Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kar Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata
Kaposvár, 2000.
2
I.§
Általános rendelkezések 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogszabályi alapja a) A Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A Szervezeti és Működési Szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. b) A Szervezeti és Működési Szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek: • 1993.évi LXXIX.törvény A közoktatásról az 1995.évi CXXI. Törvénnyel és az 1996.évi LXII.törvénnyel kiegészítve. 1999.LXVIII.tv. • 1992.évi XXII.törvény MT. • 1992.évi XXXIII.törvény A közalkalmazottak jogállásáról • 138/1992./X.8./ Kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. Évi XXXIII.tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben • 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről • 16/1998. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet módosításáról • 5/1998 (II.8.) MKM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről. • Az oktatási miniszter 8/2000 (V.24.) OM rendelete. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, jóváhagyása a) Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 1995.május 24.napján fogadta el, és 1998.augusztus 28.napján módosította. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt az iskolaszék és a diákönkormányzat. b) Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kar 2001……… számú határozatával hagyta jóvá. 3. A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeli hatálya a) A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az iskola valamennyi közalkalmazottjára és tanulójára nézve kötelező érvényűek. b) A Szervezeti és Működési Szabályzat a fenntartó fenti jóváhagyási időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az intézmény előző Szervezeti és Működési Szabályzata.
3
II.§
Az iskola általános jellemzői 1. A közoktatási intézmény neve, címe, típusa, alapfeladatai, speciális képzési formái, jogosítványai Az iskola elnevezése: Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kar Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium (továbbiakban: iskola) Az iskola címe: 7400 Kaposvár, Béke u. 75. Telefon: 82/411-280, 411-628 E-mail cím:
[email protected] Internet elérés: www.csokonai-kap.sulinet.hu Az iskola fenntartója és felügyeleti szerve: Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kar 7400 Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky u.10. Típusa: Többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény 8 általános iskolai évfolyammal, felmenő rendszerű 8 gimnáziumi osztállyal rendelkező nevelési-oktatási intézmény, tagintézménnyel nem rendelkezik. Az iskola alapító szerve: Művelődési és Közoktatási Minisztérium Az iskola működési területe: Kaposvár város és szűkebb vonzáskörzete Az iskola jogállása: A Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium a Pedagógiai Főiskolai Kar önálló szervezeti egységeként működő, szakmailag önálló intézmény, jogi személy. Az iskola alaptevékenysége: Az általános iskolai és középiskolai (8 osztályos gimnázium) nevelés és oktatás (TEÁOR) szám: 8011, 8021)(801110, 802100) A tanulók napközi ellátása. A tanítószakos főiskolai hallgatók gyakorlati képzésének ellátásában való részvétel. A tanórán kívüli oktatás ellátása. (TEÁOR szám: 8051) (804220) Korrepetálás, szakkörök, tanulószoba, sportkör, stb. (Az 1993.évi LXXIX.törvény 114.§(1) bekezdés b./ illetve a 115.§(1) bekezdés b.pontjában részletezettek szerint.) Oktatást kiegészítő egyéb tevékenységek TEÁOR szám 8059 Gyógytestnevelés. Sportági osztályok működtetése (1-4.osztályban évfolyamonként egy osztály). Idegennyelv oktatás első osztálytól (angol, francia, német, olasz, orosz). Informatika oktatás, negyedik osztálytól. Rajztagozatos osztályok működtetése. A 6-18 éves korosztály nevelésének, oktatásának célját, tartalmát mindenkor a hatályban lévő közoktatási törvény vonatkozó rendelkezései, a pedagógiai program, a helyi tanterv határozza meg, kiegészítve a Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium sajátosságaiból adódó feladatokkal. A tanító jelöltek gyakorlati képzésének megszervezése, lebonyolítása a fenntartó főiskolai kar iránymutatása alapján történik a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint.
4
III.§
A iskola vezetése 1. Az iskola felelős vezetője a) Az intézményt az igazgató vezeti, aki felelős a közoktatási intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a pedagógiai munkáért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, az intézmény ellenőrzési, szervezési, értékelési, és minőségbiztosítási rendszerének működéséért, a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló és gyermek balesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a főiskolai hallgatók gyakorlati képzésének ellátásáért, a takarékos gazdálkodásért. Az igazgató képviseli az intézményt, gyakorolja a dolgozók felett a munkáltatói jogokat. (1993.évi LXXIX.törvény 54.§(1).(2) bekezdés és a kar vonatkozó szabályzatai). Az igazgatói munkakör betöltése nyilvános pályázat útján történik. Az igazgatót a nevelőtestület, a szakszervezet, az iskolaszék, a szülők közössége, a kari tanács véleménye alapján a kari főigazgató bízza meg határozott időre az 1992.évi XXXIII.törvény 23.§ illetve a 138/1992.(X.8.) Korm.rendelet 5.§ értelmében. Az igazgató felett a munkáltatói jogokat a Pedagógiai Főiskolai Kar kari főigazgatója gyakorolja. b) Az iskola vezetője képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire vagy az intézmény más –pedagógus munkakörben dolgozó- alkalmazottjára átruházhatja. c) Az igazgatót helyettesítheti: - távollétében az általános igazgatóhelyettes, a képzési igazgatóhelyettes, illetve a gimnáziumi tagozatvezető - mind a négyük akadályoztatása esetén a igazgatói tanács felkért tagja 2. Az iskola igazgatójának feladatkörébe tartozik (9.sz.melléklet: munkaköri leírás) 3. Az igazgató közvetlen munkatársai: a) Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: - általános igazgatóhelyettes, képzési igazgatóhelyettes, gimnáziumi tagozatvezető - gazdasági vezető – iskolatitkár Az igazgatóhelyettesek és a tagozatvezető megbízatását belső pályázat alapján a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Igazgatóhelyettesi és tagozatvezetői megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás maximum 5 évre szól. Az igazgatóhelyettesek és a tagozatvezető feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz. Az iskolatitkár és a gazdasági vezető szakirányú képesítéssel rendelkező személyek. Hatáskörük és felelősségük kiterjed a munkakörük szerinti feladatokra. b) Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. (A munkaköri leírásokat a 9.sz.melléklet tartalmazza.) A közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. 4. Az intézmény vezetősége
5
a) Az igazgató munkáját irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az igazgatóság rendszeres megbeszélést tart az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti. A megbeszéléseken esetenként a gazdasági vezető is részt vesz. Az igazgatóság tagjai ellenőrzési feladatokat látnak el, melynek rendjét a munkaköri leírásuk tartalmazza. Az igazgatói tanács az igazgatóságból és a középvezetők képviselőiből áll: -igazgatóság: - igazgató - igazgatóhelyettesek - tagozatvezető - középvezetők: - szakmai munkaközösségek vezetői, - a diákmozgalmat segítő pedagógusok - a közalkalmazotti tanács elnöke - szakszervezeti főbizalmi - gazdasági vezető - gyermek és ifjúságvédelmi felelős - ISK vezetője b) Az igazgatói tanács az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az igazgatói tanács rendszeres megbeszélést tart az aktuális feladatokról, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül.
6
IV.§
Az intézmény szervezeti rendje, irányítása
7
V. §
Az iskola működési rendjét meghatározó dokumentumok 1. A törvényes működés alapdokumentumai: - Alapító okirat - Pedagógiai program a helyi tantervekkel - Szervezeti és Működési Szabályzat (belső szabályzatok, igazgatói utasítások) - Házirend 2. Munkaügyi, munkajogi (belső) szabályok - Közalkalmazotti Szabályzat 3. Az iskola egyes közösségeiből szerveződő testületek (szervezetek) működését meghatározó szabályok: - Közalkalmazotti Tanács Szervezeti és Működési Szabályzata - Az Iskolaszék Szervezeti és Működési Szabályzata - Szülői Munkaközösség Szervezeti és Működési Szabályzata - Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata 4. Önálló (belső) szabályzatok - Pedagógusok minőségi bérezésének szabályzata - Pedagógusok továbbtanulásának szabályzata - Igazgató, igazgatóhelyettesek munkaköri leírása - Dolgozók munkaköri leírása (alsós, felsős, osztályfőnök, technikaiak, adminisztrátorok.) - Az Iskolai Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata - Munkavédelmi Szabályzat - Uszoda Működési Szabályzata - Tűzvédelmi Szabályzat - Iratkezelési, Irattározási Szabályzat - A tanítójelöltek jogai és kötelességei a gyakorlati képzés időszakában - Iskolai Sportkör Szervezeti és Működési Szabályzata 5. Egyéb dokumentumok - Éves iskolai munkatervek és mellékletei - Diákönkormányzat munkaterve - Iskolai Sportkör éves munkaterve
8
VI.§
Az iskolai közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje 1. Az iskolaközösség Az alkalmazotti, szülői és tanulói közösségek összessége Alkalmazotti közösség: Az iskolai alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból tevődik össze. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Mt, Kjt és ezekhez kapcsolódó rendeltek) rögzítik. 2. Az iskolaszék (KT.60-61.§.) A nevelő és az oktatómunka elősegítése érdekében a nevelőtestület, a szülők, a tanulók, és az intézményfenntartó képviselőiből alakult iskolaszék működik. Állandó tagja 10 fő (3-3-3 fő+1 fő fenntartó.) Állandó meghívottak: igazgató, KT elnöke, szakszervezeti főbizalmi, gyermekés ifjúságvédelmi felelős, diáksegítő pedagógus. Az iskolaszék döntési jogkörrel rendelkezik, egyetértési jogot gyakorol, véleményt nyilváníthat és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. (Közokt.Törv. 61.§.1-5.pontig) 3. A szülői munkaközösség (KT.59.§.) A szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, az oktató-nevelő munka segítésére, az iskolavezetés és a szülők közötti kapcsolattartás érdekében munkaközösséget hoztak létre. Az iskolában működnek az osztályok szülői munkaközösségei, tevékenységüket az osztályfőnökök segítik. Megválasztják a szülők a képviselőiket, akik egyben az iskola szülői választmányának tagjai. A szülői képviselők véleményüket, javaslataikat az osztályfőnöknek, SZMK-elnöknek vagy közvetlenül az iskolavezetésnek juttatják el. A szülői választmány elnököt, elnökhelyettest és vezetőségi tagokat választ. Az iskola igazgatója tanévenként 2 alkalommal hívja össze a választmányt, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. A szülői választmány elnöke közvetlenül az igazgatóval tart kapcsolatot. A szülői választmány dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről. - megválasztja saját tisztségviselőit - megválasztja a szülők képviselőit az iskolaszékbe - kialakítja saját működési rendjét - az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét - képviseli a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében Véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a SZMSZ azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak - véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben 4. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek Az intézmény nevelőtestülete a) A nevelőtestület – a k.t. 56. §-a alapján –a nevelési- oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a gazdasági vezető és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű közalkalmazott. b) A testület éves munkatervének teljesítéséről (munkatervben ütemezett) munkaértekezletre kerül sor.
9
c) Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze, amennyiben a nevelőtestület tagjainak 50 %-a, vagy az iskola vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. d) A nevelőtestület az osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését osztályozó értekezleteken végzi. A nevelőtestület kizárólagos döntési jogköre kiterjed: a) a pedagógiai program módosításának elfogadására, b) a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadására, c) az éves munkaterv elfogadására, d) az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók, elfogadására e) a testület képviseletében eljáró pedagógus megválasztására, f) a házirend elfogadására, g) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítására, h) a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntésre, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásának engedélyezésére i) a különböző tanfolyami képzés indítására, j) a továbbképzési program és a beiskolázási terv elfogadására k) az intézmény helyiségei igénybevételi feltételeinek meghatározására, a bevétel felhasználási jogcímének megállapítására l) a foglalkozási, illetve a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtására. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a testület véleményét: a) a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, b) a pedagógusok külön megbízatásának elosztása során, c) az igazgató-helyettesek, tagozatvezető megbízatása, ill. a megbízás visszavonása előtt, d) az igazgatói pályázatok elbírálása előtt. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A pedagógus: saját nevelő-oktató munkáját az iskola pedagógiai programja, valamint a szabályzatok keretein belül önállóan és felelősséggel végzi. A pedagógus jogait és kötelességeit az 1993.LXXIX törvény a közoktatásról, az 1999.évi LXVIII.törvénnyel egységes szerkezetbe foglalt szöveg 19.§.-a tartalmazza. Feladatai: a) megbízás esetén a főiskolai hallgatók gyakorlati képzését egységes elvek alapján, legjobb tudása szerint, a módszerek szabad megválasztásával végzi, b) részt vállal a nevelőtestület újszerű törekvéseiből, a közös vállalások teljesítéséből, az iskolai hagyományok ápolásából és az iskolai élet demokratizmusának fejlesztéséből, c) a nevelő-oktató munkáját saját tanmenete alapján önállóan és tervszerűen végzi, d) témazáró dolgozatokat előre jelzi és 10 munkanapon belül kijavítja, e) fogadóórát tart és szükség szerint részt vesz a szülői értekezleteken, f) munkájának megkezdése előtt 15 perccel köteles az iskolában megjelenni, g) napi munkarendjét, a felügyelet és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek állapítják meg az iskola tanórarendjének függvényében, h) a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30-ig köteles jelezni az intézmény vezetőjének vagy helyettesei-
10
nek, hogy a közvetlen munkahelyi vezetője a helyettesítésről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor az óra anyagát, tankönyveit az illetékesekhez eljuttatni. Ha a helyettesítő pedagógust legalább 1 nappal a tanóra megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakórát tartani, ill. a tanmenet szerint előre haladni. Amennyiben a helyettesítés nem számítható szakszerűnek, úgy a helyettesítő pedagógusnak az óradíja 50 %-a fizethető ki. i) a munkakörével járó adminisztrációs és gazdasági munkát elvégezni A kötelező óraszámba nem beszámítható feladatok: - iskolai dokumentumok, szabályzatok, minőségbiztosítási programok készítésében való részvétel - a tanítási órákra való felkészülés, foglalkozási tervek (tanmenet, óravázlat és egyéb anyagok készítése) - a tanulók munkájának értékelése (pl. dolgozatok, munkafüzetek, feladatlapok stb.) - kulturális és sportfoglalkozások, programok iskolán belüli szervezése, az ezeken való részvétel - tanulmányi versenyekre való felkészítés, az ezeken való részvétel - kísérés kulturális, sport- és tanulmányi versenyekre, vetélkedőkre, iskolán kívüli programokra stb. - különböző iskolán kívüli programok szervezése, ezeken részvétel - részvétel az iskolai szülői értekezleteken, fogadóórákon - részvétel különböző iskolai értekezleteken (testületi, osztályozó, nevelési értekezlet) - házi továbbképzéseken, nyitott napokon, szakmai bemutatókon való aktív részvétel, bemutatók vállalása, azok szervezése, lebonyolítási munkáiban való tevékenykedés - megyei, városi és egyéb továbbképzéseken való megjelenés, az itt szerzett információk továbbítása a tantestületnek - a tanulók felügyeletének, óraközi folyosó és udvari ügyeletének ellátása - munkaközösségek munkájában való részvétel - az iskola munkatervében, illetőleg a tanítási programban szereplő tanulmányi kirándulások előkészítése, azokon részvétel - vállalás esetén erdei iskola szervezése, lebonyolítása, - iskolai ünnepélyeken, s egyéb, az éves feladattervben és az iskola pedagógiai programjában rögzített rendezvényeken való megjelenés, azok előkészítő, szervező munkái, s ott a gyermekekkel kapcsolatos teendők ellátása - téli és tavaszi szünetekben munkavégzés beosztás szerint - tanítás nélküli munkanapokon program vagy beosztás szerinti feladatok ellátása - kötelező adminisztráció pontos végzése - szertárrendezés, szakleltárok évenkénti egyeztetése Kötelező óraszámba beszámítható feladatok: - szakkörök vezetése, önképzőkör, fakultáció - énekkar vezetése - differenciált képességfejlesztésre fordított foglalkozások - tömegsport foglalkozások - tanulószobai felügyelet - a tanulók felügyeletére szervezett ügyelet (pl. ebédeltetés) - a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentett tanulók felkészítése - kerettanterv bevezetése és a minőségbiztosítási feladatainak ellátása - tehetséggondozás, felzárkóztatás - napközis nevelő esetében, ha a kötelező óraszámát a napközis munkával kitölteni nem lehet – és a foglalkoztatás nem részmunkaidőben történik – az állandó helyettesi feladatok beszámíthatók A túlmunka és a készenlét, illetve díjazása: 1. A készenléti ügyeletet a Mt 127 §, 128 §, 149 § és a 273/2000. (XII.27.) Korm.rend. hatá-
11
rozza meg. A készenlét azt jelenti, hogy a közalkalmazott teljes munkaidejét meghaladóan a munkáltató rendelkezésére áll. Ha ezen idő alatt munkát végez, akkor ezt a túlmunkára vonatkozó szabályok szerint kell díjazni. A munkavégzés készenléti jellegűnek minősül az alábbi esetekben: - A rendelkezésre állás időtartama, vagyis az az idő, amelyet az esetleges munkavégzés céljából berendelt pedagógus az iskolában tölt és a tanulmányi kiránduláson valamint erdei iskolában elrendelt éjszakai készenlét (22 órától reggel 6-ig) Díjazása: A készenléti díj az óradíj harminc százaléka, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon hatvan százaléka. A pedagógus, ha a napi teljes munkaidején felül a pedagógiai programban előírt tanulmányi kiránduláson vesz részt, ügyeletet teljesít, amelyért ügyeleti díj illeti meg. Tanulmányi kirándulás, terepgyakorlat alsó tagozaton tanévenként egy nap, felső tagozatban, gimnáziumban két nap. Díjazása az indulástól a hazaérkezésig a napi 8 órán felüli időtartamra 22 óráig ügyeleti díj, 22 órától 6 óráig készenléti díj illeti meg a pedagógust. Számla ellenében a pedagógusnak a költségeit az étkezés kivételével a fenntartó megtéríti. Az erdei iskola és táborok költségeinek finanszírozása egyedi elbírálás alapján történik. - Ügyeletnek minősül a tanulók részére rendezett iskolai tanórán kívüli foglalkozáson eltöltött idő, ha azt nem munkaköri –kötelező óraszámba beszámított- feladatként kell ellátni (reggeli ügyelet, ebédeltetés, tanulmányi kirándulás, terepgyakorlat, táborozás) –melyek időtartamát a munkaterv rögzíti. (A napi teljes munkaidőt meghaladó időtartam este 22 óráig.) Díjazása: Az ügyeleti díj mértéke az óradíj ötven százaléka. Az ügyeleti díj magában foglalja a készenléti díjat és a túlmunka díjazását. 2. Túlmunkának a kötelező munkaidőn kívül végzett munka minősül. Pedagógusoknál a kötelező óraszámot meghaladó tanítás és tanórán kívüli tevékenység (szakkör, sportkör stb.) Intézményünkben az elrendelhető túlmunka felső határa évi 200 óra. 3. A gyakorlati képzést ellátó pedagógus szakvezető órakedvezménye és pótléka felosztható a képzési feladatot ellátó pedagógusok között a hallgatókkal végzett munka arányában. Az osztályfőnök Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikroértekezletének összehívására. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: - alaposan ismernie kell tanítványait - az iskola pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a differenciált személyiségfejlesztés figyelembevételével - segíti a tanulóközösség kialakulását - koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját és látogatja óráikat - aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével - figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét - különös gondot fordít a tehetséges tanulók gondozására és a hátrányos helyzetű tanulók segítésére - az osztályban tanítók véleményének kikérésével minősíti a tanulók magatartását és szorgalmát, javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti - szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről - ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló pontos vezetését, a félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatását, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt) - saját hatáskörben – indokolt esetben – évi 5 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a gyerekek hiányzását - tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgó-
12
sít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében - az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére - nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít A nevelőtestület szakmai munkaközösségei a) Az iskola pedagógusai munkájuk szakmai, módszertani segítésére szakmai munkaközösséget hoznak létre. A munkaközösségek a nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez nyújtanak segítséget. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható. b) Az intézmény szakmai munkaközösségeinek jogkörei: A szakmai közösség tagjai munkaközösségvezetőt választanak évenként, a közösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására. A szakmai munkaközösségek tevékenysége A szakmai közösségek feladatai: - figyelemmel kísérik az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. - fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, - végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését - kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét - szervezik a pedagógusok továbbképzését - az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek - javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására - támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget - figyelemmel kísérik a pályázati kiírásokat, és pályázatokat készítenek 5. A tanulók közösségei 1. Az osztályközösség: Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget képeznek. Az osztályközösségek diákjai a tanórák túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség önmaga diákképviseletéről dönt. Az osztályközösség vezetője az osztályfőnök. 2. A diákönkormányzat: A tanulók érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hoznak létre. A diákönkormányzat tevékenysége kiterjed a tanulókat érintő valamennyi kérdésre. A diákönkormányzat elkészíti szervezeti és működési rendjét, amelyet a tanulóközösség fogad el, és a tantestület hagy jóvá. A diákönkormányzat a KT 62-64 §-a alapján gyakorolja egyetértési jogát. A diákönkormányzat élén a választott diáktanács áll. Tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanárok támogatják és fogják össze. A diákgyűlés (iskolagyűlés) az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma. Ez nyilvános, melyen bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A közgyűlés az igazgató illetve a diákönkormányzat vezetője által hívható össze. 6. Az iskola közösségének kapcsolattartása 1. Az igazgatóság és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató által megbízott pedagógus vezetők és választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: - az igazgatóság ülései - az igazgatói tanács ülései - a különböző értekezletek (munkaértekezletek)
13
- megbeszélések Ezen fórumok időpontját az éves iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az igazgatói tanács tagjai kötelesek: - az igazgatói tanács ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól. - az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóságnak, illetve az igazgatói tanácsnak. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az igazgatói tanáccsal és az iskolaszékkel. 2. Az iskolaszék Az iskolaszék az iskola közösségeivel az iskolaszék teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja a kapcsolatot. Az iskolaszék tagjai rendszeres időközönként kötelesek tájékoztatni az őket megválasztókat tevékenységükről, kötelesek az őket megválasztók kérdéseit, véleményét, javaslatait az iskolaszék következő ülésén megtárgyalni. Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről az iskola igazgatója rendszeresen (évente legalább két alkalommal) tájékoztatja az iskolaszéket. 3. A nevelők és a tanulók Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen, valamint az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. 4. A nevelők és a szülők Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató a szülői munkaközösség választmányi ülésén, időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül; - az osztályfőnökök osztályszülői értekezleten (évente két alkalom) tájékoztatják a szülőket. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: - családlátogatások - szülői értekezletek - fogadóórák - nyílt napok - írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. (Minden hónap első hétfője) A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyettesektől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. (az iskolai fogadóórák időpontjával megegyezően)
14
Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: - az iskola fenntartójánál, (Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kar Kaposvár, Bajcsy Zs.u.10.) - az iskola irattárában, - az iskola könyvtárában, - a tanári könyvtárban - az iskola igazgatójánál - igazgatóhelyetteseknél.és tagozatvezetőnél 7. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai 1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányítása érdekében az iskola igazgatóságának folyamatos munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: • A fenntartóval (Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kar) • A helyi önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal (Polgármesteri Hivatal Kaposvár, Kossuth tér 1.) • Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kar Pedagógus Továbbképző és Szolgáltató Intézettel (Kaposvár, Szántó I.u.5.) • OKÉV (Kaposvár, Szántó I.u.5.) • Óvodákkal, általános és középiskolákkal (helyi és megyei) • Nevelési Tanácsadó és Beszédjavító Intézettel (Kaposvár, Petőfi u.54.) • Pályaválasztási Tanácsadó Kaposvár, Bajcsy-Zs.u.7. • A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. 2. Az eredményes oktató és nevelő munka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel: • Az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával Gyermekeink jövőjéért alapítvány • Az alábbi társadalmi egyesületekkel: Gimnáziumok Országos Szövetsége Közoktatási Szakértők Egyesülete Magyar Pedagógusok Országos Egyesülete Magyar Pedagógiai Társaság • Az alábbi termelő, gazdálkodó szervezetekkel, egyénekkel: • Az alábbi helyi gyermek- ill. ifjúsági szervezetekkel: KÖSZ Ifjúságért Egyesület A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató, vagy az általános igazgatóhelyettes a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel folyamatosan kapcsolatot tartó nevelők nevét az iskola éves munkaterve rögzíti. 3. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola rendszeres kapcsolatot tart fenn a 13.sz.gyermekorvosi rendelővel (Kaposvár, Béke u.31.), és ennek segítségével megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. 4. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a Kaposvári Családsegítő Központ Gyermekjóléti Szolgálatával. (Kaposvár, Füredi u. 65-67.) 5. Az iskola helyiségeit, épületét az igazgatóság döntés alapján térítésmentesen használhatják: Iskolai Sportkör
15
Diákönkormányzat Gyermekeink jövőjéért alapítvány Iskolaszék 6. Az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet. (KT 39.§.)
16
VII. §
Az iskola működésének rendje 1. Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől-péntekig reggel 6 órától 21.30 óráig tart nyitva. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7.30 óra és délután 16 óra között az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A reggeli nyitva tartás kezdetétől 7 óráig a portás, 7 órától a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult, és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 7 óra és 16 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 10-20 perc. A tanítási órák látogatására az órát tartó nevelővel való egyeztetés után a tantestület tagjai és a képzésben résztvevő főiskolai oktatók jogosultak. Minden egyéb látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A napközi csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16.45-ig tart. Az iskolában reggel 7 órától és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben vagy épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrzi. Az iskolában egyidejűleg 10 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területét a beosztásuk határozza meg. A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. A tanórán kívüli foglalkozások 7-7.45-ig ill. 13 órától 21 óráig tarthatók. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8 óra és 15 óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva, az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyelet 8-12 h között van. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: - az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért - a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásá ért - az iskolai SZMSZ-ben és tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak a pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat esetenként felmentést. Az iskola épületébe érkező szülők illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi, és indokolt esetben az ügyintézés helyére irányítja. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon, hallgatókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.
17
Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevő csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak az épületben. 2. A tanórán kívüli foglalkozások Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett- tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: a/ napközi otthon b/ tanulószoba c/ egyéb tanórán kívüli foglalkozások - szakkörök - énekkar - iskolai sportkör - felzárkóztató foglalkozások - tehetségfejlesztő foglalkoztatások - továbbtanulásra előkészítő foglalkozások A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok: a) A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik az SZMSZ előírásai alapján. b) A napközi otthon működésének rendjét a napközis nevelők munkaközössége dolgozza ki az SZMSZ előírásai alapján, és azt a napközis tanulók házirendjében rögzíti. A napközis tanulók házirendje az iskolai tanulói házirend részét képezi. c) A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben –szülői kérés hiányában- az eltávozásra az igazgató, vagy igazgatóhelyettes engedélyt adhat. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok: a) A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés –a felzárkóztató foglalkozások kivételével- önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. Jelentkezés után a foglalkozáson való részvétel kötelező. A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező. b) A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. c) A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. d) A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg, akik munkájukat az SZMSZ mellékletében található munkaköri leírások alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal (május végén június elején) osztályaik számára tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A tanulmányi kirándulásra rendelkezésre álló tanítás nélküli napok számát az iskola éves munkatervében kell meghatározni. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnököknek az osztályfőnöki munkatervükben kell rögzíteniük. Az iskola nevelői, szülői, az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. Az iskola az igénylő tanulók számára étkezési lehetőséget (menzát) biztosít. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár műkö-
18
dik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait az SZMSZ VII. § 3.pont tartalmazza. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. 3. Az iskolai könyvtár működési rendje Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanulók számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár vezetője (könyvtárostanár, rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal: Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kar Könyvtára Megyei és Városi Könyvtár Az iskolai könyvtár működtetéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtárostanár felelős, akinek munkáját a könyvtáros asszisztens segíti. A könyvtárostanár és a könyvtáros asszisztens részletes feladatait a(z) SZMSZ mellékletében található munkaköri leírás tartalmazza. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása az SZMSZ mellékletében található gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembevételével történik. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: - tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, - a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások tartása, - a könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, - könyvtári dokumentumok kölcsönzése - tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése - a tananyaghoz kapcsolódó videofilmek tárolása A könyvtár szolgáltatásait az iskola dolgozói, a tanulók, a főiskolai hallgatók a beiratkozás után ingyenesen vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat az érintett dolgozónak vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtárostanár tudomására kell hoznia. Az iskolai könyvtár tanítási napokon hétfőtől-csütörtökig 8-16 óráig, pénteken 8-12 óráig tart nyitva. A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtárostanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtárostanárral egyeztetniük kell. Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 1 hónap időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő két alkalommal meghosszabbítható. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők: (de tanítási órákra, napközis foglalkozásokra, szakkörökre kivihetők) - folyóiratok, - kézikönyvtári könyvek - számítógépes szoftverek,
19
- muzeális értékű dokumentumok, - audiovizuális dokumentumok (lemez, kazetta, videofilm, diakép) A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a vonatkozó jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtárostanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg. 4. A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel elvei. A napközi otthonba tanévenként tanévkezdéskor, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges. A napközi otthonba, illetve a tanulószobára minden jelentkező tanulót fel kell venni. 5. A mindennapos testedzés formái Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező tanórai testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai sportkör, a tömegsport és a napközis foglalkozások keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai sportkör diákönkormányzatként működik, melynek munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait a tanévenként az iskolai munkatervben meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja - a sportudvar, a tornaterem, kondicionáló terem és uszoda használatát A tömegsport – foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkatervben kell meghatározni. 6. A tanulók mulasztásának igazolása A tanuló tanítási óráról való távolmaradását az osztálynaplóba az órát tartó pedagógus köteles bejegyezni az óra megkezdését követően. A tanuló havi mulasztásait az osztályfőnöknek a napló megfelelő rovatában a hónap elteltével összesíteni kell. A szülő előzetes kérése alapján a tanuló - az osztályfőnök engedélyével öt napig terjedően, - az igazgató engedélyével öt napot meghaladóan mulaszthat. A tanuló előzetes engedélykérés nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. - A szülő ilyen esetben is köteles bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. - Amennyiben ez elmarad, az osztályfőnök kötelessége a mulasztás okának felderítése a mulasztás megkezdésétől számított 3 napon belül. - Amennyiben a felderítés során igazolatlan mulasztásra utaló jeleket észlel, köteles 5 napon belül családlátogatáson meggyőződni a mulasztás okairól. Amennyiben a családlátogatás során a szülő nem tudja érdemben igazolni gyermeke mulasztását, úgy az igazolatlan mulasztásnak minősül. - A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb 5 napon belül – 3 napig terjedő mulasztás esetén évente egyszer a szülő, 3 napon túli betegség esetén pedig orvos- igazolhatja mulasztását. - Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek az ellenőrző könyvben kell bemutatni. - A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását.
20
- Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák húsz százalékát meghaladja, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos teendők ellátása az osztályfőnök feladata, ezeket dátummal ellátva az osztálynapló jegyzett rovatában írásban rögzíteni kell. - Az igazolatlanul mulasztott tanulót a pedagógiai programban meghatározott iskolai büntetés megfelelő (általa még nem kapott) fokozatában kell részesíteni, és ezt az ellenőrző könyvön keresztül a szülő tudomására kell hozni. - Első ízben történt igazolatlan mulasztás esetén a szülőt az erre a célra rendszeresített nyomtatványon értesíteni kell az igazolatlan mulasztásról és annak következményeiről. Az értesítés kiküldésével egyidőben az osztályfőnök köteles az érintett tanulónál családlátogatást végezni, ha az az igazolatlan mulasztás óta nem történt meg. - Másodízben történt igazolatlan mulasztás esetében az osztályfőnök az igazolatlan mulasztás észlelésének napján köteles ”Feljelentés igazolatlan iskolai mulasztás miatt” című nyomtatványt kitölteni és az iskola igazgatóságának leadni, valamint az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősét értesíteni az ismételt igazolatlan mulasztásról. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. 7. A tanulók értékelése, jutalmazása, elmarasztalása (lásd Pedagógiai Program) 8. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola igazgatója vagy fenntartója megállapodást köt az iskolaorvosi feladatok ellátására jogosult szakorvossal. A megállapodásnak biztosítania kell: - a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: - fogászat évente két alkalommal, - belgyógyászati vizsgálat évente egy alkalommal, - a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát, - a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai – tisztasági szűrővizsgálatát évente két alkalommal, ill.alkalmanként. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. A tanulók fizikai állapotának mérését évente két alkalommal testnevelő tanárok végzik testnevelés órán. 9. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan: a) Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az SZMSZ mellékleteiben található munkabiztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. b) A NAT és az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A pedagógusok feladata, hogy részt vegyenek a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásban, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. c) A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanu-
21
lókkal betartatni. d) Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együttjáró veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell: - az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, - a házirend balesetvédelmi előírásait, - a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, az elmulasztott órák szombati napon történő pótlását, - a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. A tanulmányi kirándulások, túrák előtt, - közhasznú munkavégzés megkezdése előtt, - rendkívüli események után, - a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét e) A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. f) A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. g) A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők balesetmegelőzési feladatait részletesen az SZMSZ mellékletében található munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. h) Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az SZMSZ mellékletében található munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. i) Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb.) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét az SZMSZ mellékletében található tűzriadóterv előírásai szerint kell elvégezni. A tűzriadó tervben meg kell határozni: - a rendkívüli esemény jelzésének módjait, - a dolgozók, tanulók riasztásának rendjét, - a dolgozóknak a rendkívüli esemény esetén szükséges tennivalóit (kiürítés, mentés, rendfenntartás, biztonsági szervek – rendőrség, tűzoltóság – értesítése, fogadásuk előkészítése, biztonsági berendezések kezelése), - az iskola helyszínrajzát, - az építmények szintenkénti alaprajzát (a menekülési útvonalakkal, a vízszerzési helyekkel, a helyiségeket és a veszélyességi övezeteket a tűzveszélyességi osztály feltüntetésével, közművezetékek központi elzáróival.) j) bombariadó esetén tanítási időben a tanulóknak a tűzriadó terv előírásai szerint kell elhagyniuk az épületet, és értesíteni kell a rendőrséget; tanítási szünetben: értesíteni kell a rendőrséget, a gazdasági vezetőt, az iskola igazgatóját, akadályoztatása esetén a helyetteseit; - a bombariadó miatt elmaradt órákat pótolni kell Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén: a) A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy roszszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:
22
- a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, - a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, - minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. b) A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak anynyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. c) Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. d) A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: - Az iskolában az elsősegélynyújtó láda és egyéb felszerelések a testnevelő tanáriban és az iskolatitkárnál találhatók. - A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani, - A 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, és a balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. - A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. - Az iskola igény esetén biztosítja az iskolaszék (ha nem működik, akkor a szülői szervezet) és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. 10. A szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei. A tanulók részére biztosított szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítéléséről, amennyiben erre az iskola jogosult, szociális bizottság dönt. A szociális bizottság tagjai: - az iskola általános helyettese - az iskolaszék elnöke, - a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevelő, - osztályfőnöki munkaközösségvezető - diákönkormányzat vezető A szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítélésénél, amennyiben erre az iskola jogosult, előnyt élvez az a tanuló: - akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, - akit az egyik szülő egyedül nevel, - akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori legalacsonyabb munkabér 2/3 részét. - akinek magatartása és tanulmányi munkája megfelelő, - aki állami gondozott A tankönyv vásárláshoz biztosított állami támogatás szétosztásának módjáról és mértékéről évente a tantestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni. 11. Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése
23
Az iskolában a térítési díj és tandíj ellenében folyó oktatási tevékenységeket az iskola pedagógiai programja alapján, tanévenként az iskolai munkatervben kell meghatározni. Az oktatási törvény előírásai alapján az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt ki kell kérni: - az iskolaszék, - nevelőtestület, - szülői munkaközösség véleményét. A térítési és tandíjakat havonta megjelölt napon kell személyesen az iskolai pénztárosnál befizetni. Indokolt esetben a befizetési határidőtől az igazgató engedélye alapján el lehet térni. Az előre befizetett térítési és tandíjak visszafizetéséről a pénztáros gondoskodik, amennyiben - a tanuló tanulói jogviszonya megszűnik. Az étkezési térítési díjakat havonta két megjelölt napon az iskola élelmezésvezetőjénél kell befizetni. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat - túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, ha az étkezést a szülő egy nappal előre az élelmezésvezetőnél lemondja. 12. Közalkalmazotti jogviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő munkavégzés - Kjt.43.§.(1) Amennyiben a közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban –részben vagy egészben- azonos időtartamra esik, a munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető. - (2) A hozzájárulás megtagadásával szemben munkaügyi jogvita nem kezdeményezhető - Kjt.44.§(1) a közalkalmazott munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését a közalkalmazott köteles munkáltatónak előzetesen bejelentei, amely összeférhetetlenség esetén a további jogviszony létesítését megtiltja. 13. A tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell a felelős dolgozók nevét, akik az adott tanévben - elkészítik az iskolai tankönyvrendelést, - részt vesznek az iskolai tankönyvterjesztésben. A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő munkatársakkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell - a felelős dolgozók feladatait, - a szükséges határidőket, - a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét - a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. Az iskola igazgatója a tankönyvjegyzék megjelenése után kikéri az iskolaszék véleményét, hogy melyik az a legmagasabb beszerzési ár, amely felett tankönyv, illetve segédkönyv kiválasztását nem javasolja a pedagógusoknak. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és az iskolaszék véleményének figyelembevételével a szakmai munkaközösségek (ahol nincs munkaközösség: a szaktanárok) választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket.
14. Gyakorlóiskolai gazdasági egysége 1. Az iskola gazdálkodási feladatait, fenntartóként a főiskolai kar gazdasági egysége látja el
24
a költségvetési normatíva alapján biztosított pénzeszközök felhasználásával. 2. A gazdasági egységben foglalkoztatott oktatást segítők (úszóoktató, könyvtáros) gazdasági vezető, ügyintézők szakmai irányítását a felügyeletet –a főiskolai kar gazdasági egységével egyeztetve az iskola igazgatója látja el. 3. Az alkalmazottak (takarítók, szakmunkások) szakmai irányítását és felügyeletét –az iskola igazgatójával egyeztetve a gazdasági vezető látja el. Alkalmazottak munkarendje a gyakorlóiskolában: Portaszolgálat reggel 6-este 21.30 2 fő váltott műszakban délelőtt-délután karbantartók 7-15 óráig takarítók: 1 fő délelőtt 5.30-13.30 óráig 8 fő délután 13-21 óráig Gazdasági iroda (3 fő):
hétfő-csütörtökig 8-16 óráig péntek 7.30-13.30 óráig
Tanítási szünet idején az őrzést 24 órában végzik. Munkanapokon délután 15-órától reggel 7 óráig.
25
Záró rendelkezések Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület döntése alapján, a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. Az SZMSZ módosítását kezdeményezheti: - a fenntartó, - a nevelőtestület, - az iskola igazgatója, - az iskolaszék, - a szülői munkaközösség iskolai vezetősége, - a diákönkormányzat iskolai vezetősége Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások az SZMSZ mellékletei. E mellékleteket (utasításokat) az iskola igazgatója az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatja.
26
Nyilatkozat A Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kar Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzatát a Szülői Munkaközösség Vezetősége áttekintette, azzal egyetértve elfogadta. Kaposvár, 2001.március 22. Szabó Józsefné SZM elnök
Nyilatkozat A Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kar Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzatát az Iskolaszék áttekintette, azzal egyetértve elfogadta. Kaposvár, 2001.március 22. Dávid Gyuláné elnök
27
Az SZMSZ mellékleteit képező önálló szabályzatok (igazgatói utasítások): 1.sz.
Alapító okirat
2.sz.
Pedagógiai program
3.sz.
A gyakorlóiskola éves munkaterve
4.sz.
Az Iskolaszék Szervezeti –s Működési Szabályzata
5.sz.
Az intézmény házirendje
6.sz.
A minőségi bérpótlék elosztására vonatkozó szabályzat
7.sz. 8.sz. 9.sz.
A Közalkalmazotti Tanács Szervezeti és Működési Szabályzata Az Iskolai Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata Munkaköri leírások: (ig.,igh.,gazd.vez.,iskolatitkár, pedagógusok – szakvezetők, napközis nevelők, tanárok-)
10.sz.
Munkavédelmi Szabályzat (közös a főiskolával)
11.sz.
Uszoda Működési Szabályzata
12.sz.
Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata
13.sz.
Iskolai Sportkör Szervezeti és Működési Szabályzata
14.sz.
A pedagógusok továbbképzésének programja
15.sz. 16.sz.
A tanítójelöltek jogai és kötelességei a gyakorlati képzés időszakában Szülői Munkaközösség Szervezeti és Működési Szabályzata elkészítése folyamatban van)
17.sz.
Szakszervezeti Szervezeti és Működési Szabályzata (elkészítése folyamatban van)
