1
A DEÁK FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS MŰVÉSZETI ALAPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2
TARTALOM Oldal Iskolánkról – bevezető –
4
NEVELÉSI PROGRAM
5
I. Pedagógiai alapelveink
5
II. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eljárásai
9
III. Német kisebbségi nevelés és oktatás
12
Alapelvek, célok
12
Emelt óraszámú oktatás céljai, feladatai, követelményei
14
A német nyelvtanításának céljai és 1. – 4. osztály
16
A német nyelvtanításának céljai és 5. – 8. osztály
16
Kiemelt követelmények 1. – 8. osztály
17
IV. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
19
V. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
21
VI. A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak
23
megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 1. A tanítási órák
23
2. A tanítási órán kívüli tevékenységek
23
3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése
26
4. A tehetség, képesség kibontakoztatásának segítése
27
5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
27
6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának
29
segítése 7. A szociális hátrányok enyhítése
29
VII. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái
30
VIII.
32
KT.48.§(4.)
alapján
az
otthoni,
napközis
és
tanulószobai
felkészüléshez elírt feladatok meghatározásának elvei 1. Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai
34
3
2. Az alsó tagozaton a szöveges értékelés eljárásrendje IX. Iskolai egészségnevelési program
35 36
A 6 – 14 éves tanulók fizikai felmérésére szolgáló próbarendszer 37 X. Iskolai környezeti nevelési program
38
XI. Záró rendelkezések
39
Mellékletek
A PEDAGÓGIAI PROGRAMOT
ELFOGADTA A DEÁK FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS MŰVÉSZETI ALAPISKOLA NEVELŐTESTÜLETE
2007. augusztus 22-én
4
Mottó: "Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni." (Szent-Györgyi Albert)
ISKOLÁNKRÓL -
Bevezető – -
Iskolánk fenntartója Kóny Község Önkormányzata. A fenntartónk által kiadott alapító okirat szerint alaptevékenységünk: alapfokú általános iskolai oktatás, alapfokú művészetoktatás, hagyományos német nyelvoktató kisebbségi nevelés és oktatás, diákétkeztetés, tanórán kívüli oktatás, logopédiai ellátás, gyógy-testnevelés, sajátos nevelési igényű tanulók oktatása-nevelése, diáksport, kistérségi bázisintézményi feladatok ellátása a beiskolázási körzetünkbe tartozó tanköteles korú gyermekek részére. A iskolánkba járó gyerekek szüleinek szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, a más településről bejáró tanulók speciális feladatokat jelentenek, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is.
5
NEVELÉSI PROGRAM
I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK - iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása -
A Deák Ferenc Általános Iskola és Művészeti Alapiskola pedagógusai mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében:
a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,
a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,
a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,
diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,
minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,
az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között.
2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből.
6
Ennek érdekében:
a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,
iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák
a
tanulók
műveltségét,
világszemléletét,
világképük
formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,
az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk,
fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit,
szeretnék elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,
törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,
segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat,
törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,
szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.
3. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében:
rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,
igyekszünk
lehetőséget
teremteni
arra,
hogy
iskolánk
életéről,
tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint falunk érdeklődő polgárai,
7
ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a kistérségben található iskolákkal és közművelődési intézményekkel,
nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle falu rendezvényeken, illetve
a
tanulók
számára
szervezett
helyi
szintű
megmozdulások
szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,
8
ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: o nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, o a természet, a környezet értékeit, o más népek értékeit, hagyományait, o az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.
9
II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása
(tisztálkodás,
öltözködés,
étkezés,
környezet
rendben
tartása).
Az
egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés,
10
áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. 11. Az angol nyelv tanulás iránti megnövekedett érdeklődés a szülői igény miatt az Önkormányzat 24/2007. (III. 27.) számú határozatával bevezette az angol nyelv 5. osztálytól tanórai keretbe, felmenő rendszerben, minden tanuló számára kötelezően történő tanulását. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési
céljaink
megvalósítását
segítik
az
iskola
személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.
pedagógusai
által
alkalmazott
11
Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.
Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:
1. Szokások kialakítását
Közvetlen módszerek
Közvetett módszerek
- Követelés.
- A tanulói közösség
célzó, beidegző
- Gyakoroltatás.
tevékenységének
módszerek.
- Segítségadás.
megszervezése.
- Ellenőrzés. - Ösztönzés.
- Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés.
2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.
- Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása.
- A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és
- Műalkotások bemutatása.
csoportos minták kiemelése
- A nevelő személyes
a közösségi életből.
példamutatása. 3. Tudatosítás (meggyőződés - Magyarázat, beszélgetés. kialakítása).
- A tanulók önálló elemző munkája.
- Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.
12
Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén:
minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)
rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen,
ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,
határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.
13
III. NÉMET KISEBBSÉGI NEVELÉS ÉS OKTATÁS Alapelvek, célok 2007/2008-as tanévben a győrsövényházi iskola a kónyi iskola tagintézménye lett. Győrsövényházon hagyománya volt a nemzetiségi német oktatásnak. Ezt a kónyi iskola folytatja. Célok és feladatok: -
a nyelv megszerettetése és elsajátítása
-
a magyarországi németség múltjának, kultúrájának, hagyományainak megismertetése és ápolása
-
a magukat nemzetiséginek vallók számára a nemzetiségi lét vállalása
-
a német nyelvet beszélő országok, nemzetek és népek megismertetése, kapcsolatok kialakítása Az állam és az önkormányzatok a nevelés-oktatás során vállalt feladatainak teljesítésekor a
törvényi előírások alapján köteles tiszteletben tartani a szülők azon jogát, hogy nemzetiségi kisebbségi hovatartozása szerint, a gyermeke érdekében, annak iskoláztatásához megválassza azt az intézményt, amely különös figyelmet szentel az adott kisebbség jellegzetességei átörökítésének, s amely a gyermek érzelmi fejlődésében a közösséghez tartozást erősíti. A kisebbségi nevelés oktatás sajátos elvárások, célok megvalósulását szolgálja. Mindezek mellett iskolánk a nemzetiségi német nyelv oktatásának lehetőségét adja minden gyermeknek, akik felismerték napjainkban a nyelvtudás fontosságát, kiemelkedő szerepét mind a továbbtanulás, mind a későbbiekben az életben való boldogulás terén. Nyelvtanáraink arra törekszenek, hogy mind a kisebbséghez, mind a többséghez tartozó tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei. Nem lehet akadálya a tanulók családból hozott nyelvtanulásának hiánya vagy hiányossága. Összhangot teremtünk a konkrét kisebbségi nyelvoktató program és a nyelvi háttérállapot között. Feladatunk, hogy intézményi feltételek között biztosítsuk a kisebbségi anyanyelvű tanulást, illetve a kisebbségi nyelv tanulását, a kisebbségi kultúra megismerését, a hagyományőrzést és teremtést, az önismeret kialakítását és gyakorlását. Segítjük a német kisebbségi kultúrát hordozó csoport tagjait abban, hogy megtalálják, megőrizzék identitásukat, vállalhassák másságukat és másoknak is megmutathassák értékeiket.
14
A német nemzetiségi nyelvoktatás céljai és feladatai közé tartoznak az alábbiak: - a hatékony nyelvi nevelés és oktatás biztosítása - a magas szintű nyelvtudás iránti igény kifejlesztése - a német anyanyelvű kultúra iránt megbecsülésre nevelés - kellő ismeretanyag nyújtása és megfelelő feltételek biztosítása a hagyományok ápolásához, őrzéséhez - a tárgyi és szellemi kultúra iránti megbecsülésre nevelés - a népköltészet, a zene és a képzőművészet megismertetése korszerű, irodalmi szintű színtű szóbeli és írásbeli nyelvhasználatra nevelés
A német nyelv használatát minden olyan területre kiterjesztése, amely reális esélyt biztosít a tanulók német anyanyelvi nevelése számára. A megvalósításhoz figyelembe vesszük a jogszabályokban előírt követelményeket, a nemzetietnikai kisebbségi oktatás irányelvében, valamint a kerettantervi rendeletben megfogalmazott általános követelményeket. Figyelembe vesszük a győrsövényházi német ajkú kisebbségi közösség kisebbségi nevelésseloktatással kapcsolatos igényeit, a helyi gazdasági, társadalmi körülményeket és lehetőségeket. Feladatunknak tartjuk, hogy tanulóink felismerjék az előítéletek és a kirekesztés megjelenési formáit, megismerjék a jelenség történeti, szociológiai, pszichológiai hátterét, veszélyeit, az emberi és állampolgári jogok megsértésének jelenségét. A nevelő feladata, hogy a türelmetlenség, a jogsértés elleni fellépésre késztessen. A kisebbségi nyelv és a kisebbségi népismeret oktatásának követelményeit össze kell hangolni.
Német nyelvoktató kisebbségi oktatás A német nyelvoktató kisebbségi oktatás a német nyelv tanításával, az irodalom és a kisebbségi népismeret témaköreinek elsajátításával járul hozzá a kisebbségi oktatás céljainak megvalósulásához a „Hagyományos nyelvoktató kisebbségi oktatás”-i formában. A német nyelv és irodalom oktatására a heti kötelező órakeretből 5 tanítási órát biztosítunk.
15
NÉMET (NEMZETISÉGI) NYELV OKTATÁSA ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN (EMELT ÓRASZÁMÚ OKTATÁS) Célok, feladatok, követelmények Általános célok és feladatok Az idegennyelv-oktatás alapvető célja lélektani és nyelvi: egyrészt kedvet ébreszteni a nyelvek tanulása iránt, sikerélményekhez juttatni a diákokat, másrészt megalapozni a későbbi nyelvtanulást, főként a receptív készségek fejlesztésével. Ezekhez járul még a nyelvtanulási stratégiák kialakításának megalapozása. Az idegen nyelvi órákon a gyerekek az ismeretlen nyelven hallottakat a világról kialakult ismereteik alapján értelmezik, ezért elengedhetetlen, hogy a tananyag általuk ismert tartalmakra épüljön. Ez egyrészt a konkrét helyzet kihasználásával, szemléletével, másrészt már ismert tantárgyak anyagának integrálásával érhető el. Így válik az ismeretlen célnyelvi tanári beszéd érthetővé a diákok számára. A kerettanterv az 1-4. évfolyamok (győrsövényházi tagiskola) anyanyelven megismert témaköreire, beszédszándékaira, fogalomköreire és tevékenységeikre épül. A készségek közül a hallott szöveg értésének fejlesztése a legfontosabb, melynek fejlődését az órai utasítások és a cselekvésre épülő játékos feladatok teljesítésében követhetjük nyomon. A beszéd az egyszavas válaszoktól (ige, nem, név, szín, szám. stb.), a memorizált elemezetlen nagyobb egységek használatáig terjed (köszönés, mondóka, körjáték, dal). Természetes része a gyerekek órai beszédének a magyar nyelvű kérdés és válasz, melyet visszajelzésként, megerősítésként használnak a tanár célnyelvhasználatával párhuzamosan. A követelmények a természetes nyelvelsajátítás folyamatát tükrözve a szó és az egyszerű mondat szintjén mozognak. Az olvasás és írás bevezetésével célszerű várni, míg a gyerekekben felmerül erre az igény. A négy tanév céljai között első helyen áll a motiváció fenntartása, a gyerekek sikerélményhez juttatása értelmes munkával. Továbbra is a receptív készségek (hallott és olvasott szöveg értése) fejlesztése áll a középpontban, mivel a produktív készségeket (beszéd és írás) a receptív készségek közvetve fejlesztik. Az évek előrehaladtával egyre nagyobb hangsúlyt kap a
16
beszédkészség. Lényeges nevelési cél a diákok olvasási igényének kialakítása és fejlesztése érdekes, könnyített vagy eredeti illusztrált hosszabb szövegek olvastatásával. A témakörök felölelik a tanterv egyéb tantárgyi tartalmait, hiszen a nyelvet nem önmagáért használjuk, hanem informácószerzésre, illetve információ-feldolgozásra. A kerettantervi törekvések hozzájárulnak az idegen nyelvi tananyag érthetővé tételéhez, de a tartalmakat más szempontból, másképp csoportosítva dolgozzuk fel, nehogy unalmassá váljanak A 10 – 14 éves korosztály nyelvelsajátítása során jobban támaszkodik memóriájára, mint a célnyelv szabályrendszerére, de egyre inkább képes szabályszerűségeket észrevenni a nyelvben. A szabályok ismerete ugyanakkor csak kis mértékben segíti nyelvi fejlődésüket. A nyelvhasználatban a folyamatosság erősségük a nyelvhelyességgel szemben, de emellett szükség van a legfontosabb struktúrák automatizálására is. Cél, hogy esetleges nyelvi hibáikat maguk vegyék észre és javítsák, így segíthetjük őket autonóm nyelvtanulóvá válni. A nyolc év során a diákoknak el kell jutniuk a nyelvtanulási stratégiák olyan szintű használatához, melyek lehetővé teszik számukra az osztályterem falain kívüli idegen nyelvi hatások (filmek, zene, tévéműsorok, újságok) hasznosítását és az irányított önálló haladást. A nyolcadik osztály végére nyelvtudásuk eléri azt a mérhető szintet, mellyel képesek ismert témakörökben idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakciókban sikerrel részt venni.
A német nyelv mint nemzetiségi nyelv tanításának általános céljai 1 – 4. osztályig (győrsövényházi tagiskola) A gyermekkorban kezdődő nyelvtanulás az anyanyelvhez hasonlóan történik. A tanulók az életkoruknak és értelmi szintjüknek megfelelő érdekes, értelmes tevékenységekben vesznek részt, és ennek során a célnyelvet hallva haladnak előre a nyelvelsajátítás folyamatában. A szituációk, kontextusok és egyéb ráutaló, megértést szolgáló eszközök segítik őket az idegen nyelv adekvát használatában. Segíteni – a közös játékok és csoportmunkák kapcsán – a tanulók együttműködési készségét, toleranciáját.
17
A német nyelv mint nemzetiségi nyelv tanításának általános céljai és feladatai az 5 – 8. évfolyamon Első helyen a motiváció fenntartása áll. Értelmes munkával kell a tanulókat sikerélményhez juttatni. Az élő idegen nyelv műveltségi terület céljai és tartalmai összhangban vannak az alaptanterv többi műveltségi területének céljaival és tartalmaival, valamint az Európai Tanács ajánlásaival. Az élő idegen nyelvet a közoktatásban részt vevő minden diáknak kötelező tanulnia a negyedik évfolyamtól a tankötelezettség végéig. Továbbra is a receptív készségek fejlesztése áll a középpontban, de egyre nagyobb hangsúlyt kap a beszédkészségek fejlesztése is. Fontos cél a tanulók olvasási igényének kialakítása (autentikus szövegek segítségével), valamint az íráskészség fokozatos fejlesztése. A témakörök a tanterv egyéb tantárgyi tartalmait is felölelik, megkönnyítve ezzel az idegen nyelvi megértésüket. E korosztály (10 – 14 évesek) még mindig főképp a memóriájára támaszkodik, de már képes a szabályszerűségek megértésére is. Fontos feladat, hogy segítsük autonóm nyelvtanulóvá válni tanulóinkat. A négy év során el kell jutniuk a nyelvtanulási stratégiák olyan szintű használatáig, hogy képesek legyenek az iskolán kívüli világ (televízió, film, zene, irodalom, stb.) idegen nyelvi hatásainak hasznosítására, a használható nyelvtudás elsajátítására. Kiemelt közös követelmények ( 1- 8. évfolyam) A test és a lélek harmonikus fejlesztése a német nyelv tanítása során elsősorban a koncentráció képességeinek alapozásával, az érzelmi intelligencia mélyítésével, az önismeret alakításával, az önértékelés képességének fejlesztésével, és az egészséges életmódra való neveléssel történik. A páros és csoportos tevékenységformák révén rengeteg alkalom kínálkozik az együttműködési készség fejlesztésére és a társas kapcsolatok alakítására. Ezáltal fejlesztjük a tanulóban azt a képességet, hogy tudja elfogadni és tiszteletben tartani mások véleményét. Mivel az idegen nyelv tanításának fő célja a kommunikációs készség fejlesztése, magától kínálkozik az alkalom, hogy a gyerek éljen az emberi kapcsolatok kialakításának lehetőségével.
18
Az idegen nyelvi órákon megvalósuló páros és csoportos munkával segítjük tehát a szocializációs folyamatot is. Az egyes témakörök tanítása kapcsán fejlesztjük és gazdagítjuk a gyermek érzelemvilágát, pozitív gondolkodását. A mindennapi élet témaköreiben az életvitellel összefüggő praktikus tudást nyújtunk. Az ország ismereti és saját lakóhely szerinti német nemzetiségi tananyagon keresztül a tanulók saját és más népek kultúráját és szokásait ismerik meg, és ez által is neveljük őket a másság elfogadására. Ez a folyamat segíti a csatlakozást Európához és a nagyvilághoz. Saját lakóhelyük és fővárosunk nevezetességei által hozzájárulunk a hon- és népismeret fejlesztéséhez. Fontos, hogy felébresszük a tanulókban az idegen nyelvek tanulása iránti igényt, s ez hozzájárul az alapműveltség tovább-építéséhez. A német, a lakóhely német nemzetiségi irodalom és zene, ország ismert tanításával szintén hozzájárulunk a tanulók alapműveltségének és intelligenciájának fejlesztéséhez. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele. A német nyelv tanítása során a tanulók az első 2-3 évben többnyire reproduktív feladatok elvégzésére képesek. Kb. az 5. évfolyamtól kezdve adhatunk nekik fokozatosan önálló feladatokat, amely az önálló tanulási készséget és kreativitást fejleszti. Ilyen jellegű feladatok például: a páros és csoportos munka, szituációk, interjúk készítése, történetek írása, vagy átírása, szótár használata, nyelvtani és kommunikatív jellegű feladatok önálló megoldása, fordítás egyik nyelvről a másikra, házi olvasmány feldolgozása, gyakorlás a nyelvi laboratóriumban, és / vagy számítógéppel. Később tanulják meg használni az egynyelvű szótárt is. Fontos a logikus gondolkodásra való nevelés is. S bár a német nyelvtant nem célként, hanem eszközként tanítjuk, 7. és 8. évfolyamon, amikor már több mindent tanítunk a tudatosítás szintjén, jó, ha rávilágítunk a német nyelvtan logikus rendszerére. Másrészt bizonyos nyelvi jelenségek esetén nem árt, ha felhívjuk a figyelmet a magyar nyelvtől való eltérésekre, vagy a hasonlóságokra. Mindez rendszerező ismeretszerzési élményeket kínál. Már az általános iskolában fontos a gyakorlati ismeretek megszerzése az életben való eligazodáshoz. Az idegen nyelv tanítása során számtalan alkalom kínálkozik erre. Az információkérés, és – adás különböző helyzetekben, a dialógusok, szituációk, szerepjátékok
19
üzletekben és más helyeken, szállásfoglalás, szállodai bejelentőlapok kitöltése, levélírás mind hozzájárulnak a gyakorlati ismeretek megszerzéséhez. Fejlesztési követelmények Tudatosodjon a tanulóban, hogy anyanyelvén kívül idegen nyelven is kifejezheti magát. Alakuljon ki a tanulóban a pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. Fejlődjön együttműködési készsége, tudjon részt venni pár- és csoportmunkában. Ismerkedjen meg néhány alapvető nyelvtanulási stratégiával. A tanuló képes idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakcióban sikerrel részt venni. Képes a tanárral és társaival a célnyelven együttműködni a nyelvórai feladatok megoldásában. Tisztában van a nyelvtanulás részterületeivel (beszédkészségek, olvasásértés, szókincs, stb.), kialakult, továbbfejleszthető nyelvtanulási stratégiái vannak. Kialakul az igény benne, hogy az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokat is megpróbálja hasznosítani önálló haladása érdekében.
20
IV. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata:
Az
alapvető
erkölcsi
értékek
megismertetése,
tudatosítása
és
meggyőződéssé alakítása. Az egyéni önmagához való viszonyának alakításában alapvető cél az önmegismerés, az önkontroll; a felelősség önmagunkért; az önállóság; az önfejlesztés igénye. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése a könyvtári és más információforrások használata. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. Sajátítsák el a hatékony tanulás módszereit és technikáját. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.
21
5. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése.
A
hazaszeretet
érzésének
felébresztése.
A
hazánkban
és
szomszédságunkban élő más népek értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárrá. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tanulók ismerjék meg az egyetemes civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A gazdasági élet alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének legyenek. Kialakuljon bennük az okos gazdálkodás képessége. 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.
Személyi
és
tárgyi
környezetével
segítse
azoknak
a
pozitív
22
beállítódásoknak, magatartásoknak ás szokásoknak kialakulását, amelyek az egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. 10. A tanulók környezettudatosságra nevelése. Feladata: A tanuló magatartásával, életvitelével óvja a környezetét, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi, gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatását a környezeti következmények tükrében. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá.
23
V. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.
A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata:
Az
iskolai
élet
egyes
területeihez
(tanórákhoz,
tanórán
kívüli
tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig.
3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.
24
4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
25
VI. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK 1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.
Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.
2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segíti: a) Hagyományőrző tevékenységek
Fontos feladat az iskola névadójának, Deák Ferenc emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés a névadó születésnapjáról, és az ehhez kapcsolódó térségi történelmi vetélkedő és egyéb rendezvények megszervezése.
26
Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: Deák Ferenc születése, 1956. október 23-a, 1849. október 6-a, 1848. március 15-e évfordulóján, karácsonykor, illetve a 8. osztályosok ballagásakor.
Tanév közben kézműves foglalkozásokat, tanév végén kézműves tábort szervezünk, ahol a tanulók megismerkedhetnek a népi kismesterségekkel.
b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók
tanórán
kívüli,
szabadidős
tevékenységének
segítésére
az
iskolában
diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-8. osztályokban megválasztott
küldöttekből
álló
diák
önkormányzati
vezetőség
irányítja.
A
diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelők segíti. c) Napközi otthon, tanulószoba. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, – amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban napközi otthon működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon is szervezünk napközis foglalkozást, ha ezt a szülők legalább tíz gyermek számára igénylik. d) Diákétkeztetés. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni. e) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.
Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk.
A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt nyújtó tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk, amelyekről – a felmerülő igények és az iskola
27
lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. f) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. g) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. h) Versenyek, vetélkedő, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve
a
tanulók
felkészítését
a
különféle
versenyekre
a
nevelők
szakmai
munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. i) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számra évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. j) Erdei iskola. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei
28
iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. k) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egyegy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. l) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások,
táborok,
színház-
és
múzeumlátogatások,
klubdélutánok,
táncos
rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. m) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. n) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. o) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hités vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.
29
3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:
szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal;
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
a felzárkóztató órák;
a napközi otthon;
a tanulószoba;
a felzárkóztató foglalkozások;
a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;
a családlátogatások;
a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.
4. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása,
a tehetséggondozó foglalkozások;
az iskolai sportkör;
a szakkörök;
versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);
a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;
a továbbtanulás segítése.
5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden
30
pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, a
tanulók
anyagi
veszélyeztetettsége
esetén
gyermekvédelmi
támogatás
megállapítását kezdeményezi, tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. c) Az iskola gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. d) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal,
31
polgármesteri hivatallal, gyermekorvossal, továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. e) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, a napközis és a tanulószobai foglalkozások, az iskolai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik:
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
a napközi otthon;
a tanulószoba;
az egyéni foglalkozások;
32
a felzárkóztató foglalkozások;
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;
a továbbtanulás irányítása, segítése.
7. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják:
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
a felzárkóztató órák;
a napközi otthon;
a tanulószoba;
a diákétkeztetés;
a felzárkóztató foglalkozások;
az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;
a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai;
a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése;
a családlátogatások;
a továbbtanulás irányítása, segítése;
az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége;
a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek;
az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek;
szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.
33
VII. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:
az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,
a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,
az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.
2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. 4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:
az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,
az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.
5. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Családlátogatás. Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.
34
b) Szülői értekezlet. Feladata:
a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,
a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatáspolitika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.
c) Fogadó óra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) d) Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. e) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. 6. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.
35
VIII. AZ OTTHONI, NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT IRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI Az otthoni felkészülés a tanulási folyamat elengedhetetlen része. Legfontosabb jellemzője a rendszeresség, az alaposság, a céltudatosság. Az otthoni felkészülés szerepe: -
a tanórákon tanult ismeretek elsajátítása, azok gyakorlatban való alkalmazása,
-
a következő tananyagegység vagy tanóra előkészítése,
-
az összefüggések felismerésének gyakorlása,
-
a problémamegoldó készség fejlesztése,
-
az önellenőrzés kialakítása,
-
felkészülés a tanórai számonkérésre, a tudásszint-mérés különböző formáira,
-
az önálló ismeretszerzés és – alkalmazás készségének kialakítása tanulóinknál.
Az otthoni felkészülés formái: -
Az előző tanóra vagy több tanórából álló egység során feldolgozott elméleti anyag megtanulása, az iskolai oktatás során tanári irányítással elkészített füzetbeli vázlat, az órán elvégzett feladatok és a tankönyv segítségével.
-
Az elméleti tananyaghoz kapcsolódó, a pedagógus által megszabott gyakorló feladatok írásbeli megoldása (kötelező házi feladat).
-
A pedagógus által ajánlott gyakorló feladatok részbeni vagy teljes írásbeli megoldása (ajánlott házi feladat).
-
A diák által önállóan választott, a tananyaghoz kapcsolódó feladatok elvégzése, önálló, belső motivációjú ismeretszerzés (szorgalmi házi feladat).
-
Felkészülés tanórai önálló kiselőadásra szaktanári szempontok, szakirodalom és Internet segítségével.
-
Átfogó ismétlés az addig tanult elméleti és gyakorlati ismeretek felhasználásával és kiegészítésével témazáró dolgozat előtt.
-
A felkészülési formák alkalmazása, azok gyakorisága az adott tantárgy jellegétől függ.
36
Az otthoni felkészülés iskolai előkészítése, eredményességének segítése -
Tanulós-módszertani ismeretek nyújtása tanórákon és osztályfőnöki órákon.
-
Kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási, információ – feldolgozó ismeretek adása.
-
Az
otthoni
felkészülés
formáinak
gyakoroltatása
a
tanórákon
és
felzárkóztató
foglalkozásokon. -
A pedagógus minden tanóra végén pontosan meghatározza az otthoni tanulásra feladott tananyagot, az írásbeli feladatokat, ismerteti azok elvégzésének határidejét, értékelésük, számonkérésük módját.
Az otthoni felkészülés ellenőrzése -
A számonkérés különböző formái, melyeket az ellenőrzés – értékelés fejezet az IMIP-ben tartalmaz.
-
A kötelező házi feladat elvégzését osztályszinten, a tanórán ellenőrizzük. Ennek funkciója az esetleges problémák megbeszélése, a jó megoldások elismerése, kiemelése. Ha a tanuló a kötelező házi feladatot nem készítette el, azt a pedagógus által meghatározott határidőre pótolnia kell, vagy a házi feladat anyagából tudásáról a tanórán kell számot adnia. Egyéb esetben ezt a tanulói teljesítményformát nem osztályozzuk, csak szóban értékeljük.
-
Ajánlott házi feladatot, szorgalmi feladatot, kiselőadást abban az esetben osztályozzuk, ha annak nehézségi foka megfelel a tantárgy követelményszintjének, szóbeli értékelést azonban minden esetben adunk.
Az otthoni felkészülés korlátai -
A feladatok kijelölésénél törekednünk kell arra, hogy az otthoni felkészülés időtartama átlagos képességű, rendszeresen tanuló diákok esetén az életkoruknak megfelelő legyen.
-
Az átlagosnál több időt igénylő feladatok kiadásakor azok elvégzésére hosszabb határidőt kell adnunk.
-
Az órarend összeállításánál – objektív lehetőségek figyelembe vételével – a nagyobb és kisebb otthoni felkészülést igénylő tantárgyak tanítási napok közötti egyenletes elosztására törekszünk.
-
Tanév elején az osztályfőnökök javaslatot tesznek a tanulóknak otthoni felkészülésük egyenletes heti elosztására. Javaslatukat a szülőkkel is egyeztetik.
37
-
A hétvége pihenésre fordíthatósága érdekében, pénteken csak annyi feladatot adunk, amelynek mennyisége nem haladja meg egy átlagos hétköznap terhelését. Ugyanígy járunk el hosszabb tanítási szünet esetén is. 1. Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya
Az írásbeli számonkérés a tanulók tudásának mérésére szolgáló leggyakoribb mérési eljárásunk, mellyel ellenőrizzük a tanulók elméleti és gyakorlati felkészültségét, feladatmegoldásban való jártasságát, problémamegoldó képességét. Az írásbeli számonkérés formái és rendje -
Év eleji tudásszint felmérő 2 – 8. évfolyamon az adott tantárgyat tanító pedagógusok döntése alapján.
-
Teszt, feladatlap nyílt- és zártvégű válaszokkal.
-
Írásbeli feleletek a napi elméleti tananyagból a pedagógusok döntése alapján.
-
Szódolgozat idegen nyelvből.
-
Nyelvtani tesztek idegen nyelvből.
-
Magyarról idegen nyelvre, idegen nyelvről magyarra fordítás.
-
Kisebb tananyagrészekből feladatmegoldás matematika, fizika, kémia tantárgyakból.
-
Számítógépes feladatmegoldás elsősorban informatika tantárgyból.
-
Témazáró dolgozatok egy-egy nagyobb tananyagrész befejezése után.
-
Évenkénti OKÉV mérések.
Az írásbeli számonkérés értékelése Az otthoni és iskolai dolgozatokat kijavítjuk, hogy a diákokat megerősítsük tudásukban, tanulhassanak hibáikból, és értékelésünk iránymutató legyen a további tanulmányokhoz. Minden dolgozatot legkésőbb két héten belül értékelünk. Az írásbeli számonkérés érdemjegyei egyenértékűek a szóbeliekkel, de a témazáró dolgozatok osztályzatait nagyobb súllyal vesszük figyelembe.
38
Az írásbeli beszámoltatás korlátai -
Önálló munka legyen;
-
Elegendő idő álljon a tanulók rendelkezésére;
-
Differenciált legyen.
2. Az alsó tagozaton a szöveges értékelés eljárásrendje 2004. szeptember 1-től a közoktatásról szóló törvény 70. § (3) bekezdése alapján olyan szöveges értékelést kell kapnia a tanulóknak, amelyik kifejezi, hogy kiválóan, jól vagy csak megfelelt az elvárásoknak, esetleg felzárkóztatásra szorul. Ez utóbbi esetben a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket. Minderről, és arról, hogy a felzárkóztatásra milyen segítséget nyújt az iskola, tájékoztatást kell adni. A tanuló az 1 – 3. évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudja teljesíteni. Iskolánkban ennek megfelelően az alábbi szöveges értékelést alkalmazzuk: -
kiválóan megfelelt
-
jól megfelelt
-
megfelelt
-
felzárkóztatásra szorul
Amennyiben az első osztályban a tanuló teljesítménye nem megfelelő, azt előkészítő évfolyamként is befejezheti. Előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat, és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte. A felzárkóztatásra szorult – minősítés esetén – a szülők bevonásával értékelnünk kell a gyermek teljesítményét, fel kell tárnunk a fejlődését, haladását akadályozó tényezőket és javaslatot kell tennünk azok megszüntetésére. A tanulók szóbeli és írásbeli teljesítésének szöveges értékeléséről, minősítéséről a szülőket negyedévente értesítjük az OM által kiadott formanyomtatványon a tanuló előmeneteléről
39
minden tantárgyból
1 – 4. évfolyamon. A szülők a heti egyéni fogadó órákon részletes
tájékoztatást kaphatnak gyermekük teljesítményéről a fejlesztés lehetőségeiről.
IX. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:
a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;
tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel a táplálkozás, az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás, a családi és kortárskapcsolatok, a környezet védelme, az aktív életmód, a sport, a személyes higiénia, a szexuális fejlődés területén.
2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:
a
mindennapi
testedzés
lehetőségének
biztosítása:
testnevelés
órák;
játékos,
egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon; az iskolai sportkör foglalkozásai; tömegsport foglalkozások; úszásoktatás;
A természetismeret, biológia, egészségtan tantárgyak, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;
40
az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök (csecsemőápolási, egészséges táplálkozási, túra); minden tanévben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre.
az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele: alkalmanként az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában; a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez. 7.-8. osztályosok részére szülész – nőgyógyász szakorvos előadása
AZ INTÉZMÉNYBEN A 6-14 ÉVES TANULÓK FIZIKAI FELMÉRÉSÉRE SZOLGÁLÓ PRÓBARENDSZER
Motoros tesztek: 1. Helyből távolugrás: a vonaltól a leérkező sarokig mért távolság 2. Felülések: a 30 sec. alatt végzett felülések száma 3. Függés hajlított karral : az áll rúd felett tartásának ideje 4. Ingafutás: a 10x5 méteres futás ideje tíz másodpercekben 5. Állóképességi ingafutás: az ingafutás fokozatszáma a megállás pillanatában
Tesztek: Cooper-teszt (12 perces futás)
41
X. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai:
a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;
tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: a környezet fogalmával, a földi rendszer egységével, a környezetszennyezés formáival és hatásaival, a környezetvédelem lehetőségeivel, lakóhelyünk természeti értékeivel, lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.
2. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:
A természetismeret, földrajz, technika tantárgyak, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;
a környezeti nevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: minden tanévben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére; minden évben a „Föld napja” alkalmából történő megemlékezés a környezetvédelemmel kapcsolatos játékos vetélkedővel, akadályversennyel; minden tanévben egy alkalommal papírgyűjtés megszervezése a településen; minden évben a negyedik osztályosok egy hetes erdei iskolai programon vesznek részt.
42
XI. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ZÁRÓ RENDELKEZÉSEI
Iskolánk mindennapi tevékenységét, nevelő-oktató munkáját az egységes szerkezetbe foglalt pedagógiai program alapján szervezi a 2007-2008-as tanévtől A pedagógiai program érvényességi ideje öt év. Amennyiben szükséges (jogszabályi és egyéb változások miatt), nevelőtestületünk a program teljes, minden részletére kiterjedő felülvizsgálatát, értékelését elvégezi, és szükség esetén módosítja. A hatályos jogszabályok szerint 2007. szeptember 1-től a kerettantervi rendszernek megfelelően átdolgozott, egységes szerkezetbe foglalt Pedagógiai Program lép életbe, melyet a fenntartó önkormányzat jóváhagy a szakértői véleményezés után. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A
pedagógiai
programban
megfogalmazott
célok
és
feladatok
megvalósulását
a
nevelőtestületünk folyamatosan értékeli a következők szerint: munkaközösségek, a szaktanárok minden évben értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott célok és követelmények teljesülését. A Pedagógiai Program módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, az iskolai szülői közösség, a diákönkormányzat egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A Pedagógiai Program módosítását kezdeményezheti: - a fenntartó, - a nevelőtestület, - az iskola igazgatója, - a szülői munkaközösség, - a diákönkormányzat.
43
A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatala: A pedagógiai program nyilvános , ezért minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai programot a következő helyeken lehet megtekinteni: - az iskola vezetőinél, - az iskola irattárában, - az iskolai könyvtárban, - az iskola honlapján, - az iskola fenntartójánál,
A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása A kónyi Deák Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programját az iskolai Diákönkormányzat ………………………………………… napján tartott ülésen megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetért:
…………………………………….. Iskola Diákönkormányzat vezetője
::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::
A kónyi Deák Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programját a Szülői Munkaközösség
………………………………………… napján tartott
ülésen megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetért:
……………………………………….. Szülői Munkaközösség vezetője ::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::
44
A kónyi Deák Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programját
az
intézmény
igazgatójának
előterjesztése
alapján
a
nevelőtestület
……..………………………………………. napján megtárgyalta, megvitatta és elfogadta. ( A nevelőtestületi értekezleten készült jegyzőkönyv mellékelve.)
……………………………………….. Szülői Munkaközösség vezetője
::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::
A kónyi Deák Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pedagógiai Programját
az
intézmény
igazgatójának
előterjesztése
alapján
a
nevelőtestület
……..………………………………………. napján megtárgyalta, megvitatta és elfogadta. ( A nevelőtestületi értekezleten készült jegyzőkönyv mellékelve.)
……………………………………….. igazgató ::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::: Jelen Pedagógiai Program Kóny Község Önkormányzata ………………………………………… Napján hozott ……/2007. számú képviselő-testületi határozattal lép hatályba, és ezzel egyidejűleg az iskola ezt megelőző –többször módosított – Pedagógiai Programja érvénytelenné válik. Jelen Pedagógiai Program hatálya határozatlan idejű, annak jóváhagyott módosításáig, illetve visszavonásig érvényes. …………………………………….. Fenntartó képviselője
