A bicskei Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola módosított Pedagógiai Programja 2013

1

A bicskei Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola módosított Pedagógiai Programja 2013

Készítette: Bárányos József, igazgató

2

Tartalomjegyzék

Az iskola nevelési programja Hitvallás Bevezetés Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A szülő, tanuló, iskola, pedagógus együttműködésének formái és továbbfejlesztésének lehetőségei Egészségnevelési program, egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok, a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló program Környezeti nevelési program Fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok Az iskola helyi tanterve Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, azok óraszámai, az előírt tananyag, és követelmények Nem szakrendszerű oktatás Az egyes modulok értékelése, minősítése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az otthoni (napközis, tanulószobás) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanuló teljesítménye értékelésének és minősítésének formái A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének formái A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Záró rendelkezések A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb rendelkezések A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása Mellékletek

3. oldal 3. oldal 3. oldal 6. oldal 8. oldal 12. oldal 15. oldal 17. oldal 18. oldal 20. oldal 21. oldal 23. oldal 32. oldal 34. oldal 36. oldal 40. oldal 42. oldal 42. oldal 46. oldal 47. oldal 48. oldal 48. oldal 49. oldal 50. oldal

52. oldal 55. oldal 58. oldal 55. oldal 60. oldal 60. oldal 61. oldal 62. oldal

3

Az iskola nevelési programja

Hitvallás Az iskolánk – meggyőződésünk szerint – csak akkor tudja betölteni hivatását, ha mindenekelőtt a gyermekeinkre figyel – azaz gyermekközpontú. Célunk: minden gyermekben megtalálni az értékes lehetőségeket. Úgy gondoljuk, hogy elsődlegesen a gyermekeknek, szülőknek tartozunk felelősséggel, hogy igényeiket kielégítve kiváló szolgáltatást nyújthassunk. Elsődleges célunk – a nevelés mellett – a gyermekek tanulmányi eredményességének fejlesztése. Minden diákunknak lehetőséget adunk arra, hogy tehetségének megfelelően a lehető legtöbbet hozza ki magából. Igyekszünk olyan erkölcsi normákat, magatartásformákat közvetíteni, melyek segítik tanulóinkat a társas kapcsolatok kialakításában, a közösségbe való mind teljesebb beilleszkedésben, a minél önállóbb életvitel megteremtésében. Folyamatosan erősítjük a hagyományos értékek megőrzését, különösen a tudás, a munka megbecsülését, morális értékek képviseletét, a nemzeti identitástudat kialakítását.

Bevezetés Iskolánk története Egyik jogelőd intézményünk (1. Sz. Általános Iskola, alapította: Vallás- és Közoktatási Minisztérium, 1918.) a nagy múltú polgári iskola örökségén továbbfejlődve 8 évfolyamos nevelési – oktatási intézményként működött. Az iskola megfogalmazott céljait és vállalt feladatait a megrendelő szülői, fogyasztói, tanulói és a fenntartó önkormányzat igényei szerint elégítette ki. Mindennapi munkarendjét úgy alakította ki, hogy a tanulók és tanáraik jól érezzék magukat, de az értelmes rend, mint az eredményes iskolai munka feltétele biztosított legyen. Másik jogelőd intézményünk (Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola, alapította: Nagyközségi Közös Tanács, 1973) a nagy múltú 1. Sz. Általános Iskola hagyományain továbbfejlődve szintén 8 évfolyamos nevelési – oktatási intézményként működött. Ebbe az intézménybe kerültek a napközis tanulók, s hamarosan az 1-2., majd később a 3. évfolyamon is bevezetésre került az iskolaotthonos rendszer. 1980-ban új iskolaépület építése kezdődött, s 1982-ben be is fejeződött. Az új iskola 16 tantermes, 4 napközis foglalkoztatóval, s 1 előadóteremmel. Helyet kapott az épületben 3 műhely, tornaterem, szertárak, könyvtár, valamint egy konyha és egy ebédlő is. Bicske Városi Önkormányzat 160/2003 (VI. 12.) számú Képviselő-testületi határozatával jogutód intézményként megalapította a bicskei Általános Iskolát Bicske, Szent István út 42.

4 szám alatti székhellyel. Az jogutód intézmény továbbra is a meglévő épületekben funkcionál, mindkét telephely tekintetében 8-8 évfolyammal. Sajnos a következő években egy nem várt szegregációs folyamat indult el, amely a 201011-es tanévig odáig jutott, hogy a Prohászka úti épület diákjainak nagy része hátrányos helyzetű és a helyi roma kisebbséghez tartózó lett. Ezért nevelőtestület és a képviselő-testület látva a helyzet fenntarthatatlanságát, úgy döntött, hogy intézményátszervezés keretében felmenő rendszerben biztosítja az esélyegyenlőség megvalósulását. Ennek következményeképpen épületenként elhatárolódik a két tagozat. Maga a nevelési-oktatási folyamat pedig új szakfeladatokkal, tartalmakkal, módszertani elemekkel egészül ki.

Az iskola alaptevékenysége -

nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó, 8 évfolyamos iskolai oktatás napközi otthoni és tanulószobai ellátás gyermek-, tanuló-felügyelet, készenlét iskolai intézményi étkeztetés diáksport intézményi vagyon működtetése fakultációs, tehetséggondozó sáv

Az iskola szerkezete Intézményünk 8. évfolyamos általános iskola, mely a következő szakaszokra tagolható: - 1-4. évfolyam - 5-8. évfolyam Az első négy évfolyamon egész napos iskolai rendszerben, dolgozunk, lehetőségeink szerint a legmesszebbmenőkig támogatva a szülői igényeket. Ez az oktatási forma a hagyományos napközi otthonos rendszernek egy továbbfejlesztett változata. Délelőtt és délután is vannak tanórák, köztük felkészülés, szabadidős és napközis foglalkozások. A házi feladatot általában azzal a nevelővel készítik el a tanulók, aki azt feladta. Ez a rendszer lehetőséget ad olyan napirend, heti rend kialakítására, mely figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait, pihenőidőre, szabadidőre, testmozgásra való igényét. Új eleme a rendszernek az un. fakultációs sáv, melynek célja egyértelműen a felzárkóztatás és a tehetséggondozás párhuzamos biztosítása úgy, hogy fedőóra keretében a tanítók egyrészt a diákok képességei, másrészt érdeklődése szerint bontják csoportra az évfolyamonkénti 4-4 tanulócsoportot. területei:    

idegen nyelv informatika kézműves és néptánc igény szerint roma kisebbségi kultúra, lovari nyelv

5 Ezen kívül megkönnyíti az óvodából az iskolába való átmenetet, s az egész nap folyamán számos nevelési lehetőséget biztosít a pedagógusok száma. Előnye még, hogy nem kell naponta hozni – vinni az iskolai felszerelést, csak hétvégén, hogy a szülők figyelemmel kísérhessék gyermekük haladását. A 4. osztály átmenetet képez – az egész napos szervezeti formát tekintve – az első három évfolyam és a felső tagozat között. Ezen az évfolyamon a szakos oktatás bevezetése megkönnyíti az átmenetet a felső tagozat felé.

Tanulmányi versenyek: Alsó tagozat Szeptember - Mesemondó verseny – Mány Október - Aradi Vértanuk – emlékműsor 4. évfolyam, és iskolai akadályverseny - Bolyai matematika verseny – körzeti - Rákóczi kupa – futball – körzeti - Soduku matematika verseny – házi és országos November - szavalóverseny 1-2. és 3-4. évfolyam házi - Bolyai magyar verseny – körzeti – mi rendeztük - Márton napi szavalóverseny – Alcsútdoboz December - szépkiejtési verseny – házi 1-2. és 3-4. évfolyam Február - Zrínyi matematika verseny – körzeti - Zsámbéki Kismedence matematikusai matematikai verseny Március - énekverseny – házi 1-2. és 3-4. évfolyam - helyesírási verseny 3-4. évfolyam – házi - Szemere helyesírási – körzeti - Kenguru matematikai verseny – országos verseny - Mesemondó – házi 1-2. és 3-4. évfolyam - Felolvasó verseny – Könyvtár - Verse és prózamondó találkozó – Művelődési Ház - Mészöly Gedeon levelezős verseny – Tabajd Április - Körzeti mesemondó verseny – Etyek? - Költészet napja – vers és prózamondó találkozó - Jonatán - Szécsi E-né és Csizmadiáné T.E.

6

Május - Körzeti színjátszó találkozó Grósz Zs., Szoboszlai R,

Felső tagozat Sportversenyek Foci: - Rákóczi kupa I-II-III-IV. korcsport Bicske - Csokonai Kupa I-II-III-IV. korcsoport Bicske - Teremkupa I-II-III-IV. Felcsút v. Csákvár (itt lehet egy utazás) Úszás: - Diákolimpia I-II-III-IV. korcsoport - Diákolimpia I-II-III-IV. korcsoport - Adventi I-II-III-IV. korcsoport - Húsvéti I-II-III-IV. korcsoport - Bicskei napok I-II-III-IV.

Bicske Székesfehérvár Bicske Bicske Bicske

Kosárlabda: - Diákolimpia III-IV. korcsoport Székesfehérvár - Mikulás kupa II-III-IV. korcsoport Bicske - Húsvéti kupa II-III-IV. korcsoport Bicske - Csokonai kupa II-III-IV. korcsoport Bicske - II-III-IV. korcsoport megyei bajnokságban szerepeltetése korosztályonként)

(havi

egy

utazás

Atlétika: - Őszi atlétikai verseny I-II-III-IV. korcsoport Alcsútdoboz - Diákolimpia I-II-III-IV. korcsoport Székesfehérvár - Mezei futóverseny + megyei I-II-III-IV. korcsoport Csákvár és Székesfehérvár - Tavaszi atlétikai verseny I-II-III-IV. korcsoport Alcsútdoboz Tájfutás: - Diákolimpia - Diákolimpia országos döntő

Székesfehérvár

Floorball: - Mikulás kupa

Bicske

Kézilabda: - III-IV. korcsoport Csokonai kupa

Bicske

7

I. Magyar 1. Lotz János szövegértési és helyesírási verseny 7-8. évfolyam a. megyei döntő – Székesfehérvár b. országos döntő – Bonyhád 2. Mészöly Gedeon szövegértési csapatverseny (alsó – felső) a. körzeti döntő – Tabajd 3. Nyelvész anyanyelvi verseny a. megyei döntő – Székesfehérvár b. országos döntő – Budapest 4. Simonyi Zsigmond helyesírási verseny a. megyei döntő – Székesfehérvár b. országos döntő – Budapest 5. Vajda János szavalóverseny – körzeti – Vál 6. Vörösmarty Mihály szavalóverseny – megyei – Székesfehérvár 7. Szép magyar beszéd verseny (Kazinczy) a. területi verseny – Bicske b. megyei verseny – Székesfehérvár 8. Bolyai anyanyelvi csapatverseny (3-8. évfolyam) a. területi verseny – Bicske b. megyei verseny – Székesfehérvár 9. Mesemondó verseny (alsós) a. területi – Etyek 10. Versmondó verseny (Márton napi – alsós) a. területi verseny – Alcsútdoboz 11. Szemere Gyula helyesírási verseny (3-4. évfolyam) a. területi verseny – Bicske b. megyei verseny – Székesfehérvár II. Történelem 1. Felnevelő tájunk (honismeret – történelem) csapatverseny a. megyei döntő – Székesfehérvár 2. Jeles napok (néprajzi) csapatverseny a. megyei döntő – Székesfehérvár III. Színjátszás 1. Weöres Sándor gyermekszínjátszó találkozó a. megyei döntő – Székesfehérvár 2. Területi gyermekszínjátszó – Etyek 3. Regionális gyermekszínjátszó találkozó – Sümeg 4. Gyermekszínjátszó találkozó (területi) – Bicske IV. Fejlesztő munkacsoport 1. Szépíró verseny

8 a. megyei döntő – Székesfehérvár 2. BTM és SNI levelező tanulmányi verseny (magyar – matematika) a. körzeti forduló – Seregélyes V. Katasztrófavédelmi verseny - Megyei döntő – Székesfehérvár VI. Természettudományi 1. Curie Kémia Emlékverseny a. területi döntő – Budapest b. országos döntő – Szolnok 2. Hevesy György Kémiaverseny a. megyei forduló – Székesfehérvár b. országos döntő – Eger 3. Öveges József Fizikaverseny a. megyei forduló - Székesfehérvár

VII.

Matematika

Megnevezés

Bolyai Matematika Csapatverseny

Sudoku Bajnokság

Időp ont

2012. okt. 12.

2012. dec. 5.

Szervezés szintje

országos

Veszprém megye

Fordulók

megyei + országos döntő

iskolai + megyei döntő

Helyszín

megyei: Csokonai, Bicske orsz. döntő: Budapest

Veszprém

Résztve vők száma

Megjegyzés

(3-8. évf.) 120 fő (+ 120 fő)

A megyei fordulónak helyszínt is biztosítunk. Ide jönnek a környező települések iskoláiból. Javítás és az eredmények feltöltése is itt történik.

(1-8. évf.) 24 fő

Minden évben részt vehetünk ezen a versenyen, amit egyébként csak Veszprém megyei

9

iskoláknak hirdetnek meg.

országos

egyfordu lós, országos értékelés ű

saját iskola, eredményhir detés: Budapest

(3-8. évf.) 31 fő

2013. febr. 15.

országos

megyei + országos döntő

megyei: Csokonai, Bicske orsz. döntő: Veszprém

(3-8. évf.) 88 fő (+ 130 fő)

Zsámbékimedence kis matematikusa

2013. febr. 23.

kistérségi (nem egyezik meg a Bicskei Tankerüle ttel)

levelező fordulók után döntő

Herceghalom

(4-8. évf.) döntőn: 7 fő

Nemzetközi Kenguru Matematikaver seny

2013. márc. 21.

szervezés: nemzetkö zi, értékelés: országos

egyfordu lós, országos értékelés ű

saját iskola, eredményhir detés: Budapest

(2-8. évf.) 141 fő

Megnevezés

Időp ont

Szervezés szintje

Helyszín

Résztve vők száma

Megjegyzés

(4-8. évf.) 53 fő (+ 30 fő)

A megyei fordulónak helyszínt is biztosítunk. Ide jönnek a környező települések iskoláiból. A verseny után javítás és helyszíni eredményhir detés. A

KockaKobak Országos Matematikaver seny

2012. nov. 12.

Zrínyi Ilona Matematikaver seny

Alapműveleti Matematikaver seny

2013. ápr. 10.

országos

Fordulók

megyei + országos döntő

megyei: Csokonai, Bicske orsz. döntő: Marcali

Az idén rendezték első alkalommal.

10

várakozási időben program biztosítása a gyerekeknek. Medve Szabadtéri Matematikaver seny

2013. ápr. 13.

területi, az ország 3 egyfordu helyszíné lós n

Szári Matematika Csapatverseny

2013. ápr.

kistérségi

Verseny

egyfordu lós

Lebonyolítási költségek (nyomtatás, ajándék, Jutalom vendéglátás, felügyelet stb.)

Budapest, Gellért-hegy

(5-8. évf.)

Szár

(7-8. évf.) 6 fő

Utazás

Felkészítés, tehetséggondozás

X(eredményhirdetésre meghívás esetén: Székesfehérvár; döntőn való részvétel: Budapest)

X

Bolyai Matematika Csapatverseny

X

Sudoku Bajnokság

X

X(Veszprém)

X

KockaKobak Országos Matematikaversen y

X

X(eredményhirdetésre meghívás esetén: Budapest)

X

X

X(eredményhirdetésre meghívás esetén: Székesfehérvár; döntőn való részvétel: Veszprém vagy Kecskemét)

X

X(Herceghalom)

X

Zrínyi Ilona Matematikaversen y

Zsámbékimedence kis

X

11

matematikusa Nemzetközi Kenguru Matematikaversen y

X(eredményhirdetésre meghívás esetén: Budapest)

X

Utazás

Felkészítés, tehetséggondozás

X(eredményhirdetésre meghívás esetén: Székesfehérvár; döntőn való részvétel: Marcali)

X

Medve Szabadtéri Matematikaversen y

X(Budapest)

X

Szári Matematika Csapatverseny

X(Szár)

X

Verseny

Alapműveleti Matematikaversen y

X

Lebonyolítási költségek (nyomtatás, ajándék, Jutalom vendéglátás, felügyelet stb.)

X

X

Intézményünkben már hagyomány a nívócsoportos matematikaoktatás, és a 2011-12-es tanévtől új elem a magyar nyelv és irodalom nívócsoportos oktatása 4. évfolyamtól. Felmérők, tanulmányi eredmény, osztályban tanító nevelők javaslata, szülők igénye alapján kerülnek a nívócsoportba a matematika és magyar nyelv és irodalom oktatásában résztvevő tanulók, úgy, hogy az eredetileg kialakult tanulócsoportok, közösségek nem szerveződnek át. Mivel a tanórák egy időben zajlanak a normál tanrendű csoportokkal, ezért az átjárhatóság teljes mértékben biztosított. Ettől az évfolyamtól az informatika, és az élő idegen nyelv oktatása csoportbontásban történik. Az 5. évfolyamtól a technika – életvitel tantárgyat is csoportbontásban oktatjuk. A 2011-12-es tanévtől helyben, a Bicskei tanuszodában valósul meg a teljes alsó tagozat úszásoktatása. Iskolánkban 1. évfolyamtól a fakultációs sávban, tantervi keretben 4. osztálytól tanítunk idegen nyelvet (németet illetve angolt). A választható tanórai foglalkozások, szakköri foglalkozások keretén belül lehetőség van más idegen nyelvek (spanyol, orosz) illetve második idegen nyelv oktatására is. Nagy hangsúlyt fektetünk az informatika oktatására is. Első évfolyamtól érdeklődés szerint a fakultáció keretében, 1-4. évfolyamon csoportbontásban, felső tagozaton

12 osztálykeretben. Mindkét épületben a legkorszerűbb hardver és szoftver eszközökkel. 2005. május 31-től, dolgozóink 60 %-a rendelkezik ECDL Start, vagy annál magasabb informatikai végzettséggel. Meggyőződésünk, hogy tanulóink nevelésében és oktatásában elengedhetetlen a környezettudatos gondolkodás, a természeti környezet iránti érzékenység és felelősségtudat kialakítása. Ennek érdekében hagyományainkat folytatva továbbra is preferáljuk az alsó tagozaton az erdei iskolai programokat (minden osztály egy alkalommal jusson el a négy év alatt), valamint kiterjesztettük a felső tagozatra is, itt már környezetvédelmi szaktábor formájában, tanévenként. Ezt egészítik ki a nyári tematikus- és üdülőtáborok, a testvériskolai közös pr0gramok (német erdei iskola. német-magyar cseretáboroztatás, erdélyi-magyar cseretáboroztatás) A 7-8. osztályokban fokozott hangsúllyal foglalkozunk a pályaválasztással. A tanulók továbbtanulási szándékát segítendő felvételi előkészítőket tartunk a felvételi tantárgyakból, elsősorban magyar nyelv és irodalom, valamint matematika tantárgyakból. Összességében intézményünk arculatát egyértelműen meghatározza: -

az alapkészségek megszilárdítását magas óraszámokkal támogató egésznapos oktatás fakultációs sáv nívócsoportos matematika és magyar nyelv és irodalom oktatása csoportbontás az élő idegen nyelvek, az informatika és a technika tantárgyak terén, környezettudatos szemléletformálás külkapcsolatok.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, céljai , feladatai, eszközei, eljárásai Oktató- nevelő munkánk során a személyiségfejlesztés érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt:

A tanulókat az iskolának fel kell készíteni az önálló ismeretszerzésre és önművelésre. Ennek feltétele a szilárd alapkészségek kialakítása. Szeretnénk, eléri, hogy a tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen. Az iskolánkban esélyt kell adni a szociokulturális hátrányok leküzdésére. Ehhez hatékony felzárkóztató munkára van szükség. Ugyanakkor a kiemelkedő képességű tanulóknak lehetőséget kell kapniuk tehetségük kibontakoztatására. Az emberi szuverenitás magába foglalja a tárgyi és személyes világunkban való eligazodás képességét. Ehhez fejlett kommunikációs képességekre és viselkedéskultúrára van szükség. Ez mind a társadalmi beilleszkedésnek, mind az egyén boldogulásának egyik alapvető feltétele. A világban való eligazodás feltételezi legalább egy idegen nyelv elsajátítását. Az iskolának ezen a területen is gazdag kínálatot kell nyújtania. Az általános társadalmi modernizáció és az életmód átalakulása, megkívánja a lépéstartást az informatikai forradalommal. A megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztása reális önismeret és életszemlélet kialakítását feltételezi.

13 A harmonikus személyiségfejlődés a testi és lelki egészséget egyaránt magába foglalja. Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetük megismerésének és megóvásának igényét. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk tanulóink szüleivel, családjával. Igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet tudjanak a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai. Ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel. Nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában magunk is részt vegyünk. Oktató – nevelő munkánk általános célja:

Szellemileg, erkölcsileg, testileg egészséges nemzedék nevelése. Tanulóink felkészítése arra, hogy az iskolából kikerülve képesek legyenek helytállni, érvényesülni, beilleszkedni a társadalomba. Minden gyermekben megtalálni a jót, az értéket, lehetőségeket (s segíteni e lehetőségek kibontakozását). Megadni az esélyt a képességek szerinti tanulásra, fejlődésre, önmegvalósításra. Fejleszteni a tanulókban a megismerés és a megértés képességét; a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Kialakítani a tanulókban az önálló ismeretszerzéshez, tanuláshoz és problémamegoldó gondolkodáshoz szükséges alapvető készségeket, képességeket. Biztos alapokat nyújtani, felkészíteni a továbbtanulásra. Elsajátíttatni a társadalmilag elfogadott viselkedési normákat. Széleskörűen fejleszteni a gyermeki személyiséget. Kifejlesztjük igényüket a tiszta környezet, a testápolás, az egészséges életfeltételek iránt. Valamennyi gyermek számára biztosítjuk a fizikum fejlődése érdekében a sportolás, a versenyzés lehetőségét. A kirándulások, táborok pozitív hatását is felhasználjuk e cél elérése érdekében. Feladataink:

A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített munka során a felelősségtudat, kitartás képességének kialakítása, fejlesztése. Személyre szóló fejlesztés, egyéni képességek kibontakoztatása. Tehetséggondozás, felzárkóztatás. Tanulási nehézségekkel küzdők segítése. Helyes tanulási szokások, módszerek kialakítása. A hagyományos értékek megőrzése, különösen a tudás, a munka megbecsülése, a morális értékek képviselete, a nemzeti identitástudat kialakítása, megerősítése. A nemzeti értékek, hagyományok, valamint az anyanyelv ismerete, megbecsülése, tisztelete.

14 A gyermek és a felnőttek kölcsönös tisztelete, az egymás iránti tolerancia, empátia, az autonóm személyiségek gazdag közösségi kapcsolatrendszerének kialakítása. A kulturált magatartás és viselkedés helyes normáinak elsajátíttatása. Egészséges életmódot folytató, életigenlő fiatalok nevelése. A gyermek – és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenység. Pályairányító tevékenység, az adottságokra, képességekre való odafigyelés. A családokkal való rendszeres kapcsolattartás. Színes egyéniségek nevelése a tanulók világnézetének tiszteletben tartásával. Módszereink, eljárásaink:

Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott követlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek 1. Szokások kialakítását - ösztönzés, célzó, beidegző módszerek - segítségadás, - biztatás, - gyakoroltatás, - követelés, - ellenőrzés, értékelés. - elismerés

Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés 2. Magatartási modellek - Elbeszélés, - A nevelő részvétele a bemutatása, közvetítése - Tények és jelenségek tanulói közösség bemutatása, tevékenységében. - Műalkotások bemutatása - A követendő egyéni és - A nevelő személyes csoportos minták kiemelése a példamutatása. közösségi életből 3. Tudatosítás - Magyarázat, beszélgetés, - Felvilágosító előadás a (meggyőződés kialakítása) - A tanulók önálló elemző betartandó magatartási munkája. normákról. - Vita, szerepjáték Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekinthetjük nevelő – és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak mindegyike:

Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés – oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy

15 tanulóink többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) Rendelkezik olyan biztos, bővíthető ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen. Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben való beilleszkedéshez szükséges viselkedés – és magatartásformákat, Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, ill. az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes légkör megteremtése. A tanulókat bevonjuk az osztálytermek alakításába, szépítésébe. Igyekszünk elérni, hogy az osztály tanulói figyeljenek egymásra, legyenek képesek beleélni magukat társuk helyzetébe. Erősítjük a baráti kapcsolatban a pozitív tulajdonságokat. Segítjük a visszahúzódó gyereket a kapcsolatteremtésben. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. Legyünk büszkék magyarságunkra, ugyanakkor a más nemzethez tartozókat is tudjuk megbecsülni. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és helyi közéletben való részvételre. A tanulók munkára nevelése.

16 Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulókat neveljük környezetük rendben tartására. A legfontosabb feladatuk a tanulás. A tanulás is munka, amihez szorgalom, kitartás, felelősségérzet kell. Érezzék a házimunka fontosságát, értékét is, lehetőségeikhez mérten segítsenek szüleiknek. A tanulók testi nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett fizikum kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A mindennapos mozgás és sportolás feltételeinek biztosítása; mozgás-, játék-, és versenyalkalmak teremtése. A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák.

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. 1.

A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.

2.

A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.

3.

Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez, és az egyes tantárgyakban nyújtott teljesítményeihez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: Az alsó tagozaton a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére fejlesztő pedagógus áll rendelkezésre. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Az 5 – 8. évfolyamon – amennyiben ezt a tanulók létszáma lehetővé teszi (eléri a 15 főt) – az élő idegen nyelv, számítástechnika, technika tanítása csoportbontásban folyjon. Az idegen nyelvi csoportokban tanulók képességeik alapján kerülhetnek beosztásra. A csoportbontás célja a tehetséges tanulók fejlesztése, és a gyengébb képességűeknek gyakorlási, felzárkózási lehetőség megteremtése.

Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi – tanítási órán kívüli – tevékenységek segítik: 1.

Hagyományőrző tevékenységek (ld. „A közösséggel kapcsolatos feladatok” c. részt))

2.

Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az

17 iskolai diákönkormányzat munkáját 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati-vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskolában tanító pedagógusok által választott és az igazgatója által megbízott nevelők segítik. 3.

Tanulószoba. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont ügyelet üzemel, ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számára igénylik. A tanulószobának jelentős szerepe van a hátrányos helyzetű tanulók segítése területén. Törekszünk arra, hogy a hátrányos helyzetű tanulók vegyék igénybe a napközi otthon szolgáltatásait.

4.

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti 1 felzárkóztató órát szervezünk. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére, a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat tartunk heti 1 órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

5.

Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobby alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

6.

Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók fejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti, stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, ill. a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei szervezik, és a szaktanárok végzik.

7.

Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a félévi egy túranapon kívül, az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervezhetnek.

8.

Erdei iskola A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

9.

Múzeumi, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás

18 Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását szolgálják a különféle közművelődési intézményekben tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 10.

Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervezzen (túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények, stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költséget a szülőknek kell fedezniük.

11.

Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését, a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

12.

Iskolai létesítmények A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, ill. eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép, stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

13.

Erkölcstan vagy hit- és vallásoktatás Az iskolában a szülők választása alapján szervezzük meg.

A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösségre való hatások révén érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:

1.

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz, viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

2.

Az életkori sajátosságok figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig.

3.

Az önkormányzás képességének kialakítása.

19 Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4.

A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

A tanórán, tanórán kívüli foglalkozásokon, gyermek-önkormányzati munka és szabadidős tevékenység során megvalósítható közösségfejlesztési feladatok:

-

a tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással a tanulók kezdeményezéseinek megerősítése a közvetlen tapasztalatszerzés módjainak megteremtése a közösségi cselekvések kialakításának fejlesztése / példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítésével /, különböző változatos munkaformákkal az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése, a közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek kiszélesítése a közösség iránti felelősségérzet kialakítása, tudatosítása olyan közösség létrehozása, fejlesztése, amely büszke közösségének sikereire, a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, a társak elfogadása, az együttműködés fejlesztése, olyan tevékenységek biztosítása, mely során felfedezhetik önmagukban a másik iránti érdeklődés, részvét, megértés, türelem szándékát és képességét, erősítve ezzel a közösséghez való kötődést.

Az általános iskolában közösségi tevékenység az ifjúsági szervezetben teljesedhet ki. Az együttműködés a gyermek számára is lehetőséget ad aktív közreműködésre, érezheti a munka örömét, sikerélményt szerez. A közösségben a nevelő és nevelt együttműködése mindenkor tervszerű, szervezett, ugyanakkor kölcsönös vállalásokra épül. A közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák

1.

Hagyományőrző tevékenységek A hagyomány teremtése, megőrzése a nevelés egyik legfontosabb feladata. Célunk az eddigi hagyományok rendszerének működtetése, olyan egyéni arculat formálása, amely jól megkülönböztet más iskoláktól. Ünnepélyek: Tanévnyitó ünnepély. Nemzeti ünnepeink iskolai megünneplése. Minden évben ünnepséget tartunk az alábbi alkalmak tiszteletére: 1956. október 23. 1848. március 15. Ballagás: minden évben a tanév utolsó napját követő szombaton búcsúztatjuk a 8. osztályosokat. Tanévzáró ünnepély: melyen oklevéllel és könyvvel jutalmazzuk az eredményes tanulmányi és aktív közösségi munkát végző tanulókat. Megemlékezések: Osztályfőnöki órán: Október 6. (az aradi vértanúk évfordulója); Március 8. (nőnap);

20

-

-

Szakórán, iskolarádióban: Október 1. (zenei világnap : ének-zene); Január 22. (a magyar kultúra napja : irodalom); Április 11. (a költészet napja : irodalom); Rendezvények: Novemberben és áprilisban Nyílt Napok a szülők számára. Hulladékgyűjtés az év folyamán. Decemberben az utolsó tanítási napon fenyőünnep az iskolában. Minden évben sor kerül az iskolai farsangra./ Rendezője a GYÖK: / Évente kétszer a GYÖK discot rendez a felső tagozatos diákoknak. Madarak, fák napja. Iskolagyűlés megszervezése az aktuális események kapcsán a diákok véleményének, javaslatainak meghallgatásával. Gyermeknap. Játszóház évente két-három alkalommal. Játékos sportdélután szervezése az óvodásoknak. Vetélkedők: Természetvédelmi vetélkedő . Játékos nyelvi vetélkedő felső tagozaton Osztályrendezvények Mikulás ünnepség Anyák napja Gyalogos és kerékpáros túrák Klubdélutánok Túranap Színházlátogatások

2.

Gyermekönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló gyermekönkormányzati vezetőség irányítja. Tevékenységüket az iskolában tanító pedagógusok által választott és az igazgatója által megbízott nevelők segítik.

3.

Tanulószoba A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, - ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 5 – 8. évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont tanulószobai csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számára igénylik.

4.

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.

5.

Iskolai sportkör Az iskolai sportkör a tanórai testnevelés órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

6.

Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. Jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is.

21 7.

Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. Ezen való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fizetni.

8.

Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület felkészíteni a tanulókat azzal, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez ( pl. túrák, kirándulások, táborok, színház-, mozi- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb. ). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

9.

Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon meghatározott időben nyitva lévő könyvtár segíti.

10.

Az iskola létesítményeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján, előzetes megbeszélés után lehetőség nyílik arra, hogy az iskola létesítményeit, ill. eszközeit (pl. tornaterem, számítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használhassák.

11.

Táborok A nevelési és tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó foglalkozások. Ezen való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fizetniük. (pl. erdei iskola, sítábor, nyári tábor)

A pedagógus feladatai a közösségfejlesztés terén: Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait, amely a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek, megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységéket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek, legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsülje meg ezeket, váljon érzékennyé környezete állapota iránt kapcsolódjon be közvetlen környezete értékeinek megőrzésébe, gyarapításába, szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a konfliktusok közös kezelése és megoldása terén, személyi, tárgyi környezete segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásformáknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják. Kapcsolat a szülőkkel:

22 A család és az iskola együttműködése, a közös nevelési felelősség, egymás kölcsönös támogatása, az összehangolt tartalmi tevékenység lehet az alapja az előrehaladásnak Feltétele még a kölcsönös bizalom, az őszinteség és a kölcsönös tájékoztatás. Eredménye a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán a kedvezően fejlődő személyiség.

Kiemelten közös feladatok:

A tanulók motiválása, az érdeklődés felkeltése, a jó tanár – diák viszony és együttműködés kialakítása az osztályközösség segítése. Legfontosabb a pozitív családi légkör, az elért eredmények rendszeres ellenőrzése, optimális követelmények támasztása a gyerekekkel szemben. Az együttműködés formái

1.

A szülők részéről: aktív részvétel az iskolai rendezvényeken, ötletek nyújtása az előadások témáihoz, őszinte véleménynyilvánítás, együttműködő magatartás, nevelési problémák őszinte megbeszélése, a megoldás közös megkeresése, a családi nevelésben jelentkező nehézségekhez segítség kérése, érdeklődő, segítő hozzáállás.

2.

Iskolánk részéről: nyílt napok, nyílt órák szervezése, rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, változatos témájú szakkörök indítása, ahol a tanuló gyakorolhatja a helyes viselkedési módokat is, előre tervezett szülői értekezletek, rendkívüli szülői értekezletek, fogadóórák, előadások szervezése: logopédus, nevelési tanácsadó, pszichológus, orvos, védőnő meghívásával, pályaválasztási tanácsadás, családlátogatás, közös kirándulások.

Fórumok:

Szülői értekezlet A szülői értekezlet feladata, hogy a tanulók tanulmányi előmenetelében, szorgalmában, neveltségi állapotában bekövetkezett változásokat értékelje, elemezze, ezek alapján meghatározza az iskola és a szülői ház együttes pedagógiai tennivalóit. A szülők mondhassák el a véleményüket az osztály fejlődéséről, a többi szülőt is érdeklő eseményekről, az osztályközösség rendezvényeiről, tapasztalatairól. Tanácsot kérhetnek nevelési nehézségeik megoldásához a nevelőtől és a többi szülőtől is. A szülői értekezletek ideje: szeptember, február és május vége. 1.

Fogadóóra A pedagógusok és a szülők közötti közvetlen kapcsolat megteremtésére a problémák egyéni megbeszélésre kitűzött időpont. Eredményessége érdekében a pedagógusnak bizalomteljes légkört kell kialakítania. A pedagógus feladata: a tanuló egyéni fejlesztésének 2.

23 segítése konkrét tanácsokkal (otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás lehetőségei, stb.) Nyílt nap A pedagógusok és a szülők között a közvetlen kapcsolat megteremtésének egyik lehetősége. Elősegíti többek között a szülők pedagógiai ismereteinek fejlesztését, a szülők és a pedagógusok kölcsönös megértését. A nyílt napok akkor eredményesek, ha a szülői látogatásokat elemző, érdemleges megbeszélések követik. A tanulságok vonatkozhatnak a gyermek tanulmányi munkájára az otthoni tanulás követelményeire az ifjúság magatartására az egymás közötti kapcsolatok, hangnem minőségére az iskolai légkör jellemzőire 3.

Tájékoztatás szóban vagy írásban Indokolt esetben a szülők vagy a pedagógusok kezdeményezhetik. A tájékoztatás a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról szól. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőjük útján közölhetik az iskola igazgatójával vagy nevelőtestületével. 4.

Családlátogatás A családlátogatás célja, hogy megteremtse a szülőkkel való közvetlen kapcsolatot. A családlátogatáson a pedagógus megfigyeli a tanuló mindennapos közvetlen környezetét, bepillant a család életmódjába, benyomást szerez a családi légkörről, a gyermek napirendjéről, tanulási lehetőségeiről, játékairól, stb. A pedagógus beszámol a szülőknek a tanulóról, eredményeiről és problémáiról. Előre elgondolt témákról beszélget a szülőkkel, javaslatokat tesz, tanácsokat ad, megállapodik a további közös tennivalókban. Váratlanul, bejelentés nélkül nem illik családot látogatni. 5.

Iskolaszék vagy szülői munkaközösség Az iskola igazgatója tájékoztatja a szülőket az iskolai feladatokról, a munkatervről, az iskolai élet egészéről, az aktuális feladatokról. A szülők is elmondhatják kéréseiket az igazgatón keresztül a tantestület felé. 6.

Az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei

-

-

-

Pozitívan kell befolyásolni a gyermekeknek és a szülőknek az iskola iránti beállítódását. A szülő és a pedagógus felelősségének megosztása. Felelősségtudattal kell nevelni a gyermeket, tudatosítani a szülőben, hogy amit ő enged, vagy tilt, az befolyással lehet a gyermeke körül élő diákközösség, sőt az egész iskola fejlődésére is. Az édesapákat is nagyobb számban kell beavatni az iskolai életbe, családi nevelőmunkába és a pedagógusokkal való párbeszédbe. Fontos tudnunk, hogy a szülőknek részletekbe menően milyen nézeteik vannak az iskola szerepéről, illetve az ott dolgozó pedagógusok munkájáról. A szülők és a pedagógusok párbeszédében (kapcsolatában, együttműködésében) milyen kudarcok és sikerek vannak? Meg kell szüntetni azt a párbeszédet zavaró felfogást, hogy a szülők egy része az iskolát elsősorban hivatali intézménynek tartja. Meg kell őket győzni a családi és iskolai nevelés összehangolásának szükségességéről. Érvényesüljön a szülő felelőssége is a nevelésben.

24

A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában gyermek-önkormányzat működik. 2. A gyermek-önkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. 3. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 4. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: - a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.); - tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer; - sportélet; - túrák, kirándulások szervezése; - kulturális, szabadidős programok szervezése; - a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap). 5. Ezekben a kérdésekben - az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük; - a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie. 6. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé. 7. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a házirend elfogadása előtt. 8. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli. 9. Az iskolában iskolai vezetőség (igazgatói tanács) működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola vezetőségének (az igazgatói tanácsnak) teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat képviselője.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység: Az oktató-nevelő munka folyamán fontos feladatunk a szociális hátránnyal érkező, beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók segítése. A magatartási

25 rendellenességek és a tanulási kudarcok a kedvezőtlen irányú személyiségfejlődés első megnyilvánulásai, melyek később társadalmi beilleszkedési zavarokhoz vezethetnek. Az intézmény feladata: (SNI , BTM, Hátrányos helyzet , deviáns viselkedés)

1. 2.

3. 4.

A veszélyeztetett vagy magatartási problémát mutató gyermekek időben történő számbavétele. Az okok, előzmények feltárása viselkedésszinten jelentkező zavar figyelem problémája érzékszervi zavar beszédkészség zavara egyéb egészségi állapotból eredő zavar pszichikai károsodás tanár – diák összeférhetetlenség alkoholizmus, drog Prevenció - az intézmény lehetőségeihez mérten. A probléma megléte esetén, annak legoptimálisabb kezelése. Szoros kapcsolat fenntartása: a szülőkkel a gyermekvédelmi felelőssel Családsegítő Szolgálattal Nevelési Tanácsadóval, szükség esetén a Gyermekjóléti Szolgálattal, Gyámhivatallal az iskolaorvossal, védőnővel a gyermekorvossal a tanuló háziorvosával a Kossuth Zsuzsa Gyermekotthonnal helyi óvodákkal (1. osztály) középfokú oktatási intézményekkel kisebbségi önkormányzattal a Menekültügyi és Migrációs Hivatal Bicskei Befogadó Állomásával

Ez irányú pedagógiai tevékenységünk célja:

-

a deviáns magatartású tanulók beilleszkedésének elősegítése évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó tanulók számának növelése az iskolai rendszerből kikerülők nyolc osztályos bizonyítvánnyal rendelkezzenek

Az egyes feladatkörök felelősei, módszerek:

1.

A tanulók számbavétele: az 1. osztályban az óvónők véleményét, ill. a szaktanári jelzéseket is figyelembe véve elsősorban az osztályfőnökök jelzik az ifjúságvédelmi felelősnek. Határidő: a tanév első két hónapja, legkésőbb a félév végéig

2.

A deviáns viselkedésformák feltérképezésének módszerei, okainak feltárása történhet: kapcsolatfelvétel a gyermek óvónőjével, teszteljárások alkalmazásával a motoros működések integrációjának vizsgálatára, analízis, interjú a szülővel, iskolai megfigyelés, teljesítményelemzés, (osztályfőnöki óralátogatás), szociometria a tanulók füzeteinek, egyéb munkáinak tanulmányozása,

26 -

családlátogatás tervszerűen: Nevelési Tanácsadó segítségével. Az okok feltárásának határideje: 1. osztályban a tanév első két hónapja, ill. a többi osztályban az első félév vége Felelősök: osztályfőnökök, ifjúságvédelmi felelős

3.

A problémák kezelésének módszerei, színterei: az iskola keretein belül egyéni beszélgetésekkel, vagy osztályközösségben (közös beszélgetés, vita, szerepjáték), konzultáció, módszerkeresés a probléma megoldására közösen a szülővel, ifjúságvédelmi felelőssel, iskolavezetéssel, konzultáció pszichológussal, nevelési tanácsadóval Felelősök: osztályfőnökök, ifjúságvédelmi felelős

4.

A prevenciót, ill. a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek: az óvodából az iskolába történő átmenet segítése az egyénhez igazodó tanórai tanulás megszervezése (integrált oktatás – differenciált óraszervezés) egyéni foglalkozások, felzárkóztató órák napközi otthon a nevelők szülőket és tanulókat segítő, személyes kapcsolatai; eredményesebb módszerek keresése a tanulókkal való személyes beszélgetések egyéni bánásmód családlátogatások együttműködés a gyermeket tanító nevelők között fogadóórák, szülői értekezletek a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése, ismeretterjesztő előadások, fórumok pedagógusok ilyen témájú továbbképzésen való részvétele az iskolai védőnő felvilágosító, segítő munkája egészségnevelési tevékenység folytatása szakemberhez irányítás továbbtanulásra felkészítő foglalkozások Valamennyi pedagógus, mindennemű pedagógiai tevékenysége során, pszichológiai ismeretei birtokában, a tanulókkal megfelelő kapcsolatteremtési formát, módszereket válasszon. Legfontosabb a tanulóval kialakított szoros személyes kapcsolat, a négyszemközti beszélgetések, a még nagyobb odafigyelés, állandó visszajelzés, megerősítés, segítés. A szülőkkel való eredményesebb kapcsolattartáshoz újabb és újabb módszerek keresése szükséges!

5.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program: Az alapkészségek megfelelő szintű elsajátíttatása az általános iskola feladata, s ehhez minden tanuló számára egyenlő esélyeket kell biztosítani. Mivel a biológiai érés, a pszichés funkciók és a szociális háttér igen nagy eltéréseket mutat egy – egy tanulócsoporton belül, ezért szükség van a nagy hátrányokkal induló, több területen elmaradást mutató gyermekeknél speciális foglalkozásra.

27 Ennek a felzárkóztatásnak a legfontosabb színtere az egyéni, vagy kiscsoportos (2 – 3 fő) fejlesztés, amely a Nevelési Tanácsadó, vagy a Megyei Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság javaslata alapján történik. A vizsgálat elvégzése szolgáltat alapot a sajátos fejlesztési feladatok meghatározására. Ezek a fejlesztő foglalkozások soha nem lehetnek korrepetálás, „rátanítás” jellegűek, ám a pedagógiai követelmények elsajátítását célozzák. A felzárkóztatás nagy súlyt fektet a nagy- és finommozgások fejlesztésére, a ritmusérzék, a látás, hallás, a testséma ismeret, a térbeni és síkbani tájékozódás, az irányok, a percepciók és a verbális készségek fejlesztésére. Módszerét jellemzi a minél többirányú ráhatás, rávezetés, a játékosság, az egyes részfunkciók megerősítése vagy szükség szerinti újratanítása. Ez a fajta felzárkóztatás fejlesztő pedagógus segítségével, heti 2 – 3 órában történik. A megfelelő eredményesség érdekében ezt a szemléletet kell elsajátítani és alkalmazni a pedagógusoknak a tanórai tanulás folyamatában is. Az egyénre szabott optimális fejlesztés itt is igazodik a gyerekhez. Csoportmunkában, differenciált egyéni feladatokban, „testhez álló” megbízásokban (pl.: gyűjtőmunka) felkelthető és fenntartható a tanulás iránti érdeklődés. A szülőket fontos meggyőzni arról, hogy a „kudarcos” gyerekek minél nagyobb számban vegyék igénybe a napközit és a tanulószobát, ahol a délutáni rendszeres felkészülés és számonkérés segíti képességeik kibontakoztatását. Itt kiemelt helyet kaphat a kooperatív tanulásszervezés. Minden diáknak esélyt kell teremteni hátrányos helyzetének megszüntetéséhez. A napközi és a tanulószoba igénybevétele csökkentheti azon tanulók számát, akik a tankötelezettségi kor betöltése előtt kikerülnek az iskolai rendszerből. Az iskolaotthon, a tanulószoba keretei lehetőséget adnak az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek (pl.: sport) egyéni vagy csoportos használatához. A szabadidő hasznos eltöltése (olvasás, ismeretszerzés, sporttevékenység) szintén a tanulók felzárkóztatását, társadalomba való integrációját segíti elő. Cél, hogy nőjön az érettségit adó intézményekben végzett hátrányos helyzetűek száma. Ennek érdekében folyamatosan kapcsolatot kell tartani a szülőkkel, s egyéni beszélgetéseken, szülői értekezleteken irányítani a pályaválasztást. Ha kell, a túlzott elvárásokról próbálja meg lebeszélni a pedagógus a tanulókat vagy a szülőket. Más esetben az ambíciók felkeltésével (pl.: a cigány tanulóknál) segítsük a továbbtanulást. A kudarcos gyerekek felzárkóztatásában sokat jelenthet az érintett kollégákkal való folyamatos párbeszéd is. Ennek kapcsán a tanulók problémáiról, fejlesztési nehézségeiről pontosabb képet alkothatunk és a nehézségek megoldásához is közelebb juthatunk. A mozgásnak kitüntetett szerepe van a tanulási zavarok területén, megjelenik a tanulási zavarok prevenciójában és korrekciójában is. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység: A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök munkájával vagy alkalmazásával a tanulók szociális hátrányainak enyhítését segítő iskolai tevékenység személyi feltétele biztosított.

28 Az iskola ezirányú tevékenységi köre felöleli a felderítést, a tanulóval történő rendszeres elbeszélgetést, a családdal való kapcsolatfelvételt, a társintézményekkel való – Családsegítő és Gyermekjóléti Központ, Nevelési Tanácsadó, gyámügyi csoport – az együttműködést, a kölcsönös tájékoztatást, a rendszeres javaslattételt. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusait ebben a munkában. Különösen fontos az a tevékenysége, hogy a tanulókat tájékoztatja hová, mikor, kihez fordulhatnak problémáikkal; személyes kapcsolatot tart a veszélyeztetett családokkal; ha szükséges, a gyermekjóléti szolgálat segítségét kéri. Kezdeményezi a rászoruló családok rendkívüli gyermekvédelmi támogatását, rendszeres tájékoztatást ad a tanulóknak a káros szenvedélyek veszélyeiről. Minden osztályfőnök és pedagógus kiemelten közreműködik a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az iskola gondoskodik arról, hogy a szociális helyzet alapján járó kedvezményeket a rászoruló tanulók megkapják. Eszközök, eljárások: Az ismereteket a NAT, illetve a Kerettanterv előírásaiban szereplő tartalmak átadásával, tanításával biztosítjuk. A tananyag pontos tartalmát, az alkalmazott tankönyveket a tantestület véglegesíti határozatával. A tantestület tagjainak szakmai önállósága van a nevelés-tanítás módszerének megválasztásában. E szakmai önállóság keretében biztosítani kell a taníthatóságot, az iskola profiljához való alkalmazkodást, az egymás helyettesíthetőségének szakmai kompetenciáját. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek: Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, napközis illetve iskolaotthonos ellátás, valamint tanulószoba étkezések biztosítása, segítség az étkezési díjak kifizetéséhez felzárkóztató foglalkozások, korrepetálás tanórán kívül az iskola létesítményeinek, eszközeinek – pl. könyvtár, számítógép – használata személyes kapcsolat kialakítása szülők, családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése családlátogatások ösztönzés a fogadó órákon és szülői értekezleteken, egyéb iskolai rendezvényeken való részvételre továbbtanulás irányítása, segítése pályázatok figyelése, részvétel ezeken az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége tankönyvvásárláshoz nyújtott támogatás javaslattétel ösztöndíjra, táborozási támogatásra felvilágosítás szociális juttatások lehetőségeiről (a szociális segélyt nem pénz formájában kapnák meg, vagy számlakötelesen vehetnék át) mentálhigiénés programok felső tagozaton heti egy alkalommal tantárgycsoportos fejlesztési lehetőség délutánonként a hátrányos helyzetű gyerekek részére szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

29 Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: Helyzetelemzés

Az elmúlt évtized társadalmi változásai, ennek következtében jelentkező társadalmi működési zavarok a legkiszolgáltatottabb réteget, a gyermeket sújtják a legnagyobb mértékben. Ezért intézményünk tevékenységrendszerében a gyermek- és ifjúságvédelemnek kiemelt szerepet kell kapnia. Az elmúlt években városunkban ugrásszerűen megnőtt a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, átlagon aluli és rossz szociális háttérrel rendelkező gyermekek száma. 1.

A tanulók fejlődését veszélyeztető tényezők: A szülők munkanélkülisége, az alkohol – drogfogyasztás, a bűnözés, brutalitás, felügyelet hiánya, rossz lakáskörülmények, a szülők alacsony műveltségi szintje.

2.

Iskolánkban látható veszélyeztetettségi jelenségek: Higiénia hiánya, viselkedés zavara, rendszeres hiányzás, iskolai felszerelés hiányossága, tudásbéli hiányosságok, egészségügyi okok, alultápláltság, fáradtság, érzelmi közömbösség vagy agresszió. A prevenció színtere az iskola. A gyermekvédelmi munka kiindulópontja a felderítés, az okok kezelése. A gyermek és ifjúságvédelem szorosan kapcsolódik a nevelési- oktatási intézmények pedagógiai tevékenységéhez. Feladata, hogy iskolánk minden pedagógusának nevelési törekvéseit, szemléletét a gyermekvédelemmel kapcsolatos pozitív attitűd hassa át. Olyan légkört kell kialakítani, hogy egyetlen gyermek se kerüljön semmilyen oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe.

Iskolánk gyermekvédelmi rendszere 1.

Általános gyermekvédelmi feladatok: A gyermekvédelem az intézmény valamennyi gyermekére vonatkozik, elsősorban prevenciós tevékenység, amely magában foglalja:

2.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat. Törekszünk az „Életvezetési ismeretek és készségek” című személyiségfejlesztő program bevezetésére A program célja: olyan készségek kifejlesztéséhez adjon segítséget, amely révén a tanulók jobban megismerik egymást, átérzik a csoporthoz tartozás érzését, jártasságot szerezhetnek vészhelyzetek felismerésében, a cigaretta, alkohol, kábítószer kipróbálókat segítve abban, hogy abbahagyják a fogyasztást és megtanuljanak nélkülük élni. a szülők szemléletformálása, megnyerése, bevonása. a gyermeki, tanulói jogok érvényesítése. együttműködés az általános gyermekvédelmi feladatok megvalósításában közreműködő intézményekkel: Gyermekvédelmi Szolgálat, Polgármesteri Hivatal, Nevelési Tanácsadó, gyermekorvos, védőnő, rendőrség.

3.

Speciális gyermekvédelmi feladatok A gyermek egyedi gyermekvédelmi problémáinak felderítését, kezelését szolgáló tevékenység, melynek célja: a problémák tudatos, tervszerű kiszűrése, feltárása az eltérő helyzetű és szükségletű gyermekek célzott, speciális kezelése, fejlesztése. /fejlesztő pedagógusok/.

30 -

speciális szakemberek széleskörű bevonása /pszichológus, orvos, védőnő, családgondozó/.

Gyermekvédelmi tevékenységformák, módszerek 1.

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos módszerek, prevenciós program beépítése tanóra,

vagy tanórán kívüli foglalkozások formájában: mentálhigiénés és egészségnevelési programok. kábítószer ellenes program /orvos, gyógyszerész/. bűnmegelőzéssel kapcsolatos program /rendőrség/. szexuális felvilágosító programok /védőnő/. 2.

3.

A program célja: a segítség még akkor érkezzen, amikor a problémák még kezelhetők. továbbtanulással, pályaválasztással kapcsolatos tanácsadás. szabadidős tevékenységi formák, programok. szülők szemléletformálása, megnyerése /szülői értekezlet, fogadó óra, kirándulás, táborozás, klubdélután/. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: felzárkóztató foglalkozások tehetséggondozó foglalkozások differenciált oktatási képességfejlesztés napközis, tanulószobai foglalkozások az iskolai étkeztetési lehetőségek egészségügyi szűrővizsgálatok szabadidő szervezés /kirándulások, táborozás/ a tanulók szociális helyzetének javítása /segély, természetbeni támogatás/ tájékoztatás a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatról, szolgáltatásokról.

A gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatellátás körülményei:

A gyermekvédelmi munka irányítója az iskola igazgatója. A gyermekvédelmi tevékenységben minden pedagógus részt vesz. A gyermekvédelmi munkát főállású gyermekvédelmi felelős segíti. 1.

A gyermekvédelmi felelős: folyamatosan konzultál az osztályfőnökökkel havonta esetkonferencián tájékoztatja a Gyermekjóléti szolgálatot évente beszámol az önkormányzatnak az iskola gyermekvédelmi helyzetéről koordinálja az iskola gyermekvédelmi munkáját segítséget nyújt családlátogatásokhoz, nyilvántartások vezetésében, környezettanulmányok készítésében folyamatosan figyelemmel kíséri a mulasztások alakulását /felszólítás, feljelentés megírását/ felterjeszti az arra rászorulókat segélyekre képviseli a tanulók érdekeit a gyermekek sorsát befolyásoló döntések meghozatalában /gyámügy, rendőrség/ folyamatosan kapcsolatot tart a Gyermekjóléti Szolgálattal, Polgármesteri Hivatallal, Rendőrséggel, Nevelési Tanácsadóval, védőnőkkel, gyermekorvossal folyamatosan beszámol tevékenységéről az iskola igazgatójának, illetve helyetteseinek.

2.

Iskolánk gyermekvédelmi tevékenységét összegezve:

31 Célunk, hogy tanulóink számára olyan segítséget nyújthassunk (a védőóvóintézkedések, pedagógiai tevékenységek azon válfaját véve igénybe), melyek a gyermek számára a leginkább eredményes segítséget nyújtja, biztosítva fizikai, értelmi, érzelmi szükségleteinek kielégítését.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Cél:

-

A tehetséges tanulók felkutatása, képességek fejlesztése, maximális kibontakoztatásuk. A tanulási folyamat során kiemelten fontos tényező, hogy a pedagógusok oktatói munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez.

A tehetséggondozás színterei:

-

tanórák szakköri foglalkozások (szorobán, természetbúvár, képzőművészeti, sport, tantárgyi szakkörök) választható órák esetenként egyéni foglalkozás szaktáborokba jelentkezés alapítványi támogatással iskolai könyvtár, városi könyvtár szabadidős foglalkozások (színház- és múzeumlátogatások) szaktárgyi versenyek, bemutatók, vetélkedők (sport, kulturális)

Módszerei:

-

lehetőség szerint minden tantárgyon belül differenciált munka szakköri foglalkozásokon versenyekre való felkészítés versenyre jelölt tanulókkal egyéni foglalkozás nyelvi csoportbontás előkészítők a továbbtanulók számára a felső tagozaton emelt szintű matematikaoktatás az osztályok matematika órákra történő átcsoportosításával az iskolai és a városi könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek, egyéni vagy csoportos használata a tanulók tájékoztatása, szervezése, segítése a városi, körzeti, megyei, országos vetélkedőkre, levelezős tanulmányi versenyekre

Felelősök:

-

szaktanárok

Koordinálók:

-

igazgatóhelyettesek és munkaközösség-vezetők

Határidők:

-

a feladat folyamatos, versenyeztetésnél értelemszerűen a kiírásoknak megfelelően

Elismerés, közzététel:

-

igazgatói illetve tantestületi dicséret

32

Teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A módosított közoktatási törvény, kötelező erejűvé teszi a Nemzeti alaptanterv (Nat) környezeti nevelés és egészségnevelés közös követelményeinek tervszerű megvalósítását az oktatási intézményekben. Az iskola – bár napjainkban maga is értékváltsággal küzd, saját társadalmi helyzetének, rangjának elismeréséért harcol -, saját érdekében is fel kell hogy vállalja ezeknek a problémáknak a kezelését. Elsődlegesen az alapvető emberi értékek, a családi, emberi kapcsolatok, erkölcsi alapelvek, a tudás értékeinek következetes közvetítésével, képviseletével, másrészt megfelelő mentálhigiénés programok, nevelési módszerek alkalmazásával. Meg kell tanítani a gyermekeket saját problémáik elemzésére, feltárására, végső soron pozitívabb, cselekvő megoldások keresésére, a saját sorsukért érzett felelősség vállalására. Az iskolai egészségnevelés terei:

-

osztályfőnöki óra egyéb tanórák egyéb mentálhigiénés foglalkozások egészségnevelési nap vetélkedők

Az iskolai egészségnevelés feladatai, főbb területei:

-

szomatikus (testi) egészség védelme (pl. higiénés, betegségek megközelítésére nevelés…) pszichés (lelki) egészség védelme (pl. egészséges életvezetés, stressz elhárítása, érzelmi nevelés…), szociális egészség védelme a társas-társadalmi kapcsolatok harmóniájának kialakítása (pl. kommunikációs nevelés, szerepfeszültségek feloldása…). Az osztályfőnöki órák tervezése során az egészségmegőrzéssel kapcsolatos témák között különösen fontosnak tartjuk a káros szenvedélyek témaköreinek megvitatását. (Így a dohányzás, az alkoholfogyasztás, kábítószer egészségvédelmi kérdéseinek figyelembe vételét.)

Az iskolai egészségnevelés formái:

-

-

Az iskola fontosnak tartja a nevelők felkészítését a problémák felismerésére. Fontos a problémák korai felismerése, az időben történő tájékoztatás. Megítélésünk szerint törekednünk kell a kontrollálatlan és mértéktelen televíziózás csökkentésére, annak káros pszichés és fizikális hatása miatt. Ez a törekvés nem nélkülözheti a szülők figyelmének felkeltését és alternatív szabadidős tevékenységek nyújtását. felvilágosítás a szakemberek bevonásával jelentkező esetek szakemberhez irányítása

A mindennapi testedzés megvalósítása Iskolánkban a törvényi előírásoknak megfelelően kerül bevezetésre a mindennapos testnevelés. Ennek része az alsó tagozat úszásoktatása. Az egésznapos rendszerben 45 perces séta is alkalmazható a mindennapi testmozgás megvalósítására.

33 Iskolai sportolási lehetőségek, szakkörök: kézilabda kosárlabda labdarúgás „Hajrá csapatok”… játékos sportversenyek úszás gyalogtúrák, terepjárás, tájfutás tollaslabda atlétika ISK

-

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók -

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

-

ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.

-

ismerjék fel a vészhelyzeteket;

-

tudják a leggyakrabban következményeit;

-

sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

-

ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

-

sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

előforduló

sérülések

élettani

hátterét,

várható

2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; - a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében -

az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;

-

tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;

-

támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.

4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek tevékenységformák szolgálják: -

elsajátítását

elsősorban

a

következő

a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

34

TANTÁRGY biológia

kémia

fizika testnevelés -

-

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések forrázás magasból esés

az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -

szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó);

-

minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával;

-

évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai 1.

A pedagógusok alapvető feladatai - A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. - Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. - Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.

35 -

-

Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze. A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket. Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.

2.

A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás - Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. - A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). - Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. - A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon - Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon - A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. - A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. - Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. - A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.

3.

A tehetséges tanulók gondozása - Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére. - Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben. - Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon. - A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb. - A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

36 4.

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése - Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. - A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében. - A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása. - A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. - Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.

5.

A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása - Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás). - Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). - Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. - A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.

6.

Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel - Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. - Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon. - Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.

7.

Munkafegyelem, a munkához való viszony - A munkaköri kötelességek teljesítése. - Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. - Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. - Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

8.

Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében - Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. - Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.

37 9.

Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés - Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel. - Továbbképzéseken való részvétel. - A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. - Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban.

10. Az iskolai munka feltételeinek javítása - Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. - Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. - Az iskolai alapítvány működésének segítése. - Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció). - Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése. - Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása. 11. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában - Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. - Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. - Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában. 12. Aktív részvétel a tantestület életében - A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. - Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. - Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein. 13. Az iskola képviselete - A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése. - Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken. - Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában. - Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. - Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe. - A település rendezvényein, eseményein való részvétel. - Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben.

38 14. A vezetői feladatok ellátása - Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében. - Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása. - A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása. 15. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal - A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. - Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. - Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. - Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).

Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 1. Az osztályfőnök feladatai -

-

Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával. Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket. Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását. Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez. Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra. Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit. Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel. Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel. Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket. A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti. Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra.

39 -

-

-

-

Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez. Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal. Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját. Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére. A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el. A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül. Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel. A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat. Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet). Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket. Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről. Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben. Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról. Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat. Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások). Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét. 2. Az osztályfőnöki munka tervezése

40 Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése a) A tanév elején összeállított munkaterv - Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról. - Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve). - Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban. - Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái. - Az osztály diákközösségének vezetői. - Az osztályban működő szülői szervezet vezetői. b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán - Első félévi és tanév végi osztálystatisztika. - Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről. 3. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról - Tanulók száma, ebből leány - Állami nevelt (gondozott) - Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló - Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló - Sajátos nevelési igényű tanuló - Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló - Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul - Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló) - Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók - Más településről bejáró tanuló - Nem magyar állampolgár - Évfolyamismétlő Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról - Tanulók száma - Osztályozott tanulók száma és aránya - Osztályozatlan tanulók száma és aránya - Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga - Az osztály tanulmányi átlaga - Kitűnő tanulók száma és aránya - Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén - Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén - Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén - Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya - Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya - Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya - A bukások száma tantárgyanként - A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei

41 -

Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői  A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika)  Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján  A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya  A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya  A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya  Továbbtanulás iskolatípusok szerint  Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya  Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya  Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya  Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya

A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén - Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). - Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). - A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). - Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája. - Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). - A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel). - A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). - Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat:  Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban?  Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban?  A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek? 4. Az osztályfőnöki órák témái a) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin - A házirend szabályainak megbeszélése. - Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése. - Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése. - Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása. - Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése.

42 -

Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése. A kerékpáros közlekedés szabályai.

b) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák - Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. - Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja. - Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele. - Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén. - Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én. - Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról. - Megemlékezés az iskola névadójáról. - Osztálykirándulás előkészítése.

A tanulmányok alatti vizsgák helyi rendje 1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: - osztályozó vizsga, - pótló vizsga, - javítóvizsga. 2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha - a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, - engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. 3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.

43

5.

A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.

6. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel - osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, - javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. 7. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg. (Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a kerettantervek ismeretében lehet majd részletesen kidolgozni.) 8. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: TANTÁRGY Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat

ÍRÁSBELI

SZÓBELI VIZSGA ALSÓ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI

FELSŐ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

44 Testnevelés és sport GYAKORLATI (Az osztályozó és javítóvizsgákra vonatkozó szabályokat a kerettantervek ismeretében lehet majd részletesen kidolgozni.)

A felvétel és az átvétel helyi szabályai 1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - a gyermek lakcímkártyáját; - az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást; - a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával; - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. 4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - a szülő személyi igazolványát; - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. 5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 6. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. 7. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni. 8. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza. 9. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül

45 megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: a gyermek születési anyakönyvi kivonatát; a szülő személyi igazolványát; a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt); a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem voltóvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: a szülő személyi igazolványát; az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

-

Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Ha a körzeten kívüli tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödikhetedik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. (Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója az igazgatóhelyettesek és az osztályfőnökök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell.)

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 1.

Az iskolai nevelő – oktató munkát segítő szemléltetést és a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, televízió, videólejátszó, kazettás magnetofon, CD lejátszó.

2.

Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként): Képek, betűkártyák, szótagkártyák. Kis és nagybetűs nyomtatott ABC. Hívóképek. (falikép) Írott és nyomtatott ABC. (falikép) Betűsín.

46 Írott kis nagy ABC. Bábok. Fali tablók: hangtani ismeretek, szavak alakja, jelentése a szó, a mondat. Gyermeklexikon (10 db) Szólások, közmondások könyve. Nemzeti jelképek (fali tabló)

Fali táblák: Igék, Az igenév. A teljes hasonulás. Mondat Az állítmány fajtái. A jelzők rendszere. Ok és célhatározó. Történelmi arcképsorozat 3-4. o. Helyesírási szabályzat és szótár.

3.

Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök (tantermenként): Űrmértékek (cl, dl. l) Hőmérő. Demonstrációs óra. Számhívó képek. Táblai vonalzók. Játékpénz. Táblai körző. Dominó (papír). Számkártyák (1-1000-ig). Színes rudak. Kéttányéros mérleg és súlysorozat.

4.

Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Az idő (oktatótábla). Vadon nőtt gyógynövényeink. Iskolai iránytű. Dunántúli középhegység. Magyarország domborzati térképe. Dunántúli dombvidék. Magyarország közigazgatási térképe Alpokalján. a megyecímerekkel. Homokasztal. Szobai hőmérő. Tanulói kísérleti doboz (8 db) Borszeszégő. Ásványok. Domborított földgömb. Magyar nemzet jelképei (fali tabló). Videokazetták: Élő természet (dia pozitívok). Életközösségek I. Testünk (videofilm). Életközösségek II. Közlekedés szabályai (videofilm). Életközösségek III. Nagyító. Életközösségek III. Szűrőpapír. Életközösségek IV.

5.

Az alsó tagozatos ének – zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Ritmus eszközök: triangulum, Magyar és rokon népek dalai. xilofon, kisdob, ritmushangszerek. Cselekményes zenék – nőikar, Zenehallgatási anyagok hangkazettán férfikar, vegyes kar. vagy CD-n: Iskolai ünnepek újabb dalai. Magyar népzenei anyag. Európai népdalok. Gyermekdalok. Jeles napok, ünnepkörök dalai. Himnusz. Kórusművek, műzenei Szózat. szemelvények.

6. Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Diapozitívek: Steindl Imre: Országház. Thököly vár – Késmárk. Szántó Piroska, Reich Károly, Hincz Medgyessy Ferenc: Anyaság. Gyula illusztrációi Kolozsvári testvérek: Szt. György Kovács Margit kerámiái. szobra. Kispaládi parasztház.

47 Kovács Margit: Szamaras, Sámson dombormű. Szőnyi István: Este. Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja. Pabló Picasso: Maria arcképe; Kisfiú kutyával; Kislány galambbal. Ferenczy Noémi: Noé bárkája – gobelin. Cifraszűr, bölcső, csengős népi játék. Hollókői ház. Füstös konyha. Matyó tisztaszoba. Mai lakóház külső és belső képe. Árva vára. Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum. Schaár Erzsébet: Kirakat. Albercht Dürer: Nyúl, Önarckép – ezüstvessző rajz, Hónapok – Berry herceg hóráskönyvéből. Eugéne Delacroix: Villámtó megriadt ló. Paul Cézanne: Csendélet. Ferenczy Károly: Festőnő. Fényes Adolf: Testvérek.

Vaszilij Kandinszkij: Festmény három folttal. Bálint Endre: Vándorlegény útra kél. Ember alakú butella. Kerített ház – Pityerszer. Botpaládi ház. Faragott, festett, oromzatos ház – Hegyhátszentpéter. Hősök tere. Vajdahunyad vára. Makovecz Imre: Sárospataki Művelődési Ház. Ligeti Miklós: Anonymus. Ferenczy Béni: Bem érem. Götz János: Szarvas. Cseh László: Táncolók. Michelangelo: Ádám teremtése. Ferenczy Károly: Október. Koszta József: Babfejtők. Glatz Oszkár: Birkózók. Kapatisztító, kunsági gyapjú hímzés, hímes tojás, mézeskalács báb. Aratókorsó, tálak, miskakancsó. Magyar koronázási jelvények. Paul Klee: Könnyed düledezés. Jin Dine: A festészet örömei.

7.

Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Olló, kés, vonalzó. Építőkocka (fa). Építődoboz. Szerelődoboz. Mintázó eszközök. Csiszolópapír.

8.

Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Síp. Jelzőszalagok. Gumilabda. Ugrószekrény. Babzsák. Dobbantó. Ugrókötél. Tornaszőnyeg. Kislabda. Bordásfal. Tornapad. Mászókötél. Tornazsámolyok. Mérőszalag. Medicinlabda. Stopperóra. Karika.

9. A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Térkép (irodalomtörténeti). Helyesírási tanácsadó szótár. Írói arcképsorozat. Életrajzi lexikon. Magyar értelmező szótár. Helyesírási szabályzat és szótár. Szinonima szótár. Mitológiai és bibliai történetek. Hanganyag (hangkazetta, CD): Versek (Petőfi, Arany). Népdalok, népmesék. A kis herceg. János vitéz.

48 Görög regék és mondák. Rege a csodaszarvasról. Népballadák. Arany: A welsi bárdok. Toldi. Egri csillagok (részletek). Janus Panonius, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály versei. Videofilmek: Magyar népmesék. János vitéz (rajzfilm). A Pál utcai fiúk (film). Rab ember fiai (film). Magyar mondák: Álmos vezér, A fehér ló mondája. A szentgalleni kaland. Botond. Lehel kürtje. István megkoronázása. Arany: A walesi bárdok. Ludas Matyi (rajzfilm). Egri csillagok (film). Janus Pannonius emlékére. Mátyás könyvtára. A Corvinák. Könyv Népmesegyűjtemények. O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások. Gabnai Katalin: Drámajátékok. Kaposi László: Drámafoglalkozások. Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam. Fali tablók: Hangtan. A teljes hasonulás. Jelentéstan. Szótan. A szófajok. Egyéb eszközök: Petőfi (diasorozat). Fogalmazás 5. (diasorozat). Arany János: Toldi (diasorozat). Petőfi, Arany, Vörömarty (diafilm). 10.

Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór művei. Halotti beszéd és könyörgés. Ómagyar Mária siralom. Móricz Zsigmond: Hét krajcár, Légy jó mindhalálig (rádiójáték). Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila, Radnóti Miklós versei. Megzenésített versek. Balassi, Csokonai: A felvilágosodás. Mikszáth: Szent Péter esernyője (film). Mikszáth prózája. Liliomfi (film). A reformkor I-II. Petőfi. Egy magyar nábob (film). Kárpáti Zoltán (film). A kőszívű ember fiai (film). Halotti beszéd. Légy jó mindhalálig (film). Móricz és a Légy jó mindhalálig. Móricz élete. Nyugat. A fiatal József Attila. Erőltetett menet (film). Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk. Gárdonyi Géza: Egri csillagok. Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője. Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig. Szigligeti Ede: Liliomfi. Jelentés. Szerkezet. Mondattan. Magyar nyelvemlékek. Nyelvcsaládok. A főnév (oktatócsomag). Móricz Zsigmond: Hét krajcár (diafilm). Ady és a nyugatosok, József Attila (diafilm).

A történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Az ókori Görögország. Az ókori Kelet.

49 A Római Birodalom. Bibliai országok – Pál apostol utazásai. Magyarország X-XI. sz. A magyar népvándorlás és a honfoglalás. Európa Nagy Károly korában. Magyarország a korai feudalizmus idején. A feudális Magyarország a XIII. sz. közepétől a XV. sz. elejéig. A tatárjárás Magyarországon 124142. A Föld népei a XIV-XV. században. Magyarország 1526-1606. Európa a XIV-XV. században. A feudális Magyarország a XV. században. Magyarország a XVII. században. Európa a XVII. század közepén. Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás XV-XVII. század. Magyarország Bethlen Gábor korában (1629). Magyarország népei a XVIII. sz. végén. Európa a XVIII. sz. végén. A Föld népei a XVI-XVIII. században. Az 1848/49-es szabadságharc. Európa a XIX. század második felében. Európa a XIX. században. Európa 1815-1849. Európa az I. világháború idején. A gyarmati rendszer 1830-1914. Az Osztrák – Magyar Monarchia 1914-ben. A gyarmati rendszer felbomlása (1917-1975). A Tanácsköztársaság honvédő harcai. Európa a II. világháború idején. Hazánk felszabadulása. Egyéb: Írásvetítő transzparens. Transzparens sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam).

Magyarország 1941-ben. Magyarország a II. világháború után. A Föld a II. világháború után. Az emberiség az őskorban. Európa a XI. század végén. Honfoglalás és letelepedés. Az Osztrák – Magyar Monarchia gazdasága és kultúrája. Az ókori Egyiptom. Egyiptomi hétköznapok. Egyiptom, a Nílus ajándéka. Széthi, a fáraó. A piramisok. A kínai Nagy Fal. Az ókori Hellász. Görögország. Az ókori Róma. Róma és Pompei. Róma építészete. A Colosseum, Róma. Álmos vezér. Honfoglalás, államalapítás. Aquincum. Élet a középkori Európában. Céh, inas – legény – mester. A románkori művészet. A román stílus. Mátyás király. Hunyadi János. Mátyás országa. Mátyás király könyvtára. A lovagok, a Hunyadiak. Mohács. Magyar ereklyék. Nagy Szulejmán és kora. Rákóczi szabadságharca. A francia forradalom. Reformkor I-II. rész. Kossuth élete. A kiegyezés. Oroszország a cártól Sztálinig. Versailles. A II. világháború. 1956. október 23. Diapozitív sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam). A magyar államcímer története (falikép).

50 Magyar történeti áttekintés a honfoglalás idejétől (falikép). A középkori társadalom (falikép).

Tanulói egységcsomag az 5. és a 6. osztályos történelem tanításhoz. Forráscsomag a 7. osztály történelem tanításhoz.

11.

Az angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Project English 1., 2., 3. (tankönyv, Window on Britain. munkafüzet, hangkazetta, tesztek, Guide to Britain. videokazetta, munkafüzet Országismereti. videokazettához). CD-ROM: Mano angol. New Project 1., 2. (tankönyv, Fali szemléltető táblák. munkafüzet, hangkazetta). Szókártyák. Videokazetták: Tematikus képek.

12.

A német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Mintapéldányok német A személyes névmás (fali tabló). nyelvkönyvekből Az elöljárószó (fali tabló). Tematikus képek. A melléknév ragozása (fali tabló). Dalos kazetta, szövegkönyv. A személyes névmás ragozása (fali Országismereti anyag (könyv, tabló). videokazetta). A főné ragozása (fali tabló). ABC kártya (betűkártyák). Deutschmobil II. (tankönyv, A névelő (fali tabló). munkafüzet, hangkazetta). Gyenge ige ragozása (fali tabló). A birtokos névmás (fali tabló). A névelő (fali tabló). A melléknév ragozása (fali tabló). A főnév szótári alakjai (fali tabló). A melléknév ragozása (fali tabló). Időbeli, módbeli segédigék (fali Németország (falitérkép). tabló).

13.

A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Táblai körző, fa. Szétszedhető dm3 Táblai vonalzó 45o-os fából. Tükrözés (falikép). Táblai vonalzó 60o-os fából. Terület és kerületszámítások Táblai szögmérő fából. (falikép). Méterrúd fából. Négyszögek, kerülete, területe 3 Összerakható m (falikép). Alaphálók, alapábrák. A kör kerülete, területe (falikép). Nagy matematikusok arcképei. Szögpárok (falikép). Sík és mértani modellezőkészlet. Hasábok (falikép). Számegyenes, koordinátarendszer Eltolás (falikép). (írásvetítő fólia). Pitagorasz-tétele (falikép). Kétkaros mérleg és súlysorozat. Az egyenes körkúp, gúla (falikép). Halmazok (falikép). Az egyenes henger, gömb (falikép). Lineáris függvény (falikép). Műanyag henger. Másodfokú függvény (falikép). Műanyag kúp. Abszolút érték függvény (falikép). Műanyag gúla. Mértékegységek (falikép). Műanyag hatszög alapú hasáb. Területszámítások (falikép). Műanyag ötszög alapú hasáb. Kocka, téglatest (testek). Testek felszíne, térfogata (falikép). Űrmérték sorozat. Algoritmus folyamatábra (falikép).

14.

Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Pentium típusú számítógép. Monitor (SVGA).

51 Billentyűzet. Egér. CD meghajtó 40x Hangkártya + hangfal. Projektor (1 db) Modem MR 56 VS-EX2 Tintasugaras nyomtató (1 db). Fali tablók: A számítógép belső felépítése.

Az input-output eszközök csatlakoztatása. A billentyűzet. Alapvető programok: WINDOWS 98 vagy 2000. OFFICE 97 vagy 2000. Szoftver az INTERNET hálózatban való működtetéséhez.

15.

A természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Terepasztal. A Föld forgása és keringése 5-8. osztályos diafilm sorozat a (falikép). földrajz tanításához. Afrika domborzata és vizei (falikép). 5-8. osztályos írásvetítő fólia-sorozat Ausztrália és Óceánia gazdasági élete a környezetismeret és a földrajz (falikép). tanításához. Afrika domborzata (falikép). Kőzetgyűjtemény. Ausztrália és Új-Zéland domborzata 5-8. osztályos táblai (falikép). vaktérképsorozat. Észak-Amerika, Dél-Amerika Hőmérő (15 db). domborzata és vizei (falikép). Iránytű (15 db). Ázsia domborzata és vizei (falikép). Térképjelek. Európa domborzata és vizei Magyarország térképe (falitérkép). (falitérkép). A Föld éghajlata (falikép). Észak-Európa (falitérkép). A föld természetes növényzete Kelet-Európa (falitérkép). (falikép). Ázsia domborzata (falitérkép). A Föld domborzata (falikép). Közép Európa (falitérkép). Földgömb (10 db). A Kárpát-medence domborzata és Tellurium. vizei (falitérkép). A Föld morfológiai térképe a tengerfenék domborzatával (falitérkép).

16.

A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Írásvetítő fólia-sorozat (fizika 6-8. Nyomás, súrlódás vizsgálatára osztály). alkalmas eszközkészlet. Mágneses rúd pár fatokban. Rugós erőmérő. Táblai mágnes 25 mm-es. Kétkarú emelő. Fényből áram (videokazetta). Karos mérleg, súlysorozattal. Részecskemodell (videokazetta). Hőmérő. Fizikusok arcképcsarnoka (falikép Hőtágulást bemutató tanári sorozat). eszközkészlet. SI mértéktáblázat (falikép). Kétütemű motorminta. Mágneses készlet (komplett). Négyütemű motorminta. A naprendszer (tabló). Áramátalakító. Lejtőmodell (tanulókísérleti eszköz). Csengő reduktor. Mikolacső. Dugaszos ellenállásszekrény. Mechanikai eszközkészlet Generátor minta. (tanulókísérleti eszköz). Elektromotor és generátor.

52 Elektrovaria (tanári bemutató eszközkészlet). Transzformátor modell. Mérőműszer (Voltax). Tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök létrehozása.

Sztatikus elektromosságot létrehozó eszközkészlet. Optikai pad (lencsékkel, tükrökkel). Prizmatartó. Tanulókísérleti eszközkészlet a fény vizsgálatára.

17.

A biológia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Biológiai egységcsomag. Ürge (oktatótábla). Bonctű. Varjú (oktatótábla). Csíráztató. Folyók, tavak legjellemzőbb Diapozitívek az 5-8. osztályos élőlényei (oktatótábla). biológia tanításához. Hal (csontváz). Kézi nagyító (15 db). Béka (csontváz). Metszettároló. Rák testfelépítése (oktatótábla). Mikroszkópizáló. Fürge gyík (csontváz). Lámpa. Nemzeti parkjaink (falitérkép). Mikroszkóp. Fali tablók: Szilvafa virága (modell). A sejtmagnélküli egysejtűek. Burgonya virága (modell). Szivacsok, csalánozók. Almafa virága (oktatótábla). Gyűrűsférgek. Rovarok (oktatótábla). Puhatestűek. Lepkék (oktatótábla). Ízeltlábúak. Sertés koponya. Gerincesek. Juh koponya. Moszatok, zuzmók, mohák, Madár csontváz. harasztok. Emlős csontváz. Nyitvatermők. Fogtípusok. Zárvatermők. Lábtípusok. A lomblevél működése. Szarvasmarha (oktatótábla). A virág és virágzat. Házityúk (oktatótábla). Termések, terméstípusok. Erdők legjellemzőbb élőlényei Fásszár keresztmetszete. (oktatótábla). Az emberi bőr (bőrmetszet). Fenyő (oktatótábla). Emberi csontváz. Erdei pajzsika (oktatótábla). Csípőcsont. Kocsányos tölgy virága (oktatótábla). Csövescsont. Ehető és mérgező gombák Koponya. (oktatótáblák). Emberi torzó. Keresztes pók (oktatótábla). Lapos és csöves csont metszete. Mókus (oktatótábla). Emberi nyelv fogakkal (modell). Sün (oktatótábla). Légzés (oktatótábla). Szarka (oktatótábla). Szív-modell. Sertés koponya. Vese (metszet). Róka (oktatótábla). Az emberi szaporodás (8 db-os Szarvas v. őzagancs oktatótábla). Hazai füves területek legjellemzőbb Szem (modell). élőlényei (oktatótábla). Hallás és egyensúly szerv (modell). Görény (oktatótábla). Emberi fejmetszet. Sáska (oktatótábla). Fül (modell).

18.

Az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök:

53 Videofilmek: Az élelem. Alapvető élelmiszerek. Az izmok és a mozgás. A dohányzás és az egészség. Vigyázz a gyógyszerekkel.

Járvány, avagy a gyermek kábítószer, alkohol. Ép testben ép lélek. Az emberi szervezet reprodukciós rendszere.

19.

A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Kémcső. Pálcika modell. Főzőpohár. Mágneses atommodell. Óraüveg. Kristályrács (gyémánt, grafit, NaCl). Borszeszégő. Fali tablók: Kémcsőfogó. Atomok elektronvonzó képessége. Vasháromláb. Fémek jellemerősségi sora. Azbesztháló. Periodusos rendszer. Vízbontó készülék. Elektronhéjak kiépülése Kalotta mokelulamodell. Oktatótáblák: Közömbösítés. Fémek reakciói vízzel. Redukció a redukáló sorban. Fémek reakciói savval. Peptidkötés. Sav-bázis reakció. Videokazetták: Ismeretlen ismerős a víz. A konyhasó. Kincsek a homokban és a bányákban. Tűzijátéktól a házépítésig. A fémek általános jellemezése. A magyar ezüst, az alumínium. A víz. Az év fém a vas. Az élet elemei. Lidércfény és nitrátos vizek. Levegő, tenger, kőzet. Kénsav a felhőből és a gyárból. Atom és molekula. Szabadon és kötve. A víz egy csodálatos nyersanyag. Atom és molekula. Transzparens a kémia tanításához.

20.

Az ének – zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Pianínó. Pécsi Géza: Kulcs a muzsikához. CD lejátszó. Pécsi Géza: Énektár. Magnetofon. Videofilmek: A kerettantervben szereplő Tánctípusok. zenehallgatási anyag hangkazettán Jeles napok népszokásai. vagy CD lemezen. Ritmuskészséget fejlesztő Kronológiai, zeneelméleti táblázatok. hangszerek, eszközök. Zenei könyvek.

21.

A felső tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Demonstrációs testek (fa) Műanyag, átlátszó hengerek, gúlák. Diapoztivek: a kerettantervben a Képsíkrendszer a vetületi megismertetésre, elemzésre ajánlott ábrázoláshoz. műalkotásokról (1-1 db). Táblai körző (fém hegyű). o Videofilmek: 60 -os táblai vonalzó. o Képzőművészet a honfoglalás idején. 45 -os táblai vonalzó. A román stílus. 100 cm-es táblai vonalzó. A gótika Táblai szögmérő. Reneszánsz. Műanyag, átlátszó kocka, tégla.

54 XIX. század művészete. XX. század művészete.

Pásztorkodás a Hortobágyon. Testbeszéd, gesztus.

22.

A felső tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Fareszelő lapos 25x200 Villanytűzhely Fareszelő gömbölyű 10x200 Páraelszívó, vagy szagelszívó Fareszelő fél gömbölyű 25x200 Vízmelegítő Vasreszelő lapos 25x200 Legalább 17 főre étkészlet Vasreszelő gömbölyű 10x200 Legalább 17 főre ivókészlet Vasreszelő fél gömbölyű 25x200 Legalább 17 főre evőeszközök Laposfogó Robotgép Kalapács 15 – 20 dekás Nagyobb lábasok, fazekak Csípőfogó, gömbölyűcsőrű fogó Terítő Fafűrész (illesztő), vasfűrész Mixelőgép Lyukfűrész Fogyóeszközök éves pótlása Kézi fúró (amerikáner) (tisztítószerek, cérnák, fonalak, Lemezvágó olló anyagok). Faliképek a fa megmunkálásáról Konyharuha Szerelő készlet, gépelemek Törölköző tanításához Hűtő, mélyhűtő. Elektromos szerelőkészlet I-II. Olajsütő, mikrohullámúsütő Asztali fúrógép (állványos). Mákdaráló Asztali körfűrész Húsdaráló A gépek (fali tabló). Diódaráló Kerékpár Mikróhoz edények KRESZ-táblák (oktató táblák). Varrógép LEGO-DACTA építőkészlet Gépek folyamatos karbantartása Műszaki csavarhúzó Szabóolló Normál csavarhúzó Ollók Laposfogó Szövőkeret Lyukasztó készlet Kongré anyag Papírvágó olló Napszövet Kárpít kapcsoló Hímzőfonal Kúposfogó

23.

A felső tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Ugródomb (1 db) Dobbantó (2 db) Magasugrómérce fém (1 pár) Tornazsámoly (8 db) Magasugróléc (1 db) Medicinlabdák (20 db) Maroklabda (20 db) Ugráló kötél (40 db) Súlygolyó 3 kg (1 db) Kézi súlyzók (20 db) Súlygolyó 4 kg (1 db) Mászókötél (10 db) Tornaszekrény (2 db) Kosárlabda (15 db) Gyűrű (1 pár). Kézilabda (10 db) Gerenda (1 db) Futball-labda (10 db)

24.

Hon és népismeret: Honismereti és helytörténeti kiadványok.

Pl: Gelencsér József: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér Megyében. Honismeret c. folyóirat

55

25.

26.

Magyar Néprajzi Lexikon Néprajzi térképek Kazetták, CD-k

Textilanyagok, karton, ragasztó, színespapírok Íróeszközök (színesek, filcek)

Tánc és dráma: Videokazetták CD-k, kazetták

Szakkönyvek Bábok

Mozgókép- és dráma Fényképezőgép Videó lejátszó kamera. Internetes lehetőség Gyermekfolyóiratok Televízió Ollók Ragasztó Különböző papírok

Környezeti nevelési program Alapelvek

„ … A mai emberiség egyik nagy problémája, hogy a mindennapi munka során legtöbben csak élettelen, nagyrészt mesterséges tárgyakkal kerülnek kapcsolatba. … Ezért a legtöbb ember elfelejtette, hogyan kell bánni az élőlényekkel, a környezettel. És megint csak ez az oka annak, hogy az emberiség, ahol csak kapcsolatba kerül a természettel, pusztulással fenyegeti, pedig benne és belőle él.” (Konrad Lorenz)

A környezeti nevelés a természet és a tőle függő emberi társadalom és az épített környezet harmóniájának megőrzését, fenntartását, és fenntartható fejlődésének feltételeit célozza. Feladata a természetet, a társadalmi környezetet és az embert tisztelő szokásrendszer tudományos, érzelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. A Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia megfogalmazása szerint: » A környezeti nevelés kifejezésben a „környezet” szó gyakorlatilag az egész világot jelenti ... a „nevelés” pedig személyiségformálást jelent, beleértve a személyiség minden összetevőjét. « Az ilyen módon felfogott környezeti nevelés eredményességéhez, illetve iskolánk Pedagógia programjának általános célkitűzéseiben megfogalmazott elveknek a környezeti nevelés területén való megvalósításához konkrét célokra és feladatokra van szükség. Olyan célokra, amelynek alapján a pedagógiai munka úgy szervezhető meg, hogy a tanulóknak személyes tapasztalatok megszerzésére, élmények átélésére, a környezet egészére vonatkozó ismeretek elsajátítására legyen lehetősége. Ezeknek a sajátos nevelési, tanulási helyzeteknek, színtereknek és tanulásszervezési módoknak a biztosítása, a programadás szintjén, az egész nevelőtestület feladata. A környezeti nevelés megtervezése során kiemelt figyelmet kell fordítani Bicske és a régió természeti és kulturális jellegzetességeire, adottságaira, a helyi problémákra. Külön feladat ezeknek a helyi jellegzetességeknek az egyes tantárgyak tanterveiben való beépítése.

56 A fenntarthatóság pedagógiája a környezetért felelős, aktív kiscsoportok és tágabb közösségek kialakítására törekszik, előtérbe emelve azokat a tanulásszervezési módszereket, amelyekben felerősödhet a társas részvétel, felértékelődhet a felelős együttműködés. A közös követelmények helyi, minőségi szempontú tervezése megkívánja, hogy egyértelmű és teljesíthető célokat tűzzünk ki magunk elé. A környezeti nevelés céljai

Az iskolánkban folyó környezeti nevelés átfogó célja, a szűkebb és tágabb környezetével szemben igényes, annak társadalmi, esztétikai és biológiai értékeit felismerni képes, a környezeti problémák iránt fogékony, a környezetükért felelős, hitelesen tájékoztatott, önállóan tájékozódni és cselekedni képes emberek nevelése. El kell jutni odáig, hogy a tanulók képesek legyenek megérteni a természeti és társadalmi fejlődés és környezet kérdéseinek összefüggő rendszerét, olyan ökológiai kultúrával rendelkezzenek, amelynek alapján későbbi felnőttkori döntéseikben a környezetkímélő magatartásmintákat képviseljenek. Az iskolai nevelés során szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy – miként a Föld környezeti katasztrófáinak megelőzése is csak széleskörű (regionális, nemzetközi, globális) összefogással lehetséges – a szűkebb környezet, a lakóhely, az iskola ökológiai fenntarthatósága is csak az ott élő emberek összefogásával lehetséges. Tudatosítani szeretnénk, hogy a környezet, amelyben élünk az emberiség, a nemzet, a helyi társadalom közös öröksége, nemzeti kincs, s annak minőségmegóvó fenntartása és javítása az ökológiai egyensúly fenntartásának része. Fel kell fedeztetni, hogy a biológiai sokféleség az élővilágnak és így az emberi létezésének is az alapja. A környezeti nevelés szempontjából fontos cél, hogy az iskola nyitott legyen, azaz integráns részét képezze az adott lakókörnyezetnek, településnek, régiónak. Környezeti neveléssel kapcsolatos feladatok és programok

A fent említett célok megvalósítása érdekében az egész iskolát átfogó, pedagógiailag gondosan tervezett és egymásra épülő, a tanulók nagy közösségeit érintő tevékenységek szervezésére van szükség. Ezek keretében a következő konkrét feladatok megvalósítását tartjuk szükségesnek: Tantervi követelmények

A környezeti nevelést minden tantárgynak tartalmaznia kell (kihasználva a tananyaghoz kapcsolható környezeti jelenségek, problémák megbeszélését), ugyanakkor az egyes különálló tantárgyakba foglalt környezeti vonatkozású ismeretek integrálása a természettudományos tantárgyak feladata. A természettudományi tárgyak felelőssége, hogy fejlesszék, biztosítsák az élő és élettelen természetre vonatkozó kultúrát, mint a környezeti nevelés egyik pillérét. A természetről szerzett ismereteknek, a természettel kapcsolatos attitűdöknek meghatározó jelentősége van a környezetkultúra alakulásában. A társadalomtudományi, humán tárgyak feladata, hogy a társadalomszerveződés, valamint az emberi viselkedés és kultúra irányából közelítsék meg a kérdést. A környezeti válság megoldása nem képzelhető el a jelenlegi társadalmi viszonyok meghaladása nélkül. A korábbi döntések elemzése segíti a jelenben való eligazodást, növeli a jövő iránti felelősséget. Ezek a tárgyak tehát útmutatást (és gyakorlatot) adhatnak a környezeti gondok felismeréséhez és megoldásához, a közügyekben való részvételhez. Az emberismereti, humán tárgyak feladatai közé tartozik az is, hogy bemutassák a fogyasztói modell helyett javasolt utakat, a

57 környezeti válság megoldásához szükséges világképet és erkölcsi értékrendet, valamint a rendelkezésünkre álló – és szükséges – gazdasági és jogi eszközöket. A technikai-életviteli tantárgy és a hon és népismeret modul nagy lehetősége, hogy gyakorlati szempontból elemezzék a környezetbarát létformát, és helyes példákat mutassanak be. A művészeti tárgyak megkülönböztetetten alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére, keretet adnak a természet és az ember alkotta környezet szépségének átéléséhez, az "érintetlen" természettel vagy leromlott környezettel kapcsolatos érzések és gondolatok művészi megfogalmazásához, a természet és a kultúra szoros kapcsolatának bemutatásához, a mítoszokban, jelképekben rögzített ökológiai tudás közvetítéséhez. E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára. A testnevelés a környezet és az egészség szoros kapcsolatának megéreztetésével, megértetésével, az igények kialakításával tehetik a legtöbbet. Az osztályfőnöki órák lehetőséget kínálnak alapvető környezeti kérdések megbeszélésére, a szemléletmód és érveléskultúra formálására, az attitűdök alakítására. A hagyományos iskolai oktatáshoz kapcsolódó tevékenységek

A környezeti neveléssel kapcsolatos tantervi követelmények a természetismeret, a biológia, a földrajz, a kémia, a fizika és technika és életvitel tantárgyak helyi tanterveiben jelennek meg részletesen. A 5. évfolyamos tanulók számára a tanév végén természetismeretből szervezünk belső vizsgát, amely rendszerezi korábbi ismereteiket és megalapozza a következő évek fejlesztő munkáját. A vizsga az ötödik évfolyam tanulóinak életkori sajátosságaihoz igazodva csoportos jellegű, beszélgetésen alapul és az elméleti ismeretek mellett gyakorlati feladatokat, kísérleteket, méréseket is magába foglal. Célja nem elsősorban az ismeretek számonkérése, hanem annak megmutatása a gyermekek számára is, hogy milyen sok tudással, gyakorlati tapasztalattal és élménnyel rendelkeznek már a természeti jelenségekről. A tehetséggondozás hagyományos iskolai formái közül a szakkörök kitűnő lehetőséget jelentenek a környezeti neveléssel kapcsolatos tevékenységek szervezéséhez (pl. természetismereti szakkör, természetjáró kör, kémia szakkör). A gyerekek olyan tanulmányi versenyeken indulhatnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, és így elmélyíthetik tudásukat (pl. Hevesy György Kémiaverseny, Herman Ottó Verseny, országos szervezésű levelező versenyek, Rumpold Környezetvédelmi házi és regionális verseny). Nem hagyományos iskolai keretek között végzett tevékenységek

Az alsós tanulóink lehetőleg osztálykeretben, 3-5 napos erdei iskolában vegyenek részt a Vértes vagy a Bakony területén. Az ott szervezett tevékenységekkel biztosíthatjuk számukra a környezet szépségének, sokszínűségének és sebezhetőségének élményszerű bemutatását. Az itt végzett egyéni és csoportos munkáik eredményét kiállításon mutathatják be az iskola közössége előtt. A felsős tanulók számára az évente szervezett egy hetes környezet és természetvédelmi táborban a szaktanárok vezetésével kerülhet sor olyan személyes tapasztalatszerzésre, ahol a tanulók egy hazai nemzeti park, tájvédelmi körzet természeti- és kultúrkörnyezet értékeivel

58 ismerkedhetnek meg. Az itt végzett egyéni és csoportos munkáik eredményét, élményeiket kiadvány formájában vagy kiállításon mutathatják be az iskolában. Az altshauseni (Németország) és a rétyi (Erdély) iskolákkal fenntartott testvérkapcsolat keretében sorra kerülő táborok és erdei iskolák programjának összeállításánál figyelembe vesszük, hogy az adott terület kultúrtörténeti értékei mellett a gyerekek számára olyan táj megismerésére nyílik mód, amely érintetlenségében, természetközeli gazdálkodási formáiban a környezeti nevelés szempontjából pozitív például szolgál. Az osztálykeretekben megvalósuló 1-3 napos kirándulások is teret kell, hogy biztosítsanak – az adott kirándulás programjához, helyszínéhez kötődően – hazánk természeti és kultúrtörténeti értékeinek megismerésére. A környezet- és természetvédelmi „jeles napok”-on olyan programokat rendezünk, amelynek célja egyrészt, hogy az iskola egész tanulóifjúsága számára mutassa be, hogy a szűkebb környezet, a lakóhely, az iskola ökológiai fenntarthatósága csak az ott élő emberek összefogásával lehetséges. Másrészt, hogy a természet és a természettudományok iránt leginkább érdeklődő tanulóink olyan programokon vehessenek részt, amely a környezetnek gyakorlatok, feladatok, vizsgálatok, megfigyelések általi megismerését szolgálják. Évente 2-3 alkalommal tervezünk az alábbi jeles napokhoz kapcsolódó, iskolai-, szakköri- vagy osztályszintű programokat (kiállítások, versenyek, kirándulások, projektnapok, műsorok, környezetvédelmi akciók stb.): Víz Világnapja (március 22.) Meteorológiai Világnap (március 23.) Föld Napja (április 22.) Madarak és Fák Napja (május 10.) Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napja (május 22.) Európai Nemzeti Parkok Napja (május 24.) Környezetvédelmi Világnap (június 5) Takarítási Világnap (szeptember 23.) Állatok Világnapja (október 5.) Földünkért Világnap (október 21.) Az iskolai környezet ökológiai fenntarthatóságának érdekében szervezett tevékenységek

Minden iskolai tevékenység során fel kell, hogy hívjuk a tanulók figyelmét az energiával és a nyersanyagokkal való ésszerű és takarékos gazdálkodásra. Ezzel kapcsolatban a szelektív hulladékgyűjtés jelentőségéről az osztályfőnöki órák keretében megtartott környezetvédelmi foglalkozáson is kitérünk, az energiagazdálkodás problémáiról pedig a természettudományos szakórák keretében foglalkozunk.

-

-

Hosszabb távú – az ökológiai fenntarthatóság szempontjából is nagyon jelentős, és az Európai Unió által is megfogalmazott – feladat a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos tevékenységek, programok megvalósítása. Ennek keretében tervezzük: hogy megvalósítjuk az iskolában keletkező hulladék szelektív gyűjtését és az iskola hulladékgyűjtőit korszerű, szelektív gyűjtésre alkalmas tárolókra cseréljük ki. megismertetjük célcsoportjainkat (tanulók, szülők, iskolai dolgozók) a hulladékkal kapcsolatos globális és lokális problémákkal, a szelektív gyűjtés fontosságával, a hulladék újrahasznosításának fontosságával, feltételeivel. a célcsoportokon keresztül szeretnénk elérni, hogy a helyi társadalomban is kialakuljon a hulladékokkal kapcsolatos környezettudatos szemlélet, megfogalmazódjon a hulladék csökkentésének és szelektív gyűjtésének igénye (ami az egyik legfontosabb előfeltétele a tényleges gyűjtés ilyen irányú átszervezésének).

59 a hulladékra való fokozott odafigyeléssel csökkentsük a környezetet elcsúfító szemét mennyiségét, növeljük környezetünk tisztaságát. A tervezett és a megvalósításukat szolgáló feladatok megfelelő minőségű kivitelezésével iskolánk a környezeti kultúra területén is európai színvonalúvá válhat. -

A fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatok Alapelvek Minden magyar állampolgárnak, így diákjaink is a fogyasztóvédelem szempontjából a következő alapvető jogokkal rendelkeznek: - az alapvető szükségletek kielégítéséhez való jog, - a veszélyes termékek elleni tiltakozás joga, - termékek és szolgáltatások közötti választás joga, - választáshoz szükséges tények ismeretének joga, - jogos panaszok rendezéséhez való jog, - egészséges környezeti feltételekhez való jog, - a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges tudás elsajátításának joga. Az ezzel összefüggő pedagógiai feladatok teljesítése állami feladat, melyeket részben az oktatási intézmények látnak el. A fogyasztóvédelmi oktatás célja: A fogyasztói kultúra fejlesztése, a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása a fenntartható fogyasztó kialakítása, elterjesztése. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei: Állampolgári kompetenciák, társadalmi kompetenciák, cselekvési kompetenciák fejlesztése. Mivel a fogyasztás elemi meghatározója a család, ezért a fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért fontos a szülők, családok bevonása a nevelési folyamatba. Az iskolai programunkban a helyes értékrend kialakítására kívánunk hangsúlyt fektetni. Képessé akarjuk tenni a tanulóinkat a kívánság és szükséglet fogalmának elkülönítésére, az egyéni és társadalmi jogok tiszteletére, a természeti értékek védelmére. Fel kívánjuk készíteni a tanulóinkat a fogyasztás során a tájékozódás képességére, a döntési helyzet felismerésére. Meg kell ismertetni a tanulókat a piac, a marketing, a reklám szerepét, hangsúlyozni kell a minőség, a biztonság szerepét, a gazdaságosság és a takarékosság fogalmát. Hangsúlyt fektetünk a tudatos, kritikus fogyasztói magatartás, környezet tudatos-, fenntartható fogyasztás kialakítására. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei: Tantárgy technika matematika fizika földrajz magyar nyelv és irodalom biológia

Tantárgyi tartalom áruismeret, gyártás, termékminőség banki, biztosítási, fogyasztási számítások mérés, mértékegységek, mérőeszközök eltérő fogyasztási struktúrák és szokások reklámnyelv; feliratok; reklám, mint kommunikációs csapda élelmiszer, táplálkozás, egészséges életmód

60 kémia informatika történelem tanórán kívüli tevékenységek iskolán kívüli helyszínek

élelmiszerbiztonság, vegyszerek, kozmetikumok elektronikus kereskedelem fogyasztástörténet, fogyasztóvédelem vetélkedők, versenyek piac, üzlet, banklátogatás

Módszertani elemek: Célunk, hogy az amúgy is zsúfolt iskolai tantervben nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatással, hanem a fenntartható fogyasztás területén szükséges készségek fejlesztésével alakítsuk ki tanulóinkban a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás, a probléma megoldás, az információgyűjtés, az információ feldolgozás képességét. Mindezek mellett súlyt fektetünk az eltérő tanulásszervezési formák alkalmazására, projekt programok indítására. (Interjúk, felmérések, riportok, média elemzés, szimulációs játék, eset tanulmányok, érveléstechnikai gyakorlatok.)

61

Az iskola helyi tanterve Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények

Tantervi változások az egyes tanévekben, a 2013/2014-es tanévtől a 2016/2017-es tanévig.

Tanév 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017

Évfolyam 1. 2. K H K K K K K K

3. H H K K

4. H H H K

5. K K K K

6. H K K K

7. H H K K

8. H H H K

H

- helyi tanterv (243/2003. Kormányrendelet alapján)

K

- az új kerettanterv alapján 2013-ban felülvizsgált és elfogadott helyi tanterv

A kötelező tanórai foglalkozások ciklusi óraszámának változása az egyes tanévekben, a 2013/2014-es tanévtől a 2016/2017-es tanévig.

Tanév 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017

Osztály / ciklusi óraszám 1. 2. 3. 50 40 45 50 50 40 50 50 50 50 50 50

4. 45 45 45 52

5. 56 56 56 56

6. 45 56 56 56

7. 55 50 62 62

8. 55 55 50 62

A nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások ciklusi óraszáma, illetve annak százalékos változása az egyes tanévekben, a 2013/2014-es tanévtől a 2016/2017-es tanévig.

Tanév 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017

Osztály / %-os keret 1. 2. 3. 54 100 % 100 % 54 54 100 % 54 54 54 54 54 54

4. 100 % 100 % 100 % 56

5. 46 46 46 46

6. 100 % 46 46 46

7. 100 % 100 % 50 50

8. 100 % 100 % 100 % 50

62 Az egyéni tanórai foglalkozások óraszámának százalékos változása az egyes tanévekben, a 2004/2005 tanévtől a 2010/2011 tanévig.

Tanév 1. 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017

8 8 8 8

2. 12 % 8 8 8

3. 12 % 12 % 8 8

Osztály / %-os keret 4. 5. 12 % 8 12 % 8 12 % 8 8 8

6. 12 % 8 8 8

7. 12 % 12 % 8 8

8. 12 % 12 % 12 % 8

Műveltségterületek – tantárgyi rendszer

Műveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Ember és társadalom

Ember és természet Földünk – környezetünk Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

Tantárgyak rendszere Alsó tagozat Felső tagozat magyar nyelv magyar nyelv irodalom irodalom angol angol német német matematika matematika erkölcstan erkölcstan történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek természetismeret fizika környezetismeret biológia-egészségtan kémia földrajz ének – zene ének-zene vizuális kultúra vizuális kultúra dráma és tánc informatika életvitel és gyakorlat technika, életvitel és gyakorlat testnevelés és sport testnevelés és sport

63

Tantárgyak, modulok és ciklusi óraszámaik az egyes évfolyamokon Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Angol, német nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia-egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Informatika Életvitel és gyakorlat Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés Osztályfőnöki (5-8. évfolyamon) Fakultáció: Összes kötelező óraszám: Ebből szabadon tervezhető órakeret:

Évfolyamok 1. 2. 3. 4. 5. 14+2 14+2 12+4 12+2 8 4 6 8+2 8+2 8+2 8+1 8

2 2

2 2

2 2

2 2+1

4 4

4 4

4 4

4 4

2

2

2

2 2

10

10

10

10

50 4

50 4

50 6

54 6

6. 8 6+2 6+2

7. 6+2 6 6+2

8. 8 6 6+2

4

4

4

4

2

2

2

2

4

4 2 2 4 4 2 2

2 2 2 2

2 2

4 4 2 2 2 2

2

2

2

2 10 2 2 56 4

2 10 2 2 56 6

2 10 2 2 62 6

2 10 2 2 62 6

Intézményünk nívócsoportos oktatást biztosít az 4-8. évfolyamon magyar nyelv és irodalomból, matematikából, valamint német és angol nyelvből. Emelt szintű oktatás akkor lehetséges, ha az évfolyam nívócsoportja egységesen vállalja a fakultációs sávban rendelkezésre álló órakeretet.

Fakultáció az alsó tagozaton (ciklusi óraszám) Fakultációs, tehetséggondozó tárgyak angol német informatika Néptánc Lovari nyelvoktatás (igény szerint) Néprajz, népszokások, népi játékok

Évfolyamok 1 4 4 2 1 2 1

2 4 4 2 1 2 1

3 4 4 2 1 2 1

4 2 2 1 2 1

64

Fakultáció a felső tagozaton (ciklusi óraszám) Fakultációs, tehetséggondozó tárgyak magyar nyelv és irodalom matematika angol, német bármely természettudományi tantárgy művészetek, technika

5 2 2 2 2 2 2

6 2 2 2 2 2 2

Évfolyamok 7 2 2 2 2 2 2

8 2 2 2 2 2 2

Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek a kiadott kerettantervben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. A 10 %-ban rendelkezésre álló szabad órakeret az ismétlést, rendszerezést szolgálja. Iskolánkban a tanulók idegen nyelvként az angol, a német, az orosz nyelv tanulását választhatják a 1-8. évfolyamon. Intézményünkben az egész napos oktatás kötelező tanórán kívüli foglalkozásai, valamint a tanulószobai foglalkozások meghatározott heti terv szerint történnek. (1. sz. melléklet) A felső tagozaton az osztályfőnöki órák helyi tantervét a 4. sz. melléklet tartalmazza. A sajátos nevelési igényű – részképesség zavarok, érzékszervi fogyatékosság – tanulóink fejlesztésére vonatkozó foglalkozások helyi tantervét az 5. sz. melléklet tartalmazza.

Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket használunk a tananyag feldolgozásához, melyet az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges taneszközöket a szakmai munkaközösségek határozzák meg a helyi tanterv alapján. A végső döntés előtt meghallgatjuk a szakmai szolgáltatók javaslatait is. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden évben tájékoztatjuk. Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók. A taneszközök kiválasztásánál a stabilitásra törekszünk: új taneszközök használatát csak nagyon szükséges esetben vezetjük be; akkor, ha az feltételezhetően lényegesen javítja az oktatás minőségét. Az egyes évfolyamok és tantárgyak tankönyvei épüljenek egymásra. Szorgalmazzuk a tankönyvcsaládok használatát. A tankönyvek igazodjanak a tanulók életkorához. A tankönyv- és taneszközválasztást a szakmai munkaközösségek évente felülvizsgálják.

65 Az iskola igyekszik szem előtt tartani a beszerezhetőség, alkalmazhatóság, tartósság és az elfogadható ár összhangját. Az iskola törekszik minél több tartós taneszköz beszerzésére. Egyrészt azért, hogy a szociálisan hátrányos tanulók ingyenes tankönyvellátását biztosítsuk; másrészt, hogy a beiskolázási költségeket csökkentsük. Az első évfolyamon a tankönyvellátás térítésmentes.

A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái. Iskolai beszámoltatás elvei: a rendszeresség, következetesség, egyénre szabottság, változatos számonkérési formák, a tudásanyag többrétű felmérése, sikerélményhez juttatni a tanulókat, a leadott, begyakorolt anyagot kérhetjük csak számon. Órai munka számonkérése, munkaformák szerint: egyéni, csoportos, differenciált: mennyiségi, minőségi frontális, Órai munka számonkérése: Szóbeli: kiselőadás, felelet, beszámoló. Írásbeli: iskolaérettségi felmérés, év eleji, félévi, év végi felmérők, témazárók, tudáspróbák, felelet, röpdolgozat, mérés: központi, helyi, diagnosztizáló mérés. Gyakorlati tevékenység. Otthoni számonkérhető munkaformák: kutatómunka, házi feladat, gyűjtőmunka, szorgalmi feladat

66

Kik végezhetik? osztályfőnök, szaktanár, igazgató + helyettes, munkaközösség-vezető, tanítók. Célok: párhuzamos osztályok összehasonlítása. A beszámoltatás terjedjen ki a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. Az iskolai írásbeli beszámoltatás korlátai: tartós hiányzás, napi maximum egy témazáró, a tanulónak joga van előre tudni a témazáró dolgozat időpontját, szakértői bizottság szakvéleménye alapján felmentés szóbeli, illetve írásbeli számonkérés alól. Bemutató órák és vizsgák: Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Téma Matematika-magyar Mesék világa Környezetismeret Matematika-magyar Természetismeret Idegen nyelv Irodalom, május vége, szóbeli Matematika, ápr. 16 előtt, szóbeli Nyelvtan, félév vége, írásbeli Matematika, félév vége, írásbeli

Felelős Alsós mk. Vezető Alsós mk. Vezető Alsós mk. Vezető Alsós mk. Vezető Term. tud mk. vezető Magyar mk.vezető Magyar mk.vezető Matematika mk.vez. Magyar mk.vezető Matematika mk.vez.

A tanuló teljesítménye értékelésének és minősítésnek követelményei Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. A nevelők az előírt követelmények teljesítését a az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom idegen nyelv (a 2-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél: a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik; az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.

67 A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább félévente egyszer kell felelnie szóban: A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott, fejlődött-e vagy hanyatlott, az előző értékeléshez képest. Az első évfolyamon, illetve a második évfolyam első félévében szöveges minősítéssel értékelünk. A tanuló „kiválóan megfelelt”, „jól megfelelt”, megfelelt”, illetve „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap. A tanuló „kiválóan megfelelt”, ha érdemjegyei alapján ötös osztályzatot kapna; A tanuló „jól megfelelt”, ha érdemjegyei alapján négyes osztályzatot kapna; A tanuló „megfelelt”, ha érdemjegyei alapján hármas osztályzatot kapna; A tanuló „felzárkóztatásra szorul”, ha érdemjegyei lapján kettes vagy elégtelen osztályzatot kapna. Az első évfolyamon, illetve a második évfolyam első félévében a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük (3. sz. melléklet). A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli (2 – 8. évfolyam). A 2. évfolyam év végén és a 3 – 8. évfolyam félévkor és év végén azt osztályzattal minősíti. Az érdemjegyekről a tanulót és szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az osztályzatról a tanulót és szülőjét értesíteni kell. Az érdemjegy, illetve osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: -

jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül, annak nagyságától függően, minden tanulónak legalább egy-két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltásában az egyes évfolyamokon az azonos tantárgyat tanító nevelők egységesen állapodnak meg. A második évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve a harmadik-nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre: második évfolyamon év végétől: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, informatika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés.

68 -

-

-

ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, természetismeret, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés. hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, etika. nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, technika, testnevelés, mozgókép és médiaismeret, etika.

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeknek megfelelt. A követelmények teljesítését a pedagógusok a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A tanuló első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása miatt nem tudta teljesíteni A tanuló a második tanévtől, az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló a második évfolyam végétől évfolyamismétlésre utasítható, ha nem teljesítette az adott évfolyamon előírt tanulmányi követelményeket. E rendelkezést kell alkalmazni – iskolatípustól és évfolyamtól függetlenül – az idegen nyelv tekintetében is, az idegen nyelv tanulásának első évében. Ha az első – negyedik évfolyamra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi, lehetővé kell tenni, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozáson vegyen részt. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a tanköteles tanuló tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második, vagy további alkalommal ismétli ugyanazt az évfolyamot. A szülőt tájékoztatni kell azokról a lehetőségekről, amelyekkel az iskola segítséget tud nyújtani gyermeke eredményes felkészüléséhez. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az első – negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. A 2 – 8. évfolyamokra járó tanulóknak legalább az elégséges osztályzatot el kell érniük minden tantárgyból, ahhoz, hogy magasabb évfolyamba léphessenek. Ha tanuló (2 – 8. évfolyam) tanév végén a tantárgyak számától függetlenül elégtelen minősítést kap, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet

69 Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokával nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. A magasabb évfolyamra történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie (2 – 8. évfolyam), ha: Az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozáson való részvétel alól, Az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, Egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, Magántanuló volt, Tantárgyi hiányzása a 30 %-ot meghaladta és nem értékelhető, osztályozó vizsgát tehet. A tantestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazoltakét (11/1994 MKM rendelet 20.§). (Az első és negyedik esetben, ha a tanuló nyolcadik évfolyamos, akkor a továbbtanuláshoz szükséges tanulmányi eredmények miatt félévkor is osztályozóvizsgát tesz.) A 250 óránál többet mulasztott és magántanulók esetében az osztályozóvizsga tantárgyai a következők: 2 – 6. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, illetve történelem és természetismeret. 7- 8. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, földrajz, fizika, kémia, biológia. -

Továbblépési lehetőségek a nyolcosztályos iskolából: Átlépés (felvétel) a nyolc osztályos gimnáziumba (4. osztály végén) Átlépés (felvétel) a hatosztályos gimnáziumba (6. osztály végén) Átlépés (felvétel) a négyosztályos gimnáziumba (8. osztály végén) Átlépés (felvétel) bármely szakközépiskolába, szakiskolába (8. osztály végén)

A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésnek követelményei A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit és formáját a jogszabály keretei között tantestületünk állapítja meg. Ezt a tanév elején a tanulókkal és a szülőkkel ismertetni kell. Magatartás és szorgalom értékelése

Az első évfolyamon, illetve a második évfolyam első félévében az osztályban tanító pedagógusok véleménye alapján a magatartás példás, jó, változó, rossz. A szorgalmat: példás, jó, változó, hanyag szöveges minősítéssel fejezik ki.

70 A második évfolyam második félévben, illetve a 3-8. évfolyamon a tanuló magatartását és szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A minősítésben az osztály közössége is vegyen részt. A magatartás és szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az életkori sajátosságokat figyelembe véve az érdemjegyek, a nevelőtestület és az ifjúságvédelmi felelős véleménye alapján állapítja meg. A magatartás és szorgalom minősítésének négy fokozata szerint. A magatartás és szorgalom minősítésének négy fokozata: Magatartás példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2)

Szorgalom példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2)

Az osztályzatok megállapításakor figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat, az életkörülményeket, a képességek szintjét. Az érdemjegyeket, osztályzatokat minden esetben a tanulók, a szülők tudomására kell hozni. Egyéb feljegyzésekre magatartás füzetet vezetünk. Az iskolában a magatartás értékelésnek és minősítésének követelményei a következők:

Példás (5) az a tanuló, aki: a házirendet betartja a tanórán és tanórán kívül példamutatóan viselkedik kötelességtudó, feladatait teljesíti önként vállal feladatokat és azokat teljesíti tisztelettudó társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvarias, előzékeny, segítőkészen viselkedik óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetét nem lehet írásbeli figyelmeztetése Jó (4) az a tanuló, aki: a házirendet betartja tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik feladatait a tőle elvárható módon teljesíti feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti az osztály vagy az iskola közösségi munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt nem lehet írásbeli intője Változó (3) az a tanuló, aki: az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be tanórán vagy tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül feladatait nem teljesíti minden esetben előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik igazolatlanul mulasztott osztályfőnöki intője van Rossz (2) az a tanuló, aki:

71 -

a házirend előírásait sorozatosan megsérti feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti magatartása fegyelmezetlen, rendetlen társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlan, durván viselkedik viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést – oktatást akadályozza több alkalommal igazolatlanul hiányzott több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki intőnél magasabb fokú büntetése

Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

Példás (5) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi munkavégzése pontos, megbízható a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza Jó (4) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelően viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt rendszeresen, megbízhatóan dolgozik a tanórákon többnyire aktív többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízást teljesíti taneszközei tiszták, rendesek Változó (3) az a tanuló, aki: tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó feladatait nem mindig teljesíti felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja önálló munkában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik Hanyag (2) az a tanuló, aki: a képességeinek mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, feladatait folyamatosan nem végzi el felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül félévi vagy év végi osztályzata valamelyik tantárgyból elégtelen

Az iskolában alkalmazható jutalmazások, büntetések Jutalmazások

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten: példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan kiemelkedő tanulmányi eredményt ér el, vagy

72 -

az osztály illetve a közösség érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármilyen más módon hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza.

Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók a tanév bármely szakaszában: szaktanári, osztályfőnök, napközis – nevelői, igazgatói (GYÖK, osztályfőnök, szaktanár javaslatára), tantestületi (huzamosabb ideig tartó, példamutató kötelességteljesítés). Kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, egységes helytállást tanúsító közösséget csoportos dicséretben és jutalomban részesítjük. Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók könyvvel és oklevéllel jutalmazhatók. Az odaítélésről – a pedagógusok és az osztályközösségek javaslatainak meghallgatása után – az osztályfőnök dönt. Az iskola előtt jutalmát nyilvánosan veszi át (GYÖK, tanévzáró). Szüleik gratuláló levelet kapnak a tantestülettől! A tantestület fenntartja a rendkívüli, nem tervezhető kiemelkedő egyéni és csoportos teljesítmények jutalmazásának lehetőségét is. Büntetések Azt a tanulót, aki: tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, a házirend előírásait megszegi, igazolatlanul mulaszt, bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben kell részesíteni. Iskolánkban a következő fegyelmi eljárásokat alkalmazzuk: Szóbeli Írásbeli

Szaktanári Osztályfőnöki igazgatói Szaktanári Osztályfőnöki igazgatói

Figyelmeztetés Figyelmeztető Intő Figyelmeztető Intő Figyelmeztető Intő

Az írásbeli büntetést mindig előzze meg a szóbeli, melyet a magatartás füzetben kell rögzíteni. Az iskolai rendezvényektől való eltiltás is fegyelmező, büntető intézkedés lehet. Kötelességeit súlyosan és vétkesen megszegő tanuló fegyelmi büntetésben részesül. A fegyelmi bizottság állandó tagjai: az igazgató,

73 -

érintett osztályfőnök, szaktanár, diákönkormányzat vezetője, ifjúságvédelmi felelős, SZM elnöke, vagy tagja, vagy Szülő

A fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályait a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. Fegyelmi büntetés körébe tartozó vétségek: lopás, garázdaság, szándékos rongálás, mások testi épségét súlyosan veszélyeztető magatartás, Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

Az otthoni (tanulószobás) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A házi feladat egy nevelési eszköz, melynek értéke és indokoltsága attól függ, hogy hogyan és milyen helyzetekben alkalmazzák. A házi feladat és az iskolában be nem fejezett munka nem ugyanaz. A házi feladat szerepe összefügg az osztályok nagyságával, összetételével, a tanár egyéni tanítási módszerével és a tanulók egyéniségének ápolásával. Házi feladat adásának lehetősége:

1.

Hétköznap

Az iskolaotthonos rendszerben tanuló gyerekek minden (írásbeli, szóbeli) házi feladatukat, mivel felszerelésüket hétköznap nem viszik haza, az iskolában készítik el tanítóik felügyelete mellett. A napközis, tanulószobás gyerekek a tanulási idejük alatt általában az írásbeli házi feladatot tudják elkészíteni az idő hiánya miatt. Ha marad házi feladatuk, (általában szóbeli) azt otthon kell megtanulniuk. Sajnos gyakori, hogy a napközis, tanulószobás gyerekek hiányos felszerelésük miatt egyáltalán nem tudják munkájukat elvégezni, ez esetben ezt otthon kell pótolniuk. 2.

Pihenőnap

Hétvégéken, pihenőnapokon mind az iskolaotthonos, mind a napközis, tanulószobás gyerekek otthon végzik el a házi feladatot. 3.

Tanítási szünetekben

Őszi, téli és tavaszi szünetekre külön házi feladatot nem adunk, esetleg gyűjtőmunkát, melynek témáját időben megbeszéljük, előkészítjük. A házi feladat meghatározásának elvei:

Előkészített legyen, a már tanított tananyagra épüljön. Az órán megtanított tananyag begyakorlására szolgáljon. Mennyisége:

74 -

Az életkori sajátosságoknak megfelelő legyen. A tantárgy anyagát elmélyítő mennyiségű legyen A pedagógusok törekedjenek arra, hogy a feladott házi feladat a tanulószoba, napközi időtartama alatt elvégezhető legyen

Ha van lehetőségünk rá, akkor az osztály összetételétől függően adjunk differenciáltan házi feladatot. A házi feladatot mindig ellenőrizni kell, tehát csak akkor és olyan mennyiségben adjunk házi feladatot melynek ellenőrzésére, számonkérésére és értékelésére lehetőségünk van. A házi feladat meghatározásának korlátai:

A tanulók egyenletes terhelésének érvényesítése az órarendtől függően. -

Szóbeli házi feladat adásánál vegyük figyelembe, hogy a gyerekeknek sok esetben a helyes tanulási technikákat is el kell először sajátítani sok gyereknek problémát okoz a szövegértés az olvasási technika gyengesége miatt.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 1997-ben a Művelődési és Közoktatási Minisztérium szakértők, szaktanácsadók, testnevelők, gerincgyógyászok szakmai javaslatának bevonásával szakmai anyagot adott ki a tanulók fizikai állapotának országosan egységes méréséhez. A tanulókat a tanév elején és a tanév végén különböző próbákkal mérjük, és az egységes minősítő táblázat alapján értékeljük. Az összesített /őszi-tavaszi/ mérési eredményeket az adott tanév végén a minisztériumnak el kell küldeni, ahol feldolgozásra kerül. Az egységes mérésre és értékelésre szolgáló próbák

-

Az aerob állóképesség mérésére: 2000m-es síkfutás időre 12 perc alatt megtett táv mérése futással/kocogással /Kivétel: 1. osztályban 6 perc kitartó futást mérjük/

Törekedni kell arra, hogy próba elvégzésének időpontjáig fizikailag-pszichikailag, technikailag úgy készítsük fel a fiatalokat, hogy ne szorongjanak, és ne "szenvedjenek" futáskocogás közben. A futás előtt hívjuk fel a figyelmüket, hogy beszélgetés nélkül, lehető legnagyobb intenzitással, közel azonos sebességgel fussanak. Az erő, erő-állóképességének mérésére: Helyből távolugrás Törzsemelés hasonfekvésből Felülés hanyattfekvésből térdérintéssel Karhajlítás és –nyújtás fekvőtámaszban Mérési és értékelési útmutató a minősítéshez

A hazai és a nemzetközi szakirodalom szerint az egyén általános fizikai teherbíróképességének minősítése a pillanatnyi teljesítmény-élettani paraméterek ismeretében végezhető el.

75 Az egyén fizikai állapotának mérését legpontosabban laboratóriumban műszerek segítségével végzik. Ezen módszer idő és anyagi korlátai miatt nem, de a tanulók mérésére közzétett próbák minden intézményben elvégezhetők /hasznossága, praktikussága, minimális idő- és költségigénye miatt/. Objektív, a pillanatnyi teljesítmény élettani paramétereinek mérésére alkalmas egyszerű vizsgálati módszer. A próbák elvégzésével megbízható adatokat kapunk azon izomcsoportok erejéről, erőállóképességéről, amelyeket a mindennapi tevékenységünk során a leginkább igénybe veszünk. A fentiek értelmében a tanulók általános fizikai teherbíró-képességének rendszeres mérése önmagában nem cél, hanem diagnosztizáló eszköz a tanár kezében, az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek folyamatos, fokozatos fejlesztéséhez. A mérés fő célja: Az oktatás területén: Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző szerepének növelése, népszerűsítése, tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. Az egészségügy területén: A testnevelők által mért adatok a védőnők, az iskolaorvosok vizsgálati adataival kiegészítve együttesen nyújtanak felvilágosítást, ezzel is segítve a gyógyítást, a betegségmegelőzést.

76

Záró rendelkezések A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések A pedagógiai program érvényességi ideje Az iskola 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján ( felmenő rendszerben ). Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok, és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A pedagógiai program módosítása 1. -

A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: az iskola igazgatója; a nevelőtestület bármely tagja; a nevelők szakmai munkaközösségei; az iskolaszék; a szülői munkaközösség; az iskola fenntartója.

2.

A tanulók a pedagógiai program módosítását az iskolaszék diák-önkormányzati képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják.

3.

A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

4.

A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1.

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.

2.

A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: az iskola fenntartójánál; az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában; az iskola igazgatójánál; az iskola igazgatóhelyetteseinél; az iskola könyvtáraiban;

-

77

A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása A pedagógiai programot az iskolai gyermekönkormányzat 2013. év … hó … napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: Bicske, 2013. ............................................................ gyermekönkormányzatot segítő tanár

A pedagógiai programot a szülői munkaközösség iskolai vezetősége 2013. év … hó … napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: Bicske, 2013. ................................................................ Szülői Munkaközösség elnöke

A pedagógia programot a nevelőtestület 2013. év elfogadta.

hó

napján tartott ülésén

……………………………….. igazgató

A bicskei Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola Pedagógiai Programját Bicske Város Önkormányzat Humánerőforrások Bizottsága 2013. év … hó … napján tartott ülésén jóváhagyta.