakoroltatása. A megismerés, a megértés, a tanulás iránti érdeklődés és nyitottság megőrzése és továbbfejlesztése. A tanulók érdeklődésének felkeltése tágabb környezetük megismerése és megértése iránt. Az önálló tanuláshoz szükséges motívumok kialakítása és megerősítése. Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése. A szóbeli és az írásbeli nyelvhasználathoz szükséges alapkészségek fejlesztése, gyakoroltatása. A narratív, a lényegkiemelő és a szabálykövető képességek kialakítása és folyamatos fejlesztése. A mindennapi életvitellel összefüggő gyakorlatias ismeretek nyújtása. Elemi ismeretek közvetítése a természetről, a társadalomról, a művészetekről, az emberiség és a haza történelméről. Az egészséges életmód mindennapi feltételeinek és összetevőinek megismertetése. A tanuláshoz, a közös játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok fejlesztése.

95

Egyszerű minták és sokoldalú lehetőségek adása az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Az általános iskola hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.            

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni, a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani; az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával

96

5–8. évfolyam feladatai: Az önértékelés képességének kialakítása és fejlesztése. A rendszeres testmozgás és a sport iránti igény megerősítése és kielégítése. A tanulókban meglévő szolidaritásérzés, együttműködő- és segítőkészség értékének tudatosítása és fejlesztése. Az egészséges életmóddal összefüggő pozitív beállítódások, magatartásoknak és szokások megerősítése. A környezettel való harmonikus és konstruktív kapcsolathoz szükséges ismeretek, képességek és készségek kialakítása és fejlesztése. A megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékének tudatosítása. Az értelmes tanulás feltételének megteremtése az érzékelés útján szerzett tapasztalatok gyűjtésével, rendszerezésével és sokoldalú értelmezésével. A képi reprezentációk szerepének tudatosítása a tanulásban és a mindennapi életben. Aktív tevékenységre lehetőséget adó feladatokat adása a tanulóknak: kísérletek, megfigyelések, projektek stb. A kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztése. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása, gyakoroltatása A problémamegoldó gondolkodás és a döntésképesség megalapozása. A kreativitás fejlesztése. Az önálló tanulás és az önműveléshez szükséges ismeretek és képességek megalapozása. A tudományos ismeretek megértéséhez és elsajátításához szükséges szemléleti keretek és alapfogalmak megismertetése. Az idegen nyelvtudás mindennapi életben történő felhasználási lehetőségeinek megismertetése. A közösségek demokratikus működésének megértését elősegítő alapelvek megismertetése. Az európai és a nemzeti azonosságtudat erősítése, ápolása. Más népek és kultúrák megismerése iránti igény és beállítódás kialakítása. A tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok fejlesztése. Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése. A szociális képességek fejlesztése, az érzelmi intelligencia mélyítése és gazdagítása. Az emberi cselekedetek és konfliktusok értelmezése okaik, következményeik és az emberi értékekkel való összevetésük szempontjából. Az egyéni és a közérdek, a többség és a kisebbség fogalmának tisztázása a környezeti, társadalmi és kulturális konfliktusok megbeszélése kapcsán. A megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre. A képi reprezentációk értelmezéséhez és tanulásban való felhasználásukhoz szükséges vizuális képességek fejlesztése. A kulcsfogalmak tartalmának folyamatos gazdagítása és mélyítése. A problémaszituációkban is könnyen alkalmazható és működőképes fogalomrendszer kiépítése. A véleményformálás és a vélemények, érvek kifejtéséhez, értelmezéséhez, megvédéséhez szükséges képességek kialakítása. Az elvont fogalmi és elemző gondolkodás megalapozása. A kritikai gondolkodás megalapozása és fejlesztése. A komplex és különböző forrásokból származó információk kezeléséhez szükséges képességek kialakítása és fejlesztése. Az önálló, felnőtt élettel kapcsolatos helyes döntések megalapozása.

97

A tanulók felkészítése a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra. Az általános műveltség megalapozásához szükséges ismeretek átadása. Az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeinek megismerése. A szűkebb és tágabb környezet természeti értékeinek, történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, megóvására történő ösztönzés és nevelés. A tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítása. Az emberiség előtt álló globális problémák megismerése. Az idegen nyelvű kommunikáció fejlesztése. Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerése. Az önálló és kritikus attitűd kialakításának megkezdése a médiákkal kapcsolatban. Az információs technológia adta lehetőségek felhasználása a tanítás-tanulás folyamatába. A lakóhely tanulási terepként történő felhasználása az ismeretek alkalmazásának gyakorlásához. Életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtése az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.

98

2.5. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA 1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. 2. Ennek alapján - az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet:  a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel,  iskolai sportkörben való sportolással,  kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással. 2.6. .AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI 2.6.1.A tanulók ellenőrzésére, értékelésére vonatkozó alapelvek Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. A tanulói munka rendszeres ellenőrzése, értékelése minden szaktanár kötelessége. A munkaközösségek és az adott tárgyak egy évfolyamon tanítók hagyományaink szerint egyeztetik, pontosítják a követelményeket, az értékelés szempontjait és módját. Az ellenőrzés és értékelés funkciója, hogy: - hiteles képet nyújtson a nevelési- oktatási folyamat eredményeiről és esetleges hiányosságairól - jelentse a továbblépés megbízható alapját - jelentse a tanulási és önművelési folyamat eszközét a tanuló számára - biztosítsa a képesség szerinti pontos, koncentrált munkát, tanulást és annak folyamatosságát - a tanár számára jelentse saját pedagógiai és didaktikai munkájának értékelését. Az ellenőrzés, értékelés követelményei: - Legyen sokoldalú (képesség, tudás, neveltség, emlékezet, ismeretek alkalmazása, stb.) - Legyen objektív, tükrözze híven az eredményeket és fogyatékosságokat - Formailag legyen változatos (szóbeli, írásbeli ellenőrzés, a tanuló megfigyelése, stb.) - Ügyelünk az írásbeli és szóbeli ellenőrzés helyes arányának megtartására - A tanulók egyenletesebb terhelése érdekében egy tanítási napon a tanulók két dolgozatnál többet ne írjanak. Dolgozatnak minősül az olyan írásos felelet, amelyhez több anyagrész, egész téma, vagy több téma előzetes áttekintése, ismétlése szükséges. Nem minősül dolgozatnak a napi lecke írásos számonkérése. - Az írásbeli munkát nyolc napon belül ki kell javítani, vissza kell adni a tanulóknak, meg kell beszélni tartalmukat, és ha a tanuló erre igényt tart, meg kell indokolni az osztályzatokat. - Vegye figyelembe az életkori sajátosságokat. - Legyen rendszeres és folyamatos (terjedjen ki lényeges nevelési-tanítási mozzanatokra és részfeladatokra.)

99

- Vegye figyelembe a tantárgyi sajátosságokat. - Legyen demokratikus, ne ítélkező jellegű, ne legyen megtorló eszköz. - A tanulók szaktárgyi teljesítményét folyamatosan értékeljük szóban, írásban és osztályzatokkal. Ügyeljünk arra, hogy év közben egy-egy gyengébb eredmény kijavítására biztosítsunk lehetőséget. Arra kell törekedni, hogy egy- egy félévben annyi érdemjegye legyen a tanulónak, hogy annak segítségével tárgyilagosan meg lehessen állapítani félévi, illetve év végi osztályzatát. - A munkaközösségek szaktárgyanként és évfolyamonként közösen állítják össze az egységes, összehangolt követelményekre épülő témazáró dolgozatokat, mérőeszközöket. - A követelményekről és az értékelési kritériumokról valamint az elért eredményekről a tanulókat és a szülőket is folyamatosan tájékoztatjuk. (pl. értékelőlapok, részletes követelmények). Az értékelés, osztályozás dokumentációja: Belső értékelési rendszerünkben a folyamatos értékelést valósítjuk meg mérésekkel kombinálva. Ilyen módon tudjuk nyomon követni a tanulók fejlődését, feltárni azokat a területeket, megismerni azokat a tanulókat, ahol ill., akiknél korrigálásra van szükség, így személyre szólóan végezhetjük a személyiségés képességfejlesztést. A tanulók teljesítményének elbírálásakor különbséget kell tenni az értékelés és az osztályzattal történő minősítés között. Az értékelésnél megállapítjuk a fejlődést, a sikeres munkát biztatjuk, dicsérjük a tanulót, értékeljük igyekezetüket, önállóságukat, de rámutatunk a hiányosságukra is. Az 1. évfolyamon félévkor és év végén, valamint a 2. évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel fejezzük ki, hogy a tanuló kiválóan, jól, vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket teljesítette. A tanuló az 1 .évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Évfolyamismétlésre kell kötelezni mindazokat a diákokat a 2. 3., 4. évfolyam végén is, akik az előírt tanulmányi követelményeket nem teljesítették. A tanuló részére akkor engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése az 1-4. osztályban, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne, de a szülő kéri az adott év megismétlését. A szöveges értékelés koncepciója A szöveges értékelés elvi kiinduló pontjai:     

az értékelés a gyerekért, s elsősorban a gyereknek szóljon nyitott legyen, amely nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet a gyerek lehessen cselekvő részese a saját fejlődésének a szülő és a pedagógus közösen gondolkozhasson a gyerek fejlődéséről

A szöveges értékelés elvi követelményeinek összegzése:  minősítés- központúság helyett fejlesztő központúság jellemezze  vegye figyelembe az életkori sajátosságokat  személyre szóló és ösztönző jellegű legyen

100

 a tanítási- tanulási folyamat állandó kísérőjeként tudjon megerősítő, javító, fejlesztő szerepet betölteni  tényleges egyénre szabott javaslatokkal jelölje meg a továbblépés útját és módját,  nyelvi megformálásában legyen közérthető mind a tanuló, mind a szülő számára A szöveges értékelés tantestületünk által választott műfaja: Előzetes szempontok alapján, szabadon fogalmazott szöveg Az írásos értékelő szöveg készítése, a tanulók értékelésének a legszebb, de ugyanakkor a legnehezebb része. Szép, mert végigtekinthetünk azon a fejlődési íven, amelyet a segítségünkkel és közös erőfeszítésünkkel - egy-egy tanítványunk az év során bejárt. Az ív a tanuló iskolába kerülésétől, aktuális fejlettségéről indul, amely viszonyításunk alapját képezi. Ehhez mérjük minden esetben az elért eredményeket, s az elvárható szinthez viszonyítva a fejlődés tempóját és mértékét. A feladat nehézségét adja, hogy az összegzésnek nagy időtávot (fél illetve teljes tanévet) kell átfogni, személyre szólóan, közérthetően megfogalmazva, a legfontosabb teljesítményjellemzőket kiemelve. Az értékelés a tanulónak és a szülőnek ad tájékoztatást, ezért véleményünket világosan kell megfogalmaznunk. Közölnünk kell, amivel elégedettek vagyunk, s mi az, amin változtatni szükséges. Értékelő munkán akkor válhat hatékonnyá, ha az érzelmek nyelvén fogalmazunk. Kifejezzük örömünket, aggodalmunkat. Soha nem lehet értékelésünk elítélő, gúnyos és kárörvendő. Fontos pedagógiai szempont, hogy a szöveges értékelés motiváló hatású legyen, a gyermek fejlődésében elért eredményekre koncentrálódjon, és segítő iránymutatást adjon a fejlesztésre szoruló területeken. Az árnyalt tanulói értékelés alkalmazásával jelentősen növelhető a tanulók motivációja, a társas kapcsolatok pozitív irányú alakítása. A kompetencia-alapú oktatás bevezetésével nagyfokú figyelmet szentelünk a fejlesztő értékelésre, a tanulók körében is alkalmazott kölcsönös értékelésre. A szöveges értékelés tartalmi feltételei, kulcskompetenciái: I. A közösséghez való viszony  a szabályok alkotása, betartása  empatikus képesség, tolerancia  törődés közös ügyekkel, a társakra való odafigyelés  önismeret, önbizalom  érdekérvényesítés képessége II. Tanulási technikák fejlettségének szintje    

feladatmegoldó képesség munkatempó önellenőrzés kooperatív feladatvégzés használatának szintje  időtervezés III. Műveltségi területek 1. Magyar nyelv és irodalom

során

kézikönyvek,

101

helyesírási

szótár,

eszközök

Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése:  A beszéd hangzása  A szövegalkotás minősége  A szóbeli közlések megértése  Kommunikációs szokások Olvasás, szövegértés, irodalom Hangos olvasás Szövegértés Írásbeli szövegalkotás Íráskép Tanulási képességek Ismeretek az anyanyelvről Tánc és dráma 2. Matematika  Számfogalom  Számolási készség  Műveletek, írásbeli műveletek alkalmazása  Szöveges és logikai feladatok megoldása  Relációk, sorozatok, függvények összefüggéseinek felismerése  Geometriai ismeretek 3. Természetismeret  Hogyan ismeri és alkalmazza az alapvető tanult fogalmakat, kifejezéseket  Hogyan tudja elvégezni a tanult vizsgálatokat, kísérleteket  A természet világával kapcsolatos összefüggések felismerése 4. Művészeti tevékenység  Az önkifejezés képi megfogalmazása  Színvilág jellemzői  A képfelület kitöltése  Témaválasztás  Egyszerű viszonyok kifejezése (előtér, háttér, egymásmellettiség, egymásmögöttiség)  Perspektivikus ábrázolás  Eszközök és technikák ismerete 5. Ének- zene  A dalok ismerete és előadása  A dalok ritmusával kapcsolatos ismeretek  A zenei írás-olvasás mértéke 6. Mozgás- sport  A mozgás koordináció jellemzése  Aktivitás a mozgásos játékokban  Az ügyesség, állóképesség mért szintjei  A szabályok alkalmazása, megtartása feladathelyzet során IV. Milyen a tanuló: kommunikációja - Miként tudja követni, megérteni a tanuló a beszédfolyamatokat, a feladatok utasításait. Értelmezni tudja-e környezetéből feléje irányuló jelzéseket? - Hogyan képes kifejezni saját gondolatait szóban, írásban, mozdulatokkal, egyéb jelekkel? Mennyire értelmes, követhető a közlése? Mekkora a szókincse? 102

Milyen a kifejezés választékossága? kommunikációs helyzethez?

Alkalmazkodik-e

stílusa

a

szabálykövetése - Megérti és alkalmazni képes-e a tanuló a szabályokat (pl. közösségi, munkavégzési, feladat-megoldási, védelmi)? Következetes, kialakulatlan, ellenszegülő az alkalmazásban? - Együttműködő-e az iskolai tevékenységekben? Milyen hangnemet használ a felnőttekkel, a társaival? gondolkodása - A lényegkiemelésre önállóan, segítséggel, szempontokkal irányítva vagy egyáltalán nem képes a tanuló? - Milyen a gondolkodási műveletekben való gyakorlottsága? - Felfedezi-e a problémákat? Hogyan oldja meg azokat (konkrét tárgyak, eszközök, modellek, rajz segítségével vagy az elvont gondolkodás szintjén)? tanuláshoz való viszonya - Mi motiválja a gyermeket a tanulásban?(Pl. külső késztetés, biztatás, érdeklődés, a feladattal való megküzdés igénye, kíváncsiság?) - Mennyire tartósan, folyamatosan végzi a tanulási tevékenységét? - Mennyire jellemzi tanulását az elmélyültség? Kisiskoláskorban a tanulás eredményességét erősen befolyásolja a megfigyelés, az észlelés, a térbeli és időbeli tájékozódás és a mozgás fejlettsége. A fejlődéskövetés megítélése a fenti szempontok alapján tapasztalatokra épül, illetve a speciális tantárgyi szempontokat figyelembe véve, értékválasztásra készteti a tanítót. Az árnyalt tanulói értékelés alkalmazásával jelentősen növelhető a tanulók motivációja, a társas kapcsolatok pozitív irányú alakítása. Az IPR rendszer bevezetésével nagyfokú figyelmet szentelünk a fejlesztő értékelésre, a tanulók körében is alkalmazott kölcsönös értékelésre. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, iskolánk a szülő bevonásával értékeli a tanuló teljesítményét, feltárja a tanuló fejlődését akadályozó tényezőket, és javaslatot tesz azok megszüntetésének módjára. Indokolt esetben biztosítjuk, hogy ezek a tanulók egyéni felzárkóztató foglalkozásokon vegyenek részt. Az értékelések rendszeresek, alapjuk a tényleges tanulói teljesítmény, de figyelembe veszik a fejlődés ívét, ütemét is. Az évközi értékelésben a tanítók, tanárok módszertani szabadságuk jegyében szabadon alkalmaznak értékelő szimbólumokat, ezt a nevelőtestület nem egységesíti. 5-8. évfolyamon a tanulók tantárgyi teljesítményét folyamatosan értékeljük szóban, írásban és érdemjeggyel. Ügyelünk arra, hogy év közben egy-egy gyengébb eredmény kijavítására lehetőséget biztosítsunk. Arra törekszünk, hogy tantárgyanként minden hónapban legalább egy érdemjegye legyen minden tanulónak, így ezek segítségével tárgyilagosan meg lehet állapítani félévi, illetve év végi osztályzatukat. A témazáró dolgozatokat és az év végi felmérőket súlyozottan vesszük figyelembe. A HHH tanulók esetében háromhavonta értékelő esetmegbeszélésen, majd a szülőkkel együtt is áttekintjük a tanuló fejlődését, az alkalmazott eljárások hatékonyságát.

103

A tanulók magatartását és szorgalmát az osztályban tanító valamennyi nevelő véleményének figyelembevételével az osztályfőnökök havonta érdemjeggyel minősítik. Ha a tanuló rendszeresen nem készít házi feladatot, vagy hiányos felszereléssel érkezik, szaktanári figyelmeztetésben (intésben, megrovásban) részesül, melyet a tájékoztató füzetbe és naplóba is bejegyzünk. E bejegyzéseket a szorgalom értékelésénél, minősítésnél vesszük figyelembe. Nem minősíthető szaktárgyi elégtelen érdemjeggyel a tanuló ilyen mulasztása. Tanév végén iskolai szintű mérést végzünk: „bemenő” képességvizsgálat szövegértés anyanyelvből matematikából

1. évfolyamon 1., 2., 3., 4., 6.,8. évfolyamon 1., 2., 3., 4., 6., 8. évfolyamon 1., 2., 3., 4., 6., 8. évfolyamon

2.6.2 A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. A pedagógiai értékelés közvetlenül a tanulók teljesítményének értékelését jelenti, közvetve pedig a tanítási-tanulási folyamat egészének vizsgálatát. A tanítási-, tanulási folyamat nagyon fontos része, a tanulás eredményességét és a személyiségfejlődés irányát befolyásoló értékelő pedagógiai mozzanatok összessége. A kritériumra orientált értékelés a tanulók egyéni teljesítményét a kitűzött tanulási célhoz viszonyítva értékeli. Ezek a célok lehetnek egy-egy tanítási egység végére, tanév végére értendők vagy a tanár által megfogalmazottak. Sok szubjektív elemet is tartalmazhatnak, hiszen befolyásolja a tanított osztály összetétele, a tanítási tapasztalat, az iskola értékelési stratégiája. Normaorientációról akkor beszélünk, ha az egyes tanulók teljesítményét a standardokhoz viszonyítjuk. Így készülnek az országos mérések. Szociális normaorientáció esetén a tanulókat egy vonatkoztatási csoport vagy az osztály átlagához, esetleg egymáshoz viszonyítva értékeljük. Az önmagához viszonyított értékelés a tanuló aktuális teljesítményét a saját előző teljesítményéhez viszonyítja. Az értékelési módok között ismerjük a minősítő, a diagnosztikus és a fejlesztő értékelést.  A minősítő értékelés megmutatja, hogy egy kívánatos szinthez képest hogyan teljesít valaki. A teljesítmény minőségét általában osztályzatban fejezi ki. Ez az értékelés leginkább a külvilágnak szól. Hazánkban a közoktatási rendszer elsősorban erre a szummatív értékelésre épül.  A diagnosztikus értékelést jóval ritkábban alkalmazzuk. Arra szolgál, hogy eredményesebbé tegye a pedagógiai folyamatot, feltárja a hiányosságokat, előismereteket. Az eredmény elsősorban a tanárnak szól, de szólhat a diáknak vagy a szülőnek is. Ilyen mérés például a középiskolába kerülő gyerekek szintfelmérése. Erre nem adható osztályzat. Kívánatos lenne, hogy mérés előzze meg a lezárást, év végi osztályzást is.  A fejlesztő értékelés célja az, hogy a tanuló tanulását segítse, ne ítélje meg az eddigi munkát, hanem mutasson rá azokra a lehetőségekre, amellyel a tanulás eredményesebbé válhat, vegye számba a javítási lehetőségeket. Részfolyamatokat értékel, s elsősorban a tanuló számára nyújt visszajelzést.

104

Az tanulók iskolai teljesítményének látszólag az osztályzatok a legközvetlenebb mutatói. De az osztályzás sok problémát is előidézhet. Mióta jegyek léteznek, a tanárnak örökös gondja, miképpen lehetne a diák tudását minél pontosabban jegyekre fordítani. A szülők többsége az osztályzatokból értesül gyermeke tanulmányi előmeneteléről. Sokszor azonban nem tudják, hogy milyen tudás áll az osztályzat mögött. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika tantárgyakból az első-negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek; A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom ,idegen nyelv (a 2-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél:  a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik;  az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban:  az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,  a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.) A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott– az előző értékeléshez képest. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:  Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.  A második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük.  A harmadik-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük.  A nem szakrendszerű órákon minden tantárgyból érdemjegyet és negyedévente szöveges értékelést is kapnak a tanulók.  A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:  KIVÁLÓAN TELJESÍTETT  JÓL TELJESÍTETT 105

 MEGFELELŐEN TELJESÍTETT  FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL Ha a tanuló „felzárkózatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre.  A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. Az érdemjegyekről a tanuló és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell. Az érdemjegy illetve az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének és szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az első évfolyamon félévkor és év végén, második évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük. A harmadik - nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök két havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény 0-33 %: 34-50 %: 51-75 %: 76-90 %: 91-100 %:

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

A második évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve a harmadik-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre: - második évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.

106

-

-

-

-

harmadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, informatika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, hon-és népismeret, tánc és dráma hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, hon és népismeret, tánc és dráma hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.

2/14. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 2/15. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 2/16. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; - kötelességtudó, feladatait teljesíti; - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; - tisztelettudó; - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; b) Jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; - az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; - nincs írásbeli intője vagy megrovása.

107

c) Változó (3) az a tanuló, aki. - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; - feladatait nem minden esetben teljesíti; - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; - igazolatlanul mulasztott; - osztályfőnöki intője van. d) Rossz (2) az a tanuló, aki: - a házirend előírásait sorozatosan megsérti; - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; - több alkalommal igazolatlanul mulaszt; - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 2/17. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 2/18. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 2/19. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; - munkavégzése pontos, megbízható; - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b) Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; - a tanórákon többnyire aktív; - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; - taneszközei tiszták, rendezettek.

108

c) Változó (3) az a tanuló, akinek: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; - feladatait többnyire nem végzi el; - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; - a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 2/20. Azt a tanulót, aki képességihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, - vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, - vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, - vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. 2/21. Az iskolai jutalmazás formái. a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - napközis nevelői dicséret, - osztályfőnöki dicséret, - igazgatói dicséret, - nevelőtestületi dicséret. b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedő szorgalomért, - példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. c) Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek.

109

e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 2/22. Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - vagy a házirend előírásait megszegi, - vagy igazolatlanul mulaszt, - vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. 2/23. Az iskolai büntetések formái: - szaktanári figyelmeztetés; - napközis nevelői figyelmeztetés; - osztályfőnöki figyelmeztetés; - osztályfőnöki intés; - osztályfőnöki megrovás; - igazgatói figyelmeztetés; - igazgatói intés; - igazgatói megrovás; - tantestületi figyelmeztetés; - tantestületi intés; - tantestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: - az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; - az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; - a szándékos károkozás; - az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; - ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

110

2.6.3. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározásának elvei, korlátai Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: 

a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek kiegészítése, alkalmazása, megszilárdítása, az önálló tanulási képességek, és tantárgyi képességek fejlesztése  az egy tanítási napra adott, kötelezően elvégzendő szóbeli és írásbeli feladatok mértéke átlagos képességű tanuló számára ne haladja meg tantárgyanként a 20-25 percet. Ettől több időt igénybe vevő feladatot a tanuló önként vállalhat. A házi feladat kijelölésében érvényesüljön az egyéni különbségeket is figyelembe vevő differenciálás  az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;  az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot;  a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai  A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.  Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.  A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál.

2.7.MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI 1. A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. 2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A második -nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.

3.

Ha a tanuló a második- nyolcadik évfolyamon tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. 111

Módosítás: Ha a tanuló a tanév végén - a tantárgyak számától függetlenül - elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. 4.

A második - nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha:  az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;  az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;  egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;  magántanuló volt.

5. Az első évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott. 6. Az első évfolyamra felvett tanulót ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi – a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó véleménye alapján – az igazgató a.) mentesíti az értékelés és a minősítés alól, vagy b.) részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó egyéni továbbhaladást engedélyez. Ha a tanulót mentesítették az értékelés és a minősítés alól, az első évfolyamot előkészítő évfolyamként végzi el. Előkészítő évfolyamra csak egy tanéven keresztül járhat és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésőbb a hetedik évben megkezdte. Egyéni továbbhaladás esetén az engedélyben meg kell határozni melyik tantárgyból, melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell utolérnie a többieket (legkésőbb a 4. évfolyam végéig).

2.8.A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, technika és életvitelt. A csoportbontást az osztályok létszáma, a taneszközök száma, de az osztályok összetétele is indokolja a hatékonyabb feladatmegoldás érdekében. A csoportbontás elvei között a helyi és országos kompetenciamérések eredményeinek figyelembe vétele is szerepel, de a nemek szerinti bontás és a képességek szintje is. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A választható tantárgyak esetében diákjainknak nincs lehetősége , hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. A tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a tantárgy vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

112

2.9.A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ NEMZETISÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ TANANYAG 2.9.1.KISEBBSÉGI (CIGÁNY) OKTATÁS-NEVELÉS PROGRAMJA „És tudjátok, honnan jöttetek, mert ha tudjátok, honnan jöttetetek, valójában akárhová eljuthattok” (James Baldwin) A kisebbségi oktatás - a magyarországi közoktatás részeként - megvalósítja az iskolai nevelés és oktatás általános céljait és feladatait és e mellett biztosítja a kisebbség nyelvének tanulását, a kisebbség nyelvén való tanulást, a kisebbség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és -teremtést, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását. A kisebbségi oktatás segíti a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést. A kisebbségi oktatást és nevelést folytató intézményekben arra kell törekedni, a) hogy a tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei, és alakuljon ki a tanulókban a reális nemzetkép és kisebbségkép, b) hogy a tanulók felismerjék az előítéletek és kirekesztés megjelenési formáit, és megismerjék a jelenség hátterét, veszélyeit, az emberi, állampolgári és kisebbségi jogok megsértésének jelenségét. A Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek eltérő nyelvállapota és kulturális sajátosságai, valamint a kisebbségek különbözősége miatt a kisebbségi oktatást a következő oktatási formák szerint lehet megszervezni: a) anyanyelvű oktatás, b) kétnyelvű kisebbségi oktatás, c) nyelvoktató kisebbségi oktatás, d) cigány kisebbségi oktatás, e) interkulturális oktatás. A kisebbségi nevelést és oktatást végző iskola pedagógiai programjába több oktatási forma is beépíthető. Intézményünk a kisebbségi oktatást és interkulturális oktatást választotta a helyi feltételek figyelembe vételével. A cigány kisebbségi oktatás 1. A cigány kisebbségi oktatás biztosítja a cigány tanulók számára a cigányság kulturális értékeinek megismerését, a történelméről, irodalmáról, képzőművészetéről, zenei és tánckultúrájáról, valamint hagyományairól szóló ismeretek oktatását. E programnak nem kötelező eleme a cigány nyelv tanulása, de a szülők igénye alapján biztosítja a cigány nyelv általuk beszélt változatának oktatását. Az oktatás elősegíti a cigány tanulók iskolai sikerességét, illetve mérsékli esetleges hátrányaikat. Biztosítja a cigányság helyzetéről, jogairól, szervezeteiről és intézményeiről szóló ismeretek oktatását. A pedagógia eszközeivel - asszimilációs elvárások nélkül - segíti a cigányság integrációját.

113

2. A cigány kisebbségi oktatásban kötelező a cigány népismeret műveltségi terület oktatása és az iskolai sikerességet elősegítő készségfejlesztés. Ezen kívül a tanulók tudásszintjének, készségeinek, etnokulturális hátterének és az iskola lehetőségeinek függvényében az alábbiak közül legalább három területet tartalmazzon: a) a tantárgyi fejlesztést; b) a kisebbségi önismeret fejlesztését; c) a szocializációs, kommunikációs fejlesztést; d) a folyamatosan szervezett cigány kulturális tevékenységet; e) az egyéni tehetséggondozást. 3.

a) A cigány nyelv oktatása esetén a hagyományos kisebbségi oktatási formákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. b) Ha az iskolában nem folyik a cigány nyelv oktatása, akkor legalább heti négy tanórai foglalkozás keretében kell az iskola által választott pedagógiai területek ismereteit oktatni. c) A tantárgyi fejlesztés és a kisebbségi önismeret fejlesztése mellett a cigány kisebbségi és tehetséggondozó oktatásban legalább heti három tanórai foglalkozás keretében biztosítani kell a differenciált képességfejlesztő foglalkozásokat, amelyek megszervezhetők a napközis vagy tanulószobai foglalkozások keretében is.

Az interkulturális oktatás 1. Az interkulturális oktatást a "kisebbségi oktatás formái" közül bármelyiket megvalósító iskola szervezheti meg azok részére, akik az adott iskolában nem vesznek részt a kisebbségi oktatásban. 2. Az interkulturális oktatás célja, hogy a kisebbségi oktatásban részt nem vevők és a kisebbségi oktatásban résztvevők közösen szervezett nem kötelező tanórai foglalkozások keretében megismerhessék az adott kisebbség kultúráját. 3. A nem kötelező közös tanórai foglalkozások a népismereti műveltségi anyag megismerésére szervezhetők meg. Egyes műveltségi területekből - különösen az Ember és társadalom, a Földünk és környezetünk, a Művészetek, valamint az Életvitel - kialakított tantárgyak hangsúlyozottan tartalmazzák az adott kisebbség kulturális örökségét, jelenét, és bemutatják szokásait, a többségi kultúrával egyenrangúan és megfelelő terjedelemben tárgyalják az adott kisebbségről szóló ismereteket is. 4. A szülők igénye alapján az interkulturális oktatásban résztvevők külön tanórai foglalkozás keretében megismerhetik az adott kisebbség nyelvét, mint élő idegen nyelvet. 5. A közösen szervezett nem kötelező tanórai foglalkozásokon a kisebbségi oktatásban részt vevők aránya nem lehet alacsonyabb, mint a kisebbségi oktatásban részt nem vevők aránya. 6. Az interkulturális oktatás akkor szervezhető meg, ha ez nem akadályozza a kisebbségi oktatást. A kisebbségi oktatás tartalmi követelményei a Nemzeti Alaptanterv követelményeit veszik alapul, egészítik ki, biztosítva ezáltal, hogy a kisebbségi oktatásban részt vevő tanulók a más

114

iskolákba járó tanulókkal azonos esélyek mellett készülhessenek fel a középfokú iskolai tanulmányok megkezdésére. Valamely kisebbségi oktatási formában résztvevő iskola pedagógiai programja tartalmazza a kisebbség nyelvének, az irodalomnak és a népismeretnek az oktatását az első évfolyamtól felmenő rendszerben. A cigány tanulóink ( 93%) nevelése-oktatása iskolánkban integráltan történik. Célunk hátrányaiknak leküzdése, a cigány tanulók sok esetben eltérő családi szocializációjának és serdülőkori tulajdonságainak figyelembe vételével. A cigány tanulók számára az iskolánkban türelmes és támogató légkört igyekszünk kialakítani, és erőfeszítéseket teszünk a szülők és az iskola közötti jó kapcsolat kialakítására. A nevelés-oktatás tartalmában alapvetően a Nemzeti Alaptanterv műveltségképét tartjuk irányadónak, így a tanulóink a más iskolákban járókkal, azonos esélyekkel rendelkeznek. A kisebbségi népismeret oktatásának tematikája a NAT több műveltségi területhez kapcsolódik, melyet kiegészítettünk, és a tanterveinkben a helyi sajátosságoknak megfelelően építettük be (pl: az ének-zenei kultúra, társadalmi-állampolgári ismeretek, irodalom területén. A cigány felzárkóztató oktatással biztosítjuk a cigány tanulók számára a cigányság kulturális értékeinek megismerését, történelméről, irodalomról, képzőművészetéről, zenei és tánckultúrájáról, valamint hagyományairól szóló ismeretek átadását. Oktatásuk elősegíti a tanulóink iskolai sikerességét, illetve mérsékli hátrányaikat. A pedagógiai eszközeivel asszimilációs elvárások nélkül – segítjük a cigányság integrációját. A kötelező cigány népismeret műveltségi terület oktatásán és az iskolai sikerességet elősegítő készségfejlesztésen kívül a tanulók: - tantárgyi fejlesztésben, - szocializációs, kommunikációs fejlesztésben, - az egyéni tehetséggondozásban - képességkibontakoztató felkészítésben részesülnek. Az iskola több esetben egyedüli élményforrás a gyerekek számára, ez is indokolja a speciális foglalkoztatást, felzárkóztatást, tehetséggondozást. Az önfejlesztő iskolai programban való részvételünkkel is a sokoldalú fejlesztést tűztük ki célul. Iskolánkban a cigánytanulók személyiségének fejlesztése csoportos és egyéni formában valósul meg, tanítási órák keretében, felzárkóztató csoportban, napközis foglalkozásokon, tanulószobán, korrepetálásokon, fakultációs, szakköri programok valamint más szabadidős tevékenységben, pedagógusaink, köztük két cigány származású nevelő segítségével. Célkitűzéseink között szerepel a beilleszkedési, magatartási zavarokkal, nehézségekkel küszködő tanulók személyiség fejlesztése is. Törekszünk a tanulmányi hátrányok csökkentésére tervszerű nevelői segítséggel. Célunk: - A többszörösen hátrányos helyzetű ingerszegény környezetben élő gyermekek harmonikus fejlődésének biztosítása lehetőségeinkhez mérten. - Az életkori sajátossághoz alkalmazkodó korszerű ismeretek elsajátítása, meglévő ismereteikre, jártasságokra, készségekre építve. - A továbbhaladáshoz szükséges követelmények elsajátíttatása. - Fontos feladatunk a beszéd és kifejezőképesség javítása, az alapműveletek, olvasás, írás rendszeres gyakoroltatása. Beszédjavításban segítségünkre van egy logopédus, aki hetente egy alkalommal foglalkozik a gyerekekkel.

115

A céljainkból megfogalmazódott feladatokat külön az egyes területeken dolgozzuk ki. A faluban működő kisebbségi önkormányzat segítségével tervezzük a cigányság kultúrájával, hagyományaival, történelmével foglalkozó program bevezetését. Közös célunk a tanulók tanulásra ösztönzése, amelyre jó példa az a díj is, amelyet „iskolánk legjobb cigánytanulója” cím eléréséért tűztek ki, de országos ösztöndíj pályázatokra is eredményesen jelenkezünk. A program bevezetése óta eltelt időszak tapasztalatai igazolják szükségszerűségét és egyben eredményességét is. Hatékonysága ösztönöz bennünket arra, hogy további területekre is kiterjesztjük a fejlesztést és pedagógusaink ezen irányú továbbképzését biztosítsuk. A cigány oktatásfejlesztési programok, a NAT cigányságra vonatkozó követelményei eredményesen hozzájárulhatnak a hátrányok mérsékléséhez. A feladatra jól felkészült pedagógusok, jó iskolai pedagógiai programok, a cigányságot is érintő helyi tantervek, tankönyvek, segédeszközök szükségesek a fejlesztéshez, a hátrányok leküzdéséhez. A közoktatásnak, ezen belül a kezdő iskolaszakasznak meghatározó szerepe van a roma tanulók oktatásában-nevelésben. Tehetséget, jó felkészültséget, felelősséget kíván a tanítótól, hogy megszerettesse a roma gyerekkel az iskolát, a szülőkkel célszerű együttműködést alakítson, megalapozza a tanítványok készségeit és képességeit, segítse identitásuk kibontakoztatását, szeretettel és toleranciával kezelje problémáikat. 2.9.2.MULTIKULTURÁLIS NEVELÉS Az iskola semmiképp nem attól lesz multikulturális, hogy különböző etnikumú diákok látogatják. Az iskolát gyakorlata valamint perspektívái, oktatáspolitikája, programja, az intézményhasználó személyek tanulók, szülők és tanárok, együtt tehetik a különböző kultúrák iránt érzékennyé. Ha az iskola figyel az intézményhasználók heterogenitására, érzékeny a tanulói populáció különböző csoportjainak szükségleteire, elfogadó kulturális és szociális légkört hoz létre az iskolalátogatók minden csoportjával szemben, valamint az iskolai élet egészének területét átfogó, egységes kultúra- érzékeny szemlélettel rendelkezik, akkor válhat multikulturális jelzőre méltóvá. A multikulturális iskola jellemzői az alábbiakban foglalhatók össze: - a nevelőtestületnek demokratikus (nem rasszista) hozzáállása és értékrendje van a nyelvi pluralizmus értéket jelent az iskolában - az iskolai normák és értékek az etnikai és kulturális sokszínűséget tükrözik és szentesítik - olyan tanítási és motivációs stílusokat alkalmaznak a pedagógusok, amelyek hatékonyak a különféle társadalmi osztályokból vagy etnikai csoportokból származó tanulóknál - a felmérések és visszajelzések segítik az etnikai egyenrangúságot -a különböző etnikai csoportokból, társadalmi osztályokból érkező gyermekek egyenrangúságot tapasztalnak az iskolában - a tanítási anyagok bemutatják a különböző fogalmak és problémák etnikai vonatkozásait - a tanárok és a tanulók elsajátítják a rasszizmus felismerésének és az ellene való küzdelemnek a képességét - a multikulturális pedagógiai törekvések a pedagógia minden területére kiterjednek (tananyag, tanár-diák kapcsolat, motiváció, iskolai környezet, stb.) A multikulturális pedagógia jellemzője, hogy tiszteletben tartja a különböző kultúrák értékeit, szokásait, hagyományait.

116

A multikulturális pedagógia célja: - A több kultúrára épülő személyiség-fejlesztés, amellyel a legfőbb cél, hogy a diákok előnyként éljék meg az eltérő kulturális hátteret. - A kisebbségi kultúra fenntartása, beleértve a vallás, a nyelv, a normák, tradíciók, társadalmi értékek, társas kapcsolatok ápolását. - A teljes kulturális beolvadás megakadályozása. Ezáltal remélhető, hogy a kisebbségek fennmaradnak, kulturális identitásuk megerősödik, fejlődhetnek a többségi környezetben. A multikulturális nevelés tágabb és szűkebb értelmezése: Szűkebb értelemben csupán az etnikai kisebbségekre fókuszál, míg tágabb értelemben a társadalom különböző mikrokulturájának bemutatására, megértésére törekszik, mindvégig figyelemmel kísérve e csoportok nevelési-oktatási szükségleteit, igényeit. Saját programunkban az utóbb említett, tágabb értelmezést fogjuk követni. A multikulturális nevelés nem csupán az eltérő rasszok, kultúrák, társadalmi csoportok iránti érzékenységet jelenti, hanem egyfajta paradigmaváltás is, amely magával hozza a különböző gondolkodásmódok értékként való elfogadását, s amely egyszerűen természetesnek veszi a másságot. A multikulturális oktatás jellemzője az inkluzivitás, magyarul a befogadás, befogadó minden csoporttal szemben, amelyből senki sem rekedhet ki, és amely mindenki így a többségi középosztálybeli diák - számára éppúgy hasznos lehet, mint a kisebbségi diákok vonatkozásában. Nem feledkezhetünk meg arról a tényről, hogy az etnikai háttér, a nemi hovatartozás, a képességbeli különbségek, a társadalmi rétegződésben elfoglalt hely, a nyelvhasználat jellemzői, az egyén életkori sajátosságai, mind-mind jelentős mértékben befolyással vannak a pedagógiai munkára. A nevelőmunka akkor lehet sikeres és eredményes, ha a pedagógus minél többet tud a gyermek társadalmi-kulturális környezetéről, hátteréről, hiszen ennek segítségével lesz képes adekvát megoldásokat alkalmazni a pedagógiai folyamat során, így tudja leginkább ellátni a differenciált nevelés feladatát. Tapasztalati tény, hogy mind a hazai, mind pedig nemzetközi szinten, a pedagógusok közt egyre növekvő igény van a szakmai képességek között az olyan kompetenciák meglétére, mint például az empátia, a tolerancia, a másik ember elfogadása, a nyitottság, a különböző háttérből érkező diákok megismerésének vágya és képessége. Az európai uniós integráció megköveteli az eltérő kultúrák megismerését, tiszteletben tartását, a másik ember iránti toleranciát. Ez különösen kiemelten a nők, a romák és a fogyatékkal élő emberek esélyegyenlőségének biztosításánál mutatkozik meg. A demokratikus alapon működő országok kimondják, hogy a kisebbségeket is ugyanazok a jogok illetik meg, mint a többség tagjait, így az ő kultúrájuk megőrzése, átörökítése is egyetemes emberi jog. A fejlett államok rájöttek arra, hogy a többségi társadalom, a többségi tanulók számára is értéket jelent a kisebbségek kultúrájának tiszteletben tartása, ezért újabban korántsem a konfliktusok okainak keresésére, hanem sokkal inkább a békés együttélésre törekszenek. Igyekeznek elébe menni a problémáknak, mert tudják, hogy az erőszakos asszimilációért nagy árat kellene fizetni. Ezeknek az elveknek megvalósítása érdekében iskolánk a következő feladatokat tűzte ki célul:  a pedagógusok képzések, önképzések keretében ismerkedjenek a multikulturális neveléssel,

117

   

a tanmeneteinket átgondolása aszerint, hogy mely témakörök tanítása közben adódik lehetőség a különböző kultúrák megismerésére, és elfogadására, valamint szükség szerint új tananyagtartalmak beépítése, a szabadidős tevékenység során is ez az elv vezérel minket. Például a hagyományosan megrendezésre kerülő mesemondó versenyen, vagy a különböző ünnepkörök feldolgozásában, az iskolai környezet kifejezze a különböző kultúrák megjelenését, a külső kapcsolataink minőségi építése.

2.10.A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. A felmérés a „Testnevelési Bizottság által alkotott tesztek” alapján került összeállításra, amely az Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez (Szerkesztette: Tompa Ferenc, OM 2000.) című kiadvány tartalmaz. MELLÉKLET 1. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként egy alkalommal május hónapban. (A felmérés a „Hungarofit teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Anrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1.feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugróvonal (elugródeszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugróvonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. PONTSZÁM évfolyam 1.00 1.10 1.23 1.34 1.45 1.55 1.64 1.72 1

118

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.18 1.21 1.24 1.27 1.30 1.33 1.36 1.39 1.42 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.61

1.13 1.16 1.19 1.22 1.25 1.28 1.31 1.34 1.37 1.40 1.43 1.45 1.48 1.52 1.56 1.58 1.62 1.66 1.70 1.74

1.26 1.29 1.30 1.34 1.37 1.40 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.72 1.76 1.80 1.84 1.87

1.37 1.40 1.43 1.46 1.49 1.52 1.55 1.58 1.61 1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.89 1.94 1.98

1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.97 2.01 2.05 2.09

1.58 1.61 1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.07 2.11 2.15 2.19

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. PONTSZÁM évfolyam 0.97 1.08 1.17 1.24 1.31 1.38 1 1.00 1.11 1.20 1.27 1.34 1.41 2 1.03 1.14 1.23 1.30 1.37 1.44 3 1.06 1.17 1.26 1.34 1.40 1.47 4 1.09 1.20 1.29 1.38 1.43 1.50 5 1.12 1.23 1.32 1.41 1.45 1.53 6 1.15 1.26 1.35 1.44 1.48 1.56 7 1.19 1.29 1.38 1.47 1.51 1.59 8 1.22 1.32 1.41 1.50 1.54 1.62 9 1.25 1.35 1.44 1.53 1.57 1.65 10 1.29 1.38 1.48 1.56 1.60 1.68 11 1.32 1.41 1.50 1.59 1.63 1.71 12 1.35 1.44 1.53 1.62 1.66 1.74 13 1.39 1.48 1.57 1.65 1.69 1.77 14 1.41 1.50 1.60 1.68 1.72 1.80 15 1.44 1.53 1.64 1.71 1.76 1.84 16 1.47 1.57 1.67 1.74 1.80 1.87 17 1.50 1.60 1.70 1.77 1.84 1.90 18 1.54 1.64 1.74 1.80 1.88 1.94 19 1.57 1.68 1.78 1.84 1.92 1.98 20 1.61 1.72 1.81 1.88 1.96 2.02 21 2.

feladat:

1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.06 2.09 2.12 2.16 2.20 2.24 2.28

1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.96 1.99 2.02 2.05 2.08 2.11 2.14 2.17 2.20 2.24 2.28 2.32 2.36

7.

8.

1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.74 1.77 1.80 1.83 1.87 1.91 1.95 1.99 2.03 2.07

1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02 2.05 2.08 2.11

HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) 119

Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. PONTSZÁM évfolyam 20 22 24 26 28 30 32 34 1 24 26 28 30 32 34 36 38 2 28 30 32 34 36 38 40 42 3 32 34 36 38 40 42 44 46 4 36 38 40 42 44 46 48 50 5 40 42 44 46 48 50 52 54 6 44 46 48 50 52 54 56 58 7 48 50 52 54 56 58 60 62 8 52 54 56 58 60 62 64 66 9 56 58 60 62 64 66 68 70 10 60 62 64 66 68 70 72 74 11 64 66 68 70 72 74 76 78 12 68 70 72 74 76 78 80 82 13 72 74 76 78 80 82 84 86 14 Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. PONTSZÁM évfolyam 16 19 22 25 28 29 30 32 1 20 23 24 29 32 33 34 36 2 24 27 28 33 36 37 38 40 3 28 31 32 37 40 41 42 44 4 32 35 36 41 44 45 46 48 5 36 39 40 45 48 49 50 52 6 40 43 44 49 52 53 54 56 7 44 47 48 53 56 57 58 60 8 48 51 51 57 60 61 62 64 9 52 55 56 61 64 65 66 68 10 56 59 60 65 68 69 70 72 11 60 63 64 69 72 73 74 76 12 64 67 68 73 76 77 78 80 13 68 71 74 77 80 82 83 84 14

120

3.

feladat:

HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése)

Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóratartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. PONTSZÁM évfolyam 25 28 31 34 36 38 40 42 1 30 33 36 39 41 43 45 47 2 35 38 41 44 46 48 50 52 3 40 43 46 49 51 53 55 57 4 45 48 51 54 56 58 60 62 5 50 53 56 59 61 63 65 67 6 55 58 61 64 66 68 70 72 7 60 63 66 69 71 73 75 78 8 65 68 71 74 76 78 80 82 9 70 73 76 79 81 83 85 87 10 75 78 81 84 86 88 90 92 11 80 83 86 89 91 93 95 97 12 85 88 91 94 96 98 100 102 13 90 93 96 98 100 102 104 106 14

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. PONTSZÁM évfolyam 20 23 26 29 32 34 36 38 1 25 28 31 34 36 38 40 42 2 30 33 36 39 41 43 45 47 3 35 38 41 44 46 48 50 52 4 40 43 46 49 51 53 55 57 5 45 48 51 54 56 58 60 62 6 50 53 56 59 61 63 65 67 7 55 58 61 64 66 68 70 72 8 60 63 66 69 71 73 75 77 9 65 68 71 74 76 78 80 82 10 70 73 76 79 81 83 85 87 11 75 78 81 84 86 88 90 92 12 80 83 86 89 91 93 95 97 13 85 88 91 94 96 98 100 102 14

121

FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁSÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erőállóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. PONTSZÁM évfolyam 5 7 9 11 13 15 17 19 1 7 9 11 13 15 17 19 21 2 9 11 13 15 17 19 21 23 3 11 13 15 17 19 21 23 25 4 13 15 17 19 21 23 25 27 5 15 17 19 21 23 25 27 29 6 17 19 21 23 25 27 29 31 7 19 21 23 25 27 29 31 33 8 21 23 25 27 29 31 33 35 9 23 25 27 29 31 33 35 37 10 25 27 29 31 33 35 37 39 11 26 28 30 32 34 36 38 40 12 27 29 31 33 35 37 39 41 13 28 30 32 34 36 38 40 42 14 4.

feladat:

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. PONTSZÁM évfolyam 1 1 2 2 3 4 5 6 1 1 2 2 3 4 5 6 7 2 2 2 3 4 5 6 7 8 3 2 3 4 5 6 7 8 9 4 3 4 5 6 7 8 9 10 5 4 5 6 7 8 9 10 11 6 5 6 7 8 9 10 11 12 7 6 7 8 9 10 11 12 13 8 7 8 9 10 11 12 13 14 9 8 9 10 11 12 13 14 15 10 9 10 11 12 13 14 15 16 11 10 11 12 13 14 15 16 17 12 11 12 13 14 15 16 17 18 13 12 13 14 15 16 17 18 19 14

122

4. A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám Minősítés 0 – 11 igen gyenge 12 – 22 gyenge 23 – 33 elfogadható 34 – 43 közepes 43 – 52 jó 53 – 63 kiváló

2.11.AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK 1.EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és tanulók egészség ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, a fizika és pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére, az oktatói-nevelői tevékenységben a személyközpontú megközelítésre, a tanulók személyiségfejlesztése érdekében. Helyzetelemzés Endrefalva társadalmilag, gazdaságilag elmaradott besorolású település, amely meghatározó iskolánkra nézve is. A vezetékes ivóvíz ellátás megoldott a községben, de iskolánk tantermeiben, irodáiban nincs ivóvíz, csupán a különálló mellékhelyiségekben van lehetőség tisztálkodásra. A szennyvízelvezetés is csak 2002-től megoldott. A faluban van orvosi rendelő, fiókgyógyszertár. A háziorvos az iskolaorvosi teendőket is ellátja, de felszerelt orvosi szoba viszont nincs az intézményben. Az iskola egészségügyi tevékenységébe rendszeresen bekapcsolódik a körzeti védőnő is. Az iskolafogászati ellátás megoldott, a szomszédos község rendelőjébe utaztatjuk gyermekeinket. A családok jelentős hányada szociálisan hátrányos helyzetű, roma származású. Nagy számban jellemző a munkanélküliség. A kulturális, művelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférhetőség is gondot jelent. Családjaink kb. 45%-a 3 vagy több gyermeket nevel, tanulóink 20%-át egyedül neveli a szülő, nagyszülő. A szülők iskolai végzettsége alacsony (8 osztály vagy ennél kevesebb), ezért gyermekeiknek kevés segítséget tudnak nyújtani. Gyermekeink többsége szoba-konyhás lakásban él, melyek általában komfort nélküliek, berendezésük szegényes, minimális. Könyve, könyvtára kevés tanulónak van, ugyanakkor a televízió egyik lakásból sem hiányzik. Egy szobában zárásig nézik a televíziót, sokszor alvás helyett is, így másnap fáradtan érkeznek az iskolába. Szűkös anyagi helyzetük miatt kevés az ennivaló, egyoldalú a táplálkozás. A családok nagyon kevés időt töltenek együtt. A kommunikációt jellemző durvaság, nyelvi pongyolaság általánosan tapasztalható. A gyerekek ugyanakkor szeretnek iskolába járni; erősen kötődnek tanáraikhoz. Sokféle élményt élnek meg az iskolai évek alatt, s ez által gazdagodik személyiségük. Az iskola tehát több esetben egyedüli élményforrás a gyerekek számára. A gyerekekkel képzett pedagógusok foglalkoznak a délelőtti tanítási órákon és az egyéb délutáni szabadidős tevékenység alkalmával. Egészségneveléssel kapcsolatos végzettségűek

123

kevesen vannak köztünk, de a téma iránt nyitottak igen. Egy kollégánk drog-koordinátori képzésben vett részt, egy másik gyógytestnevelés tanfolyamot végzett. Van, aki mentálhigiénés képzésben részesült, és olyan, aki vöröskeresztes tanfolyamot végzett. Mindenki részesült munka- és balesetvédelmi oktatásban. Az egészség mindenki számára fontos, amely életcéljaink megvalósításához is eszközként szolgál.

Célok Az iskola a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Programunk célja a tanulók egészségvédelme, egészségfejlesztése és az egészséges életmódra való felkészítése. Kiemelt figyelmet kell fordítanunk:  az egészséges táplálkozás érvényesítésére,  az aktív testmozgás elterjesztésére,  az alkohol-, drogfogyasztás, dohányzás visszaszorítására,  a lelki egészségvédelem megerősítésére,  az egészséget támogató környezet biztosítására,  a személyes higiéné megteremtésére,  a szexuális fejlődés helyes irányba terelésére,  a családi és kortárs kapcsolatok szerepére. Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és használni tudó, egészséges életvitelhez. A célok megvalósulását szolgáló feladatok:  a közegészségügyi előírásoknak való megfelelés (közétkeztetés körülményei, iskolaorvosi ellátás, orvosi szoba, baleset-megelőzés, munkavédelem),  iskolai helyiségekre vonatkozó előírások betartása (öltöző, megvilágítás, fűtés, szellőzés, WC, mosdók),  személyi higiénés szokások kialakítása, gondozása (tisztaság, öltözködés),  egészséges életmód, napirend, testi-lelki egészség védelme, drog-prevenció. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Tevékenységek Tanórai tevékenységek:  osztályfőnöki óra (egészségnevelés, D.A.D.A.-program),  egészségtan  embertan,  környezetismeret,  természetismeret,  kémia,  biológia,  testnevelés,

124



tánc és dráma.

Tanórán kívüli tevékenységek:  kirándulások,  mindennapos testnevelés,  sportköri foglalkozások,  szakkörök  Egészségnap,  Takarítási Világnap,  Szemétszüret / szeptember/,  napközis foglalkozások,  erdei iskola. A testi nevelés területei:  iskolai testnevelés órák, gyógytestnevelés,  iskolai sportköri foglalkozások, tömegsport foglalkozások,  Országos Gyermek Sport Egyesületekben folyó - szerződéssel dokumentált foglalkozások (NAP, Góliát FC, Bozsik program),  napközis és tanulószobai játékos sportfoglalkozások. A tanulók fizikai teljesítményének mérése (részletesen a helyi tantervben):  Évente két alkalommal (ősszel és tavasszal). A teszt tartalmi összeállítása a felmérést végző testnevelő, tanító és az iskolaorvos közös megállapodása alapján. Alapja az országosan ismert fizikai teljesítmény-teszt a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Testnevelés Tudományi Karának összeállításából. Segítő kapcsolatok Az egészségnevelési munkába bekapcsolódik a védőnő és az iskolaorvos a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében, lebonyolításában. Az 5-8. évfolyamon felvilágosító osztályfőnöki órák megtartásában, elsősegélynyújtó tanfolyam vezetésében és heti rendszerességgel segítő beszélgetésekkel. A fogorvos a szűrővizsgálatokon túl fogászati ellátásban részesíti a rászorulókat és közreműködik a fogápolás helyes módjának kialakításában, valamint részt vesz az egészségügyi vetélkedő lebonyolításában. Az üzemorvos rendszeres, időszakos ás alkalmassági vizsgálatokkal járul hozzá az intézmény dolgozóinak egészségügyi állapotának megőrzéséhez. Az iskolai konyhát üzemeltető vállalkozó a gyermekek egészséges táplálkozásában vállal jelentős feladatot. A rendőrség a 7-8. osztályban a D.A.D.A. program keretében segít az egészségnevelési feladatok megoldásában, de tanári továbbképzéseken jogi, rendészeti, közlekedési témájú előadások megtartásával tudnak segítséget nyújtani. A szülők segítségére is feltétlenül számítunk. Szülői értekezleteket, előadásokat, tanfolyamokat szervezünk a hatékonyabb munka érdekében. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős, a gyermekjóléti szolgálat, a nevelési tanácsadó segítő foglalkozású szakemberei a gyermekvédelmi munkában és a jogszabályokhoz kötött kapcsolatokban igazítanak el. Az ÁNTSZ területileg illetékes intézetének munkatársai látogatásaik során konkrét segítséget adnak az iskolai egészségnevelési munkához.

125

2.KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM Törvényi háttér: A Közoktatásról szóló- többször módosított – 1993. évi LXXIX. tv. 48. § (3) bekezdésének értelmében az endrefalvai Általános Iskola és Óvoda Nevelési programjának részeként a készítette el a Környezeti nevelésre vonatkozó programot. A környezeti nevelés fogalma: „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés:  megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő, illetve élettelen környezettel;  kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére;  felkelti az igényt, képessé tesz:  a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására;  összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére;  a problémák megkeresésére, okainak megértésére;  kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ez által a lehetséges megoldások megkeresésére;  az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésre, vállalására környezeti kérdésekben;  a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvéseire.” (KöNKomp, 2004. ) Az iskola működése környezeti nevelési szempontból: Az iskolában jelenleg a tantestület körülbelül egyharmada foglalkozik intenzíven a környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol csak nagyon fokozatosan és lépésenként haladunk előre. A további munkában is szükség van az iskolavezetőség, a tapasztaltabb és a fiatal kollégák együttműködésére. A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát, hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diáknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra is lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink megfelelő elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan „harcolni” a környezet megóvásáért.

126

Alapelvek: A fenntarthatóságra nevelés, mely azt jelenti, hogy az oktatás kapcsolatokat hozzon létre a környezeti, a társadalmi és gazdasági rendszer között a célból, hogy megértessük e kapcsolatok működési szabályait. Ennek központi gondolata a természeti, az épített, a társastársadalmi környezet fenntarthatósága ( és ezen belül a fenntartható fejlődés és fogyasztás ) érdekében szükséges ismeretek, magatartásminták, értékek és életviteli szokásos megtanítása. Mindez kiemelten fontos iskolánkban különös tekintettel a szociális háttérből eredő hátrányokra. A környezeti nevelésen belül szeretnénk előre lépni a személyes higiénia, a szűkebb és tágabb környezettel szembeni magasabb igényesség megalapozása és kialakítása terén. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozásnak a feladata. Nagy hangsúlyt fektetünk tanulóink életkori sajátosságainak megfelelő motiválására. Az eredményesség érdekében a családokkal és a fenntartóval való partnerkapcsolatok folyamatos ápolása és fejlesztése szükséges. Kitörési lehetőségeink:  a gyerekek bevonásával parkosítás, fásítás, növényápolás;  természetes anyagokból játszóhely kialakítás az iskolaudvaron;  a természeti környezet adottságainak jobb kihasználása: kirándulás, túra. A környezeti nevelés céljai: 

     

Elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. Kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvévé. Érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt. Bekapcsolni őket a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Legyen meghatározó életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség vállalása. Váljon meghatározóvá a környezeti károk megerősítésre való törekvés. Elismertetni, hogy közös és egyéni kötelesség, hogy:  az emberiség közös öröksége: a környezet minőségének fenntartása és javítása, az ökológiai egyensúly fenntartása,  a természeti erőforrások előrelátó és ésszerű felhasználása,  mindenegyes ember hozzájárulása a környezetvédelméhez.

A környezeti nevelés céljaiból adódó feladatok:   

Környezetbarát attitűdök, szokások kialakítása a tanulókban, a természeti és társadalmi környezetről tények, ismeretek, problémamegoldó gondolkodás közvetítése, a környezeti folyamatok, összefüggések megértésének segítése.

127

Környezeti nevelés a tanórákon: A környezeti nevelés lehetőségei a következő tantárgyak keretein belül valósul meg:  Környezetismeret  Természetismeret (biológia, földrajz, kémia, fizika)  Magyar nyelv és irodalom  Technika, életvitel  Ének-zene  Testnevelés  Rajz és vizuális kultúra  Történelem és állampolgári ismeretek  Tánc- és dráma  Hon- és népismeret  Etika és emberismeret  Egészségtan  Informatika. A gyakorlati elemek tanórákba való beépítése kiemelt fontosságú feladat például:  virággondozás (Virágos osztályok versenye)  élősarok kialakítása  kertgondozás  iskola udvar területi felosztása, tisztántartása  szellőztetés módja  hulladékgyűjtés  osztályok, folyosók dekorálása. Környezeti nevelés a tanórán kívül: 

       

Környezetvédelmi jeles napok megünneplése:  Március 22. – A Víz Világnapja  Április 22. – A Föld Napja  Május 10. – Madarak és Fák Napja  Június 5. – Környezetvédelmi Világnap  Szeptember 3. szombatja – Takarítási Világnap  Október 5. – Az Állatok Világnapja Bekapcsolódás az iskola közvetlen környékének és a település környezetének megóvásába, szépítésébe, szervezés illetve bekapcsolódás helyi, megyei, országos természetismereti programokba, vetélkedőkbe, versenyekbe, környezetvédelmi akciók szervezése (pl: hulladékgyűjtés, parlagfű-szedés, tiszta rendes osztály akció stb.) erdei iskola, nyári tábor foglalkozásai (pl: megfigyelések, élőhely helyreállítása, térképezés, mérések, stb.) iskolai tanulmányi kirándulások, túrák, kiállítások rendezése, iskolai kiadvány készítése, iskolarádió.

128

A környezeti nevelés segítői, támogatói:     

Községi Önkormányzat Kisebbségi Önkormányzat Vadásztársaság Egri Erdő Felügyelőség Erdészet.

Anyagi források a feladatok megvalósításához:    

Költségvetési támogatás pályázatok rendezvények bevétele szponzorok (helyi vállalkozók).

129

2.12.AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGET SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK Az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőség előmozdításáról az Országgyűlés 2004-ben hozott törvényt. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében és az egyenlő hozzáférés biztosításának elve alapján figyelmet kell fordítani a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére. Kiemelten fontos a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség és a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű tanulók oktatási integrációjának támogatása. Az IPR bevezetése: Integrációs program az esélyegyenlőség megteremtése érdekében Iskolánkban a 2003/04. tanévben került bevezetésre az integrációs és képesség-kibontakoztató program a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára. Célja: A szociális hátrányok csökkentésével az esélyegyenlőség lehetőségének biztosítása. A program legfontosabb megvalósítandó elemei a következők: 1. Az iskolába való bekerülés időszaka Olyan elemek számbavételét kell megoldanunk, amelyek a különböző szociális, kulturális, etnikai hátterű családokkal folytatott kommunikáció jellegét meghatározzák. Amelyek lehetőséget adnak arra, hogy a családokat már az elején valóban partnerként kezeljük, igényeiket felmérjük, számba vegyük. Ilyenek a küldő intézménnyel, az óvodával fenntartott szoros kapcsolat (hospitálás az óvónők és a tanítók között, esetmegbeszélések, közös továbbképzések), az iskola külvilág felé bonyolított kommunikációs formái: nyílt napok, iskola előkészítő programok, hívogató kiadványok, családi előkészítő programok. 2. Az osztályba sorolás módja, szempontjai A gyermekek tanulócsoportba sorolásának módja alapvetően meghatározhatja az integrációs célkitűzéseink sikerét. A heterogenitás fő elvként alkalmazása nagy felkészültséget igényel a pedagógus részéről. Alapelvünk, hogy nem a gyerekeket kell a pedagógushoz igazítanunk, hanem a pedagógusnak kell önmagát fejlesztenie, hogy jól boldoguljon heterogén csoportokkal is. Ide tartozónak tekintjük:  a különböző diagnosztikai mérések alkalmazását,  a kudarcveszélyek, fenyegetettségek megismerését, hogy a garantáltan heterogén csoportok foglalkoztatásához megfelelő fejlesztési tervek készülhessenek. 3. Képességfejlesztő programok – képességkibontakoztatás Kiemelten az integrációt elősegítő (tantárgyi és nem tantárgyi) programoknak, módszereknek tekintjük a  A differinciálást,  tevékenység-központú oktatást,  a komplex művészeti fejlesztést,  a projektoktatást,  drámapedagógiát  kooperatív technikák  tanulmányi és sport versenyekre való felkészítést és magát a versenyeket. Alkalmazásukkal lehetőségünk nyílik a teljes személyiség komplex fejlesztésére, az egyéni nyomon követésre, a szükséges fejlesztési irányok célszerű meghatározására, módosítására. Ezek az új technikák várhatóan új terepet (tanulnivalót és sikereket) jelentenek a gyerekeknek, sikert, megbecsülést hozhatnak az egyébként nehezen boldogulóknak. Sok esetben kiválthatják a hagyományos módon szervezett korrepetálást.

130

4. Tanulási – tanítási módszerek Integrációnk eredményessége érdekében kialakítjuk a csoportbontás, a gyermek-pedagógus, a gyermek-gyermek közötti együttműködés minden lehetséges és szükséges formáját, az önálló és a kiscsoportos tanulási formákat (differenciáló, kooperatív technikák, projektmódszer, témanap, témahét, stb.) A tanulás, a tanítás, a tananyag az egyén és a közösség számára megélt, megtapasztalt, átlátható, ismeretanyagból kell hogy induljon (motiváltság). Nagy szerepet szánunk a helyi tantervünknek, taneszközöknek, tananyagoknak. 5. Tanórán kívüli, szabadidős tevékenységek A szervezett szabadidős programok a kulturális alaptechnikák, a művelődés (mint életforma), a közösségi értékek elsajátítását teszik lehetővé, ezek illeszkednek az iskolás tevékenységekhez. Nem kívánjuk kiszakítani a családból a gyerekeket, de alternatívát, lehetőséget szeretnénk mutatni. Jó lehetőségnek tekintjük a család, a környezet bevonására, megismerésére is. Ilyen lehetőséget képviselnek a művelődést, tanulást szolgáló kiegészítő programok, rendezvények; a teljes napközis program, valamint a különböző iskolai rendezvények. 6. Együttműködés Óriási erőforrásokat szabadíthat fel az együttműködés a szülői házzal, a gyermekjóléti szolgálattal, jól működő civil szervezetekkel, melyek segítségével mentori rendszer alakítható ki. A község civil szervezeteivel napi kapcsolatot alakítottunk ki, munkánkat kölcsönösen segítjük. 7. Az együttműködésen alapuló értékelési rendszer Értékelési rendszerünket folyamatosan fejlesztjük, korszerűsítjük. Új vonásának tekintjük, hogy a gyermek nevelésében érintettek bevonásával (család, gyerekek) sikeresen alakítunk ki olyan értékelő rendszerek, amelyek hatékonyan segítik, hatnak vissza a tanulási folyamatra (pl. osztályzás melletti szöveges értékelés, egyéni fejlődési napló stb.) Az együttnevelés olyan értékeket, nehézségeket hoz a felszínre minden érintett esetében, melyeket nem hagyhatunk figyelmen kívül. Mindezt azért tartjuk célravezetőnek, mert úgy gondoljuk, hogy az értékelés nem szűkíthető a tantárgyi osztályozásra, vagy nem fogalmazható meg a magatartás-szorgalom besorolásaival sem. 8. Műhelymunka Az egyes gyerekek, gyerekcsoportok nevelésében érintettek együttgondolkodása, a szakmai egyeztetés, az előre haladás szükséges és lehetséges útjainak tisztázása alapvető követelmény. A nevelőtestületet érintő, anyagi következményekkel is járó szakmai döntések meghozatala, pl. a továbbképzés irányainak meghatározása, a prioritások eldöntése is része az együttnevelést is jelentő szakmai vállalkozásnak, iskolafejlesztési folyamatnak. A 2007/2008. tanévben megkezdett, állami támogatással is járó integrációs program megfelelő szintű működésének egyik feltétele a tantestület módszertani megújulása. Iskolánkban a következő területeken hoztunk létre szakmai műhelyeket:  kreatív tevékenységre épülő foglalkozások,  kommunikációs képességeket fejlesztő programok  közösségfejlesztő, közösség építő programok  projektoktatás,  drámapedagógia Konzorciumi partnereink segítségével a későbbiekben adaptáltuk iskolánkra az  óvoda-iskola átmenet megsegítését,

131

 multikulturális tartalmak megjelenését az oktatásban, Munkánk hatékonyságának növelése érdekében az egész tantestület részt vett ezeken a módszertani továbbképzéseken. Így biztosítani kívánjuk, hogy a tanári együttműködés, a kapcsolattartás formái, a problémakövetési technikák, valamint a további továbbképzési koncepció és annak tervei tükrözzék a megkezdett módszerek, tevékenységi formák hosszú távú érvényesülésének szándékát. 9. Az iskola falain túlmutató kezdeményezések A családokkal, a helyi környezettel, valamint a kapcsolódó intézményekkel (önkormányzat, kisebbségi önkormányzat, civil szervezetek, óvoda, középiskolák, családsegítő szolgálatok stb.) valódi partneri viszonyt ápolunk, és reményünk szerint integráló iskolánk a továbbiakban is jelentős szerepet nyer a település kulturális életében. Ezt az együttműködési rendszert a helyi társadalommal az együttnevelés elfogadtatása szempontjából elengedhetetlennek tartjuk. 10. A rendszerből való kilépés, továbblépés Biztosítanunk kell hogy az adott gyermekkel, családjával kapcsolatos ismereteink, elért eredményeink iskolaváltás vagy továbbhaladás esetén ne vesszenek kárba. A fogadó iskola részére megalapozott, a gyermek további fejlesztését elősegítő információkat (fejlesztési terv, napló (a szükséges összegezésekkel és javaslatokkal) kell adnunk. 11. Belső szervezetek használata Az integrációt nagyon erősen tudják támogatni azok a belső szervezetek, illetve szabályzatok, amelyek a diákok, pedagógusok és szülők együttműködésének különböző formáit adják (pl. SzMSz; vezetői, nevelőtestületi hatáskörök, diákönkormányzat, Iskola-szék, különböző szintű értekezletek). Fontos azonban, hogy ezek ne kiüresedett formák legyenek, hanem élő együttműködési formái a különböző szereplők együttműködésének! Szükségszerű, hogy az integrációs nevelési tevékenységünk folyamatosan az ellenőrzés (vezetők, munkaközösségek, minőségbiztosítás) tárgykörébe tartozzon, továbbá értékelése a félév,i év végi testületi értekezleteken megtörténjék, időnként nevelési értekezlet anyagában megjelenjék. 12. Személyi, tárgyi feltételek Az integrációs célok szolgálatába állított szervezeti, iskolaszervezési feltételek, célirányos munkaerő-gazdálkodás, valamint a folyamatos forrásteremtés szintén elhanyagolhatatlan területei az integrációs feltételek érvényesülésének. Módszertani repertoárunk bővítése érdekében a tantestület számára folyamatosan biztosítjuk a módszertani továbbképzéseket. Figyelemmel kísérjük a pályázati lehetőségeket, hogy céljaink elérését tárgyi feltételeink javításával is elősegíthessük. 13. Tananyag Elfogadva és elismerve a kisiskoláskori képességfejlesztés szükségességének elsődlegességét, vállalnunk kell a “közismereti dominancia” csökkentését. Gondoskodni kell ennek folyamatos tartalmi fejlesztéséről és hozzáférhetőségéről Fontosnak tartjuk, hogy az együtt élő kisebbség kultúráját eljuttassuk a többségi társadalomhoz tartozó gyermekekhez is. 14. Integrációs stratégia kialakítása Az integrációs felkészítés pedagógiai kiadvány tartalmazza a:  helyzetelemzést,  az integráció szempontjai,  a cél- és feladatrendszert Folyamatos feladatnak tekintjük  az iskolába való bekerülés előkészítését és lebonyolítását,

132

   

az óvodából az iskolába való átmenet szakmailag megalapozott elősegítését, heterogén osztályok kialakítása a jogszabályoknak megfelelően (11/1994 (VI. 8.) MKM 39/D.§ (3), 39/E.§(1)), együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítését és fenntartását a o szülői házzal, o gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal, o szakmai és szakszolgálatokkal, o középfokú oktatási intézményekkel, o civil szervezetekkel,  az adott tanévre szóló integrációs stratégiának az intézményi munkatervbe történő beépítését,  az integrációs tevékenység folyamatos ellenőrzését, értékelését.

133

A GYERMEKEK ,TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT ,A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK CÉL: A szociális hátrányokkal küzdő fiatalok feltérképezése, problémáik megismerése és kezelése. FELADATOK 1. Szociális hátrányokkal küzdők felderítése.

2. A szociális hátrányokkal küzdők segítése.

3. A szociális és kulturális hátrányokkal induló gyerekek művelődési esélyeinek növelése.

ESZKÖZ, ELJÁRÁS Környezettanulmány készítése és kapcsolat felvétele: - családdal, - védőnővel, - iskolaorvossal, - óvodával, - gyermekjóléti szolgálattal - kisebbségi önkormányzat Tanszersegély a rászorulóknak. Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről a szülői értekezleteken, fogadó órákon, családlátogatásokon. Szociális segélyezésüket javasoljuk az önkormányzatok felé. Napközis csoport működése. Kedvezményes étkeztetés a szociálisan rászorulóknak. Választható csoportok: - napközi - tanulószoba - énekkar - furulya - táncszakkör - bábszakkör - színjátszó szakkör

134

TELJESÜLÉS KRITÉRIUMAI Feljegyzések készítése, táblázatos elrendezése, százalékos arány megállapítása.

Az önkormányzat szociális bizottságának döntése: ingyenes tankönyvek. Felvilágosító előadás. A megjelent szülők száma 10%-kal nőjön a szülői értekezleteken. Megfelelő gyermeklétszám, lelkes pedagógus. Nyilvántartás vezetése. A gyerekek nagy része részt vesz a szabadon választható csoportokban (50%).

- diáksportkör - számítástechnika szakkör - közlekedési szakkör - egészségügyi szakkör - kézműves szakkör - középiskolai előkészítő 4. Könyvtárhasználat.

5. A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése.

6. Helyi, regionális, országos támogatások megszerzése.

Beiratkozás a könyvtárba. Könyvtárhasználati óra Mozi látogatás (a filmek világa is bővíti a tanulók ismeretanyagát). Az országjáró tanulmányi kirándulásokon múzeumlátogatásokon bővülnek gyermekeink ismeretei. Egyéni fejlesztő foglalkozások segítik a HHH tanulók felzárkózását. Képességkibontakoztató felkészítés Tehetséggondozó program. Pályaorientációs tevékenység segíti a továbbtanuló diákokat. Tanári kíséret az egészségügyi szűrővizsgálatokra (pl. fogászat, védőoltások). Folyamatos kapcsolat fenntartása az iskolaorvossal, védőnővel. Drog és bűnmegelőzési program. Pályázatok figyelése, készítése.

135

Iskolánk minél több tanulója tagja a könyvtárnak. Ismerje meg lakóhelye, hazája nevezetességeit. A tanulmányi eredmény javítása, bukások csökkentése. A tehetség felfedezése, Az egyéni képességek fejlesztése Megfelelő iskolaválasztás a tanuló felvételt nyerjen a mezelölt intézménybe.

Kapcsolattartás a körzeti megbízott rendőrrel.

Sikeres pályázatok (pl. úszás, logopédus, élelmiszercsomag, stb.).

2.13.PROJEKTOKTATÁS A nevelőtestület és az intézményvezető döntése alapján a pedagógiai program tartalmazza az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszereket, beleértve a projektoktatást is. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során – elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve.. Iskolánkban évente ismétlődnek azok a téma napok, amelyek a természet- és környezetvédelemmel, az egészséges életmóddal, népismerettel, ünnepeinkkel, jeles napokkal kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel. A hosszabb (több napos, egy hetes) témaheteken feldolgozásra kerülő ismereteket a nevelők szakmai munkaközösségei az iskola éves munkatervében határozzák meg. A projektek jellemzői: 1. Tevékenységorientáltság: Bármi is a feldolgozandó téma vagy a megoldásra váró probléma, mivel a gyakorlatból indul ki, csakis valamiféle tevékenységen keresztül lehet megközelíteni, és nyilvánvaló, hogy valóságos helyzetekhez kapcsolódik. 2. Tartalmi komplexitás: Meghatározó, szervező eleme lehet egy tantárgy vagy inkább műveltségterület, de egyes részeiben teljesen más területekhez kapcsolódó ismeretekből is integrálhat elemeket. Olyan témakörök, tartalmak kerülnek az iskolai munka homlokterébe, amelyek eddig semmilyen tantárgyi összefüggésben sem kerültek elő. Tartalma több tantárgy anyagából, komplex, illetve integrált módon tevődik össze. Természetesen nagyon sokféle következménnyel járhat a tartalom ilyen szintű szabad kezelése, kinyitása. 3. Kooperatív technikákra épül: A tartalom sokat veszít tantárgyi kötöttségeiből, a szilárd pontot itt a feldolgozás szabályozása adja. A feldolgozás lényegét tekintve a kooperatív tanítási formára épít. Ez annyit jelenet, hogy kiemelkedő szerepet kap a kooperatív csapatmunka, tehát maga a tanulói aktivitás és a csoporton belüli verseny helyett az együttműködés. Ezt az együttműködést erősíti továbbá az a közös termék is, amelyben a részek egésszé állnak össze. 4. A képességfejlesztésre koncentrál: A tartalom szabadabb felfogása mellett a képességfejlesztés szigorúbb megjelenése látható. A tevékenységorientáltság és a kooperatív tanulási módszerek alkalmazása természetesen

136

céljaiban és elvárásaiban is a különböző képességek fejlesztését szorgalmazza. Maga a munkaforma alkalmas arra, hogy többféle képesség is egyszerre fejleszthető legyen. Egyrészt azok a képességek, amelyek nem köthetők tantárgyakhoz (empátia, szociális érzék, önértékelés helyessége, egymásra figyelés stb.), másrészt azok, amelyek általában tanulási képességek (szövegértés, információgyűjtés és rendszerezés, matematikai logika stb.), és természetesen fejleszthetőek a szaktantárgyi képességek is. A képességek mellett a személyiségfejlesztésre és ezen belül az attitűd alakítására is nagy lehetőség kínálkozik. 5. Időkezelés: Az egyes projektek időkezelése rendkívül rugalmas. A feldolgozásra váró téma, a korosztály, a résztvevők száma és a célok határozzák meg a tervezett időtartam hosszát. 6. Motiváló: Az iskolai tanítási-tanulási folyamat során gyakran kerülünk szembe azzal a problémával, hogy diákjaink nem érdeklődőek, nem motiváltak. A pedagógiai projekt kikerüli a ezt a problémát azzal, hogy megkívánja, hogy a kiindulópont a diákok problémafelvető kérdése legyen, és a tervezés közösen történjen. 7. Tanár és diák közösen alkot: A projekttanulás alapvetően felborítja a hagyományos tanár-diák szereposztást. A tanár az ismeret és tudás megtestesítőjéből a tanulásmódszertan, az ismeretszerzés és a gondolkodás segítőjévé, módszertani szakértővé kell, hogy váljon.

2.14.SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ISKOLAI PROGRAMJA A sajátos nevelési igényű,köztük az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelését-oktatásában az iskola általános céljait és az elvárt teljesítményeit figyelembe véve a hagyományosan megfogalmazott értékek mellett beépítettük a tantestület olyan tapasztalatait is, amelyek új lehetőséget teremtenek ezen iskolatípus képzési struktúrájában. E sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának és nevelésének legfontosabb alapvetése: Az életkori csoportok megtartása mellett a tanulók egyéni haladási üteméhez igazodó, önmagához mért fejlődést értékelő, sikerélményt biztosító, a reális életlehetőségeket folyamatosan szem előtt tartó oktatás és nevelés megvalósítása. Célok: Az iskolai képzés teljes időtartama alatt arra kell törekedni, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló személyisége a képzés végére minél harmonikusabban és teljesebben kibontakozzon,

137

képes legyen a társadalom által elfogadott normák szerint, saját igényeit megvalósítva kiegyensúlyozott, boldog életet élni. A tanköteles korú tanulók képzésének során a legfontosabb figyelembe veendő szempontok: - az értelmi, a testi és érzelmi fejlődés megváltozása, - sajátos tanulási képességek, - egyéni szükségletek, - a felnőttkori élet behatárolt lehetőségei. Az iskolai képzés során elérni kívánt célok az egyéni bánásmód elvét alkalmazva:  biztosítani a személyiség harmonikus fejlődését,  megvalósítani hiányosan működő képességek korrekcióját,  csökkenteni egyénre szabott terápiás eszközök, eljárások alkalmazásával a hátrányokat. Az általános iskolai képzés feladatai:  az épen maradt részképességek feltárása és fejlesztése,  a tanulói aktivitás serkentése, folyamatos motiváció,  a gyakorlatorientált képzés megvalósítása,  a szocializációs képességek kiemelt fejlesztése,  az életvezetési technikák elsajátítása, gyakorlása,  az személyiség gazdagítása önelfogadással, mások elfogadásával, toleráns magatartással,  az eredményes társadalmi integráció feltételeinek megteremtése. A képzés során el kell sajátíttatni minden olyan tevékenységet, amellyel tanulóink az iskolai oktatás után találkozhatnak (a készségfejlesztő speciális szakiskola gyakorlati évfolyamain, napközi otthonokban, családban, lakóotthonokban, védő- vagy integrált munkahelyeken stb.) Mindehhez olyan iskolai légkört kell teremteni, amelyben mind a tanuló, mind a felnőtt jól érzi magát, ahol az emberi és társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, a másságot is elfogadva. Az iskolába kerülés előzményei, feltételei: A sajátos nevelési igényű tanulók a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján kerülnek felvételre az általános iskolába, ebben az értelemben az iskola-bemenet szabályozott. A gyermek iskolai teljesítményét az időben elkezdett, szakszerű korai fejlesztés, óvodai nevelés és iskolai életmódra történő felkészítés jól megalapozza. A gyermek iskolába történő felvételének időpontjára el kell érni, hogy: ● ● ● ● ●

beszéddel, vagy nonverbális jelekkel kapcsolatot lehessen vele teremteni, a kommunikációs készség jelei minimálisan felfedezhetők legyenek nála, szociabilitása, alkalmazkodása alapján csoportos foglalkoztatásban képes legyen részt venni, csoporttársa közelségét elviselje, ne legyen ön- és közveszélyes magatartása, játéktevékenységbe bevonható legyen, önkiszolgálásban legyen együttműködő.

138

Elvárt teljesítmények A program a Nemzeti Alaptanterv szellemének megfelelően épül fel. A Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott műveltségi anyagot nem lehet teljesen átvenni, de az iskolai oktatás-nevelés kötődik minden olyan emberi értékhez, amelyet a Nemzeti Alaptanterv is kijelöl. A tanulócsoportok alakításánál mindig figyelembe kell venni a korosztályi csoportok megtartását. A következő évfolyamra lépés legfontosabb alapelve, hogy a közösségbe a tanuló beilleszkedjen, elfogadja az iskolai munka szabályait, rendszerét. A tantárgyi rendszerben az elvárt teljesítmények nem tökéletes teljesítése esetén is marad a tanuló megszokott társaival, hiszen személyiségfejlődése szempontjából a hasonló korúak társasága döntő jelentőségű. Minden lemaradást egyéni és kiscsoportos fejlesztés keretében kell csökkenteni. Általánosan elvárt teljesítmények a képzési idő végére:           

legyen a tanuló közreműködő önmaga ellátásában, lehetőség szerinti minél nagyobb önállósággal, ismerje környezetét, tudjon abban képességeihez képest tájékozódni, legyen képes szociális kapcsolatokat kialakítani és fenntartani, ismerje és fogadja el az alapvető emberi értékeket, tapasztalja meg saját személyét, kapcsolódjon be társas foglalkozásokba, integrált körülmények között képes legyen adekvát viselkedésre, legyen igénye környezete és saját személye esztétikusabbá tételére, lehetőségeihez mérten próbálja kompenzálni a társfogyatékosságok és/vagy párhuzamos sérülések okozta hátrányait, a személyiségében rejlő pozitív értékeket tudja megjeleníteni a társadalom felé, a különböző mértékben elsajátított kultúrtechnikai ismereteket tudja alkalmazni praktikus helyzetekben a szükséges mennyiségű segítség mellett, legyen képes az egyéni sajátosságok figyelembe vételével felnőtt irányítása mellett egyszerű munkafolyamatok elsajátítására, gyakorlatban alkalmazására.

A tantárgyi rendszer és a fejlesztési területek kapcsolata: A tananyag kiválasztásának és elrendezésének szempontjai: A foglalkozások célja lépésről lépésre a károsodásokból eredő lemaradások csökkentése a meglévő képességekre építve tanórai keretek között, figyelembe véve a harmonikus személyiségfejlődés igényeit. Nagy hangsúlyt kell helyezni a folyamatos ismétlésre, gyakorlásra. Nagy szerepe van a tevékenységek életközegben való alkalmazásának, a cselekvésbe ágyazott ismeretszerzésnek. A tantárgyak tananyagánál a fő hangsúly nem a műveltségátadáson van, hanem a képességek, készségek kialakításán, amelyek elősegítik az alapvető célok megvalósítását. A pedagógiai munka során nagy hangsúlyt kell helyezni a gyógypedagógiai nevelésben, fejlesztésben kiemelkedő jelentőségű érzelmi motivációnak, játékosságnak. A nevelési és oktatási módszereket mindig a tanulók életkorának és személyiségjegyeinek megfelelően kell megválasztani. A tanterv a kultúrtechnikai tantárgyak tanítása során, a magasabb évfolyamokon sem javasol képesség szerinti differenciált csoportokat. A differenciálást a tananyagban, módszerekben a tanítási órán kell megvalósítani, mert sok éves gyakorlati pedagógiai tapasztalat azt mutatja, 139

hogy minden tanuló képes valamilyen szinten fiatal felnőtt koráig, a szakiskola befejezéséig ezen a téren továbbfejlődésre. A kamaszkor és annak befejeződése után is szeretik a tanulók ezt a tevékenységet, ebben is szeretnének hasonlítani az őket körülvevő társadalom más tagjaihoz. Tanulásszervezési elvek Az egyénre szabott nevelés és oktatás mellett is mutatkoznak - az adott csoporton belül leszakadó, lemaradó tanulók. A lemaradás oka a súlyos akadályozottságban, hosszantartó betegségben, a képesség, tudás elsajátításához rendelkezésre álló időkeret szűkösségében keresendő. Tanórai keretben a figyelemfelkeltés, a cselekedtetés, az ismeretek közvetítése és megerősítése differenciált formában, képesség szerinti kiscsoportok kialakításával, esetenként egyéni bánásmóddal történik. Ebben a munkában a legfontosabb segítők a pedagógiai asszisztensek és a gyermekfelügyelők. A tanulás szervezésénél döntő az állandó ösztönzés megvalósítása, a cselekedtetés, a különböző tantárgyaknál megjelenő azonos tananyag különböző szempontú megközelítése. Az iskola tanulásszervezése a napközi otthoni foglalkozásokkal együtt egész napos. A tanulók házi feladatot csak saját kérésre kapnak, minden kötelező tanulási tevékenység az iskolában történik. A tanulási képességek terén mutatkozó nagyfokú eltérések miatt fontos a differenciált foglalkoztatás, egyéni és kiscsoportos fejlesztés. Egyéni és kiscsoportos foglalkoztatás: Fő hangsúly az épen maradt részképességek fejlesztésén és tehetséggondozáson van. Nem kötelező, választható tanórai foglalkoztatás: Ez az időkeret elsősorban érdeklődési körök alapján szerveződik. Legfontosabb feladata a szabadidő hasznos eltöltésére nevelés, művészetekkel, az egészséges életmóddal és környezettudatos magatartással összefüggő tevékenységek. Iskolai egészségfejlesztési feladatok végrehajtása: Az iskolai egészségfejlesztés feladatai közül a mindennapos testedzésre a kötelező óraszámban megtalálható heti 3 mozgásnevelés, illetve testnevelés tanóra, a napközis foglalkoztatás, a sportkörök működése, és a szinte minden tanuló számára szükséges gyógytestnevelés ad lehetőséget. Az egészséges életmódra és táplálkozásra nevelés, a helyes szokások kialakítása, a betegségek megelőzése, az egészséget károsító hatások, káros szenvedélyek kivédése, baleset-megelőzés témakörei minden tantárgy tanítása során meg kell, hogy jelenjenek. Minden pedagógiai helyzetet fel kell használni ezen ismeretek átadására. Az egészséges táplálkozásra nevelés szempontjait figyelembe véve szükséges az iskolai étkezés kínálatát irányítani. A lehetőségek keretein belül a szervezett intézményi étkezés figyeljen oda a kívánatos kalória- és vitamintartalmú étrend összeállítására. Fontos odafigyelni a különböző betegségekből eredő esetleges diétaigény kielégítésére is. Környezetvédelemmel és fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatok megvalósítása:

140

A környezetvédelem tekintetében hosszú távú cél a tanulók környezettudatos magatartásának kialakítása. Ennek érdekében a tanulókban ki kell alakítani:  

környezetkímélő, takarékos magatartást, a természeti és épített környezet szeretetét és megóvásának igényét.

A fogyasztóvédelem tekintetében minden nevelési helyzetben fontos az egészségfejlesztési és környezetvédelmi szempontok figyelembe vétele. Az ismeretek elsősorban a tantárgyak gyakorlati részeinél jelennek meg (tankonyha, vásárlás, üzletek, stb.). Értékelés: A sajátos nevelési igényű gyermek iskolai értékelése során a tanuló tudását, attitűdjét, magatartását figyeljük meg, az egyénre szabott elvárt teljesítményekhez viszonyítunk és önmagukhoz mért fejlődésük alapján teszünk megállapításokat. Az értékelés fontos funkciója ebben az iskolatípusban a készségek és képességek folyamatos és diagnosztikus felmérése, ennek alapján a tanuló jellemzőihez igazodó legmegfelelőbb fejlesztési eljárás és terápia kiválasztása. Ezért az értékelés nem lehet pusztán minősítés, hanem a kitűzött célokhoz, feladatokhoz a kiválasztott eszközöknek és terápiáknak a tanulói teljesítményre gyakorolt hatásának vizsgálata történik. A gyermeknél jelentkező sajátos nevelési igény miatt fontos, hogy az értékelés ösztönző hatású legyen, segítse a pozitív személyiségjegyek továbbfejlődését. Mit értékeljünk?  szociális képességek, magatartási és viselkedési szokások alakulását;  tanuláshoz és munkához való hozzáállást;  cselekvőképességet és pszichomotoros fejlődést;  tanult ismeretek alkalmazásának képességét;  tantárgyi követelmények teljesítését az egyéni fejlesztési tervekkel összhangban;  a tanuló iskolai követelményeken túli tudását, más területeken megmutatkozó képességeit;  a tanuló foglalkozásokon nyújtott érdeklődését, aktivitását, kooperációját. Hogyan értékeljünk? Alkalmazott értékelési formák:   

Szóbeli értékelés: lehetőség szerint a pozitív teljesítményt kell értékelni, fontos a gyakori, ösztönző hatású megerősítés. (Helyeslés, dicséret.) Különböző szimbólumok, tárgyjutalmak: például pontozás, csillag, dicsérő kártyák, stb. Szöveges értékelés: Évente tanulmányi eredmény alapján szöveges értékelés. Félévente a szülővel történő személyes megbeszélés keretében értékeljük a gyermek haladását.

Alkalmazott ellenőrzési formák:

141

Az ellenőrzés során az értékelés szempontjából lényeges adatokat gyűjtünk a tanuló fejlődéséről, viselkedéséről, teljesítményéről.      

Folyamatos megfigyelés játékban, tanulásban, mindennapos élethelyzetben, spontán megnyilvánulásokban; Értelmi teljesítőképesség mérése egyszerű feladatlappal; Képességmérés (iskolakészültség, önkiszolgálás szintje, neveltségi szint, finommotorika, pszichikus funkciók mérése). Irányelvek által meghatározott iskolai fejlesztési szakaszhatárokon a pedagógiai hozzáadott érték mérés, Tevékenységvizsgálatok mérése, munkavégzés pontossága, sorrendje, munkatempó, kitartás; Személyiség fejlődésének megfigyelése.

A képzési feladatok kivitelezésének személyi feltételei: Az oktatási-nevelési célok eléréséhez legalább a Közoktatási Törvényben előírt személyi feltételekkel kell rendelkezni. A sajátos nevelési igényű tanulók integráltan történő oktatása: Az általános iskolai integráció a sajátos nevelési igényű tanulók esetében megvalósítható a megfelelő személyi, tárgyi, módszerbeli feltételek megteremtésével.  Alapfeltétel a fogadó közeg, a tanulók, a szülők és pedagógusok elfogadó, megértő, segítő hozzáállásának kialakítása.  Fontos a fogadó intézmény számára az Alapító Okirat módosítása, az integrált oktatás feladatként történő rögzítése.  Tantervükben megfogalmazott célok és az elvárt teljesítmények az értelmileg akadályozott tanulók képességeihez igazodnak, tehát reális célok és elvárások, ezért átvehetők. A tanterv utalást tesz a NAT műveltségi területeire, ez megkönnyíti a tantárgyak rendszerének átvételét.  Az integrált képzésben részt vevő tanuló értékelésénél az elért eredmény megállapításakor figyelembe kell venni a tantárgy elsajátításának mértékét és a tanuló önmagához képest elért eredményességét.  Személyi feltételként szükséges a megfelelő diplomával, szakkal rendelkező fejlesztő pedagógus alkalmazása, aki egyéni foglalkozás keretében, a szükséges módszerek és eszközök ismeretével biztosítani tudja a képzés sikerességét. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók akadályozottsága, személyiségfejlődési zavara, az idegrendszer különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal állapítható meg a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, valamint más, nem intellektuális területeken jelentkező eltérések. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket

142

mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét. A nevelésükhöz szükséges feltételek: a) a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta foglalkoztatása, b) speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve c) a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési igényeinek megfelelő gyógypedagógiai nevelés és terápia hatására fejlődésük a mentális képességek területén is számottevő lehet. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai a) Bevezető szakasz: 1-2. évfolyam. b) Kezdő szakasz: 3-4. évfolyam. Ebben a két szakaszban a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére helyeződik a hangsúly. A tanulók között meglévő eltérések differenciált eljárások, tartalmak és oktatásszervezési megoldások, terápiák alkalmazását teszik szükségessé. A képességfejlesztésben hangsúlyos szerepük van a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. A tanuló fejlesztésének hosszú folyamatában az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulnia a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének. A bevezető szakaszban javasolt - a közoktatási törvény által biztosított lehetőséggel élve - egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időtartamot tervezni. A hosszabb időkeret nagyobb esélyt nyújt az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátítására, amennyiben megfelelő motiváltság mellett, ismétlődő tanulási folyamatban, állandó aktivitásban egyre önállóbb tanulási tevékenységre készteti a tanulókat. A gyógypedagógiai nevelésnek az egész személyiség fejlesztésére kell törekednie. E két szakaszban nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése. Az iskolák helyi tantervükben határozzák meg azokat a pedagógiai diagnosztikán és fejlesztési stratégián alapuló konkrét gyógypedagógiai eljárásokat - szükség esetén terápiákat -, amelyek az iskoláskor kezdő éveiben hatékonyan segítik a készségfejlesztést. Az iskolatípus módosításának esetenkénti szükségessége folyamatos gyógypedagógiai diagnosztizálás nyomán a tanítás-tanulás folyamatában állapítható meg biztonsággal. c) Alapozó szakasz: 5-6. évfolyam. d) Fejlesztő szakasz: 7-8. évfolyam. Az alapozó és a fejlesztő szakaszban a tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is. Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése

143

Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében az Irányelvben leírtakat kell alkalmazni, figyelembe véve a befogadó intézmény pedagógiai programját, helyi tantervét. A befogadó intézmény pedagógiai programjában - az Irányelv 1. fejezetében leírtak alkalmazásával - szerepelnie kell a fogyatékos tanuló neveléseoktatása sajátos elveinek, és figyelembe kell vennie a tanulást, fejlődést nehezítő körülményeket is. Ezen belül fontos meghatározni és biztosítani azokat a segítő eljárásokat, amelyek az eredményes integráció feltételei lehetnek. A fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztő programok kimunkálásához, a tantárgyak fejlesztési feladatainak megvalósításához a szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár együttműködése szükséges. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is be kell vonni a fejlesztő munkába. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A fogyatékosságból eredő hátrányok csökkentését segítő programok az iskola helyi tantervének részeként működnek. Megjelenhetnek tréning formájában, tantárgyi témaként, egy-egy terület önálló fejlesztési programjaként, beépülhetnek a tanítási órán kívüli (vagy diákotthoni) programokba. A gyógypedagógus, a terapeuta - esetenként más szakember véleményének figyelembevételével - készíti el a fejlesztő programot, amely a tanuló különleges gondozási igényére épül, és egyedi tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálja. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a programokon, tréningeken keresztül valósul meg. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelőzheti a további - másodlagos - tünetek megjelenését. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység során a fejlesztő programok készítésekor és elemzésekor elsődlegesen azt kell figyelembe venni, hogy a gyógypedagógiai nevelés, a terápiás eljárás és eszközrendszer miként tud vagy tudott hozzájárulni a pszichikai, a fiziológiai funkciók zavarának korrigálásához, kompenzálásához, a funkcionális képességek csökkenéséből, a funkciók fejletlenségéből eredő zavarok kezeléséhez, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentéséhez. A NAT alkalmazása A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő készségek és képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye. A műveltségi területek tartalmai segítenek abban, hogy a tanulói képességek mind magasabb szintre fejlődjenek az egyénileg meghatározott lehetőségek határain belül. Magyar nyelv és irodalom A magyar nyelv a tanulás célja és egyben minden ismeretszerzés eszköze is. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében kitüntetett helye van. Célja és feladata a szókincsfejlesztés és - gazdagítás, a növekvő igényű helyes nyelvhasználat erősítése, a nyelvi hátrányok csökkentése. Feladata továbbá az eredményes olvasás-, írástanulás feltételeinek megteremtése, e speciális készségek kialakítása, megerősítése. Kiemelkedő szerepe van a nyelv rendszerére, a helyesírásra vonatkozó alapvető tudás elsajátításában. Az irodalmi ismeretek célja, hogy műveken keresztül gazdag tapasztalatokhoz juttassa a tanulókat a világról, az emberi természetről, az emberi létről, érzelmekről, a valósághoz

144

való sokrétű viszonyulásról. Az irodalmi ismeretek hozzájárulnak a tanulók személyiségének, gondolkodásának, érzelmi világának, erkölcsi, esztétikai érzékének gazdagításához. A magyar nyelv és irodalom műveltségi területnek meghatározó szerepe van az önálló tanulás kialakításában, az önműveléshez szükséges képességek fejlesztésében. A műveltségi terület kiemelt habilitációs /rehabilitációs feladatai a) Az olvasás elsajátításához szükséges hármas asszociáció megerősítése: - vizuális észlelés - jelfelismerés, - akusztikus észlelés - hangok differenciálása, - a beszédmotoros észlelés fejlesztése. b) A téri tájékozódás fejlesztése. c) Grafomotoros készségek fejlesztése. d) Az olvasott szavak és a köztük lévő grammatikai viszonyok felismertetése. e) Szavak olvasásának begyakorlása - szóemlékezet, vizuális, akusztikus memóriafejlesztés. f) Szövegösszefüggések megláttatása. g) A helyesírási szokások megerősítése.

145

Fejlesztési-feladatok Kommunikációs képességek fejlesztése különféle élethelyzetekben. A tanult nyelvi fordulatok alkalmazása tanulási helyzetben és a spontán beszédben is. A kommunikációs helyzetnek megfelelő kulturált nyelvi magatartás, viselkedés fejlesztése, gyakorlása. Önismeret erősítése. Véleménynyilvánítás, mások véleményének meghallgatása. A szövegtartalmat, a beszélő szándékát tükröző kommunikáció eszközeinek alkalmazása irányítással és fokozódó önállósággal. Vizuális, akusztikus észlelés, érzékelés, a figyelem és az emlékezet fejlesztése. Ismert szövegek dramatizálása, improvizáció, helyzetgyakorlatok. A fonematikus észlelés, az optikus differenciáló-képesség fejlesztése, gyakorlatok hanganalizálásra. A tanulók által megismert aktív és passzív szókincs gazdagítása, gyakorlatai. Szövegértő és - elemző képesség fejlesztése különféle műfajokban. A néma értő olvasást követő - szövegértést bizonyító - feladatok megoldása. Információk gyűjtése a fejlettségnek megfelelő forrásanyagokból irányítottan, majd önállóan. Irodalmi művek feldolgozása irányítottan, szempontsorral, algoritmussal. A verbális emlékezet, az akaratlagos figyelem fejlesztése.

146

Az írás-előkészítés gyakorlatai, a kéz ügyesítése, az írásmozgás fejlesztése, a szem-kéz koordináció kialakítása. A vizuális, az akusztikus figyelem és differenciálás képességének fejlesztése. Összerendezett íráskép kialakítása az egyéni adottságok mellett. Az írás eszközszintű műveleteinek gyakorlatai: másolás, tollbamondás, emlékezetből írás fokozatai. Az írásmozgás tempójának, rendezettségének, a helyesírás biztonságának kialakítása Szövegek alkotása - elbeszélő, leíró műfajokban -, tréningek, gyakorlatok, szövegkorrigálások. A tanulók nyelvi tapasztalatainak megerősítése, a nyelvi elemkészlet gazdagítása, a spontán használt nyelvi szabályok kiemelése. Szövegvizsgálatok, kommunikációs helyzetek a mondatfajták vizsgálatára. A mondaton belüli szerkezetre irányuló tapasztalatszerzés gyakorlatai egyszerű beszédhelyzetekből kiindulva. A nyelvtani ismeretek elsajátításával kapcsolatos gyakorlatok - analitikus, szintetikus - a köznapi nyelvi tevékenységhez kötötten, nyelvtani szempontú mondat- és szövegalkotás gyakorlatai. Helyesírási helyzet (szavak, mondatok) tudatos elemzése, tanult minta, analógia, szabály megerősítése, helyesírási teljesítmények fejlesztése, helyesírási szokások megerősítése. Az önkorrekciós képesség fejlesztése, hibakeresés, -javítás, helyesírási problémahelyzetek felismertetése. Helyesírás fejlesztése másolással, tollbamondással, illetve emlékezetből történő írásbeli feladatokkal. Élő idegen nyelv Az Élő idegen nyelv tanításának, tanulásának céljait a tanulók szükségletei határozzák meg. Az enyhén értelmi fogyatékos/tanulásban akadályozott tanulók szükségletei indokolnák a korai idegen nyelvi oktatást, de a tanulási képességük akadályozottsága miatt aránytalan terhelést jelentene a sérült tanuló számára. A szülők igényei, a tanulók fejlettsége szerint az iskola hozhat döntést a hetedik évfolyam előtt megkezdett idegennyelv-tanulás ügyében. Az idegen nyelv tanításának alapvető célja a kellő motiváció és késztetés a nyelv tanulása iránt, sikerélményekhez juttatni a tanulót a későbbi nyelvtanulás érdekében. A nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátításra épül. Az idegen nyelv elsajátítása során a tanulók olyan nyelvi tevékenységekben vesznek részt, amelyek értelmi szintjüknek, fejlettségüknek megfelelnek. A nyelvtanulási stratégiák között fontos szerep jut a játékos tevékenységeknek, az egyszerű élethelyzetek modellezésének, ismert helyzetek, tartalmak idegen nyelven történő értelmezésének. A szemléltetéshez, a konkrét helyzetekhez, cselekvésekhez kötődő nyelvtanulás eredményesebb, a szavak könnyebben megjegyezhetők és felidézhetők (pl. köszönés, bemutatkozás, kérdezés). Az egyszerű utasítások, a cselekvésre épülő játékos feladatok eredményesen fejleszthetik a hallott szöveg megértését. Természetes része a tanuló tanórai beszédének a magyar nyelvű kérdés és válasz, amelyet párhuzamosan használnak az idegen nyelvvel együtt. A nyelvtanulás középpontjában a motiváció fenntartása, a hallott szöveg (kérdés, utasítás, cselekvés stb.) megértése, fejlesztése áll. Az idegen nyelv olvasásának, írásának tanítása csak fejlettség szerint, a tanulóban erősödő igény alapján kívánatos. Az idegen nyelv tanulása nem önmagáért történik, hanem az idegen nyelvi környezetben az elemi kommunikáció és kapcsolattartás érdekében, az egyszerű információk felfogása, megértése céljából.

A sikeres nyelvtanulás érdekében szükség van a hosszabb időkeretre, a folyamatos gyakorlásra. Fejlesztési feladatok Az idegen nyelven történő megszólaltatás gátlásainak oldása. Szükségletek, motívumok felébresztése az idegen nyelv tanulása iránt. Idegen nyelvű információhordozók iránti kíváncsiság felkeltése. Erősíteni az Európában való eligazodás, kommunikálás igényét. Az idegen nyelvi témákban feldolgozott, begyakorolt szavak megértése, értelmezése. Egyszerű - a témához kapcsolódó - kérdések felfogása, megválaszolása. Kapcsolatfelvétel a tanult témakörökben. Kérdések, igények egyszerű kifejezése. Képesség - a tanult témákban - egyszerű kérdések megfogalmazására és azok megválaszolása. Matematika A Matematika műveltségi terület lehetőséget ad a környező világ mennyiségi és térbeli viszonyainak felfedezésére, megismerésére. Képessé teszi a tanulókat a világ valósághű észlelésére, információk befogadására, megőrzésére és feldolgozására. A gyakorlás folyamán, a kognitív képesség alapműveleteit szem előtt tartva növelhetjük a tanulók intellektuális kapacitását. A matematikai fejlesztés során olyan képességek fejlesztése történik, amely képessé teszi tanulóinkat más tantárgyakban, illetve a mindennapi életben jelentkező problémák megoldására is. Segítve ezzel a személyiségük fejlődését, valamint a társadalomban elfoglalt helyük, szerepük objektív megítélését, növelve ez által cselekvési képességük hatékonyságát. A matematika kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai a) A tanulás eszközeinek célszerű használata. b) Kíváncsiság ébrentartása, az önbizalom folyamatos megerősítése. c) Ismeretek mozgósítása bemutatott analóg helyzetekben, alkalmazás a próbálgatások szintjén. d) Cselekvésben jelentkező problémák segítséggel, majd segítség nélkül való felismerése, megbeszélése, megoldása próbálkozással. Az eredmény ellenőrzése. e) Tárgyak, személyek, alakzatok, jelenségek, mennyiségek összehasonlítása, becslése. f) A matematika tanulásához szükséges fogalmak fokozatos megismerése. g) A közös cselekvéshez, munkához szükséges tulajdonságok, képességek felépítése, szokások kialakítása. h) A tantárgy iránti tanulási kedv folyamatos szinten tartása. Az önfejlesztés igényének támogatása, értékelése. Az önismeret, az önszabályozás képességének fejlesztése. i) Mindennapos probléma megoldásának elképzelése, sejtés megfogalmazása. A képzelt és a tényleges megoldás összevetése. Fejlesztési feladatok A térben és időben, valamint a világ mennyiségi viszonyaiban való tájékozódás saját élményből kiindulva. A tapasztalatok feldolgozása az egyszerűbb gondolkodási műveletek szintjén. A domináns pszichés funkciók folyamatos fejlesztése. Az ismeretek rendszerezése. A megszerzett tudás, az elvont fogalmak, szabályok, összefüggések stb. felhasználása, kezdetben ismert, majd ismeretlen szituációkban. A problémamegoldó képesség megszerzése a próbálkozás útján, majd racionális szinten. Az alkotás örömének átélése. Az érzelmi, akarati életük, az együttéléssel kapcsolatos értékek megismerése, elfogadása kezdetben irányítással, később önállóan.

Kérdések megfogalmazásának, állítások bizonyításának, a véleményalkotás képességének kialakítása. Számtan, algebra- fejlesztési feladatok Érzékszervi benyomások, tapasztalatok gyűjtése. A számok világának leképezése tárgyakkal, rajzokkal, s végül a számok szimbolikus szintjén. Tájékozódás a határozatlan és a diszkrét halmazok körében. A kiválogatás, összehasonlítás, csoportosítás gondolkodási műveleteinek segítségével a matematikai fogalmak, a mennyiségi viszonyok, valamint a mennyiségállandóság fogalmának kialakítása. A halmazok számosságának megállapítása. Számok rendezése, tízes számrendszerben történő rendszerezése, a számkör bővítése. Számok bontása valamennyi számkörben. Természetes számokon túli számhalmazok bővítése. Műveletek- fejlesztési feladatok Élethelyzetek megjelenítése. Mennyiségi változások megfigyelése, megértése és megfogalmazása. A feladatok gyakorlása a manipuláció szintjén tárgyakkal, majd képekkel. A feladatok megadott logikai szabályok szerinti végzése. A számolási készség fejlesztése változatos és értelmes feladatok segítségével. Az ismeretek alkalmazása, a feladat adta problémák megoldása, tudástartalmak bővítése, az alkotó képzelet fejlesztése a becslés (eredményjóslás) vagy az új műveleti fogalmak bevezetésekor. Műveletek írásban való végzése, a szóbeli számoláson túl a műveleti sémákra (analógiákra) való emlékezés. Becslés, önellenőrzés, elvonatkoztatás műveletvégzés közben. Szöveges feladatok -fejlesztési feladatok Történetek megismétlése, visszamondása, elemzése, a mennyiségváltozás felfedezése a történetekben. Szövegértés, lényegkiemelés; adatok csoportosítása, műveletek sorrendjének megállapítása, elvonatkoztatása a nyitott mondatokban. Cselekvési sorrend tervezése; megoldáskeresés: lehetséges megoldások kiválasztása, megoldása készen kapott sémák szerint, algoritmusok segítségével, később alternatív gondolkodás mentén. A feltételezés és a valóság összehasonlításának a képessége az eredmény „jóságának” megítélésében. A segítségkérés és -elfogadás képességének fejlesztése, kialakítása. Geometriai mérések -fejlesztési feladatok A saját testen való tájékozódástól, tapasztalatok összegzése. A gyakorlatban megfigyelt tulajdonságok megnevezése, a lényeges jegyek kiemelése. A látottak elemzése, összehasonlítása, a különbségek felfedezése. A térelemek szintézise, síkban történő leképezése. A térelemek síkban megadott tulajdonságainak transzformálása, a megadott tulajdonságok alapján a sík elképzelése. Gyakorlati mérések, mértékegységek,számítások -fejlesztési feladatok A mennyiségek összehasonlítása, folytonos, majd diszkrét mennyiségek összemérése. A tájékozódási képesség fejlesztése térben, időben és a mennyiségek között a gyermek ismereteihez igazodva. „Láthatatlan” mennyiségek elképzelése, cselekvéshez, történéshez fűződő megfogalmazással. A mértékegységek analízise és szintézise, a mérés rendszerének megértése, a mértékegységek közötti „átjárás”.

Az ismeretek alkalmazása sok eszközzel való megsegítéssel a legegyszerűbb, konkrét feladatokkal, majd az eszközök fokozatos elhagyásával. A feladatok tudatos végzése. Szerkesztések -fejlesztési feladatok A finommotorika, a térlátás, a szem-kéz koordináció fejlesztését igénylő gyakorlatok, a szerkesztéssel kapcsolatos térelemek helyzetének érzékelése, fogalmi ismeretének alapozása. A szerkesztéshez szükséges eszközök készségszintű használata. Leképezés analógiák segítségével, majd az alkotás, a problémamegoldás szintjén. Fegyelmezett munkavégzés, figyelemkoncentráció, pontos végrehajtás a gyakorlás folyamán. Az ismeretek alkalmazása, algoritmusok pontos betartása, önszabályozás, önirányítás. Összefüggések, függvények, sorozatok -fejlesztési feladatok A tulajdonságok kiemelése, a tulajdonságok összehasonlítása, a különbségek felismerése. Megadott szempont szerint összefüggések keresése a látszólag különböző dolgok között. A gondolati cél, szándék megismerése, feltárása, következtetés az ok-okozati összefüggésekre, cselekvéssorok folytatása. Az azonos típusú feladatok végzése, a gondolatmenet ismétlése, az általános törvényszerűségek levonása. Szabályok megfogalmazása, feladatmegoldás egy-, majd többféle módon. Összefüggés feltárása, megoldási alternatívák felismerése. Több elem bevonásával történő összefüggés-keresés, az ismeretek rendszerezése, a függvényszerű gondolkodás kialakítása. Valószínűség, kombinatorika, statisztika -fejlesztési feladatok A tapasztalatok gyűjtése alapján kérdések megfogalmazása. Az ítélőképesség fejlesztése. Több valóságelemet tartalmazó statisztikai adatok gyűjtése, következtetések. A biztos, lehet és a lehetetlen megtapasztalása, szabályjátékok. Hagyományos és új logikai játékok, a kombinatorikus gondolkodás fejlesztése. A statisztikai adatok gyűjtése, értékelése, a valóság objektíve megismerése. Ember és társadalom - Történelem és társadalmi ismeretek A műveltségi terület középpontjában az ember világa áll. A múlt kiemelkedő történelmi eseményeinek, történelmi személyiségeinek megismerése hozzájárul a nemzeti és az európai identitástudat kialakulásához, elmélyítéséhez. A társadalmi ismeretek tartalmai sokoldalúan tárják a tanulók elé a szűkebb és tágabb közösségben élés lehetőségeit. A tanulókat hozzásegíti ahhoz, hogy tájékozódni tudjanak a körülöttük lévő társadalmi, gazdasági, politikai jelenségek között. Lehetőséget kapnak a legalapvetőbb társadalmi tevékenységek, a legfontosabb állampolgári ismeretek elsajátítására. A tartalmak elsajátításakor figyelembe kell venni a tanulók gyógypedagógiaipszichológiai jellemzőit, ezért előnyben kell részesíteni a sajátélményű tevékenységeket. A személyes élmény segíti annak a belátását is, hogy a jelen eseményei nagymértékben a múlt eseményeinek eredményei, és mai életünk hatást fog gyakorolni a jövő nemzedékek sorsára is, azaz a történelemnek, a társadalom eseményeinek mi magunk is részesei vagyunk. A fejlesztés kiemelt területként kezeli a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelést, a szociális érzékenységet, az értékvédő magatartás kialakítását, a környezetért érzett felelősséget. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai - Az időészlelés fejlesztése, az emberöltő, az évtizedek, évszázadok, évezredek megértése.

- Az idő múlása és a korok emberének, társadalmának, környezetének változása, összefüggések felfedeztetése. - Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelésének, az információgyűjtés technikájának fejlesztése. - A tér és idő kapcsolatainak bemutatása, ezek felfedeztetése. - A kommunikációs képességek fejlesztése. - A képzelet, a kreativitás alakítása, fejlesztése. - Tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges és a lehetetlen megítéléséhez, a valóság és a fikció közötti különbség érzékeltetése, szemléletes bemutatása. - A megtartó emlékezet, az akaratlagos figyelem fejlesztése. - Az önálló tanulás képességének fejlesztése. Környezetünk történelmi és társadalmi jellemzői -fejlesztési feladatok Ismeretszerzés személyes beszélgetésből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből. Régen és ma érzékelése, események beazonosítása saját élményből. A saját szerep, a saját feladat, a saját felelősség felismerése. A különböző közösségekben való létezés formáinak, lehetőségeinek ismerete. A múlt történelme és társadalmai -fejlesztési feladatok Az időben végbemenő, egymást követő változások folyamatának érzékeltetése. Tájékozódás az időszalagon, térképen, összefüggések felismerése, megfogalmazása egyre nagyobb önállósággal. Ismeretszerzés a szabadság, felelősség, emberi helytállás jelentőségéről. Történelmi események okainak és következményeinek elemzése fokozatosan csökkenő segítségnyújtás mellett. Korunk történelme és társadalma -fejlesztési feladatok Beszámoló, vázlatkészítés a tömegkommunikációs eszközök felhasználásával. Elemzések tanári segítséggel. Költségvetési, gazdálkodási ismeretek a családi költségvetéstől az államháztartásig. A munkavállalás gyakorlata. Ember a természetben A műveltségi terület természettudományos nevelést alapoz meg. A nevelés-oktatás során lehetőség nyílik tapasztalatok, korszerű - a gyakorlatban is felhasználható - ismeretek átadására az anyagokról, a természeti környezet kölcsönhatásairól, folyamatairól. A műveltségi terület tudatosítja a tanulókban, hogy az ember része a természetnek, így felelős a természeti környezetért, az emberiség jövőjéért. Formálja gondolkodásmódjukat, a természethez, a családhoz és önmagukhoz való viszonyukat, felkészíti arra, hogy a megszerzett ismereteket miként alkalmazzák a tanulásban, az önálló életvezetésben. A tanulók ismeretelsajátításában a természeti-környezeti világ elemi megismerésének lehetősége tűzhető ki célul. Ugyanakkor nagyobb hangsúlyt kap a szemléletformálás, a természethez való pozitív viszonyulás megteremtése, az egyén és a társadalom számára fontos konstruktív magatartás- és viselkedésformák elsajátítása. E területen szerzett műveltség fontos eszköze az egészséges életmóddal, életvitellel, környezettudatos viselkedéssel kapcsolatos szabályok elsajátításának is. Kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatok - Figyelem, emlékezet fejlesztése, a kíváncsiság, az érdeklődés felkeltése. - Kérdésfeltevés, kérdések megfogalmazásának tanítása. - A kommunikációs képességek és készségek fejlesztése. - A térérzet alakítása, megerősítése, viszonyszavak pontos használata, az idő múlásának érzékelése, felfogása, a változás - időben, térben - észlelése, értelmezése. - A gondolkodási funkciók, műveletek fejlesztése.

- Szokások, szokásrendszerek kialakítása. - A tanulási szokások (megfigyelés, vizsgálódás, lejegyzés, feladatmegoldás, értelmezés, irányított ismeretszerzés) kialakítása, megerősítése . Környezetismeret - bevezető és kezdő szakasz A természet vizsgálata. Tájékozódás az élő és élettelen természetről -fejlesztési feladatok - Érdeklődés, motiváció felkeltése, inspiráció a kérdésfeltevésre. - Egyszerű, játékos megfigyelések, összehasonlítások, csoportosítások, elképzelések, hiedelmek megfogalmazása. - Egyszerű becslések, mérések. - Jellemzők számbavétele, változás felismerése. - Elemi képi és szöveges információk értelmezése irányítással, segítéssel. - Anyagok és halmazállapotok megkülönböztetése a hétköznapi élet példáival. - Az élőlényekkel kapcsolatos fogalmak gazdagítása, csoportokba sorolás, életműködés felfedeztetése konkrét példákon. - Az élőlények érzékelhető jegyeinek megállapítása - összehasonlítások, elvonatkoztatások. Tájékozódási alapismeretek fejlesztési feladatok - Tájékozódás a térben - térérzet megerősítése, irányok, távolságok, hosszak, nagyságrendek becslése, mérése - meghatározása. - Tapasztalatok, ismeretek gyűjtése a természet könnyen megfigyelhető és felfogható ciklusaival kapcsolatban; a mindennapok időviszonyai. - A helyváltoztatás és az eltelt idő kapcsolat a saját történéseire, életterére vonatkoztatva. - Állandóság és változás felfedezése irányítással, egyszerű példákkal. - Elemi tájékozódás a közvetlen környezetben, a szűkebb lakótérben, lakóhelyen. - Elemi ismeretek a földrajzi környezetről konkrét tapasztalatokból merítve. Testünk és egészségünk-fejlesztési feladatok - Az élő és élettelen közötti különbség, az életjelenségekhez kötött élet-értelmezés elemi ismeretei. - Az ember testrészei, érzékszervei - példák, konkrét tapasztalatok gyűjtésével. - Törekvés az ember számára fontos egészségmegőrző szokások elsajátítására: egészséges táplálkozás, tisztálkodás, mozgás. - Néhány könnyen felfogható példa a környezetnek az ember egészségére gyakorolt hatásáról. - Gyermek- és fertőző betegségek, orvosi ellátás a saját tapasztalat alapján - a történtek elemzése, tudatosítása. Természetismeret - alapozó szakasz Az élő és élettelen természet ismeretei -fejlesztési feladatok Tájékozódás a tudományos megismerésről - Rendszeres megfigyelés, vizsgálódás. - Egyszerű becslés, mérés elvégzése, önállóan és csoportban is. - A tapasztalatok megfogalmazása segítséggel. - Különféle információhordozók használata csoportmunkában - irányítás mellett. Tájékozódás az élő és élettelen természetről - A használati tárgyak anyagainak felismerése, az anyagfogalom biztos használata. - Egyszerű játékok, kísérletek a kölcsönhatásra, a hő, a fény terjedésére, a mágnesességre. - A hétköznapi folyamatokban előforduló energiafajták és energiahordozók bemutatása példák segítségével. - Az élővilág változásának bemutatása. - Az ember kulturkörnyezetének értelmezése a növénytermesztésben, az állatok nevelésében. - Konkrét példák az életközösségek bemutatása során.

- Az életközösségekben működő kapcsolatrendszer érzékeltetetése jól megtapasztalható példákon keresztül. Földrajzi - környezeti alapismeretek -Fejlesztési feladatok Tájékozódás a közvetlen földrajzi környezetben - Egyszerű megfigyeléseken, tapasztalatokon alapuló időjárás-megfigyelés, a változások értelmezése. - Alapvető mérések elvégzése, a folyamatokban megmutatkozó oksági kapcsolat felismerése tanári irányítással. - Az időjárás és a halmazállapot-változás közötti kapcsolat felfedezése segítség mellett. - Tapasztalatok gyűjtése a környezet felszíni formáiról. - Ismeretek a térképi ábrázolásról, egyszerű tájékozódási gyakorlatok a térképen. - Képi információk, rövid, szemléletes leírások felhasználásával a földrajzi, domborzati, térképi elsődleges képzetek kialakítása. Természetismeret. A biológia, fizika, kémia ismeretei - fejlesztő szakasz Biológiai ismeretek Az élőlények csoportjai Távoli tájak természetes életközösségei A növényi sejt és szövet. A növény anyagcsere folyamata és szaporodása. Fejlesztési feladatok - Nagyobb önállóság a megfigyelésekben, vizsgálódások, egyszerű kísérletek, mérések végzésében; páros, csoportos feladatok az információszerzésben, az információhordozók kezelésében segítségadás mellett. - Vázlatok, rajzok, feljegyzések készítése. - Szóbeli, írásbeli beszámolás, egyszerű leírás, jellemzés. Tájékozódás az élő természetről - Az élővilágról szerezhető információk jelentősége, kíváncsiság, érdeklődés felkeltése. - Az egymásrautaltság, a kapcsolatrendszer felfedezése az élőlények együttélésében. - Az élővilágban működő egyensúly szerepének bemutatása az életből vett példákon keresztül. - Ismeretek bővítése az életjelenségek körében - növények, állatok tekintetében. - Az életközösségek leírására vonatkozó módszerek elsajátítása - algoritmusok, analógiák alkalmazása. Az emberi test működése és egészsége Tájékozottság az emberi szervezet működésében - Ismeretszerzés saját szervezete működéséről, felépítéséről - megfigyelések, vizsgálódások, konkrét tapasztalatok segítségével. - A saját és mások tapasztalatainak elemi szintű értelmezése, egyszerű következtetések. - A gyakoribb betegségek megelőzése, a gyógyítás mindenki számára elérhető módozatainak ismerete, a környezet és az egészség közötti kapcsolat felismerése, az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok hatásainak megismerése. - Önismeret, önelfogadás, egészségmegóvás készségének fejlesztése. Fizikai ismeretek -Fejlesztési feladatok Természettudományos megismerés - Fokozódó igény és kíváncsiság a kísérletezés, a vizsgálódás, a folyamatok megértése iránt. - Gyakorlottság megteremtése az ábrák értelmezésében, az eszközök működésének megértésében, egyszerű szóbeli, írásbeli leírásában. - Változások felismerése, okok keresése irányítás mellett.

- A háztartás, a környezet ismert és használt egyszerű gépeinek működtetése, a fizikai ismeretek alkalmazása a működtetés során. - A fizika és a többi természettudomány közti szoros kapcsolatot felismerése - tanári irányítással. Kémiai ismeretek -Fejlesztési feladatok Természettudományos megismerés - Az ismeretszerzés iránti igény felkeltése, fenntartása. - Gyakorlottság az önálló kísérletezésben az egyszerű ártalmatlan anyagok, folyamatok megfigyelésénél. - Gyakorlatot szerezni a lényegkiemelésben, csoportosításban, összehasonlításban, az elemzésben. - Ismeretek szerzése a környezetben előforduló anyagokról, biztonságos, szakszerű használatukról a hétköznapokban. - A környezetszennyezés káros következményeinek megértetése, szokásrend, viselkedésrend megerősítése. - A tudatosság erősítése az életvezetésben, az egészségük megőrzésében, a háztartásvezetésben. Természetismeret. A biológia, fizika, kémia ismeretei - megszilárdító szakasz Biológiai ismeretek Az ember szervezete és egészsége Környezet- és munka-egészségtani ismeretek - Fejlesztési feladatok - Az egészség megőrzése a családban: szűrővizsgálatok, rendszeres fogászati szűrés, háziorvosi ellátás. - Egészséges életvezetés: mozgás, táplálkozás, pihenés, tisztálkodás. Tapasztalatok az emberi szervezet működéséről, egészségéről - Példákon keresztül felismertetni az ember szabályozó szervrendszerének működését; megismertetni a tanulókat nemi szervek egészségét biztosító személyi higiénés tennivalókkal; vélemények, tapasztalatok gyűjtése az abortusz társadalmi megítéléséről. - Felhívni a figyelmet az anya terhesség alatti életmódja és a születendő gyermek egészségi állapota közötti összefüggésre. - Megismertetni a korán kezdett nemi élet veszélyeit. - Szituációs, kommunikációs szerepjátékokon át bemutatni a kockázatos, veszélyes viselkedési módok elkerülését, élethelyzetek megoldását; elsajátíttatni az egészségmegóvás szabályait, az egészségügyi intézmények használatát, a gyógyszerfogyasztás és -kezelés szabályait. Fizikai ismeretek Fény- és hangtani ismeretek Elektromos alapjelenségek. Az anyag részecskéi, szerkezetük - Fejlesztési feladatok - Az elektromos töltés kísérleti megfigyelése. - A testek elektromos állapota. - Az elektromos áram, az áramkör - tanári demonstrációval. - Fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása. - Az elektromos felszültség elemi fogalma. - Az elektromos munka és teljesítmény. - Az elektromos ellenállás. - Az elektromos és mágneses mező kölcsönhatásai. - Az elektromágneses indukció gyakorlati alkalmazása. - Tapasztalatokon alapuló tudásbővítés az anyagokról. - A gondolkodási képesség, a gondolkodási műveletvégzés fejlesztése. - A megfigyelő, kísérletező, problémafelismerő, összehasonlító, cselekvési, döntési és önálló

tanulási képesség alakítása. - Az iskolai kísérletekben tapasztaltak összekapcsolása a mindennapok történéseivel. - A fizika társadalmi hasznosságának felismertetése. - A fizikában tanultak széles körű kiterjesztése az ember egészségének és környezetének védelmére, a károsító tényezők, hatások megelőzésére. - A modern fizikatudomány eredményeinek, de veszélyeinek is ismerete. Kémiai ismeretek Anyagszerkezeti ismeretek A szerves kémia -Fejlesztési feladatok Tájékozottság az anyagokról és felhasználásukról - Tudatosság a célirányos megfigyelésekben, elemzésben, az adatok lejegyzésében. - A tanuló fejlettségének megfelelően a jelenségek, folyamatok közötti hasonlóság, különbség észrevétele, megfogalmazása szóban és írásban a tanult szakkifejezések használatával. - Példákon keresztül bemutatni, hogy a kísérletekben realizált elméleti ismeretek miként vannak jelen a mindennapokban. - Felismertetni a kémiai ismeretekhez kapcsolódó környezeti problémákat. - A háztartási szerek használatával, tárolásával kapcsolatos elővigyázatossági szabályok megismerése. Földünk és környezetünk A Földünk és környezetünk műveltségi terület ismereteket nyújt a tanulóknak a lakóhelyükről, a hazájukról. A hazai az európai földrajzi környezetből kiindulva lineárisan táguló térben szerezhetnek elemi ismereteket a távoli földrészekről és a bolygókról. A mindennapokban is jól használható gyakorlati példákon és tapasztalatokon keresztül sajátíthatják el a földrajzi térben történő eligazodás alapvető eszközeit, módszereit. Az egyszerű, elemi földrajzi ismeretek átadása, az általános és a speciális képességek fejlesztésére, a specifikumokra figyelve történik - a habilitációs, rehabilitációs célokat, feladatokat hordozva. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai - A gondolkodási funkciók fejlesztése: megfigyelés, elemzés, összehasonlítás, elvonatkoztatás, problémafelismerés, ok-okozat összefüggés meglátásának képessége. - A rövid és a hosszú távú figyelem és emlékezet fejlesztése. - A rész-egész viszony a valóságban, a térképi ábrázolásban. A valóság és térkép összefüggéseinek felismerése. - Biztos tájékozódás megteremtése a közvetlen térben. Tájékozódás biztonsága a síkban, a jelek, a szimbólumok világában. - Tájékozódási feladatok, téri viszonyok felismerése, megértése; valamely tárgy, objektum tényleges és viszonylagos helye, helyzete. - Az idő észlelés fejlesztése. Időrend, periódus a természetben, a folyamatokban. - Kommunikációs képességek - kérdezni tudás, szakkifejezések használata. - Tanulási szokások megerősítése: térképek, információhordozók használata, önálló ismeretszerzés egyszerű szövegből, a tankönyv, a feladatlap, munkalap használata. Ismeretek a térképről - Fejlesztési feladatok - Ismeretszerzés, tanulás - a földrajzi környezetben történő eligazodás képességének fejlesztése, információk szerzése, kezelése. - Tájékozódás a földrajzi térben és időben. - Tájékozódás földrajzi-környezeti kérdésekben, folyamatokban. - Tájékozottság a hazai földrajzi-környezeti folyamatokban. A lakóhelytől a bolygónkig - Fejlesztési feladatok - Ismeretszerzés, tanulás - a jellemző természeti, társadalmi, környezeti összefüggések

felfedezése, felismerése. - A hétköznapi életben felhasználható földrajzi-környezeti tudás elemeinek elsajátítása, folyamatos gyarapítása. - Tájékozottság a földrajzi-környezeti kérdésekben. - Európa és más kontinensek, tipikus tájak, természeti-társadalmi-gazdasági értékeinek megismerése. A Föld természetföldrajzi képe -Fejlesztési feladatok - Tájékozottság a földrajzi térben a környezet anyagaiban - Tájékozottság a regionális és globális földrajzi-környezeti kérdésekben - a természetföldrajzi övezetesség társadalmi-gazdasági életben való megnyilvánulásainak felismertetése példákon keresztül. - A világgazdaság működésének a napi életünkre gyakorolt hatásai - példák segítségével. Művészetek A műveltségi terület olyan élményszerű ismeretek nyújtását állítja középpontba, melyek hozzájárulnak a képességek fejlesztéséhez, a harmonikus személyiség kialakulásához. Jellemzője az értékközvetítés és értékőrzés mellett az aktív befogadásra és alkotásra késztetés. Hozzájárul a szellemi, lelki tulajdonságok gyarapításához, az esztétikai fogékonyság, a fantázia, az érzékenység fokozásához. Az iskolai nevelés, oktatás rehabilitációs célú feladatainak megvalósításában kiemelt szerepe van a gyakorlati tevékenységeknek, mert általuk az ismeretek élményszerűvé válnak, segítik a mélyebb megismerést, fejlesztik a kreativitást. A tevékenységek, az alkotások széles körű kínálata lehetőséget teremt az egyéni adottságok kibontakoztatására, a differenciális megvalósítására. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai - Önismeret, önértékelés, társas kapcsolatok, a pozitív alkalmazkodóképesség, kapcsolatteremtő és együttműködési képesség fejlesztése. - Képzelet, kifejezőkészség, kreativitás fejlesztése. - Harmonikus mozgás kialakítása, fejlesztése. - A figyelemkoncentráció, a tartós figyelem és az emlékezet fejlesztése. - Az esztétikai érzékenység készségeinek alapozása, fejlesztése. - A térlátás fejlesztése, pontos képzetek kialakítása a valós térről, időről, az anyag, forma, funkció, szerkezet, szín, fény és mozgás viszonyairól. - A kommunikációs képességek fejlesztése szóban, ábrázolásban, befogadásban. - A finommotorika, a kreativitás, az eszközhasználati készség fejlesztése. - Az ismeretszerzési, a tanulási képességek fejlesztése. - Az érzékszervi tapasztalatszerzés fejlesztése, az érzelmi nevelés, érzékszervi kultúra gazdagítása. Ének-zene -Fejlesztési feladatok - Az ének, a zene megszerettetése, a zenei kifejezőeszközök megismerése. - A ritmusérzék, a hallási figyelem fejlesztése. - A dalos játékokkal a téri percepció, a nagy és finommozgások, a magabiztosság fejlesztése. - Az észlelés, a kifejezés képességének fejlesztése; a hangzó zene és a kottakép megfeleltetése egymásnak. - A daltanulással, közös énekléssel a kommunikációs, metakommunikációs képességek fejlesztése. - A szociális kapcsolatok erősítése az együttes énekléssel, mozgással, szerepléssel. - Saját képességeinek megismertetése, sikerélményhez juttatás, bátorítás önmaga fejlesztésének vállalására.

- A kreativitás és a fantázia fejlesztése a megismert zenei kifejező eszközök felhasználásával. - Térbiztonság, mozgásbiztonság, harmonikus mozgás fejlesztése mozgással, tánccal. Dráma és tánc -Fejlesztési feladatok - A csoportos játékok, mozgások együttes élményével az alkotó- és kapcsolatteremtő képességek kibontakoztatása. - A testi, térbeli mozgás, valamint az idő- és ritmusérzék, az énkép fejlesztése. - A fantázia, a koncentráció, az észlelés finomságának fokozása. - Személyiségfejlesztés improvizációs játékokkal, többféle kommunikációs helyzetben, elképzelt és valóságos helyzetek megjelenítésével. Vizuális kultúra -Fejlesztési feladatok - A közvetlen érzékszervi tapasztaláson alapuló élmények biztosítása, feldolgozása a környezetben, a lakóhelyen, a műalkotások, a természeti látványok területén. - Az azonosságok, a különbségek tudatosítása. - Téri helyzetek leírása szóban, megjelenítése szabadkézi rajzban. - A mozgásélmény megfogalmazása, az időbeli folyamatok, változások megfigyelése, tudatosítása. - Egyszerű közlő ábrák értelmezése. - Segítségadás a művészeti alkotások szépségének, üzenetének befogadásához, megértéséhez, átéléséhez. - A kezdeményező, az alkotó magatartás kialakítása, fejlesztése. - Fokozott önállóság a feladatok megoldásában - rutinok, készségek, jártasságok kialakítása, fejlesztése. - Változatos technikák alkalmazása az önkifejezésben, az alkotásban. - Tapasztalatok gyűjtése a természetes és a mesterséges környezetről. - Egyszerű tárgyak készítésének készségei, kifejezőeszközeinek megismertetése, az anyagfunkció-forma egysége. - A tárgyhasználó és a fogyasztói magatartás alakítása. - Az egyéni ízlés, stílus érvényesítése a saját tárgy készítésében. - A tervező, az alkotó, a konstruáló képességek fejlesztése. Mozgóképkultúra és médiaismeret-Fejlesztési feladatok - A megfigyelés, a tájékozódás, a rendszerezés, a kommunikációs és együttműködési, a problémamegoldó és készség, képesség fejlesztése. - A művészi alkotásokban megismert konfliktusok értelmezésével a toleráns, másokkal szemben empatikus személyiség kialakításának segítése. - Az életvezetés során adódó krízishelyzetek humánus kezelését szolgáló képességek fejlesztése. Informatika A műveltségi terület - igazodva az informális társadalmi elvárásokhoz - középpontjába a munkához, az életvitelhez kapcsolódó praktikus ismeretszerzést és készségfejlesztést állítja. A mindennapi élet szerves részeként jelenlévő informatikai ismeretek, illetve az informatikai ismerethordozók használatának készsége, az esélyegyenlőség megteremtése, az életvitel céljából is kiemelkedő jelentőségű. A tanulóinknak képessé kell válniuk az informatika eszközrendszerének alapvető használatára. Ez ad lehetőséget számukra gyors, korszerű ismeretszerzésre, ügyintézésre. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai - Érzékszervi megismerések.

- Térbeli, időbeli tájékozódó képesség fejlesztése. - Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés műveleteinek gyakorlása. - Szabályfelismerés, tervező, rendszerező, döntési képesség fejlesztése. - Csoportosítások, következtetések. - Algoritmikus és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. - A gyors, pontos, koordinált mozgásos reagálóképesség fejlesztése. - A figyelem, az emlékezet, az akarat, az alkotó képzelet fejlesztése. - Felismerő, rendszerező képesség, szerialitás fejlesztése. - Analízis, szintézis. - Felismerő, rendszerező képesség, szerialitás fejlesztése. Az Informatika nagyobb témakörei és fejlesztési feladatai Számítástechnika -Fejlesztési feladatok - Ismeretek bővítése, módszerek elsajátítása, eszközök és rendszerek használata. Számítógép-kezelési alapismeretek -Fejlesztési feladatok - A számítógép működési elvének megértése, műveletek alkalmazása a feladatok megoldásához. - Adatbázisok eszközszintű kezelése. - A folyamatok megértése. - Technológiák alkalmazása. - A rendszerek közötti átjárás problémamegoldás szintű használat. Algoritmusok –Fejlesztési feladatok - A számítógépes technika felhasználása a tudás bővítésére, kezdetben segítséggel, később önállóan is. Dokumentumkészítés –Fejlesztési feladatok - A rendelkezésre álló eszközök célszerű használatának elsajátítása. - A technológiák megismerése az esztétikus alkotások készítéséhez. - Adatok gyűjtése a dokumentumok tartalmának bővítésére, pontosítására, színesítésére. Adatkezelés –Fejlesztési feladatok - Eszközök, technikák mozgósítása az adatok gyűjtésében. - Adatbázisok megismerése, az etikai normák betartásának tudatosítása. Táblázatkezelés –Fejlesztési feladatok - Az adatok célnak, feladatnak megfelelő feldolgozása. - Statisztikai adatok gyűjtése, bővítése. - Becslések megállapítás, a következtetések összehasonlítása a valóssággal. - Helyi adatok összevetése országos adatokkal. Számítógéppel segített problémamegoldás- Fejlesztési feladatok - Egy adott probléma megoldásához a megszerezhető ismeretek mozgósítása, segítséggel, majd önállóan. Számítógépes hálózat -Fejlesztési feladatok - A hálózat eszközként való használata ismeretek gyűjtéséhez, kapcsolatok építéséhez, problémák megoldásához. Könyvtárhasználati ismeretek Dokumentumismeret -Fejlesztési feladatok - Gyakorlati problémák megoldása a dokumentumok készítésével. - Annak megtanulása, hogy a kész alkotások egy átlátható rendezett formában legyenek tárolva a későbbi felhasználás, illetve a könyvtár bővítése érdekében. Általános könyvtárhasználati ismeretek -Fejlesztési feladatok - Eligazodás a logikai rendben meglévő információforrások között, használatuknak megtanulása, szokások kialakítása. Életvitel és gyakorlati ismeretek

A műveltségi terület az ismeretek és fejlesztési feladatok tekintetében szintetizáló feladatot tölt be. Életmóddá, szokás-, viselkedés- és magatartásformává szervezi a fejlesztés kiemelt területeit, az ismeretek halmazát. A közvetlen környezetben szerzett tapasztalatokból kiindulva a technika, a társadalom, a munka világában történő pontosabb, tudatosabb eligazodást szolgálja. A tanuló egyediségének, megváltozott tulajdonságegyüttesének figyelembevételével hozzájárul az énkompetencia, a cselekvési, a szociális, a kommunikációs kompetenciák kialakításához. A sérülésspecifikus jegyek figyelembevételével épít a NAT ezen műveltségi területen megfogalmazott alapelveire, kiemelt fejlesztési területeire, fő témaköreire, feladataira. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai - A gondolkodási funkciók, műveletek fejlesztése: azonosságok, különbségek, csoportosítások, szabálykeresések, analógiák, felismerése, összefüggések megoldása, okokozat felfedezése. - A problémafelismerő, a tervező, alakító, konstruáló képesség fejlesztése, kíváncsiság, motiváltság ébrentartása. - A cselekvőképesség fejlesztése, önellátás, környezetellátás technikáinak elsajátítása, alkalmazása. - Motorikus képességek fejlesztése, szabályozott akarati mozgások, mozdulatok továbbfejlesztése. A kar-kéz sebességének és ütemének alakítása. - A munkához való helyes viszonyulás, az érzelem, akarat, kitartás céltudatos fejlesztése. - A reális énkép, önismeret kialakítása, távlati lehetőségek felismerése, az önfejlesztő magatartás elfogadtatása. - Szociális képességek fejlesztése. Egészség- és szabadidő-kultúra -Fejlesztési feladatok - A saját élményen, tapasztalaton alapuló egészségmegóvás problémakörének felismerése, személyes lehetőség és szerep az életvezetésben, az egészség megóvásában, életvezetési problémák felismerése a családi környezetben, a testi-lelki-szociális egészség megőrzésében. - Az életmód és a munka világának összefüggései, az életmódból adódó problémák. - A szabadidő mint szükséglet, egyensúly a munka-tanulás-szabadidő szervezésében. - Információgyűjtés segítséggel (ismeretterjesztő források, dokumentumok, zsebkönyvek, szakkönyvek, lexikonok). Munka- és termeléskultúra -Fejlesztési feladatok - A munka és technika szükségessége és haszna az ember életében. - Tapasztalatszerzés a mesterséges környezetről, szabálykövető magatartás a mesterséges környezetben, anyagok, formák, egyszerű szerkezetek megfigyelése, az anyagalakító tevékenység műveletei. - Az építő-szerelő-konstruáló folyamat, a munkahely rendje, időbeosztás, monotómia a különböző pályaterületeken. - Gazdálkodás az anyaggal, energiával, a munkával és az idővel. - A jó testtartás, elemi kézügyesség, jártasság az eszköz nélküli anyagalakításban, jártasság a legegyszerűbb eszközhasználatban. - Az egyéni tulajdonságok és eredményesség összefüggései a tervezés, szervezés, kivitelezés során. - Önértékelő-, ítélőképesség, az individuális különbségek megfogalmazása. Közlekedés- és környezetkultúra -Fejlesztési feladatok Ismeretszerzési és probléma felismerés képesség - Tapasztalatok gyűjtése a közvetlen környezet közlekedéséről, eredményes térbeli tájékozódás a lakóhelyen, a gyalogos és tömegközlekedés szabályainak megismerése, elsajátítása, a figyelem, az elővigyázatosság a közlekedésben, konkrét példák a helyes

döntésekre különféle közlekedési helyzetekben. - Érzékenység a környezet állapota iránt, a modernizáció pozitív és negatív hatásai, a személyes biztonság iránti igény és a magatartás, viselkedés összefüggései. Háztartás- és fogyasztói kultúra -Fejlesztési feladatok Tervezés, kivitelezés a háztartási és egészségi tevékenységben - A napi ismétlődő háztartási feladatok felismerése, tevékenységek ön- és környezetellátásban, gyakorlottság az egyszerűbb háztartási munkában, szerszámok, gépek használatában, a szolgáltatások igénybevételében. - Tapasztalat a jövedelem beosztásában, tudatosság a takarékosságban. - Érzékenység a közvetlen környezet, a lakás formai, esztétikai világában, az otthon nyugalmának, mint értéknek, örömforrásnak elfogadása, szükségletek és lehetőségek felismertetése egyéni sajátosságok szerint. - A minőség, a tudatos fogyasztás ismeretei, reklámok értelmezése, szelektálás, viszonyulás. Pályaorientáció -Fejlesztési feladatok A munka és tanulás az ember életében - Az egyéni adottságok megismerésén alapuló önismeret fejlődése, tapasztalatok a legfontosabb pályákról, a hozzájuk vezető utakról, lehetőségekről, valóság és a vágyak, valamint a realitások összehangolása. - A gazdálkodási, munkaképesség, mint érték, példák a pályamódosítással kapcsolatosan. Testnevelés és sport Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók igen eltérő képességekkel és fejlettségi szinttel kerülnek az iskolába. Mind az értelmi, mind a fizikai képességek területén nagy különbségeket mutatnak. Gyakori a helytelen testtartás, mozgásos ügyetlenség, a diszharmonikus, az inkoordinált mozgás. A tanulók egy részénél mozgásfogyatékosság nehezíti a cselekvéses tanulást, aktív mozgástevékenységet. Mindezek szükségessé teszik, hogy az általános testnevelés körét kibővítve, a gyógypedagógia és ezen belül a szomatopedagógia eszközrendszere segítse eljuttatni a tanulókat a rendszeres testedzés, a mozgásos játéktevékenység öröméhez, a mozgásbiztonsághoz. A műveltségi terület kiemelt habilitációs/rehabilitációs feladatai - Erősítse a mozgásigényt, a kezdeményezőkészséget, bátorítson mozgásos feladatok, gyakorlatok elvégzésére. - Tanítson mozgásos játékokban való együttműködésre, szabálytartásra, a játék örömére. - Fejlessze a mozgásos alaptechnikák elsajátításának képességét, a kitartást, az állóképességet. Kiemelt feladat az általános kondicionálás, a test hajlékonyságának, a végtagok ügyességének fejlesztése, a gyorsaság, az ugró, a dobó, az egyensúlyozó képesség alakítása, a tanuló biológiai állapotának, terhelhetőségének függvényében. - A saját testen való biztonságos tájékozódás kialakítása (függőleges és vízszintes zónák), a téri viszonylatok pontos felismerése, viszonyszavak felfogása, használata, a téri biztonság erősítése. - A szép testtartás, a harmonikus mozgás fejlesztése. - A tartós figyelem, a fegyelmezett feladat-végrehajtás fejlesztése, a felelős magatartás beláttatása. - Önismereti képesség fejlesztése, önállóság, a versenyszellem erősítése. A Testnevelés és sport műveltségi terület fejlesztési feladatai Rendgyakorlatok - A foglalkozások rendjének és a fegyelem szükségszerűségének felismerése saját élményen és tapasztalaton keresztül. - A szervezett forma elfogadása, a rendgyakorlatok pontos kivitelezése és a helyes testtartás

összehangolása, az önfegyelem növelése, a közösségben elfoglalt hely megtalálása, megtartása. Gimnasztika - A mozgásszervek általános képzése, előkészítése, életfontosságú készségek fejlesztése, mozgáskoordináció alapjainak kialakítása. - A szervezet sokoldalú előkészítése, foglalkoztatása, általános kondicionálása, erőnlét megszerzése, fenntartása, állandó fokozása. - A törzs és a végtagok mozgatórendszerének kiterjedt fejlesztése, a mozgásérzékelési képesség csiszolása. Természetes gyakorlatok - A test valamennyi izomcsoportjának, valamint az egész szervezetnek általános fejlesztése. - Helyzet- és helyváltoztatások társakkal, tárgyakkal is. - Egyensúlyozó gyakorlatok nehezedő feltételekkel - vastagság, magasság. - Az erő, az állóképesség, a gyorsaság, az ügyesség növelése. - Jellemtulajdonságok - akarat, bátorság - fejlesztése. Atlétika - A megfelelő futótechnika kialakítása. - A nehézségi erőt legyőző képességegyüttesek megalapozása, gazdaságos erőkifejtés tökéletesítése, a testi képességek harmonikus fejlesztése. - A helyes ugró- és dobótechnikát fejlesztő gyakorlatok, fizikai erőt fokozó feladatok. Torna - Mozgáskészségek megszilárdítása, a motoros képességek fejlesztése, ízületi mozgékonyság növelése, célirányos kondicionálás, koordinációs képességek tökéletesítése. - Jó izomérzékelés, az egyensúly- és ritmusérzékelés képességének optimalizálása. Labdagyakorlatok - Az alapvető fizikai képességek komplex módon, valamint külön-külön történő fejlesztése, mozgásműveltség fejlesztése. - A személyiség formálása csoport-, illetve csapatjátékokon keresztül. Testnevelési sportjátékok, testnevelési játékok - Az adott sportág technikai, taktikai elemeinek bevésése. - Mozgékonyság, rugalmasság fokozott trenírozása. - A megosztott figyelem képességének automatizálása. - Helyzetfelismerő képesség fejlesztése. Természetben űzhető sportok (helyi lehetőségek függvényében) - Egyéni, páros és csoportos ügyességfejlesztő feladatsorok, ellenálló képességet, edzettséget növelő szervezett játékok. Könnyített testnevelés - Tartásjavító és korrigáló gyakorlatok, prevenciós és rehabilitációs feladatok, sporteszközök alkalmazásával is. - Önállóan végezhető mozgásfejlesztő, kondicionálást biztosító gyakorlatok. Úszás (lehetőség szerint) - Hidrogimnasztikai elemek, vízbiztonsági gyakorlatok, úszásnemhez tartozó technikai elemek, ciklikus mozgássorok automatizálása, távnövelő gyakorló feladatok, egyéni, páros és csoportos vízi ügyességi játékos feladatok.

A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók igen eltérő egyéni adottságokkal bírnak, fejlesztésük során egyénenként is eltérő nevelési, oktatási igények és szükségletek jelentkeznek. A fejlesztés szokásos útjait, módszereit jelentősen módosítja a kommunikáció és a beszéd fejlődésének sajátos útja, a megismerő funkciók késleltetettsége, a lassúbb tanulási tempó, a figyelem ingadozása, az alacsonyabb fokú terhelhetőség. Mindezek konkrétan megfigyelhető és mérhető fejlődésbeli elmaradást okoznak ép kortársaikhoz viszonyítva. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői A testi és a lelki fejlődés közötti ütembeli eltérés az iskoláskort elért gyermeknél szükségessé teszi a korai fejlesztés és óvodai nevelés során alkalmazott fejlesztő eljárások folytatását. A tanulók eredményes fejlesztése - együttműködve a szülői házzal - folyamatos, egymásra épülő gyógypedagógiai tevékenységet igényel. A nevelésnek elsődlegesen a kommunikációs és szocializációs képességek, a pszichés funkciók fejlesztését és a mozgásállapot javítását kell biztosítania. A sikeres tanítás-tanulás feltétele a jól átlátható, tagolt és ösztönző tanulási környezet, a kis lépésekben történő haladás, a gyakori ismétlés. Optimális fejlesztést csak az egész életre szóló védő-irányító, de az önálló személyiséget is kibontakoztató nevelés biztosíthat, amely arra törekszik, hogy a tanulók képességeik maximumát érjék el. A gyógypedagógiai nevelésnek támaszkodnia kell a tanulók meglévő képességeire, pozitív tulajdonságaikra és érzelmi kötődéseik gazdagságára. Ezek folyamatos fejlesztése, aktivizálása valamennyi nevelési helyzetben az alábbiak figyelembevételével történik: a) Az ismeretszerzés, a feldolgozás és alkalmazás során vezetésre, segítségre, folyamatos irányításra van szükség. b) A tanulók fogékonyabbak a szenzorikus és mozgásos közlések befogadására, ezért a fejlesztés eredményesebb szemléletes képi rávezetéssel, cselekvésbe ágyazott ismeretszerzéssel. c) Az ismeretszerzés tervezésénél számolni kell a tanulók rövid idejű odafordulásával és tevékenységi kedvével, a figyelemkoncentráció zavarával, a verbális tanulás nehezítettségével, az alacsony motiváltsággal. d) A tanulási tempó, a bevésés jelentős változása, a tanulási helyzetekhez való kötődés, a bizonytalan megőrzés, a pontatlan felidézés igényli a fejlesztés idejének növelését, a fokozott mennyiségű és eltérő helyzetekben végzett gyakorlást. e) A fejlesztés, nevelés során folyamatosan szem előtt kell tartani a szociális képességek területén jelentkező akadályozottságok (pl. a normakövetés képességének zavara, a kooperatív készségek és az önfegyelem hiánya, a kommunikációs zavarok, a kritikátlanság) korrekcióját. f) A fejlesztést nehezítő külső tényezők (hospitalizáció, nem elfogadó szülői magatartás, a diszharmonikus személyiségfejlődés következményeként fellépő magatartászavar stb.) esetén különös hangsúlyt kell helyezni az egyéni megsegítésre. g) Az értelmi fogyatékossághoz társuló egyéb fogyatékosságok, betegségek (pl. érzékszervek működési zavarai, mozgászavar, epilepszia, autisztikus magatartás) befolyásolják az egész személyiség fejlődését. h) A felnőttkori élet - egyénileg különböző - behatárolt lehetőségei. A nagymértékű egyéni különbségek miatt a tanulócsoportok összetétele rendkívül heterogén lehet. Ez a tanulók képességeihez igazodó egyéni fejlesztési programok, pedagógiai többletszolgáltatások (habilitációs, rehabilitációs foglalkozások, gyógytorna, logopédia, különféle terápiák) biztosítását teszi szükségessé. A pedagógiai folyamat során tág teret kap a hátrányok leküzdése, az egyéni bánásmód.

A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztése A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók oktatásának és nevelésének legalapvetőbb célja a szociális beilleszkedés megvalósítása. Ennek érdekében a nevelés-oktatás feladata: a) a személyiség harmonikus fejlődésének biztosítása, b) a szocializációs képességek kiemelt fejlesztése, c) a tanulói aktivitás serkentése, a folyamatos motiváció biztosítása, d) gyakorlatorientált képzés, e) az életvezetési technikák elsajátíttatása, gyakorlása, f) a képességek korrekciója és fejlesztése egyéni és kiscsoportos formában, g) egyénre szabott terápiás eszközök, eljárások alkalmazása a hátrányok csökkentésére, h) az épen maradt, kevésbé sérült részképességek feltárása és fejlesztése, i) a személyiség gazdagítása: az önelfogadásra, mások elfogadására, toleráns magatartásra való nevelés, j) az eredményes társadalmi integrációra törekvés. A képzés során a tanulók egyéni képességeihez igazodva kell elsajátíttatni minden olyan tevékenységet, amellyel az iskolai oktatás befejeződése után találkozhatnak. A személyiség alakítására a játék van a legnagyobb hatással. Nevelő, fejlesztő hatása a tanulás és a munka tevékenységébe is beágyazódik. Ezért fontos az alkalmazása a képzés minden területén. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai Alapfokú nevelés a) Bevezető szakasz: 1-2. évfolyam. b) Kezdő szakasz: 3-4. évfolyam. c) Alapozó szakasz: 5-6. évfolyam. d) Fejlesztő szakasz: 7-8. évfolyam. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók integrált nevelésének és oktatásának szempontjai Megfelelő testi, lelki és értelmi fejlettségi szint elérése esetén a középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló oktatása-nevelése elképzelhető integrált körülmények között is. Ebben az esetben a befogadó intézménynek rendelkeznie kell a középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló hátrányainak leküzdéséhez megfelelő eszközökkel, módszerekkel, eljárásokkal és szakemberekkel. A vonatkozó jogszabályokban előírt szolgáltatásokon túl a középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló számára lehetőséget kell teremteni a tanteremben a testi fejlettségnek megfelelő bútorzat használatára, habilitációs foglalkozásokon történő részvételre, tartalmi, módszerbeli differenciálásra a célok és követelmények terén, a differenciált segítségadásra. A fejlesztés alapja az alkalmazkodás az egyéni tanulási tempóhoz, az állandó megerősítés, gyakorlás, pozitív visszajelzés biztosításával. Fontos a tanuló folyamatos aktivizálása, a figyelem, az érdeklődés felkeltése és fenntartása. Az integrált oktatás megvalósítását nagymértékben segíti a támogató szülői házzal történő kapcsolattartás. Az integrált képzésben részt vevő tanuló értékelésénél elsődleges a tanuló önmagához képest elért fejlődése. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció

A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció célja, hogy az iskolai fejlesztés során jelentősen csökkentse a fogyatékosságból eredő szomatikus és pszichés hátrányokat, elősegítse a szociális érést. Az egyéni fejlesztéshez szükséges tartalmak, eszközök, módszerek megtalálásának, az egyéni fejlesztési program kidolgozásának alapja a pedagógiai diagnózis. A rehabilitációs célú foglalkozások célja - a meglévő képességelőnyökre építve - az eredményes személyiségfejlesztés, a képességek, készségek terápiás fejlesztése. Kiemelten: - az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, koncentráció, grafomotoros ügyesség, tájékozódás, gondolkodás, vizuomotoros koordináció fejlesztése, - a bazális stimuláció, a logopédia, a szociális és kommunikációs tevékenységek segítése, - a művészeti foglalkozások során a dráma, a zene, a tánc, az ábrázolás személyiségfejlesztő hatásának érvényesítése, - a mozgásállapot javítása, sporttevékenység. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók fejlesztését átfogó területek A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók nevelése, oktatása a NAT-ban meghatározott műveltségi területek helyett fejlesztési területek - Anyanyelv és kommunikáció, Társadalmi környezet, Életvitel és gyakorlati ismeretek, Természeti környezet, Művészetek, Testi nevelés - alapján szerveződik. A fejlesztés középpontjában olyan képességek kialakítása áll, amelyek elősegítik, hogy a) a tanulók az iskoláskort követően önmagukat minél jobban el tudják látni, b) környezetükben képesek legyenek tájékozódni és tevékenykedni, c) fejlődjenek szociális és kommunikációs képességeik, megfelelően tudják azokat használni, d) ismerjék meg közvetlen tárgyi és személyi környezetüket, és képesek legyenek azt alakítani is. Mindezekben céltudatra és az egyéni sajátosságaihoz alkalmazott önállóságra tegyenek szert - tudjanak dönteni is. Képesség szerint differenciált csoportok szervezése A középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek különböző fejlődési útjai miatt a tanulók képesség szerinti differenciált foglalkoztatása válik az egyéni képességek fejlesztésének egyik legfontosabb eszközévé. A harmonikus személyiségfejlődés érdekében a különböző képességek mellett is fontos a közel azonos életkori csoportok megtartása. A tanulók értékelését, minősítését, az egyes évfolyamoknál való továbbhaladás feltételeit a helyi pedagógiai program szabályozza. Nevelési és oktatási alapelvek és célok fejlesztési területenként Anyanyelv és kommunikáció Célok és fejlesztési feladatok: A fejlesztési terület célja, hogy megalapozza és befolyásolja valamennyi fejlesztési terület tartalmainak megismerését, elsajátítását, ugyanakkor az anyanyelvi és kommunikációs képességek fejlesztése valamennyi fejlesztési terület feladata. Az anyanyelvi és kommunikációs nevelés során fejlődik a kapcsolatteremtő, a közlő és informáló képesség, lehetővé válik a verbális és nem verbális kommunikáció alapelemeinek elsajátítása. Hozzájárul a tiszta és helyes hangképzéshez, a beszédkészség fejlesztéséhez, a beszéd általi további ismeretszerzés képességének kialakulásához és megszilárdulásához. A fejlesztési terület feladatai: - az olvasás-íráshoz szükséges alapkészségek kialakítása és fejlesztése, - a csoportba való harmonikus beilleszkedés elősegítése,

- az egyénre szabott minél nagyobb fokú önállóság kialakítása az olvasás és írás területén, - önálló eligazodás írásos anyagokban, - a kulturált kommunikáció minden formájának gyakorlása különböző élethelyzetekben. Beszédfejlesztés javasolt témakörei - Testünk ápolása; ruházat; család; étkezés; iskolai élet; növények, állatok; lakás; utca, közlekedés; üzletek, vásárlás; foglalkozások; ünnepek; időbeli tájékozódás; intézmények; társas érintkezés. Fejlesztési feladatok: - Saját élményekből, tapasztalatokból kiindulva a környezet tárgyainak, jelenségeinek, folyamatainak, ok-okozati összefüggéseinek felismerése. Olvasás - Térorientációs gyakorlatok. - Emlékezet-, gondolkodás- és figyelemfejlesztés. - Értő olvasás. - Olvasástechnikai gyakorlatok. Fejlesztési feladatok: - Alapkészségek kialakítása és fejlesztése: vizuális, akusztikus, mozgásos és szeriális érzékelés és észlelés fejlesztése. - A figyelem fejlesztése. - Az emlékezet fejlesztése. - A gondolkodás fejlesztése. - A térbeli viszonyok gyakorlati alkalmazása. Írás - Térorientációs gyakorlatok. - Finommozgások előkészítése. - Szem-kéz koordinációjának fejlesztése. - Vonalvezetési gyakorlatok. - Íráskészség megalapozása. Fejlesztési feladatok: - Érdeklődés kialakítása az írásos információk iránt. - Spontaneitásra törekvés az írás területén. Társadalmi környezet Célja a környezet iránti érdeklődés felkeltése és fenntartása. A fejlesztési terület feladatai: - a tér- és időbeli tájékozódás kialakítása és gyakorlása, - mérések különböző mértékegységekkel, - pénzzel kapcsolatos ismeretek nyújtása, gyakorlati életben történő alkalmazása, - logikai összefüggések felismertetése, - társadalmi környezet megismerése, - szociális készségek elsajátítása, - feladattudat, felelősségérzet fejlődése. Számolás-mérés - Elemi tapasztalatok gyűjtése a tárgyak kiterjedéséről, formai tulajdonságairól. - Térbeli és időbeli tájékozódás, mennyiségek felismerése, összehasonlítások, viszonyítások. - Mennyiségekkel végzett műveletek. - Mértékegységek, mérések. - Pénz. Fejlesztési feladatok:

- Szükséges alapkészségek kialakítása. - Alapvető tér- és időbeli relációk alkalmazása, gyakorlása. - Tárgyak mennyiségi és formai tulajdonságainak megismerése. - Különbségek, változások érzékelése, mennyiségfogalom kialakítása. - Tárgyak tulajdonságok szerinti csoportosítása. Társadalmi ismeretek - Személyi adatok. - Vásárlás. - Közlekedési ismeretek. - Ünnepek, szokások megismerése. - Szociális és társadalmi szituációs gyakorlatok, társas kapcsolatok. - Lakóhelyismeret. - Előkészület a felnőtt életre. Fejlesztési feladatok: - A beszédfejlesztés tantárgy keretében megtanult ismeretek alkalmazása. - A tanuló segítése önmaga és társai mind teljesebb megismeréséhez, tágabb környezete felfedezéséhez. - A gondolkodás fejlesztésének segítése az ismeretek rendszerezésével. Életvitel és gyakorlati ismeretek Célja, hogy a tevékenységeken keresztül a tanulók önkiszolgálási foka érje el a teljes vagy részleges önállóságot. A fejlesztési terület feladatai: - az egészséges életmód szokásainak kialakítása, - a rendszeretet megalapozása, - az alapvető szociális képességek kialakítása, fejlesztése és gyakorlása, - az alapvető munkavégző képesség kialakítása, - az öltözködés, ruházat, környezet iránti igényesség kialakítása, - a szocializált, kulturált életvitelre való képesség kialakítása, - a mindennapi tevékenységek fokozódó önállósággal történő elvégzése. Önkiszolgálás - Az öltözködés, a személyi higiénia, az étkezés, a környezetrendezés, környezetmegóvás és gondozási tevékenységek kultúrája. Kiemelt fejlesztési feladatok: - A nagymozgások, a megfigyelőképesség, a szem-kézkoordináció, a motoros képességek, a lateralitás fejlesztése, gyakorlása. - Testrészek meghatározása, megnevezése, felismerése. - Tér- és időbeli fogalmak megnevezése. - Használati tárgyak, eszközök nevének elsajátítása. Életvitel és gondozási ismeretek - Textilmunkák. - Konyhai munkák. - Takarítás. - Önkiszolgálás. - Ruhagondozás. - Vásárlás. - Piktogramok értelmezése. - Természetes anyagok és alakításuk. Kiemelt fejlesztési feladatok: - Különböző anyagok tulajdonságainak megismerése.

- Jártasság szerzése egyszerű alakítási tevékenységekben (darabolás, vágás, tépés, varrás, ragasztás, csomózás, kötés stb.). - A gazdaságosságra való törekvés kialakítása a vásárlás során, a választások mérlegelésének gyakorlása. - Takarítási, mosási, főzési technológiák megismerése, gyakorlása mind nagyobb önállósággal. Természeti környezet Célja, hogy a tanulókban alakuljon ki az igény a természet- és környezetvédelemre, a környezettudatos magatartásra. A fejlesztési terület feladatai: - alapvető egészségügyi ismeretek kialakítása élő és élettelen környezetünkről, - a test megismerése, ápolása, az egészség védelme, - az egészséges életmód szokásainak és a tiszta környezet iránti igény kialakítása, - a helyes táplálkozási szokások kialakítása, - az élőlények és környezetük kölcsönhatásainak megismerése. Környezetvédelem - Az élőlények, a környezet főbb összetevői, ártalmai. - Természeti ismeretek. - Alapvető környezetvédelmi ismeretek. Kiemelt fejlesztési feladatok: - Alakítsa ki és gyakoroltassa a tanulókkal a környezetkímélő és természetvédő szemléletet és magatartást. - Fejlődjön a tiszta és rendezett környezet iránti igény. - Növények, állatok, természeti környezet megfigyelése. - Mesterséges környezet megfigyelése. - A környezet főbb összetevőinek megismerése (víz, levegő, talaj stb.). - Egyszerű kísérletek végzése. - Védett növény- és állatfajok megismerése. - Hazánk és a távoli tájak megismerése. Egészségvédelem - Az emberi test, öltözködés, egészséges életmód és veszélyek. - Ismeretek az egészségügyi intézményekről. - Balesetvédelem, segítségnyújtás. Kiemelt fejlesztési feladatok: - Testrészeink felismerése, érzékszervek funkcióinak ismerete, a test működése. - Saját ruhák kiválasztása, a tisztasági és higiénés szabályok betartása. - Helyes és helytelen táplálkozási szokások kialakítása. - Betegségek, balesetek megelőzése, a betegségek, balesetek bekövetkeztekor szükséges teendők megismerése. - Az egészségügyi intézmények rendszerének és igénybevételének megismerése. - Az egészség és egészségvédelem mindennapi életben szükséges és hasznosítható összefüggéseinek megismerése. Művészetek Célja, hogy hozzájáruljon a harmonikus személyiség fejlesztéséhez, a félénkség, a szorongás, a gátlás leküzdéséhez. A fejlesztési terület feladatai: - a tanulók esztétikai érzékének fejlesztése, érzelmek gazdagítása, - az alkotásvágy kialakítása, a manuális képességek fejlesztése, - az önkifejező képesség, képzetek, a pozitív énkép kialakulása, az önismeret fejlődése, - a művészeti befogadóképesség fejlesztése.

Ének-zene - Gyermekjátékok, gyermekdalok, népdalok. - Ünnepkörök dalai. - Ritmus- és hallásfejlesztés. Kiemelt fejlesztési feladatok: - Egyenletes lüktetés megéreztetése, mondókák, dalok ismeretének bővítése. - Ritmikus gyakorlatok végzése a tempó, a dinamika figyelembevételével. - Közös éneklés, zenélés az ép társakkal is. - Ritmushangszerek megismerése és adekvát használata. - Alapvető zenei művek megismerése ünnepkörökhöz, különleges alkalmakhoz kapcsolódva. Dráma és tánc Dramatikus játékok. Kiemelt fejlesztési feladatok: - Kapcsolatteremtő képesség ön- és társismeret fejlesztése a dramatikus játékokra építve. - Dramatizálható dalok, dalcsokrok megismerése. - Szituációs és felelgetős játékok előadása. - Versek, dalok táncos, mozgásos megjelenítése. Ábrázolás-alakítás - Formázás különféle anyagokból, építés, papír formálása, alakítása. - Vizuális ábrázolás, komplex alakító tevékenységek. - Népünk művészete. - Ismeretek művészeti alkotásokról. Kiemelt fejlesztési feladatok: - Tárgyak, mozdulatok megfigyeltetése. - Eszköz- és anyagismeret. - Anyagok tulajdonságairól tapasztalatok gyűjtése. - Ecset- és ceruzahasználat fejlesztése. - Színek felismerése és megismerése. - Képzőművészeti alkotások megismertetése. - Ábrázolási-alakítási technikák megismerése és gyakorlása. - Népművészeti technikák, motívumok, jellegzetességek megismerése. Testi nevelés Célja a rendszeres fizikai aktivitással segített motorikus képességfejlesztés, a mozgásos cselekvési biztonság megszerzése. A fejlesztési terület feladatai: - a gyermek személyiségének kibontakoztatása, alkalmazkodóképességének fejlesztése, - a mozgásvágy megalapozása, - mozdulatok utánzása, reprodukálása, - a mozgáskedv iránti igény felkeltése, - az elemi munkavégzéshez szükséges fizikai és szociális képességek kialakítása, - térbeli irányok, viszonyfogalmak megerősítése, - mozgásos emlékezet, állóképesség fejlesztése, - a testi fejlődés zavarainak korrekciója terápiák alkalmazásával, - ügyesség, gyorsaság, edzettség, akarat, kitartás, bátorság fejlesztése, - alapmozgások fejlesztése, - szabályok betartása. Játékra nevelés - Gyakorló, konstrukciós, didaktikus, szabály- és szerepjátékok, valamint spontán és szabadban játszható játékok.

Kiemelt fejlesztési feladatok: - A gyermek olyan pozitív személyiségjegyeinek alakítása, mint a türelem, a kitartás, a segítőkészség, egymás megbecsülése. - Önálló kezdeményezési készség kialakítása. - Esztétikai érzék fejlesztése. - Játéktárgyak adekvát használatának segítése. - Alkalmazkodás a csoport igényeihez. Testnevelés - Rendgyakorlatok. - Téri tájékozódás. - Alapmozgások, alapvető testhelyzetek. - Testrészekkel végezhető szabad- és kéziszer-gyakorlatok, légzőgyakorlatok, dobások, labdás gyakorlatok, játékos versenyek. - Gimnasztikai alapformák, képességfejlesztő gyakorlatok, sportjátékok elemei, terápiák. Kiemelt fejlesztési feladatok: - Elemi mozgások megtanítása és gyakoroltatása, sokoldalú mozgásos tapasztalatszerzés. - Alapmozgások (futás, ugrás, dobás) gyakorlása. - Mozgás-összerendezettség javítása. Mozgásos sikerélmények szerzése, a tanulók önbizalmának, önismeretének fejlesztése. - Pozitív személyiségjegyek - pl. akarat, kitartás, gyorsaság, állóképesség, ügyesség megerősítése. - Egyensúlyozó-képesség javítása. - Testtudat, testséma, lateralitás megerősítése, térbeli irányok és viszonyfogalmak alkalmazása. - Testtartási rendellenességek kialakulásának megelőzése, a testi fejlődés zavarainak korrekciója. - Tornaszerek adekvát és egyre önállóbb használata. - A sportok iránti érdeklődés felkeltése, a rendszeres mozgás igényének kialakítása. Tankönyvek és taneszközök kiválasztásának szempontjai: Az évenként megjelenő tankönyvkínálatból a következő szempontok alapján kell a tankönyveket kiválasztani: ● ● ● ● ● ● ●

A tankönyv legyen igényes, vonzó külsejű, figyelemfelhívó, jó minőségű papírból és kötésben, kívánatos a kapcsos, lapokra szedhető megoldás; A tankönyv tartalmában, információiban, az ábrák kivitelezésében, a szöveg tartalmi megfogalmazásában igazodjon a tanulók sajátos igényeihez; Az egyes tantárgyak tankönyvei egymásra épüljenek; Fontos a tankönyvhöz kapcsolódó feladatlap; A tankönyv ne legyen zsúfolt, legyen áttekinthető, jól olvasható betűtípussal szedve; A tanulást segítő kézikönyvek, és kötelező olvasmányok sok képpel, törekedjenek a megfigyelés segítésére, a folyamatok és történések megértésére. Lehetőség szerint elektronikus adathordozón rögzített hang- és képanyag is álljon rendelkezésre.

A tankönyvcsomagban legyenek az iskola helyi sajátosságait tükröző kiadványok.

A tankönyvválasztást a nevelőtestület tanévenként felülvizsgálja és a szülői munkaközösséggel egyeztetve hoz döntést, minden szakmai és pénzügyi lehetőséget figyelembe véve. Az iskola tankönyveit az iskolai könyvtárban, illetve a tanulócsoportokban kell őrizni a helyi tanulásszervezési sajátosságok miatt. A sajátos nevelési igényű tanulók számára lehetőleg olyan füzetet kell használni, amely a figyelem, a koncentráció és az esetleges észlelési zavarok kompenzációs igényét kielégíti. A taneszközök legyenek lényeget mutatóak, színesek, figyelem felhívóak, jól tisztíthatóak, igényes kivitelűek. A konkrét eszközválasztást rá kell bízni a gyermekcsoportot legjobban ismerő pedagógusra. Nagy szerepe van a pedagógus kreativitását tükröző saját készítésű szemléltető eszközöknek. A nagyfokú fejlődésbeni lemaradás és a konkrétumokhoz való kötődés indokolja, hogy az iskolában speciális taneszközök a játéktárgyak, valamint a mindennapi élet használati tárgyai is.

FOGYASZTÓVÉDELMI ISKOLAI PROGRAM Jogi háttér: Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik: a. az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog b. a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga c. a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga d. a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga e. a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog f. az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog g. a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga h. a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog. Az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt, melynek első része V. fejezet 17.§-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. A törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek. A Kormány 243/2003.(XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (Nat) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a Natban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. A fogyasztóvédelmi oktatás célja “A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.”(Nat) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése.(Nat)

Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelésoktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások:  a kiválasztás,  az áruismeret,  a döntés,  a kockázatvállalás,  a bizalmi elv érvényesülése. Addig a kamaszkorban már megjelenik:  a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret,  a szolgáltatásismeret,  a fogyasztói értékrend és  a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ-áramlás. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges például:  a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése  az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása,  a természeti értékek védelme. Fontos továbbá a fogyasztás során:  a tájékozódás képessége,  a döntési helyzet felismerése és  a döntésre való felkészülés.

Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthető fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak.  Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései  Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások  Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák);  Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások;  Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái  Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás  Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk  Informatika – elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia

 

Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története. Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai

Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz )  Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények)  Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása)  Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel)  Az iskola fogyasztóvédelmi működése ( az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások Módszertani elemek Az iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között, hanem bizonyos készségek fejlesztésével a fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell:  az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés,  információfeldolgozás,  a feldolgozott információk alapján való döntés és  végrehajtás módszereit. A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül.  Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól  Riportkészítés az eladókkal  Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika  Egyéni és csoportos döntéshozatal  Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása  Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában  Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel  Szimulációs játék, esettanulmány  Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése)  Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

2.15.A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK I.

A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól.

II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. - A nevelők szakmai munkaközösségei , a szaktanárok minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 2. A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. III. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója; - a nevelőtestület bármely tagja; - a nevelők szakmai munkaközösségei; - az intézményi tanács; - az iskolaszék; - a szülői munkaközösség; - az iskola fenntartója. 2. A tanulók a pedagógiai program módosítását az intézményi tanács vagy az iskolaszék diák-önkormányzati képviselői útján az intézményi tanácsnak, illetve az iskolaszéknek javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni az intézményi tanács, illetve az iskolaszék véleményét. 4. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. 5. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni. IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. 2. A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www. … 3. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. 4. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:

-

az iskola honlapján; az iskola fenntartójánál; az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában; az iskola igazgatójánál; az iskola igazgatóhelyetteseinél; a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél; a … könyvtárban; a … óvodai intézményekben.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK A Móra Ferenc Általános Iskola pedagógiai programját az intézményi tanács a 2013 év március hó 18..napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; az intézményi tanács elnökének aláírása.) A Móra Ferenc Általános Iskola pedagógiai programját az iskolaszék a … év … hó … napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; az iskolaszék elnökének aláírása.) A Móra Ferenc Általános Iskola pedagógiai programjával az iskola fenntartója egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja. (Mellékelve az egyetértésről szóló határozat a többletkötelezettségek felsorolásával.) A Móra Ferenc Általános Iskola pedagógiai programját a nevelőtestület 2013. év 03. hó 18. napján tartott ülésén elfogadta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítők aláírása.) A Móra Ferenc Általános Iskola pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam. Kelt: ................................................. igazgató