A KÖLCSEY FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A KÖLCSEY FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

ISKOLÁNKRÓL Iskolánk, a Kölcsey Ferenc Általános Iskola Csepel egyik iskolája. E helyen 1958 óta folyik a csepeli gyerekek nevelése, oktatása. Az iskola több mint 4 évtizedes története arra kötelez bennünket, hogy nevelő és oktató munkákban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely és a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet felébresztésére, a különféle világnézetű emberek cselekvő együttélésének gyakoroltatására. Iskolánk fenntartója Budapest-Csepel Önkormányzata. A fenntartónk által kiadott alapító okirat szerint alapfeladatunk a tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása. E feladat megvalósításának érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola működik. A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete nem a legrosszabb, több jó képességű tanulónk van, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül segítjük a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését, s a lehető legjobb továbbtanulási képességekkel kívánjuk felvértezni őket. A társadalom a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Pedagógusaink fő célja továbbá: emberséget, az élet minden napjaiban alkalmazkodni tudást, a tudás megszerzéséhez szükséges képességeket, és ismereteket adni a gyerekeknek. Iskolánk 1980-ban egy új épületrésszel - zöld épület - bővült, majd 1998-ban egy újabb szabadidőteremmel, 1999-ben kialakítottuk az informatika tanítás feltételeit, majd magalapoztuk a művészeti nevelést (fazekas és tűzzománc égetőkemence, NEBULART Galéria kialakítása). 2001-ben elkészült egy korszerűnek mondható könyvtár, melyben a média eszközei is rendelkezésre állnak. 2007-ben a két épületet összekötöttük egy folyosóval. Fejlesztő és minőségbiztosító szobát alakítottunk ki.

Iskolánk a helyi önkormányzat által fenntartott iskola Nyolc osztályos iskola emelt szintű angol nyelvtanítással. Általános iskolai képzettséget nyújt, felkészít a középiskolára (gimnázium, szakközépiskola, szakmunkásképző iskola). Alapfeladatunk a 6-14 éves korú gyermekek iskolai nevelésével, oktatásával összefüggő minden olyan feladat, amelynek ellátása pedagógiai szakértelmet igényel. Fontos elvárás velünk szemben, hogy minden tanulónk továbbépíthető tudáshoz, illetve ismeretanyaghoz jusson. Felkészültségüket, műveltségüket úgy kell megalapoznunk, hogy valamennyien képességüknek megfelelő iskolatípusban folytathassák tanulmányaikat. A szülői ház igényeit, valamint a továbbtanulási tendenciákat figyelembe véve elsősorban érettségit adó, igényes középiskolába bejutás gyermekeink célja. A tanulók több mint 80 %-a nyer felvételt ilyen iskolába. A szülők jogos kívánsága, hogy gyermekeik a tehetségüket kibontakoztassák, fejleszthessék iskolánkban. A tanórán túlmenően lehetőséget kell teremtenünk a kulturált szórakozásra, művelődésre, sportolásra. A helyes szokások, viselkedési szabályok kialakításán, begyakoroltatásán túl olyan erkölcsi értékek átszármaztatása is feladatunk, amelynek alapján tanítványaink képessé válnak az egyetemes értékek befogadására, továbbvitelére.

1

NEVELÉSI PROGRAM PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK - iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása -

A Kölcsey Ferenc Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. Alapvető célkitűzés a gyors és hatékony alkalmazkodás a változásokkal átszőtt, modern világhoz. Fel kell készülniük a tanulóknak az aktív szerepvállalásra és a változások irányának, tartalmának befolyásolására. A társadalmi és gazdasági változásokhoz való alkalmazkodás megváltoztatja a célokat, értékeket, más szemléletmódot igényel, azaz az Európai Unióban is általánosan elfogadott tanulásfelfogást, kompetenciaalapú fejlesztést. Ezekre a kompetenciákra minden egyénnek szüksége van, a személyes boldoguláshoz és fejlődéséhez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Ezért iskolánkban is felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése. Az iskola vállalja a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók nevelését, oktatását. 1.)

Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: - a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, - a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, - a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, - minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, - az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk.

2.)

Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében, az iskolai műveltség tartalmának irányadója a kulcskompetenciák meghatározó rendszere. - a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, - iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, - az iskola nevelő tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, - fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit, - fontosnak tartjuk, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,

2

-

törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót – megelőzni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, a másság elfogadására és tiszteletben tartására, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

A tanulói eszménykép is módosul, hiszen minden tanulónál értékelendő, milyen mértékben rendelkezik az egyes kulcskompetenciákban megfogalmazott szükséges ismeretekkel, képességekkel, attitűdökkel. Az egyes kulcskompetenciák területén elvárható legfontosabb elemek: Anyanyelvi kulcskompetencia: A tanuló rendelkezzék azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tudjon, kommunikációját figyelemmel kíséri, és a helyzetnek megfelelően alakítja. A pozitív attitűd magában kell, hogy foglalja a kritikus és építő párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének igényét. Idegen nyelvi kommunikáció: Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek fel kell, hogy öleljék a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását, lezárását, a szövegértést, szövegolvasást-, alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Egyéni képességnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára, a nyelv továbbfejlesztésére. A pozitív attitűd magában kell foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést. Matematikai kompetencia: Ennek birtokában a tanuló rendelkezik azzal a képességgel, hogy – nem csak a matematika tantárgyakban – alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és problémamegoldásban, a mindennapokban és majdan a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, képes indokolni, megérti a bizonyítást, alkalmazza a segédeszközöket. A pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. Természettudományos kompetencia: Birtokában képes mozgósítani műszaki, természettudományos műveltséget munkában és hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja tudását alkalmazni az új technológiák, berendezések megismerésében, működtetésében. Képes és akar cselekedni a fenntartó fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan és globális vonatkozásokban egyaránt. Kíváncsi és kritikus attitűd az etikai kérdések iránt, a biztonság és fenntarthatóság tisztelete. Digitális kompetencia: Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat, az internet által kínált lehetőségeket és az elektronikus média útján történő kommunikációt. A szükséges képességek fel kell, hogy öleljék az információ megkeresését, összegyűjtését, feldolgozását, kritikus alkalmazását. Az IST alkalmazását a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. A hatékony, önálló tanulás: A hatékony és önálló tanulás elsajátítása. Ennek feltétele, hogy a tanuló ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és tudásának erős és gyenge 3

pontjait. A hatékony és önálló tanuláshoz olyan képességekkel kell rendelkeznie, amint az írás, olvasás, szövegértés, számolás, valamint az IST eszközök használata. További feltétel a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása. Képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására, saját munkája értékelésére, szükség esetén segítségkérésre. Szociális és állampolgári kompetencia: A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése, betartása. Alapja a kompetenciának a képesség, hogy hatékonyan tudjon kommunikálni, figyelembe venni és megérteni különböző nézőpontokat, empatikusak legyenek és bizalmat ébresszenek másokban. Együttműködés, magabiztosság, a személyes előítéletek leküzdése, és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul. Olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés. Döntések kritikus és kreatív elemzése, a döntéshozatalban való részvétel. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia: Képes legyen a tanuló most és felnőttként a kínálkozó lehetőségek megragadására. Olyan képességeket kell ehhez kialakítani, mint a tervezés, szervezés, vezetés, elemzés, kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség: Olyan képességeket kell kialakítani, mint a művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységekben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. Pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. Ezen kulcskompetenciák kialakítására kell törekedni az egyes tantárgyak tanítása során, a tananyag adta lehetőség felhasználásával. Új tanítási – tanulási módszerek, folyamatok alkalmazásával, a tanításon kívüli tevékenységek adta lehetőségeken keresztül. Tudjuk, hogy e tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

4

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Sokoldalúan fejlett, rugalmasabb, pszichológiailag teherbíróbb, önnön érdekeit érvényesíteni tudó, nyitott és kreatív, jó konfliktustűrő, magas szintű kommunikációs készséggel rendelkező, döntéseiben, cselekvéseiben, problémamegoldásaiban határozott, a munkához, művelődéshez, kultúrához kellően motivált, a társadalmi együttműködésben való részvételre és az élethosszig tartó tanulásra képes és kész emberre van szükség. Az élet csodáját tisztelő, önmagukat teljességükben megélő, másokért is tenni kész embereket szeretnénk. Az iskolai nevelőmunkában a tantárgyak adta nevelési lehetőségek kihasználásával a tanulókban ki kell alakítani az érdeklődés igényét, a tájékozottságot, a találékonyságot, a rugalmasságot és aktivitást, nyitottságot és problémaérzékenységet. Ugyanakkor a szerzett tudás felhasználásában magabiztosságot, határozottságot és kreativitást kell szerezniük tanítványainknak. El kell érnünk azt, hogy a folyamatos ismeretszerzés ne valamiféle kényszer legyen, hanem váljon számukra magától értetődő igénnyé. A NAT kiemeli a kommunikációs, a narratív, a döntési, a szabálykövető, a lényegkiemelő, az életvezetési, az együttműködési, a problémamegoldó, a kritikai valamint a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket, ezek kialakítása, fejlesztése számunkra is kiemelt fontosságú feladat. Ez azonban csak akkor lehet eredményes, ha az iskolában folyó nevelési, tanítási folyamat a színes, sokoldalú iskolai élet, tanulás és játék mellett fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát; ha hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Olyan pedagógiai munkára van szükség, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése a kulcskompetenciák kialakítása áll a középpontban. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Iskolánkban olyan önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk tanulóink számára, mely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, és kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. Szeretnénk, ha a NAT-ban megnevezett nevelési értékek beépülnének fejlődő személyiségükbe, s ők maguk aktív részeseivé válnának e folyamatnak. Tanulóinknak egyre kompetensebbnek kell érezniük magukat saját nevelésük, személyes biztonságuk, sorsuk és életpályájuk alakításában. Ezért munkánk szervezését a tanuló ember szempontjából közelítjük meg. Olyan szociális és életvezetési készségek kialakítása, olyan módszerek alkalmazása szükséges, amelyek az önismeret és a társismeret szolgálatába állítható. Az önismeret fejlesztése a gyakorlatban azt jelenti, hogy a folyamatban a társak elismerő visszajelzéseinek eredményeképpen a tanulók pozitív tulajdonságai megerősíttetnek, sőt újabbakat is realizálnak. Az egyén speciális képességei és tehetsége előbb-utóbb felszínre kerül és kiváltja a társak, tanárok őszinte elismerését. A folyamatban az egyén negatív tulajdonságai 5

megváltoztathatókká, illetve, ha erre nincs mód, elfogadhatókká, elviselhetőkké válnak. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a tanuló önbecsülése, énképe javuljon, törekedjen változásra, lelkiekben gazdagodjon, személyisége fejlődjön, érzelmi egyensúlya kialakuljon. Akinek ez nem sikerül, menekülni próbál feszültségei elől, szorong. Az önismereti játékok megadják a próbálkozás, a megtapasztalás, a játszva tanulás lehetőségét. Alkalmat adnak a pszichés feszültségek levezetésére és az érzelmi feltöltődésre is. A gyerekek védett körülmények között ismerik meg a küzdelem ízét, személyes tapasztalatokat szereznek arról, hogy még a legreménytelenebb helyzetek küzdelmei sem hiábavalóak, még ezekből a helyzetekből is lehet győzni. Érzelmi biztonságuk kulcsa fokozatosan a saját kezükbe kerül. A NAT szerint kiemelten fejlesztendő még a hon- és népismeret, a nemzettudat az európai azonosságtudat-egyetemes kultúra, a környezeti nevelés, az információs és kommunikációs kultúra, a tanulás tanulása, a testi és lelki egészség, a felnőtt lét szerepeire való felkészülés. Fontos feladat a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljait a következő alapvető emberi és nemzeti értékek tanulóinkkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozzák meg. Gyermeki nyitottságukra, fogékonyságukra, érdeklődésükre és aktivitásukra építve személyiségfejlődésük szempontjából kiemelten fontos, hogy ezeket az értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon belső meggyőződésükké és későbbi életükben ez határozza meg viselkedésüket, hozzáállásukat, magatartásukat. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme. Fogékonyság az élő és élettelen természet szépségei iránt. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód, a testmozgás iránti igény. Az önellátás képességének kialakítása. Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, a balesetek megelőzése). Pozitív életszemlélet és pozitív beállítottság kialakítása, az egészséges állapot örömteli megélése, és a harmonikus élet értékként való tisztelete. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll, az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. A tradíciók őrzése, továbbvitele. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok mindkét fél számára előnyös, ill. elfogadható kezelésére, készség a megegyezésre.

6

A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés valamint az önálló tanulás képességének kialakítására. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség- és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. A szükséges képességek, értékorientációk, beállítódások fejlesztése, kialakítása. Európai azonosságtudatuk megértése, ismeretek szerzése az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Európai polgárrá válás. Magyarságtudatuk megőrzése mellett európai identitásuk megerősítése, nyitottság az Európán kívüli kultúrák iránt is. Az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeinek megismerése. Nyitottság a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Információk szerzése az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Az iskolánkban folyó oktató-nevelő munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Pedagógiai tevékenységünk középpontjában az „emberközpontú” nevelés áll. Megvalósítása során legfontosabb feladatunk a személyiség sokoldalú fejlesztésén és az általános emberi értékek továbbadásán túl, külön célként, a tolerancia erényének kimunkálása, mások másságának elfogadása, az emberi méltóság tisztelete. Kiemelten figyelünk az alaptevékenységek a kulcskompetenciák hatékony fejlesztésére. Gondoskodunk a különböző és különleges képességű, az eltérő ütemben fejlődő tanulók egyéni fejlesztéséről. A differenciált oktatás minél magasabb színvonalával törekszünk a felzárkóztatást és a tehetséggondozást egyre hatékonyabbá tenni. A tananyag kiválasztásában, feldolgozásában, a tanórai és órán kívüli munkában nélkülözhetetlen módszerként alkalmazzuk a differenciálást. Mindezt segíti az 5. és 6. évfolyamon bevezetett nem szakrendszerű oktatás. A magyar nyelv műveltségünk feltétele, kultúránk hordozója. Ezért nagyon fontos feladat a nyelvi kommunikációs nevelés, az alapkészségek, az írás, olvasás, a helyes beszéd és nyelvtani ismeretek elsajátítása, folyamatos fejlesztése. Minden tantárgy tanításánál nagy gondot kell fordítanunk a magyar nyelv helyes használatára, a tanultak értelmes és igényes kifejezésére, a szabadosság, a trágár beszéd elleni küzdelemre.

7

A tanulóknak a tanítás-tanulás folyamatában a tantárgyi ismereteken túl azt is meg kell tanulniuk, hogy olyan világban élünk, amelyben „a szót értés jelentősége ugrásszerűen megnőtt”. A személyes kapcsolatokban, a munkavállalásban, az érvényesülésben, a munkavégzésben óriási jelentősége van a kommunikáció minőségének ugyanúgy, mint az érdekérvényesítésben, a tanulmányaik folytatásában, a sikeres életben. Be kell látniuk, hogy a kulturális hátrány, a nyelvi szegénység, az élményhiány nyelvi deficitként jelentkezik az iskolákban és az életben is. Ezért tudatosítanunk kell a tantárgyak elsajátításakor, hogy a kommunikációs képesség érték, amely a képességek fejlődését és azok irányait is meghatározza. Kiemelten fontos a megismerési képességek fejlesztése, a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességek, amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részei. Minden műveltségi területen nagy gondot kell fordítani a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére, beleértve mind a valós, mind a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. Az elektronikus média hatásmechanizmusainak megértésére, a különböző médiumokban való eligazodásra, az igényelt információ megtalálására, szelektív használatára úgy kell nevelnünk tanulóinkat, hogy figyelembe vesszük az információt befogadó egyén személyiségét, lelki egészségének védelmének elősegítését. A matematikai nevelés területén is alapkészségek kialakítása, a gondolkodási műveletek, az emlékezet, a megfigyelés, a megértés, a következtetés, a logikai ítélőképesség és az absztrakciós képesség fejlesztése a cél. Mindezek eléréséhez a matematikai órák hatékony kihasználása mellett segítséget nyújtanak a versenyek, a számítógépes foglalkozások és a különböző logikai játékok. Az idegen nyelvi képzésünk célja, hogy a tanulók hétköznapi helyzetekben ill. a számítógépes programok alkalmazásában tudják használni az angol nyelvet. Szerezzék meg a fejlesztéshez szükséges alapismereteket, legyen általános ismeretük az adott nyelvet beszélő országokról, mielőbb képesek legyenek a nyelvi vizsgák letételére. A szóbeli kifejezőkészség és a nyelvtani rendszer elsajátítása mellett előtérbe kell helyezni a nyelvtanulási kedv felkeltését, a játékos formákat. Már a kezdő szakaszban kisebb óraszámban differenciáltan, később emelt óraszámban és képességek szerinti csoportbontásban kell tanítani. Ki kell bővíteni a lehetőségeket alapítványi órák szervezésével. Iskolánk egyéni arculatát egyértelműen meghatározza az angol nyelv kiemelt oktatása. Az esztétikai nevelés terén fontos feladat az iskola külső és belső rendjének, tisztaságának, otthonosságának megteremtése és megőrzése. A tanulók által készített ízléses rajzok, festmények, tárgyak díszítsék az iskola folyosóit, tantermeit. Az élet különböző területein megvalósítható harmónia, megformáltság érzékelésének és megteremtésének képességét kell átadnunk. Törekednünk kell arra, hogy a gyermekekben alakuljon ki a szépség iránti fogékonyság és igény, minél több irodalmi, művészeti alkotást ismerjenek meg. Ezért rendszeressé kell tennünk a színház-, múzeumlátogatásokat, a könyvtári irodalmi órákat, képzőművészeti, építészeti vetélkedőket. Vetessük észre a körülöttünk lévő dolgokban a rendet, a változatosságot, a harmóniát, a szépséget. Ítélőképességük, ízlésük alapján tudjanak válogatni értékes és értéktelen között. Az ízléses öltözködésre a pedagógusok példáján keresztül tudunk leghatékonyabban nevelni. Fel kell keltenünk a figyelmüket az esztétikus életforma lehetőségeire. Feladat az esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése. Az iskolai testnevelés és sport feladata a nagyfokú szellemi megterhelés ellensúlyozása, a mozgáshiány pótlása. Az egészséges életmód, a fizikum fejlesztése olyan 8

tevékenységrendszer, amelynek célja az optimális testi-lelki fejlődés elősegítése. Ennek érdekében fontos feladatunk, hogy a testnevelési órákon és sportkörökön kívül is lehetőséget biztosítsunk a mozgáshiány kielégítésére. Rendszeressé kell tenni a tömegsport foglalkozásokat. El kell érni, hogy minden tanuló legalább napi egy órát intenzív mozgással töltsön, lehetőség szerint a szabadban. Kisgyermek kortól kezdve biztosítsunk nagy szerepet a testi és mentális higiéné kérdéseinek, törekedjünk a helyes élet- és napirend kialakítására. Az országos egészségnevelési programba való bekapcsolódással folyamatosan részesei lehetnek tanulóink az aktuális feladatok megoldásának. Elsősorban biológia, testnevelés, osztályfőnöki órákon, de minden egyéb tanórán, ha erre lehetőség adódik. Megfelelő figyelmet kell szentelni a családi életre nevelésre és a nemek közötti társas kapcsolatok javítására. A különböző összejövetelek, rendezvények lehetőséget teremtenek a kulturált viselkedési szokások megerősítésére, az egymás iránti tisztelet megszilárdítására. Valamennyi érdeklődő számára biztosítanunk kell a versenyzés, a sportolás, a játék örömét, a kirándulások, túrák, táborozások pozitív hatását. E területek fejlesztésében nélkülözhetetlen a közös cselekvés és példamutatás. Nevelő-oktató munkánk során nagyon fontos, hogy a szellemi és testi fejlesztés mellett a tanulóknak minél több praktikus ismeret elsajátítására adjunk lehetőséget. A technika tantárgy, a háztartási, életvezetési ismeretek, a kézműves foglalkozások, a napközi kiváló színterei lehetnek ezeknek. A gyakorlati készségek és ismeretek az általános alapműveltség részei, a technikai alapismeretek közvetítése, a mindennapi élethez szükséges gyakorlati készségek kialakítása nélkülözhetetlenek a személyiségfejlesztésben. A személyiségnevelés fontos része az okos gazdálkodás képességének kialakítása, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. Az iskola meghatározó színfoltjaként szeretnénk általánossá tenni a régi kézművességet, az ehhez kapcsolódó foglalkozásokat. Nevelési céljaink megvalósítását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjai a nyolcadik évfolyam végén: Minden tantárgyból megfelelnek az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége vagyis több mint 75%-a - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. Ha rendelkeznek a kulcskompetenciákkal olyan bővíthető, biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őket arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljenek. Ismerjék és alkalmazzák a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz valamint a közösségben éléshez szükséges társadalmi elvárásoknak megfelelő viselkedés- és magatartásformákat.

9

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A tanulók személyiségének fejlesztése az iskolai nevelési folyamat alapvető és állandó feladata. A NAT-ban képviselt értékek, a fejlesztési feladatok és az erre épülő követelmények azt a célt szolgálják, hogy a tanulók az iskolában szerzett ismereteket biztonsággal, alkotó módon tudják felhasználni és alkalmazni. A műveltségi területekben rejlő nevelési területek komplexitása jó alkalmat teremt azon személyiségjegyek fejlesztésére, amelyek összhangban állnak a mai kor követelményeivel. A korábbi oktató-ismeretátadó funkciót egyre inkább a személyiségformáló, fejlesztő, fejlődési funkció veszi át az iskolában. Nem elég a fejlesztés és korrekció, előfordul az is, hogy szakmai segítséggel kompenzálnunk is kell a megzavart, deviáns személyiségfejlődést. Iskolánk arra törekszik, hogy minden ellenható társadalmi tendencia ellenére megtalálja a megfelelő partnereket, amelyek közreműködnek, és hatékonyan segítik a személyiség fejlesztését. A szülők, a család szerepét azonban továbbra sem lesz képes, nem is szeretné átvállalni. A hagyományossá vált kapcsolattartási formák hatékonyságának és minőségének növelésére kell törekednünk. Ebben nagyon fontos szerep jut az osztályfőnököknek, személyiségüknek, szakmai felkészültségüknek, hisz a szülők sok esetben tőlük kapják az elsődleges információkat gyermekük fejlődéséről, az iskolában folyó munkáról. (A külvilág anyagi és szellemi élete, erkölcse bizonytalanná vált, és ebben a tudatzavaros helyzetben az iskolára rendkívül nagy felelősség és teher hárul még akkor is, ha azt természetesen megosztja a szülőkkel és a társadalommal.) A személyiségfejlesztést szolgálja az osztályfőnöki munkába beépített „Egészséged testben, lélekben” című személyiségfejlesztő program, a CHEF, mely részletesen a helyi tantervi részben szerepel. Ez a program eredetileg drog prevenció, mely azonban nem szűkül le a felvilágosításra, a veszélyes szerek bemutatására, bár ezek fontosságát is szem előtt tartja, a megelőzést a mentálhigiénés nevelésre, illetve elsősorban a személyiségfejlesztésre alapozza. Célja a felnövekvő, olykor érzelemszegény, szeretethiánytól szenvedő, gyakran valódi veszélyek között élő gyermekeket játékos módszerekkel, védett és szakmailag ellenőrzött körülmények között és feltételekkel rávezessük önmaguk és mások elfogadására, szeretetére, megbecsülésére; megfelelő önismeretre és tűrőképességre; az egészség és az élet kiemelt értékelésére; a nehézségek és problémák természetes megoldására (drog nélkül!). A személyiségváltozás jótékony, általában kiszámítható folyamatával reményt ad és lehetőséget teremt a szenvedélybetegségektől való eltávolodásra. A program kulcsot ad az ésszerű döntések kialakításához, a konfliktusok érdemi megoldásához, segít a belső érzelmi egyensúly megteremtésében és fenntartásában. Énképkorrekció és szociális készségfejlesztés is megvalósul a foglalkozásokon, melyeknek négy alappillére: az információ, az önismeret, a döntéshozás és a stressz kezelés. Az ismeretanyag és a gyakorlatok, játékok összeállítása az életkori sajátosságoknak megfelelően történik. A gyerekek kijönnek a bástyaként is szolgáló padok mögül, és a pad mögötti „félbevágott” emberkékből önálló mozgástérrel rendelkező egyénekké válnak. Körben ülnek, ahol a tanáruk is a kör részévé válik ahelyett, hogy szemben ülne vagy állna a gyerekekkel. Ebben a meghitt körben megnyílhatnak az önmegismerés és a társak megismerésének csatornái. Ki-ki megmutatkozhat eddig még nem ismert oldaláról, rácsodálkozhat önmagára és a társaira, sőt tanárára is. A program információ témaköre megismerteti az alsós gyerekeket azzal, hogy az otthoni háztartásban, éléskamrában, fürdőszobában található szerek közül melyek ártalmasak, a 10

felsősöket a drogok fajtáival, a hozzájuk kapcsolódó tényekkel és tévhitekkel. Ellátjuk őket az életük során hasznosítható praktikus tanácsokkal is.(pl. miképpen függ össze az alkohol hatása az étkezéssel, a lelkiállapottal, a testsúllyal stb.) A foglalkozásokon olyan módszereket alkalmazunk, amelyek az információk elmélyülését segítik (pl. kommunikációs játékok, poszterek elemzése, feladatlapok). A drogokkal kapcsolatos ismeretanyagot nemcsak összegyűjtik, de értékelik is a gyerekek. Az önismeret foglalkozások központjában az „én” áll, ám a fegyelmezés, a hibák, a rendbontás nyakon csípése helyett elsősorban a pozitívumok felfedezése a cél. Annak felismerése, hogy mindenki egyedi és különleges személy, aki fejlődik, változik és képes ezt befolyásolni. Kérdéseket tesznek fel: mit tudnak önmagukról, mit kellene tudniuk, hogyan változhatnak, milyen érzések és érzelmek befolyásolják őket, miként kell mindezt értékelniük. A válaszokat természetesen önmaguk adják meg társaik és tanáraik közreműködésével. A döntéshozás témakör feldolgozása abban segít, hogy mindig a helyzetnek legjobban megfelelő döntés születhessen. Felelős döntésre csak abban az esetben lesz esélyük, ha sikerül összegyűjteniük a lehetséges döntések mellett, illetve ellenük szóló körülményeket és a megoldás kiválasztására az érvek és ellenérvek mérlegelése után kerül sor. Tudniuk kell, hogy ez a folyamat időt és fáradságot igényel, persze kevesebbet, mint egy elhibázott döntés következményei és jóvátétele. A döntési folyamat lépéseit közösen tanulják meg, idővel szinte automatikussá tehető, ezzel energiát és önbizalmat, erőt is nyernek. Alternatívák felismerése → lehetőségek mérlegelése → figyelembe vett alternatívák következményei → cselekvés a választásnak megfelelően → a választás és a véghezvitt cselekvés értékelése. De a legfontosabb feladatunk annak a viselkedésmintának a követése, hogy a döntési helyzetben a küzdés felé haladjanak, és ne az – esetleg drog és alkohol révén megszerzett – időleges menekülést keressék. A motiváló, pozitív érzelmi hátteret erősítsék, és ne hagyják eluralkodni magukon a bizonytalanság és reménytelenség érzéseit, mert ezek rombolják a személyiséget, és a szenvedélybetegségek melegágyai. A stressz kezelés témakörbe is valós élethelyzetek kerültek. A stressz okozta – igen gyakran kellemetlen – élménytől már az egészen kicsi gyermekeket sem lehet megóvni. Fontos tehát, hogy tisztában legyenek ezeknek a helyzeteknek a várható következményeivel: az érzelmi nyomással, feszültséggel, viselkedésük megváltozásával, a stresszhelyzetben részt vevő többi szereplő várható reakcióival, felismerik, hogy ilyenkor érzelmileg sérülékenyekké válhatnak, és maguk is könnyen megsérthetnek másokat. Tudniuk kell, hogy ezeket a helyzeteket nem úszhatjuk meg, mert bárki életében előfordulhatnak. Ha nem akarunk sem testileg, sem lelkileg feszültségek áldozatává válni, meg kell tanulnunk, hogyan lehet elviselni őket. A gyerekek a foglalkozásokon megértik a stressz pozitív szerepét, felismerik a stressz fizikai és pszichikai kísérőjelenségeit, megtanulják, hogyan segíthetnek másoknak stresszhelyzetekben, kitől és hogyan kérjenek ők maguk segítséget. Többek között olyan relaxációs, érzelmi feltöltődést nyújtó módszerek, technikák, anyagok lesznek a birtokukban, amelyek segítik az érzelmi egyensúly visszabillenését és fenntartását, melyek pszichés energiaforrásként működhetnek. A program kiegészítése, szorosan hozzákapcsolódóan a „Mondj nemet a problémahelyzetekre” című témakör, melyben a gyermekeket arra készítjük fel, hogy merjenek és tudjanak nemet mondani a „zűrös” helyzetekre, amelyek számukra később problémát okozhatnak. A gyerekek a veszélyhelyzeteket nehezen azonosítják, ebben szeretnénk útmutatást adni. Különösen nehéz mindez, ha az invitálás a baráti körből érkezik vagy a kortársak szerint „jelentősnek” tartott személytől. A kezdetben jó heccnek tűnő események gyakran tragédiába torkollhatnak. Aki gyengének bizonyul a nemet mondás csataterén ezekben a történésekben, könnyen válhat áldozattá vagy balekká. (bűncselekménybe keveredhet, balesetet szenvedhet stb.) Mindezek megelőzése érdekében meg kell tanulniuk nemet mondani az úgy nevezett problémás helyzetekre. A foglalkozásaink 11

során azt mutatjuk meg, miképpen tehetik ezt úgy meg, hogy a veszély is elkerülhető legyen, de a baráti kapcsolatok is megmaradjanak, a gyerekek ne legyenek magányosak, de veszélybe se sodródjanak. Legyenek képesek visszautasítani azt, amiből veszély származhat: többek között a drog és az alkohol kipróbálását is. A gyakorlatban a teljes kidolgozott programhoz tanári kézikönyvek, tanulói munkafüzetek készültek korosztályokhoz igazítva. Általában az osztályfőnöki órák tananyagát egészítik ki, gazdagítják. Ez alól néhány kivétel a délutáni kiscsoportos külön személyiségfejlesztő foglalkozás. Mindezeket kiegészítik a 7. osztályos Emberismeret, etika témakörben feldolgozott ismeretek valamint az Egészségnevelés tananyaga. A tanulók lehetséges tevékenységei, ezek személyiségformáló lehetőségeinek színterei: A tanítási órák: „Amit és ahogyan”- Mérei Ferenc Osztályfőnöki órák (a fent említett CHEF program foglalkozásain a lehetőségek kihasználása, a személyiségjegyek felismerése és korrekciója, ötletek, javaslatok meghallgatása, önismereti játékok, helyzetgyakorlatok, szituációs játékok segítségével az alkalmazkodás, tolerancia, a másik elfogadása, a vitakultúra: meggyőzés, érvek, ellenérvek kiteljesedésének színtere, érzelmi problémák kezelése, felelősségteljes felnőtté válás) Magyar nyelv és irodalom órák (a nemzeti tudat erősítése a nemzeti nyelv minél teljesebb megismerése által, szókincs fejlesztés a szövegértés alapja, a nyelvi rendszer logikájának megértése, gondolkodási művelet, következtetés, analógia; erkölcsi értékrend felismerése magából a szövegből, empátiakészség fejlesztés, érzelmekhez szóló jellemformáló nevelés, lehetőség az önkifejezésre: önbizalom erősítés, szóbeli értékelés személyiségformáló ereje, kritikai érzék, elemző képesség fejlesztése, felidézés, emlékezet fejlesztése, kifejezőképesség fokozása, melynek a beszéd csak egy része) Idegen nyelv (angol nyelv) órák (az idegen kultúrák megismerése gazdagítja személyiségjegyeiket, ezekből példát meríthetnek, formálják ízlésüket, igényesebbé teszik őket, összehasonlítva saját nemzeti nyelvünkkel megtanulják értékelni, megbecsülni szokásainkat, hagyományainkat, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése idegen nyelven, szóbeliség-írásbeliség megfelelő súlyozása, akaratfejlesztés, a kudarc elviselése, csapatfelelősség gyakorlása a csoportmunkában, jó tanuló felelőssége, segíti-e a gyengébbet, nyelvérzék kihasználása, tehetség a nyelvtanulásban) Történelem órák (szóbeli kommunikáció szintjének fejlesztése, véleményalkotás, önálló munkára nevelés, történelmi, társadalmi törvényszerűségek felismerése, összefüggések megértése, állampolgári, jogi szemlélet és azonosságtudat fejlesztése) Földrajz órák (térképismeret, speciális jelrendszerek megismerése, használata, a haza földrajzi adottságai, a lakóhely, szülőföld és népeinek megismerése, megbecsülése, nemzeti tudat megerősítése, mások véleményének elfogadása, önfegyelem) Matematika órák (reális sikerélményhez juttatás, együttműködés megtapasztalása, a próbálkozás lehetősége, dicsérettel, bátorítással kreativitásra ösztönzés, többféle megoldási javaslat elfogadása, logikai gondolkodás fejlesztése, analógia és algoritmusok felfedeztetése, pontosság, igényesség, fegyelem, munkára nevelés) 12

Fizika órák (a való világ törvényeinek felfedeztetése, összefüggések felismertetése, következtetések levonása kézzel fogható, kísérleti tapasztalat után, a tudomány vívmányainak és nagyjainak megbecsülése és tisztelete) Kémia, biológia órák (a tanuló a természet részeként éli meg önmagát, az ember szervezeti felépítésével való megismerkedés, önkifejezés, szakszókincs használata, rész-egész megértése, a tudomány törvényeinek elfogadása, meghatározó személyiségeinek megismerése, találkozás példaértékű emberi nagyságokkal) Technika órák (egymás meghallgatása, segítése, a manuális munka becsülete, értéke, életvezetési ismeretek elsajátítása, a család jelentőségének tudatosítása, a kézügyesség szerepének felismerése) Ének órák (ritmus, hallás, zeneértés fejlesztése, memória erősítése olvasógyakorlatokkal, fantázia fejlesztése, koncentráció, belső átélés, azonosulás segítése a zene által, az együttes éneklés élménye, közösségformáló ereje, egymásra figyelés, gyermekjátékok, dalok önfeledt átélése) Rajz órák (önkifejezés, sikerélmény a gyengébb képességű tanulóknak is, a művészet befogadása, kiragadás, lényegkiemelés képességének fejlesztése, térérzék kialakítása) Testnevelés órák (akaraterő fejlesztése, versenyszellem erősítése, testkép elfogadása, eszközök helyes, felelősségteljes használata, helyes testtartás kialakítása, csapatszellem erősítése, küzdeni tudás, fair play játék, szabályok betartása) Informatika órák (kezdeményező és vállalkozó készség kialakítása, az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító, személyiségromboló hatásának tudatosítása, a problémái, gondolkodásfejlesztés, lényegkiemelés, eligazodás az függőség információáradatban, kommunikációs készség fejlesztése, az Internet használata, csoportmunkában az együttdolgozás élménye) Hon- és népismeret órák (néprajzi ismeretek révén a hagyományok gyűjtése, ismerete, tisztelete, nagyszülők, szülők megbecsülése csupán élettapasztalatuk okán is, a jellegzetes régi magyar tárgykultúra megismerése, értékességének tudatosítása) Tánc- és dráma órák (alkotó, cselekvő tanulás, ön-és társismeret fejlődése, testképe, térérzéke, elemző, lényegkiemelő készsége, koncentrációja javul, képessé válnak jelképteremtésre, együttműködési képessége, empátiája fejlődik, kommunikációs szintjük növekedik, kifejezőkészség, utánzókészség, játékos kreativitásuk fejlődik) Etika órák (erkölcsi normák, szabályok kialakítása, betartása, véleményalkotás gyakorlása, mások tiszteletben tartása, objektivitásra törekvés, kis csoportos együttműködés, komplex hatni tudás) Szabadidős tevékenységek Napközi, ill. tanulószoba (tanulás nyugodt körülményeinek kialakítása, tantárgyakhoz igazítható módszertana, időbeosztás, egymás segítése, konfliktuskezelés önállóan, kinti-benti játékok, melyeket maguk választhatnak, agresszió kezelése, tolerancia erősítése, perszonális 13

kapcsolatok, manuális tevékenység, természetvédelem, népi játékokkal pl. minden oldalát fejleszti a személyiségnek) Szakkörök Művészeti szakkörök (rajz: művészettel nevelés, magasabb szintű kreativitás, több idő, nyugodtabb körülmények, újszerű anyagok, technikák kipróbálásának lehetősége, sikerorientált helyzetteremtés, önbizalom erősítés, önkifejezés, együttműködés hasonló érdeklődési körű társakkal, barátságok alakulása; furulya: hangszereken, vokálisan zenét létre hozni élménye, zenei improvizáció, önkifejezés, átélés, hívó történetek; színjátszó: mesék általános érvényű mondanivalójának megértése, beszéd fejlődés, kifejező készség fejlődése, gesztushasználat pontosítása, önértékelés, testbeszéd felismerése, tudatos használata, felszabadult személyiség spontán megnyilatkozásai, néptánc: mozgáskultúra, kifejezőkészség, kiegyensúlyozottabb kapcsolattartás, fiúk-lányok kapcsolata) Sportszakkörök (lásd sporttevékenységek) Kirándulások, táborok (az intézményen kívül, nyilvános helyeken egyaránt a tanulók viselkedésükkel, magatartásukkal hozzájárulnak az iskola jó hírnevéhez, közösségformáló erő, felszabadult, szorongásmentes helyzetteremtés, barátságok erősítése, csoportképzés, kötődés) Diákönkormányzat (a tanulók érintettségének növelése, a közösségért végzett munka értékelése, elismerése generációformáló erő, felelősségvállalás, érdekérvényesítés gyakorlása, érdekképviselet, az osztály problémáinak közvetítése, döntéshozás, a társadalom számára hasznos szerepek valamint a demokrácia gyakorlásának lehetősége,) Sporttevékenységek (akaratfejlesztés, önmaguk legyőzése, külső tulajdonságaik elfogadása, fizikai és lelki erejük felmérése, fejlesztése, a játék örömének megtapasztalása, együttműködés, „kiszolgáltatottság” megélése a társakkal, feladattartás, szabályok figyelembe vétele, egyenlő esélyek, lehetőségek felismerése) Versenyek, vetélkedők, pályázatok (helyes én-kép, önbizalom fejlesztése, siker és kudarc elviselése, versenyszellem, egymás kölcsönös tisztelete, elismerése, kitartás, koncentráció fejlesztése, saját korlátainak felismerése, stressz kezelés megmérettetés közben, döntési képesség fejlesztése, önállóság, egymás iránti figyelem irányítása, erősítése, együttmunkálkodás, csapatszellem, csapatmunka, irányítók elfogadása, türelem egymáshoz, önmagukhoz, alaposság, minőségi felkészülés nevelő hatása, kiemelkedő tehetség elfogadása, szabályok elfogadása, becsületesség) Hagyományok (szűkebb környezetük teremtett értékeinek tisztelete, megbecsülése, hagyományainak ápolása, névadónkhoz kapcsolódó hagyományaink: / ünnepi megemlékezés a Magyar Kultúra Napján, Kölcsey-vetélkedő/ hazaszeretetre nevelés) Iskolai ünnepélyek, rendezvények (ünnepeink jelentősége, tisztelet, példaadás, nemzeti szimbólumaink előtti tiszteletadás, megfelelő attitűd kialakítása, identitástudat, helyes viselkedés, viselet, erkölcsi nevelés, felelősségvállalás, környezethez, iskolához való kötődés erősítése, képességek szerinti feladatvállalás, szereplés, megmutatni mások előtt, mit tud, erősségek, amelyek erősítik, színesítik a közösséget)

14

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1.) A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2.) A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz; a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvásásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. 3.) Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedni, illetve az elvégzett munkát értékelni. Vegyenek részt az iskolai diákönkormányzat munkájában. 4.) A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek. 5.) A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Lehetőséget nyújtanak erre a szakkörök, a különböző tanfolyamok, vetélkedőkön, iskolai szintű és kerületi versenyek való csoportos részvét, ünnepségeken egyéni és csoportos szereplés. 6.) A köz és népismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialítását a természeti és társadalmi környezettel. 7.) A tanulók legyenek nyitottak, megértőek a különböző szokások, életmódok, kulturális vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. (néptánc, társastánc, vallásoktatás) 8.) Az iskola és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. (Szlovák tábor, finnországi levelezés, finn gyermekek családoknál történő elhelyezése, angliai utak nyelvtanulási, kultúrtörténeti céllal) 9.) A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. 10.) A tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén (osztályfőnöki óra, diákönkormányzat) 15

11.) A kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. (osztályfőnöki órák, diák-önkormányzati gyűlések) 12.) Az iskolának az új információs környezetben eligazodó és azt kritikai módon használó fiatalokat kell nevelni (informatikai szakkör, könyvtári foglalkozások, médiaismeret tantárgy) 13.) A pedagógusok fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást.

A közösségfejlesztés folyamata -

A közösség szerveződése A közösség központi magjának kialakítása, aktíva A közösség érésének időszaka A közösség kiteljesedése

Az osztályközösség fejlesztése Az osztályközösség – mint elsődleges közösség – folyamatos fejlesztésének biztosítása az alsó tagozatban és a felső tagozatban az osztályfőnökök személyének megtartásával történik. Különösen nagy figyelmet igényel az 5. osztály, mivel a 4. évfolyam végén több tanuló távozik a 8. évfolyamos gimnáziumba, így változik az osztályok összetétele is. Ugyanez megismétlődik a 6. évfolyam végén. A tanulók közösségben elfoglalt helyének megismerése szociometriai felmérésekkel történik. A nevelési módszerek változatos alkalmazása annak érdekében, hogy a „peremhelyzetű” tanulók osztályközösségben elfoglalt helye pozitív irányba változzék. Az osztályközösség fejlesztésének feladatai: 1. évfolyam Alakuljon ki az osztályon belül sokoldalú tevékenységi rendszer a mindennapi élet megszervezéséhez. Alakuljon ki a felelősök rendszere és rendszeres ellenőrzés mellett végezzék munkájukat. Az osztály fokozatosan kapcsolódjék be a diákönkormányzat életébe. Alakuljanak ki az együttélés, együttműködés elemei legfontosabb készségei, szokásai váljon az együvé tartozás élménye meghatározóvá. 2. évfolyam A közösségen belül alakuljon ki a felelősi munka egyes elemeinek önálló végzése, egyszerűbb közös tevékenységének önálló megszervezése. Az osztályban növekedjen az összetartozás érzése, jöjjenek létre osztályhagyományokat erősítő tevékenységek. Alakuljon ki a társakért, közösségért való felelősség érzete. 3. évfolyam A már jól működő tevékenységek mellett, kapjon egyre nagyobb hangsúlyt a diákönkormányzati tevékenység. Növekedjen az összetartozás érzése, erősödjenek a baráti kapcsolatok. Alakuljon ki a diákvezetőkkel szemben támasztott igények első megfogalmazása. 16

4. évfolyam Az osztály tevékenységi rendszere mind több szállal kapcsolódjék az iskolai rendezvényekhez, diákönkormányzathoz. Az osztályrendezvények a pedagógus vezetésével zökkenőmentesen működjenek. A diákvezetők a kapott feladatokat önállóan szervezzék és végezzék el. Fejlődjön a közvélemény a magatartás jelentős szabályozójává, az egyén felelőssége mellett növeljük a közösség felelősségét is. Készüljenek a felső tagozatba lépés átmeneti feladataira. 5. évfolyam A közösség illeszkedjen be az új formák és követelmények közé, az osztály beépülése a felső tagozatba folyamatos legyen. A 4. évfolyam végén pár gyermekünk sikeresen felvételezik a 8. évfolyamos gimnáziumba. Változik az osztályok összetételében. Új diák-önkormányzati vezetők választása (kapcsolódjék be az iskola diák-önkormányzati tevékenységébe). A tanulás kerüljön a tevékenységi rendszer középpontjába, fogadják el a képesség szerinti tanulás követelményeit. Erősödjék a közösségért érzett felelősség. Érezzék a fegyelem jelentőségét, mind a tanulásban, mind a közösségben. 6. évfolyam Szilárduljon meg az osztályközösség egysége. A diákvezetők szerepének növelése a közösség irányításában, rendszeres és folyamatos beszámoltatásuk a diáktanácsülésen elhangzottakról. Fokozatosan kerüljön előtérbe az önállóság, mind a tevékenységek megszervezésében, mint a végrehajtásban és az ellenőrzésben is. A képesség szerinti tanulás kerüljön a közösség követelményrendszerébe. Az osztály diákbizottságokon belül egyre inkább kerüljön előtérbe az önállóság, a döntéshozatal iránt érzett felelősség, csökkenjen a felnőtt irányítás. A diákvezetők érezzenek felelősséget nemcsak önmagukért, hanem a közösségért is. A fegyelem néhány alapvető eleme váljon szokássá. 7. évfolyam Alakuljon ki a közösség csoportszerkezete. A 6. évfolyam végén szintén sikeres felvételével páran távoznak az iskolától. Fokozatosan kapcsolódjon be a közösség az iskolai szintű rendezvényekbe is élje javaslattételi és véleményezési jogával az egész iskolát érintő kérdésekben. A képesség szerinti tanulás közösségi követelménnyé alakuljon. A közösség nyújtson segítséget iskolai életükhöz. 8. évfolyam Az osztályközösségen belül dolgozó diákvezetők irányító szerepének kiemelése. Stabilizálódjon az osztály közösségének szerkezete. Adják át az iskolai hagyományokat az alsóbb osztályok közösségeinek. Fejlődjön a diákvezetők munkája olyan szintre, hogy a mindennapi feladatokat felnőttek jelenléte nélkül is meg tudják oldani. Készüljenek fel a tanulók a közösség, az iskola elhagyására, készüljenek a középfokú intézmények új követelményrendszerének megismerésére. Elsősorban saját közösségükkel és saját magatartásukkal mutassanak példát a fiatalabbaknak.

17

Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik. 1. Hagyományőrző tevékenységek - Fontos feladat az iskola névadójának, Kölcsey Ferenc emlékének ápolása. Ezt szolgálja évenkénti Kölcsey-nap megszervezése. A Magyar Kultúra Napjának megünnepléséhez való kapcsolódás. - Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: Tanévnyitó, tanévzáró, Himnusz születése, 1956. október 23-a, 1849. október 6-a. 1848. március 15-e évfordulóján, karácsonykor, a gyermeknapon (ifjúsági nap), illetve a 8. osztályosok ballagásakor. Madarak, fák napja, népi hagyományokhoz kapcsolódó forgószínpadot szervezünk. - Évenként az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv kerül kiadásra. - Kihívás napján versenyeket rendezünk. - Az iskolában NEBULART Gyermek Galéria működik, melyben rendszeres kiállításokat rendezünk. - Minden évben megrendezésre kerül a táncgála, valamint az Alapítványi bál. - Az iskola diákönkormányzata felvállaltaz iskola és környezete tisztán tartását. Iskolán belüli pályázatok meghirdetése. Kölcsey emlékérem adományozása az alapítvány részéről. Téli és nyári táborok szervezése itthon és külföldön. 2.)

Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.

3.)

Napközi otthon, tanulószoba. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, - ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-4. évfolyamon napközi otthon, illetve iskolaotthon az 5-8. évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számára igénylik, vagy a kerület által kijelölt iskolában helyezzük el őket ezeken a napokon.

4.)

Diákétkeztetés. A napközi otthonba felvett, illetve az iskolaotthonos formában tanulók napi háromszori étkeztetésben (reggeli, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskolában kell befizetni. A kedvezményeket a gyermekvédelmi-felelőssel közösen az iskolaigazgatója állapítja meg a fenntartó által biztosított kereten belül.

5.)

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.

18

-

Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órákat szervezünk. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részre felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat szervezünk magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításától – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. A részletes tevékenységek a tanórán kívüli foglalkozásoknál található.

6.)

Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskola és iskolán kívüli sportversenyekre.

7.)

Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

8.)

Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti, stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei, vagy a szaktanárok végzik.

9.)

Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, közösségek erősítése, a nevelő munka elősegítése céljából az osztályok számára évente két alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük és erről írásban kell nyilatkozniuk.

10.) Erdei iskola. A nevelési és tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskola, ezeken a foglalkozásokon felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük és erről írásban kell nyilatkozniuk. 11.) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük és erről írásban kell nyilatkozniuk.

19

12.) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez. (például: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények, stb.) A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük és erről írásban kell nyilatkozniuk. 13.) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Biztosítja az ismeretek interneten, CD-n, CD-ROM-okon való hozzáférését. 14.) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, konditerem, szabadidőterem stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg, vagy csoportosan használják. 15.) Hit- és vallásoltatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül –hit és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

A pedagógiai program gyermekvédelmi feladatai A gyermekvédelem szükségszerűen találkozik a pedagógia szinte valamennyi problémájával, de ugyanúgy a társadalmi és gazdasági problémákkal. A szerteágazó gyermekvédelmi esetekben azonban előtérbe kell helyezni a humánum, segítőkészség, megértés, tanácsadás napi megvalósítását. A prevenció a legfontosabb a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzésében. A legsúlyosabb esetekben veszélyeztetettségi nyilvántartásba vétel: - a súlyos anyagi nehézséghez kapcsolódó elhanyagoló nevelés, negatív szociokulturális háttér - ezek bármelyikéhez kapcsolódó testi-lelki bántalmazás, - fogyatékos gyermekek, hogy speciális problémáik megfelelő intézkedéshez jussanak, - a törvény erre irányuló tilalmainak feltétlen betartása mellett, - súlyos, tartós betegség esetén a gyermek igényeinek és szükségleteinek feltétlen kiszolgálása Hátrányos helyzetű tanulóknak az esélyegyenlőség biztosítása minden területen. A törvény adta lehetőségek a szociális helyzetük miatt hátrányos helyzetű gyerekek számára: - rendszeres nevelési segély - rendkívüli nevelési segély - ebédtérítés - tankönyvtámogatás - állami, kerületi és házi pályázatok - fenntartó által biztosított szociális ösztöndíjra pályázás lehetősége. - alapítványi ösztöndíjak és ajándékozások eljuttatása A szülő sokrétű – szóban írásban – történő tájékoztatása lehetőségeiről, jogairól. 20

A szociális hátrányok enyhítése A család tiszteletben tartása mellett erősíteni kell a családi nevelést, együtt kidolgozni a nevelés feladatait. Szükség esetén egyéni tanácsadás illetve pszichológus segítségének felajánlása. Tapintatosan kezelni a család sajátos problémáit betartva a hátrányos megkülönböztetésről, és titoktartásról szóló törvényt. Igény és szükség esetén a család és a szakszolgálatok kapcsolatának kiépítése és segítése. A törvény által előírt adminisztráció vezetése, a szakszolgálatok szükség szerinti tájékoztatása. A pedagógiai program egészségvédelmi fejezetében található mentálhigiéniai program előtérbe helyezése és alkalmazása. A gyermek fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérése. Értékelésének kidolgozása a gyermek képességeihez, korlátaihoz mért méltányossági alapon. Mentesség, kedvezmény biztosítása minden speciális probléma esetén. A gyermek mindenek felett álló érdekeinek érvényesítése Élethosszig tartó tanulással, használható tudás megszerzése.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Cél: Felmérve a tanulók képességeit, személyre szóló képességfejlesztő programmal a bennük rejlő képességek, tehetségek kibontakoztatása. Ezt segíti a pedagógusok ez irányú továbbképzésen elsajátított módszerek alkalmazása. 1.1. Az esélyegyenlőség érvényesülését segítő tevékenység Az esélyegyenlőség érvényesülését szolgáló tevékenységünk alapvető célja, hogy biztosítsuk az intézményen belül a szegregáció mentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézményi szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célunk az esélyteremtést támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása – az SNI, a BTM, illetve a hátrányos helyzetű (és HHH) gyermekek – hátrányok kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása. 1.2. Prevenció - A tanulók szűrése, felmérés, vizsgálat kezdeményezése, szakvélemények elemzése. - Folyamatos kapcsolattartás a kerület óvodáival, a rászoruló gyermekek problémájának esetleges nyomon követése/ korai felismerése, diagnosztizálása. - Az 1. osztályos tanulók DIFER mérése a tanév I. félévében, szükség esetén vizsgálat kezdeményezése. - Tanév eleji felmérések alkalmával osztály szintű/tantárgyi felzárkóztató programok készítése a tanmenetekben. - Folyamatos együttműködés a Nevelési Tanácsadóval. - Különleges gondozásba vétel esetén kompetens szakemberek (gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, iskolapszichológus, speciális szakember) segítségével együttműködve a fejlesztés tervezése és végzése (fejlesztő terem használata) - A gyerek megfigyelése, anamnézis készítése a családdal. - Személyre szóló fejlesztési terv készítése. 21

1.3. Felzárkóztatás A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését. - A tanulási kudarcok csökkentését, a további tanulói életút sikerességét csak az egyéni haladási ütemet lehetővé tevő alternatív oktatásszervezés: a projektoktatás, a kooperatív tanítási, tanulási technikák alkalmazása biztosítja. - Korrepetálás, kompenzáló nevelés, fejlesztés-, terápia-, egyéni bánásmód, differenciálás biztosítása. - Az osztályfőnök, szaktanárok kiemelt, támogató, segítségnyújtó szerepe. - A tanórai munkában megnő a differenciálás különböző módszereinek szerepe. - A tanítók, szaktanárok tanmenetüket kiegészítve felzárkóztatási tervet készítenek. - Valamennyi tantárgyat oktató pedagógusnak feladata a saját szakterületén az általános és speciális tanulási módszerek, technikák megismertetése a tanulókkal, valamint a szülők bevonása a helyes módszerek elsajátítása, az otthoni foglalkozás érdekében. - Mentálhigiénés programok igénybevétele (részletezve az osztályfőnöki munkatervben). - Célirányos szabadidős programok lehetőségeinek felhasználása helyben. 1.4.Beilleszkedési és magatartási zavarral küzdők segítése - hiperaktív - kommunikáció képtelen - túlzott szülői elvárás alatt élő - figyelemzavaros Személyre szóló lehetőségeiket és pedagógusi feladatokat részletesen kidolgozva kell a beilleszkedést segíteni. Cél: a beintegrálódás és saját határukig fejlesztés személyiség és tehetség tekintetében. Szakszolgálatok és helyi szülő klub tapintatos vonzó ajánlása, az okok feltárása után. 2. Sajátos nevelési igényű (SNI) tanulókkal való foglalkozás A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében, állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították (30.§. (1.) A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejődésének súlyos rendellenességgel küzdő tanulók. A részképesség zavar tüneteit mutató tanuló egyéni fejlesztése, külön oktatása intenzív terápiás céllal szervezett átmeneti formának tekinthető. Diszlexia A tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligencia szinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. 22

A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége, más iskolai teljesítmények (pl.: olvasás, írás, idegen nyelvtanulás) jó színvonala mellett. A diszlexia, diszgráfia és diszkalkulia problémákat a szakszolgálat (Nevelési Tanácsadó) szakembereivel oldjuk meg. Az iskola a szakvéleményben meghatározottak szerint jár el. Figyelemzavar A magatartászavar kategóriái közé tartozó figyelemzavar önálló diagnosztikus kategória. Jellemzői: alacsony éberségi szint, alulmotiváltság, gyengébb feladattartás, fáradékonyság, és szétszórtság. Gyakran társul tanulási zavarral és emocionális problémákkal, mint depresszió, visszahúzódás, szorongás, gátoltság. Terápia: egyéni, vagy csoportos figyelemfejlesztő gyakorlatok. Fontos az önértékelés megerősítése, a motiváció felkeltése és erősítése. Hiperaktivitás: a figyelemzavarhoz társuló, azzal együtt járó, lényegében attól eltérő kórkép. Jellegzetessége a nyugtalanság, túlfűtöttség, a túlzott aktivitás és impulzivitás. A gyermek állandóan mozog, ugrál, gyakran vált tevékenységet. kezelése viselkedésterápiás módszerekkel, gyógyszerrel lehetséges. Egyéni bánásmódra van szükség. 2.1. Fejlesztéssel összefüggő pedagógiai feladatok Kiemelt célok feladatok - kudarctűrő képesség növelése - a tanulási zavarok kialakulásáért felelős funkciók fejlesztése - a sajátos nevelési igényű tanulók túlterhelésének elkerülése a fejlesztő folyamatban - tankötelezettségük teljesítését szakember segítségével végezzék - önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális énkép kialakítása - a tanuló fejlettségének megfelelően egyéni továbbhaladás biztosítása A megvalósítás színterei - minden tanórán - rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozáson, felzárkóztató foglalkozásokon Kiemelt feladatok diszlexia, - téri és időreláció kialakítása praktikus és verbális szinten diszgráfia esetén - vizuomotoros koordináció gyakorlása, látás, mozgás, hallás koordinált működtetése - beszédfejlesztés, aktív szókincs bővítése, helyes ejtése - verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése - figyelem megosztása az olvasástechnika és a szöveg tartama között - olvasástechnika tempó fejlesztése - olvasás, írás készségének folyamatos gondozása az egész iskolai pályafutása alatt - idegen nyelvoktatás speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel - segítő környezet folyamatosan álljon rendelkezésre, 23

Kiemelt feladatok diszkalkulia esetén

-

A fejlesztés alapelvei

-

-

kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során a relációs nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása számfogalmak kialakítása és bővítése, a manipuláció előtérbe helyezése, képi vizuális megerősítés az érzékelés-észlelés, a figyelem-emlékezet, a gondolkodás-beszéd összehangolt intenzív fejlesztése segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése (számológép, naptár stb.) az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi vizuális megörökítése, sokoldalú gyakorlásuk a már „birtokolt” számfogalmakkal építkező számkörökben a matematika nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása A részképesség zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár közreműködését igényli, egyéni terv alapján – a kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg – indokolt esetben a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgy részekből az értékelés és minősítés alól mentesítés lehetőségét. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, a kudarctűrő-képesség növelése, az önállóságra nevelés.

3. A magasabb évfolyamba lépés, továbbhaladás feltételei - A követelmények elérésében mutatkozó hiányosságok megszüntetése céljából élni kell a fogyatékos tanulókat megillető hosszabb időkeretek alkalmazásával, az egyéni haladási ütem és fejlesztés tervezésével, az intenzív megsegítés formáival, terápiás lehetőségekkel a pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs órákon és a tanítás, tanulás egész folyamatában. - A tantárgyrészek értékelése, minősítése alól mentesített tanulók szöveges értékelését és minősítését alkalmazzuk. Az érintett tantárgyak esetében a továbbhaladáshoz szükséges minimális követelményeket az egyéni fejlesztési tervekben rögzítjük. 3.1. Értékelés, minősítés alóli felmentés A Kt. 30.§. (9) alapján a testi, érzékszervi, beszédfogyatékos tanulót, illetve a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanulót – jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint (5) a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti – a gyakorlati képzés kivételével – egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és minősítés alól, az iskola – e törvény 52.§. 7. bekezdésében, valamint 10. bekezdésének c pontjában meghatározott időkeret terhére – egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében – egyéni fejlesztési terv alapján – segíti a tanuló felzárkóztatását.

24

Alapelvek, célok, feladatok, eszközök, eljárások: - szakmaközi együttműködés, - diagnózison alapuló egyéni fejlesztési tervek készítése, dokumentáció (egyéni fejlődési lap) - a Ktv. 30.§ (7) alapján történő fejlesztő foglalkoztatás személyi (szakértői véleményben foglaltak alapján gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, pszichológus, a fejlesztési cél megvalósításához szükséges kompetenciákat szakirányú továbbképzés keretében elsajátított pedagógus) és tárgyi feltételeinek biztosítása, - toleráns, differenciált, fejlesztő értékelés, elsősorban az önmagához mért fejlődés értékelése - elfogadó, befogadó környezet kialakítása; társadalmi beilleszkedésük sérülés-specifikus szempontú támogatása, - a célok megvalósulását támogató tanulásszervezési eljárások, kooperatív technikák alkalmazása A személyiségfejlesztéssel és a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: - egyéni sajátosságok elfogadása, - erősségek feltérképezése, A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek: - sajátos nevelési igényű tanulók szűrése a tehetség szempontjából, - a különleges szükségletek kezelése. A szülő, a tanuló és az iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei: - nyitott nevelési-oktatási környezet biztosítása, - szakmai team (a tanuló nevelésében-oktatásában, fejlesztésében, terápiájában érintett szakemberek), amely szükség szerint kiegészülhet a szülővel, szakorvossal, stb. A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke: - a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez szükséges sérülés-specifikus eszközök listája, szemléltető eszközök, segédeszközök. Rendelkezünk külön fejlesztő szobával, az alapvető eszközökkel, melyeket folyamatosan bővítünk. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és kiválasztásának elvei: - a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembe vételével.

taneszközök

TEHETSÉGGONDOZÁS Tehetségen azt a velünk született adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos vagy több területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni. A tehetség jellemzői: - az átlagosnál magasabb intelligencia - eredetiség - magas fokú kreativitás 25

-

a következtetés képessége önálló útkeresés szorgalom és kitartás kíváncsiság érdeklődés az előítéletektől való mentesség a bizonytalanság tolerálása becsvágy kockázatvállalás divergens (a megszokottól eltérő) gondolkodás felügyelet elvetése folyamatos kommunikáció különleges koordináló képesség

A tehetséggondozás első és egyben nagyon fontos fázisa, hogy a pedagógusok minél előbb ismerjék fel a tehetségeket. A tehetség felismerése nem egyszerű feladat. Ehhez fel kell ismerni a fent felsorolt a tehetség ígéretére utaló jeleket, együtt és külön-külön is. A tehetséges gyerekek felfedezése és a lehető legoptimálisabb fejlesztése mindenek előtt az iskola, a szakértelemmel bíró pedagógus feladata és felelőssége. Ezért fontos, hogy a pedagógusok ezen a területen is megfelelő pszichológiai és pedagógiai ismeretekkel rendelkezzenek, folyamatosan vegyenek részt továbbképzéseken, önképzéssel fejlesszék magukat. A pedagógus részéről nagyon fontos az az attitűd, az a beállítódás és segítő szándék, mely minden egyes gyerekben az egyedit, a megismételhetetlent keresi. A szabálytalant is elfogadja és megkísérli megérteni. A tehetség kibontakozását serkenti: - a megfelelő környezet megteremtése - a motiváció - a tanár ösztönző attitűdje - a bizalom teli légkör - megfelelő szervezeti strukturáltság - a játékosság - az értékelés késleltetése - az emocionális stabilitás gátolja: - az érdektelenség - a kreativitás lebecsülése - a túlzott fegyelem - a teljesítmény kényszer - frusztráló időkorlát A tehetséggondozás intézményes módszerei: - egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - egyéni bánásmód - csoportbontás, nívócsoportos oktatás (differenciálás) - emeltszintű oktatás (angol nyelv) - szakkörök, érdeklődési körök szervezése - tanulmányi versenyek, ezeket előkészítő foglalkozás - felvételi előkészítők, továbbtanulás segítése 26

-

kulturális rendezvények látogatása sportversenyek kapcsolat az AMI-val kapcsolat a művelődési házakkal (szakkörök, művészeti csoportok stb.) kapcsolat a sportegyesületekkel (foci, kosár, atlétika stb.) iskolai könyvtár használat az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata fejlesztő programok pályázatok kiírása, kutatómunkával való megbízás levelezős feladatmegoldó versenyek szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások) kiállítások (látogatása és szervezése) nyári (művészeti) táborok

Az iskola feladata a tanulói célok, ambíciók és adottságok szerinti módszerek helyes arányának kialakítása. Gyakran éppen a gyermek védelmében okoz nehézséget, ha több mindenben tehetséges, de nem engedhetjük, hogy túlterhelt legyen, segítenünk kell prioritást találnia. A tehetség kiválasztásának egyik legfontosabb területe a versenyeken való szereplés. Az iskolai versenyeket a tanév elején a munkaközösségek írják ki, rendszerint kapcsolhatóan a kerületi, területi, országos fordulókhoz. A versenyeredmények publikálásával is ösztönözzük a többi tehetséges tanulót a részvételre. A szakkörök keretet, lehetőséget adnak a legkiválóbbaknak arra, hogy egy-egy tantárgyhoz kapcsolódóan a tananyagon túlmenően magasabb szintű ismeretanyag birtokába jussanak, szélesebb körben, újabb módokat is kipróbálva gazdagítsák tudásukat, képességeiket. A képzőművészet területén jelentkező tehetségek több oldalról kipróbálhatják magukat, fejleszthetik manuális képességeiket. A kézműves foglalkozásokon, rajzórákon túl többek között történelem, rajz, furulya, különböző sport, színjátszó szakkör működik iskolánkban. Tanulóink a 8. évfolyamon továbbtanulásra előkészítő választható foglalkozásokon vehetnek részt magyar- és angol nyelvből valamint matematikából iskolánkon belül és a középiskolákban is. Intézményünk céljai között hangsúlyosan szerepel az idegen nyelvi képzés. Az angol nyelvet csoportbontásban oktatjuk már 3. osztálytól, a nívócsoportokat emelt óraszámban. A 6. valamint a 8. osztály végén iskolai vizsgát tesznek a nyelvet emelt szinten tanulók. A tanulókat felkészítjük a Pitman-vizsgára. Évek óta megrendezzük az angol művészeti szemlét, amely sajátos módon az idegen nyelvi színjátszást, vers-és prózamondást és éneklést fejleszti. A tehetséggondozás feltétele az életkornak megfelelő művészeti csoportok szervezése. Lehetővé tesszük, sőt ösztönözzük tanulóinkat, hogy bekapcsolódjanak az AMI oktató munkájába néptánc, kézműves és festő képzés terén, valamint a színjátszás csoportos foglalkozásaiba. Jó kapcsolatunk van a kerületi művelődési házakkal, tanulóink közül sokan tagjai különböző művészeti csoportjaiknak, rendszeresen szerepelnek rendezvényeiken. A kerület adottságait és az iskola lehetőségeit figyelembe véve a következő sportágakban jelentkező tehetségek gondozására van lehetőségünk:

27

- labdarúgás, - kézilabda, - atlétika, - szertorna, - kosárlabda, - birkózás, - vívás, - kajak-kenu, - asztalitenisz, - úszás, - triatlon, - karate. A tehetséges tanulókkal a sportköri foglalkozásokon külön foglalkoznak a szakmailag jól felkészült nevelők. Rendszeresen házi bajnokságot szervezünk: labdarúgásból, kézilabdából, kosárlabdából, asztaliteniszből, floorballból, terematlétikából, szertornából, sakkból, az alsósoknál főleg a játékos ügyességi sorváltó versenyekből. Részt veszünk a korosztályos kerületi, területi, országos versenyeken. A legtehetségesebbeket sportegyesületekbe irányítjuk. Néhány éve megújult, korszerűsödött könyvtárunk lehetőséget biztosít a tanulók számára az egyéni ütemű ismeretszerzésre, a többlet tudás elsajátítására, a tanulói kiselőadásokra való felkészülés terén. Elértük, hogy a nyomtatott kiadványok mellett a tanulók lehetőséget kapjanak a hangzó anyagok, multimédiás anyagok megtekintésére, a bennük rejlő ismeretek önálló feldolgozására. A könyvtárban lehetőséget teremtettünk az állandó Internet elérésre. A szép és korszerű könyvtár ideális helyszíne a művészeti, tudományos rendezvényeknek, vetélkedőknek, felvételi előkészítőknek. Itt rendezzük évek óta hagyományosan a teadélutánokat, Kölcsey-vetélkedőket. Zenei, képzőművészeti, irodalmi és történelmi témában kínálunk fejlesztő feladatokat az érdeklődő tanulóknak.

KÖRNYEZETI NEVELÉS 1. Bevezetés 1.1. A környezeti nevelés fogalma: A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalma meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti neveléshatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására. 1.2. A környezeti nevelés célja: A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. 2. Az iskolai környezeti nevelés programja 2.1. Az iskola működése környezeti nevelés szempontjából A tantestületben dolgozó pedagógusok nagy része intenzíven dolgozott és dolgozik a környezeti nevelést érintő problémák megvalósításában. A kreativitásuk, hivatástudatuk, leleményességük teszi lehetővé a szűkös keretek mellett a környezeti nevelés megvalósulását az iskola keretein belül. Az iskola vezetése támogatja az új ötleteket, és megvalósításához maximális segítséget biztosít. 2.2. 28

A környezeti nevelés színterei

a. tanórai keretek között A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat (a helyi tantervben). Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát milyen módszerrel és hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyek a diákokat is érintik. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így lehetőség nyílik az élményszerű tanításra, tanulásra. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert úgy gondoljuk, hogy csak így lehet okosan átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Az egyszerű víz-, talaj-, és levegővizsgálati módszereket tanórákon tanítjuk meg. Az angol házi vizsga tételei között is szerepel a természet- és környezetvédelem. Házi dolgozatok témái között is szerepel alsó- és felső tagozaton egyaránt. b. tanórán kívüli lehetőségek A környezet- és természetvédelmi ismeretek elsajátításához, illetve elmélyítéséhez a következő programok adnak lehetőséget: - múzeumlátogatások - kiállítások látogatása és rendezése - kerületi-, budapesti-, országos versenyek (elsősegélynyújtás, polgári védelem, környezetvédelmi stb.) - iskolán belüli környezetvédelmi pályázatok - rajzpályázatok ( pl.: a nevezetes napok alkalmából)Víz Világnapja márc. 22.), Egészségügyi Világnap (április 7.), Föld Napja (április 22.), Madarak és Fák Napja (május 10.), Környezetvédelmi Világnap (június 5.), Állatok Világnapja (október 4.), Füstmentes Nap (november 17.), AIDS elleni Világnap (december 1.) - szelektív hulladékgyűjtés megszervezése, bonyolítása (papír, elem, üveg, műanyag, fémdoboz) - kirándulások, túrák, táborok (TUTI tábor, kézműves táborok stb.) szervezése - erdei iskolák - környezet- és egészségvédelmi nap - vetélkedők - üzemlátogatások (pl.: vízművek) - a kerület természetvédelmi területeinek látogatása, karbantartása (pl.: Kis-Duna, Tamariska domb stb.) - országos programokba való bekapcsolódás (pl.: savas eső program, „Hód-program” stb.) c. egyéb lehetőségek Az iskola adottságait kihasználva a következő lehetőségek állnak iskolánk diákjai rendelkezésére a környezeti nevelés terén. -

-

Az iskola udvarán az alsó tagozatos osztályok kiskerteket alakíthatnak ki, ahol különböző növényeket ültetnek, gondoznak és a fogyasztható termésekből egészséges ételeket készíthetnek (pl.: zöldségek nevelése, salátakészítés). Az osztályok termeikben élő sarkot hozhatnak létre, melyet ők gondoznak. (pl.: növények, palánták, állatok) Az iskolaudvar rendben tartása, a szemét összegyűjtése minden osztálynak feladata lehet.

29

-

A környezet- és természetvédelmi napok keretén belül tablókat készíthetnek a nap jelentőségéről Komposztáló létrehozása az iskolaudvarán, ahová a szülők is beküldhetik, ill. behozhatják az otthoni szerves hulladékukat. A fajismeret érdekében az udvaron található növényeket ellátjuk a nevüket tartalmazó táblával. Papír- és használt elemgyűjtési versenyt rendezünk az osztályok között. A minőségfejlesztés által elindított tisztasági verseny folytatása.

3. Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai életrésztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. Ez az együttműködés egyben a környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Ebben segítségünkre van a minőségfejlesztés partnerazonosítása. 3.1. Személyi a. iskolán belüli Az iskolában dolgozó pedagógusok, diákok, technikai dolgozók, az iskolaorvos, a védőnő, a szülők, és egyéb partnerek, szponzorok segítik a környezeti nevelés programjának megszervezését és lebonyolítását. Fontos, hogy a felnőttek megerősítsék a gyerekekben a környezettudatos magatartást, a létminőséghez tartozó viselkedési formákat, ezt iskolán kívül is alkalmazzák. b. iskolán kívüli A fenntartóval való kölcsönös együttműködés – mivel a költségvetést, a profilt ők határozzák meg – a programok megvalósítása szempontjából fontos. A környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények, a tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények látogatása (pl.: Állatkert, botanikus kertek stb.). A civil szervezetek, szakmai ismeretekkel és programjaikkal segítik a környezeti neveléssel kapcsolatos munkánkat (előadások, konferenciák stb.). Hivatalos szervek, feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola (ÁNTSZ). Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet alakításában. Iskolai büfé, ennek fontosságáról részletesen az egészségnevelési programban. Anyagi erőforrások - költségvetés - alapítványi támogatás (A Gyermekekért, A Jövőért Alapítvány) - pályázatok - szponzorok Az itt befolyó összegekből gazdálkodhatnak azok, akik a környezeti nevelés programjainak anyagi hátterét kívánják biztosítani. 30

4. Alapelvek, jövőkép, célok 4.1. Alapelvek, jövőkép 4.1.1. A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk: - fenntartható fejlődés - a kölcsönös függőségek, ok-okozati összefüggések - helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései - alapvető emberi szükségletek - emberi jogok - demokrácia - elővigyázatosság - biológiai és társadalmi sokféleség - az ökológiai lábnyom. Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, fontos, hogy a fejében egységes rendszer alakuljon ki. 4.1.2. Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban a következőket kell kialakítani: - környezettudatos magatartás és életvitel - a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát - a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség megőrzését - a rendszerszemléletet - tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését - az egészséges életmód igényét és elsajátítani az ehhez vezető technikát, módszereket. 4.1.3. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban: - alternatív problémamegoldó gondolkodás - ökológiai szemlélet, gondolkodásmód - szintetizálás és analizálás - problémaérzékenység - kreativitás - együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód - vitakészség, kritikus véleményalkotás - kommunikáció, média használat - konfliktuskezelés és megoldás - állampolgári részvétel és cselekvés - értékelés és mérlegelés készsége

4.1.4. Az iskola környezeti nevelési szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. (A szemléletváltás érdekében.) A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen túl hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések (személyiségfejlesztés) és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktuskezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. 31

Iskolánkban fontos feladatnak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. A természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése már megtörtént. Segítenünk kell a humán területek bekapcsolódását is ebbe a körbe. Megtanítjuk a gyereket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké. 4.2. Konkrét célok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. 4.2.1. Új tervek - a tantestület tagjainak lelkesítése a környezeti nevelési munkához - tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatásáról - új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése - az EU-s környezetvédelmi előírások megismerése 4.2.2. Hagyományok ápolása - környezetvédelmi napok szervezése - kerületi nevezetességek látogatása - erdei iskolák szervezése, megvalósítása - tanulmányi kirándulások szervezése, megvalósítása - környezetvédelmi tábor szervezése, lebonyolítása - a CHEF folytatása 4.2.3. Szaktárgyi célok - a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre - a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon - interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérletek) - tanórán kívüli szakórák szervezése (Állatkerti séta vezetővel) - természetvédelmi versenyfelkészítés - a számítógép felhasználása a tanórákon (pl.: Nemzeti értékek CD-rom használata) - multimédiás módszerek alkalmazása az órákon 5. Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Néhány példa: - Játékok (szituációs, bizalomerősítő stb.) - Modellezés (működő modellek készítése) - terepgyakorlati módszerek (térképkészítés, egyszerű megfigyelés) - kreatív tevékenység (szelektív hulladékgyűjtés, tisztasági verseny) 32

-

közösségfejlesztés művészi kifejezés (rajz, vers, fotó)

6. Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető eszközökkel, szakkönyvekkel, multimédiás eszközökkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott eszközöket, vegyszereket, valamint lépést kell tartani a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelés szak- és CDkönyvtárát. 7. A kommunikáció A környezeti nevelésben nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek az írott, hallott és látott média-irodalomban eligazodni, az értékes információkat az értéktelenektől elkülöníteni. Meg kell tanítanunk diákjainkat arra, hogy munkájukról írásba és szóban egyaránt képesek legyenek számot adni. Az iskolán belüli kommunikáció formái: - kiselőadások tartása - házi dolgozatok készítése - tablók készítése - faliújságon közölt információk készítése - szórólapok készítése stb. Az iskolán kívüli kommunikáció formái: - környezetvédelmi cikkek feldolgozása - környezetvédelemről szóló rádiós és televíziós hírek feldolgozása - a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése. 8. Minőségfejlesztés Az iskolai környezeti nevelés munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett a többi tantárgyakhoz képest erősebben közvetít egy viselkedésmódot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyaknál a tanterv szerint mérjük. A Comenius modellből, melyet iskolánk alkalmaz, az elégedettség, elégedetlenség, elvárások mérésére megfelelő módszerek állnak rendelkezésünkre a tantárgyakon kívüli mérésre (kérdőív, interjú stb.) Az iskolai mérések rendszerét, tartamát, a minőségbiztosítás program teljesítményértékelés címen tartalmazza.

Az egészséges életmódra nevelés 1. Az egészségnevelés célja Az iskolai egészségnevelésnek hozzá kell járulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és gyakorlatban alkalmazható tudást szerezzenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó egészséges életvitelhez. Olyan szokásrendszerek kialakítására kell törekednünk, amelyek az önálló életvezetés, életritmus megalapozását szolgálják. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát megértsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek. A 33

szokások, ismeretek, szabályok gyakorlása által olyan szükségleteiket elégíthetik ki, melyek elősegítik növekedésüket, testi fejlődésüket, lelki higiénéjüket, hozzájárulnak egészségük megőrzéséhez, jó közérzetükhöz, stresszhelyzeteik egészséges kezeléséhez, testi- és lelki elégedettségükhöz. Azt kell elérni, hogy ezek az ismeretek, gyakorlatok mindennapi életük részévé váljanak. 2. Az egészségnevelés feladatai a. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek be kell épülni az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe. Ezek közé tartoznak a következők: - Egészségi állapotunk felmérése, a betegségek kialakulása, és a gyógyulási folyamat - Az egészséges testtartás, a mozgás fontossága - Az étkezés, táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe - A barátság, párkapcsolatok szerepe az egészség megőrzésében / Családi életre nevelés, szexuális felvilágosítás/ - Személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete - Tanulás és tanulási technikák, az idővel való gazdálkodás szerepe - Tanulási környezet alakítása - Mentálhigiéné - Rizikóvállalás és határai - Szenvedélybetegségek kialakulása, és elkerülésének lehetőségei - Természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége b. A témákat a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően kell lebontani. / pl. az egészséges táplálkozás témái, szenvedélybetegségek, elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat, környezeti ártalmak, mint zaj, légszennyezés, hulladékkezelés, személyes biztonság, mint közlekedés, rizikóvállalás, testedzés, mozgás, helyes testtartás, stb./ c.

Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, gondossággal, az intézmény szervezettségével. Pl. A szellőztetés gondossága, kellően tájékozódunk- e a tanulók tanulást is befolyásoló egészségi állapotáról, megfelel- e a tantermek berendezése az egészségügyi szempontoknak, mint világítás, padok és székek mérete, helyes testtartás, ülésrendnél a látás és halláshibák figyelembevétele, időnkénti ellenoldali ülésrendváltás a változatosság érdekében és a gerinc elcsavarodott tartásának ellensúlyozására, stb./

3. Az egészségnevelés színterei a. Tanórai foglalkozások Az egészséges életmódra nevelés szorosan kapcsolódik a szaktantárgyak szinte mindegyikéhez. Az összefonódási pontokat a helyi tanterv tartalmazza. / Osztályfőnöki, technika, testnevelés, biológia, természetismeret stb./ b. Tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások még direktebb módon segíthetik az egészséges életmóddal kapcsolatos készségek, ismeretek beépülését a tanulók gondolkodásmódjába. Ilyen színterek lehetnek pl. - Szakkörök - Tömegsport foglalkozások - Sportkörök - Napközi 34

-

Szabadidős tevékenységek / Egészségvédő napok, kirándulások, mindennapi testnevelés stb./

c. Tájékoztató fórumok Az egészségvédelmi program nemcsak iskolai feladat, hanem családi, össztársadalmi együttműködést igényel. Ezért meg kell nyerni a programnak a szülőket, szakembereket is. Ennek az a módja, hogy különféle fórumokat biztosítunk, hogy minél szélesebb körben alakuljon ki összefogás a gyerekek érdekében. Ilyen fórumok lehetnek pl. - Szülői értekezlet, fórum, tájékoztató - Szakmai tanácskozások, előadások szakmai előadókkal / orvosok, rendőrök, környezetvédelmi szakemberek, stb./ - Minél nagyobb létszámú csapatot megmozgató, önerőből megszervezett, vagy meghívott előadó segítségével megtartott színpompás, érdekes rendezvények pl. forgószínpad, stb. - Rendkívül nagy szerepe van a védőnő felvilágosító foglalkozásainak. 4. Az egészségnevelés módszerei Nagyon sokféle módszer létezik, de általában leghatékonyabb az önálló szervezésű, szülők, diákok, pedagógusok összefogásával kialakuló programok, de igénybe lehet venni a kapcsolódó szervezetek programjait is. Nagyon fontos a személyes példamutatás is. Ilyen lehet pl. előadások szakemberekkel, tegyük szebbé, tisztábbá iskolánk környezetét, /plakátok, versenyek/, kirándulások szervezése szülőkkel, stb. Egészségi állapotunk felmérése Célunk egy évente ismétlődő állapotfelmérés a tanulókról az iskolaorvos és a védőnő segítségével. Gondoskodunk róla, hogy minden tanuló részt vegyen a kötelező szűrővizsgálatokon, igénybe vegye az ingyenes fogorvosi és egyéb szakorvosi ellátást, amennyiben ez szükséges. A tanulók krónikus betegségek esetében kiemelt figyelemben részesülnek, akár tanulási, akár egyéb probléma merül fel. Ha az osztályok vizsgálatánál valamilyen elváltozás lehetősége merül fel, /pl. gerincferdülés, lúdtalp, magas vérnyomás, szemproblémák/ szakorvosi kivizsgálásra irányítjuk a tanulót, s a visszaérkezett lelet alapján határozzuk meg a tennivalókat. A védőnő felvilágosító munkája nagy szerepet játszik a tanulók életében, egész évre megtervezett, a tanulók életkori sajátosságait figyelembe vevő előadásokat tart, kialakítja a szülőkkel közösen a család felelősségvállalását az egészséges életmód kérdéseiben, erősíti az osztályfőnöki, biológia, testnevelés, technika- életvitel stb. órákon elsajátított ismereteket. Ilyen előadások pl. elsősegély-nyújtási ismeretek, csecsemőgondozás, szenvedélybetegségek kialakulása, AIDS- prevenció, környezetvédelem, a serdülőkori változások és higiénia, sport és egészséges életmód, korszerű táplálkozás, pályaválasztás egészségügyi szempontból, fogamzásgátlás, stb. Mentálhigiéné, lelki egészségvédelem A lelki egészség társadalmi szempontból is fontos cél, hiszen hiánya betegségek kialakulását, viselkedési és beilleszkedési zavarokat, káros szenvedélyekhez fordulást okozhat. A mentálhigiéné legfontosabb feladata a prevenció. Az iskolai nevelés tág teret biztosít a lelki egészség javításához. Célunk, hogy olyan ismereteket nyújtsunk, melyek segítik a tanulók beilleszkedését a társadalomba, javítja kommunikációs képességüket, megelőzi a lelki betegségek kialakulását, vagy legalább segítenek felismerni meglétüket. 35

Különböző módszereket választhatunk pl. a CHEF program önismereti foglalkozásai, egyéni fejlesztési program kidolgozása az arra rászorulóknak, pszichológiai előadások felnőtteknek, szülőknek is, akár szakember bevonásával is, továbbképzés jellegű önismereti foglalkozások pedagógusoknak, stb. A CHEF program, valamint a fejlesztés lehetséges útjai a pedagógiai program megfelelő fejezeteiben található meg. Szorosan kapcsolódik a problémához a tanulás, a tanulási technikák elsajátítása, hiszen a tanulás mindig stresszhelyzeteket teremt. A tanulási technikák oktatása megjelenik a szaktantárgyak, az osztályfőnöki órák helyi tantervi részében, valamint a pedagógiai programfejlesztéssel, gyermekvédelemmel, tehetséggondozással, és a méltányossági elv betartásával kapcsolatos részeiben. Testnevelés és sport A testnevelés feladata, hogy ellensúlyozza a nagyfokú szellemi megterhelést, pótolja a mozgáshiányt, az egészséges életmód részeként fejlessze a fizikumot, elősegítse az optimális testi- lelki fejlődést, fegyelemre, kulturált viselkedésre szoktasson, kielégítse a versenyzési igényeket, kreatív együttműködésre szoktasson, valamint a közösséget olyan módon formálja, hogy a tanuló legjobb képességeit a közösség érdekeinek alárendelve próbálja meg kibontakoztatni. A testnevelés óraszámról mind alsó, mind felső tagozaton a közoktatási törvény rendelkezik. a. Tanórai foglalkozások A felső tagozaton igyekszünk minél több sportággal megismertetni a tanulókat, hogy lehetőség szerint mindenki találjon köztük olyat, amit szeret, s amely esetlegesen elkíséri felnőtt korában is. A tehetséges gyerekeket megfelelő szakosztályokba irányítjuk, a kerületi lehetőségek figyelembe vételével. Mindennapos testmozgás megvalósítása Az alsó tagozatban 1-4. osztályig a mindennapos testnevelés megvalósítása a feladat. Heti három tornatermi testnevelés órát tudunk biztosítani. Azokon a napokon, melyeken nincs órarendi testnevelés óra, az iskolaotthonos rendszerben a délutános tanító biztosít a tanulóknak 30 perces játékos testmozgást, mely lehet sportfoglalkozás, szabadtéri játék, táncfoglalkozás. Ezen felül minden nap a délelőtti órákba, vagy a szünet egy részébe beépítve készségfejlesztő, figyelemkoncentrációt segítő stressz oldó 15 perces tornát tart a tanító. A stresszoldó torna olyan irányított mozgásforma, melynek alapja a kineziológia. Segít a gyerekeknek a stresszhatások leküzdésében, a jobb és bal agyfélteke összehangolásában, ezáltal a tanulással kapcsolatos konkrét feladatok megoldásában. Bármely tanóra részét képezheti, a ráfordított idő bőven megtérül, részekre bontható és egészben is elvégezhető. Megadott feladatokat célirányosan fejleszt, pl. figyelemkoncentráció, szövegértés, matematikai feladatok megoldása, részképesség zavarok oldása bizonyos esetekben, stb. Az elméleti alapok és a gyakorlatanyag a helyi tantervben megtalálható. b. Tanórán kívüli foglalkozások Tömegsport A tömegsport foglalkozásokról törvényi háttér rendelkezik.

36

Feladata további mozgáslehetőséget biztosítani azoknak a gyerekeknek, akik szeretnek mozogni, de valamilyen oknál fogva nem sportolnak versenyszerűen. /Természetesen az igazolt sportolók elől sem zárjuk el ezt a lehetőséget./ Előzetes felmérés alapján a tanulók igényeihez és helyi adottságainkhoz igazítva választjuk ki azokat a sportágakat, melyeket előnyben részesítünk. A heti tömegsport órákon felül a leginkább kedvelt sportágakban iskolai szintű házibajnokságokat rendezünk. Célunk, hogy fokozatosan bevonjuk a kollégákat is a mozgásos tevékenységbe. Hosszabb távon szülőgyerek, szülő- pedagógus játékokat is szeretnénk kialakítani. Sportkörök, szakkörök A sportkörökről, sportszakkörökről törvényi háttér rendelkezik. Csoportonként kétszer 45 percet lehet felhasználni. Iskolánk eddig is jól kihasználta a helyi adottságokat. A tanulók igényeihez igazítva, lehetőségeinkhez mérten minél több szakkör működtetését kell megvalósítani, külső szakemberekkel is. A tehetséges gyerekeket szakosztályokhoz irányítjuk. Szorosabb kapcsolatot szeretnénk kiépíteni a szakosztályok vezető edzőivel, hogy tanulóink sportmunkájáról, fejlődéséről eszmét cserélhessünk, az egységes nevelési elvek eléréséhez esetlegesen kéréseket fogalmazhassunk meg, vagy segítséget nyújthassunk. Gyógytestnevelés A gyógytestnevelésről törvény rendelkezik. A gyógytestnevelésre járó tanulók értékelését szakképzett gyógytestnevelő végzi. Sokan közülük az iskolai testnevelésben is részt vesznek, de az ellenjavallt gyakorlatokat nem végezhetik. Könnyített testnevelés A könnyített testnevelésre a helyi tantervünk plusz egy órát biztosít. A könnyített testnevelésre szoruló tanulók száma egyre nő, melynek oka a helytelen táplálkozás, valamilyen enyhe csontrendszerbeli elváltozás, asztma, erősebb allergia stb. lehet. Ezek a gyerekek az iskolai testnevelésben kevés sikerélményhez jutnak, a felmérési szinteket nem képesek teljesíteni. Szoros együttműködésre van szükség a szakorvos, a szülők, a gyógytestnevelő és testnevelő tanárok között. Játékos gyakorlatsorokkal, sportjátékokkal fejlődik önbecsülésük, önismeretük, pozitív tapasztalatokat szereznek saját képességeikről, sikerélményt kapnak. Az értékelésük a könnyített testnevelés órán nyújtott teljesítményük alapján történik. Kirándulások, erdei iskolák Nagyon sok mozgáslehetőséget biztosítanak, nagy a közösségformáló erejük. Az ezekkel kapcsolatos információk a pedagógiai program környezeti nevelési részében, vagy a helyi tanterv megfelelő részeiben szerepelnek. A tanulók értékelése a testnevelés tantárgyban Az iskolai testnevelés és sport eredményességének egyik fontos feltétele a tanulók teljesítményének, mozgáskultúrájuk fejlődésének folyamatos, jól követhető mérése és értékelése. Kétféle értékelés lehetséges. Annak megítélése, hogy hol tart a tanuló az ismeretek elsajátításában, nagyon szubjektív. Egy – egy tanult mozgássor feldolgozása során a társakkal való összevetés lehet az értékelés fő szempontja. /pl. határozott feladatmegoldás, az ismétlődő feladatmegoldás során stabil végrehajtás, stb./ A teljesítménypróbákban elért mutatók objektíven, mérhetően /cm, sec, ismétlési szám adott időegység alatt, stb./ tükrözik a tanulók fizikai állapotát, sokféle képességet mérnek. /pl. állóképesség, gyorsaság, ugróerő, dobóerő, mozgáskoordináció, stb. / Fontos, hogy a 37

gyerekek tisztában legyenek saját értékeikkel, nyomon tudják követni saját fejlődésüket. Minden tanulói teljesítmény értékelésének legfontosabb kritériuma az önmagához mért fejlődés mértéke. Évek óta alkalmazzuk a Hungarofit felmérést, mert mindazon kritériumoknak megfelel, amit fontosnak tartunk. Sokoldalú megközelítésben mutatja meg a tanulók aktuális állapotát, és ők maguk is nyomon követik ezeket a pozitív vagy negatív változásokat. Ezáltal ők is erőfeszítéseket tesznek a fejlődésért. Ez a felmérés arra is lehetőséget teremt, hogy kiszűrjük az addig fel nem ismert, rejtett fejlődési rendellenességeket, betegségeket, így időben szakorvoshoz tudjuk irányítani őket. Fontosnak tartjuk, hogy a mérések megfeleljenek a gyerekek életkori sajátosságainak, ezért az alsó tagozatos tanulók körében nem ugyanazokat a méréseket végezzük. A felhasznált teljesítménymérő próbákat a helyi tanterv tartalmazza. Egészséges ételek, a táplálkozás szerepe a betegségek megelőzésében Mozgásszegény életmódunk, a gyorséttermek elérhető árukínálata, az édességek és chipsek fogyasztásának növekedése, a számítógépes játékok és a televízió odaülésre csábító hatása mind elősegíthetik a gyerekek általános egészségi állapotának romlását. Felmérést végeztünk a tanulók között étkezési szokásaikról, és ennek figyelembe vételével határoztuk meg a megvalósítható célokat. A tanulók nagy része reggeli nélkül jön el otthonról. A pénzen, amit kapnak ennivalóra, leginkább édességet, chipset, cukros üdítőket vásárolnak. Szinte egész nap nassolnak. Az iskolatej akción belül inkább a felső tagozatosok eszik meg a kiflit, tejet csak néhányan isznak. A pizzák és hamburgerek ízét hiányolják. Az iskolai étkezésre sok gyereket befizettek a szülők, bár közülük is kevesen esznek meg mindent. Válogatnak, a leveseket, főzelékeket alig ismerik, meg sem kóstolják. Rendszertelenül, türelmetlenül esznek. Az iskolaorvosi vizsgálatok jól követhetően dokumentálják, hogy évről- évre nő a kórosan kövér, a magas vérnyomású, az allergiás és asztmás gyermekek száma. Néhányuknál az evés csak örömszerző pótcselekvés. Az egészséges táplálkozás egészségvédő hatású, megelőzheti a betegségek kialakulását, energiát ad a napi munkához. Az iskola célkitűzései között szerepel a tanulók és szülők felvilágosítása, a gyerekek ismereteinek bővítése a bevitt táplálékokkal kapcsolatban, a helytelen táplálkozás következményeinek tudatosítása, az iskolai büfé kínálatának felülvizsgálata, a rendszeres és türelmes étkezésre szoktatás, stb. A túlsúlyos és magas vérnyomású gyermekek számára külön speciális torna biztosítása. Az egészséges étkezésre szoktatás lehetséges színterei -

38

Szülői értekezleteken rövid felvilágosító tanácsadások Évente két alkalommal táplálkozással kapcsolatos szülői fórum, meghívott előadókkal 5. évfolyamon felvilágosító játékos előadássorozat külső előadóval A biológia, az egészségtan, a technika- életvitel, osztályfőnöki, testnevelés tananyag keretén belül az alapismeretek oktatása / a helyi tantervben megtalálható/ Havonta egy alkalommal a hagyományos forgószínpad egyik állomásán egészséges táplálék készítése /pl. saláta/ Évente egy alkalommal egészségvédő nap Szakkör működtetése felmerülő igény esetében

A személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiájuk A rizikóvállalás és határai Szenvedélybetegségek kikerülése Mai rohanó világunkban egyre több a stressz. A gyerekek egyre több erőszakkal találkoznak, egyre türelmetlenebb mindenki. A gyerekekre a kortárskapcsolatok jobban hatnak, mint akár a szülői ház, akár a személyes példamutatás. Feladatunk az, hogy megtanítsuk őket az egészséges önismeretre, stresszkezelési technikákat tanítsunk nekik, megtanítsuk őket nemet mondani a felmerülő zűrös helyzetekre, és felvilágosítsuk őket a drogokról, azok élettaniegészségügyi hatásairól. Mindezt tartalmazza a CHEF-PROGRAM, melyben iskolánk évek óta részt vesz. A programot, és irányelveit a helyi tanterv tartalmazza. Drogstratégia A szenvedélybetegségek, a pótszerekhez fordulás, a stresszbetegségek társadalmi probléma. Nem tehetjük meg, hogy szó nélkül megyünk el mellette, hiszen az a feladatunk, hogy a tanulókat felkészítsük az életre, felvértezzük őket a lehető legtöbb ismerettel, készséggel, amelyek segítségével szembe tudnak nézni a problémáikkal, ha felvállalják, akkor tudják, mit tesznek, vagy legalább tudják, hogy kihez forduljanak, ha a problémát nem tudják egyedül megoldani. 1. Iskolánk minden osztálya a CHEF- komplex személyiségfejlesztő, drog-és alkoholmegelőző programját követi. Minden évfolyamon évről- évre bővülő, koncentrikusan felépített tananyag keretében találkoznak a tényekkel. Az osztályfőnöki tanmenetnek szerves részét képezi ez az anyag, mely megtalálható a helyi tanterv megfelelő részében. A legfontosabb evvel kapcsolatos témák pl. - A drogokkal kapcsolatos küzdelmek - A drogok története - Legális és illegális drogok - A társadalom által legálisan előállított - drogok gyártása / kávé, cigaretta, alkohol / - Kábítószerek - A drogok szervezetre gyakorolt hatása - Függőség, okai, hatásai - A drogok kezelése - A drogok veszélyei - Demográfiai adatok - Tanulj meg nemet mondani! 2. Az iskola tanterve kötelező jelleggel írja elő ezeket a foglalkozásokat. /kerettantervre épülve/ 3. Ugyancsak osztályfőnöki órák keretén belül meghívjuk a XXI. Kerületi Rendőrség fiatal munkatársait, akik személyes tapasztalataik tükrében naprakészen tájékoztatják a tanulókat, és érdekes, szórakoztató beszélgetéseket folytatnak a gyerekekkel. 4. Megnézünk meglátogatni olyan kiállításokat, tárlatokat, amelyek a drogokkal kapcsolatosak, pl. Rendőrmúzeum, egyéb időszaki kiállítások.

39

5. A Diákönkormányzat rendszeresen szervez a tanulóknak olyan DISCO-t, ahol tanári felügyelet mellett szórakoznak a gyerekek, így nem mennek veszélyeztetett helyekre, és a kulturált szórakozásról is mintát kapnak. 6. Iskolánk lehetőségeihez mérten bőséges szabadidős programokat biztosítunk a gyerekeknek, tömegsport, sportkör, szakkörök, osztályprogramok, stb., ezek az iskola munkatervében havi lebontásban szerepelnek. 7. A szülők kérésére iskolánkban biztosítjuk a történelmi egyházak hittan óráit, ez is segít a jó út választásában 8. A gyermekvédelmi felelősök külön fogadóórája lehetőséget nyújt a személyes kapcsolatfelvételre. 9. A hátrányos helyzetű tanulóknak minden segítséget megadunk a lemaradások pótlására, a felzárkózásra, az integrációra. 10. Szoros kapcsolatot tartunk a szülői munkaközösséggel a tanulók érdekében, felmerülő problémák esetén szinte napi kapcsolatot tartunk. 11. Szükség esetén a megoldást segítő társadalmi, szakmai és segítő szervezetekhez irányítjuk őket. 12. Nagyon fontos a bizalomra épülő, tanár-diák, tanár-szülő kapcsolat további erősítése.

40

A tanulók fizikai állapotának felmérése Tesztek Kitartó futás Távolugrás Rövid távú futás Kislabda hajítás

1. évfolyam 400m /1kör/ cm 40m 0,00mp helyből m 30m

A teljesítménypróbák elvárásai 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam 800m /2kör/ 1200m /3kör/ 1600m /4kör/ 2000m /5kör/ 2000m /5kör/ 2000m /5kör/ 2000m /5kör/ cm cm cm cm cm cm cm 40m 60m 40m 40m 40m 100m 100m 0,00mp 0,00mp 0,00mp 0,00mp 0,00mp 0,00mp 0,00mp helyből nekifutással nekifutással nekifutással nekifutással nekifutással nekifutással m m m m m m m 30m 30m 30m 40m 40m 40m 40m

Futás labdavezetéssel Helyből távolugrás, páros cm cm cm lábbal páros lábra Függőleges felugrás Medicinlabda-lökés egy kézzel válltól Négyütemű fekvőtámasz 1 db db db perc Medicinlabda-dobás hátra fej fölött két kézzel Karhajlítás fekvőtámaszban db db db Felülés db db db Törzsemelés db db db A teljesítménypróbák során a következő kategóriákban minősítünk. • Igen gyenge • Gyenge • Elfogadható • Közepes • Jó • Kiváló • Extra

cm

cm

cm

cm

cm

1kg cm

cm 2kg/3kg cm

cm 2kg/3kg cm

cm 3kg/4kg cm

cm 3kg/4kg cm

db

db

db

db

db

2kg/3kg cm db db db

2kg/3kg cm db db db

3kg/4kg cm db db db

3kg/4kg cm db db db

db db db

41

Az egészségneveléssel kapcsolatos oktatási javaslatok tantárgyak szerinti megoszlásban

Tervezési segédlet

1. osztály

2. osztály

3. osztály 42

Egészségnevelés tartalmú tantárgy: biológia, természetismeret, emberismeret, földrajz, testnevelés, technika, osztályfőnöki Pl. Mozgás és higiéné Szűkebb és tágabb lakóterem Mozgás és mosdás Ne csak együnk, táplálkozzunk Kézmosás- mikor? Cipőpucolás- csak ha jön a Mikulás? Tanulj meg nemet mondani! stb. Pl. Háziállatok- tartás és gondoskodás Az utca, ahol lakom: tisztaság és környezetvédelem Tisztelet a szülőknek és a nagyszülőknek Mozogj minden nap! Veszélyes és veszélytelen helyzetek Közlekedés gyalogosan, jelzőtáblák Mérgek otthonunkban Az emberi testfejlődés, változás stb. Pl. Az élőlények táplálkozása A mozgáshiány veszélyei A barátom és én

Nem egészségnevelés tartalmú tantárgy, de beépíthető: informatika, történelem, kémia, fizika

Egészségnevelést csak nyomokban közvetítő tantárgy: magyar és idegen nyelv, matematika, rajz, ének

Pl. Rajzoljuk le a családot! Rajzoljunk gyümölcsöket és a zöldségeket! Számoljunk gyümölcsökkel! stb.

Egyéb megoldás: egészségnap, egészséghét, előadások, szakkör. Osztálykirándulás, erdei iskola Pl. Száj higiéné: fogmosás Táplálkozás- zöldség, gyümölcs minden nap Napirend Évszaknak megfelelő gyümölcsök gyűjtése Diafilmvetítés- az egészségről stb.

Pl. Lerajzolom a lakásunkat/ házunkat, szobánkat Zene és sport Keressünk az olvasókönyvben: háziállatok és vadon élő állatok Állatmesék Mesék, szövegek elemzése közben- barátság, segítőkészség, barátság, stb. Összehasonlító diagramok készítése stb.

Pl. Állat és növénykert látogatás Sportolás a családdal Időjárás- megfigyelés A növények élete_ ősz, tél, tavasz Előadás a környezetvédelemről- védőnő stb.

Pl. Változó korok és kultúrák Sportágak lerajzolása Állatok neve idegen nyelven

Pl. Az egészség, mint értékrajzkiállítás Képek gyűjtése egészséges

Az osztályközösség élete A nap: napfény, napmeleg Öltözködés, évszakok Tápanyagok, vitaminforrások Idegenektől ne fogadj el semmit! Alkohol, mérgek, drogok stb. Pl. Ember és lakókörnyezete Állatok és lakóhelyül Szüleim és barátaim Születésnap, névnap- adni jó Kipróbálom magam egy új sportágban 4. osztály Reggeli- ebéd- vacsora Idénysportok Döntéshozás Tények és tévhitek a drogokról Külső nemi jelleg Kerékpáros közlekedés szabályai Pl. Az osztályközösség és én Ünnepek, ünnepi étkek és szokások 5. osztály Evés és nassolás Lányok és fiúk Egyéni és csapatsportágak Áldozattá válás stb. Pl. Növények szaporodása Szennyvíztisztítók Autóval vagy gyalog 6. osztály Kirándulás vagy bevásárlóközpont Hétköznapi társalgás Helyem az osztályközösségben

Sportokról, sportolókról szóló könyvek Irodalmi szemelvények, versek a barátságról, családról Statisztikai adatok lejegyzése stb.

táplálékokról Jeles napok- Madarak és fák napja, Föld napja Környezetvédelmi vetélkedő stb.

Pl. Fogalmazás az aktív pihenésről Sportágak idegen nyelven Táplálékok idegen nyelven Sport az irodalomban és a képzőművészetben Korok és divatok Esztétika- divat- kényelem stb.

Pl. Nem szemét- hulladék! Járj utána: környezetszennyező anyagok a környezetemben Természettudományi és a Mezőgazdasági Múzeum meglátogatása Híres sportemberek Élen a sportban- élen a tanulásban Használt elemek gyűjtése stb.

Pl. Tűzszekerek és a Küldetés c. film Pl. Az olimpiai játékok Pl. Olimpiai és világjátékok megtekintése története zenéje Kirándulás egy víztározóhoz Kenyeret és cirkuszt! Híres sportolók szobrai a világban A víz útja Főzzünk vagy pároljunk? stb. Percek és másodpercek stb. Előadás a korszerű táplálkozásról- védőnő stb. Pl. Gyógyszerek, házi patika Pl. Gondolkozz globálisan, Pl. Különböző országok ételei Egészségmegőrzéssel cselekedj lokálisan! - mit Fűszerek eredete és használata kapcsolatos weboldalak teszünk környezetünk Sportágak, sporttevékenységek keresése érdekében idegen nyelven A tisztítószerek Serdülők higiéniája- előadásEsőerdők, környezetszennyezés hatásmechanizmusa védőnő idegen nyelven stb. Tisztítószerek és Elsősegélynyújtás, csecsemő43

stb.

Pl. Állatok szaporodása Gyorséttermek kínálata Elégtelen táplálkozás, 7. osztály hiánybetegségek Barátság vagy párkapcsolat Mindennapos testmozgás Energiahordozók stb.

Pl. Alkohol, drog, dohányzás Táplálkozás- energiaforrás Testépítés korlátokkal 8. osztály Szemétégetés, köztisztaság Tolerancia Szeretet vagy szerelem? Legyen időd sportolni stb.

környezetszennyezés stb.

gondozás- előadás- védőnő stb. Pl. Csodák Palotája Pl. A zene szerepe a Tervezz étlapot! mindennapokban Egészségterv készítése: Pl. Fizikai törvényszerűségek a Eleink ételei a magyar táplálkozás, mozgás, sportban irodalomból környezetvédelem Reklámok és hatásuk A matematikai számításoknál, Serdülőkori problémákSzerves anyagok bomlása szöveges feladatoknál, előadás- védőnő A passzív dohányzás kémiai százalékszámításnál, stb. Dohányzás, alkohol, összetevői stb. megfelelő példák kidolgozása szexuális úton terjedő Esőerdők, környezetszennyezés betegségek- előadás- védőnő idegen nyelven stb. stb. Pl. A Berlini Olimpiai Játékok Pl. Közös ünnepeink és Pl. Fogyatékosok sportja /antiszemitizmus a XX. ünneplésük A másság elfogadása Egészséges ételek bemutatója században/ A zene, mint érzelmeink és kóstoló Milyen anyagok vannak a kifejezőeszköze Lelkiállapotok tükröződése a Mindig van választási cigaretta füstjében? Élelmiszerek, adalékanyagok művészetben lehetőség! Aludni jó! / az alvás Környezetünk védelme, Pályaválasztás egészségügyi fontossága/ üvegházhatás, vizek szennyezése, szempontból- védőnő Veszélyes anyagok – kémiai légszennyeződés, környezetbarát Fogamzásgátlás- előadásszámításokban stb. anyagok idegen nyelven stb. védőnő stb.

Az egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, Chef- programmal kapcsolatos konkrét tananyagokat a helyi tanterv megfelelő részei tartalmazzák.

44

Az iskolánk fogyasztóvédelemmel összefüggő nevelési, oktatási feladatai, megoldásának területei Az iskola a feladat végrehajtását a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, annak helyi szervezetével és az érdekvédelmi szervezetekkel együttműködve valósítja meg.

A fogyasztóvédelmi oktatás célja: A fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei: A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges szociális és társadalmi kompetenciák tudatos pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakítását és erősítését szeretnénk, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt magában hordoz. - állampolgári kompetenciák kialakítása, a jogaikat érvényesíteni tudó a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók nevelése, megvalósításának színtere a történelem és társadalomismeret tantárgy, a diákönkormányzat működése során, és az állampolgári ismeretek tananyagába illesztve fejleszthető ki. - szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek pl. vállalkozási, gazdálkodási képesség, valamint a munkaképesség szoros összefüggése az un. cselekvési kompetenciák. Megvalósításának lehetősége adódik, a földrajz, technika, pályaorientáció, életvitel, biológia tantárgy anyagának tanítása során. További tartalmi elemek: Fogyasztás során

- a tájékozódás képessége - a döntési helyzetek felismerése - a döntésre való felkészülés

Meg kell ismertetni a tanulókkal – a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá kell tenni őket az eligazodásra. Tudatosítani kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fentiek elérése alkalmasak a CHEF döntéshozás fejezetei, az osztályfőnöki órák, az egészségnevelés, a környezet és életvitel tantárgyak. A fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében fontosnak tartjuk, hogy a diákok értsék, és a saját életükre alkalmazni tudják az alábbiakat: -

Környezettudatos fogyasztás: Egyfajta középút az öncélú, bolygóink erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és fogyasztásmennyiség között. Környezeti és egészségnevelési programon keresztül megvalósítható. Kritikus fogyasztói magatartás: fogyasztói jogok érvényesítése.

45

A fogyasztónak joga van: a.) az alapvető szükségleteinek kielégítéséhez b.) a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozáshoz c.) a választáshoz különböző termékek és szolgáltatások között d.) a megfontolt választáshoz szükséges tények ismertéhez e.) a jogos panaszok tisztességes rendezése f.) az egészséges és elviselhető környezethez való élethez g.) a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszóláshoz A fentiek megismertetése a kémia, egészségtan, történelem osztályfőnöki órák keretében, hogy mindezen jogukkal élni tudjanak, és megmutatni ennek törvényes útját. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Megtanítani, hogy a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre vagy bírósági perekre. Azonban ha van, akkor milyen lehetőségei vannak. Azaz tudatosítani, hogy milyen fontos a felvilágosult magatartás, tudja, kihez forduljon. Konkrét területek, ahol a megelőző fogyasztóvédelem megvalósulhat. Áram- és vízmérők ellenőrzése. Fogyasztók esetleges megtévesztése pénzintézetek részéről. Lakossági áruhitelek, hiteldíj mutató (THM) fontossága, akcióknak higgyünk-e? Részletre vásárlás buktatói. Műszaki cikkek-informatikai berendezések un. intelligens termékek vásárlása. Jótállás kérdése. Élelmiszereknél – szavatosság, élelmiszerbiztonság. Vásárolt készülékek – szabvány kérdése. Tisztítószerek biztonságos használati utasítása, tájékoztató címke fontossága Gyógyszereket fogyasztóknak – betegtájékoztató, reklám Társas- és turista utak – utazási szerződés, biztosítás Baj esetén mi a teendő, hova forduljanak. Szoftverek felhasználói biztonsága. Lakások – vagyonvédelmi eljárás – kárigény jogosultság Vegyi- és építőipari termékek /mosópor, kozmetikai cikkek, ápolószer stb./ tájékoztató, allergia kérdése. Európai Unió és a fogyasztóvédelem kapcsolatának ismerete: - vásárláskor, utazáskor - árak esetén, termékbiztonság - szerződések, felelősség mindez hogyan érvényesül az - jótállás, árfeltüntetés UNIO-s országokon belül - különböző szabványok - üdítőhasználati jog

}

Bizonyítási teher ismerete: javítás, csere, visszafizetés kártérítés.

46

A fogyasztóvédelmi oktatás színtereire már utaltunk az egyes témáknál, de kihangsúlyozzuk ismét: - Egyes tantárgyak tanórai foglalkozásai: kémia, fizika, történelem, technika-életvitel, földrajz, matematika, osztályfőnöki órák. - Tanórán kívüli elemek: vetélkedők, versenyek, rendezvények (környezet- és egészségvédelmi nap, vásárok, ifjúsági nap) - CHEF program alkalmazható részei pl. döntéshozás, önismeret, információ - Együttműködés állami és civil szervezetekkel, külföldi iskolával – nálunk FinnországJuankosi város iskolájával. - Szabadidős programok, forgószínpad, szakkörök Módszertani elemek: - Információgyűjtés-, információfeldolgozás, ezek alapján – döntés, és döntés alapján eltervezett cselekvés végrehajtásának módszerei - Ezeket a módszereket valós helyi és globális problémákon és értékeken keresztül maguk is alkalmazzák (Panaszok és kezelések esetei, megtörtént esetek és eljárások tanulmányozása) - Panaszügyek hatékony megoldásának példái - Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól, házi dolgozatok - Helyi – országos és EU-s szabályok tanulmányozása - Adatgyűjtés, feldolgozás, információrögzítés - Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel - Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, fogyasztói kosár készítése) - Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

Az áldozattá válás elkerülésére nevelés Kit tekintünk áldozatnak? Legtágabb értelemben mindenkit, akit valamilyen baj ér. Akik bűncselekménnyel összefüggésben fizikai, pszichikai, erkölcsi, anyagi sérelmet szenvedtek. Sérelem jellege: élet, testi épség, egészség, emberi méltóság, erkölcs elleni, anyagi javak ellen, dologi kár okozása, jogsérelem pl. hivatali visszaélés. Cél:

Nyugodt, félelemmentes, biztonságos együttélés Potenciális áldozatok, jelen esetben gyermekek felvilágosítása és a megelőzés lehetőségeiről tájékoztatás, felkészítés, a veszélyforrások feltárása, megismertetése tanulóval, szülővel egyaránt.

Veszélyforrások: - Pénz, mobiltelefon, óra, ékszer, értékes műszaki tárgy, sétáló magnó stb. drágább holmik feltűnő viselése. - Ezzel párosuló dicsekvés, ezek feltűnő viselete, feltűnő, kihívó magatartás, a nagyképű, kötekedő viselkedés. - Általában a média, kiemelendő a televízió. Könnyű befolyásolni a gyermekeket, körükben erős a korosztályi és a médiabefolyásolás. Megpróbálják utánozni a látottakat – harc, fegyver, robbantás. Ezeknek áldozatai lehetnek. 47

- Közvetítik az otthon látott rossz mintát, felvágnak a környezetük előtt, dicsekednek, magukra terelik a figyelmet. - Közlekedési balesetek áldozatai lehetnek – KRESZ ismerete fontos - Veszélyforrás, ha nem törődnek otthon velük, nem kapják meg a kellő figyelmet, szeretetet, nincs felnőtt kontroll az életükben. Rossz csoport felé fordulnak – bandázás – kábítószer-fogyasztás a következménye - 13 éves kor, a serdülés és kamaszodás küszöbe, ekkor utánozzák a felnőtteket – dohányzás, ital potenciális veszély. - Barátság elnyerése, elvesztés elkerülése rossz módon – megtesz bármit, amit kérnek – áruházi lopás, iskolakerülés, csavargás, dohányzás, italozás.

-

-

Családi okok – szökések a megromlott szülői kapcsolat következtében kialakult helyzetből. Valódi szülői törődés hiánya, meg nem értettség, rossz bizonyítvány, atyai pofon, diszkótól való eltiltás, tiltott baráti kapcsolatokra kényszerülés mind kiválthatja a szökést, aminek következtében végtelen sok veszélynek vannak kitéve. Áldozatul eshetnek pedofil hajlamú férfiak közeledésének, játékteremben, pályaudvarok környékén pénz vagy márkásabb holmik ígéretével igyekeznek megkörnyékezni őket. Lányokat a kalandvágy mellett a könnyű élet utáni vágy is motiválhatja. Veszélyes, mert idősebb férfiak körébe, bűnözői csoportba kerülhetnek, jó dolgok ígérgetése után prostitúcióra kényszeríthetik. A családon belüli erőszak, a gyermekek bántalmazása potenciális veszélyforrás A gyógyszerek, mint veszélyforrás – biztonságos házipatika kialakítása A világháló: mivel tanuláshoz jól használható az Internet, ezért a gyerekek ezen keresztül veszélyhelyzetnek is ki vannak téve. Világháló veszélye az elmagányosodás, a brutalitások átélése. A valós világ nem érdekli őket. Ötletet kapnak a bűnözésre, annak eszközeire, csalásra, lopásokra, robbanóanyagok, kábítószerek készítésének leírását megtalálják. Ebben a kapcsolatban, mivel személytelen elfogadják őket hibájukkal együtt, nem tudjuk, igazat ír-e a partner, többnyire mindkét fél szerepet játszik.

A drog hálójába kerülés az egyik legnagyobb veszély az áldozattá válás tekintetében. Figyelni: - Gyanút keltő használati tárgyakra, melyek drogfogyasztásra utalhatnak - Testi változásokra, melyek a fogyasztásra utalhatnak. - Pszichés változásokra, melyek erre a tényre utalhatnak. - Magatartásbeli változásokra. - Mindezeket, s ehhez tartozó jellemzőket a szülővel is meg kell ismertetni a megelőzés, a segítség érdekében. Tennivalók: Mivel a támadást elkövetők kihasználják a gyermeki hiszékenységet, a gyengébb fizikai adottságot, ezért az elkerülés, a felvilágosítással való megelőzés a legjobb út. De tudniuk kell, hogy támadás esetén mi a teendő. Támadás esetén hogyan viselkedjen, minden mást megelőző szempont a testi épség védelme. Fontos, hogy tudja, kihez fordulhat a veszélyeztetettség esetén, legyen az - bántalmazás (akár családon belül) - baráti társaság fenyegetése 48

- kábítószer-fogyasztásra csábítás - iskolakerülésre biztatás - lopásra buzdítás esetén Meg kell ismertetni őket a gyermeki jogokkal, a jogsegély lehetőségeivel, a civilszervezetek szerepével, a segélytelefonok, drogvonal használatával. - Magyarázatot kell adni arra, hogy miért fontos, hogy biztonságos útvonalon közlekedjen. A veszély ideje fokozott az esti órákban hazafelé vezető úton, tömegközlekedési eszközökön – lehetőleg szülői kísérettel menjen. - Áldozattá válás, az elkövetési időpontok sokszor egybeesnek az iskola utáni időszakkal, a fiatalok felszabadultabbá válnak, nem figyelnek az értékeikre, valamint a szabadidőben, szünidőben, ezen időszakban fokozottabb figyelemre kell inteni őket. Iskola feladata a szülők felé is: - Fontos a gyermek felügyelete - A gyermek barátainak ismerete - Tudni róla hol tölti a szabadidejét - Elmagyarázni, és elbeszélgetni a gyerekkel a TV-n, az interneten látottakról. Elmagyarázni mi a célja, haszna, veszélye az Internet rendszernek. Tanári felelősség is, az iskolai számítógép, Internet használat esetén. - Megfelelő program (akár családdal) biztosítása a gyermeknek csavargás helyett. A feladatok megoldásának lehetőségei: - Elsősorban az osztályfőnöki órákon - Az életvitel tantárgy keretében, közlekedési ismeretek - A rendőrség dolgozói által tartott rendszeres felvilágosító előadások keretében. - Az iskolánkban működő CHEF program kábítószer, dohányzás és alkohol elleni anyagrészek elméleti és gyakorlati végig vitelével. - Kémia, fizika órák kísérletei kapcsán. - Biológia órákon a gyógyszer élettani hatásának elmagyarázása A felkészítés módja: - elméleti ismeretek közlése - beszélgetés, tájékoztatás, felvilágosítás - megnyugtatás, pánikelkerülés adott helyzetben való viselkedés megtanítása - gyorssegély lehetőségei pl. NANE - szaksegítség - pszichológus - szituációs játékok, helyzetelemzés - tanárhoz, szülőhöz fordulás - anyagi segítség adott helyzetben Az említetteken kívül is minden pedagógus feladata a mindennapok során, munkája közben adódó lehetőséget kihasználva segítse a gyermekeket az áldozattá válás elkerülésében. Az áldozatvédelem és a bűnmegelőzés szerves egységet alkot a rendőri gyakorlatban is, ezért bátran forduljunk hozzájuk.

49

A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 1.)

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságán keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

2.)

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten, ellenőrző könyvön keresztül írásban) tájékoztatják.

3.)

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatásával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel.

4.)

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, az osztályfőnök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

5.)

A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a.) Családlátogatás Feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szükség esetén alkalmazandó. b.) Szülői értekezlet Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről - az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, - saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, - a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, - az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, - a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. c.)

50

Fogadó óra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal.

(Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) d.)

Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.

e.)

Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.

A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. A partnerei együttműködés kapcsán a szülők véleményét írásban – felmérés formájában – is kikérjük, tennivalónk meghatározásánál figyelembe vesszük. Értékelés 1.)

Az iskolánkban folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek.

2.)

A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő és oktató munka fejlesztésére.

3.)

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka értékelése a következő területekre terjed ki: az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelésére, a pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelésére, a tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelésére, a tanulók személyiségfejlődésére, tanulmányi munkájára, magatartására és viselkedésére.

4.)

a.) Az intézmény nevelő-oktató munkáját az iskola igazgatója minden tanév végén, (félévkor az igazgatóhelyettes) valamint az igazgatói megbízatás lejártakor – a tanulók, a szülők és a nevelők véleményének figyelembevételével – átfogóan értékeli. b.) A nevelő-oktató munka intézményi szintű értékelésének szempontjai: - Az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok, pedagógusok és más dolgozók létszáma, beiskolázás adatai). 51

- A nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek: épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi szakmai anyagok). - A tanítási-tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területei és eredményei, bukások száma, versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása). - A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység eredményessége (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlődése, szabadidős tevékenységek, magatartási és viselkedési rendellenességek, gyermek- és ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók). - A pedagógusok nevelő és oktató munkája (tanítási módszerek, program- és tantervfejlesztés, továbbképzések, személyes példamutatás, tanórán kívüli nevelési feladatok vállalása). - Az iskola és a helyi társadalom kapcsolata (külső kapcsolatok, részvétel a helyi közéletben, az iskola a helyi médiában, a középiskolák visszajelzése, az iskola és a tantestület hírneve). 5.)

a.) A pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelését az alábbiakban következő szempontok alapján az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese és a szakmai, osztályfőnöki munkaközösségek vezetői folyamatosan, szóban végzik. A pedagógusok átfogó értékelését részletesen a minőségbiztosítási dokumentum tartalmazza. b.) A tanítási órák megfigyelésének és értékelésének szempontjai: Az óra célja és tartalma Helyesen határozta-e meg a nevelő az óra oktatási és nevelési célját? Illeszkedett-e a tanóra az éves, illetve a témaköri tervezésbe? Van-e eltérés a tanmenetben az adott időszakra tervezett témáktól, tanagyagtól? Az óra tartalma (a feldolgozott tananyag) megfelelt-e - a szakmai (pedagógiai) szempontoknak, - a tudományosság elvének, - a tanulók életkori sajátosságának? Az óra felépítése és szervezése Az óra felépítése megfelelt-e a feldolgozott tananyagnak, az adott didaktikai feladatnak? Milyen az óra technikai szervezése, a nevelő időbeosztása? Sikerült-e kihasználni az óra minden percét tanulásra, munkára? Mennyire szervezett a tanulók tevékenysége? Volt-e üresjárat? Milyen szervezeti formákat alkalmaz a nevelő a tanórán (frontális, csoportos, egyéni tevékenység, új módszerek pl. kooperatív tanítás)? Szervezett-e differenciált munkát a nevelő? Melyek a differenciálás szempontjai? Az órán alkalmazott módszerek Milyen módszereket alkalmazott a nevelő a bemutatkozásra, szemléltetésre (tanári magyarázat, nyomtatott taneszközök, szemléltetőeszközök, kísérlet stb.)? Megfelelő volt-e ezek didaktikai szerepe, célszerű volt-e a felhasználásuk? Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ismeretek rögzítésére, a képességek fejlesztésére? (Ismétlés, koncentráció, vázlat készítése, részösszefoglalás és

52

összefoglalás, az ismeretek gyakorlati alkalmazása, gyakoroltatás, az önálló tanulás módszerei stb.) Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ellenőrzésre és az értékelésre? - Az ellenőrzés formái: szóbeli vagy írásbeli? - Folyamatos-e az ellenőrzés és értékelés a tanórán? - Van-e kialakult rendje a folyamatos értékelésnek, megfelelő-e ez? A házi feladat kijelölése mennyiben szolgálta a tananyag feldolgozását? Biztosította-e a nevelő a tanulók érdeklődésének felkeltését? Milyen volt a tanulók motiválás? Az órán alkalmazott módszerek megfeleltek-e az óra céljának, a tananyagnak és az adott didaktikai feladatnak? A tanulók munkája és magatartás Milyen volt a tanulói aktivitás, figyelem? Hogyan alakult az órán az aktív, a passzív és a renitens (rendetlen) tanulók aránya? Milyen a tanulók tantárgy iránti érdeklődése, motiváltsága? Milyen az osztályban a fegyelem? (Van-e kialakult munkarend? Mi jellemzi a tanulók viselkedését, hangnemét? Hogyan fogadják a tanulók a nevelői utasításokat? Történik-e fegyelmezetlenség az órán?) Milyen a tanulók kapcsolata a nevelővel? Milyen a tanulók kapcsolata egymással? A nevelő munkája, egyénisége, magatartása Milyen a nevelő megjelenése, öltözködése? Mennyire tanulásra, munkára ösztönző a pedagógus magatartás? Mennyire barátságos, biztató, együtt érző? Mi jellemzi a nevelő beszédkultúráját, kérdésfeltevését? Jellemzi-e a nevelőt: felkészültség, tudatos tervezés, rendszeretet, következetesség, türelem, tekintély? Vannak-e a nevelőnek újszerű ötletei, elgondolásai? Milyen a nevelő kapcsolata a gyerekekkel? Tiszteletben tartja-e a nevelő a gyerekek személyiségét? Adódott-e tudatosan tervezett, vagy spontán nevelési szituáció az órán? Hogyan oldotta meg ezeket a nevelő? Milyen a tanterem rendje, tisztasága? Az óra eredményessége El tudta-e érni a nevelő a kitűzött didaktikai és nevelési célt? Meggyőződött-e a nevelő az óra eredményességéről? Milyen jártasságok és készségek kialakítását, képességek fejlesztését segítette elő a nevelő? Milyen mértékben járult hozzá az óra a tanulók eszköztudásának gazdagításához? (Pl.: önálló tanulás módszereinek megismertetése, értő olvasás gyakoroltatása, szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése, problémamegoldó gondolkodás, összefüggések felismerése stb.) Adott-e a tanóra valami pluszt a tanulóknak a tanagyagon kívül? a.)

A pedagógusok munkájának érékelése: A teljesítményértékelés rendszerét a min. biztosítási dokumentum tartalmazza. 53

A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása. – Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház, múzeumlátogatás, kirándulás) és iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). – Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. – A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok szervezése, segítése, részvétel. – Az iskolai diákönkormányzat működésében való aktív részvétel. – A diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. – A diák-önkormányzati rendezvények szervezése, segítése, felügyelet. – Iskolai szintű kirándulások, táborok szervezése, segítése, részvétel. – A tehetséges tanulók gondozása. – Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutató, pályázatok stb. szervezése, segítése, részvétel. – A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli és kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb. A felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása – A gyenge tanulmányi eredményű, lemaradó tanulók korrepetálása, segítése, kompetenciák fejlesztése. – Az érintett tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára.

– – – – – – – – – – – –

Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében Szerepvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. Részvétel a különböző feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása. Továbbképzésekben való részvétel, önképzés. Továbbképzéseken való részvétel, önkéntes jelentkezés. A továbbképzéseken tanultakat munkájában hasznosítja és a lehetőségekhez mérten továbbadja a nevelőtestület tagjainak. Az iskolai munka eredményességének javítása. Pályázatokon való részvétel, ezek eredményessége. Az eredményes pályázatok céljainak megvalósításába való bekapcsolódás. Az iskolai alapítvány működésének segítése. Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése, megvalósítása (innováció).

Munkaköri kötelezettségeken túli feladatvállalások. – Díjazás nélküli iskolai feladatok vállalása (szertár, beszerzések stb.). – A pályakezdő vagy iskolánkba újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. – Önként vállalt feladatok, megbízások, a nevelőtestület közösségi életében (rendezvények, kötetlen összejövetelek szervezése, segítése, részvétel). Az iskola képviselete. – Részvétel a szülői munkaközösség által szervezett rendezvényeken, azok segítése.

54

– Tudósítások készítése és közreadása a helyi társadalom számára az iskola életével, eredményeivel kapcsolatban, a sajtóban, médiában. – Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai, illetve érdekképviseleti tevékenységekbe. – Érdeklődés a kerületi rendezvények, események iránt, azokon való részvétel. – Aktív részvétel, tisztségek vállalása a kerület társadalmi, kulturális, sport, stb. életében. Tanulásirányítás, a tanórai oktató-nevelő munka színvonala. – Előzetes felkészülés a tanítási órára. – A motiválás, differenciálás, tanulói aktivitás formái és mértéke. – A tanulók életkorához, a didaktikai feladatokhoz illeszkedő módszerek, szemléltetés, szervezeti formák, ellenőrzés és értékelés. – A tanulók munkája és magatartása a nevelő óráján. – A nevelő munkája, megnyilvánulásai, magatartása a tanítási órán. – A nevelő tanórai munkája elősegíti-e a tanulók fejlődését (tudásuk gyarapítását, személyiségük alakulását)? – A tanulók eredményes (hasonló szinten történő) továbbhaladása a magasabb évfolyamokon (felső tagozat, középiskola).

– – – –

A tanórán kívüli nevelő munka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás. Megfelelő magaviseletű, az iskolai munkában aktív osztályközösség, napközis csoport kialakítása. A nem osztályfőnökként irányított tanulói közösség (pl.: szakkör, sportkör, énekkar stb.) eredményes, közös tevékenysége. A problémás tanulókkal (veszélyeztetett, hátrányos, beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarral küzdő tanulókkal) való foglalkozás. Gyermekvédelmi feladatok ellátása.

A nevelő különböző megbízásainak eredményes, jó színvonalú teljesítése. – Az alkalmanként vagy folyamatosan végzett tevékenység eredménye, minősége (pl.: iskolai rendezvények, ünnepélyek stb.). A nevelő szakmai, pedagógiai kapcsolatai a nevelőtestület tagjaival. – A nevelő rendszeres kapcsolatot tart a rábízott tanulócsoport többi pedagógusával (osztályfőnök a szaktanárokkal, napközis csoportvezető az osztályfőnökökkel, szaktanárok az osztályfőnökökkel és egymással). Személyes példamutatás. – A tanulókkal, a szülőkkel, a nevelőtársakkal szemben betartja a pedagógus etika alapvető normáit. – Magatartása, viselkedése, öltözködése, a munkához való viszonya példamutató a tanulók és a többi nevelő számára. – – – –

Munkafegyelem, a munkához való viszony. A munkaköri kötelességek teljesítése. A tanítási órák pontos és eredményes megtartása. Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása. Pontos adminisztrációs munka (formai követelménye, határidők, külalak, pontosság). 55

– A különféle feladatok pontos, határidőre történő megoldása. – A rábízott osztályterem, szaktanterem gondozottsága szakszerű dekorálása. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában. – Részvétel a szakmai döntések előkészítésében: saját ötletek, megfelelő elemzőkészség, vitakészség, önálló vélemény. – Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában a célok eléréséért. A vezetői feladatok ellátása. – A különféle nevelői közösségek vezetői (igazgatói, igazgatóhelyettesi, munkaközösség-vezetők) milyen szinten látják el az egyes vezetői feladatokat: tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés. – A vezetők mit tesznek a rájuk bízott közösség formálásáért, az emberi kapcsolatok javításáért? Megfelelő kapcsolat a tanulókkal, a szülőkkel és kollégákkal. – Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés, valamint a személyiség tiszteletben tartása mindhárom irányban. – A nevelő a szülő felé ellátja az iskola képviseletét, pedagógiai tanácsot ad, törekszik az együttműködésre. – Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé. Egymás segítése, a tapasztalatok átadása. Észrevételek, bírálatok elfogadása. A tanulók ismereteinek, képességeinek fejlődése. – A helyi tantervi követelmények teljesítésének szintje. – A tanulók tapasztalható és mérhető fejlődése.

– – – – –

Szakmai felkészültség. Milyen szintű továbbképzésbe kapcsolódik be a nevelő? (tanfolyam, felsőfokú képzés, szakvizsga stb.) Az iskolában hasznosítható szakképesítések száma. Idegen nyelvek ismerete, nyelvvizsga. Tudományos fokozat. Publikációk szakmai folyóiratokban, kiadványokban.

A felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlesztése. – A tanterv minimum követelményeinek teljesítése és lehetőség szerinti meghaladása a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknál. – Eredményes középiskolai jelentkezés elősegítése az előbb felsorolt tanulók esetében is. Tehetséggondozás, a tehetséges tanulók eredményes fejlesztése. – A nevelő által tanított vagy felkészített tanulók, tanulócsoportok eredményei a különböző szintű tanulmányi, kulturális, sport versenyeken, vetélkedőkön, nyelvvizsgákon. A tanuló továbbtanulásának, középiskolai jelentkezésének eredményei. – A nevelő által tanított tárgyból a középiskolai felvételin elért eredmények. 56

6.)

a.) A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységét, fejlődését az osztályfőnökök minden tanév végén írásban értékelik. b.) A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai: Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). Az osztályközösség társas szerkezete, a közösségi struktúra (szociometria, a közösség rétegződése). Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel). A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: – Milyen változások történtek? – Milyen új problémák jelentkeztek? – Milyen beavatkozás látszik célszerűnek?

7.)

a.)

b.)

A tanulók személyiségfejlődését, magatartásuk és viselkedésük jellemzőit az osztályfőnökök folyamatosan szóban – és a tájékoztató füzeten keresztül írásban – értékelik. Az osztályfőnökök a tanulók értelmi fejlettségét, viselkedését, jellemvonásait minden tanév végén értékelik.

57

A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 1.)

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.)

2.)

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az előírt jogszabályok és a helyi tanterv figyelembevételével.

3.)

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége, kivétel a tankönyv és munkatankönyv biztosítása.

4.)

A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak, ha nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. A taneszközök ára feleljen meg a szülők anyagi teherbíró képességének. A tankönyvrendelésnél kikérjük az SzMK, illetve Iskolaszék véleményét

5.)

Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. A tankönyvtámogatás összegéből a központilag előírt tartós tankönyveket beszerezzük. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI 1.)

A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” című fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette.

2.)

A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 2. évfolyamon év végén, 8. osztályig minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbtanuláshoz. Az 1. évfolyamon és 2. évfolyam első félévének végén szöveges értékelésben jelezni kell, ha felzárkóztatásra szorul a tanuló.

58

3.)

Ha a tanuló a tanév végén - a tantárgyak számától függetlenül - elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet.

4.)

Ha a tanuló a 2. évfolyam 2. félév - 8. évfolyamon a tanév végén egy vagy több tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, pótvizsgázni köteles.

5.)

A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha: az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítette; A törvény által előírt hiányzást meghaladta; magántanuló volt.

6.)

A törvény által előírtnál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 1-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret 3-4. évfolyamon angol nyelv. 5-6. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, angol nyelv, földrajz, fizika. 7-8. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, angol nyelv.

AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI 1.)

Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.

2.)

Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét, a törvény által meghatározott módon.

3.)

Az első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni: a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát; a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt, a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét, ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

4.)

A 2. és 8. évfolyam közötti osztályba történő felvételnél be kell mutatni: a tanuló anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát; az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

5.)

A 3. - 8. évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből 59

6.)

7.)

60

és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján nem tanult. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Ha a körzeten kívül tanuló az 1. évfolyamra jelentkezik, felvételéről az igazgató dönt. Ha körzeten kívüli tanuló jelentkezik a 2. - 8. évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. A döntésről a szülőt értesíteni kell.

HELYI TANTERV A nevelési programban kitűzött célokat elsősorban a tanítás-tanulás folyamán a helyi tanterv megvalósításával és a tanórán kívüli tevékenységgel éri el az iskola.

TANTERVI ÓRASZÁMOK 1-4. ÉVFOLYAM 37 tanítási héttel számolva 1.

2.

3.

4.

Éves kötelező óraszám

740

740

740

833

Heti kötelező óraszám

20

20

20

22,5

Heti szabadon választható

2

2

2

2

A tantárgyak óraszámai Tantárgyak

1.

Heti óraszámok évfolyamonként 2. 3.

4.

Magyar nyelv és irodalom

9

9

8

7,5

Élő idegen nyelv (angol)

-

-

2

3+1

Matematika

4

4

4

4

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

1

1,5

1

1

1,5

1

1

1

Informatika

-

-

-

1

Életvitel és technika

1

1

1

1

Testnevelés és sport

3

3

3

3

1,5

1,5

1

1

2

2

2

2

20

20

20

22,5

20+2

20+2

20+2

22,5+2

Rajz- és vizuális kultúra

Osztályfőnöki (személyiségfejlesztés) A HETI SZABADON VÁLASZTOTT ÓRASZÁM

ÉVFOLYAMOK HETI KÖTELEZŐ ÓRASZÁMA

ÖSSZESEN

A heti szabadon választott tantárgy harmadik évfolyamtól az emelt szintű angol és az osztályfőnöki, mely tartalmazza a személyiségfejlesztést és első évfolyamon az első félévben a rajz, illetve második évfolyamon egy félévig az ének. 61

5. – 8. évfolyam A tantárgyak óraszámai Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

5.

Heti óraszámok évfolyamonként 6. 7.

8.

4

4

4

4

3+2

3+2

3+2

3+2

Matematika

4

3,5

3

3

Történelem

2

2

2

2

Természetismeret

2

1

-

-

Biológia

-

-

1,5

1,5

Földrajz

-

1

1,5

1,5

Fizika

-

-

1,5

1,5

Kémia

-

-

1,5

1,5

Ének-zene

1

1

1

1

Vizuális kultúra, rajz

1

1

1

1

Informatika

1

1

1

1

Életvitel és technika

1

1

1

1

Testnevelés és sport

2,5

2,5

3

3

1

1

1

1

Élő idegen nyelv (angol)

Osztályfőnöki, Személyiség-fejlesztés

Modulok Dráma és tánc

0,5

0,5

-

-

Hon- és népismeret

0,5

0,5

-

-

Egészségtan

-

0,5

-

-

Emberismeret és etika

-

-

1

-

Mozgóképkultúra és médiaismeret

-

-

-

1

22,5+3

22,5+3

27+2

27+2

ÖSSZESEN:

Választható felső tagozaton az emelt szintű angol és az osztályfőnöki óra, mely tartalmazza a személyiségfejlesztő programot, a CHEF-et.

62

Tantervi óraszámok a NAT bevezetésének végén Törvényi Egyéni választható foglalkozás Kt. 52. § Önkormányzati Kt. 52. § 15 % (7) (11) c, % óra 12 %

Évfolyam

Kötelező órák Kt. 52. § (3)

1.

NAT

20

10

2

3

2.

NAT

20

10

2

3.

NAT

20

10

4.

NAT

22,5

10

5.

NAT

6.

Összes óra:

Max. heti óra:

2,4

27,4

22

3

2,4

27,4

22

2

3

2,4

27,4

22

2,25

3,375

2,7

30,825

24,5

22,5

25 5,625

3,375

2,7

34,2

25,5

NAT

22,5

25 5,625

3,375

2,7

34,2

25,5

7.

NAT

25

30

7,5

3,75

3

39,25

29

8.

NAT

25

30

7,5

3,75

3

39,25

29

1-8. ÖSSZESEN:

177,5

34,5

26,625

21,3

259,925

0

Óraszámok Alsó tagozat 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam ÖSSZESEN

Kötelező 20 óra 20 óra 20 óra 22, 5 óra 82,5 óra

Választható 2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 8 óra

Évfolyamonként 2 osztállyal számolva

Max. óraszám 22 óra 22 óra 22 óra 24,5 óra 90,5 óra

90,5 óra x 2 = 181 óra

Felső tagozat 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam ÖSSZESEN

Kötelező 22,5 óra 22,5 óra 27 óra 27 óra 99 óra

Választható 3 óra 3 óra 2 óra 2 óra 10 óra

Évfolyamonként 2 osztállyal számolva

Max. óraszám 25,5 óra 25,5 óra 29 óra 29 óra 109 óra

109 óra x 2 = 218 óra

63

Tantervi összes óra

alsó tagozat felső tagozat Összesen:

181 óra 218 óra 399 óra (kötelező óra+választható)

A rendelkezésre álló óraszám 520 óra. 520 – 399 = 121 óra 121 óra felhasználása: 1.

Angol nyelvi óra bontására alsó tagozat felső tagozat

3. 4. évfolyam: 10 óra 5. – 8. évfolyam: 24 óra

Életvitel és technika bontására 4. évfolyam: 5. – 8. évfolyam: 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

4 óra 16 óra

Külsős fejlesztő pedagógus óraszámán kívül felzárkóztatásra Sportköri foglalkozásokra csoportonként Könnyített testnevelésre (külsős gyógytestnevelő óraszámán kívül) Tömegsport foglalkozásra Korrepetálásra Szakkörökre Énekkarra Összesen:

26 óra 2 óra (10 óra) 2 óra 8 óra 9 óra (felsős) 10 óra 2 óra 121 óra

A 121 órán belül évente változások lehetnek a felzárkóztatásra szoruló gyermekek illetve a sport-csoportok számának függvényében. Az iskolaotthon, illetve a tanulószoba óraszámai ebben nincsenek benne, az külön áll a rendelkezésünkre. MODULOK Az emberismeret – etika Tánc – dráma Hon- és népismeret Média és mozgóképismeret

}

Önálló modulként marad.

Az egészségtan modul beépül tananyagával a biológia tantárgyba. Osztályázásnál, értékelésnél 1 tantárgyi jeggyel számít be az értékelésbe. 5.- 6. évfolyamon a tánc – dráma, 7. évfolyamon az Emberismeret-etika modult osztályzattal minősítjük. A Hon- és népismeretet és a Média- és mozgóképismeretet is osztályzattal minősítjük. A csak egy félévig oktatott modul tantárgyak értékelése bekerül a bizonyítványba és a továbbhaladás szempontjából egyenrangú a többi tantárggyal.

64

A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktantárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI SZÁMONKÉRÉS RENDJE -

-

-

-

-

az 1.- 4. évfolyamon, az év végén a tanulók a követelmények teljesítéséről a munkatervben kért tantárgyakból átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. 5.- 6. évfolyamon a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban ellenőrzik a tanév folyamán a kiemeltek mellett magyar irodalomból, idegen nyelvből, történelemből, természetismeretből, földrajzból, informatikából, technika tantárgy elméleti részéből. 7.-8. évfolyamon pedig a kiemeltek mellett magyar irodalomból, idegen nyelvből, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz és informatika tantárgyból, valamint a technika-életvitel elméleti részéből. A felmérő, témazáró, összefoglaló és fogalmazásdolgozatokat a tanmenetben is fel kell tüntetni a pedagógusnak. A felmérő, témazáró vagy összefoglaló, vagy fogalmazás dolgozatok tartalmáról, értékelési szempontjairól, megíratásának időpontjáról a tanulókat a tantárgyat tanító pedagógus tájékoztatja. A pedagógusnak a dolgozat megíratását követő 7 tanítási napon belül javítania és értékelnie kell a dolgozatokat. A meghatározott időtartamtól, indokolt esetben a tanárnak módjában áll eltérni. Ha a tanuló a dolgozatírás napján, vagy az azt megelőző felkészítő órákról hiányzott, a tantárgyat tanító tanárral pótolandó tananyagot, a pótlás felkészülés módját, időtartamát, a beszámolás várható idejét egyeztetni kell.

Az írásbeli beszámoltatás formái A nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban vagy írásban, vagy mindkettőben ellenőrzik. Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagából és fő követelményeiből átfogó témazáró dolgozatot írnak. Az írásbeli beszámoltatás kiegészül még az egyes tantárgyakból felmérő, összefoglaló és röpdolgozatokkal, idegen nyelvben tananyag egységeket, nyelvtani-szövegértési ismereteket ellenőrző tesztekkel, esetenként szódolgozatokkal, munkalapok feladatsorainak kitöltésével. Tanító illetve tanár által készített feladatlapokkal. A TANULÓK ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSÁNAK TOVÁBBI FORMÁI AZ EGYES TANTÁRGYAKBAN. •

Év eleji, félévi és év végi felmérő dolgozatot írnak a tanulók: magyar nyelv (helyesírás), matematika tantárgyakból valamint az éves munkatervben meghatározott tantárgyakból. 65

•

• • • •

•

Témazáró, összefoglaló dolgozat: magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, fizika, kémia, biológia földrajz (7. - 8. évfolyam), informatika, technika – életvitel tantárgyakból – értékelésnél súlyozottan figyelembe vett, érdemjeggyel értékelt. A súlyozott értékelésnél az osztályzatot dupla súllyal számítjuk be. Teszt, szódolgozat: idegen nyelvből – a beszámoltatás minőségétől és mennyiségétől függően súlyozott, érdemjeggyel értékelt. Fogalmazás, szövegértés dolgozat: magyar nyelv és irodalomból, idegen nyelvből – súlyozottan, érdemjeggyel értékelt. Röpdolgozat, kisdolgozat: minden tantárgyban előfordul – érdemjeggyel értékelt. Tanulói beszámoló, könyvtári, internetes kutatómunka: minden tantárgyból jellemző témakörhöz kötötten (tehetséggondozás, fejlesztés területe) – tartalmi minőségétől, a tanulói képességektől, kreativitástól függően a tanár egyéni megítélése alapján szövegesen vagy érdemjeggyel is értékelhető. Rajz, ábra készítése: minden tantárgyban előfordul témakörhöz kötötten – tanulói képességek figyelembevételével a tanár egyéni megítélése alapján szövegesen vagy érdemjeggyel is értékelhető.

Szóbeli számonkérés: A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli feleletek formájában. Ennek érdekében minden tanuló legalább egyszer felel szóban, azon tantárgyakban, ahol szöveges részeket is tanul. Ének-zene, rajz, informatika tantárgyakból félévente valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva. A többi tantárgyon belül egy-egy témakörön belül. Testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük, s mérjük a tanulók fizikai állapotát a programban jelzett módon. Kevésbé ügyes tanulók esetében a sporttal kapcsolatos gyűjtő és szervező munka is értékelhető. ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁS KORLÁTAI: Egy napon csak két témazáró vagy összefoglaló dolgozatot lehet íratni. Az eredmények közlése előtt újabb témazáró, vagy összefoglaló dolgozat nem íratható a tantárgyból. A dolgozat íratás időpontját egy héttel a megírás előtt közölni kell a tanulókkal. Ha a tanuló a dolgozatírás előtti napon, vagy arra való felkészülés óráján hiányzott, a dolgozatot egy – tanárral egyeztetett – későbbi időpontban írhatja meg. A rövid írásbeli számonkérést, röpdolgozatot nem kell bejelenteni előre, ez a napi felkészítés ellenőrzésére szolgál.

Az értékelés elvei, eszközei, formái A tanév során az értékelés alapja a tanulók állandó megfigyelése. Folyamatos, fejlesztő célzatú szóbeli értékelés visszajelzést ad a tanuló számára munkájának eredményességéről, rendszeres tanulásra ösztönöz. A tanév eleji felmérés segíti a tanítót a tanulók előzetes ismereteinek feltérképezésében, útmutatást ad a tanulócsoportra szabott tanítási módszerek, eljárások kiválasztásában. Témákat lezáró írásbeli felmérések tájékoztatják a tanítót, a tanulót és a szülőt a tanuló teljesítményéről a helyi tantervben rögzített követelményekhez viszonyítva. 66

A tanév végi felmérés megmutatja az adott évfolyamon elsajátított ismeretek mennyiségét, minőségét, a kialakult készségek fejlettségét.

AZ ÉRTÉKELÉS FUNKCIÓI: Diagnosztikus, prognosztikus, korrekciós funkciós, amely fontos információkat ad a pedagógusnak a helyzetfelméréshez, a csoport és az egyén tanulási folyamatának tervezéséhez. Formatív, fejlesztő, szabályozó funkció, amely a tanulás folyamatához, annak korrekciójához ad segítséget pedagógusnak, szülőnek, diáknak. Szummatív funkció, megerősítés. Visszacsatolás, szelekció, amely egy-egy tanításitanulási periódus végén regisztrálja az eredményeket, a pedagógusnak, szülőnek, tanulónak ad információkat. AZ ÉRTÉKELÉS KIEMELT SZEMPONTJAI: - a tanulók önmagukhoz mért fejlődése - az alapvető készségek, képességek fejlettségi szintje - tárgyi tevékenységben való jártasság - a munkavégzés rendezettsége - a munkafegyelem - a felszerelés - a házi feladat megléte - az odafigyelés, összpontosítás - az önállóság, az aktivitás - a munkatempó, a hatékonyság Az általános iskola bevezető szakaszában az 1. évfolyamon és a 2. évfolyamon a félév végén a pedagógus metakommunikációs jelzésekkel, szóbeli véleménnyel, százalékértékkel és szöveges minősítéssel értékeli a tanulót. A 2. évfolyam végén és a kezdő szakaszban 3.-4. évfolyamon félévkor és év végén osztályzattal értékel, minősít. MINŐSÍTÉS:

A NAT követelményeihez viszonyítva 1.- 2. félévig Kiválóan teljesített az a tanuló, aki 100 – 95 %-ig Jól teljesített az a tanuló, aki 94 – 85 %-ig Megfelelően teljesített az a tanuló, aki 84 – 60 %-ig Felzárkóztatásra szorul az a tanuló, aki 59 % alatt Ennél enyhébb értékelés a követelmények teljesítésének figyelembevétele, a tanulók egyéni képességének tudatában megengedett. 2. évfolyam végén, valamint 3.-4. évfolyam félévkor és év végén osztályzattal minősítünk a tájékoztatóban illetve a bizonyítványban. Teljesítmény 100 – 95 % 94 – 85 % 84 – 70 % 69 – 60 % 59 – 0 %

Érdemjegy jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)

67

Minden tanuló munkáját, haladását folyamatosan értékelni kell 2. évfolyam félévétől osztályzattal is, ami félévi és év végi minősítéséhez elegendő. A tanuló által szerzett minősítésről a szülőt, a tárgyat tanító nevelő értesíti az ellenőrző könyvön illetve a tájékoztató füzeten keresztül. Az ellenőrző könyv és a tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetleges elmaradt bejegyzéseket pótolja. A félévi és az év végi minősítést a tanuló év közbeni tanulmányi munkája, abban való fejlődése alapján kell meghatározni. Munkaközösségen belül, tantárgyanként az évközi folyamatos értékelés formáját rögzíteni kell, s a szülő tudomására kell hozni. A nevelők a tanulók teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszi azt is, hogy a tanuló képességei hogyan változtak – fejlődtek-e az előző értékelés óta. Figyelembe veszi a tanuló önmagához viszonyított változását, ezzel az értékeléssel tovább motiválva a fejlődésben. Az első évfolyamon félév és tanév végén a tanulók munkáját értékelő lap segítségével végezzük. Ezt az értékelési lapot minden évfolyamon a napló tartalmazza. Ettől el lehet térni, ha jobb anyag jelenik meg hivatalos nyomtatott formában. Osztálynaplóban található értékelés, de az önálló szöveg alkotásával is készülhet. Szöveges értékelést kell végezni a második év félév folyamán és félévben is. A szöveges értékelést alátámasztó anyagot legalább 1 évig őrizni kell.

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében következők: 2. évfolyam 2. félév - 8. évfolyamon a pedagógus a tanulók munkáját minden tantárgyból év közben érdemjegyekkel, a félév és tanév végén osztályzatokkal minősíti. A félév és az év végi osztályzatot az érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. 2. évfolyam 2. félév - 8. évfolyamon a szeptemberi felmérő dolgozatokat az egyes tantárgyakból nem feltétlenül értékeljük érdemjeggyel, mert azok csak a tanár tájékoztatását szolgálják. Százalékos eredmények alapján a tanárelemző értékelése után meghatározza a továbbhaladás útját a tantervi követelményekkel egyeztetve. A témazáró, összefoglaló dolgozatok érdemjegyeit a naplóban piros színnel kell feltüntetni, ezzel utalva súlyozott értékükre a félévi, illetve év végi osztályzatok alakulásában. Az éves munkatervben meghatározott tantárgyakból írandó felmérések összeállítását, értékelését, érdemjegyre váltását az egyes munkaközösségek közös egyeztetéssel végzik. A felmérést, témazárót, összefoglalást írató tantárgyakban pontozással és százalékkal történik az értékelés. Globálisan értékelhető a fogalmazás, tanulói beszámoló, könyvtári, internetes kutatómunka. Az egyéb írásbeli beszámoltatásnál a tanár választhatja meg az értékelés módját. Amennyiben a felmérő, a témazáró, vagy az összefoglaló dolgozat az osztály több mint 50 %-ánál sikertelen, a dolgozatot a probléma feltárása és a hiányosságok pótlása után meg kell ismételni. A sikertelen dolgozat érdemjegyeit nem vesszük figyelembe. A pedagógus az egyéni számonkérés során szabadon választhatja meg a módot (írásbeli vagy szóbeli) és az időpontot. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők az 2. évfolyam 2. félévétől 68

-8. évfolyamon: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen(1). A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább egy érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti az ellenőrző könyvön keresztül. Az ellenőrző könyv, tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek – félévi és év végi, valamint az éves munkatervben meghatározott tantárgyak – értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanítók: 5.-6. évfolyam (alapozó szakasz)

7.-8. évfolyam (fejlesztő szakasz) Teljesítmény

0 – 50 % 51 – 64 % 65 – 79 % 80 – 90 % 91 – 100 %

0 – 39 % 40 – 59 % 60 – 79 % 80 – 90 % 91 – 100 %

Érdemjegy Elégtelen (1) Elégséges (2) Közepes (3) Jó (4) Jeles (5)

Az 5.- 8.-ig évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre: -

-

-

5.-6. évfolyam (alapozó szakasz): magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, történelem, matematika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, informatika, hon- és népismeret, tánc és dráma, földrajz. 7. évfolyam (fejlesztő szakasz): magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, biológia, földrajz, fizika, kémia, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, etika-emberismeret; 8. évfolyam (fejlesztő szakasz): magyar nyelv, magyar irodalom, történelem idegen nyelv, matematika, informatika, biológia, földrajz, fizika, kémia, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, mozgókép és médiaismeret.

A nem szakrendszerű oktatáson belül sor kerülhet külön értékelésre, - akár osztályzattal is -, ha a tanuló önmagához képest jól teljesít. Ezt az érdemjegyet a félévi és év végi értékelésnél teljes értékkel figyelembe lehet venni. Ötödik évfolyam végén – a nem szakrendszerű oktatáson belül a fejlesztésre szoruló tanulók – elégtelen osztályzatot nem kapnak. Az 5. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás a 2010/2011-es tanévvel befejeződik, mert 2011/2012-es tanévben a nem szakrendszerű oktatás fokozatosan kivezetésre kerül. A 2011/2012-es tanévben csak a 6. évfolyamon és csak természetismeret tantárgyban folyik nem szakrendszerű oktatás. A 2012/2013-as tanévtől csak az 1-4. évfolyamon lesz nem szakrendszerű oktatás.

69

OTTHONI FELKÉSZÜLÉS Iskolánk célja, hogy a mindennapi feladatvégzést arányosabbá tegye a tanulói számára. Ennek egyik megoldási módja, hogy a tanítók és tanárok a házi feladatok meghatározásánál, kijelölésénél a minőségre és nem a mennyiségre törekszenek, így csökkentve a tanulók terheit. Cél, hogy a pedagógus képet kapjon arról, hogy a tanulók milyen mértékben sajátították el a tananyagot. A házi feladatok ellenőrzése során feltárulnak a hiányosságok és az adott tananyagon belüli típushibák, ezeknek jelentős szerepe van a továbbhaladás meghatározása szempontjából. A házi feladat elvei: A házi feladat a tanítási idő keretén kívül hozzájárul a tanuló felelősségének, önállóságának fokozásához. A tanuló teljes személyiségének fejlesztése, valamint a korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Ennek érdekében fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit. A tanórán elsajátított anyag további begyakorlásának fontos eszköze legyen a szóbeli és írásbeli házi feladat is. A házi feladatban tükröződjön, hogy a tanuló milyen mértékben sajátította el a tananyagot. A szükséges feladatokat gondosan kell kijelölni; éreztetni kell, hogy jelentősége van. Világosan kell közölni a szabályait a mulasztás következményeit. A tanulókat életkoruknak megfelelően kell megismertetni a tanulás helyes és hatékony módszereivel. A házi feladat hatékonyságát emeljük az eszköztudás gazdagításával: - önálló tanulás módszereinek megismertetése, - értő olvasás gyakoroltatása, - szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése, - problémamegoldó gondolkodás kialakítása és fejlesztése, - összefüggések felismertetése. A házi feladat elkészítéséhez szükséges eszközök: Tankönyv Munkafüzet Tanórai vázlat Térkép Mértani eszközök A házi feladat formái: A házi feladatot a tanulók életkori sajátosságainak megfelelően több formában adhatjuk: - cím alapján leíró, elemző fogalmazás, - kreativitást fejlesztő gyakorlatok, - fordítás, szótározás - tankönyv, munkafüzet írásbeli feladat megoldása - fénymásolt feladatok, tesztek, - gyűjtőmunka, kutatómunka (könyvtár, Internet) Formai előírás:

70

A házi feladat az elsajátított tananyag begyakorlása, vagy a következő órai anyag előkészítésére szolgáljon. Használjuk fel az egyéni tevékenységet irányító munkatankönyveket, programozott anyagokat. A feladatok nehézsége feleljen meg a tanuló képességének. Időnként alkalmazzuk a differenciált házi feladatot a tehetséggondozás és a felzárkóztatás céljából. Rendszeresen legyen kevesebb feladat, mint ritkán sok. Világosan közölni kell a házi feladat elkészítésének szabályait. Elvárásainkat következetesen érvényesíteni kell, de indokolt esetben lehetőséget kell adni az el nem készített feladatok pótlására. Szóbeli feladatokon belül megkülönböztetünk szó szerint megtanulandó memoritereket, valamint a saját megfogalmazásában elmondandó, tankönyvből vagy más forrásból elsajátított anyagrészek. Írásbeli feladatok: munkafüzetek, feladatlapok, kitöltése, a tankönyv kérdéseire adott válaszok, házi dolgozatok, olvasó naplók stb. Gyakorlati cselekvéses feladatok lehetnek tárgyak megformálása, papírból kivágás, gyűjtőmunka. Otthoni feladatok korlátai: A házi feladat mennyiségénél vegyük figyelembe az adott tantárgy heti gyakoriságát. Az „átlagos” képességű tanulóhoz viszonyítva ne haladja meg alsó tagozaton a napi maximum 1 óra, felső tagozaton a napi maximum 2 óra felkészülést. Témazáróra való felkészülés esetén a tanulásra fordított idő kivételesen növekedhet. Témazáró íratása esetén az osztályban tanító kollégáknak feltétlenül egyeztetni kell a házi feladat mennyiségét. Tanítási szünetekre nem adható fel házi feladat. Azonban lehetőséget kell biztosítani a felzárkóztatásra, illetve a tehetséggondozásra a gyerekeknek plusz feladat (szorgalmi) adásával igény szerint. Házi feladat ellenőrzése, értékelése: A házi feladatot rendszeresen ellenőrizni és értékelni kell mind mennyiségileg, mind minőségileg. Pontosan meg kell határozni a tanulóknak mit kell megtanulnia, mi a számonkérés módja (felelet, dolgozat). Otthoni felkészülés értékelése történhet: - szóban - írásban A szülők kapjanak pontos információt a házi feladatok értékeléséről. Kapjanak pontos információt a feladatok szükségszerűségéről. Világossá kell tenni számukra, hogy mit várunk el tőlük: - Segítsenek a gyereknek? - A tanulás feltételeit teremtsék meg? - Ellenőrizzék, felügyeljék a munkájukat? Ahhoz, hogy az otthoni felkészülés elérje célját, s a tanuló a házi feladatát ne negatívan élje meg mindannyiunk összefogására, együttműködésére van szükség. 71

A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése A 2. évfolyam 2. félévétől - 8. évfolyamon, illetve 4. év végén a magatartás minősítésénél az alábbi osztályzatokat használjuk: - példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) A tanulók magatartását az 1 évfolyamtól a 2. évfolyam félévig az osztályfőnök szöveges minősítéssel értékeli. A 2. évfolyam 2. félévtől - 8. évfolyamig az osztályfőnök a tanulók magatartását minden hónap végén érdemjeggyel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról, azonos szavazat esetén az osztályfőnök véleménye a döntő. A félévi és év végi osztályzatokat az értesítőbe, ill. a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a.) Példás (5) az a tanuló, aki a házirendet betartja; tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; kötelességtudó, feladatait teljesíti; önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; tisztelettudó; társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan előzékenyen, segítőkészen viselkedik az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; nincs írásbeli figyelmeztetése, intője, vagy megrovása; b.) Jó (4) az a tanuló, aki: a házirendet betartja; tanórán, vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de rábízottakat teljesíti; az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; nincs írásbeli intője, vagy megrovása; c.) Változó (3) az a tanuló, aki: az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; feladatait nem minden esetben teljesíti; előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; igazolatlanul mulasztott; osztályfőnöki intője van. d.) Rossz (2) az a tanuló, aki: a házirend előírásait sorozatosan megsérti; feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; 72

viselkedés romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; több alkalommal igazolatlanul mulaszt; több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása, vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanulók szorgalmának értékelésénél a minősítésénél az 2. évfolyam második félévétől -8. évfolyamig, a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket, illetve osztályzatokat használjuk. Az 2. évfolyam második félévétől - 8. évfolyamig, a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról, azonos szavazat esetén az osztályfőnök véleménye dönt. A félévi és év végi osztályzatot az értesítőbe és bizonyítványba be kell jegyezni. Az 2. évfolyam második félévétől - 8. évfolyamig, a szorgalom minősítésénél az alábbi osztályzatokat használjuk: - példás (5), jó, (4), változó (3), hanyag (2) 1.-2. évfolyamon félévéig ugyanezt a szöveges minősítést alkalmazzuk. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a.)

b.)

c.)

d.)

Példás (5) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; munkavégzése pontos, megbízható; a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; taneszközei tiszták, rendesek, és azokat a tanítási órákra mindig elhozza. Jó (4) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; a tanórákon többnyire aktív; többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson, vagy versenyeken való részvételt önként nem, vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; taneszközei tiszták, rendezettek. Változó (3) az a tanuló, aki: tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. Hanyag (2) az a tanuló, aki: képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; 73

az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; feladatait többnyire nem végzi el; felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; a tanuláshoz nyújtott nevelői, vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; félévi, vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

Jutalmazás, büntetés A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására hozni. Az a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni, amennyiben a tanuló a fegyelemsértést iskolán belül, vagy az iskola által külső helyszínen szervezett foglalkozáson követi el. az osztályfőnök, az igazgató szóban figyelmeztetheti az osztály és az iskola közössége előtt a tanulót, az üzenő füzetben szaktanár, osztályfőnök felhívhatja a szülők figyelmét a hibákra, figyelmeztetheti szaktanár, osztályfőnök üzenőben, ellenőrzőben a tanulót, ezután következhet a fegyelmező intézkedés. A DÖK különböző figyelmeztető lépéseket tehet – csoport előtti figyelmeztetés, programokból való eltiltás, táborból kizárás. Az osztályfőnök, a diákönkormányzattal együtt az osztály programjaiból kizárhatja, pl. kirándulásból. A büntetések kiszabásánál előzetes írásbeli figyelmeztetésnek lennie kell. A magatartás minősítésében meg kell, hogy jelenjen a kapott büntetési formák, de ez az egész tanuló megítélésének nem lehet egyetlen alapja. Az iskolai büntetések formái: szaktanári figyelmeztetés; napközis nevelői figyelmeztetés; osztályfőnöki figyelmeztetés; osztályfőnöki intés; osztályfőnöki megrovás; igazgatói figyelmeztetés; igazgatói intés; igazgatói megrovás; tantestületi figyelmeztetés; tantestületi intés; 74

tantestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni és az a szülő tudomására kell hozni. Elvi célkitűzéseink: - Az emeltszintű angoloktatás feltételeinek megteremtése – korszerűsítése. - A számítástechnikai eszközök - az anyagi lehetőségek függvényében - kövessék a technikai haladást. - A művészeti oktatás feltételeinek széleskörű megteremtése, korszerűsítése az Alapfokú Művészeti Iskolával karöltve. - A játék (kültéri és tantermi) feltételeinek javítása, folyamatos bővítése. - A pedagógiai programban leírt tevékenységekhez szükséges feltételek (szemléltetőeszközök, CD-k, CD-ROM-ok stb.), könyvtári állomány bővítése. - Az Internet kapcsolat a tanulók és tanárok számára való folyamatos biztosítása. A tanulócsoportok száma átlagosan 25 fő. A minimális eszközállomány a rendelkezésre áll. Multimédiás eszközök, informatikai eszközök bővítése, interaktív tábla stb. beszerzése folyamatosan történik.

75

A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK I.

II.

III.

IV.

76

A pedagógiai program érvényességi ideje 1.) Az iskola 2011. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2.) A pedagógiai programban található helyi tanterv 2004. szeptember 1. napjától az első évfolyamon került bevezetésre, majd a módosított program felmenő rendszerben 2008. szeptember 1-től. 3.) Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2011. szeptember 1. napjától 2015. augusztus 31. napjáig – szól. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1.) A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósítását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 2.) A 2014-2015. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes felülvizsgálatát, értékelést és szükség esetén a pedagógiai programot módosítania kell. A pedagógiai program módosítása 1.) A pedagógiai program módosítására: az iskola igazgatója; a nevelőtestület bármely tagja; a nevelők szakmai munkaközösségei; az iskolaszék; az iskola fenntartója tehet javaslatot törvényi változások beépítése is alapot adhat. 2.) A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül az iskolaszék szülői, illetve diák-önkormányzati képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják. 3.) A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4.) A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1.) Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2.) A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményben az alábbi helyen található meg: az iskola fenntartójánál; az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola igazgatójánál.

77

78

Tartalomjegyzék: ISKOLÁNKRÓL .......................................................................................................... 1 PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK .................................................................................... 2 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, ................................. 5 FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ....................................................................... 5 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS............................................................................... 10 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ........................... 15 A pedagógiai program gyermekvédelmi feladatai ..................................................... 20 TEHETSÉGGONDOZÁS .......................................................................................... 25 KÖRNYEZETI NEVELÉS ......................................................................................... 28 Az iskolánk fogyasztóvédelemmel összefüggő nevelési, oktatási feladatai, megoldásának területei ............................................................................................ 45 Az áldozattá válás elkerülésére nevelés ................................................................... 47 A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI.................................................................................................................... 50 A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ............. 58 A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI .............................................. 58 AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI......................... 59 TANTERVI ÓRASZÁMOK ........................................................................................ 61 A tanulók tanulmányi munkájának ............................................................................ 65 ellenőrzése és értékelése ......................................................................................... 65 Az értékelés elvei, eszközei, formái.......................................................................... 66 OTTHONI FELKÉSZÜLÉS ....................................................................................... 70 A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése .......................................... 72 Jutalmazás, büntetés ............................................................................................... 74 A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK ........ 76

79