SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Dunaalmási Csokonai Általános Iskola

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Dunaalmási Csokonai Általános Iskola

2014

Szervezeti és működési szabályzat 2014 Tartalomjegyzék

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ......................................................................................... 4 1.1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, JOGSZABÁLYI ALAPJA .......................... 4 1.2 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT NYILVÁNOSSÁGA, HATÁLYA ............................... 5 2. AZ INTÉZMÉNY ADATAI, FELADATAI ............................................................................. 5 2.1 AZ INTÉZMÉNY ADATAI ............................................................................................................ 5 2.2 AZ INTÉZMÉNY ALAPFELADATAI ............................................................................................ 6 2.3 AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS JOGKÖRE ............................................... 6 3. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ................................................................... 6 3.1 AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE ....................................................................................................... 6 3.2 AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ KIZÁRÓLAGOS ÉS ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖREI ................................. 8 3.3 AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ AKADÁLYOZTATÁSA ESETÉN ÉRVÉNYES HELYETTESÍTÉSI REND .... 9 3.5 SZERVEZETI ÁBRA .................................................................................................................. 10 3.6 AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ KÖZVETLEN MUNKATÁRSAINAK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE .......... 10 3.7 AZ INTÉZMÉNY VEZETŐSÉGE ................................................................................................. 11 3.8 A MUNKAKÖZÖSSÉGEK .......................................................................................................... 11 3.9 A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS ............................. 12 4. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK .... 13 4.1 A TÖRVÉNYES MŰKÖDÉS ALAPDOKUMENTUMAI ÉS EGYÉB DOKUMENTUMAI...................... 13 4.2 A TANULÓI TANKÖNYVTÁMOGATÁS ÉS AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE .............. 15 4.3 A TARTÓS TANKÖNYVEK KEZELÉSÉNEK RENDJE .................................................................. 18 4.4 AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK KEZELÉSI RENDJE ................. 19 4.5 AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT PAPÍRALAPÚ NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSE .. 20 5. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE ...................................................................................... 20 5.1 AZ INTÉZMÉNY NYITVA TARTÁSA, AZ ISKOLÁBAN TARTÓZKODÁS RENDJE ......................... 20 5.2 AZ INTÉZMÉNY VEZETŐINEK MUNKARENDJE ....................................................................... 21 5.3 PEDAGÓGUSOK MUNKARENDJÉVEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK .......................................... 21 5.4 A PEDAGÓGUSOK MUNKAIDEJÉNEK HOSSZA, BEOSZTÁSA .................................................... 22 5.5 A PEDAGÓGUSOK MUNKAIDEJÉNEK NYILVÁNTARTÁSI RENDJE ........................................... 24 5.6 AZ INTÉZMÉNY NEM PEDAGÓGUS MUNKAVÁLLALÓINAK MUNKARENDJE ........................... 25 5.7 AZ ISKOLAI ÜGYINTÉZÉS RENDJE .......................................................................................... 25 5.8 AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE ................. 25 6. A TANÍTÁSI ÓRÁK ÉS A TANÓRÁKON KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK ...................... 26 6.1 A TANÍTÁSI ÓRÁK, ÓRAKÖZI SZÜNETEK RENDJE, IDŐTARTAMA.......................................... 26 6.2 A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS TANULÁSI NEHÉZSÉGGEL KÜZDŐ TANULÓKKAL VALÓ FOGLALKOZÁS KERETEI............................................................................................................... 27 6.3 A TANÍTÁSI ÓRÁN KÍVÜLI EGYÉB FOGLALKOZÁSOK ............................................................. 27 6.4 GYERMEKÉTKEZTETÉS .......................................................................................................... 29 6.5 A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS SZERVEZÉSE........................................................................ 29 6.6 HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA .................................................................................................... 30 7. A PEDAGÓGUSOK JOGAI, KÖTELESSÉGEI, MUNKAKÖRI LEÍRÁSA .................... 32 7.1 A PEDAGÓGUS JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI................................................................................ 32 Dunaalmási Csokonai Általános Iskola

2

Szervezeti és működési szabályzat 2014 7.2 A MUNKAKÖRI LEÍRÁS........................................................................................................... 34 7.3 A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE ........................................................... 34 7.4 FEGYELMI VÉTSÉGEK ............................................................................................................ 36 7.5 A PEDAGÓGUSOK SZABADSÁGA, JUTTATÁSAI ....................................................................... 36 8. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETÉNEK ÉS SZAKMAI KÖZÖSSÉGEINEK MŰKÖDÉSE .................................................................................................................................. 37 8.1 AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ...................................................................................... 37 8.2 A NEVELŐTESTÜLET ÉRTEKEZLETEI, OSZTÁLYÉRTEKEZLETEI .......................................... 37 8.3 A NEVELŐTESTÜLET SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI ............................................................. 38 8.4 A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETŐ JOGAI ÉS FELADATAI............................................. 40 9. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE 40 9.1 AZ INTÉZMÉNYI TANÁCS ....................................................................................................... 41 9.2 A SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG .................................................................................................. 41 9.3 AZ OSZTÁLYKÖZÖSSÉGEK ..................................................................................................... 42 9.4 ISKOLAI KÖZÖSSÉGEK KAPCSOLATTARTÁSA ........................................................................ 43 9.5 A SZÜLŐK, TANULÓK, ÉRDEKLŐDŐK TÁJÉKOZTATÁSÁNAK FORMÁI.................................. 44 9.6 A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE ÉS FORMÁJA ............................................................... 45 10. EGÉSZSÉGVÉDELEM, VÉDŐ, ÓVÓ INTÉZKEDÉSEK ................................................ 46 10.1 A TANULÓK EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ........................................................................ 46 10.2 A TANULÓK EGÉSZSÉGÉT VESZÉLYEZTETŐ HELYZETEK KEZELÉSÉNEK RENDJE.............. 47 10.3 A TANULÓBALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK ............................... 49 10.4 BALESET ESETÉN SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEK, AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS RENDJE ............ 50 10.5 TEENDŐK RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK ESETÉRE .................................................................... 51 10.6 A DOHÁNYZÁSSAL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK .................................................................... 52 11. A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK ............. 53 11.1 A TANULÓI HIÁNYZÁS IGAZOLÁSA ....................................................................................... 53 11.2 A TANULÓI KÉSÉSEK KEZELÉSI RENDJE ............................................................................. 53 11.3 AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGA RENDJE ........................................................................................ 54 11.4 VERSENYEN, NYÍLT NAPON RÉSZT VEVŐ TANULÓKAT MEGILLETŐ KEDVEZMÉNYEK ...... 55 11.5 A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATOTT FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI ... 56 11.6 A TANULÓ KÁRTÉRÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGE ..................................................................... 58 12. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ................................................................................................... 59 13. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA ............................... 60 M E L L É K L E T E K ............................................................................................................... 61 ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT ........................................................................................... 62 IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT ............................................................................................ 73 MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK ...................................................................................................... 84


3

Szervezeti és működési szabályzat 2014

1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25.§ alapján elkészített szervezeti és működési szabályzat határozza meg, mely meghatározza a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A SZMSZ tartalma

nem

állhat

ellentétben jogszabályokkal,

sem

egyéb intézményi

alapdokumentumokkal, szabályozókkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről



229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról



20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről



a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény



17/2014. (III.12.) OM-rendelet a tankönyvvé, pedagógus kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről



2011.

évi

CXII.

törvény

az

információs

önrendelkezési

jogról

és

az

információszabadságról 

2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről



22/2013. (VII.5.) EMMI utasítás



26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról



a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet


4


1.2 A szervezeti és működési szabályzat nyilvánossága, hatálya Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában, illetve az iskola honlapján. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára és az intézménnyel kapcsolatban álló más személyekre nézve kötelező érvényű. Az SZMSZ előírásai érvényesek intézmény területén a benntartózkodás, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.

2. Az intézmény adatai, feladatai 2.1 Az intézmény adatai Az intézmény neve: Dunaalmási Csokonai Általános Iskola OM azonosítója: 031904 Az intézmény székhelye, címe: 2545. Dunaalmás, Csokonai út 22. Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Az intézmény fenntartója és működtetője1: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) Az intézmény felügyeleti szerve: KLIK Tatai Tankerülete Azonosítószám: KIK 110002 Az intézményi bélyegzők felirata és lenyomata: A hosszú bélyegzőn az iskola neve, címe és telefonszáma, a körbélyegzőn az iskola neve, székhelye és Magyarország címere található. A bélyegzők lenyomata:

1

2013. január 1-től (előtte: Dunaalmás Község Önkormányzata)


5

Szervezeti és működési szabályzat 2014 A bélyegzők használatára jogosult személyek: 

az igazgató,



munkaközösség-vezetők,



iskolatitkár



osztályfőnökök

Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettes minden ügyben, az iskolatitkár a munkaköri leírásában szereplő ügyekben, az osztályfőnökök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. 2.2 Az intézmény alapfeladatai A Dunaalmási Csokonai Általános Iskola köznevelési és egyéb alapfeladata:  Nappali rendszerű általános iskolai nevelés-oktatás 1-8. évfolyamon, alsó és felső tagozaton  Sajátos nevelési igényű (beszédfogyatékos, egyéb pszichés zavarral küzdők) tanulók integrált nevelése-oktatása Egyéb köznevelési foglalkozás:  Napközis és tanulószobai ellátás 2.3 Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre Az intézmény önálló jogi személyiségű szervezeti egység, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott igazgató látja el. Önálló gazdálkodási jogköre nincs. A fenntartói (szakmai) és működtetői feladatokkal kapcsolatos pénzügyi fedezet biztosítása a KLIK feladata. Az intézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Dunaalmás Község Önkormányzata gyakorolja.

3. Az intézmény szervezeti felépítése 3.1 Az intézmény vezetője A köznevelési intézmény felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak alapján végzi. Kinevezése, megbízása a jogszabályokban meghatározott módon és időtartamra történik. Dunaalmási Csokonai Általános Iskola

6

Szervezeti és működési szabályzat 2014 Az igazgató felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, felel az intézményben folyó pedagógiai munkáért. Az igazgató feletti munkáltatói jogot a tankerületi igazgató gyakorolja. Az intézmény vezetése körében az intézményvezető: 

szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését;



döntésre előkészít a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe;



előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és a köznevelési intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait;



jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a pedagógiai programot, a helyi tantervet, előkészíti a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet;



kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételét;



gyakorolja a ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett;



tájékoztatást ad a fenntartónak a köznevelési intézmény tevékenységéről;



teljesíti a KLIK illetékes tankerületi igazgatója által kért adatszolgáltatást;



szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából.

Az intézményvezető a felsorolt feladatok ellátásához szükséges kiadmányozási jogot a jogszabályokban, illetve a KLIK kiadmányozási és helyettesítési rendjéről szóló 2/2013. (I.15.) KLIKE utasításban foglaltak szerint gyakorolja, a jogszabályban meghatározott kiadmányozási jogát a köznevelési intézmény közalkalmazottjára átruházhatja. A

fent

hivatkozott

utasításban

az

intézményvezető

számára

meghatározottak

szerint

kiadmányozza: o a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; o a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedést;


7

Szervezeti és működési szabályzat 2014 o a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, utalványozás eljárásrendjéről szóló

szabályzata

szerint

az

intézmény

jogi

személyiségéhez

kapcsolódó

kötelezettségvállalásokat; o az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket, egyéb leveleket; o az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn; o a közbenső intézkedéseket; o a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. A köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyettesére átruházhatja. 3.2 Az intézményvezető kizárólagos és átruházott hatáskörei Az intézményvezető kizárólagos hatásköre 

az iskola munkavállalói feletti egyéb munkáltatói jogkör,



a KLIK által szabályozott módon a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása,



kiadmányozási jogkör,



utalványozási jogkör,



a tanulók felvétele,



a nevelőtestület vezetése,



a nevelő-oktató munka tervezése, irányítása és ellenőrzése,



a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű



megszervezése és ellenőrzése,



a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása,



az iskolai szülői munkaközösséggel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel való együttműködés,



a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása,



a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása,



a tanórán kívüli tevékenység szervezése,



a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése,


8

Szervezeti és működési szabályzat 2014 

az intézmény kapcsolatainak ápolása

Az intézmény vezetője jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében az igazgatóhelyettesre, vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egyszemélyben jogosult. Az aláírás az intézmény pecsétjével együtt érvényes. Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat.  az igazgatóhelyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát,  az igazgatóhelyettes számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát,  az igazgatóhelyettes számára a technikai alkalmazottak szabadságolási rendjének megállapítását, szabadságuk kiadásának jogát.  Az iskolatitkárra a munka- és tűzvédelmi tevékenység közvetlen irányítását és ellenőrzését 3.3 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Az igazgatóhelyettes az igazgatót távollétében vagy akadályoztatása esetén teljes jogkörrel helyettesíti. Az igazgatóhelyettes hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató és az igazgatóhelyettes együttes távolléte vagy akadályoztatása esetén helyettesítő az a munkaközösség-vezetők közül az, aki rendelkezik közoktatás-vezetői szakképzettséggel, ennek hiányában a választás alapja az intézményben eltöltött idő hossza.


9

Szervezeti és működési szabályzat 2014 3.5 Szervezeti ábra igazgató

igazgató-helyettes

alsó tagozatos munkaközösségvezető

iskolatitkár

felső tagozatos munkaközösségvezető

tanítók

technikai alkalmazottak

szaktanárok

3.6 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: 

az igazgatóhelyettes,



az iskolatitkár

Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyettest a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az igazgatóhelyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz. Személyileg felel az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkező személy, hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre és munkaköri leírása szerinti feladatokra. Feladatköre: az iskolai adminisztráció, levelezés, leltározás, nyilvántartás, pénzügyek kezelése, az érkezők nyilvántartása, a térítési díjak beszedése, tankönyvfelelősi teendők ellátása. Hatásköre az iskola területe.


10

Szervezeti és működési szabályzat 2014 3.7 Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai: 

az igazgató,



az igazgatóhelyettes



a szakmai munkaközösségek vezetői.

Az intézmény vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az igazgató az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetőkön keresztül irányítja a nevelőtestület munkáját. A vezetőség tagjai közötti kapcsolattartás folyamatos és rendszeres. 3.8 A munkaközösségek A szakmai munkaközösség az azonos vagy rokon szakmai tevékenységet folytató pedagógusok szakmai szervezete. Az iskolában létrehozott munkaközösségek szakmai, módszertani kérdésekben segítséget nyújtanak a nevelő és oktató munka tervezéséhez szervezéséhez, ellenőrzéséhez végrehajtásuk megszervezéséhez. Az intézményben működő szakmai munkaközösségek: 

alsó tagozatos munkaközösség



felső tagozatos munkaközösség

Alaptevékenységük: 

Az oktatás-nevelés szakmai, tartalmi összehangolása, a szakmai színvonal biztosítása,



A félévi és az év végi mérések anyagának összeállítása, értékelése



A tanulók versenyekre való felkészítése, tantárgyi versenyek megszervezése, a gondozása.



Az oktatáshoz szükséges taneszközök és tanítási segédeszközök jegyzékének összeállítása, a taneszköz beszerzéséhez szükséges költségvetés megtervezése, a beszerzésre, rendelkezésre álló pénzeszköz felhasználásáról való döntés.



Szükség esetén a gyakorlótanítást végző, a pályakezdő, valamint az új alkalmazású pedagógusok szakmai munkájának segítése, figyelemmel kísérése, “bevezetése”,



szakmai fejlődésének és beilleszkedésének értékelése. közvetlenül irányítja, ellenőrzi, értékeli a munkaközösségébe tartozó pedagógusok tevékenységét



vezetői ügyeleti rend szerint vezetői ügyeletet lát el



az igazgató akadályoztatása esetén ellátja az igazgató helyettesítését


11

Szervezeti és működési szabályzat 2014 

megbízás alapján képviseli az intézményt



félévenként nevelőtestületi értekezleten beszámol a munkaközösség munkájáról

A munkaközösségek részt vesznek az éves munkaterv összeállításában. A munkaközösségek saját munkaterv alapján dolgoznak. Általános feladatként a szakmai munka belső ellenőrzésének keretében, előkészítik a félévi és az év végi méréseket. Elemzik a tankönyvek használatának tapasztalatait, és a tankönyv kiválasztás elveit szem előtt tartva döntenek az esetleges változtatásról. Irányítják, szervezik a különböző versenyeket. Az adott területre vonatkozó speciális feladatokat is ellátják. Együttműködésük,

kapcsolattartásuk

folyamatos,

évente

legalább

három

alkalommal

munkaértekezletet tartanak. A munkaközösség – vezetők igazgatói megbízás alapján, munkaköri leírásukban részletezett és számon kérhető módon látják el feladataikat. A munkaközösség – vezetői megbízás visszavonásig érvényes. A középvezető beosztás ellátásával megbízott munkaközösség-vezetők az igazgató közvetlen irányítása mellett látják el a feladataikat. 3.9 A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével, a megbízott pedagógusvezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai:  az iskolavezetőség ülései  a különböző értekezletek  munkaközösségi foglalkozások  megbeszélések Ezen fórumok időpontját az iskolai munkatervek határozzák meg. Az intézményvezető az aktuális feladatokról a nevelői szobában elhelyezett hirdetőtáblán, vagy írásbeli tájékoztató (hirdetés), vagy elektronikus körlevélben útján értesíti a nevelőket. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösség választmányával. Az igazgató felelős azért, hogy a szülői munkaközösség jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a szülői munkaközösség elnökét, képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a szülői munkaközösség be kell szerezni.


12


4. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 4.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: 

az alapító okirat



a szervezeti és működési szabályzat



a pedagógiai program



a házirend

Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: -

a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal),

-

egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje).

Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja. A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: 

Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat.



Az iskola helyi tantervét,2 ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket.



Az

oktatásban

alkalmazható

tankönyvek,

tanulmányi

segédletek

és

taneszközök

kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét.

2

2013. szeptember 1-jétől a választott kerettanterv megnevezésével.


13


Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját.

 a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat,  a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait,  a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét,  a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét,  a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában és a tanári szobában. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület véleményének figyelembevételével az intézményvezető készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elkészítése előtt ki kell kérni az a szülői szervezet és az intézményi tanács véleményét.3 A tanév helyi rendjét az intézmény honlapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. Az iskola pedagógiai programja, szervezeti és működési szabályzata és házirendje nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A dokumentumok egy-egy példánya az alábbi személyeknél, intézményeknél található meg:

3



az iskola fenntartójánál,



az iskola irattárában,



az iskola nevelői szobájában



az iskola igazgatójánál,

Ld. a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 3.§ (1)-(2) bekezdésében foglaltakat.


14


az igazgató helyettesénél.

A házirendet minden iskolába beiratkozó tanuló megkapja, minden tanév első osztályfőnöki óráján az osztályfőnökök ismertetik a tanulókkal, illetve rövidített változta minden osztályteremben kihelyezésre kerül. 4.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: 

a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,



a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény



a tankönyvvé, pedagógus kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III. 12) EMMI rendelet

A tankönyvellátás célja és feladata Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvekhez minden tanuló hozzájuthasson. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola a fenntartója egyetértésével végzi. A tankönyvek beszerzése a Könyvellátón (KELLO) keresztül történik, az általa működtetett elektronikus információs felületen. Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. A tankönyvellátás megszervezése A tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tankönyvrendelést – a munkaközösségek véleményének kikérésével – az igazgató által megbízott tankönyvfelelős készíti el. Az igazgató tájékoztatja a szülőket a megrendelt tankönyvek köréről, lehetővé teszi, hogy a tankönyvrendelést a szülői munkaközösség véleményezze. Az igazgató elektronikus formában megküldi a tankönyvrendelési adatokat a fenntartónak, és beszerzi a fenntartó írásos egyetértő nyilatkozatát. Minden évben megbeszéli a szükséges teendőket a tankönyvfelelőssel. Megállapodást köt a tankönyvfelelőssel. A megállapodásnak tartalmaznia kell:  a tankönyvfelelős feladatait,  a szükséges határidőket,  a tankönyvterjesztés módját, helyét, idejét,


15

Szervezeti és működési szabályzat 2014  a felelős díjazásának módját. Az iskola igazgatója az érvényben lévő iskolai pedagógiai programban meghatározott tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elve szerint jár el a tankönyvmegrendelések során. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése Az iskolai tankönyvfelelős november 10-ig tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében ezt a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A tankönyvfelelős megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában november 24-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges:  a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt)  tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás  sajátos nevelési igény esetén a szakértői bizottság szakvéleménye;  rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. Az iskola faliújságon illetve a tanári hirdetőtáblán valamint az iskola honlapján elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér


(minimálbér)

16

Szervezeti és működési szabályzat 2014 másfélszeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő illetőleg nagykorú tanuló írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható. A tankönyvellátás igazgatói feladatainak ütemezése Április utolsó munkanapjáig elkészíti a tankönyvrendelést.  lehetővé teszi, hogy a tankönyvrendelést a szülők megismerjék  biztosítja tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet véleménynyilvánítási jogát – különös tekintettel a tankönyvek grammban kifejezett tömegére  biztosítja, hogy a szülő nyilatkozhasson arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani  a tankönyvrendelés előtt beszerzi a szakmai munkaközösség véleményét  a tankönyvrendelés elkészítése előtt be kell szerezni a fenntartó egyetértését A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tennie, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az egyes osztályokba beiratkozott tanulók szüleit tájékoztatni kell az adott osztályban használni szándékozott tankönyvek össztömegéről Május 31-ig az iskola közzéteszi az iskolai tankönyvtárból kikölcsönözhető tankönyvek, ajánlott és kötelező olvasmányok jegyzékét. Június 10-ig a tankönyvellátási igények, lehetőségek felmérése  felméri, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni  tájékoztatja a szülőket, hogy kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre  tájékoztatja a szülőket, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre  tájékoztatja a szülőket, hogy az iskola fenntartója vagy működtetője, illetve más támogató kíván-e biztosítani bármely további tankönyv-támogatási kedvezményt o Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni.


17

Szervezeti és működési szabályzat 2014  a helyben szokásos módon – hirdetményben közzéteszi a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit Június 15-ig tájékoztatás, vélemények beszerzése  tájékoztatja a nevelőtestületet, a szülői szervezetet és az iskola fenntartóját a tankönyvrendelésről, tankönyvtámogatásról  kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához Június 17-ig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét  erről tájékoztatja a szülőt  erről tájékoztatja továbbá a fenntartót  a tankönyvellátás helyi rendjét szabályozó dokumentumban az iskola igazgatójának meg kell neveznie a tankönyvfelelőst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elveit Június 30-ig tankönyvrendelés módosítása, kézikönyvek rendelése 

elkészíti a pedagóguskézikönyv-ellátással kapcsolatos rendelését



a tankönyvrendelés módosításának és a normatív kedvezményben részesülők feltüntetésének határideje.

A módosítás az iskola által rendelt tankönyvek számát tekintve tankönyvenként legfeljebb 15%-kal térhet el az eredeti rendeléstől. Szeptember 5-ig tankönyvek pótrendelésének határideje Módosításra és pótrendelésre akkor kerülhet sor, ha ennek oka: o Az osztálylétszám változása o az adott tanévi tankönyvjegyzék a rendelési határidőt (április utolsó munkanapja) követően

újabb tankönyvvel, pedagógus kézikönyvvel egészült ki, és az iskola

a fenntartó

engedélyével ezek közül választott.

4.3 A tartós tankönyvek kezelésének rendje A 2013/2014. tanévtől kezdve felmenő rendszerben került bevezetésre a tanulók ingyenes tankönyvekkel való ellátása.(köznevelési törvény 46.§ 5. bekezdés) A 16/2013.EMMI rendelete szerint tartós tankönyv: az a tankönyvvé nyilvánított tankönyv, könyvhöz kapcsolódó kiadvány, amely nem tartalmaz a tankönyvbe történő bejegyzést igénylő feladatokat, a nyomdai kivitele megfelel az e rendeletben meghatározott, a tartós tankönyvekre


18

Szervezeti és működési szabályzat 2014 előírt sajátos technológiai feltételeknek, és alkalmas arra, hogy a tanulók legalább négy évig használják. A tanév elején a tartós tankönyveket ellátjuk az iskola pecsétjével és leltári számmal látjuk el. A szülőket tájékoztatjuk a tartós tankönyv használatának szabályairól. A tartós tankönyvet a tanév végén a tanulóknak vissza kell adniuk, melyeket a nyári időszakban – könyvtár hiányában – zárható tanteremben tároljuk. A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyveket köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően:  az első év végére legfeljebb 25%-os  a második év végére legfeljebb 50%-os  a harmadik év végére legfeljebb 75%-os  a negyedik év végére 100%-os lehet. A kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: o ugyanolyan könyv beszerzése o anyagi kártérítés Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételérának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató jogköre. 4.4 Az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:  az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,  az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,


19

Szervezeti és működési szabályzat 2014  a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,  az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettes) férhetnek hozzá. 4.5 Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítése Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványokat nyomtatás után az iskola bélyegzőjével látjuk el, majd az igazgató – akadályoztatása esetén az igazgatóhelyettes – aláírja. A hitelesített nyomtatvány egy példánya az iskolatitkárságon iktatásra kerül. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a teljesítésekről készített kimutatást, azt az intézmény igazgatójának vagy igazgatóhelyettesének alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárazni kell. Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat.(1. és 2. évfolyam, szöveges értékelés) Év végén a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek.

5. Az intézmény munkarendje 5.1 Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje Az iskola szorgalmi időben reggel 6.00 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legalább 18.00 óráig van nyitva. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva munkanapokon 7.30 – 13.00-ig.(előre egyeztetett időpontban ettől eltérően is) Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre – eseti kérelmek alapján – az igazgató ad engedélyt. A közoktatási intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselőit) – vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben.


20


5.2 Az intézmény vezetőinek munkarendje Az intézmény vezetője vagy helyettese közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanórai jellegű (szakkörök, felzárkóztatás, tehetséggondozás, fejlesztés) foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettese közül legalább egyikük hétfőtől csütörtökig 7.30 és 15.30 óra között, pénteken 7.30 és 14.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. A délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. 5.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni az iskolatitkárnak az igazgatóhelyettesi irodában. 4 Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi.

4

Ezt az előírást jogszabály nem rögzíti, intézményvezetői döntésen alapul.


21

Szervezeti és működési szabályzat 2014 A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje,

valamint

számukra

a

számszerű

osztályzatokon

kívül

visszajelzéseket

adjon

előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. 5.4 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat, melyből 32 órát az intézményben tartózkodnak. A heti munkaidőkeret első napja mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat általában hétfői napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8-órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani esetenként. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve megbeszélés útján határozza meg. A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak


22

Szervezeti és működési szabályzat 2014 a) a tanítási órák megtartása b) a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, c) osztályfőnöki feladatok ellátása, d) iskolai sportköri foglalkozások, e) énekkar, szakkörök vezetése, f) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), g) magántanuló felkészítésének segítése, A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) osztályozó és javítóvizsgák lebonyolítása, f) kísérletek összeállítása, g) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, h) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, i) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, j) felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, k) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, l) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői) ellátása, m) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, n) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, o) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,


23

Szervezeti és működési szabályzat 2014 p) részvétel a továbbképzéseken, q) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, r) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, s) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, t) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, u) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, v) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, w) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, x) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, y) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok5 meghatározása A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni: 

a kötelező óraszámban ellátott feladatok mindegyike



a munkaidő többi részében meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak.

Az intézményen kívül végezhető feladatok: 

a munkaidő többi részében meghatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak.

Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt. 5.5 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. A pedagógusok munkaidejét az elrendelés határozza meg. A pedagógusok heti szinten munkaidő-nyilvántartást vezetnek. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai 5

138/1992. (X.8.) Kormányrendelet 7.§ (1) bek.


24

Szervezeti és működési szabályzat 2014 dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. 5.6 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjének megállapításánál elsődleges szempont az intézmény zavartalan működésének biztosítása. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézményvezető és helyettese tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. 5.7 Az iskolai ügyintézés rendje Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik hétfőtől csütörtökig 700 óra és 1530 óra között, pénteken 700 óra és 1330 óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, és a nevelők tudomására hozza.

5.8 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót és az Európai Unió zászlaját. Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős: 

a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,



a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért,



az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,



az energiafelhasználással való takarékoskodásért,



a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.

A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a Dunaalmási Csokonai Általános Iskola

25

Szervezeti és működési szabályzat 2014 kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Azok a személyek, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel, a következőképpen tartózkodhatnak az intézmény területén:  A szülők, akik gyermekükért jönnek, az udvaron vagy az aulában várakozhatnak, nem zavarva a tanítást.  Az iskolába érkező vendégek az aulában várakozhatnak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyével.

6. A tanítási órák és a tanórákon kívüli foglalkozások 6.1 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (igazgatói engedéllyel) azok előtt szervezhetők. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben (intézményünkben 7.50-kor) kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb általában 14.00 óráig be kell fejezni. A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az igazgató, igazgatóhelyettes, a munkaközösségek vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi vizsgálatok és védőnői látogatások (tisztasági vizsgálat) az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják. Tanítási óráról tanuló fegyelmezési és egyéb nem küldhető ki. Tanítási óra alatt nem tartózkodhat tanuló a folyosókon. Dupla órák (igazgatói engedéllyel) szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás esetén, rendkívüli esetben. Az óraközi szünetek rendjét beosztott pedagógusok felügyelik. Minden szünetben kettő pedagógus ügyel. Az ügyelet rendje:


26

Szervezeti és működési szabályzat 2014  Kicsengetés után az egyik ügyeletes nevelők ellenőrzi, hogy a tanulók elhagyták-e az osztálytermet. A szünetben az osztályteremben csak a hetesek tartózkodhatnak. Az ügyeletes nevelő az osztálytermek ellenőrzése után kimegy az udvarra.  A másik ügyeletes nevelő a kicsengetéskor az udvaron foglalja el helyét, hogy a szünetre kimenő gyerekek magatartására ügyeljen. A szünetekben – a tízóraizást biztosító „nagyszünet” kivételével (9.35 – 9.50) a tanulók az iskolaudvaron, rossz idő esetén a folyosókon tartózkodnak. A nagyszünetben a tanulók osztálytermeikben, pedagógus felügyeletével étkeznek. 6.2 A sajátos nevelési igényű és tanulási nehézséggel küzdő tanulókkal való foglalkozás keretei Az ellátás célcsoportjai azok a különleges bánásmódot igénylő általános iskolás sajátos nevelési igényű és tanulási nehézséggel küzdő tanulók, akiknek joga van a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy pedagógiai szakszolgálat véleménye alapján különleges bánásmód keretében állapotuknak megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásra az igényjogosultság megállapításától kezdődően. Az ellátás időkeretét a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében javasolt időkeret, a gyermek szükségletei, illetve a fenntartó által biztosított óraszám határozza meg. Az ellátást végző szakemberek – fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, logopédus – együttes munkájukkal biztosítják a tanulók szakvéleménynek fejlesztését, segítik integrációjukat. 6.3 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások 2013 szeptemberétől új rendben kell megszervezni a délutáni foglalkozásokat, mivel a nemzeti köznevelésről szóló törvény előírja, hogy az általános iskolákban foglalkozásoknak legalább délután 16 óráig kell tartaniuk, a tanulóknak pedig kötelező az ezeken való részvétel, mely alól az igazgató adhat felmentést a szülő írásban benyújtott kérvénye alapján indokolt esetekben. Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettese rögzíti a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. 

A különböző szakkörök, szabadidős foglalkozások közül tanulóink érdeklődési körüknek megfelelően

választhatnak.

Megszervezésük

az

igazgató

engedélyével

történik.

A

foglalkozásokról naplót kell vezetni. 

A délutáni tanulás érdekében alsó tagozatosainknak napközit, felső tagozatos tanulóinknak tanulószobai foglalkozást szervezünk. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. Dunaalmási Csokonai Általános Iskola

27


Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola tanulói a házirend, az SZMSZ és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni.



A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi, kistérségi és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktanárok és az igazgatóhelyettes felelősek.



A felzárkóztatások, korrepetálások, fejlesztő foglalkozások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az érintett szaktanár és tanító, a fejlesztő foglalkozásokat fejlesztő pedagógus tartja.



Az osztályszintű programok, kirándulások, osztálydélutánok közösségépítés szempontjából nagyon fontosak. Ezek szervezését és lebonyolítását az igazgatóval egyeztetve az osztályfőnökök végzi.

A napközibe történő felvétel a szülő kérésére történik. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, illetve a napközis nevelő engedélyével történhet. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőség szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozásokat vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Az iskolai sportkör vezetője testnevelés szakképzettségű pedagógus. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente legalább egy alkalommal osztályaik számára tanulmányi kirándulást szervezhetnek.


28

Szervezeti és működési szabályzat 2014 Az iskola nevelői, illetve a tanulók szülei az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek. Ezeken a programokon a tanulók részvétele önkéntes, a felmerülő költségek a szülőket terhelik. A tanulmányi kirándulásokhoz 20 tanulónként 2 pedagógust kell biztosítani. Szülőt – felajánlás esetén – a felügyeletbe be lehet vonni. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szerveznek. Az iskola a foglalkozáshoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. 6.4 Gyermekétkeztetés Az intézmény nem rendelkezik saját konyhával, a gyermekétkeztetés megszervezése Dunaalmás Község Önkormányzatának feladata. A tanulók az ebédet a helyi óvoda étkezőjében fogyasztják el, ahova pedagógusaink kísérik át őket szervezett formában 12 és 14 óra között. 6.5 A mindennapos testnevelés szervezése A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg. Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a)

a

kerettanterv

testnevelés

tantárgyra

vonatkozó

rendelkezéseiben

meghatározott

oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportoló sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. A mindennapi testedzés célja és feladatai


29

Szervezeti és működési szabályzat 2014 A mindennapi testnevelés célja, hogy a tanulók egészségi, testi állapotát a mindennapi testedzés megszervezésével megőrizzük, állóképességüket növeljük, mozgáskultúrájukat fejlesszük, és a tanulókban kialakítsuk az igényt a rendszeres mozgás iránt. A mindennapi testedzés feladatai összhangban állnak az iskola helyi tantervével, a tanterv feladatainak elvégzését segítik, kiegészítik. A mindennapi testedzés keretei iskolánkban 

iskolai testnevelésórák



diáksportköri programok, tevékenységek



úszásoktatás



néptánc

Intézményünkben a gyermekek számára a délelőtti időszakban három testnevelés órát tartunk, melyet a délutáni időszakban különböző sport jellegű foglalkozások egészítenek ki: pl. iskolai sportkör, iskolai atlétika kör, iskolai sportkör aerobic elemekkel, labdajátékok, futball-foglalkozás, tartásjavító torna. A tantárgyfelosztásban a sportköri órakereteket úgy kell meghatározni lehetőség szerint, hogy a tanulók számára a testnevelés órát nem tartalmazó napon a testedzés biztosítva legyen sportköri óra keretében. A diáksportkör vezetői a nevelőtestülettel összhangban éves munkatervet készítenek. Tanulóink közel 30 %-a tagja valamilyen sportegyesületnek, sportklubnak, melyet az ő esetükben szintén beszámítunk a mindennapos testnevelési óraszámunkba. Községünk nagyon jó természeti adottságait kihasználva évente kétszer-háromszor túrát szervezünk. Tanulóinknak sportolási lehetőségeit bővítik a külső szervezésű, önkéntes alapon látogatható programok: kajak-kenu szakosztály, helyi lovarda. 6.6 Hagyományok ápolása Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint a jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepélyek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát és hazaszeretetét mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik. Kiemelt fontosságú ünnepek és megemlékezések: Községi szintű ünnepélyeink:


30

Szervezeti és működési szabályzat 2014  Október 23.: megemlékezés az 1956-os forradalom és szabadságharcról  Március 15.: Megemlékezés az 1848. március 15-i forradalom és szabadságharcról Iskolai szintű megemlékezések:  Október 6.: Megemlékezés az aradi vértanúkról  Február 25.: Megemlékezés a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatairól  Április 16.: Megemlékezés a holokauszt áldozatairól  Június 4.: Megemlékezés a nemzeti összetartozás napjáról Iskolai szintű ünnepséget szervezünk a tanév megnyitásakor és lezárásakor és nyolcadikos tanulóink ballagásakor. Az intézmény szintjén tartott események, megemlékezések fentieken kívül az alábbiak: 

Szeptember 30.: a magyar népmese napja, mesemondó verseny



November 13.: a magyar nyelv napja, helyesírási és nyelvhelyességi vetélkedő



November 17.: Csokonai-nap, iskolánk névadójának Csokonai Vitéz Mihálynak a születésnapja



December 6.: Mikulás



December utolsó tanítási napja: iskolakarácsony



Január 22.: a magyar kultúra napja, vetélkedő



Február: télbúcsúztató, farsang



Április 11.: Költészet napja, szavalóverseny



Április 22.: a Föld napja



Május első vasárnapja: anyák napja, műsor



Május harmadik vasárnapja: madarak és fák napja



Május utolsó vasárnapja: gyermeknap

Az intézmény ünnepélyein a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt ünneplő ruhában kell megjelenniük, kifejezve ezzel is a tiszteletadást történelmi múltunk kiemelkedő eseményei vagy követésre méltó személyei iránt. Tanulók ünnepi egyenruhája: 

Lányok részére: fehér blúz, sötét szoknya vagy nadrág, ünnepi cipő.



Fiúk részére: fehér ing, sötét nadrág, ünnepi cipő

Az intézmény helyi sajátosságú hagyománya: a névadó Csokonai Vitéz Mihály múzsája Vajda Julianna Dunaalmáson élt. A Lilla-kultusz ápolása iskolánk kiemelt feladata. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a munkatervben határozzuk meg. Alapelv, hogy az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre,


31

Szervezeti és működési szabályzat 2014 tanulmányi és sportrendezvényekre stb.) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára – a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve egyenletes terhelést adjon.

7. A pedagógusok jogai, kötelességei, munkaköri leírása 7.1 A pedagógus jogai és kötelességei A pedagógusok jogait és kötelességeit a köznevelési törvény 62. §-a szabályozza. Az itt megfogalmazottakon kívül valamennyi pedagógus kötelessége, hogy:  Beosztott pedagógusi munkakörben vegyen részt az iskolai élet mindennapi működését elősegítő tevékenységben. A reggeli és az óraközi ügyelet ellátása a pedagógus. munkakörhöz tartozó kötelező feladat.  Naprakész állapotban tartsa a tanulókkal kapcsolatos dokumentumokat.  A tanulók rendszeres magatartási, szorgalmi minősítése esetén kérje ki az osztályában tanító nevelők véleményét.  Rendszeres időközönként (havonta) ellenőrizze a tanulói ellenőrző könyvébe beírt érdemjegyeket. E munka során az értékelő napló adatai tekinthetők hivatalosnak.  Alakítsa ki a helyes, kulturált viselkedési formákat. Tartsa fontosnak az egyéni példamutatást.  Pedagógustársaival, a szülőkkel, a tanulókkal való kapcsolataiban érvényesüljenek a kulturált érintkezés szabályai.  Segítse elő az iskola egészségügyi, ifjúságvédelmi, munka- és tűzvédelmi feladatainak végrehajtását.  Minden pedagógus felel a tanterem rendjéért, rendeltetésszerű használatáért, és a tantermet használó kollégákkal kollektívan a berendezés állapotáért. Általános szakmai feladatok  A pedagógus munkáját az iskolai SZMSZ a Pedagógiai Program szem előtt tartásával széleskörű módszertani szabadsággal, az intézmény igazgatójának vagy az SZMSZ szerinti vezető általános irányítása és ellenőrzése mellett végzi.  Amikor iskolai feladatokat lát el, hivatalos személynek minősül, közfeladatot ellátó személy. Ilyen minőségben a BTK fokozott büntetőjogi védelemben részesíti.  A pedagógus az intézményben és azon kívül is valamennyi szülő előtt hivatalos személy, ezért ehhez illő magatartást kell tanúsítania.


32

Szervezeti és működési szabályzat 2014  A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézményi dokumentumok elkészítésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjaként megillető jogait.  Továbbképzésben vesz részt a jogszabályban meghatározottak szerint.  Adminisztrációs

munkáját

pontosan,

határidőre,

az

iskolai

dokumentumokban

meghatározottak szerint végzi (napló, tájékoztató füzet, félévi, év végi statisztika, jelenléti ív, tanítási időkeret nyilvántartása).  Leltári felelőssége értelmében, a nevére írt leltári készletért, könyvekért, eszközökért anyagi felelősséggel tartozik. Részletes szakmai feladatok o

Munkáját tanmenet szerint végzi, amit évente az osztálynak megfelelően aktualizál. A munkatervben meghatározott határidőre készíti el, melyet a jóváhagyással megbízott személlyel engedélyeztet. A tanmenet alapja az iskola helyi tanterve.

o

Munkahelyére időben, a tanítási órája vagy foglalkozása előtt 15 perccel érkezik.

o

Ügyeleti munkája aktív, melyet az iskolai dokumentumokban meghatározott módon lát el.

o

Ügyeleti munkáját 725-kor kezdi és az óraközi szünetekben folyamatosan látja el, mindaddig, amíg az adott tagozaton tanítási óra van.

o

Az első tanítási napon tűz- és balesetvédelmi oktatást tart az osztályának. Az ellenőrző kérdések megbeszélése után aláíratja a jegyzőkönyvet a tanulókkal.

o

Részt vesz az iskolai rendezvények szervezésében és lebonyolításában. (Ünnepélyek, megemlékezések, sport- szabadidős és egyéb tevékenységek).

o

Az utolsó tanítási óra, illetve a délutáni foglalkozások után gondoskodik arról, hogy a tanulók rendben hagyják tantermeiket.

o

Tanulói balesetet estén az SZMSZ-ben leírtak szerint jár el.

o

Tanítási órák után köteles a naplót a nevelői szobában a kijelölt helyre elhelyezni. Rendkívüli esetben vezetői engedéllyel a naplót haza lehet vinni, ekkor a napló helyére behelyezett papíron fel kell tüntetni dátummal, hogy kinél van a napló.

o

Rendszeresen tájékoztatja a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről. Szülői értekezletet, fogadó órát tart az éves munkaterv szerint.

o

Felkészül a tanórákra, foglalkozásokra, előkészíti azokat.

o

Az írásbeli dolgozatok megírása előtt legalább a dolgozatírást megelőző órán közli azt a tanulókkal. Az írásbeli dolgozatokat, feladatlapokat legkésőbb két héten belül kijavítja.

o

A tanulói teljesítményeket (írásos munkák külalakja, tantárgyi eredményesség) Dunaalmási Csokonai Általános Iskola

33

Szervezeti és működési szabályzat 2014 követelmények alapján értékeli. A tanulók reális értékelése érdekében biztosítja, hogy azok a tantárgy heti óraszámától függően megfelelő számú – legalább havi egy érdemjegyet kapjanak. o

A kapott érdemjegyekről az ellenőrző könyvön keresztül értesíti a szülőket.

o

A tanulók sajátosságaihoz alkalmazkodó fejlesztési módszereket alkalmaz.

o

Irányítja és értékeli a gyermekek, tanulók munkáját, minősíti a teljesítményüket.

o

A tanulók füzeteit, munkafüzeteit rendszeresen ellenőrzi.

o

A házi feladatokat rendszeresen ellenőrzi, az esetleges hibákat kijavítja, vagy a közös ellenőrzés során a tanulókkal kijavíttatja. Az iskola épületén kívüli foglalkozások előtt a tanulók számára balesetvédelmi oktatást

o

tart, erről jegyzőkönyvet írat alá, melyet az iskolatitkárnak átad. Fejleszti a hátrányos helyzetű tanulókat, gondozza a tehetségeket.

o

7.2 A munkaköri leírás Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. A munkaköri leírásokat évente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és nevelési feladatait, hatásköreit: 

igazgatóhelyettes,



munkaközösség-vezető



osztályfőnök



tanító, szaktanár



fejlesztőpedagógus



napközis és tanulószobai foglalkozást tartó pedagógus



gyermek- és ifjúságvédelmi felelős



iskolatitkár



takarító

A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. A munkaköri leírások a mellékletben találhatóak. 7.3 A pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése A pedagógiai (oktató és nevelő) munka belső ellenőrzésének feladatai:


34

Szervezeti és működési szabályzat 2014  biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola pedagógiai programja által előírt) működését,  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,  az igazgató számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógus munkavégzéséről,  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók:  igazgató  igazgatóhelyettes  munkaközösség vezetők. Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: 

a pedagógusok munkafegyelme



a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása



a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága



a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja



a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása



a nevelő-oktató munka színvonala tanítási órákon: o az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, o a tanítási óra felépítése és szervezése, o a tanítási órán alkalmazott módszerek, o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása az órán, o az óra eredményessége a helyi tanterv követelményeinek megfelelően



a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás.

Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős.


35

Szervezeti és működési szabályzat 2014 A belső ellenőrzéseken kívül pedagógus teljesítmények átfogó értékelése a Comenius I. minőségfejlesztési modellen keresztül is megvalósult, amit 2002-ben vezettünk be iskolánkban. Ez az átfogó vizsgálat kiterjedt a pedagógusok önértékelésére, a tanulók és szülők kérdőívek által kifejtett véleményének feldolgozására, melyek rámutattak az iskolai és egyéni gyengeségekre és erősségekre. Az elemzés kiváló alapot biztosított az iskolában folyó pedagógiai munka minősítésére. A pedagógusok minősítésének 2013-ban bevezetett új iránya a pedagógus portfólió és az egységes pedagógusminősítési

rendszer.

A

minősítési

eljárás

szabályait

a

99/2014.

(III.25.)

kormányrendelet6 tartalmazza. 7.4 Fegyelmi vétségek A közalkalmazotti jogviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetén – meghallgatását követően az eset súlyosságától függően – a közalkalmazottal szemben alkalmazható hátrányos következmények:  szóbeli figyelmeztetés,  írásbeli megrovás,  a jutalmazás lehetőségéből legfeljebb hat hónapra történő kizárás. A hátrányos következmények alkalmazását legfeljebb egy évi próbaidőre fel lehet függeszteni. A hátrányos következmény alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a közalkalmazott vétkes kötelezettségszegése óta hat hónapnál kevesebb idő telt el, illetve a kötelezettségszegésnek a munkáltatói jogkört gyakorló tudomására jutása óta tizenöt napnál nem telt el hosszabb idő. 7.5 A pedagógusok szabadsága, juttatásai A pedagógusoknak alap- és pótszabadság jár, amit a tanítási szünetekben – elsősorban a nyári, őszi és tavaszi szünetekben kell kiadni. Tanítási időben csak rendkívüli esetben adható szabadság, amennyiben a szakszerű helyettesítés megoldható és a szabadság kiadása nem veszélyezteti az iskola szakszerű és törvényes működését. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát megjelölve, lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 20 percig köteles jelenteni az intézményvezetőnek, vagy helyettesének, hogy azok a helyettesítésről intézkedhessenek. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 3 nappal előbb a távolmaradásra, illetve eltérő tartalmú tanóra megtartására. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az ig. helyettes engedélyezi. 6

A 326/2013. (VIII. 30) kormányrendelet módosítása


36

Szervezeti és működési szabályzat 2014 A közalkalmazottak az alábbi juttatásokban részesülnek: közlekedési költségtérítés munkába járáshoz, utazási kedvezmény (50%, évi 12 alkalomra). Munkakörhöz kötött további juttatások: munkaruha, védőruha a jogszabályoknak megfelelően, továbbá a Kollektív Szerződésben szabályozott módon. Az iskola vezetője javasolhatja a kiemelkedő színvonalon dolgozó pedagógus és nem pedagógus dolgozókat állami, megyei, községi kitüntetésekre, amelyet az intézményvezető terjeszthet fel. A felterjesztett személyekre az iskola valamennyi dolgozója és csoportja javaslatot tehet. A felterjesztéshez írásban hozzá kell járulnia a munkáltatónak.

8. Az intézmény nevelőtestületének működése

és

szakmai

közösségeinek

8.1 Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 8.2 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: 

tanévnyitó, tanévzáró értekezlet,



félévi és év végi osztályozó konferencia,



tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal),



nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal),



rendkívüli értekezletek (szükség szerint).

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak Dunaalmási Csokonai Általános Iskola

37

Szervezeti és működési szabályzat 2014 legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor

tartható az

osztály aktuális

problémáinak

megtárgyalása céljából. A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vezeti. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor alkalmazotti értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az igazgató adhat felmentést. 8.3 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése. A munkaközösség – az igazgató megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében és az iskolai háziversenyek megszervezésében. A szakmai munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az igazgató jogköre. Az intézményben kettő munkaközösség működik: alsó tagozatos és felső tagozatos munkaközösség.


38

Szervezeti és működési szabályzat 2014 A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról. Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: 

tanítói munkaközösség: tagjai: 1-4. osztályban tanító pedagógusok



tanári munkaközösség: tagjai: 5-8. osztályban tanító pedagógusok

A szakmai munkaközösségek tevékenysége A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak 

Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét.



Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösségvezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja.



A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában.



Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat.



Kezdeményezik az iskolai tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket, háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából.



Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét.



Véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát.



Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a közösséget.



Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését.


39

Szervezeti és működési szabályzat 2014 8.4 A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai 

Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét.



Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját.



Az igazgató által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól.



Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát.



Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyelméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat.



Az igazgató megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének.



Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül.



Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára.



Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie.



Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről.

9. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek valamint az iskola pedagógusainak, közalkalmazottainak, munkavállalóinak az összessége. Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll. Az igazgató – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot: 

szakmai munkaközösségek,



Intézményi tanács



szülői munkaközösség,


40


osztályközösségek.

9.1 Az Intézményi Tanács Az Intézményi Tanács az intézmény irányítási feladatainak ellátásához kapcsolódó javaslattételi, véleményezési tanácsadói jogkörrel felruházott háromtagú testület. Az intézményi tanács dönt  működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról,  tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá  azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi tanácsra átruházza. Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv (a tanév helyi rendje) elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. Az Intézményi Tanács évente legalább 3 alkalommal ülésezik, de a tagok javaslata alapján rendkívüli ülést is összehívhat az intézményvezető. Az SZM a feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az Intézményi Tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára. 9.2 A szülői munkaközösség Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: SZM). A szülői munkaközösség tagjait – osztályonként kettő főt – a szülők javaslatainak összegyűjtése után az osztályok szülői értekezletein választják meg nyílt szavazással, egyszerű többséggel. Az Szülői Munkaközösségnek a 2011. évi törvény 73.§. alapján döntési, egyetértési és véleményezési joga van az alábbi esetekben: Döntési jogkörébe tartozik:  saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása,  a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői),  a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése,


41

Szervezeti és működési szabályzat 2014  saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása. A szülői közösségnek egyetértési joga van a tankönyvellátás szervezésével kapcsolatos szabályok elfogadásakor, véleményezési joga van a házirend, a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor, valamint az intézmény működését érintő összes kérdésben. A szülők közösségét az intézményvezető tanévenként legalább három alkalommal összehívja, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról, feladatairól. Az SZM a feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. Az szülői munkaközösség vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SZM véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. 9.3 Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre 

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.



Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.



Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.



Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart.



Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.



Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.



Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.


42


Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.



Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.



Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

9.4 Iskolai közösségek kapcsolattartása Az iskolavezetés és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai a különböző értekezletek, megbeszélések. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a nevelői szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. A nevelők kéréseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével. A nevelők és a tanulók A tanulók tájékozódhatnak az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról 

az iskolában elhelyezett hirdetőtáblákon



az iskola honlapján



az osztályfőnököktől az osztályfőnöki órákon

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak tájékoztatniuk kell. A szülőnek rendszeres kapcsolatot kell tartania a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, a nevelőikkel vagy a nevelőtestülettel. A nevelők és a szülők A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az intézményvezető az összevont iskolai szülőértekezleten. az osztályfőnökök osztályszülői értekezleten, fogadóórán, nyílt órákon, írásban a tájékoztató füzet által. a szaktanárok osztályszülői értekezleten, tájékoztató füzetben, fogadóórán, nyílt órákon beszélgetések során tájékoztatják a szülőket.


43

Szervezeti és működési szabályzat 2014 A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: 

családlátogatások (amennyiben a szülő igényli),



szülői értekezletek,



nevelők fogadóórái,



tájékoztató füzet

A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskola éves munkaterve tartalmazza. Amennyiben a szülő (gondviselő) a fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint az igazgatóhelyettesétől az iskolai munkatervben meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. 6.4 Az iskolai sportkör és az iskola vezetősége Az igazgató az éves munkatervbe beépíti a sportkör szakmai programját. A sportkör vezetője a félévi és a tanévzáró értekezleteken beszámol a szakmai program teljesítéséről és az eredményekről. Az igazgató az év végi beszámolóban elemzi az iskolai sportkör működését is.

9.5 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze. Fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként – az igazgató által kijelölt időpontban – három alkalommal tart fogadóórát. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor. A szülők írásbeli tájékoztatása Az intézmény vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök a az ellenőrzőn keresztül tájékoztatják a szülőket. A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon vagy e-mailen küldött levéllel történhet.


44

Szervezeti és működési szabályzat 2014 Az osztályfőnök értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy fegyelmi vétsége esetén. Az tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel, de legalább öt munkanappal nappal az esemény előtt. A diákok tájékoztatása A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét követő következő tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából havonta minden tárgyból legalább egy osztályzatot adunk. Az osztályzatok

számának

számbavétele

naplóellenőrzéskor

történik.

Témazáró

dolgozatok

megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan alsó tagozaton egy, felső tagozaton két témazáró dolgozatot lehet íratni. A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását két héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. 9.6 A külső kapcsolatok rendszere és formája Az intézmény feladatai ellátása és a gyermekek érdekében rendszeres kapcsolatban van más intézményekkel, szervezetekkel. Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az egységes működés megköveteli a fenntartóval való külső és belső kommunikációs rend kialakítását. Ennek megfelelően az intézményvezető napi szintű kapcsolatot tart a tatai tankerület munkatársaival. A kapcsolattartás formái: személyes találkozás, levelezés, telefonos megbeszélés, értekezletek, megbeszélések. Az iskola fenntartói és működtetői feladatát ellátó tankerületen kívül az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel: 

Dunaalmás Község Önkormányzata



Kék Duna Óvoda Dunaalmás



Csokonai Művelődési Ház Dunaalmás



Lenhardt György Községi Könyvtár, Dunaalmás



Iskolaorvos, védőnő



Helyi egyházak Dunaalmási Csokonai Általános Iskola

45


Körzeti megbízott (iskolarendőr)



Komárom-Esztergom Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Tatai Tagintézménye



KEM-i Pedagógiai és Gyermekvédelmi Szakszolgálati Intézmény Tatabánya



Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete, Tatabánya



Családsegítő Szolgálat Tata

Bár az iskola fenntartója és működtetője 2013. január 1-től nem Dunaalmás Község Önkormányzata, munkakapcsolata az intézménnyel rendszeres maradt, hiszen az iskolának a község kulturális életében kiemelkedő szerepe van. A községben rendezett ünnepélyeken, szabadidős elfoglaltságokon diákjaink rendszeresen szerepelnek, azokon részt vesznek, a helyi művelődési házzal, mint közösségi központtal együttműködve. Mivel iskolánkban nincs önálló könyvtár, ezért a községi könyvtárral rendszeres kapcsolatot ápolunk, tanulóinknak könyvtár-látogatási órákat szervezünk az olvasóvá nevelés érdekében. A hitoktatás eredményes megszervezése érdekében rendszeres kapcsolatot ápolunk a helyi egyházak (református, katolikus) képviselőivel. A tanulók egészségügyi ellátását az iskolaorvosi, egészségügyi felügyeletét a helyi védőnői szolgálat biztosítja. A közalkalmazottak egészségügyi felügyeletéről az üzemorvos gondoskodik. Rendszeres kapcsolatunk van a helyi körzeti megbízottal, aki havonta meglátogatja az intézményt, de probléma esetén bármikor elérhető. A gyerekek lelki fejlődésének érdekében évi három-négy alkalommal előadást tart az iskolában előre megbeszélt témákban. A tanulási, magatartási problémás tanulók vizsgálatát a pedagógiai szakszolgálat végzi, az általuk kiadott szakvélemény segíti az érintett tanulók eredményes foglalkoztatását. A hátrányos helyzetű és védelembe vett családok ellátását a családsegítő szolgálat segíti. Az intézmény külső partnereinek hozzáférhetősége (partnerlista) az igazgatói irodában megtalálható.

10. Egészségvédelem, védő, óvó intézkedések 10.1 A tanulók egészségügyi felügyelete Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az iskola tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) alapján). Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója.


46

Szervezeti és működési szabályzat 2014 Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában. Az védőnő feladatai  A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.).  A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyettesével.  Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve.  Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.). Az

intézmény

figyelemmel

kíséri

a

tanulók

veszélyeztetettségének

megelőzésével

és

megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében. 10.2 A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésének rendje Kockázatfelmérés Az intézmény vezetése, alkalmazottai kötelesek megtenni minden szükséges intézkedést a tanulók biztonsága és egészségvédelme érdekében, figyelembe véve a változó körülményeket, törekedve azok folyamatos javítására. Az intézményben minden tanév megkezdése előtt sor kerül a munkavédelmi, a tanulók egészségét veszélyeztető, egészségvédelmi helyszíni bejárásra, melynek során megtörténik az intézményi


47

Szervezeti és működési szabályzat 2014 kockázatok felmérése, a kockázatok értékelése, a szükséges intézkedések elrendelése és megvalósítása. Az intézmény vezetőinek, pedagógusainak, alkalmazottainak feladatai 

Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania a munkabiztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit.



Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.



A pedagógusok a tanórai és az egyéb foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az ügyeletesek a baleseti veszélyforrások közelében kötelesek tartózkodni.



Az udvari és folyosói ügyeleti tevékenységbe a gyermekfelügyelői munkakörben dolgozóknak is be kell kapcsolódnia.



A

gyermekek,

tanulók

szenvedélybetegséget

az

okozó

egészségüket

szerekkel,

veszélyeztető,

anyagokkal

nem

vagy

kerülhetnek

függőséget, közvetlen

kapcsolatba. Ilyen helyzet észlelésekor értesíteni kell az intézmény vezetőjét. 

Járvány, fertőzésveszély esetén az iskolaorvos tesz javaslatot a teendőkre.



A gyógyszereket a gyermekektől jól elkülönített helyen (igazgatóhelyettesi iroda) zárható szekrényben kell tartani.



A tantermekben, számítástechnikai teremben és egyéb foglalkozási helyiségekben a tanulók csak felnőtt (pedagógus, nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak) jelenlétében tartózkodhatnak, a sportpályát, játszóteret csak felnőtt felügyelete mellett használhatják.



A tanulói agresszivitást, bántalmazást, megaláztatást az észlelést követően azonnal jelezni kell az illetékes vezetőnek.



Az intézményben és az udvaron lévő eszközök állapotát balesetvédelmi szempontból folyamatosan ellenőrizni kell. Az intézmény dolgozói kötelesek az észlelt veszélyforrást jelenteni az intézményvezetőnek.



Az intézmény vezetőinek, munkavédelmi felelősének rendszeresen meg kell győződnie arról, hogy a tanulási környezet megfelel-e a követelményeknek.



Az előírások betartását az intézmény vezetőségének folyamatosan és időszakosan ellenőrizni kell.


48


Új tan-, vagy munkaeszköz beszerzését követően, illetve új technológiák bevezetése előtt az érintett tanulókat tájékoztatni kell a helytelen használat, alkalmazás egészségre és biztonságra kiható következményeiről.



Tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.

10.3 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.) A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott munkavédelmi felelős végzi. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják.


49

Szervezeti és működési szabályzat 2014 10.4 Baleset esetén szükséges intézkedések, az elsősegélynyújtás rendje 

Tanulóbaleset esetén a sérült közelében lévő alkalmazott köteles elsősegélyt nyújtani. Súlyosabb sérülés esetén elsősegélynyújtásra kiképzett dolgozót vagy orvost kell segítségül hívni.



Súlyos, orvosi ellátást igénylő esetekben azonnal értesíteni kell a mentőket.



Áramütéses, mérgezéses, vagy feltehetően belső sérüléssel járó balesetet követően a sérültet - annak esetleges tiltakozását figyelmen kívül hagyva - mindenképpen meg kell vizsgáltatni orvossal.



A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást, ha lehetséges, meg kell szüntetni.



A balesetek esetén az elsősegélynyújtást úgy kell elvégezni, hogy a helyszín a baleset kivizsgálásának megkezdéséig lehetőleg változatlan maradjon.



Az elsősegélynyújtás tényét az erre a célra rendszeresített nyilvántartásban a sérült adatainak és a felhasznált anyagoknak a megnevezésével rögzíteni kell.



Ha a tanulót baleset éri, az elsősegélynyújtást követően értesíteni kell az intézmény vezetőjét, vagy helyettesét, aki megteszi a szükséges intézkedéseket.



A sérülés súlyosságától függetlenül az iskolának értesítenie kell a tanuló szüleit, illetve a balesetet az iskolai nyilvántartásba be kell vezetni.



A súlyos tanulóbalesetet az igazgató köteles azonnal bejelenteni az intézmény fenntartójának.



A nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozó balesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni, ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat.



A baleseteket az elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével nyilván kell tartani, vagy jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvet legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, át kell adni a tanulónak vagy a kiskorú tanuló szüleinek, illetve egy példányát az irattárban kell elhelyezni.



Ha a sérült állapota miatt az adatszolgáltatást az előírt határidőig nem lehet teljesíteni, akkor ezt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni.



Az intézménynek lehetővé kell tenni a szülői közösség képviselője részvételét a tanuló-és gyermekbaleset kivizsgálásában.



Ha a tanulót az iskolába jövet vagy az oktatás befejeztével hazafelé menet éri baleset, illetve az iskola által külső helyszínen szervezett rendezvényen, a tanulói balesettel kapcsolatos iskolai eljárást kell alkalmazni.


50


A tanuló által nem, vagy csak felügyelet mellet használható eszközök, gépek felsorolását a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 170. §-a tartalmazza.

10.5 Teendők rendkívüli események esetére A rendkívüli események esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. Az iskola működés működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:  természeti katasztrófa (villámcsapás, földrengés, árvíz, stb.)  tűz  robbantással történő fenyegetés, bombariadó Intézkedésre jogosultak Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult személyek: igazgató, igazgatóhelyettes, Sürgős intézkedést igénylő esemény kialakulásakor az azt észlelő felnőtt dolgozó. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: 

az iskola igazgatóját,



a fenntartót,



tűz esetén a tűzoltóságot,



személyi sérülés esetén a mentőket,



robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,



egyéb esemény esetén az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi illetve katasztrófaelhárító szerveket.

Rendkívüli esemény esetén az épületet a tűzvédelmi szabályzatban foglaltaknak megfelelően azonnal ki kell üríteni. Minden további teendőt ez a dokumentum tartalmaz.


51

Szervezeti és működési szabályzat 2014 A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napon be kell pótolni Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola vezetőjének, helyettesének vagy az iskolatitkárnak. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – a sportpálya. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével. 10.6 A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 5 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos. Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük.


52

Szervezeti és működési szabályzat 2014 Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló7 törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény tűzvédelmi felelőse.

11. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok 11.1 A tanulói hiányzás igazolása A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a házirendben foglaltak kiegészítése történik. A hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban. A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat a hiányzás után három napon belül be kell mutatni, és ezeket az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben: a) a szülő előzetes kérelmére, ha a rendelkezésekben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, b) orvosi igazolással igazolja távolmaradását, c) a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni. Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha: 

bejáró tanuló érkezik később méltányolható közlekedési probléma miatt,



rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.).

A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként három napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt az osztályfőnök véleményezése alapján. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. 11.2 A tanulói késések kezelési rendje A napló bejegyzései szerint az iskolából rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, ismétlődés esetén behívja az iskolába. A magatartási jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni. 7

Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről.


53

Szervezeti és működési szabályzat 2014 A késések percekben számított időtartamát összesíteni kell. A mulasztott órák igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök az igazgatóhelyettessel együtt jár el, szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik. Tanköteles tanuló esetében: 

első igazolatlan óra után: a napló adatai révén a szülő értesítése



tízedik igazolatlan óra után: a szülő iktatott postai levélben történő értesítése



a tízedik igazolatlan óra után: a lakóhely szerint illetékes jegyző értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)



a huszadik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)



az ötvenedik igazolatlan óra után: a jegyző értesítése

Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Nem tanköteles kiskorú tanuló esetében: 

első igazolatlan óra után: a napló adatai révén a szülő értesítése



a tízedik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)



a huszadik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)



a harmincadik igazolatlan óra után: a tanulói jogviszony megszüntetése.

Az értesítést a tanulói jogviszony megszűnését megelőzően legalább két alkalommal postai úton is ki kell küldeni, ebben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. 11.3 Az osztályozó vizsga rendje A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: a) az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, b) az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,


54

Szervezeti és működési szabályzat 2014 c) ha a tanuló előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni az adott tantárgyból, d) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, e) ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, f) átvételnél az iskola igazgatója előírja, g) a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Az a), b), c), g) esetben, ha a tanuló kérésére jön létre (pl. utólag fel szeretné venni a választható tantárgyat, előrehozott vizsgát szeretne tenni, stb.), akkor a tanuló köteles az osztályozó vizsga kitűzött időpontja előtt legalább 10 nappal az igazgatóhelyettesnél a vizsgára jelentkezni. Az igazgatóhelyettes a jelentkezések összegzése után kijelöli a vizsgabizottságot, meghatározza a vizsga idejét és helyét. 11.4 Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények Megyei versenyek döntője előtt – a verseny napjain kívül – két, országos versenyek előtt három tanítási napot fordíthat felkészülésre, ha a szaktanár és az igazgató ezt indokoltnak látja. Az igénybevétel módját és idejét szaktanár határozza meg. A szaktanár tájékoztatja az osztályfőnököt a felkészítésre fordított napok számáról és dátumáról, valamint a verseny időtartamáról. A megyei és országos szervezésű versenyek iskolai fordulójára szabadnap nem jár, a kedvezményekre vonatkozóan a következő bekezdésben foglaltak tekintendők irányadónak. Iskolai vagy városi versenyen résztvevő tanuló két órával (120 perc), megyei versenyen résztvevő tanuló a szaktanára által meghatározott időpontban mehet el a tanítási órákról. A szaktanár köteles tájékoztatni az osztályfőnököt és az érintett szaktanárokat a versenyzők nevéről, és a hiányzás pontos idejéről. Sportversenyekkel és egyéb esetekkel kapcsolatban – a szaktanár javaslatának meghallgatása után – az igazgató dönt. A döntést követően a szaktanár és az osztályfőnök az előzőekben leírt módon jár el. A középfokú oktatási intézmények által szervezett nyílt napon egy tanuló legfeljebb kettő intézményben vehet részt. Ettől csak igen indokolt esetben lehet eltérni – az osztályfőnök javaslata és az igazgató döntése alapján. A nyílt napon való részvételt rögzíteni kell a naplóban, és ezt a hiányzást is figyelembe kell venni az összesítésnél.


55

Szervezeti és működési szabályzat 2014 6. és 8. osztályos tanulóink minden évben részt vesznek az országos kompetenciamérésen. A mérés napja tanítási napnak minősül, melyet az érintett tanulók a mérésben való részvétellel teljesítenek, további kötelező tanórai foglalkozás számukra nem szervezhető. 11.5 A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg.  A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.  A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.  A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet.  A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik.  A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.  A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.


56

Szervezeti és működési szabályzat 2014  A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.  A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni  A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:  az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről  a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét  az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége  a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni  az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket  az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei


57

Szervezeti és működési szabályzat 2014  az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges  a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza  az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése  ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti  az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon  az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá  az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása  az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet

tekinteni, ha a

jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.  a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. 11.6 A tanuló kártérítési kötelezettsége Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének szabályai szerint kell helytállnia. Ha az iskolának a tanuló kárt okozott, az igazgató köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani. Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálatról a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a


58

Szervezeti és működési szabályzat 2014 szülőt fel kell szólítani az okozott kár megtérítésére. Ha felszólítás nem vezet eredményre, vagy a szülő, illetőleg a tanuló a károkozás tényét vagy mértékét nem ismeri el, az iskola igazgatója a tanuló, illetőleg a szülő ellen pert indíthat. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg:  gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egy havi összegének ötven százalékát,  korlátozottan cselekvőképes tanuló szándékos károkozása esetén az okozott kár, legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér öt havi összegét.  Cselekvőképes tanuló szándékos károkozása esetén minden esetben a teljes kárt meg kell téríteni.

12. Záró rendelkezések A SZMSZ 2014. augusztus 27. napján a nevelőtestület általi elfogadásával lép hatályba és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a 2013. március 25. napján készített (előző) SZMSZ. Az

SZMSZ

azon

rendelkezéseinek

érvénybelépéséhez,

amelyekből

a

fenntartóra

többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Az SZMSZ módosítását kezdeményezheti:  a fenntartó, 

a nevelőtestület,



az iskola igazgatója,



az SZM vezetősége,

Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az iskola igazgatója az SZMSZ változtatása nélkül módosíthatja. Az SZMSZ és az egyéb belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező. Dunaalmás, 2014. augusztus 27. ........................................................ Horváth Anikó igazgató


59


13. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása A Dunaalmási Csokonai Általános Iskola Szülői Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatot véleményeztük és elfogadásra javasoltuk. Dunaalmás, 2014. augusztus 25. ........................................................ Soltész Babett a Szülői Munkaközösség elnöke

Az Intézményi Tanács képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatot véleményeztük és elfogadásra javasoltuk. Dunaalmás, 2014. augusztus 25.

........................................................ Czeglédi Zoltán Az Intézményi Tanács elnöke

A Dunaalmási Csokonai Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatát, az iskola nevelőtestülete 2014. augusztus 27-én tartott ülésén elfogadta. Dunaalmás, 2014. augusztus 27. ........................................................ Schweighardt Lászlóné közalkalmazotti képviselő


60


Mellékletek


61

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT I. AZ ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT JOGSZABÁLYI ALAPJA ÉS CÉLJA Jogszabályi háttér Az adatkezelési szabályzat az alábbi jogszabályok alapján készült: 

az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény;



a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény;



a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

A szabályzat célja Az intézményben folyó adatkezelés és továbbítás rendjének meghatározása, ezen belül az adatkezelésben érintett személyek – egyértelmű és részletes – tájékoztatása az adatok kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. II. AZ INTÉMÉNYBEN NYILVÁNTARTOTT ADATOK KÖRE A nyilvántartott adatok körét a tanulókra, pedagógusokra, nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottakra vonatkozóan a köznevelési törvény 43-44.§-ai, a közalkalmazottakra vonatkozóan a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/B-D §-ai és az 5. melléklet rögzíti. 1. A Közoktatás Információs Rendszerében nyilvántartott pedagógus és nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak adatai (alkalmazotti nyilvántartás) Ezen adatok körében az intézmény nyilvántartja és kezeli a pedagógus és nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak  nevét, anyja nevét;  születési helyét, idejét;  oktatási azonosító számát, pedagógus igazolványának számát;  végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus szakvizsga, PhD megszerzésének idejét;  munkaköre megnevezését;

Szervezeti és működési szabályzat 2014  a munkáltató nevét, címét, valamint OM azonosítóját;  munkavégzésének helyét;  jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét;  vezetői beosztását;  besorolását;  jogviszonya, munkaviszonya időtartamát;  munkaidejének mértékét;  tartós távollétének időtartamát;  óraadó esetében az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését. 2. A Közoktatás Információs Rendszerében nyilvántartott tanulói adatok (tanulói nyilvántartás) Ezen adatok körében az intézmény nyilvántartja és kezeli a tanulók  nevét;  nemét;  születési helyét, idejét;  társadalombiztosítási azonosító jelét;  oktatási azonosító számát;  anyja nevét;  lakóhelyét, tartózkodási helyét;  állampolgárságát;  sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét;  diákigazolványának számát;  jogviszonyával kapcsolatban azt,

hogy magántanuló-e, tanköteles-e, jogviszonya

szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét;  jogviszonya keletkezésének, megszűnésének jogcímét és idejét;  nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját;  jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot;  nevelésének, oktatásának helyét;  felnőttoktatás esetében az oktatás munkarendjével kapcsolatos adatokat;  tanulmányai várható befejezésének idejét;  évfolyamát. 3. Az adatok felvételének, nyilvántartásának és továbbításának rendje Dunaalmási Csokonai Általános Iskola

63


Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény intézményvezetője egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon. Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: - az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják: 

intézményvezető helyettesek,



iskolatitkár,

- tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják: 

intézményvezető helyettesek,



osztályfőnökök



iskolatitkár



napközis nevelők,



gyermek- és ifjúság védelmi felelős,

A tanuló személyi adatainak kezelői: intézményvezető, igazgatóhelyettes, osztályfőnök és iskolatitkár. Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a köznevelési törvény által engedélyezett esetekben: - az alkalmazottaknak a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatos adatait továbbíthatja:  intézményvezető,  intézményvezető helyettes  iskolatitkár - az alkalmazottak adatait a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a közneveléssel összefüggő igazgatási

tevékenységet

végző

közigazgatási

szervnek,

a

munkavégzésre

vonatkozó

rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak és a nemzetbiztonsági szolgálatnak az intézmény intézményvezetője továbbíthatja. A tanulók adatait a köznevelési törvény által engedélyezett esetekben továbbíthatja: 

a fenntartó, a bíróság, rendőrség, ügyészség, a települési önkormányzat jegyzője, a közigazgatási szerv, a nemzetbiztonsági szolgálat, a középiskola, az egészségügyi, iskolaegészségügyi feladatot ellátó intézmény, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, Dunaalmási Csokonai Általános Iskola

64

Szervezeti és működési szabályzat 2014 szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a tankönyvforgalmazó, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a KIR működtetője, a szülő részére az intézmény intézményvezetője; 

a fenntartó, a középiskola, az egészségügyi, iskola- egészségügyi feladatot ellátó intézmény, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a tankönyvforgalmazó, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a KIR működtetője, a szülő részére az intézmény intézményvezető helyettese;



a fenntartó, a középiskola, az egészségügyi, iskola- egészségügyi feladatot ellátó intézmény, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a tankönyvforgalmazó, a pedagógiai szakszolgálat intézményei, a KIR működtetője, a szülő részére az iskolatitkár;



a középiskola, a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel

foglalkozó

szervezet,

intézmény,

a

pedagógiai

szakszolgálat

intézményei, a szülő részére az osztályfőnök; 

a családvédelemmel foglalkozó intézmény, szervezet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezet, intézmény, a szülő részére a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős;



a tankönyvforgalmazó részére a tankönyvfelelős.

A tanulók személyi adatainak vezetése Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen.

Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a

személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés, stb.) kell tennie. A tanulók személyi adatainak vezetése és tárolása A tanulói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a tanulók személyi adatainak összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A tanulók személyi adatai között a 2. pontban felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi adatokat osztályonként csoportosítva az alábbi nyilvántartásokban kell őrizni:


65


összesített tanulói nyilvántartás;



törzskönyvek;



bizonyítványok;



beírási napló;



osztálynaplók;



a diákigazolványok nyilvántartó dokumentuma.

A szülő a tanuló adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni az osztályfőnököt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. III. A KÖZALKALMAZOTTAKRA VONATKOZÓ ADATKEZELÉS Felelősség a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért Az intézményben a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért  az intézmény igazgatója,  az érintett közalkalmazottak tekintetében a teljesítményértékelést végző vezető (igazgatóhelyettes),  az iskolatitkár,  a gazdasági adminisztrációban alkalmazott,  a közalkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében tartozik felelősséggel. Az intézmény igazgatója felelős a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok védelmére és kezelése vonatkozó jogszabályok, valamint az e Szabályzatban rögzített előírások megtartásáért, illetve e követelmények ellenőrzéséért. A teljesítményértékelést végző vezető (igazgatóhelyettes) felelősségi körén belül gondoskodik arról, hogy a teljesítményértékelés folyamatába bevont harmadik személy kizárólag csak a jogszerű és tárgyilagos teljesítményértékeléshez szükséges adatokat ismerhesse meg. Az alkalmazottak nyilvántartott adatai A közoktatásról szóló törvény alapján nyilvántartott adatok:


66

Szervezeti és működési szabályzat 2014  név, születési hely és idő, állampolgárság;  lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosító szám:  munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása,munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, további az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, szabadság, kiadott szabadság, alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, a többi adat az érintett hozzájárulásával. A közalkalmazotti törvény 5. melléklete szerinti közalkalmazotti alapnyilvántartás rendezetten tárolja és feldolgozza a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyával összefüggésben keletkezett és azzal kapcsolatban álló adatait. A közalkalmazotti adatkezelésben közreműködők feladatai Az intézmény közalkalmazottainak adatkezelését az iskolatitkár végzi.

A közalkalmazotti alapnyilvántartás személyi adatokkal, végzettségekkel, továbbképzésekkel és a munkáb

való rendes szabadság miatti távolléthez kapcsolódó részét az általános igazgató helyettes, a diákotthon veze és a gyermekotthon vezető végzi az irányításuk alá tartozó alkalmazottak vonatkozásában. A magasabb vezető beosztású igazgató tekintetében a közalkalmazotti adatkezelést a munkáltatói jogokat gyakorló látja el.


67

Szervezeti és működési szabályzat 2014 A közalkalmazotti alapnyilvántartás személyi juttatásról szóló VI. adatköréhez tartozó nyilvántartást a gazdasági adminisztráció szakmai egység vezeti. A gazdasági adminisztrációban alkalmazott és az iskolatitkár felelősségi körén belül köteles gondoskodni arról, hogy 

az általa kezelt, a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat és megállapítás az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen a jogszabályi rendelkezések tartalmának;



a személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amelynek alapja a közokirat vagy a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata, írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés;



a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítését és törlését egyeztesse az igazgatóval, ha megítélése szerint a személyi iraton szereplő adat a valóságnak már nem felel meg;



ha a közalkalmazott nem általa szolgáltatott adatainak kijavítását vagy helyesbítését kéri, kezdeményezze az igazgatónál az adathelyesbítés, illetve kijavítás engedélyezését;



a közalkalmazott írásbeli hozzájárulásának beszerzéséről az önkéntes adatszolgáltatás körébe tartozó adatok nyilvántartását megelőzősen.

Személyügyi nyilvántartási feladatban működik közre minden olyan közalkalmazott, aki az intézménynél tevékenysége során a közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörével és a személyi irattal összefüggő adatot is kezel. A közalkalmazotti alapnyilvántartás vezetése, az adatok továbbítása A közalkalmazotti alapnyilvántartás elektronikusan is vezethető. Ez esetben – a következő kivételekkel – papír alapú adatlapot nem kell vezetni. Az elektronikus úton vezetett adatokat ki kell nyomtatni a közalkalmazott  adatainak első alkalommal történő felvételekor, ebben az esetben az érintett közalkalmazott aláírásával igazolja az adatok valódiságát,  áthelyezésekor,  közalkalmazotti jogviszonyának megszűnés esetén,  a betekintési jog gyakorlójának erre irányuló külön kérelmére azokat az adatokat, amelyekre betekintési joga kiterjed.


68

Szervezeti és működési szabályzat 2014 Ezeket az iratokat személyügyi iratként kell kezelni Az elektronikusan vezetett alapnyilvántartásból a közalkalmazotti jogviszony megszűnése és végleges áthelyezés esetén azonnal és véglegesen törölni kell a közalkalmazott személyazonosító adatait. Statisztikai célokból a személyazonosításra alkalmatlan adatok továbbra is felhasználhatók. Az adószám, mint technikai azonosító a közalkalmazott egyéni azonosítására szolgáló számjegy. Az adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, megsemmisítés, jogosulatlan továbbítás és nyilvánosságra hozatal ellen. Az elektronikusan vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartás technikai védelmére vonatkozó szabályokat az informatikai szabályzat tartalmazza. A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve, továbbá a besorolásra vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. Az intézmény a nem nyilvános személyes adatokat csak törvényben meghatározott esetekben és célokra, illetve az érintett közalkalmazott erre irányuló írásbeli kérelmére használhatja fel, vagy adhatja át harmadik személynek, ezen kívül a közérdekű adatokon kívül a közalkalmazott nyilvántartott adatairól tájékoztatás nem adható. A közalkalmazott személyi anyagát az áthelyezéshez kapcsolódó eset kivételével kiadni nem lehet. A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörébe tartozó adatok továbbíthatóak: 

a közalkalmazott felettesének,



a teljesítményértékelést végző vezetőnek,



a törvényességi ellenőrzést végző szervnek,



a személyzeti-, munkaügyi-, illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szervnek,



az adóhatóságnak, az egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási szervnek,



a közalkalmazott ellen indult büntető eljárásban a nyomozó hatóságnak, az ügyészségnek és a bíróságnak,



munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróságnak.

Az adattovábbítás az előzőekben felsoroltak írásos megkeresésére postai úton ajánlott küldeményként, kézbesítés esetén átadókönyvvel történhet, intézményen belül papír alapon, zárt borítékban, illetve e-mailen történt megkeresés esetén elektronikus formában a megfelelő adatvédelem biztosításával. Az adattovábbítás az igazgató aláírásával történik.


69


A közalkalmazott jogai és kötelezettségei az adatkezelés vonatkozásában A közalkalmazott a saját anyagába, az alapnyilvántartásba, illetve a személyes adatait tartalmazó egyéb nyilvántartásokba, személyi iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot vagy kivonatot kérhet, illetve kérheti adatai helyesbítését, kijavítását. Tájékoztatást kérhet személyi irataiba történt betekintésről, adatszolgáltatásról, személyi anyagának más szervhez történő megküldéséről. A közalkalmazott az általa szolgáltatott adatai helyesbítését és kijavítását a nyilvántartás vezetőtől, egyéb esetekben az igazgatótól írásban kérheti. A közalkalmazott felelős azért, hogy az általa a munkáltató részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles írásban tájékoztatni az igazgatót, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok aktualizálásáról. Személyi irat Közalkalmazotti szempontból személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor (ideértve a közalkalmazotti jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat is), fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. A közalkalmazotti álláshelyekre kiírt pályázatokra (álláshirdetésekre) beérkezett, valamint az elbírálás során keletkezett iratokat személyi iratként, de más ügyiratoktól elkülönítve kell iktatni és kezelni. A személyi iratok körébe az alábbiak sorolandók: 

a személyi anyag iratai,



a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok,



a közalkalmazottnak az alkalmazotti jogviszonyával összefüggő más jogviszonyaival kapcsolatos iratok (adóbevallás, fizetési letiltás),


70


a közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott, adatokat tartalmazó iratok.

A személyi irat kezelése Az intézmény állományába tartozó közalkalmazottak személyi iratainak őrzése és kezelése az igazgató, az elektronikus nyilvántartó rendszer működtetése az iskolatitkár feladata. Az intézményben keletkezett személyi iratok kezelése jelen Szabályzat előírásai alapján történik. A közalkalmazotti jogviszony létrehozásának elmaradása esetén a közalkalmazotti jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat vissza kell adni az érintetteknek, illetve a személyi anyagot annak a szervnek, amely azt megküldte. A személyi anyag tartalma:  a közalkalmazotti alapnyilvántartás adatlapjai,  a pályázat vagy szakmai önéletrajz,  az erkölcsi bizonyítvány,  az iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél másolata,  továbbképzés elvégzéséről szóló tanúsítvány másolata,  iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett bizonyítvány másolata,  a kinevezés és annak módosítása,  a vezetői megbízás és annak visszavonása,  a címadományozás,  a besorolás iratai, közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos iratok,  az áthelyezésről rendelkező iratok,  a teljesítményértékelés,  a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat,  a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat,  közalkalmazotti igazolás másolata. A felsorolt iratokat (személyi anyagként) minden esetben együttesen kell tárolni. A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a közalkalmazotti alapnyilvántartást vezető iskolatitkár összeállítja a közalkalmazott személyi anyagát. A törvény eltérő rendelkezésének hiányában a személyi anyagban a személyi iratokon kívül más irat nem tárolható.


71

Szervezeti és működési szabályzat 2014 A személyi iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított iratgyűjtőben kell őrizni. Az elhelyezett iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját is. A személyi anyagnak „Betekintési lap”-ot is kell tartalmaznia, amelyen jelölni kell a személyi anyagba történő betekintés tényét, jogosultjának személyét, jogszabályi alapját és időpontját, a megismerni kívánt adatok körét, a betekintő aláírását. A „Betekintései lap”-ot a személyi anyag részeként kell kezelni. A közalkalmazott személyi anyagába, egyéb személyi irataiba, illetve az alapnyilvántartásba a közalkalmazotti törvény 83/D §-ában felsorolt szervek, személyek a „Betekintési lap” kitöltését követően jogosultak betekinteni, kivéve a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 42. §-ában foglalt eseteket. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a tartalomjegyzéket és a „Betekintési lap”-ot le kell zárni, és a személyi anyagot irattározni kell. Az irattárba helyezés előtt az iratgyűjtő tartalomjegyzékén fel kell tüntetni az irattározás tényét, időpontját és az iratkezelő aláírását. IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Az intézmény minden alkalmazottjának kötelessége az adatkezelés e szabályzatban meghatározott rendjének betartása. Az adatkezelők, illetve az iskola vezetői, pedagógusai felelősek a tudomásukra jutott adatok védelméért. A tanulók és az alkalmazottak személyi adatait kizárólag a szabályzatban meghatározott személyek az itt leírt módon továbbíthatják. A személyi adatok bármely más jellegű továbbítása szigorúan tilos. Kelt: Dunaalmás, 2014. augusztus 19.

........................................................ Horváth Anikó ig.


72

Szervezeti és működési szabályzat 2014 IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT I. Általános rendelkezések Jogszabályi háttér  a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 10. §-ának (1) bekezdése,  a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásai figyelembevételével és a  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 82-116.§ és a 1. sz. melléklete Az iratkezelési szabályzat hatálya Az iratkezelési szabályzat hatálya kiterjed az intézményben keletkező, az oda érkező, illetve az onnan továbbított valamennyi iratra. Az iratkezelés szabályozása Az

iratkezelési

szabályzat

az

iratok

kezelésének biztonságos

módját, rendszerezését,

nyilvántartását, segédletekkel ellátását, irattározását, selejtezését

és levéltárba átadását

szabályozza. Az intézmény vezetője az intézmény szervezeti és működési szabályzatában határozza meg az iratkezelés szervezeti rendjét, az iratkezelésre, valamint az azzal összefüggő tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatásköröket, továbbá kijelöli az iratkezelés felügyeletét ellátó személyt. Az iratkezelés belső felügyelete Az iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtásáért, a szervezeti, működési és ügyrendi szabályok, az alkalmazott informatikai eszközök és eljárások, valamint az irattári tervek és iratkezelési előírások folyamatos összhangjáért, az iratok szakszerű és biztonságos megőrzésére alkalmas irattár kialakításáért és működtetéséért, továbbá az iratkezeléshez szükséges egyéb tárgyi, technikai és személyi feltételek biztosításáért, felügyeletéért az intézmény vezetője felelős. Az iskolai feladatok ellátásával kapcsolatos hivatalos ügyek szervezését, intézését az ügyeket kísérő iratkezelést, valamint ezek ellenőrzését az intézmény igazgatója és igazgatóhelyettese felügyeli, irányítja az alábbiak szerint: Az igazgató


73

Szervezeti és működési szabályzat 2014 

elkészíti és kiadja az iskola iratkezelési szabályzatát



jogosult az iskolába érkező küldemények felbontására



jogosult kiadványozni



meghatározza az iratok selejtezésének és irattárba küldésének évét



figyelemmel kíséri az iratkezelésre vonatkozó szabályokat és annak változásait

az igazgatóhelyettes 

az igazgató távollétében jogosult az iskolába érkező küldemények felbontására, a kiadványozásra



az igazgató távollétében kijelöli az iratok ügyintézőit

az igazgatóhelyettes gondoskodik  az iratkezelési szabályzat végrehajtásának rendszeres ellenőrzéséről, intézkedik a szabálytalanságok

megszüntetéséről,

szükség

esetén

kezdeményezi

a

szabályzat

módosítását;  az iratkezelési segédeszközök (iktatókönyv, név- és tárgymutató, kézbesítőkönyv, iratminták és formanyomtatványok, számítástechnikai programok, adathordozók stb.) biztosításáról;  a hivatalos és személyes elektronikus postafiókok szabályozott működéséről;  egyéb jogszabályokban meghatározott iratkezelést érintő feladatokról Az ügyvitel és az ügyiratkezelés személyi feltételei Az iskolai feladatok ellátásával kapcsolatos hivatalos ügyek szervezése, intézése, az ügyeket kísérő iratkezelés során az iskolatitkár köteles munkáját az iratkezelésre vonatkozó szabályok szerint végezni, köteles a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni. Feladatai:  a küldemények átvétele, felbontása  az iktatás  az iratok belső továbbítása ügyintézőkhöz, és ezzel kapcsolatos nyilvántartás vezetése  az iratok postázása  az elintézett ügyek iratainak irattári elhelyezése  az irattár kezelése, rendezése  közreműködik az irattári anyag selejtezésénél és levéltári átadásánál Az e-mailen keresztül érkező hivatalos leveleket köteles az iskolatitkár nyomtatott formában az igazgatónak átadni a megérkezés napján, és azt a továbbiakban beérkező levélként kezelni.


74


II. Az iratok kezelésének általános követelményei Az intézmény iratkezelését úgy kell megszervezni, hogy az oda érkezett, ott keletkező, illetve onnan továbbított irat:  azonosítható, fellelési helye, útja követhető, ellenőrizhető és visszakereshető legyen;  tartalma csak az arra jogosult számára legyen megismerhető;  kezeléséért fennálló személyi felelősség egyértelműen megállapítható legyen;  szakszerű kezeléséhez, nyilvántartásához, kézbesítéséhez, védelméhez megfelelő feltételek  biztosítva legyenek;  a beérkezett iratok megváltoztathatatlansága biztosítva legyen;  a rendszeres selejtezés elvégzésével az irattári iratanyag felesleges felhalmozódása megelőzhető, a maradandó értékű iratok megőrzése biztosított legyen;  az ügyintézéshez, a döntések előkészítéséhez, a szervezet rendeltetésszerű működéséhez megfelelő támogatást biztosítson. Az iratok rendszerezése. Az azonos ügyre - egy adott tárgyra - vonatkozó iratokat egy irategységként, ügyiratként kell kezelni. A több fázisban intézett ügyek egyes fázisaiban keletkezett iratok ügyiraton belüli irategységnek, ügyiratdarabnak (ügydarabnak) minősülnek. Az ügyiratokat, valamint a közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozó egyéb más iratokat még irattárba helyezésük előtt - az irattári tervben meghatározott irattári tételekbe, a tárgyi alapon, indokolt esetben iratfajta alapján kialakított irattári egységekbe kell besorolni. Az iratok nyilvántartása és az iratforgalom dokumentálása Az iratot e célra rendszeresített papíralapú iktatókönyvben, iktatószámon kell nyilvántartani (iktatni). Az iktatást olyan módon kell végezni, hogy az iktatókönyvet az ügyintézés hiteles dokumentumaként lehessen használni. Az iratforgalom keretében az átadást-átvételt minden esetben úgy kell végezni, hogy egyértelműen bizonyítható legyen, ki, mikor, kinek továbbította vagy adta át az iratot. Az iratok iktatásával és az iratforgalom dokumentálásával biztosítani kell, hogy az ügyintézés folyamata, és az iratok szervezeten belüli útja pontosan követhető és ellenőrizhető, az iratok holléte pedig naprakészen megállapítható legyen.


75


Az iskolai bélyegzők Az iskola hivatalos bélyegzőinek készítésére, használatára az igazgató adhat engedélyt. Az iskola bélyegzőiről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak az alábbiakat kell tartalmaznia:  a bélyegző sorszáma  a bélyegző lenyomata  a bélyegző használatára jogosult neve  a bélyegző átvételének dátuma, az átvételt igazoló aláírás A tönkrement (elavult) bélyegzőt az igazgató ellenőrzése mellett meg kell semmisíteni. A hivatalos bélyegző elvesztése esetén jegyzőkönyvet kell vezetni. III. Az iratkezelés folyamata A küldemények átvétele. A küldemény átvételére jogosult: 

a címzett vagy az általa megbízott személy;



az intézmény vezetője, helyettesei vagy az általa megbízott személy, azaz az iskolatitkár;



az iratkezelést felügyelő vezető vagy az általa megbízott személy;



a postai meghatalmazással rendelkező személy;

A küldeményt átvevő köteles ellenőrizni:  a címzés alapján a küldemény átvételére való jogosultságát;  a kézbesítő okmányon és a küldeményen lévő azonosítási jel megegyezőségét;  az iratot tartalmazó zárt boríték, vagy zárt csomagolás sértetlenségét. Az átvevő köteles gondoskodni az egyéb jogszabályban vagy a szerv belső szabályzatában előírt biztonsági követelmények szerinti feladatok elvégzéséről. Az átvevő a papíralapú iratok esetében a kézbesítőokmányon olvasható aláírásával és az átvétel dátumának feltüntetésével az átvételt elismeri. Az „azonnal” és „sürgős” jelzésű küldemények átvételi idejét óra, perc pontossággal kell megjelölni. Amennyiben iktatásra nem jogosult személy veszi át az iratot, úgy azt köteles haladéktalanul, de legkésőbb az érkezést követő első munkanap kezdetén a címzettnek vagy az illetékes iktatóegységnek iktatásra átadni. Sérült küldemény átvétele esetén a sérülés tényét papíralapú iratok esetében az átvételi okmányon jelölni kell (sérülten érkezett, felbontottan érkezett) és soron kívül ellenőrizni kell a küldemény


76

Szervezeti és működési szabályzat 2014 tartalmának meglétét. A hiányzó iratokról vagy mellékletekről a küldő szervet, személyt értesíteni kell. A gyors elintézést igénylő („azonnal”, „sürgős” jelzésű) küldeményt azonnal továbbítani kell a címzetthez, illetőleg azt a szignálásra jogosultnak soron kívül be kell mutatni. Téves címzés vagy helytelen kézbesítés esetén a küldeményt azonnal továbbítani kell a címzetthez, vagy ha ez nem lehetséges, vissza kell küldeni a feladónak. Amennyiben a feladó nem állapítható meg, a küldeményt irattárazni és az irattári tervben meghatározott idő után selejtezni kell. A küldemény felbontása Az intézményhez érkezett küldeményt felbontására jogosult:  igazgató  igazgatóhelyettes  a címzett  az igazgató által írásban felhatalmazott személy Felbontás nélkül dokumentáltan a címzettnek kell továbbítani azokat a küldeményeket,  amelyek „s. k.” felbontásra szólnak,  amelyeknél ezt az arra jogosult személy elrendelte, valamint  amelyek névre szólóak és megállapíthatóan magánjellegűek. A küldemények címzettje köteles gondoskodni az általa átvett hivatalos küldemény iratkezelési szabályzat szerinti iktatásáról. A küldemények téves felbontásakor a felbontó az átvétel és a felbontás tényét a dátum megjelölésével, dokumentáltan köteles rögzíteni, majd gondoskodnia kell a küldemény címzetthez való eljuttatásáról. A küldemény felbontásakor ellenőrizni kell a jelzett mellékletek meglétét és olvashatóságát. Az esetlegesen felmerülő problémák tényét rögzíteni kell, és erről tájékoztatni kell a küldőt is. Ha felbontás alkalmával kiderül, hogy a küldemény pénzt vagy egyéb értéket tartalmaz, a felbontó az összeget, illetőleg a küldemény értékét köteles az iratokon vagy feljegyzés formájában az irathoz csatoltan feltüntetni, és a pénzt, illetékbélyeget és egyéb értéket elismervény ellenében – a pénzkezeléssel megbízott dolgozónak átadni. Az elismervényt az irathoz kell csatolni. Amennyiben az irat benyújtásának időpontjához jogkövetkezmény fűződik vagy fűződhet, gondoskodni kell, hogy annak időpontja harmadik fél által megállapítható legyen. Papíralapú irat esetében a benyújtás időpontjának megállapítása a boríték csatolásával biztosítható. Amennyiben a


77

Szervezeti és működési szabályzat 2014 beküldő nevét vagy pontos címét az iratból nem lehet megállapítani, az ezek igazolására szolgáló információhordozókat az irathoz kell csatolni. Az elektronikus iratot gépi adathordozón (hajlékony lemez, CD ROM stb.) átvenni vagy elküldeni csak papíralapú kísérőlappal lehet. Az adathordozót és a kísérőlapot, mint iratot és mellékelt iratot kell kezelni. A kísérőlapon a címzés adatai mellett fel kell tüntetni a számítógépes adathordozón lévő irat(ok) tárgyát, a fájlnevét, fájltípusát, rendelkezik-e elektronikus aláírással és az adathordozó paramétereit. Átvételkor ellenőrizni kell a kísérőlapon feltüntetett azonosítók valóságtartalmát. Az irat munkahelyről történő kiviteléről, munkahelyen kívüli tanulmányozásáról, feldolgozásáról, tárolásáról belső szabályzatban kell rendelkezni. A személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulást tartalmazó, illetve a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek kezeléséről belső szabályzatban kell rendelkezni. Az iktatókönyv Iktatás céljára évente megnyitott, hitelesített iktatókönyvet kell használni. Az iktatást minden évben 1-es sorszámmal kell kezdeni. Az iktatókönyvnek kötelezően kell tartalmaznia az alábbi adatokat:  iktatószám;  iktatás időpontja;  küldemény elküldésének időpontja, módja;  küldő megnevezése, azonosító adatai;  érkezett irat iktatószáma (idegen szám);  mellékletek száma;  ügyintéző szervezeti egység és az ügyintéző megnevezése;  irat tárgya;  elő- és utóiratok iktatószáma;  kezelési feljegyzések;  ügyintézés határideje, és végrehajtásának időpontja;  irattári tételszám;  irattárba helyezés időpontja. Az ügyirat tárgyát - illetőleg annak megállapítására alkalmas rövidített változatot – az iktatókönyv „tárgy” rovatába be kell írni. A tárgyat csak egyszer, az ügyirathoz tartozó első irat nyilvántartásba vétele alkalmával kell beírni, kivéve, ha az - az irat tartalmát nem érintően – lényegesen


78

Szervezeti és működési szabályzat 2014 megváltozott, ebben az esetben az új tárgyat úgy kell bevezetni, hogy az eredeti tárgy is felismerhető maradjon. Az iktatókönyvet az év utolsó munkanapján, az utolsó irat iktatása után le kell zárni. A kézi iktatókönyv esetében az iktatásra felhasznált utolsó számot követő aláhúzással kell a zárást elvégezni, majd azt a keltezést követően aláírással, továbbá a körbélyegző lenyomatával hitelesíteni kell. Az iktatószám Az iratot el kell látni iktatószámmal és az irat egyéb azonosító adataival Az iktatószám felépítése a központi ügyiratkezelés esetén: főszám/év. (Gyűjtőszám használata esetén: Főszám/alszám/év. Gyűjtőszám alkalmazásakor az alszámokról ún. gyűjtőívet kell vezetni.) Az ugyanazon ügyben, ugyanabban az évben keletkezett iratokat egy főszámon kell nyilvántartani. Egy iktatókönyvön belül a főszámokat folyamatos sorszámos rendszerben kell kiadni. Az ügyirathoz tartozó iratokat az iktatási főszám alatt folyamatosan kiadott alszámokon kell nyilvántartani. Az iktatás Az iratkezelőnek az iratokat a beérkezés napján, de legkésőbb az azt követő munkanapon be kell iktatni. Soron kívül kell iktatni a határidős iratokat, táviratokat, expressz küldeményeket, a hivatalból tett intézkedéseket tartalmazó „sürgős” jelzésű iratokat. Nem kell iktatni, de jogszabályban meghatározott esetekben nyilván kell tartani:  könyveket, tananyagokat;  reklámanyagokat, tájékoztatókat;  meghívókat;  nem szigorú számadású bizonylatokat;  bemutatásra vagy jóváhagyás céljából visszavárólag érkezett iratokat;  pénzügyi bizonylatokat, számlákat (külön szabályozás szerint);  munkaügyi nyilvántartásokat;  anyagkezeléssel kapcsolatos nyilvántartásokat;  közlönyöket, sajtótermékeket;  visszaérkezett tértivevényeket és elektronikus visszaigazolásokat.


79

Szervezeti és működési szabályzat 2014 Téves iktatás esetén a kézi iktatókönyvben a bejegyzést áthúzással kell érvényteleníteni oly módon, hogy az érvénytelenítés ténye - az eredeti bejegyzés olvashatósága mellett kétségtelen legyen. A tévesen kiadott iktatószám nem használható fel újra. A kézi iktatókönyvben sorszámot üresen hagyni, a felhasznált lapokat összeragasztani, a bejegyzett adatokat kiradírozni, vagy bármely más módon olvashatatlanná tenni nem szabad. Ha helyesbítés szükséges, a téves adatot vagy számot egy vonallal úgy kell áthúzni, hogy az eredeti feljegyzés olvasható maradjon. A javítást keltezéssel és kézjeggyel kell igazolni. Az irat iktatása előtt meg kell állapítani, hogy van-e előzménye. Az előzményt az irathoz kell szerelni. Amennyiben az irat iktatása nem lehetséges az előzmény főszámára, rögzíteni kell az iktatókönyvben az előirat iktatószámát, és az előzménynél a jelen irat iktatószámát, mint az utóirat iktatószámát. Szignálás Az iratkezelő az érkezett iratot köteles az intézmény vezetőjének vagy a vezető megbízottjának átadni, aki kijelöli az ügyintézést végző személyt (szignálás). Az irat szignálására jogosult meghatározza az elintézéssel kapcsolatos esetleges külön utasításait (feladatok, határidő, sürgősségi fok stb.). Ezeket a szignálás idejének megjelölésével írásban teszi meg. Az intézmény vezetője elrendelheti az irat bemutatás előtti iktatását. Kiadmányozás Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak a szervezeti és működési szabályzatban, ügyrendben meghatározott, kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. A nevelési –oktatási intézmény által kiadványozott iratnak tartalmaznia kell 

az iskola nevét, címét,



az ügy iktatószámát



az ügyintéző nevét



az ügy tárgyát



az ügyintézés helyét és idejét



az irat aláírójának nevét, beosztását és



a nevelési – oktatási intézmény körbélyegzőjének lenyomatát

Külső szervhez vagy személyhez kiadmányt csak hitelesen lehet továbbítani. Nem minősül kiadmánynak az elektronikus visszaigazolás, a fizetési azonosítóról és az iktatószámról szóló


80

Szervezeti és működési szabályzat 2014 elektronikus tájékoztatás, valamint az

Iratkezelési Szabályzatban meghatározott egyéb

dokumentumok. Az irat akkor hiteles kiadmány, ha:  azt az illetékes kiadmányozó saját kezűleg aláírja, vagy a kiadmányozó neve mellett az „s. k.” jelzés szerepel, a hitelesítéssel felhatalmazott személy azt aláírásával igazolja, továbbá,  a kiadmányozó, illetve a felhatalmazott személy aláírása mellett a szerv hivatalos bélyegzőlenyomata szerepel. Nyomdai sokszorosítás esetén elegendő- a kiadmányozó neve mellett az „s. k.” jelzés, vagy a kiadmányozó alakhű aláírás mintája és a kiadmányozó szerv bélyegzőlenyomata. Az intézménynél keletkezett iratokról az iratot őrző szervezeti egység vezetője, vagy ügyintézője hitelesítési záradékolással jogosult papíralapú és elektronikus másolatot is kiadni. Expediálás A kiadmányozott iratokat az érintett címzetthez, címzettekhez továbbítani kell. Az iratkezelőnek ellenőriznie kell, hogy a hitelesített iratokon végrehajtottak-e minden kiadói utasítást, és a mellékleteket csatolták-e. A küldeményeket a továbbítás módja szerint kell csoportosítani (posta, külön kézbesítő, futárszolgálat stb.). Irattározás Az irattárba adást és az irattári anyag kezelését dokumentáltan, visszakereshetően kell végezni. Átmeneti irattárba lehet elhelyezni az elintézett, további érdemi intézkedést nem igénylő, kiadmányozott, irattári tételszámmal ellátott ügyiratokat. Irattárba helyezés előtt az ügyintézőnek az ügyirathoz - ha eddig nem történt meg hozzá kell rendelnie (papíralapú irat esetén rávezetnie) az irattári tételszámot, és meg kell vizsgálni, hogy az előírt kezelési és kiadási utasítások teljesültek-e. A feleslegessé vált munkapéldányokat és másolatokat az ügyiratból ki kell emelni, és a selejtezési eljárás mellőzésével meg kell semmisíteni. Ezt követően be kell vezetni az iktatókönyv megfelelő rovatába az irattárba helyezés időpontját, és el kell helyezni az irattári tételszámnak megfelelő gyűjtőbe. A központi irattárba csak lezárt évfolyamú, segédkönyvekkel ellátott ügyiratok adhatók le. Az intézmény dolgozói az érvényes szervezeti és működési szabályzatban rögzített jogosultságuk alapján az irattárból hivatalos használatra kölcsönözhetnek iratokat. A kölcsönzést utólagosan is ellenőrizhető módon, dokumentáltan kell végezni. Papíralapú iratok esetében az irattárból kiadott


81

Szervezeti és működési szabályzat 2014 ügyiratról ügyiratpótló lapot kell készíteni, amelyet mint elismervényt az átvevő aláír. Az aláírt ügyiratpótló lapot a kölcsönzés ideje alatt az irattárban az ügyirat helyén kell tárolni. Selejtezés Az ügyiratok selejtezését az intézményvezető által kijelölt legalább 3 tagú selejtezési bizottság javaslata alapján lehet elvégezni az irattári tervben rögzített őrzési idő leteltével. Az iratselejtezésről a selejtezési bizottság tagjai által aláírt, és a szerv körbélyegzőjének lenyomatával ellátott selejtezési jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet iktatás után 2 példányban az illetékes levéltárhoz kell továbbítani, a selejtezés engedélyezése végett. A levéltár az iratok megsemmisítését a szükséges ellenőrzés után a selejtezési jegyzőkönyv visszaküldött példányára írt záradékkal engedélyezi. A megsemmisítésről a szerv vezetője az adatvédelmi és biztonsági előírások figyelembevételével gondoskodik. Levéltárba adás A levéltár számára átadandó ügyiratokat az ügyviteli segédletekkel együtt nem fertőzött állapotban, levéltári őrzésre alkalmas savmentes dobozokban az átadó költségére az irattári terv szerint, átadás-átvételi jegyzőkönyv kíséretében, annak mellékletét képező átadási egység szerinti (doboz, csomag stb.) tételjegyzékkel együtt, teljes, lezárt évfolyamokban kell átadni. A visszatartott ügyiratokról külön jegyzéket kell készíteni. Az átadási jegyzéket és a visszatartott iratokról készített jegyzéket - a levéltárral egyeztetett módon – elektronikus formában is át kell adni. IV. Hozzáférés az iratokhoz, az iratok védelme Az iratokkal és az azok kezeléséhez alkalmazott gépi adathordozókkal kapcsolatban minden esetben rendelkezni kell a szükséges védelmi intézkedésekről. Biztosítani kell az illetéktelen hozzáférés megakadályozását mind a papíralapú, mind a gépi adathordozó esetében. Az intézmény alkalmazottai csak azokhoz az - akár papíralapú, akár gépi adathordozón tárolt iratokhoz, illetőleg adatokhoz férhetnek hozzá, amelyekre munkakörük ellátásához szükségük van, vagy amelyre az illetékes vezető felhatalmazást ad. A hozzáférési jogosultságot folyamatosan naprakészen kell tartani. Az iratokhoz a kiadmányozó döntése alapján az alábbi kezelési utasítások alkalmazhatók:  „Saját kezű felbontásra!”,  „Más szervnek nem adható át!”,


82

Szervezeti és működési szabályzat 2014  „Nem másolható!”,  „Kivonat nem készíthető!”,  „Elolvasás után visszaküldendő!”,  „Zárt borítékban tárolandó!” (a kezelésére vonatkozó utasítások megjelölésével.),  valamint más, az adathordozó sajátosságától függő egyéb szükséges utasítás. Az előzőekben meghatározott kezelési utasítások nem korlátozhatják a közérdekű adatok megismerését. V. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítése Az adott tárgyban kiadmányozási joggal rendelkezők hitelesítik. Az elektronikus rendszer használata során ki kell nyomtatni és az irattárban el kell helyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: 

az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása



az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések



a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések



az október 1-jei pedagógus és tanulói lista

Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelése:  Az iskola irodai számítógépes mapparendszerében kell tárolni.  Erről rendszeres időközönként (havonta) biztonsági másolatot kell készíteni. VI. Záró rendelkezések Ez az iratkezelési szabályzat 2014. szeptember 1-jén lép hatályba.

Kelt: Dunaalmás, 2014.augusztus 19.

..................................................................

Horváth Anikó ig.


83


MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK 1. Az igazgatóhelyettes munkaköri leírása Az igazgatóhelyettes az igazgató közvetlen munkatársa, felelősséggel vesz részt az iskolakoncepció kialakításában, a tervek elkészítésében, a kitűzött célok megvalósításában, végrehajtásában, ellenőrzésében. Ellenőrzi az igazgató utasításainak végrehajtását, s az igazgató rendelkezései szerint intézkedik az iskola (intézmény) mindennapi életében előforduló ügyekben. Felelős - az igazgatóval együttműködve - az intézmény pedagógiai munkájának végrehajtásáért. Az igazgató távollétében az intézmény teljes jogú és felelősségű vezetője. A munkakör célja Az intézmény irányításával összefüggő vezetői feladatok segítése a vezetői munkamegosztás közösen kialakított rendje alapján a mindennapi működés zavartalanságának biztosítása érdekében. Az igazgató-helyettes feladatköre:  a munkaközösségi vezetők (alsós, felsős) munkájának koordinálása  együttműködik az osztályfőnökökkel, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel és a napközis nevelővel  részt vesz a tanév-előkészítő munkában, az éves tervek kidolgozásában  ellenőrzi a tanügyi nyilvántartásokat, az intézmény ügyiratkezelését  minden esztendőben elkészíti:  az éves statisztikai jelentéseket  a tantárgyfelosztást (az igazgatóval közösen)  a nevelőtestület előzetes véleményét figyelembe véve elkészíti:  az órarendet  az ügyeletesi (ebédeltetési) beosztást  megrendeli a taneszközöket  ellenőrzi a munkaidő-nyilvántartást  megszervezi a hiányzó pedagógusok helyettesítését, elvégzi a szabadságok nyilvántartását  havonta óralátogatásokat végez előre kidolgozott terv alapján, melynek tapasztalatait megbeszéli a kollégákkal és egyezteti az iskola igazgatójával  segíti a pályaválasztási tevékenységet, az osztályfőnökök pályaorientációs munkáját  részt vesz a szülői értekezleteken és iskolai rendezvényeken  segíti a szülői munkaközösség és az Intézményi Tanács munkáját  közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában


84

Szervezeti és működési szabályzat 2014  közreműködik

a

tanuló

fejlődését

veszélyeztető

körülmények

feltárásában,

megszűntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében Szervezi, irányítja, ellenőrzi az iskola ügyviteli munkáját:  az adminisztrációs tevékenységet (pedagógusok, iskolatitkár)  összegyűjti és karbantartja az aktuális jogszabályokat  a naplók, leltárak, nyilvántartások, elszámolások megrendelését  a folyóiratok, nyomtatványok megrendelését  az iratselejtezést/ iskolatitkárral közösen  az iskolai dokumentáció elkészítését (tanmenet stb.)  szervezi a javítóvizsgát  részt vesz a tanulmányi versenyek szervezésében, lebonyolításában Gondoskodik:  az első osztályosok beiratkozásáról  a beíratott tankötelesek iskolai nyilvántartásáról Irányítja, ellenőrzi a technikai személyzet munkáját. Képviseli az igazgatóval közösen vagy annak megbízásából az iskolát a társadalmi szervek előtt. Részt vesz a kollégák munkájának megítélésében, értékelésében, jutalmazás esetén annak meghatározásában. Egyéb feladatok: o Biztosítja az intézményben járó tanulók jogainak és kötelességének törvényi teljesülését. o Részt vesz a jutalomkönyvek odaítélésében, javaslatot tesz egyéb szociális juttatásokra. o Részt vesz az intézmény biztonságos működtetésének biztosításában Járandósága 

A pedagógus bértábla alapján meghatározott besorolás szerinti illetmény.



Vezetői pótlék.

A munkaköri leírás módosításának jogát a munkáltató fenntartja.

2. A munkaközösség-vezető munkaköri leírása


85

Szervezeti és működési szabályzat 2014 A munkaközösségek feladatait a közoktatási intézmény pedagógiai programja és éves munkaterve irányozza elő. A munkaközösség tagjai munkaközösség-vezetőt választanak a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, összehangolására. A

munkaközösség-vezető

iskola

vezetőségének

közvetlen

segítője.

Koordinálja

saját

munkaközössége munkáját, számukra értekezleteket megbeszéléseket tart, melynek lényege az egymásnak nyújtandó folyamatos szakmai segítség. Feladata a munkaközösség és a vezetőség közötti nevelést- oktatást elősegítő kapcsolattartás. Az általa irányított munkaközösség valamennyi pedagógusa felett közvetlen felettesi hatáskört gyakorol. A munkakör célja Az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalának javítása. Az iskolavezetés segítése az egyes szakterültek munkájának tervezésében, szervezésében, ellenőrzésében és értékelésében. A munkaközösség-vezető szakmai feladatai 

Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját.



Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéről.



Módszertani és szaktantárgyi értekezletet tart, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez.



Irányítja a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését, segíti a szakirodalom tanulmányozását és felhasználását, a továbbképzést.



Részt vesz a kompetenciamérések eredményei szerint, a teljesítmény növelése érdekében az intézkedési terv kialakításában



Összeállítják az intézmény számára a szintfelmérő vizsgák írásbeli és szóbeli feladat- és tételsorait, ezeket értékelik.



Tanulmányi versenyeket szervez, lebonyolítását felügyeli.



A munkaközösségi szintű véleményezés alapján a tankönyvfelelősnek leadja a kiválasztott tankönyvek és taneszközök jegyzékét.



Javasolja

az

igazgatónak

a

munkaközösségi

tagok

jutalmazását,

kitüntetését,

közalkalmazotti átsorolását. 

Javaslatot tesz a pedagógus továbbképzéseken való részvételre.


86


Képviseli a munkaközösséget az intézményen belül és kívül.



Figyelemmel kíséri a munkaközösségi tagok szakmai munkáját és munkafegyelmét.



Figyelemmel

kíséri

a

tantervek

és

tanmenetek

szerinti

előrehaladást

és

a

követelményrendszernek való megfelelést, stb. 

Beszámolási kötelezettség: félévi és év végi tanév értékelésekor.

Járandósága 




Munkaközösség - vezetői pótlék.

A munkaköri leírás módosításának jogát a munkáltató fenntartja. 3. Az osztályfőnök munkaköri leírása Az osztályközösség élén, mint vezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az munkaközösségek javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök munkáját az érvényben lévő dokumentumok alapján látja el. Céltudatosan törekszik a tanulók személyiségének minél teljesebb megismerésére, egyéni fejlesztésükre, közösségi életük irányítására. A munkakör célja Az osztályt és annak tanulóit érintő iskolai fejlesztő hatások koordinálása: a nevelési tényezők összefogása a tanulók személyiségének az iskolai értékrend szerint való fejlesztése érdekében. Az osztály közösségi életének szervezése. Osztályáért felelős pedagógusként: 

feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása,



javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira,



a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, az osztályfőnöki tevékenységet ennek alapján szervezi meg,



kiemelt figyelmet fordít a dokumentumok kitöltésére: napló, anyakönyv, bizonyítványok, stb.



vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket,


87


előkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását, az előírt időben leadja a kirándulási tervet,



kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, fogadóórát, családlátogatást szervez.



szülőket tájékoztató füzet útján folyamatosan tájékoztatja úgy, hogy minden fontos információhoz hozzájussanak



folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal,



az osztályozó konferenciát megelőzően legalább 3 nappal bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és szorgalom jegyére,



előkészíti a szülői értekezletek lebonyolítását, közreműködik az iskola szülőkkel



közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében és elbírálásában,



minden tanév első hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet



folyamatos figyelmet fordít osztályának dekorációjára, a faliújság karbantartására,



folyamatosan nyomon követi a naplóban a diákok adatainak változását



a tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, balesetvédelmi tájékoztatót, az oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal.



minden hónap végén ellenőrzi a napló osztályozó részének állapotát,



figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, elvégzi a szükséges értesítéseket,



a házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén értesíti a szülőket,



az ellenőrzőbe írott üzenet útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén



az osztályozó konferencia napján ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata, valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e el jelentősen az osztályzatok átlagától a tanuló kárára.



7-8. osztályban tájékoztatja a tanulókat és a szülőket a továbbtanulással kapcsolatos teendőkről, segítséget nyújt felvételi jelentkezéshez. A továbbtanulással járó adminisztrációt elvégzi.

Különleges felelőssége 

felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,



bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat,



maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat, Dunaalmási Csokonai Általános Iskola

88


bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat,



a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak.

Járandósága 




Osztályfőnöki pótlék.


4. A tanító munkaköri leírása A munkakör célja: Az iskoláztatás kezdő szakaszában a gyerekek iskolai életre szocializálása, kötelességtudatuk és feladattartásuk kialakítása, alapkészségek fejlesztése. Az egészséges életmódnak megfelelő szokások, követelmények megismertetése; gyakoroltatása a gyerekekkel. A tanulók –életkornak megfelelő- fejlesztő foglalkoztatása a „NAT” és kerettanterv követelményeinek és az iskola pedagógiai programjának szellemében. Alapvető felelősségek és feladatok: 

A tanító felelős a rábízott gyerekek tanulmányi és erkölcsi fejlődéséért,



A törvény adta jogánál fogva a tanításhoz maga választhatja meg a felhasználni kívánt taneszközöket és módszereket. Választásánál azonban tekintettel kell lenni arra, hogy munkájával a tantestület által kialakított pedagógiai koncepciót szolgálja. Ennek érdekében konzultál a szakmai munkaközösség vezetőjével is.



A felelős taneszköz és módszerválasztás feltétele, hogy a tanító megismerje a rendelkezésére álló tanítási programokat és eszközöket; folyamatos önképzéssel kell tájékozódnia az új szakmai törekvésekről.



Tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztő foglalkoztatásra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználására.



Tanórai munkáját a gyerekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezi. A lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezhet; egyéni segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat. Szükség esetén időben szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez annak érdekében, hogy minden Dunaalmási Csokonai Általános Iskola

89

Szervezeti és működési szabályzat 2014 tanuló képességeinek megfelelő intézményben folytathassa tanulmányait. Gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására is, amit a tanórai differenciáláson kívül szakkörökbe való javaslat, tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtehet. 

Gondoskodik arról, hogy minden tanuló – ha különböző ütemben is – megszerezze a „NAT”

és

kerettanterv

követelményeiben

meghatározott

alapkészségeket;

a

képességeinek megfelelő ismereteket. 

A gyerekek tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással; sokoldalú szemléltetéssel szolgálja. Maga gondoskodik az általa használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről.



Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyerekek tanulmányi munkáját úgy, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen. Az értékelésben törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására. A kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal együtt értékeli.



Tanításában kiemelten kezeli a szóbeli és írásbeli kommunikatív képességek fejlesztését.



A tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi. Feladata a gyerekek minél alaposabb megismerése, amit a tanulók folyamatos tudatos megfigyelésével, változatos közös tevékenységek szervezésével, családlátogatások és különböző vizsgálatok segítségével érhet el.



Fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti velük az iskola házirendjét.



Biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben, türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek.



A tanítónak meghatározó szerepe van a gyerekek tanuláshoz való viszonyának kialakításában, feladata a tanulás megszerettetése, a szellemi erőfeszítésekben rejlő örömforrások felfedeztetése, a gyerekek spontán érdeklődésének fenntartása, fejlesztése.



Felelős azért, hogy a gyerekek a tanulmányi foglalkozások szüneteiben egészséges körülmények között kikapcsolódhassanak, játszhassanak, megfelelő időt töltsenek szabad levegőn való mozgással is.



Tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez.



A tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozáson különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségének, önállóságának és öntevékenységének kialakítására. A


90

Szervezeti és működési szabályzat 2014 közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait. 

Tiszteli a gyermek emberi méltóságát, a másik ember tiszteletét megköveteli a tanulóktól is.



Gondoskodik a szociális segítségre szoruló, hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek segítéséről. Együttműködik az iskolában dolgozó gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén az önkormányzat gyermekvédelmi megbízottjával.



Munkakörében ellátja az osztály tanulóival kapcsolatos iskolai adminisztrációs munkát: vezeti az osztálynaplót, a tanulók törzslapját, az osztályára vonatkozóan adatokat szolgáltat a statisztika elkészítéséhez. Vezeti a tanulók tájékoztató füzetét, ellenőrző könyvét.



Szoros kapcsolatot tart fenn a szülőkkel, őket minden – az osztályt, illetve az egyes gyerekeket érintő – kérdésről haladéktalanul tájékoztatja. A tanulók előmeneteléről szóló minősítéseket, érdemjegyeket folyamatosan bejegyzi az ellenőrző, illetve tájékoztató füzetbe. A munkatervben meghatározott időközönkénti szülői értekezletet, fogadóórát tart. Tájékoztatja a szülőket az iskolában használatos taneszközökről.



Szervező munkát végez a szülői munkaközösségek megalakításában, majd velük együttműködve kapcsolja össze az iskola és a helyi társadalom igényeit. Az arra alkalmas és vállalkozó szülőket bevonja a tanulmányi munka és a szabadidős foglalkozások, kirándulások megszervezésébe.



A szülőket tájékoztatja az iskola pedagógiai programjáról, a házirendjéről, az iskola értékelési rendszerről.



A tanító, mint a nevelőtestület tagja, részt vesz a nevelőtestület döntéseinek meghozatalában, kötelessége az értekezleteken, közös iskolai rendezvényeken való részvétel.



Az iskolai ünnepélyek méltó megtartásához osztálya megfelelő felkészítésével – a gyerekek életkorától függően műsorok betanításával- járul hozzá.



Kötelessége az iskolai munkatervben rá osztott feladatok végrehajtása, ügyeletesi teendők ellátása.



Naponta 15 perccel az első tanítási óra megkezdése előtt köteles munkahelyén megjelenni. Akadályoztatása esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti munkáltatóját, és a tanítási anyag, valamint a taneszközök átadásával hozzájárul a helyettesítés szakszerűségéhez.


91

Szervezeti és működési szabályzat 2014 

Kapcsolatot tart az óvodával és a felső tagozaton tanító nevelőkkel.



Szakmai munkaközösségében aktívan részt vesz a szervezett önképzésben, az iskola által biztosított

lehetőségeket

kihasználva.

Újonnan

szerzett

ismereteiről

beszámol

munkaközösségében. 

Munkaközösségével együtt alkotó munkát vállal az iskola pedagógiai programjának kialakításában. Mindennapi munkáját az iskola általános céljai alapján tervezi, és ezek szolgálatában szervezi.

Munkájáért felelősséget vállal: felelős a rá bízott gyerekek tanulmányi fejlődéséért, amit iskolai belső és külső értékelések minősítenek. Munkájáról az iskolavezetés által adott szempontok alapján évente tájékoztatást ad. Az iskolavezetés előre meghatározott rendben látogatja tanítási óráit. Járandósága 



5. A szaktanár munkaköri leírása A munkakör célja: Az iskolai tantárgyak szakszerű és hatékony oktatása a tantárgyfelosztásban meghatározott rendben. Az iskolai pedagógiai program alapértékeinek képviselete a szakmai munkában. A pedagógus felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzi munkáját. Nevelő-oktatómunkáját a nevelőtestület által kialakított egységes elvek alapján, a módszerek és taneszközök szabad megválasztásával tervszerűen végzi. Megismeri a szaktárgyában rendelkezésre álló programokat és tankönyveket, és ezek közül az iskola pedagógiai koncepciója alapján, a tanulók adottságaihoz igazítva választja ki a legmegfelelőbbet. Alapvető felelősségek és feladatok: 

Év elején tanmenetet készít.



Tanítási óráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, azokat szakszerűen és pontosan megtartja.



Óráin gondot fordít a tanulók differenciált foglalkoztatására, egyéni fejlesztésüket optimális szintű, személyre szabott feladatokkal szolgálja.


92


Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók teljesítményeit, eközben gondot fordít arra, hogy az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyban legyen.



Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat legkésőbb 2 héten belül kijavítja és kijavíttatja. A dolgozatírás időpontját a tanulókkal előre közli.



A félévi és az év végi zárás előtti utolsó témazárót, illetve iskolai dolgozatot legkésőbb egy héttel a jegyek lezárása előtt megíratja.



A kötelező írásbeli házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli.



Az iskolavezetés jóváhagyásával a hátrányos helyzetű, lassúbb tempóban haladó gyerekek számára felzárkóztató foglalkozást szervezhet.



A szaktárgyában kimagasló teljesítményt és kreativitást mutató tanulókat az iskola lehetőségeinek kihasználásával hozzásegíti tehetségük kibontakoztatásához (helyi szakkör, tanulmányi versenyre való felkészítés).



Óráin optimálisan felhasználja az iskolában rendelkezésre álló szemléltető eszközöket. Gondoskodik a szaktantárgyához tartozó szemléltető eszközök megfelelő tárolásáról, megőrzéséről és öntevékenyen részt vállal a szemléltető eszköz-állomány fejlesztésében.



Az iskola pedagógiai programjában meghatározott – szaktárgyával kapcsolatos- szabadidős programok,

versenyek

megszervezésében

aktív

szerepet

vállal

(iskola,

községi

rendezvények). 

Előzetes megállapodás szerint a kötelező óraszámába beszámíthatóak a következő feladatok: (pl.) szakköri foglalkozások, énekkar, sportkör, tehetséggondozás, felzárkóztató foglalkozás.



Az iskolavezetés megbízása alapján elláthat különböző pótlékkal díjazott feladatokat (osztályfőnök, munkaközösség vezetője, stb.).



A SZMSZ-ben meghatározott módon történő megbízással az éves munkatervben rögzített időpontban óraközi ügyeletet vállal, beosztható tanulószoba felügyeletére, szükség szerint – az iskolavezetés utasítására- helyettesítést végez.



Elvégzi a pedagógus beosztásával kapcsolatos adminisztrációs munkát: pontosan vezeti az osztálynaplót, a tanulók érdemjegyeit beírja vagy beíratja az ellenőrző könyvükbe, megírja a javító és az osztályozó- vizsga jegyzőkönyveit.



A pedagógus részt vesz az iskola szülői értekezletein, a fogadóórákon. A szülőkkel való találkozási alkalmakkor tájékoztat a tantárgyi követelményekről, a tanulók előmeneteléről, megbeszéli velük a gyerekek fejlődésében felmerülő problémákat.


93


A szaktanár, mint a nevelőtestület tagja köteles részt venni a testületi értekezleteken, megbeszéléseken, joga van véleményével a közös döntésekhez hozzájárulni.



Jelen kell lennie minden iskolai szintű rendezvényen, ünnepségen.



A szaktanár kötelessége szakmai és pedagógiai tudásának állandó gyarapítása, a szaktárgya körébe tartozó új tudományos eredmények megismerése és a szakmódszertani fejlesztések körében való tájékozódás.



Megbízás alapján részt vesz a tanulók tanszerellátásában, meghatározza és közli a szülőkkel a szaktárgyában használatos írószer és egyéb taneszköz-szükségletet.



Munkájának megkezdése előtt 15 perccel köteles megjelenni az iskolában, illetőleg a foglalkozás helyén. Akadályoztatása esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti feletteseit és a tanítási anyag, valamint a taneszközök átadásával hozzájárul a helyettesítés szakszerűségéhez.

Szaktárgya tanításával egyidőben minden pedagógus kötelessége a tanulók személyiségének a nevelőtestülettel közösen kialakított pedagógiai koncepció mentén való fejlesztése, a pedagógiai programban rögzített iskolai értékrend következetes képviselete. Figyelemmel kíséri a tanulók egyéni fejlődését, ennek előmozdítása érdekében együttműködik az osztályfőnökökkel és a vele egy osztályban tanító kollégákkal. Járandósága 


A munkakör módosításának jogát a munkáltató fenntartja.

6. A fejlesztő pedagógus munkaköri leírása A munkakör célja A tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok által kiadott szakértői véleményben, valamint a szakvéleményben foglaltak szerinti jogszabályban előírt fejlesztések biztosítása a tanulók számára. Alapvető felelősségek és feladatok 

A fejlesztőpedagógus felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzi munkáját. Munkaköri kötelességeit általában az ágazati jogszabályok és az iskola szabályozó normái határozzák meg.



Nevelő-oktató munkáját a nevelőtestület által kialakított egységes elvek alapján, a módszerek és a taneszközök szabad megválasztásával, tervszerűen végzi. Dunaalmási Csokonai Általános Iskola

94


Következetesen betartja a pedagógus etika normáit.



Rendszerességgel átnézi a nyilvántartásban szereplő tanulók szakvéleményeit, illetve szakértői véleményeit.



Előkészíti, megszervezi és lebonyolítja a matematika-, olvasás- és írástanulással kapcsolatos problémákkal küzdő tanulókkal való szakszerű foglalkozásokat, illetve elvégzi az ezzel kapcsolatos adminisztratív tevékenységeket (egyéni fejlesztési terv készítése, a tanulók fejlődésével kapcsolatos tájékoztató beszámolók elkészítése stb.).



Törvény adta jogánál fogva a foglakozásaihoz maga választja meg a felhasználni kívánt taneszközöket és módszereket. Választásánál azonban tekintettel kell lennie arra, hogy munkájával a tantestület által kialakított pedagógiai koncepciót szolgája. Ennek érdekében konzultál a szakmai munkaközösségek vezetőivel is.



Foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a gyermekek életkori sajátosságainak

megfelelő

foglalkoztatásra,

a

rendelkezésre

álló

idő

optimális

kihasználására. 

Szükség esetén a tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok vizsgálatát kezdeményezi annak érdekében, hogy a tanuló tanulási problémáinak megfelelő szakemberhez kerüljön, illetve ha ez szükséges, kezdeményezze megfelelő iskolatípusba irányítását.



A tanulók tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással, sokoldalú szemléltetéssel szolgálja. Maga gondoskodik az általa használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről.



Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók munkáját úgy, hogy az értékelés motiváló hatású legyen.



Foglalkozásai során kiemelten kezeli a szóbeli és írásbeli kommunikatív képességek fejlesztését.



A tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi. Feladata a tanulók minél alaposabb megismerése, amit folyamatos megfigyelésükkel és különböző vizsgálatok segítségével érhet el.



Tiszteli a tanulók emberi méltóságát, a másik ember tiszteletét megköveteli a tanulóktól is.



Együttműködik a gyermekvédelmi feladatokat ellátó iskolai alkalmazottal.



Ellátja az általa fejlesztésben részesített tanulókkal kapcsolatos iskolai adminisztrációs munkát, vezeti naplóját, adatokat szolgáltat a statisztika elkészítéséhez.



Szoros kapcsolatot tart fenn a szülőkkel, őket minden – az egyes gyerekeket érintő –


95

Szervezeti és működési szabályzat 2014 kérdésről haladéktalanul tájékoztatja. A munkatervben meghatározott időközönként fogadóórát tart. 

Munkaközösségében aktívan részt vesz a szervezett önképzésben, az iskola által biztosított továbbképzési lehetőségeket kihasználja (könyvtárhasználat, tanfolyamok), újonnan szerzett ismereteiről beszámol munkaközösségében.

7. A tanulószobát vezető nevelő munkaköri leírása A munkakör célja: A tanulószobai csoportba tartozó tanulók tanulási idő utáni iskolában töltött idejének célszerű, hasznos, fejlesztő foglalkozásokkal való kitöltése. Alapvető felelősségek, feladatok: 

Nevelő munkáját foglalkozási tervben rögzített módon, tudatosan tervezi.



Csoportja számára heti tervet készít



Legfontosabb feladata a tanulók másnapi felkészülésének biztosítása; az önálló tanulás feltételeinek

megteremtése,

módszereinek

megtanítása

és

a

szükség

szerinti

segítségnyújtás. Gondoskodik arról, hogy a gyerekek a hetirendben megjelölt tanulmányi foglalkozásokon elmélyülten tanuljanak, írásbeli házi feladataikat maradéktalanul elkészítsék. Ezt mennyiségileg minden esetben; minőségileg lehetőség szerint ellenőrzi. 

A memoritereket lehetőség szerint kikérdezni.



A rászorulókat korrepetálja; vagy segítségüket tanulópárok szervezésével biztosítja.



Együttműködik a csoportját tanító nevelőkkel.



Az adott időkeretek szabta lehetőségek szerint, csoportja számára legalább heti 1 alkalommal kulturális, sport-, játék-, vagy munkafoglalkozásokat szervez.



Gondos tervezéssel biztosítja, hogy ezek színvonalasak legyenek.



Csoportját a tanítási órák befejezése után az ebédlőbe kíséri, gondoskodik a helyes közlekedési szabályok betartásáról és a tanulók fegyelmezett viselkedéséről.



Ebéd után kötetlen szabadidőben biztosítja a tanulóknak a szabad levegőn való mozgást, kikapcsolódást, eközben személyesen felügyel rájuk. Ez idő alatt indirekten irányítja tevékenységüket, a gyerekek tanácstalansága esetén célravezető pedagógiai lépést tesz.



Felelősök választásával és azok munkájának ellenőrzésével - munkaideje alatt - biztosítja az ebédlő, a csoportfoglalkozásokra használt tanterem és az iskolaudvar rendjét és biztonságát.


96


Gondoskodik a csoportja számára kiadott játékok szakszerű használatáról és állaguk megőrzéséről.



Mint a nevelőtestület tagja, köteles részt venni annak értekezletein, megbeszélésein, és minden iskolai rendezvényen.



Részt vesz a csoportjába tartozó tanulók osztályozó értekezletein, fogadóórákon, együttműködik az osztályfőnökkel.



A gyerekek munkájának ösztönzésére motiváló értékelési rendszert dolgoz ki; a heti értékelések eredményéről rendszeresen tájékoztatja az osztályfőnököt.



Munkaideje délutánra esik; a tanórák befejezésétől felelős a gyerekek foglalkozásáért, a foglalkozások szüneteiben is.



Pontosan, napra készen vezeti: 

a napközi otthon munkanaplóját,



a tanulók hiányzását.

Évente az iskolavezetéstől kapott szempontok alapján beszámol a gyerekek tanulmányi eredményének, magatartásának alakulásáról; a szabadidős tevékenység sikerességéről. A munkaköri leírás módosításának jogát a munkáltató fenntartja.

8. A napközis feladatokat ellátó pedagógus munkaköri leírása A munkakör célja: A napközis csoportba tartozó tanulók tanulási idő utáni iskolában töltött idejének célszerű, hasznos, fejlesztő foglalkozásokkal való kitöltése. Feladatai: o Csoportjáért felelős pedagógus. Végrehajtja mindazokat a feladatokat, amelyeket a Pedagógiai Program hatáskörébe utal. o Munkáját az érvényben lévő dokumentumok alapján végzi. o Csoportja számára foglalkozási tervet készít. o Céltudatosan törekszik a tanulók személyiségének minél teljesebb megismerésére, egyéni fejlesztésükre, közösségi életük irányítására, öntevékenységük, önkormányzó képességük fejlesztésére. Kialakítja a csoport szokásrendszerét. Felelősi rendszert működtet. o A gyermekek munkájának ösztönzésére motiváló értékelési rendszert dolgoz ki, a heti értékelések eredményéről tájékoztatja az osztályfőnököt és a szülőket. o Munkája során figyelembe veszi a diákönkormányzat programját, felelősséggel vesz részt annak szervezésében, tervezésében, irányításában. Dunaalmási Csokonai Általános Iskola

97

Szervezeti és működési szabályzat 2014 o Foglalkozásait a házirend napközire vonatkozó pontjai szerint szervezi. o Legfontosabb feladata a tanulók másnapi felkészülésének biztosítása, az önálló tanulás feltételeinek

megteremtése,

módszereinek

megtanítása

és

a

szükség

szerinti

segítségnyújtás. Gondoskodik arról, hogy a gyerekek a tanulmányi foglalkozásokon elmélyülten tanuljanak, írásbeli házi feladataikat maradéktalanul elkészítsék. Ezt mennyiségileg minden esetben, minőségileg lehetőség szerint ellenőrzi. A memoritereket lehetőség szerint kikérdezi. o A tanév elején összeállítja a tanulók tanórán kívüli elfoglaltságának rendjét. A tanulókat ennek megfelelően elindítja a különórákra. o A napközi munkarendjében teret ad a gyermekek játék iránti vágyának, ennek érdekében minél több kis, közepes és nagyobb csoportban játszható játékkal ismerteti meg őket. Kulturális, játék és munkafoglalkozásokat tart. o A kötetlen szabadidőben legalább 45 percben biztosítja a tanulók szabad levegőn való mozgását, kikapcsolódását. E közben személyesen felügyel rájuk. Indirekten irányítja tevékenységüket. o Csoportjával betartja az ebédeltetési rendet. Ügyel a személyi higiene szabályainak betartására, a kulturált étkezési szokások kialakítására. o A szülőket folyamatosan tájékoztatja, hogy minden fontos információhoz hozzájussanak. o Rendszeresen ellenőrzi, hogy a szülők a bejegyzéseket aláírásukkal tudomásul vették-e. o A szülők írásbeli kérése alapján nyilvántartja a tanulók hazaindulásának időpontját és módját. A napközis foglalkozások befejezése után ennek megfelelően jár el. o Pontosan, napra készen vezeti: o a napközi otthon munkanaplóját, o a tanulók hiányzását, o Együttműködik az osztályfőnökökkel, a szaktanárokkal, a szabadidős foglalkozásokat vezető pedagógusokkal. o A rábízott közössége minél jobb megismerése érdekében és a koordináció miatt látogathatja tanítványai osztályát a tanítási órákon előzetes egyeztetés alapján. o Szükség szerint családlátogatást végez. o Gondoskodik a csoportja számára kiadott játékok, eszközök tárolásáról és állaguk megőrzéséről. o Mint a nevelőtestület tagja, köteles részt venni annak értekezletein, megbeszélésein, s minden iskolai rendezvényen.


98

Szervezeti és működési szabályzat 2014 o Részt vesz a csoportjába tartozó tanulók szülői és osztályozó értekezletein, fogadóórákon. o A tantárgyfelosztás szerint16 órától 17 óráig összevont napközis ügyeletet lát el. o Az éves munkatervben tervezett tanulmányi kirándulásokon aktívan részt vesz. o Aktívan részt vesz a napközis munkaközösség munkájában, állandó önképzéssel fejleszti tudását. Évente az iskolavezetéstől kapott szempontok alapján beszámol a gyerekek tanulmányi eredményének, magatartásának alakulásáról; a szabadidős tevékenység sikerességéről. A munkaköri leírás módosításának jogát a munkáltató fenntartja.

9. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkaköri leírása A munkakör célja: A nevelési-oktatási intézményben a pedagógusok (illetve más alkalmazottak) által ellátott gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok összehangolása. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős összefogja az iskola gyermekvédelmi munkáját. Segíti a pedagógusokat a gyermekvédelmi munkájukban. Gondoskodik a tanulók közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításáról. Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a tanulókkal kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor. Tevékenysége során a gyermekek és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja. Feladatai:  Figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését az iskolában és a családban is.  Minden esetben a gyermek érdekeit képviseli, joga és kötelessége a gyermekek jogainak sérelme esetén, az általa szükségesnek tartott- jogszabályokban rögzített lépéseket megtenni.  Segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját.  Figyelemmel kíséri a gyermekvédelemmel kapcsolatos megjelenő jogszabályokat, és folyamatosan tájékoztatja ezekről a nevelőtestületet.  Ellenőrzi az osztályfőnökök nyilvántartását a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű, valamint a magatartászavaros gyermekekről. Fejlődésüket figyelemmel kíséri.  Javaslatot tesz a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek iskolai eszközökkel való támogatására (tanulószobai felvétel, tanszersegély, ingyenes étkeztetés), a nevelőtestület


99

Szervezeti és működési szabályzat 2014 figyelmét felhívja a veszélyeztetett gyermekek beilleszkedését akadályozó iskolai ártalmak hatásaira.  Védő- óvóintézkedéseket javasol, illetve ezek megvalósításában közreműködik.  Segítséget nyújt az osztályfőnököknek a hatósági intézkedésekhez szükséges környezettanulmány és pedagógiai jellemzés elkészítésében.  Közzéteszi a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények címét ill. telefonszámát az iskolában, a tanulók és a szülők által jól látható helyen.  A tanulókkal kapcsolatos fegyelmi eljárásokon részt vesz.  Az önkormányzat által nyújtott szociális ellátásokat figyelemmel kíséri, és javaslatot tesz ezek igénybevételére az adott esetnek megfelelően.  Drog-és bűnmegelőzési program szervezését segíti.  Együttműködik a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, (illetve a gyermekvédelmi rendszerhez

kapcsolódó

feladatot

ellátó

más

személyekkel,

intézményekkel

és

hatóságokkal).  A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés során megismert veszélyeztetett tanulóknál, illetve a gyermekbántalmazás vélelme esetén a veszélyeztető okok feltárása érdekében az osztályfőnökkel közösen családlátogatást végez. A probléma is a kiváltó okok feltárását követően, az iskola rendelkezésre álló eszközökkel elősegíti a veszély megszűntetését.  Amennyiben a veszélyeztetettség az iskola keretein belül nem szüntethető meg, segítséget kér a Családsegítő és Gyermekvédelmi Szolgálattól.  A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére az osztályfőnökkel közösen rész vesz az esetmegbeszéléseken.  A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását, illetve javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására.  Részt vesz a munkáját elősegítő továbbképzéseken. Munkájáról évente tájékoztatja a nevelőtestületet, minden gyámügyi intézkedés alkalmával az igazgatót.

10. Az iskolatitkár munkaköri leírása A munkakör célja:


100

Szervezeti és működési szabályzat 2014 Az iskola dokumentációjának, adminisztrációjának kezelése, a működés feltételeinek biztosítása. Az iskolatitkár feladatai:  részben önálló munkával,  részben vezetői, vezető-helyettesi irányítással oldja meg. Ellátja az adminisztratív tevékenységhez szorosan kapcsolódó levelezési, gépírási, illetve szövegszerkesztési feladatokat. Feladatát gyermekközpontú szemlélettel végzi. Munkája során betartja az iskola adatkezelési szabályzatában foglaltakat. Feladatai: Gépírási, szövegszerkesztői és levelezési feladatok o Tevékenysége során alkalmazza a számítástechnikai, a szövegszerkesztői és táblázatkezelői alapismereteket. o Az iskolavezetés, a nevelőtestület tagjai kérésére gépelést végez. o Alkalmazza a hivatalos levelek formai, tartalmi előírásait. Ügyviteli tevékenységek o Kezeli az ügyiratokat, betartva az ügyiratokkal kapcsolatos általános eljárási szabályokat. o Felel a nyomtatványok megrendeléséért. o o Ellátja a postázási feladatokat. Ennek keretében kezeli a bélyegeket, a bélyegek elszámolását elkészíti. o Figyelemmel kíséri az internetes levelezést o Kezeli a szakmai folyóiratokat, közlönyöket, egyéb szakmai kiadványokat. o Tárolja, illetve kezeli az intézményi dokumentációkat. o Intézi a tanulók adminisztrációs jellegű ügyeit. Titkári feladatok o Ellátja az adminisztrációs, szervezési munkákat. o Feladatellátása során alkalmazza: -

a kommunikációs alapismereteket,

-

az irodatechnikai alapismereteket,

-

a protokoll szabályait.

o Kezeli az étkezési nyilvántartást. o Figyelemmel kíséri a kedvezményezett étkezőket, minden hónapban ezekről kimutatást készít. o Közreműködik a tanítási időkeret, munkaidő nyilvántartás vezetésében.


101

Szervezeti és működési szabályzat 2014 o Ellátja a telefonügyelettel kapcsolatos feladatokat. o Közreműködik az anyag és eszközbeszerzések lebonyolításában. o Felel a páncélszekrény rendjéért. o Nyilvántartja a határidős feladatokat o Kezeli az oktatás dokumentációit és eszközeit. o Az iratkezelési szabályzatnak megfelelően kezeli az iratokat o Elvégzi az iratselejtezést Informatikai feladatai o Tevékenysége során a helyi informatikai szabályzat szerint jár el. o Közreműködik a KIR-rel kapcsolatos adatszolgáltatások teljesítésében. o Teljesíti a KIR3 informatikai rendszer felé történő adatszolgáltatást. Igazolványokkal, bizonyítványokkal, biztosításokkal kapcsolatos feladatok o Közreműködik a pedagógus igazolványokkal kapcsolatos nyilvántartási, igénylési, és kiadási feladatokban. o Ellátja a diákigazolványokkal kapcsolatos nyilvántartási, igénylési, kiadási feladatokat. o Gondoskodik az igazolványok őrzéséről. o Az intézményvezető utasításra ellát egyes bizonyítványkezeléssel kapcsolatos feladatot. o Közreműködik a tanulóbiztosítással kapcsolatos igények begyűjtésében, lebonyolításában Tankönyvekkel kapcsolatos feladatai o Az intézményvezető utasítására ellátja a tankönyvmegrendeléssel, a tankönyv kiosztással, és a kedvezményes tankönyvekkel kapcsolatos egyes feladatokat. o Kezeli a tankönyvtámogatás iránti kérelmeket. Adminisztrációs feladatok o Közreműködik a tanügyi nyilvántartások vezetésében. o Érkező, távozó tanulókkal kapcsolatos feladatok o Gondoskodik arról, hogy a szükséges nyilvántartások, dokumentumok megfelelő mennyiségben rendelkezésre álljanak. o Tanulók igazolásainak nyilvántartása (iskolaváltozás, iskolalátogatási igazolás stb.) o Közreműködik az október 1-jei statisztika elkészítésében. o Részt vesz a tanév előkészítésében, lezárásában (tantárgyfelosztás, osztályozó és javító vizsgák) o Továbbítja a végzős tanulók jelentkezési lapjait. o Intézi az első osztályosok beíratását.


102

Szervezeti és működési szabályzat 2014 o Együttműködik a tankerülettel, az iskolaorvossal és védőnővel. Az iskolatitkár gondoskodik – a bélyegzőt használók jelzése alapján – a sérült és elavult bélyegzők megsemmisítéséről, valamint az új bélyegzők beszerzéséről és a bélyegzők szétosztásáról. A bélyegző használója felelős a bélyegző biztonságos őrzéséért és a hivatali munkával kapcsolatos rendeltetésszerű és jogszerű bélyegzőhasználatért.

11. A takarító munkaköri leírása A munkakör célja A intézmény tisztán tartása, az nevelési – oktatási feladatokhoz megfelelő, rendezett környezet biztosítása. 

Feladatait

részben

önálló

munkával,

részben

vezetői

iránymutatás

alapján

jó

munkaszervezéssel végzi. 

Feladatellátása során figyelembe veszi az intézmény nevelési – oktatási jellegét, ennek megfelelően teremt kapcsolatot a tanulókkal, a pedagógusokkal és a szülőkkel

Napi takarítási feladatok: 

munkaterületének (osztálytermek, irodák, folyosók, szertárak) felseprése, felmosása tisztítószeres vízzel,



munkaterülete bútorzatának, berendezésének tisztántartása,



a tanulói padok takarítása



a szemetes edények kiürítése, tisztántartása,



a használt edények (csészék, poharak, tányérok) elmosogatása



lábtörlők, szőnyegek tisztántartása.



a mellékhelyiségek fertőtlenítő tisztítása

Időszakonként jelentkező takarítási feladatok: 

az ablakok szennyezettségétől függő – de legalább évi négy alkalommal - tisztántartása,



az ajtók tisztítószeres vízzel történő lemosása hetente,



villanykapcsolók, dugaljak takarítása,



függönyök, terítők, törölközők, egyéb textíliák mosása, vasalása,



fűtőtestek tisztítása,



az intézményben elhelyezett virágok locsolása



az udvar tisztántartása, a kiskert gondozása

Egyes helyiségekhez kapcsolódó feladatok: Dunaalmási Csokonai Általános Iskola

103


a mellékhelyiségek napi takarítása kiemelt feladat,



gondoskodik a WC higiéniájának folyamatos biztosításáról, a WC papír pótlásáról,



a helyiségeket tisztítószeres vízzel mossa fel, ha kell naponta többször is,



a mosdókat naponta legalább egyszer vegyszeresen tisztítja.



A törölközőket rendszeresen cseréli

Alkalmanként jelentkező takarítási feladatok: 

az intézmény rendezvényeihez kapcsolódóan elvégzi a rendezvény során érintett munkaterület soron kívüli takarítását,



a rendezvényeket követően segédkezik a rendezvény helyszínei rendjének eredeti visszaállításában.



a nyári, őszi, téli és tavaszi iskolai szünetekben nagytakarítást végez.

Egyéb feladatok: 

köteles előre jelezni a takarítási feladatihoz szükséges eszközök, vegyszerek, tisztítószerek mennyiségi szükségleteit,



felelős a számára kiadott eszközökért, valamint a vegyszerek, tisztítószerek biztonságos tárolásáért, különös figyelemmel arra, hogy a tanulókra veszélyes szerek illetéktelenek számára ne legyenek hozzáférhetőek,



köteles értesíteni az intézményvezetőt vagy helyettesét, ha munkaterületén karbantartást igénylő állapotot észlel,



ügyeljen az intézményi vagyon biztonságáért, tartsa be a vagyonvédelmi előírásokat



felel a takarító szertár rendjéért

Munkaideje napi nyolc óra, melynek beosztása az igazgatóval való egyeztetés után történik meg, annak figyelembevételével, hogy a takarítás az intézményben folyó oktatási-nevelési tevékenységet nem zavarhatja.


104

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Dunaalmási Csokonai Általános Iskola

Recommend Documents