Pedagógiai program. Dunaalmási Csokonai Általános Iskola

2014 Pedagógiai program

”Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Szent-GyörgyiAlbert)

Dunaalmási Csokonai Általános Iskola 1

Pedagógiai Program 2014

Dunaalmási Csokonai Általános Iskola

Tartalom 1. BEVEZETŐ.............................................................................................................................. 4 1.1. Intézményünk bemutatása ............................................................................................... 4 1.1.1 Iskolánk múltjából ..................................................................................................... 5 1.1.2.Az iskola tanulói, szociális helyzetük ....................................................................... 5 1.1.3 Az iskola működésének személyi feltételei ............................................................. 6 1.1.4 Tárgyi feltételek ........................................................................................................ 6 1.1.5 Nevelőmunkánk fontosabb jellemzői ........................................................................ 7 2. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA .................................................................... 8 2.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ..... 8 2.1.1 Alapelvek .................................................................................................................. 8 2.1.2 Célok, feladatok, eszközök, eljárások ..................................................................... 10 2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................................... 13 2.3 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................... 15 2.3.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok ................................... 17 2.3.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai .............................................. 18 2.3.3 A szabadidős tevékenységek közösségfejlesztő feladatai ...................................... 18 2.4 A személyiség- és közösségfejlesztés feladatait megvalósító tevékenységi rendszerek és tevékenységi formák .......................................................................................................... 19 2.4.1 A tanórák (szaktárgyi és osztályfőnöki órák).......................................................... 19 2.4.2 A tanítási órán kívüli tevékenységek ...................................................................... 20 2.5 A környezeti neveléssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ......................................... 22 2.6 Az egészségneveléssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................. 25 2.7 Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása ......................................................... 27 2.8 A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................... 28 2.9 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ........................................... 29 2.10 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ......... 31 2.10.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ............................ 31 2.10.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program ....................... 32 2.10..5 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása .................................................................. 34 2.11 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ........................... 36 2.12 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel .............................. 36 2.12.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák........................................... 36 2.12.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák ............................................ 37 2.13. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ......................................................... 39 2.14 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai .......................................... 42

2



2.15 A helyhiány miatt nem teljesített felvételi, átvételi kérelmek közötti sorsolás lebonyolításának szabályai .................................................................................................... 43 3. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE ............................................................................. 44 3.1 A választott kerettanterv megnevezése .......................................................................... 46 3.2 A választott kerettanterv feletti óraszám ....................................................................... 47 3.3 Óratervek .......................................................................................................................... 49 3.4 A tanuló heti és napi terhelésének korlátai.................................................................... 55 3.5 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ....... 56 3.6 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása....... 57 3.6.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ...................................... 57 3.6.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ........................................ 57 3.6.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ...................................... 58 3.6.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ........................................ 58 3.7 Mindennapos testnevelés ................................................................................................. 58 3.8 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ............. 60 3.9. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ...................................................... 61 3.10 A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása .................................................. 62 3.11 A tanulmányi munka értékelése, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ...................................................................................................................................... 64 3.11.1 A magasabb évfolyamba lépés feltételei ............................................................... 64 3.11.2 A tanulmányi munka értékelése ............................................................................ 64 3.11.3 Írásbeli feladatok rendje, értékelése, javítása, korlátai ......................................... 71 3.11.4 Az évközi értékelés, minősítés módja, szabályai .................................................. 72 3.12 Az otthoni, napközis és tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ....................................................................................................... 73 3.13 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei................................... 74 3.14 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ...... 74 3.15 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ....... 82 3.15.1 A magatartás értékelésének elvei .......................................................................... 83 3.15.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei .......................................................... 84 3.15.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei ............................................................... 86 4. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK ..... 87 4.1 A pedagógiai program érvényességi ideje...................................................................... 87 4.2 A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata ......................................................... 88 4.3 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala ........................................................... 88 4.4 A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása........................................................ 89 3



1. BEVEZETŐ A megelőző szabályozáshoz képest módosult a Nemzeti alaptanterv és kerettanterv funkciója, változott a pedagógiai program tartalma, szerkezete. Az új törvényi szabályozás szerint iskolánknak felül kellett vizsgálnia és módosítania kellett pedagógiai programját, illetve ennek részeként helyi tantervét. A módosított pedagógiai programot és helyi tantervet a 2013/2014. tanévtől vezettük be. A pedagógiai program újbóli módosításai a 7/2014. kormányrendelet alapján történtek. A pedagógiai program felülvizsgálatával és a helyi tanterv elkészítésével kapcsolatos jogszabályok: o 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről o 20/2012. ( VIII. 31) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról o 51/2012. (XII. 21.) sz. EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről o 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról o 7/2014. (I. 17.) kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet módosításáról

1.1. Intézményünk bemutatása Az iskola neve: Dunaalmási Csokonai Általános Iskola OM azonosító: 031904 Székhelye: Dunaalmás, Csokonai út 22. Fenntartó, működtető: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Tankerület: Tata Azonosítószám: KIK 110002 Köznevelési és egyéb alapfeladata az alapító okirat alapján:  Általános iskolai nevelés-oktatás o Nappali rendszerű iskolai oktatás 4



o Alsó tagozat, felső tagozat o 1-8. osztályok  Sajátos nevelési igényű integrált tanulók nevelése-oktatása (beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők)  Napközi otthonos, tanulószobai nevelés 1.1.1 Iskolánk múltjából Az évszázadok viharában sokszor elnéptelenedett Almásra 1570-ben református magyarok települtek, s valószínűleg hamarosan működött az iskolájuk is. 1570-ben a töröktől „salvus condustust” kaptak, hogy az „almási prédikátornak, oskolamesteröknek és az almási oskolában tanuló deákuknak hogy sönkitől sömmi bántódásuk nem lészön.” Nemsokára római katolikus hívek is érkeztek a faluba, templomuk 1755-ben épült, s először 1795-ben kérelmezik, hogy „oskolamester” legyen Rév-Almáson: „Azért szegénységünkhöz képest megígértük, es ezen írásunkkal is erősíttyük, hogy minden pár az említett Helységekben lévők közül esztendőnként öt garast fog fizetni.” A reformátusok és a katolikusok iskolái az államosításig működtek. Az utolsó iskolaépületeiket a XIX. század végén, a XX. század elején építették. A katolikus egy tantermes iskolát 1896-ban avatták, a két tantermes református iskola 1911-ben készült el. Az államosítás után részben ezekben, részben más helyeken, szükségtantermekben indult meg a nyolcosztályos állami iskola működése. Jelenlegi iskolaépületünk 1964-ben épült 4 tantermes típusiskolaként. Az 1970-es években a szertárakból szükség - tantermeket alakítottak ki, s így 1993-ig a központi épületben 6 osztály, a tőle mintegy 1 km távolságra a volt református iskolában 2 osztály működött. Ugyancsak külön épületben, a volt katolikus iskolában tartották a technika órákat is. 1993-ban emeletráépítéssel bővült az intézmény. Jelenleg 8 osztály befogadására alkalmas. Így valamennyi tanulócsoport a központi iskolaépületben kapott helyet. 1.1.2.Az iskola tanulói, szociális helyzetük Gyermekeink zöme dunaalmási, bejáró tanulóink aránya átlagosan 20 – 25 %. Mivel a település hosszan nyúlik el a 10-es főút mellett, sok az autóbusszal (jó időben kerékpárral) járó gyermekünk. Az iskola tanulóinak létszáma az elmúlt időszakban 100 - 110 fő. Az elkövetkező években a gyermeklétszám a születések számának vizsgálatából megállapíthatóan folyamatosan nő. Iskolánk 8 évfolyammal működik, minden évfolyamán 1-1 osztállyal, tanulószobai csoportunk száma egy. 5



Gyermekeink mintegy 65 %-a él teljes családban. A családok szociális, anyagi helyzete még általában elfogadható, de az utóbbi években – a munkanélküliek számának emelkedése miatt – lényeges romlás tapasztalható. A létminimum határán él a családok több mint 30%-a. Veszélyeztetett gyermekünk évek óta, de a hátrányos helyzetűek száma emelkedett, főleg az anyagi veszélyeztetettség miatt. 1.1.3 Az iskola működésének személyi feltételei Az oktató-nevelőmunka ellátására 12 pedagógus álláshelyünk van. Arra törekszünk, hogy lehetőleg főállású pedagógusokkal, illetőleg óraadókkal és részfoglalkozásúakkal töltsük ki a rendelkezésünkre álló keretet úgy, hogy biztosítsuk a lehető legjobb szakos ellátást, s ezzel megőrizzük az iskola oktató-nevelőmunkájának eddigi magas színvonalát. A tantestületet az új módszerek iránt nyitottság jellemzi, munkatársaim jól felkészültek, igen sokat dolgoznak társadalmi munkában is, hiszen tevékenységük differenciált elismerésére nincs módunk, s fizetési kategóriájában is csak a törvényes minimumot kapják. A technikai személyzet: 1 fő iskolatitkár és 2 fő takarítónő. 1.1.4 Tárgyi feltételek Iskolaépületünk a falu középpontjában, zöldövezetben fekszik. Az épület tágas, világos, berendezése esztétikus, otthonos. Az épület mögött található „játszóudvar” megfelelő méretű füves terület. Sportolási feltételeink mostohák. Tornatermünk, tornaszobánk jelenleg még nincs, rossz időben a helyi művelődési ház nagytermében tartjuk a testnevelési órákat. Nagy előrelépést jelent az, hogy a tavaszi időszaktól az őszi időszakig megfelelő helyszínt ad a sporttevékenységeknek az épület mellett található sportpálya. Sportszerekkel való ellátottságunk gyengén közepes. Számítástechnika tantermünkben 8 számítógép üzemel, A számítógépek zöme elhasználódott, elavult. Jelenleg 6 működőképes számítógéppel dolgozhatnak a gyerekek, 1 gépet pedig irodai munkákra használunk. Szemléltető eszközökkel való ellátottságunk gyenge. Évek óta alig tudtunk egy-két eszközt vásárolni, a régiek fokozatosan tönkrementek. Könyvtárunkat megfelelő helyiség hiányában felszámoltuk, könyvállományunkat a községi könyvtár fogadta be, mely nyitva tartása igazodik tanulóink szabad idejéhez. Az oktató-nevelő munkához szükséges szakkönyveket az iskola épületében tantermekben, zárt szekrényekben tartjuk, Saját főzőkonyhával és ebédlővel nem rendelkezik az intézmény, gyermekeink jelenleg az iskolához közel elhelyezkedő óvodába járnak – az ott, erre a célra kialakított ebédlőbe – étkezni.

6



1.1.5 Nevelőmunkánk fontosabb jellemzői Az iskolánk mottójául szolgáló gondolatot, pedagógusaink hitvallását a német költő, Goethe fogalmazza meg a legpontosabban: „A legtöbb, amit gyermekeinknek adhatunk: a gyökerek és a szárnyak.” Törekvésünk, hogy tanulóink jövőjéhez olyan alapot biztosítsunk, melyre valóban lehet majd szárnyakat építeni. Tanórai és tanórán kívüli munkánkkal azon fáradozunk, hogy tanulóink ne érezzék a kistelepülési létforma hátrányait. Intézményünk 2003-ban fejezte be a COMENIUS I. Minőségbiztosítási Intézménymodell kialakítását, elnyerte a „Minőségbiztosított Intézmény” megtisztelő címet. A gyermekek felkészültségét a különféle tantárgyi versenyeken is le lehet mérni, s e területen sincs mit szégyenkeznünk. Az elmúlt 15 évben tanulóink rendszeresen és eredményesen vettek részt a tantárgyi versenyeken, városi-városkörnyéki helyezések sokaságán túl megyei és országos eredmények is jelzik az intézményünkben folyó szakmai munka jó színvonalát Az elmúlt években országos és megyei tantárgyi vizsgálódáson vettünk részt, s rendre az átlag feletti eredményeket mutatott a gyermekeink tudásának szakszerű mérése. Végzett tanulóink 100%-ban továbbtanulnak, s a középiskolákban is megállják a helyüket. Közülük sokan vesznek részt később az országos középiskolai versenyek különböző fordulóin, ahol eredményesen szerepelnek. A közel húsz éves életpálya-követés alapján elmondható, hogy átlagosan végzős diákjaink 30-40%-a végez főiskolát ill. egyetemet. A tanórán kívüli szabadidős programok tervezésekor kiemelten törekedtünk a falusi lét okozta hátrányok leküzdésére. Ezért – a községben és a község határain túl kiépített jó kapcsolatainkat is kihasználva – az átlagosnál lényegesen több és színesebb programjaink választéka, pedig az erre jutó anyagi forrás is rendkívül kicsi. Ugyancsak községünkben működik a Révalmási Tutajos Vízisportegylet gyermek kajak-kenu szakosztálya, ahol sok tanulónk ismerkedhet a vízi élet alapjaival, a versenysporttal. Lehetőségeinkhez mérten szintén támogatjuk a szakosztály munkáját. Tanulóink gyakran látogatnak el a faluban lévő lovardába, ahol többen ismerkednek e sporttal. Rendszeresen és tervszerűen igyekszünk gyermekeinket olyan eseményekre eljuttatni, olyan lehetőségeket szervezni, melyet Dunaalmáson nem tudnak elérni. (Színház- múzeumlátogatás, iskolai szervezett úszótanfolyam, több sportágban rendszeres és magas színvonalú versenysportolás, stb.) Ezek az alkalmak arra is jók, hogy tanulóink a megszokott környezetből kimozdulva sokféle élethelyzettel és szituációval ismerkedve nyitottabbá, idegen környezetben is felszabadulttá váljanak, a számukra nem mindennapos helyszínek és alkalmak viselkedésmódját megismerjék, gyakorolják. 7



Az iskola a szülőkkel hagyományosan jó kapcsolatot tart fenn. Bevonjuk őket az iskola életébe, meghallgatjuk észrevételeiket, javaslataikat, és igyekszünk közös pontra jutni, hogy együttműködésünk a gyerekek nevelése érdekében zavartalan legyen. A szülők, a tanulók, a pedagógus és az intézmény partnerei közötti kapcsolattartás formáit az iskolai SZMSZ rögzíti.

2. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA 2.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2.1.1 Alapelvek A Csokonai Általános Iskola nevelőtestületének pedagógiai hitvallása, melyet az intézményben tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban érvényre kívánnak juttatni: Iskolánkban olyan légkört teremtettünk, melyben növendékeink jól érzik magukat, büszkék a Csokonai Általános Iskola hagyományaira, eredményeire. Ennek érdekében: 

a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk;



a gyermeket bevonjuk saját iskolai életünk megszervezésébe;



a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük;



diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük;



minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban;



az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:



az iskola a harmonikus életvitelt megalapozó szokások rendszerében éli mindennapi életét.

Iskolánk legfontosabb feladata a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése, hogy sokoldalú, nyitott, érdeklődő és kreatív személyiséggé váljanak. Ennek érdekében: 

a tervszerű nevelő és oktató munka a tanuló alapképességeit fejleszti és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt;



mindenfajta tevékenység kiinduló eleme a motiváció, a tanuláshoz való viszony kialakítása szempontjából fontos az érdeklődés felkeltése, a felfedezés örömének megteremtése;

8

Pedagógiai Program 2014 


az iskola olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben;



az iskola oktató tevékenységének célja a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztése;



fontos, hogy a diákok elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit;



elérendő cél, hogy a tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának legyen becsülete;



törekedni kell a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre;



segíteni kell a diákoknak, hogy észrevegyék és értékeljék az erkölcsi jót, felismerjék és megelőzzék a rosszat;



fejleszteni kell a tanulók megismerési, gondolkodási és kommunikációs képességeit;



törekedni kell az emberek közötti érintkezés, kommunikáció általánosan elfogadott és a helyi közösség által is helyesnek ítélt formáinak kialakítására;



meg kell ismertetni a tanulóinkat a nemzeti kultúra és történelem, valamint községünk múltjának és jelenének eseményeivel, személyiségeivel és hagyományaival, hogy ezek megbecsülése révén tovább fejlődjön bennük a haza, a szülőföld iránti szeretet.

A hagyományos módszerek között prioritást adunk a tapasztalatszerzésnek, szemléltetésnek, beszélgetésnek és tevékenykedtetésnek. A Csokonai Általános Iskola – kapcsolatrendszere működtetése révén – folyamatosan részt kíván venni a szűkebb és tágabb lakóhelye életében. Ennek érdekében: 

munkáját a gyermekek szüleivel való folyamatos együttműködés alapján végzi;



igyekszik elérni, hogy az intézmény tevékenységét, eredményeit és gondjait a lehető legjobban megismerjék a szülők és a község polgárai;



tovább ápolja és fejleszti kapcsolatait a község, valamint a környező települések oktatási és művelődési

intézményeivel,

alapfokú

művészetoktatást

nyújtó

iskolájával,

sportegyesületeivel; 

fontosnak tartjuk, hogy az iskola – eddigi hagyományainak megfelelően – cselekvő részese legyen a különféle községi rendezvénynek;



mint eddig, ezután is részt kívánunk venni a különböző szintű (országos, megyei, városkörnyéki) versenyeken, kötelező- és önként vállalt méréseken és vetélkedőkön;

9



kapcsolataink felhasználásával a jövőben is olyan akciókat, eseményeket és rendezvényeket kívánunk tartani, melyek alkalmasak a mai Magyarországon meglévő, a „falusi létből” fakadó hátrányok leküzdésére.

Pedagógiai munkánk alapelve, hogy tanulóink olyan képzést és nevelést kapjanak a nálunk töltött nyolc év alatt, amely megfelel a kor és a környezet elvárásainak, képessé teszi majd őket arra, hogy sikeres és boldog emberekké váljanak. Az alapfokú oktatás mindkét szakaszában (alsó és felső tagozat) fejlesztjük az egész életen át tartó tanulás képességét, valamint felkészítjük tanulóinkat a továbbtanulásra. A sikeres váltáshoz biztosítjuk:  a megfelelő anyanyelvi és matematikai alapozást  az idegen nyelven történő kommunikációt  az informatikai alapismeretek elsajátítását  az egyéni képességek kibontakoztatását  az együttműködésre, közösségi életre nevelést A tanulókkal való közös munkában a következetesség, a kölcsönös bizalom és tisztelet érvényesítésére törekszünk, ezért reális követelményeket támasztunk velük szemben, amelyek figyelembe

veszik

az

egyéni

képességek

különbözőségét.

Megadjuk

és

elvárjuk

kapcsolatainkban a kölcsönös megértést, odafigyelést és tiszteletet. Bizonyos, hogy mindezeket a tulajdonságokat azonos mértékben és intenzitással nem lehetséges kialakítanunk minden egyes iskolába járó tanuló személyiségében, mégis a mindennapi oktatónevelőmunkában arra kell törekednünk, hogy diákjaink a lehető legtöbb pozitív tulajdonsággal rendelkezzenek, mikor kikerülnek iskolánkból. 2.1.2 Célok, feladatok, eszközök, eljárások Az iskolában folyó nevelő- oktató munka céljait az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Ennek alapján iskolánkban a következő célokat határoztuk meg: Az iskola – mindenkori lehetőségeitől függően – biztosítja a tanulók számára a tanuláshoz szükséges egészséges, esztétikus és otthonos környezetet. Az iskolai oktatás tartalmát a korszerű, a gyermekek képességeit fejlesztő, a későbbi tanulmányokhoz megfelelő alapot biztosító tananyag adja, melyben megfelelő súllyal szerepelnek az általános emberi és nemzeti értékek. Ezek megismertetése és elfogadtatása a nevelők fontos feladata.

10



Az iskola nevelői a tanulók egyéni képességeihez igazodóan differenciáltan végzik oktató és nevelő munkájukat. Ennek érdekében olyan módszereket és szervezeti formákat alkalmaznak, melyek kiemelten segítik:  a tanulási nehézségek enyhítését  a lemaradó tanulók felzárkóztatását  a tehetséggondozást A tanórai tevékenység mellett fontos feladatnak tartják a nevelőtestület tagjai, hogy a gyermekek adottságaihoz, igényeihez és életkori sajátosságaihoz igazodó, sokszínű, változatos és differenciált tanórán kívüli tevékenységrendszer is kiépüljön és működjön az iskolában. A tanórai és tanórákon kívüli oktató- és nevelőmunka fő feladata, hogy a gyermeki fogékonyságra, kíváncsiságra, érdeklődésre és nyitottságra építve a következő készségeket, képességeket és tulajdonságokat alakítsa ki és fejlessze a tanulókban:  az önálló ismeretszerzéshez, tanuláshoz és problémamegoldó gondolkodáshoz szükséges alapvető készségek és képességek (gondolkodási képességek, beszéd, írás, olvasás, matematikai képességek)  az egyéni tanulás hatékony módszerei  a kulturált magatartás és viselkedés, az emberek közötti kapcsolatok, az együttműködés helyes normái és módszerei  a kommunikáció elfogadott formái, különös tekintettel a tiszta, szép magyar beszéd és írás használatára  az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismeretek és szokások  a nemzeti értékek, hagyományok valamint az anyanyelv ismerete, megbecsülése, tisztelete  a gyermekek erkölcsi és akarati tulajdonságai Dunaalmás község múltjából fakadóan kiemelt feladatának tekinti a nevelőtestület a Lillaemlékek, ezzel az irodalom, a líra szeretetének ápolását. Azt kívánjuk elérni, hogy végzős diákjaink a nyolcadik évfolyam végén  egyéni képességeik alapján az elvárható legjobb szinten feleljenek meg a tantervekben megfogalmazott követelményeknek, s ezzel lehetőséget szerezzenek arra, hogy a környéken lévő, legjobb színvonalú középfokú iskolákba is felvételt nyerjenek, s ott sikeresen tanuljanak;  minden tantárgyból feleljenek meg az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben, a módosított NAT előírásaiban meghatározott követelményeknek;

11



 minden tanuló rendelkezzen olyan bővíthető

ismeretekkel,

képességekkel

és

jártasságokkal, amelyek jó alapot nyújtanak a későbbi tanuláshoz, és lehetővé teszik, hogy a későbbiekben az előírt vizsgakövetelményeknek megfeleljenek;  ismerjék azokat a magatartásformákat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy közösségben éljenek, kulturáltan viselkedjenek;  alakuljon ki bennük határozott elképzelés közelebbi és távolabbi jövőjükről és sorsukról. Az iskolában folyó nevelő- és oktatómunka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják az intézményben a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési

céljaink

megvalósítását

segítik

az

iskola

pedagógusai

által

alkalmazott

személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat során hat a tanulóra. 2. Közvetett módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

1. Szokások kialakítását célzó -Követelés

-A tanulói közösség

módszerek.

-Gyakoroltatás

tevékenységének

-Segítségadás

megszervezése

-Ellenőrzés

-Közös célok kitűzése,

-Ösztönzés

elfogadtatása -Hagyományok kialakítása -Követelés -Ellenőrzés -Ösztönzés

2. Magatartási modellek

-A nevelő személyes

-A nevelő részvétele a tanulói

bemutatása, közvetítése

példamutatása

közösség tevékenységében

-Tények és jelenségek

-A követendő egyéni és

bemutatása

csoportos minták kiemelése a

-Műalkotások elemzése

közösségi életből.

-Elbeszélés

12



3. Tudatosítás (meggyőződés

-Magyarázat, beszélgetés

-Felvilágosítás a betartandó

kialakítása)

-A tanulók önálló elemző

magatartási normákról

munkája

-Vita

Az eljárások kiválasztásánál fontos szempont a személyiségközpontúság és egyéni bánásmód.  Meggyőzés, felvilágosítás (minta, példa, példakép, önértékelés, előadás, vita stb.)  Tevékenység megszervezése (játékos módszerek, különböző tanulási technikák elsajátítása,  szituációk, gyakorlás, megbízás, ellenőrzés, értékelés stb.).  Magatartásra ható módszerek:  Ösztönző eljárások (biztatás, elismerés, dicséret, jutalmazás stb.)  korlátozást kiváltó módszerek (felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, tiltás stb.) Elsősorban a meggyőzés gyakorlatban való elsajátításának módszereit alkalmazzuk. A tanulók belátásán alapul együttműködő készségük, mely a cél elérésének realitását erősíti.

2.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskola nevelési programja:  A módosított Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott és képviselt értékekre  Az iskolában folyó nevelő, oktatómunka pedagógiai alapelvei, célkitűzései által kívánatos értékekre  A helyi sajátosságokból fakadó hagyományokra épül. Nevelő és oktató munkánk alapvető feladata, hogy a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével hatékonyan fejlesszük a tanulók személyiségét. Nevelőmunkánk fő célkitűzése a személyiségformálás, amelyben hangsúlyosnak tartjuk a művelődést vagyis a társadalmi értékrend elsajátítását és a szocializálódást vagyis a társadalmi viszonyrendszerbe való beilleszkedést. A tanulók értékorientációjának alakulása nagyban összefügg személyiségük irányulásával, érdeklődésük, motivációik alakulásával. A tanulói személyiségfejlesztés feladatai az alábbi területek köré csoportosulnak: o A tanuló gondolkodási tanulási képességeinek fejlesztése, az értelem fejlesztése. o A szociális érzékenység fejlesztése, emberi kapcsolatok o A kulturált életmód, testi, lelki egészség igénye o A továbbképzés képzés megalapozása 13



o Speciális kompetenciák fejlesztése A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 2. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 3. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 4. A tanulók közösségi nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társa kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítatása. 5. A tanulók érzelmi nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre késztető érzelmek kialakítása. 6. A tanulók nemzeti és állampolgári nevelése. Feladat: A szülőfalu és haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok megismertetése, tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése, igény ébresztése az iskolai és helyi közéletben való részvételre. 7. A tanulók munkára nevelése. Feladat: A munka fontosságának tudatosítása. A gyermekek önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 8. A tanulók testi nevelése. Feladat: A testi képességek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása, az egészséges életmód fontosságának tudatosítása, az eziránti igény kialakítása. A személyiségfejlesztés színterei az iskolában:  tanóra  versenyek  szakkörök 14



 a másnapi felkészülést biztosító foglalkozások,  szabadidős tevékenységek iskolán belül és kívül  kirándulások, évközi túrák  nyári táborok  egyéni és csoportos beszélgetések Tevékenységformák: 

Játékok:



Vita, érvelés:  irodalmi művek élethelyzetei /magyartanár/  napi életünkből vett példák /osztályfőnök/  osztályban történt események /osztályfőnök/



Tanulói kísérletek



Egy cél érdekében végzett közös tevékenység



Versenyek



Közös szórakozás (kulturális, sport).

A személyiség fejlődésének vizsgálati módszerei:  adatgyűjtés  tesztlapos vizsgálatok, elemzések  kérdőíves vizsgálatok A tanulók személyiségfejlesztésének legfontosabb színtere a tanóra, mely mindenkor egy hosszabb tanulási folyamatba illeszkedik. A tanórán a tananyag feldolgozása, az alkalmazott módszerek segítsék elő a tehetség, adottság felismerését, a gyermekekben rejlő képességek sokoldalú kibontakoztatását, az alkotásvágy fejlesztését az ismeretszerzési vágy, tudásvágy felébresztését, a kreativitást, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését. Munkánk megszervezése során kiemelten fontosnak tartjuk, hogy az oktató munka igazodjék a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez, az egyes tantárgyakban elért teljesítményükhöz. o

A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál és az ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

o

A tanítási órák tervezésénél, szervezésénél komoly figyelmet fordítunk a gyermekek motiválására, s arra, hogy a felébredt tanulási kedvet állandóan ébren tartsuk bennük.

2.3 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 15



A személyiség komplex fejlesztése magában foglalja az értelem kiművelése mellett a gyermek önmagához, a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztését is. A közösségfejlesztés az

iskola

egyik

alapvető

nevelési

feladata,

szorosan

kapcsolódik

az

egyén

személyiségfejlesztéséhez, és együttes céljuk az egyén érdekeinek és közvetlen környezetének, illetve a társadalom elvárásainak harmóniába rendezése, összhangba hozása. A közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle tanulói közösségek megszervezése, tudatos nevelői irányítása. Feladat: A tanórai és tanórán kívüli tevékenységekhez kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, ezek életének tudatos irányítása, ellenőrzése, fejlesztése. 2. A gyermekek életkori fejlettségének figyelembevétele a közösségek fejlesztésében. Feladat: Alkalmazkodnunk kell az életkorral változó közösségi magatartásokhoz, el kell jutnunk oda, hogy minden közösség önmagát értékelni és irányítani képes legyen. 3. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A pedagógusok fontos feladata a közösségek tevékenységének tudatos, tervszerű és folyamatos fejlesztése, a tanulók bekapcsolása a közösség által szervezett tevékenységbe, a megfelelő magatartási és viselkedési formák elsajátításának biztosítása. 4. A közösségek hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Célunk olyan közösséget formálni, amely képes és hajlandó a közös cél érdekében a közös értékrend elfogadására, és ennek megfelelő magatartás alakítására. Az iskolában a közösségfejlesztés fő területei:  tanóra  versenyek  szakkörök  napközi, tanulószoba  szabadidős tevékenységek iskolán belül és kívül  nemzeti ünnepek, megemlékezések  kirándulások  nyári táborok  egyéni beszélgetések Tevékenységi formák: 16


játékok:



vita, érvelés:


 irodalmi művek élethelyzetei /magyartanár/  napi életünkből vett példák /osztályfőnök/  osztályban történt események /osztályfőnök/ 

közösségi szabályok megfogalmazása



közösség környezetének alakítása



egy cél érdekében végzett közös tevékenység



iskolai ünnepélyek



versenyek



közös szórakozás (kulturális, sport)



a kerület történetének, nevezetességeinek megismerése

A közösségfejlesztés területének vizsgálati módszerei:  szociometriai mérés  tesztlapos adatgyűjtés  interjúkészítés. 2.3.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok Célunk olyan valódi közösséget formálni, amely képes és hajlandó a közös cél érdekében: a közös értékrend elfogadására és az iskola szervezett keretein (tanórák) belül ennek megfelelően viselkedni, munkálkodni. Ennek érdekében az alábbi feladatok megvalósítására törekszünk:  a tanulás támogatása: 

kölcsönös segítségnyújtással,



közösségi ellenőrzéssel,



tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével,

 a tanulók kezdeményezéseinek segítése,  a közvetlen tapasztalatszerzés segítése,  a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatással, helyes  cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével),  a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének (ki)fejlesztése,  a folyamatosság biztosítása:

17



 a már elért eredmények továbbfejlesztése, a következő évfolyamon (iskolafokon) a már elért eredményekre való építés,olyan nevelőkollektíva kialakítása (megtartása), mely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni és tevékenységüket koordinálni tudja,különböző változatos munkaformákkal (homogén csoportmunka, differenciált csoportmunka, kooperatív tanulás, páros munka, egyéni munka, egymásáért való felelősség erősítése. 2.3.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai A tanórán kívüli foglalkozások kötetlenebb tevékenységi formák és a közösen átélt kirándulások, túrák, szabad foglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei. Feladat:  nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére,  átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését,  ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben  való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek,  a sokoldalú és változatos foglalkozások (irodalmi, zenei, képzőművészeti) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez,  a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti felelősség érzését 2.3.3 A szabadidős tevékenységek közösségfejlesztő feladatai A szabadidős tevékenységek olyan örömet adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz és hatása nemcsak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. A tevékenységeket élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő módszerekre kell építeni. Feladat:  jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel, valamint a tevékenységet segítő szakemberekkel,

18



 olyan közösségek létrehozása, amelyek nemcsak befogadják, hanem tevékenységük által elérhetővé és élővé teszik kulturális örökségünket,  a csoporton belüli kapcsolatok erősítése, a csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, a társak és a foglalkozásvezetők elfogadása az együttműködés megalapozása, fejlesztése  a tevékenységformákat hassa át a kölcsönösség és az egyéni képességekre, aktivitásra való építés,  az egyes tevékenységformák tematikájának kidolgozását határozza meg az elsajátítandó ismeretek készségszintűvé alakítása mellett az életkor és

rétegspecifikus jellemzők

figyelembevétele és az egyedi személyiséghez alkalmazkodó kapcsolatteremtési mód,  a tevékenységformák kialakításában törekedni kell arra, hogy a résztvevők adottságára építve érdeklődésük ne alkalmanként, véletlenszerűen érvényesüljön, hanem tartós aktivitásra ösztönözzön,  olyan erős érzelmi értelmi felhívó erővel bíró témák kijelölése, amely során csodálkozva fedezhetik fel önmagukban a másik iránti érdeklődés, részvét, megértés, türelem szándékát és  képességét, erősítve ezzel a közösséghez való kötődést,  olyan csoportok kialakításának segítése, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére, valamint hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására.

2.4 A személyiség- és közösségfejlesztés feladatait megvalósító tevékenységi rendszerek és tevékenységi formák 2.4.1 A tanórák (szaktárgyi és osztályfőnöki órák) A tanulók személyiségének legfontosabb színtere a tanóra, mely mindenkor egy hosszabb tanulási folyamatba illeszkedik. Munkánk megszervezése során kiemelten fontosnak tartjuk, hogy az oktató munka igazodjék a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez, az egyes tantárgyakban elért teljesítményükhöz. 1. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál és az ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

19



2. A tanítási órák tervezésénél, szervezésénél komoly figyelmet fordítunk a gyermekek motiválására, s arra, hogy a felébredt tanulási kedvet állandóan ébren tartsuk bennük. 3. A kötelező tanórai ismeretek megszilárdítására, gyakorlására a szabadon felhasználható időkeretből óraszámot biztosítunk az alábbiak szerint:  Alsó tagozatban a magyar nyelv és irodalom illetve a matematika órákhoz teszünk – a szabadon tervezhető órák számából készségfejlesztésre, gyakorlásra egy-egy órát.  Felső tagozatban a kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számát évfolyamonként úgy osztottuk fel, hogy azt a tananyag elmélyítésére fordíthassuk.  Az alsó tagozatban lemaradó és nehezen tanuló gyermekek részére korrepetálást tartunk.  A sajátos nevelési igényű tanulók részére egyéni fejlesztő foglakozást tartunk.  Az ortopéd szakorvos által kiszűrt tanulóknak gondoskodunk gyógytestnevelési foglalkozásokról.  A továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére 7. és 8. évfolyamokon órákat biztosítunk magyar nyelv és matematika tantárgyból felvételi feladatok megoldására. 2.4.2 A tanítási órán kívüli tevékenységek 1. Hagyományőrző tevékenységek:  Fontos feladat iskolánk névadója, Csokonai Vitéz Mihály emlékének ápolása. Minden évben osztály- vagy iskolai szinten november hónapban megemlékezünk a költő születésnapjáról. Figyelmet fordítunk arra is, hogy gyermekeink jól ismerjék a költő életét, munkásságát.  Fontosnak tartjuk a községben még ma is élő Lilla-kultusz ápolását, továbbfejlesztését.  A felső tagozatos tanulócsoportok részére rendhagyó irodalom órákat szervezünk a Lilla-szobában. Rendszeresen gondozzuk Lilla sírját.  A Dunaalmás Barátainak Köre szervezésében a mindenkori 7. osztályos tanulók megtekintik Lenhardt György helytörténeti gyűjteményét.  Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk, külön programokat szervezünk a következő alkalmakkor: október 23.,március 15., június 4., karácsony, farsang, gyermeknap, ballagás.  Minden évben osztályszintű megemlékezést tartunk október 6-án, február 25-én, április 16-án, 2. Az iskolai élet működésével kapcsolatos tanulói tevékenységek:

20



 A tanítás megkezdése előtt és az óraközi szünetekben gyermekügyeletesek segítik az ügyeletes nevelők munkáját.  Szertárhelyiségek hiányában a taneszközöket, oktatási segédanyagokat a tantermekben kialakított beépített szekrényekben helyeztük el. A zavartalan tanórai munka érdekében szaktárgyi gyermekfelelősök segítik a szaktanárok munkáját. 3. A tanulók számára tanulószobai foglalkozást szervezünk. A tanítási szünetekben munkanapokon – ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számára igénylik – ellátjuk a tanulók felügyeletét, megszervezzük foglalkoztatásukat. 4. Szakkörök. Az intézményben szervezhető szakkörök a gyermekek egyéni képességeinek fejlesztését szolgálják. A különböző irányultságú szakkörök indításáról minden tanév elején a nevelőtestület dönt, figyelembe véve a felmerülő és várható igényeket, az iskola és a szülők lehetőségeit. 5. Versenyek, vetélkedők. A tehetséges tanulók képességeinek továbbfejlesztését szolgálják a különféle vetélkedők (szaktárgyi, művészeti, sport stb.), melyeket az iskolában lehetőségeink és az igények szerint megszervezünk. Rendszeresen megszervezett iskolai versenyek:  Iskolai mesemondó és meseíró verseny a népmese napja alkalmából: szeptember 28.  Helyesírási verseny: november 13.  Szavalóverseny a költészet napja alkalmából: április 11. Ezen túlmenően eddigi

hagyományainknak megfelelően részt veszünk az iskolán kívüli

különböző szintű versenyeken, vetélkedőkön. A tanulók felkészülését a szaktanárok segítik, a helyi versenyek megszervezését és lebonyolítását az alsó-és felső tagozatos munkaközösségek tagjai végzik. 6. Tanulmányi kirándulások. A tantervi követelmények teljesítése, a nevelőmunka elősegítése érdekében az iskola nevelői az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulásokat szerveznek. A tanulmányi kiránduláson a részvétel önkéntes, ennek felmerülő költségeit a szülőknek kell fedezniük. 7. Szabadidős foglalkozások. Nevelőtestületünk komoly figyelmet fordít arra is, hogy tanulóink szabadidejüket hasznosan és kulturáltan töltsék el. Ezért a felmerülő igényekhez és a szülők képességeihez igazodva változatos szabadidős programokat kínálunk tanulóinknak (színház- és múzeumlátogatások, kirándulások, túrák, klubdélutánok, osztályrendezvények stb.) A szabadidős foglalkozásokon a részvétel önkéntes, a felmerülő költségek a szülőket terhelik.

21



2.5 A környezeti neveléssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az Európai Közösség megfogalmazta azokat az irányelveket, amelyeket figyelembe kell venni az iskolai nevelésben: o A környezet az emberiség közös öröksége o A környezet minőségének megőrzése, fenntartása és javítása közös kötelesség, az általános emberi egészségvédelem és az ökológiai egyensúly védelmének része. o A természeti erőforrásokat csak előrelátóan és ésszerűen szabad felhasználni. o Minden egyes ember saját viselkedésével, különösen, mint fogyasztó, hozzá tud járulni a környezet védelméhez. A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. számú kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatnak tekinti az egészségnevelést és a környezeti nevelést egyaránt. Az iskolai egészségnevelési és környezeti nevelési programok megvalósulása elősegítheti az Oktatási Minisztérium által 2003-ban megfogalmazott közoktatási stratégiai célok elérését, azaz az élethosszig tartó tanulás megalapozását a kulcskompetenciák fejlesztése révén, az oktatási esélyegyenlőtlenségek mérséklését, az oktatás minőségének fejlesztését, a pedagógusszakma fejlődésének támogatását, az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztését és az oktatás tárgyi feltételeinek javítását. A környezeti nevelés általános célkitűzései, alapelvei Képessé kell tenni a diákokat:  a környezetvédelem szükségességének felismerésére,  annak a ténynek a jobb megértésére, hogy az emberiség jóléte a környezet állapotának és a természet megújuló képességének függvénye,  egy pozitív jövőkép befogadására, és az ennek megvalósításához szükséges készségek megszerzésére,  annak a tudásnak az elsajátítására és azoknak a fogalmaknak a megalapozására, amelyeken keresztül megérthetők a Föld főbb egyensúlyainak fenntartására alapuló szolgáló biofizikai, gazdasági és társadalmi folyamatok,  a környezeti problémák kialakulásában szerepet játszó tényezők összetettségének felismerésére,  azoknak az értékeknek a megszerzésére, amelyekkel az állampolgárok tudatos és felelős döntéseket hozhatnak. A környezeti nevelés célja iskolánkban  Tanulóink ismerjék szűkebb és tágabb életkörnyezetüket, alakuljon ki részvételi igényük annak alakításában, fejlesztésében. 22



 Ismerjék a Föld nagy környezetvédelmi problémáit és azonosuljanak a megelőzés gondolatával. Ismerjék fel a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás fontosságát.  Szerezzenek személyes tapasztalatokat a valóságos természeti és humán környezetről.  Váljon igényükké az esztétikus és higiénikus személyes és közösségi környezet kialakítása.  Legyenek érzékenyek és befogadók a harmonikus, kulturált környezet szépségére, a természet élvezetére, mert ez lehet alapja egy megelőző, óvó szemlélet kialakulásának. A környezeti nevelés feladatai A feladatokat két területre csoportosítjuk 1. A szűkebb és tágabb életkörnyezet megismerése o Természeti és épített értékek, hagyományok, jellegzetességek o A község és tágabb környezete megismerése o Az ország és tájegységeinek megismerése 2. A környezetet védő gondolkodásmód és életforma kialakítása o Természetvédelem o Környezetvédelem o Környezeti kultúra és igényesség 1. A szűkebb és tágabb életkörnyezet megismerése A közvetlen környezet megismerése Tervezett rend szerint ismertetjük meg tanulóinkkal községünk nevezetességeit, történetét, természeti értékeit. 8. osztályban helyismereti órát tartunk, melynek témái az iskola és a község története, nevezetességei. Minden osztályban évente több helyi túrát, sétát tervezünk. Valljuk, hogy ezzel az egészséges kötődés, a valahova tatozás, a lokálpatriotizmus szellemiségét alakítjuk ki, mely biztosítéka egy - későbbi, a lakókörnyezet jobbításáért - tevékenyen részt vállaló viselkedési forma kialakulásának. Az ország és tájegységeinek megismerése A tanulmányi kirándulások során igyekszünk tanulóinkkal Magyarország jellegzetes tájait, történelmi és természeti értékeit megismertetni. A kirándulásokhoz a szülőkkel az év elején egyeztetést tartunk, és velük egyetértésben szervezzük azokat. A 2013/2014. tanévtől a felső tagozatban felmenő rendszerrel vezettük be a hon- és népismeret tantárgyat, mely kiváló lehetőséget ad hazánk alaposabb megismerésére. 2. A környezetet védő gondolkodásmód és életforma kialakítása Természetvédelem Az ökológiai szemlélet alakítása során felfedeztetjük az életközösségek sokféleségét és összefüggéseit, az élőlények pótolhatatlanságát függetlenül attól, hogy hasznosak, vagy 23



károsak-e, hiszen ez a meghatározás úgyis csak relatív voltának megértésével alkalmazható. Ezeket kirándulások, túrák, erdei iskolák programjain és a tantermi, iskolai környezet alakítása során a gyakorlatban, élményszerzéssel sajátítják el tanulóink. A testnevelés órákon és sportfoglalkozásokon a sportszerű magatartás kialakítása a feladat. A sportember tiszteletben tartja a másik embert ugyanúgy, mint a környező természetet. A sport különleges lehetőséget biztosít a környezeti -, és egészségnevelésre egyszerre. Környezetvédelem A takarékosságra, az anyagok és az energia mértékletes és ésszerű felhasználására neveljük tanulóinkat. Diákjaink tevékenyen vesznek részt az iskola gazdaságos működtetéséhez, a víz és energiatakarékossághoz, a szelektív hulladékgyűjtéshez és az újrahasznosításhoz kapcsolódó feladatokban. Környezeti nevelésünkben kitérünk a környezeti válság tudatosítására, a környezeti károk elhárításának fontosságára, de a hangsúlyt, azok megelőzésére való nevelésre tesszük. A takarékosságra, a mértékletességre nevelünk gazdasági és etikai szempontok miatt egyaránt. Ennek

érdekében

alakítjuk

vásárlási

és

fogyasztói

szokásaikat,

foglakozunk

a

hulladékgazdálkodás problémájával, a szelektív hulladékgyűjtés jelentőségével. A gyerekeknek ezzel kapcsolatos tevékenységeket szervezünk. Környezeti kultúra és igényesség A környezeti nevelés hatékonysága érdekében tanulóinkat bevonjuk osztályuk, iskolájuk, iskolaudvaruk, játszóhelyeik értékeinek megőrzésébe, fejlesztésébe, a károk megelőzésébe és kijavításába. A környezeti kultúra viselkedési kultúra is. Az emberi kapcsolatokban is az igényességre, illemre, a másság elfogadására nevelünk. Ezért iskolánkban fogadjuk az integráltan nevelhető gyermekeket, akiknek fejlődésére, együttnevelhetőségük feltételeinek biztosítására kiemelt figyelmet fordítunk. Esztétikus berendezésekkel, a higiéniai helyiségek minőségére való odafigyeléssel is igyekszünk kialakítani tanulóinkban a kulturált környezethez való igényt, a közös helyiségek kulturált használatát. A tiszta, rendezett munkakörülmények kialakítása nevelő hatású az iskolán kívüli életben is. A megvalósítás színterei: o Tanórák, tantárgyi tartalmak o Tanórán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, múzeumlátogatás, versenyek) Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

24



o Az első-negyedik osztályokban a környezetismeret tantárgyak, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamokon a természetismeret, földrajz, biológia és osztályfőnöki órák tanóráink feldolgozott ismeretek; o a környezeti nevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: minden évben osztályonként egy-egy túra a környékre a környezeti értékek felfedezésére; minden évben a „Föld napja” alkalmából történő megemlékezés a környezetvédelemmel kapcsolatos játékos vetélkedővel, akadályversennyel; a szárazelemgyűjtés megszervezése az iskolában; látogatás a Fővárosi Állat- és Növénykertben, valamint a budapesti Mezőgazdasági Múzeumban. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 2.6 Az egészségneveléssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet, környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Pedagógiai-nevelési céljaink közül elsőrendű az, hogy tanulóinkban környezet- és egészségtudatos magatartást alakítsunk ki. Az egészségre nevelés magában foglalja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődésének, a betegségek megelőzésének elősegítését, az egészséges állapot, a harmonikus életvitel értékként való tiszteletének közvetítését, a veszélyeztető tényezők és veszélyhelyzetek helyes kezelésének, a szenvedélybetegségek és a mentális kórképek elkerülésének megismertetését, a családi életre, az emberi társadalom fennmaradásához szükséges ésszerű cselekvésre való felkészítést. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:  a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;  tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;  A tanulók életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások

keretében

–

foglalkozzanak

az

egészség

megőrzésének

szempontjából legfontosabb ismeretekkel o a táplálkozás, o az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás, 25



o a családi és kortárskapcsolatok, o a környezet védelme, o az aktív életmód, a sport, o a személyes higiénia, o a szexuális fejlődés területén. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Fontos, hogy a tanulók: 

ismerjék meg az egészséges életmód legfontosabb szabályait;



legyenek tisztában az egészséges táplálkozás fontosságával;



tartsák szem előtt a testi higiénét, a rendszeres mozgás egészségét befolyásoló hatását;



legyenek képesek a problémákat, konfliktusokat megfelelően kezelni;



ismerjék meg a drog, az alkohol és a dohányzás egészségkárosító hatását;



érjék el személyiségük fejlettségének lehetséges felső határát.

Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:  a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelés órák; játékos, egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon; az iskolai sportkör foglalkozásai; tömegsport foglalkozások; úszásoktatás;  Az első-negyedik osztályokban olvasás tantárgyak, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;  az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök; minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan;  iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele: félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyam egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában; a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez. Alkalmazott módszerek 

Tanítási órákon Beszélgetés, vita, magyarázat, meggyőzés, szemléltetés, előadás, szakirodalom elemzése, szituációs játék



Tanórán kívül, szabadidőben Játékos versenyek, vitamindélután, sportnap, előadások

26



2.7 Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és

testnevelés

óra)

és

délutáni

csoportfoglalkozásokon

(elsősegélynyújtó

csoport,

osztályrendezvények, védőnői előadás)) valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: 

A diákok ismerjék meg az elsősegélynyújtás fontosságát, fogalmát.



Alakuljon ki az embertársak iránti érzékenység, a humanizmus, a bajba jutottakkal szembeni együttérzés.



Ismerjék fel a különböző vészhelyzeteket, problémákat, a határozott, gyors és szakszerű cselekvés fontosságát.



Tudják az egyes sérülések élettani hátterét, várható következményeit.



Sajátítsák el a legalapvetőbb segélynyújtási módokat.



Ismerjék az újraélesztés szabályait és tudják a gyakorlatban alkalmazni azt.



Ismerjék meg a segélynyújtással, élettannal, anatómiával kapcsolatos alapfogalmakat.



Készség szinten sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.



A tanulók kapjanak bepillantást a mentőszolgálat felépítési rendszerébe és működésébe.



Alakuljon ki együttműködés az iskola és az iskolaorvos, védőnő között.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: Az elmélet megtanulása után az elsősegélynyújtásban a legfontosabb a gyakorlati foglalkozások sorozata, melynek során kialakul a megfelelő jártasság és készség a sérültek ellátásában. A gyors helyzetfelismerést, határozott cselekvést segítik a különböző szituációs játékok. Az elsajátítást segítő módok: o frontális és csoportmunkák, o feladatlapok és tesztek, o előadások, vetítések, videofilmek, o modellek, torzók, egészségügyi doboz, seb minták bemutatása, o vérzések csillapítása, kötözési módok bemutatása és gyakorlása, o törések, ficamok szakszerű ellátása a gyakorlatban, o szituációk eljátszása, o kapcsolattartás különböző egészségügyi szervezetekkel (védőnői hálózat, Magyar Vöröskereszt) Az elsősegélynyújtásnál nagyon fontos a megfelelő ismeretek birtokában történő cselekvési készség kialakulása, melynek alapja, hogy olyan embereket neveljünk, akik nyitottak embertársaik problémáira, segíteni akarás, együttérzés jellemzi őket. 27



2.8 A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok A

fogyasztóvédelemről

szóló

törvénynek,

valamint

az

EU

jogharmonizációs

követelményeknek eleget téve a 2003. évi LXI. törvénnyel módosított közoktatási törvény előírja a fogyasztóvédelem oktatását az iskolában. A NAT értelmében a helyi tantervnek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. A fogyasztóvédelem célja fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. El kell érni, hogy a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat:  tudatos, kritikus fogyasztói magatartás (Olyan viselkedés, amelyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos

mérlegelése,

továbbá

a

felmerülő

fogyasztói

problémák

megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez.);  ökológiai fogyasztóvédelem (Ez a szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek.);  környezettudatos fogyasztás (Kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között.);  fenntartható fogyasztás (A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, mely minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, hogy a jövő nemzedékek ne kerüljenek veszélybe.);  preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem (Amikor a vevő már a kezdete kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szüksége panaszbejelentésre, bírósági perekre.). A fogyasztóvédelmi oktatás színterei. Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba kell beépíteni a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmakat az alábbiak szerint: 28



 matematika – banki biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások;  fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany-, gáz-, és víz mérőórák);  földrajz – eltérő fogyasztási struktúrák és szokások;  magyar – reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái;  biológia – génmódosított élelmiszerek, amíg az élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás;  kémia

–

élelmiszerbiztonság,

élelmiszeradalékok

(E-számok),

vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok és célszerű, tudatos használatuk;  informatika – elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia;  történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem. Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek). Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó, és mint piac). Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. 2.9 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. 

a tanítási órákra való felkészülés,



a tanulók dolgozatainak javítása,



a tanulók munkájának rendszeres értékelése,



a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,



különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,



dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,



a tanulmányi versenyek lebonyolítása,



tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,



felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,



iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,



osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása,



szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, 29





részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,



részvétel továbbképzéseken,



a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,



tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,



iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,



részvétel a munkaközösségi értekezleteken,



tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,



iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,



szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,



osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Feladatuk, hogy a tehetséges, a sajátos nevelési igényű, a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók oktatására, nevelésére felkészüljenek és figyelembe vegyék az egyéni sajátosságokat, ezeknek megfelelő követelmény rendszert alkalmazzanak, egyéni fejlesztési tervet készítsenek. Feladatuk, hogy valamennyi tanulót segítsék fejlődésében, kibontakozásában. Kötelességük, hogy tiszteletben tartsák a gyermeki és emberi jogokat, ugyanakkor kötelességtudatra neveljenek. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnöki munka legfontosabb tartalmi elemei 

az osztály közösséggé formálása,



a személyiségfejlesztés



az egyénre való odafigyelés, egyéni törődés a tanulókkal,

Az osztályfőnököt – az munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre 

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.



Segíti a tanulóközösség kialakulását.



Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját.



Rendszeres (szükség szerint folyamatos) kapcsolatot tart fenn a szülőkkel, és érdemben tájékoztatja őket a gyermek tanulmányi munkájáról, eredményeiről, szorgalmáról, magatartásáról. 30

Pedagógiai Program 2014 


Szervezi a szülők aktív részvételét az iskolai életben. Időben tájékoztatja őket az iskolai élet eseményeiről.



Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.



Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.



Szülői értekezletet tart.



Első és ötödik osztályban családlátogatást végez.



Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.



Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.



Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.



Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.



Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére.



Részt vesz a munkaközösségek munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.



Egészségnevelés, környezeti nevelés, a tanulás tanulásának támogatása

2.10 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Kiemelt figyelmet igénylő tanuló: a) Különleges bánásmódot igénylő tanuló 1. kiemelten tehetséges tanuló 2. tanulási kudarcnak kitett tanuló 3. sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló b) A gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló 2.10.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Alapvető célunk az egyéni tehetségeket felismerni, melyek a tanulók teljesítményeinek folyamatos értékelésével mutathatók ki. A tehetséggondozás az intézmény minden nevelőjének feladata és felelőssége. Fel kell tárni azokat a képességeket, melyek megadják a tanulók sikerélményét. Tevékenységek: 31



 Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése.  A tehetséggondozó foglalkozások.  A különböző szintű versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon való részvétel.  A szakkörök, érdeklődési körök szervezése.  A középiskolai felkészítő foglalkozások szervezése magyar és matematika tantárgyakból.  A szabadidős foglalkozások szervezése.  Az iskola létesítményeinek, eszközeinek, felszerelésének csoportos vagy egyéni használata.  Fogadóórák és szülői értekezletek. A kiemelkedő tehetségeket fejleszteni legalább olyan fontos feladatunk, mint a lemaradók felzárkóztatása. Ha a tehetségfejlesztés nem valósul meg, akkor tanulóink fejlődése lelassulhat, megtorpanhat. 2.10.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A tanulási kudarc a tanulási nehézségekből fakad. Nagyon fontos a tanulási nehézség okainak vizsgálata, ill. korai felismerése. Feladatok:  Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése.  A rendszeres korrepetálások.  A gyermekekkel történő egyéni odafigyelés  A felzárkóztató foglalkoztatások.  A szülők rendszere írásbeli és szóbeli tájékoztatása.  Kapcsolattartás a szülőkkel 2.10.3 A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Elsődleges feladat a tanulási kudarcok felismerése egyéni szűréssel. Célja azoknak a részképesség-zavaroknak a feltárása, amelyek jelenléte nehezíti vagy akadályozza az olvasás, írás, számolás információt szerző és közlő szerepének kialakulását. Feladatok:  Rendszeres együttműködés a helyi óvodával, a községi gyermekjóléti szolgálat képviselőjével.  Élő munkakapcsolat Tata Városi Nevelési Tanácsadóval. (Szükség esetén segítség, tanács, esetleg szakirányú vizsgálat kérése.)

32



 Munkakapcsolat a Pedagógiai és Gyermekvédelmi Szakszolgálati Intézménnyel (szakértői vélemény)  Az egyéni képességekhez igazodó tanórai munka megszervezése.  Rendszeres korrepetálások.  Fejlesztő foglalkozások egyéni terv alapján  A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai.  A családlátogatások.  A szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.  Fogadóórák és szülői értekezletek. Alacsony létszámú osztályaink lehetővé teszik az SNI-s és BTM-es tanulók befogadását és hatékony fejlesztését. Tanulási nehézséggel küzdő tanulóink megsegítését egyéni fejlesztő foglalkozásokon végezzük fejlesztőpedagógus segítségével a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleménye és útmutatásai szerint. Az egyéni fejlesztő munka a tanév elején helyzetfelismeréssel (bemeneti mérésekkel) kezdődik. Ez az egyénre szabott fejlesztési terv összeállítását megelőző komplex vizsgálat, melyet az osztályfőnök, szaktanárok, fejlesztőpedagógus végez tanulóként. A fejlesztési tervben általánosan megjeleníthető tartalmi elemek lehetnek a következők:  a tanuló adatai,  bemenet mérési és megfigyelési tapasztalatok,  fejlesztési célok,  fejlesztési területek,  területenként a fejlesztési feladatok meghatározása. Ezt követi a fejlesztési terv ismertetése a tanulókkal, azok szüleivel, akik nyilatkoznak is annak elfogadásáról. A tervet célszerű rövid időszakra, 2-3 hónapra tervezni. Természetesen a terveket menet közben módosítani lehet, hisz egy-egy bekövetkező változás ezt gyakran indokolttá teszi. Az elkészített tervhez kapcsolják a terv teljesüléséről vezetett egyéni fejlődési naplót, mely a megvalósulás folyamatát, tapasztalatait, eredményeit rögzíti. Használatával sokoldalúan és hosszabb időn keresztül nyomon követhető a tanulók fejlődésének folyamata, a benne található dokumentumok segítségével a nevelő pontosabban, átfogóbban tudja értékelni a tanuló teljesítményét. A pedagógusok, szülők, tanulók számára is megtekinthető, az adott intézmény pedagógiai arculatának megfelelően alakítható és folyamatosan fejleszthető, felhasználható a tanulók szöveges értékeléséhez. 2.10..4 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 33



Iskolánk hátrányos helyzetű tanulóinak száma 20-25%. Kiemelt feladatunk a hátrányok okozta problémák csökkentése, megoldása. Kis létszámú osztályainkban az odafigyelés és személyes törődés biztosított, ami jó kiindulási alapja mindennek. Tevékenységek ennek érdekében:  Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése.  A differenciált, felzárkóztató órák és korrepetálások.  A tanulószobai foglalkoztatás.  A gyermekétkeztetés.  Az iskola létesítményeinek, eszközeinek használata.  A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai.  A szülők, a családok nevelési gondjainak segítése.  A családlátogatások.  A továbbtanulás irányítása, segítése.  A javaslattétel a helyi polgármesteri hivatalhoz az étkezési díjak támogatásához rendszeres és ideiglenes segélyek kifizetéséhez.  Minden napos munkakapcsolat a helyi gyermekjóléti szolgálat képviselőjével.  Fogadóórák és szülői értekezletek. A

szociálisan hátrányos helyzetű gyerekekkel kapcsolatban szervezeti szinten a fő feladat az

osztályfőnöké, aki családlátogatások, a szülővel való találkozások alkalmával feltérképezi a helyzetet, és javaslatot tesz intézkedésekre a gyermekvédelmi jellegűtől a szociális segítségnyújtás kezdeményezéséig. Az osztályfőnökön túl minden pedagógus felelőssége, hogy pedagógiai eszközeivel tompítsa a már meglévő társadalmi esélyegyenlőtlenséget, mert minden gyermeknek egyformán fontos a személyisége, legyen helyzete bármilyen hátrányos. 2.10..5 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermekek fejlődését veszélyeztető okok 

megelőzésére (prevenció)



feltárására,



megszüntetésére.

A gyermekvédelmi problémák feltárásának célja, hogy a gyermekjóléti szolgálat munkatársának segítségével minél jobban tudjuk kezelni a felmerülő gondokat, ezzel megelőzve súlyosabbá válásukat.

34



A gyermek- és ifjúságvédelem a tantestület valamennyi tagjának, de különösen az osztályfőnököknek és az iskolai gyermekvédelmi felelősnek a feladata. Elsődleges és meghatározó feladat a prevenció. A

gyermekek

életkörülményeiben

tapasztalható

veszélyeket,

fejlődésükben

látható

rendellenességeket időben fel kell tárni, és azonnal jelezni kell az illetékeseknek. A veszélyeztetettség feltárását, felderítését követően meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, melyek nem csak a jelenség megszüntetésére, hanem az előidéző okok feltárására és azok megváltoztatására kell irányulniuk. Nagyon fontos a családlátogatás, a szülők meggyőzése, a problémák megbeszélése. Az iskolai gyermekvédelem alapvető pedagógiai elvei között első helyen kell említeni a gyermekek személyiségének megismerését. A beszélgetések az őszinte érdeklődés, a diszkréció, a pedagógiai intuíció hozzájárul a személyiségzavarok leküzdéséhez. A gyermekvédelemben az a cél, hogy a mindennapi munkában felismerjük a gyermek problémáit, és minél hatékonyabban kezeljük azokat, megelőzve súlyosabbá válásukat. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:  községi Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat képviselőjével;  a nevelési tanácsadóval;  a polgármesteri hivatallal;  az iskolaorvossal;  a védőnővel;  továbbá

a

gyermekvédelemben

részt

vevő

szervezetekkel

˙(vöröskereszt,

alapítványok, egyházak) Iskolánk pedagógiai munkájában elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelmi céljaink megvalósítását:  az indulási hátrányok csökkentése;  differenciált oktatás és képességfejlesztés;  tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkoztatások szervezése;  személyes, egyéni tanácsadás szülőknek és gyermekeknek egyaránt;  a helyes családi életre történő nevelés;  szükség esetén egészségnevelési és mentálhigiénés programok szervezése;  tanulószobai és gyermekétkeztetési lehetőségek;

35



 részvétel a gyermekek szociális helyzetének javításában (javaslatok segélyre, természetbeni támogatásra). 2.11 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Az iskolába beiratkozott tanulók jogait és kötelességeit a Nemzeti Köznevelési törvény 46.§ határozza meg, melyet az iskolai tanév megkezdésétől gyakorolhatják. A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatokat hozhatnak létre. Intézményünkben az aránylag alacsony tanulólétszám miatt diákönkormányzat nem működik. A tanulóknak jogaik gyakorlásában osztályfőnökük és a nevelőtestület tagjai segítenek. 2.12 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 2.12.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák Cél: A folyamatos, kiegyensúlyozott, feszültségmentes kapcsolatban az egyéni képességeknek megfelelő eredmények elérése, a személyiség kibontakoztatása az oktató-nevelő munkában. Feladat: A diákok bevonása a tanórai munkába, az iskolai életbe, és az egyéni törődés feltételeinek megteremtése. Az iskola mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít és figyelembe veszi a szülő érdekeit. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház koordinált, aktív együttműködése. Ezen együttműködés  alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség,  megvalósulási formái:  a kölcsönös támogatási és a  koordinált pedagógiai tevékenység,  feltétele:  a kölcsönös bizalom és tájékoztatás,  az őszinteség,  eredménye a családi és iskolai nevelés egysége, és az ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség. A pedagógusok és tanulók közötti együttműködés formái  tanórai munka  osztályfőnöki órák 36



 közösségi programok  egyéni beszélgetések  iskolai és osztályrendezvények A tanulókat az iskolai életről, a várható munkáról illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják.  Az iskola igazgatója a tanévnyitó ünnepélyen és szükség esetén rendkívüli iskolagyűlésen nyújt tájékoztatást.  Az osztályfőnökök folyamatosan, osztályfőnöki órákon ismertetik a szükséges tudnivalókat.  A tanulót és szüleit a gyermek fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan – szóban, illetve az ellenőrző könyvön keresztül írásban –tájékoztatják. Az igazgatóhelyettes az iskola központi folyosóján faliújságot vezet az iskola eseményeiről, programjairól, eredményeiről. 2.12.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák Cél: Ismerjék meg a szülők az iskolai munkát, a közösségek életét és lehetőségeik, elfoglaltságuk függvényében vállaljanak részt benne azért, hogy folyamatosan nyomon követhessék gyermekük nevelésének, oktatásának alakulását. Vegyenek részt közös gondjaink, problémáink megoldásában. A pedagógusnak legyen lehetősége a szülőkkel való konzultációra, a fejlesztéshez a családi háttér szükséges megismerésére. Alakuljon ki közöttük partneri kapcsolat. Feladat: A szülők bevonása az iskolai életbe. Alkalmazni azokat a formákat, amelyekkel hatékonyan megoldható a tartalmas, szükséges és elegendő kapcsolat a rendszeres és időben történő információáramláshoz. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója tájékoztatják:  Az iskola igazgatója a tanévnyitó és tanévzáró ünnepélyen részletes tájékoztatást nyújt. Ezen túlmenően évente egy alkalommal iskolai szintű szülői értekezleten és évente egy alkalommal szülői munkaközösségi választmányi ülésen számol be a végzett munkáról.  Az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein végzik a tájékoztatást. A szülők és pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban és írásban egyénileg és a választott képviselőik útján bármikor közölhetik az iskola igazgatójával és a 37



nevelőtestülettel. Felvetett kérdéseikre az érintetteknek két héten belül hivatalos választ kell kapniuk. A szülők érdekeinek képviseletére osztályszinten szülői munkaközösségeket működtetünk, melyeknek képviselőiből áll az iskolai szülői választmány. A választmány egyenrangú partnere a nevelőtestületnek a gyermekeket érintő döntések előkészítésében és meghozatalában.  Családlátogatás: Feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve segítségadás a gyermekek optimális fejlesztésének érdekében. Első és ötödik osztályokban az osztályfőnöknek minden érintett családot meg kell látogatnia, a továbbiakban csak akkor kell ezt újra megtennie, ha valamilyen új problémát tapasztal. (Osztályfőnök váltása esetén a családlátogatást természetesen el kell végezni.  Szülői értekezlet: Feladata:  A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása.  A szülők tájékoztatása:  az iskola céljairól, lehetőségeiről,  a helyi tanterv követelményeiről,  az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,  a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,  az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,  saját gyermekének iskolai előmeneteléről, neveltségi szintjéről.  A szülők kéréseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az igazgatónak. Valamennyi osztályfőnöknek évente 2 szülői értekezlet megtartása kötelező, ezen túlmenően bármilyen témában – az igazgatóval történt előzetes egyeztetés után – rendkívüli szülői értekezletet is összehívhat.  Fogadó óra: Feladata a szülők és pedagógusok személyes találkozása, egy-egy tanuló fejlődésének segítése konkrét tanácsok adásával. Iskolánk évente 2 fogadó órát szervez.  Nyílt tanítási nap:

38



Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő oktató munka mindennapjaiba, képet kapjon arról, hogy gyermeke milyen tudással rendelkezik osztálytársaihoz képest, tájékozódjék az osztályközösség életéről. Iskolánk évente 2 nyílt napot szervez.  Írásbeli tájékoztatás: Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók magatartásával vagy tanulmányi munkájával összefüggő eseményekről, illetve az iskolai vagy osztályszintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák, a nyílt tanítási napok pontos időpontját az aktuális éves iskolai munkatervek tartalmazzák. Rendszeresen szervezzük a szülők, tanulók, pedagógusok kapcsolatának elmélyítése érdekében még az alábbiakat: 

közös hétvégi programok,



közös kirándulások, színházlátogatások szervezése.

Be kívánjuk vonni a szülőket az intézményre jellemző hagyományok szervezésébe, az azokon való részvételbe. (pl. ünnepélyek, Csokonai-nap, iskolakarácsony, farsangoló, osztályrendezvények, osztálykirándulások, gyermeknap, sportrendezvények) 2.13. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, az osztályozó vizsgákra és javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: o aki osztályozó vizsgára jelentkezik, o akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, o akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének és a vizsgabizottság tagjaira. A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján állapítjuk meg. A vizsga a tudás szintjéről való tájékozódás. Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és tanév végi osztályzat megállapításához, ha:  az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,

39



az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,



egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, és az igazolatlanul mulasztott tanórák száma nem haladja meg az igazoltan mulasztott óraszámot,



hiányzása valamely tantárgy esetén túllépi az adott tantárgy éves óraszámának 30%-át,



a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát,



magántanuló volt.

Ha a mulasztások száma már az első félévben meghaladja a meghatározott mértéket és teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, akkor félévkor osztályvizsgát kell tennie. Az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 1-4. évfolyam: magyar nyelv , magyar irodalom, matematika, környezetismeret. 5-6. évfolyam: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, matematika, természetismeret. 7-8. évfolyam: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, matematika,fizika, biológia, kémia, földrajz. Javító vizsga Javítóvizsga tehető, ha 

a tanuló a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet.



a tanuló az osztályozó vizsgáról számára felróható okból elkésik, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik

December és május hónap elején a szaktanár és az osztályfőnök megbeszélése után a szaktanár az ellenőrzőn keresztül értesíti az elégtelen osztályzatra álló tanulók szüleit, és a tanulót korrepetálásra javasolja. (Az értesítés dátumát a naplóba be kell jegyezni.) A korrepetálást osztálynaplóban vagy más foglalkozási naplóban vezetni kell. Azt a tanulót, aki a korrepetálások ellenére sem teljesíti a szorgalmi idő végéig a minimum követelményeket, javítóvizsgára kell küldeni. A javítóvizsgára utaló tanár a vizsgázó nevét, osztályát a tantárgy/ak megjelölésével leadja az igazgatóhelyettesnek. A javítóvizsga pontos idejét a nyári szünet kezdetekor az iskola hirdetőtáblájára, illetve a honlapra is ki kell tenni.

40



A tanulmányok alatti vizsgák szervezése A tanulmányok alatti vizsgákat háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni, mely az iskola pedagógusaiból áll, ha a tanulmányok alatti vizsgát az iskola szervezi. (a vizsgabizottság elnökét és tagjait az igazgató jelöli ki) A vizsgáztatásra kijelölt intézmény által szervezett független bizottságnak viszont nem lehet tagja az, aki abban az iskolában tanít, mellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A vizsgák időtényezői:  Javítóvizsgát augusztus 15-től – augusztus 31-ig terjedő időszakban, osztályozó vizsga esetén a vizsgát megelőző 3 hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni.  Osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet.  A vizsgák időpontjáról a tanulót jelentkezéskor tájékoztatni kell. A tanuló jelentheti, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt akar vizsgázni -

félév, illetve szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig

-

a mulasztások miatt osztályozó vizsgát köteles tenni, 3 napon belül a határozat dátumától számítva

A tanuló a bizonyítvány átvétele után is kérheti a javítóvizsgát független bizottság előtt. A vizsgabizottság döntései A vizsgabizottság által hozott döntés ellen eljárást indítani csak abban az esetben lehet, amennyiben az nem a helyi tantervre épül, ill. megszegte az eljárás szabályait. A vizsga alatti szabálytalanságokról hozott döntéseit a bizottság határozatba foglalja és indokolja. Jogorvoslati kérelmet 15 napon belül lehet benyújtani a fenntartóhoz. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. A vizsgatárgyak részei és követelményei, az értékelés rendje A vizsgák követelményrendszerét, a szóbeli és írásbeli vizsgarészek arányát az adott munkaközösség határozza meg a Pedagógia Program, Helyi Tanterv alapján. A javító, osztályozó vizsgák anyaga lefedi adott időszak tananyagát. A magántanulóval ismertetni kell év elején, hogy milyen tananyagból kell készülnie, milyen elvárásokat kell teljesítenie a továbbhaladáshoz, mikor lesz a vizsga időpontja. Sajátos nevelési igényű tanuló vizsgáztatásakor figyelembe kell venni a sajátos nevelési igényt és a szakértői véleményben foglaltakat.

41



2.14 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Iskolánk az alacsony gyermeklétszám miatt szívesen fogadja a körzetén kívülről érkezett tanulókat minden osztályába. A szomszédos községben a 2012/2013. tanévtől református általános iskola működik, ezért a község önkormányzata megállapodott abba, hogy a Csokonai Általános Iskola lesz a jövőben a befogadó iskolája azon tanulóknak, akik a világnézeti beállítottságuk, vallásos meggyőződésük miatt nem a neszmélyi iskolában kívánnak tanulni. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben augusztus 31-ig a 6. életévét betöltse. A beiratkozáskor be kell mutatni:  a gyermek személyazonosítására alkalmas iratokat (pl. személyi azonosító, lakcímkártya, TAJ-kártya, NEK lap)  a szülő személyi igazolványát,  a gyermek felvételét javasló óvodai szakvéleményt, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta, annak felvételt javasló szakvéleményét,  szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni:  a tanuló személyazonosításra alkalmas iratait  a szülő személyi igazolványát.  az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt,  az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. Eljárásrend: 

A szülő kérelmében indokolja iskolaváltoztatási szándékát.



A tanuló bemutatja a bizonyítványát, a tanév megkezdése után érkezők az ellenőrzőjüket, annak hiányában az előző iskola igazolását a tanév során szerzett érdemjegyeiről, illetve szöveges értékeléséről.



Az igazgató az igazgatóhelyettessel és az osztályfőnökkel való egyeztetés után, szükséges esetben nevelőtestületi tanácskozással dönt a felvételtől a köznevelési törvényben megfogalmazottak szem előtt tartásával.



A felvételt az iskola befogadó nyilatkozat kiadásával igazolja, melyet a kibocsátó intézmény részére szóbeli tájékoztatása után eljuttat.

Amennyiben a tanuló az előző iskolában idegen nyelvként nem angolt tanult, a szülőnek lehetősége van arra, hogy gyermeke „magánúton” továbbra is tanulja a másik nyelvet, s az 42



iskola gondoskodik arról, hogy az érintett tanuló év végi osztályozó vizsgát tehessen. Ebben az esetben az iskola igazgatója felmenti a tanulót az angol órák látogatása alól. 2.15 A helyhiány miatt nem teljesített felvételi, átvételi kérelmek közötti sorsolás lebonyolításának szabályai A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendelet előírásai alapján iskolánk minden iskolánkba jelentkező tanulót felvesz, aki a fenntartó által meghatározott kötelező beiskolázási körzetben lakik. Amennyiben iskolánk ezek után további felvételi (átvételi) kérelmeket is teljesíteni tud, először az iskolába jelentkező halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat veszi fel. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye iskolánk közelében található. Amennyiben iskolánk ezek után is tud még felvételi (átvételi) kérelmeket teljesíteni, ezt – a felvételi (átvételi) kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt legalább tizenöt nappal – nyilvánosságra kell hozni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi (átvételi) kérelmének teljesítése után a jelentkezők közül először a sajátos nevelési igényű tanulókat vesszük fel, majd azokat, akiknek ezt különleges helyzete indokolja. Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló  szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő,  testvére iskolánk tanulója  munkáltatói igazolás alapján a szülő munkahelye az iskola beiskolázási körzetében található,  az iskola a tanuló lakóhelyétől (tartózkodási helyétől) számítva egy kilométeren belül található. A sajátos nevelési igényű és sajátos helyzetű gyermekek felvételének teljesítése után a szabad férőhelyekre az iskola további felvételi kérelmeket is teljesít. Ha ilyenkor több felvételi kérelem érkezik az iskolába, mint a felvehető tanulók száma, akkor a felvételről az iskola sorsolás útján dönt. A sorsolás lebonyolításának szabályai: -

A sorsolás nyilvános.

-

A sorsolásra a felvételi kérelmet benyújtó szülőket meg kell hívni.

-

A meghívónak tartalmaznia kell a sorsolás helyszínét, a sorsolás időpontját, a sorsolásban

43



érintett tanulók számát, valamint a felvehető tanulók számát. -

A sorsolás helyszíne az iskola épülete.

-

A sorsolást a felvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak utolsó napja után tizenöt napon belül le kell bonyolítani.

-

A sorsolást az ez alkalomra létrehozott sorsolási bizottság szervezi meg és bonyolítja le.

-

A sorsolási bizottság tagjai: az alsós munkaközösség vezetője, az intézményi tanács és a szülői szervezet képviselője, a leendő első osztályos tanítók, az iskola igazgatóhelyettese, a jegyzőkönyvvezető.

-

A sorsolási bizottság elnöke: az iskola igazgatóhelyettese.

-

A sorsolás elején a megjelent szülőkkel ismertetni kell a sorsolás menetét és a sorsolási bizottság tagjait.

-

A felvételi kérelmeket jelölés nélküli, zárt borítékban a jelenlevők előtt kell behelyezni a sorsolási urnába.

-

Az urnából a sorsolási bizottság egyik tagja veszi ki egyesével a borítékokat, majd mindenki számára jól hallhatóan felolvassa a borítékban levő tanuló nevét.

-

Az egymás után kihúzott tanulók nevét a jegyzőkönyvvezető a kihúzás sorrendjében azonnal rögzíti a jegyzőkönyvben.

-

A sorsolás eredményeképpen minden jelentkezőt rangsorolni kell.

-

A sorsolás menetéről a sorsolás közben jegyzőkönyvet kell felvenni.

-

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a sorsolás időpontját, a sorsolás helyszínét, a sorsolási bizottság tagjainak nevét, a felvételi kérelmet benyújtó szülők és tanulók nevét, a felvehető tanulók számát, a kihúzás sorrendjében a tanulók nevét, a sorsolás eredményeképpen az iskolába felvett és az elutasított tanulók nevét, a keltezést, valamint a sorsolási bizottság elnökének és a jegyzőkönyvvezetőnek az aláírását.

-

Az elkészült jegyzőkönyvet a sorsolás végén a jelenlevőkkel ismertetni kell. A sorsolás után az iskola igazgatója – sorsolás eredményének megfelelően – a felvételről, illetve a felvétel elutasításáról határozatot hoz, melyet hivatalos formában eljuttat a felvételi kérelmet benyújtó szülőknek

3. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE

44



A pedagógiai feladatok folyamatot alkotnak, amelyben egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzésnek, a gyakoroltatás-cselekedtetésnek, az érzelmekre való ráhatásnak, és az attitűdök alakításának. A feladatok beépülnek az egyes tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba, körvonalazzák a tanórai és nem tanórai keretek között folyó iskolai foglalkozások, programok módszereit, eszközeit, eljárásait. Pedagógiai feladatok a köznevelésben, közoktatásban iskolánkra vetítve:  erkölcsi nevelés  nemzeti öntudat, hazafias nevelés  állampolgárságra, demokráciára nevelés  az önismeret és társas kultúra fejlesztése  a családi életre nevelés 

a testi és lelki egészségre nevelés

 felelősségvállalás másokért, önkéntesség  fenntarthatóság, környezettudatosság  pályaorientáció gazdasági és pénzügyi nevelés  médiatudatosságra nevelés  a tanulás tanítása A NAT alapján átdolgozott helyi tantervet a 2013/2014. tanévtől vezettük be 1. és 5. osztályokban felmenő rendszerrel a következő táblázat szerint. Jelölések: H2004: Az iskola minden évfolyamán a 2007-ben módosított NAT alapján felülvizsgált kerettanterv – helyi tanterv szerint folyik az oktatás. Köznevelési törvény: 2012. szeptember 1-től a mindennapos testnevelést az 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben kell megszervezni. A korábbi mindennapos testmozgást kifutó rendszerben kell alkalmazni. ÚJ NAT: a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről alapján kiadásra kerülő kerettanterv, és elkészítendő helyi tanterv a 2013/2014. tanévtől az 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

TANÉV 2013-

1.

ÉVFOLYAM 4. 5.

2. 3. ALSÓ TAGOZAT H2004 ÚJ NAT Köznev. H2004

6. 7. 8. FELSŐ TAGOZAT H2004 ÚJ NAT Köznev. H2004 45

Pedagógiai Program 2014 2014. 20142015. 20152016. 20162017.


törvény

törvény

Köznev. Köznev. H2004 H2004 ÚJ NAT ÚJ NAT törvény törvény Köznev. Köznev. ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT törvény törvény ÚJ NAT ÚJ NAT

ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT

3.1 A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7

2. évf. 7

3. évf. 6

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 3 25

4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan

5. évf. 4 3 4 1

6. évf. 4 3 3 1

7. évf. 3 3 3 1

8. évf. 4 3 3 1

2

2

2

2

2

2 2 1 2

1 2 1 46



Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1

1

1 1

2 1

1 1 1 5 1 3 28

1 1 1 5 1 3 31

1 1

1 1 1 5 1 2 28

5 1 3 31

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat

Változat A változat A változat A változat A változat A változat B változat

3.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7+1

2. évf. 7+1

3. évf. 6+2

4+1 1 1 2 2 1 5 2 25

4+1 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1+1 2 2 1 5 3 25

4. évf. 6+1 2+1 4 1 1+1 2 2 1 5 3 27 47



Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4+1 3 4 1

6. évf. 4+1 3 3+1 1

7. évf. 3+1 3 3+1 1

8. évf. 4+1 3 3+1 1

2

2

2

2

2

2 1,5+0,5 1,5 1,5 1,5+0,5 1

1,5+0,5 1,5 1,5+0,5 1,5 1

1 1 1 5 1 3 31

1 1

1

1

1

1

1 1 1 5 1 2 28

1 1 1 5 1 3 28

5 1 3 31

A szabadon tervezhető órakeret felhasználása Alsó tagozat: A szabadon felhasználható keretet elosztottuk a magyar, matematika és angol tantárgyak között, mellyel célunk a tananyag minél nagyobb szintű elmélyítése, gyakoroltatása. Mindez osztálybontásban az alábbiak szerint valósult meg: 1.- 2. osztály: szabad órakeret 2-2 óra, melyből a következő tantárgyakhoz építettünk be órákat:  1 óra: a magyar nyelv és irodalomhoz  1 óra: a matematika tantárgyhoz 3. osztály: szabad órakeret 3 óra, melyből a következő tantárgyakhoz építettünk be órákat:  2 óra: a magyar nyelv és irodalomhoz  1 óra: a környezetismeret tantárgyhoz 4. osztály: szabad órakeret 3 óra, melyből a következő tantárgyakhoz építettünk be órákat:  1 óra: a magyar nyelv és irodalomhoz  1 óra: a környezetismeret tantárgyhoz  1 óra: angol tantárgyhoz. 48



Felső tagozat: Mivel az egyes tantárgyak jogszabályban előírt heti minimális óraszáma teljesíthető kétéves átlagban is, ezért fizika, kémia, biológia-egészségtan és földrajz tantárgyak 7-8. évfolyamra előírt összesen 3 órai tartalmát két egyenlő részre osztottuk szét. (1,5, 1,5 óra) A szabadon felhasználható keretet a következő célkitűzések figyelembevételével osztottuk szét: 

A matematika és a magyar nyelv és irodalom a középiskolai felvételinél nagyon hangsúlyos szerepet kapnak, ezért a tudás elmélyítése érdekében fontosnak tartottuk óraszámunkat megemelni.



A természettudományos tárgyak óraszámait bizonyos esetekben 0,5-0,5 órával megemeltük, melynek célja a tudást megalapozó gyakorló órák megemelése.



Bár az informatika tanítását 6. osztálytól vezeti be a javasolt kerettanterv, a téma fontosságára való tekintettel az ötödikes szabadon tervezhető órakeretből egy órát erre szánunk.



5.osztályban bevezetett új tantárgyunk a nép- és honismeret, amit két évre terveztünk, hatodik osztályban a tananyagot helyismerettel egészítettük ki.

Mindez az alábbiak szerint valósult meg: 5. osztály: szabad órakeret 2 óra, melyből a következő tantárgyakhoz építettünk be órákat:  1 óra: a magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz  1 óra: informatika tantárgy oktatása 6. osztály: szabad órakeret 3 óra, melyből a következő tantárgyakhoz építettünk be órákat:  1 óra: a magyar nyelv és irodalomhoz  1 óra: a matematika tantárgyhoz  1 óra: hon- és népismeret tantárgy tanítása 7. osztály: szabad órakeret 3 óra, melyből a következő tantárgyakhoz építettünk be órákat:  1 óra: a magyar nyelv és irodalomhoz  1 óra: a matematika tantárgyhoz  0,5 óra: fizika tantárgyhoz  0,5 óra: földrajz tantárgyhoz 8. osztály: szabad órakeret 3 óra, melyből a következő tantárgyakhoz építettünk be órákat:  1 óra: a magyar nyelv és irodalomhoz  1 óra: a matematika tantárgyhoz  0,5 óra: fizika tantárgyhoz  0,5 óra: biológia-egészségtan tantárgyhoz

3.3 Óratervek 2013/2014. tanév 49


Dunaalmási Csokonai Általános Iskola Helyi tanterv: 1., 5. osztály Mindennapos testnevelés: 2., 6. osztály

1. évfolyam

2. évfolyam.

3. évfolyam

4. évfolyam

2. félévi óraszám

Éves óraszám



Éves óraszám



Éves óraszám



Éves óraszám

Magyar nyelv és irodalom

8

8

296

9

9

333

8

8

296

8

8

296

Idegen nyelv (angol)

-

-

-

-

-

-

-

-

-

3

3

111

Matematika

5

5

185

4

4

148

4

4

148

3

3

111

Erkölcstan

1

1

37

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Környezetismeret

1

1

37

1

1

37

2

2

74

2

2

74

Ének-zene

2

2

74

1

1

37

2

1

55,5

1

2

55,5

Rajz/vizuális kultúra

2

2

74

1

1

37

1

2

55,5

2

1

55,5

Technika és életvitel/ Életvitel és gyakorlat

1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37

Testnevelés és sport

3+2

3+2

3+2

3+2

3

3

111

3

3

111

Kötelező tanítási órák összesen

25

25

22

22

21

21

777

23

23

851

Tantárgy


1- 4. évfolyam

Kötelező tanítási órák

925

8. évfolyam





5

5

185

5

5

185

4

4

148

5

5

185


3

3

111

3

3

111

3

3

111

3

3

111

Matematika

4

4

148

4

3

129,5

4

3

129,5

3

3

111

Erkölcstan

1

1

37

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Történelem1

2

2

74

2

2

74

2

2

74

2

2

74

Természetismeret

2

2

74

2

2

74

-

-

-

-

-

-

Fizika

-

-

-

-

-

-

1

1

37

2

1

55,5

Kémia

-

-

-

-

-

1

2

55,5

1

2

55,5



Tantárgy



Éves óraszám

7. évfolyam


5 – 8. évfolyam

814

6. évfolyam.

Éves óraszám

5. évfolyam

74

Éves óraszám

74

111+

Éves óraszám

111+


1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

50



Biológia/biológiaegészségtan

-

-

-

-

-

-

2

1

55,5

1

1

37

Földrajz

-

-

-

-

-

-

1

2

55,5

1

1

37

Ének-zene

1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37

Hon- és népismeret

1

1

37

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Rajz / vizuális kultúra

1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37

Informatika

1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37

Technika és életvitel

1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37


3+2

3+2

3+2

3+2

111 + 74

2

2

74

2

2

74

osztályfőnöki

1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37


28

28

1036

26

25

869,5 + 74

25

25

925

25

25

925

111 +74

2014/2015. tanév Helyi tanterv: 1.,2., 5.,6. osztály Mindennapos testnevelés: .3.,7. osztály 1. évfolyam

2. évfolyam.

3. évfolyam

4. évfolyam

Éves óraszám



Éves óraszám



Éves óraszám



Éves óraszám


8

8

296

8

8

296

8

8

296

8

8

296


-

-

-

-

-

-

-

-

-

3

3

111

Matematika

5

5

185

5

5

185

4

4

148

3

3

111

Erkölcstan

1

1

37

1

1

37

-

-

-

-

-

-

Környezetismeret

1

1

37

1

1

37

2

2

74

2

2

74

Ének-zene

2

2

74

2

2

74

2

1

55,5

1

2

55,5


2

2

74

2

2

74

1

2

55,5

2

1

55,5


1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37


3+2

3+2

3+2

3+2

3+2

3+2

111+2

3

3

111


25

25

25

25

23

23

23

23

851

Tantárgy



1- 4. évfolyam


111+ 74 925

5. évfolyam

111+ 74 925

6. évfolyam.

777+

7. évfolyam

74

8. évfolyam

51





Éves óraszám


Éves óraszám




5 – 8. évfolyam

Éves óraszám


Éves óraszám



5

5

185

5

5

185

4

4

148

5

5

185


3

3

111

3

3

111

3

3

111

3

3

111

Matematika

4

4

148

4

4

148

4

3

129,5

3

3

111

Erkölcstan

1

1

37

1

1

37

-

-

-

-

-

-

Történelem2

2

2

74

2

2

74

2

2

74

2

2

74

Természetismeret

2

2

74

2

2

74

-

-

-

-

-

-

Fizika

-

-

-

-

-

-

1

1

37

2

1

55,5

Kémia

-

-

-

-

-

1

2

55,5

1

2

55,5


-

-

-

-

-

-

2

1

55,5

1

1

37

Földrajz

-

-

-

-

-

-

1

2

55,5

1

1

37

Ének-zene

1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37


1

1

37

1

1

37

-

-

-

-

-

-


1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37

Informatika

1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37


1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37


3+2

3+2

3+2

3+2

111 + 74

3+2

3+2

2

2

74

osztályfőnöki

1

1

37

1

1

37

1

1

1

1

37


28

28

1036

28

28

1036

28

28

25

25

925

Tantárgy Kötelező tanítási órák

111 +74

111+ 74 37 962+ 74

2015/2016. tanév Helyi tanterv: 1.,2.3., 5.,6.,7. osztály Mindennapos testnevelés: 4.,8. osztály 1. évfolyam

2. évfolyam.

3. évfolyam

4. évfolyam

2


52

Éves óraszám



Éves óraszám



Éves óraszám



Éves óraszám


Tantárgy


1- 4. évfolyam



Kötelező tanítási órák Magyar nyelv és irodalom

8

8

296

8

8

296

8

8

296

8

8

296


-

-

-

-

-

-

-

-

-

3

3

111

Matematika

5

5

185

5

5

185

4

4

148

3

3

111

Erkölcstan

1

1

37

1

1

37

1

1

37

-

-

-

Környezetismeret

1

1

37

1

1

37

2

2

74

2

2

74

Ének-zene

2

2

74

2

2

74

2

2

74

1

2

55,5


2

2

74

2

2

74

2

2

74

2

1

55,5


1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37


3+2

3+2

3+2

3+2

3+2

3+2

111+2

3+2

332


25

25

25

25

25

25

925

23

23

925

74

8. évfolyam






Éves óraszám

851+



7. évfolyam

74


5

5

185

5

5

185

4

4

148

5

5

185


3

3

111

3

3

111

3

3

111

3

3

111

Matematika

4

4

148

4

4

148

4

4

148

3

3

111

Erkölcstan

1

1

37

1

1

37

1

1

37

-

-

-

Történelem3

2

2

74

2

2

74

2

2

74

2

2

74

Természetismeret

2

2

74

2

2

74

-

-

-

-

-

-

Fizika

-

-

-

-

-

-

2

2

74

2

1

55,5

Kémia

-

-

-

-

-

1

2

55,5

1

2

55,5


-

-

-

-

-

-

2

1

55,5

1

1

37

Földrajz

-

-

-

-

-

-

2

2

74

1

1

37

Ének-zene

1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37


1

1

37

1

1

37

-

-

-

-

-

-


1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37

Informatika

1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37


1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37

Tantárgy


5 – 8. évfolyam

925

6. évfolyam.

Éves óraszám

5. évfolyam

74

111+

Éves óraszám

74

111+

Éves óraszám

111+


3


53




3+2

3+2

osztályfőnöki

1

1


28

28

111

3+2

3+2

111 + 74

3+2

3+2

37

1

1

37

1

1

1036

28

28

1036

31

31

+74

111+

3+2

3+2

111+7 4

37

1

1

37

1147

28

28

74

962+ 74

2016/2017. tanévtől Helyi tanterv: minden évfolyamban 1- 4. évfolyam

Éves óraszám



Éves óraszám



Éves óraszám


8

8

296

8

8

296

8

8

296

7

7

259


-

-

-

-

-

-

-

-

-

3

3

111

Matematika

5

5

185

5

5

185

4

4

148

4

4

148

Erkölcstan

1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37

Környezetismeret

1

1

37

1

1

37

2

2

74

2

2

74

Ének-zene

2

2

74

2

2

74

2

2

74

2

2

74


2

2

74

2

2

74

2

2

74

2

2

74


1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37


3+2

3+2

3+2

3+2

3+2

3+2

111+2

3+2

332


25

25

25

25

25

25

925

27

27

Tantárgy



4. évfolyam


3. évfolyam

Éves óraszám

2. évfolyam.


1. évfolyam


7. évfolyam

999

8. évfolyam








6. évfolyam.

74


5

5

185

5

5

185

4

4

148

5

5

185


3

3

111

3

3

111

3

3

111

3

3

111

Matematika

4

4

148

4

4

148

4

4

148

4

4

111

Tantárgy


5 – 8. évfolyam

Éves óraszám

5. évfolyam

925

111+

Éves óraszám

925

74

Éves óraszám

74

111+

Éves óraszám

111+


54

Pedagógiai Program 2014 Erkölcstan


1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37

Történelem

2

2

74

2

2

74

2

2

74

2

2

74

Természetismeret

2

2

74

2

2

74

-

-

-

-

-

-

Fizika

-

-

-

-

-

-

2

2

74

2

2

74

Kémia

-

-

-

-

-

1

2

55,5

2

1

55,5


-

-

-

-

-

-

2

1

55,5

2

2

74

Földrajz

-

-

-

-

-

-

2

2

74

1

2

37

Ének-zene

1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37


1

1

37

1

1

37

-

-

-

-

-

-


1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37

Informatika

1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37


1

1

37

1

1

37

1

1

37

-

-

-


3+2

3+2

3+2

3+2

111 + 74

3+2

3+2

3+2

3+2

111+7 4

osztályfőnöki

1

1

37

1

1

37

1

1

37

1

1

37


28

28

1036

28

28

1036

31

31

1147

31

31

1147

4

111 +74

111+ 74

3.4 A tanuló heti és napi terhelésének korlátai A tanítási órák napi beosztásánál ügyelünk arra, hogy a tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma egy tanítási napon nem lehet több:  hat tanítási óránál az első-harmadik évfolyamon  hét tanítási óránál a negyedik évfolyamon  hét tanítási óránál a z ötödik-nyolcadik évfolyamon. 2013 szeptemberétől új rendben kell megszervezni a délutáni foglalkozásokat, mivel a nemzeti köznevelésről szóló törvény előírja, hogy az általános iskolákban foglalkozásoknak legalább délután 16 óráig kell tartaniuk, a tanulóknak pedig kötelező az ezeken való részvétel, mely alól az igazgató adhat felmentést a szülő írásban benyújtott kérvénye alapján indokolt esetekben. Iskolánkban a tanórák a délelőtti időszakban vannak, a délutáni időszakban tanulóink napközis és tanulószobai foglalkozásokon, fejlesztő és felzárkóztató órákon és érdeklődési körüknek megfelelő szakköri tevékenységekben vesznek részt. Azokon a tanítási napokon, amikor a tanuló a tanév rendjében meghatározott mérési feladatok végrehajtásában vesz részt, más tanórai foglalkozásokon való részvételre a művészeti órák és a testnevelés órák kivételével nem kötelezhető.

4


55



3.5 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a szakminisztérium hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés-, technika-, rajzfelszerelés. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket az alsó tagozatos munkaközösség és a felső tagozatos szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A tankönyvek kiválasztásának elvei: –

a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének;

–

a taneszköz legyen jól tanítható, jól tanulható;

–

Alkalmas legyen órai vagy otthoni differenciált feladat adására, feladatok megoldására.

–

a taneszköz nyomdai kivitelezése legyen alkalmas a tantárgy óraszámának és igényeinek megfelelő használatra több tanéven keresztül;

–

a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására;

Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket: –

amelyek több éven keresztül használhatók;

–

amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai;

–

amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló);

–

amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal (pl. veszélyes, időigényes kísérletekről készült filmek, animációk) 3D modellek, grafikonrajzoló, statisztikai programok, interaktív feladatok, számonkérési lehetőségek, játékok stb. segítségével.

–

amelyekhez

olyan hozzáférés biztosított, amely az iskolában használt digitális

eszközöket és tartalmakat interneten keresztül a diákok otthoni tanulásához is nyújtani tudja. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (májusban az osztályszülői értekezleten) tájékoztatjuk. A tankönyveket és a nyomtatott taneszközöket az iskola szerzi be, és az egyéb felszerelések helyben történő megvásárlásához is segítséget nyújt. 56



A taneszközök kiválasztásánál az alábbi szempontok a meghatározók:  A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.  Új taneszköz bevezetésére csak akkor kerül sor, ha az lényegesen javítja az oktatás minőségét.  A taneszközök ára lehetőleg ne haladja meg a szülők teherbíró képességét. 3.6 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósítása 3.6.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése a legfontosabb feladat. 





Meg kell ismerni az iskolába lépő kisgyermek adottságait, tájékozottságát, személyiségét, fokozatosan átvezetjük a gyermekeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Ki kell alakítani a megfelelő tanulási módszereket, az iskolai fegyelmet, fejleszteni a figyelmet, kötelességérzetet. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, Teret kell adni a gyermek mozgás iránti vágyának, a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával. Meg kell alapozni a gyermek személyiségét a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával.

3.6.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. Fontos feladatok:  a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;  fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása.

57



3.6.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,  az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;  a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;  az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni. 3.6.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Feladatok:  Az aktív tanulási tevékenységek közben az önismeret, együttműködési készség, akarat, segítőkészség, empátia, tolerancia fejlesztése  A közösségi értékek tudatosítása, helyes értékrend kialakítása  Azon képességek, készségek fejlesztése, melyek a természeti, társadalmi és emberi környezettel való harmonikus, építő kapcsolatokhoz szükségesek  Erősítse az Európához való tartozás tudatát,  Késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére  az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;

3.7 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg. Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra 58

Pedagógiai Program 2014 a)

a

kerettanterv

testnevelés

Dunaalmási Csokonai Általános Iskola tantárgyra

vonatkozó

rendelkezéseiben

meghatározott

oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportoló sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. A mindennapi testedzés célja és feladatai A mindennapi testnevelés célja, hogy a tanulók egészségi, testi állapotát a mindennapi testedzés megszervezésével megőrizzük, állóképességüket növeljük, mozgáskultúrájukat fejlesszük és a tanulókban kialakítsuk az igényt a rendszeres mozgás iránt. A mindennapi testedzés feladatai összhangban állnak az iskola testnevelés tantervével, a tanterv feladatainak elvégzését segítik, kiegészítik. A mindennapi testedzés keretei iskolánkban 

Iskolai testnevelésórák



Diáksportköri programok, tevékenységek



Labdajátékok sportfoglalkozás



Úszásoktatás



Néptánc

A mindennapi testedzés megszervezése Intézményünkben a gyermekek számára a délelőtti időszakban három testnevelés órát tartunk, melyet a délutáni időszakban különböző sport jellegű foglalkozások egészítenek ki: iskolai sportkör, iskolai atlétika kör, iskolai sportkör aerobic elemekkel, labdajátékok foglalkozás. A tantárgyfelosztásban a sportköri órakereteket úgy kell meghatározni lehetőség szerint, hogy a tanulók számára a testnevelés órát nem tartalmazó napon a testedzés biztosítva legyen sportköri óra keretében. A diáksportkör vezetői a nevelőtestülettel összhangban éves munkatervet készítenek. Tanulóink közel 30 %-a tagja valamilyen sportegyesületnek, sportklubnak, melyet az ő esetükben szintén beszámítunk a mindennapos testnevelési óraszámunkba. A mindennapos testnevelés évfolyamonként:  Első évfolyamon: Heti három kötelező testnevelés óra a délelőtti időszakban I. félévben: heti egy óra kötelező úszásoktatás és egy óra sportköri foglalkozás 59



II. félévben: délutáni időszakban kettő választható sportfoglalkozás  Az második-negyedik évfolyamon o a heti három kötelező testnevelés óra a délelőtti időszakban o a többi tanítási napon délutáni időszakban kettő választható sportfoglalkozás  Az ötödik-nyolcadik évfolyamon o a heti három kötelező testnevelési óra; o a diáksportkör szervezett foglalkozásai; o egyesületi sportfoglalkozás o úszásoktatás az érintett osztálynak (fél évig, 18 órában) Községünk nagyon jó természeti adottságait kihasználva évente kétszer-háromszor túrát szervezünk. Futballrajongó gyerekeknek jó lehetőséget ad az utánpótlás-válogatott, a víz iránt lelkesedőknek pedig a kajak-kenu szakosztály. A helyi lovardába is évente többször megyünk szervezetten. A jövőben fontos feladatunk az úszásoktatás (gyakorlás) kiterjesztése a 2-8. osztályokra, és keressük annak lehetőségét, hogy tanulóink szervezett lovaglásoktatáson vehessenek részt. 3.8 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A tantárgyválasztást a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 15.§.szabályozza az alábbiak szerint: Az iskola igazgatója minden év április 15-ig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja tanítani. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék, ennek hiányában a szülöi szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. A tanuló május 20-ig jelentheti be a tantárgy megválasztásával kapcsolatos döntését. A tanuló a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja választását. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. Iskolánkban a szülők nyilatkozhatnak a hittan/erkölcstan kiválasztásában és a kötelező óraszámon túli délutáni foglalkozásokban. (első osztályban beiratkozáskor) A tanulók szabadon dönthetnek arról, hogy melyik szakkörben szeretnének tevékenykedni. Tanítási idő után rendezvényeket, programokat lehet szervezni. Ennek feltétele, hogy a tanulókra legalább egy pedagógus felügyeljen. A program időpontjáról - kezdés, befejezés – az iskola igazgatójával kell egyeztetni. Iskolánk személyi állománya nem teszi lehetővé a pedagógusválasztást.

60



3.9. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Célunk az, hogy iskolánkban érvényesüljön a: o diszkriminációmentesség o szegregációmentesség o integráció biztosítása o hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása o minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása. Tiltunk minden közvetlen és közvetett hátrányos megkülönbözetést, amely egy személy vagy csoport valós vagy vélt jellemzői (neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása) alapján hátrányos helyzetbe hoz. Tiltjuk a zaklatás, jogellenes elkülönítés és megtorlás alkalmazásának minden formáját. Iskolánk az oktatás nevelés során tiszteletben tartja a tanulók és alkalmazottak emberi értékeit, emberi méltóságát, egyediségét. Fontos feladatnak tekintjük a megfelelő iskolai légkör kialakítását, az alapvető értékek megőrzéséhez és megerősítéséhez való hozzájárulást. Az esélyegyenlőségi intézkedések alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Alapvető feladat, hogy az intézmény a szolgáltatásaihoz egyenlő hozzáférést tegyen lehetővé, helyezzen hangsúlyt az esélyteremtésre és a hátrányos helyzetű tanulók hátrányainak kompenzálására. Alapvető jogokat biztosít mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. Az iskolai élet megszervezésében, irányításában, működésében, feladatainak végrehajtásában az iskola vezetése és minden dolgozója köteles megtartani a tanulóval kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményeit. A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört. A tantestület minden tagjának tudatosan kell törekednie az eredményes együttnevelés feltételeinek biztosítására, a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók hatékony integrált oktatásának megvalósítására. Kiemelt területek: 61



o Napközis/tanulószobai ellátás: valamennyi jelentkező tanulónak biztosítjuk a napközis ellátást. Ez különösen az alsó tagozatosok és a hátrányos helyzetű gyerekek számára kiemelten fontos. Indokolt esetben a napközis ellátást a nevelőink is kezdeményezik, javasolják. o Gyermekétkeztetés: biztosítjuk a törvény garantálta kedvezményeket. o Felzárkóztató, ill. tehetséggondozó programok: a fejlesztésre szoruló diákok számára korrepetáló, felzárkóztató foglalkozások lehetőségét biztosítjuk. A tehetséges tanulókat versenyekre készítjük fel. o Tankönyvtámogatás:

a

jogszabályi

előírásoknak

megfelelően

biztosítjuk

az

ingyenességet a rászoruló tanulók számára. o Továbbtanulás: különös figyelemmel kísérjük és segítjük a hátrányos helyzetű tanulók pályaválasztását.

Törekvésünk,

hogy képességeiknek megfelelő középiskolában

tanuljanak tovább diákjaink. o Kapcsolattartás

a

szülőkkel:

kiemelten

fontosnak

tartjuk

a

szülőkkel

való

együttműködést, kapcsolattartást, tájékoztatást. A szülőket tájékoztatjuk a szociális juttatások lehetőségeiről is szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon. A nevelők – igény szerint – segítséget nyújtanak az igénylések kivitelezésében is. o Kapcsolattartás a szakszolgáltató intézménnyel, a szakértői bizottsággal: indokolt esetben – a gyerek érdekeit messzemenően figyelembe véve – a törvényes lehetőségeket kihasználva járunk el, kezdeményezünk esetenként szakértői vizsgálatot. A fejlesztések a szakvélemények szerint zajlanak. 3.10 A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált – oktatásuk. Többet vállalunk, magasabb értéket kínálunk, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedését, önmagukhoz mért fejlődését, a többi tanulóval való együtt haladását tekintjük, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják:  Az iskola vezetője támogatja pedagógusai részvételét az integrációt segítő szakmai programokon akkreditált továbbképzéseken.  Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülés-specifikus módszertani eljárások alkalmazása.

A

módszerek,

módszerkombinációk

megválasztásában

a

62



„sérülésspecifikusság" alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz.  A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki o a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; o egyéni fejlesztési tervet készít a gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus együttműködésével, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; o a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a szakvéleményben szereplő javaslatokat beépíti, o egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; o alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; o együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.  A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár, fejlesztő pedagógus o segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; o javaslatot tesz a fogyatékosság, a pszichés fejlődési zavar típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); o segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, ismerteti a speciális eszközök használatát, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; o figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; o együttműködik a pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó más pedagógusok tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait;

63



o segíti a befogadó pedagógust az egyéni értékelés kialakításában, a gyermek önmagához mért fejődésének megítélésében; o segíti a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolását.  Az oktató-nevelő munkánk során igénybe vesszük a pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait, a gyógypedagógust (logopédust) foglalkoztató intézmények segítségét. Iskolánkban az sajátos nevelési igényű tanulók ellátása gyógypedagógus és - szükség szerint logopédus segítségével történik. 3.11 A tanulmányi munka értékelése, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 3.11.1 A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha tanulmányi kötelezettségeit sikeresen teljesítette. Ezek a kötelezettségek megtalálhatóak az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 28. évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie bizonyos esetekben.(2.12. fejezet) Az első évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának és magasabb évfolyamának megismétlését akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket teljesítette. 3.11.2 A tanulmányi munka értékelése Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. A teljesítmény minősítésekor érvényesülő alapelvek Azoknál a tantárgyaknál, amelyek a tanulóktól speciális képességek meglétét igénylik, ill. azt fejlesztik, a tanuló igyekezete, hozzáállása, munkamorálja és a teljesítményszint figyelembe vételével együttesen alakítja ki a pedagógus az értékelést. Ilyenek a testnevelés és a művészetek tantárgyai (ének, rajz), valamint a technika.

64



Az értékelésnél a tanuló helyesírását, mondatainak nyelvi helyességét minden tantárgynál figyelembe vesszük, mert helyesen írni és értelmesen fogalmazni általános követelmény minden tanuló számára. Követelmény minden tantárgyból a füzetek és munkafüzetek áttekinthető, esztétikus vezetése. Az értékelés célja: 

tájékoztatás, visszajelzés



a gyermeki személyiség fejlesztése



motiválás, pozitív megerősítés

Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak sajátosságainak megfelelően, a gyermekek szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyagokhoz kapcsolódó követelményekre is. Az elméleti jellegű tantárgyak esetében:  A 2-8. osztályokban az egyes témakörök végén a tanulók az egész témakör tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.  A nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik.  Az 1-4. évfolyam végén olvasásból, nyelvtanból, matematikából a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek. Az írásbeli beszámoltatás intézményünkben alkalmazott formái: 

írásbeli felelet



röpdolgozat



dolgozat



év eleji, félévi és év végi felmérés



a tanár által készített mérőeszközök



standardizált mérőeszközök

Az írásbeli beszámoltatás rendje: Az írásbeli felelet az óra számonkérő részében a szóbeli feleletet helyettesíti. Ennek keretében két-három tanuló írásban ad számot tudásáról, míg társai szóban felelnek. Teljes értékű érdemjeggyel értékelhető írásbeli beszámoltatási forma. A röpdolgozat előző néhány óra tananyagát tartalmazó kérdéssor megoldását jelenti, amelyet szintén érdemjeggyel értékelünk.

65



A témazáró dolgozat egy adott témakör lezárásakor kerül sor, melyre a tanulókat felkészítjük, megírásának időpontját előre közöljük. A dolgozatra adott érdemjegy fontos szerepet játszik a félévi és év végi osztályzatokban. Az év eleji, félévi és év végi felmérések Meghatározott időben íratjuk, s idejüket tanmenetben rögzítjük. A félévi és év végi felmérésekben a tanulók egy egész időszakban megszerzett tudás, ismeretanyag elsajátításáról adnak számot. Ezekre az írásbeli beszámoltatási formákra adott érdemjegy kapja a legnagyobb hangsúlyt a félévi, illetve az év végi osztályzatokat illetően. A dolgozatokat

pontozással vagy százalékolással történő értékeljük. Javítási lehetőséget

indokolt esetben a nagyobb súllyal szereplő dolgozatok esetében biztosítunk. A gyermekek tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében írásbeli dolgozataik,

feladatlapjaik,

tesztjeik

értékelésekor

az

elért

teljesítmény

(pontszám)

érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végezzük:

Teljesítmény

Értékelés

0-38%

Elégtelen (1)

39-55%

Elégséges (2)

56-75%

Közepes (3)

76-90%

Jó (4)

91-100%

Jeles (5)

Kiemelten fontos a tanulók szóbeli kifejezőkészsége fejlesztése érdekében, hogy a nevelők többször ellenőrizzék a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában is. Készségtárgyak étékelése: Az ének – zene, a rajz, a számítástechnika és technika tantárgyakból a szóbeli feleletet valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva kell ellenőrizni. A testnevelés tantárgy követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük, értékeljük. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban annak alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a gyermek képességei, eredményei hogyan változtak. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon: 66



Szöveges értékelés: Az első évfolyamon félévkor és év végén, második évfolyamon félévkor minden tantárgy esetében szöveges értékelést alkalmazunk. A szöveges értékelés a tantervi követelmények figyelembevételével mért tanulói fejlődést mutatja meg. A szöveges értékelésnek tartalmaznia kell a tanuló teljesítményének, magatartásának és szorgalmának általános összefoglalóját, és a kulcskompetenciák fejlettségének szintjét. Ki kell emelni benne, hogy mely területeken teljesít a gyermek átlagon felül, és miben kell még fejlődnie. Év végén az értékelés szabadon fogalmazott, személyre szóló szöveges értékelés, amely tájékoztatást ad arról, hogy a tanulónak melyek az erősségei, és miben kell még fejlődnie, ill. miből van szüksége felzárkóztatásra. Ha a tanuló az első osztály végén a „felzárkóztatásra szorul” bejegyzést kapja, akkor a szülőt tájékoztatni kell, hogy milyen jellegűek a lemaradások és a felzárkóztatáshoz milyen segítséget nyújt az iskola a tanulónak. A továbblépéshez szükséges egyéni fejlesztéshez a következő megoldásokat alkalmazzuk: - javasoljuk a Nevelési Tanácsadó célzott vizsgálatát annak megállapítására, hogy a tanuló milyen mértékű tanulási zavarral küzd - a tanítói részről az egyéni képességfejlesztő foglalkozások megtartását. A félévi és év végi értékelésnél alkalmazott szöveges minősítések, és azok tartalma A szöveges minősítés a tanulók teljesítményétől függően a következő: 

kiválóan teljesített



jól teljesített



megfelelően teljesített



felzárkóztatásra szorul

"Kiválóan teljesített " bejegyzés tartalma: A tanuló  az elsajátítandó tananyagot érti, tudását írásban és szóban is képes kifejteni  mondanivalóját  írásban vagy szóban  értelmesen, szépen megfogalmazva adja elő  képes összefüggő, önálló feleletre, abban segítséget nem, vagy csak nagyon keveset igényel  a tananyagon kívüli információkat is felhasznál  a tanultakat kreatívan alkalmazza, önálló feladatmegoldásra képes  képes kérdéseket megfogalmazni, problémát felvetni 67



 az adott tantárgynál elfogadott százalékos értékelésnél a megfelelő szintet eléri  többletfeladatot vállal. "Jól teljesített" bejegyzés tartalma: A tanuló  az elsajátítandó tananyagot általában érti, tudását írásban és szóban is kevés segítséggel képes kifejteni  mondanivalóját  írásban vagy szóban  értelmesen, szépen megfogalmazva adja elő  bizonytalanságait, pontatlanságait kis segítséggel képes kijavítani  a tanultak egyszerű alkalmazására képes  problémáit képes megfogalmazni, kérdéseket tesz fel  az adott tantárgynál elfogadott százalékos értékelésnél a megfelelő szintet eléri  többletfeladatot ösztönzésre vállal. "Megfelelően teljesített" bejegyzés tartalma: A tanuló  az alapvető ismereteket, törvényszerűségeket, szabályokat elsajátította, a tantárgy alapkövetelményeit teljesítette  a tanultakat csak kérdések segítségével képes reprodukálni  a tanultakat csak segítséggel, ill. jelentős segítséggel képes alkalmazni  folyamatos irányítást igényel  mondanivalójának megfogalmazásakor  írásban vagy szóban 

törekszik a szép

magyar beszéd használatára  többletfeladatot nem, vagy csak erős ösztönzésre vállal  az adott tantárgynál elfogadott százalékos értékelésnél a minimum szintet eléri. "Felzárkóztatásra szorul" bejegyzés tartalma: A tanuló  tanári segítséggel sem képes a tanultakat reprodukálni  a tanulmányi követelményeknek alapszinten sem tesz eleget  az adott tantárgynál elfogadott százalékos értékelésnél a minimumszintet nem éri el, ezért a következő félévtől kötelező felzárkóztatáson vesz részt. Érdemjeggyel történő értékelés 3-8. évfolyamon a pedagógus a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel értékeli, félévkor és a tanév végén, 2. osztályban csak a tanév végén 68



osztályzattal minősíti. A félévi és év végi osztályzatot az érdemjegyek, és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább egy érdemjegyet kell szereznie. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt, a tantárgyat tanító nevelő ellenőrző könyvön keresztül értesíti. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi, szükség esetén pótoltatja az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását. A félévi és év végi értékelésnél alkalmazott minősítések, és azok tartalma Félévkor 5-ös osztályzatot, év végén "jeles" bejegyzést kap az a tanuló, aki  az elsajátítandó tananyagot érti, tudását írásban és szóban is képes kifejteni  mondanivalóját  írásban vagy szóban  értelmesen, szépen megfogalmazva adja elő  képes összefüggő, önálló feleletre, abban segítséget nem, vagy csak nagyon keveset igényel  a tananyagon kívüli információkat is felhasznál  ismereteit és a tanultakat kreatívan alkalmazza, önálló feladatmegoldásra képes  képes kérdéseket megfogalmazni, problémát felvetni  az adott tantárgynál elfogadott százalékos értékelésnél a megfelelő szintet eléri  többletfeladatot vállal Félévkor 4-es osztályzatot, év végén "jó" bejegyzést kap az a tanuló, aki  az elsajátítandó tananyagot általában érti, tudását írásban és szóban is kevés segítséggel képes kifejteni  mondanivalóját  írásban vagy szóban  értelmesen, szépen megfogalmazva adja elő  bizonytalanságait, pontatlanságait kis segítséggel képes kijavítani  az ismeretek és a tanultak egyszerű alkalmazására képes  problémáit képes megfogalmazni, kérdéseket tesz fel  az adott tantárgynál elfogadott százalékos értékelésnél a megfelelő szintet eléri  többletfeladatot ösztönzésre vállal Félévkor 3-as osztályzatot, év végén "közepes" bejegyzést kap az a tanuló, aki  a tanultakat kérdések segítségével reprodukálni képes 69



 mondanivalójának megfogalmazásakor  írásban vagy szóban  törekszik a szép magyar beszéd használatára  feleleteiben rávezető segítséget igényel  ismereteit csak segítséggel képes alkalmazni  az adott tantárgynál elfogadott százalékos értékelésnél a megfelelő szintet eléri  többletfeladatot nem vállal Félévkor 2-es osztályzatot, év végén "elégséges" bejegyzést kap az a tanuló, aki  az alapvető ismereteket, törvényszerűségeket, szabályokat elsajátította, a tantárgy alapkövetelményeit teljesítette  számonkérésnél a kérdésekre adott válaszai bizonytalanok, pontatlanok, egy részükre nem tud válaszolni  az ismeretek alkalmazására csak jelentős segítséggel képes  feladatokat csak tanári segítséggel tud megoldani  az adott tantárgynál elfogadott százalékos értékelésnél a minimumszintet eléri  folyamatos irányítást igényel Félévkor 1-es osztályzatot, év végén "elégtelen" bejegyzést kap az a tanuló, aki  tanári segítséggel sem képes a tanultakat reprodukálni  a tanulmányi követelményeknek alapszinten sem tesz eleget  az adott tantárgynál elfogadott százalékos értékelésnél a minimumszintet nem éri el Amennyiben az év közbeni jegyek az év végi osztályzásban kétséget okoznak, a tanuló képességeihez viszonyított teljesítés és a munkához való hozzáállás dönti el a végleges osztályzatot. A magasabb évfolyamba lépés feltétele a legalább elégséges osztályzat elérése valamennyi tantárgyból. A továbbhaladás feltételei egyéb esetekben  Erkölcstan Az értékelés módja: a tantárgyat nem érdemjeggyel értékeljük, annak jellege miatt, év végén a bizonyítványba a „részt vett” bejegyzés kerül. Erkölcstanból a tanuló évismétlésre nem utasítható. 

A hit- és erkölcstan oktatás értékelését az egyházak végzik, az értékelés megegyezik az erkölcstan tantárgy értékelésével. 70



 Hon- és népismeret tantárgyból a tanulók érdemjegyet kapnak, az bizonyítványba is ennek megfelelően kerül félévkor az osztályzat, tanév végén az ennek megfelelő értékelés.  Akit a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesített az érdemjegyekkel, osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, annak a félévi értesítőjébe és év végi bizonyítványába

szöveges

értékelés

kerül:

„gyengén

megfelelt”,

„megfelelt”

bejegyzéssel. A mentesítés nem érinti a tanórán való részvételt. 3.11.3 Írásbeli feladatok rendje, értékelése, javítása, korlátai  Rendje: A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül alsó tagozaton egy, felső tagozaton legfeljebb kettő témazáró, illetve felmérő dolgozatot lehet íratni. A tanulóktól csak a megtanított ismereteket kérhetjük számon. -

A nagyobb hangsúllyal bíró dolgozatokra tanulóinkat, előzetes összefoglaló, rendszerező órán, órákon készítjük fel.

-

A témazáró dolgozatokról legalább egy héttel előre tájékoztatjuk a tanulókat.

-

Egy nap legfeljebb egy témazáró (félévi, év végi dolgozatot) íratunk.

 Értékelése: az értékelés módját előre ismertetni kell, előre elkészített feladatlapon szerepeljenek a feladatok pontszámai, valamint az értékelés-osztályozás ponthatárai, tartalmi és formai értékelés külön történjen. Pedagógiai munkánkban a továbbhaladás nélkülözhetetlen feltétele, melyeket legtöbbször együtt emlegetünk. Az értékelés és az osztályozás is azonos fogalomkörbe tartozik, mivel mindkettő minősítés. Az osztályozás a tanulási célok (követelmények) egybevetése a tanuló összteljesítményével rangskála segítségével. Az értékelésnek két fő típusa van: a formatív és a szummatív értékelés. A formatív (formáló-segítő) értékelés, a szummatív (összegző + lezáró) viszont a nagyobb egységek végén megejtett minősítés. Mindkét értékelés lehet érdemjeggyel kifejezett és érdemjegy nélküli. Az ellenőrzés folyamatában nagy hangsúlyt helyezünk az önellenőrző képesség fejlesztésére, melynek során a tanuló önmaga győződik meg a tanulás eredményességéről, maga bírálja el teljesítményének helyességét, illetve hibáit. Az értékelés típusai iskolánkban: 

A leggyakrabban alkalmazott formatív értékelés típusai: szóban elhangzó (egy vagy több gyerek) válaszára irányuló ellenőrzés

71



rögzített válaszadást tételező feladat ellenőrzése: írásos vagy egyéb tevékenységgel (összekötés, aláhúzás, bekeretezés, megjelölés, sorszámozás, kiszínezés, berajzolás, stb.) rögzített válaszadás feladatlapon. Az ellenőrzésnek a fent leírt formáira minden tanítási órán többször is sor kerül, s a tanulók valamennyi teljesítményére irányul- részben minősítő jelleggel. 

A tanítás-tanulás folyamatát lezáró ellenőrzés a szummatív értékelés minősítő jelleggel. Célja egy hosszabb tanulási szakasz (téma, tanév) eredményeinek megállapítása, rögzítése. A formatív értékeléssel együtt a tanuló eredményeinek meghatározását segíti.



Az értékelés egy harmadik típusa a diagnosztizáló értékelés, amelyre általában újabb tanulási szakasz megkezdésekor, vagy új témakör előtt kerül sor annak érdekében, hogy a pedagógus tájékozódjon arról, milyen a diákok előzetes tudásának a szintje és mélysége. Az értékelésnek erre a formájára gyakran informálisan kerül sor, és az itt szerzett tapasztalatok sohasem számíthatók be sem a végső, sem a menetközi minősítésbe.

 Írásbeli feladatok javítása, korlátai: a dolgozatok javításának határideje a megírástól számított kettő héten belül, heti egyórás tantárgy esetén a dolgozatírást követő harmadik tanóra. A kijavított dolgozatok érdemjegyeinek ismertetésénél a dolgozatokat szóban is kell értékelni, fel kell hívni a tanulók figyelmét a típushibákra. Szóbeli értékelés:  A szóbeli feleletek célja az előző tanórákon tanultak számonkérése, és osztályzattal történő értékelése.  A tanulók feleltetése legyen tervezett, minden tanulónak biztosítsunk lehetőleg félévente egy felelési lehetőséget.  A tanulók értékelése legye tárgyilagos, objektív, következetes, ösztönző hatású és fejlesztő. 3.11.4 Az évközi értékelés, minősítés módja, szabályai Évközi teljesítményük értékelésére a tanulók 1-5-ig érdemjegyet kapnak Érdemjegyet kap a tanuló:  órai munkájára, szóbeli feleletre  írásbeli munkára és felmérőre  ellenőrző dolgozatra 72



 házi dolgozatra és önálló munkákra  A nem szakos helyettesítő a tanuló teljesítményét érdemjeggyel nem értékelheti. A helyettesítő tanár - ha tartós, legalább két hetes helyettesítéssel megbízott - a tanulók kitartó tanulása érdekében érdemjeggyel is minősíthet.  A házi feladat érdemjeggyel való minősítését nem javasoljuk (kivéve a nagyobb felkészülést igénylő házi dolgozatot). Az érdemjegyeken kívül a tanulók – különösen az 1-4. osztályokban – piros és fekete pontokat is kaphatnak órai teljesítményre, szorgalmi feladatra, gyűjtőmunkára. Tantárgyanként a szaktanár megállapítja, hogy hány piros pont váltható be jeles érdemjegyre, illetve hány fekete pont elégtelen osztályzatra. A pontokért kapott érdemjegyeket a naplóban megkülönböztető módon jelöljük. (más színnel, bekarikázva) Az értékelés rendszerességének fontosságát hangsúlyozva meghatározzuk, hogy a félévi, illetve év végi osztályzat megítélésekor havonta tantárgyanként minimum egy, félévente öt érdemjegye legyen a tanulónak. Ettől eltérni csak a heti 1 órás tárgyak keretében lehet akkor, ha a tanulónak 4 vagy ennél több órája marad el. Ez esetben 3 érdemjegy és a tanuló munkához való hozzáállása, szorgalma alapján dönt a pedagógus. A kritikusan gyengén teljesítő tanulók szüleit figyelmeztető célú tájékoztató levélben értesítjük. 3.12 Az otthoni, napközis és tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Iskolánkban fontosnak tartjuk a házi feladat pedagógiai, szociális és egyéb hatásait. Az iskolán kívüli munka javítja a tanulói motivációt, fejleszti a készségeket, és bizonyos esetekben egyértelműen javítja, növeli a tanulói teljesítményt is. A házi feladatok adásánál figyelembe kell venni azt, hogy a feladatok motiváló jellegűek legyenek. Ösztönözze a tanulókat önálló ismeretszerzésre, motiváljon az életen át tartó folyamatos tanulásra. A házi feladatok a közvetett, ún. nem intézményi teljesítményt is pozitívan befolyásolják; ezeknek köszönhetően ugyanis nő a tanulók önfegyelme és az önálló problémamegoldás képessége is. A házi feladatok milyenségére vonatkozóan a tanárok általában háromféle szándékkal választják ki az otthon elvégzendő tennivalókat: 

erősíteni kívánják az órákon tanultakat,



fejleszteni akarják adott témában a tanulók különféle készségeit,



új anyagot kívánják a feladattal előkészíteni.

73

Pedagógiai Program 2014 Iskolánkban

a

házi

feladatok

Dunaalmási Csokonai Általános Iskola meghatározásával

kapcsolatban

az

alábbi

szabályok

érvényesülnek:  A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása.  Az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot.  Az ötödik-nyolcadik évfolyamon s tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot.  A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. Az írásbeli házi feladat kiadásának korlátai  A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.  Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.  A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál.

3.13 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban az osztályok alacsony létszáma miatt nem tanítunk csoportbontással. Ha egy osztály létszáma eléri a húsz főt, akkor a csoportbontás a következő tárgyakat érinti:  Informatika  Technika, életvitel és gyakorlat Mindkettőre a szűkös feltételek miatt kerül sor. A tantárgyfelosztásnál ebben az esetben a csoportbontás tényét figyelembe kell venni, ami úgy lehetséges, hogy ugyanabban az időben szervezzük a két foglalkozást a két csoportnak. 3.14 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a 74



„Hunagrofit-teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Andrásné Dr. Teleki Judit, MKM 19997.) A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1. feladat: helyből távolugrás (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: A tanuló az elugró vonal mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés -, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás előre. Értékelés: Az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük méterben Az eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) Pont-

1.

2.

3.

szám

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

1,00

1,10

1,23

1,34

1,45

1,55

1,64

1,72

2

1,03

1,13

1,26

1,37

1,48

1,58

1,67

1,75

3

1,06

1,16

1,29

1,40

1,51

1,61

1,70

1,78

4

1,09

1,19

1,30

1,43

1,54

1,64

1,73

1,81

5

1,12

1,22

1,34

1,46

1,57

1,67

1,76

1,84

6

1,15

1,25

1,37

1,49

1,60

1,70

1,79

1,87

7

1,18

1,28

1,40

1,52

1,63

1,73

1,82

1,90

8

1,21

1,31

1,44

1,55

1,66

1,76

1,85

1,93

9

1,24

1,34

1,47

1,58

1,69

1,79

1,88

1,96

10

1,27

1,37

1,50

1,61

1,72

1,82

1,91

1,99

75



11

1,30

1,40

1,53

1,64

1,75

1,85

1,94

2,02

12

1,33

1,43

1,56

1,67

1,78

1,88

1,97

2,05

13

1,36

1,45

1,59

1,70

1,81

1,91

2,00

2,08

14

1,39

1,48

1,62

1,73

1,84

1,94

2,03

2,11

15

1,42

1,52

1,65

1,76

1,87

1,97

2,06

2,14

16

1,45

1,56

1,68

1,79

1,90

2,00

2,09

2,17

17

1,48

1,58

1,72

1,82

1,93

2,03

2,12

2,20

18

1,51

1,62

1,76

1,85

1,97

2,07

2,16

2,24

19

1,54

1,66

1,80

1,89

2,01

2,11

2,20

2,28

20

1,57

1,70

1,84

1,94

2,05

2,15

2,24

2,32

21

1,61

1,74

1,87

1,98

2,09

2,19

2,28

2,36

6.

7.

8.

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) Pont-

1.

2.

3.

szám

4.

5.

évfolyam

1

0,97

1,08

1,17

1,24

1,31

1,38

1,43

1,47

2

1,00

1,11

1,20

1,27

1,34

1,41

1,45

1,50

3

1,03

1,14

1,23

1,30

1,37

1,44

1,48

1,53

4

1,06

1,17

1,26

1,34

1,40

1,47

1,51

1,56

5

1,09

1,20

1,29

1,38

1,43

1,50

1,54

1,59

6

1,12

1,23

1,32

1,41

1,45

1,53

1,57

1,62

7

1,15

1,26

1,35

1,44

1,48

1,56

1,60

1,65

8

1,19

1,29

1,38

1,47

1,51

1,59

1,63

1,68

9

1,22

1,32

1,41

1,50

1,54

1,62

1,66

1,71

10

1,25

1,35

1,44

1,53

1,57

1,65

1,69

1,74

11

1,29

1,38

1,48

1,56

1,60

1,68

1,72

1,77

76



12

1,32

1,41

1,50

1,59

1,63

1,71

1,74

1,80

13

1,35

1,44

1,53

1,62

1,66

1,74

1,77

1,84

14

1,39

1,48

1,57

1,65

1,69

1,77

1,80

1,87

15

1,41

1,50

1,60

1,68

1,72

1,80

1,83

1,90

16

1,44

1,53

1,64

1,71

1,76

1,84

1,87

1,94

17

1,47

1,57

1,67

1,74

1,80

1,87

1,91

1,98

18

1,50

1,60

1,70

1,77

1,84

1,90

1,95

2,02

19

1,54

1,64

1,74

1,80

1,88

1,94

1,99

2,05

20

1,57

1,68

1,78

1,84

1,92

1,98

2,03

2,08

21

1,61

1,72

1,81

1,88

1,96

2,02

2,07

2,11

2. feladat: hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: 4 perc Kiinduló helyzet: A tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tartóra tartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: A tanuló az

1.

ütemre törzsemelést végez,

2.

ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt,

3.

ütemre visszanyit tarkóra tartásba,

4.

ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre.

Értékelés: a négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) Pont-

1.

2.

3.

szám

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

20

22

24

26

28

30

32

34

2

24

26

28

30

32

34

36

38 77



3

28

30

32

34

36

38

40

42

4

32

34

36

38

40

42

44

46

5

36

38

40

42

44

46

48

50

6

40

42

44

46

48

50

52

54

7

44

46

48

50

52

54

56

58

8

48

50

52

54

56

58

60

62

9

52

54

56

58

60

62

64

66

10

56

58

60

62

64

66

68

70

11

60

62

64

66

68

70

72

74

12

64

66

68

70

72

74

76

78

13

68

70

72

74

76

78

80

82

14

72

74

76

78

80

82

84

86

6.

7.

8.


1.

2.

3.

szám

4.

5.

évfolyam

1

16

19

22

25

28

29

30

32

2

20

23

24

29

32

33

34

36

3

24

27

28

33

36

37

38

40

4

28

31

32

37

40

41

42

44

5

32

35

36

41

44

45

46

48

6

36

39

40

45

48

49

50

52

7

40

43

44

49

52

53

54

56

8

44

47

48

53

56

57

58

60

9

48

51

52

57

60

61

62

64

78



10

52

55

56

61

64

65

66

68

11

56

59

60

65

68

69

70

72

12

60

63

64

69

72

73

74

76

13

64

67

68

73

76

77

78

80

14

68

71

74

77

80

82

83

84

3. feladat: hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: 4 perc Kiinduló helyzet: A tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóra tartás előre néző könyökkel. Feladat: A tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: A szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma 4 perc alatt. Az elért eredmények átalakítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) Pont-

1.

2.

3.

szám

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

25

28

31

34

36

38

40

42

2

30

33

36

39

41

43

45

47

3

35

38

41

44

46

48

50

52

4

40

43

46

49

51

53

55

57

5

45

48

51

54

56

58

60

62

6

50

53

56

59

61

63

65

67

7

55

58

61

64

66

68

70

72

8

60

63

66

69

71

73

75

78

9

65

68

71

74

76

78

80

82

79



10

70

73

76

79

81

83

85

87

11

75

78

81

84

86

88

90

92

12

80

83

86

89

91

93

95

97

13

85

88

91

94

96

98

100

102

14

90

93

96

98

100

102

104

106


1.

2.

3.

szám

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

20

23

26

29

32

34

36

38

2

25

28

31

34

36

38

40

42

3

30

33

36

39

41

43

45

47

4

35

38

41

44

46

48

50

52

5

40

43

46

49

51

53

55

57

6

45

48

51

54

56

58

60

62

7

50

53

56

59

61

63

65

67

8

55

58

61

64

66

68

70

72

9

60

63

66

69

71

73

75

77

10

65

68

71

74

76

78

80

82

11

70

73

76

79

81

83

85

87

12

75

78

81

84

86

88

90

92

13

80

83

86

89

91

93

95

97

14

85

88

91

94

96

98

100

102

4. feladat: fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás (A vállövi és karizmok dinamikus erő- állóképességének mérése.) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk 4 perc Kiinduló helyzet: Mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar).

80



Feladat: A tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást – és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) Pont-

1.

2.

3.

szám

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam

1

5

7

9

11

13

15

17

19

2

7

9

11

13

15

17

19

21

3

9

11

13

15

17

19

21

23

4

11

13

15

17

19

21

23

25

5

13

15

17

19

21

23

25

27

6

15

17

19

21

23

25

27

29

7

17

19

21

23

25

27

29

31

8

19

21

23

25

27

29

31

33

9

21

23

25

27

29

31

33

35

10

23

25

27

29

31

33

35

37

11

25

27

29

31

33

35

37

39

12

26

28

30

32

34

36

38

40

13

27

29

31

33

35

37

39

41

14

28

30

32

34

36

38

40

42

7.

8.

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) Pontszám

1.

2.

3.

4.

5.

6.

évfolyam

81



1

1

1

2

2

3

4

5

6

2

1

2

2

3

4

5

6

7

3

2

2

3

4

5

6

7

8

4

2

3

4

5

6

7

8

9

5

3

4

5

6

7

8

9

10

6

4

5

6

7

8

9

10

11

7

5

6

7

8

9

10

11

12

8

6

7

8

9

10

11

12

13

9

7

8

9

10

11

12

13

14

10

8

9

10

11

12

13

14

15

11

9

10

11

12

13

14

15

16

12

10

11

12

13

14

15

16

17

13

11

12

13

14

15

16

17

18

14

12

13

14

15

16

17

18

19

A tanulók minősítése a négy feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám

Minősítés

0-11

igen gyenge

12-22

gyenge

23-33

elfogadható

34-43

közepes

43-52

jó

53-63

kiváló

3.15 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

82



3.15.1 A magatartás értékelésének elvei 1. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az 1-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat alkalmazzuk. 2. Az 1. évfolyamon a tanulók magatartását félévkor és a tanév végén az osztályfőnökök osztályzattal minősítik, és ezt az értesítőbe, illetőleg a bizonyítványba is bejegyzik. A 2-8. évfolyamon a tanulók magatartását az osztályfőnökök minden hónap végén érdemjegyekkel értékelik. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnökök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítják meg. Vitás esetekben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatokat az ellenőrző könyvbe illetve a bizonyítványba kell bejegyezni. 3. Az iskolában a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki:  a házirendet betartja,  tevékenységében megnyilvánul a közösségi motiváció  a tanórán és a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen, példamutatóan viselkedik,  kötelességtudó, feladatait teljesíti,  önként vállal feladatokat, s azokat teljesíti,  tisztelettudó,  társaival,

nevelőivel,

a

felnőttekkel

szemben

udvarias,

előzékeny,

segítőkészen viselkedik,  az osztály és a közösségek életében aktívan részt vesz,  óvja és védi az iskola felszerelését, környezetét,  nincs írásbeli figyelmeztetése, intése vagy megrovása. b) Jó (4) az a tanuló, aki:  a házirendet betartja,  segítőkész, tisztelettudó, udvarias  a tanórán és a tanórán kívüli foglalkozásokon általában rendesen viselkedik,  a feladatokat a tőle elvárható módon teljesíti,  az osztály-és az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt,  feladatokat önként nem vállal, de a rábízottakat igyekszik teljesíteni,  nincs írásbeli intője vagy megrovása. c) Változó (3) az a tanuló, aki: 83



 az iskolai házirend előírásait többször nem tartja be,  a tanórán és a tanórán kívüli foglalkozásokon sokszor viselkedik fegyelmezetlenül,  feladatait gyakran nem teljesíti,  a közösségi munkában vonakodva vesz részt  előfordul, hogy társaival vagy a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva,  az iskolai élet szabályaihoz, a közösségi normákhoz nehezen alkalmazkodik,  viselkedésével szemben kifogások merülnek fel, de igyekszik javulni  hajlamos a fegyelem megsértésére  igazolatlanul mulasztott,  osztályfőnöki intője van. d) Rossz (2) az a tanuló, aki:  a házirend előírásait sorozatosan megsérti,  tevékenységével a közösség fejlődését hátráltatja, hibáit nem látja be  feladatait egyáltalán nem vagy csak ritkán teljesíti,  magatartása fegyelmezetlen, rendetlen,  társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik,  viselkedése romboló hatású, akadályozza az iskolai munkát,  több alkalommal igazolatlanul mulasztott,  több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve osztályfőnöki megrovása, vagy ennél magasabb fokú büntetése van. A felsorolt jellemzőknek az adott érdemjegy megállapításához nem kell egyszerre teljesülnie. 3.15.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei 1. A tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az 1-8. évfolyamban a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat alkalmazzuk. 2. A tanulók szorgalmát az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök érdemjeggyel minősíti, amit az ellenőrző könyvekbe illetve a bizonyítványokba bejegyez. A 2-8. évfolyamon a tanulók szorgalmát az osztályfőnökök minden hónap végén érdemjeggyel értékelik. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnökök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítják meg. Vitás esetekben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az ellenőrző könyvbe illetve a bizonyítványba kell bejegyezni. 84



3. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki:  képességeinek megfelelő egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,  tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi,  a tanórákon aktív, szívesen vállal többletfeladatokat, s azokat elvégzi,  munkavégzése pontos, megbízható,  a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként vesz részt,  taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b) Jó (4) az a tanuló, aki:  képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes teljesítményt nyújt,  rendszeresen, megbízhatóan dolgozik,  a tanórákon többnyire aktív,  a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken való részvételt önként nem vállal, de az ilyen jellegű megbízást teljesíti,  többletfeladatot csak külön kérésre végez,  taneszközei tiszták, rendezettek. c) Változó (3) az a tanuló, aki:  tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől,  tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti,  felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik,  érdemjegyeit, osztályzatait több tantárgyból is rontja,  önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán csak figyelmeztetésre, többnyire csak felügyelettel dolgozik. d) Hanyag (2) az a tanuló, aki:  képességeihez képest keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében,  tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen,  feladatait folyamatosan nem végzi el,  felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek,  a tanuláshoz nyújtott segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül,  félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom értékelésekor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte vagy megsértése szükséges.

85



3.15.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Azt a tanulót, aki:  folyamatosan példamutató magatartást tanúsít, vagy  folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy  az osztály illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy  iskolai vagy iskolán kívüli tanulmányi, sport – kulturális – vagy egyéb versenyeken, vetélkedőkön, előadásokon részt vesz, vagy  bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti. Az iskolában a) tanév közben elismerésként az alábbi dicséretek adhatók:  szaktanári dicséret,  osztályfőnöki dicséret,  igazgatói dicséret,  nevelőtestületi dicséret. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végző tanulók a tanév végén:  szaktárgyi teljesítményért,  példamutató magatartásért,  kiemelkedő szorgalmáért,  példamutató magatartásáért és kiemelkedő szorgalmáért dicséretben részesíthetők. A dicséretet be kell jegyezni a tanuló bizonyítványába is. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen vagy a ballagáson az iskola közössége előtt vehetnek át. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevelet kap, melyet az iskola közössége előtt vehet át. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók – az elért eredménytől függően – szaktanári vagy igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni és azt hivatalos formában a szülő tudomására kell hozni. Azt a tanulót, aki: 86



 tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy  a házirend előírásait megszegi, vagy  igazolatlanul mulaszt, vagy  bármely más módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések formái:  szaktanári figyelmeztetés,  osztályfőnöki figyelmeztetés,  osztályfőnöki intés,  osztályfőnöki megrovás,  igazgatói figyelmeztetés,  igazgatói intés,  igazgatói megrovás,  tantestületi figyelmeztetés,  tantestületi intés,  tantestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és ezt hivatalos úton a szülő tudomására kell hozni. A jutalmazások és fegyelmezések iránt támasztott követelményeink: o Megfontoltan, de a szükséges esetekben késedelem nélkül alkalmazzuk azokat. o Mindig legyenek személyre szabottak és következetesek. o Elsődlegesen a nevelést, személyiségfejlesztést szolgálják.

4. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK 4.1 A pedagógiai program érvényességi ideje Az iskola 2014. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján felmenő rendszerben. Jelen Pedagógiai Program a 2013. március 28-án jóváhagyott Pedagógiai Program módosítása. A pedagógiai programmal párhuzamosan 1. és 5. osztályokban 2013. szeptember 1. napjától, majd azt követően felmenő rendszerben került bevezetésre a kerettanterv és a NAT alapján átdolgozott helyi tanterv is. 87



4.2 A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. Az alsó és felső tagozatos munkaközösség minden tanév végén megbeszéli,

értékeli

a

pedagógiai

programban

megfogalmazott

általános

célok

és

követelmények megvalósulására. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:  az iskola igazgatója,  a nevelőtestület bármely tagja,  a munkaközösségek,  az iskolai szülői munkaközösség,  az iskola fenntartója A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a szülői munkaközösség képviselői útján javasolhatják az iskolavezetésnek. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. Az

SZMSZ

azon

rendelkezéseinek

érvénybelépéséhez,

amelyekből

a

fenntartóra

többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A módosított Pedagógiai Programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. 4.3 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala A pedagógiai program egy – egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:  az iskola fenntartójánál,  az iskola nevelőtestületi szobájában,  az iskola igazgatójánál,  az iskola igazgatóhelyettesénél,  a munkaközösségek vezetőinél,  az iskola honlapján. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.

88



4.4 A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása A Dunaalmási Csokonai Általános Iskola Szülői Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai Programot véleményeztük és elfogadásra javasoltuk. Dunaalmás, 2014. augusztus 25. ........................................................ Soltész Babett a Szülői Munkaközösség elnöke Az Intézményi Tanács képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Dunaalmási Csokonai Általános Iskola Pedagógiai Programját véleményeztük és elfogadásra javasoltuk. Dunaalmás, 2014. augusztus 25.

........................................................ Czeglédi Zoltán az Intézményi Tanács elnöke A módosított Pedagógiai Programot a nevelőtestület 2014. augusztus 27. napján tartott ülésén az alsó és felső tagozatos munkaközösségek véleményének kikérése után elfogadta. Dunaalmás, 2014. augusztus 27. ........................................................ Schweighardt Lászlóné közalkalmazotti képviselő

A Pedagógiai Programot a nevelőtestület elfogadása után jóváhagyom. Dunaalmás, 2014. augusztus 27.

........................................................ Horváth Anikó igazgató

89



90

Pedagógiai program. Dunaalmási Csokonai Általános Iskola

Recommend Documents