KAZINCBARCIKA, CSOKONAI UTCA 1

A AK KA AZ ZIIN NC CB BA AR RC CIIK KA AII Ö ÖSSSSZ ZE EV VO ON NT T Ó ÓV VO OD DÁ ÁK K P PE ED DA AG GÓ ÓG GIIA AII K KE ER RE ET TP PR RO OG GR RA AM MJJA A

KAZINCBARCIKA, CSOKONAI UTCA 1.

KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK – Pedagógiai keretprogram

TARTALOMJEGYZÉK Jogszabályi háttér....................................................................................................... 3 Az óvoda jellemző adatai ............................................................................................ 4 Helyzetelemzés .......................................................................................................... 6 1. Az óvoda objektív feltételrendszere ...................................................................... 11 1.2. A Pedagógiai Program megvalósításának eszközrendszere ......................... 14 2. A program célfejezete ........................................................................................... 16 2.1. Óvodai nevelés célja, feladata ....................................................................... 16 3. Az óvodai nevelés általános feladatai ................................................................... 20 3.1 Egészséges életmód alakítása ....................................................................... 20 3.2 Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés ........................................................... 22 3.3 Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása ...................... 24 4. Az óvodai élet megszervezése ............................................................................. 27 5. Az óvoda kapcsolattartási rendszere .................................................................... 29 6. Az óvodai nevelés tevékenységrendszere............................................................ 32 6.1 Játék ............................................................................................................... 32 6.2. Műveltségi területek ....................................................................................... 33 6.2.1. Verselés, mesélés ................................................................................... 33 6.2.2. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc .................................................. 35 6.2.3. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka .................................................... 37 6.2.4. Mozgásfejlesztés ..................................................................................... 39 6.2.5 A külső világ tevékeny megismerése........................................................ 41 6.3. Munka jellegű tevékenységek ........................................................................ 43 6.4. A tevékenységekben megvalósuló tanulás .................................................... 44 7. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére ................................................ 46 8. Rendezvények, jeles napok, ünnepek .................................................................. 49 9. A pedagógiai munka egyéb színterei .................................................................... 52 9.1 Gyermekvédelem az óvodában ...................................................................... 52 9.2 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése ..................................... 53 9.3 Nemzetiséghez tartozó, gyermekek integrált, fejlesztő nevelése .................... 54 10. Tehetséggondozás ............................................................................................. 55 11. Nevelési időn túli szolgáltatások ......................................................................... 58 12. Dokumentáció..................................................................................................... 59 Érvényességi nyilatkozat .......................................................................................... 61 Legitimációs záradék ................................................................................................ 62 Felhasznált irodalom ................................................................................................ 63 Mellékletek................................................................................................................ 68

2


JJooggsszzaabbáállyyii hhááttttéérr A 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről rendelkezése értelmében az óvodák Helyi Pedagógiai Programjuk alapján végzik szakmai munkájukat. A 2005-ben alapított Kazincbarcikai Összevont Óvodák - eleget téve a törvényi előírásnak és törvény adta lehetőséggel élve - a következő tartalmi és törvényi szabályozások alapján készítette el Pedagógiai Keretprogramját, a tagóvodák Helyi Pedagógiai Programja alapján.



2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről



1997. évi XXXI. törvény és az ehhez kapcsolódó többször módosított kormányrendeletek a gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásról



363/ 2012. (XII. 17. ) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos Alapprogramjáról



20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési - oktatási intézmények működéséről.



Ezt módosító 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet Egyes köznevelés tárgyú miniszteri rendeletek.



ENSZ Gyermekjogi Carta, a gyermekek jogairól szóló nemzetközi egyezménye.



17/2013. (III. 1) EMMI rendelet a nemzetiségi óvodai nevelésről.



32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei.



B. A. Z. megyei feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelésfejlesztési terv



Kazincbarcika város közoktatási koncepciója.



Kazincbarcika Város Önkormányzatának 3/2005-ös határozata.



Kazincbarcikai Összevont Óvodák Alapító Okirata

3


A Azz óóvvooddaa jjeelllleem mzzőő aaddaattaaii Az óvoda hivatalos elnevezése: K KA AZ ZIIN NC CB BA AR RC CIIK KA AII Ö ÖSSSSZ ZE EV VO ON NT TÓ ÓV VO OD DÁ ÁK K O OM M aazzoonnoossííttóójjaa:: 002288449900 Az óvoda székelye: 3700 KAZINCBARCIKA, Csokonai UTCA 1. Az óvoda elérhetősége: Telefon száma: 06-48/ 512-542

06-48/ 512-543

E-mail cím: [email protected] Levelezési címe: 3700 Kazincbarcika, Csokonai út 1. Az óvoda fenntartója: Kazincbarcika Város Önkormányzata 3700 Kazincbarcika, Fő tér 4. Szuhakálló Község Önkormányzata 3731 Szuhakálló, Kossuth L. út 7. Sajógalgóc Község Önkormányzata 3636 Sajógalgóc, Táncsics M. út 11. Sajóivánka Község Önkormányzata 3720 Sajóivánka, Kossuth út 38.

4

KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK – Pedagógiai keretprogram Tagintézmények neve, címe: 1.

ALSÓVÁROSI KÖRÚTI TAGÓVODA Kazincbarcika, Alsóvárosi körút 44. Telefon:

2.

48/310-522

ÉPÍTŐK ÚTI TAGÓVODA Kazincbarcika, Építők útja 2. Telefon:

3.

48/311-830

FÜZIKE TAGÓVODA Kazincbarcika, Mátyás király út 10/A. Telefon:

4.

48/300-328

KERTVÁROSI TAGÓVODA Kazincbarcika, Akácfa út 12. Telefon:

5.

48/512-326

Fax: 48/512-326

MESEVÁR TAGÓVODA Kazincbarcika, Pollack M. út 7. Telefon:

6.

48/310-195

NAPSUGÁR TAGÓVODA Kazincbarcika, Jószerencsét út 4. Telefon:

7.

48/512-555

Fax: 48/412-555

NAPKÖZIOTTHONOS TAGÓVODA Sajóivánka, Kossuth út 26. Telefon:

8.

20/5937476

ZÖLD TITKOK KASTÉLY NAPKÖZIOTTHONOSTAGÓVODA Szuhakálló, Bajcsy-Zsilinszki út 37 Telefon:

48/351-019

Az óvodai csoportok száma:

40

5


H Heellyyzzeetteelleem mzzééss Intézményünk Kazincbarcikai Összevont Óvodák néven működik, melyhez nyolc tagóvoda tartozik.

Így

intézményhálózatunk

területileg

lefedi

az

egész

várost,

illetve

intézményfenntartói társulás keretén belül Sajóivánkát, Sajógalgócot és Szuhakállót. Az itt élő családok társadalmi és gazdasági helyzetüket tekintve nagyon különböző képet mutatnak. Az eltérő ütemű egyéni fejlődés következtében a gyermekek ismerete és készsége mennyiségi és minőségi különbséget mutat, amelyet tovább fokoz a szociokulturális környezet különbözősége és az itt élő nemzetiségi családok. A gyermekek többsége érzelmi biztonságot nyújtó környezetből érkezik, de évről évre nő azon gyermekek száma is, akik környezeti ártalmaktól terheltek, viselkedésükben szorongásosak, indulatosak, agresszívak. Lényeges hangsúlyt fektetünk a gyermekek alapvető tevékenységére, a játékra. Városunkban

már

sok

éve

hagyománya

van

a

környezeti

nevelésre

épített

képességfejlesztésnek, az egészséges életmódra nevelésnek, a mozgás megszerettetésének, a művészeti nevelésnek. A népi hagyományok ápolását is több tagóvoda felvállalta. Óvodáink felkészültek a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelésére. Ezeknek a tényeknek a figyelembe vételével készítettük el nevelési keretprogramunkat, amely lehetőséget biztosít a tagóvodáknak a számukra leghatékonyabb fejlesztés megvalósítására.

6

KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK – Pedagógiai keretprogram Tagintézményeink orientációja:

A Székhely óvoda 1978-ban nyitotta meg kapuit. 2009-ben megtörtént a részleges akadálymentesítése. Nevelői vallják, hogy a művészetek útján is megismerhető

a világ. A művészetek kiváló

lehetőséget

biztosítanak

a

képességek

kibontakoztatására. Különösen fontosnak tartják a művészeti tevékenységeken belül a vizuális és az irodalmi nevelést. Ovi- Galériájuk lehetőséget nyújt a kultúrákkal való ismerkedésre, az iparművészeti, szépművészeti és népművészeti alkotások kiállítására is. Ebben a tagóvodában működik a Kisművészek Játszóháza, és a Morzsa Színház.

Az Alsóvárosi Körúti Tagóvoda 1983-ban került

átadásra.

kialakítására,

1991-ben

2011-ben

külső

tornaterem nyílászárók

cseréjére került sor. Ezzel egyidejűleg új tetőt kapott az intézmény. Nevelőinek célja és feladata a gyermekek harmonikus fejlesztése a hagyományok és a környezeti nevelés gazdag eszközrendszerével. Az óvodai nevelésbe a népi kultúra azon elemeit építik be, amik igazodnak a gyermekek életkori sajátosságaihoz, és a mindennapi életüket gazdagítják. Szakértő által véleményezett környezeti nevelési programmal is rendelkeznek.

7


Az

Építők

Úti

Tagóvoda

1962-től

fogadja

a

gyermekeket. Nevelői, elfogadó közösségként, kiemelt feladatuknak környezetből

tartják érkező

az

eltérő

szociokultúrális

gyermekek

részére

az

esélyegyenlőség megteremtését, a gyermekek testi, lelki jólétének, szocializációjának, egészséges fejlődésének biztosítását. A szülők megnyerésével, bevonásával az egészséges életvitel iránti igény megalapozását. Munkájuk eredményességének alapját a szülőkkel való jó kapcsolat kialakításában, a bizalmon alapuló együttnevelésben látják.

A Kertvárosi Tagóvoda 1984. szeptemberétől nyitotta meg

kapuit

a

gyermekek

előtt.

Földrajzi

elhelyezkedéséből, jól felszerelt udvarából adódóan is igyekszenek a természeti környezet adta lehetőségeket kihasználni. Nevelői kiemelt feladatuknak tekintik a gyermekek

egészséges

környezettudatos

életmódra

magatartásuk

nevelését,

alapozását,

a

hagyományok ápolását. Fontosnak tartják a szülőkkel való

együttműködést,

változatos

eszközök

biztosításával

törekszenek

a

szülők

egészségkultúrájának fokozására. A tagóvoda szakértő által véleményezett környezeti nevelési programmal is rendelkezik.

8


A Füzike Tagóvoda 1976-ban került átadásra. 2013-ban teljes körű felújításra került sor. Ez is hozzájárulhat a kitűzött célok (korszerű mozgásés képességfejlesztő udvar kialakítása, a hiányzó és

elhasználódott

belső

berendezési

tárgyak

beszerzése, és egyéb fejlesztési lehetőségek) megvalósítására. Nevelőmunkájukban, a kedvező földrajzi

elhelyezkedéséből

adódóan

az

óvodapedagógusok nagy hangsúlyt fektetnek az egészséges életmód és életvitel alapozására, közvetítésére, formálására, a prevenció fontosságára, a mozgásfejlesztésre, a környezeti nevelésre.

Mesevár Tagóvoda 1967-től üzemel. A 2010-ben pályázat

útján

a

tagóvodában

részleges

akadálymentesítésére került sor. A tagóvoda olyan élmény

gazdag

tevékenységet

környezetet

biztosít

a

és

gyermekek

sokszínű számára,

amelyben önkifejezésük fokozottan érvényességre jut,

érzelmi

intelligenciájuk,

mozgáskészségük

folyamatosan fejlődik. A nevelőtestület kiemelt szerepet szán az érzelmi nevelés hatékonyságának fokozására a művészeti nevelés eszközeivel. A tagóvodában nagy hangsúlyt fektetnek a zenei nevelésre, a mozgásfejlesztésre.

A Napsugár Tagóvoda 1975 óta fogadja a gyermekeket.

2010-ben

akadálymentesítésre

került

környezeti

nevelésen

személyiségfejlesztő,

részleges sor.

alapuló

amely

a

Programjuk komplex, párhuzamos

tevékenység szervezésében valósul meg. Színesíti pedagógiai ápolása,

és

munkájukat a

a

népi

mozgásfejlesztést,

hagyományok valamint

a

testnevelés foglalkozást kiegészítő Mozgáskotta módszer alkalmazása. 9


A Sajóivánkai Napköziotthonos Tagóvoda 1991-ben nyitotta meg kapuit. 2010-ben került sor a teljes körű felújítására, bővítésére. Nevelőmunkájukat a környezeti nevelésen alapuló személyiségfejlesztésre és hagyományőrzésre építik. A környezetük, a természet megismerését, megszerettetését, óvását, védését kiemelt feladatuknak tekintik. Hagyományőrző munkájuk alapja az állatokhoz, növényekhez, az évszakok változásához kapcsolódó szokások, hagyományok a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodó megismertetése.

A Szuhakállói Zöld Titkok Kastély Tagóvoda helyileg már az 50-es évektől óvodaként működött, jelenlegi formában 1991-től működik. A hozzájuk járó

gyermekek

gyermekvédelmet

családi

helyzete

nevelési

miatt

a

programjukban

kiemelten szerepeltetik. Munkájukra jellemző az elhivatottság, a jó keresése, a pozitív szemlélet, ami sokszor segíti át őket a nehézségeken. Nevelési programjuk megvalósítása során a hagyományt, a kultúrát és a környezetvédelmet, mint életformát a gyermekeken keresztül a családok is érzékelhetik a mindennapi nevelőmunkában. Már hagyományosan ez a tagóvoda ad helyszínt, és programot az Állatok világnapja rendezvénynek.

10


11.. A Azz óóvvooddaa oobbjjeekkttíívv ffeellttéétteellrreennddsszzeerree 1.1 A Pedagógiai Program megvalósításához rendelkezésre álló szakmai képesítések:

A Helyi Nevelési Program megvalósításához rendelkezésre álló szakmai képesítések: Megnevezés

Fő

Felsőfokú óvodapedagógus Ebből másoddiplomával rendelkező: Ebből szakvizsgázott: Pszicho-pedagógus Gyógypedagógus - Fejlesztőpedagógus Logopédus Közoktatás vezető Mentálhigiénés Ének-zene tanár Sportmenedzser Nevelő tanár, tanító Szociálpolitikai szakigazgatás szerv. Művelődésszervező Gyógytestnevelő Szakvizsgázott pedagógus Gyógypedagógus - Fejlesztőpedagógus Mentálhigiéné Népi gyermektánc oktató Vezető óvodapedagógus Teljes körű minőségbiztosítás Tanügyigazgatás szakértő Mozgásfejlesztő pedagógus Egyéb szakképesítések: Zeneóvoda vezető Gyermektánc oktató Gyermektorna Nyelvvizsga Beszédfejlesztő Játékos természetismeret Szabadidő szervező Gyermek és családvédelem ECDL vizsga Számítógép-kezelő

95 28 13 1 4 1 11 2 1 1 2 1 1 3 29 15 1 1 8 1 1 2 60 2 3 3 13 3 3 1 3 18 11

11

KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK – Pedagógiai keretprogram Eredményeink, amire büszkék vagyunk

Elismerések

Fő

Magyar Köztársaság Érdemkereszt

1

Brunszvik Teréz díj

1

Pro Urbe

1

Oktatásügy kiváló dolgozója

2

Kazincbarcika Város Közoktatásáért kitüntető díj

1

Miniszteri dicséret

5

Polgármesteri dicséret

29

Per Naturam díj

2

Közoktatás napja

8

Kultúra napja

11

Környezeti nevelésért elismerés

3

Eötvös József díj

8

Sport munkáért elismerés

3

Egyéb eredmények: 

Az intézmény összevonások mellett a tagintézmények megtartották egyéni, nevelési specifikumaikat.



Két tagóvoda rendelkezik óvodai környezetvédelmi programmal.



Ritmikus gimnasztika helyezések



Rajzpályázatokon való részvétel (városi, területi, országos, más országbeli) és díjazások



Énekkari fellépések (városi, kistérségi, más országbeli)



Bekapcsolódtunk a B-A-Z megyei Tehetséggondozó Programba.



A Környezetvédő Tanárok Egyesületének 5 fő óvodapedagógusunk tagja.

12

országos

versenyeken

való

részvételek,


Szervezeti felépítés

Óvodavezető

Általános vezető helyettesek Ügyviteli dolgozók

Tagóvoda vezetők

Munkaközösségvezetők

Tagóvodák alkalmazottai

Munkaközösségek tagjai

13

Közalkalmazotti Tanács vezetője

Reprezentatív szakszervezet


1.2. A Pedagógiai Program megvalósításának eszközrendszere A Kazincbarcikai Összevont Óvodák 9 különálló épületben (telephelyen) működik Csoportok száma összesen:

40 csoport



Csokonai úti Óvoda

7 csoport



Alsóvárosi Körúti Tagóvoda:

5 csoport



Építők Úti Tagóvoda

5 csoport



Füzike Tagóvoda

4 csoport



Kertvárosi Tagóvoda

4 csoport



Mesevár Tagóvoda

5 csoport



Napsugár Tagóvoda

7 csoport



Sajóivánkai Napköziotthonos Tagóvoda

1 csoport



Zöld Titkok Kastély Napköziotthonos Tagóvoda

2 csoport

Folyamatos felújításra szorulnak az épületek, amit tervszerűen a mindenkori költségvetés, illetve pályázatok elnyerésének függvényében valósítunk meg. A Székhely óvoda, a Mesevár, és a Napsugár Tagóvodák utólagos akadálymentesítése megtörtént. A sajóivánkai Napközi otthonos Tagóvoda teljes körű akadálymentesítésére befejeződött. Az Alsóvárosi Körúti Tagóvodában nyílászárók cseréjére került sor, valamint új tetőt kapott a tagintézmény. A Füzike Tagóvoda teljes körű felújítása folyamatban van. Igyekszünk otthonossá, barátságossá, megfelelően praktikussá alakítani a környezetünket. Óvodáink udvarainak ápolására, szépítésére nagy gondot fordítunk.

14

KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK – Pedagógiai keretprogram Valamennyi rögzített udvari játékunk minősített tanúsítvánnyal rendelkezik. Folyamatos karbantartásuk továbbra is feladat. A Székhely óvoda, a Füzike, Mesevár, Napsugár Tagóvodánk tornaszobával, az Alsóvárosi Körúti, Kertvárosi Tagóvoda tornateremmel rendelkezik. Az Építők Úti Tagóvoda gyermekei testnevelés foglalkozásokon a Városi Sportcsarnokban mozoghatnak aktívan. A Székhely óvodába és a kazincbarcikai tagóvodákba járó gyermekek étkezését a Barcika Príma Kft. látja el. A Sajóivánkai Napköziotthonos Tagóvodában és a Zöld Titkok Kastély Napköziotthonos Tagóvoda épületében található konyhában főznek az odajáró gyermekek részére. Csoportszobáink esztétikusak, egyéni színezetűek, megfelelnek a gyermekbarát óvodai csoportok követelményeinek Felszereltségünk: Az eszköznormában megfogalmazottak jelentős részben rendelkezésünkre állnak, de folyamatos felújításra és pótlásra szorulnak. Lehetőségeinkhez mérten, a gyermekek szükségleteinek megfelelő modernebb eszközök (bútorok, stb.) beszerzésére törekszünk. Különös gondot fordítunk a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez szükséges eszközök beszerzésére. Az intézmény helyi nevelési programja a nevelési specifikumokat figyelembe véve a rendelkezésre álló tárgyi feltételekkel megvalósítható. Az eszközfejlesztési tervünk 5 évre ütemezve – a fenntartó költségvetésének függvényében, élve a pályázati lehetőségekkel – célozza meg a tárgyi feltételek minőségi fejlesztését.

15


22.. A A pprrooggrraam m ccééllffeejjeezzeettee „Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, Megtanulnak türelmesnek lenni. Ha a gyerekek bátorítva élnek, Megtanulnak bízni. Ha a gyerekek dicsérve élnek, Megtanulják megbecsülve érezni magukat. Ha a gyerekek méltányosságban élnek, Megtanulják az igazságosságot. Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, Megtanulnak hittel élni. Ha a gyerekek megerősítve élnek, Megtanulják magukat szeretni. Ha a gyerekek elfogadva, barátságban élnek, Megtanulják megtanulni a szeretetet a világban.” (Dorothy Law Holt: „Egy élet a kezedben”)

2.1. Óvodai nevelés célja, feladata Cél: 

A gyermekek érezzék jól magukat az óvodában. Az őket megillető jogok tiszteletben tartásával fejlődjenek sokoldalúan, harmonikusan, életkori és egyéni fejlődési ütem szerint.



Bontakozzanak ki egyéni képességeik, hogy felkészülten, az optimális fejlettségi szintet figyelembe véve, örömmel lépjenek a következő életszakaszba, képesek legyenek az iskolai élet megkezdésére.



A nevelési folyamatban minden gyermek egyformán szeretetteljes és magas színvonalú nevelésben részesüljön, a meglévő hátrányok csökkenjenek.

16

KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK – Pedagógiai keretprogram Feladat:   

       

A családi nevelés kiegészítése, segítése, hátrányok csökkentése. Elfogadó, befogadó, biztonságos, érzelemmel teli, ingergazdag, esztétikus környezet biztosítása. Olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a befogadó attitűd természetessé válik, az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt, mely nem enged teret semmilyen előítéletnek. Emberi értékek közvetítése. Sokszínű, életkornak megfelelő tevékenységek szervezése. Ismeretek komplex bővítése, egyéni képességek fejlesztése. Az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődésének közvetlen segítése. A gyermekek kompetenciájának erősítése. A sajátos nevelési igényű, valamint a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátása. Integrált nevelés megvalósítása. Az egyenlő hozzáférés, gondoskodás biztosítása, az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítése. A gyermekek környezettudatos magatartásának megalapozását segítő pedagógiai tevékenységrendszer és a tárgyi környezet biztosítása.

Gyermekkép: Gyermekeink legyenek: 

boldogok



pozitív énképpel rendelkezők



kiegyensúlyozottak



nyitottak



önkifejezőek



kreatívak



érdeklődőek



önállóak



együttműködők



különbözőséget elfogadók



szabály és feladattudattal rendelkezők 17

KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK – Pedagógiai keretprogram Óvodakép: Az óvoda, nevelési intézmény, védő, óvó, szociális feladatokkal, az egyenlő hozzáférés biztosításával. Az óvodában minden azért van, hogy a gyermek boldog legyen. A gyermeket körülvevő környezet legyen vonzó, esztétikus, biztonságos. A társas kapcsolatokat egymás elfogadása, tisztelet, szeretet, érzelmi dominancia, bizalom, jellemezi. Nevelésünkre jellemző az inkluzív pedagógiai szemlélet, a nemzetiséghez tartozó gyermekek önazonosságának megőrzése, ápolása, erősítése. A befogadó köznevelési rendszer kialakításához való aktív hozzájárulásunk része a multikulturális és interkulturális szemléletmód és nevelési gyakorlat kialakítása, a társadalmi integráció segítése.

Pedagóguskép: Pozitív érzelmekkel teli, feltétel nélkül elfogadó felnőtt közösség, melyre jellemző: 

pedagógiai elvek egységes szemlélete



egymás munkájának megbecsülése és tisztelete



pedagógiai optimizmus és humanizmus



gyermekszeretet és empátia



mintaadás



innováció



együttműködés



tolerancia



kreativitás



problémamegoldás



szociális érzékenység



szakmai felkészültség és igényesség



hivatástudat és a hivatásszeretet

18

KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK – Pedagógiai keretprogram Dajkakép: 

egymás munkájának megbecsülése és tisztelete



gyermekszeretet és empátia



mintaadás



együttműködés



tolerancia



problémamegoldás



szociális érzékenység



szakmai felkészültség

Nevelési alapelvek: 

Az óvodás korú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a családi nevelés kiegészítése.



A gyermek életkoronként és egyénenként változó, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi, szociális lény.



A gyermeki személyiség feltétel nélküli elfogadása, tiszteletben tartása, megbecsülése.



Az alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodni.



A játék kiemelt tevékenység.



A szabad játék mással nem helyettesíthető.



Komplexitás és pedagógiai sokszínűség tervezéstől a megvalósításig.



A pedagógiai munkát segítők számára a helyi nevelési program, és a csoportszintű tervezési feladatokat ismerete elengedhetetlen.

Küldetésünk: A ránk bízott gyermekek nevelése, amely során megvalósul a gyermekek szükségleteinek kielégítése, magasabb szükségletek iránti igényük kialakítása, egyéni ütemű fejlődésük elősegítése, tudatos fejlesztése, inkluzív pedagógiai szemlélettel. A sajátos nevelési igényű, és a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek integrált nevelése (beillesztés, felzárkóztatás, tehetséggondozás).

19


33.. A Azz óóvvooddaaii nneevveellééss áállttaalláánnooss ffeellaaddaattaaii 3.1 Egészséges életmód alakítása Cél: 

A

gyermek

egészséges

életvitelének

alapozása,

egészségének

védelme,

megőrzése, óvása.. 

Testi - lelki - szociális egészségnevelés.



A gyermek személyes belső környezetének, testi, lelki, szociális egészségének gondozása, környezettudatos magatartás megalapozásával az egészség fejlesztése, védelme

Feladat: 

Egészséges, esztétikus, biztonságos környezet kialakítása.



A

gondozás

keretében

a

gyermekek

testi

szükségletének,

mozgásigényének, edzettségének biztosítása, egészségének védelme. 

Megfelelő szokásrendszer kialakítása.



Környezettudatos magatartás megalapozása.



Sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni szükségleteinek kielégítése.



Szakemberek bevonásával – szülővel együttműködve – prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelés.



Mintaértékű életvitel közvetítése a család felé.

Alapelvek: 

Az egészség érték.



A testi, lelki, szociális egészség egyformán fontos.



A biológiai szükséglet kielégítése minden más szükséglet alapja.



A szükségletek kielégítésében fontos szerepe van a felnőtt - gyermek meghitt, empatikus kapcsolatának.

20

KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK – Pedagógiai keretprogram Tartalom: Az egészséges életmódra nevelés színterei: 

Gondozás: -

táplálkozás

-

tisztálkodás

-

öltözködés

-

pihenés

-

mozgás

-

edzés



Helyes életritmus



Egészségvédelem:



-

balesetvédelem

-

balesetmentes környezet biztosítása

-

egészséges táplálkozás

-

vízhez szoktatás, gyógytorna, korcsolyázás, kirándulások

-

speciális szakemberek bevonása a fejlesztésbe

A környezet védelme: -

környezettudatos szemléletmód és magatartás alakítása

Szervezési elvek, keretek: 

A gyermekek optimális fejlődésének biztosítása rugalmas napirend által.



Fokozatosság, folyamatosság, rendszeresség érvényesítése.

21


3.2 Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés Cél: 

Bizalmon és szereteten alapuló óvodai légkörben alakuljon: én tudatuk, önérvényesítő törekvésük, feladattudatuk és a társas együttélés szokásai, normái, szabályai.



Modellértékű, befogadó attitűd, a különbözőségek elfogadásának természetessé tétele a gyermekek számára. A különbözőségek tisztelete, elfogadása, sajátosságainak megismerése, kezelése egymáshoz való alkalmazkodással, egyénhez igazított fejlesztéssel. Erkölcsi tulajdonságok, norma és szokásrendszer alapozása.

 Feladat:

 Barátságos, családias, nyugodt, szeretetteljes, biztonságot nyújtó légkör megteremtése.  A gyermekek erkölcsi, szociális, esztétikai érzékenységének fejlesztése.  Erkölcsi tulajdonságok: együttérzés, segítőkészség, önzetlenség alakítása.  Szokás és normarendszer megalapozása, hagyományok, élmények, tevékenységek, programok biztosítása.  Hazaszeretetre nevelés. A szűkebb és tágabb környezet megismertetésével a szülőföldhöz való kötődés alapozása.  Felnőtt- gyermek és gyermek-gyermek elfogadó érzelmi alapokon együttműködő kapcsolatának alakítása.  Szociokulturális hátrányok csökkentése, egyenlő hozzáférés biztosítása.  Toleranciára-különbözőség elfogadására, tiszteletére való nevelés.  Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek felismerése,- szükség esetén megfelelő szakemberek bevonása.  Modellkövetés, pozitív mintaadás.

22

KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK – Pedagógiai keretprogram Alapelvek: 

Modell értékű az óvodában dolgozó felnőttek kommunikációja, bánásmódja és viselkedése.



A családdal való közvetlen kapcsolattartást a nevelésben a partnerség, a kölcsönös korrekt tájékoztatás és diszkréció jellemzi.



Pozitív érzelmi viszony a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezethez (család, haza, otthon).

Tartalom: 

Befogadás (beszoktatás)



Társas kapcsolatok -

óvodapedagógus- gyermek

-

gyermek- dajka

-

gyermek- gyermek

-

óvodán belüli és városi rendezvények (nemzeti ünnepek, jeles napok, hagyományos ünnepek)



Erkölcsi ítéletek


A programoktól, tevékenységektől függően egyéni, mikro csoportos és csoportos szervezeti formák alkalmazása.



A gyermekek egyéni fejlettségének és életkori sajátosságainak figyelembe vétele a közös élmények, szokások és hagyományok szervezésénél.



A különböző szociokulturális környezetből érkező gyermekeknél és a sajátos nevelési igényű gyermekeknél a fejlődésüket leginkább elősegítő egyéni bánásmód előtérbe helyezése.

23


3.3 Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Cél: 

Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés.



Az anyanyelvi és kommunikációs képességek kibontakoztatása.



A gyermekek kompetenciáinak fejlesztése, élményszerű megtapasztalással, játékban és játékos tevékenységekben.

Feladat: 

Beszélő, ösztönző környezet biztosítása.



A gyermeki beszédkedv, kifejező képesség, szókincs fejlesztése.



Beszédkészség felmérése, a beszédhibák javítása szakemberek segítségével.



A kommunikáció különböző formáinak alakítása.



Tervszerű egyéni képességfejlesztés.



A különböző élethelyzetekben, tevékenységekben sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás útján történő ismeretszerzés, felfedezés lehetőségének biztosítása, azok rendszerezése.



Értelmi képességek, képzelet és kreativitás fejlesztése.



Hátrányok leküzdése, prevenció, tehetséggondozás.

Alapelvek: 

Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében jelen van.



Az óvodás gyermek tanulása belső késztetésen alapul.



Az óvodás gyermek gondolkodása cselekvő, szemléletes.



Az értelmi nevelés eszköze, módszere és színtere a játék és a játékos tevékenység.



A gyermek tanulását a játékok, tevékenységek során: -

a kíváncsiság

-

a megismerési vágy

-

az utánzási kedv 24

KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK – Pedagógiai keretprogram a sikerélménye motiválja.



Komplexitás és differenciálás.



A tanulás a gyermek részéről játék, az óvodapedagógus részéről tudatos, tervszerű tevékenység.



Az óvodapedagógus pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását.

Tartalom: 

Képesség fejlesztés: -

kognitív képesség érzékelés- észlelés figyelem emlékezet gondolkodás képzelet ( kreativitás)

-

anyanyelvi képesség verbális kommunikáció non-verbális kommunikáció

-

szocializációs képesség önismeret, énkép, önérvényesítés társas kapcsolatok érzelmek, akarati megnyilvánulások

-

motorikus képesség nagymozgások finommozgások



Hátrányok csökkentése



Tehetséggondozás

25

KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK – Pedagógiai keretprogram Szervezési elvek, keretek: A nevelési helyzetekből adódó lehetőségek kihasználása az egész nap folyamán. A tanulás lehetséges formái: 

Az utánzásos és modellkövetéses magatartás- és viselkedés tanulás (szokások alakítása).



Spontán játékos tapasztalatszerzés.



Tevékenységekben megvalósuló tanulás



A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés.



Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés.



Gyakorlati probléma- és feladat megoldás, kreatív gondolkodás, fejlesztése

Ajánlott pedagógiai módszerek: 

Differenciálás: egyéni képességek egyéni ütemű fejlesztése.



Kompetencia elvű óvodai nevelés és fejlesztés



Kooperatív tevékenység-, és tanulásszervezés



Párhuzamos interakciók, párhuzamos tevékenységszervezés



Mikro - csoportos kezdeményezések, foglalkozások



Növekvő időtartamú (5 – 35 perces) csoportos foglalkozás tervezése, szervezése.

26


44.. A Azz óóvvooddaaii éélleett m meeggsszzeerrvveezzééssee Cél: 

Érzelmi

biztonságot

nyújtó,

a

gyermekek

nyugodt,

kiegyensúlyozott

fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése, alkalmazkodva az egyéni fejlettséghez, biológiai ritmushoz. 

A tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét.

Feladat: 

Átgondolt napirend, hetirend kialakítása.



Megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosítása

Alapelvek: 

A nevelőmunka középpontjában a gyermek áll.



A pedagógus az egész napos tevékenysége során teljes személyiségével nevel.



A napirendet és heti rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki.



A napirend hozzájárul a gyermek szociális, mentális és szomatikus fejlődéséhez.



Napirend, heti rend a párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek tervezésére, szervezésére.



A játék kitüntetett szerepének szem előtt tartása.



Az egész nap folyamán lehetőség szerint érvényesül a rugalmasság, folyamatosság.



A mindennapokban a rendszeres edzés, mozgás lehetősége biztosított.



Jusson elegendő idő a testi szükségletek, esztétikus, higiénikus gondozási feladatok elvégzésére.



A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez a gyermek egyéni szükségleteihez, tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre.

27

KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK – Pedagógiai keretprogram Személyi feltételek: 

A gyermekcsoportban a nevelőmunkát az óvodapedagógus végzi.



Az óvodában dolgozó felnőttek viselkedése legyen modell a gyermekek számára.



Az óvodapedagógus és az óvoda működését segítő személyzet együttesen járuljon hozzá az óvodai nevelés eredményességéhez.



A sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő csoportban dolgozók értékrendje olyan morális és érzelmi normákat kell hogy képviseljen, amely követendő példa a gyermekközösség és a felnőttek számára. Speciálisan képzett szakemberek segítik munkánkat.

Tárgyi feltételek A tárgyi feltételek biztosításának alapja az Óvodai nevelés országos alapprogramját és az Eszköznormát vesszük figyelembe. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a tárgyi feltételeket mindig a sérülés specifikuma határozza meg. A csoportszervezési formák. Homogén (osztatlan) és heterogén (vegyes) csoportokban történik a nevelés. A csoportkialakítás szempontjai: 

A gyermekek érdeke.



A szülők kérése.



Az óvónők nevelési elképzelései.



Speciális célok (sajátos nevelési igényű gyermekek)



Objektív körülmények.



Törvényi előírás a csoportlétszám meghatározásáról.



Pedagógiai program megvalósíthatósága.

28


55.. A Azz óóvvooddaa kkaappccssoollaattttaarrttáássii rreennddsszzeerree Cél: Sikeres óvodai nevelésünk érdekében jó partneri kapcsolatok kialakítása, ápolása.

Feladat:  A

hatékony

együttműködés

legmegfelelőbb

formáinak

megválasztása,

működtetése.

A kapcsolattartás lehetséges formái

Kivel? Család

        

Kazincbarcikai Összevont Óvodák tagóvodái

   

Fenntartó Polgármesteri Hivatallal  

Beiratkozás Befogadás Napi kapcsolattartás Összevont és csoport szülői értekezletek Egyéni beszélgetések, fogadóórák Családlátogatások a szülő igénye alapján Nyitott óvoda Szülői munkaközösség Munkadélutánok, játszóházak, közös kirándulások Óvodatanács Írásos küldemények (posta, telefon) Munkaközösségek Kölcsönös tájékoztatás (egyéni és hivatalos megbeszélések) Adatszolgáltatás Óvodavezetői beszámoló

29

Kapcsolattartó személy    

Intézményvezető Általános helyettesek Tagóvoda vezetők Csoportos óvónők

    

Intézményvezető Általános helyettesek Óvodatitkár Munkaközösség vezetők Intézményvezető



Kivel? Angyalkert Görögkatólikus Óvoda Más települések óvodái



Közös rendezvények

 

Intézményvezető Általános helyettesek

  

 Közös továbbképzések,  Előadások, Közös rendezvények.

Intézményvezető Általános helyettesek

  

Intézményvezető Általános helyettesek Tagóvoda vezetők

  


  




Intézményvezető

  


 Iskolák

   

  Pedagógiai  Szakszolgáltató Központ   Pedagógiai Szakmai Szakszolgálati, Közművelődési és Sportintézet Miskolc Barcika Príma Kft. A környezeti nevelést segítő speciális szakmai szervezetek  Kazincbarcikai Regionális Oktatóközpont,  Aggteleki Nemzeti Park,  Tiszta Forrás Egyesület,  Kazincbarcikai természetbarát és környezetvédő óvónők munkaközössége,

Kapcsolattartó személy

Közös szakmai programok Szülői értekezlet A volt óvodások meglátogatása Iskolakóstoló Közös rendezvények Munkaközösség Továbbképzések Óvodai fejlesztés Vizsgálatok Óvodapszichológus

 

Továbbképzések Vizsgálatok

   

Adatszolgáltatás Kölcsönös tájékoztatás Továbbképzések, Környezeti jeles napokhoz kapcsolódó rendezvények.

30


Kivel? Barcika Art Kft.





Rendezvényeken való részvétel Konzultáció Rendezvények közös szervezése A sportlétesítmények által kínált lehetőségek igénybevétele, szervezet sportrendezvényeken való részvétel.

    

Intézményvezető Általános helyettesek Tagóvoda vezetők Kultúrfelelős Sportfelelős



Jelzőrendszer

   

Intézményvezető Általános helyettesek Tagóvoda vezetők Gyermekvédelmi felelős

   

Intézményvezető Általános helyettesek Tagóvoda vezetők Gyermekvédelmi felelős

  


Szakmai gyakorlati  képzés  Államvizsgáztatás 


Jeles napok  megünneplése az idősek  körében Hitoktatás  

Intézményvezető Tagóvoda vezetők

 

B. A. Z. megyei Kormányhivatal Kazincbarcikai Járási Hivatal Gyámhivatala

Kapcsolattartó személy


Szociális Szolgáltató  Eseti megbeszélések Központ (bölcsődék,  Konferencia Gyermekjóléti Szolgálat,  jelzőrendszer Családsegítő Gyerme Egészségügyi  Rendszeres és szükségszerinti szervezetekkel szűrővizsgálatok.  Alkalmankénti esetmegbeszélés,  Tájékoztató előadások a szülőknek. Felső és középfokú pedagógiai képző intézmények (szakközépiskola, főiskolák) Idősek Otthona



Egyházak







31

Intézményvezető Tagóvoda vezetők


66.. A Azz óóvvooddaaii nneevveellééss tteevvéékkeennyyssééggrreennddsszzeerree 6.1 Játék Cél 

A játék mindennapi, legfontosabb, a pszichikumot, mozgást, kreativitást, a gyermek egész személyiségét fejlesztő, élményt adó tevékenység legyen.



A játék örömforrást jelentsen, a gyermekek belső szükségleteinek, vágyainak kielégítését szolgálja.

Feladat:

 Élményszerű, elmélyült játék kibontakozásának segítése. Változatos lehetőségek kínálása a gyerekeknek, amiből szabadon választhatnak (hely, idő, eszköz, élmény).  Utánozható minta adása, tudatos pedagógiai jelenlét.

Alapelvek: 

A játék az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze, ugyanakkor a gyermek legfőbb, legfejlesztőbb tevékenysége és egyben pszichikus szükségletének színtere is.



A gyermek tiszteletben tartása társként elfogadása.



Átgondolt napirend – hosszantartó, zavartalan játék lehetősége.



A szabad játék túlsúlyának érvényesülése..



Az óvodapedagógus szerepe a játékban: érvényesüljön: -

modellnyújtó szerepe,

-

feltételteremtő tevékenysége

-

tudatos, megengedő, támogató, ösztönző, biztonságot adó állandó jelenléte,

-

az indirekt irányítás felelőssége. 32


A játék fajtái: A játék fajtái sokszínűek, nem elkülöníthetők, - egységet alkotnak, egymásra épülnek. 1.

Gyakorló játék

2.

Szimbolikus – szerepjáték

3.

Konstruáló játék

4.

Szabály játék

5.

Dramatizálás, drámajáték, bábozás

Szervezési elvek, keretek 

Folyamatos, rugalmas napirend biztosítása, hogy a nap során a legtöbb időt a játék töltse ki.



A játék során a szabad játék kerüljön túlsúlyba.



A játék a gyermek élményeire, érdeklődésére, fejlettségére épüljön.



Az indirekt irányítás felelősségét a játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja.

6.2. Műveltségi területek 6.2.1. Verselés, mesélés Cél: 

Irodalmi élmény iránti érdeklődés felkeltése.



A gyermekek egyéniségének kibontakoztatása, pozitív személyiség jegyeinek megalapozása- egyéni fejlesztése.



Az önkifejezés lehetőségének biztosítása.

Feladat:  A magyaros gondolkodásmód, színes nyelvi sajátosságainak megalapozása.  Nyugodt légkör, igényes irodalmi anyag, szemléltető eszköz és megfelelő hely biztosítása.  A gyermekek számára érzéki-érzelmi élmények nyújtása játékos mozgással összekapcsolt mondókákkal, dúdolókkal, versekkel. 33

KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK – Pedagógiai keretprogram  Irodalmi élmény biztosítása mellett adjunk lehetőséget a bábozás, dramatizálás, önkifejezés megvalósításának.  A gyermek és óvónő által készített igényes szemléltető eszközök és kellékek alkalmazása.  Nyelvi játékok - drámajátékok alkalmazása.  Nyelvi képesség differenciált fejlesztése, mesetudat alakítása. 

Az irodalmi élményekben rejlő nevelési lehetőségek kihasználása.

 A választékos beszéd alakítása, szókincsbővítés.  Családok meggyőzése az élő mese fontosságáról.

Alapelvek: 

A gyermek saját vers és mesealkotása, annak mozgással, vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja.



Különböző személyiségek, megnyilvánulási formák elfogadása (az inkluzív pedagógia szellemében)



A mindennapos mesélés, mondókázás, verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme.

Tartalom: Az anyagkiválasztás szempontjai: o Népi, klasszikus és kortárs irodalmi művek, melyek a természeti és társadalmi környezetről szólnak, megvalósítva a gyermekek esztétikai-értelmi-érzelmierkölcsi fejlődését és fejlesztését. o Feleljen meg az óvodás gyermekek szemléletmódjának és világképének Szervezési elvek, keretek: 

Minden lehetőséget felhasználunk az irodalmi élmények átadására, feldolgozására.



Mindennapos mese lehetőségének biztosítása (délutáni pihenőidő előtt is).



Az élményszerű mesefeldolgozást az óvónő elősegíti a tevékenységek tudatos megszervezésével- a komplexitás megvalósításával. 34

KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK – Pedagógiai keretprogram 

A versek, mesék, saját (kitalált) történetek a gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz is kapcsolódjanak.

6.2.2. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Cél: 

A gyermekek érdeklődésének felkeltése, zenei ízlésviláguk formálása, esztétikai fogékonyságuk alakítása.



A közös éneklés, együttes játék örömének megéreztetése, zenei anyanyelvük megalapozása.

Feladat: 

A zenei anyagok igényes kiválasztása, a csoport adottságainak és az egyéni képességek figyelembe vételével.



Megfelelő idő, hely, eszköz biztosítása a spontán és a szervezett formában történő zenei tevékenységekhez.



A közös éneklés és zenei tevékenységek megszerettetése.



A gyermekek identitástudatának fejlesztése a népi mondókával, gyermekdalokkal, a népi játékokkal.

Alapelvek: 

A gyermekek zenei képességének elfogadása, tiszteletben tartása.



Az óvónő mintaadó személyisége a zenei nevelés alapja.



A zenei nevelést a játékos hangulat jellemzi.



Elsődleges az élőzene, az óvónő élményt nyújtó tiszta éneklése.



Az anyagkiválasztás alapja a népi gyermekjátékok anyagából, valamint az igényesen megválogatott kortárs művészeti alkotásokból merítkezik. (Forrai Katalin: Ének az óvodában).



A zenehallgatási anyag kiválasztásának alapja, Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában.

35

KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK – Pedagógiai keretprogram Tartalom: 

A népi gyermekjátékok mellett a művészi értékű, a magyar népzenei sajátosságokra

építő

komponált

dalokból,

műzenei

szemelvényekből

színesíthetjük a választékot. 

A dalok hangkészletén alapuló kiválasztásánál figyelembe vesszük a csoport zenei adottságát.



Zenei képességfejlesztés tartalma: I. Éneklési készség:

tiszta éneklés

II. Ritmusérzék:

egyenletes lüktetés ritmusérzék tempóérzék gyermekhangszerek

III. Hallás fejlesztés:

környezet hangjai hangmagasság hangszínérzék dinamikai érzék zenehallgatás dalfelismerés belső hallás

IV. Mozgás képesség:

alapvető tánclépések mozgáskultúra együttes mozgás

V. Zenei alkotókedv:

improvizáció zenei kreativitás

36

KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK – Pedagógiai keretprogram Szervezési elvek, keretek: 

Figyelembe vesszük az egyéni készségeket, képességeket a csoport összetételét.



Kötött és kötetlen tanulási forma egyaránt választható.



A zenei képességfejlesztés elsősorban egyéni

és

mikrocsoportos

formában

történik. 

A

spontán

adódó

lehetőségek

kihasználása a képességek fejlesztésére, a gyermekdalok, mondókák gyakorlására, és a zenehallgatásra.

6.2.3. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Cél: 

Alakuljon, folyamatosan fejlődjön a gyermekek esztétikai érzéke, a szép iránti nyitottsága, gazdagodjon térforma és színképzete, belső képi világa.



Igény kialakítása az alkotásra, önkifejezésre, egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva.

Feladat:  Szabad alkotó munka támogatása (idő, hely, eszköz biztosítása, változatos anyagok, különböző technikai alapelemek, eljárások megismertetése).  A környező világ felfedezése során szerzett élmények, tapasztalatok vizuális megjelenítése.  Egyéni képességfejlesztés biztosítása, tehetséggondozás.  Művészeti kultúránk alapjaival való ismerkedés.

37

KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK – Pedagógiai keretprogram Alapelvek: 

Minden gyermekmunka alkotás.



Maga a tevékenység és annak öröme a fontos.



A gyermeki szükséglet figyelembevétele. (érdeklődésnek, kívánságának kielégítése)

Tartalom A vizuális nevelés ajánlatott tevékenységei 

rajzolás



festés



mintázás



képalakítás



barkácsolás



konstruálás



kézimunka



díszítőmunka



kézművesség



ismerkedés - műalkotásokkal és népművészeti elemekkel - esztétikus tárgyi környezettel

Szervezési elvek, keretek 

Az

ábrázoló

és

kézimunka tevékenységformái a mindennapi

játékba

integrálódnak, egész nap folyamán a technikai eszközök szabadon állnak a gyermekek rendelkezésére. 

Tudatosan

irányított

kötetlen

szervezünk.

38

formájú

mikro

csoportos

tevékenységet


6.2.4. Mozgásfejlesztés Cél: 

A gyermekek egészségének megóvása, prevenciója, harmonikus fejlődésük elősegítése.



Természetes mozgáskedvük fenntartásával, testi, értelmi képességeik fejlesztése, mozgáskultúrájuk alakítása.

Feladat: 

A gyermekek természetes mozgásigényének kielégítése, változatos hely, eszköz, idő és foglalkoztatási forma biztosításával.



Képességeik komplex fejlesztése.



Mindennapi mozgás biztosítása.



A fokozatosság elvére épülő differenciált fejlesztés alkalmazása.



Kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazása.



Szabadlevegőn való tartózkodás kihasználása.



Családi szemlélet formálása.

Alapelvek: 

Minden képességfejlesztés alapja a mozgás.



A gyermekek mozgásfejlesztésének alapvető eszköze a játék.



Egyéni fejlődési ütemük figyelembe vétele, képességeik, adottságaik elfogadása, tiszteletben tartása.



A motoros képességek fejlesztése alapját képezi az értelmi-, szociális-, és anyanyelvi képességek fejlesztésének is.

Tartalom: Mozgástevékenység keretén belül fejlesztendő motoros képességek. Kondicionáló képességek fejlesztése: Koordinációs képességek fejlesztése: Mozgékonyság fokozása:

39

KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK – Pedagógiai keretprogram Szervezési elvek, keretek: 

Testnevelési foglalkozás(heti 1-2): - képesség fejlesztés -





testnevelési játékok

Mindennapos mozgás: -

mozgásos játékok

-

szabadtéri mozgások

Egyéb lehetőségek: -

túrák, kirándulások

-

játékos vízhez szoktatás (5éves kortól)

-

énekes, mozgásos játékok

-

prevenciós testnevelés

-

sajátos

nevelési

igényű

gyermekek

óvodapedagógus irányításával.

40

fejlesztése,

mozgásfejlesztő


6.2.5 A külső világ tevékeny megismerése Sokoldalú megtapasztalás útján a gyermekek ökológiai szemléletének és környezettudatos magatartásának alapozása, formálása a fenntarthatóság szellemében. Feladat:  A fenntarthatóságot biztosító személyiség, magatartás és attitűdformálás: érdeklődés, kíváncsiság, érzelem, másokra való odafigyelés, másság elfogadása, empátia, segítő magatartás, tolerancia.  Folyamatos megfigyelésekkel tapasztalások, élmények biztosítása.  A gyermekek önálló véleményalkotásának segítése, döntési képességük fejlesztése a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.  Szűkebb és tágabb környezetünkben való biztonságos eligazodás, tájékozódás gyakoroltatása.  Helyi hagyományok, értékek beépítése a nevelési folyamatba.  A környező világ megismerése közben matematikai tapasztalatok biztosítása.  Változatos szervezeti keretek biztosítása Alapelvek: 

A személyes példamutatás mintául szolgál.



Tudatos szemléletformálás.



A környezeti nevelés beépül az óvodai élet mindennapi tevékenységeibe.



Építünk a gyermekek természetes kíváncsiságára.



A képességfejlesztés alapja az egyéni megtapasztalás.



Az ismeretszerzés ökológiai alapokon történik.



A helyi értékek megismertetése beépül a környezeti tapasztalatszerzésbe.



A környezetvédelmet is tanítani kell!



A játékosság elve érvényesül.

41


Tartalom:

ÉVSZAKVÁLTOZÁS. FOLYAMATOS MEGFIGYELÉSEK, TEVÉKENYSÉGEK: IDŐJÁRÁS ELEMEI, CSAPADÉK

 IDŐJÁRÁS ELEMEI - CSAPADÉK - HŐMÉRSÉKLET - SZÉL  ÖLTÖZKÖDÉS

Szervezési keretek, elvek: 

A tevékenységek szervezésénél vegyük figyelembe a gyermekek életkori sajátosságait, fejlettségi szintjét, a csoport összetételét.



Lehetőségeinkhez mérten mindent természetes élethelyzetben mutassunk meg.



A témától és helyszíntől függően alkalmazzuk az egyéni, mikrocsoportos, csoportos fejlesztéseket.



Lehetőség és igény szerint 5-7 éves gyermekek számára csoportközi tevékenységek is szervezhetőek.



A spontán és irányított tanulási forma egyaránt választható. 42


6.3. Munka jellegű tevékenységek Cél: A gyermekek egyéni képességükhöz mérten örömmel végezzenek minden olyan munkát, amely saját személyükkel, szükségletükkel, a csoport életével kapcsolatos.

Feladat:  Sokszínű gyermeki tevékenység közben munkafolyamatok megismertetése, az ehhez szükséges eszközök gondos megválasztása, biztosítása.  Munkához való pozitív attitűd kialakítása.  Eszközök célszerű használata során a munkavégzéshez szükséges készségek, képességek alakítása.  Összhangteremtés a család és az óvoda szokásai között.  Folyamatos segítségnyújtás, baleset megelőzés

Alapelvek: 

A munkának meghatározott célja van.



Fontos a mintaadás, folyamatos segítségnyújtás.



A pozitív értékelés motiválja a munkavégzést.

Tartalom: Tevékenység fajtái: 

Önkiszolgálás



Közösségért végzett tevékenységek - Naposi munka. - Környezet rendjének megőrzése. - Alkalomszerű munkák és egyéni megbízatások. - Állat és növénygondozás


A munkatevékenység fajtáit, azok tartalmát, szokásait, minden csoportban az ott dolgozó felnőttek közösen alakítják ki, elegendő időt, megfelelő eszközt biztosítva a tevékenységek végzéséhez. 43


6.4. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Célja: Az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, komplex személyiség fejlesztés az egyéni képességek figyelembe vételével. Feladataink:  A tanulást támogató környezet megteremtése, játékos, cselekvéses tanulás feltételeinek biztosítása.  Sok

érzékszervet

foglalkoztató

tapasztalás,

felfedezés

lehetőségének

biztosítása.  A gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, a meglévő tapasztalataira, élményeire, és ismereteire épített változatos tevékenységek szervezése, további tapasztalatok szerzése az őt körül vevő természeti és társadalmi környezetből.  A spontán szerzett tapasztalatok rendszerezése, bővítése, élethelyzetekben való gyakorlása különböző tevékenységeken keresztül.  Kreativitás erősítése.  Kapcsolódási pontok keresése a nevelési keretek között  Újszerű tanulási módszerek, technikák alkalmazása. Tartalom: A szervezett tanulás formái Kötetlen és kötelező formában történő megvalósítás.

Szervezési elvek, keretek: Frontális: o o o o

mozgás / testnevelési foglalkozás, mozgásos játékok / énekes játékok mese – vers, dramatikus játékok alkalmanként a környezet megismerése, megszerettetése

44


Mikrocsoportos: o mondókázás, vers, mese, anyanyelvi játékok o ábrázolás és kézimunka o zenei képességfejlesztés o a környezet megismerése, megszerettetése Egyéni: o

Részképességek fejlesztése minden tevékenységformában a gyermek egyéni fejlettségétől függően.

A program vegyes életkorú és osztott óvodai csoportban is megvalósítható.

45


77.. A A ffeejjllőőddééss vváárrhhaattóó jjeelllleem mzzőőii aazz óóvvooddáásskkoorr vvééggéérree Az iskolai beilleszkedés közvetett segítése megerősíti az óvodát abban, hogy az iskolára való előkészítés nem külön feladat, hanem a helyi nevelési program működtetése során természetesen

megvalósuló

folyamat.

Ha

az

óvoda

az

életkori

sajátosságok

figyelembevételével, a kívülről érkező nyomás ellenére megmarad óvodának, akkor szolgálja leginkább a gyermeki személyiség optimális kibontakozását. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. A következő életszakaszra való felkészültségnek testi, lelki és szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges a sikeres iskolai munkához. A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finom-motorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.

46

KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK – Pedagógiai keretprogram A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél: 

az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama;



a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés;



megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele;



a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.

Az egészségesen fejlődő gyermek: 

érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél;



gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni;



minden szófajt használ;



különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot;



tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek);



végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét;



elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről;



tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat;



ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait;



ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét;



felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit;



ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák,

szokások,

amelyek

a

természeti

és

társadalmi

környezet

megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek, elemi mennyiségi ismeretei vannak.

47

KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK – Pedagógiai keretprogram A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek kedvező iskolai légkörben képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival szemben. A szociálisan érett gyermek: 

egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését;



feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg;



a tevékenységek végzéséhez önállósága, kitartása, munkatempója, önfegyelme megfelelő.

A fenti kritériumok eléréséhez a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében speciális szakemberek segítségét vesszük igénybe. „Mikor először mennek iskolába, Szívünkben hűvös áhítat terem, Kitárul nékik a mesék világa, Hol betűk nyílnak kéklő tengeren.” (Keszthelyi Zoltán)

48


88.. R Reennddeezzvvéénnyyeekk,, jjeelleess nnaappookk,, üünnnneeppeekk Téma Tanévnyitó értekezletek Szülői értekezletek Dédesi vásár Mihály napi vásár Népmese napja

Szüreti kavalkád Szüret Őszi kirándulások Zene világnapja Állatok világnapja Ötórai tea Köszöntés az idősek hetén „Tök-jó hét” Köztársaság napja

Cél A nevelési év feladatainak megbeszélése. Munkaterv elfogadása. Szülők tájékoztatása.

Igazi vásári hangulat érzékeltetése a gyermekekkel Hagyományok felelevenítése, egyes szokások beépítése a nevelőmunkába A gyermekek értelmi, érzelmi, erkölcsi Szeptember fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megerősítése Hagyományápolás, régi szokások felelevenítése, szülőkkel való kapcsolattartás erősítése, együttműködés Környezeti nevelés, közösségformálás Tágabb környezet megismerése, környezettudatos életmód gyakorlása Művészeti élménynyújtás, kötődés a zenéhez Közvetlen tapasztalatszerzés, élménynyújtás biztosítása. Óvoda-család kapcsolatának erősítése, közösségformálás Az idősek tiszteletére, megbecsülésére Október nevelés. A másság elfogadására nevelés. A komplex tevékenységszervezés közös óvodai szintű megvalósítása. Csoportközi tevékenységek szervezése. A gyermekek identitástudatának fejlesztése.

Nagy mesenap

Érzelmi nevelés, hagyományápolás, a megjelenített, feldolgozott meséken keresztül.

Egy gyerek Egy

Óvoda – család kapcsolatának erősítése szülők bevonásával, gyűjtőmunka szervezése (érzelmek, motivációk) egymás munkájának megbecsülése.

virághagyma akció

Időpont

49

November

KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK – Pedagógiai keretprogram Téma

Cél

Jótékonysági bál

Jó kapcsolat építése a közvetlen és közvetett partnerekkel.

Adventi lámpás felvonulás

A karácsonyi ünnep hangulati előkészítése Hagyományok felelevenítése, kapcsolása a mindennapi élethez. Az idős emberek tiszteletére nevelés, másság elfogadása, az ajándékozás örömének több csatornán történő átélése. Óvoda – család kapcsolatának mélyítése, erősítése, ünnepre való ráhangolódás. Ráhangolás az ünnepekre, változatos zenei élmény nyújtása. Hagyományápolás, a helyi hagyományok tisztelete. Népi hagyományok ápolása. A nők tiszteletére, megbecsülésére nevelés. Hazaszeretet, hova tartozás érzésének erősítése A természeti értékeink megbecsülésére nevelés. Sportversenyen keresztül az egészséges versenyszellem erősítése

Luca nap Karácsony az idősek otthonában Adventi játszóház Karácsonyi hangverseny Vízkereszt Farsang Nőnapi köszöntés az idősek otthonában. Március 15-i megemlékezés Víz világnapja Családos vetélkedő Családi nap Húsvét Húsvéti játszóház

Egy virág – Egy gyermek akció Nyílt napok

Tavaszi zsongás

Időpont November

December

Január Február

Március

Óvoda – család kapcsolat elmélyítése Népi hagyományok ápolása. A gyermekek érzelmi életének gazdagítása, művészeti nevelés fejlesztése, művészeti élménynyújtás, szülőkkel való kapcsolat mélyítése Esztétikai ízlésformálás, az óvoda – szülők kapcsolatának mélyítése, együttműködési képesség fejlesztése, és a munka megbecsülésére való nevelés. A szülők betekintése az óvodai életbe. Egészségmegőrzés a szabadban, közös mozgás a szülőkkel, egészség, mint „érték” – szemléletformálás, alakítás 50

Március-április

Április

KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK – Pedagógiai keretprogram Téma Föld napja Ovis gála Tavaszi kirándulások Anyák napja Madarak és fák napja Kihívás napja Nagyok búcsúja Gyermeknap Erdei óvoda - Lázbérc Tanévzáró értekezletek Óvodai tábor - Jósvafő

Cél A természet szeretetére, tiszteletére nevelés, környezetvédelmi szokások alakítása. A tagóvodákban folyó munka egy szeletének bemutatása. Tágabb környezet megismerése, környezettudatos életmód gyakorlása A szeretet, megbecsülés érzésének erősítése. A természet szeretetére, tiszteletére nevelés, környezetvédelmi szokások alakítása. Mozgásképességek fejlesztése Közösséghez tartozás érzésének erősítése Örömszerzés. Tágabb környezet megismerése, változatos élménynyújtás. Az éves munka értékelése, további feladatok meghatározása. Tágabb környezet megismerése, változatos élménynyújtás.

51

Időpont

Április

Április-május

Május

Június


99.. A A ppeeddaaggóóggiiaaii m muunnkkaa eeggyyéébb sszzíínntteerreeii 9.1 Gyermekvédelem az óvodában Cél: 

A gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása, a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, az egyenlő hozzáférés és gondoskodás biztosításával.



Az esélyegyenlőtlenségek csökkentése mellett a befogadó környezet megteremtésével a kialakult előítéletek lebontásához való hozzájárulás, az újabb előítéletek kialakulásának megelőzése.

Feladat: 

A szülőket partnerré kell tenni munkánk során.



Családi környezet megismerése, folyamatos kapcsolattartás.



Jelzőrendszer működtetése.



Az információk bizalmas kezelése.



A hátrányos helyzet, veszélyeztetett és tanköteles korú gyermek óvodába járásának nyomon követése.



A hátrányok csökkentése, kompenzálása.



A gyermeki jogok érvényesülésének biztosítása.

Alapelv 

A gyermekvédelmi munka minden pedagógus kötelessége és feladata.



Integrált nevelés.



Az óvodapedagógus minden esetben a gyermek érdekeit védi, képviseli.

A gyermekvédelmi felelős feladata: 

Segíti és összehangolja az óvodapedagógusok gyermekvédelmi tevékenységét.



Figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését.



Részt vesz a szakmai továbbképzéseken, esetkonferenciákon, együttműködik a Jelzőrendszer tagjaival.



Rendszeresen konzultál a védőnővel, gyermekorvossal.



Figyelemmel kíséri a gyermekvédelemmel kapcsolatos dokumentációt.

52

KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK – Pedagógiai keretprogram A gyermekvédelmi gondoskodásra leggyakrabban rászoruló gyermekek: 

Hátrányos helyzetű



Halmozottan hátrányos helyzetű



Veszélyeztetett gyermekek

A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése teljes integráció keretén belül történik.

9.2 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése Cél: Az ép és sajátos nevelési igényű gyerekek együttnevelése. Sajátos nevelési igényű gyerekek életminőségének javítása, örömteli gyermekkor biztosítása.

Feladat:

 Tevékenységre ösztönző, egészséges élettér és a fejlődéshez szükséges komplex nevelési környezet, feltételeinek biztosítása

 Az eltérés okait feltáró dokumentumok megismerésével korrekciós nevelés és ép funkciók fejlesztése

 Beilleszkedésük segítése, hátrányok kompenzálása, különbözőségük elfogadása.  Speciális szakemberek bevonásával egyéni képességek, fejlettségi szintekhez viszonyított fejlesztése Alapelvek: 

Esélyegyenlőség, egyenlő hozzáférés.



Hatékony együttműködés a családdal és a speciális szakemberekkel.



Differenciálás és egyéni bánásmód.

Tartalom: Fejlesztés az eltérő fejlesztési ütem figyelembe vételével. Szervezési elvek, keretek: 

Óvodai nevelés keretében- csoportokban



Speciális feladatokat ellátó terápiák keretében- egyéni fejlesztés 53


9.3 Nemzetiséghez tartozó, gyermekek integrált, fejlesztő nevelése Cél: Az óvodába kerülő nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó, gyermekek közösségbe való beilleszkedésének segítése.

Feladat: 

A rendszeres óvodába járás szorgalmazása.



Rendszeres kapcsolattartás a családdal, társintézményekkel (Pl. Cigány Kisebbségi Önkormányzattal).



Az esélyegyenlőtlenség csökkentése.



Az egyenlő hozzáférés biztosítása.

Alapelvek: 

A nemzetiség kultúrájának - igény szerinti - megismertetése magyar nyelven folyik.



Az

előítéletektől

mentes

különbözőség

elfogadása,

tolerancia,

példamutatás. 

Minden gyermeket azonos jogok illetnek meg.

Tartalom: Az óvodai nevelés mindennapjaiba saját kulturális értékeik beépítése.

Szervezeti elvek, keretek: Mikro csoportos szervezési formában, kötetlen keretek között valósul meg.

54

óvónői


1100.. T Teehheettssééggggoonnddoozzááss Cél: A tehetségígéretes gyermekek korai felismerése, azonosítása, egyéni képesség szerinti fejlesztésének segítése. Feladat:  Felismerni a kiemelkedő képességek megjelenési formáit.  Segíteni a gyermeket a továbbfejlődésben.  Intellektusuk, kreativitásuk ösztönzése.  Reális énkép, egészséges önértékelés alakítása.  Elfogadó légkör biztosítása.  A szülők segítése tehetségígéretes gyermekük nevelésében.

Alapelvek: 

Az egész személyiséget fejlesztjük.



A fejlettségi szint megállapítására épülő tudatos fejlesztés.



Egyéni bánásmód keretében történő célzott fejlesztéssel a gyermek erős és gyenge oldalának egyidejű fejlesztése.



A tehetségfejlesztés az óvodai nevelés szerves része.



A játékosság elve érvényesül.



A foglalkozásokat óvodapedagógus végzettséggel rendelkező szakember vezeti.

Tartalom: Fejlettségi szintre épülő speciális anyagkiválasztás. Szervezési elvek, keretek: 

A tevékenységek szervezésénél figyelembe vesszük a gyermekek életkorát, a kiemelkedő képességek megjelenési formáját, a fejlettség szintjét.



Főleg az egyéni, alkalmanként a mikrocsoportos fejlesztést alkalmazzuk.



Spontán és irányított tanulási forma egyaránt alkalmazható. 55


Zeneóvoda Feladat: 

Komplex (intellektuális) képességek fejlesztése. Formaérzék fejlesztése a gyermekdalok motívumainak tagolásával, s azok kifejezése változatos módon.



Alkotóképesség, kreativitás fejlesztése dallam, ritmus, mozgás improvizációkkal.



Gyermekek zenei képességének sokoldalú és változatos fejlesztése.

Anyagkiválasztás szempontjai: 

Népi mondókák, gyermekdalok, gyermekjátékok, kiegészítve a magyar népzenei sajátosságokra építő művészi értékű kortársalkotásokkal.

Gyermektánc Feladat:  A gyermekek mozgáskultúrájának fejlesztése  A néptánc alapelemeinek megismertetése.  A népi hagyományok megismerésének, továbbélésének elősegítése.


A gyermektánc tanításánál irányadónak tartjuk Foltin Jolán – Tarján T. Katalin – „Játék és tánc az óvodában” kiadványban megfogalmazottakat.

56


Ritmikus gimnasztika Feladat: 

Mozgástanulás mellett akusztikus és vizuális készségek fejlesztése, művészi adottságok kibontakoztatása.


Gimnasztikai alapkövetelményű mozgásanyag - mely magában foglalja a természetes mozgásfajtákat a szépség igényével.



A női alkat felépítéséhez, élettani sajátosságaihoz igazodó speciális, alapvető gimnasztikai elemek.



Törzs-láb-test izomzatának fejlesztése, erősítése növekedéssel arányosan, a zene és mozgás teljes harmóniájának figyelembe vételével.

57


1111.. N Neevveellééssii iiddőőnn ttúúllii sszzoollggáállttaattáássookk Cél: A partnerek igényeinek lehetőség szerinti figyelembe vétele mindaddig, amíg a gyermekek érdekeit nem sérti.

Feladat:  A törvény szerinti keretek biztosítása.  A foglalkozási napló vezetése a foglalkozást vezető feladata.

Térítésmentes szolgáltatások  Hittan, hitoktatás Tiszteletben tartjuk a szülők világnézeti - vallási meggyőződését. Tagóvodánként a szülők igényei alapján lehetővé tesszük, hogy heti rendszerességgel a gyermekek az egyház által szervezett fakultatív hitoktatásban vegyenek részt.  Játszóház

Térítéses szolgáltatások  Idegen nyelvvel való ismerkedés  Gyermektorna  Táborozás  Gyermektánc  Kulturális intézmények látogatása 58


1122.. D Dookkuum meennttáácciióó A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján az óvodai csoportban használt kötelező nyomtatványok: 1. Felvételi és mulasztási napló 2. Óvodai csoportnapló 3. Egyéni fejlődés mutatói

Dokumentum

Kitöltés határideje

Felvételi és Minden nevelési év mulasztási napló szeptember 15-ig

Óvodai csoportnapló

Egyéni fejlődés mutatói

Minden nevelési év szeptember 15-re: a 3 - 8. és a 11 - 19. oldalig. szeptember 15-től: folyamatos tervezés és értékelés a 25. oldaltól, az óvónők által meghatározott időtartamra A gyermekek aktuális fejlettségének megállapítása óvodába érkezéskor, október 15, tanköteles gyermekek március 30., a többi gyermek esetében minden nevelési év áprilisában

Kitölti

Ellenőrizheti

A csoportok óvónői

Fenntartó Szakmai felügyeleti szerv Intézményvezető Általános helyettesek Tagóvoda vezetők Magyar Államkincstár Állami Számvevőszék


Fenntartó Szakmai felügyeleti szerv Intézményvezető Általános helyettesek Tagóvoda vezetők Magyar Államkincstár Állami Számvevőszék



59


Felvételi és mulasztási napló A.TÜ. 724/A számú formanyomtatvány.

Óvodai csoportnapló (saját készítésű) Az intézmény minden csoportja a sajátkészítésű naplót vezeti.

Egyéni fejlődés mutatói (saját készítésű) 1./ Anamnézis (óvodába lépéskor a szülő tölti ki) 2./ Egyéni fejlődés dokumentumai:

60


É Érrvvéénnyyeessssééggii nnyyiillaattkkoozzaatt A Pedagógiai Keretprogram érvényességi ideje a nevelő testület határozata alapján érvényes: A Keretprogram nyilvánossága biztosított. Megtalálható: 

a tagintézmények vezetői irodáiban,



a Kazincbarcikai Összevont Óvodák honlapján,



az óvodai beiratkozás alkalmával, a szülők tájékoztatatása a Keretprogram tartalmáról,

A helyi nevelési keretprogram módosításának indokai: 

törvényi tartalmi szabályozások változása,



szervezeti átalakítás,



ha a nevelőtestület más program bevezetéséről dönt,

Előírás a programmódosítás előterjesztésére: 

írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőtestületének,



részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten,

A program érvényességi ideje:

2013. szeptember 1 – 2018. augusztus 31.

A program felülvizsgálata:

2018.

61


L Leeggiittiim máácciióóss zzáárraaddéékk A programot benyújtja:

Kazincbarcikai

Összevont

Óvodák

intézményvezetője

nevelőtestülete. Egyetértését nyilvánította: Cigány Nemzetiségi Önkormányzat: 2013. május

..………………………….. aláírás

Szülői Munkaközösség:

2013. május

…………………………… aláírás

Közalkalmazotti Tanács

2013. május

……………………………. aláírás

Szakszervezet:

2013. május

……………………………. aláírás

Elfogadta: Kazincbarcikai Összevont Óvodák nevelőtestülete: 2010. április jelenléti ív mellékelve ……… fő jelenlétében ……… fő igen szavazattal

Kazincbarcika, 2013. ……………………. Tájékoztatásul hivatalosan megkapják: Fenntartó, Nevelőtestület

62

és


F Feellhhaasszznnáálltt iirrooddaalloom m Agárdy Sándor:

Praktikum az óvodai és az általános iskolai környezeti neveléshez mindenkinek. AQUA Kiadó Budapest 1995.

Angela Wilkes:

Első természetbúvár könyvem Passage Kiadó

Balázsné Szűcs Judit:

Miből lesz a cserebogár? Budapest Alex Typo Kiadó 1992 Szabadon, játékosan, örömmel

Balogh Éva:

Fejlődéslélektan I. jegyzet Hajdúböszörményi Óvónőképző Főiskola 1993

Bánki Vera - Bálványos Huba:

Differenciálás a művészeti nevelésben

Becsi Bertalan Sarolta Kunos Andrásné: Bíró Antalné:

Az óvodai testnevelés mozgásrendszere és feldolgozása Szakirodalmi személyiség gyűjtemény

Bodza Klára – Paksa Katalin: Magyar népi énekiskola 1 Dr. Budai Béla:

A személyiségfejlődés és nevelési szociálpszichológiája. Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest

Dankó Ervinné Dr.:

Az óvoda irodalmi nevelési kérdései korunkban (jegyzet) Dinasztia Kiadó Budapest 1994

Dr. Farkasné Dr. Patakfalvi Vígh Katalin: A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének irányelve RAABE Kisgyermekek nagy problémák 2007. december Fábián Katalin: Dr.

Fejes Erzsébet:

Tevékenységközpontú nevelési program Fejlesztő tervek gyüjteménye Miskolc 2009.

Kanczler Gyuláné:

Mesélő természet Kincs Könyvkiadó, 1995

63

KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK – Pedagógiai keretprogram Forrai Katalin:

Ének az óvodában EDITINÓ MUSÍCA Budapest 1974

Gaál Sándorné - Kunos Andrásné: Testnevelési játékok anyaga és tervezése az óvodában Szolnok, Color Print Nyomda, 1996 Gulyás Pálné, Láng Edit, Vízy Istvánné szerkesztő:

Természetvédelem és környezetvédelem a nevelésben TKTE. Budapest 1997

Dr. Havas Péter:

A kisiskolások környezeti nevelése "Réce füzetek" Alapítvány a Magyarországi nevelésér Budapest 1993

Horváth Györgyné Kissné Takács Erika – Rákóczi Zoltánné: Az óvodás korú gyermekek megismerésének, fejlesztésének rendszere és eszköztára Debrecen Pedellus Tankönyvkiadó 2005. Lengyel Jánosné:

Tanuljatok meg élni a természettel Média Mix Kiadó

Huba Judit:

Pszichomotoros fejlesztés a gyógypedagógiában Tankönyvkiadó 1991

Stöcker Károlyné (szerkesztésében): Játékpszichológia Jaen Piaget:

Szimbólumképzés a gyermekkorban Gondolat 1978

Jaen Piaget: Kanczler Gyuláné dr.:

Válogatott tanulmányok A környezeti nevelés pedagógiai és pszichológiai alapja ELTE TOFK Budapest 2001

Dr. Kárász Imre:

Ökológiai és környezetvédelmi alapismeretek TYPOTEX Kft. Budapest 1990

Kompetencia alapú óvodai program Kovács György – Bakosi Éva:

Játék az óvodában Debrecen, Szerzői kiadás, 1995

64

KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK – Pedagógiai keretprogram Környezeti nevelés az iskolarendszer egészében és az óvodában Természet és Környezetvédő Tanárok Egyesülete Budapest 1996 Közoktatási Törvény 1993. és módosításai Kranz Flohri és Asztrid Schwgter: Találkozzunk az erdőben. ÖKOFÓRUM Alapítvány Labancz Györgyi szerkesztő: Óvodások környezeti nevelése "Réce füzetek" Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért Budapest 1998 Márványköviné - Jászberényi Ágnes szerkesztő: Látható természet I. Dr. Mester Miklósné.

Környezetismeret - környezetvédelem Apácai Kiadó Celdömölk 1994

Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan Bp. Gondolat, 1978 Mozgásműveltség fejlesztése: Óvodai program Nagy Jenőné:

Óvodai programkészítés -De hogyan? NAT-TAN sorozat Budapest OKI. 1996.

Nagy Jenőné:

Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel JNSZM/INT 1997

Nagy Jenőné:

Csak tiszta forrásból Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel sorozat II. száma 2002

Nagy Jenőné - Németh Menyhértné Novákné Cseh Ibolya:

Rajz, mintázás, kézimunka Módszertani könyv

Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja. Óvónők Kincsestára – Módszertani kézikönyv RAABE Ötlettár a környezeti neveléshez Tiszta Forrás Egyesület Kazincbarcika 1997 65

KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK – Pedagógiai keretprogram Pereszlényi Éva – Porkolábné Balogh Katalin:

Játék-mozgás, kommunikáció Alciusz Bt. 1996

Perlai Rezsőné:

A matematikai nevelés módszertana (matematikai játékok) Nemzeti Tankönyvkiadó 1997

Perlai Rezsőné:

Matematikai nevelés gondolkodásfejlesztés az óvodában Magyar Pedagógiai társaság kisgyermek-nevelési Szakosztály 1990

Perlai Pezsőné:

Játék és tanulás

Porkolábné Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában Alex - Típo Budapest 1992. Porkolábné Balogh Katalin: Szempontok az óvodáskorú gyermekek fejlettségének megállapodásához Szolnok JNSZM Intézet 1983 Pőcze Gábor - Terencsényi László: Pedagógiai program de hogyan? NAT-TAN OKI 1996 Programterv az óvodai testneveléshez Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskola Programfüzetek III.

Szarvas 1995

Puki Istvánné:

Konfliktus kezelés az óvodában RAABE 2009.

Rudolf Arnheim:

Vizuális élmény. Az alkotó látás pszichológiája Gondolat 1979

Sajátos nevelési gyermekek, tanulók óvodai nevelésének, iskolai oktatásának irányelveiről Oktatási Miniszter II/2005 (III.1.) OM rendelete Stöchert Károlyné:

Játékpszichológia Eötvös József könyvkiadó Budapest 1995

Szarkáné Horváth Valéria:

Az óvodai ének-zene foglalkozások módszertana Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest 1995

Székely Lajos:

Az óvodai egészségnevelés elmélete és gyakorlata 1999

Dr. Takács Bernadett:

Gyermekjáték terápia 66

KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK – Pedagógiai keretprogram Dr. Tóthszőllősyné - Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában Budapest For.Co Kft. és a Váci OFSZET Kft. 1994 Törzsök Béla:

Zenehallgatás az óvodában Zeneműkiadó Budapest1982

Turmezeyné Heller Erika – Balogh László: Zenei tehetséggondozás és képességfejlesztés Vásárhelyi Tamás és Viktor András szerkesztő:

Nemzeti környezeti nevelés és stratégia

Villányi Györgyné szerkesztő:

Óvodavezető kézikönyve I-V. OKKER Oktatási Iroda 1995-96

Villányi Györgyné:

Tanulmányok a kisgyermek nevelésről

Zilahi Józsefné - Stöchert

Óvodai nevelés játékkal, mesével.

Károlyné - Dr. Ráczné -

Eötvös Kiadó Budapest 1997

Dr. Főző Klára:

67


M Meelllléékklleetteekk 1.sz. melléklet

AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSÁNAK FELADATAI, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM Cél: Az egészséges életre nevelés, az egészség megtartására, megerősítésére történő felkészítés. A 3-7éves korosztályra jellemző fiziológiai, életkori sajátosságokat figyelembe véve tervezzük a gondozási tevékenységeket, a mozgásigény kielégítésének feltételeit, az egészség védelmét. Az egészség fejlesztő tevékenység során az egészségi állapot pozitív irányú változása következik be.

Az óvodapedagógus feladatai: Az egészséges életmód, betegségmegelőzés és egészségmegőrzés szokásainak megalapozása. Mozgásigény kielégítése, és a testi képességek fejlesztése. A gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. A környezet védelméhez kapcsolódó szokások kialakítása. Az egészségfejlesztés területei  egészséges táplálkozás  mindennapos testnevelés, testmozgás  személyi higiéné  testi és lelki egészség fejlesztése,

68

KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK – Pedagógiai keretprogram  a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése  a bántalmazás, erőszak megelőzése  baleset megelőzés és elsősegélynyújtás Szervezési elvek, keretek: 

A gyermekek optimális fejlődésének biztosítása rugalmas napirend által.



Fokozatosság, folyamatosság, rendszeresség érvényesítése.

1. Egészséges táplálkozás: Az óvodásgyermekek egészséges táplálkozási szokásainak megerősítését és az óvodai étkeztetés otthoni kiegészítésének szorgalmazását szolgálja. Az óvodásgyermek az ébrenlétének háromnegyed részét az óvodában tölti, ahol az óvodapedagógusok a gyermek testi-szellemi fejlődésének feltételeit igyekeznek biztosítani. A fejlődés alapfeltételei között kiemelt jelentőségű a gyermek egészséges táplálása. Az óvodai étkeztetés napjainkbanminden igyekezet ellenére - sem tudja az egészséges táplálkozás minden követelményét teljesíteni. A teljesítés nemcsak anyagiakon (élelmezési normán), de szemléleten (étrendösszeállításon), óvónői leleményességen (egészségpedagógiai kulturáltságon) és a szülők segítő együttműködésén (a kiegészítő táplálkozáson) is múlik. Az óvoda étkezését biztosító Barcika Príma KFT kapcsolattartójával havonta történik egyeztetés az étlap összeállításáról. a tagóvodák véleményüket írásban hetente leadják.

Az óvodapedagógus feladatai:

 Kulturált körülmények között biztosítja a dajkákkal együttműködve a gyermekek étkezését. Az étkezés végén az asztalok rendjének helyreállítását irányítja.  Megkedvelteti az ízeket, intenzív rágásra ösztönöz, folyamatosan folyadékot biztosít. 69

KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK – Pedagógiai keretprogram  Fejlettségüknek megfelelően kanál, villa és kés helyes használatával ismerteti meg a gyerekeket.  Fokozottan ügyel a táplálék érzékeny gyermekek diétájára (Barcika Príma Kft. vagy a család biztosítja).  Tanácsot adnak (szülői értekezleten, fogadóórán, kötetlen beszélgetés keretében), hogy az óvodai étrendet otthon milyen ételféleségekkel egészítsék ki: Kerüljék a családi étkezés során a haszontalan ételek és italok étrendbe állítását, így a cukros, sós, zsíros ételeket és italokat.  Töröljék étkezési szokásrendjükből a cukrozott szörpöket, befőtteket, kólaféléket, a kekszet, a ropit, a chipset. Szerepeljen a családi étrendben kevesebb füstölt hús, felvágott, húskonzerv, állati zsiradék, és annál több alacsony zsírtartamú tej, tejföl, sajt, hal, baromfi (bőr nélkül), barna kenyér.  Óvodai napirendkeretében ismertetik meg az óvónők a dajkákkal együttműködve a gyermekeket új ízekkel, addig ismeretlen étel-és italféleségekkel.  Az étkezést örömtelivé teszik, jó hangulatot teremtenek az ételek elfogyasztásához.  Az egészséges táplálkozásra nevelés érdekében kapcsolják be a napi programba az alternatív egészségfejlesztő programot, (projekteket).  Játékos alkalmat teremtenek arra, hogy a gyermekek maguk is részesei legyenek egyszerűbb ételek elkészítésének (pl. salátakészítés, tízórai összeállítás).  Az

egészséges

táplálkozás

egészségre

gyakorolt

hatásai

adnak

alapot

e

tevékenységeknek. Így a gyerekek őszi piacot, zöldséges üzletet, kerteket látogatnak meg.

Ismerkednek

gyümölcsökkel,

zöldségfélékkel.

Minden

érzékszervet

megmozgatnak a tapasztalatszerzés során, mindezeket versekkel, mondókákkal,

70

KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK – Pedagógiai keretprogram mesékkel, körjátékokkal kísérve teszik még vonzóvá a gyermekek részére az óvó nénik. A legvonzóbbak a kóstolók és salátakészítés zöldségből, gyümölcsből.  Arra bíztatják őket, hogy étkezések során előforduló minden féle tejterméket kóstoljanak meg a gyerekek.  Beszélgetnek a tej fontosságáról miért is fontos az emberi szervezet számára, kiemelve a csontok, és a fogak egészségét.

2. Mindennapos testnevelés, testmozgás

Az óvodapedagógus feladatai:  A mozgásigény kielégítése és testi képességek fejlesztéséért változatos napi és heti rendben biztosítja a gyermek mozgásigényének folyamatos kielégítését.  Minden nap szervez mozgástevékenységet (tornaszobában vagy udvaron).  Heti 1 kötelező testnevelés foglalkozást vezet.  Edzési lehetőséget a testnevelés, környezet, levegő, nap kihasználásával biztosítja.  Megtervezi a helyet, időt, és a közegekben való mozgást fokozatos terheléssel, figyelembe véve a korosztályok életkori sajátosságait. Időjárástól függően (köd, 5 fok alatti hőmérséklet, eső, viharos szél esetén nem) napi 1-3 órát levegő és napfény edzést biztosít a fokozatosságot betartva. A nyári napirendet az egész napos levegőn való tartózkodásra építi (kivétel az erős napsugárzás miatt a 12-15 óra közötti időszak).

A mozgás anyagát lásd mozgás fejezetben.

71

KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK – Pedagógiai keretprogram 3. Személyi higiéné Az óvodapedagógus feladatai:

Tisztálkodás  A napirend keretei között elegendő időt biztosít a gondozási teendők egyéni tempó szerinti végzésére.  Tisztálkodási folyamatot megismerteti: helyes sorrendiséggel és technikával, egészségügyi szokásokkal.  A

tisztaság

megelőzésének

alapvető

fontosságának,

jelentőségét

életkor

a

betegség

specifikus

megelőzés

módszerekkel

és

fertőzések

tudatosítja

a

gyermekekben. Ezen belül a test tisztántartásán értjük a bőr, fogak, szájüreg, haj, érzékszervek, körmök ápolását, a ruházat higiéniája a mosás, tárolás feladatait is tartalmazza, illetve a közvetlen környezetünk tisztántartására is hangsúlyt fektet.  A megvalósításban fejlettség szerinti segítséget nyújt. Fokozatosan kialakítja az önállóságot.

Öltözködés  Elegendő időt és szükséges segítséget biztosít az öltözködésben és a ruházat elhelyezésében a saját polcán.  A megfelelő viselet kiválasztásában összefüggéseket tár fel a gyermekekkel az időjárás és tevékenységek között.  Fokozatosan kialakítja az önállóságot.

72

KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK – Pedagógiai keretprogram  A szülőkkel való kapcsolattartás során a megfelelő mennyiségű és minőségű ruházat és cipő biztosítására javaslatot tesz. Például: váltóruhák, lábboltozatot és lábfejet védő megfelelő méretű cipők biztosítása, lógó alkatrészek eltávolítása.

Pihenés  Ebéd után a csoport szükségleteinek megfelelően nyugodt pihenés feltételeit biztosítja, ellenőrzi a terem szellőztetését, az ágyak megfelelő elhelyezését (a lehető legnagyobb távolságban).  A gyermekek elalvását segíti biztonságot adó szokásrendszerrel, pl. mesével, énekkel, zenehallgatással, testi közelséggel, puha tárgyakkal.  Pihenés időtartamát a csoport szükségleteihez igazítja.  Az ágyneműről és annak tisztításáról a szülő gondoskodik, kéthetente és a gyermek minden megbetegedése alkalmával.  Egészséges tiszta biztonságos környezet megteremtése higiéniás szabályok kialakítása.

Az óvodás gyermek saját testi gondozásának megtanítása és mozgásigényének kielégítése csak egészséges környezetben történhet. Ennek érdekében a dajkák munkájához tartozik a mindennapos portalanítás, felmosás, fertőtlenítés, szellőztetés a higiénés szabályok betartatása a gyermekkel. (Takarítási szabályzat szerint.) A balesetveszély elkerülése érdekében a gyermekek által használt eszközöket fokozott odafigyeléssel kezeli, szükség esetén kezdeményezi javítását, cseréjét. Különösen az udvari, vagy játszótéri játékoknál, sétán felhívja a gyermekek figyelmét a helyes eszközhasználatra, biztonságos közlekedés szabályaira, kirándulásra szülői segítséget kérhet.

73

KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK – Pedagógiai keretprogram A gyermekek szükséglete szerint (szülők bevonásával) speciális szakemberek bevonásáról gondoskodik, az óvoda orvosa, fogorvosa, védőnője, óvoda pszichológusa segítségével. A Pedagógiai Szakszolgálat logopédusával konzultál. A nevelési év elején a logopédus felméri a beszédhibás gyermekeket, s az órarendjében a fejlesztő foglalkozásokat megtervezi. A Pedagógiai Szakszolgálat szakembereivel kapcsolatot tart, akik szükség esetén, javaslatot ad az egyéni bánásmódra és a fejlesztésre, valamint speciális terápiára fogadja a gyermekeket. Az óvodapedagógus a javaslatokat beépíti az egyéni fejlesztő munkába.

4. Testi

és

lelki

egészség

fejlesztése,

a

viselkedési

függőségek,

a

szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése Alapelvek:  A dohányzás

megelőzésében és

visszaszorításában jelentős

szerep jut

az

óvodapedagógusoknak és az óvoda technikai személyzetének.  Az óvoda felnőtt dolgozói modellt, mintát jelentenek a gyermekek számára. Az óvodában a gyermek előtt dohányzó felnőtt nagyobb hatást gyakorol a gyermekre, mint egyéb szocializációs helyzet, ezért az óvoda dolgozói nagyobb felelősséggel tartoznak személyes példamutatásukért. Az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerülése, amely a gyermeknek kedvezőtlen mintaként szolgálhat. A dohányzás megelőzését szolgáló óvodai egészségnevelési program tevékenységei: -

Szabad beszélgetések. A beszélgetés kezdeményezője lehet az óvodapedagógus, de lehet maga gyermek is (valamely aktuális eseménnyel, élménnyel, filmjelenettel stb. kapcsolatosan).

A

szabad

gyermekcsoport

vehet

részt

beszélgetésben

kisebb,

önkéntesen

beszámolóval,

események

csatlakozó

értékelésével,

képek

nézegetésével, stb. párhuzamosan. Fontos: az önkéntes részvétel, a szabad megnyilatkozás és véleménynyilvánítás. A dohányzás ártalmainak elemzésére 74

KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK – Pedagógiai keretprogram szolgáló

szabad

beszélgetések

kezdeményezésére

a

következő

alkalmakat,

lehetőségeket alkalmazzuk:  Kirándulási élmények feldolgozása: napsütés, szabad levegő, madárdal, napozás (lebarnulás), szabad mozgás, jókedv, veszélyek (napozás, növényzet.), értéke: füstmentesség, pormentesség, szabad légzés, erőkifejtés, sok mozgás.  Városi, falusi élmények megbeszélése: az utca forgalma, a gépkocsik füstje, az áruházak

levegője,

gyárak

környékének

kedvezőtlen

viszonyai,

utazás

tömegközlekedési járművön az utcai porképződés, az otthoni állattartással járó szagok.  Élmények elmondása a dohányfüstös helyiségekről: saját lakásunk levegője, szórakozó helyek füstje, gyárkémények füstje, füstmérgezéses balesetek; a családban dohányzók megszokott dohányzási helyei, vendégségben tapasztalt dohányzás.  Ismeretek átadása a dohányzás ártalmairól a gyermeki élményekkel kapcsolatosan: károsítja a tüdőt, az idegrendszert, valamint a gyomor és a szív munkáját; másokat is károsít, zavarja azokat, akik beszívják a dohányfüstöt, kellemes-e a füstös levegőjű teremben tartózkodni, hogyan védekezhetünk ellene (szabadlevegőn tartózkodás, a lakás szellőztetése).  Beszélgetés arról, milyen leszek, ha nagy leszek: mi szeretnék lenni; segíteni akarok másoknak, alkotni szeretnék, egészséges, edzett, erős akarok lenni; mit kell ezért tenni, mit kell elkerülni (elhatározom, hogy nem kezdem el a dohányzást). Javasolt tevékenységek:  szerepjáték, mesélés,  bábozás,  könyv és képolvasás,  társasjátékok,  beszélgetés. 75


5. A bántalmazás, erőszak megelőzése

Alapelvek A WHO definíciója: „A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás, vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.”

Elhanyagolást jelent, ha a szülő vagy a gondviselő rendszeresen elmulasztja a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítését, védelmét, felügyeletét, amely súlyos ártalmat okoz, vagy ennek veszélyével fenyeget bármelyik területen: egészség, oktatás, érzelmi fejlődés, táplálkozás, lakhatás és biztonságos körülmények, amely veszélyt jelent, vagy nagy valószínűséggel jelenthet a gyermek egészségi állapotára, mentális, lelki és spirituális, erkölcsi és szociális fejlődésére. Figyelembe kell venni ennek megítélésekor, hogy milyen mértékben adottak a feltételek a család rendelkezésére álló erőforrásai tekintetében. Minden olyan mulasztás vagy baj okozása, amely jelentősen árt a gyermek egészségének vagy lassítja, akadályozza szomatikus, mentális és érzelmi fejlődését.

76

KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK – Pedagógiai keretprogram Érzelmi elhanyagolást jelent az érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiánya, a gyermek érzelmi kötődésének durva mellőzése, elutasítása, a gyermek jelenlétében történő erőszakos, durva, támadó magatartás más családtaggal szemben.

Fizikai elhanyagolást jelent az alapvető fizikai szükségletek, higiénés feltételek hiánya, a felügyelet hiánya, a gyermek védelmének elmulasztása olyan esetekben, amikor veszélynek van kitéve. Ide sorolható az orvosi ellátás késleltetése, az orvosi utasítások be nem tartása, a védőoltások beadatásának indokolatlan elmulasztása, késleltetése.

A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki sérülést, fájdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt - bár tud róla, vagy szemtanúja –nem akadályozza meg, illetve nem jelenti.

Fizikai bántalmazás az a szándékos cselekedet, vagy gondatlanság (így különösen ütés, rázás, mérgezés, égés, fulladás, közlekedési baleset, stb.), amely a gyerek fizikai sérüléséhez, halálához vezet vagy vezethet. Ide sorolható a közlekedés során elkövetett gondatlan veszélyeztetés (gyermekülés hiánya, ittas vezetés, kivilágítatlan kerékpár stb.)

Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú időn át tartó érzelmi rossz bánásmódot jelenti, amely súlyos, és tartósan káros hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére. Ez magában foglalhatja annak közvetítését a gyermek felé, hogy értéktelen, el nem fogadott, nem kívánt és nem szeretett. Jelenthet az életkornak, vagy a fejlettségnek nem megfelelő elvárások támasztását a gyermekkel szemben (pl. a szobatisztaság idő előtti erőltetése, a képességekhez nem igazodó követelmények). Ide tartozik a gyermekekben állandó félelemérzet, vagy szorongás keltése, megszégyenítés, állandó kritizálás, az érzelmi zsarolás, a gyermek 77

KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK – Pedagógiai keretprogram kihasználása. Az érzelmi bántalmazás súlyos formája az olyan élethelyzet, amelyben a gyermek szem és fültanúja más bántalmazásának. Az érzelmi bántalmazás mindezen komponenseket magában foglalhatja, de egymagában is jelentkezhet.

Szexuális bántalmazás a gyermek bevonását jelenti olyan szexuális aktivitásba, amelyet a gyermek nem képes megérteni, felfogni, amelyhez nem tudhatja az érdemi beleegyezését adni, vagy amelyre a gyerek koránál, fejlettségi állapotánál fogva nem érett, továbbá amelyet tilt az adott társadalom/közösség jog-és szokásrendje, illetve az adott környezetben elfogadott tabuk. A szexuális visszaélés létrejöhet felnőtt és gyermek, vagy olyan korú gyermek és gyermek között, ahol a kapcsolat a kor és a fejlettség okán, a kapcsolat felelősségén, bizalmon vagy hatalmi helyzeten alapszik, és a tevékenység az agresszor szükségleteinek kielégítését, vagy megelégedettségét szolgálja. Ez magában foglalhatja, de nem feltétlenül korlátozódik: egy gyermek kényszerítése, vagy késztetése bármilyen törvénytelen szexuális aktivitásra, a gyermek kizsákmányolása gyermekprostitúció, vagy más jogellenes szexuális aktivitás formájában, -a gyermek felhasználása és kizsákmányolása pornográf anyagok, videó felvételek, vagy előadások, megnyilvánulások formájában.

Különleges ellátást és kezelést igényel, ha gyermek bántalmaz gyermeket. Ezekben az esetekben egy gyermeket egy másik gyermek, vagy gyermekek csoportja a konfliktusok szokásos kezelésén túl - ismételten - fizikailag, lelkileg bántalmaz, vagy szexuálisan molesztál. A probléma kezelésénél igen fontos, hogy az áldozat és az elkövető egyaránt kapjon megfelelő segítséget. Speciális terület a testvérbántalmazás, annak érzelmi vonatkozásai, indulati tartalma miatt.

78

KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK – Pedagógiai keretprogram A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy közreműködjön a gyermek– és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

Javasolt tevékenységek:  a szerepjáték, mesélés,  bábozás,  könyv és képolvasás,  társasjátékok,  beszélgetés.

Az óvoda ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményez.

A nevelési intézmény közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési intézmény a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól.

79

KAZINCBARCIKAI ÖSSZEVONT ÓVODÁK – Pedagógiai keretprogram A gyermekek szüleit a nevelési év kezdetekor tájékoztatni kell a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős személyéről (óvodavezető), valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A kisgyermek minden erőszakos cselekvéssel kapcsolatosan "érzékeny". Nemcsak az erős fizikai ingerek okoznak az óvodás gyermeknél egészségkárosodást, hanem az erőszakos cselekmények (brutalitás, vérengzés, gyilkosság) látványa is. Mindezek megelőzésére nem elég a szülőket felvilágosítani, de a védekezés helyes módszereinek alkalmazására sarkallni is szükséges. Ennek megvalósítása érdekében a szülői értekezletek en megbeszélési anyagként alkalmazzuk az erőszakot sugárzó tömeghírközlések, filmek kivédését is. Baleset megelőzés és elsősegélynyújtás Alapelvek: Fontos, hogy rájöjjenek az óvodások; egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. A gyerekek megismerkednek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők el is tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás (felnőtt értesítése, vagy esetleg mentőhívás), a beteggel való kapcsolatteremtés és a könnyebb sérülések ellátása. A gyerekek megtanulják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: kerékpár, mászóka, autó, gyógyszer stb.) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében. Javasolt tevékenységek:  szerepjáték,  mesélés, bábozás,  könyv és képolvasás,  társasjátékok,  beszélgetés. 80


Általános előírások A gyermekekkel - az óvodai nevelési év, valamint- szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás stb. előtt ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat. Védő-óvó előírás: - az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás, - a tevékenységekkel együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásforma. A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni. Az ismertetés ténye a csoportnaplóban kerül dokumentálásra. Az óvoda házirendjében vannak meghatározva azok a védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében illetve bekövetkezésekor ellátandó feladatok az SZMSZ rögzíti. Elsősegély doboz minden tagóvodában meghatározott helyen található. A szavatosság és feltöltöttség folyamatosan ellenőrizve. Felelős: Tagóvoda vezető Az óvoda berendezése, eszközei csak a baleset megelőzés szempontjai alapján történt vizsgálat után kerülnek használatba, állapotuk folyamatosan ellenőrzésre kerül, ez az udvari eszközök esetében szakértői felülvizsgálattal egészül ki. (udvari játékok bevizsgálása, folyamatos ellenőrzése, karbantartása)

2. számú melléklet: A pedagógiai keretprogram elfogadásának jegyzőkönyvei.

81

KAZINCBARCIKA, CSOKONAI UTCA 1

Recommend Documents