A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai
Vajai László, Bardócz Tamás
Az előadás tartalma: • • • •
Magyarország halászata és haltermelése 2010 Az EU Közös Halászati Politikájának (KHP) reformja Az akvakultúra ágazat szerepe és lehetőségei a KHP reformjában A magyar halászati és haltermelési ágazat jövőbeni fejlesztési irányai
Az ágazat statisztikai mutatói: Természetes vizek halászata Szektor
Balaton-Kis-Balaton Egyéb állami Mg. Szövetkezetek Önkormányzatok Halászati szövetkezetek, Kft.-k Horgász szervezetek - üzemi halászat - horgász zsákmány Kistermelők Összesen: 2009. évi mutatók 2010/2009 (%)
ha
62 841 2 097 3 916 3 218
Zsákmány (tonna) Nemes Fehér Össze- Ebből hal hal sen étkezési célra 394 63 457 427 402 13 415 403 2 12 14 13 8 5 13 13
33 917
331
296
627
527
217 8 225 3 360 1 044 4 404 38 23 61 4 752 1 464 6 216 4 716 1 648 6 364 100,76% 88,84% 97,67%
193 4 404 26 6 006 6 098 98,49%
31 375
3 038 140 402 140 647 99,83%
Forrás: HAKI, Halászati Adattár
Az ágazat statisztikai mutatói: Halászati vízterületek Halászati vízterületek méret szerinti eloszlása
Halászati vízterületek eloszlása (Ha) Folyók Holtágak Bányatavak, tavak Víztározók Csatornák Patakok Kiskörei tározó Velencei tó Balaton
Méret tartomány 1 ha alatt 1-5 ha 5-10 ha 10-50 ha 50-100 ha 100-500 ha 500 ha felett Összesen:
Forrás: HAKI, Halászati Adattár
Darabszám 164 631 290 405 79 59 31 1659
Összes terület 107,9964 1 694,1516 2 156,4767 8 882,4632 5 816,0530 11 742,6477 110 344,8314 140 744,6200
Az ágazat statisztikai mutatói: Haltermelés 30 000
25 000
20 000
tógazdasági haltermelés
15 000
Intenzív termelés Üzemelő tóterület ha
10 000
5 000
0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
Forrás: AKI
Az ágazat statisztikai mutatói: Haltermelés Haltermelő cégek méret szerinti eloszlása (db) 15 36
300 ha felett 100 ha - 300 ha 48
50 ha - 100 ha 50 ha alatt
198
Forrás: AKI
A halászati haltermelési ágazat gazdasági jelentősége 2010-ben a magyar mezőgazdaság GDP-hez való hozzájárulása 2,9 % volt A halászati ágazat a hazai állattenyésztés bruttó termelési értékének mintegy 2,3 %-át, a hazai összes mezőgazdasági termelésnek pedig megközelítőleg 0,8%-át adja. Egyéb gazdasági jelentőségek
Horgászat Természetvédelem Egészséges élelmiszer ellátás Vidékfejlesztés, turizmus
A Közös Halászati Politika (KHP) reformja 8 000 000
EU 27 Halászat és akvakultúra (tonna)
7 000 000 6 000 000 5 000 000 4 000 000
Halászat
3 000 000
Akvakultúra
2 000 000 1 000 000
6 000 000 2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
5 000 000 Tengeri halászat
4 000 000
Akvakultúra
3 000 000
Haltermelés
2 000 000
Hal import Hal export
1 000 000
EU 27 Halászat és akvakultúra 2008
Tonnes
A Közös Halászati Politika (KHP) reformja •
A halászati erőforrások az egész világon kimerülőben vannak, de különösen az EU által halászott vizeken, ahol -
-
•
Halászflotta túlzott kapacitása: túl sok a hajó a csökkenőben lévő erőforráshoz képest. -
•
a fogások 88 %-a túlhalászott állományból származik. sok halásztevékenység azon fiatal egyedek halászatán alapul, amelyeket ivarérettségük elérése előtt fognak ki. Túl sok a pazarló visszadobás
alacsony jövedelem a konjunkturális válságokkal szembeni sérülékenység a közpénzekből való támogatástól való függőség
EU lemaradása az akvakultúra fejlődésében
A Közös Halászati Politika (KHP) reformja
A Közös Halászati Politika reformja: hogyan? • • • • •
•
Bemutatása: július 18-19, a lengyel elnökség alatt első Halászati Tanácsi ülésén történt, kezdődik a vita, mely hónapokig tart Közlemény, amely átfogóan mutatja be a javaslatcsomag egészét és rávilágít a rendeleti úton nem szabályozandó kérdésekre is. Közlemény a reform nemzetközi vonatkozásairól: RFMOs, FPAs Rendelet javaslat a KHP működtetésének keretrendszeréről. Rendelet javaslat a piac politika reformjáról: a. ágazati önszabályozás (PO) b. halászati és akvakultúra termékek marketingje c. fogyasztó tájékoztatása, tanúsítványok November: rendelet javaslat az Integrált Tenger-politika, a KHP és az akvakultúra reform megvalósításának finanszírozására: új pénzügyi eszköz
Akvakultúra a KHP reformjában A KHP-nak támogatnia kell az akvakultúra környezeti, gazdasági és társadalmi szempontból fenntartható fejlesztését Nemzeti Akvakultúra Stratégia (NAS): több éves stratégiai dokumentum, amelyben a tagállamok felmérik a következőket: Ágazati fejlesztés lehetőségei Adminisztratív akadályok csökkentése: hozzáférés az erőforrásokhoz Környezeti, gazdasági és fenntarthatósági indikátorok kidolgozása
A Bizottság Akvakultúra Tanácsadó Testületet hoz létre Akvakultúra Termelői Szervezet külön is megjelenik, saját elismerési feltétel rendszerrel: nagyobb hangsúly a termelői szervezeteken Piac szabályozás egyszerűsítése, szigorodó termék jelölés: fogás, akvakultúra
A magyar halászati ágazat alap célkitűzései a Közös Halászati Politika reformjában • Tógazdasági haltermelés jövedelmezőségének biztosítása, ágazat gazdasági stabilitásának növelése • Az EU akvakultúra fejlesztésében történő részvétel, hozzájárulás a termelés növeléséhez • Édesvízi halászati erőforrások vidékfejlesztési hasznosításának fejlesztése
Tógazdasági haltenyésztés jövője Európában Hogyan látjuk mi?
Hogyan látja az EU többsége?
Gyönyörű hal, különleges íz és egészséges táplálék
Kiváló sporthal és jó lehetőségek a bio termelésre
Traditions in production and consumption
Iszapízű és szálkás, szűkülő piaci lehetőségek és stagnálás a termelésben
Stabil európai piac és termelés
Túl drága nyersanyag olcsó feldolgozott termékek előállításához
Nagyszerű nyersanyag a feldolgozott termékekhez A legfenntarthatóbb akvakultúra technológia Számos lehetőség a tógazdasági termelés növelésére és diverzifikálására Az értékesítés növelhető megfelelő marketinggel
Idejétmúlt, de fenntartható termelési technológia. Termelése elsősorban természetvédelmi szempontból jelentős A termékek és a technológia el fog tűnni a fogyasztói szokások változásával
Édesvízi akvakultúra fejlesztés lehetőségei, hátrányai a KHP reformhoz kapcsolódóan • Lehetőségek • Hangsúly a fenntarthatóságon • Nem halliszt alapú fejlesztések • Integrált akvakultúra fejlesztések
• Hátrányok • Kisebb gazdasági, termelési súly a tengeri akvakultúrához képest • Gyengébb piaci pozíció • Kevés a jól szervezett nemzeti érdekképviselet
A VM cselekvési terve a magyar érdekek érvényesítésére • Lehetőségek felmérése, szövetségesek keresése (szept. 14-16 Lengyelország, szept. 23 Budapest) • Az alap célkitűzések eléréséhez szükséges fejlesztési területek meghatározása és szakmai vitája (szept. 30 OMÉK) • Újabb javaslat benyújtása a Bizottság számára az édesvízi akvakultúra fejlesztési lehetőségeiről, igényeiről (2011 október) • A pénzügyi javaslat megvitatása más akvakultúrában érdekelt tagállamokkal (2012 február)
Köszönöm a figyelmet!
