NAGYBAJOMI ÁLTALÁNOS MŐVELİDÉSI KÖZPONT PEDAGÓGIAIMŐVELİDÉSI PROGRAM 2010.
2
HELYZETELEMZÉS................................................................................................................... 6 AZ ÁMK TÁRSADALMI KÖRNYEZETE................................................................................. 9 ALAPELVEK ............................................................................................................................... 9 CÉLOK ....................................................................................................................................... 10 FELADATOK............................................................................................................................. 11 KAPCSOLATOK ....................................................................................................................... 11 TÁRGYI FELTÉTELEK ............................................................................................................ 12 SZEMÉLYI FELTÉTELEK ....................................................................................................... 14 KÜLDETÉSNYILATKOZAT.................................................................................................... 19 NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA ÉS BÖLCSİDEI CSOPORT HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA............................................................................................................................. 21 1. NEVELÉSFILOZÓFIÁNK ............................................................................................................22 2. PROGRAMUNK CÉLJA...............................................................................................................24 3. NEVELÉSI FELADATOK ............................................................................................................24 4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI ................................................................36 5. ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE ..........................................................................................37 6. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI........................................................................41 7. GYERMEKVÉDELEM .................................................................................................................73 8. KAPCSOLATTARTÁS .................................................................................................................77 9. NEMZETI ETNIKAI KISEBBSÉGI NEVELÉS...........................................................................87 10. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŐ GYERMEKEK NEVELÉSE.................................................91 11. HELYI ÓVODAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM .........................................................................98
CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ..... 106 NEVELÉSI PROGRAM ....................................................................................................... 107 1. A NEVELİ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI................................................................................................................107 2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK .........111 3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK .........................................114 4. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGİ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK........................................................................................................................119 5. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉGEK .........120 6. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK .....................121 7. TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTİ PROGRAM ......................................................................................................................................125 8. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉGEK ........................127 9. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELİ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTİ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE ........................................127 10. A SZÜLİ, A TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŐKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETİSÉGEI.............................................................................128 11. KÖRNYEZET- ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM, FOGYASZTÓVÉDELEM ............130
HELYI TANTERV............................................................................................................... 143
1. HELYI TANTERVI ÓRATERV .................................................................................................143 2. KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS INTÉZMÉNYÜNKBEN ................................................145 3. A NEM SZAKRENDSZERŐ KÉPZÉS HELYI RENDSZERE ..................................................151 4. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ...................................................................153 5. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉ-TELEI ....................................154 6. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI, A TANULÓ TELJESÍTM ÉNYE ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINİSÍTÉSÉNEK FORMÁI..........................................................................................................155 7. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓ TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA .....................168 8. ISKOLÁBA JELENTKEZİ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI ........................................172 9. TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ÉS TELJESÍTMÉNYMÉRÉS................................................................................................................173 10. FEJLESZTİ PROGRAM A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŐ TANULÓK FEJLESZTÉSÉHEZ ..........................................................................................................................................................179 11. A NEMZETI ETNIKAI KISEBBSÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ TANANYAG ...................................................................................................................................197
EGYMI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA.................................................................................. 200 NEVELÉSI PROGRAM ....................................................................................................... 202 1. NEVELİ- OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI ...................................................202 2. CÉLOK.........................................................................................................................................204 3. NEVELÉSI-OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI FELADATOK ÉLETKORI SZAKASZOKHOZ RENDELTEN ..................................................................................................................................207 4. ESZKÖZ- ÉS ELJÁRÁSRENDSZER .........................................................................................216 5. A NEVELİ - OKTATÓ MUNKA SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAI....................................................................................................................................218 6. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK .........................................221 7. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGİ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG .............................................................................................................................223 8. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉG ......................228 9. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK .....................233 10. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTİ PROGRAM ......................................................................................................................................235 11. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉGEK ......................240 12. A SZÜLİ, TANULÓ, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŐKÖDÉSÉNEK FORMÁI, AZ EGYÜTTMŐKÖDÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETİSÉGEI ........................................243 13. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK ..........................................................................................................................245 14. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM ........................................................................................247 15. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ..................................................................................251 16. A SZAKSZOLGÁLAT ..............................................................................................................262
HELYI TANTERV................................................................................................................ 264 1. HELYI TANTERVI ÓRATERV .................................................................................................264
4
2. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS INTÉZMÉNYÜNKBEN ...........................................267 3. KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK A TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTTAK TANÍTÁSA SORÁN........................................................................................................................271 4. AZ ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT TANULÓK ISKOLAI FEJLESZTÉSÉNEK SPECIFIKUMAI ..............................................................................................................................275 5. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS PEDAGÓGIAI CÉLÚ HABILITÁCIÓS ÉS REHABILITÁCIÓS ELLÁTÁS ........................................................................................................................................277 6. A TANÓRÁN KÍVÜL SZERVEZETT FOGLALKOZÁSOK ....................................................283 7. A TANKÖNYVEK, TANÍTÁSI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ..............................................................................................................................................284 8. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS ÉS A TANULÓK ÉRTÉKELÉSÉNEK RENDJE .............285 9. A TANULÓK MUNKATERHEIRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK........................................293 10. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK......295
DIÁKOTTHON PEDAGÓGIAI PROGRAM ......................................................................... 300 1. ALAPELVEK, CÉLOK ...............................................................................................................301 2. A KOLLÉGIUM KAPCSOLATAI ..............................................................................................302 3. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS FUNKCIÓI...................................................................................304 4. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS FELADATAI: ..............................................................................306 5. NEVELÉSI MÓDSZEREK A KOLLÉGIUMI MUNKÁBAN...................................................308 6. A DIÁKOTTHONI OKTATÓ-NEVELİMUNKA TARTALMA .............................................309 7. ELLENİRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZER ............................................................................317 8. HÁTRÁNYOS HELYZETŐ TANULÓKNAK SZERVEZETT FELZÁRKÓZTATÓ, TEHETSÉGGONDOZÓ, TÁRSADALMI BEILLESZKEDÉST SEGÍTİ FOGLALKOZÁSOK .319 9. A KOLLÉGIUMI KÖZÖSSÉGI ÉLET FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZEREI, AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS ESZKÖZEI, A MŐVELİDÉSI ÉS SPORTOLÁSI TEVÉKENYSÉG SZERVEZÉSEINEK ELVEI ...........................................................................................................320 10. GYERMEKÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK........................................................................................................................321
KÖZMŐVELİDÉSI PROGRAM ........................................................................................... 322 KÖZMŐVELİDÉSI ALAPELVEK................................................................................................323 KÖZMŐVELİDÉSI CÉLOK, FELADATOK................................................................................323
A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK .............. 334
5
HELYZETELEMZÉS Általános mővelıdési központunk egy integrált oktatási, nevelési, közmővelıdési intézmény, mely 2008. július 1-jén alakult. Arra hivatott, hogy személyi és tárgyi eszközeinek koordinált és hatékony felhasználásával biztosítsa az intézménynek, valamint Nagybajom város lakosságának, az oktatáshoz, a mővelıdéshez, kulturált szórakozásához kapcsolódó alkotmányos jogainak érvényesítéséhez szükséges feltételeket, lehetıségeket. A pedagógiai és mővelıdési programunk célja pedig az, hogy mindazokat az alapelveket, célokat, feladatokat, amelyek a fenti elvárásokat megvalósítják – részben össztársadalmi, de jelentıs mértékben helyi egyetértéssel – rendszerbe fogja, a tervezett eljárásokat egyértelmővé, ellenırizhetıvé tegye. A program szerkezete is az egység megteremtését célozza. Tartalmazza mindazokat a részeket, amelyek valamennyi intézményegységre vonatkoznak, amelyek az együttmőködést, a humán és anyagi eszközök koordinált felhasználását biztosítják, elsısorban az objektív feltételekkel, az anyagi javakkal kapcsolatos egységes tevékenységre serkentenek. Az egyes intézményegységek – a csak rájuk vonatkozó – terveit külön fejezetek biztosítják. Nagybajom Város Önkormányzata a TÁMOP 3.1.4/08/2. kódszámú „Kompetencia alapú oktatás, egyenlı hozzáférés – Innovatív intézményekben” címő pályázaton sikeresen szerepelt, így a Nagybajomi Általános Mővelıdési Központ közoktatási intézményeiben 2009. szeptember 1-jétıl a pályázati program alapján – az érintett évfolyamokon és tanulócsoportokban - kompetenciaalapú oktatás indult. A pályázati tartalmak megvalósítását és fenntarthatóságát, az ehhez szükséges forrásokat a pályázónak kell biztosítania. Pályázati kötelezettségbıl adódóan vált szükségessé a Pedagógiai Program módosítása, azzal a céllal, hogy a Nevelési program alapelvei, célkitőzései illeszkedjenek a pályázati projekt célkitőzéseihez, a kompetencia alapú oktatás elveihez, elvárásaihoz; illetve a Helyi tantervben megjelenjenek a kompetenciaalapú oktatás tantervei a bevezetés és a fenntarthatóság biztosításának idıszakában a bevont tanulócsoportok vonatkozásában. Intézményegységek felsorolása Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsıdei Csoport Jákói Napközi Otthonos Tagóvoda Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola Pálmajori Tagiskola Jákói Tagiskola Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (EGYMI) és a Speciális Szakiskola Diákotthon Pálóczi Horváth Ádám Mővelıdési Ház, Gyergyai Albert Városi és Iskolai Könyvtár Sárközy István Helytörténeti Győjtemény 6
A helyi program törvényi elıírásokkal való összhangja Törvények, rendeletek: A pedagógiai és nevelési program készítésénél és felülvizsgálatánál az alábbi jogszabályokat kell figyelembe venni és alkalmazni: Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról Az adott év költségvetési törvénye Az önkormányzat költségvetési rendelete A tanév rendjérıl szóló mindenkori miniszteri rendelet 9/1989. (IV. 30.) MM-rendelet a mővelıdési intézmények nevérıl, elnevezésérıl és névhasználatáról 1991. évi XXXI. törvény a Magyar Köztársaság kitüntetéseirıl 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról 1992. évi XXII. törvény a munka törvénykönyvérıl 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemrıl 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelmérıl és a muzeális intézményekrıl, a nyilvános könyvtári ellátásokról és a közmővelıdési tevékenységekrıl. 78/1993. (V. 12.) kormányrendelet a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésrıl 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl 14/1994. (VI. 24.) MKM-rendelet a képzési kötelezettségrıl és a pedagógiai szakszolgálatról 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenırzésrıl 137/1996. (VIII. 28.) kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról 20/1997. (II. 3.) kormányrendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról 23/1997. (VI. 4.) MKM rendelet 1. számú melléklete a fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve 7
26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésrıl, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevık juttatásairól és kedvezményeirıl 32/1997. (XI. 5.) MKM-rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 217/1998. (XII. 30.) kormányrendelet az államháztartás mőködési rendjérıl 218/1999. (XII. 28.) kormányrendelet az egyes szabálysértésekrıl 1999. évi LXXIX. törvény a szabálysértésrıl 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelmérıl és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól 105/1999. (VII. 6.) kormányrendelet az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontokról 24/1999. (VI. 25.) OM-rendelet az oktatási miniszter által adományozható szakmai elismerésekrıl 40/1999. (X. 8.) OM-rendelet az Oktatási Jogok Miniszteri Biztosa Hivatalának feladatairól és mőködésének szabályairól 41/1999. (X. 13.) OM-rendelet a pedagógus-szakvizsgaképzési követelményeirıl 132/2000. (VII. 17.) kormányrendelet a középületek fel lobogózásának egyes kérdéseirıl 19/2002. (V. 8.) OM-rendelet a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-mőszaki követelményeirıl 3/2002. (II. 15.) OM-rendelet a közoktatás minıségbiztosításáról és minıségfejlesztésérıl 119/2003. (VIII. 14.) kormányrendelet az általános gyermek-és ifjúsági balesetbiztosításról 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjérıl 78/2003. (XI. 27.) GKM-rendelet a játszótéri eszközök biztonságáról 2004. évi CXXII. törvény a „prémiumévek” programról és a különleges foglalkoztatási állományról 2/2004. (I. 15.) FMM-rendelet a kollektív szerzıdések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól 308/2004. (XI. 13.) kormányrendelet az európai zászló és az európai lobogó használatának részletes szabályairól 2/2005. (III. 1.) OM-rendelet a Sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényő tanulók oktatásának irányelve kiadásáról 31/2005. (XII. 22.) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények névhasználatáról 255/2009 (XI. 20.) Kormányrendelet a módosított 137/1996. (VIII. 28.) Kormány Rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról
8
AZ ÁMK TÁRSADALMI KÖRNYEZETE Az intézményi integráció mikro térsége 3 települést foglal magában: Nagybajomot, Pálmajort és Jákót, amelyek hagyományosan is együttmőködnek a közoktatás területén. A mikro térség része az újonnan megalakult – 2008. január 1-je óta mőködı – Kadarkúti kistérségnek, melyet a 311/2007. (XI. 17.) Korm. Rendelet a leghátrányosabb kistérségek közé sorol. A rangsorban a kistérség a 174 kistérségbıl 150 kistérség fejlettebb nála. Az intézményfenntartó társulást létrehozó önkormányzatok olyan társadalmi környezet támogatását célozzák meg, mely tiszteletben tartja a sokszínőséget, mentes a hátrányos megkülönböztetéstıl, valamint biztosítja a közoktatáshoz való egyenlı esélyő hozzáférést. A lakosság kisebbik része mezıgazdasági vállalkozó, nagyon sok a munkanélküli, egy részüket ugyan az önkormányzat foglalkoztatja, de a családok megélhetése nehezebbé vált, melynek következményei érezhetıvé váltak az intézményben is. Az ÁMK-hoz tartozó nevelési és oktatási intézmények munkáját meghatározza a lakosság összetétele. Jelentıs a hátrányos helyzető családok száma, akiknek iskolázottsága, a foglalkoztatásban való részvétele alacsony. Ebbıl a környezetbıl érkezik az óvodák és az általános iskolák tanulóinak nagy része. Az értelmiség aránya csekély, a felsıoktatásban végzettek jelentıs hányada nem talál helyben munkát. Az itt maradók meghatározó szerepe, a környezetre tett hatása az aktivitás, a közösségért való tenni vágyás hiánya miatt nem jelentıs. Mindez hatással van az óvodák és az iskola munkájára is.
ALAPELVEK Intézményünk − Küldetésének tekinti, hogy a város lakói részére, az óvodás kortól a nyugdíjas korig, a szükségleteknek és a felmerülı igényeknek megfelelıen megteremtse a neveléshez, oktatáshoz, az önmővelıdéshez, a sporthoz szükséges alapfeltételeket. − Humán és technikai feltételével támogat minden olyan intézményen kívüli kezdeményezést, amely alapfeladatainak, célkitőzéseinek megvalósítása irányába hat. − Hatásmechanizmusának kialakítása során a társadalmilag elfogadott értékeket tekinti elsıdlegesnek. Tevékenységének minden területén érvényesülnie kell a demokratikus-,az emberi jogokat elfogadó, arra ösztönzı, humánus-,a nemzeti összetartozást, a hazaszeretetet erısítı gondolkodásmódnak és eljárásoknak. − Munkatársainkat emberi értékeik, a pedagógiai, szervezési tudatosságuk, valamint elért teljesítményük alapján, egységes szemlélet és követelményrendszer alapján ítéljük meg. − Szolgáltató tevékenységet folytat. Az alaptevékenységébe tartozó elemeket – az érvényben lévı törvények és rendelkezésekben meghatározottak kivételével – térítésmentesen, egyéb szolgáltatásait önköltségen vagy üzleti alapon biztosítja az igénybe vevıknek. A helyiségeit, felszereléseit a nem alapvetı tevékenységbe tartozó, de az intézményi célkitőzéseket közvetlenül támogató rendezvényekhez térítésmentesen, a 9
non-profit szervezetek igénybevételeihez önköltségen, az üzleti alapokon mőködı tevékenységekhez üzleti alapon számított térítés mellett biztosítja. − Intézményünkben a kompetenciafejlesztés, a használható, hasznosítható tudás áll a tanítási-tanulási folyamat középpontjában, biztosított minden gyermek számára az esély és a lehetıség képességei kibontakoztatására.
CÉLOK − A város lakóinak minden generációja intézményünk szervezésében találja meg alapvetı oktatási, mővelıdési, szórakozási sportolási, igényeinek kielégítését. Érezze jól magát kisebb-nagyobb közösségeinkben, gyarapodjanak ismeretei, legyenek sikerélményei. − Támogatni kell olyan kisközösségek kialakulását, melyeknek tagjai képesek önállóan szervezni tevékenységüket, hozzájárulnak feltételrendszerünk javításához, elısegítik nagyobb közösségeink, egész intézményeink célkitőzéseinek megvalósítását. − Programjainkkal elı kell segíteni a családok együvé tartozásának erısítését, a különbözı korosztályok eltérı igényeinek kielégítését, esetenkénti együttmőködését. − Anyagi lehetıségeink függvényében a modern világ olyan vívmányait is hozzáférhetıvé kívánjuk tenni az érdeklıdıknek, amelyeket saját erıbıl (egyéni vagy család) nem lennének képesek elérni. (Pl.: reprezentatív tartalmú, árú és kiadású könyvek, folyóiratok, számítógépes szolgáltatások, stb.) − Az alapfeladatainkon túli nevelési, oktatási, közmővelıdési igények kielégítésének megszervezését is célunknak tekintjük, amelyek eszközeinkkel megvalósíthatók. − Az intézmény összetett tevékenységi köre sokoldalú, sok irányban képzett szakembereket igényel. A humán erıforrások biztosítása, pótlása esetén elsıdlegesen az adott részintézmény érdekeit, majd ezután a sokrétő intézményi alkalmazhatóságot kell figyelembe venni. Az alkalmazásban állók továbbképzésével biztosítani kell, hogy a szakmai igényeknek megfeleljünk. A szakember biztosítás és továbbképzés külsı munkatársakra is kiterjedhet, ha azok szívesen vállalnak egy-egy részfeladatot (elsısorban közmővelıdési területen) intézményünknél. − A technikai erıforrások, épületek, eszközök, felszerelések közös, koordinált mőködtetésével a pénzeszközeink felhasználásának hatékonyságát kívánjuk biztosítani. − A pályázati lehetıségek figyelemmel kísérése, lehetıségeink szerinti kihasználása. − A teljes intézményre kiterjedı minıségirányítási program bevezetése, mőködtetése.
10
FELADATOK Ezen mővelıdési és pedagógiai program alapelveinek és célkitőzéseinek, valamint az év aktuális feladatainak figyelembevételével évente intézmény és intézményegység szintő tervek készülnek. Ezekben meg kell határozni: − a pedagógiai és mővelıdési program idıarányos teljesítésének és az intézményi együttmőködés szintjét, − az irányítás és szakmai tevékenység fı irányait, − az intézmény szintő rendezvények munkamegosztását, − a városi rendezvények intézményünkre vonatkozó feladatait, − az év kiemelkedı eseményeit és azok tartalmi és szervezési feladatait, − az ellenırzés kiemelt területeit. Az intézmény éves programjait úgy kell kialakítani, hogy azok lefedjék a nagyobb csoportokra jellemzı igényeket, és feleljenek meg az éves célkitőzéseknek. Ebbe be kell építeni az egész várost érintı rendezvényeket, megjelölve az egyes intézményegységek, a külsı közremőködık feladatait. A minıségirányítási rendszer mőködtetése Biztosítani kell az intézményt irányító dokumentumok egységét, tudatos alkalmazását (Pedagógiai program, Házirend, IMIP, Szervezeti és mőködési szabályzat) Biztosítani kell az intézmény nyitottságát. Minden olyan dokumentumot, amelyek alapján a felhasználók eligazítást, érdemi információt szerezhetnek terveinkrıl és munkánk eredményérıl, hozzáférhetıvé kell tenni.
KAPCSOLATOK Az intézményi eredményes együttmőködés alapja az ÁMK-n belüli kapcsolatok rendszere, amely részleteit a Szervezeti és mőködési szabályzatban terveztük. Ennek területei: •
az intézményvezetı és az egységvezetık napi kapcsolata, amelyet az igazgató irányít és szervez,
•
az azonos területen dolgozó, de más intézményegységhez tartozó munkatársak együttmőködését elısegítı kapcsolata, amelynek feltételeit az intézményvezetés biztosítja, de a közremőködıktıl önállóságot vár el.
•
Az intézményegységeken belüli kapcsolatok rendszerét a pedagógiai program adott intézményegységre vonatkozó része rögzíti.
Az önkormányzattal való kapcsolat elsıdleges célja, hogy a fenntartói igények, értékelések, vélemények eljussanak az intézményünkhöz, hogy azok mielıbb beépíthetık legyenek a mindennapi munkába. Fontosak az intézménytıl az önkormányzat felé áramló információk is, amelyek a közös igazgatású oktatási, nevelési, mővelıdési intézmény 11
tevékenységének alanyai, valamint az ott dolgozók, igényeit, véleményét juttatják el a fenntartóhoz. Az intézményhasználókkal, valamint az intézmény munkájához kapcsolódó szakmai szervezetekkel való kapcsolatok. A kölcsönös elınyök, és a partneri viszony megteremtése és ápolása vezérli az intézményt a városban és azon kívül mőködı szervezetekkel kialakított vagy kialakítandó kapcsolatában. Az ÁMK érdekelt minden olyan kapcsolat folyamatos mőködtetésében, amely egyrészrıl elısegíti az intézményi célkitőzések megvalósítását, másrészrıl, ha saját eszközeivel tartalmi vagy technikai segítséget tud nyújtani az adott szervezet egész várost vagy annak kisebb-nagyobb csoportjait érintı feladatainak megoldásához. Intézményünk érdekelt a kistérségi (esetenként azon kívüli) kapcsolatok megteremtésében és fenntartásában, mivel mőködésünk és fejlesztésünk az együttmőködés nélkül nem biztosítható.
TÁRGYI FELTÉTELEK Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsıdei Csoport A jelenleg két telephelyen mőködı óvoda a Dél-Dunántúli Operatív Program 3.1.2 (DDOP) pályázat megvalósulásával a Fı u. 48 sz. alatt egységként mőködik majd. A hat óvodai és egy bölcsıdei csoport korszerő új, jól felszerelt épületben és korszerősített játszóudvarral fogadja a jövıben a gyerekeket. Az intézmény nyitott a pályázati programok megvalósítására, a források lehetıséget adnak a szolgáltatási kínálatunk szélesítésére és színesítésére. Az infrastrukturális feltételek az óvodai telephelyen átlag alattiak, 1 db számítógéppel rendelkeznek, amellyel az adminisztratív feladatokat és a pedagógiai felkészülést végzik. Internet kapcsolat van. Más feltétellel nem rendelkeznek. Az óvodának rendelkeznie kell a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Meglétének nyomon követése a mindenkori leltárjegyzék alapján történik, évrıl-évre változó. A tárgyi hiányosságok pótlása az eszköznorma elıírásainak figyelembevételével folyamatosan történik. A nevelési programunk végrehajtásához szükséges, a nevelımunkánkat segítı eszközeinket pótoltuk a Kt. 128 § (17) bekezdése alapján, mely tartalmazza az intézmények kötelezı (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékét. Jákói Napközi Otthonos Tagóvoda Jákó, Kossuth u. 124. szám alatti épülete 1 számítógéppel rendelkezik. 1 csoportszoba és 1 tornaszoba van. Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola Az 1984-ben átadott Kossuth utca 10. szám alatti iskolaépületbe járnak az 2-8. évfolyam tanulói. Az iskola épülete könnyőszerkezetes panel épület. Az „új” iskola épületén a lapos tetıt leszigetelték, ennek következtében a korábbi beázások megszőntek. Az épületek főtése gázzal történik, energetikai szempontból a főtési rendszerek gazdaságtalanok, a hatékonyságuk rossz. A nyílászárók cserére szorulnak. A pályázat keretében a 12
nyár folyamán kicserélik a nyílászárókat az egész épületen, lámpatesteket, a tornateremnél a vizesblokk felújításra kerül, napkollektor kerül beépítésre, főtéskorszerősítés történik a tornatermi melegvíz ellátás érdekében. Járólap kerül az alsó és felsı folyosókra a PVC borítás helyett. Akadálymentesítésre kerül sor itt is. Jelentıs bútorzat cserére, eszközfejlesztésre kerül sor szintén a pályázat keretében. Öltözıszekrények beszerzése remélhetıen megoldja a folyosón tapasztalható rendetlenséget. Iskolánk rendelkezik 1 db nagymérető tornateremmel, a hozzá tartozó szertárral, egy kis tanárival (ami szertári célokat is szolgál), 2 öltözıvel. A kézilabda pálya felújításra szorul. A sportfelszerelések, eszközök a nagy igénybevételtıl elrongálódtak. A két udvar lehetıséget ad a szabad játékok szervezésére, az udvari játékokat bıvíteni kellene. Pálmajori Tagiskola (1-4. évfolyamos összevont osztályú) Pálmajor 69.szám alatti épületét 2007-2009-ben újították fel. Saját könyvtárral,1 számítógéppel, 1 tanteremmel és 1 tornaszobával rendelkezik az iskola. Jákói Tagiskola (1-4. évfolyamos összevont osztályú) Jákó, Kossuth utca 47. szám alatti épülete 3 számítógéppel rendelkezik. 2 tanterem, 1 tornaszoba található az épületben. Felújítása 1992-ben történt meg. Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (EGYMI) és a Speciális Szakiskola Nagybajom, Kossuth utca 1. szám alatti iskolaépületet az Önkormányzat felújíttatta és átépíttette. A „régi” iskola épületébe járnak az elsı évfolyamosok, EGYMI és a Speciális Szakiskola tanulói. Ebben az épületben folyik az informatika-oktatás is az emeleten található számítástechnika termekben. A pályázat keretében akadálymentesítésre, jelentıs bútorzat cserére, eszközfejlesztésre kerül sor. Mozgáskorlátozott parkoló kialakítása szerepel a tervekben. A régi iskola parkjának folyamatos fásítása fontos feladat, mert a fák elöregedtek, elkorhadtak és veszélyesek. A Kossuth L. utcai kis tornaterem az EGYMI testnevelés óráinak ad helyet. A kis tornaterem új külsı, belsı vakolatot kap, akadálymentesített WC, mozgáskorlátozott parkoló kialakítására, radiátorok, nyílászárók cseréjére kerül sor. Sajnos a tetı szerkezetének a felújítása a pályázatban nem valósul meg. Diákotthon Nagybajom Kossuth utca 3. A szociálisan rászoruló és a speciális tagozat vidéki gyermekei használják az 1998-ban felújított épületet. Kollégiumunk a város központjában, az EGYMI-vel egy udvarban, található. Az épületet 1993-ban felújították, 2003-ban a bútorzatot is kicserélték. A 7 hálószobában új, emeletes vaságyak kerültek, minden személy részére saját szekrénnyel. Az emeleti galéria és a földszinti társalgó a közös programok színtere. A társalgó, a nappali emeleti rész bútorzata cserére szorul. Pálóczi Horváth Ádám Mővelıdési Ház, Nagybajom, Kossuth utca 21. szám alatt lakóhelyi mőködéső intézmény. Maga az épület 1000 m2 alapterülető. Az alapellátás része a megfelelı épület vagy helyiség együttes, a tevékenységet segítı közmővelıdési szakember, a szükséges mőszaki-technikai eszközök és egyéb berendezések, felszerelések. A jelenlegi mővelıdési ház épülete egy földesúri kúria volt. Az épület átalakításáról, 1958-ban döntöttek. Helyére 1959. november 7.-én készültek el az új épületszárnyakkal. Az utolsó nagyobb mérető felújítást 13
2004-ben és 2005-ben végeztek. A helyi civil szervezetek klubhelyiségének valamint a Cselekvı Ifjúsági Pontnak ad helyet. Koncertek, elıadások, iskolai programok, kiállítások helyszíne. A hozzá tartozó park szabadtéri programokhoz, koncertekhez megfelelı lenne felújítás után. Gyergyai Albert Városi és Iskolai Könyvtár Nagybajom, Kossuth utca 14. szám alatti épülete kettıs funkciójú, iskolai könyvtári feladatokat is ellát. Az épület felújításra szorul. A pályázat keretében a vizesblokk kerül felújításra. A kölcsönzıi épületrész fala elvált egymástól szigetelni kell. Az informatikai pályázati pénzbıl került ide is még 2 számítógép, amely a látogatók igényét szolgálja ki. Most 8 számítógép biztosítja a szolgáltatást a látogatók számára, de még ez is kevés. „A városi könyvtár informatikai fejlesztése” címő pályázat a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP)-2009-1.2.5/09/1 remélhetıleg ezt a problémát is megoldja majd. Fénymásolási lehetıség is van az ott elhelyezett másolóval. A több mint 18.000 kötetes könyvtár is folyamatosan bıvül, ám a könyv-, és hangzóanyag árak meghatározzák a beszerzést. A nyilvántartást az informatikus-könyvtáros által használt szoftver program segíti. A belsı teremben zeneszobát kellene kialakítani fülhallgatókkal, így lehetne vonzóvá tenni a látogatók számára, s még több látogatót idecsalogatni. Megtörtént a leltár, majd a selejtezés, melynek bevételét könyvvásárlásra fordítottuk. Sárközy István Helytörténeti Győjtemény Nagybajom Fı utca 4. szám alatt található. Évekig tartó tárgyalások, egyeztetések után 1992-ben nyílt meg Nagybajomban az egykori Sárközy kúria három helyiségében az a kis kiállítás, amely a mai múzeum magját képezte. Az épület északi szárnya – a város ma még álló legrégibb épülete – több mint háromszáz éves múltra tekint vissza. Az idık folyamán egyszer 1800-ban, majd 1896-ban bıvítették. Az 1952. évi államosítás után szolgálati lakásokká alakították át, melyek a 90-es évek elejére kihalás, elköltözés folytán javarészt megürültek. Így nyílt lehetıség arra, hogy 1996-ban a múzeum, – idıközben jelentısen gyarapodott anyagával – az épület hat helyiségbıl álló szárnyába költözzön át a meglehetısen elhanyagolt külsejő anyagból származó győjtemény, mely a címertan és a térképészeti munka rejtelmeibe avatja be az érdeklıdıket. A kiállított tárgyak, anyagok magántulajdonban, illetve önkormányzati tulajdonban vannak. A kúriát – részben magánerıbıl, részben pedig állami támogatásból – 2000-ben teljesen felújíttatták.
SZEMÉLYI FELTÉTELEK Jelenleg 99 dolgozója van az ÁMK-nak. Ebbıl 8 prémiuméves. 92 engedélyezett álláshellyel rendelkezünk. 91 fıvel mőködünk. Pedagógusok száma 70. Az iskolai intézményegységekben szakos ellátottságunk 100%-os. 29 technikai dolgozó van, akik a hátteret biztosítják a szerteágazó tevékenységrendszerben. Jelen pillanatban, a mővelıdési házban és a helytörténeti győjteményben nem biztosított a megfelelı szakember. Az óvodában a nevelımunka kulcsszereplıje az óvodapedagógus. Óvodánk nem rendelkezik a törvény által ajánlott személyi ellátottsággal. A csoportonkénti két felsıfokú végzettséggel rendelkezı óvodapedagógus nem biztosított. A migráns gyermeket is nevelı óvodában dolgozóknak feladatuk lehetıséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét.
14
Az óvónık munkáját csoportonként szakképzett dajka segíti. A csoportokban egymás iránt tiszteletet tanúsító, elfogadó, egymás munkáját megbecsülı, egymáshoz ragaszkodó személyek dolgoznak. A TÁMOP 3.1.4 pályázatának keretében pedagógusaink tanfolyamok keretében készültek fel a kompetencia alapú oktatásra. 48 fı különbözı tanfolyamot végzett, a megszerzett tanúsítványok száma 183. Gyermek és tanulói jellemzık A gyermek- és tanulói létszámadatok alakulása drasztikus csökkenést nem mutatott az elmúlt évek során. Egy lassú, folyamatos csökkenés észlelhetı volt – az országos demográfiai jellemzıknek megfelelıen. A létszámadatok és a gyermek és tanulói összetétel sajátos nevelési igény (SNI), beilleszkedési-, tanulási- és magatartási nehézség (BTM), hátrányos (HH) és halmozottan hátrányos helyzet (HHH) alátámasztják az intézményünkben bevezetett kompetencialapú oktatást, a pedagógusok át- és továbbképzéseinek alakulását.
15
A 2009/2010-es tanév októberi statisztikája szerint
Tanulólétszáma:
sajátos ne- BTM velési igényő tanulók (SNI):
hátrányos helyzető (HH):
halmozottan hátrányos helyzető (HHH):
Csokonai Vitéz Mihály Általános 368 fı Iskola
33 fı
41 fı
206 fı
123 fı
(9%)
11%
(56%)
(33%)
Pálmajori tagiskola
31 fı
1 fı
31 fı
28 fı
(100%)
(90%)
Jákói tagiskola
17 fı
12 fı
4 fı
(71%)
(24%)
EGYMI
75 fı
75 fı
53 fı
47fı
(71%)
(63%)
Szakiskola
22 fı
22 fı
14 fı
9 fı
(64%)
(41%)
9 fı
78 fı
33 fı
(6%)
(55%)
(23%)
1 fı
2 fı
21 fı
7 fı
(4%)
(8%)
(81%)
(27%)
132 fı
415 fı
251 fı
(19%)
(61%)
(37%)
27 fı
33 fı
25 fı
(71%)
86,8%
65,7%
1 fı
Napközi Otthonos 141 fı Óvoda
Jákói tagóvoda
26 fı
Az intézményi 680 fı gyermeklétszám:
Kollégium:
38 fı
16
Növekvı tendenciát mutat a túlkoros tanulók száma, ez azonban többnyire abból adódik, hogy az elsı osztályt közel 8 évesen kezdik a gyermekek. Az elsı osztályosok körében további, kezelendı problémakör az, hogy az utóbbi években egyre emelkedik azon gyermekek száma, akik valamilyen szakvéleményezett tanulási vagy magatartási problémával küzdenek. A szocializációs nehézségek miatt egyre több a magatartási zavarral küzdı gyermek. A beilleszkedésük segítése, viselkedésbeli megnyilvánulásaik kezelése, személyiségük fejlesztése az egyik legnagyobb szakmai kihívás a kollégák számára. Diákjaink egy része nem tekinti értéknek a tudást, a rendszeres és hatékony ismeret elsajátítás nem vált igényükké. Intézményünkben logopédusok, gyógypedagógusok dolgoznak, akik hatékonyan segítik az óvónık, tanítók, szaktanárok munkáját. Minden egyéni fejlesztésre szoruló tanuló megkapja a szükséges fejlesztéseket. A szakemberek is nagyra értékelik ezt a munkát, ezért a Kaposvári Egyetem gyakorlóhelye is az EGYMI. Az SNI tanulók sokkal intenzívebb egyéni fejlesztést, törıdést igényelnek. A velük folytatott munka nagy figyelmet és szakértelmet igényel a kollégáktól. Tanulóink családjának összetétele – létszáma, a különbözı generációk együttélése, munkaképes korú családtagok munkalehetısége, anyagi helyzete, lakáskörülménye, a szülık iskolázottsága, erkölcsi magatartása, egyéb szociális körülményei tekintetében – rendkívül sokrétő. A veszélyeztetettség kialakulása és oka elsısorban környezeti, pszicho-szociális ártalmakban keresendı. Személyiségében káros – neurotikus, alkoholista, brutális – szülık sodorják gyermekeiket ilyen helyzetbe. Az iskolába járó nagycsaládos gyermekeknek tekintélyes része nehéz sorsú, szerény otthoni környezetben nı fel, nagy a gyermekek kiszolgáltatottsága, zömében nehezen kezelhetıek. A gyereket tudatosan vállaló, felelısséggel gondolkodó szülık gyermekei kiegyensúlyozottak, számos elınyös tulajdonsággal rendelkeznek, magatartásuk, szorgalmuk, közösségi életük példás. A nevelıszülıknél élı gyermek biztonságérzete labilis, helyzete sajátságos, sok figyelmet, törıdést igényel. Minden lehetséges eszközzel igyekszünk elkerülni a szegregációt mind a roma, mind a sajátos nevelési igényő tanulóink esetében, akik megkülönböztetett figyelmet, törıdést igényelnek. Szociális, nyelvi hátrányaik, illetve a sajátos nevelési igény csökkentése érdekében fejlesztı foglalkozásokat szervezünk. Vannak olyan roma családok is, akik sokat tesznek a beilleszkedés érdekében. Gyermekeik barátkozók, könnyen kezelhetık, magatartásuk, beilleszkedésük az osztály- és iskolaközösségbe problémamentes. Biztató, hogy egyre több család ismeri fel a tudás fontosságát, és várja el gyermekétıl a rendszeres ismeretszerzést, tanulást. Sajnos tényként kell kezelnünk, hogy a tanulás értékét a társadalom nem közvetíti gyermek felé. A növekvı osztálylétszámok nehezítik a színvonalas tartalmi munkát pedagógusnak és szülınek egyaránt. Ahogy a körülöttünk lévı világban tapasztalható a leszakadás anyagi, szellemi téren egyaránt, úgy terjed a deviancia a tanulóink körében is. Az otthon megtanult viselkedési, magatartási modellek, erkölcsi értékek nem mindig egyeznek intézményünk elvárásaival. A szülık közül csak kevesen vesznek részt szülıi értekezleten, kevéssé érdeklıdnek a tanulmányi elımenetel iránt. Az óvodai és iskolai feladatellátás terén egyre kisebb számban kapcsolódnak be a szülık az intézményben szervezett programokba, vesznek részt a rendezvényeinken.
17
Gazdálkodás Az intézmény gazdálkodását az igazgató útmutatásai alapján a gazdasági iroda irányítja. Célja az intézményben folyó nevelı-oktató, ellátó, közmővelıdési tevékenység tárgyi és anyagi feltételeinek biztosítása. A gazdálkodás-szervezés elsıdleges feladatai a jelentkezı igények felderítése, javításuk, pótlásuk, beszerzésük rangsorolása, majd ezek megszervezése és lebonyolítása. Az anyag- és eszköz-gazdálkodásában figyelembe kell venni az általános mővelıdési központ jellegébıl adódó sajátosságokat, a komplex feladatok ellátásának igényeit, az eszközök integrált felhasználásának lehetıségét, folyamatosan gondoskodni kell az eszközök, felszerelések folyamatos karbantartásáról, felújításáról, tudatosan kell törekedni az anyagi- és pénzeszközök lehetı leghatékonyabb mőködtetésére.
18
KÜLDETÉSNYILATKOZAT A küldetés jelentése az értelmezı kéziszótár szerint: „Valakire háruló fontos, jelentıs feladat, hivatás, amely egész életének célja, tartalma.” Az ÁMK küldetése: egy hosszú távra érvényes általános rendezı elv kialakítása, amely alapja az intézményben folyó munka megszervezésének, folyamatának, eredményességének. Az AMK többcélú (gondozás, fejlesztés, nevelés-oktatás óvodától az általános iskola befejezéséig, illetve a speciális szakiskoláig; mővelıdés, lakóhelyi közösségszervezés), és szervezetileg integrált közoktatási- közmővelıdési intézmény. Közös pedagógiai felfogásunk lényege, hogy a gyereket segítsük hozzá a képességei és tehetsége kibontakozása legoptimálisabb formáinak, a személyiség fejlıdése legadekvátabb útjainak megtalálásához, kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez. Segítsük a „beleszületett” hátrányok leküzdésében, abban, hogy képessé váljék felnıttként önállóan megtalálni helyét a társadalomban. Közmővelıdési egységeink elsıdlegesen az intézményeinkbe járó gyerekek számára nyújtják a mővelt emberré formálódás lehetıségeit, ezen túlmenıen pedig egy sajátos összetételő lakóhely közmővelıdési terepei, szocializációs bázisai. Az ÁMK dolgozóiként kinyilvánítjuk, hogy célunk egy jól szervezett intézmény mőködtetése és a kor követelményeihez igazodó folyamatos fejlesztése. Munkánk során betartjuk a törvényi, jogszabályi elıírásokat, azok változását folyamatosan figyelemmel kísérjük, és alkalmazzuk. Törekszünk az adminisztratív tevékenységünk pontos, hiánytalan elvégzésére. Felvállaljuk a komplex személyiségfejlesztést. A legfontosabb érték az állandó tanulásra, önmővelıdésre, az önálló ismeretszerzésre képes, sokoldalúan fejlett egyén nevelése, az önmegvalósítás segítése. Igyekszünk gyermekeinket felkészíteni az információs társadalom új igényeire és szükségleteire: számítógép-használat, idegennyelvtudás, egészséges életmód. Fontosnak tartjuk, hogy felébresszük a tudás vágyát, az alkotás izgalmát, megtanítsuk tanulni, hogy szeresse, amit tesz, és megtalálja majd azt a munkát, amit szeretni fog. Elısegítjük, hogy életében harmóniára törekedjen: testileg- lelkileg egészséges ember legyen, stabilizálni, védeni tudja önmagát. Az új értékek és kihívások mellett fontosnak tartjuk a lakóhelyhez való kötıdés kialakítását, a hagyományos, történelmileg kialakult viselkedési normákhoz való igazodást. Célunk, hogy önfejlesztésre képes személyiséget neveljünk Intézményünk vállalja, hogy minden gyermek képességeinek megfelelı képzést kapjon, hogy megállja helyét az életben, s integrálódjon a társadalomba. Intézményünkben speciális ismeretekkel rendelkezı szakemberek, gyógypedagógusok gondoskodnak róla, hogy a nálunk tanuló gyerekek felkészüljenek az élet nehézségeire, megkapják a kellı segítséget, hogy problémamegoldó felnıttekké, boldog emberekké válhassanak. A gyermekek megfelelı, helyes, objektív értékelésével olyan értékeket szeretnénk felszínre hozni bennük, amelyek a teljes személyiségfejlıdés szempontjából nagyon fontosak, és ennek hatására az intézmény közösségének értékrendje is stabilabbá válhat. 19
Munkánk során törekszünk az egymás közötti, a tanulókhoz, a szülıkhöz, más intézmények képviselıihez főzıdı kapcsolatunkban a kölcsönös tiszteletre, türelemre, megértésre. Nevelı-oktató munkánkért, magatartásunkért felelısséget vállalunk, és ezt mástól is elvárjuk. Az nevelı-oktató munkában eredményes kollégáinkat megbecsüljük. A rendelkezésünkre álló eszközökkel segítjük a pályakezdı és az aktív pályájuk végéhez közeledı pedagógustársainkat, kollégáinkat. Korrekt, kiegyensúlyozott kapcsolatra törekszünk a fenntartóval, a történelmi egyházakkal, alapítványokkal, tudományos feladatokat ellátó intézményekkel, civil szervezetekkel.
20
NAGYBAJOMI ÁLTALÁNOS MŐVELİDÉSI KÖZPONT
NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA ÉS BÖLCSİDEI CSOPORT HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA
21
1. NEVELÉSFILOZÓFIÁNK Differenciált képesség és készségfejlesztı programunk nevelésfilozófiája „Hisszük, hogy minden gyermek egyedi, megismételhetetlen szociális lény, akinek joga van derős, szeretetteljes légkörben, elfogadó környezetben, közösségben tevékenykedve megkapni mindazokat a fejlesztı hatásokat, melyek képességeinek lehetıség szerinti legteljesebb kifejlesztését szolgálják” GYERMEKKÉP Programunk a gyermekkép megrajzolásánál a különbözı pedagógiai és pszichológiai irányzatok (Freinet, Montessori, Drámapedagógia, Erdıpedagógia stb.) közös vonásait veszi alapul. A program a 3-8 éves korú gyermekek fejlıdésének támogatását és személyiségük fejlesztését vállalja fel. A gyermekekhez, mint fejlıdı személyiséghez közelít, - abból a ténybıl indul ki, hogy az ember egyedi, mással nem helyettesíthetı individuum és szociális lény egyszerre - kiemelve azt, hogy fejlıdését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerőségei, a spontán és tervszerően alkalmazott környezeti hatások közösen határozzák meg. E tényezık együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Minden gyerek a saját egyéni helyzetéhez, adottságaihoz, képességeihez, fejlıdési üteméhez mérten fejleszthetı közösségben, a közösség minden felnıtt és gyermek tagja által. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevı személyi és tárgyi környezet szerepét meghatározónak tartjuk. Nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelıen a gyermeki személyiség sokoldalú kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyerek számára az egyenlı hozzáférést, elısegíti a nemek társadalmi egyenlıségével kapcsolatos elıítéletek lebontását. A gyermek tevékenységi vágyára építve használjuk ki a játék fejlesztı hatását. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek sikerorientáltak, a környezetükben jól eligazodóak, problémájukra saját megoldást találóak, jó kapcsolatteremtı képességgel rendelkezık legyenek ÓVODAKÉP Óvodánkat a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézményének tekintjük, világnézetileg semleges álláspontot képviselünk. Az óvodai nevelés intézményünkben magyar nyelven folyik. Mint a családi nevelés kiegészítıje, a gyermek harmadik életévétıl az iskolába lépésig, legfeljebb nyolc éves korig látja el funkcióját. Biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlıdésének és nevelésének optimális feltételeit. Óvodánk funkciói: óvó-védı, szociális, nevelı-személyiségfejlesztı funkció. Az óvoda közvetetten segíti az iskolai közösségbe történı beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlıdését. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. Óvodánk vállalja az integrációval, inklúzióval kapcsolatos feladatokat. Partnerközpontú mőködésre törekszik. Fontosnak tartjuk a szülık nevelésbe történı bevonását. Heterogén csoportokat szervezünk a nevelési lehetıségek széleskörő kihasználása érdekében. Óvodánk sokszínőségét bizonyítja, hogy a közös cél csoportonként különbözı reformpedagógiai módszer segítségével valósul meg. 2009-ben óvodánk elnyerte a TÁMOP 3.1.4. kompetencia alapú óvodai programcsomag bevezetése és alkalmazása pályázatot, melynek során két csoportban ilyen jellegő nevelımunka zajlik. 22
NEVELÉSI ALAPELVEINK Gyermekközpontúság elve A gyermekközpontúság számunkra azt jelenti, hogy ismerjük a gyerekek életkoronkénti gyorsan változó testi, lelki és szellemi állapotait, ezek jellemzıit, és tudjuk, hogy e szükségleteket milyen adekvát módszerrel elégítsük ki. Lehetıvé téve így személyiségük lehetı legoptimálisabb - egyéni készségeiknek és képességeiknek - kibontakoztatását. A fejlıdést nem kell, és nem is szabad siettetnünk. A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. Pozitív érzelmek dominanciájának elve Fontosnak tarjuk a biztonságos, derős, oldott, nyugodt szeretetteljes légkört, amely nélkül nem valósulhat meg céltudatos pedagógiánk. Tevékenység elve A tevékenykedést az óvodáskorú gyermek életelemének tekintjük, amely integrálja és rendszerezi a világról szerzett ismereteket. Támaszkodunk a már meglévı ismereteikre, tapasztalataikra, nagyfokú tevékenységi vágyukra, melyhez változatos tevékenységi formákat biztosítunk (szabad játék, munka, ismeretszerzés). Óvodapedagógus modell szerepének elve A gyermek az óvodában utánzás, modellkövetés útján magatartási formákat, viselkedési mintákat tanul meg. Ezért fontos, hogy az óvodapedagógus esztétikus, kiegyensúlyozott, empatikus, toleráns, jó konfliktuskezelı, kreatív legyen, és stratégiai gondolkodás jellemezze. Szükségesnek tartjuk, hogy a gyermekek tartós, szeretetteljes kapcsolatban éljenek közvetlen környezetük személyeivel. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. A közösségi nevelés egységének elve az egyéni bánásmód érvényesítésével A közösségi nevelés számunkra azt jelenti, hogy a gyermekek együttes életében bontakoznak ki a mindennapi együttéléshez, a társadalmi beilleszkedéshez szükséges magatartási formák, viselkedési szokások, melyek megkönnyítik a szocializációs folyamatot. Programunkban központi helyet foglal el a harmonikus személyiségfejlıdés elısegítése, a sajátos nevelési igényő gyermekek eredményeit, sikeres próbálkozásait értékelı, elfogadó környezet kialakítása, a differenciált egyénre szabott nevelés megvalósítása, együttmőködve a szülıkkel. Sajátos nevelési igényő gyerekek nevelésének elve Fokozottan ügyelünk arra, hogy a fogyatékkal élı gyermekek nevelése, fejlesztése személyre szabott és folyamatos legyen, figyelembe véve másságukat. Speciális fejlesztésük a számukra megfelelı területeken valósuljon meg, és az elvárások igazodjanak fejlıdésük lehetséges üteméhez. A habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztı terápiák óvodánk nevelési programjának tartalmi elemei. A tehetséges gyermek fejlesztésének három módja közül választjuk ki az adott gyermek számára legoptimálisabb megoldást (gyorsítás, elkülönítés, gazdagítás). Nemzeti és etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve A cigány kulturális nevelés keretében, magyar nyelven lehetıséget adunk az óvodáskorú gyermekek sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelıen a kisebbség kultúrá23
jának, mővészetének és hagyományainak megismerésére, megırzésére multikulturális nevelésen alapuló integráción keresztül. Ápoljuk és fejlesztjük a kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötıdı hagyományokat és szokásokat, amennyiben igénylik, segítve a kisebbségi identitástudat kialakulását és fejlesztését. A hazájukat elhagyni kényszerülı családok gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megırzését, ápolását, erısítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetıségét, az emberi jogok és alapvetı szabadságok védelmét.
2. PROGRAMUNK CÉLJA Általános cél: Óvodásaink sokoldalú, harmonikus fejlıdésének a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elısegítése az életkori és egyéni sajátosságok, és az eltérı fejlıdési ütem figyelembevételével. A fejlesztés területei: külsı világ tevékeny megismerése, mozgás, anyanyelvi nevelésmese-vers, ének-zene , rajzolás, festés, kézimunka . Speciális cél: A gyermek állapotához igazodva a Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményében foglaltaknak megfelelıen minden olyan pedagógiai, pedagógiai célú rehabilitációs ellátás biztosítása, amely a gyermek képességeinek lehetıség szerinti legteljesebb kifejlesztéséhez szükséges (szenzoros integráció, gyógytestnevelés, fejlesztıpedagógia, logopédia). Népünk hagyományai, jeles napok megismertetése, ápolása. Nemzeti, nemzetiségi tudat erısítése igény szerint. Reformpedagógiai elemek beépítése a helyi nevelési programba. (Freinet, Montessori, drámapedagógia, erdıpedagógia, néphagyományırzés, ének-zene)
3. NEVELÉSI FELADATOK GONDOZÁS ÉS EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS Nevelési célunk: Megteremteni a nevelési hatások kedvezı érvényesülésének feltételeit, kialakítani egészséges életmódjukat: -
nyugodt, kiegyensúlyozott élettempót, 24
-
alvás és pihenés szükségletét,
-
az óvodai és a családi életritmus közelítését,
-
helyes táplálkozási szokásokat,
-
minél több szabadban történı játékos fejlesztést, edzést.
Az eltérı fejlettségő és szociokultúrájú gyermekekre való odafigyelés, szükség szerinti differenciált segítségnyújtás, különös tekintettel a HH, illetve a HHH gyermekek óvodai nevelésének fejlesztése érdekében: -
a HHH gyermekek helyes egészségtudatának és a táplálkozási szokásaiknak kialakítása
-
sokoldalú mozgás igény kielégítése,
-
a HHH gyermekek egészséges fejlıdéséhez szükséges óvodai tárgyi és személyi feltételrendszer biztosítása,
-
a kisgyermekeknek olyan szükségleteit elégítse ki, amelyek elısegítik növekedését, fejlıdését, hozzájárulnak egészségének megırzéséhez, jó közérzetéhez, egészséges életmódjának alakulásához /az egészség védelme, edzése, óvása/,
-
segítse a helyes életritmus és szokások kialakulását, megtanítsa a gyermekeket alkalmazkodni,
-
a gondozási feladatok végzése közben a gyermekek fontos ismeretekhez jussanak (testrészek, testápolási eszközök stb.) és éljék át a testi kontaktus örömét,
-
a tevékenységek végzése közben kialakulnak képességeik, jártasságot szereznek, fejlıdik önállóságuk és erısödnek erkölcsi tulajdonságaik.
Az óvodapedagógus feladatai: -
Elégítse ki a gyermek szükségleteit.
-
Vegye figyelembe a gyermek egyéni fejlettségét, érési ütemét.
-
Ismerje meg a gyermekek étkezési szokásait.
-
Teremtse meg a feltételeket a kulturált és esztétikus étkezéshez.
-
Biztosítsa, hogy a gyermekek a nap bármely szakában friss vizet ihassanak.
-
Alakítsa ki a gyermekekben a tisztaság igényét.
-
Teremtse meg a feltételeket, hogy a gyermekek folyamatosan, fejlettségüknek megfelelıen végezhessék a testápolási teendıket.
-
Hívja fel a szülık figyelmét a többrétegő öltözködés elınyeire.
-
A szülıkkel együtt gondoskodjon a gyermekek tevékenységeihez szükséges ruházatról (festıköpeny, váltóruha, tornaruha)
-
Hívja fel a szülık figyelmét a praktikus ruhákra és cipıkre, melyek a gyermekek kényelmét és egészségét szolgálják.
-
Elégítse ki a gyermekek mozgásigényét (kirándulás, séta, mozgásos játékok), légfürdızését, napfürdızését.
25
-
Biztosítson sokféle eszközt és helyet a gyermekek mozgáskoordinációjának fejlesztése érdekében.
-
Teremtsen nyugodt feltételeket az alváshoz, pihenéshez
-
Ismerje meg a gyermekek alvási szokásait.
-
Biztosítsa az alváshoz szükséges friss levegıt.
-
Teremtsen lehetıséget arra, hogy a nem alvók csendesen tevékenykedhessenek.
-
Erısítse az egészséges életmód fontosságát.
-
Ismerje meg a gyermekek igényeit, egyéni jelzéseit, otthonról hozott szokásait.
-
Bátorítsa a gyermekeket, ismerje el az elért eredményeiket.
-
Alakítsa ki az életkornak megfelelı helyes életritmust, napirendet.
-
A nevelımunkát közvetlenül segítı munkatársakkal rendszeresen beszélje meg a gondozási és a szervezési feladatokat.
Nevelési feladatunk: -
Életritmus alakítása
-
Táplálkozás
-
Testápolás
-
Öltözködés
-
Mozgás biztosítása
-
Edzés biztosítása
-
Pihenés, alvás megszervezése
-
Betegségmegelızés, egészségmegırzés, mindezekhez kapcsolódó gyermeki tevékenységek, szokások kialakítása.
A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére: A gyermekek önállóan végzik a következı tevékenységeket: Testápolás terén: -
tisztálkodnak
-
ápolják fogaikat
-
használják a mosdót, wc-t
-
rendben tartják rövid hajukat
-
fújják az orrukat
-
használják a zsebkendıt
Étkezés terén: -
étkeznek
-
helyesen használják az evıeszközöket 26
-
helyes testtartással ülnek, kulturáltan viselkednek az asztalnál
-
igénylik az asztal esztétikus rendjét
Önkiszolgálás terén: -
az önkiszolgálás teljes biztonsággal, természetes teendıként látják el
-
megfelelıen használják a tisztálkodási eszközöket
-
szívesen vesznek részt a csoportszoba átrendezésében, a napirendbıl fakadó szervezési feladatokban
-
törekednek mindennapi szükségleteik - életkoruknak megfelelı- önálló kielégítésére
Öltözködés terén: -
megfelelı sorrendben öltöznek-vetkıznek
-
rendben tartják személyes holmijukat, használat után azt a helyére teszik
A környezet rendben tartása terén: -
ügyeljenek saját személyük és környezetük rendjére, gondozottságára, védjék – óvják meg azt.
Értékelésünk: Folyamatos megfigyelés és ellenırzés mellett az aktuális megnyilvánulások értelmezése, a helyes cselekedetek kiemelése dicsérettel Feltételeink: A gondozás és egészséges életmódra nevelés területén tárgyi feltételeink adottak. Szükséges feltételek még: − Az egészségügyi szolgálattal való hatékonyabb együttmőködés − Az óvodás gyermekek egészségvédelmének és egészségnevelı tevékenységének megvalósításában való aktív részvétel Preventív, korszerő és szükségszerő ismeretnyújtás szülık és gyermekek számára Rendszeres védınıi látogatások Rendszeres gyermekorvosi és fogorvosi szőrıvizsgálatok − megfelelı szakemberek bevonásával speciális gondozó, prevenciós és korrekciós nevelési feladatok ellátása. TÁPLÁLKOZÁS Valljuk: a kisgyermekek testi, lelki fejlıdésének alapvetı feltétele az egészséges táplálkozás. Az óvodás korúak energia bevitelének nem csak a szervezet fenntartására, fizikai aktivitására, hanem a növekedésre fordított energiát is fedeznie kell. Emiatt fontos, hogy megfelelı mennyiségő és minıségő tápanyagok szerepeljenek az étrendjükbe. Lehetıségeink figyelembe vételével fogalmazzuk meg feladatainkat. 27
Nevelési célunk: Gyermekeink egészségének megırzése. Napi kapcsolattartás az élelmezésvezetéssel: − Egészséges étkezési ritmus kialakítása, az étkezések közti 2 és fél- 3 óra megtartásával. Szépérzék és ízlésalakítás a terítés és felszolgálás során. Az ételválasztásban a változatos íz, szín, forma érvényesítése: − Törekedjünk a táplálkozási magatartásban a halk beszéd és megfelelı testtartás kialakítására. Szülık tájékoztatása a korszerő gyermekétkeztetés témában. Nevelési feladataink: − Tájékozódás, önképzés a korszerő és egészséges gyermekétkeztetésben − Együttmőködés a gyerekek egészségmegırzı táplálásának kialakításában az élelmezésvezetıvel, szülıkkel, gyermekorvossal, védınıkkel, az ÁNTSZ illetékes szakembereivel. − Elméleti és gyakorlati tájékoztatás megszervezése. − A gyermekek kulturált étkezési szokásszabályainak kialakítása az óvodai napirenden belül. Alapelveink: -
Alakuljon ki a helyes étkezési ritmus a napi 5-szöri étkezéssel.
-
Biztosítsunk bıséges, megfelelı mennyiségő és minıségő tápanyagokat.
-
Domináljon a rostban gazdag étrend.
-
Az ételek legyenek vonzóak és változatosak.
-
Biztosítsunk nyugodt étkezési körülményeket.
-
Épüljön be a napirendbe a gyümölcsnapok mellé zöldségnap is.
-
Ismertessük meg a természetes ízeket.
-
A gyermekeket vonjuk be az ételek elkészítésébe.
-
Az étkezés jelentsen örömet, élvezzék az evést.
-
Feleslegesen ne erıltessük az evést, csak annyit egyen, amennyi jól esik.
-
Törekedni kell a sokféle étel, illetve tápanyagok megismerésére.
-
Az óvodai és családi étrend egymáshoz közelítése.
-
Figyeljünk a gyerekek folyadékfogyasztására, egész nap legyen lehetıség változatos italok fogyasztására.
28
-
Törekedjünk arra, hogy a gyerekek édességet csak a fıétkezések után fogyaszszanak.
-
Érvényesüljön a pedagógusi példaadás a kulturált étkezési szokások kialakításában, lehetıség szerint étkezzünk együtt.
Óvodás kor végére várható eredmények: A családi és óvodai nevelés eredményeként kialakul a helyes étkezési ritmus -
Szívesen fogyasztanak rostban gazdag, változatos és természetes íző ételeket
-
Természetes igényükké válik az ízléses terítés és felszolgálás
-
Ismerik a kulturált étkezési és terítési szokásokat
-
Szívesen fogyasztanak zöldséget és gyümölcsöt
-
Figyelmeztetés nélkül is fogyasztanak folyadékot
Értékelés: Folyamatos értékelés és feljegyzés a csoportnaplóban és fejlıdési naplóban Feltételek: Az egészséges, korszerő táplálkozáshoz szükséges: -
Nyugodt étkezési körülmények (légkör, elegendı idı biztosítása, az egyéni étkezési tempó figyelembe vétele) biztosítása.
-
A kulturált étkezési körülményekhez a hiányzó eszközök folyamatos biztosítása.
UDVARI ÉLET: Nevelési célunk: -
Óvodás korú gyermekeink testi és lelki szükségleteinek kielégítése.
-
Az egészséges életvitel megalapozása, szokásainak kialakítása.
-
A szabadban történı rendszeres és sokoldalú mozgástevékenység biztosítása.
-
A gyermekek minél több idıt tölthessenek a szabad levegın, függetlenül az idıjárástól.
-
Az udvari élet egységes szokás és szabályrendszerének kialakítása.
Fejlesztés tartalma: Az udvari tevékenységek gyermekekre gyakorolt fejlesztı hatásai Természetes mozgások, mint: Kúszás, mászás, csúszás, járás, futás, fellépés, lelépés, dobás, fogás, ütés, húzás, tolás, szökdelés, ugrás, gurulás, függés, lengés 29
Testi képességek, mint: -
koordinációs képesség
-
egyensúlyozás mozgásérzékelés
-
ritmikus mozgásképesség
-
tempó
-
ritmusérzék
-
reakcióképesség
-
mozgékonyság
-
hajlékonyság
-
lazaság
-
erı
-
gyorsaság
-
állóképesség
Kedvezıen befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét és az egyes szervek teljesítıképességét. Fontos feladata van az egészség megırzésében, megóvásában. Felerısítik és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatásait. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntés- és alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezıinek alakulását. Alakítják a szocializációs képességeket, mint: -
összetartozás érzése,
-
különbözı teljesítmények megtapasztalása,
-
egyéni sikerek elismerése,
-
versenyszellem alakítása- önismeret gazdagítása,
-
egészséges életmód igényének megalapozása,
-
értékrend alakítása közös élményeken keresztül,
-
a siker élményének elmélyítése,
-
’’jól érzem magam’’ érzése.
Fejlesztik az értelmi képességeket -
ismeretek gazdagítása
-
megfigyelés
-
összehasonlító képesség
-
következtetı képesség 30
-
tapasztalatszerzés
-
emlékezet gazdagítása
-
vizuális élmények befogadása
-
esztétikai élmények gazdagítása
-
a környezet domborzatának megfigyelése
-
szókincsbıvítés
-
a természet védelmére nevelés
-
viselkedési formák gyakorlása
-
az ember és a természet kapcsolatának megtapasztalása
-
az ember természetalakító tevékenysége: építés, rombolás megtapasztalása
-
tájékozódó képesség
Fejleszti a gyermek munkához való viszonyát. A fejlesztés várható eredményei az óvodás kor végére: -
Elsajátítja a természetes mozgások elemeit.
-
Fejlıdnek testi és értelmi képességeik.
-
Szociális képességeik pozitív irányban alakulnak.
-
Munkához való viszonya formálódik.
-
Az udvar eszközeit, berendezéseit rendeltetésszerően használja.
-
Képes saját maga és társai testi épségére vigyázni.
-
Az udvar élılényeit óvja, gondozza.
-
Ügyel környezete tisztaságára.
-
Ismeri és betartja az udvari életre vonatkozó szokásszabályokat.
Értékelés: Folyamatos megfigyeléssel a fejlesztés várható eredményeiben megfogalmazottak alapján. Feltételek: Folyamatos feladatunk a meglevı játékaink felülvizsgálata, állagmegóvása, újak beszerzése lehetıségeinkhez mérten.
31
ÉRZELMI NEVELÉS ÉS A SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA Alapelv: A gyermek, mint egyén találja meg helyét a közösségben. Nevelési célunk: A nevelési folyamatban célunk a gyermek szociális személyiségjegyeinek fejlesztése az egészségügyi szokások területén, alapvetı udvariassági szokások területén, valamint a tevékenységhez kötıdı együttmőködési formákban. Az óvodába lépés elsı pillanatától kezdve minden óvodapedagógusnak törekednie kell arra, hogy kedvezı érzelmi hatások érjék a csoportba érkezı gyermekeket. Ennek érdekében elengedhetetlen: -
Családlátogatások, ahol képet kaphatunk a gyermek körülményeirıl, családban elfoglalt helyérıl, valamint megismerkedünk szüleikkel és a gyermekkel.
-
Óvodás éveiket szeretetben, kényszerek nélkül és boldogan éljék át.
-
Nyugodt, szeretetteljes családias légkör biztosítása.
-
Gyermek – gyermek, gyermek – óvodapedagógus, gyermek – dajka, gyermek – felnıttek közti pozitív attitőd, érzelmi biztonság nyújtása.
-
Nyitott, ıszinte légkör.
-
A hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos helyzető gyermekek esélyegyenlıségének biztosítása.
-
Egyéni differenciálás.
-
Természetes társas kapcsolatok kiépítése.
-
Tisztelet, tolerancia a másság iránt.
-
Váljék a gyermek igényévé a csoporttal való együttmőködés. Ugyanakkor, ha arra van igénye, egyedül is tevékenykedhessen és ilyenkor a többiek alkalmazkodjanak hozzá.
-
A kisgyermek életkori sajátosságát szem elıtt tartva, teret engedünk az egyéni sajátosságok felszínre kerülésének és az egyéni bánásmód fokozottabb érvényesítésének.
-
Arra törekszünk, hogy a gyermek érjen el megfelelı fejlettségi szintet: − engedelmességi szintet − elfogadási szintet − belsı érettségi szintet
-
Fejlıdjön a gyermek közösségben elfoglalt helye: − interperszonális kapcsolatai − kontaktusteremtı és tartó képessége − együttmőködési képessége − kommunikációs, nyelvi kifejezı képessége
-
Fejlıdjön a gyermeknek a tevékenységhez való viszonya: 32
− kudarc és sikertőrés- levezetés − eredményre való törekvés − konfliktusmegoldó képesség − alkalmazkodó képesség − szervezıképesség Fontos továbbá: -
A gyermek fejlıdése, társas kapcsolatainak alakulása, a közösségi élet tevékenységek rendszerében valósul meg.
-
A közösségi élet tartalma élményekben, kapcsolatokban formálódik.
-
Óvodánkban a rendszeresen ismétlıdı tevékenységek hagyománnyá válnak. (lásd: az óvoda hagyományai, ünnepei).
-
Érzelmi biztonság kialakítására, a tevékeny szükséglet kielégítésére törekszünk.
-
A közösségi nevelésünk az óvodai nevelési folyamat alapvetı, átfogó kerete.
-
Biztosítja a gyermekek fejlıdéséhez szükséges tevékenységi formákat és társas kapcsolatokat.
-
A közösségi nevelés segíti és serkenti a szocializációt és szélesíti a gyermekek bevezetését a társadalmi környezetbe.
-
Eljuttatja a gyermekeket az együttléttıl az együvé tartozásig és az együttmőködésig, az „ÉN”-tıl a „MI” tudatának kialakulásáig.
-
A gyermekekben kialakulnak az együttéléshez szükséges készségek, jártasságok és erısödnek erkölcsi, akarati tulajdonságaik (önfegyelem, figyelem, önismeret).
-
Fokozódik a gyermekek aktivitása, önállósága, nyitottabbá válnak és képesek az adott tevékenységek elvégzésére.
A lassabban szocializálható, mérsékeltebben fejlıdı gyermekekkel való foglalkozás esetenként speciális ismereteket igényel. Az eltérı fejlettségő és szociokultúrájú gyermekekre való odafigyelés, szükség szerinti differenciált segítségnyújtást igényel. Ehhez szükséges: -
Az új HHH gyermekek személyre szabott beszoktatása az óvodai életbe.
-
A csoportok szociometriai felmérése.
-
A szociometriai felmérés eredményeire épülı közösségi fejlesztési terv kidolgozása, megvalósítása.
Az óvodapedagógus feladatai: -
Az anyás–apás befogadással teremtse meg a lehetı legnyugodtabb feltételeket a gyermek közösségbe való beilleszkedéséhez.
-
Teremtse meg az ideális fogadás feltételeit (Jel választása, otthonról hozott kedvenc tárgyak, mondóka, vers).
33
-
Ismertesse meg a gyermekekkel a csoportszobát, barátságos és vonzó játékfeltételeit.
-
Kommunikációja, bánásmódja és viselkedése legyen modell értékő a gyermek magatartásának alakulása szempontjából.
-
Beszéljék meg az óvodakezdés ütemezését.
-
A csoport mindkét óvónıje látogassa meg otthonában a gyermekeket.
-
Készítsen anamnézist a gyermekrıl és kérje meg a szülıket, hogy mutassák be gyermeküket írásos formában.
-
Fogadják elıször a bölcsödébıl jött gyermekeket, majd az otthonról jövıket.
-
A gyermek sajátos szokásait megjegyzés nélkül fogadják el, érvényesítsék az elfogadás elvét.
-
Figyelje meg a gyermeket a befogadási idıszakban, tapasztalatait rögzítse. (Hogyan szokta meg az új környezetet, hogyan vált el a szülıtıl, választott-e magának játéktevékenységet, hogyan alakult a kapcsolata az óvónıkkel, hogyan illeszkedett be az óvodai életritmusba, mi okozott számára örömet vagy nehézséget, hogyan reagált társaira.)
-
Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkör megteremtésével segítse a gyermekek társas kapcsolatainak alakítását, „én tudatának”, „én érvényesítı” törekvéseinek fejlıdését. Engedjen teret önkifejezı és önérvényesítı törekvéseinek.
-
Szülıi értekezlet keretében tájékoztassák a szülıket az óvoda napi életérıl, arról hogy milyen téren számítanak segítı munkájukra, mutassák be az óvoda nevelési törekvéseit.
-
Alakítson ki a gyermekek által jól követhetı szokás és szabályrendszert (viselkedési normák, erkölcsi szokások).
-
Kísérje figyelemmel a közösségen belül az egyes gyermekek fejlıdési ütemét.
-
Alakítsa ki saját csoportja hagyományait, szokásrendszerét, jelképrendszerét, amely mélyíti a gyermekek összetartozását, együttérzését.
-
Biztosítson a gyermekek számára saját tároló helyet, ahová eszközeiket, játékaikat „értékeiket” betehetik, önállóan kezelhetik.
-
Vegye figyelembe a gyermekek egyéni képességeit, tempóját, szokásait.
-
Kiemelten figyeljen azokra a gyermekekre, akiknek fejlıdését negatív hatások, társadalmi- kulturális hátrányok gátolják.
-
Mőködjön együtt a családdal, a gyermekvédelmi szolgálattal, a nevelési tanácsadóval, családgondozóval, a veszélyeztetettség enyhítése, a hátrányok csökkentése érdekében.
-
Segítse a gyermekbarátságok kialakulását.
-
Segítse a gyermekeket abban, hogy elfogadják eltérı képességő és tulajdonságú társaikat /nevelje a gyermekeket a különbözıségek elfogadására, tiszteletére/.
-
Szervezzen közös tevékenységeket a gyermekek és a családok számára.
34
Nevelési feladatunk: -
Napirend kialakítása.
-
Életritmus megszervezése, mindezekhez kapcsolódó gyermeki tevékenységek, szokások kialakítása.
A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére: -
A gyermekek kiegyensúlyozott kapcsolatban élnek.
-
A kialakult szokások a gyermekek igényévé válnak, amelyeknek természetes módon tesznek eleget.
-
Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, felnıttekhez.
-
Egymást figyelmeztetik a szabályok megszegése esetén.
-
A felnıtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival.
-
Konfliktushelyzetben társaikkal egyezkednek.
-
Érdeklıdnek társaik, barátaik iránt.
-
A csoportba érkezı vendégeket szeretettel fogadják.
-
Igényükké válik a tevékenységekben való részvétel és együttmőködés.
-
A tevékenységeket türelmesen, a megbeszéltek alapján befejezik.
-
Képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatják a felnıtteket, társaik közléseit.
-
Szavak nélkül is értik környezetük jelzéseit, érzéseit.
-
A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben.
-
Értékelik saját tetteiket és az eléjük tárt magatartási példákat.
-
Érvényesítik kezdeményezıkészségüket, kinyilvánítják tartósabb érdeklıdésüket.
-
Igyekeznek legyızni a felmerülı akadályokat.
-
Képes rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tiszteli és becsüli azt.
-
Ismeri szőkebb és tágabb környezetét, amely a szülıföldhöz való kötıdés alapja.
Értékelésünk: Folyamatos megfigyelés és ellenırzés mellett az aktuális megnyilvánulások értelmezése, a helyes cselekedetek kiemelése dicsérettel, buzdítással. Feltételeink: A tárgyi feltételeink optimális mértékben adottak. Szükséges feltételek még: 35
-
A családdal való hatékonyabb együttmőködés.
-
Preventív, korszerő és szükségszerő ismeretnyújtás szülık és gyermekek számára
ANYANYELV ÉS IRODALMI NEVELÉS ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA Az érzelmi biztonság megadásának és az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat: - a kommunikáció különbözı formáinak alakítása – beszélı környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (javítgatás elkerülésével), - az óvodai nevelıtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, kérdések támogatására és válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani, - az óvodai nevelés a gyermek érdeklıdésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságára valamint a meglévı tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson változatos tevékenységeket, amiken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az ıt körülvevı természeti és társadalmi környezetrıl. - az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bıvítése, különbözı tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlás, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. Különösen fontos mindez a HH, illetve a HHH gyermekek óvodai nevelésének fejlesztése érdekében.
4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI A nagybajomi Napközi otthonos Óvodák egy székhellyel és két telephellyel mőködik. A telephelyek közül egy Jákóban található, amely 2007. szeptember 1-jétıl tagóvoda, mivel a két település önkormányzata a fenntartás érdekében társulást hozott létre. Az óvoda alaptevékenysége: óvodai nevelés, melyet az óvodai nevelés Országos alapprogramja, valamint a Nemzeti Etnikai Kisebbség óvodai nevelésének irányelvei szerint helyi nevelési program alapján végez. Óvodai nevelés keretében ellátja a tanulási, beilleszkedési, magatartási zavar miatt terápiás gondozásra szoruló gyermekek integrált nevelését is szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján. Pedagógiai programja alapján az intézmény nevelı-oktató munkája játékba integráltan történik, a gyerekek tevékenykedtetésével, tapasztalás útján történı ismeretszerzéssel. Fıbb területek: játék, irodalmi nevelés, ének-zene, testnevelés, vizuális nevelés, külsı világ tevékeny megismerése (környezetismeret), ez utóbbiba ágyazottan valósul meg a matematikai nevelés. Az óvodapedagógusoknak adott a szabad módszerválasztás, érvényesül a 36
differenciált fejlesztés, ez különösen a HH és HHH gyerekek esetében fontos. A HH és HHH gyermekek felzárkóztatását szolgálják a gyermekek fejlıdésének mérése, értékelése, melynek célja az egyéni fejlıdési út hiteles nyomon követése az óvodába lépéstıl az iskolakezdésig, a gyermek folyamatos fejlesztése, a fejlıdés dokumentálása. Az irodalmi nevelés anyagában cigány mesék is szerepelnek a Nemzeti Etnikai Kisebbség óvodai nevelésének irányelvei szerint. Az intézményben megvalósuló integrált nevelésioktatási tevékenység kiemelt feladata a szociális helyzete miatt differenciált fejlesztésre szoruló gyerekek felmérése, gyermeki jogok védelme, a gyermekek segítése a megfelelı ellátáshoz való hozzájutásban. Nevelési programjában az óvoda a környezet megismerésére kötelezte el magát. Vallja, hogy a gyermek egészséges fejlıdéséhez és fejlesztéséhez egészséges, biztonságos környezet szükséges, amit játékba ágyazva, cselekvıen ismertetnek meg együtt a gyermekekkel. A megkezdett munkát az iskolában folytatják a tanítók.
5. ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE A CSOPORTOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI Részegységeiben három-három vegyes életkorú csoporttal mőködik. A nevelési program osztott és osztatlan csoportokban megvalósítható. Véleményünk szerint vegyes csoportban a nevelıi munka hatékonyabb, mert: -
intenzívebben elısegíti a gyermek szocializációját,
-
elısegíti az intelligencia fejlıdését,
-
hatékonyabbá teszi a közösségi élet kedvezıbbé alakulását,
-
a gyermekek magatartásának formálásában a tolerancia és viselkedéskultúra fejlesztésében aktívabban közremőködik,
-
önbizalom fejlesztı hatású,
-
megkönnyíti a beszoktatást, beilleszkedést,
-
jobban segít elfogadni a másságot,
-
hatékonyabbá teszi a fejlesztést / az azonos korcsoportúak kevesebben vannak/.
Gyermekcsoportjaink osztatlan szervezésőek. Ebben a szervezési formában biztosított a modellkövetés, utánzás feltétele, eredményesebb a szocializálódás, az önállóság tanulása. A gyermekek megtanulnak alkalmazkodni, fokozódik empátiás képességük, természetesebben fogadják a másságot. Ezekben a csoportokban kevesebb a konfliktus, fejlettebb a megegyezésre való képesség. Életszerőbb helyzetek jöhetnek létre. A testvérek, barátok, ismerısök növelik a beszoktatás eredményességét. A már kialakult, nagyok által alkalmazott szokásrend, viselkedés a kicsik számára természetes velejárója az óvodai életnek. Az eltérı fejlettségő gyermekek nem szigetelıdnek el. Mindenki talál partnert vagy támogatót. A heterogén életkorú csoportnál elınyös – éppen az életkori sajátosságok miatt – az oktatási törvényben elıírt minimális gyermeklétszám megtartása, hiszen az óvodapedagógustól sokkal nagyobb figyelemmegosztást, differenciálási képességet, toleranciát, rugalmasságot követel. 37
Felvételkor a vezetı feladata koordinálni a gyermekek érdekeit, figyelembe venni a szülıi kívánságokat, figyelni a különbözı életkorú gyermekek csoporton belüli arányát, a nemek arányát, a gyermekközösségek szociális összetételét. BESZOKTATÁS A beszoktatás idıszaka meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötıdését az óvodához. Ezért a szülıkkel együtt teremtjük meg a lehetı legnyugodtabb feltételeket a gyermekek közösségbe történı beilleszkedéséhez. Nagyfokú körültekintést, gyöngédséget, megértést, türelmet kíván a 3 – 4 éves gyerekek beszoktatása. A „biztonságos” beszoktatás során viselkedési rendet szoknak meg a gyerekek, ami segíti a társas beilleszkedést. Már a beszokás ideje alatt a tervezett szokásoknak megfelelıen végezzék a tevékenységeket, amit sok – sok érzelmi megerısítéssel, játékosan gyakoroltatunk, természetesen figyelembe véve a gyermekek egyéni képességeit, tempóját, szokásait. A családias légkör megteremtése elısegíti a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását. A közös élmények az óvodáskor végéig biztosítják a gyermekek együttmőködését, amiben formálódik egymáshoz való viszonyuk. A gyermek – gyermek, a felnıtt – gyermek pozitív érzelmi töltéső kapcsolatának kialakítása, az érzelmekre épülı kapcsolatteremtı és megtartó képességének formálása, erısítése. Pozitív kapcsolat csak akkor alakulhat ki, ha a gyermekek jól érzik magukat a csoportban. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet. Ügyelnünk kell arra, hogy az adott korosztály meg tudjon felelni az elvárásoknak. Az együtt neveléshez, bizalomhoz, a gyermekek neveléséhez meg kell teremteni a jó kapcsolatot a szülıkkel és a nagyszülıkkel. Bizalmas kapcsolatban a gyermekek egyén jellemzıit ismerjük meg, ami elengedhetetlen feltétele az egyéni nevelésnek. Segítjük a gyermekeket abban, hogy elfogadják eltérı képességő és tulajdonságú társaikat. A felnıtt – gyermek kapcsolatában a következıket tartjuk fontosnak: Elsısorban érzelmileg szeretnénk a gyermekeket megérteni. A gyermekek tevékenységéhez nagy szabadságot biztosítunk, a pontos határok megjelölésével. Segítjük a gyermekbarátságok kialakulását, igyekszünk ezt úgy formálni, hogy a közösség többi tagjához is kapcsolódjanak. A bátortalan gyermekek nevelésekor a kisebb elırelépéseket, fejlıdést is észrevesszük és örülünk neki. Közösségfejlesztı pedagógiai munkánkat az odafigyelés, meghallgatás, a saját érzések elmondása, mások érzésének meg hallgatása, elfogadása jellemezze, hogy a gyermekek örömteli optimizmusa fejlıdhessen. AZ ÓVODAI ÉLET MEGTERVEZÉSE Napirend: Napirendünk nem széttagolt, igazodik a különbözı tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. Nálunk az egész nap tulajdonképpen egy játék, amelyet csak a délutáni alvás és étkezés szakít meg. 38
7-7:30 ügyeleti rend, a korai gyermekek fogadása az ügyeletes csoportban 7:30- 12 játék, képességfejlesztés, tapasztalatszerzés, mindennapi mozgás, játék az udvaron, séta, kirándulás 9-9:30 a reggeliztetés folyamatos szervezése 11:50-12:30 ebéd elıkészületei, ebédelés, tisztálkodás, 12:30- 14:45 mese, délutáni pihenés, folyamatos uzsonnáztatás 15-17 játék az udvaron, az ügyeletes csoportban szabad tevékenységek Heti rend Alapelve A 3-4 éves korosztálynál elsısorban a nyugodt, derős légkör megteremtésére, megtartására és a biztos szabály – szokásrendszer kialakítására törekszünk. Heti rendjükbe legyen hely, idı és sok lehetıség az elmélyült játékra. Kötetlen tevékenységek rendszere hassa át egész napjukat. Kötelezı a mozgásra nevelés, napi testedzés. A 4-5 évesek heti rendje igazodjon a gyermekek érési sajátosságaikhoz. A gondos, körültekintı szokásrendszer kialakítása megalapozza a 4-5 évesek tevékenységrendszerét. Fokozatosan kilépnek csoportjuk nyugodt, zárt világából. Szokás – szabályrendszerükbe új elemek épülnek. Kapcsolatba kerülnek más gyermekekkel, pedagógusokkal. Az 5-6-7 évesek korosztályában a hét minden napján szervezünk foglalkozást. Az óvodapedagógusok módszertani kosárból választott szabadsága biztosított, a heti rendeket saját módszereiknek figyelembe vételével alakítják. A heti rendben kötelezı foglakozás nem jelenik meg. Az összes tevékenységet a játékon belül szervezzük. A heti rend biztosítja a feltételeket a megfelelı idıtartamú párhuzamosan végezhetı, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével. A rendszeresség és az ismétlıdések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlıdését együttmőködve a gondozást végzı többi munkatárssal. DOKUMENTÁCIÓS RENDSZER Célja: a gyermekek fejlıdésének nyomon követése, a nevelımunka dokumentálása. 1.Dokumentumok: Csoportnapló Tartalma: -
A csoportra vonatkozó adatok.
-
Befogadási terv.
-
A csoport szokás és szabályrendszere.
-
Pedagógiai tématerv. 39
-
Mese-vers repertoár.
-
Zenei anyag repertoár.
-
Napi megfigyelések.
-
Munkavédelmi intézkedések, baleset megelızési szabályok.
-
Heti tématervek: négyhetenkénti tervezéssel.
Vázlatok Tartalma: -
tevékenységek célja, feladata, a megelızı tevékenységek, az eszköz, a munkaforma,
-
a vázlat és a képességfejlesztés három szintje a következı témakörökben: − tőz témakör: október 01 - december 24. − víz témakör: december 25 - március 22. − föld témakör: március 23 - június 01. − levegı témakör június: 02 - szeptember 30.
Személyiséglap: Tartalma: -
A gyermek adatai.
-
A gyermek anamnézise.
-
A családlátogatás tapasztalatai.
-
A befogadás tapasztalatai.
-
A gyermek fejlıdésének menete.
-
Eseti megfigyelések.
-
Iskolai alkalmasság.
Személyiséglap: melléklete a „Gyermek fejlıdésének nyomon követése” táblázatok Szempontsor az iskolai alkalmasság megállapításához: A szempontsor alapján összegzı, részletes szakvélemény készül a gyermek iskolai alkalmasságáról. A szülıkkel ismertetni kell, és aláírásával tanúsítani, a tudomásulvételét. Iskolai életmódra alkalmasnak tartjuk azokat a gyermekeket, akiknek a képességei a táblázatban megjelöltek szerint: Ki (kiváló), J (jó), tehát kialakultak. Amennyiben a képességek és az érettség minısítése K (kialakulatlan) és G (gyenge), szakember segítségét kérjük az iskolai alkalmasság megítélésében.
40
Az óvodapedagógus feladatai: -
A dokumentumok rendszeres, folyamatos, szakszerő vezetése.
-
Felkészülés a kompetencia alapú oktatásra.
-
Magas színvonalú szakmai pedagógiai környezet biztosítása az óvodában.
-
Tématervek, vázlatok készítése.
-
Személyiséglap: melléklete a „Gyermek fejlıdésének nyomon követése” táblázatok folyamatos vezetése.
Irodalom: Dr. Bakonyi Anna: Az óvodás gyermek fejlıdésének nyomon követése.
6. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI JÁTÉK, JÁTÉKBA INTEGRÁLT TANULÁS Célok, feladatok /A tevékenységközpontú programban leírtak mellett/: -
A sokoldalú személyiségfejlesztés, továbbá célunk a gyermekek szabad képzettársításának elısegítése, valamint élmények átélésével az egyéni vágyak és ötletek kibontakoztatása.
-
A játék formáinak és tartalmának gazdagítása a gyermek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével.
-
A szociális kreativitás fejlesztése: magatartásmódok, nyitottság a másik iránt, viselkedési szabadság, ízlésformálás, konfliktuskezelés.
-
A játék rendjének szokássá válása, a játékeszközök épségének megırzése.
-
Olyan tulajdonságok kialakítása, melyek segítik társadalmi beilleszkedésüket: önállóság, tolerancia, konszenzuskészség, kezdeményezıkészség, kreativitás, önmegvalósítás, mások tiszteletben tartása.
-
A játékhoz szükséges eszközök a nyugodt, harmonikus, családias légkör biztosítása, valamint a szerepjátékhoz gazdag élményszerzési lehetıségek megteremtése az óvoda és az óvodapedagógus feladata.
-
A 3-6-7 éves korban megjelenı játékfajták /gyakorló-, szimbolikus szerepjáték, konstruáló-, szabályjáték/, azok tartalmának minıségének gazdagítása, a gyermekek egyéni fejlıdésének figyelembevételével.
-
Az elemi, pszichikus szükséglet kielégítése érdekében megfelelı hely és idı biztosítása a tevékenységre.
-
A játék kiemelt jelentıségő tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztı és erısítı, élményt adó tevékenység.
A HH, illetve a HHH gyermekek óvodai nevelésének fejlesztése érdekében mindenre kiemelt figyelmet fordítunk. 41
Az óvodapedagógus feladatai: -
a játékhoz szükséges eszközök a nyugodt, családias légkör biztosítása, valamint a szerepjátékhoz gazdag élménylehetıségek megteremtése,
-
a három- hat- hétéves korban megjelenı játékfajták, azok tartalmának minıségének gazdagítása, a gyermekek egyéni fejlıdésének figyelembevételével,
-
az elemi, pszichikus szükséglet kielégítése érdekében megfelelı hely és idı biztosítása a tevékenységre,
-
megteremteni azokat a feltételeket, helyzeteket, amelyek hatással vannak a játékra, amelyektıl függ a játék,
-
biztosítani minden gyermek számára, hogy a gyermek egyéni vágyai és ötletei kibontakozhassanak,
-
igyekezzen pozitív fordulatot adni a játéknak, ha a játék tartalma nemkívánatos viselkedési formák kialakulását váltja ki,
-
az óvónı maga is tudjon és szeressen játszani,
-
változatos játékok szervezésével elérni, hogy a gyerekek szívesen tartózkodjanak a szabadban. Vigyenek magukkal elegendı, szabadban használható játékszert, hogy játékuk tartalmas legyen,
-
megismerni a gyermekek otthoni játékfeltételeit,
-
kísérelje meg felébreszteni a szülık igényét a gyermekükkel való együttjátszásra,
-
az óvónı jelenléte- szükség esetén védelmet nyújtó magatartása- adjon biztonságot az agresszív vagy szorongó gyermekeknek,
-
bevonni a játékba a félénk, bátortalan, passzív, vagy a csoportba újonnan érkezı gyermekeket,
-
biztosítani a gyermekek számára az életkoruknak megfelelı játékszereket,
-
engedje, hogy a gyermekek játékában az egészséges versengés is jelen legyen,
-
biztosítani a tanulás legfıbb eszközét, a játékot,
-
segíteni a gyermekeket a tapasztalatszerzésben,
-
a játék folyamatában tudatos jelenléte biztosítsa az indirekt irányítás felelısségét.
-
a szabad játék túlsúlyának érvényesítése.
Módszerek: Indirekt: szabad játék. A gyermekeket nem utasítva, tiszteletben tartva igényeiket, vágyaikat, elgondolásaikat csendes szemlélıként csak konfliktus helyzetekbe beavatkozva irányít az óvónı. Direkt: irányított játék. 42
Az óvónı által kezdeményezett, irányított játékok. Új képességfejlesztı játékok bemutatása, a szabályok betartásának ellenırzése Differenciált fejlesztés: -
a képességfejlesztı játékok alkalmazásának és használásának fokozott segítése,
-
a szocializáció során a társkeresés elısegítése, a játék közösségi formálásának alakítása.
Tartalom: 3-4 (5) éves korban
(4)-5-6 éves korban
a) gyakorlójátékok: - nagy mozgások fejlesztése, -
szem-kéz koordináció,
- anyagok, eszközök megismerése - a részképességekben enyhe lemaradást mutató gyermeknél szociális fejlesztı hatás
- mozgásismétlı játékok - ritmusjátékok - manipulációs játékok - verbális (szöveg-dallam) egyszerő szabályjáték b) szerepjátékok:
Egyedi vonásokat hordoznak, szociálisan a legnagyobb jelentıségő tevékenységforma egyszerő szabálykövetések - a játékszabályok elfogadása - jellegzetes cselekvések, mőveletek
a környezet jelenségeinek eseményeinek beépítése önálló vagy csoportos játékba
c) barkácsolás: Ne legyen öncélú, legyen az elkészített eszköznek funkciója, játszanak vele a gyerekek. A barkácsoláshoz a győjtımunka legyen folyamatos. - játékjavítások (óvónıi segítséggel, irá- - játékok egyszerő javítása nyítással) - játék-készítések - ajándéktárgyak készítése d) dramatizálás, bábozás: A meseélmény „másoldalú" befogadása, örömszerzésére ad lehetıséget. - bábmozgatási kísérletek
- bábkészítések
- hangutánzások
- önálló bábozások (mesék, történetek, kitalált feszültség oldó játékok)
43
e) építı, konstruáló játékok: Fejlesztı hatásúak: a rész-egész viszonylatok: - homokozás:
- a kreativitás, a szerkesztés, - a szem-kéz koordináció,
- összerakosgató, összeszerelhetı játékok, - a finommotorika, a percepció területén. egyéni elképzelés alapján - összerakosgatások, szerelések egyszerő, az élethelyzeteknek megfelelı tárgyak elkészítésével. f) szabályjátékok:
- sokmozgásos szabályjáték -értelmi-verbális-manipulatív játéktevékenységek során önálló szabályra figyelések (logikai,- és társasjátékok, dominók, kártyák stb.)
A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére: -
a gyermeki játék fejlıdési folyamatában megjelenı játékfajták: − gyakorló játék, − konstrukciós játék, − szerepjáték, − szabályjáték,
-
a gyermekek képesek elmélyülten, több napon keresztül egyazon játéktémában együttesen részt venni,
-
játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték,
-
az ismert meséket többször dramatizálják, bábozzák,
-
élvezik a szabályjátékokat és képesek a normák betartására,
-
társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által kialakított szabályok,
-
szükségleteinek és életkorának megfelelı játékot választ,
-
bekapcsolódik a közös játékokba,
-
önálló kezdeményezı megnyilvánulásai vannak,
-
szívesen játszik képességfejlesztı játékokkal,
-
részt vesz az erıfeszítést, ügyességet igénylı játékokban,
-
megtanulja, követi a szabályokat, szabályjátékokat,
-
létrehoz egyszerő modelleket, maketteket,
-
egyéni ötletei, javaslatai vannak,
-
helyesen választ eszközt, anyagot az adott tevékenységhez,
-
saját élményeit eljátssza,
-
elfogadja társai javaslatait, ötleteit, 44
-
képes a csoportban való játékra, a kitartó együttjátszásra,
-
ismert meséket szívesen dramatizál, báboz társaival,
-
játék közben viselkedésében az óvoda által elvárt viselkedési szabályok megjelennek.
Értékelés: A fejlesztés várható eredményeiben megfogalmazottak megfigyelése, a tartalomban rögzített életkori kategóriák szerint. Pozitív megerısítı dicsérettel. Feltételek: A csoportszobai és udvari játékeszközeink optimális mennyiségben, minıségben állnak rendelkezésünkre. További feladatnak tekintjük a meglévı eszközeink állagmegóvása mellett a csoportszobában és udvaron használható képességfejlesztı játékeszközök folyamatos és állandó bıvítését. ANYANYELV ÉS IRODALMI NEVELÉS /MESE – VERS/ Az érzelmi biztonság megadásának és az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei. Célok, feladatok: -
Az irodalom megszerettetése.
-
A gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlıdésének segítése, esztétikai élmény nyújtása.
-
Helyes nyelvhasználattal, mondatszerkesztéssel biztonságos önkifejezés megalapozása.
-
A hallási- és beszédhallási figyelem és a hallási differenciáló képesség fejlesztése.
-
Analizáló- szintetizáló képesség fejlesztése a beszéden keresztül.
-
A téri és idıi (ritmus) érzék fejlesztése.
-
A beszédszervek megfelelı mozgásának fejlesztése.
-
Metakommunikációs elemek jelentésének megismertetése.
-
Az irodalmi élmények iránti igény, az irodalmi fogékonyság megalapozása.
-
Felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása.
-
A könyv iránti vonzódás kibontakoztatása és a könyvvel való helyes bánásmód elsajátítása.
-
A gyermek érzelmi fejlesztése, szociális problémák oldása (félelmek, gátlások, szorongások).
-
Érzelmek keltése (bánat, öröm, együttérzés).
-
Humorérzék fejlesztése.
45
-
A különbözı emberi tulajdonságok megláttatásával igazságra, az emberi értékek megbecsülésére nevelés.
-
A vers a mese, a mondóka legyen az egyéni bánásmód eszköze is.
-
A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történı kombinálása az önkifejezés egyik módja.
-
Én- tudat erısítése, személyiségfejlesztés.
-
Néphagyományok ápolása.
-
A kommunikáció által erısödjék a gyermek biztonságérzete, növekedjék tájékozottsága, gazdagodjanak ismeretei, kapcsolatai, fejlıdjön beszédkészsége, anyanyelvi kultúrája.
Mindezek kiemelt feladatok a HH, illetve a HHH gyermekek óvodai nevelésének fejlesztése érdekében. Az óvodapedagógus feladatai: -
felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása,
-
a gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése az irodalom eszközeivel,
-
néphagyományok ápolása.
-
Beszéde legyen követésre méltó, kifogástalan.
-
Mondatszerkesztése legyen egyszerő, de változatos.
-
Tartózkodjon a túl erıs és a túl halk, monoton beszédtıl.
-
Törekedjen a szemléletességre, a képszerő kifejezések alkalmazásár
-
Fejlessze a gyermekek gondolkodását, ösztönözze beszédre ıket.
-
Hallgassa meg a gyermeket.
-
Válaszoljon a gyermekek kérdéseire, elégítse ki a kíváncsiságukat.
-
Figyeljen arra, hogy a gyermekek beszédkedve fennmaradjon.
-
Ismerje meg a család anyanyelvi kultúráját.
-
Hívja fel a szülık figyelmét a beszélgetések fontosságára.
-
Ismerje meg az óvodába kerülı gyermekek szókincsét.
-
Szőrje ki a beszédhibás gyermekeket, kérje szakember segítségét.
-
Legyen türelmes, érdeklıdı, figyelmes és közvetlen, legyen képes a gyermekekkel meghitt beszélgetést folytatni.
-
Törekedjen arra, hogy a gyermekek egymás beszédét figyelemmel kísérjék.
-
Közvetítse érzelmeit metakommunikatív elemekkel.
-
Fejlessze a gyermekek metakommunikációs készségét.
-
Bıvítse aktív és passzív szókincsüket.
-
Fejlessze beszédértésüket, mondatalkotási készségüket.
46
-
Késztesse a gyermekeket gondolatainak, érzelmeinek, szükségleteinek, kívánságainak szóbeli kifejezésére.
-
Törekedjen arra, hogy a gyermekek tevékenysége során kialakuljon a párbeszéd, az egymásra figyelés.
-
Érje el, hogy a gyermekek az udvarias beszédformákat használják.
-
Kezdeményezzen hangfejlesztést szolgáló játékokat.
-
Használja a bábjátékot, mint az anyanyelvi nevelés egyik fontos eszközét.
-
Törekedjen arra, hogy a gyermekekben kialakuljon az igény és képesség a beszéd kapcsolatokon alapuló együttmőködésre.
-
Gondolja át az anyanyelvi nevelés feladatait, az egyes nevelési tartalmak területén.
-
Segítse a gyermekeket, a másság elfogadásában.
Módszerek: -
bemutatás, magyarázat, beszélgetés, képolvasás, szemléltetés, gyakorlás, dramatizálás, meséltetés, meseszövés, bábozás, anyanyelvi játékok.
Eszközök: -
könyvek, bábok, képek, fejdíszek, jelmezek.
A foglalkoztatás formái: -
tudatos szervezéssel, „csend szigetének” kialakítása a mindennapos irodalmi élménynyújtáshoz.
-
mikro csoportos vagy egyéni kezdeményezések,
-
a délutáni nyugodt pihenést a mesével segítjük elı.
Differenciált fejlesztés: -
kiemelt szókincsbıvítés egyéni foglalkozások során,
-
önbizalmuk fejlesztése egyéni beszélgetések alkalmával,
-
játékos helyzetek teremtése.
A fejlesztés tartalma: -
3-6-7 éves korban kedvelt hagyományos formák biztosítása.
-
Mesélés, verselés, dramatizálás, bábozás, dramatikus játékok.
-
Néphagyományainkat versekkel, mondókákkal, mesékkel, történetekkel és a jeles napokhoz kapcsolódó szokásokkal ápoljuk, átéljük.
-
Megismertetjük gyermekeinket a cigány kultúra elemeivel.
-
Beszélgetés a napi tevékenységek során. 47
-
Beszédmővelés: beszédhallás, beszédmegértés és beszédmozgás fejlesztése, helyes ejtési gyakorlatok, légzı gyakorlatok, hangadás gyakorlatok, zöngés- zöngétlen hangok differenciálása mintakövetéssel, artikulációs gyakorlatok, nyelvtörı, gyorsasági gyakorlatok, ritmusgyakorlatok, idıtartam gyakorlatok, hangsúlygyakorlatok, hangerı gyakorlatok.
-
Idı- és téri egymásutániság felfogása, felismerésének és kivitelezésének fejlesztése, (történeti sorba rendezések).
-
Vers- és mesemondások.
-
Irodalmi mővek hallgatása: Mondókák (népi mondókák, kiszámolók, hintázok, labdázók, párválasztók, felelgetık, lovagoltatók, csiklandozók, altatók, ébresztgetek), mesék (állat, tündér, tréfás mesék, népmesék, mőmesék, folytatásos mesék), verses mesék versek (népköltészeti alkotások, klasszikus és mai gyerekversek).
-
Irodalmi mővek memorizálása: Tevékenységek, cselekvések megfigyelése, eljátszása mozgással, testtartással, érzelmek kifejezése mimikával, tekintettel, gesztikulációval, irodalmi mővek eljátszása - dramatizálás, bábozás (különösen fontos a dadogóknak).
-
Könyvek folyóiratok nézegetése - helyük a könyvespolcon, könyvtárban.
-
Színházi élmények nyújtása, gyerekelıadások, bábszínházi elıadások megtekintése.
A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére: A gyermek beszéde: -
érthetı, folyamatos, megfelelı hangsúlyozású, hanglejtéső és sebességő,
-
illeszkedik a kialakult beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz.
-
minden szófajt használ, megismeri szavak jelentését,
-
alkalmaz különbözı mondatszerkezeteket, mondatfajtákat a nyelvhelyességi szabályoknak megfelelıen,
-
tisztán ejt minden beszédhangot (egyéni eltérések elıfordulhatnak),
-
játék közben mondogat odaillı szövegeket, rigmusokat, halandzsákat,
-
szívesen mond mondókákat, verseket, meséket, ismeri a hozzájuk tartozó mozgásokat,
-
szívesen hallgat mesét, verset,
-
aktív figyelemmel kísérik a felnıttek vagy társaik elıadását,
-
anyanyelvi játékok eljátszásába bekapcsolódnak, megértik az életkorunknak megfelelı feladatokat, kialakul analizáló, szintetizáló képességük,
-
igényli a hallott irodalmi mő újrahallgatását, megszilárdulnak a mesehallgatáshoz kapcsolódó szokásai,
-
a folytatásos mesék, verses mesék, meseregények szálait összeköti,
-
figyelmesen végighallgatja a felnıttek és társai beszédét, 48
-
alkalmazza a kapcsolatteremtés elemi szabályait,
-
ismeri a csoportszoba könyvespolcát, eligazodik a könyvek között, és óvja azok állagát,
-
könyvben kép alapján tájékozódik,
-
részt vesz dramatikus játékokban, közös szereplésekben, képes korának megfelelı színházi elıadás cselekményének követésére.
A gyermekek: -
már óvodáskorban mindennapos örömforrássá válik az irodalmi élményszerzés,
-
szívesen ismételgetik a verseket, mondókákat, meséket,
-
szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak, a maguk és társaik szórakoztatására,
-
tudnak meséket elıadni, történetet kitalálni, élményeikrıl szívesen beszélnek,
-
tisztán, érthetıen beszélnek, gondolataikat, érzelmeiket ki tudják fejezni,
-
aktív figyelemmel kísérik a felnıttek vagy társaik elıadását,
-
anyanyelvi játékok eljátszásába bekapcsolódnak, megértik az életkorunknak megfelelı feladatokat, kialakul analizáló, szintetizáló képességük,
-
szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak, a maguk és társaik szórakoztatására,
-
összefüggıen beszélnek, bátran nyilvánítanak véleményt, elbeszélésük folyamatos,
-
a feltett kérdésekre pontosan, adekvátan felelnek,
-
motiváltak a szóbeli közlésre,
-
képesek a hallott szöveg megértésére,
-
ismerik és alkalmazzák a téri irányokat és az idı múlását jelölı kifejezéseket,
-
képesek ok-okozati összefüggések megfogalmazására, következtetések levonására,
-
szókincse életkoruknak megfelelı,
-
beszédhelyzetekben megfelelı beszédfordulatokkal és viselkedési formákkal teremtik meg és tartják fenn a kapcsolatot,
-
figyelmesen végighallgatják társaikat és a felnıtteket,
-
helyesen használják a névmásokat, névutókat, igeidıket és igemódokat,
-
beszéde megfelelı sebességő, jól érthetı, többnyire megfelelı hangsúlyozású, hanglejtéső,
-
beszédüket természetes gesztusokkal, arcjátékkal kísérik,
-
minden beszédhangot tisztán ejtenek,
-
a természeti és társadalmi környezetükbıl szerzett tapasztalatokat, élményeket emlékezetükben felidézik, 49
-
a testi neveléshez kapcsolódó kifejezéseket ismerik,
-
a tanult mondókákat, verseket, meséket felidézik, eljátsszák,
-
alkotás közben beszélgetnek, énekelnek, mondókáznak.
Értékelés: Év eleji beszédtechnikai felmérések elvégzése a logopédiai fejlesztés érdekében. Folyamatos megfigyelés, melynek szempontjai: -
helyes ejtés, hangképzés helyessége,
-
kifejezıképesség szóban,
-
beszédkedv,
-
beszédfegyelem,
-
emlékezet fejlettsége,
-
bekapcsolódás a közös tevékenységekbe,
-
utánzókedv,
-
szókincs.
Feltételek: Az anyanyelvi és irodalmi fejlesztéshez a tárgyi feltételek optimális mértékben adottak. Szükséges feltételek még: -
az elkövetkezı években folyamatos pótlásra és bıvítésre szorul a gyermekeknek szánt, mindennapi használatú képes, mondókás, és mesekönyvek, leporellók győjteménye,
-
bábok, dramatizálás kellékei.
50
KÜLSİ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE /TERMÉSZET, TÁRSADALOM, EMBER/ Célok, feladatok: -
a gyermek tapasztalataira, élményeire támaszkodva új ismeretek nyújtása,
-
közvetlen és tágabb természeti, emberi, tárgyi környezetbıl a meglévı ismeretek bıvítése, mélyítése, rendezése,
-
a környezet megszerettetése, térészlelés fejlesztése,
-
ok-okozati összefüggések, jelenségek megfigyelése,
-
a gyermek megismerı tevékenysége a tapasztalatokra épüljön, hogy érzékszervein keresztül fedezze fel, ismerje meg és szeresse környezetét,
-
tapasztalatok győjtése a természeti, emberi és tárgyi környezet elemeirıl, megfelelı tájékozottság kialakítása, ismeretek rendszerezése,
-
a harmonikus környezet szépségének, a természet lebilincselı varázsának befogadására és élvezetére is érzékennyé váló gyermekek nevelése,
-
a gyermek érzékelje a környezetvédelem, és a környezethigiénia szerepét,
-
a közlekedés alapvetı szabályainak megismertetése, biztonságos közlekedésre nevelés,
-
szülıföldünk: sajátos földrajzi, tájegységi adottságainak kiaknázásával, az itt élı emberek életmódjával, az állat- és növényvilág megismertetésével, a helyi népszokások, hagyományok felelevenítésével pozitív érzelmi viszony s identitástudat fejlesztése,
-
a matematikai tartalmú tapasztalatok, ismeretek szerzése, melyeket a gyermek tevékenységeiben is alkalmaz. felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélıképessége, fejlıdik téri-, sík- és mennyiségszemlélete.
Különösen figyelünk ezekre a HH, illetve a HHH gyermekek óvodai nevelésének fejlesztése érdekében. Az óvodapedagógus feladatai: -
a megismerési tevékenységhez biztosítani a feltételeket spontán vagy szervezett formában,
-
arra törekvés, hogy a gyermeket olyan hatások érjék, amelyek a környezetük felfedezésére, rácsodálkozásra ösztönzik ıket, és arra, hogy óvják környezetüket, vigyázzanak tisztaságára és szépségére,
-
a gyermekek matematikai érdeklıdésének felkeltése, elemi ok-okozati összefüggések felismertetése / mennyiségi, alaki, nagyságbeli, téri viszonyok /,
-
közvetlen környezetünkben fellelhetı nemzeti és népi hagyományok megismerése és ápolása, 51
-
témákon keresztül fogalmi gondolkodásuk fejlesztése.
-
a gyermek megismerı tevékenysége a tapasztalatokra épüljön, hogy érzékszervein keresztül fedezze fel, ismerje és szeresse meg környezetét.
-
segítse elı a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlıdését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.
Módszerek: -
játék, játékos cselekedtetés, beszélgetés, szemléltetés, magyarázat, gyakorlás, megfigyelés, tapasztalás, ellenırzés, értékelés.
A fejlesztés tartalma: A következı témaköröket a kompetencia alapú óvodai programcsomagban megjelölt idıszakban dolgozzuk fel. -
a külsı világ megismerésének tartalmát évszakokba ágyazva az alábbi témakörökben dolgozzuk fel:
-
ilyen volt a nyár, ısz van, növények, közlekedés, tél, testünk, család, tavasz, állatok, napszakok, emberek munkája, óvoda és környéke, iskolások leszünk.
Az élı és élettelen természet anyagai, változásai, színei: -
idıjárás, természeti jelenségek, évszakok, napszakok,
-
növények tulajdonságai, ápolásuk
-
állatok életmódja, környezete, gondozása.
Emberi környezet: -
az emberi test: testrészek, érzékszervek, testápolás, az orvos gyógyító munkája, betegségmegelızés, egészséges életmód
-
a család élete, tagjai, foglalkozások.
Az óvoda és környezete: -
az óvoda elhelyezkedése városunkban,
-
az óvoda épülete, belsı terei, udvara, felnıttek munkája, gyermekek tevékenységei,
-
településünkön mőködı közintézmények, termelı üzemek, vállalatok, az ott dolgozók munkájának megismerése.
Közlekedés a faluban, városban: -
lehetıségei, dolgozói, eszközei, szabályai, különös tekintettel a gyalogos közlekedésre.
Természetvédelmi és környezetvédelmi teendık, tevékenységek. -
Nagybajom gólyafalu, településünkön kiemelt feladat a madárvédelem. Folyamatosan figyeljük a gólyák életkörülményeit,
52
-
Télen a madarak etetése az ablakok elé helyezett madáretetıkben folyamatos megfigyelés és feladat.
A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére: A gyermek: -
a környezet tevékeny megszerettetésén keresztül óvodáskor végére otthonosan mozog szőkebb-tágabb környezetében,
-
elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetérıl. Tudja lakcímét, szüleik pontos nevét, foglalkozását,
-
különbséget tud tenni az évszakok között, meg tudja különböztetni a növényeket, felismerik az állatokat,
-
ismeri a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat,
-
szívesen gondoz növényeket,
-
ismerik a közlekedési eszközöket, a gyalogos közlekedési szabályokat,
-
a tárgyakat meg tudja számolni legalább tízes számkörben, össze tudja hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint,
-
megkülönbözteti a jobbra-balra irányokat, a névutókat megfelelı értelemben használja,
-
megfelelıen viselkedik különbözı helyzetekben,
-
kialakulóban, vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megóvásához szükségesek,
-
kialakul a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedı jól érthetı beszéde,
-
tudja az évszakok, hónapok, napok, napszakok, nevét, jellemzıit, sorrendjét,
-
korának megfelelı ismeretei vannak állatokról, növényekrıl,
-
néhány növény - és állatgondozási mőveletet elvégez,(pl. ültetés, öntözés, gyomlálás, söprés, gereblyézés),
-
csoportosítja az élılényeket (ember, állat, növény),
-
ismeri a színeket,
-
tájékozódik saját testén, ismeri a fıbb testrészek és szervek funkcióit és azok ápolását,
-
ismeri a környezetében lévı fontosabb épületek, intézmények funkcióját, az ott dolgozók munkáját,
-
kialakul benne az értékteremtı- és megırzı munka megbecsülésének képessége,
-
alapvetı ismeretekkel rendelkezik közlekedésrıl, annak eszközeirıl és szabályairól,
-
szívesen önállóan végez természetvédelmi és környezetvédelmi teendıket, tevékenységeket,
-
kötıdik szülıföldjéhez, ismeri annak hagyományait. 53
Értékelés: -
Folyamatos megfigyeléssel, a fejlesztés várható eredményeiben megfogalmazottak alapján.
Feltételek: Meglévı feltételeink udvarunkon és csoportszobáinkban: -
növényei nagy füves terület, örökzöld, lombhullató- és gyümölcsfák,
-
egynyári- és évelı virágok,
-
állatai: fákon fészkelı madarak, bogarak, rovarok, békák, csigák, pintyek, tücskök.
-
szemléltetı táblák,
-
diafilmek,
-
videofilmek,
Szükséges még hiányzó eszközeink: -
távcsı, nagyítók, mikroszkóp, földgömb, térkép,
-
igény szerint akvárium,
-
kiránduláshoz szükséges gyermekmérető hátizsákok,
-
a témák feldolgozását segítı fejlesztı manipulatív játékeszközök,
-
szakkönyvek, ismeretterjesztı könyvek.
KÉZMŐVES TEVÉKENYSÉGEK /RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA/ Célok, feladatok: -
Vizuális önkifejezés.
-
Esztétikai érzék fejlesztése.
-
Szép iránti szemlélet kialakítása.
-
Az alkotó-alakító tevékenységek megszerettetése.
-
Érdeklıdés felkeltése az ábrázolás tevékenységei iránt.
-
Az ábrázolás különbözı fajtáinak /rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, kézi munka/, a mőalkotásokkal, népmővészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének.
-
Vizuális tapasztalatok nyújtása életkornak megfelelıen.
-
A vizuális rendszer megismertetése (pont, vonal, folt, színek, formák).
-
A vizuális megértés, befogadás alapozása. 54
-
A képi, plasztikai, konstruáló kifejezıképességek kibontakoztatása.
-
A vizuális percepció, a vizuális memória és ritmusérzék fejlesztése.
-
Taktilis (tapintási) ingerek erısítése.
-
Szín- és formavilág gazdagítása.
-
Egyszerő, munkafogások és eszközhasználat képességének fejlesztése (különbözı anyagok és technikák megismertetése).
-
Kézmozgások finomítása.
-
Az alkotás örömének megtapasztaltatása belsı képek gazdagítására épül.
-
Sokféle lehetıség megmutatása a képi, térbeli megjelenítésre.
-
Képi gondolkodás fejlesztése.
-
A térbeli tájékozódó képesség fejlesztése.
-
Az íráshoz szükséges mozgáskoordináció alakítása.
-
A szép iránti fogékonyság és igény kialakítása.
-
Kreatív vizuális alkotókedv kibontakoztatása, tehetséggondozás.
-
Részvétel képzımővészeti pályázatokon.
-
Megfigyelési, tapasztalatszerzési lehetıségek és élmények biztosítása,
-
Alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése.
-
Megfelelı hely, idı, eszköz, anyag, nyugodt légkör biztosítása.
-
Differenciált fejlesztés.
-
Technikák megismertetése.
-
Vizuális képességek fejlesztése.
-
Esztétikus környezet biztosítása.
-
A gyermekek élmény és fantáziavilágának képe, szabad önkifejezése, gondolkodási mőveletek fejlesztése a tevékenységek alatti beszélgetés során.
-
A gyermekek tér- forma- színképzetének gazdagítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása.
Az óvodapedagógus feladatai: -
megfigyelési, tapasztalatszerzési lehetıségek és élmények biztosítása,
-
alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése: − megfelelı hely, − megfelelı idı, − eszköz, anyag, −
nyugodt légkör.
-
differenciált fejlesztés,
-
technikák megismertetése, 55
-
vizuális képességek fejlesztése,
-
esztétikus környezet biztosítása,
-
keltse fel a gyermekekben az ábrázolás eszközeivel való tevékenységi vágyat, juttassa el a gyermekeket az alkotás öröméhez,
-
a gyermekek igényének kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására,
-
megteremteni mindazokat a feltételeket, amelyek a nyugodt, derős alkotólégkörhöz szükségesek,
-
tartsa szem elıtt a gyermekek életkori és egyéni sajátosságait,
-
lehetıségek teremtése az egyéni és kisebb csoportban történı alkotásra,
-
teremtsen esztétikus környezetet a gyermekek köré,
-
a gyermekekben az ábrázolás anyagaival és eszközeivel való tevékenységi vágy felkeltése,
-
a nap minden szakában eszközök és hely biztosítása az élményre épülı alkotóalakító tevékenységhez,
-
tegye lehetıvé, hogy a gyermekek a lehetıségekhez képest a legjobb minıségő anyagokkal fejezhessék ki magukat,
-
tegye lehetıvé az új eszközök használatát, technikák megismerését és kipróbálását a rajzolás, mintázás és kézi munka különbözı technikai alapelemeivel és eljárásaival,
-
juttassa el a gyermekeket saját szintjükön az alkotás öröméhez,
-
tartsa és tartassa tiszteletben a gyermekek munkáit,
-
fejlessze a tervezhetı alkotó- alakító tevékenységek tartalmát, minıségét,
-
teremtse meg az udvari élet alkalmával is az alkotás feltételeit,
-
szervezze meg a koruknak megfelelı kiállítások megtekintését,
-
adjon tanácsot a szülıknek az otthoni ábrázoló tevékenység megszervezéséhez,
-
segítse, hogy finomodjon az ujjak mozgása, fejlıdjön a tapintásos észlelés a technika alkalmazása közben,
-
biztosítsa az önkifejezés szabadságán keresztül az egyedi szín és formakombinációk létrehozását,
-
keltse fel a gyermekek érdeklıdését a természet és a négy ıselem (Tőz, Víz, Föld, Levegı) szépségei iránt,
-
teremtsen lehetıséget a képzımővészeti témájú könyvek nézegetésére, pályázati munkák elkészítésére,
-
adjon lehetıséget a természetes anyagokkal való ismerkedésre, tevékenykedésre, ezeken keresztül a hagyományok ápolására,
-
a szülık számára tegye lehetıvé a gyermekek alkotásainak megtekintését.
Mindezek alkalmazása fontos a HH, illetve a HHH gyermekek óvodai nevelésének fejlesztése érdekében. 56
Módszerek: -
játékos cselekedtetés, beszélgetés, szemléltetés, magyarázat, gyakorlás, értékelés.
Differenciált fejlesztés: -
komplex megfigyelési alkalmak biztosítása,
-
egyéni differenciált fejlesztés,
-
napi motiváció,
-
szemléltetés,
-
változatos gyakorlási mód,
-
igény szerinti segítségnyújtás,
-
önbizalom erısítése.
A foglalkoztatás formái: -
mikro csoportos,
-
egyéni fejlesztés.
Tartalom: Vizuális percepció: -
Alak, háttér: keresztezett vonalak felismerése, rejtett formafelismerés, keresztezett formák differenciálása, alak és háttér cseréje.
-
Alakállandóság: formaállandóság, geometriai formák, különbözı nagyságainak összehasonlítása.
-
Térbeli helyzet: tárgyak szemlélıhöz viszonyított kapcsolatának felismerése, figurák fordítása, forgatása, részek helycseréje, tárgyak egymáshoz viszonyított helyzete.
-
Térbeli viszonylagosság: két tárgy helyzetének megnevezése, alakjuk kiegészítése, részek összeillesztése, célirányos útkeresés.
Vizuális nyelv: -
Képalakítás a vizuális elemek használatával (vonal, folt, forma, színek).
-
A képfelület kitöltése.
-
A vizuális elemek egymáshoz való viszonyának megfigyelése, rendezése a képfelületen (soralkotás, hasonlóságok, ritmus).
-
Vizuális - taktilis ingerek - ujjfestés.
Kifejezés: -
Terek viszonyainak megfigyelése, ábrázolása. 57
-
Egyszerő természeti és mesterséges formák megfigyelése, ábrázolása.
-
Képalakítás saját élmények, emlékezet után.
-
Képzı és népmővészeti alkotások, képek nézegetése, kiállítások megtekintése.
-
Technikák megismertetése (rajzolás, festés, papírragasztás, mintázás, papírhajtogatás, egyszerő nyomhagyások).
Vizuális kommunikáció: -
Színek keverése.
-
A mindennapokban használt információs jelek, megismertetése (közlekedési jelzıtáblák, jármővek jelei, egyszerő ábrák).
Tárgy és környezetkultúra: -
Tárgyalkotás szabadon.
-
Térrendezések.
-
Konstruálás.
-
Mintázás.
-
Anyagalakítások (gyurma, anyag, textil, fonal, dobozok, papír, gyöngyfőzés, termések, kavicsok, homok, építıkocka, hó, gipsz).
A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére: A gyermek: -
egyéni módon megjelenít élményeket és elképzeléseket,
-
részletes, színes alkotások jönnek létre, amelyeken a kedvenc színek dominálnak,
-
firkaszintrıl eljutnak a cselekményes ábrázolásig,
-
az alkotásokról beszélgetni tudnak,
-
készítenek barkácsolással játék kiegészítı eszközöket, ajándékokat, kellékeket.
-
kifejez elemi térviszonyokat a képfelületeken,
-
használja a képi kifejezés eszközeit,
-
hangsúlyozza alkotásaiban a jellemzı jegyeket, formákat,
-
emberábrázolásában megjelennek a részformák, esetleg egyszerő mozgások,
-
élmény, emlékezet alapján képet alkot,
-
megfelelıen használja az eszközöket - rendelkezik helyes ceruzafogással, tisztán tartja az eszközeit,
-
mintakövetéssel alkalmazza a technikai eljárásokat,
-
megnevezi a színeket, azok sötét és világos árnyalatait,
-
részt vesz a tér rendezésében, figyelembe véve az alapvetı térviszonyokat,
-
megfigyelés után formát mintáz, 58
-
önállóan vagy társaival közösen modellt, makettet készít,
-
saját elképzelései alapján tárgyakat díszít,
-
véleménye van saját és társai „mőveirıl", mőalkotásokról,
-
önállóan javítja - megbeszélt módon - hibáit,
-
rendelkezik koordinált szem- és kézmozgással,
-
alkotására jellemzı a részletezı formagazdagság a színek egyéni alkalmazása,
-
örül alkotásainak és a közösen elkészített kompozícióknak,
-
rácsodálkozik a szép látványra, tud gyönyörködni benne.
-
megfogalmazza értékítéletét, beszélgetni tud az alkotásról,
-
téralakításban, építésben bátor, ötletes és együttmőködı,
-
plasztikai munkái egyéniek, részletezıek,
-
szívesen vesz részt a finommozgást igénylı tevékenységekben
Értékelés: Folyamatos megfigyelés, melynek szempontjai, módjai: -
helyes eszközhasználat,
-
vizuális emlékezet szintje,
-
kézmozgások, fogások,
-
tiszta, rendezett, alkotás,
-
részvétel a közös tevékenységben,
-
egyéni megoldások, ötletek,
-
egymás és saját munkák nézegetése, ötlet- és segítségadás,
-
a „mővek" bemutatása faliújságokon, folyosón.
Feltételek: A sokoldalú vizuális tevékenység fejlesztéséhez szükséges eszköz és anyag folyamatos biztosítása. ÉNEK-ZENE Célok, feladatok: -
közös éneklés, énekes játékok a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, a zenélés megszerettetése, örömet nyújtanak a gyermeknek,
-
zenei képességek fejlesztése,
-
zenei ízlés, esztétikai fogékonyság formálása, 59
-
éneklési készség fejlesztése, tiszta éneklésre nevelés,
-
zenei hallás, zenei emlékezet fejlesztése,
-
ritmusérzék fejlesztése a meglévı óvodai ritmushangszerek használata,
-
zenei alkotókészség fejlesztése,
-
a zene hallgatására nevelés,
-
mozgáskultúra fejlesztése,
-
mindennapi zenei élmény biztosítása,
-
értékközvetítés,
-
felhasznált zenei anyag életkornak és adott csoport képességszintjének megfelelı válogatása.
-
a zenei érdeklıdés felkeltése,
-
természeti és tárgyi környezetünk zörejeinek, hangjainak felismerése, differenciálása,
-
az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs mővészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek /a ritmus, éneklés, hallás, mozgás/ és zenei kreativitásának alakításában,
-
kreatív zenei alkotókedv kibontakoztatása, tehetséggondozás,
-
esztétikus, összerendezett mozgás, helyes testtartás kialakítása,
-
közösségi érzések alakítása, erısítése, a közös öröm és izgalom átélésével,
-
zenei nevelésünk hozzájárul gyermekeink érzelemvilágának gazdagításához,
-
a közös éneklés, közös játék örömének megéreztetése, ami fejleszti a gyermek zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát,
-
a gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket,
-
a zene keltse fel és fokozza az aktivitást, szabályozza a feszültséget, indulatokat keltsen és vezessen le. Teremtsen nyugalmat, mobilizálja a különbözı érzelmeket, serkentse a képzeletet, alakítsa a viselkedést,
Fokozott figyelmet fordítunk erre a HH, illetve a HHH gyermekek óvodai nevelésének fejlesztése érdekében. Az óvodapedagógus feladatai: -
a zenei foglalkoztatási formák feltételeinek megteremtése, frontális, mikro csoportos vagy egyéni fejlesztés formájában,
-
a 3-6-7 éves korban megtervezhetı hagyományos zenei tartalmak biztosítása,
-
a gyermekek zenei élményhez juttatása,
-
a nyugodt és oldott légkör biztosítása, 60
-
a gyermekek zenei alkotókedvének fejlesztése,
-
hasson a zenei neveléssel a gyermekek érzelmére, értelmére,
-
tudatos felkészülés a zenei élmény átadására,
-
tegye lehetıvé, hogy a szülık is megismerjék az ének-zenei nevelés anyagát,
-
hívja fel a szülık figyelmét a válogatás nélküli gépzene káros hatására,
-
segítse elı, hogy a családban ne törjék le a gyermek énekkedvét, önbizalmát,
-
az ének-zene közösségformáló hatásának érvényesítése
-
építsen a gyermekek mozgásos alkotókedvére,
-
az óvónı zenei kultúrájában legyen modell. A felnıtt minta spontán utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének,
-
vegye figyelembe a gyermekek egyéni adottságait, tartsa szem elıtt a komplexitást,
-
adjon lehetıséget az önkifejezésre zenés mozgás vagy zenés festés által,
-
a zenehallgatási anyag megválasztásánál vegye figyelembe a gyermek hovatartozását /nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés/ .
Módszerek: -
bemutatás, mintaadás, gyakorlás, játékos cselekedtetés, magyarázat, ellenırzés, értékelés.
Differenciált fejlesztés: -
egyéni differenciált fejlesztés,
-
gyakorlás,
-
bátorítás, ösztönzés,
-
önbizalom fejlesztése.
Tartalom: -
Magyar népi énekes-mozgásos játékok
-
Ölbeli játékok, bölcsıdalok
-
Ügyességi- és labdajátékok
-
Fogócska
-
Szellemi játékok
-
Párválasztó játékok
-
Mondókák, kiolvasók
-
Más népek dalai, játékai. Figyelembe véve a nemzetiségi etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is.
-
Gyermekeknek írt mődalok /igényesen válogatott kortárs mővészi alkotások/, 61
-
Hangszeres zene hallgatása − élı hangszeres zene hallgatása a faluban mőködı hagyományırzı csoportok (népdalkórus, tánccsoportok) elıadásában, − vokális és hangszeres zene, mődalok, alkalmi dalok, ünnepek dalai.
-
Somogyi népdalok megismerése.
A fejlesztés várható eredményei: A gyermek: -
szívesen kezdeményez énekes játékokat, és élvezettel eljátssza azokat, gátlások nélkül énekel egyedül is,
-
zenei képességeiben egyenletes fejlıdési ütem tapasztalható,
-
tud egyenletesen járni, érzi az egyenletes lüktetést, a dalok ritmusát,
-
megkülönbözteti a zenei fogalompárokat, gyors-lassú, halk-hangos, magas-mély stb.,
-
természetes tempóban jár, segítség nélkül tempót tart,
-
énekel hat hangterjedelmő dalokat, dúdolja az ismert dallamokat,
-
felelgetıs dalt énekel társaival, vagy a csoporttal,
-
visszaénekel dallamot,
-
megkülönböztet és reprodukál halk-hangos, magas-mély, gyors-lassú, fogalompárokat dallamban,(ritmusban),
-
kifejezi cselekvéssel a dalritmust és az egyenletes lüktetést,
-
egyszerő táncos mozgásokat végez helyes testtartással,
-
törekedik a tiszta éneklésre,
-
figyelmesen hallgatja a bemutatott zenét,
-
alkalmi dalokat énekel,
-
felismeri dallammotívum alapján a hallott dalt, néhány természeti környezetbeli hangot (többféle zenei és zörejhangot), hangszereket (ritmushangszereket és a furulya hangját),
-
ismer néhány térforma alakítási lehetıséget (kör, csigavonal),
-
próbálkozik dallamrögtönzésekkel,
-
kitalál dallamhoz mozgást, játékot,
-
kifejlıdik zene-érzékük- mőveltségük alapja.
Értékelés: Folyamatos megfigyelés, melynek szempontjai: -
Hangtisztaság, ritmika, szövegmondás, énektechnika. 62
-
Éneklés és mozgástempó szabályossága.
-
Szívesen énekel-e, kezdeményez-e, énekes játékot, hangszeres vagy zenés elfoglaltságot?
Feltételek: Meglévı feltételeink: -
gyermeki ritmushangszerek széles köre,
-
óvónık hangszere(furulya)
TESTI NEVELÉS-MINDENNAPI TESTNEVELÉS /MOZGÁS/ Célok, feladatok: -
mozgás megszerettetése,
-
természetes mozgáskészségek kialakítása, fejlesztése, stabilizálása,
-
egészséges életmód kialakítása.
-
egészséges testi fejlesztés:
-
a motorikus képességek fejlesztése,
-
térbeli-idıbeli tájékozódás fejlesztése,
-
testséma, helyes testtartás alakítása,
-
mozgásmőveltség és mozgáskoordináció fejlesztése,
-
egészséges életmódra való készségek, jártasságok alapozása,
-
egészségóvás megelızéssel,
-
testi képességek alakítása, fejlesztése (erı, ügyesség, gyorsaság, állóképesség),
-
a légzı-, keringési-, csont- és izomrendszer teljesítıképességének növelése, figyelemmel a mozgásfejlıdés lépcsıfokaira,
-
a növekedés elısegítése, a vázizomzat erısítése,
-
a nagymozgások, a rugalmasság fejlesztése,
-
a szem-, kéz-, láb koordinációjának fejlesztése,
-
ritmusérzék fejlesztése,
-
közösségi magatartás fejlesztése: egymásra figyelés, társra figyelés, koordinációs képesség, egészséges csapatszellem kialakítása,
-
a torna, a mozgásos játékok hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett nagy és kismozgások kialakulásához.
Mindez kiemelten fontos a HH, illetve a HHH gyermekek óvodai nevelésének fejlesztése érdekében.
63
Az óvodapedagógus feladatai: -
az életkori sajátosságoknak megfelelı mozgásfejlesztı játékok összeállítása,
-
mindennapos, párperces, irányított mozgásos játék szervezése és levezetése,
-
a szabadban tartózkodás értelmes megszervezése,
-
biztosítson megfelelı helyet, idıt, eszközt, tiszta környezetet, a gyermekek mozgásigényének kielégítésére,
-
alakítson ki szokásokat, szabályokat a különféle mozgáshelyeken (csoportszoba, udvar, tornatér),
-
szervezze úgy a csoport napirendjét, hogy helye legyen a napi mozgásnak, edzésnek, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve – minden gyerek számára biztosítsa a mozgás örömét,
-
vegye figyelembe a gyermekek egyéni és életkori sajátosságait,
-
a szülıkkel együttmőködve biztosítsa a megfelelı öltözéket,
-
a heti rend szervezésével biztosítsa a tornaszoba és az udvar adta lehetıségek maximális kihasználását,
-
adjon lehetıséget, hogy az egyes gyakorlatokat ki-ki a saját képességei szintjén hajthassa végre,
-
a helyes minta megismerésére adjon lehetıséget és igényelje a mozdulatok pontos, esztétikus gyakorlását,
-
szervezzen mozgásos játékokat, sport és versenyjátékokat az udvaron,
-
tervezzen lábboltozat erısítı speciális járásokat, és tartásjavító gimnasztikai gyakorlatokat,
-
tartási rendellenesség gyanúja esetén a szülık bevonásával kérje szakember segítségét,
-
helyezzen hangsúlyt a nagy- és finommozgások fejlesztésére,
-
a mozgás minden formáját a játékosság hassa át,
-
az óvónı saját mintaszerő mozgásával igyekezzen a gyermek szép mozgását, helyes testtartását kialakítani,
-
a gyakorlatok szervezésénél tartsa be a fokozatosság elvét, figyelembe véve az életkori és egyéni sajátosságokat.
Módszerek: -
magyarázat, beszélgetés, bemutatás, gyakorlás, ellenırzés, értékelés, játékos cselekedtetés, illetve szabadon választott módszer. / l: zenés torna /.
Differenciált fejlesztés (a fejlıdésben elmaradottak felzárkóztatása): -
képességeiknek megfelelı terhelés biztosítása,
-
gyakorlás, 64
-
ösztönzés,
-
dicséret, buzdítás.
Tartalom: A mozgásfejlesztés a mindennapos testnevelés és a kötött, tervszerő foglalkozások rendszerében valósul meg. Játékok: -
szerep,- utánzó,- futójátékok,
-
szabályjátékok,
-
küzdıjátékok (húzás, tolás, emelés)
Rendgyakorlatok: -
egyenes testtartás, vonal és köralakítás, fordulatok meghatározott irányokba
Gimnasztika- szabadgyakorlatok: -
kartartások, nyakizom gyakorlat, - kar, - láb, - és törzsmozgások, testhelyzetek,
-
kéziszer-gyakorlatok (bot, babzsák, szalag, karika, labda)
Járások, futások: -
természetes járás irányváltásokkal,
-
speciális járások, állatjárások utánzása,
-
ritmusra járások,
-
futás egyenes vonalban és irányváltásokkal, lassítás - gyorsítás,
-
akadályok leküzdése,
-
versenyfutás
Szökdelések, ugrások: -
helyben és haladva (páros lábon, váltott lábbal), akadályokon át (le, fel, át)
Dobások, labdás gyakorlatok: -
labdafogások, labdaészlelés,
-
labdagurítások, labdavezetések,
-
labda fel, - és ledobások (alsó és felsıdobások),
-
labdahajítások
Támasz, - függés, - és egyensúlygyakorlatok: -
talajon (csúszás, mászás, kúszás, egyensúlyozás),
-
padon, zsámolyon, bordásfalon, vízszintes és függıleges irányban,
-
gurulások,
-
egyensúlyozás emelt szeren (pad) 65
Foglalkozások a szabadban: -
téli játékok (hógolyózás, szánkózás),
-
atlétikai vonatkozású gyakorlatok
Gyógytestnevelés, mozgásterápia A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére: A gyermek: -
igényli és megszereti a mozgást,
-
betartja a szabályokat a különbözı szabályjátékokban,
-
növekszik teljesítıképessége,
-
mozgása összerendezettebbé válik,
-
a gimnasztikai gyakorlatokat életkori sajátosságainak megfelelıen végzi,
-
fejlıdik tér, idı, tájékozódó képessége,
-
képes babzsákkal a fején egyensúlyozó járásra a padon,
-
tud rövidebb távon egyenletes iramban futni,
-
versenyjátékokban betartja a szabályokat,
-
tud ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni,
-
tud helyben labdát vezetni,
-
tud egykezes felsı dobással célba dobni,
-
tud gurulóátfordulást végrehajtani elıre,
-
szeret mozogni, kitartó a mozgásos játékokban,
-
tud néhány mozgásos játékot irányítás nélkül játszani,
-
tud térben tájékozódni, ismeri az irányokat,
-
szeret mozogni, kitartó a mozgásos játékokban,
-
nagymozgása, finommozgása egyensúlyérzékelése összerendezett, mozgása kialakult,.
-
szeret futni, képes 50-100m-t kocogni,
-
szívesen és helyesen végzik a prevenciós gyakorlatokat,
-
ügyessé, edzetté és teherbíróvá válik.
Irodalom: dr. Tótszölısyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában címő könyvét használjuk a foglalkozások megtervezéséhez, de más forrás is felhasználható. Értékelés: -
Folyamatos megfigyeléssel.
-
A hibás elemek javításával, a testtartás és a mozgáselemek korrigálásával. 66
-
Motiválásokkal a helyes végrehajtások és az elınyös viselkedésformák (bátorság, tolerancia, segítıkészség, kudarc elviselése stb.) kiemelésével.
Feltételek: A testi fejlesztéshez szükséges eszközök és szerek hiányosak. Tornatermünk és felszerelése: -
bordásfal,
-
tornapadok,
-
léglabdák, kis- és nagymérető labdák (a gyermekek számának megfelelıen),
-
Wesco - képességfejlesztı játékok: karikák, topogók, téri tájékozódást fejlesztı lapok.
Udvari mozgásfejlesztı játékaink: -
mászókák, libikókák, hinták, csúszdák,
-
rotikum
Feladatunk: A meglévı eszközök folyamatos karbantartása, javítása, cseréje. MUNKA: Saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. Célok, feladatok: -
A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését, a munkavégzéshez szükséges beállítódást igény szinten.
-
A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvı tapasztalással egybeesı munka és munka jellegő tevékenység /önkiszolgálás, felnıttnek segítés stb./.
-
A család és az óvoda munkával kapcsolatos elvárásai közeledjenek.
-
Munkamegosztás kialakulása, a munkaszervezés képességének megalapozása.
-
Jártasságok, készségek alakítása az eszközök, szerszámok használatával.
-
A munka iránti tisztelet, eredményének megbecsülése, a dolgozó ember értékteremtésének megláttatása.
-
Megfelelı szokásrendszer kialakítása, eseti jellegő tevékenységek megszervezése és lebonyolítása, a feltételek biztosítása / személyi, tárgyi feltételek /.
-
Szıje át a gyermekek mindennapi tevékenységét az önként vállalt feladatok, munkafolyamatok. Pozitív érzelmi viszonnyal végezze a tevékenységet.
-
Munka végzése során éljék meg a közösségért való tevékenykedés örömét, ami a normák, értékek, szabályok kialakulásához vezet.
67
-
A gyermekek értékteremtı együttmőködési készségének fejlesztése játékos jelleggel, célra irányuló tevékenységeken keresztül.
-
A gyermek a munkavégzés során szerezzen ismereteket, információkat az ıt körülvevı tárgyi világról, fejlıdjön személyisége, társas kapcsolatai.
-
Célra irányuló, többnyire külsı irányítással folyó, a közösség érdekében végzett tevékenység.
Az óvodapedagógus feladata: -
Megfelelı szokásrendszer kialakítása, eseti jellegő tevékenységek megszervezése és lebonyolítása, a feltételek biztosítása / személyi, tárgyi feltételek /.
-
Ösztönözze a gyermekeket a feladatok elvégzésére.
-
Biztosítsa az önálló munkavégzés lehetıségét minden korcsoportban.
-
Tegye lehetıvé a munkaeszközök megismerését, ésszerő használatát az udvaron is
-
Tartsa szem elıtt az egyes gyermekek egyéni sajátosságait, képességeit a munkavégzés közben.
-
Biztosítsa a munka fokozatosságát, állandóságát és folyamatosságát.
-
Törekedjen arra, hogy a gyermekek képességeiknek megfelelı munkafeladatokat kapjanak, azokat begyakorolhassák.
-
Alakítsa ki az önkiszolgálás szokás- és szabályrendszerét.
-
Kapjanak a gyermekek kellı gyakorlási lehetıséget.
-
A közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája.
-
Ösztönözze a gyermekek önértékelését, igényszintjének növekedését.
-
Erısítse a gyermekek közötti kötıdést pozitív értékeléssel, a közösségért és önmagáért végzett munka során.
-
Biztosítsa a megfelelı mennyiségő és minıségő eszközöket a naposoknak.
-
Alakítsa ki a naposság vállalásának szokásait.
-
Gondoskodjon a naposi munkafeladatok folyamatos bıvülésérıl.
-
Adjon lehetıséget minden korcsoportnak az alkalomszerő munkák végzésére (ajándék készítése, teremdíszítés).
-
Teremtse meg a feltételeit a növény- és állatgondozásnak.
-
Teremtse meg az együttmőködés lehetıségeit a családdal.
-
Használjon ki minden olyan lehetıséget, amit az óvoda belsı rendszere és környezete kínál. (a benti és az udvari munka összhangját teremtse meg.)
-
Fokozatosan növeljük a munka mennyiségi és minıségi tartalmát.
-
Konkrét, reális, vagyis a gyermek saját magához mérten fejlesztı pozitív értékeléssel tegyük lehetıvé a munka örömének megtapasztalását. 68
Módszer: -
az egyes munkafajták fokozatos bevezetése a korcsoportnak és fejlettségi szintnek megfelelıen,
-
az új munkafolyamat bemutatása,
-
segítségnyújtás, irányítás,
-
ellenırzés, értékelés.
Foglalkoztatási formák: -
a gyermek önmagáért végzett munkája / önkiszolgálás/,
-
közösségért végzett munka / naposi munka, reszortfelelısi és egyéni megbízatásokat teljesítı gyermeki munka /.
Differenciált fejlesztés (Sikerkritériumok): -
kiemelt szókincsbıvítés, sok egyéni foglalkozás,
-
önbizalmuk fejlesztése, sok egyéni beszélgetés,
-
játékos helyzetek teremtése,
-
a gyermekek szeretnek közösen dolgozni,
-
örülnek, ha kötelességüket teljesítik,
-
önállóan, igényesen végzik a munkát,
-
szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére,
-
szívesen közremőködnek a növények, állatok gondozásában,
-
képesek eligazodni, alkalmazkodni, változó körülmények között, ismeretlen feladatok esetében is.
Tartalom: Saját személyükkel kapcsolatos munkák: -
a testápolás,
-
a táplálkozás,
-
az öltözködés,
-
a pihenés és az ezekhez kapcsolódó gyermeki tevékenységek, szokások kialakítása.
Alkalomszerő munkák: -
egyszeri vagy ismétlıdı tevékenységek, megbízatások önkéntesség alapján,
-
rendrakás, kisebb javítások udvaron és teremben,
-
ünnepi készülıdések: ajándékkészítések, díszítımunkák, figyelembe véve a gyermeki ötleteket is, 69
-
segítségadás a kisebbeknek kérésre és önálló indíttatásra.
Növény- és állatgondozás: -
évszakokhoz kapcsolódó munkákban való részvétel kertben, udvaron, csoportszobában egyaránt,
-
folyamatos növényápolás (ültetés, átültetés, öntözés, gyomlálás stb.),
-
folyamatos állatgondozás (etetés-itatás, élıhelyük tisztántartása stb.).
Naposi munkák: -
az étkezéssel kapcsolatos teendık ellátása,
-
a terem és az udvar rendjének megırzése (játékok, eszközök elıkészítése, elrakása).
A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére: A gyermek: -
önállóan ellátja a saját magával kapcsolatos teendıket,
-
önállóan, kedve és képessége szerint végez munkatevékenységeket,
-
ügyel környezete rendjére, szépségére, igényli a felfedezett hibák javítását,
-
meglátja a segítségadás lehetıségeit,
-
szívesen gondozza, óvja, ápolja környezete növényeit, állatait,
-
ismeri a szerszámok, munkaeszközök helyét, azok használatát, tudja a velük járó veszélyeket is,
-
törekedik az eszközök megóvására, saját testi épségének megırzésére.
-
a gyermekek szeretnek közösen dolgozni,
-
örül, ha a kötelességét teljesíti,
-
önállóan, igényesen végzi a naposi munkát,
-
szívesen vállalkozik egyéni megbízatások elvégzésére,
-
örömmel segít a kisebbeknek,
-
szívesen készít meglepetést szüleinek, kisebbeknek, az óvoda dolgozóinak,
-
az önként vállalt feladatok, munkafolyamatok végzése során megéli a gyermek a közösségért való tevékenykedés örömét is, ami normák, értékek, szabályok, kialakulásához vezet.
Értékelés: -
A minıségi munka elismerése / buzdítás, dicséret / a gyermekek egyéni fejlettségének figyelembevételével. Tapasztalatok rögzítése a személyiséglapon.
-
Történjen folyamatos megfigyelés és ellenırzés mellett, pozitív megerısítéssel a tevékenységek során. 70
-
Legyen reális, az egyéni fejlettséget figyelembevevı.
-
Segítse a gyermeket az adott feladat jobb megoldására, és ébresszen kedvet a további munkához.
-
Ösztönözze a gyermeket önértékelésre, igényszintje növelésére.
Feltételek: A munkavégzéshez szükséges: -
nyugodt kiegyensúlyozott légkör,
-
elegendı idı az egyéni tempó figyelembevételével,
-
megfelelı számú gyermekmérető eszköz biztosítása.
Hiányzó eszközeink játékjavításhoz: barkács-eszközök Udvari munkavégzéshez: gyermekmérető kerti szerszámok: levélsöprő, kapa, gereblye, ásó, talicska, kosár, hólapát, seprő, öntözıkanna KÉPESSÉGEK – KÉSZSÉGEK KIBONTAKOZTATÁSA /TANULÁS/ Cél: -
Testi, szellemi egészség egységének fejlesztése, megırzése.
-
A képszerő - szemléletes gondolkodás kialakulása.
-
A környezı világról szerzett tapasztalatok rendszerezése.
-
Differenciált, egyéni képesség szerinti fejlesztés.
-
Kommunikációs képességek kialakítása és fejlesztése: a beszédészlelés és beszédértés, szóbeli kifejezés, nyelvi képességek fejlesztése.
-
Egyéni adottságok, hajlam, rátermettség, képességek felfedezése.
-
„Én-kép” fejlesztése, testséma kialakítása.
-
Önálló gondolkodásra nevelés, döntési képesség fejlesztése.
-
Vizuális percepció (forma-érzék, forma-észlelés) fejlesztése.
-
Taktilis-kinesztéziás (mozgásérzeti) szféra mobilizálása.
-
Figyelemkoncentrációs tevékenységek biztosítása.
-
Probléma megoldó képesség fejlesztése.
Tartalom: A valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg, és cselekvésen keresztül sajátít el. Ennek érdekében fontos, hogy minél több tapasztalathoz jusson, élményeket élhessen át, és természetes kíváncsiságát kielégíthesse. Ezért a játékba integrált önkéntes és cselekvéses tanulás az óvodai tanulás útja.
71
A tanulás kötetlen és kötött szervezeti formában, a játék adta lehetıségek összes alkalmával, játékos helyzetek teremtésével, valamint komplex foglalkozások rendszerén keresztül folyik. (A tevékenység komplexitásából fakadóan valamennyi tevékenységi formában). 3-4-(5) éves korban: -
Közvetlen tapasztalatszerzések, megfigyelések (a természeti és társadalmi környezetbıl).
-
Figyelemirányítás a lényeges, közös jegyekre.
-
Élmények, benyomások felfogása, emlékezetbıl való felidézése.
-
Kreatív gondolkodást, képzeletet mozgósító tevékenységek.
-
Szókincsfejlesztés.
(4)-5-6-7 éves korban: -
Megfigyelések végzése közösen és önállóan.
-
Egyéni élmények, beszámolók, tapasztalatok felidézése emlékezetbıl.
-
Megbízások elvégzése (emlékezetfejlesztés).
-
Jelenségek változásainak megfigyelése, azok összefüggései.
-
Összehasonlítások és megkülönböztetések irányított és spontán megfigyelésekkel.
-
Beszédfejlesztés.
-
Többféle megoldási lehetıség keresése.
A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére: A gyermek: -
részt vesz a különbözı tevékenységekben,
-
tud önállóan konkrét, elemi, ismert jelenségek esetében következtetni, ítéletet alkotni megismert modellek alapján,
-
erısödik feladattudata,
-
ismeri saját értékeit, törekedik az önértékelésre,
-
önálló a begyakorolt feladatok megoldásában,
-
önálló megfigyeléseket végez, felismeri a jelenségeket változásukban is,
-
felfedez konkrét összefüggéseket, ok-okozati viszonyokat,
-
törekedik többféle megoldás keresésére,
-
szándékos figyelmének tartama eléri a 10-15 percet,
-
képes gondolatait érthetı szavakba, mondatokba foglalni,
-
elkülöníti a mese és a valóság elemeit, 72
-
ismereteit alkalmazza a gyakorlatban is.
Értékelés: -
Pozitív megerısítésekkel.
-
A megoldások lehetıségeinek megmutatásával.
-
Az önellenırzésre való rávezetésével.
-
Egymás megoldásainak értékelésével.
Megjegyzés: Az összes fejlesztési terület eszköz igénye, lásd az adott fejezeteknél.
7. GYERMEKVÉDELEM GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK A kedvezıtlen szociális, gazdasági és családi hatások, az egyre jobban érzékelhetı életvezetési problémák megjelennek az intézményekben a gyermekek teljesítményviselkedés- és kapcsolat zavarainak formájában. Az oktatási intézmények az 1997. évi XXXI. sz. gyermekvédelmi törvénye értelmében „kapcsolódó feladatot látnak el – a gyermek családban történı nevelkedésének elısegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelızése és megszüntetése érdekében” (17. §. (1).) Fontos feladata tehát az intézménynek, hogy felismerje a problémát, keresse az okokat, nyújtson segítséget, illetve jelezzen az illetékes szakembereknek és hatóságnak, valamint e téren mőködjön együtt velük. Alapelvek meghatározásnál egyik kiinduló pont, hogy a gyermeket, mint fejlıdı személyiséget gondoskodás és különleges védelem illeti meg. Óvodai nevelésben részt vesz az a gyermek: -
akinek a szülıje dolgozik,
-
akinek a szülıje beteg vagy valamilyen ok miatt nem tud gyermekérıl gondoskodni,
-
akinek a testi és szellemi fejlıdése a családban nem megfelelıen biztosított,
-
aki egyedül neveli gyermekét,
-
aki három vagy több gyermeket nevel, / kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, vagy ápolási díjban részesül/,
-
akinek szülıje, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásáról nem tud gondoskodni.
73
Célunk: -
a prevenció,
-
a gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése,
-
a veszélyeztetı problémák megelızése és megoldásra való törekvés,
-
a gyermek családban történı nevelésének elısegítése,
-
a gyermeki szükségletek és jogok minél maradéktalanabb érvényesítése,
-
kompetenciánkon belül segítségadás családnak, gyermekeknek (életvezetési tanácsok nyújtása),
Feladatunk: -
Biztosítani a szükséges feltételeket a gyermekvédelmi felelıs munkájához.
-
A szülıket tájékoztatni a gyermekvédelmi felelıs személyérıl, valamint arról, hogy milyen idıpontban és hol kereshetı fel.
-
A hátrányos és veszélyeztetettség jeleinek észlelése.
-
Az ártalmazó okok enyhítése, megszüntetésére való törekvés.
-
Szükség esetén jelzést tenni s Gyermekjóléti Szolgálatnál, súlyosabb esetben hatósági eljárás kezdeményezése.
-
A szülık értékrendjének formálása, felvilágosító ismeret és életmód, életvezetési tanácsok nyújtása a családoknak: mit?, miért?, hogyan?.
A gyermekvédelem helyi mőködési rendszere: -
A gyermekvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenységünk szorosan kapcsolódik az óvodai élet egészének feladataihoz, célkitőzéseihez, a nevelési programunkban megfogalmazottak megvalósításához.
Az intézményünkre vonatkozó nevelési feladatok: -
Szociális
-
Mentális
-
Higiéniás
-
Pszichoszomatikus segítségnyújtás.
Az óvodában folyó gyermekvédelmi munkát végzık feladatai: Az óvodapedagógus gyermekvédelmi feladatai: -
Elısegíteni a veszélyeztetett és hátrányos helyzető gyermekek óvodába kerülését.
-
Zökkenımentessé tenni a gyermekek beilleszkedését az óvodába és a gyermekcsoportba.
-
Figyelemmel kísérni a rendszeres óvodába járást.
-
A gyermeknek és a családjának megismerésére törekvés.
-
Biztosítani kell a gyermeki jogok érvényesülését.
-
Javaslattétel a védı-óvó intézkedésekre. 74
-
Elısegíteni a veszélyeztetettségbıl eredı hátrányok csökkentését, megszüntetését.
-
Lehetıségeinkhez mérten fejleszteni és kiaknázni a hátrányos helyzető és veszélyeztetett, de tehetséges gyermekek képességeit.
-
Ismerje meg a gyermekeket és a családokat.
-
Tájékoztassa a szülıt, ha a gyermeke jogainak megóvása, vagy fejlıdésének elısegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.
-
Szükség esetén vegye fel a kapcsolatot a társintézményekkel a vezetıvel való egyeztetés után.
-
Vegye igénybe a Nevelési Tanácsadó szolgáltatásait.
-
Fejlesztı pedagógussal, pszichológussal folyamatosan tartsa a kapcsolatot.
-
Kezdeményezze az anyagilag hátrányos helyzető családok megsegítését.
-
Végezzen környezettanulmányt a veszélyeztetett gyermekeknél, a tapasztalatokat rögzítse írásban.
-
A vezetıvel való egyeztetés után vegye fel a kapcsolatot a Gyermekvédelmi felelıssel.
-
Dokumentálja a tett intézkedéseket a gyermek személyiséglapján.
-
Évente mérje fel környezetének jellemzıit gyermekvédelmi szempontból: − Milyen környezetbıl járnak a gyermekek? − Milyen a szülık iskolázottsága? − Milyen arányú a munkanélküliség?
-
Veszélyeztetett gyermekeket tartsa nyilván.
-
Hátrányos helyzető gyermekeket tartsa nyilván.
-
A halmozottan hátrányos gyermekeket tartsa nyilván.
-
Három vagy többgyermekes családban élı gyermekek számát tartsa nyilván.
-
Csonka családban nevelkedı gyermekeket tartsa nyilván.
-
Sajátos nevelési igényő gyermekek számát tartsa nyilván.
A gyermekvédelmi felelıs feladatai: -
gyermeki jogok védelme,
-
segíti a gyermeket a megfelelı ellátásához való hozzájutásban,
-
részt vesz a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélésén, illetve területi gyermekvédelmi szakszolgálat értekezletén,
-
a védınık segítségével és a fenntartó nyilvántartása alapján minden Nagybajomban élı tanköteles korúvá váló gyermeket óvodai nevelésben részesítünk,
-
figyelemmel kíséri a gyermekek folyamatos óvodába járását s ha tartósan igazolatlan távolmaradást tapasztalnak megteszi az észrevételeket az óvodavezetı és a fenntartó felé. 75
-
Nevelési programunkban kitőzött feladatokat folyamatosan minden pedagógus végzi a gyermekvédelmi felelıs irányításával. A családokkal és a pedagógusokkal együttmőködve tegyen lépéseket a veszélyeztetett gyermekekre ható ártalmak kiküszöbölésére. Védje ıket a testi, lelki, erkölcsi károsodásoktól, próbálja ellensúlyozni a veszélyeztetı hatásokat. A gyermekvédelmi felelıst az intézmény igazgatója bízza meg. Képviseli a gyermek- és ifjúságvédelmi érdekeket, szervezi és irányítja személyes részvételével ezen szempontok érvényesülését.
-
A nevelési év elején megtervezi a gyermekvédelmi munkaprogramot, munkatervet az adott nevelési évre. Negyedévi lebontásban készíti el konkrét tevékenységek megjelölésével, felelısökkel, határidıkkel.
-
A nevelési év elején szülıi értekezleten tájékoztatja a szülıket a gyermekvédelmi tevékenységünkrıl, arról, hogy probléma esetén milyen óvodán kívüli gyermekvédelmi feladatokat ellátó társintézményekkel vehetik fel a kapcsolatot.
-
Figyelemmel kíséri a nevelési program gyermekvédelmi feladatainak megvalósulását.
-
Eseti és rendszeres egyeztetéseket, tájékoztatást tart az önkormányzat illetékes elıadójával és a gyermekjóléti szolgálattal.
-
Évente egyszer tájékoztatja munkájáról a nevelıtestületet.
-
Minden fontosabb intézkedésrıl, beavatkozásról-eredményrıl tájékoztatja a vezetı óvónıt.
-
Nyilvántartást vezet a hátrányos és veszélyeztetett gyerekekrıl, elvégzett intézkedésekrıl és azok eredményességérıl (ezt a csoportok óvónıivel együtt közösen végzik).
-
Folyamatosan ellenırzi a nyilvántartásba vételt és a megszüntetés okait.
-
Elısegíti a csoportban dolgozó óvónık felderítı tevékenységét, szükség esetén családlátogatást végeznek együttesen.
-
Eszmecserét folytat az óvónıkkel, a lehetséges eljárásokról, módszerekrıl, egyes gyermekek érdekében teendı intézkedésekrıl, tanácsot, javaslatot ad.
-
Ha a gyermek hátrányos helyzetének és veszélyeztetettségének megakadályozása érdekében tett óvodai intézkedés lehetıségei kimerültek, felveszi a kapcsolatot az illetékes szervekkel, egyénekkel. Úgy mint: − Védınıkkel − Gyermekorvossal − Gyermekjóléti Szolgálattal − Pedagógiai Szakszolgálattal − Gyámhivatallal − Jegyzıvel − Az állami gondozott gyermekek képviselıjével.
Óvodánk gyermekvédelmi felelısei összehangoltan dolgoznak a gyermekekért: -
a gyermekjóléti szolgálat vezetıjével,
-
a gyermekorvossal, 76
-
a védınıkkel,
-
a gyámügy vezetıjével
-
az állami gondozott gyermekek képviselıjével.
Az óvodavezetı gyermekvédelmi feladatai: -
A gyermekvédelmi feladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek folyamatos biztosítása.
-
A gyermekvédelmi felelıs továbbképzésének biztosítása.
-
A gyermekvédelmi munka anyagi eszközeinek biztosítása, illetve pályázatokon való részvételek elısegítése.
-
Segítséget nyújt a gyermekvédelmi felelısnek, ha az adott probléma megoldásához nem rendelkezik elegendı jogkörrel.
-
A gyermekekkel kapcsolatos adatok védelmének biztosítása.
-
Az óvoda dolgozóinak a hivatali titoktartási kötelezettség betartatása.
-
A gyermek és ifjúságvédelmi feladatok megszervezése, és ellátása.
-
A nevelımunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése.
-
A gyermek-baleset megelızése.
-
A gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése.
-
A gyermekjóléti szolgálatot értesítse, ha a gyermek veszélyeztetett.
Óvodánkban gyermekvédelmi felelıs kap megbízást arra, hogy e feladatot intézményegységi szinten tervezze és szervezze; kapcsolatot tartva, együttmőködve az óvónıkkel és a gyermekjóléti szolgálattal, valamint a fenntartó önkormányzat gyámügyekkel foglalkozó elıadójával és más szakemberekkel (védını, gyermekvédelmi ügyintézı, rendır). Munkáját a 16/1998-as OM rendeletben megfogalmazottak alapján végzi. Az ifjúságvédelmi feladatoknak a nevelés minden területére ki kell terjednie. Rendszeres napi kapcsolatot igényel az óvodavezetı és az óvónık között. Az óvónık az óvodai felvétel során felmérik azokat a gyermekeket, akiknek szociális helyzete miatt egyéni differenciált fejlesztés szükséges. Ez alapján készítik el az egyéni nevelési terveket. A szülıi értekezletek alkalmával illetve családlátogatáskor segítséget adunk a neveléshez, gondozáshoz.
8. KAPCSOLATTARTÁS Az intézmény kapcsolattartási színterei más szervezetekkel Célja: Az óvoda óvó-védı, szociális és nevelı- személyiségfejlesztı funkciója erısödjék a családdal és gyermekek fejlıdésére közvetlenül ható más intézményekkel. Feladata: A nevelési céloknak, feladatoknak megfelelıen kezdeményezzük, tervezzük, és szervezzük meg partnereinkkel a kapcsolatot. 77
Közvetlen partnereink
MUNKATÁRSAK
ÁLTALÁNOS ISKOLA
GYERMEKEK
ÓVODA
SZÜLİK
FENNTARTÓ
Közvetett partnereink
EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATLÁS
GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT
KÖZMŐVELİDÉSI INTÉZMÉNYEK
ANGYALKERT ALAPÍTVÁNY
ÓVODA
PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATA
GYERMEKOTTHON
CKÖ, Kisebbségi szervezetek
78
A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység: Szokásszabályok alakítása, tudatformálás, szemléletváltás. A társadalom minden tagja számára- úgy a pedagógus, mint a szülı, gyermek- természetesek és magától értetıdık legyenek. A személyiség egyenetlen fejlıdésébıl adódó hátrányok kompenzálása: -
Egyéni bánásmód, egyénre szabott differenciált feladatokban
-
Mikro csoportos foglalkozásokon (4-6 gyermek)
-
Szerepjátékban, szituációs játékokban, bábozás, dramatizálás során, munka jellegő tevékenységekben.
Az óvoda kapcsolatot tart: -
Szülıvel: − Beiratkozás − Családlátogatás − Óvónıi fogadóórák − Vezetı óvónıi fogadóórák − Nyílt nap − Szülıi értekezlet − Kirándulások − Gyermekvédelmi fogadóórák − Munkadélutánok − Ünnepélyek, rendezvények
-
Védınıvel, gyermekorvossal: − Eseti, szükségszerő egyeztetések, eljárások − Rendszeres és rendkívüli látogatások − Szőrıvizsgálatok
-
Iskolával (lásd az Óvoda és iskola kapcsolattartása)
-
Speciális szakemberekkel: − Gyógy testnevelı − Fejlesztı pedagógus − Gyógypedagógus − Logopédus − Nevelési Tanácsadó − Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság
-
Önálló családgondozóval, óvodai, iskolai gyermekvédelmi felelısökkel: − Esetmegbeszélések: 79
− rendszeres − elıre tervezett − alkalomszerő − Gyermekotthonnal − Önkormányzattal − CKÖ, kisebbségi szervezetek ÓVODA – CSALÁD A kapcsolattartás célja: -
A gyermek fejlıdését az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja.
-
Az óvoda ismerje el a családi nevelés elsıdlegességét, tisztelje a szülıket.
-
Törekedjen a diszkrét, korrekt, partneri együttmőködés kialakítására.
-
Az óvoda minden dolgozója elıítéletektıl mentesen közeledjen a családokhoz.
Az óvodapedagógus feladatai:: -
A szülıket erısítse meg szülıi szerepében
-
Adjon lehetıséget beiratkozás elıtt a kompetencia alapú óvodai oktatás megismerésére, az óvodalátogatásra.
-
Ismerje meg a családra jellemzı fıbb tudnivalókat (a gyermekek családban elfoglalt helye, a család nevelési célkitőzései).
-
Vegye figyelembe a családok egyéni igényeit, sajátosságait, szokásait, az együttmőködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.
-
Találja meg a kapcsolatteremtés, az együttmőködés, a segítés legmegfelelıbb módját minden egyes családdal.
-
Fokozott figyelemmel kísérje a hátrányos helyzető és veszélyeztetett környezetbıl érkezı gyermekek fejlıdését.
-
Reálisan tájékoztassa a szülıket.
-
Tegye lehetıvé, hogy a szülı gyermekérıl és az óvodában történı eseményekrıl minden információt idıben megkapjon.
-
Saját példájával hasson a szülıkre.
-
Tudatosítsa a szülıkben, hogy a gyermekek közösségi érzéseit a család is formálja.
-
Tegye lehetıvé, hogy a szülık beláthassanak, bemehessenek a csoportszobába.
-
Szorgalmazza, hogy idınként néhány órára egy- egy szülı megfigyelhesse gyermeke életét.
-
Szorgalmazza nyílt napokra a szülık részvételét.
-
Hívja fogadóórára a szülıket indokolt esetben. 80
-
Ismertesse meg a szülıkkel az óvoda rendjét, feladatait, elvárásait.
-
Hallgassa meg a szülık gondjait, javaslatait.
-
Látogassa meg a gyermekeket otthonukban (családlátogatás), óvodába kerülés elıtt, és közben.
-
Szervezzen közös programokat, ünnepeket a szülıkkel együttmőködve.
-
Bensıségesen, nagy körültekintéssel szervezze meg az óvodai hagyományokat, ünnepeket.
-
A Szülık Óvodai Szervezetének tagjaival mőködjön együtt, alakítson ki közvetlen kapcsolatot.
-
Az óvodavezetı útján kapcsolatot tartson az illetékes gyermekjóléti szolgálattal a gyámügyi igazgatásról szóló, valamint a közoktatásról szóló törvény elıírása szerint.
-
Személyes kapcsolat kialakítása minden szülıvel.
-
A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása.
-
Az egyéni fejlesztési napló bejegyzéseinek megbeszélése.
ÓVODA- BÖLCSİDE Kapcsolattartás célja -
A gyermek zökkenımentes beilleszkedése érdekében tartalmi kapcsolat kialakítása a bölcsıdével.
-
Kapcsolatunkban a kölcsönös nyitottság és a folyamatosság érvényesüljön.
-
Biztosítsuk a fokozatos átmenet lehetıségét.
Az óvodapedagógus feladata: -
Tájékozódjon a bölcsıde életérıl.
-
Ismerje meg a bölcsıde gondozó- nevelı munkáját.
-
Kísérje figyelemmel a bölcsıdei kisóvodás csoport életmódját, tevékenységét.
-
Mutassa be a gondozónıknek az óvodát, ismertesse az óvodai nevelési program kicsikre vonatkozó feladatait, a fejlıdés jellemzıit.
-
Szervezzen minden év júniusában a bölcsıdébıl érkezı gyermekeknek ismerkedést, játszó programot az óvodában.
ÓVODA- ISKOLA A kapcsolattartás célja: -
Tartalmi kapcsolat kialakítása az iskolákkal, a gyermekek zavartalan iskolakezdésének érdekében.
81
-
Kapcsolatunkban érvényesüljön a kölcsönös nyitottság, a bizalom, egymás munkájának megbecsülése, megismerése.
-
Tegyük lehetıvé, hogy a gyermekek pozitív élmények útján ismerkedjenek meg az iskolai élettel.
Az óvodapedagógus feladata: -
Teremtse meg a feltételeit, hogy a gyermekek leendı tanítói minél teljesebb képet kapjanak az óvoda mindennapi életérıl, nevelési céljáról, feladatairól, és a gyermekekrıl.
-
Gyermekközpontú szemléletével hasson a gyermekeket befogadó iskolára.
-
Fokozatosan tegye alkalmassá a gyermekeket az iskolai életbe való bekapcsolódásra és a tanulás megkezdésére.
-
Tegyen meg mindent, hogy a gyermekek érdeklıdéssel és örömmel induljanak iskolába.
-
Látogasson el az iskolába a gyermekekkel együtt.
-
Kísérje figyelemmel a gyermekek iskolai beilleszkedését.
-
Mőködjön együtt a családdal és a Nevelési Tanácsadóval, az iskolába lépés harmonikus megvalósítása érdekében.
-
Tájékoztassa a szülıket a gyermekek fejlettség szerinti iskolakezdésének lehetıségeirıl.
Az óvoda iskola átmenet Célja: -
az egymásra épülés érvényesítése a nevelés-oktatás folyamatában.
-
a gyermeki kíváncsiság, aktivitás ébrentartása és kielégítése, a kreativitás elısegítése,
-
a kompetencia érzés kialakítása. Játékba ágyazottan, színes tevékenységek között valósuljon meg.
Óvónı feladatai: -
Egyszerre, egy idıben kevesebbet, de minıségében és használhatóságában mégis több ismeretet kapjanak a gyermekek. A sokoldalú cselekedtetés és megtapasztalás által komplex személyiségfejlesztés elısegítése.
-
A fejlettségi szintnek megfelelı egyéni haladási ütem biztosítása (három szinten történı tervezés)
-
Az ismeretek tapasztalati úton történı megszerzéséhez segítse hozzá a gyermeket, fejlessze problémamegoldó képességét, kreativitását.
-
Gazdag tevékenység kínálattal teremtse meg a választás lehetıségét.
-
Munkája során tudatosodjon benne, hogy ez a feladat folyamat jellegő, mely a gyermek óvodába fogadásával veszi kezdetét
-
A gyermekek fejlesztését azok adottságainak, készségeinek, képességeinek figyelembe vételével tervezze meg 82
-
Vegye figyelembe a gyermekek érési folyamatait
-
Az életkori és egyéni sajátosságokból kiindulva, a gyermekeket megismerve oldja meg a 3-7 éves életszakasz feladatait, úgy, hogy elıkészíti a következı életszakaszt.
-
A játékba integrálja be a nevelés többi eszközét.
-
Az óvónık látogassanak el az iskolába, ismerjék meg az iskola elvárásait.
-
A gyermekek látogassanak el az iskolába.
-
Felelısségteljesen, szakmailag kompetensen döntsön az egyes gyermekek iskolára való alkalmassága felıl.
-
Adjon meg minden információs segítséget a gyermekük fejlettségérıl, fejlesztésérıl.
-
Látogassák meg a gyermekeket az iskolában.
-
Kezdeményezzen kölcsönös hospitálási lehetıséget.
-
Fogadja el az egyéni sajátosságok fejlıdési szintjeit.
-
Hagyjon idıt az egyéni felfedezésre, legyen toleráns.
-
Legyen empatikus, érzékelje a gyermekek örömét, sikerét, sikertelenségét fogadja el a gyermekek akaratát, érdeklıdésének irányát, stb.
-
Legyen képes a pozitív érzelmi és a jó interaktív- kommunikatív- viszony kialakítására.
-
Képes legyen a megosztott és a koncentrált figyelemre, a gyermekekkel való együttmőködésre és együttgondolkodásra.
-
Tervezzen tudatosan, alapozzon a gyermekek spontán érdeklıdésére, kívánságára, igényére, tudásvágyára.
-
Ismerje a korosztály általános pszichés tulajdonságait, a gyermekek egyéni fejlettségét és érdeklıdését (pl. hol van lemaradás vagy kiemelkedı teljesítmény, milyen a szociális háttere, milyen a mozgása, milyenek a manuális képességei, melyek a kedvelt játékai stb.)
-
Játékos tanulással segítse a gyermek kognitív tanulási eredményességét.
-
Valósítsa meg a tanulási folyamatban a rendszerességet, a fokozatosságot és a folyamatosságot.
-
A szociális tanulás során segítse elsajátítani azokat az értékeket, normákat, melyeket a szervezeti kultúrában megfogalmazott az óvoda.
A tanulási folyamat ebben a szellemben csak akkor lehet sikeres, ha a csoportra stabil szokásrendszer jellemzı, a gyermekek odafigyelnek egymásra. Toleránsak, egészségesen önérvényesítı törekvéseik nem zavarják egymást elmélyült tevékenységeik közben. A HHH gyermekek kudarcmentes iskolakezdése érdekében a gyermekek ismerjék meg leendı elsıs tanítóikat A HHH gyermekek óvoda-iskola átmenetének zökkenımentes biztosítása
83
ÓVODA- FENNTARTÓ A kapcsolattartás célja: -
Tartalmi kapcsolat kialakítása, hogy óvodai nevelésünk céljaihoz, feladataihoz, a szükséges anyagi és erkölcsi feltételeket biztosítsa.
Az óvodavezetı feladata: -
Tájékoztassa a fenntartót az aktuálisan felmerülı szülıi elvárásokról, igényekrıl és problémákról.
-
Az óvoda rendezvényeire meghívót küld, mert fontosnak tartjuk, hogy a fenntartó ismerje az óvoda munkáját.
-
Tájékoztassa a fenntartót az óvoda szakmai munkájáról.
ÓVODA – PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT A kapcsolattartás célja: -
A pedagógiai szakszolgálat segítse a szülı és a pedagógus nevelı munkáját és az óvoda nevelési feladatainak ellátását melyek: − logopédiai ellátás, − nevelési tanácsadás, − tanulási képességet vizsgáló szakértıi tevékenység, − gyógypedagógiai tanácsadás, − gyógytestnevelés.
-
Erısítsük szakmai kapcsolatainkat pedagógiai munkánk eredményessége érdekében szakmai segítıinkkel.
-
Törekedjünk az aktuális problémák idıbeni megoldására, szükség szerint segítség igénybevételével.
Az óvodapedagógus feladata: -
Kérjen segítséget szükség esetén.
-
Tájékozódjon az aktuális rendezvényekrıl.
-
Kérje ki a szakember véleményét a gyermek fizikális állapotáról és szomatikus fejlettségérıl értelmi fejlettségérıl.
-
Vegye igénybe a segítségüket.
-
A prevenció, a beszédhibák javítása, a dyslexia megelızése érdekében rendszeres kapcsolatot tartson a logopédussal, errıl készítsen feljegyzést.
-
A beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdı gyermek problémáinak feltárása, valamint rehabilitációs célú foglalkozta-
84
tása érdekében folyamatos kapcsolatot tartson a nevelési tanácsadás szakemberével a gyermek érdekében -
A sajátos nevelési igényő gyermekek neveléséhez vegye igénybe a szakember segítségét az adott területen.
ÓVODA - GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT A kapcsolattartás célja: -
A közoktatási törvény, a gyermekvédelmi törvény elıírása szerint, a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlıdésének, jólétének, a családban történı nevelésének elısegítése.
-
A veszélyeztetettség megelızése.
Az óvodapedagógus feladata: -
Végezzen családlátogatást.
-
Tartson kapcsolatot az érintett családdal.
-
Jelezze, ha a gyermek fejlıdésében problémát észlel.
-
Készítsen feljegyzést a gyermekek fejlıdésérıl, környezettanulmányt a családlátogatás tapasztalatáról.
-
A vezetı útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot értesíteni, ha a gyermek veszélyhelyzetbe kerül.
ÓVODA- KÖZMŐVELİDÉSI INTÉZMÉNYEK A kapcsolattartás célja: -
Válogassunk igényesen a nevelési feladataink megvalósulása érdekében.
-
Tartsuk szem elıtt és védjük meg az óvodát az olyan káros közmővelıdési törekvésektıl, melyek szemben állnak óvodapedagógiai elveinkkel.
-
Érvényesítsük a kölcsönös nyitottságot.
Az óvodapedagógus feladata: -
Készítse elı a gyermekeket érzelmileg a közmővelıdési intézmények látogatására.
-
Fejlessze a gyermekek kulturális magatartását.
-
Kapcsolatainkat körültekintıen szervezzük, mely az információk áramoltatását, a szemléletformálást, az óvoda tartalmi munkájának szakszerő megismertetését, a gyermekek egyéni fejlıdését hivatott közvetíteni.
-
Munkánkkal segítséget kívánunk adni a családoknak ahhoz, hogy problémájuk esetén hova forduljanak, és tanácsainkkal utat mutassunk szabadidejük hasznos megszervezéséhez.
85
ÓVODA – CKÖ, KISEBBSÉGI SZERVEZETEK A kapcsolattartás célja: -
A nemzeti etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket is nevelı óvoda kapcsolatot tart az érintett kisebbségi önkormányzatokkal, kisebbségi szervezetekkel.
-
A gyermekek óvodai beíratásában való együttmőködés.
-
A gyermekek hiányzás csökkentésében való együttmőködés.
-
A gyermekek beiskolázásában való együttmőködés.
-
A szülıi programokkal kapcsolatos együttmőködés.
-
Nyílt rendezvények, nyitott napok.
-
Pályázati lehetıségek együttes kihasználása a HHH gyermekek óvodai sikeressége jegyében.
AZ ÓVODA HAGYOMÁNYAI, ÜNNEPEI Minden jeles napot egy hosszabb elıkészület vezet be, amelyhez az óvónı a gyermek kíváncsiságát kielégítve folyamatosan biztosítson változatos tevékenységeket. A hagyományok ápolása közben történı együttjátszás, együttmunkálkodás, tervezgetés örömtelivé, izgalmassá teszik a várakozás idıszakát. Maga az ünnep külsıségeivel együtt sem lehet erıltetett, betanított forma, hanem vidám hangulatú felszabadult együttlét kell, hogy legyen. Gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományok, ünnepek: A gyermekcsoportokban szervezetten: -
A gyermekek születésnapja
-
Idısek köszöntése
-
Adventi készülıdés
-
A nemzeti ünnep megünneplése
-
Állatok napja
-
Víz napja
-
Föld napja
-
Madarak és fák napja
-
Tavaszi mősoros délután
-
Húsvét
Az óvodában kialakított hagyományok, ünnepek: Az egész óvodát érintıen szervezetten: -
Mikulás
-
Karácsonyi hangverseny 86
-
Farsang
-
Gyermeknap
-
Iskolába menı gyermekek búcsúzása
-
Hangversenyek
-
Színházi elıadások
-
Város napja ünneplése
A nevelıtestülettel kapcsolatos hagyományok: -
Szakmai napok szervezése
-
Gyakorlattal egybekötött továbbképzési napok szervezése
-
Távozó dolgozó búcsúztatása
-
Közös ünnepélyek
-
Kirándulások
9. NEMZETI ETNIKAI KISEBBSÉGI NEVELÉS NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉG KULTÚRÁJÁNAK ÁPOLÁSA Településünkön erıteljes a cigány lakosság számának növekedése, ezzel magyarázható, hogy intézményeinkben is magas a beírt etnikai gyerekek létszáma, mely indokolttá teszi, hogy a Nemzeti etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelveiben megfogalmazottak alapján tudatosan, tervszerően segítsük a cigány gyermekek beilleszkedését, fejlesztését, integrálódását az óvodai gyermekcsoportokba. A cigány gyermekeket integráltan helyezzük el a csoportokban, kerülve a szegregációt. A velük való fokozott törıdés, a hátrányaik felszámolása és a differenciált bánásmód alkalmazása kiemelt feladatunk. Ennek értelmében készítettük nevelési programunkat, melyben külön megjelöljük és konkretizáljuk azokat a célokat, feladatokat, valamint a törekvéseket, melyeket a cigány gyermekek szocializációjának elısegítése érdekében teszünk A nagyszámú roma származású gyerekek mellett, jelentıs azoknak a gyerekeknek a száma is, akik olyan szociális és kulturális hátrányokkal érkeznek az intézményekbe, melyek az átlagostól eltérı, nagyobb feladat- és kötelességtudatra késztetik a nevelıtestületet. A mindennapi pedagógiai munka során megfogalmazódnak és megvalósulnak olyan részprogramok, melyek a gyerekek egészségnevelésével, környezetkultúrájuk fejlesztésével, identitástudatuk erısítésével kompenzálják azokat a hátrányokat, melyek szociokulturális hiányaikból adódnak.
87
NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉG ÓVODAI NEVELÉSÉNEK IRÁNYELVE A kisebbségi óvodai nevelés hazánk egységes nevelési-oktatási rendszerének része, amely a 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelettel kiadott Óvodai nevelés országos alapprogramjával összhangban valósítja meg sajátos célkitőzéseit és feladatait. A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve (a továbbiakban: kisebbségi óvodai nevelés irányelve) meghatározza a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségi nevelést biztosító óvodákban folyó sajátos pedagógiai munka alapelveit. A kisebbségi óvodai nevelés irányelve megfogalmazza a kisebbségi óvodai nevelés célját és feladatait. Kitér az óvodai élet megszervezésének elveire, a kisebbségi óvodai nevelés formáira és a fejlıdés jellemzıire az óvodáskor végére. Nevelési cél A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésének célja az e területen folyó pedagógiai munka az érintett gyermekek igényeihez alkalmazkodjon. A napi tevékenységek folyamán megismerjék gyökereiket, ıseiket, népük hagyományait, kultúráját. A fejlesztés érdekében szükséges: -
világos célok megfogalmazása,
-
megfelelı szervezettség,
-
megbízható kommunikáció,
-
elfogadott normák,
-
a szülıkkel való pozitív kapcsolattartás, mely alapja a hatékony nevelésnek.
Kiemelt célok (a különbözı nevelési területeken) -
A képességek, különösen a kommunikációs készségek differenciált fejlesztése.
-
Alapvetı higiénés, társas, magatartási és munkaszokások fejlesztése, különösen az alapvetı normák elfogadtatása és követésükre ösztönzés. A nevelı-oktató munka hangsúlyozott célja, hogy a gyermekek elsajátítsák az egészséges, kulturált életmód szokásait, a társas magatartás szabályait; képesek legyenek társas kapcsolatok kialakítására, képességeiknek megfelelı önálló ismeretszerzésre és arra, hogy személyiségfejlıdésük szempontjából a legkedvezıbb tevékenységeket válasszák.
-
A cigány kultúra alapvetı elemeinek bemutatása nem csak a kisebbséghez tartozó gyermekek számára. Az intézmény helyi nevelési programja és egyéb írásos dokumentumai tartalmazzák a nevelıtestület erre irányuló törekvését.
Nevelési feladat Egyéni felzárkóztatás, korrekció szakemberek segítségével. Kiemelkedı képességek egyéni fejlesztése. Jó csoportlégkör megteremtése (egymásra figyelés, közös és egyéni 88
beszélgetések, közös élmény, közös döntés). Együttes pozitív élmények rendszeres biztosítása. Önállóság lehetıvé tétele, a felelısség fejlesztése. Baráti kapcsolatok segítése, személyiség formáló hatásának hasznosítása, kapcsolataiknak tudatos alakítása. Együttélés nyugodt, biztonságot adó normáinak, szabályainak alakítása, betartása. Együvé tartozás hagyományainak megteremtése, ápolása, továbbfejlesztése. Gyermekek harmonikus életének megteremtése, értelmi, érzelmi képességek gazdagítása. Gyermekek személyiségjegyeinek megismerése, énképük, pozitív tulajdonságaik megerısítése. Szociális hátrányok kompenzálása. Fejlesztési lehetıségek Labdajátékok keretében mozgáskészségük fejlesztése. Anyanyelvi nevelés keretében, a beszédmegértés, beszédkészség fejlesztés, kommunikációs szándék tudatos megvalósulására nevelés. A nyelvi érintkezés nehézségeinek korrigálása a cigány költészet és mesevilág nyelvezetének megismertetésével. Fantázia, emlékezet fejlesztése. Drámajáték alkalmazása a fejlıdési zavarok leküzdésében. Kézmővesség, az ısi hagyományos mesterségek, azok termékeit és eszközeit megismertetve egyre több anyaggal és technikával való megismertetés. Eközben sokoldalú tapasztalatszerzésre, a szociális tanulás lehetıségére, a testi, értelmi és szociális képességek fejlesztésére van lehetıség. Ének-zene tevékenységekbe beépített cigány dalok, zenék, énekes- és táncszokások, a jellemzı hangszerek, ill. hangszerpótló eszközök használata segíti az aszimmetrikus ritmus megismerését, az önkifejezést, a gyermekek gátlásainak oldását, a csoportba való beilleszkedésüket. Esélyegyenlıségi intézkedések Biztosítjuk a mőködési körzetbıl érkezı gyermekek felvételét, illetve elhelyezését, valamint az életkori sajátosságainak megfelelı nevelést. Célunk, hogy a mőködési körzetünkben minél több hátrányos helyzető családban élı gyermek családja, valódi alternatívának tekintse a minél korábbi óvodai beíratást. Kiemelt figyelmet fordítunk a gyermekek testi, lelki állapotának javítására, a rendszeres tisztálkodásra, a ruházat, a környezet rendben tartására, ápolására. Kiemelt figyelmet fordítunk az egyéni képességfejlesztésre, a hátrányok csökkentését szolgáló fejlesztı programok minél hatásosabb végrehajtására, a gyermekek személyiségének fejlesztésére. Prevenció: -
a gyermek megismerése (anamnézis, bölcsıdével és védınıvel való együttmőködés),
-
környezetük feltérképezése (családlátogatás),
-
veszélyeztetett és hátrányos helyzet kialakulásának megelızése (gyermekjóléti szolgálat és családsegítı szolgálattal való szoros együttmőködés),
-
kialakult hátrányok kompenzálása a gyermekek egészséges személyiségfejlesztése érdekében (egyéni fejlesztési lehetıségek alkalmazása).
Kik tehetnek elsısorban a településen élı cigányságért? -
Elsısorban a Városi Önkormányzat, mely anyagi támogatást nyújthat a rászorulóknak
-
A helyi Kisebbségi Önkormányzat
-
A város nevelési-oktatási intézményei 89
-
Gyámügyi igazgatás
-
Alapellátási Központ – Gyermekjóléti szolgálat – Gyermekvédelmi Felelısök
AZ ÓVODA SZEREPE A HELYI KISEBBSÉG NEVELÉSÉBEN Az óvoda a gyermekek életét igyekszik úgy megszervezni, hogy abban a magyar óvodai nevelés hagyományai, értékei ötvözıdjenek a cigányság identitásának erısítésével. Fontosnak tartjuk, hogy az elsıdleges megelızı lehetıségek, a családban fellelhetı hiányok korai pótlása, és az iskolai alkalmasság megalapozása miatt ezek a gyermekek három éves koruktól járjanak óvodába. Alapvetı feladatok az óvodai nevelés keretén belül Egészséges életmód alakítása -
Egészséges életvitel igényének alakítása a megfelelı testi fejlıdés érdekében.
Érzelmi, szociális nevelés és társas kapcsolatok -
Biztonságot nyújtó, derős légkör kialakítása.
-
Érzelmekre épülı kapcsolatok kialakítására nevelés.
-
A kultúrák közötti különbségek elfogadására nevelés.
-
Preventív gyermekvédelem; a gyermek fejlıdését veszélyeztetı hatások mihamarabbi felismerése, azonnali intézkedés megtétele.
Képességek fejlesztése -
Az integrált nevelés megvalósítása.
-
A szociokulturális helyzetbıl adódó hátrányok kompenzálása, a hátrányos helyzető és halmozottan hátrányos helyzető gyermekek felzárkóztatása.
-
Kiemelkedı képességek észrevétele, fejlesztése (mozgás, ritmusérzék, kézügyesség) sikerorientáltan, melyek által fejleszthetı a gyermek egész személyisége.
-
Preventív gyermekvédelem; a gyermek fejlıdését veszélyeztetı hatások mihamarabbi felismerése, azonnali intézkedés megtétele.
A fejlıdés jellemzıi az óvodáskor végére A családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként -
a gyermekben alakuljon ki pozitív érzelmi viszony a kisebbség kultúrája és nyelve iránt;
-
életkorának és egyéni képességeinek megfelelıen rendelkezzen olyan szókincscsel, amely lehetıvé teszi, hogy a megszerzett ismereteket tudja a kisebbség nyelvén közvetíteni;
-
tudjon tájékozódni a kommunikációs helyzetekben;
-
ismerjen a kisebbség, az anyanemzet (anyaország) kultúrájából merített dalokat, meséket, verseket, mondókákat és játékokat (esetenként tájnyelven is); 90
-
ismerkedjék meg a helyi kisebbségi szokások, hagyományok és tárgyi kultúra értékeivel; tanulja meg azok tiszteletét és megbecsülését.
10. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŐ GYERMEKEK NEVELÉSE INKLUZÍV NEVELÉS Célunk, -
Az inkluzív nevelés szemléletével, az esélyegyenlıség biztosításával, intézményünk biztonságot nyújtó, természetes befogadó közege legyen minden gyermeknek, függetlenül hova tartozásától, egyéni adottságaitól, fejlıdési ütemétıl.
-
A differenciált módszerek, eszközök alkalmazásával alapozódjanak meg az életben való eligazodást segítı alapkészségek.
-
A gyermekek fejlettségi szintjüknek megfelelıen jussanak az elıre lépésükhöz szükséges képességekhez, ismeretekhez.
-
Az együttnevelés célja a teljes integráció.
Az óvodavezetı feladata, -
hogy gyógypedagógiai fejlesztéshez, gyógytestneveléshez, logopédiai fejlesztéshez és egyéb szükséges speciális fejlesztéshez szakembert biztosítson.
Az óvodapedagógus feladatai a sikeres inkluzió megvalósításához: -
A környezet tárgyi feltételeinek megteremtése (akadálymentesítés, speciális eszközök, játékszerek beszerzése).
-
Felkészülés a gyermekek sajátos nevelési igényeibıl (szakirodalom, beszélgetés a szülıvel, szakemberrel).
-
Személyes példamutatással elfogadtatja a gyermekcsoporttal, szülıkkel, munkatársakkal az integrációs nevelés elveit.
-
Konzultál a szakemberrel, igénybe veszi a segítségét, a gyermekek egyéni szükségleteihez igazított fejlesztési tervet készít.
-
Differenciált fejlesztéssel biztosítja, hogy a gyermek a maga szintjén és ütemében, képességei szerint tudjon kibontakozni, fejlıdni.
-
A fejlıdés nyomon követését természetes élethelyzetben, folyamatosan végezi, tapasztalatait a gyermek egyéni lapján rögzíti.
-
A cselekvésbe ágyazott tevékenységhez kellı idıt, alkalmat biztosít.
-
Nagy mennyiségő, változatos (taktilis, mozgásos, látási, hallási) ingerek biztosításával bıvíti a gyermekek tapasztalati és ismereti körét.
-
Az alapmozgások, a szociális készségek, az önkiszolgálás, a kognitív funkciók fejlesztése. 91
-
Az adekvát játékhasználat elısegítése.
-
A nevelımunkát közvetlen segítı munkatársat tájékoztatása nevelési elképzeléseirıl, módszereirıl, hogy milyen célok érdekében, hogyan kívánja a gyermekek fejlesztését megvalósítani.
-
Inkluzív pedagógia a dajka munkájában, az óvónı és a dajka együttmőködése: Szerepváltás a dajka munkájában.
-
Óvónı dajka kapcsolata a gyermek számára modell értékő.
-
A dajka kompetens szerepkört tölt be.
-
A dajka segítı szerepet tölt be.
Az Alapító Okirat szerint felvállaljuk a következı fogyatékkal élı gyermekek fejlesztését: 1. Mozgásfogyatékos gyermek Cél: -
a mozgásos tapasztalatszerzés, szocializáció fejlesztése.
Az óvodapedagógus feladata: -
Speciális, egyénre szabott eszközök használatának megtanítása.
-
Tágabb és szőkebb környezet minél sokrétőbb megismertetése.
-
A megfelelı mozgás és élettér biztosítása.
-
A mozgásnevelést az óvodai foglalkozások során valósítsa meg.
-
A napirend egészébe építse be az elsajátított mozgásminták rögzítését, a szükséges korrekciós helyzetek alkalmaztatását.
-
Az önállóságra nevelés.
Módszertani ajánlás: -
Ajánlások mozgáskorlátozott gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez kiadvány.
2. Érzékszervi fogyatékos, gyengén látó gyermek Cél: -
a környezet vizuális megismertetése, mert a gyengén látó gyermek gondolkodásés beszédfejlıdését a látásos élmények hiányossága jelentısen befolyásolja.
Az óvodapedagógus feladata: -
Látásnevelés (a látásmaradvány használatának megtanítása közeli és távoli környezetben) 92
-
Nagymozgások fejlesztése (térbeli tájékozódás a látás felhasználásával, mozgásbiztonság, mozgáskoordináció).
-
Finommozgások fejlesztése (kézügyesség fejlesztése).
-
A látás-mozgáskoordináció fejlesztése.
-
Segítse a közös játékban való részvételt, a közösséghez való alkalmazkodást.
-
Segítse a viselkedési formák megtanulását, gyakorlását, a közösség elıtti bátor szereplést.
-
Kiemelten kezelje az önkiszolgálás megtanítását.
-
Figyeljen a higiénére, különösen a szem tisztántartására.
-
Mindig vegye figyelembe a látássérült gyermek fizikai terhelhetıségének korlátait, különös tekintettel a szembetegségre.
Módszertani ajánlás: -
Ajánlások a látássérült gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez kiadvány.
3. Érzékszervi fogyatékos, nagyothalló gyermek Cél: -
a nagyothalló gyermek - ugyan különbözı mértékben, - de közelítse meg halló társaik nyelvi teljesítményét.
Az óvodapedagógus feladata: -
A nyelvi kommunikáció megindítása.
-
A kommunikációs igény és a tevékenység állandó erısítése
-
A beszédértés javítása.
-
A beszédérthetıség folyamatos fejlesztése.
-
Szókincsfejlesztés.
Módszertani ajánlás -
Ajánlások nagyothalló gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez kiadvány.
4. Az enyhe értelmi fogyatékos gyermek: (tanulásban akadályozott) Cél: -
A társakkal történı együttmőködést, a spontán tanulást, a kommunikáció fejlıdését segítse, a számtalan élmény és minta, melyet a kortárskapcsolatokban megél.
93
Az óvodapedagógus feladata: -
Gyógypedagógiai segítséggel együtt gondoskodjon arról, hogy a gyermek a tankötelezettségi korra elérje azt az iskolakészültséget, amellyel a tanulmányait elkezdheti.
Módszertani ajánlás: -
Tanulásban akadályozott gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez kiadvány.
5 . A beszédfogyatékos gyermek: Cél: -
Az anyanyelvi nevelés, a mozgás, a kommunikáció illetve a vizuomotoros koordinációs készség fejlesztése alapozza meg a tanulási zavarok megelızését.
Az óvodapedagógus feladata: -
Mőködjék együtt a logopédussal, a szülıvel.
-
A beszélı környezet legyen minta a gyermek számára.
-
Bábozzon, és adjon lehetıséget a gyermek bábozására.
-
Sokat meséljen, énekeljen.
Módszertani ajánlás: -
Ajánlások a beszédfogyatékos gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez kiadvány.
6. Autista, ép értelmő gyermek: Cél: A kóros viselkedés kialakulásának megelızése, a viselkedés problémák terápiája. Az óvodapedagógus feladata: -
Önkiszolgálás kialakítása.
-
Rágás, evés fejlesztése.
-
Szobatisztaság elérése.
-
Kognitív terápia.
-
Kommunikációs fejlesztés
-
Gyermek szükségletéhez alkalmazkodó, a természetes élethelyzetet kihasználva, a meglévı töredékkészségek fejlesztése. 94
-
Egyéni terv szerint, speciális módszerekkel, eszközök használatával, egyéni fejlesztési helyzetekben a szakember bevonásával történjen a gyermek fejlesztése.
Módszertani ajánlás: -
Ajánlások autizmussal élı gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez kiadvány.
7. A megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzdı gyermekek nevelése. A megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzdı gyermekek nevelése. Cél: -
A gyermek egészséges énképe, önbizalma, kudarctőrı képessége, önállósága kialakuljon.
Az óvodapedagógus feladata: -
A gyermek érdeklıdési területének feltárása.
-
Feladattudat, ismeretszerzési motiváció kialakítása.
-
Figyelem fejlesztése.
-
Nyelvi kifejezıkészség, kommunikációs készség fejlesztése anyanyelvi játékokkal, drámajátékokkal.
-
Vizuális tevékenység biztosítása nagy felületen.
-
Énekes játék közben sikerélményhez juttatás.
-
Mozgásigény kielégítése, mozgáskoordinációs képességek fejlesztése.
Módszertani ajánlás: -
Ajánlások pszichés fejlıdés zavaraival küzdı gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez I.
Módszertani alapelvek a fogyatékkal élı gyermekek fejlesztéséhez: -
Diagnózisra épülı sokoldalú képességfejlesztés.
-
Az elvárásoknak a súlyosság mértékéhez, valamint a gyermek fejlıdési üteméhez való igazítása.
-
Segítségnyújtás az alkalmazkodó készség, akaraterı, önállóságra törekvés, együttmőködı készség terén.
-
Annak belátása, hogy a gyermek kiemelkedı tevékenységekre is képes lehet
Irányadó ezen a téren a SNI gyermekek óvodai nevelésének irányelve. 95
Óvodánkban évrıl-évre növekszik a mentálisan, pszichésen, szomatikusan sérült gyermekek száma. Mivel nevelésünk iránytője a feltétel nélküli szeretet, nevelıtestületünk empatikusán fordul a sérült, fogyatékos gyermekek felé. A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos kisgyermekek fogyatékosságának jellege, mértéke és súlyossága határozza meg integrált nevelésünket, az adott gyermekcsoportjainkon belül is. Gyermekeink között egyre több a lassabban fejlıdı, rész-képesség kiesésben szenvedı, hátrányos szociokultúrájú gyermek. Sok gyermekünk küzd beilleszkedési-, viselkedésiés teljesítményzavarral, a nem megfelelı otthoni környezet, a szülık személyiségének defektusa, vagy éppen a rossz anyagi helyzet miatt. Mindezen - gyakran társuló problémákból fakadóan - a gyermekek szocializációjának feltételei hiányosak, illetve kórosak. Ezen gyermekek gondozása, fejlesztése kiemelt, s egyben többletfeladatot ró ránk. A sajátos nevelési igényő gyermek is teljes értékő ember. Joga, hogy megfelelı, elfogadó, ugyanakkor fejlesztı hatású környezetben éljen, fejlıdjön. A gyerekek ıszintén elfogadják, tolerálják a sajátos bánásmódot igénylı társaikat, a gyengébbekhez való közeledés és segítıkészség természetes számukra. Olyan pedagógiai környezetet kell kialakítania az óvodának, ahol a másság felé fordulás mindenkinek természetessé válik. Nevelési célunk: -
E területen is megteremteni a nevelési hatások kedvezı érvényesülésének feltételeit.
-
Tudatosan törekedni az általános nevelési célkitőzéseink megvalósítására a sérülés arányát figyelembe véve.
-
A sajátos nevelési igényő gyermekek sikeres beilleszkedése a közösségbe:
a sérültek fejlesztésével, az épek segítıkészségének, toleranciaszintjének növelésével. -
A megfelelı alkalmazkodó és együttmőködı képesség kialakítása, fejlesztése.
-
A sérült gyermek akaraterejének, önállóságra törekvésének erısítése.
-
Önálló cselekvıképességének folyamatos fejlesztése.
Nevelési feladataink: -
A különbözı sérülések korai felismerése.
-
A viselkedési zavarok hátterének, okainak feltérképezése.
-
Szükség esetén a gyermek szakemberhez, szakfejlesztés felé irányítása.
-
Az egyéni differenciáló fejlesztés érvényesítése a mindennapok nevelési folyamatában.
-
Elfogadó - toleráló szemléletformálás az egészséges gyermekek szülei körében.
-
Óvodapedagógusaink folyamatos, szakmai képzése és önképzése.
96
Az integrált nevelés: -
alkalmat ad a másság megtapasztalására, már a korai életszakaszban,
-
a sérült gyermeket ösztönzi az egészségesek utánzására, saját erejüket fejlesztik, megtanulják, hogy az együttélés alapvetı normái rájuk is érvényesek,
-
folyamatosan érvényesítjük a játékidın belüli képességfejlesztést a sérülés specifikumainak megfelelıen, támaszkodva fejlesztı pedagógiai ismereteinkre és a pedagógiai szakszolgálatok, gyógypedagógiai, pszichológiai szakvéleményekben javasolt fejlesztési teendıkre, módszerekre. Illetve igénybe vesszük a pedagógiai szakszolgálat szakembereinek munkáját.
Kapcsolattartásunk a pedagógiai szakszolgálatokkal: -
a Nevelési Tanácsadó szakembereivel,
-
a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottsággal aktív és folyamatos.
-
Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézettel
Szakszerő fejlesztés: Fogyatékos gyermekeink hatékony fejlesztése érdekében az integrált nevelési hatások mellett szükségszerő a szakszerő fejlesztés: specifikus módszerek, terápiák és technikák alkalmazása: -
speciális szakember (fejlesztı pedagógus, gyógypedagógus és logopédus) által,
-
speciális fejlesztı- és segédeszközök biztosításával.
A sérült és ép gyermekek együttnevelésének feltétele, hogy az óvodapedagógusok munkáját a gyermek fogyatékosságának megfelelı szakképesítéső gyógypedagógus, fejlesztıpedagógus segítse, illetve a fejlesztést elvégezze. Mindezt indokolja még, hogy ebben az életkorban alapozódnak meg azok a képességek, melyek az iskolaérettséget eredményezik, s gyermekeink sikeres jövıjét megalapozzák. Logopédiai program Óvodánkban sajnos igen magas a beszédhibás gyermekek aránya, nem egy közülük több évig tartó logopédiai terápiára szorul. A logopédia célja: hogy a beszédhibák megelızésével, továbbá a már kialakult beszédhibák, és azok következményeként fellépı másodlagos elváltozások korrekciójával ép beszédet hozzon létre. Óvodánkban évek óta heti rendszerességgel van lehetıségünk a gyermekek logopédiai ellátására óraadó logopédust foglalkoztatni. Az óvodapedagógusok és a logopédus szőrései alapján kerülnek a gyerekek a foglalkozásokra. Természetesen az életkori beszédhibás gyermekeket a megfelelı kor eléréséig nem kezeljük. A logopédiai foglalkozás (egyéni vagy kiscsoportos) jellege függ: -
a beszédhiba milyenségétıl, 97
-
a csoportosítható gyermekek létszámától.
A terápiás tervek egyénre szabottan készülnek. A foglalkozások idıtartama is változó, a logopédus óraszáma 45 perces órákban adott. A logopédiai ellátás a beszédbeli akadályok jellegétıl függıen a következı lehet: -
akadályozott beszéd- és nyelvi fejlıdés, diszlália, diszartria, diszfázia, diszfónia, az általános beszédgyengeséggel összefüggı olvasás- írászavar.
A logopédiai ellátás biztosított tárgyi feltételei, eszközszükséglete: -
elkülönített helyiség,
-
fonetikai tükör,
-
bútorzat, játékok, fejlesztı játékok,
-
speciális logopédiai eszközök, tesztek
11. HELYI ÓVODAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM A HELYI ÓVODAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM KÉSZÍTÉSÉNEK JOGSZABÁLYI HIVATKOZÁSAI: A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 39/D. § (9) bekezdésnek megfelelve, mely szerint, ha az óvoda az oktatási és kulturális miniszter által kiadott személyiségfejlesztı, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerint szervezi a nevelést, külön jogszabály meghatározottak szerint – nyilvános pályázat útján – e feladat ellátásához külön támogatást igényelhet. A támogatás igénybevételével kapcsolatos szabályokról külön jogszabály rendelkezik. Óvodai Integrációs Program (óvodai IPR), mely nem ad meg részletes pedagógiai tartalmakat, választandó nevelési tervet, nem nevez meg, nem ír le konkrétan alkalmazandó programokat, viszont kinyilvánítja azt a pedagógiai alapállást, amelyet megfelelınek tart az érintett gyermekek esélyegyenlıségének elısegítésében. Az óvodai IPR nem jelent külön programot az óvoda munkájában, hiszen minden pontja a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épül. A HELYI ÓVODAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM CÉLJAI: -
Az óvoda körzetében élı valamennyi 3 éves, HHH gyermek beóvodázása megtörténjen
-
Az óvoda körzetében élı valamennyi 3-7 éves HHH gyermek rendszeresen járjon óvodába, ahol megfelelı minıségő óvodáztatással, tudatos óvodai nevelıfejlesztı munkával biztosítjuk a gyermekek iskolai sikerességét, egyenlı esélyét az iskolakezdéshez.
-
Az óvodából iskolába menı HHH gyermekek évrıl-évre egyre nagyobb számban, integrált iskolai környezetben kezdjék meg általános iskolai tanulmányaikat
98
-
Együttmőködı partneri kapcsolat kiépítése - a szülıi házzal, a Gyermekjóléti és Családsegítı Szolgálattal, Szakmai és Szakszolgálatokkal, Általános Iskolákkal, Kisebbségi Önkormányzattal, Civilszervezetekkel – annak érdekében, hogy a gyermekek sokoldalú fejlesztése, szociális támogatása sikeresen valósuljon meg.
A HELYI ÓVODAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM HATÓKÖRE: -
Az óvodába járó halmozottan hátrányos helyzető gyermekek teljes köre, kiknek mindenkori létszáma az óvoda „Halmozottan Hátrányos Helyzető gyermekek” nyilvántartásában van kimutatva.
A HELYI ÓVODAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM JELLEMZİI: -
Gyermekközpontú és családorientált szemlélet,
-
olyan interdiszciplináris megközelítés, mely a kora gyermekkori fejlıdés kérdésében kompetens minden szakma szerepét egyenrangúan fontosnak és egymás kiegészítınek tartja.
A HELYI ÓVODAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM MŐKÖDTETÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA Elvárható eredmény: A Helyi Óvodai Program megalkotását és legitimálását követıen a fenntarthatóság megvalósul, melyet az alábbi szabályozás biztosít:
A fenntarthatóságot biztosító tevékenység megnevezése IPR felelıs megbízása A Helyi Óvodai Integrációs Program cél, feladat és tevékenységrendszerének felülvizsgálata az elızı nevelés év önértékelése és az esetlegesen megváltozott jogszabályok alapján
Felelıs
Intézményvezetı
Határidı
Keletkezett dokumentum
Minden nevelési év 09.15ig
IPR felelıs Megbízási Szerzıdése
Miden nevelési év 09.15-ig
Óvodai IPR Önértékelés (ek), Jegyzıkönyvek, Feljegyzések,
Megbízott óvónı
Módosító javaslatok, Határozat (-ok)
A intézmény Óvodai Integrációs Program mőködtetésének nevelési évre szóló munkatervének elkészítése, megvitatása, elfogadása.
Minden nevelési év 09.15ig
Helyzetelemzésre épülı, a Helyi Óvodai Integrációs Programra épülı nevelési évre szóló éves munkaterv
A célok elérése érdekében a Helyi Óvodai Nevelési Programunk cél, feladat és tevékenységrendszerébe integráltan beépülve.
99
Szervezési feladatok A halmozottan hátrányos helyzető gyermekek óvodai beíratásának támogatása Feladat megnevezése
Felelıs
Határidı
Dokumentumok
HHH gyermekek beóvodázásában segítık kijelölése
óvodavezetı
Május 31.
Megbízás
Kapcsolatfelvétel dınıvel
Kijelölt lyek
Máj.01 – 31.
Együttmőködési megállapodás
vé-
szemé-
Kapcsolatfelvétel önkormányzat anyakönyvi nyilvántartásával
Óvodavezetı
Máj.01 – 31.
Anyakönyvi kimutatás
Családsegítı Szolgálat, Cigány Kisebbségi Önkormányzat segítségével HHH-s gyermekek felderítése, családok meggyızése
Kijelölt lyek
szemé-
Május 15 – június 30.
Együttmőködési megállapodás
Elıjegyzést követıen azon HHH-s gyermekek meglátogatása, akik nem jelentkeztek felvételre
Kijelölt lyek
szemé-
Május 15 – június 30.
Beszámoló
Eredmények
A körzetben élı HHH-s gyermekek 100%-os beóvodázása
Integrációt elısegítı csoportalakítás Minden nevelési évben a HHH-s gyermekek arányos felosztása a gyermekcsoportokban. Felelıs: óvodavezetı Az igazolatlan hiányzások minimalizálása érdekében -
Érzelemgazdag, családias óvodai légkör kialakítása
-
A szülıi házzal való nyitott kapcsolat
-
Napi konzultáció a HHH-s gyermekek szüleivel
-
A hiányzások, annak okának folyamatos figyelemmel kísérése a csoportvezetı óvodapedagógusok, gyermekvédelmi felelısök részérıl.
-
Szükség esetén családlátogatás a családsegítı, gyermekjóléti szolgálat, a cigány kisebbségi önkormányzat segítségének igénybevételével.
Beszoktatási szabályzat
100
A szabályozás célja: -
Valamennyi új óvodásunk számára megkönnyítsük az elsı szociális közeg, az óvoda elfogadását.
-
A gyermekek beszoktatása óvodai szintő folyamat legyen, nevelıtestületi szinten megtervezett beszoktatási tervvel.
-
Az óvoda körzetébe tartozó valamennyi Halmozottan Hátrányos Helyzető gyermek beóvodázása három éves kortól teljes körő legyen, a gyermekek szívesen járjanak óvodába
Célcsoport: az óvoda Felelıs: óvodavezetı A folyamat dokumentumai: csoportnapló, beszoktatási terv, gyermekek egyéni dokumentációja, felvételi és elıjegyzési napló, felvételi és mulasztási napló. A folyamat leírása: Minden év augusztusában ötletbörze segítségével a intézményi beszoktatási terv elkészítése. Határidı:
augusztus 21.
Felelıs:
óvodavezetı
Óvodába lépés elıtt családlátogatás, beszélgetés a folyamatos beszoktatás fontosságáról. Anamnézis felvétele. Határidı:
augusztus 31.
Felelıs:
Új gyermekeket fogadó óvodapedagógusok
A beszoktatás elsı napjára a gyermek jelének elkészítése. Határidı:
augusztus 31.
Felelıs:
Új gyermekeket fogadó óvodapedagógusok
A szülı eldönti, hogy félnapra, vagy egész napra indítja a gyermeket a beszoktatás ideje alatt. A beszoktatás idıtartama minimum 1 hét, maximum 2 hónap. Idıtartam:
szeptember 01 – október 31. közötti idıszak
Felelıs:
Új gyermekeket fogadó óvodapedagógusok
A beszoktatás tapasztalatainak dokumentálása, értékelése Szempontok: 101
A gyermek -
kapcsolatteremtése a felnıttekkel,
-
kapcsolatteremtése társaival,
-
érzelmi életének jellemzıi a beszoktatás idején,
-
a csoportszokásokhoz való viszonyulása,
-
viszonyulása az óvoda sokféle tevékenységéhez (játék, mese, ének, rajz, mozgás, környezet, stb.)
-
beszoktatás eredménye csoport szinten
Határidı: december 15. Felelıs: óvodavezetı
102
A HHH gyermekek Együttmőködési terület a HHH gyermekek nevelésében-fejlesztésében a Helyi Integrációs Program feladattervének Óvodai Integrációs megfelelıen Programjában részt Közös pá- Szülıkkel vevı partner megneve- A gyerme- Az igazo- Nevelıtes- Pedagógiai Gyermek- Gyermekek Óvodaiskola át- lyázatok egészségvaló kapmunka védelmi kek óvodai latlan hi- tületi zése ügyi ellátá- menet tácsolattartás beíratásá- ányzások együttmő- teljes terü- munka, ködés lete szociális sa mogatása , együttnak támo- minimalisegítségmőködés zálása gatása nyújtás Az óvodába járó gyermekek szülei
X
X
X
X
X
X
Gyermekorvos
X
X
X
X
X
X
X
X
X
Védını
X
X
X
X
X
X
X
X
X
Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
Nevelési Tanácsadó
X
X
X
X
X
X
Pedagógiai Szakszolgálat
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
Általános Iskola: Helyi Cigány Kisebbségi
X
X
Önkormányzat
Helyi Önkormányzat Szociális ellátó rendszere
X
Civil szervezetek: IFJÚSÁGÉRT EGY.
103
Együttmőködı képviselıjének aláírása
MELLÉKLET A FEJLİDÉS VÁRHATÓ JELLEMZİI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN -
A gyermek belsı érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége 6-7 éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet.
-
Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetıséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.
-
Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához.
-
Kialakultak az egészséges életmódbeli jártasságok, készségek.
-
Megtanultak önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodni, öltözködni. Helyesen alkalmazzák a higiénikus és esztétikus étkezési szokásokat.
-
Igényesek ruhájuk, környezetük tisztaságára, a rend megteremtésére. Megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés.
-
Testileg edzettek, megfelelıen teherbírók, jó állóképességőek, mozgásuk összerendezett-szeretnek mozogni.
-
Kiegyensúlyozottak, aktívak, vidámak, érdeklıdıek, szeretettel fogadják egymást, a vendégeket.
-
Szeretnek óvodába járni, a közösségben jól érzik magukat.
-
Segítenek a felnıtteknek és társaiknak.
-
Megértést, toleranciát tanúsítanak a közösség tagjaival.
-
Megfelelıen tudnak viselkedni bizonyos helyzetekben, betartják a helyes viselkedés szabályait.
-
Együttmőködésre képesek, a megkezdett cselekményt befejezik. Felelısségtudatuk, önfegyelmük kialakult, kitartóak.
-
Szívesen dolgoznak a közösségért / naposság /, értékelik saját és mások tetteit.
-
Képesek végighallgatni egymást és a felnıtteket, bátran megnyilatkoznak, elmondják élményeiket. Tisztán ejtenek minden beszédhangot. Gondolataikat, érzelmeiket érthetı formában, megfelelı tempóban fejezik ki.
-
Az ünnepek, és a hagyományápoláshoz tartozó viselkedési módokat, szokásokat elsajátították. Szociálisan éretté váltak az iskolakezdésre. Tudnak játszani, szerepet vállalnak, képesek az általuk meghatározott és a csoport szabályait betartani.
-
Vágy él bennük az iskolakezdésre.
-
Ismerik az irányokat, térben tudnak tájékozódni. Nagymozgásuk, finommozgásuk, egyensúlyérzékük kialakult.
-
Tudnak elvonatkoztatni, összefüggéseket megismerik.
-
Mennyiségszemléletük kialakult. 104
-
Az eltérı fejlıdéső gyermek /sajátos nevelési igényő/ speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka közremőködésének eredményeként válik iskolaéretté.
A GYERMEK SZOCIÁLIS FEJLETTSÉGE Az iskolába lépı gyermek alkalmasságának feltétele a szociális érettsége is. Ennek alapja a gyermek önállósága, a megfelelı kapcsolatteremtı képessége, a csoportba való beilleszkedése, a társaival és az óvónıivel történı együttmunkálkodása. A gyermek szociális magatartása az óvodai közösségi nevelés folyamatában, a különbözı tevékenységek végzése közben fejlıdik, illetve fejleszthetı. A gyermek szociális fejlettsége ebben a folyamatban és a tevékenysége alapján figyelhetı meg. SIKERKRITÉRIUMOK Ez a program akkor sikeres, ha: -
Az óvodapedagógusok elkötelezetten vállalják a program megvalósítását.
-
A kitőzött célokat, a célokból lebontott feladatokat megvalósítják gyakorlatukban, s hatékonyan együttmőködnek a minıség érdekében.
-
Az egyéni differenciált fejlesztést sikeresen alkalmazzák, valamint az integrált nevelést sikeresen mőködtetik.
-
Biztosítani tudják a kényszermentes óvodai életet, a játékba integrált tanulást, s gyakorlati munkájukban a program profilja kivetítıdik.
-
Reális és objektív önellenırzéssel, méréssel és önértékeléssel biztosítják a minıségfejlesztési törekvéseket.
-
Az egy csoportban dolgozók / óvónık+ dajka / összehangolt egymás munkájára épített gyakorlat során valósítják meg a programot.
-
A tárgyi feltételek tekintetében, a kötelezı eszközök biztosítottak az ütemezésnek megfelelıen.
-
A vezetés objektív ellenırzéssel folyamatosan figyelemmel kíséri a program megvalósulását.
-
A megvalósításhoz szakmai segítséget ad.
-
Az óvoda tárgyi feltételeit folyamatosan fejleszti.
-
A vezetıi funkciók gyakorlásával érvényesíti a minıség elérését.
-
A kapcsolatok rendszere aktív, az együttmőködés formái élnek és folyamatosak.
-
A szülık elismerıen nyilatkoznak az intézményrıl az együttnevelı funkció érvényesül.
105
NAGYBAJOMI ÁLTALÁNOS MŐVELİDÉSI KÖZPONT
CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
106
NEVELÉSI PROGRAM 1. A NEVELİ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Pedagógiai programunk, iskolánk olyan szakmai stratégiai programja, amely meghatározza a nevelés, a tanítás-tanulás folyamatának pedagógiai elveit, tanterveit, gyakorlatát, mőködésének feltételeit. A nevelıtestületünk által létrehozott és elfogadott szakmai alapdokumentum átfogja az iskola mőködésének minden területét. Rögzíti intézményünk (beleértve a Jákói és Pálmajori Tagiskola) nevelı-oktató munkájának szakmai szabályait és feltételeit, tájékoztatja a szülıket és tanulókat az intézményünkben igénybe vehetı közoktatási szolgáltatásokról, és rögzíti azok igénybevételének feltételeit. Nevelési programunk meghatározza mindazokat a pedagógiai célú feladatokat és módszereket, amelyekkel a helyi tantervekben foglaltakat végre kell hajtani. ALAPELVEINK Alapelvünk lényegét az alábbi törekvések határozzák meg. Olyan iskola szeretnénk lenni, kívánunk maradni: -
ahol a tanulók és az ott dolgozók jól érzik magukat,
-
ahol a korszerő ismeretek átadásával, készségek, képességek fejlesztésével felkészít a középiskolai tanulmányok folytatására,
-
ahol minden gyermek megkapja azt a pedagógiai gondoskodást, amely adottságai kifejlesztéséhez szükséges,
-
ahol a gyermek nem csupán alanya a nevelı-oktató munkának, hanem tevékeny résztvevıje,
-
ahol a tehetséges és a hátrányos helyzető gyermek is sikereket érhet el,
-
ahol a gyermekközpontú szemlélet nemcsak szólam, hanem életforma,
-
ahol bátorítást kap a kezdeményezés és az alkotó munka,
-
ahol a problémák keletkezésekor közösen keressük a megoldási lehetıségeket,
-
ahol a kompetenciafejlesztés, a használható, hasznosítható tudás áll a tanításitanulási folyamat középpontjában,
-
ahol biztosított minden gyermek számára az esély és a lehetıség képességei kibontakoztatására.
Általános, lényeges, normatív jellegő irányelvek, amelyek biztosítják a nevelés eredményességét, iránymutatóak a pedagógusnak, az iskolának. 1. Komplexitás elve — a biológiai, a fiziológiai, a pszichológiai és a társadalmi törvényszerőségek folyamatos figyelembe vétele és összehangolása a nevelés-oktatás során. 107
2. Egyenrangúság elve — a nevelés-oktatás két alapvetı tényezıje, a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a nevelés-oktatás folyamatában. A tanuló a nevelés-oktatásnak nem tárgya, hanem alanya. 3. A pedagógus vezetı szerepe — az egyenrangúság elvével összhangban a pedagógusnak vezetı szerepe van a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységének megszervezésében, személyiségük fejlıdésének támogatásában. 4. Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve – a tanuló fejlıdésének a maga fejlettségi szintjéhez történı igazítása. 5. A különbözı közösségekhez tartozás elve — a tanulók mindig szőkebb (család, osztály, iskola) és tágabb (környezet, társadalom) közösség tagjai. A nevelés-oktatás az emberi viszonyokban gazdag közösségek hatásrendszerén át, a közösségekben, a közösségek életének, céljainak, érdekeinek figyelembevételével, a közösség aktív részvételével történik. A közösségek biztosítanak terepet — a pedagógus vezetı, irányító, kezdeményezı szerepe mellett — a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához. 6. A tapasztalatszerzés elve — lehetıség teremtése a nevelés-oktatás folyamatában a tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzésére, megértésére, általánosítására. 7. A külsı hatások elve — mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre történı támaszkodás, amelyeket a tanulók az iskolán kívül, mindennapi életükben szereznek be. 8. A bizalom elve — bizalom, megértés, tisztelet a tanuló személyisége iránt, törekvés a személyes kapcsolatok kialakítására. 9. A következetesség elve — igényesség, határozott követelmények támasztása a tanulókkal szemben, egyúttal lehetıség nyújtása a tanuló önállóságának, kezdeményezıkészségének, kreativitásának kibontakoztatására. 10. A nevelés ellentmondásosságának elve — a nevelés ellentmondásos folyamat, amelyben egyszerre vannak jelen pozitív és negatív tapasztalatok, igények, hajlamok, képességek és lehetıségek; a szabadság és a kényszer mozzanata; a közösség és az egyén érdekeinek ellentmondása. 11. A motiváció elve — a tanulók érdeklıdésének felkeltése. 12. A koncentráció elve — adott tantárgy, mőveltségi terület tanítása során alkalmazkodás és építés a korábban, illetve más tantárgyból elsajátított tudásra. 13. A szemléletesség elve — a befogadást, az elsajátítást elıtérbe helyezı tanulásszervezési és módszertani eljárások alkalmazása. 14. Az aktivizálás elve — a tanulói aktivitás kiváltása. 15. A visszajelzés elve — folyamatos visszajelzés a tanulói teljesítményekrıl, ezek változásáról, javításuk akadályairól. CÉLOK -
Pedagógiai céljainkat, iskolánk arculatának jellemzıit az elfogadó, humánus és gyermekközpontú pedagógia, az egyéni képességfejlesztés, biztos alapozás, jól mőködı belsı- és külsı kapcsolatok határozzák meg. 108
-
A sikeres munkaerıpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése.
-
A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak – lehetıség szerinti – egyénre szabott fejlesztése.
-
A kompetencia alapú oktatás segítse a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető tanulók esélyegyenlıségének biztosítását, illetve megvalósulását.
-
Újszerő tanulásszervezési eljárások bevezetésével a tanulók motiváltságának növelése.
-
Digitális írástudás elterjesztése.
-
Önálló intézményi innováció megvalósítása, folyamatossá tétele.
-
A kompetenciamérések eredményeinek felhasználása, javító tevékenységek megszervezése, a bevezetett kompetencia területekhez kapcsolódóan.
-
A pályázati célkitőzéseknek megfelelıen különösen nagy hangsúlyt kap a szövegértés-szövegalkotás, a matematika és a szociális kompetenciák fejlesztése
A NEVELİ-OKTATÓ MUNKA FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI A nevelı-oktató munka itt bemutatott feladatai, eszközei, eljárásai az intézményünk alapelveinek, közös célkitőzéseinek megvalósítását szolgálják. Alapelveinknek megfelelıen munkánk középpontjában a személyiségfejlesztés, az önfejlıdés elısegítése áll. Legfontosabb feladatunk, hogy az egyéni sajátosságoknak megfelelı, differenciált pedagógiai módszereket alkalmazzunk. Mindehhez olyan széleskörő tevékenységrendszert, eszközöket, eljárásokat rendelünk, amelyek segítik a saját élményő tapasztalatszerzést, az alapkészségek, kompetenciák fejlıdését, a továbbhaladáshoz szükséges ismeretek megszerzését.
Feladat
Eszköz, eljárás
Az egyéni adottságokat figyelembe vevı nevelés megvalósítása. A tanórai légkör oldottságának, feszültség-mentességének biztosítása.
Pozitív pedagógiai attitőd, bizalom érvényesülése, motiváló értékelés, a hiányok feladatként való megjelölése. Rendszeres pozitív megerısítés.
Korszerő ismeretek nyújtása, személyre szóló készség- és képességfejlesztés. Tapasztalati és értelmezı tanulás elsajátíttatása. Szilárd alapkészségek kialakítása.
Tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazása, gyakorlatorientált feladatok megoldása. Differenciált óravezetés, az adott témának megfelelı tanulásszervezési eljárások alkalmazása, szükség szerint felzárkóztató foglalkozások szervezése. Kooperatív kiscsoportos tanulásszervezés. 5-6. évfolyamon a nem szakrendszerő oktatás jogszabály szerinti biztosítása. Belsı és külsı mérések eredményeinek figyelembe vétele. IKT-eszközök tanórai alkalmazásának kiszélesítése a tanulók és a pedagógusok szintjén.
Kulcskompetenciák (szövegértés, kommunikáció, számolási készség, problémamegoldó gondolkodás, idegen nyelv, informatika, szociális képességek, életpálya építés) fejlesztése, alkalmazásképes tudás kialakítása. Digitális írástudás, digitális kompetenciák fejlesztése
109
Megismerési vágy, önmegvalósítás iránti Könyvtárhasználat, könyvtári adatgyőjtés, igény felkeltése, kielégítése, fejlesztése. szakkörök, versenyek, tanulók számára kiírt pályázatok (tantárgyi, mővészeti, sport). Tehetségek kibontakoztatása, fejlesztése. Témahetek, projektek szervezése. Adottságoknak, képességeknek megfelelı Követelmények egyértelmő megfogalmazákövetelmények támasztása. sa. Rendszeres visszajelzés az elırehaladás- Tantárgyi értékelések, magatartás és szorgaról a tanulók és szülık számára. lom értékelése (szóbeli és írásbeli). Fejlesztı értékelés, kiscsoportos értékelési módok alkalmazása. Ön- és csoportos értékelési formák, módszerek alkalmazása. Szülıi értekezlet, fogadóóra. Munkához szoktatás, kitartás, munkabírás Aktivizálás, motiválás a tanórákon és tanfokozása, akarati nevelés. órán kívüli foglalkozásokon. Pozitív értékrend, szabálytudat, felelıs- Példaadás, pozitív megerısítés. ségvállalás kialakítása, fejlesztése. Tanórai és tanórán kívüli alkalmak „teremtése”, kihasználása, erdei iskolai programok, tantárgyi és iskolai projektek, témahetek. Nehézségek, konfliktusok megoldásához Konfliktuskezelési technikák beépítése a vezetı technikák, utak megismertetése, nevelımunka folyamataiba. A tanulók bevogyakoroltatása. násával történı közös esetmegbeszélés. A problémák komplex megközelítése, Tantárgytömbösített oktatás problémamegoldó gondolkodás fejleszté- elterjesztése. se, rendszerszemlélető megközelítés ki- Mőveltségterületi oktatás. alakítása.
alkalmazása,
A szülıhelyhez, lakóhelyhez, iskolához, Hagyományápolás. Ünnepélyek, kirándulánévadóhoz való kötıdés, identitás-tudat sok, osztályfınöki és tantárgyi órák, vetélerısítése. kedık, jeles napok, múzeumpedagógiai program. A közösségi tevékenység iránti igény fel- Osztályszintő feladatok, felelısi rendszer keltése, lehetıség biztosítása az iskolai mőködtetése. közéletben való aktív részvételre. Diákönkormányzati tevékenységek. Élet közeli tanulási környezet kialakítása. Tantárgytömbösítés, tevékenykedtetésre épülı tanulásszervezés, projektoktatás, témahét, mőveltségterület tantárgyi bontás nélkül, moduláris oktatás, stb. Egészséges életmód iránti igény felkelté- Tanórai foglalkozások, osztályfınöki órák, se, az ennek megfelelı tevékenységek, napközis foglalkozások, kirándulások, túrák, sportolási lehetıségek biztosítása. ÖKO-PROJEKT, mentálhigiénés programok. Személyes példamutatás.
110
Preventív védelem. Önfegyelem, az iskola Pedagógusközösség, osztályfınökök, szakszabályainak megfelelı viselkedés gyako- tanárok együttmőködése, egységes pedagóroltatása. giai hatások érvényesítése. Probléma felismerés- és kezelés. Kapcsolati, beilleszkedési, közösségi problémák feldolgozása. Tartós vagy alkalmi viselkedési, magatartási problémák, teljesítményzavarok. A halmozottan hátrányos helyzető és a sajátos nevelési igényő tanulók integrált nevelésének biztosítása. A tolerancia, a másság elfogadásának fejlesztése. Szegregációmentes tanulási környezet kialakítása.
Szükség esetén külsı segítık: nevelési tanácsadó, pszichológus, családsegítı központ, iskolaorvos, gyermekjóléti szolgálatok bevonása. Tanórai és tanórán kívüli alkalmak biztosítása. Heterogén kiscsoportos tanulásszervezés elterjesztése az iskolai gyakorlatban. Gyógypedagógus szakemberek bevonása, egyéni fejlesztési tervek készítése és alkalmazása. IPR elemeinek alkalmazása.
A szülıkkel való kapcsolat, együttmőkö- Családlátogatás, fogadóóra, szülıi fórumok, dés erısítése. közös programok, partneri igény- és elégedettség felmérése. Szülık bevonása a projektekbe, témahetekbe, erdei iskolába, intézményi innovációkban.
2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS KIEMELT FELADATAI A személyiség komplex fejlesztése: az értelem kimővelése mellett a gyermek önmagához, a különbözı közösségekhez való viszonyának fejlesztése. Iskolánk alapvetı feladata, hogy a tanulók személyiségét – megkülönböztetett figyelemmel az SNI tanulókét is - széleskörően fejlessze. Az egyéni tanulási útvonal, a differenciált fejlesztés biztosítása. Fı feladat: − a tanulás iránti motiváció fejlesztése, − a tantárgyak közti merev határrendszer csökkentésével a komplex fejlesztés megvalósítása, oktatás és nevelés egységes feladatellátása, − a tanítási-tanulási folyamatban, alkotó jellegő feladatok biztosítása. Az értelem kimővelése Tanulási motívumok fejlesztése − A tanuláshoz szükséges motívumok kialakítása és szinten tartása. 111
− Megismerési vágy felkeltése: sikerélmény biztosítása a tapasztalati és értelmezı tanulás elsajátíttatása. − Felfedezési vágy felkeltése: az új ismeretek életkornak megfelelı tanítása. − Játékszeretet fejlesztése: differenciált és tevékenységközpontú életkornak megfelelı ismeretszerzés biztosítása. − A teljesítményvágy kialakítása: értékelési rendszer folyamatos fejlesztésével a megfelelı önértékelés kialakítása, a megszerzett tudás gyakorlati alkalmazásának biztosítása. Értelmi képességek fejlesztése − Megismerés − Kognitív kommunikáció − Gondolkodás − Tanulási technikák Segítı életmódra nevelés, közösségre nevelés Szociális értékrend fejlesztése: − Közösségben való autonómia megtapasztalásának biztosítása. Szociális képességek fejlesztése: − Szociális kommunikációs képességek fejlesztése. − Csoportéletre, szervezeti, társadalmi életre való képesség. − Érdekérvényesítı képesség. Egészséges és kulturális életmódra nevelés Személyes motívumok fejlesztése − Önkiszolgálási motívumok − Önvédelmi motívumok − Szuverenitás motívumai − Önértékelés motívumai Speciális kompetenciák fejlesztése A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítı tevékenységek: Az órakereti lehetıségekkel a tanórai differenciálás keretében minden pedagógusnak feladata a tehetség felismerése, a képesség továbbfejlesztése. Az integrált fejlesztés lehetısége miatt a tanórai keretekben is kiemelt szerepet kap. Szakkör, fejlesztı foglalkozás, felzárkóztató foglalkozás, mentorálás.
112
AZ INTEGRÁLT NEVELÉSRİL Az integrált nevelés-oktatás alapelve: Az egyének közötti differenciák megléte természetes. A tanulást ennek megfelelıen kell a gyermekek szükségleteihez igazítani. A speciális nevelési szükséglető gyerekek az ép közösségben kapják meg a szükséges támogatást. Az integrált nevelés célja: -
A sérült gyermekek iskolai szociális beillesztése, bekapcsolása az oktatásnevelés mindennapi folyamataiba.
-
A sérültek mássága iránti odafordulás képességének iskolai mérető elismertetése.
-
A szolidaritás elvének érvényesítése. A sérültek és épek kölcsönös részesedése a kapcsolatokban, bizalom és kötelességen alapuló állandó szerepcserével járó kommunikáció.
ELJÁRÁSOK, TANULÁSSZERVEZÉSI STRATÉGIÁK A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSBEN Kooperatív technikák, drámapedagógiai módszerek, differenciálás homogén és heterogén csoportban, interaktív tanulásszervezés, tapasztalati tanulás, indirekt tanulásszervezés. Mind a tanórai, mind a tanórán kívüli idısávokban az új tanulásszervezési módok alkalmazásával a személyiség komplex fejlesztése. Módszerek kiválasztásának szempontjai − Alkalmazkodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz, egyéni képességeihez. − Minél több tanulót aktivizáljon. − Pozitív szemléletet tükrözzön. − A személyes tapasztalat meghatározó jellegő legyen. − Legyen játékos. Alkalmazott módszerek eljárások − Játékok, szituációs játékok − Projekt − Vitainterjú − Verseny − Megbeszélés, magyarázat, definiálás − Szemléltetés − Elemzés, összehasonlítás − Mintaadás, megfigyelés, adatgyőjtés 113
Módszertani elemek − Tanórai differenciálás heterogén csoportban − Kooperatív tanulás − Egyéni és csoportos projektmunka − Prezentációs technikák elsajátítása, alkalmazása − Attitődváltást segítı programok pedagógusok számára − Inkluzív nevelés szempontjainak megismertetése − Helyzetelemzés és stratégiatervezés − Programadaptáció − Multikulturális tartalmak − Az átmenet problémáinak támogatása
3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az nevelés-oktatás egységének megteremtése, az oktatás nevelı hatásának elmélyítése, a hatékony személyiségfejlesztés mellett fontos feladatunk a tanulók tevékeny, aktív közösségi életének megszervezése. Céljaink -
Biztosítjuk a közösség demokratikus mőködésének feltételeit, felkészítjük tanulóinkat az élethosszig tartó tanulásra, a társadalomba való beilleszkedésre.
-
Minden tanuló ismerje meg és tartsa be a társas együttélés azon alapvetı szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenül szükségesek.
-
A tanulók közösségben és a közösség által történı nevelésének, oktatásának, megszervezése, irányítása. Feladat
Eszköz, eljárás
Az együttélés, együttmőködés (egymás iránti tisztelet) készségeinek és szokásainak, kialakítása, erısítése. Szociális kompetencia fejlesztése: empátia, egymásra figyelés, együttmőködés, tolerancia, alkalmazkodó képesség.
Tanórai és tanórán kívüli tevékenységek: DÖK mőködtetése, diákközgyőlés, szabadidıs programok, projektek, témahetek, erdei iskolai programok szervezése a pályázat kiírásának megfelelı idıtartamban. A társas érintkezés stílusának, hangnemének, Példaadás, pozitív megerısítés. fejlesztése. Az együttmőködés, a felelısség- Elismerés, dicséret, segítı korrekció. Kovállalás, az empátia, tolerancia, a társas operatív kiscsoportos tanulásszervezés. kommunikáció fejlesztése.
114
Az együvé tartozás élményének biztosítása, Tanórai és tanórán kívüli alkalmak teaz egyén és a közösség érdekeinek összehan- remtése, érdekek szembesítése, döntési golása. helyzetek. Hagyományápoláshoz kapcsolódó programok. Ünnepélyek, megemlékezések. DÖK programok. Különbözı versenyek. Szerepjátékok, modell-követı viselkedés elıhívása. A társakért érzett felelısség kialakítása, Megerısítési technikák heterogén kiscsoegymás segítése. portokon keresztül is. DÖK mőködtetése. Az életkori sajátosságok figyelembevétele Tanórai és tanórán kívüli tevékenységek, mellett a fiúk és lányok közötti harmonikus szabadidıs programok. kapcsolat megteremtése. A jó baráti kapcsolatok kialakulását elısegítı Tanórai és tanórán kívüli tevékenységek. tulajdonságok felismertetése, erısítése Beszélgetés, bírálat, önbírálat, vita mód(ıszinteség, megbízhatóság, segítıkészség, szere, szerepjátékok. Projektek, témahebecsületesség, figyelmesség). tek, erdei iskolai programok szervezése a pályázat kiírásának megfelelı idıtartamban. A beteg, sérült és sajátos nevelési igényő Adott helyzetekre adott pozitív reakció embertársak iránti elfogadó és befogadó ma- közvetlenül vagy közvetetten. Elfogadó gatartás fejlesztése. tanulói és nevelıi attitőd kialakítása a differenciálás és a kiscsoportos tanulásszervezés eszközeivel. A tanulócsoportok bekapcsolódásának segí- Tanórai és tanórán kívüli tevékenységek: tése közvetlen környezetük értékeinek meg- kirándulás, séta, túra, erdei iskola, múzeırzésébe, gyarapításába. umpedagógia, Család – kultúra – iskola program, ÖKO-projekt
A közösségfejlesztés színterei, tevékenységformái A közösségfejlesztés területeit a tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások, a diákönkormányzati munka, az ünnepélyek, megemlékezések és a hagyományápoláshoz kapcsolódó programok biztosítják. Az iskolai közösséget hagyományaink ápolásával, közös rendezvények, iskolagyőlések, diákközgyőlések megtartásával, a diákönkormányzat mőködtetésével erısítjük. A közösség-fejlesztésben fontos szerepe van a különbözı versenyeknek, rendezvényeknek is. Tanítási órákon Az osztályközösség fejlesztése szempontjából kiemelkedı az osztályfınöki órán végzett pedagógiai tevékenység. A nevelési folyamat mindhárom mozzanatának - a tapasztalásnak, a tudatosításnak, a helyes magatartás gyakorlásának - is helyet ad, miközben a közösségi elv és az egyéni bánásmód is érvényesül. Itt nyílik lehetıség a tanulók erkölcsi, társadalmi tapasztalatáról való tájékozódásra, azok elemzésére, megfelelı általánosítására, a kötetlen, ıszinte beszélgetésre, valamint az eltérı vélemények megvitatására. Ezt a tevékenységet segítheti a hit és a vallásoktatás. 115
A tanítási órákon kiemelt feladatnak tartjuk a tanulók motiválását, aktivitásuk erısítését, az együttmőködés biztosítását. Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidıs tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat mőködik Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekbıl álló diákönkormányzati vezetıség irányítja. Tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelı segíti. Diákönkormányzat mőködtetésének céljai, feladatai: − A tanulók és közösségeik érdekeinek képviselete (önirányítás, beleszólási jog és kötelesség). − A vélemények szabad, kulturált formában történı elmondására nevelés. − A tanulók vitakészségének fejlesztése, az érvelés megtanítása, a másik ember véleményének meghallgatása, tiszteletben tartása. − A tanórán kívüli szabadidıs tevékenység megszervezése, segítése. − Szervezıkészség fejlesztése, felelısségérzet kialakítása a közösség irányában. − Mások munkájának megbecsülésére és értékelésére nevelés. Napközi otthon, iskolaotthon A közoktatási törvény 53. § (4) alapján a napközis, illetve a tanulószobai foglalkozásokat olyan módon kell megszervezni, hogy a szülık igényei szerint eleget tudjon tenni az iskolai felkészítéssel és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggı feladatoknak. A törvényi elıírásoknak megfelelıen - ha a szülık igénylik - az iskolában tanítási napokon iskolaotthon és napközi otthon mőködik. A napközis foglalkozások fejlesztı szabadidıs tevékenységekbıl, felzárkóztató tevékenységekbıl, illetve a tanulni tanulást segítı a következı napra történı felkészülést biztosító tanórából állnak. Az iskolaotthonos nevelés-oktatási forma elınyei: A napi idıbeosztás jobban megfelel a tanulók életkori sajátosságainak. Természetesen a feladatok közé tartozik a házi feladat elkészítése. A nap folyamán, mivel a tanítás és a szabadidı váltja egymást, egyenletesebb a tanulók terhelése. Több lehetıség nyílik a tanulókkal való beszélgetésre, az egyéni élmények meghallgatására, a játék közbeni megfigyelésre, különbözı nevelési helyzetek elemzésére. A gyakorló feladatot az adott tantárgyból a tárgyat tanító pedagógus végezteti, ami nagyon sok elınnyel jár, hiszen a tanító azonnal visszajelzést kap az elsajátítás mértékérıl, az esetleges hibákról. Mindkét tanító látja a gyermeket az irányított és az önálló tanulás folyamatában, megfigyelheti szabadidıben a társai között, látja a különbözı szabadidıs foglalkozásokon. Reggel, a tanítás megkezdése elıtt, lehetısége van beszélgetésre, a hírek meghallgatására, a napi gondok felvetésére. Az iskolaotthonos oktatás esetén nem szorít annyira az idı, mint a hagyományos oktatási formában, így adott a beszélgetı körök szervezésének
116
feltétele. A gyermek hét közben nem viszi haza a taneszközöket, ami fıleg az elsı, második osztályban – (a táska súlyát tekintve) igencsak kedvezı. Diákétkeztetés A napközi otthonba, iskolaotthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek. A napközibe nem járó tanulók számára - igény esetén ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskolában kell befizetni. Az iskolai étkeztetés során feladatunk a kulturált étkezési normák megoldása, kialakítása. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órát szervezünk. Az 5- 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elısegítésére a gyenge eredményt elérı tanulók részére felzárkóztató foglalkozást tartunk matematika, magyar, a középiskolába készülı tanulók részére elıkészítıt tartunk matematika, magyar tantárgyból. A törvény adta kereteken felüli további tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról - a felmerülı igények és az iskola lehetıségeinek figyelembevételével - minden tanév elején a fenntartó dönt. Iskolai sportkör Az iskolai sportkörnek tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelés órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban (labdarúgás, röplabda, atlétika, ugrókötél, stb.) az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök A különféle szakkörök mőködése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök indításáról - a felmerülı igények és az iskola lehetıségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelıtestülete dönt. A tehetséggondozó szakkörökön arra törekszünk, hogy tanulóink érezzék a személyes törıdést, ugyanakkor fejlıdjön önmaguk és társaik iránti felelısségérzetük is. A szakkörökbe jelentkezés önkéntes, de ha valaki jelentkezett a szakkörbe a tanév végéig maradnia kell. Versenyek, vetélkedık, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, mővészeti, stb.) versenyek, vetélkedık, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedık megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelık szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Az iskolai valamint iskolán kívüli egyéni és csoportos versenyek szervezésével, illetve az ezekre való felkészítéssel ösztönözzük diákjainkat arra, hogy szívesen mérettessék meg magukat a különféle területeken. Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelıi a tanulói személyiség fejlesztése érdekében az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervezhetnek szabadon választható te117
vékenységként. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes. A felmerülı költségek miatt a szülıkkel való egyeztetés szükséges. A tanulmányi kirándulások idıpontjainak megállapítása az iskolai munkatervben meghatározottak szerint történik. Erdei iskola A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerően, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken fıleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes. A felmerülı költségek miatt a szülıkkel való egyeztetés szükséges. A TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében saját innovációként került kidolgozásra az erdei iskola program. A program célja az a korosztálynak megfelelıen és a tananyaghoz szorosan illeszkedve megismerteti a tanulókat az erdei élıvilággal, környezettudatos magatartásra ösztönöz, közösségfejlesztést épít. Projekt, témahét Az évente megrendezésre kerülı projekt és témahét nagyban hozzájárul, hogy tanulóink gyakorolják és elmélyítsék az együttmőködést, toleranciát, egymásra figyelést, együttdolgozást, aktív részvételt, építı egymásrautaltságot. Múzeumi, kiállítási, könyvtári elıadás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közmővelıdési intézményekben, illetve mővészeti elıadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel - ha az költségekkel is jár - önkéntes. A felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük. A TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében saját innovációként került kidolgozásra a múzeum program. Az innováció célja élményközeli, tapasztalatok útján való ismeretszerzés, helyi hagyományok tisztelete és továbbörökítése. A Nagybajomi Általános Mővelıdési Központ megalakulásának köszönhetıen az intézmény részét képezi a településen található Sárközy István Helytörténeti Győjtemény (továbbiakban múzeum). Ennek következtében lehetıség kínálkozik az ÁMK tanulói részére múzeumi tanórák szervezésére. Célunk, hogy az általános iskola 4-8. osztályos diákjait –a győjtemény jellegébıl adódóan- segítsük az iskolában tanult ismeretek elmélyítésében, illetve lehetıséget biztosítsunk számukra a tapasztalatok útján szerzett ismeretek elsajátításában. Fontosnak tartjuk a helyi értékekkel, hagyományokkal való megismerkedését diákjainknak. A tanulás a megszokottól eltérı környezetben hatékonyabb lehet, ha megfelelı, interaktivitásra építve történik, és érzelmi hatást-élményt is kivált. A múzeumi napok tartalma: elıkészítı óra, helyi múzeumlátogatás a témára koncentráltan, kiegészítı foglalkozás (kézmőves óra, rendhagyó irodalom óra, történelmi bemutató stb.), kapcsolódás más magyarországi múzeumhoz a téma jellegébıl adódóan múzeumpedagógiai foglalkozással, levezetı óra (visszacsatolás) az élményanyag rögzítése. Szabadidıs foglalkozások A szabadidı hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelıtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülı igényekhez és a szülık anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidıs programokat szervez (pl. kirándulások.). A szabadidıs rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülı költségeket a szülıknek kell fedezniük. A TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében saját innovációként került kidolgozásra a „Család kultúra - iskola program. Az innováció célja a hátrányos helyzető tanulók, szülık, test-
118
vérek részére tartalmas programok szervezése, amelyekkel javítjuk az iskola, pedagógusok, családok egymás közti kapcsolatait. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár (mely egyben a városi könyvtár is) segíti. Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelı és oktató tevékenységétıl függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Mővészeti oktatás A Talentum Szakközépiskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény és a Pálóczi Horváth Ádám Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény biztosítja a tanulók mővészeti oktatását.
4. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGİ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdı gyermekek magatartása jelentısen eltér az adott életkorban elvárható helyes magatartástól. Az általánosan használt pedagógiai eszközök velük szemben általában eredménytelennek bizonyulnak. Ezek a tanulók az esetek többségében tanulási nehézségekkel is küszködnek, tehát több szempontból is fokozott figyelmet és törıdést igényelnek. Céljaink -
Az érintett tanulók idıben történı kiszőrése, a személyiségük megismerésével a problémák okainak feltárása.
-
A gyerekek személyiségének fejlesztése, energiájuk pozitív irányba terelésének segítése.
-
Az érintett tanulók számára legcélravezetıbb pedagógiai módszerek alkalmazásával a magatartási- és beilleszkedési nehézség enyhítése.
Feladat Eszköz, eljárás A beilleszkedési és magatartási zavar- Családlátogatás, fogadóóra, egyéni beszélgetéral küzdı tanulók korai kiszőrése, sek, iskolát kezdı gyermekek óvónıivel való nyilvántartása. kommunikáció. Vizsgálatok elvégzése. Külsı szakemberek (nevelési tanácsadó) bevonása. Szakértıi vélemény készíttetése.
119
A magatartászavarral küzdı gyerekek beilleszkedésének segítése az adott közösségbe. A gyerekek megsegítése érdekében tett intézkedések dokumentálása.
Támogató háttér, a tanulóközösség tagjainak pozitív hozzáállása. A pedagógusok toleranciája, együttmőködése. Szülıkkel való együttmőködés fokozása (tanácsadás, szakemberhez irányítás). Elıítéletes magatartási megnyilvánulások csökkentése. Az önkontroll fejlesztése. A viselkedés gyakoroltatása különbözı élethelyzetekben (iskolában, iskolán kívül) Elvárások pontos megfogalmazása. Pozitív mintaadás. Az agresszív viselkedés kialakulásá- Az örökös tiltás helyett bátorítás, a pozitív tulajnak megelızése. donságok erısítése (pl. szereplés, feladatok). Interaktív, tevékenységközpontú módszerek tanórai alkalmazása. Az önismeret, önbizalom erısítése.
Önismereti kérdıív. Szükség esetén külsı segítség igénybevétele. Kooperatív tanulásszervezés. Projektben, témahétben való aktív tanulói részvétel.
Esélyegyenlıség biztosítása.
Differenciált tanulásszervezés, kooperatív technikák alkalmazása, projekt-módszer, tevékenySokszínő tevékenységformák biztosíségközpontú pedagógiák. tása. A tapasztalatszerzés lehetıségeinek Individuális tanulás elıtérbe helyezése. kitágítása IKT eszközhasználattal.
Az alapozó idıszak elnyújtása. Fejlesztı értékelés alkalmazása.
5. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉGEK Valljuk, hogy minden gyermek tehetséges valamiben. Közös feladatunk, hogy felfedezzük egy-egy tanuló erısségeit, s ennek megfelelıen gyarapítsuk ismereteit, fejlesszük képességeit, készségeit, kreativitását. Az eredményes tehetséggondozás jótékony hatással van a gyermek személyiségének fejlıdésére, a sikerélmény kihat azon területekre is, amelyekben kevésbé lenne eredményes, azaz motiváló eszközként is használható. A tehetséggondozás a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységrendszerben valósul meg (különbözı szakkörök, versenyekre való felkészítés). Feladat A tehetségek kiválasztása, felismerése.
Eszköz, eljárás Tanórán és tanórán kívüli alkalmak felhasználása. Projektmunkában való részvétel, egyéni ötletek elıtérbe kerülése.
120
Sokszínő tevékenység biztosítása.
Tanórákon plusz feladat adása, differenciálás A tehetségígéretek folyamatos fejlesztése nehézségi fokban, mennyiségben, az érdeklıdı tanulók számára kiegészítı ismeretek a tanórákon és tanórán kívüli foglalkozányújtása, győjtımunka. sokon. Szakkörök, kiscsoportos, egyéni foglalkozások megmérettetési, fellépési lehetıségeinek biztosítása. Felkészítés versenyekre. Akaraterı, kitartás edzése. Pozitív megerısítés, dicséret, bíztatás. Kapcsolatok kiépítése külsı megerısítés Más intézmények (Talentum Szakközépiskocéljából. la és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény és a Pálóczi Horváth Ádám Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Csányi Alapítvány) bevonása a fejlesztésbe. A tehetséggondozás és felzárkóztatás Differenciált tanulásszervezés, kooperatív módszereiben célirányos tanulásszerve- technikák, projektmódszer, tevékenységközzési eljárások alkalmazása. pontú pedagógiák. Útravaló program. Bizonyos területeken tehetséges SNI tanulók célirányos fejlesztése.
6. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK Felelısök, feladatkörök Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok összehangolásáért, mőködéséért az igazgató a felelıs, munkáját gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs segíti, aki összefogja az intézmény tevékenységét e területen. A gyermekvédelem tágabb értelemben minden gyermekre és ifjúra kiterjedı gondoskodás, szőkebb értelemben a nehéz élethelyzetbe kerülı, vagy különbözı fejlıdési, nevelési, magatartási problémákkal küszködı gyermekek számára nyújtott speciális segítségadás. A gyermek- és ifjúságvédelem feladatai átfogják iskolánk teljes pedagógiai tevékenységét. A legnagyobb hangsúlyt a preventív gyermekvédelem megerısítésére helyezzük. Az eredményes prevenció érdekében kiemelkedı fontosságúnak tartjuk, hogy az osztályfınök jól ismerje a tanulók környezetét, neveltségi szintjét, egyéni problémáit. Valamennyi tényezı elemzı egybevetése segít annak felismerésében, milyen károsodás fenyegeti, vagy fenyegetheti az egyes tanulók fejlıdését. A nevelık és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fı célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggı problémák feltárása, megelızése. Minden pedagógus közremőködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlıdését veszélyeztetı körülmények megelızésében, feltárásában, megszüntetésében.
121
Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs mőködik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs alapvetı feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: − a tanulók és a szülık tájékoztatása azokról a lehetıségekrıl, személyekrıl, intézményekrıl, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, − családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztetı okok feltárása érdekében, − a veszélyeztetı okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, − segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, − a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, − HH, HHH, SNI-s integráció segítése, elfogadás, érzékenyítés az IPR eszközeivel Ifjúságvédelem területei Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlıdését veszélyeztetı okok megelızésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelızve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvetı feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: -
fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,
-
meg kell keresni a problémák okait,
-
segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,
-
jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.
A tanulók fejlıdését veszélyeztetı okok megszőntetésének érdekében iskolánk együttmőködik a területileg illetékes: -
nevelési tanácsadóval,
-
gyermekjóléti szolgálattal,
-
polgármesteri hivatallal,
-
gyermekorvossal,
-
rendészeti szervekkel,
-
továbbá a gyermekvédelemben résztvevı társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.
Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsısorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: -
felzárkóztató foglalkozások,
-
tehetséggondozó foglalkozások,
-
az indulási hátrányok csökkentése, 122
-
a differenciált oktatás és képességfejlesztés,
-
a pályaválasztás segítése,
-
a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülınek)
-
egészségvédı és mentálhigiénés programok szervezése,
-
a családi életre történı nevelés,
-
a napközis foglalkozások,
-
az iskolai étkezési lehetıségek,
-
az egészségügyi szőrıvizsgálatok,
-
a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidıs tevékenységek, szünidei programok),
-
a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás),
-
a szülıkkel való együttmőködés,
-
tájékoztatás a családsegítı és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
Bőnmegelızési tevékenységek Az iskola bőnmegelızı tevékenysége valamennyi osztály osztályfınöki óráin, továbbá célirányos elıadásokon, szakértı elıadók, iskolaorvos közremőködésével szervezıdik. A bőnmegelızési tevékenység általános tematikája: -
a fiatalkorú bőnözés jellemzıinek megismertetése, a szenvedélybetegségek megjelenési formái, függıség kialakító hatásuk,
-
a helyes életvitel kialakításának szempontjai,
-
a családon belüli erıszak formái,
-
a média személyiségformáló szerepe, károsító hatásai,
-
alternatívák a szabadidı helyes eltöltésére a bőnmegelızés érdekében,
-
az AIDS betegség tünettana, a biztonságos szexuális élet védekezı mechanizmusai,
-
a prostitúció hatása.
Az iskolában vetített videó-filmek szervesen kapcsolódnak a felkészítés témaköreihez. A vetítés kapcsán beszélgetésekre, vitára kerül sor a fiatalokkal, a pedagógusokkal és a szüleikkel. Bőnmegelızéssel kapcsolatos iskolai feladataink A korszerő bőnmegelızési stratégia olyan célkitőzések összessége, amelyekkel: −
mérsékelnünk kell a bőncselekményeket elıidézı okok hatását,
−
csökkentenünk kell a sértetté válás veszélyét,
−
növelni a közösség biztonságát,
−
javítani az élet minıségét,
−
az emberi jogok érvényesülését. 123
A bőnmegelızési stratégiánk hozzájárulhat: −
a gazdaság fejlıdéséhez,
−
a piac biztonságos mőködéséhez,
−
a bőnözés okozta erkölcsi és anyagi károk csökkentéséhez.
A bőnmegelızési intézkedések költségeit olyan pedagógiai befektetésnek kell tekinteni, amelynek hozama a közbiztonság érzékelhetı javulása. A bőnmegelızési stratégia prioritásai: − a gyermek- és fiatalkori bőnözés csökkentése, −
a települések biztonságának fokozása,
−
a családon belüli erıszak megelızése,
−
az áldozattá válás megelızése, az áldozat segítése, az áldozat kompenzációja,
−
a bőnismétlés megelızése.
A prioritásokból nevelı-oktató munkánkra vonatkozó feladatok: -
Tehetségkutató programok szervezése a kulturális-, az informatikai- és a sporttevékenységben.
-
Kisközösségi, lakóhelyi sportversenyek, bajnokságok szervezésének támogatása.
-
A tanulási kudarcokkal kapcsolatos jelzırendszer kialakítása.
-
Felzárkóztató programok kidolgozása, mőködtetése és rendszeres értékelése.
-
Diákjaink és gyermekvédelemmel foglalkozó pedagógus és a helyi bőnmegelızésben, alkohol- és drog prevencióban érintett szakemberek közötti együttmőködés biztosítása (városi, megyei).
-
Az erıszakmentes konfliktuskezelı technikák megismerése, integrálása az oktatási, nevelési programunkba.
-
A döntéshozatal, a problémamegoldás, a kommunikációs készség, az önértékelés, a stressz-kezelés, az érdekérvényesítés készségeinek fejlesztése tanulóinkban.
-
Az iskolakerülésre és más deviáns cselekményekre reagáló programok, eljárások kidolgozása.
-
A szabadidı eltöltést, közösségteremtést szolgáló iskolai programok létesítése, mőködtetése.
-
A környezeti és természeti értékek megbecsülésének fokozása.
-
Az életmódjukban deviáns jellegzetességeket mutató (például alkohol és drogfogyasztás, csavargás, iskolakerülés, szabálysértés elkövetése, stb.) fiatalkorúak viselkedésének figyelemmel kísérése, jelzések adása (elsısorban a családnak).
Az áldozattá válás megelızésével kapcsolatos iskolai feladatok: -
Kiemelt figyelmet fordítunk a veszélyeztetett fiatalok rendszeres sportolásba történı bevonására.
124
-
A sportszerő viselkedés kultúrájának erısítése a fizikailag gyengébbek védelme érdekében.
-
Önvédelmi sportok népszerősítése.
-
A bőnüldözés, a büntetı igazságszolgáltatás és az oktatási intézmények együttmőködésének megteremtése az áldozatvédelem érdekében.
-
Az önvédelmi készségek fejlesztése, a reális kockázatok tudatosítása.
-
Konfliktuskezelı programok integrálása az iskolai oktatásba.
-
Erıszakmentes problémamegoldó technikák tanítása. A "többet ésszel, mint erıvel” kultúrájának erısítése a kortárs csoportokban.
-
Az iskolán belüli kirekesztés felderítése, az ellenük való hatékony fellépés.
-
Az iskolai erıszak, zsarolás áldozatainak hatékony védelme.
-
A tantestület tagjainak védelme a foglalkozásukkal kapcsolatos konfliktusokban.
7. TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTİ PROGRAM A tanulási nehézségekkel küzdı tanulók lemaradtak a tanulásban, de rendelkeznek a fejlıdés potenciális lehetıségeivel. A tantervi követelményeknek nem, vagy csak nehezen tudnak megfelelni. Speciális bánásmóddal, szülıi, külsı szakember segítségével lemaradásuk csökkenthetı vagy behozható, tanulmányi teljesítményük emelhetı. Céljaink -
Egyéni bánásmód alkalmazásával, személyre szabott feladatokkal képességeik, tulajdonságaik figyelembevételével, a tanulási nehézséggel küzdı valamint az integrálható sajátos nevelési igényő tanulók megsegítése, a továbbhaladáshoz szükséges legalább minimum-szint elsajátíttatása, valamely területen sikerélményhez juttatása.
-
Az otthoni környezetben nehezebben tanuló diákok számára napközi otthon mőködtetése, a súlyosabb tanulási zavarral küzdı gyerekek esetében a Nevelési Tanácsadó szakembereinek bevonása.
-
Azon sajátos nevelési igényő tanulóknak, akiknél a Somogy Megyei Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság megállapítja a tanulási akadályozottságot vagy részképesség-zavart (dyslexiát. dysgraphiát, dyscalculiát, illetve általános tanulási képességbeli hiányosságot), egyénre szabott fejlesztési terv alapján fejlesztı foglalkozások szervezésére kerül sor gyógypedagógus kollégáink bevonásával.
A fejlesztı terápia elsısorban nem tantárgyi korrepetálást, hanem a tanulók azon képességeinek célzott fejlesztését jelenti, amelyek a prevenciós és a reedukációs tevékenységgel együttesen az értelmi és magatartási tünetek befolyásolásában, a kedvezı motiváció, valamint a helyes önértékelés és önbizalom kialakításában nélkülözhetetlenek.
125
Fejlesztı munkánk során az alábbi elveket tartjuk szem elıtt: -
Az életkori sajátosságok maximális figyelembevétele.
-
A dinamika és a játékosság elvének érvényesítése.
-
Figyelemre és feladattartásra szoktatás.
-
Türelmes, szeretetteljes egyéni bánásmód alkalmazása.
Feladat
Eszköz, eljárás
Az okok feltárása, megismerése, dokumentá- Szakvélemények megismerése. lása. Mi az oka, hogy így teljesít? Milyen Szülıkkel való együttmőködés, tanácskörülmények fejthették ki hatásukat? Reális adás. célok kitőzése, melyeket kis lépésekben, minél több sikerélménnyel érhetnek el. A sajátos nevelési igényő tanuló állapotának Pozitív, segítı attitőd a pedagógusok megfelelıen gyógypedagógiai vagy egyéb kommunikációjában, a tanulás irányításpeciális ellátás. sában, dicséretek fokozása. A dyslexiás és dysgraphiás tanulók szóbeli feleltetése. A készségfejlesztés erısítése, hiányos ismeretek pótlása. Tanítási órán lehetıség szerinti differenciálás.
Együttmőködés a gyógypedagógusokkal. Adekvát körülmények biztosítása az egyéni segítségnyújtáshoz (több szemléltetés, közvetlen tapasztalatszerzés, tevékenykedtetés).
Több idı biztosítása a feladatok megolKiscsoportos vagy egyéni fejlesztı foglalkodásra. Egyénre szabott feladatok. Dicsézás biztosítása. retek fokozása. Tevékenységközpontú Felzárkóztató programok. pedagógiai módszerek alkalmazása. Együttmőködés a napközis nevelıkkel és az osztályban tanító szaktanárokkal.
A nem szakrendszerő oktatás keretében - a méréseknek megfelelı egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében - a felzárkóztatás segítése.
126
Tanórán kívüli felzárkóztatás egyéni foglalkoztatás. Útravaló program. Az IPR elemek bevonása. Motiválást segítı differenciált tanulásszervezés, kooperatív technikák.
8. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉGEK A hatékony nevelı-oktató munka egyik feltétele a szociális hátrányok lehetıség szerinti csökkentése, a tanulók társadalmi beilleszkedési esélyeinek javítása. Az esélyteremtés hosszú távú feladat, amely csak társadalmi összefogással valósítható meg. A szociális hátrányok enyhítéséért végzett hatékony munka elengedhetetlen feltétele a szülık, a pedagógusok és a diákok jó kapcsolata. Céljaink -
A szociális hátrányok mérséklése, az esélyteremtés, az eltérı családi, anyagi helyzet különbségeinek mérséklése, lehetıség szerinti kompenzálása.
-
A halmozottan hátrányos helyzető tanulók esélyegyenlıségének biztosítása. Feladat
A szociális hátrányban lévı tanulók megismerése. A szociális hátrányok mérséklése, ellensúlyozása.
Eszköz, eljárás Felvilágosító munka a szociális ellátások lehetıségeirıl. Napközis ellátás biztosítása. A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása. Pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon. Fogadóóra, családlátogatás.
Felzárkóztató és tehetséggondozó programok biztosítása.
Tanórai és tanórán kívüli tevékenységek.
Kisebbségi érzés csökkentése.
Önismeret, kommunikációs képesség fejlesztése. Mentálhigiénés programok. Pedagógusok továbbképzése.
Elfogadás, fokozott odafigyelés.
Együttmőködés a különbözı szakmai és civil szervezetekkel: Gyermekekért Alapítvány, Csányi Alapítvány, Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat, kisebbségi önkormányzatok.
9. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELİ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTİ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE A nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 7. sz. melléklete határozza meg azoknak a minimálisan kötelezı eszközöknek és felszereléseknek a jegyzékét, amelyekkel iskolánknak rendelkeznie kell. Ennek alapján folyamatosan ellenırizzük, hogy rendelkezünk-e a szükséges eszközökkel, a hiányok pótlásáról –anyagi erıforrások függvényében- gondoskodunk. Az iskola mindenben megfelel 127
az objektív tárgyi feltételeket figyelembe véve - annak, hogy a programot végrehajtsa. Elegendı tanterem, gyakorlati mőhely, tornaterem, stb. áll rendelkezésre, de ezekben a bútorzat elavult. Az oktató, nevelı, fejlesztı munka alapvetı eszközei, felszerelések adottak, de az évek során folyamatosan elhasználódtak, régiek, rossz állapotúak, cseréjük szükséges. A meglévı eszközök folyamatos karbantartásának megoldása is problémát okoz az anyagi erıforrások hiánya miatt. Az iskola sajátos feladatait (kompetenciaalapú oktatás) is figyelembe véve oktatást segítı eszközök, felszerelések beszerzését tartjuk fontosnak. A korszerő és minıségi fejlesztı munka újabb speciális eszközök beszerzését is szükségessé teszi. Fontos, hogy megvalósuljon a digitális oktatási tartalmak integrálása a kompetenciafejlesztı oktatás alkalmazása során. Az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges, egyenlı hozzáférést biztosító IKT infrastruktúra megteremtése, a számítógép állomány korszerősítése a pedagógiai feladatok igényeinek megfelelı infrastruktúra kialakítása érdekében. Pedagógiai programunk végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzékét célrendszerünkkel összhangban állítottuk össze. A kötelezı, minimális eszközöket és felszereléseket, amelyekkel iskolánknak az alapító okiratban meghatározott tevékenységeihez rendelkeznie kell, a NAT és a kerettanterv szerint készített helyi tantervünk alapján határoztuk meg. A pedagógiai programunk végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök jegyzékét a pedagógiai programunk mellékletében helyeztük el, hivatkozással a jegyzékben foglaltak fenntartó által elfogadott ütemezésére. A kompetenciaalapú oktatás megvalósítását, a program fenntartását segítı, biztosító eszközök jegyzéke a pedagógiai program mellékletében található.
10. A SZÜLİ, A TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŐKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETİSÉGEI A társadalmi változásokkal lépést tartó, alulról építkezı, autonóm iskola számára nem közömbös, hogy a családok milyen információkra alapozva fogalmazzák meg igényeiket, elvárásaikat. Ahhoz, hogy erre képesek legyenek, minden lehetséges információt biztosítani kell számukra, azaz nyilvánosságot kell az iskolának teremtenie. Pedagógiai munkánk alapvetı eleme a pedagógus és a szülı közötti, egyenrangúságon alapuló partneri kapcsolat, az optimális együttmőködés feltételeinek kialakítása, lehetıség biztosítása a szülıi jogok gyakorlására. Céljaink -
A gyermek nevelésének két fı színterén az iskolában és a családban összhangot teremteni.
-
A kölcsönös bizalmon, ıszinteségen, megértésen alapuló tanár-diák, tanár-szülı kapcsolat biztosítása.
128
Az együttmőködés fórumai Szülıi értekezlet.
Feladat Tájékoztatás az iskola programjairól, az aktuális feladatokról. Beszámoló a nevelı-oktató munka eredményeirıl.
Leendı 1. osztályos szülık szülıi ér- Az iskolában folyó munka megismertetése. tekezlete. Pályaválasztási szülıi értekezlet. Tájékoztatás a továbbtanulási lehetıségekrıl. Rendkívüli szülıi értekezlet. Halmozottan elıforduló magatartási problémák, teljesítményromlás miatt, konfliktusok tisztázása érdekében. Megoldási lehetıségek keresése. Fogadóóra: évente legalább kettı alkalommal A szülı által kezdeményezett tájékozódási igény kielégítése. Rendkívüli esetben szülık behívása írásban. Nyílt tanítási órák meghatározott rendszerben. Családlátogatás Szülıi részvétel: projektheteken, témahéten, erdei iskolában, stb. Iskolai szülıi szervezet ülései.
Iskolai szinten: a diákönkormányzat fórumai
Szülıi értekezlet. Iskolai szülıi szervezet ülései.
Egyéni információk nyújtása a gyermekek elımenetelérıl, magatartásáról, tanácsadás.
Rendkívüli problémák megbeszélése. Betekintés a tanulmányi munkába. A tanuló megismerése otthoni környezetben. Együttes tevékenység - partneri viszony alapján – a pedagógusokkal illetve a tanulókkal. Tájékoztatás a törvényben biztosítottak szerint (vélemény-nyilvánítási, egyetértési, döntési). Tájékoztatás az iskola életérıl, munkájáról, programokról. A tanulók érdekeinek képviselete, véleményalkotás a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Beszámoló a diákönkormányzat mőködésérıl, kérdések és válaszok, a közösséget érintı döntések meghozatala, tájékoztatás, informálás, értékelés. A szülık megnyerése, szemléletformálása az új tanulásszervezési eljárások irányába az együttmőködés növelése érdekében. Az SNI tanulókkal és szüleikkel történı folyamatos kapcsolattartás. Nyilvánosság biztosítása a kompetencia alapú oktatásról.
129
11. KÖRNYEZET- ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM, FOGYASZTÓVÉDELEM
"Az egészség érték, az egészség alapvetı emberi jog" Az iskola hitvallása A környezet-és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természetkörnyezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életrıl sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyezıdések károsan hatnak vissza a saját szervezete mőködésére. Változást szeretnénk elérni a tanulók egészségi állapotában úgy, hogy az ártalmakkal való találkozás elıtt azokkal preventív módon foglalkozunk. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket és programjainkkal a szülık és a környék lakóinak környezet-és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk. Általános célok, értékek a környezeti és egészségügyi nevelésben -
A természetnek, mint létezı értéknek tisztelete, védelme és megırzése, beleértve az összes élettelen és élı létezıt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt.
-
A Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés.
-
A bioszféra és a biológiai sokféleség megırzése.
-
A testi-lelki egészség megırzése: − a személyes biztonság, − egészséges táplálkozás, − prevenciós tevékenység (dohányzás, alkohol, drog), − növekedés, változás és az emberi szexualitás, személyes higiéné, − családi élet és baráti kapcsolatok, − egészséges környezet.
Iskolánk az ÖKO-iskola címet viseli. Ennek jegyében kiemelt fontosságú a környezetvédelem. Nagybajom 1996-ban elnyerte az Európai gólyafalu címet, amely a település 2001-ben történt várossá avatása után A gólyák városa névre változott. 2008-ban Nagybajomban rendezték az Európai Gólyás települések Hálózatának 5. találkozóját. Iskolánk a XXII. Országos természetismereti vetélkedı 1. helyezettje volt a 2008/2009es tanévben, a XXIII. Országos természetismereti vetélkedı 3. helyezettje volt a 2009/2010-es tanévben. Iskolai átfogó környezetvédelmi programok, projektek ( 3 hetet meghaladó projektünk a TÁMOP 3.1.4 kapcsán az ÖKO-projekt.) megvalósítása. 130
KÖRNYEZETI NEVELÉS A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve elıírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Nevelı tevékenységünk során – mint azt a korábbi fejezetekbıl láthattuk – szakítani szeretnénk a passzív befogadás, beszőkítés, az uniformizálás rossz gyakorlatával. Az értékmegırzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkoztunk, a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük. A környezet-egészségvédelmi nevelés eredménye nem mérhetı olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmő, hogy mi tekinthetı az iskolai és mi a családi nevelés eredményének! A fejlıdés folyamatos követése és az iskolai célokkal történı összevetése alapvetı nevelıi kötelesség. Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minısítéseként jelenjék meg. Alapelvek, célok Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink az életkori sajátosságaiknak megfelelı ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek. Lehetıségeikhez mérten tevékenykedjenek, szélesítsék látókörüket, minél nagyobb tudásra tegyenek szert, és ne saját pillanatnyi érdekeiknek megfelelıen cselekedjenek. A természet, a környezet védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életrıl sem. Ezeket a célokat szem elıtt tartva kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket, ami természetesen csak a szülıkkel való közös együttmőködéssel valósítható meg. A környezeti nevelési program céljai és feladatai, valamint az egészségnevelési program céljai és feladatai szerves egységet alkotnak. A nevelés folyamatában egyik sem szakítható el a másiktól, egységes egészet kell, hogy alkossanak. Hosszú távú pedagógiai célok: -
Fenntartható fejlıdés elvének elfogadtatása.
-
Ökológiai szemlélet, gondolkodásmód fejlesztése.
-
Érzelmi és értelmi környezeti nevelés.
-
Környezettudatos magatartás és életvitel kialakítása.
-
Az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása.
-
Helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések feltárása.
-
Problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség kialakítása.
-
A családi életre nevelés fejlesztése.
-
Lakóhely megismerése, helyi értékek és problémák feltérképezése.
-
Természeti, épített, szociális környezetünk megismerése, óvása.
-
Pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény kialakítása.
Konkrét célok és feladatok: -
természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése,
-
helyi értékek és problémák feltérképezése,
-
helyi célok megfogalmazása (öreg fák megóvása, faültetés, hulladékkezelés - papírgyőjtés, energiatakarékosság),
-
lakóhely megismerése (értékek, gondok – a megoldás módjai), 131
-
hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken,
-
azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken,
-
a szülıkkel, az iskola környezetében élıkkel a kommunikáció fejlesztése,
-
legalapvetıbb egészségvédelmi ismeretek megismertetése,
-
az egészségre és környezetünkre káros szokások biológiai- élettani- pszichés öszszetevıinek megismertetése,
-
mindennapi testedzés, testnevelésórák.
Az iskola elhelyezkedésébıl adódó jellemzık:
Célok:
Tevékenység, feladat:
Forgalom
Közlekedésbiztonság növelése
A kerékpáros és gyalogos közlekedés segítése, közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása, kerékpárral közlekedık számára kerékpártároló, biztonsági felszerelések viselésének ösztönzése.
Zaj
Csökkentés
Fák, cserjék ültetése.
Légszennyezés
Csökkentés
Zöldítés az iskola környékén, az iskolakertben és a növények gondozása, pótlása, gyomtalanítás, parlagfő-irtás.
Szemét
Tiszta, egészséges Szelektív hulladékgyőjtés. környezet Felvilágosító elıadások az egészségkárosító anyagokról és a fertızési veszélyekrıl.
Játéklehetıségek
A gyerekek moz- Az iskolai játszótér felszerelésének bıvítése, gásigényének homok cseréje. kielégítése
Az iskolabelsı
Tiszta, meghitt környezet
Festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, élısarkok, a mellékhelyiségekben folyékony szappan, WC papír, papír kéztörlı biztosítása. Gyakori szellıztetés. Lábtörlık alkalmazása.
Energiafelhasználás
Takarékos főtés
Gázkazán korszerősítése
Világítás
Egészséges, taka- Lámpatestek cseréje. rékos
Vízfelhasználás
Egészséges ivóVíztakarékos öblítés, csapok karbantartása. víz, vízfogyasztás csökkentése 132
Takarítás
Környezetkímélés Környezetbarát takarítószerek alkalmazása.
Udvar
Biztonságos aljzat Az aszfaltozott rész felújítása.
Iskolabüfé
Egészséges ételek, italok
Gyümölcslevek-és teák, friss és szárított gyümölcsök, gabonapelyhes édességek
Az iskola eszközel- A tanítás-nevelés Esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltetılátottsága élményanyagok. központúságának Ismeretterjesztı folyóiratok, könyvtár. növelése, az esztétikai érzék fejlesztése – egészséges személyiség Erıforrások Iskolán belüli együttmőködés: Humán erıforrások
Feladat, szerepkör
Iskolavezetıség Támogatja a környezeti nevelési programokat. Németországi testvérvárossal (Schortens) ökológiai kapcsolattartás. Pedagógus
Minden pedagógus feladata a környezeti nevelés. Környezettudatos magatartásuk, munkájuk legyen példa értékő. A környezetvédelmi munkacsoport munkájának segítése. Diákok Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelt feladata van az iskolai diákönkormányzatnak és az osztályközösségeknek. A tervezett éves programban életkoruknak megfelelıen sokoldalúan vegyenek részt. Feladataink közé tartozik gólyákkal kapcsolatos számlálási, figyelési feladatok vállalása és figyelemmel kísérése. Szülık A környezeti nevelés túlmutat az iskola falain, nélkülözhetetlen a szülıi ház bevonása is. Fontos, hogy a szülık elfogadják és megerısítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit az iskolánk közvetít. Nem pedagógus Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív munkakörben részesei környezeti nevelési programunknak. Támogatják a tanári foglalkoztatottak munkát az egyes programok hátterének biztosításával. Iskolán kívüli együttmőködés: Humán erıforFeladat, szerepkör rás Fenntartó A fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttmőködés a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. 133
Hivatalos szer- Ellenırzik, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megvek felelıen mőködik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. Civil szerveze- Szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési tek munkánkat. Iskolaorvos, Elıadások tartása az egészséges életmódról, környezeti ártalmakról. védınık Segíti a tanárok munkáját. Az iskola környezeti nevelési szemlélete Napjainkban a figyelem az élet minden színterén a fenntartható fejlıdés megteremtésére irányul. Ennek az ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. Iskolánkban különösen fontos feladatnak tartjuk, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Ez a munka igen sokrétő. Szemléletet formálni csak úgy tudunk, hogy ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy a tanulók egységes egészként lássák a természetet és benne az embert. Az élményszerő megtapasztalás szükségessége elengedhetetlen, csak elméleti síkon nem sok eredményre vezet a környezeti nevelés. Fontos a tantárgyak közötti integráció, különösen néhány területen (környezetismeret, természetismeret, biológia, egészségtan, földrajz, fizika, technika) Az iskola mőködése környezeti nevelési szempontból: A környezeti nevelés területén csak apró lépésekkel lehet elıre haladni, ezért szükséges, hogy az iskola minden dolgozója és tanulója magáénak tekintse ezt a programot, és a lehetıségeikhez mérten aktívan vegyen részt a megvalósításban. A környezeti nevelés területén adódó feladatok megvalósításához következetes, kitartó munkára és egységes nevelési módszerekre van szükség. Ez a célja az ÖKO projektnek és az erdei iskolának is. ÖKO PROJEKT Fejlesztési cél: A projekt során készült produktumok elsısorban az önállóan szerzett információkra, ismeretekre és cselekvésre alapoznak. Ebben jelentıs a szövegértés képességének fejlesztése (valamilyen szint- megléte) és a szövegalkotás képessége. Fontos a szerzett információk felidézése, interpretálása a feladatok alkalmával. A megismert információk birtokában lehetıség van a logikai gondolkodás útján olyan következtetések levonására, amelyek hatással lehetnek a gyerekek érzelmi és erkölcsi fejlıdésére, és befolyásolhatják közvetlen környezetüket is. Az önismeretük fejlesztésével tudatosuljon környezettudatos magatartásuk, egyéni felelısségvállalásuk. Általános célok: 1. Figyelemfelhívás, „S.O.S. jelek” a környezetünk védelmében, rávilágítani arra,hogy veszélyben az ivóvíz, a levegı és a talaj. 2. A környezetvédelem témában elsısorban az életkori sajátosságoknak megfelelı olyan célok, tevékenységek „zöld törvények” megfogalmazása, amelyet az adott korosztály is végrehajthat a mindennapok során. 3. Közösségépítés, közösségfejlesztés a projekt folyamata során az összevont csapatok közös tevékenységével. 134
Feladatok: -
Szövegértés, értelmezés fejlesztése, olvasási készség fejlesztése.
-
Gondolkodási és tanulási képességek fejlesztése.
-
Logikus gondolkodás fejlesztése.
-
Személyiségfejlesztés.
-
Kommunikációs képességek fejlesztése.
-
Szociális kompetenciák fejlesztése.
-
Ismeretek fejlesztése.
-
Kreativitás - mővészi képességek fejlesztése.
-
Érzelmi nevelés.
-
Erkölcsi nevelés.
ERDEI ISKOLA Célja és feladata elsajátíttatni az erdıjárás szabályait az erdı és az ember egészségének védelme érdekében. Megláttatni az erdık gazdasági értékét és a bioszférában betöltött szerepét. Az adott évfolyamnak megfelelı tantárgyi követelményekhez kötıdıen: Természetismeret: a hazai erdeink illetve a vízi, vízparti élıvilág témakörhöz kapcsolódóan felismertetni az erdı legjellemzıbb fás és lágyszárú növényeit, megláttatni a növények, növénytársulások hasonlóságait és különbségeit. Példákkal bemutatni a környezet és az erdı élılényei között meglévı ok-okozati összefüggéseket. Magyar nyelv és irodalom: szövegértés fejlesztése, saját élmény szóbeli és írásbeli megfogalmazása, kommunikációs készség javítása, az olvasott regény feldolgozása. Matematika: mérések, fa magasságának megbecslése, mérése, sebesség kiszámolása a távolság és az eltelt idı segítségével (gyalogtúra). Hon- és népismeret: a paraszti élet rendje, a paraszti porta, munkálatok. Technika: Az ember környezet-átalakító tevékenysége, a természetben található anyagok hasznosítása. Egyéb területeken: Közösségfejlesztés: Az együttélés szabályai, az egymásrautaltság megtapasztalása a csoportmunkák során, a csoporton belüli szerepek kialakulása. Érzelmi nevelés: A természet csodáinak értékelése, a környezettudatos magatartás fejlesztése, bolygónk sorsa iránti érzékenység kialakítása. Egészségnevelés: a szabadidı helyes eltöltése, a tiszta, friss levegı jótékony hatása.
135
EGÉSZSÉGNEVELÉS Hosszú távú pedagógiai célok az egészségnevelésben: -
Az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása.
-
Rendszerszemléletre, fenntarthatóságra nevelés.
-
Tolerancia kialakítása, az állampolgári – egyéb közösségi – felelısség felébresztése.
-
Az életminıség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése, az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása.
-
Ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelızni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát.
-
Helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések.
-
Kritikus helyzetekben pozitív döntések meghozatala.
-
A konfliktuskezelés és a problémamegoldás módszereinek megismerése és alkalmazása.
-
Globális összefüggések megértése, létminıség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása.
-
Az orvostudomány eredményeibıl levonható helyes magatartásra, tevékenységre történı aktivizálás.
-
A családi életre nevelés fejlesztése.
-
Az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése.
Erıforrások Belsı Pedagógusok: programok szervezése, lebonyolítása, dekoráció. Technikai dolgozók: szelektív győjtés segítése, programok segítése, beszerzések, zöld terület gondozása. Tanulók: tantermek, az udvar folyamatos rendezése, hulladékgyőjtés, tisztasági ellenırzések.
Külsı Szülık (család): A szülık megfelelı tájékoztatása programunk elfogadása, és támogatása érdekében. Szülıi értekezleten, fogadóórákon az osztályfınök közös tényfeltáró, informatív és szemléletformáló beszélgetéseket kezdeményezhet. Fontos, hogy a szülık tudják, hogy probléma esetén milyen szakszolgálatokhoz fordulhatnak. Szülıi munkaközösség: Rendkívül fontos és szükséges megnyerni támogatásukat, hogy lehetıségükhöz képest minden területen segítsék az elsıdleges megelızést. 136
Háziorvos: Az egészségügyileg veszélyeztetett, és sokat hiányzó tanulók esetében fontos a háziorvos és az osztályfınök együttmőködése. Iskolaorvos, védınık: A szőrıvizsgálatok alapján teljes képet kapunk tanulóink egészségi állapotáról. Segítséget tud adni a témaorientált egészségnevelési és biológia órák tartásában. Kapcsolataik hidat képeznek a helyi és regionális gyógyító intézményekkel szükség esetén. Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat: Az iskolasegítı munkatársa az iskolapszichológus. A beilleszkedési, teljesítménybeli zavarok és neurotikus tünetek feltárásában és korrigálásában vesz részt, és segítséget ad azok kezeléséhez. A Gyermekjóléti Szolgálat segítséget nyújt a problémás gyermekek testi, lelki egészségének megırzéséhez. Rendészeti szervek: A rendırkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bőnmegelızési feladatokról szóló tájékoztatással, jogi, rendészeti, közlekedési témájú elıadásokkal tudnak segítséget adni pedagógusoknak és tanulóinknak. A KÖRNYEZETI-ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉS LEHETİSÉGEI Célkitőzések Az alkalmazott módszerek: -
fejlesszék a tanuló szociális képességeit,
-
adjanak lehetıséget új ismeretek megszerzésére (biológiai sokféleség, fenntartható fejlıdés),
-
rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévı ismereteket,
-
alakítsanak ki kritikus gondolkodást,
-
fejlesszék a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos képességeket (pl.: problémamegoldó, konfliktuskezelési képességek, tolerancia, alternatív gondolkodás),
-
ösztönözzenek az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítására,
-
alakítsanak ki környezeti érzékenységet, helyes szokásokat, viselkedési normákat,
-
neveljenek a hagyományok tiszteletére,
-
mutassanak követendı mintákat,
-
ösztönözzenek felelısségteljes cselekvésekre (tárják fel, hogy mit tehet a tanuló egyéni életében a környezeti problémák megoldása, megelızése érdekében),
-
tárják fel a tanulók számára a globális kérdések alapvetı gazdasági, társadalmi hátterét, tegyék világossá a tanulók számára, hogy az ember a természet része, és csak akkor van esélye a boldogulásra, ha kész együttmőködni környezetével, és nem uralkodni akar felette.
Tanulásszervezési és tartalmi keretek − tantárgyakba beépítve − erdei iskola 137
− tanulmányi kirándulás − sportnap − egészségtan − témahét − projekthét Formái Testnevelés - sport Kiemelten kezeljük: -
a testi fejlıdés-érés támogatását, a higiéniai szokások kialakítását, erısítését, az ellenálló képesség, edzettség fejlesztését;
-
az ortopédiai elváltozások megelızését, ellensúlyozását; (gyógytestnevelés órákon),
-
megfelelı felkészítést a keringési, légzıszervrendszeri megbetegedések megelızését, a károsodások csökkentését,
-
a mozgáskultúra fejlesztését,
-
a kondicionális és koordinációs képességek életkorhoz igazodó fejlesztését,
-
játék és sporttevékenységhez, azok károsodás nélküli végzéséhez kapcsolódó ismeretek,
-
játék - sportolási élmények nyújtása- kollektív és egyéni sikerek a játék örömének átéléséhez segítjük hozzá tanulóinkat,
-
fontos személyiségvonásaik fejlesztése: félelem leküzdése, összpontosítás, céltartás, nehézségek leküzdése, empátia, kudarctőrés, a természet szeretete, környezetkímélı magatartás,
-
a mindennapos testmozgást (tanítási órák, tömegsport, délutáni rendszeres mozgásos foglalkozások, sportkörök keretében).
Mindennapos testnevelés megvalósítása: -
A heti 3 testnevelés órán felül azokon a napokon, amikor nincs testnevelés óra a napirendbe beillesztve a gyerekek életkorának és érdeklıdésének megfelelı – tudatosan tervezett, sokoldalúan fejlesztı, a pedagógus által kezdeményezett – mozgásos, játékos foglalkozásokat (iskolaotthon) tartunk.
-
Szakköri tevékenységként korcsoportonként heti 1 alkalommal tömegsportot szervezünk.
-
Hetente csoportonként gyógytestnevelés foglalkozásokat biztosítunk.
-
A tehetséges tanulókat több sportágban (atlétika, röplabda, labdarúgás) iskolai, megyei szintő versenyekre készítjük fel.
-
Tanulóink hetente korcsoportonként néptánc, társastánc foglalkozásokon vehetnek részt. 138
Tanórán kívüli lehetıségek A tanulók környezeti ismereteinek bıvítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával meg kell alapozni, hogy a középiskolában lehetıvé váljon a környezetért, a jövı generációkért felelıs viselkedést vállaló személyiség formálása. Tanulói pályázatok – Egy-egy környezetvédelmi probléma, témakör önálló kutatása, feldolgozása. A tanulók motiválása a legjobb munkák díjazásával. A születendı munka formája sokféle lehet: szakmai dolgozat, rajz, fotó, interjú, irodalmi alkotás. Egészséges táplálkozás, tisztálkodás, egészséges életmód propagálása. Akciók – Egy-egy helyi környezeti probléma megoldására vagy jeles napokon szervezünk olyan akciókat, amelyek felhívják a lakóhelyünk közösségének figyelmét egy-egy helyi vagy globális környezeti problémára. Kiállítások – Az iskolánkban kiállításokat rendezünk. Média – Fontos, hogy az iskola környezetvédelmi tevékenysége ismert és elismert legyen a helyi, illetve tágabb közösségben, ezért kapcsolatot tartunk a helyi médiával, és gondoskodunk az érdemi események, feltárt problémák, eredmények megismertetésérıl. Tanulmányi kirándulás – Szervezünk egy- vagy többnapos tanulmányutat egy-egy konkrét téma részletesebb megismerésére, egy-egy terület, táj megismerése céljából. Ellátogatunk kisebb-nagyobb gyerekcsoportokkal természetvédelmi területekre, múzeumokba. Zöldítés: Cserjék, fák ültetésével szépítjük környezetünket és a zajtól, portól védhetjük szervezetünket. Különválogató (szelektív) hulladékgyőjtés – A helyi hatóságok bevonásával, szervezzük meg az egész iskolára kiterjedı szelektív hulladékgyőjtést és elkülönített elszállítást legalább a mőanyag, a papírhulladék, a szárazelem vonatkozásában. Ezen tevékenység hatásfoka nagy, hiszen jelentıs mértékben kihathat a tanuló tágabb környezetére is. Vetélkedık, tanulmányi versenyek – Az érdeklıdı, ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken. Városismereti program – A Diákönkormányzattal való együttmőködés keretében szervezünk olyan programokat, amelynek során megismerhetik a gyerekek a szőkebb és tágabb környezet jellemzı épületeit, tereit és egyéb objektumait. Az innovációk közül itt alkalmazzuk a múzeum programot is. Mővészeti pályázatok– Néhány problémára próbáljuk ráirányítani a figyelmet a mővészet eszközeivel. Természetes anyagok felhasználásával egy élılény modelljének elkészítése. Élünk a képzımővészeti pályázatok adta lehetıségekkel is. Kézmőves foglalkozás – A természet adta anyagok (termések, levelek, tollak, csigaházak.) illetve az újrahasznosítható hulladék-anyagok felhasználásával különbözı díszeket, kompozíciókat készítünk, amelyekbıl kiállítást vagy vásárt is szervezünk . Napközis szabadidıs foglakozások: Séta a környéken, termések győjtése. ISK szervezések: délutánonként változó évfolyam-összetételben sportversenyek. Látogatások: állatkertben, múzeumban, tanyán, nemzeti parkban. Ennek során buzdítjuk a gyerekeket az önálló felfedezésre, az ismeretek önálló feldolgozására. Szülıi értekezletek: utalás a környezet-egészségvédelem néhány fontos elemére. 139
Módszerek Szempontok a módszerek kiválasztásakor: -
alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz,
-
vonjanak be minél több tanulót,
-
az iskola keretein túl is legyenek hatással,
-
a természetbe szervezett tevékenységek száma a lehetı legtöbb legyen,
-
alapvetıen pozitív szemléletet tükrözzenek, kerüljük a katasztrófapedagógiát,
-
a lakóhelyi vagy közeli konkrét példára alapozzanak, kötıdjenek a napi élethez,
-
nyújtsanak sok élményt a tanulónak,
-
az érzelmeken át hassanak,
-
a személyes megtapasztaláson alapuljanak,
-
együttmőködésen alapuljanak (teljes tantestület, egyéb iskolai dolgozók, külsı szövetségek, szülık stb.),
-
alapozzanak a korosztály kíváncsiságára, versenyszellemére, öntevékenységére, megismerési vágyára, korszerő technikai ismeretére,
-
legyen bennük sok játékos elem.
Kommunikáció Iskolán belül: Munkaértekezletek, faliújság, felelısök rendszere (DÖK), egyéni beszélgetések, iskolaújság, osztályfınöki órák. Iskolán kívül: Szülıi értekezletek, szülıi munkaközösségi megbeszélések, Bajom tv, helyi újság, önkormányzati nyílt ülések, elektronikus levelek, faxok, levelek. Pályázati projektekhez kapcsolódó alkalmak: projekthetek, témahetek megbeszélései, innovációhoz kapcsolódó megbeszélések FOGYASZTÓVÉDELEM „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban." (NAT) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttmőködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erısítésérıl van szó, amelyek gazdasági és társadalmi elınyöket egyaránt hordoznak magukban.
140
Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elısegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevı és közremőködı fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erısítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. (NAT) Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlıdik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelı magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erıforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történı fejlıdése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentıségő. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntı hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemzı fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellı fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülık, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik elınyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erısen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információáramlás. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges például: − a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése, − az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, − a természeti értékek védelme. Fontos továbbá a fogyasztás során: − a döntési helyzet felismerése és − a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve ıket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minıség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosság és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, 141
hogy az általános és majd a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: − tudatos, kritikus fogyasztói magatartás, − ökológiai fogyasztóvédelem, − környezettudatos fogyasztás, − fenntartható fogyasztás, − preventív, vagyis megelızı fogyasztóvédelem. Megvalósítást szolgáló tevékenységi formák: -
piacok, üzletek, bevásárlóközpontok látogatása,
-
„felmérés” készítése a család vásárlási szokásairól, a kapott adatok értékelése,
-
különbözı áruk kísérı szövegének győjtése, elemzése, értelmezése,
-
média, reklámfigyelı szolgálat szervezése,
-
fórumszervezés-témája: reklámkritika,
-
EU-s, országos, helyi fogyasztóvédelmi szabályozás figyelemmel kísérése,
-
szituációs játékok: vásárlói magatartás, eladói magatartás.
Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetık a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. -
Technika - áruismeret, a gyártás és a termékminıség összefüggései.
-
Matematika - banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztásiszámítások.
-
Fizika - mérés, mértékegységek, mérıeszközök (villany, gáz, víz mérıórák).
-
Földrajz - eltérı fogyasztási struktúrák és szokások.
-
Magyar - reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái.
-
Biológia - génmódosított élelmiszerek, amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítık és divatjaik, egészséges táplálkozás.
-
Kémia-élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerő és tudatos használatuk;
-
Informatika - elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia.
-
Történelem - EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb.
-
Idegen nyelv: Az adott nyelvterület jellemzı fogyasztási szokásainak megismerése.
-
Rajz - a reklám képi nyelve és hatásai.
-
Tantárgyközi projektek (pl. Hogyan készül a reklám? A zsebpénz).
142
HELYI TANTERV Helyi tantervünket a 2/2008. (II. 8.) OKM rendelet kerettanterve alapján állítottuk öszsze, figyelembe véve az Educatio Kht. által kidolgozott kompetenciafejlesztı oktatási program kerettantervét, a helyi adottságokat, sajátosságokat és igényeket.
1. HELYI TANTERVI ÓRATERV 1. évf.
2. évf.
3. évf.
4. évf.
5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
8*
8*
7,5*
7*
4,5*
4,5*
4
4
2,5*
2,5*
2,5*
2,5*
3
3
3
3
3
4
4
4
4
4
1
1
1
1
2
2,5*
Fizika
1,5
1,5
Biológia
1,5
1,5
Kémia
1,5
1,5
Földrajz
1,5
1,5
Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika
5
5
4,5
Informatika Környezetismeret
1
1
1,5
2
Természetismeret
Ének-zene
1
1
1,5
1,5
1
1
1
1
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1
1,5*
Technika és életvitel
1
1
1
1
1
1
1
0,5
Testnevelés
3
3
3
3
2,5
2,5
2,5
2,5
1
1
1
1
Rajz
Osztályfınöki Évfolyam óraszáma
20,5
20,5
20,5
23
24
24,5
27
27
Kötelezı 52.§(3)
20
20
20
22,5
22,5
22,5
25
25
Nem kötelezı 52.§(7)
2
2
2
2,5
5,625
5,625
7,5
7,5
52.§(11)c (12%)
2,4
2,4
2,4
2,7
2,7
2,7
3
3
SNI tanulók ellátása 52.§(6) 15%
3
3
3
3,375
3,375
3,375
3,75
3,75
ÖSSZESEN
27,4
27,4
27,4
31,075
143
34,2
34,2
39,25
39,25
Választható emelt óraszámú oktatás A felsı tagozaton azon tanulók számára, akik igénylik, évfolyamonként emelt óraszámban oktatjuk az idegen nyelvet és az informatikát. 5. évf. Idegen nyelv
6. évf.
7. évf.
8. évf.
2
2
2
2
Informatika 1
1
1
1
Tantárgyakba beépített modulok A NAT-ban megjelenı modul tartalmak feldolgozása az adott tantárgy tananyagába építve történik 0, 5 óra / hét óraszámban. Etika: 7-8. osztály történelem Hon-és népismeret: 5-6. osztály történelem Egészségtan: 6. osztály természetismeret Mozgókép-és médiaismeret: 8. osztály rajz Tánc –és dráma: 1- 6. osztály magyar Értékelése a tantárgyi osztályzatba beépítve történik félévkor és év végén, a tantárggyal azonos súllyal értékeljük. Értékelése érdemjeggyel történik Csoportbontások: A Pedagógiai Programban leírtak és a kiemelt nevelési-oktatási területeink alapján a következı tárgyaknál alkalmazunk csoportbontást az osztályok létszámát figyelembe véve. idegen nyelv: angol-német informatika technika
144
2. KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS INTÉZMÉNYÜNKBEN
„Félig sem olyan fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogyan tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás, melyet egy jó iskolarendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad.” (Eötvös József) Eötvös József 1800-as években az oktatásról megfogalmazott fenti idézete akár ma is elhangozhatna egy pedagógiai tárgyú konferencián, mit sem veszített aktualitásából. Az ismeretszerzés „hogyan”- ja meghatározóbb, mint a „fejekbe táplált” lexikális tudás. Ez a „hogyan” alapozza meg azt, hogy mai diákjaink képesek lesznek-e tudásukat a gyakorlatban felhasználni, megfelelni a mai kor egyik fontos követelményének: „az egész életen át tartó tanulásnak”. Korunk oktatásának fontos követelménye a kulcskompetenciák fejlesztése, amely a változó világhoz való gyors alkalmazkodást, és a felnıtt életben való helytállást készíti elı. A TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0147 „Kompetencia alapú oktatás, egyenlı hozzáférés – Innovatív intézményekben” pályázat keretében a 2009-2010 –es tanévtıl bevezetésre került a kompetencia alapú oktatás. Ennek céljai: sikeres munkaerı piaci alkalmazkodáshoz szükséges, egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, a nevelıközösség módszertani kultúrájának bıvítése,az esélyegyenlıség érvényesítése, újszerő tanulásszervezési eljárások bevezetése, digitális írástudás elterjesztése mind a pedagógusok és a tanulók körében. Pályázati elemek megvalósulása és fenntartása: 1. A 2009-2010-es tanévben 6 tanulócsoportban vezettük be a kompetencia alapú oktatást. A szövegértés-szövegalkotás kompetencia területet a magyar tantárgy keretén belül teljes óraszámban a 3.a és az 5.a osztályokban, matematika kompetencia területet teljes óraszámban a matematika tantárgy keretén belül az 1.a és a 6.a osztályokban vezettük be. A választható kompetencia területek közül intézményünkben a szociális, életviteli és környezeti kompetenciát választottuk. Ez a felsı tagozaton, az osztályfınöki órák keretében valósult meg a 5.c osztályban, az alsó tagozaton pedig a környezetismeret tantárgyba ágyazódik be a 3. b osztályban. A kulcskompetenciák beépítése a tananyagba folyamatosan történik. Az intézmény helyi tanterve tartalmazza az Educatio kht. kompetenciafejlesztı oktatási program adaptációját. Minden tanév elején az adott tanmenetekben meg kell jeleníteni a moduladaptáció formáját és a tantárgyi fejlesztés fókuszait. A kompetencia fejlesztés fókuszai: Személyes kompetencia: önismeret, önfejlıdés igénye, szabálykövetı képesség, információ kezelésének képessége, önreflexió.
145
Kognitív kompetencia: logikus gondolkodás, összehasonlítás, megkülönböztetés észlelés, szókincs, kreativitás, fantázia, szövegértés, lényegkiemelés. Szociális kompetencia: empátia, egymásra figyelés, együttmőködés, tolerancia, alkalmazkodó képesség, kommunikáció. Munkánkban alkalmazzuk a bevezetés és a fenntartás idıszakában a következı munkaformákat és módszertani elemeket: − hatékony tanuló megismerési és segítı technikák, pedagógiai diagnosztizálás, − tanórai differenciálás, − páros munka és ellenırzés, − kooperatív tanulás, − drámapedagógia, − tevékenységközpontú pedagógiák eszközei, − projektmunka (egyéni és csoportos), − prezentációs technikák, − tanulói értékelési formák gazdagítása, − IKT-val támogatott tanulásszervezés. A kötelezı és választott kompetencia területi oktatás fenntarthatósága felmenı rendszerben valósul meg. 2. A tantárgytömbösítést a 2009-2010-es tanév második félévétıl vezettük be 3 tanulócsoportban az összes óraszám 10 %-ában. A tantárgytömbösítés óraszáma függött a mindenkori szakrendszerő oktatás óraszámától, az iskolai tanulócsoportok számától. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a TÁMOP-3.1.4./08/1. (KMR), TÁMOP-3.1.4./08/2. és a TÁMOP-3.1.4./09/1. azonosítószámú "Kompetencia alapú oktatás, egyenlı hozzáférés Innovatív intézményekben" címő pályázati kiírások keretében kötött támogatási szerzıdéseket az Általános Szerzıdési Feltételek 6.6. pontja alapján egyoldalúan minden további intézkedés nélkül az alábbiak szerint módosította: A támogatási szerzıdésben a pályázati útmutató C. 1.1. a), C.10, E1. és F7. pontjai alapján rögzített, a projekt fizikai megvalósítását követı fenntartási idıszakában a tantárgytömbösített módszertannal szervezett tanórák arányára vonatkozóan meghatározott kötelezettség teljesítése alól minden kötelezett kedvezményezett mentesül. A módosítás értelmében a kedvezményezett a fenntartási idıszakban minden, a tantárgytömbösített oktatási eljárások alkalmazásához kapcsolódó kötelezettség alól mentesül. A fentiek alapján intézményünk a fenntarthatóság idıszakában nem kívánja a tantárgytömbösítés gyakorlatát folytatni. 3. A mőveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása a magyar, technika és életvitel tantárgyakban vezetıdött be és a továbbiakban felmenı rendszerben folytatódik. 4. A moduláris oktatás követelményeit a szövegértés-szövegalkotás és a matematika kompetencia terület modulokban történı oktatása elégíti ki.
146
5. Az idei témahét a karácsonyi ünnepkört és az ehhez kapcsolódó népszokásokat vette számba. Az 1. a és a 3. b osztályok valósították meg. A fenntartás idıszakában a felmenı rendszert kívánjuk követni. A téma változhat a tanulók és az osztályfınök javaslatára. A mindenkori éves munkatervben kerül megjelölésre. 6. A három hetet meghaladó ÖKO-projektben a bevezetés évében az egész iskola részt vett. A továbbiakban szőkíteni kívánjuk e kört, csak néhány osztályt szeretnénk bevonni tevékenyen. A bevont tanulócsoportok kijelölése az iskolai éves munkatervben történik. Ennek mellékleteként fog szerepelni a projekt részletes programja is. 7. Az IKT eszközökkel támogatott tanórákat a bevont tanulócsoportokban tartjuk. Jelölésük az osztálynaplóba kerül. 8. Az IPR módszerrel oktatott tanórák aránya a bevont tanulócsoport összóraszámának a 40 %-a, az adott osztályban bevezetett IPR elemeket és az óraszámokat az osztályokra vonatkoztatott eljárásrend tartalmazza. 9. Saját innovációk A „Család - kultúra - iskola” elnevezéső innováció célja a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető tanulók és családjaik számára szervezett tartalmas programok során biztosítsuk az egyenlı hozzáférést a kultúrához, javítsuk az iskola, tanár, szülı kapcsolatát. Reméljük, hogy ennek eredményeként jelentıs mértékben nı a szülı érdeklıdése az iskolai élet és gyermeke tanulmányi és közösségi munkája iránt. A bevezetés évében az 5. évfolyamok tanulói és azok családjai vehettek részt húsvéti ajándékkészítésben, családi sportvetélkedın, strand- és mozi látogatáson. Közösen szerepeltek szülık és gyermekek a Csokonai-esten és a gyermeknapi rendezvényeken is ott voltak a családok. A program fenntartását felmenı rendszerben biztosítjuk. Az erdei iskolának immár hagyományai vannak intézményünkben. Minden tanév májusában a 6. évfolyam kb. egy héten át e fajta tanulásszervezési formában, vesz részt. Az „Élet az erdıben” címő erdei iskolai program a korosztálynak megfelelıen és a tananyaghoz szorosan illeszkedve megismerteti a tanulókat az erdei élıvilággal, környezettudatos magatartásra ösztönöz, közösségfejlesztést épít. Példákkal bemutatja a környezet és az erdı élılényei között meglévı ok-okozati összefüggéseket. Elsajátíttatja az erdıjárás szabályait az erdı és az ember egészségének védelme érdekében. Megláttatja az erdık gazdasági értékét és a bioszférában betöltött szerepét. Múzeum és iskola innováció: A Nagybajomi Általános Mővelıdési Központ (ÁMK) megalakulásának köszönhetıen az intézmény részét képezi a településen található Sárközy István Helytörténeti Győjtemény. Ennek következtében lehetıség kínálkozik az ÁMK tanulói részére múzeumi tanórák szervezésére. Célunk, hogy az általános iskola 4-8. osztályos diákjait –a győjtemény jellegébıl adódóan- segítsük az iskolában tanult ismeretek elmélyítésében, illetve lehetıséget biztosítsunk számukra a tapasztalatok útján szerzett ismeretek elsajátításában. Fontosnak tartjuk diákjaink helyi értékekkel, hagyományokkal való megismertetését. Ezáltal szeretnénk felkelteni a településhez tartozás érzését is. A tanulás a megszokottól eltérı környezetben hatékonyabb lehet, ha megfelelı, interaktivitásra építve történik, és érzelmi hatást-élményt- is kivált. Kapcsolódási pontok a nagybajomi Sárközy István Helytörténeti Győjtemény (múzeum) és az általános iskola 4-8. osztályos tananyagok, témakörök között. A múzeumi napok célja: Élmény közeli, tapasztalatok útján való ismeretszerzés, helyi hagyományok tisztelete és továbbörökítése. Feldolgozandó témák: 147
4. osztály „Hagyományok útján”- néprajzi ismeretek. 5. osztály: „Hit és történelem” vallástörténet, történelem. 6. osztály: „Család”- címertani ismeretek, történelem. 7. osztály - „Csokonai útján”- irodalmi ismeretek. 8. osztály – „XX. Századi katasztrófák”- történelmi ismeretek. A múzeumi napok tartalma: elıkészítı óra, helyi múzeumlátogatás a témára koncentráltan, kiegészítı foglalkozás (kézmőves óra, rendhagyó irodalom óra, történelmi bemutató stb.), kapcsolódás más magyarországi múzeumhoz a téma jellegébıl adódóan múzeumpedagógiai foglalkozással, levezetı óra (visszacsatolás) az élményanyag rögzítése. 10. Jó gyakorlat átvétele A hálózati tanulás megvalósulása érdekében jól mőködı, tapasztalatokkal rendelkezı tanítási gyakorlatot szerettünk volna átvenni az idegen nyelvoktatás területérıl. Ezt sikerült végrehajtanunk a 2009-2010-es tanév utolsó hetében. Az idegen nyelvet tanító kollégák ellátogattak a barcsi Deák Ferenc Általános Iskolába hospitálás és szakmai konzultáció céljából. További feladataink e tekintetben: a Jó gyakorlat adaptációja és bevezetése a 2010-2011-es tanév során valamint beépítése a helyi tantervbe. A 2009-2010-es tanévben az Educatio kht. programcsomagjainak felhasználásával dolgoztunk a kompetencia területeket bevezetı osztályokban. Mivel a programcsomagot nem tudtuk idıben megrendelni, ezért a kollégák sokszorosították a feladatlapokat és a programcsomag különbözı elemeit. Emellett alkalmaztuk az elızı tanévben megrendelt kompetencia alapú tankönyveket is. A projekt során intézményegységünk 8 db hordozható számítógépet kapott. Ezek használata során jelentısen javult a kollégák digitális kompetenciája. A színes fénymásoló is nagymértékben járult hozzá a minıségi szemléltetéshez. A projekt során kapott irodaszerek részben biztosították a témahét, ÖKO projekt, innovációk anyagszükségletét. Iskolánkban a pályázat eddigi szakaszáig személyi és strukturális változás nem történt. A 2010-2011-es tanév során valószínősíthetıen osztályösszevonás fog történni ezért a válaszható szociális és környezeti kompetencia területet a 6.b osztályban visszük tovább, A típusú programcsomag keretében az osztályfınöki órákon.
148
A fenntarthatóság biztosítása Pályázati elemek
Bevezetés éve
Fenntarthatóság idıszaka
2009/2010-es tanév
2010/2011-es tanév
2011/2012-es tanév
2012/2013-as tanév
2013/2014-es tanév
2014/2015-ös tanév
Tanulócsoportok Szövegértés-szövegalkotás A-modul Magyar tantárgy Matematika – logika Amodul Matematika tantárgy Szociális, életviteli és környezeti kompetencia A-modul Tantárgytömbösítés
Mőveltségterület tantárgyi bontás nélküli: Magyar Technika és életvitel Moduláris oktatás
Témahét Három hetet meghaladó projekt IKT eszközzel támogatott tanórák aránya 25% a bevont tanulócsoportok esetén IPR-módszerrel oktatott tanórák aránya: 40% Saját innováció megnevezése
Jó gyakorlatok megnevezése
3.a 5.a
4.a 6.a
1.a 7.a
2.a 8.a
3.a 5.a
4.a 6.a
1.a 6.a
2.a 7.a
3.a 8.a
4.a 5.a
1.a 6.a
2.a 7.a
3.b B-modul 5.c
4.b 6.b
1.b 7.b
2.b 8.b
3.b 5.b
4.b 6.b
Magyar 5.a 5% Magyar 6.a Matematika 6.a
-
-
-
-
-
5 .a 6.a
7.a 8.a
6.a 7.a
8a 5.a
programcsomagot alkalmazó csoportban
5.a 6.a
programcsomagot alkalmazó csoportban
6.a 7.a
Szövegértés-szövegalkotásMagyar tantárgy Matematika tantárgy 3.b 1.a 1-8. évfolyamig
programcsomagot alkalmazó csoportban
programcsomagot alkalmazó csoportban
programcsomagot alkalmazó csoportban
25 %
25 %
25 %
25 %
25 %
25 %
programcsomagot alkalmazó csoportban Erdei iskola 6.évf. Család-kultúra-iskola 5.évf. Múzeumpedagógia 4.évf.
programcsomagot alkalmazó csoportban 6.évf. 6.évf.
programcsomagot alkalmazó csoportban 6.évf. 7.évf.
programcsomagot alkalmazó csoportban 6.évf. 8.évf.
programcsomagot alkalmazó csoportban 6.évf. 5.évf.
programcsomagot alkalmazó csoportban 6.évf. 6.évf.
4.b 1.b 2.b 3.b 4.b 2.a 3.a 4.a 1.a 2.a A projekt részletes programja és a bevont tanulócsoportok a mindenkori éves iskolai munkatervben kerül megjelölésre.
7.évf. 6.évf. 5.évf. 4.évf. 8.évf. A „ Legyen élmény a nyelvtanulás ’’címő jó gyakorlat bevezetése az 5. évfolyamtól folyamatosan ütemterv szerint történik. Az ütemtervet az éves munkaterv tartalmazza.
149
„Legyen élmény a nyelvtanulás ’’ jó gyakorlat átvételének ütemterve Esemény
Határidı
1.Kapcsolatfelvétel
2010.május 31.
2. Hospitálás a barcsi Deák Ferenc Általános Iskola idegen nyelv óráin. Szakmai konzultáció a tanórát tartó és a jó gyakorlatot alkalmazó pedagógusokkal
2010. június 8.
3. Helyi kommunikáció a jó gyakorlatot kidolgozó mentorokkal
2010. július 31.
4. A jó gyakorlat adaptációja, programelemek kipróbálása a tanórákon
2010. szeptember 1.
5. Szükséges korrekció
2010. szeptember 30.
6. Az elemek beépítése a helyi tantervbe
2010. szeptember 30.
7. Az idegen nyelvi helyi tantervek módosításának intézményi és fenntartói legitimációja
2010. november
A pályázati dokumentációval kapcsolatos jelölések Napló − kompetenciaterület megnevezését, a program típusát a napló elsı oldalára beragasztott matrica tartalmazza −
bevont pedagógus neve – a matrica alá jegyezve
− kompetencia alapú órák anyaga fekete színnel bejegyezve − modulszám jelölés a magyar, a matematika és szociális kompetencia területnél a tananyag után − IKT alkalmazása – a haladási részben óra anyagánál IKT jelölés − IPR alkalmazása – a haladási részben a tantárgy megnevezése elıtt jelölve IPR betőkkel. − innováció – az érintett tanóráknál jelölve a bevont csoportokban − projekt – az érintett napok tanóráinál jelölve az érintett csoportokban − témahét –az érintett osztály haladási naplójában, a megjegyzés rovatban jelölve Tanmenet − a helyi tanterv alapján, 3 havonta elkészítve − jelölve az IKT-val támogatott órákat, az igénybe vett IKT-s eszközt megjelölve az alkalmazott honlapot
150
3. A NEM SZAKRENDSZERŐ KÉPZÉS HELYI RENDSZERE A nem szakrendszerő oktatás bevezetésének törvényi keretei A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény (a továbbiakban kt.) 8. §-a határozza meg a nevelı-oktató munka pedagógiai szakaszait. A bevezetı és a kezdı szakaszban az 1-4. évfolyamon - nem szakrendszerő oktatás keretében kell az oktatást megszervezni, míg az alapozó szakaszban - az 5-6. évfolyamon - részben nem szakrendszerő oktatás, részben szakrendszerő oktatás keretei között. Az 5. és 6. évfolyamon (az alapozó szakaszban) a rendelkezésre álló tanítási idıkeret 25-50%-át nem szakrendszerő oktatás keretében, az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának a növelésére kell fordítani a kt. 8.§ (3) alapján. A törvényhely arra ad lehetıséget, hogy az alapozó funkciók tanítása nagyobb hangsúlyt kapjon, s eredményesebb is legyen, az alapozó szakaszban az 5-6. évfolyamokon. Iskolánkban a nem szakrendszerő oktatás keretében a 2008/2009-es tanévben az 5. évfolyamon, majd felmenı rendszerben a 2009/2010-es tanévben a 6. évfolyamon az órák 25%-ában nem szakrendszerő oktatást vezettünk be, hogy ezzel tanulóink alapkészségeit, kulcskompetenciáit és készségeiket fejlesszük. A nem szakrendszerő képzést a törvény elıírásainak megfelelı képzettségő tanítók és tanárok végzik. A közoktatásról szóló törvény 17.§ - a (8)-as bekezdése szerint a tanár akkor vehet részt a 2008/2009-es tanévtıl a nem szakrendszerő oktatásban, ha teljesíti az akkreditált pedagógus továbbképzés keretében elıírt 120 órás továbbképzés feltételeit. A tanár a szakjának megfelelı nem szakrendszerő oktatásban 1-tıl 6. évfolyamig vehet részt a továbbképzés teljesítésével. A tanító 1-4. évfolyamokon a tanítói képesítése alapján szerzett jogot a nem szakrendszerő oktatásban való részvételre. Az 5-6. évfolyamokon akkor jogosult a nem szakrendszerő oktatásban való részvételre, ha a tanítói diploma mellett szerzett valamely tantárgyból szakkollégiumi végzettséget. Amennyiben nem rendelkezik ilyen végzettséggel, úgy a pedagógus továbbképzés keretében el kell, hogy sajátítsa a 11-12 éves korosztály neveléséhez-oktatásához szükséges ismereteket. A tanár abban az esetben, ha 2004. szeptember 1.-ig legalább öt éves tanítási gyakorlatot szerzett az 1-4. évfolyam oktatásában, akkor a 2012/2013-as tanév végéig jogosultságot szerzett a nem szakrendszerő oktatásban való részvételre. Vagyis 2013. augusztus 31.-ig lehet kitolni a nem szakrendszerő oktatásban való részvételhez szükséges pedagógus továbbképzés teljesítését. A módosított Közoktatási törvény 8§(3) bekezdése szerint: „A helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelezı és nem kötelezı tanórai foglalkozása idıkeretének legfeljebb ötven százalékában nem szakrendszerő oktatás is folyhat, az alapozó szakasz fennmaradó idıkeretében és a fejlesztı szakaszban szakrendszerő oktatás folyik.” A nem szakrendszerő oktatás tehát ezeken az évfolyamokon csupán lehetıséggé válik, amelyrıl az iskolák szabadon dönthetnek. Ennek értelmében a 2010/2011-es tanévtıl felmenı rendszerben nem kívánjuk a nem szakrendszerő oktatást folytatni. A nem szakrendszerő oktatás helyi órakerete és tartalma Felhasználható idıkeret: összesen 7 óra az 5. és a 6. évfolyamon is. 5. évfolyamon:
151
Kötelezı órakeret, tantárgyak
Idıkeret
Magyar
Heti 2 óra
Matematika
Heti 2 óra
Idegen nyelv
Heti 1 óra
Ének
Heti 1 óra
Rajz
Heti 1 óra
6. évfolyamon: Kötelezı órakeret, tantárgyak
Idıkeret
Természetismeret
Heti 2 óra
Matematika
Heti 2 óra
Idegen nyelv
Heti 1 óra
Ének
Heti 1 óra
Rajz
Heti 1 óra
Az alapkészségek fejlesztése elsısorban a magyar és matematika órákon valósul meg. A természetismeret hatékony tanulásához nélkülözhetetlen az értı olvasás készségének és az elemi számolás képességének megfelelı fejlettségi foka. Az idegen nyelvi oktatás sikeressége pedig a kommunikációs képességen és a szövegértésen alapszik. A két mővészeti alapú órához alapvetıen lehet alapkészségek fejlesztését kapcsolni. Kiemelten fejlesztendı alapkészségek a nem szakrendszerő oktatásban: -
olvasáskészség: a szövegértı, élményszerzı olvasás, optimális használhatóságú olvasástechnika elsajátítása,
-
íráskészség: írásbeli közlés és kifejezés „kiírt” íráskészséggel,
-
elemi számolási készség, számírás készsége, a mértékegység-váltás és a négy alapmővelet,
-
elemi rendszerezı képesség, elemi kombinatív képesség fejlesztése,
Kiemelten fejlesztendı kulcskompetenciák a nem szakrendszerő oktatásban: -
szövegértés, szövegalkotás kompetenciája,
-
idegen nyelvi kompetencia,
-
matematikai kompetencia,
-
természettudományos kompetencia,
-
hatékony, önálló tanulás,
-
esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség.
Az alapozó szakaszba iktatott kompetenciafejlesztéstıl várt eredmények: -
kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása, 152
-
tanulói hatékonyságot fokozó tanulásszervezı (kooperatív) technikák megismerése, begyakorlása,
-
a tanulás belsı motivációjának megerısödése,
-
tanulásban tanúsított aktivitás eredményjavító szerepének növekedése,
-
elızetes ismeretek eredményesebb mozgósítása,
-
probléma-megoldási képesség fejlesztése,
-
az egyéni képességek sikeresebb kibontakoztatása,
-
információs és kommunikációs technikák eredményesebb alkalmazása,
-
tanulási nehézségek sikeresebb feltárása, egyéni bánásmód adta intenzívebb fejlesztési lehetıség.
4. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Iskolánkban a nevelı-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés, stb.) Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelezı tanulói taneszközöket a nevelık szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. Azonos évfolyamon tanulóknak adott tantárgyakból a pedagógusok lehetıség szerint azonos taneszközt rendelnek, a tanmeneteket az osztály sajátosságainak figyelembevétele mellett összehangolják. A kötelezıen elıírt taneszközökrıl a szülıket minden tanév elıtt (a megelızı tanév májusában szülıi értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülık kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következı szempontokat veszik figyelembe: − A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. − Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell elınyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók. − A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minıségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. − Legyen koherens a vállalt pályázati elemekkel, illetve a kompetenciaalapú oktatás célkitőzéseivel. − Formai és tartalmi szempontból feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárggyal kapcsolatos pozitív attitőd kialakításának. 153
− Tegye lehetıvé az egyéni ütemő haladást a tanulók számára. − Adjon módot a tevékenységközpontú tanulásszervezésre. Az iskola törekszik, hogy saját költségvetési keretébıl, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzető tanulók ingyenesen használhatják. A TÁMOP 3.1.4 pályázat kötelezı, illetve választható elemeibıl adódóan a magyar, matematika, környezetismeret tantárgyakban az OKM által jóváhagyott, minısített, kompetenciaalapú tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket használja az iskola, ötvözve az Educatio Kht. kompetenciafejlesztı programcsomagok eszközeivel.
5. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelık a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. A tanuló az elsı évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Ha a tanuló a 2-8. tanév végén egy vagy több tantárgyból szerez "elégtelen" osztályzatot, a következı tanévet megelızı augusztus hónapban javító vizsgát tehet. A magasabb évfolyamba történı lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: -
az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól (magántanuló),
-
az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az elıírtnál rövidebb idı alatt teljesítse,
-
egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott.
Az osztályozó vizsgák rendje Az osztályozó vizsgát bizottság elıtt kell letenni. A készségtárgyak vizsgája alól az intézményvezetı felmentést adhat. A vizsgáról jegyzıkönyvet kell készíteni. Az értékelés megegyezik az intézmény mindennapi iskolába járásban résztvevı tanulóinak értékelési rendjével. A magatartást és szorgalmat nem kell minısíteni. Az osztályozó vizsgákat általában a tanév végéig, külön engedély alapján legfeljebb a következı tanév megkezdéséig kell letenni. Amennyiben a tanuló a vizsgán igazolatlanul nem jelenik meg, vagy engedély nélkül távozik a tanulmányi követelményeket nem teljesítette (vizsga sikertelennek minısül), a tanulónak évet kell ismételnie.
154
6. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI, A TANULÓ TELJESÍTM ÉNYE ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINİSÍTÉSÉNEK FORMÁI
A követelményrendszer 3 nagyobb részre osztható: 1. Tantárgyi követelmények 2. Magatartási követelmények 3. Szorgalmi követelmények Az iskolai beszámoltatás követelményeinek alapelvei 1. Motiváló – ösztönzı hatású 2. Következetes – felelısségteljes 3. Egységes – áttekinthetı 4. Folyamatos rendszeres 5. Szakszerő, kiszámítható, azonos feltételeket teremtı 6. Tárgyilagos objektív, feleljen meg a tanulóink életkori sajátosságainak 7. Differenciált, tanulóra szóló 8. Visszajelzı: jelezze a tanuló és környezete számára az aktuális helyzetet. 9. Preferálja a tehetséget, szorgalmat. A tanulók folyamatos beszámoltatása, az ismeretek és azok alkalmazásának számonkérése biztosítja a pedagógus, a diák és a szülık számára azt, hogy − figyelemmel kísérhessék a tanuló egyéni elırehaladását, − a felmerülı problémákat idıben észrevegyék, − a jól teljesítık megerısítést nyerjenek, − a lemaradó tanulók segítséget kaphassanak. A minısítés alapja a helyi tanterv ismerete, követelményrendszere, valamint tanulóink önmagukhoz viszonyított fejlıdése. ÉRTÉKELÉS Az értékelés a pedagógiai folyamatban állandóan jelen van, de nem cél, hanem eszköz a pedagógus, a tanuló és a szülı számára. Az értékelés elsıdleges célja, hogy a tanulókban az önértékelés képessége kialakuljon.
155
Az elsı osztálytól kezdve fokozatosan a saját képességekhez mért fejlıdés értékelésétıl el kell jutni a nyolcadik év végére a helyi tanterv által elıírt követelmények teljesítéséig. Tanulóinknak elegendı alkalmat kell adni, hogy minél több területen ismerhessék meg magukat, próbálhassák ki képességeiket, tudásukat. Az értékelés és minısítés együtt jár a siker és kudarc megélésével. Feladatunk segíteni ezek feldolgozását. Az értékelés kiterjed az iskolai élet minden területére: −
ismeretek és készségek elsajátítási szintjére,
−
fejlıdése a korábbi teljesítményhez képest,
−
tanórai, tanórán kívüli magatartásra,
−
szorgalomra és ezen belül felkészülésre – feladatvállalásra, végzésre.
Az értékelés funkciója differenciált: −
folyamatos munka – folyamatos visszajelzés eszköze,
−
tanulásra motivál,
−
kontrollálja az elvárt követelményekhez való viszonyt,
−
meghatározza a hasonló tevékenységben résztvevık relatív helyzetét,
−
jelenthet versenyorientációt, sikert, kudarcot,
−
kontrollja az önismeretnek,
−
elıre haladás mérésének eszköze.
Az iskola értékelésének alapelvei: − céljai és követelményei mindenki számára legyenek elıre ismertek, − az értékelés az iskola tantervi követelményrendszerére épülı folyamatos, az életkori sajátosságokat figyelembe vevı, az ismeretelsajátítással konkrét kapcsolatban álló informatív, fejlesztı, ösztönzı és személyre szóló legyen, − legyen objektív, ugyanakkor segítı szándékú és nevelı hatású, − az értékelés fejlessze és segítse a tanuló személyiségének fejlıdését, − biztosítsa a motiváló, feszültségmentes iskolai munka feltételeit, − a tanuló önértékelését. Módjai Szóbeli: az elızı tanítási órán feldolgozott ismeretek rendszeres ellenırzése önállófeleletek és kérdésekre adott válaszok alapján. Számonkérés során törekedni, kell megfelelı légkör kialakítására, hogy a gátlásos tanulók is feloldódjanak. Lehetıséget kell adni a javításra. A szóbeli felelés függ a beszédkészségtıl, fellépéstıl. Megnyilvánulnak mindazok a metakommunikációs mozzanatok, amelyek elárulják az anyag megértését, vagy hiányosságait. A szóbeli feleltetés a felelı számára rendkívül fejlesztı hatású, de idıigényes, kevéssé teszi lehetıvé az egész osztály aktivitását. A gyereket önértékelésre kell megtanítani. Értékelhetı szóban, kisjeggyel és jeggyel. Fontos az SNI-s tanulóknál az írásbeli beszámoltatás szóbeli kiegészítése. 156
A szóbeli számonkérés lehet: − szóbeli felelet, − kiselıadás, − tartalomelmondás, − memoriter, − szabályok, törvények, − vitakészség, véleménynyilvánítás. Írásbeli: Egy adott témakörben szerzett tudás mérése önálló feladatok megoldásán keresztül. Feladatait a szaktanár állítja össze a munkaközösség jóváhagyásával, vagy központi feladatsort vagy feladatlapot használ. Az írásbeli feleltetésnél a tanulóknak önállóan kell gondolkodni, a hibára nem figyelmeztet azonnal a tanár. Fontos, hogy a tanulóknak szóban és írásban is legyen lehetıségük a beszámolásra. Az írásbeli számonkérés lehet: − írásbeli felelet: kisdolgozat, szódolgozat, tollbamondás, győjtımunka, − témaközi dolgozat, − témazáró dolgozat. Egyéb: − Gyakorlati számonkérés: A kísérletek, mérések elvégzésében elért gyakorlottság mérése azokban a témakörökben, amelyekben a tanulónak megfelelı lehetısége volt a gyakorlásra. − Önálló kiselıadás: Egy adott téma önálló feldolgozása és elıadása − Óraközi munka: Az órái munkába való bekapcsolódás, órai munkavégzés minısége. − Versenyeken való eredményes részvétel. Az értékelés formái: A nevelési és oktatási céljaink eléréséhez a fejlesztı értékelést alkalmazzuk. Célunk: -
minden tanítványunk saját lehetıségének optimumáig jusson el erkölcsi, értelmi és testi-lelki fejlıdésében,
-
tanulóink eredményesebb tanulásának elısegítése,
-
nem a minısítés, hanem a tanulási hibák és nehézségek differenciált feltárása, a tanulási folyamat – a tanuló - segítése, fejlesztése, a javítási lehetıségek számbavétele.
157
A fejlesztı értékelés folyamatának során nem a tudás egészét, hanem a részfolyamatokat, a tudás bizonyos elemeit értékeljük. Értékelésünk a tanuló számára nyújt visszajelzést erısségeirıl és hiányosságairól, fejlıdésének lehetıségeirıl, figyelembe véve egyéni haladását, az önfejlesztésre, énképre, önértékelésre hatva. Valamely osztályfokra történı belépéskor, továbblépéskor, tanárváltáskor az elızetes ismeretek szintjének megállapítására, helyzetmérésre – feladat meghatározó jelleggel – diagnosztikus méréseket végzünk. Ezeket nem osztályozzuk, a teljesítményeket pontszámokban vagy százalékokban kifejezve értékeljük. A formatív értékelés célja a nevelési-oktatási folyamat közben jelentkezı tanulási nehézségek feltárása. Így lehetıség nyílik azonnali korrekcióra. Megerısítı szerepe is van. Folyamatosan visszajelzést kapunk munkánk hatékonyságáról, a tanuló taníthatóságáról, tanulási képességeinek fejlıdésérıl. Szummatív értékelést alkalmazunk egy-egy nagyobb témakör lezárásakor, félévkor, év végén, egy tantárgy tanulásának befejezésekor. Funkciója az eredmények megállapítása, összevetése a kitőzött célokkal. A szöveges értékelés mindhárom funkciót képes árnyaltan és differenciáltan ellátni. Az értékelés funkciói közül mindhármat használjuk, de kiemelkedı szerepet kap a formáló, irányt adó, motiváló, a saját teljesítményhez mérı értékelés. A szöveges értékelés, mint eszköz segíti leginkább a tanulási, tanítási folyamatban a gyermek harmonikus fejlıdését. A szöveges értékelés képes árnyaltan leírni a gyermek fejlıdését, pontosan megmutatni teljesítményét, értékeit, hiányosságait. Minden gyermekrıl egyedi, személyre szóló, segítı értékelést készítünk. Ezzel is segítjük a sajátos nevelési igényő tanulók fejlıdését, önismeretük erısödését, a továbblépés lehetıségének megmutatását. Az értékelés szempontjaival kifejezzük: − a tanuló önmagához mért fejlıdését, − a tantárgyakban elért tudásszintjét a tantervek követelményeihez viszonyítva, − a mérések eredményein túl a tanév/félév folyamatában nyújtott teljesítményét, − munkához, tanuláshoz való viszonyát, − önállóságát, − érdeklıdését, motiváltságát, − egyéb tanulói tevékenységét, − magatartását, szorgalmát, − a tanuló szociális képességeinek, magatartásának, viselkedésének fejlıdését, − a tanuló iskolán kívülrıl hozott, az iskolai követelményeken túli tudását, más területen mutatkozó képességeit, arculatát. A fenti értékelési formáktól jól elkülöníthetı a „mindennapos” értékelési mód. Ez az értékelési forma elsısorban a tanulóknak szóló, rendszeres, folyamatos szóbeli vissza158
jelzés, a motiváció fokozására is szolgál. A kooperatív csoportmunkában nagy szerepe van az önértékelésnek, a csoportértékelésnek. A saját munka reális értékelése egy nagyon nehéz dolog, a társak segítenek abban, hogy az együtt tanulók felismerjék fejlesztendı oldalaikat társaik visszajelzésének segítségével. A folyamatos kooperatív csoportértékelésben a csoporttagok értékelik a csoport együttmőködését és benne egymás szerepét, mi mőködött, mi nem. Tanulóink értékelése: Az értékelés az 1-8. évfolyamon év közben a következıképp történik: 1. évfolyamon és a 2. évfolyam félévéig a szülık felé a tanulók minısítése pontértékkel, százalékkal, írásbeli szöveges értékeléssel, valamint érdemjeggyel történhet. 2. évfolyam félévétıl és 3-4. évfolyamon a tanulók teljesítményét évközben érdemjegygyel minısítjük annak érdekében, hogy a szülık felé folyamatosabb, még rendszeresebb legyen a visszajelzés, illetve gördülékenyebb, zökkenımentesebb legyen a felsı tagozat értékelési rendszerére való áttérés. A 2. évfolyam végén, valamint 3-4. évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, elımenetelét osztályzattal minısítjük. A 4. évfolyamon az újonnan belépı tantárgyat- idegen nyelvet- félévkor szövegesen minısítjük, év végén osztályzattal történik az értékelés. Az 5. évfolyamon az újonnan belépı tantárgyat- informatikát- félévkor szövegesen minısítjük, év végén osztályzattal történik az értékelés. Az 5-8. évfolyamon év közben érdemjeggyel, év végén osztályzattal történik az értékelés. Az érdemjegy informatív jellegő, a tanulási részteljesítmény és az adott témához tartozó tantervi követelmények összehasonlításának eredményét jelzi. Az osztályzat összefoglaló képet ad a tanuló összteljesítményérıl a tanterv által elıírt törzsanyagra vonatkozó követelmények tükrében. A 2. évfolyam végén és a 3-8. évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek, és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. A témazáró érdemjegyek nyomatékosan számítanak. Annak érdekében, hogy az értékelés a lehetı legobjektívebb képet adja, az egyes munkaközösségek az írásbeli munkák javításához egységes százalékszámítási rendszert használnak, amelyet a tanulókkal is ismertetnek. 91- 100 % 5 90- 75 %
4
74-51%
3
50-31%
2
30 - 0 %
1
Az érdemjegyek és osztályzatok meghatározására az 5 fokozatú skálát alkalmazzuk. A tanuló tudásának értékelésénél és minısítésénél Jeles(5), jó(4), közepes(3), elégséges(2), elégtelen(1); 159
Magatartásának értékelésénél Példás(5), jó(4), változó(3), rossz(2); Szorgalmának értékelésénél Példás(5), jó(4), változó(3), hanyag(2) megnevezést kell alkalmazni. A szöveges minısítés a tanuló teljesítményétıl függıen a következı lehet: - kiválóan teljesített, - jól teljesített, - megfelelıen teljesített, - felzárkóztatásra szorul. Iskolaváltásnál, vagy ha más esetben erre szükség van, az intézmény a szülı kérésére köteles a félévi és az év végi minısítést osztályzattal is kifejezni. Az értékelés kritériumai szöveges értékelés esetén Kiválóan teljesített: a tantervi követelményeket döntı többségben optimális szinten teljesíti. Örömmel tanul, munkájának eredménye érdekli. Önálló feladatmegoldásokhoz nem, vagy csak kis segítségre szorul. Logikus gondolkodása fejlett, az összefüggéseket felismeri. Munkáját ellenırzi, önálló javításra képes. Írásbeli munkáinak külalakja tiszta, rendezett, esztétikus. Munkatempója jó. Jól teljesített: a tantervi követelményeket képességeinek megfelelıen teljesíti. Önállóan, kevés segítséggel, nem túl sok hibával dolgozik. Az önellenırzésre figyelmeztetni kell. Logikus gondolkodásra képes, kérdések segítségével az összefüggéseket megérti. Írásbeli munkáinak külalakja tiszta, rendezett, de kevésbé esztétikus. Munkatempója megfelelı. Megfelelıen teljesített: a tantervi követelményeket a képességeihez mérten alacsonyabb szinten teljesíti. A tanulás iránt nem érdeklıdik. Munkájában megbízhatatlan, pontatlan. Logikus gondolkodása kialakulatlan, összefüggések önálló felismerésére képtelen. Önellenırzése pontatlan. Írásos munkáinak külalakja rendetlen, kapkodó képet mutat. Munkatempója lassú. Felzárkóztatásra szorul: a tanuló a tantervi követelményeket nagyon gyengén vagy nem teljesíti. A tanulás iránt közömbös. Önálló munkavégzésre minimális szinten, vagy egyáltalán nem képes, segítséggel sem. Gondolkodása fejletlen. Írásbeli munkáinak külalakja torz, hibás, piszkos.
160
Az értékelés kritériumai a tanterv által elıírt törzsanyagra vonatkozó követelmény alapján: Jeles: A tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz, a tantervi követelményrendszert teljesíti. Ismeri, érti, tudja a tananyagot és alkalmazni is képes a tudását. Szabatosan, pontosan fogalmaz, saját gondolatait önállóan el tudja mondani, lényegre mutatóan definiál. Bátran mer visszakérdezni, véleményt mondani. A kiemelkedı tantárgyi munkát szaktanári dicsérettel, tantárgyi dicsérettel honoráljuk. Jó: A tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Apró bizonytalanságai vannak. Kisebb elıadási hibákat vét, definíciói esetenként bemagoltak. Közepes: A tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelıi segítségre (javítás, kiegészítés) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan fogalmazni, dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli és írásbeli feladatait. Rövid mondatokban felel, gyakran kell segítı kérdéseket feltenni. Elégséges: A tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de továbbtanuláshoz szükséges minimális ismeretekkel, készségekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban nem képes önálló feladatvégzésre. Elégtelen: A tantervi követelményeknek a nevelıi útbaigazítással sem képes eleget tenni. A tantárgyi minimumot sem tudja. A tanulók osztályzattal történı értékelése heti egy órás tantárgy esetében félévenként legalább három érdemjegy, minden más esetben legalább havi egy érdemjegy alapján történjen. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelıtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfınök által megállapított érdemjegyek alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépésérıl. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelıtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelıtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosíthatja. A témazárók jegyeit piros tintával jelöljük az osztálynaplóban. A félévi és az év végi osztályzatokat kék tintával jelöljük az osztálynaplóban. Félévkor és év végén a tanulók teljesítményének elbírálásakor az osztályzatok jellegük súlya szerint kerülnek beszámításra. Az elsı félév teljesítménye beszámít az év végi osztályzatba, figyelembe véve az elımenetel tendencia jellegét. A félév és tanév végén az egyes tantárgyakban elért kiemelkedı teljesítményéért a tanuló dicséretet kaphat. Ha a tanulónak év végén dicséretes osztályzatai vannak a tantárgyak legalább felébıl, a tantestület általános dicséretét érdemeli ki, ezt a bizonyítványban és a törzslapon is dokumentálni kell. Valamennyi érdemjegyet a tájékoztató füzetbe, az osztályzatot év végén a bizonyítványba bejegyezve hozzuk a szülı tudomására. Az évközi érdemjegyeknél elsısorban a következıket vesszük figyelembe: szóbeli, írásbeli felelet, felmérések, témazáró dolgozatok, az órán mutatott aktivitás, a tanítási órákra történı felkészülés, tanórán kívüli 161
tevékenységek és győjtımunkák, valamint különbözı versenyeken való részvétel vagy eredményes szereplés. Értékeléskor a tanulói személyiségkomponensek is meghatározott jelentıséggel bírnak. Tantárgyi attitőd mérlegelı megítélése. Utóbbit különösen fontosnak ítéljük azoknál a tárgyaknál, ahol a felszerelés, az aktivitás, a kitartó, fegyelmezett, pontos munka alapfeltétele a minıségi produktumnak, teljesítménynek. Ennél a tantárgycsoportnál („készségtárgyak”) ezért negyedévente egy érdemjeggyel minısítjük a tantárgyi attitődöt. A tanulók helytelen viselkedése, kötelességteljesítésének elmulasztása miatt tantárgyi elégtelen osztályzatot nem adunk. A füzetvezetést a tantárgyi értékelésnél figyelembe vesszük. A házi feladatot az órán feladott anyag gyakorlásának tekintjük, emiatt nem osztályozzuk. (Kivételt jelent ez alól a győjtımunka, a megfigyelés, a kísérlet, a kutatás, a kiselıadás, a „házi dolgozat", fogalmazás, a rendszerezı munkák, makettek, modellek, rajzok otthoni elkészítése. ) Az érdemjegyek javításának módjára a tanulási nehézségek, a tanulók gyakori egészségi állapotváltozása, a pszichés és szociokulturális alkalmazkodási nehézségek miatt meg kell adni a lehetıséget. A hátrányos helyzető tanulókat elsısorban a felkészülésben és az elmaradás okainak megszüntetésében, vagy csökkentésében kell segíteni. Külön ügyelnünk kell arra, hogy a bukásra álló illetve sokat rontott tanulónak az adott félév utolsó két hónapjában több lehetısége legyen a javításra, errıl a szülıt tájékoztatjuk, ami a szaktanár elsıdleges feladata illetve az osztályfınöké. Biztosítani szükséges, hogy a tanuló teljesítmény javulás esetén tudásáról újból és újból számot adhasson. Ennek lehetıségérıl a tanulót tájékoztatni kell. A pontozással elvégezhetı értékelésnél az érdemjegyek kialakítása alkalmával használatos értékelési normák legyenek ismertek a tanulók és a szülık elıtt. Szükséges az alsó és felsı tagozat munkaközösségei között is az egyeztetés a zökkenımentes átmenet érdekében. A projektben, témahéten, csoportmunka esetén a kiemelkedı minıségő produktum elkészültét, győjtımunka megvalósulását a tanár értékelheti tantárgyi érdemjeggyel, melynek súlya megegyezik a szóbeli feleletével. Értékelés kompetencia alapú oktatás esetén Adott kompetenciaterület ellenırzése, mérése: A formatív mérés elınyben részesítése. Tartalmát tekintve kompetenciamérés. Alkalmazott mérıeszközök: A programcsomagokhoz készített adaptált mérıeszközök, vagy évente aktualizált saját készítéső mérési csomag. A viszonyítás alapja: a teljesítményszintek (programtanterv) és a tanulók korábbi teljesítménye, önmagukhoz viszonyított fejlıdése. Az értékelés célja: -
A tanulási motiváltság fenntartása, a gyermek egyéni fejlıdéséhez igazodó pedagógiai munka megvalósítása
-
Folyamatos visszajelzés a tanítási- tanulási folyamatról
Feladata: -
Megerısítés, 162
-
Folyamatkövetés
Területei: -
A tanulás szempontjából: tanulási tevékenységek
-
A társas kapcsolatok szempontjából: együttmőködés, feladatmegosztás, konfliktuskezelés
-
A produktum szempontjából: mennyire felel meg az elvárásnak (pár, csoport)
Módja: -
Minden évfolyamon szóbeli szöveges értékelés is a páros, a csoportmunka és a projektek értékelése esetében
-
Önértékelés, társ értékelése
Eszközei: -
Portfolió
-
Projektnapló
-
Csoportbeszámoló
-
Az elkészült produktumok bemutatása
-
Kiállítás
-
Mestermunka bemutatásai
A TANULÓK MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSE ÉS MINİSÍTÉSE Az értékelés folyamata: -
Az osztályfınökök havonta értékelik a tanulók magatartását és szorgalmát, kikérve a szaktanárok véleményét. Az osztályzatokat beíratják a tájékoztató füzetbe.
-
Félévkor és év végén – a havi jegyek és a szaktanárok véleményének figyelembevételével – az osztályfınök osztályzatot javasol
-
A magatartás és szorgalom jegyekrıl a félévi és év végi osztályozó konferencia dönt.
-
Vitás esetekben az osztályfınök véleményének nagyobb súlya van.
Magatartáson értjük a tanuló: − iskolai közösséghez, valamint annak tagjaihoz való viszonyát, − önmagához való viszonyát, felelısségét, önállóságát, − hatását a közösségre, viselkedését a társas kapcsolatokban, − házirendben leírtak és közös iskolai szabályaink betartatását, − a közösség érdekében végzett tevékenységét, − viselkedését, hangnemét, beszédkultúráját, önfegyelmét. 163
Szorgalmon értjük a tanuló: − tanulmányi munkához való viszonyát, − munkavégzésének pontosságát, kötelességtudatát, − önálló feladatai elvégzésének minıségét, − rendszeretetét, pontosságát, felszerelésének rendben tartását, −
aktivitását.
A tanuló magatartásának értékelése: Példás érdemjegyet kap az a tanuló, aki − a közösség alakítását (osztály és iskolai), fejlıdését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelı hangnemben való kinyilvánításával, példás viselkedésével elısegíti, és társait is erre ösztönzi, − a közösségért az iskoláért szívesen tevékenykedik, − nevelıivel, társaival, szüleivel, az iskola dolgozóival, a felnıttekkel (idegenekkel is) szemben tisztelettudó, udvarias, jóindulatú, − fegyelmezett, másokra pozitívan ható, pontos, segítıkész, aktív, megbízható, a házirendet betartja, társait is erre ösztönzi. Jó érdemjegyet kap az a tanuló, aki − részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, −
iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás,
−
a közösségnek szándékosan nem árt (néha komisz, de jóindulatú),
−
nevelıivel, társaival, szüleivel, az iskola dolgozóival, a felnıttekkel (idegenekkel is) szemben tisztelettudó, udvarias,
−
fegyelmezettsége megfelelı, segítıkész, bár nem kezdeményezı,
− általában megbízható, pontos (idınként feledékeny), −
a házirendet és az iskolai együttélés szabályait megtartja.
Változó érdemjegyet kap az a tanuló, aki − a közösségi munkában (osztályáért, iskoláért) csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással, ill. negatívan hat, −
társai viselkedését közömbösen nézi (lélektelen), nem segít, gátol, néha ártó,
− goromba, durva a társas kapcsolataiban, −
viselkedése kifogásolható,
− fegyelmezettsége ingadozó, önfegyelme gyenge, de igyekszik változni,
164
− nevelıivel, társaival, szüleivel, az iskola dolgozóival, felnıttekkel szemben nem udvarias és nem tisztelettudó (nyegle), − felelısségérzete ingadozó, nem megbízható, − a házirendet és egyéb szabályzatokat csak ismételt és állandó figyelmeztetéssel tartja be. Rossz érdemjegyet kap az a tanuló, aki −
iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak,
− fegyelmezettsége erısen kifogásolható, másokat erısen zavaró, − viselkedése, hangneme durva, közönséges, hangoskodó, romboló, trágárul beszél, − agresszív, megfélemlítı, − a közösségért munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt, érdektelen, − felelıtlen, megbízhatatlan, − nevelıivel, társaival, szüleivel, az iskola dolgozóival, felnıttekkel (idegenekkel) szemben tiszteletlen, udvariatlan, − a házirendet nem tartja be figyelmeztetések ellenére sem, − rendszeresen elkésik, több igazolatlan mulasztása van. A tanuló szorgalmának értékelése Példás érdemjegyet az a tanuló kap, aki − igényli tudása bıvítését, céltudatosan és ésszerően szervezi meg munkáját, − minden tárgyban elvégzi feladatait, munkavégzése pontos, megbízható, − önálló a munkában, önellenırzése rendes, − kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, kitartó, − mindig felkészül, figyel, érdeklıdı, törekvı érdeklıdése az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed, egyes iskolai tárgyakban a tananyagon felül is produkál. Jó érdemjegyet kap az a tanuló, aki − figyel az órákon, a házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi, − az órákra rendszeresen, képességeihez mérten felkészül, törekvı, − ösztönzı hatásokra rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, ellenırzi önmagát, − tudja, hogy mihez kell segítséget kérnie, 165
− kötelességtudata megfelelı, néha ösztökélni kell, − érdeklıdése megmarad az iskolai tananyag keretein belül. Változó érdemjegyet kap az a tanuló, aki − tanulmányi munkájában ingadozó, idıszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, − pontatlan, (rendszertelen, hullámzó), − önállótlan, csak utasításra kezd munkához, nem ellenırzi önmagát, − szétszórtság jellemzi, ritkán mélyed el valamiben, − felszerelése gyakran hiányos, − házi feladatait felületesen készíti el. Hanyag érdemjegyet kap az a tanuló, aki − figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el, − nem hajlandó munkavégzésre, − gondatlan, megbízhatatlan, nem törıdik kötelességeivel, − érdektelenség, teljes közöny jellemzi, − felszerelése szinte nincs, többnyire hiányos, − házi feladatait általában nem készíti el, − a tanítási órákra készületlenül érkezik. A TANULÓK FEGYELMI INTÉZKEDÉSÉNEK, JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI A tanulók fegyelmi intézkedésének formái és alkalmazásának elvei Elmarasztalás jár: − házirend megszegéséért, − szüneti, iskolán kívüli fegyelemsértéséért, − tulajdon elleni vétségért, − vállalt feladatok hanyag végzéséért, − igazolatlan mulasztásért. Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi, fegyelmezı intézkedésben, fegyelmi büntetésben részesül. Fegyelmi intézkedést kezdeményezhet: osztályfınök, szaktanár, napközis nevelı. A fegyelmi intézkedések alkalmazásánál általában meg kell tartani a fokozatosság elvét. A fokozatosság elvét nem kell megtartani abban az esetben, ha a tanuló kirívóan súlyos kötelezettségszegést követett el vagy olyan cselekedetet hajtott végre, amiért egyébként is fegyelmi eljárás megindításának helye lenne. 166
A tanuló igazolatlan mulasztása is fegyelmi eljárást von maga után. Amennyiben a szülı a távolmaradást nem igazolja, a mulasztás igazolatlan. Az osztályfınök köteles a szülıt értesíteni az elsı igazolatlan mulasztásnál. Fel kell hívni a szülı figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. A tényekrıl a szülıt tájékoztatni kell. Fegyelmi intézkedés
Miért kapja a tanuló
Hogyan tükrözıdik magatartás jegyében
szóbeli figyelmeztetés az iskolai házirend egyszeri megsze- havi magatartás jegy négyes (4) jobb (nemcsak az of. adhat- gése, ellenırzı otthon felejtése heti 3 nem lehet ja, de közli az of-kel) alkalommal írásbeli figyelmeztetés az iskolai házirend többszöri meg(of., szaktanár, igaz- szegése, az ellenırzı gondatlanság gató, napközis nevelı) miatti elvesztése
félévi, év végi magatartási jegy négyes (4) (jobb nem lehet)
osztályfınöki intés
az iskolai házirend egyszeri súlyos megszegése
havi magatartás jegy hármasnál (3) jobb nem lehet
osztályfınöki megrovás
az iskolai házirend többszöri megszegése
havi magatartás jegy kettesnél (2) jobb nem lehet
igazgatói figyelmezte- az iskolai házirend többszöri súlyos tés megszegése
havi magatartás jegy kettesnél (2) jobb nem lehet
igazgatói intés
az iskolai házirend többszöri súlyos megszegése
félévi, év végi magatartás jegy hármasnál (3) jobb nem lehet
megrovás
a fegyelemsértı tanuló magatartásával súlyos kárt okozott a közösségnek, egyénnek
félévi, év végi kettes (2) magatartás jegy
szigorú megrovás
magatartása veszélyes társaira
félévi, év végi kettes (2) magatartás jegy
A tanulók jutalmazásának elvei és formái A tanulók jutalmazásánál az elért tanulmányi eredményekre, a közösség érdekében kifejtett tevékenységre, magatartásra, szorgalomra az iskola hírnevét öregbítı eredményekre kell figyelemmel lenni. A tanuló év közbeni tanulmányi eredményét, magatartását és szorgalmát az osztályfınökök havonként értékelik. Kiemelkedı teljesítményért osztályfınöki dicséretet adunk. Az iskolán kívül megyei versenyek elsı helyezettjeként végzett tanuló igazgatói dicséretben részesül. Az országos tanulmányi verseny 1-10 helyezettje igazgatói dicséretben részesül. Iskolán kívüli jelentıs pályázatok, versenyek díjazottjai is igazgatói dicséretet kapnak. Év végén tanulmányi munkáért jutalomkönyvet adunk. Jutalomkönyvet megyei tanulmányi versenyek elsı helyezettjeként vagy országos tanulmányi verseny 1-10. helyezettjeként végzett tanuló kaphat. Jutalomkönyvet kitőnı és egy vagy két négyes osztályzat esetén kaphat a tanuló.
167
Kiemelkedı közösségi, sportmunkáért oklevéllel jutalmazzuk tanulóinkat. Jutalmazást kezdeményezhet: osztályfınök, szaktanár, napközis nevelı, intézményen kívül álló szerv. A kiemelkedı tanulmányi, kulturális és mővészeti munkát is igazgatói dicsérettel jutalmazzuk. A projektekben, témahetekben való aktív részvételt, egyéni és csoportmunkát oklevéllel jutalmazzuk.
Jutalmazás formái
Ki adja
Milyen közösség elıtt
szóbeli dicséret
osztályfınök, napk. nevelı, osztályközösség szaktanár
írásbeli dicséret (ellenırzı osztályfınök, könyv, osztálynapló) napk. nevelı
szaktanár, osztályközösség
igazgatói dicséret (ellenırzı igazgató könyv, osztálynapló)
az iskola egész közössége elıtt
könyvjutalom vagy elismerı igazgató oklevél
az iskola egész közössége elıtt
jó tanuló, jó sportoló kupa
tanévzáró ünnepély
tantestület
A jutalmazással és büntetéssel kapcsolatos kérdéseket az SZMSZ szabályozza, és tájékoztatásként megjelenik az iskola házirendjében is.
7. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULÓ TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA Az írásbeli beszámoltatás szerepe: − A tanulók tudásának, önálló feladatmegoldásának mérése − A hiányosságok felmérése, pótlásuk megszervezése − Típushibák feltárása, a tapasztaltak felhasználása a tanulási folyamatban. Az írásbeli beszámoltatások eredménye nem lehet a tanuló félévi és év végi minısítésének (osztályzatának) egyedüli meghatározója, lehetıséget kell adni szóbeli feleletre is, és minısítéskor figyelembe kell venni a tanuló egész éves munkáját. Az írásbeli munkákat a pedagógusnak két héten belül ki kell javítania, be kell írnia a naplóba; az eredményeket a diákokkal ismertetnie kell, be kell íratnia a tájékoztató füzetbe. A témazáró után dolgozatjavító óra beiktatható. Az ellenırzést értékelés követi. Célja a teljesítmény mérése; visszajelzés a tanuló, a szülık és persze a pedagógus számára. Fontos, hogy az értékelés tükrözze az aktuális tudásszint mellett a tanuló fejlıdését, a tananyag elsajátítására befektetett energiáját is, mert csak így, komplexen fejtheti ki személyiségfejlesztı hatását. Az osztályzásnál az ötfokozatú skálát használjuk 168
Az írásbeli beszámoltatás a tanulók ellenırzésének, értékelésének szerves részét képezi. Célunk, hogy: - az írásbeli beszámoltatás járuljon hozzá a tanulók személyiségének fejlesztéséhez, - alakítsa önértékelı képességüket, - legyen tervszerő, rendszeres, - a mért tanulói teljesítmények ismeretében valósuljon meg a hiányosságok pótlása, - a továbbhaladás útjának és a fejlesztés lehetıségeinek kidolgozása. Formái Év eleji felmérı dolgozat: az elızı tanévben elsajátított ismereteket, készségek mérését szolgálja. Ha nem elızi meg ismétlés, akkor csak a tájékozódást szolgálja. Ilyenkor nem osztályozzuk (diagnosztikus). Félévi felmérı dolgozat: az elızı idıszakban (féléves tananyag) elsajátított ismereteket méri. A félévi osztályzat megállapításánál hangsúlyos szerepe van. Több órás ismétlésnek kell megelıznie, elıre be kell jelenteni. Súly a témazáró dolgozattal egyenértékő. Év végi felmérı dolgozat: a kialakított készségeket, a tanév tananyagának alapkövetelményeit méri. Több órás ismétlésnek kell megelıznie, elıre be kell jelenteni. Súly a témazáró dolgozattal egyenértékő. Témazáró dolgozat: az adott témakörben tanult ismeretek azok, alkalmazásának mérését szolgálja, a tananyag egy nagyobb témakörének alkalmazásképes tudását méri. Öszszefoglalásnak kell megelıznie. A megíratás idıpontját, témaköreit a diákokkal elıre tudatni kell. A félévi és év végi minısítés szempontjából a témazáró dolgozatok érdemjegyei az irányadók. Írásbeli felelet: röpdolgozat, diktálás, győjtımunka. Ezek a szóbeli felelettel egyenértékőeknek számítanak. Írásbeli munka: egyes tantárgyakból szükséges az órai írásbeli munka (munkafüzetben, füzetben) Értékelés módját a pedagógus határozza meg. Házi feladat: egyedi esetekben (győjtımunka, kiselıadás, „házi dolgozat”, rajzok, stb) Részösszefoglaló számonkérés: a témakör egy részének ismeretanyagát ellenırzi. Otthoni győjtımunka és önálló feladatmegoldás Ezek a szóbeli felelettel egyenértékőeknek számítanak. Az írásbeli beszámolók lehetnek központilag kidolgozottak vagy a nevelı által készítettek. Megvalósíthatók teszt vagy esszé formájában Az írásbeli beszámoltatásra minden írni tudó tanuló, aki a rendszer tagja, kötelezhetı. Egyes esetekben, ha a tanuló akadályoztatva van, segítséggel vehet részt rajta (tesztlap).
169
Rendje Az írásbeli beszámoltatás tervszerően, folyamatosan történik. Törekszünk arra, hogy fejlesztı jellegő, változatos, sokoldalú, objektív legyen. Felmérı és témazáró dolgozatok írására a tanmenetben tervezetteknek megfelelıen kerül sor. Felmérı és témazáró dolgozatok esetében legkésıbb a beszámoltatás elıtt 1 héttel közöljük a tanulókkal a dolgozatírás idıpontját, megadjuk a felkészüléshez szükséges információkat. Részöszszefoglaló dolgozat írását az elızı órán jelezzük. Írásbeli feleletre elızetes bejelentés nélkül is sor kerülhet. Az otthoni győjtımunkát pontos, egyértelmő feladat meghatározásokkal készítjük elı. A tanulók a kijavított és kézhez kapott írásbeli munkákban lévı hibákat nevelıi segítséggel korrigálják. A dolgozatírást követı javítás, megbeszélés során a nevelı útmutatást ad a hiányosságok pótlásához. Lehetıséget biztosítunk arra, hogy a tanulók írásbeli munkáit a szülık is megtekinthessék (haza küldve vagy fogadóórán). Korlátai A tanulók túlterhelésének megakadályozása érdekében egy tanítási napon 2 témazáró dolgozatnál többet nem írhatnak a tanulók, a témazáró dolgozatra való felkészülés komoly erıfeszítést jelent, akkor is, ha a tanár összefoglaló órán súlypontoz, és eligazítást ad. Amennyiben a témazáró dolgozat megíratására nem került sor nagyobb idıszaki szünet miatt, akkor a szünet után legalább 1 óra ismétlés, gyakorlás után lehet megíratni. A dolgozatok írásának idıpontjával kapcsolatban az egy osztályban tanító pedagógusok együttmőködnek, figyelembe véve a tanulók jelzéseit is. Az osztálynaplóban a nevelık bejelölik a dolgozatírás idıpontját, annak megnevezését (formáját), így az a tanulók számára is követhetıvé válik, valamint betartható a korlátozó intézkedés. A tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az írásbeli számonkérés elınyei, szerepe: - objektív, - követhetı, - dokumentálható, - áttekinthetı, - egyértelmő, - fejlesztı, mert önálló munkára épít, - biztosítja a korrekció lehetıségét. Az írásbeli számonkérések mellett törekszünk a szóbeli számonkérések megfelelı számára is (fele- fele arány). Az írásbeli feleletek és a szóbeli feleletek egyenértékőek. Írásbeli számonkérés súlya: a felmérések, témazárók, a félévi és év végi osztályzat, valamint a szöveges értékelés kialakításánál 2 jegynek számítanak, a résztémakörök és írásbeli feleletek egy jegyként számíthatók be.
170
Az otthoni, iskolaotthoni, tanulószobai és napközis felkészülést szolgáló, elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Bármely tantárgyból az otthoni, másnapra történı felkészülés az önálló munkavégzés erısítését, a gyakorlást, a tananyag, illetve az új tanulásszervezési módok alkalmazásával kapcsolatban az egyéni kutatómunkát, a kiscsoportban való aktív részvételt, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését, megerısítését szolgálja. Lehetıséget ad a tanulónak az egyéni tanulási stílus és egyéni munkatempó kialakítására. A körültekintıen megválasztott házi feladat segítségével a tanuló fokozatosan válik az ismeretszerzésben és alkalmazásban önállóvá és eredményessé. Az egyéni tanulási stíluson túl kialakítja az önellenırzés és önértékelés képességét. Az alsós iskolaotthonos osztályokban „az önálló munka” veszi át a házi feladat szerepét, amelyet a tanítók felügyeletével és segítségével az iskolában oldanak meg a tanulók. Differenciált formában, szükség esetén otthoni gyakorlásra feladatokat biztosítunk. A felsıs tanulószobai illetve napközis foglalkozás ideje alatt megfelelı szervezéssel és foglalkozás-vezetéssel biztosítani kell, hogy a tanulók másnapra felkészüljenek. A foglalkozásokat vezetı pedagógus mennyiségileg ellenırzi az írásbeli feladatok elkészítését és ellenırzi, segíti a szóbeli tanulást. Egyre nagyobb önállóságra kell a csoportoknak szert tenniük a tanulás minden területén. Nagyon fontos a jó irányítás, a jó szervezés az egyre több munka elvégzése miatt, s ezért nagyon oda kell figyelni a jó idıbeosztásra is. Mivel tanulóink jelentıs része a napközibıl megy el a zene, sport, tánc, hittan, stb. foglalkozásokra, így a nevelınek kell gondoskodnia ezeknek a gyerekeknek a segítésérıl, ellenırzésérıl. Nekik ugyanis kevesebb idejük marad mind a tanulásra, mind a játékra. A nevelınek kell odafigyelnie arra, hogy idıben ott legyenek a foglalkozásokon, s hogy idıben legyenek kész a leckéikkel. Törekedjünk arra, hogy a tanulók az aktuális napon feladott házi feladatokat maradéktalanul elvégezzék. Ehhez a nyugodt, tanulást segítı légkör megteremtése a foglalkozást tartó pedagógus feladata. Írásbeli és szóbeli házi feladatok meghatározásának elvei -
a legfontosabb – az egész pedagógiai munkánkat átható alapelv – a differenciált feladatnyújtás,
-
az írásbeli és szóbeli feladatok arányát az aktuális tananyag határozza meg,
-
az írásbeli házi feladat mennyisége a tanórán elvégzett tananyagra építve, a tanulók képességeihez differenciáltan igazítva kerülhet kijelölésre,
-
a tanulótól önálló felkészülésként kérhetı még győjtımunka, megfigyelés, gyakorlati mérés, könyvtári kutatómunka, kiselıadás, projekttel, témahéttel kapcsolatos feladatok,
-
tudatosítjuk tanulóinkban, hogy a kötelezı olvasmányok fontos szerepet töltenek be a szabadidı hasznos eltöltésében, valamint a tantárgyi elımenetelüket pozitívan befolyásolja.
Amennyiben a tanuló indokolatlanul nem készíti el az írásbeli házi feladatát, azt pótoltatni kell, de ezért tantárgyi elégtelen osztályzatot nem kaphat. A hanyagságot a szorgalom értékelésébe kell beszámítani. 171
Korlátai -
a házi feladat csak a begyakorlást, a tananyag elmélyítését szolgálhatja,
-
péntekrıl hétfıre mértékkel adható házi feladat, nem lehet több írásbeli, illetve szóbeli feladatot adni,
-
az ıszi, téli és tavaszi szünetre nem adunk kötelezı házi feladatot,
-
a házi feladat ellenırzése kötelezı, megbeszélése következetes legyen a legközelebbi órán, módszere lehet a tanulók önellenırzése, tanító - tanár javítása,
-
félévente minden nevelı kötelessége tanítványai füzetét, írásbeli munkáját legalább egyszer áttekinteni,
-
az írásbeli házi feladat értékelése - tartalmi és formai szempontból - egyaránt fontos, ezt a nevelı szóban és írásban is közölheti a tanulóval,
-
elrendelhetı a korrekció, tartalmi vagy formai igénytelenség esetén a feladat újra íratása,
-
kötelezı olvasmányokat az elızı tanév végén ki kell adni.
8. ISKOLÁBA JELENTKEZİ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI Elsı évfolyamba történı beiratkozás Az 1. osztályok beíratására törvényben meghatározott idıpontban kerül sor. Az idıpontokról értesítjük az óvodákat és a szülıket. A beíratás a jogszabályban elıírtak szerint történik. Az elsı osztályba történı beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülı kérheti gyermeke felvételét. Az elsı osztályba történı beiratkozáson be kell mutatni: -
a gyermek születési anyakönyvi kivonatát,
-
a gyermek TAJ kártyáját,
-
a szülı személyi igazolványát,
-
a szülı lakcímkártyáját,
-
a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt,
-
a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta),
-
a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával,
-
szükség esetén a szakértıi bizottság véleményét.
Az iskola köteles felvenni minden olyan tanulót, aki a beíratás idıpontjában helyi lakos és ezt lakcímnyilvántartó kártyával igazolni tudja. 172
A csoportba sorolás elvei: figyelembe kell venni a HH és HHH arányokat, az SNI és a 2 fınek számító, illetve lehetıség szerint a fiú-lány arányt. A Közoktatási Törvény 66. § (10) bekezdése alapján az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról - a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelıtestület véleményének kikérésével - az igazgató dönt. Az osztályok, csoportok szervezésének szabályait a törvény 3. számú melléklete határozza meg. További évfolyamokba történı beiratkozás A szabad iskolaválasztás jogának érvényesítésével iskolánk más településrıl érkezı tanulókat is fogad minden évfolyamon a létszámokat és a törvényi elıírásokat figyelembe véve. A belépés feltételei: -
érvényes iskolai bizonyítvány (különbözeti vizsgát nem kell tenni)
-
az évfolyamnak megfelelı életkorú tanuló
-
nem fegyelmi eljárás (kizárás) következtében hagyta el elızı iskoláját.
9. TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ÉS TELJESÍTMÉNYMÉRÉS Az egységes mérésre és értékelésre szolgáló próbák Az aerob állóképesség mérésére a felsoroltak közül bármelyik alkalmazható: − A Cooper-teszt − A 2000 m-es síkfutás Az egyéni aerob teljesítıképességet, akkor lehet a legpontosabban mérni, ha az alkalmazott próbák végrehajtása kiegészül pulzusméréssel. A pulzus mérése mindaddig - a készség szintjéig való - gyakorlási folyamatként fogható fel, amíg a tanulók nem tudják önállóan, megbízhatóan, pontosan elvégezni. Az erı, erı-állóképességének mérése: -
Helybıl távolugrás. Az alsó végtag dinamikus erejének a mérésére
-
Hason fekvésbıl törzsemelés. A hátizom erı-állóképességének mérésére
-
Hanyatt fekvésbıl felülés (térdérintéssel). A csípıhajlító és a hasizmok erıállóképességének mérésére)
-
Fekvıtámaszban karhajlítás. (A vállöv- és a kar erejének, erı-állóképességének mérésére)
A próbák leírása Az aerob állóképesség mérése Cooper-teszt; futással, kocogással.
173
Törekedni kell arra, hogy próba elvégzésének idıpontjáig fizikailag, pszichikailag, technikailag úgy készítsük fel a fiatalokat, hogy ne szorongjanak, és ne „szenvedjenek” futás - kocogás közben. A futás megkezdése elıtt még egyszer hívjuk fel a próbázók figyelmet arra, hogy beszélgetés nélkül, mindenki a tıle telhetı legnagyobb intenzitással fusson, - kocogjon 12 percig, közel azonos sebességgel úgy, hogy futás közben ne alakuljon ki tartósan oxigén hiány. A próbában elért teljesítmény alapján, az egyén aerob kapacitását akkor becsülhetjük meg legpontosabban, ha a futás próbát kiegészítjük pulzusméréssel. (A mért pulzusértékek csak akkor használhatók az elért teljesítmény korrigálására - az egyénre szabott edzéstervek elkészítéséhez-ha a mért értékek pontosak és valósak.) Már a kisiskolás korban is fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a próbákon elért azonos teljesítmény csak akkor jelent azonos állapotot, ha közel azonos pulzusszám emelkedéssel és megnyugvással jár együtt. A tanulókat (minél fiatalabb korban) meg kell tanítani a pontos pulzusmérésre, és a mért pulzus érlékeinek értelmezésére. A próba megkezdése elıtt, valamint a próba befejezése után azonnal meg kell mérni, és fel is kell jegyezni a percenkénti pulzus számot. A pulzusmérésnél-a kisebb hiba lehetısége miatt-kezdetben 30 s-ig ajánlatos számlálni az érverések számát (az így kapott értéket kettıvel kell megszorozni), némi gyakorlás után jobb, ha csak 20 s-ig mérünk (és a mért értéket hárommal megszorozzuk). A vizsgálat befejezése után következhet a tanár-diák közös értékelés és minısítés, majd az egyénre szabott futásmennyiség meghatározása a csoportos vagy egyéni differenciált terheléshez. Aerob állóképesség pontértékelése Cooper teszt Futás
maximum: 77 pont
Általános testi erı, erı-állóképesség pontértékelése (4 próba elért teljesítmény étlékelése esetén) Helybıl távolugrás
maximum: 21 pont
Hason fekvésbıl törzsemelés
maximum: l4 pont
Fekvıtámaszban karhajlítás-nyújtás
maximum: 14 pont
Hanyattfekvésbıl felülés (térdérintéssel)
maximum: 14 pont
Elérhetı maximális pontszám: 83 pont (21+/3x14/)
63 + 77 = 140 pont
Próbák az általános testi erı, erı-állóképesség méréséhez Helybıl távolugrás (cm) Az alsó végtag dinamikus erejének mérése Kiinduló helyzet: a vizsgált személy az elugró vonal (elugró deszka) mögé áll úgy, hogy a cipıorrával a vonalat nem érinti. 174
Feladat: térdhajlítás - és ezzel egyidejőleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, elızetes lendületszerzés, - majd erıteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás elıre. Érlékelés: az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük cm-ben. Hason fekvésbıl törzsemelés folyamatosan (db) Maximális idıtartam: 4 perc A hátizmok dinamikus erı-állóképességének mérése Kiinduló helyzet: a vizsgált személy hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végzı személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a vizsgált személy az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Hanyattfekvésbıl felülés folyamatosan (db) (Maximális idıtartam: 4 perc) A hasizmok erı-állóképességének mérése Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna vagy egyéb puha szınyegen, a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkórátartás elıre nézı könyökkel. Feladat: a vizsgált személy üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma. Fekvıtámaszban karhajlítás folyamatosan (db) Maximális idıtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc A vállövi és a karizmok dinamikus erı-állóképességének mérése Kiinduló helyzet: mellsı fekvıtámasz. (tenyerek vállszélességben elıre nézı ujjakkal egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merıleges kar.) Feladat: a vizsgált személy mellsı fekvıtámaszból indítva karhajlítást és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartania, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, míg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Általános mérési szempontok -
A fizikai teljesítmény mérését az Oktatási Minisztérium által készített „Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez" c. kiadvány alapján kell végezni.
175
-
A mérés megkezdése elıtt a tanulókat minden esetben szükséges tájékoztatni a mérés céljáról, gyakorlati hasznosságáról és az elvégzendı feladatokról.
-
Valamennyi próbát tornateremben, (vagy sportudvaron) tornaruhában - sportöltözetben célszerő végezni, végeztetni.
-
A mérést mindig elızze meg az általános és speciális bemelegítés.
-
E kiadványban megjelentetett (feldolgozásra alkalmas) próbákkal egyszerően, objektíven mérhetı, értékelhetı a tanulók fizikai állapota.
-
Az általános testi erı, erı-állóképesség mérésére alkalmazott próbák elvégzésekor (minden próbában 3 kísérleti lehetıség megadásával) a legjobb teljesítményt kell nyilvántartásba venni, és a megfelelı pontértékeket (a megadott láblázat segítségével) meghatározni.
-
Az általános fizikai teherbíró-képesség közös mérése és értékelése során el kell érni, hogy a tanulók elméletben és gyakorlatban is megszerezzék azokat az alapvelı élettani, egészségtani és edzéselméleti ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a fizikai állapotuk szinten tartásához, szükség esetén fejlesztéséhez, valamint szintjének ellenırzéséhez.
-
A fizikai teljesítmény mérésére, értékelésére alkalmas próbákat legcélszerőbb annak a pedagógusnak végezni, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik.
-
A tanulók általános fizikai teherbíró-képességének fokozatos fejlesztése, mérése, az iskolai testnevelés részévé, kiemelkedı feladatává kell, hogy váljék.
Mérési és értékelési útmutató a tanulók általános fizikai teherbíró-képességének minısítéséhez A hazai és a nemzetközi szakirodalom szerint az egyén általános fizika teherbíróképességértek minısítése - az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérésével - a pillanatnyi teljesítmény-élettani paraméterei ismeretében végezhetı el. Az egyén általános fizikai teherbíró-képességet legpontosabban laboratóriumi és pályán végzett terheléses mőszeres vizsgálatokkal és az arra adott élettani reakciók értékelésével az egészségügyben dolgozók határozzák meg. A gyakorlati élet azt mutatja, hogy a vizsgálati módszer egyszerő, rendszeres vagy idıszakos (pontos) elvégzésének (még az élsportolók esetében is) nagyon sokszor idı és anyagi korlátai vannak. Még a jól felkészített elméleti és gyakorlati szakemberek számára is komoly gondot okoz a vizsgálati eredmények átkonvertálása, a mindennapi edzéstervbe illesztése. A kondicionális állapot mőszerek nélküli mérése sokak számára megbízhatatlan eredménynek tőnik, de - hasznossága, praktikussága, minimális idı- és költségigénye miattaz utóbbi idıben szerte a világon ismét elıtérbe került. A tanulók általános fizikai teherbíró-képességének mérésére közzétett próbák minden intézményben elvégezhetık. Objektív, a pillanatnyi teljesítmény élettani paramétereinek mérésére alkalmas egyszerő vizsgálati módszer. A próbák elvégzésével (ha nem is olyan pontosan, mint a laboratórium terheléses vizsgálatok során) megbízható adatokat kapunk-a pillanatnyi teljesítmény élettani paraméterek mőszerek nélküli mérésével - az aerob kapacitásról, valamint azon izomcsoportok 176
erejérıl, erı-állóképességérıl, amelyeket a mindennapi tevékenységünk során a leginkább igénybe veszünk. Gyengeségük tartási rendellenességet okozhat. A fentiek értelmében a tanulók általános fizikai teherbíró-képességének rendszeres mérése önmagában nem cél, hanem diagnosztizáló eszköz a tanár kezében, az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek folyamatos, fokozatos fejlesztéséhez: (Szükség esetén egyéni vagy csoportos felzárkóztató programok elkészítéséhez.) A tanulók általános fizikai teherbíró-képességének fı célja Az oktatás területén Az iskolai testnevelés és sport egészségmegırzı szerepének növelése, népszerősítése, tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. Minden fiatal úgy jusson el a felnıtté válásig, hogy az egészséges létezéséhez szükséges fizikai fitness szintet elérje és megtartsa. Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének folyamatos népszerősítésével el kell érni, hogy minden tanuló - elméletben és gyakorlatban - elsajátítsa azokat az élettani, edzéselméleti, sportági ismereteket, amelyek elegendıek az önálló tudatos, élettanilag hatásos mozgásmennyiség összeállításához és az elkészített napi- heti mozgásprogram elvégzéséhez. Az egészségügy területén A testnevelık által mért adatok a védınık, az iskolaorvosok vizsgálati adataival kiegészítve, együttesen nyújtanak felvilágosítást-a tanulóifjúság kardiorespiratórikus állóképességérıl, izomerejérıl vagy gyengeségérıl - ezzel is segítve a gyógyítást, a betegségmegelızést. A program végrehajtásával kapcsolatos feladatok -
A tanulók pillanatnyi fizikai állapotának meghatározása, az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérése és értékelése alapján.
-
Az egészséges létezés minél stabilabb megtartása érdekében végzett optimális mennyiségő testedzés összeállítása a tanuló bevonásával.
-
A fizikailag jól terhelhetı kiváló testi, biológiai, fiziológiai adottságú fiatalok feltérképezése az élsportolók kiválasztásához, illetve az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságok feltárása, felszámolása.
-
A megtervezett foglakozások keretében végzett rendszeres testedzés hatására bekövetkezı változás nyomon követésértek biztosítása a tanár a diák a szülı számára.
-
A pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során a fiatalok önismeretének tárgyilagos önértékelésének, akaratának és önbecsülésértek fejlesztése.
A tanulók általános fizikai teherbíró-képessége mérésének társadalmi hasznossága Köztudott, hogy a már kialakult krónikus betegségek nagy része, amelyek lakosság életminıségét meghatározzák nem gyógyíthatók, ezért költséghatás hatékonyság szem-
177
pontjából egyetlen ésszerő megoldás az. iskolai oktatásra épített átfogó egészségmegırzı program. Igen nagy a valószínősége annak, hogy az egészség prevenciós programjának hatása a krónikus megbetegedések - szív- és érrendszeri mozgásszervi (gerinc, csontritkulás, ízületi) betegségek-elıfordulási gyakorisága folyamatos csökkenését eredményezné. Fiataljaink testi-lelki egészsége javításának, fejlesztésének kiindulópontja a tanulók általános fizikai teherbíró-képességének mérése. A törvény által elıirt kötelezı mérés a tervezett teljes programnak csak az elsı része, a kezdete. A program második részének elvégzését ugyan ma még nem szabályozza törvény, de a továbbiakban is társadalmi szintő erkölcsi és anyagi összefogás kell ahhoz, hogy a gyenge fizikuma miatt kiszőrt, az egészségileg hátrányos helyzető tanulók számára intézményen belüli felzárkóztató programokat tudjunk biztosítani. A felnövekvı fiatalok egészségi állapotának javítása, a gyenge fizikumú fiatalok felzárkóztatása nemcsak a szellemi-fizikai terhelhetıségük, hanem az önbecsülésük, az önértékelésük, az akaratuk területén is esélyegyenlıséget biztosítana mindenki számára. A munka során nem szabad megfeledkezni a tudatosságról, hiszen ha a tanulók a számukra kitőzött, szinte mindenki által elérhetı célt ismerik (az egészséges létezéshez szükséges közepes szint elérése és stabil megtartása) egyre inkább érdekeltté, érdeklıdévé válnak saját fizikai állapotuk karbantartásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása iránt. A vizsgálati módszer gyakorlati végrehajtása A vizsgálatot életkorra és nemre való tekintet nélkül minden olyan egészséges tanuló elvégezheti, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést. A könnyített- és a gyógytestnevelésre utaltak - szakorvosi véleményezés alapján - általános izomerejük minısítéséhez csak az orvos által nem tiltott, de legalább három motorikus próbát végezzenek el. Ha a tanulót bármilyen oknál fogva csak a futás alól menti fel az orvos, akkor részükre a kocogást javasoljuk, és ez esetben az önmagához viszonyított fejlıdés értékelését, kell elıtérbe helyezni. A vizsgálati módszert alkotó motorikus próbák egyszerőek, természetes mozgásra épülnek, ezért mindkét nem minden korosztálya már rövid gyakorlás idıszak után könnyedén el tudja sajátítani a próba megfelelı végrehajtásához szükséges technikai szintet. A vizsgálat megkezdése elıtt a résztvevıket tájékoztatni kell a vizsgálat céljáról, gyakorlati hasznáról és az elvégzendı feladatokról. A próbák elvégzése az elért teljesítmény érlékelése, a tanulók egyre aktívabb bevonásával az útmutató alapján történik.
178
10. FEJLESZTİ PROGRAM A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŐ TANULÓK FEJLESZTÉSÉHEZ „Az ember sorsa és gyenge oldalai ellen úgy harcolhatunk legeredményesebben, ha kipuhatoljuk erıs oldalait, azokat az erıit, melyek megfelelı irányítás esetén nemes célokat szolgálhatnak…” (Rubinstein) 1. ÁLTALÁNOS BEVEZETİ Az utóbbi két évtizedben a fogyatékossággal, és a fogyatékosokkal kapcsolatos terminológia rengeteget változott. A fogyatékosság az orvostudomány, s a gyógypedagógia tradicionális megközelítésében a biológiai állapot megváltozását jelenti: Az adott egyén tulajdonságaiban, fejlıdésmenetében mennyiségi és minıségi változások lépnek fel a „normálishoz” képest – s ezek deficitként értelmezıdnek. Az egészséges fejlıdésmenettıl való eltérésre, a WHO 1980-ban fogalmazta meg fogyatékosság - definícióját. Meghatározása szerint az eltérések különbözı szinteken nyilvánulnak meg: 1. károsodás – orvosi szinten; 2. fogyatékosság, képességzavar – pszichés funkciók, képességek szintjén; 3. akadályozottság (handicap), társadalmi hátrány – szociális szinten. Koncepciójukat 1997-tıl újabb szempontokkal bıvítették, majd 2001-ben jóváhagyta a módosítást, mely szerint: Az ember komplex, bio - pszicho - szociális lény, így a fenti dimenziók csak együtt értelmezhetık. A fogyatékosság három szintje között kölcsönös egymásra hatást feltételez. Minden gyermeknek más és más a nevelhetısége, s ahhoz, hogy az általános iskolai követelményeknek megfeleljenek, mindegyiknek másfajta megsegítésre van szüksége. A közoktatásnak minden egyes tanulóhoz alkalmazkodnia kell(ene) a követelményekben és a segítségnyújtásban is. Ha az iskolai elvárásoknak nem megfelelı teljesítménnyel találkozunk érdemes megvizsgálni mindkét oldalról: gyakran a gyermek zavarának tulajdonítjuk, ám az ı szemszögébıl az adott oktatási intézmény nem tudja a pedagógiai folyamatot a gyermek nevelhetıségéhez hozzáilleszteni. A fogyatékos gyermekek biológiai károsodásuk miatt váltak sajátos nevelhetıségővé, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. értelmében, ezért jogosultak a különleges bánásmódra. A többletszolgáltatások, a nagyobb anyagi ráfordítás és az egyénesített pedagógiai eljárások segítségével képesek az elvárásoknak megfelelıen teljesíteni. 179
A gyógypedagógusok körében a fogyatékosság kifejezéstıl elszakadnak, hisz ez arra utal, hogy a gyermekben a hiba. Helyette a „speciális nevelési szükséglet” megfogalmazás terjedt el. Az orvosi jellegő osztályozást felváltja a pedagógiai hangsúly. A közoktatási törvény 2003-ban módosított változatában már a „sajátos nevelési igényő” elnevezés szerepel. A 2/2005. (III.1.) OM rendeletben már nem szerepel a „fogyatékos” kategória. E rendelet 2. számú melléklete tartalmazza a SNI tanulók iskolai oktatásának irányelvét. E szerint a korábban „más fogyatékos” tanulók sajátos nevelési igényőek, ami pszichés fejlıdéseik eltéréseibıl következik, s akiknél remélhetı, hogy a sikeres gyógypedagógiai rehabilitáció hatására tüneteik enyhülnek, teljesítményük jobb szintő és kiegyenlítettebb lesz. A közoktatási törvény 121.§-a szerint sajátos nevelési igényő gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd; 2. A FEJLESZTÉS Kiterjed az egész személyiségre, komplex jellegő. Figyelembe veszi a sajátos nevelési igényő tanuló jellemzıit Az oktatás – nevelés mindig a meglévı pozitív értékekre épít! 3. HELYZETKÉP Iskolánk tudatosan vállalja a SNI tanulók fejlesztését, a különleges gondozás biztosítását, s ezt alapító okiratában is rögzítette, valamint igyekezett megteremteni a szükséges objektív és szubjektív feltételeket. Tanulóink a tanórákon kívül a törvény által biztosított keretek között egyéni fejlesztési terv alapján egyéni és kiscsoportos szervezeti formákban pedagógiai célú rehabilitációs, felzárkóztató, képességfejlesztı foglalkozásokon vesznek részt. A fejlesztés napköziben és szabadidıs tevékenységekben is megjelenik. Munkánkat segíti az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Pedagógiai Szakszolgálata. A tanulók képességeit folyamatosan értékeljük, kontrollvizsgálatok a szakértıi bizottságnál, szöveges értékelés, konzultálunk a szaktanárokkal, szülıkkel, megjelöljük a további feladatokat. A SNI tanulóink rendszeresen járnak iskolába, részt vesznek a fejlesztı foglalkozásokon. Örülnek eredményeiknek, a szülık többsége rendszeresen részt vesz a szülıi értekezleteken és fogadó órákon. A 8. osztályos tanulókat sikeresen tudjuk beiskolázni a középiskolákba. Iskolánk rehabilitációs tevékenységének jellege: 180
− órai differenciált foglalkozás, − komplex képességfejlesztés, −
logopédiai terápia,
−
pszichoterápia,
−
gyógytestnevelés,
−
pedagógiai célú rehabilitációs fejlesztı foglalkozások egyéni fejlesztési terv szerint a szakértıi bizottság javaslata alapján.
A rehabilitációs tevékenységeket végzı szakemberek: −
gyógypedagógus,
− logopédus, − pszichológus, − gyógytestnevelı, Helyiségek: −
tanterem,
−
fejlesztı szoba (Pedagógiai Szakszolgálat),
−
tornaterem.
A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján az igazgató egyes tantárgyak, tantárgyrészek minısítése alól felmentést ad, eltérı haladási tempót, a számonkéréseknél hosszabb idıtényezıt engedélyez a rászoruló tanulóknál. Egyéni fejlesztési terv szerint folyik a rehabilitáció. Az inkluzív iskola cél- és feladatrendszerének teljesítése érdekében, jelenleg legfontosabb a többségi pedagógusok szemléletmódjának alakítása, valamint a speciális helyiségek kialakítása, a meglévık kiegészítése, valamint a speciális eszközök, felszerelések gyarapítása. Mőhelymunkánk fontos része, hogy döntést hozzunk az értékelı esetmegbeszélésekrıl, a dokumentációk vezetésérıl (egyéni fejlesztı lapok). 4. ALAPELVEK A megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okokra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességgel küzdı tanulók iskolai fejlesztése gyógypedagógiai megsegítéssel különleges gondozás (gyógypedagógiai feladatellátás) keretében történik. A pedagógiai programban megfogalmazott alapelvek a sajátos nevelési igényő tanulókra is érvényesek. Az adekvát terhelés érdekében az életkori és egyéni sajátosságok fokozott figyelemben vétele. A rehabilitációs foglalkozások tervezésekor és megvalósításakor a komplexitás elvét kell alkalmazni A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelıen az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértıi és rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekbıl az értékelés és minısítés alóli mentesítés lehetıségét. 181
5. CÉLOK Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt célok: − az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, − a kudarctőrı-képesség növelése, − az önállóságra nevelés, − a tanulási zavarok kialakulásáért felelıs funkciók fejlesztése, − a túlterhelés elkerülése a tanulási folyamatban, − önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális én-kép kialakítása, − pontos diagnózis és fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok elvégeztetése az illetékes bizottságokkal, szakszolgálatokkal, − a tanuló fejlettségének megfelelıen egyéni továbbhaladás biztosítása. 6. A FEJLESZTİ TEVÉKENYSÉG TERÜLETEI 6.1 Beszédfogyatékosság Beszédben akadályozottak, beszédfogyatékosok azok a gyermekek, akiknél öröklött, veleszületett, szerzett, organikus, funkcionális, pszichés és környezeti okok következtében az átmeneti, illetve tartós hang-, beszéd- és nyelvi zavar gátolja az egyén és a környezete közötti interakciót és alkalmazkodást. Az akadályozottság megmutatkozhat a hangadásban, a hangzó beszédben, a beszédfolyamatosság felbomlásában, a beszéd észlelésében, megértésében, kivitelezésében. A beszédfogyatékos tanulónál a fenti tünetek, a legenyhébb artikulációs eltéréstıl az egész kommunikációt érintı súlyos zavarig minden változatban elıfordulhatnak. A kommunikációs nehézségek miatt különbözı pszichés eltérések (magatartási zavarok), tanulási akadályozottság is kialakulhat. A beszéd-rendellenesség felléphet a beszédfejlıdés különbözı szakaszaiban, de érintheti a már kialakult beszédet, nyelvet is. Amennyiben a beszédhiba, beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az oktatás a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a fogyatékosság jellegétıl függ, amely lehet: − beszédfejlıdési elmaradás:(megkésett/akadályozott beszédfejlıdés, diszfázia) − artikulációs zavar: ( pöszeség, orrhangzósság ), − beszédritmus-zavar: ( dadogás, hadarás ), − centrális zavar: ( disarthria ), − hangképzési zavar: ( diszfónia ), 182
− parciális teljesítményzavar: ( diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia ), − beszédészlelési, megértési zavar. Az általános iskola elsı két évfolyamára összpontosul az ismeretszerzés beszéddel összefüggı eszközrendszerének elsajátítása, ezért a különleges gondozás szempontjából - amely elsısorban a módszerbeli és habilitációs /rehabilitációs teendıkben fogalmazódik meg. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret: Erısödjenek pozitív személyiségjegyeik, alakuljon ki önismeretük, fejlıdjön önbizalmuk és kudarctőrı képességük, személyiségük váljon harmonikussá, a fejlesztést úgy építsük fel, hogy az az egész személyiségre irányuljon, a gyermekben reális énkép alakuljon ki, önbizalma, kudarctőrı képessége, feladattudata, kitartása, aktivitása, belsı motivációja fejlıdjön A tanulót ösztönözzük beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor készítsük fel ıt az esetleges visszaesésekre, a maradványtünetekkel való együttélésre. A gyermekek állapotuktól függıen, nyelvi-kommunikációs zavaraik kompenzálása után, jussanak el az önállóság általuk elérhetı optimális szintjére, képességeik kibontakoztatásával váljanak a társadalom aktív, cselekvıképes tagjává. A fejlesztés segítségével a sajátos nevelési igényő gyermekek is tudják teljesíteni minden mőveltségi területen a minimum követelményeket. Információs és kommunikációs kultúra: A beszédükben akadályozott gyermekek fejlesztésében elsıbbséget kell biztosítani az ép beszélı környezetben integráltan folyó oktatásnak. Tanulás: A fejlesztést tervszerően, tudatosan kell felépíteni: beszédállapot felmérés – egyéni terápiás terv - tudatos módszerválasztás - komplexitás a fejlesztésben – folyamatos kísérés. Munkánk során nagy hangsúlyt kell fektetnünk a sokoldalú percepciós fejlesztésre: fel kell használnunk, hogy a látási, hallási, kinesztéziás, beszédmozgási ingerek, benyomások erısítve fejlıdnek, tudatosan használjuk ki a transzferhatásokat, megismerve a beszédfogyatékos tanuló „erıs oldalait", ezekre építve, a fejlesztést különbözı átviteli megoldásokkal tegyük eredményesebbé. Testi, lelki egészség: A tanuló motiválása beszédhibája leküzdésére; felkészítése a maradandó tünetek elfogadására, s ezzel való együttélésre. Felkészülés a felnıtt életre: Tájékoztassuk a szülıket, milyen továbbtanulási lehetıségek állnak gyermekeik elıtt, integráltan oktató középiskolák, gimnáziumi tagozatok diszlexiások számára, ezt a tanuló is ismerje meg. A megvalósítás keretei, eljárásai A Beszédvizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság szakértıi véleménye alapján iskolánkban együtt neveljük az ép értelmő beszédfogyatékos és a nem fogyatékos gyermekeket. A gyermekek számára biztosítjuk az ép beszélı környezetet, a sajátos ne183
velési igényükbıl fakadó többletszolgáltatásokat. A gyermekek fejlesztése inkluzív (befogadó) osztályokban tanítási órákon, tanórán kívül - a sérülés típusától, súlyossági fokától függıen egyéni, vagy csoportos - speciális fejlesztı foglalkozásokon, szabadidıs tevékenységekben, szakkörökben, valamint napközis foglalkozás keretében történik. 6.2 Diszlexia, diszgráfia A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttıl független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, mőködési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különbözı összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hangbető kapcsolat, gyakori és makacs betőtévesztések fordulnak elı, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek elıhívása észlelhetı. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. A súlyos olvasás-írászavar irreverzibilis, maradványtünetei a közép- és felsıfokú oktatásban, illetve a felnıttkorban is feltőnnek és fennmaradnak. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemzı a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való elırehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelı értı olvasás-írás készséget, fejlessze kifejezı készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: -
a testséma biztonságának kialakítása,
-
a téri és idırelációk kialakítása praktikus és verbális szinten,
-
a vizuomotoros koordináció gyakorlása,
-
emlékezet fejlesztése (vizuális, verbális),
-
beszédfejlesztés, aktív szókincs bıvítése, helyes ejtés,
-
a látás, hallás, mozgás koordinált mőködtetése,
-
az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemő, hangoztató-elemzı, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevı, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel,
-
hang- bető kapcsolat kialakítása, fonémahallás fejlesztése, 184
-
az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt,
-
a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során,
-
az élı idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel,
-
az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztı használatának megtanításával és alkalmazásával.
6.3 Diszkalkulia A diszkalkulia különbözı számtani mőveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegen nyelv tanulás) jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási mőveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklıdés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: -
az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd öszszehangolt, intenzív fejlesztése,
-
a testséma kialakítása,
-
a téri relációk biztonsága,
-
a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása,
-
a szerialitás erısítése,
-
segítı, kompenzáló eszközök használatának megengedése,
-
a fogalmak, így a szám- és mőveletfogalom kialakításakor a manipuláció elıtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerısítés,
-
a fokozott mennyiségő gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítı technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása.
185
6.4 A kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar Hiperkinetikus zavarok Már az elsı öt évben kialakuló tünet együttes, melyet jellemez a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív mőködések zavara, illetve a nyelvi és motoros képességek fejlıdésének késése. Másodlagos szövıdménye az aszociális viselkedés és csökkent önértéktudat. Magatartási zavarok Jellemzıi a visszatérı és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés erısen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülıkori lázadás és hosszan tart (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Jellemzi még: nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegetı erıfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás. A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai: a) A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelı érzékelésére. b) Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklıdésének, terhelhetıségének ismeretében. c) A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése. d) Együttmőködés a családdal és más szakemberekkel. e) A fejlıdés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása. 7. A FEJLESZTÉS TARTALMA Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektıl. A helyi tantervben indokolt lehet az elsı évfolyam két tanévi idıtartamra történı széthúzása. Ebben az esetben az elsı tanév az intenzív prevenció, a szakszerő funkciófejlesztés, a pszichés gondozás, a megfelelı motiváció és a feladattudat kialakításának az idıszaka a gyógypedagógiai korrekciós-kompenzáló-terápiás módszerek alkalmazásával.
186
A NAT alkalmazása A fejlıdés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes mőveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendı képességek (azok fejlıdési útjai, módjai és kialakulásuk idıtartama) mindenkor a tanulók egyéni fejlıdésének függvénye. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetık, a tanítási-tanulási folyamat azonban zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított. A helyi tanterv kiemelten kezelje az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció fejlesztését. E feladatok minden mőveltségterületen meg kell, hogy jelenjenek a. Tanítási órákon Tanítási órákon kiemelt szerepet kapnak az anyanyelvi fejlesztés, a testnevelés az énekzene, a vizuális kultúra a technika és életvitel valamint tánc és dráma tantárgyak. A megfelelı beszédtechnika kialakítása fontos része az anyanyelvi nevelésnek, ezeket alsó tagozatban a magyar nyelv és irodalom, valamint az ének-zene órákon napi rendszerességgel végezzük. Az anyanyelvi fejlesztésnél figyelembe véve a sérülés jellegét az egyes mőveltségi részterületek más-más hangsúlyt kaphatnak: − az írás, olvasás elıkészítı szakaszának idıtartamát növeljük, − olvasás-, írástanítási módszerként a hangoztató-elemzı, illetve a diszlexia-prevenciós módszert használjuk, − az SNI tanulóknál hosszabb begyakorlási és érési szakaszokat tervezünk, − az anyanyelvi fejlesztés a kommunikációs szándék megvalósítására törekszünk a nevelés-oktatás minden területén, − a tantestület tagjai törekszenek, hogy mindig jó beszédpéldát nyújtva, helyes beszédtechnikával kommunikáljanak a gyermekekkel. A matematika területén a kompenzációs lehetıségek, speciális módszerek alkalmazása, eszközök használata segíti az eredményes fejlesztést. Az SNI tanulóknál gyakran tapasztalhatók a nagy- és finommozgások zavarai, a testtudat a testérzet a testséma kialakulatlansága, a téri tájékozódás fejletlensége is. A testnevelés, környezetismeret és a mővészetek tárgyak jól szolgálják a téri orientáció - mozgás - ritmus fejlesztését, mely hatással van a beszédkoordinációra. Javasolt szenzoros integrációs terápián való részvétel. 187
Idegen nyelv oktatásánál körültekintıen járunk el, a minısítés alóli felmentés helyett a módszerek változtatását is lehetségesnek tartjuk, auditív módszereinek elıtérbe helyezése javasolt. A pedagógusok a szakértıi vélemények, alapos megfigyeléseik, a gyógypedagógus, a logopédus valamint a pszichológus segítségével, a tanulók egyéni sajátosságainak ismeretében a differenciálás különbözı módjait alkalmazzák: -
segítségadásban: a feladat megismétlése a tanulónak megfelelı nyelvi szinten,
-
a feladatok szintjén: mennyiség, technikai kivitelezés: - írás területén gyereknél rajzos vagy szóbeli megoldás, illetve szóbeli felelet helyett írásbeli válasz, írásbeli helyett szóbeli felelet
-
szociális keretek szintjén: párban, vagy csoportban végzett munka oldja az akadályozott tanuló elszigetelıdését,
-
tanulási stílus szerint: auditív, vizuális, vagy motoros területre támaszkodik inkább a gyermek,
-
a célok szintjén: egyes tanulóknál mérlegelni kell, mi az a minimális tudás, amelyet egy-egy szakasz határára el kell érni, melyre a további szakaszok épülhetnek,
-
értékelésben: a tanulót önmagához, fejlıdéséhez kell mérni - erre legalkalmasabb a szöveges értékelés.
Azoknál a tanulóknál, akiknél a sajátos nevelési igény oka a hiperaktivitás, a figyelemzavar, indokolt a korszerő, rugalmas szervezeti keretek és módszerek elıtérbe helyezése a helyi tanterv készítésénél. b. Egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció Az egészségügyi célú rehabilitáció elsısorban a tanulási zavar jellegének, tüneteinek kivizsgálásakor megállapított diagnózisnak megfelelı szakorvosi ellátást, annak folyamatosságát, kontrollját, valamint a pedagógiai rehabilitációt segítı egészségügyi terápiákat foglalja magába. Ebbıl a szempontból fontos a gyermek-neurológiai, a fülészeti, valamint a szemészeti vizsgálat, szükség esetén az érzékszervi gyógyítás. A gyógypedagógiai tanár/terapeuta által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális képességfejlesztı programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai elımenetelt. A feladatok megtervezése, megvalósítása a tanulóról készült szakvéleményben foglaltak figyelembe vételével történik, ill. szükség esetén kiegészítve a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság által javasolt tartalmakkal. Vagyis a fent említettek alapján az egyénre szabott feladatok minden tanuló esetében az egyéni fejlesztési tervben fogalmazódnak meg. A szükséges fejlesztés megállapításakor, a teendık kidolgozásakor a legfıbb szempont a szakértıi véleményben foglaltak figyelembevétele. A tevékenység céljai és feladatai − a hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása, − a meglévı ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében, 188
− a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása, − a szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása, − az egyéni sikereket segítı egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A különbözı fejlesztési területek, feladatok tanulónkénti lebontása az Egyéni fejlesztési tervekben történik méghozzá a következıkben felsorolt területek közül azok, melyeket a gyermek szakvéleménye tartalmaz (a szakértıi véleményében megfogalmazottak figyelembevételével), a tanuló jelen állapotához igazítottan. Fejlesztendı területek, tartalmak: Egyensúly fejlesztése: statikus és dinamikus helyzetben a vesztibuláris rendszer ingerlése. Nagymozgások fejlesztése, mozgáskontroll fejlesztése az ontogenetikus fejlıdésmenetet követve: nagymozgások kezdı- és végpontok figyelem-bevételével, vezényszavakra, számosság szerint. Vesztibuláris, taktilis, kinesztéziás percepció fejlesztése a nagymozgásokon keresztül. Finommotoros koordináció fejlesztése: szem-láb, szem-kar, szem-kéz koordinációjának fejlesztése. Szemfixáció, iránykövetés fejlesztése. Manipulatív tevékenységek, grafomotoros mozgás, ceruzafogás. Testséma további fejlesztése: megnevezéssel, verbalizálással (gyakorlás, automatizálás). Téri tájékozódás fejlesztése: téri percepció, térbeli viszonyok észlelése, verbalizálása nagymozgáson keresztül; saját testen, térben, síkban; relációs viszonyok; jobb-bal differenciálás. Idıi orientáció fejlesztése: fogalmak definíciójának rögzítése: évszakok, napok, majd hónapok + jeles napok, napirend, ünnepek, események, majd naptárhasználat. Vizuális percepció, diszkrimináció, figyelem, alak-háttér, alakkonstancia, emlékezet, szeriális emlékezet, Gestallt-látás fejlesztése. Esetleg tükrözések, forgatások, eltolások. Verbális diszkrimináció, figyelem és emlékezet (rövid szósorokkal) fejlesztése (szükség esetén különös tekintettel a számemlékezetre). Felsıbb évfolyamokon a verbális emlékezet további fejlesztése értelmetlen szótag és értelmes egyre hosszabbodó szósorok után mondásával; illetve egyéb egyszerő, majd összetett feladatokkal. Szókincs bıvítése: szómagyarázatok, szóalkotások, esetleg szószerkezetek alkotása, majd beillesztése mondatba. Rendszeresen végzett mondatalkotási gyakorlatokkal a szóbeli kifejezés fejlesztése. Auditív percepció, diszkrimináció, figyelem, emlékezet (szeriális) fejlesztése (beszédhangok szeriális észlelése, reprodukciója). Gondolkodás fejlesztése: analizáló-szintetizáló, analógiás, következtetı, ítéletalkotó, elemi logikai, összefüggéseket meglátó, problémamegoldó képességek fejlesztése, mondatok befejezése, majd a megfelelı kötıszavak kiválasztása. Rendszeres bető-felismerési gyakorlatok, különös tekintettel a tanuló által tévesztett betőkre Meixner olvasólapok Betőrıl betőre feladatlap gyakorlatai /+ idıtartam megfigyelése /. 189
Két, három bető összeolvasásának gyakorlása; 2+2, 2+3, 3+2, 3+3, 1+2, 2+1 szótagolású, egyre hosszabbodó szavak, illetve szópiramisok, esetleg rövid mondatok olvasásának gyakorlása. Az olvasástechnika és tempó fejlesztése egyre hosszabbodó szavak szintjén (szópiramisok), rövid mondatokkal, ezeken a tartalom megfigyeltetése (szövegértés), majd kérdı mondatokra válaszadás (szövegértés). Felsıbb évfolyamokon ezen terület egyre bıvülı mondatokkal mondatpiramisok) történı fejlesztése. A tartalom megfigyeltetése hosszabb szövegek esetében: szövegértési feladatok, önálló tanuláshoz szükséges olvasmány-, tananyag-feldolgozás. ( Dr. Gósy Mária: Beszédpercepciós feladatok, modulok) Írás, helyesírás: Betőkapcsolások gyakorlása szükség esetén nagyobb vonalközökben; írásmozgás fejlesztése. Idıtartam megfigyelése rövid szavakban (2, 3) szótagú szavak, majd -1-2 betős szótagokból álló - szavak), analízis-szintézis, szótagolások. Hangzódifferenciálások. Magánhangzók, ezt követıen pedig a mássalhangzók idıtartamának megfigyelése, jelölése a szavakban. Mondatkezdı nagybető, mondatvégi írásjelek használata; nyelvtani szabályok rögzítése gyakorlatokkal. Számlálások egyesével, tízesével növekvı és csökkenı sorrendben 20-as, 100-as, 1000es, majd nagyobb számkörben. Mennyiségi relációk: a több-kevesebb fogalmának használata, a különbség megállapítása. Helyi érték fogalmának kialakítása, gyakorlása tevékenységgel, ill. lejegyzése. Az alapmőveletek gyakorlása a megfelelı számkörben: analógiák kialakításával, szóbeli és írásbeli alapmőveletek gyakorlása, illetve felsıbb évfolyamokon zárójel használatával; pótlások, bontások. A szorzótábla bevésése, bennfoglalás gyakorlása szóban és írásban, elıtte pedig a két mővelet értelmezése. Alapmőveletek gyakorlása a szöveges feladatokban (adatok felidézése, kérdés felelevenítése, szöveg értelmezése, a megállapított mővelet elvégzése, válaszadás). Matematikai logikai szabályok felismerése: A szabály felismerése és folytatása egy majd több változós számsorozatokban. Felsıbb évfolyamos tanulókkal a számukra megfelelı tanulási technikák, módszerek kiválasztása, elsajátítása. A fejlesztés célja, hogy játékos, a gyermek aktuális állapotához igazodó formában (módszer: prevenciós és reedukációs; funkciófejlesztés, eszköz), keretben történjen. Ezenkívül minden sajátos nevelési igényő tanuló esetén a fent említett feladatok kiegészülnek a családdal, osztálytanítókkal, szaktanárokkal, más szakemberekkel való konzultációval, kapcsolattartási formákkal. c. Logopédiai terápia Sérülés-specifikus egyéni vagy csoportos megsegítést foglal magában, egyéni fejlesztési terv alapján. A logopédus munkájában komplex ellátásra törekszik, feladata a beszédrendellenességek kompenzálása, a funkciófejlesztés, az olvasás-, írászavarok redukciója.
190
A terápia nem zárul le a beszédhiba javulásával, megszőnésével, utógondozásra is szükség lehet, amely jelenti a beszédállapot szinten tartását, ellenırzését, az esetleges viszszaesések prevencióját. További cél a másodlagos tünetek megelızése, a sérült pszichés funkciók fejlesztése. Az utógondozás sikerét a logopédussal való szoros együttmőködés segíti. A logopédus feladatai: -
a fogadó pedagógusok tájékoztatása a beszédfogyatékosság típusáról, a gyermek fejlesztési lehetıségeirıl, az alkalmazható módszerekrıl, szakirodalomról,
-
a beszédben akadályozott gyermek „erıs" és „gyenge" oldalainak bemutatása,
-
konzultáció a pedagógussal a tanuló fejlıdésérıl, elımenetelérıl,
-
kapcsolattartás a beszédfogyatékos gyermek, valamint a befogadó osztály tanulóinak szüleivel,
-
kapcsolattartás a habilitációs/rehabilitációs fejlesztésben résztvevı más szakemberekkel - a komplex fejlesztés team-munkát igényel (pszichológus, gyógypedagógus, gyógytestnevelı ),
-
a beszédben akadályozott gyermek orvosi vizsgálatának kezdeményezése.
8. ÁLTALÁNOS FELADATOK Elengedhetetlen, hogy a fejlesztésben résztvevı szakemberek team-munkában dolgozzanak, együtt kell meghatározni a tennivalókat. Alapvetı tényezı továbbá, hogy a befogadó pedagógusok jártasak legyenek differenciált tanulásszervezésben. A differenciálás az a folyamat, melynek során a pedagógus a tanulási folyamatot az egyes gyermekek egyéni szükségleteihez rendeli. Ezáltal tudja a tanulóhoz igazítani a tananyag tartalmát, szintjét, a tanulás ütemét, az alkalmazott módszereket, az ellenırzés, értékelés, számonkérés típusát stb. Ez a fajta tanulásszervezés nemcsak a SNI gyermekek számára kedvezı, hanem a csoport valamennyi tagjának. A pedagógus így kaphat képet arról, hogy ki milyen téren kiemelkedı, tehetséges, illetve ki miben marad el társaitól. Az erısségekre építve és támaszkodva határozhatja meg azokat az eljárásokat, módszereket, amelyekkel az elmaradott területek fejleszthetık. A szülık szerepe, befolyása felelıssége az inkluzív iskolában kifejezetten nagy. Elsısorban az egyéni igényekhez szabott optimális, támogató környezetet kell biztosítaniuk. Nagy szerepet játszanak abban, hogy a beilleszkedés sikeres legyen, kapcsolatot tartanak az osztálytanítóval és a gyógypedagógussal. Ha a gyermek fogyatékosságát korán felismerték, akkor a szülınek már volt ideje feldolgozni, s akkor a szülıi elfogadás megbízható támaszt jelent. Találkozhatunk olyan szülıi magatartással, amikor az integrált oktatási forma választása a stigmatizációból való megszabadulás lehetıségét jelenti. Ilyenkor nem számíthatunk szülıi érdeklıdésre, s gyermekének sem tud érzelmi biztonságot nyújtani. Az iskola és a szülık közti ideális kapcsolatnak a következı alapelvekre kell épülnie: a szülı és a szakember kölcsönösen tiszteljék egymást, az információáramlás kölcsönös legyen, érezzék a szülık, hogy a nevelési-oktatási folyamatban résztvevı pedagógusok elfogadják gyermekük egyediségét, ık is részesei a nevelési - oktatási folyamatnak. A pedagógusoknak nem szabad figyelmen kívül hagyniuk az ép gyermekek szüleit sem, 191
empátiás készséget kell kialakítani bennük, fontos, hogy a szülık támogassák gyermeküket a sajátos nevelési igényő tanulók elfogadásában. A pedagógusok feladata, hogy ismertesse a gyermektársakkal a fogyatékosság mibenlétét, a segítségnyújtás lehetıségeit. Meg kell találni azt az egyensúlyt, hogy a SNI tanuló pont annyi segítséget kapjon, amennyire szüksége van: se többet, se kevesebbet. Együttmőködés a szakemberekkel: az intézmény a sajátos nevelési igénynek, fogyatékosságnak, létszámnak megfelelı szakembereket biztosít. A gyógypedagógiai tanár feladata sokrétő. Azon túl, hogy egyéni fejlesztési terv szerint közvetlenül foglalkozik a gyermekkel, koordinálja a rehabilitációs munkában résztvevı más szakemberek munkáját, kapcsolatot tart a szülıkkel, nyomon követi a gyermek fejlıdését. Kapcsolatot tart a többségi pedagógusokkal: − segíti a diagnózis értelmezését, − javaslatot tesz a környezet kialakítására, speciális eszközök kiválasztására, speciális módszerek alkalmazására, − folyamatosan konzultál velük, − ráirányítja figyelmüket a beszerezhetı szakirodalomra. Az SNI tanulók ellátása a különleges gondozás (gyógypedagógiai feladatellátás) keretében történik heti 3 órában (illetve a tanulási képességet vizsgáló szakértıi és rehabilitációs bizottság által javasolt idıtartamban) kis létszámú csoportokban, esetleg egyénileg. Ha a szakértıi javaslat a rehabilitációs foglalkozás heti idıkeretét is megállapítja a Ktv. 52.§ (6) pontja szerint, akkor ennek megfelelıen biztosítjuk a tanuló számára a szükséges fejlesztést. A visszacsatolás, ellenırzés a fejlesztés során folyamatosan, illetve tanév elején, félévkor és tanév végén felmérésekkel történik. A részképességek, a tanulási képességek felmérése pedagógiai diagnosztikai módszerekkel, pszichológiai vizsgálatokkal (Nebuló program mérései, válogatott mérési anyagok, tesztek), és/vagy a Logopédiai vizsgálatok kézikönyve szerint valósul meg. A felmérések eredményeirıl, a tanuló fejlesztı foglalkozásokon való elımenetelérıl tájékozódhatnak a szülık, osztálytanítók, szaktanárok, szükség esetén szülıi kérésre más szakemberek. Az esedékes kontrollvizsgálatokat jelezzük a szakértıi bizottságnak, mellékelve a mérések anyagát, fejlesztési terveket.
A HELYI TANTERVBE BEÉPÜLİ ELEMEK Magyar nyelv és irodalom
Beszédben akadályozott tanuló
A megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének tartós és súlyos rendellenességével küzdı tanuló
Hangoztató - ellenırzı, ill. diszlexia - pre- Látás, hallás, mozgás koordinált mőködévenciós olvasás tanítási módszer. se. Az anyanyelvi fejlesztés hosszabb begya-
Beszédfejlesztés, aktív szókincs erısíté192
korlási idıvel.
se,helyes ejtése.
Logopédiai, drámaterápiás fejlesztés.
Verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése.
Kommunikáció fejlesztése.
Hang - bető kapcsolat kialakítása, fonémaalkalmazás fejlesztése.
Helyesírás fejlesztése. Hosszabb begyakorlási idı biztosítása.
Betőtévesztések kiküszöbölése. Figyelem megosztása az olvasástechnika és a szöveg tartalma között. Olvasás, írás tanítása hangoztató elemzı v. diszlexia prevenciós módszerrel. Helyesírási szótár használatának biztosítása.
Idegen nyelv
Beszédben akadályozott tanuló
A megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének tartós és súlyos rendellenességével küzdı tanuló
A beszédfogyatékosság típusához igazodó Speciális módszerek használata, auditív semódszerek pl.: dadogók esetében az írásbe- gédeszközökkel. Egyszerő élethelyzetek liség, diszlexiás tanulóknál pedig az audi- játékos modellezése. tív módszerek biztosítása.
Informatika
Beszédben akadályozott tanuló
A megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének tartós és súlyos rendellenességével küzdı tanuló
Az informatikai eszközök tanulás során A számítógép mőködési elvének megismetörténı megfelelı és tudatos alkalmazásá- rése, a folyamatok megértése. A számítónak különösen az írás és olvasási nehézgép felhasználhatósága a mindennapokban. séggel küzdı tanulók esetén. Az informatikai eszközök segítı szerepének megismerése, használata.
193
Matematika
Beszédben akadályozott tanuló Sokoldalú érzékleti megerısítés. A gondolkodási mőveletek segítése. Szövegértés lényegkiemelés fejlesztése. Problémamegoldó képesség fejlesztése.
A megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének tartós és súlyos rendellenességével küzdı tanuló Számok világának leképezése tárgyakkal, rajzokkal, majd a számok szimbolikus szintjén. A mennyiségállandóság fogalmának kialakítása. Szövegértés, lényegkiemelés, adatok csoportosítása, elvonatkoztatása nyitott mondatokban. A matematikai nyelvi relációk tudatosítása. Az alapmőveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megörökítés, sokoldalú gyakorlás. Problémamegoldó képesség fejlesztése.
Történelem, Ember és társadalomismeret, Hon- és népismeret Beszédben akadályozott tanuló A feladatok, a fejlesztendı képességek megegyeznek a NAT-ban leírtakkal, a fejlıdés útjai, módjai és kialakításuk idıtartama módosulhat.
A megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének tartós és súlyos rendellenességével küzdı tanuló Önismeret, reális önértékelés, kommunikáció fejlesztése minden mőveltségi területen. Korszerő, rugalmas szervezeti keretek és módszerek elıtérbe helyezése mindenkor a tanulók egyéni fejlıdésének függvénye. A feladatok, a fejlesztendı képességek megegyeznek a NAT-ban leírtakkal,a fejlıdés útjai, módjai és kialakításuk idıtartama módosulhat.
194
Biológia, Fizika, Kémia, Földrajz, Egészségtan A megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének tartós és súlyos rendellenességével küzdı tanuló
Beszédben akadályozott tanuló Rajzos vázlatok készítése.
Rajzos vázlatok készítése.
Kész vázlatok biztosítása a lényegkiemelés Kész vázlatok biztosítása a lényegkiemelés megkönnyítése. megkönnyítése. Számonkérésnél az idıtényezı növelése, lehetıség a kiválasztásra (írásbeli felelet helyett, szóbeli, szóbeli helyett írásbeli).
Számonkérésnél az idıtényezı növelése, lehetıség a kiválasztásra (írásbeli felelet helyett, szóbeli, szóbeli helyett írásbeli).
Feleletnél a vázlat használatának engedélyezése. Számítógép használat.
Feleletnél a vázlat használatának engedélyezése. Számítógép használat.
A feladatok, a fejlesztendı képességek megegyeznek a Nat-ban leírtakkal, a fejlıdés útjai, módjai és kialakulásuk idıtartama módosulhat.
A feladatok, a fejlesztendı képességek megegyeznek a Nat-ban leírtakkal, a fejlıdés útjai, módjai és kialakulásuk idıtartama módosulhat.
Környezetismeret A megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének tartós és súlyos rendellenességével küzdı tanuló
Beszédben akadályozott tanuló Életszerő helyzetek megtapasztalása.
Tér- és idıviszonyok kialakítása, tájékozódási ismeretek kialakítása. Életszerő helyezetek megtapasztalása A haza megbecsüléséhez,szeretetéhez vezetı út megalapozása. Ének-zene
Beszédben akadályozott tanuló
A megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének tartós és súlyos rendellenességével küzdı tanuló
Ritmusérzék, a hallási figyelem fejlesztése. A kommunikációs és metakommunkációs képesség fejlesztése. Kapcsolatteremtı képességek kibontakoztatása. Személyiségfejlesztés improvizációs játékokkal.
Ritmusérzék, a hallási figyelem fejlesztése. A kommunikációs és metakommunkációs képesség fejlesztése. Kapcsolatteremtı képességek kibontakoztatása. Személyiségfejlesztés improvizációs játékokkal.
195
Vizuális kultúra A megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének tartós és súlyos rendellenességével küzdı tanuló
Beszédben akadályozott tanuló A nagy- és finommozgások fejlesztése. A kezdeményezı, alkotó magatartás kialakítása, fejlesztése. Téri orientáció, mozgás, ritmus, beszédkoordináció fejlesztése.
Az önkifejezés lehetıségének megteremtése. Nagy- és finommozgások fejlesztése. A fegyelem szükségszerőségének felismerése. Alkotó magatartás kialakítása, fejlesztése.
Technika
Beszédben akadályozott tanuló
A megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének tartós és súlyos rendellenességével küzdı tanuló
A nagy- és finommozgások fejlesztése.
Az önkifejezés lehetıségének megteremA kezdeményezı, alkotó magatartás kiala- tése. Nagy- és finommozgások fejlesztése. kítása, fejlesztése. A fegyelem szükségszerőségének felismerése. Téri orientáció, mozgás, ritmus-, beszédkoordináció fejlesztése Alkotó magatartás kialakítása, fejlesztése.
196
11. A NEMZETI ETNIKAI KISEBBSÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ TANANYAG Iskolánkban a tanulók egy része a cigány etnikai kisebbséghez tartozik. Sajátos problémákkal, sajátos nevelési szükségletekkel kerülnek intézményünkbe. Az eddigi gyakorlat az asszimiláció felé tolódott el. Pedagógiai programunkkal cigány tanulóink többségi társadalomba való integrációját segítjük elı. Hagyományaikat, ısi kultúrájukat megismertetve, ápolva, ırizve etnikai identitásukat fejlesztjük. Ugyanakkor törekszünk arra, hogy az általános emberi normákat, szabályokat elfogadják, betartsák és kialakuljon igényük és készségük a jobb életminıségre. Amennyiben egy csoport 100 %-a nyilatkozik a programban való részvétel szándékáról, a tartalmak tantárgyi integrációja az alábbiak szerint valósul meg az iskolai intézményegységekben. Tanórai keretek mőveltségi területek
tanóra
a fejlesztés speciális tartalma Beszédtempó, szókincsfejlesztés. Beszédkészség, kommunikáció,
magyar nyelv irodalom
és helyes ejtés, grammatikai struktúrák. Érzelmi életre nevelés, erkölcsi nevelés Hazafiasságra nevelés. Grammatikai struktúrák,
magyar nyelv
helyes ejtés, szókincsfejlesztés.
anyanyelv és irodalom
Hagyományápolás, cigánykultúra, Cigány népmesék, szólások, közmondások. Magyar és cigány népköltészet eltérései. irodalom
A magyar irodalom cigányábrázolásai. A cigány irodalom története. Cigányfolyóiratok, a cigánysággal kapcsolatos riportok, könyvtárismeret.
matematika
A kreativitás fejlesztése. gondolkodási módA kezdeti hiányosságok kompenzálása. szerek A logikai gondolkodás fejlesztése.
197
Cigány altatók, kiszámolók, gyermekdalok. Helyi zenés játékok, népszokások. Jellegzetes cigány hangszerek. A speciális cigány ritmus, spontán zenélés.
ének-zene
Nagy cigányzenészek élete, munkássága. Cigány mővészek a dzsesszben. Cigány motívumok a zeneirodalomban Kreativitás, ízlésformálás, személyiségfejlesztés
mővészetek
Naiv mővészi alkotások, népszokások, környezetkultúra, hagyományırzés.
vizuális kultúra
A cigányvándorlás hatása kultúrájukra. Népmővészet, médiaismeret, filmesztétika Népszokások ápolása, hagyományırzés, Cigány ünnepek jellegzetessége. Cigány
tánc, dráma
drámaiság. A zene, mint kifejezıeszköz. Testi és környezeti higiénia. Az életkörülményekbıl adódó tipikus egészségügyi problémák felismerése, gyógyítása, védekezés. Szexuális életre nevelés.
biológia
Az egészséges táplálkozás. Családi és szexuális életre nevelés, erkölcs, erkölcsiség, másság, tolerancia, önismeret, társismeret
ember és természet emberismeret
Az ember, mint érték. A cigány családi közösség jellemzıi. környezetvédelem.
A környezet tárgyi értékeinek megóvása. A környezeti veszélyek megismertetése. Helyismeret, országismeret. A cigányság elhelyezkedése. Hagyományırzés.
ember és társadalom
Mondák, történetek a cigányság eredetérıl. társadalmi környeSzármazás, rokonnépek, családfa. zeti Életmódbeli jellegzetességek. A lakóhely intézményeinek szerepe a cigányság életében.
198
Társadalmi normák, szokások (tekintettel a többségi társadalom és a cigányság közti azonosságokra és különbségekre). állampolgári isme- A vándorlások története, a letelepedés. A retek cigányság magyarországi története. A cigányság részvétele a magyarországi szabadságküzdelmekben. Cigány holocaust. İshaza hipotézisek. A cigányságot sújtó speciális problémák. Értékrend kialakítása. Családi gazdálkodás.
társadalom
Vállalkozás a cigányság körében. földünk és környeze- Magyarország tünk Európa informatika
testnevelés
A cigányság területi megoszlása.
számítástechnika
Tehetséggondozás
könyvtárhasználat
Önmővelés, olvasóvá nevelés
mozgásnevelés
Finommotorika fejlesztése. Gyógytestnevelés. A harmonikus mozgás fejlesztése. Tehetséggondozás. A kiemelkedés lehetıségek biztosítása az eredmények révén.
sport gyakorlati gek
életviteli ismeretek
A cigányság területi megoszlása.
készsé- Ismerkedés a cigány népi mesterségekkel. Önkiszolgálás. Háztartási gazdaságtan.
életvitel gyakorlati tek
Az otthon tisztántartása. Baleset-megelızés. ismere-
Konyhatechnikai, barkácsolási ismeretek. Kreativitás. Pályaorientáció.
A fejlesztés tanórán kívüli színterei 1. Napközi – A napköziben a következı területek fejlesztésére fordítunk kiemelt gondot: illemtan, viselkedéskultúra, önkiszolgálás, testi és környezeti higiénia, ízlésnevelés, egészséges életmódra nevelés, családi ünnepek méltó megünneplése, tolerancia, a másság elfogadása, önmővelés, szabadidı kihasználása. A családi munkamegosztás modellezése. Könyvtárlátogatás. Önálló munkavégzésre szoktatás. Tanulási technikák megismertetése. Személyiségfejlesztés. Kreativitás. 2. Szakkör – A szakköri foglalkozásokon elsısorban a tehetséges gyermekek versenyekre való felkészítését és ezen keresztül a perspektíva megmutatását tartjuk kiemelkedı feladatunknak. A tervezett szakkörök ezen felül a táblázatban jelzett területek fejlesztésére is lehetıséget adnak. Egy részüket interkulturális keretekben, illetve integráltan tartjuk. 3. Iskolán kívül – Tájházak látogatása. Helytörténeti felfedezı túrák Cigány fesztiválok, rendezvények látogatása. Táncház, zenei rendezvények látogatása.
199
NAGYBAJOMI ÁLTALÁNOS MŐVELİDÉSI KÖZPONT
EGYMI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
200
201
NEVELÉSI PROGRAM 1. NEVELİ- OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI AZ ISKOLAI NEVELÉS-OKTATÁS KÖZÖS ÉRTÉKEI A NAT ALAPJÁN Intézményünk egész pedagógiai tevékenységét áthatják a közös értékek, ill. azok alapján megfogalmazott alapelvek. Ennek az értékrendnek a súlypontjai: − demokratizmus − humanizmus − az egyéniség tisztelete és fejlıdése − az alapvetı közösségek együttmőködése − a nemek esélyegyenlısége − a szolidaritás és a tolerancia − nemzeti értékek, hagyományok, nemzeti identitás − különbözı kultúrák iránti nyitottság. Nevelıtestületünk részérıl megállapítást nyert, hogy legfıbb értékeink és ez által Pedagógiai programunk alapját képezzék az alábbi alapelvek: − a sajátos gyermekszemlélet − a szocializáció − az önálló életvitelre való felkészítés − a munkára nevelés − az egészség − elfogadó környezet kialakítása − integráció és esélyegyenlıség elısegítése − a sajátos gyermekszemlélet Intézményünk - minden más intézménytıl megkülönböztetı - legfontosabb értéke. A szocializáció Pedagógiai tevékenységünk minden mozzanatában jelenlévı, képzésrendszerünk feladatainak meghatározásánál legalapvetıbb értékünk és egyben végcélunk. Az önálló életvitelre való felkészítés Ez az alapelv is kiemelt fontosságú értékünk, hiszen a társadalmi beilleszkedés érdekében az önálló életvezetési technikák elsajátítása történik 202
A munkára nevelés Sajátos nevelési igényő tanulóink tanulmányaik befejeztével megélhetésük anyagi alapját fizikai munkakör vállalásával teremthetik meg. Az egészség A taníthatóságnak, a fejleszthetıségnek, a munkavégzésnek, a jó közérzetnek meghatározója, ezért kiemelt értékünk. Alapelveinket, céljainkat az Egészségnevelési Program címő részben fogalmaztuk meg. Elfogadó környezet kialakítása A speciális nevelés alapeszménye olyan elfogadó környezet kialakítása, ami a sérült gyermek erényeit, sikeres próbálkozásait értékeli, másságát elfogadja, és ez a sérült gyermek harmonikus személyiségfejlıdését eredményezi. Integráció és esélyegyenlıség elısegítése A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók integrált nevelésében-oktatásában résztvevı intézmények megsegítése. Módszertani intézményünk szolgáltatásaival, aktív együttmőködésével a befogadás eredményességének növelése. KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ALAPELVEK Komplexitás elve: A nevelés - oktatás során figyelembe vesszük, hogy biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerőségek folyamatosan és együttesen hatnak, s ezeket a hatásokat össze kell hangolni. Egyenrangúság elve: A nevelés - oktatás két alapvetı tényezıje, a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a nevelés - oktatás folyamatában. A tanuló a nevelés - oktatásnak nem tárgya, hanem alanya. A pedagógus vezetı szerepének elve: Az egyenrangúság elvével összhangban a pedagógusnak vezetı szerepe van a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységének megszervezésében, személyiségük fejlıdésének támogatásában. Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve: A tanulók fejlıdését mindenkor a maga fejlıdési fokához mérten segítjük. A különbözı közösségekhez tartozás elve: A tanulók mindig szőkebb (család, osztály, iskola) és tágabb (környezet, társadalom) közösség tagjai. A nevelés - oktatás az emberi viszonyokban gazdag közösségek hatásrendszerén át, a közösségekben, a közösségek életének, céljainak, érdekeinek figyelembevételével, a közösség aktív részvételével történik. A közösségekben biztosítunk terepet - a pedagógus vezetı, irányító, kezdeményezı szerepe mellett - a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához. A tapasztalatszerzés elve: A nevelés - oktatás folyamatában biztosítjuk a lehetı legnagyobb mértékben a tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzését, megértését, általánosítását. 203
A külsı hatások elve: A pedagógusaink támaszkodnak mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre, amelyeket a tanulók az iskolán kívül, mindennapi életükben szereznek be. A bizalom elve: Pedagógusaink bizalommal, megértéssel, tisztelettel fordulnak a tanuló és személyisége felé, törekednek a személyes kapcsolatok kialakítására. A következetesség elve: Igényes, határozott követelmény támasztása jellemzi pedagógusainkat, egyúttal lehetıséget nyújtunk a tanuló önállóságának, kezdeményezıkészségének, kreativitásának kibontakoztatására. A nevelés ellentmondásosságának elve: Valljuk, hogy a nevelés ellentmondásos folyamat, amelyben egyszerre vannak jelen pozitív és negatív tapasztalatok, igények, hajlamok, képességek és lehetıségek; a szabadság és a kényszer mozzanata, a közösség és az egyén érdekeinek ellentmondása. (Petrikás, 1997, 589-590. felhasználásával) A tartalomba ágyazott képességfejlesztések szükségessége, ami a jól kiválasztott tananyagon, a tanítási tartalmakon keresztül valósul meg.
2. CÉLOK Gyógypedagógiai intézményünk célja és egyben feladata a gyógypedagógiai ellátás keretében biztosítani a tanulásban akadályozott, az értelmileg akadályozott, a beszédfogyatékos és a pszichés fejlıdés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók (diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás) sajátos nevelési szükségletébıl adódó iskolai nevelés-oktatást, fejlesztést, s a terápiák alkalmazását. Kiemelt célunk: − A tanulók önálló életvitelre, eredményes szocializációra történı, a pályaválasztásra, a szakma elsajátítására való felkészítés, s egyben a felnıtt társadalomba való sikeres beilleszkedés elısegítése. − A fogyatékosságból eredı hátrányok megelızése, csökkentése, kompenzálása, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülésspecifikus szempontú támogatása. − A hátrányos szociokulturális környezetbıl érkezett tanulók felzárkóztatása, beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségeiknek a leküzdése. A kompetencia alapú oktatás bevezetésének célja: − Az iskolai tevékenység minden szintjén a kulcskompetenciák fejlesztése; a modern , személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazásával 204
− Megalapozza az élethosszig való tanulást a szükséges kompetenciák kialakításával és fejlesztésével(tanulni tanulás) − A gyermekek képességeinek önmagukhoz viszonyított fejlesztése; tehetséggondozás és a felzárkóztatás egyaránt fontos. − Megalapozza a konstruktív szokásrendszert. − A kommunikációs és a digitális kompetencia magabiztos és kritikus használatának alakítása. A célok részletes kifejtése: − A zökkenımentes beilleszkedés segítése. − Minden tanulónak a sérülésspecifikusság szerint, ıt megilletı fejlesztés, speciális terápia, egészségügyi és pedagógiai habilitációs és rehabilitációs foglalkozások biztosítása. − Differenciált, a tanulók egyéni adottságaihoz, tanulási ritmusához alkalmazkodó, adaptív tanulási technikák kiválasztása és alkalmazása, a kitartó munkához való helyes viszony kialakítása. − Élmény gazdag, óvó-védı környezet biztosítása. − Sikerélményekhez való juttatás, pozitív megerısítés. − Folyamatos, reális önértékelésre nevelés. − Önmaga és társai másságának elfogadása, felismerése, törekvés a fejlıdésre. − Az önálló tanulás képességének fejlesztése, egyénre szabott tanulási technikák, módszerek kiépítése, hosszabb idıkeret biztosításával. − A jól mőködı képességek tudatos fejlesztése, értékeik, adottságaik megismerése, önértékelésük erısítése. − A tanulók szociális képességeinek, viselkedésének, magatartásának formálása a mind kevesebb konfliktussal járó társadalmi beilleszkedés érdekében. − Szabályok felismerése, értelmezése, betartása, a társadalmi viselkedési formák ismerete. − Az általános emberi értékek, a társadalmi normák elsajátítása. − Ön- és környezetellátó és védı technikák alkalmazása a környezettel való harmonikus együttmőködés, a komfortérzet megteremtése céljából. − A család jelentıségének hangsúlyozása, felszínen tartása. − Törekvés a szociális hátrányok felszámolására. − A világ és önmaga reális ismerete. − Értékeink, kultúránk, szülıföldünk és népünk gyökereinek megismerése, kötıdések, kapcsolatok kiépítése. − A családokkal, a szülıkkel való harmonikus együttmőködés, kapcsolattartás.
205
− Verbális és nonverbális kommunikációs készség olyan szintjének biztosítása, amelylyel neveltjeink alkalmassá válnak a mindennapi életben való eligazodásra. Az általános mőveltség megalapozása. − A tanulók felkészítése a közösségi életben elıforduló általános gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában eredményesen szervezhetik mindennapi életüket. − Készségek és képességek elsajátíttatása, melyek alapul szolgálnak a pályakezdéshez, a szakmai képzéshez, a társadalmi beilleszkedéshez, a környezettel való harmonikus együttéléshez. − A fiatalok felkészítése a munkaerı piacon való megjelenésre, mely elıfeltétele, hogy megismerje és elfogadja önmagát, és legyen tisztában saját képességeivel, valós lehetıségeivel. Olyan ismeretek, készségek, képességek elsajátíttatása, amely életük szervezésében, a munkavégzésben, annak szinten tartásában, megóvásában nélkülözhetetlenek. − Gyakorlati ismeretekkel, fizikai munkával létrehozott érték- és hasznosságtudat kialakítása. − Balesetmentes eszköz- és szerszámhasználat, takarékos anyaghasználat megtanítása. − Érdeklıdés, természetes vonzódás felkeltése az ember környezetében megjelenı gyakorlati feladatok megoldása terén. − A munkában való helytálláshoz szükséges személyiségvonások kialakítása, hogy képessé váljanak az elvárt munkahelyi magatartásnormák folyamatos produkálására. Sikerkritériumok a kitőzött célok alapján − Iskolánkat akkor tartjuk sikeresnek, ha a 8. évfolyam után tanulóink a speciális szakiskola 9-10. évfolyamán folytatják tanulmányaikat. Ezt követıen pedig képesek lesznek 100 %-ban a speciális szakiskolai, illetve szakiskolai képzésformákba bekapcsolódni. A gyengébb képességőek, pedig alkalmassá válnának önálló munkavégzésre - egy részük védı-óvó munkahelyen. − Akkor lehetünk elégedettek, ha mind a középfokon történı tanulásban, mind a munkába lépést követıen tanítványaink döntı többsége megállja a helyét. − A korábbi eredményeinket megtartjuk (komplex tanulmányi verseny, sportversenyek). − Nevelımunkánk hatékonyságát tükrözi, ha tanulóinkat olyan szociális képességekhez juttatjuk, viselkedésüket, magatartásukat úgy formáljuk, hogy az iskolán kívül konfliktusmentesen tudják magukat elfogadtatni más, normál közösségekkel. − Munkánk eredményességét is tükrözi, hogy iskolánk gyermekbarát légköre miatt tanulóink szívesen, örömmel jönnek iskolába. Fı értékeink végigvezetésével kívánjuk elérni végcélunkat, az ép funkciók fejlesztésével, a sérült funkciók korrigálásával az önmagukhoz, fejleszthetıségükhöz mért legmagasabb szint elérését, mellyel biztosítjuk az életben való boldogulást, a társadalmi munkamegosztásba való beilleszkedést.
206
3. NEVELÉSI-OKTATÁSI ÉS KÉPZÉSI FELADATOK ÉLETKORI SZAKASZOKHOZ RENDELTEN 3.1. KOMPETENCIAFEJLESZTÉS FELADATAI: ÉRTELEM KIMŐVELÉSE − Tanulási motívumok fejlesztése: A tanuláshoz szükséges motívumok kialakítása és szinten tartása. − Megismerési vágy felkeltése: Sikerélmény biztosítása, a megfelelı tevékenységek megtalálásával, a tapasztalati és értelmezı tanulás elsajátíttatása. − Felfedezési vágy felkeltése. Az új ismeretek életkornak megfelelı tanítása. − Játékszeretet fejlesztése: Differenciált és tevékenységközpontú, az életkornak megfelelı ismeretszerzés biztosítása. − Teljesítményvágy kialakítása: Értékelési rendszer folyamatos fejlesztésével a megfelelı önértékelés kialakítása. A megszerzett tudás értelmes használatának biztosítása. Értelmi képességek fejlesztése Megismerés − Az életkornak megfelelı tevékenységközpontú ismeretszerzés, késıbb az életkornak megfelelı elvonatkoztatások kialakítása. − Az önálló ismeretszerzés, a sokoldalúság, a megfigyelıképesség, a tájékozódás képességének fejlesztése, annak érdekében, hogy képessé váljon korunk információáradatában eligazodni, az ismereteket kreatív módon felhasználni, alkalmazni. − Az általános mőveltség megalapozása az életkor, a tanulást akadályozó testi, lelki tényezık, a fejlettség figyelembevételével. − A továbbtanuláshoz szükséges ismeretanyag elsajátíttatása. Kognitív kommunikáció − Valamennyi tantárgy feladata az értı olvasás, szövegfeldolgozás, fogalmazási kompetencia fejlesztése. Gondolkodás − Az életkornak megfelelı gondolkodási mőveletek fejlesztése, a problémamegoldó gondolkodásra való különös figyelemmel. Tanulási képesség − Különbözı tanulási technikák megtanítása valamennyi tantárgy feladata, az önálló tanulás képességének elérése érdekében.
207
SEGÍTİ ÉLETMÓDRA NEVELÉS, KÖZÖSSÉGI NEVELÉS Szociális értékrend fejlesztése − Közösségben való autonómia megtapasztalásának a biztosítása. Szociális képességek fejlesztése Szociális kommunikációs képességek fejlesztése − A tevékenységek, feladatok elvégzéséhez megfelelı közösségek kialakítása, a közösségek tudatos formálása, a pozitív szociális szokások kialakításának, gyarapodásának segítése. − Az önmaga és társai másságának felismertetése, elfogadása, törekvés a fejlıdésre, a kompenzáló, a karbantartó technikák, megoldások, korrigáló gyakorlatok elsajátítására és annak kitartó végzésére. Csoportéletre szervezeti társadalmi életre való képesség - közösségi nevelés − Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamit ezek életének tudatos, tervszerő nevelıi fejlesztése, különösen nagy figyelmet fordítva az egészséges összetételő, heterogén közösségek kialakítására és a diákfórumok mőködtetésére. − A tanulói közösségek irányításánál a nevelıknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm - a felnıttek elvárásainak megfelelni akaró - személyiségének lassú átalakulásától az autonóm - önmagát értékelni és irányítani képes - személyiséggé válásig. − A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által szervezett tevékenységekbe a tanulók bekapcsolódnak, azokon aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat győjthetnek. − A tanulói közösségre jellemzı, az összetartozást erısítı erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszerezetté formálása, ápolása. − Értékeink, kultúráink, szülıföldünk és népünk, hagyományainak megismertetése, kötıdések, azonosulások kiépítése. Érdekérvényesítı képesség − A demokrácia alapvetı elemeinek megismertetése, elsajátíttatása, gyakoroltatása. − Diákönkormányzat mőködtetése. − Különbözı közösségek kialakítása. − Együttmőködési képesség fejlesztése. − Versenyek szervezése. − A tanulói közösségek fejlesztése során alkalmat kell teremteni a közösségekben, hogy nevelıi segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitőzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.
208
EGÉSZSÉGES ÉS KULTURÁLT ÉLETMÓDRA NEVELÉS Személyes motívumok fejlesztése Önkiszolgálási motívumok Biológiai szükségletek, komfortszükségletek, mozgásszükséglet és a sikerélmény biztosítása. Hátrányos motívumok kialakulásának megelızése. Önvédelmi motívumok Testi - lelki épség megóvása, az egészséges életmód kialakításának segítése, konfliktusok kezelése, a mintaszerően egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal. A pszichikai egyensúly megteremtésének segítése. A mindennapos mozgás lehetıségének biztosítása. /A tanórán kívüli sportfoglalkozások céljaikban, tartalmukban, a tanórai testnevelés és sport (mozgásnevelés) elvárásait követik kötetlenebb, felszabadultabb formában./ Szuverenitás motívumai Egymás személyiségének a tiszteletben tartása. Autonómia biztosítása. Önértékelés motívumai Reális önértékelés kialakításának segítése, a tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelı - oktató munka során is. Személyes képességek fejlesztése Egészséges, kulturált életmód Testi képességek fejlesztése. A fizikai képességek fokozása, a kitartás és akarat fejlesztése. Önellátási képességek fejlesztése. Önkifejezés képességének fejlesztése, megvalósítása, gyakorlása. A gyermekek számára olyan körülményeket kell biztosítani, amelyek elısegítik optimális szellemi, fizikai, lelki fejlıdésüket. A szabályhasználat képességének fejlesztése, az iskolán kívüli fórumokon való gyakorlása. Önvédelmi képességek Egészségvédı és identitásvédı képességek fejlesztése. Balesetvédelemhez szükséges ismeretek átadása és gyakorlása. Egészségkárosító szokások megelızése érdekében programok biztosítása. Szuverenitás képessége Öntevékenység, önállóság biztosítása.
209
A társadalmi beilleszkedéshez szükséges ismeretek átadása és a megfelelı személyiségjegyek alakítása. Önreflexív képesség Helyes önismeret fejlesztése. Értékelési rendszer önismeretet segítı kialakítása, alkalmazása. SPECIÁLIS KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítı tevékenységek. Tanórákon: Az órakereti lehetıségekkel a tanórai differenciálás keretében minden pedagógusnak feladata a tehetségek felismerése és képességeik továbbfejlesztése. /Integrált fejlesztés lehetısége miatt a tanórai keretekben is kiemelt szerepet kap./ Tanórán kívül: szakkör, korrepetálás, mentorálás Kulcskompetencia
NAT szerinti fejlesztési feladat
Fejlesztési terület
Pedagógiai szakasz
(kompetenciák, képesség-együttesek megalapozása) Anyanyelvi kommunikáció
A tanulás tanítása Nyelvi kifejezıképesség fejlesztése, szókincs, nyelvi funkciók fejlesztése más kompetenciaterületen is
Minden területen
mőveltségi
Kiemelten: Magyar nyelv és irodalom tantárgy területén
Kezdı és alapozó szakaszban a kompetencia megalapozása, a késıbbiekben a kompetencia további fejlesztése
Digitális kompetencia
A tanulás tanítása
Kiemelten: Informatika mőveltségterületen, valamint minden területen, ahol az információs technológia alkalmazásra kerül
Alapozó szakasztól felfelé, hangsúlyozottan a fejlesztı szakaszban
Matematikai kompetencia
Gazdasági nevelés
Matematika tantárgy keretében, valamint a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek fejlesztésének területén
Minden ban
Felkészülés a felnıtt lét szerepeire
Életvitel és gyakorlati ismeretek
Gazdasági nevelés
Osztályfınöki órák, közösségi tevékenységek során
Kiemelten a fejlesztı szakaszban és a szakiskolában
A tanulás tanítása Az értelmi erık fejlesztése Szociális és állampolgári kompetencia
Testi, lelki egészség – énkép, önismeret Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Európai azonosságtudat
210
Iskolai élet területén Egészségnevelési programban foglaltak alap-
szakasz-
ján Ember és társadalom mőveltségi területen Földünk, környezetünk mőveltségi területen Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia
Énkép, önismeret Felkészülés a felnıtt lét szerepeire
Életvitel és gyakorlati ismeretek, pályaorientáció terén
Kiemelten a fejlesztı szakaszban és a szakiskolában
Gazdasági nevelés Természettudományos kompetencia
Környezettudatosságra nevelés
Ember a természetben mőveltségi területen
/mőszaki kompetencia/
Felkészülés a felnıtt lét szerepeire
Életvitel és gyakorlati ismeretek
Hon- és népismeret
mőveltségi területen
A tanulás tanítása
Minden területen, felhasználva a digitális kompetencia fejlesztési területeit is
Minden ban
Idegennyelvi órák keretében
Fejlesztı szakaszban
Hatékony, önálló tanulás
Énkép, önismeret Felkészülés a felnıtt lét szerepeire Idegen nyelvi kompetencia
Európai azonosságtudat, egyetemes struktúra
Informatikai keretében Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség
Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra Énkép, önismeret
Alapozó szakasztól felfelé
szakasz-
oktatás
Mővészetek
Minden területen
Ember és társadalom Földünk – környezetünk
Hon- és népismeret
Szakköri tevékenység
3.2 AZ TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT TANULÓK ISKOLAI FEJLESZTÉSÉNEK SPECIFIKUMAI Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza A kisiskolás koron belül a gyermek fejlıdési szempontjából két pedagógiai szakaszt különböztetünk meg. Az elsı (bevezetı) szakasz, inkább az óvodáskorra emlékeztetı, játékosságával, nagy mozgásigényével, vidám alaphangulatával. A második (kezdı) szakaszban, az iskolai munka hatására a tanuló mindinkább kötelesség- és feladattudattal rendelkezı, szabályokhoz, szervezett rendhez, közösséghez alkalmazkodni képes személyiséggé válik. Bevezetı szakasz (1- 2 évfolyam) − Az óvoda és iskola közötti zökkenımentes átmenet biztosítása. − Év eleji tájékozódás a tanuló képességeirıl, személyiség jegyeirıl.
211
− Az életkori sajátosságokat figyelembe vevı pedagógiai módszerek, eljárások alkalmazása. − Az átmenethez igazodó rugalmas tanóraszervezés. − Az alapvetı kulturtechnikák elsajátítása. − Gazdag élményanyag biztosítása az ismeretszerzéshez, személyiségfejlesztéshez (játék, mese). − Az indulási hátrányok kiegyenlítése, az alapvetı képességdeficitek mielıbbi kompenzációja, megelızve a sikertelenségeket, kudarcokat. − Szabályokhoz, normákhoz, szokásokhoz igazodó viselkedés kialakítása. Kezdı szakasz (3-4. évfolyam) − Az alapvetı kulturtechnikák eszközszintő használatának elsajátítása. − Az önálló tanulási képesség alapozása. − Változatos, sokoldalú gyakorló anyag biztosítása, a képességek, készségek több oldalról történı fejlesztéséhez. − A saját fejlıdési ütem és fejlesztési korlát elfogadása, önismeret alapozása. − A sikerélmény, a munka örömének biztosításával nevelje a tanulókat aktivitásra, önállóságra, önellenırzésre. − Az iskolai élet szokásrendjének pontos elsajátítása. − Feladat- és szabálytudat erısítése. − Pozitív érzelmi viszony kialakítása a természethez, emberi alkotásokhoz, ízlésfejlesztı környezet megteremtése. − Az egészséges életmód szabályainak megismerése, gyakorlása. − Közös élményekre, tevékenységekre épülı feladatokkal a közösségi tudat, társas kapcsolatok elmélyítése. Alapozó szakasz (5 – 6. évfolyam) − Az önismeret erısítése, reális kép kialakítása önmagáról, lehetıségeirıl, korlátairól. − Az önképviselet megnyilatkozása, a reális véleménynyilvánítás elsajátítása. − Az általános mőveltség elemeinek gazdagítása, ismeretek szélesítése, strukturálódása, megerısítése. − Környezetének óvása és alakítása. − Felkészítés a konfliktustőrı kapcsolatépítésre, szocializációra. A helyes napirend, életrend elveinek megismerése. 212
− Törekvés az önálló tanulás elsajátítására, a megismerés módszereinek, mőveleteinek alkalmazására - egyénre szabott tanulási technikák bemutatása. − A korosztály számára lehetıséget adó megyei és városi versenyekre, bemutatókra való felkészülés és részvétel − Egészségmegırzı, környezetóvó magatartás kialakítása - baleset megelızés követelményeinek ébrentartása. − A jól mőködı képességek fokozott fejlesztése, a sérült képességek korrigálása, kompenzálása. Tanórán kívüli lehetıségek ajánlata. Fejlesztı szakasz (7-8. évfolyam) − A személyiség érzelmi, akarati oldalának lehetıség szerinti stabilizálása. − A cselekvıképesség, a tartós munkavégzés, az erıfeszítés és kitartás kedvezı feltételeinek megteremtése - reális pályaorientációs tevékenység. − A nagy egyéni különbségek, a másság elfogadása. − A kulturális, szociális hátrányok folyamatos leküzdése, visszavezetés a nem fogyatékos fiatalok korcsoportjába, a befogadás, az elfogadás erısítése a szülıkkel, a családdal közösen. − Ismeretszerzés a továbbtanulási lehetıségekrıl, a pályaválasztásról. − A helyi tantervben kapjon hangsúlyt a szőkebb környezet (megyénkvárosunk) értékeinek, kultúrájának ismerete. − Felkészülés- részvétel megyei és városi versenyekre, bemutatókra. − A káros szenvedélyek elleni védekezési lehetıségek bemutatása, pozitív példák alkalmazása. − Helyes példaadással a fizikai munka szépségének és hasznosságának észrevetetése. − Az önálló életvitel, a társadalmi beilleszkedés módjainak, lehetıségeinek megismerése, gyakorlása. − Felkészítés a társadalmi szerepekre, a magánélet szerepeire. A középfokú, szakiskolai nevelés-oktatás szakasza (2 évfolyam ) Az általános mőveltség megalapozását folytató szakasz (9-10. évfolyam) − Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése. − Kommunikációs kultúra fejlesztése, életszerepek begyakorlása, az ezekkel kapcsolatos beszédviselkedési minták megtanítása. 213
− A tanulók képességeihez igazodó, számukra elérhetı szakmák tartalmának, követelményeinek, a lehetıségeknek, alternatíváknak tevékenység és tapasztalás útján történı megismertetése. − A lehetıségek, a valóság, a vágyak és a realitások bemutatása, illetve összehangolása. − Alkalmassá tétel a másokkal való együttmőködésre. − E szakaszban az ismeretek további bıvítése, a meglévık elmélyítése valamint az egyéni adottságok megismerésére, az önismeret fokozására, az önálló munkavégzésre, való felkészítésre kell a fejlesztésnek irányulnia. A célok teljesítésének konkrét formái a helyi tantervben, a tantárgyak tanterveiben és értékelési egységeiben jelennek meg, évfolyamokra lebontott formában. 3.3 AZ ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT TANULÓK ISKOLAI FEJLESZTÉSÉNEK SPECIFIKUMAI A nevelésnek elsısorban a kommunikációs és szocializációs képességet, a pszichés funkciók fejlesztését és a mozgásállapot javítását kell biztosítani. A tanulásban, ismeretszerzésükben rövid idejő odafordulás, tevékenykedési kedv tapasztalható. A verbális tanulás minimális mértékben alakul ki. A szenzorikus és mozgásos közlések befogadására fogékonyabbak, ezért képi szemléletes rávezetéssel, cselekvésbe ágyazott ismeretszerzéssel eredményesebb fejlesztés érhetı el. A fejlesztésnél több idıre és sok gyakorlásra van szükség a tanulási tempó, a bevésés nehezítettsége, a bizonytalan megırzés, pontatlan felidézés miatt. Nevelésüket nehezítı tényezı a szociális képességek területén jelentkezı akadályozottságok (pl. kooperatív készségek hiánya, kritikátlanság, önfegyelem hiánya, kommunikációs zavarok stb.). Külsı tényezık járulékos következményei is gátolhatják a nevelés eredményességét: a környezetkárosító tényezıi, a jó szándékú, de túlzottan féltı szülıi magatartás, a diszharmonikus személyiségfejlıdés következményeként fellépı magatartászavar. Ezekben az esetekben még nagyobb hangsúlyt kap az egyéni bánásmód. Nevelésük a tanulók képességeihez igazodó fejlesztési programokkal, pedagógiai többletszolgáltatásokkal / rehabilitációs, habilitációs foglalkozások, gyógytorna, logopédia, stb. / oldható meg. Az általános célkitőzések teljesülésének kritériumai − A verbális tanulás nehezen vagy kismértékben alakul ki, a szenzorikus és mozgásos közlések befogadására fogékonyabbak. Ezért csak képi szemléletes rávezetéssel, a cselekvésbe ágyazott ismeretszerzéssel lehet fejlesztésünk eredményes.
214
− A tanulási tempó, a bevésés jelentıs változásai, a bizonytalan megırzés, a pontatlan felidézés miatt a fejlesztésre több idıt és gyakorlást kell biztosítani. − A tanulási helyzetekhez, szokásokhoz és személyekhez való erıs kötıdésüket figyelembe véve csak konkrét gyakorlati helyzetben alkalmazhatjuk a tanultakat. − Vezetésre, segítésre, erıs irányításra szorulnak az ismeretszerzésfeldolgozás - alkalmazás során. Ezekre a folyamatokra a rövid idejő odafordulás, tevékenységi kedv a jellemzı. A figyelemkoncentrációs zavar miatt a külsı ingerek lecsökkentése kiemelt feladat. − Támaszkodnunk kell a tanulók pozitív tulajdonságaira, felnıttekhez főzıdı erıs kötıdésére, érzelemviláguk gazdagságára, hogy sikerrel csökkenthessük a szociális képességek területén jelentkezı zavarokat. − Támaszkodnunk kell azokra a képességekre, amelyek aktivizálása dinamikusabb fejlıdést eredményezhet a készségtárgyaknál. Az itt jelentkezı pozitív erıket fel kell használnunk az alapozó tárgyak tanításánál. − Az értelmileg akadályozott tanulók optimális fejlesztését csak egész életre szóló védı- irányító, de az önálló személyiséget is kibontakoztató nevelés biztosítja, amely törekszik a képességeik maximumának elérésére. − Nagy hangsúly kap az önmegvalósítást és a szociális beilleszkedést segítı készségek és képességek kibontakoztatása. Nevelési-oktatási és képzési feladatok életkori szakaszokhoz rendelten Az értelmileg akadályozott tanulók fejlesztése, nevelése az enyhe sérültekhez képest is nagymértékő eltérést mutat, így tartalmi szabályozása a fejlesztési területek meghatározásával történhet. Nem az ismeretátadásra kell a fı hangsúlyt fektetni, hanem azoknak a képességeknek a kialakítására, fejlesztésére, amelyek közvetlen segítséget adnak az élet feladataihoz, egyben felkészítik a tanulókat arra, hogy képességeikhez, adottságukhoz mérten minél eredményesebb legyen a szociális beilleszkedésük, felkészítésük az elemi szintő munkavégzésre. Bevezetı szakasz (1-2. évfolyam) A pszichés funkciók és képességek, a nyelvi és kommunikációs képességek, a térbeli és idıbeli tájékozódás alapjainak és az együttmőködés alapkészségeinek kialakítása történik. Döntıen a játékos fejlesztési formák ösztönözzék a fejlıdést. Kezdı szakasz (3-4. évfolyam) Az egyéni fejlesztési formákat fokozatosan felváltja a közösségi színterő, csoportos fejlesztés, figyelembe véve a jelentıs fejlettségbeli különbségeket. A 215
megismerés alapja a gyakorlati tapasztalatszerzés. Ebben a szakaszban egységes rendszerben mutatjuk be a közvetlen környezetet, mely megalapozza a késıbbi önálló cselekvıképességet. Az önellátás elemeinek ösztönzése nagy hangsúlyt kap. Alapozó szakasz (5-6. évfolyam) A valóság megismeréséhez szükséges ismeretek és technikák elsajátítása történik. Az ismeretközlés a mindennapi életvezetéshez elengedhetetlen tudnivalókat közvetíti. Az alapvetı kulturtechnikai ismeretek segítik a munkaképesség megalapozását, a társadalomban való eligazodást. A közösségi fejlesztı tevékenység a szociális alkalmazkodó képesség megjelenését segíti, mely a szociális integrációhoz szükséges. Fejlesztı szakasz (7-8. évfolyam) Az adaptációs idıszakban az ismeretek koncentrikus bıvítése a tágabb környezetben való eligazodást segíti. A gyakorlati jellegő tevékenységek, az életvezetést segítı technikák alkalmazása és megerısítése képezi a fejlesztés központi feladatát. Mindezek a szociális és kommunikációs készségek fejlesztésével párhuzamosan elısegítik személyiségük önállóságát, illetve elıkészítik a felelıs döntés képességének kialakulását.
4. ESZKÖZ- ÉS ELJÁRÁSRENDSZER Nevelı-oktató munkánk eszköz- és eljárásrendszerét hozzáigazítjuk az elızıkben fogalmazott célokhoz, feladatokhoz. Olyan eszközök, módszerek és eljárások alkalmazására törekszünk, amelyekkel a legtöbb helyzetben képesek vagyunk pozitív irányba befolyásolni, megváltoztatni a ránk bízott, bármilyen személyiségképet mutató enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos gyermeket. Ennek érdekében hangsúlyozzuk a gyermek alapos, fokozott megismerését, melynek során felmérjük a tanuló értelmi szintjét, képességstruktúráját, az épen maradt, illetve kevésbé sérült, valamint a hibás, kialakulatlan pszichés funkciókat, a tanulók tanulási stílusához illeszkedı tanulásszervezési módszereket alkalmazunk. Alkalmazzuk a tanítás – tanulás különbözı szervezeti kereteit a tanulók tevékenységének, önállóságának, kezdeményezıkészségének, problémamegoldásának, együttmőködésének, alkotóképességének elıtérbe állításával: − a differenciált tanulásszervezés homogén és heterogén csoportban − egyéni, a páros, a kooperatív csoportmunka, projektben tanulás, témahét − tevékenykedtetésre épülı tanulásszervezés, tapasztalati tanulás − indirekt tanulásszervezés (pl. problémamegoldás, értı olvasás, gondolkodó megbeszélések). − játékos módszerek − gyakorlás-sztereotípiák, 216
− meglévı tudás felhasználása az új ismertek megszerzésének folyamatában − az info-kommunikációs technológia, mint eszköz alkalmazása, IKT-val támogatott tanulásszervezés Szokások kialakítását célzó, beidegzı módszereket alkalmazunk: − Közvetlen módszerek − követelés − gyakoroltatás − segítségadás − ellenırzés − ösztönzés − ön és társértékelés − Közvetett módszerek − tanulói közösség tevékenységének megszervezése (együttmőködési készség kialakítását segítı) − közös célok kitőzése − hagyományok kialakítása Magatartási modellek bemutatása, közvetítése − Közvetlen módszerek − elbeszélés − tények és jelenségek bemutatása − mőalkotások bemutatása − személyes nevelıi példaadás − Közvetett módszerek − követendı egyéni és csoportos minták kiemelése a közösség életébıl Tudatosítás, meggyızés kialakítása − tudatosítás, − bírálat-önbírálat, − biztatás, dicséret, elismerés, − figyelmeztetés, − felvilágosítás a magatartási szabályokról, együttélési normákról − elmarasztalás egyénileg és kollektíva elıtt, − tiltás, − fokozottabb felügyelet. 217
A pedagógiai munkánk sajátossága azáltal jut kifejezésre, hogy nevelési-oktatási irányelveit, tartalmait, eljárásait, módszereit és eszközeit "sérülésspecifikus" gyógypedagógiai dokumentumok alapozzák meg. Fontos, hogy a pedagógust ezek alkalmazása során mindvégig megfelelı érzelmi kapcsolat főzze tanítványához.
5. A NEVELİ - OKTATÓ MUNKA SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAI A személyiség a pszichológia tudománya szerint: az ember viszonylag állandó sajátosságainak, személyiségvonásainak organizációja, amely a környezettel való kölcsönhatásban nyilvánul meg. Pedagógiai szempontból különbözı szintő és funkciójú komponensek strukturált dinamikus egysége. Társadalmi és biológiai összetevıje két-két sajátosságból épül fel. A társadalmi komponenshez tartoznak: − morális tulajdonságok, mint irányultság, viszonyulások, − valamint az egyéni tapasztalatok alapján kialakult személyiségkomponensek, az ismeretek, jártasságok, készségek és a szokások. A biológiai összetevıkhöz sorolhatók: − a pszichikus folyamatok egyéni sajátosságai, mint érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás, érzelem és akarat, − valamint az elsıdleges biológiai feltételekhez kötött sajátosságok, a temperamentum, ösztönök és a hajlam. A pedagógiának nem lehet feladata minden személyiségkomponens azonos intenzitású fejlesztése, hanem a legmagasabb rendő komponensek kialakítására és fejlesztésére kell törekedni. Tehát elsıdlegesen a társadalmi összetevık második, valamint a biológiai komponensek elsı tényezıje jelenti számunkra a fejlesztés lehetıségét. Feltétlenül számolni kell azzal, hogy a mővelıdési folyamatot tanulóink intellektuális érdeklıdésének gyengesége, a megismerési aktivitás fejletlensége, a gondolkodás és az egész pszichikum mőködési nehézsége jelentısen gátolja, ugyanakkor a sérült funkciók csak az oktatás során fejleszthetık. A személyiségfejlesztés megvalósul minden információ adásával, ismeretszerzéssel, tanórai és tanórán kívüli tevékenységgel és nem utolsósorban példaadással is. Színterei: − a tanítási óra − habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások − a tanórán kívüli tevékenységek (napközi otthon, szakkörök, sport és egyéb iskolai rendezvények, kirándulások)
218
A személyiségfejlesztés hangsúlyozott szerepe Iskolánkban - speciális helyzetünkbıl adódóan - a társadalmi átlagnál nagyobb arányú a személyiségsérüléssel küzdı, valamint a személyiségkárosító hatásoknak kitett gyermekek száma. Ez a következıkbıl adódhat: -
Az értelmi fogyatékosságot okozó károsodás a tanulók személyiségében mutatkozik meg.
-
A tanulási kudarcok és/vagy a stigmatizáltság következtében másodlagos személyiségsérülések jelentkezhetnek. Ezek a tünetek (bohóc, folyton beszél, provokál, agresszív vagy éppen passzív, szorongó stb.) gyakran már idekerülésükkor jelen vannak.
Az értelmileg sérült gyermekek 6-8 évesen érkeznek óvodából vagy általános iskolából intézményünk elsı évfolyamára. Sok tapasztalatot szereztek az elızı években, örömök, de fıleg kudarcok érték ıket. Gyakran peremhelyzetbe kerültek, nem értették beszédüket, kommunikációs jeleiket, nem tudtak megfelelni a kihívásoknak. Feszültség keletkezett bennük, s ezt csak fokozta az új intézménybe kerülés, amely újabb alkalmazkodást várt tılük. Az egészségesen fejlıdı tankötelessé váló gyermek számára is a legnehezebb alkalmazkodást az iskolába lépés jelenti. A hozzánk kerülı gyermekek esetében ez fokozottan jelentkezı probléma, hisz gyakran maga a szülı sem tudja elfogadni a különleges nevelés igényét, emiatt nem tudja segíteni gyermeke beilleszkedését az új helyzetbe. Kamaszkorba lépve szintén megjelenhetnek vagy fokozódhatnak a személyiségzavarok; a serdülık igen szenzibilis idegrendszere, önértékelési problémái, önnön korlátainak, fogyatékosságának, stigmatizáltságának felismerése vagy eltorzítása magatartászavarokat eredményezhet, akár maradandó nyomokat hagyva a személyiségben. Alacsony létszámú, igen heterogén csoportjainkban az egyéni bánásmódra, a differenciált foglalkoztatásra több a lehetıség, ugyanakkor a kortárs kapcsolatok alakulása szempontjából ez nem elınyös, hisz igen kicsi a tanulók választási lehetısége. Leggyakrabban a "nagyhangúakhoz" csapódnak, néhányan peremhelyzetbe kerülnek, ez pedig önértékelési zavarokhoz vezethet. A hátrányos helyzető, veszélyeztetett gyermekek száma igen magas. A nem megfelelı életmódot folytató, elhanyagoló, veszélyeztetı családokban nincs a gyermekek számára megfelelı szocializációs minta, melynek hiánya a személyiség torzulásához vezethet, a társadalmi integráció gátja lehet. Külsı szocializációs hatások: a tanulók környezetében a közösségi életminták gyakran negatívak, a humanisztikus értékekkel szemben a tárgyi értékek preferálása a jellemzı. Nem elhanyagolható a tömegkommunikációs eszközök káros hatása sem. Az iskolán kívüli társak általában maguk is peremhelyzetőek. Tanulóinkat sérülésük, fogyatékosságuk miatt kigúnyolják, megalázzák, esetleg bőncselekményekhez használják fel.
219
A személyiségfejlesztı tevékenység célja − A tanulók személyiségének erısítése, épségének növelése. − Konstruktív életvezetési képességének kialakítása, fejlesztése. − Az eredményes életvezetéshez szükséges készségek, képességek kialakítása, fejlesztése. − A környezetbıl származó megterhelések, ártalmak csökkentésére irányuló prevenciós program megvalósítása. Feladatok − − − − − − − − − − − − − −
Az iskolakezdés feszültségeinek oldása, rossz beidegzıdések kiküszöbölése. Sokoldalú ismeretnyújtás a tanórán túl (színház, videó, kirándulás, kiállítások stb.). Jártasságok, készségek fejlesztése, melyek a szocializációs folyamatot segítik. A megismerı tevékenység zavarainak leküzdése. A tanulás iránti motiváció fejlesztése. Észlelési, megfigyelési tevékenység, emlékezet, képzelet fejlesztése. Gondolkodási mőveletek fejlesztése (a tárgyi cselekvéses, a képi szemléletes szint és a verbális gondolkodás síkján adott feladatokkal). Elemi ok- okozati kapcsolatok, összefüggések gyakoroltatása. Kritikai gondolkodás fejlesztése - az önismeret erısítése, reális belátás céljából, valamint az önellenırzés képességének fejlesztése érdekében. Helytelen magatartási szokások korrekciója. Az iskolai életmóddal kapcsolatos szabályok betartására nevelés. Külsı személyiségkárosító hatások ellensúlyozása pozitív életmintákkal, nevelık személyes példaadásával, valamint korábbi tanítványok életútjának megismertetésével. Az egészséges életmódra nevelés - szokásrend kialakítása (étkezés, tisztálkodás, háztartási ismeretek). Preventív tevékenység a drogfogyasztás és egyéb káros szokások leküzdésére.
A tanuló személyiségét kibontakoztató folyamat fıszereplıje a pedagógus, aki kiegyensúlyozottságának erejével képes arra, hogy teljes lényével a gyermek felé forduljon. Nem nélkülözhetı azonban a szülı bevonása sem, se a személyiségfejlesztı munkába. Tanácsadással, konzultációs lehetıségekkel, a szemléletformálást segítı programokkal el kell érjük – még az elhanyagoló, veszélyeztetı családok esetén is -, hogy partnerként a szülıt is bevonjuk a fejlesztési folyamatba.
220
6. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A közösség fejlesztése az egyén fejlesztésére épül. A közösség közös érdekeken alapuló cél eléréséért fennálló csoport, melynek fejlıdéstörvénye az egyre magasabb rendő feladatok, célok (távlatok) kitőzésének szükségessége. A közösség védettséget jelent az egyénnek. Az egyén egyidejőleg több kisebb- nagyobb kollektívának is tagja (család, baráti kör, iskola stb.), amelyekben mindennapi életét éli, ezek a színterei mindennapi tevékenységének, személyisége fejlıdésének. Az iskola közösségét kisebb csoportok (évfolyamok, osztályok, napközis csoportok, szakkörök) alkotják. Az iskolai kollektívák formális csoportnak tekinthetık, amelyek kapcsolatban állnak az ıket szervezı nagyobb egységgel. Fontos szerepet töltenek be a szocializációban, magatartásukkal érzelmi visszhangot váltanak ki társaikban, egységes elvárások szerinti viselkedésre, közös szempontokon alapuló véleményalkotásra készteti ıket. A csoport belsı tagozódását négy strukturális réteg képezi: a hivatalos-, a kommunikációs-, az érzelmi- és a feladatszerkezet. A közösség megnyilvánulásai a közösségi élet hagyományai, az ünnepek és a szokások. A közösségfejlesztı tevékenység céljai − Harmonikus, tartalmas emberi kapcsolatok kiépítéséhez szükséges készségek, képességek kialakítása. − A harmonikus társas kapcsolatok létrejöttéhez szükséges tulajdonságok fejlesztése (kedvesség, figyelmesség, udvariasság, tolerancia). − Az egyén és a közösség harmonikus együttmőködéséhez szükséges szabályok betartására törekvés. − A beteg, sérült, fogyatékos emberek, idıskorúak iránti elfogadó, segítı magatartás. − A negatív társadalmi jelenségek ellentételezése. − Felelıs munkavállalóvá nevelés. − Felkészítés a felelıs állampolgárrá válásra. − Konfliktuskezelı technikák. A másság elfogadásának kiépítése. − Az egészséges versenyszellem kialakítása. Feladatok − Közösségi élmények szerzése (drámajáték, projektoktatás). − Szociális kompetencia fejlesztése: empátia, egymásra figyelés, együttmőködés, tolerancia, alkalmazkodó képesség − Közösségi kapcsolatok kialakítása, gyakoroltatása. − Akaraterı és állóképesség fejlesztése. − Reális önértékelés képességének kialakítása és fejlesztése. − Szabályok betartására és betartatására irányuló fejlesztés. − Mővelıdési igények felkeltése. − Olvasás megszerettetése (információszerzésre, érdeklıdésre nevelés). 221
− Egymás segítésére szoktatás. − Önálló feladat-megoldási készség fejlesztése, gyakoroltatása. − Önálló problémamegoldó készség fejlesztése. A közösség fejlesztésének színterei − A tanítási órák és önismereti-osztályfınöki órák. − Projektoktatás, témahét. − A tanórán kívüli tevékenységek (sportversenyek, iskolai és nemzeti ünnepek felkészülései, csoportos színház-, mozi-, könyvtárlátogatások, szakköri foglalkozások, táborok, napközis foglalkozások). − Innovációkhoz kapcsolódó foglalkozások, versenyek. − Közös rendezvényeken való részvétel . − Különféle ünnepi megemlékezések, mősorok bemutatásának felajánlása együttmőködı partnereinknek. Ezekbıl az alábbi, hagyományokkal rendelkezı programokat kívánjuk biztosítani: − − − − − − −
Vers- és mesemondó verseny a Csokonai napok keretében. Mikulás- kupa játékos sportvetélkedı. Karácsonyi ünnepség. Felkészülés és részvétel a megyei kulturális seregszemlén. Az innovációs programokon (vetélkedık, specedike) való részvétel. Komplex tanulmányi versenyre való felkészülés. A megyei és országos atlétikai és labdarúgó sportversenyre való felkészülés és részvétel. − A 8. és a 10. osztályosok ballagási ünnepsége. − Nyári szünidei önálló innovációs tábor szervezése. − A tervezett iskolai ünnepségekre való felkészülés. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok szabályozása
− Az adott közösség fejlesztésének céljai és feladatai az osztályfınöki munkatervekben évente jelenjen meg. − A Diákönkormányzat éves munkaprogramja tartalmazzon kínálatot a közösségi élet fejlesztéséhez. − A szakkörök munkáin keresztül, külsı szerepléssel (kiállítás, sport) erısíthetı a más intézmények tanulóival való kapcsolat, egymás jobb elfogadása. − A szülık közösségének bevonása, együttmőködési lehetıségeik feltárása a tanulóközösség kialakítása és fejlesztése során (pl.: környezeti nevelési és egészségnevelési programokon, a projektindító és zárónapon való aktív részvétel, azok megvalósulásának segítése).
222
7. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGİ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A MAGATARTÁSI, BEILLESZKEDÉSI ZAVAR FELISMERÉSÉNEK, KEZELÉSÉNEK JELENTİSÉGE Minden közösségben vannak problematikus egyének, minden iskolában vannak olyan gyerekek, akik fékezhetetlenségükkel vagy éppen túlzott gátlásosságukkal hívják fel magukra a figyelmet. A problémák korai felismerése és kezelése kiemelt feladatunk, hiszen iskolánk tanuló-összetételébıl adódóan gyakran találkozunk ilyen gyerekekkel. Azok a beilleszkedési zavarok, amelyek már gyermekkorban is megnyilvánulnak sajátos "deviáns" fejlıdésmenetet indíthatnak el, amelynek során rögzül és elmélyül a gyermek állandó konfliktusa környezetével, és amely a gyermek természetes életformájává teszi a társadalmi szokásoktól való elkülönülését, vagy az azokkal való szembenállást. Ezért jelent fontos feladatot iskolánk számára a magatartási és beilleszkedési zavaros tanulókra való odafigyelés - s mivel ez értelmi fogyatékossággal társul - speciális nevelési eszközök alkalmazása. Okai − A beilleszkedési, magatartási zavar leggyakoribb oka a gyermek testi, idegrendszeri sajátosságainak kisebb-nagyobb diszfunkciója. Lehetnek olyan adottságai, hiányosságai, amelyekrıl sem ı, sem családja nem tehet. (pl.: érzékszervi károsodás, ami miatt nem tud lépést tartani társaival a tanulásban). A sikertelenség teljesítménycsökkenést okoz, ez bírálatot von maga után, ami az önbizalom, önértékelés csökkenéséhez, végül pedig magatartászavarhoz vezet. Ilyen esetekben szakorvosi segítség megoldást hozhat. − A másik gyakori ok, hogy a gyermek másféle nevelést kap odahaza (a családi szocializáció kulturálisan eltér az átlagtól). A veszélyeztetett tanulók felénél megfigyelhetı magatartási zavar. Náluk jellemzı az elhanyagoltság, az ismerethiány, a beilleszkedési és kapcsolatteremtési képesség hiánya, a szubkultúra eltérı érték- és normarendszere, a szegénység, az alacsony szocio-kulturális szint a családban. − A családi szocializáció tartós zavara: − anya - gyermek kapcsolat frusztrációja, − a család megbillent egyensúlya, − ellentmondó családi nevelési eljárások, kiegyensúlyozatlan légkör, − kilátástalan családi játszmák, apa vagy anya hiánya, válás. − A beilleszkedési zavar oka lehet még a gyermek korábbi intézményekben (óvoda, másik iskola, intézet) elszenvedett negatív tapasztalata. − Mindezek megzavarhatják a gyermek érzelmi, szociális és intellektuális fejlıdését.
223
MAGATARTÁSI ZAVAROK JELLEGZETES MEGNYILVÁNULÁSI FORMÁIVAL JELLEMEZHETİ CSOPORTOK Túlzott hatalmi törekvésőek Uralomra törı, hatalmaskodó, feltőnısködı, fölényeskedı és nyílt agresszivitású. Az így jellemzett gyerekekkel a pedagógusok ugyan nehezen tudnak bánni, nevelhetıségüket kedvezıtlenül ítélik meg, mégis viszonylag jobb tanulmányi teljesítményük és társas elismertségük jobb pozíciót teremt számukra. Alacsony szinten szocializáltak Fegyelmezetlen, neveletlen, gátlástalan, kiszámíthatatlan, hanyag, erkölcsi vétséget elkövetı (trágár, hazug, lopós). Nehezen nevelhetınek tartjuk ıket, rossz magatartásúak, akiket társaik is megvetnek, tanulmányi elımenetelük gyakran gyenge, legtöbbször családjuk is elítélhetı. İket a pedagógus is, mint "nehézséget" érzékeli. Túlingerlékenyek Túlmozgásos, nyugtalan, ideges, fáradékony, figyelmetlen, szétszórt. Általában gyenge a tanulmányi teljesítményük, de kezelhetıek, a közösségbe való beilleszkedésük könynyebb. Gátlásosak Szorongó, gátlásos, túlságosan zárkózott, visszahúzódó vagy indítékszegény. Iskolai magatartás szempontjából a legelfogadhatóbb gyerekek. İk jól beilleszkednek, nem zavarják a tanítást, passzivitásuk, visszahúzódásuk nem okoz különösebb problémát, tanulmányi eredményeik általában gyengébbek, társas elismertségük is kívánnivalót hagy maga után. A pedagógusok irántuk tanúsítanak leginkább pozitív attitődöt. A gyermekmegítélés realisztikus alapja a gyermekek valóságos viselkedése és társas helyzete. FELADATAINK, LEHETİSÉGEINK A nevelıi magatartás szerepe A beilleszkedési zavarral küzdı gyerekek halmozottan hátrányos helyzetbe kerülhetnek, mivel családi és iskolai pozíciójuk egyaránt kedvezıtlen, hiszen éppen azt a gyereket utasítja el az iskola is, amelynek családi szocializációja nemcsak hogy nem biztosítja, hanem veszélyezteti fejlıdését. Az iskolai normáktól való eltávolodásban jelentıs szerepet játszik az elvárások közvetítésének módja, s ebben a nevelıi magatartás sajátosságait érhetjük tetten. A pedagógus, mint modell befolyásolja a gyerekek egymás közötti kapcsolatát általában és az egyes gyerekekhez való viszonyt konkrét formában. A nevelıi magatartás mintául szolgál a társaknak a csoportközi viszonyok alakításában. (Rendszeretet, pontosság, szervezés, fegyelem megteremtése, határozottság, higgadtság, bizalom, megértés, érdeklıdı odafordulás, szeretet, kedvesség, segítıkészség, tolerancia. Barátságos hangnem, hanghordozás, humor, vidámság stb.)
224
A negatív minısítés és különösen ennek halmozódása a gyerektársak szemében negatív szerepek és emocionális viszonyulás létrejöttét eredményezheti. A gyerekek különbözıképpen fogadják ugyanazon nevelıi hatást - egyéni sajátosságaik szerint -, ugyanakkor a pedagógusok eltérı gyermekképe magyarázza a bánásmódbeli különbségeket. A pedagógus feladata az esélyegyenlıség, a sokszínő tevékenységformák (differenciált tanulásszervezés, kooperatív technikák, projekt módszer, tevékenységközpontú pedagógiák) biztosítása. Alsó két szakaszban Iskolánkban a pedagógus már az elsı osztályba kerülı gyerekeknél az elsı naptól kezdve szembetalálkozik a magatartási, beilleszkedési problémákkal, melyek korrekcióját azonnal meg kell kezdeni. Az elsı osztályba kerülı gyerekeknél a legalapvetıbb problémát az jelenti, hogy az addigi játékos, szabad, kötetlen életforma után alkalmazkodni kell az iskola szabályokkal zsúfolt, sokkal merevebb közegéhez. A fıbb problémák: − szabálytudat kialakulásának hiánya, − önismeret, önkontroll gyengesége, − társakkal való együttmőködés gyengesége, − agresszió, − figyelemzavar, − humánus, udvarias magatartás hiánya. A pedagógus legfontosabb feladata, hogy ezeket a készségeket fejlessze. Ez a nevelı, személyiségfejlesztı munka az oktatás egészére ki kell, hogy terjedjen. Minden tanórába bele lehet szıni olyan feladatokat, melyek segítik ezeknek a problémáknak a megszüntetését, illetve enyhítését. Szabálytudat kialakítása, szabálykövetés, tiltás elfogadása: nagyon határozott, világosan megfogalmazott és következetesen elvárt szabályokat kell a gyerekeknek adni (pl. sorbaállás, órai megszólalás rendje, ebédlıi viselkedés, viselkedés szünetekben, nyilvános helyeken). Mindig meg kell beszélni a gyerekekkel, hogy mit várunk el tılük, melyek azok a szabályok, amelyeket be kell tartani. Dicsérjük meg, ha ennek megfelelıen viselkednek, de legyen következménye annak is, ha nem alkalmazkodnak a szabályokhoz. Önismeret, önkontroll fejlesztése: a drámapedagógia játékos módszereivel segíti, hogy a gyerekek ismerjék meg önmagukat, társaikat, tisztában legyenek saját képességeikkel, jó és rossz tulajdonságaikkal. Segíti a beilleszkedést, a társak elfogadását, a megfelelı kapcsolatteremtést, kitágulnak a kudarctőrés határai, empatikusabbá, nyitottabbá lesz, és aktív részvételt, együttes cselekvést követel minden gyerektıl. Az egyik legnagyobb problémát jelenti a gyerekek egymással szembeni agresszív viselkedése, a verekedés, a társak fizikai bántalmazása s gyakran az otthoni példa is a testi erıszak alkalmazását sugallja. Szerepjátékkal megkereshetjük, eljátszhatjuk, hogy másfajta megoldási lehetıség is van a konfliktushelyzetek megoldására. 225
Felsı két szakaszban és a szakiskolai évfolyamokon A serdülıkor a meglévı magatartási zavarokat csak súlyosbítja. Az osztályfınök legyen a közösség jó vezetıje, akinek mindenrıl tudnia kell, aki segítıen be tud avatkozni a tanuló életébe, akinek baráti jó szándékában, erejében és igazságosságában minden körülmények között lehet bízni. Legyen célja egy befogadó közösség nevelése, ennek érdekében pl. osztályfınöki órán beszéljék meg a problémákat, keressenek együtt megoldásokat. Kevesebb idı kell a jó közösség kiépítésére kezdetben, mint amennyi a fegyelmezésre, eldurvult helyzetek kezelésére egész évben, s mindeközben tanítani is kell. Ebben az életkorban jelentkeznek a dohányzás, alkohol, drog és bőnözés problémái is. Személyes példával, filmekbıl vett pozitív és negatív példák értelmezésével, állásfoglalásunkkal segítsünk megkülönböztetni a helyeset a helytelentıl. Fontos az érzelmi ráhatás, mert intellektuális alapon történı belátásra kevésbé lehet számítani. A JUTALMAZÁS - BÜNTETÉS Mindkettıt következetesen és bátran kell alkalmazni. Jutalmazás A jutalmazással azt értetjük meg a gyerekkel, hogy az elvárt viselkedés mindenki számára elınyös. A pedagógussal való kapcsolatba kerülés önmagában jutalom (vagy büntetés). Biztos, hogy a különbözı tartalmú kontaktusok befolyásolják a beilleszkedést, a magatartászavarok enyhítését. (Metakommunikációs jelzések, biztató, rosszalló, kérdı pillantás, simogatás, odabújás stb.) Egyéb formái: − szóbeli dicséret négyszemközt, osztályközösség, osztályban tanító tanárok, iskolaközösség elıtt, − érdemjegy, − apró tárgyjutalmak, − írásbeli dicséret. − "kiváltságok": kisebb megbízások, a tanuló által kedvelt tevékenység végzése szertárban, udvaron. Feltételezhetı, hogy a gyermek hozzáigazítja viselkedését és teljesítményét az elvárásokhoz. A negatív elvárás megfogalmazását egy jövıbe vetített minısítésnek tekintik. Az értelmi fogyatékos gyermek nem azért tanul, s nem azért viselkedik "jól", mert belsı meggyızıdése hajtja, hanem mert szereti tanárát, s a neki való megfelelés, a tıle kapott elismerés vágya hajtja. Ebben a helyzetben ı jutalmazza meg tanárát.
226
A jó pedagógus élni tud ezzel a lehetıséggel, amely igen széles eszköztárat nyit meg számára a problémák megelızése és kezelése vonatkozásában. Ha a gyermek érzi a naponta feléje áradó szeretetet, a pedagógus "bármit" tehet, sok mindent elérhet. Büntetés Átgondoltnak és kiszámíthatónak kell lennie. Pontos magyarázat kíséretében azonnal és szigorúan kell alkalmazni, ha a gyermek önmagát vagy társát veszélyezteti, súlyosan megsérti a társadalmi normákat (zsarolás, lopás, becsapás, verekedés, megfélemlítés). A zabolátlan, agresszív, erıszakos viselkedést azonnal le kell állítani. Ennek leghatékonyabb módja, hogy a gyermeket kivonjuk a közösségbıl. Nem kell nézıközönség az eseményhez, s amikor a gyermek megnyugodott, beszéljük meg vele, mi történt. Fontos, hogy ne menjünk bele vitákba, ki kezdte, kinek volt igaza, mert ez az adott viselkedés szempontjából mindegy. Akkor sem veszítheti el a fejét, ha "neki van igaza", vagy "nem ı kezdte". Feltétlenül beszéljük meg, mi mást lehetett volna tenni. Egyéb formái: -
metakommunikációs jelzések,
-
szóbeli figyelmeztetés: − négyszemközti − osztályközösség elıtti − alsó vagy felsı tagozatok elıtti − az iskola közössége elıtti
-
írásbeli figyelmeztetés: − szaktanári beírás − osztályfınöki figyelmeztetés − osztályfınöki intı − osztályfınöki rovó − igazgatói figyelmeztetés − igazgatói intı − igazgatói rovó
-
kedvezmények megvonása.
Ha összes lehetıségünket kimerítettük, és a gyerekek magatartási, beilleszkedési problémáit nem sikerült enyhítenünk, megoldanunk, tovább kell lépnünk, s kérni kell a gyermekvédelemnél említett hatóságok segítségét. Gyakran elıfordul ugyanis, hogy a probléma túlnı az iskola hatáskörén, s a megoldás nem pedagógiai jellegő. A jutalmazással és büntetéssel kapcsolatos kérdéseket az SZMSZ szabályozza, és tájékoztatásként megjelenik az iskola Házirendjében is.
227
8. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉG A TEHETSÉGRİL ÁLTALÁBAN A tehetség három legfontosabb összetevıje: − a képességek, adottságok, készségek, − a kreativitás, − motiváló tényezık; a környezet. E három összetevı együttes jelenléte szükséges ahhoz, hogy a tehetség meglétérıl beszélhessünk. Intézményünk sajátosságaiból fakadóan tanulóinknál ez csak nagyon ritkán fedezhetı fel. Intellektuális képességeik - logikus gondolkodás, figyelem, emlékezet, absztrakció részben vagy teljesen sérültek. Ennek következménye, hogy kiemelkedı intellektuális teljesítmények létrehozására nem képesek. Mővészi képességeik - rajzkészség, zenei adottság - felismerhetık, jól fejleszthetık. Ezen a téren eredményesebb lehet munkánk. Pszicho-motoros képességeik sok tevékenységnél fontos szerepet játszanak. Testi ügyességük, kézügyességük igen jól fejleszthetı. Szociális készség megléte rendkívül fontos a társas viszonylatok bonyolult rendszerében. Nélkülözhetetlen ahhoz, hogy hatékonyan tudjon cselekedni, megfelelı kapcsolatokat tudjon létrehozni. A kreativitás - a tehetség másik összetevıje - csekélyebb mértékben van jelen tanulóinknál. Gondolkodásukat az eredetiség, a flexibilitás egyáltalán nem, vagy csak igen kis mértékben jellemzi. Személyiségfejlıdésükre, tehetségük kibontakozására kreativitásuk csak minimálisan hat. A tehetség harmadik összetevıjének, a motiváló tényezınek illetve a környezetnek is jelentıs szerepe van. Az adott téma iránti érdeklıdés, kíváncsiság, a szorgalom, a kitartás a legfıbb hajtóereje az ismeretszerzésnek. Ezek a tényezık tanulóinknál igen ritkán mutatkoznak meg. Az emocionális stabilitás - a környezet, a család támogatása - is csak nagyon ritkán fedezhetı fel. Mindezek ismeretében határoztuk meg sajátos céljainkat, feladatainkat. A tehetséggondozó, képesség kibontakozását segítı tevékenységgel célunk és feladatunk: − Az egyéni lehetıségek maximális kibontása mentén az énkép, az önértékelés alakítása, az érzelmi egyensúly, a jó iránti fogékonyság megteremtése. − Az alkotás örömének megértetésével, az élmények nyújtásával, feldolgozásával, a testi-lelki harmónia biztosítása.
228
A TEHETSÉGGONDOZÁS SZÍNTEREI TANÓRÁK Intellektuális képességeik sérülése miatt kiemelkedı teljesítményeket nem vagy csak igen ritkán produkálnak közismereti tárgyakból. A komplex tanulmányi versenyekre való felkészítésnél illetve a tanulók kiválasztásánál ezt szem elıtt kell tartanunk. A tanulókat nyelvi - kommunikációs képességeik alapján, társadalmi és földrajzi ismereteik, a természeti környezetben és ennek védelmében való jártasságuk, valamint manuális és mővészeti tevékenységük alapján választjuk ki. A felkészítés a tanórákon ill. a tanórán kívüli foglalkozásokon történik, igénybe véve a napközi ill. a könyvtár nyújtotta lehetıségeket is. A habilitáció szolgálhatja a tehetséges tanulók differenciált fejlesztését, ha az adott osztály összetétele és tudásszintje ezt lehetıvé teszi. A tanórai keretek felszabadításával, a projektoktatás, a témahét megvalósítása során fokozottan lehetıséget kapnak egy-egy tevékenység által a tehetség kibontakoztatására. Választhat eltérı tevékenységet, más mélységő megvalósítást, saját szempontú önálló feldolgozását az anyagnak. A készségtárgyak területén eredményeink pozitívabbak. Ezek azok a területek, amelyek tanulóink számára könnyebben hozzáférhetıek, sikeresebben munkálkodhatnak e foglalkozásokon. A rajz órák célja, hogy a tanulók olyan ábrázolási módok birtokába jussanak, melyeket alkalmazva élményeik, tapasztalataik érdekes, egyéni módon jelenjenek meg munkáikban. A sokféle technikával készülı alkotások a valóságot és egyben képzeletüket is tükrözzék. Tevékenységük nyújtson számukra esztétikai örömöt. Hangsúlyosabban foglalkozunk azokkal a tanulókkal, akiknél bármilyen osztályfokon, életkorának megfelelıen, vagy azon túl kialakult a kifejezési igény. Vizuális emlékezete, alkotó képzelete, szín forma- és arányérzete egyéni vonásokat mutat. Adottságaikat fel tudják használni egyszerő, praktikus feladatok megoldása során (dekoráció készítése, plakáttervezés, montázs-készítés). Elmélyültebb, elemzı megfigyelést, emlékezet- fejlesztést valósítunk meg a vizuális nevelés és más tantárgyak kapcsolatában. Irodalmi alkotásokhoz, zenemővekhez, történelmi eseményekhez, természeti ismeretekhez változatos képzımővészeti technikákkal készülı munkákkal kapcsolódunk. Vizuális fantáziát fejlesztı alkotások készülhetnek földrajzi ismeretekbıl merítve, gazdag forma- és színkompozícióval. Alkotó- képességük fejlesztése tanórákon kívül is megvalósul, pl.: szakkörökben, pályázatokon való részvételkor. A tanulmányi versenyekre való felkészülés idıszakában hangsúlyozottan kerül elıtérbe. A technika órák célja: figyelembe véve a gyermekek különbségét, lehetıséget biztosítunk arra, hogy képességeiknek megfelelı munkadarabokat készítsenek el. Ezáltal elısegítjük, hogy az adott manuális, kreatív fejlettségi szintjükrıl egy magasabb szintre jussanak. A manuális tevékenység során fény derül arra, hogy a tanuló a számtalan anyag megmunkálási mód közül melyikben képes a feladatát - esztétikai követelményeknek is eleget téve, a rendelkezésére álló idı alatt - teljesíteni. Elképzeléseit önállóan megvalósítja, törekszik arra, hogy az általa használt anyagból, a számára legtökéletesebbnek vélt produktumot örömmel létrehozza. Mőhelyeink megfelelı körülményeket 229
biztosítanak arra, hogy a tanuló képességeit kibontakoztathassa, a választott anyagot kedvére alakíthassa, elképzeléseit megvalósíthassa. A testnevelés órák fı célja, hogy elısegítse a tanulók egészséges testi fejlıdését, fokozza erejüket, edzettségüket, teherbíró képességüket. Keltsen érdeklıdést a tanulókban a tanítási órán kívüli szabadidıs tevékenység hasznos eltöltésére, és a versenysportok iránt. A tanórai foglalkozásokon hamar megmutatkozik, kik a bátrak, ügyesek, fegyelmezettek, kik alkalmasak a tartósabb megterhelésre. Ezeknél a tanulóknál egyénre szabott edzéstervekkel emeljük a fizikai állóképességet. Ennek következtében fejlıdik mozgáskészségük, helyzetfelismerı képességük. Az idıközben elsajátított labdakészségük, a megismert szabályok betartásával alkalmassá teszi ıket az egyéni és csoportversenyeken való részvételre. Megszerzett futógyorsaságuk ügyességi játékokban, sorversenyeknél kamatoztatható. Tehetséges tanulóink részt vesznek osztálykereteken belüli, majd iskolai szintő házi bajnokságokon, városi, megyei és országos versenyeken, diákolimpián. A tanórák szerves folytatása a tanórán kívül mőködı sportszakkör. Ének-zene óráink alapvetı célja, hogy énekléssel, zenehallgatással, zenei ismeretek nyújtásával alakítsuk tanulóink zenei ízlését, fejlıdjön ritmusérzékük, énekhangjuk tisztasága és terjedelme, zenei hallásuk és emlékezetük. A tanulók nagy része szívesen részt vesz az osztály zenei tevékenységében: örömmel hallgat zenét, van kedvenc zeneszáma, felismeri és szereti a hallott zenemőveket, egymás és önmaga örömére énekel. NAPKÖZIS CSOPORTOK A kiemelkedı tanulási képességeket mutató tanulók további fejlesztésére lehetıség van a napközis tanórákon, a kötelezıen elvégzendı tananyagon kívüli egyéb differenciált feladatmegoldások révén. A szabadidıs tevékenységek során a manuális foglalkozások a rajz, technikai megoldások terén tehetséges, a sportfoglalkozások valamely sportágban, mozgáskoordinációban kiemelkedı képességő gyerekek gondozását is lehetıvé teszik személyre szabott foglalkoztatással. A napközis csoportokban tág teret biztosítunk a sportnak, játéknak, szervezett versenyeknek. Az iskolában mőködı szakkörök munkájában is döntı létszámban vesznek részt napközis diákok. SZAKKÖRÖK Tanulóink a szakkör céljának ismerete alapján választhatnak az egyes tevékenységi formák között. Manuális, mővészeti, sport, mozgás és kis mértékben intellektuális képességfejlesztésre nyílik lehetıség. A szakkörök a tehetséggondozás legkiválóbb színterei, emellett terápiás hatását is figyelembe kell vennünk. A szakkörök kiemelkedı szerepe a tehetséggondozásban: A család szempontjából: − gyakori a családon belüli igénytelenség, hanyagság, elmaradott szociokulturális háttér, a nem megfelelı értékrend, a tehetség, kiemelkedı képesség fel nem ismerése, az alacsony szellemi színvonal; − a család anyagi háttere nem teszi lehetıvé a gyermekek közmővelıdési intézményekbe, sportlétesítményekbe történı elvitelét, a részvétel finanszírozását. 230
Az iskola szempontjából: − az intellektuálisan gyengébb tanulók számára lehetıség biztosítása a kiemelkedésre (ez pozitívan hat a személyiségfejlıdésükre); − segíti a tanulót a pályaválasztásnál; − a szakkörök tevékenysége színesíti az iskola életét; − lehetıséget biztosít az iskolák közötti bemutatkozásra, megmérettetésre is. Ügyes kezek A szakkör lehetıséget biztosít a jó kézügyességő, kreatív, fantáziadús gyermek számára tehetsége kibontakoztatásához. A gyermekmunkákkal hozzájárul az iskola dekorálásához. Emellett ajándékkészítésre is mód nyílik. A szabadidı hasznos eltöltésére is nevel. A szakkör munkájában való részvétel motiváló tényezı lehet a korlátozott létszám miatt. Rendkívül szerteágazó képességfejlesztésre teremt lehetıséget: − gondolkodás, emlékezet, térbeli látás fejlesztése; − a reprodukáláson túl az önálló alkotás lehetıségének megteremtése; − erkölcsi tulajdonságok fejlesztése (munka szeretete, egymás munkájának megbecsülése). A szakkör munkájával segítséget nyújthat a tanulók pályaorientációjában. Énekkar Tehetséges tanulóink tagjai lehetnek énekkarunknak. Ezek a tanulók lehetıséget kapnak arra, hogy bemutatkozhassanak: rendezvényeken, iskolai ünnepségeken, énekversenyeken. A szereplések során önbizalmuk növekedik, megnyilvánul zenei alkotóképességük, érzelmeik kifejezıkészsége gazdagodik. Sport A tanórák szerves folytatása a tanórán kívül mőködı sport szakkör. Alapvetı célja a tehetséggondozás: az erınlét, az ügyesség, az állóképesség, a kitartás fejlesztése. Emellett egy-egy sportágban kiemelkedı teljesítményt nyújtó tanulók versenyekre való felkészítésének is e szakkör a színtere, ahol az említett tehetséges gyerekek csapattá kovácsolása és az egyéni teljesítmények eléréséhez szükséges fizikai képességek fokozása folyik. Drámapedagógia A szakkör igyekszik fejleszteni a gyermekekben azokat a személyiségjegyeket, melyek segítségével megfelelıen alakulhatnak szociális képességeik: kapcsolatteremtés, kapcsolattartás környezetükkel, empátiakészségük, ön- és emberismeretük, közösségi aktivitásuk. E képességek megléte segíti a tanulókat tehetségük még teljesebb kibontakozásában.
231
A szakkör keretében a tehetség kibontakoztatására törekszünk. A gyermekek szókincsének fejlesztését, bıvítését is szem elıtt tartjuk, mely kiváló eszköz személyiségük teljesebb kibontakozásához. A szereplési lehetıség biztosításával is hozzájárulunk harmonikus fejlıdésükhöz. Emellett fontosnak tartjuk feszültségoldó és ezzel együtt terápiás hatását is. INNOVÁCIÓK Az innovációk komplex tevékenységrendszerében a tanulók mindegyike megtalálhatja a számára legmegfelelıbbet. Lesz, aki a kulturális tevékenységekben, aki az ismeretszerzésben, aki a mozgásos tevékenységekben tud kiemelkedıt nyújtani.
232
9. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK A GYERMEK-ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM HELYZETE Nem kérdés, hogy elsıdleges szocializációs színtér a család. Ez azonban nem mond ellent a ténynek, hogy mind több idıt töltenek el a gyerekek családon kívül, de azon belül is számtalan, korábban nem létezı hatás éri ıket: médiák, sokféle közösség, értékrend, nagyon eltérı és gyorsan változó életmódmodellek stb. Mindeközben a családok, szülık elbizonytalanodása, értékválsága, gyakran családi, kapcsolati, anyagi válsága is befolyásolja nevelési képességüket, attitődjeiket. A szocializációs feladatok megosztása az iskola és család között elmozdulni látszik, egyre több problémával, kihívással áll szemben az iskola. Az alapkérdés az, mennyiben az iskola feladata a krízishelyzetben lévı tanulók, illetve családjaik problémáinak felvállalása, közvetítése, megoldása. Nehéz a határvonal meghúzása, mivel a gyerekek családból érkeznek naponta, s hozzák magukkal a család hatásait. A problémákat komplexen értelmezve gyermek- és családvédelemrıl, családgondozásról kell beszélnünk. Feladatainkat tehát az egyéb területeken dolgozó és velünk állandó kapcsolatban lévı gyermekvédelmi szakemberekkel együttmőködve kell megoldanunk. Nekünk elsısorban a gyermekek iskolai problémáival kell foglalkoznunk, s e tevékenységünk, iskolánk jellegébıl adódóan kiemelt feladat, mely az iskola cél- és feladatrendszeréhez igazodva támogatja a tanulók testi, szellemi és erkölcsi fejlıdéséhez szükséges - a lehetıségekhez képest ideális - feltételek megteremtését. A gyermekvédelem iskolánk valamennyi tanulójára kiterjed, ugyanakkor a szociokulturális háttérbıl adódóan ez a tevékenység elsısorban a hátrányos helyzető és veszélyeztetett tanulókra irányul. A GYERMEKVÉDELMI TEVÉKENYSÉG CÉLJA Biztosítsa a gyermekeket megilletı jogok érvényesülését. − Védı, óvó intézkedésekkel elızze meg, illetve pedagógiai, szociális eszközökkel, hatósági intézkedések kezdeményezésével enyhítse a gyermekek életfeltételeinek romlását, hosszabb távon személyiségük károsodását. − A hátrányos és halmozottan hátrányos és SNI tanulók integrációjának segítése. − A gyermekek érdekeinek képviselete minden esetben, a hátrányos helyzető, veszélyeztetett gyermekek elviselhetı életlehetıségei feletti ırködés. − A tankötelezettség betartásának biztosítása. − A tankötelezettség teljesítését gátló tényezık nyomon követése.
233
A TEVÉKENYSÉG FİBB FELADATAI Megelızés − Minden pedagógus, osztályfınök aktív résztvevıje kell legyen a gyermekek védelmének, hiszen a tanítási órákon, napköziben, szünetekben, szabadidıs programok alatt fel kell figyelnie az esetleges krízishelyzetek miatti magatartási, viselkedésbeli változásokra, és alkalmat kell találnia arra, hogy megbeszélje a gyermekkel a problémákat, biztosítsa arról, hogy hozzá fordulhat, illetve kérhet segítséget egyéb fórumokon. − Gyakori probléma - a sajnos már alsó tagozatban is megfigyelhetı - igazolatlan mulasztások elıfordulása. E mögött húzódó veszélyeztetı tényezık: − negatív családi körülmények, − magatartási problémák, − szülık - gyermekek közötti rossz kapcsolat, − szociális nehézségek (lakhatási-, megélhetési-, életvezetési problémák). Az igazolatlanul mulasztó gyermeket figyelmezteti az osztályfınök, elbeszélget vele a következményekrıl. Ha ez nem jár eredménnyel, családlátogatáson (szükség esetén a gyermekvédelmi felelıssel) hívja fel a szülık figyelmét a veszélyekre, illetve a következményekre. A továbbiakban felszólítást, majd feljelentést tesz az önkormányzatnál. − A leggyakoribb problémát a szociálisan ellehetetlenült, a tanulási, magatartási nehézségekkel küzdı, a bántalmazott és elhanyagolt, illetve a deviánsviselkedéső gyermekek jelentik. Ezek hátterében fellelhetı az értelmi fogyatékos illetve cigány származású szülı. Külön figyelmet kell tehát szentelnünk a fogyatékosságból eredı személyiségvonások romboló, ellehetetlenítı hatásának gyermekeink fejlıdésében. − Figyelemmel kell kísérnünk a tanulók egészségi állapotát, fejlıdési folyamatát, a szülık által elhanyagolt fejlıdési rendellenességek, betegségek esetében megfelelı szakrendelésre küldést, (iskolaorvosi szolgálat, iskolafogászati szakrendelés). − Feladatunk a tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása (ügyelet, étkezés, fejlesztı foglalkozás, felzárkóztatás, tehetséggondozás), a tanuló igénye és az iskola lehetıségei szerint. − Javaslattétel napközis, diákotthoni ellátás igénybevételéhez. − Az elıkészítı szakiskolai korosztály életkori sajátosságainak megfelelı szexuális felvilágosítás, családi életre való felkészítés egyéni vagy csoportos foglalkozások keretében. Segítségnyújtás − Információadás az osztályfınököknek a veszélyeztetett gyerekek problémáinak megértéséhez a családi háttérrıl, a kialakult helyzetek okairól, a megtett intézkedésekrıl. Problémás esetekben közös családlátogatás kezdeményezése. − Azok a szülık, akik maguk nem tanulhatták meg a gyermeknevelési ismereteket otthon, nem tudnak megfelelni a gyermek iránti kötelezettségeiknek, segítésre szorulnak, akkor is, ha ıket a közösség nem találja rokonszenvesnek, vagy éppen elíté234
li. Megfelelı személyes kontaktus kialakításával feltáró, tanácsadó beszélgetést kell folytatni a szülıkkel, hogy a család legalább a minimális biztonságot és szeretetet, gondozást biztosítani tudja. (Tájékoztatás a különbözı támogatásokhoz való hozzájutás, a jogi beavatkozások lehetıségeirıl.) − A nehéz szociális helyzetben levı családok esetében jelzést adunk a Családsegítı Szolgálatnak, akik anyagi, illetve természetbeni juttatással segítik a családot. − Súlyos veszélyeztetettség, családon belüli erıszak (gyermekbántalmazás, elhanyagolás, szülık közti konfliktus) esetén védı-óvó intézkedést kezdeményezünk. − Magatartási problémák esetén is hasonló az eljárás. Amennyiben a kialakult helyzet túlnı az iskola pedagógiai kompetenciáján, segítséget kérünk a kapcsolódó intézményektıl. (Gyámügyi Iroda, Tanulási Képességeket Vizsgáló és Rehabilitációs Bizottság, Rendırség, Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat, Gyermekideggondozó, Városi Önkormányzat). Ezután aktívan részt veszünk - a minden érintett bevonásával elkészített - gondozási terv, ill. program megvalósításában. − Fontosnak tartjuk a gyermekek lelki egészségvédelmét is, amely minden pedagógus kiemelt feladata, s áthatja a nevelés folyamatát. − Az egészségügyi szakszolgálatokkal való szükség szerinti együttmőködés. − Fontos továbbá valamennyi pedagógus mentálhigiénés védelme is. Az iskola ezért támogatja olyan továbbképzéseken, tréningeken való részvételt, amelyeknek regeneráló hatása van, megelızik a kiégettséget, segítik a további munkát.
10. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTİ PROGRAM Az oktató-nevelı munkánkban egyre gyakrabban alkalmazunk olyan pedagógiai segítı/fejlesztı eljárásokat, melyekkel a különbözı képességek és pszichés funkciók zavarai következtében fellépı teljesítmény-deficiteket eredményesen csökkenthetjük. Az iskolai "kudarcnak" kitett tanulók megsegítésére szervezett fejlesztı foglalkozások célja, hogy a gyermekek tanulási problémáihoz kiválasszuk a megfelelı − tevékenységeket, − ismereteket, − tartalmakat, − taneszközöket (vagy készítünk ilyeneket), − a gyermekhez igazítjuk a tanulási tempót, − elegendı idıt biztosítunk az ismeretek elsajátítására, ismétlésre, − pozitív megerısítéssel a gyermeket együttmőködésre késztetjük. A segítı beavatkozásnak a következı individuális lehetıségeit alkalmazzuk iskolánkban: Tanulásszervezés − differenciált tanulásszervezés (egyéni vagy kiscsoportos) − kooperatív technikák − páros munka 235
Speciális terápiás eljárások − diszlexia, diszkalkulia, diszgráfia terápia − alapozó terápia − logopédiai terápia Egyéni fejlesztı program alkalmazása. TANULÁSSZERVEZÉS A differenciált óraszervezés önmagában is alkalmas arra, hogy a tanulási problémákat csökkentse, de a tanulásban akadályozott, gyermekek osztálykeretek közti fejlıdését is eredményesen segíti. A differenciálást a tanítási óra minden mozzanatában érvényesítjük, alkalmazkodva a tanulók fejlettségi szintjéhez. Ez a tanítási forma a tanár-tanuló közt interaktív kapcsolatot teremt, ami a képességek biztonságosabb kibontakoztatását segíti. A tanórai differenciálás mennyiségi és minıségi módjait az alábbi szinteken alkalmazzuk: − Feladatok: kevesebb feladat, a feladatok megfelelı technikai kivitelezése (rajzos-írásos), megfelelı nyelvi szinten megfogalmazott utasítások. − Tevékenységek: megfelelı eszközhasználat biztosítása, választási lehetıség a tevékenységek között. − Szociális keretek: figyelembe vesszük, hogy egyedül vagy kiscsoportban tanul- e szívesen. − Segítségadás: a feladatok kis lépésekre bontása, folyamatos ellenırzés, pozitív megerısítés. − Célok: minimális, de mőködıképes, szilárd ismeretekre épülı tudás, amit az egyes szakaszhatárokra kell elérniük. − Értékelés: az önmagához viszonyított fejlıdést értékeljük − Tanulási stílus: figyelembe vesszük az ismeretek közvetítésére alkalmazott csatornák (vizuális, auditív vagy motoros) közül a legmegfelelıbb formát. A kooperatív technikák alkalmazása során megnı a párhuzamos interakciók száma, a tanulók egyenlı módon vesznek részt a tanulásban. A lassabban haladóra is szükség van, az egyéni felelısségvállalás nélkül nem mőködik a rendszer. SPECIÁLIS MÓDSZEREK, TERÁPIÁK Diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia terápia Az olvasás-írás, a számolás zavara gyakran fordul elı tanulóinknál, ezért iskolánkban az olvasás-írás tanítása egységesen, a diszlexia-prevenciós olvasástanítási módszerrel történik, míg a számolási zavar feloldásához kiegészítı terápiákat alkalmazunk. 236
A módszer komplexitása folytán, az olvasás-írás folyamatában részt vevı valamennyi képesség korrekciós fejlesztésére kiterjed, különös tekintettel a verbális és vizuális készségekre. Terápiás jellegét az alábbi metodikai alapelvek biztosítják: Olvasástanításban − A tanítás-tanulás folyamatában a lépések kisebbek, olvasástechnikai szempontból alaposan kidolgozottak. − Maximálisan alkalmazkodik egy-egy tanuló haladási tempójához, differenciált oktatást biztosít. − Hibamegelızésre törekszik, kiiktatja a homogén gátlást. − A folyamatos fejlesztést és ismétlést beépíti a módszerbe. − Sok manipuláltató eszközt alkalmaz. − Az olvasókönyvek mesevilága gyermekközpontúvá teszi. − Csak pozitív megerısítést, értékelést alkalmaz. Írástanításban − Figyelembe veszi a tanulók számottevı nyelvi és finommotoros hátránnyal indulását. − Késleltetett írástanítás, megnyújtott írás elıkészítés. − Speciális írásgyakorlatok. − Egyéni írástempó. − A munkáltató füzetek differenciált munkáltatást biztosítanak. Matematikatanításban − A diszkalkulia nem részfunkció vagy részképesség zavar, hanem a funkciók integrációjának zavara, ezért a terápia meghatározása is bonyolult. − Korrekciója tartós segítséget, egyéni bánásmódot, differenciált tanulásszervezést, korrekciós fejlesztı eljárást igényel. − A diszkalkuliás tanulók jellemzıje, a matematikai fogalmak, mőveletek elsajátításában és alkalmazásában kifejezésre jutó akadályozottság. − Diagnosztizálásában elsıdleges a vizuális percepciós képességek, a gondolkodási mőveletek, a beszédkommunikációs szint feltárása. A számolási/matematikai zavarok csoportosítása súlyossági, illetve a korrigálhatóság mértéke szerint, támpontot adhat a tanulást segítı eljárások kidolgozásához. Eredményesen javítható hibák: − tanulási hiányosságok (hiányos ismeretek), − kulturtechnikai hiányosság (olvasás-megértési, grafomotoros zavarok), − érzelmi, akarati tényezık (szorongás, koncentrációs zavarok), 237
− iránytévesztések (a számok olvasásában, írásában). Részben és kismértékben enyhíthetı, javítható hibák: − az emlékezet, a vizuális tagolás hibái, − az akusztikus számemlékezet gyengesége, − feladattudat és feladattartás gyengeségei, − koncentrációs zavarok (különösen összetett feladatokban), − asszociációs nehézségek, − a tanulási motiváció általános gyengesége. Nehezen befolyásolható hibák: − fogalmak strukturálási nehézségei (matematikai összefüggések megértésének hibái), − konkretizmus (matematikai szimbólumok, elvont fogalmak megértésének hibái), − transzfergyengeség (a megtanultak alkalmazásának nehézségei). Alapozó terápia A központi idegpályák kapcsolatában meglévı zavarok okozta tanulási nehézségek megelızésére és oldására szolgáló eljárás. A módszer lényege, hogy kiemelt területként kezeljük a gyermekek mozgásfejlıdését. Az eljárás során a tanulók funkcionális képességeinek felmérése után alakítjuk ki azt a fejlesztı programot, „menetrendet”, amelynek keretében az adott gyermek számára lehetıvé válik, hogy a mozgás szintjén újra élje életének egy korábbi szakaszát. A módszer – mivel nem tüneti kezelést alkalmaz – a probléma okát keresi meg, ezért alkalmazásával a diszlexiás, diszgráfiás és diszkalkuliás és BTM tanulók problémái jól javíthatók. Logopédiai terápia A tanulóink döntı részénél meglévı nyelvi hátrányok (csökkent beszédkészség és beszédértés, szegényes szó és fogalomkincs, agrammatizmus, artikulációs zavarok, stb.) nemcsak a tananyag megértését, elsajátítását akadályozzák, hanem a gondolkodási, fogalomalkotási képesség fejlıdését is. Fejlesztı munkánkban a nyelvi zavarok enyhébb formái jó eredménnyel javíthatók az anyanyelvi, illetve habilitációs órákon, de a súlyosabb, tartósan fennálló zavarok kezelésére az iskolai logopédus segítségét is igénybe vesszük. A terápia célja az értelmi fogyatékossághoz gyakran társuló pöszeség korrekciója, a helyesen képzett beszédhangok kialakítása, rögzítése, a folyamatos beszédbe építése. A gyermek szókincsének, kifejezıkészségének fejlesztése, a nyelvi- grammatikai zavarok korrigálása. A terápiás munkát már az olvasástanítás megkezdése elıtt elkezdjük, hogy minél hamarabb támaszkodhassunk a kialakult készségekre.
238
EGYÉNI FEJLESZTİ PROGRAM A képességfejlesztés alapvetıen a tanítási órákon, az ismerettanítással együtt történik. Vannak olyan tanulók, akiknek a felzárkóztatása a differenciált tanítás, a speciális terápiák alkalmazása mellett sem kellıen eredményes. İk azok, akik speciális egyéni fejlesztést igényelnek. Az egyéni fejlesztı foglalkozáson azokat a képességeket fejlesztjük, melyek elmaradásának következményeként súlyosabb tanulási zavarok alakulhatnak ki. A program öszszeállítását mindig alapos, minden területre kiterjedı pedagógiai diagnózis felállítása elızi meg. Ezután kerül sor a fejlesztés területeit, módszereit tartalmazó egyéni fejlesztıprogram összeállítására. Célja alapvetıen különbözik a pedagógiai korrekció - korrepetálás céljától, tehát ezeken a foglalkozásokon nem a tanítási órán el nem sajátított ismeretek pótlása a cél, hanem az alapfunkciókban meglévı fejlıdési hiányosságok kompenzálása. Tervezéskor általában hosszabb távú programot állítunk össze, mivel az alapképességek célirányos fejlesztése hosszabb idıráfordítást igényel. (pl. nyelvi zavarok, diszlexia, téri-orientációs zavarok, stb.) A feladatok, eszközök megválasztásánál figyelembe vesszük a tanulók életkori sajátosságait, aktuális nyelvi fejlettségi szintjét. Egy-egy foglalkozáson nem cél, hogy sok feladatot végeztessünk, inkább olyanokat készítsünk, ahol egy feladaton belül többféle funkciót fejleszthetünk. Ebben a munkában számos speciális képességfejlesztı feladatlap győjtemény áll a rendelkezésünkre. Miután minden terápia legfontosabb eleme a motiváció, ezért a játékosság elvére támaszkodva sokféle játékot, eszközt használunk (Gyári, saját készítéső). Munkánk hatékonyságát fokozza a különbözı kiegészítı-terápiák (báb, mese, drámajáték) képességfejlesztı feladatainak beépítése a fejlesztı munkába. Vannak tanulók, akik különféle okok miatt nem tudnak az osztállyal együtt haladni (pl.: betegség, magatartási probléma, beszédfejlettség stb.). Ezekkel a tanulókkal a tanítási óra helyett egyénileg, vagy kis csoportban gyógypedagógiai asszisztens foglalkozik. A gyógypedagógiai asszisztensek segítségével a tanórai differenciálás, az egyéni tanulási képesség fejlesztése jelentısen javult, a tanórán kívüli fejlesztési lehetıségekhez a napközis nevelı nyújthat hathatós segítséget (pl.: a beszédfejlesztésben). A testi, érzékszervi, egészségügyi problémák megoldásában az iskolaorvos, gyógytornász, esetleg pszichológus révén kaphatunk segítséget. Néhány tanuló esetében a leggondosabb pedagógiai fejlesztés sem biztosítja az eredményes továbbhaladáshoz szükséges ismeretek elsajátítását. Tartós kudarc esetén felkérjük a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottságot, vizsgálja meg az esetleges tantárgyi felmentés vagy az egyéni továbbhaladás szükségességét, és a szakértıi vélemény alapján az igazgató a tanulót az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekbıl mentesíti az értékelés és minısítés alól, illetve egyéni továbbhaladást engedélyez.
239
11. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉGEK Az emberformálás társas folyamatában legfontosabb az az idıszak, amelyben a gyermek útravalót győjt a felnıtti élethez, megtanul szeretni, örülni, ragaszkodni, együtt érezni, beletanul az emberi viselkedés követelményeibe, szabályaiba és kitörölhetetlenül bevési a szülei, családja és személyes környezete által nyújtott viselkedési mintákat. Az ember kultúrájának szokásait, szabályait és a viselkedés külsı elvárásait jórészt a családban tanulja meg. A család szocializációs funkciója többszintő. Ellátja a gyermek biológiai gondozását, biztosítja azokat a feltételeket, amelyek az éréshez és fejlıdéshez szükségesek, ugyanakkor meghatározott magatartási és szerepmintákat is közvetít. Erre épül azután a tudatos nevelés, a családi szoktatás, ellenırzés, tanítás, fegyelmezés, jutalmazás. Mindez azt mutatja, mennyire fontos a család szerepe a gyermek személyiségének kialakításában. Iskolánk tanulóinak 37 %-a helybéli. Több éves tapasztalat alapján a tanulólétszám megközelítıen 39 %-a egyéb településrıl látogatja az intézményt, 24%-a a diákotthon lakója. A tanulók több mint 70 %-a a törvény szerint hátrányos helyzetőnek mondható. Mivel minden tanulónk sajátos nevelési igényő, ezért a gyermekek 100 %-át minısíthetjük pedagógiailag hátrányos helyzetőnek. Magas a munkanélküli szülık aránya, sok az igen alacsony jövedelemmel rendelkezı, valamint kizárólag szociális segélybıl élı család. Az egy családra jutó kiskorúak száma 4-5 fı. A szülık iskolázottsága alacsony. A családok értékrendje negatív hatással van a tanulókra. Nem ritka a bőnözés sem (lopás, betörés stb.). Mindezek a hatások erısítik a deviáns fejlıdést. Ezek az adatok, tények azt bizonyítják, hogy a családok többsége nem felel meg a szocializációs funkciójának. E tények ismeretében az iskolának arra kell törekednie, hogy ezeket a hátrányokat elviselhetıvé tegye, s lehetıség szerint a rehabilitációs és habilitációs ellátás keretében kompenzálja a családi és társadalmi hátrányokat is. A nevelık részérıl ezt elfogadni – más általános iskolákkal összehasonlítva helyzetünket – nem könnyő, s ezt nagyfokú toleranciakészséggel kompenzáljuk. A szülık elvárása az iskola felé igazából nem fogalmazható meg szignifikánsan. Legtöbbjük az elfogadásig jut, s gyermeke számára a munkába állás lehetıségét szeretné remélni, de egyre többen a továbbtanulás mellett döntenek. A TEVÉKENYSÉGÜNK CÉLJA Segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, ismeretelsajátítását, egyéni ütemő fejlıdését, akik szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetőek: − a családi mikrokörnyezetbıl adódóan, − a családi házon kívüli környezet miatt, − az iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetőek, − a csonka családban felnövı gyermekek (elvált szülık, árva, félárva gyermekek), 240
− a munkanélküli szülık gyermekei, akik átmenetileg hátrányos helyzetőek, − az áttelepült, beköltözött (új) tanulók, − a tartós betegség miatt hátrányos helyzetőek. FELADATAINK A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSE ÉRDEKÉBEN A hátrányos helyzető tanulók felmérése, regisztrálása, a hátrány meghatározása a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs és az osztályfınökök feladata tanév elején. Az iskolakezdés nehézségeiben igyekszünk segíteni a rászoruló családoknak a különbözı támogatások igénybevételének lehetıségérıl, módjáról adott tájékoztatással. Ennek érdekében szükség esetén felvesszük a kapcsolatot az önkormányzatok gyermekjóléti szolgálatainak munkatársaival, ill. a jegyzıkkel. A tanév folyamán is fontos feladatunknak tartjuk a felvilágosító munkát a szociális juttatások lehetıségeirıl szülıi értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon. A tanítási órán, a rehabilitációs foglalkozáson A tanulók többsége olyan családban nı fel, ahol a szülık többsége iskolázatlan, nem, vagy csak alig tudnak - írni, olvasni. Ezek a szülık semmilyen, vagy csak minimális segítséget tudnak nyújtani gyermeküknek. Ezért kell fokozottan segíteni a tanulásban, felzárkóztatásban. Ismerni kell az elmaradás különbözı okait, azok hátterét. A rehabilitáció során a segítségnyújtás különbözı eljárásait kell alkalmazni. Olyan érzelmi atmoszférát kell teremteni, amely biztosítja, hogy pozitív érzelmi ráhatások érjék a gyermeket. A foglalkozásoknak érdeklıdést felkeltınek, játékosnak kell lennie. Különféle, a célnak megfelelı didaktikus játékot kell alkalmazni. Ösztönzı, egyéni kapcsolatra épülı alkotó légkört kell teremteni. Minél több önálló elgondolás szerinti manipulálásra, rajzolásra, megfogalmazásra van szükség, hogy személyiségüket minél sokoldalúbban tudjuk alakítani, és tudjuk ıket felzárkóztatni. A rehabilitációs órákon túl ez a tanórákon is kell, hogy érvényesüljön az egyéni bánásmód elvét alkalmazva. A tanulók fejlıdésének nyomon követése kiemelt fontosságú, hiszen a szociális hátrányból is eredı kiinduló státusz a fejlesztés eredményeképpen változhat, ami a többségi iskolába történı visszahelyezést is magával hozhatja. Tanórán kívüli foglalkozásokon Minden napközit igénylı részesül az ellátásban. Ez napi háromszori étkezést jelent, és a délutáni foglalkozásokon való részvételt. Így lehetıségünk van a kulturált étkezés szabályait elsajátíttatni. Lehetıség a diákotthon szolgáltatásainak az igénybevételére, napi ötszöri étkezés, megfelelı tisztálkodási lehetıség, szabadidıs foglalkozások. A családok lakáskörülményei nem mindig megfelelıek, ezért fontos, hogy különösen nagy gondot fordítsunk az egészséges életmód, a testi higiénia, az egészséges táplálkozás, a szexuális felvilágosítás tudatosítására. A tanulók többsége sivár érzelmi háttérrel rendelkezik. Ennek ellensúlyozására különösen az ünnepekkor van lehetıség (karácsony, farsang). Az ünnepi mősor szereplési lehetıséget ad, élményt a közös énekléssel, megismerik hagyományainkat, és örömöt nyújtanak társaiknak, tanáraiknak. 241
Az Útravaló programban való részvételt ösztönözzük, a mentor-tanuló együttmőködés eredményes megvalósítása érdekében tevékenykedünk. Kapcsolatban vagyunk a családsegítıvel, idınként közös programokat szervezünk A maguk, családjuk erejébıl a városhatárt elhagyni sem tudó gyerekek, egy játékos keretek közötti ismeretszerzési, tudásfejlesztı, képesség- kibontakoztató táborban vehetnek részt, ha a pályázati lehetıségek ezt lehetıvé teszik. Tapasztalataink alapján a táborok óriási jelentıségőek, hiszen az egy hetes együttlét felerısíti a hatásrendszert, s az itt nyújtott ismeretek lényegesen jobban beépülnek a gyermekek személyiségébe. A táborban szerzett élmények hatására, s az itt kialakult jó gyermek- felnıtt viszonynak hatására a gyermekek a tanév során is nyitottabbak lesznek, könnyebben kezelhetıvé válnak. A programban az általános napirenden belül sort kerítünk a személyi higiénia, az öltözködés, a helyes táplálkozás, a kulturált viselkedés szabályainak elsajátítására. Az eltérı értelmi képességő tanulók nevelésében rendkívül fontos szerepet játszik a sport. A többségében problémás magatartású gyermekek jól motiválhatók a sportjátékok segítségével. A szabályok ismerete illetve megismerése kiválóan szolgálja a gyermekek személyiségének fejlesztését. Lehetıség szerint minél több játék és sportolási lehetıséget kell biztosítani a tanulóknak, így több alternatíva nyílik a diákok elıtt, hogy sikerélményhez juthassanak. A lányok és fiúk különbözı érdeklıdési körére is tekintettel kell lennünk az iskolai sportprogramok összeállításánál. A másik fontos szempont, hogy minden évszakban találjunk olyan szabadidıs tevékenységet, melyben örömüket lelik a gyermekek. Lényeges, hogy életkoruknak is megfelelıen programot kínáljunk és lehetıség szerint már az alsó tagozatos gyermekek sajátítsák el egy-egy sportág alapjait. A gyenge tanulási képességő gyerekek csodákra képesek sportban illetve a mozgásban. A különbözı sportágak más-más képességeket fejlesztenek. A labdajátékok azoknak a gyermekeknek jelentenek sikerélményt, akiknek jó a labdaérzékük és szeretik a csapatjátékot. Fontos, hogy a szabályokat pontosan ismertessük a tanulókkal. Az alsós diákok felnıtt irányítása nélkül csak ritkán képesek önálló játékra. A felsısök szinte létezni sem tudnak labda nélkül, ha kellıen megtanítjuk ıket a játék lényegére. Ezek a játékok kiválóan szolgálják az egyén fejlesztését (tolerancia, egymás segítése, megbízhatóság, önzetlenség, közös cél, gyızelem, vereség, stb.). Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek a kompetencia alapú oktatásban -
A kooperatív technikák változatos alkalmazása elısegíti az együttmőködés, az empátia kialakítását, mélyítését.
-
Civil életben való sikeres részvételre való felkészítés céljából változatos gyakorlatok, feladattípusok megjelenítése a tanórai és tanórán kívüli munkában.
-
Az argumentációs készség fejlesztése.
-
Kommunikációs és vitakultúra fejlesztése.
-
Környezeti nevelés erısítéséhez a szociális kompetenciák fejlesztése, valamint a szociális programcsomagok alkalmazása.
-
Az innovációk, témahetek, projektek témaválasztásánál fontos szempont az önálló életvezetésben alkalmazható ismeretek, készségek, képességek kiválasztása.
242
12. A SZÜLİ, TANULÓ, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŐKÖDÉSÉNEK FORMÁI, AZ EGYÜTTMŐKÖDÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETİSÉGEI ALAPELVEK A minıségfejlesztés alapvetı értéke a partnerközpontúság. E tevékenység sajátossága, hogy megnyitja a lehetıséget az intézmény közvetlen és közvetett partnerei számára, hogy igényeik, elvárásaik, elégedettségük megfogalmazásával befolyásolhassák az intézmény mőködését. A szülı, a tanuló és a pedagógus együttmőködésének továbbfejlesztési lehetıségei a fentiek alapján a partnerközpontú iskola megvalósítása felé mutatnak. Ennek érdekében alapelveink: − Iskolánk valamennyi tanulója részére biztosítjuk annak lehetıségét - függetlenül fejlıdésbeli elmaradásának mértékétıl, lakhelyétıl, szülei anyagi helyzetétıl, etnikai hovatartozásától -, hogy minıségileg garantált, különleges bánásmódot biztosító iskolai nevelésben részesüljön, amelynek során az önmagához mért legmagasabb szintre juthat el. − Az oktató, nevelı, fejlesztı munka színvonalát, hatékonyságát a szülık, a fenntartók és a központi oktatásirányítás számára láthatóvá tesszük. Ezzel párhuzamosan arra törekszünk, hogy a partneri visszajelzések alapján folyamatos korrekciót hajtsunk végre a szükséges területeken. − A közvetlen és közvetett partnerek igényei között dinamikus egyensúly megteremtésére és fenntartására törekszünk. E folyamat során építünk saját intézményi hagyományainkra és erısségeinkre, amelyek segítségével könnyebben kezelhetık a felmerülı egyéni igények, ill. ezek kritikátlan kiszolgálása, elhamarkodott lépések megtétele. CÉLOK − Az intézményen belüli kommunikáció javítása. − Átlátható irányítási elvek megjelenése, a feladat és felelısség megosztása, valamint a döntéshozatal rendjének kialakítása. − A partnerekkel történı párbeszéd és kapcsolat hatékonyságának növelése érdekében a partnerigény - és elégedettségmérés formális rendszerének kialakítása. − Az önértékelés iránti belsı igény ébresztése. − Kapcsolatok bıvítése a szülıkkel. − Szakemberek bevonása a pedagógiai folyamatba. − A jó gyakorlat átvételét segítı együttmőködési formák kialakítása. FELADATOK A fejlesztés a jelenlegi gyakorlat jobbításával, bizonyos változtatásával és új elemek beemelésével jár együtt. Mindez szemléletváltást tételez fel. Átgondoltság, nyugodt ütem, a teljesíthetı feladatok megjelölése nélkülözhetetlen a biztonságérzet megtartása érdekében. Ezek az alábbiak: − A munkatársak bevonása a fejlesztési feladatokba. − A team-munkára való felkészülés (továbbképzéseken). 243
− A nem pedagógus munkakörben dolgozók bevonása. − Kapcsolatépítés a jó gyakorlatok átvétele céljából. KAPCSOLATTARTÁS A pedagógiai programban megfogalmazottak végrehajtása csak akkor lehet eredményes, ha a teljes tantestületre a közös döntések kötelezı vállalása lesz jellemzı. A hatékony oktató-nevelı munka, követelmények egységes érvényesülése érdekében kiemelt fontosságúnak tartjuk a pedagógusok egymás közötti kapcsolattartását. Iskolán belüli: Osztályfınökök - napközis nevelı Osztályfınökök - szaktanár Napközis nevelı - szaktanár Osztályfınökök- gyógypedagógiai asszisztensek Munkaközösség vezetı - munkaközösség tagok Osztályfınökök - gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs Osztályfınökök - diákönkormányzat vezetı Fıbb területei: A tanulócsoportot és az egyes tanulót érintı napi események (fegyelmezési következetlenségek, késések, hiányzások stb.) megbeszélése. Tanulmányi elımenetel, neveltségi szint fejlıdésének elemzése, értékelése. Tervezés, értékelés, módszerek közös kidolgozása. Információk átadása. Adminisztrációs és dokumentációs fegyelem értékelése. Szülıkkel való együttmőködés A tanuló pontos megismeréséhez feltétlenül szükség van a szülık tapasztalatainak, véleményének megismerésére, mert ezek is az oktató-nevelı folyamatot segítik. Ennek érdekében a szülı bevonása a fejlesztés folyamatába mindvégig lényeges és fontos feladatunk. A pedagógiai folyamat eredményességéhez szükséges együttmőködési formák közül a legfontosabb tehát a szülık és a pedagógusok közötti kapcsolat, melybe szakemberek bevonása is szükséges. Ezen együttmőködés alapja: a gyermek iránt érzett közös nevelési felelısség. Feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az ıszinteség. Elvárt eredménye: a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán a kedvezıen fejlıdı gyermeki személyiség. A szülık részérıl a nevelımunka segítéséhez az alábbi közremőködési formákat várjuk el: − együttmőködı magatartást, a fogadó órákon és a nyílt napokon való érdeklıdést, − nevelési problémák ıszinte megbeszélését, közös megoldását, − érdeklıdı-segítı hozzáállást, 244
− ıszinte véleménynyilvánítást, − aktív részvételt az iskolai rendezvényeken (mősorok, projekt, témahét, stb.) − ötletnyújtást. A szülık rendszeres tájékoztatása szülıi értekezleteken, megbeszéléseken, nyílt napokon, értékelı beszámoló keretében a kompetenciaalapú oktatás elıkészítésérıl, folyamatáról, a programcsomagok, a kompetencia alapú oktatás bevezetésérıl, annak szükségességérıl és várható elınyeirıl. Mindezek megvalósítási lehetıségei: -
Szülıi értekezlet, fogadóóra, nyílt napok: ez a fajta együttmőködés a legelterjedtebb, melyeket alkalmazva a szülı – az állandó tájékoztatás következtében – partner gyermeke problémáinak közös megoldásában.
-
Közös esetmegbeszélések: amelyek keretében szakemberek (pszichológus, orvos, védını, stb.) bevonásával keresünk megoldást az adott problémára szülıkkel együtt.
-
Tanácsadás: elıadások formájában az érdeklıdı szülıknek szakemberek tartanak foglalkozásokat, tájékoztatókat.
-
Közös értékelı megbeszélések: − pedagógus – pedagógus − pedagógus – gyermek – szülı − pedagógus – gyerek
-
Valamennyi osztály szülıi megbízottat választ, akik az ÁMK szülıi közösség felé javaslattételi joggal rendelkeznek az adott osztályközösség problémáit illetıen. A szülıi közösség jogait az SZMSZ tartalmazza.
13. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK Az iskola mindenben megfelel - az objektív tárgyi feltételeket figyelembe véve - annak, hogy a programot végrehajtsa. Elegendı tanterem, gyakorlati mőhely, tornaterem, stb. áll rendelkezésre és ezekben a bútorzat elavult. Az oktató, nevelı, fejlesztı munka alapvetı eszközei, felszerelések adottak, de az évek során folyamatosan elhasználódtak, régiek, rossz állapotúak, cseréjük szükséges. Az iskola sajátos feladatait számba véve a speciális oktatást segítı eszközök, felszerelések beszerzését tartjuk fontosnak. A meglévı eszközök folyamatos karbantartásának megoldása is problémát okoz az anyagi erıforrások hiánya miatt. A korszerő és minıségi fejlesztı munka újabb speciális eszközök beszerzését is szükségessé teszi. ELVEK − Megfeleljenek a kompetenciafejlesztés kritériumainak. − Tanévente a belépı évfolyamok szükségletét tesszük elsı helyre. 245
− Olyan eszközök választása, melyek elısegítik a differenciált fejlesztést, az ismeretekbe ágyazott képességfejlesztést − Pályaorientáció és a szakmai elıkészítés, valamint a szakmai vizsgára való felkészítés eszköz- és felszerelés szükségletének figyelembe vétele kiemelt helyen szerepel. − A gazdaságosság, takarékosság figyelembevételét fontosnak tartjuk. − Lehetıleg természetes alapanyagú eszközöket szerzünk be. − Pályázati lehetıségekkel élni kívánunk. − CÉLOK − Az oktató-nevelı munkához szükséges kellı számú, korszerő, speciális eszköz beszerzése. − Növelni a felelısségérzetet az eszközök megóvását tekintve. − Tanulóink és az iskola dolgozói számára elérhetıvé tenni az INTERNET használatát. − Karbantartási munkák belsı erıbıl való megoldására törekvés. FELADATOK − Éves beszerzési terv összeállítása a munkaközösségek véleménye ismeretében. − Pályázatok írásával hozzájárulni az eszközök és felszerelések fejlesztéséhez, beszerzéséhez. − A gyakorlati ismeretek és a szakiskola szakmai tantárgyainak tanításához a szükséges anyagok és kellékek biztosítása. − A saját készítéső eszközökhöz anyag biztosítása a nevelıknek. Pedagógiai programunk végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzékét célrendszerünkkel összhangban állítottuk össze. A kötelezı, minimális eszközöket és felszereléseket, amelyekkel iskolánknak az alapító okiratban meghatározott tevékenységeihez rendelkeznie kell, a Funkcionális taneszközjegyzék, a NAT és a kerettanterv szerint készített helyi tantervünk alapján határoztuk meg. A pedagógiai programunk végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök jegyzékét a pedagógiai programunk mellékletében helyeztük el, hivatkozással a jegyzékben foglaltak fenntartó által elfogadott ütemezésére. A kompetenciaalapú oktatás és az önálló innovációk megvalósításához számos eszköz került beszerzésre intézményünkbe, melyeket a mellékletben lévı jegyzékben sorolunk fel.
246
14. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM
„ Az egészséget az ember teremti és éli meg mindennapi díszletei között, ott ahol tanul, dolgozik, játszik és szeret. „ Az egészség – a testi, lelki és szociális jólét – alkalmazkodó képesség a környezet változásaihoz. A korábbi állásponttal szemben az egészség nem a betegség hiányát jelenti, hanem egy aktív viszonyt az életminıség fejlesztése érdekében. Nagy kihívás, hogy Magyarországon az egészség valóban érték legyen. Társadalmunk egyik alapvetı gondját ma az életminıség romlása, az indokolatlan halálozások számának rohamos növekedése okozza. A rizikófaktorok közé sorolhatjuk a mozgásszegény életmódot, a nem megfelelı táplálkozást, az ember által okozott környezeti károkat, az önpusztító életmódot, a káros szenvedélyek kialakulását. A probléma megoldását az emberi viselkedés alakításában kell keresnünk, azokban az ismeretekben, értékekben, attitődökben, melyek a cselekvést elıkészítik, a viselkedést meghatározzák. AZ ISKOLA SZEREPE, FONTOSSÁGA Az egészségfejlesztés a személyi és szociális fejlıdés egyik kulcseleme, ezért kitüntetett helye van az iskolai nevelés folyamatában. Az iskolának minden tevékenységével szolgálni kell a tanulók testi, lelki és szociális fejlıdését. Személyi és tárgyi környezetével segíteni azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak, szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermek egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés az egészséges állapot örömteli megélésére, a harmonikus élet értékként való tiszteletére, a betegségek megelızésének módjára tanít. A tanulókat fel kell készíteni arra, hogy: − felnıtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, − egészséges életvitelt kialakítani, − konfliktusokat megoldani, − ismerjék fel a környezet-háztartás, iskola, közlekedés leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztetı tényezıit, és ezek elkerülésének módjait, − beteg, sérült, fogyatékos embertársaik iránt elfogadó, segítıkész magatartást tanúsítani, − képesek legyenek elkerülni a káros, függıséghez vezetı szokások kialakítását. Az iskola feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, figyelmet fordítson a családi életre, a felelıs, örömteli párkapcsolatokra történı felkészítésre. A tanulók cselekvı, tevékeny részvétele szükséges mindehhez.
247
Kívánatos, hogy az egészségfejlesztés ne csak az egészségnevelési ismeretek oktatásában, egy-egy elszigetelt egészségügyi program formájában jelenjen meg, hanem hassa át az egész nevelı-oktató munkánkat. Sajátos nevelési igényő tanulóink neveltségi és kulturális szintje alacsony, ebbıl is adódnak speciális problémáik. Családjaikban kevés segítséget kapnak, még az élethez szükséges praktikus ismeretek megszerzéséhez is, ezért érezzük mi pedagógusok, hogy e téren miénk a felelısség, sokkal inkább segítenünk kell ıket szemléletük formálásában. ALAPELVEK Az egészségnevelés: − − − − − −
a legszélesebb értelemben vett megelızés céljait szolgálja, tervszerő, szervezett és rendszeres tevékenység, az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kiterjed, szakmailag pontos, a tanulók életkori sajátosságait figyelembe vevı, a helyes cselekvésre, egészségmagatartásra serkentı legyen, az egyéni és közösségi kapcsolatokat erısebbé, fejlettebbé tegye.
CÉLOK Az egészségnevelés célja tanulóink egészség-kulturáltsági szintjének emelésével egyidejőleg olyan tevékenységek kialakítása, amely az ismereteket aktív magatartássá formálja. Távlati célja, hogy tanulóink megértsék a saját egészségvédelmük jelentıségét, és rendelkezzenek azokkal a szükséges ismeretekkel, jártasságokkal, amelyekkel környezetük egészségi feltételeinek javítását, közösségük egészségének védelmét cselekvıen segíthetik. A tanulók énképének, önismeretének gazdagodása a személyiségük fejlıdését segíti elı. Olyan életmodellt kell eléjük tárni, hogy önálló, felnıtt életükben a fiatalok legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejleszteni kell a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítıkész magatartásukat, valamint azt a képességüket, hogy a felmerülı problémákat erıszakmentesen, higgadtan, minden durvaságot nélkülözıen tudják megoldani. Fel kell készíteni a tanulókat, hogy a harmonikus élet értéket jelentsen. Fontos az egészséget veszélyeztetı tényezık megszüntetése: − ismerjék fel a környezet -a háztartás, az iskola, a közlekedés, a veszélyes anyagok leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztetı tényezıit − támogatást kell nyújtani a gyermekeknek a káros függıségekhez vezetı szokások (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelızésében, segíteni kell a krízishelyzetbe jutottakat. Céljaink elérése érdekében mindig figyelembe kell vennünk speciális oktatási-nevelési alapelveinket, amelyeket itt még fokozottabban kell alkalmaznunk.
248
CÉLCSOPORTOK Tanulók A fı cél, hogy a folyamatos fejlesztés hatására jussanak el az önkiszolgálás teljes fokára, valamint az általános képzés befejezésével tanulják meg önmagukat és környezetüket tisztán, rendben tartani. Védjük tanulóink lelki egészségét, és fejlesszük önismereti technikáikat. Minden tanuló ismerje meg az egészségkárosító anyagokat, életmódot, és minél nagyobb mértékben legyen képes ezektıl magát távol tartani. Az iskola felnıtt közössége Cél az intézmény minden dolgozójának megnyerése, az egészségfejlesztési szemléletmód kialakítása, és személyes példamutatás elérése, a tanulók egészséges életmódra nevelése, a családi életre való felkészítés, a szenvedélybetegségek kialakulásának prevenciója érdekében. Szülık Egészségfejlesztı munkánkhoz együttmőködésük, segítségük megszerzése. FELADATOK AZ ALSÓ TAGOZATBAN Az egészséges testi és lelki fejlıdéshez szükséges szokásrendszer kialakítása, amely nem egy tantárgyra szőkül le, állandóan jelen van, fontos feladata az alsó tagozatos egészségnevelési programnak. Elmélyítésében nagy jelentısége van a tanári példamutatásnak, a tanár-tanár, diák-diák, tanár-diák, illetve a szülıkkel való együttmőködésnek. Már az iskolába lépés elsı napjától szükséges, hogy a tanulók megtanulják kezelni a konfliktusokat. Azokat a társaikat, akik segítségre szorulnak, fogadják el, tolerálják és „pátyolgassák” is. Iskolánk tanulói közül sokan lelkileg is sérültek, ezért a lelki egészségvédelem ugyanolyan fontos kell, hogy legyen, mint a testi. Speciális módszerekkel - dramatikus, önismereti és szituációs játékokkal – alapozzuk meg ismereteiket. Az egészségnevelés egyes tantárgyakra vonatkozó tartalmi elemei megtalálhatók a Pedagógiai Program Helyi Tanterv részében. FELADATOK A FELSİ TAGOZATBAN ÉS A SPECIÁLIS SZAKISKOLÁBAN A felsı tagozatos egészségnevelési program az alsó tagozat egészségnevelési programjának továbbgondolása. A tanulók életkori sajátosságaiból adódóan mélyebben elmerülhetünk az adott témákban. Olyan jellegő problémák adódhatnak, amelyek alsóban nem jellemzıek (szexualitás, alkohol- és drogfogyasztás). Ezek megbeszélésére jó lehetıséget biztosítanak az osztályfınöki órák, valamint a meghívottak által szervezett foglalkozások is. A szociális kompetenciaterület kapcsolódó témáiban a lelki egészségvédelmét célozza, a konfliktushelyzetek kezelési képesség, önismeret kialakításával. Az egészségnevelés tartalmi elemei a felsı három pedagógiai szakaszhoz rendelve megtalálható a Pedagógiai program Helyi Tantervében.
249
TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK Napközi, diákotthon A kezdetektıl alakítjuk az alapvetı higiénés szokásokat: − étkezés elıtti kézmosás, megfelelı felszereléssel, − a kulturált étkezés alapjainak elsajátítása evıeszközök helyes használata, igény ébresztése a kulturált körülmények közt történı étkezésre (asztalterítı, szalvéta), − a napi rendszerességő testmozgás beépítése a szabadidıbe irányított és kötetlen játék, − megfelelı testi higiénia. Egészség és iskola - Egészséges életvitel innováció A programsorozat lehetıség a tanórán kívüli foglalkozások keretén belül egy másfajta szemlélet elsajátítására. Folyamatos feladatadással, az egészséggel kapcsolatos feladatokat oldanak meg az osztályok, a mozgás új, nem elterjedt formáival ismerkednek (lovaglás, aerobic), zárásként egész napos rendezvény – sportnap várja ıket. Nyári tábor A program keretein belül az általános napirendben sort kerítünk a személyi higiénia, az öltözködés, a helyes táplálkozás szabályainak elsajátítására, túrázásra, vízben való mozgásra. Mozgásterápia innováció A napközis tábor keretein belül változatos mozgásformákkal ismerkednek tanulóink, terápiás foglalkozásokat próbálhatnak ki. Szakkörök Szakköreinkben is lehetıség nyílik az egészségnevelésre. Drámapedagógián az önismereti és szituációs játékoké, valamint a dramatizálásé a fıszerep, a mesék, történetek közös feldolgozásával, elıadásával sor kerül a feszültségek oldására, az önismeret fejlesztésére. Sportszakkörön a tanulók edzettségi szintjét növeljük, segítségével a bennük felgyülemlett feszültségeket levezethetik. Figyelemre, fegyelemre, a gyengébbel szembeni toleranciára tanít. EGYÜTTMŐKÖDÉS, KAPCSOLATOK A program eredményes megvalósítása érdekében partnereinkkel szoros kapcsolatrendszert építünk ki, és hatékony mőködtetésére törekszünk. Szülık A tanulók érdekében végzett megelızı tevékenységhez fontos a szülık, a család együttmőködése. A támogatás sajnos nehezített, ha a gyermek rendezetlen családi kö250
rülmények között él, ha a szülı fogyatékos, vagy deviáns magatartású. A szülıknek a programról tájékoztatást adunk. Pedagógusok Fel kell mérni, kik azok a pedagógusok, akikre az egészségfejlesztı tevékenységekben, programok szervezésében, végrehajtásában számítani lehet. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs A gyermek- és ifjúságvédelmi felelıst a tanulók, a szülık és a pedagógusok a nap folyamán bármikor megkereshetik problémájukkal. Biztosítja a tanulók szakorvosi vizsgálatra történı eljutását. Iskolaorvos Szőrıvizsgálatokat végez a tanulók körében, ahol kiszőri az egészségügyi problémás gyermekeket, és további szakvizsgálatokra irányítja. Emellett feladata a kötelezı védıoltások lebonyolítása. Védını Segíti az iskolaorvos munkáját. Szexuális felvilágosító foglalkozásokat tart a felsıbb évfolyamokon. Gyermekjóléti és Családsegítı Szolgálat Gyermek- és ifjúságvédelmi felelısünkkel állandó kapcsolatban vannak, így tanulóink problémáiról tudomást szereznek, s lehetıségeikhez mérten segítenek. Esetmegbeszéléseiken rendszeresen jelen vagyunk.
15. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM HELYZETELEMZÉS, HELYZETKÉP Iskolánk elhelyezkedése, a központi fekvés ellenére környezeti nevelési szempontból szerencsésnek mondható: nagy, parkosított udvarral rendelkezik, melyen sportpálya is található. A gyermekek környezeti neveléséhez megfelelı helyszín az iskola viszonylag új épülete, mely tágas, világos, tiszta, benne sok növény található. A tantermek megfelelı méretőek, világosak, a parkosított udvarra néznek. A tantermi felszerelés javítást, korszerősítést igényel. A gyermeket érintı minden környezeti hatásnak nevelı ereje van. Az elsı hatás a szülıkkel való korai kapcsolat. Akit szeretünk, azt szívesen utánozzuk. Késıbb is fontos a példakép, a minta, amivel azonosulni tud a gyermek. A családok környezeti attitődjei a kulturális hagyományokban gyökereznek és szerencsés esetben a szülık saját szüleiktıl megfelelı környezeti szemléletet tanulnak. Intézményünkben sajátos nevelési igényő tanulókat oktatunk, akik között sok a hátrányos helyzető, veszélyeztetett gyermek, így sajnos számos esetben a család nem közvetített ilyen értékeket, ezért is nagy jelentıséggel bír az iskola szerepe, nevelı hatása. A környezeti nevelés tevékenységei fontos elemei az esélyegyenlıség csökkentésének. A hagyományos óraszervezéstıl eltérı tanulási formák sok lehetıséget adnak azon
251
gyermekek érvényesülésére, fejlıdésére is, akiket a hagyományos tanórai keretekben nem, vagy csak kevéssé sikerül aktivizálni, fejleszteni. A környezeti nevelés módszertani kínálatában a sajátos nevelési igényő tanulókat jól segítı módszerek lelhetık fel. Az iskola mőködése környezeti nevelési szempontból A környezeti nevelésnek egyfajta rendezı elvként kell szerepelnie az iskola életében: „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” A tantestület minden tagja foglalkozik környezeti nevelési kérdésekkel kisebb-nagyobb mértékben a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során. A napközi otthon viszszatérıen foglalkozik ide tartozó témákkal elıadások, klubdélutánok formájában. A felsı tagozatosok rendszeres papírgyőjtési akciókban vesznek részt. A tanulók beosztott menetrend szerint takarítják az udvart, szemetet szednek, gyomlálnak. A környezeti nevelés azon területe az iskolai életnek, ahol fokozatosan elıre kell haladnunk figyelembe véve a hagyományokat, a gyermekek értelmi sérülését, életkori sajátosságait és szociális hátterüket. A technika órák keretében a gyakorlati kert gondozása mellett a park ápolása is megvalósul. A további munkában is szükség van az iskola minden dolgozójának az együttmőködésére. Erısíteni kell az osztályfınökök szerepét ezen a nevelési területen. Fontos lenne minél jobban bevonni a szülıket a környezeti akciókba. ERİFORRÁSOK SZÁMBAVÉTELE Iskolavezetıség Támogatja a környezeti nevelési programokat. Minıségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönzı rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Pedagógusok Minden tanár feladata a környezeti nevelés. Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat. Gyógypedagógiai asszisztensek Mindenben segítik az oktató-nevelı munkát, részfeladatokat látnak el. Osztályfınökök Évfolyamokra lebontva foglalkoznak a környezeti neveléshez, egészségneveléshez kötıdı tartalmak feldolgozásával, lehetıségük van az aktualitások azonnali megbeszélésére osztályközösségi szinten. Diákönkormányzatot segítı tanár, gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs Lehetıségük van a környezeti nevelés egészségnevelési területeinek erısítésére, az egyedi problémák azonnali kezelésére. Iskolaorvos, védını Szakmai kompetenciájukkal személyes ráhatásukkal segítik a tanárok munkáját. Elıadásokat tartanak az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról. 252
Technikai dolgozók Biztosítják a programok tárgyi feltételeit – termek, vizesblokkok, világítási hálózat, főtés karbantartása -, részt vesznek a zöldítési programban (szelektív hulladékgyőjtésben, komposztálásban). Tanulók A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, esetleges önálló kutatások, - helyi értékek felkutatása – kezdeményezések, partnerség a felnıtt résztvevıkkel). ALAPELVEK − az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása, − az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése, − rendszerszemléletre nevelés, − holisztikus és globális szemléletmód kialakítása, − fenntarthatóságra nevelés, − a környezet etika hatékony fejlesztése, − érzelmi és értelmi környezeti nevelés, − tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés, − tolerancia és segítı életmód, − a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, − az állampolgári – és egyéb közösségi - felelısség felébresztése, − az életminıség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése, − az egészség és a környezet összefüggései, − helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések − problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség, − globális összefüggések megértése, − fogyasztás helyébe életminıség, − létminıség választásához szükséges értékek, viselkedési normák. CÉLOK Hosszú távú célok A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elısegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvı nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elısegítve az élı természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlıdését.
253
A fiatalság helyes környezeti nevelésével - amely a helyi környezet problémáit fókuszba állítva azokon keresztül a globális problémákra világít rá -, kialakítható egy tudatos és felelısségteljes magatartásforma, mely egyre fejlettebb környezeti szemléletet eredményez. Olyan kérdések felvetésére sarkallhatja ıket, mint „Mit tehetek én ?”, s olyan irányba vezeti, ahol remélhetıleg tehetnek valamit. A környezeti nevelés csak akkor érheti el célját, ha állandóan „benne van a levegıben”. A legfontosabb a személyes hatás, a példa és a példa interiorizációja, s benne szerepe van mindenkinek, aki nevelı viszonyban van a gyermekekkel. A szakmai alapozást elsısorban a természetismeret – biológia, kémia, fizika, földrajz tantárgyakkal végezzük. A természettudományok szerepe kétségbevonhatatlan jelentıségő a környezeti nevelésben. Ma, amikor a környezet pusztulásának, pusztításának útján haladunk, nem elég a közvetlen okok megszüntetése, csökkentése, a környezet megóvásában nagyobb jelentıségő a megelızés, melynek egyik legfontosabb momentuma a felnövekvı korosztályok megfelelı szemléletének kialakítása. A harmonikus környezető ember egységben látja a szétszedhetetlen világot. Ez a holisztikus szemlélet az ökológiai szemlélet alapja, ezt irányozza meg a környezeti nevelés. Rövidtávú konkrét célok, programok − a környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg, erısítsük a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket → projektek kidolgozása, − a pedagógusok, a felnıtt dolgozók és a szülık személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztıi → képzések, továbbképzések és szülıi értekezletek tartása az adott témában, − az iskola tisztaságának javítása → tisztasági „ırjárat” szervezése „ki szemetel kevesebbet?” – tisztasági verseny − a szemét mennyiségének csökkentése → diákönkormányzat szervezésében szelektív hulladékgyőjtés – egyenlıre csak a papír folyamatos győjtése, tárolásának és elszállításának megszervezése, a helyes vásárlói szokások kialakítása, − takarékoskodás a vízzel és a villannyal, − a tanulók ismerjék meg szőkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a hagyományokat, környezetükben vizsgálódjanak, szemlélıdjenek, rendezzenek kiállítást természetes anyagú tárgyakból, vegyenek részt vetélkedıkön, szervezzenek elıadásokat a „jeles napokra”, − legyenek a tanulók környezetük, szülıföldjük védelmezıi → „örökbefogadási” akciók: egy-egy fát, területet, partszakaszt, amihez rendszeresen visszajárnak, figyelik változásait, gondozzák, - faültetés, téli madáretetés, − iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára környezeti nevelésbe tartozó témával → zoo-nap, állatsimogató, zoolimpia, kvízjáték stb., − fejlesszük a tanulók problémamegoldó képességét, gondolkodásmódját, az önálló ismeretszerzés képességét – megalapozva az élethosszig tartó tanulást → „zöld sarok” akvárium kialakítása, pl.: a könyvtárban szakkönyvek, folyóiratok, video254
anyag és CD-k beszerzése, internet hozzáférés biztosítása, Öko-udvar – szabadtéri órák megtartására is alkalmas – természetes anyagokból házikó, játékok létrehozása, − a környezeti nevelés hatékonyságának érdekében kirándulások, „látogatások” alkalmával alkalmazzuk a pedagógia szakterületeinek a zoo-pedagógiának, múzeumpedagógiának a módszereit, ill. mőködjünk együtt a szakemberekkel, valamint bármely tevékenység során alkalmazhatjuk a drámapedagógiát. A fentiekben megfogalmazott tevékenységeket gyermekeink értelmi állapotának figyelembe vételével kell megvalósítanunk. TANULÁSSZERVEZÉSI, TARTALMI KERETEK Környezetelvőség a mőveltségi területeken A környezeti nevelés a közös követelmények között kiemelt nevelési terület, így kerettantervi hatása van, szempontjainak érvényesülnie kell a mőveltségi területekben, az azokhoz tartozó tantárgyakban és a tanórán kívüli tevékenységekben egyaránt. Ez helyi tantervünkben is jelentıs szerepet játszik. Anyanyelv és irodalom Az anyanyelv, az írni és olvasni tudás eszköz az olvasási élmények, a mőveltség megszerzéséhez. Az irodalom, a dráma segíti a képzelıerı, az élménybefogadási képesség fejlesztését, külsı és belsı világunk összehangolását, egészként való részvoltunk átélését. Matematika Az integrált gondolkodásra nevel, ami a környezet egységének megteremtéséhez elengedhetetlenül fontos. Az informatika környezetvizsgálati adatok értékelésére, környezeti folyamatok modellezésére is felkészít. Ember és társadalom A természettel harmonizáló társadalom megvalósítására, a természettisztelı cselekvési kultúrára, az ember-természet történeti viszony hatásainak kiszámítására, az élet és a létfeltételek megteremtésében kreatív együttmőködésre, környezettudatos magatartásra, nagyobb környezeti tőrıképességre készít fel. Pozitív környezeti jövıképet munkál ki. Az emberismeret, önismeret felkészít önmagunk lehetıségeinek és korlátainak számbavételére, egyszeri és megismételhetetlen lényünk megélésére és megbecsülésére, környezettudatos állampolgári magatartásra. Ember és természet Kiemelt fontosságú szépségének, harmóniájának, mőködésének felfedezése, megismerése önmagáért, fizikai, kémiai, biológiai, ökológiai alapelvek betartásáért, hogy az ember létfeltételeinek biztosításakor a környezeti szintek (kozmikus, természeti, társadalmi, belsı) minıségét ne sértse meg. A természetismeretnek fontos eleme a természetközelség, e nélkül nem lehet hatékony a nevelés, a személyiségfejlesztés, az ismeretek elsajátítása. Földünk és környezetünk Hangsúlyozza a természet, környezet, ember egységét, egymástól való függését, egymásra való hatásukat, a természeti és társadalmi folyamatok globális voltát, a természeti
255
erıforrások végességét, az ember természetalakító tevékenységének korlátait, a lokalitás jelentıségét és függıségeit. Mővészetek A szó (irodalom), a hang (zene), a kép (festészet, film), az alak (szobor), a mozgás (tánc) segítségével valósuljon meg a képzelıerı, az élményképesség kifejlesztése; az ember külsı és belsı világa összekapcsolódásának képessége. Életvitel és gyakorlati ismeretek (háztartástan, technika,), vizuális kultúra Az életvitel, a család nagyon fontosak, mert az ember biológiai lényege, testi, lelki egészsége itt alapozható meg. A munkatevékenység az ember környezetalakító igényét és létfeltételeinek megteremtését szolgálja, de a környezetalakítás határát – a környezeti szintek minıségének megváltoztatását – nem lépheti át. A környezetalakításnál, a termékek készítésénél, gyártásánál az esztétikus megjelenésre is figyelemmel kell lenni. Testnevelés Testi egészségre, korrektségre, küzdıképességre nevel, a megfelelı mozgás a test energiaháztartását karbantartja. A sportban is kívánatos a természet- közeliség igényének a feltámasztása. Egészséges életvezetés innováció Komplex programsorozat, mely a tanulók képességfejlesztését célozza meg tanórán kívüli keretekben. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŐ GYERMEKEK KÖRNYEZETI NEVELÉSÉNEK JELLEMZİI ALSÓ- ÉS FELSİ TAGOZATON Az 1-4. évfolyamot felölelı szakaszban nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani a tanuláshoz nélkülözhetetlen funkciók fejlesztésére. Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és oktatásszervezési megoldásokkal, terápiákkal kell alkalmazkodni a tanulók között meglévı nagyobb eltérésekhez. A képességfejlesztésben hangsúlyosan jelen kell lennie a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvés megismerésének, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. Az 5-10. évfolyamban a megismerési módszerek további fejlesztése, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetek, ismeretek, elsajátított tanulási szokások fejlesztése a cél. Elıtérbe kerül a verbális szint, de differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is. Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetıségei a tanórákon Testnevelés A tanulók: − fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentıs mértékben befolyásolják egészséges testi fejlıdésüket, − legyenek tisztában vele, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerő tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttmőködés és a tolerancia fejlesztésében, 256
− értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes, − igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetıség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, a tornaszerek, − sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylı népi játékokat (pl. méta, gólyalábazás). Magyar nyelv és irodalom − 1-4. évfolyamokon a tanulók ismerjék meg a közvetlen természetes és mesterséges környezetünk értékeit bemutató irodalmi alkotásokat, meséket, mondákat, népdalokat, verseket, − egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során, − 5-10. évfolyamon ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, s tudják alkalmazni a természeti és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben, − törekedjenek az anyanyelv védelmére, − alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, − növeljük a környezethez való pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával, − fejlesszük az egyéni és közösségi kompetenciákat drámajátékok segítségével. Történelem A tanulók: − értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet, − ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, − alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete, − ismerjék meg az egész világot érintı globális problémákat és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom jelentıségét, felelısségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Matematika A tanulók: − tudjanak egyszerő táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni, − logikus gondolkodásuk, szintetizáló és lényegkiemelı képességük fejlıdjön, − tudják megfigyelni az ıket körülvevı környezet mennyiségi és térbeli viszonyait, − váljanak képessé egy adott témához megfelelı adatok kiválogatására, győjtésére és feldolgozására, 257
− ismerjenek konkrét, a valós életbıl vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelı következtetéseket levonni, − legyenek képesek reális becslésekre, − tudjanak egyszerő statisztikai módszereket alkalmazni, − alakuljanak ki a tanulókban a rendszerben való gondolkodás és a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségek. Földrajz A tanulók: − szerezzenek tapasztalatokat, győjtsenek élményeket a közvetlen élı és élettelen környezetükrıl, − érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit, − ismerjék meg a világ globális problémáit, − ismerjék meg és ırizzék a természeti és ember alkotta táj szépségeit. Környezetismeret, természetismeret (biológia, fizika, kémia) A tanulók: − fedezzék fel, hogy ık maguk is a természet részei, − szeressék meg természetes és épített környezetüket, − ismerjék meg a globális környezeti problémákat, − ismerjék meg az élılények alapvetı szervezeti-mőködési jellemzıit, fedezzék fel az ok-okozati összefüggéseket, − ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat és legyenek képesek azok mérséklésére, megelızésére, − sajátítsák el a testi-lelki egészséget megırzı életviteli technikákat, − a tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód, − ismerjék meg az élı szervezetre káros fizikai hatásokat (sugárzások, zaj, rezgés), tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetıségeit, a védekezési lehetıségeket, − ismerjék meg az élı és élettelen közötti kölcsönhatásokat, − mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erıforrásokat felelısséggel szabad csak felhasználni, − rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel, − legyenek képesek a környezeti elemek egyszerő vizsgálatára, az eredmények értelmezésére.
258
Ének-zene A tanulók: − ismerjék fel a természeti, illetve mővészeti szépség rokonságát, − ismerjék meg a természet zenei ábrázolásainak módjait, − fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban, − vegyék észre a zene közösségerısítı, közösségteremtı erejét, − fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni. Rajz és vizuális kultúra A tanulók: − ismerjék fel a természeti és mővészeti szépség rokonságát, − ismerjék meg a természet képzımővészeti ábrázolásának lehetıségeit, − ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére, tudjanak példákat a népi építészet, díszítımővészet hazai elıfordulásaira, − kutassanak fel, ismerjenek meg helyi népi építészeti emlékeket, − legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelıen, − tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre, − ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését. Technika, életvitel A tanulók: − ismerjék és használják a természetes anyagokat, − ismerjék a környezetbarát technológiákat, a környezetbarát anyagokat, a termékek használatát, − ismerjék a tevékenységhez kapcsolódó higiéniai követelményeket, és tudják ezeket a gyakorlatban alkalmazni. A tanulókban: − erısödjön meg az ökológiai szemlélet, − alakuljon ki a munkafegyelem.
259
TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK LEHETİSÉGEI Terepi: − tanulmányi kirándulások, − nyári tábor innováció, − akadályverseny, − tanösvény, − iskolakert. „Akciók” − vetélkedık, − pályázatok, − faültetés. „Látogatás”: − múzeum, − állatkert, − nemzeti park. Szakkör: − drámapedagógia, − ügyes kezek, − témanap, témahét, − faliújság készítés. Napközi otthon, diákotthon − kézmőves foglalkozások → fıként természetes anyagokkal, építve a népi mesterségek hagyományaira, − klubdélutánok, elıadások a környezeti nevelés témakörébıl, − vetélkedık, − rajzpályázat, − faliújság készítı pályázat, − szabadidıben megoldhatóan „látogatások”, „akciók.” MÓDSZEREK A környezeti nevelés céljainak eléréséhez az alábbi módszereket lehet alkalmazni: -
projektoktatás, kooperatív technikák,
-
elkerülhetetlen az ismeretek szóbeli közlése, a vizuális jelek, egyéb informatikai eszközök használata, 260
-
hivatkozás hasonlóságokra, példák felsorolása, magyarázat, megbeszélés, kölcsönös kérdésfeltevés,
-
gyakori ismétlés,
-
problémafelvetés,
-
heurisztikus, önálló gondolkodást felkeltı beszélgetés, vagy szituáció teremtése,
-
feladatlapok megoldása (egyénileg, csoportosan, vagy differenciáltan),
-
mérés, egyszerő kísérletek elvégzése (vízminıség vizsgálata),
-
szituációs- és szerepjátékok (pl. párbeszédes szituációs gyakorlat, meggyızés különbözı szerepekben),
-
morfológiai megállapítások, tulajdonságok mellé rendelt irodalmi és képzımővészeti alkotások elemzése,
-
vita,
-
problémamegoldás improvizálással,
-
cselekvı kifejezésmód dramatizálással, bábozással, rajzzal, szobrászkodással,
-
drámapedagógia alkalmazása (pl. mozdulat, hangutánzás stb.),
-
kiállítás (tollgyőjteménybıl, szennyezı tárgyakból stb.),
-
zöld felületek növényeinek, állatainak megismerése, ápolása, élıhely fenntartása (téli madáretetés),
-
kerti és takarítási munkálatok.
A pedagógiai, így a környezeti nevelés jelentısége, hogy az emberi erıforráshoz, a legérzékenyebb és legerıteljesebb tényezıhöz fordul és így próbál alternatívákat találni a globális környezeti problémák megoldására. „Mindenki próbáljon meg saját maga körül tenni valamit, és a dolgok javulni kezdenek.” Schumacher
261
16. A SZAKSZOLGÁLAT Célja A városi és kistérségi óvodákban, iskolákban nevelt-oktatott gyermekekre, tanulókra vonatkozóan: − A sajátos nevelési igényő tanulók fogyatékosságából eredı hátrányának megelızése, csökkentése, kompenzálása, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülésspecifikus szempontú támogatása. − Pedagógiai szakszolgálati feladatellátás: gyógytestnevelés, logopédia, gyógypedagógiai tanácsadás. − Az integrált nevelés-oktatásban részt vállaló intézmények pedagógusainak szakmai segítésével együttmőködés. − Elısegíteni a differenciáló és integráló pedagógiai módszertani kultúra terjedését. − Tanuló segítı szolgáltatás. − Szülısegítı szolgáltatások mőködtetése. Célunk elérése érdekében együttmőködés az inkluzív intézményekkel, az érintett gyermek, tanuló szüleivel, a társadalmi rehabilitációban részt vevı szervezetekkel. Feladatok a cél megvalósításához − Az integráltan tanuló sajátos nevelési igényő gyermekek számára speciális pedagógiai segítségnyújtás utazó szakember biztosításával. − Az intézményekkel történı együttmőködés formáinak kialakítása – rögzítése, illesztése az aktuális órarendben. − A sérült gyermek, tanuló megfigyelése, fejlesztésének, lehetıségeinek, korlátainak értelmezése a gyógypedagógussal, a szakértıi vélemény alapján. − A fejlesztés tervezése tanórai keretek között, a habilitációs, rehabilitációs foglalkozások keretében – egyéni és csoportos fejlesztı tevékenység speciális pedagógiai segítségnyújtással – a gyógypedagógus általbiztosított egyéni fejlesztési tervre építetten. − A gyógypedagógiai nevelés számára biztosított szakanyagok, tankönyvek, taneszközök beszerzése, felhasználásuk, beemelésük ütemezése a gyógypedagógus irányításával. − A diagnosztizáló, formatív, szummatív mérések lehetıségének, gyakoriságának tervezése team munkában.
262
− A tanuló fejlıdésének, elért eredményeinek meghatározása, rögzítése együttesen kialakított vélemény szerint – a szülı bevonásával, tanácsadás a szülınek, segítségnyújtás a családi neveléshez. − Folyamatos kapcsolattartás a tanulók szüleivel, a Tanulási Képességeket vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottsággal, a Nevelési Tanácsadóval. − Igény és lehetıség szerint a terápiás célú fejlesztı foglalkozások feltételeinek biztosítása. − Az integrált tanuló nevelésével kapcsolatos szakmai tapasztalatcsere, szakmai felkészítés, folyamatos továbbképzés szervezése. − Gyógytestnevelés ellátása azoknál a gyermekeknél, tanulóknál, akiket iskolaorvos, vagy szakorvos szőrıvizsgálata és szakvéleménye alapján javasoltak. − Logopédiai szolgáltatással a beszédindítás, a beszédhibák javítása, nyelvikommunikációs zavarok javítása, dyslexia, dysgraphia megelızése és gyógyítása, Személyi feltételrendszer a célok, feladatok megvalósításához: - oligofrén-pedagógus, - tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos tanár, - logopédus, - gyógytestnevelı, - alapozó terapeuta.
263
HELYI TANTERV Mottó:
„ Ne félj a lassú növekedéstıl Csak az egyhelyben állástól tarts!”
Iskolánk, tartalmi-tantervi munkájának szabályozására az oktatásügy legmagasabb szintő dokumentumát a NAT-ot alkalmazza. A NAT összefoglalja az elsajátítandó mőveltség alapjait, tartalmazza a kerettanterveket, melyre helyi tantervünket alapoztuk. Helyi tantervünket a 2/2005. (III. 1.) OM rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényő tanulók iskolai nevelésének, oktatásának irányelve alapján készült kerettanterv alapján állítottuk össze, figyelembe véve az Educatio Kht. által kidolgozott kompetenciafejlesztı oktatási program kerettantervét, a helyi adottságokat, sajátosságokat és igényeket. A kerettanterv a kompetenciák fejlesztésében megkülönböztetett figyelmet fordít a személyes, a szociális, a kommunikációs, és az életvezetési kompetenciákra, választható az általános iskola, az elıkészítı szakiskola, a speciális szakiskola 9– 10. évfolyamain az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelését, oktatását végzı közoktatási intézmények számára. Intézményünkben, a 9-10. osztályban az általános mőveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik, továbbá elméleti és gyakorlati ismeretek átadását szolgáló pályaorientáció.
1. HELYI TANTERVI ÓRATERV Óraterv az 1-8. évfolyam számára 1. évf. Magyar nyelv és 8 irodalom
2. évf.
3. évf.
4. évf.
5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
8
8
9
6
5
4
4
2
2
2
2
4
4
4
4
0,5
0,5
1
1
1
1
2
3
3
1,5
1,5
1,5
Történelem Matematika
4
4
4
4
Informatika Idegen nyelv Környezetismeret 2
2
2
2
Természetismeret
2
Földrajz Ének
1
1
1
1
1
1
1
1
Rajz
1,5
1,5
1
1
1
1
1
1
Életvitel-gyak. ism.
1
1
2
2
2,5
2,5
3
3
264
Testnevelés
3
3
3
3
Osztályfınöki
2,5
2,5
2,5
2,5
1
1
1
1
Kötelezı
20,5
20,5
21
22
22,5
23
25
25
Rehabilitáció 52§(6) 15%
3
3
3
3,3
3,38
3,38
3,75
3,75
ÖSSZESEN
23
23
24
25
25,5
26
28,5
28,5
Felzárkóztatás 52§(11c) 12%
2,4
2,4
2,4
2,7
2,7
2,7
3
3
2
2
2,25
5,62
5,62
7,5
7,5
Nem kötelezı 52§ 2 (7)
Óraterv a speciális szakiskola 9-10. évfolyama számára Tantárgyak
Az évfolyamok óraszámai 9.
10.
4
4
Történelem és társadalmi is- 2 meretek
2
Idegen nyelv
2
2
Matematika
3
3
Informatika
2
2
Természetismeret – Biológia- 1 Egészségtan
1
Természetismeret – Fizika
2,5
2,5
Földrajz
1,5
1,5
Szakmai elıkészítı ismeretek
6
0
Szakmai alapozó ismeretek
0
6
Ének
1
1
Testnevelés és sport
2
2
Osztályfınöki
1
1
Kötelezı óraszám
28
28
52.§.(6) Habilitáció, rehabilitáció (15 %)
4,2
4,2
Teljes felhasznált óraszám
32
32
52§ (7) nem kötelezı
12,6
12,6
52§ (11) egyéni foglalkozás
3,08
3,08
Magyar nyelv és irodalom
Természetismeret - Kémia
265
Helyi tantervi óraterv az értelmileg akadályozottak számára Évfolyamok Tantárgyak
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Olvasás-írás elıkészítése 2
2
0
0
0
0
0
0
Olvasás-írás elemei
0
0
3
4
4
4
5
5
Beszédfejlesztés és kör- 4 nyezetismeret
4
4
4
3
3
0
0
Társadalmi ismeretek és 0 gyakorlatok
0
0
0
0
0
2
2
Számolás-mérés elıké- 2 szítése
2
0
0
0
0
0
0
Számolás-mérés elemei
0
0
2
4
4
4
3
3
Önkiszolgálás
2
2
2
0
0
0
0
0
Életvitel és gondozási 0 ismeretek
0
0
2,5
3
3
5
5
Ábrázolás-alakítás
2
2
2
2
2
2
4♦
4♦
Ének-zene
2
2
2
2
2
2
2
2
Játékra nevelés
3
3
2
0
0
0
0
0
Mozgásnevelés
3
3
3
4♦
4♦
4♦
0
0
Testnevelés
0
0
0
0
0
0
4♦
4♦
Környezet és egészség- 0 védelem
0
0
0
2
2
2
2
Kötelezı óraszám
20
20
22,5 22,5 22,5 25
27,5
52.§ (6.) Habilitáció, 3 rehabilitáció (15%)
3
3
3
Tényleges heti óraszám
23
23
25,5 27
20
23
Jelmagyarázat: ♦ Szabadon tervezhetı órák felhasználása: 1 óra
Mozgásnevelés 4-6. évf.
1 óra
Ábrázolás
7-8. évf.
1 óra
Testnevelés
7-8. évf.
266
3
3
4
4
27
30
31,5
Az értelmileg akadályozott tanulók fejlesztése az Irányelvekben megjelölt témakörökbıl és tantárgyakból egyénre szabottan történik, az összevonásra való tekintettel. Az integráló osztályok gyógypedagógiai asszisztens bevonásával mőködnek. Az egyéni fejlesztés, minden tanévben a szeptember 30-ig történı diagnosztikus felmérésre épül. A helyi sajátosságok is ebben jelennek meg. A rendkívül heterogén képességek miatt a klasszikus évfolyam szintő foglalkozás nem alkalmazható. A rehabilitációs foglalkozások is az egyéni fejlesztés szolgálatában állnak. Kiegészítı terápiaként az alapozó terápia szerepel.
2. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS INTÉZMÉNYÜNKBEN A TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0147 „Kompetencia alapú oktatás, egyenlı hozzáférés – Innovatív intézményekben” pályázat keretében a 2009-2010–es tanévtıl kompetencia alapú oktatás folyik intézményünkben, 6 tanulócsoportban. A nevelıtestület feladata a programcsomagok adaptációja az intézmény tanulóinak sérülés specifikus, szociokulturális sajátosságait figyelembe véve. A kulcskompetenciák beépítése a tananyagba folyamatosan történik. Minden tanév elején az adott tanmeneteknek tartalmaznia kell a fejlesztı lehetıségeket és feladatokat, a moduladaptáció formáját a tanulók fejlettségi fokának megfelelıen. A képességfejlesztés területei és a fejlesztési követelmények az adott tantárgy céljához, feladatához illesztetten épül be a tantárgyi tartalomba, a tevékenység- és feladatrendszerbe, az egyes évfolyamok tantárgyainak követelményeibe. A kompetencia alapú oktatás fenntarthatósága intézményünkben az alábbi módon valósul meg: 1. Új oktatásszervezési eljárások alkalmazása A tantárgytömbösítés, a mőveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása számunkra nem releváns, mivel intézményünkben csak nem szakrendszerő oktatás folyik. A szövegértés – szövegalkotás és a matematika-logika kompetenciaterület a magyar és matematika tantárgyi megnevezéssel teljes óraszámban kerültek bevezetésre. A szociális, életviteli és környezeti kompetencia elsısorban a történelem-társadalmi ismeretek tantárgyba beépülve valamint a többi órákon és tanórán kívüli foglalkozásokon kerül fejlesztésre. A moduláris oktatást a szociális kompetencia programcsomag moduljainak adaptált alkalmazásával valósítjuk meg. A három hetet meghaladó projekt évente egy témában egy felsıs osztály feladata, bevonva bizonyos tevékenységekre az intézmény egészét. A résztvevı osztály és a téma meghatározása a nevelıtestület döntése alapján az éves munkatervben szerepel, figyelembe véve a diákok kezdeményezését, ötletelését. A projektterv elkészítése a mindenkori osztályfınök feladata, együttmőködve kollégáival. Tartalmaz tanórai és tanórán kívüli tevékenységeket, idıszervezése lehet folyamatos, vagy szakaszokra bontott. A témahét évente egy témában egy osztály feladata. A téma kiválasztása az aktualitások figyelembe vételével történik, a nevelıtestület döntése alapján az éves munkatervben kerül meghatározásra a megvalósító osztály megnevezésével együtt. 267
2. Új tanulásszervezési formák alkalmazása: − Kooperatív tanulásszervezés alkalmazása – kooperatív módszerek, − Egyéni-páros - csoportmunka szervezése, − Differenciált rétegmunka – a heterogén csoportokban egyénre szóló képességfejlesztés, − IKT –val támogatott tanulásszervezés – digitális eszközök, módszerek tanórai és tanórán kívüli használata, − Tanulói tevékenységre épülı ismeretszerzés, képességfejlesztés, − Verbális és vizuális információhordozók együttes alkalmazása különösen a HHH tanulók esetén, − A tanulók önálló felfedezı, kutató tevékenységét támogató módszerek alkalmazása. 3. Az Educatio Kht. Kompetenciafejlesztı oktatási program kerettantervét adaptáltuk, figyelembe véve a Sajátos nevelési igényő tanulók iskolai nevelésének, oktatásának irányelve alapján készült kerettantervet. A részletes tananyagot és követelményeit a mellékletben szereplı tantárgyi tantervcsomagok tartalmazzák tantárgyanként és évfolyamonként. 4. A programcsomagok feladattípusainak alkalmazása a tanulásban akadályozott tanulók értelmi szintjének megfelelıen átalakítva történik. A differenciált fejlesztés megvalósításának érdekében a hatékony tanuló megismerési technikákat, pedagógiai diagnosztizálást alkalmazunk. Az ön és csoportértékelés alkalmazását támogatjuk a személyes és társas kompetenciák fejlesztése érdekében. 5. Innovációk „Iskola és mővészet ” címmel mőködı innováció keretében évrıl évre vetélkedısorozatot szervezünk. A vetélkedı témája mindig a mővészetekhez: népmővészet, irodalom, zene, képzımővészet stb. kapcsolódik. A vetélkedı integrált keretek közt zajlik, hiszen ép és tanulásban akadályozott gyermekek is részt vesznek. A programokba bevonjuk az ÁMK tanulóinak minél szélesebb körét (óvodások, általános iskolások, tagiskolák diákjai és az EGYMI tanulói), figyelünk arra, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető gyermekek is lehetıséget kapjanak. A vetélkedı a szabadidı hasznos eltöltésére ad lehetıséget, a feladatok különbözı képességeket fejlesztenek, lehetıséget adnak a páros és csoport munkára, kooperatív technikák alkalmazására. A „Nyári tábor” innováció évente más-más helyszínen valósul meg. Hazánk természeti és történelmi értékeinek megismerését, a közösség fejlesztését, egészséges életmód kialakítását, képességek fejlesztését célozzuk. Fenntartását évrıl évre változó tartalommal valósítjuk meg, lehetıséget biztosítva a szociálisan hátrányos helyzető tanulók részvételére. A megvalósítást a tanulók dokumentálják, digitális naplót készítve. Az „Egészséges életvezetés” innováció célja az egészséges életmódra, annak igényére nevelés – az egészséges életvitel sokrétő bemutatásával, példaadással. A feladatok során a kooperatív technikákat alkalmazzuk, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető gyermekek esélyegyenlıségét növeljük ez által. A szociális kompetencia fejlesztése együtt-tevékenykedéssel, modulok használatával valósul meg. Kiemelt szerepet kap a mozgáskultúra fejlesztése, az egészséges életvitel kialakítása. A „Mozgásterápiák” innováció célja intézményünk életében, hogy az itt tanuló diákokkal minél többféle mozgásélményt ismertessünk meg, hogy a hétköznapi mozgáskultú268
rájukat bıvítsük, s a mozgás öröme által minél több pozitív élményt szerezzenek. Az egyhetes tábor folyamán megismertetjük a gyerekeket és a részt vevı pedagógusokat egy-egy mozgásterápiával, betekintést nyújtunk mind az elméleti, mind a gyakorlati oldalba is. 6. Eszközök A pályázat keretében beszerzett laptopok biztosítják az IKT alkalmazását a tanórákon és megkönnyítik a pedagógusok felkészülését. A beszerzett taneszközök támogatják a tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztését. 7. Jó gyakorlat átvétele A Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon, Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadót kerestük meg a jó gyakorlatuk átvételéhez. A „Kompetencia alapú oktatás sajátos nevelési igényő tanulók fejlesztéséhez” címő jó gyakorlatban bemutatták a programcsomagok adaptációs folyamatát a sérülés típusára és az egyéni képességekre koncentráltan, segítették a mőhelymunkában az SNI tanulók követelményeinek a kompetenciaterületek követelményeivel való összekapcsolását. A pályázati dokumentációval kapcsolatos jelölések Napló − kompetenciaterület megnevezését, a program típusát a napló elsı oldalára beragasztott matrica tartalmazza − bevont pedagógus neve – a matrica alá jegyezve − modulszám jelölés a matematika és szociális kompetencia területnél a tananyag után − IKT alkalmazása – a haladási részben óra anyaga után IKT jelölés − IPR alkalmazása – a haladási részben a tantárgy megnevezésénél jelölve IPR betőkkel. − projekt – az érintett napok tanóráinál jelölve Tanmenet − a helyi tanterv alapján, 3 havonta elkészítve, − jelölve az IKT-val támogatott órákat, feltüntetve az eszközt, oldalt, programot − IPR elemek jelölése a módszerek, megjegyzés rovatban A fenntarthatóság biztosítása A pályázatban vállalt kötelezı és választható elemek fenntartását az alábbi módon biztosítjuk:
269
Bevezetés éve
Fenntarthatóság idıszaka
Pályázati elemek
2010/2011-es tanév
2009/2010-es tanév
2011/2012-es tanév
2012/2013-as tanév
2013/2014-es tanév
2014/2015-ös tanév
Tanulócsoportok Szövegértés-szövegalkotás A
3. osztály
4. osztály
5. osztály
6. osztály
7. osztály
8. osztály
Magyar tantárgy
5. osztály
6. osztály
7. osztály
8. osztály
9. osztály
10. osztály
1. osztály
2. osztály
3. osztály
4. osztály
5. osztály
6. osztály
8. osztály
9. osztály
10. osztály
1. osztály
2. osztály
3. osztály
9. osztály
10. osztály
8. osztály
9. osztály
10. osztály
1. osztály
10. osztály
5. osztály
6. osztály
7. osztály
8. osztály
9. osztály
Moduláris oktatás
a szociális programcsomagot alkalmazó csoportban
a szociális programcsomagot alkalmazó csoportban
a szociális programcsomagot alkalmazó csoportban
a szociális programcsomagot alkalmazó csoportban
a szociális programcsomagot alkalmazó csoportban
a szociális programcsomagot alkalmazó csoportban
Témahét
1 és 10 osztály
egy osztály
egy osztály
egy osztály
egy osztály
egy osztály
Három hetet meghaladó projekt
5. és 8. osztály
egy osztály
egy osztály
egy osztály
egy osztály
egy osztály
25%
25%
25%
25%
25%
a programcsomagot alkalmazó valamennyi csoportban
a programcsomagot alkalmazó valamennyi csoportban
a programcsomagot alkalmazó valamennyi csoportban
a programcsomagot alkalmazó valamennyi csoportban
a programcsomagot alkalmazó valamennyi csoportban
Matematika – logika A Matematika tantárgy Szociális,életviteli és környezeti B Történelem – társadalmi ismeretek tantárgy Osztályfınöki
IKT eszközzel támogatott tanórák aránya 25% a bevont tanulócsoportok esetén IPR-módszerrel oktatott tanórák aránya: 40%)
Saját innováció megnevezése
Jó gyakorlatok megnevezése
25% a programcsomagot alkalmazó
Iskola és mővészet Egészség Mozgásterápia Nyári tábor Kompetenciaalapú programcsomagok alkalmazása a SNI tanulók oktatásában.
Valamennyi évfolyamunk tanulói saját döntés alapján, bevonva az ÁMK intézményeinek tanulóit.
Valamennyi bevont tanulócsoport.
270
3. KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK A TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTTAK TANÍTÁSA SORÁN Az egységes alapokra épülı differenciálás A helyi tantervek készítésekor arra törekedtünk, hogy a képességfejlesztés módjai sokféle ismereten, azok változatos kombinációin alapuljanak. E differenciálás – iskolánk speciális adottságai miatt – még nagyobb hangsúlyt kap. Különbözı színtereken – tanórán, tanórán kívül, iskolán kívül – folytatott tanulással, különbözı tevékenységekkel, szervezett és spontán tapasztalatokkal szerzett képességeik hozzájárulnak tanulóink személyiségének minél teljesebb kibontakoztatásához. Ezt a folyamatot sajátos, speciális módszereinkkel, eszközeinkkel kívánjuk még sikeresebbé, eredményesebbé tenni. Speciális elveink A fejlesztési feladatok meghatározásakor a tanulók lehetıségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez kell igazodnunk. Munkánk során a következı elveket alkalmazzuk: − Az egyéni bánásmód elvét, amelynek során a tanulók esélyegyenlısége egyéni bánásmóddal, differenciált foglalkoztatással segíthetı elı, melynek igazodnia kell adottságaikhoz, körülményeikhez. Figyelembe kell venni az eltérı képességő, tapasztalatú, érdeklıdéső, egészségő, családi és társadalmi hátterő fiatalok sokféleségét. Nem csupán egyéniségük, jellemük fejlesztésére, önállóságuk, felelısségtudatuk és függetlenségük megélésére kell nevelni a tanulókat, hanem a különbözıségek elfogadására, megértésére is. − A feladatok megvalósításához hosszabb idısávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van. − Sajátos, a fogyatékosságnak megfelelı tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése. − Differenciálás, egyéni segítség biztosítása, a tanulók önmagukhoz viszonyított fejlıdési ütemét figyelembe véve. Kiemelt fejlesztési feladatok Tanulóink képességeinek kialakításához, erısítéséhez szükséges fejlesztési feladatok ösztönzıleg hatnak az oktatás-nevelés folyamatára. Helyi tantervünk teret biztosít a színes, sokoldalú fejlesztésnek, tanulásnak, játéknak, a munkának. Erısíti tanulóink önismeretét, koordinációs készségét, akaratát növeli. Emellett hozzájárul szokásaik, értékrendjük kialakításához, életmódjuk helyes irányba tereléséhez. Helyi tantervünk tehát olyan feladatokat határoz meg, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve a sajátos nevelési igényő tanulók fejlesztésére vonatkozó speciális eljárásokat. Ezek a kiemelt fejlesztési feladatok oktató-nevelı munkánk valamennyi elemét áthatják, elısegítik a tantárgyközi kapcsolatok erısítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét.
271
Fejlesztési feladatok 1. Énkép, önismeret A személyiség fejlıdésének legfontosabb összetevıje. A tanulók énképének, önismeretének kialakulásához, erısítéséhez a megfelelı tanulási környezet biztosításával járulhatunk hozzá. Ez erısíti az alapvetı erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságukat. Ennek a nevelési értéknek a legfontosabb eleme a példaadás. A pedagógusok egyéni és testületi magatartása tükrözze és mintázza azt a közösségi értékrendet, amire a tanulókat nevelni akarjuk. Az erkölcsi értékek a mindennapi cselekvésekben alakuló szokások útján, s az értékek tudatosításával válnak a hétköznapi élet irányítására tartósan alkalmas jellemformáló erıvé. Az erkölcsi magatartás formálása mellett az iskolának feladata a társadalmi együttélés viselkedési szabályainak megismertetése, és az ezek megtartására nevelés is. Az iskolai élet egésze épüljön a tanulók tevékenységére. Különös gonddal kell megtervezni a tanulás és a szabadidıs tevékenységnek szükséges arányait, egyensúlyát. A tanulók tevékenységének szervezésében jelentıs szerepe van a nevelıi irányításnak. Fontos feladat ugyanakkor a tanulói önállóság kifejlesztése. A tanulók öntevékenysége terjedjen ki egész élettevékenységükre. A folyamatos, következetes nevelıi ráhatások eredményeként tanulóink énképe és önismerete egyre stabilabbá, erısebbé válik. 2. Hon- és népismeret Elengedhetetlen követelmény, hogy a tanulók szerezzenek ismereteket nemzeti kultúránk sajátosságairól, értékeirıl. Ismerjék történelmünk, a magyar tudomány kiemelkedı alakjait. Rendelkezzenek alapvetı ismeretekkel a haza földrajzáról, irodalmáról és mővészetérıl. Vállalják a néphez, a hazához tartozást, viszonyuljanak pozitív attitőddel nemzeti jelképeinkhez, értékeinkhez, kisebb népcsoportjainkhoz. Törekedni kell arra, hogy harmonikus kapcsolat alakuljon ki a természeti és társadalmi környezettel. 3. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Gyermekeink már az Európai Unió polgáraiként élik le felnıtt életüket. Ezért arra kell törekednünk, hogy olyan ismeretekkel, tapasztalatokkal ruházzuk fel ıket, amelynek birtokában – sajátos helyzetüket figyelembe véve – megtalálják helyüket az európai nyitott társadalmakban. Ezért tegyünk meg mindent, hogy tanulóink legyenek érdeklıdıek, nyitottak az európai kultúra iránt, különös tekintettel a hazánkat környezı országokra, a körülöttünk élı népekre. Viszonyuljanak pozitív módon a közös európai értékekhez. Szerezzenek elemi információkat az emberiség közös, globális, Magyarországot közelebbrıl érintı problémáiról és az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttmőködésekrıl. Ismerjék az egyetemes emberi civilizáció legjellemzıbb, legnagyobb hatású eredményeit. Ismeretszerzésükhöz tudják igénybe venni az írott sajtót, a vizuális ismerethordozókat, a médiát. 4. Környezeti nevelés A környezeti nevelés célja, hogy neveljük és tanítsuk a tanulókat a természetes és az épített környezettel való tudatos és harmonikus együttélésre, környezetbarát életvitelre. Feladata, hogy felkeltse a tanulók igényét a tiszta, egészséges környezet kialakítására, megóvására. 272
A tanórán kívüli nevelés és az iskola a maga környezeti kultúrájával járuljon hozzá a környezetért felelıs magatartás kialakításához. 5. Információs és kommunikációs kultúra Az információs és kommunikációs kultúra a megismerést, az eligazodást, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttmőködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk megtalálása, felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése. Kiemelt feladatnak tekintjük a megismerési képességek fejlesztése. Az enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek sikeres vagy sikertelen iskolai pályafutása döntıen a megismerési, a gondolkodási képesség fejlıdésétıl, fejlesztésétıl függ. A fejlesztésért felelıs pedagógiai környezet és a szakember feladata, hogy az akadályozott vagy sérült funkciókat optimálisan fejlessze. A tanulóktól elvárható, hogy a megismerési és a gondolkodási képességük fejlıdése érdekében munka és tanulási szokásokat sajátítsanak el. Legyenek képesek az adott tárgy (személy), jelenség és probléma kapcsán a mennyiségi adatok pontos észlelésére. Tudjanak egyszerre két vagy több forrásból érkezı információra figyelni, a lényeges jegyeket, utasításokat kiválasztani. Legyenek képesek egyszerő összehasonlításra, osztályozásra, elemi problémák felismerésére, a tevékenységük tervezésére. A megfigyeléseiket, a megoldásaikat tudják szóban, írásban, rajzban megjeleníteni, kifejteni vagy modelleken, szerkezeteken értelmezni. A tapasztalati szintő mőveleti képességeket tudják új helyzetben is alkalmazni. A kommunikációs kultúra fejlesztése hassa át az intézményes nevelés minden területét. Szolgálja a tankötelezettség elérésekor mutatkozó kommunikációs hátrányok fokozatos felszámolását. A tanulók kommunikációs kultúrájának fejlıdése járuljon hozzá az önálló ismeretszerzéshez, a tudás gyarapodásához, az egyén szocializációjához, a társadalmi érintkezési formák birtoklásához, az audiovizuális információk lényegi üzeneteinek befogadásához, értelmezéséhez. Az információs és kommunikációs kultúra az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntı tényezıje. 6. Tanulás A tanulás magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlıdését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. Az eredményes tanulás a következıket foglalja magában: az elızetes tudást és tapasztalatokat, az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítését, az emlékezet erısítését, a célszerő, sajátos, speciális rögzítési módszerek kialakítását, a gondolkodási kultúrát, az önmővelés igényét, az alapkészségek kialakítását. Az eredményes tanuláshoz a tanulóknak rendelkezniük kell tanulási tapasztalattal, tanulási és munkaszokásokkal, módszerekkel, a sajátos szükségleteknek legjobban megfelelı tanulási technikákkal. Váljanak fokozatosan önállóvá a tanulásban. Tudjanak segítséget kérni és igénybe venni tanulási probléma esetén. Szerezzenek gyakorlatot, az önálló ismeretszerzést felnıttkorban is segítı intézmények használatában (könyvtár, színház, média). A tanulási folyamatot jelentısen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetıséget teremt számunkra is az ismeretátadásban.
273
A pedagógus feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori- és egyéni jellemzıit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet gyermekeink új helyzetekben is képesek lesznek alkalmazni. 7. Testi és lelki egészség Intézményünkre nagy feladat és felelısség hárul tanulóink egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységünkkel szolgálnunk kell tanulóink egészséges testi, lelki és szociális fejlıdését. Az iskola - személyi és tárgyi környezetével – segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. A testi és lelki egészség megóvása érdekében rendelkezzenek a tanulók az egészséget, a harmonikus életvitelt megalapozó szokásokkal, tevékenységekkel. Az iskolai élettér segítse a tanulókat abban, hogy a helyes szokások és beállítódások kialakításával folyamatosan fejlıdjenek. Ismerjék a testi-lelki egészséget károsító szokásokat, tudatosan utasítsák el azokat. 8. Felkészülés a felnıtt létre A felnıtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Célunk, hogy tanulóink rendelkezzenek életkoruknak megfelelı ismeretekkel a munkavégzésrıl, a felnıttek által végzett tevékenységekrıl. A képességeik, adottságaik szerint választható pályákról, foglalkozási ágakról és a hozzá vezetı utakról alakuljon ki reális elképzelésük a valóság és a vágyak összhangjában. Legyen ismeretük a pályamódosítás eseti szükségességérıl. Fejlıdjön önismeretük, önelfogadásuk. Törekedjenek a kitartó munkavégzésre, tegyenek erıfeszítéseket a pályacéljaik eléréséért az életkoruknak és lehetıségeiknek megfelelıen. A speciális szakiskolai évfolyamoknak kiemelt szerepe van a helyes pályaorientációban, illetve a szakmaválasztásban. A társadalmi együttélés során a szociális döntıképesség az egyén és egyén, az egyén és csoport valamint a csoport és csoport kapcsolataival fejlıdik. Az emberi, a gyermeki természetet figyelembe véve elvárható az alapiskolázás során, hogy a tanulók a mindennapi együttélésben a társadalom által elfogadott értékeknek, normáknak megfelelı magatartási szokásokat sajátítsanak el. Az ıket körülvevı személyek, valamint az elıdök (irodalmi, történelmi hısök) cselekedetei magatartási mintaként épüljenek be, amelyek közül egyéniségüknek megfelelıen tudnak választani. A magatartási normák, minták megismerése nyomán jussanak el a szabálytudatig, az elfogadásig, a szabályazonosulásig. Ismerjék fel és tudják értelmezni, hogy vannak egyéni és közösségi érdekek, érdekütközések, és léteznek kompromisszumos megoldások. Ítéljék el a testi erıvel, a hatalommal, a tekintéllyel való visszaélést. Tudjanak azonosulni az emberszeretı, toleráns magatartással. Tevékenységeik, cselekedeteik során mutatkozzon meg az együttmőködés, az önzetlen segítés, az egészséges versenyszellem a játékban, a tanulásban, az alkotásban, a sportban. A családi életre az iskolának is nevelnie kell. Fel kell készítenie a felelısségteljes döntés képességére, amely a párválasztáshoz, a házassághoz, a szülıi feladat vállalásához szükséges. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy a hőség, a család érték, és az ezért hozott áldozatvállalásnak értelme van. A tantervek a Pedagógiai Program mellékletében találhatók.
274
4. AZ ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT TANULÓK ISKOLAI FEJLESZTÉSÉNEK SPECIFIKUMAI A nevelésnek elsısorban a kommunikációs és szocializációs képességet, a pszichés funkciók fejlesztését és a mozgásállapot javítását kell biztosítani. A tanulásban, ismeretszerzésükben rövid idejő odafordulás, tevékenykedési kedv tapasztalható. A verbális tanulás minimális mértékben alakul ki. A szenzorikus és mozgásos közlések befogadására fogékonyabbak, ezért képi szemléletes rávezetéssel, cselekvésbe ágyazott ismeretszerzéssel eredményesebb fejlesztés érhetı el. A fejlesztésnél több idıre és sok gyakorlásra van szükség a tanulási tempó, a bevésés nehezítettsége, a bizonytalan megırzés, pontatlan felidézés miatt. Nevelésüket nehezítı tényezı a szociális képességek területén jelentkezı akadályozottságok (pl. kooperatív készségek hiánya, kritikátlanság, önfegyelem hiánya, kommunikációs zavarok stb.). Külsı tényezık járulékos következményei is gátolhatják a nevelés eredményességét: a környezetkárosító tényezıi, a jó szándékú, de túlzottan féltı szülıi magatartás, a diszharmonikus személyiségfejlıdés következményeként fellépı magatartászavar. Ezekben az esetekben még nagyobb hangsúlyt kap az egyéni bánásmód. Nevelésük a tanulók képességeihez igazodó fejlesztési programokkal, pedagógiai többletszolgáltatásokkal (rehabilitációs, habilitációs foglalkozások, gyógytorna, logopédia, stb.) oldható meg. Az általános célkitőzések teljesülésének kritériumai -
A verbális tanulás nehezen vagy kismértékben alakul ki, a szenzorikus és mozgásos közlések befogadására fogékonyabbak. Ezért csak képi szemléletes rávezetéssel, a cselekvésbe ágyazott ismeretszerzéssel lehet fejlesztésünk eredményes.
-
A tanulási tempó, a bevésés jelentıs változásai, a bizonytalan megırzés, a pontatlan felidézés miatt a fejlesztésre több idıt és gyakorlást kell biztosítani.
-
A tanulási helyzetekhez, szokásokhoz és személyekhez való erıs kötıdésüket figyelembe véve csak konkrét gyakorlati helyzetben alkalmazhatjuk a tanultakat.
-
Vezetésre, segítésre, erıs irányításra szorulnak az ismeretszerzés-feldolgozás alkalmazás során. Ezekre a folyamatokra a rövid idejő odafordulás, tevékenységi kedv a jellemzı. A figyelemkoncentrációs zavar miatt a külsı ingerek lecsökkentése kiemelt feladat.
-
Támaszkodnunk kell a tanulók pozitív tulajdonságaira, felnıttekhez főzıdı erıs kötıdésére, érzelemviláguk gazdagságára, hogy sikerrel csökkenthessük a szociális képességek területén jelentkezı zavarokat.
-
Támaszkodnunk kell azokra a képességekre, amelyek aktivizálása dinamikusabb fejlıdést eredményezhet a készségtárgyaknál. Az itt jelentkezı pozitív erıket fel kell használnunk az alapozó tárgyak tanításánál.
-
Az értelmileg akadályozott tanulók optimális fejlesztését csak egész életre szóló védı- irányító, de az önálló személyiséget is kibontakoztató nevelés biztosítja, amely törekszik a képességeik maximumának elérésére.
-
Nagy hangsúly kap az önmegvalósítást és a szociális beilleszkedést segítı készségek és képességek kibontakoztatása. 275
Nevelési-oktatási és képzési feladatok életkori szakaszokhoz rendelten Az értelmileg akadályozott tanulók fejlesztése, nevelése az enyhe sérültekhez képest is nagymértékő eltérést mutat, így tartalmi szabályozása a fejlesztési területek meghatározásával történhet. Nem az ismeretátadásra kell a fı hangsúlyt fektetni, hanem azoknak a képességeknek a kialakítására, fejlesztésére, amelyek közvetlen segítséget adnak az élet feladataihoz, egyben felkészítik a tanulókat arra, hogy képességeikhez, adottságukhoz mérten minél eredményesebb legyen a szociális beilleszkedésük, felkészítésük az elemi szintő munkavégzésre. Bevezetı szakasz (1-2. évfolyam) A pszichés funkciók és képességek, a nyelvi és kommunikációs képességek, a térbeli és idıbeli tájékozódás alapjainak és az együttmőködés alapkészségeinek kialakítása történik. Döntıen a játékos fejlesztési formák ösztönözzék a fejlıdést. Kezdı szakasz (3-4. évfolyam) Az egyéni fejlesztési formákat fokozatosan felváltja a közösségi színterő, csoportos fejlesztés, figyelembe véve a jelentıs fejlettségbeli különbségeket. A megismerés alapja a gyakorlati tapasztalatszerzés. Ebben a szakaszban egységes rendszerben mutatjuk be a közvetlen környezetet, mely megalapozza a késıbbi önálló cselekvıképességet. Az önellátás elemeinek ösztönzése nagy hangsúlyt kap. Alapozó szakasz (5-6. évfolyam) A valóság megismeréséhez szükséges ismeretek és technikák elsajátítása történik. Az ismeretközlés a mindennapi életvezetéshez elengedhetetlen tudnivalókat közvetíti. Az alapvetı kulturtechnikai ismeretek segítik a munkaképesség megalapozását, a társadalomban való eligazodást. A közösségi fejlesztı tevékenység a szociális alkalmazkodó képesség megjelenését segíti, mely a szociális integrációhoz szükséges. Fejlesztı szakasz (7-8. évfolyam) Az adaptációs idıszakban az ismeretek koncentrikus bıvítése a tágabb környezetben való eligazodást segíti. A gyakorlati jellegő tevékenységek, az életvezetést segítı technikák alkalmazása és megerısítése képezi a fejlesztés központi feladatát. Mindezek a szociális és kommunikációs készségek fejlesztésével párhuzamosan elısegítik személyiségük önállóságát, illetve elıkészítik a felelıs döntés képességének kialakulását.
276
5. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS PEDAGÓGIAI CÉLÚ HABILITÁCIÓS ÉS REHABILITÁCIÓS ELLÁTÁS A Közoktatási Törvény a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban résztvevı tanulók részére kötelezı egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésérıl rendelkezik a kötelezı óraszám 15 %-ában. Célja a tanulók fogyatékosságából eredı hátrányok csökkentése, a fogyatékos fiatalok szocializációjának elısegítése az eredményes társadalmi integráció érdekében. A fejlesztési program a tanulók különleges gondozási igényére épül és az egyéni tulajdonságok fokozatos kibontakozását szolgálja. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul és programokon, tréningeken keresztül valósul meg. A gyógypedagógiai tevékenység lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Ez szolgálja a korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelızheti a másodlagos tünetek megjelenését. 5.1 AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS PEDAGÓGIAI CÉLÚ HABILITÁCIÓS ÉS REHABILITÁCIÓS ELLÁTÁS FELADATAI A TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT TANULÓKNÁL A bevezetı és a kezdı pedagógiai szakaszban célja a megismerı képesség, az emlékezet, a figyelem fejlesztése az észlelés – képalkotás folyamatain keresztül, a cselekvésszabályozás belsı feltételeinek folyamatos kialakítása, fejlesztése, a beszéd formai és tartalmi oldalának erısítése. Bevezetı szakasz (1-2. évfolyam) Gondolkodási képességek fejlesztése A kisiskolások gondolkodására a konkrétság, a képszerőség jellemzı. Úgy oldják meg a feladatokat, mintha cselekednének, gyakran kísérik a tevékenységet beszéddel. A fogalmak kialakulása hosszú idıt vesz igénybe, kialakulásukat a konstruktív képességeket igénylı feladatok gyorsítják. Már ebben a korban megtalálhatók a gondolkodási mőveletek, de még konkrét tárgyi síkon, fokozatosan haladva az elvont tartalmi irányba. Figyelmük, emlékezetük emocionális telítettségő. A gondolkodás fejlesztésének célja, hogy a tanulók képessé váljanak új ismeretek szerzésére, azok alkalmazására, összefüggések felfedezésére, problémák megoldására. A gondolkodási képességnek alapvetı szerepe van a fogalmak kialakításában, az ismeretek rendezésében, az új ismeretek általánosításában, az új és meglévı ismeretek közötti kapcsolat létrehozásában. Az értelmi fejlıdést, az ismeretelsajátítást a következı gondolkodási mőveletek fejlesztésével biztosíthatjuk: összehasonlítás, csoportosítás, kiegészítés, elvonatkoztatás, analízis-szintézis, konkretizálás, általánosítás, analógia. Fontos, hogy a gondolkodási mőveleteket a tanuló verbalizálása kísérje, mert a gondolatmenet lépésekre bontásával fejlıdik szókincse, és lehetısége nyílik az algoritmus fejlesztésére. 277
Az értelmi képességek fejlesztésével párhuzamosan történik az érzékelés, figyelem, emlékezet fejlesztése. Az érzékelés fejlesztése tárgyak, cselekvések, jelenségek megfigyeltetésével történik. A figyelemzavarral küzdı gyermek képtelen összpontosítani. A szándékos figyelmet növeli a feladattudat, az érdeklıdés. A legtöbb figyelmet az emlékezetfejlesztésre kell fordítani, hiszen tanulóink nagy részénél nehezített az érzékletek, információk reprodukciója, az azokat létrehozó ingerek nélkül. Fejlesztési feladat a pontos érzékelés kialakítása: tárgyak, személyek, jelenségek felismerése, megnevezése, felsorolása: − Összehasonlítás: tárgyak, tárgyképek tulajdonság szerinti összehasonlítása (szín, alak - forma, nagyság, mozgás, mennyiség) a feltárt lényeges tulajdonság alapján hasonló és megkülönböztetı jegyek több szempontú viszonyítása stb. − Differenciálás: tárgyak, személyek, jelenségek, mennyiségek csoportosítása a jellemzık alapján, a jellemzı jegyek említésével, megkülönböztetés a minıség és mennyiség alapján, rendezés pl.: nagyság, szín, színárnyalat, mozgás szerint. Az emlékezet tulajdonképpen személyek, tárgyak, szimbólumok megjegyzése, cselekedetekre, cselekvésre, történésre visszaemlékezés, tárgyakhoz, személyekhez kapcsolódó tevékenység felidézése stb. A figyelem fejlesztése a következı módon történhet: egyszerő, majd bonyolultabb utasítások végrehajtása, meghatározott cselekvés elvégzése, gyors reagálás az utasításokra, többféle mozgás vagy cselekvés végrehajtása egymásután, összpontosítás a feladatra, céltudatos feladatvégzés, próbálgatás, önellenırzés. Az újonnan szerzett és a már meglévı ismeretek közötti kapcsolat kialakítása, a lényeges - megegyezı és eltérı - jegyek kiemelése, összehasonlítások, eltérések, különbségek megfogalmazása, differenciálása, a relációkban való gondolkodás. A verbális szint megerısítése, gyakorlása feladatokon, mőveleteken, feladat- és mőveletrendszerekben az általános, a különös, a fölé-, mellérendeltség, egyidejőség, a szempontváltás, a megfelelı győjtıfogalomba való besorolás stb. Kommunikációs képességek fejlesztése Alakilag ép beszéd kialakítása. A fonémahallás fejlesztése, hangok megkülönböztetése, idıtartam, zöngésség, artikulációs mozgások szerint. Kapcsolási technika (hangösszevonás) kialakítása, hanganalízis. A beszéd technikai részének fejlesztése: a helyes légzés, tagolás, szünettartás, hangerı, ritmus kialakításával, megfelelı nyelvminták nyújtásával (mondókák, kiolvasók stb.) Szókincsfejlesztés szógyőjtéssel, szómagyarázattal, az új szavak szövegkörnyezetbe helyezésével a szókincs aktivizálása. Összefüggı beszéd fejlesztése mondatalkotásokkal, beszédgyakorlatokkal, két-három mondat terjedelmő „szöveg” önálló vagy segítséggel történı elmondása (képek, kérdések, stb. segítségével). Az olvasásban és írásban elıforduló hibák, nehézségek, lemaradások a megfelelı képességek fejlesztésével javíthatók (pl.: az orientációs gyakorlatok a sorváltás, sortartás, az olvasási iránytartást segítik). Írásmozgás fejlesztése finommotoros és vizuomotoros koordinációs gyakorlást igényel (rossz ceruzafogás, fejletlen írómozgás, torz betőalakítás, stb.). A helyesírás fejlesztése a nyelvtani fogalmak, szabályok elıkészítésével, spontán tanulással, a látó-halló megfigyelıképességre támaszkodva történik. Tanulási képességek fejlesztése A tanulás ismeretek, készségek, jártasságok, meghatározott viselkedési formák elsajátítása, alkalmazása. Az iskolakezdés éveiben a tanuláshoz szükséges képességek alapozá278
sa történik. Élmény- centrikus tanítással a tanulás iránti érdeklıdés felkeltése. A képességeknek megfelelı tananyag kiválasztása, sikeres feladatmegoldások biztosítása. Külsı motiváció (dicséret, jutalom). Folyamatos pozitív megerısítés, a kudarcok, nehézségek leküzdése, az újrakezdés érdekében. Az ismeretek megerısítése rendszeres és változatos ismétléssel, gyakorlással. „Ideális” légkör biztosítása a nyugodt tanuláshoz. A motoros képességek fejlesztése A motoros képességek fejlesztésének célja a testvázlat (a saját testen való tájékozódás) kiépítése, a jobb-bal fogalmának, a téri irányoknak és relációknak a kialakítása. Természetes és fejlesztı mozgásokkal az alapvetı testi képességek (ügyesség, erı, akarat, a szervezet ellenálló képessége) és a mozgáskoordináció fejlıdését segíthetjük. A vizuomotoros koordináció, a finommozgások összerendezettsége az írástanulás alapfeltétele. Finommozgás fejlesztése, vizuo-motoros koordináció kialakítása, nagymozgások lendületes végzése, egyensúlygyakorlatok, ügyességi gyakorlatok, stb. Mozgás kivitelezés tempó, erısség, ritmus szerint. Tér- és idıbeli tájékozódási képesség alakítása Kisiskolás korban az idı átélése kevésbé érzékletes, ezért az idıészlelés is fejletlen. A fogalmak nehezebben alakulnak ki, szorosan kapcsolódnak a periodikus tapasztalatokhoz. Az idıészlelés fejlesztésében a gyakorlásnak van nagy szerepe. Ebben a korban alakulnak ki, szilárdulnak meg a téri dimenziók. A téri tájékozódás kialakulása és biztonsága attól is függ, hogy a saját testén hogyan tájékozódik, hogyan tudja megnevezni testrészeit, azok elhelyezkedését (testséma). Térszemlélete konkrét, a téri képzetének, fogalmának általánosításában nagy szerepet játszik a szemléltetés, cselekedtetés. Térbeli hely és helyzet felismerése, megnevezése, fent - lent, elıl – hátul, középen stb. térbeli helyzetek megfogalmazása - relációs szókincs fejlesztése. Idıbeli tájékozódás: történésekre, cselekvésekre visszaemlékezni - idıpont (Mikor?), idıköz (Mettıl-meddig?), az idı ritmusa, a természet ritmusa, ritmikusan ismétlıdı állapotok megfigyelése stb. Szociális képességek fejlesztése Pontos diagnózis kialakítása a viselkedés elemzése nyomán. Megfelelı kötıdések, viszonyulások kialakítása, szabályok felismerése, értelmezése, betartása, a társas viselkedés formáinak ismerete, gyakorlása, önfegyelem kialakítása. A kulturális hátrányokból eredı viselkedési formák megváltoztatása. Kezdı szakasz (3-4. évfolyam) Gondolkodási képességek fejlesztése A gondolkodási képességek fejlesztése az ismeretszerzés folyamatában valósul meg. Elsıdleges formája az összehasonlítás, melynek során a tárgyakat, jelenségeket tulajdonságuk, azonosságuk, különbözıségük alapján méri össze. Differenciáláskor a sajátos, jellemzı jegyek kiemelése, elrendezése, csoportosítása, fölé-mellérendeltség, megfelelı győjtıfogalomba helyezése, absztrakt szintre emelése. Gondolkodás közben szükség van a gondolkodási mőveletek tudatosítására, verbalizálására (elısegítik a gondolatmenet kis lépésekre bontását, a megértést, stb.) A gondolkodási funkciók fejlesztése nem nélkülözheti az emlékezet, a figyelem fejleszté-
279
sét sem. Az emlékezés segítségével a már meglévı és újonnan szerzett ismeretek összekapcsolhatók. Az iskolai tananyag elsajátítása függ a figyelem terjedelmétıl, tartósságától, külsı-belsı tényezıktıl. Kommunikációs képességek fejlesztése A kommunikációs képességek fejlesztése csak akkor eredményes, ha folyamatos és rendszeres, ezért folytatódik az elızı szakasz fónikus munkája, mindaddig, amíg szükséges (a beszédhibák kijavítása után is még sokáig szükség van a hallási megkülönböztetı képesség fejlesztésére). A köznyelvi kiejtés normáihoz igazodó beszéd (helyes ejtés) elsajátítása. A beszédhelyzetnek, tartalomnak megfelelı hangerıváltások, mondathangsúly, helyes beszédlégzés, beszédritmus, szünettartás alkalmazása, a toldalékok pontos, tiszta ejtése. Szókészlet, szóhasználat gyarapítása a szavak jelentés tartalmának tudatosításával (fogalmak, szinonimák) gyermeklexikonok használata. A beszéd tartalmi fejlesztésének lépései az elızı szakaszéval megegyezı, csupán a feladatok mennyiségi és minıségi bıvülése jellemzi. A szövegértés fejlesztése, az önálló ismeretszerzési, tanulási képesség megalapozását segíti. Fejlettsége a biztos olvasástechnikától, és a szókincs, valamint az emlékezet fejlettségétıl függ. Írás-helyesírás: fogalmak, helyesírási szabályok kialakítása, azok alkalmazása tudatosan tervezett, változatos gyakorló anyagon, a fonetikus szóelemzés, valamint a hagyomány elvének érvényesülésével. Tanulási képességek fejlesztése A szándékos „belátáson” alapuló tanulás alapozása, a vonzó tanítási tartalommal és feladatokkal. A tantárgyi integrációkban rejlı lehetıségek kiaknázása. Az önálló tanulás módszereinek, technikáinak bemutatása, gyakorlása. Az önellenırzés, pontosság, nehézségek leküzdésének fejlesztése önálló feladat megoldásokkal. Megfelelı tanulási feltételek biztosítása, zavaró ingerek kiszőrése. Pozitív, segítı szándékú értékeléssel, a tanuláshoz való pozitív hozzáállás (motiváció) erısítése. Az alsó szakaszokon megalapozott tanulói technikák, módszerek a felsı tagozatos tantárgyak eredményes tanulásában teljesednek ki. Az elızı pedagógiai szakaszban felsorolt korrekciós területek és feladatok ismétlıdnek, de tartalomban, mennyiségben követik a tanulók életkori sajátosságait, fejlettségét és az elvárható tudásukat. Tér- és idıbeli tájékozódási képesség alakítása A fejlıdés hatására az idıt nemcsak érzékeli, hanem lassan fogalmat is alkot róla. Fejlesztésének forrásai itt is azok a ciklikusan visszatérı események, változások, amelyeknek tárgyi síkon is vannak jól észlelhetı jegyei (évszakok, ünnepek, napszakok). Megismerkednek az idımérés eszközeivel, megtanulják az idıbeosztást (napirend), az idı megbecsülését (az idı érték). Ebben a szakaszban térfelfogása elválik saját testétıl, ezzel a tér objektivizálódik, képessé válik a térirányok (fent, lent, jobb, bal, elıtte, mögötte) megkülönböztetésére a tárgyakra vonatkoztatva. A tér képzetének, fogalmának fejlıdését jelzi a háromdimenziós ábrázolásmód megjelenése is.
280
Alapozó szakasz (5-6. évfolyam) A korrektív célú fejlesztés a megelızı évekre alapozva folytatódik. Célja az elızı szakaszok eredményeinek továbbfejlesztése, valamint a tanuló komplex személyiségfejlıdésében mutatkozó hiányosságok korrigálása. Célja továbbá a tanulási motivációra és az új anyag elsajátítására történı beállítódás fejlesztése. Gondolkodási képességek fejlesztése A gondolkodási mőveletek fejlesztése a különféle tantárgyakban, valamint a bennük megjelenı észlelési, megfigyelési, absztrakciós mőveleti nehézségek leküzdését elısegítı gyakorlatok végzése. Az önellenırzés képességének fejlesztése. A fejlesztésnek fokozottan kell szolgálni a harmonikus személyiség alakítását, az önfegyelmet, a tudatos magatartást, a céltudatos feladat- és munkavégzést. Kommunikációs képességek fejlesztése Az összefüggı beszéd megerısítése, javítása sokféle kommunikációs helyzetben. Valóságos nyelvi készségek kialakítása konkrét tanulási folyamatban. A nyelvi megnyilatkozások tartalmi-formai átalakítása. Gyakorlati információközlések szóban, írásban. Szövegértelmezés az olvasottak alapján. Szövegalkotás szóban és írásban. Grammatikai gyakorlatok, a helyesírási hibák elemzése, ok feltárás (hiányos szabályismeret, a gyakorlás, az automatizáltság hiánya, beszédhiba), az okokra irányuló fejlesztı feladatrendszer. Tanulási képességek fejlesztése Feladat a szándékos tanulás, az önálló, a meghatározott célra irányuló tanulás kialakítása, önálló tanulási módszerek, technikák gyakorlása, az önellenırzés formái. A koncentráció, a tanulás idején a zavaró ingerek kiszőrése, a kudarc, a nehézség leküzdése, újrakezdés, próbálgatás, ismétlés mind a tanulási képesség erısítését szolgálják. A fejlesztésnek fokozottabban kell szolgálni a harmonikus személyiség alakítását, az önfegyelmet, a tudatos magatartást, a céltudatos feladat - és munkavégzést. A társadalmi beilleszkedés érdekében elsıdleges feladat a társas kapcsolatok fejlesztése, a konfliktuskerülı és feloldó magatartás erısítése, felkészítés a családi szerepekre, az önálló életvezetésre. A szabályok, normák elfogadása is hozzátartozik a korrektív célú fejlesztéshez. A kognitív képességek fejlesztésében a verbális szint megerısítése kerül elıtérbe, a mőveletek, feladatmegoldások menetének értelmezése, a szabályok alkalmazása analóg feladatokra, ok- okozati összefüggések keresése, a rendszerezési, a kommunikációs képesség megerısítése. Törekvés a kulturális, szociális hátrányok felszámolására, a kortárscsoportba történı visszavezetésre, beilleszkedésre. Szociális képességek fejlesztése A konfliktustőrı képesség erısítése. Szociális érzékenység kialakítása szőkebb környezetével szemben. Konfliktushelyzetek elemzése és feloldása. Önértékelés és jellemzés, a társak értékelése, annak helyes módja. A feladatmegoldásokat kísérı érzelmi megnyilvánulások helyes kezelése. Fejlesztı szakasz (7-8. évfolyam) A habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztés a negyedik pedagógiai szakaszban is folytatódik, építve az elızı évekre. A fejlesztésnek fokozottabban kell szolgálni a harmonikus személyiség alakítását, az önfegyelmet, a tudatos magatartást, a céltudatos feladat- és 281
munkavégzést. A társadalmi beilleszkedés érdekében elsıdleges feladat a társas kapcsolatok fejlesztése, a konfliktus kerülı és feloldó magatartás erısítése, felkészítés a családi szerepekre, az önálló életvezetésre. A szabályok és normák elfogadása is hozzátartozik a korrektív célú fejlesztéshez. A kognitív képességek fejlesztésében a verbális szint megerısítése kerül elıtérbe; a mőveletek, feladat megoldások menetének értelmezése, a szabályok alkalmazása analóg feladatokra, ok-okozati összefüggések keresése, a rendszerezési, a kommunikációs képesség megerısítése. Törekvés a kulturális, szociális hátrányok felszámolására, a kortárs csoportba történı visszavezetésre, beilleszkedésre. Az általános mőveltség megalapozását folytató szakasz (9-10. évfolyam) A nevelés, oktatás, fejlesztés 10 éve alatt a tanuló jusson el saját fejlıdési lehetıségeinek maximumára. Korlátait figyelembe véve váljon képessé harmonikus, értékes, egészséges, kulturált önálló életre. Ennek eredményeként tudjon környezetébe beilleszkedni, illetve abban eligazodni. Segítsük tanulóinkat, hogy majdani munkavállalóként eséllyel kezdjék meg és fejezzék be speciális szakiskolai, esetleg szakiskolai tanulmányaikat. A végzett gyakorlati tevékenységük során szerzett tapasztalatokkal segítjük késıbbi munkába állásukat. 5.2 AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS PEDAGÓGIAI CÉLÚ HABILITÁCIÓS ÉS REHABILITÁCIÓS ELLÁTÁS FELADATAI AZ ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT TANULÓKNÁL Az egyéni különbségek miatt, csak a tanulók képességeihez igazodó fejlesztési programokkal, pedagógiai többletszolgáltatásokkal lehet optimálisan megoldani (habilitációs, rehabilitációs foglalkozás, gyógytorna, logopédia stb.)a pedagógiai helyzetet.. Az értelmileg akadályozott tanulók habilitációs célú foglalkozásain a különbözı károsodásból eredı, nagyfokú lemaradást kell csökkenteni és az egész személyiség fejlesztését kell megvalósítani. A rehabilitáció kiemelten kezelt terület valamennyi fejlıdési szakaszban: − A szociális érés elısegítése, tapasztalatok győjtése élethelyzetekben, társas kapcsolatokban, problémahelyzetekben. − A cselekvıképesség alakítása. − A mővészeti terápiák alkalmazásával a személyiség kiteljesítése, az önkifejezés, a funkcióöröm és a sikerélmény biztosítása. − Az augmentív (bıvített) kommunikációs technikák alkalmazása. − Folyamatos logopédiai ellátás, a súlyos beszédhibák, a beszédállapot javítása. − A mozgásállapot, a mozgáskészültség alakítása a gyógytorna eszközeinek bekapcsolásával. − A tanulási képesség területén mutatkozó nagyfokú egyéni eltérések csökkentése. Bevezetı szakasz − Ebben az idıszakban a habilitációs foglalkozások feladata a kognitív funkciók fejlesztése szenzomotoros tapasztalatszerzés útján.
282
− Az elıkészítı idıszak fontos habilitációs feladata a vizuo-motoros koordináció és a grafomotoros ügyesség fejlesztése. − Feladat a beszédindítás, beszédkésztetés, beszédállapot javítása, a szókincs fejlesztése. Kezdı szakasz − Az egyéni fejlıdési sajátosságokat alapul véve az elıkészítı idıszak habilitációs és rehabilitációs fejlesztése, megerısítése történik. − Az értelmi képességek, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás fejlesztésére irányuló tevékenységek csökkentik a nagyfokú egyéni eltéréseket. − A motivációs bázis szélesítésével fokozzuk az aktivitást, az ingerek befogadását. − A szenzo-motoros tevékenységek gyakorlásával a környezeti ingerek tudatos feldolgozását segítjük. Alapozó szakasz − Az orientációs képességek (tér, idı) fejlesztése, az ismeretek gazdagítása, a cselekvıképesség alapozása segíti a tájékozódó képesség kialakulását. − A verbális és non-verbális kommunikációs technikák alkalmazásával gazdagodik érzelmi élete, társas kapcsolata, szociális érzékenysége. − Az egyéni szükségletekhez igazított különféle terápiák alkalmazása csökkenti a lemaradást az egész személyiségfejlıdésben. Fejlesztı szakasz − Pontosítani kell a kamasz értelmileg akadályozott speciális nevelési szükségleteit, teret kell adni a személyiség önszervezı erejének. − Ebben az idıszakban a habilitációs és rehabilitációs tevékenységek közül kiemelt jelentısége van az eddig hasznosított terápiának, a kommunikációs technikák alkalmazásának. − Hangsúlyos figyelmet kap a munkavégzéshez szükséges készségek és képességek fejlesztése.
6. A TANÓRÁN KÍVÜL SZERVEZETT FOGLALKOZÁSOK Szervezeti formák: − napközi otthon, amely a szülık igénye alapján kötelezı, − szakkör, − énekkar, − iskolai sportkör (közoktatási törvény szerint kötelezı), 283
− tanulmányi, szakmai, kulturális verseny (intézményi, iskolák közötti, területi, országos), − innovációhoz kapcsolódó foglalkozás, vetélkedı, − diáknap, sportnap, − tanulmányi kirándulás, − környezeti nevelés célját szolgáló osztály- vagy csoportfoglalkozás, − kulturális, illetıleg sportrendezvény, − korrepetálás, − tábor. Napközi otthon –a szülık kérésétıl függıen– minden évfolyamon mőködhet. A csoportok kialakításának szempontja az évfolyamok szerinti mőködtetés. Az intézmény a hagyományainak megfelelı (kézmőves, mővészeti) szakköröket hirdeti meg, de a tanulók és a szülık újak szervezését is kezdeményezhetik. A szakköri foglalkozásokra a szorgalmi idıszak keretén belül lehet jelentkezni. Az énekkar a szorgalmi idıszak alatt, órarendben rögzített idıpontban, heti kétszer 45 perces idıbeosztással mőködik. A tanulók önkéntesen jelentkeznek, kiválasztásukról, illetve felvételükrıl a karvezetı dönt. A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a testnevelı tanár szervezi a szorgalmi idıre. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt. Az iskolai sportköri csoportok az edzéstervben meghatározottak szerint használhatják az intézmény sportlétesítményeit és udvarát.
7. A TANKÖNYVEK, TANÍTÁSI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A közoktatási törvény a nevelıtestületek hatáskörébe utalta az iskolában használt tankönyvek kiválasztását. Természetesen a tankönyv és a taneszköz nem csupán a nevelıtestület ügye, hanem a szülıé is. Így a döntéshozatal elıtt szükséges a szülıi közösséggel egyeztetni az egyes évfolyamok tankönyveit. Szempontok a kiválasztásnál: − Az érintett évfolyamokon az OKM által jóváhagyott, minısített kompetenciaalapú tankönyveket, tanulmányi segédleteket és taneszközöket használunk, amelyek a TÁMOP 3.1.4 pályázati projektben vállalt oktatási tartalmakkal koherensek. − A 2008. május 16 után engedélyezett tankönyveket választjuk, a kompetencia alapú oktatást folytató csoportok az SNI ajánlásokban javasolt tankönyveket használják, illetve a programcsomagokból nyomtatott könyveket használják. − A tankönyv a kompetenciák fejlesztését segítse: − lehetıséget adjon az interaktív, a cselekvéses tanulásra, − differenciáláshoz alkalmazható legyen, 284
− harmonizáljon a kompetencia alapú programtantervek szemléletével, − életkori sajátosságoknak megfeleljen, − feladatrendszere nyílt és zárt feladat egyaránt. − A tankönyv legyen vonzó, figyelemfelhívó, szép kivitelezéső és idıtálló. − A tankönyv tartalmában, információiban, ábravilágában, a feldolgozás mélységében igazodjék a fogyatékos tanuló szükségleteihez. − Az egyes tantárgyak könyvei egymásra épüljenek, a tankönyvekhez munkafüzet is tartozzon a megerısítés, a gyakorlás, a tanuló önálló munkáltatása, a tudás ellenırzése végett. − A tankönyvek jól olvashatóak, jól áttekinthetıek legyenek. − A tankönyvválasztást a nevelıtestület tanévenként felülvizsgálja és a tankönyvrendelést megelızıen döntést hoz. − A taneszközök kiválasztásánál elsıdleges a tanulói manipulatív eszközök beszerzésére törekvés, hangsúlyozott a csoportos tanulási folyamat, amely hatékonyan támogatja az egyén tanulási képességének és a kooperatív technikák fejlesztését. − A taneszköz beszerzésnél cél az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges egyenlı hozzáférést biztosító IKT infrastruktúra megteremtése. − Az eszközbeszerzés a munkaközösségek javaslatának kikérésével történhet, azon alapelven, hogy elsısorban a kerettanterv alapján készült helyi tantervek szerinti új tartalommal induló évfolyamokra kell összpontosítani a beszerzési forrásokat. − Fokozatosan biztosítani kell, hogy valamennyi nevelı rendelkezzen a helyi tantervek egy- egy példányából, de legalább az általa tanított tantárgyakéból.
8. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS ÉS A TANULÓK ÉRTÉKELÉSÉNEK RENDJE A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE Az ellenırzést – értékelést a pedagógiai folyamat szerves részének tekintjük, ezért ugyanazokat az elveket érvényesítjük, mint a nevelés - oktatás folyamatának más területein. Az iskola értékelésének alapelvei: − céljai és követelményei mindenki számára legyenek elıre ismertek, − az értékelés az iskola tantervi követelményrendszerére épülı folyamatos, az életkori sajátosságokat figyelembe vevı, az ismeretelsajátítással konkrét kapcsolatban álló informatív, fejlesztı, ösztönzı és személyre szóló legyen, − legyen objektív, ugyanakkor segítı szándékú és nevelı hatású, − az értékelés fejlessze és segítse a tanuló személyiségének fejlıdését, 285
− biztosítsa a motiváló, feszültségmentes iskolai munka feltételeit. Az értékelés formái: A nevelési és oktatási céljaink eléréséhez a fejlesztı értékelést alkalmazzuk. Célunk: − minden tanítványunk saját lehetıségének optimumáig jusson el erkölcsi, értelmi és testi-lelki fejlıdésében, − tanulóink eredményesebb tanulásának elısegítése, − nem a minısítés, hanem a tanulási hibák és nehézségek differenciált feltárása, a tanulási folyamat – a tanuló - segítése, fejlesztése, a javítási lehetıségek számbavétele. A fejlesztı értékelés folyamatának során nem a tudás egészét, hanem a részfolyamatokat, a tudás bizonyos elemeit értékeljük. Értékelésünk a tanuló számára nyújt visszajelzést erısségeirıl és hiányosságairól, fejlıdésének lehetıségeirıl. Figyelembe véve egyéni haladását, az önfejlesztésre, énképre, önértékelésre hatva. Valamely osztályfokra történı belépéskor, továbblépéskor, tanárváltáskor az elızetes ismeretek szintjének megállapítására, helyzetmérésre – feladat meghatározó jelleggel – diagnosztikus méréseket végzünk. Ezeket nem osztályozzuk, a teljesítményeket pontszámokban vagy százalékokban kifejezve értékeljük. A formatív értékelés célja a nevelési-oktatási folyamat közben jelentkezı tanulási nehézségek feltárása. Így lehetıség nyílik azonnali korrekcióra. Megerısítı szerepe is van. Folyamatosan visszajelzést kapunk munkánk hatékonyságáról, a tanuló taníthatóságáról, tanulási képességeinek fejlıdésérıl. Szummatív értékelést alkalmazunk egy-egy nagyobb témakör lezárásakor, félévkor, év végén, egy tantárgy tanulásának befejezésekor. Funkciója az eredmények megállapítása, összevetése a kitőzött célokkal. A szöveges értékelés mindhárom funkciót képes árnyaltan és differenciáltan ellátni. Az értékelés funkciói közül mindhármat használjuk, de kiemelkedı szerepet kap a formáló, irányt adó, motiváló, a saját teljesítményhez mérı értékelés. A szöveges értékelés, mint eszköz segíti leginkább a tanulási, tanítási folyamatban a gyermek harmonikus fejlıdését. A szöveges értékelés képes árnyaltan leírni a gyermek fejlıdését, pontosan megmutatni teljesítményét, értékeit, hiányosságait. Minden gyermekrıl egyedi, személyre szóló, segítı értékelést készítünk. Ezzel is segítjük a sajátos nevelési igényő tanulók fejlıdését, önismeretük erısödését, a továbblépés lehetıségének megmutatását. Pedagógiai munkánk alapja sérült tanulóink sikerélményhez juttatása. Ennek viszont különbözı kritériumai vannak, melyet a pedagógusnak és a tanulóknak is ismernie kell. Szembesítenünk kell a gyermekeket mindazzal, ami sikerült, de azzal is, ami az adott szakaszban nem. Ha szeretettel, odafigyeléssel, megértéssel fordulunk feléjük, akkor még a kritika is segíti személyiségük teljes kibontását. Az értékelés szempontjaival kifejezzük: − a tanuló önmagához mért fejlıdését, − a tantárgyakban elért tudásszintjét, a tantervek követelményeihez viszonyítva, − a mérések eredményein túl a tanév/félév folyamatában nyújtott teljesítményét, 286
− munkához, tanuláshoz való viszonyát, − önállóságát, − érdeklıdését, motiváltságát, − egyéb tanulói tevékenységét, − magatartását, szorgalmát, − a tanuló szociális képességeinek, magatartásának, viselkedésének fejlıdését, − a tanuló iskolán kívülrıl hozott, az iskolai követelményeken túli tudását, más területen mutatkozó képességeit, arculatát. A fenti értékelési formáktól jól elkülöníthetı a „mindennapos” értékelési mód. Ez az értékelési forma elsısorban a tanulóknak szóló, rendszeres, folyamatos szóbeli visszajelzés, a motiváció fokozására is szolgál. A kooperatív csoportmunkában nagy szerepe az önértékelésnek, a csoportértékelésnek. A saját munka reális értékelése egy nagyon nehéz dolog, a társak segítenek abban, hogy az együtt tanulók felismerjék fejlesztendı oldalaikat társaik visszajelzésének segítségével. A folyamatos kooperatív csoportértékelésben a csoporttagok értékelik a csoport együttmőködését és benne egymás szerepét, mi mőködött, mi nem. Értékelés kompetencia alapú oktatás esetén − Adott kompetenciaterület ellenırzése, mérése: a formatív mérés elınyben részesítése, tartalmát tekintve kompetenciamérés. − Alkalmazott mérıeszközök: a programcsomagokhoz készített adaptált mérıeszközök, évente aktualizált saját készítéső mérési csomag. − A viszonyítás alapja: a teljesítményszintek (programtanterv) és a tanulók korábbi teljesítménye, önmagukhoz viszonyított fejlıdése. Az értékelés célja: − A tanulási motiváltság fenntartása, a gyermek egyéni fejlıdéséhez igazodó pedagógiai munka megvalósítása. − Folyamatos visszajelzés a tanítási- tanulási folyamatról. Feladata: − megerısítés, − folyamatkövetés. Területei: − A tanulás szempontjából: tanulási tevékenységek. − A társas kapcsolatok szempontjából: együttmőködés, feladatmegosztás, konfliktuskezelés. 287
− A produktum szempontjából: mennyire felel meg az elvárásnak (pár, csoport). Módja: − Minden évfolyamon szóbeli szöveges értékelés is a páros, a csoportmunka és a projektek értékelése esetében. − Önértékelés, társ értékelése. Eszközei: − portfólió, − projektnapló, − csoportbeszámoló, − az elkészült produktumok bemutatása, − kiállítás, − mestermunka bemutatásai. Az értékelés rendje Az értékelés rendszerességére vonatkozó eljárásokat a nevelıtestület egyezteti az alábbiak szerint: Az 1. évfolyamon és a 2. évfolyam félévéig, valamint a középsúlyos értelmi fogyatékosoknál 6. év végéig a szöveges értékelés rendszerességét félévi és év végi tájékoztatásban állapítja meg, melyet félévkor a tájékoztató füzetben, év végén pedig a bizonyítványban hozunk a szülı tudomására. Az év közbeni értékelés érdemjegyekkel történhet (1-tıl 5-ig). Félévkor és év végén az érdemjegyek alapján a következı minısítés születhet: − kiválóan teljesített − jól teljesített − megfelelıen teljesített − felzárkóztatásra szorul Az év közbeni értékeléskor adott érdemjegyek átlaga a következıképpen váltható át a félévi és év végi szöveges minısítésre: 4,7 – 5 kiválóan teljesített 3,8 – 4,6 jól teljesített 2,5 – 3,7 megfelelıen teljesített – 2,4 felzárkóztatásra szorul − Kiválóan teljesített: a tantervi követelményeket döntı többségben optimális szinten teljesíti. Örömmel tanul, munkájának eredménye érdekli. Önálló feladatmegoldásokhoz nem, vagy csak kis segítségre szorul. Logikus gondolkodása fejlett, az ösz288
szefüggéseket felismeri. Munkáját ellenırzi, önálló javításra képes. Írásbeli munkáinak külalakja tiszta, rendezett, esztétikus. Munkatempója jó. − Jól teljesített: a tantervi követelményeket képességeinek megfelelıen teljesíti. Önállóan, kevés segítséggel, nem túl sok hibával dolgozik. Az önellenırzésre figyelmeztetni kell. Logikus gondolkodásra képes, kérdések segítségével az összefüggéseket megérti. Írásbeli munkáinak külalakja tiszta, rendezett, de kevésbé esztétikus. Munkatempója megfelelı. − Megfelelıen teljesített: a tantervi követelményeket a képességeihez mérten alacsonyabb szinten teljesíti. A tanulás iránt nem érdeklıdik. Munkájában megbízhatatlan, pontatlan. Logikus gondolkodása kialakulatlan, összefüggések önálló felismerésére képtelen. Önellenırzése pontatlan. Írásos munkáinak külalakja rendetlen, kapkodó képet mutat. Munkatempója lassú. − Felzárkóztatásra szorul: a tanuló a tantervi követelményeket nagyon gyengén vagy nem teljesíti. A tanulás iránt közömbös. Önálló munkavégzésre minimális szinten, vagy egyáltalán nem képes, segítséggel sem. Gondolkodása fejletlen. Írásbeli munkáinak külalakja torz, hibás, piszkos. A tanuló tudásának értékelésénél és minısítésénél 2. évfolyam végén és 3-4. évfolyamon: a jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) érdemjegyeket – 5-8. évfolyamokon – osztályzatokat alkalmazzuk. Kizárólag 5-ös osztályzatokat szerezve, év végén a minısítés: kitőnı. Kiemelkedı tantárgyi teljesítmény esetén tantárgyi dicséret is adható, mely a jegyzet rovatba beírandó. − Jeles: A tantervi követelményeket maximálisan teljesíti. A megszerzett ismereteket képes beilleszteni korábbi ismeretei rendszerébe, képes alkalmazni azokat. Összefüggéseket meglát, logikus gondolkodása jó. Tevékenységét bizonyos szintő érdeklıdés, aktivitás, kreativitás jellemzi. Megfigyelései pontosak, képes koncentrálni a feladatra. Önállóan, tempósan dolgozik. Írásképe rendezett, füzetei tiszták. Feleléskor önállóan vagy kis segítséggel képes beszámolni tudásáról néhány összefüggı mondattal. − Jó: A tantervi követelményeket képességeihez mért erıfeszítéssel teljesíti, tudásáról azonban csak rávezetéssel képes számot adni. A tanulás folyamatában aktivizálható. Megbízható, de kevéssé alkalmazható ismeretek jellemzik. Figyelme erıteljesebb ráhatásokkal tartható ébren, rövidebb ideig képes koncentrálni. Feladatvégzésében segítséget, bátorítást, biztatást igényel. Hiányosságai pótlásában kevéssé motivált. Írásbeli munkái rendezettek, írásképe szép. − Közepes: Az elıírt követelményeket közepes szinten teljesíti. Tudása megbízhatatlan, ismeretei felidézésében segítséget, esetleg eszközhasználatot igényel. Verbális kifejezıkészsége gyenge. Feladatai elvégzésében állandó segítséget, ellenırzést igé289
nyel. Figyelme rövid ideig tartható ébren, nehezen koncentrál a feladatra, kevésbé aktív. Teljesítményét egyéb tényezık erıteljesen befolyásolják, ezért teljesítménye hullámzó. − Elégséges: A követelményeknek minimális szinten felel meg. Feladattudata kialakulatlan. Figyelemkoncentrációja alacsony szintő, rövid ideig tartó. Gondolkodása fejletlen, verbális megnyilvánulásai, tanulási motivációja alacsony szintő. Feladatok végzésére önállóan nem képes. − Elégtelen: A tantervi követelményeket nem képes teljesíteni. Lemaradás tapasztalható minden területen, amely leginkább a hanyagságból, a tanulás iránti közömbösségbıl, alacsony szintő feladattudatból fakad. A Közoktatási Törvény 30.§. (9.) és a 70. §. (7.) pontja alapján - szakértıi bizottság javaslatára - indokolt esetben az igazgató mentesíti a tanulót az értékelés és minısítés alól, vagy részére az egyéni adottságokhoz igazodó továbbhaladást engedélyez. Az egyéni továbbhaladás különbözı évfolyamokig tarthat. A 70. §. (9.) lehetıséget biztosít a tanuló számára, hogy fogyatékossága, egyéni adottságai, vagy sajátos helyzete miatt az adott tanév követelményeit hosszabb idı alatt teljesítse. Ebben az esetben az értékelés az adott osztályfoknak megfelelı rend szerint történik az engedély megjelölésével. Valamennyi érdemjegyet a tájékoztató füzetbe, az osztályzatot év végén a bizonyítványba bejegyezve hozzuk a szülı tudomására. Tantárgyi dicséretet adható kiemelkedı tevékenységért (nem kizárólag 5-ös érdemjegyet szerzıknek), a jegyzet rovatba feltüntetve. Az egyes tantárgyakban félévenként az értékelés alapjául minimálisan három érdemjegyet kell elérni, továbbá a heti 3 óránál magasabb óraszámmal rendelkezı tantárgyaknál legalább annyit, amennyi a tantárgy heti óraszáma. Az évközi érdemjegyeknél elsısorban a következıket vesszük figyelembe: szóbeli, írásbeli felelet, felmérések, témazáró dolgozatok, az órán mutatott aktivitás, a tanítási órákra történı felkészülés, tanórán kívüli tevékenységek és győjtımunkák, valamint különbözı versenyeken való részvétel vagy eredményes szereplés. Értékeléskor a tanulói személyiségkomponensek is meghatározott jelentıséggel bírnak. Szempontjai: pontosság, logika, tudásbiztonság, önálló gondolkodás, kérdésre adekvát választ ad-e, vagy sem, önmagához mért elımenetele, személyiségének pozitív vagy negatív irányú változásai. Az 5. és 6. évfolyamon az informatika tantárgynál a féléves munkát szövegesen minısítjük. A 7. évfolyamon bevezetésre kerülı idegen nyelv elsı félévénél is így járunk el. A középsúlyos tanulók esetében az értékelés szöveges formában történik az alsó (1-3. évfolyam) és a középsı (4-6. évfolyam) szakaszban, érdemjeggyel illetve osztályzattal a felsı (7-10. évfolyam) szakaszban. Az érdemjegyek javításának módjára a tanulási nehézségek, a tanulók gyakori egészségi állapotváltozása, a pszichés és szociokulturális alkalmazkodási nehézségek miatt meg kell adni a lehetıséget. Biztosítani szükséges, hogy a tanuló teljesítmény javulás esetén tudásáról újból és újból számot adhasson. Ennek lehetıségérıl a tanulót tájékoztatni kell, és a rehabilitációs foglalkozásokon való részvételt is biztosítani kell számára. 290
A projektben, témahéten, csoportmunka esetén az értékelés pontozásos rendszerben történik. A kiemelkedı minıségő produktum elkészültét, győjtımunka megvalósulását a tanár értékelheti tantárgyi érdemjeggyel, melynek súlya megegyezik a szóbeli feleletével. A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM ÉRTÉKELÉSI RENDJE A magatartás és szorgalom értékelése, minısítése A magatartás értékelése félévkor számjeggyel, év végén szöveges minısítéssel történik. A magatartás esetében figyelembe kell venni a pozitívumok mellett a fogyatékosságból eredı pszichés zavarokat, melyek megléte esetén a minısítésnél az önhibán kívüli korlátozottságot nem szabad diszkriminálni. A szorgalom elbírálásánál elsısorban a képességekhez mért erıfeszítéseket kell figyelembe venni, ugyanakkor tekintettel kell lenni a tanuló otthoni tanulási körülményeire. Ezen elvek figyelembe vételével a minısítés az alábbi: Magatartás
Szorgalom
Példás
(5)
Példás
(5)
Jó
(4)
Jó
(4)
Változó
(3)
Változó
(3)
Rossz
(2)
Hanyag
(2)
Magatartás értékelésének kritériumai − Példás az a tanuló, akinek magatartása példamutató. Órák alatt fegyelmezett, aktív. A házirendet betartja. Nevelıivel, szüleivel, társaival szemben udvarias, tisztelettudó. A közösségi munkában becsülettel részt vesz, a jó közösség kialakulását képességeinek megfelelıen támogatja, társait segíti. Mindig fegyelmezett, segítıkész. − Jó az a tanuló, akinek iskolai magatartása általában kifogástalan. Órák alatt fegyelmezett, de kevésbé aktív. A házirendet betartja. Nevelıivel, szüleivel, társaival szemben udvarias, tisztelettudó. A közösségi munkában, ha nem is kezdeményezı, de becsülettel részt vesz. − Változó magatartású az a tanuló, akinek iskolai magatartásában sok, bár nem súlyos fegyelmezési problémák adódnak. Órák alatt passzív, érdektelen. A házirend betartására gyakran kell figyelmeztetni. Nevelıivel, társaival, szüleivel kevésbé tisztelettudó. Közösségi munkában való részvétele hullámzó/közömbös. Fegyelme változó. − Rossz az a tanuló, aki fegyelmezetlen. A közösségi munkát magatartásával hátráltatja. Társainak rossz példát mutat. A házirendet figyelmeztetések ellenére sem tartja 291
be. Tanárainak, az iskola dolgozóinak nem adja meg a kellı tiszteletet. Társaival durva, gyakran verekedik. Szüleivel szemben is tiszteletlen. Igazolatlanul hiányzik. A szorgalom minısítésének kritériumai − Példás a tanulmányi munkában az, akinek kötelességteljesítése kifogástalan. Képességeihez mérten iskolai és házi feladatait a legjobban végzi el. Az egyes iskolai tárgyakban tananyagon felül teljesít. Versenyeken eredményesen szerepel. Megbízható, pontos. − Jó a tanuló szorgalma akkor, ha képességeihez mérten megfelelıen dolgozik. Iskolai munkáit, házi feladatait maradéktalanul elvégzi. Megbízható, pontos. Az érdeklıdése megmarad az iskolai tananyagon belül. − Változó a tanulmányi munkában a tanuló akkor, ha változóan dolgozik, hanyag és jó munkák váltogatják egymást, gyakran teljesít képességein alul. Szétszórtság jellemzi. Környezetével szemben közönyös. − Hanyag a szorgalma annak a tanulónak, aki képességein alul dolgozik, gyakran mulasztja el a házi feladatok megírását, feladatai elvégzését. Érdektelen, teljes közöny jellemzi. Hanyag, munkavégzésre nem hajlandó. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI A továbbhaladáshoz a helyi tantervben a pedagógiai szakaszokhoz rendelt minimális teljesítményt kell alapul venni. Ezen túl az egyes tantárgyakban az évfolyamokra meghatározott követelmények teljesítését kell mérlegelni azzal, hogy a lassabban fejlıdık számára biztosított kedvezményeket a szakaszhatárig alkalmazni kell. A tanuló az 1. évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Az évfolyam szülıi kérésre való megismétlésére, abban az esetben is, ha egyébként a tanuló felsıbb évfolyamba léphetne, igazgatói döntés alapján kerülhet sor. A tanuló az iskola magasabb évfolyamára a fenti elvek mellett akkor léphet, ha az adott évfolyamra elıírt tanulmányi követelményeket valamennyi tantárgyból teljesítette. (Közoktatási Törvény 71.§). A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság véleménye alapján, az intézmény vezetıje által adott – egyes tantárgyak, vagy tananyagcsoportok értékelése alóli – felmentés nem befolyásolja a továbbhaladást. AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁK RENDJE A magántanulók valamint a tanköteles koron túli személyek tudásukról osztályozó vizsgán adhatnak számot. Az osztályozó vizsgát bizottság elıtt kell letenni. A készségtárgyak vizsgája alól az intézményvezetı felmentést adhat. A vizsgáról jegyzıkönyvet kell készíteni. Az értékelés 292
megegyezik az intézmény mindennapi iskolába járásban résztvevı tanulóinak értékelési rendjével. A magatartást és szorgalmat nem kell minısíteni. Az osztályozó vizsgákat általában a tanév végéig, külön engedély alapján legfeljebb a következı tanév megkezdéséig kell letenni. A JELENTKEZİ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI Az intézménybe a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján – a szakértıi véleményben jelzett évfolyamra – a speciális fejlesztést igénylı tanulók nyernek felvételt, ha a döntéssel a szülı egyetért, illetve a felvételre jogerıs jegyzıi határozat utasít.
9. A TANULÓK MUNKATERHEIRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az iskolai írásbeli beszámoltatások formája, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe A tanulók teljesítményének rendszeres ellenırzése hatékony eszköze a munkára nevelésnek és a reális önértékelés kialakulásának. Mind a nevelık, mind a tanulók támpontokat kapnak arra, hogy hol vannak hiányosságok a felkészülésben, s kinek milyen tevékenységre van szüksége a továbblépéshez. A tanulók egyenletes rendszerességgel tisztában lesznek munkájuk eredményével, s az osztályhoz viszonyított teljesítményükkel. Mindez fejleszti kritikai érzéküket, és a hibák megkeresésének, valamint javításának igényét. A teljesítmények ellenırzése, a szóbeliség mellett írásbeli beszámoltatással is történik. Tanulóink eltérı képességei miatt jellemzı, hogy egyesek írásban, mások szóban tudnak teljesítményükrıl reálisabb képet nyújtani. Ezért féléves munkájuk értékelésekor azokat az írásban, vagy szóban szerzett érdemjegyeket kell hangsúlyosabban figyelembe venni, amelyek számukra a legkedvezıbbek. Az írásbeli beszámoltatás végigvonul az 110. évfolyamon, de évfolyamonként, szakaszonként eltérı jelleggel és súllyal. Formái Év eleji felmérı dolgozat: az elızı tanévben elsajátított ismereteket, készségek mérését szolgálja. Ha nem elızi meg ismétlés, akkor csak a tájékozódást szolgálja. Ilyenkor nem osztályozzuk (diagnosztikus). Félévi felmérı dolgozat: az elızı idıszakban (féléves tananyag) elsajátított ismereteket méri. A félévi osztályzat megállapításánál hangsúlyos szerepe van. Több órás ismétlésnek kell megelıznie, elıre be kell jelenteni. Év végi felmérı dolgozat: a kialakított készségeket, a tanév tananyagának alapkövetelményeit méri. Több órás ismétlésnek kell megelıznie, elıre be kell jelenteni. Témazáró dolgozat: az adott témakörben tanult ismeretek azok, alkalmazásának mérését szolgálja, a tananyag egy nagyobb témakörének alkalmazásképes tudását méri. Öszszefoglalásnak kell megelıznie. Egy napon legfeljebb két témazáró dolgozat íratható. A megíratás idıpontját, témaköreit a diákokkal elıre tudatni kell. 293
A félévi és év végi minısítés szempontjából a témazáró dolgozatok osztályzatai az irányadók, velük egyenértékő a félévi és év végi dolgozat Írásbeli felelet: röpdolgozat, diktálás. Ezek a szóbeli felelettel egyenértékőeknek számítanak. Otthoni győjtımunka és önálló feladatmegoldás Ezek a szóbeli felelettel egyenértékőeknek számítanak. Az írásbeli beszámolók lehetnek központilag kidolgozottak vagy a nevelı által készítettek. Iskolánk munkatankönyvei elsı évfolyamtól tartalmaznak írásos beszámoltatásra alkalmas feladatokat, feladatlapokat, amelyek a bevezetı és kezdı szakaszon elsısorban a pedagógus felé adnak jelzést, hogy milyen szinten teljesített a gyermek, s milyen irányban kell a fejlesztést tovább folytatni, illetve megvalósítani. Ezek a teljesítmények osztályzásra nem kerülnek, diagnosztizáló jellegőek. A kezdı szakaszban (3-4. évfolyamon) matematikából és magyar nyelv és irodalomból év végén, a tanuló értékelésekor figyelembe vesszük ezt a teljesítményét is, így reálisabban alakíthatjuk év végi értékelését, illetve osztályzatait. A felsı tagozatban és a szakiskolában az írásbeli beszámoltatások az alábbi szempontok szerint történnek: − magyar nyelv és irodalom, illetve matematika tantárgyakból évi 4-4 témazáró dolgozat íratása kötelezı, − a többi közismeretei tantárgy esetében a heti óraszámnak megfelelı arányban kell megíratni, − a heti 1 óraszámos tantárgyak esetében minimálisan 2 témazáró dolgozat évenkénti megíratása történik, − a félévi és tanév végi dolgozatok száma nem haladhatja meg a heti hármat, − egy tanítási napon 1 írásbeli számon kérı óra lehet, − a tanulásban akadályozott tanulók írásbeli beszámoltatását képességeik ismeretében, speciális formában és tartalommal kell megtervezni, − ha a témazáró dolgozat megíratására nem került sor nagyobb idıszaki szünet elıtt, akkor a szünet után legalább 1 óra ismétlés, gyakorlás után lehet megíratni, − a félévi, ill. év végi minısítés szempontjából a témazáró dolgozatok osztályzatai az irányadók. − az írásbeli felelet és a szóbeli feleletek egyenértékőek. Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai A házi feladat nem más, mint a tanulás meghosszabbított szakasza. A tanuló tudásához méretezett házi feladat megnöveli a gyakorlás idejét, a felzárkóztatás esélyeit, tehát szükséges.
294
Elvek: − a legfontosabb – az egész pedagógiai munkánkat átható alapelv – a differenciált feladatnyújtás, − az írásbeli és szóbeli feladatok arányát az aktuális tananyag határozza meg, − az írásbeli házi feladat mennyisége a tanórán elvégzett tananyagra építve, a tanulók képességeihez differenciáltan igazítva kerülhet kijelölésre, − a tanulótól önálló felkészülésként kérhetı még győjtımunka, megfigyelés, gyakorlati mérés, könyvtári kutatómunka, kiselıadás, projekttel, témahéttel kapcsolatos feladatok, − tudatosítjuk tanulóinkban, hogy a kötelezı olvasmányok fontos szerepet töltenek be a szabadidı hasznos eltöltésében, valamint a tantárgyi elımenetelüket pozitívan befolyásolja., − amennyiben a tanuló indokolatlanul nem készíti el az írásbeli házi feladatát, azt pótoltatni kell, ezért tantárgyi elégtelen osztályzatot a harmadik ilyen eset után kaphat. A hanyagságot a szorgalom értékelésébe kell beszámítani. Korlátok: − a házi feladat csak a begyakorlást, a tananyag elmélyítését szolgálhatja, − péntekrıl hétfıre is mértékkel adható házi feladat, nem lehet több írásbeli, illetve szóbeli feladatot adni, − a hét utolsó napján feladott, új ismeretet tartalmazó tananyag hétfın számon nem kérhetı, − az ıszi, téli és tavaszi szünetre nem adunk házi feladatot, − a házi feladat ellenırzése kötelezı, megbeszélése következetes legyen a legközelebbi órán, módszere lehet a tanulók önellenırzése, tanító - tanár javítása, − félévente minden nevelı kötelessége tanítványai füzetét, írásbeli munkáját legalább egyszer áttekinteni, − az írásbeli házi feladat értékelése - tartalmi és formai szempontból - egyaránt fontos, ezt a nevelı szóban és írásban is közölheti a tanulóval, − elrendelhetı a korrekció, tartalmi vagy formai igénytelenség esetén a feladat újra íratása.
10. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK Az iskolai testnevelés és sportélet programjának tervezésekor figyelembe kell venni a gyógypedagógiai nevelés mindenre kiható korrekciós és rehabilitációs jellegét. Tanulóink nagy részét ugyanis egyéni fejlıdésükben való különbözı zavarok jellemzik, illetve ezek következtében egyes területeken való elmaradás, amely testi felépítésüket, mozgásukat is sajátosan befolyásolja (pl.: megkésett mozgásfejlıdés, mozgáskoordinációs za295
var, stb.). Emellett figyelembe kell venni tanulóink egészségi állapotát, esetleges szervi problémáit. A mozgásfejlesztés során következetesen alkalmazzuk a prevenció, korrekció és kompenzáció elvét. Speciális feladataink és módszereink Speciális feladatainkat és módszereinket év elején az iskolaorvossal való egyeztetés alapján tervezzük. Az évenkénti felülvizsgálat biztosítja, hogy az állapotváltozást (jó vagy rossz irányba) figyelembe vegyük az egyéni tervezésnél, valamint nyomon kövessük a tanév folyamán. A tanulók mozgásképességének optimális szintre emelése érdekében egészségük megırzését, megszilárdítását, a testi képességek fejlesztését, mozgásigényének kialakítását – sérülés specifikus módon és formában – szomatikus és funkcionális állapotuk által befolyásoltan kell megvalósítani. Az iskolaorvos javaslatára a tanulók egészségi állapotuk súlyosságától függıen könnyített vagy gyógytestnevelésben részesülnek, némely esetben a tanuló teljes felmentést kap az iskolai testnevelés alól. Iskolánkban a gyógytestnevelést erre a feladatra speciálisan képzett szakember, heti rendszerességgel végzi. Sajátos, sérülés specifikus módszerekkel eredményesen kezelhetıek a súlyosabb tartó és mozgatórendszer elváltozások, belgyógyászati és egyéb, a gyógytestnevelés körébe tartozó poszttraumás elváltozások. Ezek a tanulók a testnevelési órák számukra megfelelı, egészségi állapotukat pozitívan befolyásoló feladatait elvégzik, ebbıl adódóan a túlságosan megterhelı feladatokat elhagyva valósul meg rehabilitációjuk. Szükség esetén néhány tanulónk a tanórákon kívül szervezett mozgásfejlesztı terápiákon, illetve rehabilitációs foglalkozásokon vesz részt. Az értelmileg akadályozott tanulók speciális foglalkozást igényelnek. Számukra minden esetben egyéni feladatokat kell terveznünk adottságaikhoz igazítva. Külön tornaszoba és különféle terápiához szükséges eszközök, felszerelések állnak rendelkezésükre, amelyek fejlesztésüket biztosítják. Integrált foglalkoztatásuk egyéni program alapján történik. A fizikai állapot fejlesztésének területei Az iskola testnevelés és sportélete elsısorban a heti testnevelés órák keretei között zajlik. A tanulók fizikai állapotának fejlesztését elsısorban a tantervben meghatározottak szerint végezzük. A törvény által elıírt, napi rendszerességgel megtartásra kerülı testmozgást beiktattuk a gyermekek programjába. Sportköri foglalkozásokon a tehetséges gyermekek egyéni fejlesztése illetve a versenyekre való felkészítés történik. A kötött foglalkozásokon kívül a tanulók fizikai állapotának fejlesztése, a testnevelés órán kialakított mozgásformák gyakorlása, mozgáskészség fejlesztése folyamatos a szabadidıs foglalkozások és „spontán” játék alkalmával is. Ezeket azonban terveznie, szerveznie kell a pedagógusnak, megvalósulását irányítással segíteni. Az idıjárás változását programunknak is követnie kell. Fontos, hogy az évszakoknak megfelelı sportolási lehetıséget megtaláljuk. Az iskolai testnevelés és sport egészségmegırzı hatásának növelése, egészségmegırzı szerepének népszerősítése, és tudatosítása érdekében minden fiatal részére – képesség 296
szerinti differenciált terheléssel, szükség esetén felzárkóztató program biztosításával – segítjük, hogy az egészséges létezéshez szükséges fizikai, fittness szint „megkívántság” vagy „kell” értéket elérje és megtartsa. Az általános fizikai teherbíró képesség egységes mérése, értékelése és minısítése céljából - csatlakozva az országosan egységes adatszolgáltatáshoz – tanév elején és végén mérjük a fizikai állapot minısítéséhez szükséges motorikus próbákon elért teljesítményt az alábbiak szerint:
Dimenzió
7-8 évesek számára
9 éves kortól
9 éves kortól
(1+3 motorikus próba értékelésével)
„HUNGAROFITT”
„MINI HUNGAROFITT”
1. Aerob, vagy alapállóképesség mérése: ALAPMÉRÉSEK AZ ÁLTALÁNOS FIZIKAI TEHERBÍRÓKÉPESSÉG MINİSÍTÉSÉHEZ
- Cooper-teszt, vagy - 1609 m (1 mérföld) síkfutás Izomerı mérése Dinamikus ugróerı 1. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: - Helybıl távolugrás páros lábbal A dinamikus dobóerıt nem méri. Dinamikus erı állóképesség
Megjegyzés: A dinamikus erı – állóképességet mérı próbákat folyamatosan kell végezni, kifáradásig. Egyes próbákban a max.pontszám eléréséhez kb. 3-4 perc szükséges.
–
2. A csípıhajlító és a hasizom-erı állóképességének mérése - Hanyattfekvésbıl felülés térdérintéssel, folyamatosan kifáradásig 3.A hátizmok erıállóképességének mérése - Hason fekvésbıl törzsemelés- és leengedés folyamatosan, kifáradásig
(1+6 motorikus próba értékelésével) 1. Aerob, vagy alapállóképesség mérése:
1. Aerob, vagy alapállóképesség mérése:
- Cooper-teszt, vagy
- Cooper-teszt, vagy
- 2000 m síkfutás
- 2000 m síkfutás
Izomerı mérése
Izomerı mérése
Dinamikus ugróerı
Dinamikus ugróerı
1. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése:
1. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése:
- Helybıl távolugrás páros lábbal
- Helybıl távolugrás páros lábbal
Dinamikus dobóerı
A dinamikus dobóerıt nem méri.
2. A kar-, törzs-, és a lábizomok együttes dinamikus erejének mérése:
Dinamikus erı- állóképesség
- Kétkezes labdadobás (vetés) hátra, fej fölött tömött labdával
2. A vállövi- és a karizmok erı- állóképességének mérése:
3. A kar-, törzs-, és a lábizomok együttes dinamikus erejének mérése:
- Mellsı fekvıtámaszban karhajlítás és nyújtás, folyamatosan kifáradásig
- Egykezes labda lökés helybıl az ügyesebb kézzel, tömött labdával
3. A csípıhajlító és a hasizom erıállóképességének mérése
Dinamikus erı- állóképesség
Hanyattfekvésbıl felülés térdérintéssel, folyamatosan kifáradásig
4. A vállövi- és a karizmok erıállóképességének mérése: - Mellsı fekvıtámaszban karhajlítás és nyúj-
297
(1+4 motorikus próba értékelésével)
4.A hátizmok erıállóképességének mérése -Hasonfekvésbıl
tás, folyamatosan kifáradásig 5. A csípıhajlító és a hasizom erı- állóképességének mérése
törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig
Hanyattfekvésbıl felülés térdérintéssel, folyamatosan kifáradásig 6.A hátizmok erıállóképességének mérése -Hasonfekvésbıl törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig ALAP ÉS KIEGÉSZÍTİ MÉRÉSEK, VIZSGÁLATOK A TESTÖSSZETÉTEL MEGHATÁROZÁSÁHOZ
Az egészségi állapot minıségét jelzı optimális testtömeg és az attól való eltérés meghatározása: -Möhr-féle módszer - Kaup-féle testtömeg index
- Testmagasság
- Testmagasság
- Testsúly
- Testsúly
-Csuklókerület
-Csuklókerület
- Nyugalmi pulzus
- Nyugalmi pulzus
- Alappulzus
- Alappulzus
- Terhelés utáni pulzus
- Terhelés utáni pulzus
- Testzsírtartalom: a négy bırredı mérésével
- Testzsírtartalom: a négy bırredı mérésével
Egyéb kiegészítı mérés
Maligen-teszt:
Maligen-teszt:
Maligen-teszt:
A mozgékonyság mérése
- Törzshajlítás elıre
- Törzshajlítás elıre
- Törzshajlítás elıre
Az általános fizikai teherbíró képesség fejlettsége akkor tekinthetı kiegyensúlyozottnak/harmonikusnak, ha a próbázó a vizsgálat során elért összes pontszámainak legalább a felét az aerob állóképesség mérésére alkalmazott próbákon szerzi meg. Az értékelés mennyiségi mutatókkal, pontértékelés alapján, szóbeli, írásbeli értékelés formájában történik. Életkor
Faktor
„HUNGAROFITT”
A fizikai fitnessszint pontértékelése 7 éves korig
Optimális testtömeg
Maximum 10 pont
Kardiorespiratórikus állóképesség
Maximum 77 pont
Általános izomerı, erıállóképesség A fizikai fitnessszint pontértékelése 7-19 éves korig
„MINI HUNGAROFITT”
Maximum 63 pont (3x21)
Optimális testtömeg
Maximum 10 pont
Maximum 10 pont
Kardiorespiratórikus állóképesség
Maximum 77 pont
Maximum 77 pont
Általános izomerı,
Maximum
298
63
pont
Maximum 63 pont (21
erıállóképesség
(6x10,5)
3x14)
Az általános fizikai teherbíró- képesség minısítése Az általános fizikai teherbíró képesség minısítése fittségi kategóriák szerint
Kardiórespiratórikus állóképesség Általános izomerıerıállóképesség
Igen gyenge = 0.0 – 20. pontig Gyenge = 20.5 – 40.0 pontig Kifogásolható = 40.5 – 60.0 pontig Közepes = 60.5 -80.0 pontig Jó = 80.5 – 100.0 pontig Kiváló = 100.5 – 120.0 pontig Extra = 120.5 – 140.0 pontig
Az általános fizikai teherbíró képesség minısítése százalékban kifejezve
Kardiórespiratórikus állóképesség Általános izomerıerıállóképesség
10 %-os = 0.0 – 14.0 pontig 20 %-os = 14.5 – 28.0 pontig 30 %-os = 28.5 – 42.0 pontig 40 %-os = 42.5 – 56.0 pontig 50 %-os = 56.5 – 70.0 pontig 60 %-os = 70.5 – 84.0 pontig 70 %-os = 84.5 – 98.0 pontig 80 %-os = 98.5 – 112.0 pontig 90 %-os = 112.5 – 126.0 pontig 100 %-os = 126.5 – 140.0 pontig
Valamennyi felmérést egyénre szabottan végezzük, mely elsısorban azt a célt szolgálja, hogy tanulóink önmagukat gyızzék le, illetve önmagukhoz képest fejlıdjenek.
299
NAGYBAJOMI ÁLTALÁNOS MŐVELİDÉSI KÖZPONT
DIÁKOTTHON PEDAGÓGIAI PROGRAM
Mottó „A pedagógus hit kettıt tételez fel: hogy az emberek az eddiginél különbbé nevelhetık és az eddiginél többre taníthatók” (Németh László)
300
1. ALAPELVEK, CÉLOK
Kollégiumunk a hagyományoknak megfelelıen az értéktisztelet, a gyermekszeretet, a tanulói személyiség tiszteletben tartása jegyében neveli és oktatja a bentlakásos nevelésben résztvevı tanulókat. Munkánkban érvényesülnie kell az általános nevelési elveknek, persze kiegészítve azzal a pedagógiai szemlélettel, melyeknek érvényesülniük kell a sajátos nevelési igényő tanulók, illetve a családjuktól távol élı gyermekek nevelésében. Alapelveink egy része megegyezik az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény nevelési alapelveivel (hiszen diákotthonunk lakóinak jelentıs része sajátos nevelési igényő tanuló). A velük összhangban lévı alapelveink: •
sajátos gyermekszemlélet,
•
szocializáció,
•
önálló életvitelre való felkészítés,
•
munkára nevelés,
•
egészségnevelés.
További alapelvek: − Lakhatás, teljes ellátás (szociális védıháló) biztosítása. − Törvény adta és a belsı szabályok által teremtett jogok biztosítása minden gyermek számára. − A tanuláshoz szükséges feltételek megteremtése. − Segítségnyújtás személyes problémák megoldásában (érzelmi védıháló). − Demokratikus, európai és nemzeti nevelési elvek alkalmazása. − A tanulók iránti felelısség, bizalom, szeretet és tapintat. − Az alapvetı erkölcsi normák betartása és betartatása. − Az egyéni és az életkori sajátosságok figyelembe vétele. − A nemzeti, kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése. − A tanulók öntevékenységére, önszervezı képességére alapozás. − A szülıkkel és az iskolával építı jellegő együttmőködés kialakítása. Céljaink: − Az erkölcsi értékeket tisztelı és elfogadó, tájékozott, önmagával és másokkal szemben is igényes, önismerettel rendelkezı, öntudatos, saját értékeit, érdekeit érvényesíteni tudó, másokkal szemben toleráns, egyéni és közösségi sikerességre törekvı, hazáját szeretı emberek nevelése. Olyan feltételek biztosítása, melyek „pótolhatják” a távollévı családot, biztonságot, kiegyensúlyozott légkört teremtenek.
301
− A kulcskompetenciák fejlesztése, a modern, személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazásával. Lehetıséget biztosítani, hogy tanulóink elsajátíthassák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a szociális viselkedés alapvetı szabályait, a szociális értékrendet. Kiemelten fontos az egészséges- és kulturált életmódra nevelést és az önkiszolgáló képességek fejlesztését. − A hátrányos szociokulturális környezetbıl érkezett tanulók felzárkóztatása, beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségeiknek a leküzdése. − Nevelıink magukénak vallják azt az értékrendet, amelynek alapján kialakítva nevelési rendszerünket kitőzött céljaink elérhetık. Pedagógiai programunk alkalmas arra, hogy a pedagógiai közösség fejlıdjön, segítve az egyén fejlıdését, az egyén fejlıdése pedig az egész közösség pozitív átalakulását eredményezze. Átalakítjuk a kompetenciafejlesztés irányába, helyi tantervünkbe, tanóráink, iskolai foglalkozásaink anyagába beépülnek kompetenciafejlesztés elemei.
2. A KOLLÉGIUM KAPCSOLATAI AZ IRÁNYÍTÓ SZERVEKKEL A kollégium fenntartásával, mőködésével kapcsolatos feladatokat a Nagybajomi Általános Mővelıdési Központ látja el, a kollégium munkájára vonatkozó utasításokat az intézmény vezetıjétıl és a felügyeleti hatóság illetékes képviselıitıl fogadhat el a kollégiumvezetı. Rendkívüli esetben azonnal jelenteni kell a felettes szerveknek: − járványos megbetegedés, − súlyos mőködési zavarok, − tulajdonban bekövetkezett nagyobb kár, − botrányt okozó cselekvés. Az intézmény igazgatója és a kollégium vezetıje kölcsönösen és rendszeresen tájékoztatják egymást a kollégiummal, a nevelımunkával kapcsolatos eseményekrıl. TÁRSINTÉZMÉNYEKKEL A kollégium feladatait csak akkor tudja egyre teljesebben megvalósítani, ha a környezetében lévı más intézményekkel jó kapcsolatot alakít ki, megismerve az ott alkalmazott pedagógiai módszereket és eljárásokat. A folyamatos kapcsolatépítés, fenntartás elısegíti, hogy a kollégium céljait elérje, feladatait eredményesen megoldja. MŐVELİDÉSI INTÉZMÉNYEKKEL A kollégium jelentıs személyiségformáló hely, mely feladatait úgy tudja legteljesebben megvalósítani, ha együttmőködik az adott település közmővelıdési intézményeivel. Fel kell mérni mindazokat a lehetıségeket, rendezvényeket, mősorokat, amelyek a kollégium céljainak megvalósítását szolgálják A kulturális programok kapjanak kellı propagá302
lást a kollégiumban. A mővelıdési programokon, rendezvényeken a tanulók részvételét szervezni kell. SZÜLİKKEL A kollégium nevelési-oktatási feladatait úgy tudja megoldani, ha együttmőködik az iskolával, osztályfınökökkel, szaktanárokkal és a szülıkkel. Az iskola által meghirdetett szülıi értekezletek alkalmasak a diákotthoni események, problémák megbeszélésére is. Tényleges együttmőködést kell megvalósítani, igényelve: a kölcsönös rendszeres tájékoztatást, a kollégiumi követelmények ismeretét, és otthoni alkalmazását. Kirívó esetben a család látogatása is szükséges lehet. Szóban értesítjük a szülıket a tanulók tanulmányi teljesítményérıl, a tanórai tevékenységérıl, iskolai és kollégiumi viselkedésérıl. Telefonon bármikor érdeklıdhetnek, kereshetnek bennünket. Igény és szükség esetén személyesen is rendelkezésükre állunk, hogy a gyermek érdekében konzultáljunk. Ha a gyermek viselkedésében rendkívüli változást észlelünk (negatív irányban) azonnal levélben értesítjük a szülıt/gondviselıt. A pozitív irányú változásokat dicsérettel jutalmazzuk. DIÁKÖNKORMÁNYZAT A diákönkormányzat célja, hogy a mőködési szabályzattal összhangban a tanulók a diákotthoni nevelıközösség tagjaiként vegyenek részt önmaguk és társaik nevelésében, életmódjuk kialakításában, a nevelık segítségével szervezzék, irányítsák, ellenırizzék és értékeljék a közösség életét és munkáját. Az ÁMK diákönkormányzatába választott küldöttek képviselik. A diákönkormányzat tevékenységi területeihez tartozik: − A közösség napi életrendjének, feladatainak teljesítéséhez szükséges keretek szervezése a munka irányítása, ellenırzése és értékelése. − Az iskolai és a kollégiumi nevelıtestület munkájának támogatása. Diákönkormányzat tagjaitól elvárjuk, hogy: − Ismerjék és gyakorolják a demokrácia alapvetı szabályait. − Önállóan végezzék az önkormányzó munkát. − Ismerjék meg jogaikat. − A feladatokat elıre tervezzék, a munkát osszák meg. − Fejlıdjön konfliktuskezelési technikájuk és vitakultúrájuk. Döntési jogkör − Saját mőködésérıl (a nevelıtestület véleményét kikérve). − Minden olyan ügyben, amelyet a nevelıtestület a hatáskörébe utal. − A diák ügyeleti rendszer megszervezésében. − Jutalmazások, elmarasztalások kezdeményezése, minısítı címek odaítélése. 303
Egyetértési jogkör: − Jogszabályokban meghatározott ügyekben az iskolai és kollégiumi szervezeti és mőködési szabályzat megalkotásakor és módosításakor. − A házirend elfogadásakor. − Rendkívüli megbeszélések, győlések elbírálásában. − Elfogadott terveken felüli versenyek, társadalmi munkák megszervezésében. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza azok mőködését. KAPCSOLAT ÉS MUNKAMEGOSZTÁS A DIÁKOTTHONI DOLGOZÓK KÖZÖTT A nevelıtanárok és a gyermekfelügyelık állandó munkakapcsolatban vannak. Egymást rendszeresen tájékoztatják a gyermekekkel történt eseményekrıl. Szükség esetén kérik egymás segítségét a problémák megoldásában. A tanulók viselkedésével szemben azonosak az elvárásaik, egységesek a követelmények. KAPCSOLAT AZ OSZTÁLYBAN TANÍTÓ PEDAGÓGUSOKKAL Az osztályfınökkel szoros munkakapcsolatot tart nevelıtanár. Az üzenı füzet mellett napi megbeszélésre is szükség van. Az osztályban tanító szaktanárokkal is rendszeres a kommunikáció az adott szaktárggyal kapcsolatosan felmerülı problémákról, hiszen a nevelıtanár feladata a tanulásban lemaradt tanulók korrepetálása, szakszerő megsegítése. Az elért sikerekrıl szükséges egymást tájékoztatni. EGYÉB KAPCSOLATOK A gyermekvédelemmel foglalkozó pedagógus közremőködésével tanulóink lakhelyének önkormányzatával, kisebbségi önkormányzatával, a gyermekjóléti és családsegítı szolgálatokkal is kapcsolatot tartunk. Igyekszünk a megfelelı kapcsolatok fenntartására az innovációk, projekthetek, témahét megvalósításában segítı szervezetekkel, személyekkel.
3. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS FUNKCIÓI SZOCIÁLIS FUNKCIÓ A kollégiumok klasszikus funkciója, hiszen az igénybevevık köre csak egy másik településen juthat a kívánt szolgáltatáshoz, így kollégiumi ellátást vesznek igénybe. A szabad iskolaválasztás alkotmányos elve a kistelepülésekrıl érkezı és a helyben hiányzó iskolatípust keresı tanulócsoportok számára csak kollégiumi háttérrel teljesülhet. A különbözı idıszakokban a társadalmi gazdasági folyamatok és feltételek szerint a szociális funkció a közlekedési infrastruktúra, erısödik vagy gyengül. Érvényesülését meghatározza: az ország település és iskolaszerkezete, a térség, a régió munkaerı-piaci potenciálja, 304
az ország pénzügyi támogatási rendszere, a demográfiai helyzet. Egy térség, egy régió munkanélküliségi jellemzıi miatt jelentıs szociális, tompító, kiegyensúlyozó szerep hárul a kollégiumokra. SZOCIALIZÁCIÓS FUNKCIÓ Az iskolába, kollégiumba hozott társadalmi, gazdasági, kulturális, szociális különbségek a tudatos és spontán szocializálással csökkenthetık, illetve erısíthetık. A kollégiumi közösségi élet lehetıséget teremt a személyiségfejlesztés tudatos szakmai irányítására. A szocializációs funkció tartalma: − a társadalmi közjó birtokba vétele, − a fejlıdés-lélektani törvényszerőségek integrálása a nevelési folyamatba, − a demokratizmus tanulása, − a demokratikus érdekérvényesítı technikák alkalmazása mikrotársadalmi környezetben, − az értékek és a közösségi hagyományok átörökítése. Az anya-gyermek kapcsolat az egész életre kihat. A kapcsolat korai sérüléseibıl belsı személyiségi és szocializációs konfliktusok keletkeznek. Az anya-gyermek kapcsolat hiánya az egész életre meghatározó. A kollégiumi közösségi nevelés az állandó pedagógiai környezetbiztosításával a személyiségfejlıdés katalizátora. Felgyorsul az interaktív kötés, mindig van azonnali elismerés vagy helytelenítés a diák számára. A visszajelzésbıl magatartásformák szilárdulnak meg vagy tőnnek el. Ez a „társadalmasodás” folyamata, amelynek jelentıs szerepe van a konfliktus feloldás-megoldás tanulásában is. Az általános iskola felsı tagozatában már megjelenik a tudatos barátválasztás. Középiskolás korban megjelenik és aktivizálódik a tudatos érzelmi (nemi) választás. ÉLETMÓD-MINTAADÓ MOTIVÁCIÓS FUNKCIÓ Az értékpluralizmus elvének tiszteletben tartásával a kollégium értékközvetítı szerepe alkalmas arra, hogy a közösségi együttélés következtében interiorizáljon társadalmilag hasznos, egyénileg értékes életmód modelleket. A tolerancia, a versenyképesség, a megmérettetés képessége, a keresett munkaerı-piaci pozíció megszerzése ma mind konstruktív életvezetési technikákat igényel az életpályára készülı fiataltól. A kollégiumi nevelés specifikumai ezen készségek és képességek kialakítását segítik. A kollégiumi közösségi nevelés katalizátora lehet az aktivitás, a motiváció tartós fenntartásának, a differenciált személyiségfejlesztés megvalósításának. Motiváció nélkül nincs mérhetı teljesítmény, nincs közösségi és egyéni távlat. FELZÁRKÓZTATÓ FUNKCIÓ A kollégium intellektuális, mőveltségi, kulturális és mentális hátrányokat pótol. E tevékenységével az esélykülönbségek mérséklését segíti. Az állandó fejlesztı pedagógiai környezet a tanulási módszerek elsajátításával növeli a tanulási, iskolai teljesítményben és kommunikációs készségben megjelenı sikereket. Az elért és megerısített siker stabi305
lizálja a személyes motivációt. A kollégiumunk arra törekszik, hogy feltérképezze a hozott hátrányok jellemzıit, összetevıit. Ennek ismeretében alkotjuk meg a pedagógiai és foglalkozási tevékenységszerkezetet. A feladatok megoldásához differenciálpedagógiai módszereket alkalmazunk, mert a felzárkóztatás frontális és fıleg egyöntető módszerekkel nem lehet eredményes. TEHETSÉGGONDOZÓ FUNKCIÓ A Kt. 43. § kimondja, hogy a kollégiumot a fenntartó kijelölheti arra, hogy kiemelkedı képességő tanulókkal foglalkozzék. Ehhez természetesen megfelelı tárgyi, személyi feltételrendszer szükséges. A mi kollégiumunk nem ilyen jellegő intézmény. Természetesen tehetséggondozással nem csak a kijelölt kollégiumnak kell foglalkoznia. Minden pedagógus számára óriási öröm egy-egy csiszolatlan gyémántrögöt találni, alakítani. Az állandó, irányított, ingergazdag pedagógiai környezet felismeri, elıhívja a tehetséget, amely értı kezekben, állandó és tartós motiváció mellett kiegyensúlyozottan, nagy megrázkódtatás nélkül bontakozhat ki. PÁLYAORIENTÁCIÓS FUNKCIÓ Ma a korlátozott és átalakuló munkaerı-piaci viszonyok miatt óriási felelısség a pályaválasztás. A kollégiumok sikeres pályaorientációs tevékenysége hozzájárul presztízsük növeléséhez is. A kollégium már végzett és visszajáró diákjai ebben élménybeszámolóikkal, tájékoztatóikkal, személyes példájukkal sokat segíthetnek. İk hitelesek az utódok számára. Bizonyosságot jelentenek, hogy érdemes a különbözı foglalkozásokat végigcsinálni, az áldozatot meghozni a jövıért. A felvázolt funkciók neveléselméleti és tartalmi kibontakoztatása adja a kollégiumi nevelés lényegét, a társadalmi elırehaladás szolgálatát.
4. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS FELADATAI: A legfontosabb alapfeladat a tanulási kultúra fejlesztése, a helyes tanulási módszerek elsajátítása, megerısítése. Meg kell ismerni a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, szokásait. Erre építve kell kialakítani a legeredményesebb módszert, el kell érni, hogy életprogramjuk részévé váljon a tanulás. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését A felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése. A kollégiumi élet színes, tevékenységközpontú szervezésével alkalmakat teremt a diákok alkotóképességének megnyilvánulására, a tehetségek kibontakoztatására, a diákok helyes önértékelését erısítı sikerélményekre. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik ıket testi és lelki egészségük megırzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelızésében. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés. Az önismeret és a korszerő világkép kialakításának fejlesztése. 306
A közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése. A kollégiumi nevelés segíti az önálló életvitel kialakítását, a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezését, a tudatos fogyasztóvá válást, az eligazodást a mindennapi életben, a gazdaság és a pénzgazdálkodás világában. A kommunikációs és a digitális kompetencia magabiztos és kritikus használatának alakítása. A diákotthon arculatát alapvetıen meghatározza nevelıtestületünk értékrendszere, amelyet a következıkben összegezhetünk: Az érzelmi élet értékei − szülık, testvérek, rokonok szeretete, − szobatársak, pedagógusok és a diákotthon dolgozóinak tisztelete, − szeretet, családszeretet, embertársaink szeretete, tolerancia, − a szülıföld, az elbocsátó környezet, a befogadó környezet szeretete, − nemzetünk történetének ismerete, szeretete, − anyanyelv szeretete, mővelése, tiszta használata, − nemzeti szimbólumaink tisztelete, szeretete, Etikai értékek − illemtudó viselkedés, − tisztesség, tolerancia, igazmondás, − a magántulajdon tisztelete és védelme, − fegyelmezettség, pontosság, szorgalom erkölcsösség, jólneveltség, magaviseleti szabályok betartása, becsületesség, − jó, a rossz, az igaz a hamis felismerése, döntés a pozitív mellett, − ıszinteség, egyenesség, felelısség vállalása, − igényesség önmagával és másokkal szemben, − hőség elvekhez, hazához, közösséghez, baráthoz, szerelemhez, önmagához, családjához, kollégiumhoz, iskolához kitartás erıs akarat, − büszkeség a kollégiumi közösség értékeire, sikereire, − igazságosság, lelkiismeretesség, fegyelmezettség, − pontosság, szorgalom, kitartás, − másik nemhez való erkölcsös kapcsolat kialakítása. Egészséges életmód értékei − betegségek megelızése higiénés szokások kialakítása, rögzítése, − a testi és pszichés, a mentális egészség tisztasága, védelme, a tisztálkodással, takarítással kapcsolatos szabályok betartása, − testedzés, sportolás, szabad levegın tartózkodás, 307
− betegségek megelızése, túlzott gyógyszerfogyasztástól, italozástól, dohányzástól való tartózkodás, − a drogok teljes elutasítása, − tiszta párkapcsolatok, nemi élet megkezdésének minél késıbbre halasztása, AIDSveszély, nemi betegségek megelızése, − iskolai szorongások feloldása, kialakult szorongások kezelése sport, relaxálás, − rugalmas gondolkodás, humor. Természeti értékek − természet és környezet védelme, − közvetlen környezetünk eszközeink védelme, tisztasága, − a természet kincseinek védelme, − a levegı, a víz, a talaj az erdık tisztaságának védelme. Társadalmi értékek − közéleti szerepvállalás, − esélyegyenlıség biztosítása, − nyilvánosság biztosítása, − partnerközpontú mőködés, − gyermek- és ifjúságvédelem, − európai integráció.
5. NEVELÉSI MÓDSZEREK A KOLLÉGIUMI MUNKÁBAN A törvény módszertani szabadságot ad a kollégiumnak, szabadságot biztosít a tanároknak. Ezzel a szabadsággal az tud igazán élni, akinek módszerek sokasága van a tarsolyában. Az tud differenciálni, az tud szabadon mozogni az új és régi nevelési és oktatási módszerek sokaságában, aki módszerek és eljárások sokaságát ismeri. Munkánk során a következı módszerek alkalmazására van leginkább szükség. -
személyes példamutatás
-
követelés
-
szoktatás, gyakoroltatás
-
eszménykép-állítás
-
meggyızés, tudatosítás
-
az egyénre, a csoportra, a közösségre való közvetlen ráhatás
-
ellenırzés, értékesítés
-
jutalmazás, büntetés.
308
A kollégiumi tanulás irányítása Egyéni nevelés, egyéni bánásmód- ahhoz, hogy ezt alkalmazni tudjuk meg kell ismernünk a kollégisták személyét a közösséghez; tanuláshoz, kollégiumhoz való viszonyát. A kollégistává nevelés, a kollégiumválasztástól a beiratkozáson, fogadáson, a beillesztésen, a beilleszkedésen át a kollégistává válásig, a közösség a „mi tudat” vállalásáig tart: − az egymás iránt érzett felelısség fejlesztése, − a közösség kialakítása, fejlesztése, nevelés a közösségben, csoportjellemzık, − egyén elhelyezése a csoportban, közösségben, − kapcsolatteremtı képesség kialakítása, fejlesztése, − kommunikációs kultúra fejlesztése. A tanórákba, tanórán kívüli tevékenységbe beépítjük a kompetenciafejlesztı módszereket: − kooperatív tanulási technikák megismertetése, − prezentációs technikák megismerése, elsajátítása, alkalmazása, − projektmunka, egyéni és csoportos, − drámapedagógia eszközeinek felhasználása, − multikulturális formák, tartalmak alkalmazása, − interkulturális nevelés, − tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, elıadás, szemléltetés, − munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, − individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok,. − portfóliók készítése, − vita, − ötletroham, − önellenırzés, mások ellenırzése, − páros munka, csoportmunka, − játék.
6. A DIÁKOTTHONI OKTATÓ-NEVELİMUNKA TARTALMA A NEVELİMUNKA TERVEZÉSE A pedagógiai munka eredményességének alapvetı feltétele az alapos tervezés. A diákotthonban folyó éves nevelımunka tervezésének alapja az intézmény tanévenként megfogalmazott munkaterve, az abban meghatározott célok és fı feladatok. 309
Tanulás a diákotthonban A szoros értelemben vett tanulási idı a napirendben szabályozott. A tanuláshoz nyugodt, barátságos légkört kell biztosítani. A nevelıtanár feladata kisiskolás korú csoportban a tanulási idı megszervezése, a különbözı tanulási módok megismertetése, magasabb osztályfokon az egyéni tanulási stílus kialakítása oly módon, hogy sikerélményhez juthasson minden gyermek, és a diákok alkalmassá váljanak az önálló ismeretelsajátításra, az információk befogadására. A nevelıtanár feladata továbbá, hogy szakszerő segítséget nyújtson a tanulásban lemaradt tanulóknak (korrepetálás), illetve szorgalmi feladatokkal lássa el a tehetséges diákokat. A differenciált foglalkozások megvalósításában segítségére lehet a gyógypedagógiai asszisztens is. Az iskolai ismeretek megszilárdításának lehetıségei a szervezett tanuláson kívüli idıben A nevelıtanárok, gyermekfelügyelık a tanítási óráknál sokkal természetesebb, tényleges élethelyzetekben foglalkozhatnak a tanulókkal, fejleszthetik a spontán szituációkhoz kapcsolódó megnyilatkozásokat. Ténykedésük által hétköznapi társalgási helyzetek tudatos megteremtése válik lehetıvé. KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS MEGVALÓSULÁSA Az oktatásnak - mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt - alapvetı szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlıdéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. A pályázat a kompetencia alapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörő elterjesztését célozza, a pedagógusok módszertani kultúrájának korszerősítését, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztését és megerısítését, a rendszerben meglévı szelektív hatások mérséklésével, valamint az egyenlı hozzáférés és esélyegyenlıség szempontjainak érvényesítésével. Az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlıdését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást, a felelısségteljes feladatvégzést, az önismeret és a korszerő világkép kialakításának fejlesztését. Fejlesztımunkánk részeként segítjük elı a tanulók életpálya építési és a szociális kompetenciáinak fejlıdését, az Educatio Kht. kompetenciafejlesztı oktatási programtantervének C moduljait alkalmazva. A témahét megvalósításában mindkét csoport részt vesz, a téma kiválasztása az aktualitások figyelembe vételével történik, az éves munkatervben kerül meghatározásra.
310
Projektoktatás az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén valósul meg, amely a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejleszti. Témái: − Az ember testi és lelki egészsége. − Az egészség megırzésének fontossága. − Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. − A testmozgás iránti igény. − Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). − Az egészségvédelem, (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, a balesetek megelızése). A kidolgozott innovációk egyike az aktív állampolgárrá, demokráciára nevelés alábbi témaköreit öleli fel: − A demokrácia, a demokráciára nevelés, aktív állampolgárrá nevelés, a demokratizmus megismerése, elsajátítása, az egyetemes normák megismerése, alkalmazása. − A szülıföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. − A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeink, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A felnıtt életre nevelés a másik innováció célja, megvalósítása az alábbi területeken történik: − Felkészülés a felnıtt életre, a polgári értékrend, a morális felelısségvállalás, az életben való eligazodás, helytállás. A közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése, a felnıtt élethez elengedhetetlen tényezık megismerése, elsajátítása, a felnıttek világának megismerése, alkalmazása. A családi életre nevelés moduljának kidolgozásával a moduláris oktatás céljait valósítjuk meg, megalapozva a család mindennapi életének megszervezéséhez, a család közösségé fejlesztéséhez, a családi szerepek (házastársi, apai, anyai) betöltéséhez, a családtervezéshez és a gyermekek neveléséhez szükséges felelısséget, érzelmeket, ismereteket és készségeket. Olyan tanulási tevékenységek mind szélesebb körő intézményi terjedését szorgalmazzuk, amelyek nem elsısorban elıadó tanárt igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítı, támogató és innovatív pedagógust. Ebben meghatározóak a tantárgyi és komplex projektek, a csoportokon belüli együttmőködésen alapuló tanulás, a tanulói győjtımunka, a tanulói portfóliók készítése.
311
Fenntarthatóság biztosítása 2009/2010 tanév
2010/2011 tanév
2011/2012 tanév
2012/2013 tanév
2013/2014 tanév
2014/2015 tanév
Életpálya építési kompetenciaterületi programcsomag 1. csoport
1-4 évfolyam válogatott anyaga
1-4 évfolyam válogatott anyaga
1-4 évfolyam válogatott anyaga
1-4 évfolyam válogatott anyaga
1-4 évfolyam válogatott anyaga
1-4 évfolyam válogatott anyaga
2. csoport
7. évfolyam
8. évfolyam
5. évfolyam
6. évfolyam
7. évfolyam
8. évfolyam
Szociális, életviteli és környezeti programcsomag 1. csoport
2. évfolyam
3. évfolyam
4. évfolyam
5. évfolyam
1. évfolyam
2. évfolyam
2. csoport
7. évfolyam
8. évfolyam
5. évfolyam
6. évfolyam
7. évfolyam
8. évfolyam
Moduláris oktatás – A családi életre nevelés Heti 1 óra
2 csoport
2 csoport
2 csoport
2 csoport
2 csoport
2 csoport
2 csoport
2 csoport
2 csoport
2 csoport
2 csoport
2 csoport
2 csoport
Téma hét Évi 1 hét
2 csoport
2 csoport
2 csoport
Projekt hetek Évi (min.) 3 hét
2 csoport
2 csoport
2 csoport
2 csoport
IPR módszer alkalmazása Összes óra számának 40%
2 csoport
2 csoport
2 csoport
2 csoport
A kompetenciaoktatást segítı új eszközök, melyeket a pályázat segítségével vásároltunk és a megvalósításhoz szükségesek: tanári laptopok, nyomtató, televízió, CD-s rádió, fejhallgatók, DVD-lejátszó kompetenciát fejlesztı játékok, sport, mozgásfejlesztı eszközök, a családi élet feladataira felkészítı eszközök és játékok.
312
KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁSOK KERETTERVE A tanulásszervezés alapelvei: − differenciálás, − egyéni különbségek figyelembevétele, − tanítási tartalom, tanítási idı rugalmas kezelése, − szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia, − divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret, − motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia. A kollégiumi nevelésben a foglalkozások célja a kollégisták személyiségének, etikai és esztétikai ismereteinek, jellemének, identitástudatának, önbizalmának, felelısségvállalásának, közösségi szellemiségének megalapozása és fejlesztése. A kollégium segíti a tanulókat a tantervekben meghatározott ismeretek elsajátításában, biztosítja a képességek fejlıdéséhez szükséges tevékenységek, mővészeti és egyéb alkotások létrehozásának feltételeit. A kollégiumi foglalkozások az önismeretre, a közösségi kapcsolatok kialakítására, a szociális képességek fejlesztésére, az egyénileg hatékony tanulási módszerek elsajátítására, a fenntartható életviteli szokások kialakítására, a tágabb természeti, társadalmi környezetért érzett felelısségre nevelnek. A kollégiumi együttélésben, foglalkozásokban és tevékenységekben a kollégisták megtapasztalják a másik ember elfogadásának, segítésének és megbecsülésének a fontosságát. Megélhetik a szülıföld szeretetét, a kisebbséghez, népcsoporthoz, az értékek mentén kialakult közösséghez való tartozás biztonságát, természeti, történelmi és kulturális örökségünk megbecsülését. Nyitottá és elfogadóvá válnak a hazai nemzetiségek, kisebbségek és más népek kultúrája iránt. Felkészülnek a közéleti szereplésre, egyéni és közösségi érdekeik és értékrendjük képviseletére. A kollégiumi foglalkozási programterv lehetıség a tanulóknak és a kollégiumi tanároknak arra, hogy a közoktatásban kevésbé hangsúlyos ismeretekbıl, élményekbıl, mővészeti hatásokból olyan válogatást adjon, amely kihat a kollégiumra, a gyerekek életére, tanulására, életvitelére, szabadidejük eltöltésére, az iskolai tevékenységekhez, az osztályfınöki órákhoz való kapcsolódására, alkalmazkodóképességük, toleranciájuk, konfliktuskezelésük fejlıdésére éppúgy, mint az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítására. TÉMAKÖRÖK 1. Tanulásmódszertan 2. Önismeret, pályaválasztás 3. Mővészet és információs kultúra 4. Környezeti nevelés 5. Életmód, életvitel, háztartási ismeretek 6. Egyén és közösség 313
A kollégiumi nevelésben a foglalkozások célja a kollégisták személyiségének, etikai és esztétikai ismereteinek, jellemének, identitástudatának, önbizalmának, felelısségvállalásának, közösségi szellemiségének megalapozása és fejlesztése. A kollégium segíti a tanulókat a tantervekben meghatározott ismeretek elsajátításában, biztosítja a képességek fejlıdéséhez szükséges tevékenységek, mővészeti és egyéb alkotások létrehozásának feltételeit. A kollégiumi foglalkozások az önismeretre, a közösségi kapcsolatok kialakítására, a szociális képességek fejlesztésére, az egyénileg hatékony tanulási módszerek elsajátítására, a fenntartható életviteli szokások kialakítására, a tágabb természeti, társadalmi környezetért érzett felelısségre nevelnek. A kollégiumi együttélésben, foglalkozásokban és tevékenységekben a kollégisták megtapasztalják a másik ember elfogadásának, segítésének és megbecsülésének a fontosságát. Megélhetik a szülıföld szeretetét, a kisebbséghez, népcsoporthoz, az értékek mentén kialakult közösséghez való tartozás biztonságát, természeti, történelmi és kulturális örökségünk megbecsülését. Nyitottá és elfogadóvá válnak a hazai nemzetiségek, kisebbségek és más népek kultúrája iránt. Felkészülnek a közéleti szereplésre, egyéni és közösségi érdekeik és értékrendjük képviseletére. A kollégiumi foglalkozási keretprogramterv lehetıség a kollégistáknak és a kollégiumi tanároknak arra, hogy a közoktatásban kevésbé hangsúlyos ismeretekbıl, élményekbıl, mővészeti hatásokból olyan válogatást adjon, amely kihat a kollégiumra, a kollégisták életére, tanulására, életvitelére, szabadidejük eltöltésére, az iskolai tevékenységekhez, az osztályfınöki órákhoz való kapcsolódására, alkalmazkodóképességük, toleranciájuk, konfliktuskezelésük fejlıdésére éppúgy, mint az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítására. Tanulásmódszertan A rendszeres tanulás-módszertani foglalkozások eredményeképpen a tanulók szert tesznek a tanulás szervezésében a fokozatos önállóságra, a sorrendiség felállításának képességére. A kollégiumi tanulásmódszertan az iskolai órákra való felkészülést, az iskolai tanulás hatékonyságának a növelését szolgálja. Segíti a kollégistákat-elsıdlegesen is az újonnan érkezetteket-abban, hogy idejüket, erejüket jól be tudják osztani, szervezni tudják kollégiumi életüket, fontossági sorrendet tudjanak felállítani tevékenységeik és a tanulnivalók között. Elısegíti, hogy a kollégisták kialakítsák magukban annak tudatát, hogy a rendszeres és folyamatos készülés, a gyakorlás, a bevésés az iskolai siker alapja, ugyanakkor elıkészít a továbbtanulás mindegyik fokozatára, valamint a felnıtt életre. Kialakítja az önálló tanulás, a közösségben való tanulásmódszereit, felkészít az önmővelésre és önnevelésre. Önismeret, pályaválasztás Az általános és középiskolás korosztály érzékeny minden ıt érı érzelmi és értelmi hatásra. E hatások feldolgozásában a kollégistának a család helyett (esetleg mellett) a kollégiumi közösség nyújt segítséget. Az önismereti foglalkozások elsısorban e hatások feldolgozását segítik elı, azért, hogy támogassák az identitás megerısítését és a mentálhigiéné ápolását, fejlesztését. Az önismereti foglalkozások célja a kollégisták személyiségének, jellemének, aktuális pszichés állapotának megismerése és fejlesztése egyénileg és csoportban. A pszichés, „belsı történések” tudatosítása, önmaguk mélyebb ismerete elısegíti az alkalmazkodást, beilleszkedést, saját helyük felismerését szőkebb és tágabb 314
környezetükben, felkészít a konfliktusok megoldására, az önbizalom, az önértékelés, a pályakép felépítésére, az önmenedzselés megalapozására. Az önismeret és egyéni fejlesztés mellett fontosnak tartjuk az egyéni és közösségi motívumok, a célrendszer és értékrend megismerését, alakítását, a kollégista társadalmi orientálódásban való segítését, az egyéni törekvések és közösségi érdekek, lehetıségek egyeztetését, az érdekvédelmi és érdekegyeztetési technikák gyakorlását is. Mindezzel elsısorban a fiatalok önismeretének és erkölcsiségének alakulásához járulunk hozzá. A kollégiumi együttélés feltétele a közösen meghatározott szabályok betartása, a bizalmi légkör kialakítása a csoportban, a közösségben. A „kollégiumi közösségi tudat” kiépítése a kollégiumi közösség minıségének jelzıje lehet. Ugyancsak a kollégiumi légkör alapvetı feltétele a kölcsönös bizalom a diákok és a tanárok között. Mővészet és információs kultúra A mővészettel és a mővészetre neveléssel a kollégium azt kívánja elérni, hogy a kollégisták személyes élményeik során találkozzanak esztétikai értékekkel, legyenek képesek átélni a mővészeti alkotások által közvetített érzelmeket, indulatokat, gondolatokat. Formálódjék a mőalkotások megismerése által tárgy és környezetkultúrájuk. Javuljon véleményalkotó képességük. Alkotó helyzetek biztosításával sarkalljuk a tanulókat arra, hogy a mővészi kommunikáció segítségével fejezzék ki személyes elképzeléseiket. Tegyük lehetıvé a tehetséges kollégiumi tanulók számára alkotások (irodalmi, képzımővészeti, nép-és iparmővészeti, fotó, film) készítését, produkciók (zenei, tánc és dráma, egyéb színpadi elıadó-mővészet) létrehozását és bemutatását. Neveljünk a mővészi kifejezés által nyitottságra, toleranciára, az értékek élményeken és belátáson alapuló megbecsülésére. Ösztönözzük a bátor, találékony gondolkodást, új kérdések felvetését, az ötletes, eredeti kifejezésmódokat, értelmezéseket. Támogassuk a mindennapi tevékenységek során az esztétikus, harmonikus tárgyak, eszközök, anyagok választását. Segítsük az egyéni ízlés alakulását. Mutassunk példát a szélsıségektıl tartózkodó, divatos testkultúrára, öltözködésre, ízléses, igényes belsı és külsı téralakításra, lakberendezésre, tárgyhasználatra. A mővészi kommunikáció különbözı formái mellett a tanulók tanulják meg alkalmazni a gondolatok kifejezésének, közlésének egyéb eszközeit is, s az legyen hozzáférhetı számukra. Különös figyelmet fordítsunk a könyvtár és információs forrásközpont céltudatos használatára való felkészítésre, az önmővelés támogatására. A tanulók számára váljon a mőveltség életvitelüket meghatározó erkölcsi értékké. Környezeti nevelés A kollégiumokban folyó környezeti nevelés célja, hogy felkészítsen a fenntartható, környezettel harmonikus életvezetésre. Mutassuk meg a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, az ember és környezete harmonikus kapcsolatának lehetıségeit, és törekedjünk arra, hogy a tanulók mindezt örömforrásként élhessék át. Képessé kell tennünk tanítványainkat a környezetet terhelı tevékenységek felismerésére, ezek csökkentésére, a környezeti problémák és konfliktusok kezelésére, lehetıség szerinti megoldására. Ehhez ökológiai alapokon nyugvó, tényszerő és alkalmazható ismeretekre van szükség. Ösztönözzük a tanulókat a környezet védelmére, arra, hogy tartózkodjanak környezetük káros terhelésétıl, utasítsák el mindazt, ami környezetünk állapotát rontja. Tegyük világossá, hogy környezetünk használata életvezetésünk meghatározó része, a környezetünkkel való kapcsolatunk jelentısen befolyásolja közérzetünket, életünk kilátásait, minıségét. Törekedjünk a kollégisták pozitív jövıképének kialakítására. 315
Életmód, életvitel, háztartási ismeretek A kollégiumi életvitel, háztartási ismeretek csoportfoglalkozások célja, hogy felkészítse a kollégistákat az egészséges életmód, életviteli szokások tudatos felépítésére, gyakorlására, az ezekhez szükséges ismeretek megszerzésére. Alakuljon ki az egyéni és a kollégiumi közösségi életritmushoz igazodó napirend, a tanulók legyenek képesek tevékenységeiket egészséges, nyugodt körülmények között folytatni. A kollégium különbözı tereinek rendezésével, csinosításával, díszítésével készüljenek fel a lakókörnyezetük esztétikus és kellemes kialakítására. Segítsük a kollégistákat problémáik megoldásában, konfliktusaik kezelésében. Válsághelyzetben nyújtsunk támaszt. Adjunk módot arra, hogy elsajátíthassák a mindennapi élet során adódó ügyeik intézésének, érdekeik érvényesítésének jogszerő és eredményes módjait. Segítsük megtanulni, hogyan kerülheti el a környezete egészséget, biztonságot veszélyeztetı helyeit, helyzeteit. Legyenek megfelelı ismeretei ahhoz, hogy elutasíthassa a káros függıséghez vezetı szokásokat. Támogassuk felkészülését az önálló életvitelre, az önellátásra, a családi életre, valamintnemektıl függetlenül-a családi munkamegosztásra, ezzel együtt a háztartási gondolkodásra, a családi pénzgazdálkodásra. A párválasztással, barátsággal, szerelemmel családteremtéssel, a gyermekgondozással és gyermekneveléssel kapcsolatos ismeretek is fontos szerepet kapnak. Egyén és közösség A kollégiumban a közösség életében való részvétel a kortárs közegben meghatározó élmény. A kollégista saját értékeirıl – a család mellett – a kollégiumi egyéni vagy csoportos foglalkozásokon kap visszajelzést, ebben a közegben szerez tapasztalatokat, alakul személyisége. A témakör célja annak elısegítése, hogy az egyén megtalálja helyét, szerepét, feladatait a családi, az iskolai, a kollégiumi közösségben, segítse a kollégista beilleszkedését környezetébe. A foglalkozások során a kollégista megismeri és gyakorolja a kollégium és az iskolai közösség nyújtotta jogokat és kötelességeket, megtapasztalja a felelısség és a döntés súlyát, következményeit. Elsajátítja a társadalmi érintkezés alapvetı szabályait. A témakörök feldolgozása során legyen képes eltérı szempontok mérlegelésére, erısödjön szóbeli és írásbeli kifejezıkészsége, különösen az érvelés, vitatkozás tekintetében. A felnıttkori polgári lét, a társadalmi tevékenységek gyakorlásának és megismerésének egyik helyszíne szintén a kollégium, célként fogalmazható meg a társadalom szerkezetének és mőködésének megismerése, megértése is. Magyarság, nemzetiségi lét európaiság A kollégiumi nevelésben meghatározó elem, hogy a többségi nemzethez tartozó tanuló a határainkon belül élı nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozó tanulóval él, élhet együtt. A foglalkozások és tevékenységek célja ebben a témakörben az, hogy a kollégistában maradjon meg, sıt erısödjön a kötıdés a küldı környezettel, és alakuljon ki a kötıdés a befogadó környezethez. A kollégista tartsa meg azokat az értékeket, amelyekkel a szülıi ház, a felnevelı környezet „elküldte” a kollégiumba, s az új környezet értékei ugyanúgy épüljenek be a személyiségébe. Az ebbıl adódó célok és feladatok: − a szülıföld, az elbocsátó, a befogadó környezet szeretete, a lokálpatriotizmus és a hazaszeretet (patriotizmus) alapjainak kialakítása, ismerete (település, kisebb tájegység); 316
− országunk, nemzetünk, ismerete, szeretete; − az anyanyelv szeretete, mővelése, igényes használata; − hagyományaink, kulturális örökségünk ismerete, tisztelete, ápolása; − nemzeti szimbólumaink (zászló, címer, Himnusz, Szózat, ünnepeink); − a hazánkban élı nemzetiségek, kisebbségek jogainak ismerete, kultúrájuk, hagyományaik, nemzeti érzéseik tiszteletben tartása; − az európaiság, az európai kulturális hagyományok és örökség megismerése, megóvása, gyarapítása; − az egyetemes emberi jogok megismerése, elfogadása, tiszteletben tartása;
7. ELLENİRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZER Célkitőzések: Az ellenırzés és értékelés segítse a helyes szokások, a belsı motiváció kialakulását. Hívja elı a pozitív értékrend igenlését. Járuljon hozzá a jó légkör és a belsı rend kialakításához. Segítse a tanulók ellenırzési, értékelési képességeinek fejlıdését, az öntevékenység kibontását. Az értékelés legyen segítı szándékú, fejlesztı hatású. Az infokommunikációs technológiával (IKT) támogatott és az újszerő értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetıvé, és támogatja a tanulók egyéni önértékelését. Értékelésünkkel segítenünk kell, hogy egészséges, önelfogadású, önmagában bízó tanulókat bocsássunk ki a diákotthonból. Olyanokat, akik el tudják dönteni, hol kezdıdnek és meddig tartanak adottságaik, és képességeik, milyen lehetıségekkel és korlátokkal kell számolniuk, hogyan lehet tıkét kovácsolni a sikerekbıl, és miképpen lehet a kudarcok után újra kezdeni a próbálkozásokat Az értékelés alapvetı szempontjai: − A tanulmányi munka értékelése a tanuláshoz való viszony és az eredményesség alapján − A házirend elıírásainak betartása. − A kollégiumon kívüli magatartás. − A közösségi munkában való részvétel és a feladatok elvégzésének színvonala. − A szakkörökben, a rendezvényeken, foglalkozásokon végzett tevékenység színvonala. − Dokumentumelemzés − Kollégium-képviselet − Versenyeken való részvétel 317
− Környezetért végzett tevékenység (szobarend, udvar) − dicséretek, elmarasztalások A tanulók értékelésének formái: − fejlesztı értékelés − szóbeli szöveges értékelés − önértékelés − írásbeli értékelés A tanulók értékelésének alapelvei: − Lehet csoportos, vagy személyre szóló. − Legyen ösztönzı, fejlesztı jellegő. − Ne legyen bántó, megtorló jellegő. − A kollégiumi követelményrendszerre épüljön. − Legyen tárgyszerő. A pedagógusok pedagógiai munkájának értékelési szempontjai: − Az alapprogramból adódó feladatok, tevékenységek érvényesülése − A diákok egyéni fejlıdésének nyomon követése − Szabály- és szokásrendszer érvényesítése a csoportban − A csoportban uralkodó légkör, az egymásra figyelés − Nevelı, partneri kapcsolat a szülıkkel és iskolával − Együttmőködés a kollégákkal Az ellenırzés formái: − Tájékozódó látogatás (nem elıre bejelentett) − Tematikus látogatás (módszertani bemutatók) − Visszatérı látogatás
318
8. HÁTRÁNYOS HELYZETŐ TANULÓKNAK SZERVEZETT FELZÁRKÓZTATÓ, TEHETSÉGGONDOZÓ, TÁRSADALMI BEILLESZKEDÉST SEGÍTİ FOGLALKOZÁSOK A hátrányos helyzető tanulóknak szervezett foglalkozásokat azoknak a diákoknak szervezzük, akik a mindennapos tanulmányaikban szorulnak segítségre, illetve valamilyen okból lemaradnak a tanulásban. Nevelıi feladat: − a hiányosságok feltárása, a szakirodalom és a tankönyvi ismeretek alapján a tananyag rendszerezése, magyarázata, számonkérése. A tehetséggondozás feladata − a valamilyen területen kiemelkedı képességő tanulók felismerése, támogatása, melynek különbözı formáit biztosítjuk: − versenyekre való felkészítés (pl. sportversenyek) − szakkörök (pl. mővészeti) Segítjük diákjainkat abban, hogy képesek legyenek boldog párkapcsolat kialakítására, fenntartására, és sikeresen tudjanak egy tágabb közösség és a társadalom tagjai lenni. A tevékenységet csoportfoglalkozások keretében végezzük. A hátrányos helyzető és sajátos nevelési igényő tanulók esélyegyenlıségének javítására, a szegregációmentes, az optimális együttnevelési környezet kialakítására és fenntartására az iskola a következı években is kiemelt figyelmet fordít, a pedagógiai program korábbi fejezeteiben rögzítettek alapján, a változatos és differenciált tanulásszervezési módszerek, az egyéni differenciált fejlesztés és értékelés figyelembe vételével. A kompetencia alapú oktatás implementációja érdekében a következı öt tanévben is folytatja azt a tartalmi, módszertani, szervezeti innovációt, amelyet tanulóink eredményesebb felkészítése, a hatékonyabb képesség és készségfejlesztés, a megırizhetı és továbbépíthetı tudás elsajátítása érdekében elkezdett. Kiemelt figyelmet szentelünk az egyéni sikeresség, a késıbbi munkaerı-piaci megfelelés szempontjából kulcsfontosságú kompetenciák tanulóink életkorának megfelelı fejlesztésére. A projektmódszer alkalmazása a gyerekek érdeklıdésére épít, ami kizárja, hogy csak a tankönyvet tanítsuk, lapozzuk és évekig központi vagy irányító tanmenet alapján dolgozzuk fel. A projekt komplex fejlesztési lehetıség, amely tartalmazza az önálló tanulást, a kutatást az önálló ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt.
319
9. A KOLLÉGIUMI KÖZÖSSÉGI ÉLET FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZEREI, AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS ESZKÖZEI, A MŐVELİDÉSI ÉS SPORTOLÁSI TEVÉKENYSÉG SZERVEZÉSEINEK ELVEI Kollégiumunkban mindig fontos szerepet kapott a közösségi nevelés. A csoportok alakítása, szervezése, egymás segítése, a „mi tudat” kialakítása jellemzıje diákotthonunknak. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, feladatai: − A közösségi értékrend és normarendszer kialakítása és fejlesztése. − Az alapvetı erkölcsi normák elsajátítása és követése. − Az együttélés, a tolerancia, empátia és szolidaritás képességeinek kialakítása. − Tisztségviselıi rendszer kialakítása, kollégiumi önkormányzat mőködtetése. − Az életkori sajátosságoknak megfelelı házirend és napirend kialakítása és betartása. − Az egyén találja meg helyét, szerepét, feladatát a közösségben. − A tanuló legyen kultúrált a társadalmi érintkezésben és külsı megjelenésében. − Tekintse értéknek a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. − Gyakorolja jogait és kötelességeit a szőkebb környezetében. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelızésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésének és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. -
Az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, rendszeretet belsı igénnyé válása.
-
A kollégium legyen otthonos, kulturált, ahol a tanulók jól érzik magukat, és egyben fejleszti ízlésüket, igényességüket.
-
Nyújtson támogatást a gyerekeknek a káros függıségekhez vezetı szokások (dohányzás, alkohol, drog) kialakulásának megelızéséhez.
-
Segítse a krízishelyzetbe jutott diákokat.
-
Foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, fordítson figyelmet a családi életre, a felelıs, boldog párkapcsolatra történı felkészítésre.
-
Új tanulásszervezési forma a moduláris oktatás, témája a családi életre nevelés
A testi nevelés célja -
Az egészséges testi és lelki fejlıdés, a rendszeres mozgás iránti igény felkeltése és kielégítése,
-
A fizikai tulajdonságok (erı, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, mozgáskészség, mozgásmőveltség) tökéletesítése.
-
A testi és mentális képességek folyamatos fejlesztése és megırzése. 320
-
A megfelelı életritmus kialakítása.
-
Kapjon kiemelt szerepet a mővelıdés és a sportolás a kollégiumon belüli tevékenységrendszer szervezésében.
-
A sport, a testnevelés elsıdlegesen az egészségfejlesztés és a testi fejlıdés elısegítése. A sportolás edzettséget, testi és lelki alkalmazkodást fejleszt. Szórakozást, örömkeltést és a versenyzési vágy kiélését is biztosítja. Felkészít az élet- és munkanehézségek elviselésére. Sajátos eszközein keresztül önkifejezésre, önmegvalósításra ad lehetıséget.
A játékszeretet fejlesztése révén egyrészt az újabb és újabb fejlesztı játékok megtanulása/megtanítása biztosítja, másrészt a játék, a játékosság, a szimuláció gazdag eszköztára támogatja az informális tanulás nyújtotta lehetıségének elterjesztését. Mővészeti nevelés Az esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális mővészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális mővészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern mővészeti kifejezıeszközöket, a fotót s a mozgóképet. -
Fontos feladat a könyvtár, a média bevonása a mővelıdési szokások kialakításában.
-
A kollégiumi foglalkozásokon kapjon szerepet a gyerekek irodalmi, képzımővészeti, zenei és vizuális képességeinek fejlesztése
10. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK A nevelıtanárok feladata a gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenysége terén olyan légkör kialakítása, amely eleve kizárja, hogy bármelyik gyerek bármilyen oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön. Pedagógusok számára a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos kötelezettségek: − Közre kell mőködnie a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, a tanuló fejlıdését veszélyeztetı körülmények megelızésében, feltárásában, megszüntetésében. − Biztosítania kell a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévı gyermek, tanuló felzárkóztatását. − A pedagógusnak észre kell vennie, ha a tanuló tanulmányi eredménye látszólag indokolatlanul leromlik. − Az észlelt problémát jelezniük kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelısnek. Amennyiben iskolai eszközökkel nem tudnak segítséget nyújtani, akkor kötelességük a Gyermekjóléti Szolgálatot értesíteni.
321
NAGYBAJOMI ÁLTALÁNOS MŐVELİDÉSI KÖZPONT
KÖZMŐVELİDÉSI PROGRAM
322
KÖZMŐVELİDÉSI ALAPELVEK -
kulturális örökség javaihoz való hozzáférés elve
-
könyvtári ellátás és a közmővelıdési szolgáltatásokhoz való egyenlı hozzájutás elve
-
vallási, világnézeti, politikai semlegesség elve
-
egyenlı bánásmód elve
-
nyitott közmővelıdési közösségi színterek igénybevételéhez szervezeti és tartalmi szolgáltatások nyújtása
KÖZMŐVELİDÉSI CÉLOK, FELADATOK A mővelıdési házban, a helytörténeti győjteményben és a könyvtárban folyó munkák nem elválasztható tevékenységek, kapcsolódási pontjaik mindennaposak. A rendezvényekben közösen, egy kollektívaként dolgozunk. MŐVELİDÉSI HÁZ Az iskolarendszeren kívüli, életminıséget és életesélyt javító tanulási, felnıttoktatási lehetıségek megteremtése: -
A városban mőködı, a polgárrá válást és a lakosság mővelıdését segítı civil szervezetek támogatása.
-
A helyi lakosság élet, és munkaképességének növelése érdekében a mentális kultúrát, önismeretet fejlesztı alkalmak, tanfolyamok szervezése, bemutatók, fórumok kínálata, a természetbarát, környezetvédı közösségek népszerősítése, segítése.
-
A speciális helyzető népességcsoportok (idısek, fogyatékosok, nık, stb.) gondjaihoz igazodó ismeretek, képességek, önsegítı, öntevékeny lehetıségek animálása, mővelıdési közösségeinek szakmai támogatása.
-
Az iskolai képzést kiegészítı lehetıségek: nyelvi, számítástechnikai, korrepetáló, környezeti nevelés, stb. A szülık, nevelık együttes nevelıtevékenységének hatékonyságát bıvíteni kell.
-
Csoportos foglalkozások, ismeretterjesztı elıadások szervezése.
-
A szülık, a nevelık együttes nevelıtevékenységének hatékonyságát fejlesztı alkalmak, folyamatok kezdeményezése.
-
A munkanélküliek számára a megélhetéshez képzési lehetıségek, a mindennapi élet gazdaságosságát fejlesztı közhasznú, praktikus ismeretszerzés, tanácsadási alkalmak, akciók szervezése, meghívása, támogatása.
323
Környezeti, szellemi, mővészeti értékek, hagyományok feltárása, megismertetése, a helyi mővelıdési szokások gondozása, gazdagítása: Helytörténeti információk, dokumentumok győjtése (iskolatörténet). -
A régió természeti, környezeti, kulturális, közösségi értékeinek és azok állapotának, adottságainak közismertté tétele, a lokálpatriotizmus erısítése.
-
A helyi információk cseréje, a helyi értékeket gazdagító összefogások ösztönzése, ünnepek, mősorok, bemutatók, találkozók, fesztiválok, vetélkedık támogatása, szervezése.
-
Nagybajom és környezete természeti, környezeti, mővészeti, népmővészeti, közösségi értékeinek, kiemelkedı személyiségei tevékenységének bemutatása, elismertetése, példájuk ismertté tétele.
A nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elısegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása: -
Az ünnep együttes örömeihez, az esztétikai élmények megéléséhez, az egyetemes, a nemzeti, az etnikai, a kisebbségi, az ökológiai, a helyi kultúra értékeinek megismeréséhez, mővelıdési alkalmak, folyamatok biztosítása.
-
Hangversenyek, kiállítások széleskörő kínálata, irodalmi estek, filmklubok, mővészeti baráti körök szervezése.
-
Hagyományırzı közösségek életre hívása, mőködtetése, segítése.
-
Találkozók, fesztiválok rendezése, az azokon való részvétel kezdeményezése, szervezése.
-
A nemzeti, kisebbségi, etnikai és a helyi ünnepek, évfordulók a világi és az egyházi hagyományos ünnepek közismertté tétele a közmővelıdés lehetıségeivel élményeinek gazdagítása, hatékonyságának támogatása.
-
A különbözı korosztályok eltérı szórakozási és közösségi igényeihez kulturált lehetıségek szervezése.
-
Hazai kulturális értékek (információk és dokumentumok) győjtése, megırzése, feltárása és rendelkezésre bocsátása.
Az ismeretszerzı, az amatır alkotó, mővelıdı közösségek tevékenységének támogatása: -
Az amatır mővészeti csoportok, közösségek tartalmi munkájának szakmai segítése, közmővelıdési színtér biztosítása.
A helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése: -
A különbözı életkorú érték- és érdekrendszerő civil közösségeinek igény szerinti segítése, mővelıdési szándékaik támogatása.
-
Szolidáris és szociális akció fogadása, gondozása. 324
-
A különbözı rétegek és korosztályok ismerkedési, együttmőködési alkalmainak, tevékenységeinek kimunkálása, támogatása.
-
Az ifjúság mővelıdési kezdeményezéseinek kiemelt gondozása, intézményi segítése.
-
Önigazgatási fórumok, vitaestek, találkozók szervezése, szolidaritási akciók fogadása, különbözı civil közösségek közötti együttmőködés kezdeményezése, közösségi tér biztosítása.
-
A közösségi akciókhoz téri, tárgyi feltételek, közismertté tételükhöz módszerek ajánlása.
-
Közhasznú információk szolgáltatása.
A kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése: -
Különbözı mővelıdési alkalmak kínálata, együttmőködési lehetıségek szervezése a helyi közmővelıdés szereplıivel.
-
Az egymástól eltérı jellegő, tárgyú és mőfajú kulturális értékek találkozóinak segítése, közös programok, fórumok szervezésének ösztönzése.
-
Kapcsolatépítés a közmővelıdés megyei, országos szervezeteivel, a határon túli magyarság mővelıdési közösségeivel, a testvértelepülések kulturális intézményeivel, mővelıdési, mővészeti egyesületeivel.
A szabadidı kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása: -
A közmővelıdési intézményben, közösségi színtérben a tájékozódáshoz, közösségi mővelıdéshez, alkotó tevékenységek elısegítéséhez támogatás. A szabadidı kulturált eltöltésének támogatása közkönyvtári szolgáltatásokkal.
Egyéb mővelıdési lehetıségek biztosítása: -
A közmővelıdési intézményekben kulturális szolgáltatások és információk nyújtása.
-
A lakosság különbözı mővelıdési célú, illetve közösségi tér igényő programjának segítése, közmővelıdési színtér biztosítása.
-
A település amatır mővészeti csoportjainak menedzselése, kiállítások rendezése.
-
Fénymásolás és egyéb sokszorosítási lehetıség kínálata (könyvtár).
-
Számítógép, adatbázis, Internet használati lehetıségeinek biztosítása.
-
Nyilvánosság megteremtését a helyi médiákon keresztül.
-
Közérdekő, közhasznú kiállítások rendezését, vándoroltatását, programok szervezését.
-
A kulturális turizmus segítését.
325
Nagybajomi Általános Mővelıdési Központ közmővelıdési tevékenységei: 1997. Évi CXL. Törvény76. § (2) szerinti formák
A helyi közmővelıdési tevékenységek tartalmi elvárásainak rövid leírása
1. A HELYI KULTÚRA közvetítését és fejlesztését szolgáló tevékenységek
Minden olyan közmővelıdési forma, mely a települési azonosságtudatot fejleszti, továbbá a helyben lakókban erısíti mentális kötıdésüket településükhöz. Részét képezi a lokálpatriotizmus értékvilágának. Ilyenek lehetnek az emléknapok, helyi rendezvények, kiadványok, vendégestek, településközi kapcsolatok, testvérkapcsolatok.
2. A HELYI TÁRSADALOM KÖZÖSSÉGI KULTÚRÁJÁNAK közvetítését és fejlesztését szolgáló tevékenységek
A helyi politikai és közéleti, a helyi nyilvánosság, a helyi társadalom kohézióját erısítı tevékenységek. A helyben megnyilvánuló és érvényes érdekeket kifejezı, elsısorban civil önszervezıdések munkájának segítése, a közösségfejlesztı módszerek alkalmazása. Ez jelenti a demokrácia helyi minıségének fejlesztését éppúgy, mint az emberi kapcsolatok szakszerő katalizálását.
3. A LÉTKULTÚRA közvetítését és fejlesztését szolgáló tevékenységek
Azon tanfolyamok, szakkörök, át- és továbbképzések, valamint egyéb felnıttképzési formák, melyek elısegítik a helyben lakók életesélyeinek növekedését, a praktikus ismeretek közvetítésével hozzájárulnak a lakosság ismeret és képzési szintjének növekedéséhez, „javítják munkaerı piaci kompetenciájukat” mindennapi életük gazdagításához.
4. A KREATIVITÁS ÉS ÖNKIFEJEZÉS KULTÚRÁJÁNAK közvetítését és fejlesztését szolgáló tevékenységek
Az élményközpontú közösségi formák és egyéni ambíciókat összesítı programok, sorozatok, helyi bemutatók szervezése, közvetítése, az ezekhez szükséges mőködési feltételek biztosítása.
5. AZ ÜNNEPI ÉS EGYETEMES KULTÚRA KÖZVETÍTÉSÉT és fejlesztését szolgáló tevékenységek
Az úgynevezett magas kultúra produktumai és a vállaltan értékközpontú programok, rendezvények, fesztiválok stb. szervezése. Jórészt e körbe tartoznak a nemzeti ünnepek alkalmával rendezett programok.
6. AZ EGYÜTTÉLİ MÁSSÁGOK KULTÚRÁINAK közvetítését és a tolerancia képességének fejlesztését szolgáló tevékenységek
Ide tartozik a másságok megismerését, a kölcsönös tolerancia és empátia kialakulását célzó és segítı közmővelıdési törekvések összessége (etnikai, kulturális, vallási, stb. eltérések komplex kezelésével). Külön kiemelendık a marginalitás, a migráció, a kulturális konfliktusok, a fogyatékkal élıkkel, a leszakadó rétegekkel kapcsolatos kezdeményezések.
7. A KÖZHASZNÚ KULTURÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK közvetítését és fejlesztését szolgáló tevékenységek
Információ, programok, tanácsadás, spontán és szervezett kapcsolatépítés, közhasznú és szakmai információkat szervezı kiadványok, stb.
326
GYERGYAI ALBERT VÁROSI ÉS ISKOLAI KÖNYVTÁR Az Nagybajomi Általános Mővelıdési Központ könyvtára egyszerre információs és kommunikációs, kultúraközvetítı és szervezı, közösségi központ is. A könyvtárnak, mint közmővelıdési és iskolai könyvtárnak is egyben célja, hogy a meglevı és a lehetséges használók információs igényeit elıre jelezze, meghatározza, ösztönözze és kielégítse az etikai normák szem elıtt tartásával. Célja továbbá az is, hogy minden társadalmi csoport hozzáférjen az információhoz, a tudáshoz, az alkotó képzelet termékeihez, legyenek azok hagyományosak vagy virtuálisak. A kettıs-funkciójú, könyvtár mőködése a különbözı mőveltségi területeken, a felnıtt lakosság információs, tájékoztatási, mővelıdési és szórakozási igényeiben, ill. azok kielégítésében, a nevelı-oktató munka segítésében, az olvasóvá nevelés területén biztosít pótolhatatlan feladatot és szolgáltatást. A győjteményszervezés és a könyvtári szolgáltatás mellett a csoportos és egyéni foglalkozásokkal, valamint a modern, számítógépes technika kínálta lehetıségek kiterjesztésével van jelen a mindennapi munkában. Alapja a pedagógiai szakirodalmi tájékozódásnak is. Szinte nincs olyan terület, ahol ne lenne szerepe a könyvtárnak. A kettıs funkcióból adódóan győjti, feltárja, feldolgozza, és rendelkezésre bocsátja mind a pedagógiai, iskolai, mind a közmővelıdési könyvtár győjtıkörébe tartozó könyv, hangzó, vizuális, elektronikus dokumentumállományt. Napilapok és folyóiratok (idıszaki kiadványok) győjteményében szintén a fenti funkcióknak megfelelı dokumentumokkal segíti a tájékozódást. (győjtıköri szabályzat) Győjteményét és szolgáltatásait a helyi igényeknek és szükségleteknek megfelelıen alakítja. Információs szolgáltatást nyújt. Állománya szabadpolcon bárki számára hozzáférhetı. A dokumentum állományát egyedi és csoportos leltárkönyvben, hagyományos olvasói katalógusban és a Szirén integrált könyvtári rendszerben tartja nyilván, tárja fel. Az életkori sajátosságokhoz igazodó módszerbeli sokszínőséggel szabadidıs foglalkozásokat, könyvtári játszóházakat, irodalmi programokat, közhasznú ismeretterjesztı bemutatókat, rendezvényeket szervez. Részt vesz más közmővelıdési tevékenységek rendszerében, szervezésében és lebonyolításában. Pályázatokat, vetélkedıket szervez és bonyolít le. Könyvajánlásokkal segíti az olvasói érdeklıdést. Az olvasóvá és könyvtárhasználóvá, az önálló ismeretszerzésre nevelés segítése fı feladata közé tartozik. A könyvtárhasználati ismeretek: A kettıs funkcióból következik, hogy eleget kell tenni a civilszféra mővelıdési, információs, szabadidıs igényeinek kielégítésében, valamint sajátos eszközeivel részt kell vállalni az olvasóvá nevelésben és az önálló ismeretszerzés képességének, készségének alakításában is. Szeretnénk elérni, hogy a könyvtárhasználók, a tanulók, fiatalok és a felnıttek egyaránt képesek legyenek a különbözı információszerzés és használat eszközi és módszerbeli ismereteinek elsajátítására. 327
A könyvtár-pedagógiai mőveltséganyagnak tartalmaznia kell: - az alapvetı könyvtárhasználati ismereteket, - gyakorlati tevékenységeket, képességeket - természetesen az iskola tananyagához igazodva, alapozva a pedagógiai programban megfogalmazott értékekre. A könyvtárhasználatra nevelés jellegét meghatározzák: − Komplexitás − Tantárgyköziség − Kollektív tervezés − Differenciált bánásmód − Könyvtárhasználati ismeretek a.) A mővelıdési területek követelményei között, a szakterületi ismeretszerzés legfıbb forrásaként van jelen a könyvtár. A könyvtárhasználat megjelenik a közös követelményekben, (magyar nyelv, informatika, matematika, ember és társadalom, ember és természet), részkövetelményekben és a tanítási órákon kívüli egyéb tevékenységekben: szabadidıs foglalkozások, vetélkedık, egyéni és csoportos felkészülés stb. b.) Tantárgyköziség: Mivel a könyvtárhasználat tantárgyközi feladat, - relatív önállósága mellett - jelen van valamennyi mőveltségi terület általános és részkövetelményei között. A könyvtárhasználati ismeretek tantárgyi integrációja minden pedagógus együttes feladata a könyvtárossal együttmőködve. Az egész nevelıtestület közös ügye, munkaszereptıl függetlenül. A könyvtárhasználati kultúra, ismeret csak akkor válhat eredményessé, ha az iskola minden pedagógusa egy közösen vállalt program keretében végzi feladatát. A könyvtár feladata e téren, hogy a fent leírtak segítésében aktívan részt vegyen, ajánlatokkal éljen. A tantárgyi integráció tartalma: - tanórán szerzett tudás bıvítése hagyományos dokumentumokra és médiatárra építve - ismerjék és használják rendszeresen az adott szakterület alapdokumentumait (kézikönyvek, lexikonok, enciklopédiák, szótárak) - gyakorolják a teljes könyvtári eszköztárra épített önálló ismeretszerzést (kézikönyvek, katalógusok, bibliográfiák, elektronikus ismeret-, és adathordozók) - gyakorolják a könyvtári bázisra épített irodalomkutatást, anyaggyőjtést, bibliográfiakészítést, stb. - többcsatornás ismeretszerzésre, az információk kezelésére és alkotó módon való felhasználására is váljanak képessé. c.) Kollektív tervezés: Fontos mind a szaktanárok, mind a könyvtáros tevékenységi területén, mivel a könyvtárosnak kell szervezni, összefogni, koordinálni az eszköztárra épülı fejlesztı, önmővelı tevékenységet. Alapvetı célja, hogy valósuljon meg egy tervszerően felépített gyakorlatközeli könyvtárhasználat és erre való nevelés. 328
Csak az együttmőködés eredményezheti a hatékony könyvtári eszköztárra, információbázisra épülı pedagógiai-módszertani kultúra kialakítását. d.) Differenciált bánásmód, foglalkozás: A választott feladatok és munkaformák kellıen motiváltak legyenek, a felfedezés, rátalálás, önkifejezés élményével hassanak és elégítsék ki a tanulók eltérı érdeklıdését. A foglalkozásokon tudatosítani kell a tanulókban, hogy a különbözı tanórákon megismert mőveltségtartalmakat ki lehet bıvíteni, meg lehet szilárdítani, tovább lehet lépni az érdeklıdés mentén. A különbözı dokumentumtípusok megismerésekor lehetıséget kell biztosítani a kézbevételre, átlapozásra, tanulmányozásra, a fontosabb adatok - tartalom, mőfaj, illetve ábrák - leolvasására. Könyvtári győjtımunka technikájának megtanítása során a feladatátadásnak mindig egyértelmőnek, világosnak kell lennie. A könyvtári gyakorlatokat mindig értékeljük (egyénileg és csoportosan is) az egyes szakaszok végén összegezve: a gyengébbeket segítve, biztatva, a jobbakat hatékonyan motiválva további teljesítmény elérésére. Lényeges és döntı lehet az elsı könyvtárlátogatás(ok) minısége, elıkészítése. Elızetesen ismernünk kell tehát: a tanulók könyvhöz, olvasáshoz való viszonyát (pozitív, közömbös, negatív attitőd), a szülıi ház könyvkultúráját. Alapvetı cél: a könyv és könyvtár iránti pozitív attitőd kialakítása, a "személyre szóló törıdés" a segítı szándék éreztetése. Fontos a megfelelı motiváltság, a közvetlen jelenlét, a személyes foglalkozás. Az érdeklıdést lekötı, aktivizáló dokumentumokat kell használtatni az érdeklıdés felkeltése érdekében. Érdekes játékos fejtörı feladatokkal kiegészítve a könyvtári munkát, kevés segítséggel megoldják a tanulók és a siker élményével gazdagodva jönnek vissza a könyvtárba. A raktári rend megtartása szintén megtanítható játékos formában, ami késıbb természetes szükségletté is válhat a biztonságos tájékozódás igényével. e.) Könyvtárhasználati tudás: El kell érni, hogy a folyamatos munka eredményeként a gyermek legyen képes tájékozódni a szabadpolcos könyvtárban, ismerje a dokumentumok használatához szükséges alapvetı tudnivalókat. Tudja kezelni, használni a katalógusokat, ismerje az ismeretforrásokat. Tudjon ajánlani mőveket szóban és írásban (kommunikációs készség, szellemi munka technikájának szintje alakuljon ki, késıbb használjon és készítsen bibliográfiát) Az egyes mőveltségterületekbe a könyvtárhasználat épüljön be a többkönyvő és több típusú dokumentumfajta ismeretelsajátításának lehetıségével. Lényeges szempontok a könyvtárhasználat során: A korszerőség kritériumát az iskolai nevelés-oktatás gyakorlatában nem az ismeretek korlátlan kiterjesztése, bevonása jelenti, hanem a tananyag újfajta feldolgozásának módszerbeli elsajátítása. 329
A könyvtárhasználat során meg kell jelennie az új információrögzítı, tároló és átviteli számítógépes és telekommunikációs technikáknak is. A folyamatosság is alapvetı követelmény. Bizonyos elemek már óvodáskortól, kisiskoláskortól megtanulhatók, gyakoroltathatók játékos formában. Minél korábban kezdıdik a könyvtárral való találkozás, annál biztosabbá válik a serdülıkori, majd felnıttkori használói magatartás. Az elsı ilyen találkozási lehetıség a mesék világa. Az egyszer megtanult könyvtári ismeret rendszeres ismétlésére, alkalmazására azonban szükség van. A könyvtárhasználati ismeretek elmélyítése elsısorban az általános iskolás életszakaszhoz kapcsolódik. Kezdetei az óvodáskorhoz kötıdnek. Minden életkori szakaszban a közvetlen élményszerzés a baráti, közvetlen emberi kapcsolaton, az életkori sajátosságokhoz igazodó foglalkozásokon, a mindennapi gyakorlás szintjén erısödik meg. El kell érni, hogy az általános iskola befejezése után is éljenek a fiatalok a könyvtár kínálta lehetıséggel. A felnıttkori olvasási szokásokban, információs igényekben az információs, a köznapi szükségletek, az életmód, az élethelyzetek igényei jelennek meg. A gyakorlatban is hasznosítható információs adatbázisok iránt megnövekedett érdeklıdés kielégítése mellett a hagyományos könyvtári tájékoztatás, a folyóirat-állomány kínálta tájékozódás, és a szépirodalom, szakirodalom kölcsönzése a jellemzı. f.) Infokommunikációs tudásközpont: Egyfajta infokommunikációs tudásközponttá kell válnia könyvtárunknak. E tekintetben a következı fejlıdési, fejlesztési tendenciákat kell szem elıtt tartanunk a munkafolyamatok, a szolgáltatások, marketinglehetıségek, állományvédelem és a szakmai ismeretek terén.
Hagyományos könyvtár
Infokommunikációs tudásközpont Munkafolyamatok
dokumentum beszerzés
információforrás beszerzés
beszerzések nyilvántartása manuális módszerekkel
integrált könyvtári rendszer – gyarapítási modul
dokumentum-leírás, katalógusépítés,
integrált könyvtári rendszerek (egyszeri adatbevitel)
cédulasokszorosítás manuális módszerekkel reklamáció hagyományos eszközökkel
rekordletöltés más rendszerekbıl automatizált reklamáció, reklamációs levél generálása, e-mail küldés
Szolgáltatások papíralapú katalógus
online katalógus
hagyományos kölcsönzés
vonalkódos gépi kölcsönzés
olvasói tranzakciók (hosszabbítás, elıjegyzés stb.)
online olvasói tranzakciók
csak a könyvtároson keresztül
professzionális adatbázisok, közös katalógusok
kezdetleges, elszigetelt adatbázisok
330
a nyitva tartás függvényében korlátozott hozzáférés papírformátum
tértıl és idıtıl független hozzáférés hagyományos és digitális formátum
lassú, bonyolult külsı információszolgáltatás
elektronikus forma, e-mail külsı információszolgáltatás hálózaton
másolatszolgáltatás, postázás
keresztül, saját weboldal készítése olvasói információ csak a könyvtárostól
online olvasói információk, lehetıségek
a számítógép nem az olvasóké
külsı információszolgáltatás hálózaton keresztül
információ az „ajtóra kitőzve”
Internet- és adatbázis-használat biztosítása Marketinglehetıségek, statisztika korlátozott marketing lehetıségek
online marketing
kérdıív
online kérdıívek
manuálisan vezetett adatok alapján készített
automatizált statisztikai adatok
statisztika Állományvédelem védett állomány
elektronikus állományvédelem
állományvédelem humán erıforrással
digitalizálási projektek
Szakmai ismeretek könyvtáros szakmai ismeretek
informatikus könyvtáros ismeretek
bonyolult és korlátozott keresési módok
professzionális információkutatás
SÁRKÖZY ISTVÁN HELYTÖRTÉNETI GYŐJTEMÉNY A muzeális tárgy vagy egyéb emlék a győjtés, a helytörténeti győjteménybe kerülés során óhatatlanul kiszakad természetes közegébıl. Így eredeti tartalma részleges és töredékes marad, ha a győjtés nem válik tudatos, tervszerő, magas szintő anyagismeretet és dokumentáltságot igénylı muzeológusi munkává. Ezért a győjtı-feldolgozó munka tartalmát, módszerét, a győjtemények nyilvántartását, megırzését, védelmét központi elıírások szabályozzák. A modern „múzeum” és feladata Jelentıen változott a finanszírozás, és a társadalmi elvárások is több szinten jelentkeznek. A múzeumot ma már olyan társadalmi jelenségként tekinthetjük, ahol különféle információk többféle összefüggésben keletkeznek. A múzeum a társadalmi identitás, valamint a hozzá kapcsolódó értékek megjelenésének egyik fontos színtere. A múzeu331
mok hozzáférhetısége, kapcsolata a látogatókkal kiemelt fontosságú. A hozzáférhetıségre és ennek gyakorlati alkalmazására vonatkozó kérdések teljesen új problémahalmazt hoznak felszínre, ami alapján a múzeum szerepét újra kell értelmezni. Ebben a folyamatban fontos szerep jut a jelentésnek, befogadásnak, az interpretációnak, vagyis megjelennek az oktatás, és a tanulás hagyományos, jól ismert elemei. A hozzáférhetıség alapgondolata abból indul ki, hogy a látogató milyen elızetes ismeretek és információk birtokában jut el a múzeumba. Ma már mindenki által elfogadott tény, hogy a múzeumban való tanulás nem csak elısegíti, hanem fokozza, és egyben megkönnyíti az ismeretek megszerzését minden célcsoport számára. A múzeumi paradigmaváltás lényege, hogy múzeumok aktívabb szerepet töltsenek be az emberek, a múzeumi közönség, a társadalom mővelıdésében, közösségfejlesztésében. Ezzel kielégítik a dinamikus ütemben fokozódó önálló tanulási és közösségi igényeket, ami egyben személyiségfejlesztést, személyiségformálást is jelent. A világban, a gazdaságban, az információ terjedésében, az oktatás szerkezetében bekövetkezı összetett és gyökeres változások a tanítás és tanulás egész folyamatára, a tananyagra, a képzés szervezésére és a képzési formák fejlesztésére is hatással voltak. Az oktatás jellegének vizsgálatában a tanulóközpontúság kerül elıtérbe szemben a tanárközpontúsággal. A paradigmaváltás a tanulás újraértelmezését, új tanulásszervezési módok meghonosítását, új tartalmak tanítását, új tanítási módszerek alkalmazását hozta létre. Az nevelés és oktatás olyan szemléletváltáson ment keresztül, amely ma már az alkotó, együttmőködı, személyre szabott tanulást és a tanulót állítja a középpontba. Jelenleg a globalizálódó világban alapvetıen nem gazdasági, hanem sokkal inkább erkölcsi és kulturális válsággal állunk szemben. A közoktatás és a felnıttoktatás nem képesek a kor elvárásainak megfelelıen betölteni a tanulással, a neveléssel kapcsolatos funkciókat. Többek között a múzeumok, mint hiteles intézmények, társadalmi közösségi terek nagy lehetısége, hogy kaput nyissanak a válságból kitörni akaró egyének, közösségek, társadalmi rétegek számára. Európai közös múltunk és jelenünk fenntartásának fontos eleme az, hogy megtanuljuk és megértsük saját régiónk, hazánk és más területek népeinek kultúráját, hagyományait, történelmét. A múzeum szerepét településünkön a Sárközy István Helytörténeti Győjtemény tölti be. A helytörténeti győjtemény alapja, a legnagyobb gondossággal összegyőjtött, ırzött, ápolt emlékanyag összessége, valamint, hogy a győjtemények mellett a tárgyak forrásértékét megırizzék - dokumentációs anyagokat ırzı adattárral bıvült. A megújult kiállítási terület jelentıs részét a helytörténet foglalja el. Nagybajom dokumentumai, történetének eseményei mellett a kiállítás emléket állít az épület egykori tulajdonosának, az irodalomkedvelı Sárközy Istvánnak, s a házigazda neves vendégeinek: Csokonai Vitéz Mihály és Pálóczi Horváth Ádám költıknek is. Itt található Tibol László festımővész hagyatéka is. A helytörténeti kiállításon kívül, néprajzi győjtemény is megtekinthetı. A bemutatott anyag tematikusan három csoportra osztható: az elsı rész a konyha és háztartás eszközeit, a második a textilfeldolgozást, a harmadik a helyi mezıgazdasági tevékenységeket. Az itt folyó munka három fı feladat köré csoportosul: a muzeális anyag győjtése és feldolgozása; a győjtemények nyilvántartása és állagának védelme; valamint a közmővelıdési tevékenység, beleértve az iskolások foglalkozásait.
332
Összegezve tehát rendezvényeinket, közmővelıdési munkánkat továbbra is a sokszínőségnek kell jellemeznie. Nagyon fontos, hogy minden közmővelıdési formában a pozitív tapasztalat, az élmény-szerzés, az eredmények, meglátása alapozza meg a késıbbi közösségi és egyéni mővelıdési attitődöt, a motivációt. Céljaink és feladataink felkészült, ambiciózus, szolgálatkész munkatársakat igényelnének, de jelenlegi személyi feltételeink ehhez nem biztosítottak.
333
A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK A pedagógiai-mővelıdési program hatálya: Személyi és területi hatálya kiterjed az egész intézményre, az intézmény külsı rendezvényeire, az intézmény összes tanulójára, dolgozójára, továbbá az itt pedagógiai tevékenységet ellátó más természetes személyre. Érvényesség: Az érvényesség addig tart, amíg a törvényi változások, a partnerek igényeinek változása az átdolgozást szükségessé nem teszik. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai – mővelıdési program módosítására: − az iskola igazgatója, − a szak-alkalmazotti közösség bármely tagja, − a nevelık szakmai munkaközösségei, − a Szülıi Munkaközösség, − az iskola fenntartója tehet javaslatot. A pedagógiai-mővelıdési program módosítását a szak-alkalmazotti közösség fogadja el és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai - mővelıdési programot a jóváhagyást követı tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. A pedagógiai program felülvizsgálata: A pedagógiai - mővelıdési programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelıtestület folyamatosan vizsgálja. Nyilvánosság A pedagógiai-mővelıdési programunk nyilvános, az iránta érdeklıdıknek biztosított a betekintés lehetısége. A program megtekinthetı: − a fenntartónál − intézményi irattárban − az ÁMK székhelyén (Nagybajom, Kossuth u 10.) a titkárságon − a könyvtárban. − az intézmény honlapján: www.amk.nagybajom.hu − az intézményegységekben. 334
A pedagógiai-mővelıdési program legitimációja 1. A pedagógiai – mővelıdési programot a Nagybajomi ÁMK szak-alkalmazotti közössége 2010. augusztus 2-i ülésén véleményezte, elfogadásra javasolja.
………………………..........
…………………………….
ÁMK igazgató
jegyzıkönyvvezetı
2. A pedagógiai – mővelıdési programot a Nagybajomi ÁMK Szülıi Munkaközössége 2010. augusztus 4-i ülésén véleményezte, elfogadásra javasolja.
……………………………………….. Szabóné Darabos Andrea a Szülıi Munkaközösség vezetıje
3. A pedagógiai – mővelıdési programot a Nagybajomi ÁMK Diákönkormányzata 2010. augusztus 3-i ülésén véleményezte, elfogadásra javasolja.
……………………………… Diákönkormányzat mb. vezetıje
……………………………... Andricz Gabriella, DÖK segítı tanár
4. A pedagógiai – mővelıdési programot a …………………………………………….. által kiadott mellékelt szakértıi vélemény alapján jóváhagyásra javasolja.
…………………………………. szakértı
335
5. A pedagógiai – mővelıdési programot a fenntartó a mellékelt képviselı-testületi határozatával elfogadta.
…………………………….. Czeferner Józsefné Nagybajom város polgármestere
…………………………………. Boross Lászlóné Pálmajor község polgármestere
……………………………... Kovács János Jákó község polgármestere
A pedagógiai – mővelıdési program legitimációs eljárásának lefolytatását igazoló nyilatkozatok, jegyzıkönyvek a program mellékletében találhatóak.
336
