A Rédicsi Móra Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Programja

A Rédicsi Móra Ferenc Általános Iskola

Pedagógiai Programja

2015.

1

Tartalomjegyzék A Pedagógiai programmal kapcsolatos intézkedések ............................................................................................................ 4 A Móra Ferenc Általános Iskola pedagógiai programjának legitimációja .......................................................................... 5 NYILATKOZAT ...................................................................................................................................................................... 6 I. Helyzetelemzés ................................................................................................................................................................ 8 1. Az iskola, a tanulók ......................................................................................................................................................... 8 1.1. Az iskola rövid története .......................................................................................................................................... 8 1.2. Az iskola tanulói, szociális környezete ...................................................................................................................... 8 1.3. Személyi feltételek .................................................................................................................................................... 9 1.4. Tárgyi, dologi feltételek ............................................................................................................................................ 9 2. Hagyományőrző tevékenységeink................................................................................................................................... 9 3. Eredmények ................................................................................................................................................................... 10 4. Alapelvek ....................................................................................................................................................................... 10 5. Céljaink, amit a neveléssel el akarunk érni ................................................................................................................ 12 6. Az iskolai nevelés feladatai............................................................................................................................................ 14 7. A pedagógiai célok megvalósításának eszközei .......................................................................................................... 15 II. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ....................................................................................................... 16 Kulcskompetenciák fejlesztése.......................................................................................................................................... 16 1. Anyanyelvi kommunikáció ........................................................................................................................................... 16 2. Idegen nyelvi kommunikáció ........................................................................................................................................ 16 3. Matematikai kompetencia ............................................................................................................................................. 16 4. Természettudományos kompetencia ............................................................................................................................ 17 5. Digitális kompetencia .................................................................................................................................................... 17 6. Szociális és állampolgári kompetencia ........................................................................................................................ 17 7. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia ................................................................................................... 18 8. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség .................................................................................................. 18 9. A hatékony, önálló tanulás ............................................................................................................................................ 19 Kiemelt fejlesztési feladatok ............................................................................................................................................. 19 1. Erkölcsi nevelés .............................................................................................................................................................. 19 2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés ................................................................................................................................ 19 3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés .................................................................................................................... 19 4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése ................................................................................................................. 20 5. A családi életre nevelés .................................................................................................................................................. 20 6. A testi és lelki egészségre nevelés .................................................................................................................................. 20 7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség .................................................................................................................... 21 8. Fenntarthatóság, környezettudatosság ........................................................................................................................ 21 9. Pályaorientáció .............................................................................................................................................................. 21 10. Gazdasági és pénzügyi nevelés .................................................................................................................................... 22 11. Médiatudatosságra nevelés ......................................................................................................................................... 22 12. A tanulás tanítása ........................................................................................................................................................ 22 III. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ............................................................................................................ 23 1. Az egészségnevelés célja ................................................................................................................................................ 23 2. Az egészségnevelés feladatai ......................................................................................................................................... 23 IV. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ....................................................................................................... 25 1. A közösségfejlesztés célja: ............................................................................................................................................. 25 2. Feladatok ........................................................................................................................................................................ 25 3. Partnereink a közösségi nevelés terén .......................................................................................................................... 26 3.1. Közvetlen partnerek: ............................................................................................................................................... 26 3.2. Közvetett partnereink .............................................................................................................................................. 26 4. Szervezeti keretek, tevékenységi formák ..................................................................................................................... 26 4.1. Tanórák ................................................................................................................................................................... 26 4.2. Tanórán kívüli tevékenységek ................................................................................................................................. 26 V. Pedagógusok helyi intézményi feladati, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai .................. 28 5.1. Pedagógusok helyi feladatai ....................................................................................................................................... 28 5.2. Osztályfőnöki munka.................................................................................................................................................. 29 VI. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ....................................................... 30 6.1. Sajátos nevelési igényű tanulók kapcsolatos feladatok ............................................................................................ 30 6.1.1. A sajátos nevelési igényű és tanulási nehézséggel küzdő tanulók személyiségfejlesztésének elvei, eljárásai, céljai, feladatai ................................................................................................................................................ 31 6.1.2. Eljárásaink: ........................................................................................................................................................... 31 6.1.3. A felzárkóztatást segítő tevékenységek ................................................................................................................ 31 6.1.4. A megvalósítás keretei, eljárásai ......................................................................................................................... 31 6.2. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ................................................. 32 6.2.1. Iskolánk feladata................................................................................................................................................... 32 6.2.2. Célunk .................................................................................................................................................................. 32 6.2.3. Feladatunk ............................................................................................................................................................ 33 6.2.4. Módszerek ............................................................................................................................................................ 33

2

6.2.5. A megvalósulás színterei ...................................................................................................................................... 33 6.3. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység .................................................................................. 34 6.3.1. Tanítási órán belüli lehetőségek .......................................................................................................................... 34 6.3.2. A tanórán kívüli programok ................................................................................................................................ 34 6.4. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelésével kapcsolatos feladatok ..................................................... 35 6.4.1. Napközis foglalkozások....................................................................................................................................... 36 VII. A tanulók az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje .............................. 37 VIII. A szülő, a tanuló, a pedagógus intézményi partnerei kapcsolattartásának rendje. ...................................... 38 8.1. Kapcsolattartás a szülőkkel ....................................................................................................................................... 38 8.2. Az iskola közösségeinek, az iskolavezetésnek a belső és külső kapcsolatait a kapcsolattartás rendjét a SZMSZ tartalmazza. ......................................................................................................................................................... 39 IX. Tanulmányok alatti vizsgák szabályai ................................................................................................................... 40 X. Felvétel átvétel helyi szabályai .................................................................................................................................... 42 10.1. Felvétel ....................................................................................................................................................................... 42 10.2. Átvétel szabályai ....................................................................................................................................................... 43 XI. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ........................................................ 43 11.1. Az elsősegélynyújtás célja: ....................................................................................................................................... 43 11.2. Az elsősegélynyújtással kapcsolatos feladatok ....................................................................................................... 43 11.3. Elsősegély-nyújtási ismeretek .................................................................................................................................. 44 11.4. A megvalósítás módszere.......................................................................................................................................... 44 XII. Környezeti nevelési program (ld. Melléklet) ......................................................................................................... 44 XIII. Egészségnevelési program (ld. Melléklet) ........................................................................................................ 44 XIV. A Rédicsi Móra Ferenc Általános Iskola helyi tanterve ................................................................................. 45 14.1. Óraterv a helyi tantervhez- 1-4. évfolyam .............................................................................................................. 47 14.2. Óraterv a helyi tantervhez- 5-8. évfolyam .............................................................................................................. 48 14.3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: ................................. 50 14.4. Tanmenetek .................................................................................................................................................................... 50 14.5. NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok megvalósításának helyi szabályai ................................................... 51 14.6. Választható tantárgyak, foglalkozások szabályai ........................................................................................................ 51 14.7. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere .................................................. 51 14.7.1. Tanulmányi munka ellenőrzése, értékelése ........................................................................................................ 52 14.7.2. Magatartás és szorgalom ellenőrzése és értékelése ............................................................................................. 55 8. Egyéb foglalkozások szervezésének elvei .......................................................................................................................... 57 9. A tanulók fizikai állapotának mérése ................................................................................................................................ 58 10. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ................................................................................................................. 58 10.1. Egészségnevelési alapelvek ................................................................................................................................... 59 10.2. Környezeti nevelési alapelvek ............................................................................................................................... 59 Alapelvek: ...................................................................................................................................................................... 59 11. Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések ......................................................................................................................... 60 12. Házi feladatok adásának elvei és korlátai ....................................................................................................................... 60 XV. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke.............................................................................................................................................................. 61

3

A Pedagógiai programmal kapcsolatos intézkedések A Pedagógiai program érvényességi ideje: A Pedagógiai program az iskola szakmai stratégiai programja, mely meghatározza a nevelés, a tanítás-tanulás folyamatának helyi pedagógiai elveit, gyakorlatát, működésének feltételeit. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2013. került bevezetésre. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola igazgatója, - a nevelőtestület bármely tagja, - a nevelők szakmai munkaközössége, - a szülői munkaközösség, - az iskola fenntartója. A tanulók a pedagógiai program módosítását a diákönkormányzat képviselői útján javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára. A pedagógiai program megtekinthető: - az iskola fenntartójánál, - az iskola igazgatójánál, - az interneten. (a www.redics.hu)

4

A Móra Ferenc Általános Iskola pedagógiai programjának legitimációja

A Móra Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Programját az iskolai diákönkormányzat véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta. Kelt: Rédics, 2015.09. 08.

A Móra Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Programját az iskola munkaközössége véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta. Kelt: Rédics, 2015. 08.31.

A Rédicsi Móra Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Programját az intézmény nevelőtestülete véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és a 2015. 08.31-én tartott ülésén elfogadta.

A Rédicsi Móra Ferenc Általános Iskola Pedagógiai Programját a szülői szervezet véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta. Kelt: Rédics, 2015.09. 10

NYILATKOZAT

Alulírott Stokker Pálné, a Rédicsi Móra Ferenc Általános Iskola intézményvezetője nyilatkozom, hogy az intézmény Pedagógiai Programja a 2011. évi CXC törvény 26.§ (1) értelmében nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek érvénybe lépéséhez a fenntartóra többletkötelezettség hárul.

Rédics, 2015.08.31.

Stokker Pálné a Rédicsi Móra Ferenc Általános Iskola intézményvezetőj e

5

Mottó: „Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik.” Széchenyi István

„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az oktatás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. „ Szent-Györgyi Albert

7

I. Helyzetelemzés 1. Az iskola, a tanulók 1.1. Az iskola rövid története Rédicsen viszonylag későn a XIX. század végén létesítettek iskolát. 1872-ben még Lendvára jártak a középbirtokos családok gyermekei tanulni. A faluban az első iskola a templommal szembeni faépület volt. A századforduló után új iskolát építettek a templom bejáratával szemben, mely két tantermes volt, s mintegy fél évszázadon keresztül szolgálta a gyermekek oktatását. A rédicsi Római Katolikus Népiskolát 1948 tavaszán államosították, és mint általános iskola működött a régi iskolaépületben. A falu 1958-ban új két tantermes iskolát kapott. Az 1963/64-es tanévben az épületet egy tanteremmel bővítették. 1977 óta ebben az épületben működik a napközi otthonos óvoda. 1963-ban a hetési, 1976-ban a Resznek környéki falvakból kezdődött az iskolakörzetesítés. 1978-ban a falu délnyugati részén új iskola (a jelenlegi) épült, ami 1986/87-ben nyolc tantermes lett, 1988/89-ben pedig tornateremmel gazdagodott. Az iskola 1996. február 9-én ünnepélyes külsőségek közt felvette Móra Ferenc nevét. 2003. június 30-án Resznek község tagiskoláját és óvodáját megszüntették. 2013-ig önkormányzati fenntartásban működött az iskola, 2013-tól állami fenntartásba került. 1.2. Az iskola tanulói, szociális környezete Tanulóink Rédicsi Közös Hivatalhoz tartozó településről járnak az iskolába. A körzetben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete kedvezőtlenül alakult az utóbbi évtizedben. Az itt élő családok jellegzetes adottságai: - nagy a munkanélküliség, a fiatalok elvándoroltak, a kereseti lehetőségek köre egyre szűkebb - az elszegényedés egyre nagyobb méreteket ölt - utazással, bejárással kapcsolatos hátrányok - a szülők iskolai végzettségének eltérő szintje. A tanulók neveltségi szintjét ezek a tényezők nagymértékben befolyásolják. Ezért nevelő- oktató munkánk folyamán célunk: -

segíteni a hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását a tanórák keretében ugyanakkor fontos a tehetséges és jó képességű tanulók fejlesztése.

8

1.3. Személyi feltételek A pedagógusok és a technikai dolgozók létszáma az iskola zavartalan működéséhez megfelelő. A nevelőtestület jó szakemberekből álló pedagógusokból áll. Az iskolához való kötődést jelzi, hogy a pedagógusok egy része rédicsi születésű, itt volt diák, ide jött vissza tanítani. Másik részük ide települt, vagy lakott Rédicsen, vagy a Rédicsi Közös Hivatalhoz tartozó településen él. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak végzettsége teljes mértékben megfelel az oktatási törvény előírásainak. Az intézményben több évtizedes gyakorlattal, két diplomával illetve szakvizsgával rendelkező nevelők tanítanak. A nevelőtestületet az új módszerek iránti nyitottság jellemzi, folyamatosan rész vesznek szakmai továbbképző tanfolyamokon. Az így szerzett tapasztalataikat, tudásukat jól kamatoztatják oktató-nevelő munkájukban. Az intézményekben egy szakmai munkaközösség működik, a pedagógusok által választott munkaközösség-vezető irányításával. Munkatervük az iskolai munkaterv alapján készül, melyben megfogalmazásra kerülnek a fő feladatok, a munkaközösségi foglalkozások rendje, a belső mérési, értékelési tevékenység. Mindezen tevékenységüket időszakokra lebontva tervezik és végzik, egyben meghatározzák felelősöket is. Célunk az, hogy a jelenleg állományban lévő nevelőkkel biztosítsuk a nevelő- oktató munka zavartalanságát. 1.4. Tárgyi, dologi feltételek Iskolánk 8 tantermes iskola, tornateremmel. Nevelő-oktató munkánkat hatékonyan segíti az iskola épületében található könyvtár, amely egyben a falusi könyvtár feladatait is ellátja. Mérete és könyvtári állománya lehetővé teszi, hogy ott könyvtári órákat tartsunk. A tanítási segédletek- tanári kézikönyvek, pedagógiai jellegű kiadványokmellett folyóiratok is vannak a könyvtárban. A tantárgyak oktatásához szükséges technikai és szemléltető eszközökkel rendelkezünk. Tárgyi feltételeink megfelelőek. A következő szaktantermek biztosítják a zavartalan és szakszerű tanítást: tornaterem, multimédia terem, számítástechnika terem, kézműves terem, könyvtár, fejlesztő szoba. A fejlesztő szobában gyógy, illetve fejlesztő pedagógus foglalkozik a sajátos nevelési igényű és a tanulási nehézséggel küzdő tanulókkal. Az iskola a szükséges mennyiségű IKT eszközzel, és szélessávú Internet kapcsolattal rendelkezik.

2. Hagyományőrző tevékenységeink Iskolánk 1996-ban vette fel az egyik legnépszerűbb magyar író, Móra Ferenc nevét. Olyan példaképet állítottunk tanítványaink elé, akinek kitartása, szorgalma, műveltsége, természet-és családszeretete mindannyiunk előtt követendő példaként lebeghet. Az ő emlékére rendezzük meg minden évben a Móra-napokat. Az iskolai megemlékezések (október 23. március 15. augusztus 20.), ünnepségek (karácsonyi műsor, „Tavaszi zsongás”, tanévnyitó, tanévzáró, gyermeknap).

9

A községek rendezvényeihez igény szerint kapcsolódunk. A tanítási időn kívüli programok egy része hazánk és a szűkebb lakóhely megismerésével, a tanulók látókörének szélesítésével, kulturális és esztétikai nevelésével foglalkozik.

3. Eredmények Diákjaink tanulmányi és sportversenyeken, vetélkedőkön, pályázatokon rendszeresen részt vesznek, és nagyon jó eredményeket, dobogós helyezéseket érnek el. Ez olyan minőségi mutató, mely jelzi a nevelés-oktatás színvonalát, az eredményes tehetséggondozó munkát, alsó tagozaton az alapkészségek megbízható elsajátítását, felső tagozaton a szakszerű felkészítést. A kompetencia-méréseken tanulóink teljesítik az elvárt szinteket.

4. Alapelvek 

Alapképzés. Iskolánk 8 osztályos általános iskola, amely az alapkészségek (anyanyelvi írás, olvasás, szóbeli kifejezőkészség, számolási készség) elsajátíttatását tűzi ki feladatául. Emellett fontos szerepet kap:  az idegen nyelv tanulása  az informatika- számítástechnika  a tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység  a műveltséget alapozó tárgyak oktatása  fokozott önállóságra nevelés a tanulás tervezésében  tanulásban akadályozottak segítése  tanulás iránti motiváció erősítése  tanulási nehézségek leküzdésében való segítés.



Kreativitás. Megteremtjük a gyermeki önkifejezés lehetőségeit, a kiemelkedő képességű tanulók tehetségének kibontakoztatását elősegítjük (tanulmányi versenyek, pályázatok).



Esélyegyenlőség elve. 

Az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elv teljes körű érvényesülésének biztosítása.  Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosítása.  Esélyteremtés, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az intézmény minden tevékenysége során. Ennek érdekében:  az iskolai beiratkozásnál biztosítjuk az esélyegyenlőség megvalósulását.  megkönnyítjük az óvodából az iskolába való átmenetet  megvalósítjuk a tanulók egyéni fejlesztését

10

     

hatékonyan fejlesztjük a kulcskompetenciákat, a mérési eredmények javítására törekszünk támogató szolgáltatásokat nyújtunk, hátránykompenzációt valósítunk meg az ismeretközvetítésben a továbbtanulást, a pályaorientációt hatékonyan előkészítjük, segítjük figyelmet fordítunk a humánerőforrás-fejlesztésre, a pedagógusok szakmai továbbképzése Partnerség-építésre és kapcsolattartásra nagy gondot fordítunk (szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezet)

Együttműködés. Senki sem kizárólagos birtokosa az igazságnak, ezért az emberi kapcsolatoknak a párbeszédre kell épülniük. Az iskola tiszteletben tartja a szülők gyermekeik nevelése iránti felelősségét és jogait. Törekszik a helyesnek ítélt normák közvetítésére és erősítésére, a humánus gyakorlat kialakítására és megőrzésére, valamint a kölcsönösen gyümölcsöző tanár-diák kapcsolatra. Az iskolában szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:  tanuló- tanuló  tanuló- nevelő  szülő- nevelő  nevelő-nevelő között. Együttműködünk: 



az óvodával, a szülőkkel, a fenntartóval, a járási hivatallal, a beiskolázási körzetünkhöz tartozó községek polgármestereivel, a társadalmi szervezetekkel, az egyházzal, a Tűzoltósággal, a Művelődési Házzal, a Családsegítő Szolgálattal, a KLIK-hez tartozó intézményekkel.

A közösség formálása az egyén személyiségének tiszteletben tartásával, alakításával. Az iskolában olyan légkört szeretnénk teremteni, ahol a tanulók otthon érzik magukat. Ennek érdekében:  tiszteletben tartjuk tanulóink személyiségét  bevonjuk őket az iskolai élet megszervezésébe  az oktatás során figyelembe vesszük egyéni képességeiket  a diákokkal megismertetjük a velük szemben támasztott követelményeket, azaz amit elvárunk tőlük a magatartás, szorgalom és a tanulás terén  értékelésnél az egyenlő elbírálás elvét alkalmazzuk  rendszeresen informáljuk a személyét és tanulmányait érintő kérdésekben  szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk  minden gyerek számíthat a pedagógusok, dolgozók jóindulatú segítségére tanulmányi munkájukban és egyéni problémáikban  otthonos, igényes környezet kialakítására törekszünk.

11



 

Értékközvetítés, értékmegőrzés elve. Az iskola segíti a társadalomba való beilleszkedésnek a menetét, és nagy hangsúlyt helyez az:  általános emberi  európai  nemzeti  lakóhelyi (hagyományápolás) identitás, valamint az e területeken létrejött történelmi értékek elfogadására és időszerű alkalmazására Egészséges életmódra nevelés elve Környezeti nevelés elve

5. Céljaink, amit a neveléssel el akarunk érni 

Mindazon kommunikációs képességek kialakítása, amelyek segítségével tanulóink tudásukat önmaguk és mások számára hasznosítani tudják. Képessé kell tenni a tanulókat a valóság sokoldalú és tárgyilagos megismerésére, a kor színvonalán álló ismeretek elsajátítására és alkalmazására, az új felfedezések, technikai eredmények birtokba vételére.



Az iskolásokból tanult és tanuló, művelt és művelődő ifjak váljanak. - Ezen a téren cél a tanulókat megtanítani eredményesen tanulni. - Alakuljon ki az önművelés - a könyvtár és az Internet nyújtotta lehetőségek kihasználásának- képessége. - Az anyanyelv minél teljesebb értékű ismerete.



A tanulókból az értékeket vállaló, erkölcsi tartással bíró, kulturált magatartású ifjak váljanak. - Alakuljon ki bennük a tudás becsülete, illetve a fizikai munka tisztelete, saját és társaik munkájának, eredményeinek megbecsülése. - Fejlett legyen kötelesség-és feladattudatuk. - Sajátítsák el a kulturált magatartás, a belső fegyelem alapnormáit. - A másik ember személyiségének elfogadására, társaival szembeni szolidáris, és toleráns viselkedésre, az emberi jogok tiszteletben tartására nevelés.



Továbbfejleszteni és minél teljesebben kibontakoztatni a gyermeki személyiség értékeit.



Az iskola a lehetőségek függvényében kívánja biztosítani a gyerekek számára a képességüknek, érdeklődésüknek megfelelő programokat, tevékenységi formákat, érzelmi és értelmi fejlődésüket.



Olyan tudással és kompetenciákkal rendelkező tanulók nevelése a célunk, akik képessé válnak az általános iskola befejezése után az általuk választott iskola követelményeinek megfelelni.

12



Neveljük olyan felnőtté a tanulókat, akik képesek megfelelni a mai társadalom kihívásainak, eligazodni korunk problémái között. A demokrácia szabályait megtapasztalva tevékeny állampolgárokká váljanak. - Ebben a körben kiemelt részcél a társadalmi beilleszkedés, a szocializáció. Ez alatt értjük: az iskolában a társadalom életének, működésének megértését, a meghatározó folyamatokról való véleményalkotást, önismeret alapján életcélok kitűzésének, szakma, foglalkozás előválasztásának képességét, a szokásokhoz, törvényekhez való alkalmazkodást, egyben az iskola szokásjogának és törvényrendszerének megalkotásában, annak betartásában és betartatásában való részvételt, továbbá az együttélés, együttműködés szabályainak vállalását, a másság elfogadását és tiszteletét. - Kiemelt szerephez jut az egyén és a közösség összhangja, a szolidaritás, humanitás, kisebbségek iránti tolerancia kialakítása. - A gyerekek életkoruknak megfelelő szinten gyakorolhassák az önmaguk és mások iránti felelősséget.



A XXI. századnak megfelelő korszerű természettudományos ismeretek oktatása. Olyan emberre, művészetekre, a természetre, a tudományokra, technikára vonatkozó ismeretek átadása, amelyek megalapozzák a tanulók műveltségét, formálják világszemléletüket és világképüket, és segítik eligazodásukat a szűkebb és tágabb környezetükben.



Felkelteni a tanulókban a környezet iránti érzékenységet. Olyan attitűdök kialakítása, melyek az élő és élettelen környezet megóvására, védelmére ösztönöznek, erősítik a lakóhelyhez való kötődést. - Tevékenyen kapcsolódjanak be a környezet és közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe.



Az egészséges életmód feltételeinek biztosítása mellett alakuljon ki a tanulókban az egészséges életmód igénye és képessége. - Ebben a körben ki kell alakítani azokat a pozitív beállítódásokat, magatartásokat és szokásokat, amelyek a gyerekek egészségi állapotát javítják. - A célok megvalósítását segíti a helyi tantervbe illesztett mindennapos testnevelés, közlekedési ismeretek, drogprogram. - Az úszásoktatás. - A családi életre való felkészítésben a szexuális kultúra és magatartás kérdéseit is megismertetjük. - Ezen belül a természet szeretete, a turisztika váljon hasznos szükségletté. - Fizikai edzettség növelése. - Az egészséges életmódhoz szükséges műveltség, mozgásismeret és élmény biztosítása, az egészséges táplálkozási szokások kialakítása.



Az ifjak készüljenek választott pályájukra. - A tanulókkal megszerettetni a munkát.

13

- Kellő alapossággal ismerkedjenek meg a választható szakmák, népi mesterségek alapjaival. - Részcélként a tanulók rendelkezzenek számítástechnikai ismeretekkel. 

Gyermekközpontú légkörben éljenek, büszkék legyenek iskolájuk hagyományaira, erősödjön szűkebb és tágabb hazájuk iránti táplált azonosságtudatuk. - Ebben a körben kiemelkedik a jelképek ismerete, tisztelete. - Az Alaptantervbe foglalt magyarságismereti követelmények teljesítése. - Az iskoláról, a szülőföldről a tantervben foglalt tudás elsajátítása. - Segítjük színes, változatos tanórán kívüli programokkal a hagyományok ápolását, őrzését.

6. Az iskolai nevelés feladatai 

A tanulás motivációjának erősítésével, a helyes tanulási módszerek megalapozásával az önálló ismeretszerzés, az állandó önművelés, a művelődés, a tudás igényének, készségének és képességének kialakítása.



Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása és gyakoroltatása, az értő olvasás fejlesztése, az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása, a gondolkodási kultúra és a lényegkiemelő képesség fejlesztése, tömörítés és az összefüggések megláttatása, az önművelés igényének és szokásainak kibontakoztatása.



A tanulók műveletségének fejlesztése, világszemléletének formálása, hogy képesek legyenek eligazodni a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén.



A környezeti értékeket tisztelő, azokat megóvni kész magatartás kialakítása. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.



A magyaros, szabatos, kulturált beszédstílus megvalósítása, a kifejezőkészség fejlesztése, a szakszókincs elsajátíttatása és helyes alkalmazása.



A nemzettudat, nemzeti önismeret megalapozása. Azon ismeretek elsajátíttatása, amelyek az otthon, a lakóhely, a haza, a magyar nép és a hazánkban élő nemzetiségek megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. A nemzeti és a helyi iskolai hagyományok ápolása, cselekvő közreműködés a hagyományápolásban.



Megalapozni a tanulók toleráns magatartását, kulturált viselkedésmódját és vitakészségét.



Megtanítani a tanulókat a tudás megszerzésének és hasznosításának képességére. Valamennyi tanulónk legyen tagja az iskolai könyvtárnak, aktív olvasóként használják is. Ismerjék fel, hogy az ismeretek megszerzésében a könyvtárnak és az informatikai bázisnak jelentős szerepe van.

14



A tanulók személyiségének fejlesztése, hogy a társadalomban érezhető negatív hatásokat ellensúlyozni tudják.



A személyi higiénia javulása, tisztálkodás, felszerelések tisztasága (ruházat, tankönyv). Az iskola berendezéseinek óvása, rongálási esetek csökkentése.



Gyakorolják mindennap az egészséget javító gyakorlatokat, magatartásukon is észrevehetők legyenek a pozitív beállítódás jelei. Valamennyi tanuló éljen a mindennapi testedzés lehetőségeivel.



A tanulók felkészülten jöjjenek iskolába, a kitartás, pontosság, tudatosság jellemezze őket.



Programfelhasználói szinten rendelkezzenek számítástechnikai ismeretekkel.



Valamennyi tanulónk tanuljon tovább, ismerje meg továbbtanulási lehetőségeiket, éljen a középfokú intézmények (nyílt nap) adta lehetőségeivel.

7. A pedagógiai célok megvalósításának eszközei Céljainkat a Kerettanterv és a saját tapasztalataink alapján kialakított helyi tanterv követelmény- és tevékenységrendszere segítségével, a sokszínű, a személyiséghez igazodó:  kötelező tanórákkal, egyéni foglalkozásokkal,  délutáni tevékenységekkel (napközi, foglalkozások),  kulturális és művészeti foglalkozásokon  sportfoglalkozásokon, sportrendezvényeken,  játékkal,  közösségi rendezvényekkel (látványos és színvonalas iskolai és falusi rendezvényeken) érhetjük el.

15

II. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Kulcskompetenciák fejlesztése 1. Anyanyelvi kommunikáció 

Az anyanyelv tudatos és igényes használatára nevelés. A szóbeli kifejezőkészség fejlesztése, a szókincs bővítése, a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete.



A tanulók ösztönös nyelvhasználatának tudatossá tétele, igényes nyelvhasználat kialakítása, hogy minden beszédhelyzetben bátran és stílusosan használják anyanyelvünket, nyelvi kifejezésmódjuk megfeleljen a mondanivalónak, a szituációnak és a szövegösszefüggésnek.



A kommunikációs kultúra fejlesztése, hogy a tanulók szóban és írásban tudjanak másokkal érintkezni és a kommunikációs körülményekhez igazodó kommunikációs és metakommunikációs eszközt választani.



A kulturált véleményalkotás, érvelés és szándéknyilvánítás képességének kialakítása. A társas beszédkapcsolatok alapvető szabályainak elsajátíttatása, folyamatos alkalmaztatása a tanulók mindennapi nyelvhasználatában.



Az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása, hogy tudjanak különböző típusú szövegből információkat gyűjteni és feldolgozni és közvetíteni.

2. Idegen nyelvi kommunikáció 

A nyelvek kulturális vonatozásainak megismertetése, a kulturális sokféleség tiszteletben tartása



Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek kialakítása (olvasott szöveg értése, szövegalkotás, interakció szóban és írásban).



Tudatosítani a tanulókban, hogy az egész életén át tartó tanulás fontos részét képezi az önálló tanuláshoz szükséges eszközök elsajátítása és az idegen nyelv tudása.

3. Matematikai kompetencia 

Matematikai gondolkodáshoz kapcsolódó képességek (matematikai gondolkodás, elvonatkoztatás, logikus következtetés) és az ismeretek (számok, mértékek, struktúrák, alapműveletek, matematikai fogalmak és jelölése, összefüggések) birtokában az alkalmazni képes tudás szintjének kialakítása.



Olyan készségek kialakítása melynek birtokában alkalmazni tudják ismereteiket a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyeken.



Tudjanak törvényszerűségeket felismerni, érvelni, a matematikai nyelvén kommunikálni, indokolni az eredményeket.

16

4. Természettudományos kompetencia 

Természettudományos fogalmak, módszerek, technológiai folyamatok és berendezések ismerete, valamint az emberi tevékenységre gyakorolt hatásai.



Ismerjék az új technológiák, berendezések előnyeit és kockázatait, szerepét az egyéni és a közösségi célok elérésében, társadalmi folyamatok alakításában, műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában.



A természeti jelenségek megértése, a problémák műszaki megoldásának ismerete, az etikai törvények betartása, a fenntarthatóság és biztonság tisztelete, mely magában foglalja, hogy értsék a tudományos és technológiai fejlődés saját magukra, családjukra, és az egész Földre gyakorolt hatását.

5. Digitális kompetencia 

Megismertetni a tanulókat a mesterséges közvetítő információhordozó szerepével, szakmai nyelvezetével.



Főbb számítógépes alkalmazások (szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-és kezelés) megismerése- a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás, a művészetek, a kutatás és az élet minden területén,- hogy segítségükkel tudjanak információkat felismerni, visszakeresni, értékelni, tárolni, előállítani, cserélni és közösen feldolgozni.



Az elektronikus média hatásmechanizmusainak megértése, kommunikáció hálózati eszközök segítségével (valós és virtuális kapcsolatok megkülönböztetése), a médiumokban való eligazodás, információkeresés és a média szelektív használata.



Az IKT eszközök használatával kapcsolatos veszélyek, etikai elvek, szerzői jogok ismerete és betartása

rendszerek

6. Szociális és állampolgári kompetencia 

A napi sajtóból tájékozódjanak az aktuális nemzeti, európai és a világtörténelem főbb eseményeiről, a politikai mozgalmak valós céljairól, törekvéseiről. Bővítsék ismereteiket az EU-val, az Európában élő népcsoportokkal és azok kultúrájával kapcsolatban.



Olyan képességek és készségek kialakítása (közösségi tevékenységek, együttműködés, szolidaritás, döntések kritikus elemzése, részvétel a döntéshozatalokban), melyek a társadalmi együttélés alapjait képezik. Érdeklődjenek szűkebb környezetüket és a tágabb közösséget érintő problémák iránt.



Pozitív érzelmi kötődés kialakítása a szűkebb környezethez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz.

17



A másság elfogadása, az emberi méltóság, az emberi jogok, a magánélet, a magántulajdon, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartása.



Rendelkezzenek a saját fizikai és mentális egészségre vonatkozó ismeretekkel, amelyek lehetővé teszik, hogy életminőségüket (egészséges, kulturált és értékesnek minősülő életvezetését) létrehozzák, megvédjék és fejlesszék.



A társadalom által elfogadott magatartási szabályok megértése és betartása



Az egyénnel, a csoporttal, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetésmentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos ismeretek elsajátítása.



Jellemezze őket a nevelőkkel, társakkal, felnőttekkel szembeni együttműködési készség. Tudjanak megfelelő módon kommunikálni, a különböző nézőpontokat megérteni, a tárgyalópartnerben bizalmat kelteni.



A tanulókat megtanítani kompromisszumra.



A tanulókat megtanítani a személyes előítéletek leküzdésére, a kompromisszumra, valamint, hogy helyes magatartással kezelni tudják a stressz helyzeteket, a siker- és kudarcélményeiket.

a

személyes

előítéletek

leküzdésére,

a

7. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia 

Átfogó ismeretek nyújtása a szakmai és/vagy üzleti tevékenységhez: lehetőségek felismerése, értelmezése, a gazdaság és a pénz világának működése, a vállalkozások gazdasági és pénzügyi alapja.



Olyan képességek és készségek kialakítása, melyek a sikeres vállalkozásvezetés alapjait képezik (tervezés, szervezés, irányítás, feladatok megosztása, elemzés, kommunikáció, ítélőképesség, tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés-és vállalás, etikus magatartás, csapatmunka). Fontos, hogy a tanulók képesek legyenek az egyéni és csapatmunkára.

8. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség 

A helyi, nemzeti, európai és az egyetemes kulturális művészeti alkotások megismerése. Az európai országok, nemzetek és kisebbségek nyelvi és kulturális sokféleségének megőrzésére irányuló törekvések megértése.



Esztétikai és művészeti tudatosság kialakítása (művészi érzék, műalkotások és előadások értelmezése és elemzése, nézőpont összevetése, véleményformálás, lehetőségek felismerése és kiaknázása).



Pozitív attitűdök kialakítása a művészeti kifejezés sokfélesége iránt, az esztétikai érzék fejlesztése. Saját munkáikban törekedjenek a kreatív önkifejezésre.

18

9. A hatékony, önálló tanulás 

Saját képességeik, kompetenciáik ismerete alapján egyéni tanulási stratégiai kialakítása. Tudjanak kitartóan tanulni, gazdálkodni az idővel és az információval, képesek legyenek figyelem összpontosításra.



A hatékony, önálló tanuláshoz szükséges alapvető képességek (olvasás, írás, számolás, IKT eszközök használata), és az egyéni tanulási stratégia kialakítása.



Közös munkában az együttműködési képesség fejlesztése, tudásuk megosztása másokkal, szükség esetén tudjanak tanácsot, információt és segítséget kérni.



Új tanulási lehetőségek felkutatása, a tanultakat minél szélesebb körben alkalmazni tudják az élet minden területén

Kiemelt fejlesztési feladatok 1. Erkölcsi nevelés 

A tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, felelősségtudatuk kialakítása, felkészítése a felelős életvitelre.



Alapvető készségek megalapozása és fejlesztése: kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás.



A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása

2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 

Nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományainak megismerése.



Megismertetni a tanulókkal a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők munkásságát.



Az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népeinek megismertetésére és megbecsülésére nevelés.



A hazához való kötődés, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret és a hazaszeretet érzésének erősítése.



A tanulók magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg Európa történelmét, sokszínű kultúráját.



Az egyetemes, emberi civilizáció értékeinek és kiemelkedő eredményeinek megismertetése. Információszerzés az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről.

3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés 

A társadalmi együttélés szabályainak megismertetése és betartatása. Az emberi méltóság és jogok tiszteletben tartása

19



Aktív állampolgári magatartáshoz szükséges képességek (felelősségvállalás, önálló kritikai gondolkodás, elemzőképesség), a vitakultúra fejlesztése, beállítódások (felelősség, megbízhatóság, kölcsönös elfogadás,) kialakítása.



Az iskola mindennapi életében gyakorolják a diákönkormányzat jogait.

4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 

Önmaguk megismerése.



Tolerancia, egymás kölcsönös elfogadása és az empatikus képesség fejlesztése.

5. A családi életre nevelés 

Harmonikus családi minták közvetítése, a csalási közösségek megbecsülésére nevelés.



Felkészítés a családi életre.



Szexuális kultúrájuk párkapcsolatra.

kialakítása,

felkészíteni

őket

a

felelősségteljes

6. A testi és lelki egészségre nevelés 

Tudatosítani a tanulókban, hogy az egészség érték, amelyet az egyénnek és a közösségnek egyaránt óvni és védeni kell.



Egészségfejlesztéssel kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása.



Pozitív beállítódások, magatartások, szokások kialakítása, amelyek a gyerekek egészségi állapotát javítják.



Az egészség megőrzéséhez, a betegségek, balesetek, sérülések elkerüléséhez szükséges ismeretek közvetítése.



Felvilágosítani a tanulókat, az egészséget károsító, a káros függőségekhez vezető szokásokról (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) és azok emberi szervezetre gyakorolt hatásairól.



Megismertetni a tanulókkal a környezet- háztartás, iskola, közlekedés, veszélyes anyagok- leggyakoribb egészséget, testi épséget, veszélyeztető tényezőit.



Felkészíteni a tanulókat az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, a balesetek elkerülésének módjaira.



Veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzése, kezelése.



A veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére és használatuk legfontosabb szabályainak betartására megtanítani a tanulókat.



Elsajátíttatni a társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással kapcsolatos ismereteket.



Tanítsuk meg a krízishelyzetbe jutottaknak való segítségnyújtás módját.

20



A helyes táplálkozás- és mozgáskultúra, a kulturált étkezés és higiéniai szokások szabályainak tudatosítása és betartatása.



A helyes napirend szerinti életrend kialakulásának segítése.



Rendszeres mozgás, testedzés, sport iránti igény felkeltése, a fizikai, értelmi és akarati tulajdonságok (erő, ügyesség, gyorsaság, mozgáskészség, állóképesség, önfegyelem, kitartás, cselekvésbiztonság) fejlesztése.



Megtanítani a tanulókat - a játékszabályok megtartásával- felszabadultan játszani, és helyes magatartással kezelni a siker és kudarcélményeket.

7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 

A hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek élethelyzetének megismerése. Szociális érzékenység és segítő magatartás kialakítása irányukban.



A beteg és fogyatékos embertársakkal szembeni elfogadó, humánus (együttérzés), segítőkész (önkéntes feladatvállalás és-megvalósítás) magatartás kialakítása.

8. Fenntarthatóság, környezettudatosság 

Ismerjék és becsüljék az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában.



Az erőforrások tudatos, takarékos és felelősségteljes felhasználására nevelés.



Környezettudatos magatartás kialakítása egyéni és közösségi szinten, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalom fenntartható fejlődését.



A környezet természeti és ember alkotta értékeinek megóvására, a természet szeretetére, védelmére való nevelés.



A tanulók ismerjék meg azokat gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek környezeti problémákat idézhetnek elő (légszennyezés, vízszennyezés, hulladékfelhalmozódás, környezeti válságjelenségek stb.).

9. Pályaorientáció 

Átfogó ismeretek nyújtása a versenyképességről, fogyasztásról.



A helyes pályaorientáció érdekében a képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése, pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utak megismertetése. A lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása.



Szociális (segítés, együttműködés, vezetés, versengés), társadalmi-állampolgári (jogérvényesítés, közéletben való szerepvállalás) és cselekvési kompetenciák tudatos fejlesztése

munka

világáról,

a

gazdaságról,

a

21

10. Gazdasági és pénzügyi nevelés 

Hasznosítható ismeretek nyújtása a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról.



Pozitív attitűd és felelősség kialakítása az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén.



Gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztése. Találják meg az egyensúlyt a rövidebb és a hosszabb távú előnyök között.



Tudatos fogyasztóvá nevelés, hogy a mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatot, hasznot, vagy költségeket. A fenntartó fogyasztás és az egyéni érdekek kapcsolatának felismertetése. Tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között.



A takarékos, gazdaságos anyag –és eszközhasználat ösztönzése.

11. Médiatudatosságra nevelés 

A média működésének, hatásmechanizmusának megismertetése.



A média által közvetített információ tudatos értelmezése és értékelése. A valós tények és a fikció megkülönböztetése.



A valóságos, a virtuális és az bizalmas érintkezés megkülönböztetése

12. A tanulás tanítása 

Az önálló tanulás képességének fejlesztése, a tanulás iránti motiváció erősítése.



A hatékony tanulás módszereinek és technikájának elsajátíttatása és gyakoroltatása az alapkészségek kialakítása az előzetes tudás és tapasztalat megerősítése az egyénre szabott tanulási módszerek a csoportos tanulási módszerek a kooperatív csoportmunka a célszerű rögzítési módszerek kialakítása a gondolkodási kultúra művelése az önművelés igényének és szokásainak kibontakoztatása az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismertetése az önellenőrző képesség fejlesztése a folyamatos ismétlés fontosságának tudatosítása. A tanulók képességeinek fejlesztése, figyelembe véve az életkori és az egyéni jellemzőket.

 

A könyvtári és más információforrások használata az önálló ismeretszerzés érdekében.



A rendszerezett tudás megszerzésének és átadásának képességét fejleszteni. Rendelkezzenek olyan tudással, melyet új helyzetben is alkalmazni tudnak 22

III. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 1. Az egészségnevelés célja 

Rendelkezzenek a tanulók korszerű ismeretekkel, és azok gyakorlásához szükséges képességekkel, jártasságokkal az egészségük védelme érdekében.



Bővítsék az egészségre vonatkozó fogalomkészletüket.



Ismerjék fel, hogy milyen összefüggés van az életmód, a viselkedés az egészségi állapot között.



Alakuljon ki a tanulókban az önmagukkal szembeni felelősségérzet.



Ismerjék fel, hogy miért szükséges a jövő tervezése, az életút tudatos építése. Lássák be, hogy ebben meghatározó szerepet játszanak az egyéni döntések, helyzetmegoldási, megküzdési technikák.



Értelmezzék helyesen azt a tényt, hogy az egészség megőrzése egyéni tetteken, választásokon, személyi kapcsolatok minőségén múlik.



A beidegzett rossz szokásokkal szemben ismerjék fel az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódok, szokások kialakulását, feltételeit, valamint az ezeket befolyásoló tényezőket.



Készség szintjén alkalmazzák azokat a stratégiákat, amelyek segítségével megőrizhetik életük egyensúlyát.



Szerezzenek elegendő tudást és ismeretet, hogy képesek legyenek ne csak maguk, de esetleg mások egészségének és életének védelmére is.



Ismerjék meg önmagukat, saját fejlődésüket.



Alakuljon ki a tanulókban az a tudat, hogy ők is részei a természetnek, az életnek és a helyi környezetüknek.



Ismerjék az egészség szempontjából leginkább kritikus területeket: a táplálkozást, az alkohol –és kábítószer fogyasztást, a dohányzást a családi és kortárs kapcsolatokat, a környezetvédelmet, az aktív életmódot, a személyes higiénét és szexuális fejlődést.



Ismerjék társas kapcsolatok egészségi – etikai kérdéseit.



Ezen értékek birtokában képesek legyenek egészségük megőrzésére, betegségek megelőzésére, egészséges személyiség kimunkálására, a helyes magatartás kialakítására.

2. Az egészségnevelés feladatai 

Éves program kidolgozása, megoldásra váró feladatok egyeztetése, rangsorolása.



Elért eredmények értékelése.

23



Kapcsolattartás a program megvalósítása során elérhető eredmények érdekében közreműködő segítőkkel (iskolaorvos, védőnő, gyermekjóléti szolgálat, szülők)



Esztétikus környezet megteremtéséhez, tárgyi eszközök biztosításához szükséges anyagi fedezet biztosítása érdekében pályázatok kiíróival kapcsolatfelvétel



A legalapvetőbb, egészségnevelési ismeretek megismertetése, ismeretközlés, oktatás egyéb információ útján.



Minden tevékenységgel szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését.



Adjon ismeretet a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére.



Személyi, tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak és szokásoknak a kialakítását, amelyek a gyermek, ifjak egészségi állapotát javítják.



Neveljen az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére.



Meg kell tanítani a tanulókat arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan, helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani.



Fejleszteni kell a tanulók elfogadó és segítőkész magatartását a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránt.



A káros függőséghez vezető szokások (pl. dohányzás, drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzése.



Foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel.



Fordítson figyelmet a családi élet, a felelős örömteli párkapcsolatra történő felkészítésre.



Az iskolai környezet, mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.



Építeni kell a tanulók előismereteire, tájékozottságára.



Figyelembe kell venni a tanulók életkori jellemzőit, adottságait.

alkohol

és

24

IV. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

1. A közösségfejlesztés célja:    

Az iskola váljék a közösségi élet színterévé Önálló és öntevékeny tanulói közösségek alakuljanak Teremtődjenek pozitív normák és szokások a közösségben A diákok legyenek képesek: - tisztelni az alapvető emberi értékeket (becsület, tisztesség, megbízhatóság), - váljanak ezek a tulajdonságok személyiségük részévé - együttműködni másokkal - barátságok, harmonikus emberi kapcsolatok kiépítésére - azonosulni mások problémáival, segíteni azok megoldásában - egyéni és közösségi érdekek harmóniájának megteremtésére

2. Feladatok Nevelőmunkánk eredményeként: 

A tanulók ismerjék meg az intézmény közéleti fórumait, a demokratikus működés mechanizmusait.



Vegyenek aktívan részt az iskolai élet megszervezésében, az iskola belső működésének magalkotásában, a szabályok betartásában.



Tudatosan formálják közösségük értékrendjét.



Ismerjék és teljesítsék kötelezettségeiket, gyakorolják jogaikat.



Vállalják fel nyíltan véleményüket, legyenek képesek azok egyértelmű megfogalmazására.



Tartsák be a kulturált viselkedés szabályait.



Értékeljék reálisan önmagukat és másokat, legyenek képesek elfogadni az őket ért bírálatokat, és tudják viselkedésüket, véleményüket korrigálni.



Vállaljanak közösségi megbízatásokat és végezzék el azokat felelősségteljesen.



Tartsák be a közösségi élet alapvető normáit.



Tudjanak harmonikus kapcsolatot kialakítani az őket körülvevő természeti és társadalmi környezettel.



Tanúsítsanak nyitott, megértő, elfogadó magatartást az eltérő kultúrák, vallások, életmódok iránt, fogadják el a másságot. 25



Törekedjenek a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránti segítőkész magatartás kialakítására.

3. Partnereink a közösségi nevelés terén 3.1. Közvetlen partnerek:  Tanári közösség (tantestület, munkaközösségek)  Diákközösség (DÖK, osztályok, napközis csoportok)  Szülői csoportok (szülői munkaközösség, rendezvények állandó segítői, programra kísérő szülők)  Fenntartó  Segítő személyzet közösségei (technikai dolgozók) 3.2. Közvetett partnereink  Kulturális szervezetek  Intézmények  Szakmai szervezetek  Egyház Az együttműködések fejlesztése, bővítése folyamatos feladatunk, hiszen közös érdekünk, hogy minél színvonalasabb szolgáltatást nyújtsunk, megfelelve a partneri és társadalmi elvárásoknak.

4. Szervezeti keretek, tevékenységi formák 4.1. Tanórák 

A tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével.



A tanulók kezdeményezéseinek, a közvetlen tapasztalatszerzésnek a támogatása.



A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével).



A tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése.



Változatos munkaformákkal az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének az erősítése (differenciált munka, kooperatív tanulásszervezés, kísérlet, verseny, egyéni munka).



Olyan pedagógus közösség kialakítása, amely közösségi példájával, egységes nevelési eljárásokkal, összehangolt követeléseivel, az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja.

4.2. Tanórán kívüli tevékenységek Hagyományőrző tevékenységek -

Ápoljuk és őrizzük iskolánk névadójának, Móra Ferencnek, könyvtárunk névadójának, Utassy Józsefnek az emlékét.

26

-

Móra-hét, versünnep Első osztályosok fogadása, köszöntése Nemzeti, társadalmi, községi és iskolai ünnepek. Közös kirándulások. Gyermeknap. Ballagás

Napközi otthon A közoktatási törvénynek megfelelően tanítási napokon 16,00 óráig biztosítunk elfoglaltságot tanulóink számára. Tehetséggondozás és felzárkóztatás Az egyéni képességek minél eredményesebb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását a képességekhez igazodó tanulásszervezéssel, fejlesztő foglalkozásokkal segítjük. Foglalkozások A művészeti iskola szervezésében zenetanulásra van lehetőség. Ezen kívül foci és kézilabdaedzés áll a gyerekek rendelkezésére. A foglalkozások a tanulók egyéni képességeinek a fejlesztését, a hasznos, kulturált szabadidő eltöltését szolgálják. A foglalkozások indításáról a felmerülő igényeknek és anyagi forrásoknak figyelembe vételével minden évben az igazgató dönt. A foglalkozások vezetését iskolán kívüli szakember is elláthatja. Versenyek vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeken az iskolában, vagy iskolán kívül a tanulóink részt vesznek. A helyi versenyek, vetélkedők megszervezését, a tanulók felkészítését a szaktanárok végzik. Kirándulások Az iskola nevelői, osztályfőnökök évente a pedagógiai program végrehajtásához nem kapcsolódó kirándulásokat szervezhetnek. A kirándulásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségek a szülőket terhelik. Múzeum-, kiállítás-, színházlátogatás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a közösségi magatartásformák gyakorlását segítik a különféle közművelődési intézményekben tett látogatások. A felmerülő költségek a szülőket terhelik. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését, művelődését a tanítási napokon látogatható könyvtár segíti. Hit-, és vallásoktatás

27

Az iskolában az egyház hittanórákat szervez. Az órákon való részvétel kötelező a hit és vallásoktatás választása esetén. A NAT szerint felmenő rendszerben valósul meg, először a 2013. szeptember 1-vel kezdődő tanévben az 1. és 5. osztályokban. Diákönkormányzat A diákönkormányzat a tanulók érdekképviseletét ellátó iskolai szervezet. Az osztályok képviseletét 3. osztálytól két-két tanuló látja el osztályonként. Cél: -

A diákok önfejlesztő, önszabályozó tevékenységének kialakítása

-

A saját életüket befolyásoló tényezők alakításának lehetősége

-

Érdekeik kifejtésére, ütköztetésére, kompromisszumos megoldás keresésére való ösztönzés

-

A diákok megismertetése a közösség demokratikus szabályrendszerének működésével

-

Pozitív szociális kötődések kialakítása az iskolai közösséghez való tartozás tudatának erősítése

-

Tartalmas iskolai közösségi élet kialakítása.

A közösségfejlesztés közös feladat. Az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során, hogy példaként áll a diákok előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával.

V. Pedagógusok helyi intézményi feladati, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 5.1. Pedagógusok helyi feladatai A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, oktatása. A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: 

a tanítási órákra való felkészülés,



a tanulók dolgozatainak javítása,



a tanulók munkájának rendszeres értékelése,



a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,



osztályozóvizsgák lebonyolítása,



kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,



a tanulmányi versenyek lebonyolítása,



tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

28



a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók segítése



felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,



iskolai kulturális és sportprogramok szervezése,



osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,



az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,



szabadidős programok szervezése



szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,



részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,



részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,



a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,



tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,



iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,



részvétel a munkaközösségi értekezleteken,



tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,



iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,



szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,



osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása



megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal.

5.2. Osztályfőnöki munka Az osztályfőnök az iskolai nevelőmunka kulcsszereplője, céltudatosan irányítja az osztályban folyó oktató- nevelőmunkát, összehangolja az iskolai, és az iskolán kívüli nevelési tényezőket, és pedagógiai törekvéseket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekacsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg a pedagógiai alkalmasságot és a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre 

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.



Együttműködik kialakulását.



Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.

az

osztály

diákbizottságával,

segíti

a

tanulóközösség

29



Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.



Minősíti a tanulók magatartását, nevelőtestület elé terjeszti.



Szülői értekezletet tart.



Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások).



Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.



Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.



Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.



Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.



Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.



szorgalmát,

minősítési

javaslatát

a

Az 5-8 évfolyamra vonatkozó osztályfőnöki programot az II. számú melléklet tartalmazza.

VI. Kiemelt figyelmet igénylő pedagógiai tevékenység

tanulókkal

kapcsolatos

6.1. Sajátos nevelési igényű tanulók kapcsolatos feladatok Az iskola egyik legfontosabb feladata, a tünetek alapján az időbeni felismerés. Szükség esetén speciális képesítésű szakemberek segítségét vesszük igénybe. A rájuk speciálisan kidolgozott tantervek figyelembe vételével végezzük az oktatást, értékelést. Enyhébb esetekben egyéni fejlesztési terv alapján a gyermeket kiscsoportokban vagy egyénileg igyekszünk felzárkóztatni. Igyekszünk a gyermek képességeihez igazítani, szükség esetén szelektálni a tananyagot. Szoros kapcsolatot tartunk fenn a gyermekekkel foglalkozó pedagógusokkal (szaktanárok, napközis csoportvezetők, fejlesztőpedagógusok, gyógypedagógusok, szükség esetén pszichológus). Próbáljuk megkeresni azt a területet, ahol a gyermeket sikerélményhez tudjuk juttatni, önbizalmát növelni. A szülőkkel való kapcsolattartás milyenségét és mennyiségét kiemelten fontosnak tartjuk.

30

6.1.1. A sajátos nevelési igényű és tanulási nehézséggel küzdő tanulók személyiségfejlesztésének elvei, eljárásai, céljai, feladatai A sajátos nevelési igényű tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva a következő elvek érvényesülnek: - a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése - sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények támasztása és teljesítése - felmentési könnyítések a szakvélemény alapján - az iskola differenciáltan és egyénileg is segíti ezeket a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz viszonyított fejlődésüket értékelve. 6.1.2. Eljárásaink: - az okok feltárása (osztályfőnök, nevelők, ifjúságvédelmi felelős) - a családi körülmények vizsgálata (családlátogatás, beszélgetés) - kiegészítő vizsgálatok kérése (szakszolgálatok) - a pedagógiai munka felülvizsgálata (követelmények, tanítási eljárások) - külső körülmény esetén a hátráltató tényezők enyhítésére szolgáló intézkedések. - intézményen belüli okok esetén a szükséges pedagógiai eljárások meghatározása.(motiváció, tanagyag, tanulási szokások) 6.1.3. A felzárkóztatást segítő tevékenységek  Tanulási technikák megmutatása, gyakorlása.  Állandóság, bizalom, megértés, segítőkészség, együttműködés, megerősítés, játékos jelleg biztosítása.  Felzárkóztató, képességfejlesztő foglalkozások. Kiscsoportos, csoportos szervezeti formában, tanítók és szaktanárok irányításával.  Hosszabb hiányzás miatti lemaradás pótlásában való segítségnyújtás.  A hiányok egyéni- és kiscsoportos pótlása, esetleg újratanítás. A felzárkóztatásra szoruló gyerekeknek biztosítani a felzárkózás lehetőségét, valamint a követelményrendszernek való eredményes megfelelés lehetőségét.  Alapkészségek fejlesztése, megerősítése (kompetenciafejlesztés). 6.1.4. A megvalósítás keretei, eljárásai Iskolán belüli keretek:  Inkluzív /befogadó/ osztályok szervezése.  Differenciált tanulásirányítás, ezt biztosítva többsávos óratervezés szükséges.  Differenciált házi feladatok adása minden pedagógus részéről, gyakori pozitív jellegű, előremutató értékelés, megerősítés.  Differenciált értékelés.  Rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások: inger-gazdag környezet megteremtése, motiválás.  Rugalmas időbeosztás a felzárkóztatás igényéhez igazodva.

31



A tananyag életszerű példákkal való kiegészítése, életviteli technikák megismertetése.

A szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján:    

a törvény által biztosított heti óraszámban, egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni vagy kiscsoportos szervezeti formában, a sajátos nevelési igény típusa szerint logopédus, gyógypedagógus, pszichológus, gyógytestnevelő szakember bevonása a fejlesztő tevékenységbe.

Iskolán kívüli keretek:   

Amennyiben szükséges, a tanulási kudarcnak kitett tanuló szakemberekhez történő irányítása (Nevelési Tanácsadó). Egészségügyi rehabilitáció. (szülői beleegyezéssel és segítéssel) Folyamatos kapcsolattartás a szülővel.

speciális

Egyéb keretek:     

kollégák hozzáállása, pedagógus - továbbképzés, szakemberek felkérése, kapcsolat a pedagógiai szakszolgálattal, tankönyvek, segédanyagok szükséges eszközökkel, felszerelésekkel, játékokkal felszerelt fejlesztő terem.

6.2. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Beilleszkedési, magatartási nehézség, zavar az általános társadalmi normáktól eltérő viselkedést jelent. Kialakulásának okai a lelki fejlődés zavarában, öröklött, korai károsodásban kereshetők. Legtöbb esetben szociális problémákra vezethetők vissza. Nagyon fontosnak tartjuk a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók fejlesztését, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. 6.2.1. Iskolánk feladata  A tanuló személyiségének és környezetének megismerése, a problémák gyökerének feltárása.  A fejlesztő módszerek megbeszélése, egyeztetése a családdal.  A megfelelő beilleszkedés hatékony segítése.  A szülők segítése a családi, a nevelési konfliktusok megoldásában. 6.2.2. Célunk  Lehetőség szerint alkalmassá tenni ezeket, a tanulókat az „együttélésre”, együttműködésre.  A perifériára szorulásuk, antiszociális helyzetbe való lecsúszásuk megelőzése.

32



A tolerancia képességének fejlesztése (tapintat, empátia, udvariasság tisztelet, érdeklődés).

6.2.3. Feladatunk  A beilleszkedési- és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók felismerése,  Vizsgálat kérése a Nevelési Tanácsadótól.  Meg kell keresnünk a tanuló értékeit, melyek elengedhetetlen feltételei lesznek a fejlesztő munkához.  Lehetőség szerint a kiváltó okokat kiderítjük. A magatartási problémák felmérésének és megoldásának is a legfontosabb eszköze a kommunikáció.  Fel kell kutatnunk, hogy a problémák a sajátos családi háttérből, iskolai körülményből, vagy esetleg súlyosabb lelki betegségből adódnak-e.  Rendszeres kapcsolatot tartunk a szülői házzal.  Az érzelmi kapcsolatok kialakulását és fejlesztését, a kapcsolattartási készségek elmélyítését segítjük.  Minél több közös élmény szerzésére törekszünk, mert a közös élmények megfelelő alapot teremthetnek, hogy a gyermek „kinyíljon”. Közös elfogadás, kulturált konfliktuskezelés a feladatunk. 6.2.4. Módszerek  Biztonságot nyújtó, megértő, bizalmon alapuló légkör, környezet kialakítása.  Állandóság fontossága, megteremtése  Következetes, megfelelő határokat szabó korrekciós nevelés. Legyenek azonosak az elvárások.  Együttműködés a tanuló szűkebb és tágabb környezetében fellelhető segítő erőkkel: hatékony együttműködés a családdal.  Nevelési tanácsadó, családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, gyámhivatal, szociális munkások, ifjúságvédelmi felelős bevonása.  Szabadidő hasznos eltöltésére való nevelés. Minél több közös élmény nyújtása.  Konfliktus helyzetekben az osztályközösség pozitív erejének alkalmazása. Pedagógusok gyógypedagógusok közös megbeszélése.  Esetmegbeszélés, egyéni esetkezelés, egyénre szabott bánásmód. 6.2.5. A megvalósulás színterei  iskola, osztályközösség, tanórák, osztályfőnöki órák,  napközi  egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások egyéni terv szerint,  felzárkóztató jellegű foglalkozások egyéni terv szerint,  tanórán kívüli tevékenységek, foglalkozások,  szabadidős foglalkozások,  családlátogatás, fogadóórák, szülői értekezletek.

33

6.3. A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A tehetséggondozás számunkra azt jelenti, hogy keressük a tanulókban azokat az adottságokat, amelyek alapján a legkönnyebben fejleszthetők, s amelyek kiművelése a legtöbb sikerhez juttatja őket. E tevékenység első és egyben nagyon fontos fázisa, hogy minél előbb felismerjük a tehetséget. Ismernünk kell azokat a tulajdonságokat, amelyek a tehetségígéretre utalnak. A felismerés után fontos feladatunknak tekintjük, hogy biztosítsuk azokat a környezeti feltételeket, amelyek hozzájárulnak a tehetségek kibontakozásához. A tehetséges tanulók tanulmányi versenyekre való felkészítése tanórán kívül, egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások keretében történik. Intézményünkben kooperatív tanulási módszerekkel, digitális eszközökkel is folyik az oktatás. 6.3.1. Tanítási órán belüli lehetőségek Minden pedagógus, de elsősorban szaktanár és osztályfőnök feladata, hogy felhívja a figyelmet a tehetséges tanítványainkra, hogy megfelelően gondoskodhassunk fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Szoros együttműködést tételez fel a családdal, és minden, gyerekre ható iskolán kívüli tényezővel. A tehetséges tanulóknak a tanórai kereteken kívül egyéni számítógép-használat segíti fejlődését. A tanulók tanórán kívüli fejlesztésének formáiról a mindenkori tárgyi- és személyi feltételek ismeretében döntünk. A tehetség és képességfejlesztés lehetőségei iskolánkban:  differenciált foglalkozások szervezése  lehetőséget adunk beszámolók, kiselőadások tartására  felkészítés továbbtanulásra  személyes beszélgetések, a biztatás, jutalmazás megfelelő formáinak megkeresése  egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulásszervezés  differenciált foglalkozások szervezése  iskolán belül és kívül rendezett versenyeken, vetélkedőkön való részvétel 6.3.2. A tanórán kívüli programok Foglalkozások: A művészeti iskola szervezésében zeneoktatás folyik. A sportfoglalkozások és a testnevelés órák együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését. A tanulókat felkészítjük a különféle sportágakban megrendezendő iskolai és iskolán kívüli versenyekre. Az egyéb foglalkozások a tanulók egyéni képességeinek a fejlesztését, a hasznos, kulturált szabadidő eltöltését is szolgálják. A foglalkozások indításáról a felmerülő

34

igényeknek és anyagi forrásoknak figyelembe vételével minden évben az igazgató dönt. A foglalkozások vezetését iskolán kívüli szakember is elláthatja. Könyvtári órák adta lehetőségek A könyvtár nagyban segíti a tanulók egyéni tudásának, ismeretének gyarapodását, az olvasóvá nevelést. Egyéb tevékenységek         

tanulmányi versenyekre, vetélkedőkre, bemutatókra való felkészülés és részvétel tanulmányi kirándulások múzeumlátogatás, kiállítások megtekintése, színházlátogatások ünnepekre és kulturális rendezvényekre való felkészülés pályázatok készítése rendhagyó órák vetélkedők bemutatók gyűjtőmunkák.

6.4. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelésével kapcsolatos feladatok A gyerekek családi körülményeiből, születési adottságaiból eredő hátrányainak leküzdését, az esélyegyenlőség minél nagyobb mérvű megvalósítását sokféle szociális és pedagógiai feladat megoldásával kell segíteni. Sokrétű információt kell szerezni a gyerekek fejlődését befolyásoló tényezőkről:     

a család lakás- és életkörülményeiről a szülők iskolai végzettségéről, művelődési igényeikről és lehetőségeikről az otthoni nevelés szubjektív és objektív körülményeiről a család és az iskola kapcsolatáról a gyerekek képességeiről, pedagógiai hatásokra való reagálásáról.

A hátrányos helyzet kezelésének színterei:    

tanítási órák, napközis foglalkozások, felzárkóztató foglalkozások, szabadidős programok.

Alkalmazott módszerek:    

rendszeres kapcsolat a szülői házzal, alapos gyermekismeret differenciált tanulásszervezés tanítás, fejlesztésre szoruló gyermek segítése megértő, elfogadó pedagógus magatartás, személyes példaadás befogadó környezet, több együttes élmény, ezek fejlesztő hatásának erősítése

35

   

tájékoztatás az ifjúságot veszélyeztető tényezőkről és azok káros következményeiről (DADA, drogprevenciós program, felvilágosító előadások), egészséges életmód iránti igény kialakítása tanácsadás szervezése a szülők és gyermekek számára, életvezetési, életviteli tanácsadás.

A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységi formákkal szolgáljuk:     

képességkibontakoztatás, és integrációs felkészítés tehetséggondozó programok szervezése, kis létszámú osztályok, napközis ellátás biztosítása, hozzájárulás tanulmányi kirándulásokhoz, táborozásokhoz, erdei iskolákhoz, (anyagi lehetőségek függvényében)  drog- és bűnmegelőzési program alkalmazása,  felvilágosító munka, a szociális hátrányok enyhítését segítő pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon. A fenti hátrányok csökkentése,- ideális esetben- megszüntetése érdekében minden pedagógusnak, de a nevelő-oktató munkát segítő valamennyi dolgozónak feladata:  a család, a szülők meggyőzése, bevonása a nevelőmunkába. Ennek leghatékonyabb eszköze a rendszeres találkozás, beszélgetés, kapcsolatteremtés. Ennek érdekében évente több alkalommal szülői értekezleteket, fogadó órákat tartunk. Nyílt napok rendezésével az iskolát igyekszünk „nyitottabbá” tenni.  a tanórai differenciált foglalkozásokon építeni kell a tanórán kívüli felzárkóztató és szabadidős tevékenységekre is  valamennyi rászoruló igénybe vehesse a napközis ellátást, szervezett étkeztetésben részesüljön. A fenti tevékenység megszervezése, a gondozás valamennyi munkatársunk feladata, de kiemelt szerepe van az osztályfőnököknek, akik munkájukat a Gyermekjóléti Családsegítő Szolgálattal együttműködve végzik. 6.4.1. Napközis foglalkozások A napközi hozzájárul a délutáni csavargások megszűnéséhez, mivel a tanulókat délután is az iskola védett világában tartja. 1-8. évfolyamon- szülői igény alapján- biztosított a napközi működése. A napközi működését a munkaterv és a mindenkori tantárgyfelosztás szerint alakítjuk ki. A napközi segítséget nyújt:  a szabadidő értelmes és hasznos eltöltéséhez (sport, játék a szabadban; kézügyességet fejlesztő foglalkozások; kulturális tevékenységek)  a tanulási idő maximális kihasználásához, a helyes tanulási módszerek elsajátításához  a beszédkultúra fejlesztéséhez  a kulturált magatartási normák és viselkedésformák elsajátításához  a személyiség sokoldalú fejlesztéséhez. 36

VII. A tanulók az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje Az iskolai diákönkormányzat a tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének megszervezésére alakul. Munkáját a 3-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat demokratikus úton választja tisztviselőit, hozza létre szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására. A tagsági viszony önkéntes, célirányos tevékenységéhez azonban szervezettségre van szüksége. Tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Tevékenységét a nevelőtestület egyetértésével, az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti, aki folyamatos kapcsolatot tart a diákönkormányzat elnökével, valamint az intézmény igazgatójával. A diákönkormányzat véleménynyilvánítási joga:  Véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet minden olyan kérdésben, mely a nevelési-oktatási intézmény életével, az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos. Véleményét figyelembe kell venni:  a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,  a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítésénél, elfogadásánál,  a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezésénél,  az iskolai sportkör működési rendjének megállapításánál,  az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásánál.  a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításánál. Ki kell kérni a diákok véleményét:  az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben,  azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező. - az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor - a házirend elfogadásakor és módosításakor - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor A diákönkormányzat dönt:  saját működéséről,  dönt a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról,  egy tanítás nélküli munkanap programjáról,  tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről,  vezetőinek, munkatársainak megbízásáról.

37

VIII. A szülő, a tanuló, a pedagógus intézményi partnerei kapcsolattartásának rendje. 8.1. Kapcsolattartás a szülőkkel A gyermek nevelése a család és az iskola közös felelőssége. A nevelés alapvető színtere a család. Nem kívánjuk csorbítani a szülők jogait, de nem is vállalhatjuk át alapvető kötelességeiket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógusközösség koordinált, aktív együttműködése. Az együttműködés: Célja: Az eredményes nevelő–oktató munka fontos feltétele a szülőkkel való kapcsolattartás. Partnerként kezelésük, az iskola életéről, gyermekükről történő széleskörű tájékoztatásuk együttműködési készségük záloga. Fontos, hogy elvárásaikat, javaslataikat, kéréseiket és véleményüket közölni tudják. Érezniük kell, hogy érdekeink közösek. A jó együttműködés feltétele, hogy a szülő bizalommal fordulhasson felénk. A szülők és az iskola kapcsolattartásában döntő fontosságú szerepe van az osztályfőnöknek. Alapja: a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség Formái: kölcsönös támogatás, koordinált pedagógiai tevékenység Feltételei: kölcsönös bizalom és tájékoztatás; őszinteség Feladat:  tájékoztassuk a szülőket: nevelési céljainkról, alkalmazott eljárásokról, módszerekről, mindennapjainkról  tegyük kapcsolatainkat tartalmassá, erősítsük fokozatosan, javítsuk folyamatosan azokat  kérjük ki a szülők és a gyerekek véleményét az őket is érintő döntésekben,  biztosítsunk alkalmat arra, hogy a szülők gyermekeikkel együtt tevékeny résztvevői legyenek intézményünk életének,  mérjük fel partnereink igényeit, hogy elvárásaiknak eredményesen meg tudjunk felelni. Pedagógusok mindennapi feladatai e közös munka érdekében:  





Kezeljék partnerként, nevelőtársként a családot, a szülőt, alakítsanak ki vele jó kapcsolatot (fogadóóra, nyílt nap, családlátogatás) Ismerjék tanulóik családi hátterét, azok szerkezetét, életmódját, értékrendjét benne a gyermek helyzetét, szerepét (családlátogatás alkalmankénti beszélgetések) Osszák meg a szülővel a gyermekéhez kapcsolódó megfigyeléseiket, tapasztalataikat. Vita esetén szakmailag indokolják véleményüket, intézkedéseiket. Tartsanak rendszeres kapcsolatot a problematikus gyermekek szüleivel, lehetőségeikhez mérten próbálják kedvező irányba terelni az általuk hibásnak vélt nevelési gyakorlatot. 38

  

Adjanak szakmailag indokolt tanácsot a gyermekkel kapcsolatos nevelési, magatartási és tanulmányi problémák megelőzésére. Tájékoztassák a szülőt rendszeresen, ha szükséges azonnal, a gyermek előmeneteléről, magatartásáról, szorgalmáról. Törekedjenek bevonni a szülőt közvetlen iskolai, nevelési feladatok megoldásába is.

Az oktató-nevelői munkát segítő szülői magatartás jellemzői:  

Együttműködés az iskolával, a pedagógusokkal Érdeklődő, segítő hozzáállás

Az együttműködés formái:     





 

Megismertetjük a szülőkkel céljainkat, a gyerekek nevelésével-oktatásával kapcsolatos feladatainkat. Kikérjük véleményüket az intézményeinkben folyó nevelő-oktató munkával kapcsolatban. Fórumokat, nevelési témájú előadásokat tartunk számukra (ha szükséges, szakember segítségét is igénybe vesszük). Szülői értekezleteket tartunk, ahol a szülők megismerhetik a tanulócsoport konkrét tennivalóit. Fogadóórákat tartunk az iskolai munkatervben meghatározott időpontokban a tapasztalatok, a gondok megbeszélése, a közös tennivalók egyeztetése céljából, de a szülő kérhet időpontot a pedagógusoktól a problémák megbeszélése érdekében. Nyílt napokon lehetőséget biztosítunk a szülők számára, hogy lássák gyermekük osztályközösségben elfoglalt helyét, valamint azt, hogy a gyermek hogyan felel meg a vele szemben támasztott követelményeknek. Családlátogatásokon tájékozódunk a családok szociális helyzetéről, a családi légkörről, a gyermek nevelésével kapcsolatos felfogásokról, válaszolunk a szülők kérdéseire, reagálunk problémáikra. SZSZ választmány működtetése. Bevonjuk a szülőket az iskolai programok, rendezvények megvalósításába. (ünnepélyek, rendezvények, kirándulások).

8.2. Az iskola közösségeinek, az iskolavezetésnek a belső és külső kapcsolatait a kapcsolattartás rendjét a SZMSZ tartalmazza.

39

IX. Tanulmányok alatti vizsgák szabályai A tanulmányok alatti vizsgák: osztályozó vizsga, különbözeti vizsga, pótló és javítóvizsga. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozóvizsgára jelentkezik  akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed más intézmények tanulóira:  aki átvételüket kérik az intézménybe, és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsgát ír elő. Osztályozó vizsga: a tanulónak a félévi és tanév végi osztályzat megállapításához osztályozó vizsgát kell tennie, ha  felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,  tanulmányait magántanulóként folytatja,  az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,  egy tanítási évben az igazolt és az igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 tanítási órát, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,  az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból meghaladja a tanítási órák 30 %- át, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,  igazolatlanul 30 óránál többet mulasztott és a nevelőtestület döntése alapján vizsgát tehet,  magántanuló volt. Különbözeti vizsgát abban az iskolában tehet a tanuló, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha:  ha neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel távozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakadásáig a kérdésekre adott válaszokat értékeljük. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha:  a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból- elégtelen osztályzatot kapott A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel - osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, - javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben: - 2013-2014. tanév novemberben: Az első és az ötödik évfolyamon.

40

- 2014-2015. tanév novemberben: A második és a hatodik évfolyamon. - 2015-2016. tanév novemberben: A harmadik és a hetedik évfolyamon. - 2016-2017. tanév novemberben: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon. A követelmények elfogadásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: Tantárgy

Írásbeli

Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Informatika Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

írásbeli írásbeli

Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Hon és népismeret Ének-zene Informatika Vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport

írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli

Szóbeli Alsó tagozat

Gyakorlati

szóbeli szóbeli

írásbeli szóbeli szóbeli szóbeli

írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli írásbeli

Felső tagozat szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli szóbeli

gyakorlati gyakorlati gyakorlati gyakorlati gyakorlati

gyakorlati gyakorlati gyakorlati gyakorlati

41

X. Felvétel átvétel helyi szabályai 10.1. Felvétel Iskolánk köteles felvenni azt a tanulót, akinek lakóhelye, ennek tartózkodási helye a körzetünkben található. Körzetünk a Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó községek (Rédics, Resznek, Belsősárd, Külsősárd, Bödeháza, Szijártóháza, Zalaszombatfa, Lendvadedes, Lendvajakabfa, Gáborjánháza) területét fedi le. Az első évfolyamra történő felvétel szabályai Az iskola igazgatója dönt a tankötelezettség kezdetéről: - az óvoda véleménye alapján - a Nevelési Tanácsadó véleménye alapján - a sajátos nevelési igényű gyermek esetében a Tanulási Képességet Vizsgáló és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleménye alapján. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. Az első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni: - a gyerek lakcímkártyáját, - a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt, - a nevelési tanácsadó felvételt javasló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt - óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta), - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. Üresen maradt férőhelyek betöltésének rendje Ha az iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud - Először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét kell teljesíteni, a további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon – legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt - nyilvánosságra kell hozni. - A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körjegyzőséghez tartozó településeken van. - A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körjegyzőséghez tartozó településeken van. - Ha az általános iskola - a megadott sorrend szerint - az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt a jelentkezők között. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. - A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló,

42

továbbá az a tanuló, akinek ezt sajátos helyzete indokolja. A sajátos helyzetet a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg.

10.2. Átvétel szabályai Az iskola lehetőséget biztosít más iskolában tanuló diákok átvételére. Az átvételről való döntés az intézmény vezetőjének jogköre, döntése előtt köteles kikérni az igazgatóhelyettes véleményét. A tanuló átvételére akkor van lehetőség, ha az általa tanult tantárgyak többsége megegyezik az iskolánkban tanult tantárgyakkal, illetve a különbség, valamint a tananyagban való esetleges elmaradás mértéke nem haladja meg azt a szintet, amely a tanuló számára pótolhatóvá teszi a lemaradást. Az átvételkor figyelembe kell venni az átveendő tanuló magatartását, szorgalmát és a vele szemben alkalmazott fegyelmező és fegyelmi intézkedéseket. Az állami fenntartású iskolákból történő átvételkor különbözeti vizsgát nem írunk elő. Az átvételkor különbözeti vizsga letétele akkor írható elő, ha a tanult tananyagban vagy annak ütemezésében jelentős eltérés állapítható meg. Az igazgató lehetőséget biztosíthat arra, hogy a különbözeti vizsgát a felvételtől számított maximum három hónapon belül tegye le az átvett tanuló, ebben az esetben a felkészüléshez egyéni segítségnyújtást kell biztosítani az átvett tanuló számára. Lehetőség van arra is, hogy – a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő és a tanuló együttes kérésére – évfolyamismétléssel eggyel alacsonyabb évfolyamú osztályba kerüljön a diák. Az iskolai átvételi kérelem elbírálásáról értesíteni kell: - a kiskorú tanuló szülőjét, - az előző iskola igazgatóját.

XI. Elsősegély-nyújtási alapismeretek kapcsolatos iskolai terv

elsajátításával

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek tudása fontos, hiszen, adott helyzetben alkalmazása életet menthet. Sohasem tudhatjuk mikor lesz rá szükség! Szerencsés esetben, sosem kell az elméletben tanultakat éles helyzetben használni, de ha a szükség úgy hozza, életet menthet a gyors döntés, a biztos cselekvőképes, segítőkész magatartás. A balesetek egy része megelőzhető lenne, ha az emberek körültekintőbbek és óvatosabbak lennének, és minél hamarabb elsajátítanák az elsősegély-nyújtási alapismereteket.

11.1. Az elsősegélynyújtás célja: -

megmenteni a beteg életét megakadályozni a további károsodást elősegíteni a gyógyulást.

11.2. Az elsősegélynyújtással kapcsolatos feladatok Elsajátíttatni a tanulókkal hogyan kell: - baleset esetén helyesen cselekedni

43

-

vészhelyzetet felmérni és nyugodtan cselekedni, veszélyforrásokat kiiktatni, helyszínt biztosítani, szakszerűen segítséget kérni, a sérültet megvizsgálni, stabil oldalfekvő helyzetet biztosítani a seb és vérzéstípusokat felismerni alapszintű elsősegélyt nyújtani.

11.3. Elsősegély-nyújtási ismeretek - Tájékozódás - Mentőhívás - Elsősegélynyújtás ájulás esetén - Sebellátás - Állati harapás ellátása - Rovarcsípések ellátása - Égési sérülések - Tennivalók a szervezet általános lehűlése esetén - Áramütés - Csontok és ízületek sérülései és azok ellátása Az elsajátítandó ismereteket a PP. V. számú melléklete részletesen tartalmazza.

11.4. A megvalósítás módszere Tanórai foglalkozások keretében: - biológiai órán témafeldolgozás és gyakoroltatás - oktatófilmek megtekintése - osztályfőnöki órákon konkrét témakörök feldolgozása. Tanórán kívüli foglalkozások nyújtotta lehetőségek: - a védőnő közreműködésével gyakorolni az elsősegélynyújtással kapcsolatos teendőket

XII. Környezeti nevelési program (ld. Melléklet) XIII. Egészségnevelési program (ld. Melléklet)

44

XIV. A Rédicsi Móra Ferenc Általános Iskola helyi tanterve Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi kerettantervekre épül: A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet  Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára,  Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára.  Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használjuk fel.  A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson:

ÉVFOLYAM 1. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 3. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 4. évfolyam 4. évfolyam 5. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam

Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? Magyar nyelv és irodalom Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Környezetismeret Magyar nyelv és irodalom Matematika Idegen nyelv Magyar nyelv és irodalom Informatika Magyar nyelv és irodalom Matematika Magyar nyelv és irodalom Matematika Kémia Földrajz Matematika Történelem és állampolgári ismeretek Biológia-egészségtan Biológia-egészségtan

Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra 1 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra

45



Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja.

 Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: ÉVFOLYAM 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 5-8. évfolyam 

VÁLASZTOTT KERETTANTERV Ének-zene Magyar nyelv és irodalom Biológia, egészségtan Fizika Kémia Ének-zene

A változat A változat A változat A változat A változat A változat

A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása a nevelők szakmai munkaközösségeinek, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok feladata a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben: - 2013 augusztusára: Az első és az ötödik évfolyamon. - 2014 augusztusára: A második és a hatodik évfolyamon. - 2015 augusztusára: A harmadik és a hetedik évfolyamon. - 2016 augusztusára: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon.

A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontásához, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározásához iskolánk pedagógusai az egyes tantárgyak tanításához alkalmazott tankönyvek tankönyvkiadói által összeállított helyi tantervi ajánlásokat használják fel. Ezek elfogadásáról, iskolánkban történő alkalmazásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt.  Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvek közül a német és az angol nyelvet tanulják.

46

14.1. Óraterv a helyi tantervhez- 1-4. évfolyam

A

Tantárgy

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

Magyar nyelv és irodalom

7+1

7+1

6+1

6+1

Idegen nyelvek

2+1

Matematika

4+1

4+1

4+1

4+1

Erkölcstan v. hit és erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1+1

1

Ének-zene A v.B variáns

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Élet és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

B

Tanórai rendelkezésre álló időkeret

25

25

25

27

C

Ebből szabadon tervezhető órák

2

2

3

3

Tantárgyi engedélyezett többlet-órakeret

2

2

2

2

1

1

D

Ebből felhasznált: informatika környezetismeret idegen nyelv

1 1

1

1

E

Felhasznált összes órakeret (B+D)<=F

26

26

27

29

F

Heti tanulói terhelhetőség óraszám max.

27

27

27

29

G

Az osztályok számára engedélyezhető

52

52

52

55

H

Tervezhető további időkeret (egyéb foglalkozás)

26

26

25

26

I

Nkt. 27. § (5) bek. értelmében kötelezően biztosított időkeret tehetséggondozás és felzárkóztatás

1+1

1+1

1+1

1+1

47

14.2. Óraterv a helyi tantervhez- 5-8. évfolyam Tantárgy A

5. évf.

6. évf.

7. évf.

4+1

4+1

3+1

4

Idegen nyelvek

3

3

3

3

Matematika

4

3+1

3+1

3+1

Történelem, társ. és állampolgári ismeretek

2

2

2

2+1

Erkölcstan v. hit és erkölcstan

1

1

1

1

Természetismeret

2

2

Biológiai-egészségtan A. v B. variáns

2

1+0,5

Fizika A. v B. variáns

2

1+0,5

Kémia A. v B. variáns

1+0,5

2

Földrajz

1+0,5

2

Magyar nyelv és irodalom A v. B

8. évf.

Ének-zene A v.B variáns

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Dráma és tánc v. Hon és népismeret

1

Informatika

+1

1

1

1

Technika, élet és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

B

Tanórai rendelkezésre álló időkeret

28

28

31

31

C

Ebből szabadon tervezhető órák

2

2

3

3

Tantárgyi engedélyezett többlet-órakeret D

3

3

Ebből felhasznált: angol nyelv természetismeret

4

4

2

2

1

kémia

0,5

földrajz

0,5

biológia

0,5

fizika

0,5

E

Felhasznált összes órakeret (B+D)<=F

28

29

34

34

F

Heti tanulói terhelhetőség óraszám max.

31

31

35

35

G

Az osztályok számára engedélyezhető

51

51

56

56

H

Tervezhető további időkeret (egyéb foglalkozás)

23

22

22

22

I

Nkt. 27. § (5) bek. értelmében kötelezően biztosított időkeret tehetséggondozásra és felzárkóztatásra

1+1

1+1

1+1

1+1

48

Tervezhető további időkeret évfolyamonként

Tervezhető

H

1.-3.o

2-4.o.

5.

6.

7.

8.

Össz./óra

27 26

27 26

23

23 22

24 22

24 22

148 141

további időkeret Napközi

napközi

1-3.o.

2-4.o.

5-8.o.

17,5

17,5

14,5

napközi16-17óra

49,5

5

5

Felzárkóztatás matematika/magyar

2

2

2

2

2

2

2

2

16

BTMN (létszámuktól, csoportba csoportba szervezhetőségüktől szervezhetőségüktől függően) BTMN

12

12

könyvtár

6

összesen

76,5 88,5

Még felhasználható

71,5 53,5

49

14.3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: Pedagógiai munkánk során a tankönyvjegyzékben szereplő tankönyveket, munkafüzeteket, atlaszokat használjuk. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés.   

a taneszköz feleljen meg a Nemzeti Alaptantervben foglaltaknak a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének; az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók;  a taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk, új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be, illetve ha ezt a jogszabályi környezet változása elkerülhetetlenné teszi Az iskolai tankönyvhasználat sarkalatos pontjai:  a tanár és a tankönyv közötti összhang, azonosulás vagy alkalmazkodás  a tankönyv szerepe a pedagógus felkészülésében, tanmenet és óraterv készítésében  a tankönyv tanórai kiaknázásának lehetőségei  a tankönyv mint közös nevező a számonkérésben, értékelésben 

14.4. Tanmenetek Alsó tagozat 1-4. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által átvett, egykor Apáczai Kiadó gondozásában forgalmazott kiadványokat használjuk. Kivétel az első osztályban magyar nyelv és irodalom: Meixner-féle tankönyvcsaládhoz tartozó tanmenet. Felső tagozat 5-8 Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által átvett, egykor Apáczai Kiadó gondozásában forgalmazott kiadványokat használjuk. Kivéve 5-7. osztályokban történelemből a Nemzedékek Tudása Kiadó kiadványait, valamint 7. és 8. osztályban kémiából és angolból szintén a Nemzedékek Tudása Kiadó kiadványait, továbbá a 7. és 8. osztályban biológiából a Mozaik Kiadó tanmeneteit, illetve 7. osztályban fizikából szintén ezen kiadó eszközeit használjuk.

50

14.5. NAT-ban meghatározott megvalósításának helyi szabályai

pedagógiai

feladatok

A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi szabályait a melléklet tartalmazza

14.6. Választható tantárgyak, foglalkozások szabályai Az iskolában általános műveltséget megalapozó oktatás folyik. A kötelező tantárgyakat az iskola Pedagógiai Programja tartalmazza. Évente a szabadidős programok közül a szülő jóváhagyásával választhat a tanuló.

14.7. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere A NAT és az erre épülő kerettantervek a követelményeket az életkori sajátosságoknak megfelelően határozzák meg. Minden egyes tantárgy esetében az adott korcsoportra jellemzően a kerettanterv meghatározza a célokat és feladatokat, a kötelező közös követelményeket és a továbbhaladás feltételeit. Az értékelés során a tanulói összteljesítményt vesszük figyelembe, hogy megközelítően hű képet lehessen kapni tudásbeli gyarapodásukról, képességük megfelelő szintű emelkedéséről, illetve arról, hol vannak hiányosságok. Ebből kiindulva igyekszünk tanulóink tanórák alatti és tanórákon kívüli megnyilvánulásait értékelni. A kompetencia-méréseken elért eredményeket minden évben elemezzük, a tapasztalatokat visszacsatoljuk az oktatási folyamatba. Alapelvek:  Az általános iskola, fejlesztő intézmény, ezért az értékelésnek és osztályzásnak a tanulók képesség - ill. személyiségfejlesztése érdekében kell állnia.  Az értékelés és minősítés - az életkori sajátosságok figyelembevételévelegységes tantárgyi követelményrendszer szerint történjen.  Az értékelés legyen- a tanuló életkori sajátosságait, fejlődését figyelembe véve világos, egyértelmű, igazságos, objektív, kiszámítható, megbízható, következetes, szakszerű, felelősségteljes és ösztönző.  Fejlesszük a tanulók kritikai érzékét, (önmagukat is értékeljék) a hibák megkeresésének és javításának igényét, az önellenőrző képesség fejlesztését. A számonkérés legyen:     

rendszeres, folyamatos, megfelelően előkészített kiszámítható, azonos feltételeket teremtő a tantervben meghatározott követelményeket figyelembe vevő az életkori sajátosságokat tükröző, személyre szóló oktató- nevelő jellegű

51



objektív; az eredményeket és a hiányosságokat tükröző, a tanuló személyiségét fejlesztő és jóindulatú.

14.7.1. Tanulmányi munka ellenőrzése, értékelése A pedagógus a tanulók teljesítményét, előmenetelét, tanórai tevékenységét rendszeresen ellenőrzi, értékeli. 14.7.1.1.Típusai Diagnosztikus: a tanár tájékozódását jelenti valamely nagyobb tematikus egység tanításának megkezdése előtt, feltárja az előzetes ismeretek szintjét, helyzetet mér fel, feladatokat határoz meg. Formatív: a tanulási hibák és nehézségek differenciált feltárása, mely lehetővé teszi a pótlást, javítást. Nem ítélkezik, nem minősít. A folyamatos tanulás és értékelés kölcsönhatása érvényesül. Szummatív: lezáró, összegző, minősítő értékelés egy-egy nagyobb tematikus egység befejezésekor, félévkor, v. év végén. 14.7.1.2.Formái – Szóbeli értékelés, melynek célja a tanulói teljesítmények megerősítése, elismerése illetve a kifogásolható teljesítmény kijavítására való felhívás. – Írásbeli értékelés, amely a visszajelzés írásbeli formája, a tanulók írásbeli munkájához fűzött megjegyzés. – Érdemjegy, amelyet a tanórai és gyakorlati foglakozásokon végzett szóbeli, írásbeli és gyakorlati tevékenység figyelembevételével kell megállapítani. Az érdemjegyek a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). 14.7.1.3.Módja A szóbeli számonkérés Jeles (5) érdemjegyet kap az a tanuló, aki a kijelölt tananyagban a tantervi követelményeknek kifogástalanul tett eleget, Jó (4) érdemjegyet kap az a tanuló, aki a kijelölt tananyagban megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tett eleget, Közepes (3) érdemjegyet kap az a tanuló, aki a kijelölt tananyagban a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tett eleget, szaktanári segítségre (javításra, kiigazításra) többször rászorult, Elégséges (2) érdemjegyet kap az a tanuló, aki a kijelölt tananyagban a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tett eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, készségekkel rendelkezik, Elégtelen (1) érdemjegyet kap az a tanuló, aki a kijelölt tananyagban a tantervi követelményeknek szaktanári útbaigazítással sem tud eleget tenni. Félévente a tanulók teljesítményét tantárgyanként legalább 3 érdemjeggyel indokolt értékelni megfelelő időbeli eloszlással a folyamatos tanulói felkészülés és a reális

52

osztályzatok megállapítása érdekében. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szüleit az ellenőrző könyv útján rendszeresen értesíteni kell. Írásbeli számonkérés - írásos szöveges értékelés: ▪ első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor Ebben szöveges minősítéssel fejezzük ki, hogy a gyermek ­ kiválóan, ­ jól, ­ megfelelően teljesített, illetve ­ felzárkóztatásra szorul. ▪ A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény 56. paragrafus 1. bekezdése kimondja: „A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő.” Ennek fokozatai: megfelelt, jól megfelelt. - számszerű: 2. évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén: ▪ érdemjegy (folyamatos jelleggel történő értékelés), ▪ osztályzat (szummatív értékeléskor: témazáró, félévi, tanév végi lezáró, minősítő értékeléskor), ▪ pontérték (diagnosztikus ért.), ▪ % (diagnosztikus ért.). Az osztályzattal a pedagógus a tanuló teljesítményét félévkor és év végén minősíti. – Az osztályzatok az érdemjegyekhez hasonlóan a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3) elégséges (2), elégtelen (1). – A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei alapján kell meghatározni. – Az év végi osztályzat az egész tanév teljesítményét tükrözze. – Az osztályzat – jogszabályban meghatározott esetekben – osztályozó –, különbözeti és javítóvizsgán nyújtott teljesítményen is alapulhat. – A félévi osztályzatokról az ellenőrző könyv útján, az év végi osztályzatokról bizonyítvány kitöltésével kell értesíteni a tanulót és a szülőt. Az ellenőrző könyvbe az osztályzatot számmal, a bizonyítványba és a törzslapra betűvel kell bejegyezni. A testnevelési órák alól állandóan felmentett tanulók esetében az osztályzat rovatban a „fm” rövidítést kell alkalmazni. A félévi és az év végi értékelés kialakításában a következő alapelveket vesszük figyelembe:  a félévi és év végi osztályzatot a tanuló a naplóban és az ellenőrzőben szereplő jegyei alapján adjuk  a naplóban a szaktanár, az ellenőrzőben a felsős tanuló köteles a jegyeket vezetni

53



­

az osztályfőnök köteles havonta a tanulók ellenőrzőjét ellenőrizni és a szülőket az érdemjegyek valódi összetételéről tájékoztatni  a félév és a tanév vége előtt egy hónappal köteles az osztályfőnök írásban értesíteni azon tanulók szüleit, akik valamely tárgyból bukásra állnak  a félévi és a tanév végi értékelés kialakításához elegendő jegy vagy értékelés szükséges: heti 1 órás tantárgy esetén minimum 3 jegy félévente; heti 2 vagy több órás tárgy esetén havi egy osztályzat vagy értékelés szükséges  az értékelések, érdemjegyek tanéven belüli eloszlása legyen egyenletes  az érdemjegyek nem egyforma súllyal vesznek részt a félévi, illetve tanév végi értékelés kialakításában: ­ témazárók, felmérések hangsúlyosabbak (döntő érvényű lehet), a naplóba piros színnel kerülnek, ­ órai számonkérések, szóbeli vagy írásbeli feleletek jegyei a naplóba kék színnel kerülnek. A témazáró dolgozatok és felmérések: ­ írását előre be kell jelenteni a tanulóknak; ­ egy napon maximum kettőt lehet egy tanulóval íratni; ­ témaköreit az előző órán/órákon köteles a szaktanár összefoglalni és feladattípusait a téma feldolgozása és az összefoglalás során gyakorolni; ­ javítása és értékelése 2 héten belül történjen meg; ­ a szülői értekezleteken és a fogadóórákon a szülők számára megtekinthetők. Az írásbeli beszámoltatás korlátai ­ Egy tanítási napon két témazárónál többet nem írathatunk. Röpdolgozatot egyéni mérlegelés szerint, de lehetőleg ne minden órán – a szóbeli számonkérés módszerét is alkalmazva - használjuk. 14.7.1.4. Az értékelés tárgya - tevékenységek; viselkedés, magatartás, emberi kapcsolatok, – szóbeli produkciók tanítási órákon: felelet, kiselőadás, hozzászólás, óra alatti munka / folyamatos /, – írásos produktumok: tanév eleji, félévi, év végi felmérések, témazáró, írásos beszámolók, röpdolgozat, tesztek, házi feladat - egyéb produkciók, tanulók által készített munkák. A tanár sokféle értékelési módszerrel dolgozzon! A félévi és év végi osztályzathoz legalább 3 érdemjegy szükséges. A témazáró osztályzatok a minősítés megállapításában hangsúlyosan szerepelnek. A minősítő félévi, tanévvégi osztályzat nem mondhat ellent a naplóba beírt érdemjegyeknek. 14.7.1.5. Sajátos nevelési igényű tanulók értékelése A sajátos nevelési igényű tanulóknak integrált ellátása folyik speciális tanterv alapján, így az ellenőrzési, értékelési, ill. minősítési eljárás megegyezik az előzőekben leírtakkal. Amennyiben a szakértői vélemény az alábbi megállapításokat teszi:

54

– szóbeli számonkérés előtérbe helyezése: ez esetben a szaktanár az írásbeli beszámoltatás helyett a szóbeli számonkérést alkalmazza valamennyi írásban történő (írásbeli felelet, témazáró dolgozat) számonkérés helyett; – tantárgyrészek értékelése alóli mentesítés: az adott tantárgyon belül az érintett tantárgyrész nem kerül minősítésre; – tantárgy minősítése alóli mentesítés: a tanulót évközben érdemjeggyel értékeli a nevelő, de sem félévkor, sem év végén nem minősíti osztályzattal. – A tantárgyi minősítés alól mentesített tanuló esetében szöveges értékelés tartalmazza, hogy a szakvéleményben javasolt fejlesztés hogyan valósult meg. 14.7.1.6. Kiemelkedő teljesítmények elismerése Jutalmazás alapja: - kimagasló tanulmányi eredmény - minden olyan tevékenység, ami az iskola hírnevét öregbíti Jutalmazás formái: - szóbeli szaktanári, osztályfőnöki dicséret - írásbeli szaktanári, osztályfőnöki dicséret - igazgatói szóbeli dicséret - igazgatói írásbeli dicséret - Móra-érem 14.7.2. Magatartás és szorgalom ellenőrzése és értékelése 

A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.



A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.



A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli.



A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület állapítja meg.



A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.



Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:  Példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; - kötelességtudó, feladatait teljesíti; - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; - tisztelettudó; 55

társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása;  Jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; - az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; - nincs írásbeli intője vagy megrovása.  Változó (3) az a tanuló, aki. - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; - feladatait nem minden esetben teljesíti; - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; - igazolatlanul mulasztott; - osztályfőnöki intője van.  Rossz (2) az a tanuló, aki: - a házirend előírásait sorozatosan megsérti; - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; - több alkalommal igazolatlanul mulaszt; - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. -

Szorgalom

 A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik    

évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalom osztályzatát az első félév és a tanév végén az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: 56

 Példás (5) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; - munkavégzése pontos, megbízható; - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.  Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; - a tanórákon többnyire aktív; - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; - taneszközei tiszták, rendezettek.  Változó (3) az a tanuló, akinek: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.  Hanyag (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; - feladatait többnyire nem végzi el; - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; - a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. -

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

8. Egyéb foglalkozások szervezésének elvei Az iskolai követelmények teljesítésének nem minden gyermek képes egyformán megfelelni. Fontos, hogy idejében felismerjük a tanulók közötti különbségeket, s rendelkezzünk olyan pedagógiai eszközökkel és módszerekkel, melyek figyelembe veszik a tanulók adottságait. Ennek ismeretében célunk, hogy minden gyermek a képességeihez, tehetségéhez, adottságaihoz, hátrányához, fogyatékosságához igazodó sajátos, egyéni bánásmódot, nevelést kapjon. 57

Ennek érdekében: - A gyermek iskolába lépése előtt (az óvodai nevelés befejező szakaszában). tájékozódunk a tanuló beszéd, és tanulási valamint magatartási jellemzőiről. - Eredményes együttműködésre törekszünk a Nevelési Tanácsadó szakembereivel. - Folyamatos kapcsolatot tartunk a tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottsággal. A tanulók beiskolázása a szakértői bizottság szakvéleménye, a szülő igénye alapján történik. Tanulóinkat integráltan oktatjuk, azoknak a tanulóknak, akiknek arra szüksége van, biztosítjuk a törvény által kötelezően előírt habilitációs és rehabilitációs órákat, egyéni fejlesztési terv alapján, és bevonjuk őket a tanórán kívüli tevékenységekbe. Fokozott figyelemmel kísérjük eredményeiket, családi körülményeik alakulását.

9. A tanulók fizikai állapotának mérése A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 26. fejezete „A tanulók fizikai állapotának és edzettségének (fizikai fittségének) mérését” szabályozza. a 81.§ 1-7.pontja szerint a tanulók fizikai állapotát és edzettségét az egységes NETFIT tesztek alapján végezzük és rögzítjük az informatikai rendszerben. Vizsgált területek - Testösszetétel és tápláltsági profil  Testtömeg index (BMI)  Testzsír százalék - Aerob fittség (állóképességi) profil - Vállizomzat fittségi profil  Ütemezett hasizom teszt  Törzsemelés teszt  Ütemezett fekvőtámasz teszt  kézi szorítóerő mérése  helyből távolugrás teszt - Hajlékonysági profil  Hajlékonysági teszt A méréseket az egyéni adatfelvételi lapon, majd az informatikai rendszerbe rögzítjük, ott történik meg a tesztek kiértékelése. A tanulók teljesítményét a rendszer kritériumértékhez viszonyítja, így határozza meg, hogy az „egészségzónába”, a „fejlesztés szükséges zónába”, vagy „fokozott fejlesztés zónába” tartoznak. Ez alapján határozzuk meg a fejlesztési feladatokat.

10. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek A gyerekek hosszú éveket töltenek az iskolában. Minden tanuló joga és vágya, hogy egészséges boldog életet éljen. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat. Az egészség alapvető emberi érték, a mindennapi munkavégzés során fontos erőforrás, ezért megőrzése a társadalom és egyén közös feladata.

58

10.1. Egészségnevelési alapelvek ­ Érjük el, hogy az iskola minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. ­ Váljon az egészségügyi kultúra az általános műveltség szerves részévé, mert az egészséges életmód ismerete éppen annyira fontos, mint bármely más tudomány ismerete. ­ Tudatosuljon, hogy az egészség, mint meghatározó társadalmi és személyi erőforrás biztos befektetés a társadalom számára. ­ Váljon egyértelművé, hogy az egészség segíti a tanulókat céljaik megvalósításában, igényeik nagyobb fokú kielégítésében, a környezethez való alkalmazkodásukban, valamint a teljesítményük növelésében. ­ Legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, mert az egészség nélkülözhetetlen eszköze, a kiegyensúlyozott, boldog és sikeres életnek. ­ Ismerjék fel a környezet, a viselkedés, az életmód és az egészségi állapotok okozati összefüggéseit. ­ Rendelkezzenek elegendő tudással és ismerettel, hogy képesek legyenek ne csak maguk, de esetleg mások egészségének és életének védelmére is. ­ Fejlődjön a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránti elfogadó és segítőkész magatartásuk. ­ Legyenek nyitottak és megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. ­ Életkoruknak megfelelően ismerjék az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok szervezetre gyakorolt hatását, a betegségek, sérülések elkerülését az egészség megőrzését. ­ Legyenek ismereteik a prevenciós eljárások fő formáiról. ­ Alapvető igénnyé váljék a szellemi tevékenységekhez szükséges tanulási módszerek elsajátítása, a munka, a pihenőidő megfelelő arányának, és a munkához szükséges nyugodt, rendezett környezet kialakítása. ­ Álljon az egészség, mint életvezetési érték a tanórán belül és az azon kívüli szabadidős programok középpontjában. 10.2. Környezeti nevelési alapelvek A környezeti nevelés a természet benne az emberi társadalom harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. Gondot kell fordítanunk, hogy diákjainkban kialakuljon a környezettudatos magatartás, a természet, az épített és társadalmi környezet harmóniájának megőrzése, fenntartása Alapelvek: ­ Természetismereti, természetvédelmi, környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos ­ ismeretek átadása. ­ Globális környezeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása. ­ Helyi környezeti, természeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása, ezek felismeréséhez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése.

59

­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­

A természet szeretetére nevelés. A globális és a helyi környezeti problémákkal kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés. A mindennapi életben való környezettudatos gondolkodásra és magatartásra nevelés. A fenntartható fejlődéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése. Saját környezetünkkel kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés A kerékpáros közlekedés gyakorlatának, kultúrájának népszerűsítése Lakóhelyünk helytörténeti, építészeti értékeinek megismertetése. Népi hagyományaink, népszokásaink megismertetése. A természet szeretetére nevelés, a gyerekek természettel való közvetlen élményekhez juttatása. A lakóhelyünk közelében található természeti értékek megismertetése. A természetes anyagok és hagyományos kézműves technikák megismertetése, gyakoroltatása.

11. Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések Az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedéseket, az akciótervet, és a megvalósítást a PP. I. számú melléklete tartalmazza.

12. Házi feladatok adásának elvei és korlátai A házi feladat a tanítási órán elsajátított ismeretek, készségek gyakorlását, bevésését, alkalmazását szolgálja. Lehetőséget ad a tanulónak az egyéni tanulási stílus és az egyéni munkatempó kialakítására. A körültekintően megválasztott házi feladat segítségével a tanuló fokozatosan válik az ismeretszerzésben és alkalmazásban önállóvá és eredményessé. Az egyéni tanulási stíluson túl kialakítja az önellenőrzés és önértékelés képességét. Rendszeres végeztetése és folyamatos, következetes ellenőrzése a tanuló munkafegyelmét javítja, egyúttal sikerélményhez is juttatja. Szóbeli és írásbeli házi feladatok adásának elvei:         

Kapcsolódjon az aktuális tananyaghoz. Egyértelmű, önállóan megoldható legyen. A feladatok nehézsége feleljen meg a tanulók képességeinek. A szóbeli és írásbeli feladatok aránya megfelelő legyen. A tanulók kapjanak visszajelzést az otthoni (napközis) munkájukról. A szaktanárok az általuk tanított tantárgy hatékony tanulási módszerének bemutatásával, rendszeres gyakoroltatásával segítsék a tanulók otthoni felkészülését. Alkalmazzuk egyre gyakrabban a differenciált házi feladatot. A megtanulandó szabályok, meghatározások, versek, szépirodalmi szövegrészek megtanulására adjunk elegendő időt. Házi feladat lehet a tananyaghoz kapcsolódó gyűjtőmunka, kiselőadásra való felkészülés is.

60



Lehetőség szerint adjunk kreativitást igénylő, készségeket fejlesztő, az ismeretszerzés más módjait is igénylő feladatokat (könyvtári gyűjtőmunka, internet stb.). Korlátok:  

Hétvégére és tanítási szünet idejére külön házi feladat nem adható. Alsó tagozaton napi 1-1,5 óránál, felső tagozaton napi 2-2,5 óránál több időt ne vegyen igénybe.

XV. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelőoktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 1. Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést és a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: írásvetítő, digitális tábla, diavetítő, fali vetítővászon, televízió, videó/DVD lejátszó, kazettás magnetofon, CD lejátszó. 2. Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök: képek, betűkártyák, szótagkártyák, hívóképek, írott és nyomtatott abc /falikép/, betűsín, fali tablók, falitáblák, gyermeklexikon, szólások, közmondások, könyve, helyesírási szabályzat és szótár. 3. Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: űrmértékek, demonstrációs óra, táblai vonalzók, táblai körző számkártyák, helyiérték táblázat, mérleg és súlysorozat, hőmérő, színes rudak, logikai készlet 4. Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök: oktatótáblák, térképek, földgömb, videokazetták, ásványok 5. Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: ritmuseszközök, zenehallgatási anyagok hangkazettán vagy CD-n. 6. Az alsó tagozatos technika, rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: olló, kés, vonalzó, építőkocka, szövőkeret, csiszolópapír, szerelő elemek 7. Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: síp, gumilabda, ugrókötél, kislabda, tornapad, tornazsámolyok, medicinlabda, karika, jelzőszalagok,

ugrószekrény,

dobbantó,

tornaszőnyeg,

bordásfal,

mászókötél,

mérőszalag, stopperóra. 8. Felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök: térkép, irodalomtörténeti atlasz, írói arcképsorozat, magyar értelmező

61

szótár, szinonimaszótár, helyesírási tanácsadó szótár és szabályzat, életrajzi lexikon, hanganyagok, videofilmek, fali tablók, könyvek, CD ROM-ok 9. A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök: fali térképek, videokazetták, CD ROM-ok, 10. Német/angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: tankönyv, munkafüzet, hangkazetta, tesztek, videokazetta, szemléltető képek, fali tablók, német nyelvű országok térképe, angolszász országok, Brit Nemzetközösség országainak térképe, CD ROM-ok, szótárak 11. Matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: táblai körző, vonalzó, szögmérő, sík- és mértani modellező készlet, méterrúd, fali képek, űrmértéksorozat, testek sorozata 12. Informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: digitális tábla, az oktatást

megfelelően

szolgáló

számítógépek

és

tartozékaik,

tintasugaras

és

lézernyomtató, alapvető programok, szoftverek 13. Természetismeret és földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: vaktérkép-sorozat, kőzetgyűjtemény, faliképek, térképek, iránytű, hőmérő, térképjelek, földgömb 14. Fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: tanári eszközkészlet, faliképek, mágnes. 15. Biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: modellek, oktatótáblák, metszetek, csontváz, nagyító, mikroszkóp 16. Kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: fali tablók, oktatótáblák, kísérleti eszközök, modellek, vegyszerek 17. Ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: pianínó, zenehallgatási anyag hangkazettán vagy CD-n, ritmuskészséget fejlesztő hangszerek, eszközök, videofilmek 18. Rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: demonstrációs testek, művészeti albumok 19. Technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: KRESZ táblák, építőkészlet 20. Testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: ugródomb, magasugró mérce és léc, maroklabda, súlygolyó, tornaszekrény, dobbantó, tornazsámoly, medicinlabdák, ugrókötél, mászókötél, kosárlabda, kézilabda, futball labda. A tantárgyak többségéhez IKT eszközök.

62

63